Szövegértés-szövegalkotás [617584]

KOMP 2.

Szövegértés-szövegalkotás

TANÍTÓI
KÉZIKÖNYV

módszertani útmutatóval

Szavakon innen, szavakon túl
Olvasókönyv 2. osztályosoknak, 1–2. kötet

Beszéd és olvasás 2.
munkafüzet 2. osztályosoknak

Beszéd és anyanyelv 2.
Nyelvtan-helyesírás tankönyv 2. osztályosoknak

Beszéd és anyanyelv 2.
Nyelvtan-helyesírás gyakorló 2. osztályosoknak

Írás 2.
munkafüzet 2. osztályosoknak

Műszaki Kiadó, Budapest

2

írta:

szerkesztette:

© N. Császi Ildikó, Cs. Nagy Lajos,
Jegesi Krisztina,Kó ródi Bence, 2012
© Műszaki Könyvkiadó Kft., 2012

Kiadja:
Felelős kiadó:

Felelős szerkesztő:

e-mail:
honlap:

N. Császi Ildikó, Cs. Nagy
Lajos, Jegesi Krisztina, Kóródi Bence Kóródi Bence

Műszaki Könyvkiadó Kft.
Orgován Katalin ügyvezető igazgató Bosznai Gábor

[anonimizat]

www.muszakikiado.hu

3TARTALOM

Olvasás és írás

Komplex tantárgy – komplex képességfejlesztés

Szövegértés-szövegalkotás a 2. évfolyamon (N. Császi Ildikó–Kóródi Bence) ………………. 4
A tantárgyi integráció …………………………………. ……………………………………………………… ..5
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejleszt ése ……………………………6
Az írott szöveg megértése, az olvasás ……………………. ……………………………………………….8
A tankönyv olvasmányai …………………………………. ………………………………………………….. 11
Az olvasástechnika fejlesztése ………………………….. …………………………………………………. 14
Az olvasási készség fejlesztése …………………………. …………………………………………………. 18
A szövegértés fejlesztése ………………………………. …………………………………………………….. 1 9
A szövegek feldolgozása ………………………………… …………………………………………………… 17
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése …………………….. ………………………………………………. 24
A tanulási képesség fejlesztése …………………………. …………………………………………………. 24

Az olvasástechnika és a szövegértés
kapcsolatrendszere a 2. évfolyamon (Jegesi Krisztina) ……………………………………26
Bevezetés……………………………………………… ……………………………………………………… ……. 26
A 2. évfolyam szövegértés ta nkönyvcsaládjának részei ………. ………………………………….. 27
Szavakon innen, szavakon túl… Olvasókönyv 2. osztályosoknak, 1– 2. kötet ……………… 27
Beszéd és olvasás 2. munkafüzet …………………………. ………………………………………………. 28
Beszéd és anyanyelv – Nyel vtan-helyesírás tankönyv
és gyakorló 2. osztályosoknak …………………………… …………………………………………………. 32
Írás munkafüzet 2. osztályosoknak ……………………….. ……………………………………………… 33
Képességfejlesztés és olvasás …………………………… ………………………………………………….. 34
Óravázlatminták ……………………………………….. ……………………………………………………… .. 48
Olvasmányfeldogozások ………………………………….. …………………………………………………. 52
Óravázlatok …………………………………………… ……………………………………………………… ….. 56

Szerkesztői utószó (Kóródi Bence) ……………………………………….. …………………………….. 71
Olvasás – függelék …………………………………….. ……………………………………………………… . 77
Felmérők, összefoglaló feladatsorok ……………………… ……………………………………………… 71
Tanulói anyag …………………………………………. ……………………………………………………… …. 96

Tanmeneti ajánlás – olvasás …………………………………………………….. ……. 123
Tanmeneti ajánlás – írás …………………………………………………….. …………… 183

4Nyelvtan-helyesírás

Bevezetés …………………………………………….. ……………………………………………………… . 201
Koncepció …………………………………………….. ……………………………………………………… 203
Fejlesztendő képességek ………………………………… ……………………………………………… 205

A tananyag felépítése, tartalma, kompetenciafejlesztés, feladat bank ………………. 214
1. felmérő …………………………………………………………………………… 251 2. felmérő …………………………………………………………………………… 271 3. felmérő …………………………………………………………………………… 282 4. felmérő …………………………………………………………………………… 290

Helyesírási szószedet …………………………………………………………… 313

Szerkesztői utószó – Nyelvtan (Kóródi Bence) . ………………………………………… 317

Szakirodalom ………………………………….…………………………………………327

Tanmeneti ajánlás – nyelvtan …….………………………………………….. 328

5
Olvasás és írás
Komplex tantárgy – komplex képességfejlesztés

Szövegértés-szövegalkotás a 2. évfolyamon

Kézikönyvünk célja, hogy bemutassa a tantárgyi integráción alap uló olvasókönyv, a hozzá
kapcsolódó olvasás munkafüzet, a nyelvtan tankönyv és gyakorló munkafüzet, valamint az
írás munkafüzet alkalmazásának lehetőségeit a 2. évfolyamon. A kézikönyv egyrészt a KOMP
oktatási program és taneszközrendszer 2. évfolyamra vonatkozó e lméleti hátterét, másrészt a
gyakorlati megvalósíthatóságot mutatja be módszertani javaslato kkal. A tankönyvekből és a
munkafüzetekből vett példák bemutatása illusztrálja, hogyan val ósulhat meg a tanítási órákon
a képességfejlesztés; a mindenna pi gyakorlatban jól alkalmazhat ó feladatok, játékok pedig
ötleteket adnak a tananya g változatos elsajátításához.
A tanítás során eltöltött évek alatt minden tanító gazdag módsz ertani kultúrára tesz szert,
melyet a saját személyiségének megfelelően alakít munkája során . A könyvben szereplő
feladatok, játékok között vannak olyanok, amelyeket feltehetően s o k a n i s m e r n e k , á m a z
olvasástanítás során egy új abb aspektusuk tárul fel.
A 2. osztályos KOMP tankönyvcsalád messzemenőkig figyelembe ves zi azt, hogy az első két
iskolai évet bevezető szakasznak tekintjük, amely szakasz előké szíti a gyerekeket az iskolai
tanulmányokra. Az óvodai játékos tevékenységekből fokozatosan v ezetjük át a gyerekeket az
iskolai tanulás szervezeti kerete ibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Ettől sem az
első, sem a második évben nem kívánunk eltérni. Cselekvésközpon tú tevékenykedtetéssel
fenntartjuk az iskolába került gye rmek természetes tanulási mot iváltságát, továbbfejlesztjük a
megismerés és a megértés iránti érdeklődését és nyitottságát. E záltal tudunk kedvező
feltételeket teremteni a természetes fejlődési, érési folyamato k kiteljesedéséhez, kellő időt
engedve a tanulási feladatok ps zichológiai feltételeinek beérés éhez. Személyre szóló
fejlesztéssel és értékeléssel es élyt teremtünk továbbá a sikere s iskolai pályafutás, valamint az
élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egysé ges műveltségbeli alapok
megszerzéséhez. Ezzel alapozzuk meg a kulcskompetenciák kifejlő désének folyamatát.
A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó j ellegű, sokrétű
feladatrendszerből álló és több ké sőbbi tantárgy alapjait is fe lölelő komplex tantárgy. A
magyar nyelv és irodalom mindemellett elsősorban az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének
legfőbb eszköze, műveltségterüle ti összetettségéből adódóan azo nban többféle
kulcskompetencia fejlesztéséhez teremt feltételeket: kitüntetet ten kapcsolódik például az
ember és társadalom, ember és környezet, a művészetek, valamint az informatika
műveltségterületéhez. Célunk a komplex ismeretszerzés megvalósítása, az önálló gondol kodásmód kialakítása, a
rendszerszerű tanulás megalapozása, az alkotási vágy és kreativ itás felkeltése és fenntartása
az önálló feladatvégzések és a közös munka során. A tantárgyak közötti integráció egyaránt
biztosítja a tanulók számára a természet- és társadalomtudomány i, valamint az anyanyelvi
ismeretek és a művészetek könnyebb megértését, az összefüggések felismerését. A manuális
tevékenységek az alkotás örömét nyújtják a gyermekeknek, sikeré lményt biztosítanak. Ez
segíti a tanulási, megismerési vágy folyamatosságát. Az ismeret szerzés folyamatában, a
tananyag feldolgozásának módjában a kapcsolatok felismerése, az összefüggések megértése
kerül előtérbe. Meggyőződésünk szerint csak ezen a módon tud az oktatás megfelelni az új

6kihívásoknak, így valósulhat meg leginkább a kompetencia alapú oktatás a gyakorlatban. Az
ismeretelsajátítás folyamatában az élményeken, tapasztalatokon alapuló önálló ismeretszerzés
képességének kialakítása, az érde klődés folyamatos fenntartása, a gyermekek
tevékenykedtetésének megvalósulása és az elemző-kritikai szemlé let kialakítása a
legfontosabb cél.
A tantárgyi integráció célja:

• a gyermeki érdeklődés folyamatos fenntartása, • a tantárgyi tartalmak összehangolása, • az ismeretek több szempontú megközelítése, • az összefüggések felismerése, • a rendszerszerű gondolkodás megalapozása, • a természet megismerése, tisztelete, • a természet és az ember kapcsolatának bemutatása, • a művészeti tevékenységek rév én az alkotásvágy felkeltése.
Az anyanyelvi oktatás célja, hogy a gyermekek az anyanyelvüket tudatosan, egyre
pontosabban használják gondolataik, érzelmeik adekvát kifejezés ére – változatos interakciók
során, különféle kommunikációs h elyzetekben. Az anyanyelvi okta tás célja továbbá a szóbeli
és írásbeli kifejezésmód megalapozása és fejlesztése, amely el engedhetetlen a társakkal és a
felnőttekkel való kommunikáci ó során a gyerekek számára.
Az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetencia fejlesztésével az általános iskola kezdeti
időszakában, bevezető szakaszában új nyelvhasználati-kommunikác iós tevékenységeket
(olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertetünk meg és gyak oroltatunk a gyermekekkel, az
ösztönös nyelvhasználatukat fokozatosan és megtervezett módon a tudatos nyelvhasználat
irányába tereljük. Folyamatában a családi és az óvodai anyanyel vi nevelés eredményeiből
indulunk ki, és ezekre alapozva, intenzíven fejlesztjük a szöve gértés és szövegalkotás
képességét. Az olvasás, az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának bevez ető és kezdő időszakában a
szokásosnál is nagyobb szerepe va n az egyéni különbségek figyel embevételének, a
differenciált fejlesztésnek . Ennek alkalmazásával érhetjük el, hogy minden tanuló egyenlő
esélyekkel indulhasson el az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés megfelelő szintű
elsajátításának útján, és a tanul ás folyamata élmény, örömteli tevékenység, illetve sikerek
forrása lehessen valamennyi gyere knek. Az egyéni különbségek fe jlesztésekor az alábbi
alapkészségek fejlesztésére fektetjük a hangsúlyt:

• figyelem • emlékezet • gondolkodás • beszéd • ritmus • mozgás • tájékozódás • képzelet • kommunikáció

7A tanulók fejlettségét és fejlesztési szükségleteit figyelembe véve, differenciált tervezéssel és
tanulásirányítással fokozatosan növeljük a terhelést és a telje sítményelvárásokat. A tanítási
tartalmak feldolgozásának folyamatát a tanulók együttműködésére építjük, bevezetjük a
kooperatív technikákat, melyekkel a gyermekek korábban ösznösen is éltek együtt
megoldandó kérdések, feladatok, pr oblémák során. Minél korábban ismertetjük meg a
gyerekekkel az együttműködést, a nnál jobb, ez ugyanis idősebb k orban már nehezebben
pótolható. Élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel,
kreativitást ösztönző feladatokkal fejlesztjük a kulcskompetenc iák összetevőit, az alapvető
rutinokat, képességeket és alapké szségeket. Mindeközben formálj uk a helyzetekre szabott
lehetséges attitűdöket, közvetítj ük az elemi ismereteket. Ezzel tanulási és magatartási
szokásokat alakítunk ki. Megtapas ztaltatjuk az ismeretszerzés k orszerű forrásait, azok
eszközként való felhasználásának módját, megtanítjuk és gyakoro ltatjuk az elemi tanulási
módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ism ereteit rendszerbe
szervezzük, aktivizálj uk a már megszerzett tudást az új tanulás i feladatok megoldásához.

Fejlesztési követelmények

1. A beszédkészség, a szóbeli szövegal kotás és a meg értés fejle sztése

Az iskolába lépő gyermekek anya nyelvüket ösztönösen használják. Az iskola feladata az,
hogy a társadalmi együttműködéshez szükséges tudatos nyelvhaszn álatot kialakítsa,
létrehozza. Ennek a feladatnak éppúgy szerves része a beszéd op timális hangzásának
megalapozása, mint a kommunikációs képességek alakítása és az u dvarias nyelvi magatartás
megtanítása. A beszédkészség, a megértés és a szóbeli szövegalkotás fejleszt ése folyamatos feladat. Ennek
különös jelentőségét az adja, hogy e képességcsoport jelenti az alapját és kiinduló pontját
valamennyi újonnan megtanulandó nyelvi tevékenységnek. Ennek fe jlettsége döntően
meghatározza a gyermek társadalmi beilleszkedését, kortársaival való kapcsolattartásának és
iskolai tanulmányainak sikerét. Ezért különösen fontos a kultur ált nyelvi magatartás
megalapozása mintaadással, szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos
gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. Kiemelt feladat t ovábbá a szókincs folyamatos
bővítése, pontosítása és aktivi zálása olvasással, szövegértelme zéssel, szövegalkotó
feladatokkal, valamint a narráci ó ösztönzése, gyakoroltatása.
A sikeres és eredményes kommunikáció érdekében a gyermekeket a társakkal való
együttműködésre, mások véleményének meghallgatására, értelmezés ére szoktatjuk.
Ráirányítjuk a figyelmüket a partner beszédének értelmi és érze lmi tartalmára, a nonverbális
közlések jelentésére és jelentőségére is. Buzdítjuk a gyermeket saját véleményük érthető
megfogalmazására, a beszédhelyzetnek megfelelő rugalmas nyelvi alkalmazkodásra. Ennek
gyakorlására a gyerekek például mindennapi élményeikről számolh atnak be. Az
olvasókönyvek eseményképei különösen jó lehetőséget adnak egy-e gy ilyen beszélgetésre.
Ezen kívül beszámolhatnak különböző megfigyeléseikről, tapaszta lataikról, vagy akár egy-
egy könyvtári gyűjtőmunkájukról is. Felhívjuk a figyelmüket, hogy mennyire fontos a hallgatósággal való kapcsolattartás a
memoriterek szöveghű megszólaltatása közben. Továbbá különféle dramatikus formákat
ismertetünk meg és játszatunk el velük. Meséket, dialógusokat j eleníttetünk meg bábozással

8vagy dramatikus játékokban. Elemeztetjük a mindennapi élet külö nböző helyzeteit,
konfliktusait; ezeket – párokban vagy csoportokban − el is játs zatjuk a tanulókkal. Az efféle
szituációs játékokban ügyelnünk ke ll arra, hogy a szereplők a k onkrét helyzetnek megfelelő
nyelvi fordulatokkal kommunikáljanak. A szerepjátékok fejleszti k az improvizációs készséget
és a beleélést, a nyelvi magatartásformák megfelelő alkalmazásá t. A népi gyermekjátékok,
népszokások a hagyományok és az egyetemes kultúra megőrzésére n evelnek.
Hangsúlyozzuk azonban, hogy a szövegértés tanításának feladatre ndszere függ egyrészt az
életkori sajátosságoktól, másrészt az iskola típusától is. Az e lső négy évfolyamon a szóbeli
fejlesztésre fektetünk nagyobb hangsúlyt, mivel az írás eszközs zintű használata csak a
négyéves szakasz végére alakul ki. Emiatt ebben az életkorban a szövegalkotás elsősorban
mintautánzást jelent. (De természeten a 3–4. évfolyamon már az írásbeli szövegalkotás
fortélyainak alapjait is elsaj átítják a gyerekek a korszerű, a kommunikációelméletre ÉS A
funkcionális nyelvhasználatra játékos formában építő fogalmazás (Kreatív írás) taneszközök
használatának segítségével.)
A beszéd hangzásbeli összetevőine k fejlesztésében kiemelt szere pet kap:

• a beszédhangok felismerése és helyes ejtése,
• az auditív memória-figyelem, • a helyes beszédtechnika, • a beszédlégzés, • az artikuláció, • a beszédtempó, • a hangsúly, • a hanglejtés.
Ezeket az összetevőket folyama tos fejlesztéssel gyakoroltatjuk különböző feladatokban,
mondókákban és versrészletekben, ill etve az élőbeszéd fejleszté se során is.

A beszédértés, szövegalkotás képességének fejlesztése a követke zőket érinti:

• beszédpercepciós képesség, • gondolkodás, • a magabiztos, tudatos, kreatív önkifejezés megteremtése, • a választékos, nyelvi eszközökben gazdag, kulturált stílus ki alakítása
különböző kommunikációs helyzetekben, • a kommunikációs igény motiv álása, a kommunikáció segítése,
• a beszédfejlődés hátrányainak, valamint a kognitív funkciók s érülésének
kompenzálása, • a szókincsbővítés, a kifejezőképesség komplex fejlesztése (a verbális és
nonverbális kommunikáció eszkö zeinek és kódjainak, a különböző
információhordozók üzeneteinek megértése, feldolgozása).

A szövegalkotás tanításának rés zterületei és feladatrendszere:

• szóbeli kommunikációs gyakorlatok végzése, • általános szövegszerkesztési gyakorlatok végzése, • különféle szövegtípusok műfaji sajátosságainak megtanítása,
• különféle szövegtípusok szer kesztésének gyakoroltatása,

9• a kommunikációval, szöveggel és stílussal kapcsolatos elmélet i ismeretek.

A szövegalkotás tanításának módszerei:

• induktív módszer: szövegminta vizsgálata után általánosítunk, majd a lépésről
lépésre megszerzett ismereteket összefoglaljuk, és gyakorlatokb an újraépítkezve
alkalmazzuk. Hasonlóságokat és különbségeket fedezünk fel, majd adott feladat
elvégzése során ezeket újraépítkezve alkalmazzuk. • heurisztikus módszer: tevékenykedtető feladat után általánosí tunk. Konkrét
példákból kiindulva, kérdések és feladatok megoldásán át jelens éget fedeztetünk
fel, fogalmazunk meg és alkalmazunk hasonló helyzetek megoldásá ra.
A szövegtípusok tanításához ajánlott induktív munkamenet:

1) az adott szövegtípust bemutató mintaszövegek tanulmányozása, elemzése, a
mintaszöveggel kapcsolato s feladatok megoldása,
2) a szövegtípusra jellemző által ános sajátosságok feltárása és megfogalmazása,
3) részfeladatok a szövegtípus alkotásával kapcsolatban (pl. sz ógyűjtés, vázlat
készítése, kulcsszavak keresése) 4) a teljes szöveg önálló megalkotás a (kreatív történetalkotás)
A drámajátékok:
1) elősegítik az átélést, a z olvasottak befogadását,
2) tevékenységei megkönnyítik a kapcsolatteremtést és az együtt működést,
3) fejlesztik a mozgáskultúrát, 4) természetes helyzeteket kínálnak
• a szövegalkotáshoz, • a kreativitás fejlesztéséhez, • a beszéd és a testbeszéd (a nonverbális kifejezőeszközök has ználatának
és megértésének) gyakorlásához, összhangjuk alakításához.

2. Az írott szöveg megértése, az olvasás

Ez a fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendsze rének eszközszintű elsajátítását
és használatát. Hangsúlyozzuk, ho gy az első olvasási sikerek me ghatározó erejűek az
olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában.
Ezért a tanulók egyedi sajátossága ira tekintettel, differenciál tan kell megszervezni az
olvasástanulás folyamatát. A technikai eszközök elterjedésév el a kommunikáció a szóbeliség irányába tolódott el. Az
írások nagy része sablonok alapján készül, a boltban kapott nyu gtától kezdve a biztosítóval
kötött szerződésen át egészen a különböző áruk vásárlására bizt ató szórólapokig. A telefon
kiszorítja a levélírást, a multimédiás eszközök a könyvolvasást , amely pedig az írott
szöveggel való találkozásnak mind mennyiségileg, mind minőségil eg a legfontosabb színtere.
A gyakorlati tapasztalat azt m utatja, hogy a könyvolvasás mint szórakozási forma – s
korábban éppen a szórakozás, élmény- és tudásszerzés volt a kön yvolvasás legfőbb
motivációja – a multimédiás eszkö zök, a televízió hatására szin te teljes egészében megszűnt.

10A megváltozott körülmények miatt olyan emberi tulajdonságok, ké pességek kerülnek
előtérbe, mint a kreativitás, a változó körülményekhez történő dinamikus alkalmazkodás, az
önellenőrzés, a folyamatos önképz és, az elvárásoknak történő me gfelelés, sorsunk, jövőnk
alakításának képessége. Mindeze k összefüggésben állnak az életh osszig való tanulás
koncepciójával, s az ehhez szükséges szövegértő képességgel. A nemzetközi és a hazai
felmérések eredményei újból és újból megerősítik: a tanulók és a felnőttek felének-
harmadának az elvárható képest alacsony, illetve nem megfelelő a szövegértő képessége.
A Magyar Olvasástársaság 2005-ös a datai alapján az írni-olvasni tudók 25%-a küzd olvasási
és szövegértési nehézségekkel. A nemzetközi átlaghoz képest Mag yarországon tízszeres (30-
40%-os) a diszlexiás tünetekkel küzdők száma. A POTE Magatartás tudományi Intézetének
komputeres neuropszichológiai vizsgálatai alapján a gyerekek mi ntegy 10-15%-a speciális
tanulási tréningre szorul. A pr oblémás diákok nyolcvan százalék a fiú. Az intézet vezetőjének
becslése szerint minden tizedik gyerek a bukás határán van, eze knek a diákoknak pedig
körülbelül 80%-a diszlexiás. A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai
Központ tapasztalatai szerint a gyermekek 30-40%-a küzd tanulás i zavarokkal az országban.
A túlnyomó többség azonban úgymond szerzett vagy áldiszlexiás. Ez a probléma kisiskolás
korban nehezen különböztethető meg a valódi diszlexiától. Mindk ét esetben makacs
betűtévesztések, szótagkihagyások és -keverések,valamint a tart alom meg nem értése jellemzi
az olvasást. A diszlexiás tünetek jó alibit szolgáltatnak a tan ítóknak arra, hogy a nehezen
tanuló gyerekekkel ne kelljen f oglalkozniuk, és a nevelési taná csadók, fejlesztő pedagógusok
gondjaira bízzák őket. Ezzel szemben az enyhe tüneteket – mint minden civilizációs
betegségét – korai kezeléssel teljesen meg lehet szüntetni, de a súlyosak is nagymértékben
korrigálhatók. Az áldiszlexia kialakulásához nagyban hozzájárul , h a a c s a l á d b a n n e m
beszélgetnek eleget, illetve ha a gyermek aktív szókincshasznál ata helyett passzív
tevékenységekkel – például té vénézéssel − tölti idejét.
További problémát jelent, hogy az óvodákban a szűrések alkalmáv al nem vizsgálják
automatikusan a gyerekek aktív szókincsét, beszédfejlettségét, csupán a „klasszikus”
beszédhibákra koncentrálnak, amelyeket egyébként a gyermekek le gtöbbje – életkora
előrehaladtával – egyébként is kinőne. A zavarok másik fő okozó ja az, hogy az iskolai tanítás
hamarabb kezdődik meg, mint ahogy egy mai átlagos gyermek látás i é s h a l l á s i f e j l ő d é s e –
éppen a botrányosan kevés aktív t evékenységük: a kevés „valódi” , azaz aktív tevékenységen
alapuló játék, mozgás, interakció stb. miatt – elérné az olvasá shoz, íráshoz szükséges szintet.
A kézfejcsontozat is csupán hété ves korra válik alkalmassá az í rómozgás végzésére.
Végezetül a pedagógusok – gyakran a szülői vagy az iskola felől érkező elvárások nyomására
és bizonyos tankönyvek tanmeneteit követve – túl gyors ütemben tanítják az olvasást és az
írást. Megfelelő fejlesztés nélkül az onban a diszlexia problémájával v agy olvasási zavarokkal
küszködő gyerekeket az fenyegeti, hogy felnőtt ko rukra funkcion ális analfabétává váljanak, és
a legelemibb helyzetekben se t udjanak eligazodni. A funkcionáli s analfabetizmus olyan
műveltségi állapot, amelyben az írás-olvasás képességének a szi ntje egyre kevésbé teszi
lehetővé az új információk befogadását és közlését, az új tudás megszerzését, feldolgozását és
kezelését, a személyközi interakciók lebonyolítását. Az elnevez és az írás-olvasás funkcionális
ellehetetlenülésére utal. A funkc ionális illiteráció többnyire egy folyamat, amelynek
végpontja az írás- és olvasásképe sség szinte teljes elvesztése, kezdete pedig az ezekhez
kapcsolódó részkészségek elbiz onytalanodása. Az olvasási problé mákkal küszködőknek egy

11szerződés aláírása is kockázatos vállalkozás lehet (egyes szolg áltatók pedig kifejezetten jól
járnak ezzel, és visszaélnek az ügyfelek írástudatlanságával). A mai világban viszonylag jó
nyelvi kompetencia és számottevő ismeretanyag, illetve általáno s tájékozottság érhető el írás-
olvasás nélkül – elsősorban a te levízió segítségével –, a funkc ionálisan illiterátus emberek
szóbeli teljesítménye alapján a környezet gyakran nem is sejti, hogy írásban akár egy-két
épkézláb mondat létrehozására is képtelenek. Az olvasási készség szintjét jól jellemzi az, hogy az olvasás e redményessége milyen
mértékben tud függetlenedni az ol vasott szöveg tipográfiai sajá tosságaitól. Kutatások
igazolják, hogy főként a kisiskolás ok olvasási sebességének és szövegértésének
eredményességét meghatározóan befolyásolja a betűméret. A kutat ásban bebizonyosodott,
hogy a betűméret még a nyolcadikosok olvasásértési teljesítmény ére is jelentős hatással volt:
a nagy betűs szövegeke t 20-40%-kal eredményesebben olvasták (Gó sy Mária: Az olvasásértés
függősége a vizuális információ sa játosságaitól. In: Zoltán And rás (szerk.): Nyelv, stílus,
irodalom. Köszöntő könyv Péter Mi hály 70. születésnapjára. Buda pest, 1998., pp. 173-8.). A
betűmérettől való függetlenség valószínűleg a 14 éves kor fölöt t sem válik általánossá: az
átlagos olvasó ilyen irányú érzékenységére látszik utalni az a jelenség, hogy az elmúlt 10-15
év során mintegy észrevétlenü l egy pontnyit – 10-ről 11 pontra – nőtt a könyvnyomtatásban
általánosan alkalmazott betűméret (vö: Benczik Vilmos: Nyelv, í rás, irodalom. Trezor Kiadó,
Budapest, 2001). A betűző olvasáskészségnek köszönhetően minden magyar szót el t udunk olvasni (azaz
képesek vagyunk dekódolni őket), ez azonban rendkívül időigénye s és fárasztó, mivel
ilyenkor a betűző olvasás köti le a figyelmet, az energiát a sz öveg megértése helyett, így pedig
lehetetlenné válik az olvasás funkcióinak: az élményszerzésnek, az informálódásnak, a
tudásszerzésnek az érvényesülése . A gyakorlott olvasó a gyakori szavakat kibetűzés,
silabizálás nélkül, ránézéssel, rápillantással, mintegy rutinsz erűen ismeri fel a másodperc
törtrésze alatt, ez külön figyelm et, erőfeszítést tőle nem igén yel. Ennek köszönhetően az
olvasó a szöveg tartalmára összpontosíthat. A gyakorlott olvasóvá válás két alapvető előfeltétele a jól beg yakorolt, jól működő betűző
olvasáskészség és a folyékony (automatikus, rutinszerű, vizuáli s szórutinokkal megvalósuló)
szóolvasó-szófelismerő készség. A szógyakorisági kutatások alapjá n ismertté vált, hogy a köznye lvi szövegek szókészletének
95-96%-a mindössze a leggyakoribb ötezer szóból variálódik. Az olvasáskutatások szerint a
gyakorlott olvasót nem zavarja, ha a szövegszók némelyikét, leg feljebb 4-5%-át jól működő
betűző olvasással tudja csak felismerni. A vizuális szófelismerés alapkutatási eredményei Nagy József sz erint a szófelismerés három
alapmodelljét (és azok v áltozatait) kínálják:
1. A szeriális modell (azaz a betűző olvasás) a szó betűinek egymást követő felismeré sével,
egységbe foglalásával működik. 2. A betű alapú párhuzamos modell úgy működik, hogy a másodperc törtrésze alatt
felismerünk néhány, a szóra legjellemzőbb betűt, ezeket egyidej űleg, párhuzamosan észleljük.
3. Az alaki párhuzamos modell a betűszavak vizuális alak jának, rajzolatának néhány
jellegzetes elemét használja. Elvileg a fonematikus írást haszn áló nyelvek is olvashatóak

12lehetnének az alaki párhuzamos modell szerint, ebben az esetben azonban minden szó jelét
külön-külön kellene megtanulni. Így elveszítenénk a fonematikus írás hihetetlen előnyét, mely
szerint csak a betűket és összeo lvasásukat kell megtanulni, ezá ltal milliónyi szó bármelyikét
el tudjuk olvasni (vö. Nagy József: Gyakorlott olvasóvá válhat-e mindenki?
http://www.csodaceruza.com/cikk_nagyjozsef.htm). Az értő olvasás fejlődésében f ontos szerepe van a szöveggel val ó foglalkozásnak. Ennek
során a gyerekek a művészi és ismeretterjesztő szövegek elsődle ges megértésén túl a mélyebb
tartalmi rétegeket kibontó szöve gelemzést is gyakorolják a taní tó irányításával. A fejlesztés
eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megér tse tankönyvei szövegének,
a feladatok utasításainak lénye gét, pontosan emelje ki a szöveg ből az információkat, és
eredményesen használja fel őket új feladathelyzet megoldásában is. Az olvasási képesség
fejlesztésének további feladata az 1–4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és
kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejle sztése, a kifejező felolvasás
gyakoroltatása is. Az olvasástanulás is elsősorban a gyermek élőbeszédére épül. Az olvasni tudás a jelek
megfejtését, a szöveg „üzenetének” megértését jelenti. Ennek ér dekében
• lehetőséget adunk arra, hogy a kezdő olvasás szakaszában a gy orsabban és
lassabban fejlődő gyermekek egyaránt sikerhez jussanak – az els ő negyedévben
szótagolva olvashatják a gyerekek az szövegeket;
• lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek az olvasás elsaj átításában saját
tempójuk szerint haladhassanak – a tanév elején és közben is fo lyamatosan
olvasási készségfejlesztő órákon betűdifferenciálásokkal, külön féle szótípusok
olvastatásával igyekszünk elkerül ni a diszlexia-áldiszlexia kia lakulását;
• rövid szavak, szófejlesztések olvasása kapcsán alapozzuk meg a szövegértést;
• felkeltjük az érdeklődést az írott szöveg tartalma iránt;
• a felfedezés örömének átélését biztosítjuk mese- és vershallg atással, korai
könyvhasználattal; • az olvasástanulás első pillanatától az olvasás céljára: az ol vasottak megértésére
helyezzük a hangsúlyt; • értelmetlen betűkapcsolatokat csak szükséges mértékben olvast atunk;
• a hangos olvasást az értő néma ol vasás képességére alapozzuk;
• olvasásra ösztönző légkört teremtünk; • igényes és érdekes szövegvála sztással ösztönözzük, hogy az in formáció
motiválja az olvasást.

Az olvasókönyv olvasmányai

Kétkötetes tankönyvünkben a szövege ket témakörök szerint rendez tük el. A témák,
melyekhez az alkotásokat válogatt uk, a gyerekek életkori sajáto sságainak figyelembevételével
kerültek gondolkodásunk középpontjába, az ő érdeklődésük felkel tését, motiválásukat
célozzák. Törekedtünk arra, hogy a szövegek által közvetített i smereteket élményszerűvé, s
ilyenformán a kisiskolások számára könnyen befogadhatóvá tegyük . A jellegzetes életkori
élményekhez kapcsolható tematikus felosztás segíti, hogy a szöv egek valóban az olvasókhoz
szóljanak, hogy a gyerekek személyes élményei, fantáziái minél többször kerüljenek előtérbe;
kíváncsiságuk felébredjen, bevonódj anak az olvasott szövegek vi lágába, és ily módon az
olvasás élménnyé váljon számukra. Többször előfordul, hogy az i rodalmi olvasmány
előkészítő szakaszában a témához kapcsolódó rövid, ismeretterje sztő szöveget is közöltünk.

13Ezáltal lehetőség nyílik különböző szövegtípusok vizsgálatára, a többféle információszerzésre
is. A kisgyermek világképe, mese- és fantáziavilága mellett hangsúl yt fektettünk a kaland, az
izgalom, a rejtély, a humor és az irónia szerepére is. Árnyalta bbak a konfliktushelyzetek, a
különböző lelkiállapotok ábrázolása, s a fantázia is nagyobb te ret kap, különösen Zalán Tibor
író jutalommeséinek a mai ilyen korú gyermekek problémahelyzete it ábrázoló szövegeiben.
Több olyan szöveggel is találkozhatnak a gyerekek, amelyek elmé lyülésre, önvizsgálatra,
önismeretre adnak alkalmat. Mindké t kötetben dominálnak a magya r irodalom kincsei, de −
főként a mesék világában – más népek, kultúrák felé is ablakot nyitottunk. A mesék többsége
alkalmas különböző emberi tulajdonságok, viselkedési minták, er kölcsi dilemmák
körüljárására. Szövegük dramati kus játékokkal történő feldolgoz ása során a gyerekek nem
valóságos (vagyis fiktív, elképz elt) körülmények között, másval aki bőrébe bújva teremtenek
kapcsolatokat, élnek át érzelmeket, értékelik cselekvéseik köve tkezményeit. A szövegekhez
számos olyan feladat kapcsolódik, amely dramatikus játékra vagy bábozásra szólít fel. A
dramatizálás is fejleszti a szövegértő képességet, emellett jel entős személyiségformáló jellege
is van. A zárkózott tanulók megnyilatkozását segíti, ha szerep vagy bábok mögé bújhatnak.

Igyekeztünk a fiúknak és a lányoknak is érdekes témákat, élethe lyzeteket, kalandokat,
különféle lelkiállapotokat tükröz ő szövegeket találni (a Zalán- szövegekben az 1. évfolyamot
követően is felbukkanó másodikos ike rpár lány- és fiútagja tört énetei mellett is), hogy
mindkét nemnek legyen alkalma a szerepbe lépésre, az azonosulás ra.
Rövid, a tanulók által jól érthet ő szövegeket olvastatunk, amel yek témája megfelel a
korosztály érdeklődésének, fenntar tja a tanulók olvasási kedvét . A szókészlet jelentős
hányada a tanulók aktív szókincsének részét képezi, azonban az olvasmányok lehetőséget
nyújtanak a szókincs fejlesztésére is. Az olvasmányok előtt az olvasmány-előkészítő
szakaszban, játékos feladatokba ágyazva közvetlenül, illetve a kisszótárban a könyv végén
megtalálható azoknak a kifejezéseknek a magyarázata, amelyeknek j e l e n t é s é v e l
feltételezhetően nincsenek tisztában a tanulók. Az olvasmányok ismeretanyaga lehetőséget nyújt új ismeretek els ajátítására is. A feldolgozás
során lehetőség nyílik a személyi ségfejlesztésre, a helyes maga tartásmódok kialakítására. Az
egymás iránti türelem és tisztelet, a gyerekekkel és a felnőtte kkel való kapcsolat, a
hazaszeretet és a hagyománytisztelet, a természet ismerete és v édelme egyaránt megjelenik a
szemelvényekben. A tankönyv szövegeinek válogatásakor arra törekedtünk, hogy töb bféle kommunikációs
helyzet megfigyelésére, átélés ére is lehetőséget adjunk. A több féle szövegforma, szövegtípus
segíti a gyerekeket, hogy minél több tapasztalatra tehessenek s zert a nyelvi kifejezés terén (pl.
mese, mondóka, kiolvasó, mai történet, mese dramatizált változa ta, leírás, találós kérdés,
plakát, apróhirdetés, levél, hír ek, ismeretközlő szöveg stb). E záltal tanulóinknak módjuk van
megfigyelni a különböző nyelvi ré tegeket, stílu seszközöket, reg isztereket, az azokon belüli
szókészletet, amelyeket azután alkalmazhatnak, átalakíthatnak, variálhatnak, értelmezhetnek a
cselekvéses feladatok, szövegalkot ó kísérletek és dramatikus já tékok során. Fontosnak tartjuk
azt is, hogy számos (az olvasókö nyvekben általában megszokottná l több) olyan alkotás
kerüljön a könyvekbe, amely a mai nyelvállapotot tükrözi, hisze n a gyerekek a saját
környezetük és a maguk által is használt nyelvi formák, ismerős szóanyag megszokott
közegében nagyobb biztonsággal mozognak eleinte. Ugyanakkor nag yon fontosnak ítéljük a
korábbi években, az óvodában és e lső osztályban tanult népkölté szeti kincs (játékok, énekek,

14mondókák, kiszámolók) megőrzését, bővítését is. E szövegek begy akorolt és elraktározott
szókincse, sajátos nyelvi szerkezete ugyanis később, a felsőbb osztályokban a régi magyar
irodalom tanulmányozásakor vagy akár a legmodernebb líra megért ésében is komoly támaszt
nyújthat a gyereknek. Az izgalmas, játékos szövegek me gmozgatják tanulóink fantáziájá t, többségük alkalmas lehet
továbbgondolásra, kreatív szövegalkotásra is. Ehhez kapcsolódó feladattípusok a hallottak
(olvasottak) folytatása, kiegészítése, bővítése, szűkítése, áta lakítása, átszerkesztése, valamint
a hallottak (olvasottak) megjelenítése cselekvéssel, rajzolássa l, önálló szövegalkotással a
gyermeki képzelet előhívásával. Javasoljuk, hogy a szövegalkotást – akár szóbeli, akár írásbeli feladatról van szó –
mindenképpen cselekvéses, illetve cselekvéses-dramatizált felad a t o k e l ő z z é k m e g , é s a
szövegalkotás minél gyakrabban kapjon a gyerekek számára értelm es, érdekes, funkcionális
keretet. Fontosnak tartottuk a könyv megfelelő színvonalú illusztrálását is, hogy a gyerekek örömmel,
kíváncsian és érdeklődve forgassák. Tankönyvünk képi világa kie légíti azt a jogos igényt,
hogy az irodalom tankönyvekben az illusztrációnak is az esztéti kai nevelést kell szolgálnia. A
könyv színes grafikái a szöveget igényesen, ötletesen, jó humor ral értelmezik; a gyermekek
életkori sajátosságainak megfe lelőek, az elmélyedést, böngészés t, a képzelet szárnyra kelését
segítik. A képek nagy része jól alkalmazható az olvasottak feli dézéséhez, képleíráshoz vagy
szövegalkotó játékok kiindulópontjaként. Az olvasóvá nevelést jól segít i, ha fenntartjuk a gyerekek köny vek iránti érdeklődését. A
hazai gyermekkönyvi kínálat nagyon gazdag, a tanulók különféle mesekönyvekkel,
ismeretterjesztő könyvekkel rendel kezhetnek. Tegyük lehetővé, h ogy a gyerekek az
olvasókönyvi témákhoz kapcsolódóan is bemutathassák egymásnak s aját könyveiket,
olvasmányaikat. Szánjunk időt arra legalább heti egy alkalommal , hogy beszéljenek,
beszélgessenek az otthoni olvasmányélményeikről. Az egymástól k apott információk
motivációs ereje hihetetlenül na gy, használjuk ki ezt az erőt!

Fejlesztési feladatok, kompetenciák:

• a hangos és a néma olvasás technikájának elsajátítása, • a pontos, szöveghű olvasás elsajátítása, • a szövegértő olvasás megalapozása, • rövid, egyszerű szövegek néma olvasása, • ismerkedés szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegekkel,
• a szöveg szó szerinti megértésének bizonyítása a kérdésekre a dott válaszokkal,
egyszerű feladatok megoldásával, • elemi irodalmi ismeretek e lsajátítása tapasztalati úton,
• a versek sajátosságainak megfigyelése, • az önálló tanulási képesség kialakítása, • az irodalmi szemelvényekben bemutatott alapvető erkölcsi foga lmak (pl. jó –
rossz) és esztétikai minőségek (pl. szép – csúnya) felismerése,
• az aktív szókincs fejlesztése.

15A természeti változások, a hagyomán yok és az emberi kapcsolatok

A természeti változások, a hagyományok és az emberi kapcsolatok bemutatását magyar
klasszikus és mai szerzők munkái teszik a gyerekek számára érde kessé, élvezetessé. Az
olvasmányokhoz kapcsolódó szómagyarázatok az aktív szókincs fej lesztésére, a szólások és
közmondások, árnyaltabb szövegek megértésének fejlesztésére adn ak lehetőséget. A találós
kérdések fejlesztik a gondolkodást. A prózai szövegek eleinte s zótagolva jelennek meg, majd
a későbbiekben áttérünk a folyamatos olvasásra. Az olvasmányoka t követő feladatok
elősegítik a személyiségfejlesztést, a kommunikáció fejlesztésé t, az ismeretek alkalmazását a
valós élethelyzetekben. Az utasítások, feladatok a szöve gektől eltérő betűtípussal jele nnek meg. A szándékoltan
nehezebben olvasható, ezáltal a betűfelismerést fokozó talpatla n betűket a 2. kötetben a
látószög növelésére alkalmas, szórutinokkal működő olvasási tec hnikának megfelelően talpas
betű váltja fel. A betűméret foly amatosan igazodik a tanulók gy akorlottságához.
Az olvasmányokat tematikus modulok ba szerkesztettük, amelyekben kéthetente
jutalommesével is találkozhatnak a gyerekek.

Az olvasástechnika fejlesztése

Az olvasástechnika fejlesztése kiemelten fontos feladat a másod ik osztályban is. Az első
osztályban elsajátított dekódolás i technikát fejleszteni, fokoz atosan automatizálni kell. Ezt
elsősorban a hangos olvasás biztosítja. Az olvasástechnika fejl esztése csak hangos olvasással
lehetséges, hiszen másként a tanító nem tudja javítani a hibáka t. Kutatások igazják, hogy a
néma olvasás korai erőltetése nem hozza meg a kívánt eredményt, sőt kifejezetten hátráltatja
az olvasástechnika fejlődését, t ovábbá rontja a szövegértés min őségét is.
Az olvasástechnika fejlesztése és a szövegértés nem egymásnak e llentmondó fogalmak:
szembeállításuk téves elképzelés, ugyanis mindkettő támogatja, erősíti a másikat. Pusztán
„technikai” olvasás nincs, hiszen az olvasás célja a leírtak me gértése. A technikai gyakorlás
soha nem öncélú, mindig a szöveg megértése érdekében történik. Ezt igyekeztünk olyan
témjákkal és szövegekkel (pl. a felnőttek számára is olykor kie jthetetlen nevű
dinuszauruszokról olvastatás) megoldani, hogy a gyerekek érdekl ődése és figyelme a nehéz,
tkp. olvasástechnikai gyakorla tok közepette se lankadjon.
Az viszont tagadhatatlan tény, hogy minél biztosabb a dekódolás , annál jobb a szövegértés,
mert a gyereket már nem kötik le az olvasástechnikai problémák, így a tartalomra tud
koncentrálni. A gyakorlás, készség fejlesztés során soha sem sza kadhat el egymástól a
technika és az értő olvasás. Az olvasástechnika és a szövegérté s fejlesztése érdekében
terveztünk több hosszabb szöveg feldolgozásához két órát is: az első órát a szöveg
megértésére, a másodikat a készségfejlesztésére, illetve fordít va: az első órát a szöveget
előkészítő olvasástechnikai begyakorlásra, a másodikat az értő olvasás fejlesztésére
fordíthatja a tanító.

A hangos olvasás

A minél több hangos olvasás (olvastatás) nagyon fontos nemcsak a mind begyakoroltabb
olvasástechnikai képességek és az egyre magasabb szintű szövegé rtés elérésének fejlesztése,
hanem az önálló tanulás során is. Sokan úgy tudnak eredményeseb ben tanulni, ha hangosan

16felolvassák a szöveget maguknak, mintegy „kívülről” is hallva a zt, amit olvastak, csakúgy,
mint a bennük természetesen fe jlettebb és számukra követhetőbb hallás utáni szövegértés
esetén − ezért sem szabad elhanyagolnunk a gyakorlását. Minden tanítási órán törekedjünk
arra, hogy minden gyereknek egyará nt legyen alkalma a hangos és a n é m a o l v a s á s
gyakorlására is! A második osztál y egyik legfontosabb feladata a helyes hangsúlyozás
megtanítása. A magyar nyelvben mindig a szavak első szótagja ha ngsúlyos, amennyiben
nyomaték kerül rá, de az tévedé s és egyre inkább elszaporodó hi edelem, hogy minden mondat
minden egyes szavának első szót agja mindig hangsúlyos lenne a m agyarban. Ez egyébként
tipikus második osztályos (és sajnos tévében és rádióban, külön ösen a hírekben,
tudósításokban sokszor hallható mé diabeli) olvasástechnikai hib a is, amelyet a gyerekek
körében folyamatosan javítani kell. Éppen ezért gyakoroltassuk sokat a helyes hangsúlyozást,
az értelmi szakaszok egybekötését. A hangsúlyviszonyok változhatnak, vagy tudományoosabb megfogalm azással: a fókusz helye
el-elmozoghat a mondaton belül, attól függően, hogy az adott sz óelem milyen szerepet tölt be
a mondatban a közlési szándék sz erint – mindig értelmi, esetleg értelmi-szórendi különbséget
is okozva. Ugyanaz a szó (fő- vagy mellékszóelem, pl. igekötő) az egyik mondatban lehet
nagyon fontos, ezért erős hangsúllyal ellátott; de lehet csak e mlítő értékű vagy éppen teljesen
hangsúlytalan, semlegessé simuló is. Ennek gyakorlására szolgál nak az alábbi típusú
feladatok:
– Gyakorold a szavak olvasását! Figyelj a helyes hangsúlyra! – Olvasd fel a jelöléseknek megfe lelő hangsúllyal a szavakat, s zókapcsolatokat!
– Olvasd fel az alábbi mondatrészl eteket helyes hangsúllyal!
– Olvasd fel a szólást helyes hangsúllyal! – Olvasd fel helyes hangsúllyal a közmondást! – Egy levegővétellel olv asd a bővülő mondatokat!
A hanglejtés, a hangfekvés, a h angszín, a hangerő és a tempó gy akorlására szolgálnak az
alábbi feladattípusok:
– Gyakorold a kijelentő és a ké rdő mondatok helyes dallamát!
– Olvasd fel az alábbi mondatot mérgesen, szomorúan, kérlelve s tb.!
– Gyakorold a mondatok olvasását! A hangoddal fejezd ki a megle petést,
örömöt, siránkozást, a lágyságot stb.! – Olvasd fel a mondatokat! Hangszínnel és hangmagassággal fejez d ki a
mondatok ellentétét! – Olvasd fel a verset! A hangod felemelésével érzékeltesd, mi t örténik a
versben! – Halkan és lassú tempóban is ol vasd az alábbi mondatokat! Mit tapasztalsz?

17
– Gyakorold az olvasmány utolsó bekezdésének olvasását a hangul atnak
megfelelő hangerővel!
A fentebbieken kívül kívül tervszerűen foglalkozunk a pontos olvasás fejlesztésével és az
egyre hosszabb szavak olvastatásával is:

– Gyakorold a szópárok olvasását! Nem mindegy, melyik! – Olvass pontosan! – Olvasd pontosan a hosszú szavakat! – Olvasd el a szókártyán szereplő szót! Húzd alá a szóhalmazból azt,
amelyiken pontosan ugyanezt olvasod! – Olvasd fel a szópiramist!

Olvasási és gyakorlási módok ne hézségi szintek szerint:
• Kórusolvasás. A gyerekek kórusban, egyszerre olvasnak, illetv e vagy csak a
lányok vagy csak a fiúk (esetleg e gyik vagy másik padsor) olvas nak.
• Apadó olvasás. A gyerekek (a tanulócsoport vagy az egész oszt ály)
kórusolvasásban, együtt kezdik m eg az olvasást, majd egy-egy gy erek elhallgat
a fenti kijelöléseknek megfelelően. • Dagadó vagy áradó olvasás. A hangos olvasást egy gyerek kezdi el, majd a
többiek egyenként kapcsolódnak hozzá, míg az egész osztály hang os
olvasásáig, a kórusolvasásig e l nem értünk. A következő olvasót sokféleképpen
kiválaszthatjuk. Vagy előre kije löljük (pl. a mellette, mögötte l é v ő
kapcsolódjon be), vagy megérin tjük a következő olvasó vállát, k arját.
• Csillagolvasás. Egy gyerek kezd el hangosan olvasni. Ő jelöli ki valamelyik
társát a folytatásra, majd újra övé a következő mondat. Ismét v álaszt valakit,
majd újra ő olvas – egészen a szöveg végéig. • Hibajavító olvasás. Bemutató olvasás közben vétsünk hibákat, amelyeket a
gyerekeknek fel kell feldezniük. Vagy egy jobban olvasó gyereke t arra kérünk,
hogy a felolvasás során ejtsen hibákat. A többiek a ceruzájuk k oppintásával
jelzik a hibákat. • Dramatizáló vagy szerepolvasás: Szépirodalmi szövegek szerepl őinek
megfelelő mondatok felol vasása narrációval.
A tipikus olvasástechnikai gyakorlatok közül kiemelendő a szópi ramis, melynek során egyre
hosszabb szavakat írunk egymás alá. A hosszabb szavak mindig ta rtalmazzák a már olvasott
rövidebb szót, ez a feladat lényege. A gyerekek piramisonként, soronként lefelé olvassák a
szavakat. A másik a mondatbővülés. Ekkor egy-egy szóval bővülő mondatokat olvastatunk.
Az azonos szavak felismerése során egy szóhalmazban egymáshoz h asonló szavak közül fel
kell ismerniük a gyerekeknek az azonos szavakat. Később (3. évf olyam) ez nemcsak
olvasástechnikai, hanem helyesír ási és memória-figyelem gyakorl atként is funkcionál majd.

18A néma olvasás

A néma olvasás technikáját is tanítani kell. Fejlesztése csak a kkor kezdődhet meg, amikor az
olvasástechnika valamelyest automatizálódott, s a hallás és a b eszédmozgás támogatása nélkül
is képesek a gyerekek az olvasottak megértésére. A néma olvasás értését kérdések segítségével ellenőrizzük. A ké rdések megválaszolása
többnyire a szöveg megfelelő részleteinek a felolvasását jelent i, vagy – kicsit nehezítve, a
szóbeli szövegalkotást fejlesztve – az olvasottak saját szavakk al történő megfogalmazását.
Fontos, hogy a tanító rászoktas sa a gyerekeket a pontos, figyel mes olvasásra, s arra, hogy a
kérdésekre ne emlékezetből, mintegy a fantáziájukra hagyatkozva válaszoljanak, hanem a
szöveg alapján, adott esetben a szöveg szavaival. Ilyen feladat típusok az olvasókönyvben és
az olvasás munkafüzetben:
– Húzd alá az olvasmányban az alábbi kérdésekre válaszoló monda tokat!
Olvasd is fel őket! – Válaszoljatok a kérdésekre! A vá laszokat keressétek meg a szö vegben!
– Válaszolj az alábbi kérdésekre a szöveg alapján!
– Válaszolj a kérdésekre a saját szavaiddal!
Később, a tanítási folyamat előrehaladtával egyre gyakrabban k ell a gyerekeknek a saját
véleményüket elmondani az olvasottakról, esetleg valamelyik sze replőről. Egyre sűrűbben
kell a szövegben benne rejlő, de nyíltan ki nem mondott tényeke t megfogalmazniuk – tehát
fokozatosan tanítjuk az értelmező és a kritikai olvasást is már a 2. évfolyamon, amely a 3.
évfolyamon fog kicsúcsosodni:
– Te kivel barátkoznál szívesen a történetben szereplők közül? Miért?
– Mit gondolsz, ki lehetett az öregasszony? – Milyennek ismerted meg … a történetből? Írd le a tulajdonsága it!
– Melyik a legizgalmasabb rész? Miért?
A szövegértő olvasás fejlesztésé hez hozzátartozik az ismerettar talmú szövegek olvasása és
értelmezése. Ezeket is fokozatosan vezetjük be, kezdetben nagyo n rövidek a szövegek, hogy a
néma olvasás ne terhelje meg túlságosan a gyermekek figyelmét. Azt tanácsoljuk, hogy a
néma olvasást kezdetben közös megbeszélés kövesse irányított ké rdésekkel (ezekből bőven
kínálunk a taneszközökben is), s csak fokozatosan jussanak el a néma olvasás alapján történő
önálló szövegfeldolgozásig. A vázl atkészítést itt is fokozatosa n vezessük be, egyre nagyobb
önállóságot kívánjunk meg a lényeg megfogalmazásában, az olvasm ányok tagolásában. Ilyen
kérdések például:
– Fogalmazz meg te is egy-egy kérdést mind a három bekezdéshez!
– Fogalmazzátok meg közösen minden bekezdés lényeges gondolatát egy-egy
mondattal! – Fogalmazz minden bekezdéshez egy kérdést! – Keresd meg az olvasmány megfelelő bekezdéseiben az alábbi kér désekre a
választ! – Keresd meg az olvasmányban az alábbi vázlatpontokhoz tartozó részeket!
Pótold az utolsó vázlatpontot!

19Érdemes hosszabb időt szánni a készségfejlesztésre a régi, a ré szképességeket és a kognitív
funkciókat elhanyagoló tanítási r utinnal, a hosszú szövegek mec hanikus olvastatásával mint
„olvasási jártasság fokozásával” szemben: a ráf ordított idő kés őbb sokszorosan megtérül.
Új szövegtípust képviselnek a játékok: ezek cselekvést irányító szövegek. Természetesen a
játékokat a közös megbeszélést követően el is kell játszani, hi szen csak így látják értelmét és
hasznát a gyerekek.

Az olvasási készség fejlesztése

Az első félévben heti két órában, a második félévben heti egy ó rában speciális
készségfejlesztő órákat iktatt unk be a tananyagba. Ez az ütemez és biztosítja, hogy az első
osztályban a B (késleltetett) ta nterv szerint haladók se maradj anak le az olvasásban.
A témák a tanulók mindennapi életéhez kapcsolódnak, aktiválják a gyerekek meglévő
szókincsét, fejlesztik a kommunikációs készséget, alapot nyújta nak a személyiség-
fejlesztéshez. A készségfejlesztő órák f eldolgozásának lépései:

1. Ráhangolódás, szövegkörnyezet teremtése
Az adott témához kapcsolódóan meghallgatjuk a tanulók egyéni él ményeit. Megfigyeltetjük
az 1. évfolyamról már jól ismert eseményképeket. A képek értelm ezése után a gyerekek
kérdésekre válaszolnak: Ki van a képen? Mit csinál? Ho l készült a kép? Mi történhetett
ezelőtt? Mi történhet ezután?

2. Hangoztatási gyakorlatok – hanganalízis-szintézis
Hangszámlálás, szótagtapsolás; ezután hangdifferenciáláshoz kiv álasztott hangokhoz
gyűjtetünk szavakat a képről (tárgyak, élőlények). Az olvasókön yvi kis tárgyképek alapján a
szavakat hangokra bontjuk, színe zéssel jelöljük a hangok helyét . Mondjuk ki a szót helyesen!
A) Képek szétválogatása a) Válogatás aszerint, hogy hol h allható az adott hang: a szó e lején, a szó végén, vagy a szó
belsejében. (Az adott hang a s zó elején, a szó végén és a szó b elsejében legyen.)
b) Csak a szavak magánhangzóit hangoztatjuk, a szógyűjtés is en nek megfelelően végezzük.
B) Szógyűjtés, képek rajzolása Aszerint, hogy az adott hang a sz ó elején, a szó végén és a szó belsejében van-e.
C) Titkos nyelv Csak a szavak magánhangzóit ha ngoztatjuk, a szógyűjtést is enne k megfelelően végezzük.
D) Hangerő Mondókákat, verseket mondanak el a gyerekek egyre növekvő és eg yre csökkenő hangerővel.

3. Szavak, szókapcsolatok olvasása
Olvasástechnikai gyakorlás, ko mmunikációs előkészületek a monda talkotásra. A nyelvi
evolúciót követő induktív folyamat követése: egy szó is „jelent het” valamit, valamiket, de
hiányzik a szövegteremtés, a szövegkörnyezet.
4. Mondatalkotás az olvasott szavakkal

20Az anyanyelvi nevelés fő célja a nyelvi tudatosság fejlesztése; annak megtapasztalása, hogy a
szavakból egy vagy több szóból álló mondatokat (és egy vagy töb b szóból, egy vagy több
mondatból álló szöveget) építünk. Így kezdődik a folyamat is: k ontextust teremtettünk téma,
képek szerint. A mondatalkotás a szókincsfejlesztési (szemantik ai) és a nyelvi szerkesztési
(grammatikai-szemantikai) rutinok megszerzése során is nagyon f ontos. Ezzel készítjük elő a
funkcionális nyelvtant a gyereke k számára (és kapcsolódunk párh uzamosan a
nyelvtankönyvükhöz, illetve a 3. évfolyam olvasás-nyelvtan taní tási céljaihoz is). A gyerekek
önállóan megfogalmazott mondatai alapján meggyőződhetünk arról, hogy tisztában vannak-e
a használt szó aktuális (és feltehetően lexikális) jelentésével . Nem várjuk el a tanulóktól, hogy
szómagyarázatokat, meghatározásokat fogalmazzanak meg, ez a faj t a t u d a t o s s á g m á r a
felsőbb évfolyamok dolga. Mindig értékeljük az elhangzott monda tokat, adjunk minél több
pozitív visszajelzést!
5. Mondatok olvasása
A tanulók megismerik az eltérő mondatvégi írásjeleket, érzékelt etjük a helyes hanglejtést. A
szóbeli szövegalkotási képessége t fejlesztjük, ha a gyerekek ol yan helyzeteket sorolnak fel,
vagy olyan szituációs játékokat játszanak, amelyekben elhangozh atnak a mondatok.

6. Szituációs játékok
Az adott helyzetnek megfelelő sz erepjátékot szer vezünk. A játék előtt beszéljük meg, közösen
rendezzük meg a jelenetet. Hallgassuk meg a gyerekek véleményét , javaslatait! Szoktassuk
őket a megfelelő szókincskészlet ből meríthető szavak használatá ra, a megfelelő
viselkedésmódok kialakítására.
A szövegértés fejlesztése

A mindenkori olvasó meglévő ismeretei, háttértudása erősen befo lyásolja a szöveg
megértését. Ezért is kell nagy gondot fordítanunk az előkészíté sre, a meglévő ismeretek
felidézésére és kapcsolására, az erre való alapozásra. Ezután gondoskodnunk kell a nyelvi e gységek tisztázásáról: a sz avak, a mondatok, a
bekezdések, valamint az egész szöveg megértéséről, majd további szinteken az
értelmezéséről és a kritikájáról . Alapvető feladatunk tehát a megértés mélységének
fokozása: a legegyszerűbb a szó szerinti megértés, azaz hogy a gyerekek megértsék az
olvasottakat ( értő olvasási szint , ezt minimum el kell érnünk a 2. évfolyamon); utána
következik a mögöttes tartalmak kibontása, a szerzett ismeretek alkalmazása, amely az értő
olvasási szintet is árnyalhatja, fokozza ( értelmező olvasási szint ); és már kezdettől fogva az
értelmezve olvasottak megkérdőjelezésére, pozitív kétkedésre, v izsgálatra és a gondolatok
ütköztetésére, az ezekből következő önálló vélemény kialakításá ra, azaz kritikai olvasásra
szoktatjuk a gyerekeket, amely hasonlóan pozitívan hat vissza a z előző olvasási szintekre.
Ugyancsak már az elejétől fogva alkotó tevékenységre is ösztönö zzük őket, pl. egy esemény
vagy szereplő elképzelésére vagy egy mű befejezésére, folytatás ára, esetleg elkezdésére,
következtetések és logikai kapcsolatok megállapítására ( kreatív olvasási-gondolkodási
szint ).
A feladatmegadás módozatainak, a kérdezésnek ebből következően különösen nagy
jelentősége van, ebben támogatjuk a tanítót (és a gyerekeket is ) a kérdéssorok megalkotásával
a taneszközökön belül. Arra kell ránevelni a gyerekeket, hogy o lvasás közben
gondolkodjanak, tegyenek fel önmaguknak kérdéseket: a tanári mu nka egyik legfontosabb

21része a megértést biztosító kérdések előkészítése, lehetőleg ír ásos megfogalmazása az
óravázlatban, valamint a gyereke k válaszainak az irányítása.
A szövegértés fejlesztése aprólékosan, kis lépésekben történik. A l é p é s e k k ö z ü l a
szövegfeldolgozás vagy szöve gelemzés feladatai:

• a tanulók személyiségének a formálása, • a nyelvismeret fejlesztése, • az önálló tanulás képességének a kialakítása, • a műelemzés előkészítése.
A szövegfeldolgozás szintjei:
• a szavak jelentésének megértése, • mondatok megértése, • utasítások értelmezése, átfogalmazott utasítások felismerése,
• szövegrészek vizsgálata, • a szöveg egészének vizsgálata,
• tájékozódás a szövegben.
A szövegértés fejlesztésének feladattípusai:
• Szavak jelentésének megértése, • Egyszerű utasítások megértése, • Mondatok értelmezése, • Közmondások értelmezése, • Szövegrészek értelmezése, • Teljes szöveg megértése, • Tantárgyi tanulás előkészítése, • A szöveggel kapcsolatos műveletek végzése, • Olvasástechnikai, beszéd technikai gyakorlatok,
• Válaszadás fő kérdésekre, • Tájékozódás a szövegben, • Egyéni tapasztalatok összek apcsolása a szöveggel,
• Szemmozgás fejlesztése, • Szókincsbővítés, • Vázlat kiegészítése, • Válaszadás, • Előfeltevések megfogalmazása, • Tájékozódás a szövegben, • Jegyzetírás előkészítése, • Az ismeretek rendszerezése, • Az ismeretek alkalmazása.
A szöveg olvasása után vagy a könyv , vagy a munkafüzet feladat ai biztosítják a szövegértő
olvasás fejlesztését. Fontosnak tartjuk azt, hogy a szövegfeldo lgozás az első két évben
elsősorban szóban folyjék, s csa k másodsorban írásos feladatok megoldása útján.

22A bemutató olvasás szerepe

Bármilyen szöveget dolgozunk is fel, az egyik leglényegesebb a bemutató olvasás. A jó és
élvezetes bemutató olvasás sokat segít a szöveg megértésében, é s fölkelti a gyerekek
érdeklődését is. Az elmúlt évtizedekben a tanítói bemutató olva sást szinte száműzték a
gyakorlatból, ami azért is káros, mert így a gyerekek előtt nin cs minta – márpedig a
követendő minta megléte az olvasástanulásban is döntő fontosság ú. Ezzel ugyanis fenntartjuk
és továbbfejlesztjük a hallás után történő megértést is, amely a tanulás szempontjából nagyon
fontos: fejleszti a szándékos figyelmet, az emlékezetet.
A szöveg értése ebben az életkor ban inkább a beszédértéshez kap csolható, hiszen a gyerekek
olvasástechnikája még nincsen eszközszinten. Nem igaz, hogy a g yerek jobban megérti a
szöveget, ha magára hagyjuk, és némán olvas. Emellett hozzá kel l szoktatni a gyereket a
szöveg dallamához, zenéjéhez, ho gy ha később, már némán olvasva a s z ö v e g e t , b e l s ő
hallásával érzékelni tudja a szöve g szupraszegmentális elemeit.
Ugyanakkor nemcsak olvasókat, hanem színházba járókat is nevelü nk, vagyis olyan
embereket, akik hallás után is képesek egy szöveg befogadására.

A szövegek feldolgozása

Szépirodalmi szövegek

A szépirodalmi szövegek olvasása során cselekmények, események kibontakozását
kísérhetjük figyelemmel. A szövegé rtési feladatok ennek megfele lően az események
helyszínének, időrendjének megá llapítására, a főszereplő és a s zereplők bemutatására,
cselekedeteik értékelésére, az erkölcsi értékek felismerésére i rányulnak.
A szövegfeldolgozás menete:
• a téma előkészítése – beszélgetéssel, – az illusztrációk, képek elemzésével, • a cím megismerése, a gyerekek á ltal elképzelt ta rtalom megbes zélése,
• a szöveg tanítói bemutatása, – a gyerekek spontán reakcióinak meghallgatásával, – az elsődleges megértés igazolásával, • a szöveg néma olvasása mondatonként, • egyéni hangos olvasás mondatonként, • szavak és kifejezések értelmezése, • a mondatok értelmezése, • a megértés igazolása szövegrészenként (válaszadás kérdésekre, szereplők
megnevezése, szereplők tulajdonságainak felismerése, a lényeg m egértése,
tanulság megfogalmazása), • szintetizálás, egy jól olvas ó gyerek vagy a tanító olvasása,
• dramatikus játék.

23Ismeretterjesztő szövegek

Az ismeretterjesztő szövegek olvasása során információkat, össz efüggéseket ismerhetünk
meg, az önálló tanulást alapozhatjuk meg. A szövegfeldolgozás menete:
• a téma előkészítése – beszélgetéssel, – az illusztrációk, képek elemzésével, • a cím megismerése, a gyerekek á ltal elképzelt ta rtalom megbes zélése,
• az előzetes inform ációk felelevenítése,
• a szöveg tanítói bemutatása, – a gyerekek spontán reakci óinak meghallgatása,
– az elsődleges megértés igazolása, • a szöveg néma olvasása mondatonként, • egyéni hangos olvasás mondatonként, • szavak és kifejezések értelmezése,
• a mondatok értelmezése,
• a megértés igazolása szövegrészenként (válaszadás kérdésekre, lényeg
kiemelése, adatkeresés), • szintetizálás, egy jól olvas ó gyerek vagy a tanító olvasása,
• az új információk beépítése az eddigi ismeretrendszerbe; pl. ábra készítése,
kapcsolatok bemutatása.

A szöveggel kapcsolatos gyakorlatok
Tájékozódás a szövegben

A szövegben való pontos tájékozódás megkönnyíti az önálló tanul ást, segíti a szöveg
egészének gyors áttekintését, el őkészíti a jegyzetelés tanulásá t. Mindennapi gyakorlással
megszokják a gyerekek a szövegben való pontos tájékozódást, így szövegértési képességük is
biztosabbá válik. Az ezekkel ka pcsolatos gyakorlattípusok a köv etkezőek:

• Szereposztás. A párbeszédes szövegek közül egy gyereknek csak e g y a d o t t
szereplő mondatait kell felolvasnia. • A lényeg felismerése. Az olvasmány egyik mondatát átfogalmazo tt formában
mondjuk el. A gyerekeknek a szöveg eredeti mondatát kell felolv asniuk.
• Helymeghatározás. A szöveg egyik mondatának helyét közöljük: pl. az 1.
bekezdés 2. mondata. A gyerekeknek a mondatot kell felolvasnia.
• Mi van előtte és utána? Az olvasmányból kártyára vagy táblár a felírunk egy
lényeges mondatot. A gyerekeknek az ezt megelőző, majd az ezt k övető
mondatot kell felolvasniuk. • Válogató másolás. Egy kérdésnek vagy szempontnak megfelelő mo ndatot kell
lemásolni.

A szójelentés és a szókincsfejlesztés gyakorlatai

• Párosítás:
– szavak és egyszerű magyarázatok között,

24 – szavak és képek között;
• Kakukktojás:
– szóhalmazból, – rokon vagy ellentétes értelm ű szavak és kifejezések közül;
• Szógyűjtés; • Mondatkiegészítés.

A szövegrészek vizsgálata

• Kérdéskártyák. Írjuk fel egy-egy kártyára a főbb kérdéseket: Ki? Hol? Mikor?
Mit csinált? Miért? Hogyan?
– A gyerekek felváltva húzzanak a kártyák közül, és az olvasmá nynak
megfelelően válaszoljanak!
– Alkossunk egész mondatos kérd éseket a kihúzott kártyákkal az
olvasmánynak megfelelően!
• Kérdésrendezés. Írjunk fel tetszőleges sorrendben a szövegrés zhez vagy a
szöveg egészéhez kapcsolódó kérdéseket. A gyerekek állítsák őke t helyes
sorrendbe!
• Kulcsszavak. Írjunk fel a táblára a szövegrészből vagy a szöv eg egészéből
válogatott szavakat. Állapítsák meg a gyerekek, hogy melyik a k ulcsszó!
Kérjünk indoklást is! • Az egész szöveg megértésének vizsgálata.
– A szereplők felismerése, megnevezése, – A cím és a szöveg kapcsolata, – Új cím adása.

A versek feldolgozása

A versek olvasásakor az érzelmek, a hangulatok és az egyéni élm ények átélése a
leglényegesebb. A vers kapcsán beszélgessünk el a gyerekekkel a témához kapcsolódó
élményeikről, érzéseikről! Ne vegyük el a versolvasási kedvüket azzal, hogy
agyonmagyarázzuk, elemezzük a verseket. Javasoljuk, hogy a vers részletek olvasása után a
gyerekek mindig olvassák el a teljes verset is. A versfeldolgozás menete:
• Előkészítés, ráhangolódás a versolvasásra; • A vers tanítói bemutatása (akkor igazán értékes, ha a verseke t a tanító nem
felolvassa, hanem élvezetesen is adja elő); • A spontán reakciók, egyéni élmények meghallgatása; • A vers hangulatának, mondanivalójának megbeszélése; • Néma olvasás; • Hangos olvasás (versszakonként); • A vers formai jellegzetessége inek megfigyelése (versszakok, r ímek, ritmus);
• A költő rövid bemutatása; • A vers bemutató felolvastat ása egy jól olvasó gyerekkel;
• Verstanulás; • Illusztráció készítése.

25A versekhez kapcsolódó gyakorlatok:

• Hiányos vers. A tanult verset felírjuk a táblára úgy, hogy tö bb szót kihagyunk.
Ki kell egészíteniük a verset a gy erekeknek a hiányzó szavakkal ;
• Vers felismerése rímek alapján. Felsoroljuk egy tanult vers r ímelő szavait. A
gyerekek ráismerés után mondják el a verset.

3. Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése a jól megalapozott anyany elvi készségekre épül,
szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvas mányok feldolgozásával
valósul meg. (Egyszerűbb írásbeli szövegalkotást fejlesztünk ír ás- és nyelvtanórákon is, l.
ezeket a taneszközöek is.) Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak
utat a későbbi kreatív alkotások hoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló
kifejezéséhez. A szövegek az árnya lt, gazdag szókincs kialakítá sának forrásai is,
hozzájárulnak az önkifejezés igényének felébresztéséhez és képe sségének fejlődéséhez. A
témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatáro zza az önálló alkotás sikerét,
ezért célszerű a gyerekhez közel álló, érdeklődésére számot tar tó, képzeletét, kreativitását
ösztönző témát választani. Az elő készítést minden esetben a tan ulók fejletts ége, egyéni
fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy
tanulócsoporton belül, f eltétlenül javasolj uk a differenciált t anulásszervezést.

A szövegalkotás gyakorlattípusai

A szövegalkotás tudatos és átgondo lt fejlesztése éppen olyan fo ntos a gyerekek számára, mint
a szövegértés fejlesztése és az olvasási szintek gyakorlása. A magabiztos
beszédhangfelismerés és beszédfelismerés az alapja az egyre fej lettebb szövegértésnek, a jó
szövegértés az alapja az egyre magabiztosabb szövegalkotásnak, de a jó szintű szövegalkotás
elősegíti a magasabb szintű szövegértést is. A szövegalkotás gy akoribb feladattípusai:

• kommunikációs helyzetgyakorlatok; • szövegelemzés; • anyaggyűjtés, cím, téma, vázlat, kép alapján; • szó- és kifejezésgyűjtés megadott témához, címhez, vázlathoz, képhez;
• szókincsbővítő gyakorlatok (szómagyarázat, szinonimák keresés e,
mondatalkotás szópárokkal stb.); • mondatgyakorlatok (beágyazás, k iegészítés, tömörítés, stilizá lás);
• szövegalkotást előkészítő váz lat készítése kulcsszavakból, té telmondatokból,
kérdésekből; • vázlatkészítés szöveg alapján, szövegkiegészítés, szövegátala kítás (tömörítés,
bővítés, stilizálás); • szövegtagolás, szövegalkotás magadott vázlat, cím, téma, szöv egtípus, kép
alapján; • címadás; • szövegjavítás.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat b evezető szakaszában
megkezdődik. Ezek a következőek:

26
• Az ismeretszerzés írásbeli forrásainak megismertetése:
– a fejlesztés fontos mozzanata a könyvtári foglalkozások kere tében és a
tanórai feladatmegoldásokhoz kapcsolódva különböző szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák, elektronikus adatbázisok tanul mányozása;
– az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok cél szerű
elrendezésének; a vázlat készítés ének gyakorlása tanítói segíts éggel;
– Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az
információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömö rítésének,
összefoglalásának, rendezésén ek célszerű e ljárásairól;
• Az elektronikus média eszköz i használatának tanulása:
– kommunikációs kultúra korunkba n nélkülözhetetlen összetevője , az önálló
tanulás alapja a különféle ismeretforrások hasznának és felhasz nálhatóságának
korai megtapasztalása;
– Miközben a gyerekek gyakoroljá k az emberi kommunikáció életk oruknak
megfelelő különféle lehetőségeit é s módjait, digitális kompeten ciájuk is
fejlődik;
– Ehhez ismerniük kell a számítógép elemi szintű kezelését. Az IKT eszközök
használatára épülő alapkészségeket és készségeket fejlesztő tev ékenységekre
van szükség, hogy élményszerűvé váljon az informatikai ismerete k
eszközszintű használata;
• Memoriterek tanulása:
– A memoriterek tanulása közben a tanulók kipróbálhatják a kül önféle
szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének h atárait;
– egyéni tanulási stíl ust alakíthatnak ki.

27
Az olvasástechnika és a szöveg értés kapcsolatrendszere a 2. évf olyamon
Bevezetés

Az 1. osztályban a gyermekek megtanulják a betűket, összeolvasn ak és értelmezik az
olvasottakat, vagyis megkezdődik olvasóvá válásuk. Míg ebben az időszakban a családban
szerzett ismereteikre és az óvodai előkészítő tudásra, azok ren dszerezésére építve történik az
új ismeretek elsajátítása, a második osztályt már tervszerűen i rányított komoly munkára
alapozzuk az egyre magabiztosa bb beszéd-, olvasás- és íráskészs ég kialakítása érdekében.
A 2. osztályos magyar nyelv és irodalom tananyagának tanítását az irodalom, a nyelvtan, az
írás és a képességfejlesztés területeinek integrációja által va lósítjuk meg. 2. osztályban a
célunk és az egyik legfontosabb feladatunk a verbális kommuniká ció, ezen belül az olvasás
képességének és szintjeinek fejlesztése. Az olvasási képesség e gyik nagyon fontos
összetevője az olvasástechnika is, mely részképességeinek fejle sztését már az 1. osztályban
elkezdtük a beszédhanghallást, be szédhang-felismerést és -kieme lést, a betűolvasó,
betűfelismerő, betűkapcsoló stb. képességeket megalapozva és fe jlesztve. A cél az, hogy a
gyermekek nyelvi tudását, szóbeli és írásbeli nyelvhasználatuka t és az olvasási képességet
tervszerűen, együtt fejlesszük tovább. A magyar nyelv ismerete alapvető fontossággal bír a többi tantá rgy szempontjából is: az
életkori szintű szövegértés és szövegalkotás elengedhetetlen az összes többi tantárgy
megértéséhez és tananyagrendsze rük elsajátításá hoz is. Az iroda lmi művek megismerésével
párhuzamosan gyakoroljuk a lényeg kiemelését, az ok-okozati öss zefüggések felismerését,
megfigyeljük a különböző nyelvi kifejezésmódokat, ezzel fejlesz tjük a gyermekek kritikai
érzékét és ítélőképességét is. Mindezek együtt nagy hatással va nnak a gyermekek érzelmi
világára, az etikai és esztétik ai érzékük, valamint az empátiáj uk fejlődésére: a gyerekek
jellemének formálására. A 2. osztályos tananyag az elsőshöz hasonlóan nagy hangsúlyt fe ktet a játékos tanulásra,
gyermekközpontú jellege mellett ugyanakkor kihasználja az anyag többféle személyiség- és
kompetenciafejlesztő lehetőségét is.

28A 2. évfolyam szövegértés tankönyvcsaládjának részei

A magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz tartozó 2. osztályos tan könyvcsalád tagjai egymással
párhuzamosan és önállóan is használhatók. Kapcsolódnak az 1. év folyam taneszközeihez,
valamint előkészítik a 3. évfolyamban megjelenő tanítási céloka t is. Tartalmukban,
felépítésükben is az összehango lt munkát, a tananyag egységes, integrált feldolgozását segítik.

Szavakon innen, szavakon túl…
Munkáltató-fejlesztő olvasókön yv 2. osztályosoknak, 1–2. kötet

A 2. osztályos olvasókönyv – munkáltató jellegéből következően – az irodalmi és
ismeretterjesztő olvasmányokon túl az azokat feldolgozó kérdéss or mellett az olvasástechnika
és az értő olvasás fejlesztését egyaránt célzó feladatokat is t artalmaz.

A különböző szövegtípusok olvastatását más olvasókönyvekben edd ig nem tapasztalt vagy
csak ad hoc jelleggel, restriktíven reprezentált módon: változa tos feladatokkal készítjük elő; a
cél mind a kommunikációs (szövegé rtési és szövegalkotási), mind a b e s z é d – é s
olvasástechnikai feladatokkal az, hogy elősegítsük a szöveg pon tos és értő olvasását, és hogy
ezzel ne csupán a tanulók, hanem a tanítók dolgát is megkönnyít sük. Az órai előkészítés mellé
a nehezebb szavak, mondatok olvasásának segítéséhez kézzelfogha tó, gyakorlati anyagot
biztosítunk azért, hogy az olvasás szempontjából feltehetően ne hézséget okozó szavak,
mondatok olvasását (azokat a sz övegből előre kiemelve) egyszerű bbé tegyük, és ezzel a teljes
szöveg megértését elősegítsük. E zzel egyúttal lehetőséget bizto sítunk a képességfejlesztésre
és a tanulási stratégiák elsaj átítására már az előkészítő munka folyamán is.
Az olvasókönyvbe a gyermekek életkorának, érdeklődésének és a t antervi követelményeknek
egyaránt megfelelő szépirodalmi, népköltészeti és egyéb, köztük számos ismeretközlő
szöveget válogattunk. Emellett jelentős számú olyan témát feldo lgozó szöveg került a
tankönyvbe, amellyel a gyermekek mindennapi életük során találk oznak, és amely szövegeket
már önállóan is szükséges értelmezniük, megérteniük. Célunk, ho gy a gyermekek
megismerjék híres költőink, íróink munkáit, megszeressék az olv asást, és eközben olyan

29verstani, nyelvészeti, szókincsb eli és irodalmi ismeretek birto kába jussanak, amelyekre majd
építeni lehet a felsőbb évfolyamokon is.
Az olvasókönyv témakörei, fejezetei

Tanévkezdés, ismétlés
– Az első osztályban tanulta k ismétlése, rendszerezése;
– A második osztályos tananyag bevezetése; – A hang-betű kapcsolatok ismétlése, haladás a szótagok, majd a szavak,
mondatok, szövegek olvasásának irányába; – Rövid, könnyen olvasható és é rtelmezhető versek, mondókák, sz övegek
olvasása, ráhangolódás a második osztályra; – Az első osztályban szer zett ismeretek felmérése.

