Szintén az ötletadás szándékával egész órát kitöltő beszédfejlesztési terveket is [619207]

LECKETERVEK

Szintén az ötletadás szándékával egész órát kitöltő beszédfejlesztési terveket is
mellékelünk, melyeket tanítójelöltek alkottak és tanítottak a gyakorlatot vezető tanítóik segítségével. Ezek a tervek arra adnak mintát, hogyan lehet rövid terjedelmű irodalmi alkotást feldolgozni beszédfejlesztés céljából. Vannak olyanok is, amelyek dramatizálva dolgozzák fel a megadott irodalmi művet. Az órák első része minta a beszédtechnika javítását, fejlesztését célzó tanítói tevékenységre.
1. lecketerv
A tanítás időpontja : akár az előkészítés, akár a betűtanítás időszakában.
Osztály: I. osztály
Tantárgy: beszédfejlesztés
Az óra tárgya: Az erdei házikó című mese
Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó
Az óra célja:
a) Általános célok:
– az élőbeszéd fejlesztése;
– a beszéd tudatosítása a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési szabályok
alkalmazásával;
– a kommunikációs szabályok alkalmazásával kommunikációs biztonság fejlesztése.
b) Műveletesített célok: óra végére a tanulók képesek legyenek:
– a mese szövegét szép, tiszta kiejtéssel, a gondolati–érzelmi tartalomhoz igazodó
beszédlégzéssel, a szövegfonatikai eszközök helyes alkalmazásával elmondani;
– a barátság, az összetartás, a kölcsönös segítés iránti elismerés formálódjék tudatuk-
ban, s erről megfelelő nyelvi formában beszéljenek.
Módszerek, eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás.
Didaktikai eszközök: a kisegér, béka néne, tapsifüles, a rőt róka, a medve kivágott papírfigurája,
a fazék-házikó és két fa papírfigurája, mágneses tábla.
Óramozzanatok Nevelési, oktatási és
képzési feladatok Didaktikai feldolgozás
I. Az óra szerve-zett megkezdése II. Bemelegítés
A tevékenységhez
szükséges feltételek megteremtése – a helyes beszédlég-zés alakítása – a vegyes mélylég-zés készségszintre emelése
– a kilégzés időtarta-
mának növelése – rendtartó intézkedések;
– a szükséges taneszközök elővétetése. Kényelmesen dőljetek hátra, lábatokat tegyétek egymás mellé a padlóra! Egyetlen izmotokat se feszítsétek meg! A jobb kezeteket úgy tegyétek a hasatokra, ahogy mutatom! (A hüvelykujj a mellcsontot éri.) Bal kezeteket helyezzétek lazán a bal combotokra! Szájatok legyen enyhén nyitva! Közben majd
halkan mondjátok az s hangot! Amikor kettőt
tapsolok, vissza kell tartanotok a tüdőben a leve-gőt. Majd ismét kettőt tapsolok, s akkor ki kell fújnotok a tüdőből a levegőt.
(Megmutatom, hogyan kell a gyakorlatot végezni.)
Ismételjük meg háromszor, négyszer.

183
III. Előkészítés IV. A téma fel-dolgozása

– a helyes hangkép-zés fejlesztése – a laza állejtés alakí-tása – a tanulók érdek-lődésének felkeltése néhány, környeze-tünkben élő állattal kapcsolatos ismeretek felidézésével és bőví-tésével – szókincsfejlesztés – a tanulók logikus gondolkodásának és szövegalkotásának fejlesztése
– a nyelvhasználat
kommunikációs szempontjainak tudatosítása – beszélésre késztetés és a gondolkodás fejlesztése
Kilégzéskor a következőt mondjuk, amíg kettőt tapsolok: Hej, danárom, / danárom, / Most a kilégzéskor a következőt kell mondanunk. Kapunk előtt / kicsi patak / Meg nem állna, / folyton szalad / (ezt 4 tapsolásra kell elmondaniuk a tanulóknak) 2-szer, 3-szor ismételjük. Mondjuk egymás után a következő magánhangzó-kat: e – é – ö – i – ü – i – ö – é – e. 3-szor, 4-szer ismételjük. Mondjátok a következő szópárokat a tanító néni után! sirály – Ádi király – nádi virág – gáti diák – bácsi szitát – bágyi szikrát – vári 2-szer, 3-szor ismételjük! Elhoztam magammal néhány állat rajzát. Ismer-kedjünk meg velük sorban. Az
egérke bemutatása.
Milyen hangot ad? cincog – cincogó kisegér – Elhelyezem a mágneses táblán.

A béka bemutatása. Milyen hangot ad? vartyog –béka néne vartyogó. Elhelyezem a mágneses táblán.

A nyuszi bemutatása. Milyen a füle? – tapsifüles
nyuszika. Elhelyezem a mágneses táblán.

