összeállította: Székely K. Kinga iskolapszichológus 2A KISISKOLÁS ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAI ÉRZELMEK  Iskolakezdés – változik a gyerek érzelmi világa,… [629865]

TRAIAN ÁLLAMI GIMNÁZIUM
NEVELÉSI TANÁCSADÓ

A SZÜLŐK ISKOLÁJA

összeállította: Székely K. Kinga
iskolapszichológus

2A KISISKOLÁS ÉLETKORI SAJÁTOSSÁGAI

ÉRZELMEK
 Iskolakezdés – változik a gyerek érzelmi világa, kiegyensúlyozottabbá válik.
 Kötelességtudat érzése
 Érzékeny a környezeti hatásokra – a család és iskola viszonyulása közti összhang
segít abban, hogy a pozitív tulajdonságok rögződjenek, a negatívak pedig
kiküszöbölödjenek.
 A viselkedést az érzelmek dominálják a racionalitással szemben.
 Nagy az érzelmi igénye, függőség
 Érzékeny a dicséretre, kritikára, ez utóbbit úgy éli meg, hogy nem szeretik

MOTIVÁCIÓ

 Érzelmi alapú
 Megjegyzi azt ami meglepi, érzelmileg befolyásolja

EMLÉKEZET

 Mechanikus, szóról – szóra tanul, szókincse nem eléggé fejlett ahhoz, hogy spontánul
mesélje el a leckét, könnyebben tanul meg kész szöveget
 Nem tudja kiemelni a lényeget

FIGYELEM

 Fejlődik a szándékos figyelem
 Gyakori ingadozások
 Figyelmetlenség: – aktív: izeg – mozog
– passzív – ábrándozik
 20 – 30 percig képes figyelni, utána szünetre van szüksége
 a megosztott figyelem fejletlen – egyszer csak egy dologra tud figyelni

KÉPZELET

 gazdag, előfordul, hogy a vágyakat valósk ént éli meg, összetéveszti a valóst az
irreálissal, amit a felnőttek hazugságként értelmezik

3GONDOLKOZÁS

 konkrét múveleti szakasz: tárgyakat használ különböző mentális műveloetek
elvégzésére (összeadás, kivonás)

NYELV

 intenzív fejlődés
 beszédhibák jele nléte
 fonematikai hallás zavara – (nem hallja meg a különbséget: szár – zár)
 analízis szintézis képessége – a szavak hangokra bontása ill. hangokból szóalkotás
 minél több beszélgetés, mesélés a szókincs fejlődése céljából

AKARAT

 kevésbé fejlett iskolakez déskor, utána erőteljes fejlődés
 a gyerek célja nem biztos, hogy egybeesik a tanítóéval, szülőével, viszont befolyásolni
lehet azzal, hogy tetszeni szeretne a felnóttnek
 a felnőtt támogatása szükséges ahhoz, hogy ne hagyja abba a feladatot

SZEMÉLYISÉG, TE MPERAMENTUM

 kevésbé szociális, visszahúzodott, bizonytalan szégyenlős
 szociábilis, türelmetlen, felületes, kezdeményező
– veleszületett tulajdonságok, de nevelhetők, bizonyos határok között
módósíthatók (jutalmazás szerepe, dicséret)

4NAPIREND, H ATÉKONY TANULÁS

 reggel: elegendú időt szánni a készülésre – kevesebb a konfliktusok valószínúsége
 délután: – kb. 1 óra pihenés ebéd utn vagy szabadfoglalkozás
– tanulás – kb. 30 perc után szünet
– szabadfoglalkozás
– 10 órakor – lefekvés
 a tanulás megszervezése : – erre szánt szoba, sarok, íróasztal (állandó jellegű)
– csend, a zavaró ingerek kizárása
– a tanszer ek előkészítése (másnapi órarend)
 a tanulás lefolyása: – átnézzük miből van, mennyi, mi
– felmérjük, megbeszéljük kb. Mennyi időre van szükség
– tanulási terv készítése (főként ahol hajlamos a gyerek arra, hogy
elhúzza az időtvagy, hogy elsiesse)
– a nehéz tantárggyal keydjük
– szóbeli előszőr, majd írásbeli feladatok
– kb. 30 prc munka, 10 perc szünet – ha a szünet túl hosszú nehezebb
újra elkezdeni
– a tanulási terv betartásának ellenőrzése – jutalom, büntetés
(jutalom – pl. Tevé kenység amit szeret, büntetés: ennek a
megvonása)
 a logikus tanulás lépései: – III. – IV. O. – tól – a szülő segítségével,
gyakorlással kialakítható képesség
1. átnézzük a leckét – képek, kulcsszavak, miről szól, alpontok
2. részekre bontjuk – részenként kiemeljük a lényeget – kulcsszó, fő gondolat –
ezeket lejegyezzük
3. megjegyzem a kulcsszavakat, fő gondolatot – ezekről mesélek a saját
szavaimmal – részenként
4. összekötjük a részeket – elejétől végig mesélem, míg önállóan segítség nélkül
sikerül
 a tanulási nehézségek okai: – képességhiány, részképességzavar
– nincs rendszeres program, felügyelet
– szülői viszonyulásmód a tanuláshoz:
– laza – érdektelen
– aggódó, túl szigorú – verések,
– érzelmi állapot – túlmotivált – kudarc (nevelési módszer)

