STUDIU PRIVIND DEZVOLTAREA VITEZEI CU MIJLOACE SPECIFICE JOCULUI DE [617586]

1
UNIVERSITATEA „BABEȘ – BOLYAI ” CLUJ NAPOCA
DEPARTAMENTUL PENTRU PREGĂTIREA PERSONALULUI DIDACTIC
FACULTATEA DE EDUCAȚIE FIZICĂ ȘI SPORT

LUCRARE METODICO – ȘTIINȚIFICĂ
PENTR U OBȚINEREA GRADULUI DIDACTIC I

STUDIU PRIVIND DEZVOLTAREA VITEZEI CU MIJLOACE SPECIFICE JOCULUI DE
HANDBAL ÎN CADRUL LECȚIEI DE EDUCAȚIE FIZICĂ DESFĂȘURATĂ ÎN MEDIUL
RURAL

Coordonator științific:
Prof. univ. dr. SANDOR IOSIF
Candidat:
Tódor Attila Zsolt
Liceul Tehnologic “Cserey -Goga” Crasna

CLUJ -NAPOCA
SERIA 201 7-2019

2
„BABEȘ -BOLYAI ” TUDOMÁNYEGYETEM
TOVÁBBKÉPZŐ INTÉZET
TESTNEVELÉS ÉS SPORT KAR

I. FOKOZATI TUDOMÁNYOS – MÓDSZERTANI DOLGOZAT

A GYORSASÁGI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE TESTNEVELÉSI ÓRÁN KÉZILABDA
GYAKORLATOKKAL VIDÉKI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

Szakirányító tanár:
dr. SANDOR IOSIF egyetemi tanár

Összeálította:
Tódor Attila Zsolt
„Cserey -Goga” Technológiai Lí ceum Kraszna

KOLOZSVÁR
2017 -2019

3

DECLARAȚIE

Subsemnatul Sandor Iosif , prof. univ. dr. la Facultatea de Educație Fizică și Sport,
îndrumătorul lucrării metodico -științifice pentru obținerea Gradului didactic I cu tema :
STUDIU PRIVIND DEZVOLTAREA VITEZEI CU MIJLOACE SPECIFICE JOCULUI DE
HANDBAL ÎN CADRUL LECȚIEI DE EDUCAȚIE FIZICĂ DESFĂȘURATĂ ÎN MEDIUL
RURAL realizată de domnul p rofes or Tódor Attila Zsolt , de la Liceul Tehnologic „Cserey –
Goga” Crasna, prin prezenta îmi exprim acordul ca lucrarea să fie depusă în vederea
susținerii.

Data , Semnătura ,

4
Tartalomjegyzék

Bevezető ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………… 6
I. A téma aktualit ása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. 8
1.1. A téma megválasztásának indoklása ………………………….. ………………………….. ………………………. 8
1.2. Helyi sajá tosságok ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 10
1.2.1. Földrajzi adatok és történelmi múlt ………………………….. ………………………….. ……………….. 10
1.2.2. A lakosság ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 10
1.2.3. Művelődés, hagyományőrzés ………………………….. ………………………….. …………………………. 11
1.2.4. Építészeti jellegzetességek, településszerkezet ………………………….. ………………………….. …. 12
1.2.5. Oktatás, szociális gondozás ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 12
1.2.6. Gazdaság ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 13
1.2.7. Turizmus ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 13
1.3. A helyi iskola bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 14
1.3.1. A helyi iskola bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 14
1.3.2. A kézilabdázás hagyománya iskolánkban ………………………….. ………………………….. ………… 15
II. A téma tudományos -elméleti alátámasztása ………………………….. ………………………….. ………………… 16
2.1. A te stnevelés és sport céljai, eszközei, funkciói a VII -ik osztályos tanulóknál ……………………… 16
2.2. Gyorsaságot fejlesztő testnevelési óra bemutat ása ………………………….. ………………………….. …. 20
2.2.1. A testnevelési óra láncszemei ………………………….. ………………………….. ………………………… 20
2.2.2. A testnevelési óra típusai ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 21
2.2.3. A testnevelési óra tervezése, vezetése, hibajavítás és segítségadás ………………………….. ….. 22
2.2.4. Erőkifejtés és terhelés a testnevelési órán ………………………….. ………………………….. ……….. 24
2.2.5. A gyorsaság fejlesztésének fontossága ………………………….. ………………………….. ……………. 28
III. A gyorsaság, mint motorikus képesség ………………………….. ………………………….. ……………………… 30
3.1. A gyorsaságról általában ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 30
3.2.A gyorsaság feloszt ása, megnyilvánulási formái ………………………….. ………………………….. ……… 31
3.2.1.Gyorsaság általános megnyilvánulási formái ………………………….. ………………………….. …… 31
3.2.2.Gyorsaság kapcsolata más motorikus képességgel ………………………….. ………………………… 36
3.3. A gyorsaság fejlesztésének módszerei és gyakorlati példák ………………………….. ………………….. 38
3.4. A gyorsaságot befolyásoló tényezők ………………………….. ………………………….. ……………………… 43
3.5.Módszertani útmutatók a gyorsaság fejlesztésére ………………………….. ………………………….. ……. 45
IV. A kutatás anyaga és módszere ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 46
4.1. Hipotézisem ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. 46

5
4.2. Célkitűzéseim ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 47
4.3. A helyszín és időpont bemutatása ………………………….. ………………………….. …………………………. 47
4.4. A vizsgálati csoportok bemutatása ………………………….. ………………………….. ……………………….. 48
4.5. A kutatási, vizsgálati módszer ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 49
4.6. Próbák (tesztek) bemutatása, amelyből a felmérések készültek ………………………….. ……………… 50
4.7. A kutatásban alkalmazott gyorsaságot fejlesztő gyakorlat ok ………………………….. ………………… 52
4.7.1. A kísérleti (VII C) csoportnál alkalmazott gyakorlatok ………………………….. ………………….. 52
4.7.2. A kontroll (VII B) csoportnál alkalmazott gyakorlatok ………………………….. ………………….. 58
4.8. Módszertani útmutatók a gyakorlatok elvégzéséhez ………………………….. ………………………….. … 59
V. A kapott eredmények bemutatása (feldolgozása és elemzése) ………………………….. ……………………. 60
VI. Következtetések és javaslatok ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 69
Könyvészet ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 70
Internet források ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 72

6
Bevezető

„Ha nem repülhetsz, fuss!
Ha nem futhatsz, menj!
Ha nem mehetsz, csússz!
De bárhogy is legyen: mozogj!”
Ifj. dr. Martin Luther King
Ebben a rövid bevezető részben szeretném bemutatni, rávilágítani a „rendszeres”
testmozgás jótékony hatásaira az emberi szervezetre nézve.
A rendszeres testmozgás, mint fizikai tevékenység, nagyon fontos az egészségünk
megőrzése, a betegségek megelőzése és az elhízás elkerülése érdekében. Sokan (közöttük én
is) úgy tartják, hogy a mozgás ugyanolyan velünk született létszükséglet, mint a táplálkozás.
Fontos, hogy rendszeresen, minden nap mozgásnak tegyük ki testünket és a megszokott
(munkát igénylő) mozgáson kívűl másképpen is megmozgassuk testünket. Például eljárhatunk
futni, sétálni, kerékpározni ha egyéni, társtól független sportolásra vágyunk, vagy ha
tömegsportban leljük örömünket, akkor focizhatunk, kézilabdázhatunk, röplabdázhat unk, stb.
A rendszeresen végzett testedzés különösen fontos a gyermekek életében, hiszen a
növekedésben lévő szervezet számára, az izmok és csontozat, mi több, az idegrendszer
egészséges fejlődéséhez is elengedhetetlen.
A mozgás jótékony élettani hatásai s zéleskörűek:
– a rendszeres edzés fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét. A rendszeres élénk
testmozgás növeli a szív és a tüdő erejét és rugalmasságát, segíti hatékonyabb működésüket,
és fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességünket. A t estmozgás csökkentheti a
vérnyomást, és ezzel az érelmeszesedés veszélyét is. Az artériák tágításával az erek teljes
elzáródása (pl. vérröggel embólia) sokkal kevésbé válik valószínűvé.
– csökkenti a szívizomzat oxigénigényét.
– csökkenti a vérzsír -szinte t, a vérnyomást .
– az izommunka csökkenti a vércukorszintet , segít megőrizni az ideális testsúlyt.
Mindezek hozzájárulnak számos betegség (például: szívbetegségek, koszorúér -betegség,
cukorbetegség, mozgásszervi problémák) megelőzéséhez.
– ha az ízületeke t vesszük figyelembe, akkor láthatjük, hogy a rendszeresen
megmozgatott ízületek megőrzik erejüket és mozgékonyságukat. A nem kellő mértékű
igénybevétel hozzájárul az ízületeket támasztó és védő szalagok merevebbé válásához és
gyengüléséhez. A kellően nem mozgatott izmok elerőtlenednek és meglöttyednek.

7
– az izmok esetében a testmozgás fokozza azok feszülését, ezért az egész test erőnlétét
szabályozza. A rendszeres izommunka hatására a bőr alatti zsírréteg eltűnik, bőrünk
megfeszül, kisimul, külsőnk ezzel új, sportos formát ölt! Mivel a lábat mozgató izmok a test
legnagyobb izmai közé tartoznak, a lábmunkát igénylő sportok (mint az úszás, futás és
kerékpározás) kitűnő alkalmat adnak a szív és a tüdő egészséges terhelésére is.
Mindezek mellett a rendszeres t estedzés által testünk könnyebben és több örömöt
nyújtó hírvivő anyagot és hormont termel, hozzájárulva általános közérzetünk javulásához.
A mozgás azonban nemcsak az egészségmegőrzésben játszik nagyon fontos szerepet,
hanem a testi, szellemi felfrissülésb en is kiemelkedő jelentőséggel bír. A rendszeres
testmozgás serkenti a kreativitást és növeli a teljesítőképességet, így közvetetten az iskolai
teljesítmény javulásához is hozzájárul.
A sport mindezek mellett szerepet játszik a társas kapcsolatok kiépítésé ben, hozzájárul
a gyermekek játékigényének kielégítéséhez és az önbizalom növeléséhez.
Én úgy gondolom, hogy egészségünk megőrzését, testi -lelki fejlődésünket és
közérzetünk javulását elősegítő aktív életmód megalapozását a gyermekkorban kell elkezdeni,
és ebben az iskola mellett a szülőknek is nagy felelősségük van!

8

I. A téma aktualit ása

1.1. A téma megválasztásának indoklása

Minden motorikus képesség fejlesztéséhez meg vannak az életkori szakaszok és
sajátosságok, amelyeket figyelembe kell venni. Kisebb, fiatal korban célszerű fejleszteni a
tanulók gyorsaságát és ügyességét, míg érettebb (a serdülőkor környékén -13-14 év) az érőt és
az állóképességet.
Évről évre minden sportág és azok versenyzői óriási változásokon mentek, mennek
keresztül. Egy kicsit visszatekintve a múltba a mai kézilabda elődjei a HANDBOLD, a
TORBALL és a HAZENA . Ezek keveredéséből alakult meg a nagypályás kézilabda, amelyet
11-11-en játszották futballpályán. 1928 -ban Amszterdamban alakult meg Nemzetközi Amatőr
Kézi labda Szövetség (IAHF).

1 ábra – Kézilabda mérkőzés (11 -11 ellen futballpályán)
Az 1950 -1960 -as évek hozták a jelentős változást és a lassú, körülményes nagypályás
kézilabdát felváltotta a kispályás kézilabda, amely sebességével, változatosságával és erőteljes
ritmusával fokozatosan háttérbe szorította elődjét.

2. ábra – Kispályás kézilabda mérkőzés

9

Ugorva 50 -60 évet a kézilabdázás történelmében, napjainkra észrevehetjük azt, hogy a
mostani kézilabda oda fejlődött, hogy a kicsi, gyors (de gyengébb) fizikumú játékosokat
felváltotta a nagy, nagyon gyors és erős játékosállomány. A mai férfi játékosok zöme két
méter magas (vagy még annál is nagyobb), 120 -130 kg és közel ugyanekkora sebességgel
tudnak kapura is dobni. De a gyo rsaságuk is sokat fejlődött, képesek pár másodperc alatt
egyik kapuelőtértől a másikig eljutni akár labdavezetéssel is.

3. ábra – Kézilabda mérkőzés napjainkban
Ugyan én csak 2008 óta tanítok testnevelést, de ilyen rövid idő alatt is meg tudtam
figyelni, hogy mennyi minden változik különböző sportágakban és a tanulókban egyaránt.
Dolgozatomban éppen ezért szeretnék arról beszélni, hogy mennyire fontos a
kézilabdázás során fejlesztenünk a gyerekek gyorsaságát és ezt „amatőr” szinten csak úgy
lehet, ha jelentős figyelmet és időt szentelünk erre a testnevelési óra keretén belül is.
Másik fontos tényező, ami segített abban, hogy ezt a témát válasszam, az volt, hogy
tudom mennyire fontos az egészséges életmódra való törekvés és annak az elsajátítás a. Ezt is,
mint mindent, csak úgy lehet elérni, ha fokozott figyelmet szentelünk minden kis apró
részletre és persze ebbe bele tartozik az is, hogy a tanulók gyorsaságát a megfelelő életkori
szakaszban (10 -14 év között) fejlesszük kellő mértékben.
Általán osságban véve az egészséges életmód egyik alappillére a MOZGÁS . Az
emberi szervezet mozgásra van tervezve, ha nem mozog: leépül. A rendszeresen végzett
mozgás jót tesz a testi -lelki egészségünknek. A mozgás javítja az állóképességünket, a
teljesítőképesség ünket, általa kitartóbbá válunk. Létfontosságú az egészség megőrzése
szempontjából, és döntő szerepe van az ideális testsúly elérésében és megtartásában.
Mindenfajta testedzésnek meg vannak a saját szabályai, de vannak általános érvényű
szabályok is. Példá ul tévesen terjedt el az a nézet, hogy „fájdalom nélkül nincs eredmény”. A
testünk egészsége érdekében, soha ne eddzünk kimerülésig, és inkább könnyed
mozgásfajtákat válasszunk. Az egészséges életmód szerves része a mozgás, így mindenkinek
célszerű megtalá lnia a számára megfelelő mozgásformát.

10
1.2. Helyi sajátosságok

1.2.1. Földrajzi adatok és történelmi múlt

Kraszna község Szilágy megye legszebb földrajzi elhelyezkedésű települése, amely
méltó történelmi múltra tekint vissza és történelmileg igazolt e lnevezése a Kraszna Vár.
Kraszna község Szilágy megye délnyugati részén fekszik, a Szilágysomlyói
medencében, a Kraszna és Ban patakok torkolatánál. A régészeti ásatások, amelyeket az idők
folyamán végeztek a jelen Kraszna községet alkotó falvak területén, a legrégebbi időkből
találtak tárgyi bizonyítékokat lakásokból, Ráton falu mellett felfedeztek egy települést a Tisza
kultúrából (kései szakasz) és Hosszúaszó környékén felfedtek településeket a bronz
korszakból.
Krasznával, mint település megnevezéssel, először az 1090 -es évek környékén
találkozunk, Kraszon civitas néven és ezt követően 1164 -ben említik meg. Petri Mor, a Váradi
Regestrumra utalva, Kraszna eredetét az 1205 -1235 -ös évekre teszi.
A történelem folyamán a Kraszna elnevezésnek több változata i s volt: Crazna,
Carasna, Karasna (1205 -1235 között), Karazna, Krazna, Crazna (1341). A XIV. század
közepétől folyamatosan, különböző forrásokban, a Kraszna megnevezést találjuk.
1450 körül városi rangja volt, ma pedig Szilágy megye legnagyobb községe.
1876-ban Kraszna vármegye megszűnik létezni és ezek után egy lesz a 6 megyei
szintű tartományból a Szilágyságban, bírói hivatallal.
Az első hiteles dokumentumok Kraszna községről és az ehhez tartozó falvakról:
Kraszna 1205 -ben Kraszna név alatt, Ráton 1259 -ben mint Terra Rathon, Hosszúaszó 1341 –
ben Hosszúaszó néven, Máron falu Máron néven és 1497 -ben mint Maroni.
A megye legszebb és legjobban megdolgozott települései közé sorolva, Krasznát az
azonos nevű patak szeli át és a gyűjtőtó amelybe torkollik a lelkes halászok kedvenc helye.
Kraszna község szomszédságában található a szép és híres Bükki Kolostor.

1.2.2. A lakosság

Községünk etnikai szempontból nagyon változatos, találkozhatunk román, magyar,
roma, ukrán és szlovák nemzetiségű személyekkel is. Persze a lakosság túlnyomó részét a
magyar és a román beszéd jellemzi.

11
Ahogyan a lakosság nemzetisége eltérő, úgy a vallási hovatartozás is más és más. A
református felekezetünk a legnépesebb, ezt követi az ortodox, baptista, görög katolikus,
adventista, római katolikus, evangéliumi keresztény, Jehova tanúi és egyéb felekezetek.
Egy 2011 -ben készült népszámlálás szerint a községünk összlakossága 6.657 fő, ide
tartoznak a mároni, rátoni és a ahosszuaszói lakosok is.