A róka bemutatása. A lompos (nagy bozontos) farka rőt színű (pirosas barna) – lompos farkú rőt róka.

A medve bemutatása – medve koma.

A fenti állatok a szereplői egy történetnek, amely az erdő mellett játszódik. Ezért két fa rajzát is elhelyezem a mágneses táblán. A cincogó kisegér az erdő szélén meglátott egy felfordult fazekat. (Ennek rajza is a mágneses táblára kerül). Odament és megkérdezte:
Ki lakik a házacskában, Ici-pici mesevárban?

Kórusban elmondjuk egyszer-kétszer. Nem vála-
szolt senki, az egérke bement. (Szemléltetem: az egérkét beteszem a fazék „ajtaján”.)

184

V. Értékelés

VI. Az óra szer-vezett befejezése – a beszéd kommuni-
kációs tényezőinek tudatosítása – a nem-verbális kommunikáció fej-lesztése – helyesejtés-képzés – a beszéd érzelemki-fejező szerepének tu-datosítása

– beszédtevékenység-re késztetés szerep-lésre ösztönzéssel – az értékelő és az önértékelő képesség fejlesztése

– fegyelmezett maga-tartásra szoktatás
Ezután jött a … Ki jött? (A kezemben tartom a békát). Ő is megkérdezte, amikor meglátta a fazakat. Vajon mit kérdezett?
Ki lakik a házacskában,
Ici-pici mesevárban? Az egérke válaszolt: – Kisegér, cincogó. Hát te ki vagy? – Béka néne, vartyogó. Ő is bement a házacskába. Szemléltetem. A tapsifüles nyuszika és a lompos farkú rőt róka ugyanúgy jutnak be a „házikóba”. Egyszer csak jött medve koma. Ő is megkérdezte. Vajon mit kérdezett? Ki lakik a házacskában, Ici-pici mesevárban? Vajon mit válaszoltak az állatok? – Kisegér, cincogó, – Béka néne, vartyogó, – Tapsifüles nyuszika, – Lompos farkú, rőt róka. – Hát te ki vagy? – kérdezték az állatok. – Én vagyok a medve koma, Nem férnék be én is oda? – Már hogy eresztenénk be, hisz mi is alig férünk – válaszolták az állatok. A medve azonban addig siránkozott, amíg a jószívű állatok őt is beengedték. De nem maradhattak együtt, mert: Recseg-ropog a házacska, Mindjárt kidől az oldala. Sokáig már nem bírják, Kinyitják az ajtaját. Kibújnak a házacskából, Ici-pici mesevárból. Ugrándoznak, táncot járnak, Továbbra is jó barátok.

– a mese előadása a tanulók által; – az osztály segíti a szereplőket; – a nagyon jó teljesítményt tapssal jutalmazzák. A tanulók a tanító vezetésével közösen értékelik „a szereplők” tevékenységét.

– a tanszerek elrakása, fegyelmezett távozás szünetre.

Somodi Éva tanítójelölt

1852. lecketerv
A tanítás időpontja: I. félév vége (mert decemberhez kapcsolódik)
Osztály: II. osztály
Tantárgy: beszédfejlesztés
Az óra tárgya: December című versike
Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó
Az óra céljai:
a) Általános célok:
– az élőbeszéd továbbfejlesztése;
– a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési szabályok alkalmazásával a beszéd tu-
datosítása;
– a kommunikációs szabályok alkalmazásával a kommunikációs biztonság fej-
lesztése.
b) Műveletesített célok:
– az óra végére a tanulók képesek legyenek a vers szövegét szép , tiszta kiejtéssel,
helyes beszédlégzéssel, a szövegfonetikai eszközök és nyelvtani szabályok alkal-mazásával elmondani;
– a hóemberrel kapcsolatos ismereteiket és élményeiket tudják megfelelő nyelvi
formában kifejezni.
Módszerek és eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás.
Didaktikai eszközök: téli kép központi szemléltetésre vagy diapozitívek, vázlatos rajz a hó-
emberről, bábu.
Óramozzanatok Nevelési, oktatási,
képzési feladatok Didaktikai feldolgozás
I. Az óra szer-
vezett megkezdése II. Bemelegítés – a tevékenységhez
szükséges feltételek megteremtése – a helyes beszéd- légzés alakítása (gyors, észrevétlen belégzés, lassú ki-légzés) – a helyes hangkép-zés alakítása (tiszta, erőteljes artikuláció) ajakrés, ajakkerekí-tés csiszolása – rendtartó intézkedések;
– a szükséges eszközök elővétele. – Gyermekek, ahhoz, hogy minél szebben és tisztábban tudjunk beszélni, be kell melegítenünk beszélőszerveinket. Gyakorlatokat végzünk. Képzeljük el, hogy édes-anyánk nagyon forró tejeskávét adott a csé-szénkbe. Próbáljuk kanalanként hűteni! Fújjuk, de óvatosan, nehogy kiloccsanjon. (ĺgy lassú lesz a kilégzés.) – Most vegyünk mély lélegzetet, majd, amíg tapsolok, mondjátok: egy, kettő, három, négy! Ismét kettőt tapsolok, mondjátok: Kicsi kutya hová mégy? Megismételjük néhányszor.
Az á – a – é hangsort bemutatjuk, s a tanulókkal
ugyanebben a sorrendben utánmondatjuk. Majd hangosság nélkül, az ajkak eltúlzott formában való nagyra nyitásával mondatjuk.

