Specializarea Pedagogia Învățământului Primar și Preșcolar [627215]

Universitatea Babeș -Bolyai, Cluj -Napoca
Facultatea de Psihologie și Științe ale Educației
Specializarea Pedagogia Învățământului Primar și Preșcolar
Extensia Universitară Odorheiu Secuiesc

LUCRARE DE LICENȚĂ

Coordonator științific Absolventă
dr. Dósa Zoltán Kővári Renáta Piroska

2018

Universitatea Babeș -Bolyai, Cluj -Napoca
Facultatea de Psihologie și Științe ale Educației
Specializarea Pedagogia Învățământului Primar și Preșcolar
Extensia Universitară Odorheiu Secuiesc

Efectele divorțului asupra copiilor
din c iclul primar și ciclul gimnazial

Coordonator științific Absolventă
dr. D ósa Zoltán Kővári Renáta Piroska

2018

Babeș -Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Pszichológia és Neveléstudományok Kar
Óvodai és Elemi Oktatás Pedagógiája Szak
Székelyudvarhelyi Kihelyezett T agozat

A válás hatása i a kisiskolás és a
pubertás gyerekekre

Témavezető Végzős hallgató
dr. Dósa Zoltán Kővári Renáta Piroska

2018

Tartalom jegyzék

1. Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 5
2. A házasság és a házasság intézménye ………………………….. ………………………….. …………………………. 7
2.1. A család kialakulása ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 7
2.2. Családmodellek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 9
2.3. A házasság stabilitása és minősége ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 12
3. A v álás folyamata és a házasság felbontása: A válás gondolatától a tényleges különválásig …….. 15
3.1. A válás jelensége, gondolata, mérlegelés az együtt maradás mellett ………………………….. ………….. 15
3.2. A válás feltételezett okai ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 17
3.3. A válás folyamatának szakaszai ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 17
3.3.1. Döntés a válás mellett és a válás különböző felszámolási stratégiái ………………………….. …….. 19
3.3.2. Érzelmi különválás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 20
3.3.3. Jogi válás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 21
4. A válás hatásai a gyerekekre ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 22
4.1. A válás rövid távú és hosszú távú hatásai ………………………….. ………………………….. …………………. 22
4.2. Az iskoláskor ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 23
4.3. A vál ás hatásai a kisiskolásokra ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 24
4.4. A pubertáskor ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 27
4.5. A válás hatásai a pubertásokra ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 29
5. A kutatás ismertetése ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 32
5.1. Bevezető ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 32
5.2. A kutatási probléma bemutatása és indoklása ………………………….. ………………………….. …………….. 32
5.3. A kutatás célja ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 33
5.4. A hipotéziseim ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 33
5.5. A vizsgált minta ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 34
5.6. A kutatás során alkalmazott módszerek és eszközök ismertetése ………………………….. ………………. 34
5.6.1. Pszichológiai tesztek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 34
5.6.2. A pszichológiai tesztek eredménye és értelmezése ………………………….. ………………………….. .. 38
5.6.4. Az interjú és a tartalomelemzés ………………………….. ………………………….. ………………………….. 49
5.6.5. Egy pubertás gyerek esetének az ismertetése ………………………….. ………………………….. ……….. 50
6. Iskolai terápia ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 63
6.1. A pedagógus szerepe a válás feldolgozásában ………………………….. ………………………….. ……………. 63
6.2. Tevékenységjavaslatok ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 64
7. Következtetések és javaslatok ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 70
8. Összegzés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 73
9. Felhasznált szakirodalom: ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 75
10. Mellékletek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 78

5
1. Bevezetés

A 21. századi rohanó világban a válás egy természetes jelenséggé vált. Napjainkban,
minden második házaspár felbontja házasságát, mert nem érzi jól magát benne . Mindezt „a két
tűz között lévő” gyerek érzi meg a legjobban. Ő lesz az , aki nem minden esetben nő fel egy
“teljes családban” .
Témaválasztá som nem véletlenszerűen történt, mivel én is egy elvált családból jött felnőtt
vagyok. Így én is átéltem a válás körülményeit, megéreztem a válás folyamatának bizonyos
szakaszait és végül megtapasztaltam a válás hatásait, és következményeit. Fe lnőtt létemre
elmondhatom, hogy a mai napig magamban hordom ezen esemény sebeit.
Az évek teltével azt tapasztaltam, hogy ez a jelenség egyre gyakori bbá vált úgy világszerte,
mint Európa és országunk szintjén is. Az országos statisztikai eredményeket vizsgá lva,
megdöbbenve szemléltem, hogy országunkban is milyen sokan válnak évente. A 2014 -es
felmérés szerint országunkban 27188 válási esetet jegyeztek fel, 2015 -ben 31527 esetet, míg
2016 -ban 30497 esetet. E számokat tekintve elmondhatjuk, hogy a válások valószínűsége nem
csökken radikálisan, hanem inkább nő. Felmerül a kérdés, hogy vajon miért? A válásnak
rengeteg feltételezett oka lehet: korai házasság, partner félrelépése, alkoholizmus, családtagok
beleszólása a házastársak kapcsolatába és számos más olyan hatás, mely befolyásolhatja a felek
döntését.
A válás nem egy egyszerű folyamat, a családrendszer minden egyes tagját érinti. Bognár
Gábor és Telkes József (1994) nagyon jól érzékelteti a válás folyamatának térképével , hogy mit
is élne k meg a családban az egyes tagok. A válás folyamatának két nagy szakaszát emelik ki: a
döntéshozó szakasz, mely körülbelül egy évet ölel magába, ez inkább a házastársak válás körüli
döntéseit foglalja magába , és az alkalmazkodási szakasz, mely körülbelül k ét évet ölel magába és
ez a szakasz a válás utáni eseményeket foglalja magába, ami nem csak a házastársakat, hanem a
gyerekeket is egyaránt érintik.
Dolgozatommal arra szeretnék rávilágítani, hogy hogyan élik meg a különböző életkorú
gyerekek a válást és e z mennyire befolyásolja személyiségük formálódását, valamint iskolai
teljesítményeiket . Mint tudjuk rengeteg tényező meghatározhatja azt, hogy az ember hogyan él
meg egy bizonyos helyzetet. Ilyen tényezők: az egyén kognitív képességei, érzelmi szférája,
társas viszonyai, személyisége, a körülötte lévő emberek hozzáállása, az adott helyzet
körülményei és végül, de nem utolsó sorban az egyén életkora. Kutatásom során össze szeretném
hasonlítani a kisiskolás és a pubertás gyerekek vonás és állapot szorongásait , valamint ezek
hatását az iskolai teljesítőképességre .

6
Jövendőbeli pedagógusként úgy gondolom, fontos e kérdéskörrel is fo glalkozni, mivel a
pedagógus az a „második anyuka” a gyerek számára, aki segíteni tud neki e prob lémák
feldolgozásában. Az iskola az a közeg, ahol a gyerekek akarva, vagy akaratlanul is feltárják az
otthoni értékeket, normákat, problémákat és konfliktusokat. Ezek az otthonról hozott dolgok
pedig rejtett módon befolyásolják a tanulók társas kapcsolatait, a tanuló és pedagóg us
kapcsolatát egyaránt , valamint az iskolai teljesítőképességet is . Kutatásommal a válás által
kiváltott szorongások okát szeretném feltárni, megismerni és segítő tevékenységeket keresni rá.
Úgy gondolom, hogy ezek a segítő tevékenységek terápiaként szolg álhatnak a z elvált családból
érkezett gyerekek szorongásainak és problémáinak teljes, vagy akár részleges feldolgozásában.
A pedagógusnak mi ndebben a tevékenységben kulc sfontosságú szerepet vállalhat. Az ő szerepe,
hogy összetartsa az osztály tanulóit, ezáltal alkalmazhat különböző fejlesztő jellegű
tevékenységek et, pedagógiai módszerek et, melyek által csökkentheti a gyerekek esetleges
szorongásit, agresszív megnyilvánulásait.

7

2. A házasság és a házasság intézménye

2.1. A család kialakulása

Napjain kban a család fogalma alatt az „egy födél alatt élőket” értjük, akik között rokoni
kapcsolat van. A mindennapi szóhasználatban: a szülő(ke)t, a gyerek(ek)t és a legközeleb bi
hozzátartozó közössége t jelenti.
A család az a legősibb emberi közösség, mely et a történelem során több szemszö gből is
meghatároz tak, és pedig: (Teleki, 2007, 14 -17)
– Biológiai szem szögből a család nem más, mint „ az emberiséget újrater emtő egység”.
– Szociológiai szemszögből „ a család a tá rsadalom és az egyház kicsiben”.
– Vallásos oldalról t ekintve a család és a házasság „ a Teremtő műve, melyet a saját
törvényeivel szabályoz”.
– Lélektani oldalról tekintve „ a család a személyben végbemenő belső pszichikai is
pszicho – dinamikai folyamatok szí ntere” .
– A rendszerelm élet szempontjából tekintve „ a család rokonságra épülő társas kiscsoport.”
A rendszerelmélet azt vallja, hogy a család egy olyan rendszer, melyben „benne lüktet a
családtagok kapcsolatainak szerkezete, rendszere, lelki világa, fejlődéstörténete, múltja és
jelene, miközben állandóan hatnak egymásra és egymás iránti felelősségük örökös ”.
A család szakszerű meghatározása i mellett találkozhatunk rengeteg olyan képpel,
metaforá val mely a családot jellemzi. Rátay (2000) által leggyakrabban használt ilyen képek: a
ház, a kemence, a tűzhely, a virágoskert és a gyümö lcsfa. A család egy olyan ház, „ amely egy
közös feladatot ad, menedéket biztosít, és állandó reparálásra szorul, vagy ahol néha a szobákat
át kell rendezni.” A kemence és tűzhely képei „ a családi légkörre, a szeretetre, melegségre,
fontosságra utal.” E metaforából ráérezhetünk a családi együttlétre, a szülői gondoskodásra,
törődésre és a gyermekkori boldogs ágra egyaránt. A család az a virágoskert, „ ahol mindenkinek
megvan a maga színe, fo rmája, illata.” A virágok illata és formája eltérő , mégis egy „ közö s
öntudatot áraszt.” A gyümölcsfa képe „ a gyökerek jelentőségét, a fatörzs közvetítő szerepét és a
hajtásokon évről évre jelentkező termés fontosságát, a generációk kölc sönösségét szemlélteti.”
Dányi fejezetét olvasva azt tapasztaltam, hogy a család a történelem folyamán nagy
fejlődésen ment keresztül. Fejlődésében követte a társadalmi viszonyok alakulását. Minden új
családot a házasságkötés eredményezett.
A házasságköt és első írásbeli forrásai (anyakönyvek, népesség -összeírások) a 18.
századból származnak. A 18. században , és a későbbiekben is a házasságkötés egy csoportos

8
döntés volt, amit a helyi társadalom és a felekezet hagyományai, normái határoztak meg.
Kevésbé szólt a felek közös döntéséről, elkötelezettségéről.
Ebben az időben a családnak és a rokonságnak bonyolult kapcsolatrendszere volt. E korban
három családformát lehetett elkülöníteni: kiscsaládot (házaspár, gyerek /gyerekek), törzscsaládot
(két család, a két -három generáció együttélése : nagyszülők, szülők, unokák ), nagycsaládot (a
rokonság köréhez tartozó családok, 3 -5 generációt felölelő rendszer). A nagycsaládokat
patriarkális család oknak is nevezték, mint tudjuk a múltban az apa, a családfő szerepe fontosa bb
volt, mint az anyáé. E nagycsaládok ritkán fordultak elő. A nagycsaládok kapcsolatrendszere
kicsit bonyolultabb volt, a többi családformákéhoz képest. A nagycsaládra nemcsak a
rokonokkal való együttélés volt jellemző, ide tartoztak a cselédség, zsellé rség is.
A polgárosodás, kapitalizmus idejében a család ismét változáson ment keresztül. A
családd al együtt élő cselédség aránya csökkent, így a nagycsaládok is megszűntek létezni.
Helyüket inkább a kiscsaládok vetté k át, ami a család és a háztartás összem osódását
eredményezte. A nők munkába állás a is sokat változtatott úgy a család funkción, mint a család
struktúráján, a nők egyenrangúakká váltak férjeikkel.
A 19. -20. század végére egész Európában megtörtént a nagy technikai és gazdasági
fejlődés. Mely a következő nagy kérdést eredményezte: „Nem lenne -e a társadalom működése
zavartalanabb, ha nem kellene megbirkózni a csa ládok tradíciót őrző hatásával?” (Dányi, 1996 –
2000 ) Így jöttek létre a f érfi és női kapcsolatok , és a gyermekneve lés új formái. A monogám
családok lettek egyre elterjedtebbek. Ugyanezen a századfordulón változtak meg a családon
belüli hatalmi viszonyok, mint tudjuk eddig a férj hatalommal rendelkezett felesége felett. A
nőket a feminista mozgalmak karolták fel, ők harcoltak a nők po litikai és családjogi
egyenjogúságáért.
A 20. század első felében tapasztalható lett a századforduló által hozott nagy szabadság: a
születésszám csökkené se, a válások számának növekedése, törvényes házasságkötések számának
csökkenése, a házasságkötés nélkü li együttélés, az élettársi kapcsolat terjedése .
Ugyanebben a században a monogám családdal ellentétes együttélési formák jöttek divatba,
ilyenek voltak a kommuna és a csoportházasság. Különböző mozgalmak indultak meg az azonos
nemű felek házassága mellett . Igazán lényeges változás azok a nők részéről jött, kik úgy
döntöttek, hogy nem vállalnak gyereket .
Visszatekintve a fent leírt változásokra, elmondhatjuk, hogy ez csak a népesség egy kis
részét érintette. Napjainkban az emberek többsége monogám, kétkeres ős családban éli le életét
arra, törekedve, hogy családja számára biztosít sa legjobb megélhetési feltételeket. E családtípus
mellett fellelhető a nagycsalád leszűkített változata is, ahol a házaspár egy h áztartásban él az
egyikük szülőjéve l. Az ilyen csalá dokban a nagyszülők a fiatal szülők számára a jobb kezük a

9
gyermeknevelésben és a háztartásban. Az tény, hogy az idő teltével a család veszített a
funkcióiból, viszont számos alapvető funkciója még fennmaradt (biológiai -utódnemző funkció ,
gazdasági funkció, érzelmi szükségleteket kielégítő funkció , stb.) olyanok, amelyeket úgy az
egyén, mint a társadalom szempontjából csak a család tud biztosítani. Ezt az állam úgy
tartósíthatja, ha a családokat minden téren támogatja.

2.2. Családmodellek

Teleki könyvében olvastam, hogy a szakemberek a családokat több szempont szerint is
csoportosították. A családokat lehet csoportosítani jogi viszony szerint és a család szerkezete
szerint is. Jogi viszony szerint beszélhetünk:
Teljes nukleáris család: Jogilag rendezett család, ahol a szülők gyermekükkel ,
gyermekeikkel élnek együtt. Ez az egyik legelterjedtebb családfajta.
Részlegesen rendezett nukleáris család: A házasfelek élettársi kapcsolatban élnek, vagyis a
házastárs ak nem kötöttek házasságot, és a gyereke ik is más kapcsolatból származnak.
Jogilag rendezett párkapcsolat: A házaspár jogilag összekötötte életét, viszont kényelmi
okokból nem vállal gyereket.
Jogilag rendezetlen család: Olyan együtt élő pár, aki halogatja az összeházasodást és a
gyermekvállalást, arra gondolva, hogy ezzel meghosszabbíthatj a fiatalkori év eit.
Teleki (2007) nyomán a családok szerkezetét tekintve egy új csoportosítási formát
hoztam létre: teljes család , csonka család és újraszerveződött csal ád, melyeken belül különböző
szerkezetű családokat mutatok be.
1. Teljes család esetében jelen van a két szülő és a gyermek(ek). Viszont, akkor is teljes
családról beszélünk, ha az egyik fél nem vérszerinti szülője a gyerek (ek)nek. Ez a családforma
legopt imálisabb a gyermek egészséges fejlődése érdekében. Anyagi szemszögből is előnyösebb
akkor, ha mindkét szülő pénzkereső.
Teljes családokon belül megemlíthetjük a nagycsaládokat és a kiscsaládokat .
1.1. A mai nagycsalád a szülőpárból és három -négy gyerekükből áll. E családtípus
fenntart ása azért volna fontos, hogy a gyerekek ellensúlyozzák az emberiség fogyását. Sajnos e
családtípus városon sokkal ritkábban fordul elő, mint a falvakon. Az ilyen családok rengeteg
pszichológiai és pedagógiai előnnyel rendelkeznek: az ilyen családban felnőtt gyerekek sokkal
könnyebben illeszkednek be a társas közösségbe, sokkal segí tőkészebbek, és együtt érzőbbek ,
valamint nevelésük is könnyebb, mert a testvérek egymást is nevelgeti k, formálgatják (segítenek
egymásnak a z alkalmazkodásban és a lemondásban is). E pszichológiai pozitív hatás a szülőket
is egyaránt érinti, mivel az ilyen típusú családokban a szülőkben is különböző fontos érzések

10
érnek be, mint például: felelősségtudat, áldozatkészség és önzet len szeretet érz ése. Társadalmilag
sokkal gazdaságosabb e családfajta, mivel biztosítja a munkaerő újratermelődését.
Egyetlen hátárnya az lehet, hogy anyagilag háttérbe kerülhet a család, még akkor is, ha a
testvérkék egymás ruháit elörökölik és mindkét szülő kereső viszonyban él.
1.2. A kiscsalád , másnevén „magcsalád” (W. Goode, 1994 , idézte Teleki, 2007 , 49), olyan
család, ahol optimális esetben a két szülő és egy gyerme ke/ két gyermeke él együtt. E
családtípusnak is több válfaja van: gyermeknélküli , egy gyermekes és két gyermekes család . Az
ilyen családok egyik előnye, hogy a család nem kerül anyagi hátrányba , mint a nagycsaládok
esetében. Az ilyen típusú családban a családtagok könnyen tudják biztosítani a megélhetés
feltételeit.
1.2.1 . A gyermektelen család alatt ugyanazt a jelenséget értjük, mint a jogilag rendezett
párkapcsolatnál: A házaspár jogilag összekötötte életét, viszont kényelmi okokból nem vállal
gyereket. Ennek az életformának az előnye az anyagi könnyebbség és a több szórakozási
lehetőség. E család típus nem annyira kedvező a társadalom szaporodása szempontjából.
1.2.2. Az egy gyermekes család a szülőkből és az egy gyermekükből áll. Az ilyen
családokban a gyermekek elég magányosak, mivel a szülők munkában járnak, nincsenek ve lük,
nagyon kevés közös programjuk van. Hiányukat pénzzel , játékokkal próbálják kárpótolni, ami
még távolabb taszítja őket gyermeküktől. A nevelés szempontjából tekintve az egykék
hátrányosabb helyzetben állnak a testvéres családokkal szemben. Az egykéknek sokkal nehezebb
a társa s közegbe való beilleszkedés, alkalmazkodás, nehéz számukra a másokkal való
osztozkodás. Nagy hátárny az ilyen gyerekek nevelésében, hogy a szülők testvérpótlóként
mindennel elhalmozzák gyermeküket . Ez pedig azt eredményezi, hogy a gyerek önzővé,
fegyelmez etlenné és követelőzővé válik. Az ilyen gyerekek, veszélyeztet ettebbek:
támasznélküliek testvér nélkül, így vagy magukba zárkóznak, vagy mindenkinek megnyí lnak,
csakhogy elkerüljék a magányt.
1.2.3 . A két gyermekes család a szülőpárból és két gyermekéből áll. E családtípus is
rengeteg előnnyel rendelkezik, mivel a gyermekek egymást formálgatják és szüleiket segítik a
családi életben. Ilyen családokban a nagyobb testvér igazi példakép a kisebb testvér számára. Ő
az, aki a te stvérének segít az alkalmazkodásban, az együttérzés és segítőkészség kialakításában,
ő az, akivel megélheti az együttlét örömeit nem ismerve a magányt.
2. Csonka család
A csonka család kifejezés két lehetséges változatot takar: vagy a szülő hiányát, vagy a
gyerek hiányát.
2.1. A szülőhiánynak több lehetséges válfaja lehet: leányanyák , elvált szülők és a
gyermekes özvegyek .

11
2.1.1. Leányanyák és gyerekeik esetében, a leányanyák egyedül nevelik a jogilag
rendezetlen kapcsolatukból származó gyermeküket /gyermekeiket. Leányanyáknak számíta nak a
20 évnél fiatalabb anyák. Az ilyen lányok és gyermekeik helyzete elég megalázó , mivel a
társadalom megveti őket, így önbizalmuk és személyiségfélődésük is bizonytalanná válik. E lelki
egyensúly hiánya a fiatal jövőj ét is meginogtathatja, párkapcsolatait is befolyásolhatja. Fontos az
ilyen anyákat támogatni, védelmezni, hogy gyermekük normálisan fejlődhessen.
2.1.2. Az elvált szülők és gyereke iknek esetében az egyik szülő ( apa/anya) egyedül neveli
fel gyerekét, vagy g yerekeit. Az ilyen szülők anyagi nehézségekkel küzdenek, mivel egy
fizetésből kell fenntartaniuk az egész családot és ez nem olyan könnyű, főleg több gyerekes
család esetében. A nagy anyagi felelősség, a sok munka miatt a szülő nem tud annyi időt tölteni
gyermekével, így kevesebb ideje is jut a gyerekek nevelésére. A sok nehézség ellenére egy
fontos előnye lehet az ilyen helyzetnek: egy erős, szétszakíthatatlan kapocs, meleg, szeretetteljes
légkör alakul hat ki a gyerek és a vele élő szülő között. Mindezt a családtagok egymásra utaltsága
eredményezi.
2.1.3. A gyermekes özvegyek helyzete különleges eset, melyben a család az egyik szülő
elvesztése miatt válik csonkává. Az ilyen családokban a családi kohézió, a családi összetartás
sokkal erősebb, mint az ép, teljes családok esetében. Az ilyen családokban az elhunyt személy
köztiszteletnek örvend, a családtagok csak a vele kapcsolatos szép és jó dolgokra emlékeznek. A
gyerekek életük során arra törekednek, hogy nehogy szégyent hozzanak az elhunyt szülőre.
2.2. A gyermektelenség is egy rendkívüli eset, melynek két oka is lehet.
2.2.1. Az egyik ok természetes úton magyarázható: a szülők közül az egyik fél nem
termékeny. A terméketlen szülő nagyon szenved, hogy nem tud utódot szülni. Az ilyen párokat
veszélyezteth eti a válás is, mivel akadhat olyan személy, aki képes gyermekkel megajándékozni
a házaspár egyikét. Az ilyen házaspárok fájdalmán enyhíthet gyermek(ek) örökbefogadása.
2.2.2. A másik ok a házaspár önzőségével hozható kapcsolatba. Ilyen esetben a pár
nemzőképes, viszont kényelmi okokból nem vállal gyereket. Az ilyen párok jogilag összekötik
életüket, viszont a saját szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeiket, karrierjeiket teszik a
gyerek nevelés elé.

3. Az újraszerveződött (rekombinált) család (Sarka di,1999 , idézte Teleki, 2007 , 51)
Az ilyen család akkor jön létr e, ha az elvált, vagy az özvegy szülő újraházasodik, és ismét
egy teljes család jön létre. Mint minden családtípusnak, ennek is megvannak a sajátos előnyei és
hátrányai. Itt is, mint a teljes c saládok esetében két felnőtt áll a család élén, könnyebb anyagilag,
megfigyelhető mind a két szülői minta és biztosítva van a gyermek egészséges lelki fejlődése.
Viszont megvan a sajátos hátránya is: a mostoha szülő és a gyerek kapcsolata lehet zavaros,

12
főleg az elején. Elég kényes kérdések merülhetnek fel az újraszerveződést követően: „Elfogadja –
-e a gyermek az új szülőt?”, „Megjelenik -e a gonosz mostoha szerep? ”, „Nem lép-e át az édes –
szülő a gonosz mostoha szerepébe?” , „Mit jelent majd a kistestvér érkezése?” (Teleki, 2007 , 51)
Az ilyen családformák esetében az édes-szülőnek fontos előre ismertetnie gyermekével az
újraházasodás gondolatát, valamint arra kell törekednie, hogy megkedveltesse gyermekével az új
partnerét az egybeköltözést megelőzően.

2.3. A házasság stabilitása és minősége

A házasság stabilitása és minősége két különböző, egymástól eltérő dolog. A házasság
stabilitása a házasság szilárdságára, a családi intézmény bizto s „tartóoszlopokon való állására ”
vonatkozik. A házasság minősége „a házassági kapcsolat szubjektív értékelését jelenti .” (Bognár
és Telkes, 1994, 23) A házassági kapcsolatot több területen is értékelhetjük, és pedig: a
házastársak egymáshoz való alkalmazkodását, a felek közti kommunikációt, a házaspár
kapcsolatának szorosságát, a felek elégedettségét és boldogságát a kapcsola tban. A házasfelek
elégedet tsége eltérő, más – más teszi őket boldoggá, tehát „minden házasságban két házasság
van.” (Bognár és Telkes, 1994, 23) Ez maga után vonja azt, hogy a kapcsolat minősége sem
jelenti ugyanazt a két ember számára.
Amerikai szakemberek kimutatták, hogy a házas sággal kapcsolatos megelégedettség az idő
múlásával változik: a házasság elején magas a megelégedettség, a g yerek(ek) születése utána
nagyon csökken, majd ismét fokozatosan kezd növekedni, így egy U alakú görbét ír le.
Ahogy már a fentiekben is említettem a házasság minősége és stabilitása két különböző
dolog, mégis befolyásolják egymást. Rengeteg olyan házaspárt láthatunk, akik boldogtalanok
együtt, elégedetlenek a házasságukkal és így sem adják be a válópert, mivel döntéseikre hatással
van rengeteg külső és belső tényező. Ezek az úgynevezett „visszahúzó erőket ” Bognár és Telkes
(1994) a következőképpen osztályozta : Anyagi természetűek, mint például: lakás, fizetés.
Szimbolik usak, mint például: rokonok negatív reakciói, vallásos törvények által kiváltott
megfontolások, a válási folyamat kelleme tlen körülményének a gondolata. Érzelmi
természetűek , mint például: félelem attó l, hogy a válási folyamat megrontja a gyer ekkel lévő
kapcsolatot, félelem a változástól, az újtól. Ezek a „visszahúzó erők ” különösen mű ködnek,
mivel csak akkor lépnek működésbe, ha valamelyik fél el akar válni, fel akarja adni a házasságot.
Lewis és Spanier (1979) tudományos cikkükben kidolgoztak egy tipológiát, ami nagyon jól
tükrözi a házasság minőségének és stabilitásának viszonyát. E modell által megfigyelhető, hogy
egy jól műkö dő, szilárd házasság is végződhet válással.

