Szakdolgozat Mészáros Szabolcs Tamás [629842]

DEBRECENI EGYETEM
MEZŐGAZDASÁG -, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI – ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
KAR

AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET
Intézetvezető: Balláné Dr. Kovács Andrea, egyetemi docens

Szervestrágya pelletek tápanyagszolgáltató képességének elemzése talajérleléses
kísérletben

MÉSZÁROS SZABOLCS TAMÁS
Mezőgazdasági mérnöki (levelező, Partiumi képzés)

Konzulens
Balláné Dr. Kovács Andrea
egyetemi docens

Debrecen
2018

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 1
1.1 Témafelvetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 2
2. Szakirodalmi áttekintés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 3
2.1. A talaj fogalma ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 3
2.1.1 . Talajtípusok és jellemzőik ………………………….. ………………………….. ……………………. 3
2.1.1.1 A homoktalaj jellemzői ………………………….. ………………………….. ……………….. 4
2.1.2. A talaj termékenysége ………………………….. ………………………….. …………………………. 5
2.1.3 Tápanyagformák a talajban ………………………….. ………………………….. …………………… 5
2.1.3.1 Szerves anyagok a talajban ………………………….. ………………………….. ………….. 6
2.2 A növényi tápelemek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 7
2.2.1. Foszfor a talajban ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 7
2.2.2. Kálium a talajban ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 9
2.2.3. A tápanyagfelvétel lehetőségei ………………………….. ………………………….. ……………… 9
2.3. Trágyázás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 10
2.3.1. A trágyázási szempontok ………………………….. ………………………….. …………………… 10
2.3.2. A trágyafélék csoportosítása ………………………….. ………………………….. ………………. 10
2.3.2.1. Szerves trágyák ………………………….. ………………………….. ………………………. 11
2.3.2.1.1. A baromfitrágya és jellemzői ………………………….. ………………………….. . 11
2.3.2.1.2. A komposztálás ………………………….. ………………………….. ………………….. 13
2.3.2.2. Műtrágyák ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 13
2.3.2 .2.1. Karbamid ………………………….. ………………………….. ……………………… 14
2.3.2 .2.2. Kálium -klorid ………………………….. ………………………….. ……………….. 14
2.3.2 .2.3. Kálium -szulfát ………………………….. ………………………….. ………………. 15
2.3.2 .2.4. Szuperfoszfát ………………………….. ………………………….. ………………… 15
2.3.2 .2.5. Diammónium -foszfát ………………………….. ………………………….. ……… 15

− 3. Anyag és módszer ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 16
− 4. Eredmények és azok értékelése ………………………….. ………………………….. ………………… 19
4.1. Az AL -P2O5 értékének alakulása négy hét inkubáció után ………………………….. ……….. 19
4.1.1. A kontroll talaj AL-P2O5 értékeinek alakulása ………………………….. ……………………… 19
4.1.2. A baromfitrágya szerves pellettel érlelt talaj AL-P2O5 értékei ………………………….. … 21
4.1.3 . A húslisztes baromfitrágya szerves pellettel érlelt talaj AL-P2O5 értékei ……………… 22
4.1.4 . A káliumszulfáttal kiegészített szerves pellettel érlelt talaj AL-P2O5 értékei …………. 24
4.1.5 . A szuperfoszfáttal kiegészített szerves pellettel érlelt talaj AL-P2O5 értékei ………… 25
4.1.6 . A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített szerves pellettel érlelt talaj AL-P2O5
értékei ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 27
4.2. Az AL -K2O értékének alakulása négy hét inkubáció után ………………………….. ………… 29
4.2.1. A kontroll talaj AL-K2O mennyiségének alakulása ………………………….. ………………. 29
4.2.2. A baromfitrágya termék AL -K2O mennyiségének alakulása ………………………….. ….. 30
4.2.3. A húslisztes baromfitrágya termék AL -K2O mennyiségének alakulása ……………….. 32
4.2.4. A káliumszulfáttal kiegészített termék AL -K2O mennyiségének alakulása …………… 33
4.2.5. A szuperfoszfáttal kiegészített termék AL -K2O mennyiségének alakulása ………….. 35
4.2.6. A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített termék AL -K2O mennyisé gének
alakulása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 36
− 5. Következtetések és javaslatok ………………………….. ………………………….. ………………….. 40
− Összefoglalás ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 41
− Szakirodalmi jegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 42
− Mellékletek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 44
− Nyilatkozat ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 47

1
BEVEZETÉS

Napjainkban egyre fontosabb, hogy kellő időt és energiát fordítsunk a helyes
mezőgazdasági munkafolyamatok elvégzésére, emellett a talaj megfelelő tápanyagellátására és
megfelelő minőség biztosítására. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő szakmai tudás és
felkészültség, illetve a korszerű, modern technológi ák, eszközök és a megfelelő
tápanyaggazdálkodás ismerete.
A szerves trágyák alkalmazása a mezőgazdaságban évszázados múltra tekint vissza. Ha
szerves trágyáról beszélünk, legtöbbször az istállótrágyára gondol mindenki, pedig e mellett
sok egyéb trágyaféleség is létezik. A szerves trágyák egyik típusát a baromfitrágya jelenti ,
amely a vizsgált termék alapanyagát is képezi . Az egyre nagyobb méretű baromfitelepeken igen
sok trágya keletkezik koncentráltan, ezért érdemes hangsúlyt fektetni ezen szerv es anyagok
mezőgazdasági hasznosítására. A baromfitrágya ugyanis növelheti a talaj szervesanyag – és
tápanyaganyagkészletét, eme tulajdonságokat tanulmányoztam az elvégzett mérések során.
A kereskedelmi forgalomban többféle fermentált baromfitrágya pellet k apható, melyek
tápanyagösszetétele és tulajdonságai különböznek egymástól, hiszen különböző eredetűek és
különböző típusú műtrágyákkal vannak kiegészítve.
Szakdolgozatom elkészítése során célul tűztem ki egy termékcsalád vizsgálatát, ezen
eltérő tulajdons ágú termékek összehasonlítását, elsősorban a tápanyagszolgáltató képességüket
figyelembe véve, vagyis, hogyan módosítják a tápanyagszegény homoktalaj foszfor – és
káliumszolgáltató képességét.

2
1.1 Témafelvetés

A dolgozat célja, hogy bemutassa és ismertesse a kereskedelmi forgalomban is kapható
szerves trágyaféleség, a komposztált baromfitrágya pellet tulajdonságait, hatásait a talaj
tápanyagkészletére . Fontos tudományos igényességgel megvizsgálni a termékek jell emzőit,
mielőtt/miközben a gyakorlatban, a mezőgazdasági termelés során felhasználják.
Az általam tanulmányozott szervestrágya termékcsalád főleg makroelemekkel dúsított
komposztált és pelletált csirketrágya, 7 féle termékkel van jelen a piacon. Ezen term ékek célja
a talaj termékenységének növelése, bizonyos tagjai felhasználhatóak bio- és integrált
gazdálkodás esetén is.
A dolgozat elkészítése során célom elemezni:

– a szerves trágyát a homok talajba keverve és a talajt szobahőmérsékelten , állandó
nedvességtartalom mellett érlelve mennyi az időben felszabadul ó ásványi tápanyagok, foszfor
és kálium mennyisége, milyen azok térbeli eloszlása a talajban?
– az eltérő összetételű fermentált szerves pelletek f oszfor – és káliumszolgáltató
képessége egymáshoz k épest hogy alakul?

Ennek érdekében talajinkubációs kísérletben vizsgáltuk , hogy a szobahőmérsékleten,
eltérő vízellátottság mellett homoktalajban érlelt komposztált baromfitrágya pellet ből mennyi
oldható foszfor és kálium szabadul fel. Valamint ezek a táp anyagok négy hét alatt, eltérő
„csapadékmennyiséget” feltételezve, milyen távolra mosódnak a pellethez képest a
homoktalajon.

3
2. Szakirodalmi áttekintés

2.1 A talaj fogalma
A talaj definícióját több szakirodalom is más -más módon fogalmazza meg. Stefano vits
(1999) szerint a talaj a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál.
Emellett a lapvető tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy kellő időben és a szükséges
mennyiségben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel é s tápanyagokkal, és így lehetővé
teszi az els ődleges biomassza megtermelését . Filep (1999) szerint a talaj többféle alkotórész ből
áll, amelyek különböző méretűek és minőségűek, egy három fázisú, heterogén polidiszperz
rendszer.
Kátai (2011) nyomán a talaj t biotikus és abiotikus alrendszerek alkotják, emellett a talaj
funkciói a következők: megújítható természeti erőforrás, életteret biztosít, a bioszféra primér
tápanyagforrása, emellett a természet szűrő és detoxikáló rendszere.
A talaj kialakulásának fo lyamata többlépcsős , egy mállási folyamat révén lesz a
kőzetekből talaj. A mállás jellege szerint beszélhetünk fizikai, kémiai avagy biológiai mállásról.
Fontos kiemelni, hogy ezek a folyamatok egyidejüleg játszódnak le és nem egymástól
elkülönülve. A tala j szilárd részecskékből áll, amelyek különböző méretben és arányban vannak
jelen. Ez lehet agyag, agyagos vályog, vályog, homokos vályog vagy homok. A mállás során a
kialakult szilárd részecskék keveréke különböző ragasztóanzagok révén összetapad.
(MAKNICS et al. , 2016)

Füleky (1988) szerint a talajban az egyes szilárd részecskék nem elkülönülten fordulnak
elő. Leginkább kisebb -nagyobb halmazokat alkotnak, összetapadva vázrészeket képeznek. A
köztük lévő pórusokat víz, levegő, kolloid állapotú anyag és humusz tölti ki úgy , hogy a
humusz – és agyagrészecskék egymással szorosan összetapadva kocsonyás szerkezetű
ragasztóanyagot képeznek, amibe beleágyazódnak a vázrészek.
2.1.1 Talajtípusok és jellemzőik
A magyarországi talajok Filep (1999) szerint a következő taxonómiai foko zatokba
sorolhatók: főtípus, típus, altípus, változat, helyi változat és talajcsoport. Az egyes fokozatok a
talaj egyre részletesebb jellemzését adják. A hasonló talajképződési feltételek mellett kialakult