186
III. Előkészítés IV. A téma fel- dolgozása – a hátul képzett
magánhangzósor ejtésének alakítása (a legalsótól a leg-felsőig és vissza) – a beszélőkedv fel
–
keltése, hangulatte –
remtés a tél jellegze –
tességeiről való be –
szélgetéssel – a téllel kapcsola-tos ismeretek, érzel-mek mozgósítása – a beszélőkedv fel-keltése. – a rajz és a szöveg játékos jellegével a beszélőkedv fokozá-sa – a közlőképesség fejlesztése – a szövegmegértés
A sorrend megtartásával a lassú beszédtempótól a
nagyon gyorsig gyakoroljuk többször elmondva. Most a következő magánhangzókat mondjuk hangosan, abban a sorrendben, ahogy a táblán
láthatók: á – a – o – u – o – a – á.
Még kétszer megismételjük erőteljes artikuláció-
val. Mondjuk jó hangosan a következő szópárokat:
tálé – sétál
gáté – szénát málé – répát vágyé – Rékát
Még kétszer elismételjük.
Milyen évszak van ? Milyen a tél ? – Mondjunk olyan találós kérdéseket, amelyek a téllel kapcsolatosak!
* Madarak szállnak szárnyak nélkül,
Fára ülnek lábak nélkül, Jön egy király napkeletről, Mind megeszi szája nélkül. ( a hópelyhek és a Nap)
* Egy kis házban öt kis szoba,
Öt kis testvér bújik oda. ( kesztyű )
* Virág, télen virágzik,
kisüt a nap, elázik. ( jégvirág )
* Tiszta, fényes születése
lucskos, sáros temetése. ( a tél )
– Most képzeletben elutazunk Hókirálynő birodal-
mába, ahol minden hóból van. – Következik a kép szemléltetése, majd „olvasá-sa”. A birodalom őre egy hóember. Ma vele fogunk megismerkedni. Ezt a hóembert úgy hívják, hogy DECEMBER. Ha megtanulunk egy versikét, akkor már meg is ismerkedtünk a hóemberrel. A verstanulásban segít minket egy rajz, amelyet itt láthatunk.

187

V. Értékelés VI. Az óra szer-vezett befejezése képességének
fejlesztése

– a logikus gondol-kodás fejlesztése – a beszédszerep alakítása

– az értékelő és ön- értékelő képesség fejlesztése – fegyelmezett ma-gatartásra nevelés

– A versike szövegének mondatása néhányszor a
központi kép szemléltetésével párhuzamosan. A számozás segíti a vers szövegének elsajátítását.
December
Nézzétek csak, hóember!
Hóból van a kabátja. Hóból van a nadrágja. Hóból van a keze-lába. Hóból van a nyaka, válla, Hóból van a füle, szája, Csak az orra répa, Csak a szeme szén, S egy nagy lyukas lábas Csücsül a fején.

Minden tanuló a kiosztott lapra elkészíti DECEMBER
rajzát. Közben ellenőrzöm munkájukat, segítek. 2–3 tanuló bemutatja majd rajzát, és ezzel párhuzamosan mondja a versikét. A legügyeseb-beket megdicsérem.

Végül megjelenik DECEMBER bábu. Köszönti a
gyermekeket, és kifejezi örömét, hogy ilyen sok jó ismerősre tett szert. Rögtönzött párbeszéd a gyermekek és a bábu között. Önként jelentkező tanuló kérdést intézhet a bábuhoz.
DECEMBER megdicséri őket, s megígéri, hogy
még eljön ide.

A tanító értékeli a gyermekek tevékenységét:
dicséri vagy elmarasztalja a tevékenység végzését. A tanulók elpakolják tanszereiket, előveszik tízóraijukat, és szünetre mennek.

