SPECIALIZAREA PEDAGOGIA ÎNVĂȚĂMÂNTULUI PRIMA ȘI PREȘCOLAR, [632321]

UNIVERSITATEA DIN ORADEA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE SOCIO -UMANE
DEPARTAMENTUL DE ȘTIINȚE ALE EDUCAȚIEI
SPECIALIZAREA PEDAGOGIA ÎNVĂȚĂMÂNTULUI PRIMA ȘI PREȘCOLAR,
SECȚIA MAGHIARĂ
FORMA DE ÎNVĂȚĂMÂNT: ZI

DEZVOLTAREA COMPETENȚELOR SOCIALE
PRIN DANS POPULAR MAGHIAR
ÎN GRĂDINIȚA DE COPII

COORDONATOR ȘTIINȚIFIC :
Lect.Univ.Dr. MUNTEAN LOREDANA

ABSOLVENTĂ :
BELÉNYESI ERZSÉBET

ORADEA
2019

SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE
NÉPTÁNC ÁLTAL
ÓVODÁSKORBAN

TÉMAVEZETŐ:
Dr. MUNTEAN LOREDANA EGYETEMI ADJUNKTUS

VÉGZŐS DIÁK:
BELÉNYESI ERZSÉBET

NAGYVÁRAD
2019

3
Cuprins
Introducere…………………………………………………………………………………………………… …………………7
Partea I -Fundamentarea teoretică …………………………………………………………………. …………………………8
Capitolul I: Socializare și competențe sociale în perioada copilăriei ……………………………………….8
I.1. Factorii care influențează competențele sociale ………………………………………………. ………..9
I.2. Comunitate și reacție comportamentală ………………………………………………………………….11
I.3. Competențe sociale ……………………………………………………………………………………… ……..13
I.3.1. Componenta prosocială………………………………………………………………………………..13
I.3.2. Competiție…………………………………………………………………………………………… …….14
I.3.3. Relația dintre competiție și colaborare ……………………………………………………………14
Capitolul II: Specii și genii ale tradiției populare pentru vârsta preșcolară…………………………….16
II.1. Tradiția populară, ca oglinda socială a vieții ………………………………………………………….17
II.1.1. Literatura populară ……………………………………………………………………………………..17
II.1.2. Arta popular ă…………………………………………………………………………………………….19
II.1.3. Muzica populară ………………………………………………………………………………………..20
II.1.4. Dansul popu lar…………………………………………………………………………………………..21
II.2. Tradiția populară, ca mod de comportament și de dezvoltare în perioada grădiniței ……24
II.2.1. Rolul dansului popular în grădiniță ……………………………………………………………….25
II.2.2. Disciplinele opționale de muzică și dans……………………………………………………….26
II.2.2.1. Provocări din punct de vedere pedagogic privind implementarea și
continuarea eficienta unui opțional de muzică și dans popular……………………………………………..28
II.2.2.2. Provocări din punct de vedere psihologic privind implementarea și
continuarea eficienta unui opțional de muzică și dans popula r……………………………………………..28
Partea a II -a-cercetarea aplicativă privind dezvoltarea competențelor sociale prin dans popular
maghiar în grădinița de copii……………………………………………………………………………………………29
Capitolul III: Prezentarea cercetării……………………………………………………………………………. …….29
III.1. Scopul și ipotezele cercetării ………………………………………………………………………………29
III.2. Eșantionul de subiect……………………………………………………………………………………. …..29
III.3. Modalitățile metodele și instrumentele cercetării…………………………………………………..30
III.4. Prezentarea designului cercetării…………………………………………………………………………3 1

4
III.4.1. Prezentarea rezultatele pretest…………………………………………………………………….34
III.4.2. Descrierea programului experimental………………………………………………………….39
III.4.3. Rezultarea post -test…………………………………………………………………………………..42
III.5. Rezultatele cercetării…………………………………………………………………………………… ……46
Concluzii…………… …………………………………………………………………………………………………………49
Bibliografie………………………………………………………………………………………………….. …….. ……….51
Anexe………………………………………………………………………………………………………… ………………..53

Tartalomjegyzék
Bevezető ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 7
I. RÉSZ – ELMÉLETI RÉSZ ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 9
I.Fejezet: Szocializáció és szociális kompetencia gyermekkorban ………………………….. ……………. 9
I.1 A szociális kompetenciát befolyásoló tényezők ………………………….. ………………………….. .. 10
I.2. Közösség és viselkedésreakció ………………………….. ………………………….. ……………………… 12
I.3. Szociális képességek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 14
I.3.1. Proszocialitás ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 14
I.3.2. Versengés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 15
I.3.3. Versengés -Együttműködés kapcsolata ………………………….. ………………………….. …….. 16
II. Fejezet: Hagyományörzés óvodáskorban ………………………….. ………………………….. …………….. 17
II.1.A néphagyomány, mint szociális élettükör ………………………….. ………………………….. …….. 18
II.1.1.Népirodalom ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 19
II.1.2.Népművészet ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 20
II.1.3.Népzene ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 21
II.1.4.Néptánc ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 22

5
II.2. A néphagyomány, mint szociális viselkedési, fejlesztési módozat ………………………….. … 25
az óvodai életben ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 25
II.2.1. A néptánc szerepe az óvodában ………………………….. ………………………….. …………….. 26
II.2.2. Az opcionális zenés -táncos mozgás ………………………….. ………………………….. ……….. 27
II.2.2.1. Kihívások pedagógiai szempontból opcionális zene és néptánc által ………………… 29
II.2.2.2. Kihívások pszichológiai szempontból opcionális zene és néptánc által …………….. 29
II. RÉSZ – A KUTATÁS MÓDSZERTANA ………………………….. ………………………….. ………….. 31
III.Fejezet: A kutatás bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 31
III.1.A kutatásom célja és hipotézisei ………………………….. ………………………….. ………………….. 31
III.2. A kutatás alanyai ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 31
III.3. A kut atás módszerei és eszközei ………………………….. ………………………….. …………………. 32
III.4. A kutatási minta bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………. 35
III.4.1.Az előteszt eredményei ………………………….. ………………………….. ………………………… 35
III.4.2.A kísérlet bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 40
III.4.3. Végső eredmények bemutatása ………………………….. ………………………….. ……………… 43
III.5. Az eredmények bemutatása ………………………….. ………………………….. ……………………….. 50
Következtetések ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 54
Könyvészet ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 56
Mellékletek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 58

6
Introducere

Tinerii vremurilor noastre sunt întru totul sub influența mijloacelor tehnice, lucru care nu
influențează neapărat în mod negativ anturajul, căci trebuie să ținem pasul cu lumea dar nici nu
trebuie sa ramane directie urmata. . În ci uda acestui fapt este necesar să se țină cont și să se
îndrume dezvoltarea socială a tin erilor de azi în baza princiipilor morale care ghidează conduita
enimanete umane.
Având în vedere că ne situăm într-un sistem educațional care se bazează pe dezvoltarea
unor competențe cheie, în calitate de viitor pedagog consider că este important ca dezvoltarea
acestor competențe să înceapă încă de la o vârstă fragedă. Capacitățile, o biceiurile, deprinderile,
cunoștințele – toate aceste se dezvoltată nu doar în instituțiile de învățământ, ci și în afara
acestora prin activitati extraculicurale si extrașocalre, in contextul educatieinonformale si
informale. M-am convins de acest aspect atunci când am vizitat o clasă care avea activitate cu
specific folcoric î ntr-o zi din săptămâna ˮȘ coala Altfelˮ. A fost surprinzător interesul mare al
copiilor pentru dansurile populare.
Citind literatura de specialitate, am constatat că tema este una de mare actualitate într -u
cât e diverse studii care o abordează din diferite perspective.
Lucrarea este compusă din două părți: prima din de fundamentare teoretică și a II-a de
prezentând de cercetare practic aplicativă.
Partea teoretică se împarte în do uă capitole cre se bazate pe literatura de specialitate
consulatată . Primul capitol prezintă socializarea și competențele sociale în perioada copilăriei,
respectiv factorii care influențează acestea conform cercetărilor lui Rutter, Schneider și Tunstall
despre comunitate și reacțiile comportamentale, și nu în ultimul rând despre capacitățile sociale.
În al doilea capitol sunt sintetzate aspecte referitoare la păstrarea tradițiilor la grădiniță, ce
implică: literatură populară, artă, muzică, dans, puncte de vedere pedagogice și psihologice,
păstrarea tradițiilor ca mod de comportament și mișcare opțională de muzică și dans.
În partea practic -aplicativă a lucrării am întreprins o cercetare experimentală , având ca
eșantion un grup un grup mixt alcătuit di n cop ii de la grădiniță. În acest experiment, copiii au
participat la opt activități de muzică și dans. Acestea a fost precedate si urmate de o masurare a
nivelului comportamentelor sociala asa cum se arata in partea de prezentare a rezultatelor
cercetarii.

7
Lucrarera se incheie cu cateva concluzii in care se arata masura in care aspectele teoretice
se reflecta in cercetarea practica, respectiv perspectivele pe care le deschide cercetarea
experimentul intre prins.

Bevezető

Napjainkban az ifjúság, a fiatal generáció teljesen a modern eszközök hatása alá kerül.
Ami nem feltétlenül negatívumként érinti a közösséget, hiszen fejlődni, újúlni, haladni kell a
korral. Mindezek ellenére az ifjúság szociális fejlődését szem előtt kell tartani és igazgatni azt.
Mive l egy kompetencialapú oktatási rendszerben élünk, így, mint jövendőbeli pedagógus,
fontosnak tartom, hogy már kis korban elkezdődjön a szociális kompetenciák fejlesztése. A
képességek, szokások, készségek, ismeretek nem csak a tanintézményekben fejleszthet ők, hanem
azon kívül is. Erről akkor győződtem meg, amikor padagógiai gyakorlat során egy iskola
másképp hetén a csoport látogatást tett egy magyar folklór napra. Ekkor keltette fel figyelmemet,
hogy a gyerekek milyen nagy érdeklődést mutattak a néptánc fe lé és milyen pozitív hatása volt
rájuk. Két pozitív dolgot vont maga után. Az első a hagyományőrzés és ennek tovább vitele, a
második pozitív hatás, hogy már kiskorban el kell kezdeni a szociális viselkedést fejleszteni. Ha
már ilyen fiatalon magtanulják a zt, hogy kell a társait elfogadni, akkor felnőtt korban sem fog
problémát jelenteni.
A szakirodalom tanulmányozása során megbizonyosodtam arról, hogy dolgozatom
témája aktuális. Hiszen már több feljegyzés, kutatás történt természetesen más vagy több
szems zögből vizsgálva.
Dolgozatom két részből áll: egy elméleti rész és egy kutatási részből.
A dolgozatom elméleti része két fejezetre oszlik, melyet a szakirodalomban felmutatott
információk alapján próbálom ismertetni. Az első fejezetben a szocializációról és a szociális
kompetenciákról van szó a gyermekkorban, illetve ennek befolyásoló tényezőiről melyet Rutter,
Schneider és Tunstall kutatók elméletei alapján mutatom be. A közösség és viselkedésreakcióról,
nem utolsó sorban a szociális képességekről. Másod ik fejezetében a hagyományörzésről az
óvodában, mely magába foglalja: a népirodalom, népművészet, népzene, néptánc, pedagógiai és

8
pszichológiai szempontokat, a néphagyományt, mint szociális viselkedési módozatot és az opciós
zenés -táncos mozgást.
A dolgoz atom gyakorlati részében egy kutatást végeztem el, egy vegyes csoportú óvodás
gyerekek bevonásával. A kísérlet során a gyerekek nyolc alkalommal vettek részt egy zenés –
táncos programban, mely előtt,alatt és után is megfigyeltem őket egy megfigyelési lap al apján.

