Szilágyi István [616366]

Szilágyi István
Spanyolország – gazdasági válságkezelés az euró krí zis árnyékában

1. Közösségi csatlakozás és gazdasági fejl ődés

Spanyolország a közösségi csatlakozása óta eltelt huszonhat év alatt a félperifériás
helyzetb ől kitörve véglegesen a fejlett Európa részévé vált. A közös piaci, majd az uniós
tagság, az euro zónába történ ő belépés, a demokratikus berendezkedés konszolidáci ója
kiegyensúlyozottá, kiszámíthatóvá, a nemzeti érdeke k érvényesítése szempontjából
hatékonnyá tette a spanyol külkapcsolati rendszert és fejl ődőképessé a gazdaságot. Az
integrációs csatlakozás alapvet ően megváltoztatta az ország nemzetközi pozícióját. Véget ért
az elszigetel ődés több évtizedes korszaka. Hispánia jelent ős latin-amerikai érdekeltséggel,
befolyással és kapcsolatokkal rendelkez ő európai mediterrán középhatalom lett.
Spanyolország az Európai Közösséghez történ ő csatlakozással a protekcionizmus és az
elszigetel ődés utolsó elemeinek a felszámolására vett irányt. Ez a piac teljes megnyitását, a
külföldi t őkebefektetések növekedését, az emberi er őforrások (kutatás, fejlesztés,
továbbképzés) min őségi javítását, a fejl ődés kormányzati újra meghatározását, a szükségessé
váló strukturális átalakítást, magyarán: az európai effektus érvényesítését, a spanyol gazdaság
további nemzetköziesedését és internacionalizálódás át, az idegenforgalom gyors b ővítését
jelenti.
A Maastricht-i konvergencia kritériumok elfogadása s az egységes pénzügyi rendszerbe
történt belépés ellenére a spanyol gazdaságnak szám os adaptációs problémával kellett
megküzdenie. Nem volt megoldva a kis- és középválla lkozások hatékony közösségi
integrációja és informálása. A vámilletékek szükség szer ű és szerz ődésben vállalt uniós szint ű
csökkentése, illetve megszüntetése miatt romlott a spanyol vállalatok versenyképessége. A
kereskedelmi mérleg hiánya a fizetési mérleget, a m agas (14 % körüli) munkanélküliség, a
szociális rendszert érint ő problémákat vet fel. Az egységes pénzügyi rendszer be történ ő
integrálás csökkentette az önálló gazdaságpolitika mozgásterét. A mez őgazdasági és halászati
politika területén tapasztalható konfliktusok ellen ére Spanyolország integrációs illeszkedése
sikeresnek mondható és a vártnál jóval kisebb traum át okozott az országnak. Ebben nyilván
szerepe volt annak is, hogy a társadalmi-gazdasági modernizáció, a kohézió és a gyors
adaptáció céljával az Európai Közösségbe lép ő Spanyolország a strukturális alapokból és
közösségi kezdeményezésekb ől való részesedése a 2007-2013-as programozási peri ódus
kezdetéig 24.1%-os arányt ért el. Ezzel az Unió leg kedvezményezettebb országává vált. A

2spanyol támogatási keret a 2000-2006 közötti id őszakban 57 milliárd eurót tett ki. Ez az
összeg – többek között a keleti b ővítés következményeként – a 2007-2013-s finanszíroz ási
szakaszban 35,2 milliárd euróra csökkent. 1