1.2.3. Művelődés, hagyományőrzés

Községünk legjelesebb hagyományőrző képviselője a Bokréta néptánccsoport, amelyet
a helyi fiatalok alkotnak. Előadásaik nem csak községünkben, hanem az ország több területén
és a határokon kívül is nagy népszerűségnek örvend. A Bokréta a házigazdája az évente
megr endezett Farsangi -, Pünkösdi – és Katalin -napi Táncházaknak.
A hagyományőrzés érdekében 2008. augusztus elején elsőnek szervezték meg az I. Kraszna
menti Népművészeti Tábort, melynek kitűzött céljai hagyományaink felelevenítése, ápolása és
megőrzése. E tábo r oly nagy népszerűségnek örvendett, hogy azóta évente megrendezésre
kerül, a résztvevők és érdeklődők számának növekedése pedig a tábori oktatás magas
színvonaláról és heterogenitásáról árulkodik.
Minden évben több jeles esemény kerül megrendezésre közs égünkben, amelyek a
hagyományőrzés szempontjából is nagy fontossággal bír, ezek a következők:
– Krasznai Napok (szeptember első hétvégéje),
– Nemzetiségi Néptánc találkozó (évente),
– Hagyományos szüreti ünnepség (évente),
– Katalin napi táncház (évente),
– Színjátszó gála (évente),
– Karácsonyi jótékonysági koncert (évente),
– Krasznai Férfiak Napja (évente, december végén),
– Március 15.
A helyi kulturális élet másik színfoltja a 1999 -ben középiskolás diákokból alakult
Tinikomédiások színjátszó csoport. Ő k szeretnék átvenni és továbbéltetni az amatőr
színjátszás helyi hagyományait. Krasznán már a negyvenes években működött felnőtt amatőr
színjátszó csoport. A Tinikomédiások tevékenysége és az elért eredmények láttán kedvet
kaptak a kisebbek is, így alakult meg 2006 -ban az Amarilla diákszínjátszó csoport.

12
1.2.4. Építészeti jellegzetességek, településszerkezet

A krasznai hagyományos építészet jellegzetessége a tornácos parasztház és a venyigés
pince. Községünkben a leggyakoribb az utcafrontba épült ház, amely hármas tagolású,
felépítése a következő: nagyház, pitvar, kisház és az udvarra néző tágas tornác. A nyit ott szín
sem maradhat el egy ilyen jellegzetességű ház esetében, amely a hombároknak, a
sütőkemencéknek és a nyári tűzhelyeknek adott helyet. A lakóházzal párhuzamosan kapott
helyet a gémeskút és a fatörzsből kivájt itatóvályú.
2007 -ben megnyitotta kapui t a Falumúzeum, amely hitelesen és tökéletesen tükrözi a
krasznai hagyományokat és berendezést a ház falain belül.
A fehérre meszelt, szőlővenyigével fedett borospincék a közelmúltban még egymás
mellett sorakoztak a Mocsár, a Kis – és Nagyhegyen, a Csonká son és a Rózsásban. Ezek
többsége hagyományosan vert falból, tapasztással készült. A félig hegyoldalba „ültetett”
építmény tökéletes mikroklímát biztosított az általa tárolt boroknak. A szőlőművelés és
bortermelés napjainkban reneszánszát éli, a lakosság k özkedvelt foglalkozása, ezért a krasznai
borok kiváló eredményeket érnek el a hazai és határon túli versenyeken egyaránt.
A település szerkezete sugaras elrendezésű, amelynek utcái a református templom előtt
található kereszteződésnél futnak össze.

1.2.5. Oktatás, szociális gondozás

2017 -ben a községben 11 nevelési intézmény működik:
– 5 általános,
– 1 középiskola,
– 5 óvoda.
Az óvodások és a diákok száma megközelíti az 1100 -at. A gyermekek oktatásával
közel 90 tanügyi alkalmazott foglalkozik, akik többsége egyetemi végzettséggel
rendelkeznek, és különböző továbbképzéseken fejlesztik magukat évről évre.
A községközpontban működik egy egészségügyi központ és három család orvosi
rendelő, melyekben összesen 26 egészségügyi alkalmazott tevékenykedik. S zociális
szempontból jelentős szerepet tölt be az Idősek Otthona, ahol az idősek és rászorulók
megfelelő ellátásban részesülnek.

13
1.2.6. Gazdaság

A lennebb felsorolt adatokat a községházáról kértem ki, ezzel is még hitelesebb és
pontosabb információkhoz jussak.
Kraszna községben összesen 133 vállalkozás (KFT, családi vállalkozás, fizikai és jogi
státusszal rendelkező magánszemély) és 20 gazdasági egység működik a következő
kereskedelmi területeken:
– könnyűipari, élelmiszeripari és malomipari termékek gyártása és forgalmazása,
készruhagyártás;
– szolgáltatások: pl. áru – és személyszállítás, háztartási felszerelések, gépek javítása;
– fafeldolgozás és bútorgyártás, üveg -és műszálas termékek gyártása.
Kraszna község legjelentősebb gazdasági ágazata a mező gazdaság. A 4891 ha
mezőgazdasági föld megoszlása a következő: 2953 ha szántóföld, 152 ha szőlő, 98 ha
gyümölcsös, 223 ha kaszáló, 1465 ha legelő. A magánkézben lévő erdőterületek gazdasági
jelentősége is számottevő. Jellegzetes mezőgazdasági terményünk a hagyma és más
zöldségfélék.
Népszerűek és híresek a krasznai hetivásárok (keddenként) és az állatvásárok (havonta
kétszer).

1.2.7. Turizmus

Szilágykraszna Szilágy megye egyik legszebb községei közé tartozik, vannak kisebb
hegyek, völgyek, szőlős ülte tvények, mellettük borospincék, amelyeket minden itteni lakos
boldogan látogat meg.
A községet a Kraszna nevű folyó szeli át, amely egy mesterséges víztározóba ömlik a
falutól három kilométerre.
A turizmust tekintve a több mint 1000 borpince, hétvégi h ázak a krasznai szőlőhegyen
várják az odalátogatókat.
Történelmi és kulturális látnivalók közé sorolható, amelyet minden hozzánk ellátogató
számára ajánlunk:
– a 14. században épült református műemlék templom, ennek festett kazettás
mennyezete a 17. száz adból,
– a templom kertjében felállított első és második világháborús és 1848 -49-es
emlékoszlopok,

14

– a katolikus templom előtti ifj. Cserey Farkas emlékmű,
– a 2007 -ben létrehozott Falumúzeum.

1.3. A helyi iskola bemutatása

1.3.1. A helyi iskola be mutatása

4. ábra – A „Cserey -Goga” Technológiai Líceum Krasznán
Szilágy megye egyik legnagyobb iskolái közé tartozik a „Cserey -Goga” Technológiai
Líceum, az előkészítő csoporttól XII -ik osztályig végezhetik a gyermekeink tanulmányaikat.
Az I-IV osztályos tanulóknál többnyire két román és két magyar tagozat indul minden évben,
míg a gimnáziumban egy román és két magyar tagozat és a líceumban pedig egy -egy tagozat
román és magyar nyelven.
Gyermekeink számára iskolánkban, ha a tanulásra szeretnénk koncentrálni,
elmondhatjuk, hogy minden adott: jól felszerelt kémia – és fizika labor, könyvtár, tornaterem,
stb.
A sportolni vágyó gyerekek többféle sportkörön is részt vehetnek, gimnáziumban a
testnevelő tanárok foglalkoznak kézilabda, labdarúgás és tol laslabda oktatásával (fiúknak és
lányoknak egyaránt), míg a líceumba járok, kézilabdázhatnak és focizhatnak. A sportkörök
látványos, kellemes és hatékony elvégzéséhez elmondhatom, hogy minden adott, van egy jól
felszerelt tornatermünk, vannak változatos s porteszközeink, felszereléseink: bordásfal,
tornapad, erőgépek és persze különféle labdák minden sportágnak megfelelően.

15
1.3.2. A kézilabdázás hagyománya iskolánkban

Édesapám 1981 -ben került a krasznai iskolába, mint testnevelő tanár. Iskolai és
egyetemi évei alatt kézilabdázott és ezt a gyönyörű sportot igyekezett az itteni tanulókkal is
megszerettetni, megkedveltetni. Nyugodt szívvel ki is jelenthetjük, hogy ez siker ült! Azóta
nagy hagyománya van a krasznai községben a kézilabdázásnak, minden évben több verseny
kerül megrendezésre, amelyen szép számban vesznek részt a mostani és a volt tanulók
egyaránt.
Eredményesség szempontjából sem elhanyagolható az a tény, hogy több megyei,
megyeközi és országos versenyen képviselték diákjaink iskolánkat sikeresen az elmúlt 20
esztendőben.
A kézilabdázás szépségét, szeretetét szeretném én is tovább vinni községünkben,
fenntartani iskolánk „amatőr” kézilabda csapatait és a jó Is ten segítségével minél több
versenyen (eredményesen) részt venni a következő években is.

16
II. A téma tudományos -elméleti alátámasztása

2.1. A testnevelés és sport céljai, eszközei, funkciói a VII -ik osztályos tanulóknál

A következő rövid alfejezetben az iskolai testnevelés fontosságára szeretnék kitérni.
Rávilágítani az iskolai testnevelés céljaira, eszközeire, funkcióira. Ezt lehet általánosan is
boncolgatni, de lehet bizonyos korosztályra lebontva is.
A testnevelés az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt igen fontos, sajátos
műveltségtartalom hordozója. Célja és feladata, hogy a társadalom igényeinek megfelelően,
az életkori sajátosságokat figyelembe véve speciális eszközrendszerével, elsősorban
játékokkal és v ersenyekkel alapozza meg a tanulók cselekvésbiztonságát és teremtse meg a
testneveléshez, a sporttevékenységhez és a fizikai munkához való pozitív viszonyulás értelmi,
érzelmi és pszicho -motoros alapjait.
A természetes mozgásigényen túl segítse elő a spor tmozgások iránti érdeklődés
felkeltését, és járuljon hozzá a tanulók reális önismeretének, önértékelésének kialakításához, a
közösséghez való alkalmazkodás és kapcsolatteremtés képességének fejlesztéséhez.
Feladatunk, hogy felnövekvő nemzedékünk minden ta gját alkotó aktivitásra neveljük.
A fiataloknak a céltudatos pedagógiai hatás eredményeként, olyan személyiségekké kell
válniuk, akik felelősséget éreznek embertársaik életének, sorsának alakulásáért, tudnak és
akarnak a társadalom egyben saját jólétük meg teremtése érdekében, az élet minden területén
aktívan tevékenykedni. A tudatos aktivitásra történő nevelhetőséget ugyanis nagymértékben
segíti az emberi személyiségnek az a sajátossága, hogy egy meghatározott területen történő
fejlesztő hatás átterjed más területre is. Mindazt, amit az ember elsajátít, „megtanul” egy
bizonyos tanulási folyamat során, az átvihető más feladatok megoldási tevékenységére is.
A testnevelés és sporttevékenység megfelelő lehetőséget biztosít a pozitív
személyiségtulajdonságok kia lakításához. A pozitív személyiségjegyek, így a tudatos aktivitás
is csak megfelelő irányítás és vezetés mellett alakíthatók és fejleszthetők. A testnevelés és
sportmozgások tanulása kiválóan alkalmas arra, hogy fejlesszük a tanulók akaratát, alakítsuk
jellemét. A helyesen vezetett cselekvéstanulás különösen a 6 -14 éves életkorban nyújthat
jelentős segítséget a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztéséhez.
A testnevelés céljait osztályozhatjuk a következő féle képen:
1. Általános vagy I rangú célok , ezen belül a következőket említhetjük meg:
– az egyén szervezetének harmonikus fejlesztése.
– az általános motorikus kapacitás fejlesztése.

17
– az egyén és a társadalom optimális egészségi állapotának megőrzése, az emberek
fizikai erőnlétének fokozása, az if júság fejlődésben levő szervezet működésének serkentése a
minél erőteljesebb, egészségesebb és fejlettebb szervezetű felnőtté válás érdekében.
– az egyes sportágak műveléséhez szükséges sajátos motorikus kapacitások fejlesztése.
– az általános motorikus j ártasság, ismeretek, készségek elsajátítása, ezek
színvonalának eredményes fejlesztése.
– az egyén ezen a területen összegyűjtött ismereteinek célszerű alkalmazása a
mindennapi életében, ezen túl esetleg sporttevékenység keretei között is.
– az értelmi, erkölcsi, akarati tulajdonságok, a szociális felelősség nevelése, fejlesztése.
2. Sajátos vagy II -ik rangú célok , a testkultúra egyes alrendszereire jellemző célok nem zárják
ki az I rangú célokat, sőt feltételezik, konkretizálják ezeket.
3. III-ik rangú c élok, ezeket még oktató -nevelő feladatoknak is nevezzük , az óra tárgyainak
megfelelően jelöljük ki, amelyek természetesen alá vannak rendelve a II -ik rangú céloknak.
Célunk az kell legyen, hogy a testnevelés egyik legfontosabb pedagógiai
eszközrendszerével, a testgyakorlatokkal segítsük a testnevelésben résztvevők egészséges testi
fejlődését, megszilárdítsuk és továbbfejlesszük egészségünket, megelőzzük testalkati
deformálódásuk kialakulását.
Az iskolai testnevelés eszközeinek a segítségé vel tudjuk megvalósítani az oktató –
nevelő folyamatot. Tanulóinkat felkészítjük bizonyos ügyességek, készségek elsajátítására
különböző sportversenyek érdekében.
Sajátos eszközök alatt értjük a testgyakorlatokat, ezek időről időre megújulnak,
korszerűsödne k, a kitűzött céloknak megfelelően. Hatásuk napjainkban mind összetettebb,
ugyanis fejlődik a módszertani gondolkodás -, másrészt új ismeretekkel gazdagítanak minket.
A testgyakorlatok didaktikai értelmében a fontosabb – az oktató és nevelő munka
tervezés ében és megvalósításában – sokfunkciós felhasználású és alkalmazású eszközeink.
Pontos struktúrákban megtervezett, részei a testnevelés és sport tananyaga megtanításának és
tartalma elsajátításának.
Nem mindenfajta mozgás testgyakorlat, ezek sajátos jegye a sportág tartalmi és formai
elemeinek összefüggése, a testi nevelés a sport lényegével és törvényszerűségeivel. Például a
futás akkor válik testgyakorlattá, amikor pontos szabályok szerint gyakorolják, ésszerűen, az
erőkifejtéseket pontosan adagolják, st b.
A testgyakorlat egy összetett szó, amely két egyszerű szóból tevődik össze. Az első a
test, amely az emberi testre vonatkozik, erre kívánjuk kifejteni azok hatását. Valamint a

18
gyakorlat szó, ez feltételezi egy mozgás ismételését addig, míg biztonságos an, ”ügyesen” el
tudunk végezni bizonyos tevékenységeket.
A motorikus készségek csak hosszantartó gyakorlás után alakulnak ki, amikor
automatikusan és természetesen hajtjuk azokat végre.
A testgyakorlat nem merev ismétlés, hanem állandó alkalmazkodás a változó külső és
belső körülményekhez. Ebben az összefüggésben a testgyakorlat nem csak a rendszeres
ismétlést feltételezi, hanem olyan – a tanult mozgásokon alapuló – magatartás felépítését is,
amelyet azután motorikusan exteriorizálunk.
A testnevelés f unkciói közül szeretném röviden bemutatni a legfontosabbakat,
amelyekre kellő figyelmet és odaadást kell szentelnünk az iskolai testnevelési órákon:
– elsődleges feladat az iskolai testnevelési órákon a tanulóink harmonikus testi
fejlődésének a biztosítása . Erre kivétel nélkül minden órán pontosan és gondosan oda kell
figyelnünk. Fontos, hogy tanulóink testi fejlődése az életkori szakaszokban a kellő
változásokon menjenek keresztül.
– a motorikus kapacitás fejlesztésének funkciója: az iskolai testnevelés so rán az
általános motorikus kapacitást fejlesszük, míg az edzéseken a sportágnak megfelelő sajátos
motoros kapacitást.
– higiéniai funkció a társadalom egészségére és annak megőrzésére fordít nagy
hangsúlyt.
– nevelési funkciót az iskolai testnevelés könnye dén ki tudja alakítani, ha megfelelően
foglalkozunk diákjainkkal. Bővebb értelemben nézve segítünk diákjainknak az életre, a
munkára való felkészülésben.
Bár az iskolai testnevelés közvetlenül az egyének egészséges fejlődését, edzettségét, a
kulturált fiz ikai tevékenység kialakítását szolgálja elsősorban, ennél sokkal szélesebb körű
nevelési feladatok megoldására is képes. Művelődéstartalma szorosan kapcsolódik a nevelés
tartalmához. Azok a feladatok, amelyeket az egyéneknek a testnevelésben és sportban me g
kell oldaniuk, jelentős értelmi, erkölcsi, akarati, esztétikai értékeket közvetítenek,
emberformáló értékűek.
A testnevelés és sport az életre készít fel, s ez által szoros kapcsolatban van a nevelés
más területeivel. Intenzíven foglalkoztatja az egyéne k értelmét, ezek megismerhetik az
egészséges életmód követelményeit, az erőnlét feltételeit, a személyi és környezeti
egészségvédelmet. Felismerhetnek bizonyos biológiai, fizikális, pszichológiai egészségtani
stb. összefüggéseket. A sporttevékenység folyam atában olyan önálló általánosításokat,
cselekvési elveket és összefüggéséket fedezhetnek fel, amelyek a mindennapi élet

19
gyakorlatában nélkülözhetetlenek. A mozgásos cselekvések komoly szellemi és fizikai
követelmények elé állítják őket. Olyan komplex tudás ra tesznek szert, amely a mindennapi
munkában és a sporttevékenységekben egyaránt alkalmazható.
A testnevelés és a sport közvetlen módon befolyásolja az egyének erkölcsi
alakulásának fejlődését, formálja jellemüket, akaraterejüket. Az ellenfél megbecsülés e, a
sportszerű küzdelem, a közösséghez való tartozás érzése mind jellemalakító tényező a
személyiségformálódásban.
Fontos a testnevelés és sport közösségformáló jelentősége. A tevékenység szervezeti
keretei, tartalmi jellemzői sokrétű és differenciált le hetőséget nyújtanak, a közösségi
neveléshez. A tevékenységek szinte mindig közösségiek, a sport egyik jellemzője, hogy
általában a közösségben zajlik. Ez megtanítja a résztvevőt a kölcsönös segítségre, bajtársi
együttműködésre, a közösségbe való beilleszke désre, tudatosítja az egyéni és közösségi
cselekvések értékeit, az egyéni és közösségi érdekek egységét.
A szép, harmonikus sportmozgások esztétikai élményt jelentenek. Az egészséges,
szép, arányosan fejlett emberi test gyönyörködtető, esztétikus jelenség . A testnevelés és sport
esztétikája és a tevékenység tartalma között kapcsolat van. Minden megtanult és technikailag
tökéletes mozgás harmonikusan, esztétikusan hat. Annak, akinek motorikus funkciói a maguk
ökonómiájában alakultak ki, a mozdulatai könnyed ek, szépek, harmonikusak.
– rekreációs, kikapcsolódást eredményező funkció , ez végezhető egyéni kezdeményezésként
vagy kollektív ösztönzésre. Egyéni kezdeményezésre elsősorban azok képesek és hajlamosak,
akik már ismernek valamilyen sportágat, rendelkeznek előzetes tapasztalatokkal. A kollektív
ösztönzésre végzett rekreációs testnevelés és sport szervezhető:
– a tömegkommunikációs eszközök által kifejtett tartós és kedvet ébresztő
propagandával, ide tartoznak például a rádió, tv, napilapok stb.
– munkahelyi szervezéssel.
– állami, társadalmi szervek kezdeményezésére.
Rekreációs testnevelési és sportfoglalkozások tartalmául ajánlható tevékenységek
például a rendszeres séták, gyalogosok, kerékpározás, az úszás, a torna, a különféle
sportjátékok stb .
– vetélkedtetési, küzdelemre -késztetési funkció alakítja az egyének bátorságát, jellemét,
akaraterejét a különböző nehézségű feladatatok, akadályok leküzdésével, a versengéssel,
versenyekkel.