188 Készítette: Száva Vera tanítójelölt
3. lecketerv
Osztály: I.
Tantárgy: beszédfejlesztés
Az óra tárgya: Alekszej Tolsztoj: A róka meg a nyúl című mese
Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó
Az óra célja:
a) Általános célok:
– az élőbeszéd fejlesztése;
– a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési szabályok alkalmazásával a beszéd tuda-
tosítása;
– a kommunikációs biztonság fejlesztése.
b) Műveletesített célok: az óra végére a tanulók képesek legyenek:
– a mesét saját képzeletviláguknak megfelelően kiegészítve szép, tiszta kiejtéssel, a
gondolati-érzelmi tartalomhoz igazodó beszédlégzéssel, a szövegfonetikai eszközök és nyelvtani szabályok helyes alkalmazásával elmondani;
– a szereplők viselkedésében megnyilvánuló pozitív magatartásformák (jószívűség,
bátorság, segítőkészség) iránti érdeklődésre, elismerésre, a negatív magatartás-formák (szemtelenség, gonoszság, gyávaság) elítélésére.
Módszerek, eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás.
Didaktikai eszközök: a mese szereplőit, valamint a róka és a nyúl házát szemléltető képek.

Didaktikai
egységek Nevelési, oktatási,
képzési feladatok Didaktikai – módszertani feldolgozás
I. A óra szerve-zett megkezdése II. Bemelegítés III. Előkészítés – a tevékenységhez
szükséges feltételek megteremtése – a helyes beszéd-légzés alakítása – a hangképzés fej-lesztése – a nyúllal és a rókával kapcsolatos ismeretek felelevení-tése – rendtartó intézkedések;
– a szükséges tanfelszerelések előkészítése. – A szép és tiszta beszéd titka a helyes légzés. Melegítsük be a torkunkat! * Fújjuk el a gyertya lángját a születésnapi tortáról! (Mély légzés, gyors, erőteljes kilégzés.) * Képzeljük el, hogy előttünk van egy tányér forró leves, vegyünk ki egy kanállal, és fújjuk (mély belégzés, hosszú, egyenletes kilégzés). * Most egy kanál teát szeretnénk meghűteni (a ki-légzés lassúbb). Óvatosan fújjuk, nehogy kilocs-csantsuk! * Középhangerővel, fokozatosan gyorsítva mond-juk: be-de-be-de-ba be-de-be-de-bá be-de-be-de-bó be-de-be-de-bú * A különböző állatmesékből milyennek ismertük meg a rókát? (Ravasz, szemtelen.) Hát a nyulat? (Félénk, bátortalan.)

189
IV. A téma feldolgozása
– az érdeklődés fel-keltése – a felfogó és közlő-képesség fejlesztése – a szövegmegértés fejlesztése – a beleélési képesség alakítása a tanulói aktivitásra való ösz-tönzéssel – a játékos szerep-játszásra késztetés – a közlőképesség fejlesztése – a mesei igazság-szolgáltatás örömé-nek megéreztetése a tanulókkal – a helyes, logikus és
* Egy mesét fogok elmondani, mely a nyúlról és a rókáról szól. Figyeljétek meg, milyen más szereplői vannak a mesének! Hogyan viselkednek ők? Volt egyszer egy róka meg egy nyúl. A róka jégből épített házikót magának, a nyúl hárs-gyökérből. (Szemléltetés rajzzal.) Elérkezett a tavasz. A róka házikója elolvadt, de a nyúlé megmaradt, amilyen volt. A róka bekéredzett a nyúl házába, aztán kikergette a gazdát a házikójából. Bandukolt a nyúl az úton, sírdogált. (Megfelelő szemléltető kép kifüggesz-tése.) Szembe jött vele a kutya: – Vak-vak-vak! Miért sírdogálsz nyulacska? (Próbáljuk csak utánozni a kutyus hangját! Hogyan ugathat még a kutya? – vau-vau). – Hogyne sírdogálnék! Hársgyökérből fontam házat, a róka meg jégből épített magának. Házikómba kéredzkedett, házikómból kikergetett. Mondjuk együtt! (Vajon, hogy sírt a nyulacska? brü-hü-hü-hü-hü – mondjuk együtt.) Mentek a házikóhoz, bevakkantott a kutya: – Vakk-vakk-vakk! Róka, takarodj! A róka lekiáltott a kemencéről a kutyának: – Ha kiugrom, megtépázlak, szétszaggatom az irhádat! – Mondjuk együtt. Megijedt a kutya és elinalt. Találkozott a nyuszi egy medvével. Neki is elsírta bánatát. A medve így kiáltott: – Döm-döm-döm! Róka, takarodj! A róka ismét lekiáltott: – Ha kiugrom, megtépázlak, szétszaggatom az irhádat! – Mondjuk együtt! A nyulacska a kakassal találkozott utoljára: – Kukurikú! Miért sírsz, nyulacska? – Hogyne sírnék, kezdte rá a kisnyúl, és elpana-szolta a bánatát neki is. Odamentek a házikóhoz, a kakas rákezdte a mondókát: Kukurikú! Itt vagyok! Éles kaszát markolok! Bújj ki, róka, mert megbánod, hord el tüstént az irhádot! Róka, takarodj! – Mondjuk mi is hangosan! A megrémült róka kifutott a házból. A hárs-gyökér házikóban attól fogva együtt élt a nyúl a kakassal. Vígan éltek, amíg csak meg nem haltak.