2. Viharfelh ők a gazdasági egyensúly egén

A negyvenhét millió lakost számláló Spanyolorsz ág a világ népességszám szerinti
huszonharmadik, Európa ötödik legnagyobb állama, az új évezred egyik siker országa.
Természeti és ásványi kincsekben, turisztikai, kult urális és történelmi látványosságokban,
értékekben a világ egyik leggazdagabb országa, bevá ndorlók kedvelt célpontja. 2
Az ország lakosságának 12,1%-át elér ő betelepül ők csaknem hat milliós tömege olcsó
munkaereje és fogyasztói kereslete révén nagymérték ben hozzájárult az 1994-2008 közötti
id őszak tizenöt évig tartó „gazdasági csodájának” sike réhez. Spanyolország nyitott országgá
vált. Nemzeti jövedelmének 60%-át a külkereskedelmi forgalom adja. A világ hatodik nettó
közvetlen m űköd ő t őke befektet ője. Spanyolországot e tekintetben csupán Nagy-Brita nnia, az
Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Hol landia el őzi meg. A spanyol t őkekivitel
mintegy fele Latin-Amerika legfejlettebb országaina k stratégiai ágazataiba – energia,
hírközlés, szolgáltatások, bankrendszer, közlekedés – áramlik. Az ezredfordulón már a
spanyol vállalatok és bankok (Telefónica, Compania Valenciana de Cementos, ENDESA,
IBERDROLA, REPSOL YFP, Banco Santander, Banco Bilb ao Vizcaya, Banco Central
Hispánica, Banco Popular Espanol, az Ibéria Légitár saság, a Sol Melia és a Hotel Tryp
szállodalánc) adják a latin-amerikai befektetések 5 2%-át. Ezen a téren megel őzik az Egyesült
Államokat is. Spanyolország a világ tizenegyedik t őkebefogadó országa. Nemzeti
jövedelmének nagysága a tizedik helyre kvalifikálja . A külföldi spanyol t őkebefektetés eléri a
bels ő hazai össztermék 10%-át. Tizenkettedik a világon a segélyfolyósító államok, nyolcadik
az ENSZ költségvetéséhez hozzájárulók sorában. A ku lturális ipar bevétele a gyógyszer és a
vegyipar arányát meghaladva a nemzeti jövedelemhez 4,4%-át adja. A spanyol nemzetközi
elterjedését tekintve a világ második legnagyobb ny elve." Cervantes királysága" 400 millió
ember számára jelent anyanyelvet. Már az Egyesült Á llamokban is több mint 30 millióan
beszélik a castellanot. Brazíliában pedig – nem uto lsósorban gazdasági megfontolásokból – az
1990-es évek közepén tették kötelez ővé a spanyol nyelv tanulását az iskolákban.
Mindezen tényez ők alapját a már jelzett tizenöt év lendületes gazdasági fejl ődése
adta.2008 októbere, a nagy világgazdasági válság me gjelenése óta azonban megtorpant az
1994 óta tartó gazdaságnövekedési folyamat és újra felszínre kerültek a spanyol gazdaság

3bels ő szerkezeti ellentmondásai. Ennek belpolitikai hatá sai mellett külpolitikai
következményei is vannak. Csökkenni látszik Spanyol ország nemzetközi mozgástere és
befolyása. 2000 és 2008 között minden évben az uni ós átlagot meghaladó mértékben n őtt az
ország Bruttó Hazai Összterméke. Ez a pozitív trend 2009-ben megfordult. A BHT negatív
tartományba került és 3,6 % -os csökkenést mutatott .

1. Táblázat – A Bruttó Hazai Összt ermék alakulása – 2000- 2009 3

Az Eurostat által közölt adatok alapján – olvash atjuk az El País cím ű lap 2011. február 15-
én készített elemzését – a spanyol gazdaság 2010-be n az elmúlt tizenöt év legrosszabb
teljesítményét nyújtotta. A bruttó hazai össztermék 0,1 %-al csökkent, miközben az európai
uniós átlag 1,7%-os növekedést mutat. Spanyolország nál rosszabb eredményt csupán
Írország, Románia, Görögország és Lettország produk ált. Az Unió vezet ő államai közül
Németország 3,6%-os GDP növekedést ért el. Franciao rszág 1,5%-os, Nagy-Britannia 1,4%-
os emelkedést mutatott.

4
2. Táblázat – a Bruttó Hazai Össztermék alakulása – 2009- 2010 4

A spanyol gazdaság növekedési és egyensúlyzava rainak egyik okát szakért ők a
munkanélküliségi ráta alakulásában látják. A 2010-b en mért 20,3%-os arány duplája volt a
9,6%-os közösségi átlagnak. Ez mintegy 4,6 millió á llástalant jelent. Erre a nagy számra az
elmúlt húsz esztend őben nem volt példa. A munkanélküliség magas aránya már a korábbi
évtizedekben is a spanyol fejl ődés egyik nehezen kezelhet ő, hátráltató tényez ője volt. Az
Eurostat 1990 óta közöl összehasonlító adatokat a k özösségi munkanélküliségr ől.
Spanyolország mindig a sereghajtók egyike volt. Az 1994-2008 közötti tizenöt évig tartó
gazdasági fellendülés periódusában azonban egyre jo bban megközelítette az uniós
átlagot.2006-ban a 8,5%-os munkanélküliségi mutatóv al csupán 0,3%-al maradt el az EU-s
középértékt ől.
Spanyolországban a válság jeleként az elmúlt h árom évben nagymértékben visszaesett a
lakáscélú hitelfelvétel. Jelent ősen csökkent a gazdaság egyik húzóágazatának számít ó
épít őipar tevékenysége és a lakásépítés is.

5
3.-Táblázat – Lakáscélú h itelfelvételek alakulása 2010-ben 5

Az országban 2007 végéig tartott az olcsó hitele kb ől finanszírozott ingatlanpiaci és
lakásépítési fellendülés. A spanyol pénzintézetek a tartósan megnövekedett keresletet
megfelel ő mennyiség ű saját pénzeszközök hiányában nemzetközi hitelfelvé telek bevonásával
finanszírozták. Az épít őipari beruházások a GDP 17%-át tették ki.2009 végér e azonban a
Nemzeti Statisztikai Intézet által, közölt adatok s zerint a Bruttó Hazai Össztermékhez való
hozzájárulás szektoronként már a következ ő képet mutatta. A mez őgazdaság és a halászat
2,3%-ot, az ipar és energia szektor 14,0%-ot, az ép ít őipar 10,0%-ot,a szolgáltatások 66,6%-
ot,az adóbevételek 7,1%-ot képviseltek.