4
típusokat magasabb osztályozási egységekbe, a főtí pusokba vonják össze. A genetikai
talajföldrajzi osztályozás alapja a talajtípus. A talajképződés folyamatai (fizikai, kémiai,
biológia i) mindig folyamatpárokat alkotnak, s a folyamatpárt alkotó két jelenség egymással
dinakimus egyensúlyban van. A humuszo sodás csaknem minden főtipusban fellép, jellege és
szerepe azonban mindenütt más.
Filep nyomán (1999) Magyarországon 9 talaj -főtípust különböztetünk meg: a
váztalajok, a sötét színű litomorf (kőzethatású) erdőtalajok, Közép – és délkeleteurópai barna
erdőtalajok, csernozjom talajok, szikes talajok, réti talajok, láptalajok, mocsári és ártéri erdők
talajai, illetve öntés- és lejtőhordalék talajok .
Szakdolgozatom során a homoktalajok tulajdonságait elemzem, mivel az inkubációs
kísérletet ezen a talajtípuson végeztem, így az alábbiakban ezt a típust fogom részletesebben
bemutatni.
2.1.1.1 A homoktalaj jellemzői

Ehhez kétféle talajtípus tartozik: a futóhomok és jellegtelen homoktalajok, illetve a
humuszos homoktalajok.
A homoktalajokon a humusztartalom mindig kisebb, mint 0,5 %. A száraz feszínen a
szél csak a homokszemcséket görgeti v agy felragadja. A növényzet tartós megtelepedése, a talaj
biológiai tevékenységének fenntartása az állandóan változó, mozgó talajfelszín m iatt lehetetlen.
A nem megfelelő vízgazdálkodás, a kedvezőtlen szerves anyag és tápanyagell átás miatt az ilyen
talajok t ermékenysé ge és minősége alacsony.
A homoktalajok leglényegesebb ásványtani jellemzője a karbonátok jelenléte vagy
hiánya. A Duna -Tisza közén karbonátos, a Nyírségben nem karbonátos homoktalajokat
találunk. A típust létrehozó folyamatok lépései: az alapfolyamat, vagyis a kőzet ellenállása a
mállásnak és a jellemző folyamat: a talajszemcsék mozgása.
A humuszos homoktalajok esetén a humusz jelenléte morfobiológiailag már jól
érzékelhető. A humusztartalom 0,5 -1 %, mivel a humuszos réteg vastagsága általában nem éri
el a 40 cm -t. A futóhomok talajokkal összehasonlítva színük sötétebb, valamivel jobban tartják
a vizet, így nehe zebben száradnak ki. Mezőgazdasági hasznosítás esetén szükséges a rendszeres
tápanyagpótlás . A futóhomok és jellegtelen talajok sokszor nehezen határolhatók el a

5
humusztalajoktól. A típus kialakulásában jellemző folyamat a humuszosodás, kísérő folyamat
a kőzet ellenállás aa mállásnak és a talajszemcsék mozgása. (FILEP , 2012)

2.1.2. A talaj termékenysége

Kátai (2011) kijelenti, hogy a talaj több fontos funkcióval is rendelkezik, ám ezek közül
a termékenysége a legfontosabb. „A termékenység a talaj hozamtermő képességé t jelenti,
vagyis hogy képes a növény számára termőhelyként szolgálni és fenntarthatóan, rendszeresen
jó minőségű növényi produktumot termelni. A mezőgazdasági gyakorlatban gyakran
összetévesztik a termőhely hozamtermő képességét, hozampotenciálját, illetv e a
produktivitását a talaj termékenységével.” (KÁTAI. 2011) A talaj termékenységét a talajkép ző
tényezők határozzák meg , jellemzően a szerves és tápanyagkészlet befolyásolja.
2.1.3 Tápanyagformák a talajban

Kannár (2012) szerint az ásványosítás, azaz az ásványi sókká való átalakulás teszi
lehetővé a tápanyagok felveh etőségét. Tehát a növény számára csak akkor válik
hasznosíthatóvá a tápanyag, ha szervetlen vegyületek formájában vannak jelen, például mint
vízben oldódó ásványi sók formájában. Ezt az átalakulást mikroorganizmusok is végezhetik a
talajban.
A talaj összes tápele mtartalmának csak egy kisebb százalékát képes a növény
közvetlenül felvenni. A tápanyagok különböző formában jelennek meg a talajban: oldható
tápanyagok, kicserélhető tápanyagok, biológiailag kötött tápanyagok, fixált és egyéb kötött
tápanyagok, illetve ta rtaléktápanyagok. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004). Az így felsorolt
formák közül az oldható és kicserélhető tápanyagok érhetőek el közvetlenül a növények
számára.

Értelemszerűen a felvehetőséget sok más tényező is befolyásolja. Fontos figyelembe
venni a hőmér sékletet is, ugyanis az alacsony hőmérséklet csökkenti, míg a hőmérséklet

6
növekedése serkenti a mikroorganizmusok tevékenységét, ezért nő a felvehető
tápanyagmennyiség is. A talajszerkezetet sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert az a
levegőzöttségre hat és elősegíti az aerob tevékenységet. (KANNÁR, 2012)
A homoktalajokon igen kevés az ásványi tápanyagok mennyisége, hiszen ahogy azt
Filep (2012) is kijelentette, a nem megfelelő vízgazdálkodás, a kedvezőtlen szerves anyag és
tápanyagell átás miatt az ilyen t alajok t ermékenysé ge igen alacsony. A műtrágyákkal elsősorban
az oldható, kicserélhető tápanyagkészletet növeljük meg, a szerves trágyákkal a talaj szerves
anyagait, a biológialag kötött tápanyagformákat gyarapíthatjuk.

2.1.3.1 Szerves anyagok a talajban

Különböző csoportokba sorolhatjuk a talajban jelen lévő szerves anyagokat, mint pédául
a talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete, az elhalt növényi és állati maradványok,
illetve a maradványok bomlása során felszabadult szerves vegyületek. Ám az utánpótlás fő
forrása a növényi maradványokból ered, ezért is fontos egyebek mellett a növényi maradványok
bedolgozása a talajba aratást követően. A gyakran előforduló szerves vegyületek: szénhidrátok,
fehérjék, lignin, zsírok, viaszok és gyanták. ( FILEP, 1999)
Filep (1999) szerint a szerves maradványok lebontó és építő mikrobiális folyamatok és
biokémiai reakciók következménye. Fontos kiemelni a mineralizáció és a humifikáció
folyamatát. A mineralizáció során a heterotróf mikroflóra a szerves vegy ületeket
energiaforrásként felhasználja, továbbá a vegyületek egy részét teljesen elbontja, a maradékot
pedig változó mértékben módosítja. Ebben az esetben a következő végtermékek jönnek létre:
metán, ammónia, vajsav, szabaddá vált mikrotápanyagok. A szerv es kötésben lévő elemek
felszabadulását, ásványi formákká alakulását nevezzük mineralizációnak, azaz
ásványosodásnak. A humifikáció, a másik fontos folyamat pedig a legfontosabb szintetizáló
reakciók összessége. Kátai (2011) nyomán ezen folyamat során a szerves bomlás termékek
szintetikus folyamatok révén , új makromolekulává, humusszá alakulnak.
A homoktalajo k szervesanyagtartalma szerény, ezért fontos a megfelelő tápanyagellátás
a növénytermesztés esetén.

7
2.2 A növényi tápelemek

25 olyan elem létezik, amely fontos és egyben nélkülözhetetlen a növények számára.
Azonban ezek közül tizenöt az, ami tápelemnek tekinthető. Növényi tápelemek az oxigén, szén,
hidrogén, nitrogén, kén, a foszfor, a magnézium, kálium, a vas és a kalcium, mol ibdén, réz,
cink , mangán és a bór.
A tápelemeket csoportosíthatjuk, ezen belül megkülönböztetünk makro – és
mikroelemeket. A makroelemek az oxigén, a szén, hidrogén, nitrogén, foszfor, kálium, a kén,
magnézium és kálcium, míg a mikroelemek a vas, mangán, cink, réz, bór és molibdén. Ezek
jelenléte csak kisebb mennyiségben szükséges a növények számára, de semmiképpen sem
elhanyagolható ezen elemek fontossága. Amennyiben hiányoznak a tápoldatból, talajból, úgy
alacsony koncentrációjuk esetén hiánybetegségek j elenhetnek meg. Ilyen lehet a növény
levelének elszíneződése, alacsony fejlettsége. (JACOB et al., 1985)
Allen és Arnon szerint növényi tápelemeknek nevezzük azokat az elemeket, amelyek
hiánya esetén zavarok állhatnak be, előfordulhatnak hiánybetegségek. Továbbá ezek pótlásával
a tünetek megelőzhetőek, vizsgálatok segítségével kimutatható a hatásuk és nem
helyettesíthetőek más elemekkel. Mengel elmélete is alapul vehető , mert megállapítása szerint
ezek olyan elemek, amelyek a növén yek növekedéséhez és teljes fejlődéséhez létfontosságúak,
és sajátos feladatot látnak el. Funkciójukat más elem nem képes ellátni. (LOCH és
NOSTICZIUS, 2004)
Szakdolgozatomban a szerves trágyapelletek foszfor – és káliumszolgáltató képességét
tanulmányoztam, így a továbbiakban ezen tápelemek növénytáplálási jelentőségét ismertetem.
2.2.1 Foszfor a talajban

Loch és Nosticzius (2004) szerint a talajban lévő foszfortartalom 0,02–0,10% , amelynek
egy nagyon kevés része hasznosítható közvetlenül. Az összes foszfor 50% -a szerves, 50 %-a
szervetlen formában van a talajban.
A foszfor, akárcsak a nitrogén, létfontosságú, hiszen szerepe van a sejtalkotórészek, a DNS és
RNS , ATP felépítésében. A foszfor körforgását az 1. ábra szemléltet.