Évszakok: ősz
– Az ősszel kapcsolatos versek, szépprózai művek és ismeretközl ő szövegek
olvasása; – Heti rendszerességgel megjelenő olvasástechnikai órák (ezek m indig
valamilyen didaktikai célhoz kapcsolódóan, de az adott témakör témájához
szervesen kapcsolódva kapnak szerepet); – Az irodalom és a képzőművészet s ajátos keveredése: a képregén y;
– A 8–9 éves korú gyerekek érdeklődési körét megcélozó ismeretk özlő szövegek
olvasása (így az állatvilág érdeke sségei ugyanúgy szerepelhetne k köztük, mint
például a tükör, a tükrözés működésének leírása).

Mesék szárnyán
– Elsősorban magyar írók műkölté szeti alkotásaiból, híres népme sei
gyűjteményekből válogatott mesék olvasása; – Változatos szövegműfajokra épül ő olvasástechnikai órák: inter jú, ismeretközlő
szöveg, lexikon, iskolai plakát , ujjmondóka olvasása, szólások értelmezése.

Évszakok: tél
– A télhez tartozó, az állatok vi selkedésével, a természet vált ozásaival, a téli
ünnepekkel, hagyományokkal összefüggő, a gyerekekhez közel álló mesék és
versek olvasása; – Mondókák, a nyelvtörők olvasása a helyes beszédritmus kialakí tásának,
gyakorlásának céljából (az olvasá stechnikai órákon olvasunk dia filmet,
különböző jegyekkel ismerkedünk me g, értelmezzük tartalmukat).

Gyerekvilág
– A gyermekek életével, örömei kkel, nehézségeikkel, élményeikke l, a velük és a
körülöttük zajló eseményekkel összefüggő mesék, versek, mondóká k és
ismeretközlő szövegek olvasása (megismerkedünk a köszönéssel ka pcsolatos
illemszabályokkal, olvasunk újságcik ket, társasjáték útmutatójá t).

Állat és növényvilág
– Változatos szövegek olvasása növényekről és állatokról (a gye rmekek
figyelmét tudatosan irányítjuk az élő és az élettelen természet megismerésére,
szeretetére, védelmére. A versek és mesék mellett helyet kaptak ismeretközlő
szövegek, képeslapok és különböző k ézírásokkal írt szövegek).

30
Évszakok: tavasz
– A természet ébredéséről, a tavasz jellegzetességeiről, az áll atok viselkedésének
sajátosságairól szóló s zövegek (a tavasz hangulatát felidéző ve rsek és mesék
mellett ízelítőt kapnak a gyermekek a hirdetés, a levél, és a r iport műfajából is)

Mesevilág
– Újra mesék, verses mesék, tréfás versek olvasása (mindezt az olvasástechnikai
órák szövegtípusai színesítik is meretközlő szöveg és újságcikk olvasásával.
Célunk a változatos szövegválasztással a gyermekek olvasási ked vének, az
olvasás iránti érdeklődésének f elkeltése és ébren tartása)

Jön a nyár!
– A vakáció hangulatát idéző ver sek, történetek, híres mesék, m eseregények
részleteinek olvasása (arra motiváljuk a gyermekeket, hogy bátr an vágjanak bele
a hosszabb szövegek olvasásába is. Ezzel az olvasás élményére m int a nyári
hasznos időtöltés lehetőségére i s ráirányítjuk a figyelmüket)

Az olvasókönyv felépítésére jel lemző, hogy rendszerint az oldal pár bal oldalán található az
olvasmány előkészítése, és jobb oldalon ismerkedhetünk meg az ú j, feldolgozandó szöveggel.
Az olvasástechnikai órák tartalmát is hasonlóan rendeztük el (s zámtalan esetben az 1.
osztályos könyvvel egyező módon az olvasástechnikai óra esemény képpel és kiemelt
kisképekkel kezdődik, de természetesen a funkciója attól kisebb -nagyobb mértékben eltér, l.
lejjebb). Amennyiben hosszabbnak, nehezebbnek ítéltük meg a szö veget, az előkészítő részt
két oldalpárra terveztük, és a f eldolgozást 2 tanórában ajánlju k a tanmenetben. A szöveg
feldolgozását, értelmezését segít ő feladatok az olvasás munkafü zetben (Beszéd és olvasás
munkafüzet 2. osztályosoknak), ill. az olvasókönyvben, az új an yagot megszakítva vagy azt
követően találhatók. Az olvasókönyv kéthetente ismétlődő, rendszeresen visszatérő ol vasmányai Zalán Tibor
kortárs írónk és költőnk gyermekek nek írt történetei. Folytatód nak az 1. osztályból már ismert
ikrek kalandjai.

A történetek a mai 2. osztályos k isdiákok hétköznapi életébe il leszkedő eseményeket
dolgoznak fel, a gyerekeket ér zelmeik, gondjaik kifejezésére, m egbeszélésére késztetve. De
egyes tanulócsoportok esetében ezek egy része el is hagyható, h a a tanító ezt korainak, a
gyerekeket megzavarónak ítéli meg, illetve válogathat is közülü k az osztályának megfelelő (a
tanító és a gyerekek számára elfogadható) tematika szerint. A l ényeg, hogy a gyerekek
szerepbe léphessenek, és el tudják mondani, ami a szívüket nyom ja. A jutalommesék helyett
(vagy mellett) a KOMP drámaórát is nyújt kéthetente a tanítók s zámára ( Hajóra szállunk –
Művészetek báb- és drámajátékka l projektfüzet 2. osztályosoknak , tanítói útmutatóval).

31Beszéd és olvasás 2. munkafüzet

Az olvasókönyvben található olvasmányok értelmezéséhez, megérté séhez nyújtanak
segítséget a munkafüzet feladatai . A feladatok között természet esen számos készség- és
részképesség-fejlesztő f eladat is található.
Az olvasott szövegek nagyobb rész éhez készült feladatlap, illet ve a tankönyv is tartalmaz
gyakorlatokat, javaslatokat a tartalmi és formai elemzésre. A m unkafüzeti feladatmegoldások
önálló és irányított gyakorlása mellett a gyerekek megtanulják a lényeges részek felismerését,
ezáltal az olvasmányok mondanivalójának megértését, gyakorolják a szóbeli szövegalkotást,
és megalapozzuk az írásbeli szövegalkotást is. A munkafüzeti feladatok megoldásá ban – a szöveges feladatmegadá sok mellett –
piktogramok is segítik a gyermek eket a munkafüzet oldalain való tájékozódásban és az
utasítások megértésében. A munka füzet útmutató ábrái a következ ők:

32Az olvasás taneszközökhöz felmérőlapokat biztosítunk a gyermeke k tudásának, a hangos és
néma olvasásának és szövegértési szintjének ellenőrzésére. Ezek et a tanítói kézikönyv is
tartalmazza. A funkcionális-kommunikációs fel fogás eredményeképpen a gyereke k az anyanyelvüket a
használata, illetve még inkább: működése közben és üzenetértéke alapján fedezik fel, ismerik
meg. Az így, játékosan és értelmezve elsajátított és gyakorolt ismeret sokkal jobban rögzül, és
alkalmazásképesebb tudást, illetve stabilabb és jóval magasabb szinten működő kognitív
funkciókat és sokkal tudatosabb szö vegalkotási készségeket ered ményez.
A 2. osztályban az 1. évfolyamon már nagyjából kialakult olvasá stechnikai készség
tudatosítása és elmélyítése az egyik alapvető cél. Ez azért ige n jelentős, mert amennyiben a
betűzgetős olvasás nem válik stabil, folyékony olvasássá, a szö vegértés olyan mértékben
sérülhet, hogy a tanuló nem érti meg az olvasott szöveget, akko r sem, ha egyébként (pl. hallás
utáni szövegértés útján) az érthető is lenne a számára. Ez egys zerűen a kognitív funkciók agyi
legátolása miatt következik be: a figyelem a betűfelismerésen é s szóalakfelismerésen van,
nem pedig a jelentésteremtésen.
A másik alapvető cél a 2. osztál yban a kommunikációs készségek és képességek fejlesztése.
Hiába tudja ugyanis magabiztosan e lolvasni a gyermek a szöveget , ha a szöveg vagy bekezdés
megértését több szó ismeretének hiánya vagy több mondat együtte s jelentésének felismerése
is akadályozza. Ezeket az alapvetéseket támogatja a munkafüzet a benne elhelyezett
feladatokkal. Az egyéni tanulás mellett a munkafüzet nagyban épít a kooperatí v technikákra, a páros és
csoportmunkára, a játékos, felfedező és élményszerű, örömszerző tanulás didaktikai szerepére
és az anyanyelvi kommunikáció me llett megjelenő auditív és vizu ális kommunikációra is. A
tananyag és feladatrendszer azonban hagyományosabb értelemben i s feldolgozható. De
kooperatív tanulási technikákkal feldolgozva felerősítik az egy éni felelősséget és az
önellenőrzés fontosságát a tanulókban – egymást segítő megbeszé lésre, valós
együttműködésre késztetve őket. A munkafüzet felépítése: a 186 ór ás tárgyhoz igazodva az olvasó könyv, melyhez a
munkafüzet tartozik, az első és a második félévben (1-2. kötet) is heti öt órát dolgoz fel,
melyhez heti 2-3 munkafüzeti oldal kapcsolódik. (A magyar nyelv és irodalom további 110
óráján a Nyelvtan és az Írás osztozik egyenlő arányban.)
Míg a tankönyv fejezetekre, azokon belül leckékre tagolódik, ad dig a munkafüzetben csak a
leckecímet tüntettük fel, amely az oldal bal felső tetején jele nik meg, az olvasókönyvvel
azonos színvilágban, tehát a cím és a szín alapján is könnyen b eazonosíthatóan.

33
BESZÉD ÉS ANYANYELV – N yelvtan-helyesírás
tankönyv és gyakorló munkaf üzet 2. osztályosoknak

A Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan-helyesírás tankönyvhöz és gyakorlóhoz különálló rész
készült a kézikönyv részeként. I tt csak néhány az olvasással és az írással összefüggő
jellegzetességét soroljuk fel. A Beszéd és anyanyelv 2. tartalm i részeit, felépítését az
olvasókönyvvel összhangban készít ettük el. Példáu l figyelemmel kísértük és alkalmazkodtunk
a második osztályos magyar nyelvtan tananyagához az olvasástech nikai órák tematikájának és
gyakorlóanyagának kidolgozásában is. Számtalan esetben a nyelvt anórákon megszerzett
tudásra építve, és azt erősítv e állítottuk össze az olvasandó g yakorlóanyagot.
A nyelvtani tananyag feldolgozása, csakúgy, mint az olvasmányok előkészítése során mindig
a beszédből, a szóbeli kifejező készség fejlesztéséből, a szókin cs bővítéséből és a
kontextusteremtésből indulunk ki, é s haladunk az írásbeliség fe lé.
A nyelvtan anyagának tanítása során mindig egy adott téma, és a hozzá tartozó eseménykép
alapján alkotott történethez kapc soljuk a feladatokat, fűzzük f el a gyakorlatokat, és jutunk el
végül az új ismeretek megfogalmazásához. A nyelvtankönyvben nem csupán új grammatikai,
helyesírási ismereteket tanítu nk, hanem amellett, hogy beszédkö zpontú a
tananyagfeldolgozás, kifejezetten a kommunikációt fejlesztő órá k is kerültek a könyvbe. A
kommunikációs órákon a társas nyelvi magatartás szabályainak me gfelelő beszéd kialakítása
a célunk, különböző kommunikációs h elyzetekben. Ilyen például a köszönés formáinak
tanulása, telefonálás és szabályaik megismerése. Emellett kitek intünk a magyar helyesírás
kommunikációs szerepére: az egybe – és különírás és a hosszú-röv id magánhangzók
jelölésének értelemmeg különböztető szerepére is.

34Írás munkafüzet 2. osztályosoknak

Az írás munkafüzet az első osztályos írás munkafüzethez hasonló megjelenésű tankönyv,
fejben spirálozva a bal- és a jobbkezesek íráshasználatának meg könnyítése érdekében, álló
formátumban. A munkafüzet az olvasástechnikai órák és a nyelvta n tematikájával
összhangban készült változatos fel adatokat, ötletes és motiváló gyakorlóanyagot tartalmaz.

A kommunikációs képességek közül a legmagasabb szintet az írás foglalja el. Az írástechnika
fejlesztésekor a tanult kisbetűk és nagybetűk írásának és kapcs olásának gyakorlását végezzük.
A megfelelő írástechnika érdek ében fejlesztenünk kell a gyermek ek grafomotoros képességét,
a beszédhanghallást és a differe nciálást, a hangok időrendjének analízisét, az auditív
emlékezetet, az írás tempóját és ritmusát. A 2. osztályban az írástempót olyan szintűvé kell alakítanunk, hogy más tantárgyak tanulási
feltételeinek, a feladatok írásbeli válaszadással történő megol dásának is megfeleljen. A
megfelelő tempó érdekében ismétlő gyakorlatokat készítünk a tan ult betűk és a különböző
kapcsolási módok variációinak gyakorlására. Az esetleges rossz és fárasztó vonalvezetés, a
betűk alakjának bizonytalansága ugyanis hátráltató tényezői leh etnek a szükséges tempó
kialakulásának. A másolásos feladatok mellett különösen fontosn ak tartjuk a betűk
alakításának és kapcsolásána k tollbamondás útján történő gyakor lását is.
Az írás során előforduló hibák közül gyakoriak a grafomotoros h ibák, melyek elsősorban a
görcsös ceruzafogásból, illetve a vonalvezetésben egymáshoz has onló betűk tévesztéseiből
adódnak. Gyakran a gyerekek írás közben indokolatlanul sokszor emelik, kapkodják fel a
ceruzájukat. A folyamatos vonalvez etés gyakorlását, a betűk öss zekapcsolását a folyamatos
írást igénylő feladatok mellett játékos rajzos feladatok megold ása által végezzük.
A fentiekre alapozva tehát indoko ltnak láttuk egy olyan írás mu nkafüzet használatát a 2.
osztályban, amely változatosabbá, színesebbé teszi az írás tanu lását, az íráskészség fejlődését
gyermekek számára.

35Képességfejlesztés és olvasás
Beszéd és kommunikáció

A nyelvi kompetenciák fejlesztése a beszédészlelés és a beszédm egértés, az alkotó
nyelvhasználat, valamint a szóbeli kifejezőkészség területét öl eli fel. Az olvasókönyvben és a
munkafüzetben is ezzel az ábráva l jelöltük meg a beszéd és a ko mmunikáció fejlesztésére
irányuló gyakorlatokat:

Ezek a feladatok gyakran nagyon összetettek, és egyéb képessége k, készségek fejlesztéséhez
kapcsolva jelennek meg. Számos olyan gyakorlat került például a könyvbe, amely – a
beszédfejlesztéssel párhuzamosan – fejleszti a vizuális figyelm et és emlékezetet is. Az
olvasókönyv rendszeresen visszatérő részei a néhány képkockából álló képregények,
melyekről szavakat majd mondatot gyűjtünk, végül összefüggő szö veget alkotunk,
összefüggéseket ismertetünk fel, és ezzel együtt fejlesztjük a gyermekek szóbeli
szövegalkotását és gondolkodását is. A képregénykockák hősei az ok az 1. osztályban már
megismert kis alakváltoztató m esebeli lények, akik végigkísérté k a betűtanulást:

A szókincs bővítését szolgálják a szógyűjtéses feladatok variác iói: képről, adott hanggal, első
szótaggal stb. Az olvasmányok előkészítő oldalain különféle fel adattípusokkal értelmezzük a
szövegben szereplő idegen szavakat , így a szókincs gyarapítása végigkíséri az olvasásórákat.
Ilyen feladatok: szavak és értelmük egyeztetése aláhúzással, ös szekötéssel, szinonimák közül
válogatással, szó-kép egyeztetés ek, mondatkiegészítések szavakk al stb.
A hangok helyes artikulációjára, a szavak helyes kiejtésére nag yon sok gyakorlatot
készítettünk. Ide tartoznak a b etűdifferenciálások artikulációs feladatai (melyeknél külön
felhívjuk a gyermekek figyelmét a helyes ejtésre) vagy a szavak oszlopokban történő
olvasásának feladatai. A szóos zlopok olvasásához gyakran hangsú lygyakorlatokat is

36kapcsolunk a helyes szóhangsúly fejlesztése érdekében. Ezen gya korlatok alkalmával az
utasításban is felhívjuk a gyermek ek figyelmét a helyes hangsúl lyal történő kiejtésre.
Ugyanígy a mondatolvasást gyakran kísérik a helyes hangsúlyozás t és hanglejtést szabályozó
feladatmegadások. A megfelelő légzéstechnika gyakorlása szintén szavak, mondatok, majd a
szövegek szintjén történik:

A beszéd és a kommunikáció fejle sztésének néhány típusfeladata:
• Adott téma köré építve beszélgetünk saját élményekről, emléke kről,
• Képről beszéltetjük a gyerme keket, szavakat gyűjtünk, összefü ggő szöveget alkotunk,
• Olvasott szöveg tartalmát fogalmazzuk meg szóban, • Közösen, frontálisan vagy pár-, illetve csoportmunkában értel mezünk és oldunk meg
tankönyvi feladatokat szóban:

• Szósort, mondatokat, rövid mondókát ismételtetünk meg szó sze rint, hangos ill. néma
olvasást követően,
• Képről, képsorról ahhoz kapc solódó mondatokat alkotunk,

37• Történetet alkotunk eseményképről (megadott szavak felhasznál ásával),
• Párbeszédet találunk ki a sz öveg nélkül megjelenő képregényko ckákhoz,
• Nyelvtörőket olvasunk és ismétlünk emlékezetből, • Szerepjátékokat játszunk, • Olvasmányok tartalmára vonatkoz ó kérdéseket válaszolunk meg s zóban.
A beszédtechnikai gyakorlatokat gyakran az olvasási gyakorlatok hoz kapcsoltuk. A
feladatmegadásokba belefogalmaztuk a helyes beszédtechnikára vo natkozó utasításokat is.
A nyelvi normáknak megfelelő ki ejtést a következő gyakorlatok á ltal végezzük:

• Légzéstechnikai gyakorlatok, • Artikulációs gyakorlatok, • Beszédritmus-gyakorlatok, • Időtartam-gyakorlatok, • Hangsúlygyakorlatok:

• Hanglejtésgyakorlatok,
• A beszédfolyamat-váltás gyakorlatai, • Beszédszünet-gyakorlatok:

Olvasástechnika és szövegértés

Az olvasástechnika fejlesztésére olyan gyakorlóanyagot állított unk össze, mely azoknak a
gyermekeknek az olvasástechnikai szintjét is fejleszti, akiknek nincsenek olvasási problémáik,

38de a feladatokkal egyben lehetőséget nyújtunk a különböző olvas ástechnikai nehézségek
oldására is. Az 1. osztályban bevezetett módon , kétheti rendszerességgel ter veztünk olvasástechnikai
órákat. Az olvasástechnika szem pontjából fontosnak tartjuk, s e zért folyamatosan gyakoroljuk
az olvasás tempójának és pontosságának fokozását. Ennek céljábó l speciális szóanyagot,
mondatokat és szövegeket olvastatunk. Miután az 1. osztályban a lát ás és/vagy hallás alapján egymássa l téveszthető betűket tudatosan
differenciáltuk és együtt is olva stattuk, második osztályban ol yan szóanyagot, szócsoportokat
állítottunk össze, melyeknél az a dott betűre jellemző valamenny i tévesztési lehetőséget
figyelembe vesszük, és a betűket nagyobb csoportokba rendezve g yakoroltatjuk a pontos
olvasást. A differenciálandó hangok, a hangokat jelölő betűk és betűcsopo rtok a következők:
Magánhangzók (illetve az okat jelölő betűk):
a á e é i í
u ú ü ű ö ő
o ó u ú ü ű
Mássalhangzók-magánhangzók (illetve azokat jelölő betűk):
u v n i j
Mássalhangzók (illetve az okat jelölő betűk):
f t v sz c cs t k v l n m h zs z sz s dz dzs c b d p h g k gy j d g ny n ly ny gy ty j l

A betűk

A differenciált betűkkel először mindig betűsorokat olvastatunk:

39A betűket olvastató feladatok artikulációs feladatokként szerep elnek, és a helyes ejtés
megkövetelésével a helyesírást is megalapozzák. A magánhangzók é s a m á s s a l h a n g z ó k
olvasásával célunk a pontosság és a tiszta artikuláció elérése.
A betűk olvasását gyakoroltatjuk például a betűkből szavak össz eállítását célzó feladatokkal,
melyekkel egyben a rész-egész viszonyának felismerését, az anal ízis-szintézis műveletét és a
szerialitási képességet is fejlesztjük:

A szótagok

Szótagokat már csak mindig valamilyen egyéb képesség fejlesztés éhez kapcsoltan
olvastatunk. A szótagok olvasásá val a pontos, találgatás nélkül i olvasást gyakoroljuk.
Szótagot olvasunk:
– szóalkotási feladatokban, a hol a szavak első, vagy utolsó szó tagját olvassuk el, és
minél több szót alkotunk belőlük (ezáltal mozgósítjuk a gyermek ek szókincsét),
– kettő vagy több szótagból s zavakat állítunk össze:

40– szótagsorban az első szótagga l megegyező szótagot kerestetünk ,
– hiányzó szótagot pótoltatunk kett őnél több szótagból álló szava kban:

A szavak

Az olvasástechnikai órák második félévének tematikája a különbö ző szótípusok olvasásának
gyakorlását öleli fel. A szóanyag összeállításánál a szókincs bővítésére, és a helyes ejtés (hangsúlyozás, ritmus,
tiszta és pontos artikuláció), a helyesírás fejlesztésére törek edtünk. A szavak, szócsoportok
olvasásával a hangos és a néma olvasást is gyakoroltatjuk.
A tematikába a következő tartalma k kerültek be az egyes szótípu sok olvasásából:

• 4 betűs (msh.torlódásos) szava k olvasásának gyakorlása (pl. b irs, pinty);
• 6 betűs (3 betűs szótagból + 3 be tűs szótagból álló) szavak o lvasásának gyakorlása
(pl. her-ceg, Jáz-min);
• 6 betűs (2+4) szavak olvasásának gyakorlása (pl. Bá-lint, Ro-land, ga-lamb);
• 7 betűs (2+2+3) szavak olvasásának gyakorlása (pl. ál-ar-cot, szí-ne-zek);
• 7 betűs (2+3+2) szavak olvasásának gyakorlása (pl. nyu-lacs-ka, há-zacs-ka);
• 8 betűs (2+3+3) szavak olvasásának gyakorlása (pl. ké-pes-lap, Do-mon-kos);
• 8 betűs (3+2+3) szavak olvasásának gyakorlása (pl. ver-se-ket, ven-dé-gek);
• Mássalhangzó-torlódással kez dődő szavak olvasásának gyakorlás a (pl. fran-cia, troli,
krokodil);
• Összetett szavak olvasásának gyakorlása; • Többszörösen összetett szavak olvasásának gyakorlása; • A toldalékolt, hosszú, nehezebben átlátható, a látószög növel ésére is alkalmas szavak
olvasásának gyakorlása;
• A kiejtéstől eltérő írásm ódú szavak olvasásának gyakorlása;
• Idegen szavak olvasásának gyakor lása (pl. Father Chrismas);
• Hosszú mássalhangzót tarta lmazó szavak olvasása (pl. O ttó, Emma, frö ccsen);
• Végig nagybetűs szavak, feliratok olvasása.
Az olvasástechnikai órák felép ítése nagyon hasonló a szépirodal mi és népi szövegeket
feldolgozandó órákéhoz. Ezeken az órákon nem csupán szavakat, h anem változatos műfajú
szövegeket is olvastatunk. Az elt érés csupán annyi, hogy itt ho sszabb előkészítés után
olvastatjuk a szöveget, amely nagy mennyiségben tartalmazza a g yakorlandó szótípusnak, az
elérendő olvasástechnikai célnak megfelelő szavakat – azaz a sz avakat szövegbe helyezzük.

41Ezeknek a szövegeknek (különösen a versikéknek, nyelvtörőknek) nem a költeményektől
elvárható esztétikai élmény megszerzése az elsődleges célja, ha nem a szavak szövegbe
helyezve olvastatása, emellett az intertextuális és nyelvi játé k, az érzelmek felkeltése, a
ritmus, a humor. A szöveg megértését a szöveget alkotó mondatok és szavak megért ésével alapozzuk meg. A
szövegkörnyezetből következtethetünk ugyan a szavak hangulati t artalmára és a jelentésére,
de gyakran külön értelmezést és magyarázatot is igényel például egy-egy szépirodalmi vagy
ismeretközlő szövegben előforduló szó, hiszen ahhoz, hogy későb b az aktív szókincsünkbe
kerüljön, és megfelelően hasz náljuk, ismernünk kell pontosan a jelentését.
Az olvasási stratégiák közül a s zavak olvasásánál több olyan fe ladatot készítettünk, ahol a
kereső olvasás technikáját gyakoroljuk. Például akkor, amikor s zósorokból hasonló írásmódú
szavakat olvastatunk, és kerestetünk bennük kiemelt szavakat. A z ilyen típusú feladatoknál a
lényeges információk gyors keresésé t és kiemelését is gyakorolj uk:

Ezt a stratégiát nem csupán a szavak olvasásánál alkalmazzuk, h anem azoknál a
feladattípusoknál is, amikor a s zöveg teljes, szövegként való m egismerését megelőzően
kerestetünk a szövegben egy-egy onnan kiemelt mondatot. A látószög növelésére fokozatosan hosszabb szavakat olvasunk, s zópiramisba helyezve. Ezek
a feladatok általában az olvas mányok hosszabb szavaiból épülnek fel, azért is, hogy olvasásuk
a szövegkörnyezetben már ne okozzon problémát. Gyakoroljuk a különböző betűtípusokkal írt, valamint a nyomtato tt nagybetűs szavak,
kézírással írt szavak olvasását, hiszen a gyermekek a hétköznap okban különféle feliratokkal,

42szövegekkel találkozhatnak az ut cán, az újságok lapjain vagy a könyvekben. Célunk, hogy
ezek olvasását is előkészítsük, m egalapozzuk, gyakoroljuk:

Az olvasmányok előkészítő oldalain olyan feladatokat állítottun k össze, amelyek fejlesztik az
olvasástechnikát, és később seg ítik a szöveg megértését.
Ezért az olvasandó szöveget előz ően átvizsgálva, kiemeltük belő le

– azokat a szavakat, amelyek túlságosan hosszúak, és ezért nehézs éget okozhat
olvasásuk,
– azokat a szavakat, amelyek kevésbé ismertek, és ezért nehezen é rtelmezhetőek,

– a tájnyelvi és a régies szavakat, amelyek külön értelmezést igé nyelhetnek,

– a szókapcsolatokat, amelyek hel yes hangsúlyozása problémás leh et még ebben az
életkorban,

– a szaknyelvi szavakat.
A szavakat változatos feladatokhoz kapcsolva értelmezzük.

• hiányos mondatokat fejezünk be az értelmezendő szavakkal:

43• szavakat olvastatunk, értelmezünk rajzos formában,
• összetett szavakat alkotunk kettő vagy három szóból, • szóoszlopból közös tulajdonság a lapján a többitől különbözőt választjuk ki:

• képek segítségével értelmez ünk szavakat, szókapcsolatokat:

• főfogalmak szerint csoportosí tunk és rendezünk szavakat,
• szavak szinonimáit keressük:

44• szavakat értelmezünk mondatalkotással:

A szavak olvasása esetén is sok olyan feladat került a könyvbe, amelyek célja a pontos,
találgatás nélküli olvasás automatizálása. Az ilyen feladatok á ltalában az olvasmányok hosszú
szavait, a kiejtéstől eltérő írásmódú szavakat, a mássalhangzó- torlódásos, magánhangzó-
torlódásos szavak pontos olvasását, helyes ejtését igénylik. Ez eket a szavakat nem csupán
kiemeljük az olvasmányokból, hanem mindig valamilyen képesség ( pl. vizuális figyelem,
vizuális emlékezet, alak-háttér differenciálás, alakkonstancia stb.) fejlesztéséhez kötjük.

45A szókapcsolatok, mondatok

A szókapcsolatok, mondatok olvasá sának feladattípusai a követke zők:

• az olvasmányból kiemelt hosszú, bonyolult szerkezetű, több ta gmondatból álló
mondatokat mondatpiramisba helyezve olvassuk,
• szövegből kiemelt mondatot ke restetünk a szövegben, annak elő zetes átolvasása nélkül,
• szólásokat, közmondásokat olvasunk és értelmezünk, • hiányos mondatokat olvasunk és fejezünk be megadott szavakkal ,
• párbeszédes szövegrészből kiem elt mondatokat egyeztetünk szer eplőkkel:

• tagolatlan mondatot tagolunk szavakra,
• összetett mondatok tagmondatait egyeztetjük:

46
• kérdő mondatokat olvastatunk és válaszoltatunk meg képek segí tségével:

• találós kérdéseket olvas unk és egyeztetünk képekkel:

• mondatok összekeveredett szavait rakjuk sorba.

47A szövegek

Az olvasókönyvben található szövegek a 8–9 éves korú gyermekek érdeklődésének megfelelő
szépirodalmi, ismeretközlő, publicisztikai olvasmányok. Egyarán t kerültek közéjük
népköltészeti és műköltészeti alkotások, versek és prózák.
A fent említett módon minden szöveg megismerését változatos fel adatokkal készítjük elő. A
feladatok képesség- és készségf ejlesztő jellege mellett célunk, hogy felébresszük a
gyermekekben a kíváncsiságot, majd a vágyat a szöveg elolvasásá ra. Olyan feladatokat
készítettünk az előkészítő oldal akra, amelyekkel játékos formáb an megteremtjük a
feldolgozáshoz szükséges ismeret ek közös kiinduló szintjét.
Az RJR-technikára és kooperatív technikákra épülő tanulás ódsze rtan, valamint a munkafüzet
által támogatott tankönyv hagyományos tananyag-feldolgozási mód szerei mellett a tankönyv
alapvető jellegzetessége, hogy a ráhangolódást és tanulási moti vációt segítő kontextusba
helyezés mellett minden olvasandó szöveget – két irányból is – előkészít .
Az egyik irány az olvasástechnikai előkészítés , melynek során a nehezebben olvasható, pl.
kevésbé ismert, hosszabb vagy idegen szavakat és szókapcsolatok at változatos feladatok
során, még a szöveg megismerése előtt gyakoroltatjuk. Így az ezidáig a betűzgetésre,
silabizálásra pazarolt figyelem, mely megakadályozta a kognitív funkciók működését, az értő
olvasást, ezek után a szó, a szöveg megértésének és megjegyzésé nek, visszaidézhetőségének
irányába tolódik el az olvasás során, azaz a gyerekek szövegért ése és szövegalkotása is
fejlődik. A másik irány a kommunikációs előkészítés . A szövegekben viszonylag gyakran olyan
szavak is előfordulnak, amelyeket a gyerekek – életkori sajátsá gaikból vagy környezetükből
adódóan – nem ismernek, nem ismerhetnek. Ezeknek a szavaknak, k ifejezéseknek az értelmét
különféle feladatok segítségével a gyerekek maguk fedezik fel, így utána, a szöveg olvasása
közben a mondat, a bekezdés és végsősoron a szöveg megértését a z ismeretlen szavak nem
akadályozzák. [A szövegértési órák módszertani hátterét N. Császi Ildikó fent i tanulmányában és az
Olvasmányfeldolgozások című részb en olvashatják el részletesen – a szerk .]

48Óravázlatminták

1. témakör: Mesék szárnyán

Az óra anyaga: zs-z-s-sz-dz-dzs -c hang és betűdifferenciálás 1.
Feladatok: Szavak súgás után történő meghallásával fejlesztjük a gyermekek auditív észlelését és
figyelmét. Mondatokat, majd szöveget alkot unk eseményképről a szóbeli kife jezőkészség fejlesztésére.
Gyakoroljuk a zs-z-s-sz-dz-dzs -c betűk felismerését, olvasását betűsorok, szavak olvasásával.
Fejlesztjük a gyermekek vizuális emlékezetét, szóemlékezetét sz óoszlopokban olvasott szavak
felidézésével. Nyomtatott nagybetűs zs-z-s-sz-dz-dzs-c betűket tartalmazó szav ak olvasását gyakoroljuk
táblák, feliratok olvasásával. Eszközök:

Szavakon innen, szavakon túl… olvasókönyv Olvasás munkafüzet
I. Motivációs játék a zs-z-s-sz-d z-dzs-c hang és betűdifferenci álás előkészítéséhez

Gyorsposta játék

1. Álljunk fel egy sorban egymás mellé! Súgok egy szót a mellettem állónak. Ezt kell tovább
súgni a következőnek. Amikor me gkaptad a postádat, meghallottad a szót és tovább adtad a
társadnak, ülj a helyedre és írd l e a füzetedbe, amit hallottál !
Szándékosan nem szabad megváltoztatni a szavakat!

Szavak: százszázalékos, szabadedzés, csapatzászló, szárazsütemé ny
A szavakat egyenként súg juk a gyerekek fülébe!
2. Ellenőrizzük a feladatot a szavak helyes artikulációval tört énő felolvasásával, majd
soroltassuk el a szavakat emlékezetből is!
Melyek azok a betűk, amelyek mindegyik szóban szerepelnek? Kari kázzátok be a leírt
szavakban ezeket a betűket!

II. A zs-z-s-sz-dz-dzs-c hangok differenciálása

1. Eseményképet mutatunk a gyerekeknek (Olvasókönyv, 86. o.) a) Alkottassunk mondatokat, sz öveget önállóan vagy kérdésekkel irányítva az eseményképről!
b) Gyűjtsünk olyan szavakat az eseményképről, amelyekben hallju k a zs(z-s-sz-dz-dzs-c)
hangot!

492. Kiemeljük és megnevezzük a kis képeket az eseményképről (OK. 86. o.).

– Mit láttok a kis képeken? Mondjátok ki a képek neveit!
– Utána mondjátok ki úgy, hogy köz ben minden szótagnál tapsolto k egyet!
– Bontsuk hangokra a szavakat! Milyen hangokat jelölnek a színe s karikák?
Hangoztassuk egyenként a színes karikáknak megfelelő hangokat!

3. A hívóképek segítségével hallás alapján differenciáljuk a zs -z-s-sz-dz-dzs-c hangokat (OK.
87. o.).
– Figyeljétek meg a kis képeket!
– Értelmetlen kifejezéseket fogtok hallani. Válasszátok ki és m utassátok meg a kis képek
közül azt, amelyiknek a hangját hallani lehet az értelmetlen ki fejezésben!

dzsettaman talása ricamat talasz
zsomala ciedzőpő III. A zs-z-s-sz-dz-dzs-c betűk differenciálása
1. Betűsort olvastatunk a zs-z-s -sz-dz-dzs-c betűkkel (OK. 87. o.).
– Nyomtatott kisbetűkből ál ló betűsort olvastatunk.
– Nyomtatott nagybetűkből álló betűsort olvastatunk.
2. Szavakat, szókapcsolatokat ol vastatunk a zs-z-s-sz-dz-dzs-c betűkkel (OK. 87. o.).
– Hárombetűs, egy betűben eltérő szavakat olvastatunk és értelm ezünk képekkel
egyeztetve.
– 2+3, 3+2, 2+2+2 szavakat olvastatunk emlékezetfejlesztéshez k apcsoltan.
– Nyomtatott nagybetűs, zs-z-s-sz -dz-dzs-c betűket tartalmazó t áblafeliratokat
olvastatunk.

IV. A zs-z-s-sz-dz-dzs-c hangok és betűk tulajdonságainak felid ézése, helyének keresése
az ábécében

Barchoba játék

Gondoltam egy betűre a ma gyakor olt betűk közül. Tegyetek fel k érdéseket a betűvel
kapcsolatban. Ki kell találnot ok, hogy melyik betűre gondoltam!
Kérdezhettek a betű tulajdonságai ra, mint például: egyjegyű, ké tjegyű; morog, nem morog; az
ábécében melyik betű előtt, ill. után található stb. Aki kitalá lta a betűt, amire gondoltam, az
gondolhat a következő betűre.

50
2. témakör: Mesék szárnyán

Az óra anyaga: zs-z-s-sz-dz-dzs -c hang és betűdifferenciálás 2.
A Meselexikon c. olvasmány olvas ása és feldolgozása (a zs-z-s-s z-dz-dzs-c betűk olvasásának
gyakorlására) Feladatok: Megismerkedünk néhány könyvtípussal és néhány lexikon tartalmáv al.
A zs-z-s-sz-dz-dzs-c betűket sz öveg olvasása által differenciál juk.
Betűfelismerési gyakorlatokat végz ünk a zs-z-s-sz-dz-dzs-c betű k differenciálására.
Megtanuljuk a lexikonok használa tát, és gyakoroljuk a tájékozód ást a lexikonok oldalain.
Gyakoroljuk a folyamatos olvasást és a válogató olvasást. A betűfelismerést, betűdifferenciálást a vizuális észlelés és d ifferenciálás, a vizuális
emlékezet képességét növelő játé kos feladatok által fejlesztjük .
Szósorból kiemelt szó keresésével fejlesztjük a látási megkülön böztető képességet.

I. Motivációs feladat a Meselex ikon c. olvasmány előkészítésére

A tanári asztalra többféle könyvet válogattam nektek. Nézzük me g, hogy milyen típusúak ezek,
rendezzük csoportokba őket! Magyarázzátok el, hogy mi szerint csoportosítotok!

Az asztalon legyen mindenből 2- 3 db: verseskötet, mesekönyv, le xikon, tankönyv

II. A Meselexikon c. olvasmány e lőkészítése a megismerését mege lőzően

1. A könyvek címeinek közös értelmezése: a lexikon szó megfelelő használatát, a különböző
lexikonok tartalmát értelmezzük, beszéljük meg játékos feladato n keresztül (OK. 88. o.).

Olvassuk fel hangosan a címeket!
Vajon miről olvashatunk, tájéko zódhatunk a képen látható lexiko nokban?

2. Felidézzük és gyakoroljuk az á bécérendet, megfigyeljük a lex ikonok szerkezetét
(ábécérendbe szedett kifejezéseket), gyakoroljuk az ábécérendne k megfelelő
lexikonhasználatot (OK. 89. o.).

Mit vagy kit látsz a képeken? Sor old fel a nevüket! Hol találko ztál már a kép szereplőivel?
Mondj olyan mesecímeket, amelyekb en szerepeltek a képen látható figurák!
A meseszereplők közül melyik szi mpatikus számodra? Miért? Magya rázd el társaidnak!

3. Az olvasmány kiemelt hosszú szavait olvassuk, összekevert sz ótagok és betűk
sorbarendezésével és a szav ak egyeztetésével (OK. 89. o.).

III. A Meselexikon c. olvasmánnyal való megismerkedés (OK. 90 o .), a lexikonban való
tájékozódás gyakorlása
Olvassátok fel hangosan a Meselexikon oldalt!

51

IV. A Meselexikon c. olvasmán y feldolgozása, értelmezése

1. Értelmezzük az olvasottakat sa ját szavainkkal történő magyar ázattal (OK. 90. o.).
2. Gyakoroljuk a zs-z-s-sz-dz-dzs- c betűket tartalmazó szavak, mondatok másolását, azokat az
olvasmányból kiemelve (OK. 90. o.). 3. Differenciáljuk a zs-z-s-sz-dz -dzs-c betűket egyeztetéssel, színezéssel, betűrácsban
értelmes szavak keresésével (OK. 91. o. ). 4. Szókapcsolatokat alkotunk és értelmezünk az olvasott szöveg alapján. (OK. 91. o.).

52
Olvasmányfeldolgozások
A metodikai alapok é s az elméleti háttér

1. Az RJR tanulási modell a konstruktivizmus és metakogníció elméletére épül. A
konstruktív pedagógiai elmélet (Nahalka István 1997) lényege, h ogy az emberi megismerés
nem az információk tárolását jelenti a tudatban, hanem a tudás létrehozása, bővítése,
konstrukciója, ami személyes, aktív értelmezési folyamatként a megismerő elmében zajlik a
már birtokolt tudás bázisán. A konstruktív gondolkodásmódban al apvető szerepet játszik a
tapasztalatokat értelmező, megismerő ember. Az ember tudatában létező mentális térkép
(vagy világmodell) fogadja be az új ismereteket úgy, ahogy azt képes beilleszteni a meglévő
ismeretek közé, vagyis saját struktúrájának megfelelően konstru álja meg az új ismereteket.
Ennek a gondolkodásnak lényeges eleme a bennünk lévő modell, am ely bizonyos (kisebb-
nagyobb) pontossággal t ükrözi a világot.
Az induktív ismeretszerzési eljárá sokkal szemben (pl. a felfede ztetés alkalmazására épülő
módszerekkel) ez a modell a gyermek meglévő kognitív struktúrái ból kiinduló tanulási
folyamatokat helyezi előtérbe. A gyermeket konstruktivista érte lemben aktív tevékenységre
kell serkenteni, vagyis úgy kell cselekedtetni, hogy az mozgáso khoz vezessen a gyermek
belső világában is. Ez általában fizikai cselekvést is jelent, de elsősorban a meglevő szellemi
struktúrák mozgását és a hiányok pótlását, átalakítását, újraép ítését. Kiemelt jelentősége van a
tanulásban a társas viszonyoknak, hiszen ezek a konstrukciók ne m teljesen egyéni
produkciók, ezekben szerepet játszanak a tanár mellett a diáktá rsak is. Fontos szerepe van a
csoportos és páros munkának, fől eg akkor, ha ezek erős kommunik ációs kényszerrel hatnak.
A metakognitivitás az emberi intel ligencia legfontosabb része, ez az a mód, ahogyan eljutunk
gondolatainkhoz, érzéseinkhez. Új ismereteinket a tanulás, azaz a személyes tudás
megteremtése, megkonstruálása során beépítjük a már meglévő tud ásrendszerünkbe, ezért a
saját tudásunkról, a saját tanulásunkról való tudásunk az eredm ényes és hatékony tanulás
egyik alapfeltétele. Az új jelent ések megteremtéséhez, feltárás ához interaktív és reflektív
magatartásra van szükség, azaz folyamatosan át kell strukturáln unk meglévő
tudásrendszerünket (Bárdossy Ildikó et al. 2002). Az ún. RJR-mo dell három fázisa foglalja
magában a tanulási folyamatot. A ráhangolódás (R) az első fázis . A folyamat ezen
szakaszában történik az adott témával kapcsolatos előismeretek felidézése, a motiváció, a
problémafelvetés. A második szakasz a jelentésteremtés (J). Ebb en a fázisban kerül sor az új
ismeret befogadására, megértésére, az új és régi ismeretek össz ekapcsolására, strukturálására.
A harmadik szakasz a reflektálás (R). Ekkor szilárdulnak meg, v álnak maradandóvá az új
ismeretek azáltal, hogy a diákok számot adnak a szerzett új ism eretekről, tapasztalatokról;
megosztják egymással a gondolataikat, saját nyelvükön megfogalm azva a tanultakat. A
tanulók és a tanár egyaránt szembe sül az eredményekkel, illetől eg az esetleges problémákkal.

2. A kritikai gondolkodás fejlesztése (RWCT) az a komplex gondolkodási folyamat, amely
az információ megszerzésével kezdődik és a döntés meghozataláva l ér véget. Egyfajta
kérdezésközpontú tanítás-tanulási folyamat, leghatásosabb eszkö ze a kérdésfeltevés. A
kérdezés a megbeszélés leglényegesebb eleme. A tanulóktól azonn ali választ vár, függetlenül
attól, hogy verbális vagy nonverbális formában, illetve milyen mondatban realizálódik.
Interaktív kapcsolat csak akkor alakulhat ki tanár és diák közö tt, ha a diákok is kérdeznek,
illetve kérdezhetnek. Ez természetesen minden oktatási szinten igaz. A terméketlen, rossz
kérdés érintetlenül hagyja a gondolkodást. A helyes kérdésfelte vés híd a tanítás és a tanulás

53között. Az olyan kérdések, amelyek a tanulók gondolkodását egys zerűen a lecke felmondásra
késztetik vagy kényszerítik, azt hitetik el a tanulóval, hogy s aját gondolkodása fölösleges. Az
ösztönző kérdések emelik a tan ulók gondolkodási szintjét, és ab ban erősítik meg őket, hogy
gondolkodásuk igen is értékes. Az ilyen kérdéstípusok gyakorlás ával a tanulók
megtapasztalják, hogy a tudás sohasem „merev”, a gondolatok ped ig nagyon is képlékenyek.
Ezért a tanulókat reflektálásra, találgatásra, átalakításra, el képzelésre, alkotásra mérlegelésre
biztatjuk. A jó kérdések fejlesz tik a gyerekek ismereteit, szók incsét, értelmi képességét. A jó
kérdés definíciójába beletarto zik, hogy intellektuális követelm ényt állítson elénk, Piaget
szóhasználata szerint: „k ognitív konfliktust” ösztönözzön.
A kérdezés célja, funkciója szerint megkülönböztetünk: érdeklőd és- és figyelemfelkeltő;
diagnosztizáló és ellenőrző; inf ormációt kérő; szervező; instru áló; gondolkodtató; strukturáló;
véleményt, érzelmeket feltáró kérdéseket. Az elvárható válasz j ellege szerint pedig
konvergens kérdéseket (ezekre egy etlen vagy néhány jól körülhat árolt válasz adható, a
tanulótól általában korábbi ism ereteinek felidézését igényli), illetve divergens kérdéseket,
amelyekre több egyaránt jó vá lasz adható (Falus 2003).
Robert Fisher szerint a kérdés ek alapvetően vagy gondolkodásra késztetik a gyereket, vagy
pedig ellenőrzik az ismereteket. Előbbiek kíváncsiságot és érde klődést keltenek, illetve
gondolatokat, érzéseket és tapasztalatokat hívnak elő, miközben összpontosítják a figyelmet
vagy vitát gerjesztenek, utóbbiak pedig ellenőrzik a megértést, és rátapintanak a nehézségekre
vagy ismétlik a tanultakat és k apcsolják az új tananyaghoz (Rob ert Fisher 1999: 30.). A
gyerekek kérdései indítják el a közös gondolkodást, a tanár a r endszerezésben, az álláspontok
következetes kifejtésében és az ö sszehasonlításban segít saját kérdéseivel, ezáltal tudja
irányítani a beszélgetést, és tud mintát szolgáltatni a gyereke k számára a gondolkodáshoz.
Programunkban ügyeltünk a változatos kérdésfeltevésre, hogy ne csak ismeretellenőrző
kérdésekkel, hanem minél több gond olkodásra késztető kérdéssel is találkozzanak a gyerekek.

3. A befogadás-központú irodalomtanítás (Bókay Antal) elmélete abból indul ki, hogy az
irodalom tanításának úgy kell felépülnie, hogy az egyes ember h ermeneutikai fejlődését
kövesse. Ez a diákok élményvilágára épül, megvalósításához felt étlenül ismerni kell az adott
korosztály, esetünkben a 6–10, de különösen a 7–8 éves gyermek élményvilágát, s ezen
élményeket kiváltó (művészeti) jelenségeket (pl. képregény, vid eoklip, animációs film,
akciófilm). Az ilyen szemléletű irodalommegközelítés az egyén ö nismereti fejlődését
támogatja, s nem alapelve a „közös tudás”. Az élmény az ember érzelemmel telített, belsővé vált tapasztala ta a körülötte lévő világról. Ez
a tapasztalat azután törvénnyé is válhat, hiszen hozzá mérheti magát az ember. Az irodalom
mint művészet az effajta belső törvények megalkotását segíti el ő. Az élményközpontú tanítás
magára a befogadóra koncentrál, és az irodalmi mű kibontásakor a személyes élmény
felszabadítására törekszik, úgy gondolja, hogy a mű legfontosab b emberi üzenete – önmagunk
megismerése. A tanító fő feladata fejleszteni a tanulókban az empatikus érzé kenységet, hogy mélyebben
meg tudják érteni magukat és másokat (vö. Zrinszky László 2002. ). Ez arra a gadameri tézisre
reflektál, amely szerint azáltal tudatosíthatjuk leginkább a má sik másságát, annak
individualitását, ha ma gunkat helyezzük a helyébe.
Az élményközpontú irodalomtanítás (Fűzfa Balázs) olyan szemléle tmód, mely mindenekelőtt
az irodalommal kapcsolatos élmény szerzést tartja fontosnak. A t anítási folyamatot elsősorban

54nem az intellektuális teljesítmény, hanem az érzelmi-értelmi ga zdagodás, a melegség, a
szeretet felől tekinti. A mű közvetítette értékek közül azok a legfontosabbak, melyeket a diák
akár egész életére szólóan magával visz, s választási, döntési helyzeteiben majd segíteni
tudják őt. Egyfajta magatartásm inták ezek, erős töltésű szimból umok, emberi határhelyzetek
emlékei, érzelmileg telített, gazdag szövegek vagy egyszerűen c sak hangzó szépségükkel
megragadó szavak, mondatforgácsok. Ezt a folyamatot már alsó ta gozatos korban meg kell
ízlelniük a diákoknak, erre már a kkor érzékennyé kell tenni a t anulókat. Ebből kifolyólag
tanítási programunk alapelve a problémacentrikusság, amelyben a tanítási folyamatot kell
olyan kreativitást-nyitottságot l ehetővé tevően megtervezni, ho gy a diákok saját szubkultúrája
es élményvilága is megjelenhessen.

4. Drámázás során a pedagógus egyfelől arra törekszik, hogy tanítványaiban a személyes
élmények asszociációs sorát elindítsa, amelynek eredményeképpen felfedezik a mű által
önmagukat, másfelől az is a célja , hogy tanítványai képesek leg yenek önmaguk
felismerésének megfogalmazására szóban és írásban is. E cél elé réséhez a legmegfelelőbb
módszer a cselekedtető, bevonódásr a, érintettségre, saját élmén yre törekvő drámapedagógia
(Gabnai Katalin).
Valamennyi irodalmi alkotás esetén alkalmazható (vers vagy próz a, lírai alkotás vagy dráma,
népmese, monda, novella, regény) , a lényeg az, h ogy ne a mű ill usztrálása történjen, hanem az
adott világba való belépés (szerepbe lépés – a szerk. ) után önálló, egyéni döntések
szülessenek. A drámapedagógia eszköztárát mindenki szabadon has ználhatja, egymás ötleteit,
játékait, óraterveit kötetlenül átvehetik egymástól a drámataná rok (Baji-Gál Ferencné), hiszen
a feladatuk az, hogy a tanult, látott elemek alapján létrehozzá k saját óratervüket, de maga az
óra teljes valóságában csak az adott helyen, időben és a döntés hozó szerepkörű résztvevőkkel
fog létre jönni. A drámapedagógia csak a közvetlen tapasztalás útján ismerhető meg igazán, és
létformája is maga az élményszerző gyakorlat.

5. A kooperatív tanulás (Spencer Kagan) vagy inkább életszemlélet kölcsönös tiszteletre
alapozott együttműködést és a közösség minden tagjának egyéni t eljesítményét előtérbe állító
szemléletet jelent. Ellentétben áll a versenyszellem hangsúlyoz ásával, ahol az egyének a
csoport többi tagját igyekeznek t úlszárnyalni. Előfeltétele a k özösség tagjai közötti
kooperáció eredményeként létrejövő konszenzus. A kooperatív tan ulást alkalmazó tanulók a
„verseny helyett együttműködést” hirdető szemléletet átviszik a z élet más területeire is, ami
alapvetően meghatározza az emberekkel való kapcsolatukat. A koo peratív tanulási forma a
tanulók (4-6 fős) kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul, és az ismeretek és az
intellektuális képességek fejlesztésén túl (azaz együtt határoz zák meg a problémát, a
kérdéseket, a megoldás lépéseit és a résztvevőket is – a szerk. ) kiemelt szerepet játszik a
szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködési
képességeinek kialakulásában és fejlődésében is. A tanulók a cs oportmunka keretében
közösen dolgoznak, ez együttes fe lelősséget jelent a csoport er edményéért, tehát nemcsak a
saját, hanem a csoporttársak m unkájáért is (Benda József 2002.) .
A kooperatív tanulás mint módszer ugyancsak a konstruktív tanul ási elméletre épül, amely
szerint az ismeretek elsaját ítása mindig alkotó, azaz konstrukt ív módon történik: az emberi
agy az ismereteket nemcsak befogadja, hanem szortírozza, rendsz erezi, átalakítja, újjáteremti.
A kooperatív tanulási forma – ahogy a többi cselekvő tanulási f orma is – a hagyományos
tanulási módszerekkel szemben nemcsak megengedi, hanem kifejeze tten stimulálja az emberi
agy ezen alkotómunkáját, konstruktivitását. A tanítás helyett a (tapasztalati) tanulásra erül a
hangsúly. A tudás forrása nemcsak a tanító és a tankönyv, hanem a komplex nevelési helyzet

55is. A kooperatív tanulási formák alkalmazása a tanulási órákon megváltozott tanári szereppel
jár együtt. A tanár felszabadul a hagyományos ismeretközlő szer ep alól, és egyrészt
segítőként, támogatóként (mentor) mint a tanulókkal együtt dolg ozó „munkatárs” (partner)
vesz részt a csoportok munkájában, másrészt koordinátorként irá nyítja is azt. A kooperatív
tanulási módszerek alkalmazása a tanórákon lehetővé teszi a kül önféle képességű,
felkészültségű és érdeklődésű t anulók individuális tanulását, e gyéni tanulási utak kialakítását.
A résztvevők informális véleménycseréje egyrészt segíti a tanul ást elősegítő oldott, játékos
légkör kialakulását, másrészt elősegíti a témára való ráhangoló dást. A gyakorlat további célja
a pedagógusok tanulókkal szembeni pozitív attitűdjének kialakít ása: elsősorban ne a
hiányosságaikra, hanem erősségeik re, fejleszthető és fejleszten dő pozitív tulajdonságaikra
figyeljenek fel. A kooperatív tanulási formák alkalmazásának cé lja nem a hagyományos
módszerek felváltása, hanem azok kiegészítése.

Szakirodalom:

BAJI-GÁL Ferencné: Drámapedagógia alkalmazása: foglalk ozásminták az alsó tagozaton .
Pedellus, Debrecen, 2004.
BÁRDOSSY Ildikó−DUDÁS Margit−P ETHŐNÉ NAGY Csilla−PRISKINNÉ RIZN ER
Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése . Az interaktív és a reflektí v tanulás
lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem. Pécs−Budapest. 2002.
BENDA József: A kooperatív pedagógia szocializációs sikerei és lehetőségei
Magyarországon II. Új Pedagógiai Szemle, 2002/10. sz.
BÓKAY Antal: Az irodalomtanítás irodalomtudom ányi modelljei – Vázlat az irod alomtanítás
elméletéhez. In: Sipos Lajos főszerk. Irodalomtanítás az ezredfordulón. Pauz –
Westermann Könyvkiadó, Celldömölk, 1998, 73–105.
FALUS Iván szerk.: Didaktika . Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 2003.
FISCHER, Robert 1999. Hogyan tanítsuk gyermekeinket tanulni? Műszaki Könyvkiadó.
Budapest.
FŰZFA Balázs: Az élményközpontú irodalomtanítás néhány lehetősége . In: Sipos Lajos
főszerk.: Irodalomtanítás az ezredfordulón. Pauz–Westermann Kia dó, Celldömölk,
1998. 334–346.
GABNAI Katalin: Drámajátékok gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Budapest, 1987.
KAGAN, Spencer: Kooperatív tanulás. Budapest, Önkonet Kft. 2001.
NAHALKA István: Konstruktív pedagógia – egy új paradigma a láthatáron . Iskolakultúra,
1997. 2., 3., 4. sz.
ZRINSZKY László: A hermeneutika pedagógiai megértéséről. In: Iskolakultúra 2002/12: 24–
27.

56Óravázlatok

Szépirodalmi prózai szöveg feldolgozása

15. óra (tanmenet szerint) Tananyag: Búcsú a nyártól (OK. 26–27. o.; Mf. 13. o.)

Célok, feladatok:

Az olvasás pontosságának, helyessé gének és tempójának fejleszté se speciális gyakorlatokkal.
Ismeretlen, ritkán használt szav ak, kifejezések értelmezése.
Szövegértési gyakorlatok: képek be helyettesítése a mondatba; vi sszakeresés, újraolvasás.
Az olvasástechnika megszilárdítás a, az értő, hangos olvasás gya korlása.
A beszélő szándékának érzékelte tése helyes hanglejtéssel a külö nféle mondatfajták
olvasásakor.

I. Ráhangolódás

1. Beszédtechnikai gyakorlat

A légzéstechnika fejlesztésének a lényege: a belégzési idő csök kentése, majd a kilégzési idő
növelése. (Az 1. osztályban a különbség még kicsi: 2–3 másodper cnyi belégzési és 4–5
másodpercnyi kilégzési idő. Az utóbbit másodikban 7–8 másodperc re lehet növelni,
természetesen mindez az adott körülményektől függ.) a) Légzőgyakorlat
Belégzés orron át, közben háromi g számolunk, kifújás szájon ker esztül 6–8 mp-ig, 3-szor
b) Mondóka – differenciálás 1.
Mondd egy levegővel a verssorokat!

Ősszel a táj piros, sárga, Százféle szint ölt magára, Zengő levél hull a fákról, S újra itt az első vándor. Vagy: c) Mondóka – differenciálás 2.
Mf. 13. o., 1. feladat
Mondd egy levegővel a verssort!

Esik eső csendesen, lepereg az ereszen. d) Mondd el egy levegővel a verssort úgy, hogy hangosan indítod, é s folyamatosan halkuljon!
e) Mondd el egy levegővel a verss ort úgy, hogy halkan indítod, és folyamatosan erősödjön!

2. Beszédkészség fejlesztése Hogyan változik a természet ősszel?

57Spontán megfigyelések meghallgatása

3. Olvasástechnikai ké szség fejlesztése

a) Mondatok olvasása – hiányos mo ndat kiegészítése képek segíts égével (OK. 26. o.)
Melyik kis kép tartozik a mondatokhoz? Kösd össze!
Olvasd el hangosan az így kapott mondatokat!

b) Hosszabb szavak pontos olvasása (Tk. 26. o.)
Olvasd el a szópiramisokat!
Válassz ki mindegyikből egy szót! Mondj velük egy összefüggő, r övid történetet!

4. Szókincsfejlesztés – ismeretlen vagy ritkán használt szavak összekötése a jelentés ükkel
(OK. 26. o.)
Értelmezd a következő szavakat!

megvirrad, avar, bükkmak k, kikerics, úrfi
II. Jelentésteremtés (Kányádi Sándor: Világgá ment a nyár)
1. Célkitűzés

A mai olvasmányunk címe: Világgá ment a nyár

2. Reflexiók a címről
(A gondolkodás fejlesztése; az emlé kezet fejlesztése; korábbi o lvasmányélmények felidézése)

Honnan ismerjük a címben használt kifejezést, „világgá ment”?
Kikre szoktuk mondani?

3. Bemutató olvasás (A megfigyelőképesség fejleszté se; a hallás utáni szövegértés
fejlesztése; olvasás követése) a) Megfigyelési szempontok csopor toknak (2X3 csoport alkotása):

– Hol és mikor játszódik a történet? – Kik a történet szereplői? – Milyen hangokat hallhatunk a történetben? (ezek illusztrálása drámapedagógiai módszerekkel)
b) A csoportok válaszainak meghallgatása, a csoportok válaszainak öss zehasonlítása, ütköztetése
c) Ismeretek a természetről A mesében szereplő növények bemuta tása képeken (forrás: wikipéd ia)

58A bükk termése: A csertölgy t ermése: A mogyoróbokor term ése:

d) Feladatok a munkafüzetből (Mf. 13. o. 2. 3. 4. feladat)
– A történet szerep lőinak leírása,
– Szókapcsolatok olvasása – szókapcsolatok társítása a szöveg s zereplőjével (válogató
olvasás), – Szókapcsolatok eljátszása némajátékkal párokban.
4. A szövegértés fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással
(A jól olvasó gyerekek olvassa nak egy-egy részt, kb. 4 mondatot .)
A 2-2 kérdést külön-külön csoportn ak, illetve padsornak is adha tjuk.

a) Hogyan aludt a nagy bükkfa az éjjel?
Miért várta a nagy bükkfa, hogy megvi rradjon? Húzd alá a szöveg ben!

b) Hogyan ébredtek a mókusok?
Miért örültek a mókusok a bükkmakkna k? Húzd alá a szövegben!

c) Milyen növények voltak az erdőben?
Melyik fa volt magányos? Húzd alá a szövegben!
d) Milyen volt a rét a patak mentén?
Mit láttak a fák a réten ? Húzd alá a szövegben!
e) Hogyan haladt az úrfi a r éten? Mit csörgetett?
Ki volt az úrfi? Húzd alá a szövegben!

5. Szintetizáló olvasás. Az olvas ástechnika fejlesztése – a szö veg újraolvasása hangosan

Hangos olvasás különféle módszere kkel (lánc-, csillag-, szerepe k szerinti olvasással vagy
érintéses kiválasztással), Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasá skor,
A beszélő szándékának érzékelte tése helyes hanglejtéssel a külö nféle mondatfajták
olvasásakor.

59
III. Reflektálás

1. A globális szövegértelmezés ellenőrzése (Mf. 13. o. 5. feladat).

Melyik szó nem illik a t örténethez? Húzd alá!

2. Differenciálás – képességek szerint

Az események sorrendiségén ek megállapítása (Mf. 13. o. 6. felad at)

Számozd be a mondatokat a helyes s orrend szerint! Mondd el a me sét a saját szavaiddal!
Használd fel benne a beszám ozott mondatokat is!
Írd le a füzetedbe az olvasmány címét! Készíts hozzá illusztrác iót!

Irányok megfigyelése (Mf. 13. o. 7. feladat)

Milyen irányban keresik a mókusok a bükkmakkot? Karikázd be azo kat, amelyek balra keresik
a makkot!

3. Házi feladat

A hangos, kifejező olvasás gyakorlása Differenciált:
– az olvasmány tartalmának elmondása; – a szóértelmezések leírása, másolása a füzetbe.

60

Ismeretközlő szöveg feldolgozása

20. óra Kártékony vagy hasznos? (OK. 38–39. o.)

Célok, feladatok:
Beszédkészség fejlesztése. Légz őgyakorlatok: szavak, szószerkez etek, mondatok, találós
kérdések utánmondása; Szókincsfejlesztés. Szinonimák keresése; Ismeretek a gyerekek természeti környezetéről; A cím és tartalom viszonya; Az értő olvasás fejlesztése szak aszos szövegfeldolgozással;
Az olvasástechnika fejlesztése. O lvasástechnika i gyakorlatok.

I. Ráhangolódás

1. Beszédtechnikai gyakorlat

a) Légzőgyakorlat
Belégzés orron át, közben háromi g számolunk, kifújás szájon ker esztül 6–8 mp-ig. 3X
b) Találós kérdés
Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasá skor (OK. 38. o.)

Olvasd el egy levegővel a verssorokat!

2. A beszédkészség fejlesztése

1. Beszélgetés adott témáról: Kártékony vagy hasznos?
2. A kis képek és a találós kérdés kapcsolata (OK. 38. o.) A konkrét és átvitt jelentés közötti különbség megértése – a di ó t t ö r ő e m b e r é s a d i ó t t ö r ő
mókus

Milyen hasznos és kárték ony állatokat ismertek?
Mi az azonosság a kis képen látható állatok között?
– Ágról ágra, fáról fára szökken a mókus és a majom is. – Diót tör az apuka és a mókus is. – A rügyekben kárt tesz többek közt a nyúl, a tyúk és a mókus i s.

3. Szókincsfejlesztés

Rokon értelmű szavak megismerése a különféle szótárakban (2×3 c soport dolgozik): Magyar
szókincstár, a Képes diákszótár , a Szinonimaszótár szócikkei al apján (esetleg a Magyar
értelmező kéziszótárt is használhatják, de ott keveredik a szin onimikus, definitív és
körülírásos jelentésmegadás, a mely a felsőbb évfolyamokon zavar t okozhat – a szerk. );

61A szócikkek elolvasása csoportmunkában, a megismert rokon értel mű szavak bemutatása a
többieknek.

Differenciálás:

– A feladatot elvégeztethetjük a szótárakból, ha rendelkezünk m indegyikből a
csoportszámoknak megfelelő példánnya l. Ilyenkor is ajánlatos a megfelelő oldalhoz egy kis
címkét felragasztani, s csak az adott oldalon megkerestetni a g yerekekkel a szócikket.
– A különböző szótárakból kimásolt szócikkeket kapják meg a cso portok, azokból dolgozzák
fel a rokon értelmű szavak jelentéseit.
A csoport
Értelmező kéziszótár

Szókincstár

Magyar Szinonimaszótár

Képes diákszótár

62

B csoport

Értelmező kéziszótár

Szókincstár

Magyar Szinonimaszótár

Képes diákszótár

63

64C csoport

Értelmező kéziszótár

Szókincstár

Rokon értelmű szavak válogatása megadott szósorból. (OK. 38.o.)

Melyik szó jelentése hasonlít az elsőre? Húzd alá!
bozontos sűrű, borzas, terjedelmes, kusza, lompos, bozótos, silány
fürge élénk, vidám, gyors, lomha, le ndületes, féktelen, eleven, vad
vérszomjas beteges, kegyetlen, ijesztő, szomjas, ragadozó, indulatos

II. Jelentésteremtés

Vérszomjas-e a mókus? – ismeretközlő szöveg olvasása

1. Előkészületek

Csoportalakítás képek alapjá n: 6 kiskép, 6 csoport; a csoport l étszáma az osztály létszámától
függ (4-5 fős csoportok), minde gyik kis képből szükséges 4-5 db egy borítékban.
A borítékból minden tanuló kihúz e gy kis képet, az azonos képet húzók alakítanak egy
csoportot. A csoportok a kis képh ez tartozó szövegrészletet dol gozzák fel a tankönyvből.
(Differenciálás: két borítékot i s használhatunk a részek hosszú ságának megfelelően. A jól
olvasók a hosszabb szövegrészlet (1., 3., 5.) képeiből húzhatna k, a nehezebben vagy
lassabban olvasók a rövidebb sz övegrészlet (2., 4., 6.) képei k özül.)

2. A szövegértés fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással

Olvassátok el a kis képetekhez tartozó szövegrészletet!
Beszéljétek meg a részlethez ta rtozó kérdéseket! Húzzátok alá a megfelelő választ!
Foglaljátok össze egymás között a részletben olvasott legfontos abb információkat!
A csoport szóvivője isme rtesse a többieknek!

651. szövegrészlet:

Láttál már szabadon élő mókust? Barnásvörös bundájáról, bojtos füléről, és persze nagy,
lompos farkáról biztosan megis mered. Ő az európai vörös mókus. Nem csak erdőben láthatsz
mókust: néhány városi parkban és kertben is megtelepedett már.

2. szövegrészlet:

A mókus a fa törzsén ugrálva közlekedik. Ekkor mind a négy lábá val egyszerre rugaszkodik el.
Ugrás után a tűhegyes karmocskáit a fa kérgébe akasztja.

3. szövegrészlet:

A mókus nagy, bozontos farka az egyensúlyozást szolgálja. Nem c soda, hogy a mókus a
legvékonyabb ágakon is fürgén és biztonságosan közlekedik. A mó kus a farkát olykor
esernyőként is használja. Ugrás közben kormányozni és fékezni i s tud vele, zuhanáskor pedig
a farok kész ejtőernyőként mű ködik. Kedves kis állat, ugye?

4. szövegrészlet:

Éppen erről a kedves kis állatról terjedt el mostanában, hogy p usztítja az énekesmadarakat.
Megeszi a tojásokat, de még a fészekben talált fiókákat is felf alja. Valóban vérszomjas
fenevad, veszélyes károkozó lenne?

665. szövegrészlet:

Nézzünk utána a világhálón! Az in terneten böngészve azt olvasha tod a mókus tápl álkozásáról,
hogy étrendjén leginkább magvak szerepelnek. Eszik mogyorót, di ót, makkot, bogyókat és
gyümölcsöket, gombákat is. És bi zony mindenütt megemlítik a mad ártojások és a madárfiókák
pusztítását is. A mókus ráadásul lerágja a fák rügyeit és friss hajtásait is, elvégre növényevő,
rágcsáló ő a javából. Több helyen éppen ezért azt írják róla, h ogy emiatt inkább kártékony,
mint hasznos állat.

6. szövegrészlet:

Másutt viszont azt olvashatjuk a mókusról, hogy bár eszik tojás t és fiókát is, sőt még a
rügyeket és hajtásokat is lerágja, nem okoz jelentős kárt. Ha n agyon elszaporodik,
természetesen több kárt is ok oz – de emiatt nem szabad haragudn unk rá.

3. Szintetizáló olvasás. Az olvas ástechnika fejlesztése – a szö veg újraolvasása hangosan

Hangos olvasás különféle módszere kkel (lánc-, csillag-, szerepe k szerinti olvasással vagy
érintéses kiválasztással); Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasá skor;
A beszélő szándékának érzékelte tése helyes hanglejtéssel a külö nféle mondatfajták
olvasásakor.

67III. Reflektálás

1. Fürtábra készítése a mókusról (a fürtábrát lapon me gkapják a csoportok)
A különféle kulcsszavak, kifejezések szókártyákon borítékban, e zt kell a csoportoknak
elhelyezni (ráragasztani) a fürtábrára: külseje: barnásvörös bunda, lom pos farok, bojtos fül, tűhegyes karmok;
lakóhelye: erdő, városi parkok, kertek; helyváltoztatása, közlekedése: fák törzsén ugrál, ágakon is biz tonsággal közlekedik,
egyensúlyoz a farkával, négy lá bbal rugaszkodik el, karmait a f a kérgébe akasztja;
farka: a legfontosabb egyensúlyozó szerve, ezzel kormányoz és f ékez, zuhanáskor
ejtőernyőként működik; étrendje: magvak, mogyoró, dió, makk, bogyók, gyümölcsök, gombá k, rügyek, friss hajtások,
tojások, fiókák, növényevő, rágcsáló; kártékonysága: rügyek, friss hajt ások, tojások, fiókák, túlságo san elszaporodik.

helyváltoztatása
farka
kártékonysága
külseje

lakóhelye
étrendje

68
2. Kilépőkártya

Milyen új inform ációkat tudtál meg a mókusról? Írd fel a kárty ára!

3. Házi feladat
a) Mit tudhatsz még meg a mókusról? Milyen fajtái vannak a móku snak? Nézz utána
az interneten vagy a könyvtárba n található lexikonokban!
b) A hangos, kifejező olvasás gyakorlása.

Gyakorló óra

Gyakorlás, 21. óra

I. Ráhangolódás
1. Utasítások
Olvasd hangosan, két levegővel a köv etkező versszakot! Csak a v onalnál vegyél levegőt!

Levelek hullanak Táncolva, pörögve, ____________________ Pajkos szellővel Némán pörölve. (Horváth Imre: Nyár és ősz – részlet)

2. Utasítások
Keress értelmes szavakat a betűsorban! Karikázd be!
Olvasd el egymás után a talált szavakat! Mikor és kinek mondanád ezt a mondatot? Mondd el!

gdkizökkenávacemegszokottapkerékvágásbólúzr

II. Jelentésteremtés
3. Utasítások
Melyik olvasmányban olvastad ezeket a gondolatokat?
Lapozz vissza a könyvedben, s keresd meg őket! Írd a címet a vo nalra!

Még a tengert is átrepüli k, meleg helyet keresve. _____________ ______________________
Várj csak, mielőtt kilépsz az ut cakapun, húzz egy vonást a falr a. _______________________
Nagyi kérdi cipőboltban: Ne m szorít a lábbeli? ________________ _____________________

69
Valóban vérszomjas fenevad, ve szélyes károkozó lenne? _________ ____________________
Kikerics virított mindenütt a nyár nyomán. ____________________ ____________________
S álmodj olyakat, amikbe n legnagyobb kedved telik. ____________ ____________________
Ha vagytok már jó néhányan, megnyitom a bábszínházam. _________ ___________________
Így kényelmesen szemügyre ve heted a tarkódat is. ______________ ____________________

4. Az olvasástechnikai készség fejlesztése

Válasszátok ki a kedvenc olvasmányotokat! Olvassátok el hangosa n a padtársatokkal
felváltva!

5. Ki mondja a következő sorokat? Melyik szövegben?

– Felvidítlak, va rjú pajtás! ______________________ ___________ _____________
– Mi történt, szomszéd? _______________________ _______________ _________
– Itthon vagyok, csak most jöttem. _________________ __________ ______________

6. Mi jellemzi az őszt? Húzd alá a versben!

Szállj, szállj, Ökörnyál, Jön az ősz, Megy a nyár, Megy a nyár, a nevetős, Komolykodva jön az ősz. Csillámló derekkel, Sárga levelekkel, Szőlővel, mosolygóval, Fűre koccanó dióval. (Csanádi Imre: Ősz-elő )

7. Álló vonalakkal bontsd szavakra a mondatokat! Írd le őket!

Avarjúhatalmasseregbenélahatárban. _______________________________________________________________ ____________
___ Aföldekenabogarakatszedegetik.

70_______________________________________________________________ ____________
___ Amezőnmindenfiatalnövénytkikaparnak. _______________________________________________________________ ____________
___ Télenbehúzódnakaházakközé. _______________________________________________________________ ____________
___ Ottkeresnekeleséget.

_______________________________________________________________ ____________
___

III. Reflektálás

8. Felelgetős (népi gyermekjáték)
A gyermekek kettős körben állna k fel, pontosan egymás mögött. A belsők leguggolnak, ők a
kakasok, mögöttük állnak az eladók. Egy gyermek, a vevő, körbe jár, majd az egyik árus előtt megáll va kérdi:
Vevő: Hogy a kakas? Eladó: Három garas. Vevő: Hát a tyúk? Eladó: Az is úgy. Vevő: Hát a jérce? Eladó: Szaladj érte. Vevő: Add alább. Eladó: Nem adom, inkább körülszaladom! Ekkor kezet fognak, majd ellentétes irányba körülszaladják a kö rt (piacot). Az győz, aki előbb
ér vissza, és áll be a kakas mögé.

71Szerkesztői utószó
Fejlesztési háttér

A „Szavakon innen, szavakon túl” Olvasókönyv 2. osztályosoknak tankönyv (a hozzá
szorosan tartozó Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan-h elyesírás 2. osztályosoknak tankönyvvel és
az Írás munkafüzettel párhuzamosan) az 1. osztályos „Betűn innen, betűn túl” Ábécés
olvasókönyv nyelvtani-helyesírási jellegű és vizuális kommuniká ciós vetületének (különösen
a szóbeli szövegalkotás, a kontex tus megteremtésének fejlesztés e tekintetében), valamint
nyelvi kommunikációs aspektusának, mint a betű-hang kapcsolat, a szóelemekre bontás, a
beszédkészség-fejlesztés, a sz óbeli szövegalkotás stb. a szerve s folytatása. A könyv
vertikálisan (a Hundidac nagydíjas 1. évfolyam és a 3. évfolyam kommunikációs tanöszközei)
és horizontálisan (a 2. évfolyam egyéb taneszközei) is illeszke dik kiadónk új fejlesztésű,
kompetencia alapú oktatási program jába és taneszközrendszerébe.
A „Szavakon innen, szavakon túl” Olvasókönyv 2. osztályosoknak (a funkcionális vagy más
szóval kommunikációs nyelvtan elemeire épülő tankönyvvel, a Bes zéd és anyanyelv –
Nyelvtan-helyesírás 2.-vel har móniában) beszédből kiinduló, kom petencia alapú,
kommunikációs munkáltató-fejle sztő tankönyv. A funkcionális, ko mmunikációs felfogás
eredményeképpen a gyerekek az anyanyelvüket, benne a beszélt és írott köznyelvet, a
szépirodalmat (ezen belül a szépprózát és a költészetet), valam int az informatív (pl. a feladat
megoldását elősegítő vagy az ismeretközlő) szövegeket azok rend eltetése és működése
közben: üzenetértékük alapján fedezik fel, ismerik meg. Az így, játékosan és értelmezve
elsajátított ismeret sokkal jobban rögzül, és alkalmazásképeseb b tudást, illetve stabilabb és
jóval magasabb szinten működő kognitív funkciókat és sokkal tud atosabb szövegalkotási
készségeket eredményez. A tankönyv mindig meglevő ismeretre alapoz, abból indul ki, de nem tekinti adottnak vagy
tudhatónak az elsajátítandó ismere tanyagot (pusztán azért, mert ez a gyerekek ösztönös és
természetes terepe: az anyanyelve), ezáltal az anyanyelvi járta sságot is nagyban fejleszti és
erősíti, az anyanyelv használatát is egyre tudatosabbá teszi. A könyv feladatai azonnal a
felfedezésre, a használatra és a helyes alkalmazásra sarkallják a gyerekeket, de módot adnak
(a hozzá szorosan tartozó, a szövegfeldolgozást elősegítő Beszé d és olvasás 2. osztályosoknak
munkafüzettel, valamint a tanítói kézikönyvben szereplő további , differenciálásra és
gyakorlásra szánt plusz feladatokkal és módszertani ajánlással együtt) az elsajátított ismeretek
gyakorlására és ismétlésére is. A 2. osztályban az 1. évfolyamon már nagyjából kialakult olvasástechnikai készség
tudatosítása és elmélyítése az egyik alapvető cél – az egyre értőbb és kritikaibb olvasási
szint elérével párhuzamosan. Ez azért igen jelentős, mert amenn yiben a betűzgetős olvasás
nem válik stabil, folyékony olvasássá, a szövegértés olyan mért ékben sérülhet, hogy a tanuló
nem érti meg az olvasott szöveget, akkor sem, ha egyébként (pl. hallás utáni szövegértés
útján) az érthető is lenne a számára. Ez egyszerűen a kognitív funkciók agyi legátolása miatt
következik be: a koncentráció-fig yelem, az abba fektetett energ ia a betűfelismerésen és
szóalakfelismerésen van, nem pedig a jelentésteremtésen, a tart alom megértésén.
A másik alapvető cél a 2. osztályban a kommunikációs készségek és képességek fejlesztése.
Hiába tudja ugyanis magabiztosan e lolvasni a gyermek a szöveget , ha a szöveg vagy bekezdés
megértését több szó ismeretének hiánya vagy több mondat együtte s jelentésének felismerése
is akadályozza. A tankönyv a meglevő ismeretet, az arra való al apozást tekinti

72kiindulópontnak az alkalmazásképes tudás megszerzéséhez. Egyútt al magáénak tekinti a
„szórakoztató szóra késztető” tankönyv elvét, a beszéd szerepét és fontosságát, pedagógiai
célját is a tanulási folyamatban. A tankönyvben (a kapcsolódó Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan-hely esírás 2. osztályosoknak
tankönyvhöz hasonló módon) az RJR technika (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás)
tanítási módszere jelenik meg. A gyerekek az olvasástechnikai ór ákon mindig egy képi világon i llusztrált beszédhelyzetből
és a beszédből magából kiindulva, az 1. évfolyamon már megszoko tt eseményképek
segítségével (ráhangolódás) fedeznek és ismernek fel nyelvi, ny elvtani és helyesírási
szabályszerűségeket, jelenségeket, nyelvtani-helyesírási és kom munikációs szempontú
szövegfeldolgozással együtt (jelen tésteremtés). A szövegértésór ákon pedig gyakran a
szöveget előkészítő feladatso r jelenti a ráhangolódást.
Azaz a gyerekek minden esetben kontextusból indulva jutnak el a z alkalmazásképes tudás
megszerzéséig. A beszédbe helyezé s fedezteti fel a gyerekekkel a nyelvi-kommunikációs
jelenségek értelmét és funkcióit is. Mindez a mentális képesség ek fejlődéséhez, valamint a
kognitív, azaz megismerési és gondolkodási, valamint logikai fu nkciók egyre begyakoroltabb
használatához és egyre tudatosabb alkalmazásához is vezet. A re flektálást az óra végi és az
ismétlést szolgáló feladatok me llett a negyedéves felmérők is s egítik.
A tankönyvben a tanulásmódszertan különösen a tanulási techniká k változatos alkalmazásával
jelenik meg. A megértést a vizuális kommunikáció elemei mellett a szó-kép és szó-mondat
egyeztetéses, az ismeretlen nyelvi egységet szinonimasorba hely ező, valamint a
szótárhasználatra ösztökélő fe ladatok segítik számukra. A felidézést a gyakran megjelenő
szakaszos olvasás, illetve a sz övegfeldolgozást segítő kérdés- és feladatsorok támogatják. A
feldolgozást a különféle változatos feladatokba n tudják a gyerekek alkalmazn i. A
kiterjesztést az egyéb, hagyományosabb feladatok mellett a könyvben számtalan helyen
megjelenő kooperatív technikák és szituációs játékok segítik.
A tankönyv sokoldalúan, válto zatosan gyakoroltatja a részképességeket is: a téri és idői
tájékozódást, az analízis-szintézis műveletét, a hangleválasztá st, a hangkiemelést és
hangösszevonást, a rész-egész viszonyának felismerését, az alak konstanciát és az alak-háttér
megkülönböztetését, fejleszti a vizuális és verbális emlékezete t-figyelmet, a szerialitást,
gyarapítja a gyermekek szókincsé t, tudatosítja a hangok és a be tűk szerepét.
A feldolgozási menet visszautaló, ismétlő, differenciáló és gya koroltató szakaszának a
tankönyv szerkezetében nemcsak motivációs, hanem az új, bevezet endő ismeretet erősen
megalapozó szerepe is van. Az egyéni tanulás mellett a könyv nagyban épít a kooperatív technikákra , a páros és
csoportmunkára, a játékos, felfedező és élményszerű, örömszerző tanulás didaktikai szerepére
és az anyanyelvi kommunikáció me llett megjelenő auditív és vizu ális kommunikációra is. A
tananyag és feladatrendszer azonban hagyományosabb értelemben i s feldolgozható. De
kooperatív tanulási technikákkal feldolgozva felerősítik az egy éni felelősséget és az önellen-
A tankönyv a őrzés fontosságát a tanulókban – egymást segítő me gbeszélésre, valós
együttműködésre késztetve őket.