13

I.Rossz, de stabil h. II. Jó és stabil h.
(alacsony minőség, (magas minőség,
magas stabilitás ) magas stabilitás)

III. Rossz és instabil h. IV. Jó, de instabil h.
(alacsony minőség, (magas minőség,
magas stabilitás) alacsony stabilitás)

1. ábra: A házasság minőségének és stabil itásának lehetséges kombinációinak bemutatása
(forrás : Bognár és Telkes, 1994 , 28)

Bognár és Telkes (1994) szerint m inden házaspár egy adott helyzetben elhelyezkedik a
négy sarok egyikében, viszont a helyzete a külső nyomás ok, tényezők, párkapcsolati viszonyok
függvényében változhat.
A házasságon belüli tényezők a merőleges vízszin tesen oldalán helyezkednek el: „a
házasság vonzásai” és „a házassági feszültségek”. E tényezők a házasság minőségét határozzák
meg. A házasság vonzásaihoz tartozik minden olyan pozitív tényező, mely a házasság
kapcsolatával való megelégedettséget, boldogságot hordozza. A házassági feszültségekhez
tartoznak mindazok a negatív tényezők, melyek a házastársak kapcsolatát visszahúzzák,
hátráltatják.
A házasságon kívül i tényezők a merőleges függőleges tengelyén helyezkednek el: „más
életforma vonzásai ” és „külső nyomások”. E tényezők a házasság stabilitását, szilárdságát Más
életforma
vonzásai
Házassági
feszültségek
Külső
nyomások A házasság
vonzásai Házaspár

14
határozzák meg. A más életforma vonzásai alatt egy új házasság, párkapcsolat utáni vágyódást,
vagy az egyedülállóság iránti késztetést értjük. A külső nyomások közé tartoznak a környezet
reakciói, a válási folyamat kellemetlensége, és a válással várható következmények.
E két csoport egyensúlya határozza meg, hogy a házastársak felbontjá k-e házasságukat,
vagy nem.
A házasság minőségének és stabilitásának lehetséges kombináció i:
„Rossz, de stabil házasság”: A házaspárok nincsenek megelégedve házasságukkal, így
rengeteg feszültség és passzivitás uralkodik kapcsolatukban. Mégsem válnak el, mivel nincs más
lehetőség számukra (partner , életforma ) és nem akarják magukat kitenni a válással járó
körülményeknek, valamint az általa kiváltott lélektani hatásoknak. Meglehet, hogy a házasság
melletti döntésüket nagymértékben befolyásolja a közvetlen k örnyezete véleménye is. Ezt az
életform át „üres kagyló”(Levinger , 1979 , idézte Bognár ás Telkes, 1994, 30) házasságnak is
nevezhetjük. Egy olyan életforma, ahol már a feleket nem vonzza sem mi, csak a gátak tartják
együtt őket.
„A jó és stabil házasság ”: A másik házasságtípussal ellentétben itt erős a kötődés a
vonzalom, így a feszültség is elég ritka kapcsolatukban. E típusnál a házastársak elégedett
házasságukkal, boldogak benne. Így fel sem merül bennük egy másik lehetőség (partner,
életforma) gondolata sem.
„A jó , de instabil házasság ”: Ebben a helyzetben a házas társak elé gedettek
házas ságukkal. Az instabilitás okozója a job b lehetőség (partner, életforma) jelenléte lehet. Ez
elég, ha már egyiküknél megjelenik, mivel az meginogtathatja az mindkettőjük kapcsolatát.
„Rossz és instabil házasság ”: Az ilyen típusú kapcsolatokban nagyon kevés a
megelégedettség a felek részéről és nagyon nagy a köztük tomboló feszültség . Annyira
boldogtalanok a házasságukban, hogy bármilyen lehetőség, még a magány is egy jobb megoldást
jelenthet számukra. Az ilyen pároknál a válással szemben kevés akadály áll, mivel vagy
nincsenek gyerekek, vagy a rokonok , gyerekek is a válás döntését támogatják.
A fenti kategóriákat tekintve megérthetjük, hogy melyek is azok a tényezők, amely ek
befolyásolják az embert abban a döntésében, hogy merje -e vagy sem vállalni házasságának
felbontását.

15

3. A válás folyamata és a házasság felbontása: A válás gondolatától a tényleges
különválásig

3.1. A válás jelensége, gondolata, mérlegelés az együtt maradás mellett

Bognár és Telkes (1994) könyvében olvastam, hogy válás egy olyan jelenség, amely
minden házasságban ott van, még akkor is, hogy ha az emberek nem képzelik a házasságkép
részeként. A válást tekinthe tjük egy viszonyítási pontnak: „Ha a mások kapcsolata ennyire
bomlékony, akkor a miénk ehhez képest erős.” Tekin thetjük egy ellenpéldaként is: „Én nem
szeretném, hogy a mi házasságunk is válásba torkolljon, mint a szüleimnél.” A válást egy új
lehetőségként is lehet értelmezni: lehetőség az együtt maradásra „Próbáljuk meg újra.”;
lehetőség az új párkapcsolat okra „Ez így egyikünknek sem jó jobb, ha olyant keresünk, akivel
boldogok vagyunk. ”
Napjainkban fontos számunkra a kapcsolataink minősége , lehet ez úgy házastársi, mint
baráti vagy munka helyi kapcsolat. Mivel ily fontos szerepet kap a kapcsolat minősége, így nőnek
a partnerekkel szembeni elvárások, követelmények. E fokozott igények sebezhetőbbé teszik a
kapcsolatokat. A megsebzett házassági kapcsolatokban jelennek meg a válás melletti gon dolatok,
majd ezeket követik a válási szándékok nyílt megfogalmazásai. Mindezek azt jelzik a házasfelek
számára, hogy a kapcsolatuk válságban van. Az ilyen típusú kapcsolati válságot, melynek a
közpo ntjában válás körüli döntés áll válási krízis nek nevezik. A házassági kapcsolat válsága
nagy megterhelést jelent a résztvevők számára, még akkor is, hogy ha ez a kapcsolat fejődéséhez
vezethet. A válási krízisnek egyik fontos jellegzetessége az, hogy nem lehet tudni, megjósolni,
hogy mi lesz a vége. Ebben a kríz ises állapotban felborul az egyensúly, így minden kis tényező
nagy befolyással lehet a partnerekre és a kapcsolatukra.
A krízist kétféleképpen lehet megoldani: válással, vagy együtt maradással.
Az együtt maradásnak is több lehetősége van, és pedig: megújult házasság , próbaválás,
konzervált házasság.
A megújult házasság , a válási krízis , kedvező megoldása. Ebben az esetben a felek képesek
megoldani a házasságukban megjelenő problémát, így az együtt maradás mellett döntenek.
E válság megoldása által ú gy a fele k, mint a kapcsolatuk is egyaránt fejlődik: megtanulják a
nagyobb problémákat és konfliktusokat kezelni, ezáltal a kapcsolatuk is megerősödik,
biztonságosabbá válik. Fontos viszont megemlíteni, hogy e nem az együtt maradás automatikus
következmény e, hanem a partnerek közös munkájának eredményeként jön létre.

16
A próbaválás a megújult házasságnak teremt megfelelő körülményeket. Ez a fajta krízis
megoldás az amerikai tanácsadás gyakorlatából alakult ki. A próbaválás során a felek
megegyeznek, abban hogy egy meghatározott ideig úgy élnek mintha elváltak volna, majd a
meghatáro zott idő lejártával az elkülönülés tapasztala taiból kiindulva eldöntik, hogy együtt
maradnak, vagy elválnak. Ez a megoldási lehetőség azért tűnik hatékonynak, mert általa a felek
ideiglenesen megszabadulhatnak a kapcsolatukban lévő problémák nyomása alól. Ez idő alatt a
házastárs aknak lehetőségük nyílik átgondolni , a kapcsolat kedvező vonásait, a közös érdekeket,
az alapkonfliktus lényegét és végül, de nem utolsó sorban kapcsolatuk hátrányait.
Ha a meghatározott idő után a felek az együtt maradás mellett d öntenek, akkor a próbaválás ideje
alatt szerzett tapasztalatokat felhasználhatják a kapcsolatuk kedvező működésének megerősítése
érdekében. Ha a válás mellett döntenek, akkor az új feladatok nem érik őket teljesen
felkészületlenül, és a válás után is ápoln i tudják baráti kö rülmények között kapcsolatukat.
A konzervatív házasság az együtt maradásnak az a lehetőség e, amely során a partnerek a
válás előtti helyzet visszaállítására, fenntartására törekednek. Ebben az esetben a házastársak
meg sem próbálják krízi st kiváltó problémát orvosolni , a kapcsolatukon javítani . Bognár és
Telkes szavaival élve (1994, 39) „ A házastársa k nem azért maradnak együtt, mert házasságban
akarnak élni, hanem mert visszautasítják a válást .” E együtt maradásnak két lehetősége van: az
állóháború és az üres kagyló típusú házasság.
Az állóháború során a házastársak kapcsolata háború színterére hasonlít. A felek beássák
magukat a lövészárkaikba, kényelmesen elrendezkednek, viszont nem tudják, hogy a házasság
békés színtere melyik percen válik ismét csatatérré. Ilyen esetben a házasságra az állandó
veszekedés, ismétlődő konfliktusok ciklusa jellemző. Ez az ismétlődő jelenség nagy
csalódottságot és kudarcot vált ki a felekből, ami előbb -utóbb váláshoz vezet.
Az üres kagyló típusú házasságban a felek megpróbálják a konfliktusokat elkerülni,
figyelmen kívül hagyni. Viszont a házasság egy olyan kapcsolat, amely újabb és újabb feladatok
elé állítja a házastársakat, melyek megoldása néha konfliktusok megoldását is igényeli . E
konfliktusok elkerülésével az évek múlásával növekszik azoknak a területeknek a száma,
melyeket nem szabad érinteni, melyekről nem szabad beszélni. Ez a folyamat eredményezi
házastársak egymástól való eltávolodását az érdemi érintkezések ritkulását. Szakembe rek szerint
ez egy üres kagyló életforma, amelyben a feleket nem vonzza egymáshoz semmi , csak a gátak
tartják együtt őket, ez egy látszat kapcsolat.
Bognár és Telkes (1994, 35) szavaival szeretném zárni e fejezetet, amely megerősíti az
együtt maradás gon dolatának a lényegét: „Nem attól lesz jó vagy rossz egy házasság, hogy
előfordulnak -e benne a keményebb konfliktusok, hanem a válság megoldásának az iránya fogja
hosszú távon megszabni a kapcsolat legfőbb jellemzőit, a házasság minőségét.”

17

3.2. A válás feltételezett okai

Valahányszor egy válási esetet hallunk a környezetünkben felmerül bennünk a kérdés:
Miért? Mi okból? Kérdésünkre a válasz nem is olyan bonyolult. A 21. században élve az
emberek minden területen nagy szabadsággal rendelkeznek. A modernizáció által hozott n agy
szabadság pedig a következőt eredményezi: „ A válások nem a házasság krízisét jelzik, hanem
azt igazolják, hogy az emberek mindinkább individualisták, önkényesek, örömszerzésre
vágynak, a kötöttséget és az elkötelezettséget egyre inkább elutasítják, va lamint a társsal együtt
töltött idő kevés és minőségében gyenge. ” ( Teleki, 2007, 146)
A fent említetteket igazolják a 2016 -os romániai statisztikai eredmények is, melyek szerint
a leggyakoribb válási okok:
– házastársi hűtlenség 2,61%
– alkoholizmus 1,84%
– fizikai bántalmazás 1,85%
– felek összeférhetetlensége 66 %
– más okok ( például: korai házasság, szülők beleszólása , érdekházasság, egyik
fél hosszú távolléte, játékszenvedély, anyagiak stb.) 24,5%
– vegyes okok 3,13 %
A fenti eredmények azt tükrözik, hogy társa dalmunkban a válás egy természetes probléma
megoldási lehetőséggé vált a házastársi kapcsolatokban . A házastársak nagy részénél már fel sem
merül a házasság megmentésének gondolata , inkább a számukra könnyebb és kényelmesebb utat
választják, a válást.

3.3. A válás folyamatának szakaszai

Bognár és Telkes (1994, 17) szavaival élve „a válás nem egyszeri esemény, hanem hosszú
folyamat, amely a válás fogantatásától a válás utáni életvitel megszilárdulásáig tart. ”
E összetett folyamatot tükrözi a lent látha tó ábra.

18

Jogi válá s
Szülö -gyermek kapcsolatok
újrarendezése

Gazad asági válás

Társas kapcsolatok
átrendeződése

Döntéshozó szakasz (kb. 1 év) Alkalmazkodási szakasz (kb. 2 év)

2. ábra: A válás folyamatának bemutatása (forrás: Bogná r es Telkes, 1994 ,18)

A válás több évet magába ölelő folyamat, amelynek két fő szakasza van: a döntéshozó
szakasz és az alkalmazkodási szakasz . Döntéshozó szakasz körülbelül egy évet ölel magába és
ebben az időszakban a házastársak életében a következő alfolya matok zajlanak : a válás
megfontolása , valamelyik fél mérlegelni kezdi a házasság felbontását , egyéni döntés a válás
mellett , valamelyik fél egyénileg dönt a válás mellett , egyezkedés, a fe lszámolás különböző
stratégiái, a házastársak egy közös döntésre jutnak és megegyeznek a válásban , vagy különböző
stratégiákat alkalmazva egymásra hárítják a válóper beadásának a lépését . Vannak esetek,
amikor a házastársakban a válás első megfontolása után felmerül az együtt maradás döntése,
melyet már az előző fejezetben részleteztem is.
A folyamat fordulópontját a tényleges különválás hozza , ekkor kezdődik az új
élethelyzethez való alkalmazkodás időszaka. Az alkalmazkodás szakasza hosszú időt ölelhet
magába, általában két év, viszont vannak esetek aho l négy -öt évig is kihúzódik. Ebben a
szakaszban párhozamosa n több alfolyamat zajlik: érzelmi leválás , jogi válás, szülő -gyermek A válás első
megfontolása Egyéni döntés
a válás mellett Döntés az
együtt maradás
mellett

Érzelmi
leválás Stabil
identitás és
életvitel
Egyezkedés, a
felszámolás
különböző
stratégiái

Tényleges
különválás

19
kapcsolat újrarendezése, gazdasági válás, társas kapcsolatok átrendeződése. Mindezek közül a
legfontosabb az érzelmi leválás , mivel a folyamat nagy hatással van a többi területeken lévő
problémák megoldására.
A felsorolt alfolyamatok közül hármat szeretnék kiemelni, melyek szerintem fontosak a
válás folyamatának a megértésében.

3.3.1. Döntés a válás mellett és a válás különböző felszámolási stratégiái

„A válás szándéka nem egyszerre és nem könnyen születik meg.”(Bognár és Telkes, 1994,
41) Mint ahogy a 2. ábrán lévő táblázatban is láttuk a döntés több alfolyamatból áll. Amikor a
házaspárnál megjelenik a válás első megfo ntolása, akkor már mindkét fél megbarátkozott a válás
gondolatával. Viszont amíg eljutnak , ide sok minden t megélnek . A válásra való felkészülés nagy
lelki teljesítmény t igényel a felek részéről, mivel a megszokott életvitel felbomlik, be kell
ismerniük a kudarcot, szembe kell nézni a szülők és rokonok értetlenségével és végül, de nem
utolsó sorban az anyagi nehézségekkel. Azonban v annak, akik megijednek e tényektől és e zért a
döntés felelősségét a másik félre hárítják. A hárításra különböző felszámolási stratégiákat
alkalmaznak. Mindezek alkalmazása történhet tudatosan és teljesen tudattalanul is.
Az egyik ilyen stratégia a provokáció , amely során az egyik fél a Provokát or szerepébe
bújik és viselkedésével fenyegeti a kapcsolat egyensúlyát, vagyis arra törekedik, hog y a
házasságot csődbe juttassa. Számít arra, hogy partnere alkalmazkodni fog e viselkedésformához.
Partnere így is tesz, tűri társa mogorva viselkedését, mive l minden áron meg akarja őrizni a
kapcsolatot. A Provokátor nem adja fel újabb és újabb hajmeresztőbb viselkedést produkál
addig, míg partnere ezt meg nem elégeli és ki nem lép a kapcsolatból. Mindez azért jó a
Provokátor számára, mert erkölcsi győztesként jön ki az egészből, kihangsúlyozva azt a tényt,
hogy nem ő akarta a válást.
A másik ilyen stratégia szabotázs , amely során az egyik fél a Szabotőr szerepébe bújik és
módszeresen megpróbálja rombolni a házasságot. Erre társa aktívan reagál, valamilyen
ellenlépést tesz célja az, hogy helyreállítsa a kapcsolatot. Viszont a kapcsolat h elyreállításához
két ember kell. A partner minél jobban azon lesz, hogy a kapcsolatot megmentse a Szabotőr
annál inkább ellenszegül ennek , így törekvése i kudarcba torkollna k. A kudarc hatására a partner
büntetni kezdi a Szabotőrt. Mindezzel a kapcsolat egyensúlya nem áll helyre, inkább a felek
közti feszültség nő. A Szabotőr így szépen, csendben megvárja, míg házastársa vétkessége
bebizonyosodik, és nyugodt lelkiismerettel kezdemé nyezi a válást.

20
Összevetve e két stratégiát, elmondhatjuk, hogy azokban a személyekben érlelődik be
teljesen a válás döntése, akiknek nincs szükségük arra, hogy társukra hárítsák a döntést, őket
hibáztassák a házasság felbontásáért.

3.3.2. Érzelmi különválás

Az alkalmazkodás szakaszának legfontosabb alfolyamata, mely alászínezi a többi te rületen
lévő problémamegoldást. A tényleges különválás egy fordulópont ot jelent az érintett felek
életében , mivel a házastársak elérhetetlenné válnak egymás számá ra. Ekkor élik meg azt, hogy
többé nem számíthatnak társukra olyan módon, ahogy eddig. Ez pedig egy olyan helyzetet
teremt, amelyhez új alkalmazkodási módszer bevezetése szükséges. A házasság lehet bármilyen
pokol, viharossá vált családi élet, akkor is az érzelmi különválás súlyosan megterhelő folyamat
mindkét fél számára egyaránt.
A viharos életben a házassági zavarok, a veszekedések már ismerős, majdnem barátságos
elemét képezik a házaspár mindennapjainak. „Ehhez képest a különválás merőben új, ismeretle n
helyzetet teremt, ami az ismeretlenségénél fogva is bizonytalanságot és szorongást okozhat. ”
(Bognár és Telkes, 1994, 56) E szorongáshoz és bizonytalansághoz pedig különböző érzelmek
társulnak.
A tényleges fizikai különválás pillanatától (a partner vég leg eltűnik a mindennapjaiból)
kezdődik a váláshoz való alkalmazko dás évekig tartó folyamata. Van, akinél e különválás
bekövetkezik a keresetlevél beadása előtt, van ahol azután. Van olyan eset is ahol, a bontó ítélet
kimondása előtt, van ahol azután. Legtöbb esetben házastársak számára két külö nböző
időpontban történik meg. A folyamat bizonyára azért ilyen változó és azért ölel fel ily sok időt,
mivel két fontos vonatkozása ismert: objektív vonatkozása (a partner fizikailag eltűnik házastársa
életéből), sz ubjektív vonatkozása (a személy próbálja megélni és megítélni azt, hogy partnere
elérhetetlenné vált számára).
A szubjektív komponenst tekintve érthetővé válik számunkra, hogy miért is nevezik e
folyamatot érzelmi különválásnak . Ebben az időszakban változó , egymásnak ellentmondó
érzelmek kavarognak, tombolnak a felek életében. Még azok életében is, akik a válást
kezdeményezték. A pillanatnyi han gulatok: a felhangoltság és a levertség, a felszabadultság és a
kétségbeesés, egymást váltó hull ámokban fi gyelhetőek meg és csak megtévesztő
mechanizmusok. Mindezek mögött a felek szenvedése húzódik meg, az elhagyott, elvesztett
partner hiányának gyásza.
Ahhoz, hogy az érzelmek ambivalens és heves változását megértsük meg kell
ismerkednünk a kötődés fogalmáva l. Az ember egyik általános tulajdonága, hogy érzelmi

21
kapcsolatokat alakít ki más emberekkel . Bognár és Telkes (1994) szerint kevés olyan ember van
mindannyiunk életében, akihez szoros érzelmi kapcsolat, köt . A kötődés egy fejlődő lelki
folyamat, mely kisgyermekkorban alakul ki és végig kíséri az ember életét. A kötődés
folyamatában elkülöníthetünk elsődleges vonatkoztatási személyt, akivel a legerősebb a
kapcsolatunk, a többi személyhez való kötődés ehhez képest másodlagos.
A házas életben az első dleges v onatkoztatási , kitü ntetett személy a házastárs. Ő az, akihez
a partner a legjobban kötődik, ragaszkodik. Még olyan esetben is, ha már nem boldog mellette.
„A kötődésnek ugyanis van egy különleges tulajdonsága a házastársi kapcsolat többi elemével
szemben : az, hogy viszonylag gyorsan kialakul, és nagyon nehezen szűnik meg. ” (Bognár és
Telkes, 1994, 62 ) A kötődés megszűnéséhez meglepően hosszú idő szükséges és nehéz lelki
feladatokat igényel a felek részéről: szeretett személy elvesztéséhez hasonló lelki feladatok
megoldása, ellentétes érzelmek leküzdése. Az érzelmi különválás folyamatában a felek az
elsődleges vonatkoztatási személy elvesztésével kapcsolatos érzelmi feszültségekkel ütköznek.
Ebben az időszakb an az anya hiányában lévő gyermekekre jellemző szeparációs tünetcsoport
sajátos jelenségei figyelhetőek meg a házastársaknál is. Ilyen tünetek lehetnek: a harag, a
bűntudat, a szorongás, a nyugtalanság, a túlérzékenység , a koncentrációs képesség csökkenése ,
az étvágycsökkené s és az alvászava r. Mindezek a jelenségek megriasztják az elvált embert, és
ilyenkor hajlamos azt hinni, hogy valami rendellenesség történik vele, pedig nem. A fent leírt
tünetek az egészséges lélek szokásos és teljesen normális válaszát jelentik az elsődleges
vonatkoztatási személy elvesztésére.
A válásban is, mint az élet minden más területén, minél váratlanabb veszteség ér
bennünket, annál nehezebben tudjuk egyszerre feldolgozni és megemészteni. A lelki
egyensúlyunkat sértő valósággal fokozatosan, kis adagokban próbálunk megbirkózni. Ez történik
akkor, amikor a váratlan eseményt újra és újra levetítjük önmagunknak, ezáltal apránként
hozzászokunk a gondolathoz, hogy ez valóban megtörtént velünk.
Az új helyzethez való alkalmazkodás nem is olyan egyszerű. A házasfeleknek s okféle
érzelmi állapoton kell keresztülmenniük, amíg elmondhatják, hogy ténylegesen túl vannak a
váláson.

3.3.3. Jogi válás

Az érzel mi különválást gyakran megelőző, vagy követő alkalmazkodási alfolyamat.
A válókereset benyújtását a felek bármelyike kezdeményezheti, ezáltal radikális változást
hozva a család életébe . A jogi válás középpontjában a gyermek – és a vagyonelhelyezés
problémája áll. Ha sikerül is közös megegyezésre jutni, a felek ténylegesen úgy sem tudnak
elválni egymástól. A gyerek ott áll majd a kapocsként két fél között . Bár a bíró jogilag

22
megszűnteti a házastársi kapcsolatukat, attól még a jövőben is ők maradnak a közös gyerek
szülei . A kérdés csak az, hogy: E szakadás után is méltó szülei tudn ak-e maradni a gyereknek?
Képesek lesznek -e kapcsolatot tartani volt házastársukkal a gyereknevelés érdekében, vagy
teljesen elhanyagolják őt?
Mindenképp a jogi válás után a feleknek egy új alkalmazkodási stratégiát kell
kidolgozniuk, amelyben biztosítani tudják gyermekükkel lévő pozitív érzelmi kapcsolatot, meg
tudják erősíteni anyagi helyzetüket, helyre tudják állítani családjuk szerkezetét és vissza tudnak
állni a társadalmi éle tbe. (Teleki, 2005)

4. A válás hatásai a gyerekekre

„A válás mindenképpen terheli a gyerek fejlődését, bármilyen életkorú legyen is. (…) Az
elvált szülők gyermekeinek 82 százaléka továbbra is őszintén szereti apját -anyját. Mégis a
gyerek számára legtöbb esetben a kisebb baj, ha a szülők elválnak, mintha a család egységét
megtartva, gyűlölködnek.” ( Loerzer , 2008, 308) Az írópár azt szeretné kihangsúlyozni e
gondolattal, hogy nagyobb terhet jelenthet a gyermeknek egy kiegyensúly ozatlan családban
felnőni, mint egy egyszülős, nyugodt családban.

4.1. A válás rövid távú és hosszú távú hatásai

A válásnak a gyermekre gyakorolt hatása, a házasságbontás egyik legfontosabb
problémakörét jelenti. Mégis fontos pontosítani azt, hogy a „hatás ” kifejezés pontatlan. „A
szülők és a gyermekek, az apa és az anya egymás közötti konfliktusainak kezelési módja a döntő
a gyermek nevelkedésében, nem pedig az, hogy a szülők milyen „hivatalos” viszonyban állnak
egymással.” (Bognár és Telkes, 1994, 95) Bognár és Tel kes megerősíti az elő bb idézett Loerzer
gondolatát. A gyerek nem csak akkor szenvedhet a családban, ha szülei elválnak, hanem akkor
is, ha a szülei nem tud nak számára biztosítani egy meleg, harmonikus, szerető környezetet.
Amerikában a válásnak a gyermekekre gyakorolt hatásaival az 1970 -es években kezdtek el
igazán foglalkozni , ezzel kapcsolatosan kutatásokat végezni. E kutatások eredményei alapján két
jól elkülöníthető hatásról beszélhetünk: rövid távú hatás ról és hosszú távú hatás ról.
Rövid távú hatás a gyereknek a válási krízisre és az azt követő átmeneti élethelyzetre adott
reakciót jelenti. A válási krízis és az azt követő alkalmazkodási időszak a család mind en tagját
megterheli. Ebben a krízishelyzetben a gyermek életkora, személyiségének érettsége
meghatározó fontosságú, mivel csak úgy tud felelni a számára megterhelő helyzetekre,
eseményekre, ha az adott fejlődési szakasz eszköztárát felhasználja.

23
Hosszú t ávú hatás t jelenthet az egyszülős, vagy rekonstruált családszerkezet ben való
életvitel , mely befolyásolhatja a gyermek személyiségének kibontakozását, alakulását és
fejlődését. Hosszú távú hatásként ismertek az agresszivitás, az önértékelési probléma és a
későbbi párkapcsolatok terén jelentkező problémák is.
Ahhoz, hogy a fent említett rövid, valamint hosszú távú hatásokat jobban megérthessük
ismernünk kell az adott korosztály sajátosságait. Mindezért a következő fejezetekben kitérek az
iskoláskorra és an nak sajátosságaira, ezt követően ismertetem a válás hatásait a kisiskolásokra,
majd a pubertáskorra és annak sajátosságaira, ezt követően pedig ismertetem a válás hatásait a
pubertásokra.