4. Táblázat – Lakásépítések számának alakulása 2010 -ben 6

6 A gazdasági boom idején nyújtott olcsó hitelek köv etkeztében Spanyolországban magas
szintet ért el a háztartások és a vállalatok eladós odása. Konjunkturálisan ez azzal a
makrogazdasági következménnyel járt, hogy egyebek m ellett a fogyasztásból származó
bevételekb ől 2008-ban 2,2%-os államháztartási többlet keletkez ett. Lecsökkent az
államadósság és jelent ős t őkeer ővel, valamint külföldi érdekeltséggel rendelkez ő,fentebb már
említett multinacionális spanyol bankok és vállalat ok jöttek létre.
Szakért ői elemzések a spanyol gazdaság egyik legnagyobb pro blémájának az Önkormányzati
Közösségek közötti fejlettségbeli különbségeket tar tják

6. Táblázat – Az Önkormányzati Közösségek közötti G DP-ben mért különbségek 7
puesto Comunidad Autónoma Nominal ( €)
2008 Nominal ( €)
2006 Nominal ( €)
2004 PPA ( €)
2004
1ș País Vasco 31.952 28.346 24.509 26.975
2ș Comunidad de Madrid 30.998 28.850 25.818 28.416
3ș Navarra 30.402 27.861 24.761 27.252
4ș Cataluña 27.914 26.124 23.533 25.900
5ș Aragón 26.107 23.786 20.984 23.095
6ș Islas Baleares 25.838 24.456 22.332 24.579
7ș La Rioja 25.621 23.495 21.370 23.520
8ș Cantabria 24.466 21.897 19.156 21.084
9ș Castilla y León 23.183 21.244 18.533 20.398
10ș Principado de Asturias 22.443 19.868 16.995 18.705
11ș Ceuta 22.293 20.171 17.654 19.430
12ș Melilla 21.570 19.929 17.178 18.906
13ș Comunidad Valenciana 21.366 20.239 18.340 20.185
14ș Canarias 20.994 19.924 18.126 19.950
15ș Galicia 20.572 18.335 15.284 17.416
16ș Región de Murcia 19.541 18.400 16.481 18.140
17ș Andalucía 18.359 17.251 15.154 16.679
18ș Castilla-La Mancha 18.222 17.339 15.456 17.011
19ș Extremadura 16.714 15.054 13.101 14.419
Media España 23.874 22.152

A gazdasági egyensúly utóbbi három évben tapasztalh ató megbomlása alapvet ő okának
azonban véleményünk szerint nem ez a körülmény teki nthet ő. A legfejlettebb és a
legfejletlenebb régiók közötti kétszeres különbség nem ritka az Európai Unió országaiban. A
gazdasági visszaesés egyik tényez őként természetesen figyelembe vehet ő.

7A spanyol gazdasági növekedés megtorpanásához hozzá járul a közösségi alapokból való
részesedés már hivatkozott csökkenése, a viszonylag alacsony termelékenység, a gyenge
innovációs kapacitás, az él ő t őkébe eszközölt beruházások visszafogása,az egyetem és a
vállalkozói szféra közötti kapcsolatok hiánya,az ál lamadósság mértéke és a közkiadások
magas aránya.
Éltet ő Andrea 2009-ben megjelent tanulmányában spanyol el emzésekre hivatkozva a
következ őket írja:„A pénzügyi válságnak kett ős hatása volt a spanyol
gazdaságra:felgyorsította az épít őipar átrendez ődését és nyilvánvalóvá tette a spanyol
pénzügyi rendszer likviditási hiányát. Azóta öt fon tos világgazdasági faktor hatott a spanyol
gazdaságra: a nemzetközi pénzügyi válság, az energi aárak emelkedése, egyéb nyersanyagok
emelkedése, az élelmiszerárak emelkedése,és a kamat lábak emelkedése…..a nemzetközieken
kívül négy f ő bels ő tényez ő is problémát okozott: a folyó fizetési mérleg hián ya, (a GDP 10
százaléka körül), a küls ő eladósodás, (a GDP 70 százaléka), a lakás-és tele kárak emelkedése
és elszakadása valós értékükt ől, a késedelmes fizetés arányának növekedése a
bankszektorban.” 8
A kialakult helyzetben, a pénzügyi-gazdasági válság körülményei közepette az országok és a
kormányok egyidej űleg két, egymással párhuzamosan futó megoldást alka lmaznak.
Csökkentik, visszafogják, leépítik a közkiadásokat és gazdaságélénkít ő csomagokat dolgoznak
ki. Szerkezeti reformok nélkül azonban ezek az intézke dések csupán rövid távú
válságkezelésre szolgálnak. Az alkalmazott megoldások három szinten jelentkezne k: a z IMF-
hez és a G-20 csoporthoz kapcsolódó részben összehangolt globális válságkezelés és
együttm űködés , a nemzetközi regionális gazdasági integrációk nagyr észt koordinált és a
kormányzati válaszok kötelez ően végrehajtandó szintjén . Az Európai Unió esetében a
válságkezelés az adott országok támogatásán és gazd aságuk m űköd őképességének
meg őrzésén túl az euró stabilitásának biztosítására is irányul. Ezt a célt szolgálta
Görögországnak nyújtott 110 milliárd eurós és Írors zág rendelkezésére bocsátott 85 milliárd
eurós ment őcsomag és segítség.
Spanyolországban az államadósság kormányzati intézkedések következté ben 2010 végére
64% körül stabilizálódott. A folyó fizetési mérleg hiánya 10%-ot tett ki. A költségvetési
egyensúly szempontjából legsebezhet őbb és legveszélyeztetettebb úgynevezett „PIGS”
országok (Portugália, Írország, Görögország, Spanyo lország) közé tartozó Spanyolország
hatékony intézkedéseket tett a görög és az ír helyz et elkerülése érdekében. Jelent ős mértékben
visszafogta a közkiadásokat, csökkentette a közszfé rában dolgozók fizetését és az
államkötvények kibocsátását. Eredményes tárgyalások at folytatott Kína, Katar és Oroszország