9
I. RÉSZ – ELMÉLETI RÉSZ
I.Fejezet: Szocializáció és szociális kompetencia gyermekkorban

A mai emberiség, az emberi jellem egy rendkívül nehéz, komplikált szociális
hatásrendszerben él. Túlnyomó többségben a rendszer hatására szerzi meg a jellegzetességeit. A
legfontosabb hatásokat a családtól kapjuk. A személyiség szociális fejlődésének a folyamatát a
társadalomtudomány szakemberei szocializációnak nevezik, ezzel megfogalmazván azt, hogy
ebben a műveletben igazodik a személyiség a meglévő kultúrán és tár sadalmon belül. Valójában
ebből kifolyólag, a szocializáció a közösségi “embertermelés” folyamata. A gyermekkor
kúlcsfontosságú korszaka a szocializációnak. E folyamat nem zárul le az éretté válással. A
felnőtt személyi ség is, még ha lépésekben vagy kisebb mértékekben, de szüntelen magába szívja
a közösség normáit, értékeit, illetve ideáljait. A felnőttkori szocializációban is megvan a hajlam
arra, hogy átvegye környezete viselkedésmodelljét.
Kiskorban azonban ez a folyamat jelentősen mélyreható , és többé -kevésbé ez a fő
esemény , ami a gyermek és a külvilág között játszódik . A gyerek az összes megnyilvánulásában
hat, és egyben tükröződik is a szociális folyamat. A szocializáció legfontosabb
alapme chanizmusai a következők:
„a) a személyiségfejlődés biológiai alapprogramjához szükséges környezeti ingerek
biztosítása (testi kontaktus, szülőkapcsolat, emocionális biztonságérzés stb.);
b) oktatás, kondicionálá s (öltözködés, tisztálkodás, evé s, exkreme ntumok ürítése, stb.
terén);
c) tanítás, oktatás (az anyanyelv megtanítása, ill. a nyelvelsajátítás elősegítése,
egyszerűbb mozgásprogramok tanítása stb.);
d) azonosulás;
e) complex viselkedésminták differenciális megerősítése és gyakoroltatása;
f) a sze mélyiség önszervező fejlődése.
E mechanizmusok mindegyike szinte mindig hat, az életkor előrehaladásával párhuzamosan
azonban mindinkább az utolsó három mechanizmus veszi át az uralmat. E mechanizmusok már
viszonylag feljlett ént feltételeznek. ” (Zsolnai 2003, old.: 71 -72)

10
„A szociális kompetenciát a szociális megismerés, a szociális motívumok és a szociális
képességek, szokások, készségek, ismeretek komplex rendszerének tekintik a szakemberek.
Argyle (1983) meghatározásában a szociális kompetencia olyan ké pesség, olyan készségek
bírtoklása, amely lehetővé teszi, hogy a szociális kapcsolatainkban a kívánt hatást elő tudjuk
idézni. Trower (1982) szerint a szociális kompetencia a szociális viselkedést előidéző képesség
bírtoklása. Putallaz és Gottman (1983) ér telmezésében a szociális kompetencia a szociális
viselkedés azon aspektusa, amely fontos szerepet játszik a fizikai és pszic hikai betegségek
megelőzésében. … B.H.Schneider (1993) megközelítése hasonló Waters és Sroufe (1983)
elméletéhez, miszerint a szoc iális kompetencia képessé tesz valakit megfelelő szociális
viselkedések végrehajtására, így elősegítve személyközi kapcsolatainak gazdagodását oly
módon, hogy mások érdekét ez ne sértse.
Nagy József (1996, 85 old) szerint a szociális képességrendszert pedi g a szociális
kommunikáció, a segítés, az együttműködés, a vezetés és a versengés képességek képezik. Ez a
képességrendszer működteti/irányítja a szociális viselkedést úgy, hogy a meglevő
komponenseket aktivizálja, s azokból újakat állít elő. A szociális k épességrendszer készségek és
ismeretek, valamint szokások és minták készleteiből szervezi a szociális kompetencia
működését, a szociális viselkedést. A szociális kompetencia öröklött és tanult elemek készletéből
áll.” (Zsolna i 2003, old.: 139 -140)

I.1 A szociális kompetenciát befolyásoló tényezők
Több kutatót is foglalkoztatott az a tény, hogy a szociális kompetencia kialakulását
milyen tényezők befolyásolják. Rutter,Schneider és Tunstall három nagy csoportot
különböztettek meg, melyek a következők:
1. „Az egyén személyiségéből fakadó tényezők:
Az egyén személyiségéből fakadó tényezők közül a pozitív önértékelés, a pozitív attitűd és
mások elfogadása hat pozitívan a szociális kompetenciák fejlődésére. E három komponens
elősegíti, hogy az egyén interakciói s orán sikeres legyen. Az interakciók visszajelzései alapján
helyesen képes változtatni a viselkedésén, ha szükséges. A problémamegoldó képesség
befolyásoló hatása Spivak és Rutter kutatásai nyomán vált ismertté. A szociális kompetencia
kialakulására fejlesz tően hat, ha az egyén képes a probléma felismerésére, kreatív, alternatív

11
módon történő megoldására úgy, hogy közben a saját és a csoportja érdekeit egyaránt figyelembe
veszi.
2. A család által képviselt tényezők:
A kisgyermekkori szocializáció fő színtere a család. A gyermek itt tanulja meg megismerni
önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedési
módokat. A leginkább befolyásoló családi tényezők:
 pozitív szülő -gyermek viszony,
 az apa és az anya szociális kom petenciája,
 erős kötődés az anyához,
 a család magas önértékelése,
 megfelelő szülői elvárások,
 pozitív szülői modellnyújtás,
 meleg elfogadó, támogató családi környezet (Tunstall 1994).
Schneider (1993) szerint a gyermek szociális viselkedését a következő té nyezők befolyásolják
közvetlenül:
 az apa és az anya szociális kompetenciája,
 a gyermek temperamentuma,
 a nevelés,
 a testvéri hatás,
 az anya és a gyermek közötti kötődés minősége.
Ez utóbbi határozza meg leginkább, hogy milyen lesz a gyermek szociális visel kedése. Zsolnai
szerint a későbbiekben ez döntően meghatározza a szociális kompetencia fejlődését. Az előbb
elmondottak alapján nagyon fontosnak gondolom a szülők bevonását a tanulók családi és
szociális helyzetének felmérésébe, a gyermek viselkedési szoká sainak megismerésébe.
3. Az iskol ai környezetből fakadó tényezők:
Gyermekkorban a család után az iskola befolyása a legerőteljesebb a szociális kompetenciák
fejlődésére. Ezért is van nagy felelősségük a pedagógusoknak, hisz az amúgy is szocializációs
hiányoss ágokkal érkezett gyerekek segítése, fejlesztése egyre több feladatot ró rájuk. Moos
(1979) szerint az iskola és az osztály fizikai környezete, szociális strukturáltsága és kultúrája
együtt befolyásolja a szociális kompetencia fejlődését.

12
Tunstall (1994) szerint a tanulók szociális kompetenciá jára a következő elemek hatnak:
 „meleg, nyitott iskolai légkör,
 világosan megfogalmazott célok és szabályok,
 tanulóközpontú tanulás és tanítás,
 kooperatív tanulási formák alkalmazása,
 sokféle tanulási forrás biztosítása,
 magas tanári elvárások,
 a gyerekek pozitív elfogadása,
 tanári kontroll a tanulók felett,
 személyközi kapcsolatok sokasága”
Fromm (1984) a mintaadásról beszél, miszerint a pedagógus mintát ad, értéket közvetít, és
ezekkel fejlesztően hat a diák ok személyiségére. Schaffer és Brody (1981) szerint a társak
legalább háromféle módon segítik elő egymás fejlődését
 A viselkedés egyes fajtáit megerősíthetik, míg másokat gátolhatnak.
 Modellként viselkedhetnek, mellyel jelzik egymás számára bizonyos magata rtás
adekvát vagy inadekvát voltát.
 Lehetőséget teremtenek arra, hogy egyenlő félként vehessenek részt az egyes
viselkedést érintő szabályok megalkotásában.” (Németh Gáborné, 2008)

I.2. Közösség és viselkedésreakció
A gyermekc soportok és gyermekkapcsolatoknál célszerű , ha már kisgyermekkorban
társadalm i nevelésben részesülnek. Már a bö lcsőde utolsó időszakában is megnyílvánul ez, de ez
az óvodáskorban válik a legfontosabbá. Arra, hogy a gyermekek óvodába járjanak igen nagy
szükség van, hiszen itt kezdik elsajátítani azt, hogyan is kell viselkedni egy közösségben. (pl. az
óvodában a játékokon meg kell osztozzon, ez sok gyerek számára nehézséget jelent). A
pedagógusok segítségével a gyermekek időben megtanulhatják a társadalmi éle t alapjait.
Sajnálatos módon azok a gyerekek, akik életéből kimarad az óvoda, a közösségi oktatás,
hátrányban vannak a szociális fejlődésüket illetően . A hátrányt könnyebb bepótolni, ha
résztvesznek az óvodában tartott opciós tevékenységen vagy óvodán kívü li tevékenységeken

13
vesznek részt (pl. Néptánc oktatáson). Mindezek elkezdik felkészíteni a gyerekeket az iskolai
életre.
Az iskoláskor kezdete az óvodáskorhoz hasonló helyzetet mutat, csak a gyermeki
személyiség szempontjából már strukturáltabb problémákka l és az iskolai szituáció számára
nehezebben befolyásolható módon. Az egészséges gyerek nagyon jól reagál az iskolára, jól érzi
ott magát, még ha tanulmányi teljesítménye nem tökéletes is. Sok gyerek él át azonban kisebb –
nagyobb beilleszkedési zavart, ez g yakran rejtve marad hiszen a feszültséget el tudja kendőzni
már, viselkedése nincs is annyira szem előtt, mert iskolai szituáció az oktatásra összpontosít. Az
iskoláskorban általában a szülők visszanyerik az ellenőrzést a gyerek felett, a gyerek ugyanis
információkon keresztül jól kontrollálható.
„A társas események szünetekben, testnevelési órákon, kirándulások alatt, tanítás után
bonyolódnak a gyerekek között. E töredékidőben is nagyon fontos dolgok mennek végbe. Folyik
a gyerekek önminősítése önmaguk ö sszehasonlítása révén másokkal. Kialakul a
referenciacsoport, ahová a gyermek tartozik vagy tartozni szeretne. Ennek jegyében sokszor
bizonyos gyerekek nagy befolyásra tesznek szert más gyerekek felett, és ennek a tanár vagy
szülő sokszor nem örül. A befol yás eszköze rendszerint a referenciacsoportban értékes és
elismerést arató viselkedés. A többi gyerek elismerése és a népszerűség a referenciacsoportban
ilyenkor nagyon fontos a gyereknek, és ezért akár kellemetlenségeket, negativ követelményeket
is vállal .” (Zsolnai, 2003, old. 85 -87)
Az óvodáskor fontos változásokat hoz a gyermek szociális kapcsolatainak alakulásában.
Ebben az életkorban jellegzetesen átalakul a szülők és a gyerek közötti kapcsolat.A gyerekek
növekvő érdeklődéssel fordulnak más felnőttek, kortársak, barátok felé. A kapcsolatok bővülése
figyelhető meg, ami egyrészt a gyerektársakra, másrészt a családon kívüli fel nőttekre vonatkozik.
Az óvónőhöz fűződő erős kötődés nagyon f ontos szerepet játszhat a gyerek életében ebben a
korban, de a kortár sak sz erepe is jelnetős már ekkor. Az évek haladásával a barátok egyre
fontosabbak lesznek a gyermekek számára. Az a kortárs, aki egyszer csak úgy véletlenül ott ült a
homokozó másik sarkában, a gyerek életének középpontjává válik. A korai, egyirányú viszo ny a
kortársak között sokkal kooperatívabb, megértőb b kölcsönös kapcsolattá alakul. Nincs ez
másképp az oktatási intézményeken kívüli csoportokban sem. Jó magam is részese lehettem 12
éven keresztül, egy ilyen fantasztikus közösségnek, az érsemjéni néptánc csoportnak. A kortársak
nem voltak teljesen idegenek. A beilleszkedés egy ilyen csoportba több kisgyerek számára

14
nehézségeket okozhat. Az oktatóknak óhatatlan kedvességgel, figyelmességgel és játékossággal
kell a gyerekek felé forduljanak. Így a gyermeki l ény teljes boldogsággal fog visszatérni újra és
újra. Egy közösség, ahol jól érzi magát a gyerek a kortársai és más felnőttek jelenlétében, hamar
második otthonukká válhat. Az adott alkalmak során hétről -hétre újabb és újabb tánclépéseket
sajátíthatnak el, illetve ismerhetik és tanulhatják meg különböző tájegységek szokásait -táncait. A
néptánccsoport tagjai kis idő elteltével megtanulják, hogy hogyan kell egységes csapatként
viselkedni, – az együttműködést – a tiszteletet, a toleranciát, a segítőkészséget, a z illemet, azt hogy
milyen viselkedést engedhet meg magának egy néptáncos, önállóságot. A népviselet felöltésekor
egy teljesen új személyiség jelenik meg, aki rendezettebb, öszeszedettebb. Emlékszem, első
táncos ruhánk egy szatmári viselet volt, mely kis t ermetem lévén a bokámig ért, de ez cseppet
sem számított. Büszkén viseltük a viseletet és annál nagyobb szeretettel járt a lábunk. Az
önállóság megtanulására, egy ilyen csoport alkalmas, hiszen a fellépés megköveteli, hogy
vigyázzon személyes dolgaira, gon doskodjon magáról, ne hagyja szerteszét a ruháit.
Véleményem szerint talán nem is lehet szavakba önteni vagy ha mégis, akkor nehezen, hogy
milyen érzés egy olyan közösséghez tartozni, mely már az életed része, a második családod.
Arról nem is beszélve, ami kor magadra öltöd a szebbnél szebb viseletet.
A színpadi produkciókra való felkészülés során több viselk edésreakciót is láthatunk. Két
típusra lehet gondolni. Az első amikor egy komoly műsorra készülsz és magában a műsorban
különböző képpen kell reagálj a z eseményekre (pl.Március 15 -ei műsor, karácsonyi műsor,
október 6 -aradi vértanuk ünnepe stb). A másik viselkedési probléma, ami még szóba jöhet egy
tánccsoportnál az, hogy nincs fiú táncospárod. Emlékszem, ez a mi csapatunknak is nagyon sok
gondot okozott , hisz voltak leányok kinek ez nem tetszett. Persze az oktatók igyekeztek cserélni
a párokat, de nem mindig lehetett. Ilyenkor megtanultuk azt, hogy vannak helyzetek, pontok az
életben, amikor nem minden alakul úgy, ahogyan azt mi szeretnénk.

