Szociális Kompetencia Fogalma [619328]

1. ELMÉLETI RÉSZ
2.1. A szocializáció kompetencia fogalma
„Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz,
Évmilliókra lesz tulajdonod.”
(Madách Imre: Az ember tragédiája)
A kom petencia szó a latin „ competentia ” szóból származik . A mai köznyelvben
illetékességet , hozzáértés t jelent (Magyar Értelmező Kéziszótár).
A kompetencia tudományos meghatározását először Chomsky (1965) világhírű
nyelvészprofesszor vezette be a nyelvészetbe. Értelmezése szerint a nyelv i kompetencia olyan
adottságok összessége, melyek hozzájárulnak a nyelv szabályainak k önnyed elsajátításához. Az
így elsajátított tudás révén pedig nyelvtanilag helyes közléseket tudunk alkotni (in Lazsádi,
2017 ).
A Pedagógiai Lexikon (1997) a kompetenciát olyan kognitív tulajdonságként értelmezi,
melyben a motiváció, a képességek és az érzel mek fontos szerepet töltenek be (in Schiffer,
2013) .
Nagy József (2010 , 8) szerint : „a kompetencia olyan pszichikus komponensrendszer , amelynek
közvetlen felsőbb komponensrendszere a személyiség, és amelynek alsóbb p szichikus
komponensrendszerei: a motívumrendszer és a tudásrendszer, valamin t az öröklött
komponensek és a tanult komponensek ”.
A XX. század második felétől egyre több tudományág foglalkozott az ember rel, mint
szociális lény megismerésével .
Az 1970 -es évektő l napjainkig sokszínű szakirodalmat találhatunk a fogalom körül
határolására , melyek bár jól tükrözik az ember társas viselkedés ről alkotott elméleti
irányzatokat, mégsem született egy olyan definíció, amelyet a kutatók irányadóként
elfogadnának (Kassik, 2007).
Trower és munkatársai (1978) a szociális kompetencia fogalmát úgy értelmezték, hogy olyan
reakciók együttese, melyek lehetővé teszik, hogy az egyén elérje c élját a társas interakciókban ,
mégpedig úgy hogy ezzel mások számára ne okoz zon kárt.
Argyle (1983) hason lóan értekezett a fogalomról , szerinte olyan készségek , képességek
összesége, mely segítségével az egyén el tudja érni a kívánt hatást a társas kapcsolatai ban.

Schneider és munkatársai (1988 ) meghatározása szerint a szociális kompetencia segíti az egyént
a megfelelő szociális viselkedések kialakításában, melyek mások érdekét tiszteletben tartva,
hozzájárulnak társas kapcsolatai gazdagodásáho z.
Nagy József (1996, 81) meglátásában: „a szociális kompetencia öröklött és tanult komponensek
(szociális motí vumok, hajlamok, szokások, készség ek, minták, ismeretek) készleteivel
rendelkezik .”
Saarni (1999) munkássága nyomán arra az értelmezésre jutott, hogy a szociális kompetencia
lényege a külső környezethez való alkalmazkodás ban rejlik, ugyanis az itt tapasztalt kapcsolati –
, interakciós minták , befolyásolják az egyén szociális viselkedését a társas kapcsolataiban.
A szociális kompetencia mellett különálló organizációként említi az érzelmi kompet enciát.
Értelmezésében e két kompetenci a szorosan egymásba fonódva segíti az egyént , hogy elérje a
kívánt hatás a társas kapcsolataiban .
Semrud (2007) szerint szociális kompetenciának tekin thető k az egyén azon adottságai , melyek
hozzájárulnak, hogy a társas interakciókban megértse mások nézőpontját, tapasztalatokat
szerezzen , és az ezekből gyűjtött tudást alkalmazza megfelelő szociális környezetben.
Lazsádi (2017, 18) a szociális kompetencia fogalmát a következőképp foglalja össze: „a
szociális készségek társas interakciók megvalósítását szolgálják, de nem vezetnének célra
érzelmi tényezők nélkül”.

Bibliógráfia:
Schiffer, Cs. (2013). A fejl ődésközpontú didaktika alapjai. Digitális Tankönyvtár, Budapest,
Eötvös Loránd Tudományegyetem .
Nagy, J. (2010). A személyiség kompetenciái és operációs rendszere . Iskolakultúra , 7-8, 8.
Kassik , L. (2007) . A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és gyakorlata . Iskolakul túra,
11-12, 21-37.
Trower, P., Bryant, B. & Argyle, M. (1978): Social Skills and Mental Health . Pittsburgh,
University of Pittsburgh Press .
Argyle, M. (1983). The psychology of interpersonal behaviour. Harmondsworth, Penguin .
Schneider , B. H., Attili, G., Nadel, J. & Weissberg, R. P. (1988): Social competence in
developmental perspect ive. Dordrecht , Kluwer Academic Publishers.
Nagy József (1996): Nevelési kézikönyv. Szeged , Mozaik Oktatási Kiadó .
Saarni, C. (1999). The development of emotional competence. New York, Guilford Press .
Semrud -Clikeman, M. (2007): Social competence in children. New York, Springer.
Lazsádi, Cs. (2017) . A mikrokörnyezeti tényezők hatása a szociális kompetencia fejlődésére
óvodáskorban . Kolozsvár, Kolozsvári Egyetemi Kiadó.