8

1. ábra A foszfor körforgalma a talajban
Stefanovits et al. (2011)

A foszfor hiánya eseté n a növény fejlődése lelassul, el marad a növekedésben, fejletlen,
emellett a gyökerek fejlődése csökken. A növény vegetatív részei nem fejlődnek ki, a levelek
elszíneződnek: kékeszöld vagy tompazöld, pirosas szín, sok esetben az idősebb levelek
lehullanak. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004)
Ahhoz, hogy megismerjük egy adott talajban a növény számára felvehető formában lévő
foszfor mennyiségét , különböző módszerek ismeretesek (a talajban jelenlévő könnyen oldható
foszfor mennyiségének meghatározásához. ) A módszerek a kivonószer tulajdonságaiban térnek
el egymástól.
Régebben hazánkban az Egner -Riehm –féle módszert használták, melyben a kivonószer
a sósavas kalcium -laktát volt. A módszer nem alkalmazható a meszes ta lajok esetén, mivel
megtévesztő eredményeket hozhat. Ehelyett az ammónium -laktát -ecetsav (pH=3,7)
kivonószerrel működő Egner -Rieh -Domingo módszert vezették be. A talajt AL oldattal rázatják

9
és ebben a kivonatban mérik a foszfor -tartalmat. A talaj foszfor -ellátottságának megítélésénél
az AL -P2O5 értéke mellett, a talaj kalcium -karbonát tartalmát illetve pH értékét és a termőhely –
kategóriákat ve szik figyelembe. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004) A méréseink során mi is az
AL módszert alkalmaztuk az oldható foszfor meghatározására.
2.2.2 Kálium a talajban
A kálium főleg a kőzetekből ered, ezek közül is a földpátból, amely a földkéreg
leggyakoribb ásványa. Ion formájában jelenik meg a talajoldatban, kicserélhető, illetve nem
kicserélhető formában is, de előfordul fixáltan és az ásványok kristályrácsaiban is. A növény
ezek közül is csak keveset tud hasznosítani, mivel a talajban lévő csillámban és földpátok csak
kismértékben oldódnak, mivel a fixált és a kristályrácsokban lévő káliumot nem képesek
felvenni. A kálium is folyamatos körforgásban van, amelyet a 2. számú ábra mutat be.
(STEFANOVITS et al., 1999)
A hel ytelen vagy nem megfelelő mennyiségű káliumellátás esetén az idősebb leveleken
a klorofilltartalom csökkenése figyelhető meg. Emellett világoszöld foltok keletkeznek, a
levélszövetek elhalnak, viszont eközben a fiatal levelek még zöldek, mivel a növény képes
káliumot transzlokálni a fiatalabb levelekbe. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004)
A talaj könnyen oldható kálium tartalmát régebben az Egner -Riehm módszerrel (DL),
ám jelenleg az Egner -Riehm -Domingo (AL) mód szerrel határozzák meg. Ebben az esetben is
ammóniumlaktát ecetsav kivonószerben mérik az oldható kálium mennyiségét . A
káliumellátottság megítélésénél az AL oldható kálium mellett a talaj kötöttségét és a
termőhelykategóriát veszik figyelembe. A talajt az extraháló oldatokkal kezelve a kálium
részben oldódás, részben ioncsere révén válik ki . (LOCH és NOSTICZIUS, 2004)

2.2.3 A tápanyagfelvétel lehetőségei
A növények a tápanyagot a tenyészidőszak alatt veszik fel, legtöbbször a gyökereken
keresztül. A tápanyagot felveheti a talajból oldott állapotban, öntözés útján a levelekre juttatva,
vagy ugyancsak a leveleken keresztül gáz formájában. A makroelemek nagy részét a növények
nagyrészt a talajból nyerik, de a mikroelemek is a gyökereken keresztül juthatn ak a növénybe.
Ezért is fontos előzetesen felmérni a talaj tápanyagkészletét, fontos megismerni a talajban lévő

10
tápanyagok növény által felvehető hányadát. Ha a növény által felvett tápanyagokat nem
pótolják trágyázás útján, különböző hiánybetegségek jelen hetnek meg, a növény fejlődése
lelassul, így a termelés nem lesz gazdaságos. (KANNÁR, 2012)

2.3 Trágyázás

Kannár (2012) szerint a trágyázás egy folyamat, amelynek során a talajba tápanyagokat
jutattunk azzal a céllal, hog y növeljük a talaj termékenységé t, ezáltal magasa bb
termelékenységet érhetünk el. Loch és Nosticzius (2004) kijelenti, hogy a trágyázással évente
pótoljuk a mövények áltak elvont fontos tápelemeket a talajból .

2.3.1 A trágyázási szempontok

A megfelelő minőségű termés elérése mellett k iemelten fontos, hogy a ráfordítás
mindenképpen megtérüljön, ezért a trágyázást optimálisan kell szervezni, ezt viszont több
tényező is meghatározza. Ezért is kell figyelembe venni a termesztett kultúrát, a termőhelyi
adottságokat, a talaj és a trágya fizik ai hatékonyságát, ille tve a trágyázási technológiát. Fontos
tisztában lenni a felhasznált szerves – avagy műtrágya tulajdonságaival, hogy azt időben,
szakszerűen kezelve jutassuk be a talajba. (SALAMON et al., 2011)
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a trágyázás termésfokozó művelet, így
ütemszerűen és rendszeresen végre kell hajtani. Mielőtt a trágyázási szempontok és tervek
elkészülnek , talajvizsgálatot kell végezni a talaj fizikai és kémiai paramétereire nézve, és
ismerni kell az adott talaj típusát is. (KANNÁR, 2012)
2.3.2 . A trágy afélék csoportosítása

A növényi tápanyagokat műtrágyákkal és szerves trágyákkal is pótolhatjuk.

11
2.3.2 .1 Szerves trágyák
Sárdi (2011) szerint a múlt század elejéig a szükséges tápanyagmennyiséget kizárólag
szerves trágyá val pótolták vissza. Utólag tudományos kísérletek is igazolták a szerves trágya
hasznosságát, beltartalmát és pozitív hatásait. A szerves trágyák csoportjába tartozik az
istállótrágya, a trágyalé, a hígtrágya, illetve a baromfitrágya, a komposzt vagy a zöl dtrágya.
A dolgozatom során a baromfitrágyát fogom részletesebben tanulmányozni, hiszen a
vizsgálataimba bevont szerves trágyák is baromfitrágy a eredetűek.

2.3.2 .1.1 A baromfitrágya
Fontos megjegyezni, hogy a baromfifajok biológiai sajátosságának révén a bélsár és a
vizelet együttesen ürül . Ezek közül szilárd ürülék az istállótrágya legértékesebb része, mert
tartalmazza azokat a t ápanyag összetevőket, amiket a baromfi nem emésztett meg. Az
istállótrágya minőségét befolyásolja, hogy milyen baromfifa j ürülékéből származik, milyen
korú állományról van szó, a hasznosítási forma, a tartástechnológia (almozott tartás, ketreces
tartás), az etetett takarmány minősége és mennyisége, és nem utolsó sorban az alom milyensége
és minősége, valamint a trágyakezelé s. (GAÁL, 2011)
Sárdi (2011 ) szerint a baromfitrágya azért hasznos, mert koncentráltabb trágya
készíthető belőle, alacsonyabb a víztartalma és a magasabb az NPK szintje. Emellett alkalmas
komposzt készítésére, de felhasználható istállótrágyával is keverve.
Loch és Nosticzius (2004) alapján a baromfitrágya csak kisebb mértékben keletkezik,
azonban a nagyüzemi baromfitartás során jelentős mértékben felhalmozódhat. Emellett Gaál
(2011) szerint a szilárd trágya többsége az istállókban keletkezik, amelyet lehet ott tárolni
egészen a termelési ciklust követő szerviz -periódusig (takarításig). „A tojótyúkoknál a
trágyaaknás és mélyalmos rendszerekben egy évig, a brojlercsirkénél 6 hétig, a pulykánál 16 –
20 hétig, a kacsánál 50 napig adott ez a lehetőség. ” (GAÁL, 201 1, 240 p.) Az alábbi 1. számú
táblázatban összefoglalták a baromfitrágya beltartalmi mutatóit.

12
1. számú táblázat: A baromfiürülék kémiai összetétele
Faj Nedvesség (%) Szerves anyag (%) N (%) P2O5 (%) K2O (%)
Tyúk 60–90 8–25 0,9–4,0 0,5–2,5 0,8–2,3
Liba 77–95 4–13 0,5–0,6 0,1–0,5 0,5–1,0
Kacsa 60–85 10–25 1,0–2,0 0,1–1,5 0,6–2,2
Galamb 50–90 3–30 0,5–5,0 0,1–2,8 0,7–2,6
Forrás: Loch és Noticzius (2004)

Dikinya és Mufwansala (2010 ) szerint a mai társadalom egészségesebb táplálkozás
iránti igénye folytán megnövekedett a baromfifogyasztás. Ennek hozadéka, hogy a kereslet
kielégítése érdekében nőtt a baromfitenyésztés, ezzel együtt az ebből származó szerves
hulladék, a csirketrágya me nnyisége. A csirketrágya magas nitrogén, foszfor és
kálimtartalmának kö szönhetően népszerűbb, mint más szerves trágyák (sertés, szarvasmarha).
Ezért a csirke – és tyúktrágya ajánlott, mivel pozitív hatással van a talaj tápanyagkészletére.
Emellett a műtrág yák ára is folyamatosan emekledik, így a gazdák inkább a szerves trágyákat
használják. A műtrágyákkal szembeni nagy előnye, hogy környezetkímélő.
Egy másik, külföldi cikkben Chastain kijelentései alapján elmondhatjuk, hogy a
csirketrágya tápanyagtartalma nagyon változatos. Összesen 13 fontos mikro – és makroelemet
tartalmaz. Főleg az N, P és K tartalma magas. A tápanyagtartalmat befolyásolja az állat életkora,
a tartási technológia, a bevitt takarmány tápanyagmennisége és minősége és a vízellátás. A
csirket rágya felhasználása esetén fontos megállapítani a növény nitrogénszükségletét és ahhoz
mérten kiszámítani a kijuttatandó menyiséget. (John. P. et. al. )

„A szerves -trágyák mindenkori pontos beltartalmi paramétereinek megállapításához, a
növény tápanyagellátásának optimalizálása érdekében, nem nélkülözhető a rendszeres
laboratóriumi analízis. ” (GAÁL, 2011, 238. p.)