I.3. Szociális képességek
I.3.1. Proszocialitás
„Azokat a viselkedésmódokat nevezzük proszociálisnak, amelyek nem hoznak közvetlen
hasznot a viselkedés végrehajtójának, de valaki másnak, vagy a csoportnak a javát szolgálják. Az
vigasztalás, önzetlenség, segítségnyújtás, együttműködés már óvodáskorban is megfigyelhető
proszociális magatartásmód. Az óvodás eleinte még kevésbé hajlandó segítséget nyújtani, mint

15
osztozkodni. Különösen a versengésre nevelt gyerekek, akikre semmilyen felelősség nem hárul,
hajlamosak kevésbé együttműködni a társaikkal. A proszoc iális viselkedés kialakulásához
leginkább a szerepátvétel és az empátia járul hozzá. Az empátia önmagában nem vezet önzetlen
segítségnyújtáshoz, szükséges még a megfelelő viselkedésminta elsajátítása (elsősorban a
szülőktől). A proszociális viselkedést a g yerek a szülővel való szeretetteljes kapcsolatban tanulja
meg, ahol a hangsúly azon van, hogy mit tegyen, és nem azon, hogy mit ne, illetve a szülő
elmagyarázza a cseleke detek hatásait, következményeit.” (Koltói, 2013)

I.3.2. Versengés
„A versengést nem szokás a szociális készségek közé sorolni, pedig az emberek életében
betöltött funkciója alapján e kategóriába tartozik. Egyrészt, lehetővé teszi, hogy az ember a
társakkal való összehasonlítás során saját értékeit felbecsülje, másrészt elősegíti az így felismert
értékeknek megfelelő csoporton belüli tisztség és szerep elnyerését, ez pedig az egyén pszichés
egészségének és a csoport jó funkcionálásának a feltétele. A versengés szolgálhatja a közvetlen
célelérést, de elősegítheti a hosszabb távú önfejlődést is. (…) Jelen van az iskolában és az
oktatási rendszerben, az üzleti és politikai életben, a sportban és a mindennapi kapcsolatokban.
Az emberek versengenek egymással szeretetért, hatalomért, pozícióért, barátságért, pénzért,
elismerésért, iskolai jegyejért stb. A versengés tehát egy olyan magatartásforma, amelynek
mikéntje meghatározó lehet az egyes emberek életének alakulása szempontjából. Éppen ezért, ha
sikerül feltárni azt, hogy milyen struktúrájú ez a magatartás és milyen d imenziókból áll össze,
akkor jobban lehet látni, hogy miként lehet szocializálni, hogyan lehet megtartani az előnyös, és
hogyan elkerülni a hátrányos vonásait . (…)
A versengés olyan szociális készség, amelyre vitathatatlanul szükség van. A mai diákok
egy versengésen alapuló társadalomban növekednek, ahol a gazdasági és politikai élet
strukturálisan magában hordja a versengést. A diákoknak ebben a társadalmi valóságban kell
majd megállniuk a helyüket úgy, hogy a bennük lévő képességeket és tudást optimális módon
legyenek képesek kibontakoztatni. Mindannyian tudjuk, hogy a versenyeken és a versengésben
való eredményes részvétel nem pusztán tudás és hozzáértés kérdése, hanem attól is függ, hogy
például ki milyen módon tűri a versenyhelyzetet, és hogy mennyire rutinos abban. Az iskolának
éppen ezért feladata lehet, hogy ezt a készséget úgy fejlessze, hogy közben morális és a másik
ember méltóságát tekintetbe vevő versengőket nevel. ” (Zsolnai 2003, old.: 170 -171)

I.3.3. Versengés -Együttműködés kapcsolata
Vélemé nyem szerint, ha bárkit megkérdezünk, hogy számára mit jelent a versengés szó
nagy valószínűséggel, hogy kapcsolatba kerül automatikusan az ellenségeskedés szóval. Ezzel
ellenben, ha az együttműködésről érdeklődünk, azt valószínüleg a barátságossággal társ ítanák.
Ebből következtethetünk arra a tényre, hogy valaki vagy verseng és ellenséges, vagy
együttműködő és barátságos, de a kettő együtt többnyire elképzelhetetlen. Az együttműködé s
lehet a versengés eszköze is.
A hagyományos együttműködés kontra versengé s vizsgálatok szerint együttműködés
esetén az emberek sokkal inkább úgy érzik, hogy társaik szer etik és elfogadják őket, törődnek
velük stb. Ezzel szemben a versengés romboló hatással bír a társas k apcsolatokban. Az emberek
nem c sak nem segítenek egymásnak , de határozottan rosszat is akarnak a másiknak. A
vizsgálatok általában Deutsch (1949) alapgondolatából indultak ki, aki szerint a versengés
esetében a versengő partner akadályoz minket a cél elérésében. Ezért is negativ a jelentése.
Eszerint a felfogás s zerint ha az egyik fél már elérte a célját, a másik félnek már esélye sincs
elérn ie azt. Ezért az égyéni célok c sak mások kárára valósíthatóak meg. A mindennapi életben a
másik győzelme, az egyén veszté se nehezen feldogozható negatív érzelmeket válthat ki a
kapcsolaton belül, irigységet, haragot, féltékenységet stb. Wish, Deutsch, Kaplan (1976)
vizsgálatában a versengés ellenséges szem élyes, egyének közötti kapcsolatokkal járt együtt, míg
az együttműködés barátságokkal. A versengés partnerei eszerint csak ellenségei lehetnek
egymásnak míg a barátság az együttműködésnek van fenntartva. Természetesen számos vizsgálat
ellentmond ennek.
Egy csoporton belül mindkét jelenség megtalálható, úgy a versengés, mint az
együttműködés. Amikor egy fellépésre készül a csop ort nagyon sok munkát igényel, ezen belül
toleranciát és együttműködést is. Ha verseny szerű a fellépés van tétje, akkor természetesen a
versengés is kap némi szerepet a csoport életében, de sohasem versenyként kell ezt felfogniuk,
hanem egyszerűen csak ér ezzék jól magukat közben, szórakozzanak egyet. Annak ellenére, hogy
mindenki szeret nyertesként kikerülni az életben, ez sajnos nem mindig kivitelezhető, nem lehet
úgy élni, hogy legalább egyszer ne veszítsünk. Mindenki átéli azt az érzést amikor rájön arr a,
hogy igenis vannak , akik jobbak náluk. Vannak , akiket ez teljesen lever és tehetettlenné válnak,
míg vannak , akik számára ez teljesen új erőt ad a fejlődésre, a tanulásra. Egyszerűbb szavakkal

17
leírva: vannak, akik nem tudják tolerálni a veszteséget és v annak , akik megfelel ő módon tudják
ezt feldolgozni.
Véleményem szerint annak ellenére, hogy nem kellemes, a vesztés fontos része az
emberi életnek. Nem mindegy, hogy hogyan tanulunk meg reagálni rá, hogy hogyan kell bánjunk
vele és tanulnunk belőle. Megkel l tanulnunk nem személyes ártalomként kezelni, hanem
felhasználni ezt a saját fejlődésünkre. Általában, ha a közösség, az emberiség látja, hogy tudsz
veszíteni, akkor azt tiszteletben tartja és becsüli. (Zsolnai 2003, old.: 170 -177)

II. Fejezet: Hagyomány örzés óvodáskorban

Az óvodai nevelői munkába tudatosan és rendszeresen beépített hagyományőrzés
érzelmi, erkölcsi, esztétikai ugyanakkor a szülőföld iránti szeretetet valósíthatja meg. Nem külön
témaként kell használni ezt, hanem az óvodai nevelés öszetet t részeként. Beilleszthető
hétköznapjainkba, ünnepeinkbe, irodalmi beszélgetésekbe, barkácsolásokba, mozgásos
játékokba, ének -zenei foglalkozásokba, melyek a szerepjáték alapelvévé válik idővel.
A néphagyományhoz társulóan átélt tevékenységek a közös élmén y erejével a
gyermekre hatnak, erősítik a közösséghez tartozás érzését. Nem csak érzelmi kötődés, hanem
egy komplex személyiségfejlődés elősegítői. Ezen belül a közös alkotás öröme, közösségformáló
erő.
Ajánlott lenne, hogy már az óvodai környezetben is kö zeli legyen a néphagyomány. Így
lehetőség volna a kreativitás kivirágzására természetes any agokokon keresztül, mely nyitottságot
ad az örök és szép értékek befogadására. (Szőke, 2016)
A kisóvodás gyermek még fejlődő személyiség . Jellemző személyiség jegyei
életkoronként változóak. Minden gyermek a maga kis egyéni adottságokkal, képességekkel,
szükségletekkel, jellemvonásokkal és viselkedésmódokkal a természet egyszeri és
megismételhetetlen csodái. Szabadságban, szeretetben, bizt onságban s sokat -sokat játszva
fejlődik a legjobban. A nagy világ azon részeit, melyet nem tud képzeletével tölti ki. Utánzó
módon tanul, ezért a pedagógus jelentős felnőtt egész személyiségével, kultúráltságával adja át a
tudnivalókat a világról. A hagyom ány, a népi kultúra klasszikus, kikristályosodott alkotásai,
színessége, képzelet és érzelem gazdagsága miatt igen közel áll az óvodás gyermek világához. A
népi kultúra az átadni, eljutattni kívánt kultúra alaprétege és tradicionális része. Értékei

18
évszáza dok alatt művelődtek ki. Az átadás fontos célja, hogy a személyiség teljes egésszében
való kibontakozás, a műveltég megalapozása, más kultúrák tisztelete. Miután megismerte a saját
hagyományait, más kultúrák a gyermekhez közel álló elemének megismerése ját ékos
tevékenyégek és játék által.
Véleményem szerint a hagyományt nem tanítani, hanem élni kell. A pedagógus a saját
példájával tevékenység közben adja át a hagyomány és népi kultúra kincseit.

II.1.A néphagyomány, mint szociális élettükör
A XIX. Század második felétől a népi kultúra szellemi megnyílvánulásának
összességével a folklórnak nevezett tudomány foglalkozik. A folklórhoz tartoznak a hiedelmek,
babonák, szokások, játékok, művészeti alkotások, magatartásformák, erkölcsi és jogi viszo nyok,
tapasztalati úton szerzett tudományos ismeretek. Szűkebb -újabb -értelmezés alapján csak a népi
irodalom, zene és tánc alkotásait soroljuk a folkór keretébe. (Sinkó, 2014)
Legyen az népi irodalom, népzene vagy néptánc az emberek mindennapi életében ezek
észrevehetően visszatükröződnek. Ha teszünk egy vissza tekintést, akkor azzal szembesülhetünk,
hogy az emberek régen többségében a néphagyományokból éltek meg. A foglalkozáso k kiválóan
tükröződnek vissza. Az a mennyiségű tapasztalat, amivel rendelkeztek, a jót -szépet -igazat
keresték az életben. A munka közbeni éneklés, mesélés vagy esténkénti mulatozás -táncolás
szintén arra mutat rá, hogy a hagyományok jelen vannak a mindennap i életben. A szociális élet, a
gazdasági viszonyok, a viselkedési -együttműködési viszonyok is jelen vannak. Éppen ezért a
folklór közösségi és tradicionális jellegű.
Leendő pedagógusként meggyőződésem, hogy az öröm forrása a gyermekek számára a
játék, mel yet nagy odaadással, hittel és szeretettel alkalmazzuk a nevelésben, tanulásban. A
boldogság őszinte pillanatát a játék adja. A népi játékok segítségével természetes módon
végezzük a nevelési feladatokat, szépérzéket alakítunk ki, ízlést formálunk, egymás tiszteletét és
elfogadását díjazzuk. Az esetleges nézeteltéréseket pedig ott helyben, a jelen időben javíthatjuk,
igazíthatjuk el. A nevelés során a gyermekek készségeinek az alapozására fektetjük inkább a
hangsúlyt, hiszen ebben a krosztályban fejlődnek a leggyorsabban, ilyenkor a legfogékonyabbak.
Az ölbeli gyermek játékai segítik az értelmi és érzelmi intelligencia, valamint a felnőtt és
gyermek közötti érzelmi kapcsolat fejlődését. A 3 -6 éves szívesen utánozza a mellette játszó
gyermeket s mire kisiskol ás lesz már önmagától igényli a vele egykorúakkal való játszást. Ekkor

19
tanulja meg hogyan kell alkalmazkodni egymáshoz és ekkor fejlődik ki szabálytudata.
Megtanulja, hogy a szabályok betartása nélkül nem fog működni a játék . (Benkő & Prezsmer,
2015, old.: 9 -28)

II.1.1.Népirodalom
A mesélés, a verselés, a mondókázás, csujogatások nagyon nagy hatással van a
kisgyeremekek értelmi, érzelmi és szociális fejlődésére. Ilyenkor olyan tapasztalatra, ismeretre
tesznek szert, a melyekre máskor nem feltétlen nyílik lehetőségük. A róla szóló mesék hatására
könnyebben, tudja feldolgozni az érzéseit és az élményeit. A beszélgetések során sok olyan
kérdés vetődik fel és válaszolódik meg, amely más esetben meg sem fogalmazódna. A mesék
pozitív végeredménye -a jó elnyeri méltó jutalmát – optimizmusra neveli a gyerekeket. A gyermek
empátiáját a főhőssel való azonosulás fejlesztheti is.
A mese hallgatása alatt tanulja meg a gyermek a folyamatos, összefüggő beszéd
megértését, s sajtátítja el az elbeszélések megfogalmazásáho z szükséges nyelvi struktúrákat és
relációkat. (Nyitrai, 1995, old.: 1 -6)
A szépirodalmi művek, főképp a lírai alkotások nagyban hozzájárulnak a gyermekek
kognitív fejlődéséhez . Ezek a m űvek által fejlődést érhetünk el a gyermek emlékezteti
képességében, a hosszú távú valamint a munkamemoriájában, az emlé kezésben és kreativitásban,
nem utolsó sorban a térbeli gondolkodásban is.
Véleményem szerint ezért fontos a folyamatos, azaz csecsemőko rtól kezdve egészen az
óvodáskoron át a meséhez való viszony kialakítása, mert a későbbiekben ez képezi a további
fejlődését a gyerekeknek. Ha a kezdetekben nem alakul ki a mese, a meséskönyvek, versek iránti
viszonyulás, akkor ez egyre kevésbé fog illetve egyre nehezebben fog megtörténni a későbbi
életévekben. Sajnos, ez egy nehezen behozható hátrányt jelenthet számukra, mind érzelmi, mind
értelmi téren. Ugyancsak már egészen csecsemőkortól fontos a mondókák, dalok mondása,
tanulása. A mondókák és gyermekd alok ritmusa egyszerű. Ebből kifolyólag a dalok, mondókák
éneklése, mondogatása közben először tapssal vagy egyszerű mozdulatokkal emeljük ki a
ritmust. A mondóka által a gyerekeknek lehetőségük adatik felfrissülni, megmozgatja,
kimozdítja a monotonságból őket. (Forrai, 2016, old.: 86 -87)
Míg a mondókák felrissítik, megmozgatják a gyerekeket, addig a csujogatások
felszabadítják a plusz energiáikat. Általában akkor használták amikor a hangulat már a

20
tetőponton volt, bek urjongattak a táncba. Ekkor keveredtek elő az úgynevezett táncszók,
tánckurjantások,táncréjják azaz a csujogatások. Ezekkel a gyerek sem tud betelni, hiszen számára
ez egyfajta játék -örömforrás.
Vélhető, hogy a szülő már nem énekel, mondókázik, versel már a csecsemő
gyermekének, nem nézeget képeskönyveket s ezáltal egyre nehezebben kezdi el ezt a
későbbiekben a gyermek.