73A tankönyv az anyanyelvi élményt a szövegértés-szövegalkotás se gítségével, a játékos és
humoros formában nyújtott ismeretet keresztkapcsolódások (a báb- és drámajáték és a
mozgás, a hallási észlelés, a rajz, vizuális nevelés és a vizuá lis észlelés, finommotorika,
valamint a matematikai, életpálya-építési és szociális kompeten ciák) fejlesztésével
párhuzamosan mélyíti el. A feldolgozás során a memória és a fig yelem mellett a beszéd- és
egyéb kommunikációs készségek kerülnek középpontba. Ezek az ele mek (az ismeretek
komplex megértésén túl) életszerű mivoltukkal és természetes be építettségükkel keltik fel a
tanulók érdeklődését, mélyíti k el a megszerzett tudást.
A tankönyv képi világában és képi tematikájában is modern, köve ti a mai gyerekek
megváltozott érdeklődését. A mai gyerekek a vizualitáson keresz tül, videón, képregényeken,
DVD-n nézett mesefilmeken, televíziós gyermekcsatornák műsorain , számítógépes játékokon
és az interneten nevelkedve, pa sszív befogadóként érkeznek meg az iskola kérlelhetetlenül
verbális világába. Ezt a gyerekek és az iskola világa közötti e gyfajta űrt tölti ki ez a
taneszköz, ezért indul számtalan óra eseményképpel és az azzal kapcsolatos kérdésekkel,
feladatokkal, beszélgetéssel. Ezért válogattak a szerzők a szép irodalmi szövegek mellett
érdekes, mai híreket is, és ezért kerültek a könyvbe a gyerekek érdeklődését felkeltő
ismeretközlő és az információ me gszerzését elősegítő szövegek i s.

A fokozatosság elvét érvényesí tettük az olvasandó szöveg mennyi ségében a tanév során,
oktatási programunknak megfelelően. A gyerekek számtalan magyar népmesével, de külföldi
országok meséivel is megismerke dnek. A szövegválogatásba olyan jelentős magyar írók-
költők kerültek, mint Kányádi Sándor, Csukás István, Petőfi Sán dor, Rab Zsuzsa, Tamkó
Sirató Károly, Benedek Elek, Dsida Jenő, de válogattunk kortárs magyar és külföldi írók-
költők műveiből is. Az olvasástechnikai órák anyagához igazított játékos motivációs versek, nyelvtörők és
változatos prózai szövegek a gyerekeket érdeklő témákat dolgozn ak fel, az életkori
sajátosságokat ugyancsak figyelemb e véve, játékos, egyszerű és világosan érthető formában
közreadva. Az elsajátítandó ismeretet ebben a játékos formában fedeztetjük fel a gyerekekkel,
akik így szinte észrevétlenül és élményszerűen jutnak a megszer zendő ismerethez és az
alkalmazásképes tudáshoz. Ezek a szövegek a gyerekek hétköznapi tájékozódását és a
kommunikáció iránti érdeklődést i s elősegítik: az olvasás iránt i másfajta igényt, másfajta
olvasási célt ébresztenek fel a tanulókban, megalapozva a későb bi tanulóévek alatt
elsajátítandó ismeretek iránti fogékonyságot és figyelmet is.

A tankönyv felépítése

A 186 órás tárgyhoz igazodva a könyv az első és a második félév ben (1-2. kötet) is heti öt órát
dolgoz fel. (A magyar nyelv és irodalom további 110 óráján a Ny elvtan és az Írás osztozik
egyenlő arányban, a tanmeneti aj ánlás szerint az első félévben heti 1, a 2.-ban heti 2 tanítási
órára elosztva.) A tankönyv köteteinek elején a piktogramok magyarázata és a gye rekeket megszólító előszó,
a végén a tartalomjegyzék és a szószedet található. A tankönyv fejezetekre, azokon belül leckékre tagolódik. A feje zetcím mindig az oldalpár
jobb oldali margóján, a leckecím az oldalpár bal oldalának tete jén jelenik meg.

74A tankönyv jelentős mennyiségű és terjedelmű ismétlési blokkal kezdődik, ezt nem szabad a
KOMP-ot használó pedagógusoknak úgymond „átugorniuk”. Ennek sor án a gyerekek
felidézik és gyakorolják az 1. évfolyamon tanultakat, és felkés zülnek a tanév során
elsajátítandó ismeretekre is. (Az 1. évfolyam A és B típusú tan menetéhez igazodva, az
ismétlési szakasz ideje alatt a B típusú tanmenet szerint tanul ó gyerekek beérhetik az A típus
tanulási ritmusát, az írott nagybe tűket a 2. évfolyam elején el sajátítva.)
Ebben a fejezetben az olvasási betűméret, a kenyérszöveg még az 1. évfolyam irodalmi
(olvastatós) részének méretében ( 18 pontos betű ), illetve betűtípusában (szándékoltan
nehezebben olvasható, talpatlan, groteszk betű) jelenik meg. Az olvasandó szavakat és
szövegeket ekkor még végig szótagoljuk. Ezt a betűméretet csökk entjük le fokozatosan a 2.
évfolyam olvasási betűméretére (14 pont) a fejezet során, és a szótagolást is fokozatosan
hagyjuk el: először minden szót, ezt követően már csak a hossza bb vagy nehezebb szavakat
szótagoljuk. (Az olvasástechnikai órákon azonban még később is szótagoltatunk tantárgy-
pedagógiailag indokolt esetekben, illetve az összetett szavak m egismerését követően a
gyerekek megtanulják a szótagolás i elv kétféleképpen érényesülő s z a b á l y á t i s , a n y e l v t a n
tankönyvvel párhuzamosan.)
A 2. fejezet a 2. évfolyam olvasási betűméretében, 14 pontos betűvel folytatódik. (A
feladatflekkekben megjelenő utasítások betűmérete szándékoltan kisebb, 12 pontos, ez a
hallás utáni szövegértést fejleszti, a tanító – vagy a szülő – olvassa fel, ezt a könyv végéig
folyamatosan a Hallgasd meg! piktogrammal jeleztük. Az ügye sebb gyerekek természetesen
el is olvashatják az utasításokat. Ez volt többek között az oka annak is, hogy míg a
munkafüzetben beszámozva, a munkatankönyvben számozás nélkül ad juk közre a feladatokat.
A beszámozás hiánya arra is utal , hogy a tanító választhat, vál ogathat a feladatok közül, nem
kötelező minden feladatot és azt a sorrendet választania a diff erenciáláshoz, amelyet mi
ajánlásként tördeléstechnikai értelemben megadtunk. A nem számo zott feladatok emellett arra
is módon adnak, hogy a gyerekek nem tanulandó „tankönyv”, hanem érdekes, „könyvszerű”
könyvet tartsanak kezükben, és arra is, hogy a tanító a gyereke k térbeli tájékozódását – pl.
alatta-fölötte, a 3. balra, a ké p fölött jobbra stb. – is észre vétlenül fejleszthesse.)
Mindkét kötetre igaz, hogy a differenciálás jegyében a nem szép irodalmi jellegű (zömében
ismeretközlő) szövegek egy része a kisebb, hallás utáni betűmér etben jelenik meg. A tanító
dönthet ilyen esetben, hogy a te hetséggondozást igénylő gyereke kkel olvastatja, a felzárkózást
igénylő gyerekeknek pedig felolv a s s a e z e k e t , a h a l l á s u t á n i s z ö vegértést fejlesztve. Ezt
jeleztük a Hallgasd meg! és az Olvasd el! plusz piktogramok együttes feltüntetésével. A
szépirodalmi szövegek következe tesen 14 pontos, olvasási méretb en jelennek meg.
A kétfajta olvasási célt tipográf iailag is elkülönítettük. Míg a szépirodalmi szövegek fehér
vagy halványan áttetsző háttére n, addig az egyéb szövegek színe s alnyomaton jelennek meg.
Ahol a rajz erőteljesebben üt át , ott a tanító az alak-háttér e gyeztetést és az alakfelismerést is
gyakoroltathatja.
A betűtípus megválasztása

A 2. kötet megkezdése előtt közv etlenül a gyerekek a munkafüzet ben (Beszéd és olvasás
munkafüzet 2. osztályosoknak) dolgoznak. Egy teljes munkafüzeti oldalt és feladatsort
szántunk arra, hogy a váltást a talpatlan betűről a talpas betűre megkönnyítsük, és az 1.
évfolyam során már megismert, de olvasásra még nem alkalmazott talpas betűk felismerését
és olvasását gyakoroltassuk .

75A talpas betű jóval olvashatóbb, és így jóval hosszabb távolság ot be tudnak a gyerekek látni
ennek a betűfajtának az alkalmazásával, ezáltal egyre hosszabb szövegtestet tudnak
olvasástechnikai problémák nélkül elolvasni. Azaz az egyre maga biztosabb és lendületesebb
olvasást, olvasástechnikai készséget fejlesztjük általa. Ezt alapozza meg az egyre bővölő
mondatok, illetve a szópiramisok olvastatása is, amely feladatt ípusok változatos formában
végigkísérik a köteteket. A talp atlan, nehezebben olvasható bet űket éppen azért alkalmaztuk
az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam 1. kötetében (a Meixner-módsz er koncepciójára alapozva),
hogy a relatíve lelassultabb olvasá s során fejlesszük a gyereke k betűfelismerési készségét, az
optikai kép magabiztos, betűről betűre való felismerését és öss zeolvasását. Ez különösen a
részképességbeli, olvasási zavarokkal vagy diszlexiával küszköd ő gyerekek számára könnyíti
meg az olvasástanulást, de ki emelten hasznos a többi gyerek kés zségfejlesztésében is.

Az olvasandó szöveg előkészítése

A fentebb részletesen kifejtett RJR-technika és kooperatív tech nikák, valamint a könyv
hagyományos tananyagfeldolgozási módszerei mellett a tankönyv a lapvető jellegzetessége,
hogy az eddig használatos olvasókönyvekkel szemben a ráhangolód ást és tanulási motivációt
segítő kontextusba helyezés mellett minden olvasandó szöveget – két, egymástól
elválaszthatatlan, mégis különböző irányból is – előkészít .
Az egyik irány az olvasástechnikai előkészítés , melynek során a nehezebben olvasható, pl.
kevésbé ismert, hosszabb vagy idegen szavakat és szókapcsolatok at változatos feladatok
során, még a szöveg megismerése előtt gyakoroltatjuk. Így az ezidáig a betűzgetésre,
silabizálásra pazarolt figyelem, m ely letakarta, majd megakadál yozta a kognitív funkciók
működését, a szó, a szöveg megér tésének és megjegyzésének, viss zaidézhetőségének irányába
tolódik el az olvasás során, azaz a gyerekek szövegértése és sz övegalkotása is fejlődik, nem
beszélve az olvasástechnikai és megértésbeli kudarcok nyomán ki alakuló pszichés gátak, az
olvasással szemben fellépő frusztr áció elkerüléséről, illetve f eloldásáról.
A másik irány a kommunikációs előkészítés . A szövegekben viszonylag gyakran olyan sza-
vak is előfordulnak, amelyeket a gyerekek – életkori sajátságai kból vagy környezetükből adó-
dóan – óhatatlanul nem ismernek, nem ismerhetnek. A szépirodalm i szövegek viszont „szen-
tek”, nem sérülhetnek a szerke sztő által átírt szavakkal, monda tokkal sem a megértéssel szem-
ben az esztétikai élmény kárára. Ezeknek a szavak nak, kifejezés eknek az értelmét ezért külön-
féle feladatok segítségével a gyerekek maguk fedezik fel, így e zt követően, a szöveg olvasása
közben a mondat, a bekezdés és végsősoron a szöveg megértését é s az olvasás élményét az
ismeretlen szavak nem akadályozzá k. Ez egyben a szókincsbővítés nek is az alapvető eszköze.
A tankönyv modulszerűen építkezik: bőséges feladatmennyiséget é s számtalan feladatlehető-
séget tartalmaz, segíti az órai differenciálást – figyelembe vé ve a gyerekek eltérő egyedi ké-
pességeit. Az oldalpárok, illetve a könyvhöz tartozó Beszéd és olvasás munkafüzet 2., vala-
mint a 18,5 szabadon felhasználható órát lefedő Művészetek báb- és drámajátékkal projektfü-
zet 2. egyszerre felzárkóztató és tehetséggondozó felépítésűek, ezé rt a könyv kiválóan hasz-
nálható integrált osztályokban is . A plusz feladatokat piktogra mmal, a nehezebb feladatokat
csillag jellel különítettük el.

A taneszközrendszer a tanítási folyamatban

A tankönyv a benne feldolgozható plusz feladatmennyiség és gyak orlóanyag miatt (és a 18,5
szabadon felhasználható órán való drámatanítási órák beiktatásá val) alkalmas arra is, hogy – a

76fent említett moduláris felépítés okán – a tanító az 1. évfolya m során, felzárkóztatásra szoruló
tanulócsoport esetén a nyomtatott betűk tanulását is ki tudja n yújtani az év végéig, az írott
nagybetűk tanítását és az irodalmi részt erre a második évfolya mra áttéve. (Ezért mellékelünk
két, alternatív tanmeneti ajánlást is a mind az 1., mind 2. évf olyam könyveihez, a tanító
munkáját megkönnyítendő.) A feldolgozás menete játékos, felfedeztető résszel indul, mely a ráhangolódást is szolgálja.
Ezt a tapasztalatszerzés, megfigyelés, illetve valamilyen beszé ltetős játék követi tanítói
irányítással. Központi szerepet kap a tankönyvben a szóbeli szö vegalkotás és a hallás utáni
szövegértés is, egyéb, vizuálisan is megerősített hangfelismerő gyakorlatokkal. A könyv
feldolgozási módszereinek elemeihez tartozik a tapasztalatok sz óbeli kifejezése tanítói
segítséggel, illetve p iktogramok segítségével; a megfigyelések eredményeinek
összehasonlítása és csoportosítása, ezzel kapcsolatban vélemény megfogalmazása,
megbeszélése; dramatikus játékok tanítói segítsé ggel. A tanítón ak lehetőséget ad a könyv a
frontális munkán túl a differenc iálásra, a csoport- és pármunká ra (különböző összetételű és
létszámú [homogén vagy heterogén] c soportokban való feldolgozás ra) is.
A tankönyv képi anyaga a korosztály számára jól értelmezhető, k önnyen felismerhető,
egyértelmű ábrákat tartalmaz, amelyek megfelelnek mind a felism erő, magyarázó, elmélyítő,
mind a feladat megoldását elősegítő, mind pedig a motivációs fu nkció követelményeinek. A
montázstechnika tudatos alkalmazásával a fantázia, a mesevilág és a való világ meghasítását
készítjük elő. A piktogramoknak a kiadványon végigvonuló rendsz ere amellett, hogy
lehetőséget ad a módszertanilag változatos munkára, áttekinthet őségével segíti az órai
munkát, és alkalmas az egyértelmű instruálásra is. A feladatok szövege a tanulók nyelvén
szólal meg, segítve a tanítási folyamatot a tanító számára.
Alapvető és a tankönyv egészén végigvonuló motivációs erőt jele n t a f e l a d a t o k
tevékenykedtető jellege, amely a játék örömét lopja át az iskol a – meghatározóan mégiscsak –
kompetitív világába. „Tankönyv” ízű könyvvel szemben az olvasás taneszközrendszere mind
tipográfiájában, mind szövegválasztásában, mind pedig mind kép- és színvilágában a
mesekönyv, a játékos foglalkozta tó könyv hangulatát idézi. A fe ladatmegadás módja a képi
anyaggal, illetve a piktogramok rendszerével minden tanulónak e gyformán alacsony belépési
küszöböt jelent a tevékenységekhez. A gondosan kiválasztott szö vegek és feladatok
tankönyvön belüli felépítettsége is a részvételt könnyíti meg a zzal, hogy mindenki számára
egyformán hozzáférhető és érthető információkból indul ki, és f okozatosan mozdul el a
nagyobb komplexitás és elvontság felé. Az alacsony küszöbbel bevont tanulók számára a tankönyv által k ínált módszertani
változatosság, különösen a csoportmunkában való részvétel jelen t vonzerőt. A feladatok
minden érzékszervet bevonnak a tevékenységek körébe. A tankönyv a feladatmennyiség és a munkáltatás miatt önállóan i s alkalmas a pedagógiai-
didaktikai célok elérésére, de a könyvhöz a magyar nyelv és iro dalom tantárgyon belül a
Beszéd és olvasás munkafüzet, a Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan- helyesírás tankönyv 2.
osztályosoknak, a Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan-helyesírás gya korló (munkafüzet) 2.
osztályosoknak, az Írás munkafüzet 2. osztályosoknak, valamint Művészetek báb- és
drámajátékkal projektfüzet 2. osztályosoknak is kapcsolódik, a többféle készségfejlesztési cél
elérése érdekében.

77Olvasás – Függelék
Felmérők (tan ítói anyag)

10-11. óra, szintmérők

A hangos olvasás év eleji felmérése:
Lev Tolsztoj: A két jó barát c. szöveg

A néma olvasás tanév eleji felmérése:
Lev Tolsztoj: A hangya és a galamb c. meséje

30. óra
Összefoglalás. Témazáró gyakorlás

1. Olvasd el hangosan a következő verset! Két-két sorát egy lev egővel
olvasd!

Köd szitál, hull a dér Lepörög a falevél.

Földre szökik szemétnek
Aki éri, ráléphet.
Sziszegő szél söpri, hajtja,
Hullongó hó betakarja.
(Sarkadi Sándor: Őszi levél)

2. Találd ki, miről szól! Írd a sorok mellé!

Egy öregapónak tucatnyi a fia: ………………….………………………………
háromnak ruhája barna , ………………………….. ………..……………………

háromnak az inge zöl d, ………………………….………………………………
három sárga köntöst vi sel, ……………………… .………………………………

három fehér subát ö lt. …………………………… …………………..…………

3. Melyik szereplőre ismersz a korábbi olvasmányok közül? Keres d ki az
olvasókönyvedben! Ki mo ndta kinek? Írd le!

Aludjatok, kis tüskése k! …………………… ………………………………
Mi történt, szomszéd? ……………………… ……………………………
Hát ezen igazán könnyű se gíteni! ………………… …………………………

78Felvidítlak! …………………………… …. ………………………………….
Bikmakk, bikmakk! ……………………………….…………………………….
Egy-kettő, bújj a kamr ába! …………… ……………………………………….
Csak aludjál reggelig . ……………… …………………………………….

4. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatása van az őszi csapadékos, esős
időszaknak? Gyűjtsd össze!

Őszi eső
Kedvező hatása kedvezőtlen hatása

5. Nyelvtörő. Próbáld minél gyorsabban mondani!

Derengett, dorongott, m erengett, szorongott, kerengett dorong o tt, de nem vett
korongot.

6. Milyen hangulata van ennek a nyelvtörőnek? Miért kapcsolódha t az
őszhöz?

7. Egészítsd ki a szöveget a megfelelő szavakkal!

Ősszel …………….. az al ma, dió, szilva.
A fák csak úgy ……………………. az érett gyümölcsöktől.
A ……………….. madaraink melegebb vidékre repülnek.
A fák és bokrok levelei meg sárgulnak és ………………………
Az egyre hűvösebb idő miatt ………………. .. a rovarok az üregekbe.
A méhek a ……………………, a ha lak a …………………….. húzódnak.
A mókusok ……………………….halmoz nak fel odvaikban.
A sünök rejtekhelyet keres nek a téli …………………………
Az állatok többsége ……………… bundát növeszt.

8. Rajzold le azokat a gyümölc söket, amelyek ősszel érnek!

7955. óra, Összefoglalás. Témaköri ismétlés
1. Mondd egy levegővel a népköltés mondatait!

Makkos mókus fenn a fán,
mi a bajod, kis komám?
Hej, egyedem-begyedem, tanakodom, mit tegyek?

Seje-huja lombos ág,
bekapom a mandulát.
(népköltés)

2. A következő mondókában képek alá bújtak a betűk. Vajon milye n betűket
takarhatnak a kis képek? Írd le a mondókát a füzetedbe!

M♣nj♠nk, m ♣nj♠nk,
m♣nd♣g♣lj♠nk,
Míg s♠r♠ ♣rdőb♣ ♣r♠nk,
A f♥k között m♦k ●s ●gr♥l,
Az ♥r ♦kb♥n ny●szi b●jk♥l.

Milyen betűket takarn ak a képek? Írd az ü res négyzetbe! Mire ut alnak a
különböző színek?
♣: □ ♣: □ ♠: □ ♠: □ ♥: □ ♥: □ ♦: □ ♦: □ ●: □

3. Melyik szereplőre ismersz a korábbi olvasmányok közül? Keres d ki az
olvasókönyvedben! Ki mondta kinek? Írd le!

De jó volna, ha ládát is találnál hozzá! …..……………………………………..
Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok! ……………………….. …..
Hogy szerettek enge m? ……………………………………………………….
Örülj, hogy ilyen gyönyörű l yukkal lakhatsz együtt! …………………………… ..
Engedje fel a királyhoz ajándéko t, jópofát hoz! ……………..…………………… .
De most már igazán tudom, mi akarok lenni! ……………………………………..
Mert tudok farkat csóválni, k ét lábon szolgálni. …………………………………. ..
Az ette meg! … Látom a l omha járásán. ……………………………………………
Hogy láthatnád meg te előb b a nap fényét? ………………………………………..

80

4. Melyik szólás mit jelent? Kösd össze a meghatározásával!

Egy bolond százat csinál. Esztelenséget művel.
Elengedi a füle mellett. A különös divatot sokan követik. Kakas se kukorékol utána. Ott is hibát keres, ahol
nincs.
Kakas alatt tojást keres. Senki sem gondol már rá. Kákán is csomót keres. A tanácsot nem fogadja meg.

5. Ok–okozat. Olvassá tok el a mondatokat párban! Miért történhe tett? A pár
mindkét tagja mondjon minden mondathoz egy-egy okot!

A vadgalamb nem ért a fészekcsináláshoz.
A sót ételízesítésre használjuk.

6. Álló vonalakkal bontsd szava kra a mondatot! T agold a mondato kat
írásjelekkel, ahol szükséges. Írd le!

Akácsákmindkijöttekapartramert mindokosnaktartottamagát.

…………………………………………………………………………………………………..……………………………………………………………………………………………………
7. Hogyan civakodott a zokni és a lyuk? Keresd ki a korábbi tör ténetek közül!
Játsszátok el! 8. Olvasás jelekkel…

A mese csodás, kitalált történet. A mese szereplői lehetnek val óságosak: öreg király,
királyfi, királykisasszony, juhászbojtár, legkisebb fiú. De tal álunk bennük a képzelet
világából is: óriások, boszorkán yok, tündérek, beszélő állatok.
Az állatmesék hősei emberi tulajd onsággal felruházott állatok. Rendszerint negatív
emberi tulajdonságokra hívják fel a figyelmünket. A legkedvelte bb állatmesehősök a
medve, a róka, a farkas, a kakas, a nyúl. A népmesék szerzőjét nem ismerjük. Ezek a mesék szájról szájra terjednek, ezért
nagyon sok változatuk van.

9. Gyűjtsd össze a tábl ázatba a jeleknek megfelelő ismereteket!

√ : tudtam, gondoltam + : új információ
(Megoldások sorrendben: A kulcs, A róka és a kácsák, A só, A ly ukas zokni, Róka fogta csuka, A csökönyös kiselefánt, A kiskuty a
meg a szamár, A pecsenye, A három kívánság, A teve meg az egér)

81

8256. óra, negyedéves felmérő
Az alma meg a kerti manó
Hajnalban vadlibák húztak el a kert fölött. Alacsonyan repültek , s hát látták,
hogy az almafán egy alma búslakodi k, árválkodik egyes-egyedül. Teljesen zöld
volt
– Hát te még itt vagy?! – kiálto ttak rá. – Nem tudod talán, hog y
mögöttünk közelít a félelmetes, h ideg tél? Egy-kettő, bújj a ka mrába!
Szegény alma nagyon megrémült, és ijedtében még jobban elzöldül t.
Mitévő legyen? Hiszen ment volna ő szívesen a kamrában, de nem szedték le,
mivel olyan halvány az orcája.
– Szél, szél, kérlek, lökj le a földre! – könyörgött. A szél jó l szemügyre
vette az almát.
– Nem vagy még elég piros – dörmögte –, de hát semmi közöm hozz á. Ha
úgy kívánod, lelöklek a földre.
Jó nagyot fújt, és megrázta az al mafát. Az alma lepottyant, és hosszan
gurult a fűben.
Épp arra ment a kerti manó. Pókhálóból volt a zekéje, nagy, ker ek
szalmakalapot viselt a fejé n. Megbotlott az almában.
– Hát te mit keresel itt? – kiá ltotta. – Nem tudod talán, hogy közelít a
félelmetes, hideg tél? G yorsan bújj a kamrába!
– Bújnék én örömest – mondta az alma –, de nincs még pír az orc ámon,
nem akarnak befogadni.
– Hát ezen igazán könnyű segíteni ! – kacagott fel vidáman a ker ti manó.
Száraz fűszálakból fürgén ecsetet kötött, arany napsugarakat ol vasztott
egy kettétört mákfejbe, jól elkev erte frissen szedett hajnali h armattal, s
gyönyörű, kicsattanó piro spozsgásra festette a sápadt alma pufó k orcáját.
– Köszönöm, köszönöm! – hálálkod ott az alma, és felderült.
Hevert a szép piros alma a fűben. Gyerekek jöttek a kertbe, ész revették,
odaszaladtak.
– Nézzétek, milyen gyönyörű alma!
Gyorsan felkapták, vitték a kamr ába. Szépen beillesztették a tö bbi alma
közé a polcra. Ő volt mind közt a legnagyobb, legkövérebb, legp irosabb,
leggyönyörűbb!
Vidáman kuksolt a polcon. Jöhet már a tél!
(lengyel mese, Sebők Éva nyomán)

83
Szövegértési feladatok

1. Kik szerepelnek a történ etben? Húzd alá kékkel!

2. Hol játszódik a törté net? Húzd alá zölddel!

3. Rajzold le a mese alapján , milyen volt a kerti manó!

4. Hogyan pirult meg az alma? Hú zd alá pirossal a könyvedben!

5. Milyen volt és milyen lett az alma? Keresd ki a szövegből, é s írd le!

Előtte
Utána

6. Számozd meg a mondatokat a történetnek megfelelően!
□ A szél lefújta az almát a fáról.
□ A gyerekek bevitték a piros almát a kamrába.
□ A vadlibák a közeledő télre figyelmeztetik az almát.
□ A legszebb alma vidáman kuksolt a polcon.

□ A kerti manó pirospozsgásra f estette a sápadt almát.

84

8573. óra, félévi felmérés
A róka meg a daru vendégsége

Találkozik a róka a daruval, s kérdi:
– Hol jártál, daru koma?
– A tónál voltam, hogy élelmet ke ressek, halat fogjak magamnak. Hát te,
róka koma, merre jártál?
– Én is voltam vadászni, a falu ban tyúkászni. De tudod, hogy az ételről mi
jutott az eszembe? Rendezz ünk egy jó vendégséget.
– Jól van, róka koma, kinél rendezzük?
– Előbb nálam, azután pedig nála d. Holnap délben gyere hozzám e bédre.
– Megyek, de nekem hosszú nyakú ed ényben add az ételt, mert én a
csőrömmel tányérból nem tudok enni.
Szerzett a róka másnapra egy kövér tyúkot, és sütni-főzni kezdt e. Az ételt
azonban úgy osztotta el, hogy a j ó falatok mind a tányérba kerü ltek, a hosszú
nyakú edénybe pedig csak egy kis gyenge maradék jutott.
Látta a daru, hogy kinek milyen az étele, de semmit sem szólt, hanem
ebéd után ő is meghívta a rókát.
– Na, róka koma, holnap délben te gyere hozzám ebédre.
– Megyek, de nekem tányérban add az ételt, mert én a szájammal hosszú
nyakú edényből enni nem tudok.
Szerzett a daru másnapra néhány szép halat, és sütni-főzni kezd te. Az ételt
azonban úgy osztotta el, hogy a jó falatok mind a hosszú nyakú edénybe
kerültek, a tányérba pedig csak e gy kis gyenge maradék jutott.
Látta a róka, hogy kinek milyen az étele, s mérgelődni kezdett. K é r d i a
daru:
– Talán haragszol, róka koma?
– Hát már hogyne haragudnék, daru koma, amikor te finom ételt e szel, s
nekem csak a rossza jutott!
Felelte a daru:
– Ugyan, édes róka koma, én csak azt tettem veled, amit te tett él velem.
Kölcsönkenyér visszajár.

86Szövegértési feladatlap

1. Milyen élelmet k eresett a daru?

………………………………………..

2. Milyen élelemre vadászott a róka?

………………………………………..

3. Milyen edényből tudnak enn i az állatok? Rajzold le!

r ó k a d a r u

4. Kösd össze a szavakat a magyarázatukkal!

vendégség Jó barát, pajtás. koma Bosszankodik, mérges lesz. tyúkászik Vendégek összejövetele. mérgelődik Tyúkot lop.

5. Hangos gondolatok.
Mire gondolhatott a daru a rókánál vendégségben?
Fogalmazd meg két mondatban!

………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

6. Miért mérgelődött a róka? K arikázd be a helyes választ!

a) mert nem szerette a halat.
b) mert a daru neki is hosszú nyakú edényben tálalt. c) a jobb falatok a darunak ju tottak, ő pedig éhes maradt.

7. Mi a mese tanulsága? Húzd a lá a szövegben a mondatot!

87128. óra, háromnegyed éves felmérő

A pipiske és a fűszál

Láttatok már pipiskét? Olyan ap róka madár, hogy akár a markotok ban is elférne.
Barna a háta, fehér foltos a szárnya. Kint lakik a réteken, bok rok alá rakja a fészkét.
N a g y o n j ó k e d v ű m a d á r . A h o g y f e l k e l a n a p , a p i p i s k e i s t a l p o n v an. Mint a nyíl,
fölrepül a magasba, és ott dalolgat. Ha megunja, megint csak vi sszaszáll a mezőre.
Egyszer éppen a mezőn csicserikélt. Meglátott egy fűszálat.
– Ni csak, milyen nagy fűszál! N agyobb, mint én! Mi lenne, ha k ihúznám?
S mindjárt belecsimpaszkodott, e lkezdte húzni erősen. Odament a barázdabillegető
és a tövisszúró gébics. Az egyi k a farkát billegette, a másik a csőrét csattogtatta.
– Mit csinálsz, pipiske? – kérdezték kíváncsian.
– Kihúzom ezt a fűszálat!
– Aztán mért húzod ki? – Azért mert nagyobb nálam! – szólt hetykén a pipiske.
A két madár összenézett, elnevették magukat. – Tudod mit, pipiske? Ha már kihúzod, húzd ki ezt a bokrot is, ez is nagyobb
nálad.
A pipiske bólogatott.
– Bizony, azt is kirántom, csak előbb a fűszállal végzek.
S húzta, húzta – míg csak el nem szakadt. Akkor egyszeribe hátr ahömbörödött, és
a fenekére csüccsent. Azt hiszitek, mérges volt? Cseppet se. Ta l p r a u g r o t t , s a z t
kiáltotta:
– Én is így akartam! Aztán, mint a nyíl, fölrepült a magasba, és ott csicserikélt. A mikor megunta,
visszaszállt a mezőre, és bebújt a bokor alá. Ha a bokrot is ki húzta volna, bizony nem
tudom, most hol aludna.
Mészöly Miklós

88Szövegértési feladatlap

1. Hol él a pipiske? Karikázd be!

a) erdőben b) vízparton c) mezőn d)
baromfiudvarban

2. Milyen madarak szerepelnek még a mesében? Húzd alá a szövegb en kékkel!

3. Honnan kapták ezek a madarak a nevüket?

………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

4. Kösd össze a szavakat a magyarázatukkal!

csimpaszkodik büszkén, gőgösen
hetykén hirtelen kihúzza
hátrahömbörödik belekapaszkodik kiránt hátragurul

5. Mire biztatta pipiskét a másik két madár? Húzd alá a szövegb en zölddel!
Mit gondolsz, miért?

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….

6. Miért akarta kihúzni a fűszál at pipiske? Karikázd be a helye s megoldást!

a) mert nem tudott rajta hintázni.
b) mert nagyobb volt nála.
c) mert meg akarta mutatni a más ik két madárnak, milyen erős.

7. Sikerült-e pipiskéne k a fűszál kihúzása?

………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
8. Adj másik címet a történetnek!

…………………………………………………………………………………………………

89164. óra Összefoglalás (mesevilág)
1. Keresd ki A tulipánná változott királyfi című meséből azokat a r észeket, ahol ajándékot
adnak a királyfinak! Olvasd fel kifejezően! 2. Hányszor szerepel ebben a mesében a bűvös hármas szám? Karik ázd be! Gyűjtsd
össze! 3. Mondd más szóval!
búnak eresztette a fejét …………………………………
véget nem érően ………………………………… nem kell elkeseredni ………………………………… szokás szerint ………………………………… olyan volt, mint egy jégcsap …………………………………
4. Keresd meg az összetartozókat! Pótold a hiányzó szavakat a m ásodik oszlopból!
mert, ha, de, és
A kengurumama minden este búnak
eresztette a fejét, ………… megnézte a receptet.
Olyan bőgést, kiabálást csapott, ………… ilyenkor fektette le kis fiát,
Cekkert, s a kicsit ringatni kellett, ringatni, véget nem érően.
A betegen nem segít sem a kanalas orvosság, sem a tabletta és a borogatás sem, ………… ezúttal nem ringatta.
Kengurumama föltette az olvasószemüvegét, ………… a mamája csak eg y pillanatra is
magára hagyta.
A kengurumama lefektette Cekkert, a kis kengurut, ………… azért nem kell elkeseredni.

5. Mondd más szóval a következő kif ejezéseket! Melyik mesében t alálkoztál ezekkel?
rengeteg erdő …………………………………………..
szerencsét próbál ………………………………………….. lelkükre köt …………………………………………. közibük toppan …………………………………………. érti a maga mesterségét ……………………………………….. faképnél hagy ………………………………………….

6. Van benne igazság! Melyik a kakukktojás? Húzd alá!
A mackók azt hitték, már nem fognak éhezni, amikor megtalálták a sajtot.
A két medvebocs jó testvér volt , mert szót fogadtak, nem hagytá k el egymást.
A róka értette a maga mesterségét. A róka udvarias volt, mert jó é tvágyat kívánt a mackóknak.

7. Tedd sorba a mondatokat!
___ A mackók elindultak szer encsét próbálni.
___ Az út során minden eleségük elfogyott, nagyon megéheztek.
___ Találtak egy nagy kerek sajtot, d e nem tudtak megosztozni r ajta.
___ A róka elvállalta, hogy elosz tja közöttük igazságosan.
___ A róka a kétfelé tört sajt na gyobb részét mindig leharapta.
___ Addig osztozkodtak, míg a róka j óllakott, a két medvebocsna k alig maradt a sajtból.

90
8. Értelmezd a következő kifejezések et! Melyik kihez tartozik a mesében?

lóvá tesz rászed, becsap valakit
méregbe gurul hirtelen mérges, dühös lesz szegény ember a bolondját járatja félrevezeti, bolondítja kijött a sodrából felbőszült, indulatos gazdag ember

9. Lapozd fel A görbe nyírfa című mesét a tankönyvedben! P ótold a hiányos szöveget a
megfelelő szavakkal!
A szegény embert mindenki …………………………. embernek tartotta. A gazd ag ember
magát tartotta a ………………………………… Úgy gondolta, őt még az a híres , furfangos
ember sem tudja …………………. tenni. A szegény ember azt mondta, nem tud
……………………….. a dicsekvő ember eszé n, …………………….. felejtette a fur fangos
tarisznyáját. Megmérgesítette a gazdag embert a sok ……………………… E lküldte a
szegény embert a furfangos …………………………., addig tartja helyette a
…………………………..

10. Hogyan viselkedett a vitában a s zakács és Ravasz Péter? Gyű jts szavakat,
kifejezéseket! Hogyan s zólították egymást?

szakács Ravasz Péter

11. Hány ravaszság található a meséb en? Melyek ezek? Miért talá lta ki Péter ezeket a
ravaszságokat?
ravaszságok okok
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… 12. Hogyan sértegette a gúnár a kis kutyát? Keresd meg a szövegb en! Mutasd be a
többieknek! 13. A tizenkét hónap mesében milyen tulajdonságaikat ismerted meg a szereplőknek?
öreganyó szomszédasszony

14. Miért nem sikerült a gonosz sz omszédasszonynak meggazdagodn i?
……………………………………………………………………………………………………
15. Gyűjts a Mesevilág témakörből a füzetedbe mesei kifejezések et! Versenyezzetek, ki
talál többet!

91

92165. óra Témazáró (mesevilág)

Mesemorzsa

Két kicsi hangya elindult szeren csét próbálni. Mentek-mendegélt ek, fűszálról fűszálra
másztak, repedésből hasadékba k ószáltak. Bejártak vagy tíztenyé rnyi helyet, dél volt
már, s még semmit sem leltek.
– Enni kéne.
– Enni. – Étlen nem lehet menni. – Lehetni lehet, csak lassabban – fejezte be a sopánkodást a bö lcsebbik hangya.
Azzal tovább mendegéltek, másztak . S egyszer csak nekimentek eg y majdnem
mogyorónyi morzsának.
Pihentek egyet, s nekiláttak a hurcolkodásnak. Azaz csak láttak volna.
– Mit cipeljük a bolyba! – gondo lta s mondta a ravaszabbik hang ya. – Együk
meg itt helyben.
– Nem bánom, faljunk belőle, hogy kapjunk erőre – egyezett bele a m ás ik –,
amennyit mi eszünk, meg se látszik.
– Az egészet megesszük. – Nem értelek. – Megesszük az egészet.
– Az egészet nem lehet, nem engedi a hangyabecsület.
– Fütyülök a becsületre. Éhes va gyok, meg akarom enni a részem.
A vitatkozásra melléjük szökkent a levelibéka.
– Na, nézd csak – ümmögte –, a hangyák összekülönböztek a koszt on. No, majd
én nekik elosztom – azzal hamm, a béka be kapta a morzsát.
Hát azóta a hangyák, amit talá lnak, szótlanul hazacipelik, -hor dják. Haza a bolyba.

Kányádi Sándor

93Szövegértési feladatok

1. Kik a történet fős zereplői? Húzd alá a szövegben kékkel!

2. Milyen napszakban történik?

…………………………………………
3. Egészítsd ki a mondat ot a történet alapján!

A hangyák ………………………… … ……………………… másztak,
…………………….……………………………. kószáltak.
4. Mivel helyettesíth etjük? Húzd alá!

hurcolkodik civakodik cipekedik fin nyáskodik költözködik
becsület tisztesség dicsőség kötelessé gérzet lelkiismeret igyekezet

5. Mekkora morzsát találtak? Raj zold le, rajzold melléjük a han gyákat is!

6. Mit akartak?
a bölcsebbik hangya a ravaszabbik hangya

7. Mi a hangyabecsület?

……………………………………………………………………………………………………

948. Hogyan oldotta meg a vitát a levelibéka?

……………………………………………………………………………………………………

9. Állítsd időrendbe a mon datokat számozással!
□ Egyszer csak nekimentek egy mogyorónyi morzsának.
□ Dél volt már, de még semmit sem leltek.
□ Azóta a hangyák, amit találnak, szótlanul hazacipelik
□ A hangyák vitatkozni kezdtek, hogy megegyék-e a morzsát.
□ A két kicsi hangya elindu lt szerencsét próbálni.
□ A levelibéka megoldotta a hangyák vitáját, bekapta a morzsát.

10. Adj új címet a történetnek!

…………………………………………………………………………………………………

95181. óra, év végi felmérő – hangos olvasás
Felkészülés a hangos olvasásra
A tanító bemutató olvasással felo lvassa a szöveget, a tanulók k övető olvasással húzzák alá az
ismeretlen szavakat! Megbeszéljük az aláhúzott szavakat. Néhány ellenőrző kérdést teszünk föl a szöveggel kapcsolatosan:
Kikről szól a történet?
Miért került bajba Csöpi? Hogyan menekült meg a macska elől?
Először a szöveget elolvastatjuk némán. Utána hangosan.

Mese Csöpiről, a kis rigóról

Élt egyszer a kerekerdőben egy rigópár. Szép fészket építettek a bokrok közé. Vékony,
de erős gallyakból fonták, fűszállal és puha pihetollakkal béle lték. A rigómama négy
picurka kis tojást rakott a fészekbe, és a papával mindketten n agy szeretettel,
odafigyeléssel vigyáztak rájuk. A mama naphosszat melengette a tojásokat, többször
megforgatta őket. A papa pedig a közeli bokrokon és fákon figye lt, nehogy valaki
zavarja a költést. Messzehangzó énekével boldogan adta tudtára a környék lakóinak,
hogy itt nemsokára négy kisrigó f og kikelni a tojásból. Arra pe rsze nagyon vigyázott,
nehogy túlságosan közel csalogassa a környék falánk, cirmos kan dúrját vagy a
félelmetes fészekrabló hollót , esetleg a ragadozó karvalyt.
Telt múlt az idő. Egyszer csak a rigómama boldogan újságolta pá rjának, hogy
már hallja, hogy a kicsinyek hogya n kopogtatnak belülről a tojá shéjakon. Bizony,
holnap reggelre áttörik kis csőrü kkel azt, és ki is fognak keln i.
Így is lett. Négy kis pelyhes ri gófióka bújt ki a tojásokból. A legkisebb, aki
legutoljára bújt ki, a Csöpi nevet kapta – talán éppen azért, m ert ő volt a legkisebb.
Csöpp kis rigófióka volt, de nagyon élénk! Amikor a mamája vagy a papája
megérkezett a fészekhez egy-egy finom, kövér gilisztával, bizon y ő tátotta
legnagyobbra a száját, hogy nek i jusson a legjobb falat.
Szépen éldegélt a rigócsalád, a kisrigók gyorsan cseperedtek és tollasodtak.
Olyan szépen megerősödtek, hogy e gy szép júliusi napon már elke zdhették szárnyaik
próbálgatását. Kiugrottak a fészekből, és a bokrok alatt rejtőz tek el. A szüleik ide
hordták nekik a táplálékot. Addig, amíg ők gilisztavadászaton v oltak, a kicsik
próbálgathatták a repülést. Csöpi azonban kicsit lustácska volt . Inkább szaladgálni
szeretett, a repülést alig-alig próbálgatta.
Történt egyszer, hogy a rigószülők kicsit sokára érkeztek meg, Csöpinek már
nem volt türelme várni. Messze merészkedett a bokroktól, hátha hamarabb meglátja
mamáját vagy papáját. Sétált, ugr ándozott, megszemlélte a sárga gólyahírt,
rácsodálkozott az égszínkék nefele jcsre. Jót kortyolt egy kis t ócsa friss vizéből,
amelyben a tegnapi eső vize gyűlt össze. Sütött a nap, és Csöpi jól érezte magát. Szép
volt körülötte a világ.
Egyszer csak furcsa érzése támadt. Hátrafordult, és éppen abban a pillanatban,
amikor egy sötét árnyék suhant feléje! A macska volt az. Menekü lni kell! – jutott egy
szempillantás alatt Csöpinek eszé be anyja tanítása, és már roha nt is, ahogy csak a lábai

96bírták. A lábaiból kezdett kifogyni az erő és a bokrok messze v oltak… Még egy
pillanat, és bekapja a macska!
– Repülj! – hallotta ekkor a kiáltást. Az anyja kiáltott, aki v isszaérkezve már
messziről észrevette a veszélyt. Csőréből az összes gilisztát k iejtve sietett kicsinye
segítségére. De már késő volt. N em tudta már elterelni a macska figyelmét Csöpiről,
csak egy kiáltásra futotta. Abba n a pillanatban, amikor a macsk a a száját kitátotta,
hogy félelmetes fogai közé ragadja a kismadarat, Csöpi az utols ó erejét is összeszedve
elrugaszkodott… Az utolsó pilla natban feltört benne az ősi ös ztön: a madárnak repülnie
kell! Néhány szárnycsapás, és Csöpi anyjával együtt beröppent a z oltalmat adó bokrok
közé. Testvérei is rémülten figyelték a jelenetet, és megnyugod va vették körül a
remegő kismadarat, mikor megmenekült. Csöpi első repülése az él etét mentette meg.
Nem is feledkezett meg a gyakorlásról soha többé, és pár nap mú lva már vígan
kanyarogva repült a fák között és ügyesen röppent ágról ágra, h ogy megtanulja még
mindazt, amit egy kisrigónak kell ahhoz, hogy felnőhessen.
Juhászné Rusai Éva nyomán

Eredeti mese: http://www.tengerecki.hu/index.p hp/versek-mondokak/mese-csopiro l-a-kis-
rigorol.html

97182. óra, év végi felmérő – néma olvasás

A róka meg a macska

Egyszer egy macska az erdőben kószá lt, és találkozott a rókával . „Róka úrfi
okos, tapasztalt jószág, és nagy szava van az erdőben” – gondol ta, és nagy
tisztességgel köszöntötte: – Jó napot, tisztelt róka úrfi! Hogy szolgál a kedves egészsége ? Hogy s mint érzi
magát ebben a mai drága világban?
A róka nagy kevélyen tetőtől tal pig végigmérte a macskát, nem t udta, egyáltalán
méltassa-e egy-két szór a. Végül azt mondta:
– Ó, te nyomorult bajuszpedrő, te tarka pojáca, te éhenkórász e gérleső, mi jut
eszedbe? Azt mered kérdezni tőle m, hogy vagyok? Milyen iskolát jártál te?
Miféle mesterséghez értesz?
– Csak egyetlenegyhez – fele lte szerényen a macska.
– Ugyan mihez? – kérdezte a róka. – Ha a kutyák a sarkamban vann ak, fel tudok kapaszkodni a fára, és megmentem
tőlük az irhámat.
– Ez is valami? – hencegett a r óka. – Én legalább százféle mest erséget tudok, és
ráadásul még egy zsákra való fortélyom is van. Megesik a szívem rajtad, gyere
velem, majd én megmagyarázom ne ked, hogyan kell rászedni a kuty ákat.
Abban a szempillantásban feltűni k egy vadász négy jóféle kopóva l. Nosza
felugrik a macska a fára, kúszik fölfelé a törzsén, megül fönt a tetején ahol ág is
rejti, lomb is takarja, a füle se látszik.
– Most elő a fortéllyal, róka kom a, nyisd ki gyorsan azt a zsák ot! – kiabálja
lefelé a rókának. Hanem a rókát akkorra már nyakon csípték, és moccanni sem enged ték a kopók.
– Ejnye, ejnye, róka úrfi – szólt a macska odafönt –, benne rag adtál a pácban a
százféle mesterségeddel! Ha ide föl tudtál volna kapaszkodni ve lem, bezzeg
nem hagytad volna ott a fogadat!
(Grimm testvérek)
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm
Grimm legszebb meséi – Móra Ferenc Könyvkiadó
Budapest – 1965

98Szövegértési feladatok

1. Mit csinált a macska az erd őben? Húzd a helyes választ!

a) egerészett b) barátokat keresett c) céltalanul bolyongott

2. Milyennek tartotta a macska a r ókát? Húzd alá kékkel a szöve gben!
3. Milyen kifejezésekkel illet te a róka a macskát? Keresd ki a szövegből, és írd le!
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………….

4. Kösd össze a szavakat a jelentésükkel!

fortély vadat felhajtó vadászkutya kevély nevetséges személy, gúnyos kifejezés kopó gőgös, pöffeszkedő pojáca ravasz ötlet, furfang

5. Fogalmazd meg saját szavaidda l a következő kifejezéseket!

tetőtől talpig végigméri ……………………………………………………………………… szóra méltatja ……………………………………………………………………………….. sarkában van ………………………………………………………………………………… megmenti az irháját …………………………………………………………………………. megesik rajta a szíve ………………………………………………………………………… benne ragad a pácban ……………………………………………………………………….. otthagyta a fogát …………………………………………………………………………….

6. Mivel hencegett a róka? Húzd alá a szövegben zölddel! 7. Milyen tulajdonságait ismerted meg a történetben szereplő ál latoknak? Írd be a
táblázatba!
róka macska

8. Miért nem tudott elmenekülni a róka? Karikázd be a helyes vá laszt!

a) Nagy zsákot cipelt a hátán, a miben a fortélyokat tartotta.
b) Beleragadt a sárba a mester ségeivel együtt, nem tudott elmen ekülni.
c) Hiába volt százféle mestersége és fortélya, nem tudott fára mászni a kopók elől.

99
BARÁTSÁG

1. Milyen állat a medve? Gyűjtsd össze a tulajdonságait!

2. Értelmezd a következő szavakat!

színlel Becstelen, semmirekellő (alak).
hitvány Megbízhatatlanul bajban hagyja
a társát.
cserbenhagy Megjátssza magát, félrevezet másokat.

3. Olvasd el a szópiramisokat!

fut tart szín
s z a g
futás tartotta színlel szagolta futásnak visszatartotta színlelte megszagolta

A két jó ba‐rát
Két jó ba‐rát ki‐ment az er‐dő‐re fát vág‐ni. Ott rá‐juk tá‐mad t a med‐ve. Az e‐
g y i k f u ‐ t á s ‐ n a k e ‐ r e d t , f e l ‐ m á ‐ s z o t t e g y f á ‐ r a , s e l ‐ b ú j t . A m á ‐sik meg ott ma‐
radt az ú‐ton. Mit te‐he‐tett, le‐ve‐tet‐te ma‐gát a föld‐re, s azt szín‐lel‐te, hogy
ha‐lott.
A med‐ve o‐da‐ment hoz‐zá, sza‐gol‐ni kezd‐te. Ő még a lé‐leg‐z e‐tét is visz‐
sza‐tar‐tot‐ta.
A med‐ve meg‐sza‐gol‐ta az ar‐cát, azt hit‐te, hogy ha‐lott, és to‐vább‐ment.
A‐mi‐kor a med‐ve el‐ment, a má‐ sik le‐szállt a fá‐ról, s el‐ne ‐vet‐te ma‐gát:
– Mondd – kérdezte –, mit sú‐ gott a fü‐led‐be a med‐ve?
– Azt mond‐ta, hogy hit‐vány em‐ber az, a‐ki ve‐szély‐ben cser‐ ben‐hagy‐ja a
tár‐sát.

100Lev Tolsztoj nyomán

4. Hol játszódott a történet? Karikázd be a helyes választ!

a) az utcán b) a réten c) a patakparton d) az erdőben

5. Fejezd be az elkezdett mondatokat!

Az egyik barát felmászott a fára, mert
A másik barát az úton maradt, mert
A medve továbbment, mert
Az egyik barát nevetve kérde zte a társát, mert ………………………………………… …….

6. Melyik barát hogyan viselkedett a történetben? Gyűjts tulajdonságokat a barátokhoz!
Egyik barát Másik barát

7. Olvasd el a következő mondásokat a bal oldalon! Kösd össze a
megfelelő mondattal a jobb oldalon! Utána keresd meg a mondás-hoz tartozó mondatot a szö vegben! Rajzold oda a jelét!

Szégyen a futás, de hasznos. Többre megy az ember a ravas zsággal,
mint az erőszakkal.
Többet ésszel, mint erővel! Csak akkor való tréfálkozni,
amikor
helyénvaló.
Nem mind barátod, aki Nem valami hősies dolog megfutamodni.
rád mosolyog.

101 Tréfa is maga helyén jó. Nem mindenki jóakarónk, aki kedves
hozzánk.

102
SEGÍTSÉG

1. Olvasd el a szópiramisokat!

sodor lát menekül csíp
ejt
sodorta látta menekült csípte
ejtette
elsodorta meglátta megmenekült megcsípte
elejtette

A HANGYA ÉS A GALAMB
A hangya lement a patakhoz, hogy a szomjúságát csillapítsa. Köz ben egy
hullám elsodorta, majdnem el is merítette. Arra repült a galamb , ágat vitt a
c s ő r é b e n . M e g l á t t a a h a n g y á t a v í z b e n k a p á l ó z n i , s l e d o b t a n e k i az ágat a
patakba. A hangya ráült az ágra, és megmenekült.
Nemsokára jött egy vadász. Hálót dobott a galambra. Erre a hang ya
odament, s jól megcsípte a vadász lábát, aki elejtette a hálót. A galamb kirepült,
és messze szállott. Ő is megmenekült.
Lev Tolsztoj nyomán

2. Rajzold le a történet szereplőit!

103
3. Hol játszódott a történet? Karikázd be!

a) a tóparton b) a folyónál c) az
erdőben
4. Miért veszélyes a hullám a hangya számára?

5. Hogyan fejezi ki az író az alábbi kifejezéseket? Húzd alá a szövegben a megfelelő színnel!

inni szeretne (piros) me gfogta a madarat (zöld)
elvitte a víz (narancs) majdnem elsüllyedt (kék)

6. Miért tudott a hangya a faágra felkapaszkodni?

7. Mivel vadászott a vadász? Karikázd be!

a) puskával b) nyíllal c) hálóval

8. Igaz vagy hamis? Karikázd be a megfelelő betűt!
Miért menekült meg a hangya? Húzd alá!

Talált egy ágat a folyóban. I H A galamb kifogta a vízből. I H A galamb ágat dobott neki. I H

9. Hogyan menekült meg a galamb? Húzd alá a megfelelő mondatot!

Mellélőtt a vadász. A galamb túljárt a vadász eszén.
A hangya kirágta a hálót.
A vadász elejtette a hálót, mikor a hangya megcsípte.

10. Melyik közmondás illik a meséhez? Húzd alá!

104
Él, mint hal a vízben.
Jó tett helyébe jót várj!
Vágyódik, mint kecske a zöld ágra.

30. óra

1. Olvasd el hangosan a kö vetkező verset! Két-két sorát egy
levegővel olvasd!

Köd szitál, hull a dér Lepörög a falevél.

Földre szökik szemétnek
Aki éri, ráléphet.
Sziszegő szél söpri, hajtja, Hullongó hó betakarja.
(Sarkadi Sándor: Őszi levél)

2. Találd ki, miről szól! Írd a sorok mellé!

Egy öregapónak tucatnyi a fia:

háromnak ruhája barna,
háromnak az inge zöld,

három sárga köntöst visel,
három fehér subát ölt.

3. Melyik szereplőre ismersz a korábbi olvasmányok közül? Keres d
ki az olvasókönyvedben! Ki mondta kinek? Írd le!

Aludjatok, kis tüskések! Mi történt, szomszéd?
Hát ezen igazán könny ű segíteni!
Felvidítlak!

Bikmakk, bikmakk!
Egy-kettő, bújj a kamrába!

105
Csak aludjál reggelig.

1064. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatása van az őszi csapadékos,
esős időszaknak? Gyűjtsd össze!

Őszi eső
Kedvező hatása kedvezőtlen hatása

5. Próbáld minél gyorsabban mond ani a nyelvtörőt! Milyen a hang u-
lata? Miért kapcsolódhat az őszhöz?

Derengett, dorongott, m erengett, szorongott, kerengett dorong o tt, de nem vett
korongot.

6. Egészítsd ki a szöveg et a megfelelő szavakkal!

Ősszel az alma, dió, szilva.
A fák csak úgy az érett gyümölcsöktől.

A madaraink melegebb vidékre repülnek.

A fák és bokrok levelei megsárgulnak, és .

Az egyre hűvösebb idő miatt a rovarok
az üregekbe.
A méhek a , a halak a húzódnak.
A mókusok halmoznak fel
odvaikban.
A sünök rejtekhelyet keresnek a téli
.

Az állatok többsége bundát növeszt.

8. Rajzold le azokat a gyümöl csöket, amelyek ősszel érnek!

107

10855. óra
1. Mondd egy levegővel a népköltés mondatait!

Makkos mókus fenn a fán, Hej, egyedem-
begyedem, mi a bajod, kis komám? tanakodom, mit tegyek?

Seje-huja lombos ág, bekapom a mandulát.
(népköltés)

2. A következő mondókában képek alá bújtak a betűk. Vajon milye n
betűket takarhatnak a kis képek? Írd le a mondókát a füzetedbe!

M♣nj♠nk, m ♣nj♠nk,
m♣nd♣g♣lj♠nk,
Míg s♠r♠ ♣rdőb♣ ♣r♠nk,
A f♥k között m♦k ●s ●gr♥l,
Az ♥r ♦kb♥n ny●szi b●jk♥l.

Milyen betűket takarnak a képek? Írd az üres négyzetbe!
Mire utalnak a különböző színek?

♣: ♣: ♠: ♠: ♥: ♥: ♦: ♦: ●:

3. Melyik szereplőre ismersz a korábbi olvasmányok közül? Keres d
ki az olvasókönyvedben! Ki mondta kinek? Írd le!

De jó volna, ha ládát is találnál hozzá!
Gyertek csak közelebb, m ajd szép mesét mondok!

Hogy szerettek engem?
Örülj, hogy ilyen gyönyörű lyukkal lakhatsz együtt!

Engedje fel a királyhoz a jándékot, jópofát hoz!

De most már igazán tudom, mi akarok lenni!
Mert tudok farkat csóválni, két lábon szolgálni.
Az ette meg! … Látom a lomha járásán.
Hogy láthatnád meg te előbb a nap fényét?

1094. Melyik szólás mit jelent? Kösd össze a meghatározásával!

Egy bolond százat csinál. Esztelenséget művel.
Elengedi a füle mellett. A különös divatot sokan
követik.
Kakas se kukorékol utána. Ott is hibát keres, ahol nincs. Kakas alatt tojást keres. Senki sem gondol már rá.

Kákán is csomót keres. A tanácsot nem fogadja meg.

5. Ok–okozat. Olvassátok el a mo ndatokat párban! Miért történ-
hetett? A pár mindkét tagja mondjon minden mondathoz egy-egy
okot!

A vadgalamb nem ért a fészekcsináláshoz.
A sót ételízesítésre használjuk.

6. Álló vonalakkal bontsd szavakra a mondatot! Tagold a mondato –
kat írásjelekkel, ahol szükséges. Írd le!

Akácsákmindkijöttekapartramert mindokosnaktartottamagát.

7. Hogyan civakodott a zokni és a lyuk? Keresd ki a korábbi tör téne-
tek közül! Játsszátok el!
8. Olvasás jelekkel…

A mese csodás, kitalált történet. A mese szereplői lehetnek val óságosak: öreg király,
királyfi, királykisasszony, juhászbojtár, legkisebb fiú. De tal álunk bennük a képzelet
világából is: óriások, boszorkán yok, tündérek, beszélő állatok.

Az állatmesék hősei emberi tulajd onsággal felruházott állatok. Rendszerint negatív
emberi tulajdonságokra hívják fel a figyelmünket. A legkedvelte bb állatmesehősök a
medve, a róka, a farkas, a kakas, a nyúl.

110A népmesék szerzőjét nem ismerjük. Ezek a mesék szájról szájra terjednek, ezért
nagyon sok változatuk van.

1119. Gyűjtsd össze a táblázatba a jeleknek megfelelő ismereteket!

√ : tudtam, gondoltam + : új információ

11256. óra
Az alma meg a kerti manó
Hajnalban vadlibák húztak el a kert fölött. Alacsonyan repültek , s hát látták,
hogy az almafán egy alma búslakodi k, árválkodik egyes-egyedül. Teljesen zöld
volt
– Hát te még itt vagy?! – kiálto ttak rá. – Nem tudod talán, hog y
mögöttünk közelít a félelmetes, h ideg tél? Egy-kettő, bújj a ka mrába!
Szegény alma nagyon megrémült, és ijedtében még jobban elzöldül t.
Mitévő legyen? Hiszen ment volna ő szívesen a kamrában, de nem szedték le,
mivel olyan halvány az orcája.
– Szél, szél, kérlek, lökj le a földre! – könyörgött. A szél jó l szemügyre
vette az almát.
– Nem vagy még elég piros – dörmögte –, de hát semmi közöm hozz á. Ha
úgy kívánod, lelöklek a földre.
Jó nagyot fújt, és megrázta az al mafát. Az alma lepottyant, és hosszan
gurult a fűben.
Épp arra ment a kerti manó. Pókhálóból volt a zekéje, nagy, ker ek
szalmakalapot viselt a fejé n. Megbotlott az almában.
– Hát te mit keresel itt? – kiá ltotta. – Nem tudod talán, hogy közelít a
félelmetes, hideg tél? G yorsan bújj a kamrába!
– Bújnék én örömest – mondta az alma –, de nincs még pír az orc ámon,
nem akarnak befogadni.
– Hát ezen igazán könnyű segíteni ! – kacagott fel vidáman a ker ti manó.
Száraz fűszálakból fürgén ecsetet kötött, arany napsugarakat ol vasztott
egy kettétört mákfejbe, jól elkev erte frissen szedett hajnali h armattal, s
gyönyörű, kicsattanó piro spozsgásra festette a sápadt alma pufó k orcáját.
– Köszönöm, köszönöm! – hálálkod ott az alma, és felderült.
Hevert a szép piros alma a fűben. Gyerekek jöttek a kertbe, ész revették,
odaszaladtak.
– Nézzétek, milyen gyönyörű alma!
Gyorsan felkapták, vitték a kamr ába. Szépen beillesztették a tö bbi alma
közé a polcra. Ő volt mind közt a legnagyobb, legkövérebb, legp irosabb,
leggyönyörűbb!
Vidáman kuksolt a polcon. Jöhet már a tél!

(lengyel mese, Sebők Éva nyomán)

113
Szövegértési feladatok

1. Kik szerepelnek a történetben? Húzd alá kékkel!
2. Hol játszódik a történet? Húzd alá zölddel!

3. Rajzold le a mese alapján, m ilyen volt a kerti manó!

4. Hogyan pirult meg az alma? Hú zd alá pirossal a könyvedben!

5. Milyen volt és milyen lett az alma? Keresd ki a szövegből, é s írd
le!

Előtte
Utána

6. Számozd meg a mondatokat a történetnek megfelelően!
□ A szél lefújta az almát a fáról.
□ A gyerekek bevitték a piros almát a kamrába.
□ A vadlibák a közeledő télre figyelmeztetik az almát.
□ A legszebb alma vidáman kuksolt a polcon.

114□ A kerti manó pirospozsgásra f estette a sápadt almát.

11573. óra
A róka meg a daru vendégsége

Találkozik a róka a daruval, s kérdi:
– Hol jártál, daru koma?
– A tónál voltam, hogy élelmet ke ressek, halat fogjak magamnak. Hát te,
róka koma, merre jártál?
– Én is voltam vadászni, a falu ban tyúkászni. De tudod, hogy az ételről mi
jutott az eszembe? Rendezz ünk egy jó vendégséget.
– Jól van, róka koma, kinél rendezzük?
– Előbb nálam, azután pedig nála d. Holnap délben gyere hozzám e bédre.
– Megyek, de nekem hosszú nyakú ed ényben add az ételt, mert én a
csőrömmel tányérból nem tudok enni.
Szerzett a róka másnapra egy kövér tyúkot, és sütni-főzni kezdt e. Az ételt
azonban úgy osztotta el, hogy a j ó falatok mind a tányérba kerü ltek, a hosszú
nyakú edénybe pedig csak egy kis gyenge maradék jutott.
Látta a daru, hogy kinek milyen az étele, de semmit sem szólt, hanem
ebéd után ő is meghívta a rókát.
– Na, róka koma, holnap délben te gyere hozzám ebédre.
– Megyek, de nekem tányérban add az ételt, mert én a szájammal hosszú
nyakú edényből enni nem tudok.
Szerzett a daru másnapra néhány szép halat, és sütni-főzni kezd te. Az ételt
azonban úgy osztotta el, hogy a jó falatok mind a hosszú nyakú edénybe
kerültek, a tányérba pedig csak e gy kis gyenge maradék jutott.
Látta a róka, hogy kinek milyen az étele, s mérgelődni kezdett. K é r d i a
daru:
– Talán haragszol, róka koma?
– Hát már hogyne haragudnék, daru koma, amikor te finom ételt e szel, s
nekem csak a rossza jutott!
Felelte a daru:
– Ugyan, édes róka koma, én csak azt tettem veled, amit te tett él velem.
Kölcsönkenyér visszajár.

116Szövegértési feladatlap

1. Milyen élelmet keresett a daru?

2. Milyen élelemre vadászott a róka?

3. Milyen edényből tudnak enni az állatok? Rajzold le!

r ó k a d a r u

4. Kösd össze a szavakat a magyarázatukkal!

vendégség Jó barát, pajtás. koma Bosszankodik, mérges lesz. tyúkászik Vendégek összejövetele. mérgelődik Tyúkot lop.

5. Hangos gondolatok. Mire gondolhatott a daru a rókánál
vendégségben? Fogalmazd meg két mondatban!

6. Miért mérgelődött a róka? Karikázd be a helyes választ!

a) mert nem szerette a halat.
b) mert a daru neki is hosszú nyakú edényben tálalt. c) a jobb falatok a darunak ju tottak, ő pedig éhes maradt.

7. Mi a mese tanulsága? Húzd alá a szövegben a mondatot!

117128. óra, háromnegyedéves felmérő

A pipiske és a fűszál

Láttatok már pipiskét? Olyan ap róka madár, hogy akár a markotok ban is elférne.
Barna a háta, fehér foltos a szárnya. Kint lakik a réteken, bok rok alá rakja a fészkét.
N a g y o n j ó k e d v ű m a d á r . A h o g y f e l k e l a n a p , a p i p i s k e i s t a l p o n v an. Mint a nyíl,
fölrepül a magasba, és ott dalolgat. Ha megunja, megint csak vi sszaszáll a mezőre.
Egyszer éppen a mezőn csicserikélt. Meglátott egy fűszálat.
– Ni csak, milyen nagy fűszál! N agyobb, mint én! Mi lenne, ha k ihúznám?
S mindjárt belecsimpaszkodott, e lkezdte húzni erősen. Odament a barázdabillegető
és a tövisszúró gébics. Az egyi k a farkát billegette, a másik a csőrét csattogtatta.
– Mit csinálsz, pipiske? – kérdezték kíváncsian.
– Kihúzom ezt a fűszálat!
– Aztán mért húzod ki? – Azért mert nagyobb nálam! – szólt hetykén a pipiske.
A két madár összenézett, elnevették magukat. – Tudod mit, pipiske? Ha már kihúzod, húzd ki ezt a bokrot is, ez is nagyobb
nálad.
A pipiske bólogatott.
– Bizony, azt is kirántom, csak előbb a fűszállal végzek.
S húzta, húzta – míg csak el nem szakadt. Akkor egyszeribe hátr ahömbörödött, és
a fenekére csüccsent. Azt hiszitek, mérges volt? Cseppet se. Ta l p r a u g r o t t , s a z t
kiáltotta:
– Én is így akartam! Aztán, mint a nyíl, fölrepült a magasba, és ott csicserikélt. A mikor megunta,
visszaszállt a mezőre, és bebújt a bokor alá. Ha a bokrot is ki húzta volna, bizony nem
tudom, most hol aludna.
Mészöly Miklós

118Szövegértési feladatlap
1. Hol él a pipiske? Karikázd be!
a) erdőben b) vízparton c) mezőn d)
baromfiudvarban

2. Milyen madarak szerepelnek mé g a mesében? Húzd alá a szövegb en kékkel!
3. Honnan kapták ezek a madarak a nevüket?

4. Kösd össze a szavakat a magyarázatukkal!

csimpaszkodik büszkén, gőgösen
hetykén hirtelen kihúzza hátrahömbörödik belekapaszkodik kiránt hátragurul

5. Mire biztatta pipiskét a mási k két madár? Húzd alá a szövegb en zölddel!
Mit gondolsz, miért?

6. Miért akarta kihúzni a fűszá lat pipiske? Karikázd be a helye s megoldást!

a) mert nem tudott rajta hintázni.
b) mert nagyobb volt nála.
c) mert meg akarta mutatni a más ik két madárnak, milyen erős.

7. Sikerült-e pipiskének a fűszál kihúzása?

8. Adj másik címet a történetnek!

119164. óra
1. Keresd ki A tulipánná változott királyfi című meséből azokat a részeket, ahol
ajándékot adnak a királyfi nak! Olvasd fel kifejezően!

2. Hányszor szerepel ebben a mesében a bűvös hármas szám? Karik ázd be!
Gyűjtsd össze! 3. Mondd más szóval! Írd is le!

búnak eresztette a fejét

véget nem érően …………………………………
nem kell elkeseredni …………………………………
szokás szerint
olyan volt, mint egy jégcsap

4. Keresd meg az összetartozókat! Pótold a hiányzó szavakat a m ásodik
oszlopból!
mert, ha, de, és

A kengurumama minden este búnak
eresztette a fejét,
___________ megnézte a receptet.
Olyan bőgést, kiabálást csapott,
___________ ilyenkor fektette le kisfiát, Cekkert, s a kicsit ringatni kellett, ringat-ni, véget nem érően.
A betegen nem segít sem a kanalas o r v o s s á g , s e m a t a b l e t t a é s a b o r o g a t á s sem,
___________ ezúttal nem ringatta.
Kengurumama föltett e az olvasószem-
üvegét,
___________ a mamája csak egy pilla-natra is magára hagyta.
A kengurumama lefektette Cekkert, a kis
kengurut,
___________ azért nem kell elkeseredni.

1205. Mondd más szóval a következő kifejezéseket! Melyik mesében t alálkoztál
ezekkel?

rengeteg erdő
szerencsét próbál
lelkükre köt

közibük toppan
érti a maga mesterségét
faképnél hagy

6. Van benne igazság! Melyik a kakukktojás? Húzd alá!
A mackók azt hitték, már nem fo gnak éhezni, amikor megtalálták a sajtot.
A két medvebocs jó testvér volt , mert szót fogadtak, nem hagytá k el egymást.
A róka értette a maga mesterségét.
A róka udvarias volt, mert jó é tvágyat kívánt a mackóknak.

7. Tedd sorba a mondatokat!
___ A mackók elindultak szerencsét próbálni.
___ Az út során minden eleségük elfogyott, nagyon megéheztek.
___ Találtak egy nagy kerek sajto t, de nem tudtak megosztozni r ajta.
___ A róka elvállalta, hogy e losztja közöttük igazságosan.
___ A róka a kétfelé tört sajt n agyobb részét mindig leharapta.
___ Addig osztozkodtak, míg a róka jóllakott, a két medvebocsna k alig maradt a
sajtból.

8. Értelmezd a következő kifeje zéseket! Melyik kihez tartozik a mesében?

lóvá tesz félrevezeti, bolondítja méregbe gurul felbőszült, indulatos a bolondját járatja rászed, becsap valakit kijött a sodrából hirtelen mérges, dühös lesz

9. Gyűjts a Mesevilág témakörből a füzetedbe mesei kifejezéseke t!
Versenyezzetek, ki talál többet! szegény ember gazdag ember

12110. Lapozd fel A görbe nyírfa című mesét a tankönyve dben! Pótold a hiányos
szöveget a megfelelő szavakkal!
A szegény embert mindenki …………… ……………. embernek tartotta. A gazd ag
ember magát tartotta a …………………… …………… Úgy gondolta, őt még az a hí-
res, furfangos ember sem tudja …………………. tenni. A szegény ember azt mondta,
nem tud ……………………….. a dicsekvő ember eszén, …………………….. felejtette a furfangos tarisznyáját. Megmérgesítette a gazdag e mbert a sok …………
………………………… Elküldte a szegény em bert a furfangos ………………………
…………………, addig tartja helyette a …………………………….. .
11. Hogyan viselkedett a vitában a szakács és Ravasz Péter? Gyű jts szavakat,
kifejezéseket! Hogyan szólították egymást?
szakács Ravasz Péter

12. Hány ravaszság található a mesében? Melyek ezek? Miért talá lta ki Péter
ezeket a ravaszságokat?
r a v a s z s á g o k
okok

…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
13. Hogyan sértegette a gúnár a ki skutyát? Keresd meg a szövegb en! Mutasd
be a többieknek!
14. A Tizenkét hónap mesében milyen tulajdonságaikat ismerted meg a
szereplőknek?

öreganyó szomszédasszony

15. Miért nem sikerült a gonosz szomszédasszonynak meggazdagodn i?

122

123165. óra

Mesemorzsa

Két kicsi hangya elindult szeren csét próbálni. Mentek-mendegélt ek, fűszálról fűszálra
másztak, repedésből hasadékba k ószáltak. Bejártak vagy tíztenyé rnyi helyet, dél volt
már, s még semmit sem leltek.
– Enni kéne.
– Enni. – Étlen nem lehet menni. – Lehetni lehet, csak lassabban – fejezte be a sopánkodást a bö lcsebbik hangya.
Azzal tovább mendegéltek, másztak . S egyszer csak nekimentek eg y majdnem
mogyorónyi morzsának.
Pihentek egyet, s nekiláttak a hurcolkodásnak. Azaz csak láttak volna.
– Mit cipeljük a bolyba! – gondo lta s mondta a ravaszabbik hang ya. – Együk
meg itt helyben.
– Nem bánom, faljunk belőle, hogy kapjunk erőre – egyezett bele a m ás ik –,
amennyit mi eszünk, meg se látszik.
– Az egészet megesszük. – Nem értelek. – Megesszük az egészet.
– Az egészet nem lehet, nem engedi a hangyabecsület.
– Fütyülök a becsületre. Éhes va gyok, meg akarom enni a részem.
A vitatkozásra melléjük szökkent a levelibéka.
– Na, nézd csak – ümmögte –, a hangyák összekülönböztek a koszt on. No, majd
én nekik elosztom – azzal hamm, a béka be kapta a morzsát.
Hát azóta a hangyák, amit talá lnak, szótlanul hazacipelik, -hor dják. Haza a bolyba.

Kányádi Sándor

124Szövegértési feladatok

1. Kik a történet főszereplői? Húzd alá a szövegben kékkel!

2. Milyen napszakban történik?

3. Egészítsd ki a mondatot a történet alapján!

A hangyák ……………………… … ……………………… másztak,
……………….……………………………. kószáltak.
4. Mivel helyettesíthetjük? Húzd alá!

hurcolkodik civakodik cipekedik fin nyáskodik költözködik

becsület tisztesség dicsőség kötelessé gérzet lelkiismeret igyekezet

5. Mekkora morzsát találtak? Raj zold le! Rajzold melléjük a han gyákat is!

6. Mit akartak?

a bölcsebbik hangya a ravaszabbik hangya

7. Mi a hangyabecsület?

1258. Hogyan oldotta meg a vitát a levelibéka?

9. Állítsd időrendbe a mondatokat számozással!
□ Egyszer csak nekimentek egy mogyorónyi morzsának.
□ Dél volt már, de még semmit sem leltek.
□ Azóta a hangyák, amit találnak, szótlanul hazacipelik
□ A hangyák vitatkozni kezdtek, hogy megegyék-e a morzsát.
□ A két kicsi hangya elindu lt szerencsét próbálni.
□ A levelibéka megoldotta a hangyák vitáját, bekapta a morzsát.