13
2.3.2 .1.2 A komposztálás

Vizsgálataim során komposztált baromfitrágyát eleme ztem. A komposztálás során
különböző szerves hulladékok komposzttá állnak össze. Ezeket megfelelő adalékokkal
kiegészítve kezeljük.
A kezelés célja, hogy a kiinduló anyagok többszöri átkeverésével, szellőztetésével,
nedvesítésével segítsük elő az anyagok lebomlását, hogy végül homogén, földszínű anyag
keletkezzék. A komposztok változatos összetételűek lehetnek, a kiindulási anyagoktól függően.
Készülhetnek különböző, könnyen lebomló szerves anyagokból. Ilyenek a gazda ságon belül
keletkező növényi vagy konzervipari hulladékok: zöldségfélék levele, szára, fel nem használt
részei.
Az állattenyésztés során keletkező trágya is előnyös a komposztálás szempontjából: ez
lehet istállótrágyából, tőzeggel felitatott hígtrágyából és tőzeges fekáltrágyából. Származnak
még lebomló szerves anyagok a városi szemét szelektíven válogatott részéből, kommunális
eredetű szennyvíziszapból valamint ipari melléktermékekből. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004)
A vizsgált baromfitrágya termékcsalád szalmapellet hozzáadása után komposztálódott .

2.3.2 .2 Műtrágyák
A növények táplálására leginkább alkalmas anyagok a manapság már könnyen
beszerezhető műtrágyák. A műtrágyákat a természetben előforduló nyersanyagokból kémiai
szintézissel vagy átalak ítással készülnek. Ez azt jelenti, hogy a műtrágyák nem természeti degen
anyagok, csupán az előállí tásukra utal a megnevezés. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004)
Sárdi (2011) kijelenti , hogy műtrágyák szerepe elsősorban a termés növelésére és a
kultúrnövények tápanyag -ellátására, emellett a talajból a növény által már felvett tápanyagok
pótlására és a talajtermékenys ég növelésére irányul . A műtrágyák forgalmazását és
felhasználását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 8/2001. (I.26) rendelete
szabályozza. A műtrágyák felhasználására vonatkozóan kidolgoztak egy alapkoncepciót.
Ahhoz, hogy elérjük a növény optimális növek edését egyaránt szükséges úgy szervetlen, mint
szerves trágyát használni, ezt integrált tápanyag -gazdálkodásnak nevezi a szakirodal om.

14
A hatékonyság elérése érdekében fontos ismerni a szükséges tápelemek körforgásának
és hatásainak megértését. Továbbá figyelembe kell venni a potenciális környezeti hatásokat, és
ennek tudatában kijuttatni a szükséges tápanyagokat.
A műtrágyák esetébe n megkülönböztetünk halmazállapot szerint szilárd és folyékony,
összetétel alapján pedig egy vagy több tápelemet, hatóanyagot tartalmazó műtrágyákat. A
kijuttatás helye szerint pedig talaj – és levéltrágyákat. (Havlin et. al. 2005)
A kísérlet során felhaszn ált komposztált baromfitrágya pelletek különböző szilárd
műtrágyaadalékokkal vannak kiegészítve. Az alábbiakban ezért ezeket a műtrágyákat mutatom
be.

2.3.2 .2.1. A karbamid
A karbamid, amely főként talaj- és permetezőtrágyaként, valamint folyékony műtrágyák
nitrogénkomponenseként egyaránt használható , több előnyét is megmutatta már az elmúlt
időkben. Hatóanyagtartalma: 46,6 N%.
Loch és Nosticzius (2004) szerint a karbamid használatának előnyei többfélék. Kisebb
a raktározási, szállítási és kiszórási költsége, mint a vele egyenértékű pétisóé vagy ammónium –
nitráté. Továbbá a növények a leveleiken keresztül is képesek felvenni és hasznosítani a
karbamidot. Vizes oldatban kevésbé perzseli a növényeket, mint más nitrogénműtrágyák
azonos hatóanyagú oldata. Ami fontos, hogy kipermetezhető különböző növényvédő szerekkel
együtt vagy öntözővízben is adagolható. S ami külön előny, hogy nem károsítja a permetező –
és szóró berendezéseket sem szilárd, sem oldott formában, mivel kémiailag semleges anyag.
Illetve jól szórható repülőgépről is.

2.3.2 .2.2. A kálium -klorid
A hagyományos eljárás során a kálium -kloridot frakcionált kristályosítással választják
el a nátrium -kloridtól. Az két vegyület elválasztást az teszi lehetővé, hogy a két só oldhatósága
alacsony hőmérsékleten közel azonos, a hőmérséklet növekedésével azonban a kálium -klorid
oldhatósága növekszik, míg a nátrium -klorid oldhatósága alig változik.

15
Ennek következtében magas hőmérséklet en több kálium -klorid oldódik, mint nátrium –
klorid, a két vegyület forró oldatának lehűtésével pedig csak kálium -klorid válik ki, mivel
hidegen kevésbé oldódik, mint melegen. A kálisó hatóanyagtartalma lehet 40% K2O, 50% K2O,
60% K2O. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004)

2.3.2 .2.3. A kálium -szulfát

A szulfáttartalmú műtrágyákat kloridokból állítják elő, kémiai módszerekkel. A
káliumszulfát előállításához kálium -klorid szükséges és magnézium -szulfát. Az egyik
pelletált terméket is ezzel a vegyülettel dúsíto tták fel. A kénsavas káli hatóanyagtartalma: 50%
K2O. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004)

2.3.2 .2.4. A szuperfoszfát

A szuperfoszfát az egyik legelterjedtebb foszforműtrágya Magyarországon , amelyet
főleg granulátum formájában lehet megkapni a piacon . Ezért nem is meglepő, hogy az egyik, a
kísérletben szereplő pelletet is az említett adalékkal dúsították. A granulált műtrágya azonban
lassabban oldódik , viszont többféle talajon is használható. A szuperfoszfát monokalcium –
foszfát tartalma jó oldhatóságot biztosít. E mellett gipsz és egy kevés ortofoszforsav is
megtalálható a szuperfoszfátban. (LOCH és NOSTICZIUS, 2004) Hatóanyagtartalma: 17 –
18% P 2O5.

2.3.2 .2.5. A diammónium -foszfát

Loch és Nosticzius (2004) szerint a mono – és diammónium -foszfát (MAP, DAP) is
alkalmazható műtrágyaként. Felhasználtó alap, kevert és folyékony műtrágyaként, de jelen
esetben, a kísérlet során a pelletet egészítették ki szuperfoszfáttal. A diammónium -foszfát
(NH 4)2HPO 4 összetett műtrágya, nitrogént és foszfort egyaránt tartalmaz. A foszfortartalma
körülbelül kétszerese a nitrogén mennyiségének. A DAP műtrágya jó vízoldhatóságú.

16
3. Anyag és módszer

A talajérleléses kísérletet a Mezőgazdaság -, Élelmiszertudományi – és
Környezetgazdálkodási karon belül működő Agrokémiai és Talajtani Intézet laboratóriumában
állítottuk be 2018. január 19 -én.
A kísérlet célja az volt, hogy a kereskedelmi forgalomban is kapható komposztált,
granulált és különböző adalékokkal kiegészített baromfitrágya pellet hatásait elemezzük a
humuszos homok talaj foszfor – és káliumszolgáltató képességére.
Az inkubációs k ísérletben vizsgált talajtípus
A szervestrágya pelletek hatásait humuszos homok talajo n elemeztük.
A humuszos homok néhány jellemző tulajdonsága a 2. számú táblázatban látható.
2. számú táblázat: A kísérleti talaj néhány jellemző tulajdonsága
humuszos homok
KA < 30
pH H2O 6,18
pH KCl 4,99
Hu% 1,30
AL-P2O5 (mg/kg) 288
AL-K2O (mg/kg) 325
Forrás: saját szerkesztés
Az inkubációs kísérlet beállításakor a légszáraz talajból 1 kg -ot mértünk bele az edényekbe.
A talaj kihullásának elkerülésére minden edény aljára négyzet alakú szövetdarab ot helyeztünk.
A humuszos homokon is me gállapítottuk a talaj szabadföldi vízkapacitásának értékét (VKsz).
Az inkubációs kísérlet beállítási körülményei
Az 1 kg talajt befogadó edénybe 1 kg légszáraz talajt mértünk, majd beöntöztük a talajt,
hogy a víz átfolyjon rajta. Másnap megmértük a tömegét és kiszámoltuk a víztartalm át. Ezt
tekintettük VKsz=100%. A talajérlelést szobahőmérsékleten végeztük kétféle
nedvességtartalom mellett: VKsz=40% és VKsz=60%.