II.1.2.Népművészet
Tágabb értelemben valamennyi népművészeti ágazat(népköltészet, népzene, néptánc,
díszítőművészet, népviselet) elnevez ése. A tárgyak művészi megformálása. (Lexikon)
A művészi megismerés élményeken alapszik. A művész feltételezi a lét mély titkát és
ennek felismerését megpróbálja formába önteni. Ugyanazt az élményt másokban is képes
észrevenn i. A művészet egyik célja a harmónia megteremtése vagy annak keresése. A harmónia
a művészetben az érzések, gondolatok, megsejtések, felismerések és a formáknak az
összhangjában jelenik meg. A formák szabályosságukkal, ismétlődésükkel, szimetriájukkal,
ritmusukkal vagy esetleg annak hiányával segíthetik az élménytartalom kifejezését. Az emberből
a szabályosság esztétikai örömöt kelt.
A korábbi alkalmazott művészet mellett megjelent a független autonóm művészet is.
Ugyanekkor saját magán belül differenciálód ott, az ágazatai szétváltak. Önálló életre kelt a
táncművészet, épp így a zene, a költészet vagy a képzőművészet. A népművészet a
képzőművészet talaján gyarapodik tovább. A képzőművészet is hosszú ideig egy közös,örökölt
alkalmazott réteg volt, mely a kiem elt események megélését, ünnepélyessé tételét szolgálta és az
ünnepek üzenetét hangsúlyozta, ennek fényét emelte. A népművészet tehát szintén alkalmazott
művészet, tárgyak által hordozott művészet. Ez azt jelenti, hogy megértéséhez, megismeréséhez
előbb a tárgyalkotás, tárgydíszítés és tárgyhasználat jellemző tulajdonságaival meg kell
ismerkedni.
A tárgyak nem különíthetőek el az anyagtól. Készülhetnek kő,föld,ércből kivont fém
(szervetlen) vagy szerves anyagokból. A szerves anyagok lehetnek növény eredetű ek mint
például a nád, a fa, a gyékény, a szalma, a kender vagy állati maradványok, mint a csont, a szarv,
a szőr vagy bőr. Fontos, hogy a tárgy nagyon jó anyagból készüljön, hiszen a hasznavehetetlen
anyag rossz minőséget eredményez. Pl.: juharfából készü lt kapu nem olyan tartós, mint ha

21
tölgyfából készült volna. A népművészet körébe felsorolt tárgyak többsége általában még
rendelkezik egy plusz elemmel és ez nem más, mint a díszítménye. Formailag a díszítmények
szabadrajzúak vagy akár vegyesek. Felépítési leg elemekből, motívumokból és kompozíciókból
áll. A motívum önálló egység. Az összeállítás alapja a motívumok egymáshoz való viszonya.
A díszítmény külső megjelenésének darabja a színe is. Általában a legtöbb minta(elem,
motívum, összeállítás) széleskör ű elterjedtségű és jól meghatározható stílushoz kapcsolódik.
(Demény, Gazda, Keszeg, & Tánczos, 2008)

II.1.3.Népzene
A népzenénél sincs ez másképpen, mint a népművészetnél, neki is megvan a saját
stílusa, díszítettsége. Bartók Béla szerint „a népzene azon dallamok összesége, amelyek
valamilyen emberi közösségel kisebb, vagy nagyobb területen bizonyos ideig használatban
voltak, mint a zenei ösztön spontán kifejezői. Vagyis olyan dallamok, amelyeket sokan és sokáig
énekelnek. Szájhagyomány útján adja át egyik nemzedék a másiknak, számtalan változatban, de
lényeges vonásaikat híven megőrizve.”
A népzenét a társadalomnak egy meghatározott része nagyon hosszú időn keresztűl
használta a szájhagyomány útján terjedő, egységes stílusokba rendező zenei köznyelvét. A
XVIII. század óta használókat nép -nek nevezik és innen ered a népdal, népzene elnevezés is. A
népdalnak, mint folklór alkotásnak nincs biztos, maradandó formája kialakítva, csak
változatokban létezik. Ezért egy alkotásra nem tudjuk azt mondani, hogy eredeti, mert sosem
tudni, hogy már létezik egy előző formája/változata. A népzenét két külön csoportra tudjuk
osztani:
1. Városi népzene (népies műzene): Bartók szerint „ Városi népzenének más néven
népies műzenének azokat az egyszerűbb szerkezetű dallamokat nevezhetjük,
amelyeket úriosztályokból származó dilettáns szerzők komponáltak és amelyek
elsősorban az úriosztályban ter jedtek el; a parasztosztályban vagy egyáltalán nem,
vagy csak aránylag későn, az úriosztály közvetítésével. Nálunk ezeket a dallamokat a
magyar nóta néven ismerik.”
Kodály ezekről ezt írja „a népies műdalok a XIX. századnak különösen második
felében árasz tották el Magyarországot. Uralkodó műfaj az egyszólamú strófás dal;
főképp hallomás útján terjed; mindenki tud egy csomó dalt, bár sohasem látta írva

22
vagy nyomtatva. Többnyire megjelentek ugyan, de nem szokás kottából énekelni
őket. A szerző nevét senki se m tartja számon, ha tudták is: elfelejtik. A dallamok
egyszólamú elgondolásban születnek, a szerző rendszerint nem is tudja a kíséretet
megszerkeszteni, azt másra bízza, vagy ki -ki tetszése szerint rögtönzi. Az eredeti
kottából való ellenőrzés híján a dall am maga is elváltozik.”
Nótaszerzők voltak:Szentimray, Simonffy, Dankó, Fráter és mások.
2. Falusi népzene: a parasztok zenei érzésének ösztönszerű kifejezője, szűkebb
értelemben egyforma karakterű és szerkezetű dalok egy tömege. Bartók szerint: „a
művészi t ökéletesség megtestesítői:példa arra, hogy lehet a legkisebb formában, a
legszerényebb eszközökkel, a legtökéletesebben kifejezni egy zenei gondolatot”
(Sinkó, 2014, old.: 14 -15)
A zenei nevelés készségfejlesztő hatás a kisóvodás korban igen aktív. Ahogyan azt
Kodály Zoltán is megírta, a népi játékdalokhoz hozzátartozik a mozgás illetve a cselekmény.
Játszás közben a gyermekek látványos, kiegyensúlyozott mozgást sajátíthatnak el. A
mozgáskultúra e fajtája elsajátítható anyanyelvi szinten és ugyan úgy fejleszthető, mint a zenei
anyanyelv. A népdalaink értéke és szépsége a dalok szövegében és a dallamvilágában lakozik.
Az élet minden periódusához szorosan fűződik valamilyen énekes és hangszeres zene a magyar
népi kultúrába n. Ilyenkor adódik, hogy a zene magával viszi az emberek hangulatát. Ezt táncban
szokták kifejezni. A mozgásos játék, tánc által a rosszkedvűek felvidulnak és a gátlások
feloldódnak. (Benkő & Prezsmer, 2015)

II.1.4.Néptánc
A tánc felvidítja az embereket, hiszen nem más, mint egy tudatos emberi cselekedet,
mely lelki tartalommal bír és ezért a nonverbális kommunikáció eszköze is. Nagyban függ ez a
különböző kultúrális és társadalmi vagy akár erkölcsi szempontoktól is.
A néptánc az a tánc, amit a nép táncol. Pesovár Ernő írja, hogy a néptánc „a tágabb értelemben
vett folklór egyik művészeti ága, amelynek tartalmi és formai jegyeit a mindenkori nép
fogalmába tartozó társadalmi rétegek és csoportok változó tudatrendszere és esztéti kai normái
határozzák meg.” (Könczei, 2014, old.: 13)
„A magyar néptánc a magyar népművészet egyik ága, ének – vagy hangszerkísérettel
előadott ritmikus mozdulatsor. Lehet játékos, jelképes vagy szórakoztató. Európa é s ezen belül

23
Magyarország legkorábbi néptáncai a középkorban kialakult körtáncok voltak. A magyar
néptáncok a XVII. és XIX. század között keletkeztek. A tánctípusok közül régebbi a botló,
legényes és a karikázó, míg az újabb táncstílust a csárdás és a verb unkos képviseli. A körtáncok
a fejedelmi udvarokban, a nemesi társadalomban, a polgárság és a parasztság körében volt
elterjedt. Ma már csak karikázóként ismert egyneműek által táncolt énekszóval kísért -tánctipus
őrzi leginkább a körtáncok emlékét.
A XVII . század folyamán jelent meg a páros tánc új dimenzióját jelentő zárt
összefogódzású páros tánc(forgós és forgatós táncok). A vallálos írok tapogatós táncnak is
nevezték. Szintén ehhez a korszakhoz tartozik a verbunk, a csárdás és a legényes. A nemek és a
korosztályok tekintetében megkülönböztethetünk férfi, női, legény, leány, gyermek és vegyes
táncokat. A táncok célja szerint lehet szórakozó, bemutató, harci, szertartásos, játékos és utánzó
táncok. Martin György szerint a tánctípus egy meghatározott tarta lmi, formai és zenei keretbe
tartozó táncváltozások összesége.” (Benkő, 2017, old.: 14 -16)
A magyar táncérték táji tagolása a következő képpen alakult ki. A magyar
táncdialektusok egyedi megjelenésének kialakulása a történeti fejlődés során aktív különvála sztó
és összehangoló tényezők csoportos, sok esetben egyidejű hatásának köszönhető.
a.) „A magyar nyelvterület különböző részei más -más mértékben, egymáshoz képest
fáziseltolódásban fejlődtek.” Amely az egyik körzet tánckultúrájában futótűzként ment
végbe, az a másikban fokozatosan vagy semmiféleképpen nem jutott érvényre. A
peremvidékek távol a magyar nyelvtérség középponti szegmensétől, lassabban haladva
olyan hajdani vonásokat tartottak meg, melyek a központi részről már rég elvesztek.
b.) „A történeti korszak onként jelentkező táncdivathullámok is hozzájárultak a magyar
tánckultúra széttagolódásához, illetve egységesüléséhez.” Befolyásukra egy -egy régió
valamikori tánchagyománya egészen felőrlődött, míg más területekre e stílusok egészen
eredménytelenek maradta k.
c.) „A más népekkel való érintkezés, kölcsönhatás, keveredés szintén hatott tánckultúránk
táji változatainak kialakulására.” A régi stílusú székely dokumentumot e kihatások
mintegy 200 év alatt szinte egészen feldöntötték.
A táncdialektusok típusának megh atározásánál a létfontosságú perspektíva maguknak a
táncoknak a tartozékos tanulmányozása. A határok könnyen megrajzolhatóak az összehasonlítást
követően, a táncfajták változatainak vizsgálata, illetve ezek hiánya vagy megléte alapján. A

24
tánctípusok meghat ározásánál figyelembe kell venni a következő tényezőket, melyek kisebb –
nagyobb változásai alapján ejthetünk szót egy tánctípus alegységeiről.
1. „A táncnév, a tánchoz kapcsolódó terminológiai anyag s a hozzá fűződő népi
tudásanyag.
2. A táncnak a paraszti táncé letben betöltött helye, szerepe.
3. A tánchoz kapcsolódó zenekíséret.
4. A táncok szerkezeti felépítése.
5. A táncok motívumkincse.
6. A táncok térbeli mozgása, téralakzata, a téncosok összefogódzási módja.
7. A tánceszköz használati módja és a táncosnak az eszközhöz való viszonya. „
A régiók közötti eltérésekről árnyaltabb képet kaphatunk, ha a fő nézőponton túl szem előtt
tartjuk a vidékek tánczenéjének egyetemes fajtáját, a hangszereket és a zenekar -összeáll ításokat,
a paraszti táncalkalmakat, a táncillemet is. A magyar nyelvterület tánckultúráját 3 részre bontja.
1.Táblázat: A magyar nyelvterület tánckultúrái Könczei, 2014 (old.: 38 -45) szerint
I. Nyugati vagy dunai
táncdialektus II. Középső vagy tiszai
táncdialekt us III. Keleti vagy erdélyi
táncdialektus (ide sorolva
a moldvai csángó
magyarok táncdialektusát
is)
Északnyugati dialektusterület

Felső -Tisza -vidék (Bodrogköz,
Szatmár, Nyírség, Hajdúság,
Szilágyság) Kalotaszeg
Csallóköz, Szigetköz