4.2. Az iskoláskor

Cole és Cole (2006) szerint különbségek vannak a különböző kultúrák társadalmai között,
mégis ezek nagy része az 5 -7 évtől kezdődő, 11 -12 évig tartó időszakot fordulópontnak tartják a
gyerekek fejlődésében.
Ebben az időszakban egy új fejlődési szakasz ves zi kezdetét, melyben a gyerekek
szabadsága és viselkedésük iránti felelőssége megnő. E szabadság pedig magával hozza a szülők
új elvárásait: a gyerekeknek fel kell hagyniuk a gyerekes játékokkal, meg kell tanulniuk a
felnőtté váláshoz szükséges készségeket és nem utolsó sorban meg kell tanulniuk a viselkedésük
kontrollját , valamint az udvariasságot.
Napjainkban, az iskolákban ugyanígy elvárj ák, hogy az iskolások bizonyos feladatokat
egyedül végezzen ek el, viszont a tanulási folyamatban a pedagógus jelenlét e, irányítása és
segítsége még szükséges . Iskolai életük során kiemelkedő szerepet kapnak társas kapcsolataik és
interakcióik, még akkor is, hogyha ezek első ránézésre nem is tűnnek oly fontosnak. A játékkal,
a beszélgetésse l, az együtt “lógással ”eltöltött idő fontos a gyerekek fejlődésében, mivel ezek
által az gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék a felelősségtudatot,
feltérképezhetnek újabb és újabb társas kapcsolatokat, valamint fejlődhet erkölcsük és személyi
identitásuk.
A fiz ikai fejlődésük nek a fontosabb mozzanatai a következők lennének : 6 éves kor körül
bekövetkezik a fogváltás, a tejfogakat a maradandó fogak váltják fel. A fogak mellet nagy
változáson megy keresztül a gyermek teste is, magassága és ereje s zámottevően megnő. Egy
átlagos 6 éves gyerek 116 centiméter magas és körülbelül 22 kg körül mozog. Motoros
képességei is nagymértékben fejlett ek. Mozgásai az óvodás gyerekéhez képest ügyesebbek,
rendezettebbek , melynek oka az agyi működés változásaiban keresendő . Fontos tudnivaló, hogy

24
a fiúk és lányok fizikai képességei eltérőek. A fiúk az erőt igénylő tevékenységekben jobbak,
míg a lányok a finom motoros tevékenységekben.
Az agy folyamatos növekedése és specifikus működési formái megalapozzák az iskolás
kognitív képességeinek változását. Piaget szerint ebben az életkorban a gyerekek gondolkodására
a kognitív fejlődés konkrét műveletek szakasza jellemző: „Iskol áskorba lépvén a gyerekek
mentális műveletek elvégzésére válnak képessé, amik tulajdonképpen egy logikai rendszerbe
illeszkedő, belsővé tett cselekvések. ” (Cole és Cole, 2006, 482) Eredményeként, képesek
lesznek tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakni, szétválasztani, sorba rendezni és
átalakítani.
A konkrét műveletek ismérvei és az egocentrizmus csökk enésének jelei iskolás gyerekek
gondolkodásában:
 A konzerváció: a gyerekek felismerik azt a tényt, hogy a tárgyak és az anyagok egyes
tulajdonságai ugyanazok maradnak még akkor is, ha ezeknek a küllemük változáson
megy keresztül.
 A decentrálás: képesek egy tárgy több tulajdonságár a egyszerre összpontosítani, mely
lehetővé teszi a több kategória szerinti osztályozást.
 A kiegyenlítés: képesek fejben egy problémát két szemszögből megvizsgálni és
eldönteni, hogy ezek kiegyenlítik -e egymást.
 A hatékony kommunikáció: képesek hatékonyabban kommunikálni arról a tárgyról,
jelenségről, melyet a hallgató személy nem látott.
 A nézőpontváltás: el tudják képzelni, hogy mások mit gondolnak, mit szeretnének.
A fent leírtak alap ján elmondhatjuk, hogy nem csak mozgás aik, hanem gondolkodásuk is
sokkal komplexebbé válik, így környezetüket is összetettebben vizsgálják. Tudván ezt a tényt, a
szülők mégis azt gondolják, hogy a gyermekek nem veszik észre gondolataikat, érzéseiket,
kapcsolatuk diszharmonikus apró jeleit. Loe rzer szavai is ezt igazolják (2008, 308 ): „Nem kerüli
el figyelmét sem a kellemetlen homlokráncolás, sem a kissé csípősebb megjegyzés. Az, hogy a
szülők egymáshoz való viszonya megváltozott, nem maradhat sokáig titokban a gyerek előtt,
még ha világosan meg sem fogalmazódik benne.” A gyermek még nem tudja elképzelni, hogy
szülei elválhatnak egymástól, viszont észleli ennek jeleit, szülei megváltozott viszonyát.

4.3. A válás hatásai a kisiskolásokra

Új fejlődési szakaszhoz érve a gyermek nem csak fizikai is kognitív változásokon megy
keresztül, hanem lélektani változásokon is egyaránt. Lélektani változásainak központi kérdése
az, hogy mennyire si kerül megoldania a feladatokat, a problémákat, úgy, hogy a viselkedésének

25
irányításában realitáselv felülmúlja az örömelvet. Az örömelv az egyéni szükségletek
mihamarabbi kielégítését célozza meg, ezzel ellentétben a valóságelv a belső szükségletek
kielégítésének módját egyezteti a külső feltételekkel, elvárásokkal. Vagyis a gyerek egocentrikus
gondolkodásának helyé t, milyen mértékben veszi át a külvilág, mások gondolatainak ,
szándékának figyelembevétele és megértése. Iskolába lépve kulcs fontossá gúvá válik, hogy a
gyermek értelmi szférája könnyedén fel tudja váltani érzelmi szféráját. Mindez csak akkor
sikeres, ha a szülők megfelelően kielégítik a gyermek alapvető érzelmi szükségleteit.
A kisiskoláskorban átélt válási tapasztalatok (egyik szülő hiánya, megváltozott kapcsolat a
szülőkkel) a fent említett váltásokat nehezítik, vagy akadályozzák meg. A válás körülményei a
gyermek érzelmi szféráját annyira leterhelik, hogy n ehezen képes társaihoz hasonlóan
alkalmazkodni, így gyakran előforduló jelenség a magatartászavar, az agresszió és a szorongás.
Kibővült értelmi képességeinek köszönhetően képes a válási élményt feldol gozni, viszont a
szülők még nehezen tudják vele megértetni a kapcsolatuk megromlásának, a különválásnak az
okát.
Bognár és Telkes (1994) úgy véli, hogy a válási krízisre kisiskoláskorban (6-8 év) a
következő válaszreakciói jellemzőek:
 meghatározatlan szomorúság és harag
 vágyakozás az egyik szülő után
 félelem a visszautasítástól
 félelem attól, hogy valamitől megfosztják
 az agresszió kiélésének zavarai
Egyik gyakori reakció a szomorúsággal telített harag, melynek nincs konkrét tárgya, nem
irányul konkrétan senkire/semmire, hanem csak egyszerűen a gyerek hangulata szomorkás,
haragos. Ilyen esetekben nehéz a gyereket felvidítani, ha mégis sikerül, akkor jókedve nem
valódi. A gyermek szomorúsággal telített haragja valójában az adott, számá ra frusztráló válási
helyzetre, körülményekre való válasz. Azoknál a kisiskolásoknál, akiknél a szülő iránt érzett
függőségi motívum erős, ott a szülő hiánya frusztrációt eredményezhet. A frusztráció nyomán
felébredhet a gyermekben a meghatározatlan harag érzése , amely agresszivitáshoz vezethet.
Ranschburg Jenő (2008 , 98) szavai is ezt igazolják : „A harag , támadó jellegű reakció, mely a
gyermeket agresszív aktusra készteti.” A kisiskolásoknál a védekező agresszió formája
figyelhető meg, amely által a gyermek megpróbál menekülni a kialakult krízishelyzet elől. Az
agresszió l evezetése különböző formákat ölthet a kisiskolásoknál, mint például a dühkitörés
különböző megnyilvánulásai : ajtócsapkodás, ordi bálás, hisztizés és nem utolsó sorba n verekedés.
Ebben az életkorban a legintenzívebb a hiányzó szülő iránti vágyakozás, különösképpen a
fiúknál , akiknek ebben az életkorban nélkülözhetetlen a megfelelő azonosulási minta. Az apa

26
hiánya, súlyos veszteséget jelenthet jövőjére nézve . Gyakori jelenség, hogy a válás után a fiúk új
házass ágra próbálják rávenni anyjukat, ezáltal biztosítva maguknak az új férfi mintát.
Míg a szomorúságuk tárgytalan, félelmük konkrét formát ölt, mint példáu l: fél, hogy
idegenekhez kerül, fél attól, hogy elveszik a maciját vagy fél, hogy anyját nem látja többé.
Mindezek a tárgyak, személyek azért ily fontosak számukra, mivel kárpótolják a hiányzó szülőt.
Bár már nagyok, de ismét megjelennek náluk a szeparációs félelemnek összetevői: A szokásos
reakciók frusztrációj a (amikor a gyermek úgy érzi, hogy a hiányzó fél távozása lehetetlenné teszi
egyes cselekvéseinek végrehatását , például: apa/anya volt az, akivel mindig labdázott, így apa /
anya nélkül úgy érzi, nem tud több et labdázni.). A kialakult megszilárdult sémától való eltérés
(amikor a gyermek az új, szokatlan helyzet következtében félni kezd, például: apa /anya kilépik
az mindennapi életéből és ez a helyzet a megszokott élet sémá jától nagymér tékben eltér, így a
gyermek természetes reakciója a félelem a megfosztástó l, tehát természetes, hogy fél attól, hogy
a maciját is elveszítheti ). A tehetetlenség érzése (legintenzívebb összetevő, amikor a gyermek
úgy érzi, hogy nem tud semmit tenni, annak érdekében, hogy a hiányzó szülő közelébe kerüljön,
például: hiába sír, hiáb a szomorkodik, nem tud kapcsolatot teremteni apjával / anyjával .) A
konkrét szeparációs félelem 2 -3 éves korig egy természetes emóció, viszont ebben az életkorban
már regresszív hatást fejt ki a gyermek viselkedésére, magatartására , mint például: agresszivi tás,
szorongás.
Bognár és Telkes (1994) megállapításai alapján a nagyobb iskolások (9 -11 év)
válaszreakciói jól elkülöníthetőek a kisiskolások válaszreakcióitól:
 intenzív, meghatározott tárgyra irányuló harag
 szégyen
Míg a kisiskolások haragja, szomorúsága szétszórt, addig a nagyobb iskolások haragja
erőteljes és konkrét tá rgyra /személyre irányuló, mint például: haragszik az
édesapjára /édesanyjára , mert elhagyta őket, vagy dühös a barátjára, mert neki ott van életében az
édesapja/édesanyja. Hara gja, dühe tudatos és mégis, morális töltet ű, ami biztosítja érzéseinek
kontrollját. Biológiai és kognitív fejlődésének köszönhetően a gyermek rengeteg olyan
készséggel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára a válás által felhalmozott feszültségek
levezetését, így például konstruktív, vagy szerepjátékok során megszabadulhat ezektől.
Szégyenérzet is egyaránt jellemző ebben az életkorban. A válási krízishelyzet során a
gyerekek úgy érzik, hogy valami okból kifolyólag hátrányban vannak a többi kortársaikk al
szemben (nem élnek ép családban, hiányzik az egyik szülő a mindennapjaikból). A nagyobb
iskolások a szégyent önmaguk miatt érzik, pontosabban , amiatt szégyellik magukat, hogy ők
életük nem olyan, mint a normális családban élő társaik é, hogy az ők családjuk másmilyen, hogy
a szüleik kapcsolata eltér az átlagos szülői kapcsolatoktól. A szégyen egy olyan érzés, mely

27
egész lényü ket érint heti, egész személyü ket negatív színben láttat hatja, és tehetetlennek
érezhetik magunkat vele szembe. Így élik meg, a nagyobb iskolások is ezt az érzést , és sokszor
megfigyelhető jelenség az, hogy e szégyenérzet negatív hatással van a gyerekek reális
önértékelésére, teljesítőképességére és énképük fejlődésére.

4.4. A pubertáskor

Cole és Cole (2006, 600) szerint „a pubertás, az élet első évtizedének végén jelentkező
biokémiai változások zuhataga ”, amely módosítja a gyermeki test méretét, formáját és az
életfunkciókat.
A pubertás kort nem lehet egykönnyen behatárolni, mivel minden gyereknél más és más
életkorban j elenik meg, viszont azt biztosra tudjuk, hogy ez az időszak körülbelül négy évet ölel
magába. A fent említett időbeli különbségeket jól tükrözi Cole és Cole (2006, 610) példája is :
„Néhány 12-13 éves fiú úgy néz ki, mint 9 -10 éves korában, míg mások nyurga termete már jelzi
a növ ekedés felgyorsulását. ”
A pubertás, más néven nemi érés időszakában a gyerek teste nagy változásokon megy
keresztül. Egyik ilyen szembetűnő változás a testi növek edés hirtelen felgyorsulása. A kisiskolás
termet éhez viszonyítva a fiúk 23 centiméterrel, míg a lányok 15 -17 centiméterrel magasabbak
lesznek . A testrészeik növekedése a következő sorrendben történik: először a láb hossza nő, ezt
követi a törzs megnyúlása, majd végül a váll és mellkas szélesedése következik be. Ezeket a
fizikai változásokat a test formájának módosulása kíséri, megjelennek a fiúkat és lányokat
megkülönböztető testi jellegzetességek: lányoknál kifejlődnek a mellek és kikerekedik a
csípőjük, a fiúknál a vállak kiszélesednek és a nyakuk izmosabbá válik.
Ezt az életszakaszt azért nevezzük a nem i érés szakaszának, mivel e négy év alatt fejlődnek
teljessé a gyerekek elsődleges nemi szervei , valamint ennek érésével alakulnak ki a másodlagos
nemi jellegek (azok az anatómiai és élettani jellegzetességek, melyek külsőleg is
megkülönböztetik a nőket a férfiaktól) . Az elsődleges nemi szervek fejlődésével kialakul a
biológiai szaporodás képessége , mely szoros kapcsolatban áll az új szociális viselkedése k
formálódásával , megjelenésével .
A pubertáskorban végbemenő változásokat, mint minden más eseményt a fejlődés során
nagymértékben befolyásolják a genetikai és a környezeti tényezők (táplálkozás, stressz, fizikai
terhelés , stb. ) A genetikai oldalt tekintv e a gy erekek növekedést meghatározza az öröklött
genetikai állományuk . A környezeti tényezőket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy egy nem
megfelelő táplálkozás , nagyobb fizikai megterhelés és egy stresszes életvitel megzavarhatja a
normál testi fejlődés vé gbemenetelét.

28
Cole és Cole (2006) úgy gondolja, hogy a pubertáskorban végbemenő változás oknak
minden társadalomban különleges fontosságuk van úgy a fiatalokra, mint a csoportra nézve,
amelyhez tartoznak. A változások pszichológiai is szociális következményeire nagy hatással
vannak a kulturális körülmények és a gyerekek egyéni jellemzői. Szakemberek kutatásai
bizonyították, hogy a biológiai érés bekövetkezésének az időpontja jelentősen meghatározza a
gyerek társas kapcsolatait , személyiségét és t ársadalmi beilleszkedését. A pubertás korai és késői
megjelenésének következtében átélt pozitív / negatív tapasztalatokat jelentősen befolyásolja a
gyerek társas környezete és annak elvárásai , mint például: Ha a gyerek egy olyan környezetben
él, ahol a kora i érés az elfogadott, akkor a késői biológiai érése negatív irányba terelheti társas
kapcsolatait, valamint negatív önértékeléshez is vezethet. Fontos ezt a tényt minden szülőnek
figyelembe venni és ennek mérten vis zonyulni gyerekéhez. Támogatni kell őket ebben az
időszakban főleg akkor, ha a társas környezet elutasítóan fordul feléjük.
Már az iskoláskorban fontos szerepet kap a kortársakkal töltött idő, viszont ebb en az
életszakaszban egyre fontosabbá válnak a barátokkal, haverokkal eltöltött délutánok. L arson és
Rich ard (1991) kutatásai kimutatták, hogy az ötödik és kilencedik osztályos gyerekek
családjukkal töltött idejük 50 %-al csökken. Ez az adat is azt sugallja, hogy a kortársakkal töltött
idő megnövekedésével a pubertások és a szülők kapcs olta szük ségszerűen megváltozik: csökken
és közvetettebbé válik a szülői irányítás. A gyerekek távolabb kerü lnek a szüleiktől és
barátaikkal létesítenek bizalmas kapcsolatokat, tőlük kérnek tanácsot, véleményt a különböző
élethelyzetekben. Jelentős szerepet kap a n agy csoporthoz való tart ozás érzése is, így jönnek létre
az úgynevezett band ák, klikkek.
Cole és Cole (2006) szerint e periódus egy „viszontagságos és küzdelmes időszak” a szülő
és gyermek kapcsolatát tekintve. Ebben az időszakban egyre gyakoribbá válnak a szülők és
gyermekek közti konfliktusok. A konfliktusok legjellemzőbb forrása, a szülői és gyermeki
gondolkodásmód eltérése: a szülők úgy próbálják besorolni gyermekeik tapasztalatait, hogy az
megfeleljen annak, ahogy szerintük a világ működik. Viszont a gyerekek már látják szüleik
szemléletmódjának hiányosságát és mindennek ellenszegülnek.
Több kutatás is azt bizonyítja, hogy a szülő és gyermek kapcsolat változásának módját
több tényező is befolyásolja, ilyen például a szülők válása is. Ebben az esetben a szülő és
gyermek közti kapcsolat vagy megerősödik, vagy meglazul. Ezek közül is inkább az utóbbi
jellemzőbb ebben az életkorban. Ilyen helyzetekben a szülő k teljesen elveszítik gyermekük fölött
az irányítást. A gyermek ek általában hátat fordítanak a csalá dnak és a barát aik körében keresi k
meg a zt a szeretet, bizalmat, amit régebb a szülők biztosítottak számukra .

29
4.5. A válás hatásai a pubertásokra

E változásokkal telített időszak megélése normál körülmények között sem könnyű a
pubertások számára, hát még akkor, ha a szülők ebben az életszakaszban válnak. Mint tudjuk ,
ebben a periódusban a családnak fontos szerepe van a fejlődő gyermek életében: a gyermek saját
magáról kialakított képe szorosan kötődik a családhoz, a szülőkhöz , mivel a szülők mintául
szolgálnak a felnőtt szerepek meghódításában . A szülők válása, a korábbi családszerkezet
felbomlása megzavarja a formálódó identitást, így vele együtt a társas kapcsolatokat és még a
biológiai érést is egyaránt. Bognár és Telkes (19 94) úgy véli, hogy az identitás formálódása, a
felnőtt szerepek meghódítása nem egy lineáris folyamat , hanem egy állandó oda – vissza mozgás.
Ahhoz, hogy a gyermek ezeket a felnőtt szerepeket minél több helyzetben kipróbálhassa újra és
újra vissza kell térni e a biztonságos gyermekszerephez. Viszont a válás után nem minden szülő
tudja b iztosítani gyermeke számára az ép és biztonságos családi szerkezetet, ahol a gyermeknek
megadatik ez a lehetőség. Ennek következtében a fejlődő pubertás nem tudja teljesen elhat árolni
a gyerek és a felnőtt szerepeket . Ami azt eredményezi, hogy a gyerek vagy megraga d teljesen a
gyermek szerepénél , vagy pedig hirtelen a felnőtt szerepbe csöppen így egyik esetben sem
formálódik teljessé az identitása.
Ahogy már az előbbiekben is eml ítettem a válás hatására a szülő és gyermek kapcsolat
megváltozik: megerősödik, vagy gyakoribb esetekben meglazul. Az erős szülő gyermek
kapcsolat során annyira szoros kötelék alakul ki a nevelő szülő és gyermeke között, hogy a
gyermek nem tud érzelmileg leválni a szülő től, így élete végéig szülőjére fog támaszkodni, tehát
nem lesz képes önállósodni . A meglazult szülő gyermek kapcsolat sem vezet jó irányba, mivel a
gyermek érzelmileg annyira elszakad a családtól, a szülőtől, hogy az nem tudja viselkedé sét
ellenőrizni, szabályozni, és ez agresszivitásba torkollik. Ez általában véde kező agresszivitás
formában jelenik meg , mellyel sérült lelkét próbálja védeni. Ezért nevelő szülőként a
legfontosabb feladat megtalálni a középutat, melyben megfelelő mértékben tu dja ápolni
kapcsolatát a gyermekével, ügyelve arra, hogy ne érintse e fent bemutatott két végletet.
Az előző korosztályhoz hasonlóan a pubertásoknak (12-14 év) is megvannak a sajátos
válaszreakciói a válási krízisre. Bognár és Telkes (1994) , valamint Row lands (1986) a következő
reakciókat jegyezte le:
 lojalitásproblémák
 kiábrándultság, harag, szomorúság
 gátlásosság vagy nyugtalanság
A fejlett kognitív képességeknek köszönhetően ezek a gyerekek sokkal reálisabban és
érettebben viszonyulnak szül eik válási döntéséhez, mint az iskolások. Velük már könnyedén meg

30
lehet értetni a különválásnak a körülményeit, viszont ebben az életkorban nagyobb a veszélye
annak, hogy a gyermek bevonódjon a szülői konfliktusba és helyet foglaljon valamelyik szülő
pártján. A lojalitáskonfliktusoknak két szituációja lehetséges: a gyermek szövetségessé válik és
segít lejáratni a másik szülőt, vagy pedig ellenáll ennek és nem vesz részt a szülők
konfliktusában. A gyermeki bevonódás a szülői konfliktusokba hosszútávon alkalm azkodási
nehézségekhez vezethet. Legtöbbször elszigetelődést vagy agressziót eredményezhet.
A kiábránd ultság, a harag és a szomorúság érzések legtöbb esetben egymást kiegészítv e
jelentkez nek. A pubertás ebben az életkorban nagy csalódásként éli meg az eg yik szülő hiányát a
mindennapi életéből, mivel eddig azt hitte , hogy mindkét szülő végig kíséri a felnőtté válásnak
útján. E reakció normál esetekben csak addig tart, amíg a gyermekben tudatosul, hogy a távol
levő szülőre is pont úgy számíthat, mint a neve lő szülőre. Ellentétes esetekben a csalódás
érzéséhez harag és szomorúság is társul, mely a hiányzó szülő személyére irányul. Mindezek
hevességét az határozza meg, hogy milyen kapcsolatba volt a gyermek az életéből kilépő
szülővel. Mivel haragja enny ire ko nkrét és támadó jellegű sokkal könnyebb en bevonható a szülői
konfliktusokba. Ilyen életkorban a családban megélt kiábrándultság lehet oly intenzív, hogy
kiterje dhet az élet más területeire is: barátok, család többi tagja, iskolai élet.
A fent említett csalódás szoros összefüggésbe hozható a pubertás gátlásosságáv al és
nyugtalanságáv al is. A pubertáskori érés időpontja, a társas környezet elvárásai mellett, egy ilyen
negatív tapasztalat nagymértékben befolyásolhatja a pubertás társas kapcs olatépítéseit. Az ilyen
családban élő gyerek ek sokkal gátlásosabbak, általában a vele azonos nemű kortársai kkal
barátkoznak, velük tartják a kapcsolatot , nekik nyílnak meg igazán, viszont az ellentétes nemű
kortársaikk al kevésbé barátkoznak. Általában az i lyen pubertásoknak van egy két bizalmas
barátjuk / barátnőjük, viszont nem a nagy bandák tagjai.
Pubertáskorban a másik gyakori válaszreakció a nyugtalanság . A családban megélt rossz
élmények nem csak gátlásossá, hanem nyugtalanná, aggódóvá is teszik a pubertást: aggódik a
jövője miatt, aggódik a szülei miatt, aggódik a szül őkkel való kapcsolata miatt . E sokrétű
aggodalma könnyen vezet szorongáshoz , mely megfigyelhető életének mindennapjaiban: kevés
önbizalom , gyenge önértékelés, frusztráció , különböző f eladathelyzetekben, figyelemzavar,
beszűkült gondolkodás és pesszimizmus minden téren.
Ranschburg Jenő (2001 ) szerint a szorongás és az agresszió szorosan összefügg egym ással,
szerinte egyazon jelenségnek a két oldala. Ha jelen van egyik, akkor jelen kel l lennie a
másiknak is. A két érzelmet a mindkét oldalán hordha tó kabáthoz hasonlítja: ha a szorongás fele
van kívül, akkor az agresszív fele befele fordul ; ha az agresszív fele kerül kívülre, akkor a
szorongás belül jelentkezik. A szorongásának és agresszivitásnak fiziológiai, valamint

31
viselkedésbeli jeleit körültekintően vizsgálva a szülő k megelőzheti k gyermekeik agresszív és
szorongó viselkedésének a megjelenését, és csökkenthetik ezeknek az érzéseknek a mértékét.
Összegezve a fent olvasottak at, ideális életkor nem létezik a válásra, viszont a válni
készülő szülőknek szem előtt kell tartaniuk azt a tényt, hogy segíthetnek gyerekeiknek a válás
hatásait megfelelően feldolgozni. Első lépésben ajánlott a különválás okának mihamarabbi
ismertetése. Második lépésben fontos megerősíteni a gyermekben, hogy nem ő a hibás a
történtekért. Harmadik lépésben n élkülözhetetlen a gyermek életében az , hogy mindkét szülő
egyformán ápolja kapcsolatát vele, és ne őt büntesse volt p artnere hibái miatt. Ezek a lépések
nem aranyszabályok, viszont ha sikerü l odafigyelni és betartani őket, akkor segíthetnek a
gyerekeiknek könnyebben feldolgozni a történteket.

32
5. A kutatás ismertetése

5.1. Bevezető

Az eddigi pedagógiai megfigyeléseim során egyre gyakrabban találkoz tam olyan
gyerekekkel, akik el vált családban élnek. Megdöbben ve tapasztaltam az t, hogy milyen gyakorivá
vált napjainkban ez a jelenség. Részben ezért is választottam államvizsga témaként a válás
hatásait a gyerekekre. Elvált családból jött felnőttként úgy gondolom fontos ezzel a témakörrel is
foglalkozni. Kutatásom során betekintést szeretnék nyerni az e lvált családban elő kisiskolás é s
pubertás gyerekek iskolai életébe és iskolai viselkedésébe . Kutat ásom által ö sszefüggéseket
szeretnék feltárni az ilyen gyerekek családban megélt szorongásai és iskolai teljesítménye,
viselkedése között.

5.2. A kutatási p robléma bemutatása és indoklása

Ahogy már a bevezetőben is pontosítottam témaválasztásom nem v életlenszerűen történt,
mivel én is egy elvált családból jött felnőtt vagyok. A vizsgált személyekhez h asonlóan én is
átéltem a válás körülményeit, megéreztem a válás folyamatának bizonyos szakaszait és végül
megtapasztaltam a válás hatásait, és következményeit. Érdekes módon ez a folyamat a
kisiskoláskor és a pubertáskor határán érintett engem, ezért is választottam mintaként e zt a két
életkort. Nálam vegyesen tapasztalhatóak voltak mindkét életkorra jellemző rövid és hosszú távú
hatások. Dolgozatom során alkalmazott módszerek segítségével kíváncsian kutatóm azt, hogy
mennyire különülnek el a kisiskolások és pubertások teljesítm ényben és viselkedésen
megnyilvánuló hatások egymástól.
A kutatási problémám tehát az, hogy a szülők válását átélt szorongó gyerek ek érzelmi
állapota, milyen mértékben befolyásolja a gyerek ek iskolai teljesítményét, viselkedését? Minden
életkorban azonosa n reagálnak -e a gyerekek a válásra, vagy nagy különbségek figyelhetőek
meg? Ha igen, akkor milyen eltérések figyelhetőek meg az elvált családból jött kisiskolások
(6-10), valamint pubertások (12 -14) teljesítményében és viselkedésében?
Jövendőbeli pedagógusként úgy gondolom fontos a tanítónőknek és a nagyobb
osztályokban tanító pedagógusoknak ezeket a szorongás által kiváltott hatásokat tudatosítani,
ismérveit felismerni, figyelembe venni és valamilyen fajta megoldást, segítségét biztosítani.
Mivel nekünk , pedagógus oknak felelősségünk egy olyan optimális légkör teremtése, amelyben
minden gyerek jól érezheti magát, bátran megnyílhat, képességeihez mérten tanulhat, és a
legjobbat hozhatja ki magából.