190
V. Az értékelés VI. Az óra szer- vezett befejezése választékos beszéd
alakítása – a nem-verbális kom
–
munikáció fejlesztése – a tanulók stílusér-zékének fejlesztése – a kommunikációs biztonság fejlesztése – a beszéd érzelemki-fejező szerepének fej-lesztése – az önértékelés és értékelés képességé-nek fejlesztése Fegyelmezett maga-tartásra nevelés.
– Most én leszek a mesélő, ti pedig a többi állat, úgy, hogy az egyik padsor lesz a kutya, a másik a medve, a harmadik a róka. A nyulacska az egyik önként jelentkező tanuló lesz. Gondoljunk arra, hogy nagyon csúnya lenne úgy mesélni, hogy: a kutya azt mondta, a róka azt mondta. Úgy lesz szép, hogy a kutya vakkantotta, a medve brummogta, a kakas kukorékolta. Kijelölök egy tanulót mesélőnek. Hasonlóan az előzőhöz, közösen elmondják a mesét. Ezután következik a mese eljátszása. A szereplők saját szavaikkal kibővítik a szöveget. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy a kiosztott papírlapra rajzolják le a kedvenc mesehősüket, s szóban tudják megindokolni választásukat. A tanító dicsérettel vagy elmarasztalással értékeli az órán végzett munkát. – A tanulók elpakolják tanszereiket; – fegyelmezetten mennek szünetre.

Készítette: Vajda Márta tanítójelölt

4. lecketerv
A tanítás időpontja: betűtanítás utáni időszak
Osztály: I. o.
Tantárgy: beszédfejlesztés
Az óra tárgya: megkezdett történet folytatása
Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó
Az óra céljai:
a) Általános célok:
– az élőbeszéd továbbfejlesztése;
– a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesírási szabályok alkalmazásával a beszéd
tudatosítása;
– a kommunikációs szabályok alkalmazásával a kommunikációs biztonság fejlesz-
tése.
b) Műveletesített célok: az óra végére a tanulók képesek legyenek:
– a választott történetet saját képzeletviláguknak megfelelően kiegészítve szép, tiszta
kiejtéssel, helyes beszédlégzéssel, a szövegfonetikai eszközök és a nyelvtani szabályok helyes alkalmazásával társaiknak elmondani;
– indokolják a szófogadás fontosságát, s erről megfelelő nyelvi formában beszélje-
nek.
Módszerek, eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás.

191Didaktikai eszközök: bizonyos madarakról készített rajzok, mágneses tábla, szókártyák, három
történetmozzanatot ábrázoló kép.

192Óramozzanatok Nevelési, oktatási,
képzési feladatok Didaktikai feldolgozás
I. Az óra szerve-
zett megkezdése II. Bemelegítés III. Előkészítés – a tevékenység meg-
kezdéséhez szükséges feltételek megterem-tése – a helyes beszéd-légzés kialakítása, – a tüdő levegőbe-fogadó-képességének növelése – A vegyes mély-légzés készségszintre emelése – a kilégzés idő-tartamának növelése, a folyamat lassítása – az ajkak és a nyelv mozgásának csiszolá-sa – rendtartó intézkedések;
– szükséges tanfelszerelések előkészítése. Kényelmesen dőljetek hátra, lábatokat tegyétek egymás mellé a padlóra! Egyetlen izmotokat se feszítsétek meg! A jobb kezeteket úgy tegyétek a hasatokra, ahogy mutatom: (a hüvelykujj a mellcsontot éri). Bal kezeteket helyezzétek lazán a bal combotokra! Szájatok legyen enyhén nyitva! Közben majd
halkan mondjátok az s hangot! Amikor kettőt
tapsolok, vissza kell tartanotok a tüdőben a levegőt. Majd ismét kettőt tapsolok, s akkor ki kell fújnotok a tüdőből a levegőt. (Megmutatom, hogyan kell a gyakorlatot végezni.) 3–4-szer ismételjük. Kilégzéskor a következőt mondjuk: Jön a tavasz,/ megy a tél, 1 mp. 1 mp. Öreg mackó/ üldögél 1 mp. 1 mp. Most a kilégzéskor a következőt kell mondaniuk a tanulóknak: Ha kibújok/ vacogok,/ Ha bebújok/ hortyogok./ – Kibújás/ vagy bebújás, Ez a gondom/ óriás./ A 8 mp.-es szöveget 3-szor, 4-szer ismételjük Mondjuk egymás után a következő magánhang-
zókat: á – a – é .
Először lassan, majd gyorsabban ejtsük ki! Most mondjuk hangtalanul, de erőteljes artikulációval. Mondjuk a következő szavakat !
(Ezekben az i…..á , majd az á…i magánhangzók
fordulnak elő.) vidám – házi király – nádi sirály – gáti diák – báli stb. Ismételjük 3-szor, 4-szer. Beszélgetés a tavaszról, arról, hogy a vidám, hangoskodó madárkák milyen nagyon megszépítik az életünket. – A madarak is beszélgetnek, jellegzetes hangokat adnak. – Figyeljétek meg a következő versszakot!

