Ujvárossy -Kerekes László Vizsuly Orsolya [619147]

Universitatea Cre ștină Partium

Facultatea de Litere și Arte

Specializarea: Arte plastice (Grafică)

LUCRARE DE LICENȚĂ

Coordonator stiințific : Absolvent: [anonimizat]. univ. dr.
Ujvárossy -Kerekes László Vizsuly Orsolya

Oradea
2018

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
1
Universitatea Cre ștină Partium

Facultatea de Litere și Arte

Specializarea: Arte plastice (Grafică)

Imaginea narrativă a visului

Coordonator stiințific : Absolvent: [anonimizat]. univ. dr.
Ujvárossy -Kerekes László Vizsuly Orsolya

Oradea
2018

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
2
Partiumi Keresztény Egyetem

Bölcsészettudományi és Művészeti Kar

Szak: Képzőművészet (Grafika )

Az álom narratív képe

Témavezető: Hallgató:
dr. Ujvárossy -Kerekes László Vizsuly Orsolya
egyetemi professzor

Nagyvárad
2018

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
3
Tartalom jegyzék

Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 4
Témafelvetés és motiváció ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 4
1. Az álom – rémálom, mint tematika, a tudományban és a főbb művészeti korok – ban ……………… 6
a. Tudományos áttekintés (álom tartalma és erede te, lélektani folyamatok) …………………………. 6
b. Művészettörténeti áttekintés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 9
i. Fontos művészi alkotások az álomhoz és az álmodó ábrázolásában: ………………………….. ….. 9
ii. Szürrealizmus ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 10
2. Technika (kollázs, fotó -montázs, digitális montázs) ………………………….. ………………………….. ….. 18
3. Álom inerpretációk ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 20
4. A kutatás levetítése saját munkáimra ………………………….. ………………………….. ……………………… 25
a. Álomnapló -részletek ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 26
5. Az alkotás terapeutikus funkciója ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 28
6. Munkafolyamat ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 30
7. Inspirációs források ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 33
Bibliográfia ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 35

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
4
Bevezetés

Témafelvetés és motiváció

Az álmok világa témakörként egy izgalmas és a képzelet határait környékező, művészi
önkifejezésre alkalmas, mondanivalóban gazdag birodalom. Mivel fejezhetném ki legjobban
mondanivalóm, mint álmaim és szabad képzeletem képeiben, hisz az álom önkéntelenül hű az
álmodóhoz, az álmodó belső világát hitelesen leképezi, az agy feltétlen üzeneteit felhasználva ,
mely könnyen átértelmezhető a valóságra.
Az ál mokból t áplálék és ihletés gyűl az alkotáshoz, az önkifejezés legőszintébb formája , ha
álmaink kifejezhetjük, papírra vethetjük, formát adhatunk nekik . Az emlékek, a mindennapok
információi, az elfojtott vágyak, a vilá g valós felfogása és az elnyomott gond olatoknak ezekkel
kapcsolatos összevetése, értelmezése a tudatalatti felszínre töréseivel a belső én viszonyulását
tükrözik .
A művészet nek hatalma van, képes új, a valóságból ihletett, de attól elszakadó világokat alkotni,
nincs határ a képzeletnek és a lehetőségeknek mikor az ember alko t. Mindemellett, a lehetőségek
az álmodó számára ugyanígy korlá tlanok , ahogy megfékezhetetlen mindkét cselekvés, mert a karva
akaratlan alkotunk és álmodunk (ez alatt nem csak a művészetre gondolok). Formáljuk a
körülöttünk lévő világot, információt fogadunk be és közlünk az általunk megválasztható
formában, tudatosan vagy akaratlanul.
Kifejezni és megörökíteni álmaimat abb ól a kívácsiságból fakad , hogy feldolgozzam és megértsem
önmagam, és azt ami engem a lelkem mélyén leginkább foglalkoztat, a személyes mondanivalóm
amit megoszthatok a világgal, amelyben élek.
Célom hogy álmok és valóság összevetésével valami újat vagy le galábbis számomra értékeset
alkossak, ami maradandó, nem mint az álom aminek üzenetei a reggellel elragadtatnak. Mint egy
napló vagy torz tükör amit a valóságban magammal szembefordítok és felismerem benne
önmagam hű mását.
Érzékelek egy utat, amelyen hala dva az álmok az önkifejezés motivációja által, a képzeleten át
egyedi alkotáshoz vezetnek, ahogy egyedi minden ember és különböző minden és mindenki mástól

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
5
a világegyetemben. Az álmok értelmezésében és kifejezésében nincsenek szabályok, szabványok,
mindenk i a saját képzeletével analizálja, személyes üzenetet formálva belőlük, amit legjobban
önmaga ért meg és fog fel belátása szerint, mert nincs egy bizonyí tott, tudományos mód az
álomfejtésre, csak különböző próbálkozások, megközelítések.
Mindezt rajzok, kép ek, formák összegzésével akarom kifejezni , külön képeket alkotva általuk, egy
digitális montázs sorozatban.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
6
1. Az álom – rémálom, mint tematika, a tudományban és a főbb
művészeti korok – ban

a. Tudományos áttekintés (álom tartalma és eredete, lélektani folyamatok)

Senki még nem készített egy holisztikus elméletet arról, hogyan formálódnak az álmok az agyban,
egy elmélet, hogy mik az álmok vagy hogyan tudnánk tudományosan értelmezni őket.
A harmadik évezredben, a mezopotámiai királyok felfedezték és érte lmezték álmaikat viasz –
táblákon. A mezopotámiai dokumentumok 3100 -ig nyúlnak vissza; egyesek szerint ők az elsők,
akik az álmokat dokumentálják. Gilgames epikája egy ősi mezopotámiai írás, amely a 7. század
második felétől származik, amely Gilgames számos álmát és azok megfelelő értelmezését említi
Ezer évvel később, az ókori egyiptomiak egy álomkönyvet írtak, amelyben több mint száz gyakori
álmot és azok jelentését jegyezték fel. Azóta sem szűntünk küldetésünkben, hogy megértsük miért
álmodunk. Tehát a sok tudományos kutatás, a technológiai fejlődés és kitartásunk nyomán még
mindig nincsenek határozott válaszaink, de van néhány érdekes elméletünk.1
Álmodunk hogy vágyaink teljesüljenek.
Az 1900 -as évek elején Sigmund Freud azt javasolta, hogy míg minden álmu nk, beleértve a
rémálmainkat is, a napi tudatos életünk képeiből álló gyűjtemény, álmaink szimbolikus
jelentésekkel is bírnak, amelyek a tudatalatti kívánságaink teljesítéséhez kapcsolódnak. Freud
elmélete szerint mindaz, amire emlékszünk amikor felébredün k egy álomból, a tudatalatti primitív
gondolataink, ösztönök és vágyak szimbolikus ábrázolása. Freud úgy vélte, hogy az emlékezett
elemek elemzésével a tudattalan tartalmát tudatunk számára felfedhetjük, és az azok elnyomásából
eredő pszichológiai problémá kat (félelem -szorongás, bizonytalanság -alacsony önbecsülés, vágy –
szégyen).2

1 Meddis, Ray, Mesopotamian Dream Beliefs, 2010., https:// dreamhawk.com/dream -encyclopedia/mesopotamian –
dream -beliefs/
2 Sigmund Freud, Álomfejtés, Helikon, Budapest, 2016.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
7
Álmodunk hogy emlékezzünk.
Néhány szellemi feladat teljesítményének növelése érdekében az alvá s jó, de ha alvás közben az
ember álmodik, még jobb. 2010 -ben a kutatók rájöttek, hog y az alanyok sokkal jobban teljesítettek,
mikor egy komplex 3 -D labirintuson át kellett menni, ha a második próbálkozásuk előtt aludtak és
a labirintusról álmodtak. Valójában tízszer jobbak voltak utána, mint azok, akik csak ébren
gondolkodtak a labirintus ról, vagy azok, akik aludtak, de nem álmodtak a labirintusról. A kutatók
elmélete szerint bizonyos memóriafolyamatok csak akkor mennek végbe, amikor alszunk, és
álmaink jelzik, hogy ezek a folyamatok lezajlanak.3
Álmodunk hogy felejtsünk.
Körülbelül 10,00 trillió neurális kapcsolat van az agy felépítésében. Mindabból keletkeznek, amit
gondolsz, és amit teszel. Az álom 1983 -as neurobiológiai elmélete azt állítja, hogy alvás közben,
és a REM alvási ciklusok során az agykéreg áttekinti ezeket az idegi kapcsola tokat, és
megszabadul azoktól amelyek feleslegesek. Anélkül, hogy ez a felejtési folyamat végbemenne
(ami az álmokat eredményezi), az agyat túlterhelnénk a haszontalan kapcsolatokkal, és a parazita –
szerű gondolatok megzavarhatják a szükséges gondolkodást, ébrenlét közben.4
Álmodunk hogy az agyat működésben tartsuk.
A folyamatosan aktív elmélet azt vallja, hogy az álmok az agy azon szükségéből fakadnak, hogy
folyamatosan megszilárduljanak az emlékek és hogy hosszú távú emlékeket hozzon létre, mindez
annak ér dekében, hogy megfelelően működjön. Tehát ha a külső információ bemenet bizonyos
szint alá esik, például alváskor, az agy automatikusan adatokat generál a memóriából, amelyek az
álmokban tapasztalható gondolatok és érzések formájában jelentkeznek. Más szav akkal, az álmok,
mint egy képernyővédő a számítógépen, az agyat aktívan tartja, így az nem áll le teljesen
működésében.5