8bevonásáról a spanyol államadósság finanszírozásába . Li Ko-csiang kínai miniszterelnök-
helyettes 2011. januári madridi látogatása kapcsán a spanyol sajtó máris egy új Marshall-terv
beindításáról ír. Kormányzati források szerint Kína hatmilliárd euró értékben vásárol spanyol
államkötvényeket. Ez pontosan annyi, mint amennyit a Pekingi kormányzat a görög és a
portugál adósság finanszírozására együttesen szán. Az említett összeg a 2600 milliárd dolláros
devizatartalékkal rendelkez ő Kína esetében csepp a tengerben. Komoly hozzájárul ást jelent
viszont Spanyolország számára, mivel madridi kormán y bejelentette,hogy 2011-ben 47,2
milliárd euró értékben tervezi közép-és hosszú lejá ratú kötvény kibocsátását. Elemz ők azt is
tudni vélik, hogy 2011 elején már a spanyol állampa pírok 10%-a Kína birtokában van. A Le
Tribune francia üzleti lap szerint 2010-ben az euró övezet 8 861ezer milliárd eurót kitev ő
államadósságának 7,3%-át már kínai vagyonalapokból finanszírozták. A kínaiak 2011
folyamán a spanyolországihoz hasonló üzlet megkötés ét tervezik Németországgal és Nagy-
Britanniával is. 2011. elején egy másik gazdasági k onszolidációs üzletre is sor került. A katari
és a spanyol kormányf ő dohai találkozóján 300 millió eurós katari t őkeinjekcióról állapodtak
meg. A pénzt a spanyolországi takarékpénztárak megs egítésére fordítják. 2011.február 25-én
az orosz-spanyol kulturális év Szentpéterváron tört én ő megnyitása alkalmából sor került a két
ország államf őinek találkozására. Ezen I. János Károly király jel enlétében Dimitrij
Medvegyev elnök bejelentette, hogy Oroszország pénz ügyi kötelezettségvállalással és
befektetésekkel közrem űködik a spanyol államadósság csökkentésében. A BBC jelentése
szerint a spanyol válságkezelés sajátos kísér őjelenségeként, megnyilvánulásaként egy galíciai
kisvárosban, az 5500 lakosú Mugardosban 2011-ben is mét használják az ország régi
pénznemét, a pesetát. A település hatvan bolttulajd onosa azt találta ki,hogy a korábban be
nem váltott, otthon porosodó pesetákra alapozva len díti fel forgalmát. Az ötlet bevált.
Jelent ősen növekedett keresked ők bevétele. Spanyolországban 2002. január elsejét ől váltotta
fel az euró a pesetát, amelyet ezt követ ően még három hónapig lehetett átváltani a bankoknál .
A régi pénznemet a mai napig be lehet váltani a spa nyol jegybanknál. 2011 elejéig erre 1,7
milliárd eurónyi peseta esetében azonban nem került sor.