193
IV. A téma fel-dolgozása – a környezetünkben
élő madarakkal kap
–
csolatos ismeretek fel –
idézése, bővítése – az érdeklődés fel-keltése – a szókincs gazdagí-tása fogalomalkotás-sal – a tanulók stílus-érzékének fejlesztése – az érdeklődés fel-keltése – a közlőképesség fejlesztése modellnyújtással – a problémamegoldó Még nem vonult fel magas erdejébe,
Ott fuvolázgat még a halk pirók ,
Szól az ökörszem cserregő zenéje,
Rajban cincognak még az őszapók.
(Áprily Lajos: Koncert )
A gyermekeknek fel kell ismerniük a versben szereplő madarakat és hangjukat. pirók – fuvolázgat ökörszem – cserreg őszapó – cincog Szokás a madarak „szólását” az általuk hallatott hang utánzásával megnevezni. Próbáljuk a környe-zetünkben élő madarak közül az alábbiaknak a hangját találóan kifejezni! a veréb – csiripel a szarka – csörög a bagoly – huhog a rigó – fütyül a varjú – károg a vadgalamb – turbékol A madarakról készített rajzokat sorban a mágneses táblára rakjuk. (A madárhangot jelölő igéket szókártyára írtam.) A tanulók társítják a képek mellé a megfelelő szókártyát. A mai órán egy történetet fogtok hallani egy madárfiókáról. Csak egy részét mondom el, a befejezést nektek kell kitalálnotok. Az imént említett madarak nevét és hangjuknak a megnevezését is bele kell szőnünk ebbe a történetbe. (Természetesem segít a képsor.) Figyeljétek csak a történetet! Ökörszemék megreggeliztek. Ízlett a csemetéknek a kiadós reggeli. De a madármama – ökör-szemanyó – már az ebéd beszerzésére készült. Figyelmeztette fiókáit, hogy amíg ő távol lesz, maradjanak csendben, ne próbáljanak a fészek széléhez közeledni. De az egyik kis fióka rá sem hederített az anyai szóra. Ahogy madármama tovaröppent, ő a fészek szélén termett. Egy óvatlan mozdulat, s máris kezdett zuhanni a tátogó zöld mélységbe. Szerencsére éppen a legközelebbi öreg tölgy ágain üldögéltek a mi kedves ismerőseink : a veréb, a szarka, a bagoly, a rigó, a vadgalamb. A tanulók szövegalkotását segítem a történet három fontos mozzanatát ábrázoló képpel: 1. Ökörszem-anyó „beszél” a fészekben ülő

194
V. Értékelés VI. Az óra szer-vezett befejezése gondolkodás, a képze
–
lőerő és a szövegszer –
kesztés fejlesztése
– a szófogadás fon-tosságának tudatosítá-sa – az önértékelő és az értékelő képesség fej-lesztése – fegyelemre nevelés fiókáinak;
2. az egyik fióka a fészek szélén van; 3. az ökörszem-fióka zuhan lefelé. Több tanuló is befejezi a történetet, ezután a történet dramatizálása következik, amelyben a mesélő, I. madár, II. madár szerepelnek. Úgy irányítom őket, hogy felhasználják az újonnan tanult hangutánzó szavakat. (csörögte a szarka, fütyülte a rigó, huhogta a bagoly stb.) Az osztály, a nézőközönség a jókat tapssal jutalmazza. – A történet tanulságának megbeszélésekor levonjuk közösen a következtetést : önmagunk érdekében fegyelmezetteknek kell lennünk. Óra végén a jó szereplésért jutalmul éneklünk egy szép dalt a tavaszról. – Fegyelmezetten mennek ki szünetre a tanulók.