33
A kutatásom gyakorlati haszna abban rejlik , hogy feltárja az elvált családból jött
kisiskolások és pubertások szorongásána k mértékét , amely jelentősen befolyásolhatj a a gyerekek
teljesítő képességét, viselkedését és így egész személyiségének fejlődését. A válást átélt
gyerekek szorongási szintjeiről kapo tt kép, segít ségül szolgálhat azoknak a pedagógusoknak,
akik osztályában elvált családban élő gyerekek járnak. Kutatásom által a pedagógusok olyan
dolgokkal szembesülhetnek , amelyek másképp a figyelmüket elkerülték volna, mint például: az
ilyen gyerekek fe ladathelyzetben, annyira izgulnak, hogy azt is elfelejtik, amit tudnak. Mindezek
által úgy gondolom kutatásom hozzájárul hat a pedagógiai elmélet is meretanyagának a
gyarapításához.
A kisiskolások és a pubertások szorongás szintjeinek a feltárásában 3 standa rd szorongási
tesztet (állapot, vonás és feladat szorongási skála) és az esettanulmány (megfigyelés, interjú)
módszerét véltem hatékonynak . A fent említett tesztek által a gyerekek különböző szorongási
szintjeiről kaptam képet . Az esettanulmány pedig betekintést biztosít ott az ilyen családban élő
gyerek mindennapi életébe (iskolai és otthoni dolgo k), mindemellett jól szemléltette azt, hogy az
ilyen gyerekek általában mivel kompenzálják érzelmi sérüléseiket, valamint mivel próbálják
álcázni szorongásai kat a külvilág elől.

5.3. A kutatás célja

A kutatási problémám előrevetíti a kutatásom célját, vagyis: Betekintést szeretnék nyerni
az elvált családban élő gyermekek tapasztalataiba, érzelmi világába és mindennapi életébe.
Mindemellett szeretném m egismerni a két életszakaszban jelentkező rövid és hosszú távú
hatásokat, amelyekre olyan iskolai tevékenységeket keresnék , amelyek által csökkenthető a
gyerekek szorongó, agresszív viselkedése, amelye k által javíthatóak a teljesítményéhez
szükséges részképessége k (emlékezet, figyelem , beszéd ), val amint olyanok at, amelyek által
kifejezhetik a pillanatnyi érzéseiket, érzelmeiket.

5.4. A hipotéziseim

Kutatásom kezdetén , a következő hipotézisek fogalmazódtak meg bennem:
1. A 6-10 éves gyerekek iskolai tevékenységeik során gyakran jelentkezik a félelem érzése,
amit a szülők válása, mint konfliktusok kal terhelt állapot magyaráz.
2. A 12 -14 éves gyerekek könnyelmű viselkedésükkel leplezni próbálják szorongásaikat a
külvilág elől.
3. A két életszakaszban eltérések figyelhetőek meg a szülei válását megtapasztaló gyerekek
teljesítményében és viselkedésében.

34
4. A szülők válását átélt gyerekek érzelmi stabilitása a pedagógus attitűdjének függvénye
5. A szülők válását átélt gyerekek érzelmi stabilitása a nevelési környezet attitűdjének
függvénye.
Mivel a kutatásom kvantitatív jellegű, vagyis a szorongás és a teljesítmény, valamint a
viselkedés közti összefüggést szeretném feltárni, inkább specifikus hipotéz iseket próbáltam
megfogalmazni.

5.5. A vizsgált minta

Mintaválasztásom során h ozzáférés alapú mintavételt használtam. A vizsgált személyek
körét úgy alakítottam ki, hogy az elvált családban élő gyerekeket tekinte ttem kísérleti
csoportnak, a kontrollcsoportnak pedig a képességeiben, életkorban, nemben azonos gyerekeket,
akik nem tapasztalták meg a válást. A pszichológiai teszteket e két csoport végezte el.
Kutatásom az I-IV és az V-VIII oszt ályos tanulók körében végeztem. Kutatásomban hat
iskola és tizenhat osztály tanulói közül vettek részt: a székelyudvarhelyi Tompa László Általános
Iskola I. A és B, valamint IV. A osz tály; a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceum VI.
B osztály ; a csíkmadarasi Kiss Ferenc Általánnos Iskola V. és VI. osztály; a csíkdánfalvi Petőfi
Sándor Általános Iskola I., II., III., VI., VII., VIII. osztály; a csíkkarcfalvi Mártonffy György
Általános iskola III. és VIII. osztály ; illetve a csíkszenttamási Bálint Vilmos Általános Iskola III.
és VI. osztály. Kutatásom során összesen 58 személlyel dolgoztam, amel yből 32 kisisk olás és 26
pubertás volt. Ezeknek a tanulóknak egyik fele képezte a kísérle ti, a másik fele a kontroll
csoportot.

5.6. A kutatás során alkalmazott mó dszerek és eszközök ismertetése

A k utatásom feltáró jellegű, amelyben összefüggéseket szeretnék találni a z elvált
családban élő tanulók szorongásának szintje valamint iskolai teljesítőképessége és viselkedése
között. Ezért k utatásom során, ahogy már az előbbiekben is említettem a ps zichológiai teszteket
és az esettanulmány módszerét alkalmaztam.

5.6.1. Pszichológiai tesztek

Dósa és Péter (2010, 148) meghatározása megerősíti , hogy miért is választottam ezt a
feltáró jellegű módszert „a pszichológiai teszt egy olyan mérési eljárás, amelynek során egy
adott pszichés jellemzőről előre megtervezett, módszeres és szabványosított el járásban
információt gyűjtünk. ” Esetemben szabványosított skálák álta l gyűjtöttem információt a szülők

35
válását megtapasztaló és a normál családban élő gyerekek iskolai feladat helyzetekben jelentkező
szorongásairól , valamint vonás szorongásairól.
Kutatás om során három standard szorongási skálát alkalmaztam . C. D. Spielberger magyar
nyelvű TAI -H (TEST ANXIETY INVENTORY) – Feladat szorongási skáláját , Sarason magyar
nyelvű GASC -H (GENERAL -TEST ANXIETY SKALE FOR CHILDREN) – Általános -feladat
szorongási ská lát, mely gyerekeknek szól. Az utóbbi a Vonás szorongási skála (GASC -H)
kitöltéséből és az Állapot szorongási skála (TASC -H) kitöltéséből áll.
Ahhoz, hogy megérthessük az elkövetkezőkben bemutatott tesztek kitöltésének a
szükségességét , először fontos, hogy tisztázn unk a szorongás és az adott szorongástípusok
meghatározásait, amely ek rávilágít anak a tesztek céljaira is.
A hétköznapi gondolkodásban hajlamosak vagyunk a félelem és a szorongás fogalmakat
szinonimaként kezelni, mivel e két érzelem jelentésben h asonló, viszont fontos pontosítanom,
hogy a két érzelem nem egyenlő egymással . Ranschburg (2008) könyvében olvastam, hogy a
pszichológiai irodalom nagyon ellentmondásos a szorongás fogalmának a megközelítésében. A
tanuláselméletek azt vallják, hogy a félel met mindig egy közvetlen ok váltja ki, míg a szorongást
egy közvetett távoli ok. A klinikai megközelítésben a félelem oka a külvilágban keresendő, míg
a szorongásé a konfliktusokkal terhelt személyiségben. Mindkét megközelítés azt sugallja, hogy
a szorongá s egy sokkal komplexebb érzelem, amely jobban áthatja a személyiséget és hosszabb
ideig kihat az érintett személy életére.
Pajkossy (2014, 2) szerint „a vonásszorongás (trait anxiety) a szorongás pszichológiai és
fiziológiai tüneteinek átélésére vonatkozó általános hajlamként definiálható. ” Ilyen esetekben a
szorongás a személyiséget meghatározó tényezőként, egy személyiségvonásként jelenik meg a
személy életében. Mindezért elmondhatjuk, hogy e szorongás típus egy int enzívebb negatív
hatást fejt ki az egyén életére. Ilyen például egy állandóan eredményei miatt aggódó tan uló esete.
Az állapot szorongás, pont ennek a szorongástípusnak az ellentétes párja, amely a
különböző pszichés funkciókat megterhelő helyzetekben válaszreakcióként jelenik meg . Ilyen
esetek ben a szorongás megjelenésének az okát és mértékét nagymértékben befolyásolja a
helyzet, amelyben az egyén akkor pillanatnyilag van. Ilyen helyzet leh et egy iskolai felmérő,
vagy aká r egy felelési helyzet is.
A feladat szorongás, konkrétan a felad athelyzet ekben jelentkező érzelmi állapot. Mint
tudjuk az iskolá kban a gyermek ek fejlődését rendszeresen különböző ellenőrzési technikákkal
(feladatlapok, szóbeli ellenérzések, felmérők) mérik fel . Ezekben az ellenőrzési helyzetekben , a
gyerekekben két érz elem szokott dominánsan jelentkezni, és pedig az aggodalom , valamint az
izgalom . Az aggodalom a jövővel kapcsolatos félelmek együttesét jelenti. „Az aggodalmaknak a
célja általában a jövőbeli lehetséges negatív vagy fenyegető eseményekre való felkészülés,

36
például lehetséges megoldások elképzelése által” (Pajkossy, 2014, 2 ). Az izgalom nem más , mint
egy felfokozott lelkiállapot, amelyhez egyaránt társulhat öröm, vagy nyugtalanság. Ezt az
izgalmi állapotot általában a személyt érintő esemény várása vagy beköv etkezése idéz elő .
Tanulóknál ilyen állapotot válthat ki egy felmérő írás, a kijavított felmérők kiosztása és végül , de
nem utolsó sorban egy egyszerű szóbeli felelés is.
Ha sikerült magunkban letisztázni a szorongást és ennek típusait, bemutatom kutatáso m
során alkalmazott skálákat és azok lényegét.
Az első, a Feladat szorongási skála (lásd 1. számú melléklet) 4 fokozatú önértékelő skála,
amely 20 itemet tartalmaz. A 20 item egy -egy iskolai feladathelyzettel kapcsolatos állítást foglal
magába . A 20 item közül csak az első, pontosabban: “ Felelés közben magabiztos és nyugodt
vagyok.” kijelentés tartalmaz a szorongás hiányára utaló állítást. A tes zten belül még két alskálát
különíthetünk el: az aggodalom (W) és az emocionális izgalom (E) alskálái t. Az aggodalom
alskála pont értéké t a 3, 4, 5, 6, 7, 14, 17, 20 sorszámú itemek pontszámainak összegéből kapjuk
meg. Az emocionális izgalom alskála pontértékét a 2, 8, 9, 10, 11, 15, 16, 18 sorszámú itemek
összegéből kapjuk meg. A feladat szorongási skála összes pont számát a következőképpen
számoljuk ki: Első lépésben az első itemre adott választ vizsgáljuk meg, ahol a “szinte soha ”
négy pontot ér, a „mindig ” egy pontnyi szorongásértékkel bír. Miután sikerült megvizsgálnunk ,
a másodiktól a huszadik item ig a tesztlapon bekarikázott, vagy aláhúzott számokat adjuk össze,
így kapjuk meg a két szintet.
A skála értékelését megkönnyíti a szer ző által elkészített kategóriarendsze r, egy táblázat. A
táblázat alapján könnyen eldönthető , hogy a vizsgált személy pontszámai milyen szorongási
mértéknek felelnek meg . A kategóriarendszer , amely alapján a skálákat értékeltem a
következőképpen néz ki:

TAI-H Szorongási szint Fiú Lány

Teljes (Feladat) alacsony 0-30,6 0-30,2
közepes 30,6-47,1 32,4-50,4
magas 47,1-80 50,4-80

Aggodalom alacsony 0-10,5 0-10,4
közepes 10,5-17,4 10,4-17,4
magas 17,4-32 17,4-32

Emocionális izgalom alacsony 0-12,5 0-13,68
közepes 12,5-21,3 13,7-22,7

37
magas 21,3-32 22,7-32

1. táblázat : A feladat szorongási skála értékeléséhez kapcsolódó kategóriarendszer
(forrás: Arany, Girasek és Pinczésné Palásthy, 2003 , 92)

A második, az Általános -feladat , szorongási teszt a Vonás szorongási skála (lásd 2.
melléklet) kitöltésével kezdődik, amely a vizsgált személy , szorongásra való hajlamát méri. A
skála 45 itemet tartalmaz, amely kérdés formájában van megfogalmazva. A skála kitöltésekor a
vizsgálati szem élyek a kérdések után megadott válaszlehetőségek (igen -nem) közül kell
aláhúzniuk a számukra megfelelőt. A 45 itemből a 4, 8, 12, 16, 20, 25, 29, 33, 37, 41 és 45
sorszámú kérdések az ellenőrző skálát alkotják. Az ellenőrző skála 11 kérdéséből legalább 6 -ra
pozitív választ kell kapni, ahhoz hogy a kérdőív értékelhető legyen. A Vonás szorongási skála
értékelésénél az ellenőrző sk ála nélküli 34 itemet kell figyelembe venni. Minden “igen” v álasz
egy pontot ér, így az igenek számát összeadva kapjuk meg a vonás szorongási szint mértékét. Az
elérhető maximális pont 34.
Az előző skálához hasonlóan ennek a skálának is meg van a sajátos k ategóriarendszere,
amely alapján értékelhető a vizsgálati személyek vonás szorongásának a szintje. Ez a
kategóriarendszer a következő volna:

GASC Szorongási szint Fiú Lány

Vonás szorongás alacsony 0-10 0-11
közepes 11-22 12-23
magas 23-24 24-34

2. táblázat : A vonás szorongási skála értékeléséhez kapcsolódó kategóriarendszer (forrás:
Arany, Girasek és Pinczésné Palásthy , 2003 , 96)

A Vonás szorongási skála kitöltését az Állapot szorongási skála kitöltése követi. Ez a
skála ismét egy feladat szorongási skála , amely az iskolai helyzetben jelentkező pillanatnyi
szorongást méri. A skála 30 itemből áll, amelyek az előző skálához hasonlóan kérdés formájában
vannak megfogalmazva. A skála kitöltésekor a vizsgálati személyek a kérdések után feltü ntett
válaszlehetőségek ( igen-nem) közül kell aláhúzniuk a számukra megfelelőt. A 30 item itt már
nem tartalmaz ellenőrző kérdéseket, így a teszt megbízhatóságát a Vonás szorongási skála 11
iteme alapján döntjük e l. Itt is, mint az előző tesztnél minden “Igen” válasz egy pontot ér, így 0
és 30 közötti eredményeket kaphatunk.

38
Ahogy már az előző két tesztnél is láthattuk adott volt itt is egy kategóriarendszer, amely
által besorolhattam a vizsgálati személyek értékei t egy -egy szorongási kategóriába. A
kategóriarendszer a következő lett volna:

TASC Szorongási szint Fiú Lány
Pillanatnyi
szorongás -állapot
szorongás alacsony 0-9 0-10
közepes 10-20 11-21
magas 21-30 22-30

3. táblázat : Az állapot szorongási skála értékeléséhez kapcsolódó kategóriarendszer
(forrás: Arany, Girasek és Pinczésné Palásthy, 2003 , 96)

5.6.2. A pszichológiai tesztek eredménye és értelmezése

A fent bemutatott teszteket, ahogy már az előbbiekben is említettem két csoporttal, egy
kísérleti és egy kontroll csoporttal , töltettem ki . A tesztek kitöltése által elsődleges célom az
volt, hogy összehasonlítsam a válást megtapasztaló gyerekek eredményeit, azoknak a
gyerekeknek az eredményeivel, akik teljes családban élnek. Másodlagos célo m pedig az volt,
hogy összehasonlítsam a két életszakaszhoz tartozó, válást megtapasztaló gyerekek eredményeit.
A kitöltött teszteket életszakaszoknak (kisiskolás, pubertás) megfelelően csoportosítottam
és a skálák után lévő kategóriarendszerrel értékelte m. Így olyan adatokhoz jutottam, amelyeket
már össz e lehetett hasonlítani és fel lehetetett dolgozni .
A kapott adatok feldolgozására a z egy mintás t -próbát , valamint a kétmintás t -próbát
haszná ltam. A kétmintás t -próba által a két csoport, valamint a két életszakasz Feladat
szorongási skálán , és Vonás -, Állapot szorongási skálán gyűjtött adato k az átlagát hasonlítottam
össze. Az egy mintás t -próba által a kísérleti személyek vonás szorongási szintjének az átlagát
hasonlítottam össze az állapot szorongási szint átlagával .
Az adatfeldolgozásom során a Social Science Statistics , valamint Microsoft Office Excel
programokat használtam.
A következőkben az összehasonlításaim eredményeit szeretném bemutatni. Először a
Feladat szorongási skála eredményeivel kezdeném, mivel ez volt az első teszt, amelyet a
gyerekekkel is kitöltettem. A kisiskolás kísérleti és a kontroll csoport adatainak összehasonlítása
során a következő eredményeket kaptam

39
Kisiskolások:
t érték p érték
Feladat szorongás 2.38 0.02
Aggodalom 2.31 0.02
Emocionális izgalom 2.82 0.008

4. táblázat : A kisiskolás ok kísérleti és kontroll csoport jának összehasonlít ott adatai

A fenti táblázatban a feltűntetett t értékek nagyobbak a t – eloszlás táblázatban lévő
értékeknél és a p értékek pedig kisebbek 0,05-nél. Mind ezek azt jelzik, hogy a két csoport
eredményei között a különbség szignifikáns .

3. ábra: A szüleik válását megtapasztaló kisiskolások Feladat szorongási skála
eredményeinek százalékos ábrázolása.

A fenti eredmények alapján elmondhatom, hogy kisiskoláskorban az elvált családból jött
gyerekek iskolai feladathelyzetben jobban szorong nak, mint a normál családban élők. Ezt a tényt
a tesztek javítása során is megtapasztaltam, mive l rengeteg elvált családból jött gyerek
teszteredményénél dominált a magas és a közepes szorongási szint. A magas szorongási szint
leginkább a lányok teszteredményeire volt jellemző, ez is azt bizonyítva, hogy a lányok érzelmi
stabilitását sokkal jobban be folyásolják a családban megélt események, mint a fiúkét. Viszont a
fiúk eredményei között is volt egy két kivétel, aki magas pontszámot ért el. Mindezek az
50%
44%
6%A kisiskolások feladat szorongási
tesztjeinek az eredményei
magas szorongási szint
közepes szorongási szint
alacsony szorongási szint

40
eredmények jelezve azt, hogy a fiúk érzelmi stabilitása is a lányokéhoz hasonlóan meginoghat ,
és ezáltal befolyásolhatja iskolai teljesítményeiket. A magas és a közepes szorongási szint
mellett, fontosnak vélem megemelíteni az alacsony szorongási szintet is, mely jelenléte jelzi,
hogy a válás óta elmúlt időnek milyen ereje lehet a szorongás oldásában.
A táblázatban feltűntetett adatok alapján úgy vélem, hogy a válást megtapasztaló
kisiskolás diákok túlzott aggodalma, emocionális izgalma és feladathelyzetben jelentkező
szorongása szoros összefüggésben van a gyerekek iskolai teljesítményével. A szüleik vá lást
megtapasztaló gyerekek által átélt negatív tapasztal atok nagymértékben befolyásolják az iskolai
életüket. Ennek a befolyásoló hatásnak két lehetséges iránya l ehet:
A szülei válását megtapasztaló kisiskolás a tanulásba menekül és arra törekszik, hogy a
különböző iskolai feladathelyzetekben minél jobban teljesítsen. A jó teljesítményével próbálja
pótolni a hiányzó szülő által hagyott űrt a szívében, valamint önbizalmát próbálja erősíteni.
Ennek ellentétje, a másik véglet, az a kisiskolás, akit annyira befolyásolnak a családban
történtek, hogy a teljesítményhez szükséges részképességei ( emlékezet, figyelem, észlelés,
beszéd , stb.) kezdnek romolni, így teljesítménye is fokozatosan rossz abb és rosszabb lesz.
Mindkét esetben a gyerek szorongóvá válhat, az e lső esetben a túlzott teljesítés i vágy
miatt, a második esetben pedig pont amiatt, hogy nem tud megfelelően tel jesíteni és rendszeres a
kudarcélménye.
Minderre, ha jól odafigyelünk és támogató nevelési környezetet biztosítunk, akkor
segíthetünk az ilyen gy erekeknek túljutni ezeken az akadályokon, megszabadít hatjuk őket a
szorongás érzésétől.
Az kisiskolások eredményeinek bemutatását, a pubertás kísérleti és kontroll csoport
adatainak összehasonlított eredményeivel szeretném folytatni, amelyek eltérnek az el őbbi
korosztályétól.
Pubertások:
t érték p érték
Feladat szorongás 0.78 0.43
Aggodalom 1.01 0.31
Emocionális izgalom 0.55 0.58

5. táblázat : A pubertás ok kísérleti és kontroll csoport összehaso nlított adatai

A pubertások eredményeit vizsgálva a következő ket láthatjuk: a t értékek kisebbek a t –
eloszlás táblázatban lévő értékeknél és a p értékek nagyobbak 0,05-nél. Mindezek azt jelzik,
hogy a két csoport eredményei között a különbség nem szignifikáns.

41

4. ábra: A szüleik válását megtapasztaló pubert ások Feladat szorongási skála
eredményeinek százalékos ábrázolása

A fenti eredmények alapján úgy vélem, hogy az elvált családból jött pubertások az iskolai
feladathelyzetben a normál családban élő társaikhoz hasonló an szorong nak. Az kísérleti és a
kontroll csoport tesztjeit javítva, megdöbbenve tapasztaltam, hogy mindkét csoportnál gyakori
jelenség a szorongás. Mindkét csoportnál dominált a magas és a közepes szorongási szint. Ez a
szint egyaránt jellemző volt a fiuknál és a lányoknál is. A pubertáso kra már nem annyira
jellemző az iskola iránt érzett őszinte szeretet, a természetes tanulási vágy és a maximális
teljesítőképesség , mint a ki siskolásoknál . Úgy gondolom, hogy ezt több tényező is
befolyásolhatja, mint például: életkori sajátosságok (szülők elleni lázadás, ellentmondás),
minimális érdeklődés az iskolai élet iránt, megváltozott fontossági sorrend (barátok, haverok,
szabadidős tevékenységek és iskola) , túlzott szülői elvárások. Ezek a tényezők is
eredményezhetik a pubertáskorban jelentkező isko lai teljesítménycsökkenést, viszont nem
feltétlenül minden magyarázható ezekkel.
Mint tudjuk a pubertás egy nehéz időszak minden gyerek számára, mivel a gyermekek
ebben az életszakaszban nagy fizikai és szociális változásokon mennek keresztül . Ezek a
változások és új dolgok félelmet váltanak ki belőlük. A fizikai változásokon túl nő nek a
társadalmi környezet elvárásai, melynek hatására a pubertások egyre jobban kezd enek szoron gni.
Szorongásukat két módon szokták kifejezni: Gyakori, hogy a szor ongásuk , agresszív
viselkedésben mutatkozik: tudatosan ellentmond anak szüleinek, nem fogadnak szót a
39%
46%
15%A pubertások Feladat szorongási
tesztjeinek az eredményei
magas szorongási szint
közepes szorongási szint
alacsony szorongási szint

42
felnőtteknek, és gyakran verbális agresszióhoz is fordulnak. A szorongás másik kifejezési módja
a befelé fordulás, amely pont az előzőnek az ellentétes pél dája. A magukba forduló pubertások
félelmeiket nem a közvetlen környezetükben vezetik le, hanem önmagukban, saját magukat
bántalmazva, ostorozva . Mindkét esetben a szorongás negatív hatással lehet a gyerekek iskolai
teljesítőképességére, iskolai feladathel yzetben tanúsított viselkedésére.
Azok a pubertások, akik ebben az életkorban tapasztalják meg a válás körülményeit dupla
változásnak, ezáltal dupla feszültségnek és szorongásnak vannak kitéve. A válás nagy csalódást
és haragot vált ki a pubertásokból, így gyakori, hogy tudatosan könnyelművé válnak és a
számukra fontos helyzeteket nem kellően megfelelően kezelik. Mégis vannak köztük kivételek,
akik nem adják fel oly könnyen céljaikat és pont ez a családban történt változás ösztönzi őket a
jobb jövő megterem tésére.
Az alacsony szorongási szint arányát vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a
szülők válása óta eltelt idő is fontos befolyásoló tényző lehet a szorongás oldásában . A fenti
táblázatban lévő 15% azt sugallhatja nekünk, hogy az idő eltelté vel, az alkalmazkodási
időszakból ki lépvén a gyerekeknek sikerül t feldolgozni a családban történteket és ezek nem
hathatnak ki az iskolai teljesítményeikre.
A pedagógusoknak fontos a fenti tényezőket szem előtt tartani és egy olyan nevelési
környezetet teremteni a pubertások számára, amelyben elfogadást, támogatást, érzelmi
biztonságot tapasztalhatnak meg. Mindezek a feltételek által segíthetünk nekik a változással járó
félelmek leküzdésében.
Eredményeim bemutatását a két életszakasz , vagyis a kisiskolá s és a pubertás adatainak
összehasonlításával folytatom:

t érték p érték
Feladat szorongás -0.08 0.93
Aggodalom -0.13 0.89
Emocionális izgalom -0.07 0.94

6. táblázat : A két élet szakasz összehasonlított adatai

A fenti eredmények, a t és a p értékek azt jelzik, hogy a két életszakasz között nem
szignifikáns a különbség. A kapott t értékek jóval kisebbek a t eloszlás táblázatban lévő
értékeknél, a p értékek pedig nagyobbak 0,05-nél.
A táblázatban feltűntetett értékek alapján elmondhatom, hogy az elvált családból jött
kisiskolások és pubertások iskolai feladathelyzetben jelentkező szorongása között nem olyan

43
nagy az eltérés. Ezt az előbbiekben bemutatott 7 -es és 8 -as táblázatok értelmezései is
alátámasztják.
Mindkét életszakaszban jellemző a feladat szorongás, az aggodalom és az emocionális
izgalom érzése. A kisiskolásoknál a szorongás a túlzott teljesítési vággyal és teljesítőképesség
romlásával magyarázható, míg a pubertásoknál a környezet túlzott elvárásaival és a harmonikus
családi élet megomlásával magyarázható.
A szorongás mindkét életkorban gyakor olhat a gyerekek teljesítményére facilitáló és
debilizáló hatást, viszont fontos ezek mértékét szem előtt tartani . Bár ha nem is gondolnánk, a
pedagógusoknak font os szerepük van ebben, feladatuk ezeknek a hatásoknak mértékét
felismerni, és ha szükséges, akkor megfelelő segítségmódot felkínálni megoldásukra.
A második skála, melynek eredményeit a következőkben részletezni szeretném az az
Általános -feladat szorongási skála . Ez a skála a Vonás és az Állapot szorongási skála
kitöltéséből állt. Az itt nyert adatokat többféleképpen is összehasonlítottam: először
összehasonlítottam a szülei válás át megtapasztaló gyerekek Vonás szorongási skálán nyert
adatait az Állapot szorongási skálán nyert adatokkal. Ezt követően összehasonlítottam a két
életszakasz csoportjainak adatait külön -külön mindkét tesztnél.
A két skálán nyert adatok összehasonlításának az eredményeit szeretném
életszakaszonként bemutatni.
Kisiskolás ok:
t érték p érték
-0.98 0.33

7. táblázat : A szülei válást megtapasztaló kisiskol ások vonás és állapot szorongási
szintjének összehasonlított adatai

A kapott értékek azt tükrözi k, hogy a z elvált családból jött kisiskolások vonás és állapot
szorongási szintje között nem szignifikáns a különbség. A p érték nagyobb 0,05-nél, a t érték
pedig kisebb a t -eloszlás táblázatban lévő értéknél. Ezek az eredmények jelezve azt, hogy a
szüleik válását megtapasztaló kisiskol ásoknál a szorongás személyiségvonásként és különböző
helyzetekben jelentkező válasz reakcióként is eg yaránt jelentkezhet .

