Vilagitastechnika [619317]

VILÁGÍTÁSTECHNIKA

VILÁGÍTÁSTECHNIKA
(LÉTESÍTMÉNYMÉRNÖKÖKNEK)

Dr. Husi Géza

TERC Kft. • Budapest, 2013
© Dr. Husi Géza, 2013

Kéziratlezárva: 2013. január 15.

ISBN 978-963-9968-84-4

Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgáltat ó Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, az 1795-ben
alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjeszt ők Egyesülésének a tagja

A kiadásért felel: a kft. igazgatója
Felelős szerkeszt ő: Lévai-Kanyó Judit
Műszaki szerkeszt ő: TERC Kft.
Terjedelem: 8,25 szerz ői ív

4 TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS …………………………………………………………………………………….. 11
2. VIZUÁLIS KÖRNYEZET ÉS VILÁGÍTÁS KAPCSOLATA ……………………………… 13
2.1. A VIZUÁLIS TÉR ÉS A LÁTÓTÉR ………………………………………………………………. 13
2.2. LÁTÁS JELLEMZ ŐI ……………………………………………………………………………. 14
2.3. A VILÁGÍTÁS JELLEMZ ŐI ……………………………………………………………………… 16
3. VILÁGÍTÁSTECHNIKAI FÉNYTANI ALAPFOGALMAK ………………………………. 17
3.1. FÉNYTANI ALAPFOGALMAK …………………………………………………………………… 17
3.1.1. A fény …………………………………………………………………………………. 17
3.1.2. A fény tulajdonságai ………………………………………………………………… 19
3.2. FÉNYVISSZAVERÉS (REFLEXIÓ ) ……………………………………………………………… 20
3.2.1. A fényvisszaver ődés jellemz ő fajtái [2]; [3] ……………………………………. 22
3.3. A FÉNYTÖRÉS TÖRVÉNYEI ……………………………………………………………………. 23
3.3.1. A fényáteresztés fa jtái [2]; [3] …………………………………………………… 24
3.3.2. A fény további tulajdonságai ………………………………………………………. 25
3.4. A FÉNNYEL KAPCSOLATOS SZÁMÍTÁSOK ……………………………………………………… 26
3.4.1. Térszög ……………………………………………………………………………….. 26
3.4.2. Fényáram …………………………………………………………………………….. 27
3.4.3. Fényerősség ………………………………………………………………………….. 27
3.4.4. Megvilágítás ………………………………………………………………………….. 28
3.4.5. Megvilágítási szint …………………………………………………………………… 29
3.4.6. Fénysűrűség …………………………………………………………………………. 30
3.4.7. A fotometrikus távo lság törvénye ………………………………………………… 31
3.4.8. Fényhaszno sítás …………………………………………………………………….. 33
3.4.9. Színhőmérsékle t …………………………………………………………………….. 34
3.4.10. Térbeli egyenlet esség [ 10] ………………………………………………………… 36
3.4.11. Időbeli egyenlete sség [10] ………………………………………………………… 36
3.4.12. Káprázás ……………………………………………………………………………… 37
3.4.13. Árnyékhatás ………………………………………………………………………….. 37
3.4.14. Színvisszaadás ………………………………………………………………………. 37
4. A LÉTESÍTMÉNYEK VILÁGÍTÁSÁVAL SZEMBEN TÁMASZTOTT
KÖVETELMÉNYEK …………………………………………………………………………………. 39
4.1. ÉPÍTETT TÉR VILÁGÍTÁSI JELLEMZ ŐI …………………………………………………………. 39
4.2. A TERMÉSZETES ÉS MESTERSÉGES VILÁGÍTÁS JELLEMZ ŐI, KAPCSOLATAI …………………….. 41
4.3. MESTERSÉGES VILÁGÍTÁSI BERENDEZÉSEK MÉRETEZÉSE …………………………………….. 42
4.4. A VILÁGÍTÁS TERVEZÉSE …………………………………………………………………….. 43
4.4.1. A pontmóds zer ………………………………………………………………………. 44
4.4.2. Hatásfok mó dszer …………………………………………………………………… 45
4.4.3. Egyszer űsített eljá rás ………………………………………………………………. 46
4.4.4. Fénysávmódszer …………………………………………………………………….. 47
4.4.5. SHR MAX és SHR NOM sz erinti terv ezés ………………………………………… 47
5. VILLAMOS FÉNYFORRÁSOK ………………………………………………………………. 49
5.1. NEMZETKÖZI LÁMPAKÓDOLÁSI RENDSZER (ILCOS) ………………………………………… 50
5.2. HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÓK (IZZÓLÁMPÁK ) ………………………………………………….. 52

5 5.2.1. Volfrámizzó [15] …………………………………………………………………….. 52
5.2.2. Halogéni zzó ………………………………………………………………………….. 53
5.3. KISNYOMÁSÚ KISÜLÉSES LÁMPÁK [19] ……………………………………………………… 55
5.3.1. Fénycsövek [20] …………………………………………………………………….. 57
5.3.2. Kompakt fénycsö vek [15] …………………………………………………………. 58
5.3.3. Indukciós lámp a [21] ………………………………………………………………. 60
5.3.4. Kisnyomású nátriu mlámpa [15] ………………………………………………….. 61
5.4. NAGYNYOMÁSÚ GÁZKISÜLÉSES LÁMPÁK [18] ……………………………………………….. 61
5.4.1. Higanylámpa [ 15]; [18] ……………………………………………………………. 62
5.4.2. Fémhalogénlámpák [15]; [18] ……………………………………………………. 64
5.4.3. Nagynyomású nátriu mlámpa [ 15] ……………………………………………….. 66
5.5. LED [15] …………………………………………………………………………………… 67
5.6. ENERGIATAKARÉKOS FÉNYFORRÁSO K ÚJ JELÖLÉSI RENDSZERE EURÓPÁBAN …………………. 69
5.6.1. C energiaosztályú halogénizzók/ tökéletesített izzólámpák …………………… 72
5.6.2. B energiaosztályú halogénizzók/ tökéletesített izzólámpák …………………… 72
5.6.3. A csomagoláson található in formációk érte lmezés e …………………………… 73
6. LÁMPATESTEK ÉS M ŰKÖDTET Ő EGYSÉGEK JELLEMZ ŐI ………………………….. 75
6.1. A LÁMPATESTEK JELLEMZ ŐI ………………………………………………………………….. 75
6.2. A LÁMPATESTEK VILLAMOS (ÉRINTÉSVÉDELMI ) BESOROLÁSA ………………………………… 76
6.3. LÁMPATESTEK IDEGEN TEST ÉS VÍZ BEHATOLÁS ELLENI VÉDELME SZERINTI JELLEMZ ŐI (IP
VÉDELEM ) …………………………………………………………………………………………… 77
6.4. MECHANIKAI BEHATÁSOK ELLENI VÉDELEM : IK ……………………………………………… 79
6.5. TERMIKUS JELLEMZ ŐK ……………………………………………………………………….. 79
6.6. LÁMPATESTEK OPTIKAI JELLEMZ ŐI …………………………………………………………… 80
6.7. LÁMPATESTEK FÉNYTECHNIKAI HATÁSFOKA ………………………………………………….. 82
6.8. EMC- NEK VALÓ MEGFELELÉS ………………………………………………………………… 83
6.9. MŰKÖDTET Ő EGYSÉGEK JELLEMZ ŐI ………………………………………………………….. 84
6.9.1. Foglalatok …………………………………………………………………………….. 84
6.9.2. Előtétek ……………………………………………………………………………….. 90
7. LÉTESÍTMÉNYEK VILÁGÍTÁSA …………………………………………………………… 94
7.1. IRODÁK MEGVILÁGÍTÁSA …………………………………………………………………….. 94
7.2. IPARI VILÁGÍTÁS …………………………………………………………………………….. 95
7.2.1. A biztonsági világítás ……………………………………………………………….. 96
8. A VILÁGÍTÁSVEZÉRLÉSE ………………………………………………………………… 100
8.1. VILÁGÍTÁS VEZÉRLÉSI MÓDOK …………………………………………………………….. 100
8.1.1. Egyáramkörös kapcsolá s …………………………………………………………. 100
8.1.2. Csillárkapcs olás ……………………………………………………………………. 101
8.1.3. Váltókapcso ló ………………………………………………………………………. 102
8.1.4. Dupla váltók apcsoló ………………………………………………………………. 102
8.1.5. Három vagy több helyszínr ől vezérelt áramkör ………………………………. 103
8.1.6. Világítás vezérlése több, mint három külön helyr ől ………………………….. 103
8.1.7. Világítás vezérlése fényer ő-szabályozóval …………………………………….. 104
8.1.8. Központi világí tásvezérlés ……………………………………………………….. 105
8.1.9. Világítás rövid-hatósuga ras távvezér lése ……………………………………… 106
8.1.10. Vezérlés id őzítővel ………………………………………………………………… 106
8.1.11. Vezérlés id őkapcsoló val ………………………………………………………….. 107
8.1.12. Vezérlés alkony kapcsolóval ……………………………………………………… 108

6 9. FÉNYELOSZLÁSI RENDSZEREK, A MEGVILÁGÍTÁS MÉRÉSE …………………… 109
9.1. VILÁGÍTÁSI BERENDEZÉSEK FELÜLVIZSGÁLATA …………………………………………….. 113
10. A VILÁGÍTÁS SZÁMÍTÓGÉPES TERV EZÉSE, SZIMULÁCIÓJA ……………….. 121
10.1. AZ EULUMDAT FELÉPÍTÉSE ……………………………………………………………. 121
10.2. LUXVISION ………………………………………………………………………………. 123
10.3. RELUX …………………………………………………………………………………. 124
10.4. DIAL UX …………………………………………………………………………………. 124
10.5. LED TOOL ………………………………………………………………………………. 125
11. LÉTESÍTMÉNYEK MEGVILÁGÍTÁSÁVAL ÉS BELS Ő VILÁGÍTÁSÁVAL
KAPCSOLATOS FONTOSABB, ÉRVÉNYBEN LÉV Ő SZABVÁNYOK …………………… 126
12. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ……………………………………………………………… 130
13. FELHASZNÁLT IRODALOM ……………………………………………………………. 131

7 ALKALMAZOTT JELÖLÉSEK JEGYZÉKE

c sebesség
f frekvencia
hullámhossz
a fény sebessége
a vákuum permittivitása (vákuum dielektromos állandó)
a vákuum mágneses permeabilitása
α a bees ő sugár és a felület normálisa közötti szög,
β a megtört sugár és a felület normálisa közötti szög,
a második közegnek az els őre vonatkoztatott törésmutatója
Φv fényáram
Φe sugáráram
ρ visszaverési tényez ő
A a hullám amplitúdója,
a körfrekvencia,
t az id ő
x a hely
a fázisállandó,
c a terjedési sebesség
Ω térszög
fényáram
Iv fényerősség
Ev megvilágítás
fénys űrűség
P teljesítmény

8 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

3.1 táblázat: Megvilá gítási szintek ……………………………………………………………… 30  
4.1 táblázat: A természetes és a me sterséges világítá s kapcsolata ………………………. 41  
5.1 táblázat: LED és a leggyakrabban használt fényforrások összehasonlítása …………. 68  
5.2 táblázat: Megsz űnő lámpatípusok és javasl at a helyette sítésre ………………………. 70  
9.1 táblázat: Korrelált szính őmérséklet ………………………………………………………. 120

9 ÁBRÁK JEGYZÉKE

2.1 ábra: A látott és az észlelt kép ……………………………………………………………… 14  
2.2 ábra: Azonos fénys űrűség eltér ő érzékelése a környe zet hatása miatt ……………… 15  
2.3 ábra: Optika i csalódás ……………………………………………………………………….. 15  
3.1 ábra: A fény helye az el ektromágneses sp ektrumban ………………………………….. 18  
3.2 ábra: Az emberi szem relatív spektr ális érzékenysége nappali (fotopikus) és
félhomályhoz adaptálódott szemmel (szkot opikus) ………………………………………….. 19  
3.3 ábra: Fényvisszaver ődés …………………………………………………………………….. 21  
3.4 ábra: Az irányított és a diffúz visszaver ődés …………………………………………….. 22  
3.5 ábra: A fényvisszaver ődés jellemz ő fajtái ………………………………………………… 23  
3.6 ábra: A fénytö rés módj ai ……………………………………………………………………. 24  
3.7 ábra: A térszög ……………………………………………………………………………….. 26  
3.8 ábra: Fényer ősség ……………………………………………………………………………. 28  
3.9 ábra: A fotometrikus távolság törvénye …………………………………………………… 31  
3.10 ábra: Ferdeirány ú fénybees és …………………………………………………………….. 32  
3.11 ábra: Összefüggések a fényte chnikai mértékek között ……………………………….. 33  
3.12 ábra: Összefüggések a fényte chnikai mértékek között ……………………………….. 33  
3.13 ábra: Fényforrások fényhasznosítása ……………………………………………………. 34  
3.14 ábra: Különböz ő színhőmérséklet ű fekete sugárzók színe ……………………………. 35  
4.1 ábra: A láthatóság változása a megvilágítás ( E) függvényében ………………………. 39  
4.2 ábra: A láto tt féltér …………………………………………………………………………… 40  
4.3 ábra: Az év azon id őpontjai, amikor E nap értéke 50%-os valószín űségű …………….. 42  
4.4 ábra: A pontmó dszer vázl ata ……………………………………………………………….. 44  
4.5 ábra: 16 lámpatest négyzetes elhelyezése, ahol az SHR MAX és az SHR NOM értékét
a középs ő területre határozzák meg ……………………………………………………………. 48  
5.1 ábra: Fényforráso k csoportos ítása …………………………………………………………. 50  
5.2 ábra: Normál izzó TU/15W E14 230V TU CANDLE CL MIH1/10/100 …………………. 53  
5.3 ábra: Halogénizzó U/18W HALO S/CL/E14 240V GE TWBX 2/16TR ………………….. 54  
5.4 ábra: Gázkisülés vizsgála tának kapcsolá si rajza ………………………………………… 55  
5.5 ábra: Gázkisülés sematikus áram–feszültség ábrája ……………………………………. 56  
5.6 ábra: Fénycsövek FT5/14W/840/GE/WM/SL1/30, OT FC22W/T5/827 HB 1/10 ……. 57  
5.7 ábra: Hagyományos kompakt fénycs ő F13TBX/SPX41/ 840/A/4P …………………….. 58  
5.8 ábra: Indukciós lá mpa lámpates tben ……………………………………………………… 60  
5.9 ábra: Jellegzetes nátriumlámpák …………………………………………………………… 61  
5.10 ábra: Higanylámpa H125/ E27/GE/START 1/24 MI C …………………………………… 63  
5.11 ábra: Fémhalogénlámpák TU*83310 HGMI 250W/DH E40 TU MIH …………………. 64  
5.12 ábra: Nagynyomású nátriumlámpa LU 70/90/MO/I /E27 1/12 MIH …………………. 66  
5.13 ábra: LED izzó ……………………………………………………………………………….. 67  
5.14 ábra: Nem megfelel ő hatásfokú lámpák megsz űnése …………………………………. 71  
5.15 ábra: Energiamegta karítás ér tékei ……………………………………………………….. 73  
6.1 ábra: A fényáram osztályozása a négy IEC szögtartomány szerint …………………… 75  
6.2 ábra: A lámpatest fényének irányítása a fényforrás burkolatával illetve a lámpatesttel
……………………………………………………………………………………………………….. 80  
6.3 ábra: A lámpatest fényének ir ányítása a burkolat prizmaszer ű kialakításával ……… 81  
6.4 ábra: Fényáramok a lámpatestb ől …………………………………………………………. 82  
6.5 ábra: Világításmód és hatásfok összefüggése ……………………………………………. 82  
6.6 ábra: Elektromágneses zava rok frekvenciata rtományai ……………………………….. 83  
6.7 ábra: E27 foglalat …………………………………………………………………………….. 84

10 6.8 ábra: E14 foglalat …………………………………………………………………………….. 84  
6.9 ábra: E40 foglalat …………………………………………………………………………….. 85  
6.10 ábra: A GU10 lámpafej ……………………………………………………………………… 85  
6.11 ábra: MR16 [GU5.3(tüskés) spotlámpa] fo glalat ……………………………………….. 86  
6.12 ábra: G9 foglalat …………………………………………………………………………….. 86  
6.13 ábra: Gx53 foglalat …………………………………………………………………………. 87  
6.14 ábra: G53 foglalat …………………………………………………………………………… 87  
6.15 ábra: G4 foglalat …………………………………………………………………………….. 88  
6.16 ábra: R7s halogénref lektor foglalat ………………………………………………………. 88  
6.17 ábra: R7s fémhal ogén fogl alat ……………………………………………………………. 89  
6.18 ábra: Egyenes fénycs őfoglalat ok …………………………………………………………. 89  
6.19 ábra: El őtét nélküli kompakt lá mpa foglal atok …………………………………………. 90  
6.20 ábra: Kétfénycsöves (2×36 W-os) lámpatest teljesítménymérlege különböz ő
előtéttel ……………………………………………………………………………………………… 91  
6.21 ábra: Elektronikus el őtét alkalmazása …………………………………………………… 92  
7.1 ábra: Iroda közvetlen, nagyon koncentrált, nem hangsúlyozó, nagyon torzító
megvilágítása ………………………………………………………………………………………. 94  
7.2 ábra: Ipari csarnok f őleg közvetlen, koncentrált, hangsúlyozott, kicsit torzító
megvilágítása ………………………………………………………………………………………. 96  
7.3 ábra: Telepí tési példa ………………………………………………………………………… 98  
7.4 ábra: Az ISO 3864-es szabványnak megfelel ő piktogramok ………………………….. 99  
8.1 ábra: Egyáramkörös kapcsoló, jelz őfénnyel, éjszakai jelz őfénnyel …………………. 100  
8.2 ábra: Csillárkapcsolás ………………………………………………………………………. 101  
8.3 ábra: Vált ókapcso ló…………………………………………………………………………. 102  
8.4 ábra: A dupla váltókapcso ló ………………………………………………………………. 102  
8.5 ábra: Három vagy több helyszínr ől vezérelt áramkör …………………………………. 103  
8.6 ábra: Világítási áramkör kapcsolása impulzusrelével több helyr ől ………………….. 104  
8.7 ábra: Világítás vezérlése fényer ő-szabályozóval több helyr ől ……………………….. 104  
8.8 ábra: Központi v ilágításvez érlés ………………………………………………………….. 105  
8.9 ábra: Világítás infrav örös és RF vezérlése ………………………………………………. 106  
8.10 ábra: Világítás vezérlése id őzítővel …………………………………………………….. 107  
8.11 ábra: Vezérlés id őkapcsoló val …………………………………………………………… 107  
8.12 ábra: Alkonykapcsolóval ko mbinált világításvezérlés ……………………………….. 108  
9.1 ábra: Fényeloszlás értelmezése …………………………………………………………… 109  
9.2 ábra: A és C síkok elforgatásának szöge ………………………………………………… 110  
9.3 ábra: Transzverzális és axiális sík fénycsöves lámpatesten ………………………….. 111  
9.4 ábra: Egy lámpatest fényelos zlási felülete polárgör bén ………………………………. 112  
9.5 ábra: Egy lámpatest fényeloszlási felülete derékszög ű koordinátában …………….. 112  
9.6 ábra: Vázlat a kisugárzási szög kr itikus tartományána k értelmezéséhez ………….. 117  
9.7 ábra: Az A jel ű fénysűrűség-határgörbék ……………………………………………….. 118  
9.8 ábra: A B jel ű fénysűrűség-határg örbék ………………………………………………… 118  
9.9 ábra: A Kruith of-diagr am ………………………………………………………………….. 119  
10.1 ábra: Relux program kezel őfelülete és egy látványterv …………………………….. 124  
10.2 ábra: DIALux 4.4 programma l készített lá tványterv ………………………………… 125

11 1. BEVEZETÉS
Jelenlegi világítási megoldásaink, fényforrásaink jelent ős változás el őtt állnak.
A mindennapi életünket és a kö rnyezetünket egyaránt jelent ősen befolyásolja a
tevékenységeink energiafelhasználá sa. Az energiát a környezetünkb ől vesszük, ami
önmagában is környezetterheléssel jár, de a felhasználás során valamint az elhasználódott eszközeink, term ékeink megsemmisítése is a környezetet terheli. Elemi
érdekünk, hogy a környezet er őforrásainak felhasználását a terhelést és a megújulást
valamilyen módon egyensúlyban tartsuk, és se mmi esetre se lépjük át azt a határt, ahol
a terhelés hatása már visszafor díthatatlan károkhoz vezetnek.

Az emberiség 1879 óta, amióta Thomas Alva Ed ison feltalálta a szénszálas izzólámpát,
mind szélesebb körben használta világításra az izzólámpát és bár rengeteg fejlesztésen
ment keresztül maga az izzólámpa megmaradt h őmérsékletsugárzónak, amellyel 6–20
lumen/watt fényhasznosítást lehet elérni. Ez az adat tulajdonképpen magáért beszél:
1 watt elektromos teljesítményb ől 6–20 lumen fényáramot állítunk el ő, akkor amikor
fénycsővel hagyományos foglalatban ~60, kompaktfénycs ővel 65, LED lámpával akár
100 lumen/watt fényhasz nosítás is elérhet ő.
Fényforrásainkat kétféle célból használjuk: jelzé s céljára és megvilágítás céljára. Mindkét
célra jellemz ő, hogy hosszantartó üzemet igényel, néhány kivételt ől eltekintve. Becslések
szerint az EU-ban 2008-ban a használatban lév ő fényforrások 85%-a hagyományos,
rossz hatásfokkal dolgozó izzólámpa volt. Az azóta eltelt id őszak alatt a mintegy 3,5
milliárd izzólámpa ener giatakarékosra történ ő cseréje több mint 30%-kal csökkentette a
világítás céljára történ ő energiafelhasználást, és ezen keresztül évi 15 millió tonnával
csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsá tását. Más becslések szerint ezáltal az
európai háztartások teljes elektromos energiafogyasztása 10–15%-kal csökkent, ami
átlagosan évi 50 euró megtakarítás t eredményez háztartásonként.
A mérnökök jól tudják, már a tervezéskor eld ől, hogy az adott termék mennyiben felel
meg a környezetvédelem fenti szempontjainak . Nincs ez másképp a világítás tervezése,
üzemeltetése esetén sem. A hagyományos és halogén izzók szinte biztosan elt űnnek pár éven belül a boltok
polcairól. Európai uniós szabályozás érte lmében 2009 szeptemberében a 100 W és annál
nagyobb teljesítmény ű izzók forgalmazását szüntették be és e határ 2012-ig 7 W-ra

12 csökkent. Az elavult fényforrások helyét új, en ergiatakarékos megoldások veszik át. Az
energiatakarékos fényforrások fogalma alatt az átlagemberek csak a kompakt
fénycsövekre gondolnak, melyek hatása a kö rnyezetre, emberi szervezetre és szemre
még vitatott és kérdéses. Jelen jegyzet a Debreceni Egyetem M űszaki Kar létesítménymér nök hallgatóinak készült
abból a célból, hogy hallgatók megismerjék az alapvet ő világítástechnikai fogalmakat,
ismerjék az alapvet ő világítástechnikai számításokat , megoldásokat, technológiákat.
A létesítménymérnökök nem jogo sultak létesítmények világítá sának tervezésére, de mint
üzemeltet ők nap mint nap a világítás problematikáival is szemben találják magukat. Cél
az, hogy képesek legyenek a problémák észlelésére és annak megoldása során a
világítástechnikai szakemberrel történ ő együttm űködésre.
Amennyiben az olvasó szeretné tudni, hogy mit jelentenek a lámpák ábráinál a kódok,
ajánlom, hogy az 5.1 fejezettel kezdje a jegyzet tanulmányozását.

13
2. VIZUÁLIS KÖRNYEZET ÉS VILÁGÍTÁS KAPCSOLATA
Az emberi élet szoros kapcsolatban van a vizuális vagy látható környezettel, függ t őle,
ugyanis az érzéki információink közel 90%-á hoz látás útján jutunk, tevékenységünk is
többé-kevésbé látáshoz kötött [13]. A látás, a vizuális környezett ől függően, lehet jobb-
rosszabb, zavarmentes vagy valamilyen mért ékben kényelmetlen. A vizuális komfort a
fiziológiai és pszichológiai hatások alapján kialakuló olyan tudati állapot, amely a látható környezettel kapcsolatos me gelégedettséget fejez ki.
A belső téri vizuális környezet úgy jön létre, hogy valamilyen helyiséget megvilágítunk,
ilyen módon a vizuális környezetnek két komponense van:
 az egyik a fény nélküli, a fényt többé-kevésbé visszaver ő illetve átereszt ő
felületekkel határolt és berendezett he lyiség – ami lényegében egy passzív
komponens – és
 a másik a fény, ami mint aktív komponens, a helyiséget láthatóvá teszi.
A vizuális környezet úgy jön létre, hogy a felületekkel, anyaggal határolt teret megvilágítjuk, ami által láthatóvá vá lik. A világítás célja a megfelel ő vizuális környezet
létrehozása. A vizuális környezetet az ember számára hozzuk létre, így az csak az emberi
látás sajátosságainak figyelembevételével értékelhet ő.
Látásunk érzékelés szempontjá ból legfontosabb sajátosságai:
 közel fél teret látunk, azonban pontosan csak a látótér középs ő részéről vagyunk
képesek pontos képet kialakítani. A látótérnek csak a kb. 60°-os bels ő részét
látjuk
 két szemmel, ennek következtében a térlát ás csak erre a térrészre korlátozódik
[13].

2.1. A vizuális tér és a látótér
Építészeti szempontból a vizuális tér egy létesítményben a bels ő tér és a bels ő térből
látható küls ő tér. A vizuális tér így a létesítmény egy adott pontján sem állandó, hiszen a
tér rendelkezik ablakokkal, világítókkal és az ezen beáramló fény nagyban befolyásolja a
vizuális teret, azt a mi látható. A vizuális tér egy id őpillanatban vett állapotát látótérnek
nevezzük. A látótér nem csak a fényhatások, hanem az emberi mozgások eredményeként
is folyamatosan változik. A látóteret az embe r a nézési iránnyal választja meg és a szem
és a hozzá kapcsolódó észlelési folyamat ami meghatározza az észlelt végeredményt az
észlelt képet. A vizuális tér komponensei a „passzív” felületek és az „aktív” fény, melyek az építészeti térformálás eredményei [14].

14

2.1 ábra: A látott és az észlelt kép

2.2. Látás jellemz ői
A látás a vizuális információ feldolgozása, amelynek f ő célja a tárgyak azonosítása, és
azok közvetlenül nem észlelhet ő tulajdonságainak felismerése, illetve a cselekvés
vezérlése. A vizuális információ feldolgozása a szemben kezd ődik. Az emberi szem a látás
érzékszerve az ember szervezetében, amely a környezeti objektumo król származó – az
azokból ered ő vagy róluk visszaver ődő – fénysugarak érzékelésé re szolgál, és optikai
rendszerével leképezi azok alakját, térbe li helyzetét és színét. Az emberi szemben
háromféle színérzékel ő receptorsejt van, ezek a csapok. A különböz ő hullámhosszú fény
ezeket más és más mértékben stimulálja. Ez a kép idegi ingerületek formájában
továbbítódik a központi idegre ndszerbe, ahol feldolgozásra kerül, és szükség szerint
tudatosul. Az embernél a látás a külvilágról való tájékozódásban és az ahhoz való alkalmazkodásban alapvet ő szerepet játszik. A retina fé nyérzékeny elemeinek ingerületi
állapota az inger kikapcsolása után nem sz űnik meg azonnal. Ezért megfelel ő
megvilágítás után az ún. primer kép fennmarad (szekunder kép, vagy utókép). Ha rövid
ideig fényes tárgyat (pl. izzólámpa) fixálunk , majd becsukjuk a szemünket, az izzó képét
rövid ideig még továbbra is láthatjuk. Hasonló módon fixáljunk egy izzót, majd világos és sötét háttér felé nézzünk. Az el őbbi esetben, ellentétes szín ben (inverz színben, negatív
utókép), míg az utóbbiban az izzó eredeti színével megegyez ő színben (pozitív utókép)
jelenik meg. A szem az egyik legfontosabb érzékszerv. A szem különböz őképpen reagál az eltér ő
hullámhosszúságú sugárzásokra (2.1 ábra) és a fénys űrűség kontrasztra (2.2 ábra). A
fénysűrűség érzékelése logaritmikus, ami azt jelenti, hogy tízszer nagyobb fénys űrűséget
érzékelünk kétszer világo sabbnak, vagy sötétebbek.

15

2.2 ábra: Azonos fénys űrűség eltér ő érzékelése a környezet hatása miatt
Az észlelés látás során két eltér ő agyterület gondoskodik a látásról és a látott információ
feldolgozásáról. Az észlelést nagyban befoly ásolja, hogy milyen észlelési elvárásaink
vannak – mit szeretnénk meglátni– és az el őzetes ismereteink. Ennek köszönhet őek az
észlelés tévedései, az illúziók, az optikai csalódások.

2.3 ábra: Optikai csalódás
Forrás: http://www.rajztanfolyam.com/optikai-csalodasok-2/

16 2.3. A világítás jellemz ői
A látás szerepet játszik a komfortérzetünk ben. Folyamatos kapcsolatot biztosít a
környezettel és a látás zavarásmente ssége szükséges feltétele az ember
komfortérzetének. A vizuális komfortigényeket a fénnyel lehet kielégíteni, ha nem vesszük azt a tényt, hogy esetleg amit látunk az nem teszik. A létesítmények tervezésében és megépítésében a mérnök ök szerepe nem csak a tér megalkotása,
hanem annak láttatása is. Látásunk során: a látótér egyes részeir ől szemünkbe jutó
fényét, annak „L” fénys űrűségét, és „u,v,w” színét érzéke ljük („a látótér színes képe”)
(lásd 3.1.1 fejezet). A helyiséggel kapcsolatos funkciójából és használatából adódó
elvárásaink el őre definiáltak, így gyakorlatilag a látással és a hozzá kapcsolódó
világítással kapcsolatos elvárások is el őre ismerhet őek. Természetesen vannak általános
elvárások, amelyeket a világítással lehet kielégíteni. Világítással kapcsolatos igények Megfelel ő láthatósággal(vizuális információval) kapcsolatos igényekb ől levezethet ően a
világításnak biztosítania kell a:
 részletlátást;
 színlátást;
 térbeli észlelést.
Az igényeket a világításnak úgy kell biztosítania, hogy
 a látási káprázás mentes legyen;
 kiegyensúlyozott fénys űrűség legyen;
 kiegyensúlyozott fényeloszlás legyen;
 megfelel ő fényszíneket biztosítson.
A világítás komfortérzetével kapcsolatosan kiemelt jelent őségű a megvilágítás és a
színhőmérséklet kapcsolata, de szerepet kap a fé nyirány, az árnyékosság, a káprázás, a
térbeli és id őbeli egyenletesség is. Kisebb megv ilágítási szinteknél a kisebb
színhőmérséklet ű, „melegebb” fényt érezzük kellem esebbnek. Ezeknek a fogalmaknak a
részletes magyarázata a következ ő fejezetekben kerül sorra.