3.-Válságkezel ő és gazdaságélénkít ő programok
2008 és 2010 között a spanyol kormány el őterjesztésére a parlament több válságkezel ő és
gazdaságélénkít ő csomagot fogadott el. Optimista el őrejelzések szerint ezek egymást er ősít ő,
kiegészít ő és korrigáló hatása 2011 végére re már érezhet ővé válik.
2008 november 27-én José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök a munka nélküliség
csökkentése, új munkahelyek létesítése és a gazdasá gélénkítés érdekében kormányf ői

9expozéjában 11 milliárd eurós kétéves programot hirdetett meg. A spanyol GDP 1,1%-át
kitev ő összeg közcélú beruházások el ősegítésére szolgált. Egyik legfontosabb deklarált c élja
300 000 új munkahely teremtés 2009 folyamán. A csom ag nyolc milliárd eurót juttat a helyi
önkormányzatoknak közmunka programok finanszírozásá ra. Az Autóipari Integrált Terv
(Plan Integral de Automoción) keretében a spanyol g azdaság stratégiai ágazatának számító
autóipar 800 millió euróban részesül. Ennek részlet eit a szintén 2008 novemberében
meghirdetett E-terv tartalmazza. 2008-ban az autóipar a spanyol GDP 10% -át adta. El őállított
termékeinek 80%-át exportálták.
A tizenegy milliárd eurós csomagból 600 millió juto tt a környezetvédelemre, 400 milliót a
kutatási és innovációs tevékenység el őmozdítására szántak. 400 millió eurót a katonai lak ások
és rend őrségi épületek, rend őrőrsök rehabilitációjára fordítottak.120 millió euró jutott a
lakásfelújításokra, 30 millió euró a turizmus ösztö nzésére. „Ez nem a fatalista beletör ődés és
rezignáció ideje”- hangsúlyozta Zapatero minisztere lnök a program vitája során. 9 Mariano
Rajoy, az ellenzéki Néppárt vezet ője a kormányf ő által körvonalazott tervet „a helyes irányba
tett lépésnek” nevezte, mivel a miniszterelnök elis merte a válságot a maga teljes
mélységében. Ugyanakkor hangsúlyozta: nincs kétsége afel ől, hogy a javasolt lépesek
összességében a „zavarodottság és a rendezetlenség” példái. Ez már a hetedik olyan csomag,
amely nem hozza meg a várt eredményt- mondta. Két v eszélyes következménnyel, – a nagy
eladósodással és a pénzügyi nyomással – viszont szá molni kell. Fenntartásai ellenére
valamennyi bejelentett eszköz részletes tanulmányoz ását követ ően kész azok eseti
támogatására. Figyelmezteti ugyanakkor a minisztere lnököt arra a körülményre, hogy
„kizárólagos felel ősséggel” tartozik a meghirdetett csomagért. Annak s ikertelensége esetén
nem vádolhatja sem a G-20 csoportot, sem az Európai Uniót, mivel „senki sem kötelezte Önt
ezek bevezetésére”. 10 A többi parlamenti párt Convergencia i Unio, Bloqu e Nacional Gallego,
stb.) is hasonló álláspontot foglalt el. Joan Ridao a Katalán Köztársasági Baloldal (Esquerra
República de Catalunya – ERC) képvisel ője hozzászólásában egyenesen a válsággal való
hazardírozásnak nevezte a kormány intézkedéscsomagj át. A Kanári-szigeteki Koalíció és a
Baszk Nemzeti Párt viszont „lényegét tekintve helye snek”ítélte a javasolt lépéseket. 11
2009 januárjában hirdette meg kormány a 2008 novemberében megvitato tt és elfogadott
válságkezel ő és gazdaságélénkít ő program rendszerszer ű formába öntött változatát, a
Gazdaság és Foglakoztatás Ösztönz ő Spanyol Tervet, a PlanE-t (Plan Español para el
Estímulo de la Economía y el Empleo) 12 Ez a program több mint száz gazdaságélénkít ő
eszközt tartalmaz. Négy területre koncentrál. A csa ládok és a vállalatok támogatására, a
munkahelyteremtésre, a pénzügyi és költségvetési eg yensúly megteremtésére, valamint a