5 a tanulási motiváció fejlesztése:
, sike rélmény biztosítása
– együtt őrvendünk hogy már tudja (pl. írni a … vonalat)
– pontos, konkrét, állandó értékelése az eredményeknek
– a fő gondolatok, lényeges részek megértése
– a kezdeményezés túnjön, hogy a gyereké – nem kötelezem, hn. Inkább csábítom,
játékosan is ha kell)
– a házi feladat a gyerek (nem a szülő felelőssége) – a tanszerek becsomagolása
szintén
– a tanulási program rutinná, szokássá kell váljon

 káros hatású szülői viselkedések:
– kritika
– sóhaj, gesztusok, mimika
– „nem törekedsz, légy figyelmes, nem vagy jó matekből, ne m állsz fel amíg nem
tanulod meg / nem írod le”
– szülői frusztráció agressív megnyilvánulása

 a szülőknek a lecke:
– szabadidő – a gyerek végzi a dolgát
– irtózat – újra kell segíteni
– esély megmutatni mennyi mindent nem tud
– információszerzés arról, hogy mennzit dolgozott az iskolában
– esély arra, hogy megmutassuk milyen gyorsan és hatékonyan végezzük el a házi
feladatot
– alkalom arra, hogy jobban megismerje a gyereket, fejlődjön a szülő – gyerek
kapcsolat

6
KOMMUNIKÁCIÓ

A gyerek eltöri a kedvenc kávéscsészémet.

Reakció a szülő részéről: – agresszív – „hogy lehet ilyen kétbalkezes, nem megmondtam…”
– passzív – szóba sem hozom
– asszertív – „mérges / szomorú vagyok, mert a kedvenc csészém volt”

 KOMMUNIKÁCI ÓS GÁTAK

Fenyegetőzés: „csak jó jeggyel gyere haza”
Gy: apa veszélyes, kell vigyázzak, ne tévedjek feleléskor
– elbátortalanodik, félelem, hazugság

Kritika: „ nem megmondtam ne járj ott, miért tetted?”
Gy: megint tartja a leckét, mind járt megnyugszik
– kevésbé figyel arra amit a szülő mond, közömbös

Címkézés: „Buta vagy, bátortalan vagy…”
Gy. A felnőttek jobban tudják
– elhiszi, aszerint is viselkedik vagy bizonyítani próbálja, hogy nem igaz,
kisebbr endűségi érzés

Ellentmondás, a problémma lekicsinylése:
Gy. Csúnya vagyok, nem szeret senki…
Sz. Nem igaz, ne mondj ilyet…
Gy. Nem ért meg, nem beszélhetek vele
– megerősíti a gyereket abban amit hisz, bizalmatlan lesz a szül ővel szemben

Közömbösség:
Gy. „Tudom írni a m -t!”
Sz. „Állj félre a TV elől!”
Gy. A TV fontosabb
– próbálja magára hívni a figyelmet – lopás, csúnya beszéd stb.

7Irónia:
Sz. Alkalmaznak utcaseprőket!
Gy. Gúnyolódik, tökéletlenn ek tart
– alacsony önbizalom, csökkent bizalom a szülő iránt
– próbálja elérni, hogy máshol értékeljék – bandák
Felróvás:
Sz. „ha nem kellene vigyázzak rád mehetnék…”
„Rég az útszélen lennél ha nem lennék..”
Gy. Hibás vagyok, hogy létezem, m it akar…
– bűntudat

Megalázás:
Sz. „Mondd el a néninek mit tettél!”
„Kiabálok, hogy hallja mindenki milyen rossz vagy!”
Gy. Nem tisztel, megszégyenít mások előtt
– bármikor megszégyeníthet, megbízhatatlan, bizalmatlansá g

 ÉRTŐ FIGYELEM

Gy. A legrosszabb anya vagy a világon!

Zárt válasz: „Hogy beszélhetsz így?
(nem értettem meg mit érez, mit akar mondani, leállítja a kommunikációt)

Nyílt válasz: „Haragszol rám.”
( megértettem mit akar mond ani, milyen érzés van a szavak között, nyíltabb
marad)

 ASSZERTÍV KOMMUNIKÁCIÓ – ÉN-KÖZLÉSEK

„Amikor csenget az óra és nem kelsz fel nyugtalan vagyok, hogy elkésel az iskolából.”

zavaró viselkedés + mit érzek + következmények (ok)

amikor………… … úgy érzem ……………….. mert………………..

8
 A KONFLIKTUSOK / PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁNAK LÉPÉSEI:

1. Értő figyelem – megállapítjuk mit érez a gyerek az esemény kapcsán
2. minél több megoldási lehetőség, alternatíva keresése
3. az alternatívák mérlegelése, a legjobb kiválasztása
4. megbeszéljük a döntés lehetséges következményeit
5. a gyerek elkötelezi magát, hogy vég rehajtja a döntést (mikor teszed…)
6. megbeszélünk egy utóbbi időpontot, hogy kiértékeljük újra a helyzetet,
megbeszéljük mi történt