17 3. VILÁGÍTÁSTECHNIKAI FÉNYTANI ALAPFOGALMAK
3.1. Fénytani alapfogalmak
A fény nem más, mint az elektromágneses hullámok vagy részecskék alakjában történ ő
energiakibocsájtás vagy energiaátvitel – a sugá rzás – látható részének érzékelés szerinti
megfelel ője, és amelynek keltésével, mérésével, alkalmazásával és az emberre kifejtett
hatásával a fénytechnika (optika) foglalko zik. A fénykeltéssel kapcsolatos kutatások
során két alapvet ő sajátosságot állapítottak meg: egyrészt a mikrorészecskék kett ős –
hullám és részecske – jellegét, másr észt a mikrofolyamatok törvényszer űségeinek
statisztikus jellegét. Mivel a világítástechnikai kérdések tárgyalásakor tanulmányozott jelenségekre vonatkozóan a hullá melmélet teljesen kielégít ő magyarázatot ad, a fényt
csak elektromágneses hullámoknak tekintjük [10].
3.1.1. A fény
A fény az elektromágneses sugá rzás szemünk által érzékelhet ő hányada (3.1 ábra). Az
ún. látható tartomány 380 nm-t ől 780 nm-ig terjed, ezen belül a szemünk a
hullámhossztól függ ően képes a sugárzást fényérzetté al akítani [2]. A fény az emberi
szem számára érzékelhet ő elektromágneses sugárzás. amel y a szemben fényérzetet kelt,
és ezáltal látható. Alapmeghatározásai:
 elektromágneses hullám;
 frekvenciája meghatározható;
 energia (energia által keletkezik és megsz űnésekor energiává alakul).
A sebesség ( c), a frekvencia ( f) és a hullámhossz (
) között a következ ő kapcsolat áll
fenn:

(3.1)
Mivel a fény sebessége vákuumban állandó, a látható fényt a hullámhosszával is
jellemezhetjük. A fény az emberi szem retinájának érzékel őit, az úgynevezett csapokat és pálcikákat
ingerli, mely ingerek elektromos impulzusokként terjednek az idegekben, a látóidegen végighaladva az agyban ke ltenek világosságérzetet.
Hogy az elektromágneses hullámok spektr umának éppen ezt a kis részét látjuk,
valószín űleg a légkör sugárzáselnyelése miatt van így [5]. Az elektromágneses hullámok

18 jelentős részét ugyanis a légkör elnyeli, így azok nem érik el a Föld felszínét. Két „ablak”
azonban nyílik a világ űrre. Az egyik a rádióhullámok tart ománya, a másik pedig a látható
fényé. A látható fény tartományának suga rai – azaz ami végül az evolúció során
láthatóvá lett – igen kis tárgyak felületér ől is egyszer ű szabályokat követve ver ődnek
vissza és ráadásul az anyagtól függ ően általában igen jellegzetes visszaver ődési
színképet produkálnak, így az ezt érzékelni képes él őlények jól hasznosítható képet
kapnak a környezetükr ől.
Bay Zoltán javaslata alapján a méter de finícióját a fénysebességre és az id őegységre
vetítik vissza, így a fénysebe sség értéke a méterdefiníció szerint pontosan 299 792,458
km/s [9]. Egyszer űbb számításokban gyakran a felkerekített 300 000 km/s értéket
használjuk. A fény terjedési sebessége váku umban meghatározható a következ ő összefüggés alapján
[10]:
(3.2)
ahol:
: a fény sebessége;
: a vákuum permittivitása (vákuum dielektromos állandó);
: a vákuum mágneses permeabilitása.
A fény sebességét vákuumban jelenleg állandón ak tekinthetjük, de vannak kísérletek a
nagyobb sebesség kimutatására.

3.1 ábra: A fény helye az elektromágneses spektrumban
Forrás: EM_spectrum.svg: Philip Ronan
A sugárzást csoportosíthatjuk a frekvencia (hullámhossz) és a láthatóság alapján.
A frekvencia alapján a következ ő sugárzásokat különböztetjük meg [3]:
 Monokromatikus sugárzás, amelyet egye tlenegy frekvencia jellemez, vagy
amelynek olyan kicsi a frekvencia-, ill. a hullámhossz-tartománya (sávja), hogy
egyetlenegy frekvenciával jellemezhet ő.
 Összetett sugárzás az, ha a sugárzás egyidej űleg több hullámhosszon történik.

19 A láthatóság alapján a következ ő sugárzásokat különböztetjük meg:
 Láthatatlan sugárzás az olyan elektrom ágneses sugárzás, amely közvetlenül nem
képes látásérzetet kelteni, ilyen sugárzás az infravörös sugárzás, amely 1 mm-nél kisebb hullámhosszúságú monokromatikus sugarakból tev ődik össze (a látható
sugárzásénál nagyobb a hu llámhossza) és az ultrai bolya sugárzás, amelynek
hullámhossza kb. 1–400 nm (a látható sugárzásénál kise bb a hullámhossza).
 A látható elektromágneses sugárzás spektruma a 380 nm-es a 780 nm (1 nm =
1/1 000 000 mm) közötti tartományt fedi le. Az emberi szem a kb. 550 nm-es
(sárga-zöld) sugárzásra a legérzékenyebb: ezt az értéket tekintik1-nek, amely
azután gyorsan csökken az ultraibolya es az infravörös színek irányába is. A
látható sugárzás valamennyi komponen se adja a fehér fény „érzetet”.

3.2 ábra: Az emberi szem relatív spektrális érzékenysége nappali (fotopikus)
és félhomályhoz adaptálódott szemmel (szkotopikus)
Forrás: [23]

3.1.2. A fény tulajdonságai
Fénytörés [2]
A fény nem kerüli meg a testeket, némelyiken átmegy. Az ablaküveg, a víz, a leveg ő
átlátszó. Az átlátszó anyagból készült elég vastag réteg már nem átlátszó: elnyeli a fényt. Azt a jelenség, amely akkor köve tkezik be, ha a fénysugár két közeg
határfelületére érkezik, és az új közegbe be hatol, fénytörésnek nevezik. Ha a beesés
nem mer őleges, akkor ez irányváltozással jár. Az irányváltozás azzal az általános
érvényű hullámjelenséggel kapcsolatos, hogy a hullám sebessége (és hullámhossza) is

20 megváltozik az új közegben. Az irányváltoztatás mértékét a Snellius–Descartes-törvény
írja le:
(3.3)

ahol: α a bees ő sugár és a felület normálisa közötti szög, β a megtört sugár és a felület
normálisa közötti szög,
a második közegnek az els őre vonatkoztatott törésmutatója.
A törésmutató a két közegre vonatkoztatott fé nysebességek hányadosát jelenti. Mivel a
törésmutató hullámhosszfügg ő, mód nyílik fénytöréssel az összetett fehér fényt
monokromatikus színek sorozatára (spektrumr a) bontani. Ezen alap szik a fény prizma
segítségével való felbontása. A prízma op tikai elem, amelynek felületein fénytörés
következtében a fény iránya megváltozi k. A speciálisan kialakított prizmák
felhasználhatók a fénysugarak ir ányának megváltoztatására (pl. képfordító prizma), vagy
kívánt irányú sugárnyalábok el őállítására (prizmás burák, gépjárm űfényszórók üvegei).

A törésmutató az anyagok legfontosabb optika i állandója, értéke adott hullámhosszon
négytizedes pontosságig megh atározható. A fénytörésnek a világítástechnikában a
lámpatest-burák (refraktorok) geometriai-opt ikai tervezésénél és ezáltal a kívánt
fényeloszlás kialakítás ánál igen nagy jelent ősége van.

3.2. Fényvisszaverés (reflexió)
Ha egy fényátereszt ő felületre fény esik, a felület a ráes ő fény egy részét visszaveri
(reflexió), egy részét elnyeli (abszorció), eg y részét pedig átbocsátj a (transzmisszió). A
sugárzás visszatérítése valamely felületr ől anélkül, hogy monokromatikus összetev őinek
frekvenciája megváltoznék.
A felületre bees ő és a róla visszavert fényáram esetén ( Φv), illetve sugáráram esetén
(Φe) hányadosa:
(3.4)

A visszaverési tényez ő függ a hullámhosszúságtól, vala mint a beesés és észlelés
geometriai jellemz őitől ρ = ρ(λ, α, β).
A spektrális visszaverési tényez ő, ρ(λ) a vizsgált felület anyagi tulajdonságaitól függ. A
teljes visszaverési tényez ő az anyagi tulajdonságokon felül függ a megvilágító fényforrás
φ(λ) spektrális eloszlásától is. Értéke a teljes optikai sugárzási tartományban a
következ ő összefüggés alapján határozható meg:

(3.5)
A látható tartományban:

(3.6)

A vizsgált felületre keskeny nyalábban bees ő sugárzás visszaver ődése eleget tehet a
szabályos visszaver ődés törvényeinek (beesés szöge = visszaver ődés szöge), ekkor
ugyanolyan keskeny nyalábban ver ődik vissza. Ha ett ől eltérő irányban is ver ődik vissza

21 sugárzás, ezt a hányadot szórt (diffúz) visszaver ődésnek nevezzük. Az áteresztési
tényező a kettő összegéb ől adódik.
ρ = ρszabályos + ρdiffúz
A diffúz visszaver ődés irányfüggésének jellemzésére azt tört indexszel szokás megjelölni,
melynek számlálója a felület normálisához viszonyítva a bees ő, nevez ője a visszavert
nyaláb irányát jelöli meg ( ρ α/β pl. ρ 0o/45o). A fél térre integrált érték diffúz visszaverés
esetén „d” jelet kap, így pl. a 45o-ban bees ő nyalábot fél térre összegezve észlelve ρ
45/d jelölést alkalmazunk. A minden lehetséges irányban észlelhet ő visszavert sugarakat ve ktornak tekintve, azok
végpontjai térbeli alakzatot írnak le, melynek neve szórási indikátrix. A teljesen diffúzan visszaver ő ún. Lambert-felület szórási indikátrixa a felületet a beesési
pontban érint ő gömb. Ennek fénys űrűsége minden irányból nézve ugyanakkora.
A fényvisszaver ődés törvényei:
 A beeső fénysugár, a beesési mer őleges és a visszavert fénysugár egy síkban van.
 A beesési szög megegyezik a visszaver ődési szöggel ( α = α
’).

3.3 ábra: Fényvisszaver ődés
Ha fénysugár csiszolt (polírozott) felületre esik, akkor részben va gy teljes egészében
visszaver ődik.
Ha síktükör el őtt egy tárgy áll, a tükör mögött megjelenik a tárgy egyenes állású, a
tárggyal egyenl ő nagyságú képe, amelyben a tárgy jobb és bal oldala felcserélve látszik.
Diffúz visszaver ődés: Ha egy sugárnyaláb érdes felületre esik, minden sugár más irányba
verődik vissza.

22

3.4 ábra: Az irányított és a diffúz visszaver ődés

3.2.1. A fényvisszaver ődés jellemz ő fajtái [2]; [3]
Irányított
Irányítottnak nevezzük a fén yvisszaverést akkor, ha a vissz avert sugár irányított marad,
és a fény beesési szöge egyenl ő a visszaver ődési szögével. Ilyen tulajdonságú anyagok
közé tartoznak a fémtükrök és az ezüstüveg tükrök.
Irányítottan szórt a fényvisszaverés akkor, ha az anyag felülete a ráes ő fényt szórtan
veri vissza, de a legnagyobb érték ir ánya nem az anyag felületére mer őleges, hanem a
tükrözés törvényei szerint sz abottan az irányított visszaverés vonalában van (opálüveg,
zománcozott felületek) (3.5 ábra). Szórt (diffúz) Egyenletes szórt visszaver ődés esetén az eredeti beesési ir ány mint kitüntetett irány nem
ismerhet ő fel, a visszavert sugár minden irányban azonos intenzitású, a fényeloszlásról
rajzolt test gömb alakú (gipsz, kréta és mázolt felületek) (3.5 ábra). Vegyes szórt és irányított visszaver ődést tapasztalunk akkor, ha a szabályos
visszaverés irányában ugyan maximális a visszavert sugárzás, de ezekt ől eltérő
irányokban is észlelhet ő több-kevesebb sugárzás (3.5 ábra).

23

3.5 ábra: A fényvisszaver ődés jellemz ő fajtái

3.3. A fénytörés törvényei
Ha a fénysugár két, optikailag különböz ő közeg határfelületére esik, egy része
visszaver ődik, a másik része pedig (általában) ir ányát megváltoztatva behatol a közegbe,
megtörik. Ez utóbbi jelensé g a fénytörés (refrakció).

 A beeső fénysugár, a megtört fénysugár és a beesési mer őleges egy síkban
vannak;
 A határfelületre mer őlegesen érkez ő fényhullám az új közegbe lépve nem törik
meg, hanem irányváltoztatás nélkül halad tovább.
Ha a fényhullám ferdén érkezik a határfelületre, akkor az α
1 beesési szög szinusza
egyenesen arányos az α2 törési szög szinuszával, a két szög szinuszának hányados
állandó, és megegyezik a két közegben mért terjedési sebességek arányával ( n: relatív
törésmutató)
( 3 . 7 )

24

3.6 ábra: A fénytörés módjai

3.3.1. A fényáteresztés fajtái [2]; [3]
Irányított esetben az anyagon áthaladó fénysu gár kilépésnél irányított marad és útját az
anyagból való kilépés után a fénytörés szabál yai szerint folytatja (üveg, víz, színtelen
átlátszó m űanyagok).
Irányított szórt esetben az anyagon áthaladó fénysugár kilépésnél szórt fényeloszlási testet mutat, de legnagyobb értékének irán ya a fénytörés szabályai szerint adódik
(homok fúvott üveg) (3.6 ábra). Szórt (diffúz) esetben az anyagon áthaladó fé nysugár kilépésnél szór ódik, a fényeloszlás
fényeloszlási test gömb al akúvá válik (3.6 ábra).

Vegyes esetben anyagon áthaladó fénysugár k ilépésnél szórt és irányítva halad tovább.
Ilyen anyagok esetén a szórt fényeloszlási te st kiegészül a fénytörés szabályai szerint
adódó irányított fényátbocsátási résszel. Felülete a ráes ő fény egy részét szórt módon,
más részét irányítottan veri vissza (selyemhomályos üveg) (3.6 ábra).

25 3.3.2. A fény további tulajdonságai
Fényelnyelés (abszorpció)
Fényelnyelés esetén a fényáram egy rész e az anyagban energi aátalakuláson megy
keresztül, intenzitása csökken.
Fényszórás
Ha a fény közegen halad át, és közben nem nyel ődik el, hanem csupán rendezetlen
irányban elterül, akkor ezt a jel enséget fényszórásnak nevezzük.
A fény mint hullám
A hullámoptika körében azokat a fényjelen séget vizsgáljuk, amelyek csak a fény
hullámtermészetével értelmezhet őek. Ennek megfelel ően a fényt hullámnak, általában
periodikus hullámnak fogjuk fel, melyben egy vagy több fizikai mennyiség id őben és
térben periodikusan változik. A hullámoptikába tartozó jelenségek nagy részének
magyarázatához alkalmazhatók az álta lános hullámtan fogalmai, törvényszer űségei. A
legegyszer űbb fényhullám, azaz egy homogén, izotróp és állandó közegben az x irányban
haladó monokromatikus síkhullám a következ ő egyenlettel írható le:

( 3 . 8 )
ahol:
A a hullám amplitúdója,
a körfrekvencia,
t az id ő, x a hely,
a fázisállandó,
c pedig a terjedési sebesség.
A fény polarizációja
Polarizációról akkor beszélhetünk, ha a fényhullámok csak egy meghatározott síkban
rezegnek. A természetes, nem pontszer ű fényforrásból kiinduló fényhullámok minden
irányban rezegnek. A fény pola rizációjával kapcsolatos els ő leírás Erasmus Bartholinus
dán professzor nevéhez f űződik, aki egy átlátszó kristályon keresztülnézve meglepve
tapasztalta, hogy a tárgyaknak kett ős képe látszik. Ennek magyarázata, hogy a
kristályba belép ő fény két külön nyalábra bomlik, amelyek közül az egyik – az
úgynevezett ordinárius sugár –, mely követi a törés törvényét, a másik, a rendellenes,
vagy extraordinárius sugár azonban nem [11].

A jelenséget szintén vizsgáló Christiaan Huygens azt a magyarázatot adta, hogy a
kristály bels ő szerkezete miatt adott irányban me gváltozik a fény te rjedési sebessége,
ami miatt a rendes sugár hullámfro ntjából a Huygens- elvnek megfelel ően körhullámok
indulnak ki, míg a rendellenes sugár esetén ezek a hullámok el lipszis alakot vesznek fel.
Polarizált fény el őállítható megfelel ő szögben csiszolt mészpá tkristállyal, amelyet
kettévágnak, majd a vágási felületeknél kanadabalzsammal összeragasztanak (Nicol-
prizma). A prizmára es ő természetes fény a tör őfelületen kett ősen megtörik. A rendes
sugár a kanadabalzsamon teljes visszaver ődést szenved és olda lra eltérül, míg a
rendellenes sugár, amely már polarizált, kilép a kristályból [12].

26 A fény mint részecske
A 20. század kezdetén Max Planck német ku tató kiderítette, hogy a sugárzási energia
nem létezhet más formában, csak kis, kvant umoknak nevezett energiacsomagokban. Ez
volt az alapja a Planck-féle, 1918-ban Nobe l-díjjal jutalmazott kvantumelméletnek. A
fénysugárzás kvantumát fotonnak nevezik. Amikor a fény kibocsátódik vagy elnyel ődik,
mindig fotonáramként viselkedik [12].

3.4. A fénnyel kapcsolatos számítások
3.4.1. Térszög
Térrész nagyságának jellemzésér e szolgáló mennyiség. Jele: Ω, egysége: szteradián (sr).
A térösszeg nagyságát a gömbfelületb ől kimetszett, A felület nagyságának és a gömb
sugara négyzetének aránya adja meg:
(3.9)

A teljes tér térszöge a teljes gömbfelület 4 ΠR2 és a gömbsugár négyzetének hányadosa,
azaz 4Π, a fél tér térszöge 2 Π [2]. Távoli elemi felületelemhez tartozó térszög:

(3.10)

3.7 ábra: A térszög

27 3.4.2. Fényáram
A sugárzott teljesítményb ől leszármaztatott mennyiség, am ely az optikai sugárzást a
szabványosított spektrális fényhatásfok szerint értékeli. Jele: Φ, Φv. Egysége: Lumen,
jele: lm. Egyéb utalás hiányában a fényáram a világosban látásra vonatkozik és a
sugárzó spektrálissugárzási függvényéb ől Φe (λ)-ból a következ ő formulával számítható:

( 3 . 1 1 )

ahol Φe (λ) a λ és λ + dλ határok közé es ő sugárzott teljesítmény, V(λ) a
hullámhosszfüggvényében megadott sp ektrális fényhatásfok népszer ű nevén a
világosban értelmezett,„láthatósági függvény”; Km a maximális spektrális fényhatásfok =
683 lm/W. Ez a sugárzókból a teljes térbe va gy annak meghatározott térrészébe (féltér,
adott térszög stb.) kisugárzott láthatóteljesít mény jellemzésére szolgáló mennyiség [2].
A fotopos (világosban) látásra vo natkozó értékeket néhány cd/m2-nél nagyobb
fénysűrűségeknél, a szkotopos értékeket 0,1 cd/m2 alatt használják.
Néhány példa fényforrások fényáramán ak értékére (tájékoztató adatok):
Lámpafajta W lm Izzólámpa 60 730 Kriptonlámpa 60 780 Halogénlámpa, 12 V 50 900
Kompakt fénycs ő 11 600
Kompakt fénycs ő 20 1200
Fénycső 18 1150
Higanylámpa 250 14000 Nagynyomású nátriumlámpa 250 25000 Kisnyomású nátriumlámpa 185 32000 Fémhalogénlámpa 2000 190000
3.4.3. Fényer ősség
Valamely sugárzó adott irányban értelmezett fényer ősége a sugárzóból adott irányt
tartalmazó elemi térszögbe sugárzott, dΦv fényáramnak és a dΩ térszögnek a
hányadosa:
Iv ൌ dΦ v/ d Ω (3.12)

Mértékegysége: cd (kandela) Egy kand ela annak a sugárforrásnak a fényer őssége, amely
540 · 1012 hertz ( λ = 555 nm) frekvenciájú monokromatikus sugárzást bocsát ki és a
kibocsátás irányában, egységnyi térszögben 1/683 watt sugárer ősséggel sugároz.
A fénytechnikai mennyiségeket a fényer ősség egységére vezetik vissza [2].

28

3.8 ábra: Fényer ősség
Néhány fényforrás fényer őssége:
viaszgyertya
1
petróleumlámpa 30 100 W-os kriptonizzó 120 vetítőlámpa 2000
30 A-es ívlámpa 8200 mozigép vetít őlámpa 20 000

A fényáram származtato tt SI-egysége a fényer ősségből: 1 lumen (jele lm) = 1 cd · sr.
(1 lumen fényáramot létesít az 1 kandela fényer ősségű, minden irányban egyenletesen
sugárzó pontszer ű fényforrás az 1 méter sugarú gömb 1 m
2 felületén.)
Eszerint az I = 1 cd er ősségű pontszer ű fényforrás az 1 m sugarú gömb 4 π m2 felületen
át a térbe Φ = 4Π lm fényáramot sugároz, vagyis
Φ ൌ 4ΠI.
A fényáram és a fényer ősség között a következ ő összefüggés áll fenn:
Φ ൌ IΩ (3.13)
A fényer ősség a kis térszögben ki bocsátott fényáram és a térszög hányadosa.
Iൌ Φ/Ω (3.14)
A szem maximális érzékenységének megfelel ő 550 nm hullámhosszúságú fénysugárzás
1 watt teljesítmény esetén 680 lumen fényáramot létesít.

3.4.4. Megvilágítás
Az adott pontot tartalmazó felületelemre bees ő fényáramnak és a felületelemnek a
hányadosa. Jele: Ev, E
(3.15)

Egysége: lux = lm/m2, jele: lx

29 Tipikus megvilágítási értékek:
A világítás leírása, megvilágítás, lx 100 W-os izzólámpától 1 m távolságban ~ 100
Irodai munkahelyen 300–500 Felhős időben, küls ő térben, nyáron ~ 20 000
Déli napfényben, nyáron ~ 150 000
Teliholdnál ~ 1 A megvilágítási er ősség a felületet ér ő fény mértéke. Megadja, hogy egy adott felület
mennyire van kivilágítva, vagyis mekkora fényáram jut 1 m
2 felületegységre lumenben
[2]. (Egy szabadon sugárzó 100 wattos, 230 voltos általános izzólámpa 1,5 m magasan
felfüggesztve a lámpa alatti felületen hozzávet őleg 100 lx megvilágítási er ősséget
eredményez.) Tapasztalati tény, hogy egy fé nyforrás annál nagyobb megvilágítást létesít
egy felületen, minél nagyobb a fényer őssége. Ha az A felületre Φ fényáram esik, akkor a
megvilágítás
(3.16)

vagyis számszer űen megegyezik az egységnyi (1 m2) felületre es ő fényárammal Mivel
1 lm fényáramot 1 cd fényer ősségű fényforrás az 1 m sugarú gömb 1 m2 felületére
sugároz, tehát 1 lx a megvilágítás az 1 cd fényer ősségű pontszer ű fényforrás körül az
1 m sugarú gömb bels ő felületén. 1 lux a megvilágítása annak a felületnek, amelynek
1 négyzetméterére mer őlegesen és egyenletesen 1 lumen fényáram esik [3].

3.4.5. Megvilágítási szint
A megvilágítási szint az a fénymennyiség, ami a felületre esik. Mértékegysége: lux
A különböz ő egészségügyi el őírások általános megvilágítási szintet írnak el ő függően
attól, hogy helyiségben tartózkodó k milyen tevékenységet végeznek.

30 3.1 táblázat: Megvilágítási szintek
Feladatok Lux
Vezérlőtermek 500
Laboratóriumok 500
Raktárhelyiségek 300
Tervezőirodák 750
Precíziós összeszerelés 1500
Finom munka 1000
Javítás és átvizsgálás 500
Áruraktár 150
Tisztítás, fényezés, csomagolás 300
Kirakat, pult 400
Pénztár 500
Üvegek, ékszerek 1500
Raktárhelyiségek 200
Irodák – van spot világítás 300
Irodák – nincs spot világítás 400
Irodák – finom munkák, nincs vizuális kijelz ő egység 700
Átjárók, folyosók 100
Lépcsőházak 130
Mellékhelyiségek 150
Konferenciatermek – átrendezhet ő 300–750
Forrás: [20]

3.4.6. Fénysűrűség
Adott irányban, a fényforrás vagy a megvilá gított felület vagy a fénynyaláb adott
pontjában

(3.17)
[cd/m
2] ahol L a fénys űrűség, I a fényer ősség, dA a felületelem nagysága és ε a fény
iránya, tehát a felületadott pontjából kiinduló fényer ősségnek és a felület erre mer őleges
vetületének hányadosa. A világít ástechnikai tervezés alapvet ő mennyisége, mivel
szemünk ezt érzékeli [2]. A fénys űrűség határozza meg a szubjektív fényérzetet. A fénys űrűség azon fénybehatás
mértéke, melyet az emberi szem egy ön világító vagy mesterségesen megvilágított
felületről hív elő. A relatív fénys űrűség különbséget szokás kontrasztnak nevezni.
Néhány sugárzó fénys űrűsége:
Sugárzó Fénys űrűség, (cd/m
2)
Nap felülete 1,5*109
Gyertyaláng 8*102
Normál izzólámpa (világos burás) 1,5*107
Fénycső (38 mm ∅) 104
Xenon-gáztöltés ű lámpa 5*104-105

31 Tárgyak, jelek láthatóságát a háttért ől eltérő fénysűrűség (esetleg szín + fénys űrűség)
teszi lehet ővé. Ha a tárgy fénys űrűsége L1, a háttéré L2, akkor a fénys űrűség különbség:

a relatív kontraszt:
(3.18)
Adott felületelem meghatározo tt feltételek melletti fénys űrűségének és megvilágításának
hányadosa a fénys űrűségi tényez ő:
ሺcd/m2lxሻ (3.19)

3.4.7. A fotometrikus távolság törvénye
A törvény kimondja, hogy a fényforrás által létrehozott megvilágítás egyenesen arányos
a fényforrás fényer ősségével, viszont fordítottan arányo s a felület és a fényforrás közötti
távolság négyzetével, és függ a fény beesési szögét ől.
A megvilágítás er őssége a fényer ősséggel ( I) egyenesen, a távolság ( r) négyzetével
fordítottan arányos (3.9 ábra) [3]. Mivel Φ = 4πI és az r sugarú gömb felszíne A = 4r
2π, tehát mer őleges beesés esetén
(3.20)
ahol:
E = A megvilágított felület fényer ősségét mutatja lx-ban, mer őleges fénybeesésnél.
I = A fényforrás a megvilágított felület irányában kibocsátott fényereje cd-ben
r = Fényforrás és megvilágított felület közti távolság m-ben

3.9 ábra: A fotometrikus távolság törvénye

Ez az összehasonlítás csak a megvilágított felületen a mer őleges fénybeesésre
vonatkozik.

32 Egy szabadon ég ő 100 wattos, 230 voltos általános izzólámpa 1,5 m magasan
felfüggesztve a lámpa alatti felületen hozzávet őleg 100 lx megvilágítási er ősséget mutat,
míg 3 m magas felfüggeszté s esetén csak 25 lx-ot.
Távolságtörvény ábrázolása mer őleges fénybeesés esetén

Ferde irányú fénybeesés érzéke ltetésére az alábbi ábra szolgál (a megvilágított felület
normál felületével szemben mért fénybeesési
szög, 3.10 ábra).

(3.21)

3.10 ábra: Ferdeirányú fénybeesés

Összefüggések a fénytechnikai mértékek között (3.11–3.12 ábra)

33

3.11 ábra: Összefüggések a fénytechnikai mértékek között

3.12 ábra: Összefüggések a fénytechnikai mértékek között

3.4.8. Fényhasznosítás
Egy fényforrás által kibocsátott F fényáram es az annak el őállításához a fényforrás által
felvett teljesítmény hányadosa
e ൌ Φ/P. (3.22)
Mértékegysége: lm/W.

34 Lényegében a lámpa hatásfokát fejezi ki, va gyis azt mutatja meg, hogy a lámpa mekkora
hatásfokkal alakítja át a felvett elektromosságot látható sugárzássá. Néhány jellemz ő fényforrás fény hasznosítása:
 Kisnyomású nátriumlámpa 180–200 lm/W
 Nagynyomású nátriumlámpa 90–130 lm/W
 Hagyományos fénycs ő 80–100 lm/W
 Kompakt fénycs ő 60–80 lm/W
 LED 60–110 lm/W
 Halogénizzó 20–30 lm/W
 Hagyományos izzó 6–20 lm/W

3.13 ábra: Fényforrások fényhasznosítása

3.4.9. Színhőmérséklet
Egy ideálissugárzó anyag (fekete test) fokozatos melegítés hatására különböz ő
hőmérsékleteken különböz ő színű fényt bocsát ki. Egy lámpa szính őmérséklete az a
hőmérséklet, amelyre a fekete testet fel kell melegíteni ahhoz, hogy ugyanolyan
spektrumot es ugyanolyan szín ű fényt bocsásson ki, mint a kérdéses lámpa.
Mértékegysége: K (Kelvin).
A különböz ő színhőmérséklet ű fekete sugárzók színét (a z úgynevezett Planck-görbét)
mutatja az 3.14 ábra. A patkóforma szín diagram szélén a spektrum színei, a
legtelítettebb színek találhatók, a diagram közepe, az x = y = 0,333 koordinátájú pont a

35 fehér szín, amikor a spektrum valamennyi összetev ője egyenl ő energiával van jelen. A
Planck-görbe egyes pontjai mellett láthatóak a ponthoz tartozó szính őmérsékletetek is. A
színhőmérséklet emelkedésével a fény vörös összetev ői csökkennek, míg kék összetev ői
növekedek, tehát minél magasabb a fény szính őmérséklete, annál „kékebb”, és minél
alacsonyabb a fény szính őmérséklete annál „vörösebb” lesz a színe.

Néhány szính őmérsékleti adat a 3. 14-es ábrán látható.