20
2.2. Gyorsaságot fejlesztő testnevelési óra bemutatása

2.2.1. A testnevelési óra láncszemei

Az évek során az iskolai testnevelés összetétele nemcsak tartalmilag, hanem az
elrendezést tekintve is sokat változott. Napjainkban a láncszemes testnevelési órát
alkalmazzuk az iskolai oktatás során. A továbbiakban ezt szeretném röviden bemutatni.
A láncszemes testnevelési óra nyolc láncszemből tevődik össze, mindegyik
láncszemnek megfelelően vannak bizonyos megoldandó feladatok és az ezekre szánt idő
összessége ki kell adja egy tanóra időtartamát, vagyis 50 percet, bo ncolgassuk ezeket:
1. Láncszem: Az osztály megszervezése
Megoldandó feladatok:
– az óra munkahangulatának megteremtése
– az érdeklődés fenntartása
– az osztály fegyelmezése
– az érzelmi állapot felemelése
Láncszem időtartama: 3 perc.
2. Láncsze m: A tanulók szervezetének sokoldalú előkészítése az órára
Megoldandó feladatok:
– érdeklődéskeltés
– a szervezet fokozott ösztönzése
– a központi idegrendszeri idegek legjobb továbbítása
– a tér-, időbeli érzékelés nevelése
Láncszem időtartama: 3 -5 perc.
3. Láncszem: A loko -motrikus szervezet szelektív befolyásolása
Megoldandó feladatok:
– a testtartás nevelése
– a testtartás és viselkedéshiány javítása
– izom, ízület, hajlékonyság
– a légzés tanítása
Láncszem időtartama: 8 -10 perc.
4. Láncszem: A gyorsaság, ügyesség fejlesztése/növelése
Megoldandó feladatok:
– a gyorsaság fejlesztése (például reakcióidő, stb.)

21
– az ügyesség fejlesztése (koordináció, kiegyenlítés, mindkét kéz használata)
Láncszem időtartama: 6 -10 perc.
5. Láncszem: A motorikus készségek, jártasságok tanulása/rögzitése/tökéletesítése/értékelése
Megoldandó feladatok:
– a motorikus szerkezet alapjellemzőinek eredeti kialakulása
– dinamikus sztereotip mozgások rögzítése
– alkalmazott kapacitás kia lakítása
– általánosító kapacitás kialakulása
Láncszem időtartama: 16 -20 perc.
6.Láncszem: Az erő, állóképesség fejlesztése
Megoldandó feladatok:
– erő és állóképesség fejlesztése / nevelése
Láncszem időtartama: 5 -10 perc.
7. Láncszem: A szervezet l ecsillapítása (fiziológiás megnyugtatás)
Megoldandó feladatok:
– az erőfeszítés csökkentése
Láncszem időtartama: 3 -4 perc.
8. Láncszem: Értékelés
Megoldandó feladatok:
– az osztály munkájának és az egyének teljesítményének értékelése
– a feldolgozott ismeretek rögzítésének elősegítése, a motiváció fenntartása
– a létesítmény (terem, szabadtér) alaprendjének visszaállítása
– a köszönés
Láncszem időtartama: 2 -3 perc.

2.2.2. A testnevelési óra típusai

Az iskolai testnevelési ó ráknak több típusa ismeretes, osztályozhatjuk azokat például a
szerint, hogy mit és hogyan szeretnénk annak érdekében, hogy tanulóink elsajátítsanak és a
szerint is, hogy a tanítási -tanulási folyamatban éppen hol tartunk.
A testnevelési óra típusai Sandor I., (2013 ) szerint az óra fő részében alkalmazott
feladatok típusai, illetve az általuk meghatározott oktatási -nevelési feladatok szerint
határozhatók meg. Így az óra típusa lehet:

22
• vegyes típusú óra : ez a leggyakoribb óratípus. Ennek az az oka, hogy leggyakrabban a
testnevelési órán többféle feladat megoldására van szükség, mint például új tananyag átadása,
előző órán tanultak gyakorlása, képességfejlesztés, stb. Természetesen nem kerül sor egy
vegyes típusú órán minden feladatra, mindig van kiemelt f eladata egy vegyes típusú órának,
de sor kerül több egyéb feladatra is.
• új ismereteket feldolgozó óra : szintén gyakori, ha egyszer eljutunk a mindennapos
testnevelés bevezetéséhez feltehetően nem lesz szükség minden egyes órán új ismeret
közlésére is, tö bb alkalom marad a gyakorlásra.
• gyakorló óra : a tanult ismeretek elmélyítésére, begyakorlására szolgáló óratípus, ilyenkor
leggyakrabban gyakorló és feladathelyzetekben történik a mozgásforma gyakoroltatása.
• ellenőrző óra : a tudás, a fejlődés megállapí tása a célja, két formája van:
1. felmérő óra : többnyire a tanév elején és végén van ilyen óra, a tudásszint
megállapítására szolgál. Ilyenkor kerül sor a motoros próbák, felmérések, tesztek felvételére.
A félév elején mért eredmények alapján határozható m eg a félév menete, a tanmenet
kialakításában is szerepe van.
2. osztályozó óra : a tanulók tudásának és érdemjeggyel való értékelésének idejét
jelenti, azonban a folyamatos, fejlesztő értékelés alkalmazása nyomán nem gyakran
alkalmazzuk ezt az óratípust.
• képességfejlesztő óra : az óra célja a motoros képességek fejlesztése, a kondicionális
képességek javítása. Ilyen óratípus esetén nem tervezünk új tananyagot arra az órára.
• edzés típusú óra : sajátos feladatokat emelünk ki az ilyen, kondicionáló típusú órá n.
Kifejezetten egy terület képességfejlesztése a cél, pl. a kar erejének fejlesztése, állóképesség –
fejlesztés stb.
• játékos, versengés jellegű óra : domináns a testnevelési játékok, mozgásos játékok
alkalmazása az órán, így építve az együttműködés, a figy elem, a szabályok betartása
fejlesztésére is. A versengés fokozza a teljesítményt, növelheti a motivációt a mozgásos
tevékenység iránt.

2.2.3. A testnevelési óra tervezése, vezetése, hibajavítás és segítségadás

Minden óra alapos tervezést igényel a tan ár részéről. Pontosan fel kell mérnünk az
adott osztály színvonalát, tapasztalatát, felépítését, motivációját, stb.

23
Iskoláinkban minden osztály heterogén, ez azt jelenti, hogy ha korban egyeznek is
diákjaink attól még más és más fizikai adottságaik, motiv ációjuk van. Erre alapozva nagy
hangsúlyt kell fektetnünk, mikor előkészítjük a tanóra témait és az ahhoz szükséges
gyakorlatsorokat.
Az iskolák felszereltsége sem egyező minden testület esetében, vannak jól felszerelt,
sportteremmel rendelkezők, de vannak sajnos hazánkban (inkább a falusi környezetre
jellemzően) kevésbé vagy egyáltalán felszerelt iskolák. Egy sportterem megléte még nem
minden egy testnevelő tanár számára. Fontos, hogy legyenek kellő felszerelései is, például
különféle labdák (kézilab da, röplabda, futball labda, stb.) az egyes sportágaknak megfelelően,
de szükség lehet még tornaszőnyegre, tornapadra, métalabdára, bójákra, stb.
Az anyag kiválasztásakor a feladat az, hogy kijelöljük a célok megvalósítására
alkalmas és ahhoz szükséges oktatási -képzési, illetve nevelési információkat, felmérjük,
rendezzük, struktúrájuk azokat.
A módszereket, valamint a szervezési formákat a cél, az anyag, az adott osztályok és a
gyakorlati lehetőségek határozzák meg.
A tervezésben, legyen szó tanmenetr ől, óratervről, sportköri munkatervről, mindig
konkrétan kell rögzíteni a kitűzött célokat.
Azért tervezünk, hogy viszonylag csekély idő alatt, a meglevő lehetőségek kihasználásával
maximális eredményt lehessen elérni.
Az oktatás tervezésekor az alapdokum entum a tanterv, kiinduló pontja pedig a
szakmai tervezőmunka. A tanár a tantervek alapján dolgozza ki tanmenetét, óratervét, ennek
alapján valósul meg az oktatási, nevelési folyamat.
A tervezés funkciója tehát az, hogy javítsa, hatékonnyá tegye a tantárg y oktatását.
A testnevelési óra levezetése teljes mértékben a testnevelő tanáron múlik, annak a
tapasztalatán, elhatározottságán, akaratán egyaránt. Persze vannak külső és belső befolyásoló
tényezők is. A belső befolyásoló tényezőkön a fent említetteket é rtjük, míg a külső
tényezőkön olyanokat, amelyeket a testnevelő tanár nem tud befolyásolni. Ilyen például az
időjárás, a tanulók létszáma az órán, stb.
A határozottság, az erőteljes fellépés az óra folyamán úgyszintén fontos tényezőnek
tud bizonyulni. A k ellő szigorral tekintélyt tud szerezni magának akár a kezdő testnevelő
tanár is. Nagyon fontos, hogy diákjaink tudják, ki irányítja az órát és kik a résztvevő
személyek, akik a gyakorlatokat kell végezzék. Ennek a kettőnek az esetleges felcserélődése
káosz hoz vezethet és az óra sikerét rombolhatja le.

24
Minden iskolai testnevelési órán elengedhetetlen a gyakorlatok során a megfelelő és
hiteles hibajavítás. A hibák kiküszöbölése a gyakorlatok helyes elvégzését eredményezi, ami
által a kitűzött célok érhetők e l. Vannak olyan esetek diákjaink körében, akik akár új
gyakorlat elvégzése során sem igényelnek hibajavítást, mert tehetségüknek, adottságuknak és
motivációjuknak köszönhetően „nagyon ügyesen” végzik azokat el. De sajnos tudjuk, hogy
minden osztály esetébe n nem csak ügyes, hanem kevésbe ügyes, sőt úgymond ügyetlen
diákjaink is lehetnek. Ezekre fokozott figyelmet és többszörös javítást ajánlott szentelni.
A segítségadásról sem szabad megfeledkeznünk egyetlen órán sem, pláne olyan
nehezebb gyakorlatok eseté ben, amikor az az elsajátítás fázisában van. Ilyen lehet például a
talajtorna során a felső híd, fejállás, kézállás és sok más gyakorlat.
A segítségadás történhet a testnevelő tanár által, de végezhetik azokat diákjaink is, ha
kellő képen megtanítottuk ők et, hogy mikor mire kell ügyeljenek és melyik gyakorlat során
mit kell segíteniük osztálytársaiknál. Erre a feladatra többnyire az ügyesebb diákok körében
tudunk megfelelő és megbízható személyt kapni.

2.2.4. Erőkifejtés és terhelés a testnevelési órán

Az iskolai testnevelés során minden mozgás, feladat erőkifejtéshez vezet és az
bizonyos mennyiségű energia elvesztéséhez a szervezetből. Attól függően, hogy mekkora a
terhelés láthatjuk, hogy az energia fogyasztás lehet nagy, akkor elfáradunk, amit a
munkavégzés után ki kell pihenjünk. Az erőkifejtés és a pihenés közötti helyes arány
kialakítása a testnevelő tanár egyik legfontosabb feladata.
Az erőkifejtést egy testnevelési órán jellemzi:
1. Dinamikája : a tanítási óra feladatai, elemei, egyes láncszeme i határozzák meg. Az
erőkifejtés görbéje emelkedik az óra bevezető, előkészítő részében, a rendtartó intézkedések
és a bemelegítés alatt. Az óra fő részében, vagyis általában a 3 -4-5-6-ik láncszemben az
erőkifejtés görbéje hullámzó, a terheléssel és a pihe néssel párhuzamosan változik. Végül az
erőkifejtés görbéje ereszkedik az óra befejező részében, vagyis a 7 -8-ik láncszem esetében.
2. Nagysága : szabályozhatjuk a kifejtett erőfeszítések terjedelmének, intenzitásának, a
gyakorlatok bonyolultságának a függvé nyében és az ismétlések közötti szünetek
időtartalmának viszonylatában.

25
Az erőkifejtéseket nagyságuk, erősségük, vagy intenzitásuk és összetettségük, vagy
komplexitásuk alapján állapítjuk meg. Az erőfeszítés lehet nagy, közepes, közepes alatti és
minimáli s.
Az erőkifejtés nagyságát az ismétlések, vagy menetek száma, illetve a megtett távolság
mutatja, ez a nagyság mennyiségi mutató. A tanulók esetében a percenkénti pulzusszám
mérésével meg tudjuk állapítani az erőkifejtés nagyságát. Ez a pulzusszám az óra bevezető
részében alacsonyabb, az óra főrészében növekednie kell, míg a befejező részben fokozatosan
kell csökkennie addig, míg el nem éri a normális mutatót.
A tanulókon mutatkozó faradsági tünetek is jól tudják szemléltetni az erőkifejtés
nagyságát, ily en például a bőr elszíneződése, az izzadás, figyelem csökkenése, stb. A külső,
szemmel látható jelek, amikor fáradt egy tanuló a következők lehetnek:
– enyhén fáradt valaki, mikor a bőre kissé kipirul, gyengén izzad, határozottan
lélegzik, ugyanakkor mozg ása biztos, jól tud figyelni, a közérzete jó.
– közepesen fáradt , ha bőre erősen kipirosodik, derékon alul bőségesen izzad, gyorsan,
hevesen lélegzik, a mozgása és a járása bizonytalan, fáj a térde, a szíve szabálytalanul,ver,
heves szívdobogást észlel.
– erősen fáradt az, aki kivörösödik, vagy erősen elsápad, derékon alul erősen izzad, a
száján lélegzik és kapkodja a levegőt, támolyog, hányingerrel küszködik stb.
3. Sűrűsége : ezt megállapíthatjuk a terhelés és a pihenés összevetésével, amely kétféle lehe t:
– az óra motorikus sűrűsége , rövidítése M.s., amit a tanuló motorikus tevékenységéhez
viszonyítunk, képletben kifejezve:
M.s. = (a tanulók tényleges munkaidőtartama x 100)/50 perc
– a pedagógikus, a tanár tevékenységéhez viszonyított órasűrűség , rövidítése P.s és keplete:
P.s. = (oktatás időtartama x 100)/50 perc
Ez a kétfajta sűrűség összege 100% -ot kell, hogy adjon. Ezt lebontva egy iskolai
tanórára a következő képen lehet számszerűen ábrázolni: a tanórákon a motorikus sűrűség a
testgyakorl atok, ismétlések az időtartam 60% -át foglalja el, a pedagogikus sűrűség csak ennek
20%-át teszi ki, a maradék 20% a fellépő, előre nem látott problémákat képviseli.
Az erőkifejtés sűrűsége nem mindig lesz megfelelő, ezeket befolyásoló tényezők,
okok:
– külső, objektív okok : rossz a felszereltség, nem megfelelő a tanulók csoportokba osztása,
nincs jól előkészítve a felszerelés, rosszak a munkakörülmények, stb.