17
A VKsz= 60% érték te kinthető a növények fejlődése szempontjából ideális víztartalomnak,
de kíváncsiak voltunk, hogy kevesebb „csapadék” esetén hogyan alakul a tápanyagszolgáltató
képessége a szerves trágyának, így a kísérletet elvégeztük VKsz=40% nedvességtartalom
mellett is.
Az inkubációs kísérlet kezelései
Az érleléses kísérletben tanulmányozott szervestrágya termékcsalád húsliszttel,
csontliszttel, de főleg makroelem tartalmú műtrágyákkal dúsított komposztált és pelletált
csirketrágya, 7 féle termékkel van jelen a piacon .
Ezek közül dolgozatomban a baromfitrágya , húslisztes baromfitrágya, káliumszulfáttal
kiegészített, szuperfoszfáttal kiegészített, illetve a szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal
kiegészített termékek hatásait elemeztem.
A baromfitrágya alatt fémjelzett termék termék komposztált és granulált baromfitrágya
egyéb hozzáadott adalékok nélkül.
A húslisztes baromfitrágya termék komposztált és pelletált baromfitrágya csontliszt –
húsliszt kiegészítéssel.
A káliumszulfáttal kiegészített termék komposztált és pel letált baromfitrágya kálium –
szulfát hozzáadásával készült a kálium tápelem dúsítása céljából.
A szuperfoszfáttal kiegészített termék értelemszerűen szuperfoszfát kiegészítéssel készült a
foszfor dúsítása céljából .
A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített termék a foszfor és kálium együttes
emelésének céljából előállított pellet.
A talajinkubációs kísérletben alkalmazott kezelések (vizsgált termékek) sorrendben az
alábbiak voltak:
1. kezelés / kontroll
2. kezelés / baromfitrágya
3. kezelés / húslisztes baromfitrágya
4. kezelés / káliumszulfáttal kiegészített
5. kezelés / szuperfoszfáttal kiegészített
6. kezelés / szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített

18
A kísérlet beállításához minden vizsgálandó termékből kémcsövekbe mértünk 0,7 g
mennyiséget, melyet 1 kg talajtömeghez számoltunk és így ez arányosítva megfelelt 1,5 t/ha
kijuttatásnak.
A 0,7 g tömegű szervestrágya 3 -4 db pellet kimérését is jelentette. A pelletek átmérője kb:
4 mm, átlagos hossza kb: 5 mm volt.
A kísérlet beállításánál a talajt 100 ml ioncserélt vízzel megöntöztük, hogy nedves legyen
a felülete, majd a szerves trágya pelleteket a talaj közepére, 2,5 cm mélyre tettük. A trágyát
talajjal gondosan befedtük.
Az edények tömegét minden nap mértük ér az elpárologtatott vizet naponta pótoltuk
ioncserélt vízzel a talaj felületére permetezve.
A negyedik hét után számoltuk fel a kísérletet. Minden edényből 15 darab mi ntát vettünk a
2. számú ábra szerint . A szerves pelletet az I. szint B2 részlete tartalmazta.

1. szint 1 2 3
A X X
B

5 db
C X X

2. szint 1 2 3
D X X
E 5 db
F X X

3. szint 1 2 3
G X X
H 5 db
I X X
összesen 15 db

2. ábra: A homoktalaj mintavételi módja
Forrás: Agrokémiai és Talajtani I ntézet szerkesztése

19
Ezt követően a talajmintákat szárítottuk, majd 2 mm -es lyukbőségű szitán szitáltuk, és AL
kivonatot készítettünk belőle.
Az úgynevezett AL kivonatot a következő módon készítettük el. Bemértünk 5 g már
előkészített talajmintát rázóedénybe és hozzáadtunk 10 0 cm³ ammónium -laktát -ecetsav oldatot.
Ezután a talajszuszpenziókat 2 óráig rázattuk. A rázatás után a talajszuszpenziót leszűrtük, majd
ebből mértük az AL -P2O5 és AL -K2O mennyiségét. A szűrletből spektrofotometriás úton
mértük a foszfort, és emissziós lán gfotometriával mértük a káliumot.
4. Eredmények é s azok értékelé se

4.1. Az AL -P2O5 érték ének alakulása négy hét inkubáció után

4.1.1. A kontroll talaj AL-P2O5 értékeinek alakulása

Az alábbiakban részletesen bemutatom a négy hét inkubálási idő után a talajmintákból mért
AL-P2O5 értékeinek változását a cserép különböző részeiben. A kísérlet során született
eredményeket grafikonok segítségével fogo m szemléltetni.
Ahogy azt már az előző fejezetben is leírtam egy kontroll k ezeléssel kezdtük el a kísérletet ,
ami csak a homoktalajt jelentette szerves trágya alkalmazása nélkül . A talajt négy héten
keresztül inkubáltuk szobahőmérsékleten kétféle vízellátottság mellett, VK sz=40% -on és
VKsz=60% -on. A kétféle vízellátottság mellett érlelt talajokból mintát vettünk és az AL -es
kivonatukból megmértük a foszfor mennyiségét, amit P2O5 talajkilogrammra számoltunk át.
Így az adatok mg/kg P2O5 értékekre vonatkoznak. A kontroll kezelés során mért eredményeket
a 3. (VK=40%) és 4. (VK=60%) számú ábra mutatja be.

A pelletet tartalmazó talaj AL -P2O5 értékét a B2 jelű oszlop mutatja. A közvetlenül alatta
lévő talajminták értékeit az E2 és H2 oszlopok szemléltetik.

20

3. ábra: A kontroll talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után VK=40% -os nedvességtartalom
mellett
Forrás: saját készítés

4. számú ábra: A kontroll talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után VK=60% -os
nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés

Az adatok alapján látható, hogy a homoktalaj foszforértékeinek eloszlása egyenletes, a
szintek között jelentős eltérés nincs a foszfortartalomban.
285.7296.7327.6
302.7 297.7 294.9287.5297.7354.3
294.4306.4292.6302.3311.5 311.9
0.050.0100.0150.0200.0250.0300.0350.0400.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg
299.0 299.5323.2 323.9
300.9 297.7304.6311.5300.0308.7 311.9
294.0 292.6 290.7 287.5
0.050.0100.0150.0200.0250.0300.0350.0400.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

21
A nagyobb vízellátottság mellett érlelt talaj AL -P2O5 értékei jelentősen nem
különböznek egymástól. Egy kiugróbb értéket mértünk a VK=40%, ami a talaj kisebb
heterogenitására utal.
A kontroll talaj vizsgálata arra szolgál, hogy a pellettel ellátott talajokban mért
tápanyagm ennyiséget összehasonlíthassuk a pellet nélkül érlelt talajmintával.
4.1.2. A baromfitrágya szerves pellettel érlelt talaj AL-P2O5 értékei
Az első kezelésnél a baromfitrágya nevű pelletetet jutattuk be az edényekbe, a talaj
közepébe, ahogyan azt már az Anyag és módszer fejezetnél is említettem. A baromfitrágya
termék pelletált komposztált csirketrágya. Az eredményeket a 5. (VK=40%) és 6. (VK=60%)
számú ábra mutatja be.

5. számú ábra : A baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után
VK=4 0%-os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés
283.4 285.7425.1
286.6300.0320.2
278.3451.5
278.3 275.1286.6299.0282.4302.7 302.7
0.050.0100.0150.0200.0250.0300.0350.0400.0450.0500.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

22

6. számú ábra : A baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után
VK=6 0%-os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés
Szemmel látható, hogy a pelletből mosódott ki tápanyag , vagyis a foszfor a második
vizsgálati szinten (3 -6 cm mélység) is megjelent.
Ha összehasonlítjuk a kontroll kezelésnél mért adatokkal, érzékelhetó, hogy ebben az
esetben a foszfortartalom már magasabb , vagyis a trágya növény által felvehető foszfort
szolgáltatott . Azonban az is megfigyelhető, hogy a magasabb víztartalommal rendelkező
talajban a foszfortartalom magasabb, főleg a felső és középső rétegben. Ám mindkét esetben a
foszfortartalom a középen lévő mezőn emelkedik ki, hiszen ott volt elhelyezve a kísérlethez
felhasznált pellet. Ebből az következik, hogy a második ese tben (VK=60%), a magasabb
víztartalom miatt a foszfor jobban kioldódott, és a növény számára így felvehetővé válik.

4.1.3 . A húslisztes baromfitrágya szerves pellettel érlelt talaj AL -P2O5 értékei
A következő kez elésnél a talajmintákba a húslisztes baromf itrágya nevezetű pelletből
juttattunk be. A kísérlet végén kapott eredményeket a 7. (VK=40%) és 8. (VK=60%) számú
ábrák mutatják be.
289.4 289.4637.7
284.0 276.2261.3305.0383.8
278.3 276.2 271.3 277.9 283.2 279.2 274.0
0.0100.0200.0300.0400.0500.0600.0700.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

23

7. számú ábra: A húslisztes baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét
érlelés után VK=4 0%-os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés

8. számú ábra: A húslisztes baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét
érlelés után VK=60% -os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés 267.0254.7451.4
253.8274.0285.8
256.9 260.4276.6261.3270.0277.9 281.8 285.8 287.5
0.050.0100.0150.0200.0250.0300.0350.0400.0450.0500.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg
271.3264.8402.1
271.3 272.2 277.5288.8 287.5276.6268.3280.1264.8 270.0 270.0284.5
0.050.0100.0150.0200.0250.0300.0350.0400.0450.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

24
Ebben az esetben a magasabb víz tartalom nem befolyásolta túlzottan a pellet
tápanyagszolgáltató képességét . A tápanyag, mint látható a felső szint középső részén (B2) van
a legnagyobb arányban, viszont a talaj többi rész ére nem mosódott le. Hiszen a pelletet az edény
felső rétegében helyzetük el, viszont ebben az esetben a foszfor vízoldhatósága ,
mozgékonysága alacsonyabb volt.

4.1.4 . A káliumszulfáttal kiegészített szerves pellettel érlelt talaj AL -P2O5 értékei
Az alábbi 9. (VK=40%) és 10. (VK=60%) számú ábra a „káliumszulfáttal kiegészített”
fémjelzésű pellet érlelése után mért eredményeket mutatja.

9. számú ábra: A káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét
érlelés után VK=40 %-os nedvességtartalom mellett

Forrás: saját készítés
266.5 267.0346.2
263.0273.1 269.9276.6 275.5 275.3 271.7 272.2265.0 265.9 266.4272.2
0.050.0100.0150.0200.0250.0300.0350.0400.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

25

10. számú ábra: A káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét
érlelés után VK=60 %-os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés

Ebben az esetben is megfigyelhető, hogy magasabb vízkapacitás (VK=60%) esetén
magasabb a szolgálta tott tápanyag, de főleg a B2 mezőben , akárcsak az előző esetek nagy
részében . Bár az alacsonyabb vízkapacitás esetén sem volt sokkal kisebb a tápanyagmennyiség,
azaz a foszfortartalom, viszont felfedezhető az a tény, hogy a magasabb ví zkapacitás
mindenképpen pozitívan befolyásolja a pellet tápanyagszolgáltató -képességét. Fonto s
megjegyezni, hogy a „káliumszulfáttal kiegészített” nevezetű pellet nagyrészt kálium -szulfáttal
volt dúsítva, ami foszfort nem tartalmaz, éppen ezért érdemes megjegyezni, hogy a pellet ennek
ellenére plusz foszfort szolgáltatott. A termék forgalmazó által feltüntetett NPK tartalma :
Nitrogén (m/m% ) = 3 , P2O5 (m/m% ) = 5 , K2O (m/m% ) = 14.