3.14 ábra: Különböz ő színhőmérséklet ű fekete sugárzók színe

36 3.4.10. Térbeli egyenletesség [10]
A térbeli egyenletesség azt mutatja meg, hogy az adott felületrész legkevésbé
megvilágított része mennyire marad el az átlagos megvilágítástól, illetve több fényforrás alkalmazása esetén azok térbeli elrendezésének helyességére ( ε értéke nagy) vagy
helytelenségére ( ε értéke kicsi) lehet következtetni bel őle, továbbá összehasonlíthatjuk a
követelményként megkívánt (el őírt) értékkel – els ősorban bels őtéri világítás esetén
használatos.
(3.23)
A határegyenletesség a meghatározott felü letrészen mért legkisebb és legnagyobb
megvilágítás hányadosa:

(3.24)

és azt mutatja meg, hogy az adott felületr ész legkevésbé megvilágított része mennyire
marad el a legjobban megvilágított rész megvilágításától, illetve több fényforrás
alkalmazása esetén azok térbeli elrendezésének helyességére ( ε értéke nagy) vagy
helytelenségére ( ε értéke kicsi) lehet következtetni bel őle, továbbá összehasonlíthatjuk a
követelményként megkívánt (el őírt) értékkel – els ősorban kültéri világítás, illetve
közlekedési területek megvilágítása esetén használatos.
3.4.11. Időbeli egyenletesség [10]
A fényáram ingadozása miatt
 az olyan helyiségben, amelynek mind en részében azonos névleges érték ű
megvilágítást igényl ő munkatevékenység(ek)et végeznek, a helyiség átlagos
megvilágítása nem csökkenhet a névleges megvilágítás értékének 80%-a alá;
 az olyan helyiségben, amel ynek egyes részeiben eltér ő névleges érték ű
megvilágítást igényl ő munkatevékenységeket vége znek, a legkisebb névleges
értékű megvilágítást igényl ő rész átlagos megvilágítása nem csökkenhet az adott
részre el őírt névleges megvilágítási érték 60%-a alá.
Az említett követelmények teljesíthet ők, ha
 egyrészt az áramszolgáltató kezelésében lév ő közcélú elosztóhálózatokon
szolgáltatott villamos ener gia tápfeszültségének jellemz ői (frekvenciája,
nagysága, hullámformája, a fázisok szimmetriája) bizonyos határok között, illetve alatt maradnak;
 másrészt a fogyasztói oldalon lév ő világítási hálózatot a kedvez őtlen átmeneti
jelenségekkel m űködő és/vagy gyakran kapcsolt fogyasztók (pl. a nagy
áramlökéssel induló villamos gépek) hálóza tától elkülönítve alakítják ki és úgy
méretezik, hogy a feszül tségingadozás nem nagyobb 1%-nál izzólámpás és
fénycsöves világítás esetén, illetve nem nagyobb 2%-nál higanylámpás világításnál.
Mivel a fényáram (és ezzel a világítás) id őbeli változásánál tárgya lt stroboszkóp-hatás –
mint érzéki csalódás – igen balesetveszélyes , ezért periódusos mozgások esetén nem

37 engedhet ő meg az egyetlen kisül őlámpával megvalósított világítás. Ilyenkor többfázisú
táplálás esetén több kisül őlámpát kell alkalmazni, váltakozva eltér ő fázisra kapcsolva
őket, illetve a lámpákat a világítótesteken belül is így kell kapcsolni, egyfázisú táplálás
esetén csak izzólámpákat vagy ikerkap csolású (duókapcsolású) fénycsöveket kell
alkalmazni, de esetenként elfogadhat ó megoldás az izzólámpák és kisül őlámpák
(általában fénycsövek) együttes alkalmazása is.

Amikor a helyiséget alapvet ően természetes világításra terv ezik, akkor ezt a mesterséges
világításnál is figyelembe kell venni a lá mpatestek elrendezésekor, és a mesterséges
világítást célszer ű több lépcs őben kapcsolhatóan kialakít ani a természetes fény id őbeli
változásához történ ő alkalmazkodás érdekében.

3.4.12. Káprázás
Az a jelenség, amikor a nagy fénys űrűségű felületr ől vetül kép a retinába, a sejtek
érzékenysége lecsökken, és emiatt elsötétül a látómez ő. két fajtája ismert:

 Rontó káprázás: (A ma érvényes szabványok szerint) olyan káprázás, amely
rontja a tárgyak látását anélkül, hogy szükségképpen kényelmetlenséget okozna.
 Zavaró káprázás: Olyan káprázás, mely kényelmetlenséget okoz anélkül, hogy
szükségképpen rontaná a tárgy látását.

3.4.13. Árnyékhatás
Az árnyékhatással, mint problémával a világítás kapcsán két vonatkozásban találkozunk.
Az egyik a vetett árnyék problé mája, a másik a térlátást segít ő árnyékhatás.
Amennyiben a vonatkoztatási felületet megvilágító fény er ősen irányított és a láttatni
kívánt felületre valami, például a kéz árnyékot vet, ez mint vetett árnyék pontosan annak
a felületrésznek a megvilágítását csökkenti, amelynek a láttatása a cél. Például jobb
kézzel írás és jobb oldalról jöv ő fény esetén a kéz árnyékot vet a papír azon részére,
amin pont írunk. A zavaró vetett árny ékot mindenképpen el kell kerülni.
A térlátást segít ő árnyékhatás az el őzőtől eltérően hasznos. Ez esetben valamilyen
térbeni tárgy térbeni érzékelését az segíti el ő, hogy az a különböz ő irányokból eltér ő
megvilágítást kap. Az árnyékosság valamely tárgy árnyékában és közvetlenül nem árnyékolt környezetében mért megvilágítások aránya.
3.4.14. Színvisszaadás
A színvisszaadás annak jel lemzésére használt mér őszám, hogy a kérdéses tárgy a
spektrális sugárzáseloszlásával jellemze tt fényforrással megvilágítva, kiválasztott
jellemző színminták (referencia színminták 1… 8) színe milyen mértékben változik meg a
referenciasugárzóval megv ilágított színükhöz képest.
A színvisszaadás meghatározására sokféle alapelv mentén történtek fejlesztések
mérésére, voltak amelyek hosszú ideig – jellemz ően amikor csak izzólámpa volt a
jellemző fényforrás – gyakorlatilag szabványként m űködtek.
A színvisszaadás indexe az R a. Megadja, hogy egy fényforrás milyen h űen tudja
visszaadni a színeket. Ez a képe sség a fényforrás spektrális energia eloszlásától függ. A
színvisszaadási index es a szính őmérséklet között nincs szor os összefüggés: egészen
eltérő spektrális energia eloszlási görbék képesek hasonló szính őmérsékleteket

38 produkálni, egészen eltér ő színvisszaadások mellett. Az „R a”-t a 8 színmintán alapuló IEC
színvizsgálati módszerrel lehet meghatározni – mint ahogy korábban már volt róla szó:
 Minden színmintára kiszámítju k az adott fényforrás szính őmérsékletével azonos
színhőmérséklet ű fekete test színéhez képest adódó színeltérés százalékos
érteket.
 A kapott 8 érték számtani középértéke az „R a” színvisszaadási index. Például R a =
100 az általános világítási lámpák és a halogénlámpák és R 0 = 0 az SOX
kisnyomású nátriumlámpák eseten.
A legszélesebb körben elterjed t színvisszaadási indexen alapul ó értékelés mára a diódák
esetében már nem alkalmazható. Jelenleg fejles ztések folynak az új szempontrendszer és
azoknak a jellemz őknek a kiválasztására, amelyek alkalmasak valamennyi ismert
fényforrás színvisszaadásának jellemzésére. Jelenleg a kísérletek folynak ezek
meghatározására. Egy olyan általános mode ll kidolgozása a cél, amely a látótérben
egymás mellett jelen lév ő színingerek illeszkedése eset én a mért és a szubjektív
értékeléskor is hasonló eredményt mutat. Az 5 csoport R
a értéke:
1. 1A csoport: R a > 90
2. 1B csoport: 80 < R a < 90
3. 2. csoport : 60 < R a < 80
4. 3. csoport: 40 < R a < 60
5. 4. csoport: 20 < R a < 40

39 4. A LÉTESÍTMÉNYEK VILÁGÍTÁSÁVAL SZEMBEN
TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
4.1. Épített tér világítási jellemz ői
Az épített térben (a létesítményekben) vizuális szempontból két felülettípust lehet
megkülönböztetni:
 olyan felületeket, melyeknek nincs saját fényük (passzív), ezért a fényt rajtuk
átmenve illetve róluk visszaverve érzékeljük (falak burkolatok, bútorok stb.);
 saját fénye van (aktív) amellett, hogy egyidej űleg természetes vagy mesterséges
fény is megvilágítja (lámpa testek, monitorok, bekapcso lt tv készülék stb.).

4.1 ábra: A láthatóság változása a megvilágítás ( E) függvényében
Forrás: [14]

40 A passzív felületeket a világítás növelésével jobban láthatóvá tehetjük, az aktív
felületeknél pedig a világítás növekedése kontraszt csökken éssel jár és ezzel együtt a
láthatóságuk csökken. Az épületekben sajá t fénnyel rendelkez ő felületek az ablakok, átlátszó falak,
világítótestek, monitorok. A vizuális környe zet ami elméletileg egy nyolcad gömb minden
egyes pontja részt vesz a megvilágításban aktív vagy passzív mó don. Általánosságban
leírható, hogy kisebb fénys űrűségű, de nagyobb felület ugyan azt a megvilágítást
eredményezheti, mint egy nagyobb fénys űrűségű kisebb felület.

4.2 ábra: A látott féltér
Forrás: [14]
A vizuális tér kialakításában együttm űködő építészek, és világítástechnikai szakemberek
alapvető gyakorlati feladata a tér minden egyes pontjában a vizuális információ
biztosítása. A jó láthatóság érdekében figyelemmel kell lenni:
 a látótér átlagos fénys űrűségére;
 a káprázást és nagy fénys űrűség különbséget mutató felületek kialakítására, ezen
hatások csökkentésére;
 a térbe kerül ő tárgy és a háttér fénys űrűség viszonyára.
Mint már volt róla szó, a létesítmények bels ő terében nincs rögzített látótér, de annak
határait mindenkor a nézési irányba es ő felületek szabják meg.
A létesítmények kialakításak or a vizuális információk rendelkezésre állásához
figyelemmel kell lenni a felületek fénys űrűségére és a színekre. A nem átlátszó felületek
színei és fénys űrűsége a felületek kialakításáv al (matt, fényes) és a bels ő világítással. Az
áttetsző felületek fénys űrűsége és színe szintén változtath ató, de a természetes fények
hatása miatt magától is változik.

41 Belső téri környezetünket a helyiségfelületein ek megválasztásával és a megvilágítással
egyaránt tudjuk alakítani. Egy passzív felületelem L(λ) fénysűrűsége:
a felület ρ(λ) fényvisszaverésével és/vagy T(λ) fényáteresztésével, valamint az E(λ)
megvilágítással változtatható [14].
4.2. A természetes és mesterséges világítás jellemz ői,
kapcsolatai
A létesítmények vizuális te rében egyformán alkalmazunk természetes és mesterséges
világítást. A legújabb MSZ EN 12464-1:2012Fény és világítás. Munkah elyi világítás. 1.
rész: Bels ő téri munkahelyek szabvány ajánlj a a napfény minél nagyobb arányban
történő felhasználást a világításb an illetve a 300lux-ban határozza meg az általános
követelményt. Ez nem csak a világítást tervez őknek, hanem az építészeknek is új
feladatokat ad.
4.1 táblázat: A természetes és a mesterséges világítás kapcsolata
Természetes világítás Mesterséges világítás
Tervezése az építésztervez ő feladata Tervezése világítástechnikai szakember
feladata
Koncepcionális, vázlatte rvek kidolgozásával
kb. 80%-ban elkészül Kiviteli tervekben történik
a kidolgozása
A világítási elvárásokon túl számos egyéb
(épületszerkezet, szilárdságtani,
épületenergetikai) szempont is befolyásolja Elsősorban a világítási elvárásoknak kell
megfelelnie, az energetikai szempontok
figyelembevételével
Megújuló energia a forrása Vill amos energia a forrása (amit el ő lehet
állítani megújuló energiából)
A fény mennyisége a napszaktól és az
időjárástól, évszaktól függ ően széles
határok között változik, sokszor korlátozni
kell a vizuális térbe jutását (árnyékolás),
minősége kiváló Fényforrás függ ő a minőség
és a mennyiség, jól kalkulálható
Helyiségen kívül helyezkedik el a fényforrás A fényforrás a helyiség része
A fénnyel együtt h ő is érkezik, amelyet
tárolni, illetve energiaforrásként lehet
használni A fény mellett h ő is keletkezhet, ami
befolyásolja a vizuális tér h őmérsékletét,
és aminek el őállítása plusz energiát igényel
Vizuális kapcsolat biztosít
a környezettel; pszichológiai, biológiai,
fiziológiai hatások biztosítása Nem létesít vizuális kapcsolatot, ill. nem
biztosít ehhez kapcsolódó egyéb
hatásokat
Forrás: [14], átdolgozva

A természetes és mesterséges világítás a felhasználó szempontjából nem különül el. A
vizuális környezetben a kett ő szét nem választható egységet képez:

 Jól világítható bels ő teret igyekszünk létrehozni (építész tervez ő),
 A belső térhez tervezünk olyan világítást, mely lehet őleg jó vizuális környezetet
eredményez (villamos mérnök + építész).

42

4.3 ábra: Az év azon id őpontjai, amikor E nap értéke 50%-os valószín űségű
Forrás: [14]
Az 4.3 ábrán látható, hogy az el őírásban szerepl ő 300 lux az év nagy részében a
nappalok egy részében biztosít ható, viszont a közvetlen napf ény a természetes világítás
során igen korlátozott módon használható, hiszen az er ős fény diszkomfort hatásai miatt
védekezni kell a benapozás ellen (pl. árnyékolók használatával). Ezen túl a nappalok csak egy részében várható (35–45%) az, amikor a fénymennyiség elegend ő, de ez a fény is
egyenetlen világítást eredményez a bels ő térben és a munkahelyeken közvetlen
benapozásos világítást nem teszi lehet ővé, mert káprázást is eredményez.

4.3. Mesterséges világítási berendezések méretezése
Valamely látási feladat hatékony és pontos elvégzéséhez megfelel ő világítást kell
biztosítani. A megvilágítást természetes fény vagy mesterséges világítás, vagy a kett ő
kombinációja hozhatja létre. A megkívánt láthatósági és komfortfokozat a legtöbb munkahelyen a tevékenység
fajtájától és id őtartamától függ. A jó világítási gyak orlat szempontjából fontos, hogy a
szükséges megvilágításon felül a min őségi és mennyiségi igények is teljesüljenek.
A világítási követelményeket a következ ő három emberi szükséglet kielégítése határozza
meg:
 a vizuális komfort, amely a dolgozóknak jó közérzetet teremt; ez közvetve a
nagyobb termelékenységhez is hozzájárul;
 a látási teljesítmény, amely lehet ővé teszi a dolgozóknak a látási feladat
elvégzését, még nehéz körülmények között és hosszabb id őn át is;
 a biztonság.

43 A világítási környezetet meghatározó f ő jellemz ők:
 a fénysűrűség eloszlása;
 a megvilágítás;
 a káprázás;
 a fény iránya;
 a fényszín és a színvisszaadás;
 a villogás;
 a természetes fény.
A szabvány (MSZ EN 12464-1: 2012) kiemeli a megvilágításban a napfény egyértelm ű
fontosságát. Az általános követelménys zintet 300 lx-ban határozza meg, és
követelményként írja el ő a munkaid őben 50%-ban természetes megvilágítást,
természetesen nappal. A követe lmények egy létesítmény különböz ő helyiségeiben az
alábbiakban fogl alhatók össze:
Helyiség Megvilágítás, lx
előcsarnok 100
folyosó 100 lépcső 150
mosdó 100
iroda 500
tárgyaló 300
kisebb üzlet 300
nagyobb üzlet 500

4.4. A világítás tervezése
A világítás tervezésének els ődleges célja, hogy az el őírt mérték ű megvilágítás valósuljon
meg bevilágított helyen, figyelembe véve a természetes világítást és annak változásait is. A világítás megtervezéséhez az al ábbi lépéseket kell elvégezni:
 az alaplétesítmény fu nkciójának megfelel ően a látási feladat meghatározása;
 a világítástechnikai eszközök és jellemz őiknek az összegy űjtése, a világítási mód
funkciója az érvényes szabványel őírások szerint;
 a fényforrás, a lámpatest és kapcsolók kiválasztása;
 világítástechnikai méretezés;
 műszaki és gazdasági hatékonyság elemzés.
A tervezés alatt álló, vagy az energiatakar ékosság jegyében átalakításra váró világítási
rendszerek esetén a f ő célkitűzés a beépített villamos teljesítmény és a bekapcsolási
óraszám – üzemletetési id ő – csökkentése. A beépített teljesítmény csökkenés úgy
érhető el, hogy nagy fényhasznosítású, kis fényáramú, jó hatásfokú és megfelel ő kivitelű
lámpatestek kerülnek alkalmazásra. További lehet őségek a kis veszteség ű előtétek
alkalmazása, tervszer ű karbantartás, bels ő terek korszer űsítése, átalakítása, a
természetes fény minél jo bb hasznosítása. Az üzemid ő csökkentésére is számos
lehetőség kínálkozik, mint az általános és kiemel ő jellegű helyi világítások alkalmazása, a
világítási áramkörök kapcsolásának altern atív megoldásai – kézi, automatikus,
mozgásérzékel ős stb. –, megvilágítási szintek lépcs őzése. Egyéni igényeknek megfelel ő
szabályozhatóság, a lámpatestek elrendezhet őségének mobilitása [6].

44 Több eljárási módszer is ismert:
 a pontmódszer;
 a hatásfok módszer;
 az egyszer űsített eljárás;
 valamint a fénysáv módszer.

4.4.1. A pontmódszer
A módszer lényege, hogy el őre meghatároztuk az alkalmazásra kerül ő lámpatesteket,
valamint a lámpatestekhez tartozó fényer ősségek térbeli eloszlását. A lámpatest által
létrehozott megvilágítás függ őleges fény esetén. A pontmóds zerhez kapcsolódó számítási
eljárások abból a feltevésb ől indulnak ki, hogy el őzetes döntés alapján már
meghatároztuk az alkalmazásra kerül ő lámpatestet, s ezen lá mpatesthez tartozóan a
fényerősségek térbeli eloszlását. A lámpatest által létrehozott megvilágítás egy
tetszőleges felületen:
(4.1)
ahol:
Iϑ a lámpatest vizsgált irányú fényer őssége;
α a felület normálisának a ϑ iránnyal bezárt szöge,
r a megvilágított felület és pontszer ű sugárzó közötti távolság.

4.4 ábra: A pontmódszer vázlata

45 Egy h magasságban elhelyezett lámpatest által létrehozott megvilágítás a vízszintes
síkon (horizontális megvilágítás esetén):
(4.2)
A függőleges sík megvilágítása (vertikális megvilágítás):
(4.3)

A pontmódszer a vizsgált ponton csak a lámpatestek által közvetlenül létrehozott megvilágítást veszi figyelembe, nem számol a falakról, berendezési tárgyakról közvetve
többszörös visszaver ődéssel a pontra jutó fényárammal. A lámpatestgyártók
katalógusukban megadják a lámpatestek különböz ő A, B ill. C síkokban meghatározott
fényerősség-eloszlási görbéit, s őt esetenként számítógépes programokat is adnak. Ha
egy adott felületet több lámpatest világít meg, az egyes lámpatestek által létrehozott megvilágítások értelemszer űen összeadódnak. A pontmódszert ől csak azokban az
esetekben várhatunk el elfogadható po ntosságú eredményeket, amelyeknél a
környezetr ől visszavert fényhányad elhanyagolható (pl. küls őtéri világítás, sportvilágítás,
igen nagy méret ű csarnokok) [2].

4.4.2. Hatásfok módszer
A hatásfok általános értelmezése szerint vala mely rendszer hasznos teljesítményének és
a betáplált teljesítményének a hányadosa. A fényforrások esetében a hatásfok helyett a
fényhasznosítás a hasonló jelleg ű a gyakorlatban használt fogalom [2].
Lámpatestek hatásfokának jellemz ésére használatos mennyiségek:
 Optikai hatásfok: a lámpatestb ől kilépő fényáram és a lámpatestben m űködő
lámpa vagy lámpák fényáramának aránya.
 Fénytechnikai hatásfok: a lámpatestb ől kilépő fényáram a lámpatesten kívül,
referencia körülmények között m űködő fényforrás fényáramához viszonyítva.
A hatásfok módszer a bels ő terek megvilágításának méretezésére alkalmas. A kiindulás
alapja, hogy a kisugárzott fé nyáramnak csak egy része jut a munkafelületre. A helyiség
hatásfok (
) a munkafelületre jutó fényáramnak (
) és a lámpatestekb ől kisugárzott
fényáramnak (
) hányadosa:
(4.4)

A helyiséghatásfok függ a határoló felü letek reflexiós viszonyaitól (mennyezet: ρ1; falak:
ρ2; padló: ρ3), a helyiség alakjától és méreteit ől (a, b,
, hosszúság, széle sség, világítási
magasság), a lámpatest(ek) elhelyezését ől függő helyiségtényez őtől valamint a világítási
módtól. A helyiség adataiból számítható a helyiségtényez ő. A helyiségtényez őt közvetlen
világítás esetén az alábbi összefüggéssel határozzuk meg:
(4.5)

A helyiségtényez őt közvetett világítás esetén az alá bbi összefüggéssel határozzuk meg:
(4.6)

46 Világítási hatásfoknak nevezzük a lámpatesthatásfok (
és helyiséghatásfok (

szorzatát:

(4.7)
Az avulási tényez ő a világítási berendezések üzemszer ű használata során bekövetkez ő
megvilágítás csökkenést veszi figyelembe a vil ágítástechnikai tervezésnél. Számértéke a
névleges és kezdeti megvilágítás aránya:
v ൌ En/E0 (4.8)

Az avulási tényez ő reciproka a tervezési tényez ő.
p ൌ E0/En (4.9)

Ebből számítható az el őirt megvilágítási szint (E n) eléréséhez szükséges fényáram, ( p)
tervezési tényez ő figyelembevételével:

. (4.10)
Kültéri berendezések megvilágításának számít ása során a helyiséghatásfok szerepét a
geometriai hatásfok ( η
G) veszi át. A geometriai hatásf ok azt mutatja meg, hogy a
lámpatestekb ől kisugárzott fényáramból mennyi jut a megvilágítandó területre:

(4.11)

Ezzel a szabadtéri berendez éseknél figyelembe veend ő világítási hatásfok:

A szükséges fényáram, formailag a bels ő téri berendezésekhez hasonlóan számítható:
(4.12)
A qa fénysűrűségi tényez ő ismeretében, az átlagos fénys űrűséget ( La) az alábbi
összefüggéssel számíthatjuk:

(4.13)

4.4.3. Egyszer űsített eljárás
Kiindulási alapja a hatásfok módszer, mely közelít ő eredményeket adó módszer, mely
egyidejűleg több lehet őséges megoldást is eredményez. Kiindulási alapja a bels ő téri

47 világításra megadott átlagos hatásfok érté k, melyek a világítási mód alapján a
következ ők:

Világítási mód Világítás hatásfoka, ( ηv)
Közvetlen 0,5 Főleg közvetlen 0,4
Szórt 0,3
Főleg közvetett 0,2
Közvetett 0,1
Ha a 4.12 összefüggésben közvetlenül a megadott táblázatból vesszük a η
v értékét jó
közelítéssel kapjuk meg a tájékoztató végeredményt.

4.4.4. Fénysávmódszer
A fénysávmódszer az egymás mellé szer elt lámpatestek esetében a megvilágítás
számítására kialakult módszer. Két lehet őség adódik. Az egyik eset, amikor a
fényforrástól jobbra és balra a megvilágítás összegz ődik.

ሺluxሻ (4.14)

A fénysávmódszer alkalmazásánál számos feltételnek kell meglennie ahhoz, hogy a
méretezést végre tudjuk hajtani. Els őlegesen a kiválasztott lámpatest fényeloszlási
görbéjére. A fényeloszlási görbe segítségével az egyes távolságokat úgy választják meg,
hogy 20o és 45o-os szögek adódjanak. A nagyobb távolságra lév ő lámpatestek, csak kis
mértékben vesznek részt a megvilágításban. Másodsorban szükség van egy táblázatra,
mely tartalmazza a fényeloszlás i görbe alapján az egyes fényer ősségeket és fényáram
értékeket, a fényforrás magasságát, vala mint az egyes távolságokra vonatkozó
értékeket.
4.4.5. SHR MAX és SHR NOM szerinti tervezés
A tengelyek közötti távolság és a felszerelé si magasság hányadosának maximális értéke.
A lámpatestek négyzetes elhelyezése esetén (l . a 4.5 ábrát) a tengelyek között távolság
és a felszerelési magasság hányadosának maximális értéke; a négy középen lév ő
lámpatest esetére:
Emin/Emax൐ 0,7. (4.15)

SHR NOM: A tengelyek közötti távolság és a felszerelési magasság hányadosának
névleges értéke a legnagyobb értéksor (0 ,5–0,75–1,0–1,25), amely nem haladja meg az
SHR MAX-ot.

48

4.5 ábra: 16 lámpatest négyzetes elhelyezése, ahol az SHR MAX és az SHR NOM értékét
a középs ő területre határozzák meg
Forrás: [23]

Valamennyi tervezési módszerrel biztosítani kell:
 a stroboszkóp hatás kiküszöbölését;
 az avulási tényez ő figyelembevételét;
 az energetikai szempontokat;
 a megvilágítást és az egyenletességet, a közvetlen környezet megvilágítását;
 a rontó és a zavaró káprázást és a védekezés lehet őségét;
 a fényszín és a színvisszaadás követelményeit;
 valamint kiemelt területként a képerny ős munkaállások megvilágítási
követelményeit.

49 5. VILLAMOS FÉNYFORRÁSOK
Szűkebb értelemben fényforrásnak nevezünk minden eszközt, ami látható fény
előállítására szolgál. Tágabb értelemben ideért jük az ultraibolya és infravörös fényt
kibocsátó tárgyat is. Ez alapján megkülönböztethet ők elsődleges fényforrások, amik a
sugárzás kibocsátói, illetve másodlagos fényforrások, amik más fényforrások fényét
tükrözik, szórják. M űködési elv szerint léteznek te rmészetes (égitestek), kémiai
(fluoreszcencii), égés alapú (fáklya), elektromos és egyéb fényforrások (h őmérsékleti
sugárzás).
Az villamos fényforrások felsorolása szinte lehetetlen. Haza iparunk egyik jelent ős
résztvev ője a General Electric Hungária Kft. (r égebben Tungsram Rt.) Consumer &
Industrial világítástechni kai divíziója megközelít őleg 6000 különböz ő típusú fényforrást
gyárt és értékesít a kereskedelmi, ipari és fogyasztói piacokon. Az elektromos
fényforrások az ábrán látható f ő csoportokba sorolhatóak. Az elektromos fényforrásokat
az alábbi adatokkal szokták jellemezni:
 Színhőmérséklet; jele: F; mértékegysége: kelvin (jele: K)
 Színvisszaadás; jele: R
a
 Egységteljesítmény; jele: P1; mértékegysége: watt (jele: W)
 Egységfényáram; jele: F1; mértékegysége: lumen (jele: lm)
 Fényhasznosítás; jele: h*; mértékegysége: lm/W
 Élettartam; jele: T; mértékegysége: óra (jele: h)
 Felfutási és újragyújtási id őtartam; mértékegysége: min (jele: t f, ill. t u)
 Fényenergia; jele Q; mértékegysége: lumenóra (jele: lmh)
 Térfogategység-fényáram; jele: j v; mértékegysége: lumen/köbcentiméter
(jele: lm/cm3)

50

5.1 ábra: Fényforrások csoportosítása
Forrás: GE gyári anyag

5.1. Nemzetközi lámpakódolási rendszer (ILCOS)
A világon számos gyártó szinte megszámlálha tatlan típusú, alakú, foglalatú fényforrást
gyárt. A nemzetközi lámpakódolási rendszer (ILCOS: International Lamp Coding System)
egységes kódrendszerbe foglalta a fényfo rrásokat. A magyar szabvány MSZ EN 61231
jelöléssel vette át a nemzetközi lámpakódol ási rendszert a Nemzetközi Elektrotechnikai
Bizottság IEC 61231:2010 ajánlásából. A jegyzetb en sok helyen fel van tüntetve az adott
lámpa ILCOS kódja. I – izzólámpa (incandescent lamp) H – halogénlámpa (halogen lamp) F – fénycs ő (fluorescent lamp)
S – nátriumlámpa (High pressure sodium lamp L – kisnyomású nátriumlámpa (Low pressure sodium lamp)
M – fémhalogénlámpa (Metal halide lamp) Q – higanylámpa (High pressure mercury lamp, Quecksilberdampf Hochdrucklampe)

51 A legelterjedtebb fényforrások jelölése ILCOS szerint:
I Izzólámpák IA Nagyméret ű lámpa (általános célú izzólámpa 45 mm bura átmér ő felett)
IB Kis lámpa (legfeljebb 45 mm bura-átmér őig)
IxA Körte (x = A vagy B, attól függ ően, milyen a bura átmér ője)
IxB Gyertya (x = A vagy B, attól függ ően, milyen a bura átmér ője)
IxG Gömb (x = A vagy B, attól függ ően, milyen a bura átmér ője)
IxM Gomba (x = A vagy B, attól függ ően, milyen a bura átmér ője)
IxT Cs ő I. (x = A vagy B, attól függ ően, milyen a bura átmér ője)
R Reflektorburás H Volfrámszálas halogénlámpák (halogén izzólámpák) HD Két végén fejelt halogénlámpa HS Egy végén fejelt halogénlámpa HR Hidegtükrös reflek torral ellátott halogénlámpa
HM Fémreflektorral ellátott halogénlámpa betűk utáni számsor: teljesítmény – feszültség – lámpafej–méretek
F Fénycsövek FB Kompakt fénycs ő beépített el őtéttel
FD Egyenes, két végén fejelt lámpa (fénycs ő)
FS Egy végén fejelt
FSD Kétcsöves kompakt fénycs ő
FSQ Négycsöves kompakt fénycs ő
FSC Körfénycs ő
FSM Többcsöves kompakt fénycs ő
FSG Gömbalakú (Indukciós lámpa) betűk utáni számsor: teljesítmény – gyújtási mód – lámpafej–méretek
Q Nagynyomású higanylámpák QE Elliptikus, diffúz bevonatos lámpa
QC Elliptikus, átlátszó lámpa QT Teljesen átlátszó lámpa QB Beépített el őtétes lámpa (kevertfény ű lámpa)
QR Reflektorburás betűk utáni számsor: teljesítmény – feszültséghatárok – lámpafej–méretek
M Fémhalogénlámpák MD Átlátszó, két végén fejelt lámpa
MT Átlátszó, cs őburás lámpa
ME Diffúz bevonatos, elliptikus vagy BT burájú betűk utáni számsor: teljesítmény – feszültséghatárok – lámpafej–méretek
S Nagynyomású nátriumlámpák ST Átlátszó cs őburás lámpa
SE Elliptikus, diffúz bevonatos lámpa
SD Két végén fejelt betűk utáni számsor: teljesítmény – feszültséghatárok – lámpafej–méretek

52 L Kisnyomású nátriumlámpák
Példa: FD-40-E-G13: 40 W- os két végén fejelt fénycs ő, külső gyújtóval gyújtható (E =
external), G13 csapos fejje l (40 W-os normál fénycs ő).