Északkeleti Felvidék Mezőség
Rábaköz

Keleti palócok és matyók Maros -Küküllő vidék
Nyugat és Közép -Dunántúl
(Veszprém, Zala és Vas
megye) Nagykunság, Jászság Marosszék
Dél-Dunántúl (Somogy és Dél-Alföld, Alsó -Tisza -vidék Székelység

25
Baranya megye)

Kelet -Dunántúl (Sárköz,
Duna mente, Bácska,
Szlavónia) Barcaság, hátfalusi csángók
Kalocsa -vidék

Gyimesi csángók
Kiskunság, Solt – és Tápió –
vidék
Bukovinai székelység
Moldvai csángók

II.2. A néphagyomány, mint szociális viselkedési, fejlesztési módozat
az óvodai életben

„A magyar köznevelésben a néphagyomány születéstől fogva helyett kapott. A
hagyományos paraszti kultúra, a népművészet értékei az elmúlt 1 -2 évtizedben az óvodai és az
iskolai nevelésben -oktatásban szélesebb körben jelentek meg. Számos óvodában és iskolában
tanítanak órarendi keretben illetve szakköri formában népi játékokat, néptáncot. Az ünnepi
kultúra részévé vált a jeles napi hagyományok felelevenítése. Teret hódított a kézműveskedés: a
gyerekek megismerkedhetnek a természetes anyagok felhaszná lásával, a szövés -fonás, az agyag,
csuhé, gyékény, gyapjú megmunkálásának alapjaival. ” (Benedek & Sándor, 2006)
A zenehallgatás már a kiskorban elősegíti a fejlődést, jobban, mint a közös olvasás vagy
hangos felolvasás. A zene elősegíti a gyerekek számoló készségét, kommunikációs készségét és
szociális fejlődésüket is. A gyerekek, akik gyakrabban részesültek ilyen szülő -gyerek vagy zenei
aktivitásban 2 és 3 év között, erősebb beszélő és számoló készséget és jobb szociális fejlő dést
mutattak. A fejlődött készségeik által befolyásolni tudják saját érzéseiket, érzelmeiket és a
szociális képességeiket.

26
Ha a gyerekek és szüleik közösen hallgatnak zenét az pozitív hatással lesz többek között
érzelmi és szociális készségeikre is a gye rekeknek. Segíti őket érzelmeik hatékonyabb
kifejezésében, megnöveli azt az időt, ameddig koncentrálni képesek és az érzelmeik
kontrollálásában is segít . Ez nagy előrelépést mutathat az óvodai életbe lépéskor, hiszen ott
tovább fejlődik az ott tanult éneke k, népi játékok, néptánc által. Különleges hatással bírhat, ha
nem csak hagyományos dalokat hallgatnak, hanem népzenét is, mivel a közvetlen zenei aktivitás
korai gyermekkorban életbevágó. (Gillian, 2015)

II.2.1. A néptánc sze repe az óvodában
Szüntelen derűltség a gyermek számára, ha zenére cselekvéseket végezhet, mozoghat.
Minél több lehetőség adatik ezt megtenni, annál ügyesebb, kreatívabb, de leginkább
magabiztosabb lesz.
Az óvodában legelőször a népi játékok jelennek meg ál talában: az ölbeli játékok,
mondókák, énekes játékok. Ezek magukban hordozzák a táncnak a megalapozó szerepét, hiszen
általuk sajátítják el a testük vezetését, a térben való önálló eligazodást, majd csoportosan, végül
párokban.
A tánc bármikor jelenik meg , feltétlenül figyelembe kell venni az életkori
sajátosságaikat a gyerekeknek.
3-4 éves korban egyénileg, kizárólag saját magukra összpontosítva táncolnak. Az elején
nem a zenére figyelnek, hanem örülnek annak, hogy az óvónéni mozgását tudják imitálni. Mikor
a mozgásuk stabilabbá válik, akkor már igyekeznek a zenével a harmóniát kialakítani.
4-5 éves korban nagyon sok gyakorlásra, ismétlésre van szükség, amellett, hogy új
mozdulatokat vezetünk be. Ekkor már, nem csak önmagukra figyelnek, hanem elkezdenek a
társaikra is figyelni, az egységes mozgás által elkezdhetjük a párokban való mozgást is. Ha
eredményesen dolgoztunk, akkor a népzene hallatán azonnal körénk gyűlnek a gyerekek.
5-7 éves korban már összetettebb mondulatok, helyezkedési formák és
összekapaszkodási módok is megjelenhetnek. Ilyenkor már önállóan is képesek könnyebb,
egyszerűbb táncl épéseket kitalálni, egymást irányítani. A tánc által már érzelmeket tudnak
bemutatni, a feszültséget le tudják vezetni, illetve, hogy a különböző hangulatú zenéhez más -más
táncmotívum illik.
„A tánc a következőképpen jelenhet meg az óvodában:

27
 szabad játék közben bármikor,
 tervszerűen szervezett énekes tevékenységekhez (ének foglalkozásokon) illesztve
 néptánc foglalkozásokon
 táncmulatságokon (szüreti bál, farsangi bálon, Gyereknapon stb)
Fontos, hogy a tánc soha ne legyen produkció, betanított koreográfia!” Ne az legyen a célunk,
hogy táncolunk, mert készülünk valamire, hanem magáért a táncért.
A néptánc által az óvodában fejleszteni tudjuk a gyereke k mozgását. Jellemző
mozgásaik:
A 3 éves gyerekeknek igen nagy a mozgásigénye. Folyamatosan mozog, túlmozgás
jellemzi, ami az izom – és csontrendszere, illetve a mozgáskoordinációja fejlődését biztosítja.
Ahhoz, hogy a mozgása szüntelen összerendezettebbé váljék, nagyon sokat kell ismételnie a
mozgásformákat. (pl.kúszás, mászás, járás stb)
4-5 éves korban már hat ározottabb a gyerekek mozgása, nagyobb a munkatanulási
akaratuk. Munkagyorsaságuk tapasztaltság, készség szinten van, bonyolultabb mozdulatokat is
végre tudnak hajtani, ezáltal koordinációjuk nő, mozgásuk kifogástalanodik, egyensúlyérzékük
fejlődik.
5-6-7 éves korban képesek folyamatosan mozogni, töretlen, gyors ritmust tudnak tartani
vagy akár változtatni azt. Ebben a korban már nehezebb táncmotívumokat is lehet gyakoroltatni.
Nagyon fontos, hogy itt is vegyünk számba a gyerek életkori sajátosságait, miv el lépcsőzetes a
mozgásfejlődése.
A gyerek folyamatosan utánoz, mindent a szerint tesz, ahogy azt a felnőtteknél látja. A
gyermekekkel törődő pedagógus mozgása mindig példaértékű, alapos, pozitiv modell a gyermek
számára. (Czinóber & Éva, 2018, old.: 65 -88)

II.2.2. Az opcionális zenés -táncos mozgás
Nem a saját véleményünket véljük bemutatni, hogy hogyan fejlesszük ki a zenés -táncos
opcionálist, hanem bemutatunk egy kutatást.
Benkő Klára, nagyajtai tanítópedagógus kut atásai alapján ezeket az eredményeket
kaptuk az opcionális néptáncórát illetően. Dolgozata témája a készség – és képességfejlesztés
lehetőségei az opcionális néptáncóra keretén belül. Célkitűzése megtalálni a megfelelő
módszereket, melyek segítségével a „gy ökerek” megismerését, tisztelését és a hagyományok

28
ápolását továbbitsa a tanítványainak. Három hipotézist állított fel, melyeket így fogalmazott
meg:
„1. Ha választott tantárgyként néptáncot tanítok a III. Osztályban, akkor a
néphagyományokon alapuló játékos, táncos gyakorlatok során fejlődik a tanulók
mozgáskészsége, ritmuskészsége, zenei hallása, egyensúlyérzéke, valamint esztétikai ízlése.
2.Ez a tev ékenység pozitív hatással van a szociális kompetenciák fejlődésére, az
osztályközösség erősítésére. A mozgásfejlődéssel együtt figyelmük, érdeklődésük, emlékezetük,
képzeletük is fejlődik.
3.Egy másik hipotézisem az, hogy a néptánc alapjai könnyen elsajátí thatók, ha a gyermek
átitatódott a gyermekjátékok mozgásformáival.Ezek még nem táncok, de énekes változataikkal,
egyszerű csoportos mozgásaikkal előzményei a néptáncnak. ”
A felmérését két csoporttal végezte el. Az egyik, a kísérleti csoport (13 tanuló)
Nagyajtán tanult, míg a kontrollcsoport (12 diák) Bölönben. Két felmérést végzett, egy kezdetit
és egy utómérést, illetve tanév elején adott kérdőív a gyerekek szülei részére. Az előtesztnél a
gyerekek 9 feladatból álló munkalapot kaptak, mely megoldására eg y óra állt rendelkezésükre.
A kontrollcsoport osztály átlaga 48,93% lett, a legmagasabb eredményt a második
feladatnál érte el, mely azt jelentette, hogy jó ismereteik vannak a táncok felismerésében. Ezek a
tanulók nem találkoztak néptánccal az iskolában, de egy páran közülük időköz önként vettek részt
táncoktató által tartott délutáni foglakozásokon.
A kísérleti csoport átlaga 76,09% lett, ami azt jelentette, hogy nyitottak a diákok a
néphagyomány iránt, de még ez fejlesztő. A legjobb eredményt a második feladatnál érték el, a
táncn evek azonosításánál. A leggyengébb eredményt a népdalismeret téren született.
A két csoport kezdeti felmérésénél eltérő eredményeket észlelhetünk. A kontrollcsoport
két feladatnál nulla százalékban teljesített, míg a kísérleti csoport ezeknél a feladatokn ál
viszonylag jó eredményeket értek el. Egyik csoport sem érte el a száz százalékot, egyik
feladatnál sem.
Az utóméréseket mindkét osztályban a májusi hónap végén végezte el. A
fejlesztőprogram alapján állította össze a mérőlapokat. A kontrollcsoport év v égi eredményei
sokkal alacsonyabbak az év elején elért eredményekhez képest.A legmagasabb átlagpontszámot
a harmadik feladatnál érték el, ahol a felsorolt táncoknak ki kellett válasszák, hogy melyik
tájegységhez tartoznak. Az osztályátlag jelentősen kisebb , mint előző alkalommal, itt 31.67%

29
csupán. Ez azt bizonyítja, hogy nagy szükség van a néptáncoktatásra az iskolában is, „ha ennek a
kincsnek az átadását szívügyünknek tekintjük.” -Benkő Klára szavaival élve.
A kísérleti csoport jóval magasabb eredményeket ért el az utótesztnél, hiszen osztályátlaguk
94,78% lett. Két feladatnál sikerült maximális eredményt elérniük, azaz a 100% -ot. Ez azt
bizonyítja, hogy a kísérleticsoport tanulói megfelelnek a tantervi követelményeknek, hiszen
sikerült elsajátítaniuk az o pcionális tantervben foglalt részletes követelményeket.
Benkő Klára kutatása alapján beigazolódott, hogy a néptánc pozitív hatással van a
szociális kompetenciák fejlődésére, az osztályközösség erősítésére. Észrevette, hogy
„mozgásfejlődésükkel együtt figy elmük, érdeklődésük, emlékezetük, képzeletük is feljődött.”
Mindezen kívül, fejlődést észlelt a tanulmányi eredményekben is.

II.2.2.1. Kihívások pedagógiai szempontból opcionális zene és néptánc által
Ahhoz, hogy egy ilyen opcionális tevékenységet beépít sünk a mindennapi programba,
több kihívással is szembe kell néznie a pedagógusnak. Elsősorban, a pedagógus maga kell egy
megfelelő, pozitív hozzáál lást mutasson, mely által átgondolja a terveit, programjait.
Ugyanekkor, szüksége van a szülők, igazgatóság á ltal mutatott pozitív hozzáál lásra és
támogatásra is. Megtörténhet, hogy úgy a szülők, mint az igazgatóság nem nyitott az ilyesféle
aktív, intenzív tevékenységekre, ekkor a pedagógus nyugodtan, konfliktusmentesen kell kezelje
az ügyet. Ilyen esetekben megp róbálhatja még egyszer elmagyarázni az intenzív program pozitív
hatását a gyerekekre, de fontos, hogy nem szabad túlságosan erőltetnie sem.
Egy ilyen tevékenység bevezetése számos papírmunkát is von maga után, pl. kérvények
benyújtását , maga a program elő allitasa. Mindemellett a megfelelő helyszínt, termet is biztosítani
kell, hiszen a bőséges tér létfontosságú. A zene összeállítása is oly módon kell történjen, hogy az
megfeleljen a tájegységnek és lehetőleg eredeti forrásból származzon.

II.2.2.2. Kihívá sok pszichológiai szempontból opcionális zene és néptánc által
Pszichológiai szempontból a pedagógusnak is több kihívással kell szemebnéznie. Fontos
a motiváció, a kitartás a pedagógus részéről, hogy végig tudja vinni a programot. A gyerekek
csoportja újra és újra változik, új generáció kerül a pedagógus kezei alá, mely által újra kell
kezdeni a programot. Persze nem minden generáció egyforma, amit az egyik csoporttal teljesíteni

30
lehet, azt a másikkal már nem biztos. Ezeket a hiányosságokat nem lehet pótoln i, de midenképp
meg kell találni az „aranyközép utat” és közelebb kerülni a gyerekekhez.
A program összeállításakor a pedagógus figyelmebe kell vegye, azt, hogy minél
aktívabb, érdekesebb legyen. Nehéz fentartani ezt annak érdekében, hogy elérje a megfele lő
teljesítményszintet. A szint elérése érdekében a gyerekek jutalomképpen csupán csak a
fellépések örömeit, élvezeteit kapják cserébe, hiszen saját szabad idejüket áldozzák fel.
A pedagógus oly módon kell igazgatsa a csoportot, hogy megtartsa a hagyományokat, de
ugyanakkor olyan új elemeket vezessen be a programba, hogy azok bevonása által, keltse fel az
érdeklődést, annak érdekében, hogy ne veszítse el a csoportját.