26
– módszertani, a tanáron múló okok : rossz a testnevelési óra levezetése, rosszak a
módszerek, nem jó a foglalkoztatás módja, túl hosszú, nehezen érthető a magyarázat, nem
megfelelő a bemutatás, rosszak az algoritmusok, stb.
– nem vonzók a leckék, a témák .
– a témák, feladatok rögtönzöttek .
A terhelést egy testnevelési órán ellenőrizzük, elemezzük, peda gógiailag
szabályozzuk, és sajátosságait figyelembe vesszük. Lássuk most röviden mindegyiket:
1. A terhelés ellenőrzése, elemzése : a nyert adatokat és információkat felhasználva a
pedagógusnak több lehetősége nyílik a tanulók terhelésének kedvező szabályoz ására, az
elfáradás mértékének megállapítására. A feladat az, hogy a tanulók a tervezett mértékben
fáradjanak el. Ismernünk kell tehát az elfáradás tüneteit, és az elfáradás, a terhelés mértéke és
a teljesítmény -fejlődés között is tudunk összefüggést talál ni.
A legfontosabb ellenőrzési módszerek a következők
– a tanulók megfigyelése, a külső, elfáradási tünetek feljegyzésével;
– jegyzetkészítés a tanítási óráról, a terhelési és pihenési szakaszok időtartamának figyelembe
vételével;
– a jellemző adatok felje gyzése, a tanítási órán végzett gyakorlás terjedelmi és intenzitási
adatainak felvétele statisztikai feldolgozásra alkalmas módon;
– az adott tanítási ciklusban elért teljesítményváltozás és a kapcsolható terhelési mutatók
összehasonlítása.
2. A terhelés p edagógiai szabályozása :
A testnevelő tanárnak a tantervben foglalt célokat és feladatokat kell figyelembe
vennie, amikor az egyes tanórák fizikai terhelésének folyamatosságát tervezi.
A terhelés szabályozásának pedagógiai szempontjai közül hármat emelünk ki. Ezek a
következők:
– a terhelés adagolására megfelelő gyakorlatokat kell kiválasztanunk.
– a terhelés adagolásakor vegyük alapul a tanulók teljesítőképességét természetesen a tantervi
követelményekkel összhangban.
– a terhelés adagolásakor mindig a tantervi feladatok az irányadók. Ebben segítséget kapunk a
teljesítmény -próbarendszertől.
Ahhoz, hogy a terhelési folyamat a kitűzött célt elérje, az egymást követő tanítási
időszakokban rendszeres ellenőrzésre és a terhelési tényezők módszeres meghatáro zására van
szükség.

27
A terhelés kialakítására sokrétű lehetőségünk van a terhelés és pihenés közötti
kapcsolat változtatásával. Ennek a következő fontosabb eljárásai vannak:
– a terhelés terjedelmének növelése vagy csökkentése. A tanár szabályozza a meghat ározott
gyakorlatok ismétlésszámát, illetve a kijelölt mozgástevékenység időtartamát. Ez esetben a
pihenési szünetek változatlanok maradnak.
– a terhelés intenzitásának növelése vagy csökkentése. A terjedelem, illetve az ismétlésszám
marad, azonban a végr ehajtás erőkifejtési fokát szabályozza a tanár a sebesség vagy a szer
súlyának növelésével. A pihenési idő terjedelme ugyanaz marad.
– a pihenési szünetek lerövidítése vagy meghosszabbítása. A tanár a gyakorlat terjedelmét és
az intenzitást változatlanul h agyja, de a gyakorlási idő közötti pihenési szüneteket az idő
csökkenésével vagy növelésével szabályozza. Csökkenthető a pihenési szünet is, azzal, hogy
például a képességfejlesztő gyakorlatokhoz több kisebb csoportot vagy csapatot szervez a
tanár. Ezzel c sökken a várakozás ideje, a gyakorlatokat többször ismételhetik a tanulók. Erre a
terhelési formára különösen alkalmas a csapatfoglalkozás és a körkörös gyakoroltatási forma.
3. A terhelés sajátosságai : az erőkifejtés során kétféle lehet külső és belső ter helés.
Egyértelműen különbséget kell tennünk a külső és a belső terhelés között.
A gyakorlatanyag kiválasztásakor szem előtt kell tartanunk:
– a tanulók életkori sajátosságait,
– fizikai felkészültségük színvonalát,
– a tantervi előírásokat és a módszerta ni szempontokat.
A külső terhelés összetevői, elemei:
– a terhelés terjedelme: a gyakorlás időtartama, a gyakorlatok száma, a megtett táv, stb.
– a terhelés intenzitása: az ellenállás nagysága, a gyakorlat, a mozgás sebessége, a pihenésre
szánt idő, stb.
– a gyakorlatok végrehajtásának bonyolultsága.
– a testnevelési órák, sportfoglalkozások gyakorisága.
Belső terhelésen a tanulók szervezetének, személyiségének a külső terhelésre
bekövetkező válaszát értjük. A válasz a szervezetben fellépő fiziológiai, bio kémiai és
morfológiai változások erősségével és jellegével, valamint a pszichikai terhelés fokával van
szoros összefüggésben.
A terjedelem és intenzitás között fordított arány van. Minél alacsonyabb a gyakorlás
intenzitása, annál tovább folytatható az a te ljesítmény csökkenése nélkül. Mivel a motorikus
képességek fejlesztése érdekében általában intenzív, közepes terjedelmű, illetve közepes
intenzitású, nagy terjedelmű gyakorlást végezzünk, ez pedig jelentős energia felhasználással

28
jár, a terhelést és a pihe nést tervszerűen kell váltakoztatni. A pihenők, szünetek idejét a
megelőző terhelés terjedelme és intenzitása, valamint a képzés célja (például erőgyorsasági,
állóképességi gyakorlatok, valamint a tanulók teljesítő képessége, edzettségi foka) alapján
kell meghatározni. Ha a tanulók munkabírása, edzettsége nagyon eltérő, akkor a pihenőidők
tartalmát is differenciáltan állapítsuk meg. Természetesen figyelemmel kell legyünk arra is,
hogy a pihenőt tevékenyen, aktívan, illetve tétlenül, passzívan töltik el a ta nulók. Tekintetbe
kell venni a hőmérsékleti és légköri viszonyokat is, mert esőben, szélben, fagyban
megbetegedhetnek diákjaink.
Ahhoz, hogy a terhelést és pihenést szakszerűen váltakoztassunk, ügyelnünk kell a
következőkre:
– a terhelés nagysága és a pihe nési időszakok legyenek összhangban a tanulók teljesítő
képességével.
– a tanóra egyes részeinek tartalma és szervezési formái adjak lehetőséget a terhelés és
pihenés tervszerű váltakoztatására.
– a nagy erőfeszítést kívánó mozgásfeladatokat mindig kövessé k közepes vagy mérsékelt
terhelést kiváltó gyakorlatok.
– ha a tanóra mozgásfeladat a bonyolultabb, összetettebb, akkor az optimális erőkifejtést a
fiziológiailag kedvező pihenési szünetekkel kell elősegíteni.
– az oktatás anyagának hatékony elsajátítását ne veszélyeztesse az esetleg terhelési céllal
beiktatott, másféle struktúrájú kiegészítő gyakorlat, ez esetben a magasabb szintű terhelést a
tanóra más részében célszerű elhelyezni.
– a motoros tanulási folyamatban a tanár eredményesen tudja kihasználni a tanulók
együttműködését, ha a tananyag egyes elemeit vagy műveleteit jelölik ki kiegészítő
feladatként, de nem terhelési szándékkel, hanem a tanulandó készség elsajátítása érdekében.
– az aktív és passzív szünetek váltakozzanak egymással.
– a terhelés szer vezésekor gondoljon arra a tanár, hogy a tanóra a nap melyik szakaszában
kerül sorra, a kora reggeli órák nem alkalmasak a nagyobb fokú terhelésre.

2.2.5. A gyorsaság fejlesztésének fontossága

Minden sportág esetében, legyen szó egyéni vagy csapatsportr ól nagyon fontos a
tanulók, sportolók gyorsaságát fejleszteni. Ezt csak úgy érhetjük el, ha a megfelelő
gyakorlatokat alkalmazzuk a megfelelő életkori szakaszokban. Persze minden sportágnak meg

29
van a rá jellemző gyorsaságfejlesztő gyakorlata, de ezeket nyu godt szívvel kombinálhatjuk
más gyakorlatokkal is, ha az nem eredményez teljesítmény csökkenést az adott sportágban.
Ezeket az új, különleges gyakorlatokat saját kreativitásunk segítségével valósíthatjuk meg az
órák, edzések során. Fontosnak tartom, hogy e gy testnevelő tanár/edző ne ragaszkodjon csak a
könyvekben leírtakhoz, hanem nyugodtan engedje „szabadjára gondolatait, elképzelésit”.
Kicsit visszatekintve a közel múltra lássunk atlétikában egy próbát és annál az elért
időt tekintve a változást, ami a gyorsaság fejlesztésének szempontjából igencsak lényeges –
100 méteres síkfutás: 1880 -ban Moszkvában volt megrendezve az Olimpiai játékok és ezt a
próbát Allan Wells nagy -britanniai sportoló nyerte 10,25 másodperces eredménnyel. A
legutolsó Olimpiai játéko k 2016 -ban Rio de Janeiro -ban volt, ahol harmadjára is a dobogó
legfelső fokán állhatott a jamaikai Usain Bolt, ideje pedig 9,81 másodperc lett. Tisztán észre
vehető, hogy szinte 40 év alatt ilyen rövidtávon is képesek a versenyzők akár több mint 1 -1,5
másodperccel megjavítani az akkori legjobb időt.
Persze minden eredmény és minden siker nemcsak az alkalmazott gyakorlatokon,
hanem a sportolón is múlik, fontos a megfelelő hozzáállás, akarat, motiváció, stb.

30
III. A gyorsaság, mint motorikus képesség

3.1. A gyorsaságról általában

A gyorsaság fogalmával kapcsolatban több meghatározással is találkozhatunk
különféle szakkönyvekben, kéziratokban:
„A fogalmat leegyszerűsítve azt értjük, hogy az ember adott körülményeihez képes
minimális idő alatt végre hajtani bizonyos mozgásfeladatot. Feltételezzük, hogy a feladat
végrehajtása nem tart hosszú ideig, a fáradtság nem jelentkezik.”
Sandor I., 2013
„A gyorsaság, a testkultúra és a sporttevékenységek területén értelmezve eg y olyan
egységben megjelenő fizikai szellemi képesség, aminek célja és lényege az, hogy adott
körülményekhez viszonyítottan a sportoló személy, cselekvéseit az általa egyénileg lehetséges
legrövidebb idő alatt teljesítse.”
Dubecz J., 2009
„A gyorsaság az a pszichofizikai képesség, amely az érzékelési, megismerési
folyamatok és az ideg -izomrendszer közreműködésével a lehető legnagyobb reagálási és
mozdulat -mozgássebesség elérését teszi lehetővé.”
Király T., Szakály Zs., 2011
„A gyorsaság az a kondicionális képesség, amely az adott feltételek mellett az
érzékelési, megismerési folyamatok és az ideg -izomrendszer segítségével a lehető legnagyobb
reagálási és mozdulatsebesség elérését teszi lehetővé.”
Harsányi L., 2000
A gyorsság a beérkező inger feldolgozása és az ingerre adott válaszreakció együttese.
Az inger -válasz folyamata öt lényeges összetevőre bontható, a folyamatot példaként a
rövidtávfutó rajtján szemléltetem:
− az inger megjelenése az érzékszervekben. A rövidtávfutó a vigyázz helyzetben meghallja a
rajtlelet (taps, pisztolylövés hangja), a hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát.
− az érzékszervekből az inger továbbhaladása a központi idegrendszer megfelelő területeire.
A hallóidegen keresztül a hallóközpontba jut az ingerület.
− döntés, a cselekvés ki alakítása. Az agyban arra születik döntés, hogy a futónak el kell
indulnia.
− az ingerület visszavitele a mozgatórendszer irányába az izmokhoz. Parancs indul a test és a
végtag izmainak, hogy húzódjanak össze.

31
− az izomműködés, a cselekvés végrehajtása. Az izmok összehúzódásával a végtagok
kinyúlnak, a rajttámlákra ható erők következtében megkezdődik a futás.
A gyorsaság fajtáinak végrehajtása között nem találtak szignifikáns összefüggést,
vagyis a reakciógyorsaságot nem követi feltétlenül nagy mozgásgyorsa ság illetve
mozdulatgyorsaság. Bár ennek bizonyítására kevés vizsgálati adattal rendelkezünk,
megállapítható, hogy a gyors reflexeiről híres világhírű vívók kevés eséllyel indulnának
rövidtávfutó világversenyeken.
A gyorsaság fejlesztését pusztán gyorsasá gi edzésgyakorlatokkal növelni hatékonyan
kevésbé lehet. A versenyszám technikai elemei, a mozgás szerkezete megkövetelik az
eredményes végrehajtás egyéb elemeinek fejlesztését is. Példaként egy ugró felkészítésében
az alábbi elemek játszanak jelentős szer epet: erő 30%, gyorsaság 30%, koordináció 20%,
hajlékonyság10%, állóképesség 10%.

3.2.A gyorsaság felosztása, megnyilvánulási formái

A gyorsaságnak több megnyilvánulási formája van, attól függően, hogy kapcsolatban
áll vagy sem más motorikus képességgel . Ezt figyelembe véve a következő két alfejezetben
külön -külön fogom bemutatni őket.
3.2.1.Gyorsaság általános megnyilvánulási formái

Ebbe a kategóriába sorolható a reakciógyorsaság, az aciklikus gyorsaság, a ciklikus
gyorsaság és a szupramaximális gyorsaság is, amelyet az alábbi ábrával szeretnék szemléltetni

5. ábra – A gyorsaság megnyilvánulási formái (Harsá nyi L., 2000 ) GYORSASÁG Reakciógyorsaság Aciklikus
gyorsaság
Ciklikus
gyorsaság Hangra, fényre, tapintásra
Egyszerű, választásos Rajtgyorsaság
g Ugrógyorsaság
g Dobógyorsaság
g Ütőgyorsaság
g
Felgyorsulási
képeség
g Gyorskoordináció
g

32

A továbbiakban mindegyik megnyilvánulási formát bővebben szeretném bemutatni,
példákkal szemléltetni és törekedni arra, hogy minnél több sportágat bevonni ezek bemutatása
során:
1. Reakciógyorsaság : az a képességünk, amikor egy ingerre vagy jelre a lehető leggyorsabban
reagálunk. A reakció, reagálási képesség egy adott külső ingerforrásra, mint egy jelre történő
gyors mozdulat, vagy mozgássor megindítása.
Sportágaktól függően a külső jel vagy inger, amelyre reagálnunk kell lehet egyszerű
vagy összetett. Az előbbihez tartozik a hangra, fényre és a tapintásra való reagálás, míg az
utobbihoz az egyszerű gyo rsaság és a választásos gyorsaság. A következőkben mindegyiket
szeretném bemutatni és példakkal alátámasztani is:
a) hangra – például az atlétika próbakban a rajtolás inditásakor a rajtpisztoly, síp vagy
faeszköz által kiadott erőteljes hang érzékelése. F ontos, hogy a sportoló tudja milyen hangra
kell számítson az adott helyzetben, hogy még véletlenül se terelődjön el a figyelme más
hanghatás hallatára.

6. ábra – Reakciógyorsaság hang jelzésre
b) fényre – fényjelzéssel találkozhatünk a Forma 1 -es pilóták rajtolásakor. A sok kocsi által
gerjesztett hang már nem engedi lehetővé, hogy hang hatására indítsák el a futamot és muszáj
más érzékszervünkre alapozzanak. Ezert jelző lámpa segítségével, amelyet a raj tvonal fölé
függesztenek ki indítják el a futamot.

7. ábra – Reakciógyorsaság fény hatására

33

c) tapintásra – egy kicsit elvonatkoztatva a sporttól ezzel is tudunk találkozni szinte minden
nap az otthonunkban. Például egy forró edény megérintése a gá ztűzhelyen azt eredményezi,
hogy a lehető legrövidebb idő alatt kapjuk el a kezünket. Ez a fajta reakciógyorsaság tehát
tapintáson alapszik.

8. ábra – Reakciógyorsaság tapintás érzetre
A külső ingerre (játékhelyzet, ellenfél mozgása, dobott labda iránya és sebessége,
rajtpisztoly hangja, stb.) adott válasz az idegi szabályozás szempontjából két részre bontható:
a) egyszerű gyorsaság : nem igényel döntést. Például az ökölvívó reflexmozdu lata (bokszzsák
megütése hangjelre), a rövidtávfutó alsó végtagjának kinyúlása a rajtjel elhangzása után,
illetve bármely mozgásnál a reagálás utáni mozdulat sebessége.

9. ábra – Egyszerű r eakciógyorsaság
b) választásos gyorsaság : többfajta lehets éges megoldás közül kell a lehető legjobbat
kiválasztani. Döntést igényel, a befejezés lassúbb az egyszerű gyorsaságnál, például teniszben
a játékhelyzetnek megfelelően egyenes vagy pörgetett legyen az ütés.

10. ábra – Választásos reakciógyorsaság ?

34

2. Aciklikus gyorsaság : a mozgást egyetlen izomcsoport vagy egymásután működő
izomcsoportok egyszerű megnyúlása és összehúzódása hozza létre. A legfontosabb jellemzője
a gyorsulás/ felgyorsulás, amely valamely mozdulat vagy az egyszerű mozgásoknak az
időegységre eső sebességváltozását jelenti.
Az aciklikus gyorsaság ot a következő formákban vehetjük észre:
a) rajtgyorsaság: ez alatt azt értjük, hogy például egy külső jelr, inger észlelése után milyen
gyorsan tud reagálni valaki. Például a jégkorongban a bíró által bedobott korongra melyik
játékos tud hamarabb „lecsapni”.