4.1.5 . A szuperfoszfáttal kiegészített szerves pellettel érlelt talaj AL -P2O5 értékei
Következik az 5. kezelés, azaz a szuperfoszfáttal kiegészített szerves pellettel érlelt talaj
AL-P2O5 értékei , ezen eredményeket a 11. (VK=40%) és 12. ábra (VK=60%) szemlélteti.
268.6287.3517.2
268.6 268.6278.4 277.5 277.5 281.5 279.8 282.9 285.6275.3 273.1 275.7
0.0100.0200.0300.0400.0500.0600.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

26

11. számú ábra: A szuperfoszfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét
érlelés után VK=40% -os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés

12. számú ábra: A szuperfoszfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hé t
érlelés után VK=60% -os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés
282.8 272.8965.3
279.6 273.7 267.3 269.6313.2
259.6 270.5290.9270.3 265.0 277.3 267.3
0.0200.0400.0600.0800.01000.01200.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg
265.5 260.9830.5
271.8 273.7 273.7 274.1290.9272.8 274.1 281.4262.8 261.4 261.8 268.7
0.0100.0200.0300.0400.0500.0600.0700.0800.0900.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

27
Ebben az esetben volt a legmagasabb a foszfortartalom a többi termékhez viszonyítva ,
viszont külön érdekesség, hogy a kisebb vízt artalom esetén a B2 mezőben magasabb
foszfortartalmat észleltünk. Az edény többi részében viszont alacsony a foszfortartalom. A
többi termékhez képest azért volt magas ebben az esetben a P 2O5, mivel a szuperfoszfáttal
kiegészített pellet magasabb arányban tartalmazott foszfort. A második szi nten is megjelent
mindkét víztartalomnál elemezve a plusz foszfor (E2 értékei), vagyis az átlagos 270 mg/kg
értékhez képest az itt mért érték 291 mg/kg volt. A harmadik szinten nem mértünk feldúsulást.
.
A termék NPK tartalma a következő: Nitrogén (m/m %) = 4, P2O5 (m/m %) = 14, K 2O
(m/m %) = 4. Ebből következik az ok, amiért magas volt a foszfortartalom ennél a terméknél.
4.1.6 . A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített szerves pellettel érlelt talaj AL -P2O5
értékei

Végezetül a szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített pellet felhasználása során
eredmények következnek, ezeket a 13. és 14. számú ábrák mutatják be.

13. számú ábra: A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL –
P2O5 értékei 4 hét érlelés után VK=4 0%-os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés 276.7 279.5386.8
276.7 281.8 280.0 278.9299.1
280.5273.5286.5 282.3 279.5 276.7 278.1
0.050.0100.0150.0200.0250.0300.0350.0400.0450.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

28

14. számú ábra: A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL –
P2O5 értékei 4 hét érlelés után VK=6 0%-os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés
Ebben az esetben az figyelhető meg, hogy a magasabb víztartalom (VK=60%) esetén a
P2O5 értéke m agasabb , mégpedig a B2 és E2 mezőkben. Ez ugyancsak annak köszönhető, hogy
a B2 mezőben volt elhelyezve a pellet, amely aztán kioldódott , és a nagyobb víztartalomnál így
megtalálható nagy arányban az E2 mezőben is. A III. szintre a foszfor nem mosódott tovább
egyik vízellátás esetén sem.
Összefoglalásul megállapítható, hogy a legnagyobb foszforszolgáltató képessége a
szuperfoszfáttal kiegészített terméknek volt , mivel ez a termék tartalmazott a legnagyobb
arányban foszfort. Ezt követi k a „baromfitrágya” és „szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal
kiegészített” nevezetű termékek, majd a húslisztes baromfitrágya és végezetül pedig a
káliums zulfáttal kiegészített .
A második szintre való foszforlemosódást, vagyis a pellettől való eltávolodást a
baromfitrágya alatt fémjelzett terméknél mértük, a többi termék esetében ez nem, vagy
elhanyagolható arányban fordult elő.
A négy hét érlelést követően egyik esetben sem mosódott le foszfor a harmadik vizsgált
szintre, vagyis a pellettől 6 -9 cm távolságra. 292.5274.9616.9
289.3 286.0 282.3 285.1472.8
280.9 283.7 284.2 283.7 284.2301.3289.3
0.0100.0200.0300.0400.0500.0600.0700.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-P2O5 mg/kg

29
4.2. Az AL -K2O értékének alakulása négy hét inkubáció után

4.2.1. A kontroll talaj AL -K2O mennyiségének alakulása

A négy hétig érlelt talajminták AL-es kivonatonából megmértük a kálium mennyiségét,
amit K2O talajkilogrammra számoltunk át. Így az adatok mg/kg K2O értékekre vonatkoznak .
Hasonlóan a foszfor esetében, az első kezelés a kontroll talaj vizsgálat volt.
Az err e vonatkozó eredményeket 15 . (VK=40%) és 16 . (VK=60%) számú ábrák
mutatják be.

15. számú ábra: A kontroll talaj K2O értékei 4 hét érlelés után VK=40% -os
nedvességtartalom mellett

Forrás: saját készítés
326.80 323.66 323.37327.76322.94328.24319.57326.31331.38325.59 322.46 318.84326.80334.03326.80
0.0050.00100.00150.00200.00250.00300.00350.00400.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

30

16. számú ábra: A kontroll talaj K 2O értékei 4 hét érlelés után VK=60% -os
nedvességtartalom mellett

Forrás: saját készítés

A foszforhoz hasonlóan ebben az esetben is egyenletesek a mért kálium értékek. A
kétfajta vízellátottság mellett is elhanyagolhatóak a különbségek . Mint azt már előzőleg
említettem, a kontroll kezelés arra szolgál, hogy a pellettel ellátott talajokban mért
tápanyagmennyiséget összehasonlíthassuk egy pellet nélkül érlelt talajmintával.

4.2.2. A baromfitrágya termék AL -K2O mennyiségének alakulása

A baromfitrágya nevezetű termék, a káli umra vonatkozó eredményeket a 17. (VK=40%)
és 18 . (VK=60%) számú ábrák mutatják be.
325.35324.3322.20 322.70321.61
319.81327.52 323.66 328.48 327.52334.03324.87 322.46 325.83 325.11
0.0050.00100.00150.00200.00250.00300.00350.00400.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

31

17. számú ábra: A baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után
VK=40% -os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készít és

18. számú ábra: A baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után
VK=6 0%-os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés 337.40352.10477.90
342.94 346.56328.24 329.21350.66
326.80 333.30 331.62324.15385.60
327.76309.20
0.00100.00200.00300.00400.00500.00600.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg
326.80336.32440.20
328.24 334.75326.07352.34 351.38
318.12332.10314.99 320.53348.60
322.22 321.98
0.0050.00100.00150.00200.00250.00300.00350.00400.00450.00500.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

32
Ha összehasonlítjuk az eredményeket az előző méréssel (baromfitrágya), ahol viszont
P2O5 mennyiségére voltam kíváncsi, észlelhető hogy magasabb, mint a K 2O. Elmondható, hogy
a baromfitrágya pellet AL oldható P 2O5 tartalma nagyobb, mint az AL oldható K 2O tartalma.
Ez annak a következménye lehet, hogy a termék forgalmazó által közzétett NPK értéke a
következ ő: Nitrogén (m/m%) = 4, P 2O5 (m/m%) = 5, K 2O (m/m%) = 4. Tehát a termék nagyobb
arányban van dúsítva P 2O5-al, a kiadott foszfor aránya magasabb, mint a K 2O. A kálium,
szemben a foszforral, könnyebben mozgó tápelem, ami itt is igazolódott, hiszen a kálium n égy
hét inkubáció után, a pellet alatti 3. szinten is megjelent.
4.2.3. A „húslisztes baromfitrágya ” termék AL -K2O mennyiségének alakulása
A következő termék, amelyet a kísérlet során használtunk, a húslisztes baromfitrágya
nevezetű pellet volt. A kísérlet v égén született eredményeket a 19 . (VK=40%) és 20 .
(VK=60%) számú ábrák mutatják be.