3 Northwestern University research, Journal of Neuroscience
http://articles.latimes.com/2013/apr/13/science/la -sci-sn-dream -memory -20130412, 2013
4 Joe Griffin and Ivan Tyrrell, Why we dream: the definitive answer, HG Publishing, UK, Chalvington, 2014., 13.
old.
5Brain Basics: Understanding Sleep, Office of Communi cations and Public Liaison, 2017.
https://www.ninds.nih.gov/Disorders/Patient -Caregiver -Education/Understanding -Sleep

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
8
Álmodunk hogy gyakoroljunk.
A veszélyes és fenyegető helyzeteket érintő álmok nagyon gyakoriak, és a primitív ösztön
gyakorlását segít ik. A próbaelmélet szerint az álom tartalma jelentős a célja szempontjából.
Függetlenül attól, hogy ez egy szorongással teli éjszaka, amikor üldözi az álmodót az erdőn át egy
medve, vagy egy nindzsával küzd egy sötét sikátorban, ezek az álmok lehetővé tesz ik, hogy
gyakorolja a harcot vagy a menekülési ösztönt, és tartsa őket élesen és megbízhatóan, ha szüksége
lesz rájuk ébren.6
Álmodunk hogy meggyógyuljunk.
A stressz ingerületátvivő anyagok az agyban sokkal kevésbé aktívak a REM alvási állapotban,
még a tr aumatikus élmények megálmodása során is, ami arra vezet egyes kutatókat, hogy az álom
egyik célja, hogy enyhítse a fájdalmas élményeket, hogy lehetővé tegye a pszichés gyógyulást. A
traumás események átélése az álmokban, amelyek kevesebb szellemi stresszel járnak, perspektívát
nyújtanak és fokozzák képességünket azokat pszichológiailag egészséges módon feldolgozni. A
bizonyos hangulati rendellenességekkel és a poszttraumás stressz zavarral rendelkezők gyakran
alvászavarokban ütköznek. Egyes tudósok elmélete , hogy az álmok hiánya hozzájárulhat a
betegségeikhez.7
Álmodunk hogy problémáinkat megoldjuk.
A valóságtól és a hagyományos logika szabályaitól távol esően, az álmokban, az elme határtalan
forgatókönyveket hozhat létre, amelyek segítenek megragadni a problémákat és megfogalmazni
azokat a megoldásokat, amelyeket ébren nem képes az ember kigondolni. John Steinbeck „az alvás
bizottságnak” nevezte, és a kutatás bizonyította a problémamegoldás megálmodásának
hatékonyságát. Így tudta a híres kémikus, August Kekule felfedezni a benzol molekula szerkezetét,
és ez okot ad arra, hogy né ha a legjobb megoldás a problémára az alvás.8
És ez csak néhány kiemelkedő elmélet. Ahogy fejlődik a technológia az agy megértésében,
lehetséges, hogy egy napon felfedezzük az álmo k döntő okát.

6 Sigmund Freud, Álomfejtés, Helikon, Budapest, 2016.
7 Alice G. Walton, Dreams Can Heal Mental Wounds, 2011.
https://www.theatlantic .com/health/archive/2011/12/dreams -can-heal-mental -wounds/249672/
8 Kristian Marlow, Solving Problems in Your Dreams, 2015.
https://www.psychologytoday.com/us/blog/the -superhuman -mind/201508/solving -problems -in-your-dreams

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
9
Az álmok első modern tudományelméletei a 20. század elején a Sigmund Freud és a Carl Gustav
Jung által íródtak. Bár a kétemlített pszichiáter meg volt győződve arról, hogy az álomnak van
értelme, ma vannak olyan pszichológusok, akik úgy vélik , hogy az álmoknak nincs feltétlen
értelmük.

b. Művészettörténeti áttekintés

Az álmok repreze ntálását és befolyását kutatva a művészettörténelem tanulmányozásán át, arra
következtettem, hogy az álmok már régóta termékeny talajnak bizonyultak az emberi kreat ivitáshoz és
kifejezéshez, leginkább a vizuális művészetekben. A vallás és mítosz fontos és sokszínű álmain keresztül,
a romantika születése óta eltelt néhány században, a személyes álomvilág feltárása is felmerült. Valójában
az álmok termékeny talaja font os forrást jelentett azoknak a művészeknek, akik fel akarták fedezni az
álomvilágba -merülést (a vágyat, a bűntudatot, a félelmet és az a mbíciót), hogy felszínre hozzák az éber
elme által elnyomott, tudattalan tartalmát.
i. Fontos művészi alkotások az álomhoz és az álmodó ábrázolásában:

Mokuan Reien – The Four Sleepers (A négy alvó alak), 14. sz., zen bud dhista mű, monokromatikus
tintasugaras technika.
Utatane soshi emaki – A Wakeful Sleep (Éber alvás), 15. sz., japán, kis narratív tekercs.
Hieronymus Bosch – Gyönyörök kertje, 1500 -05., oltárkép.
– Szent Antal megkísértése, festmény, triptichon.
Sultan Muhammad Nur – The Mi'raj or The Night Flight of Muhammad on his Steed Buraq, 1514., iszlám
cultúra, festmény (ívlap egy illusztrált kézirattal).
Giancarlo Bernini – Ecstasy of Saint Teresa , 1647 –52.,márványszobor.
El Greco – Mária megkoronázása, 1604., olajfestmény.
Jusepe de Ribera – Jákob álma, 1639., olajfestmény.
Isoda Koryusai – Courtesan Dreaming of Her Childhood, 16. sz., woodblock print.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
10
Charles Meryon – The Exchange Bridge, 1854., metszet.
Taiso Yoshitoshi – Mount Yoshino Midnight Moon, 1885., woodblock print.
Edward Munch – A sikoly, 1893., olajfestmény.
Habár a legjelentősebb művészeti mozgalom, amely az álmokat inspiráló forrásként használta, a szürrealismus
volt.
ii. Szürrealizmus