11. ábra – Rajtgyorsaság jégkorong mérkőzésen
b) ugrógyorsaság : ezt nagyon könnyen megfigyelhetjük például a távolugrásnál a dobbantón
eltöltött idő figyelembe vételével. Minnél rövidebb az idő, annál gyorsabb az izom
összehűzódás mértéke. Vagy ugyancsak ez figyelhető meg a magasugrás esetében is az utolső
erőteljes lépét követően az elrugaszkodáskor.

12. ábra – Ugrógyorsaság magasugrásnál
c) dobógyorsa ság: például a kézilabda esetében az erőteljes elrugaszkodás után történő
kapuradobásnál jól megfigyelhető az illető játékos dobógyorsasága. Természetesen nemcsak a
kar vesz részt a mozgásban, hanem a test szinte minden izma.

35

13. ábra – Dobógyorsaság kézilabda mérkőzésen
d) ütőgyorsaság : tollaslabdában az ütő előrelendítésének sebessége meghatározza a labda
kezdősebességét, melyben az ütésben részt vevő izmok összehúzódásának a sebessége
meghatározó szerepet töltenek be. Minél nagyobb les z az ütő sebessége, annál messzebbre
száll a labda.

14. ábra – Ütőgyorsaság tollaslabda mérkőzésen
3. Ciklikus gyorsaság : azt jelenti, hogy amikor a mozgás alapvető fázisai szabályos
időközönként periodikusan ismétlődik. A tanuló nyugalmi helyzet éből a maximális haladási
sebességet éri el.
A ciklikus gyorsasághoz tartozik a felgyorsulási képesség és a gyorskoordináció:
a) felgyorsulási képesség : ebben az esetben a versenyzőnek az a célja, hogy a nyugalmi
helyzetből elérje a maximális haladási seb ességet. Például a síkfutásnál a térdelő rajtjából való
elindulásig eltelt időre vonatkozik. Vagy egy másik példát is vehetünk a téli sportot kedvelők
számára, éspedig a szánkózást. Itt a felgyorsulási időt azt az eltelt időt jelenti, míg a sportoló a
mozg ás megkezdésétől eljut addig, hogy felfeküdjön a szánkójára.

36

15. ábra – Felgyorsulási képesség szánkó versenyen
b) gyorskoordináció : egyszerű példa a gyorskoordináció bemutatására a rövidtávfutóknál
figyelhető meg. A combfeszítő és combhajlító izmok ellentétes munkája eredményezi, vagyis
az összehúzódás és elernyedés képessége. Lényeges megjegyezni, hogy a combfeszítő izom
összehúzódását mindig előzze meg az ellentétes működésű comhajlító izom elernyedése. A
gyorskoordináció csökkenését észlelhe tjük, ha a terhelés idejét növeljük, ami az ideg -izom
koordináció lelassulásához vezethet.

16. ábra – Gyorskoordináció rövidtávfutásnál

3.2.2.Gyorsaság kapcsolata más motorikus képességgel

Minden motorikus képesség kapcsolatban lehet és kell, hog y legyen más motorikus
képességgel. Például a gyorsaság esetében beszelhetünk gyorsasági erőről, gyorsasági
állóképességről és gyorsasági ügyessegrő egyaránt. Ezek fellelhető más és más sportágakban,
attól függően, hogy az adott sportág mire kényszeríti rá versenyzőjét. A továbbiakban röviden
szeretném mindháromat bemutatni:
a) gyorsasági erő : ezt a fajta összetett motoros képességet azok a sportágak
igényelnek, amely során viszonylag nagy ellenállást nagy gyorsasággal kell leküzdenie a
versenyzőnek. Gyorsa sági erőre van szükség az aciklikus mozgások esetében, például az
atlétika különféle dobószámainál, ugrószámainál és azoknál ahol az erugaszkodás fontos
tényezőnek számít. Például megnézhetjük a távolugrás esetében miért is fontos ez. Ha arra

37

törekszünk, h ogy az elrugaszkodást követően minnél távolabb érjünk talajt, akkor
elengedhetetlen az erőteljes dobbantás, ami csak akkor valósulhat meg, ha a kellő gyorsaság
mellé párosul a kellő erőkifejtő mképessége a szervezetnek.

17. ábra – Távolugrásnál a dobbantás során megfigyelhető gyorsasági erő
b) gyorsasági állóképeség : rövidtávu, gyors, intenziv izommunka rövid ideig való
fentartását teszi lehetővé. Kondícionális képesség, amely maximális vagy ahhoz közeli
gyorsasággal viszonylag hosszantartó, illetve ismételt izommunkára teszi képessé a sportolót.
A gyorsasági állóképességnek jelentős szerepe van a ciklikus sportágakban, például a
különféle úszószámokban, küzdősportokban és az atlétika keretén belül pedig az ugró – és
dobó számokban.

18. ábra – Gyorsasági állóképesség jelenléte küzdősportok esetében
c) gyorsasági ügyesség : ha egyenként szeretnénk elemezni ezt az összetett motorikus
képesseget, akkor láthatjuk, hogy a gyirsaság azt jelenti, hogy valamely mozgást gyorsan
tudunk végre hajt ani, míg az ügyesség arra utal hogy azt kellő pontossággal és precizitással
kell párosuljon. Nagyon fontos, hogy gyorsan és összehangoltan tudjuk végra hajtani a
sportág által megkövetelt mozgást. Erre nagyszerű példaként szolgál a szinkronúszás. Ahol

38

nem csak egyénileg kell tudjuk a különböző láncszemeket összekapcsolni, hanem a társunkkal
egyidejüleg kell az végbe menjen.

19. ábra – Gyorsasági ügyesség szinkronúszásnál

3.3. A gyorsaság fejlesztésének módszerei és gyakorlati példák

Ebben az alfejezetben is szeretnék egyenként kitérni a gyorsaság mindegyik
megnyilvánulási formájára, azoknak a fejlesztésére és a rájuk legjellemzőbb fejlesztő
gyakorlatokra.
A gyorsaság fejlesztését célzó tanórák faladatainak tervezésekor vegyük számításba
azt, hogy eredményes gyorsaságnövelő gyakorlás csak kellően pihent állapotban lehetséges,
továbbá azt, hogy az elfáradás ne mérsékelje jelentősen a mozgássebességet, az iramot, ne
változtassa meg a kívánt ritmust. Fáradtan senkit ne gyakoroltassunk, ne végeztes sünk
senkivel ilyen állapotban gyorsaságfejlesztő gyakorlatokat.
A gyorsaság fejlesztésére olyan gyakorlatokat kell alkalmaznunk, amelyekben
életszerű feltételek mellett elérhető a maximális sebesség.
A gyorsasági gyakorlatoknak legalább három követelmén yt kell kielégíteniük:
1. A gyakorlatok technikája tegye lehetővé az egyénhez mért maximális sebességű
végrehajtást.
2. A gyakorlatokat olyan fokon sajátítsák el a tanulók , hogy mozgás közben ne a végrehajtás
módjára, hanem a sebességre tudjanak akaratlago san figyelni.
3. A gyakorlatok időtartama olyan legyen, hogy a befejezés előtt a sebesség legfeljebb csak
kismértékben, alig észrevehetően csökkenjen, a fáradtság ne okozzon jelentősebb
sebességcsökkenést.

39
A gyorsaság fejlesztésének fő módszere általában az ismétlés. Jelen esetben a fő
feladat az, hogy a tanuló törekedjék a gyakorlatban felülmúlni saját maximális sebességüket.
Továbbá még meg szeretnék említeni néhány fontos követelményt, melyek szerintem
ugyancsak elengedhetetlenek a gyorsaság fejleszté se során:
– a gyorsaságfejlesztő gyakorlatok az ismétlésekre épülnek, azonos körülmények között
végrehajtva.
– a gyorsaság az időskor előtt minden életkorban fejleszthető, azonban minél idősebb korban
kezdjük meg a gyakorlatokat, annál kevesebb fejlődésre van lehetőségünk.
– gyermekkorban az idegrendszer működését befolyásoló gyakorlatokat is eredményesen
alkalmazhatjuk, azonban 12 -14 éves korban a fejlesztésnek ez a lehetősége véget ér,
felnőttkorban a mozgástechnikát finomító és az erőfejlesztő gyakorlato któl várhatunk immár
jóval kevesebb eredményt.
– egyszerűbb gyakorlatokkal kezdjük, később jöhetnek a bonyolultabbak.
– a feladat legyen szinkronban a sportoló technikai tudásával és erőállapotával.
– soha ne korlátozzuk a végrehajtás sebességét.
– a gyako rlat csak olyan időtartamú legyen, hogy a fáradás ne csökkentse a végrehajtás
gyorsaságát.
– fontos az elemi mozdulatgyorsaság folyamatos fejlesztése, függetlenül attól, mennyire
bonyolult az adott sportág mozgásanyaga.
– a gyorsaságfejlesztés komplex móds zere az ismétléses módszer, ahol semmilyen körülmény
vagy összetevő (időtartam, intenzitás, táv) ne lassítsa a végrehajtás sebességét.
– a gyakorlat negatív fázisában ne kelljen erőt kifejteni.
– pihenés feladata: optimális körülmények megteremtése a követ kező ismétléshez.
– mindig kellően bemelegített és laza izomzattal fejlesszünk gyorsaságot, sohasem közvetlenül
erőfejlesztés után.
Nagyon fontos a kellő fizikai állapot, megfelelő erőnlét elérése is ahhoz, hogy minél
hatékonyabban tudjuk fejleszteni tanu lóink gyorsaságát, néhány példa:
– minél nagyobb sebességgel mozgunk, annál nagyobb külső ellenállásokat kell legyőznünk,
nagyobb erőt kell kifejtenünk, emiatt a sebesség növekedésével párhuzamosan növelni kell a
sportoló erőállapotát.
– a gyorsaságnövelé s érdekében végzett erőgyakorlatokban ne szerepeljenek gátló feladatok.
– a mozgás amplitúdója, kiterjedése mérsékelten legyen korlátozva.
– a maximális erő növelése átmenetileg ronthatja a sportági technika végrehajtását, tehát ne
kombináljuk a technikai és a gyorsasági edzésekkel.

40
– a maximális erő fejlesztésénél eljuthatunk olyan edzettségi tartományba, ahol a sportszer
súlya már nem nyúj t optimális ellenállást, ezért a maximális erőt a gyorsaság érdekében nem
kell korlátlanul fejleszteni.
Lássuk a továbbiakban gyakorlati példákat és módszereket a gyorsaság minden
fajtájára és azok fejlesztésére:
1. Reakciógyorsaság fejlesztésére szolgál ó gyakorlatok és módszerek :
a) a reagálás fejlesztés módszerei :
– beleerősítéses módszer: lassú futás közben hangjelre maximális futásra váltás. A
távok hossza 15 –20 méter, az ismétlések száma sorozatonként 3 –5, a sorozatok száma 3 –4.
–frekvenciaváltás módszere: lassú sarokemeléssel vagy térdemeléssel futás közben
hangjelre maximális sebességre váltás. A távok hossza 15 –20 méter, az ismétlések száma
sorozatonként 3 –5, a sorozatok száma 3 –4.
b) rajtgyakorlatok jelre különböző nyugalmi helyzetekből :
− hanyatt fekvésből fejjel a futás irányába.
− hanyatt fekvésből lábbal a futás irányába.
− hason fekvésből fejjel a futás irányába.
− hason fekvésből lábbal a futás irányába.
− hanyatt fekvésből lebegőülésben fejjel a futás irányába.
− hanyatt fekv ésből lebegőülésben lábbal a futás irányába.
− hason fekvésből törzsemeléssel, homorítással fejjel a futás irányába.
− hason fekvésből törzsemeléssel, homorítással, lábbal a futás irányába.
− fekvőtámaszból fejjel a futás irányába .
− fekvőtámaszból lábbal a futás irányába.
− hátsó fekvőtámaszból fejjel a futás irányába.
− hátsó fekvőtámaszból lábbal a futás irányába.
− bal oldalsó fekvőtámaszból fejjel a futás irányába.
− jobb oldalsó fekvőtámaszból lábbal a futás irányába.
− törökülésből sz emben a futás irányának.
− törökülésből háttal a futás irányának.
− tarkóállásból szemben a futás irányának.
− tarkóállásból háttal a futás irányának.
− térdelőtámaszból lábbal a futás irányába.
− térdelőtámaszból fejjel a futás irányába.
− taposófutás helyben jelre kifutással.

41
− taposófutás helyben magas térdemeléssel, jelre kifutással.
− taposófutás helyben sarokemeléssel, jelre kifutással.
Lényeges a tanítványok figyelmébe ajánlani, hogy ne nézzék az indítót, hanem várják
meg a hang jelet és csak arra szabad elindulni. Az indító elhelyezkedésének változtatásával
elkerülhető a tanulók látóköre.
A rajtgyakorlatokat a későbbiek során álló és térdelőrajt helyzetéből is gyakoroltassuk.
A távok hossza 15 –20 méter, az ismétlések száma soroz atonként 3 –5, a sorozatok száma 3 –4.
c) reakciófejlesztés különféle eszközökkel :
– kapus védések jégkorongozóknál, kézilabdázóknál, labdarúgóknál, stb.
– vívók szúrása vívópárnára, fényjelre indítva.
2. Aciklikus gyorsaság fejlesztésére szolgáló gyako rlatok :
a) könnyített szerrel való dobások : a versenyszernél könnyebb súllyal rendelkeznek, ezért a
mozgás végrehajtása rövidebb idő alatt, vagyis nagyobb sebességgel kivitelezhető.
b) mélybeugrás : lényeges a leugrás magasságát és a leérkezés távolságát m eghatározni.
Ideális esetben a leugrást azonnali felugrás követi, ezért nem célszerű túl magasról indítani az
ugrást. Ha nagyon magasról ugrik le a sportoló (például 1 méter), akkor a láb
valószínűsíthetően már nem rendelkezik a felugráshoz szükséges elege ndő erővel, ez esetben
csupán a fékező (reaktív) erő fejlődik. A gyorsaság fejlesztéséhez a sportoló felkészültségéhez
mérten szükséges a leugrás magasságát meghatározni, ami általában 30 –60 centiméter között
a legmegfelelőbb. A leugrás távolságát a sporto ló versenyszámának megfelelően kell
kialakítani. Távolugróknál, a távolugrás technikájából adódó nagyobb vízszintes sebesség és
alacsonyabb elugrási szögnek (18 –24 fok) megfelelően az alacsonyabb magasságból és
nagyobb távolságra érdemes a mélybeugrást ter vezni. Magasugróknál a meredekebb felugrás
a kívánatosabb.
c) akciók a küzdősportokban
3. Ciklikus gyorsaság fejlesztésére szolgáló gyakorlatok :
a) futóiskola gyakorlatok :
– Sarokemeléssel futás: lényeges a sarok hátra felfelé minél magasabbra lendítés e. A
sarok magas hátracsapásának feltétele a térdízület és a combfeszítő izom laza állapota.
– térdemeléssel futás: törekedjünk arra, hogy a comb a vízszintesig lendüljön előre.
– szkippelés: a térd és boka mozgása nagy kiterjedésű legyen.
– dzsoggolás : a gyakorlat közben sarok ne nyomódjon le teherhordó felületként a
talajra.
b) ciklikus ugróiskola gyakorlatok :

42

– indiánszökdelés: itt kétféle szempont szerint is eljárhatunk, az egyiknél a magasságra
törekvést részesítjük előnyben, a másiknál a távolsá gra törekszünk. Mindkettőnél
lényeges a comb vízszintes magasságig való lendítése és az ellentétes karok lábakkal
szinkronban történő lendítése.
– váltott lábú szökdelés: a frekvencianövelés szempontjából célszerű az aktív
talajfogás helyeit jelekkel feltüntetni. A túlzottan hosszú talajfogás a sebesség rovására
mehet.
c) „repülő” futások : például 8 × 80 méteren történik a gyakorlat, ezen belül 20 méteren
gyorsít, 40 méteren tartja a sebességet, 20 méteren lassít a tanuló.
d) fokozó futások : ugyancsak, mint az előző esetben a táv és az ismétlésszám, tehát 8 × 80
méteren, 40 méteren gyorsít, 40 méteren lassítja a sebességet.
e) intervall futások : Ennek a beosztása a következő: 4 × 8 × 80 méteren a terhelés körülbelül
10 másodperc, pihenő id ő 60 másodperc, a szériák közötti pihenőidő 6 –8 perc.
f) ismétléses futások : 3 × 100 méter a táv és az ismétlés: terhelés körülbelül 10 –12 másodperc,
pihenő 8 –10 perc.
4. Szupramaximális gyorsaság fejlesztésére szolgáló gyakorlatok :
Szupramaximális gyors aság a z akaratlagos maximális ciklikus gyorsaság felett
található, kényszerítő körülmények hatására kialakuló sebesség. Ilyen esettel találkozhatunk
például a terepfutásnál. A terepfutés során egyenlőtlen, valtozatos, hol fel hol lefele kell
haladnia a ver senyzőnek. A szupramaximális gyorsaság terepfutás során akkor figyelhető
meg, mikor lejtőn lefele kell szaladnnk. A gravitációnak köszönhetően olyan
lépésfrekvenciára vagyunk képesek, amely egyenes, sík területen nem valósulhatna meg.