19. számú ábra: A húslisztes baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét
érlelés után VK=40% -os nedvességtartalom mellett

Forrás: saját készítés
334.75 332.10460.30
335.23325.83 329.57 330.53340.17322.22 328.72 333.54 331.61326.67
334.39 331.98
0.0050.00100.00150.00200.00250.00300.00350.00400.00450.00500.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

33

20. számú ábra: A húslisztes baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét
érlelés után VK=6 0%-os nedvességtartalom mellett

Forrás: saját készítés

A húslisztes baromfitrágya termék elemzése során ennek NPK összetételéből kell
kiindulni: Nitrogén (m/m %) = 5, P2O5 (m/m %) = 7, K 2O (m/m %) = 4. Tehát ebben az esetben
bár P2O5 nagyobb arányban van jelen a pelletben, viszont az eredmények azt mutatják, hogy
elhanyagolható a különbség a P2O5 és K2O aránya között. Ez igaz mindkét vízkapacitású talaj
esetén igaz, valószínűleg a tápanyag nem tudott elegendő mennyiségben kioldódni.
4.2.4. A káliumszulfáttal kiegészített termék AL -K2O mennyiségének alakulása
Ezután kövezkezik a káliumszulfáttal kiegészített pellet. A kísérlet v égén született
eredményeket a 21 . (VK=40%) és 22 . (VK=60%) számú ábrák mutatják be.
329.33319.81402.60
320.53 316.67328.97 324.63343.67328.97 324.87 326.80 323.66315.23 320.77 323.90
0.0050.00100.00150.00200.00250.00300.00350.00400.00450.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

34

21. számú ábra: A káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét
érlelés után VK=4 0%-os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés

22. számú ábra: A káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét
érlelés után VK=60% -os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés 376.44 382.47610.80
358.13 365.84
336.92358.37461.52
348.97 349.21324.15 319.57 320.77 312.82324.63
0.00100.00200.00300.00400.00500.00600.00700.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg
461.52440.31647.20
441.99
384.64 379.58390.90504.90
377.89358.37
327.28 325.59 326.07 327.76 325.83
0.00100.00200.00300.00400.00500.00600.00700.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

35
Ebben az esetben értelemszerűen a K2O aránya várhatóan magasabb lett, mint a P2O5
aránya ugyanennél a terméknél. Hiszen az összetétele alapján kijelenthet ő, hogy a kálium
magasabb arányban van jelen (K 2O (m/m %) = 14) a termékben. Emellett a magasabb
víztartalom jelen esetben is előnyösebb volt, hiszen elősegítette az oldhatóságot, így a felső és
középső szinteken (B2 és E2) magasabb arányban van jelen a tápanyag. Továbbá fontos
kiemelni, hogy a kísérlet során felhasznált termékek közül ennél a pelletnél volt a legnagyobb
arányban jelen a K 2O.
4.2.5. A szuperfoszfáttal kiegészített termék AL -K2O mennyiségének alakulása
A következő termék a szuperfoszfáttal , itt várhatóan alacsonyabb lesz a K 2O aránya,
hiszen ezt a terméket legnagyobb arányban P2O5-el dúsították. (P2O5 (m/m %) = 14) . Az
eredményeket pedig a 23. (VK=40%) és 24. (VK=60%) számú ábrák mutatják be.

23. számú ábra: A szuperfoszfáttal pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után
VK=4 0%-os nedvességtartalom mellett

Forrás: saját készítés

331.26 336.92440.70
329.93321.49 327.04 332.34358.61
326.80337.64324.15 319.57 323.42313.54
0.0050.00100.00150.00200.00250.00300.00350.00400.00450.00500.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

36

24. számú ábra: A szuperfoszfáttal pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után
VK=60% -os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés

Ahogy azt az eredmények közlése előtt is kijelentettem, ennél a terméknél a P2O5 aránya
volt a legnagyobb, ezért a K2O csak alacsonyabb mértékben van jelen. Ha az eredményeket
összehasonlítjuk a kontroll kezelés során kapott eredményekkel az tapasztalható, hogy alacsony
a különbség az eredmények között. A két VK között sincs túl nagy eltérés, tulajdonképpen
elhanyagolható a kettő között lévő különbség. Tehát ezt a típusú terméket abban az esetben
érdemes felhasználni, ha a foszfor mennyiségét szeretnénk pótolni a talajban.
4.2.6. A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített termék AL -K2O mennyiségének
alakulása

Az utolsó mérés pedig a szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített termékre
vonatkozik, ezeket az eredményeket pedig a 25. (VK=40%) és 26. (VK=60%) számú ábrák
szemléltetik. 335.23 338.97439.20
328.72336.20322.94329.21350.66
322.94 319.81311.13 312.34304.62 298.60 296.91
0.0050.00100.00150.00200.00250.00300.00350.00400.00450.00500.00
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

37

25. számú ábra: A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL –
K2O értékei 4 hét érlelés után VK=40% -os nedvességtartalom mel lett
Forrás: saját készítés

26. számú ábra: A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL –
K2O értékei 4 hét érlelés után VK=60% -os nedvességtartalom mellett
Forrás: saját készítés
327.5352.3544.1
346.6 348.0329.4 321.9376.0
334.1358.2
299.6 297.8312.5328.5 324.7
0.0100.0200.0300.0400.0500.0600.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg
308.8362.1534.2
362.1348.5 352.3 355.3445.0
353.3 356.2334.1 335.1 342.1 345.0332.0
0.0100.0200.0300.0400.0500.0600.0
A2 B1 B2 B3 C2 D2 E1 E2 E3 F2 G2 H1 H2 H3 I2AL-K2Omg/kg

38
Ez esetben az eredmények okoztak némi meglepetést, hiszen a B2 mezőben a K2O
aránya alacsonyabb, mint a foszfor esetében mért érték. Ez azért is fontos, mert a termék NPK
tartalma: Nitrogén (m/m %) = 3, P2O5 (m/m %) = 7, K 2O (m/m %) = 10. A K 2O hiába volt
magasabb mértékben jelen a termékben, az eredmények azt mutatják, hogy a P2O5 valószínűleg
jobban kioldódott, és a talajban így nagyobb arányban van jelen. Az is megfigyelhető, hogy
ugyancsak a B2 és E2 mezőb en van jelen a legnagyobb arányban a K 2O, ahogy ez felfedezhető
volt a többi termék esetében is. Emellett itt sem észlelhető különbség a két talaj között, az eltérő
vízkapacitás csak elhanyagolható mennyiségben befolyásolta a tápanyag kiáramlását.
Összefog lalásul megállapítható, hogy a legnagyobb kálium szolgáltató képessége a
káliumszulfáttal kiegészített terméknek volt, mivel ez a termék tartalmazott a legnagyobb
arányban káliumot . Ezt követi a szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített termék, majd
a baromfitrágya, a szuperfoszfáttal kiegészített és a húslisztes baromfitrágya.
Eredményeinkből az is jól látszik, hogy valamennyi termék jelentősen megnöveli a
homoktalaj káliumellátottság át, az ellátottsági kategória legalább egy kategóriát javult.
A második szintre való kálium lemosódást, vagyis a pellettől való eltávolodást a
ugyancsak a káliumszulfáttal kiegészített nevezetű terméknél mértük, illetve kisebb arányban a
szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített terméknél.
A négy hét érlelést követően egyik esetben sem mosódott le kálium a harmadik vizsgált
szintre, vagyis a pellettől 6 -9 cm távolságra.

39
5. Következtetések és javaslatok
A szakdolgozat célja az eltérő összetéte lű és tulajdonságú szerves trágya pelletek
összehasonlítása volt, ezen belül pedig a tápanyagszolgáltató képességüket vettem figyelembe.
A kísérlet során a foszfor – és káliumszolgáltató képességüket elemeztem, amint módosítják a
homoktalaj tápanyagkészlet ét.
A kísérlet végén, azaz 4 hét érlelés után a kapott eredményeket grafikonok segítségével
ábrázoltam, ezt követően összehasonlítottam egymással a foszfor és a kálium arányát az adott
talajmintában, majd a többi termékre vonatkozóan is.
Természetesen figyelembe vettem a kontroll kezelés során kapott eredményeket is,
hiszen ez alapján tudtam megállapítani, hogy a termék képes volt -e tápanyagot szolgáltatni.
Eredményeim alapján elmo ndható, hogy a termékek valóban hasznosak, hiszen a
kontroll kezeléshez képest mindegyik trágyapellet jelentős mennyiségű foszfort és káliumot
szolgáltatott , képes volt növelni a homoktalaj tápanyagkészletét. Először a foszfortartalmat
vizsgáltam, és az eredmények alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a szuperfoszfátt al
kiegészített termék szolgáltatja a legnagyobb arányban a z oldható foszfort, hiszen ebben a
termékben mértünk legnagyobb Al -P2O5 értéket, mindkét nedvességtartalom esetén. A
nedvességtartalom befolyásolta a termékek tápanyagszolgáltató -képességét, mivel ha
figyelembe vesszük a nedvességtartalmat, akkor kétféle sorrend állítható fel.
Először a VKsz=40% nedvességtartalom mellett érlelt talajminta eredményeiből vonom
le a következtetéseket. A leg nagyobb AL -P2O5 értéket a szuperfoszfáttal kiegészített termék ben
mértük , ezt követik hasonló eredmé nyekkel a baromfitrágya és húslisztes baromfitrágya
nevezetű termékek. Érdekesnek találom az eredményt, mert a baromfitrágya kiegészítés nélkül
és a húslisz ttel kiegészített módosulat is jelentős mennyiségű foszfort szolgáltatott, pedig jól
oldható műtrágyát nem kevertek hozzájuk.
Az alacsony nedvességtartalom mellett a legkevesebb foszfort a szuperfoszfáttal és
káliumszulfáttal együttesen kiegészített és a káliumszulfáttal kiegészített termékek adták. A
káliumszulfáttal kiegészített esetén ez az eredmény várható volt, hiszen ezt a terméket
leginkább káliummal dúsították fel.
A VKsz=60% nedvességtartalom esetén a szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal
kiegészít ett terméket követően a baromfitrágyából készült termék szolgáltatta a legnagyobb

40
mértékben a foszfort, ezt követi a szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal együttesen kiegészített
pellet. Fontos megjegyezni, hogy a közzétett összetétel alapján a szuperfoszfáttal és
káliumszulfáttal kiegészített termék magasabb arányban tartalmaz foszfort (7 m/m%), a Natur
viszont kevesebbet (5 m/m%).
Megállapítható, hogy a legnagyobb fos zforszolgáltató képességűnek a szuperfoszfáttal
kiegészített bizonyult, hisz en mindkét nedvességtartalom mellett kimagaslóan több foszfort
szolgáltatott, mint a többi termék. Kissé kevesebb foszfort szolgáltatott, de jó szolgáltató
képességűnek bizonyult a húslisztes baromfitrágya és a káliumszulfáttal kiegészített pellet is .
Ezért véleményem szerint foszforhiány esetén ajánlott a szuperfoszfáttal kiegészített terméket
alkalmazni.
A káliumot elemezve is megállapítható, hogy a termékek képesek kálium tápanyagot
szolgáltatni. Ha összevetjük a kontroll kezelés eredményeit a többi k ezeléssel tapasztalható,
hogy minden vizsgált pelletnél magasabb arányban van jelen a kálium. A káliumszolgáltató
képességet tekintve a káliumszulfáttal kiegészített nevű termék bizonyult a leghasznosabbnak,
ez a termék volt a legmagasabb arányban káliumma l dúsítva. Ez igaz mindkét
nedvességtartalmú talajminta esetén.
Ezt követik a szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített és a baromfitrágya nevű
termékek, minkét nedvességtartalom esetén. A VKsz=40% esetén a húslisztes baromfitrágya
kis eltéréssel, de több anyagot adott ki, mint a szuperfoszfáttal kiegészített , viszont VKsz=60%
megfordította a helyzetet, és a szuperfoszfáttal kiegészített jobbnak bizonyult. Ez az eredmény
is várható volt, mivel ez a termék legnagyobb részben foszforral volt dúsítva.
Összességében megállapítható, hogy foszfor esetén a szuperfoszfáttal kiegészített a
leghasznosabb, míg ha káliumra van szükség a káliumszulfáttal kiegészített bizonyult a
legalkalmasabbnak. A baromfitrágya és a szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített
termékek mérsékeltebb mennyiségben, de mindkét tápanyagot képesek szolgáltatni. Ezek a
termékek arra az esetre a legmegfelelőbbek, amikor mindkét tápanyagra szükség van, de nem
nagy mennyiségben.