10. Adj új címet a történetnek!

126181. óra

Mese Csöpiről, a kis rigóról

Élt egyszer a kerekerdőben egy rigópár. Szép fészket építettek a bokrok közé. Vékony,
de erős gallyakból fonták, fűszállal és puha pihetollakkal béle lték. A rigómama négy
picurka kis tojást rakott a fészekbe, és a papával mindketten n agy szeretettel,
odafigyeléssel vigyáztak rájuk. A mama naphosszat melengette a tojásokat, többször
megforgatta őket. A papa pedig a közeli bokrokon és fákon figye lt, nehogy valaki
zavarja a költést. Messzehangzó énekével boldogan adta tudtára a környék lakóinak,
hogy itt nemsokára négy kisrigó f og kikelni a tojásból. Arra pe rsze nagyon vigyázott,
nehogy túlságosan közel csalogassa a környék falánk, cirmos kan dúrját vagy a
félelmetes fészekrabló hollót , esetleg a ragadozó karvalyt.
Telt múlt az idő. Egyszer csak a rigómama boldogan újságolta pá rjának, hogy
már hallja, hogy a kicsinyek hogya n kopogtatnak belülről a tojá shéjakon. Bizony,
holnap reggelre áttörik kis csőrü kkel azt, és ki is fognak keln i.

Így is lett. Négy kis pelyhes ri gófióka bújt ki a tojásokból. A legkisebb, aki
legutoljára bújt ki, a Csöpi nevet kapta – talán éppen azért, m ert ő volt a legkisebb.
Csöpp kis rigófióka volt, de nagyon élénk! Amikor a mamája vagy a papája
megérkezett a fészekhez egy-egy finom, kövér gilisztával, bizon y ő tátotta
legnagyobbra a száját, hogy nek i jusson a legjobb falat.

Szépen éldegélt a rigócsalád, a kisrigók gyorsan cseperedtek és tollasodtak.
Olyan szépen megerősödtek, hogy e gy szép júliusi napon már elke zdhették szárnyaik
próbálgatását. Kiugrottak a fészekből, és a bokrok alatt rejtőz tek el. A szüleik ide
hordták nekik a táplálékot. Addig, amíg ők gilisztavadászaton v oltak, a kicsik
próbálgathatták a repülést. Csöpi azonban kicsit lustácska volt . Inkább szaladgálni
szeretett, a repülést alig-alig próbálgatta.

Történt egyszer, hogy a rigószülők kicsit sokára érkeztek meg, Csöpinek már
nem volt türelme várni. Messze merészkedett a bokroktól, hátha hamarabb meglátja
mamáját vagy papáját. Sétált, ugr ándozott, megszemlélte a sárga gólyahírt,
rácsodálkozott az égszínkék nefele jcsre. Jót kortyolt egy kis t ócsa friss vizéből,
amelyben a tegnapi eső vize gyűlt össze. Sütött a nap, és Csöpi jól érezte magát. Szép
volt körülötte a világ.

Egyszer csak furcsa érzése támadt. Hátrafordult, és éppen abban a pillanatban,
amikor egy sötét árnyék suhant feléje! A macska volt az. Menekü lni kell! – jutott egy
szempillantás alatt Csöpinek eszé be anyja tanítása, és már roha nt is, ahogy csak a lábai

127bírták. A lábaiból kezdett kifogyni az erő és a bokrok messze v oltak… Még egy
pillanat, és bekapja a macska!
– Repülj! – hallotta ekkor a kiáltást. Az anyja kiáltott, aki v isszaérkezve már
messziről észrevette a veszélyt. Csőréből az összes gilisztát k iejtve sietett kicsinye
segítségére. De már késő volt. N em tudta már elterelni a macska figyelmét Csöpiről,
csak egy kiáltásra futotta. Abba n a pillanatban, amikor a macsk a a száját kitátotta,
hogy félelmetes fogai közé ragadja a kismadarat, Csöpi az utols ó erejét is összeszedve
elrugaszkodott… Az utolsó pilla natban feltört benne az ősi ös ztön: a madárnak repülnie
kell! Néhány szárnycsapás, és Csöpi anyjával együtt beröppent a z oltalmat adó bokrok
közé. Testvérei is rémülten figyelték a jelenetet, és megnyugod va vették körül a
remegő kismadarat, mikor megmenekült. Csöpi első repülése az él etét mentette meg.
Nem is feledkezett meg a gyakorlásról soha többé, és pár nap mú lva már vígan
kanyarogva repült a fák között és ügyesen röppent ágról ágra, h ogy megtanulja még
mindazt, amit egy kisrigónak kell ahhoz, hogy felnőhessen.

Juhászné Rusai Éva nyomán

128182. óra

A róka meg a macska

Egyszer egy macska az erdőben kószált, és találkozott a rókával . „Róka úrfi okos,
tapasztalt jószág, és nagy szava van az erdőben” – gondolta, és nagy tisztességgel
köszöntötte:
– Jó napot, tisztelt róka úrfi! Ho gy szolgál a kedves egészsége ? Hogy s mint érzi
magát ebben a mai drága világban? A róka nagy kevélyen tetőtől talpig végigmérte a macskát, nem t udta, egyáltalán
méltassa-e egy-két szóra. Végül azt mondta: – Ó, te nyomorult bajuszpedrő, te tarka pojáca, te éhenkórász e gérleső, mi jut eszedbe?
Azt mered kérdezni tőlem, hogy vagyok? Milyen iskolát jártál te ? Miféle mesterséghez
értesz?
– Csak egyetlenegyhez – fe lelte szerényen a macska.
– Ugyan mihez? – kérdezte a róka. – Ha a kutyák a sarkamban vannak, fel tudok kapaszkodni a fára, és megmentem tőlük
az irhámat. – Ez is valami? – hencegett a róka. – Én legalább százféle mest erséget tudok, és
ráadásul még egy zsákra való fortélyom is van. Megesik a szívem rajtad, gyere velem,
majd én megmagyarázom neked, hogy an kell rászedni a kutyákat.
Abban a szempillantásban feltűnik egy vadász négy jóféle kopóva l. Nosza felugrik a
macska a fára, kúszik fölfelé a törzsén, megül fönt a tetején a hol ág is rejti, lomb is
takarja, a füle se látszik. – Most elő a fortéllyal, róka koma, nyisd ki gyorsan azt a zsák ot! – kiabálja lefelé a
rókának. Hanem a rókát akkorra már nyakon csípték, és moccanni sem enged ték a kopók.
– Ejnye, ejnye, róka úrfi – szólt a macska odafönt –, benne rag adtál a pácban a
százféle mesterségeddel! Ha ide fö l tudtál volna kapaszkodni ve lem, bezzeg nem
hagytad volna ott a fogadat!
(Grimm testvérek)
Jakob Grimm – Wilhelm Grimm
Grimm legszebb meséi – Mó ra Ferenc Könyvkiadó
Budapest – 1965

129Szövegértési feladatok

1. Mit csinált a macska az er dőben? Húzd a helyes választ!

a) egerészett b) barátokat ker esett c) céltalanul bolyongott

2. Milyennek tartotta a macska a rókát? Húzd alá kékkel a szöve gben!

3. Milyen kifejezésekkel illette a róka a macskát? Keresd ki a szövegből! Írd le!

4. Kösd össze a szavakat az értelmezésükkel!

fortély vadat felhajtó vadászkutya
kevély nevetséges személy, gúnyos kifejezés
kopó gőgös, pöffeszkedő
pojáca ravasz ötlet, furfang

5. Fogalmazd meg saját szavaiddal a következő kifejezéseket!

tetőtől talpig végigméri

szóra méltatja

sarkában van
megmenti az irháját
megesik rajta a szíve
benne ragad a pácban

otthagyta a fogát

6. Mivel hencegett a róka? Húz d alá a szövegben zölddel!

1307. Milyen tulajdonságait ismerted meg a történetben szereplő ál latoknak? Írd be
a táblázatba!

róka macska

8. Miért nem tudott elmenekülni a róka? Karikázd be a helyes vá laszt!

a) Nagy zsákot cipelt a hátán, a miben a fortélyokat tartotta.
b) Beleragadt a sárba a mestersé geivel együtt, nem tudott elmen ekülni.
c) Hiába volt százféle mesterség e és fortélya, nem tudott fára mászni a kopók elől.

131Szövegértés-szövegalkotás
2. évf.
Olvasás

TANMENETI AJÁNLÁS

Szavakon innen, szavakon túl
Olvasókönyv 2.
1-2. kötet
Beszéd és olvasás 2. munkafüzet

132Tematika és tanmenet (186 tanóra)
1. félév

Hónap Hét Fejezet Óra Téma Készségfejlesztés
1. Újra az iskolában
Nyári élmények
felelevenítése (Tk. 4–5. o.; Mf. 3. o.) Ismerkedés a 2. osztályos olvasókönyvvel és munkafüzettel. A könyv és a munkafüzet jeleinek felismerése, magyarázata. A tartalomjegyzék használata.
Simon Lajos:
Csengetés
Út az iskolába. Gyalogos
közlekedés. (Tk. 6–7. o.) Beszédértés, kifejezőkészség,
szóbeli szövegalkotás, összefüggő beszéd gyakorlása. A beszédkedv és a beszédbátorság felkeltése. Vizuális észlelés, megkülönböztetés, emlékezet fejlesztése. A rész-egész egyeztetése tárgyak felismerésekor. Szógyűjtés és csoportosítás főfogalmak szerint "eseményképről". Auditív észlelés és memória fejlesztése. Térbeli tájékozódás fejlesztése, téri irányok felismerésének gyakorlása térképolvasással. A hangos olvasás gyakorlása szótagolt és szótagolatlan szövegen. Megfigyelőképesség fejlesztése. Jelek használata a tájékozásban. Képről „olvasás”, mondatalkotási készség fejlesztése. A mindennapi élet algoritmusainak felismerése és megfogalmazása szóbeli szövegalkotással.
2. Első iskolaév, első
osztály…
(Tk. 8-9. o.; Mf. 4. o.)
Mi történt velünk első osztályban? Évkör Eseményekről, élményekről mondat és szövegalkotás képek alapján. Kérdések és válaszok megfogalmazása. A szöveg, a mondat és a szavak. Rövid népi mondóka
olvasása. Időbeli tájékozódás, szerialitás
fejlesztése eseményképek sorrendbe rendezésével. Vizuális észlelés, azonosság, különbség felismerése. Vizuális memória fejlesztése tárgyképek emlékezetben tartásával, felidézésével. Fogalomalkotás, főfogalmak felismerése. Képről olvasás, mondatalkotási készség gyakorlása. Szövegemlékezet fejlesztése. Helyhatározást kifejező szók használatának gyakorlása. Szeptember 1. hét 5. óra
Jutalommese
vagy drámaóra:
1. Új
gyerek… (Tk. 12–13. o.)
Ismét együtt, ismételjünk!
3. A beszédhangok és a
betűk
(Tk. 10. o.; Mf. 5. o.) Beszédhangok, hangkapcsolatok
tiszta ejtése, a helyes artikuláció megfigyelése. Hangok

133
Mit tanultunk a beszédhangokról első osztályban? Artikulációs gyakorlatok szájtartásképek alapján. Szógyűjtés adott hanggal a tanult hívóképek felismerésével, hangleválasztással. hosszúságának
megkülönböztetése, érzékeltetése, differenciálása zöngéssség (morog-nem morog) szerint. Szókincsbővítés. Auditív tagolás és differenciálás fejlesztése. Szóbeli szövegalkotás gyakorlása.

4. Utazunk a szavak
városába
(Tk. 11. o.; Mf. 6. o.)

Hang-betű kapcsolat ismétlése, gyakorlása. Betűk hosszúságának megkülönböztetése, olvasása. Az ékezetek jelentésmódosító szerepének megfigyelése, szavak jelentésének értelmezése. Vizuális észlelés és emlékezet,
vizuális differenciálás fejlesztése. Alak-háttér differenciálás, alakkonstancia fejlesztése. Válogató olvasás zöngés- zöngétlen (morgós-nem morgós) differenciálással.
6. A szótagok és a szavak
(Tk. 14–15. o.; Mf. 7. o.)
A betűtenger túlsó
partján.
Szótagok, szavak.
Szótagok olvasása. Játékok a szótagokkal. Szótagokból szóalkotási feladatok. Szótag-kép egyeztetések. Szavak szótagokra bontása eltapsolással. Szavak szótagokra bontásának
gyakorlásával az elválasztás előkészítése. Szavak ritmusának érzékeltetése tapssal. Szókincsbővítés. Auditív tagolás fejlesztése. Rész-egész felismerése. Alak-háttér differenciálás szavak kiemelésével. Asszociációs készség és fantázia fejlesztése olvasott szavakhoz képzettársítással. Szókezdő szótagok értelmesítése. Szótagok és képek kapcsolatának felismertetése.
2. hét
7. A szavak és a mondatok
(Tk. 16–17. o.; Mf . 8. o.) Szótagoló olvasás. Szóolvasás, mondatolvasás. Egytagú három betűs szavak, 2+2, 2+3, 1+3 szótagolt szavak Analizáló képesség fejlesztése.
Pontos, hangos, értő olvasás fejlesztése. Az olvasott mondatok értelmezése, hiányos mondatok befejezése. Szómagyarázat, szókincsbővítés. A felelgetős mondóka eljátszása. Alak-háttér differenciálás szavak kiemelésével betűsorból. Az olvasástechnika fejlesztése.

134olvasása. Szólépcsők
olvasása. Mondatolvasás.
Itthon vagy-e
hidasmester felelgetős
népi gyermekjáték olvasása a kijelentések és kérdések megfelelő hanglejtésének gyakorlására, a párbeszédes szövegrészek olvasásának előkészítésére. Válogató olvasás. Szavak,
szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Kép és szövegolvasás. Mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Gondolkodás fejlesztése.
8. Tavalyi olvasmányaim
(Tk. 18. o.; Mf. 9. o.)
Miről olvastunk első osztályban? Az első osztályban olvasott szépirodalmi szövegek tartalmának felidézése. Az ábécés olvasókönyvben található szépirodalmi és ismeretközlő szövegek olvasásának gyakorlása.

Vizuális észlelés és emlékezet
fejlesztése képek részleteinek megfigyelésével és felidézésével, a látottak megfogalmazásával. A tartalomjegyzék használatának gyakorlása. A hangos, értő olvasás gyakorlása. Mondatanalízis, mondatok szavakra tagolása. Az emlékezet fejlesztése. Mesék, történetek felidézése szereplők segítségével. Történetek keresése az ábécéskönyvben. Eligazodás a könyvben a tartalomjegyzék
alapján.
9. Gesztenyéző
(Tk. 19. o.; Mf. 10. o.) Így jutottunk a szótagoló olvasástól a folyamatos olvasásig. Szótagolt és szótagolatlan szavak olvasásának gyakorlása.

Gyárfás Endre: Gesztenyéző c. vers
olvasása Vizuális észlelés és emlékezet
fejlesztése. A vers ritmusának megfelelő olvasás fejlesztése. Beszédritmus fejlesztése. A vers hangsúlyos olvasása, ritmizálása soronként kopogással.

10. A hangos olvasás év
eleji felmérése:
Lev Tolsztoj: A két jó
barát c. szöveg
A hangos, értő olvasás
gyakorlása. Törekvés a megfelelő hangképzésre, beszédlégzésre és hangoztatásra. Szóbeli szövegalkotás: ötujjas mese

135 11. A néma olvasás tanév
eleji felmérése:
Lev Tolsztoj: A hangya
és a galamb c. meséje Rövid szöveg önálló megértése
néma olvasással. Kommunikációs magatartásmódok gyakorlása. Egy-két mondatos vélemény megfogalmazása az olvasott szövegben megjelenő szereplők cselekedeteiről, magatartásokról.

12. Almaszüret
(Tk. 20–21. o.; Mf. 11.
o.)

a-á-e-é-i-í hang- és
betűdifferenciálás 1 .
Olvasástechnikai és szövegértési, értelmezési gyakorlatok. Betűk, szótagok olvasása. 3, 2+2, 2+3 szavak olvasása. Különböző betűtípusokkal írt szavak olvasása. Szómagyarázat. Mondatolvasás: kijelentések olvasása. Szólások olvasása és értelmezése. Gyerekláb c. vers
olvasása. Szókincsbővítés. Auditív tagolás
fejlesztése, szóanalízis feladatok. Olvasástechnika fejlesztése, az olvasás pontosságának és megértésének fejlesztése. Szógyűjtés a,á,e,é,i,í hangokkal, szókincsbővítés. Artikulációs gyakorlatok a, á, e, é, i, í betűsor olvasásához kapcsoltan. Az a-á-e-é-i-í hangok helyes ejtésének gyakorlása izoláltan és szavakban. 3 betűs egytagú szavak olvasása válogató olvasással. A magánhangzók erőteljes artikulációjának gyakorlása versolvasásnál. Téri irányok tudato sítása olvasási
gyakorlatokhoz kapcsoltan. Hosszú és rövid hangok megkülönböztetése. Állandósult kifejezések értelmezése.
13. Üzenetek
(Tk. 22–23. o.; Mf. 12.
o.)

a-á-e-é-i-í hang- és betűdifferenciálás 2.
Olvasástechnikai és
szövegértési, értelmezési gyakorlatok. Üzenetek olvasásának
gyakorlása Különböző betűtípusokkal írt szövegek olvasásának gyakorlása.
Pontos, szöveghű néma olvasás
gyakorlása. Szókincsbővítés szavak és szómagyarázatok egyeztetésével. Arcmimikai gyakorlatok. Szóbeli szövegalkotás az olvasott üzenetek alapján, üzenetek megfogalmazása, válaszüzenet. Szóanalízis, betűpótlások hiányos szavakba. Vizuális megfigyelőképesség fejlesztése. Érzelemkifejezés piktogramokban. Az üzenetek és a nyelvhasználó párosítása, stíluskülönbségek felismertetése. 3. hét
14. óra
Jutalommese
vagy drámaóra:
Az új tanító
(Tk. 24–25. o.)
Évszakok: ősz
15. Búcsú a nyártól
(Tk. 26–27. o.; Mf. 13. Az olvasás pontosságának,
helyességének és tempójának

136 o.)
Kányádi Sándor:
Világgá ment a nyár fejlesztése speciális
gyakorlatokkal. Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Szövegértési gyakorlatok: képek behelyettesítése a mondatba; visszakeresés, újraolvasás. Az olvasástechnika megszilárdítása, az értő, hangos olvasás gyakorlása. A beszélő szándékának érzékeltetése helyes hanglejtéssel a különféle mondatfajták olvasásakor.
4. hét
16. Itt van az ősz
(Tk. 28–29. o.)
Petőfi Sándor: Itt van
az ősz… A beszédkészség fejlesztése,
helyes beszédlégzés, artikulálás, kiejtési gyakorlatok versrészlettel. Hosszabb, nehezebb szavak, szópiramisok olvasása; a szóvégek pontos olvasása. Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással.
A memoriter fejlesztése
verstanulással.

13717. Erre csörög…
(Tk. 30–33. o.; Mf. 14.
o.)

o-ó-ö-ő-ü-ű hang és betűdifferenciálás 1.
Olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Erre csörög…
Betűk, szótagok
olvasása. 3, 2+2, 2+3, 2+2+2 szavak olvasása. Azonos alakú szavak olvasásának gyakorlása. Bővülő, képpel
kiegészített mondatok
olvasása. Volt egyszer… kezdetű
népi mondóka olvasása. Bőrönd Ödön kezdetű
nyelvtörő vers olvasása Auditív tagolás és differenciálás
fejlesztése. Vizuális emlékezet fejlesztése. Szókincsbővítés. Az o-ó-ö-ő-ü-ű hangok helyes ejtésének gyakorlása izoláltan és szavakban. Hangsúlygyakorlatok a 3, 2+2, 2+3, 2+2+2 szavak olvasásához kapcsoltan. Szövegemlékezet fejlesztése. Alak háttér tagolás adott betű kiemelésével. Vizuális megfigyelőképesség és differenciálás fejlesztése. Szóanalízis kiemelt betűk és
szavak egyezetésével.
Rész-egész felismerése, egyeztetése.
18. Tükör a tükörben
(Tk. 34–35. o.; Mf. 15.
o.)

o-ó-ö-ő-ü-ű hang és betűdifferenciálás 2.
Olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Tükör a tükörben
ismeretközlő szöveg
olvasása. Találós kérdés olvasása, értelmezése. Tükörírás olvasása. Szólások olvasása, értelmezése. Testrészek ismerete, a saját testen
való tájékozódás fejlesztése. Látószögnövelő gyakorlatok egyre hosszabb szavak, szópiramisok olvasásával. Artikulációs gyakorlatok az o-ó-
u-ú-ü-ű hangok helyes ejtésére.
Szókapcsolatok alkotása, olvasásának gyakorlása, hangsúlyos ejtése. Szókincsbővítés. Az olvasás pontosságának, tempójának, és megértésének fejlesztése. Szituációnak, szövegkörnyezetnek megfelelő szóhasználat tanulása. Betűkből szóalkotási feladatok, szintetizáló képesség, a sorrendiség felismerésének fejlesztése. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Tükörkép azonosítása. A megfigyelőképesség fejlesztése.

138 19. Madarak ősszel
(Tk. 36–37. o.; Mf. 16.
o.)
Téli vendégeink
ismeretközlő szöveg

Szalay Bori: Kár, de kár Ismeretek a gyerekek természeti
környezetéről. Madarak hangadásának azonosítása. Hosszabb, nehezebb szavak, szópiramisok olvasása. Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése
verstanulással.
20. Kártékony vagy
hasznos?
(Tk. 38–39. o.)

Vérszomjas-e a
mókus?
ismeretközlő szöveg
olvasása Légzőgyakorlatok: szavak,
szószerkezetek, mondatok, találós kérdések utánmondása. Szinonimák keresése. Ismeretek a gyerekek természeti környezetéről. A cím és tartalom viszonya. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Olvasástechnikai gyakorlatok.
21. gyakorló-ismétlő óra,
olvasástechnikai gyakorlatok
22. Állatok koncertje 1.
(Tk. 40–41. o.; Mf. 17.
o.)

o-ó-u-ú-ü-ű hang és betűdifferenciálás 1.
Olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Betűk, szótagok olvasása. 2+3 szavak olvasása. Auditív tagolás és differenciálás
fejlesztése. Az o-ó-u-ú-ü-ű hangok helyes ejtésének gyakorlása izoláltan és szavakban. Rész-egész viszonyának felismerése szavakból kiemelt szótagok és képek egyeztetésével. Nyelvtörők olvasása a gyors és pontos artikuláció gyakorlására. A különböző toldalékok jelentést meghatározó szerepének megfigyelése. Ok
tóber 5. hét
24. óra
Jutalommese
vagy drámaóra:

3. Az új fiú nem tud olvasni (Tk. 42–43. o.)
Évszakok: ősz
23. Állatok koncertje 2.
(Tk. 42–43. o.; Mf. 18.
o.)

o-ó-u-ú-ü-ű hang és
betűdifferenciálás 2.
Olvasástechnikai és Tőmondatok alkotása szavakból.
Szómagyarázatok és szavak egyeztetésével a szövegértő olvasás fejlesztése. A helyhatározót kifejező szók használatának megértése. Szótagokból összeolvasási

139szövegértési-,
értelmezési gyakorlatok. Képregény olvasása.
A párbeszédes szövegrészek hangsúlyos olvasása. Népi mondókák olvasása. feladatok, a hosszú szavak
olvasásának előkészítésére. Az egy betűben eltérő, hasonló írású szavak olvasásának és értelmezésének gyakorlása.

25. Őszi csapadék
(Tk. 46–47. o.; Mf. )
Találós kérdések.

Dénes György: Őszi harmat Szókincsfejlesztés: őszi
természeti jelenségek. Találós kérdések, ritkábban használatos szavak, kifejezések értelmezése. Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, találós kérdések utánmondása. Téves mondatok helyreállítása. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
26. Állatok télen
(Tk. 48–49. o.; Mf. 19.
o.)

Sündisznócska
(népköltés)
Téli álom c.
ismeretterjesztő szöveg Az értő olvasás fejlesztése:
mondatok befejezése megadott szavakkal. Hiányzó szavak beillesztése a mondatokba. Az emlékezet fejlesztése: korábban olvasott ismeretek felidézése. A téli álmot alvó állatokról szerzett korábbi ismertek felidézése. Új információk szerzése szakaszos szövegfeldolgozással,; az olvasottak minősítése: „olvasás jelekkel”.
6. hét
27. Hullatja a lombját
(Tk. 50–51. o.; Mf. )
Találós kérdés

Móra Ferenc: Kertem Beszédkészség fejlesztése:
Beszélgetés adott témáról, a megadott szavakkal mondatalkotás, összefüggő szöveg alkotása. Szétszakadt mondatok, szöveg újraalkotása. Olvasástechnika fejlesztése: szószerkezetek megfelelő olvasása. Ismeretlen szavak, kifejezések

140alján értelmezése.
Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
28. Dinoszauruszok 1.
(Tk. 52–53. o.; Mf. 20.
o.)
u-v-n-i-j hang és
betűdifferenciálás 1,
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
A dinoszauruszok
Betűk, szótagok
olvasása. 3, 2+3, 3+2 szavak olvasása. Különböző betűtípussal írt szavak, szövegek olvasása.
A bundának nincs
gallérja kezdetű népi
mondóka olvasása. Vizuális észlelés, differenciálás
fejlesztése. Az olvasás pontosságának és megértésének fejlesztése. Alakkonstancia fejlesztése a különböző betűtípusú szótagok olvasásával, egyeztetésével. Szómagyarázat. Véleményalkotás, szóbeli szövegalkotás fejlesztése. 3, 3+2, 3+2, szavak olvasásához kapcsolt hangsúlygyakorlatok.
29. Dinoszauruszok 2.
(Tk. 54–55. o.)

u-v-n-i-j hang és betűdifferenciálás 2
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok .
Plakát olvasása. Egyszerű közlések olvasásához
kapcsolt hanglejtésgyakorlatok. Mondat-kép egyeztetések az értő olvasás alakítására. Hosszú, nehéz szavak olvasásának gyakorlása, szótagolt és szótagolatlan szavak egyeztetésével. Hiányos mondatok olvasása, kiegészítése megadott szavakkal. A plakát lényeges információinak kiemelése, felidézése emlékezetből.
30. ellenőrző-felmérő óra

14131. Tarka lepke, kis
mese…
Mesék jellemző
szereplői, azok tevékenységei. (TK. 56–57. o.)

Petőfi: Arany Lacinak
Beszédkészség fejlesztése:
Beszélgetés adott témáról, a megadott szavakkal mondatalkotás, összefüggő szöveg alkotása. A mesék jellemzőinek megbeszélése. Ismeretlen szavak, kifejezések értelmezése. Olvasástechnika fejlesztése: szószerkezetek, mondatok megfelelő olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor.
Irodalmi ismeretek nyújtása,
esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
32. Elefántok
(TK. 58–59. o.; Mf. 21.
o.)

A csökönyös kiselefánt
– afrikai népmese Ismeretek a gyerekek természeti
környezetéről, ismeretbővítés kooperatív csoportokban. Állatok jellemzőinek azonosítása Más népek meséi. Az értő olvasás
fejlesztése szakaszos
szövegfeldolgozással. Olvasástechnika fejlesztése: a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. A mese dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. 7. hét
Jutalommese
vagy drámaóra:

35. ÓRA 4. Már háromszor megdicsértek! (Tk. 66–67. o.)
Mesék szárnyán 33. Filmgyár
(TK. 60–61. o.; Mf. 22.
o.)
f-t-v-sz-c-cs hang és
betűdifferenciálás 1 ,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Betűk, szótagok olvasása. 3, 2+2, 2+3, 2+2+2 szavak olvasása. Auditív tagolás és differenciálás
fejlesztése. Az olvasás pontosságának és megértésének gyakorlása. Szókincsbővítés. Rácsrendszerben való tájékozódás fejlesztése, mintának
megfelelő betűk elhelyezésével.
Összetett szavak alkotása, olvasásának gyakorlása. Betűkből szóalkotási feladatok.

142Képpel kiegészített
mondatok olvasása.
34. Állatok
(TK. 62–65. o.; Mf. 23.
o.)
f-t-v-sz-c-cs hang és
betűdifferenciálás 2.
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok
Visszautasította az
elefánt szerepét című
interjú olvasása Szókapcsolatok alkotása,
értelmezése, olvasásuk gyakorlása. Környezetismereti kompetenciák fejlesztése az állatok és tulajdonségaik megismerésével, tudatosításával. Szógyűjtés az olvasmányból, a válogató olvasás gyakorlása. Vélemények, meglévő ismeretek összefoglalása, szóbeli megfogalmazása. Ismeretek a gyerekek természeti környezetéről. Szószerkezetek és szóösszetételek megkülönböztetése, értelmezés mondatalkotással. Nyelvi fordulatok a nyelvhasználatban. Olvasástechnika fejlesztése: a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a riport szereplőinek hangos olvasásakor.
36. Fogadjunk!
(TK. 68–69. o.; Mf. )

A teve meg az egér
(burját-mongol mese) Improvizációs játékok tanári
irányítással, adott (fogadás) kommunikációs helyzetben. Korábbi olvasmányélmények felelevenítése. Természeti jelenségek és mondókák kapcsolata. Állandósult kifejezések megfigyelése, értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Olvasástechnika fejlesztése más népek meséiben: a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása hangos olvasáskor. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok
ábrázolásának megfigyelése
olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése.
8.
37. Róka fogta csuka Ismeretlen, ritkán használt

143(TK. 70–71. o.)
szavak, kifejezések értelmezése.
Nyelvi fordulatok a nyelvhasználatban. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A könyv végi szószedet használata. Olvasástechnika fejlesztése: szószerkezetek, mondatok megfelelő olvasása. A verses mese dramatizálása, a narrátor és a szereplők megkülönböztetése.
38. Házi kedvenceink 1.
(TK. 72–73. o.; Mf. 24.
o.)

t-k-v-l-n-m-h hang és betűdifferenciálás 1,
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Betűk, szótagok olvasása. 3, 2+2, 3+2, 2+2+2 szavak olvasása. Hiányos mondatok olvasása. Auditív tagolás és differenciálás
fejlesztése. Egy betűben eltérő, hasonló írású szavak olvasásának gyakorlása, értelmezése. Vizuális differenciálás fejlesztése, matematikai kompetencia fejlesztése számlálással, megfigyeléssel. Az olvasás pontosságának, tempójának, és megértésének fejlesztése. Alak-háttér differenciálással kiemelt szavak keresése betűsorokban.
Olvasástechnika fejlesztése:
hosszú toldalékos szavak pontos kiolvasása. a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. Ismeretek a gyerekek természeti környezetéről, ismeretbővítés kooperatív csoportokban. Felkészítés a felelősségvállalásra.
39. Házi kedvenceink 2.
(TK. 74–75. o.; Mf. 24.
o.)

t-k-l-n-m-h hang és
betűdifferenciálás 2.
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Házi kedvenceink
című rövid ismeretközlő
szöveg olvasása Szavak összekeveredett betűinek
sorbarendezése. A pontos olvasás fejlesztésére kiemelt szavak keresése szóoszlopban, hasonló írású szavak között. Rokonértelmű szavak olvasása,
egyeztetése. Fogalomalkotás
csoportosítással. Szövegértő olvasás fejlesztése a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdések megválaszolásával.

144
40. Szolgálat
(Tk. 76–77. o.; Mf. )

Mészöly Miklós: A kiskutya meg a szamár Ismeretek a gyerekek természeti
környezetéről, ismeretbővítés: az állatok viselkedése, a kutya hűségének a szamár teherbírásának tudatosítása. Hosszabb, nehezebb szavak, szópiramisok olvasása; a szóvégek pontos olvasása. Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Események sorrendjének megállapítása. Olvasástechnika fejlesztése: a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása
41. Játsszunk!
(Tk. 78–79. o.; Mf. )
gyakorló óra versrészletek, mondókák, népi gyermekjáték:
Hogy a kakas? A beszédkészség fejlesztése,
helyes beszédlégzés, artikulálás, kiejtési gyakorlatok versrészlettel. Mondatkiegészítés megadott szavak behelyettesítésével. Olvasástechnika fejlesztése: szószerkezetek, mondatok megfelelő olvasása. Az emberi kapcsolatok, társas viselkedések: beszélgetés megadott témáról – barátság. A témához kapcsolódó közmondások értelmezése. Versrészletek, mondókák, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. Mondatok szegmentálása
szavakra. Helyesírási
készségfejlesztés. November 9. hét
43. óra
Jutalommese
vagy drámaóra:

5. Ne rontsd el a bulimat! (TK. 82–83. o.)
42. Kívánságok
(TK. 80–81. o.)

Benedek Elek: Három
kívánság c. mese A beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés megadott témáról – kívánságok. Hosszabb, nehezebb szavak olvasása; a szóvégek pontos

145olvasása.
Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése.
44. Mesevilág
(Tk. 84–85. o.)
Mesefalu
(meseturmix) A mese jellemzőinek felidézése
kooperatív technikával. Az emlékezet fejlesztése. A beszédkészség fejlesztése, helyes beszédlégzés, artikulálás, kiejtési gyakorlatok versrészlettel. Mesék, történetek felidézése szereplők segítségével. A történet időrendjének megállapítása. Olvasástechnika fejlesztése: a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása.
45. mesemondó óra Az emlékezet fejlesztése.
Történet mesélése. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben a történetmondáskor, beleélés a szereplők helyzetébe.
46. mesemondó óra Az emlékezet fejlesztése.
Történet mesélése. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben a történetmondáskor, beleélés a szereplők helyzetébe.
10
47. Varázslat
(Tk. 86–87. o.)

zs-z-s-sz-dz-dzs-c hang
és betűdifferenciálás 1 ,
olvasástechnikai és szövegértési-, Auditív és vizuális észlelés,
emlékezet fejlesztése. Egy betűben eltérő, hasonló írású szavak olvasásának gyakorlása, értelmezése. Az olvasás pontosságának és megértésének fejlesztése. Szóemlékezet

146értelmezési gyakorlatok.
Betűk, szótagok olvasása. 2+3, 3+2, 2+2+2 szavak olvasása. Mondatolvasás. Lexikonhasználat. "Mesehősök" és mesei elemek a gyermeklexikonban, szótárakban. Fogalommagyarázatok olvasása. Mesékben gyakori szókapcsolatok olvasásának gyakorlása. fejlesztése szóoszlopok
olvasásával, az olvasott szavak felidézésével.
48. Meselexikon
(Tk. 88–91. o.)

zs-z-s-sz-dz-dzs-c hang
és betűdifferenciálás 2. ,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Meselexikon olvasása. Nyomtatott nagybetűs táblák olvasása. Az olvasás pontosságának és
megértésének fejlesztése. A betűrendről tanultak felidézése, megfogalmazása szóban. Képek neveinek betűrendbe sorolása. Szavak összekevert betűinek, szótagjainak sorbarendezése. A lexikonhasználat gyakorlása. Szóbeli kifejezőkészség fejlesztése szómagyarázatokkal. Betűrácsban értelmes szavak keresése.
49. Szeretet
(Tk. 92–93.; Mf. 25. o.)

Benedek Elek: A só c.
mese Hosszabb, nehezebb szavak,
szópiramisok olvasása; a szóvégek pontos olvasása. Helyesírási készségfejlesztés. Rokon értelmű szavak megfigyelése és értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A mesék jellemzőinek megbeszélése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése.
A folyamatos és pontos olvasás
gyakorlása. Felolvasás előzetes felkészülés után. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. Mondat- és szövegfonetikai eszközök

147alkalmazása a hangos olvasáskor.
50. A tréfa
(Tk. 94–95.; Mf )

Kolozsvári Grandpierre Emil: A pecsenye
Szólások olvasásának
gyakorlása, értelmezése. Ujjmondóka olvasása. Egy betűben eltérő, hasonló írású
szavak olvasásának gyakorlása, értelmezése. Az olvasás pontosságának és megértésének fejlesztése. Szókapcsolatok alkotása, olvasásának gyakorlása és értelmezése. Szavak és szómagyarázatok egyeztetése az értő olvasás fejlesztése céljából. Hiányos szavak olvasása, kiegészítése. Szövegértő olvasás fejlesztése a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdések megválaszolásával. Matematikai kompetencia fejlesztése tömegmérés eredményeinek összehasonlításával. Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Beszédkészség fejlesztése: mondatalkotás megadott szavakkal. Ismeretlen, ritkábban használt szavak, kifejezések értelmezése. Rokon értelmű szavak megfigyelése és értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése. A szereplők cselekedeteinek
értékelése, következtetés
tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A cím és a szöveg kapcsolata. Olvasástechnika fejlesztése: szószerkezetek megfelelő olvasása. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Felolvasás előzetes felkészülés után. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. Beszédkészség fejlesztése: mondóka utánmondása. A memoriter fejlesztése.
11. hét

51. Az önteltség
Lázár Ervin: A lyukas Mondatanalízis mondatok
szavakra tagolásával. Hasonló

148zokni c. mese olvasása jelen tésű szavak olvasása, a
különböző jelentésű szavak kiemelése. Szavak magyarázatával a szóbeli kifejezőkészség gyarapítása. Vizuális figyelem és differenciálás fejlesztése. A cím és a szövegtartalom összefüggéseinek felismerése. Beszédkészség fejlesztése: Beszélgetés adott témáról (önteltség, beképzelt), a megadott szavakkal. Az emberi tulajdonságok jellemzői. Mondat szavakra bontása. A megfigyelőképesség
fejlesztése.
Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. 52. óra
Jutalommese
vagy drámaóra:

6. Fogorvosnál (TK. 98–99. o.)
53. Mese
(Tk. 100–101.; Mf 28.
o.)

Benedek Elek: A kulcs
c. mese olvasása Szópiramisok olvasása a látószög
növelésére, a hosszú szavak
olvasásának előkészítésére.
Mesei szófordulatok felelevenítése. Szövegelemzés gyakorlása a szereplők, a helyszín, az események szempontjából. A történet mondatainak sorbarendezése az időrend figyelembe vételével. A mesék jellemzőinek megbeszélése. Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor.

149Kreatív szövegalkotás: a mese
másféle befejezése.
54. Ki az okosabb?
(Tk. 102–103.; Mf. 29.
o.)

A róka és a kácsák
című magyar népmese
olvasásának gyakorlása Régies, ritkán használt szavak,
kifejezések pontos olvasása és értelmezése. Mássalhangzó torlódásos szavak kiemelése a meséből, olvasásuk gyakorlása. Szómagyarázatokkal szókincsbővítés. Az olvasott szöveggel kapcsolatos vélemények, új információk megbeszélése, szóbeli szövegalkotás gyakorlása, és a kommunikációs készség fejlesztése. Szövegemlékezet fejlesztése. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról, a megadott szavakkal, az állatok jellemzőinek megbeszélése. Olvasástechnika fejlesztése: hosszú toldalékos szavak pontos kiolvasása. a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor.
55. ismétlő-gyakorló óra a
már ismert vagy olvasott szövegek felhasználásával
12.
56. fejezetzáró témaköri
felmérő óra

15057. Bolhapiac
(Tk. 104–105.)

b-d-p-h-g-k hang és betűdifferenciálás 1,
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Betűk, szótagok olvasása. Betűfelismerési gyakorlatok ("Zsinórból" készült betűk). "Értelmetlen" kifejezések olvasása. (Értelmes szavak
összekeveredett betűiből
felépülő). 3, 2+2, 2+3, 2+2+2 szavak olvasása. Felszólítások olvasása. Műsorfüzet olvasása. Auditív figyelem és emlékezet
fejlesztése. Szavak olvasásához kapcsolt hanglejtésgyakorlatok. Alakkonstancia, fejlesztése betűfelismerési gyakorlatokkal. Az olvasás pontosságának és megértésének fejlesztése. Vélemények nyelvtanilag helyes megfogalmazása, szóbeli szövegalkotás fejlesztése.
58. Családi hétvége
(Tk. 106–107.; Mf 30.
o.)
b-d-p-h-g-k hang és
betűdifferenciálás 2
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Családi hétvége iskolai
plakát, szórólap olvasása

Két mondat összekapcsolása a
megadott kötőszavak alapján. Tagmondatokból összetett mondatok alkotása és olvasása. Mondatbővülés: az új bővítmény megfigyelése. Mondatpiramis olvasása, szövegemlékezet fejlesztése.
Időbeli tájékozódás fejlesztése.
Megfigyelőképessé g fejlesztése:
az idő megjelenítése az óra számlapján. Játékos szóalkotási feladatok. Szövegértő olvasás fejlesztése a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdések megválaszolásával. Dokumentumszöveg olvasása: információk gyűjtése a plakátról. A kép és szöveg együttes információinak felismertetése.
Évszakok: tél 59. Téli örömök 1.
(Tk. 108. o.; Mf. 32. o.)

Deák Katalin: Téli mese Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról, a
megadott szavakkal
Olvasástechnika fejlesztése: szószerkezetek megfelelő olvasása. Szóösszetételek alkotása megadott szavakkal, értelmezés rajzzal.

151Irodalmi ismeretek nyújtása,
esztétikai értékek közvetítése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
60. Téli örömök 2.
(Tk. 109. o.; Mf. 33. o.)
Téli sportok (bob, jégkorong, sí, szánkó, korcsolya stb.) – Ismeretközlő szöveg Ismeretek a gyerekek természeti
környezetéről, ismeretbővítés kooperatív csoportokban.
61. Mikulás 1.
(Tk. 110. o.; Mf. 34. o.)
Télapó vagy Mikulás?
ismeretközlő szöveg Beszédkészség fejlesztése:
Beszélgetés adott témáról, a megadott szavakkal. Szókincsfejlesztés képek segítségével: fejfedők és képek azonosítása. Idegen szavak és a magyar kiejtésük gyakorlása, ismeretlen szavak olvasástechnikai gyakorlása. Az értő olvasás fejlesztése új információ keresésével, „olvasás jelekkel” kooperatív technikával. Memoriterfejlesztés: Mikulásversek elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával.
62. Mikulás 2.
(Tk. 111. o.; Mf. 35. o.)
Nagyapa és a Mikulás
mese Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról előzetes gyűjtőmunka alapján: szüleink, nagyszüleink Mikulás-élménye. Az értő olvasás fejlesztése kérdések segítségével. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Felolvasás előzetes felkészülés után. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. December 13. hét

Jutalommese vagy drámaóra:

63. óra 7. Megjött a Mikulás (TK. 112–113. o.)
64. Várakozás 1.
(Tk. 114. o.; Mf. 36. o.)
Advent ismeretközlő Ismeretlen szavak, kifejezések
értelmezése. , Ismeretlen szavak olvasástechnikai gyakorlása.

152szöveg Az információk összefoglalása, a
lényeges gondolat kiemelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Olvasástechnika fejlesztése: hosszú toldalékos szavak pontos kiolvasása, a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról: adventi koszorú készítése.
65. Várakozás 2.
Fésűs Éva: December, december
(Tk. 115. o.; Mf. ) Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról: téli időjárás jelenségei Olvasástechnika fejlesztése: szószerkezetek helyes hangsúlyozása, az értelmi szakaszok összekötése. Értő olvasás fejlesztése kérdések segítségével. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése
verstanulással.
66. Hópelyhek
(Tk. 116–117.o.; Mf. 37.
o.)

Móra Ferenc: A kíváncsi hópelyhek Beszédkészség fejlesztése, légző
gyakorlatok: mondókák utánmondása; beszélgetés megadott témáról: havas utak takarítása Ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése: a szó konkrét és átvitt (fizikális és absztrakt) értelmének megfigyelése. Rokon értelmű szavak megfigyelése és értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése
szakaszos szövegfeldolgozással.
A mese dramatizálása némajátékkal, a nem verbális mozdulatok, gesztusok eljátszása.
14.
67. Téli szokások
(Tk. 118–119.o.; Mf. 38.
o.) Az értő olvasás fejlesztése
szakaszonként „olvasás jelekkel” kooperatív technikával.

153
Luca-napi szokások
ismeretterjesztő szöveg

Őri István: Hótaposó Ismeretlen, ritkán használt
szavak, kifejezések értelmezése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Felolvasás előzetes felkészülés után. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással.
A memoriter fejlesztése
verstanulással.
68. Jegyek
(Tk. 120–121.o.; Mf. 39.
o.)

gy-j-d-g-ny-n hang és betűdifferenciálás 1,
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Betűk, szótagok olvasása. 3, 1+3, 2+3, 3+2, (msh.torlódásos)
szavak olvasása.
Nyelvtörő olvasása. Vékony cérna … kezdetű népi mondóka olvasása Párbeszéd olvasásának gyakorlása. Auditív figyelem és differenciálás
fejlesztése. Szövegemlékezet fejlesztése a népi mondóka emlékezetből ismétlésével. Eseményképről összefüggő szövegalkotás a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére. Szituációs játék, vásárlás témakörben. Az olvasás pontosságának és megértésének fejlesztése. A párbeszédnek megfelelő
hangsúlyozás és hanglejtés
alkalmazásának gyakorlása. Jegyvásárlás, jegyhasználat társas nyelvi normáinak megbeszélése, gyakorlása. Olvasástechnika fejlesztése: hosszú szavak pontos kiolvasása, azonosítás a szókártyával. Beszédkészség fejlesztése: nyelvtörő és mondóka utánmondásával.
69. Anyu jegyei
(Tk. 122–124.o.; Mf.
40.)

gy-j-d-g-ny-n hang és
betűdifferenciálás 2.
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Anyu jegyei című Mondatanalízis mondatok
szavakra tagolásával. Szópiramisok pontos kiolvasása a
látószög növelésére, a hosszú
szavak olvasásának előkészítésére. Matematikai kompetencia fejlesztése pénzérmék számlálásával. Szövegértő olvasás fejlesztése a

154olvasmány olvasása
Különböző jegyek (buszjegy, belépőjegyek…) megismerése. szöveg tartalmával kapcsolatos
kérdések megválaszolásával. Párbeszéd mondatainak sorrendbe állítása. Értő olvasás fejlesztése kérdések segítségével. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. Szókincsbővítés: különféle jegyek megismertetése: képek és jegyek azonosítása, a jegyek funkciói.

70. Móra Ferenc: A csókai
csóka
(Tk. 125. o.; Mf. 41. o.) Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról: rókával kapcsolatos mesék gyűjtése, a mesék eseményeinek összefoglalása, a lényeges gondolatok kiemelése. Szókincsbővítés: csóka, varjú, galamb megkülönböztetése. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással.
A memoriter fejlesztése
verstanulással.
15.

Jutalommese vagy drámaóra:

71. óra
8. Karácsonyi
vásár (TK. 126–127. o.)
72. Karácsony
(Tk. 128–129. o.; Mf.
42. o.) Pásztorjáték – ismeretközlő szöveg
Dsida Jenő: Itt van a
szép karácsony A lényeges információk
kiemelése az olvasott szövegből. Címadás: a szöveg és a cím kapcsolata. Beszédkészség fejlesztése: mondatalkotás szóban megadott szavakkal. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról: karácsonyi készülődés, karácsonyfa állítása. Irodalmi ismeretek nyújtása,
esztétikai értékek közvetítése.
A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése

155 verstanulással.
73. Az okosság jutalma
(Tk. 130–131. o.; Mf.
43. o.)

Benedek Elek: Az okos
lány című olvasmány
olvasása Mesei szófordulatok olvasásának gyakorlása. Képrács képei közötti
hasonlóságok és különbségek felismerése, vizuális differenciálás fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése egymáshoz hasonló írású szavak olvasásának gyakorlásával. Szövegértő olvasás gyakorlása a szöveg tartalmával kapcsolatos kérdések megválaszolásával. Alak-háttér differenciálás fejlesztése. Mondatalkotás összekevert szavakból, a szavak sorbarendezésével. A megfigyelőképesség fejlesztése: azonosságok és különbözőségek keresése. Szavak azonosítása, kiválasztása szóhalmazból a mássalhangzók alapján. Mesei fordulatok mondatainak összekötése. Az értő olvasás fejlesztése kérdésekkel. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés a tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a
lényeges gondolatok kiemelése.
Olvasástechnika fejlesztése: a folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Felolvasás előzetes felkészülés után. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor.
Évszakok: tél 74. gyakorló-ismétlő óra,
olvasástechnikai gyakorlatok Hangsúlyozás és hanglejtés. A
szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a
mondaton belül és a mondatok
között. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A

156kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok
és a mondatzárások helyes felolvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás.
75. Mesemondó óra Az emlékezet fejlesztése.
Történet mesélése. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben a történetmondáskor, beleélés a szereplők helyzetébe.
76. A szegény asszony és a
fia
(Tk. 132–133. o.; Mf.
44. o.)

ly-ny-gy-ty-j-l hang és betűdifferenciálás 1,
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Betűk, szótagok olvasása. 2+2, 2+3, 3+2, 2+2+2, szavak olvasása. Azonos szótövű szavak olvasása. Hiányos mondatok olvasása. "Diafilm" típusú mese olvasása – Az égig érő
paszuly – Bence
mesefeldolgozása. Auditív észlelés és differenciálás,
auditív emlékezet fejlesztése. Vizuális emlékezet fejlesztése olvasott szavak emlékezetbe vésésével, felsorolásával. Mondat-kép egyeztetésével szavak jelentésének értelmezése. Az olvasás pontosságának és megértésének fejlesztése. Szavak azonosítása, kiválasztása szóhalmazból. Mondatalkotás megadott szavakkal. Értő olvasás fejlesztése fogalmak körülírásával – találós kérdés azonosítása képpel. Január 16.
77. Az égig érő paszuly
(Tk. 134–135. o.; Mf.
44. o.)

ly-ny-gy-ty-j-l hang és betűdifferenciálás 1,
olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Az égig érő paszuly
diafilm olvasása Vizuális megfigyelőképesség
fejlesztése szóolvasással. Rokonértelmű szavak olvasásának gyakorlása. Különféle betűtípusú szavak olvasása. A megfigyelőképesség fejlesztése. Rokon értelmű szavak és kifejezések értelmezése. Azonosságok és különbözőségek megfigyeltetése képen. Értő olvasás fejlesztése szakaszos

157szövegfeldolgozással.
Olvasástechnikai gyakorlatok: folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása hangos olvasáskor.
78. Csillagok
(Tk. 136–137. o.; Mf.
45. o.)

Lázár Ervin: Nagyapa meg a csillagok Vizuális figyelem és
differenciálás fejlesztése formák hasonlóságának és különbségeinek felfedezésével. Ellentétes jelentésű szavak olvasásának gyakorlása. Szó-kép egyeztetéssel szavak jelentésének értelmezése. Hiányos mondatok olvasása, befejezése adott szavakkal. A megfigyelőképesség fejlesztése: színek és formák azonossága. Különféle betűtípusú szavak olvasása. Ellentétes jelentésű szavak értelmezése. Ismeretlen vagy ritkábban használatos szavak értelmezése. Értő olvasás fejlesztése. A történetben szereplőik cselekedeteinek értékelése,
következtetés tulajdonságaikra.
Az események összefoglalása, a lényeges gondolatok megfogalmazása. Jellemző nyelvi fordulatok értelmezése a szövegben. Nonverbális jelek (pl. mosolyog a bajusza alatt stb.) megkeresése a szövegben. Olvasástechnikai gyakorlatok: mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása.
79. A bútorok lába 1.
(Tk. 138. o.; Mf. 46. o.)
ismeretközlő szöveg Ismeretlen szavak, kifejezések
értelmezése.
Ismeretek a gyerekek mindennapi
környezetéből. Értő olvasás fejlesztése lényeges elemek kiemelésével, egymás tanításával. Címadás: a szöveg és a cím kapcsolata.

158Olvasástechnika fejlesztése:
szószerkezetek, mondatok megfelelő olvasása; a mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. Nyelvi fordulatok a nyelvhasználatban.
A bútorok lába 2.
(Tk. 139. o.; Mf. 46. o.)
Kányádi Sándor:
Három székláb című
vers olvasása Tájszavak, rokonértelmű szavak
olvasásának gyakorlása. Hasonló jelentésű szócsoportból a különböző jelentésű szavak felismerése. A vers formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról: kisgyermek hintáztatása; milyen hintákat ismerünk; miért készítenek hintaszéket? Szókincsbővítés: ismeretlen tájnyelvi kifejezések azonosítása. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése
verstanulással.
drámaóra
82. félév végi ismétlés
83. félév végi hangos és
néma olv. felmérése
17. hét

Jutalommese vagy drámaóra:

81. óra 9. A lábtörés (TK. 140–141. o.)

1592. félév

82. félév végi ismétlés
83. félév végi hangos és néma olv.
felmérése
84. Miért hasznos az olvasás?
(Tk. 4–5. o.)

Miért hasznos tudni olvasni?
(Mf. 48. o.)

Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok (részlet)
Nyomtatott nagybetűvel írt
figyelemfelhívó táblák olvasása. Szókapcsolatok alkotása és
értelmezése, az összetartozó szavak egységben látása. Szómagyarázat szó-kép egyeztetéssel. Játékos szóalkotási feladatok szótagokból. Szem-kéz koordináció, iránytartás fejlesztése. Olvasásértés és lényegkiemelés gyakorlása. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról, az olvasás funkciójának tudatosítása, nagybetűs feliratok olvasása. Szavakból szószerkezetek majd mondatok alkotása. Szókincsbővítés: szavak és jelentésük, a többjelentésű szavak. Analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése. Az értő olvasás fejlesztése kérdések segítségével. Olvasástechnika fejlesztése: mondat és szövegfonetikai eszközök alkalmazása hangos olvasáskor, különös tekintettel a párbeszédes részekre. jan. 17. hét
Jutalommese vagy drámaóra 81. óra 9. A lábtörés (TK. 1. kötet, 140–141. o.)
Gyerekvilág
85. Csillagok
(Tk. 6. o.; Mf. 49. o.)
Ismeretközlő szöveg olvasása vagy meghallgatása
Eseményképről összefüggő
szöveg alkotása, szóbeli szövegalkotás gyakorlása. Figyelem és emlékezet fejlesztése. Alak-háttér differenciálás, alakkonstancia fejlesztése a különböző
betűtípussal írt s zavak, kiemelése,
olvasásának gyakorlása. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról, nappal és éjszaka; mit láthatunk az égbolton. Hosszabb, nehezebb szavak olvasása; a szóvégek pontos olvasása.

160Különféle betűtípusok olvasása.
Ismeretek a gyerekek természeti környezetéről. Analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor. Differenciálás: hallás utáni szövegértés fejlesztése.
86.
Varga Katalin: Kisbence titka
c. vers olvasása
(Tk. 7. o.; Mf. 50. o.)
A hangos olvasás megfelelő
ütemének és pontosságának alakítása. A versben való tájékozódás, a lényeges tartalmi elemek felismerése, a válogató olvasás gyakorlása. A vers formai jellemzőinek megfigyelése, a megfelelő légzéstechnika, hangsúlyozás, ritmizálás tanulása a vers olvasásakor. Szerialitás fejlesztése, események sorrendjének felismerésével, rendezésével. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A cím és tartalom viszonya. Pontos, értő olvasás fejlesztése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése.
A vers hangulatának, képeinek
felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.

16187. Köszönések 1.
(Tk. 8-9. o.)

A köszönéssel kapcsolatos
illemszabályok megismerése, viselkedési normák megbeszélése.
Csukás István: Miért
köszönjünk, hogyan
köszönjünk? 1. című olvasmány
olvasásnak előkészítése, megismerése Fogalomalkotás, szövegértés
fejlesztése szavak és mondatok egyeztetésével. Napszakok és a napszakoknak megfelelő köszönési formák megismerése, változatos használatuk adekvát előkészítése a spontán beszédben. Véleményalkotás, szóbeli szövegalkotás fejlesztése. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról: állatnévadás tulajdonságok alapján, képek és nevek azonosítása.
Szókincsfejlesztés: ritkán
használt szavak, kifejezések értelmezése; illemszabályok és frazeológiák megkülönböztetése. Szociális kompetencia fejlesztése: udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. Olvasási készség fejlesztése: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. 18. hét

Jutalommese
vagy drámaóra:

89. óra 10. Hoztam a leckét (Tk. 12-13. o.)

88. Köszönések 2.
(Tk. 10-11. o.)

Csukás István: Miért köszönjünk, hogyan köszönjünk? 2.
című olvasmány feldolgozása,
olvasásának gyakorlása Szólások olvasása és értelmezése Alak-háttér tagolás fejlesztése.
Szövegértő olvasás gyakorlása. Szövegben való tájékozódás, lényeges és lényegtelen differenciálása. Szociális kompetencia fejlesztése: udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A szereplők csele-kedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről rajzos formában. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos

162olvasáskor.
Értő olvasás fejlesztése: válogató szókeresés. Nyelvi fordulatok a nyelvhasználatban.
90. Gombák
(Tk. 14–16. o.; Mf. 51. o.)

Gombák ismeretközlő szöveg
olvasása, olvasásnak előkészítése
Erdeinkben található gyakori
gombafajták megismerése. Vizuális megfigyelőképesség és
differenciálás fejlesztése. Környezetismereti kompetenciák fejlesztése. Hosszú szavak olvasásának gyakorlása játékos szóösszeolvasási feladatokkal, követő szemmozgások fejlesztése. A szövegben való tájékozódás fejlesztése. Pontos, szöveghű, értő olvasás alakítása. Fogalomalkotás, alak-háttér tagolás gyakorlása. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról: gombafajták megismerése képek alapján. Szókincsfejlesztés. A megfigyelőképesség fejlesztése: betűk összekötése értelmes szavakká, azonosítás szóhalmazban. Ismeretek a gyerekek természeti
környezetéről: az állatok és
növények jellemzői. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A cím és tartalom viszonya. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
91. A gombakirály
(tk. 16–17. o.; Mf. 52. o.)
(lengyel népmese) Rokon értelmű szavak válogatása,
keresése, kifejezőkészség
fejlesztése. Hosszú szavak
olvasásának előkészítése szótagoló olvasással. A cím és a tartalom összefüggéseinek megfigyelése. Értő olvasás gyakorlása, a lényeges információk kiemelésével,

163 felhasználásával
feladathelyzetekben. A szöveg megértését, elemzését segítő műveletek gyakorlása. A megfigyelőképesség fejlesztése. Hosszabb, nehezebb szavak, szópiramisok olvasása; a szóvégek pontos olvasása. Analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése. Szókincsfejlesztés: Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése jóslással, szakaszos
szövegfeldolgozással,
kérdésekkel. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése.
19.
92. Kisváros, nagyváros
(Tk. 18–20. o.; Mf. 53. o.)

Móra Ferenc: A mi utcánk
című olvasmány
megismerésének előkészítése, olvasása Szótár szócikkeinek olvasása Régies és tájnyelvi szavak olvasásának gyakorlása. Látási megfigyelőképesség és
differenciálás fejlesztése. Fogalomalkotás fejlesztése, szókincs bővítése. Játékos szóalkotási feladatok, a szintézis műveletének gyakorlása. Alakkonstancia fejlesztése kőlönböző betűtípusok olvasásával.
Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról: városi élet: kisváros, nagyváros; azonosságok és különbözőségek. Szókincsfejlesztés: ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Ismeretek a gyerekek hétköznapi környezetéről. Képek és fogalmak azonosítása. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása a kisszótár ismereteinek olvasásakor. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. A megfigyelőképesség fejlesztése: szóépítés összekevert, megadott betűkből. Olvasástechnika fejlesztése: mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos

164olvasáskor.
93. Móra Ferenc: A mi utcánk 2.
(Tk. 19–20. o.; Mf. )

Móra Ferenc: A mi utcánk
című történet olvasásának
gyakorlása, a szöveg tartalmi feldolgozása Vizuális megfigyelőképesség és
emlékezet fejlesztése. Szövegértő olvasás és szövegemlékezet fejlesztése. Gyors tájékozódás a szövegben, válogató olvasás gyakorlása. Az olvasmány folyamatos, hangos olvasásának gyakorlása felkészülés után, láncolvasással. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A cím és tartalom viszonya. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról: kisváros és nagyváros előnyei és hátrányai. Az érvelési készség fejlesztése.
94. Farkas, város, lábas
(Tk. 21. o.)
nyelvi ismeretközlő szöveg Az értő hangos és néma olvasás
gyakorlása. A szövegben történő gyors tájékozódás alakítása. A szövegben szereplő szavak vizsgálata, csoportosítása szógyűjtésekkel, szócsoportok alkotásával. Szójelentések megértése, fogalomalkotás fejlesztése, a szókincs és a változatos, választékos kifejezésmód gyarapítása. A lényeges tartalmi elemek megértése, felidézése, megfogalmazása. Nyelvi fordulatok a nyelvhasználatban.
Ismeretek a gyerekek
nyelvhasználatából. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Analizáló képesség fejlesztése.

165Pontos, értő olvasás fejlesztése.
Az információk összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Szókincsfejlesztés, szótárhasználati készség fejlesztése.
95. Játsszunk birs, hárs, pintyet!
(Tk. 22–23. o.; Mf. 54. o.)
A 4 betűs (msh. torlódásos)
szavak olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok
Birs-hárs-pinty társasjáték
előkészítése
Szókapcsolatok pontos olvasása és értelmezése. Sorrendiség, helyhatározót
kifejező viszonyszók értelmezése, használatának automatizálása. Alak-háttér kiemelése, vizuális megfigyelő-, és differenciálóképesség fejlesztése. Szavak különböző toldalékos alakjainak olvasásával a jelentésváltozások megfigyelése. Matematikai kompetenciák fejlesztése számlálással, válogatással, csoportosítással. Szó-kép egyeztetéssel szókincsbővítés. Analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. Szavak, szószerkezetek,
mondatok helyes hangsúlyozása.
Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Különféle betűtípusok olvasása. Értő olvasás fejlesztése: szószerkezetek, szavak pontos olvasása, azonosítása képpel. Szavak értelmezése körülírással.
96. Birs-hárs-pinty társasjáték
(Tk. 24–25. o.)
gyakorlóóra

Birs-hárs-pinty társasjáték
Játékszabály olvasása és
értelmezése.
Társasjáték a 4 betűs mássalhangzó torlódásos szavak pontos olvasásának gyakorlására Egy betű változtatásával a szavak
jelentésmódosulásának megfigyelése. Szövegértő olvasás fejlesztése szómagyarázatok és szavak egyeztetésével. Szövegértelmezés játékos műveletekkel.
Az értő olvasás fejlesztése:
szabályolvasás; állítások, mondatok pontos értelmezése. Szókincsfejlesztés: szavak értelmezése Szociális kompetencia fejlesztése:

166 szabályjáték betartása.
97. Milyen a jó gyerek?
(Tk. 26–27. o.)
Házirend
Fecske Csaba: Jó leszek Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról: helyes és helytelen vise lkedés képek
segítségével. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással, kooperatív páros munkában. Kreatív szövegalkotás: házirendkészítés otthonra. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A versben előforduló információk sorrendisége. Megfigyelőképessé g fejlesztése:
analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése.
98. Mire mi az orvosság?
(Tk. 28–29. o.; Mf. 55. o.)

Móra Ferenc: A jó orvosság Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról képek alapján. Kreatív szövegalkotás szóban. A megfigyelőképesség fejlesztése: betűk összekötése értelmes szavakká, azonosítás szóhalmazban. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők
viselkedéséről. Február 20. hét

Jutalommese vagy drámaóra:

100. óra 11. Ki kerül be a csapatba? (Tk. 32–33. o.)
99. A színpad mellől jelentjük
(Tk. 30–31. o.; Mf. 56. o.)

A színpad mellől jelentjük 6 betűs (3+3) szavak A különböző toldalékoknak, és
egy-egy betű változásának jelentést meghatározó szerepe, megfigyelése a szavakban. Vizuális észlelés és

167olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok
A kis herceg nagy-nagy sikere
című
előadás újságcikkjének olvasása összehasonlítás fejlesztése.
Hasonlóság, különbség felfedezése szavak olvasásakor. Meghatározott információk keresése a szövegben, a szövegben történő tájékozódás fejlesztésére. Szavak jelentésének felismerése szó és szómagyarázat egyeztetéssel. Szövegértés fejlesztése a szöveggel kapcsolatos kérdések, feladatok megválaszolásával. Rész-egész viszonyának, az alak-háttér differenciálás képességének fejlesztése. Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása.
Szavak azonosítása képpel.
Analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése. Mondatalkotás megadott szavakkal. A megfigyelőképesség fejlesztése: különf éle betűtípusok
olvasása, az azonos szavak párba állítása. Olvasási készség fejlesztése: mondatválogatás szövegből. Szókincsfejlesztés: ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése.
101. Egér ez is, egér az is
(Tk. 34–35. o.)

Pákozdi Gabriella: egértalány
c. verse Szövegalkotás, szövegfűzés,
szövegbe tartalmilag nem illő mondatok válogatása, értelmezése. Szómagyarázat képek segítségével, a szókincsbővítés és a szóbeli szövegalkotás fejlesztése céljából. Betűrendbe sorolás gyakorlása. A verssorokhoz alkalmazkodó légzéstechnika, hangsúlyos, ritmikus olvasás gyakorlása. Az értő olvasás fejlesztése: a mondatjelentések különbözősége. A jelentéskülönbségek szétválogatása színekkel. Szókincsfejlesztés: szavak

168 értelmezése.
A megfigyelőképesség fejlesztése: hasonló szóképek közül a megfelelő kiválasztása; ismétlődő verssorok megtalálása. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
21.
102. A fejre illő fejrevaló
(Tk. 36–37. o.)

Gárdonyi Géza: A mindentudó
kalap című olvasmány
olvasásának előkészítése, olvasása Szótárhasználat gyakorlása Képsor alapján történetalkotás, a
történet továbbgondolása, befejezése, fantázia és kreativitás fejlesztése. Szósorok olvasása, szó-kép egyeztetéssel, szavak jelentésének értelmezésével a szókincs gyarapítása. A hosszú szavak olvasásának gyakorlása. Szavak jelentésének magyarázata szótár segítségével. Matematikai kompetencia fejlesztése méréssel, becsléssel, összehasonlító számolással. Beszédkészség fejlesztése:
szóbeli szövegalkotás
eseményképek alapján, kreatív szövegalkotás: a történet befejezése egyénileg. Értő olvasás fejlesztése: Szavak értő olvasása, azonosítása képpel. Mondatjelentésnek megfelelő szókártya kiválasztása. Szókincsfejlesztés szótárhasználattal. A cím és tartalom viszonya jóslás a cím alapján. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről.

169Az események összefoglalása, a
lényeges gondolat kiemelése.
103. Gárdonyi Géza: A mindentudó
kalap 2.
(Tk. 37–39. o.)

Gárdonyi Géza: A mindentudó
kalap című olvasmány olvasása,
feldolgozása Hangos és néma szövegértő
olvasás gyakorlása. A szöveg tartalmára vonatkozó eseménysor, vázlatpontok sorbarendezése. A szereplők magatartásának értékelése, tulajdonságukról vélemények megfogalmazása szóban. Szóbeli szövegalkotás, véleményalkotás gyakorlása. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Szövegértési feladatok. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
104. Éhes madarak
(Tk. 40–41. o.; Mf. 57. o.)

6 betűs (2+4) szavak
olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok
Bálint és Roland című vers
olvasása
Szóoszlopok olvasásának
gyakorlása szómagyarázatokhoz kapcsoltan. Szavak szótagokra bontása. Hosszú szavak olvasásának gyakorlása. Szavak jelentésbeli hasonlóságának, különbözőségének felismerése szócsoportokban. Matematikai kompetencia fejlesztése számlálással, összehasonlítással. Szövegemlékezet és vizuális percepció fejlesztése. Ly és j használatának gyakorlása a madárnevekben. A vers hangulatának, ritmusának
megfelelő előadásmód, olvasás
gyakorlása. Szavak értő olvasásának fejlesztése: a jelentésnek megfelelő szó kiválasztása. Betűlánc – szóolvasás. A szósorba nem illő szavak

170kiválasztása.
Megfigyelőképessé g fejlesztése: a
képen található madarak számossága, viszonyítása. Helyesírási készségfejlesztés: hiányzó betűk pótlása madárnevekben. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
105. Témazáró összefoglalás,
gyakorlás
106. Felmérő

107. Felmérő javítás

22.

Jutalommese
vagy drámaóra:

111. óra 12. Elveszett három gyerek! (Tk. 32–33. o.)
Természet 108. A folyó és a hegy
(Tk. 42–43. o.; Mf. 58.)

Petőfi: A Tisza ( részlet)
olvasása Látási figyelem és
megkülönböztető képesség fejlesztése képsorok megfigyelésével, részleteinek összehasonlításával. Szószintézis gyakorlatok szótagok sorbarendezésével. Pontos, szöveghű, a vers tartalmának és hangulatának megfelelő hangos olvasás gyakorlása.
Környezetismeretei kompetencia
fejlesztése a domborzati formák és folyóvizeink felismerésének és megnevezésének gyakorlásával. Szavak és szómagyarázatok egyeztetésével a szókincs bővítése. A szövegtartalom felfedezése, felidézése, megfogalmazása szóban a szóbeli szövegalkotás fejlesztésére. A megfigyelőképesség fejlesztése: a kép és árnyékának kiválasztása. Értő olvasás fejlesztése: összekeveredett szótagok sorrendbe állítása, a szavak azonosítása szóoszlopból. Hiányzó betűk pótlása szókártyákon, a szavak

171azonosítása képpel.
Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
109. (Tk. 44–45. o.; Mf. 58–59. o.)

Mészöly Miklós: A hegy meg
az árnyéka című olvasmány
olvasása Találós kérdések olvasása, értelmezése Szavak jelentése közötti
hasonlósság és különbség felismerése szócsoportokban . Az
olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos vélemények, érzelmek megfogalmazása szóban, ezáltal a szóbeli kifejezőkészség, és a lényeglátás, a logikus gondolkodás fejlesztése.Mondatok jelentésének értelmezése rajzos formában. A szereplők tulajdonságainak értékelése, vélemények szóbeli megfogalmazása. Ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése
szakaszos szövegfeldolgozással.
A cím és tartalom viszonya. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, vélemény-alkotás a szereplők viselkedéséről. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
110. Farsangi álarcok
(Tk. 46–47. o.; Mf. 60. o.)

7 betűs (2+2+3) szavak
olvasásának gyakorlása, Hosszú szavak olvasásának
gyakorlása, előkészítése szótagoló olvasással.
Összehasonlítás, viszonyítás, matematikai fogalmak

172 olvasástechnikai és szövegértési-
, értelmezési gyakorlatok Álarcot színezek pályázatkiírás
olvasása
használatának gyakorlása. 2+2+3
szavak hangsúlyos olvasásának gyakorlása szóoszlopokban. Szavak szótagokra bontásának előkészítése szótagtapssal. Szómagyarázatok egyeztetése szavakkal, szókincsbővítés. Időbeli tájékozódás fejlesztése dátumok felismerésével, egyeztetésével. A szöveg lényeges információinak kiemelése, a lényeglátás, felismerés fejlesztése. Szóanalízis gyakorlatok, rész-egész viszony felismerésének gyakorlása.
Hosszabb, nehezebb szavak
olvasása; a szóvégek pontos olvasása; szavak viszonyítása egymáshoz a hosszúságuk alapján. Értő olvasás fejlesztése: szavak pontos kiolvasása szóoszlopban, kép és szó azonosítása a szóoszlopban. Válogató szóolvasás: a szó és jelentésének páro sítása. Megadott
dátum és megfelelő írásmód azonosítása. Dokumentumszöveg olvasása: információk megtalálása a szövegben. Lényeges elemek kiválogatása. A pályázathoz plakát készítése: kép és szöveg informális tartalma, könnyebb áttekinthetősége.
23.
112. Természetes vizeink
(Tk. 50–51. o.; Mf. 61. o.)
Orbán Ottó: Mese című vers
olvasása Szólások olvasásának és értelmezésének gyakorlása. Szavak jelentés szerinti
differenciálása, jelentésbeli különbség megfigyelése, megfogalmazása. Szókapcsolatok hangsúlyozásának gyakorlása. Alak-háttér differenciálás szövegből kiemelt szavak keresésével.A vers hangulatával kapcsolatos érzelmek, vélemények megfogalmazása. Környezetismereti kompetencia fejlesztése természetes vizeink jellemzőinek felidézésével.

173A megfigyelőképesség
fejlesztése: bet űkből szóalkotás.
Szókincsfejlesztés: szójelentés vizsgálata: azonos jelentésmezőbe tartozó szavak. Állandósult szókapcsolatok értelmezése. Értő olvasás fejlesztése szószerkezetek, mondatok pontos olvasása, mondatje-lentések elkülönítése, hiányos szószerke-zetek bővítése megadott szavakkal. Szavak sorrendbe állítása az események sorrendjének
megfelelően.
Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással.
113. A varázsláda titka
(Tk. 52–53. o.; Mf. 62. o.)

7 betűs (2+3+2) szavak
olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-
, értelmezési gyakorlatok.
A varázsló
A mese és a vers műfaji és
formai sajátosságainak megfigyelése. Szavak csoportosítása főfogalmak
alapján. Kiemelt szavak keresése az olvasmányban, a szöveg átlátásának, a lényeg kiemelésének fejlesztése.
Játékos szóalkotási, összeolvasási
feladatok a hosszú szavak olvasásának előkészítésére. Felkészülést követően az olvasmány szöveghű, pontos, hangos olvasása, tiszta artikulációval. Auditív figyelem és emlékezet fejlesztése. Szövegértő olvasás fejlesztése. Szókincsfejlesztés: azonos jelentésmezőbe tartozó szavak válogatása, nemfogalom és fajfogalom azonosítása. Betűlánc, szóolvasás; szavak és képek azonosítása. Olvasási készség fejlesztése: válogató olvasás, megadott szavak kikeresése a szövegből. A beszéd természetes ritmusának megfigyeltetése: a vers és próza ritmuskülönbségének

174megfigyeltetése.
Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Szövegértés rajzzal – tollbarajzolás.
114. Békák pirosban
(Tk. 54–57. o; Mf. 63.o.)

Mese a piros kalapos békákról
c. lengyel mese előkészítése,
olvasása Eseményképről önálló
szövegalkotás gyakorlása. Szövegértő olvasás fejlesztése mondatok értelmezésével, mondat-kép tartalmának egyeztetésével. Alakállandóság, rész-egész viszonyának felismerése szavak részleteinek felfedezésével. A hosszú szavak olvasásának előkészítése. Alak-háttér differenciálás szavak azonos mintájú háttérből kiemelésével, szómagyarázatokhoz kapcsolva. Mimikai gyakorlatok mondatolvasással és értelmezéssel. Nem verbális eszközök megjelenítése gesztusokban kooperatív páros munkában. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A cím és tartalom viszonya. Mondat- és szövegfonetikai
eszközök alkalmazása a
beszédben és a hangos olvasáskor.
115. (Tk. 54–57. o; Mf. 63.o.)
Mese a piros kalapos békákról
c. lengyel mese olvasása,
szövegfeldolgozása Közmondások olvasásának és értelmezésének gyakorlása. Válogató olvasás és
lényegkiemelés, a szövegértő néma olvasás gyakorlására. Mondatbefejezések a szöveg mondanivalójának megértésére. Kérdő mondatok olvasása feleletválasztással a szövegtartalom megértésének ellenőrzésére. Vizuális megfigyelőképesség és differenciálás fejlesztése kiemelt
kép összehasonlító vizsgálatával.
A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők

175viselkedéséről. Az események
összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése, azonosítása közmondással. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása.
116. Darázs, garázs, parázs, varázs
(Tk. 58–59. o.; Mf. 64. o.)

Darázs, garázs, parázs, varázs Tamkó Sirató Károly: Darázs-
garázs című vers olvasása
Rokon értelmű szavak olvasása. Mondat-kép egyeztetéssel az értő
olvasás fejlesztése. Hiányos mondatok olvasásának gyakorlása, kiegészítése megadott szavakkal. Téri helyzetek felismerése. Kiemelt szavak olvasása, számlálása. A vers tartalmával, megértésével kapcsolatos kérdések megválaszolása, megfogalmazása írott formában. Ismeretek a gyerekek természeti környezetéről: állatfajták és jellemzőik azonosítása. Mondatok értő, pontos olvasása. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással.

176117. Képeslapok 1.
(Tk. 60–61. o.; Mf. 65. o.)

8 betűs (2+3+3) szavak
olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Mássalhangzó torlódásos szavak olvasásának gyakorlása Kézírások olvasásának gyakorlása. Képeslapok olvasása. Vizuális megfigyelőképesség és
differenciálás fejlesztése. Kézírások közötti hasonlóságok, különbségek felismerése. Szinonímák olvasása, egyeztetése, választékos kifejezésmód kialakítása. Környezetismereti kompetencia fejlesztése a térképhasználat megbeszélésével, magyarországi helységnevek megismerésével. Szövegértő olvasás fejlesztése, a szöveggel kapcsolatos feladatok megoldásával. A megfigyelőképesség
fejlesztése: a szóelőfordulás
száma, szavak csoportosítása: egyszerű vagy összetett szó. Analizáló képesség fejlesztése: szavak szótagokra bontása. Mondatalkotás a megadott szavakkal. Pontos, értő olvasás fejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése: különf éle betűtípusok
olvasása, az al áírások és a
kézírások párba állítása. A kézírás szerepének tudatosítása. Szókincsfejlesztés: szavak értelmezése. Azonos vagy más jelentésmezőbe tartozó szavak megkülönböztetése.
118. Képeslapok 2.
(Tk. 62–63. o.; Mf. 65. o.)

Képeslap ismeretközlő szöveg
néma és hangos kifejező olvasásának gyakorlása Olvasott szavakkal kapcsolatos
képzettársítások, asszociációk szóbeli megfogalmazása. Szókincsbővítés szavak és szómagyarázatok egyeztetésével. Március 24. hét
Jutalommese
vagy drámaóra:

119. óra 13. Ki meri megcsinálni (Tk. 64–65. o.)
120. Virágok 1.
(Tk. 66–67. o.; Mf. 66. o.)

Tompa Mihály: A pitypang
meséje című olvasmány olvasásaVizuális figyelem és szóbeli
kifejezőkészség fejlesztése leírás, jellemzés megfogalmazásával szóban.
Szótagokból szóalkotás a
sorrendiség fontosságának és a szintetizáló képesség fejlesztésének céljából. Eseményképről történetalkotás szóban megadott szavak felhasználásával. Vizuális

177figyelem- és megkülönböztető
képesség fejlesztése. Fogalomalkotás, tárgyképek csoportosításával, megnevezésével. Az értő olvasás fejlesztése: az utasításnak megfelelő szavak kiválasztása. Mondatalkotás megadott szavakkal. Szóalkotás szótagok megfelelő sorrendbe helyezésével.
121. Virágok 2.
(Tk. 68–69. o.; Mf. 67. o.)

Kányádi Sándor: Néma
tulipán című olvasmány
olvasása
Kötőjellel összekapcsolt
kifejezések helyes artikulációja, hangsúlyos ejtése. Hosszú szavak olvasásának előkészítése hangsúlygyakorlatokhoz kapcsolva. Olvasott szöveg folytatása a fantázia, kreativitás és a szóbeli szövegalkotás fejlesztésére. Az olvasott szöveggel kapcsolatban vélemények alkotása, érvek, elképzelések megfogalmazása. Beszédkészség fejlesztése: történetmondás megadott szavakkal. Megfigyelőképessé g fejlesztése:
virágsorozat folytatása, a
megfelelő elem kiválasztása a
szóoszlopból. Szókincsfejlesztés: szerszámok megnevezései és képei, használatuk – beszédkészség fejlesztése. Beszédtechnikai gyakorlatok: légző gyakorlatok, szavak, szókapcsolatok pontos olvasása, helyes hangsúlyozása. Szókincsfejlesztés: szétszakad szóösszetételek és jelentésük párba állítása. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással.