II. RÉSZ – A KUTATÁS MÓDSZERTANA
III.Fejezet: A kutatás bemutatása
III.1.A kutatásom célja és hipotézisei
A kutatásom fő célja, hogy felmérjem mennyire volt eredményes a beépitett program , ha
megvizsgáljuk a kisóvodás gyerekeknek milyen mértékben fe jlődik a szociális kompetenciájuk a
bevezetett zenés -táncos program által. Ennek érdekben három lépésben gondoltunk egy kísérlet
elvégzésére.
Első célom, hogy felmérjük milyen szociális kompetenciákkal rendel keznek a gyerekek
a csoportban a zenés táncos pr ogram bevezeetése előtt.
Második célom, hogy olyan intenzív zenés -táncos programot vezessünk be, amely által a
gyerekek szociális kompetenciáikat fejlesszük.
Harmadik célom, hogy felmérjük milyen szociális kompetenciákkal rendelkeznek a
gyerekek a program levezetése után
A zene nagy hatással van az emberi személyiség fejlesztésére, ezt nem csak zene
terepiás szempontból figyelhetjük meg, hanem a didaktikai oldalát is figyelembe vehetjük,
melyben szeretnénk bebizonyítani, hogy: a ritmikai képességük és koord inációjukat is fejlesztik.
Dolgozatom hipotézise, hogy a zene és tánc által fejlődik a szociális kompetenciájuk az
óvodás korú gyerekeknek.

III.2. A kutatás alanyai
A kutatásban 20 vegyes csoportú óvodás vett részt. A 20 óvod ás gyerekből 10 fiú és 10
lány, melyek közül három kiscsoportos (3éves), hét középcsoportos (4 -5 éves) és tíz
nagycsoportos (5 -6 éves). Ebből 5 gyerek rendszeresen jár táncolni hetente egy alkalommal, a
szülő külön viszi őket a táncpróbákra. Annak ellenére, hogy ilyen kevesen járnak óvodán kivül
táncolni, a szülők fontosnak tartják a mozgást, a táncolást a kisgyermekük életében. Ez felveth eti
azt a kérdést is, hogy a szülő milyen környezetben, szokások között nőtt föl.
A csoportban lévő gyerekek szülei olyan környezetben nőttek fel, ahol fontos volt az
egészséges mozgás a gyerekek számára. Ugyan ekkor az óvodától kezdve egészen a felső
osztályos oktatásig minden szülő eljutott, hiszen az otthonról kapott támogatás nagyon fontos és

32
eredményes volt ezek alapján. A tájegységnek köszönhetően a hagyomány ápolás is nagyon
fontos volt. Vannak olyan szülők akik jártak néptáncra s talán emiatt is a dták ők is a saját
gyerekeiket is, hiszen az az élmény, amit a csoporton belül kapnak a gyerekek leírhatatlan és
felemelő érzés. Azoknak a szülőknek, akiknek nem volt részük ilyen csoportban résztvenni,
együtt játszani, táncolni, ők az egészséges mozgás mi att adták táncolni a gyerekeiket. Hiszen a
modern világ ellenére az ilyen korosztályú gyerekeknek nem adatik lehetőség a mozgásra csak
tánc van amiben ők is kitudnak teljesedni s kijátszani magukat. Illetve a fizikai szintjük miatt,
hiszen lehetnek olyan g yerekek a csoportban akik túlsúllyal küzdenek s ajánlott a mozgás. Ilyen
esetben rájuk szükséges külön figyelmet fektetni, hiszen a szociális viselkedésük ez esetben
változandó. A jelenlegi csoport tagjainak fizikai szintje normális. Kizárólag csak ezzel a
csoporttal végeztem el a kutatást, hiszen nincs még egy csoport a környéken és a hely sem volt
biztosítható két csoport számára.

III.3. A kutatás módszerei és eszközei
Kutatásom során négy módszer segítségével dolgoztam: megfigyelés, kísérlet, interjú és
kérdőív.
A megfigyelés céltudatos, rendszeres és tervszerű volt. E módszer által megtudtam
figyelni a csoportban a természetes viselkedést. Amellett, hogy folyamatos volt, megfigyeltem a
gyerekeket kísérlet előtt, közben és után is. Minden gyereket egyé nileg is megfigyeltem, hiszen
ez fontos volt a kísérleti részre vonatkozóan. Az egyéni megfigyelésnél észrevettem, hogy
milyen reakciókat váltanak ki, illetve ki mennyire tartja be a kérelmeimet. Ezt egy megfigyelő
lap segítségével tettem, melyet az elméle ti részben leírtak alapján készítettem el. A Likert skála
segítségével értékeltem őket.
A kísérleti zenés -táncos órák általában mindig egy fő tevékenység után voltak tartva
levezetés képpen. Így minden táncos alkalomnak volt témája is, ami köré építettem a napokat.
Nyolc alkalommal történt, heti egyszer. Ami azt jelentette, hogy sűrítenem kellett a táncos
programot az észrevehető eredmények elérése érdekében. Minden héten valami újat tanítottam a
gyerekeknek, így fokozatosan épült egymásra a táncóra. A tev ékenységek minden alkalommal
egy bemelegítéssel kezdődtek a váratlan problémák elkerülése miatt, hiszen a gyerekek a
legmozgékonyabbak s feltétlenül szükséges a helyes bemelegítése a testnek. Majd ezt követően
elismételtük az előzőleg tanultakat. Így ellen őrizni tudtam ki hogyan figyelt előző alkalommal és

33
mennyire sikerült elsajátitania a lépéseket, mennyire fejlődött az utolsó táncóra óta. Következett
a napi új anyag bemutatása, végül lépésenkénti megtanulása. Hat alkalommal tanultuk a
lépéseket, és a köv etkező két alkalommal ismételtük, illetve egy inertjút készítettem minden
gyerekkel egyénileg.
Az interjú 5 kérdésből állt, melyet feltettem egyenként minden gyereknek és ők
válaszoltak erre. Nem csak a gyerekeket kértem, hogy válaszoljanak kérdéseimre, hanem a
szülőket is. Arra kértem őket, hogy töltsék ki névtelenül a 11 rövid kérdésből álló kérdő ívemet,
mely alapján kiderült, hogy hogyan hat a zene és a tánc a gyerekekre, illetve kinél hogyan és
miben nyílvánul ez meg. A kérdőív készítésénél arra összpontosítottam, hogy a szülők minél
egyszerűbben tudják megválaszolni a kérdéseket és, hogy minden szülőhöz eljussanak
kérdéseim.
A kutatás elvégzésé hez saját eszközöket használtam, melyeket én készítettem el. Ezek
elkészítésénél az elméletben leírt információkra alapoztam, illetve a csoport profilja alapján
hozzá igazítva a dolgozatom témájához. A megf igyelő lap bemutatja hogyan értékeltem a
gyerekek fejlődését. A megfigyelő lapon négy fő szempont szerepel, melyből kettőt három
alpontra osztottam. Külön figyelmet fektettem arra, hogy olyan szempontok jelenjenek meg a
megfigyelési lapomon, amelyek a gyer ekek szociális képességeire és viselkedéseire
vonatkoznak. (1.Melléklet) Ezek a következők:
 fiú-lány kapcsolat: -a kézfogás
– együttműködés
-szemkontaktus
 fegyelem: – szabályok betartása
– beszélés
– zavarja társait
 figyelem,koncentráció
 kudarc tűrés.
A gyerekekkel készített interjú öt kérdést tartalmazott a beépített zenés -táncos
programra vonatkozóan. (2.Melléklet) A feltett kérdésekre kapott válaszok a gyerekek szociális
fejlődésük és szociális viselkedésük szemszögét mutatja be. Az interjú az utolsó két alkalommal
készült el, amikor megprobáltam egy olyan nyugodt légkört biztosítani a gyerekek számára, hogy
ne legyenek befolyásolhatóak egymás által. Ez egy szabad tevékenység alkalmával készült,

34
amikor mindenki játszott s a terem egyik részében kialak ított helyen leültem a gyerekekkel és
egy beszélgetés formájában elkészültek az interjúk. Ahhoz, hogy ne érezzék magukat
kényelmetlenül és minél természetesebbnek tűnjön, felvettem mobil telefon segítségével
hangfelvételre, melyet magam mellé helyeztem, íg y fel sem tűnt a gyerekeknek, hogy ők most
egy interjún vesznek részt. Minden gyerek számára a rendelkezésére álló idő öt perc volt. Az
interjún elhangzott válaszokat később írásba foglaltam.
A szülőknek adott kérdőív alapján szerettem volna felmérni, hog y a gyerekek óvodán
kivüli életében, azaz otthon, milyen szerepet tölt be a zene és a tánc. (3.Melléklet) A kérdőívben
11 kérdés szerepelt. Minden kérdésnek megvolt adva 2, 3, 4 vagy egyéb válaszlehetőség, mely
közül választaniuk kellett a szülőknek. Egy k iegészítős kérdés szerepelt, a többi tíz kérdésre
megvolt adva a válasz, mely közül a szülő szabadon választhatott. A kérdőív kitöltése nem vett
igénybe csupán 5 percet.

35
III.4. A kutatási minta bemutatása

III.4.1. Az előteszt eredményei
Kvantitatív(mennyiségi) szempontból a következő értékeket kaptuk a megfigyelési lap alapján.
A.) A fiú -lány kapcsolatot három részre osztottam, amelyek fontos elemei a táncolás
közbeni viszonyoknak. Az első a kéz fogás, ahol megfigyeltem és 1 -től 5 -ig
pontoztam , hogy ki -kinek f ogja vagy nem fogja meg a kezét . A 20 kisóvodásból az
első megfigyelésnél 3 hiányzó volt, így 17 gyerekkel kezdtem a megfigyelést. Ebből
négy gyerek kapott 2 pontot, három gyerek kapott 3 pontot, hét gyerek kapott 4
pontot és három gyerek kapott 5 pontot első alkalommal.

1. Ábra: Kézfogás

0%
23%
18%
41%18%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

36
A második pont nál az együttműködést figyeltem meg . A 17 gyerekből ketten kaptak 1
pontot, egy kapott 2 pontot, három kapott 3 pontot, tizenegyen kaptak 4 pontot.

2. Ábra: Együttműködés

A fiú -lány kapcsolat utolsó alpontja a szemkontaktus volt. Itt ketten kaptak 1pontot , egy
kapott 2 pontot, hárman kaptak 3 pontot, heten kaptak 4 pontot és négyen kaptak 5 pontot.

3. Ábra: Szemkontaktus
12%
6%
17%
65%0%
1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont
12%
6%
18%
41%23%
1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

37
Az első szempont a fiú -lány kapcsolata, mely ta rtalmazza a kézfgogás fontosságát, az
együttműködést és a szemkontaktust. A kézfogás nagyon fontos , hisz a táncolás közben
elengedhetetlen, hogy párunk kezét megfogjuk . Ennek ellenére az óvodáskorú gyerekeknek
láthatóan ez komoly nehézséget jelentett. Az e gyüttműködés egy tánccsoportnál nagyon fontos,
hisz a hiányában nehezen érhetőek el a cél ok, az elismerések, díjazások stb. A vezető nagyon jól
kell ismerje a csapata tagjait, ahhoz hogy kellő képpen tudja őket irányítani és kellőképpen
együtt tudja működt etni a tagokat. A szemkontaktus épp oly fontos, hiszen ha nem figyelünk
egymásra nincs meg az összhang. Ez még ilyen kicsi korban láthatóan nehezebb.

B.) A fegyelemet szintén három alpontra osztottam. Első alpontja a szabályok betartása.
A 17 gyerekből egy kapott 1 pontot, öten kaptak 3 pontot, heten 4 pontot és négyen 5
pontot.

4. Ábra: Szabályok betartása

6%0%
29%
41%24%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

38
A következő alpontnál azt szerettem volna felmérni , hogy amikor táncolunk és
magyarázok vagy éppen ének szöveget tanulunk , ki mennyire beszél. Egy gyerek kapott 1
pontot, két gyerek kapott 2 pontot, négyen 3 pontot, heten 4 pontot és hárman 5 pontot.

5. Ábra: Beszélés

Az utolsó alpontnál azt szerettem volna felmérni , hogy ki mennyire zavarja a társát, nem
engedi hogy odafigyeljen. Egy óvodás kapott 1 pontot, ketten 2 pontot, hárman 3 pontot, hárman
4 pontot, nyolcan 5 pontot.

6. Ábra: Zavarja társait 6%
12%
23%
41%18%
1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont
6%
12%
17%
18%47%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

39
A második szempontnál ismét három alpon tot vettem alapul: szabályok betartása,
beszélgetés és egymás zavarása. A szabályok betartása már nem teljesen idegen az óvodás
gyerekek számára, hiszen az óvodán belül a csoportban is vannak szabályok. A néptánc tanulása
során voltak akik könnyen, voltak akik nehezebben tudták a szabályokat betartani. A tánc
közbeni beszélgetés láthatóan kisebb eredményeket mutat. Az egymást zavaró tagok sokszor
nehézségeket okozhatnak az előre haladásban, ezért fontos, hogy természetes összhang legyen a
tagok között.