20. ábra – Szupramaximális fejlesztési módszer, lejtőn való szaladás
Gyakorlat: húzató géppel vagy gumikötéllel húzatásos futások.
A húzató gép elektromos változata egy fémházban, derékmagasságban vízszintesen
elhelyezett villanymotorral működik, melynek tengelyéne k dobjára a darukötelekhez
hasonlóan egy hosszú, könnyű, vékony 80 –100 méteres zsinór van feltekerve. A húzatás előtt

43
a zsinórt a dobról letekerik és lefektetik a futópályára, melynek végét egy derékövre, a futó
derekára csatolják. A motor működése közben olyan fordulaton forog, hogy a futót a zsinór
egy kicsivel a saját maximális sebessége feletti sebességgel tudja húzni.
A nem elektromos változatnál, a kézi húzató eszköznél a zsinór egy csigasorral
közbeiktatva csatlakozik a futóhoz. Itt a motor helyet t egy másik futó vagy edző húzza a
zsinórt. A csigasor, ha rövidebb távon is, de a motoros változatnál rövidebb húzás esetében
biztosítja a futó szupramaximális sebességét.
– lejtőn futások: lejtő meredeksége minimális, 5% körüli legyen.
– nagy hátszélbe n futások: ez a gyakorlás csak ritka szélviszonyok mellett lehetséges, a 30 –
60 kilométer/órás szelek mellett a legalkalmasabb.
– könnyített szerekkel dobások: férfiaknál a 2 kilogrammos diszkosz helyett 1,5 kilogrammos,
nőknél 4 kilogrammos súlygolyó hel yett 3 kilogrammos, stb.

3.4. A gyorsaságot befolyásoló tényezők

Mivel minden osztály heterogénnek tekinthető, ettől fogva az osztályt alkotó
tanulóinkat is úgy vehetjük, hogy különböznek egymástól. Ez a különbség adódhat az öröklött
genetikából, motivációból, akaraterőből, stb.
Általánosságban véve (nem szorítkozva kimondottan egy gyorsasági fajtára)
testnevelési órán történő gyorsaság fejlesztésekor számos befolyásoló tényezővel
találkozhatunk:
a) biokémiai tényezők :
– az izmok ATP -ellátottságától.
– az ATP lebomlásának gyorsaságától az idegimpulzus hatására.
– az ATP részszintézisétől, újra felépítésétől.
b) fiziológiai tényezők :
– az inger jelentkezése az érzékszervben.
– az ingerület közvetítése a központi idegrendszerbe.
– az ingerület áthaladása a központi idegrendszeren és a cselekvésprogram kialakítása.
– a jelzés útja a központi idegrendszertől az izomhoz.
– az izom ingerlése, az izommechanikai munka.

44
– az idegi vezetés gyorsasága, fontos tudni, hogy az idegek ingervezető képessége,
ennek sebessége nem növelhető, ebből a szempontból a gyorsaság összetevője g enetikus
eredetű.
– az izomrostok összetétele: a rostszerkezet, a gyors fehér és lassú vörös rostok aránya
befolyásolja a gyorsasági teljesítményeket, ugyanis ez az izmokat beidegző idegektől és a
funkciótól függően alakulhat ki.
– az izom nyúlékonysága: a gyorsasági teljesítményeket alapvetően meghatározza az
izomnak a nyújtással szembeni ellenállása. Ugyanis ha az antagonista izmok nem
nyúlékonyak, akkor azok a mozgás végső fázisában rontják az antagonista izmok
működésének hatásfokát, a rövidülés sebess égét, az akció gyorsaságot.
– az izom viszkozitása: az izmok közötti súrlódási ellenállástól függ. A hőmérséklet
növekedésével csökken a viszkozitás és ebben az esetben növekszik az izom kontrakció
gyorsasága.
c) koordinációs tényezők : a mozgások gyorsasá ga alapvetően a koordinációs képességek
színvonalától függ, tehát attól, hogy milyen színvonalú a központi idegrendszer és a
vázizomzat összehangolt működése.
d) pszichológiai feltételek : ezeken a tanulók menet közben ha nem megfelelő tudnak
változtatni, e zek a következők lennének:
– akarat
– motiváció
– hozzáállás
– érdeklődés
Most következzen néhány olyan tényező, amely kimondottan az adott gyorsasági fajtát
és annak fejlődését tudja befolyásolni:
a) reakciógyorsaságot befolyásoló tényezők :
– az inger mó dozata
– az inger intenzitása – a túl nagy vagy túl lassú inger csökkenti a reakcióidőt
– várakozási feszültség
b) aciklikus – és ciklikus gyorsaság a következő tényezőktől függ :
– a nemtől
– a felkészültségtől
– viszonylag az egyéni jellegzetességektől

45
3.5.Módszertani útmutatók a gyorsaság fejlesztésére

Egy jól előkészített testnevelési óra sikere nem csak azon múlik, hogy a vezető
személy betartja -e a legalapvetőbb módszertani követelményeket (az egyszerűtől haladunk az
összetett fele, a könnyűtől a n ehéz fele, az ismerttől az ismeretlen fele), hanem azon is, hogy
ismeri -e a gyorsaság fejlesztése során megkövetelt módszertani eljárásokat. Ezek a
követelmények mások és mások minden motorikus képesség fejlesztése során, a gyorsaságra
a következők vonatko znak:
– a gyorsaság fejlesztése bemelegítés után mindig pihent állapotból történjen.
– a tanórát gondosan meg kell tervezni a tényleges gyorsaságfejlesztő rész
kiemelésével.
– a gyakorlatot megfelelő technikával végeztessük, hogy semmi ne hátráltassa a
maximális sebesség elérés.
– olyan szintű, az életkornak megfelelő gyakorlatot adjunk a tanulónak, hogy azt
megfelelő szinten megfelelő gyorsasággal végre tudja hajtani.
– a gyakorlás teljes idejét úgy válasszuk meg, hogy az ne befolyásolja a mutatott
teljes ítményt.
– a gyakorlottabb gyerekeknél a feladat végzés ideje 11 -20 másodperc a kevésbé
képzetteknél 5 -11 másodperc lehet.
– a pihenés időtartama olyan legyen, hogy az újabb sorozatnál is maximális
gyorsaságot érhessen el a tanuló.
– válasszunk aktív pihen ő időt.
– a gyakorlatok időterjedelmét úgy válasszuk meg, hogy az intenzitás végig egyenletes
maradjon.
– a sokoldalúan képző gyakorlatokat részesítsük előnyben.

46
IV. A kutatás anyaga és módszere

4.1. Hipotézisem

Minden tantárgy oktatása hazánkban szigorú tanterv szerint működik, ez így van a
testnevelés esetében is. Vannak célok és követelmények, amelyeket minden iskolai évben
diákjainknak el kell érniük, teljesíteniük kell.
Kísérletemmel azt szeretném elérni és adatokkal alátámasztani, hogy ha a megfelelő
kézilabda gyakorlatokat és oktatási módszereket helyesen, jól válasszuk meg, valamint
azokra kellő időt szentelünk diákjaink tanítása során, akkor nagyobb fejlődés jelentkezik , és
így alkalmassá válik arra, hog y az oktatási folyamatban (rendszerben) fontos szerepet töltsön
be.
Mindezeket úgy lehet megvalósítani, ha a tantervet itt -ott módosítva egy hosszabb
fejlesztési periódust alakítunk ki.
Szerettem volna olyan gyakorlatokat alkalmazni a kísérleti csoport nál, amelyek
nemcsak a fejlődést szolgálják, hanem élvezetesebbé, vonzóbbá teszik a diákok számára a
gyorsaság fejlesztését és a kézilabdázást is megkedvelik általa.
Véleményem szerint sokkal ösztönzőbb, vonzóbb egy olyan testnevelési óra, amelyen
nem csa k a hagyományos gyakorlatokat mutatjuk be és végeztetjük el diákjainkkal (mint a
kontroll csoportnál), hanem igyekszünk a fantáziánk segítségével érdekes, különleges
gyakorlatokat is végeztetni velük. Szerintem ezek esetében nemcsak az odaadásuk,
kíváncsis águk nő a gyerekeknek, hanem a motivációjuk is, az iránt, hogy minél gyorsabban
tudják elvégezni a gyakorlatot.
Ebből a felfogásból kiindulva, a próba is, amelyből fel fogom őket mérni nem csak
szigorúan az 50 méteres gyorsfutás lesz felső rajttal, amit a tanterv elő ír, hanem mellette még
egy másik próba is fog szerepelni. A táv hossza megváltozik , kézilabda esetében a gyorsaság
felmérésére 30 méteren szokt ak végezni felméréseket .
Úgy gondolom, hogy a hipotézisem (feltételezésem) beigazolódott, nagyobb fejlődés
és időbeli javulás figyelhető meg a két (kísérleti és kontroll) csoport között.

47
4.2. Célkitűzéseim

Fontosnak tartom, hogy minden gyakorlat úgy legyen kiválasztva, hogy minden tanuló
esetében fejlesztő hatással legyen.
A folyamatosan fejlődő, dinamikussá, gyorssá váló versenyek igénylik, hogy ezzel a
témával, ha versenyeken szeretnénk részt venni, akkor minél többet foglalkozzunk diákjaink
körébe.
Ahogy az előző fejezetben, az elméleti részben bemutattam minden testrészünknek
fontos szerepe van a gyorsaság fejlesztése során. A lábunk és érzékszerveink (fül, szem)
segítségével a reakcióidőt, kezünkkel a dobógyorsaságot tudjuk kellő képen kihasználni.
Arra is szeretnék rávilágítani, hogy nem elég csak a testnevelő tanárnak akarnia azt,
hogy fejlődjenek diákjai, hanem nekik is aktívan részt kell venni ebben, törekedniük kell,
hogy minél jobb eredményt érjenek el, túlszárnyalják az addigi teljesítményüket.

4.3. A helyszín és időpont bemutatása

A kísérletre abban az iskolában került so r, amelyikben már 2011 óta folyamatosan
tanítok. Ennek köszönhetően sikerült megismernem diákjaimat, azok képességeit,
adottságukat, a sport iránti szeretetüket, odaadásukat és hozzáállásukat a testnevelés és a
sportolás (versenyzés) iránt.
A „Cserey -Goga” Technológiai Líceum rendelkezik egy nagyon jól felszerelt
tornateremmel, megtalálható minden, ami egy jó és hatékony testnevelési óra megtartásához
szükséges, például: bordásfal, tornapad, tornaszekrény, szőnyeg és különféle labdák, bóják.
A tornater em mellett egy kinti aszfaltozott futballpályánk is van, ami nagyban segíti
munkánkat, ha párhuzamosan több osztálynak is van testnevelési órája.
Kísérletem során volt előzetes -, köztes – és végső tesztelés, valamint e kettő között
történt a fejlesztő per iódus. Ezeknek a következő időszakok feleltek meg:
– előzetes tesztelés: 2017 október 9 -14.
– fejlesztő periódus: 2017 október16 – május 11.
– köztes tesztelés: 2017 január 15 -19.
– végső tesztelés: 2018 május 14 -18.

48
4.4. A vizsgálati csoportok bemutatása

Kutatásomhoz az iskola két VII -ik magyar tagozatos osztályait választottam ki. A
VII-ik B osztályba 20 diákból 14 lány (1 felmentett) és 6 fiú van, míg a VII -ik C osztályt 23
tanuló alkotta, ebből 13 lány és 10 fiú felosztásban.
Miután elvég eztem az iskolai tanév elején az előzetes tesztelést a B osztály került a
kontroll csoportba (akikkel szigorúan követtem a tantervi előírásokat), míg a kísérleti
csoportba a C osztályt soroltam és velük a későbbiekben felsorolt speciális (érdekes,
különleg es) gyakorlatokat alkalmaztam.
Az alábbi négy táblázatban szeretném feltüntetni mindkét csoport adatait a teljesebb
átlátás érdekében, megjelenik a tanulók testsúly a, magasság a:
1. táblázat – VII-ik B osztály kontroll csoport , lányok:

2. táblázat – VII-ik B osztály kontroll csoport, fiúk :
Sroszám Család – és keresztnév kezdőbetűi Magasság (cm) Testsúly (kg)
1. Á. A. A. 178 59
2. B.I. K. 174 57
3. N. Zs. F 169 60
4. Sz. M. 160 42
5. V. B. 173 47
6. Z. R. 175 51
Sorszám Család – és keresztnév kezdőbetűi Magasság (cm) Testsúly (kg)
1. B. Z. B. – felmentett 158 38
2. Cs. N. 164 48
88 3. D. Sz. 157 42
4. G. K. A. 161 41
5. G. T. L. 159 40
6. H. I. 163 52
7. K. H. B. 161 40
8. K. H. I. 174 51
9. L. A. E. 175 50
10. P. Sz. T. 170 47
11. S. B. 169 43
12. S. F. M. 162 53
13. S. H. N. 166 46
14. V. I. 158 70

49
3. táblázat – VII-ik C osztály kísérleti csoport , lányok:

4. táblázat – VII-ik C o sztály kísérleti csoport, fiúk :
Sorszám Család – és keresztnév kezdőbetű i Magasság (cm) Testsúly (kg)
1. B. E. P. 147 49
2. B. R. Sz. 178 75
3. D. L. 165 58
4. D. T. 159 47
5. I. Sz. 161 49
6. I. R. 172 53
7. Ny. V. 163 51
8. S. L. K. 171 56
9. Sz. Zs. 171 53
10. V. D. N. 162 44

4.5. A kutatási, vizsgálati módszer

A tanulókkal való kísérletem előtt fontos volt, hogy tájékozódjam a helyes
munkavégzésről. Felkészülésemhez nagyban hozzá járult számos szakkönyv, kézirat és
internetes oldal meglátogatása, tanulmányozása. Segítettek abban, hogy a lehető Sorszám Család – és keresztnév kezdőbetű i Magasság (cm) Testsúly (kg)
1. B. N. 152 43
2. K. K. E. 159 46
3. L. K. Sz. 160 42
4. N. D. M. 154 40
5. N. J. K. 157 41
6. Sz. G. Cs. 165 45
7. Sz. Sz. 173 47
8. Sz. N. K. 168 52
9. T. G. O. 156 38
10. V. R. J. 159 39
11. V. D. A. 167 45
12. V. D. C. 158 53
13. V. K. K. 155 41

50
leghatékonyabb gya korlatokat válasszam ki a felmérésekhez, a fejlesztő időszakban pedig,
hogy minél vonzóbbá, élvezetesebbé tudjam tenni diákjaim számára a munkavégzést.
A felhasznált segédletek szerzőit szeretném bemutatni, felsorolni :
1. Báthori B.
2. Bogdan V.
3. Búzás E.
4. Hans F.
5. Harsányi L.
6. Makszin I.
7. Polgár T., Szatmári Z.
8. Sandor I.
9. Szabó J.
10. Jürg B.

4.6. Próbák (tesztek ) bemutatása, amelyből a felmérések készültek

A kísérleti és a kontroll csoportom az előzetes -, köztes – és a végső tesztelés során
egyaránt ugyanabból a két próbából volt felmérve.
Ebben az alfejezetben ezeket a próbákat szeretném leírni, majd a dolgozatom
következő fejezetében az eredmények tudatában összehasonlítani és elemezni a két csoport
közötti különbsége t.
1. Próba – 50 méteres síkfutás
Az iskolai tanterv megköveteli, hogy ebből a próbából évente legyenek felmérve a
diákok. Ettől fogva számukra ez már ismert feladatnak számít, de azért mindig megtörténik a
gyakorlat elmagyarázása, bemutatása a diákok sz ámára.
Minden esetben felső rajthelyzetből indultak a tanulók, párosával szaladtak. A rajt
indítása sípszóra törtőnik, amelyet én végeztem. A futósávokat bóják segítségével jelöltem ki,
ezt segíti őket a tájékozódásban és a balesetek elkerülésében (nem szaladnak be egymás elé,
mindegyik tanulónak meg van a saját útvonala) is.

51

Az iskolai tanterv szerint történő felméréskor minden próba esetében felhívom
diákjaim figyelmét, hogy mi is az a szint, amelyet el kell érjenek a legjobb jegy (10 -es)
érdekébe n. Ez a beosztás az 50 méteres síkfutás esetében a következő: 7,8 másodperc a
fiúknál és 8,8 másodperc a lányoknál. Minden 1 tizedmásodperccel gyengébb idő 1 jegy
levonáshoz vezet.
21. ábra – 50 méteres síkfutás bemutatása
2. Próba – 30 méteres gyorsfutá s labdavezetéssel egyenes vonalban
Ez a gyakorlat már igényel bizonyos fokú ismeretet a kézilabdázásból és ügyességet
egyaránt. Nem volt kikötve, hogy ki melyik kezével kell vezesse a labdát, mindenki az
„ügyesebb kezét használhatta”, de a maximális lépés két labdavezetés között 3 lehetett a
kézilabda szabályai szerint.

22. ábra – 30 méteres gyorsfutás labdavezetéssel egyenes vonalban

52
4.7. A kutatásban alkalmazott gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok

A következő két alfejezetben szeretném bemutatni a kísérleti – és a kontroll csoportnál
alkalmazott gyakorlatokat.
A gyakorlatok sokasága miatt, természetesen nem volt lehetőségem minden órán az
összes gyakorlatot elvégeztetni diákjaimmal, de ezt nem is l enne szabad, hiszen az
eredményes gyorsaság fejlesztése csak kellően pihent állapotban lehetséges.