10 gazdasági modernizációra. Az E-terv értelmében 2008 -ban családok és a vállatok 16,5
milliárd euró összeget takaríthatnak meg a személyi jövedelemadóból történ ő 400 euró
leírásával. 2009-t ől eltörlik az örökösödési adót, ami a családoknak é vente mintegy 1,8
milliárd eurós megtakarítást jelent. A fogyasztási adó mérséklése további 6 milliárd euró
többletforráshoz juttatja az állampolgárokat. Megha tározott foglakozási és szociális
helyzetben lév ő csoportok számára részleges hitel visszafizetési m oratóriumról is rendelkezik
a gazdaságélénkít ő program. A kormány becslése szerint ez mintegy 500 000 családot érint.
Halasztást kapnak vásárlási kötelezettség alól a la káscélú megtakarításokkal rendelkez ők és
id őben elnyújtják a lakásvásárlások törlesztéseit.
2009-ben az Állami Hitelintézet (Instituto de Cr édito Oficial- ICO) közrem űködésével
különböz ő formákban összesen 29 milliárd euró támogatással, könnyített hitelfelvétellel,
beruházás-finanszírozási összegek igénybevételével, áfa-visszatérítéssel, adókönnyítésekkel
és egyéb ösztönz őkkel számolhatnak a kis-és középvállalatok.
A Új Helyi Beruházási Alap (Nuevo Fondo de Invers ión Pública en el Ámbito Local),
valamint a Gazdaság és Foglalkoztatás Dinamizáló Sp eciális Alap (Fondo Especial para la
Dinamización de la Economía y el Empleo) keretében 11 milliárd euró fordítható a
miniszterelnöki el őterjesztésben jelzett 300 000 új munkahely megterem tésére. Részben a
foglakoztatás ösztönzéséhez sorolható a 2009. febru ár 13-án közzétett, négy milliárd eurós
támogatást tartalmazó Autóipari Integrált Terv (Plan Integral de Automoción) 13. Ennek része
az úgynevezett „Plan Vive”, mely a tíz évnél id ősebb autók lecserélésére 1,2 milliárd eurót
mozgósít és a Versenyképességi Terv (Plan de Compet itividad), amely 800 millió euróval
segíti az új környezetkímél ő és energiatakarékos termékek kifejlesztését és a v állalatok
versenyképességének növelését.
A Pénzügyi és költségvetési intézkedések a likvid itás er ősítését és a hitelforrások újbóli
megnyitását szolgálták. Létrehozták a Pénzügyi Aktí vák Vásárlási Alapot (Fondo para la
Adquisición de Activos Financieros) és a Betétgaran cia Alap (Fondo de Farantía de
Depósitos) fedezetét bankonként és ügyfelekként 100 000 euróra emelték. Rendelkeztek a
hitelintézetek új adósság-kibocsátásáról szóló álla mi kezességvállalásról, valamint a közszféra
és az államapparátus kiadásainak csökkentésér ől, a vezet ő állami funkcionáriusok fizetésének
befagyasztásáról.
2009 május 12-én újabb válságkezel ő csomag meghirdetésére került sor. Ennek egyik eleme
a lakásvásárlásokkal, valamint a személyi jövedelem adóval kapcsolatos kedvezmények
körének pontosabb meghatározása volt. Az intézkedés ek els ősorban a gazdasági tevékenység
élénkítését szolgáltak. A csomag másik elemét az au tóvásárlás ösztönzését segít ő pénzügyi

11 rendelkezések képezték. Sor került újabb 20 millió euró alap meghirdetésére a fenntartható
gazdasági programok számára 2009-ben és 2010-ben. P ótlólagosan öt millió euróval töltötték
fel a Helyi Beruházási Alapot. Öt százalékkal csökk entették a társasági adót a huszonöt f őnél
kevesebbet foglalkoztató és öt millió eurónál kiseb b bevétellel rendelkez ő vállalkozások
esetében.
2010 májusában került sor egy újabb válságkezel ő program meghirdetésére és parlamenti
elfogadására. José Luis Rodríguez Zapatero kormányf ő el őterjesztésében „kollektív nemzeti
er őfeszítést” kért a válság leküzdésére. A krízisb ől való kilábalás, a krízis kezelése érdekében
15 milliárd eurós megszorító csomaghoz kérte a törv ényhozás jóváhagyását. Az intézkedések
bevezetésével 2013-ra a GDP 3%-ra kívánja csökkente ni a folyó fizetési mérleg hiányát. A
kormány megtakarító csomagja 5%-al csökkentette a k özszférában dolgozók fizetését. Bérük
2011-ben történ ő további befagyasztásával további tervezett költség csökkentést ér el.2011-
ben felfüggesztik a nyugdíjak értékének valorizáció ját és megszüntetik az újszülöttek után
járó 2500 eurós baba-csekket.2010-ben és 2011-ben 6 00 millió euróval csökkentik a
fejlesztési célú támogatásokat és 6 milliárd 45 mil lió euróval az állami befektetéseket. Az
Európai Bizottság és a Nemzetközi Monetáris Alap tá mogatták a Zapatero tervet. Olli Rehn
gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felel ős biztos jó irányba tett lépésnek nevezte az
intézkedéssort. Az IMF „ a piac bizalma visszaszerz ése legjobb útjaként” értékelte a
megszorító és kiadáscsökkent ő csomagot. A nemzetközi t őzsde is kedvez ően reagált a
spanyol kormány lépésére. A parlamenti szavazás azo nban távolról sem volt ennyire
egyértelm ű. 169 igennel szemben 168 nem és 13 tartózkodás áll ott. A szó szoros értelmében
hajszálon múlott a kormányzati el őterjesztés sorsa. Négy nappal a spanyol parlament d öntés
után José María Aznar az 1996-2004-es periódus volt miniszterelnöke, a Néppárt egykori
elnöke a Finacial Times 2010 május 16-i számában Europe must reset the cloc k on stability
and growth címmel elemzést közölt az elfogadott programról. Ne oliberális megközelítés
alapján teljes mértékben elutasította azt. A 2002-2 004-es krízis megoldására utalva
Németország és Franciaország felel ősségét hangsúlyozta és leszögezte, hogy a spanyol v álság
leküzdése érdekében vissza kell térni a Stabilitási Paktum alkalmazásához és a szigorú
pénzügyi fegyelem és költségvetési megszorítások po litikájához. Ezek segítségével struktúra
átalakító változtatásokat kell végrehajtani, hogy S panyolország visszanyerhesse
rugalmasságát és elvesztett versenyképességét. Megí télése szerint erre a Zapatero vezette
szocialista kormányzat nem alkalmas. Az elmúlt 160 év spanyol válságai Aznar számára azt
bizonyítják, hogy a baloldali kormányok nem voltak képesek megfelel ő módon reagálni a
gazdaság krízisekre. „Ez a kormány is képtelen mego ldani Spanyolország problémáit” írja.