C.) A harmadik szempontnál a gyerekek koncentrációját, figyelő képességét mértem fel.
Itt megfigyeltem, hogy a gyerekek, mennyi ideig képesek figyelni és mennyire
tudnak koncentrálni. Egy gyerek kapott 1 pontot, ketten kaptak 2 pontot, még két
gyerek 3 pontot, n yolcan 4 pontot, és négyen 5 pontot.

7. Ábra: Koncentráció

6%
12%
12%
47%23% 1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

40
D.) Az utolsó szempontnál azt szerettem volna felmérni , hogy ki mennyire képes a
kudarcokat tűrni. Ilyen korban természetes, ha nem sikerül valami a gyereknek,
akkor egyből sírva fakad. Egy kisóvódás kapott 1 pontot, 2 pontot nem kapott senki,
hatan kaptak 3 pontot, kilencen 4 pontot, egy gyerek 5 pontot.

8. Ábra: Kudarc tűrés

Az előteszt alkalmával a szülőknek adott kérdőív eredményei hasonlóak voltak az
általam készített megfigyelőlap eredményeihez. Ezért ezeket nem tar tom fontosnak szemléltetni
a kutatásnak ebben a részében

III.4.2. A kísérlet bemutatá sa
2.Táblázat: Tevékenységek tervezése a kísérleti programon keresztül
Dátum Óra Téma Célok
2019.03.21. 9:00-9:30 Járd ki lábam, járd ki
most! -szép,pontos járás gyakorlása
-ringás állva és járás közben
-egyenletes térdmozgás(rugózás)
-helyes testartás
2019.03.28. 9:00-9:30 Kicsi nékem ez a ház! -sarok koppintás váltott lábbal 6%0%
35%
53%6%
1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

41
-záró lépés (előre és hátra) tanulása
-egyes csárdás lépés tanulása
2019.04.04 . 11:00 -11:30 Fordulj rózsám! -kettes csárdás lépés tanulása
-forgás egyedül
-forgást váltó lépés tanulása
-zárólépés dobbantással
2019.04.11 . 11:00 -11:30 Akinek most kedve van! -forgás egyedül,páros, ill. váltott kar
emelésével
-páros, keresztezett kézfogás tanulása
-forgás párban, különböző össze –
kapaszkodásokkal
2019.04.18 . 11:00 -11:30 Hadd el te , kicsike! -kézmozdulatok gyakorlása
-forgás gyakorlása
-Hadd el te kicsike páros tánc tanulása
2019.05 .09 11:00 -11:30 Az öreg zsidónak akkor
vagyon jó kedve! -forgás gyakorlása össze –
kapaszkodással
-forgást váltó lépés gyakorlása
-Az öreg zsidónak c. énekes mozgásos
tánc tanulása
2019.05 .16. 11:10 -11:45 Összefoglaló -a tanultak ellenőrzése, hibák
kiküszöbölése
2019.05.23 . 11:00 -11:40 Összefoglaló -a tanultak felmérése

2019.03.21.
Már első alkalommal több célt fogalmaztam meg, hiszen ismertem a gyerekeket és
tudtam, milyen tempóban tudok velük dolgozni. Így a céljaim a következőek lettek: szép,pontos
járás gyakorlása különböző formációban; ringás állva és járás közben -ez fontos volt a testsúly
áthelyezése miatt; az egyenletes térdmozgás (rugózás) gyakorlása, hiszen nélküle nem lehet
szépen teljes egészében megcsinálni a tánclépéseket és végül a helyes testtartás. Első alkalommal
a hangsúlyt próbáltam a helyes testtartásra és a ringásra helyezni, hiszen nem olyan könnyű
ezeket megtanulni illetve be tartani a tánc alatt.

42
2019.03.28.
Következő alkalommal 3 célt fogalmaztam meg: sarok koppintás váltott lábbal,
záró lépés (előre és hátra) tanulása, illetve egyes csárdás lépés tanulása. Itt a hangsúly az egyes
csárdáslépés megtanulásán volt. Persze már s okan tudták a lépést, mégis volt mit korrigálni.
Ezen belül különböző tempóban is gyakoroltuk. A célom eléréséhez oda kellett figyeljek minden
gyerek tanulóképességére, hiszen nem mindenki tanul egyforma gyorsan.

2019.04.02.
Erre a napra fő célként a forg ás megtanulását tűztem ki. Emellett még odafigyeltem a
következő dolgokra is: kettes csárdás lépés tanulása, forgás egyedül, forgást váltó lépés tanulása,
zárólépés dobbantással. A hangsúly a forgást váltó lépés megtanulásán volt, hiszen ez egy
összetetteb b lépés és több időt is igényelhet egyes gyerekeknél. Folyamatos megfigyeléssel és
javítással igyekeztem elérni célomat.

2019.04.04.
Immár negyedik alkalommal a hangsúlyt a párokban dolgozásra fektettem. Ezáltal a
következő célokat fogalmaztam meg: forgá s egyedül,páros, ill. váltott kar emelésével, páros,
keresztezett kézfogás tanulása, forgás párban, különböző összekapaszkodásokkal. Mivel több
gyereknél is jelentkezett a párban dolgozásnak a problémája, ezért erre külön figyelmet
fektettem. Pozitív eredm énye érdekében próbáltam bevezetni a párcserét, így mindenki
mindenkivel táncolhatott.

2019.04.09.
Fő célom erre a napra a Hadd el te kicsike című zenés -táncos ének megtanítása volt.
Mivel előző alkalmakkal már foglalkoztunk a párban táncolással, ezért i tt már nyugodtan
állíthattam párba őket egy sikeres eredményt elérvén. A hangsúly a párban forgáson volt.

2019.04.11.
Célom ezen alkalommal a forgás gyakorlása összekapaszkodással volt. A hangsúly az
összekapaszkodáson volt és a helyes fogáson. Ennek elér ése érdekében Az öreg zsidónak című
zenés -táncos körjátékot alkalmaztam.

43
2019.04.16.
Utolsó előtti alkalommal egy ellenőrző tevékenységet tartottam az addig tanult táncok
alapján. Ellenőrizni szerettem volna, hogy ki mennyire sajátította el a tánc lépései t és milyen
helyességgel tette ezt. Célom ezáltal a hibák, helytelenségek kiküszöbölése volt.

2019.05.09.
Utolsó alkalommal egy összefoglaló tevékenységet indítottam el, melyben a gyerekek
eltáncolták a tanultakat. Itt már nem volt szükség a folyamatos ve zetésemre, ezért célom az
eredmények felmérése volt.

III.4. 3.Végső eredmények bemutatása
Kvantitatív szempontból a következő értékeket kaptuk a megfigyelési lap alapján. A
felosztás ugyanúgy történt, mint az előteszt esetében.
A.) A fiú -lány kapcsolatnál jelentős eredmény változást észlelhetünk mindhárom
alpontnál. Itt sem volt teljes létszámú csoportom, viszont voltak olyanok, akik az
előtesztnél hiányoztak, s az alkalmak során szorgos munkával szép eredményeket
sikerült elérniük az utóteszt alapján.. A k ézfogásnál négy gyerek kapott 4 pontot és
tízenkét gyerek kapott 5 pontot.

9. Ábra: Kézfogás 2
0%0%0%
25%
75%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

44
Az együttműködésnél hasonló végeredmények alakultak ki, mint a kézfogásnál. Négy
gyerek kapott 4 pontot és tízenkét gyerek 5 pontot.

10. Ábra: Együttműködés 2

A szemkontatktusnál jelnetős változás észlelhető, mely azt jelenti, hogy a gyerekek már
sokkal jobban tartották a szemkontaktust a tánc alatt.

11. Ábra: Szemkontaktus 2
0%0%0%
25%
75%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont
0%0%0%
12%
88%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

45
B.) A megfigyelési lap második szempontjánál ismét növekedő eredményt lá thatunk. A
szabályok betartása jelentősen javult, hisz egy gyerek 4 pontot és tízenöt gyerek
kapott 5 pontot.

12. Ábra: Szabályok betartása 2

A felesleges beszélgetések száma is csökkent, ami azt jelenti, hogy három gyerek kapott
4 pontot és tízenhárom gyerek pedig 5 pontot.

13. Ábra: Beszélés 2 0%0%
6%
94%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont
0%0%0%
19%
81%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

Az egymást, a társakat zavaró gyerekek száma is csökkent, hasonló eredményeket
elérve, mint a szabály betartásánál. Egy személy kapott 4 pontot és tízenöt kapott 5 pontot.

14. Ábra: Zavarja társait 2

C.) A harmadik szempontnál a végső eredmények fele -fele arányban alakultak. Ami azt
jelnti, hogy a koncentrációnál nyolc gyerek kapott 4 pontot és nyolc gyerek kapta a
maximális 5 pontot.

15. Ábra: Koncentráció 2 0%0%0%
6%
94%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont
0%0%0%
50% 50%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont

47
D.) Az utolsó megfigyelési szempont alapján, mely a kudarctűrés volt az eredmények a
következőképpen alakultak: öt óvodás kapott 4 pontot és tízenegyen kaptak 5, azaz
maximális pontot.

16. Ábra: Kudarc tűrés 2

A szülőknek adott kérdőív eredményei az utóteszt alkalmá val némi változást mutattnak
az előteszt eredményeihez képest. A negyven szülőből -hisz kapott édesanya,édesapa -az ötödik
kérdésnél , mely így szól: Szokott -e zenét hallgatni gyermeke? 36 szülő válaszolt igennel és 4
szülő a néha választ adta.

17.Ábra: Ötödik kérdésre adott válaszok 0%0%0%
31%
69%1
2
3
4
5pont
pont
pont
pont
pont
90%0%
10%
1.Igen
2.Nem
3.Néha

48
A nyolcadik kérdés A zene vagy éneklés megnyugtatja gyermek ét? 34 szülő válaszolt
igennel, 6 szülő nemmel, mely azt mutatja, hogy a gyerekek 15% -át nem nyugtatja meg a zene
vagy éneklés.

18.Ábra. Nyolcadik kérdésre adott válaszok

A kilencedik kérdésre adott válaszokat igen nagy érdeklődéssel vártam, melyen aztán
meg is illetődtem. A kérdés így szól: Fontosnak tartja -e a zenei nevelést már egész kicsi korban?
A szülők közül hatan válaszoltak nemmel, négyen válaszolták az igen nagyon választ és
harmincan adtak igen választ.

19.Ábra. Kilencedik kérdésre adot t válaszok 85%15%0%
Igen
Nem
Néha
75%10%15%
Igen
Igen,nagyon
Nem

49
1. Az utolsó kérdés, mely et kiemelésre szántam a 10. kérdés Szokott -e gyermeke magától
táncolgatni, dúdolgatni? Itt 35 szülő adott igen választ és 5 szülő választotta a néha
kategóriát, melyet követően a diagramm így néz ki:

20.Ábra.10.kérdés re adott válaszok

A következőkben egy összesítést szeretnék bemutatni a szülőknek adott kérdőívből
kiemelt négy kérdésre vonatkozóan, melyet a fentiekben egyenként már bemutattam.

21.Ábra: Összesítés válaszai 87%13%0%
Igen
Néha
Nem
0510152025303540
Igen Igen, nagyon Néha Nem5.kérdés
8.kérdés
9.kérdés
10.kérdés

50
III.5. Az eredmények bemutatása
A kutatás elvé gzése után leültem és nagyon figyelmesen összehasonlítottam a kapott
eredményeket. Kiemeltem a legmagassabb pontszámot (5 pont) a közvetlen kérdésekből,
amelyeknél ez volt a legnagyobb pozitív érték és összegeztem az eredményeket előbb az
előtesztnél, majd az utótesztnél is. Ez a megfigyelési lapon szereplő szempontok alapján történt.
Külön táblázatba foglaltam a szempontokat, majd mindegyiket annak megfelelően írtam be,
hogy hány gyerek kapott maximális pontszámot.
A kézfogásnál mindössze három gyerek kapo tt maximális pontot, ami azt jelenti, hogy a
gyerekeknek nehézségeik voltak egymás kezének megfogását illetően.
Az együttműködésnél a csoportból egyetlen egy gyerek sem kapott ötös pontszámot, ami
nem jelképez mást, minthogy senki sem akart vagy csak mini málisan együttműködni velem.
A szemkontaktus tartása ismét egy kihívás volt, mely szerint a 16 gyerekből csupán négy
gyerek kapott maximális pontot első alkalommal. Ez egy olyan készség, melyet komoly
erőfeszítéssel, sok gyakorlással javítani lehet.
Anna k ellenére, hogy már kiscsoportos korban találkoznak a szabályok betartásá nak
kérelmével, első alkalommal némi nehézséget okozott, hisz a szemkontaktus tartásához
hasonlóan itt is összesen négy gyerek kapott maximális pontot. Kellő türelemmel ezt javítani
lehet.
A következő szempont a beszélgetés volt, melyet minden gyerek szívesen végez.
Minden csoportban akad egy -két „karattyoló” gyerek, aki maga után vonja a társait is. Nem
történt ez másképp a mi esetünkben sem, a sokat beszélő gyerekek elvették a több iek figyelmét,
bevonván őket is a beszélgetésekbe. Ezáltal mindössze három gyerek kapott ötös pontot. A sok
beszédből kifolyólag már egymás figyelmét is elvették, de maradtak még olyan gyerekek, akik
nem zavarták meg társaikat, ők heten voltak.
A kítűzött szempontok teljesen összefüggtek, ezért a koncentráció sem volt már a
valódi. Emiatt csak négy gyerek kapott maximális pontot, a többieknek nem sikerült teljes
koncentrációt nyújtani.
A tánc tanulásánál elengedhetetlen, hogy megemlítsük a kudarc tűré sét, hiszen a próbák
alatt vagy fellépések alatt nem mindig minden sikerül úgy, ahogyan azt mi elterveztük, épp mint
a való életben. A gyerekeknek is problémája akadt ezzel. A 16 gyerekből az előteszt alkalmával
egyetlenegy gyerek kapott maximális (ötös) ponto t.