5.2. Hőmérsékleti sugárzók (izzólámpák)
Az izzólámpa az egyik legrégebbi elektrom os fényforrásunk. Fényét elektromos áram
által felizzított volfrámszál adja, az izzószálat az üvegburában lév ő semleges gáz vagy
vákuum óvja meg a leveg ő oxidáló hatásától. Az izzólámpát gyakran ég őnek, vagy
villanykörtének is nevezik. Az izzólámpák at számos méretben, teljesítményben és
névleges feszültségre gyártják. Az izzólámpák – a foglalaton és kapcsolón kívül – nem igényelnek egyéb küls ő
elektromos m űködtető szerelvényeket, ezért az i zzós világítás olcsón kiépíthet ő. Az izzók
színvisszaadása elfogadott, megszokott (video-, illetve filmfelvételekhez alkalmatlanul vörösbe hajló…) szính őmérsékletük pedig ke llemes, meleg fény ű 2700 K. Az izzók
fényárama lényegében bekapcsolás pillan atában eléri a maximális értékét, ami
élettartama során csak kis mértékben csökken . Az általános célú izzók élettartama 1000
óra. A tömeggyártásnak köszönhet ően nagyon olcsók. A fenti el őnyös tulajdonságai miatt
a háztartásokban az izzólámpa a legelterjedtebb fényforrás. Az izzók legnagyobb hátránya a kis fényhasznosítá s, azaz a kis hatásfok, hisz en a belevezetett energia
mindössze 2–5%-át hasznosítj ák fényként, a többi h őként kárba vész.

5.2.1. Volfrámizzó [15]
Jellemzői:
Elektromos áram hatására a volfrámszál felizzik, fényt bocsájt ki (nincs szükség
elektromos segédberendezésre m űködtetéséhez).
T = 2500–3300 K (meleg)
Ra= 100% (kit űnő)
η= 6–20 lm/W (rossz)
1000–2000 óra élettartam 25–150 W teljesítmény Volfrámizzó fényét egy vákuumban, vagy semleges gázban izzó spirál alakú volfrámszál adja. F őleg az infravörös tartományban sugá roz, a látható fény csak a kibocsátott
elektromágneses hullámok kis há nyadát teszi ki, így hatásfok a igen alacsony. Spektruma
Planck-törvényb ől adódóan folytonos. Kiváló színvi sszaadása és alacsony ára miatt a
legelterjedtebb elektromos fé nyforrás. Tipikus fé nyhasznosítás: 6–20 lm/W. Alkalmazása
egyre csökken az alacsony fényhasznosítá s valamint az energiatakarékossági
intézkedések miatt.

53

5.2 ábra: Normál izzó TU/15W E14 230V TU CANDLE CL MIH1/10/100
Forrás: [17]

5.2.2. Halogénizzó
Jellemzői:
A halogénlámpa is izzólámpa, a hagyományos i zzótól annyiban tér el, hogy az izzószálat
kisméret ű – többnyire – kvarcüvegb ől készült bura veszi körül, amelyben valamilyen
semleges gáz és kis mennyiség ű halogén elem (jód, bróm) található.
T = 2500–3300 K (meleg)
Ra= 100% (kit űnő)
η= 13–25 lm/W (rossz)
2000–3000 óra élettartam 10–150 W teljesítmény

54

5.3 ábra: Halogénizzó U/18W HA LO S/CL/E14 240V GE TWBX 2/16TR
Forrás: [17]
Az izzólámpák speciális fajtája, amelynek bu rájában valamilyen halogéntöltést, általában
jódot vagy brómot alkalmaznak. Hatá sfoka lényegesen jobb a hagyományos
izzólámpákénál. A halogén izzólámpa m űködésének mechanizmusa nagy vonalakban a
következ ő:
Az izzószálról elpárolgó volfrám a bura h őmérsékletének közelében (néhány száz fok
Celsius) volfrámhalidot alkot, ezzel megakadályozva a bura feketedését. A volfrámhalid a magasabb h őmérséklet ű izzószál felé diffundál, ahol elbomlik, s a volfrám lecsapódik az
izzószál egyes részeire (kutatók azon dolg oznak, hogy ez a lecsapódás a legmelegebb
pontokon jöjjön létre, s ott növelje az i zzószál vastagságát, csökkentve a kiégési
veszélyt).
A halogén körfolyamat létrejöttéhez a bura h őmérsékletének el kell érnie a több száz °C-
ot. Ezért a halogén izzólámpa buráját kvarc ból vagy magas olvadáspontú úgynevezett
keményüvegb ől készítik. Ez ugyanakkor lehet ővé teszi, hogy a burát a hagyományos
izzólámpákhoz képest kisebbre válasszák. Ennek el őnye, hogy a gáznyomást meg lehet
növelni s ezzel a volfrámpárolgást csökkenteni. Így a halogén izzólámpa izzószálát magasabb h őmérsékleten, közelebb az olvadásponthoz lehet üzemeltetni, s ezzel a
fényhasznosítást lehe t növelni. Halogén izzólámpák nál fényhasznosítása 20–30 lm/W
közt fekszik. A halogén izzólámpa kisméret ű burája azonban kényes, azt még hideg állapotban sem
szabad megérinteni, mert a következ ő felfűtéskor az ujjunkról rárakódó izzadság és
zsírnyomok beégnek a kvarcba, azt egyrészt elhomályosítják, másrészt törékennyé is
tehetik. Mivel a halogén izzólámpa bels ő nyomása üzem közben több tíz atmoszféra is

55 lehet, ez a lámpa felrobbanásához vezeth et. Alkalmazása egyre csökken az alacsony
fényhasznosítás valamint az energiat akarékossági intézkedések miatt.

5.3. Kisnyomású kisüléses lámpák [19]
Kisnyomású nemesgáz illetve higanyg őz-gerjesztéssel állítják el ő a sugárzást, rendszerint
ultraibolya sugárzást, amit a burafalra fe lvitt fénypor segítségével látható fénnyé
alakítanak.
be
EE1 2R
UU
I

5.4 ábra: Gázkisülés vizsgálatának kapcsolási rajza
Forrás: [19]
Az 5.4 ábrán látható kapcsolás szerint a küls ő áramforrás ( U
be) árama áthalad a
változtatható ellenálláson ( R). Az U, I feszültséggel és árammal jellemzett elektromos
gerjesztés az E1 és E2 elektródákkal rendelkez ő gázkisül ő térben hozza létre a
gázkisülést. A leveg őben mindig van jelen néhány szabad elektron és pozitív ion
(kozmikus és radioaktív gerjesztés). Az U feszültség hatására megindul a csövön át az
áram. A töltéshordozók ütközések közö tti ún. szabad úthossza függ a kisül ő csőben
uralkodó nyomástól. A nyomást csökkentve a szabad úthossz n ő. Adott kis nyomás
esetén viszonylag kis feszültségnél elérjük azt, hogy a gáztérben lév ő töltéshordozók
eljussanak az elektródákhoz.
Az első szakaszban (5.5 ábra) a feszültséget lassa n növelve, kis áram folyik a gáztérben.
Ezt a mindig jelen lév ő kozmikus és radioaktív sugárzás által létrehozott töltéshordozók
teszik lehet ővé. Növekv ő feszültséggel az áram is n ő.
A második szakaszban (5.5 ábra) az áramer ősség növekedése telíté sbe megy, ugyanis itt
a villamos térer ősség az összes töltéshordozót a megfelel ő elektródhoz juttatja, még
mielőtt azok a rekombináció során seml eges atomokká alakulhatnának.
A harmadik szakaszban (5.5 ábra) megkezd ődik az ionozás, ugyanis az elektronok a
villamos térer ősség hatására akkora mozgási energi ára tesznek szert, mely nagyobb,
mint a semleges atomok ionozási energi ája. Az így keletkezett töltéshordozók
felgyorsulva további elektronokat és ionokat hoznak létre. A negyedik szakaszt (5.5 ábra) Townsend-kisülésnek nevezzük. Itt a kisülés önfenntartó állapotba kerül, ugyanis változatlan fesz ültség mellett is növekszik az áramer ősség (bár
még mindig csak 10–9 A nagyságrend ű. A villamos térer ősség a pozitív és negatív
töltéshordozók egyenletes elos zlása miatt mindenhol azonos.
Az ötödik szakaszban (5.5 ábra) megsz űnik a térer ősség homogenitása, és kialakul a
kisülő csőre jellemz ő töltés-struktúra. Ezt a pozitív és negatív töltéshordozók eltér ő
tehetetlensége okozza (az elektronok jóval gyorsabban mozognak, mint az ionok, így míg

56 az előbbiek elérik az anódot, az utóbbiak még a katód el őtti térben vannak, megnövelve
a lokális térer ősséget). Ennek során kialakul a katódesés tartománya.
A hatodik szakaszban (5.5 ábra) az áram to vábbi növelésével a feszültség nem változik,
a katód egyre nagyobb felületét ún. parázsfény borítja be. Ez alapján ezt a szakaszt a
(normális) parázsfénykisülés (más néven glimmkisülés) tartományának nevezzük.
Az előbbi folyamat mindaddig tart, míg a katód te ljes felületét beborítja a glimmfény. Ezt
követően hirtelen el kezd növekedni a cs őben az árams űrűség, valamint a feszültség
(hetedik szakasz) (5.5 ábra). A nyolcadik szakaszban (5.5 ábra) a katódba csapódó pozitív ionok azt annyira fel tudják
melegíteni, hogy a katód elektronjai a kilé pési munkánál nagyob b energiára tesznek
szert, így el tudják hagyni a katódot. Ezt a jelenséget hívjuk termik us emissziónak, és a
hozzá tartozó kisüléstípust ívkisülésnek nevezzük. Ahogy láttuk, itt a töltéshordozók már nem csak ionizáció során jönnek létre, hanem – jelent ősebb mértékben – a katódból
kilépve is. Az ívkisülés negatív ellenállás-ka rakterisztikával rendelkezik, tehát növekv ő
áramhoz csökken ő feszültség tartozik. Ezen tulajdonságuk miatt az ívkisülés elvén
működő fényforrások áramát egy, a kisül őcsővel sorba kötött áramkorlátozó elemmel
(előtéttel) állítjuk be.

5.5 ábra: Gázkisülés sematikus áram–feszültség ábrája
Forrás: [25]

57 Jellegzetességük, hogy a kibo csátott fény spektruma nem fo lytonos, hanem vonalakból
áll.
5.3.1. Fénycsövek [20]
Jellemzői:
Ionizált gáztérben elektromos kisülés (kiegészít ő elektronika kell m űködtetéséhez
„előtét”).
T = 2700–6500 K (semleges–hideg)
Ra = 65–85% (közepes–jó)
η = 75–80 lm/W
10–80 W teljesítmény 10 000–15 000 óra élettartam

5.6 ábra: Fénycsövek FT5/14W/840/GE/W M/SL1/30, OT FC22W/T5/827 HB 1/10
Forrás: [17]
A fénycsövek tulajdonképpen kisnyomású higanyg őz lámpák. A fénycs őben a higanyg őz
kisülés által létrehozott csekély látható sugárzás mellett nagyon er ős UV-sugárzás is
képződik. Az UV-sugarak a fényporré teget elérve fénnyé alakulnak.
A fényporréteget sugárzás-átalakítónak tekin thetjük: átalakítja a rövidhullámú, nem
látható UV-sugárzást hosszabb hullá mú sugárzássá: fénnyé. A fénycs ő fénye a gáztöltet
színképsugárzásának fényéb ől és a fénypor által leadott fényb ől áll. A
világítóberendezések tervezéséh ez ki kell választani a helyes fényszínt. A fényporokat
úgy választják ki, hogy a fényátal akítás optimális legyen. A fénycs ő kiválasztásával a
fény színe befolyásolható. Ha a lámpa váltakozó feszültségen üzemel, nagyon fontos tényező a fénypor utánvilágítása, mert ezzel csökkenthet ő a villogás. A fénycs ő
fényhasznosítása fü gg a környezeti h őmérséklett ől. Ha a környezeti h őmérséklet 20 ˚C
fölé emelkedik, vagy a lámpa h őmérséklete a környezetet er ősen felmelegíti, a fénycs ő
fényárama jelent ősen csökken. Ezért inkább nyitott vagy jól szell őző világítótesteket
használjunk. Kis h őmérsékleten is számolni kell fényáram-veszteséggel. A fénycs ő
fényhasznosítása fü gg a környezeti h őmérséklett ől. Legnagyobb a fényhasznosítás a
20…25 ˚C közötti környezeti h őmérsékleten.
A fénycs ő a hossztengelyére mer őlegesen minden irányban egyenletesen sugározza a
fényt, a fényer ősség minden irányban egyenl ő. Tehát célszer ű fényvisszaver ő
reflektorokat alkalmazni, ha egy irányban kívánunk fényt kisugározni. Az új, 26 mm
cső
átmérőjű fénycsöveknek a korábban használt 38 mm-es fénycsövekhez képest 10%-

58 kal kisebb a teljesítményfelvételük. A gyújtókapcsolásokba ezeket a fénycsöveket is be
lehet helyezni az el őtétek és a soros ellenállások megváltoztatása nélkül.
A fénycs ő a hossztengelyére mer őlegesen minden irányban egyenletesen sugározza a
fényt, a fényer ősség minden irányban egyenl ő. Tehát célszer ű fényvisszaver ő
reflektorokat alkalmazni, ha egy irányban kívánunk fényt kisugározni. Az új, 26 mm
csőátmérőjű fénycsöveknek a korábban használt 38 mm-es fénycsövekhez képest 10%-
kal kisebb a teljesítményfelvételük. A gyújtókapcsolásokba ezeket a fénycsöveket is be
lehet helyezni az el őtétek és a soros ellenállások megváltoztatása nélkül.
Minden fénycs őhöz csak a hozzá tervezett fojtót ekercs használható, mert az el őtéteket a
fénycső üzemi tulajdonságainak megfelel ően méretezik, és azoknak meg kell felelniük a
fénycsőgyártók minimális követelményeinek. Ellenkez ő esetben a fényáramot és az
élettartamot semmi nem garantálja. A kisülés megindulása után az áram minden határon túl n őne. Ha nem korlátoznánk
valamilyen módon az áram növekedését, a fényforrás pillanatokon belül tönkretenné
saját magát. Az áramkorlátozás legelterjedte bb módja a fojtótekercs rendszer ű előtétek alkalmazása
(ezeket szokták induktív vagy mágneses el őtéteknek is nevezni). Ezek az el őtétek olyan
vasmagos tekercsek, amelyek impedanciá ját úgy állítják be , hogy a megfelel ő lámpával
összekapcsolva a lámpán a névleges áram fo lyjon keresztül. Ezt a névleges áramértéket
minden el őtéten feltüntetik. Megtalálható az el őtéteken azoknak a lámpáknak a típus
szerinti felsorolása is, amelyek az adott el őtéttel m űködtethet ők.

5.3.2. Kompakt fénycsövek [15]
Jellemzői:
Ionizált gáztérben elektromos kisülés (kiegészít ő elektronika kell m űködtetéséhez
„előtét”).
T = 2700–6500 K (semleges–hideg)
Ra= 70 + % (jó)
η*= 60–80 lm/W
5–35 W teljesítmény
8,000–10,000 óra élettartam

5.7 ábra: Hagyományos kompakt fénycs ő F13TBX/SPX41/840/A/4P
Forrás: [17, 26]
Az egyenes cs ő helyett hajlított, vagy több kisebb cs őből összeállított fénycs ő. Gyakran
használnak beépített elektronikus el őtéttel ellátott változatokat . Ezeket néha tévesen
„energiatakarékos izzóna k” nevezik. Tipikus fé nyhasznosítás: 50–80 lm/W

59 Az 1980-as években ke zdett elterjedni. M űködési elve azonos a hosszú, rúdalakú
fénycsövekével, csak az alakja más. A fénycsövek hagyományos rendszer ű
működtetéséhez szükség volt eg y áramkorlátozó elemre (el őtét, fojtótrafó) és egy
gyújtóra. A mai, korszer ű fénycsöves lámpák már nem az energiapazarló „fojtótrafós”
előtéttel, hanem elektronikus meghajtással m űködnek, így nincs szükség sem gyújtóra,
sem semmi másra. Mivel a begyújtást is elektronika vezérli, a mai kompakt fénycsövek
érzéketlenek a kapcsolgatás gyakoriságára is . Kapható olyan változat, amelyben a lámpa
nincs egybeépítve a meghajtó áramkörökkel, ez eket általában ipari használatra szánják,
pl. csarnokok, hotelek, repül őterek számára. Ezek csatlakoztatása kett ő- vagy négy-
csapos érintkez ővel van megoldva: kett ővel, ha a gyújtó már egybe van építve a
lámpával, néggyel, ha mindhárom elem különálló. A normál izzó helyére becsavarható ko mpakt fénycsövek (integrált CFL) már
tartalmaznak minden szükséges elemet . Változatos formában, méretben, m űködtető
feszültségben és szính őmérsékletben kaphatók.
A kompakt fénycs ő hosszú élettartamú (típustól függ ően 8–10–15 000 óra), jó
hatásfokú, hátránya a jelent ősebb beszerzési költség és az izzóétól eltér ő színvisszaadás.
Formája szerint lehet csupasz, vagy buráva l ellátott, egyenes, vagy csavart, a
felhasználási illetve az es ztétikai igénynek megfelel ően. A burával ellátott kompakt
lámpák közt vannak reflektor, gyertya, na gy gömb és természetesen a normál izzóhoz
hasonló formájúak. A küls ő bura anyaga általában részben m űanyag, részben üveg.
Az integrált kompakt fénycs ővel a háztartásban ma már mindenhol találkozhatunk, a
kezdeti technológiai nehézségeket többnyire leküzdötték a gyártók (a korai kompakt-ok
lassan gyújtottak, a teljes fényerejüket is csak néhány tíz másodperc után érték el,
gyakran igen magas szính őmérséklet ű, szinte kékes fénnyel vil ágítottak. Ilyeneket már
csak az ellen őrizetlen piacokon lehet kapni, ahol gyakori az is, hogy a lámpán feltüntetett
teljesítményértéknél jóval kisebb a lámpa valóságos teljesítménye!)
Pontos színvisszaadást megkövetel ő munkáknál, illetve helyszíneknél (képz őművészeti
tevékenységek, képtár, múzeum, grafikai stúdió, varroda stb.) szigorúan figyelni kell a
fénycs
ő színhőmérsékletére is, ez ugyanis az izzólámpa fényét ől eltérő, és többféle lehet.
 Tisztázzuk, hogyan, hol használjuk majd [hálózati áramról, hétvégi házban
akkumulátorról, általános, vagy helyi megvilágításként, a befogadó lámpatest adottságai (E27-es, vagy E14-es foglal at, esetleges burába belefér-e) stb.]
 Válasszunk teljesítményt: általánosságba n elmondható, hogy ahol korábban a
„százas ég ő” volt a megfelel ő erősségű fényforrás, ott az ötöde teljesítmény ű
kompakt jöhet számításba, amennyiben nem gagyit vásároltunk, amelynél a
tényleges teljesítmény kevesebb a feltüntetettnél (ld. táblázat lentebb).
 Válasszunk szính őmérsékletet (2700 K: ez hasonlít legjobban a megszokott izzók
fényéhez. 4000 K: ez kifejezetten hi deg/rideg fehérfény (áruházak el őszeretettel
használják a zöldséges- és húsos pultok megvilágítására). 6500 K: bántóan kék,
(csak speciális alkalmazásokra ajánlott). A jó választás jutalma az új megvilágítás
alacsonyabb költsége és ho sszabb élettartama lesz.

Milyen fénycs ő milyen izzót helyettesít?

3 W 15 W
5 W 25 W 9 W 40 W 11 W 60 W 15 W 75 W 20 W 100 W 23 W 2×60 W

60 A kompakt fénycsöves világítások tervezésénél illetve az izzók lecserélésénél ügyeljünk
az izzók és a kompakt fénycsövek közötti egyik legjelent ősebb különbségre: az izzók
gyakorlatilag pontszer ű fényforrásnak tekinthet ők (azaz piciny felületen koncentrálódik a
teljes fénykibocsájtás, igen nagy fényesség űnek érzékeltetve azt), míg a kompakt
fénycsövek jelent ős felülettel bírnak, kevésbé kápráztató hatásúak és ezért a
gyakorlatlan felhasználó kisebb fény űnek véli. Ha lehet őségünk van, fényméréssel
ellenőrizzük, hogy a fényforrás váltás után ne maradjon hiányérzet a kevesebbnek érzett
fény okán. Az izzós lámpatestek többnyire éles árnyékot képez ő megvilágítást hoznak
létre, szemben a kompaktok lágyabb, szórtabb fényével, amelyet a két fényforrás világító
felszínének méretkülönbsége okoz. Cserén él, új telepítésnél számos konfliktus
elkerülhet ő, ha a fentiek figyelembevé telével végezzük a munkát.

5.3.3. Indukciós lámpa [21]
Az elektronikus gyújtás nagy frekvenciás áram ot generál. Amikor a nagyfrekvenciás áram
keresztülfolyik a gerjeszt ő tekercsen, az elektromágneses mez őt hoz létre a gázzal töltött
térben és a gáz kisül.

Jellemzői:
Ionizált gáztérben elektromos kisülés (kiegészít ő elektronika kell m űködtetéséhez
„előtét”).
T = 2700–6500 K (semleges–hideg)
Ra = 80 + % (jó)
η = 80–90 lm/W
40–300 W teljesítmény 100,000 óra élettartam

5.8 ábra: Indukciós lámpa lámpatestben
A kisülés a zárt térben a szabad elektronok felgyorsulását okozza, amik ütköznek a
higany atomokkal és magasabb energiaszintre kerülnek. Azoknak az atomoknak,
melyeknek gerjesztett elektronjai eg y magasabb instabil energiaszintr ől visszaesnek egy
alacsonyabb stabil szintre, energiát adnak le ultraibolya sugárzás formájában. A létrejött
UV-sugárzás látható fénnyé alakul, ah ogy áthalad a foszforral bevont cs ő felületén. Az

61 indukciós lámpa formája javítja a gerjeszte tt mágneses tér hatásfokát, ezáltal a lámpa
hatásfokát. Elektronikus el őtét szükséges az indukciós lá mpához, amely tartalmaz egy
integrált áramkört (IC), ami el őállítja a magas m űködési frekvenciát. Így lehet ővé válik,
hogy a teljesítménytényez ő elérje a 0,98-as értéket. Ez a vezérlés állandó kimeneti
teljesítményt biztosít, rendkívül alacsony veszteség mellett akkor is, ha tápfeszültség nem stabil.

5.3.4. Kisnyomású nátriumlámpa [15]
Jellemzői:
T = K
Ra = 60% (jó)
η* = lm/W (jó)
W teljesítmény óra élettartam A legmagasabb fényhasznosítá sú, elterjedt fényforrás. Fé nye monokromatikus, ezért
nem teszi lehet ővé a különböz ő színek megkülönböztetés ét. Magyarországon nem
használják. Tipikus fény hasznosítás: 200 lm/W.

5.9 ábra: Jellegzetes nátriumlámpák
Forrás: [17]

5.4. Nagynyomású gázkisüléses lámpák [18]
A gázok alapállapotban elektromosan szigetel ő anyagok, azaz nem vezetik az elektromos
áramot. Magas h őmérséklet vagy nagy elektromos térer ősség segítségével azonban el ő
lehet állítani olyan körülményeket, amelyek a gázok elektromos vezet őképességének
megnövekedéséhez vezetnek. Ekkor a gáz egy új halmazállapotnak is tekinthet ő
állapotba, az ún. plazmaállapotba kerül. A plazma elektromos vezet őképessége az
ionizáció hatására keletkez ő mozgékony elektronoknak és ionoknak köszönhet ő, amelyek

62 szabadon elmozdulhatnak az elektromos tér hatására. A nagynyomású kisül őlámpák
jellemzésére két alapvet ő fizikai fogalomkörben definiált mérhet ő jellemz ők szolgálnak:
 a lámpákat a m űködési feszültségnek;
 a lámpaáramnak és a lámpák által felvett elektromos teljesítménynek id őbeli
jelalakja és effektív értéke jellemzi.

Elektromos eszközként a nagynyomású kisül őlámpák, mivel két kivezetéssel (két
pólussal) csatlakozik a környezethez , kétpólusnak tekinthetjük. Jellemz ő tulajdonsága,
hogy nemlineáris áramköri elemként vise lkedik, ami azt jelenti , hogy pillanatnyi
ellenállása a frekvenciafügg ő munkapontjuktól függ ően változik. A nem linearitás és
ennek mértéke a bonyolult elektróda- és plazmafolyamatoknak valamint ezek eltér ő
időállandóinak következménye. Tekintettel arra, hogy a lámpák stabilizálódott m űködési
viszonyai (kisülési cs ő- és adalékh őmérsékletek, plazmah őmérséklet, gáznyomás)
jelentősen eltérnek a bekapcsolás pillanatában érvényes körülményekt ől, a lámpákat
leíró nemlineáris elektromos két pólus paraméterei a bemelegedési id ő függvényében is
jelentősen változnak. Fényforrások lévén a nagynyomású kisül őlámpák másik
paraméterkészlete a fotometria fogalomköréb ől származik. A legfontosabb fotometriai
jellemző a lámpák fényárama. A lámpák álta l kibocsátott hasznos elektromágneses
sugárzás részletesebb leírására szolgá l az emberi szem által érzékelhet ő hullámhossz-
tartományban mérhet ő spektrális teljesítménys űrűség-eloszlás (látható spektrum),
veszteségi szempontból az infravörös spektr um, biztonsági és anyagfáradási szempontból
pedig az ultraibolya spektrum. A látható spektrumból származtathatóak a lámpák
színezetét leíró színk oordináták és a szính őmérséklet, valamint a színtorzítás
jellemzésére szolgáló színvisszaadási tényez ő. Pontszer ű fényforrásként az irányfügg ő
intenzitás-eloszlás, míg kiterjedt fény forrásnak tekintett ív esetén a fénys űrűség-eloszlás
szolgáltat fontos információt az optikai rendszerek tervez ői számára. A fotometriai és az
elektromos jellemz ők legfontosabb kombinációja a lá mpa fényhasznosítása, azaz a
kisugárzott fényáram és a betáplált elektr omos teljesítmény hányadosa (lm/W). Az
elektromos fényforrások fejleszt ésének hosszú története – er ősen leegyszer űsítve – e
gazdaságossági jellemz ő értékének növelése érdekében kifejtett er őfeszítésként is
felfogható.
5.4.1. Higanylámpa [15]; [18]
Az egyik legrégebbi nagynyomású lámpa. Közvilágításban még alkalmazzák, de
visszaszorulóban van. Színe jellegzetesen sá padt fehér. Tipikus fényhasznosítás: 50
lm/W. A higanylámpa az egyik legrégebbi, és a mai napig használt nagy intenzitású kisülőlámpa. A nagynyomású higanyg őzlámpa (higanylámpa) volt az egyik els ő,
viszonylag nagy fényhasz nosítású és hosszú élettartamú nagynyomású kisül őlámpa
fényforrás. A kisülési kamra egy kvarcüveg cs ő, két végén az árambevezetésre szolgáló
volfrámelektródákkal, közelít őleg száz millibar nyomású argon gyújtógázzal, és néhány
milligrammnyi higannyal. A higany g őznyomása 20 °C-on 0,016 mbar, a lámpa m űködési
hőmérsékletén azonban tíz bar nagyságrend ű. A lámpa fényhasznosítása teljesítményt ől
függően 30–40 lm/W. Hátrány a látható elektr omágneses színkép vörös tartományba es ő
vonalak hiánya miatti rossz, 10–20-as érték ű színvisszaadási tényez ő. A lámpa küls ő
buráját az ultraibolya sugárzás egy részét vörös fénnyé átalakító fényporral bevonva e
hátrányon javítani lehet, maximálisan 50 lm/W és 55-ös színvisszaadási tényez ő értéket
elérve. A higanylámpa m űködési körülményei a gyújtás során megegyeznek egy
hidegkatódos fénycs őével. Az elektronok en ergia- és sebességeloszlása jó közelítéssel a

63 Maxwell-eloszlással leírható, amely a lámpák el ektródáira kapcsolt elektromos feszültség
értékétől függő átlagos driftsebesség érték körüli ingadozást írja le. Nagyobb
térerősségek esetén a töltött részecskék (els ősorban elektronok) nagy mozgási energiára
tehetnek szert. A nagy energiájú elektr onok a higanyatomokkal ütközve azokat
gerjeszthetik, ha energiájuk a 4,66 eV-ot meghaladja, vagy ionizálhatják azokat 10,43
eV-ot meghaladó energiaértékek esetén. Az ionizáció során felszabaduló új elektron a
plazma vezet őképességét növeli. A kisülési kamra Ar nemesgáz töltete állandósult
működési állapotban nagy gerjesztési és io nizációs energiája mi att nem vesz részt a
sugárzási folyamatokban. A lámpák gyújtásá nál azonban a nemesgáz fontos szerepet
játszik. Az Ar egy metastabil nívója 11,55 eV energiájú, tehát nagyobb a higany 10,43
eV-os ionizációs energia értékénél. A gerjes ztett Ar atomok ütközé sek révén közvetlenül
is ionizálhatják a higanyatomokat. Ez az ún. Pennig-keverék hatás, amely az átütési
feszültség értékének csökkentése révén jelent ősen segíti a lámpák begyújtását. A
higanylámpa begyújtásakor úgy sugároz, mint egy fénypor nélküli fénycs ő. Leginkább a
63P1 energiaszint gerjeszt ődik. A viszonylagosan magas Ar-nyomás rugalmatlan
elektronütközések révé n a gáz és a kisméret ű kisülési kamra jelent ős felmelegedéséhez
vezet. A falh őmérséklet növekedésének hatására eg yre több Hg párolog el, több bar-ra
növelve a higany g őznyomását. Nagyobb parciális higanynyomás esetén a nemradiatív
ütközési veszteség nö vekedése mellett megn ő a rezonanciavonalak önabszorpciója is,
amely további f űtőhatás- és a radiális h őmérséklet gradiens kialakulásának forrása. A
magas nyomás és plazmah őmérséklet végül az elektron- és ionh őmérsékletek
kiegyenlít ődését valamint a magasan fekv ő nívókhoz tartozó és a látható spektrum
tartományába es ő elektronátmenetek révén látható fény kibocsátását eredményezi.

5.10 ábra: Higanylámpa H125/E27/GE/START 1/24 MIC
Forrás: [17]
Speciális változata az ún. kevert fény ű lámpa. Ez a higanylámpán kívül egy sorba
kapcsolt izzólámpát is magában foglal, ame ly a fojtó szerepét tölti be, így izzólámpa
helyett használható és a színvi sszaadását is javítja. Hátránya , hogy az izzószál csökkenti
mind az élettartamot, mind a fényhasznosítását.