Készítette: Lay Réka tanítójelölt

5. lecketerv
A tanítás időpontja:
Osztály: I. osztály
Tantárgy: beszédfejlesztés
Az óra tárgya: Gazdag Erzsi Álmomban című versének feldolgozása
Az óra típusa: új ismeretet feldolgozó
Az óra célja:
a) Általános célok:
– az élőbeszéd továbbfejlesztése;
– a nyelvtani, nyelvhelyességi, helyesejtési szabályok alkalmazásával a beszéd tudatosí-
tása;
– a kommunikációs szabályok alkalmazásával a kommunikációs biztonság fejlesztése.
b) Műveletesített célok: óra végére a tanulók képesek lesznek:
– Gazdag Erzsi Álmomban című versének a szövegét szép, tiszta kiejtéssel, helyes
beszédlégzéssel, a szövegfonetikai eszközök és nyelvtani szabályok helyes alkalmazá-sával elmondani;
– választékos nyelvi formában beszámolni a tanult versről megadott szempont szerint.
Módszerek, eljárások: megbeszélés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás, leírás.
Didaktikai eszközök: – kartonra rajzolt és kivágott figurák (két nyúl, két szarka, egy harkály);
– Pom-pom bábu, a versnek megfelelő illusztráció.

195Óramozzanatok Nevelési, oktatási,
képzési feladatok Didaktikai feldolgozás
I. Az óra szerve-
zett megkezdése II. Bemelegítés III. Előkészítés – a tevékenységhez szük-
séges feltételek megterem-tése – a helyes beszédlégzés alakítása – a vegyes mélylégzés kész-ségszintre emelése – a kilégzés időtartamának növelése – a beszédhangok helyes időtartamának tudatosítása – az érdeklődés felkeltése – rendtartó intézkedések;
– a szükséges taneszközök elővétele. Kényelmesen dőljetek hátra! Gyermekek, be kell melegítenünk beszélő-szerveinket! Képzeljük el, hogy az erdőben vagyunk! Lélegezzük be a jó friss levegőt! Jó mélyeket, hosszú ideig tartókat lélegez-zünk! Szedjünk a sok szép virágból! Szagol-juk őket, szívjuk be finom illatukat. Hoztunk magunkkal léggömböket. Fújjuk őket fel jó nagyra! Ezért először jó mélyeket kell lélegeznünk, hogy a tüdőnkben minél több levegő legyen. A gyakorlatot a tanító tapsolással irányítja: 3 tapsolásra belégzés, 2-re visszatartás, 6-ra kilégzés, 5-re belégzés, 3-ra visszatartás, 10-re kilégzés. Kilégzéskor a következőket mondjuk : Rege rege/ rajszom. Béni buli/ bajszom. ( Ezt 4 tapsolásra kell mondaniuk.) Megismételjük 2-szer, 3-szor. A következő szöveget 8 tapsolásra kell mondjuk! Hóvilágon mezitláb mendegél a hóvilág. Sompolyog, lopakodik Jár ablaktól ablakig. Az első oszlopba írt szavak kiemelt magán-hangzója rövid, a másodiké hosszú. Ejtsük helyesen : tanulok – tanulók írok – írók hozok – hozók hordok – hordók költök – költők Ti tudnátok-e ilyen szópárokat alkotni? Ejtsük helyesen! Alkossunk velük monda-tokat! „Elhoztam nektek a barátomat, Pom-pom-ot.” – Szervusztok, gyermekek! Álmodtam valamit az éjjel! Hogy mit? Azt nem akarom elárulni a tanító néninek. De elhoztam nektek egy verset, abból meg-tudjátok, mit álmodtam.

196
IV. A téma fel-dolgozása
– a beszélőkedv felkeltése – a képzelőerő mozgósítása – a szókincs fejlesztése – a felfogó és közlőképes-ség fejlesztése – az I. gondolati egység tar-talmi, formai sajátossága-inak megismertetése – a szövegmegértés fejlesz-tése
Először is elárulom nektek, hogy rengeteg érdekes dolog történt velem álomvilágom-ban. Hallgassuk csak meg a verset! – Bemutató olvasás:
Álmomban

Gazdag Erzsi verse

Álmomban hol jártam? Erdőben. S mit láttam? Két nyulat, két szarkát, kop-kop-kop, víg harkályt.

A nyulak füleltek, két lábra leültek. A szarkák csörögtek, csörögve pöröltek.

A harkály, kop-kop-kop koppantott egy nagyot. Elillant az álmom, még most is sajnálom.
Igaz, milyen színes világot álmodott Pom-pom? Nézzük csak, hol járt álmában? – Szemléltetek egy illusztrációval, ami erdőt ábrázol. – Kivel találkozott álmában Pom-pom az erdőben? – Nyúllal, szarkával, harkállyal. Először a két nyúllal találkozott. Majd a szarkával, utána pedig a harkállyal. – szemléltetés: először két nyúl, utána két szarka, majd a harkály figurája kerül a mág-neses táblára. (Ezek rendre kartonra rajzolt és kivágott figurák.) Nézzétek, tehát kiket is lehet látni? „Két nyulat, két szarkát, kop-kop-kop víg harkályt.” – Elmondjuk együtt! – Hogy csinált a harkály? – Kop-kop-kop! Mondjuk mi is! Milyen volt a harkály? Víg. Szómagyarázat: A „víg” szó annyi jelent, hogy vidám, jókedvű, boldog. – Nézzük tehát, kik a szereplői az álomnak? – Mondjuk el kórusban az első szakaszt! – Közben szemléltetés a képekkel . – Ki próbálná meg egyedül elmondani az első szakaszt?