178122. Virágok 3.
(Tk. 70–71. o.; Mf. 67. o.)

Kányádi Sándor: Néma
tulipán című olvasmány
olvasásának gyakorlása Kérdő mondatok hangos olvasása. A virágok illata ismeretközlő
szöveg olvasása Vizuális figyelem és emlékezet
fejlesztése. Kérdő mondatok olvasásához kapcsolt hangsúly és hanglejtés gyakorlatok. Kérdő mondatok sorba rendezése az olvasott szöveg tartalmának megfelelően. A cím és az olvasmány tartalmának összefüggései. Szövegértő néma olvasás gyakorlása.
25.
123. A bagoly és a mókus
(Tk. 72–73. o.; Mf. 68. o.)

Majtényi Erik: Bagoly Benő és
Mókus Misi című vers olvasása
A vers formai jellemzőinek megfigyelése. A rím és a ritmus szerepének tudatosítása.
Vizuális összehasonlítás,
megkülönböztetés, azonosítás fejlesztése egy-egy részletben különböző kép megfigyelésével. Több információt tartalmazó utasítások olvasásának, értelmezésének gyakorlása. Szavak jelentés szerinti differenciálása, jelentésbeli különbség megfigyelése, megfogalmazása. Pontos, szöveghű, a vers tartalmának és hangulatának megfelelő hangos olvasás gyakorlása. Állatok és tulajdonságaik megismerése, egyeztetése. A megfigyelőképesség
fejlesztése: á llatok képei,
azonosságok keresése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, tulajdonságaik felfedzése, vélemények szóbeli megfogalmazása. Értő olvasás fejlesztése: az utasításnak megfelelő szavak aláhúzása különböző színnel. Az állatok jellemzői: szókártyák és képek párba állítása. Szókincsfejlesztés: azonos jelentésmezőbe tartozó szóoszlopok közül a nem oda tartozók kiválasztása. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának

179érzékeltetése kopogással.
A memoriter fejlesztése verstanulással.
124. Írjunk együtt verseket!
(Tk. 74–75. o.; Mf. 69. o.)

8 betűs (3+2+3) szavak
olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. A vers formai jellemzőinek megfigyelése. A rím és a ritmus szerepének tudatosítása. Látási megkülönböztető képesség
fejlesztése kiemelt szavak szóoszlopban keresésével. Látószögnövelő gyakorlatok fokozatosan hosszabb szavak olvasásával. Szavak és szómagyarázatok egyeztetése. Alakkonstancia és fogalomalkotás képek megfigyelésével, felismerésével és csoportosításával. Szóemlékezet fejlesztése olvasott szavak felidézésével, felsorolásával. Vizuális differenciálás kép részleteinek felismerésével, azonosításával. Események sorrendjének felismerése, időrend érzékelése, alakítása. Matematikai kompetencia fejlesztése számlálással. Olvasástechnika fejlesztése: hosszú szavak pontos kiolvasása, szóoszlop szavai közül azonosítás a szókártyával.
Szókincsfejlesztés: szavak
értelmezése. A megfigyelőkészség fejlesztése: virágok és árnyképük azonosítása; fényképről készített képkivágás azonosítása, megbeszélés indoklása. Az emlékezet fejlesztése: az olvasott szavak elismétlése, növénynevek válogatása. Versírás megadott szavak segítségével, a szövegkontextusból kitalálható szavak, rímváró szavak. A vers hangulatának, ritmusának érzékeltetése kopogással.
125. Témazáró gyakorlóóra
Találós kérdések állatokról,
növényekről
126. Témazáró
26. hét
Évszakok:
tavasz127. Témazáró javítóóra

180128. Itt a tavasz!
(Tk. 76–77. o.) Gondolkodás fejlesztése: szavak
mezőösszefüggése – összetartozó képek és szavak. Hiányos mondatok kiegészítése. Szókincsfejlesztés: ismeretlen, ritkán használt szavak, kifejezések értelmezése. Értő olvasás fejlesztése: rokon értelmű szavak válogatása szósorból. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának
érzékeltetése kopogással.
A versszakoknak megfelelő képek sorrendbe állítása. A versszakok eljátszása némajétékkal.
Jutalommese
vagy drámaóra:

129. óra 14. Elveszett tárgyak (Tk. 78–79. o.)
130. Gyerekek külföldön
(Tk. 80–81. o.; Mf. 70. o.)

Mássalhangzó – torlódással
kezdődő szavak olvasásának
gyakorlása, olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok
Országok és emberek
(Villámkérdések külföldi
gyerekekhez) Tájékozódás a földgömbön Mássalhangzó-torlódásos szavak
hangos olvasása helyes artikulációval. Összetett szavak alkotása a szintetizáló képesség fejlesztésével, szókincsbővítés. Szómagyarázat képek segítségével, szóbeli
kifejezőkészség fejlesztése.
A szöveg átlátásának fejlesztése, tájékozódás és lényeglátás fejlesztése. Szövegértő olvasás fejlesztése az olvasmány tartalmával kapcsolatos kérdések feleletválasztásos megoldásával. Értő olvasás fejlesztése: szavak pontos kiolvasása, azonosítása képek segítségével. Válogató szóolvasás: a szó és jelentésének párosítása. Analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése. Dokumentumszöveg olvasása: információk megtalálása a szövegben. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Az események összefoglalása, a

181lényeges gondolat kiemelése.
A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása.
131. Az első hírnökök
(Tk. 82–83. o.; Mf. 71. o.)

Móra Ferenc: A fecskék (próza) Beszédkészség fejlesztése, légző
gyakorlatok: mondókák utánmondása; Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról – visszatérnek költöző madaraink. Szókincsfejlesztés: Ismeretlen és ritkábban használatos szavak értelmezése; összetartozó szavak válogatása. Mondatalkotás kiválogatott szópárokkal. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A cím és tartalom viszonya. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
132. Szepesi Attila: Virágnyitó
(vers)
(Tk. 83. o.; Mf. 72. o.)
Milyen madár a tengelic? ismeretközlő szöveg (mf.) Ismeretek a gyerekek természeti
környezetéről: információk gyűjtése a szövegből (mf.). Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással. Ünnepváró ajtódísz tervezése (mf.).
27.
133. Kirándulás magyar városokba
(Tk. 84–85. o.; Mf. 73.o.)

Összetett szavak olvasásának
gyakorlása, olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Levél olvasása
Összetett szavakból épülő
szólépcsők olvasása. Játékos szóalkotási feladatok. Rokonsági viszonyok tudatosítása. Időbeli tájékozódás fejlesztése, a hét napjainak gyakorlása. Értő olvasás fejlesztése: hosszabb szavak pontos kiolvasása szólépcsőben.

182Gondolkodás fejlesztése: szavak
elő- és utótagként is: szókártyák behelyettesítése. Szókincsfejlesztés: szavak értelmezése. Értő olvasás fejlesztése: szavak pontos kiolvasása szóoszlopban, kép és szó azonosítása a szóoszlopban. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Válogató olvasás: összetett szavak keresése a szövegben.
134. Húsvét 1.
(Tk. 86–87. o.; Mf. 74. o.)
ismeretterjesztő szöveg szakaszos olvasása Beszédkészség fejlesztése:
kreatív mesemondás. Ismeretterjesztő szöveg feldolgozása: Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Az információk összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Hosszabb, nehezebb szavak olvasása; a szóvégek pontos olvasása.
135. Húsvét 2.
(Tk. 87. o.; Mf. 74. o.)
ismeretterjesztő szöveg szakaszos olvasása

Locsolóvers
Népköltészeti alkotások
megismertetése. Memoriter fejlesztése: a vers elmondása könyv nélkül, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával.
136. Szabadidős programok
(Tk. 88–89. o.; Mf. 75. o.)

Többszörösen összetett szavak
olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Kalandvárkastély – Ahol sok
kaland vár- hirdetés olvasása Szótagok sorba rendezésével
többszörösen összetett szavak alkotása, olvasásuk gyakorlása. Értő olvasás fejlesztése: többszörösen összetett szavak és képek párosítása. Szókincsbővítés szavak és szómagyarázatok egyeztetésével. Vizuális emlékezet fejlesztése olvasott szósorok , emlékezetből felidézésével. Az időbeli tájékozódás fejlesztése, az óra megismerése. Vizuális

183 összehasonlítás,
megkülönböztetés számok felismerésével. Analizáló képesség fejlesztése. Pontos, értő olvasás fejlesztése: összekeveredett szótagokból a szavak helyreállítása, azok azonosítása a szóoszlopokban. Szókincsfejlesztés: szavak értelmezése. Dokumentumszöveg olvasása: információk megtalálása a szövegben. Válogató olvasás: többszörösen összetett szavak keresése a szövegben.
137. Madarak 1.
(Tk. 90–91. o.; Mf. 76. o.)
Kányádi Sándor: Meddig ér a
rigófütty (próza) Beszédfejlesztés: légző gyakorlat,
mondókák utánmondásával. Szókincsfejlesztés: ismeretlen, ritkábban használatos szavak, illetve rokon értelmű szavak értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
138. Madarak 2.
(Tk. 91–92. o.; Mf. 76. o.)

Kányádi Sándor: Meddig ér a rigófütty 2. Szövegértési készség fejlesztése:
A cím és tartalom viszonya. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Az események sorrendjének megállapítása, összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Április 28. hét
Jutalommese
vagy drámaóra:

141. óra 15. Filmek és játékok (Tk. 96–97. o.)
139. Madarak 3.
(Tk. 92–93. o.)

Őri István: Rigóünnep (vers), A fürj, a fülemüle és a kakukk – ismeretközlő szöveg olvasása Feladat elvégzését elősegítő
ismeretközlő szöveg értő olvasása. Ismeretek a gyerekek természeti környezetéről: különféle madárfajok. A versszakokban szereplő madarak azonosítása képpel. Irodalmi ismeretek nyújtása,

184M. Simon Katalin: Madarat
hangjáról (vers)
esztétikai értékek közvetítése.
A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
140. Fiókaiskola
(Tk. 94–95. o.)

Móra Ferenc: Madarak
iskolája (próza) Értő olvasás fejlesz tése: állatok és
kedvenc ételeik párosítása. Szókincsfejlesztés: ismeretlen vagy ritkábban használt szavak értelmezése. A művészi nyelvhasználat értelmezése. Szövegértelmezés rajzzal. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
29.
142. Lakóhelyeink
(Tk. 98–99. o. Mf. 77. o.)
A toldalékolt, hosszú, „nehéz”
szavak olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Az ember természetes és
mesterséges lakóhelyei – A barlanglakásoktól a
felhőkarcolókig című
ismeretközlő szöveg olvasásának gyakorlása Hosszú szavak olvasásának
gyakorlása, a betűrendbe sorolás ismétlése. A szóvégek pontos olvasása; a helytelen betűrendbe sorolás javítása. Megkülönböztetés, összehasonlítás, különbség megfigyelése, felismerése szavak olvasásakor. A különböző toldalékok jelentésmódosító szerepének felfedezése. Szavak és szómagyarázatok egyeztetésével a szókincs bővítése. Események sorbarendezése. Megfigyelőképessé g fejlesztése:
hosszú szavak azonosítása a két mezőben. a különbség megtalálása. Szókincsfejlesztés: szavak
értelmezése.
Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással: információk megtalálása a szövegben. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és

185szövegfonetikai eszközök
alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
143. Témazáró gyakorlóóra

144. Háromnegyed éves felmérő
145. javítóóra
146. Az idő 1.
(Tk. 100–101.; Mf. 78. o.)
Hervay Gizella: Óramese Szókincsfejlesztés: rokon értelmű
kifejezések értelmezése; több jelentésű szó ( óra) különféle
jelentéseinek értelmezése. Mondatszók kiválasztása; mondatalkotás megadott szavakkal. Az értő olvasás fejlesztése kérdések feldolgozásával. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
147. Az idő 2.
(Tk. 102–103.; Mf. 78. o.)
Mióta mérjük… – ismeretközlő szöveg az időmérő szerkezetekről
Történelmi és szövegértési
kompetenciák fejlesztése szakaszos feldolgozással. Technika és életvitel. Szókincsfejlesztés: rokon értelmű kifejezések gyűjtése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással: információk megtalálása a szövegben. Szókincsfejlesztés: ismeretlen vagy ritkábban használt szavak értelmezése. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a hangos olvasáskor.
30. hét
149. óra 16. Mit álmodtál? (Tk. 106–107. o.)
Mesevilág
148. Titkosírás
(Tk. 104–105. o.; Mf. 79. o.)

A kiejtéstől eltérő írásmódú
szavak olvasásának gyakorlása,
olvasástechnikai és szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. A sorok között című
ismeretközlő szöveg olvasása Szóoszlopok szavainak ismétlése
emlékezetből. Szótagokból szóalkotás a szótagok sorbarendezésével. Különböző betűtípussal írt szavak olvasásának gyakorlása. Hiányos mondatok olvasása, értelmezése, kiegészítése szavakkal.

186Néhány betűben eltérő, hasonló
írású szavak pontos olvasásának gyakorlása. Az értő olvasás fejlesztése: a kiejtéstől eltérő írásmódú szavak gyakorlása, ügyeljünk a betűejtés elkerülésére. Az emlékezet fejlesztése: az olvasott szóoszlopok elismétlése. Értő olvasás fejlesztése: összekeveredett szótagok sorrendbe állítása, a szavak azonosítása szóoszlopból. Az értő olvasás fejlesztése: szókártyák és képek párosítása.
Beszédkészség fejlesztése adott
témáról: az íróeszközök felhasználási lehetőségei. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással: információk megtalálása a szövegben. Hiányos mondatok kiegészítése megadott szavak kiválasztásával.
150. Ravaszság
(Tk. 108–109. o.)
Az osztozkodó medvék
(magyar népmese) Beszédfejlesztés: légző gyakorlat,
mondóka utánmondásával. Az értő olvasás fejlesztése: képek és tulajdonságok párosítása; szóláshasonlatok alkotása.
Hangulatfestő szavak és
különböző kifejezések bemutatása gesztusokkal. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással Szövegértési készség fejlesztése: A cím és tartalom viszonya. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Az események sorrendjének megállapítása.
151. Anyák napja
(Tk. 110–111. o.) Irodalmi ismeretek nyújtása,
esztétikai értékek közvetítése.
A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. Hiányzó szöveg kiegészítése képek segítségével. Szövegértés rajzolással vagy

187 anyák napi ajándék készítése.
A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
152. Jó tett helyébe…
(Tk. 112–113. o.)
A tulipánná változott királyfi
(magyar népmese) Beszédkészség fejlesztése adott
témáról: jócselekedetek. Hosszabb, nehezebb szavak, szópiramisok olvasása; a szóvégek pontos olvasása. Helyesírási készség fejlesztése. Szövegértési készség fejlesztése: a szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Az események sorrendjének megállapítása. Beszédkészség fejlesztése: az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. A történet feldolgozása,
dramatizálása. Május 31.
153. Érdekes hírek 1.
(Tk. 114–115. o.)
Lábjegyzet – ismeretközlő
szöveg Idegen szavak olvasásának
gyakorlása, olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok. Szóbeli kifejezőkészség
fejlesztése, szókincs bővítése szómagyarázatokkal képek alapján. Néhány betűben eltérő, hasonló írású szavak pontos olvasásának gyakorlása. Különböző betűtípussal írt szavak olvasásának gyakorlása. Szókincsfejlesztés: szavak és képek párosítása. Értő olvasás fejlesztése: összekeveredett szótagok
sorrendbe állítása, a szavak
azonosítása szóoszlopból. A megfigyelőképesség fejlesztése, különféle betűtípusok olvasása. Az értő olvasás fejlesztése, a lényeges információk kiemelése.

188A szövegértő olvasás fejlesztése
igaz–hamis állításokkal.
154. Érdekes hírek 2.
(Tk. 116–117. o.)

Idegen szavak olvasásának
gyakorlása, olvasástechnikai és
szövegértési-, értelmezési gyakorlatok.
Retikült rabolt a sasmadár
című újságcikk olvasása
A lábjegyzet ismeretközlö
szöveg olvasása A lényegkiemelés gyakorlása
szövegben. Szöveg tartalmával kapcsolatos állítások értelmezése, az értő olvasás fejlesztése érdekében. Szóanalízis gyakorlatok szavak részekre bontásával. Képek sorbarendezése számozással olvasott szöveg alapján. Szólás olvasása és értelmezése, a szóbeli kifejezőkészség gazdagítása.
155. Furfang
(Tk. 118–119. o.)
A görbe nyírfa (tatár népmese) A megfigyelőképesség
fejlesztése. Szókincsfejlesztés: rokon értelmű szavak megfigyelése és értelmezése, mondatalkotás megadott szavakkal. Frazeológiák értelmezése, párosítás a jelentésükkel. Az értő olvasás fejlesztése: válogató olvasással. Az értő olvasás fejlesztése, a lényeges információk kiemelése. A szövegértő olvasás fejlesztése igaz–hamis állításokkal. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról, az események összefoglalása, a lényeg kiemelés.
156. Gyakorló óra, olvasástechnikai
gyakorlatok már olvasott és hallás után már megismert szövegeken Olvasástechnikai készségek és
lendületes olvasás fejlesztése.
32. hét
158. óra 17. Te mit gyűjtesz? (Tk. 122–123. o.)
157. A gonoszság fizetsége
(Tk. 120–121. o.)
A tizenkét hónap – görög mese Szókincsfejlesztés: ellentétes
értelmű szavak megfigyelése, értelmezése. A gondolkodás fejlesztése: képek, hónapok és évszakok azonosítása, összekötése. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról, rokon értelmű szavak stilisztikai különbsége. Szókincsfejlesztés: ismeretlen vagy ritkán használt szavak értelmezése: padka, sündörgött,

189puttony, lóca, zsémbeskedik,
vájkál. Beszédkészség és gondolkodás fejlesztése: az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése, a hónapok jellemzőinek kiemelése körülírással.
158. Jutalommese vagy drámaóra
159. Érdekes szavak
(Tk. 124–125. o.)
Mihail Pljackovszkij: A
legérdekesebb szó A tarajos sül
ismeretközlő szöveg
Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról – betegség; legérdekesebb szó egyénenként. Szókincsfejlesztés: rokon értelmű szavak válogatása. Gondolkodás fejlesztése: lényegkiemelés, jóslás a címből. A megfigyelőképesség és értő olvasás fejlesztése: hosszabb szavak azonosítása megadott szósorban. Ismeretek a gyerekek természeti környezetéről: állatfajták és jellemzőik azonosítása. Az értő olvasás fejlesztése: a szövegbeli információk gyűjtése az állat elnevezésével kapcsolatosan. Az értő olvasás fejlesztése jóslással és szakaszos szövegfeldolgozással páros munkában. Beszédkészség fejlesztése: kreatív szövegalkotás, a mese folytatása. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra.
160. Érdekes szavak 2.
Tréfás versek
(Tk. 127. o.)
Ele-telefon,
Furcsa étlap Ismeretek a gyerekek természeti
környezetéről: állatfajták és jellemzőik azonosítása. Beszédkészség fejlesztése: beszélgetés adott témáról: elefánt. Szókincsfejlesztés: egyszerű és összetett szavak értelmezése, azonosítása képekkel. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek

190felismertetése; ritmusának
érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
161. A liba, a róka és a kutya
(Tk. 1128–129. o.)
Varga Katalin: Gőgös Gúnár
Gedeon Beszédkészség fejlesztése:
beszélgetés adott témáról – állatfajták és jellemző tulajdonságaik. Szókincsfejlesztés: az állatok hímjeinek megnevezése. Az értő olvasás fejlesztése, a lényeges információk kiemelése. Az értő olvasás fejlesztése: válogató olvasással. Az események időrendbe állítása képsorral. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. A lényeges gondolat kiemelése a mese tartalmához illő közmondással.
162. A kapzsi szakács
(Tk. 130–131. o.)
Ravasz Péter meg a szakács
(bolgár népmese) Szókincsfejlesztés: ritkán
használatos szavak és kifejezése értelmezése. Az értő olvasás fejlesztése szakaszos szövegfeldolgozással. A lényeges gondolat kiemelése, az események összefoglalása. Beszédkészség fejlesztése: a szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az értő olvasás fejlesztése: mondatok értő olvasása, igaz–hamis állításokkal.
33.
163. Ottó, Emma
(Tk. 132–133. o.; Mf. 80. o.)

Hosszú mássalhangzót
tartalmazó szavak olvasása
Ottó, Emma című vers olvasása
A kétjegyű, hosszú mássalhangzók helyesírásának tudatosítása Meghatározások és szavak
egyeztetése feleletválasztással. Szó-kép egyeztetéssel szókincsbővítés. Olvasott szavak mozgásos megjelenítése. Kiemelt szavak keresése szósorokban, látási megkülönböztető képesség fejlesztése. Szótagokból szószintézis, a szótagok sorbarendezésével. Szövegértő olvasás gyakorlása. A vers

191hangulatának, ritmusának
megfelelő előadásmód, olvasás gyakorlása.
164. Témazáró összefoglalás,
gyakorlás
165. Témazáró
166. Témazáró javítás
167. Várjuk a nyarat!
(Tk. 134–135. o.)
M. Simon Katalin: A rét
muzsikál Ismeretek a gyerekek természeti
környezetéről: a szöcskék jellemzői. Az értő olvasás fejlesztése: olvasás jelekkel, a lényeges információk kiemelése. Az értő olvasás fejlesztése: állatok, képek és hangjuk azonosítása, összekötése. Beszédkészség fejlesztése: beszédtechnikai gyakorlat, bővülő mondatok olvasása egy levegővel és helyes, pontos artikulációval. Irodalmi ismeretek nyújtása, esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással.
A memoriter fejlesztése
verstanulással.
169. Feliratok
(Tk. 138–139. o.)

Nagybetűs szavak olvasása
Táblák, feliratok Kiemelt szavak keresése
szósorokban, látási megkülönböztető képesség fejlesztése. Szómagyarázatok és szavak egyeztetése. Táblák, feliratok szövegének értelmezése, szövegértő olvasás fejlesztése. Szókapcsolatok sorbarendezése olvasott szöveg alapján.
34. hét
Jutalommese 168. óra 18. Készítsünk kókuszgolyót! (Tk. 136–137. o.)
Jön a nyár!
170. A nagyorrú fabábu 1.
(Tk. 140–141. o.)
Pinoccio 1. Az értő olvasás fejlesztése
szakaszos szövegfeldolgozással. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Az értő olvasás fejlesztése: válogató olvasással.

192Beszédkészség fejlesztése: a
szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
171. A nagyorrú fabábu 2.
(Tk. 140–141. o.)

Pinoccio 2. Az események összefoglalása, a
lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Az értő olvasás fejlesztése: válogató olvasással. Beszédkészség fejlesztése: a szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. A történet feldolgozása, dramatizálása.
172. Gyakorló óra
173. Okoskodjunk 1.
(Tk. 142–143. o.)

Tersánszky mese: Misi Mókus kalandjai 1. Az értő olvasás fejlesztése
szakaszos szövegfeldolgozással. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Az értő olvasás fejlesztése: válogató olvasással. Beszédkészség fejlesztése: a szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor.
35.
174. Okoskodjunk 2.
(Tk. 142–143. o.)

Tersánszky mese: Misi Mókus kalandjai 2. Az események összefoglalása, a
lényeges gondolat kiemelése. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása. Az értő olvasás fejlesztése: válogató olvasással. Beszédkészség fejlesztése: a szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés

193tulajdonságaikra.
Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. A történet feldolgozása, dramatizálása.
175. Nyári költészet
(Tk. 146. o.; Mf. 82. o.)
Zalán Tibor: Éjszaka
176. Témazáró gyakorlás

178. Témazáró gyakorlás
179. Nyári költészet
(Tk. 145. o.)
Mészely József: Várom már a
vakációt Irodalmi ismeretek nyújtása,
esztétikai értékek közvetítése. A művészi nyelvhasználat megfigyeltetése, értelmezése. A vers hangulatának, képeinek felismertetése; ritmusának érzékeltetése kopogással. A memoriter fejlesztése verstanulással.
180. Témazáró gyakorlás, játék
181. Év végi felmérő – hangos
olvasás
182. Év végi felmérő – néma olvasás 36.
183. Év végi ismétlés
Ősz és tél
(Mf. 83. o.)
184. Év végi ismétlés
Ősz és tél
(Mf. 83. o.)
185. Év végi ismétlés
Tavasz és nyár
(Mf. 84. o.)
186. Év végi ismétlés
Tavasz és nyár
(Mf. 84. o.) Június
37.

194ÍRÁS 2.

KOMP 2.
ÍRÁS
tanmenet
55 óra (szürkével elkülönítve)
hónap
hét
óra
blokk
tematika készségfejlesztési
cél

oktatási célok

1
2 Az írott
kisbetűk
ismétlése. A megfelelő
testtartás, az
íróeszköz-
írószerfogás és a
kézcsúsztatás
felelevenítése;
mozgásutánzás,
mozgáskoordináció. Az írott kisbetűk felidézése,
betűpótló gyakorlatok;
másolás írott és nyomtatott
betűalakról.
3
4
5
6 Az írott
kisbetűk
ismétlése. A vizuális figyelem
és emlékezet
fejlesztése; a
szerialitás és az
alakkonstancia
fejlesztése, a
finommotorikus
készségek javítása; a
kognitív funkciók
fejlesztése. Magánhangzó-pótlásos
feladatok; válogató másolás;
a helyesen és gördülékenyen
kialakított betűk gyakorlása.
7 1
8
9
10 Szótagok,
szavak
másolása és
írása. A figyelem
összpontosítása; az
emlékezet, az
auditív és vizuális
tagolás fejlesztése, a
rész-egész
viszonyának
felismerése. Szótagokból szavak
alkotása, szópiramis
másolása emlékezetből;
másolásos feladatok
kisbetűkkel írott, illetve
nyomtatott szavakról;
szógyűjtő füzet bevezetése
és használata. szeptember
2
11
ismétlés, gyakorlás

19512
13
14 Az írott
nagybetűk
ismétlése. A figyelem
összpontosítása; az
emlékezet,
alakkonstancia,
átfordítási képesség
fejlesztése;
szókincsbővítés. A megtanult nagybetűk
felidézése, párosításuk az
írott kisbetűs alakokkal;
tulajdonnevek
kezdőbetűjének pótlása;
egyszerű mondatok
másolása.
15
16

17
18 Az írott
nagybetűk
ismétlése.Év
elejei felmérés. A vizuális figyelem
és emlékezet
fejlesztése; a
szerialitás és az
alakkonstancia
fejlesztése, a
finommotorikus
készségek javítása. Az írott nagybetűk
formafelismerési
gyakorlatai; az írott
nagybetűk kapcsolása; a
helyesen és gördülékenyen
alakított betűk gyakorlása;
mondatok másolása és írása.
19
20
21
22 Rövid
szavakból álló
mondatok írása.
Az a-á, e-é, i-í
betűk
differenciálása
írásban. Rövid szavakból
álló mondatok írása.
Az a-á, e-é, i-í betűk
differenciálása
írásban. Analízis és
szintézis feladatok. Rövid szavakból álló
mondatok írásának
gyakorlatai másolás és
diktálás útján. Betűpótló
gyakorlatok a
betűdifferenciálás kapcsán,
szótagokból szavak
alkotása. Mondatok bontása
szavakra.
23 3
24
25
26 Mondatok írása.
Az o-ó, ö-ő, ü-ű
betűk
differenciálása
írásban. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. A
kognitív funkciók
fejlesztése. Mondatok írásának
gyakorlatai másolás és
diktálás útján. Ékezetpótló
gyakorlatok a
betűdifferenciálás kapcsán,
új szavak írása a
magánhangzók cseréjével.
4
27
Én és a…

19628
29
30 Tartalmilag
összefüggő
mondatok írása.
Az o-ó-u-ú-ü-ű
betűk
differenciálása
írásban. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. Kognitív
funkciók fejlesztése.Mondatok írásának
gyakorlatai másolás és
diktálás útján. Logikailag
összetartozó mondatok
szavainak pótlása a
kérdőszó segítségével.
Szavak (differenciálandó
betűkkel) keresése
betűrácsban.
31
32

33
34 Egyszerű
mondatok írása
rokon értelmű
szavak
felhasználá-
sával. A
rokonértel-
műség és a
közmon-dások
állandósult
nyelvi
elemeinek
előkészítése. Az írás tempójának
és lendületességének
fokozása. Az
írástechnika
fejlesztése. Mondatok alkotása és írása
rokon értelmű szavak
felhasználásával. Megadott
szövegek másolása és írása
megadott időegység alatt.
Mások számára is esztétikus
íráskép kialakítása.
35
36
37
38 Mondatok írása
látó-halló
tollbamondással
; gyakorlóóra. Az írás tempójának
fokozása. A vizuális
és akusztikus
figyelem fejlesztése.Mondatok írásának
gyakorlatai másolás és
diktálás útján. Logikailag
összetartozó mondatok
megkeresése és pótlása,
majd leírása.
39 5
40
41 október
6
42
Az állatok világa
Az u-v-n-i-j
betűk
differenciálása
írásban.
Mondatok írása
hallás után,
ellentétes
jelentésű szavak A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. A
kognitív funkciók Ellentétes jelentésű szavak
felhasználásával mondatok
másolása és írása. A
differenciálandó betűkkel
szavak alkotása. Plakátok
tervezése, írása
csoportmunkában.

197felhasználásával
. fejlesztése.
43
44
45
46
47
48 Nagybetűvel
kezdődő szavak
(tulajdonnevek)
írása. A figyelem és az
emlékezet
fejlesztése. Tulajdonneveket tartalmazó
mondatok írása
emlékezetből.
49
50
51 Az f-t-v-sz-c-cs
betűk
differenciálása
írásban.
Mondatok írása
hallás után,
ellentétes
jelentésű szavak
felhasználásával
. A lendületesség és a
kéz csúsztatásának
gyakorlatai.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. A
kognitív funkciók
fejlesztése. Szópárok alkotása a
differenciálandó betűk
segítségével. Mondatok
befejezése írásban a
megadott kötőszó
segítségével.
52
53
54
55 7
56 A t-k-l-n-m-h
betűk
differenciálása
írásban. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. A
kognitív funkciók
fejlesztése. A mindennapi életben
előforduló rövid üzenetek
megírása tanítói segítséggel.
8 57

19858
59 Az akaratlagos
írás
előkészítése. Az emlékezet és a
kognitív funkciók
fejlesztése. 2-3 mondatos szöveg
alkotása képről kérdések
segítségével.
60
61
62
63
64
Az írástechnika
célzott
fejlesztése. A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. Azonos szövegmennyiség
írása rövidülő időtartam
alatt. A szöveg gazdaságos
elrendezése.
65
66
67 Az akaratlagos
írás előkészítése A vizuális emlékezet
és figyelem,
valamint a logikus
gondolkodás
fejlesztése. Egyszerű információs
szövegek pótlása írásban.
Mondatok helyes
szórendjének kialakítása.
68
69
70
71 9
72 Az írástempó
fejlesztése. A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték
kialakítása. Azonos szövegmennyiség
írása rövidülő időtartam
alatt. A szöveg gazdaságos
elrendezése.
73
74
75 Az íráskészség
fejlesztése. A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. Kognitív
funkciók fejlesztése.Mondatok szavakra bontása.
Keresztrejtvény. A szöveg
gazdaságos elrendezése.
Praktikus betűformálások
gyakorlása.
76 november
10
77
Én és a…

19978
79
80
Az írástechnika
célzott
fejlesztése,
gyakorlás. A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték
kialakítása. Megadott szöveg írása
megadott időegység alatt.
Válogató másolás,
ékezetpótló gyakorlat.
81
82
83 Az zs-z-s-sz-dz-
dzs-c betűk
differenciálása
írásban. Az
összetett szavak
írásának
gyakorlása. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. A
kognitív funkciók
fejlesztése. Szókapcsolatok alkotása a
differenciálandó betűk
felhasználásával. Új szavak
írása, majd mondatok
alkotása a betűk cseréjével.
84
85
86
87 11
88 Az írástechnika
célzott
fejlesztése A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték
kialakítása. Kognitív
funkciók fejlesztése.Betűkből szavak alkotása,
szólások, közmondások
leírása, szókincsbővítés
89
90
91 Az akaratlagos
írás
előkészítése. A vizuális emlékezet
és figyelem,
valamint a logikus
gondolkodás
fejlesztése. A megadott kérdések
segítségével 2-3 összefüggő
mondat leírása.
92
12
93
A mesék világa

20094
95
96 A b-d-p-h-g-k
betűk
differenciálása
írásban. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. Analízis
feladat a kognitív
funkciók
fejlesztésére. Szókapcsolatok alkotása a
differenciálandó betűk
felhasználásával. Új szavak
írása, majd mondatok
alkotása a betűk cseréjével.
Írásbeli válasz adás a feltett
kérdésekre.
97
98
99
100 Az ábécérendbe
sorolás
szabályai A vizuális figyelem
és emlékezet
fejlesztése. Az
írástechnika
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. Gyakorlatok az ábécérendbe
sorolásra.
101
102
103 13
104 Egyszerű
mondatok írása
azonos alakú
szavak
felhasználásával
. Kérdő
mondatok
alkotása
írásban. Az írás tempójának
és lendületességének
fokozása. Mondatok írása azonos
alakú szavak
felhasználásával. Kérdő
mondatok alkotása írásban.
105
106 december
14
107
Az írástechnika
célzott
fejlesztése. A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték Versforma másolása. Írás
emlékezetből.

201kialakítása.
108
109
110
111
112
Tulajdonnevek
(nagybetűs
szavak) írása
mondatokban. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. A
kognitív funkciók
fejlesztése. Tulajdonnevek írása.
Mondatbővítéses
gyakorlatok a megadott
kérdőszavak segítségével.
113
114
115 A gy-j-d-g-ny-n
betűk
differenciálása
írásban. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. A
kognitív funkciók
fejlesztése. Szókapcsolatok alkotása a
differenciálandó betűk
felhasználásával. Új szavak
írása, majd mondatok
alkotása a betűk cseréjével.
116
117
118
119 15
120 Üdvözlőlap
írása. Címzés. A vizuális emlékezet
és a szerialitás
fejlesztése. Írás emlékezetből a
megadott formai
követelményeknek
megfelelően.
121
16
122
Én és a…

202123 Az ly-ny-gy-ty-
j-l betűk
differenciálása
írásban. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. Kognitív
funkciók fejlesztése.Szókapcsolatok alkotása a
differenciálandó betűk
felhasználásával. Új szavak
írása, majd mondatok
alkotása a betűk cseréjével.
„Diafilmhez” feliratozás
készítése.
124
125
126
127
128
Ellentétes
jelentésű szavak
írása. Rövid
szöveg alkotása
a megadott
szavak
segítségével. A szerialitás és a
vizuális emlékezet
fejlesztése. Az írás
pontosságának és
esztétikumának
fejlesztése. Ellentétes jelentésű szavak
írása. 2-3 mondatos
szövegek alkotása a
megadott szavak
segítségével.
129
130
131 Írástechnika
célzott
fejlesztése A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték
kialakítása. Szavakból mondatok
alkotása és a szöveg
gazdaságos elrendezése.
Praktikus betűformálások
gyakorlása.
132
133
134
135 17
136 A kérdő mondat
írásának
gyakorlása. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. Kognitív
funkciók fejlesztése.Válaszadás írásban a
megadott kérdésekre.
Kérdések írása a megadott
mondatok alapján.
137 január
18
138
Földünk

203139 Az írástechnika
célzott
fejlesztése,
szintézis
feladatok.
Félévi felmérés.A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték
kialakítása. Megadott szöveg írása
megadott időegység alatt.
Megfelelő térkitöltés,
elhelyezés alkalmazása.
Kérdő mondatok alkotása.
140
141
142
143
144 Hosszú szavak
írása. A szerialitás és a
vizuális emlékezet
fejlesztése. Az írás
pontosságának és
esztétikumának
fejlesztése. Nyelvi
kommunikáció,
anyanyelvi
kompetenciák
fejlesztése. Mondatok befejezése
írásban a megadott
kötőszavak segítségével.
szókincsbővítés, szó és
szinonima egyeztetése.
145
146
147 Az akaratlagos
írás
előkészítése. A vizuális emlékezet
és figyelem,
valamint a logikus
gondolkodás
fejlesztése. Rövid szövegrészből 2-3
lényeges elem kiemelése és
leírása tanítói segítséggel.
148
149
150
151 19
152
153
154
20
155
Az írástechnika
célzott
fejlesztése. A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték Praktikus betűformálások
gyakorlása. Titkosírások,
vizuális rejtvények.

204kialakítása.
156
157
158
159
160

161
162
163
164 Tulajdonnevek
(nagybetűs
szavak) írása. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. Kognitív
funkciók fejlesztése.Tulajdonnevek írása.
Történet alkotása és a
lényeges elemek lejegyzése
(csoportmunka).
165
166
167 21
168
169 Írás látó-halló-
emlékezetből. A vizuális emlékezet
és a szerialitás
fejlesztése. A mindennapi életben
előforduló rövid üzenetek,
eligazítások megírása.
170
171
172
173
174
175 22
176
Én és a…
február
23 177
A
tudomány
világaAz írástechnika
célzott
fejlesztése. Alak-háttér
konstancia
fejlesztése, szintézis
gyakorlatok. Mondatok alkotása a helyes
szórend kialakításával. Az
írástempó fokozása.

205178
179
180
181
182
183
184
185 A toldalékolt,
hosszú szavak
írásának
gyakorlása. A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. Kognitív
funkciók fejlesztése.Különböző toldalékkal
ellátott szavakkal mondatok
írása.
186
187
188
189
190
191
24
192
193
194
195 A kiejtéstől
eltérő szavak
írása, és
hangutánzó
szavak A vizuális és auditív
figyelem és
emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek és a
kognitív funkciók
fejlesztése. Hangutánzó szavak
szótagolása és mondatba
foglalása. A kiejtéstől eltérő
szavak írása és mondatba
foglalása.
196
197
198
199 25
200 március
26 201

206202
203 Az íráskészség
fejlesztése a
történet
befejezésének
gyakorlataival. A vizuális figyelem
és emlékezet,
valamint a
formafelismerés
fejlesztése. A
kognitív funkciók
fejlesztése,
szókincsbővítés. A j, ly szavak
helyesírásának gyakorlása,
történet befejezése képek
segítségével (emlékezetből
írás). Mondatbefejezés a
kötőszavak segítségével.
204
205
206
207
208

209
210
211 Az írástechnika
célzott
fejlesztése. A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték
kialakítása. Mondatok tagolása
szavakra. Másolás az
írástechnikai
kritériumoknak
megfelelően.
212
213
214
215 27
216
217
218
219 Összetett
szavak alkotása;
emlékezetből
írás. A vizuális figyelem
és emlékezet,
valamint a kognitív
funkciók fejlesztése.Összetett szavakkal
mondatok alkotása.
Titkosírás.
220
221
222
223
28
224
Én és a…

207225
226
227 Az írástechnika
célzott
fejlesztése. A lendületesség, a
tempó fokozása, a
ritmus és a
megfelelő nyomaték
kialakítása. Szótagokból szavak
alkotása. Mondatok
alkotása.
228
229
230
231 29
232
233
234
235 Az akaratlagos
írás gyakorlása.
Mondatok
átalakítása az
igekötők
segítségével. A vizuális emlékezet
és figyelem,
valamint a logikus
gondolkodás
fejlesztése. A megadott képek
segítségével tartalmilag
összefüggő mondatok írása.
Keresztrejtvény.
236
237
238
239 30
240
241
242
243 Hétköznapi
üzenetek
szerkesztése. Formaállandóság,
kognitív funkciók
fejlesztése, a már
meglévő készségek
összehangolása. Hétköznapi üzenetek
szerkesztése
csoportmunkában.
244
245
246
247 április
31
248
Fedezzük fel!

208249
250
251 Az íráskészség
célzott
fejlesztése. A vizuális emlékezet
és figyelem,
valamint a logikus
gondolkodás
fejlesztése. Párbeszédes szöveg alkotása
pótlással.
252
253
254
255
32
256

257
258
259 Akaratlagos írás
gyakorlása. A vizuális figyelem
és emlékezet
fejlesztése.
Önellenőrzési
készségek
kialakítása. A
kognitív funkciók
fejlesztése.
Instrukciók összefüggő
leírása képek segítségével.
260
261
262
263 33
264
265
266
267 Az íráskészség
célzott
fejlesztése. A szintetizáló
készség fejlesztése;
szókincsbővítés. Tartalmilag összefüggő
mondatok alkotása képek
segítségével.
268
269
270
271 34
272
Én és a…

273 május
35
274
oglalás
,
ismétl

209275 Az írástechnika
célzott
fejlesztése.
Évvégi
felmérés. A lendületesség, a
tempó fokozása,
mindeközben az
egyéni írásjegyek
megtartása. A ritmus
és a megfelelő
nyomaték
kialakítása. Analízis feladat a
szóhatárok megtartásával.
Titkosírás.
276
277
278
279
280
281
282
283 A tanult
ismeretek
integrálása.
Gyakorlás. A vizuális emlékezet
és figyelem,
valamint a logikus
gondolkodás
fejlesztése. Összetett szavak alkotása.
Betűrendbe sorolás.
Keresztrejtvény.
284
285
286
287
36
288
289
290
291
292
293
294
295 június 37
296
Az akaratlagos
írás gyakorlása. A vizuális emlékezet
és figyelem,
valamint a kognitív
funkciók fejlesztése.Tartalmilag összetartozó
mondatok írása képről, ill.
emlékezetből. Üdvözlőlap
írása.

210NYELVTAN-HELYESÍRÁS

Bevezetés

Az anyanyelvi nevelés a mozgatórugója az iskolába kerülő gyerme k tanulási stratégiái
kialakításának és komplex készs égfejlesztésének az alsó tagozat on. Az anyanyelvi nevelés
nemcsak az önálló gondolkodás és önművelés szempontjából alapve tően fontos alapozó
ismeretet nyújt, hanem készségeket, képességeket is fejleszt. I gyekszik kiegyenlíti az
anyanyelvi különbségeket az iskoláb a kerülő gyerekek között, va lamint anyanyelvi
ismereteket és készségeket (olvasás, írás, nyelvtani ismeretek, szövegalkotás,
szövegszerkesztés, nyelvhasznála ti készségek) sajátíttat el vel ük.
Míg az elsődleges nyelvelsajátítás, a családi, anyanyelvi szoci alizáció folyamatában – jobb
esetben is – nyelvi magatartásmintákat, normákat, valamint az ö nálló nyelvi kifejezés módjait
tanulja meg a kisgyermek, az intézményes anyanyelvi nevelés kor ai szakaszaiban elsősorban
a szókincset, a beszédértést és az önálló szóbeli megnyilvánulá sokat fejlesztjük ki (pl.
mesével, beszélgetéssel, bábozással).
Az absztrakt verbális kommunik áció fejlesztésekor és a tudástra nszfer képességének
növelésekor a kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, matem atikai,
természettudományi és technológi ai műveltség, infokommunikációs , személyközi és
állampolgári kompetencia, valamint a kulturális tudatosság komp etenciája) fejlesztésére kell
helyeznünk a hangsúlyt ahhoz, hogy az iskola betöltse alapvető feladatát: a tanulók a
mindennapi életben alkalmazható tudással kerüljenek ki az iskol ából, és rendelkezzenek
azokkal a képességekkel, amelyekkel a munkaerőpiacon megállják a helyüket, s amelyekkel
képesek lesznek az élethosszig tar tó tanulásra. Kompetencián eb ben a felfogásban az
ismereteket , azok alkalmazási képességét és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő
motivációt biztosító attitűdök összességét értjük. Kompetencia alapú oktatáson pedig a
képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást k özéppontba helyező oktatást
értjük. Ez természetesen nem zárja ki az ismeretszerzést, csak segít a túlzottan
ismeretközpontú, ezért a tudás alkalmazását nélkülöző vagy csak korlátozottan megvalósító
oktatás évtizedes problémáin. A kompetenciák a személyiség komponensei (komponensrendszerei), amelyek meghatározott
funkciót szolgáló motívum- és képességrendszerek (vö. Nagy Józs ef 2002: 32.). A pedagógus
feladata, hogy interakciók szervezésével segítse a motívumok fe jlődését, rendszerré
szerveződését. Nemcsak arra kell keresni a választ, hogy miképp en lehet rábírni a gyerekeket
a tanulásra, hanem arra is, hogyan lehet elősegíteni a kognitív , a személyes és a szociális
motívumok fejlődését. A tanuló valamennyi cselevése, tevékenysé ge belső késztetés – belső
motiváció, belső motívumok rendszere – hatására valósuljon meg. A képességek (melynek
alkotóelemei: ismeretek, készségek és rutinok) társadalmi és te rmészeti környezetben az
egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, az új ismereteknek a már
meglévőkkel való összekapcsolását segítik. A kognitív kompetencia az információfeldolgozást (az információk vételét, kódolását,
átalakítását, létrehozását, közlését, tárolását) megvalósító ps zichikus komponensrendszer.
Kognitív motívumok közé sorolható a megismerési vágy, a tanulás i motívumok összessége
(közöttük az ingerszükséglet, a k íváncsiság és az érdeklődés), a játékszeretet és alkotásvágy, a
tanulási sikervágy és kudarcfélelem, a tanulási elismerésvágy, a kötelességtudat, az igényszint
és az ambíció. A kognitív kompetencia kialakulásához szükségese k a kognitív képességek: a

211tudásszerzés (megfigyelés, átkódolás, értékelés, értelmezés, bi zonyítás), a kognitív
kommunikáció (ábraolvasás és ábrázolás, tapasztalati és értelme ző nyelvtudás, beszéd és
beszédértés, írás és olvasás, formalizált kommunikáció), a gond olkodás (viszonyítás,
általánosítás és osztályozás, pr oblémamegoldás) és a tanulás (t anulási módok: szándékos,
szándéktalan; ismeretszerző; felfedező; játékos; alkotó; tapasz talati; értelmező, önálló;
szociális).
Ezek mellett az ember harmonikus fejlődéséhez szükséges a szociális kompetencia is, amely
az embernek nem valamely részfunkciója, hanem teljes rendszer: alapvető, egzisztenciális
funkció. Az ember képességeitől függően, a szociális viselkedés hez szükséges
komponensfajták készletéből – m int a szükségletek, hajlamok, at titűdök, meggyőződések,
rutinok, szokások, minták, készségek, ismeretek – alakul az akt uális helyzetnek megfelelő
viselkedés, miközben módosulhatnak a komponensek, fejlődhetnek a szociális és kognitív
képességek (Nagy József 2002). A személyes kompetencia mindazoknak a komponenseknek és szabályozóknak a rendszere,
amelyek információhasznosítással lehetővé teszik a személyes ér dek érvényesítését szociális
kölcsönhatások nélkül (vö. Nagy József 2002). Az anyanyelvi kommunikáció a gondolatok,
érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezé sének és értelmezésének
képessége valamennyi társadalmi és kulturális kontextusban – a munkahelyen, otthon és a
szabadidőben. A KOMP oktatási programban a tananyag felépítésének meghatározá sakor központi szerepet
kap a kommunikációs képesség folyamatos fejlesztése. A nyelvi j elenségeket szemléltetve
tárgyaljuk, a legjellemzőbb példák ismertetésével tudatosítjuk. Ha bevonjuk a tudásanyag
felfedezésébe a tanulói erőfeszítést, kreativitást, fantáziát, belső érdeklődést, akkor a nyelvi
tudatosság, a kifejezőkészség általuk sokkal hatékonyabban fejl eszthető, és jótékony hatással
van a problémamegoldás, az ítélőképesség és az önművelés terüle tére is. Ennek megfelelően
az anyanyelvi nevelés kettős: képessé kell tenni a diákokat egy részt a szóbeli és írásbeli
információk befogadására, megért ésére, másrészt saját gondolata ik pontos és hatásos, a
közléshelyzethez és a kommunik ációs partnerhez igazodó kifejezé sére.
A beszédkészség, a szóbeli szöve galkotás és a megértés fejlesztése folyamatos feladat.
Egyrészt e képességcsoport jelenti az alapját, illetve kiinduló pontját valamennyi újonnan
megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, másrészt ennek fejle ttsége döntően meghatározza
a gyermek társadalmi beilleszkedését, kortársaival való kapcsol attartásának és iskolai
tanulmányainak sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyel vi magatartás megalapozása
mintaadással, szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csop ortos gyakoroltatással,
szokásalakító tréningekkel. Kiem elt feladat továbbá a szókincs folyamatos bővítése,
pontosítása és aktivizálása olvasással, szövegértelmezéssel, sz övegalkotó feladatokkal,
valamint az elbeszélés, történ etmondás ösztönzése, gyakoroltatá sa.
A szövegalkotás fejlesztése a jól megalapozott a nyanyelvi készségekre épül, ame lyhez sokkal
több szóbeli szövegalkotás szüks éges, ugyanis csak vele tudjuk megalapozni a későbbi
írásbeli szövegalkotást is. A kompetencia alapú tankönyvprojekt Beszéd és anyanyelv –
Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak c. tankönyve és gyakorló m unkafüzete egységbe ötvözi
a tananyagot, tartalmazza az ö sszes fejlesztendő területet.

212Koncepció

Az alsó tagozaton az anyanyelv tanítása alapozó jellegű, komple x tantárgy. A kommunikatív
kompetencia egészének, ezen belül az anyanyelvi kompetenciának a fejlesztése az egyik
legfontosabb célja a Nyelvtan- helyesírás 2. osztályosoknak tank önyvnek és munkafüzetnek. A
kommunikatív kompetencia magában foglalja a nyelvi kompetenciát , a nyelvi pragmatikai
kompetenciát, a metanyelvi kompetenciát, a metanyelvi pragmatik ai kompetenciát, a para- és
extranyelvi kompetenciát, a para- és extranyelvi pragmatikai ko mpetenciát, a kultúrkom-
petenciát, valamint a pragma tikai kultúrkompetenciát.
A kommunikatív és a nyelvi kompetencia összefüggésének a kérdés e már évtizedek óta
foglalkoztatja a kutatókat. Hyme s 1972-ben a nyelvi kompetenciá nak a kommunikációs
kompetenciával való helyettesítésé t javasolta, továbbá szüksége snek tartotta a kommunikációs
kompetencia és a kommunikációs produkció megkülönböztetését is. Ugyanis nemcsak a
nyelvi képességekről (grammatikailag helyes mondatok létrehozás át biztosító szabályrendszer
tudásáról) van szó, hanem pl. a rról is, hogy egy adott nyelvi k özösségben milyen
megnyilatkozási formákat használhatunk a nyelven kívüli kontext ust is figyelembe véve.
Szerinte „a kommunikációs kompetencia négy kérdésre vonatkozik: (1) mi az, ami egy adott
nyelvi rendszerben formálisan lehetséges, (2) mit lehet a nyelv i produkció keretében
megvalósítani, (3) mi az, ami e gy adott kontextusban helyes, (4 ) mit használnak egy adott
nyelvközösséghez tartozó egyének (Hymes 1972: 281)” (Banczerows ki 1994: 281). Az első a
grammatikára vonatkozik, vagyis arra, hogy az adott nyelvi megn yilatkozás az anyanyelvi
beszélő ösztönös nyelvérzékének megfelel-e vagy hibásnak minősí thető-e. A második kérdés
pszicholingvisztikai természetű: a közlő és a befogadó memóriak apacitásával és percepciós
képességével kapcsolatos. A formálisan lehetséges és a ténylege sen megvalósítható
egymással nem azonosítható. A m ondatok hosszúságát például form á l i s a n s e m m i s e m
korlátozza. A következő kérdés a nyelvtanilag helyes mondatok k ommunikációs szituációbeli
megfelelőségére irányítja a figyelmet. A grammatikailag jól sze rkesztett mondatok
helytelenek is lehetnek egy adot t kontextusban a beszélőközössé gben érvényes konvenciók
miatt. A negyedik kérdés a nyelvi viselkedésre vonatkozik. Gyak ori, hogy egy adott
közösségben a grammatikailag egyébként helyes szerkezetet, mond atot nem használják (vö.
Banczerowski 1994: 281−2). Banczerowski továbbviszi Hymes gondolatait, és a kommunikációs kompetenciát dinamikus
képződménynek tartja. „A nyelvi tudást és használatának képességét nyelvi kompetenciá nak,
viszont a kommunikatív céllal ge nerált nyelvi megnyilatkozások használati szabályrend-
szerének tudását (ismeretét) nyelvi pragmatikai kompetenciának fogjuk nevezni”
(Banczerowski 1994: 283). Végkövetkeztetésként a szerző megálla pítja, hogy a
kommunikációs kompetencia összetevői közé tartozik a nyelvi kom petencia és a nyelvi
pragmatikai kompetencia is (vö. uő. 1994: 286). A fentiekből k iindulva a következő
szempontokat érvényesítettük a nyelvtan taneszközökben.
1. A nyelvi szocializációs folyamat megalapozásában, vagyis jel en esetben a magyar
közösség, társadalom nyelvhasznála ti szabályainak (nyelvi visel kedésminták, elvárások,
értékek) és a szabályok helyes alkalmazásában, elsajátításában a tanulók korábbi ismereteire,
az otthonról hozott nyelvváltozatr a építjük az anyanyelvi nevel és menetét. Ez természetesen
nem a szabályok tanítását jelent i, hanem a nyelv eszközi haszná latának fejlesztését.
2. A taneszközök funkcionális szemléletűek mind a nyelvtani, mi nd a ráépülő helyesírási
egységben. A tudatos, helyes ny elvhasználat fejlesztése a cél, s nem a nyelvtani fogalmak

213memorizálása/memorizáltatása. A leckék végén az adott tanóra le gfontosabb ismereteit a
szakmai szerkesztő foglalta össze (a bagoly képe mellett). Ez a szintetizálásnak fontos
eszköze. Nagyon fontosnak tartj uk, hogy ezeket ne memorizáltass uk, „bemagoltassuk” a
diákokkal, hanem lehetőség szerint ezeket ők maguk önállóan tud ják megfogalmazni. A
tömör megfogalmazásokban ugyanakkor törekedtünk a szakszerűségr e. Pedagógiai
követelmény az is, hogy csak olyan ismeretet taníthatunk meg eb ben az osztályban, amelyet a
későbbi osztályokban nem kell felü lírni, megváltoztatni.
3. A nyelvtankönyv − ha elemi szinten is, de mindenképpen − tük rözi a nyelvhasználatot
jellemző variabilitást: a terü leti, a társadalmi csoportok szer inti, az egyéni és az időbeli
változatosságot. Ehhez az indukciós szövegeket, lexikai elemeke t nemcsak a köznyelvből
merítjük, hanem a tájnyelvből, a társadalmi és szakmai nyelvvál tozatokból (pl. az elsős és
másodikos tantárgyak szókincséből). 4. A taneszközök alapfeladata a kommunikatív kompetencia fejles ztése. Egymástól
elválaszthatatlan több összetev ő közül leglényegesebbnek tartju k a nyelvi pragmatikai,
valamint a para- és extranyelvi pragmatikai kompetencia tudatos ítását. A kommunikáció
akkor teljes, ha a megnyilatkozás oknak nemcsak a nyelvi jelenté sét értjük meg, hanem az
adott helyzetbeli je lentését is: kikövetkezt etjük a beszélői je lentést.
5. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a taneszközök bemutassák és gyakoroltassák a
legjellemzőbb nyelvhasználati sz íntereknek, szituációknak (csal ádi, iskolai, baráti, ünnepi
stb.) megfelelő helyes nyelvi viselkedési formákat. 6. Lényeges, hogy a tanulónak a különböző kompetenciák fejleszt ése közben minél többször
legyen sikerélménye. A diák lehetőség szerint önállóan fedezze föl anyanyelvünk,
nyelvhasználatunk sajátosságait. Ehhez elengedhetetlen a kooper atív technikák alkalmazása a
nyelvtan és a helyesírás tanítása területén. (Ehhez persze a ta nítónak is sokkal több
erőfeszítésre van szüksége, de t apasztalatból állítjuk: megéri. )
7. A különböző műveltségi területek integrálására törekedtünk a taneszközök feladataiban,
amellett, hogy ezek az írással és az olvasással nagyon szorosan , nemcsak a tanmenet szintjén,
hanem az elsajátítandó tudáselemek szintjén is integrálva lette k. A gyakorlatokban helyet
kaptak a matematika, a környezetismeret, az ének-zene, informat ika stb. területeknek is,
ezeket koncentráltuk a tankönyv tananyaga jellegének megfelelőe n.
8. A nonverbális kommunikációs kompetencia fejlesztését is igen lényegesnek tartjuk,
melynek alapja az elemi szemiotikai ismeretek (pl. a testbeszéd ) gyakorlati elsajátíttatása.
9. A KOMP programban figyelembe vesszük a gyermekek eltérő nyel vhasználatát (pl.
nyelvjárási sajátosságokat), vern akuláris nyelvét (= elsődleges anyanyelvét), s c sak erre építve
és nem helyette fejleszthe tjük a nyelvhasználatukat.
10. A nyelvi kreativitást talán l egjobban a nyelvi játékokkal l ehet fejleszteni. Általános
tapasztalatunk, hogy az oktatás minden szintjén sikeresebb a ny elvészeti ismeretek
elsajátítása, ha humoros példá kat, feladatokat adunk, ebben a k orosztályban pedig különösen.

214Fejlesztendő képességek

A tanterv a kommunikáció körébe sok területet utal, ezek több n agy csoportot alkotnak:
a) általános kommunikációs ismeretek, beszédviselkedés: közlési formák (kérdés-felelet,
megértés-közlés stb.), páros és csoportos beszélgetés;
b) szóbeli kommunikáció, azaz beszédművelés (beszédtechnika vag y kiejtés, felolvasás,
memoriter, vagyis vers- és prózamondás; szóbeli szövegalkotás, azaz a beszéd és a
beszédértés fejlesztése; c) írásbeli kommunikáció: írást echnika (normakövető írás), rövi d írásbeli szövegalkotás
(mondatkiegészítés és fogalmazás).
A beszédviselkedés fejlesztése

Ezt a tankönyvben gazdag gyakorlatre ndszer biztosítja, csak néh ány típust sorolunk fel:
– bemutatkozás, a család bemutatása; – szubjektív vonatkozások elmesélése (saját élmények elmeséltet ése: Kivel szoktál
otthon játszani?; Szoktál-e otthon segíteni? );
– beleképzelés a szereplők helyzetébe ( Mondd el helyette, mit gondolt! ); – gesztusok
megfigyelése az eseményképeken;
– az érzelmek kifejezése nem verbális jelekkel; – a mozdulatok bemutatása,
cselekvéssorok eljátszása; stb.
A páros és a csoportos beszélgetés fejlesztése

Erre számos feladattípus szo lgál, csak néhányat említünk meg kö zülük:
– bemutatkozás; – személyek bemutatása megadott szavak segítségével; – a köszönés szabályai; – a megszólítás szabályai; – a kérés szabályai (pl. hogya n kell elkérni egy ceruzát);
– a tanácsadás (pl. hogyan kell gondozni a kedvenc állatot);
– a párbeszédek eljátszása, szi tuációs helyzetek dramatizálása;
– a játékok eljátszása ( Játszd el társaiddal! );
– cselekvések csopor tos eljátszása;
– bábozás.
A beszédtechnika (a kiejtés és a helyesejtés) fejlesztése

Helyesejtésen a köznyelvi normát követő beszédet értjük. A norm át jobb esetben közvetíti a
rádió, a televízió és a színpadi beszéd. A helyesejtés fejleszt ésére azért van szükség, mert a
kisgyerek kiejtése nem tökéletes, nem is lehet az, elsősorban a z életkora miatt. Ezenkívül
negatív hatások is érik: nem beszélnek helyesen a környezetében , és sajnos a médiumok, pl. a
rádió, televízió sem közvetítik mindig a követendő mintát. A ta nítónak nehéz ellensúlyoznia a
rengeteg negatív hatást, de töreke dnie kell a mintaszerű, beszé dre, leginkább saját példájával
tud nevelni. A helyesejtésnek m eghatározó szerepe van továbbá az auditív funkciók
fejlődésének , növeli a fonématudatosságot , ezáltal a megértést (a szövegértést), és
természetesen komoly hatással van a helyesírásra is. A nyelvjár ási ejtés nem hiba!

215Ellenkezőleg: megőrzendő régiség, nyelvi kultúránk része, ápola ndó kincs! Nem szabad
szégyellnünk a tájnyelvi ejtést , inkább büszkének kell lennünk rá. A nyelvjárásban beszélő
emberek valójában kétnyelvűek: e lsajátítják a köznyelvi kiejtés t, vagy inkább e gy ahhoz közel
álló változatot, a regionális köznyelvet, s azt használják az i skolában és a munkahelyen.
Otthon, a családban és a rokonságban pedig a nyelvjárást beszél ik. A tanító is így beszél, ha a
környékről származik. Ha nem, akkor legyen a gyerekekkel türelm es: az artikulációs bázist
nem lehet az egyik napról a másikra átállítani. A gyerekek nem tudnak egyik napról a másikra
leszokni a tájnyelvi ejtésről. F ontos tudatosítani a gyerekekke l, hogy szüleik, nagyszüleik
beszéde is szép, csak más: a paraszti kultúra egyik ékköve, any anyelvünk csodálatos,
hagyományőrző kincse. Arra viszont ügyelni kell, hogy ha a hely esírásban a kiejtés elvét
tanítjuk, akkor a köznyelvi kiejtéshez kell igazodni, s ilyenko r a tanulók fonémahallása sem
biztos, hogy megfelelő. A Dunántúlon igyekezni kell a víz, t űz, út alakokat ejteni a viz,
tüz, ut helyett. Ezeket az eseteket tul ajdonképpen úgy kell tanítani, m int a hagyomány
elvét. Hasonlóan az egyes terüle teken, pl. a Hajdúságban általá nosan használt záródó
diftongusokhoz. A helyesejtés fejlesztésének két területét különböztetjük meg:
1. a helyes hangképzés kialakítása: nyugodt, laza légzés; lágy hangindítás; pontos
artikuláció;
2. a szövegfonetikai eszközök (a szupraszegmentális eszközök) m egfelelő és hatásos
használatának a megtanítása. A helyesejtés fejlesztésének módja:
1. a helyesejtést szolgáló mechanikus gyakorlatok;
2. szövegek: az élőbeszé d és rövid történetek.
Programunk elsősorban a szövegeken keresztül történő helyesejté sre helyezi a hangsúlyt
szemben a mechanikus gyakorlatokkal. A légzés tanításakor arra ügyeljünk, hogy ne legyenek a gyereke k görcsben, ne feszítsék meg
nyakizmaikat, s ne kiabáljanak. A légzéstechnika fejlesztésének a lényege: a belégzési idő
csökkentése, majd a kilégzési idő növelése. Míg első osztályban a különbség még kicsi: 2–3
másodpercnyi belégzési és 4–5 másodpercnyi kilégzési idő. Az ut óbbit másodikban 7–8
másodpercre lehet növelni, természetesen mindez az adott körülm ényektől függ. A légzés
tanítása kapcsolatban van a szüne ttartás tanításával, mindez pe dig az értelmező-értelmes
szövegmondással. A pontos artikuláció kritériuma a megfelelő szájnyitás: ha az á hang képzésekor megfelelően
nyitva van a száj, akkor jó a többi hang képzése is. A tanító m indig ügyeljen a helyes
időtartamra. A rosszul olvasó-beszélő gyerek nem ejt hosszú han gokat, és nem is hallja meg
őket. Éppen ezért a nyelvtani anyagban nagyon sokat foglalkozun k a hangok időtartamával.
Másik probléma a zöngés és a zöngétlen hangok rossz képzése: fe ltűnően sok gyerek képtelen
megkülönböztetni őket. A mássalha ngzók képzésekor a túlságosan előre csúszott hangokat –
kissé pösze susogók és sziszegők – hátul képzett magánhangzók t ársaságában javíthatjuk: sás,
szász, sas, szabad stb.
A második osztály igazi beszédm űvelési feladata a szólamhangsúl y kialakítása.
Tulajdonképpen szólamokban beszélünk, s az olvasást közelítjük az élőbeszéd tagolásához. A

216hangsúlytól hangsúlyig terjedő beszédegységet nevezzük szólamna k; ez lehet egyetlen szó,
lehet egy szószerkezet (szintagma), de lehet egy egész mondat i s. (Ezért indokolt a szólam
szakszó használata, mert nem azonos egyik felsorolt egységgel s em.) A szólamhatárokhoz
igazodik a szünettartás is. A különösképpen kiemelkedő szólam hangsúlyt mondathangsúlynak ne vezzük. Ez azonban
csak a nyomatékos mondatban szerepel, a nyomatéktalan mondatban nem. Vannak a
hangsúlyozásnak megfogható, az é rtelmezéstől független szabálya i is. A felsorolás tagjai
például egyforma hangsúlyt kapnak. A jelző nem mindig hangsúlyo s, csak akkor, ha
szembeállítás elemeként szerepel. A szabály a következő: a megk ülönböztető jelző
hangsúlyos ( másodikos tanuló), a díszítő je lző hangsúlytalan (kanyargó Tiszánál). Mindig
hangsúlyos a kérdő névmás ( Ki mondta?; Hol voltál?), jellegüknél fogva hangsúlytalanok a
kötőszók, a névelő és a névutó. A határjegy vagy junktúra a szóha tár helyes használatát jelenti , például nem szabad a szavakat
így ejteni: az acskó, piro salma . Ezek második osztályban még meglévő problémák, javítsuk
következetesen.
A szünet szerepe nagyon fontos. Az értelmes beszéd és olvasás ö sszefügg a szünettartással,
tehát a szólamolvasással, s ehhez alkalmazkodik a légvétel. Az utóbbi években hihetetlenül
felgyorsult a beszéd tempója, és vizsgálati adatokkal mutatták ki, hogy sem a kisgyerekek,
sem az öregek nem értik például a televízióban, rádióban elhang zó szövegeket. Éppen ezért
fontos a tanító mintaadó beszéde. A kisgyerek beszéde se legyen hadaró, gyors. Erről
szoktassuk le őket! Kiváló eszköze a beszédtempó lassításának a suttogó beszéd és a szájról
olvastatás.
A szóbeli szövegalkotás fejlesztése

A szókincs fejlesztése változatos módon és rendszeresen történi k. A tankönyvben minden
órához egy kiinduló eseménykép ta rtozik, amely lehetőséget nyúj t a gyerekek beszéltetésére.
Itt törekednünk kell arra, hogy ne csak puszta képleírást fogal mazzanak meg, hanem élő
történetmondás kapcsolódjon az óra bevezető részéhez. Természet esen kapcsolódnak hozzá
irányított tanítói kérdése k, de ettől el lehet térni.
A szómagyarázatok legegyszerűbb és gyerekhez legközelebb álló m ódja a szemléltetés. Ez
kétféleképpen történhet: a valósá gos tárggyal, ábrával vagy mod ellel, valamint mozgásos
bemutatással. Egyszerű módja a szómagyarázatnak a mondatba hely ezés. A legegyszerűbb
mondatalkotási feladat a kérdésekre való válaszadás. A válasz m egfogalmazásakor egy-egy
szóban vagy teljes mondattal élhetünk. Nyelvi és pedagógiai bab ona az, hogy csak teljes,
kerek mondattal válaszolhatunk, mert ez ellentmond az élőbeszéd természetességének. A
mondatalkotáskor egyrészt a mond atot szerkesztetjük, másrészt a memóriát fejlesztjük:
észben kell tartani a kigondolt mondatot! Itt figyeljünk a lass abban dolgozó gyerekekre, hogy
ne szakadjanak le. Ezt a tevékenységet csak szóban végezhetjük. Az írásban való rögzítésre
csak utána kerül sor, ehhez szükséges a memória.
Az írásbeli szövegalkotás előkészítése

A fogalmazás tanítása 3. osztál yban válik önálló részterületté, a 2. osztályban előkészítése,
alapozása folyik. A közvetett e lőkészítéshez olyan tevékenysége k tartoznak, melyek nemcsak
a fogalmazáshoz kapcsolódnak, hanem a többi tárgyhoz is.

217
Ide tartozik egyrészt a gyerekek ismeretanyagának, tárgyi tudás ának a gyarapítása, másrészt
pedig a különféle készségfejlesztések:
a) az íráskészség; b) a nyelvi-nyelvhasználati készségek; c) az együttműködési készségek és a d) verbális gondolkodás készségei.
Az íráskészség fejlesztését az í rásfüzet biztosítja elsősorban, témája a kapcsolások gyakorlása,
valamint a lendületes írás fejlesztése. De természetesen a nyel vtanórán is társulnak ehhez
feladatok, illetve az Írás munkafüzet 2. nagyban épít a nyelvtanórán megtanított nyelvi-
helyesírási jelenségekre. A nyelvtan taneszközökben is lehetősé g van szavak, szókapcsolatok
és rövid mondatok leírására, de természetesen szükség van egy h agyományos másodikos
vonalazású füzetre is, amelyben az eszközhasználatú írás fejles ztését végezhetjük. Nagyon
fontosnak tartottuk a rendszeres másoltatást is: ez nemcsak a l endületes írás, a szépen fejlődő
írástechnikát szolgálja, hanem a helyesírás rögzítését is.

A nyelvi és nyelvhasználati készségek sorában az első helyen a helyesírás áll. Második
osztályban állandóan gyakoroltatjuk a szavak pontos leírását, a z időtartamot, az ly és a j írását,
valamint a másképp ejtjük – másképp írjuk eseteket tapssal, szótagoltatással.
Az együttműködési készség nemcsak az anyanyelvi területhez, han em a játékhoz, a sporthoz,
az iskolán kívüli és az iskolai beszélgetésekhez stb. is kapcso lódik. A gyerekeknek
tapasztalatokat kell szerezniük a kommunikációs szerepek váltog atásában, a kommunikációs
partner iránti figyelmesség kife jezésében. Csak így készíthetjü k föl a fogalmazásra. Egy
fogalmazás írása is kommunikációs szituáció: a fogalmazás írójá nak el kell képzelnie a
partnert, azt a személyt, aki majd a fogalmazást elolvassa, s e l kell képzelnie, hogy vajon a
partner megérti-e, amit ír, és úgy érti-e, ahogyan a fogalmazás írója szeretné. A tankönyv
gondoskodik a helyesírás rendszeres és módszeres fejlesztéséről , megfelelő mértékben
tartalmaz helyesírási gyakorlatokat. A szóhasználat, a szójelen tés kérdéseivel nyelvtankönyv
főképp szituációkba helyezve, képek kel foglalkozik. A jelentést an nagyon nehéz a másodikos
kisgyereknek, éppen ezért szükség ek a rengeteg képes ábrázolás, valamint az, hogy a jelentés
kérdéseit szituációban értelmezze. Fogalmazási ujjgyakorlatok: képolvasás, mondatok alkotása, össz efűzése, hiányos mondatok
kiegészítése, kérdésekre válaszad ás, történetalkotás képsor seg ítségével, egy megkezdett
történet folytatása, párbeszéd alkotása és leírása, összekevert mondatok helyes sorrendbe
állítása, szinonimák behelyezése mondatokba (ami legalább olyan fontos, mint a szinonimák
gyűjtése). A fogalmazás-tanítást kiválóan elősegítő ujjgyakorla t – az emlékezetből írás.

Nyelvtan és helyesírás

A nyelv gondolatokat kifejező jelek bonyolult rendszere, a vele foglalkozó tudomány a
nyelvtudomány. A nyelvtudomány egyik része a nyelvtan vagy gram matika. A nyelvtan a
nyelv szerkezetének a leírása, szabályokba foglalása, tulajdonk éppen nyelvi szerkesztéstan.
Az iskolai tanítás célja elsősor ban a nyelvhasználat fejlesztés e.
A nyelvtan tanításának célja, hogy:

2181. megmagyarázza, egyre tudato sabbá tegye az ösztönös nyelvhasz nálatot;
2. megalapozza a helyesírás tanítását; 3. megalapozza az idegen nyelvek tanítását; 4. fejlessze a logikus és a logikai gondolkodást, s általuk meg alapozza a többi tantárgy
tanítását is. Mára közhelyszámba megy az anyanyelvi és a matematikai kompeten ciák szoros
összefüggése. A tananyag tartalmát két elv szabályozza: a) a tu dományosság elve
(összhangban kell lennie a tudomány megállapításaival, egyszerű sítenünk kell, de nem
taníthatunk meg olyanokat, amelyek tudományos szempontból hamis a k ) é s a b ) o k t a t á s
rendszerességének és érthetőségé nek az elve (világosan építsük fel a tananyagot, és érthetően
közvetítsük). Alsó tagozaton egyszerűsítve taní tjuk a hangkapcsolatok írását, mivel a magán- és a
mássalhangzótörvények tanítása a felső tagozat anyaga. A helyes írás szóelemzési elvét a
szótagolással taníthatjuk, illetve a szótő és a toldalék megker esésével. A gyerek számára
ismerős fogalmak az élőlény és az élettelen tárgy (környezetism eretből is hallott már ilyen
megkülönböztetésről, illetve ott is integrálta programunk nemcs ak ezeket a fogalmakat, de a
megszámolható tárgy és annak megszámlálhatatlan anyaga mint az idegen nyelvi
kompetencia fejlesztésének igen fontos elem), az ugyancsak megs zámlálhatatlan gondolati
fogalmakat pedig az olvasmányokból megismeri (a mesék is tele v annak velük).
A szófajok fogalmának az előkészít ését jelentéstani tartalmuk é s nem grammatikai
megjelenésük alapján végezzük (erre épül a KOMP 3. nyelvtan tan anyaga is), melynek során
az anyanyelvi kompetencia találkozik az idegen nyelvi kompetenc iával, így a más nyelvek
másféle grammatikai szerveződése az azonos funkció és jelentés révén jobban érthetővé válik
a gyerekek számára. A tananyag tartalmának felépítésében szakítottunk az eddigi hagyományokkal, mivel a
hangtani ismeretek tanítása 2. osztály elején nagyon absztrakt . A nyelvhasználat természetes
közegéből, a nagyobb egységből, a szövegekből, szituációs játékokból indul unk ki, majd
belőlük emeljük ki a kisebb nyelvi-nyelvhasználati elemet, tart almi és formai szempontból
megfigyeltetjük, végül pedig visszahelyezzük eredeti kontextusá ba, ahogy az a nagy nyelvi
evolúció során is történt.
A tananyag feldolgozásának elvi kérdései

A tankönyvben és a gyakorló munkafüzetben elsősorban a heuriszt ikus, felfedeztető tanítási
menetet követjük. A tanító ne mondja ki idő előtt a megállapítá sokat (természetesen végül ő
önti szabatos formába). Éppen e zért sok feladatot találunk a mu nkáltató tankönyvben.
Emellett a gyerekek még a külön f üzetben és a munkafüzetben is dolgoznak.
A színes mezőben lévő szabályok megtanulásra, de nem mechanikus bemagolásra valók.
Ügyeljünk arra, hogy mindig példáv al együtt kérjük a szabályt. A nyelvtantanítás lényege a
szabályszerűség felismertetése és a megfigyelések életkorhoz il leszkedő szakszerű
megfogalmazása. Ha a nyelvi-nyelvhasználati szabályszerűségeket nem sajátítja el a diák,
akkor anyanyelvi ismeretei soha nem fognak rendszert alkotni a fejében. A szabálytanítást így
értelmezzük, s ezzel kapcsolatos vitákat álproblémának tartjuk. A gyerek mindig úgy jöjjön ki
az óráról, hogy meg tudja fogalmazn i, mi történt a 45 perc alat t, és mit tanult anyanyelvéről.

219

A gondolkodás fejlesztése

Mondanunk sem kell, hogy a nyelvtan tanítása kiválóan alkalmas a gondolkodás fejlesztésére.

a) Az analógia mintakövetést jelent, a hasonlóság megállapításán alapul.
b) Az absztrakció és az általánosítás a fogalomkialakítás lényege. Jól csoportosított
példákat adnunk, a kiemelésekkel (aláhúzások, bekeretezések, sz ínek) ráirányítjuk a gyerekek
figyelmét a megvizsgálandó nyelvtani, nyelvhasználati anyagra.
c) A nem-faj viszonyok az alá- és a fölérendeltségi vis zonyokat jelentik, a nem-faj-fa jta
hierarchikus viszonyt. Az alá-, fölé- mellérendeltségi viszonyo k logikáján alapul a szavak
jelentésének a meghatározása.
d) A rész-egész viszonyok környezetünkben mindenütt megtalálhatók. Egy asztalt is
részekre bonthatunk, ezek az asztallap, a lábak; egy növényt is részekre bonthatunk, ezek pl. a
virága, szára, levele, gyökere. Hasonlóképpen részeire bonthatu nk egy szóalakot is: tőre és
toldalékra, vagy egy összetett szót előtagra és utótagra.