44

5. ábra: A szülei válását megtapasztaló kisiskolások Vonás skála eredményeinek
százalékos ábrázolása

A kisiskolások Vonás szorongási skálá it javítva pozitívan csalódtam, mivel ezeknek a
teszteknek eredményeinél a magas és a közepes szorongási szint dominált. Mindezek az
eredmények számomra azt sugallták, hogy a kutatásomban részt vett felcsíki és udvarhelyi
kisiskolások köréb en a szorongás , mint személyiségvonás nem annyira jellemző. Ennek a
megállapításnak nagy előnye és gyakorlati haszna van, mivel felhívja a pedagógusok figyelmét
arra, hogy megfelelő nevelési környezettel és pedagógusi attitűddel a szorongás mértékét lehet
csökkenteni, valamint lehet segíteni a gyereknek megszabadulni ettől az érzéstől.

6. ábra: A szülei válását megtapasztaló kisiskolások Állapot skála eredményeinek
százalékos ábrázolása
12%
44%
44%A szülei válását megtapasztaló kisiskolások
Vonás szorongási tesztjeinek az eredményei
magas szorongási szint
közepes szorongási szint
alacsony szorongási szint
12%
50%
38%A szülei válását megtapasztaló kisikolások
Állapot szorongási tesztjeinek az
eredményei
magas szorongási szint
közepes szorongási szint
alacsony szorongási szint

45
A szülei válását megtapasztaló kisiskolások Állapot szorongási skálái t javítva ismét
pozitívan tapasztaltam, hogy a domináns eredmények az alacsony és a közepes szorongási
szintek voltak. Mindezek alapján merem az t a következtetést levo nni, hogy a kisiskolások
kevésbé szorongnak azokban a helyzetekben, ahol pszichés f unkcióik megterhelésére kerül sor.
Ezeknek a funkcióknak működését nagymértékben befolyásolja a gyermekek pillanatnyi lelki és
fizikai állapota. Ahogy már az előbbiekben is többször kihangsúlyoztam nagyon fontos a
megfelelő nevelési és társas környezet, am ely nagymértékben meghatározza a gyerekek
pillanatnyi állapotát . Mindezért fontos, hogy a pedagógus minden gyermek számára egy
elfogadó, szerető, megértő, és támogató nevelési környezetet biztosítson.
Pubertások:
t érték p érték
-0.620 0.54

8. táblázat : A pubertások vonás és szorongási szintjének összehasonlított adatai

A kisiskolások eredményeihez hasonlóan a válást megtapasztaló pubertások vonás és
állapot szorongási szintje között nem szignifikáns a különbség. A kapott t érték kisebb a t –
eloszlás táblázatban lévő értéknél, a p érték pedig nagyobb a 0,05-nél.
A kapott eredmények azt sugallják, hogy az elvált családból jött pubertások esetében a
szorongás megjelenhet személyiségvonásként, és adott helyzetre való válaszreakcióként is.

7. ábra: A szülei válását megtapasztaló pubertások Voná s skála eredményeinek százalék os
ábrázolása
15%
46%
39%A szülei válását megtapasztaló pubertások
Vonás tesztjeinek eredményei
magas szorongási szint
közepes szorongási szint
alacsony szorongási szint

46
Az ők Vonás szorongási skáláikat javítgatva a kisiskolásokéhoz hasonlóan pozitívan
csalódtam. Ezeknek a teszteknek az eredményeinél is hangsúlyosan jelentkezett az alacsony és a
közepes szorongási szint. Ezek az eredmények is az előzőkhöz hasonlóan azt tükrözik, hogy a
felcsíki és udvarhelyi pubert ások körében a szorongás, mint személyiségvonás nem annyira
jellemző. Ez egy jó megállapítás , mivel a z iskolai feladathelyzetben jelentkező szorongás
mértéke megfelelő technikákka l csökkenthető.

8. ábra: A szülei válás át megtapasztaló pubertások Állapot skála eredményeinek százalékos
ábrázolása

Az Állapot szorongási skálák eredményeinél a z alacsony, a közepes és a magas szorongási
szint egyaránt jellemző volt, ami arra utal hat, hogy a szülei válását megtapasztaló pubertások a
pszichikai funkciók megterhelésekor már jobban szorongnak, mint a kisiskolások. Ennek a
hátterében rengeteg tényező állhat: túlzott szülői és tanító elvárás, rideg nevelési környezet,
lenéző, kiközösítő tár sas környezet. Mindezek a tényezők hatására rengeteget romolhat a
gyerekek önértékelése és önbizalma is.
A két életszakasz két skálájának összehasonlított adatai megerősítették az eddigi
gondolataimban, a szorongás egy olyan érzés, amelynek mértéke csökken thető egy megfelelő
nevelési környezettel és különböző lazító technikákkal és módszerekkel.

23%
46%
31%A szülei válást megtapasztaló pubertások
Állapot szorongási tesztjeinek eredményei
magas szorongási szint
közepes szorongási szint
alacsony szorongási szint

47
A válást megtapasztaló két életszakasz , vagyis a kisiskolás és a pubertás adatainak az
összehasonlítása során a következő eredményeket nyertem:
t érték p érték
Vonás szorongás -0.29 0.78
Állapot szorongás -0.70 0.48

9. táblázat : A két életszakasz vonás és állapot szorongási szintjének összehasonlított adatai

A fenti táblázatban jól látható, hogy a szüleik válását megtapasztaló kisiskolások és
pubertások vonás és állapot szorongási szintje között nem szignifikáns a különbség. Az
összehasonlítás során kapott t értékek kisebbek a t -eloszlás táblázatban lévő érték eknél, és a p
értékek pedig nagyobbak a 0,05 értékénél.
A kisiskolások és pubertások vonás és az állapot szorongási szint je közti a különbség
nem olyan nagy. Ezt már a 7-es és a 8 -as táblázatok eredményei és értelmesei is alátámasztják. A
skálák domináns eredményei a közepes szorongási szintek, melyek arra világítanak rá, hogy a
helyzet még menthető.

5.6.3 . Esettanulmány

Golnhofer Erzsébet szerint az es ettanulmány „egy sajátos egyén, csoport, intézmény vagy
jelenség helyszínen történő kutatása. ” (2001, 9) Tehát egy olyan módsz er, amely által már
valamilyen lezajlott eseményt, jelenséget vizsgálunk és magyarázatot próbálunk keresni az adott
jelenség, eseménnyel kapcsolatos kérdésekre.
Az esettanulmány során leggyakrabban alkalmazott módsze r a me gfigyelés és az interjú.
Én is e két módszert véltem hatékonynak, mivel ezek olyan feltáró módszerek, amelyek által
kimerítő adatokat gyűjthetünk a vizsgált személyről, csoportról, vagy jelenségről. Az
esettanulmányom célja az, hogy a válást, mint tapaszta latot és a válást, mint személyisé gét
befolyásoló hatást egy pubertás szemszögéből, a maga komplexitásában mutassam be.
Esettanul mányomat egy olyan hatodikos fiúval folytattam, akit az elmúlt években volt
szerencs ém személyesebben is m egismerni. A tavaly és a tavaly előtt, délutánonként besegítettem
neki a tanulásba. Már akkoriban megragadta a figyelmem, hogy nem úgy éli meg a családban
történt dolgokat, mint annak idején én. Dolgozatom témaválasztása után úgy döntöttem, hogy
egy kicsit jobban beleásom mag am ebbe az esetbe és megpróbálom az ő szemszögéből bemutatni
és értelmezni a történteket. Úgy vélem az eset részletes értelmezése által segítséget nyújthatok
rengete g olyan pedagógusnak, akik nap , mint nap találkozhatnak ehhez hasonló esetekkel . Ezzel

48
az eset által a pedagógusok kicsit magukévá tudják tenni mindazt, amit a gyerek akkor átélt és
így lehet , hogy könnyebben el tudják fogadni azt, ahogy a történtek hatására megváltozott.

5.6.2.1. A megfigyelés

A megfigyelés egy céltudatos, ter vszerű, rendszeres, objektív tényeken alapuló észlelés.
Egy olyan feltáró módszer , amely alkalmazásakor közvetlen úton szerzünk információt a
valóságról.
Kutatásom során a strukturált megfigyelési technikát alkalmazva kívülállóként előre
meghatározott sz empontok alapján gyűjtöttem információt az alanyomról. Megfigyelésem célja
az volt, hogy a vizsgált személy iskolában tanúsított viselkedését tárjam fel, valamint figyeljem
meg, hogy milyen mértékben jelennek meg rajta a szorongásra utaló jelek.
Megfigyel éseimet a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Líceum VI. B osztályában
végeztem 3 héten keresztül. Minden csütörtökön délelőtt részt vettem a hatodikosok művészet
történelem óráján, amelyet az osztályfőnöknő tartott. A tanárnő lehetőséget biztosított ne kem,
hogy ebben az egy -egy órás találkozásokban változatos helyzetekben megfigyelhessem az
alanyomat. Így láthattam: új ismeret feldolgozása közben, felmérő helyzetben, felelés
helyzetében, osztály problé mák megbeszélés közben és végül, de nem utolsó sorba n szünetek
ideje alatt is.
Megfigyeléseimet egy előre rögzített megfigyelési szempontrendszer alapján végeztem
(lásd. 4 melléklet). Az általam választott megfigyelési technika a becslési skála volt. A skálát a
Likert – féle skála szerkezetére építettem fel: kijelentés formájában megfogalmaztam egy -egy
szorongó, valamint normál viselkedé sformát, majd ezt értékeltem az öt fokú skálán. A skálám
fokozatai a következők voltak: 1. egyáltalán nem értek egyet, 2. kevésbé értek egyet, 3. nem
tudom eldönteni, 4. többnyire egyet értek, 5. teljes mértékben egyet értek. Az értékelést a
megfigyelés folyamata közben végeztem. Három alkalommal használt am ezt a
szempontrendszer, mind a háro m alkalommal más -más jelet használtam. A három megfigyelési
alkalom után pedig az adott viselkedés formák gyakoriságát számoltam össze.
Ezzel a szempontrendszerrel a megfigyelt alany iskolai szorongását mértem fel. A
szempontrendszer összeállítása során próbáltam olyan kijelentéseket fogalmazni, amelyek a
szorongás jelenlétére, valamint a hiányára is egyaránt utaltak. A szorongást, mint iskolai
helyzetben jelentkező válaszreakciót különböző területeken vizsgáltam: komm unikáció, társas
kapcsolatok, teljesítmény . Bár tudom, hogy e területeket n em lehet ennyire könnyen elhatárolni
egymástól, viszont fontosnak véltem annak érdekében, hogy lássam esetleg eg y, vagy több
területen jellemző a szorongó magatartás. Az első két te rületen hat szempontot fogalmaztam

49
meg, míg a teljesítménynél csak hármat, mivel ezt a területet kiegészítik még a pszichológiai
skálákkal nyert adataim is.
A kommunikáció területén a következő szempontokat tartottam lényegesnek:
 Gyakran mer a pedagógusho z fordulni kérdéseivel.
 Gyakran mer felszólalni / megszólalni az osztály előtt.
 Osztálytársai előtt magabiztosan szólal meg.
 Közösség előtti megszólalása során nagymértékben megfigyelhetőek rajta az
izgulás fiziológiai jelei (remegés, pirosodás, verejték).
 Közösség előtti megszólalása során hangszíne halkabb lesz.
 Beszélgetés közben szemkontaktust tart.

A társas kapcsolatok területén a következő szempontokat véltem lényegesnek:
 Képes alkalmazkodni a társaihoz a csoportunka során.
 Kerüli a társaival kapcsolatos konfliktusokat.
 Kerüli a pedagógussal kapcsolatos konfliktusokat.
 Kezdeményez beszélgetéseket osztálytársaival.
 Kezdeményez játékokat, kooperációs tevékenységeket a szünet ideje alatt.
 Segítséget mer kérni osztálytársaitól.

A teljesítmény területén a következő szempontokat figyeltem meg:
 Képességeihez mérten tud teljesíteni.
 Egyénileg is sikeresen megoldja a feladatokat.
 Nem ij ed meg a kihívásoktól, az újtól

5.6.4. Az interjú és a tartalomelemzés

Nádasi szavaival élve az interjú „ egy irányított beszélgetés, amely kérdések és válaszok
egymásutánjából épül fel . Jellemző a kutató és a vizsgált személy közti személyes interakció .”
(Nádasi, 2000, idézte Dósa és Péter, 2010, 103)
Adatgyűjtésem második felében é n is egy ehhez hasonló beszélg etést folytattam a vizsgált
alanyommal és az édesapjával, aki a válás óta gondoskodik fia nevel éséről. Adatgyűjtésem során
egy-egy tíz kérdésből álló strukturált kérd éssort használtam. (lásd 5 . és 6. melléklet)
Az inte rjúkészítésre a tematikus kvalitatív interjút véltem hatékonynak, mivel a z interjúm
célja a szülők válását megtapasztaló pubertás egyéni élményeinek, gondolatainak, érzéseinek a

50
feltárása volt. Az apukával folytatott beszélgetés, pedig a fenti gondolatok, él mények
kiegészítésére szolgált, íg y nála is ugyanezt a típust választottam.
Az interjú kérdéseinek megfogalmazása során arra törekedtem, hogy egyszerű, konkrét é s
egyértelmű kérdéseket fogalmazzak meg . Az alanyomnak feltett kérdések a válási tapasztalatok,
iskolai teljesítőképesség és a szorongó magatartás feltárását célozták meg. Az apukának feltett
kérdések a válás hatásaira és az válás utáni alkalmazkodási időszak tapasztalataira tértek ki.
Az interjú során szerzett információkat a tartalomelemzés módszere segítségével
dolgoztam fel és elemeztem. Dósa és Péter (2010 ,175) szavaival élve „A tartalomelemzés
szűkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével a szöveg írójáról
vonhatunk le következtetéseket. ” Az előbbiekben említett interjúk elemzésével nekem is a z volt
a célom, hogy alanyom és édesapja válaszai alapján következtetéseket vonjak le a válást
megtapasztaló alanyom gondolatainak, érzelmi állapotának, viselkedésének a lehetséges okairól.
A tartalomelemzés kvalitatív típusát választottam, amel y által a válasz ok rejtett rétegeit
(alanyom és édesapja élménye it, érzéseit , gondolat ait) vizsgáltam. Mindezért az általuk adott
válaszokat (mondatokat) tekintettem elemzési egységekként. Ezeket a válaszokat narratív módon
elemeztem, leíró kódolási stratégiát alka lmazva, kiemel tem minden válasz lényeges
mondanivalóját, szemantikai jelentését.
A következő fejezetben ismertetem az interjú k és a megfigyeléseim eredményeit.

5.6.5 . Egy pubertás gyerek esetének az ismertetése

Kutatásom során nyert adatok bemutatása el őtt esettanulmányom alanyáról szeretnék egy
pszic ho-pedagógiai jellemzést készíteni. Úgy vélem e jellemzés által jobban megismerhetik
alanyom személyiségét , készségeit és képességeit. pszicho -pedagógiai jellemzés öt pontból áll,
amelyek a következők lennének:
I. A gyerek bemutatása:
1. Személyes adat ok:
Alanyom: T. Sz., VI. B osztályos tanuló, 13 éves fiú. Alanyom a Palló Imre
Művészeti Líceum tanulója.
2. Szocio -kulturális feltételek:
a. Család : Teljes családban él édesapjával és nevelő anyukájával. Nincsenek
testvérei, egyke gyermek.
b. Otthoni körülmények : Kertes házban , rendezett körülmények között laknak
Székelyudvarhelyen.

51
II. A gyerek iskolai alkalmazkodása:
1. Viselkedés és magatartás:
Viselkedése és magatartása tipikus pubertás jellemzőket tükröz: lázadó, szülei nek
ellentmondó , szabadságot igénylő viselkedésmód . Szorongásnak jeleit viselkedésében nem
leltem fel, inkább a védekező agresszivitás nyomait. Úgy vélem a védekező agresszivitása
mögött, lelke mélyén megjelenik a szorongás ér zése is.
2. Interperszonális kapcsolatok:
Iskolában interperszonális kapcsolatokat inkább a fiúkkal ápol, viszont lány padtársaival is
rendszeresen beszélget. Kapcsolatai jók, legtöbb dolgot padtársával, legjobb barátjával oszt meg.
Osztályfőnökével is jó kapcsolatot ápol, tiszteli, é s tanácsait szívesen meghallgatja.
Az osztályban egy átlagos szerepet tölt be, mivel nem tartozik sem az osztály vezetői közé,
sem a bűnbak kategóriába.
Szüleivel való kapcsolata a pubertás -szülő kapcsolat sajátosságait tükrözi: szeret
ellentmondani szüleinek és saját nézőpontját próbálja szülei nézetei elé helyezni.
3. A tanuláshoz, iskolához való viszonya:
Alanyom kevésbé motivált az iskolai élet és a tanulás iránt. Úgy vélem, hogy nem annyira
szeret tanulni, iskolába járni. Azt tapasztaltam meg tanulá sa során, hogy lazán kezeli az egész
helyzetet és egy közepes teljesítménny el teljes mértékben megelégszik, bár képességei alapján
többre lenne képes. Ezzel a gondolatommal alanyom osztályfőnöke és szülei is egyet értnek.
4. A tanulmányi előm enetelei és tanul ási nehézségei:
Mindezek ellenére vannak olyan területek, melyekben nagyon ügyes, és megpróbálja
kihozni magából a maximumot. Ilyen terület a sport. Szerintem ezen a területen elért
sikerélményei által kompenzálja a többi terület hiányosságait.
Tanulási nehézségei során jellemző, hogy könnyen feladja, nincs benne kitartás, így
megra gad egy adott tanulási szinten.

III. A gyerek személyiség fejlettségének a jellemzői:
1. Testi fejlettsége és egészségi állapota:
Alanyom egy egészséges fiú, aki korához képest megfel elően fejlett. Jól megfigyelhetőek
rajta a pubertáskor ban végbemenő érés jelei: megnőtt lábak, megnyúlt törzs, szélesedett váll és
mellkas, izmosabb nyak.
2. Dinamikai -energetikai vonásai:
a. Hangulata és fáradékonysága: Egy aktív fiú, aki ha tehetné állandóan mozogna.
Tanulás közben is, valamivel állandóan dolgoznia, foglalkoznia kell, például: t ollat forgatja,
lábát mozgatja. Mindez az erozer szint je alacsonyságával magyarázható.

52
b. Személyisége: A flegmatikus és a szangvinikus keveréke. A flegmatikus típus
jegyei: a lazaság, a motiválatlanság és a passzivitást megfigyelhetőek személyiségében. A
szangvinikus típusra jellemző gondtalanság, bőbeszédűség és társaságkedvelő jegyei egészítik ki
az előbbieket. Tehát elmond hatjuk, hogy személyisége stabil és az introvertált és extrovertált
keveréke.
3. Megismerés folyamatai és képességei:
a. Ismereteinek köre és gazdagsága : Ismereteinek köre nem annyira gazdag, mivel
mindezt az iskolába tanult ak alkotják. Mivel egy művészeti isko lába jár, más vele egyidős
tanulóval szemben egy plusz területen belül rendelkezik ismeretekkel. Alanyomat ismerve
ismereteit tudatosan nem szokta gazdagítani, mivel szabadidejében nem szokott olvasni sem
olyan játékokat játszani, melyekkel ismeretei gazda godhatnának. Mindezek helyett inkább a kinti
játékokat és a sportot választja.
b. Általános értelmi képességei: Értelmi képességei (érzékelése, észlelése,
gondolkodása, beszéde, emlékezete és figyelme) életkornak megfelelően fejlettek.
Észlelés ével és érzékelés ével nincsenek gondjai.
A gondolkodása a formális művele tek szakaszában jár, már látja a dolgok közt logikai
összefüggéseket, és képes elvont módon is gondolkodni.
Anyanyelvén választékosan és érth etően fogalmaz. Idegen nyelven folytatott
kommun ikációja nem annyira fejlett, mivel nem is törekszik ennek fejlesztésére, a nyelv
tanulására.
Az emlékezet és a figyelem területeinél figyelhetőek meg nála nehézségek, de szerintem
ezek is a tanulás hiányával és a tanuláshoz kapcsolódó motiválatlansággal magyarázhatóak.
c. Speciális képességei: Ahogy már az előbbiekben is említettem nagyon szeret
sportolni és nagyon ügyes is ezen a terü leten. Alanyom nagyon ügyes a szabadfogású
birkózásban.
d. Kreativitása: Nagyon fejlett, mivel egy olyan iskolába jár, ahol n agy hangsúlyt
kap e képesség fejlesztése. Kreativitásához egy egyedi művészi szemlélet társul, melyet rajzai és
szobrai is tükröznek.
e. Érdeklődések:
 Kedvenc tantárgya: Testnevelés óra, ahol sikeresen tud teljesíteni.
 Kedvenc időtöltése: Első sorban a sportolás, szeret biciklizn i, kosárlabdázni, rollerezni és
birkózni. Hetente jár edzeni és nagy on komolyan veszi edzései t. Mindezek mellett szereti az
internetes játékokat, meg a kártyajátékokat is.

53
IV. Nyelvi kifejező képessé ge:
1. Érthetőség: Gondolatait világosan, a hallgatóság számára érthetően foglalja össze.
2. Szókincs gazdagsága: Szókincse nagyon fejlett, mivel alanyom már képes írni és
olvasni , mely képességek segítségével állandóan gazdagítani tudja mentális lexikonját.
Beszédében dominánsak a főnevek és az igék használata. A gyermek spontán beszédét
kiegészítik még az iskolában tanult szakkifejezések is.

V. Összefoglaló jellemzés:
Esettanulmányom alanya egy 13 éves pubertás, akinek személyiségében megfigyelhetőek a
szabadságra vágyó pubertás törekvései. Az iskolai élet helyett inkább a sportra és abban való
teljesítményre fekteti a hangsúly t. Tanulmányai alapján egy közepes tanuló, aki megelégszik
ezzel a szinttel, pedig képességei alapján többre lenne képes. Fizikai és kognitív terül eten
egészséges, szociális területen is képes alkalmazkodni (társas kapcsolatokat kialakítani, iskolai
normákhoz , szabályokhoz igazodni.)
A fenti jellemzés által egy képet szer ettem volna nyújtani alanyomról, mielőtt
belekezdenék eredményeim bemutatásába é s elemzésébe.
Adatgyűjtésem előtt azt feltételeztem , hogy alanyom a válás hatására szorongóvá vált és
szorongásának jelei megfigyelhetőek iskolai magatartásában és teljesítményében.
Megfigyeléseim az elvárásaimnak ellentmondtak, mivel pont a szorongó magat artásnak
ellentétes párját vettem észre alanyom viselkedésében.
Adatgyűjtésem során megdöbbenve tapasztaltam, hogy a szorongás jelenlétére utaló
szempontoknál, mint például: Közösség előtti megszólalása során nagymértékben
megfigyelhetőek rajta az izgulás jelei; Közösség előtti megszólalása során hangszíne halkabb
lesz, mindig a negatív egyáltalán nem értek vele egyet fokozat v olt jellemző nála. Ezzel
ellentétben a szorongás hiányára utaló szempontoknál, mint például: Gyakran mer felszólalni /
megszólalni a z osztály előtt ; Beszélgetés közben szemkontaktust tart. ; Kezdeményez játékokat,
kooperációs tevékenységeket a szünet ideje alatt , általában a pozitív többnyire egyetértek és a
teljes mértékben egyet értek fokozat dominált.
Megfigyelésem eredm ényeimet a kitöltött szempontrendsz er alapján szeretném értelmezni.

Kommunikáció területén:
egyáltalán
nem értek
vele egyet kevésbé
értek egyet
nem
tudom
eldönteni többnyire
egyet értek teljes
mértékben
egyet értek
Gyakran mer a
pedagógushoz fordulni X X X

54
kérdéseivel.
Gyakran mer
felszólalni /megsz ólalni
az osztály előtt. X X X
Osztálytársai előtt
magabiztosan szólal
meg. X X X

Közösség előtti
megszólalása során
nagymértékben
megfigyelhetőek rajta
az izgulás fiziológiai
jelei. X X X
Közösség előtti
megszólalása során
hangszíne halkabb lesz. X X X
Beszélgetés közben
szemkontaktust tart. X X X

10. táblázat : Kommunikáció területén megjelenő szorongások eredményeinek a táblázata

A fenti táblázat eredményeit nézve, elmondhatom, hogy alanyom kommunikációjában
szorongásnak semmi j elét nem véltem. Megfigyeléseim és előzetes tapasztalatai m is azt
sugallják, hogy ez a fiú bátran felszólal társai előtt, bátran bekapcsolódik a beszélgetésekbe,
véleményezésekbe. Már a z előbbiekben említettem különböző helyzetekben: új ismeret
feldolgozása közben, felmérő helyzetben, felelés helyzetében, osztály problémák megbeszélés
közben és szünetek ideje alatt is egyaránt érvényes beszédére a magabiztosság, bátorság. Ezt a
következt etést a skálám pozitív fokozatai (többnyire egyet értek, teljes mértékben egyet értek) is
jelzik, melyeknek száma összesen tizenkettő. Ezzel szemben a negatív fokozat (egyáltalán nem
értek egyet) száma hat és ezek is érdekes módon csak a szorongás jelenlét ére utaló
kijelentéseknél jelentkeznek. Úgy vélem, hogy alanyom , ha szor ong is, beszédében ez nem
nyilvánul meg.