64 A higanylámpa másik korszer ű speciális változata az ultra-nagynyomású higanylámpa.
Folytonos spektrum és kiváló színvisszaadás jellemzi, de élettartama rövid. Els ősorban
vetítéstechnikában alkalmazzák.
5.4.2. Fémhalogénlámpák [15]; [18]
Jellemzői:
Kettős bura (kisül ő kvarc), el őtét szükséges m űködéséhez.
T = 3000–6000 K
Ra = 60% (jó)
η* = 55–110 lm/W (jó)
35–3500 W teljesítmény 2000–10,000 óra élettartam

5.11 ábra: Fémhalogénlámpák TU*83310 HGMI 250W/DH E40 TU MIH
Forrás: [17]

Különböz ő fémek jodidjaival, néha bromid jaival adalékolt lámpa. Különböz ő fémek
kombinációjával egyedi színeket vagy kiváló színvisszaadást tesz lehet ővé. Tipikus
fényhasznosítás: 90–110 lm/W. A nagynyomású higanyg őzlámpák mérsékelt fényhaszno sítási és színvisszaadási
tulajdonságainak f ő oka sugárzási színképük telítetlensége. Spektrumuk csupán néhány
higanyvonalat tartalmaz a kék, a zöld és a sárgászöld hullámhosszakon. A
fémhalogénlámpák módosított higanylá mpák, amelyekbe a spektrum üres
tartományainak kitöltése céljából kis me nnyiségben (fémhalogeni dek formájában) más
fémeket is adalékolnak. A kisülési térben található nemesgáz itt is az indítógáz szerepét tölti be. A higany teljesen elpárolog, g őze több bar nyomással tölti ki a kisülési teret. A
higanyg őz ív felmelegíti az ég őtest falát, amelynek legh idegebb pontján az üzemi
hőmérséklet tipikusan 1000 K (hidegpont-h őmérséklet). Ezen a h őmérsékleten a
fémhalogenidek er őteljesen párolognak, parciális nyomásuk néhány millibar,
koncentrációjuk a plazmában elegend ően nagy intenzív sugárz ás keltéséhez. A nagy
radiális h őmérséklet gradiens következtében az ív központi tartományainak h őmérséklete
eléri az 5000–6000 K-t. Ezen a h őmérsékleten az alkalmazott fémhalogenidek közelít őleg

65 tökéletesen disszociált állapotúak, ezért a sugárzás jelent ős része az atomi fémek
elektronátmenetei által meghatározott hullámh osszon jelentkezik. Mivel az alkalmazott
fémek átlagos 4 eV körüli gerjesztési energi ája jóval kisebb a higanyénál (7,8 eV), a
sugárzásban az alacsony fémhalogenid/hig any parciális nyomásviszony ellenére a
fémhalogenid összetev ők színképe dominál. A spektrum telített, a lámpák
fényhasznosítása és sz ínvisszaadása kiemelked ő. A fémhalogenidek alkalmazását a tiszta
fémeknél magasabb parciális g őznyomás mellett az is szüksége ssé teszi, hogy a tiszta
fémek az üzemi h őmérsékleten reakcióba léphetnek az ég őtest – rendszerint
kvarcüvegb ől készült – falával, annak id ő előtti törését okozva. Az alkalmazott
fémhalogenid típus kiválasztási szempo ntjai között ezért fontos az 1000 K-es
falhőmérsékleten a molekulák stabilitása. Szempont továbbá, hogy szobah őmérsékleten
a fémhalogenid g őznyomása kicsi legyen. A haloge nidek ugyanis elektroncsapdaként
működnek és kis mennyiségük is megnövelhe ti a lámpa gyújtási feszültségét. Az
általános világítási célokra használt fé mhalogénlámpák alkalmazási körülményeikt ől
függően többféle adalék-összetételben készülnek. A leggyakoribbak a nátrium-szkandium
(nagy fényhasznosítás, közepe s színvisszaadás), a nátrium-in dium-tallium [Beijer et al,
(1968)], ritkaföldfém-nátrium -tallium (kisebb fény hasznosítás, kiváló színvisszaadás)
[Dobrusskin, (1971)] és a molekulasugárzáson alapuló folytonos spektrumú ón-nátrium-
tallium lámpák. A fémhalogénlámpák az 1960- as években a higanylá mpák változataként
fejlődtek ki. A higanylámpa gyen ge színvisszaadását, különböz ő fémek pl. lantán
hozzáadásával próbálták javítani, kés őbb különböz ő fémek sóit adták a lámpához
lényeges változást érve el a lámpa tulajdonságaiban.
Más kisül őlámpákhoz hasonlóan küls ő ballasztot és gyújtót igényelnek. A nagyobb
teljesítmény ű típusoknál (>150 W) zömében induktív ballasztot (áramkorlátozó elemet)
használnak. Elektronikus ballasztok a kisebb teljesítmény ű típusoknál (20, 35, 70 W)
terjedtek el. Az elektronikus el őtét szabályozza a lámpa felvett teljesítményét, a
fényforrás színe, élettartama szempontjából is el őnyös, gazdaságosabban lehet vele
üzemeltetni a lámpát. Egy hideg fémhalogénlámpa indulásakor pár másodpercig egy lilás argon ív látható, amit felvált egy kékes fehér higany ív. Ahogyan az ív felhevíti a kisül ő testet, a különböz
ő
adalékok különböz ő hőmérsékleteken párolognak be, ezért a lámpa színe er ősen változik.
5–10 perc alatt a lámpa felmelegszik és el éri az üzemi fényár amát, és színét.
Más nagynyomású lámpákhoz hasonlóan, tápfeszültség kimaradás esetén, az ív kialszik, de a nyomás magas marad. Ezért a lámpa nem képes újragyújtani kb. 5–10 percig.
Egyes típusok („hot restrike”, illetve „insta nt restrike”, vagy pedig úgynevezett D2
tipusjelű) kialakítása lehet ővé teszi nagyon magas gyújtófe szültségek alkalmazását, így a
lámpák azonnal újragyújthatóak. Ezen tulajdonságot úgy érik el, hogy vagy a lámpa két végén van a két érintkez ő, vagy pedig Edison-foglalatos lámpáknál a burán vezetik ki a
másik elektródát a lámpából, és a foglal atban csak az egyik elektróda bevezetése
található, emellett a foglalat mechanikai rögzítést is biztosít. Ritka esetben el őfordulhat,
hogy egy lámpa mindkét táppontja egy végén van bekötve, de ez esetben különleges
szigetel ő gázt töltenek a bura és a kisül őcső közé, megakadályozva, hogy a burán belül
keletkezzen ív.

66 5.4.3. Nagynyomású nátriumlámpa [15]
Jellemzői:
T = 1950 K
Ra = 60% (jó)
η = 80–140 lm/W (jó)
50–400 W teljesítmény 27 000 óra élettartam

5.12 ábra: Nagynyomású nátriumlámpa LU 70/90/MO/I/E27 1/12 MIH
Forrás: [17]

Közvilágítási célra a legelterjedt ebben használt fényforrás, els ősorban gazdaságossága,
és magas élettartama miatt. Színe nara ncssárga, színvisszaad ása gyenge. Tipikus
fényhasznosítás: 130 lm/W. A nátriumlámpa elterjedt, jellegz etesen narancsba hajló sárga fény ű, nagy intenzitású
kisülőlámpa. A nátriumlámpa fényét a higanyg őz segítségével gerjesztetett nátriumg őz
adja. Ezen a nyomáson a nátrium D-vonala jelent ősen kiszélesedik, valamint más
egyébként nagyon kis intenzitású vonalai is feler ősödnek.
A kisülés egy hosszúkás alakú kerámia (alumínium-oxid) cs őben zajlik, amelyet egy
nagyobb küls ő üvegburában helyeznek el. A küls ő bura biztosítja a megfelel ő
hőszigetelést és rögzíti az elektromos hozzávezetéseket. A küls ő burát sokszor
homályosítják, ami diffúzabb fénykibocsátást eredményez. A kisül őtestben a nátrium
nátrium-higany amalgám formájában található folyékony állapotban, a cs ő leghidegebb
pontján. A lámpa öregedése során a nátriu m bediffundál a kerámi ába. Az elvesztett
nátrium az amalgámból pótlódik. A negatív ellenállású kisülés miatt, hasonlóan más
nagynyomású lámpákhoz, fojtó és gyújtó használata szükséges.

67 5.5. LED [15]
Light Emitting Diode = fényemittáló dióda, m űködésükhöz kiegészít ő
elektronika „el őtét” szükséges.
T = meleg, semleges, hideg
Ra = 65–80% (jó)
η* = 80–150 lm/W (nagyon jó)
50–100 ezer óra élettartam 1–5 W teljesítmény

4.13 ábra: LED izzó
Forrás: [17]
Félvezet ő kristályt akceptor és donor atomokkal szennyezve egy p és egy n típusú
réteget alakítanak ki. Ha az így kialakult p-n átmenetre nyitóirányú feszültséget
kapcsolunk, az n rétegb ől elektronok vándorolnak a p rétegbe, ahol lyukakkal
rekombinálódnak. A rekombináció eredmények ént energia szabadul fel, amely (az anyag
szerkezetét ől függő) meghatározott hullámhosszúságú fé ny formájában sugárzódik ki.
Tipikus fényhasznosí tás: 30–60 lm/W, azonban van ol yan fehér LED, amelynek a
fényhasznosítása elér i a 150 lm/W értéket is . Jelenleg még els ősorban jelz őlámpa
funkciójukat használják, nagy megbízhatóságuk és a viszonylag hideg fény-el őállítás
miatt. A fénykibocsátó dióda vagy LED neve az angol Light Emitting Diode rövidítéséb ől
származik. A dióda által kibo csátott fény színe a félvezet ő anyag összetételét ől,
ötvözőitől függ. A LED inkoherens keskeny spektr umú fényt bocsát ki. A fény spektruma
az infravöröst ől az ultraibolyáig terjedhet.
A fénykibocsátás úgy keletkezik, hogy a diódára adott áramforrás a dióda anyagában
levő atomok elektronjait gerjeszti, amit ől azok nagyobb energiaszint ű elektronpályára
lépnek, majd ezek, miközben visszatérnek eredeti helyükre, fotonokat bocsátanak ki.
Nyitóirányú áram esetén a PN át meneten az elektronok a N rétegb ől a P-be, a lyukak a P
rétegből az N-be diffundálnak. A diffúziós kisebbségi és többs égi töltéshordozók között
rekombinációs folyamat indul meg, melynek során a felszabaduló energia fotonok formájában kisugárzódik. Nagy obb feszültség hatására nagyobb a kisugárzott fotonok
mennyisége, egészen egy bizonyos nyit óirányú áramértékig, ahonnan már nem
számottev ő a változás.

68 A sugárzás csak úgy jöhet létre, ha az elektr onok átkerülnek a nagy energiájú vezetési
sávból a kisebb energiájú vegyértéksávba. Az elektron eme állapota nem stabil, hanem
egy kis id ő elteltével visszaugrik az eredeti elektronpályájára. A többletenergia, amivel
előzőleg képes volt feljebb lépni, sugárzás formájában hagyja el az atomot. Ez a
sugárzás a hullámhossztól függ ő (lásd a táblázatot) fény formájában jelentkezik. A
rekombinációknak körülbelül az 1%-a jár foton kibocsátássa l, míg a többi h őtermeléssel.
Legnagyobb hatásfokkal az infravörös fé nydióda rendelkezik (1–5%), a többinél ez
0,05% alatt van. A LED-ek el őnye, hogy a kimeneti fény el őállításához alacsony ár amot és feszültséget
igényelnek, nagy a kapcsolási sebesség, ki s helyen elférnek, ütésállók és nagy az
élettartamuk. 1955-ben Rubin Braunstein az RCA cégt ől (Radio Corporation of America) fedezte fel a
gallium-arzenid (GaAs), és egyéb félvezet ő-ötvözetek infravörös emisszióját. A Texas
Instruments kutatói, Bob Biard és Gary Pi ttman 1961-ben fedezték fel a gallium-arzenid
fénykibocsátását, amelyet az elektromos áram gerjesztett. Ez a fény a nem látható,
infravörös tartományába esett. Biard és Pittm an felismerték a munkájuk fontosságát, és
szabadalmaztatták a LED-et. Nick Holonyak a General Electric Company-tól fejlesztette ki
az első gyakorlatban használható látható fény ű LED-et 1962-ben. Világító-eszközként
való hasznosításuk során tartsuk szem el őtt, hogy bár a LED-ek, hasonlóképpen az
izzókhoz, pontszer ű fényforrások, technológiájukból következ ően mégsem kör
karakterisztika mentén szórják fényüket. A leggy akoribb kivitelnél optikai úton irányítják
a fényt, de az elemi, egyedül álló LE D-eknél is legfeljebb 120 fok a szórás. Ebb ől
következik, hogy egyenl ő fényteljesítmény ű izzós spot és LED-es spot fénye között
számottev ő eltérés van. Ennek oka, hogy az izzós spot a központi fénycsóván kívül is
szór fényt, míg az optikai úton létrehozott LED csóván kívülre nem világít! A LED-es világítóeszközök kivitelüket tekintve lehetn ek a hagyományos izzókkal kompatibilisek,
azaz ugyanúgy foglalatba tekerhet ők, 230 V-osak és lehetnek speciális kivitel ű, szigorúan
csak a saját tápegységükkel m űködtethet ő megoldásúak.
A LED és a leggyakrabban használt fényforrások összehasonlítása (+ el őnyösebb a LED,
– a LED nem el őnyös, „üres”, egyforma) ta lálható 5.1 táblázatban.

5.1 táblázat: LED és a leggyakrabban használt fényforrások összehasonlítása
halogén
kompakt fénycs ő fémhalogén
energia-felhasználás + –
karbantartás + + +
élettartam + + +
UV-IV sugárzás + + +
a fény min ősége
színvisszaadás –
beruházási költség – – –
szennyez őanyag
tartalom + + +
szabályozás/kapcsolás + + +

A LED ma már hétköznapi piaci szerepl ő, bár még nagyon nagy fejl ődési potenciállal
rendelkezik. Szerves kistestvér e, az OLED még inkább csak ígéret, még alig lépett ki a
fejlesztő laboratóriumok kapuján. Az anyagban , a konstrukcióban és technológiában

69 annyi lehet őség van, hogy mindenképp érdemes megi smerni, és számolni vele, mint a
közeljöv ő új fényforrása.
A hagyományos LED technológia alapja, hogy félvezet ő anyagra ún. egykristály réteget
növesztenek, amely energiabevitel hatásá ra fényt bocsát ki. Az OLED gyártásának
lényege, hogy egy felületre igen vékony sz erves vegyületet viszne k fel, amely energia-
bevitel hatására világít. A szerves vegy ületek, áramot vezetni képes szerves
molekulákból állnak. A hordozó anyagok lehetnek üveg, textil, és ebb ől adódóan hajlékony felületek is, melyek
kiválasztásának szabadsága nagy lehet őségeket rejt magában. A lakás bármely sík, vagy
hajlított felülete fényforrássá válhat. Világíthatnak a falak, a függönyök, a mennyezet, a szekrények vagy az asztalok. Az OLED-ek kikapcsolt állapotban átlátszóak, így ha a hordozóanyag is az, akkor a teljes
felület átlátszó marad, ezért ablakra vagy tet őablakra is felvihet ők. Sötétedés után
természet-azonos világítást biztosíthatnak a nyílászáró felületeken. Az OLED fényforrások – mint minden más fényforrás – egy fejl ődési folyamaton mennek
át. Amint elérik az elvárt paramétereket, (élettartam, fényhasznosítás) és a gyártásuk
olcsón, nagy termelékenység ű módszerekkel megoldható, ezál tal az áruk is elfogadható
szintre csökken, lakásunk mi ndennapi részévé válhat.

Újabb változata az organikus LED-nek a Phol ed, ami gyakorlatilag foszforeszkáló OLED.

5.6. Energiatakarékos fényforrások új jelölési rendszere
Európában
A háztartási világítás Európában környezetkímél őbbé válik, mivel az Európai Unió
magasabb energiahatékonys ági szabványokat ír el ő. 2009. szeptember 1-jét ől az
izzólámpákat és az egyéb nem energiat akarékos lámpákat fokozatosan nagyobb
energiahatékonyságú lámpákra kezdték lecse rélni Európában. Az energiatakarékosabb
világítástechnikai termékek használatára történ ő átállással az európai háztartások
energiát takarítanak meg és hozzájárulnak az EU éghajlatvédelmi céljainak eléréséhez.
2009 szeptemberét ől a nem átlátszó (matt) ég őknek az Európai Unió ég őkre vonatkozó
energiafogyasztási címkéje szer inti A energiaosztályúnak ke ll lenniük. Csak a kompakt
fénycsövek és a LED lámpák képese k ilyen magas hatékonysággal m űködni, ezért
fokozatosan az összes többi, gyenge hatásfokú, nem átlátszó típusú izzót le kell cserélni,
újak beszerzése le hetetlenné válik.

70 5.2 táblázat: Megsz űnő lámpatípusok és javaslat a helyettesítésre
Megszűnő
lámpatípusok Halogén
fényforrások 30% energia-megtakarítás Elektronikus kompakt fénycsövek
80% energia-megtakarítás

Normál izzó
> 75 W Belül homályos izzó
> 15 W

HaloGLS
Bura: világos Teljesítmény: 18–100 W Fej: E27 Élettartam: 2000 óra Energiaosztály: C

T3 Extra Mini
T3 Mini Eco Bura: belül homályos Teljesítmény: 9, 11, 15, 20, 23 W Fej: E27, E14 Élettartam: 15 000, 10 000 és 6000 óra
Energiaosztály:
A

Spiral T2
Spiral T3 Bura: belül homályos Teljesítmény: 8, 12, 15, 20, 23, 32 W Fej: E27, E14 Élettartam: 15 000, 8000 és 6000 óra Energiaosztály: A

Energy Smart T2,
GLS T2
Bura: belül homályos Teljesítmény: 8, 9, 11, 12, 15, 20 W Fej: E27, E14 Élettartam: 10 000 és 6000 óra Energiaosztály: A

Belül homályos
gyertyaizzó >15 W

Halogéngyertya
Bura: világos Teljesítmény: 18–42 W
Fej: E27, E14
Élettartam: 2000 óra Energiaosztály: C

T2 Gyertya
Bura: belül homályos Teljesítmény: 5, 7, 9, 11 W Fej: E27, E14 Élettartam: 6000 óra Energiaosztály: A

71 Megszűnő
lámpatípusok Halogén
fényforrások
30% energia-megtakarítás Elektronikus kompakt fénycsövek
80% energia-megtakarítás

Belül homályos
kisbömb-izzó >15 W

Halogén
kisgömb Bura: világos Teljesítmény: 18–42 W
Fej: E27, E14
Élettartam:2000 óra Energiaosztály: C

T2 Kisgömb
GLS T2 Bura: belül homályos
Teljesítmény:
5, 7, 8, 12 W Fej: E27, E14 Élettartam: 6000 óra Energiaosztály: A
Forrás: GE Hungary Kft.
Időközben a nem megfelel ő hatásfokú tisztaüveg ű (átlátszó) lámpák is fokozatosan
kivonásra kerülnek. A folyamat 2009 szeptemberében kezd ődött, amikor el őírták a 100
wattos vagy annál er ősebb átlátszó izzólámpák számára a C energiaosztály teljesítését,
kivonva ezzel a forgalomból a 100 wattos izzólámpákat. Ez a határérték 2012-ig
fokozatosan csökkent (2010-ben 75 wattra, 2011-ben 60 wattra, 2012-ben pedig 40
wattra és ennél alacsonyabb értékekre) [16].

5.14 ábra: Nem megfelel ő hatásfokú lámpák megsz űnése
Forrás: [16]

72 5.6.1. C energiaosztályú halogénizzók/ tökéletesített izzólámpák
A hálózati feszültségre tervezett hagy ományos halogénizzók nem felelnek meg a
háztartási világítástechnikai eszközökkel szemben támasztott új energiahatékonysági
követelményeknek, azonban az alternatív termékek már kereskedelmi forgalomban
kaphatók, és a fogyasztók a xenon gázzal töltött halogénizzók két típusa közül
választhatnak. A xenon gázzal töltö tt halogénizzók – ugyanakkora fényer őnél – körülbelül
20–25%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a legjobb hagyományos izzólámpák.
Két fajtájuk létezik:
 Eltekintve a xenon gáz töltett ől, az új generációs halogénizzók foglalata és
méretei megegyeznek a hagyományos ha logénizzókéval. Ezért ezeket csak
speciális halogénfoglalattal rendelkez ő világítótestekben lehet használni. Ezek a
halogénizzók 2016 után is megmaradnak a kereskedelmi forgalomban azon
világítótestek számára, amelyeknek ilyen típusú halogénfoglalatuk van.
 A halogén technológiával gyártott tökéle tesített izzólámpáknál a továbbfejlesztett
halogénkapszulát hagyományos foglalattal ellátott izzószálas villanykörtét formázó
üvegburába helyezik. Így egy az egyben cserélhet ők a hagyományos
izzólámpákkal. 2016 után a C energiaosztá lyú tökéletesített izzólámpákat B vagy
A energiaosztályúvá fejlesztik tovább.
Mindkét típus fényének min ősége megegyezik a hagyományo s izzólámpákéval, de normál
használat mellett (2 év) élettartamuk lega lább kétszer olyan hosszú. Ezek a lámpák
teljesen kompatibilisek a meglév ő lámpatestek méreteivel és bármilyen szabályozóval
fényszabályozhatók [16].
5.6.2. B energiaosztályú halogénizzók/tökéletesített izzólámpák
Ez a fajta izzó akár 3000 órán keresztül képes m űködni – háromszor hosszabb ideig,
mint a hagyományos izzólámpák – és fé nyereje bármely módon szabályozható. Az
izzólámpánál alkalmazott infravörös bevona t 45%-kal javítja az en ergiahatékonyságot a
legjobb hagyományos izzólámpákhoz képe st. Ugyanakkor ez csak kisfeszültség ű izzóknál
lehetséges. A hálózati feszültségr ől működtetett lámpák esetében a technológia
alkalmazhatóságához transzform átorra van szükség. A tran szformátor vagy különálló
egység, vagy a világító test integrált összetev ője. Magába az izzóba is bele lehet építeni,
amire aztán ki lehet cserélni a hagyom ányos izzókat a világítótestben. A C
energiaosztályú izzólámpákhoz hasonlóan a speciális foglalatú kapszulák és a tökéletesített izzólámpák egyaránt lé teznek B energiaosztályú kivitelben.
Az uniós jogszabály el őírja, hogy a csomagoláson milyen konkrét termékinformáció
legyen feltüntetve. A gyártóknak kötelez ő feltüntetniük a fényforrás élettartamát (órában
kifejezve), a fényforrás ki – és bekapcsolásainak te rvezett számát, a szính őmérsékletet, a
bemelegedési id őt és azt, hogy az izzó szabályozhat ó-e vagy nem. Az energiatakarékos
alternatívák alacsony áram fogyasztásának köszönhet ően egy átlagos háztartás teljes
villanyszámlája 15%-kal csökken. Ez évente nettó 25–50 euró megtakarítást jelent a
háztartás méretét ől, valamint a világítótestek számától és típusától függ ően [16].

73

5.15 ábra: Energiamegtakarítás értékei
Forrás: [16]

5.6.3. A csomagoláson található információk értelmezése
Fényerő (lumen): A fényforrások teljesítmény ének lumenben való mérése lehet ővé teszi
a fénymennyiség (ami valójában az izzó által nyújtott szolgáltatás) közvetlen
összehasonlítását. A teljesítmé nyen (watt értéken) alapuló összehasonlítások értelmüket
veszítették és félrevezet ők lehetnek. A 100 wattos izzólámpa megfelel őjeként az 1300–
1530 lumen er ősségű, míg a 75 wattos megfelel ője a 920–1060 lumenes, a 60 wattosé a

74 700–810 lumenes, a 40 wattosé a 410–470 lume nes és a 25 wattosé a 220–250 lumenes
fényforrás. Energiahatékonyság: Az energiahat ékonyág az 1 W teljesítményre es ő fénykibocsájtást
jellemzi, vagy ennek reciprok a, egységnyi fénymennyiség el őállításához mennyi
energiára van szükség, mekkora a teljesítmény. Ugyanakkora fényer ő mellett a kompakt
fénycső (A energiaosztály) harmadannyi elek tromos áramot fogyaszt, mint egy
tökéletesített izzólámpa (C energiaosztály).
A fény színe (szính őmérséklet): Míg a hagyományos izzólámpák mindig ugyanolyan
fényszínt bocsátanak ki („meleg fehér”), addig a kompakt fénycsövek és a LED-ek a
színhőmérsékletek széles skáláját nyújtják (k elvin fokban mérve). Ezek a különbségek
bizonyos alkalmazások esetében hasznosak. 2700 kelvines vagy „meleg fehér” színt
pihenéshez és 4000 kelvin fölöttit vagy „hideg fehéret” munkához ajánlják a gyártók.
Kapcsolási ciklusok száma a lámpa megh ibásodásáig: ez a gyakorlatilag min őség mutató
azt mondja meg, hogy a fényforrás hány le- illetve felkapcsolást bír ki statisztikailag hibátlanul. Ez az információ különösen fontos a kompakt fénycsövek esetében. A
szabvány kompakt fénycsöveket (amelyek 3000–6000 fel-/lekapcsolást bírnak ki) nem
szabad olyan helyeken alkalmazni, ahol valószín ű a gyakori kapcsolgatás (átlagosan
naponta több mint három alkalommal történ ő kapcsolás), például a mellékhelyiségekben
vagy mozgásérzékel ővel felszerelt folyosókon. Ilyen körülmények között lehet, hogy ezek
a fényforrások nem érik el a csomagoláson fe ltüntetett élettartamot. Ugyanakkor vannak
olyan kompakt fénycsövek, amel yeket kifejezetten arra tervez tek, hogy akár 1 millió
kapcsolást is kibírjanak, és ezáltal al kalmasak az ilyen helyiségekben történ ő
használatra. Az egyéb fényforrások (mint például a tökéletesített izzólámpák) nem érzékenyek a kapcsolgatásra. Bemelegedési id ők: Ez az információ különösen fontos a kompakt fénycsövek esetében. A
szabvány kompakt fénycsövek kicsivel hosszabb id ő alatt kapcsolnak be és érik el a teljes
fényerejüket, mint az egyéb izzótechnológiák (a bekapcsolási id ő akár 2 másodperc is
lehet, illetve a teljes fényer ő 60%-ának eléréséig akár 60 másodperc is eltelhet).
Ugyanakkor vannak olyan kompakt fénycsö vek, amelyek felfutási ideje majdnem
ugyanolyan gyors, mint más izzótípusoké (például a tökéletesített izzólámpáké). Nem
mindegy, hogy az ilyen fényforrásokat olyan helyen használjuk-e ahol a m űködés rövid
időtartamokból áll.
Fényszabályozás: A hagyományos fényforrá sokkal ellentétben az energiatakarékos
fényforrások egy része (kompakt fénycsövek és a LED-ek bizonyos típusai) nem működnek hagyományos fényszabályozókkal ellátott lámpákban. Vannak azonban
szabályozható kompakt fénycsöve k és LED-ek is, és a tökéletesített izzólámpák is mind
szabályozhatók.
Környezeti h őmérséklet: A kompakt fénycsövek és a LED-ek érzékenyebbek a
hőmérsékleti viszonyokra, mint a tökéle tesített izzólámpák. Fontos, hogy olyan
fényforrást alkalmazzunk, amelyik megfelel ően képes m
űködni a használati hely
hőmérsékleti viszonyai között. Különösen fontos, ez a széls őséges id őjárásnak kitett
kültéri fényforrásoknál (létesítm ény, telephelyek, útvonalak, őrzést segít ő
megvilágításoknál). A világítótest méretei: Az új energiatak arékos izzók technoló giai okok miatt más
méretűek mint a hagyományos fényforrások. Ezért szükséges a fényforrás méretének
ellenőrzése és el őfordulhat, hogy lámpatestet kell váltani.

75 6. LÁMPATESTEK ÉS M ŰKÖDTET Ő EGYSÉGEK JELLEMZ ŐI
6.1. A lámpatestek jellemz ői
A lámpatestek azok a szerelvények, amel yekben rögzítjük a fényforrásokat és
amelyekkel a mesterséges fényforr ások fényének elosztását, sz űrését el tudjuk végezni.
A konkrét lámpatestet, a benne található fényforrással, világító testeknek nevezzük.
A lámpatesteket 5 relatív fényer ősség értékkel lehet jellemezni:
 N1 = FC1/FC4
 N2 = FC2/FC4
 N3 = FC3/FC4
 N4 = FC4/F
 N5 = a lámpatest névleges hatásfoka (LOR értéke).

6.1 ábra: A fényáram osztályozása a négy IEC szögtartomány szerint
Forrás: [23]

76 ahol:
• FC1 = a 0° és 41,4° közötti zónában mérhet ő fényerősség (tárgyszög: 0– π/2).
• FC2 = a 0° és 60° közötti zónában mérhet ő fényerősség (tárgyszög: 0– π).
• FC3 = a 0° és 75,5° közötti zónában mérhet ő fényerősség (tárgyszög: 0–3/2 π).
• FC4 = a 0° és 90° közötti zónában mérhet ő fényerősség (tárgyszög: 0–2 π).
• F = a lámpatest által kibocsátott teljes fényáram a 0° és 180° közötti zónában
(tárgyszög: 0–4 π).
Az 5 Nx érteket 2 tizedes pont ossággal adjak meg, tizedesvessz ő nélkül. Például: 23 35
70 75 50. A lámpatesteket villamos, mechanikai termikus és optikai jellemz őivel jellemezzük és
ennek megfelel ően lehet a csoportosításukat is elvégezni.

6.2. A lámpatestek villamos (éri ntésvédelmi) besorolása
Az érintésvédelem a villam os berendezések üzemszer űen feszültség alatt nem lév ő, de
zárlat következtében feszültség alá kerülhet ő, vezető anyagú részeinek megérintéséb ől
származó balesetek elkerülésére irányuló in tézkedések összességét foglalja magában. A
hálózati feszültség és frekve ncia általában 230 V 50 Hz érték ű. Előtétet nem tartalmazó,
izzólámpás lámpatestek esetén a névleges fe szültség a szigetelési feszültséggel egyezik
meg, azaz 250 V-al. A világítóte stek adattábláján csak az ett ől eltérő adatokat kell
feltüntetni. A lámpatestek ér intésvédelmi osztályai:
 0 érintésvédelmi osztály: a villamos berendezés önmagában nincs ellátva
érintésvédelemmel.
 I. érintésvédelmi osztály: a villamos berendezés rendelkezik véd ővezető (földelés)
csatlakoztatására alkalmas kapoccsal, bármely véd ővezetős érintésvédelemhez
csatlakoztatható. Jele:

A lámpatest meghibásodása eset én a fém alkatrészekre kerül ő feszültséget a véd ővezető
vezeti el, ezzel óvja a felhas ználót az esetleges áramütést ől.
 II. érintésvédelmi osztály: a vill amos berendezés fémtestét kett ős vagy
megerősített szigetelés vála sztja el az üzemszer űen feszültség alatt álló részekt ől.
A kettős szigetelés jele:

Ezeknél a lámpatesteknél fém részek nem lehetnek szabadon, mert, hiba esetén
közvetlenül feszültség alá kerülhetnek (véd őszigetelés, duplaszigetelés). A kett ős, illetve
megerősített szigetelést maga a konstrukció biztosítja, emiatt véd ő- (földel ő) vezetékre
nincs szükség, a kett ős szigetelés ű készülékek ezért nem kell csatlakoztatni
védővezetékhez.
 III. érintésvédelmi osztály: a villamos berendezés táplálását érintésvédelmi
törpefeszültséggel, a limit feszültség alatti max. 50V AC vagy 120V DC
feszültséggel biztosítják. Ezt a feszültség et szinuszosan váltakozó áramesetén, az

77 embernek tartósan (súlyosabb károsodás né lkül) el kell viselnie. A feszültséget
biztonsági transzform átorral állítják el ő, elsősorban úszómedencék meg-
világításánál, kerti világítórendszerekben használják.