Egy francia költő, André Breton 1924 -ben szervezte a szürrealizmus mozgalmát. A szü rrealizmus szó jelentése,
a valóságon túli. A természet törvényei megfordulnak a műalkotásba n, az élőlény élettelen tárggyá válhat.
Az 1920 -as évek elején a művész ek új és különböző módokat kerestek az önkifejezés re. Az egyik csoport volt a
szürrealisták csoportja , akik úgy döntöttek, hogy befelé fordulnak, és elmenekülnek az álmok, érzések és
emlékek világába n. Úgy érezték, hogy a tudattalan elme teljesen új képeket hozhat létre az álmok és az érzelmek
alapján.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
11
A tudattalanhoz való hozzáférés nehéz feladat, így a szürrealisták különböző módszereket próbált ak ki tudattalan
elméjük , gondolataik nak hozzá féréséhez . Az egyik módját a tudattalan elérés éhez automatikus írásnak nevezté k,
ebben a módszerben, bármit és mindent leír nak, ami átfut az ember agyá n. Az ötlet az, hogy a szavakat hagyják
szabadon áramlani , és ne álljanak le az írással , ne olvassák viss za vagy módosítsák a leírt gondolatokat . Ennek
a módszernek a segí tségével , az ember, a tudat beavatkozása nélkül közvetlenül hozzáfér a tudattalanhoz .
A szürrealisták szerették meglepni és megrázn i a nézőt. E gyik kedvenc technikája a transzformáció volt. Valami
ismertet átváltoztatni valami szokatlan ná és felkavaróvá . Egy másik kedvenc technika a diszlokáció volt : a
tárgyakat oda helyezték, ahova nem tartoznak. A szürreali stáké e gy furcsa, bizarr, álomszerű, fantaszti kus világ,
amely meghódításra várt.
A szürrealizmus a tudatosságot két elsődleges technikán keresztül tárta fel : az automatizmus, vagy a "szerves"
szürrealizmus technikáján keresztül , amely Freud "szabad asszociáció " elvén és az onirológia (álomhoz
kapcsolódó) más néven hiperrealizmus módszeré n alapul. Az onirológia és hiperrealizmus stílusa , könnyen
felismerhető , tipikusan az élénk színek használat án, gyakran zavaros tárgyak vagy testek ábrázolásán, és túl világi
környezeten . Szép példákat találunk az onirológia művészet éről Salvador Dalí, Leonora Carrington, René
Magritt e, Frida Kahlo, Max Ernst stb. f estményeiben.9
A szürrealisták egyik leghíresebb/legrangosabb művésze Salvador Dalí. Dalínak a The Ghost of Vermeer of
Delft Which Can Be Used As a Table című festménye, első ránézésre realisztikus stílusban festődött, szinte
fényképnek tűnik, és az égbolt sárga fénye úgy néz ki, mint ha egy vihar készülne, ami szürreálissá teszi, az nem
magában a hangulat, hanem hogy a képen szereplő férfi lábát egy asztal láb hellyettesíti (metamorfózi s).
Dalí egy hipnagógiának nevezett módszert alkalmazott, az álomanyag betakarítására, e metódus szerint az
ébrenlétből az alvásba való átmenet állapota követi a tudatosságot, amikor az elme még keresi a racionális
magyarázatot a különféle érzéki benyomáso kra. Ezt az állapotot az ébrenlétbe való átmenetkor a hipnopompika
állapota követi, amikor az elme a valóság tudatára ébred.10 Dalí elalváskor egy hangos tárgyat tartott a kezében,
amely mikor alomba merült, nagy zajjal leesve felébresztette kezdődő álmából . Sokszor órákat várt a vászon
előtt, inspiráló képekre várva. Gyerekkori emlékeiből és félelm eiből inspirálódva szimbólumokat vegyített
műveibe, beleértve a zongorákat, a tojás alakú tárgyakat, az órákat, a hangyákat és a mankókat (ezen
szimbólumok egyike a szöcske volt, amely gy erekkori traumájából született, hogy azok által ugyanazt az érzést
ébressze fel a nézőben, amit egykor átélt ).
(Sigmund Freud, a pszichoanalízis atyja nem volt rajongója a szürrealistáknak, akik érezte, hog y túlságosan
tudatában van a művészetnek, amit kreálnak, és szerinte nem értették az elméleteit. Dalí volt a kivétel. Amikor

9 Alice Lyzcia és Priyam Gupta , https://www.sleepaquarium.org/articles/2017/7/8/the -historical -employment -of-
dreams -in-art, 2017.
10 https://hu.wikipedia.org/wiki/Hipnag%C3%B3gia

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
12
a ketten 1938 -ban találkoztak, Dalí épp a 82 éves bálvány portréját készítette, amikor Freud azt suttogta: – „Ez
a fiú úgy néz ki, mint egy fanatikus”. Freud később azt mondta, kész volt arra, hogy a szürrealistákat teljesen
bolondoknak tekintse, de ez a fiatal spanyol, őszinte, fanatikus szemével és kifogástalan műszaki ismereteivel
megváltoztatta a véleményét." )
Un Chien Andalou11
Az andalúziai kutya egy francia csendes film volt amelyet Salvador Dalí és egy spanyol rendező, Luis Buñuel
írt és forgatott , azzal a szándék kal hogy minden ezt megelőző fi lmműtől különbözzön, és csak olyan képekből
építették fel, amelyek meglephessé k, felmé rgesítsék vagy sokkolják a nézőt. Az ötle t akkor fogant, amikor
Buñuel elmesélte Dalínak egy álmát, amelyben a holdat egy felhő úgy szelte át, mint egy borotva egy
szemgolyót, és Dalí erre saját álmával válasz olt, amelyben egy kéz hangyáktől hemzsegett. Bu ñuel úgy találta,
hogy ez egy jó koncepció a film számára, és a két álom jelenik meg, mint jelenet a filmben. A film nézése olyan
érzést vált ki, mintha valaki más álmát nézné az ember.12

11 https://www.youtube.com/watch?v=054OIVlmjUM
12 https://hu.wikipedia.org/wiki/Andal%C3%BAziai_kutya

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
13

13
Dalí: Álom, amit egy gránátalma körül repülő méh okozott egy másodperccel az ébredés előtt, 1944 .
Gala, Dalí feleségének és múzsájának alvó alakja egy szikla felett úszik egy nyugodt tengeri tájon. Meztelen
teste mellett két csepp víz, egy gránátalma és egy repülő méh is légi úton van. Gála álma, melyet a méh
zümmög ése indít, a vászon felső részében jelenik meg; ott egy robbanó gránátalma lő ki egy halat, amelynek
szájából két vad tigris bukkan fel egy szuronnyal , amely egy má sodperccel később felébreszti Galát nyugodt
helyzetéből . Bár 1944 -ben Dalí már Amerikában él t és kevés időt szentelt a festészetnek, ez a vászon visszatér ést
jelöl a "paranoia -kritikus módszeréhez", amely Freud i-elméleteken alapuló nézete – a képek többszörös
értelmezésére által, amely a szürrealista csoport vezető tagjai közé emelte .

13http://grofjardanhazy.tumblr.com/post/36800566139/dal%C3%AD -%C3%A1lom -amit -egy-
gr%C3%A1n%C3%A1talma -k%C3%B6r%C3%BCl -rep%C3%BCl%C5%91 -m%C3%A9h

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
14
14
Dalí: Az emlékezet állandósága, 1931 .
Salvador Dalí festménye, Az emlékezet állandósága , az excentrikus spanyol festő leginkább ismert
munkája. A festő állítólag hallucinációk következtében készítette a műalkotást. A festmény 1931 –
es alkotásának idején Dalì tökéle tesítette a "paranoia -kritikus módszerét". A művész kísérletet tett
arra, hogy meditatív állapotba kerüljön az önindukált pszichotikus hallucinációkban, hogy "kézileg
festett álomfotókat" készítsen. "Én vagyok az elsõ, aki meglepõdik és sokszor retteg a ké peken,
amelyeket a vászonomon látok ", írta Dalì, utalva a szokatlan rutinjára. "Önkéntelenül, és minden
lehetséges pontossággal regisztrálom a tudatalatti álmom diktátumát. ” A festmény mindössze 24
cm × 33 cm nagyságú, és bevallása szerint azalatt az idő alatt festette, míg felesége, Gala a moziban
volt, lefekvéskor a tárgyak szilárdságán vagy lágyságán gondolkodott. Dalì kijelentette, hogy a
deformált órák igazi múzsája a Camembert sajt, amely a napfényben olvadt. A válaszának
valóságos volta szintén vit a tárgyát képezi. Egyes kritikusok úgy vélik, hogy a fe stményen az
olvadó órák az Albert Einstein relativitáselméletére adott válasz , Dawn Ades ezt írja: „ a lágy órák
a tér és az i dő relativitásának tudatalatti szimbóluma ”. Dalí munkáira, akárcsak Az emlékezet

14 https://en.wikipedia.org/wiki/The_Persistence_of_Memory#/media/File:The_Persistence_of_Memory.jpg

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
15
állandóságára Katal ónia nagy hatással volt . Családjának a Pani -hegy árnyékában, egy nyári
házából látva inspirálta őt a táj, hogy újra és újra beillessze a festményeibe hasonlóságát, mint
például a Pani-hegy árnyékával . Az emlékezet állandóság án a Pani -hegy árnyéka lefedi az előteret,
míg a Creus -fok és sziklás partja a háttérben fekszik. A sajtó és a közönség megőrült érte, amikor
Az emlékezet állandósága 1932 -ben kiállító dott a New York -i Julien Levy Galériában.
15
Salvador Dalí – The Disintegration of the Persistence of Memory (Az emlékezet állandóságának
szétesése)