4.7.1. A kísérleti (VII C) csoportnál alkalmazott gyakorlatok

A kísérleti (VII C) csoportomnál alkalmazott gyakorlatokat négy nagy csoportba lehet
sorolni: bemelegítő gyakorlatok, előkészítő -, rávezető gyakorlatok, speciális gyorsaságot
fejlesztő gyakorlatok és a kézilabdára jellemző, ott alkalmazott gyorsaságfejlesztő
gyakorlatok.
1. Bemelegítő gyakorlatok : nagyon fontos a szervezet bemelegítése kom oly munkavégzés
előtt, ez megakadályozza a sérülések kialakulását, felkészíti a szervezetet a munkavégzésre.
a) lassú futólépés :
– 2 x 30 méter
– 2 x 30 méter labdavezetéssel, ez történhet bármelyik kézzel vagy felváltva
akár
b) gimnasztikai bemelegít és:
– fejkörzés jobbra -balra – 2×4, kézilabda a lábak közé szorítva
– fejfordítás jobbra -balra – 2×2, kézilabda a lábak közé szorítva
– váltott karkörzés előre -hátra – 2×4, amelyik kar lendül, előre abban van a
labda
– karhúzás karnyújtással – 2×2, folyamatosan átadjuk a labdát egyik kézből a
másikba
– törzskörzés jobbra -balra – 2×4, kézben a labda, a kar kinyújtva
– törzshajlítás előre, homorítás – 2×2, kézben a labda és hajlításkor szigorúan
kell érintse a talajt, míg a lábak nyújtva vannak
– helyben labdaszökdelés és labdavezetés – 1 perc
– kitörés (támadólépés előre) jobb és bal lábbal – 2×2, minden rugózáskor egy –
egy labdapattintás

53
2. Előkészítő -, rávezető gyakorlatok : fontos nagy hangsúlyt fektetni ezekre a gyakorlatokra
is, mert nagyban ho zzá járul ahhoz, hogy a speciális gyorsaságfejlesztő gyakorlatokat
helyesen tudjuk végre hajtani, a helyes technika kialakításában. Minden gyakorlatot a diákok
előbb elvégzik labda nélkül, majd ezt követően labdavez etéssel is 30 méteren keresztül:
– szala dás magas térdemeléssel
– szaladás saroklendítéssel
– adogatott lépés
– keresztezett lépés
– ugrott lépés
– indiánszökdelés
– ollózó futás
– repülőfutás
3. Speciális gyorsaságfejlesztő gyakorlatok : ebben a részben szeretnék kitérni a
reakciógyorsaság fejle sztésére, az aciklikus gyorsaság fejlesztésére és a ciklikus gyorsaság
fejlesztésére is.
a) reakciógyorsaság fejlesztése :
1. rajtgyakorlatok különböző nyugalmi helyzetekből végezve : fontos tudni a gyakorlatok
hatékonysága miatt diákjainknak, hogy ne arra összpontosítsanak, hogy ki és mikor adja a
rajtjelet, hanem bízzák magukat a saját érzékszerveikre (szem, fül). A távok hossza 15 –20
méter, az ismétlések száma sorozatonként 3 –5, a sorozatok száma 3 –4. A következő kiindul
helyzetekből végzett gyakorlatok nagyon alkalmasak a rajtolás tökéletesítéséhez, ezeket
végeztük fejjel, majd lábbal a futás irányának megfelelően:
− hanyatt fekvésből
− hason fekvésből
− hanyatt fekvésből lebegőülésben
− hason fekvésből törzsemeléssel, homorítással
− fekvőtámaszból
− hátsó fekvőtámaszból
− bal oldalsó fekvőtámaszból
− jobb oldalsó fekvőtámaszból
− törökülésből
− térdelőtámaszból
− taposófutás helyben jelre kifutással
− taposófutás helyben magas térdemeléssel, jelre kifutással

54
− taposófutás helyben sarokemelés sel, jelre kifutással
2. reagálás fejlesztés módszerei : a távok hossza 15 –20 méter, az ismétlések száma
sorozatonként 3 –5, a sorozatok száma 3 –4. Az utolsó sorozatot a diá kok labdavezetéssel
végzik majd:
– beleerősítéses futás – lassú futás közben hangjelr e maximális futásra váltás
– frekvenciaváltásos futás – lassú sarokemeléssel vagy térdemeléssel futás közben
hangjelre maximális sebességre váltás
3. reakciógyorsaság fejlesztése labdával : ebben az esetben minden gyakorlatot labdával
végeznek a tanulók. A táv hossza 15 -20 méter és minden gyakorlatot 3 -szor végeznek el (a
labdavezetés jobb kézzel, bal kézzel és felváltva történik), amelyek a következők:
– szemben a futás irányával, alapállás, a fentről érkezett labda megfogása és gyorsfutás
labdavezetéssel
– hattal a futás irányának, alapállás, a fentről érkezett labda megfogása és gyorsfutás
labdavezetéssel
– helyben labdavezetés, sípszóra gyorsfutás maximális sebességgel labdavezetéssel
– helyben labdavezetés, sípszóra gyorsfutás maximális sebességgel la bdavezetéssel
bóják között
– lassú futólépés közben labdavezetés, sípszóra gyorsfutás labdavezetés nélkül
– lassú futólépés közben labdavezetés, sípszóra gyorsfutás labdavezetés nélkül bóják
között
b) ciklikus gyorsaság fejlesztése : minden gyakorlat eseté ben fontos a helyes technika
kialakítása, ha ehhez szükséges, akkor a bemutatás és a hibajavítás sem maradhat el.
1. futóiskola gyakorlatok :
– futás sarokemeléssel
– futás magastérdemeléssel
2. ugróiskola gyakorlatok :
– indiánszökdelés
– váltott lábú s zökdelés
3. futás típusok :
– repülőfutás
– fokozó futás
– intervall futás
– ismétléses futás

55
c) aciklikus gyorsaság fejlesztése : ugyanúgy, mint a fenti esetben itt is nagyon kell
figyelnünk a technikai elemek helyes elsajátítására. A táv hossza 15-20 méter, a magasság 35 –
40 centiméter, az ismétlések száma pedig 3 minden szériában.
– mélybe ugrás és maximális sebességű futás
4. Kézilabdára jellemző, ott alkalmazott gyorsaságfejlesztő gyakorlatok : ebbe a
kategóriába igyekeztem olyan gyakorlatok ös szeválogatni, amelyeket ritkábban vagy
egyáltalán nem ismertek diákjaim. Bíztam benne, hogy ezek a gyakorlatok felkeltik
érdeklődésüket és így motivációjuk is magasabb szintre emelkedik majd.
Természetesen meg kell jegyeznem, hogy nem lehet minden tanuló ból kézilabda
játékost nevelni, de az számomra az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy ha a tanulónak
megfelelő elszántsága és akarata van, akkor jóval felül tudja múlni saját magát és
osztálytársait.
Fontos megjegyezni, hogy a tanulók teljesítő képess égét növelhetjük, ha
versenyhelyzet elé állítjuk őket. Például két csapatra osztjuk diákjainkat és a vesztes csapat
pluszban kell még a gyakorlat után elvégezzen. A „büntetés” elkerülése érdekében minden
tanuló igyekszik a maximális sebességgel és pontossá ggal elvégezni a rá szabott feladatot. De
azt tudniuk kell, hogy a vesztes csapat nem büntetést kap, hanem egy plusz feladatot, amely
elvégzése segítheti őket a következő összecsapás megnyerésében. Nem büntetni kell
diákjainkat, hanem olyan feladatok elé á llítani (akár pluszban is), amelyek
teljesítménynövekedést eredményeznek.
A kézilabdában az ellentámadások során van nagy jelentősége a játékosok gyorsaságának,
kapusok esetében pedig a védéseknél a reakciógyorsaságnak. A következőkben ilyen típusú
gyakorl atok kerülnek bemutatásra:
a) ellentámadás során alkalmazott gyakorlatok :
1. versenyzés nélkül :
– a terem sarkában labdával elhelyezkedett tanulók passzolnak a kapusnak, gyorsfutást
követően a felező vonal után visszakapják a labdát és dobnak kapura. Ha l ehetséges kerülni
kell a labdavezetést, mert az csökkenti a maximális sebességet.
– párban passzolás gyorsfutás közben 25 -30 méteren.
– páros gyakorlat: a terem egyik felében a két sarokban állnak, az egyik tanulónál van
a labda, odadobja a kapusnak és e zt követően gyorsfutás van. A kapus maga dönti el, hogy
kinek dobja a labdát, aki kapja kell dobjon kapura, aki meg labda nélkül marad meg kell
akadályozza a társát ebben.

56

– sípszóra labdavezetés 10 méteren, majd ezt követően elhelyezett mindegyik
gumiker ékbe be kell lépni a tanulónak és erőteljes elrugaszkodást követően dobjon kapura.
– a terem sarkából önindítás, ez azt jelenti, hogy a labda a felező vonal után szabad
leessen, de csak egyszer szabad pattannia. Addigra a játékos oda kell érjen és megfogj a azt,
majd kapura dobjon.
2. egymás ellen való versenyzéssel : itt mindig az a csapat vagy játékos nyer (ha párban végzik
a gyakorlatot), amelyik több gólt szerez vagy gyorsabban juttatja a labdát a kapuba. A
szabályokat lehet nehezíteni is, például, hogy nincsen labdavezetés, csak a szaggatott vonal 2 –
3 méteres körzetéből lehet kapura dobni, a labdát csak a felező vonal után foghatja meg, nem
szabad a labda leessen a földre, stb. :
– két tanuló mindig egyszerre indul a sípszót követően a terem átlósan szem ben lévő
sarkaiból. Sípszó után a kapusnak dobják a labdát, egyenesen elfutnak túl a középvonalon, ezt
követően vissza kapják a labdát és dobnak kapura.
– két tanuló mindig egyszerre indul a sípszót követően a terem átlósan szemben lévő
sarkaiból. Sípszó után szaggatott vonalon lévő társuknak dobják a labdát és gyorsfutást
követően a felező vonal után kapják vissza, majd dobnak kapura.
– két csapatot alkotunk. A terem két oldalvonalánál a felező vonal előtt és után 3
méterre egy szék van elhelyezve, amely en egy -egy diák ül mindkét csapatból. A többiek a
terem két sarkában vannak átlósan. A feladat az, hogy passzolunk az első széken ülőnek,
vissza kapjuk, passzolunk a második széken ülőnek és dobunk kapura. Miután megtörtént a
kapura dobás következik a hely csere: aki dobott kapura ül a második székre, aki ott volt előre
megy az első székre és onnan pedig a sarokba a sor végére.

23. ábra – Gyorsaság fejlesztése kézilabda gyakorlattal, ellentámadás

57
b) kapusvédést elősegítését fejlesztő gyakorlatok (reakciógyorsaság): mivel nagyon
időigényes gyakorlatokról van szó, ezért csak néhányat alkalmaztam diákjai mmal a fejlesztő
periódus során:
– a tanuló szemben áll egy fallal, a háta mögül az osztálytársa a labdát neki dobja a
falnak. Neki az a feladata, h ogy azt megfogja, mielőtt leesne a földre .

24. ábra – Reakciógyorsaság fejlesztése, 1 gyakorlat
– ugyanaz, mint az előző gyakorlat, de a labdát saját maga dobja el .

25. ábra – Reakciógyorsaság fejlesztése, 2. gyakorlat
– a tanuló háttal áll az osztálytársának, hangjelzésre megfordul és a felé dobott labdát
megfogja, mielőtt az a talajra érne .

26. ábra – Reakciógyorsaság fejlesztése, 3. gyakorlat
– az előző két gyakorlat kombinációja, vagyis a tanuló szemben áll osztálytársával, de
háttal a falnak. Osztálytársa fölötte, mellette eldobja a labdát a fal fele, ő ahogy észlelte, hogy
a labda mozgásba került meg kell fordulni és megfogni azt, mielőtt a talajra esne.

27. ábra – Reakciógyorsaság fejlesztése, 4. gyakorlat

58
4.7.2. A kontroll (VII B) csoportnál alkalmazott gyakorlatok

A kontroll csoportnál bemelegítő – és gyorsaságfejlesztő gyakorlatokat alkalmaztam a
tantervi előírás szerint. Itt figyelembe vettem a követelményeket és az erre szánt óraszámot is.
A bemelegítő gyakorlatokat m inden munkavégzés előtt elvégeztünk, tehát ezek jelen
voltak a teljes időszak során. A gyorsaságfejlesztő gyakorlatokra összesen 9 óra jutott,
amelyet úgy osztottam be, hogy: 3 óra reakciógyorsaság, 3 óra felgyorsulási gyorsaság és 3
óra haladási gyorsaság .
Gyakorlatok leírása:
1. Bemelegítő gyakorlatok :
a) gimnasztikai bemelegítés :
– fejdöntések előre -hátra, fejfordítás jobbra -balra – 2×2
– fejkörzés jobbra -balra – 2×4
– karkörzés előre -hátra – 2×4
– malomkörzés kar váltakoztatásával – 2×4
– törzskörzés jobbra -balra 2×4
– törzshajlítás és homorítás – 2×2
– kitörés előre (támadólépés) jobb -bal lábbal – 2×2
– labdaszökdelés, sípszóra térdhajlítás – 1 perc
b) mozgás közben végzett gyakorlatok :
– járások
– futások
– ugrások
– kúszások
– mászások
2. Gyorsaság fejlesztése a tantervi előírás szerint
a) reakciógyorsaság fejlesztése : különböző kiinduló helyzetekből való rajtolás
sípszóra, majd 5 -7 méterig gyorsfutás:
– alapállásból
– háttal a haladási iránynak
– guggolásból: szemb e és háttal a haladási iránynak
– ülő pozícióból: szembe és háttal a haladási iránynak
– apró szökdelésekből: szembe és háttal a haladási iránynak
– fekvőtámasz végzése és jelre indulás: szembe és háttal a haladási iránynak

59
b) felgyorsulási gyorsaság fejlesztése :
– repülőfutás 25 -30 méteren
– lassú futólépésből sípszóra maximális sebességű futás
c) haladási gyorsaság fejlesztése :
– 4 x 50 méteren: 30 méteren gyorsít, majd 20 méteren lassítja a sebességét

4.8. Módszertani útmutatók a gyakorlatok elvég zéséhez

Az előző fejezetben is kitértem már a módszertani követelményekre, amelyeket az
oktatás során figyelembe kell vennünk. Mindezekre én is alaposan oda figyelek és igyekszem
betartani őket, nem csak a felkészülési periódusban, hanem minden testnevelési óra keretén
belül. Ezek a következők lennének:
– szemléltetés (be mutatás, bemutattatás): ezt többnyire én végez tem, de voltak olyan
esetek is, amikor egy ügyesebb tanulót kértem meg, ez által is ösztönözve diáktársait arra,
hogy mindenkinek s ikerülni fog a gyakorlat elvégzése, csak akarnia és odafigyelnie kell.
– a hibajavítás fontos követelmény minden gyakorlat elvégzése után, persze van, hogy
egyre kevesebb időt és diákot kell kijavítani, de attól még nem szabad ezt elhanyagolni.
– úgy áll ítottam össze a gyakorlatokat, hogy azok mindig támaszkodjanak a már
elsajátítottra, vagyis mindig az ismerttől haladtam az ismeretlen fele, az egyszerűtől az
összetett fele, a könnyűtől a nehéz fele.
– a helyes technika elsajátítása elengedhetetlenül fon tos a gyorsaság fejlesztésekor, a
rosszul beidegzett mozgást, ha már automatizálódott diákunkban sokkal nehezebb kijavítani.
– mindig oda figyeltem a rra, hogy a tanulók egészséges testi fejlődése ne legyen
károsítva a kiválasztott gyakorlatok elvégzésével .