12 Arra csak egy új kabinet képes. Minél hamarabb, annál jobb (The sooner, the better) –
fogalmaz a volt kormányf ő. José María Aznar hét intézkedést javasol a válság leküzdésére.
Els őként a kollektív szerz ődések átfogó reformja mellett foglal állást oly mód on, hogy a
szabályozás felszabadításával az aláíró felekre kel l bízni azok tartalmának meghatározását.
Ezzel együtt a munkabéreket terhel ő járulékok csökkentését, valamint a munkanélküliek
munkaer őpiacra történ ő beléptetését kívánná el őmozdítani. Másodsorban az energia politika
területén hajtana végre módosításokat. Mindenekel őtt a nukleáris energiával való
versenyeztetés érdekében véget vetne az energia pia c központi szabályozásának és a kevésbé
hatékony, de megújítható energiaforrások felhasznál ását szubvencionálná. Harmadik
elemként sort kerítene a bankrendszer reformjára. E nnek keretében lehet őséget biztosítana a
magánt őke számára a takarékpénztári befektetésekre. Aznar intézkedéscsomagjának negyedik
pontjaként az olcsóbb állam kialakítását javasolja. Ennek egyik pillérét a regionális
közigazgatási intézményrendszer kiadásainak csökken tése jelenti. Ötödikként a
nyugdíjrendszer közép-és hosszú távú életképességén ek meg őrzését biztosítaná. A program
hatodik pontjában bizonyos piaci szabályozások eltö rlését, a verseny növelését vállalja fel.
Végezetül a privatizációs folyamatok er ősítését és a jóléti rendszer bizonyos elemeinek
reformját javasolja, nem részletezve ez utóbbi tart almát. 14
4.- El őrejelzés- 2011-2012
Az Európai Bizottság 2010 november 29-én Őszi el őrejelzés 2010-2012: Folytatódik az
uniós gazdaságélénkülés,de egyenetlen fejl ődés 15 címmel statisztikai és dokumentum
mellékletekkel ellátott részletes elemzést készítet t a közösség és az egyes tagországok
elkövetkezend ő két éves gazdasági fejl ődésének alakulásáról. Ennek megállapításai szerint
folytatódik az EU-ban jelenleg zajló gazdaságélénkü lés. Az el őrejelzések 2011-ben a GDP
1,75%-os, 2012-ben pedig körülbelül 2%-os növekedés ével számolnak. A gazdaságélénkülés
azonban egyenetlen lesz és sok tagállam nehéz kiiga zítási perióduson megy át. Alapvet ően
fontos a költségvetési konszolidáció határozott fol ytatása és a növekedést er ősít ő szakpolitikai
fellépés szükségessége. A foglalkoztatás várhatóan javulni fog. A pénzpiaci és gazdaság
befektetési kockázatok kiegyensúlyozott és kiszámít ható módon alakulnak. Nem zárható ki az
el őre jelzettnél gyengébb küls ő kereslet. A költségvetési konszolidáció padig a vá rtnál
nagyobb terhet jelenthet az érintett országok belfö ldi keresletére. Az inflációs kilátásokkal
kapcsolatos kockázatok is nagyrészt kiegyensúlyozot tak- olvashatjuk az Európai Bizottság
dokumentumában.
Spanyolország 2011-ben 0,7%, 2012-ben 1,7% GDP nö vekedésre számíthat. Az
államadósság 69,7%-ot, illetve 73%-ot tesz ki. A fo lyó fizetési mérleg várható hiánya 3,8% és