Dalí 1954 -ben újra megismételte Az emlékezet állandósága összetételét egy új műre, a The
Disintegration of the Persistence of Memory -re (Az emlékezet állandóságának szétesése) . Úgy
vélik, hogy Dalí előzetes munkája az atomi elemekre bomlik . Bár Az emlékezet állandósága és a
Disintegration of the Persistence of Memory témája ugyanaz, k ülönbségeik illusztrálják a Dalí
karrierjében történő váltásokat. Az első festmény a Freud i fázisában született, amikor Dalít

15
https://en.wikipedia.org/wiki/The_Disintegration_of_the_Persistence_of_Memory#/media/File:DisintegrationofPe
rsistence.jpg

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
16
lenyűgözte Sigmund Freud úttörő álomelemzés e. Az 1950 -es években, amikor az utóbbit festette ,
Dalí sötét múzsája az atomkorszak tudománya lett . „A szürrealista időszakban meg akartam
teremteni a belső világ ikonográfiáját – apám Freud csodálatos világát ” – magyarázta Dalì.
"Sikerült ezt megvalósítanom. Ma a külső világ – a fizika világa – túlszárnyalta a pszichológiáét.
Apám ma Dr. Heisenberg (elméleti fizikus ).". 16

Philippe Halsman, Dalí atomikus, 1948.17 (retusált verzió)

Nem volt vetélkedés, Dalí festő volt, művész, Philippe Halsman fotográfus volt. Philippe Halsman
életműve a portréalanyok lényegének, esszenciájának megragadása volt. Dalí soha nem akart
fényképezni, Halsman soha ne m vett ecsetet a kezébe, de együtt 37 évig dolgoztak nagyon merész,
szokatlan és megdöbbentő képeken. Együtt akartak ötvözni valamit. Dalí mindig tele volt vad
ötletekkel. Halsman irányította Dalí -t, és ezzel Dalít lekötelezte.
Halsman 101 borítóképet kész ített magazinoknak. Dalí szerette a figyelmet. A Leda atomikus
megfestése után Dalí és Halsman beszélgetett a festményről, Dalí azt vallotta, hogy mint az

16 Kristy Pucko, http://mentalfloss.com/article/62725/15 -things -you-didnt -know -about -persistence -memory , 2018.
17 Philippe Halsman, Dalí atomikus, https://fstoppers.com/film/story -behind -1948 -photograph -dali-atomicus -143353

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
17
atomkorszak embere, az atomkorszak művésze is. Az atomikus szó, annyit jelent, hogy minden
elem feszü lt kapcsolatban kell legyen egymással (szuszpenzió). Halsman úgy döntött, hogy
készíteni akar egy Dalí atomikust. Tehát amikor Halsman fényképezni kezdte barátját és régi
munkatársát, tudta, hogy egy egyszerű ülő portré nem elegendő. Dalí első ötlete egy k acsa
dinamittal való felrobbantása volt, szuszpenzióként. Miután Halsman kifogásolta az ötletet, három
macskával és egy kis vízzel oldották meg. Az ötlet, hogy mindent fe szültségbe hozzanak
egymással, nagyon nehéz volt, mert mindent egyszerre kellett tenni , hogy az egy pillanat során
összekomponált legyen egy fényképen. 1948 -ban nem volt Photoshop program, hogyan fogod
összeilleszteni az elemeket? Halsman és Dalí kitalált egy módot rá. Dalí Leda atomikus
festményének inspirálásából, Halsman egy bonyolult je lenetet teremtett a művész köré, amely
magában foglalta az eredeti munkát, egy lebegő széket és egy vékony drótokkal felfüggesztett,
festési folyamatban lévő állványt. Az asszisztensek, köztük Halsman felesége és kislánya, Irene, a
kereten kívül álltak, és a fényképész számlálására három macskát és egy vödör vizet dobtak a
levegőbe, míg Dalí felugrott. A csapatnak 26 próbálkozásába telt hogy a kompozíciót Halsman
kielégítőnek találja. És nem csoda. A LIFE -ban megjelent végeredmény Dalí saját munkáját idézi.
A művész még a közzététel előtt festett egy képet közvetlenül a nyomtatásra (kollázs).18

18 Ben Goldberger, Paul Moakley and Kira Pollack, The Most Influential Images of All Time,
http://100photos.time.com/photos/philippe -halsman -dali-atomicus

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
18
2. Technika (kollázs, fotó -montázs, digitális montázs)

A 20. században még tágabbra nyílt a művészi szabadság ablaka. Az alkotók elkezdtek eladdig
idegen anyagokat és módszereket felfedezni, megismerni, alkalmazni.
„A kollázs: technika, a montázs: alkotási elv, de nagyon nehéz szétválasztani őket, mert
mindkettőre a ragasztás jellemző.
Kollázs: Elnevezése a francia collage (raga sztás) szóból származik. A XX. s zázadban a kubisták
készítették az első kollázsokat. A sík -technikájú kollázsnál különböző tárgyakat ragasztottak a
képeik felületére: újságpapírt, tapétadarabokat, kártyát, bőrt, száraz falevelet. Nem akarták
átlényegíteni az anyagokat, nem a jelentésük miatt kerü ltek oda, azok pusztán önmagukat jelentik
a képeiken. (szövegtöredékek, betűk, újságcikkek). Különböző anyagokból szabad képépítésre
nyílik lehetőség ezzel a technikával. A festett és ragasztott felületek aránya tetszőleges. A
kollázsoknál a színek szerepe más mint a festésnél. Önállóbb az életük, anyagszerűen jelentkeznek
vagy a különféle textúrákat segítik érvényesülni. Fontos alkotói elv a kontraszthatás, a sötét –
világos, a hideg -meleg, az élénk -tompa színek variálása amivel mozgalmasabbá teszik a képeke t.
– Picasso és Braque szívesen használtak újságdarabokat, kivágott címeket, betűket,
feliratokat. A betű náluk tényleges jelentésétől elvonatkoztatott vizuális formai elem,
alakzat, képi motívum. Szerepelhet mint önálló jel vagy felirattá összeálló betűcsoport.
– Henri Matisse Kék figura című alkotása tisztán papír kollázs. Matisse tapétapapírból,
színes papírból és festett kivágatokkal dolgozott.
– Francis Picabia: Nő gyufaszálakkal (1920 körül) Szögek, rongyok, szívószálak,
biztosítótűk, fogvájók, gy ufaszálak felhasználására is vannak példák.
Fotómontázst fényképezőgéppel, egy negatívra komponálva technikailag elég körülményes
készíteni. Sokkal egyszerűbb, ha a papírképek megfelelő részeit kivágjuk, egy lapra felragasztjuk,
amit aztán lefényképezünk. Ez a különböző, egymással eredetileg kapcsolatban nem lévő elemek
ragasztással történő egyesítése lényegében már fotó kollázs. Külön -külön lefényképezett, majd
összeragasztott és újra lefényképezett tárgyakkal, tájakkal, emberekkel. képtelen helyzetek,
ellentétek, feszült hangulatok megteremtése válik lehetővé. A fotó kollázst a Bauhaus művészeti
iskola teremtette meg. (Kandinszkíj, MoholyNagy László ) Később a használati tárgyakat a
műalkotásba bevonó pop art kedvenc műfaja lett. Sikeresen alkalmazzák reklá m célokra is.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
19
A montázs több mint technika, alkotói módszer, kompozíciós eljárás. A montage (összeszerelés)
francia szóból ered, Zenében, irodalomban, filmművészetben, képzőművészetben egyaránt
megtalálható.”19 „ A montázs – azaz nyomtatványokból, fényképek ből készült kollázs – technikáját
a szürrealisták is alkalmazták abszurd, humoros, vagy lírai fantáziaképeik megalkotásához: a
fénykép pedig a pop art egyik legfontosabb eszköze lett.”20 „A dadaisták különösen kedvelték a
fotómontázs készítést. Saját képi k örnyezetükből kivágott elemeket más fotók részleteivel oly
módon kapcsolták össze úgy, hogy egészen új tartalmat fejeztek ki vele. A kollázzsal ellentétben
itt a szövegek jelentése fontos lehet. Komponáláskor a tartalmi szempont a döntő, de fontos a
formai követelmények betartása is (pl. kettévágott, hiányos figura nem kerülhet a kép közepére,
mert megcsonkított ember benyomását keltheti). Fekete -fehér és színes képek kombinálása, a
megszokott arányok, a természetes léptékviszonyok megváltoztatása, egy motí vum sokszori
ismétlése, különböző képek részleteiből ember és állatfigurák összeállítása, a műfajra igen
jellemző eszköztárba tartozik.”21
Az Adobe P hotoshop vagy Adobe Illustrator alkalmazásokban többféle módon is létrehozhat unk
digitális kollázsokat vagy montázsokat . Külön rétegként adhatunk hozzá minden új képet a
kollázsképhez. Ez a folyamat lehetővé teszi minden kép egyéni kezelését. Ha minden képe t
össze szerkesztettünk a végső képbe, átméretezhetjük vagy áthelyezhetjük a rétegeket (a hozzáadott
képeket ). Ilyen módon, válogatott fotómontázs , digitális kollázs, digitális an manipulált alkotásokat
készíthetünk, szürrealisztikus és fantasztikus jelenetekben .