A tanulási képességek fejlesztése

Az iskolába lépő gyermek – természetes kíváncsisága révén – szo mjazik a tudásra,
tanulásában motivált. Arra kell törekednünk, hogy a sikerélmény t folyamatosan tudjuk
biztosítani minden gyerek számár a, ez tartja fenn ugyanis továb bra is a motiváltságát. Ezt
csak megfelelő differenciálással és változatos, élményszerű fel adatokkal és gyakorlatokkal
tudjuk elérni. Ha az anyanyelvével nem foglalkozik szívesen a g yerek, s nem szerzi m eg a
szükséges nyelvinyelvhasználati alapokat, a későbbi tanulmányai során nem csak nyelvtanból
szerez hátrányt, hanem más tant árgyakból is. Az anyanyelvi kulc skompetencia ugyanis
elengedhetetlen a többi tantárgy tanulásához. A könyv és a munkafüzet motivációs rendszeréhez tartozik a sok, érdeklődést felkeltő játékos
feladat, rejtvény. A szabályokat azért szükséges megtanulni, me rt ezek nemcsak a nyelvtani
ismeretek szempontjából fontosak, hanem mintát szolgáltatnak az ismeretek szabatos
megfogalmazására is. Ebben a könyv és a munkafüzet is fokozatos ságra törekszik: eleinte
egy-két sort, később hosszabb szöveget is másoltatunk.
A kiemelt fejlesztési feladatok és a kulcskompetenciák megalapo zása

A kiemelt fejlesztési f eladatok köre a következő:

– információs és kommunikációs kultúra; – testi és lelki egészség; – tanulási képesség; – helyes ejtés; – beszédhallás; – szövegmondás; – szövegalkotás; – nyelvhelyesség;

220– önismeret;
– európai azonosságtudat; – egyetemes kultúra; – helyesejtés; – helyesírás; – szövegértés; – szövegalkotás; – nyelvhelyesség; – szókincsbővítés; – kézikönyvhasználat .
A kulcskompetenciá k a következőek:

a) kognitív kompetencia: szabálykövető magatartás, problémamego ldó képesség,
kritikai gondolkodás, komm unikációs képességek;
b) szociális kompetencia: együttműködési motívumok, szokások, k észségek;
c) személyes kompetencia: éntudat.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás

A célok és feladatok közé tartozik a nyelvi tudatosság erősítés e, a szövegalkotó készség
fejlesztése, a mondat- és szövegalkotási készség fejlesztése, a mondatvégi írásjelek
használatának tudatosítása, a rokon értelmű és ellentétes jelen tésű szavak megismerése,
használatuk tudatosítása, a szóelemek megismerése, a magyar nye lvi ismeretek bővítése, az
egyszerű és az összetett szava k megkülönböztetése, a nyelvtani elemzési készség fejlesztése, a
nyelvi tudatosság erősítése, a nyelvtani fogalmak használatának tudatosítása, a helyesírási
szótár használatának a megalapozása, a kiejtés szerinti helyesí rás fontosabb szabályainak
megismerése, a szótagolás és az elválasztás szabályainak a megi smerése, tudatos
alkalmazásuk megalapozása, a hangos olvasás fejlesztése, a kiej téstől eltérő betűkapcsolatok
helyes olvasása és helyesírásuk tudatosítása, a szóelemzés alka lmazása a kiejtéstől eltérő
helyesírású szavak lejegyzésében, a helyesírási készség fejlesz tése, a j hang kétféle
jelölésének a megismerése, a kijelentő és a kérdő mondat megism erése, megkülönböztetésük
a mondat jelentése alapján.
A nyelvtan tanneszközök tartalma

– Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekk el és kortársakkal való
érintkezésben;
– A megszólítás; – A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem ve rbális eszközöknek a
beszédhelyzethez alkalmazkodó használata;
– A mondatok jelentése; – A mondatvégi írásjelek használata; – A szavak jelentése a mondatokban; – A rokon értelmű szavak; – Az ellentétes jelentésű szavak; – Az azonos alakú szavak; – Az egyszerű és az összetett szó; – A szóelemek: a szótő és a toldalék; – A magyar ábécé;

221– A betűrend;
– A betűrendbe sorolás szabályai; – A magánhangzók;
– A magánhangzók helyesírása a szavakban és a szavak végén ( o
–ó, ö–ő, i– í, u– ú,
ü–ű);
– Az elválasztás;
– A szótagolás;
– Az összetett szavak elválasztása;
– A mássalhangzók időtartama; – A mássalhangzók helyesírása a szavakban (rövid és hosszú máss alhangzók);
– A kiejtéstől eltérő helyesírás ú betűkapcsolato k helyes olvasá sa és helyes írásmóduk
tudatosítása (-tj, -tyj, -dj, -gyj, -nj, -ny j, -lj, -llj, -tsz, -dsz, -gysz, -tsz, -dsz, -gysz, -ts, -ds, -gys, –
dt);
– A mássalhangzó-rövidülés a kiejtésben;
– A j hang kétféle jelölése;
– A kijelentő és a kérdő mondat

Nyelvtani fogalmak:

− hang, betű;
− egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű betű;
− magánhangzó, mássalhangzó;
− ábécé;
− a betűrendbe sorolás szabályai;
− helyesírási szótár, szabályzat;
− rövid magánhangzó, hosszú magánhangzó;
− rövid mássalhangzó, hosszú mássalhangzó;
− elválasztás, szótag, szóelem;
− szótő, toldalék;
− egyszerű szó, összetett szó;
− előtag, utótag;
− (tapasztalati úton való megisme réssel) a szavak jelentése;
− ellentétes jelentésű, rokon értelmű, azonos alakú szó;
− másképp ejtjük – másképp írjuk;
− kijelentő mondat, kérdő mondat;
− közmondás, szólás.

Tanulói tevékenységek

– Mondat- és szövegalkotás; – Szó- és mondatkiegészítés; – Szó és mondat egyeztetése; – Szó és kép egyeztetése; – Szó- és mondatátalakítás; – Szóalakok csoportosítása, a tan ult helyesírási jelenségek fel ismerése és megnevezése;
– Csoportosítás; – Hibakeresés és -javítás; – Ábécéhasználat; – Szótagolás; – Másolás;

222– Szógyűjtés;
– Szóalakelemzés; – Helyesírási elemzés; – Analógiás sorok folytatása; – Gyűjtőmunka; – Szóalak-kiegészítés; – Emlékezetből való írás; – Írás tollbamondással; – A helyes forma kiválasztása; – Ismerkedés a helyesírási szótárral; – Szótárhasználat.

A nyelvtankönyv minden oldalpárja á ltalában egy leckényi tanany agot tartalmaz, ettől csak
kivételes esetben tértünk el (l. szerkesztői utószó).
Minden lecke a bal oldalon egy nagy nyitóképpel indul (l. még b ővebben: szerkesztői utószó).
A képhez tartozó tanítói kérdéseket rendszerint a kép bal sarká ban fogalmaztuk meg.
Természetesen ezek a kérdések tovább bővíthetők. A tankönyvben használatos feladatjeleket
a margón, az egyes feladatoknak meg felelően találhatják meg a d iákok.

Feladatjelek (piktogramok):

Ettől függetlenül a feladathoz k apcsolódó kérdéseket és utasítá sokat pontosan el kell olvasni,
és értelmezni kell. A tankönyv végén megtalálható a nyelvtani f ogalmak értelmezése, amely a
szakmai szerkesztő munkája. Ez a szókészlet azonban nem öleli f el a feldolgozandó teljes
szókincset, mivel a különböző eseményképekhez tartozó és neheze bb helyesírású szavak nem
feltétlenül szerepelnek benne. Emi att nem kerülhető el a helyes írási szótár használata.

223
A tananyag felépítése, tartalma, kompetenciafejlesztés, feladat bank

A nyelvtan taneszközök a gyermekek már meglévő anyanyelvi ismer eteire, kialakult
nyelvhasználatára építenek. A tankönyv játékos, beszédre készte tő képekből indul ki minden
egyes tanórán az idegen nyelv i tankönyvek jól bevált technikájá t követve, a nyelvtani
szabályszerűség felfedezését és megtanulását azonnal verbálisan kezelhető vizuális
szövegkörnyezetbe helyezve (bővebben l. szerkesztői utószó). En nek megfelelően
szakítottunk az eddigi hagyományokkal, hogy a 2. osztályos nyel vtananyag a hangtani
ismeretekkel kezdődjék. Helyette az evolúciós sorrendet követve , a nagyobb egységből, a
szövegekből, szituációs játékokból vezetjük le a legfontosabb n yelvi Készségfejlesztéseket.
A módszertani útmutató ezen része így épül fel:
− A tananyag tartalma;
− Készségfejlesztési cél;
− Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák;
− A tananyaghoz kapcsolódó ism eretanyag és ajánlások;
− Készségfejlesztés;
− A tanóra menete;
− A tanórához kapcsolódó feladatbank.

A nyelvi és nem nyelvi kommunikáció (1–4. óra)

A kommunikatív kompetencia minden összetevőjére nem térhetünk k i, de mindenképpen
szólni kell a para- és extranyelvi kompetenciáról és a para- és extranyelvi pragmatikai
kompetenciáról. A verbális rendszeren kívül nem verbális rendsz erek is megjelennek a
nyelvi kommunikációs folyamatban. A paranyelvi rendszerhez soro ljuk többek között a
testmozgást (kinezikus viselke dés: gesztusok, a fej, a végtagok mozdulatai, arckifejezések,
a szem viselkedése, testtartás stb.), a beszéddel kapcsolatban lévő nem verbális vokális
jelzéseket (hangtulajdonságok [h angkiadás tulajdonságai nevetés , sírás, sóhajtás;
hangmagasság]) és a kultúránként változó társalgási távolsággal foglalkozó proxemikát.
Extranyelvi elemek a következők: hangszín, a viselkedés különbö ző jellemzői (elpirulás,
öröm, bánat kifejezése stb.). Ez ek általában a beszélő intenció jától függetlenül jelennek
meg, de őt jellemzik. A nem verbális rendszerek a verbális rend szerekkel együtt fordulnak
elő. Funkciójuk a közlemény tartal mának módosítása, megerősítés e, helyesbítése. A para-
és extranyelvi pragmatikai kompetencia lényegében a para- és az extranyelvi rendszerek
helyes használatának a képességét jelenti.
Tanítási tartalmak és tevékenységformák:

− Udvarias magatartási szokások, nye lvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal
való érintkezésben;
− A megszólítás;
− A beszélgetőtárshoz igazodó udvari as nyelvhasználat, a nem verb ális
eszközöknek a beszédhelyzethez alkalmazkodó használata;
− Szituációs játékok a kulturált nyelv i viselkedés gyakorlására;
− Telefonálás, üzenetközvetítés.

2241. óra
A tananyag tartalma:
Így szólunk egymáshoz – tal álkozás az iskolakapuban
A köszönés, megszólítás, bemutat kozás nyelvi és nem nyelvi eszk özei (szituációs
gyakorlatok)
Készségfejlesztési cél:
nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalma zása; kommunikatív
kompetencia fejlesztése
Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák:
Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való
érintkezésben; A megszólítás; A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verb ális eszközöknek a
beszédhelyzethez alkalmazkodó használata; Szituációs játékok a kulturált nyelv i viselkedés gyakorlására;
Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése , gyakorlása
élethelyzetekben; Kapcsolatfelvétel családta gokkal és ismerős felnőttekkel;
Részvétel a mindennapi élet kü lönböző helyzeteit felidéző szere pjátékokban;
Improvizációs játékok tanári irán yítással, többféle kommunikáci ós helyzetben;
Népi mondókák, légző gyakor latok: mondókák utánmondása.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretanyag

A kapcsolatfelvétel nyelvi formái a köszönés, az üdvözlés, a me gszólítás, a bemutatkozás
és a bemutatás. A társas kapcsolatok elemi követelményeit az ud variassági szabályok
határozzák meg, amelyeket ugyanúgy meg kell tanulnunk, mint az olvasást, írást,
számolást. A kapcsolat folytatásához figyelnünk kell a másikra, türelmesen, udvariasan
kell együttműködnünk, a kölcsönös tiszteletet meg kell adnunk.

A köszönés szabályai

1. Köszönéskor nézz mindig annak a szemébe, akinek köszönsz! 2. Mindig a fiatalabb köszön előre a z idősebbeknek (ha szembeta lálkoznak – a szerk. ).
3. A férfiak köszönnek előre a nőkn ek (ha szembetalálkoznak – a szerk. ).
4. A köszönés legyen jól hallh ató, érthető, ne hadarjunk, ne cs ak mormolásnak hasson!
5. Ha távolról kell köszönni valak inek, akkor a gesztust, tagle jtést kell fölerősíteni, nem
a hangerőt. Még a barátnak sem illik messziről odakiáltani, kül önösen akkor nem, ha
társaságban van.
6. Mindig az érkező(k) köszön(nek) annak vagy azoknak, akik azo n a területen vagy
abban a helyiségben tartózkodnak. Ilyenkor az életkor, illetve a nemi hovatartozás nem
számít. [Ezt a pontot én szúrtam be, mert sokan ezt a szabályt – amely jóval ősibb, mint a
fenti 5, hiszen ezzel a másiknak az általa elfoglalt vagy uralt területét, helyét, körét, tulajdonát
stb. tiszteljük meg, gondoljunk csa k a tanóra kezdetére, amikor a pedagógus köszön először,
mivel ő lép később a terembe, illetve jelezzük, hogy nem ártó s zándékkal közeledünk – nem
ismerik, és feleslegesen megsértődnek. – a szerk.]

225A köszönésnek nagyon sok nyelvi kifejezésmódja van. Hagyományos an a napszaknak
megfelelő köszönési formákat alkalmazzuk: Jó reggelt kívánok!; Jó napot kívánok!; Jó
estét kívánok! Elköszönéskor: Viszontlátásra!; Viszlát!; Isten áldjon!; Isten áldja! stb.
Elfogadott – különösen a nőket illetően – a Kezét csókolom!; Csókolom a kezeit!
köszönési forma. Kisgyermekek sokszor köszönnek felnőtteknek en nek lerövidített
formájával: Csókolom! De később már felsőbb osztályoktól nem illő így köszönni a
felnőtteknek. Udvariasabb lesz a köszönés, ha hozzátesszük a me gszólítást is: Jó reggelt
kívánok, tanár bácsi! Kezét csókolom, tanító néni!.

Az iskolatársak leggyakrabban a szervusz, szervusztok, szia, sziasztok szavakkal köszöntik
egymást. Mindegyik udvarias, kö zelebbi és távolabbi barátnak, i smerősnek egyaránt
mondható. A szervusz latin eredetű szó, jelentése ’szolga’. Az eredeti köszönés ez v olt: servus
humillimus domini , vagyis ’alázatos szolgája az úrnak’. Ennek emlékét őrzi a rég ies
Alá(zatos) szolgája!
Más nyelvekből is átvettünk köszönéseket: az olasz filmek,
slágerszövegek hatására honosodott meg nyelvünkben a csaó (ciao) , angol-amerikai
eredetű a helló (hello) .

A diák- és ifjúsági nyelv rendkívül gazdag, változatos és talál ékony. A Diáksóder –
Hogyan beszél a mai ifjúság? című könyv a következő köszönéseket sorolja föl: báj,
bájbáj, csá, csákó, csaó, csaresz, cserlesz a bongó, csocsi, cs ocsó, csókacsalád, csóközön,
cső, csősztök, csőszi, csövi, csucsu, csuváj, csüsz, háj, hali, helló, heló, pusu, pussz, szasz,
szia, szió(ka), szisz, szivacs. Régen az egyes foglalkozásokhoz különféle köszönés társult.
Ma már csak a bányászok őrzik a Jó szerencsét! üdvözlést. A köszönésből a vallási
hovatartozás is megállapítható. A római katolikusok így köszönn ek: Dicsértessék a Jézus
Krisztus! Áldás, békesség! – mondják a reformátusok, Erős vár a mi Istenünk! – halljuk
az evangélikusoknál, Egy az Isten! – üdvözlik egymást az unitáriusok. Vidéken – ha az
emberek találkoznak egymással – gyakran előfordul, hogy valamil yen kérdéssel,
felkiáltással teremtenek kapcsolatot: Hogy vagy? Hazafelé? De régen nem láttalak!
Ezeket köszönéspótlóknak nevezzük.

A megszólítás
A köszönéseket gyakran kiegészítjük megszólítással. A köszönés is udvariasabbá válik, ha
a megszólítással személyesebbé t esszük. A megszólítások használ ata akkor szükséges, ha
a beszélgető partnerünket nem szólíthatjuk közvetlenül a keresz tnevén. Vezetéknevet
önmagában használni udvariatlanság.

Formái

A megszólítás lehet hivatalos vagy személyes. Szólíthatunk vala kit a nevén: János bácsi!,
Kati néni! . Használhatunk köznévi alakot is a megszólításra. Utalhatunk a foglalkozására:
Tanárnő! Ügyvéd úr!; vagy nemére, korára, illetve a közöttünk lévő viszonyra: Hölgyem!,
Gyerekek!, Kolléga!. A családon belül bizalmas megszólításokat használunk: Mamcsi!,
Mamó!, Macika!, Tatus! Idegeneket megszólítva használhatjuk az Uram!, Asszonyom!
fordulatokat. A megszólítás kezdődhet udvarias melléknévvel vag y melléknévi igenévvel
is: Kedves…!, Drága…!, Egyetlen…!, Ti sztelt…!, Igen/Mélyen Tisztelt …! stb.

226A tegezésre általános udvariassági szabályok vonatkoznak. Tegez ést csak az idősebbek, a
tekintélyesebbek kezdeményezhetik az azonos neműek között. Férf i és nő kapcsolatában
azonban csak a nő kezdeményezheti. A felajánlott tegezést nem v iszonozni rendkívül
sértő. Bármilyen alkalomkor jött is létre a tegeződés, az a kés őbbiekben már kötelező. A
gyerekek egymás között tegeződnek, és a fiatalok átlépve a feln őttkor küszöbét, továbbra
is megtartják ezt a szokást még ismeretlenül is. Nem elítélendő ez a kulturált tegeződés.
De ha szolgálatban lévő pincér vagy bolti eladó letegezi ismere tlen vendégét, durva sértést
követ el. Ha nem tegezünk valakit, még el kell döntenünk, hogy magázzuk, önözzük vagy
tetszikezzük. Az első kettő csak a megszólításban tesz különbsé get, a tetszik viszont az
egész mondatfűzést befolyásolja akkor, ha kérünk, kérdezünk: Hová tetszik menni, Kati
néni?; János bácsi, valamit el tetszett ejteni!

Gyakran kerülünk olyan helyzetbe, hogy felvilágosításra van szü kségünk. Ez előfordulhat
az utcán, ha nem találunk valamilyen épületet, teret, pályaudva rt; esetleg üzletben, ha nem
találjuk a terméket a polcon, vagy egy könyvtárban, ha a keresé shez a könyvtáros
segítségét szeretnénk kérni. Ilyenkor a megszólítás után udvari asan fogalmazzuk meg
kérdésünket, kérésünket. A követk ező udvariassági fordulatokat használhatjuk:
„Legyen
szíves…; Tessék szíves lenni…; vagy Meg teszik tudni mondani…?; Meg tudná
mondani…?; Bocsánatot kérek a zavarásért!; Azt szeretném kérd ezni (kérni)…; Ide tudná
adni…? stb.
Felszólító mondattal is k ifejezhetünk kérést:

− udvarias parancs (tkp. kérés, ezé rt ingadozik a mondatzáró felk iáltójel
használata, s keveredik a kiejentő mondatot záró ponttal – a szerk. ): Légy
szíves, adj egy tollat! ; esetleg az udvarias formula elhagyásával, de kérő,
kedves intonációval: Na…, Adj egy tollat!
− határozott parancs: Adjál egy tollat!;
− kemény, határozott parancs: Add ide a tollat! vagy Adj egy tollat! ;
− tiltó formájú kérés, parancs: Ne adj neki tollat! vagy Ne add neki oda a tollat!

Ha módunk van rá, segítenünk kötelesség. A segítséget illik meg köszönni néhány szóval:
Köszönöm! Köszönöm, édesapám! Jólesett, hogy gondoltál rám.

Készségfejlesztés:
− a felnőttek és gyermekek kösz önési szokásainak megkülönböztetés e,
bemutatása, különböző korosztályhoz kötése;
− a köszönéseket kísérő mozdulat ok megbeszélése, szituációban val ó eljátszása;
− a megbeszéltek rögzítése képek összekötésével;
− saját tapasztalatok megbeszélése pármunkában;
− a köszönésformák napszakhoz és nye lvhasználóhoz kötése, összekö tésük
szókártyákon és képeken;
− a kapcsolatfelvétel és -zárás köszönésformái elkülönítése színe s karikázással;
− a nyelvhasználó és a bemu tatkozás azonosítása;
− a korábban már a nagy képen szereplők felismerése – megfigyelők épesség
fejlesztése;
− névadás, az életkornak megfele lő megszólítások gyakorlása párba n;

227− népi felelgetős játékok (mondóka) – szövegszerűség megfigyeltet ése:
− köszönéspótlók a népi nyelvhasználatban;
− a beszédbeli mondatok elkülönítése;
− a beszélő szándékának megfigye ltetése – írásjelek a mondat végé n;
− a felelgetős játék tartalmi elemeinek megfigyeltetése – helyes sorrend
megállapítása;
− szerepjáték (megfelelő szereplőválogatás, szereplőcsere lehetős ége,
szerepjátszás megfigyelése, értékelése).

A tanóra menete

Spontán beszélgetés a kiinduló ké pről, szükség esetén irányítot t kérdésekkel:

Mit látsz a képen? M ondd el! Hány felnőtt és hány gyerek szerep el a képen? Számold meg!
Válaszd ki a kép egyik szereplőjét! Mutasd be az általad válasz tott szereplő kézmozdulatát! A
párod találja ki, hogy melyik sze replő mozdulatát utánoztad!
Mikor, milyen helyzetekben hasz náljuk a bemutatott mozdulatokat ? Beszéljétek meg!

A kiinduló nagy képhez (beszédképhez – a szerk. ) tartozó, a mozdulatokat fókuszba állító
tanítói kérdések mellett szükség es azt is tisztázni, hogy a kép e n l á t h a t ó s z e r e p l ő k k i n e k
köszönnek, kik lehetnek egymásnak köszönő párjai. Ha egy-egy sz ereplőhöz több köszönési
forma tartozik, akkor melyik köszö nési formával kinek köszönhet .
1. feladat: a köszönés mozdulatait emeli ki, és köti a különböző korosztál yhoz. Vannak
közöttük olyanok, amelyek a felnő ttekhez és a gyerekekhez is kö thető: mindkét oszlop
középső képe, az intés, integetés. Vannak olyanok, amelyek csak a felnőttekhez: kézfogás,
kézcsók, kalapemelés; van olyan, amely csak a gyerekekhez: ököl érintés.
2. feladat: a nagy képen található köszönési formákat rendszerezi, elsősor ban szóbeli
megoldással, de lehetőség van ezeket a rendszerezett köszönési formákat akár a füzetbe le is
másoltatni. 3. feladat: elsősorban a saját tapasztalat megfogalmazására ad lehetőséget. Kiderülhet, hogy a
mai gyerekek hogyan köszönnek szüleiknek, nagyszüleiknek. A kös zönési formákban is
megmutatkozik a generációk közöt ti közvetleneb b kapcsolat.
4. feladat: napszakhoz köthető kös zönési formák elkülön ítése az általános köszönésektől.
Napszakhoz köthetők: Jó reggelt!, Jó napot kívánok!, Jó estét!, Jó éjszakát!, Aludj jól!, Szép
álmokat!
Napszakhoz nem köthetők: Szia!, Sziasztok!, Szervusz!, Csaó!, Viszlát!, Kezét csókolom!,
Pápá!, Isten áldja!, Viszontlá tásra!, Csókolom!, Heló!
5. feladat: Az előző köszönési formák csoportosítása új szempont szerint: találkozáskor vagy
búcsúzáskor használt formák, illetve mindkettőnél használtak: Találkozáskor használt (kékkel karikázandók): Jó r eggelt!, Jó n apot kívánok!
Búcsúzáskor használt (pirossal karikázandók): Viszlát!, Viszont látásra!, Pápá!, Aludj jól!,
Szép álmokat! 6. feladat: A b e m u t a t k o z á s k ü l ö n f é l e f o r m á i . A t a n u l ó k a k é p e t é s a b e m u t a tkozást
azonosíthatják. 7. feladat: Személyeknek kell nevet adni, majd megfelelően meg kell szólít ani őket. Párosítás
után a megszólítást összekapcs oljuk a köszönéssel. Páros munkáb an célszerű elvégeztetni.

2288. feladat: Felelgetős népi mondóka – bes zédtechnikai gy akorlatok, mondóka utánmondása.
A rövid párbeszédes szöveg monda tainak vizsgálata. A különféle modalitás megfigyeltetése
az utánmondásban. Írásjelek meg figyeltetése a mondatok végén.
9. feladat: A népi mondóka kérdő mondatainak sorrendiségét kell megfigyelt etni. A kérdő
mondatokat számozzuk meg a mondókában előforduló sorrendjüknek megfelelően. A kérdő
mondatok szóképét kössék öss ze a rájuk válaszoló képpel.
10. feladat: A mondóka eljátszása szerepjátékban.
(A gyakorló munkafüzet feladatait itt nem soroljuk fel, mert a munkáltató tankönyv a füzet
nélkül is akalmas a tanítási cél ok elérésére, azonban jóval hat ékonyabb a tanulás-tanítás a
munkafüzet igénybevételével – a szerk. )
A lecke végén a nyelvi viselkedés legfontosabb ismereteit fogla ltuk össze. Lehetőség szerint
ők maguk önállóan tudják megfogalmazni.
Kiegészítő feladatok:
• A 3. feladathoz kiegészítésként felolvashatjuk Petőfi: Füstbement terv c. költeményének
1−2. versszakát, egy korszakhoz és témához kapcsolódó szemlélte tő képpel (Orlai Petrics
Soma: Anyám c. képe, forrás: wikipédia [http://hu.wikipedia.org /wiki/F%C3%A1jl:Orlai-
anyam.jpg]).

Jósoltathatunk, vajon milyen kös zöntések juthattak eszébe. Végü l felolvashatjuk hogyan
köszöntötte egymást a költő és édesanyja.
• Szituációs játékok köszönés és bem utatkozásra (fiatalabb – idős ebbel; nő – férfival, lány
fiúval; tanító – új gyerekkel).
A helyzetgyakorlatok fókuszai: 1. nézzenek szembe egymással!, 2 . a fiatalabb köszönjön
előre!, 3. a fiú köszön előre a lánynak, 4. Problémahelyzet: ne m volt érthető vagy hiányos
a bemutatkozás – Hogy szólíthatlak? kérdés.
• A 4. feladat különféle köszönésformái között találunk köszönésv ariációkat: Viszlát! –
Viszontlátásra!, Szia! – Sziasztok!, Kezét csókolom! – Csókolom ! Lehetőségünk van
megbeszélni, ezek milyen variációi egymásnak (rövidülés, egyes vagy többes számú,
felnőtt vagy gyermek).
• A 6. feladat mintájára saját ma guk is bemutatkozhatnak. Szerepj áték: mutatkozzanak be
más szerepében (pl. valamelyik mesehős).

2292. óra

A tananyag tartalma: Állatvásár – A vásári jelen et szereplőinek érzelmei
Az érzelmi kifejezés nem nyelvi eszközei (mimika, gesztusok, in tonáció)

Készségfejlesztési cél:
Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalma zása; kommunikatív
kompetencia fejlesztése

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák:
A nem verbális eszközöknek a be szédhelyzethez alkalmazkodó hasz nálata;
Felnőttek és gyerekek társas vise lkedési formáinak megfigyelése , gyakorlása élethelyzetekben

A tananyaghoz kapcsolódó ismeret

A nem szavakkal való közlés nem szándékos és nem tudatos közlés mód is lehet. A szavak az
információ átadását szolgálják, a mimika, a testtartás, a geszt usok pedig a beszélő érzelmeit
fejezik ki. Mivel minden ember érzelmi lény, és a döntéseit a l egtöbbször érzelmi alapon
hozza, ezért belátható, mennyire fontos, hogy felismerjük és ér telmezni tudjuk a beszélgető
partnerünk úgynevezett metakommunikációját (nem szóbeli közlése it).

Ha jól ismerjük a szavak nélkü li kommunikálás eszközrendszerét, és tudatosan használjuk azt,
akkor sokkal egyszerűbbé, egyértel műbbé válik a kapcsolatrendsz erünk, hamarabb és
pontosabban fogjuk érteni egymást. Kevesebb lesz a félreértés a kapcsolatainkban, és ez
nagymértékben megkönnyíti az életünket. A kommunikációnk akkor hiteles, ha a verbális és a nonverbális kommunikációnk
összhangban van egymással, mindke ttő ugyanazt igyekszik kifejez ni. Ha mást mondunk a
szavainkkal, és mást mutatunk a mozdulatainkkal, a tekintetünkk el, a mimikánkkal, akkor a
kommunikációban disszonancia kel etkezik. A gesztusaink által ug yanis nem mi mondunk
valamit, hanem a gesztusaink mondanak rólunk olyan információka t, amelyeket a
gondolatainkban elrejtettünk. Sajnos , nem szabad elfelejteni, h ogy vannak, akik arra
törekszenek, hogy meghamisítsák testbeszédüket, pl. valamilyen cél érdekében.
Évtizedekkel ezelőtt felfigyelt ek már arra a viselkedéskutatók, hogy milyen jól tudunk
„beszélgetni” idegen ajkúakkal csupán a gesztikulációk útján. I nnen már csak egy lépés volt
megfigyelni különböző népcsoportok kifejezésmódját, ahogy szava k nélkül „beszélgetnek”
egymással. Erre utalnak az ismerős kifejezések: „hűvös angolok” , „forróvérű spanyolok” és
„mindig udvarias japánok”? A nemnyelvi (nonverbális) jelek helyettesítik, kiegészíthetik, hangsúlyozzák a beszédet,
esetleg éppen ellentmondanak annak. Régen, a némafilmek idején a színészek testbeszéddel
játszották el a jeleneteket, e szerint ítéltek valakit nagyon jó , vagy kevésbé jó színésznek. A
filmhang nem is igen hiányzott, mert a művek előadásmódja, a sz ereplők játéka nagyszerűen
idomult e némasághoz. A cselekmény megértését a jelenetek közé beillesztett feliratok, az ún.
inzertek segítették, a színészek ki fejező arcjátékkal, mimikáva l pótolták a szavakat.
Az arc elsősorban az érzelmek kifejezésének a színtere. A szemü nk, szánk segítségével
képesek vagyunk érzelmeinket kifejezni. A mimika az arcizmok mo zgása révén közöl
információkat. Mimikánk részben árnyaltabbá teszi a s z a v a k k a l m egfogalmazott

230mondanivalónkat, de lehet szavak nélküli önálló jelentése is. A mondandónk akkor hiteles, ha
az arckifejezésünk alkalmazkodik a kimondott szavainkhoz. Az él énkebb beszédet általában
élénkebb mimika, a lassú beszédet jellegtelenebb mimika kíséri. Az arckifejezések
árulkodnak a pillanatnyi hangulat unkról, de megmutatják lelki b eállítódásunkat is.
Az érzelmek kifejezésében a szemnek, a szemöldöknek és a szájna k van szerepe. Ez alapján
megalkották a piktografikus eljárást, mely az arcon csak három pontot vesz figyelembe, s
ezek egyszerű rajzi megjelenésével ábrázolják az érzelmeket. Ez a h é t é r z e l e m a z ö r ö m ,
harag, félelem, undor, meglepetés, érdeklődés, figyelem. Minden ki ismeri a nevető ráncokat,
vagy a szigorúságot mutató homlo kráncokat. A legalapvetőbb érze lmekhez társuló mimika
kultúrafüggetlen, vagyis minden nép életében az öröm és a mosol y g á s , a b á n a t é s a
szomorúság kifejezése ugyanolyan. Kultúránként azonban eltérő l ehet:

• a különböző érzelmek ingerküszöbe,
• a kifejezés tartalma és mértéke,
• az érzelemkifejezés szabályozottsága,
• kommunikatív szerepe.

A tekintetet tartják az egyik le gősibb kommunikációs eszköznek. Partnerünk tekintetéből
nagyon sok információ szerezhető. Jelentése van a pillantás idő tartamának, a szem
behunyásának, a tekintet elfordításának. A tekintet a bensősége s emberi kapcsolatok
kialakításának az eszköze, félr eérthető használatával könnyen k ényelmetlen helyzetbe
kerülhetünk. A gesztikulálás mozgásos kifejező eszköz, a beszédet kísérő fej -, váll-, kar- és kézmozgás. A
hatásos gesztikuláció a csípőtől a vállig érvényesül, s csak er ős érzelmi feszültség esetén
vonódik be a mozgásba a fej. Mozdul ataink lehetnek akaratlagosa k, akaratlanok, és
reflexmozgások. A kézmozdulatok gyakorisága népenként változik. A déli népek –
vérmérsékletüknek megfelelően – gyakrabban, szélesebb mozdulato kkal gesztikulálnak,
ellentétben az északi népek ki sebb, kevesebb és visszafogottabb kézmozdulataival.
A kéz és a kar mozdulatai nagyon sokféle jelzést hordozhatnak. Ezt bizonyítja, hogy már a
legrégebbi illemtankönyvek is szabályozták a kéz és a kar mozdu l a t a i t . A k é z é s a k a r
mozgásai közül számos szorosan kötődik a korhoz vagy a nép kult úrájához, pl. keresztvetés,
meghajlás összetett kézzel, de i de sorolhatók a köszönés, üdvöz lés gesztusai is: az integetés és
a kézfogás. A kézfogás a barlanglakó ősember korából maradt ránk. Ha találk oztak, magasra tartott
kézzel, nyitott tenyérrel köszöntötték egymást, ezzel jelezték, hogy nincs náluk fegyver.
(Innen az „Itt a kezem, nem disznóláb”, azaz „Fogadd el a kéznyújtásomat, nincs ártó
szándékom, nincs nálam fegyver” mondás is, a disznóláb ti. pisztolyt, fegyvert jelentett. – a
szerk. ) Talán ennek a gesztusnak a modern formája a tenyerek összefon ódása és rázása, a
kézfogás. (Más felfogás szerint a kézfogás, megölelés stb. mint a másik valamilyen formában
való közel engedése, fizikai közelléte pozitív gesztusként a ké t ember energetikájának,
energiaköreinek összetalálkozása – a szerk. )
Ez a mozdulat (kéznyújtás) egyébként sok mindent elárul. Ha ism erősöd kezét tenyerével
lefelé fordítva nyújtja feléd, akkor uralkodó a kézfogása, ha f elfelé fordított tenyérrel akar
kezet fogni, akkor behódolását nyilvánítja ki. A helyes kézfogá skor a tenyerünk függőleges,
határozott, de sem túl erős, sem túl gyenge.

231
Az ujj-jelzések is nagyon érdeke sek. Mi, magyarok a hüvelykujju nkkal kezdjük a számolást,
az angolok, amerikaiak viszont a mutatóujjukkal jelzik az egyet . A felfelé mutatott
hüvelykujjnak több jelentése is i smert: az autóstopposok így pr óbálnak felkéredzkedni egy
autóra, de azt is jelzi, hogy O. K. (minden rendben van). Az ók orban a gladiátoroknak ezzel a
jelzéssel kegyelmeztek meg. Ennek fordítottja, a lefelé mutatot t hüvelykujj pedig a gladiátor
halálát jelentette (az otromba használatáról nem is szólva – a szerk. ).
Az állatokról tudjuk, hogy megjelöl ik, védelmezik saját terület üket. Az embernek is megvan a
saját, személyes területe. Legkö zelebb a családtagjaikat engedj ük magunkhoz. Ők 15–45
centiméterre közelíthetnek meg bennünket, de akár meg is érinth etnek. Nagyon zavaró
viszont, ha egy idegen túl közel lép hozzánk. Ilyenkor önkéntel enül hátralépünk, mert
tolakodásnak érezzük a közeledését. (L. mint fent az energetiká ról, auráról írtakat; egyébként
ez a távolság népenként és kultú ránként is változik, l. alább. – a szerk. )
A japánok és az afrikai népek kisebb távolságot tartanak beszél getés közben, mint az
európaiak. Az észak-amerikaiak viszont valamivel nagyobbat az e urópaiaknál. Nagyobb
térközt kívánnak a vidéki emberek, mint a városban élők. Megfig yelhetjük, hogyan
viselkednek az emberek, ha a külső körülmények miatt (zsúfolt a utóbusz, vonat, lift)
ismeretlenekhez túlságosan közel kerülnek, esetleg még össze is préselődnek. Mivel ilyenkor
megsértik egymás „személyes zónáját” (vagyis a jóga tanítása sz erint a fizikai testnél
finomabb sűrűségű energetikai rendszerét, az auráját – a szerk. ), csak úgy tudnak továbbra is
egymás számára idegenek maradni, ha elkerülik a szemkontaktust.
A ruha, a hajviselet, a különféle kiegészítők és kellékek sok m indent elárulnak az emberről. A
külsőnkre jellemző jegyeket emblémáknak is nevezzük. Évszázadok on keresztül írott és
íratlan szabályok határozták meg az öltözködést, hajviseletet. Másként öltöztek a társadalom
különböző rétegeihez tartozó emberek, más és más ruhát hordtak a különböző foglalkozásúak.
Vidékenként, tájegységenként is eltérő lehetett az öltözködés, ezt népviseletnek nevezzük.
Régen nagyon sok iskolában egyenruhát hordtak a diákok. Ez nemc sak az esetleges
társadalmi különbségeket tüntet te el a diákok között, hanem az összetartozásukat is erősítette.
Az emblémák használatát a kor divatja és a szokásai is meghatár ozzák. Ebben a hajnak is
szerepe van. Napjainkban egyre divatosabbak a különböző testéks zerek, tetoválások, amelyek
az európai kultúrától eddig távol álltak, de más népek szokásai között évszázados
hagyományai vannak.

Készségfejlesztés:
− érzelmek elkülönítése a vásári jelenetekben;
− az érzelmekhez társítható tartalmi mondanivaló – kreatív páros szóbeli
szövegalkotás;
− szerepjáték – a szóbeli szövega lkotás jelenetté formálása;
− egyszerű, jellegzetes arckifej ezések azonosítása (összekötése) az érzésekkel, a
mimika legjellegzetesebb ábrázolásai;
− a beszélő szándékának, érzelmeinek érzékeltetése, a mondat szit uációba
helyezése páros munkában – ugyanaz a mondat eltérő helyzetekben : más-más
intonáció, megváltozott mondatzáró írásjel;

232− tárgyak és érzések – megjósolható vagy szabad asszociáció, a sz em és
szemkörnyék, valamint a száj érzelmeinek (képrészletek) megfejt ése, az első
feladatban tanultak felismerése, alkalmazása;
− kreatív történetalkotás – többféle befejezés;
− az érzelmek képeinek és a foga lmaknak az azonosítása aláhúzássa l
− a beszédet kísérő gesztusok beszéd nélkül – a verbális üzenet e ljátszása
gesztusokkal.
A kiinduló nagy képhez kapcsolódó spontán beszélgetés, szükség esetén irányított kérdések.
1. feladat: Az arckifejezések és érzése k felismerése, összekötése;
2. feladat: Az érzelmi kifejezés az intonációban. A megadott mondatot külö nféle modalitással
szólaltatjuk meg. Mondatfonetikai eszközök alkalmazása a beszéd ben Ennek megfelelő
mondatzáró írásjel megbeszélése. Improvizációs játékok tanári i rányítással, többféle
kommunikációs helyzetben; 3. feladat: Történet mesélése, eseménysorró l rövid szöveg alkotása. Kreatí v szövegalkotás:
történet folytatása többféleképpen; 4. feladat: Az arcon kifejezett érzelem a legfontosabb jellemzőkből már fe lismerhető. Az
arcrészletet és az érzelmet kell megfelelően azonosítani a tanu lóknak.
5. feladat: A beszédet kísérő mozdulatok megjelenítése. A mondatokat szitu ációkba kell
elhelyezni, s mozdulatok eljátszása és kitalálása csak ekkor le het eredményes. Ehhez adjunk
felkészülési, megbeszélési, gyakorlási időt. A szituációk megje lenítéséhez célszerű páros
munkát alkalmazni. A mozdulatok gya korlásához tanítói segítsége t lehet alkalmazni.

Kiegészítő feladatok:
• Az első feladatban páros munkában a tanulók maguk is eljátszhat ják a mimikát és
annak felismerését.
• Olvastassuk fel a gyerekekkel lá ncban a mondatot különféle érzé sekkel: szomorúan
(pl. ma hozná vissza a barátom a kedvenc játékomat – a szerk. ), vidáman, csalódottan,
meglepődve stb.
Ma nem megyek iskolába.
Mindig mondjuk utánuk mi is helyes intonációval!
• Képregény készítése az egyes jelenetekhez. Mit mondhattak az eg yes szereplők
egymásnak? Mi lehet a szövegbuborékban? (Adjuk meg jelenetenkén t a nagy képet
fénymásolva, a szétvagdosott nagy képhez készíthetnek párban sz övegbuborékot a
tanulók.)

A lecke végén az érzelemkifej ezés többféle nonverbális kifejezé sének fontosságára hívta fel
szerkesztőnk a figyelmet.

2333. óra

A tananyag tartalma: Kirándul a család – Történetalkotás képről.
A közlés, az üzenet kisebb egységei. Szavak a mondatban. A mond at szavakra tagolása;
mondatkezdő nagybetűk, mondatvégi írásjelek – intonációs gyakor latok

Készségfejlesztési cél: a mondat grammatikai alapjainak a fölfedeztetése különböző köz lési
helyzetekben.

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák: Mondatalkotások. Két, majd több mondat
összekapcsolása. Beszélgetés adott vagy választott témáról. Tör ténet mesélése. Képről rövid
szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. A szavakra szegmen tált mondatok leírása
másolással.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek
A mondat a legnagyobb és egyben a legkisebb nyelvi egység is. L egnagyobb olyan
tekintetben, hogy grammatikai szabályok és minták szerint (anal ógiásan) nyelvi elemekből
megszerkeszthető. Legkisebb a kommunikáció felől nézve, ugyanis egy adott szituációban a
közlés egysége. Az előbbit teki nthetjük ún. rendszermondatnak, az utóbbit pedig ún.
szövegmondatnak (nyilatkozatnak) . A nyilatkozat kisebb beszédeg ységre nem bontható, lezárt
intonációjú szerkezet. A mondatot mint grammatikai szerkezettíp ust a beszédfolyamatból
vonjuk el. Ezt a szerkezettípust mintaként használjuk további n yilatkozatok megalkotásához.
A mondattal gondolatot, érzelmet fejezünk ki. A mondat jelentés e a kommunikációs
helyzettől függ. A szavak a mondatokban a közlés érdekében alkalmi kapcsolatba k erülhetnek egymással. A
szavak alkalmi kapcsolatát szószerkezetnek nevezzük. A mondat t artalmát, a közlés célját
tekintve megkülönböztetünk kijele ntő, felkiáltó, óhajtó, felszó lító és kérdő mondatot.
A beszélgetés kötetlen társalgá si forma. A beszélgetni mindenki szeret. Általában azért
beszélgetünk, mert társas lények vagyunk, jó együtt lennünk. Be szélgetéssel egymástól is
tanulunk, tapasztalatainkat osztj uk meg társainkkal. De akkor i s beszélgetünk, ha kíváncsiak
vagyunk egymásra, mi történt a másikkal, amíg nem találkoztunk. Nyelvünk többféle módon
fejezi ki a beszélgetést: cseveghetünk, fecseghetünk, diskurálhatunk, locsoghatunk,
társaloghatunk, vitatkozhatunk , eszmecserét folytathatunk. Természetesen ezek között a
kifejezések között árnyalatnyi különbségek vannak, utalnak a be szélgetés módjára.
A beszélgetés helyszíne, időpontja , témája, a résztvevők száma, életkora igen változatos lehet.
Többnyire hasonló ismeretekkel, érdeklődési körrel rendelkező s zemélyek között zajlik.
Formailag általában párbeszéd, amelyben kérdés és felelet váltj a egymást. A tartalmas
beszélgetésben azonban az elmé lyült csendnek, a hallgatásnak is szerepe van.
Nyelvi babona az, hogy mindig egész mondattal kell válaszolni a feltett kérd ésre. A
beszélgetésben gyakran fordulna k elő hiányos (vagyis látszólag szerkesztetlen, a
beszédfolyamat által elliptikusan szerkesztett – a szerk. ) mondatok (melyek a hangsúlyos,
fokuszált részeket tartalmazzák, a mögéérthető, hangsúlytalan v agy semleges részeket nem:
Bemész? – Be!; Hol van? – A polcon. Stb . – a szerk. ).

234Készségfejlesztés:

− történetmondás – szóbeli szövegalkotás párban, felváltva;
− szókincsfejlesztés – szógyűjtés: élőlények: emberek, állatok, n övények;
élettelen dolgok, cselekvések, történések;
− képek – árnyékok azonosítása (megfi gyelőképesség fejlesztése),
− személyek – állatok megkülönböztetése rákérdezéssel (szófaji fo galom-
előkészítés);
− hiányos mondatok kiegészítése megfelelő szókártyákkal;
− a mondatok hosszúságának összevetése;
− mondatok szavakra tagolása, a mondatkezdő és mondatzáró jelek
megfigyeltetése, kiemelése;
− a mondat funkciója – ki a beszél ő? – azonosítás a nagy képről;
− szókincsfejlesztés: a szó és je lentésének azonosítása; a szó ki választása rokon
értelmű szavak közül.

A tanóra menete

Spontán beszélgetés a kiinduló ké pről, szükség esetén irányítot t kérdésekkel.

Mi történik a képen? Meséld el részletesen! Milyen élőlényeket látsz a képen? Gyűjtsél az állatok és a növé nyek csoportjába is szavakat!
Sorold fel a képről az élettelen dolgok neveit! Hány ember szerepel a képen? Mit csinálnak? Alkossatok mondatok at felváltva,
mondatláncban!

Szókincsfejlesztés a különféle s zócsoportba tartozó szavak köré ben.

1. feladat: A képen található szereplők, ál latok azonosítása az árnyképekk el, mellyel a
megfigyelőképességet is fejlesz tjük. A szófaji fogalom előkészí tése történik ebben a
feladatban. 2. feladat: Hiányos mondatok kiegészítése a m egadott szókártyákkal. Megfig yeltetjük, hogy a
mondatok különböző hosszúságúak. Szavak száma a különböző monda tokban: 9, 10, 9, 5, 5.
A leghosszabb mondat a második (1 0 szó), a két utolsó a két leg rövidebb (5–5 szó).
3. feladat: Mondatkígyó szavakra bontása, mondatkezdő nagybetűk és mondatz áró írásjelek
megfigyeltetése Holnap találkozunk a mozi előtt! – a kép hátterében, középen található két kislány egyike
mondhatja a mondatot. Látod azt a szép mókust? – a padon ülő anyuka mondja az apukának.
Ma jól megy a játék. – a pléden térdelő, magáb an játszó kisfiú mondhatja.
A szavakra szegmentált három mondat leírása másolással a füzetb e. Az eszközhasználatú írás
fejlesztése. 4. feladat: Szavak és jelentéstartományuk az onosítása, szókincsfejlesztés: a megadott szavak
jelentésének értelmezése. A feladat kibővíthető a többi szóhoz készített mondatokkal: Mit
csinál, aki, tusol, úszik. Melyik napszak a délután, az este? M it csinál, aki beszél, fecseg? Mi
a kettő közötti különbség. A szavak értelmezéséhez felhasználha tjuk az ÉKSz.-t vagy a
Diákszótárt is.
További feladatok:
• Összekeveredtek a vers sorai. T egyétek helyes sorrendbe őket!

235A verssorok után számokat látt ok. Csak a számokat írjátok le! Megoldásotokat
magyarázzátok el! ( Differenciálás a gyorsabban dol gozó, jobb képességűek számára.
Csoportmunka.)
A helyes sorrend me gbeszélése után:
Másoljátok le a füzetbe a versrészletet!

(A csoport minden tagja kap 1 verssort, s közös munkával megáll apítják az eredeti sorrendet.)
Musttal teli kiskancsó. (1) Szüretelnek, énekelnek, (2) Dió, rigó, mogyoró, (3) Láttál-e már ennél szebbet? (4) Sose láttam szebbet! (5)
A megoldáshoz tanítói segítséget nyújthatunk a mondatok összeka pcsolódásában, és
ráirányíthatjuk a gyerekek figyelmét a kérdés–felelet megszokot t formájára, illetve a versben
a sorok végén található rímv áró szavak is segíthetnek.

Megoldás:
Szüretelnek, énekelnek,
Láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró, Musttal teli kiskancsó. Sose láttam szebbet! (Takáts Gyula: Szüreti vers – részlet)

• Igaz vagy hamis? Húzzátok alá zöld színnel az igaz állításokat! (egyéni munka)
Beszédünket, írásunkat szótagokra tagoljuk.
Beszédünket, írásunkat mondatokra tagoljuk.
A mondat állhat több szóból is. A mondatot kisbetűvel kezdjük. A mondat végére pontot, felkiál tó jelet vagy kérd őjelet teszünk .
A mondatban a szavakat mindig külön kell írni. A mondat mindig egy szóból áll. A mondatot nagybetűvel kezdjük. A mondat végére nem teszünk írásjelet.

A lecke végén az üzenet mondatokra, szavakra bontását fogalmazt uk meg, valamint a mondat
írásbeli jelölésére hívtuk fel a figyelmet.
4. óra

A tananyag tartalma: Halló! … Viszonthallásra!
A telefonálás nyelvi illemtana

Készségfejlesztési cél: nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalm azása;
kommunikatív kompetencia fejlesztése.

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák:
Udvarias magatartási szokások, ny elvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való
érintkezésben. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás,
üzenetközvetítés. Történet mesélése, eseménysorról rövid szöveg alkotása. Kapcsolatfelvétel

236családtagokkal és ismerős felnőttekkel. A mindennapi élet veszé lyes helyzeteinek felismerése
és megfogalmazása szövegalkotó feladatokban. Részvétel a minden napi élet különböző
helyzeteit felidéző szerepjátékokban.
A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A telefonálás ma már hozzátartozik a mindennapi életünkhöz. Ha telefonálni a karunk,
nemcsak a technikai, hanem az udvariassági szabályokkal is tisz tában kell lennünk. Már a
telefonálás előtt több mindent át kell gondolnunk.
1. Alkalmas-e az időpont, nem zavarjuk-e ismerősünket valamilyen e lfoglaltságában? Nem
illik kora reggel, ebéd- és vacs oraidőben, illetve késő este má sokat zavarni. Telefonálás
előtt mindig nézzük meg, mennyi az idő.
2. Nem illik jelentéktelen ügyek miatt telefonálni. Magánügyben ne keressük ismerősünket
munkahelyükön, mert kínos helyzetb e hozhatjuk a munkatársai elő tt.
3. A telefonálás rövid információc serére (tudakolásra, közlésre) s zolgál. Hossazs fecsegésre,
pletykálásra ne használjuk! ( A szerk. )

A telefonálás udvariassági szabályai:

1. Magánlakás hívásakor a hívónak illik először bemutatkozni, és e lmondani, kit keres: Jó
napot kívánok, Szabó Katalin vagy ok, Kovács Máriát keresem. Hivatalos esetben azonban
a hívott fél jelentkezik be köszönéssel és bemutatkozással: Jó napot kívánok,
gyógyszertár.

2. A bemutatkozás után illik megkérdezni a hívott féltől, hogy nem zavarjuk-e, ezzel
ugyanis felkínáljuk azt a lehető séget, hogy esetleg egy kedvező bb időpontban tudjunk
beszélni.
3. Nem illik vendégünk társaságában hosszasan telefonálni. Ilyenko r tájékoztassuk erről a
hívót, és ajánljuk fel , hogy később visszahívjuk.
4. Ha tévesen tárcsáztunk, kérjünk bocs ánatot a zavarásért. Ha nál unk szól tévesen a telefon,
ne csapjuk le udvariatlanul a kagylót, hanem kérdezzük meg, mil yen számot hívott a
másik fél, és udvariasan világosítsuk fel tévedéséről, de a saj át számunkat, nevünket ne
adjuk meg!
5. A telefonba hangosan, érthetően, de ne kiabálva beszéljünk! A d urva beszéd nem való a
telefonba se, telefonon gorombáskodni csak gyáva emberek szokta k. Senkinek ne
mondjunk olyat telefonon, amit szem élyesen nem volna bátorságun k közölni!
6. Minden telefonon adott felvilágos ítást illik megköszönni.
7. A beszélgetést lehetőleg a hívó fél fejezze be, a hívott félnek csak udvarias magyarázat
után illik először elbúcsúzni.

237Készségfejlesztés:

− szereplők, foglalkozások felismerése (kulturális jelek, emblémá k azonosítása:
zöldséges köténye, utcaseprő me llénye, tűzoltók egyenruhája);
− beszélgetőpartnerek jóslása;
− számok – telefonszámok azonosítása;
− beszélgetőpartnerek felismerése a szituációból és az üzenetből, a z
összetartozók összekötése, indoklással;
− szerepjátszás – telefonbeszélgeté s (Majtényi Erik versrészlete) ;
− képek, tárgyak azonosítása (megfigyelő- és emlékezőképesség fej lesztése) – a
versrészletben olva sottak bekarikázása;
− beszélgetőpartner azonosítása – szerepjáték;
− A telefonálás illemtanának legfontosabb ismereteinek önálló meg fogalmazása
(bagolyként).

A tanóra menete

Spontán beszélgetés a kiinduló ké pről, szükség szerint irányíto tt kérdésekkel. Ezeknél
törekedjünk arra, hogy ne csak puszta képleírás történjen, hane m valódi történetmondás 3-4
mondatban. A szereplők, foglalkoz ások felismerésében segítenek a különféle kulturális jelek,
emblémák. Ezek azonosítása: zöld séges köténye, utcaseprő mellén ye, tűzoltók egyenruhája. A
segítségkérés legalapvetőbb tudnivalóinak megfogalmazása. A leg fontosabb telefonszámok
ismerete. Hová futnak be a segélyhívások? (Ennek megbeszélése n élkül nehezen tudják
azonosítani az első feladat képeinek szereplőit.)
1. feladat: A telefonos párbeszéd szereplő t kell azonosítani. Hogyan, mily en jellemzők
segítenek ennek felismerésében? 2. feladat: Az üzenetátadás fontossága, a legfontosabb dolgok feljegyzése. A v e r s r é s z l e t
kifejező felolvasása után játs zhatják el a szerepjátékot. Kreat ív szövegalkotás: a jelenet
továbbjátszása – milyen üzenetet ha gytak Palikánál az édesapána k.
3. feladat: A versrészletben olvasott tárgya k felismerése – emlékezőképess ég fejlesztése. A
gyengébb képességű tanulókkal húzassuk alá azokat a szavakat, a melyeket ebben a feladatban
be kell karikázni. 4. feladat: Szerepjáték párban. A szerepeket és a szituációt a feladatból kell először
azonosítani a tanulóknak.

238További feladatok: (differenciáláshoz)

• Összekeveredtek a telefonbeszélge tés sorai. Tegyétek rendbe őke t! Számozzátok
meg a mondatokat! Megoldásotokat magyarázzátok el! (kiscsoporto s vagy páros
munka)
□ − Szia, kislányom!
□ − Apu, nem mész ma vásárolni?
□ − Akkor veszek csokit is.
□ − Szia, apucikám!
□ − Megyek. Épp a boltban vagyok.
□ − Kérek valami édességet.
□ − Köszi! Szia, apuci!
□ − Sietek haza. Szia!

• Egészítsd ki a következő szöveget! (önálló munka)

Amikor telefonálunk, illik …………………….. Először mindig megmondjuk a nevünket,
vagyis ………………………… Ha kérünk valam it, vagy kérdezünk valakitől, akkor mindig
………………………. és …………………….. kell beszélni.
• Telefonáljatok! (páros munka)
a) Hívjátok föl hiányzó társatok at! A kagylót a nagypapája vesz i föl.
b) Hívjátok föl az állatkertet! Kismajmok születtek. A kagylót a majmok egyik gondozója
veszi föl.
• Szavak – jelentések (5–8. óra)

A szó összefoglaló megnevezés. A beszéd egységeként a szóalak ( vagy szövegszó – a
szerk. ), a nyelv egységeként pedig szótári szó (vagy szótári alak) a korrekt megnevezés.
A szavak a beszéd mondatainak épí tőelemei. Konkrét, aktuális je lentésüket az adott mondat
határozza meg. Alakjuk, szerepük is az adott mondat jelentésétő l, szerkezetétől függ. A
jelentéstan az újabb kutatások eredményeképpen megkülönböztet lexikális, aktuális é s
potenciális szójelentést.
A jelentés első fokon a jel és a fogalom közötti kölcsönviszony . Adott közléshelyzetben
azonban ez a kölcsönviszony hármas összefüggésűvé válik, vagyis a j e l n e m c s u p á n a
fogalmat idézi fel, hanem vonat kozása lesz, maga a jeltárgy. Ez tehát egy szélesebb
értelemben vett jelviszony, amely egyszerre vonatkozik a jel és a fogalom, illetve a jel és a
jeltárgy közötti kapcsolatra. A jel és a fogalom közötti kapcso lat a denotáció (fogalmi jelölés),
a jel és a jeltárgy közötti kapcsolat a referencia.

239Példával szemléltetve: A kutya (nyelvi) jelnek nincs vonatkozás a, általánosságban jelöl egy
állatot mint fajtát (illetve egyebeket, pl. ’senki’: a kutya se érti ; ’nagyon’: kutya meleg van
’alávaló (ember)’ te hitvány kutya! stb. – a szerk. ), amely a kutya szó denotátuma. A kutya
tehát itt a „KUTYA” fogalommal (elvonással, absztraktummal – a szerk. ) van
kölcsönviszonyban. A denotáció magában foglalja azoknak az elkü lönítő, más oldalról
azonosító fogalmi jegyeknek az összességét, amelyek egy dolgot elkülönítő értékkel
általánosan és elégségesen meghatároznak. Azonban A szomszédunkban van egy Dáriusz nevű kutya. mondatban a kutya már egy egyedet
jelöl meg, ez a szó referense. A referencia közvetlen viszony, kapcsolat a nyelvi kifejezés és a
jeltárgy között, amelyet az illető kifejezés aktuálisan megjelö l. A referencia tehát az éppen
megvalósított, aktualizált jelentés (a kutya string egyéb jelenté seihez képest is! – a szerk. ).
A logikai szemantika alapegysége a kijelentés, ebből következik , hogy a szójelentés a
kijelentés jelentésének a függvényében határozható meg. Egy szó jelentése tehát azonos azzal
a jelentéssel, amellyel a szó a kijelentés jelentéséhez hozzájá rul. A logikai szemantika egyik
alapelve a jelentés kompozicionalitása. Ez azt jelenti, hogy a mondat jelentése a mondat
szintaktikai szerkezetének ismer etében levezethető a mondat ele meinek a jelentéséből.

Míg a logikai szemantika a jelent és lényegét a nyelvi kifejezés eknek a „külső ” tényezőkhöz (a
világ objektumaihoz) való viszony ában keresi, addig a strukturá lis szemantika magából a
nyelvből kívánja a jelentést meghatározni. Eszerint egy nyelvi kifejezés jelentése
mindazoknak a nyelven belüli viszonyoknak az összessége, amelye kben ez a nyelvi kifejezés
részt vesz. A strukturális szemantikában a szószemantika játssz a a központi szerepet.
Központjában többek között a szinon ímia, az antonímia és a foga lmi hierarchia tárgyalása áll.
Poliszémiáról abban az esetben beszélünk, ha egy lexémának két vagy több összefüggő
jelentése van. A többjelentésű szavak másodlagos és további jel entései az alapjelentésből
alakultak ki az egyre bonyolultabb fogalmak kifejezésére. Az új jelentések az alapjelentésből
formai, tartalmi stb. hasonlós ág vagy ok-okozati, tér-időbeli s tb. érintkezés alapján jöttek
létre. Az előbbit metaforikus , az utóbbit metonimikus összefüggéseknek nevezzük. Nem
jelentések összefüggéstelen halmazáról van tehát szó. A többjel entésű szavak jelentései
jelentésszerkezetet alkotnak. A többjelentésű szó egy lexéma.

2405. óra

A tananyag tartalma: Értsünk szót! – értelmes és értelmetlen szavak, feliratok idege n
nyelven A szó hangalakja és jelentése a s zövegben (Mit jelentenek a sza vak?)

Készségfejlesztési cél: Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikatív kompetencia fej-
lesztése.

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák

Mondatalkotások. Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. A mondat
szavainak megfelelő sorrendbe á llítása. A mondatba értelmileg n em illő szavak helyettesítése
megfelelővel.
A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A szókészlet elemei rendszert alkotnak. A szavak a valóság visz onyait tükrözik. Szómezők
alakulnak ki. Az egy tárgyi, fogalm i körhöz tartozó szókészleti egységek csoportja a szómező .
A kisebb mezők nagyobb mezőkké formálódnak. Egy-egy képről a sz ógyűjtéskor azonos
szómezőbe tarozó szavakat gyűjtetünk, pl. gyümöl csök, állatok, növények stb.
Gyakran találkozhatunk olyan szavakkal és jelentésekkel, amelye k a köznyelvi szótárakból
hiányoznak. A szóhasználat vidékenként is eltérést mutathat. Az egy-egy tájegységre jellemző
sajátos szavak a tájszók , melyek az irodalmi nyelvet is frissítik, gazdagítják. A nyelv használó
anyanyelvéhez tartoznak eze k is, bátran éljünk velük!

Környezetünkben igen gyakran találkozunk más nyelvek szavai val is (idegen nyelvű
feliratok). Ezek a szavak az azon a nyelven nem értő ember szám ára nem kapcsolódik hozzá
jelentés, míg a másik nyelvet ismerő ember számára jelentéstart alommal bír.
A szótári szót a szóalakokból vontuk el. A szótári szóhoz fogal mi és nyelvtani jelentések
tartoznak. A mai magyar nyelv szókészlete – ha csak az alapszavakat vesszük figyelembe – viszonylag
kicsi. A mai magyar élőbeszédben és írásban a normatív nyelvhas ználatnak megfelelően a
köznyelv alapszavainak a száma 15 és 20 ezer között van (de a b eszélők zöme ebből csupán
4-5 ezer szót használ – a szerk. ).
Ha minden létező, valóban használt képzett és továbbképzett, ös szetett és többszörösen
összetett köznyelvi szót vesszük számba, ezek összmennyisége tö bb millió. Ha azt
feltételezzük, hogy egy igéhez átlagosan öt igekötő kapcsolható , illetve egy főnév csak öt
szóösszetételben szerepelhet, akkor már két és félmilliónál tar tunk. Ha a szókészletbe
tartozónak számítjuk a szaknyelvi szavakat is, akkor több mint tízmillió szóról beszélhetünk.
Ha a tulajdonneveket szintén a szókészlet elemeinek tartjuk, ak kor több tízmillió szóról
beszélhetünk. Ha azt vesszük sz ámba, hogy a ragok és jelek hozz áadásával a magyar
szóállománynak hány toldalékos származéka létezik, akkor ez a s zám több tízmilliárdnyi.

(Seregy Lajos nyomán)

241Készségfejlesztés:

− különféle feliratok azonosítása – a feliratok olvasásakor eltér het az olvasás
iránya a megszokottól;
− a jelölő (betűsor) és a jelölt (kép) azonosítása, összekötve a megfigyelőképes-
ség fejlesztésével;
− mondatok szegmentálása szavakra;
− a nem megfelelő szavak helyet tesítése a mondatba illővel;
− a megfelelő szóre nd helyreállítása;
− többértelmű szavak megfelelő mondatba helyezése.

A tanóra menete

Spontán beszélgetés a kiinduló képről: utazás, a pályaudvar for gataga, információk a
pályaudvaron stb. Szükség esetén irányított kérdésekkel:
Mit látsz a kép en? Meséld el!
Olvasd el a képen látható feliratokat! Mi jut eszedbe az olvaso tt feliratokról? Fogalmazd meg
gondolataidat röviden! Melyik felirat tartalm az számodra ismeretle n vagy értelmetlen s zavakat? Olvasd fel!
Melyik felirat idegen nyelvű? M elyik szónak nincs értelme?

1. feladat: Mondatkígyó szegmentálása szavakra, a szavak számának meghatár ozása. Az
eszközhasználatú írás fejlesztése: másolás.
2. feladat: A szavak jelentésének lerajzolás a nagy képről megfigyelt tárg ynak megfelelően: a
tulipán fejjel lefelé lóg, a barn a bőrönd, rajta matricákkal, k ék hátizsák (a kislány kezében),
könyv, rajta egy vár. 3. feladat: A mondatkártyákon minden szó értelmes, de egy értelmileg hamis sá teszi a
mondatot. Ezt a helytelen szót kell a mondat értelmének megfele lőre cserélni, hogy a mondat
igazságtartalma meglegyen. (1. mondat: szalad helyett úszik; 2. mondat: éhes helyett szomjas;
3. mondat: cammog helyett futkos ; 4. mondat: óljában helyett ke trecében)
4. feladat: A szóhalmazból toldalékok segítségével fűzzük mondattá a szava kat. A
tanulóknak a megfelelő toldalékoka t kell a szavakhoz illeszteni .

A vonat ra csak jeg gyel szabad felszáll ni.

A vonat ablak ából nem szabad kihajol ni.

5. feladat: Azonos alakú és más-más jelentésű szavak mondatba illesztése. A szavak és
jelentésük összekapcsolása.

További feladatok:
• Békafogó.

Ha a játékszabály mondatait sorba teszitek, akkor egy vidám ját ékkal
ismerkedhettek meg. Amelyik csopor t a leghamarabb készül el, el játszhatja a
játékot.

242Minden csoport kap hét különböző színű kártyát, melyek mindegyi kén 1-1 mondat van
az alábbiak közül:
A gyerekek nagy körben guggolnak. (1)
Ők a békák. (2) A kör közepén fél lábon áll a gólya. (3) A békák először csak kuruttyolnak és brekegnek. (4) Később énekelve körülugrálják a gólyát. (5) A gólya az ének végén igyekszi k elfogni egy békát. (6)
Az elfogott béka lesz az új gólya. (7)
• Rajzold le a következő szavak jelen tését! Milyen rajzokat készí tettetek?
Hasonlítsd össze a rajzodat a pároddal! Lehet-e egy szóhoz több féle rajzot
készíteni? Miért? Beszéljétek meg! csiga gyűrű körte m a s n i

•

• Tollbamondás. Írd le a szavakat, majd a könyved helyesírási szó szedetéből vagy a
helyesírási szótárból keresd meg, javítsd ki!

állomás, bőrönd, kirándul, osztály, hírlap

2436. óra

A tananyag tartalma: Rokonság a szavak között – szinonimák

Készségfejlesztési cél: Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia
fejlesztése

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák:
Rokon értelmű szavak megfigyelése és értelmezése szövegkörnyeze tben. A vizsgált/gyűjtött
szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélget és adott vagy választott
témáról. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

„Két vagy több lexéma szinonimának tekinthető, amennyiben legal ább egy olyan nyelvi
kontextust […] fel tudunk mutatni (vagyis van olyan nyelvi kont extus), amelyben úgy
cserélhetők föl az adott lexémák, hogy a mondat denotatív jelen tése nem változik, azaz […] a
perlokúciós aktus (máshogy megfogalmazva: a pragmatikai vagy ko mmunikációs jelentés)
azonos marad.” (B ORBÁS GABRIELLA DÓRA: A szinonimitás elméleti szempontból. In. Gecső
Tamás és Spannraft Marcellina ( szerk.) A szinonimitásról 47. l. ; Tinta Könyvkiadó, Budapest,
1998). Ebből a meghatározásból kiemelendő ez a gondolat: a szinonimitásnak legfőbb
feltétele nem a lexémák jelentésének az azonossága, hanem a vel ük alkotott
kontextusok/mondatok denotatív jelentésének az azonossága.

A mondatok denotatív azonosságát a nyelvhasználó dönti el. A mondatok denotatív
jelentésükben akkor minősíthetők egyezőknek, ha az adott kontex tusban a hallgató számára
megegyezik a denotatív és a pragmatikus jelentésük. Ezért alkot hatnak egy szinonimasort az
archaizmusok, neologizmusok meg a nyelvjárási szinonimák is, fe ltéve, ha a beszélő ismeri
ezeknek a szavaknak jelentését. Ebből az következik, hogy önmag ukban nem lehetnek
egymás szinonimái a lexémák, csupán a kontextusban (vö. i. m.).
A szinonímia kommunikációs értelmezéséhez, a funkcionális értel emben vett, azaz a
szófajfüggetlen, a stílusfüggetle n és a grammatikailag vagy szó tárazható értelem szerint
független rokonértelműséghez l. még Kóródi Bence: Halló, jelentésközpont? Anyanyelvi
játékok – játékos készségfejle sztő feladatok a szinonímia és a nyelvi kommunikáció
témaköréhez című tanulmányát. (In: Magyar nyelv – Tanári Kincsestár; Segédanyag és
ötletek a nyelvi képességfejlesz téshez; cserelapos kézikönyv; Raabe Kiadó, 2012.)

Készségfejlesztés:

− rokon értelmű szavak, kifejezések – szókincsfejlesztés;
− megfigyelőképesség fejlesztése (kis képek és a nagy eseménykép között);
− kreatív szövegalkotási képesség fejlesztése;
− azonos vagy hasonló használati körű szavak kiválasztása megadot t szósorból;
− mondatalkotás a kivála sztott szavakkal ;
− mondatok memorizálása – az emlé kezőképesség fejlesztése;
− az eszközhasználatú írás fejle sztése: írás emlékezetből.

244A tanóra menete

Spontán beszélgetés a kiinduló ké pről, szükség esetén irányítot t kérdésekkel.

Mit csinálnak az emberek a képen? Mondd el részletesen!
Melyik évszakban járunk? Milyen f ontos esemény kapcsolódik hozz á?
Milyen gyümölcsöket szüretelnek? Sorolj fel még ősszel érő gyüm ölcsöket!
Melyik szereplő tetszik neke d a legjobban? Mutasd be őt külső t ulajdonságai alapján!

1. feladat: a kis képeken ábrázolt szavak és rokon értelmű változatainak ö sszekötése,
azonosítása: csüng, tapos, cipő, kendő, szemüveg . Az egyes változatok használati körének,
hangulatának megbeszélése, mondatokká formálása. 2. feladat: Rokon értelmű szavak gyűjtése
ősz: lombhullás, indián ny ár, vénasszonyok nyara
tart: fog, markol
vidáman: jókedvű, derűs, víg
autó: kocsi, személykocs i, járgány, verda
Ezek közül az autó nem kapcsoló dik a nagy képhez, ezt kell beka rikázni.
5. feladat: a megadott szókártyák beillesztése a hiányos mondatokba. A has onló jelentések is
megkülönböztethetők. 7. feladat: az ötödik feladat folytatása. Nemcsak a szavak, hanem a mondat jelentések
rokonságára világít rá. A hasonl ó jelentésű gondolatokat kell ö sszekötniük a tanulóknak.

További feladatok:
• Nézzétek meg a nagy képet! Figyeld meg a párokat! Miről beszélg ethetnek?
Készüljetek fel a pároddal! Játsszátok el a párbeszédet! (páros munka)

• Melyik szóval helyettesítheted a s zínes szavakat? Kösd össze! (egyéni munka)
A juhászlegény jószívű ember volt. ○ ○ suli

Más kárából tanul az okos . ○ ○
lohol Előttünk futott el a nyúl. ○ ○
vigad A gyerekek is mulatnak a szüreti bálon. ○ ○ bölcs

245
Mi történt ma az iskolában ? ○ ○ jóságos

• Családtagkereső. A családfőket színessel találod meg. Színezzét ek azonos színűre
a család többi tagját! (kiscsoportos munka)
Miért kerültek egy családba eze k a szavak? Indokoljátok meg!

kibújik lusta csinos
mohó
előbukkan, takaros, torkos , bájos, lógós,
előbújik, falánk, mutatós, előjön, naplopó, mértéktelen,
kenyérpusztító, tetszetős, kinő, vonzó, telhetetlen, ingyenélő, helyes, semmittevő
• Válasszatok ki egy színt! A csoport tagjai között osszátok ki a z egy családba
tartozó szavakat! Mindenki írjon a kapott szavával egy mondatot a f ü z e t b e !
Hasonlítsátok össze az elkészített mondatokat! Mit tapasztaltok ? Beszéljétek
meg!

• Tollbamondás. Írd le a szavakat, majd a könyved 3. feladatából keresd meg őket,
és szükség esetén javítsd ki!

fortélyos, bambul, ősz, üldögél, agyafúrt

2467. óra

A tananyag tartalma: Ellentét a szavak között – antonímák

Készségfejlesztési cél: Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia
fejlesztése

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és ér telmezése szövegkörnyezet-
ben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöve g kiegészítése. Beszélgetés
adott vagy választott témáról.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek
Antonímia (ellentétes jelentés)
Két szó között akkor ellentétes a jelentés,
− ha a résztvevők nézőpontjából tűni k ki az ellentétes cselekvés: jön ↔ megy, vonz ↔
taszít,
− ha egymást felváltva jelennek meg a lexémák, feltételezik és kö lcsönösen kizárják
egymást (tkp. egyes fogalmi je gyeik, valamely tulajdonságuk, s nem a teljes fogalmi
tartalmuk között lehet ellentét, de közös tulajdonsággal vagy e gy föléjük rendelhető
közös lexémával is bírnak – a szerk. ): tűz ↔ víz, egyenes ↔ görbe,
− ha az egyik lexéma jelentése pólusként áll a másikéval szemben, a szélső jelentések
között pedig közbülsők, ún. semlegesek is vannak: külső ↔ [középső] ↔ belső,
gyerek ↔ [kamasz] ↔ felnőtt,
− ha azt egy föléjük rendelhető köz ös lexéma nyilvánvalóvá teszi: személy ↔ teher
[vonat, hajó], egykezes ↔ kétkezes [kalapács].

Ezeken túl, ill. ezek között vann ak automatikusan képezhető ell entétes jelentésű lexémapárok :
nős ↔ nőtlen, erős ↔ erőtlen, tapintatos ↔ tapintatlan.

Készségfejlesztés:
− eseményképeken láthatók megfigye ltetése – megfigyelőképesség fe jlesztése;
− személyek és tárgyak tulajdonság ainak azonosítása a képeken. Az ellentétes
tulajdonságokat a szavak vagy sz ószerkezetek alatt jelölt karik ák segítségével tudják
összekötni. A világos hajú a s ötét hajúval áll szemben;
− a mondatokból hiányzó ellentétes szavak kiegészítése;
− szavak létrehozása betűkből – a hozzájuk kapcsolódó ellentétes jelentésű szavak
megtalálása, összekötése.

A tanóra menete

Spontán beszélgetés a kiinduló ké pről, szükség esetén irányítot t kérdésekkel.

Hány ember járt már bent a boltban vásárolni? Hány ember várako zik még kint a bolt előtt?
Számold meg!

247Olvasd el a feliratokat! A bal vagy a jobb oldali ajtón lehet b ejutni a boltba? A bal vagy a
jobb oldali ajtón lehet kijönni a boltból? Mondd el! Karikázd i s be a bejáratot!
Milyen játékokat vásárolta k a játékboltban a vevők? Mondd el!

További feladatok:
• Színezd ki azonos színűre az ellentétpárokat! (egyszerűbb, önálló feladat)

szegény, gazdag, beszél, hallgat , fekete, fehér, száraz, nedves , falu, város, kérdez,
felel.
• Milyen értelmükkel lehetnek ellentétesek a következő szavak? (differenciált,
nehezebb feladat)
homályos ………………… – világos …………………………. (pl. szoba) homályos ………………… – átlátszó ………………………… (pl. víz) homályos ………………… – egyértelmű ……………………. (pl. fogalmazás) helyes ……………………. – hibás …………………………… (pl. megoldás) helyes ……………………. – illetlen …………………………. (pl. viselkedés)
• Ki tud több ellentétes jelentésű szót mondani a kékkel kiemelt szavak helyett?

A juhászlegény jószívű ember volt. …………………………………………………………….
Más kárából tanul az okos . ……………………………………………………………………..
Előttünk futott el a nyúl. ……………………………………………………………………….
A gyerekek is mulatnak a szüreti bálon. ……………………………………………………….

• Tollbamondás. Írd le a szavakat, majd a könyved 4. feladatából keresd meg őket,
javítsd ki!

unalmas, megszokott, könnyezik, besétál, zokog

2488. óra

A tananyag tartalma: Látszatra ugyanaz… – homonimák

Készségfejlesztési cél: Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia
fejlesztése

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Tö rténet mesélése.
Eseménysorról rövid szöveg alkotása.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek
Homonímia (azonosalakúság)
Az etimológiai kutatások szerint teljesen különböző eredetűek, alaki egybeesésük véletlen. A
homonímia fennállhat toldalékmorfémák között ( -at, -et műveltető és deverbális fn-képző),
lexémák, ill. szóalakok között ( ég ige, fn; állunk ige és fn), valamint szintagmák és
szintagmacsoportok között is ( az apa szeretete ).
Az azonos alakúságról szólva elsősorban a szavak, szóalakok hom onímiájára gondolunk. A
szótár külön szócikkbe sorolja a homonimákat, és arab indexszám mal jelöli őket. A
homonímiának több típusát különítjük el egymástól. Megkülönböztetünk szótári homonímiát és nyelvtani (grammatikai) homonímiát . Az első
esetben a különböző szavak szótári alakja azonos ( ár, fogoly, mer, dob, csap, nem, ég, hat,
bár; faló, megint, vágat stb.) A másodikban a nem szótári alakok (jelezett vagy ragozott
szóalakok) esnek egybe alakilag (ennék [ő, ill. ők ikes ragozás], játssza [kijelentő és felszólító
mód], szűröm, szűröd, szűrje, szűrjük [ige és fn], török, verem, ölt, légy, szám, állam stb.
A beszédben a homonímia nem okoz félreértést, mert a lexéma min dig a mondatban kapja
meg aktuális jelentését. Fontos megjegyeznünk, hogy a homonim s zavak önmagukban
vizsgálva lehetnek poliszéme k vagy egyjelentésűek is.

Készségfejlesztés:
− különféle formák felismerése, pon tozott vonalak összekötése;
− a lakásban tartott házi állatok felismertetése ismétlődő képeke n – megfigyelőképesség
fejlesztése;
− az azonos alakú, de más-más jelentésű szavak felismerése és azo nosítása képek
segítségével, szófaji fogalom előkészítése;
− mondatalkotási képe sség fejlesztése;
− az egy mondaton belüli azonos alakúság értelmezése;
− mondatjelentések értelmezése.

A tanóra menete

Spontán beszélgetés a kiinduló ké pről, szükség s zerint irányíto tt kérdésekkel.

Mi minden történik a képen? Teg yél fel kérdéseket a párodnak!

249Hogyan nevezzük a képen látható állatokat? Mondd el!
Milyen lakásban tartható állatokat, házi kedvenceket ismersz mé g? Sorolj fel néhányat!
Milyen feladatai lehetnek a kép en látott gyerekeknek az állatok kal? Mondd el!

Az állattartás felelősségének megbeszélése.

További feladatok:
• Van-e a környezetedben állat? Hogy hívják őt/őket! Tudod, hogy miért kapta azt
a nevet? Mondd el a társaidnak!

• Dobókocka-játék. A kocka mindegyik oldalán 1-1 szó van. Rendezz etek
csapatversenyt!

a) Gyűjtsetek rokon jelentésű szavakat! b) Gyűjtsetek ellentétes jelentésű szavakat! A kocka oldalain lévő szavak: cseles, erős, eszik, örül, dolgozik, bátor

• Írd ki
Weöres Sándor: A medve töprengése c. versből az ellentétes jelentésű
szópárokat!

• Szavak szerkezete (9–10. óra)

A szavak a mondatokban a közlés érdekében alkalmi kapcsolatba k erülhetnek egymással. A
szavak alkalmi kapcsolatát szószerkezetnek nevezzük.

2509. óra

A tananyag tartalma: Szóból mondat – Hogyan lesz a szavakból mondat? Az egyszerű
szavak

Készségfejlesztési cél: Képességfejlesztés a szóhalmaz és a mondat elkülönítésére. Szav ak
mondatba helyezésének képessége.

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
A beszéd/írás részei: mondat, szó. Az egyalakú szótövek és a to ldalékok megkülönböztetése
egyszerű szavakban.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A szóalakok a szótári szók tényleges megjelenései, megszerkeszt ett változatai (pl. mond +
unk, tenger + ek + ben ). Minden különírt egység szóalak, ahogy és ahányszor a szövegb en, a
mondatban előfordul. A szóalakot tehát szóelemekből szerkesztjü k. A szótövet és a
toldalékokat szóelemeknek nevezzük. A szószerkezet tagjainak a kapcsolatát ragokkal és
jelekkel fejezzük ki.
A szóelemek rendszerint egymáshoz kapcsolódva jelennek meg. Hag yományos és szabályos
sorrendjük: tő + képző + jel + rag . Pl.: asztal + os + ok + ról . Egy tőhöz több képző és több
jel is kapcsolódhat, de rag csak egy. Pl. szép + -ít (képző) + -get (képző) + -és (képző) →
szépítgetés ; lány + -(o)k (jel) + -é (jel) → lányoké .
Egyes toldalékok előhangzóval kapcsolódnak a szótőhöz. Pl.: asztal + os, kép-ek ; előhangzó
nélkül: eső + s, eső + k . (Sok nyelvész az előhangzót is a toldalék részének tekinti – a szerk. )

Készségfejlesztés:
− szavak felsorolásának és a szavak mondatban való előfordulásána k
megkülönböztetése;
− szavak toldalékos alakjaival tört énő mondatalkotás – megfigyelő képesség fejlesztése,
(csak a megadott szavak szer epelhetnek a mondatban);
− kérdések megfogalmazása a különböző mondatrészekre;
− a szótő és a toldalék f ogalmának kialakítása;
− szavak csoportosítása szerkezet szerint (toldalékosok és toldal ék nélküliek).