6.3. Lámpatestek idegen test és víz behatolás elleni védelme
szerinti jellemz ői (IP védelem)
A szabványok és a gyakorlat különböz ő szerelési követelményeket határoznak meg az
egyes helyiségek és szabad terek jellege sz erint a lámpatestek idegen test és vízzel
szembeni védelmére. Az IP (Ingress Protecti on) jelentése behatolás elleni védelem, az
elektronikát véd ő tokozás (készülékház) környezeti behatások elleni védettségét jelzik
vele. Az IP kódrendszer a szabványba n többször átdolgozásra került az id ők folyamán. A
lámpatesteken jelölve van annak IP szerin ti védettségi fokozata, így például egy
kapcsolónál kültéren IP 44 jelölés van alkalmazva.
A védettségi fokozatnak a jelentése azt jelenti , hogy a villamos termék burkolat által a
veszélyes részek érintése, idegen testek be hatolása, a szilárd és víz behatolása ellen
nyújtott védelem szabványos keretek közé van szorítva.
A szabványos keretet az MSZ EN 60529:2001 sz abvány IP kódrendsze re jelenti. Az IP
jelölés után két szám található. Az els ő szám jelzi a veszélyes részek érintését szilárd
testek elleni védettségre vonatkozóan. A második szám jelzi a víz behatolás elleni
védettséget. Ha valamelyik számot nem kell megadni, X bet űvel kell pótolni. Ez adott
esetben vonatkozhat mindkét számra is. A jelölést a gyártóknak fel kell tüntetni a
termékszerelési útmutatójában, illetve a terméken jelölni kell. Az IP bet űk utáni két szám
után kiegészít ő betűjelöléseket lehet alkalm azni, itt is van els ő és második bet ű is a
jelölésben. A szabvány részletezi a különböz ő vizsgálati módszereket. A villanyszerel ők
általánosságban az IP jelölés utáni két számmal találkozunk, melyek jelentését ismerni kell ahhoz, hogy tudjuk milyen védettség ű terméket vásároljunk, vagy szereljünk fel. A
villanyszereléskor az adott helyiséget vagy szabad teret vizsgálva meghatározzuk, hogy
milyen védettséget kell biztosítani. Így az el őbb említett IP 44 azt jelenti, hogy az els ő
szám szerint 1,00 mm-nél nagyobb eszközzel nem lehet behatolni, a második szám
pedig, hogy minden irányú freccsen ő víz ellen véd, vagyis küls ő térre is felszerelhet ő. Az
IP 67 védettség ű lámpatest már egy sekély tóban is elhelyezhet ő. Az IP 54 tokozott
szekrény kültérre is felszerelhet ő és korlátozott por elleni vé delmet is biztosít, ez már
jobb védelem, mint az IP 44. A szilárd testek behatolása elleni védelem els ő szám jelentése:
 0 itt nincs kialakítva védettség, vagyis a veszélyes részek nincsenek védve
érintésvédelmi szempont ból, jelölése: IP 0X;

1 50 mm átmér őjű gömb teljes behatolása nem me gengedett, a veszélyes részek
érintése nincs megengedve, a személyek védettsége esetén kézháttal, jelölése: IP
1X;
 2 12,5 mm átmér őjű gömb behatolása nem megengede tt. Az ízelt tapintó ujj és a
veszélyes részek között megfelel ő légköz legyen. A vesz élyes részek érintése
esetén, ujjal, jelölése: IP 2X;

78  3 2,5 mm átmér őjű tapintó eszköz ne hatoljon be , a veszélyes részek érintése
esetén, szerszámmal, jelölése: IP 3X;
 4 1,00 mm átmér őjű tapintó eszköz ne hatoljon be, veszélyes részek érintése
esetén huzallal, jelölése: IP 4X;
 5 korlátozott mérték ű porbehatolás megengedett, a veszélyes részek érintése
esetén huzallal, jelölése: IP 5X;
 6 teljes védettség a por behatolása elle n, a veszélyes részek érintése esetén
huzallal, jelölése: IP 6X.
A víz káros behatása elleni vé delem, második szám jelentése:
 0 nincs védettség, nem védett, jelölése: IP X0;
 1 függőlegesen lees ő vízcseppek ellen védett, korlátozott mérték ű víz behatolás
megengedett, védettség víz ellen: függ őlegesen lees ő vízcseppek esetén, jelölése:
IP X1;
 2 függőlegesen lees ő vízcseppek ellen védett, a függ őlegestől 15 fokkal elbillentett
burkolat esetén. Korlátozott mérték ű víz behatolás megengedett, függ őlegestől
legfeljebb 15 fokig eltér ően leeső vízcseppek esetén, jel ölése: IP X 2;
 3 függ őlegeshez képest 60 fokig terjed ő irányban szórt víz ellen védett,
korlátozott víz behatolás megengedett, korlátozott mértékben szórt víz esetén,
jelölése: IP X3;
 4 minden irányú freccsen ő víz ellen védett, korlátozott mérték ű víz behatolás
megengedett, minden irányból freccsen ő víz ellen, jelölése: IP X4;
 5 vízsugár ellen védett, korlátozott mérték ű víz behatolás megengedett, minden
irányból töml őből érkező vízsugár esetén, jelölése: IP X 5;
 6 erős vízsugár ellen védett, korlátozott mérték ű víz behatolás megengedett,
minden irányból érkez ő erős vízsugár esetén, jelölése: IP X6;
 7 vízbe merítés hatásai ellen 15 cm és 1 m között védett, id őszakos vízbe merítés
esetén, jelölése: IP X 7;8 hosszú id őtartamú, nyomás alatti vízbe merítés ellen
védett, tartós vízbe merítés esetén, jelölése: IP X 8.
Első kiegészít ő betű jelentése:
 A 0 első számjeggyel való alkalmazáshoz, 50 mm átmér őjű gömbnek a takaró-
lapig való behatolásakor nem szabad érin tkeznie a veszélyes ré szekkel, személyek
védettsége a veszélyes részek érintése esetén kézháttal.
 B 0 és 1 els ő számjegyekkel való alkalmazáshoz, a tapintó ujj legfeljebb 80 mm-
ig való behatolása folyamán nem szabad érintkeznie veszélyes részekkel, személyek védettsége a veszélyes ré szek érintése esetén ujjal.
 C 1 és 2 els ő számjegyekkel való alkalmazáshoz, 2,5 mm átmér őjű, 100 mm
hosszú huzalnak nem szabad érintkez nie veszélyes részekkel, amikor a
gömbszer ű ütköző homlokfelület részlegesen bejut, személyek védettsége a
veszélyes részek érintése esetén szerszámmal.
 D 2 és 3 els ő számjegyekkel való alkalmazáshoz, 1,00 mm átmér őjű, 100 mm
hosszú huzalnak nem szabad érintkeznie veszélyes részekkel, amikor a homlok-
felület részlegesen bejut, személyek vé dettsége a veszélye s részek érintése
esetén huzallal.
Második kiegészít ő betű jelentése:
 H Nagyfeszültség ű gyártmány

M A behatolt víz károsító hatására vizsgálva, ha a gyártmány mozgórésze
mozgásban van.

79  S A behatolt víz károsító hatására vizsgálva, ha a gyártmány mozgórésze
nyugalomban van.
 W Meghatározott id őjárási körülmények között való használatra alkalmas és
járulékos védelmi tulajdonságokkal vagy eljárásokkal van ellátva.
Használatosak még a szimbolikus jelölések is az alábbiak szerint:
 Egy vízcsepp, ez IP X1 és IP X2-nek felel meg
 Négyzetben egy vízcsepp, ez IP X3-nak felel meg
 Egy háromszögben egy vízcsepp, ez IP X4-nek felel meg
 Két háromszögben külön egy-egy víz csepp, ez megfelel IP X5-nek
 Két vízcsepp egymás mellett, ez IP X 6-7-nek felel meg

6.4. Mechanikai behatások elleni védelem: IK
Az IEC 62262 szabvány határozza meg a készül ékek több oldali mechanikai behatásokkal
szembeni ellenálló képességét. (Forrás: DE MK Schneider Electric tudásközpont):

IK kód A hatás energiája(Joule-ban) 00 0 01 ≤ 0,14
02 ≤ 0,20
03 ≤ 0,35
04 ≤ 0,50
05 ≤ 0,70
06 ≤ 1
07 ≤ 2
08 ≤ 5
09 ≤ 10
10 ≤ 20

6.5. Termikus jellemz ők
A lámpatestek üvegszálas poliészterb ől készül ő háza és konstrukciója nagyfokú
égésgátoltságot biztosít. Felszerelhet ők minden normál gyúlék onyságú (minimum 200 °C
gyulladási h őmérséklet ű) felületre (F-jel).

F jel: a jelölés arra vonatkozik, hogy a lámpatest normál gyúlékony anyagú
felületekre való közvetlen felszerelésre alkalmas;

D jel: gyúlékony, de nem robbanékony (pl. lebeg ő port, rostszálakat tartalmazó)
közegben felhasználható a lámp atest (pl. asztalosüzem – f űrészporos leveg ő, malomipar
– lisztpor a leveg őben, tollfeldolgozás stb.).

80 6.6. Lámpatestek optikai jellemz ői
A lámpatestek optikai elemei a fényforrás fé nyét irányítják és elosztják. A fény
elosztásához tükröket és prizmákat lehet fe lhasználni, illetve a lá mpatest burkolata, s őt a
lámpa kialakítása is befolyásolhatja a fényfo rrás fényének irányultságát. A lámpatestek
és a bennük lév ő tükrök a fényvisszaver ődés, a prizmák a fénytörés elvén m űködnek.

6.2 ábra: A lámpatest fényének irányítása a fényforrás burkolatával illetve a lámpatesttel
Forrás: [17]

81

6.3 ábra: A lámpatest fényének ir ányítása a burkolat prizmaszer ű kialakításával
Forrás: [17]

82 6.7. Lámpatestek fénytechnikai hatásfoka
(LOR – LIGHT OUTPUT RATIO)A lámpatest által kibocsátott fényáram és a lámpatestben
használt fényforrások által kibocsáto tt „névleges” fényáram hányadosa.
Egy fölfelé irányuló (ULOR) és egy lefelé irányuló (DLOR) komponensb ől tevődik össze.
Csak akkor van gyakorlati jelent ősége, ha a lámpák fényer őssége független a
hőmérséklett ől. Ebben az esetben a normál hatá sfok megegyezik az üzemeltetési
hatásfokkal [23].

6.4 ábra: Fényáramok a lámpatestb ől
A hatásfok és a lámpatest összef üggéseit a 6.5 ábra mutatja.

6.5 ábra: Világításmód és hatásfok összefüggése
Forrás: [14]

83 6.8. EMC-nek való megfelelés
A korszer ű kisülő fényforrások eredményes fejlesztésén ek egyik fontos feltétele az egyre
szigorodó elektromágneses környezetvédelmi el őírások kielégítése. Az elektromágneses
kompatibilitási (Electro Magnetic Compatibility) feltételek teljesítése a piacképes termékek gyártásának elen gedhetetlen kritériuma.
A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) definíciója [27] szerin t az elektromágneses
kompatibilitás „egy adott készülék az on képessége, hogy elektromágneses
környezetében megfelel ően tud üzemelni (immunitása = zavart űrő képessége
elegend ően nagy) anélkül, hogy elviselhetetlen zavarokat okozna más eszközökben
(emissziója = zavarkibocsátása kell ően kicsi). Ez esetünkben azt jelenti, hogy az EMC
szempontokat is figyelembe vev ő fényforrás egyrészt nem bocsát ki a megengedett
szintnél nagyobb elektromágne ses zavarokat, másrészt egy meghatározott zavarszint
alatt üzembiztosan m űködik”.
Az elektromágneses hatások eredet e alapján megkülönböztetünk bels ő (amikor a
készülék saját magát zavarja), valamint küls ő eredetű zavarokat. Az ut óbbi csoportba a
természeti eredet ű, valamint ember által szándékosa n vagy nem szándékosan okozott
(mesterséges) zavarokat soroljuk. A komp akt fénycsövek által keltett zavarok nem
szándékosan keltett me sterséges zavarok.
A zavar id őbeli lefolyása alapján fo lyamatos és impulzusszer ű zavarokat különböztetünk
meg. Az el őbbi csoportot tovább bonthatjuk ismétl ődő (periodikus) és nem periodikus
jelekre. Periodikus jelek frekvencia-spekt ruma vonalas, míg a nem periodikusoké
folytonos Fourier-spektrumú. Az elektromágneses zavarok azok fr ekvencia-tartománya alapján is meg-
különböztethet ők. Ennek felosztását látjuk a 6.6 áb rán. A kibocsátás lehet keskenysávú
(az eszköz egy adott frekvencián történ ő működése) vagy szélessávú (fés űs
spektrum, vagy folytonos spektrum) [27].

6.6 ábra: Elektromágneses za varok frekvenciatartományai
Forrás: [28]

84 6.9. Működtet ő egységek jellemz ői
6.9.1. Foglalatok
Az első Edison-lámpák csavaros foglalata a ma i napig szinte változatlan formában
megtalálható a lámpák foglalatai között. Ug yanakkor rengeteg új lámpa és ezzel együtt
új foglalatok is bekerültek a világítótestekbe. Az összefoglalás és a rajzok a [30] forrás alapján a legelterjedtebb foglalatok at és azok adatait tartalmazza.

Csavaros foglalatok
Három típust különböztetünk meg a csavaro s foglalatokból: E14/ E27/E40. Mindhárom
Edisonról, a menetes rész átmér őjéről kapta a nevét. A legelter jedtebb közülük az E27-es
(Medium Edison Screw)

E27 foglalat (normál, MES, ES) – 230 volt
Az E27-es foglalattal készül ő lámpák minden esetben 230–240 voltos hálózati áramról
működnek. Az egyetlen fix mé ret a menetes szár átmér ője, ettől eltekintve a burák a
legváltozatosabb formákban és méretekben jel ennek meg a lámpákon pl. gömb-, körte-
izzók és rúd- és spirállámpák, reflektorlámpák (6.7 ábra).

6.7 ábra: E27 foglalat

E14 foglalat (kis csava ros, SES) – 230 volt
A csavaros hagyományos foglalatok kisebbik tagja a 14 mm-es átmér őjű menetes résszel
érkező E14-es foglalat, kis csavaros foglalatnak is szokták nevezni.

6.8 ábra: E14 foglalat

85 E40 foglalat (ipari csa varos, GES) – 230 volt
A csavaros hagyományos foglalatok legnagyobb tagja a 40 mm-es átmér őjű menetes
résszel érkez ő E40-es foglalat. Jellemz ően ipari világítótestek fo glalata, kompakt fénycs ő,
fém-halogén (MH), illetve kerámia-fémhal ogén (CMH) fényforrások fogadására (6.9 ábra).

6.9 ábra: E40 foglalat

Az E40-es foglalattal érkez ő fényforrások m űködési feszültségüket tekintve vegyesek. Az
E40-es kompakt fénycsövek mindig 230–240 vo ltos hálózatról, a fém-halogén és
kerámia-fémhalogén lámpák pe dig mindig elektronikus el őtétről (fémhalogén ballaszt)
működnek. Jellemz ő rájuk az extrém nagy méret (GES – Giant Edison Screw), valamint
az extrém nagy fényteljesítmény.

GU10 foglalat (bi-pin, bajonettzáras spot) – 230 volt
A mennyezeti lámpatestek, csillárok egyik legelterjedtebb foglalattípusa a GU10. A
csatlakozás bajonettzáras, a lámpát a foglalatba helyezve, negyed kört elfordítva záródik.
A lábak egymástól való távolsága 10 mm. A süllyesztett mennyezeti lámpatestek 90%-a ilyen lámpákkal m űködik (6.10 ábra).

5.10 ábra: A GU10 lámpafej

A GU10-es lámpák fejátmér ője megegyezik az MR16 (vag y GU5.3) lámpák 50 mm-es
átmérőjével, így akár a 12 voltos mennyez eti lámpatestekbe is beépíthet ő, ekkor
azonban külön kerámiafoglalatot kell vásárolni a beépítéshez. A GU10-es foglalattal szerelt lámpák a 230 V-os hálózatra közvetlenül csatlakoztathatóak, se mmilyen elektronikus el őtér, trafó nem szükséges a
működésükhöz. Kompakt fénycsövet és LED lámpát is kínálunk ilyen foglalattal.
Jellemzően hálózati (230–240 V-os) feszültség ű fényforrások, pl. spotlámpák és
spotfénycsövek.

86 MR16 [GU5.3(tüskés)spotlámpa] foglalat – 12 volt
MR16-os vagy „tüskés” spotlámpa. A csatlakozás két darab, egymástól 5,3 mm-re lév ő
tüske foglalatba csúsztatásával történik. Minden esetben 12 voltos fényforrások, azonban
a tápegység kiválasztásánál figyelni kell a lámpák típusára: a LED lámpák 12V DC
egyenáramot, a halogén lámpák 12V AC váltóáramot használnak. Lámpacsere el őtt
minden esetben ellen őrizzék a tápegység típu sát. Az MR16-os fej ű, GU5.3-as
csatlakozójú lámpa szerkezeti rajza:

6.11 ábra: MR16 [GU5.3(tüskés)spotlámpa] foglalat
G9 foglalat – 230 volt A mennyezeti csillárok és oldalfali fali karo k nagy része ezzel az úgynevezett G9-es
foglalatú halogén lámpával ér kezik. A G9-es lámpára jellemz ő a kis méret, de csak
halogén kivitel esetében (6.12 ábra).

6.12 ábra: G9 foglalat
A G9-es foglalatú kompakt fénycsövek és LE D lámpák sajnos a fenti méreteket mindig
meghaladják, így érdemes a lámpateste n megmérni, hogy beleférnek-e az
energiatakarékos fényforrások a lámpába. Az G9-es lámpák is minden esetbe n 230–240 voltos hálózati feszültségr ől működnek,
tápegység, elektromos el őtét nélkül üzemeltethet őek.

87 Gx53 foglalat (lapos bútorv ilágítók) – 230 volt/12 volt
A Gx53-as foglalatok jellemz ően a lapos, kör alakú bútorvilágító lámpatestek fényforrása.
A foglalat nevében lév ő 53-as szám a csatlakozók közö tti 53 mm-es távolságot jelöli
(6.13 ábra).

6.13 ábra: Gx53 foglalat
G53 foglalat (AR111 – mennyezeti ha logén mélysugárzók) – 12 volt
A G53-as foglalat jellemz ően az AR111-es halogénlámpák fogl alata, mely az üzleti célú
halogén mélysugárzók fényforrása. A foglalat lábai a Gx53-as foglalattal ellentétben nem
bajonettzárasak, hanem simán csak laposak és 5 mm szélesek. A foglalatba tartozó
AR111-es halogén fényforrás nevét a küls ő átmérőjéről kapta (111 mm) ( 6.14 ábra).

6.14 ábra: G53 foglalat

88 G4 foglalat (mini halogénlámpák) – 12 volt
A legkisebb méret ű fényforrások közé tartoznak a G4 -es foglalatú lámpák. Általában
1 cm átmér ő és 3–4 cm-es hossz jellemzi a halogé n kivitelt, a lede s típusok mérete
természetesen ett ől eltérhet, de nézzük a halogén szerkezeti rajzot:

6.15 ábra: G4 foglalat
A G4-es fényforrások minden es etben 12 voltos feszültségr ől működnek. Természetesen
az, hogy váltó- vagy egyenáram szüksé ges a betápláláshoz, az mindig a m űködési elvt ől
függ: halogén G4-es lámpák váltó 12 voltos, a ledesG4-es lámpák pedig egyenáramú 12 voltos feszültségr ől működnek.

R7s – halogénreflektor foglalatok – 230 volt
A kültéri (és beltéri) halogénreflektorokba úgynevezett egyenes vonalizzó tartozik. Ennek
a vonalizzónak a foglalatát R7 s foglalatnak hívjuk, 5 méretben áll rendelkezésre. A
méretből nem minden esetben derül ki, hogy hány wattos a fényforrás, így érdemes a
reflektor házát lemérni és ahhoz képest kiválasztani az izzót (6.16 ábra).

6.16 ábra: R7s halogénreflektor foglalat

Az R7s foglalattal készül ő halogén vonalizzók minden eset ben 230 voltos hálózati áramot
használnak, elektronikus el őtétet, tápegységet nem igényelnek.
Rx7s – fémhalogén reflektor fogl alatok (MH, CMH) – 90–95 volt
A halogénreflektorok leváltására, ipari célú megvilágításra készített fémhalogén (Metal Halide) és kerámia fémhalogén (Ceramic Metal Halide) lámpák foglalata az Rx7s foglalat.
A fényforrások nagyon hasonlóak a halogén vonalizzókhoz, ám hosszméretük is más,
valamint sokkal vastagabbak (22–25 mm). A fé mhalogén és kerámia fémhalogén lámpák
kiváló lumen/watt aránnyal rendelkeznek, he lyenként takarékosabb világítás készíthet ő

89 velük, mint a LED-es termékekkel. Egyetl en nagy hátrányuk, hogy elektronikus el őtétet
igényelnek (fémhalogén ballaszt), ezáltal f őleg az ipari világítási területére szorul ki ez a
technika (6.17 ábra).

6.17 ábra: R7s fémhalogén foglalat
A Rx7s foglalatok több hoss zban készülnek, el méletileg a 118 mm-es hosszt mindig
Rx7s, az ennél hosszabb fo glalatokat pedig Rx7s- 24-nek szokták nevezni.
Egyenes fénycs ő foglalatok (G4/T4, G5/T5, G13/T8)
Az egyenes fénycsövek elnevezé sében tapasztalni szoktunk némi zavart, így mindhárom
méretet most egyszerre szeretnénk bemutatni, így talán egyértelm űbb lesz a különbség.
Az egyenes fénycsöveknél a G bet ű a foglalatra vonatkozik, az utána lév ő szám (4–5–13)
a lámpán lév ő lábak közötti távolságot adja meg milliméterben. A T bet ű a fénycsövekre
vonatkozik, az utána lév ő szám (4–5–8) a pedig a fénycs ő átmérője 8-ad inchekben, de
hogy még egyszer űbb legyen:
 G4 foglalat T4 fénycs ő: a legvékonyabb fénycs ő, a fénycsövek végén lév ő lábak
közötti távolság 4 mm. A fénycs ő átmérője (4/8 inch = 4/8*2,54 mm) ~13 mm;
 G5 foglalat T5 fénycs ő: a közepes átmér őjű, legújabb technológiájú fénycsövek, a
lábak távolsága 5 mm. A fénycs ő átmérője (5/8 inch = 5/8*2,54 mm) ~16 mm;
 G13 foglalat T8 fénycs ő: a legnagyobb átmér őjű – legrégebbi fénycs ő, a lábak
közötti távolság 13 mm. A fénycs ő átmérője (8/8 inch = 8/8*2,54 mm) ~ 25 mm.
A fénycsövek hosszméreteit már nem ilyen egyszer ű meghatározni, lévén ezer gyártó
gyárt mindenféle fénycsövet különböz ő foglalattal és különböz ő wattitással, és nem
nagyon van rendszer bennük.

6.18 ábra: Egyenes fénycs őfoglalatok
Természetesen az egyenes fé nycsövek minden esetben el őtétet igényelnek, 230 voltos
hálózatról közvetlenül nem üzemeltethet őek. Az el őtétek lehetnek indukciós el őtétek

90 (VVG) és a modernebb elektronikus (EVG) el őtétek. Jellemz ően ma már csak EVG
előtétes lámpatestek kaphatóak.
Előtét nélküli kompakt lámpa foglal atok (G23, G24d, G24q, stb)
Az előtét nélküli CFL lámpák foglalatai a G2 3, G24-d, G24-q foglalatok. A könnyebb
beazonosíthatóság érdekében el őször is álljon itt a szerkezeti rajz a különböz ő csatlakozó
típusokról:

6.19 ábra: El őtét nélküli kompakt lámpa foglalatok
Az előtét nélküli CFL (Compact Fluorescent La mps – non integrated) lámpák minden
esetben elektronikus el őtétet igényelnek, akár csak az egyenes fénycsövek. A
lámpatestbe szükséges fényforrás minden es etben fel van tüntetve a lámpatesteken.

6.9.2. Előtétek
A régebbi létesítményekben találkozhatunk a világítási rendszerekbe beépített különböz ő
típusú el őtétekkel:
 hagyományos elektromágneses fojtótekerccsel;
 gyújtóval;
 segédgyújtóval;
 fázisszög javító kondenzátorral.
Az előtétek feladata korlátozni a villamos ki süléseknél az áram minden határon túli
növekedését, annak érde kében, hogy a fényforrás ne tegy e tönkre magát a kisüléskor.

91 Ezeknek az el őtét típusoknak a jelent ős részét folyamatosan kivonják a forgalomból és
szerepüket az elektronikus el őtétek vették át.
Az elektronikus el őtétek
Az elektronikus el őtéttel ellátott világítási rendszer ek a fénycsövet nagyfrekvenciás
(20–50 kHz-es) feszültségen m űködtetik. A fénycsövet a fénycs ő belsejében keletkez ő
gyújtófeszültség gyújtja be. A hagyományos el őtétekkel szemben itt nincs szükség
fázisszög-javításra, mivel a teljesítménytényez ő> 0,95.

6.20 ábra: Kétfénycsöves (2×36 W-os) lámpatest teljesítménymérlege különböz ő
előtéttel
Forrás: [23]
Az elektronikus el őtét alkalmazásával a világítóberen dezés gazdaságossága kb. 20%-kal
javítható. Az elektronikus el őtét kb. 35 kHz frekvenciával m űködik, a hagyományos
előtétre nincs többé szükség. A magas ár miatt csak akkor alkalmazható gazdaságosan,
ha a fényforrás évente több mint 2500 h-t üzemel. Az elektronikus el őtétek a fojtótekercsekét ől teljesen eltér ő működési elven alapulnak.
Legfontosabb elemük az az áramkör, am ely a hálózati váltakozó áraménál sokkal
nagyobb, kb. 30 kHz körüli frekvenciájú rezgést állít el ő. Ehhez az oszcillátorhoz egy
olyan kimen ő transzformátor kapcsolódik, amel y terheletlen állapotban a fénycs ő
gyújtófeszültségét biztosítja. Az alka lmazott magasabb frekvencia miatt ez a
transzformátor kisméret ű és súlyú, ferritmagos típusú lehet.

92 Terhelt állapotban, tehát a kisülés megind ulása után a kapcsolás áramgenerátorként
működik, vagyis a lámpa névleges áramának megfelel ő értékre szabályozza be az
áramot. A fénycsövek elektronikus el őtétjei a fénycs ő katódjainak el őfűtését is
biztosíthatják, de léteznek olyan típusok is, amelyek el őfűtés nélkül, azonnal gyújtanak.
Ez a kímél ő üzemmód a fénycsövek élettartamára jóté kony hatással van, elektronikával
működtetve a fénycs ő élettartama kb. másfélszeresére n ő a hagyományos
kapcsolásokhoz képest. Az el őtétbe épített szabályozó elem ek gondoskodnak arról is,
hogy a kiégett, gyújtásképte len fénycsövet lekapcsolják.
Az elektronikus áramkörök m űködéséhez szükséges egyenf eszültséget a hálózati
feszültség egyenirányításával nyer ik, ezért a legtöbb elektronikus el őtét egyaránt
működtethet ő egyen- vagy váltakozó áramról. Az egyenfeszültség ű, pl.
akkumulátortelepes táplálásnak a tartal ékvilágítás esetén van szerepe. Az el őtét
áramkörei általában további véd ő- és szűrőelemekkel egészülnek ki, amelyek egyrészt
arról gondoskodnak, hogy az el őtét ne zavarhassa meg más elektronikus készülékek
működését, másfel ől pedig az el őtétet védik a hálózaton id őnként (pl. villámcsapások
hatására) megjelen ő feszültségimpulzusok vagy más vill amos zavarok károsító hatásától.
Az elektronikus áramkörök saját veszte sége lényegesen kisebb az induktív el őtétekénél,
ezért az ilyen elemekkel ellátott lámpatestek a villamos energiát jobb hatásfokkal alakítják át fénnyé. Az elektronikus el őtétek között van olyan, am ely 1–100% között szabályozható
nagyfrekvenciás elektronikus fénycs őelőtét. Általában 2 db fénycs ő fokozatmentes
fényerőszabályozásához lehet használni. Az el ő
tét biztosítja a fénycsövek hosszú,
vibrálásmentes élettartamát és a hibás fénycsövet lekapcsolja.
A lámpák fényének folyamatos szabályozá sa (fénycsökkentés, dimmelés) kizárólag
elektronikus el őtétekkel oldható meg.
Elektronikus el őtéteket leginkább fénycsövekhez ké szítenek, de megjelentek már a
nagynyomású lámpák kisebb teljesítmény ű típusaihoz használható készülékek is.
Az elektronikus el őtétek lényeges adatai a teljesítményen kívül a környezeti h őmérséklet
megengedett határai (általában –20 és 50 °C) valamint a készülék küls ő felületének
legnagyobb megengedett h őmérséklete. Ez utóbbit tc-vel jelölik, amit a h őmérséklet
megengedett értéke követ. Mivel ne m mindegy, hogy ez a legnagyobb h őmérséklet a
felület melyik pontján alakul ki, a kritikus helyet az el őtét felületére rajz olt fekete ponttal
meg is szokták jelöl ni (6.21 ábra).

6.21 ábra: Elektronikus el őtét alkalmazása
Forrás: [31]

93 Előnyei:
 gazdaságosan üzemel ő világítóberendezés;
 a fénycsövek rögtön, villogás nélkül begyújtanak;
 nincs zümmögés;
 nem lép fel stroboszkóp hatás.

94 7. LÉTESÍTMÉNYEK VILÁGÍTÁSA
7.1. Irodák megvilágítása
A belső terek világításmódjának meghatározásáh oz illetve értékeléséhez az alábbi
jellemzőket ajánlott figyelembe venni:
 világításmód (közvetlen, f őleg közvetlen, szórt, f őleg közvetett, közvetett);
 a világítás koncentráltsága (nagyon ko ncentrált, koncentrált, közepesen
koncentrált, kicsit koncentrált, nem koncentrált);
 a felületek hangsúlyozása (nagyon hangsúlyoz valamely felületet, hangsúlyoz
valamely felületet, közepesen hangsúlyoz valamely felületet, kicsit hangsúlyoz valamely felületet, nem hangsúlyoz valamely felületet);
 a világítás torzítja-e a színeket (nagyon to rzít,torzít, közepesen torzít, kicsit torzít,
nem torzít).