19 Bányász Judi t, Vizuális megjelenítés: montázs, kollázs, különböző technikák, Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Intézet,
http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_0991_tartalomelem_031_munkaanyag_100430.pdf
20 Szabó Éva, Festőiskola – a kollázs és a montázs, http ://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/festoiskola -a-kollazs –
es-a-montazs, 2004.
21Bányász Judit, Vizuális megjelenítés: montázs, kollázs, különböző technikák, Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Intézet,
http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_0991_t artalomelem_031_munkaanyag_100430.pdf

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
20
3. Álom inerpretációk

Az álom önkéntelen folyamat, képek, gondolatok, hangok és érzések összessége, m ely az agyon
fut át az alvás különböző stádiumaiban. Nem csoda, hogy foglalkoztatja az embert az álom, hisz
életünk felét e többnyire tudattalan állapotban töltjük.
Tartalmuk megfejtése és céljuk, hogy miért álmodunk, a viselkedés tudományának egyik
legnagyobb megválaszolatlan kérdése, pedig a filozófusok, a pszichiáterek, és a vallás mind kutatta
az álmok világát. Szerepet kap a mitológiában, folklórban, hiedelemrendszerben. Minden
kultúrában foglalkoznak e jelenséggel, sok oldalról folyik tudományos érdeklődés. A kutatók
számos elméletet felajánlottak – a memória konszolidációja, az érzelmi szabályozás, a fenyegetés
szimulációja, egy elérhetetlen vagy fantáziadús reményrendszer.
Kant „a homályos képzetek fölmérhetetlen mezejéről” beszélt, ennek száz évszázada már.
Mindazonáltal az emberek továbbra is kutatják az éjszakai fantáziadús élményeiket, belső
világukra való betekintésként álomfejtéssel foglalkoznak, jeleket (előjeleket), jelképeket,
üzeneteket beléjük olvasva. Sokan elengedhetetlennek tartja k az álomanalízist a gyógyászatban is,
ezzel az álmot a lelki fontosság tekintetében, a tudattal egyenértékűvé emelik, a tudattalan
közvetlen megnyilvánulásaként. Mások jelentéktelen pszichikus mellékterméknek tüntetik fel, a
természet játékának.
C. G. Ju ng úgy tekint az álmokra, mint fiziológiai megnyilvánulásokra, tehát értékelhető
diagnosztikai tényekké nt, elengedhetetleneknek a neurózis kezelésében. Mindazonáltal nem
csupán a kóroktani tényezőt keresi. Azt vallja, hogy rég meghaladott álláspont, hogy a z álmok az
elfojtott vágyak beteljesülése. „Az álmok lehetnek ezenfelül kérlelhetetlen igazságok, bölcseleti
szentenciák, illúziók, vad fantáziák, emlékek, tervek, anticipációk, sőt akár telepatikus víziók,
irracionális élmények, és Isten tudja, hogy mi ne m.”22
Sokéves képzésre van szükség ahhoz, hogy megértsük azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe
kell venni az álmok megfelelő értelmezéséhez.

22 C. G. Jung, The Archetypes and the Collective Unconscious, Prinston Paperback Printing, Prinston, 1968., 160.
old.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
21
Freud két "alapvetően különböző" módszert azonosít, amelyeket korábban az álmok értelmezésére
használtak: a "sz imbolikus" álomértelmezést, amely a biblikus változat, példaként József által a
Fáraó álmának ételmezése, a hét bő és hét ínséges észtendőről (hét kövér tehén felfal hét sovány
tehenet), és a "dekódoló" módszert. A "dekódoló módszer" által az álom egyfajt a titkos írásnak
tekinthető, amelyben minden jelet egy fix kulcs segítségével más jelre fordítanak, amelynek
jelentősége ismert. Az utóbbi tovább gondolása az álom -értelmezés Artemidorus a Daldis szerinti.
Itt nemcsak az álom tartalmát, hanem az álmodó sze mélyiségét és körülményeit is figyelembe
vesszük, hogy az álomban ugyanazon elemeknek más jelentésük van. Végül kijelenti, hogy
mindkét módszer hibás és egyik sem alkalmas az álmok értelmezésére, mert tudományosan nem
bizonyíthatók.
A Freud által használt metódust elmagyarázza, hogy a saját pszichoanalitikus gyakorlatából
származó, és általa az álomértelmezés saját, Freudi módszere.23
Az álmok megértéséhez és teljes értelmezéséhez Freud négypontos rendszert dolgozott ki, melyet
az álmok értelmezésére használ nak: Az első pontot kondenzációnak nevezik, amely különböző
ideák vagy elemek egyesítésével valósul meg. A második pont, amelyet áthelyezésnek neveznek,
magában foglalja egy dolog helyettesítését egy másik számára, mint egy király és egy apa. A
harmadik, a mely reprezentációnak nevezett, a gondolatok képekre való átalakítását foglalja
magába. A végső pont az, hogy az álmot más nézőpontból nézzük, és emlékezzünk vissza a
gondolatokra egy tudatos állapotban.
Freud szerint az álmok értelmezéséhez az alanynak h árom feltételnek kell megfelelnie: kényelmes,
nyugodt és nyitott gondolkodású kell legyen.
Freud kifejti, hogy a kezelés folyamán megkérte a pácienseit, hogy mondjanak el neki minden
ötletet vagy gondolatot, ami a specifikus témához kapcsolódhat.
Freud vél eménye szerint, ha ezeket a kapcsolatokat a forrásukhoz visszavezetik – amennyire csak
lehetséges – az álmok értelme értelmezhető.