Társas kapcsolatok területén:
egyáltalán
nem értek
egyet kevésbé
értek egyet
nem
tudom
eldönteni többnyire
egyet értek teljes
mértékben
egyet értek
Képes alkalmazkodni a
társaihoz a
csoportmunka során.
Kerüli a társaival
kapcsolatos X X X

55
konfliktusokat.
Kerüli a pedagógussal
kapcsolatos
konfliktusokat. X X X
Kezdeményez
beszélgetéseket
osztálytársaival. X X X
Kezdeményez
játékokat, kooperációs
tevékenységeket a
szünet ideje alatt. X X X
Segítséget mer kérni
osztálytársaitól. X X X

11. táblázat : Társas kapcsolatok területén megjelenő szorongások eredményeinek a
táblázata

A 11. táblázaton érdekes eredményeket láthatunk. Az első szempontomat Képes
alkalmazkodni a társaihoz a csoportmunka során. sajnos nem értékelhetem, mivel ezeken az
alkalmakon nem adódott számomra lehetőség csoportmunkát megfigyelni. Viszont a táblázat
többi szempontja értékelhető eredményeket tartalmaz.
A második szemponttal kapcsolatosan furcsa jelenséget észleltem meg figyeléseim során.
Ezeken az alkal makon alanyom élvezettel idegesítette társait, csúfolód ott a nála jobb
képességűekkel . Mindezt a jelenséget konfliktuske zdeményezésként értelmeztem. Ezt a
viselkedést látva, a mindkét oldalán hord ható kabát metafora képe jutott eszembe, mivel
alanyom verbális agresszivitása mögött, meghúzódhat egy belső szorongás i s, vagy csupán irigy
társai jó teljesítőképessége miatt.
Ezen az érdekes tapasztalaton kívül adatgyűjtésem során nem találkoztam szorongásra
utaló jegyekkel. Ezt tükrözik a táblázat adatai is: a szorongás hiányára utaló kijelentések száma
11 és mind pozitív fokozattal értékelt (többnyire egyet értek, teljes mért ékben egyet értek) . Ezzel
szemben egy negatív fokozatú értékelés (egyáltalán nem értek egyet) van, és az is csak a
helyzetnek köszönhető, mivel felmérő írás közben nem kér t segítséget társaitól. A fenti
eredmények alapján elmondhatom, hogy társas kapcsolat ai során sem figyelhetőek meg nál a a
szorongás jegyei. Van bátorsága játékokat, beszélgetéseket kezdeményezni társaival és akár
kötekedni is velük.

56
Teljesítmény területén:
egyáltalán
nem értek
egyet kevésbé
értek egyet nem
tudom
eldönteni többnyire
egyet értek teljes
mértékben
egyet értek
Képességeihez mérten
tud teljesíteni. X X X
Egyénileg is sikeresen
megoldja a
feladatokat. X X X
Nem ijed meg a
kihívásoktól, az újtól. X X X

12. táblázat : Teljesítmény területén megjelenő szorongások eredményeinek a táblázata

Alanyom teljesítményét vizsgálva ugyanazokat a tényeket tapasztaltam, mint az együtt
tanulásunk időszakában. Az óra első 20 -25 percében jól koncentrál t, ezután figyelme lass an
kezd ett lankadni, melynek j elei ásítás, írószerével játszás , nyújtózkodás formájában jelentek
meg. Tevékenységváltás esetén ismét érdeklődően figyel t egy darabig. Ez a figyelemzavar
magyarázható a válás hatásaként is, de értelmezhető érdektelenségként i s. Az érdektelensége
következt ében nem teljesít het képességeihez mérten. Ezt jelzi a táblázat első szempontja is
melyet a negatív fokozatokkal (egyáltalán nem értek egyet, kevésbé értek egyet) értékeltem.
Ugyanezt a tényt támasztja alá alanyom felmérőjének eredménye, és osztályfőnöke véleménye.
Második szempontom eredményei hasonlóak az előző szempontéval, mivel itt is
dominálnak a negatív fokozatok. Megfigyeléseim és előzetes tapasztalataim nyomán
elmondhatom, hogy gyakran fordul s egítségért feladatoldás közben. Egyénileg ritkán tudja
megoldani sikeresen a feladatokat, mivel órán nem figyel eléggé, így nem rendelkezik a
szükséges ismeretekkel.
Utolsó szempontomat elemezve elmondhatom, hogy gyakoribb a negatív fokozat
jelenléte, mivel alanyom megijed a tanulás során jelentkező kihívásoktól. Mindezért hamar
feladja a dolgokat. Ez a teljesítményében is nagyon látszik, mivel megelégedik egy közepes
szinttel.
Az előbbi szempontok eredményeit összefoglalva elmondhatom, hogy alanyom iskolai
teljesítménye közben se m jellemzőek a szorongás jegyei.
Megfigyeléseim eredményei alapján elmondhatom, hogy alanyom viselkedésében
megfigyelhetőek néhány szorong ásra utaló megnyilvánulások, amelyek nem kifejezetten csak
szorongás esetében jelentkezhetnek.
A teljesítmény területén belül jelentkező szorongásról szerzett adataimat szeretném
kiegészíteni a pszichológiai skálákkal nyert adatokkal. Alanyom is, a több i szülei válását

57
megtapasztaló gyerekhez hasonlóan, kitöltötte a kutatási módszereknél és eszközöknél
bemutatott teszteket. A tesztek eredményei hasonlóak a megfigyeléseim eredményeivel.
A Feladat szorongási skála kitöltésénél alanyom 47 pontot ért el, am ely a közepes és a
magas feladat szorongási szint határán helyezkedik el. E ská lán belül az aggodalmi alsk álánál 16
pontot ér t el, amely közepes aggodalmi szintnek felel meg. Az emocionális izgalom alsákálán ál
pedig 21 pontot ért el , amely a közepes emocionális izgalmi szintnek felel meg. A skála
eredményei is a megfigyelési eredményeimhez hasonlóan azt tükrözik, hogy alanyom az iskolai
feladathelyzetekben kevésbé szorong. A feladathelyzetekben dominánsan jelentkező két érzelem,
az aggodalom és az izg alom, közepes mértékben jelenik meg, tehát nem feltétlenül vált ki
szorongást.
Az Általános feladat szorongási teszt nél két skálát töltött ki alanyom, amely ek közül
egyik a Vonás szorongási skála és a másik az Állapot szorongási skála volt. A Vonás szoron gási
skálánál 7 pontot ért el, amely alacsony vonás szorongási szintnek felel meg. E szint azt jelzi ,
hogy esetében a szorongás kevésbé figyelhető meg, mint személyiségvonás. Az Állapot
szorongási skála kitöltésénél 8 pontot ért el, amely alacsony állapot ú szorongási szintnek felel
meg. Ez az eredmény is az mutatja ki, hogy ez a fiú kevésbé szorong a pszichés funkciókat
igénylő helyzetekben .
Megfigyeléseim és a tesztek által nyert adatokat az interjú adataival egészítem ki. Az
interjúm kérdései az egyéni élmények, gondolatok, érzések feltárására szolgáltak. Alanyomnak
feltett kérdésekben egy -egy személyes tapasztalatra, élményre, érzésre szerettem volna
rákérdezni.
A kérdések egymásutánjában próbáltam betartani a fokozat osság elvét és óvatosan közelítette m a
pubertás tapasztalataitól, a mélyebb érzelmek , gondolatok felé.
Az 1. kérdésem az önvád problémájára tért ki, amely gyakori jelenség szokott le nni
azoknál a gyerekeknél, akiknek szülei válni készülnek. A kapott válasz „Volt…” megerősítette
feltételezéseim, mivel alanyom is más gyerekekhez hasonlóan a tényleges különválás ideje alatt
vádolta önmagát a történtekért. Konkrétan nem tudta megmagyarázni miért, úgy vélem ez egy
természetes reakció volt a válás i krízisre.
A 2. kérdésem a válás körü li emlékképek feltárására tért ki. Alanyom válasza, „ Nem.” ,
azt sugallja , hogy érzelmileg nem annyira érintették meg a történtek. Emlékezetünk egy nagyon
különleges kognitív folyamat, amely a számunkra pozitív vagy negatív emlékképeket tárolja a
hosszú t ávú memóriába. Úgy vélem, hogyha alanyom is annyira rosszul élte volna meg a válás
eseményeit, akkor biztos lenne egy – két kép foszlánya a történtekről.
A 3. kérdésem a válási krízishelyzetben jelentkező jövővel kapcsolatos aggodalmakra tért
ki. Emberi tu lajdonságunknak köszönhetően mindegyikünk fél az újtól, a változástól, a válási

58
krízishelyzet a család minden tag ja számára egy új helyzetet helyezett kilátásba. Alanyom is,
mint minden ember ilyenkor, megijedt, ezt válasza is igazolja: „Hát igen …”. Érdekes alanyom
tudta, hogy nagy változás fog történni családja életében, mivel nem csak saját jövője, hanem
szülei jövője miatt is egyaránt aggódott.
A 4. kérdésem , alanyom személyiségében végbemenő változások feltárását célozta meg. E
kérdés által önref lexióra és ö njellemzésre kértem fel őt. A kapott válasz: „egy kicsit jobban
elengedem magam. ..” érdekes üzenetet hordoz magában. Alanyom a megkönnyebbültséggel
próbálja magát jellemezni, de szerintem szíve legmélyén ez nem így van, mivel beszéde közben
látszottak rajta a stressz jelei: szemkontaktus hiánya, pótcselekvések végzése. Mindezek alapján
válasza nem értelmezhető hitelesnek. Úgy vélem, hogy e zzel a kijelentésével arra törekszik,
hogy elrejtse a külvilág elől a valódi érzelmeit. E kérdés kapcsán két kiegészítő kérdést tettem
fel, melyek által az általam vélt változásokra és a szülőkkel való viszonyra kérdeztem rá. A
zárkózottság kérdését fontosnak véltem megemlíteni, mivel a tavalyi és tavalyelőtti tanításaim
során ezt a jellemzőt véltem fellelni viselkedésében. Tagadó „Nem” válasza még jobban
megerősítette bennem az előbbi válasz kapcsán született gondolatot: alanyom nagyon szépen
elrejti a külvilág elől valódi érzelmeit, így próbál meg védekezni az érzelmi csalódásoktól.
Az 5. kérdésem a válás u táni édesanya – gyermek kapcsolat feltárására tért ki. Kapcsolatuk
változását a következőképpen jellemezte : „…kevesebbet is beszélünk.” Ennek a válasznak
rengeteg mondanivalója van. A kommunikáció az elsődleges kapcsolattartási forma, és a gyerek
ezt hiányolja legjobban édesanyjától. Apukája szerint a válás előtt, rengeteg dolgot megbeszélt
fia az anyukával, ma már erre nincs lehetősége, é s válaszából ítélve ez nagyon hiányzik számára.
Az is kőtőszó nyomatékosítja, hogy nem csak a közös beszélgetések hiányoznak, hanem az
édesanya egész lénye.
A 6. kérdésem a válás utáni édesapa – gyermek kapcsolat feltárására tért ki. Alanyom
állítása szeri nt kapcsolatuk „Nem változott meg.” E választ hallva kicsit meglepődtem, mivel
ilyenkor általában a nevelő szülő -gyermek kapcsolat meg szokott erősödni. Ezért rögtön
kiegészítő kérdésemmel rákérdeztem, hogy nem -e érzi, hogy kapcsolatuk megerősödött. A
kapo tt válasz „ Egy kicsit.” előző válaszát erősítette meg. Ha egy kicsit jobban belegondolunk e
válasz nem feltétlenül értelmezhető negatívumként, mivel a változatlan kapcsolat jelenthet egy
bizalmas, szerető szülő -gyermek kapcsolatot is.
A 7. kérdésem a válás utáni gyermeki félelmekre tért ki, pontosabban arra a ké rdésre,
hogy: Szüleid válása után féltél -e attól, hogy nem fogod többet látni édesanyádat? Alanyom
válasza a „Nem” volt, amely arra utal, hogy a szülők pontosan és érthetően felvázolták a gyerek
számá ra válás utáni találkozásokat, kapcsolattartási lehetőségeket.

59
A 8. kérdésem az új helyzethez való alkalmazkodási stratégiák feltárására tért ki. Alanyom
más gyerekekhez hasonló alkalmazkodási stratégiákat választott és alkalmazott. Válasza is ezt
jelzi: „Sok mindennel, hát ugyanúgy tanultam, házit írtam.” Tipikus alkalmazkodási stratégia a
mindennapi tevékenységgel való figyelemelterelés. E kérdés kapcsán még azt is megtudtam,
hogy már ebben az életkorban is fontos szerepet töltött be a sport az életébe, így ez is egyfajta
tevékenység volt, amelyben örömét lelhette.
A 9. kérdésem által meg szerettem volna tudni, hogy a válási esemény ek mennyire
határozták meg alanyom iskolai tanulmányait. Válasza: „ Hát nem nagyon, max ., második
osztályba, de tovább nem.” megerősítette vélekedéseimet. A válás utáni első 1 -2 év az
alkalmazkodási időszak, amikor még elfogadott minden ember részéről a változó
teljesítőképesség, viszont hos szú távon már odafigyelést és segítséget igényel. Szerencsére
alanyomnak hamar sikerült alkalmazkodni az új helyzethez és ez hosszú távon nem befolyásolta
az iskolai életét.
A 10 . kérdésem és egyben az utolsó kérdésem által rávilágítást szerettem volna nyerni arra,
hogy alanyom szülei helyébe hogyan cselekedett volna. Válasza: „Nem tudom.” volt. Ennek a
válasznak két üzenete is lehet: 1. Tényleg nem tudja, mivel míg nem kerül ilyen helyzetbe, addig
nem tudja átlátni és á térezni a dolgokat. 2. Tudja, csak nem szeretne erről beszélni, mivel ,
ezáltal feltárná ezzel kapcsolatos érzelmeit.
Alanyomnak válaszait, édesapjával folytatott beszélgetés során gyűjtött információkkal
egészítem ki, melynek célja a válás hatásainak és a válás utáni alkalm azkodási időszak
tapasztalatainak feltárása. Az előbbi interjúhoz hasonlóan kérdések egymásutánjában próbáltam
betartani a fokozatosság elvét és óvatosan közelítettem szülői tapasztalatokt ól, a mélyebb
érzelmek, vélemények felé.
Az 1. ké rdésem a válás utáni édesapa – gyermek kapcsolat feltárására tért ki. Az apuka a
következőképpen jellemezte a kapcsolatukat: „Megváltozott, annyiba n, hogy közelebb kerültünk
egymáshoz, s több időt vagyunk egymással.” Az apuka válasza kicsit ellentmond fia v álaszának,
mivel ő úgy érzi, hogy a válás hatására kapcsolatuk megerősödött. A hosszabb együtt töltött idők
lehetőséget teremtenek arra, hogy a gyerek elmondhas sa problémáit, közösen megoldást
keressenek rájuk és közösen tevékenykedjenek. A sok közös tevék enység pedig erősíti egymásba
vetett bizalmukat és egymás iránti szeretetüket. Az eltérő válaszok magyarázhatóak azzal, hogy
alanyom édesapjára sokkal nagyobb szülői felelősség hárul , mint eddig. Az apa a családban a
családfenntartó szerepet tölti be, de e bben az esetben a válás után alanyom édesapjára még egy
újabb feladat is hárult, gyermeke érzelmi világának az ápolása és gondozása. Szerintem e szerep
betöltése által érzi szorosabbnak kapcsolatukat.

60
A 2. kérdésem az új élettárs kérdéskörével foglalkozott . E kérdéssel arra szerettem volna
választ kapni, hogyan fogadta alanyom az új „anyukát” az életükben. A kapott válasz alapján:
„Szerintem jól, nem voltak problémák.” úgy vélem, hogy alanyom normálisan viszonyult
édesapja élettársához. Ezt alátámasztja a k iegészítő kérdésemre adott válasz is, melyben az
apuka megerősíti, hogy új párja oda figyel alanyomra és a családban betölti az anyuka szerepét is.
A 3. kérdésemmel az édesapa véleményét szerettem volna feltárni, arról, hogyan vélekedik
fia válást követő viselkedéséről. A kapott válasz: „Hát, zárkózottabb lett.” megerősítette az
előbbi interjú 4. kérdése kapcsán megfogalmazott gondolataimat . Alanyom z árkózottabb lett,
azért, hogy óvja magát az érzelmi csalódásoktól. Kiegészítő kérdésként megkérdeztem az
apukától, hogy fia kivel szembe lett zárkózottabb, a barátokkal, vagy inkább a családdal? Az
apuka tapasztalatai szerint azt mondta, hogy a családon be lül vált alanyom zárkózottabbá, nem
oszt meg annyi dolgot velük, mint ahogy eddig tette.
A 4. kérdésem ismét a szülői vélemény feltárása volt azzal kapcsolatosan, hogy ő, mint
édesapa hogyan látja fiának 4 év után sikerült feldolgoznia a válás eseményeit. Válasza:
„Szerintem igen. Sőt eleinte se volt oda nagyon.” megerősíti alanyomnak 9. kérdésére adott
válaszát. A válást követő alkalmazkodási időszak, az első 1 -2 év volt alanyom számára nehéz, e
pár év után már nem voltak rá jellemzőek a válást követő rövi d távú hatások.
A kapott válasz második fele kiegészítő kérdésre ösztönzött engem, mely által azt
szerettem volna megtudni, hogy a gyereket mennyire viselték meg a történtek. Az édesapa úgy
véli, hogy ez az időszak, ha nehéz is volt gyermeke számára, „nem mutatta ki” . Ez is tükrözve
magába forduló jellemét.
Az 5. kérdésemmel ismét az apai véleményt szerettem volna feltárni azzal kapcsolatosan,
hogy az édesapa, hogyan látja a válás eseményei befolyásolták -e fia iskolai teljesítőképességét.
Az apuka fia eredm ényinek a változását inkább a kamaszkorra fogta. Mint tudjuk, ebben az
életszakaszban a pubertások fontossági sorrendje megváltozik, és az iskola iránt érzett őszinte
szeretetük is csökken. Persze „lehetségesnek” véli azt is, hogy a családban történt esemé nyek is
hozzájárultak a teljesítőképességében jelentkező változásokhoz.
A 6. kérdés alanyom válást követő viselkedésére tért ki. Az édesapa a zárkózott
viselkedésen kívül megemlítette alanyom agresszív megnyilvánulásait: „ Bizonyos mértékben
agresszívebb lett.” Az agresszió alatt egyaránt érthetünk verbális és fizikai agressziót is. Az
agresszív viselkedése egy védekezési mechanizmusként is értelmezhető, amely által óvni
próbálja magát a fájdalmaktól és csalódásoktól. Az agressziót, mi benne tombol, alanyo m jól le
tudja vezetni az általa választott küzdő sportban, a birkózásban. A fent említett változásokat az
édesapa nem feltétlenül a válás eseményeivel hozza összefüggésbe, hanem inkább fia
életkorával: „Megváltozott, hát lehet a kamaszkor hozta magával a lázadást.”

61
A 7. és 8. kérdés ek az édesanya -gyerek kapc solatról való édesapai vélemény re irányult ak.
Nevelő szülő ként alanyom édesapja nagyon is jól tudja, hogy volt felesége milyen kapcsolatot
ápol gyermekével. Válasz ai alapján gyermeke édesanyja nem tölt kellően elég időt gyermekével,
és nem ápol kellően megfelelő kapcsolatot sem vele. Ezt a következő válaszai is igazolják: „Hát
azt nem lehet minőségnek nevezni.” (kapcsolat minőségére vonatkozó vélemény) ; „Nem eleget.
Sőt, keveset.” (az együtt töltött időre vonatkozó vélemény) . Mindennek a súlyát ő onnan is érzi,
hogy ő és jelenlegi élettársa kell állandóan pótolják azt a szeretet, azt a tőrödét é s odafigyelést,
amit az édesanyának kellene megadnia gyermekének.
A 9. kérdésemmel az édesanya pótlásának a kérdéskörére tértem ki. Az előbbiekben már
felsoroltam két dolgot, amivel az édesapa megpróbálta pótolni az édesanyai hiányt: élettársa
személyével és apai szeretetével, törődésével, és odafigyelésével. A több együ tt töltött idő
mellett, az édesapa úgy véli, hogy sokkal elnézőbb lett fiával szemben. Ez pedig a nevelésben a
következőképpen nyilvánult meg: „Én, amit tudtam mindent megvettem. Mindent. Szerintem nem
szenvedett hiányt semmiben” Minden anyagi tárgy megadás ával az édesapa csak örömöt szeretett
volna lopni fia életébe. Szerintem úgy gondolta, hogy ezek a pillanatnyi kis örömök elfeledtetik
vele a családban megélt negatív eseményeket. Válaszának utolsó mondatával magát nyugtatja,
hogy ez így volt jó, mivel gye rmeke nem szenvedett hiányt semmiben. Pedig mind tudjuk, hogy
az anyagi dolgok nem tudják kompenzálni életünkből a számunkra fontos embereket.
A 10. kérdésem, hasonlít alanyomnak feltett utolsó kérdésemhez, amely arra kérdez rá,
hogy mit csinálna másképp f ia nevelésében az édesapa. Válasza: „Hát szigorúbb lennék.
Szigorúbb kéne vele legyek csak…” azt sugallja, hogy az édesapa tudja, hogy hol hibázott a
nevelés során, viszont a javítás nem könnyű folyamat, mivel az érzelmeket nem lehet csak úgy
félretenni. Ez t a tényt következő gondolata is alátámasztja: „Kicsit sok mindent megengedek.
Tudom, de na. Ez egy szülői kötelesség.” Alanyom édesapja szülő i kötelességének érzi, hogy
mindent megadjon fia számára. Véleményem szerint fi atalkorában ő is ezt tapasztalta és ezt látja
legjobb nevelési módnak.
A fenti válaszok értelmezése alapján a kővetkező gondolatok fogalma zódtak meg bennem:
Alanyom viszonylag jól élte meg a válás körülményeit. Ezt nagymértékben befolyásolta az
édesapja által biztosított szerető, támogató, a gyerek igényeire odafigyelő családi környezet. Az
válási krízishelyzet et, valamint az alkalmazkodási időszak ot neki sem volt könnyű átélni , viszont
ezeknek a h atásai hosszútávon nem befolyásolták életét. Viselkedésében jelentkező változások
az zárkózottság és az agresszivitás volt ak melyek, magyarázhatóak életkori sajátosságokként és
önvédelmi mechanizmusokként egyaránt . A fentiek alapján el mond hatom, hogy az interjún
szerzett információim összhangban vannak a megfigyeléseim és a tesztek eredmén yeivel, melyek
azt sugallják, hogy ez a pubertás nem egy szorongó gyerek.

62
Esettanulmányom célja az volt, hogy egy kicsit jobban beleás sam magam egy olyan
pubertás gyerek esetébe, aki hozzám hasonlóan megtapasztalta a válás eseményeit, körülményeit
és anna k hatásait.
Az általam választott pubertás esetének a részletes bemutatása által segítséget szerettem
volna nyújt ani rengeteg olyan pedagógusnak, akik , nap, mint nap találkozhatnak ehhez hasonló
esetekkel. Úgy gondoltam, hogy egy ilyen eset megismerése által a pedagógusok kicsit
magukévá tudják tenni mindazt, amit a szülei válását megtapasztaló gyerek akkor átélt és így
lehet, hogy könnyebben el tudják fogadni azt, ahogy a történtek hatására megváltozott.
Először a megfigyelései során nyert adatokra szere tnék reflektálni. Megfigyelési
szempontrendszeremet három területre bontottam le, és mindhárom terület elemzésénél pozitív
meglepetések értek. Alanyom e három területen (kommunikáció, társas kapcsolatok,
teljesítmény) belül kevésbé mutatott szorongásra uta ló jegyeket. Megfigyeléseim eredményei
alapján elmondhatom, hogy alanyom viselkedésében néha megfigyelhetőek egy-két szorongásra
utaló jegyek, viszont ezek nem kifejezetten csak szorongás esetében jelentkezhetnek.
A megfigyelési adataimat, alanyom pszichológiai teszteken elért eredményeivel
egészítettem ki. A tesztek eredményei (Feladat -, Vonás -, Állapot szorongási skála) is a
megfigyeléseimen szerzett adatokat igazolják. A Feladat szorongási skálá nál a közepes
szorongási szint dominált, mely azt jelezte, hogy alanyom iskolai feladathelyzetekben közepes
mértékben szorong. A Vonás szorongási skálánál al acsony vonás szorongás szintet ért el, amely
azt jelezt e, hogy esetében a szorongás kevésbé figyelhető meg, mint szem élyiségvonás. Az
Állapot szorongási skál ánál alacsony állapot szorongási szint et ért el . Ez az eredmény is az
mutatja ki, hogy ez a fiú kevésbé szorong a pszichés funkciókat igénylő helyzetekben. Tehát a
tesztek is azt sugallják, hogy alanyomra, nem jelle mző a szorongás.
Alanyom esetének bemutatását az interjúk által gyűjtött adatok értelmezésével szeretném
zárni. Kutatásom során interjút készítettem alanyommal és édesapjával. E zen interjúk által
jobban megismertem a lanyom által megtapasztalt válás i körülményeket , valamint a válással
kapcsolatos személyes tapas ztalatai t, élmény eit és érzelme it. Az interjúk válaszai alapján azt a
következet ést merem levonni, hogy 4 év után alanyomnak sikerült feldolgoznia a válás
eseményeit és ezek nem feltétlenül befolyásolták hosszútávon az életét.
A fenti eredményeket összegezve elmondhatom, hogy alany om a válás hatására, nem vált
szorongó gyerekké. Igaz, hogy változások mentek végbe a viselkedésében, de ezek nem
feltétlenül értelmezhetőek a válás hatásaként . Ennek az esetnek a bemutatása még jobban
rávilágít arra, hogy milyen ereje lehet a nevelési környezetnek, melyben a gyerek él. Úgy
gondolom, hogy ebből az esetből minden pedagógus megtanulhatja azt, hogy előítéletek nélkül

63
kell egy ilyen gyerekhez fordulni, meg kell érteni viselkedésének másságát, fel kell tárni annak
hátterében álló okát és segítséget kell nyújtani neki.

6. Iskolai terápia

„Az iskola fontos szerepet játszhat abban, hogy segíteni tudjunk a gyerekeknek a válási
folyamat megértésében és f oglalkozni tudjunk az ezzel kapcsolatos érzésekkel. Mégis sok tanár
számára kényelmetlen ez a téma, és számos iskolában úgy gondolják, hogy erről nem a helyes az
osztályteremben beszélgetni. Minden tanárnak és iskolának magának k ell döntenie, hogy akar -e
segítni a gyerekeknek a válással való megbirkózásban , és ha igen milyen módon.” (Eric Rofes,
1981, idézi Bognár és Telkes. 1994, 124)
Ez a gondolat pontosan tükrözi , hogy napjainkban milyen gyakran fordulnak elutasítóan
ehhez a j elenséghez az iskolák és pedagógusok. A szerzőpár mégis egy fontos dologra hívja fel
a figyelmet: az iskoláknak és a pedagógusok nak fontos rendéltetésük segítséget nyújtani a
szüleik válást megtapasztaló gyerekeknek. A döntés az ők kezükben van, ők döntenek arról,
hogy mernek -e felelősséget vállalni tanulóik iránt és megpróbálnak -e egy számukra megfelelő
segítségmódot találni.
Jövendőbeli pedagógusként úgy vélem fontos ezzel a kérdéskörrel is foglalkozni. A
rövid és hosszú távú hatások felismerése mellett fontos azon is elgondol kodni, hogy milyen
formában tudunk a gyerekeknek segíteni e hatások csökkentésében, megszüntetésében.

6.1. A pedagógus szerepe a válás feldolgozásában

A gyerek mindennapjainak jó részét az iskolában tölti el, így a tanító néni /bácsi, az
osztályfőnök a gyermek életében a „ második anyuka/ apuka ” szerepét tölti be. Mindezért fontos
szerepet kap a gyermek magánéletébe n is.
Ő az, aki először észlelheti, hogy a gyermek életében valami változás történt, hogy
családjában komolyabb problémák vannak. Erre hívja fel a figyelmet a gyermek
teljesítményének hirtelen megromlása, hangulatának és viselkedésének radikális megváltozása,
társaitól való eltávolodása. A válást követően megváltozhat a gyermek tanárhoz való
viszonyulása is, vagy túlzottan ragaszkodóvá válik, vagy pont ennek az ellent étje, szemtelenül
viselkedik vele szemben.
Ha észleli e jeleket és tud a gyerek családban lévő problémáiról, fontos, hogy előítéletek
nélkül forduljon feléjük. Az ilyenfajta viszonyulás által a pedagógus rengeteget tud segíteni a
gyermek, sőt a gyermeken keresztül a szülőknek is.