60
V. A kapott eredmények bemutatása (feldolgozása és elemzése )

Mindkét osztállyal összesen 3 tesztelésre , felmérésre került sor a kísérlet alatt:
1. előzetes tesztelés – ezt rögtön az első héten végeztem .
2. köztes tesztelés – egy rövidebb vakációt követően, a fejlesztő periódus felénél történt .
3. végső tesztelés – a kísérlet befejeztéve l az utolsó héten tartottam meg.
Fontosnak láttam, hogy egy köztes tesztelést is végezzek a minél tisztább átláthatóság
érdekében, így még alaposabb adatok hoz jutva, ami segített az eredmények feldolgozásában.
A következőkben táblázatok és grafikonok segítségével szeretném bemutatni a kapott
eredményeket, a tanulók fejlődését és a két csoport (osztály) köz ötti eltéréseket,
különbségeket:
a) kísérleti csoport (VII C) eredményei:
5. táblázat – lányok eredményei

Sorszám Család – és
keresztnév
kezdőbetűi Próbák
50 méteres síkfutás 30 méteren labdavezetés
El. teszt. Köz. teszt. Vég. teszt. El. teszt. Köz. teszt. Vég. teszt.
1. B. N. 8,9 8,8 8,6 7,35 7,31 7,12
2. K. K. E. 10,3 9,9 9,5 6,99 6,66 6,35
3. L. K. Sz. 8,1 8,2 7,8 6,84 6,47 6,12
4. N. D. M. 9,2 9,1 8,9 8,16 8,06 7,99
5. N. J. K. 8,8 8,7 8,7 7,54 7,23 7,22
6. Sz. G. Cs. 8,1 8,2 8,0 6,29 6,01 6,02
7. Sz. Sz. 9,7 9,5 9,3 8,12 8,00 7,99
8. Sz. N. K. 8,5 8,3 8,0 6,65 6,32 6,29
9. T. G. O. 8,5 8,4 8,4 7,42 7,40 7,43
10. V. R. J. 9,2 9,1 8,9 8,16 8,15 8,12
11. V. D. A. 8,7 8,6 8,4 6,00 6,02 5,97
12. V. D. C. 9,7 9,6 9,3 8,36 8,38 8,40
13. V. K. K. 9,3 8,9 8,7 8,88 8,75 8,82

61
6. táblázat – fiúk eredményei Sorszám Család – és
keresztnév
kezdőbetűi Próbák
50 méteres síkfutás 30 méteren labdavezetés
El. teszt. Köz. teszt. Vég. teszt. El. teszt. Köz. teszt. Vég. teszt.
1. B. E. P. 9,9 9,6 9,4 7,20 7,15 6,95
2. B. R. Sz. 7,7 7,5 7,5 6,45 6,44 6,11
3. D. L. 8,2 8,1 8,0 5,91 5,37 5,25
4. D. T. 7,8 7,8 7,7 5,87 5,62 5,31
5. I. Sz. 8,4 8,3 8,1 6,12 6,14 5,89
6. I. R. 7,4 7,3 7,2 5,31 5,12 4,89
7. Ny. V. 7,9 7,6 7,5 5,83 5,58 5,51
8. S. L. K. 8,4 8,1 8,1 6,32 6,33 6,28
9. Sz. Zs. 7,9 7,7 7,5 5,82 5,70 5,45
10. V. D. N. 8,2 8,5 8,3 6,11 6,08 6,07

b) kontroll csoport (VII B) eredményei:
7. táblázat – lányok eredményei Sorszám Család – és
keresztnév
kezdőbetűi Próbák
50 méteres síkfutás 30 méteren labdavezetés
El. teszt. Köz. teszt. Vég. teszt. El. teszt. Köz. teszt. Vég. teszt.
1. Cs. N. 10,2 10,5 9,9 9,12 9,23 9,20
2. D. Sz. 9,1 9,2 9,1 9,01 8,99 9,02
3. G. K. A. 9,8 9,8 9,9 8,88 8,98 8,90
4. G. T. L. 9,7 9,8 9,7 9,03 9,03 9,02
5. H. I. 9,5 9,4 9,4 7,89 7,88 7,79
6. K. H. B. 8,4 8,6 8,5 8,12 8,14 8,16
7. K. H. I. 9,9 9,7 9,8 8,78 8,75 8,69
8. L. A. E. 8,8 8,9 8,9 8,65 8,99 8,75
9. P. Sz. T. 8,7 8,6 8,8 7,85 8,01 8,0
10. S. B. 8,3 8,1 8,6 7,35 7,63 7,42
11. S. F. M. 9,8 9,6 9,7 9,31 9,45 9,29
12. S. H. N. 9,0 8,9 9,1 7,78 7,98 7,80
13. V. I. 12,3 12,6 12,1 10,23 10,32 10,52

62
8. táblázat – fiúk eredményei Sorszám Család – és
keresztnév
kezdőbetűi Próbák
50 méteres síkfutás 30 méteren labdavezetés
El. teszt. Köz. teszt. Vég. teszt. El. teszt. Köz. teszt. Vég. teszt.
1. Á. A. A. 7,1 7,2 6,9 6,02 6,03 5,80
2. B.I. K. 7,8 7,7 7,5 5,06 4,99 4,98
3. N. Zs. F 7,7 7,7 7,4 6,42 6,39 6,3
4. Sz. M. 7,9 7,9 7,7 6,01 6,02 6,0
5. V. B. 7,9 8,1 8,0 6,03 6,01 5,9
6. Z. R. 7,6 7,5 7,5 5,99 6,00 5,81

Az előzetes – és végső tesztelések közötti különbséget minden tanulónál a következő
négy táblázatban szeretném összefoglalni. Vannak olyan diákok, akik kimagasló eredményt
értek el a kísérlet során, de sajnos vannak olyanok is, akik eredményeiken rontottak:
a) kísérleti csoport (VII C) tanulóinak eredménykülönbségei:
9. táblázat – lányok eredménykülönbségei

Sorszám Család – és
keresztnév
kezdőbetűi Próbák
50 méteres síkfutás
(-/+, s) 30 méteren
labdavezetés (-/+, s)
1. B. N. -0,3 -0,23
2. K. K. E. -0,8 -0,64
3. L. K. Sz. -0,3 -0,72
4. N. D. M. -0,3 -0,17
5. N. J. K. -0,1 -0,32
6. Sz. G. Cs. -0,1 -0,27
7. Sz. Sz. -0,4 -0,13
8. Sz. N. K. -0,5 -0,36
9. T. G. O. -0,1 +0,01
10. V. R. J. -0,3 -0,04
11. V. D. A. -0,3 -0,03
12. V. D. C. -0,4 +0,04
13. V. K. K. -0,6 -0,06

63
10. táblázat – fiúk eredménykülönbségei Sorszám Család – és
keresztnév
kezdőbetűi Próbák
50 méteres síkfutás
(-/+, s) 30 méteren
labdavezetés (-/+, s)
1. B. E. P. -0,5 -0,25
2. B. R. Sz. -0,2 -0,34
3. D. L. -0,2 -0,66
4. D. T. -0,1 -0,56
5. I. Sz. -0,3 -0,23
6. I. R. -0,2 -0,42
7. Ny. V. -0,4 -0,32
8. S. L. K. -0,3 -0,04
9. Sz. Zs. -0,4 -0,37
10. V. D. N. +0,1 -0,04

b) kontroll csoport (VII B) tanulóinak eredménykülönbségei:
11. táblázat – lányok eredménykülönbségei

Sorszám Család – és
keresztnév
kezdőbetűi Próbák
50 méteres síkfutás
(-/+,s) 30 méteren
labdavezetés ( -/+,s)
1. Cs. N. -0,3 +0,08
2. D. Sz. 0 +0,01
3. G. K. A. +0,1 +0,02
4. G. T. L. 0 -0,01
5. H. I. -0,1 -0,1
6. K. H. B. +0,1 +0,04
7. K. H. I. -0,1 -0,09
8. L. A. E. +0,1 +0,1
9. P. Sz. T. +0,1 +0,15
10. S. B. +0,3 +0,07
11. S. F. M. -0,1 -0,02
12. S. H. N. +0,1 +0,02
13. V. I. -0,2 +0,29

64
12. táblázat – fiúk eredménykülönbségei

Sorszám Család – és
keresztnév
kezdőbetűi Próbák
50 méteres síkfutás
(-/+,s) 30 méteren
labdavezetés ( -/+,s)
1. Á. A. A. -0,2 -0,22
2. B.I. K. -0,3 -0,08
3. N. Zs. F -0,3 -0,12
4. Sz. M. -0,2 -0,01
5. V. B. +0,1 -0,13
6. Z. R. -0,1 -0,18

A soron következő grafikonokkal azt szeretném szemléltetni, hogy mindegyik csoport
milyen eredményt ért el mind a három tesztelés során és mekkora volt a csoportok
átlagfejlődése, valamint össze szeretném hasonlítani a kísérleti – és kontroll csoportokat is
egymással:
a) Kísérleti csopor t (VII C) átlag fejlődése (s) :
 50 méteres síkfutás

1. grafikon – 50 méteres síkfutás lányok

2. grafikon – 50 méteres síkfutás fiúk 8,4 8,5 8,6 8,7 8,8 8,9 9 9,1
Elsődleges
tesztelés Köztes tesztelés Végső tesztelés
7,8 7,9 8 8,1 8,2
Elsődleges
tesztelés Köztes tesztelés Végső tesztelés

65
 30 méteren labdavezetés

3. grafikon – 30 méteren labdavezetés lányok

4. grafi kon – 30 méteren labdavezetés fiúk

b) Kontroll csoport (VII B) átlag fejlődése (s):
 50 méteres síkfutás

5. grafikon – 50 méteres síkfutás lányok 7 7,1 7,2 7,3 7,4 7,5
Elsődleges
tesztelés Köztes
tesztelés Végső tesztelés
5,6 5,7 5,8 5,9 6 6,1 6,2
Elsődleges
tesztelés Köztes
tesztelés Végső
tesztelés
9,495 9,5 9,505 9,51 9,515
Elsődleges
tesztelés Köztes
tesztelés Végső tesztelés

66

6. grafikon – 50 méteres síkfutás fiúk
 30 méteren labdavezetés

7. grafikon – 30 méteren labdavezetés lányok

8. grafi kon – 30 méteren labdavezetés fiúk

7,4 7,45 7,5 7,55 7,6 7,65 7,7
Elsődleges
tesztelés Köztes
tesztelés Végső
tesztelés
8,54 8,56 8,58 8,6 8,62 8,64 8,66 8,68 8,7 8,72 8,74
Elsődleges
tesztelés Köztes
tesztelés Végső
tesztelés
5,7 5,75 5,8 5,85 5,9 5,95
Elsődleges
tesztelés Köztes
tesztelés Végső
tesztelés

67
c) A két csoport közötti fejlődés az előzetes és végső tesztelést követően (s):
 50 méteres síkfutás

9. grafikon – 50 méteres síkfutás lányok

10. grafikon – 50 méteres síkfutás fiúk
 30 méteren labdavezetés

11. grafikon – 30 méteren labdavezetés lányok
0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0,35 0,4
Kísérleti
csoport Kontroll
csoport
0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3
Kísérleti
csoport Kontroll
csoport
-0,1 -0,05 0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25
Kísérleti
csoport Kontroll
csoport

68

12. grafi kon – 30 méteren labdavezetés fiúk

0 0,05 0,1 0,15 0,2 0,25 0,3 0,35
Kísérleti
csoport Kontroll
csoport

69
VI. Következtetések és javaslatok

Egy hosszabb kísérleti periódus esetében a munkavégzés során és a
teljesítménynövekedés figyelembevételével meg észlelni lehet pozitív és negatív
eredményeket is.
Azzal tisztában kell lennünk, hogy nem minden munkavégzés jár sikerrel, fejlődéssel
minden diák esetében. De úgy érzem, hogy az előző fejezetben megfogalmazott feltevésemet
(hipotézisemet) a kapott eredmé nyek bemutatásával, összehasonlításával sikerült igazolnom.
Dolgozatomat szeretném néhány számomra fontos következtetéssel, javaslattal zárni:
– nagyon fontos, hogy a megfelelő gyakorlatokat válasszunk ki minden kitűzött cél
elérése érdekében, ez növeli a munkavégzés hatékonyságát és a tanulók hozzáállását.
– az iskolai testnevelés során fordítsunk elegendő időt a tanulók motoros
képességeinek (erő, gyorsaság, ügyesség, állképesség) a fejlesztésére, ügyeljünk arra, hogy
mindegyiknek meg van a rájellemző i dőszaka az életkorhoz viszonyítva. Fiatalabb korban kell
a gyorsaságot és az ügyességet fejleszteni, míg egy kicsit érettebb tanulóknál kerül sor az erő
és az állóképesség fejlesztésére.
– igyekszem a diákok körében minél élvezetesebbé tenni a testnevelési órákat,
néhányukkal számos versenyen részt venni, ezáltal is sugallva neki, hogy mennyire fontos egy
ember életében az egészséges életmód.
– az előző fejezetben megfogalmazott hipotézisem úgy érzem: beigazolódott. A
kísérleti csoportom nagyobb fejlődést m utatott a helyes, hatékony munkavégzésnek
köszönhetően, mint a kontroll csoport.

70
Könyvészet

1. Báthori , B., (1994) – A testnevelés elmélete és módszertana , Budapest , Dialóg Campus
Kiadó.
2. Bogdan , V., (2005) – Bevezetés az atlétikába -az atlétika tanítása , kézirat , Kolozsvár .
3. Búzás , E., (2012) – A testnevelés és sport elmélete és módszertana .
4. Fekete B., Kovács L. (1999 ) – Kézilabdázá s, Budapest, MTE .
5. Hans , F., (2002) – 1012 szabadidős játék és gyakorlat , Budapest -Pécs, Dialóg Campus
Kiadó .
6. Harsányi , L., (2000) – Edzéstudomány I , Budapest -Pécs, Dialóg Campus Kiadó .
7. Juhász , I., Marczinka , Z., Ökrös , Cs., Varga , J., Zsiga , Gy., (2017) – Korosztályos képzési
kézikönyv , Budapest, Kék Európa Stúdió .
8. Jürg, B., (2001) – 704 játék – és gyakorlat a kézilabdában , Budapest -Pécs, Dialóg Campus
Kiadó .
9. Katics , L., (2015) – Kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése (a testnevelésben -,
szabadidő – és versenysportban) , Pécs, Molnár Nyomda .
10. Király , T., Szaká ly, Zs., (2011) – Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése
gyermekkorban , Budapest -Pécs, Dialóg Campus Kiadó .
11. Kunst , Gh., (1983 ) – Teoria și metodica handbalului , Bukarest, EDP .
12. Kurt, M., (2000) – 1003 atletika játék é s gyakorlat , Budapest -Pécs, Dialóg Campus Kiadó .
13. Major , M., Mitruly , M., Nagy , K., Oláh , M., Pákai , F., Sí pos, G., Takács , F. (2005) –
Kraszna – helyismereti tanulmányok , Zilah, Cserey Farkas Társasági Kiadó.
14. Makszin , I. (2014) – A testnevelés elmélete és módszer tana, Budapest -Pécs, Dialóg
Campus Kiadó .
15. Makszin , I., (2002) – A testnevelés elmélete és módszertana , Budapest -Pécs, Dialóg
Campus Kiadó .
16. Polgár , T., Szatmári , Z., (2011) – Motoros képességek , Budapest -Pécs, Dialóg Campus
Kiadó .
17. Peter , V., (2005) – 137 ala pjáték é s gyakorlat , Budapest -Pécs, Dialó g Campus Kiad ó.
18. Rusu T., Zamfi Gh. (1997) – Curs de handbal , Kolozsvár .
19. Sandor , I., (2008) – Testnevelés elmélet – kézirat , Testnevelés és Sport S zak, Kolozsvár.
20. Sandor , I., (2009) – Testnevelés és s port oktatásán ak módszertana , Testnevelés és Sport
Szak, Kolozsvár .

71
21. Sandor , I., (2005) – Az iskolai testnevelés és sport oktatásának módszertana , kézirat,
Kolozsvár .
22. Sandor , I., (2013) – Testnevelés és sport – Elmélet és didaktika , Kolozsvár, Risoprint
Kiadó .
23. Szabó , J., (2004) – Kézilabdázás , Szeged, JGYF Kiadó .
24. Tódor , A., (2008) – Metode și mijloace pentru realizarea specializării jucătoarelor de
handbal junioare I pentru postul de portar , „Babeș -Bolyai” T udományegyetem, Kolozsvár,
Testnevelés és Sport S zak, licensz dolgozat.
25. Virnyi A. (2013) – A motoros képességek fejlesztésének módszertana , Budapest, ELTE
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar .
26. Voicu , S., (2003) – Handbal -tehnica și tactica , Temesvár, Universității de Vest Kiadó .

*** Handbal în România – Trecut, prezent și viito r, www.pm3.ro/pdf/33/ro/RO%2014%20
FORUM.pdf
*** Kézilabda – Wikipédia, https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9zilabda
*** M.E.C. (1999): Sistemul național școlar de evaluare la educația fizică si sport, București
*** M.E.C. (2001): Ghid metodologic de aplicare a programei de educație fizică și sport la
învățământul – primar, – gimnazial, – liceal, București
*** Ministerul Educației Naționa le, (2014): Programa școlară pentru disciplina Educație
Fizică, Clasele a III -a – a IV-a, București
*** M.E.C. Programa EFS – Clasele V -VIII

72
Internet források

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Testneveles/gyorsasg.html
http://jennybutor.uw.hu/Doc/6 -13.html
http://viennatest.hu/sport/meres/merheto -tenyezok/kognitiv -tenyezok/motoros -keszsegek/
http://www.5mp.eu/fajlok/csontattila/6.b_tetel.balla_arpad_a_gyorsasag_www.5mp.eu_.pd
http://people.inf.elte.hu/pagsaai/Sportedzo20 12/Gyorsas%E1gfejleszt%E9s%20m%F3dszerei.
pdf
http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_motoros/v21_a_gyorsasg_megjelens
i_formi.html
http://szaszandras.info/ajanlo/muemlekek/kraszna.html

73

DECLARAȚIE DE AUTENTICITATE PE PROPRIA RĂSPUNDERE

Subsemnatul , Tódór Attila Zsolt , înscris la examenul pentru obținerea Gradului
didactic I, seria 2017 /2019 , specializarea Educație Fizică, prin prezenta, certific că lucrarea
metodico -științifică cu titlul STUDIU PRIVIND DEZVOLTARE A VITEZEI CU
MIJLOACE SPECIFICE JOCULUI DE HANDBAL ÎN CADRUL LECȚIEI DE EDUCAȚIE
FIZICĂ DESFĂȘURATĂ ÎN MEDIUL RURAL , conducător științific Prof. univ. dr.
SANDOR IOSIF este rezultatul propriilor mele activități de investigare teoretică și aplicativă
și pre zintă rezultatele personale obținute în activitatea mea didactică.
În realizarea lucrării am studiat doar surse bibliografice consemnate în lista
bibliografică, iar preluările din diferite surse, inclusiv din alte lucrări personale, au fost citate
în lucra re.
Prezenta lucrare nu a mai fost utilizată în alte contexte evaluative – examene sau
concursuri.

Data , Semnătura ,