23 Sigmund Freud, Álomfejtés, 1900, 78. old.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
22
Az álom elmondása után Freud kezd részletekbe menően elemezni. Ezt téve, bemutatja
egyedülálló módját az álomértelmezésnek.
Freud a fejezetet azzal zárja, hogy azt szuggerálja, minden álom célja, nem csak egy kimondott
álomé, egy kívánság vagy vágy teljesítése.
Ez a központi igazság a Freudi álomértelmezésben. Az álmok kifejezik szándékainkat,
törekvéseinket és reményeinket, fü ggetlenül attól, hogy mi megpróbáljuk tagadni vagy elnyomni
őket.
Freud szerint az álmokban szimbólumok által képviselt dolgok száma nem nagy: az emberi test, a
meztelenség, a szülők, a gyermekek, a születés, a testvérek, a halál, és néhány más.
Az embert magában gyakran vagy egy erkélyes háznak, amelyekhez ragaszkodni lehet – ezek
jelképezik a nőt, vagy egy sima falú háznak reprezentálja – ezek a férfiak. A gyermekek és
testvérek szimbólumai a kisállatok vagy kártevők, a szülők úgy jelenülnek meg az álmokb an, mint
királyok, királynők vagy más nagyra értékelt személyek.
A szülést szinte mindig vízre való utalással ábrázolják: Vagy vízbe merül, vagy kimászik belőle
az ember, kiment valakit a vízből, vagy kimentik a vízből (ami azt jelzi, hogy anyai kapcsolatb an
van ezzel a személlyel).
A halált az utazás jelképezi, a meztelenséget a ruházat, különösen az egyenruhák viselete jelképezi.
A szimbólumok leggazdagabb gyűjteménye azonban a szexuális élet szférájához kötődik.
Bizonyos esetekben az egész személy a nemi szervek ábrázolásává válik, például, ha a személy
repül. Más kevésbé nyilvánvaló férfi szimbólumok közé tartoznak a hüllők, különösen a kígyók,
valamint a halak, kalapok, stb.
A női nemi szerveket olyan tárgyak szimbolizálják, amelyek, képesek valamivel m egtelni, mint
például gödrök, barlangok, palackok, stb.
Az ékszerek és a kincsek kedvelt embert képviselhetnek, míg az édességek gyakran szexuális
élvezetet reprezentálnak.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
23
C. G. Jung szerint, ha nyílt gondolkodásmóddal és érzelmek befolyása nélkül nézzük álmainkat,
bármilyen következtetés rezonál a legerősebb intuitív érzéseinkkel, az áll gyakran a valósághoz
legközelebb.
Ahhoz, hogy tovább kutassuk Jung további értelmezését az álmokról, megnézzük az általa
létrehozott archetípusokat is, amelyek a magatart ásformáinkat, a motivációinkat és az érzékeinket
reprezentálják. Az általa írt archetípusok álmainkban olyan karakterként vagy tárgyként jelennek
meg, amelyek a veleszületett személyiségünk egy -egy aspektusát jelképezi.
Ezek az archetípusok: Az Örökkévaló, az U ralkodó, a Gondozó, az Árva, a Felfedező, a Hős, a
Szerető, a Teremtő, a Bölcs, a Mágus és a Zsidó – mind ugyanolyan univerzális jelentéssel bírnak
mind a férfiak, mind a nők számára.24
Manapság nagyon divatos álomnaplót vezetni, weboldalakat szenteln ek az álmok lejegyzésére és
nyilvántartására, mint például a www.dreamjournal.com weboldalon. Emellett vannak
alkalmazások amelyeket letölthetünk álomnaplók vezetése céljából, az iTunes vagy a google play
online szolgáltatások által.
Azért javasolt álomna plót vezetni, hogy jobban megismerje önmagát az ember vagy hogy növelje
a kreativitási hajlamát. Az onban, álomnaplót vezetve lassan észrevettem hogy, noha csak
kreativitás céljából kezdtem, jobban és részletesebben emlékeztem álmaimra, és azok részleteire,
továbbá segített abban, hogy alkalmanként álom közben tudatában legyek hogy álmodom.

Az álomnapló írása közben rájöttem, hogy az álmok gyakran kielégületlen vágyakat, félelmeket,
vagy egyáltalán olyan dolgokat fejeznek ki, amelyek et tudatos állapotban il letlennek, nehezen
kifejezhetőnek, magánügynek érzek. Így arra a megállapításra jutottam, hogy egy álomnapló
ugyanolyan személyes, mint egy hagyományos napló, ahol a legintimebb dolgokat is lejegyezheti
az ember.

Rájöttem hogy az álmokat akkor kell írni, amikor felébredsz, ha megpróbálod leírni, mondjuk este
azzal a veszéllyel jár, hogy amint próbálod életben tartani az emlékezetedben az álmot, az agy

24 C. G. Jung, The Archetypes and the Collective Unconsci ous, Prinston Paperback Printing, Prinston, 1968., 160.
old.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
24
próbálja "rendezni -rendszerezni" az álmot egy tiszta történetnek, tiszta kezdettel, rendezett
történésekke l és érthető végkifejlettel. Ugyanakkor elfelejtjük az álom egy részét, ha nem írjuk le
őket éppen akkor, amikor felébredünk (tehát hasonló a folyama t, mint az emlékek felidézése ,
minden alkalommal mikor visszaemlékezünk egy adott emlékre -emlékképre, hozzá adunk vagy
elveszünk annak tartalmából).
Érdekes feladat az álomnapló olvasása, az előző álmokra való emlékezés során az emlékezetet
olyan információk árasztják el, amelyek egyébként nem tudnánk visszavezetni tudatos állapotban
a lejegyzett információ nélk ül, egy bizonyos szinten lehetővé téve, hogy az alvás közbeni
élményeket, tapasztalatokat újraélhessük.
Azonosítani tudtam bizonyos álom tematikákat, mint az üldöztetés, sok álmom van, amelyek
állatokat jelenítenek meg, a halált és az iskolát, a zuhanást, a megszégyenülést, a fizikai vagy lelki
elnyomást, a repülést és arra is rájöttem hogy nagy általánosságban feladatokat vagy teszteket
tartalmaznak, amelyek célul szolgálnak egyes álmaimban, célként, mint az emberek vagy az
állatok megmentésére vagy egy bi zonyos eredmény elérésére. Nem ragaszkodtam ahhoz, hogy
értelmezzem az álmaimat, mert Freud következtetése szerint évekig gyakorolnia kell az embernek
az álomfejtést, hogy gyakorlata legyen hozzá, ő maga több mint 1000 álmo t értelmezett, mielőtt
az álom fejtésről híres könyvét megírta volna.
Miután lejegyeztem a rémálmokat, és ezáltal kézzelfoghatóvá tettem őket, katartikus
felszabadulást éreztem a nyomasztó hangulat helyett , ami egyebként követett , ha emlékeztem
részleteikre a nap során, és azon kaptam magam, hogy azt kérdezem magamtól, hogy a z
kreativabbá tett -e vagy csak ajtót nyitott a kreativitásnak amihez előtte nehezen fértem hozzá.
Az álomnapló olyan tudatalatti képeket és érzéseket tárt fel bennem, amelyek új anyagként
szolgáltak az alkotáshoz vagy amelyek a kreativitást erősítik.
Rájöttem, hogy az álmok szürreális ellentmondásokkal vannak tele , és az álom egyike számomra
a kihasználatlan kreatív erőforrásoknak.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
25
4. A kutatás levetítése saját munkáimra

Emlékezhetünk legalább egy pár álmunkra, amiket ezen a héten álmodtunk, de nem sokkal
valószerűtlenebb, hogy az elmúlt évben vagy azt megelőző években megálmodott álmainkra
emlékezzünk. Ez furcsa jelenség, de álmaink nagy része elvesz az időben röviddel azután, hogy
felébredünk.
Az álmok szintén hatékony eszközök a kreatív inspirációhoz. Amikor elolvassuk álmaink naplóját,
és visszaemlékszünk álmokra, akkor az agy különböző részei aktiválódnak, és azt a hatást váltja
ki az elmében, hogy teljesen más módon gondolkodjon, mint ahogy egyébként tette volna. Ezért
mindig jó ahhoz, hogy kreativitásunk virágozzon, különösen akkor, ha kreativitásunk mentális
blokkba ütközik.
Az álomnaplóba feljegy zett álmok megfigyelése által visszautalhatunk rejtett értel mükre, és
felfedezhetünk ismétlődő ciklusokat.25
Számos kutató állítj a, hogy a tudat alattiban lezajló folyamatok segítik a kreativitás
teljesítményének növelését. Tanulmányokban megerősítették az álom és a kreativitás közötti
korrelációt. Ha fel tudjuk hasz nálni álmainkat, nagy áttörést hozhatnak az agy nem logikus
gondolkodási állapotán keresztül.26
Álmaim néha annak kifejezései, amin gondolkodva sok időt töltöttem vagy aggódtam. Néha olyan
álomból ébredek, amit "frusztrációs álmoknak" nevezek, amelyben vala mi olyat próbálok tenni
ami a feladatom, de folyamatos akadályokba ütközök.
Freud írásait és módszerét alkalmazva, így próbáltam álomnaplót vezetni:
– egy füzetet helyeztem az ágy mellé, hogy lejegyezhessem az álmaimat
– amint felébredtem egy nyugodt, nyílt állapotban igyekeztem írni
– nem próbáltam meg rajzot készíteni vagy értelmezni az álmot
– dátumot írtam az álmok rendszerezéséhez
– leírtam hogyan éríntett, milyen érzést váltott ki belőlem az álom
– nem figyeltem a helyesírásra, az értelmes fogalmazásra