A tanóra menete

Spontán beszélgetés a kiinduló képről.

Mit látsz a képen? Mondd el! Milyen állatok szerepeln ek a képen? Sorold fel!
Mi a képen látható ember foglalkozása? Mely mesékből ismerősek a ké p szereplői? Meséld el!
Mit láttak meg a kiskacsák? Kik látták meg a folyót? Honnan látták meg a kiskacsák a folyót? Hogyan kiáltoztak a kiskacsák?

251
4. feladat: a nyelvtani fogalmak megnevezése. Nagyon figyelnünk kell, mert csak egyalakú
töveket vizsgálhatunk szerkezeti leg. A többalakú tövek vizsgála ta nem szerepelhet egyetlen
gyakorló feladatban sem.

További feladatok:
• Tőnyomozó. Mindegyik pár kap néhány szót.

a) Keressétek me g a szavak tövét!
b) Válasszátok le a toldalé kot függőleges vonallal!

látjuk fonja szaladj tévedsz
kenje nézegetsz fogadta
megfagysz
engedsz adta rántja
kívánják
engedjétek kergetsz látjátok maradhat

c) Két toldalékos szóval í rjatok rövid mondatot!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….
• Önállóan dolgozz!

Kata este a szobában jókedvében táncra perdült.

a) Húzd alá a toldalé k nélküli szavakat!

b) Karikázd be a toldaléko t a toldalékos szavakban!

25210. óra

A tananyag tartalma: Több szóból egy szó – ö sszetett szavak

Készségfejlesztési cél: Az aktív szókincs gazdagítása; a kommunikációs kompetencia
fejlesztése

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
A beszéd/írás részei: mondat, szó. A szavak szerkezete: előtag + utótag. A kép és a szöveg
kapcsolata. Szógyűjtés, mondat ok alkotása eseményképről.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A szóösszetétel a szóalkotás egy gyakori módja, amikor önállóan is használható szavakból
egy új szó jön létre. Eredményét összetett szó nak is nevezik. Az új szó jelentése nem azonos
a két szó jelentésének összegével. Rendszerint a szókapcsolatok kal szoktuk szembeállítani,
amikor az elemek között nem jön létre szorosabb, állandósult, a tagjaikon túlmutató viszony.
Az összetett szó két értelmes részre bontható: előtagra + utóta gra. Az összetett szó tagjai
maguk is lehetnek összetett szavak (vas + út + állomás), ilyenk or többszörösen összetett
szóról beszélünk.

Készségfejlesztés:
− összetett szavak létrehozása különféle képek segítségével;
− az összetett szó jelentést öbbletének megfigyeltetése;
− az összetett szavak alkotóelemeinek (mint elő- vagy utótag) fel ismertetése összekötte-
tése;
− az emlékezőképesség fejlesztése;
− az összetett szavak elválasztás ának megkülönböztetése az egysze rű szavakétól.

További feladatok:
• Válogató. Húzd alá a szövegben az összetett szavakat!
Tavaly az olvasókönyvben már ol vastuk Móra Ferenc versét.

Móra Ferenc: Zengő ABC

Aranyalma ághegyen. Bari bég a zöld gyepen. Cirmos cica egerész. Csengő csikó heverész. Dongó darázs döngicsél. Esik eső, fúj a szél. Füsti fecske ficsereg. Gerle, galamb kesereg. Gyom között gyors gyík szalad. Harmatos hajnal hasad. Itt van már a zivatar! Jó az anya, jót akar. Kivirít a kikelet.

253Leveles lesz a liget.
Lyukas fazék fekete. Mese, mese, meskete… Nádat a szél legyezi. Nyúl a fülét hegyezi. Orgonafán méhike. Összerezzen őzike. Patakparton pipitér. Róka szava kicsit ér. Susog a sok sasmadár. Szilvafára szarka száll. Tücsök tarlón hegedül. Tyúk az árkon átrepül. Uccu, csípd meg, hóha, hó! Ürgét fogott a Sajó. Vércse vijjog délelőtt. Zörgetik a vasfedőt. Zsindelyezik a tetőt.

• Keressétek meg azt a szót, amelyik mindegyikhez illik!
Írjatok velük monda tot a füzetetekbe!
_____ágy, ______ajtó, _______út, _______golyó
Megoldás: vas
• Keresd meg azt a szót, amelyik mindegyikhez illik! Önállóan dol gozz!
Írj mondatot mindegyik szóval!
báb _______, kocka_______, labda_______, kártya_______
Megoldás: játék

25411. óra
Negyedéves felmérő

1. felmérő

A csoport

45 pont /_____
1. Mikor melyiket választod? Kin ek hogy illik köszönni? Töltsd ki a táblázatot!

Köszönés Kinek? Mikor?

postás reggel
Kezét csókolom! szomszéd néninek

osztálytársadnak búcsúzáskor
Szép álmokat! unokának

4 po nt /____ pont

2. Tagold szavakra az olvasmányok c ímeit! Jelöld a szóhatárokat álló vonallal! Hány
szóból állnak a címek? Számold meg, és írd a négyszögbe! Írd le a címeket helyesen!
□ Akétjóbarát  _______________________________________________
□ Azalmamegakertimanó _________________________________________ ______
□ Borsószemhercegkisasszony ____________________________________ __________
3 po nt /____ pont

3. Állítsd helyre a közmondások összekeveredett szavait! Kösd össze a neki megfelelő jele ntéssel! Írjátok le a mondatot!

Túl sokan vannak, már többen nem férnek el. ember jó Sok elfér. kis helyen i s Csak a jóindulatúak lehe tnek kis helyen.
Jóindulattal kis helyen sokan elférnek.

…………………………………………………………………………………………………

255 3 po nt /____ pont

4. Húzd alá azokat a szavakat, ame lyek állatokat neveznek meg! Rajzold le őket!

pinty, rongy, konty, ponty, poronty, gyöngy, varangy

3 pont /____ pont

5. Keress a piros (vastag) betűs szavakhoz tulajdonságot jelölő szavakat! Cseréld az
aláhúzott szavakat rokon értelmű szóra!

A ____________________ panda bocsa nagyon kicsi
. ________________________
A ___________________ kenguru erős hátsó lábain ugrál
. ___________________________
4 po nt /____ pont

6. Színezd azonos színűre az ellentétpárokat!
6 po nt /____ pont

7. Keresd meg a szavak tövét! Válaszd le függőleges vonallal! K arikázd be a toldalékot!

Anyukám sajtos pogácsát sütött.

Két toldalékos szóval írj egy-egy új mondatot!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… lassú szorgalmas távol jön tűz
hallgat megy gyors víz lusta beszél
közel

256 6 po nt /____ pont

8. Milyen közös elő-, illetve utótagja van a következő összetet t szavaknak? Rajzold az
üres négyzetbe! Írd le az összetett szavakat!
+

+
+

+
+

+

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………………
6 po nt /____ pont

10. Egészítsd ki a hiányos mondatokat!

A telefonbeszélgetés elején illik _________________ és ________ ____________.
Bemutatkozáskor a _____________ nevünket használjuk. Telefonálá skor mindig
____________________ fogalmazz! Beszédünket, írásunkat _ ________________ tagoljuk. A mondat áll hat több
_________________ is. A mondatot ______________ kezdjük. A végé re _____________,
_____________________ vagy ________________________ teszünk.

10 pon t /____ pont

257B csoport

45 pont /_____

1. Mikor melyiket választod? Kin ek hogy illik köszönni? Töltsd ki a táblázatot!

Köszönés Kinek? Mikor?

szerelőnek elköszönéskor
Heló!
találkozáskor
Jó napot kívánok! igazgatónőnek

Isten áldja!
búcsúzáskor

4 pont /____ pont

2. Tagold szavakra az olvasmányok c ímeit! Jelöld a szóhatárokat álló vonallal! Hány
szóból állnak a címek? Számold meg, és írd a négyszögbe! Írd le a címeket helyesen!
□ Világgámentanyár  ____________________________________________ ___
□ Akiskutyamegaszamár __________________________________________ _____
□ Acsökönyöskiselefánt __________________________________________ _____

3 pont /____ pont
3. Állítsd helyre a közmondások összekeveredett szavait!
Kösd össze a neki megfelelő jele ntéssel! Írjátok le a mondatot!

Amit holnap teszek, ma is megtehetem. megtehetsz, Amit ma holnapra! hal aszd ne Holnap már késő le sz megtenni.
Jobb most rögtön megtenni.

…………………………………………………………………………………………………
3 po nt /____ pont

2584. Húzd alá azokat a szavakat, amely ek tárgyakat neveznek meg! Rajzold le őket!

pacsi csacsi bácsi pincsi kocsi öcsi repcsi keljfeljancsi, turc si

3 pont /____ pont

5. Keress a piros (vastag) betűs szavakhoz tulajdonságot jelölő szavakat! Cseréld az
aláhúzott szavakat rokon értelmű szóra!

A ____________________ labda kigurult az utcára
. ________________________
A __________________ autó hangosan dudált a gyerekre. ___________________________
4 po nt /____ pont

6. Színezd azonos színűre az ellentétpárokat!
6 po nt /____ pont

7. Keresd meg a szavak tövét! Válaszd le függőleges vonallal! K arikázd be a toldalékot!
Testvérem filccel rajzolt a füzetbe.
Két toldalékos szóval írj egy-egy új mondatot!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
6 po nt /____ pont fekete idős világos áll nevet
fiatal ül bent fehér sötét kint
sír

2598. Bővítsd ugyanazt a szót elő- é s utótagokkal! Írd le az össze tett szavakat!

______________________ + +
_____________________
______________________ +
+
_____________________ ______________________ + + _____________________
…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
6 po nt /____ pont

10. Egészítsd ki a hiányos mondatokat!

Amikor találkozunk valakivel, mindig ________________. Mindenki t udvariasan, kedvesen
az _________________ és a ____________________ megfelelően kösz öntünk.
A szavakból ___________________ alkotunk. Ha mondatot alkotunk, a szavakhoz sokszor
____________________ illesztünk. Több szó összekapcsolásával __ ______________szó
keletkezik. Az öss zetett szó _____________ból és ______________ _ból áll. A szó a
mondatban kapja meg az odaillő ___________________. Beszédünkbe n az egymással
felcserélhető szavakat __________________ értelmű szavaknak nev ezzük.

10 p ont /____
pont

260Tanulói anyag
11. óra
1. felmérő
A csoport
45 pont /________

1. Mikor melyiket választod? Kinek hogy illik köszönni? Töltsd ki a táblázatot!

Köszönés Kinek? Mikor?

postás reggel
Kezét csókolom! szomszéd néninek

osztálytársadnak búcsúzáskor
Szép álmokat! unokának

4 po nt /____ pont

2. Tagold szavakra az olvasmányok címeit! Jelöld a szóhatárokat
álló vonallal! Hány szóból állnak a címek? Számo ld meg, és írd a négyszögbe!
Írd le a címeket helyesen!

Akétjóbarát


Azalmamegakertimanó

Borsószemhercegkisasszony

3 po nt /____ pont

2613. Állítsd helyre a közmond ások összekeveredett szavait!
Kösd össze a neki megfelelő jele ntéssel! Írjátok le a mondatot!

ember jó Sok elfér. kis helyen is

● Túl sokan vannak, már többen nem férnek el.
● Csak a jóindulatúak l ehetnek kis helyen.
● Jóindulattal kis helyen sokan elférnek.

3 po nt /____ pont

4. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek állatokat neveznek meg!
Rajzold le őket!

pinty rongy konty ponty poronty gyön gy varangy

3 pont /____ pont

5. Keress a nagybetűs szavakhoz tulajdonságot jelölő szavakat!
Cseréld az aláhúzott szavakat rokon értelmű szóra!

A PANDA bocsa nagyon kicsi .
A KENGURU erős hátsó lábain ugrál .

4 pont /____ pont

6. Színezd azonos színűre az ellentétpárokat!

6 po nt /____ pont
lassú szorgalmas távol jön tűz
hallgat megy gyors víz lusta beszél
közel

2627. Keresd meg a szavak tövét! Vá laszd le függőleges vonallal!
Karikázd be a toldalékot!
Anyukám sajtos pogácsát sütött.

Válassz ki két toldalékos szót! Írj velük egy-egy új mondatot!

6 po nt /____ pont

8. Milyen közös elő-, illetve ut ótagja van az alábbi szavaknak?
Rajzold az üres négyzetbe! Írd le az összetett szavakat!
+

+
+

+
+

+

6 po nt /____ pont
9. Egészítsd ki a hiányos mondatokat!

A telefonbeszélgetés elején illik és . .

Bemutatkozáskor a nevünket használjuk. Telefonáláskor
mindig fogalmazz!

Beszédünket, írásunkat tagoljuk. A mondat állhat több

is. A mondatot
kezdjük.

A végére , vagy
teszünk.

263 10 p ont /____
pont

264B csoport

45 pont /_______

1. Mikor melyiket választod? Kinek hogy illik köszönni?
Töltsd ki a táblázatot!

Köszönés Kinek? Mikor?

szerelőnek elköszönéskor
Heló! találkozáskor

Jó napot kívánok!
igazgatónőnek
Isten áldja! búcsúzáskor

4 po nt /____ pont

2. Tagold szavakra az olvasmányok címeit! Jelöld a szóhatárokat
álló vonallal! Hány szóból állnak a címek? Számold meg, és írd a
négyszögbe! Írd le a címeket helyesen!

Világgámentanyár


Akiskutyamegaszamár

Acsökönyöskiselefánt

3 po nt /____ pont

2653. Állítsd helyre a közmond ások összekeveredett szavait!
Kösd össze a neki megfelelő jele ntéssel! Írjátok le a mondatot!

megtehetsz, Amit ma holnapra! halaszd ne

● Amit holnap teszek, ma is megtehetem.
● Holnap már késő lesz megtenni.
● Jobb most rögtön megtenni.

3 po nt /____ pont

4. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek tárgyakat neveznek meg!
Rajzold le őket!
pacsi csacsi bácsi pincsi kocsi öcsi repcsi keljfeljancsi turcsi

3 pont /____ pont

5. Keress a nagybetűs szavakhoz tulajdonságot jelölő szavakat!
Cseréld az aláhúzott szavakat rokon értelmű szóra!

A LABDA kigurult az utcára .
A AUTÓ hangosan dudált .

4 pont /____ pont
6. Színezd azonos színűre az ellentétpárokat!

6 po nt /____ pont

fekete idős világos áll nevet
fiatal ül bent fehér sötét kint
sír

2667. Keresd meg a szavak tövét! Vá laszd le függőleges vonallal!
Karikázd be a toldalékot!

Testvérem filccel rajzolt a füzetbe.

Válassz ki két toldalékos szót! Írj velük egy-egy új mondatot!

6 po nt /____ pont
8. Bővítsd ugyanazt a szót elő- és utótagokkal!
Írd le az összetett szavakat!

+ +
+ +
+ +
9. Egészítsd ki a hiányos mondatokat!

Amikor találkozunk valak ivel, mindi g .

Mindenkit udvariasan, ked vesen, az
és a megfelelően köszöntünk.

A szavakból
a l k o t u n k .

Több szó összekapcsolásával
szó keletkezik.

Az összetett szó ‐ból és ‐ból áll.

A szó a mondatban kapja meg az odaillő .

267A szavakhoz a mondatban sokszor
illesztünk.

Az egymással felcserélhető szavakat értelmű
szavaknak nevezzük.
10 pont /____ pont

268• Hangtani ismeretek (12–28. óra)

A beszédhangok képzése

A tüdő a beszédszervek „energiaforrása”. Belégzéskor levegő vel telik meg. A beszéd
hangjait általában kilégzéssel képezzük, de ritkán, bizonyos ér zelmek kifejezésekor
belégzéssel is képezünk hangokat. Kisgyerekeknél is előfordul, hogy amikor gyorsan
beszélnek, a légvételre alig marad idejük. Ilyenkor akár több s zót is belégzéssel, kissé
akadozva mondanak.

A tüdőből kiáramló levegő a légcsö vön keresztül a gégefő be jut. Itt helyezkednek el a
hangszalag ok, amelyek nevükkel ellentétben nem szalagok, hanem rugalmas i zomrostok. Ha
rezegnek, zenei hangot, zöngét adnak. Ujjunkat a gégénkre téve a rezgést érezzük is.
Magánhangzók és zöngés mássalhangzók (pl. z, zs stb.) kiejtése közben tapasztaljuk ezt a
jelenséget. Ha az izmok között szabadon áramlik a levegő, akkor nem képez zöngét.
Ujjunkkal a gégénken nem ér zékelünk rezgést, ha pl. a s, sz vagy h hangot ejtjük.,
A gégefőn keresztüljutott leve gőt a garatüregben található ínyvitorla vagy az orrüreg be,
vagy a szájüreg be tereli. Az előbbi esetében orrhangokról beszélünk. A magyar nyelvben
csak három orrhangunk van: a m, n, és a ny. A francia nyelvben orrhangzós magánhangzót is
ejtenek. A szájüregben további szervek – a nyelv, szájpadlás, a fogak és az ajkak – alakítják
a hangot. nyelv, fogak, ajkak
↑
orrüreg, szájüreg
garatüreg, ínyvitorla
↑
gégefő, hangszalagokkal
↑
légcső
↑
tüdő

26912. óra

A tananyag tartalma: A szavak, a hangok és a betűk (A hang és a betű megkülönbözteté se)

Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nyelvtani jelensége k fölismerése, gyakorlati alkalmaz ása

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magán- és má ssalhangzók. Írás- és
helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra é s önellenőrzéssel. A
hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A hosszú és rövid hangok fölismerése
a beszédben, megfelelő jelölésük írásban.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A magánhangzók képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegtet i a hangszalagokat, majd
akadály nélkül távozik a szájüregből. A magánhangzó tiszta zene i hang, melynek színe a
szájüreg nagyságától, nyílásától függ. Az áll, a nyelv és az aj kak mozgatásával változtathatjuk
a szájüreg nagyságát.

Ha a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik, m ássalhangzót hozunk létre.
Minden mássalhangzó akadályhang. A h hang akadálya a gégefőben van.
A hangokat nem elszigetelten ejtjük ki, hanem egymáshoz alkalma zkodnak a kiejtés során.
Ezért fordulhat elő, hogy egy hang a környezetében lévő hangok hatására módosul, vagy akár
meg is változik. Az átlagos emberi beszédben percenként kb. 200-210 szótagot mon dunk ki, vagyis
másodpercenként kb. 8 hangot. A hangokat írásban betűvel jelöljük. A betű a hang jele .
Általában minden hang jelölésére külön betűt használunk, kivéve a j hangot, melyet bizonyos
szavakban ly-nal jelölünk.
A könyv szó négy hangból áll, tehát négy betűvel jelöljük: k, ö, ny, v .
A betűket egy vagy több írásjeggye l jelöljük. A magyar nyelvben vannak:
– egyjegyű betűk: a, b, c, d, e, f stb.;
– kétjegyű betűk: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs ;
– háromjegyű betű: dzs.
A magyar nyelvben 39 beszédhangunk van, amelyet 40 betűvel jelö lünk. A teljes magyar
ábécé azonban idegen betűket is tartalmaz: q, x, y, w . Így a magyar ábécé 44 betűből áll.
a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty

270u ú ü ű v w x y
z z s

A régies írásmódot megőrző csalá dnevekben olyan betűkkel is tal álkozunk ( aá = á, eö = ö, ch
= cs, ts = cs, tz = c, cz = c, s vagy ss = zs stb.), amelyek a mai ábécében nem fordulnak elő.

Készségfejlesztés:
− a spontán beszédkészség fejlesztése;
− a szavak, szótagok, hangok és betűk fogalmának megszilárdítása;
− szavak szótagokra, majd hangokra bontása;
− mássalhangzók betűinek megkülönböztetése;
− összekevert betűkből s zavak helyreállítása;
− hangok rövid–hosszú szembenállása, valamint a jelentésváltozás megfigyeltetése,
mondatba helyezés;
− nyelvi kreativitás fejlesztése.

További feladatok:

• Olvasd el a következő verset!

hó hó hópehely olyan fehér mint a tej olyan könnyű mint a lepke mintha pille szárnya lenne hófehér a bokor inge rajta gomb a kicsi: cinke
Fecske Csaba: Tél, tél, zord idő (részlet)

(A megoldásokat pirossal jelöltük.)

1. Állapítsátok meg, hány soros a versrészlet! …………… (12)
2. Hány szót találsz az első sorban? ……………… (5)
3. Hány hangból épül fel a 2. sor szava? …………….. (7)
4. Hány betűből áll a 3. sor második szava? …………. (3)
5. Melyik az a szó, amelyik 6 egyje gyű betűből áll? Karikázd be ! (mintha)

271
6. Írd le azokat a szavakat, amelyek ben kétjegyű betűt találsz!

…………………………, ..………………………, …………………………., ……………..………….., ……..……………………
(hópehely, olyan, könnyű, szárnya, kicsi)
7. Írd ki a versrészletből az ötbetűs szavakat!

………………..………, ………………………………, ……..…………………., ………………..………, ………………………………, ……..………………….,
(fehér, lepke, szárnya, bokor, rajta, cinke)

8. Mely szavakban találsz kettőzött mássalhangzót?

……………………….., …………………………., …………………………
(könnyű, pille, lenne)

• Szókereső játék.
Állíts össze a betűhalmazból minél több szót 3 perc alatt!
Egy betűt többször is fölhasználhatsz. Igyekezz minél hosszabb szót találni!

ó g ű p s h n a
l m dz á i ö t í
r é u c gy z sz zs
ly cs ü ny b ty o d
j k f e dzs ő v ú

Kétbetűs
szavak Hárombetűs
szavak Négybetűs
szavak Ötbetűs
szavak Hatbetűs
szavak

272

27313. óra

A tananyag tartalma: Az ábécé és a betűrend

Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nyelvtani jelensége k fölismerése, gyakorlati alkalmaz ása; a
problémamegoldó képesség fejlesztése

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. A társak név szerint, könyvek cím,
illetve szerző szerint ábécérendbe állítása.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A szótárak, névsorok, tartalomjegyzékek, telefonkönyvek az ábéc é betűinek megfelelően,
betűrendben sorolják föl a szavakat. Betűrenden az ábécé betűinek hagyományos sorrendjét
értjük .

A betűrendbe sorolás szabályai:

− Ha a szavak első betűje különböző, akkor az első betűk sorrendj e szerint soroljuk
betűrendbe őket. Pl.: alma, barack, citrom, cseresznye, dió stb.
− Ha a szavak azonos betűvel kezdődnek, akkor az első nem azonos betű alapján
soroljuk betűrendbe. Pl.: Aladár, Alajos, Albert, Alfonz stb.
− A magánhangzók rövid és hosszú változata azonos értékűnek számí t . A r ö v i d
magánhangzós szó csak akkor előzi meg a hosszút, ha a két szó c sak ebben
különbözik. Pl.: kar, kár , kor, kór, koros, kóros stb.
− A szóhatárokat nem vesszük figyelembe a több szóból álló kifeje zések, nevek
betűrendbe sorolásánál. Pl.: cukrosodik, cukrosláda, cukros mandula, cukros
sütemény stb.

Készségfejlesztés:
− a spontán beszédkészség fejlesztése;
− problémamegoldó-képesség fejle sztése betűk labirintusában;
− megfigyelőképesség fejleszté se, a hiányzó kép kiegészítése;
− szavak betűrendbe állítása;
− gyermeklexikon használatának fejlesztése;
− a szócikkek sorrendjéne k megfigyeltetése;
− helynevek betűrendbe állítása;
− különféle jelentésmezők értelmezése (kakukktojás megtalálása);
− a betűrend funkciója, használa ti körének megbeszélése.

További feladatok:

• Névválogató

Szótenger a következő keresztnevekből összekeverve: Ádám, Bálint, Cili, Csilla, Dezső,
Ede, Fruzsina, Gergely, Helga, Ildikó, Károly, Lilla, Miklós, N oémi, Olívia, Ödön, Péter,
Réka, Sára, Szabolcs, Tímea, Viktor, Zoltán, Zsófia

274a) Lányoknak! Húzd alá azt az öt f iúnevet, amelyik a legjobban tetszik neked!
b) Fiúknak! Húzd alá azt az öt l eánynevet, amelyik a legjobban tetszik neked!
c) Írd le a kiválasztott neve ket betűrendben a füzetedbe!

• Számozd meg a betűrendnek megf elelően a településeket!
□ Gyúró □ Agárd □ Tihany □ Páty □ Makó □ Dörgicse

• Tedd betűrendbe, és írd le az írók, költők nevét!

Móra Ferenc, Bálint Ágnes, Gár donyi Géza, Nagy László, Kányádi Sándor, Zalán Tibor
…………………………………………….. ………………………………………………
…………………………………………….. ……………………………………………… …………………………………………….. ………………………………………………

• Keresd meg az Ablak-zsiráf lexikon g betűs címszavait! Figyeld meg, hogyan
követik egymást az azonos betű vel kezdődő szavak! Mit vettél és zre?

• Számozd meg a szavakat a betűrendnek megfelelően!
□ pulyka □ pingvin □ pók □ párduc

• Húzd alá más-más színnel a különbö ző betűkkel kezdődő szavakat! Írd őket
betűrendben a megfelelő oszlopba!

tusol, dalol, látom, egér, indul, dörren, lökdös, ibolya, erős, túró, istálló, dongó, ilyen,
ember, létra, liba, ebéd, duda, írá s, evett, takaró, tök, lovak , tinta, dinnye

D I L E T

• Dobókocka játék. A kocka mindegyi k oldalán 1-1 intézményt talál tok.
Mondjátok meg, melyik utcában vannak, hogy juthatunk el oda. R endezzétek
betűrendbe az utcaneveket! Írjátok le a füzetbe!
A dobókocka oldalaira írva: fagyizó, óvoda, orvosi rendelő, iskola, posta, templom

27514. óra

A tananyag tartalma: Akadállyal vagy anélkül? – A magánhangzók és a mássalhangzók
megkülönböztetése

Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nyelvtani jelensége k fölismerése, gyakorlati alkalmaz ása; a
problémamegoldó képesség fejlesztése

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
A magán- és mássalhangzók. A hangok időtartamának érzékeltetése a s z a v a k b a n . Í r á s – é s
helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra é s önellenőrzéssel. A
hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A hosszú és rövid hangok fölismerése
a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A tanult helyesírási szabályok al kalmazása írástevékenység közb en, írásbeli feladatok
megoldásakor.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a magánhangzók és a mással hangzók különbségeit.

Magánhangzók Mássalhangzók
1. Szótagalkotók A szótagalkotásban a magánhangzókhoz
kapcsolódnak
2. Tiszta zöngehangok Vagy tiszta zörejhangok, vagy a zörejhez
zönge is társul
3. Képzésükkor a levegő akadály nélkül
távozik a szájüregből Képzésükkor a levegő akadályba ütközik
a gégefőben vagy a szájüregben
4. 14 magánhangzónk van 25 mássalhangzónk van

A magánhangzók jellemzői:
A nyelv vízszintes mozgása szerint
Mély magánhangzók Magas magánhangzók A nyelv mozgása
szerint
Ajakkerekítéses Ajakréses Ajakkerekítéses ajakréses
felső nyelvállású u, ú ü, ű i, í
középső nyelvállású o, ó ö, ő é
alsó nyelvállású a e A nyelv
függőleges mozgása szerint
legalsó nyelvállású á

A táblázatból jól látható, hogy az a – á é s a z e – é egymásnak nem párja, mint a többi
magánhangzónk. A régi egyszerű (nem összetett) szavainkban a ma gánhangzók a nyelv
vízszintes mozgása szerint harmo nizálnak: vagy csak magasak, va gy csak mélyek. Ezt a
jelenséget a hangrend törvényének nevezzük. A magas hangrendű szavakban csak magas magánhangzók vannak: ember, üreg . A mély
hangrendű szavakban csak mély magánhangzók vannak: álom, tapos . Nyelvünkben azonban
nagyon sok olyan szó van, amelyben magas és mély magánhangzó eg yaránt található: piros,
virág, fiú, cékla. Ezeket vegyes hangrendű szavaknak nevezzük.

276Készségfejlesztés:

− a spontán beszédkészség fejlesztése;
− a problémamegoldó-képesség fejlesztése;
− a megfigyelőképesség fejlesztése;
− a hangképzés jellemzőinek megfigyeltetése;
− szavakból hiányzó magánhangzók pótlása, divergens gondolkodás f ejlesztése
(többféle megoldási lehetőség);
− a nyelvi kreativitás fejlesztése.
Az 5. feladat megoldása:
• Pótold a hiányzó magánhangzókat! Több megoldás is lehetséges!
H_T, (A, Á, I, Ű) T_R, (A, Á, É, O, Ö, Ő, Ú, Ű) _R_M, (É E, O O, Ö Ö, Ü
Ö)
_G_R (E E, E É, A Á, Í É, I O) K_R_K (E E, E É, É E, A O, Á O, Ö Ö, Ű Ö)
H_V_S, (A A, E E, Ű Ő)

További feladatok:

• Hangoztasd tükör előtt a gyümölcsök kezdőbetűit!

alma, banán, citrom, cseresznye, dió, eper, egres, füge, körte, málna, naspolya, őszibarack,
ringló, szeder, szilva

Figyeld meg a szád és a nyelved mozgását! Mely hangok kiejtésekor van a szád nyitva? Ilyenkor a levegő ak adály nélkül távozik.
Rajzold le a füzetedbe a megfelelő képet! Írd a betűt a kép alá !

• Ejtsd ki tükör előtt a következő szópárok magánhangzóit! Hogyan változik az
ajkad formája?

ír – űr és – ős hát – hat kéz – köz kár – kar

• Melyik versből hiányoznak a má ssalhangzók? Pótold a hiányzó
mássalhangzókat!

_e_e_ _e_, _e_e_ _e_, A _i_á_ _i_i_ _e_ _óe_ _e_ _ó_e_é_ _á_i_ a _i_i_ _e_. Megoldás: December, december, A világ csilingel Hóember hófején

277Fázik a cilinder. (Fésűs Éva)
• Mondd el egyre gyorsabban azt a nyelvtörőt, amelyik az alábbiak közül a
legjobban tetszik! Figyelj ar ra, hogy mindig érthető legyen!
Keress bennük mássalhangzót jel ölő kétjegyű betűt! Karikázd be!

Mit sütsz, kis szűcs? Tán só s húst sütsz, kis szűcs?

Öt török öt görögöt dögöny öz örökös örömök között.
A nagypapa papagája a pap a papagájának a papája.

Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál.

27815–21. óra

A tananyag tartalma: Rövid és hosszú magánhangzók

Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nyelvtani jelensége k fölismerése, gyakorlati alkalmaz ása; a
problémamegoldó képesség és a nye lvhasználati tudatosság fejles ztése; a helyesejtési és
helyesírási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása.

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
A magánhangzók. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakba n . Í r á s – é s h e l y e s í r á s i
hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrz éssel. A hangok időtartama. A
hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelöl ésük írásban.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

Magánhangzók a szótövekben
A szóvégi i rendszerint rövid : bébi, kéri, mami stb.

Rövid az i, u, ü azokban az egytagú szavakban, amelyekben a magánhangzó után ké t
különböző mássalhangzó vagy egy hosszú mássalhangzó következik: birs, kincs; bujt, must;
fürj, küzd; cikk, friss; hull, ujj; bükk, függ. Jegyezd meg, hogy a következő négy igében
viszont hosszú az ú, valamint az ű: gyújt, gyűjt; nyújt, sújt.
Fontos tudni, hogy a tő toldalékos alakjaiban is megőrzi szókezdő , illetőleg szóbelseji
magánhangzójának időtartamát a következő közismert szavakban: íj, ív, íz; bú, búg, dús,
fúj, húg, húr, nyúl (ige), nyúz, púp, súly, új, zúg, zúz, gyújt ; bűz, fűt, gyűjt, hűt, mű, nyűg,
szűcs; stb.

A melléknevek végén az ú, ű mindig hosszú : iszonyú, karcsú, lassú, savanyú, keserű,
szörnyű, vasorrú stb.
A főnevek végén rendszerint hosszú az ú, ű : ágyú, ború, bosszú, dugattyú, fiú, tanú, vályú;
fésű, gyűrű, gyűszű stb. Kivételek: adu, alku, anyu, apu, áru, bábu, batyu, falu, gyalu, kapu,
Pityu, zsaru stb.; eskü, güzü, revü stb.
A ború, bosszú, derű, fésű, hegedű, köszörű szavak -l képzős alakjában a tővégi ú, ű
megrövidül: borul, bosszul, derül, hegedül, köszörül stb.
A szóvégi ó, ő mindig hosszú: dió, hajó, karó stb.; cipő, felhő, mező stb. Kivétel a no és a
nono .
A hosszú í-t, ú-t, ű-t tartalmazó szavak egy részében az í–i, ú–u , és az ű–ü szabályos
váltakozást mutat a toldalékolás során: kéz – kezet, nyár – nyarat , híd – hidat; ín – inas; nyíl –
nyilas; kút – kutat; út – utat; fű – füves; szűz – szüzek; tűz – tüzel stb.
A származékokban is rövid az i, o, ö, u, ü igen sok szóban: csibor, dicsér, finom, irigy,
sima, Tibor, árboc, Loránd (de: Lóránt), posta; bögöly, kör, Kö rös (folyó), ördöngös; bura,
huny, turista, zug ('szeglet '); füzér, ülés, parfüm stb.

279
Csupán néhány képzett alakban rövidül meg a tőhangzó : bír, bírhat, bírva , de: birtok (fn);
tíz, tízes , de: tized; csíp, csípés, csípős, de: csipdes, csipked stb.

Készségfejlesztés:
− a spontán beszédkészség fejlesztése;
− a problémamegoldó-képesség fejlesztése;
− a megfigyelőképesség fejlesztése;
− a magánhangzók időtartamának jelentésmegkülönböztető szerepének megfigyeltetése;
− a magánhangzók jellemzőinek megfigyeltetése, párok és pár nélkü liek megfigyel-
tetése;
− a helyesejtési és helyesír ási készség fejlesztése;
− a szöveg és jelentés kapcsolat, aktív szókincsfejlesztés.

További feladatok:
• PÁRKERESŐ

Mit csinál a gép?

……………… KAR NYEL ……………………. VER ………………………..

TŐR ………………. …………………. MÉZ ………………… HÁT
• DOBÓKOCKAJÁTÉK (páros munka)

A kocka mindegyik oldalához szav ak tartoznak. Fel váltva dobjato k!
a) A számnak megfelelően t aláljátok meg a szó párját!

1: kemény – ………………….., zug – ………………….

2: halas – ………………………, sáv – …………………

3: bál – ……………………..…, töröm – ………………..

4: szemét – ……………………, láp – ………………..

5: kerek – ………………………, haj – ……………..

6: lep – …………………………, merek – …………………….

280
b) A szópárokkal mondjatok egymásnak egy-egy mondatot! c) A legérdekesebb két mondatpárt írd le a füzetedbe!
• ÉKEZETNYOMOZÓ

a) Olvasd el a következő levelet! b) Pótold a hiányzó ékezeteket!

Edes Mamikam!
Ma az iskolaban nagy orom ert. A tanulok kozul en rajzoltam a legszebb hazat. A tetejen a kemeny fustol. Az utcan kerek fa viragzik. A tanito bacsi a bal kezevel folmutatta az osztaly szamara a rajzomat.
Marta

c) Ki írta a levelet?
d) Húzzátok alá azokat a szavak at, amelyek ékezet nélkül is ért elmesek! (orom,
tanulok, szamara, marta)

e) Fogalmazd velük mondatot! Írd le a füzetedbe!
• VÁLOGATÁS

a) Húzd alá zöld színessel a versben a hosszú ó-t tartalmazó szavakat!
b) Karikázza be kék színessel a rövid o-t tartalmazó szavakat!
Sarkadi Sándor: Tél

Kopog a jég Kipi-kopi, kopogó, Kopogós a táncunk. Ropog a hó, Ripi-ropi, ropogó, Hóembert csinálunk. Fütyül a szél, Tipi-topi, topogó, Topog fázó lábunk.

281Hópehely hull,
Dibi-dobi, dobogó, Hógolyót dobálunk.

Csoportosítsd az o, ó magánhangzókat tartalma zó szavakat a füzetedbe!

• SZÓGYŰJTÉS. Versenyezzetek!
a) Gyűjtsön az egyik csoport rövid o-t tartalmazó szavakat!
b) A másik csoport gyűjtsön hosszú ó-t tartalmazó szavakat!
c) Alkoss olyan mondatokat, amely ekben az általatok gyűjtött sz avak közül minél több
szerepeljen! Pl. Olga a szobában orgonát szagol. A házikó sárguló faláról a rigó elvitte a
dongót.

• VÁLOGATÁS

a) Húzd alá zöld színessel a versben a hosszú ő-t tartalmazó szavakat!
b) Karikázza be kék színessel a r övid ö-t tartalmazó szavakat!

Az őzbak agancsot növeszt. A nős tényt sutának hívják. Az őz
nappal legelészik, de nem szabad teletömnie a bendőjét. Metsző
hideg, téli napokon az etető körn yékén több őzet is láthatunk. A
csepegő jégcsap már a közelgő tavaszt jelzi. Tavasszal megszületnek a pöttyös hátú gidák.
Csoportosítsd az ö, ő magánhangzókat tartalma zó szavakat a füzetedbe!

• TOLLBAMONDÁS után írd le a szavakat, mondatokat. Javítsd ki a m unkádat a
helyesírási szótár alapján!

a) repülő, ördög, bölcsőde, kölyök, őriz
b) A pöttyös labdát örömmel kergettük. Ödön a cipőt örökké a lépcső mögé löki.

• KERESZTREJTVÉNY

a) Fejtsd meg a rejtvényt! Egy á llat nevét kapod! (kakadu)

1. Erszényes állat. − kenguru
2. A fa elégése után visszamaradó szürke por. − hamu
3. A fociban az a hely, ahová a gólt rúgják. – kapu
4. Kisebb település. − falu

2825. Teher emelésére való gépezet. − daru
6. Eladásra szánt termék. − áru

b) Mi a közös a rejtvény szavaiban? (mindegyik rövid u-ra végződik)

• Csoportmegbeszélés. Játék szó kártyákkal. Figyeld meg az ú helyét! Hol hallod az
ú hangot a szóban?

a) Válogassátok szét a szavakat az ú hang helye szerint!
b) Tegyétek a következő táblázat megfelelő helyére a szókártyák at!

A megkevert szókártyákon: húz, hús, húg, súly, túró, újság, úgy, új, úszik, újdonság,
ború, domború, szigorú, hattyú, vályú

A szó elején A szó belsejében A szó végén

• Találd ki! Írd le a t alálatodat a füzetbe!

1. Kora tavaszi illatos , sötétlila erdei növény − ibolya
2. Sárga héjú, savanykás ízű déligyümölcs − citrom
3. Galléros, hosszú vagy rövid uj jú ruhadarab. Férfiak viselik. − ing
4. Tüskés bőrű, rovarevő állat. − süni
5. Fekete-fehér tollazatú úszómadár. − pingvin
6. Fiatal szamár. − csacsi

28321.óra: 2. felmérő
2. felmérő

A csoport

40 pont /_____ pont

1. Hány szót találsz az egyes v erssorokban? Írd a négyzetekbe!
□ Cseppre csepp, csöpög a hólé
□ sűrűn már az ereszen,
□ gyöngyfüggöny leng a ház hosszán,
□ hajladozik fényesen.
(Illyés Gyula: Csöpög a hólé – részlet)

4 pont /____ pont
2. Keress és számolj!
Hány három betűs szót tal álsz a versrészletben? □ (2)
Hány hangból épül fel a 3. sor első szava? □ (9)
Hány betűből áll a 4. sor második szava? □ (7)

Melyik az a szó, amelyik 10 egyjeg yű betűből áll? Karikázd be! (hajladozik)
4 po nt /____ pont

3. Írd le azokat a szavakat versrés zletből, amelyekben kétjegyű betűt találsz!

………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… (cseppre csepp, csöpög, ere szen, gyöngyfüggöny, hosszán, fénye sen.)
7 po nt /____ pont

4. Mely szavakban találsz kettőzött mássalhangzót?

…………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………… (Cseppre, csepp, gyöngyfüggöny, hosszán)

284 4 po nt /____ pont
5. Olvasd el a szóoszlopokat! Számozd meg a szavakat a betűrend nek megfelelően!
□ bölény
□ béka
□ bárány
□ borjú
3 po nt /____ pont

6. Igaz vagy hamis? Írd a megfelelő betűt (I vagy H) a négyzetb e!
□ A beszédhangok magán- és mássalhangzókból állnak.
□ A hosszú magánhangzókat jelölő betűkre pontot teszünk.
□ A mássalhangzók kiejtésekor a levegő akadályba ütközik.
3 po nt /____ pont
7. Egészítsd ki a szavakat a m egfelelő magánhangzóval!

o–ó: __ll__, r__ka;

ö–ő: k__nyv, rend__r;
u–ú: karcs__, baty__, kap__s;
ü–ű: gy__r__, f__rge.

i–í: ker__tés, __nteget, k__fl__.

15 pon t /____ pont

2852. felmérő

B csoport

40 pont /_____pont
1. Hány szót találsz az egyes v erssorokban? Írd a négyzetekbe!

□ Hócsizmában jött a tél,
□ nagy pehelybatyut cipelt;
□ megcsúszott a tó jegén,
□ fehér lett a rét, a kert.
(Fésűs Éva: Évszakok – részlet)
4 pon t /____ pont
2. Keress és számolj!
Hány három betűs szót tal álsz a versrészletben? □ (3)
Hány hangból épül fel a 3. sor első szava? □ (8)
Hány betűből áll a 2. sor második szava? □ (10)
Melyik az a szó, amelyik 6 egyje gyű betűből áll? Karikázd be! (cipelt)
4 po nt /____ pont

3. Írd le azokat a szavakat versrés zletből, amelyekben kétjegyű betűt találsz!

…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… (hócsizmában, nagy, pehelybatyut, megcsúszott)
4 pon t /____ pont
4. Írd ki a versrészletből…
a) …az ötbetűs szavakat:

…………………………………………………………………………………………………
(jegén, fehér)
b) …a kettőzött mássalhangzós szavakat:

………………………………………………………………………………………………… (jött, megcsúszott, lett)
5 po nt /____ pont

286
5. Olvasd el a szóoszlopokat! Számozd meg a szavakat a betűrend nek megfelelően!
□ kígyó
□ kakas
□ kutya
□ kenguru
3 po nt /____ pont
6. Igaz − hamis? Írd a megfelel ő betűt (I vagy H) a négyzetbe!
□ A beszédhangokat belégzéskor képezzük.
□ A magánhangzók kiejtésekor a l evegő nem ütközik akadályba.
□ A mássalhangzókat csak egyjegyű betűkkel jelöljük.
3 po nt /____ pont
7. Egészítsd ki a szavakat a m egfelelő magánhangzóval!

o–ó: foly__, t_ll, zászl__;

ö–ő: eserny__, cip__, b__lcs__;
u–ú: koszor__,kakt__sz, tan__l;

ü–ű: könny__, men__, gy__jt;
i–í: cs__kos, t __zóra__, s__r.

17 pon t /____ pont

28722–23. óra

A tananyag tartalma: A mássalhangzók csoportosítása

Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nyelvtani jelenségek f ölismerése; műveletek végzése n yelvi
jelekkel; a helyesejtési és helyesírási készség fejlesztése

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák:
A mássalhangzók. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakb an. Írás- és helyesírási
hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrz éssel. A hangok helyes kiejtése, a
hangok időtartama. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszé dben, megfelelő jelölésük
írásban.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A mássalhangzóknak az a legjelle mzőbb sajátossága, hogy képzésü kkor a levegő a tüdőből
kiáramolva valamilyen akadály ba ütközik. Ez az akadály t öbbnyire a szájüregben található.
Az egyetlen h hangunk esetében azonban ez az a kadály a gégefőben van. Ilyenk or másképp
állnak a hangszalagok.
Az akadályt mindig két-két olya n hangképző szerv alkotja, amely ek a szájüregben egymással
szemben helyezkednek el.
Az akadály helye szerint a mássalhangzók lehetnek:

1. ajakhangok: p–b, m, f–v .
2. foghangok: t–d, n, sz–z, s–zs, l, c–dz, cs–dzs, r .
3. ínyhangok: ny, j(ly), ty–gy, k–g .
4. gégehang: h.
5. Ha a hangszalagok a magánhangzókhoz hasonlóan egymáshoz simulna k, akkor a
kiáramló levegő megrezegteti őket, így keletkeznek a zöngés mássalhangzók. Ha a
hangszalagok nyitott állásban vannak, akkor nem rezegnek, így k eletkeznek a
zöngétlen mássalhangzók.

A hangszalagok működése szerint a mássalhangzók zöngések vagy zöngétlenek.

Zöngés bd g m nn yvz z slj = l y d zd z s g y r
Zöngétlen p t k f sz s h c cs ty

A táblázatból látható, hogy mel y mássalhangzónknak van párja, é s melyek pár nélküliek.
Hangképző szerveink az orr- és szájüregben különböző módon állí tanak akadályt a levegő
útjába. A képzés módja szerint a mássalhangzók lehetnek:

1. zárhangok: p–b, m .
2. réshangok: f–v, sz–z, s–zs, l, j, h .
3. zár-rés hangok: c–dz, cs–dzs .
4. pergőhang: r.

288A kiejtés időtartama szerint rövid és hosszú mássalhangzókat különböztetünk meg. A
hosszú mássalhangzókat írásunkban betűkettőzéssel jelöljük. A k étjegyű ( dz, cs, gy stb.),
valamint a háromjegyű mássalhangzónak ( dzs) mindig az első írásjegyét kettőzzük meg.
A mássalhangzók sajátosságait a következő táblázatban foglalhat juk össze:

A képzés módja szerint
zárhang réshang zár-rés hang pergőhang
A képzés helye szerint
zöngés ztlen zöngés ztlen zöngés ztlen zöngés
két ajakkal
képzett b
m p ajakhangok
ajak-fog hangok v f
elülsők d, n t z, l sz dz c r foghangok
hátulsók zs s dzs cs
ínyhangok ny g k j, ly gy ty
gégehang h

A zárhangok között talá ljuk az orrhangokat ( m, n, ny ) is, mert a szájüregben lévő hangképző
szervek hozzák létre a zárat, a levegő ekkor az orrüregen keres ztül távozik. A többi hangunkat
a szájüregben képezzük.
Készségfejlesztés:

− a spontán beszédkészség fejlesztése;
− a problémamegoldó-képesség fejlesztése;
− a megfigyelőképesség fejlesztése;
− az emlékezőképesség fejlesztése;
− a mássalhangzók képzési sajáto sságainak megfigyeltetése;
− a mássalhangzók jelölésére alkalm azott betűk ismeretének megszi lárdítása;
− a mássalhangzók időtartamának jelentésmegkülönböztető szerepe;
− a helyesejtési és helyesír ási képesség fejlesztése;
− a nyelvi kreativitás fejlesztése.

További feladatok:

• DOBÓKOCKAJÁTÉK (csoportmunka)

A kocka mindegyik oldalán 1-1 b etű van. A kocka oldalain lévő b etűk: cs, dz, ly,
ny, sz, zs .

a) Ki tud több olyan s zót mondani, amelyikben ez a mássalhangzó van?
b) Eggyel-eggyel mondjatok mondatot is! c) A legérdekesebb mondatok közül k ettőt diktáljátok le a másik csoportnak!

• SZÓÉPÍTŐ (páros munka)

Tíz betűből hány szót tudtok alkotni? Egy betűt többször is fel használhattok egy
szóban.

289a, á, e, é, l, m, r, sz, t, z,
b) 3 perc alatt alkossato k belőlük szavakat!
c) Mutassa be minden pár a szavaikat! d) A párok eltérő szavaival al kossatok mondatot a füzetbe!

• BETŰKERESŐ

Van egy vágyam: gomba lenni, na gyra nőni fél nap alatt,
lenne rajtam csipkegallér, é s egy jó nagy pöttyös kalap.
Meggondoltam mégse gomba, inká bb messze szálló lepke,
fejem búbján két kis csápom, hátamon meg szárnyam / lenne.
(Nyulász Péter: Farsang – részlet)
a) Olvassátok el a verset! b) Húzzátok alá a versben a hossz ú mássalhangzókat tartalmazó s zavakat!
c) Csoportosítsátok a hosszú mássa lhangzókat tartalmazó szavaka t! (egyjegyűek,
kétjegyűek)

29024–27. óra
A tananyag tartalma: Szótagolás és elválasztás
Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nyelvtani jelenségek f ölismerése; műveletek végzése n yelvi
jelekkel; a helyesírási és elválasztási készség fejlesztése.
Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák:
A szótagolás és az elválasztás. Szógyűjtés, szószerkezetek, mon datok alkotása
eseményképről.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A szótag a hangok együttese, ami a beszédhangnál nagyobb, a szó nál kisebb egység. Ritmikai
egység, összefügg a légzés ritmusával. A magyar nyelvben a szót ag magva a magánhangzó.
A szótagolás hagyományos rendje az (egyszerű szók esetén – a szerk. ), hogy a magánhangzót
követő mássalhangzók közül csak egyet viszünk át a következő sz ótagba. A magánhangzóra
végződő szótagot nyílt szótagnak (fa), a mássalhangzóra végződő t zárt szótagnak nevezzük
(szék). A két- vagy háromjegyű betű egy hangot, egy mássalhangz ót jelöl: lán-dzsa, fo-gó-
dzik.
A hosszú, többjegyű betűvel jelölt mássalhangzóknak mindkét szó tagban minden jegye
szerepel: asz-szony, edz-dzük, bridzs-dzsel . Az egyjegyű, de több hangot jelölő x
mássalhangzót az írásképnek megfelelően választjuk el: ta-xi. Ha a mássalhangzóra végződő
szó tövéhez magánhangzós toldalék kapcsolódik, akkor a mássalha ngzó az új szótagba kerül:
asz-ta-lon, pén-zért .
Az egyszerű szavakat a szótagolás szabályai szerint választjuk el (va-son, ren-dész) , az
összetett szavakat az összetétel határán: vas-út, rend-őr, es-ernyő .

Készségfejlesztés:
− a spontán beszédkészség fejlesztése;
− a problémamegoldó-képesség fejlesztése;
− a megfigyelőképesség fejlesztése;
− a tanult nyelvi ismeret felhasználásának képessége;
− nyelvi kreativitás fejlesztése;
− a divergens gondolkodás fejlesz tése (többféle megoldás).

További feladatok:
• TAPSOLÓ
Olvassátok föl a kiszámolót!

Ecc, pecc, kimehetsz, Holnapután bejöhetsz. Cérnára, cinegére, Ugorj, cica, az egérre. Fuss!

291
a) Egyenletes ritmussal tapsold végig! b) Számold meg soronként, hogy hánya t tapsolsz! Jegyezd föl!
c) Számold meg, hogy hány magánhangzó van egy sorban! Jegyezd f öl!
d) Hasonlítsátok össze a magánhangzók és a tapsok számát! Mit f igyelhetsz meg?

Mondjatok ti is kiszámolókat!
• VÁLOGATÓ (egyéni munka)

a) Húzzátok alá a versben azokat a szavakat, amelyeket nem tudt ok szótagokra bontani!
b) Miért nem tudjátok szó tagokra bontani őket?
c) Hogy neveznéd el az ilyen szavak at? Adj közös nevet nekik!

Fagy kinn, fagy,
Hó lesz nagy – Most ideje, hogy fagyjon Akár bele szakadjon. Csak a kályha mormoljon, Vén cirmos doromboljon: Elnyugszunk esténként, Édesanyánk meséjén.
(Csanádi Imre: Dorombol )

• ELVÁLASZTÓ

Válaszd el a kijelölt szavakat! Írd le őket elválasztva a füzet edbe! (egyéni munka)
Mit figyelhetsz meg a szavak elválasztásakor?

ezer fán annyi dió,
hogy éppen egy millió !
Fiú! Fiú! Millió!
Millió! Millió!
(Zelk Zoltán)

• ÖSSZEHASONLÍTÓ

Hasonlítsd össze a következő szavak kiejtését! (egyéni munka)
A szavak: óriás, tea, kakaó, Rékáé, k alauz, siet, autó, mieink
a) Keretezd be közülük azokat, amelyekben hallasz j hangot!
b) Írd le elválasztva a szavakat!

292
• PÁROSÍTÓ

A furfangos manó összekeverte a szótagokat. Első szótag:

di haty lab kert lán csil zöld kony ka mondta e Veszp

Második szótag:

rém dző tyú dzsa ha kukk da ség csér ből lag ha

a) Keresd meg a szótagok párját! Kösd össze őket színes ceruzáv al!
b) Mondj a szavakkal egy-egy mondatot!
c) Két mondatot diktá lj le a társaidnak!

• SZÓTAGLÁNC

Folytasd a sort!

ko-pár pár-na na-pos _________________________________________ ________

a) Alkoss te is hasonló játékot! b) Versenyezzetek, ki tud hosszabbat kitalálni!
• HIBAJAVÍTÁS (csoportmunka)

a) Húzzátok át a helytelenül elválasztott szavakat!
b) Írjátok le őket helyesen! c) Indokoljátok meg döntéseteket! d) A javított szavakkal írjatok egy mondatot! e) A csoport vezetője mutassa be megoldásotokat az osztálynak!

A csoportok szavai:
1. csoport: út-test, á-larc, toll- tartó, ren-dőr, vas-utas
2. csoport: láb-tartó, tere-mőr, kerék- pár, té-lapó, jég-kristály
3. csoport: sze-müveg, könyv-jelző, kulcs-lyuk, par-kőr, szín-ház
4. csoport: hó-kotró, szét-oszt, na-póra, dé-lután, tejbe-gríz

• Vizsgáld meg a vers szavainak mássalhangzóit! (egyéni munka)

293Keresd ki a versből hosszú kétjegyű mássalhangzós szavakat! Írd ki a füzetedbe
elválasztva!

– Komámasszony, hol az olló? – Imént kérte el a holló. Gyolcsinget varr az urának, fodros kötényt a hugának, posztóujjast a fiának, hálósipkát az ipának, bársonymellényt a napának s rakottszoknyát – jómagának. El is készül egykettőre – mához három esztendőre.
(Enyedi György: Hol az olló? )

29428. óra: 3. felmérő
3. felmérő

A csoport
45 pont /________
1. Keresd ki a következő versrészletben a mássalhangzókat!
a) Karikázd be zölddel az egyje gyűeket, kékkel a kétjegyűeket!

Kiment a ház az ablakon, benne
maradt a vénasszony .
Zsuppot kötött a hátára,
úgy ballagott a vásárra.

b) Csoportosítsd a versrészlet sz avait az ábrának megfelelően!

12 pont / ______

2. Húzd alá a versrészletben azok at a szavakat, amelyekben hoss zú mássalhangzót
találsz!
5 pont / _____

3. Mondd ki magadban a mássalhangzót! Figyeld meg, hol ütközik akadályba a
kiáramló levegő? Kösd össze!
Ny fog,
B szájpadlás
Z a j a k

3 pont / _____ Egyjegyű
mássalhangzó van a szóban:
kiment, ház, vénasszony, ablakon, benne, zsuppot, maradt, kötött, hátára, ballagott,
vásárraKétjegyű mássalhangzó van a szóban:

úgy

2954. Igaz − hamis? Írd a megfelel ő betűt (I vagy H) a négyzetbe!
□ A mássalhangzók betűi csak egyjegyűek lehetnek.
□ A hosszú mássalhangzókat betűkettőzéssel jelöljük.
□ Nincsen háromjegyű betűnk.
3 po nt /____ pont

5. Egészítsd ki a szavakat a megfelelő mássalhangzóval!

l–ll: cérnaszá___, felszá___, t o___tartó, sza___ag, á___at, sző ___ő;

ty–tty: po___og, ha__ _ú, lö____en, fü____ül , pö___ös, ba___u;

sz–ssz: cso___og, me____e, szu___og, ho____ú , ro____ul.
17 p ont /____
pont

6. Írd le a következő szavakat elválasztva!
fortélyos, könnyű, vadászat, na pernyő, teniszütő
…………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………….. ………………….
5 pont / _____

2963. felmérő
B csoport
45 pont /________
1. Keresd ki a következő versrészletben a mássalhangzókat!
a) Karikázd be zölddel az egyje gyűeket, kékkel a kétjegyűeket!

Sült malac ott
strázsát álljon ,
sült ökör utcán sétáljon. Szarva közt kalácsot hordjon, két csípőjén kulacs lógjon.
b) Csoportosítsd a versrészlet szavait az ábrának megfelelően!

16 pont / ______

2. Húzd alá a versrészletben azok at a szavakat, amelyekben hoss zú mássalhangzót
találsz!

2 pont / _____

3. Mondd ki magadban a mássalhangzót! Figyeld meg, hol ütközik akadályba a
kiáramló levegő? Kösd össze!
L f o g ,
M szájpadlás T a j a k

3 pont / _____ Egyjegyű
mássalhangzó van a szóban:
sült, malac, álljon, strázsát, ökör, utcán, szarva, sétáljon, közt, kalácsot, hordjon, két
csípőjénKétjegyű mássalhangzó van a szóban:

2974. Igaz − hamis? Írd a megfelel ő betűt (I vagy H) a négyzetbe!
□ A mássalhangzók betűi csak egy jegyűek és kétjegyűek lehetnek.
□ A hosszú mássalhangzókat betűkettőzéssel jelöljük.
□ A hosszú kétjegyű betűknek az első jegyét kettőzzük.
3 po nt /____ pont

5. Egészítsd ki a szavakat a m egfelelő magánhangzóval!

ny–nny: kö___ű, c sú___a, me___i, h u___ó, di___e;

t–tt: közö___, mamu___, pa ___og, izga___o_ ___, folyó__;

cs–ccs: fe___eg, lo___an, böl___ő, ö____e, re___en.
16 p ont /____
pont

6. Írd le a következő szavakat elválasztva!

hosszú, ablakon, halászok, madáretető, hordágy …………………………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………………….. ………………….
5 pont / _____

29829–38. óra

A tananyag tartalma: A hangkapcsolatok ejtése és írása

Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nyelvtani jelensége k fölismerése; műveletek végzése
nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejles ztése.

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
A tanult helyesírási szabályok al kalmazása írástevékenység közb en, írásbeli feladatok
megoldásakor. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra
és emlékezetből.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

Beszédünkben gyakran előfordul, hogy a két találkozó mássalhangz ó egyikét sem ejtjük,
hanem helyettük egy harmad ik mássalhangzót mondunk. E z t a j e l e n s é g e t
összeolvadás nak nevezzük.

Ilyen jelenség játszódik le, ha t, d, n végű szavakhoz j-vel kezdődő toldalék járul. Pl.: útja,
[ejtsd: úttya], földjük , [ejtsd: fölgyük], banánjai , [ejtsd: banánnyai]; futja, [ejtsd: futtya],
mondja , [ejtsd: monygya], fáradjon , [ejtsd: fáraggyon], menjünk , [ejtsd: mennyünk] stb.
Ugyancsak összeolvadás történik, ha a beszédben a t, d vagy gy hang mellé sz hang kerül. Pl.:
futsz, adsz, négyszer (kiejtve: fucc, acc, néccer). Ekkor c vagy cc hangot mondunk.
A t, d vagy g y hang az s-sel cs vagy ccs hanggá olvad össze a beszédben. Pl.: tanítson , e:
taníccson, edzettség , e: eddzeccség, zöldség , e: zölcség, jobbágyság e: jobbáccság stb.
A beszédben igen gyakran előfordul, hogy a találkozó mássalhang zók egyike sem veszíti el
eredeti színét, minőségét, csupán időtartambeli változás történik. H a e g y h o s s z ú
mássalhangzó egy rövid mássalhangzó mellé kerül, akkor megrövid ül. Helyesírásunk ezt
a jelenséget nem jelöli. Pl.: hallgat , [e: halgat], többre [e: töbre], zöldellt [e: zöldelt], lanttal ,
[e: lantal], hosszmérték , [e: hosszmérték], ránk köszön , [e: rán köszön] stb.

Készségfejlesztés:
− a spontán beszédkészség fejlesztése;
− a beszédkészség és memoriter fejlesztése, vers ritmizálása;
− a problémamegoldó-képesség fejlesztése;
− a megfigyelőképesség fejlesztése;
− az irányérzék fejlesztése;
− a nyelvi kreativitás fejlesztése;
− a helyesejtés és helyesír ási készség fejlesztése.

További feladatok:
• HIBAJAVÍTÁS

Palkó szereti a palacsintát. A nagymama lediktálta neki a recep tet. Palkó néhány
szót hibásan írt.

299a) Segítsetek Palkónak! J avítsátok ki a hibákat!
b) Húzzátok alá a hibákat! c) Magyarázzátok meg neki, hogy mié rt kell másképp írni azokat a szavakat!
d) Másold le helyesen a füzetedbe a receptet!

A palacsintasütőt megforrósíttyuk , megolajozzuk. A híg tésztábó l egy merőkanálnyit a
sütőbe öntünk. A sütőt gyengén forgattyuk, hogy a tészta egyenl etesen elterüljön. Ha
pirulni kezd, akkor késsel megfordíttyuk. Ha kihűlt a palacsint a, lekvárral, túróval
ízesíthettyük, s már is fogyaszthattyuk.
• PÁROSÍTÓ

Dominózzunk!

A dominók bal felében a következők legyenek: -juk, -ja, -je, -jük, -jon (Mindegyik két
dominón legyen rajta!) A dominók jobb felében a következők legyenek: ad, nagy, tud, fed, hagy, szed, család,
bolond, fogy, enged

a) Számozd meg a dominókat, hogy szóláncot alkoss! b) Olvassátok föl az új szavakat! c) Ügyeljetek a kiejtésre! d) Válassz ki két szót, és írd le a füzetedbe!
• TŐNYOMOZÓ

A mondatokban egy-egy szót hibásan írtunk. Keresd meg a szavak tövét!

Ne rohannyatok a busz után! A király trónnya arany színű. Öcsi a melegben kívánnya a fagyit. Samu nagyannya fánkot süt. Hunnyátok be a szemeteket!

a) Olvasd el a mondatot, keresd m eg a hibásan írt szót, és húzd alá!
b) Magyarázd meg, hogy miért kell másképp írni azt a szót! c) Írjátok le tollbamondással a mondatokat! d) Ellenőrizzétek a munkátokat!

300• SZÓKIRAKÓ

Tedd sorrendbe a betűket, alk oss értelmes szavakat!

j, k, sz, t, á, i; játszik k, l, sz, t, á, i; látszik k, sz, t, t, e, i; tetszik
• FÜLELŐ

Ne higgy a fülednek!

a) Húzd alá a versrészletből az okat a szavakat, amelyekben hoss zú mássalhangzót hallasz!
Jött az erdő: nekivágtam, a bozótban őzet láttam, kergettem, ott maradt, cirógattam, e lszaladt.
(Szabó Lőrinc: Szél hozott, szél visz el – részlet)

b) Miért írjuk ezeket a szavakat eltérően? Indokold meg!
• MONDATKIEGÉSZÍTÉS

a) Egészítsd ki a mondatokat!

Anyuka dajkál ____ a húgomat.
Az unokák örömükben körb eugrál_____ a nagypapát.
Ne fél____ a kutyától!
Hadd dorombol____ a cica!

b) Olvasd fel a megoldásodat a társaidnak! c) Ügyelj a kiejtésre! d) Mondat közben ne vegyél levegőt!
• SZÓVÁLOGATÓ

János és Károly szobájában lees ett a polcról két doboz. Féltve őrzött játékok,
kincsek voltak a dobozokban, de most összekeveredtek. Segítsünk neki mindent a
helyére tenni! Válogassátok sz ét a két testvér kincseit!
jaguár, golyó, űrhajó, persely, jege smedve, pisztoly,bélyeg, tu taj, király,ejtőernyő,
korcsolya, jegy.

301
• MI? MIJE?

Egészítsd ki a táblázatot a minta szerint! Írj két szópárral egy-egy mondatot a füzetedbe!

Mi? Mije?
karika karikája

cicája
golyó

őzikéje

hólyagja
csoki

cseresznye

• Válogató tollbamondás csoportban.
egyik csoport: Írd le hallás után az ly-t tartalmazó szavakat!
másik csoport: Írd le hallás után a j-t tartalmazó szavakat!

A bagoly júniusban az erdő szélén la kott. Gergely éjjel meg aka rta lesni a madarat.
Ahogy mászott a fára, kilyukadt a cipője. Nem ijedt meg a fiú. Folytatta útját a
fészekig.

30238. óra: 4. felmérő

4. felmérő

A csoport
40 pont / ______

1. Elmosódott az esőcseppektől a szavak egy része. Kösd össze, mi hiányzik belőlük!

pörge ű gurí uk s arkan ú rú a ha a

ty tty tj tyj gyj dj
bá a, lapá a, pin e, kú a mon a

10 pont / ______
2. Írd le a szavakat elválasztva!

…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
10 pont / ______

3. Pótold a hiányzó betűkapcsolat ot a szavakban! Zárójelben tal álod a kiejte tt hangot!
Piri segí___égért kiáltott. (ccs)
Anyu a piacon zöl__éget vett. (cs)
Nagyon téve___! (cc) Ne mondjam ké___er! (cc)
Sápa___an értem haza. (tt)
Nem szala__am egyből oda. (tt) Vigyázz, nehogy kihu__ _on a kezedből! (jj)
A hegy a___ában már kirüg yeztek a fák. (jj)
Kati odakiáltott az é desa____ának. (nny)
Nagyon bá___a már az egészet. (nny)
10 pont / ______

3034. Csoportosítsd a tárgyakat a hel yesírásuk szerint! A j hang h elyét ●-val jelöltük.
furu●a ha●ó fák●a bó●a korcso●a
in●ekció ●urta gom bo●ag to●ás bé●eg
l y j
………………………………………… ……………………………………………….
………………………………………… ……………………………………………… ………………………………………… ……………………………………………… ………………………………………… ………………………………………………. ………………………………………… ………………………………………………..
10 pont / ______

3044. felmérő

B csoport
40 pont / ______

1. Elmosódott az esőcseppektől a szavak egy része. Kösd össze, mi hiányzik belőlük!

röpte ük, fü ent bá a csalá a na a

ty tty tj tyj gyj dj

ita a saj a lóg a a fa on fe e
10 pont / ______

2. Írd le a szavakat elválasztva!

…………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………
10 pont / ______

3. Pótold a betűkapcsolatokat a sza vakban! Zárójelben találod a kiejtett hangot!

Bolon___ág az egész. (cs)
A farsangi mula___ág jól sikerült. (ccs)
Mire vá___ a szül inapodra? (cc)
Já___ol velünk kidobóst? (cc)
Nem hallok a hango___ól semmit. (tt)
A játékban talpon mara___unk. (tt) Vigyázzatok, nehogy l enye___étek! (jj)
Nem ha____átok a csengőt? (jj)
Me____ünk át most hozzátok! (nny) Elvirágzott a mamám tulipá___a. (nny)
10 pont / ______

3054. Csoportosítsd az állatokat a hel yesírásuk szerint! A j hang helyét ●-val jelöltük.

bago ● gó●a harká ● var●ú papagá ●
●egesmedve ●uh pu ●ka kese ●ű la●hár
l y j
………………………………………… …………………………………………… ………………………………………… ……………………………………………. ………………………………………… ……………………………………………. ………………………………………… ……………………………………………. ………………………………………… …………………………………………….
10 pont / ______

30639–45. óra

A tananyag tartalma: Szavak toldalékolása

Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése; a problémamegoldó
képesség fejlesztése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a hely esejtési és a helyesírási
készség fejlesztése; a kommuni katív kompetencia fejlesztése.

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
A hangok időtartamának érzékelte tése a szavakban. Szógyűjtés, s zószerkezetek, mondatok
alkotása eseményképről. A tanult helyesírási szabályok alkalmaz ása írástevékenység közben,
írásbeli feladatok megoldásakor. Szavak, szószerkezetek, két-há rom mondat leírása
másolással, tollbamondásra és emlékezetből. A j hang a toldalékokban.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

Magánhangzók a toldalékokban

A toldalékok egy részében rövid, m ás részében pedig hosszú a ma gánhangzó.

Rövid a magánhangzója az -ul, ül, -dul, -dül igeképzőnek: mordul, gördül ; az -ul, -ül
határozóragnak: rosszul, körül, mögül stb.
Ugyancsak rövid a -szor, -szer, -ször rag magánhangzója: háromszor, négyszer, ötször stb., az
időhatározó -kor ragjának o-ja: semmikor, nyolckor stb., valamint az -i melléknévképzőként,
igei személyragként: ungvári, nézi stb.

Hosszú a magánhangzó az -ít, -dít, -sít igeképzőben: perdít, gördít, karcsúsít ; a -ból, -ből,
-ról, -ről, -tól, -től határozóragban: ablakból, kézből, R ékától, Pétertől .

Mássalhangzótörvények
Gyakran előfordul, hogy a beszédben egymás mellé kerülő mássalh angzók hatnak egymásra,
emiatt a kiejtésben megváltoznak, esetenként még írásunk is tük rözi ezt a jelenséget.

Képzés helye szerinti részleges hasonulás : ha az n hangot p, b vagy n követi, akkor a
kiejtésben m-et hallunk: azonban [azomban], szí npad [szímpad] ; ha az n hangot a gy vagy a
ty követi, akkor ny-et ejtünk: gyöngy [gyönygy], pi nty [pinyty] . Ilyenkor a szomszédos
mássalhangzók képzésük tekintetében hasonulnak egymáshoz.

Zöngésség szerinti részleges hasonulás: nézte [nészte], fogta [fokta] – a zöngétlen t hatására
az előtte álló zöngés mássalhangzó ( z, g) elveszíti a zöngéjét; a vasgolyó [vazsgolyó], rakd
[ragd] szavakban viszont a zöngés mássalhangzók az előttük álló zöngétleneket zöngésítik.

Teljes hasonulás: két szomszédos mássalhangzó közül az egyiket hosszan ejtjük.

Írásban jelöletlen : község, [kösség], egé szség [egésség], a nyja [annya], bá tyja [báttya].

307
Írásban jelölt : a hosszan ejtett mássalhangz ót a helyesírásunk is jelöli: kanállal, olvassa, ettől
stb. Néhány toldalék meghatározott helyzetben megváltozik. A -val, -vel és a -vá, -vé ragok v-je
teljesen hasonul a tővégi mássalhangzóhoz: vassal, öcsémmel; okossá, nehézzé . Ha az ez, az
mutató névmás mássalhangzóval k ezdődő toldalékot kap, akkor is jelöljük a változást: ez + –
vel = evvel vagy ezzel ; a z + – k o r a = a k k o r a . Az s, sz, z, dz végű igéknél a j-vel kezdődő
toldalék a tővégi mássalhangzóval azonos minőségű lesz: ás + -j = áss, esz + jük = esszük.

Készségfejlesztés:
• a spontán beszédkészség fejlesztése;
• a beszédkészség és memoriter fejlesztése, vers ritmizálása;
• a problémamegoldó-képesség fejlesztése;
• a megfigyelőképesség fejlesztése;
• a szóelemzés felhasználása a helyesíráshoz;
• a nyelvi kreativitás fejlesztése;
• a helyesejtés és helyesír ási készség fejlesztése.

További feladatok:
• Segíts a külföldi barátodnak, m ert nem tudja biztosan, hogy mel yik toldalékot
rakja a szóhoz!

A toldalékok helyét pontokkal je löltük. Írd a pontok fölé a jav aslatodat!

-nak om -t -től -ban -nak

Tegnap a szüleim… kaptam e gy kisautó…. Nagyon örültem

az ajándék…. Holnap az iskola ….. megmutat… a barátom….

• AZ ÁLLATOK ETETÉSE

Télen a magokat hótakaró borítja. Ilyenkor mit esznek a madarak és az erdei állatok?
A tyúkokat, a kakast a gazda ellá tja. Bőségesen szór nekik árpá t, kukoricát, rozsot. A
szarvast, vadnyulat, őzet az erdész eteti.

a) Rajzold le a mit? kérdésre felelő állatokat!
b) Keressetek mit? kérdésre felelő ételeket!
c) Színessel húzzátok alá őket! d) Függőleges vonallal jelöljétek a szótő és a toldalék határát !

• SZÓVÁLOGATÓ (csoportmunka)

a) Húzzátok alá azokat a szavakat, amelyek felelnek a kit?, mit? kérdésre!

308b) Keretezzétek be azokat a szavak at, amelyek nem felelnek a fe nti kérdésre!
c) Alkossatok mondatokat az alá húzott szavakkal! Írjátok le a f üzetbe!

1. csoport: szombat, Terézt, banánt, kabát, egeret
2. csoport: lábat, illat, Gergelyt, erdészt, süvölt
3. csoport: szénát, égbolt, Mikló st, örült, vadászt
4. csoport: etetőt, Pétert, ele jt, agancsot, fogyaszt

• Kint vagy bent? Találjátok ki, hol vagytok? (páros munka)

a) Milyen kérdésre felelnek a m ondatpárok vastaggal kiemelt sza vai!
b) Írjátok a mondatok utáni üres helyre a megfelelő kérdést!
c) Rajzoljátok le a mondatpárokat! Réka a játékboltba siet. ____________ − Réka a játékboltban labdát vesz. __________
Bogi az óvodában játszik. ___________ − Bogi az óvodába siet. ____________
Bálint a kertben hintázik. ____________ − Bálint bedobja a kertbe a labdát. ____________

• Eltévedtek a szavak. Veze ssétek őket a helyükre!

a) A mondatokban kihagyott helyre i llesszétek be a megfelelő sz ót!
b) Lássátok el a megfelel ő toldalékkal a szavakat!
c) Mit jelentenek a kiegészített mondatok? Kösd össze a jelenté sükkel!
d) Mikor mondanátok ezeket a mondatokat?

_________ ért az ember.
tollá_______, barátjá_______ Nagyon
rendetlen, gyűrött a ruhája.
Madarat _________, embert ____________.
szájá_______ Ravaszul kiszedi
másnak a titkát.
Kiugratja a nyulat a _______________.
Szó_______ Nagyon fél
valamitől.
Olyan, mintha a kutya _________ húzták volna ki.
égzengés______ Fogalmazz
világosan, hogy megértsenek!
Fél, mint kutya az ___________________.
bokor________ Az embert a
barátjáról ismerni meg.

309
• Készíts madártejet!

Színessel emeld ki a miből?, miről? kérdésre felelő szavakat!
1 liter tejből, 4 tojásból, 2 evőkanál porcukorból, 3 evőkanál cukorból, és 2 vaníliás cukorból
finom madártejet készíthetünk. A tejet takaréklángon föltesszük egy lábosban főni.
Közben a tojások fehérjéiből 2-3 evőkanál porcukorral és 1 tasa k vaníliás cukorral kemény
habot készítünk. Evőkanállal a fövő tejbe a felvert tojásfehérj éből galuskákat szaggatunk.
Amíg van a habból, addig szaggatjuk, főzzük, félretesszük, lefe djük. Azután a tejet
félrehúzhatjuk a tűzről. A tojássárgákból a maradék cukorra l csomómentes keveréket készí tünk. A tejből tegyünk
egy-két evőkanálnyit ehhez, hogy hígítsuk. Állandóan kevergetve öntsük a tejbe, hogy ne
csomósodjon. Húzzuk vissza a tűzre, és állandó kevergetés mellett forraljunk r a j t a e g y e t .
Végül a habfelhőket öntsük a kész t ejre, és lefedve hűtsük le.

• Mivel? Mivé?

A macska óvatos mozdulattal pr óbálja elkapni a madarakat. Feszü lt
izommal, nesztelenül kúszik áldozata felé. Néha kővé dermedten áll. A
szemével követi a madár mozgását. A madár csőrével épp egy kuka cot
húz ki a fűből. Hirtelen megpill antja a szoborrá vált macskát.

a) Jelöld függőleges vonallal a ki emelt szavakban a szótöveket!
b) Milyen kérdésre válaszolna k a zölddel kiemelt szavak?
c) Írd le a kérdésüket és mellé a szavakat!
d) Milyen kérdésre válaszolna k a sárgával kiemelt szavak?
e) Írd le a kérdésüket és mellé a szavakat! f) Fejezd be a történetet!

• AJÁNDÉKSOROLÓ

Testvéred a születésnapjára ajándékokat kapott.

Az ajándékok: kártya, színes, könyv, papagáj, kalitka, hajó

Mivel lepték meg a testvéredet?

a) Írd le az ajándékok nevét -val, -vel toldalékkal!
b) Jelöld álló egyenessel a szav ak tövét, kariká zd be a toldalé kokat!
c) Húzd alá azokat a szavakat, a melyekben megváltozott a toldal ék alakja!
d) Figyeld meg, mire végződi k ezekben a szavakban a szótő!

310
• Ősi élet

Őseink először állatokat tenyészt ettek. Az állatokat a folyókho z közeli
pusztákon legeltették. Ha elfogyo tt a fű, a pásztorok egy másik ví zi g
hajtották a juhokat és a lovakat. A pásztorok az ökrökhöz és a többi
állathoz közel telep edtek le. Évente né hányszor költözködtek.

a) Milyen kérdésre válaszolnak a zölddel kiemelt szavak?
b) Írd le a kérdésüket és mellé a szavakat!
c) Milyen kérdésre válaszolnak a sárgával kiemelt szavak?
d) Írd le a kérdésüket és mellé a szavakat!
e) Milyen kérdésre válaszol a lilával kiemelt szó?
f) Írd le a kérdését és mellé a szót! g) Jelöld függőleges vonallal a szótőt!

• ÜNNEPKERESŐ

a) Nézd meg a naptárban, hányszo r szerepel benne a neved!
b) Írd le, hogy te melyiket tartod! c) Hányszor hívtad meg a bará taidat a születésnapodra?
d) Kikhez szoktál menni húsvétkor locsolkodni? e) Írd le a keresztnevüket!

• Milyen állat a vízipók?

a) Olvassátok el a következő leírást!