197

– a reprodukáló szöveg-mondás fejlesztése – a II. gondolati egység tar-talmi, formai sajátosságai-nak megismertetése – szókincsfejlesztés foga-lomalkotással – a szövegmegértés alakítá-sa – a közlőképesség fej-lesztése a megjelenítésre ösztönzéssel és szövegre-produkálással – a nem-verbális kommuni-káció fejlesztése – nyelvtani, helyesejtési kommunikációs szabályok alkalmazására késztetés
– Most jöjjön egy másik tanuló. Mikor odaér a versmondással, hogy „kop-kop-kop” elnémul, az osztály mondja kórus-ban, és mindenki egyet koppant a padjára. Eddig kiket ismertünk meg? Megismerhettük az álom szereplőit! De lássuk csak, mit csináltak ők? „A nyulak füleltek, két lábra leültek, A szarkák csörögtek, csörögve pöröltek.” Azt mondja a versben a költő, hogy a nyulak „füleltek”. Mit jelent ez? A nyulak hall-gatóztak. – Leültetem a két nyulat a katedrára. Így hallgatóznak a nyulak. Utánozzuk őket! Füleljünk! – Mit csináltak a szarkák? „Pöröltek” – ez azt jelenti, hogy veszeked-tek, vitatkoztak. Szembeállítom a két szarkát, akik „vitat-koznak, pörölnek”. – De vajon csendben vitatkoztak? Nem! „Csörögve pöröltek.” Tehát zajosan, csörögve. Lehet, hogy erre figyelt fel a két nyúl is, és ezért hallgatóztak. – Kijön két gyermek az osztály elé és „csörögve pörölnek”. A padtársak párosan utánozzák! Próbáljuk most elmondani a második szakaszt közösen. Közben szemléltetem a figurákat. Most kijön két gyermek : az egyik fogja a nyúlfigurákat, akik hallgatóznak, fülelnek. A másik pedig fogja a két szarkafigurát, akik „pörölnek”. Közben az osztály mondja a verset. – Ki tudná elmondani, elmesélni, hogy mi történt eddig Pom-pom álmában? Az első két szakasz elmondatása a gyermekekkel. Eközben Pom-pom kiáll az osztály elé és bólint, hogy helyesen mondja-e az illető tanuló a verset, így történt-e az álmában? – Igen, eddig pontosan így történt minden. – Figyeljük a továbbiakban az álom folyta-tását: elmondom a vers III. szakaszát. Mi történt? A harkály koppantott, és az álom „elillant”.

198
V. Értékelés VI. Az óra szer-vezett befejezése
– a III. gondolati egység tartalmi, formai sajátossá-gainak kiemelése – a szövegmegértés fejlesz-tése – a játékos és aktív tanulói részvételre késztetés –a közlőképesség fejlesztése képelemzéssel – az értékelő és önértékelő képesség fejlesztése – a fegyelmezett magatartás alakítása
Mit jelent, hogy elillant az álom? Hogyan mondhatjuk még? Eltűnt, és Pom-pom felébredt. – Hogy koppantott a harkály? A tanulók kopognak a padon. – Most hunyjátok be a szemeteket! A har-kály koppant, és ekkor ti kinyitjátok a szemeteket! Így ébredt fel Pom-pom is. Figyeljetek! Most Pom-pom elmondja ezt a részt, ti behunyjátok a szemeteket. De jól figyeljetek: mikor a harkály koppant, ti is kinyitjátok a szemeteket, mert felébredtetek. – Ki mondaná el ezt a részt? – Pom-pom segít, javít. Most mutatok egy képet. Mit fedeztek fel benne? Épp a vers, vagyis az álom tartalmát. – Az illusztráció (szemléltető kép) bemutatá-sa. Elmondjuk együtt a verset, én mutatom a képet. – Most egy gyermek mondja el, és mikor a „kop-kop-kop”-hoz ér, elhallgat, az osztály mondja és kopog. Kihívok egy gyermeket, mutatja a versszö-vegnek megfelelő illusztrációt, miközben egy másik gyermek mondja a verset. – Tetszett Pom-pom álma? – Elénekelem a vers szövegét. Ezt még gyakorolhatják együtt. – Ha van idő, együtt is elénekelhetjük. – Lássuk csak, ki tudná pontosan elmondani a verset? Pom-pom hallgatja. Az osztály megtapsolja. Pom-pom kiértékeli az órát! – Még eljövök majd hozzátok sok érdekes dolgot mesélni. – A gyermekek kimennek szünetre.

Készítette: Makó Andrea tanítójelölt