25 Yuan -Ling Hsu, Fong -Gong Wu ,Dream journal design for creative inspira tion recording, Taiwan, 2015, 2. old.
26 Yuan -Ling Hsu, Fong -Gong Wu ,Dream journal design for creative inspira tion recording, Taiwan, 2015, 1. old.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
26
– adtam mi ndegyik álomnak egy címet
– keszítettem pár rajzot, illusztráltam egyes jeleneteket
a. Álomnapló -részletek
Az álom címe: Popeye a tengerész
Amit lejegyeztem: Popeye, evés, spenót, undor, hányinger, erőltetett evés, porondon.
Érzelmek az álom kapcsán, történés: úgy éreztem figyelnek, látják hogy eszem, undorodtam az
kedvenc ételemtől, a spenóttól, de nem hagytam abba az evést, nehéznek, földhözragadtnak
éreztem magam, mintha forogna velem, kitágulna a tér, bizonytalannak tűnt minden.
Popeye csak egy negatív kép v olt az álomban.
2017.12.18.
Többszörösen visszatérő, régi álom.
Az álom címe: Macskák az er dőben
Amit lejegyeztem: kiscicák, ártatlanság, görény – támadás, erdő, hiábavaló mentés.
Érzelmek az álom kapcsán, történés: úgy éreztem, félek, tehetetlen vagyok, de feladatom van ha
választom, erőtlen, ideges, és eredménytelen. Kiscicák voltak az erdőben, magukra hagyatva és
egy görény megtámadta őket, amit próbáltam minél messzebbre dobni, de féltem bántani, közben
egyenként ölte meg a kiscicákat.
2017.11.24.
Egys zeri álom.
Az álom címe: A macska
Amit lejegyeztem: én, a macska, csak macska, nem ember, hatalom folottem más által, hang
kommentál, nevet, kétségbeesés, gyengeség.
Érzelmek az álom kapcsán, történés: úgy éreztem, valaki uralkodik rajtam, el vagyok nyomva ,
irányítják az érzéseim, és nem szabadulok. Egy külső hang keserűen megjegyzi, hogy csak egy
macska vagyok, nem ember, és én macskává válok, nem tudok ellentmondani csak nyávogok és a

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
27
viselkedésem is egy macskáe, amit a hang kinevet, nem tudom elmondani h ogy a macskák is
élőlények és én is érzek, bánt engem ahogy elnyom.
2017.11.12.
Egyszeri álom.
Az álom címe: Medvék markában
Amit lejegyeztem: a hegyekben, sátorozás, félelem, vad medvék, menekülés, fák, mászó medvék,
házépítés, gyilkolás, egy játékban.
Érzelmek az álom kapcsán, történés: A fenyvesben voltunk kirándulni, minden nyugodt volt és
napos, amíg meg nem jelentek a medvék szerre, mindenki ledermedt, majd kétségbeesett
menekülésbe kezdett, csapdában éreztem magam, vadászva, karmok cibáltak le a fákr ól, orditottak
az állatok mindenki mászott egy pályán, mikor elkaptak, kezdődőtt elölről a játek, és házat
próbáltunk építeni hogy ne egyenek meg a medvék. mind ig hajkurásztak a medvék és mindi g
elkaptak.
2018.03.11.
Többszörösen visszatérő, régi álom.
Az álom címe: Svábbogár
Amit lejegyeztem: iskola -egyetem, matek óra, álmodozás, hatalmas svábbogár – tegnap láttam
egyet, biztos azért, a plafonon jelenik meg, félelem.
Érzelmek az álom kapcsán, történés: nyugtalan vagyok, nem figyelem az órát, matek órán va gyok
az egyetemen, de mégis a teremben a matektanár nő magyaráz, zavaros minden, nem értem miről
van szó, felnézek és egy hatalmas svábbogár a fejem fölött a plafonon, félek hogy rámesik és
felemészt.
2018.04.09.
Egyszeri álom.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
28
5. Az alkotás terapeutikus fu nkciója

„A művészet a belső teljesség ígéretével kecsegtet.” Maria Popova
A kérdés, hogy mi a művészet, elfoglalta az emberiséget a történelem hajnalától. Tolsztoj számára
a művészet célja az volt, hogy az empátia hidat képezzen köztünk és mások között, valamint a Nin
Anais számára , az annyit jelentett, hogy kiűzzük érzelmi feleslegünket. De a művészet
legmagasabb teljesítménye, ami összeegyeztetheti a kettőt: az empátia csatornája a saját
lélektanunkba, amely lehetővé teszi számunkra mind az emberi érzel mek kiűzését, mind azt hogy
jobban megértsük önmagunkat – vagyis a terápia egyik formája.
Alain de Botton és John Armstrong megvizsgálta a művészet legintimebb célját és alapvető
állításuk az, hogy a művészet nem más, mint puszta esztétikai élvezet, hanem olyan eszköz, amely
egy meglehetősen összetett, mégis egyszerűen fontos célt szolgál: mint a legtöbb eszköz, a
művészet képes arra, hogy kiterjessze kapacitásunkat azon felül, amivel a természet eredetileg
felruházott. A művészet kompenzál számunkra bizony os velünk született gyengeségeket, ebben az
esetben inkább az elme, mint a test gyengeségeit, amelyek pszichológiai gyengeségeknek
tekinthetők.
Mivel mind a memória, mind pedig a művészet legalább annyira arra koncenrál arra amit kihagy ,
mint arra amire fó kuszál, de Botton és Armstrong azzal érvelnek, hogy a művészet ellenszert kínál
a memória hiányosságának kellemetlenségére. A művészet a tapasztalatok megóvásának egyik
módj a, amelyre sok gyönyörű példa van, és amihez segítségre van szükségünk.
A reménybe való kapaszkodás is jellemzi. Minél nehezebb az életünk, annál inkább megmozgat
egy virág kecses ábrázolása minket. A könnyek – ha jönnek – nem arra válaszolnak, hogy milyen
szomorú a az alkotás, hanem hogy milyen szép. Képesek kell lennünk rá, hogy élvezz ünk egy
ideális képet, amit alkottunk, anélkül, hogy hamis képként tekintenénk rá, ahhoz viszonyítva, hogy
általában vagy a valóságban milyen. A gyönyörű, bár részleges elképzelés annál értékesebb lehet
számunkra, mert tisztában vagyunk azzal, hogy az élet ritkán elégíti ki vágyainkat.
Mindenekelőtt, de Botton és Armstrong azzal érvelnek, hogy a művészet segít nekünk abban, hogy
kevésbé érezzük egyedül magunkat a szenvedésben, amelyhez a saját bánatunk társadalmi
megnyilatkoztatása -kinyilvánítása a szenvedé snek valamiféle pozitív méltóságot kölcsönöz. A

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
29
művészet nagyszerű és komoly szempontokat kínál, amelyekből feltérképezhető állapotunk,
szenvedéseink.
Az egyensúly helyreállítására is szempont. Kevesen vagyunk teljesen kiegyensúlyozottak. A
művészet kapcso latba léptethet bennünket a hiányos karakterünk sajátos tulajdonságaival ,és
ezáltal visszaállíthatja egyensúlyunkat a belső énünkben. Éhezünk az olyan műalkotások iránt,
amelyek kompenzálhatják belső bántalmainkat, és segítenek visszatérni élhető mindenna pjainkba.
Gyönyörűnek ítéljük az alkotást, amikor az átadja a hiányzó erényeket, és elutasítjuk, rútnak
tartunk olyant, ami erősít bennünk olyan hangulatokat vagy motívumokat, amelyeket úgy érezünk,
akár fenyegetnek vagy már túlterheltek, vagy akár fordíto ttan, a belső hiányosságok kifejezése is
egyfajta egyensúlyt hoz az életünkbe.
Az önismeretre tett erőfeszítéseink ellenére mindannyian részben vagy teljes rejtélyek vagyunk
önmagunknak. A művészet segít a saját cselekvéseine k és reakcióinknak megismeréséb en és
megértése ben. Vitatják, hogy az önismerethez a művészet kulcsként szolgál, ad nekünk egy külön
nyelvet a másokkal való kommunikációhoz, hogy kik vagyunk, és miben hiszünk olyan módon,
ahogyan a szavak soha nem fogják teljesen kifejezni.
Belső világun k növekedésére tett erőfeszítés is lehet a művészet. Amellett, hogy saját magunk
mélyebb ismeretét segíti, a művészet lehetővé teszi számunkra, hogy kibővítsük annak a határait
is, ami segít legyőzni az ismeretlentől való krónikus félelmünket.
Az egyik leg rosszabb hibánk és a boldogtalanságunk oka az, hogy nehezen tudjuk észrevenni, ami
mindig körülöttünk van. Szenvedünk, mert szem elől tévesztjük az előttünk lévő értékeket. A
környezetünknek állandó figyelme szükséges, hogy a rá adott válasz a műalkotáson át őszinte
legyen.27

27Alain de Botton and John Armstrong, Art as Therapy, Phaidon, 2013., The Seven Functions of Art