Hallottál már a vízipókról? Vajon csak a mesében létezik a híre ssé
vált vízipók? Ez a kicsi állat a közelünkben is megtalálható. M ég
akváriumba is telepíthetjük. Ez az egyetlen olyan pókféle, amel y élete
végéig a vízben tartózkodik. A potrohán lévő szőrzettel viszi a vízbe a
levegőt. Többször fordul a lev egőért. A növények tövéhez rakja a
buborékot. Annyit szállít a mélybe, hogy azzal 2-3 napig is elé ljen. A
levegőbuborékból figyeli a vízi bolhát és a halivadékot.

b) Válaszoljatok a kérdésekre a szövegből vett szavakkal!
c) Válaszotokat írjá tok a kérdések mellé!
Miről hallottál már? _____________________

311Hol létezik a vízipók? _____________________
Milyenné vált a vízipók? _____________________ Hová telepíthetjük? _____________________ Meddig tartózkodik a vízben? _____________________ Mit visz a vízbe? _____________________ Mivel viszi a vízbe a levegőt? _____________________ Hányszor fordul? _____________________ Mihez rakja a buborékot? _____________________ Honnan figyeli az áldozatait? _____________________
Mit figyel? _________________,
_________________ d) Jelöld függőleges vona llal a szó tövét!
e) Karikázd be a toldalékot! f) Fogalmazd meg, mit tudsz a toldalékok helyesírásáról!
• A nagymamáddal beszélsz telefonon . Nem minden szó végét hallott a tisztán, mert
a szobájába gépek zaja szűrődött be. Három ponttal jelöltük az érthetetlen
helyeket.

− Halló! Tóni vagyok. A nagyi… szeretnék valamit kérdezni.
− Szia, Tónikám! Én a tata va gyok. Kitől? A nagyitól? Adom őt.
− Szia, nagyi! Mikor mész Timiék… ? Nem érem el ő… sms… sem. Öt…
kerestem, de nem vette föl egy… s em telefonját. Hívtam Timit az iskolá… is.
− Mit üzensz neki? − Csak kettő… lesz nyitva a pé nztár. Legkésőbb fél kettő… jöjj ön oda a
pénztár…! Kerékpár… is jöhet. Köszi. Szia!

a) Mondd lassabban és hangosabban az érthetetlen szavakat!
b) Ügyelj a magánhangzók időtartamára! c) Írd is le a szavakat! d) Játsszátok el a jelenetet!

312
• Az egyik osztálytársad sokáig b eteg volt. Nem tudja biztosan, h ogy melyik
toldalékos szót hogyan kell he lyesen írni! Segíts neki!

a) Húzd alá színessel a hibás szavakat! b) Írd le kijavítva őket!
A bábszínházban a színész ek bábukal játszottak.

Ezt a színdarabot már ötszőr láttam.
Örültem, hogy a nyuszika nem vált áldozatá.

A gyerekek tapsal köszönt ötték a színészekett.

Az előadás után siettünk a buszhóz.
A buszbol integettünk a szereplőknek.

31346–49. óra

A tananyagok tartalma: Mondattani ismeretek

Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gyakorlati alkalma zása;
a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése különböző közlé si helyzetekben; a
kommunikatív kompetencia fejlesztése.

Kerettantervi tartalmak és tevékenységformák
Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. A
kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. Mondatalkotás. Mondatok
összekapcsolása. Történetalkotás szóban.

A tananyaghoz kapcsolódó ismeretek

A mondattal gondolatot, érzelmet fejezünk ki. A mondat jelentés e a kommunikációs
helyzettől függ.

A mondat modalitása és a hanglejtés

A hanglejtés a tartalmi és/vagy az érzelmi szempontú kiemelés egyik eszköze. A beszédben
egy-egy nyelvi egységen (pl. mondaton) belüli hangmagasság-vált ozást hanglejtésnek
(intonációnak) nevezzük. A magyar hanglejtés ábrázolásában általában három magassági
szintet különböztetnek meg: fels ő (magas fekvés), középső (közé pfekvés) és alsó fokot (mély
fekvés). Itt megjegyezzük, hogy a művészi beszéd ennél több, so kszor 5-6 fekvést is használ
(vö. Elekfi − Wacha év nélkül. Az értelmes beszéd hangzása. 108., Szemimpex Kiadó, Bp.).

Hanglejtési alapformák

A kijelentő mondat ban a beszélő ismereteit közli a hallgatóval. Tárgyilagos, nyug odt közlés,
nem fűződik hozzá erősebb érzelmi telítettség. Kijelentő módú á llítmány jellemzi.
A kijelentő mondatot közepes hangfekvéssel és hangerővel, nyugo dt, egyenletes, ereszkedő
(elöl eső) hanglejté ssel mondjuk. Írásbeli jele a mondatvégi po nt. Pl.:
A Nap adja a Földnek a fényt és a meleget.

A felkiáltó mondat elsősorban érzelmi telítettsé gű. Érzelmi kitörésként hallgató nélkül is
létrejöhet. Pl.: Jé!, Jaj! Közel áll a kijelentő mondathoz , d e i t t a k ö z l é s h e z v a l a m i l y e n
érzelem, indulat párosul. Ez különbözteti meg a kijelentő mondattól.

314A felkiáltó mondatot erősebb nyomatékkal, magasabb vagy mélyebb hangfekvéssel mondjuk.
Általában szeszélyes vonalú hanglejtés jellemzi. Sokszor indula tszót is tartalmaznak. Pl.: Ó,
de szerencsétlen vagy! Gyakoriak a rövid, állítmányból és alanyból álló mondatok. Pl. : Zuhog
az eső! Írásjele a mondatvég i felkiáltójel. Pl.: Nyertünk!, Szépen nézel ki!

Az óhajtó mondat akaratot, kívánságot, vágyat fejez ki, legtöbbször óhajtást ki fejező szót is
tartalmaz (bár, bárcsak, vajha) , állítmánya feltételes módú. Pl.: Bárcsak enyhülne már a tél!,
Csak velünk lenne még!, Bár ne mentél volna oda!
Az óhajtó mondat hanglejtése, hangfekvése hasonló a felkiáltó m ondatéhoz. Mondatvégi
írásjele a felkiáltójel. Pl.:

A felszólító mondat a beszélő akaratát fejezi ki. Célja, hogy a felszólított annak megfelelően
cselekedjék. Ez a mondatfajta is kívánságot fejez ki. A felszól ító mondattal parancsolhatunk,
kérhetünk, buzdíthatunk. Pl.: Hallgass el!, Olvasd el a verset, kislányom! Kóstold meg
nyugodtan!

A felszólító mondat állítmánya fel szólító módú. Erősebb felszól ítás esetén az állítmány
hiányozhat is. Pl.: Kifelé!
A felszólító mondat hanglejtése, hangfekvése alig különbözik a kijelentőétől. Az erőteljes
felszólítást az elöl meredekebben eső hanglejtéssel és nagyobb hangerővel fejezzük ki.
Mondatvégi írásjele a f elkiáltójel. Pl.:

A kérdő mondat

A kérdő mondat tal a beszélő a hallgatótól bizo nytalan vagy hiányos tudásának kiegészítését
várja. Az eldöntendő (vagy kérdőszó nélküli – a szerk. ) kérdés ben a beszélő a hallgatótól
feltevésének megerősítését vagy elvetését várja. A válasz által ában kétféle: igen vagy nem.
(Magyarosabb a fókuszhelyen lévő szóelemmel válaszolni, különös en igekötő esetén:
Befejezted? – Be. – a szerk. ) A bizonytalanságot a talán, bizonyára, valószínű szavakkal
fejezzük ki. Az eldöntendő kérd ést kétféleképpen is mondhatjuk: -e, ugye kérdőszócskával
vagy nélküle. Pl.: Mehetek-e játszani?, Ugye mehet ek játszani?; Mehetek játszani?
(Az akár két vagy több mondatból is felépülő, vagy kötőszós eldöntendő kérdés válasza
mindig a választott mondat fókuszhelyén lévő szó: Rabok legyünk vagy szabadok? –
Szabadok.; Ma vagy holnap jössz? – Ma. Stb. – a szerk .)

315
A kérdőszócskás mondatok hanglejtése ereszkedő jellegű, a nélkü lük feltett kérdéseknek a
hanglejtése pedig emelkedő-eső. Pl.:

A kiegészítendő (vagy kérdő határozószós, kérdő névmásos, kérdőszós – a szerk.) kérdés ben
a beszélő a hallgatótól hiányos ismeretének a kiegészítését vár ja. A hiányzó ismeretet a
mondatban kérdőszóval helyettesítjük. Pl.: Ki kopog?, Mi történt?, Milyen az idő?, Mennyit
kér érte?; Hol jár az eszed?, M ikor érkezel meg?, Honnan jöttet ek?, Mióta laktok itt?
A kérdőszó a mondat leghangsúlyosabb szava. A dallam csúcsa is ezen van. Ebben tér el a
kijelentő mondat hangsúlyozásától. Pl.:

Készségfejlesztés:

− a spontán beszédkészség fejlesztése;
− a nyelvi és nem nyelvi jelenség ek fölismerése, gyakorlati alkal mazása;
− a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése különböző közlé si helyzetekben;
− a kommunikatív kompetencia fejlesztése;
− a problémamegoldó-képesség fejlesztése;
− a megfigyelőképesség fejlesztése;
− az események sorrendiségének felismertetése;
− a nyelvi kreativitás fejlesztése;
− a beszédkészség fejleszté se, a mondat intonációja.

További feladatok:

• VERSBOGOZÓ
Összekeveredtek a vers sorai. Teg yétek rendbe őket! Számozzátok meg a verssorokat! A
megoldásotokat magyarázzátok el!
A verssorok mondatkártyákon l egyenek, előttük egy üres karika, amelyet be tudnak számozni.
Este, ha éj szele száll a tavon, Ülnek a békák, hallgatagon. Nézik a holdat, az égi csodát, Tőle remélnek több vacsorát. (Janicsák István: Este)

316• TOLDALÉKVADÁSZAT
Jól használtuk a toldalékokat?

a) Mit vesztek észre, ha elolvassátok a szöveget? b) Mit használtunk rosszul? c) Húzzátok át a hibás toldalékokat! d) Írjátok le a helyes alakokat a szöveg utáni helyre!

A bábszínházba játszanak a színészek. A gyerekek a nézőtérből f igyelik az
előadást. A róka közeledik a nyúltól. A nyúl ijedtébe lelapul, majd bemenekül a
fészekben. A fészekhez nem messzi re leül a róka. A gyerekek érd eklődéstől
várják a folytatást.

_______________________________________________________________ ____________
_______________________________________________________________ ____________

• MONDATÉPÍTŐ játék

a) Építs mondatot a következő szavakból! b) Írd le a mondatokat a füzetedbe!
A az van alatt fecskefészek eresz

sárga virít kerítésnél A tulipán a

békát gólya mocsárból A hozott a

c) Figyeld meg a mondatok da llammenetét! Rajzold le!

317
• ACTIVITY

Minden csoport borítékban kap egy képet. KÉPEK:

képek forrása:
http://www.tananyag.almasi.hu/krez/a_hazkoruli_allatok/vadon/fe cske/fecske%20%283%29.jpg
http://madarakrol.uw.hu/golya.jpg
http://galadriel72.freeb log.hu/files/ibolya.jpg
http://static.pano ramio.com/photos/original/15899986.jpg

1. IBOLYA az erdőben a napos oldalon
2. FECSKE a fészekhez re pül csőrében kukaccal
3. GÓLYA a mocsaras réten békázik
4. HÓVIRÁG a fák között az avarban

Írjátok körbe! Találjátok ki! Rajzoljátok le!

a) Írjatok a képről 4 állítást! Az ábrázolt do lgot ne mondd ki!
b) A csoport képviselője olvassa föl a mondatokat! c) Találd ki a többi csoport képé t! Rajzold le a füzetedbe!

• Kérdésstaféta labdával.

a) Tegyetek föl kérdéseket a képről! b) Aki helyes kérdést tett föl, az kapja a labdát, és dobja tov ább másnak.

318

JÁTÉKLEÍRÁS: A tanító utasítása először (pl.: Tegyetek föl kérdéseket!, v. M it kérdeznél a
képről? Stb.) Az első jelentkező t fölszólítja, aki kérdez. Ha n yelvileg és intonáció
szempontjából is helyes a kérdés, akkor a tanító odadobja neki a labdát. Most már a gyerek
választ újabb kérdezőt úgy, hogy ne ki dobja oda a labdát. A ros sz kérdést javíttatni kell az
osztállyal!!!
• Olvasd el magadban a verset!

Hogyha nyár van, hol a tél? Egész télen hol a nyár? Mikor nem fúj, hol a szél? És hogyha fúj, hova száll? Fényes délben hol a Hold? Sötét éjjel hol a Nap? Ha kimosták, hol a folt? Ha nem habzik, hol a hab? A félóra mitől fél? Az aludttej hánykor kel? Két adagot miért nem kér Ki nyaklevest ebédel?
(Hárs László: Miértek és hogyanok – részletek)

a) Számold meg, hány kérdést tartalmaz!


b) Karikázd be a kérdésekben a kérdőszókat! c) Olvasd fel hangosan a verset úgy, hogy a kérdőszókat hangsúl yozd erősebben!
d) Az utolsó sorban ügyelj arra , hogy ne kapd fel a dallammenet et, végig ereszkedjen!

• MONDATSZABÁSZAT

Hogyan lesz a kijelen tésből kérdés?

a) Alakítsátok át a kijele ntéseket kérdésekké!
b) Kövessétek a szabásmintát! c) Olvassátok föl egymás után a há rom egymás melletti mondatot a példa alapján! Figyeljetek
a helyes hangsúlyozásra!
Kisütött a nap. Kisütött a nap? Kisütött-e a nap?
A hóvirág fehér.
Rügyeznek a fák.
Az ibolya illatos.
Kinyílt a tulipán.

319• Olvassátok el a verses párbeszédet!

„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó. „Tavasz” – felelt a Nap. „Megjött?” – kérd ezte Vén Rigó.
„Meg ám!” – felelt a Nap. „Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó. „Szeretlek!” – szólt a Nap. „Akkor hát szép lesz a világ?” „Még szebb és boldogabb!” (Szabó Lőrinc: Tavasz )
a) Milyen a vén rigó hangulat a? Válaszd ki a szavak közül!
borús érdeklődő vidám reménykedő szomorú lelkes
b) Hány kérdést találsz a versben?


c) Keretezd be azt a kérdést, ame lyikben kérdőszó szerepel! Szí nezd ki a keretnek azt a részét,
ahol a hangsúly van! d) Milyen a dallammenete? Rajzold le!

e) Húzd alá azokat a kérdéseket , amelyekben nem szerepel kérdős zó!
f) Figyeld meg az egyszavas kérd éseket! Milyen a dallammenetük? Rajzold le!

g) Figyeld meg a következő kér dő mondat dallammenetét!

Akkor hát szép lesz a világ?

• Osszátok ki egymás között a szerepeket! Mutassátok be az osztál ynak
előadásotokat!

Érzékeltessétek a Vén Rigó hangulatát! Ügyeljetek a helyes hangsúlyozásra!
• Párbeszéd kitaláló. (páros munka)

Összekeveredtek a párbeszéd sorai . A mondatvégi írásjelek lemar adtak.

a) Állapítsátok meg a mondatok sorrendjét!
b) A párbeszéd sorai előtt számokat láttok. Csak a számokat írj átok le! Megoldásotokat
magyarázzátok el!

320c) Tegyétek ki a mondatvégi írásjeleket!
d) Olvassátok el a kész párbeszédet!
e) Ügyeljetek a hely es hangsúlyozásra!

1. Az apa a fiával futóversenyt néz___
2. A gyerek egyszer c sak megszólal:
3. − Csupán az, aki els őnek ér a célba___
4. − Akkor a többi minek fut___
5. − Apu, ezek a végén jutalmat kapnak ___

Megoldás: 1., 2., 5., 3., 4.
• Névrejtvény. Egy-egy fiúnevet rejtenek a mondatok.

a) Összeforrtak a szavak. Bont sd szavakra a mondatokat!
b) Írd le helyesen a mondatokat és a neveket! c) Keretezd be a neveket!

Lehorzsoltadakönyököd? ____________________________________________

A füzeteimisszépek. ____________________________________________

Lefekvéselőtteredjmosdani! _____________________________________________

Afuvolalilatokbanvan. _____________________________________________

Megoldás: Zsolt, Imi, Dani, Lali

• Tréfás képregény (csoportmunkában)

a) Olvassátok el többszö r a következő kis tréfát!

A tréfákat a tanító ki osztja a csoportoknak.

Petike felköszönti a nagymamáját születésnapja alkalmával. A ke zében hatalmas
virágcsokor. − Nem kellett volna Petike, his zen tele van a kert virággal!
− Csak volt, nagyi!

Pistike! Ebben a dobozban reggel még két szelet csokoládé volt, most pedig csak egy
van! Meg tudod ezt magyarázni? – Igen, apa! Reggel még nagyon söt ét volt, és így nem vettem és zre a másikat!

Lacika labdázik, és átrepül a labda a szomszédba.
− Öcsi, tiéd ez a labda? − Mért, összetört valamit? − Nem. − Akkor az enyém.

321
b) Készítsetek róla képregényt!

c) Készüljetek föl az előadására!
d) Emlékezetből mondjátok el az osztálynak! e) Milyen hatással volt az osztályra a tréfa?

50–51. óra
A tananyag tartalma: Év végi ismétlés
Készségfejlesztési cél: Nyelvi és nem nyelvi jelensége k fölismerése, gyakorlati alkalma zása;
a problémamegoldó képesség fejlesztése
52–53. óra Év végi felmérés – év végi felmérő javítása

322Év végi felmérő
50 pont / ______ pont
1. Olvasd el a következő verset!

– Arany Nap, mit mesterkedel? – Készítem a nyarat. – Hát még mit? – Fákat gyártok és tücsköt és bogarat. – Nekem mit? – Búzát, krumplit és szőlőt és mogyorót, s vigyázok rá, hogy legyen a tányérodon spenót. (Szabó Lőrinc: Arany nap – részlet)

a) Számold meg, hány kijelentő mondato t találsz a versrészletbe n! _______ (3)

b) Hány kérdő mondat találhat ó a versrészletben? ________ (3)
2 pont / ________ pont
c) Gyűjtsd ki a Mit? kérdésre felelő szavakat!
__________________, __________________, __________________, __________________, __________________, __________________, __________________, __________________, __________________,
3 pont / ________ pont
d) Mely szavakban találsz kétje gyű mássalhangzót? Húzd alá kékk el! (11 szó)
5 pont / ________ pont
e) Melyik a legtöbb betűből áll ó szó? Hány betűből áll? Írd mel lé!
____________________________ (mesterkedel, 11 betű)

2 pont / ________ pont
f) Csoportosítsd a szavakat a magánhangzók szerint!

12 pont / ________ pont
Rövid magánhangzós
szavak
készítem arany, nap, mit, a, mesterkedel, nyarat, tücsköt, bogarat,
nekem, hogy, legyen Hosszú magánhang-
zós szavak
fákat, gyártok hát, még, és, mogyorót, búzát, szőlőt,rá vigyázok, tányérodon, s
penót

3232. Keresd meg a következő mondat szavainak a tövét. Karikázd be a toldalékot!

Óvatosan kikanyarodtun k a szűk parkolóból.
5 pont / ________ pont
3. Írj rokon értelmű sz avakat a következőkhöz:

kiugrottam: _________________________________ pillangó: ____________________________________ mentünk: __________________________________
3 pont / ________ pont
4. Írj ellentétes jelentés ű szavakat a következőkhöz:

fehér _______________________________________ szűk_________________________________________
száraz____________________________________ __
3 pont / ________ pont

5. Másképp ejtjük, mint ahogyan leírjuk! Húzd alá a szövegben a tanult mássalhangzó-
kapcsolatokat tartalmazó szavaka t! Karikázd be a betűkapcsolato kat!

A királyfi atyja
ezt mondta egyszer :
– Házasodj meg, fiam!
A fiúnak meg is tetszik egy lány. A király azt aka rja, hogy azonnal tartsák is meg a lagzit. De
a királyfi megfogadja , hogy előbb kitanulja valamelyik mest erséget. Állja is a szavát. Később,
amikor csapdába kerül, a mestersége szabadítja ki a bajból.
10 pont / ________ pont

6. Egészítsd ki a követk ező hiányos mondatokat!

A kijelentő mondat dallama ________________ .
A kérdő mondattal __________________, a végére _____________ ír ásjelet teszünk.
A kérdőszó nélküli kérdések dallama ________________, a végén _ ____________.
5 pont / ________ pont

32454–55. óra

A tananyag tartalma: Nyelvi játékok

Készségfejlesztési cél: A nyelvi kreativitás fejlesztése

325Helyesírási szószedet

A, Á adjon ajándék ajtó akadály akármilyen akaszt alku állat állatfajta aludt amely anyja anyu apu
aranymedence
árnyék áru átbújik átlátszó autó B bábu bagoly baja bájital bájos bajsza bánj barátság bátyja batyu belegabalyodik bélyeg besompolyog betű bíbic bicikli bízik bodza boglya bolyhos bolygó bolyong borít boszorkány
bőrönd bridzs búcsúzz bújik bújócska C cukrászda CS csalódott
csaó
csendesebben csillog csontja csöpp csősz csusszan D,DZS dagadt daru derelye derű dinnye ( elvál .: diny-nye)
düh dzseki E,É egészség egy egyszer ej éj éjszaka éjjel ejnye éjszaka ejt eleje elfáradtunk
éljen eljut elhelyezkedik elhomályosít elkomolyodik elöl (= nem hátul)
elől (= előle)
elrejt elrejtőzik építjük erjedt erkély erős eskü eső
étterem
F fagylalt faj fájdalom fáj fájlal fajta falu fáradt farsang fej fejedelem fejfedő fejrevaló fejsze felajánl felejt felhő félre fésű fészekalj fogoly folyó folyosó folytat folyton

326fortélyos
földgolyó főzőedény friss fúj fújtat furulya fűz G gally gólya golyó gomba gombolyag gömbölyű
GY
gyík gyógyszer gyöngysor gyújt gyűjt gyűrű H haj hájas hajbakap hajdanába hajít hajlik hajnal hajó hajt hall hamu hangszer hangya harkály hasal hattyú ( elvál .: haty-tyú)
héj héja hely helyesel helyjegy hétvége
hírlap hógolyó holdtölte homályos hópehely hószín hosszú ( elvál .: hosz-szú)
hull hüvelykujj I ibolya időjós ifjú ijed illatos illik
ilyen
ilyenkor ilyesmi imbolyog ínycsiklandó írás irigy irka irt ivóvíz íz izgatott J jaj jajdul jajveszékel jár járda jászol játékbolt játékszabály javában javaslat javít jégcsap jégvirág jel jelent jelmezbál jérce jó jobban
jobbra jókedvű jókor jólesik jóllakik jóságos jószág jön jössz jött juh juhász jut jutalom K
kabátujj ( elvál .: kabát-ujj)
kalózhajó kályha kapta kapu kastély kasza kassza ( elvál .: kasz-sza)
kehely kenguru kényszer kerékpár keselyű kesztyű kevély kihajol kihajt király királyfi kisasszony ( elvál .: kis-
asz-szony) kíváncsi komoly koppan korcsolya korhadt koszorú kölyök könnyű ( elvál .: köny-nyű)
köszörű kukkant kutyaól

327küzdelem
L lábujjhegyen lassú látszik légballon légy lehajtja lehunyja legjobban lenhajú lepke lépked levelibéka lexikon lombhullás
lúdtoll
LY lyuk M madzag majd majom megijed megjött meglepődött megragadja megütötte ( elvál .: meg-ütötte)
megy meggylé meggyógyul mellett mély milyen menü mérleg mesekönyv messze ( elvál .: mesz-sze)
metszés mindjárt mindnyájan moraj morajlik mosdik mosdókesztyű
mosolyog mulatság múlik N nádcsont nagymama négykerekű némelyik nevelő nindzsa (elv.: nin-dzsa) NY nyáj nyergelj
nyisszant ( elvál .: nyisz-
szant) nyújt nyújtózkodik O,Ó ódon olló olyan óra osztály Ö,Ő öccse ( elvál .: öcs-cse)
ősz össze ( elvál .: ösz-sze)
összegömbölyödik ősszel ( elvál .: ősz-szel)
P padsor pajkos pajtás pálya pányva papagáj papír pásztorember ( elv.: pásztor-
ember) pattantjuk
pikkely pelyhek pénztárca persely pihenő pillangó pillant pisztoly pólyás póráz pörgettyű ( elv.: pörgety-tyű)
pöttyös ( elv.: pöty-työs)
pulyka pukkan R rádió
radír
rajta rajtkő rajz reggel rejteget rejtekébe rejtelmes rendőr repedt repülő revü rí rizs robban rohanj rókalyuk roller rossz S sajnos sápadt saru savanyú segítség selyem selypít sértődött sí siess

328sietség
sirály skatulya sóhaj sóhajt sokszínű sokszor sörény súly súlyos sűrű süsü SZ szabály szabtál szájhős
szajkó
szakadt szállít szalonna szomjas szanaszéjjel szárazföld szedte székely szelíd személy szíj színház színpad szívélyes szívesen szomorú szökdécsel szőlő T táj tanít tartja tavaly tej tejfehér tejszín tékozló teljesen terebélyes testvér
teteje tetőfedő textil tízórai ( elv.: tíz-órai)
tó toboz tojás tol toll toronyőr ( elv.: torony-őr)
több túra turistajelzés U,Ú uccu új (= nem régi)
újból
újhold ujj (testrész)
újra utoljára Ü,Ű ülőhely ünnepély üveggolyó V vadság vaj vajon? ( kérdőszó )
valamelyik valamilyen változtat varázsló varjú vasút verseny veszély vesszük ( elvál .: vesz-szük)
videó vigyáz vigyázz vijjog villany viszály viszálykodik víz
vizsla vonó Z zaj zászló zöldellő zöldség Zs zsák

329Szerkesztői utószó

Az iskolai képzés célja, hogy az ösztönös nyelvhasználatot magy arázza, tudatossá tegye, a
helyesírási készséget alakítsa, ezáltal alapozza meg az idegen nyelvek tanítását, fejlessze a
gyermekek logikus gondolkodását. Az anyanyelvi nevelés alapjait a beszéd, a cselekvés, a
felfedezés és játék útján komplex módon oktató, a tanulási (ill etve részképességbeli) zavarok
elkerülését és csökkent ését, valamint a kompetenciafejlesztést és tehetséggondozást egyszerre
maga elé tűző, vizuálisan is gondosan kezelt, modern tankönyv i génye indokolta a fejlesztést.
A Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan- helyesírás 2. osztályosoknak tankönyv és gyakorló
munkafüzet a KOMP 1. évfolyamon tankönyvvé nyilvánított tanköny vcsomagja, a „Betűn
innen, betűn túl” Ábécés olvasókönyv és munkafüzet, valamint az Írás 1. munkafüzet és
Gyakorlólapok kommunikációs és nyelvi-helyesírási vetületének szerves folytat ása a 2.
évfolyamon. A nyelvtan tankönyv és munkafüze a gyerekek már meglevő (vagy s zunnyadó) anyanyelvi
ismereteire épülő, játékos és k edves, beszédre és felfedezésre késztető illusztrációkat, ilyen
szövegeket és feladatokat tartalmaz, figyelembe véve, hogy a gy erekek spontán igénye a
felhőtlen játék, a humor és a mesevilág. Ezekre alapozva kelti fel a tankönyv a gyerekek
érdeklődését az anyanyelvi (besz élt és írott) ko mmunikáció irán t: fokozatosan tudatosítja és
fejleszti a gyerekek készségeit-képességeit ezen a területen. A tankönyv az 1. évfolyamon már
megalapozott, egyre tudatosabb be szédhang-felismerés és kiejtés , az egyre biztosabb
betűfelismerés és összeolvasás, az egyre tudatosabb helyesírás és egyre magabiztosabb
szövegértés-szövegalkotás fol ytatásának jegyében készült.
A tankönyv metodikájában következetesen tevékenykedtető megköze lítést alkalmaz, és
fejleszti mindazokat a kompetenciákat, amelyek a nyelvi kommuni káció világába vezetik be
tanulókat. A tankönyv a versek, mondókák és egyéb szövegek audi tív, vizuális és verbális
megközelítésével, valamint a helyesírással párhuzamosan fejlesz ti a kulcskompetenciák egyéb
elemeit is a magyar nyelv és irodalom oktatása során. A Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan-
helyesírás 2. osztályosoknak tankönyv és munkafüzet az 1. osztályos Ábécés olvasókönyv
nyelvtani-helyesírási jellegű és vizuális kommunikációs vetület ének (különösen a szóbeli
szövegalkotás, a kontextus megteremtésének fejlesztése tekintet ében), valamint nyelvi
kommunikációs vetületének, mint a betű-hang kapcsolat, a szóele mekre bontás, a
beszédkészség-fejlesztés, a szóbe li szövegalkotás stb. a szerve s folytatása.
A könyv vertikálisan (évfolyamok kö zött) és horizontálisan (tan tárgyak között) is illeszkedik
a KOMP új fejlesztésű, kompeten cia alapú oktatási programjába é s taneszközrendszerébe. A
Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan- helyesírás 2. a funkcionális vag y más szóval kommunikációs
nyelvtan elemeire épülő, a beszédből kiinduló, kompetencia alap ú kommunikációs tankönyv.
A funkcionális felfogás eredményeképpen a gyerekek az anyanyelv üket a számukra – életkori
sajátosságaiktól fogva – még talán kevésbé üzenő, kevésbé érthe tő leíró szemlélettel szemben
nem egyfajta szabályleírás alap ján, hanem az annak használata é s működése, a
beszédfolyamat közben fedezik fel, ismerik meg. Az így, a nyelv i kommunikáció folyamatára
figyelve, játékosan és értelmezve elsajátított ismeret sokkal j obban rögzül, és
alkalmazásképesebb tudást, illetve stabilabb és jóval tudatosab b helyesírási készségeket
eredményez a gyerekek tanulási folyamata során. Azonban az oldalpárok végén elhelyezett rövid összefoglaló szöv egek a leíró nyelvtan felől
közelítik meg és tudatosítják ugya nazokat a nyelvi jelenségeket , információkat, tudnivalókat.

330Ezek a hasznos összefoglalások nemcsak a gyerekeknek, hanem a t anítóknak és a szülőknek
is segítenek abban, hogy mit érdemes az óra anyagából a gyereke knek megjegyezniük és
gyakorolniuk. Ezzel párhuzamosan a tankönyv játékosan fejleszti a gyerekek id egen nyelvi kompetenciáit is.
Nem véletlen, hogy a könyv az eg ynyelvű idegen nyelvi tankönyve khez hasonlít – nemcsak
megjelenésében, de szemléletében és az órák felépítésében is. A tankönyv készítői egy
úgymond „magyar mint idegen nyelv” tankönyv felfogásához hasonl óan kezelték és adják
közre az elsajátítandó tananyagot. Ez azért is lényeges, mert u gyan a könyv mindig meglevő
ismeretre alapoz, abból indul ki, de nem tekinti adottnak vagy tudhatónak az elsajátítandó
ismeretanyagot (pusztán csak azért , mert ez a gyerekek anyanyel ve), ezáltal az anyanyelvi
jártasságot nagyban fejleszti és erősíti, az anyanyelv használa tát teszi egyre tudatosabbá –
párhuzamosan az idegen nyelvi kompetenciák kialakításával (pl. egyes szám-többes szám,
szám-személy egyeztetése, anyag névi jelzők, egybeírás-különírás , a szófajok burkolt
felfedeztetése, a mondatok szóre ndje, a toldaléknak a kommuniká cióban betöltött szerepe
stb.). A könyv feladatai azonnal a felfedezésre, a használatra és a helyes alkalmazásra
sarkallják a gyerekeket, de m ódot adnak (a nyelvtan munkafüzett el, az Írás 2. osztályosoknak
munkafüzettel és a tanítói kézikönyvben szereplő további, diffe renciálásra és gyakorlásra
szánt plusz feladatokkal, a feladatbankkal együtt) az elsajátít ott ismeretek gyakorlására és
ismétlésére is. A 2. osztályban az 1. évfolyamon már nagyjából kialakult szótag olási készség tudatosítása és
elmélyítése az egyik alapvető cél. Ez differenciálódik az össze tett szavak szabályos
elválasztása felé, valamint a szótagolási és elválasztási készs ég a magán- és mássalhangzók
tudatosítását követően az egyre tudatosabb és precízebb elválas ztás irányába fejlődik tovább
(pl. csak csak egy mássalhangzót jelölő betűt viszünk át a köve tkező szótagba, két
magánhangzót jelölő betű között is elválaszthatjuk a szót, stb. ). Az eszközszintű íráshasználat
is differenciálódik: egyrészt a r övid írásbeli szövegek alkotás a felé, másrészt az anyanyelvről,
helyesírásról elsajátított ism eretek és azok alkalmazása felé b ővül.
A tankönyv a meglevő ismeretet, az arra való alapozást tekinti kiindulópontnak az
alkalmazásképes tudás megszerzéséhez. Egyúttal magáénak tekinti a „ s z ó r a k o z t a t ó s z ó r a
késztető” tankönyv elvét, a beszéd szerepét és fontosságát, ped agógiai célját is a tanulási
folyamatban. A tankönyvben (a kapcsolódó „Szavakon innen, szava kon túl” Olvasókönyv 2.
osztályosoknak tankönyvhöz hasonló módon) az RJR (ráhangolódás, jelentésteremtés,
reflektálás) módszere jelenik meg. A gyerekek mindig egy képi v ilágon illusztrált
beszédhelyzetből és a beszédből magából kiindulva, ún. beszédké pek segítségével
(ráhangolódás) fedeznek és ismernek fel nyelvi, nyelvtani és he lyesírási szabályszerűségeket,
jelenségeket, gyakran nyelvtani-h elyesírási és kommunikációs sz empontú
szövegfeldolgozással együtt (jelentésteremtés). Azaz a gyerekek minden esetben kontextusból
indulva, ismert nyelvi-helyesír ási tényekből jutnak el az alkal mazásképes tudás
megszerzéséig. A beszédbe helyezés fedezteti fel a gyerekekkel a nyelvi jelens égek értelmét és funkcióit is.
Mindez a mentális képességek fejlődéséhez, valamint a kognitív, azaz megismerési és
gondolkodási funkciók egyre begyakor oltabb használatához és egy re tudatosabb
alkalmazásához is vezet. A reflektálást az óra végi és az ismét lést szolgáló feladatok mellett a
négy felmérő óra is segíti.

331A tankönyvben a tanulásmódszertan különösen a tanulási techniká k változatos alkalmazásával
jelenik meg. A megértést pl. szó- kép és szó-mondat egyeztetéses feladatok segítik számukra.
A felidézést az oldalpárok végi, bagollyal elkülönített szövege k támogatják. A feldolgozást a
különféle változatos feladatokban tudják a gyerekek alkalmazni. A kiterjesztést a kooperatív
technikák, szituációs játékok se gítik. A tankönyv sokoldalúan, változatosan gyakoroltatja a
részképességeket is: a téri és idői tájékozódást, az analízis-s zintézis műveletét, a
hangleválasztást, a hangkiemelé st és hangösszevonást, a rész-eg ész viszonyának felismerését,
az alak-háttér megkülönböztetését, fejleszti az emlékezetet, a szerialitást, gyarapítja a
gyermekek szókincsét, tudatosí tja a hangok és a betűk szerepét.
A feldolgozási menet visszautaló, ismétlő, differenciáló és gya koroltató szakaszának a
tankönyv szerkezetében nemcsak motivációs, hanem az új, bevezet endő ismeretet erősen
megalapozó szerepe is van. Az egyéni tanulás mellett a könyv na gyban épít a kooperatív
technikákra, a páros és csoportmunkára, a játékos, felfedező és élményszerű, örömszerző
tanulás didaktikai szerepére és az anyanyelvi kommunikáció mell ett megjelenő auditív és
vizuális kommunikációra is. A tananyag és feladatrendszer hagyo mányosabb értelemben is
feldolgozható. De kooperatív tan ulási technikákkal feldolgozva felerősítik az egyéni és
közösségi felelősséget, valamint az önellenőrzés fontosságát a tanulókban – egymást segítő
megbeszélésre, valós együttműködésre késztetve őket. A kooperat ív tanulási technikák
nagyban fejlesztik továbbá a pr oblémamegoldó és az önálló tanul ásra való képességet is.
A tankönyv az anyanyelvi élményt a szövegértés-szövegalkotás se gítségével, a játékos és
humoros formában nyújtott ismeretet keresztkompetenciák (a báb- és drámajáték és a mozgás,
a h a l l á s i é s z l e l é s , a r a j z , v i z u á l i s n e v e l é s é s a v i z u á l i s é s z l elés, finommotorika, valamint a
matematikai kompetenciák) fejlesztésével párhuzamosan mélyíti e l. A feldolgozás során a
memória és a figyelem mellett a beszéd- és egyéb kommunikációs készségek kerülnek
középpontba. Ezek az elemek (az ismeretek komplex megértésén tú l) életszerű mivoltukkal és
természetes beépítettségükkel kel tik fel a tanulók érdeklődését , mélyítik el a megszerzett
tudást. A Beszéd és anyanyelv 2.
tankönyv és gyakorló képi világában és képi tematikájában is
modern, követi a mai gyerekek megváltozott érdeklődését. A mai gyerekek a vizualitáson
keresztül, videón, képregényeke n, DVD-n nézett mesefilmeken, te levíziós gyermekcsatornák
műsorain, számítógépes játékokon é s az interneten nevelkedve ér keznek meg az iskola még
ma is kérlelhetetlenül verbális világába. Ezt (a gyerekek és az iskola világa közötti) űrt tölti ki
ez a taneszköz, ezért indul minde n óra beszédképpel és az azzal kapcsolatos kérdésekkel,
feladatokkal, beszélgetéssel, s zituációs játé kokkal, kooperálás ra késztető tanítói feladatokkal,
szóbeli szövegalkotással. Az 55 órás tárgyhoz igazodva a tankönyv felépítése olyan, hogy az első félévben heti egy, a
másodikban heti két órát dolgoz fel. A tankönyv jelentéstani bl okkal kezdődik. Ez az első
szakasz a nyelvi kommunikáció egyre tudatosabb alkalmazását hiv atott elősegíteni, immár
egyre inkább néven nevezve a jelenségeket. A köszönési formáktó l, a rokon és ellentétes
értelmű szavaktól az azonos a lakúságig, az egyszerűbb mondatfon etikai és
szupraszegmentális eszközök megismeréséig és alkalmazásáig megi smerkednek a gyerekek a
nyelv szemantikai alapvetéseive l – az egyre t udatosabb nyelvhas ználat elérése érdekében.
Ezután is mindig a beszédből, a szövegből indul ki a könyv óraf elépítése, s halad a beszéd
egyre kisebb egységei felé, tehát megismerkednek a gyerekek a m ondat, a szó, a szótag, a
hang, a hang-betű kapcsolat fogalmával és nyelvi-helyesírási ve tületeivel. A gyerekek

332megismerkednek a magyar elvá lasztás alapvető szabályaival is ( a szótagolás és a szóelemzés
elve, az összetételi határok, az e gybeírás-különírás stb.), val amint megtanulják a szótő és a
toldalék fogalmát, a nehezebb toldalékok helyesírását, a szóvég i magánhangzók írását,
valamint a nehezebb betűkapcsolatok ejtését és írását is. A kön yvbe szerkesztett feladatok
elegendőek ahhoz, hogy az órára tervezett új ismeretet a gyerek ek felfedezhessék, a
tananyagot elsajátítsák és feldolgozzák. A könyvhöz szervesen kapcsolódik a Beszéd és anyanyelv 2. munka füzet, valamint az Írás 2.
munkafüzet is a megszerzett ismeretek bevésésére, ismétlésére é s gyakorlására. A tanítói
kézikönyv is tartalmaz még felzárkóz tató és differenciálásra is alkalmas feladatbankot.
A zömében a nagy beszédképekhez igazított, a kontextust folytat ó játékos motivációs versek
és prózai szövegek a gyerekeket érdeklő témákat dolgoznak fel, az életkori sajátosságokat
ugyancsak figyelembe véve, egyszerű és világosan érthető formáb an közreadva. Az
elsajátítandó nyelvtani-helyesí rási ismeretet ebben a játékos f ormában fedeztetjük fel a
gyerekekkel, akik így nem száraz szabályleírás alapján, hanem s zinte észrevétlenül és
élményszerűen jutnak a megszerzendő ismerethez és az alkalmazás képes tudáshoz. Ezek a
szövegek a gyerekek hétköznapi t ájékozódását és a kommunikáció iránti érdeklődést is
elősegítik: az olvasás iránti másfajta igényt, másfajta olvasás i célt ébresztenek fel a
tanulókban, megalapozva a későbbi t anulóévek alatt elsajátítand ó ismeretek iránti
fogékonyságot és figyelmet is. Fontos megjegyeznünk, hogy a tankönyv az év elején a fokozatoss ág és az olvasástechnikai
készségek fejlesztése céljából (oktatási programunk elemeként, az 1–2. évfolyam
taneszközrendszerébe és annak átme netébe integrálva) a szövegér tésen alapuló,
kommunikációs feladatok elvégzés éhez szükséges szavakat, mondat okat még szótagolva adja
meg (az elsős olvasókönyv végével és a másodikos olvasókönyv el ejével, valamint az egyéb,
pl. rajz, ének, írás, környeze tismeret kiadványokkal megegyező módon), majd a tagolást
fokozatosan hagyja el. A feladatok kenyérszövege természetesen szándékosan nincsen sehol
szótagolva. A feladatok mellett megjelenő piktogramok a már fel tételezett olvasástudás
ellenére fontos szerepet töltenek be. A piktogramok is a komple x megértést segítik azzal,
hogy az olvasott feladat szövegének megértése mellett a feladat jellegére vonatkozóan adnak
tájékozódást a gyerekek számára általánosságban, és vizuálisan is megerősítik az elvégzendő
feladat fajtáját, típusát. A Beszéd és anyanyelv 2.
tankönyv oldalpárokban dolgozza fel a nyelvtanórák tananyagát.
Két kivétel van, a köszönési formákat, illetve az összetett sza vak fogalmát és helyesírását
feldolgozó órák, melyek két oldalpárnyi terjedelmet kaptak a ta nanyag nehézségi foka miatt.
Ez a ritmus könnyen követhetővé teszi a könyvet mind a gyerekek , mind a pedagógus
számára. Minden új ismeretet feldolgozó óra az oldalpár bal oldalán, az óra címét követő nagy
beszédképpel indul, és a bagolly al jelölt szöveggel zárul az ol dalpár jobb oldalának végén. Az
ismétlő és gyakorló órák alkalmával a beszédkép és a bagollyal jelölt szöveg elmarad. A
fejlécek és az oldalpárok keretének (margójának) színei oldalpá ronként jellegzet esen eltérnek
egymástól. Ez nemcsak a könyv esztétikumát növeli, hanem az átt ekinthetőséget és a
könnyebb megtalálhatóságot is biztosítja a tanulók számára. A k ifejezetten kommunikációra
épülő feladatok szó- és mondatk ártyái színes alnyomaton jelenne k meg. A képfelismerési
feladatok pedig fejlesztik a ta nulók vizuális kultúráját is.

333A játékos címekkel a szerkesztő az órán elsajátítandó tananyagr a utal, az órából kivett
tematikát is felhasználva (pl. az összetett szavak elválasztásá nak órája ez, utalva az egyszerű
szavak szótagolási szabályát felülíró szabályra: Vas-út, rend-őr, szem-üveg; a hosszú-rövid
mássalhangzók írását és kommunik ációs szerepét bemutató óra cím e ez: Száll vagy szál?
Megy vagy meggy?)

A könyv elején a piktogramok kifejtése és a tartalom, a végén a Szószedet lett elhelyezve. A
tanító számára készült anyag te rmészetesen jóval explicitebben üzen arról, hogy mi az éppen
elsajátítandó tananyag, mint a tartalom. A tankönyvben a feldol gozás menete játékos,
felfedeztető résszel indul, mely a ráhangolódást is szolgálja. Ezt a tapasztalatszerzés,
megfigyelés, illetve valamilyen beszéltetős játék követi tanító i irányítással. Központi szerepet
kap a tankönyvben a szóbeli szöveg alkotás és a hallás utáni szö vegértés is, egyéb, vizuálisan
is megerősített hangfelismerő gyakorlatokkal. A könyv feldolgozási módszereinek el emeihez tartozik a tapaszta latok szóbeli kifejezése
tanítói segítséggel, illetve piktogramok segítségével; a megfig yelések eredményeinek
összehasonlítása és csoportosítása, ezzel kapcsolatban vélemény megfogalmazása,
megbeszélése; dramatikus játékok tanítói segítsé ggel. A tanítón ak lehetőséget ad a könyv a
frontális munkán túl a differenc iálásra, a csoport- és pármunká ra (különböző összetételű és
létszámú [homogén vagy heterogén] c soportokban való feldolgozás ra) is.
A tankönyv képi anyaga a korosztály számára jól értelmezhető, k önnyen felismerhető,
egyértelmű ábrákat tartalmaz, amelyek megfelelnek mind a felism erő, magyarázó, elmélyítő,
mind a feladat megoldását elősegítő, mind pedig a motivációs fu nkció követelményeinek. A
piktogramoknak a kiadványon végigvonuló rendszere amellett, hog y lehetőséget ad a
módszertanilag változatos munkára , áttekinthetőségével segíti a z órai munkát, és alkalmas az
egyértelmű instruálásra is. A feladatok szövege a tanulók nyelvén szólal meg, segítve a tan ítási folyamatot a tanító
számára. Alapvető és a tankönyv egészén végigvonuló motivációs erőt jelent a feladatok
tevékenykedtető jellege, amely a játék örömét lopja át az iskol a – meghatározóan mégiscsak –
kompetitív világába. „Tankönyv” ízű könyvvel szemben a kiadvány mind tipográfiájában,
mind kép- és színvilágában a mes ekönyv, a játékos foglalkoztató könyv hangulatát idézi.
A feladatmegadás módja a képi anyaggal, illetve a piktogramok r endszerével minden
tanulónak egyformán alacsony belépé si küszöböt jelent a tevéken ységekhez. A gondosan
kiválasztott szövegek és feladatok tankönyvön belüli felépített sége is a részvételt könnyíti
meg azzal, hogy mindenki számára egyformán hozzáférhető és érth ető információkból indul
ki, és fokozatosan mozdul el a nagyobb komplexitás és elvontság felé. Az alacsony küszöbbel
bevont tanulók számára a tankönyv által kínált módszertani vált ozatosság, különösen a
csoportmunkában való részvétel jel ent vonzerőt. A feladatok min den érzékszervet bevonnak a
tevékenységek körébe. A tankönyv mozgósítja a tanulók előzetes tapasztalatait, miközben a
módszeres képi-hangi és optikai megfigyelés és változatos munká ltatás szempontjaival
strukturálja is azokat. Az ismeretek verbalizálása nem csak fro ntális helyzetekben zajlik. Az
alkalmazott páros és csoportos módszerek megnövelik az egy tanu lóra jutó megnyilvánulási
időt, az együttműködési készséget. A tankönyv az ismereteket a tanulók tipikus fejlettségi szintjé hez igazítva közvetíti. Illik rá a
nyitott könyv megnevezés, ugyanis nemcsak a tanulók fantáziáját lendíthetik meg a vizuális
indukciós anyagok, hanem akár a tanítóét is (vö. az oldalpárok első része). Például a 16.

334oldalon található kép témája a pályaudvar. A falfirka vagy a hi rdetőoszlop plakátrészletei új
irányokat szabhatnak a képleírásnak. A megfigyelési szempontok megfogalmazása egyszerű
és egyértelmű: például „Mely s zavak tartalmaznak hosszú ó hango t?” vagy „Melyik szó
hiányzik a mondatokból?” vagy „Válogasd szét a szavakat szóhalm azokban!”. A szövegek
tartalmilag illeszkednek a 9–10 éves gyermekek mindennapjaihoz, gondolatvilágához (például
az állatok, sütés-főzés, piac, mesevilág). Ikonjelei egyszerűek , világosak, segítik az
eligazodást. A szóbeli és írásbel i kommunikációna k olyan esetei találhatók a tankönyvben,
amelyek a tanulók viselkedéskultúráját formálják (például köszö nés, megszólítás). A kiemelt
nyelvtani ismeretek időnkénti visszacsatolása (pl. a 17. oldalr ól a 13. oldalra) megfelel az
életkori sajátosságoknak. A tananyag megközelítése sokoldalú. Vegyük példának a szótagolá s és elválasztás esetét. A
magán- és mássalhangzók jellemzése és viselkedésük megtárgyalás a után következik a szótag
fogalma, majd az összetett szavak elválasztásának sajátossága. Az összetett szavak
természetének felismerését szolgálják a párosításos-kombinációs (58/2., 59/4) vagy a
szóláncalkotásos (59/6.) felad atok. A szabályok felismeréséhez el lehet jutni az analógia
alkalmazásával (pl. 45/4.), a megfigyelt nyelvi jelenség szóbel i megfogalmazásával (pl.
23/5.), csoportos megbeszéléssel (pl. 21/5) vagy ismétléssel (p l. 33/6). A tanulóknak alkalmuk
adódik a rejtvényfejtésre (pl. 32/1), a becslésre (pl. 37/4.), a versenyzésre (pl. 57/5.) vagy a
rajzolásra (pl. 41/3.) is. b) A tankönyv sokféle lehetőséget kínál a képességek és készség ek fejlesztésére. Vállalt
koncepciója eleve a beszédközpont úság (egyéni megszólalások, pá ros és csoportos
gondolatcserék). A szóbeli és írá sbeli szövegalkotás az anyanye lvi kompetencia
megszerzésének fontos tényezője. A szókincs bővítésére lehetősé get ad a logikai, vizuális és
verbális képességek együtt alkalmazása (pl. 27/3.). A memorizál ás (pl. 63/5.) a megszerzett
ismeret rögzítését segíti. A szabályosságok vagy az eltérések m egfigyeltetése a tanulók
logikai képességének fejlesztés ét teszik lehetővé. A hangoztatá s a helyes kiejtést szolgálja, s
ezzel a beszédbátorság megszerzésének eszköze is egyben. Az ind ukciós anyagokban
elbújtatott viselkedésminták a tanulók mindennapi élethelyzetei t könnyítik meg. A metanyelvi
ismeretek az anyanyelvhasználat biztonságát segítik elő. Mindez ek együttesen az önálló
tanulás kialakulásának első lépéseihez vezetnek. Nyelvtani és helyesírási ismeret ek, ennek kapcsán a tudatos nye lvszemlélet fokozatos
alakítása, a magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismere tek feltárása az iskolába
lépéssel megkezdődik. A KOMP alkotóműhelye az első évfolyam szá mára kidolgozott és
tankönyvvé nyilvánított taneszközei nek folytatásaként készített e el a másodikosok részére az
adott korosztály teljesítőképességét, a tantervi követelményeke t és a rendelkezésre álló
időtartamot figyelembe véve a Beszéd és anyanyelv 2. Nyelvtan – helyesírás 2. osztályosoknak
c. könyvet, amely a pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagítás ához járul hozzá a szókincs
mennyiségi és minőségi bővítésével. Az új ismeretek mennyisége összhangban van a tudatos nyelvszeml élet alakításához
elengedhetetlen, a magyar nyelv r endszerére vonatkozó alapvető ismeretek feltárásával és a
nyelvtani ismeretekhez kapcsolódó helyesírási alapismeretek fol yamatos gyakoroltatásával. A
pontos és árnyalt nyelvhasználat gazdagításához elengedhetetlen a szókincs mennyiségi és
minőségi bővítése, amelynek tapasztalásra épülő megismerését és a gondolkodás fejlesztését
szolgálja a tanulók olvasásértés i és tanulási képességének fejl ettségi szintjét figyelembe vevő
tevékenységrendszer.

335A munkatankönyv leckéi rendszert alkotva tartalmazzák – az adot t korosztály
nyelvhasználatának tudatos fejlesztése érdekében – az anyanyelv i kompetenciaterület
fejlesztési feladatainak képességf ejlesztő tevékenységeit. A ké pzés területeit a nyelvhasználati
tapasztalatok szerzése, valamint a nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítását
tartalmazó feladatsorok reprezentálják. A tananyag kiválasztása és struktúrája biztosítja az
anyanyelvi ismeretek elmélyítését. A könyv tananyagrendszere kiemelten tartalmazza a beszéd és az írástanítás alkotórészei
közül a szöveg, mondat, szó, hang és betű megkülönböztetését, a hozzá juk rendelt anyanyelvi
ismereteket és a kapcsolt helyesírási vonatkozásokat. Az ismere telemek mennyisége a
korosztály teljesítőképességéve l, a feldolgozásra álló idővel é s a tanulók olvasásértési és
tanulási képességével összhangban van. A funkcionális nyelvtantanítás el emeire épülő feladatok tartalm i elemei a tanulási folyamat
logikájának megfelelően egymásra épülve szerveződnek az ismeret ek elsajátítása
szempontjából kulcsfontosságú fogalmak köré. A leckék hossza eg ymással arányos. A
magyarázó és összefoglaló szövegek együttes terjedelme nem hala dja meg a források,
kérdések, illusztrációk együttes terjedelmét. A tankönyv feldol gozandó ismereteinek témáit a
tartalomjegyzék címrendszere tartalmazza, ez a forma biztosítja az előzetes tájékozódás
lehetőségét. Az önálló feladatvégzés algoritmusát a tanulók a tankönyv felad atsorai segítségével
ismerhetik meg, így előzetes feltevéseik (pl. hallottak-e már a témáról, a cím alapján ki mire
gondol) alapján lehetőségük van re ndezni, egyeztetni a gondolat aikat. A tanítási egységek
címei figyelemkeltők, nem szokványosak, a tanulókat arról bizto síthatják, hogy érdekes
tartalmú lesz az adott feladatsor. A könyvben az egyes témák feldolgozás a újszerű szer kesztési for mában, oldalpárokon valósul
meg, az oldalak tartalma, az egye s leckék könnyen áttekinthetők a tanulók számára. A
tanulási szokások alakulását, a feladatokkal való ismerkedést a z előző évfolyamon megismert
segítő technikák (piktogramok) biztosítják az utasítások tartal mának megértését. A tipográfiai
megoldások (színkódok) segítséget adnak a tanulóknak a különböz ő tankönyvi részek és
feladattípusok közötti eligazodásban. A könyv színes nyomása le hetővé teszi a sokoldalú
szemléltetést. A tankönyv a tudományos kifejezéseket és fogalmakat az adott ko rosztály tipikus fejlettségi
szintjének megfelelően mutatja be, értelmezi és használja. A ta nterveknek a taneszközökkel
kapcsolatos előírásai között szerepel az az elvárás, hogy megje lenésükkel is motiválják a
gyermekeket: olvasásra, az anyanyelvvel való foglalkozásra öszt önözzenek. A
munkatankönyvben a gyakorlatok tagoltak, az oldalak tartalma jó l áttekinthető. A tankönyv
szövegei, ábrái és feladatai elegendő tapasztalati lehetőséget biztosítanak a fogalmak
megértéséhez szükséges tanulói képzetek kialakításához. A tanul ók számára érthetően
fogalmazottak az oldalpárok végé n található öss zefoglalók, megh atározások.
A tanulók tudásához és érdeklődéséhez igazodik a tankönyv szóha sználata. A pedagógiai
tartalmú szövegek összhangban va nnak a tanulók előzetes anyanye lvi ismereteivel és
szövegértési képességével. A mo ndatok terjedelmük és szerkezetü k szerint többnyire
egyszerű bővített mondatok. A szerzők a megfogalmazásaikban fig yelembe veszik a tanulók
nyelvi fejlettségének szintjét, valamint előzetes ismereteit az utasítások, feladatszövegek
mondatainak terjedelme, szerkezet e és stílusa vo natkozásában.

336
Az alkotógárda az anyanyelv megismertetésének folyamatához céli rányosan és pontosan
körülhatárolható didaktikai tevék enységek sorát biztosítja. A tudatosan irányított nyelvi
tapasztalatszerzés és a felfedeztetésben rejlő fejlesztési lehe tőségeket felismerve a későbbi
fogalomalkotáshoz, a grammatikai ismeretrendszer alapozásához k övetkezetesen
meghatározott képességfejlesztési koncepciót mutatnak be a fela datsorok. Tanulási
stratégiákat közvetítenek, amelyek sokféle változatos nyelvi te vékenységű folyamatok
körében nyernek értelmet. Az anyanyelvi ismeretszerzés az elemi fogalmak megfigyelésével, rendszerbe szerveződésük
irányításával az alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabál yok felfedezését biztosítja. A
pedagógiai szövegek tartalma össz hangban van a tanulók korábbi ismereteivel, a kérdések és
feladatok hozzájárulnak az új ismeretek lényegének megértéséhez , a legfontosabb tartalmi
elemek megragadásához, rendszerezéséhez és rögzítéséhez. A tanulás során fontos a képzetek kialakítása, ezért a fogalmak kialakításához,
megerősítéséhez, az információk rendszerezéséhez az érdeklődést keltő illusztrációk, a könyv
képanyaga és az adott szövegtartalmak járulnak hozzá. A szövege s és képes információk
együttese a leghatékonyabb tanulá si feltételeket biztosítja. A kerettanterv a bevezető szakasz
fejlesztő feladatai tartalmáról rendelkezve előírja azt, hogy a z ismeretszerzés feladatait, az
egyéni képességek fejlesztését olyan taneszközök segítsék, amel yek képi világa, illusztrációi a
tanulás tanulását hatékonyan segítik. Ennek az elvárásnak is me sszemenőkig megfelel a
kiadvány. A kommunikációs nyelvtan elemeire épülő, a beszéd használata és működése közben
elsajátított ismeretszerzés gyakorlatai a készségek fejlesztésé t biztosítják a tartalmuk alapján a
beszédképek. A képanyag a kont exusból, tényekből kiindulva jutt atja el a tanulót az
alkalmazóképes tudásig a RJR-technika alkalmazásával. A változatos nyelvi tevékenységből származó tapasztalatok rends zerébe ágyazva kezdődik az
ismeretszerzés folyamata az elemi fogalmak tartalmának megfigye ltetésével, majd rendszerbe
fejlődésük irányításával. A feladatsorok a tantervi követelmény eknek megfelelően célszerűen
irányítják a tanuló önálló munkáját, jól fejlesztik a problémam egoldó gondolkodását,
fokozatosan vezetik a megismerés egyre magasabb szintjére. Az ösztönös nyelvhasználat alakítását a metakommunikatív formák alkalmazásával kívánják
elérni a szerzők és a szerkesztők – az anyanyelv egyre igényese bb használata érdekében. A
feladatsorok a lényeges nyelvi összefüggések felismertetését ta rtalmazzák: újszerű
feladatokkal, új információkkal, egy-egy nyelvhasználati mód al kalmazásával ismertetik meg
a gyermekeket. Az elemző műveletek gyakorlását biztosítják besz élgetést indukáló képek,
amelyekhez a kapcsolódó feladatok a valós események elképzelésé t, a szavak értelmezését,
egyszerűbb következtetések megfogalmazását teszik lehetővé. A s zóbeli szövegek
tartalmának továbbgondolása, bővítése a tanulói fantáziát fejle szti.
Megfelelő feltételeket biztosít mindkét nyelvtan kiadvány a mot ivált tanuláshoz. Az alapvető
anyanyelvi fogalmak, amelyeknek a tartalma a nyelvi tapasztalás ok útján ismerhető meg: az
alapvető nyelvhelyességi szabál yok, a mindennapi érintkezés nye lvi fordulatai vagy elemi
tanulási szokások szinten tartása aktivizálja a korábbi készség eket, mint az önálló tanulás
eszközét. A tudáselemek elsajátítási szi ntjei tanulónként különbözők: ezért a megértéstől a
megnevezésen át az alkotó alkalmazásig a tankönyv a tanulási, g yakorlási helyzetek

337biztosításával, a gondolkodásra késztető feladatokkal teremt le hetőséget a rendszerezésekre,
az összehasonlításra, az összefüggések megértetésével az inform ációk felhasználására,
alkalmazására. A problémahelyzetek elemzésére és a problémák me goldására vonatkozó
tanulási módszerek többféle me gközelítésben is megtalálhatók.
A nyelvtan elméleti, a diákok ösztönös nyelvhasználatát tudatos sá tevő alapozó tantárgy. A
logikus gondolkodást fejlesztve a többi tantárgy tanítását alapozza meg . Tanítási anyaga
összhangban van a tudomány megállapításaival.
A tankönyv az induktív tanítási/feldolgozási módot alkalmazza, felépítésben világosan és
érthetően közvetíti a hangtan-alaktan-mondattan ismeretanyagát. A tananyag-kiválasztás
belső logikája a rendszeresség és érthetőség elvén alapul, hisz en az ismeretszerzés és a
helyesírás-tudás a tanuló értelmi fejlődéséhez igazodva az álta la ismert tevékenység-
rendszerbe ágyazva valósul meg. A tanulói aktivitást feltételez ő, kommunikáción alapuló
tevékenységrendszer a tanulókat teljesítményképes tudáshoz jutt atja el, mert az ismereteket
állandóan a felszínen tartja, gyakoroltatja. A tankönyv a másolás, emlékezetből írás gyakorlási módok követk ezetes ismétlésével
biztosítja a helyesírás-tanulás mechanizmusának alakulását, a n yelvhasználat fejlesztését. A
gyermekek anyanyelvi tudatosodásának folyamatában a megfigyelés , a tapasztalás, a
problémamegoldó feladathelyzete kből kiinduló, készségeket fejle sztő gyakorlati tevékenység
az elsődleges. A kiadvány a szövegmegismerési eljárások vonatkozásában épít a tanulók előzetes
tapasztalataira, így a fogalmak tartalmának lassú érlelésére, a z értelmes és fejlesztő célú
gyakoroltatásra. Kiemelt szerepet szán az anyanyelvi kompetenci a alapozása és fejlesztése
érdekében az ismeretek megértésére-tanulására, az ismeretek alk almazását biztosító
műveletek tanulására, a tanítás-tanulás eredményességét elősegí tő módszerek adaptálására.
Lehetőséget és segítséget nyújt az új ismeretek rendszeres átis métlésére, összefoglalására,
valamint arra, hogy a kiadvány használóinak módjuk legyen új sz empontok szerint is
rendszerezni és értelmezni a tanultakat. A fejlesztés feladatainak szöve gkörnyezete, a feldolgozott szöv egek hozzájárulnak az
anyanyelvhasználat elsajátításához. Gazdag terepet kínálnak az anyanyelvi tapasztalat-
szerzéshez, feltételt teremtve az esztétikai tudatosság és kife jezőkészség megalapozásához. A
különféle fejezetek anyagának tart almi elemzése során alakul, g azdagodik a tanulók világról
való tudása. Értékes társadalmi tapasztalatok birtokába jutnak a családról, a hazáról, a
munkáról, az alapvető emberi kapcsolatokról, amelyek az erkölcs i értékrendet fejlesztve a
nemzeti azonosságtudatot alapozza meg, növelve a szociális érzékenységet , felkeltve a
természeti környezet iránti felelősségüket . A feladatok többsége a kisiskolások motivációs
bázisára építve a korosztály élett apasztalatait mozgósítja a fe ladatok megoldáshoz.
Az érzelmet és képzeletet mozgósító tartalmú, fejlesztő képek é s szövegek felkelthetik
kisdiákok figyelmét, érdekesek lehetnek számukra, ismeretszerzé sre észtetők. A feladatok a
spontán nyelvhasználat műveleteinek megismerését és alkalmazásá t reprezentálják, segítik az
értelmezések, az összefüggések keresését, a lényegkiemelés fela dataival való műveletek
végzését. A tanulók az új ismereteket be tudják illeszteni a me glévő tudásrendszerükbe,
kapcsolatot teremthetnek az előző ismereteik és új tudásuk közö tt. A tankönyv páros vagy
csoportos munkaformái a sokféle, különböző tartalmú feladattal az egyénre figyelő
biztonságos fejlesztés lehető ségét biztosítják. Az együttműködő , fokozatosan önállóvá váló

338tanulóknak a már kialakult nyelvi kompetenciájukra támaszkodva segítséget ad ahhoz, hogy
összehasonlíthassák aktuális tudá sukat a tanulás korábbi szakas zára jellemző ismereteikkel és
teljesítményükkel, ezáltal érz ékelni tudják tudásuk gyarapodásá t, képességeik fejlődését,
teljesítményük javulását. A kiadvány hatékony tanulási – taní tási stratégiát közvetítve b iztosítja a feltételeket az önálló
tanuláshoz az információgyűjtés és az információk feldolgozása vonatkozásában.
Problémafelvetései, kérdései és feladatai megteremtik a változa tos ismeretelsajátítás
lehetőségét. A kommunikációs f eladatokban a szerzők a tanult ny elvi fordulatok alkalmazását
helyezik előtérbe. Az általános kommunikációs ismeretek fejlesz tésének egymásra épülő
gyakorlatai támogatják a nyelvi je lenségek funkcionális elemein ek megismerését.
A kommunikációs gyako rlatokat mindig az ak tualitásuknak megfele lően helyeztük el azokban
a feladatsorokban, amelyek elsőso rban a beszédviselkedést, a ny elvi illemtant gyakoroltatják
többnyire páros és kiscsoporto s helyzetben. A tankönyvben vanna k szituációs játékok, és
dramatizálások is, amelyek az összefüggő beszéd gyakorlására te remtenek kiváló alkalmat.
Az interakciók során tanulhatn ak legtöbbet a diákok, hasznosíth atják a szójelentésnek, a
szókincsbővítésnek, a mondatok tartalmának elemi szintű megérté sét. Az új ismeretek
beépítése a már meglévő tudásre ndszerbe az eredményes és hatéko ny tanulás egyik
alapfeltétele. A problémafelvetést tartalmazzák azok a kérdések , amelyek az új ismeret
befogadására, megértésére, az új és régi ismeretek összekapcsol ására késztetnek.
A nyelvi ismeret szintű feladatok meghatározásokat, gyűjté seket, válogatásokat, tartalm aznak.
A tényanyag megértését azok a feladatok biztosítják, amelyek a fogalmak megkülönböz-
tetését, magyarázatokat, vagy példák leírását, mondását kérik. Az összefüggések felismerését
és a kritikai gondolkodást jól fejlesztik a követk eztetést, érvelést, é rtékelést elváró fe ladatok,
amelyek a kompetencia alapú oktat ás módszereivel biztosítják a nyelvi tudatosság fejlesztését.
Az összefüggések felismerését és a tevékenységekhez kötött gond o l k o d á s t j ó l f e j l e s z t i k a z
alapelvek, összefüggések és szab ályok megismeréséhez, eljárások tanulásához kapcsolódó
feladatok, pl. a hosszú és rövid hangzók és a szabályokkal tanu lható műveletek (toldalékok)
helyesírása, a szótagolás-elválasztás módja, a j-ly problematikája (amely már az 1.
évfolyamon is megjelenik), a más képpen ejtett-másképpen írt sza vakhoz kapcsolódó
ismeretek vagy a mondatfajták hangl ejtésük alapján történő megk ülönböztetése.
Minden gyakorlattípus a megfelelő helyen, megfelelő számban jel enik meg a tankönyvben: a
gyermekek nagyon különböző nyelvhasználati képességeinek fejles ztésére indirekt módon
kínálja az egyéni képességekh ez igazodó, differenciálásra épülő munkaformákat.
Ezt a nyelvtanfelfogást, tanítási szemléletet folytatja a KOMP a felsőbb évfolyamokon is.

339Szakirodalom:

BANCZEROWSKI Janusz [1994.] A komm unikációs kompetencia összete vői. Nyr. 118:
277−286.
DEME László–GRÉTSY László–W ACHA Imre (szerk.) [1999.] Nyelvi illemtan . Szemimpex
Kiadó, Budapest, é. n.
ELEKFI László – WACHA Imre [2003.] Az értelmes beszéd hangzása . Szemimpex Kiadó,
Budapest, é. n.
A. JÁSZÓ Anna [2006.] Az anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó,
Budapest.
KARDOS Tamás–SZŰTS László [1995]. Diáksóder. (Hogyan beszél a mai ifjúság ?).
Budapest, é. n. Falukönyv-Ciceró Kiadói, Kereskedelmi és Szolgá ltató Kft.
KESZLER Borbála (szerk.) 2003. Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
KÓRÓDI Bence [2012.] Halló, jelentésközpont? Anyanyelvi játékok – játékos készségfej lesztő
feladatok a szinonímia és a nyelvi kommunikáció témaköréhez (In: Magyar nyelv –
Tanári Kincsestár; Segédanyag és ötletek a nyelvi ké pességfejlesztéshez; cserelapo s
kézikönyv; Raabe Kiadó, Budapest).
NAGY József [2002.] XXI. század és nevelés , Osiris Kiadó, Budapest.
PEASE, Allan [2003.] Testbeszéd. Park Kiadó, Budapest.
PEASE, Allan–GARNER, Allan [2004.] Szó-beszéd. A társalgás művészete. Park Kiadó,
Budapest.

340

BESZÉD
ÉS ANYANYELV

Nyelvtan-helyesírás
2. osztályosoknak

TANMENET

341Beszéd és anyanyelv – Nyelvtan-helyesírás 2. osztályosoknak
Tematika és tanmenet (55 óra)
1. félév heti 1 óra 2. félév heti 2 óra
ÓRA CÍM TEMATIKA KÉSZSÉGFEJLESZTÉSI CÉL
1.
Így szólunk
egymáshoz
(6. oldal) A köszönés, megszólítás,
bemutatkozás nyelvi és nem nyelvi eszközei (szituációs gyakorlatok) Nyelvi és nem nyelvi jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása
2. Állatvásár
(10. oldal) A szöveg és mondat (mondat-
és szövegfonetikai eszközök; szituációs gyakorlatok) – a mondat fölismerése a szöveg-ben: beszélt és az írott nyelv-ben; intonációs gyakorlatok Nyelvi és nem nyelvi jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkal-mazása; a szöveg grammatikai alapjainak fölfedeztetése kü-lönböző közlési helyzetekben
3. Kirándul a
család
(12. oldal) Szavak a mondatban. A mondat
szavakra tagolása; mondatkez-dő nagybetűk, mondatvégi írás-jelek – intonációs gyakorlatok A mondat grammatikai alapjainak
a fölfedeztetése különböző közlési helyzetekben
4. Halló! …
Viszonthallásra!
(14. oldal)
Telefonálás, üzenetközvetítés
(mondat- és szövegfonetikai eszközök; szituációs gyakorla-tok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Hétköznapi szöveggyakorlatok.) Nyelvi és nem nyelvi jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazá-sa; a szöveg grammatikai alapjainak fölfedeztetése kü-lönböző közlési helyzetekben
5. Értsünk szót!
(16. oldal) A szó jelentése. A szó hang-
alakja és jelentése a szövegben (Mit jelentenek a szavak? – azonos alak, más jelentés) Az aktív szókincs gazdagítása; a
kommunikációs kompetencia fejlesztése
6.
Rokonság a
szavak között
(18. oldal) A szó hangalakja és jelentése a
szövegben (Rokon értelmű szavak – egy dolog, több név) Az aktív szókincs gazdagítása; a
kommunikációs kompetencia fejlesztése
7. Ellentét a
szavak között
(20. oldal) A szó hangalakja és jelentése a
szövegben (Ellentétes jelentésű szavak, a szavak ellentétes jelentésbe állíthatósága) Az aktív szókincs gazdagítása; a
kommunikációs kompetencia fejlesztése
8. Látszatra
ugyanaz
(22. oldal) A szó jelentése a szövegben
(Azonos alakú szavak. Névadási szempontok: ember, állat, tárgy stb. elnevezése) Az aktív szókincs gazdagítása; a
kommunikációs kompetencia fejlesztése
9. Szóból mondat
(24. oldal) Hogyan lesz a szavakból
mondat? Az egyszerű szavak Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása

34210. Több szóból egy
szó
(26. oldal) Az összetett szavak
felfedeztetése, szabályszerűségei Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása
11. 1. felmérő
Negyedéves felmérő A megism ert nyelvi, szemantikai
és nyelvtani jelen ségek gyakorlati
alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése
12. A szavak, a
hangok és a be-
tűk (30. oldal) A hang és a betű
megkülönböztetése Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása
13.
Az ábécé és a
betűrend
(32. oldal) Az ábécé sorrendje és a betű-
rendbe helyezés szabályai. Hol és miért használjuk a betű-rendet? Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése
14. Akadáll yal va gy
anélkül?
(34. oldal) A magánhangzók és a mással-
hangzók megkülönböztetése (A képzések közti különbségek fölismertetése) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése
15. Csíkos csikó
(36. oldal) Rövid és hosszú
magánhangzók (Jelentésmegkülönböztetés a közlésben) Nyelvi és nyelvtani jelenségek föl-
ismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség és a nyelvhasználati tudatosság fej-lesztése
16. Nono, hógolyó!
(38. oldal) Az o, ó a szavakban és a
szavak végén Nyelvi és nyelvtani jelenségek föl-
ismerése; a helyesejtési és helyes-írási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása
17. Vödör, kendő,
fedő, sütő
(40. oldal) Az ö, ő a szavakban és a
szavak végén Nyelvi és nyelvtani jelenségek föl-
ismerése; a helyesejtési és helyes-írási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása
18. Falu és falú, hús
és huss!
(42. oldal) Az u, ú a szavakban és a
szavak végén. A hang
hosszúságának
jelentésmegkülönböztető szerepe Nyelvi és nyelvtani jelenségek föl-
ismerése; a helyesejtési és helyes-
írási készség fejlesztése; az aktív
szókincs gazdagítása
19. Ürge az űrben
(44. oldal) Az ü, ű a szavakban és a
szavak végén Nyelvi és nyelvtani jelenségek föl-
ismerése; a helyesejtési és helyes-írási készség fejlesztése; az aktív szókincs gazdagítása
20. Mitől hízik tíz
csíz, tíz pinty?
(46. oldal) Az i, í a szavakban és a szavak
végén Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése
21. 2. felmérő
Negyedéves felmérő A hangok és a betűk; a magán- és
mássalhangzók helyes használata

34322. Állatolimpia
(48. oldal) A mássalhangzókat jelölő
betűk csoportosítása (egy-, két- és háromjegyű) az Ábécés olvasókönyv 1. hívóképeivel Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése
23. Száll vagy szál?
Megy vagy
meggy?
(50. oldal) A mássalhangzók csoportosítá-
sa időtartam szerint – jelentés-megkülönböztetés a közlésben Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
24. Ál-la-tok or-
vos-nál
(52. oldal) A szótagolás (Hány szótagra
bontható egy szó?) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel
25. Pi-a-con
(54. oldal) Elválasztás a magánhangzók
között Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel
26. Macs-ka, ol-ló,
diny-nye, ping-
vin (56. oldal) A mássalhangzók elválasztása Nyel vi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel
27. Vas-út, rend-őr,
szem-üveg
(58. oldal) Az összetett szavak
elválasztása (a szótagolást felülíró szabály megismerése) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási és elválasztási készség fejlesztése
28. 3. felmérő
Negyedéves felmérő A mássalhangzókat és
magánhangzókat jelölő betűk helyes használata, szótagolás, elválasztás
29. Nem szorítja a
kabátja
(60. oldal) A hangkapcsolatok ejtése és
írása (tj, tyj) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
30. Ne adjuk fel!
(62. oldal) A hangkapcsolatok ejtése és
írása (dj, gyj) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
31. A banánja
bánja
(64. oldal) A hangkapcsolatok ejtése és
írása (nj, nyj) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
32. Egyszer, ötször,
hatszor, hétszer
(66. oldal) A hangkapcsolatok ejtése és
írása (tsz, dsz, gysz) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
33. A szomszédság
mulatsága
(68. oldal) A hangkapcsolatok ejtése és
írása (ts, ds, gys) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése

34434. Lúdtoll a lúdtól
(70. oldal) A hangkapcsolatok ejtése és
írása (dt) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
35. Gólyák
gólyabálja
(72. oldal) A hangkapcsolatok ejtése és
írása (lj, llj) Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
36. Varjú, bagoly,
gólyaláb
(74. oldal) A j hang jelölése (a j és az ly a
szótövekben) Nyelvi jelenségek fölismerése;
műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése
37. Szablya és
szabja
(76. oldal) A j hang jelölése (a j a
toldalékokban) Nyelvi jelenségek fölismerése;
műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése
38. 4. felmérő
Negyedéves felmérő hangkapcsolatok írása, az ly és a ja
szavakban
39. Álla-tok és
állat+ok
(78. oldal) Az egyszerű toldalékos szavak
a szövegben és a mondatban. A toldalékok funkciója. A szótő. A szótő és az elválasztás
megkülönböztetése. Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; a problémamegoldó képesség fejlesztése; a kommunikatív kompetencia fejlesztése
40. Fát, vizet,
vödröt
(80. oldal) A Kit?, Mit? stb. kérdésre
felelő, -t toldalékos szavak. A
tőváltozatok viselkedése toldalékolás esetén. Nyelvi jelenségek fölismerése;
műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesírási készség fejlesztése
41. Húst a tűzbe!
Hús a tűzben!
(82. oldal) A -ba, -be, -ban, -ben hasz-
nálata Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
42. Miből? Miről?
Mitől?
(84. oldal) A -ból, -ből, -ról, -ről, -tól, -től
helyesírása Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a
helyesírási készség fejlesztése
43. Varázsoljunk
bájitallal!
(86. oldal) A -val, -vel, -vá, -vé helyesírása Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
44. Le a hajóroncs-
hoz! Le a kin-
csekig!
(88. oldal) A -hoz, -hez, -höz és a -szor,
-szer, -ször helyesírása
Nyelvi és nyelvtani jelenségek
fölismerése; műveletek végzése nyelvi jelekkel; a helyesejtési és a helyesírási készség fejlesztése
45. Egy pórázon a
gazdival
(90. oldal) Helyesírási gyakorlatok a
toldalékos szavak köréből A problémamegoldó képesség és a
kommunikatív kompetencia fejlesztése

34546. Alma? Alma!
(92. oldal)

A mondat és a szöveg (a mon-
dat fölismerése a szövegben: a beszélt és az írott nyelvben; a beszéddallam; intonációs gyakorlatok) Nyelvi és nem nyelvi jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazá-sa; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése különböző közlési helyzetekben
47. Jósaink jelentik
(94. oldal) A kijelentő mondat (szóban és
írásban); a kijelentő mondat dallama, a mondatvégi írásjel Nyelvi és nem nyelvi jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia
48. Kérdezz! Fele-
lek!
(96. oldal) A kérdő mondat (kiegészítendő
kérdés) Nyelvi és nem nyelvi jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia
49. Illik, nem illik
(98. oldal) Szövegalkotási gyakorlatok a
tanult mondatfajtákkal (kommunikációs gyakorlatok) Nyelvi és nem nyelvi jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a szöveg grammatikai elemeinek a fölismertetése; a kommunikatív kompetencia
50. A részvétel a
fontos
(100. oldal) Év végi ismétlés 1. A szöveg és
mondat (mondat- és szövegfo-netikai eszközök) A hang, a szó és a mondat a szövegben Nyelvi és nem nyelvi jelenségek
fölismerése, gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése
51. Hóban, fagy-
ban, verőfény-
ben
(102. oldal) Év végi ismétlés 2. A szó hang-
alakja és jelentése a szövegben.A megismert nyelvi és nyelvtani
jelenségek gyakorlati alkalmazása; a problémamegoldó képesség fejlesztése
52. Év végi felmérés
53. Az év végi felmérés javítása
54. Játsszunk a
nyelvvel!
(104. oldal) Nyelvi játékok A nyelvi kreativitás fejlesztése
55. Itt a vakáció!
(106. oldal) Nyelvi és szituációs játékok.
Az éves munka értékelése A nyelvi kreativitás fejlesztése