7.1 ábra: Iroda közvetlen, nagyon koncentrált, nem hangsúlyozó, nagyon torzító
megvilágítása
Forrás: LD+A The Magazine of the Illuminati ng Engineering Society of North America –
http://www.iesna.org/lda/member s_contact.cfm/ az Épületener getikai és Épületgépészeti
Tanszék honlapjáról linkelve

95
7.2. Ipari világítás
Az épületek világításának felépítése szerint különböz ő típusú és rendeltetés ű világításról
beszélhetünk:
 Üzemi világítás, amely a sötétség beállta ut án, illetve alatt, vagy elégtelen nappali
világítás esetén biztosítja a szük séges tevékenység(ek)nek megfelel ő látási
viszonyokat.

Rendszere szerint lehet:
 Általános világítás, amely a megadott térrészt egyes részeinek különleges
követelményeire való tekintet nélkül világítja meg. Megvalósítható egyenletes általános világítással, amikor a vonatk oztatási síkot, illetve a tárgy(ak)at
megvilágító fénynek nincs kitüntetett ir ánya, orientált általános világítással,
amikor a vonatkoztatási síkot, illetve a tá rgy(ak)at kitüntetett irányú fény világítja
meg, illetve helyi világítással, amel y az általános világítást kiegészít ő világítás a
növelt megvilágítási igény ű térrész(ek)ben.
 Tartalékvilágítás, amely az üzemi vilá gítás meghibásodása vagy üzemzavara
esetén az üzemi világít ást bizonyos mértékig pótolja és a következ ő
megvalósításai vannak: szükségvilágítás az üzemi világítás meghibásodása vagy üzemzavara, esetleg szükségszer ű korlátozása esetén lehet ővé teszi a helyiség
rendeltetésének megfelel ő tevékenység – általában korlátozott ideig történ ő,
esetleg csökkentett megvilágítás melletti – folytatását, a biztonsági világítás (vészvilágítás) az üzemi világítás me ghibásodása esetén a kijárati utak
járófelületének megvilágításával lehet ővé teszi a helyiség veszélytelen
(biztonságos) elhagyását, az irányfény (kijáratmutató világítás) a kijárati út
irányát (vonalvezetését), illetve a kijárati ajtó(ka)t jelz ő világítótestek
összességéb ől álló olyan tartalékvilágítás, amely a kijárati útvonalat nem világítja
meg.
 Átmeneti világítás, amelyet a 0,1 percnél hosszabb újragyújtási idej ű
fényforrásokkal m űködő üzemi világításhoz létesítenek a táphálózat zavara, illetve
kimaradása esetére.
 Őrvilágítás, amelyet szem ély- és vagyonvédelem céljából létesítenek.
 Egyéb világítás, am elyet az eddigiekt ől eltérő rendeltetéssel és/vagy rendszerrel
létesítenek.

96

7.2 ábra: Ipari csarnok f őleg közvetlen, koncentrált, hangsúlyozott, kicsit torzító
megvilágítása
Forrás: LD+A The Magazine of the Illuminati ng Engineering Society of North America –
http://www.iesna.org/lda/member s_contact.cfm/ az Épületener getikai és Épületgépészeti
Tanszék honlapjáról linkelve

7.2.1. A biztonsági világítás
A biztonsági világítás:
 lehetővé teszi épület/helyiség bizton ságos elhagyását a bent lév ők számára úgy,
hogy biztosítja az utak, kijáratok, akad ályok, irányváltások, útvonaljelzések és
tűzoltó-, ment őfelszerelések megfelel ő kivilágítását;
 megfelel ő szintű világítást tartsunk fenn annak ér dekében, hogy elkerüljük a pánik
kitörésének kockázatát, és a terület használói biztonságosan elérjék a kijárati
utakat;
 veszélyes tevékenységet végz ő személyek biztonsága érdekében a leállítások
megfelel ő elvégzését.

97 A biztonsági utakat a létesítményeken belül biztonsági jelzésekkel kell ellátni. A
biztonsági jelzésnek a helyiség bármely pontjáról láthatónak kell lennie, és mutatnia kell a menekül ő személyek részére az épület elhagyásár a alkalmas átjárókat és kijáratokat.
Az irányjelz ő jeleket meg kell világítani:
 vagy belülr ől úgy, hogy a lámpatestre van rá téve az átlátszó piktogram;
 vagy pedig egy közelben elhelyezked ő lámpatest segítségével, ha a piktogramok
nem átlátszóak.
Az egyedi táplálású és a központi forrásra kap csolt világítótestek ki alakításának szabályai
Az egyedi táplálású tartalékvilágítások és a központi forrásra kapcsolt világítótestek
kialakítását a szabványokban foglaltak szerint kell vége zni annak érdekében, hogy
elegend ő jelzési, illetve világítási szintet biztos íthassunk szükséghelyzetben a kiürítéshez.
Kijárati utak biztonsági világításának szabályai MSZ EN 1838, MSZ EN 50172:
 A maximum 2 m széles kijárati utak középvonalában, a padlószinten mért
megvilágítás nem lehet 1 lx-nál kevesebb;
 A kijárati utak középvonalától számított fél-fél méteres középs ő sávban a
megvilágítás nem lehet 0,5 lx-nál kevesebb;
 A kijárati utak biztonsági világítása az el őírt megvilágítás felét 5s alatt, az el őírt
értéket 60 s alatt érje el.
 Áramszüneti ellátási ké pesség legalább 1 óra.
Jelölni kell minden vészhelyzetben használandó kijárati ajtót, lépcs őket és környezetüket
úgy, hogy minden lépcs őfok közvetlenül meg legyen világítva, minden szintváltozás
környezetét, minden irányváltozást és keresztez ődést, az utolsó kijárat küls ő részét és
annak környezetét. Jelölni kell továbbá minden els ősegélyhely, t űzoltókészülék és
tűzjelző környezetét (ha nem a kijárati utak mentén vagy a pánik elleni világítás
területén találhatók. Kötelez ően előírt a vészkijáratok és bi ztonsági a padlószinten
minimum 5 lx megvilágítás.

98

7.3 ábra: Telepítési példa
Forrás: [1]
A pánik elleni világítás jellemz ői MSZ EN 1838, MSZ EN 50172:
 A megvilágítás a padlószinten ne legyen kisebb, mint 0,5 lx, a terület 0,5 m-es
pereme figyelmen kívül hagyható.
 A pánik elleni világítás az el őírt megvilágítás felét 5 s alatt, az el őírt értéket 60 s
alatt érje el.
 Áramszüneti ellátási ké pesség legalább 1 óra.

99

7.4 ábra: Az ISO 3864-es szabványnak megfelel ő piktogramok
A menekül ő személyeknek látni kell az irányjelz ő jeleket kiürítés esetén a helyiség
minden pontjáról, még zsúfol tság esetén is. A lámpatestekre felhelyezett átlátszó
piktogramok felismerési távolsága 200-szor osa a piktogram magasságának. A belülr ől
megvilágított jelek kétszer nagyobb láthatóságot biztosítanak, mint a kívülr ől
megvilágítottak. A belülr ől megvilágított jelek a piktog ram-magasságának 200-szorosáig,
a kívülr ől megvilágított jelek csak a piktogra m magasságának 100-szorosáig ismerhet ők
fel. Ez azt jelenti, hogy egy 10 cm-es magasságú, belülr ől megvilágított piktogram 20,
illetve a kívülr ől megvilágított piktogram 10 m-r ől látható.

100 8. A VILÁGÍTÁSVEZÉRLÉSE
Világításvezérl ő rendszerr ől akkor beszélünk, ha a világítási áramkörök különböz ő értékei
világítási jelként vannak eltárolva egy központi egységben, vagy a kezel őegységekben.
Ezek a világítási jelek különböz ő kezelőegységeken, illeszt őegységeken keresztül
hívhatók le. A világításvezérl ő rendszerek alkalmazását teki ntve igen széles a skála,
hiszen a családi házaktól az irodákon át a luxusszállodákig mindenhol teret nyertek.

8.1. Világítás vezérlési módok
8.1.1. Egyáramkörös kapcsolás
Összeállíthat egy „egyáramkörös–kétpólus ú” kapcsolóvalvagy egy váltókapcsolóval
(8.1/a ábra).

8.1 ábra: Egyáramkörös kapcsoló, jelz őfénnyel, éjszakai jelz őfénnyel
Kiegészíthet ő a kapcsoló funkciójelz őfénnyel (8.1/b ábra) bekapcsol amikor a világítás is
be van kapcsolva, így jelzi egy másik helyiség (pince, garázs vagy a kültéri világítás)

101 kapcsolási állapotát. A 8.1/c ábra a kapcsolás éjszakai jelz őfénnyel történ ő
megvalósítását mutatja, a jelz őfény akkor kapcsol be, amikor a kapcsoló lekapcsolja a
világítást.
8.1.2. Csillárkapcsolás
A csillárkapcsolás egyik lehet őségében (8.2/a ábra) egy kapcsoló két párhuzamos
világítási áramkört kapcsol, a világítási áramkörök egyformán m űködnek.
Alkalmazzák abban az esetben is, ha a teljesítmény túllépi egy érintkez ő kapacitását,
vagy minden világítás nem kapcsolható össze fizikailag. A csillárkapcsolóval megvalósítható a nulla- és fázisvezet ők külön kapcsolása.

8.2 ábra: Csillárkapcsolás
Másik lehet őség (8.2/b ábra), hogy egy kapcsoló két különálló világítási áramkört
működtet. Ebben az esetben a vilá gítási áramkörö k függetlenül m űködnek

102 8.1.3. Váltókapcsoló
A váltókapcsolóval a világítás vezérlését két külön helyr ől lehet megoldani (8.3 ábra).

8.3 ábra: Váltókapcsoló

8.1.4. Dupla váltókapcsoló
Ebben az esetben egy kapcsoló két különálló vilá gítási áramkörhöz is tartozik. A világítási
áramkörök függetlenül m űködnek egymástól.

8.4 ábra: A dupla váltókapcsoló

103 8.1.5. Három vagy több helyszínr ől vezérelt áramkör
Egy világítás vezérlése három vagy több külön helyr ől történik (8.5 ábra)

8.5 ábra: Három vagy több helyszínr ől vezérelt áramkör

8.1.6. Világítás vezérlése több, mint három külön helyr ől
Ebben az esetben a világítási áramkört egy im pulzusrelé kapcsolja. Az impulzusrelé több
helyről kaphatja az impulzusokat. Egy impulzus valamely nyomógombról átállítja a TL-t
BE állásba, egy másik impulzus egy nyomógombról átállítja a TL-t KI állásba. Ez a kapcsolás akár 32 A-ig használható. Mási k megoldásként ismert a mágneskapcsolós
változata.

104

8.6 ábra: Világítási áramkör kapcsolása impulzusrelével több helyr ől

8.1.7. Világítás vezérlése fényer ő-szabályozóval
A vezérlés kellemes körn yezetet teremt a fényer ő-szabályozó segítségével, a beállított
fényerőt bármelyik kapcsolóval lehet kapcsolni.

8.7 ábra: Világítás vezérlése fényer ő-szabályozóval több helyr ől

105 8.1.8. Központi világításvezérlés
Központi vezérlés esetén megtarthatjuk mind en világítás helyi vezérlését, viszont egy
központi helyr ől is le lehet kapcsolni a világítást. A létesítmény elhagyásakor egy helyr ől
lehet akár az összes világítást lekapcsolni.

8.8 ábra: Központi világításvezérlés
A jobb fény a megfelel ő mennyiségben, a megfelel ő helyen és a megfelel ő időben
elősegíti a jólétünket és aktivitásra ösztönöz. A m űszaki és építészeti szempontok mellett
a fényszabályozási rendszerek (LMS) fontos szerepet játszanak a magas színvonalú,
holisztikus megközelítés ű világítási rendszerek terv ezésében. A fényszabályozási
rendszerek észlelik és vezérlik a különböz ő megvilágítási szinteket és színösszetev őket,
így dinamikusdimenziót adnak a világításh oz. A fény mennyiségének, színének és
irányának automatikus megváltozt atása azt jelenti, hogy a vilá gítási rendszer az igények
alapján vezérelhet ő – a nappali fény-függ ő szabályozástól a dinamikus világításon át a
különböz ővilágítási jelenetek nyomógombbal történ ő kiválasztásáig.
A fényszabályozási megoldás ok tökéletes harmóniát teremtenek a kényelem és az
energia-megtakarítás között. A felhasználók bármikor az eg yedi igények alapján tudják
beállítani a megvilágítás er ősségét. Ugyanakkor a világítási rendszer a rendelkezésre álló
természetes fény mennyiségét ől függően automatikusan növeli vagy csökkenti a
mesterséges fény arányát, ami óriási en ergia-megtakarítási potenciált jelent.

106 8.1.9. Világítás rövid-hatósugaras távvezérlése
Alternatív megoldásokat jelentenek a világításvezérlésben az infravörös illetve az RF
(rádiófrekvencia) vezérlések. Minden eset ben a mechanikus vezérlés mellett kell
alkalmazni, így legalább két helyr ől kapcsolható a világítási áramkör. Az infravörös
technológiával, a fogadónak rá kell látnia a kibocsájtóra, az infravörös sugár megfelel ő
érzékeléséhez, az RF vezérl ésnél nincs ilyen megkötés, s őt a falakon keresztül is
alkalmas a vezérlésre.

8.9 ábra: Világítás infrav örös és RF vezérlése

8.1.10. Vezérlés id őzítővel
Szükség lehet olyan világításvezérlésre, amik or a bekapcsolástól számított meghatározott
ideig kell csak fenntartani a világítást (pl. lépcs őház világítása, csarnokfolyosók
világítása). Erre szolgál az id őzítővel ellátott világításvezérlés.

107

8.10 ábra: Világítás vezérlése id őzítővel

8.1.11. Vezérlés id őkapcsolóval
Időkapcsolóval történ ő vezérlés esetén lehet őség van napi, heti stb. id őszakra
vonatkozóan a világítást automatán üzemel tetni. Jellegzetes alkalmazási példája a
kirakatvilágítás.

8.11 ábra: Vezérlés id őkapcsolóval

108 8.1.12. Vezérlés alkonykapcsolóval
Az alkonykapcsolóval kombinált világításvezérlés akkor kapcsol be, ha a küls ő világítás
már nem éri el a meghatározott szintet. En ergia-megtakarítás szempontjából az egyik
legjobb tulajdonsá gokkal rendelkez ő kapcsolási mód.

8.12 ábra: Alkonykapcsolóval kombinált világításvezérlés

109 9. FÉNYELOSZLÁSI RENDSZEREK, A MEGVILÁGÍTÁS
MÉRÉSE
Világítástechnikai szempontból az egyik legfontosabb jellemz ő a lámpatestb ől különböz ő
irányokba kilép ő fényerősség. Ha az optikai középpontból kiindulva felmérjük nagyság és
irány szerint a fényer ősségek vektorait, akkor azok végpontjai határozzák meg a
fényeloszlási testet. A fényeloszlási testekhez minden esetben me ghatározzák a fényeloszlási görbét (9.1
ábra), amely poláris koordináta -rendszerben ábrázolja a fényer ősséget a lámpatesten
átmenő síkban, egy adott kiindulási iránytól mért szög függvényében.

9.1 ábra: Fényeloszlás értelmezése
Forrás: [8]

110 Egy térbeli fényeloszlást a koherenciájától függ ően az alábbi fizika i paraméterek térbeli
eloszlásával lehet legf őképpen jellemezni:
 térerősség;
 intenzitás;
 kölcsönös intenzitás;
 polarizáció;
 spektrális teljesítményeloszlás;
 sugárer ősség.
A katalógusok ezt a fényeloszlási görbét általában 1000 lm fényár amra vonatkoztatva
adják meg, amit aztán a lámpatestbe kerül ő lámpa tényleges fényáramára kell
átszámítani. Fénycsövek szám ára készült lámpatestek eset én a hossztengellyel egyez ő és
az arra mer őleges síkban is megadják a fényeloszlási görbét [10].
A fényeloszlás megadására a legáltalánosab ban használt rendszer az úgynevezett C- γ
koordináta-rendszer. Ebben a rendsz erben a fényeloszlási testet metsz ő egyes síkok egy
függőleges egyenesben, a lámpatest optikai te ngelyében metszik egymást. A C síkok
helyzetére a lámpatest hossztengelyét ől számított szög jellemz ő, a gamma szögek pedig
az adott C síkban az optikai tengely és a kérdéses irány között bezárt szögek.

9.2 ábra: A és C síkok elforgatásának szöge
Forrás: [23]

111

9.3 ábra: Transzverzális és axiális sík fénycsöves lámpatesten
Forrás: [23]
Az A-α és B-β koordináta-rendszereket ri tkábban használják, az egyes A, ill. B síkok itt a
lámpatest hossz-, ill. keresztszimmetria tengelyében metszik egymást. A C- γ koordináta-
rendszert a 9.3 ábra szemlélteti. Az A- α, B-β és C-γ között történ ő átszámítás az alábbi
összefüggések alapján történhet. Koordináta-rendszer Átszámítás Adott Keresett Síkok Szögek A- α B- β tg B = tg α/cos A sin β = sin A ∙ cos α
A- α C- γ tg C = tg α/sin A cos γ = cos A ∙ cos α
B- β A- α tg A = tg β/cos B sin α = sin B ∙ cos β
B- β C- γ tg C = sin B/tg β cos γ = cos B ∙ cos β
C- γ A- α tg A = cos C ∙ tg γ sin α = sin C ∙ sin γ
C- γ B- β tg B = sin C ∙ tg γ sin β = cos C
∙ sin γ
A közös kezd őpontú fényer ősségvektorok végpontjait összeköt ő burkolófelületet a
lámpatest fényeloszlási felületének nevezik. Bels ő téri és útvilágítási lámpatesteknél a C-
γ koordináta-rendszert, míg fényvet ők esetében a B- β koordináta-rendszert használják.

112

9.4 ábra: Egy lámpatest fényeloszlási felülete polárgörbén
Forrás: [23]

9.5 ábra: Egy lámpatest fényeloszlási felülete derékszög ű koordinátában
Forrás: [23]

113 9.1. Világítási berendezések felülvizsgálata
A világítási berendezés különböz ő paramétereit id őszakonként ellen őrizni kell. (MSZ EN
12464:2012). A mesterséges világítási berendezések ellen őrzésének mikéntjét a
szabványok írják el ő. A mérést mindig az érvényben lév ő szabvány szerint, az ott
meghatározott helyeken kell elvégezni, de kiértékelésnél a létesítéskor érvényben volt szabványt is figyelembe lehet venni, tekint ettel arra, hogy a létesítési szabványok
visszamen őlegesen általában nem érvényesek. A kiértékelést azonban csak egyazon
szabvány alapján szabad végezni. A mérés kiterjed a világítás mennyiségi és min őségi
jellemzőire (színvisszaadási fokozat, káprázás korlátozás, szính őmérséklet).
A zárttéri és szabadtéri munkahelyek me sterséges megvilágításának követelményeit
jelenleg a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjér ől szóló
3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együ ttes rendelet szabályozza: az állandó munkavégzésre
szolgáló munkahelyeken a munkavégzés jell egének és körülmén yeinek, a helyiség
rendeltetésének és az ott vé gzett tevékenységnek megfelel ő világítást kell biztosítani,a
belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemz őinek megfelel őségét
rendszeresen ellen őrizni kell,valamint biztonsági világítást kell biztosítani olyan
munkahelyeken, ahol a mestersége s megvilágítás váratlan megsz űnése veszélyeztetheti
a munkavállalókat. A jogszabályi és szabványi követelményren dszer alapján a világítási követelmények
megvalósítása a munkaegészségügyi és m unkabiztonsági szempontok figyelembe
vételével megfelel ően tervezhet ő. A világítástechnikai jellemz ők megfelel őségének
időszakos ellen őrzése biztosíthatja, hogy a kö vetelmények – a berendezések
elhasználódása, avulása valamint karbanta rtása figyelembevételével – hosszú távon
megfelel ő legyen. Ez utóbbira azonban a munkál tatók sok esetben nem fordítanak kell ő
figyelmet, a világítástechnikai jellemz ők romlásának megítélése m űszeres mérések
nélkül, szubjektív alapon tö rténik, a karbantartás dönt ően a hibaelhárítás és a
fényforrások cseréjére korlátozódik. Szabadtéri munkahelyek mesterséges megv ilágítását a munkahelyek munkavédelmi
követelményeinek minimális szintjér ől szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM–EüM együttes
rendelet 4. számú melléklete a szabad téri munkahelyek és közlekedési utak
megvilágítására 12, a szabadban történ ő szerelési munkákra – a látási igény figyelembe-
vételével – 3 névleges megvilágítási értéket határoz meg. A jogszabá ly kimondja, hogy a
fel nem sorolt munkahelyeken legalább 50 lux közepes megvilágítást kell biztosítani. Mindezeket a látási igényeket – a megvilágításon túlmen ően – az alábbi világítástechnikai
jellemzőkkel lehet kezelni:
 a megvilágítás egyenletességével,
 a világítási és nézési irány érte lmezésével, figyelembevételével,
 a vertikális megvilágítás alkalmazásával,
 az árnyékhatás figyelembevételével,
 a fénysűrűséggel és kontraszthatással,
 a káprázás korlátozásával,
 megfelel ő fényszín és színvissz aadás biztosításával.
A munkatéri mesterséges megvilágítás min őségi és mennyiségi jellemz őinek felmérését
és értékelését célszer ű akkreditált laboratóriummal végeztetni, de a mindennapos
ellenőrzésre számos gyártó kézi m űszere is megfelel ő.

114 A létesítmények m űszaki átadás-átvételi eljárása kapcsán minden világítási berendezés
valamennyi paraméterét ellen őrizni kell. Ezt követ ően a berendezést id őszakosan felül
kell vizsgálni. E tekintetben nincs minden v ilágítási berendezésre vonatkozó általánosan
elfogadott el őírás.
Ezzel szemben a részleges felülvizsgálatot egyrészt a karbantartási id őpont
meghatározásához, másrészt egyes különö s (pl. baleset-elem zési) megállapítások
megalapozása érdekében szokták elvégezni.
Fényforrás ill. lámpatesttípus váltás, valamint jelent ősebb rekonstrukció (a létesítmény
világítástechnikailag önállóan min ősíthető részének 20%-át megh aladó hányada) esetén
teljes kör ű felülvizsgálatot célszer ű végezni.
A hazai és nemzetközi világítási szabványok általában nem adnak meg ciklusid őt a
vizsgálatra, ezért tekintettel arra, hogy a mesterséges világítási berendezés villamos
berendezésnek min ősül, célszer ű fénytechnikai felülvizsgálatát a villamos berendezések
időszakos t űzvédelmi felülvizsgálatáv al együtt elvégezni. A mérést a szabvány által
meghatározott helyeken kell elvégezni. A mai tervezést segít ő számítógépes háttér
mellett elvárható, hogy ellen őrzéskor a létesítési terv rend elkezésre álljon, a méretezési
pontokkal együtt. E dokumentáció hiánya nem hiúsítja meg az ellen őrzést, megléte
viszont megkönnyíti azt. A mérési pontokat úgy kell felvenni, hogy azok lehet őleg
egyezzenek meg a tervezési pontokkal. Az ellen őrzés előkészítése során a következ őket kell elvégezni, illetve figyelembe venni
[10]:
 rögzíteni kell a helyiség(ek) világítási szempontból lényeges jellemz őit, többek
között a helyiség rendeltetését és a benne végzett tevékenység(ek) f őbb
jellemzőit;
 a helyiségben használt eszközöket, azok f őbb jellemz őit, illetve veszélyeit (pl. a
gépi mozgásokat a strobosz kóphatás szempontjából);
 az általános jellemz ő
ket (általános állapot, szennyezettség stb.);
 le kell mérni a szerkezeti méreteket (hosszúságot, szélességet, magasságot),
majd el kell készíteni az alaprajzot – amennyiben ismert, akkor a berendezési
tárgyakkal – és az esetleg szükséges jellemz ő metszeteket;
 a határoló felületek jellemz őit (tagoltság, a jellegzetes részek méretei, színe,
felületi érdessége stb.);
 rögzíteni kell a világítási be rendezés lényeges jellemz őit, többek között – a
rendeltetését és a rendszerét;
 a lámpatestek jellemz őit (gyártó, típusjel, fényel osztás jellege, fénytechnikai
hatásfok, erny őzési szög, illetve erny őzési tartomány, érintésvédelmi osztály,
védettségi fokozat stb.);
 a lámpatestek elrendezését (alaprajzon);
 a fényforrások jellemz őit (gyártó, fajta, típusjel, névleges fényáram stb.);
 a fényforrások táplálásának jellemz őit (táphálózat fázisainak száma, a fázisok
közötti elosztás helyiségen és lámpatesten belül stb.);
 a kapcsolás módját, a kapcsolási foko zatok számát és az egyes fokozatok
elosztását;
 a világítás módját és az ennek megfelel ő világítási magasságot,
 a létesítés id őpontját;
 a berendezés általános jellemz őit (általános állapot, szennyezettség stb.),
 az alkalmazott mér őeszközök közül a fénytechnikai m űszerek (a megvilágítás- és
a fénysűrűségmérő) hibája legfeljebb az alkalmaz ott méréshatár 5%-a lehet;
 a feszültségmér ő 1,0 pontossági osztályú va gy ennél pontosabb legyen;

115  a hosszmér ő eszköz pontossága ±2%;
 a léghőmérséklet mérésére alkalmazott h őmérő ±1,5% legyen;
 új vagy felújított berendezés esetén a mérések megkezdése el őtt az izzólámpákat
legalább 10, a kisül őlámpákat legalább 100 órán át m űködtetni kell;
 rendkívüli eseményt követ ően vagy id őszakos felülvizsgálat esetén a berendezés
adott üzemállapotában kell elvégezni a méréseket;
 a mérések megkezdése el őtt elegend ő időt kell hagyni a fényforrások
fényáramának állandósulására;
 a méréseket a sötétedés beá llta után kell elvégezni, ha a természetes fény
befolyásoló hatását nem lehet kikü szöbölni (pl. ni ncsenek sötétít ő függönyök),
 amennyiben vannak olyan felületek, amelyek különböz ő helyzetekben lehetnek, és
az egyes helyzetekben jelent ősen eltérnek az optikai viszonyok (pl. a
fényvisszaverési tényez ők jelent ősen különböznek), akkor a méréseket a felületek
minden egyes különböz ő helyzetében el kell végezni (pl. a függönyök szét- és
összehúzott helyzetében).
Ellenőrizendő paraméterek [7]; [10]
Általában minden paramétert ellen őrizni kell, amire a szabvány tételes el őírást tartalmaz.
A mesterséges világítás akkor jó, ha a munkah elyet a természetes világításhoz hasonlóan
világítja meg. Ez az igény több – néha csak kölcsönös engedményekkel
összeegyeztethet ő – követelmény vizsgála tát teszi szükségessé.

Megvilágítás [7]; [10] Az értékeléshez, a mért értékek számtani átlagát kell meghatározni. A megvilágítás névleges értékét (E
n) a végzett tevékenység jellege, a tárgy(ak) fényvisszaverési
tulajdonságai, valamint a tárgy(ak) és a háttér közötti kontraszt alapján kell
megválasztani, célszer űen a következ ő értéksorból:
20, 30, 50, 75, 100, 150, 200, 300, 500, 750, 1000, 1500, 2000 lx.
A választáshoz figyelembe kell venni, hogy az E
n az általános követelmény szerint 300 lx,
de
 előcsarnokba legalább 100 lx;
 folyosón legalább 100 lx;
 lépcsőn legalább 150 lx;
 irodában legalább 500 lx;
 mosdóban legalább 100 lx;
 tárgyalóban legalább 300 lx
legyen. Térbeli egyenletesség [7]; [10] Az emberi szem a látótér átlagos fénys űrűségére adaptálódik. Az ehhez képest adódó
fényes felületek, felületrészek kápráztath atnak. Ezért a szabványok korlátozzák a
fénysűrűséggel arányos megvilágítás minimális és maximális értékét.

116 A térbeli egyenletesség mutatója a a megh atározott felületrészen mért legkisebb ( Emin)
és az átlagos megvilágítás hányadosa:
(9.1)
A helyiség egyes részei, illetve a szomszédos helyiségek között nem lehetnek a látást
zavaró megvilágítási egyenl őtlenségek. Ennek megel őzésére a világítást úgy kell
kialakítani és fenntartani, hogy a térbeli eg yenletesség ne legyen kisebb egy bizonyos
értéknél a következ ők szerint:
a) Az olyan helyiségben, amelynek mind en részében azonos névleges érték ű
megvilágítást igényl ő munkatevékenység(ek)et végeznek, az általános
világítás egyenletessége nem lehet kisebb 1/3-nál, azaz ε ≥ 0,33 legyen.
b) Az olyan helyiségben, amel ynek egyes részeiben eltér ő névleges érték ű
megvilágítást igényl ő munkatevékenységeket végeznek, az egyes részek
általános világítástól származó átlago s megvilágításainak aránya nem lehet
kisebb 1/5-nél, de az egyes részeken belül értelemszer űen teljesíteni kell az a)
szerinti követelményt, azaz εi ≥ 0,33 legyen.
c) Egymásba nyíló munkahelyiségek esetén – beleértve a munkahelyiséget és a
hozzá vezet ő folyosót vagy el őteret is – az egyes helyiségek általános
világítástól származó átlagos megvilágításainak aránya nem lehet kisebb 1/5-nél, de az egyes helyiségeken belül értelemszer űen teljesíteni kell az a)
szerinti követelményt, azaz ε
i ≥ 0,33 legyen.
d) Munkavégzésre nem szolgáló helyiségekben (pl. öltöz ő- és/vagy
pihenőhelyiségben) az általános világítá s egyenletessége nem lehet kisebb
1/10-nél, azaz ε ≥ 0,1 legyen.
e) Amennyiben a munkatevékenységhez helyi világítást is alkalmaznak, akkor a
teljes megvilágításnak legalább a 40%-át az általános világítás adja, és az
általános világítás nélkül vizsgált helyi világítás egyenletessége nem lehet
kisebb 1/6-nál, azaz ε ≥ 0,16 legyen.
Amennyiben b) és c) esetén a megvilágítás el őírt, illetve megkívánt névleges értékei
olyan mértékben különböznének, hogy az 1/ 5 arány már eleve nem lenne tartható, akkor
a legnagyobb el őírt, illetve megkívánt névleges érték figyelembevételével a
legalacsonyabb érték(ek)et annyira kell növelni, hogy tartható legyen a legalább 1/5 arány. Ezeket az adott terület mért adataiból kell számítani.
Időbeli egyenletesség [7]; [10]
Az időbeli egyenletesség kérdésén ek vizsgálata kapcsán több jelenséget kell figyelembe
venni. A rövid idej ű, periódikus egyenl őtlenségek stroboszkóphat ást eredményezhetnek.
Néhány speciális munkahely kivételével ál talában nem jelentenek problémát. Három
fázisra elosztott kisül őlámpás világítási berendezésnél a stroboszkóphatás nem
észlelhet ő. A három fázisra elosztott berendezéseknél is kedvez őbb hatást adnak az
elektronikus el őtétről táplált fénycsöves berendezések. A hálózati feszültségingadozás
eredményeként bekövetkez ő rövid idej ű a periódikus egyenl őtlenségek zavarják a látási
folyamatot. Ilyeneket eredményezhetnek a világítási hálózatokról táplált, nagy
áramlökéssel induló fogyaszt ók (lakóházakban lift, üzemek ben kompresszor stb.) Hatása
nagyon kellemetlen lehet.