64
Bognár és Telkes (1994, 122) szerint „az elfogadó, együtt érző meghallgatás a
segítségnyújtás elemi eszköze. „ Gordon ( 1991 , 37) is hasonlóképpen vélekedik erről: „ Ha
képesek vagyunk egy másik ember iránt őszinte elfogadást érezni és azt kimutatni, ezzel
hatalmas seg ítő tényezővé válunk a számára. „
A fenti gondolatokat olvasva a következők fogalmazódtak meg bennem: A gyerek
problémáira fontos aktívan reagálni és értő figyelemmel végighallgatni, mive l, ezáltal
szeretetünket mutatjuk ki feléjük. Szeretetünk kifejezésével csökkenthetjük a gyermek iskolai
szorongásának és agresszív viselkedésének mértékét, növelhetjük önbizalmát , ezáltal,
segíthetünk teljesítményének javulásában is. Ezzel a magatartással a pedagógusok segítséget
nyújthatnak a szülőknek is, akiknek ebben az időszakban nincs annyi lelki erejük mindezt
biztosítani gyermekük számára. Mindezek mellett javaslatokkal is láthatják el a szülőket:
tevékenység, játékötletek kel, amel yekkel a szülő -gyerek kapcsolat erősödhet, amelyek által a
gyerek levezetheti a benne lévő feszültséget, vagy esetleg kifejezheti érzéseit, érzelmeit.
A következő fejezetben én is egy pár tevékenységjavaslattal szeretném ellát ni a
pedagógusokat és szülők et, amelyek által csökkenthető a gyerekek szorongó, agresszív
viselkedése, amelyek által javíthatóak a teljesítő képességhez szükséges részképességek
(emlékezet, figyelem, beszéd, ), valamint, amelyek által kifejezheti a pillanatnyi érzéseit,
érzelmeit.

6.2. Tevékenységjavaslatok

A következőkben egy pár módszerrel szeretné k segíteni azoknak a szülőknek, akik
válásuk után azt tapasztalják, hogy gyermekük rengeteget szorong. Ezekkel a módszerekkel
segíthetnek gyermekeiknek szorongásuk mértékének a csökk entésében, valamint általuk
biztathatják őket érzelmeik felvállalásában, önbizalmuk erősítésében.
1. Keltsd életre gyermeked szorongását :
A szorongásról fontos tudomást venni. Így nagyon jó ötletnek véltem a szorongás életre
keltésének módszerét, am ely abból áll, hogy a szorongás érzéséről úgy beszélünk, mintha való s
dolog volna. Ajánlom minden szülőnek, hogy alkosson gyermekének egy szorongó karaktert,
mint például: Szorongó Peti. A példám esetében Peti személyesíti meg a szorongást. Majd ezt
követő en magyarázzuk meg Peti tevékenységét: Peti agyunk azon részében él, ami megvéd
minket a veszély esetén. Peti, agyunk kis lakója néha elveszíti önuralmát és ekkor kezdünk félni,
aggodalmaskodni, szorongani. Majd végül kínáljunk nekik egy megoldási lehetősé get is a
problémájuk megoldására: Ilyen helyzetekben beszélnünk kell vele és biztatnunk kell őt, hogy

65
minden rendben lesz, és nem kell megijedni semmitől. Kisebb életkorú gyerekek esetében
ajánlott a bábu használat is.
Ennek a mó dszernek sok előnye van, mivel újraaktiválja a gyermek logikai gondolkodását,
valamint hasonló esetekben ő is kipróbálhatj a, alkalmazhatja.

2. R-GY-C módszer:
A szorongás legtöbbször, mint önvédelmi mechanizmus jelentkezik az agyunkban. A
szorongás, hogy biztos legyen abban, hogy éberen figyelünk, gyakran felnagyítja a szorongás
tárgyát. Ilyen esetekben sok szülő azt véli, hogy a pozitív gondolkodás ra serkentés szokott
hatékony lenni a gyerekeknél . Nem felétlenül így van ez, inkább a helyes gondolkodás ra való
buzdítás válhat eredm ényes sé, melynek a módszere: R-GY-C módszer. Ezt a módszert egyaránt
ajánlom szülőknek is gyerekeknek is.
R = Ragadd meg a gondolataidat : Kérd meg gyermeked, hogy képzelje el a gondolatait
egy-egy b uborékban, ahogy éppen a feje fölött lebegnek. A buborékok közül válassza ki azt ,
melyben egyik szorongó gondolata lebeg, például: Nyugtalanít, hogy más gyerekek csinosabbak,
mint én.
GY= Gyűjts bizonyítékokat: Ezt követően kérd arra, hogy gyűjts ön össze minél több
olyan gondolatot, amely ezt az érzé sét, gondolatát alátámasztja, vagy megcáfolja. Fontos, hogy a
gyerek megtanulja, hogy nem csak érzelmi alapon ítélhet, hanem racionális alapokon is.
C = Cáfolj: Végül kérje meg gyermekét, hogy saját magát, saját gondolatait cáfolja meg. E
momentum során s aját magát szembesíti ész érvekkel, így saját magának erősíti önbizalmát.
Ezáltal sokkal eredményesebb lesz a biztatás, buzdítás.

3. Engedd meg, hogy aggódjon:
Sokszor esünk abba a hibába, hogy szorongó perceikben azzal vigasztaljuk
embertársainkat, hogy ne szorongjanak, ne búsuljanak, mert nem lesz semmi gond. Ez a
vigasztalásmód sajnos nem segít olyan sokat, mert ha tehetnénk, akkor könnyen félresöpörnének
az érzelmeinket, de ez nem épp így működik. A gyereknek talán még nehezebb megszabadulni a
negatív érzelmeiktől.
Gyerekeknél egy jól bevált módszer, ha hagyjuk őket aggódni, félni, de nem akárhogyan,
meg kell teremteni nekik a lehetőséget, hogy korlátozott ad agokban nyíltan átadják magukat az
érzelmeiknek. Tanácsos létrehozni egy napi rituálét, például Szorongó percek et, amely során
megszabadulhat nak a bennük lévő érzelmektől. E 10 -15 perc alatt engedni kell, hogy leírják
félelmeiket, aggodalmaikat. Kisebbekné l ajánlatos a félelmek lerajzolása. Fontos tudatosítani a
gyerekekben, hogy a szorongó p ercek alatt nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy mi

66
számít valódi szorongásnak, bármi szóba jöhet. A 10 -15 perc lejártával közösen a szülő s gyerek
együtt zárja b e a dobozba a félelmeket, és búcsúzzanak el tőle aznapra.
Ez a módszer segít a gyerekeknek a félelmeik, aggodalmaik elfogadásában, ugyanakkor a
kiírás által a félelmektől val ó megszabadulásban is egyaránt.

4. „Mi lesz ha? ”, kérdéstől , a „Mi van most ?”, kérdés ig:
Gondolatban a gyerekek is hozzánk hasonlóan rengeteg időt töltenek a jövőben. Annak a
gyereknek, aki állandóan szorong, a mentális időutazás erősítheti félelmeit. A tipikus mentális
időutazó gyermek „Mi lesz ha …” típusú kérdéseket tesz fel állandóan , mint például : „Mi lesz , ha
nem fogom tudni a tanító nén i kérdésére a választ?”, vagy „ Mi le sz, ha Anna nem akar beszélni
velem?”. Kutatások bizonyították, hogy az ilyen embereknek rengeteget segít, ha visszatérítjük
őket a jelenbe . Minden szülő nek csak ajánlani tudom, hogy segítsen gyermekének e lépésben.
Segítsen neki tudatosítani azt, hogy a jelenben élünk, és ha a jelen tevékenységei által
változtathatunk a jövőnkön is. Ennek a dolognak a tudatosítására használják a „Mi van most?” ,
kérdést. K érjék meg gyermeküket, hogy mondjon egy pár tényt a jelenlegi állapotáról.
Ennek a módszernek rendszeres alkalmazása rászoktatja a gyereket arra, hogy a jelenben
éljen és, hogy hasznosan élje meg annak minden percét.
Az előbbiekben egy pár olyan módszert i smertettem, melyek rendszeres alkalmazása által a
szülők segíthetnek gyermekeik szorongásának csökkentésében. Most egy pár olyan játékot,
tevékenységet szeretnék bemutatni, melyek által javíthatóak a gyerekek teljesítő képességhez
szükséges részképességek . E téren v álasztásom a drámajátékokra és drámatevékenységekre
esett, mivel az elmúlt években én is megtapasztal tam e játékok pozitív hatásait. A drámajátékok
által a gyerekek játékos és oldott légkörben ismerik meg önmagukat, fedezik fe l a bennük rejlő
képességeket, ezáltal megtanulják elfogadni magukat. Mindezek a pozitív hatások mellett
képességei k, készségei k fejlődnek és a világról gyűjtött információi k bővülnek.
Először egy -két figyelem fejlesztő játékot szeretnék ajánlani minden pedagó gus
figyelméb e, mivel a figyelem egy olyan kognitív folyamat, melynek fontos szerepe van a jó
teljesítmény elérésében.
1. Mit beszélsz? :
Egy játékost (akár a szorongó gyereket) kiküldünk a teremből, és a többi gyerekkel
megállapodunk egy szóban, amit mindenkinek bele kell fűznie minden mondatába. (Pl.: "egy",
"Tulajdonképpen" stb. Az "a", "az" övön aluli ütés.) Visszajön a kiküldött gyerek, bekapcsolódik
a benti beszélgetésbe, kérdezget. Megpróbálja kitalálni, mi lehet a rejtett szó .

67
A játéknak rengeteg fejlesztő hatás a van: Először is fejleszti a gyerekek megosztott
figyelmét, ami iskolai feladathelyzetben egy nagyon fontos képesség. Mindezek mellett fejleszti
a gyerekek logikus gondolkodását és a rövid távú memóriá ját is.
2. Ismered -e a partneredet? :
A gyerekek egym ással szemben állnak és elénekelnek egymásnak egy dalt, vagy
elmondanak egy tanult versikét. Miután végeztek a párok leülnek háttal egymásnak és leírják a
játékvezető által feltett kérdésekre a választ. Mint például: Mit viselt a csuklóján a párod?
Milyen színű a párod szeme? Viselt -e valamilyen kiegészítőt a hajában?
E játék által a gyerekek megtapasztalják, hogy a mindennapi életben, főleg az iskolai
életben nagyon fontos az apróságokra is odafigyelni, mivel sosem lehet tudni, hogy mikor veszik
hasznát a későbbiekben.
3. Postás játék :
Egy gyerek (lehet a szorongó gyerek is) beáll a kör közepébe , ő lesz a figyelő. A körben
álló gyerekek egyike azt mondja: Küldöm a levelem X. Y -nak.
A levél egy kézszorítás, amit óvatosan elindít, átadja egyik szomszédjának. A jel a körben
bármelyik irányban terjedhet. A figyelő igyekszik elcsípni a levelet. Ha valahol meglátja a
kézszorítást, az áll be középre, aki épp átadta a levelet. Ha a címzett megkapta, bejelenti:
megkaptam. Most ő küld valakinek újabb levelet.
Ez a ját ék nagyon jól fejleszti a gyerekek koncentráció képességét, valamint a helyzetre
való gyors reagálási képességét. E fejlesztő hatások mellett megmozgatja, és kicsit felfrissíti
őket.
A figyelem fejlesztő játékokon kívül fontosnak vélem a memória és a fantá zia játékokat
is, amelyek által fejlődhet egy másik fontos kognitív folyamat a memória, amely az elsajátított
információk megőrzéséért és előhívásáért felelős.
4. Ajándékozás:
Körbeülünk és ki -ki a jobboldali társának, megsúgja, hogy mit ajándékoz neki, pl .: ásó. Ha
az ajándékozás megtörtént, ki -ki a baloldali társának megsúgja, hogy mit tegyen az ajándékával,
pl.: mosson fogat. Végén mindenki elmondja, hogy m it kapott és mire kell használnia , pl.: ásót,
amivel fogat kell mossak.
Ez a játék lehetőséget nyúj t arra, hogy a gyerekek megmutassanak magukból egy kis részt,
valamint felfedjék társaik iránt érzett érzelmeiket. Az ajándék ozás egy olyan folyamat , amely
során az önkifejezés és a társismeret is előtérbe kerül.
5. Növényárverés:
A játékvezető mond egy betűt s a játékosoknak a legtöbb olyan növényt kell felsorolni,
mely az adott betűvel kezdődik. A leír tak pontozása következőképpen történik: amelyik növény

68
másnál is szerepel, arra öt pontot kapnak, amelyik növény csak egy játékosnál fordul elő, arra tíz
pontot kap a gyerek.
A játékot több területen, témán belül is lehet alkalmazni, mint például: állatok, nevek,
szófajok, stb. E játék során a gyerekeknek lehetőségük adódik ismereteik felidézésére és
újrateremtésére, mindemellett fejleszti a barátságos ve rsenyszellemet és segíti a gyerekeket a
kudarcélmény elfogadásában és feldolgozásában.
6. Kit hoz a kishajó?
A játékosoknak uralkodókat, meseszeplőket , vagy esetleg ismerkedési időszak után társaik
nevét sorolják fel a kérésnek megfelelően. Például: Kit ho z a kishajó Törökországból? –
Mohamed szultánt, Ali basát ; Kit hoz a kishajó a Négyszögletű Kerek Erdőből? – Mikkamakkát,
Lovat, Szerafint, Dömdödömöt. ; vagy Kit hoz a kishajó Csíkszeredából? – Annát, Pétert, Gergőt.
E játék során a gyerekek játékosan idézik fel és alkalmazzák az előzetes benyomásaikat
és ismereteiket.
A másik fontos kognitív folyamat melyre ki szeretnék térni az a kommunikáció fejlesztése
volna. Úgy vélem a szorongó gyerekeknek nagyon sokat segíten e, ha ezen a ter ületen különböző
feladatokat. játékokat próbálnának ki, mivel általuk rengeteg rejtett érzelmüktől, gondolatuktól
és véleményüktől tudnának megszabadulni. Én is egy pár olyan játékot válas ztottam mely segít
nekik ebben.
7. Állatpolgármester – választás:
Minden gyerek választ magának egy állatnevet, majd sorban megnevezik magukat, mint
például: „Én vagyok az őzike.” Mindenki megindokolja miért választotta ezt az állatkát, ezáltal
egy kis betekintést nyerhetünk a gyerekek lelki világába.
Ezt követően kezdődik az állatok polgármester -választása: Sorban mindenki elmondja,
hogy kit választana polgármesternek és választását meg is indokolná. A játék e gy kis rejtett
szociometria, mely felfedi az osztályban lévő kapcsolatokat, ezáltal segítsége t tudunk nyújtania a
periférián lévő gyerekeknek, akik akár lehetnek a szülei válást megtapasztaló gyerekek is.
Másik változata lehet a családtagok állattá varázsolása, mely által a gyerekek rejtett módon
kifejti a szüleik iránt érzett érzelmeket, a róluk megformált véleményeiket.
8. Telefon:
A kezdő játékos felveszi a képzeletbeli telefont, és elkezd beszélni valamelyik társáról.
Csupa olyan dolgokat mond, amiről a hívott fél magára ismerhet, rájöhet, hogy róla van szó.
Amikor a hívott fél rájön, hogy r óla van szó, jelzi és ő telefonál tovább.
E játék sokat segíthet a szorongó gyerekeknek, mivel általa nem csak a kommunikációs
képességeik fejlődnek, hanem önbizalmuk is erősödik. A Telefon játék fejleszti a tár sismeretet és
elősegíti a társaik hoz való po zitív odafordulást.

69
9. Hirdetés:
A játékvezető üres papírlapokat oszt ki. A résztvevők feladata, hogy rövid, néhány
mondatos hirdetést írjanak, amelyben társat keresnek, ki -ki amilyet akar (padtárs, barát, útitárs,
férj, feleség, szülő) . Nemcsak a vágyat kell megfogalmazni, hanem magukról is kell írni.
Ez a játék ismét egy jó lehetőséget biztosít a szorongó gyerekek számára, mivel a hirdetés
megfogalmazása során megfogalmazhatják igényeiket, vágyaikat, szükségleteiket. Az
önjellemzés pedig segít nekik az önismeretük fejlesztésében és személyiségük elfogadásában.
A különböző részképességeket fejlesztő drámajátékok mellett külön ki szeretném emelni
a lazító játékokat , melyek segíthetnek a gyerekeknek megszabadulni a pillanatnyi
feszültségeiktől, szorongása iktól. A következő lazító játékokat nagyon hasznosak vélem, mivel
rövid idő alatt megmozgatják, felfrissítik a gyerekeket és segítenek nekik a pillanatnyi
problémáik elfeledtetésében.
11. Nevető sapka:
A játékosok két csoportra oszlanak, középen a játékvezető, kezében sapka. A játékosok
megállapodnak abban, hogy a sapka felső fele az egyik csapaté, a másik oldala a másiké. A
játékvezető feldobj a a sapkát. Ha a sapka a felső felére esi k, a hozzá tartozó csapat nevet, ha az
alsó felére esik, akkor a h ozzá tartozó csapat nevet. Ha véletlenül, nem a megfelelő csapatból is
nevet valaki, akkor az kiesik. Az a csapat nyer, akinek legtöbb tagja marad.
12. Diszkó:
Zeneszóra a játékosok a játékvezető utasításai szerint táncolnak. Például: majomtánc,
ovisok t ánca, idősek bulija, lakodalmi tánc, stb.
13. Hangerősítés:
A gyerekek párokba állnak. A párok egyik fele kérő mondatot mond, a párok másik fele
ezekre a kérő mondatokra felel tagadó mondatokkal. Halkan indítanak és egyre magasabb
hangfekvésben épülnek egymásra kérések és a tagadó válaszok. A kéréseket és tagadásokat a
pedagógus előre megfogalmazza, vagy a gyerekek kreativitására is bízható. Fontos odafigyelni
arra, hogy a hangosodáskor ne ordibálják túl egymást a párok.
A fent bemutatott játékok rengeteg fejlesztő hatással rendelkeznek. Nem is gondolnánk,
mennyire össze tudják kovácsolni az osztály közösségét. Rendszeres alkalmazásuk által a
gyerekek jobban megismerik egymás érzéseit, gondolatait és képesség eit. Az ilyen játékokban az
előítéletek a háttérbe szorulnak, így mindenki meg tudja mutatni magából azokat a
tulajdonságokat, melyek az iskolai feladathelyzetben nem nyilvánulnak meg. Úgy gondolom,
hogy alkalmazásuk hozzásegíthet egy barátságosabb, szeretetteljesebb kö rnyezet kialakításához.

70
7. Következtetések és javaslatok

Úgy vélem, hogy az elvált családból jött kisiskolások és pubertások viselkedését és
teljesítményét vizsgálva érdekes eredményeket kapta m. Azt gondolom , hogy kutatásomnak
gyakorlati haszna abban rejlik, hogy feltárja az elvált családból jött kisiskolások és pubertások
szorongásának mértékét, amely jelentősen befolyásolhatja a gyerekek teljesítő képességét,
viselkedését és így egész személyiségének fejlődését. A válást átélt gyerekek szorongási
szintjeiről kapott kép, segítségként szolgálhat azoknak a pedagógusoknak, akik osztályában
elvált családban élő gyerekek járnak. Kutatásom által a pedagógusok olyan dolgokkal
szembesülhetnek, amelyek másképp a figyelmüket elkerülték volna, mint például: az il yen
gyerekek feladathelyzetben, annyira izgulnak, hogy azt is elfelejtik, amit tudnak. Mindezek által
úgy gondolom kutatásom hozzájárulhat a pedagógiai elmélet is meretanyagának a
gyarapításához.
Feltáró jellegű kutatásomban összefüggéseket kerestem a szül ei válását megtapasztaló
gyerekek szorongó érzelmi állapota és iskolai teljesítmény e, viselkedés e között. Mindezek
mellett összehasonlítottam a két életszakaszban jelentkező hatásokat.
A hipotéziseim vizsgálatában a következő következtetésekre jutottam:
Az 1. hipotézi semben azt feltételeztem, hogy a 6-10 éves gyerekek iskolai tevékenységeik
során gyakran jelentkezik a félelem érzése, amit a szülők válása, mint konfliktu sokkal terhelt
állapot magyaráz. A kisiskolások Feladat szorongási skálái eredményei t vizsgálva
elmondhatom, ez a feltételezésem beigazolódott. A két csoport (kísérlet i és kontroll)
eredményeinek az összehasonlítása sorá n a különbség szignifikáns volt, ami alapján
elmondhatom, hogy a szülei válá sát megtapasztaló kisiskolások jobban szoron gnak az iskolai
feladathelyzetekben, mint a normál családban élő társaik. A Feladat szorongási skála kitöltésénél
a szülei válását megtapasztaló kisiskolások 50% – a magas szorongási szintet ért el, míg a csoport
másik felé nek 44%-a közepes szorongási szint et. Ezek a százalékok is az bizonyítják, hogy a
kisiskolások családban megélt negatív tapasztalatai meginogtat hatják érzelmi stabilitásukat, mely
befolyásolja iskolai teljesítményeiket. Ennek a befolyásoló hatásnak két változata lehetséges. Az
egyik változ ata az a gyerek, aki a tanulásba menekül és a túlzott teljesítésével próbálja
kompenzálni a családban történteket. A másik változata, pedig ennek az ellentétes példája, az a
gyerek, akinek a válás hatására a teljesítményhez szükséges részképességei romlani kezdenek.
Mindkét esetben a gyerek szorongóvá válhat, az első esetben a túlzott teljesítési vágy miatt, a
második esetben pedig pont amiatt, hogy nem tud megfelelően teljesíteni és rendszeres a
kudarcélménye.

71
A 2. hipotézisemben azt feltételeztem, hogy a 12-14 éves gyerekek könnyelmű
viselkedésükkel leplezni próbálják szorongásaikat a külvilág elől. Az esettanulmányom és
alanyom skálái eredményei alapján, elmondhatom, hogy ez a feltételezésem nem igazolódott be .
A könnyelmű viselkedés , hasonlóképpen a zá rkózottsággal ebben az életkorban értelmezhető
életkori sajátosságként is, gyermeki válaszreakcióként a túlzott környezeti elvárásokra. Viszont
egy es et alapján feltételezésem nem általánosítható.
Alanyom iskolai környezetben történő megfigyelése során viselkedését és szorongását
vizsgáltam . A megfigyelési eredményeim elvárásaimnak ellentmondtak , mivel pont a szorongó
magatartásnak ellentétes párját mertem fellelni viselkedésében: nyitott an kezdemén yez játékokat,
bátran kommunikál, stb. Viselkedésében megfigyelhetőek néhány szorongásra u taló
megnyilvánulások (pl.: verbális agresszió), amelyek nem kifejezetten csak szorongás esetében
jelentkezhetnek.
A három skála kitöltésénél is hasonló eredményeket kaptam. A Feladat szorongási
skálánál a közepes szorongási szint dominált, mely azt jelezte, hogy alanyom iskolai
feladathelyzetekben közepes mértékben szorong. A Vonás szorongási sk álánál alacsony vonás
szorongás szintet ért el, amely azt jelezte, hogy eset ében a szorongás kevésbé észre vehető, mint
személyiségvonás. Az Állapot szorongási skálánál alacsony állapot szorongási szintet ért el. Ez
az eredmény is az mutatja ki, hogy ez a fiú kevésbé szorong a pszichés funkciókat igénylő
helyzetekben. Tehát a tesztek is azt sugallják, hogy ala nyom nem egy szorongó személyiség.
Az interjúk értelmezései is megerősítik előző eredményeimet. Alanyom a válás hatására
nem vált szorongóvá. Meg lehet, hogy otthon is mutat egy -két szorongásra utaló jegyet, p l.: szülei
előli zárkózottság a, viszont ezek adódhatnak alanyom életkorából is.
A 3. hipotéz isemben azt feltételeztem, hogy a két életszakaszban eltérések figyelhetőek
meg a szülei válását megtapasztaló gyerekek teljesítményében és viselkedésében. A Feladat
szorongási skálák eredményei alapján elmo ndhatom, hogy ez a hipotézisem sem igazolódott be.
A két életszakasz összehasonlított eredményei között nem szignifikáns a különbség , ami azt
jelzi, hogy az elvált családból jött kisiskolások és pubertások iskolai feladat helyzetben jelentkező
szorongása kö zött nem olyan nagy az eltérés . Ebben a gondolatomban megerősítenek a
teszteknek százalékos eredményei is: A kisiskolások eredményeinél 50% -ban jelentkezett a
magas szorongási szint, 44%-ban a közepes szorongási szint, és a maradék 6% -ban az alacsony
szorongási szint. A pubertás gyerekek eredményeinél 39% -ban jelentkezett a magas szorongási
szint, 46%-ban a közepes szorongási szint, és 15% -ban az alacsony szorongási szint . A fenti
százalékok is jelzik, hogy mindkét életszakaszban nagyobb arányban jellemző a közepes és a
magas szorongási szint.

72
Ennek a hátterébe több minden is állhat. Kisiskoláskorban a szorongás a túlzott teljesítési
vággyal és teljesítőképesség romlásával magyarázható, míg a pubertás korban a környezet túlzott
elvárásaival és a harmonikus családi élet megomlásával magyarázható.
A 4. hipotézisemben azt feltételeztem, hogy a szülők válását átélt gyerekek érzelmi
stabilitása a pedagógus attitűdjének függvénye . Ehhez szorosan ka pcsolódik az 5. hipotézisem ,
melyben azt feltételeztem, hogy a szülők válását átélt gyerekek érzelmi stabilitása a nevelési
környezet attitűdjének függvénye. A Vonás és az Állapot skálák eredményei, valamint az
esettanulmányom során gyűjtött adatok alapján, elmondhatom, hogy mindkét hipotézisem
beigazolódott. A tesztek eredményei és az esettanulmányomon gyűjtöt t adatok is azt jelzik, hogy
megfelelő nevelési kö rnyezettel és pedagógusi attitűddel rengeteget lehet segíteni a szülei válását
megtapasztaló kisiskolás és pubertás gyerekeknek egyaránt. Barátságos, elfogadó, szeretetteljes
környezetben , megfelelő technikákkal a gyermek szorongási szintjének mértéke csö kkenthető.
A kisiskolások Vonás szorongási skáláit javítva azt tapasztaltam, hogy 44% -ban jellemző
az alacsony és a közepes vonás szorongási szint, valamint 12% -ban a magas szorongási szint. A
pubertások skáláinál hasonló eredményeket kaptam. A pubertáso k Vonás szorongási skáláit
javítva 46% -ban jellemző a közepes, 31% -ban jellemző az alacsony és 23% -ban volt jellemző a
magas szorongási szint. Ezek a százalékok azt jelezték, hogy a kutatásomban részt vett , felcsíki
és udvarhelyi kisiskolások és pubertások körében a szorongás, mint személyiségvonás közepes
mértékben jellemző .
A kisiskolások Állapot szorongási skáláit javítva a következő százalékos eredményeket
kaptam: a tesztek 46% -ban közepes szorongási szint volt jellemző, 31% -ban alacsony szorongási
szint és 23 % -ban magas. A pubertások skáláinál pedig: 50% -ban a közepes szorongási szint volt
jellemző, 38% -ban az alacsony és 12% -ban a magas szorongási szint. Mindkét életszakasznál
hangsúlyozottan jelentkező szorongási szint a közepes szint volt, ami azt tükrözi, hogy a
kutatásomban részt vett gyereknek közepes mértékben szorongnak azokban a helyzetekben, ahol
pszichés funkcióik megterhelésére kerül sor
A fent bemutatott skálák százalékos eredményei felhívják a pedagógusok figyelmét arra,
hogy egy megfe lelő (barátságos, megértő, elfogadó, szeretetteljes és segítő ) nevelési környezettel
és pedagógusi attitűddel lehet a gyerekek pillanatnyi szorongási mértékén változtatni, mivel a
szorongás közepes mértékben tapasztalható, mint személyiségvonás.
Az esettanulmányom során gyűjtött adatok is előző gondolatomban erősítenek meg.
A 2. hipotézisemben bemutatott eredményeket összegezve elmondhatom, hogy alany om a válás
hatására nem vált szorongó gyerekké. Igaz, hogy változások mentek végbe a viselkedésében, de
ezek nem feltétlenül értelmezhetőek a válás hatásaként. Alanyom , édesapjának köszönhetően
egy szerető, odaadó, támogató környezetben nőtt fel, ennek eredményeként a válá s eseményei t

73
1-2 év alatt sikerült feldolgoznia. Alanyom esetének a bemutatása még jobban rávilágít arra,
hogy milyen ereje lehet a nevelési környezetnek, melyben a gyerek él.