41
Összefo glalás
A dolgozatom elkészítése során célom volt bemutatni és ismertetni a kereskedelmi
forgalomban is kapható, javarészt makroelemekkel dúsított komposztált és pelletált
csirketrágya tulajdonságait és hatásait a talaj tápanyagkészletére. 7 termék van jele n piacon, a
dolgozatom során viszont 5 termék hatásait vizsgáltam, de előtte egy kontroll kezelést is
elvégeztem. A következő termékek hatásait vizsgáltam a kísérlet során: baromfitrágya,
húslisztes baromfitrágya, káliumszulfáttal kiegészített, szuperfoszf áttal kiegészített, illetve a
szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített termékek . A szervestrágya termékeket kis
termékenységű humuszos homoktalajba kevertem. A felsorolt termékek célja a talaj
termékenységének növelése. A kísérlet során arra kívá ncsi voltam kíváncsi, hogyan módosítják
ezek a termékek a tápanyagszegény homoktalaj foszfor – és káliumszolgáltató képességét.
Célom elérése érdekében talajinkubációs kísérlet során vizsgáltam, hogy
szobahőmérsékleten, eltérő vízellátottság mellett, VK=40% -on és VK=60% -on a
homoktalajban érlelt komposztált baromfitrágya pelletből mennyi oldható foszfor és kálium
szabadul fel. A talajérlelés, és egyben a kísérlet is 4 hétig tartott, ezt követően felszámoltuk a
kísérletet, és elkezdődött az eredmények elemzés e és a következtetések levonása.
Megállapítottam, hogy a termékek valóban hasznosak, a kontroll kezelés során kapott
eredmények is alátámasztják azt, hogy a termékek képesek megfelelő mennyiségben
tápanyagot szolgáltatni. A legmagasabb foszforszolgáltató képessége a szuperfoszfáttal
kiegészített terméknek volt, ez annak is köszönhető, hogy a termék legnagyobb arányban
foszforral volt dúsítva. A káliumot viszont a legnagyobb mennyiségben a káliumszulfáttal
kiegészített termék szolgáltatta, mivel ez a termék foszfor helyett kálium műtrágyával volt
dúsítva javarészt. Mérsékelt mennyiségben szolgáltattak káliumot és foszfort a szuperfoszfáttal
és káliumszulfáttal együtt kiegészített, illetve a baromfitrágya alatt fémjelzett termékek, a
leggyengébben pedig a húslisztes baromfitrágya nevezetű termék teljesített.

42
Szakirodalmi jegyzék

1. CHASTAIN J. P., CAMBERATO J. J., SKEWES P. : CHAPTER 3b. Poultry
Manure Production and Nutrient Content.
https://www.clemson.edu/extension/camm/manuals/poultry/pch3b_00.pdf Letöltve
2018.02.27
2. DIKINYA O., MUFWANZALA N. 2010: Chicken manure -enhanced soil fertility and
productivity: Effects of application rates. Journal of Soil Science and Environmental
Managem ent Vol. 1(3), pp. 46 -54
3. FILEP GY.: 1999. Talajtani alapismeretek I. , Általános talajtan, DE -MÉK, Debrecen
214 o.
4. FILEP GY.: 2012 . Talajtani alapismeretek I I. , Általános talajtan, DE -MÉK, Debrecen
183 o.
5. FÜLEKY GY.: 1988. A talaj, Gondolat kiadó, Budapest, 128 o.
6. GAÁL K.: 2011. Trágyakezelés – és hasznosítás a baromfitelepeken , pp.238 -241 In.:
Baromfitenyésztés: „E -tananyag” az Állattenyésztő mérnöki BSc szak hallgatói
számára (Szerk.: BOGENFÜRST F., ÁPRIL Y SZ., BANGÓ L., KÁLLAY B. ) TÁMOP
4.2.5. pályázat könyvei , Digitális tankönyvtár Budapest , 378. o.
7. HAVLIN J. L., – TISDALE S. L., – NELSON W. L. , – BEATON J. D. : 2005 Soil
fertility and fertilizers. An Introduction to Nutrient Management. Seventh Edition. Pearson
Prentice Hall Inc., USA , 528 o.
8. JACOB F., JAGER I. E., OHMANN E.: 1985. Botanikai kompendium Bp. Natura kiadó
609 p.
9. KANNÁR L.: 2012. Kertészeti alapisme retek. Bp. NAKVI 138 o.
10. KÁTAI J. : 2011. Alkalmazott talajtan, TÁMOP 4.2.5. pályázat könyvei , Digitális
tankönyvtár 107. o.
11. KÁTAI J. : 2011. Talajökológia, TÁMOP 4.2.5 könyvei, Digitális tankönyvtár, 124 o.
12. LOCH J., – NOSTICZIUS Á.: 2004. Agroké mia és növényvédelmi kémia, Bp.
Mezőgazda kiadó , 408. o.
13. MAKNICS Z. – KARÁCSONY Z. – KOCSIS I. – BANK CS. : 2016 Mezőgazdasági
alapismeretek, Budapest, Nemzeti tankönyvkiadó, 387 o.

43
14. SALAMON L., TELL I., KACZ K., HEGYI J. : 2011. Növénytermeszt ési ágazatok
ökonómiája, TÁMOP 4.2.5 könyvei, Digitális tankönyvtár, 88. o.
15. SÁRDI K. : 2011 . Tápanyag -gazdál kodás, TÁMOP 4.2.5 könyvei 88. o.
16. STEFANOVITS P., – FILEP GY., – FÜLEKY GY.: 1999. Talajtan Bp. Mezőgazda
kiadó , 470 o.

44
Mellékletek
Táblázatok
1. táblázat A baromfiürülék kémiai összetétele ………………………….. ………………………….. ……. 12
2. táblázat A kísérleti talaj néhány jellemző tulajdonsága ………………………….. …………………… 16

Ábrák
1. ábra A foszfor körforgalma a talajban ………………………….. ………………………….. ………………. 8
2. ábra A homoktalaj mintavételi módja ………………………….. ………………………….. …………….. 18
3. ábra A kontroll talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után VK=40 %-os nedvességtartalom
mellett ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 20
4. ábra A kontroll talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után VK=6 0%-os nedvességtartalom
mellett ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 20
5. ábra A baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után VK= 40%-os
nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… . 21
6. ábra A baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után VK=60% -os
nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 22
7. ábra A húslisztes baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után
VK=40% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………. 23
8. ábra A húslisztes baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után
VK=60% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………. 23
9. ábra A káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsít ott talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után
VK=40% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………. 24
10. ábra A káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után
VK=60% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………. 25
11. ábra A szuperfoszfáttal kie gészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után
VK=40% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………. 26

45
12. ábra A szuperfoszfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5 értékei 4 hét érlelés után
VK=60% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………. 26
13. áb ra A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5
értékei 4 hét érlelés után VK=4 0%-os nedvességtartalom mellett ………………………….. ……….. 27
14. ábra A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -P2O5
értékei 4 hét érlelés után VK=60% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………. 28
15. ábra A kontroll talaj K 2O értékei 4 hét érlelés után VK=40% -os nedvességtartalom
mellett……. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 29
16. ábra A kontroll talaj K 2O értékei 4 hét érlelés után VK=60% -os nedvességtartalom
mellett. …… ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 30
17. ábra A baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után VK=40% -os
nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 31
18. ábra A baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után VK=60% -os
nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 31
19. ábra A húslisztes baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után
VK=40% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ……………… 32
20. ábra A húslisztes baromfitrágya pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után
VK=6 0%-os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ……………… 33
21. ábra A káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után
VK=40% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ……………… 34
22. ábra A káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után
VK=60% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ……………… 34
23. ábra A szuperfoszfáttal pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét érlelés után VK=40% –
os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 35
24. ábra A szuperfoszfáttal pellettel dúsított talaj AL -K2O értékei 4 hét é rlelés után VK=60% –
os nedvességtartalom mellett ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 36

46
25. ábra A szuperfoszfáttal és káliumszulfáttal kiegészített pellettel dúsított talaj AL -K2O
értékei 4 hét érlelés után VK=40% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ……….. 37
26. ábra A szuperfoszfáttal és káliumszulfátta l kiegészített pellettel dúsított talaj AL -K2O
értékei 4 hét érlelés után VK=60% -os nedvességtartalom mellett ………………………….. ……….. 37

47

NYILATKOZAT

………………………….. …………………… büntetőjogi és fegyelmi felelősségem tudatában kijelentem
és aláírásommal igazolom, hogy a diplomadolgozat/szakdolgozat saját munkám eredménye. A
felhasznált irodalmat korrekt módon kezeltem, az irodalmi források korrekt kezelésének módját
a szabályzatból megismertem, a diplomamunkára vonatkozó jogszabályokat betartottam.
Tudomásul veszem, hogy ezen követelmények megszegése esetén a dolgozatom
visszautasításra kerül.

………………………….. ……………………
aláírás

Születési idő: ………………………….. …..