117 A világítási berendezések élettartama során bekövetkez ő fényáramváltozás
eredményeként a berendezés megvilágítása esetleg a meg nem engedett érték alá
csökken. Ezt azonban nem az id őbeli egyenletességgel fejezzük ki, hanem a t űrés
értékkel. Az európai szabvány azon ban alulról korlátozott, azaz el őírása szerint a
megvilágítás mért átlaga semmilyen esetben nem csökkenhet az el őírt érték alá.

Fényirány és árnyékosság [7]; [10]
Ezen fénytechnikai paramétereket, ha a vonatkozó szabvány más el őírást nem tesz,
szemrevételezéssel kell ellen őrizni. Azt kell megállapítani, hogy a tervezettnek meg-
felel-e. Ha a létesítési tervek nem állnak rendelkezésre, akkor – még régi berendezés
esetén is – a szabvány el őírásával kell egybevetni a meglév ő állapotot.
Káprázáskorlátozás ellen őrzése [23]
Az új európai szabvány szerint elegend ő a tervezett és megvalósult állapotot összevetni.
Azaz azt kell ellen őrizni, hogy azt, olyan és annyi lá mpatestet szereltek-e fel és oda-e
ahová tervezték. A világítótestek fénys űrűségét a káprázás szempontjából kritikus szögtartományban oly
módon kell változtatni, hogy az ne haladja meg az „A”, illetve „B” jel ű fénysűrűség-
határgörbék által meghatározott értéket. Az „A” jel ű görbék alkalmazandók a nézési
iránnyal párhuzamos elrendezés ű vonalas lámpatestek és a szabadon sugárzó
lámpatestek, illetve világító oldalfelületek nélküli, vagy 30 mm-nél nem magasabb
világító oldalfelület ű lámpatestek esetén.
Egyéb elrendezés esetén a „B” jel ű görbék alkalmazandók.

9.6 ábra: Vázlat a kisugárzási szög kr itikus tartományána k értelmezéséhez
Forrás: [23]

118

9.7 ábra: Az A jel ű fénysűrűség-határgörbék
Forrás: [23]

9.8 ábra: A B jel ű fénysűrűség-határgörbék
Forrás: [23]

119 A felületi fényforrások (pl. a világító mennyezet) fénys űrűsége 1. káprázási fokozatot –
azaz fokozott káprázáskorlátozást – igényl ő helyiség esetén a γ ≥ 45° szögtartományban
ne haladja meg az 500 cd/m2 (0,05 sb) értéket.
A lámpatestgyártók általában megadják a bels ő téri lámpatestek fénys űrűségeloszlási
görbéit. Ezen eloszlásokat a szabványban megadott káprázáskorlátozási határértékekkel
kell összevetni, s így kell megállapítani, hogy a berendezésben alkalmazott lámpatestek
megfelelnek-e a munkahely üzemi világítására el őírt követelményeknek.
Ha nagyon régi berendezés felülvizsgálatáról van szó és a lámpatest típus nem állapítható meg, akkor szemrevételezéssel is eldönthet ő, hogy kápráztat-e. Vitatott
esetekben egy leszerelt lámpat est laboratóriumban bemérhet ő, az így kapott
fényeloszlási görbéb ől kell a fénys űrűségeloszlást meghatározni.
Színvisszaadás ellen őrzése [7]; [10]
Katalógus alapján ellen őrizni kell, hogy a felszerelt fény források általános színvisszaadási
indexe megfelel-e az el őírtaknak.
Színhőmérséklet ellen őrzése [7]; [10]
Az európai szabvány nem ad számszer ű előírást, csak annyit, hogy legyen kellemes a
színhatás. Vita esetén a Kruithof-diagramot célszer ű alkalmazni. A megvilágítás és a
színhőmérséklet kellemes látás szempontjából összet artozó értékeit Kruithof vizsgálta, és
eredményül a 9.9 ábrán látható görbéket adta meg.

9.9 ábra: A Kruithof-diagram

120 Az általános világítás céljára – egy helyiségen belül – azonos szính őmérséklet ű
fényforrásokat kell alkalmazni. El őször tehát azt kell vizsgálni, hogy az általános világítás
fényforrásai azonos szính őmérséklet űek-e. Majd az alkalmaz ott fényforrás adatainak
ismeretében azt, hogy a megv alósult világítás megfelel-e a tervezettnek. Ha nincs
dokumentáció, akkor a leolvasott adatokat kell a gyári katalógussal összevetni, és az így kapott színvisszaadási fokozatot kell ellen őrizni, hogy megfelel-e a vonatkozó
szabványnak. Az általános világításhoz lehet őleg azonos típusú lámpákat kell választani,
illetve olyanokat, amelyek szính őmérséklet szempontjából közel állnak egymáshoz,
vagyis amelyek korrelált szính őmérsékletük ( T
cp [K]) alapján a 9.1 táblázat szerinti
színhőmérsékleti csoportok közül ugyanazon egyikbe tartoznak. Amikor adott
tevékenységhez el őírják a megvilágítás névleges értékét, akkor a szükséges
színhőmérsékleti csoportot is meg kell jelölni annak figyelembevételével, hogy
 200 lx alatti megvilágítási ig ény esetén meleg (M) szính őmérsékleti csoportba,
 1000 lx feletti megvilágítási ig ény esetén hideg (H) szính őmérsékleti csoportba
tartozó lámpákat célszer ű alkalmazni.

9.1 táblázat: Korrelált szính őmérséklet
Színhőmérsékleti csoport Korrelált szính őmérséklet
megnevezése jele Tcp (K)
Meleg M < 3300
Semleges S 3300–5300
Hideg H > 5300

A nem üzemi világítások ellen őrzése
Ennek során azt kell megállapítani, hogy terveztek-e az adott helyre nem üzemi
világítást. Ha nem terveztek, akkor nincs teend ője a felülvizsgálónak. Ha terveztek nem
üzemi világítást, akkor annak m űködőképességér ől kell meggy őződni. Műszeres mérést
csak helyettesít ő világításnál, és a különösen veszélyes munkahelyek biztonsági
világításánál kell végezni.
Minősítés
Az ellen őrzött berendezést valamennyi el őírt, illetve vizsgálatba bevont paraméter szerint
külön-külön és együttesen is min ősíteni kell. Ha a vizsgált berendezés bármely
paramétere nem felel meg a vonatkozó el őírásban megfogalmazott követelményeknek, a
berendezést nem megfelel őnek kell min ősíteni.
A vizsgálatot minden esetben összefoglalással kell zárni. Ebben – legalább az egyszer űen
rendezhet ő kérdésekben – kívánatos megadn i azon tennivalókat, amelyek
eredményeként a berendezés a szabványba n megfogalmazott követelmények alapján a
megfelel ő minősítést elérheti. Például: A berend ezésben a fényhalál állapotában lév ő
fényforrásokat ki kell cserélni, vagy a karban tartást soron kívül meg kell kezdeni, s ezt
követően a mérést meg kell ismételni. Vagy: A soron következ ő tisztasági festést
követően a táblát a megfelel ő fénybeesés érdekében a szemközti falra kell áthelyezni.
A vizsgálat végén kell kitérni a nem megfelel ő minősítés konzekvenciáira. Például: a
berendezés a jelzett hibák javításáig nem üzemeltethet ő, vagy a további üzemelés
feltétele a karbantartás soron kívüli megkezdése.

121 10. A VILÁGÍTÁS SZÁMÍTÓGÉPES TERVEZÉSE,
SZIMULÁCIÓJA
Nagy fényforrásgyártók mindegyike rendelke zik valamilyen fényte chnikai paramétereket
tervező, illetve szimulációs szoftverrel. Ezekkel a céghez kötött programokkal szemben
előnyben részesülnek azok a nyitott tervez őprogramok, amelyek alkalmasak bármely
gyártó lámpatestével történ ő tervezésre. Ehhez az kell, hogy lámpatestek tulajdonságai
a EULUMDAT formátumban rendelkezésre álljan ak. Az EULUMDAT az európai lámpatest-
gyártók által kidolgozott, egységes, cégf üggetlen számítógépes fájlformátum a
lámpatestek fénytechnikai ad atainak leírására. Lehet ővé teszi a világítástechnikai
tervezés során azonos tervez őprogrammal különböz ő gyártók lámpatesteivel történ ő
számítást.
10.1. Az EULUMDAT felépítése
Az EULUMDAT fájl kiterjesztése:. ldt (light distribution table, fé nyeloszlási táblázat).
Az ELUMDAT fájl egy rekordjának jelentése:
mező
sorszám jelentése tartalom hossz
ASCII-karakterek
1 Cégjelzés max. 78
2 Lámpatest jellege 1 = pontszer ű,
forgásszimmetrikus 2 = vonalszer ű
3 = pontszer ű, nem
forgásszimmetrikus 1
3 Szimmetria jellege 0 = aszimmetrikus
1 = forgásszimmetrikus 2 = C0-C180 síkra szimmetrikus 3 = C90-C270 síkra szimmetrikus 4 = C0-C180 és C90-C180 síkra szimmetrikus 1

122
mező
sorszám jelentése tartalom hossz
ASCII-karakterek
4 A C síkok száma (Mc) 2
5 A C síkok távolsága, fok 5
6 A γ szögek száma egy C
síkban (Ng) 2
7 A γ szögek távolsága, fok 5
8 Mérési jegyz őkönyv száma
Max. max. 78

9 A lámpatest neve max. 78
10 A lámpatest típusszáma max. 78
11 Fájlnév 8
12 Dátum/ügyintéz ő max. 78
13 A lámpatest
hosszúsága/átmér ője, mm 4
14 A lámpatest szélessége,
mm (0, ha kerek) 4
15 A lámpatest magassága 4
16 A lámpatest világító
felületének hosszúsága/átmér ője, mm 4
17 A lámpatest világító
felületének szélessége, mm (0, ha kerek) 4
18 A lámpatest világító
felületének magassága (C0) 4
19 A lámpatest világító
felületének magassága (C90) 4
20 A lámpatest világító
felületének magassága
(C180) 4
21 A lámpatest világító
felületének magassága (C270) 4
22 Az alsó térfélbe sugárzott
fényáram aránya, % 4
23 A lámpatest fénytechnikai
hatásfoka, % 4
24 Korrekciós tényez ő (optikai
hatásfok/fénytechnikai hatásfok) 4
25 A lámpatest hajlásszöge a
méréskor, fok 4
26 Szokásos lámpaszám 4
27 Lámpaszám 4
28 Lámpa típusa 24

123
mező
sorszám jelentése tartalom hossz
ASCII-karakterek
29 Lámpa (lámpák)
fényárama, lm 12
30 Szính őmérséklet 16
31 Színvisszaadási index 16
32 Felvett teljesítmény
előtéttel 8
33 Zónafényáramok az alsó
térfélben (hatásfok módszerrel történ ő
számításhoz) 10 x 7
34 C szögek Mc x 6
35 γ szögek Ng x 6
36 Fényeloszlási értékek
(cd/1000 lm) Mc x Ng x 6

A nyitott tervez őrendszerek képesek ezeket az adat okat beolvasni, így gyakorlatilag
korlátlanul fejleszthet őek. Itt most azok a programok kerülnek ismertetésre, amelyek
magyar nyelven is elérhet őek.

10.2. Luxvision
A Luxvision bels ő téri világítástervez ő programot a német RIDI lámpatestgyártó cég
fejlesztette ki. A program a már szokásossá vált szolgáltatásokon (Windows operációs
rendszer, tetsz őleges alaprajz- és lámpatest-kiosztás kezelése, megvilágítás- és
fénysűrűség-számítások) túlmen ően lehet őséget nyújt a helyiség berendezésére, és a
számításnál a bútorzatot is figyelembe tu dja venni. A projektbe a RIDI lámpatestek
széles választékából lehet kiválasztani a megfelel őt. Az eredmények háromdimenziós,
fotorealisztikus formában is megjeleníthet ők, amelyeken a lámpatestek valóságh ű
paraméterekkel és formában látszanak. Az alkalmazott különlegesen gyors számítási
algoritmusoknak köszönhet ően a számítás a hasonló programok számítási sebességénél
nagyságrendekkel gyorsabb. Ezáltal lehet őség van arra is, hogy a helyiséget ne csak egy
nézőpontból mutassuk be, hanem a képerny ő virtuális valóságában körbesétáljunk a
teremben. Az eredmények a szokásos ny omtatott formában való megjelenítésen
túlmenően e-mailen is továbbíthatók. A különböz ő tervváltozatok, az általában
táblázatokhoz, izolux-görbé khez nem szokott beruházókn ak is látványos formában
mutathatók be. A tervez őprogram segítségével könnyen számítható a világítási
berendezések kápráztató hatása, azaz az UGR táblázatok egyszer űen meghatározhatók
az alkalmazott lámpatestek geometriai és fénytechnikai adataiból. Amíg a legtöbb
hasonló tervez őprogram esetében csak a f ő irányokból (a lámpatestek hossz- és
keresztszimmetria síkjából) nézve értékelik a kápráztató hatást, a Luxvision program továbbfejlesztésével a számítás bá rmely nézési irányra elvégezhet ő.

124 10.3. RELUX
A svájci Relux világítási szoftverfejleszt ő cég tervez őprogramja a RELUX, amely
háromféle tervezési feladat (bel téri világítás, út- és térvilá gítás) megoldására alkalmas. A
program magyar nyelven is használható, és a megvilágításon kívül alkalmas fénysűrűség- és káprázás-számításokra is. A terek egyszer ű geometriai alakzatokkal
(bútorok, épületek, járm űvek) be is rendezhet ők.

10.1 ábra: Relux program kezel őfelülete és egy látványterv

10.4. DIALux
A DIALux szabadon letölthet ő program egyaránt alkalmas beltéri, kültéri és útvilágítás
tervezésére. A program a felh asználó által megadott helyiség-méretekkel és lámpatest-
kiosztással dolgozik, amelyen tervezés közben is könnyedén lehet változtatni. Az alaprajz
.dwg vagy .dxf formátumú fájlként importálható. A helyiség tetsz őlegesen berendezhet ő,
kiválasztható a bútorzatok, a falak és a padl ózat színe, mintázat a és reflexiós tényez ője,
amelyeket a program a számítás során fi gyelembe vesz. Az eulumdat formátumú
fényeloszlási fájlok kezelése mellett lehet őség van komplett lámpatestgyártói adatbázisok
importálására is. A DIALux a munkasík, az egyéb felületek megvilágítás- és fénys űrűség-
értékein túl lehet őséget biztosít a kápráztató hatást jellemz ő UGR érték bármely nézési
irányban történ ő számítására. A kiszámított értékekb ől háromdimenziós, valóságh ű
látványtervek készíthet ők. Tetsz őleges kameraállás mellett lehet őség van a helyiségben
virtuálisan körbenézni, valamint .avi kiterjesztés ű videót készíteni. A számítás során
kapott eredmények a szokásos nyomtatott formában való megjelenítésen túlmen ően .pdf
formátumban is elmenthet ők. Az eredményeket tartalma zó fájl elkészítésekor a
felhasználó a tömör változattó l az igen részletesig szabadon választhat. A program
segítségével a természetes világítás, a tart alékvilágítás és az energiahatékonyság is
könnyen számítható.

125

10.2 ábra: DIALux 4.4 programmal készített látványterv

10.5. LED Tool
Az osztrák TridonicAtco cég LED Tool tervez ő és kalkulációs szoftvere segítségével
könnyedén tervezhetünk különböz ő világító feliratokat és szimbólumokat. A program a
TridonicAtco által gyártott LED-ekkel, valós tapasztalatok alapján sz ámol. Cél a tökéletes
és egyenletes megvilágítás létrehozása egy belülr ől megvilágított doboz küls ő opál
felületén, minimális számú LED modul felhasználásával. A bet űk, szimbólumok
szélessége és magassága a felhasználó ál tal szabadon definiálható. A program az
átvilágítandó felület átereszt őképességét a számítás során nem veszi figyelembe, ezért a
kapott eredményt minimális irányértéknek kell tekinteni és nem abszolút mennyiségnek.
A LED Tool 4.1 szoftver egyik nagyszer ű tulajdonsága, hogy az adatbázisban szerepl ő
LED-ek technikai adatait a tápegységek adataival eg yütt tartalmazza. Ez lehet ővé teszi,
hogy a program a megtervezett projekthez legmegfelel őbb tápegység szükséges
mennyiségét az optimális beállítás mellett automatikusan kiszámol ja. Az eredmények
Microsoft Office Word illetve Excel formátumba exportálhatók, így ezek a LED Tool
program nélkül kés őbb is megtekinthet ők, ezáltal a megrendel őnek, kivitelez őnek
könnyen prezentálhatóak.

126 11. LÉTESÍTMÉNYEK MEGVILÁGÍTÁSÁVAL ÉS BELS Ő
VILÁGÍTÁSÁVAL KAPCSOLATO S FONTOSABB, ÉRVÉNYBEN
LÉVŐ SZABVÁNYOK
Létesítmények megvilágításával és bels ő világításával kapcsolatos fontosabb, érvényben
lévő szabványok (Forrás: MSZT.hu 2013. január 1.):

MSZ EN 60598-2-3:2003/A1:2012 Angol nyelv ű!
Lámpatestek. 2–3. rész: Kiegészít ő követelmények. Közvilágítási lámpatestek
(IEC 60598-2-3:2002/A1:2011) 29.140.40 Lámpatestek; 93.080.40 Utcai világítá s és a vele kapcsolatos berendezések
Megjelenés dátuma: 2012-02-01
MSZ EN 13032-2:2005 Angol nyelv ű!
Fény és világítás. Fényforrások és lámpatestek fotometriai adatainak mérése és ábrázolása. 2. rész: Küls ő és bels ő téri munkahelyek ad atainak ábrázolása
17.180.20 Színek és fénymé rés; 29.140.01 Lámpák
Megjelenés dátuma: 2005-03-01
MSZ EN 60064:1995/A3:2006 Angol nyelv ű!
Volfrámszálas izzólámpák háztartási és hasonló általános világítási célra. M űködési
követelmények (IEC 60064:1993/A3:2005, módosítva) 29.140.20 Izzólámpák Megjelenés dátuma: 2006-08-01
MSZ EN 60968:1994
Beépített el őtétes lámpák általános világítási célra. Biztonsági követelmények
29.140.30 Fénycsövek. Kisül őlámpák
Megjelenés dátuma: 1994-03-01
MSZ EN 60969:1993 Beépített el őtétes lámpák általános világítási célra. M űködési követelmények
29.140.30 Fénycsövek. Kisül őlámpák
Megjelenés dátuma: 1994-01-01
MSZ 9620-9:1990 Fénytechnikai terminológia. Mesterséges és természetes világítás 17.180.01 Optikai és optikai mérések általában Megjelenés dátuma: 1991-01-01

127
MSZ 9828:2011
Megvilágításmér ők és fénys űrűségmérők jellemz ői. Működési követelmények, jellemz ők
és előírások
17.180.30 Optikai mér őműszerek
Megjelenés dátuma: 2011-12-01
MSZ EN 60598-2-22:1998/A2:2008 Angol nyelv ű!
Lámpatestek. 2–22. rész: Egyedi követelm ények. Tartalékvilágítási lámpatestek
(IEC 60598-2-22:1997/A2:2008)
91.160.10 Bels ő világítás; 29.140.40 Lámpatestek
Megjelenés dátuma: 2008-10-01
MSZ EN 13032-1:2004+A1:2012 Angol nyelv ű!
Fény és világítás. Fényforrások és lámpatestek fotometriai adatainak mérése és ábrázolása. 1. rész: Mérés és az adatfájl formátuma
17.180.20 Színek és fénymérés
Megjelenés dátuma: 2012-10-01
MSZ EN 61347-2-7:2012 Angol nyelv ű!
Lámpam űködtető eszközök. 2–7. rész: (Független) tartalékvilágításhoz használt,
akkumulátorról táplált elektronikus m űködtető eszközök követelményei
(IEC 61347-2-7:2011)
29.140.99 Lámpákra vonatkozó egyéb szabványok
Megjelenés dátuma: 2012-10-01
MSZ EN 60432-2:2001 2. Izzólámpák biztonsági követelményei. 2. rész: Volfrámszálas halogénlámpák háztartási és hasonló általános vilá gítási célokra (IEC 432-2:1994, módosítva)
29.140.20 Izzólámpák
Megjelenés dátuma: 2001-11-01
MSZ EN 60969:1993/A2:2001 Angol nyelv ű!
Beépített el őtétes lámpák általános világítási célra. M űködési követelmények
(IEC 60969:1988/A2:2000) 29.140.30 Fénycsövek. Kisül őlámpák
Megjelenés dátuma: 2001-05-01
MSZ EN 60598-2-22:2001
Lámpatestek. 2–22. rész: Egyedi követelm ények. Tartalékvilágítási lámpatestek
(IEC 60598-2-22:1997, módosítva) 29.140.40 Lámpatestek; 91.160.10 Bels ő világítás
Megjelenés dátuma: 2001-05-01
MSZ EN 60598-2-23:1996/A1:2001
Lámpatestek. 2–23. rész: Egyedi követelmények. Törpefeszültség ű, izzólámpás világítási
rendszerek (IEC 60598-2-23:1996/A1:2000) 29.140.40 Lámpatestek Megjelenés dátuma: 2001-05-01
MSZ EN 61347-2-4:2001 Lámpam űködtető eszközök. 2–4. rész: Általános világításhoz használt, egyenárammal
táplált elektronikus el őtétek egyedi követelményei (IEC 61347-2-4:2000)
29.140.99 Lámpákra vonatkozó egyéb szabványok Megjelenés dátuma: 2001-05-01

128
MSZ EN 61347-2-5:2001
Lámpam űködtető eszközök. 2–5. rész: Tömegközle kedési eszközök világításához
használt, egyenárammal táplált elektronikus el őtétek egyedi követelményei
(IEC 61347-2-5:2000)
29.140.99 Lámpákra vonatkozó egyéb szabványok Megjelenés dátuma: 2001-05-01
MSZ EN 60969:1993/A2:2001 Angol nyelv ű!
Beépített el őtétes lámpák általános világítási célra. M űködési követelmények
(IEC 60969:1988/A2:2000)
29.140.30 Fénycsövek. Kisül őlámpák
Megjelenés dátuma: 2001-05-01
MSZ EN 60598-2-22:2001 Lámpatestek. 2–22. rész: Egyedi követelm ények. Tartalékvilágítási lámpatestek
(IEC 60598-2-22:1997, módosítva)
29.140.40 Lámpatestek; 91.160.10 Bels ő világítás
Megjelenés dátuma: 2001-05-01
MSZ HD 60364-7-715:2006 Épületek villamos berendezés einek létesítése. 7–715. rész: Különleges berendezésekre
vagy helyiségekre vonatkozó kö vetelmények. Törpefeszültség ű világítási berendezések
(IEC 60364-7-715:1999, módosítva)
91.160.10 Bels ő világítás
Megjelenés dátuma: 2006-01-01
MSZ EN 60432-2:2000/A1:2006 Angol nyelv ű!
Izzólámpák. Biztonsági el őírások. 2. rész: Volfrámszálas halogénlámpák háztartási és
hasonló, általános világí tási célokra (IEC 60432-2:1999/A1:2005, módosítva)
29.140.20 Izzólámpák
Megjelenés dátuma: 2006-01-01
MSZ HD 60364-5-559:2006 Épületek villamos berendez éseinek létesítése. 5–55. ré sz: A villamos szerkezetek
kiválasztása és szerelése. Egyéb szerkezetek. 559. fejezet : Lámpatestek és világítási
berendezések (IEC 60364-5-55:20 01 (559. fejezet), módosítva)
91.140.50 Villamosenergia-ellátó rendszerek Megjelenés dátuma: 2006-01-01
MSZ EN 60598-2-20:1997/A2:2004 Angol nyelv ű!
Lámpatestek. 2–20. rész: Egyedi köve telmények. Díszv ilágítási füzérek
(IEC 60598-2-20:1996/A2:2002, módosítva)
29.140.40 Lámpatestek Megjelenés dátuma: 2004-08-01
MSZ EN 60432-1:2000/A1:2005 Angol nyelv ű!
Izzólámpák. Biztonsági el őírások. 1. rész: Volfrámszálas izzólámpák háztartási és
hasonló, általános világítási célokra (IEC 60432-1:1999/A1:2005)
29.140.20 Izzólámpák
Megjelenés dátuma: 2005-09-01
MSZ EN 12464 1:2012 Angol nyelv ű!
Fény és világítás. Munkahelyi világítás. 1. rész: Bels ő téri munkahelyek –
Megjelenés dátuma: 2012

129
MSZ EN 12665:2012
Fény és világítás. A világítási követelmények el őírásához szükséges alapfogalmak és
kritériumok
Megjelenés dátuma: 2012

130 12. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Jelen jegyzet elkészítésében sokan támogatták a szerz őket.
Elsőnek szeretnénk köszönetet mo ndani a Schneider Electric H ungária Villamossági Zrt.-
nek, hogy a tanszéken m űködő Schneider Electric La boratórium keretében
felhasználhattuk okta tási anyagaikat.
Szintén köszönetet szeretné k mondani a GE Hungary Kft. -nek, a LegrandZrt.-nek, a
Világítástechnikai Társaságnak a felhasznált irodalmakért. A szerzők továbbá köszönetet mondanak Filetóth Levente Ph.D a BME Épületenergetikai
és Épületgépészeti Tanszék oktatójának (www .filetoth.eu), aki önzetlenül segítséget
nyújtott a jegyzet elkészüléséhez korábbi anyagainak, cikkeinek valamint a
helyiségvilágítási képadatbázis rendelkezésre bocsájtásával. A szerz ők külön köszönetet mondanak Prof. Dr . Barótfi Istvánnak, a Szent István
Egyetem tanszékvezet ő egyetemi tanárának, aki a jeg yzet elkészüléséhez korábbi
világítástechnikai jegyzet eit bocsájtotta a szerz ő rendelkezésére.
Végül, de nem utolsósorban szeretnénk megköszönni valamennyi szerz őnek, akik az
irodalomjegyzékben szerepelnek, hogy hozzáj árultak a jegyzet elkészüléséhez. A jegyzet
elektronikus formában is elkészül, ezért kérem, amennyiben vé letlenül valaki, nem
szándékosan, kimaradt a források megjelöléséb ől, értesítsen, hogy a
figyelmetlenségemet pótolhassam.
Köszönettel:

Husi Géza

131 13. FELHASZNÁLT IRODALOM
[1] Legrand tartalékvil ágítási kézikönyv 2008.
[2] Világítástechnikai kislexikon. Világítástechnikai Társaság, 2001
[3] PELYHE János: Világítástechnikai Je gyzet 2006/FÉNYTAN I–II. Színház- és
Filmművészeti Egyetem
[4] SZATMÁRY Károly–SZABADOS László: Űrtávcsövek (Cikk a Meteor Csillagászati
Évkönyv 2009 kötetben
[5] NEWTON, Isaac: Opticks (1704)
[6] K ŐVÁRI András: Világítási hálózatok és készülékek jellemz ői NSZFI 2010
[7] KFF Vasúti Felügyelet. Belsőtéri munkahelyek megvilágítás mérése 2010
[8] BUJNÓCZKI Tibor: Világítástechnika 2005 http://www.munkaestuz.hu/
[9] NIST Standard Reference Database 121
[10] Dr. BARÓTFI István: Szolgáltatástechnika. Mezőgazda Kiadó 2001
[11] HÄRTLEIN Károly: A sarkított fényt ől a polaroid szemüvegig. Fizikai Szemle
2006/3.
[12] NAGY Károly: Aki ajtót nyitott a kvantumok világára. Max Planck és a százéves
kvantumhipotézis. Fizikai Szemle 2001/2. 37. o.
[13] BÁNHIDI L.–KAJTÁR L.: Komfortelmélet. Bp. 2000. M űegyetemi Kiadó
[14] FILETÓTH Levente PhD: www.filetoth.eu
[15] http://lampamania.hu/index.php?option=com_content&view=article&id
=48:elektromos-fenyfo rrasok&catid=34:leirasok
[16] Európai bizottság kiadványa: http://ec.europa.eu/energy/lumen : Európai
Bizottság Energiaügy Ég ők 2009
[17] http://catalog.gelighting.com/
[18] BÖRÖCZKI Ágosto n (GE Hungary ZRt.): Plazma és elektróda folyamatok,
degradációs jelenségek nagynyomású kisül ő lámpákban. PhD értekezés 2006
[19] BODROGI Péter: Fényforrások
[20] energytraining4europe.org [21] Nemzetközi lámpakódolási rendszer. mszt.hu, (2012. szeptember)
[22] KEREKES Béla: Új áttörés a világítástechnikában: OLED Passzívház magazine
2010. március
[23] GE Lighting: Világítástechnikai kisszótár (gyári anyag)

132 [24] FARKAS Lajos: Világítástechnika. Egyetemi jegyzet, Budapesti M űszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem, 1999. Sc hmidt Gábor: EMC követelményeket
kielégítő fényforrások fejlesztése Doktori (PhD) értekezés 2012. BME Villamos
Energetika Tanszék dolgozatban
[25] Dr. BORSÁNYI János–PO PPE Kornélné–VÁRKONYI László: Fényforrások (361–407.
oldal), M űszaki Könyvkiadó, 1983
[26] SCHMIDT G.: Energy Smart – új kompakt fénycs ő család a GE-t ől.
Elektrotechnika, No. 2, 2010
[27] CLAYTON R. Paul: Introduction to El ectromagnetic Compatibility, John Wiley &
Sons, 2006, Budapesti M űszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 1999. Schmidt
Gábor: EMC követelményeket kielégít ő fényforrások fejlesztése Doktori (PhD)
értekezés 2012. BME Villamos En ergetika Tanszék dolgozatban
[28] P. A. Chatterton, M. A. Houlden: EMC Electromagnetic Theory to Practical Design,
John Wiley & Sons Ltd., 1992. Budapesti M űszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem, 1999. Schmidt Gábor: EMC követelményeket kielégít ő fényforrások
fejlesztése Doktori (PhD) értekezés 2012. BME Villamos Energetika Tanszék
dolgozatban
[29] ARATÓ András: Világítástechnika 2.1 , javított és b ővített kiadás 2003. HOLUX Kft.
1335 Budapest, Béke u. 51–55.
[30] LED, lámpa, és kompakt fénycs ő foglalatok. ANRO Épületdíszítés Kft.
http://www.anrodiszlec.hu/article_info.php/articles_id/89
[31] vicsys: Fénycsövek. Hobbi elektronika, 2008 június.