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
30
6. Munkafolyamat

Az alkotások nem egyetlen képből állnak esetemben, hanem több kép egymással harmonizált
egységéből. Az Adobe Photoshop program használatával saját, és szerzői jog által nem védett
képeket készítettem elő majd illesztettem egymásba, vonalakkal, formákkal és mértani testekkel
kiegészítve.
Mondanivalóm igyekeztem jelekkel, szimbólumokkal, a színekkel, és a kompozícióval belevezetni
a munkámba.
Több fotót úgy "montíroztam" össze (tehát úgy illesztettem őket egymásb a), hogy azok továbbra
is egységes képet alkottak, hog y az illesztések nyoma ne látszo n, mintha az valóban egy fotó volna,
ezért a különböző képek határoló vonalait teljesen elmostam.
A kép így valóságos hatást keltett, ugyanakkor látszott rajta, hogy a fo tó látványa ilyen formában
a való életben nem állhatott elő. Tehát törekedtem arra, hogy a végleges kép valószerűnek látszon,
ezért tökéletesen összemostam az alapanyagául szolgáló képeket.
Míg a kollázs -technikával arra törekedtem, hogy kiemeljem a kép sa ját "ragasztottságát".
Alkalmanként a kollázsokon feltűnően elkülönülő képelemek alkotnak egy képet. Ezek a képek
közel sem egységesek, és egyáltalán nem valósághűek. A lényege az, hogy megmutatja: az eredeti
képek bár különböző forrásból valók, mégis van valami kapcsolat közöttük. Így az összevisszaság
ellenére a kollázsnak mégis van valamilyen mondanivalója.
A két műfajt ötvöztem, mivel a kettő közötti határvonalat nehéz pontosan meghúzni, hiszen vannak
olyan képek, amelyeknél nem tudjuk megítélni, hogy a határok elmosása hangsúlyosabb -e, vagy
pedig a különböző források kiemelése jellemző.
Igyekeztem a sorozatot egységessé tenni, noha kevés sikerrel, mert az álmok amikből inspirálódtak
nagyon különböző érzést kívántak közölni. A képeket színben letompított am, hogy minél kevesebb
és nagyjából egyező színhasználat jellemezze őket. A képeken használtam visszatérő
motívumokat, és fehér kerettel láttam el mindet, úgy hogy a keretre kilógjon egy vagy több elem.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
31

Popeye a tengerész című álmom alapján készítettem a kollázst . Bár csak feltételezés, valőszínűleg
a komplexusaim ból a kinézetemmel, é s az evészavarommal kapcsolatos problémámból
szövődhetett az álom. Igyekeztem átadni a zöld szí n használatával az undort, a mérőszalag sárga
színét meghagytam az irigységért – amivel dacoltam, és a testrészlet a túlsúly problémáját jelképezi
vele együttesen , míg a központi szem a porondra teszi a kavargó énemet ( Man Ray – Elpusztítani
való tárgy (1923) című alkotásából használtam fel a s zemet ). Az émelygést a függőleges
vonalakkal és a körökkel próbáltam mímelni. Popeye a visszásságot szimbolizálja, amit a kedvenc
étellel szembeni undor kelt. „Érzelmek az álom kapcsán, történés: úgy éreztem figyelnek, látják
hogy eszem, undorodtam az kedv enc ételemtől, a spenóttól, de nem hagytam abba az evést,
nehéznek, földhözragadtnak éreztem magam, mintha forogna velem, kitágulna a tér,
bizonytalannak tűnt minden. ”

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
32

A Macskák az er dőben és A macska című álmaim alapján készítettem a kollázst. Magam félig
macskakává alakulva, az állati fülekkel és fél szemmel ábrázoltam , a zavart és a
megszólítottságot akarva ezzel jelképezve. Míg magam köré erdőt igyekeztem komponálni. Az
előtérben gyerekkori énem őrző -védő tekintete egyezik az arccal, a macskát a sz ekérben tolva,
mint egy fordított helyzet imitálását, szintén.
„Úgy éreztem, valaki uralkodik rajtam, el vagyok nyomva, irányítják az érzéseim, és nem
szabadulok. Egy külső hang keserűen megjegyzi, hogy csak egy macska vagyok, nem ember, és
én macskává vá lok, nem tudok ellentmondani .”
„úgy éreztem, félek, tehetetlen vagyok, de feladatom van ha választom, erőtlen, ideges, és
eredménytelen. Kiscicák voltak az erdőben, magukra hagyatva és egy görény megtámadta őket ”

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
33
7. Inspirációs források

Sandy Skoglund egy amerikai fotográfus és installációs művész, aki szürrealista, élénk színű
képekei alapján ismert. Gyakran olyan modellek vagy mozdulatlan alakok vagy állatok egy
csoportját ábrázolja, amelyek történetét ábrázolja. Legismertebb munkája az 1980 -as években
alkotott Radioaktív macskák, amelyen neonzöld macskákat ábrázol. 1946. szeptember 11 -én
született Quincy -ben, 1968 -ban diplomázott, művészettörténeti és stúdióművészeti végzettséggel.
Tanulmányait a párizsi Sorbonne és École du Louvre -en folytatta, valamint az Iowa Egyetemen.
1973 -tól 1976 -ig a Hartfordi Egyetem professzora volt, majd a New Jersey -i Rutgers Egyetemen
tanított. Munkái számos múzeumi gyűjteményben vannak kiállítva, köztük a Chicagói Kortárs
Fotográfiai Múzeumban, a San Francisco Modern Művészet i Múzeumban és az Ohio Ohio
Daytoni Művészeti Intézetében.28

Sandy Skoglund

28 http://www.artnet.com/artists/sandy -skoglund/

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
34

Sandy Skoglund
29Sandy Skoglun

29
http://www.slate.com/blogs/behold/2015/12/08/sandy_skoglund_creates_coll ages_using_photos_of_new_york_i
n_her_series_true.html?via=gdpr -consent

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
35
Bibliográfia

Meddis, Ray, Mesopotamian Dream Beliefs, 2010., https://dreamhawk.com/dream –
encyclopedia/mesopotamian -dream -beliefs/
Sigmund Freud, Álomfejtés, Helikon, Budapest, 2016.
Northwestern University research, Journal of Neuroscience,
http://articles.latimes.com/2013/apr/13/science/la -sci-sn-dream -memory -20130412, 2013

Joe Griffin and Ivan Tyrrell, Why we dream: the definitive answer, HG Publishing, UK,
Chalvington, 2014., 13. old.

Brain Basics: Understanding Sleep, Office of Communications and Public Liaison, 2017.,
https://www.ninds.nih.gov/Disorders/Patient -Caregiver -Education/Understanding -Sleep

Alice G. Walton, Dreams Can Heal M ental Wounds, 2011. ,
https://www.theatlantic.com/health/archive/2011/12/dreams -can-heal-mental -wounds/249672/

Kristian Marlow, Solving Problems in Your Dreams, 2015.,
https://www.psychologytoday.com/us/blog/the -superhuman -mind/201508/solving -problems -in-
your-dreams

Alice Lyzcia és Priyam Gupta, https://www.sleepaquarium.org/articles/2017/7/8/the -historical –
employment -of-dreams -in-art, 2017.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hipnag%C3%B3gia

https://hu.wikipedia.org/wiki/Andal%C3%BAziai_kutya

Kristy Pucko, h ttp://mentalfloss.com/article/62725/15 -things -you-didnt -know -about -persistence –
memory, 2018.

Ben Goldberger, Paul Moakley and Kira Pollack, The Most Influential Images of All Time,
http://100photos.time.com/photos/philippe -halsman -dali-atomicus

Bányász Judit, Vizuális megjelenítés: montázs, kollázs, különböző technikák, Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési Intézet,
http://kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/4_0991_tartalomelem_031_munkaanyag_100430.
pdf

Szabó Éva, Festőiskola – a kollázs és a montázs,
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/festoiskola -a-kollazs -es-a-montazs, 2004.

C. G. Jung, The Archetypes and the Collective Unconscious, Prinston Paperback Printing,
Prinston, 1968., 160. old.

Imaginea narrativă a visului – Az álom narratív képe
36
Yuan -Ling Hsu, Fong -Gong Wu ,Dream journal design for cre ative inspiration recording,
Taiwan, 2015, 2. old.

Alain de Botton and John Armstrong, Art as Therapy, Phaidon, 2013., The Seven Functions of
Art

http://www.artnet.com/artists/sandy -skoglund/