13 3,6% lesznek. A munkanélküliség 2012-re 19,2%-ra cs ökken. A foglakoztatás 1,1%-al n ő. Az
export 2011-ben 5,5%-al, 2012-ben 5,6%-al, az impor t 1,4%-al és 4,5%-al n ő. Összességében
lassú javulást mutat a költségvetési egyensúly és a z államháztartási hiány csökken. Az export-
import szaldó várható alakulása pozitív külkeresked elmi mérleget prognosztizál. A gazdaság
konszolidációjában segítséget jelent a magánfogyasz tás 0,9%-os és 1,6%-os enyhe
növekedése, illetve a közfogyasztás és közkiadások 1,3%-os és 0, 3%-os csökkenése. A
háztartási megtakarítások 14,6%-al és 13,7%-al n őnek.
Összességében megállapítható, hogy a spanyol ga zdaságban a közösségi és nemzeti szinten
elfogadott, életbe léptetett és foganatosított megs zorító és gazdaságélénkít ő programok,
csomagok, intézkedések és tervek eredményeképpen 20 11-ben lassú stabilizációs és
konszolidációs folyamatok beindulásával lehet számo lni.

Jegyzetek
1.- Részletesen lásd: Szilágyi István: Spanyolország az Európai Unióban. Külügyi Szemle 2010. 3. sz.
33-66. o.
2.- A Spanyol Nemzeti Statisztikai Intézet 2009-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint az adott
évben az országban 5 648 671 f őt tett ki bevándorlók száma. Ez a lakosság 12,1%-át jelenti. A
legtöbben, szám szerint 798 892 f ő Romániából érkezett. Ők a migránsok 14,1%-át alkotják. A
második legnagyobb csoportot a 718 055 f ős marokkói kontingens alkotja. Ők a bevándorlók 12,7%-át
jelentik. A sorban Ecuador (421 426 f ő – 7,5%), az Egyesült Királyság (375 703 f ő- 6,7%), Kolumbia
(296 674 f ő -5,3%), Bolívia (230 703 f ő – 4,1%), Németország (191 002 f ő – 3,4%), Olaszország
(175 316 fő – 3,1%), Bulgária (164 717 f ő – 2,9%), Kína (147 479 f ő – 2,6%), Argentína ( 142 270 f ő
– 2,5%),Portugália (140 870 f ő – 2,5%), Peru (139 179 f ő – 2,5%) és Brazília ( 126 185 f ő – 2,2%)
következik. Más országokból 1 580 200 f ő (28%) érkezett.
3.- Economía de España. http://es.wikipedia.org/wiki/Archivo:PIB_España_200 0-2009.png .
4.- La economía de españa cierra 2010 peor que la U nión Europea por primera vez en más de 15 años.
http://www.elpais.com/articulo/economia/espanola/ci erra/2010
5.- Prespectívas para la economía española… File:///Dokumentumok/perspectivas-para-la-economía-
española-2010-será-todavía-un-año-muy-difícil.https ://enCincoDias.com/Blogs.Invertir con éxito.blog
de AFI.
6.- Perspecíva para la economía española… File:///Dokumentumok/perspectivas-para-la-economía-
española-2010-será-todavía-un-año-muy-difícil.https ://enCincoDias.com/Blogs.Invertir con éxito.
Blog de AFI.
7.- Economía de España. File://D:/Dokumentumok/Economia_de_España.por _PIB.svg.
8.- Éltet ő Andrea: Spanyolország és a gazdasági válság . In: A globális válság: hatások ,
gazdaságpolitikai válaszok és kihívások.9. kötet . Nagy EU-tagállamok és a gazdasági válság.
Szerkesztette: Somai Miklós. MTA Világgazdasági Kut atóintézet. Budapest, 2009. 57-66. o.
9.- Zapatero expozéját lásd: Comparecencia del Presidente de Gobierno. Congreso de Diputados, 27
de Noviembre de 2008.Ministerio de la Presidencia,S ecretario de Estado de Comunicación. Madrid,
2008.
10.- Mariano Rajoy beszédét lásd: Intervención del Presidente del PP,Mariano Rajoy. PP. Oficina de
Información. Madrid, 2008.
11.- Részletesen lásd: Zapatero-inyecta-11.000-mill ones-de-euros-a-los-ayuntamientos-y-al sector-de-
la-automoción. File:///F:/SPOV%C3%81LS%C3%81G/KOrm%C3%A1ny%20%
http://www.elmundo.es/elmundo/2008/11/27/espana/122 7800138.html
12.- Plan Español para el Estímulo de la Economía y el E mpleo. Madrid, Noviembre de 2008.pp.26.

14 13.- http://ecodiario.eleconomista.es/motor/noticias/103 3555/02/09/El-Gobierno-aprueba-un-plan-de
ayuda-al sector-del-automovil-dotado-con-4170-millo nes-de euros.html
14.- José María Aznar: Europe must reset the clock on stability and growth. Financial Times, 2010.
május 16.
15.- Őszi el őrejelzés 2010-2012: Folytatódik az uniós gazdaságél énkülés,de egyenetlen fejl ődés.
http://ec.europa.eu/economy_finance/eu/forecasts/20 10_autumn/ html

A szerz ő a Pécsi Tudományegyetem professzora.