Eredményeimet tekintve úgy vélem, hogy még pontosabb következtetésekhez juthattam
volna, ha a mintavétel során arra törekedtem volna, hogy egyenlő arányban jelenjenek meg a
kisiskolások és a pubertások. Mindemellett jó lett volna a tesztek eredményeit neme k szerint is
összehasonlítani, mivel ezáltal megtudhattam volna, hogy melyik nem érzelmi stabilitását
határozzák meg jobban a válás eseményei. Az esettanulmány készítéskor megfordult a fejemben,
hogy lehetett volna egy kisiskolásról is esettanulmányt készí teni, amely jobban rávilágított volna
a két életkor közti különbségekre.
A fenti javaslatokkal eredményeim még pontosabbá tételéhez járulhattam volna hozzá,
illetve dolgozatom színvonalasabbá tétele mellett gyakorlati hasznossága is bővült volna.

8. Össze gzés

Kutatásom fő célja az volt , hogy feltárjam a szülei válását megtapasztaló szorongó
gyerekek érzelmi állapota és az iskolai teljesítménye és viselkedése közti összefüggéseket.
Mindemellett szeret tem volna megismerni a két életszakaszban (kisisko láskorban és
pubertáskorban) jelentkező rövid és hosszú távú hatásokat . Ezért kutatásom során a következő
kérdésekre kerestem a választ: A szülők válását átélt szorongó gyerekek érzelmi állapota, milyen
mértékben befolyásolja a gyerekek iskolai teljesítmén yét, viselkedését? Minden életkorban
azonosan reagálnak -e a gyerekek a válásra, vagy nagy különbségek figyelhetőek meg? Ha igen,
akkor milyen eltérések figyelhetőek meg az elvált családból jött kisiskolások (6 -10), valamint
pubertások (12 -14) teljesítményé ben és viselkedésében?
Mindezek a z összefüggések feltárása és a hatások megismerése mögött másodlagos
célom az volt, hogy olyan iskolai tevékenységeket és játékokat keressek, amelyek által
csökkenthető a gyerekek szorongó viselkedése, valamint javíthatóak a teljesítő képességeikhez
szükséges részképességeik. Ezeket a javaslatokat mutattam be dolgozatom 6. fejezetében.
A kapott eredményeimet vizsgálva kutatási kérdése imre a következő vá laszok
fogalmazódtak meg bennem: A szülei válását megtapasztaló kisiskolás gyerekek szorongó
érzelmi állapota nagymértékben befolyásolja iskolai teljesítőképességüket, viselkedésüket, mivel
ebben az életszakaszban a gyerekek sokkal jobban ragaszkodnak szül eikhez. Valamelyik szülő
hiánya annyira meginogtathatja érzelmi stabilitásukat, hogy teljesítőképességeikhez kapcsolódó
részképességeik megromolhatnak, vagy iskolai teljesítési vágyuk görcsössé válhat. A szülei
válását megtapasztaló pubertások iskolai telj esítménye, viselkedése is változhat (lazaság,

74
zárkózottság), viszont ez nem feltétlenül a válás hatásaként értelmezhető. Ebben az életkorban a
gyerekekre jellemző a lázadás, így ezzel is magyarázható a változott teljesítményük,
viselkedésük. Mind két életk orban jellemző válás utáni hatás a szorongás, mely iskolai
helyzetben magas, viszont mint vonás nem anny ira jellemző. E tény alátámasztj a azt a
gondolatomat, hogy megfelelő nevelési környezettel és pedagógusi attitűddel , mértéke
csökkenthető.
Kutatásom e redményei t vizsgá lva, arra go ndoltam, hogy a jövőben kutatásom
kibővíthetném egy szociometriai vizsgálattal, melyben feltárnám a szülei válását átél ő gyerekek
társas kapcsolatait és osztályban elfoglalt szociometriai helyzetüket, melyet összefüggésbe
hozha tok az otthon megélt negatív tapasztalatokkal.
Kutatásom végéhez érve, úgy gondolom, hogy amit terveztem azt meg is valósítottam,
feltártam a szülei válását megtapasztaló gyerekek szorongó érzelmi állapot át és az iskolai
teljesítmény közti összefüggéseket , valamint a két életszakaszt is sikeresen összehasonlítottam és
mindkét életkorban jelentkező reakciókat bemutattam.

75

9. Felhasznált szakirodalom:

1. Arany E. , Girasek J . ,Pinczésné Palásthy I. (2003): Pszichológiai vizsgálati módszerek
gyűjteménye. Kölcsey Ferenc Reformátu s Tanítóképző Főiskola nyomdája, Debrecen
2. Bognár G. , Telkes J. (19 94): A válás lélektana . Haas & Singer Alapítvány, Budapest
3. Cole, M., Cole, S. R. (2006): Fejlődéslélektan . Osiris Kiadó, Budapest
4. Dányi D., (1996 -2000) : Demográfiai jellemzők és folyamatok . In Kollega Tarsoly I.
(szerk.) Magyarország a XX században . Babits Kiadó, Szekszárd , 147 -171.
5. Dósa Z . , Péter L . (2010): A pedagógiai kutatás alapjai . Kolozsvári Egyetemi Kiadó,
Kolozsvár
6. Engel Z. (2015): 9 dolog, amit minden szorongó gyermek szülőjének meg kell próbálnia ,
Letöltve: 2018. 05. 14.
https://www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/kisgyerekek/21500/9_dolog_amit_minde
n_szorongo_gyermek_szulojenek_meg_kell_probalnia
7. Golnhofer E . (2001): Az esettanulmány . Műszaki Könyvkiadó , Budapest
8. Gordon, Th. (1991): P.E.T. A szülői eredményesség tanulás a. Gondolat Kiadó, Budapest
9. Huszti I . (2014). A nyelvpedagógiai kutatás alapjai , Beregszász
Letöltve: 2018. 02. 27.
10. Ioniță, A. , Rădoi, S. , Mănescu, V. , Buican, L. , Bunea, G. , Mondiru, D. (2015 ):
Evenimente demografice în anul 2014 . Editura Instit utului Național de Statistică,
București
Letöltve: 2018. 01. 04.
http://media.hotnews.ro/media_server1/document -2015 -08-28-20385464 -0-14-
evenimente -demografice -anul-2014.pdf
11. Ioniță, A. , Rădoi, S. , Mănescu, V. , Buican, L. , Bunea, G. , Mondiru, D. (2016 ):
Evenimente demografice în anul 2015 . Editura Institutului Național de Statistică ,
București
Letöltve: 2018. 04. 23 .
http://www.insse.ro/cms/sites/default/files/field/publicatii/evenimente_demografice_in_a
nul_2015.pdf
11. Ioniță, A. , Rădoi, S. , Mănescu, V. , Buican, L. , Bunea, G. , Mondiru, D. (2017):
Evenimente demografice în anul 2016 . Editura Institutului Naț ional de Statistică ,
București
Letöltve: 2018. 01. 04.

76
http://www.insse.ro/cms/sites/default/files/field/publicatii/evenimente_demografice_in_a
nul_2016.pdf
12. Kárász E. V. (2015): A válás hatása a kisiskolás gyerekekre , Miskolc
Letöltve: 2017. 11. 27.
13. Loerzer, S. (2008): A család felbomlásának hatása a gyermekre. (308-313) in Feuer
Mária (szerk.): A családsegítés elmélete és gyakorlata Szöveggyűjtemény. Akadémiai
Kiadó, Budapest
14. Pajkossy P. (2014): Kognitív kontroll, vonásszorongás és az aggódásra való hajlam.
Budapest
Letöltve:2018.04. 26.
http://www.omikk.bme.hu/collections/phd/Termeszettudomanyi_Kar/2014/Pajkossy_Pet
er/tezis_hun.pdf
15. Ranschburg J. (2008): Félelem, harag, agresszió . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
16. Rátay Cs. (2000): A család metaforái . In Hamp G., Kelemen G. (szerk.): A család.
Balassi Kiadó, Budapest, 75 -76.
17. Rowlands , P. (1986): Vasárnapi szülők . Gondolat Kiadó, Budapest
18. Szávai. I. (2004): Vizuálpedagógiai kapcsoskönyv . Corvina Kiadó, Budapest.
Letöltve: 2018. 05. 27.
http://szavaiistvan.x3.hu/weblapkapcsoskonyv/kapcsoskonyvpdf/egyeb/jatekgyujtemeny.
pdf
19. Teleki B. (2007): Kézikönyv a családról I. kötet – Családszociol ógiai gondolatok a
rendszerelmélet szempontjából. Korda Kiadó, Kecskemét
20. Teleki B. (2007): Kézikönyv a családról II. kötet – Családszociológiai gondolatok a
rendszerelmélet szempontjából . Korda Kiadó, Kecskemét

77

10. Mellékletek

Melléklet 1.

Kedves Tanuló!
A következő kérdőív kitöltésével segítséget szeretnék kérni Tőled az államvizsga
kutatásom elemzéséhez. Előre is köszönöm együttműködésedet! A következőkben néhány olyan
megállapítást olvashatsz, amelyekkel a gyerekek önmagukat szokták jellemezni. Figyelme sen
olvasd el valamennyit és karikázd be az alatta lévő számok közül a számodra megfelelőt.
Itt nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne gondolkozz túl sokat, hanem jelöld az a
választ, amely általában jellemző rád felelés vagy felmérő -/ dolgozatírás közben.
Neved:
Dátum:
Iskola, ahol tanulsz:
Osztály:

1. Felelés közben magabiztos és nyugodt vagyok.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

2. Zavart és izgatott leszek , ha felmérőt/dolgozatot írunk.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

3. A feladatok megoldása közben zavar, ha az évvégi osztályzatomra
gondolok.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

4. Az évvégi osztályzatért való felelést óriási tehernek érzem.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

5. Felelés közben arra szoktam gondolni, milyen jó len ne, ha már nem járnék
iskolába.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

6. Annál rosszabb osztályzatot kapok, minél j obban igyekszem.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

7. Feladatlap kitöltése közben a hibázástól való féle lmem is rontja az
eredményemet.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

8. Témazáró -tesztek (Fejezetzáró -tesztek) közben szörnyen izgulok.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

9. Felelés, dolgozatírás előtt még akkor is nagyon ideges v agyok, ha jól
tudom az anyagot.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

10. A kijavított feladatlapok kiosztása közben is nagyon ny ugtalan vagyok.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

11. Nagyon idegesnek érzem magam, ha felmérő ír ásra/ dolgozatírásra kerül
sor.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

12. Iskolai osztályzataim miatt túl sokat nyugtalankodom.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

13. Vizsga/felmérő előtt összeszorul vagy remeg a gyomrom.
szinte soh a néha gyakran mindig
1 2 3 4

14. Ha egy feladat túl nehéz, feladom a küzdelmet.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

15. Pánikba szoktam esni. Ilyenkor nem jut eszembe semmi.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

16. Felelés vagy felmérő írás/dolg ozatírás közben nagyon izgulok.
szinte soha néha gyakr an mindig
1 2 3 4

17. Tesztírás közben a b ukás következményeire gondolok.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

18. Ha nagy tétje van egy felelésnek, a szoká sosnál gyorsabban ver a szívem.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4

19. A felmérők/dolgozatok megírása után is idegesnek érzem magam.
szinte soha néha gya kran mindig
1 2 3 4

20. Felelés közben előfordul, hogy még azt is elfelejt em, amit korábban pedig
tudtam.
szinte soha néha gyakran mindig
1 2 3 4
Köszönöm szépen, hogy kitöltötted a kérdőívemet!

Melléklet 2.

Kedves Tanuló!
A következő kérdőív kitöltésével segítséget szeretnék kérni Tőled az államvizsga
kutatásom elemzéséhez. Előre is köszönöm együttműködésedet! A következőkben néhány
kérdésre szeretném, hogy ha válaszolnál. Ezek a kérdések különböznek a szokásos iskolai
kérdésektől, mivel arra kíváncsiak, hogy te mit érzel, hogyan érzel bizonyos élethelyzetekben. Itt
nincsenek jó, vagy rossz válaszok, mert az emberek különféleképpen éreznek! Bátran
válaszolhatsz, válaszaid bizalmasan kezelem!
Kérlek a számodra megfelelő vá laszt húzd alá!
Neved:
Dátum:
Iskola, ahol tanulsz:
Osztály:

1. Amikor nem vagy otthon, nyugtalankodsz -e, hogy mi történhet most odahaza?
Igen- Nem

2. Nyugtalanít -e néha, hogy más gyerekek csinosabbak, mint te?
Igen- Nem

3. Félsz az egerektől vagy patká nyoktól?
Igen- Nem

4. Féltél -e már amiatt, hogy nem tudod a leckédet?
Igen- Nem

5. Ha fel kellene másznod egy létrára, félnél -e, hogy leesel?
Igen- Nem

6. Szoktál -e nyugtalankodni amiatt, hogy vajon megbetegszik -e a mamád?
Igen- Nem

7. Félnél -e, ha egyedül kellene hazamenned éjjel?
Igen- Nem

8. Nyugtalanított -e már valamikor, hogy mit gondolnak mások rólad?
Igen- Nem

9. Van-e valamilyen különös érzésed, ha vért látsz?
Igen- Nem

10. Ha az apukád elmegy otthonról, félsz -e, hogy többet nem jön vissza ?
Igen- Nem

11. Félsz -e a villámlástól a mennydörgéstől?
Igen- Nem

12. Féltél -e már valamikor attól, hogy nem fogod tudni megcsinálni, amit akarsz?
Igen- Nem

13. Amikor injekcióra mentél az orvoshoz, féltél -e, hogy fájni fog?
Igen- Nem

14. Félsz -e a kígyótól és a hozzá hasonló állatoktól?
Igen- Nem

15. Amikor ágyban fekszel éjjel és próbálsz elaludni, szokott -e valami nyugtalanítani?
Igen- Nem

16. Kisebb korodban megijedtél -e valamitől?
Igen- Nem

17. Meg szoktál -e ijedni néha, ha lenézel valahonnan magasról?
Igen- Nem

18. Szoktál -e félni, ha az orvosi rendelőbe kell menned?
Igen- Nem

19. Elszomorít, nyugtalanít, ha bizonyos történeteket hallasz?
Igen- Nem

20. Féltél -e valamikor attól, hogy megsérülsz?
Igen- Nem

21. Szoktál-e félni, ha egyedül vagy otthon és valaki kopogtat?
Igen- Nem

22. Érzel -e valami ijesztőt, ha látsz egy döglött állatot?
Igen- Nem

23. Gondolod -e, hogy többet nyugtalankodsz, mint a többi fiúk és lányok?
Igen- Nem

24. Félsz -e, hogy megsérülsz egy b alesetnél?
Igen- Nem

25. Bármikor, valaki meg tudott -e ijeszteni?
Igen- Nem

26. Félsz -e a fegyverektől?
Igen- Nem

27. Szokott -e valami furcsa érzés lenni a gyomrodban, anélkül, hogy tudnád, hogy
miért?

Igen- Nem

28. Félsz -e attól, hogy megharap vagy rádugrik egy kutya?
Igen- Nem

29. Szoktál -e amiatt félni, hogy valami rossz történik valakivel, akit szeretsz?
Igen- Nem

30. Nyugtalanít -e, ha egyedül vagy otthon?
Igen- Nem

31. Félsz -e túl közel tartózkodni a tűzijátékhoz a ro bbanások miatt?
Igen- Nem

32. Szoktál -e arra gondolni, hogy meg fogsz betegedni?
Igen- Nem

33. Szoktad -e boldogtalannak érezni magad?
Igen- Nem

34. Ha anyukád nincs otthon, félsz -e, hogy többet nem jön haza?
Igen- Nem

35. Félsz -e vízbe ugrani, mert megsérülhetsz?
Igen- Nem

36. Furcsa érzésed van -e, ha megérintesz valamit, aminek igazán éles éle van?
Igen- Nem

37. Szoktál -e félni amiatt, hogy mi fog történni?
Igen- Nem

38. Megijedsz -e, ha be kell menned egy sötét szobába?
Igen- Nem

39. Megijedsz -e a verekedéstől, mert félsz attól, hogy megsérülhetsz?
Igen- Nem

40. Szoktál -e nyugtalankodni amiatt, hogy vajon megbetegszik -e az apukád?
Igen- Nem

41. Volt-e valaha ijesztő álmod?
Igen- Nem

42. Félsz -e a póktól?
Igen- Nem

43. Szokott -e néha olyan érzésed lenni, hogy valami rossz fog történni veled?
Igen- Nem

44. Ha egyedül vagy egy szobában és furcsa zajokat hallasz, van -e valami ijesztő
érzésed?
Igen- Nem

45. Szoktál -e szomorkodni, bánatos lenni, bánkódni?
Igen- Nem

Köszönöm szépen, hogy kitöltötted a kérdőívemet!

Melléklet 3.
Kedves Tanuló!
A következő kérdőív kitöltésével segítséget szeretnék kérni Tőled az államvizsga
kutatásom elemzéséhez. Előre is köszönöm együttműködésedet! A következőkben néhány
kérdésre szeretném, hogy ha válaszolnál. Ezek a kérdések különböznek a szokásos iskolai
kérdésektől, mivel arra kíváncsiak, hogy te mit érzel, hogyan érzel bizonyos élethelyzetekben. Itt
nincsenek jó, vagy rossz válaszok, mert az emberek különféleképpen éreznek! Bátran
válaszolhatsz, válaszaid bizalmasan kezelem!
Kérlek a számodra megfelelő vál aszt húzd alá!
Neved:
Dátum:
Iskola, ahol tanulsz:
Osztály:

1. Nyugtalanít -e, ha a tanár/tanító azt mondja, hogy kérdéseket fog feltenni neked,
hogy lássa, mennyit tudsz?
Igen- Nem

2. Nyugtalan vagy -e amiatt, hogy rossz tanulmányi eredményed miatt, év végén nem
engednek a következő osztályba?
Igen- Nem

3. Amikor a tanár/tanító arra kér, hogy állj ki az osztály elé és olvass hangosan,
tartasz -e attól, hogy néhány csúnya hibát csinálsz?
Igen- Nem

4. Amikor a tanár/tanító azt mondja, hogy ki fog hívni né hány fiút és lányt a
számtanpéldát megoldani, reméled -e, hogy valaki mást fog kihívni és nem téged?
Igen- Nem

5. Szoktad -e néha azt álmodni, hogy iskolában vagy és nem tudsz válaszolni a
tanár/tanító kérdéseire?
Igen- Nem

6. Amikor a tanár/tanító azt mon dja, hogy most feleltetni fog, gyorsabban kezd -e
dobogni a szíved?
Igen- Nem

7. Számtanórán szoktad -e úgy érezni, hogy más osztálytársad jobban érti, mint te?
Igen- Nem

8. Este, ágyban, szoktál -e arra gondolni, hogy milyen lesz a holnapi napod az
iskolá ban?
Igen-Nem

9. Amikor a tanár/tanító arra kér, hogy írj a táblára az osztály előtt, szokott -e
remegni kicsit a kezed?
Igen- Nem

10. Olvasásórán (Anyanyelvórán) szoktad -e úgy érezni, hogy más gyerekek az
osztályból jobban értik mint te?
Igen- Nem

11. Gondolod -e, hogy többet nyugtalankodsz az iskola miatt, mint más gyerekek?
Igen- Nem

12. Amikor otthon vagy és a matematika leckén gondolkozol, elfog -e a félelem, hogy
rosszul fogsz válaszolni, ha a tanár/tanító felhív?
Igen- Nem

13. Ha beteg vagy és hiányzol az iskolából, félsz -e, hogy rosszabbul fogsz felelni,
mint a többi gyerek, ha újra iskolába mégy?
Igen- Nem

14. Szoktad -e néha azt álmodni, hogy az osztálytársaid meg tudnak csinálni olyan
dolgokat, amilyeneket te nem tudsz?
Igen- Nem

15. Ha otthon vagy és az olvasásórára (anyanyelvórára) gondolsz félsz -e attól, hogy
rosszul fogsz szerepelni?
Igen- Nem

16. Amikor a tanár/tanító azt mondja, hogy feleltetni fog, érzel -e valamilyen furcsa
érzést a gyomrodban?
Igen- Nem

17. Ha nagyon rosszul szerepelsz, amikor a tanár/tanító felszólít, sírnál -e, ha már nem
lennél ilyen nagy?
Igen- Nem

18. Szoktad -e néha azt álmodni, hogy a tanár/tanító mérges, mert nem tudod a leckét?
Igen- Nem

19. Félsz -e az iskolai feladatoktól?
Igen- Nem

20. Sokat izgulsz -e, mielőtt egy feladatot megoldasz?
Igen- Nem

21. Sokat izgulsz -e, amikor a feladatot oldod meg?
Igen- Nem

22. Miután megoldottad a feladatot, izgulsz -e hogy hogyan sikerül?
Igen- Nem

23. Szoktad -e néha azt álmodni, hogy rosszul oldottál meg egy feladatot az iskolában?
Igen-Nem

24. Amikor egy feladatot oldasz meg, szokott -e remegni a kezed, amelyikkel írsz?
Igen- Nem

25. Amikor a tanár/tanító azt mondja, hogy a feladatot ad az osztálynak, tartasz -e
attól, hogy rosszul fogod megoldani?
Igen- Nem

26. Amikor egy nehéz feladatot oldasz meg, elfelejtesz -e valamit, amit a feladat
megkezdése előtt tudtál?
Igen- Nem

27. Szoktad -e gyakran kívánni, hogy bárcsak ne izgulnál úgy, amikor feladatokat
oldasz meg?
Igen- Nem

28. Amikor a tanár/tanító azt mondja, hogy feladatot fog adni az osztálynak, elfog -e
egy ideges vagy furcsa érzés?
Igen- Nem

29. Mialatt egy feladatot végzel, szoktad -e úgy érezni, hogy rosszul csinálod?
Igen- Nem

30. Amikor mész az iskolába, szoktál -e félni, hogy a tanár/tanító dolgozatot
(felmérőt) írat az osztállyal?
Igen- Nem

Köszönöm szépen, hogy kitöltötted a kérdőíveme t!

Melléklet 4.
Megfigyelési szempontrendszer
az iskolai szorongáshoz

1. Kommunikáció területén megjelenő szorongások:
egyáltalán
nem értek
egyet vele kevésbé
értek egyet nem
tudom
eldönteni többnyire
egyet
értek teljes
mértékben
egyet értek
Gyakran mer a pedagógushoz fordulni
kérdéseivel.
Gyakran mer
felszólalni/megszólalni az osztály előtt.
Osztálytársai előtt magabiztosan szólal meg.
Közösség előtti megszólalása során
nagymértékben megfigyelhetőek rajta az
izgulás fiziológiai jelei (remegés, pirosodás,
verejték)
Közösség előtti megszólalása során
hangszíne halkabb lesz.
Beszélgetés közben szemkontaktust tart.

2. Társas kapcsolatok területén megjelenő szorongások:
egyáltalán
nem értek
egyet vele kevésbé
értek egyet nem
tudom
eldönteni többnyire
egyet
értek teljes
mértékben
egyet értek
Képes alkalmazkodni a társaihoz a
csoportmunka során.
Kerüli a társaival kapcsolatos
konfliktusokat.
Kerüli a pedagógussal kapcsolatos
konfliktusokat.
Kezdeményez beszélgetéseket
osztálytársaival.
Kezdeményez játékokat, kooperációs
tevékenységeket a szünet ideje alatt.
Segítséget mer kérni osztálytársaitól.

3. Teljesítmény terültén megjelenő szorongások:
egyáltalán
nem értek
egyet vele kevésbé
értek egyet nem
tudom
eldönteni többnyire
egyet
értek teljes
mértékben
egyet értek
Keppességeihez mérten tud teljesíteni.
Egyénileg is sikeresen megoldja a
feladatokat.
Nem ijed meg a kihívásoktól, az újtól.

Melléklet 5.

Interjú kérdések

Pubertás, 13 éves fiú:
1. Volt-e olyan helyzet, hogy magadat hibáztattad a történtekért?
2. Van-e olyan emlékképed, tapasztalatod, amely szüleid válás során történt és úgy
érzed, hogy soha nem fogod elfelejteni? Mi az? Miért ennyire maradandó számodra az az
emlékkép?
3. A válás folyamatának az időszakában aggódtál -e szüleid és saját jövőd miatt?
4. Hogy érzed változott -e meg valami benned szüleid válása után? Mi ez a változás?
5. A válás után megváltozott -e édesanyáddal a kapcsolatod? Miben változott meg a
kapcsolatotok?
6. A válás után megvált ozott -e édesapáddal a kapcsolatod? Miben változott meg a
kapcsolatotok?
7. Szüleid válása után féltél -e attól, hogy nem fogod többet látni édesanyádat? Miért
igen/nem?
8. Hogyan próbáltál alkalmazkodni az új helyzethez? Milyen tevékenységekben
lelted örömö det?
9. Hogy érzed kihatott -e ez az esemény iskolai tanulmányaidra?
10. Ha te felnőtt lennél, mit csinálnál másképp, mint szüleid?

Melléklet 6.

Interjú kérdések

Édesapa:
1. A válás után megváltozott -e a fiával való kapcsolata? Ha igen, akkor miben
változott kapcsolatuk?
2. Hogyan fogadta fia élettársa jelenlétét az életükben?
3. Hogy gondolja a válás eseményei megváltoztatták -e a fia viselkedését? Miben
látott változást?
4. Hogyan véli, a fiának sikerült feldolgoznia a válás eseményeit?
5. Mit gondol, hogy a fia tanulási teljesítményére kihatottak -e a családbeli
események?
6. Mi változott fia viselkedésében a válást követően?
7. Tudomása szerint, mennyire gyakran találkozik fia az édesanyjával?
8. Hogyan véli, minősé gi kapcsolatot ápol volt felesége a fiával? Miért gondolja ezt?
9. Hogyan próbálta pótolni édesanyja hiányát fia életében?
10. Ha tehetné, mit csinálna másképp fia nevelésében?