51
A szülőknek adott kérdőív eredményei hasonlóak voltak az általam kapott pontok
eredményeihez. A negy ven szülőből az 5.kérdésre huszonhatan válaszoltak igennel, a 8. kérdésre
már harmincan , 9. kérdésre harimc négyen és a 10. kérdésnél harminc öten adtak igen választ.
Az előteszt összegzése után következett az utóteszt, mely a következő fejlődéseket vonta
maga után. Hatalmas nagy boldogság töltött el az utóteszt eredményeit látván, hiszen már az első
szempontnál nagy változás tekinthető meg, ami azt jele nti, hogy a zenés -táncos program igenis
fejleszti az óvodás gyerekek szociális kompetenciáit.
A kézfogásnál szemmel látható fejlődésen mentek át a gyerekek, hiszen tízenketten
kaptak ötöst.
Az együttműködés hasonló eredményeket mutatott, a fejlődés siker es volt, hiszen az
előtesztnél senki sem kapott ötöst, így szintén tízenkét gyerek kapta meg a pontot.
A szemkontaktus tartása igen nehéz, ám de eredményes munka volt. Itt már két
gyerekkel több kapott maximális pontot, mint az előző két szempontnál, azaz tízennégyen.
A szabályok betartása igen fontos része volt a programomnak, hiszen, míg világ a világ,
mindig meg kell felelni bizonyos szabályoknak. A gyerekek fejlődése e téren óriásit fejlődött,
hiszen a 16 gyerekből tízenöten maximális pontszámot kaptak.
A tánc közbeni beszélgető gyerekek száma is csökkent, tízenhárom gyerek kapott ötöst.
Már az egymást zavaró társak száma is lecsökkent, hiszen tízenöten kaptak maximális pontot.
A koncentráció szintén fejlődött, a jelenlévők fele sikeresen megkapta az ötös pontot. A
legutolsó szempont sem maradt változások nélkül.
A kudarc tűrés már sokkal jobban ment a gyerekeknek, nem volt szomorú, duzzogó arc,
helyét a vidám, mosolygós és örömteli arcok váltották fel. Tízenegy gyerek kapott maximális
pontot.
Némi meglepetéssel, de bizonyos változások voltak észlelhetőek a végső eredmények
felmérésénél kitöltött kérdőíveken. Voltak olyan szülők, akik az elért eredmények láttán sem
gondolták meg magukat és nem tartották fontosnak a zenei nevelést már kicsi korban.
Miután az elő – és utótesztek eredményeit összehasonlítottam, kiszámoltam a kettő közötti
különbséget is. Az utóteszt ere dményeiből kivontam az előteszt eredményeit, így megkaptam a
különbségeket.

52
3.Táblázat: Az eredmények bemutatása a megfigyelési lap alapján
Szempontok a
maximális pont
alapján Előteszt Utóteszt Különbség
Kézfogás
5 pont
20%
75%
+55%
Együttműködés
5 pont
0%
75%
+75%
Szemkontaktus
5 pont
25%
88%
+63%
Szabályok betartása
5pont
25%
94%
+69%
Beszélés
5 pont
20%
81%
+61%
Zavarja társait
5 pont
44%%
94%
+50%
Koncentráció
5 pont
25%
50%
+25%
Kudarc tűrés
5 pont
6%
69%
+63%

Ehhez hasonló módon jártam el a szülőknek adott kérdőívek eredményeivel is.
Összehasonlítottam az eredményeket, majd az utolsó mérésből kivontam az előzőleg kapott
értékeket.

4.Táblázat: Elő- és utótesztek eredményei és különbségei a kérdőív alapján
Kérdés az igen
válaszok alapján Előteszt Utóteszt Különbség
5.Szokott -e zenét hallgatni gyermeke?
65% 90% +25%

53
8.A zene vagy éneklés megnyugtatja
gyermekét?
75% 85% +10%
9.Fontosnak tartja -e a zenei nevelést
már egész kicsi korban? 73% 85% +12%
10.Szokott -e gyermeke magától
táncolgatni, dúdolgatni? 50% 88% +38%
25.Ábra: Elő- és utótesztek eredményei és különbségei a kérdőív alapján

54
Következtetések

Az olvasott szakirodalom alapján, az elméletben leírtak teljes egészében tükröződnek a
kutatásomban. Ami azt jelenti, hogy a néptánc pozitív hatással van az óvodáskorú gyerekekre . A
zene és tánctanulás a gyerekek életének más területeire is hatással voltak. Általánosságban, a
kreativitás mellett pozitív hatás mutatkozott az intelligencia és a motoros készségek terén is, de
leginkább a szociális komptenciák szempontjábó l. Az összetett gondolkodás képessége vagy az
emlékezőképesség is fejlődött a zene és tánc hatására.
Dolgozatom h ipotézise, miszerint a zene és tánc által fejlődik a szociális kompetenciájuk
az óvodás korú gyerekeknek beigazolódott. A megfigyelési lapból kapott eredmények alapján
állíthatom, hogy a néptánc tanulása által fejlődik a gyerekek szociális viselkedése, empátiája,
tolleranciája, önfegyelme. Ezek az eredmények már láthatóak voltak a harmadik -negyedik zenés –
táncos tevékenyég napján, de a kísérlet legvégén már biztosan jelent hettem ki, hogy a néptánc
fejleszti a szociális kompetenciáikat a gyerekeknek.
A zene nagy hatással van az emberi személyiség fejlesztésére, ezt nem csak zene terepiás
szempontból figyelhetjük meg, hanem a didaktikai oldalát is figyelembe vehetjük, melyben
sikerült bebizonyítani, hogy a ritmikai képességük és koordinációjukat is fejlesztik.
Mindannak ellenére, hogy a kutatásom eredményei által beigazolódott a feltételezett
hipotézisem , a céljaim elérésekor korlátokba is ütköztem. A hat alkalommal nehéz volt bevezetni
az intenzív zenés -táncos programot, oly módon, hogy a tevékenységek eredményei minél előbb
megmutatkozzanak. Ugyancsak egy kisebb akadályt jelentett a gyerek életkora, hiszen vegyes
csoporttal dolgoztam, ami azt jel enti, hogy volt három kiscsoportosom (3 évesek), hét
középcsoportos om (4-5 évesek) és tíz nagycsoportosom (5 -6 évesek). A gyerekek származása is
befolyásolta a kísérletem elvégzését, hiszen ahányan, annyi féle képpen nyílvánultak meg.
Annak ellenére, hogy korlátokba ütköztem, sikerült a megfelelő módon, mégpedig az
intenzív zenés -táncos program bevezetése által kizárni valamilyen szinten ezeket és sikeres
eredményeket elérni.
A zene és a tánc fontos része az óvodának, hiszen minden nap alkalmazva vannak. Nincs
olyan nap, amikor ne lenne egy kis zenés -mozgásos játék vagy akár tánc, mivel a gyerekek
igénylik a moz gást, hogy feltudják szabadítani energiáikat. Ha lehet, akkor ilyenkor próbáljuk
meg beiktatni, hogy néptánc legyen, mivel a lépései is könnyen elsajátíthatóak.

55
Minden ilyen táncos óra örömmel kezdődött és fejeződött be. Annak ellenére, hogy
minden alkal ommal keményen dolgoztunk a kellemes, vidám hangulat megvolt, még akkor is, ha
valaki éppen csíntalankodott. A kísérletem legjobb része, pillanata az utolsó alkalom volt. Ekkor
tekinthettem meg, hogy milyen fejlődésen mentek keresztül a kisóvodások, mennyi re
eredményes a néptánc oktatása már egészen kicsi kortól kezdődően.
Hiszem azt, hogy e programot érdemes alkalmazni és tovább fejleszteni, hiszen az
eredmények pozitív hatást mutattak. A gyerekek pozitív és őszinte hozzáálása, amikor is utolsó
alkalommal megkérdezték „Mikor jössz még táncolni?” igazolta, hogy örömmel tették és várták.

56
Könyvészet
Benedek, K., & Sándor, I. (2006). Hagyományokháza . Letöltés dátuma: 2019. május 2, forrás:
https://www.hagyomanyokhaza.hu/oldal/754/
Benkő, É., & Prezsmer, B. (2015). Népi gyermekjátékok. Sepsiszentgyörgy: Háromszék
Vármegye Kiadó.
Benkő, K. (2017). Járjunk táncot, ripegőt -ropogót! Déva: Corvin Kiadó.
Bertalan, S. (2016). Letöltés dátuma: 2019. Március 30, forrás: docplayer:
http://docplayer.hu/14644693 -Lehetosegei -zsolnai -aniko -jozsa -krisztian -szegedi –
tudomanyegyetem -pedagogiai -es-pszichologiai -intezet.html
Czinóber, K., & Éva, W. V. (2018). Játék, mozdulat, tánc. Budapest: Hagyományok Háza.
Dem ény, I. P., Gazda, K., Keszeg, V., & Tánczos, V. (2008). Magyar népi kultúra. Kolozsvár:
Ábel kiadó.
Forrai, K. (2016). Ének az óvodában -Második kiadás. Móra Könyvkiadó.
Gádor, A. (2008). Letöltés dátuma: 2019.. március 19, forrás:
http://www.kooperativ.hu /szockomp/4._modszertani_segedletek/tanari_kezikonyv/tanari_keziko
nyv_1 -12_evfolyam_beliv.pdf
Gillian, I. (2015. szeptember 15). The University of Queensland . Letöltés dátuma: 2019. május
24, forrás: https://www.uq.edu.au/news/article/2015/09/jamming -toddl ers-trumps -hitting -books
Koltói, L. (2013). Pedagógiai pszichológia jegyzet óvodapedagógusoknak. Letöltés dátuma:
2018.. November 14, forrás: mentorháló:
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggiai_pszicholgia_jegyzet_vodapedaggusoknak/i
ndex.html
Könczei, C. (2014). Néptánc, Oktatási segédjegyzet 1. Sepsiszentgyörgy: Romániai Magyar
Néptánc Egyesület.
Könczei, C. (2014). Néptánc -Oktatási segédjegyzet 1. Sepsiszentgyörgy: ?
Lexikon, M. N. (dátum nélk.). Letöltés dátuma: 2019.. Április 29, forrás:
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/index.html

57
Németh Gáborné, D. A. (2008). Pedagógiai folyóiratok. Letöltés dátuma: 2018. Szeptember 20,
forrás: Folyóiratok.ofi web site: http://folyoiratok.ofi.hu/uj -pedagogiai -szemle/a -szocialis –
kompetencia -fejlesztesenek -lehetosegei -az-iskolaban
Nyitrai, Á. (1995). A MESE, A VERS ÉS A KÉPESKÖNYV SZEREPE A BÖLCSŐDÉS
GYERMEKEK ÉLETÉBEN ÉS FEJLŐDÉSÉBEN . Letöltés dátuma: 2019.. Április 9, forrás:
http://doktori.bibl.u -szeged.hu/3864/1/1995_nyitrai_agnes.pdf
Sinkó, A. (2014). Népzene, Oktatási segédjegyzet 2. Sepsiszentgyörgy: Romániai Magyar
Néptánc Egyesület.
Szőke, A. (2016. Március -Május). Őrszavak. Letöltés dátuma: 2019. Április 28, forrás:
http://magyarutca.org/nyeomszsz/orszavak/pdf/14SzokeNeprajzOvodaban.pdf
Zsolnai, A. ( . (1998). Letöltés dátuma: 2019.. Április 30, forrás: https://docplayer.hu:
https://docplayer.hu/7054453 -A-szocialis -kompetencia -fejlettsege -serdulokorban -zsolnai -aniko –
jozsef -attila -tudomanyegyetem -pedagogia -tanszek.html
Zsolnai, A. (2003). Szociális komp etencia -társas viselkedés. Budapest: Gondolat Kiadó.

Mellékletek
1Melléklet: Megfigyelési lap
Né
v Fiú-lány kapcsolat Fegyelem Koncentráció/Figye
lem Kudar
c-
tűrés Kézfog
ás Együtt –
működ
és Szemkonta
k-
tus Szabály
ok
betartás
a Besz
él Zavar
ja
társait

59
2.Melléklet: Interjú kérdései

1. Kivel szeretsz táncolni?
2. Kinek szereted a kezét fogni a csoportból?
3. Ha nem sikerül egy lépést megtanulni, hogy érzed magad?
4. Mit szeretsz jobban? Beszélgetni vagy inkább táncolni?
5. Melyik a kedvelt táncod, éneked?

60
3.Melléklet: Kérdőív
1. A családban betöltött szerepe?
 Édesanya
 Édesapa
 Nagymama
 Nagytata

2. Hány gyermeke van?
 1
 2
 3
 Több

3. A csoportba járó gyerek neme?
 Fiú
 Lány

4. Mennyi ideig volt otthon az édesanya a gyerekkel?
 Néhány hónapos koráig
 Egy éves koráig
 Két éves koráig
 Óvodába lépés napjáig

5. Szokott -e zenét hallgatni gyermeke?
 Igen
 Nem
 Néha

6. Tapasztalta -e gyermekénél, hogy bizonyos zenékre tevékenységet végez?
 Igen

61
 Nem

7. Ha igen, ezeket a mozdulatokat honnan veszi?
 Magától
 Családtagtól
 Videó alapján

8. A zene vagy éneklés megnyugtatja gyermekét?
 Igen
 Nem

9. Fontosnak tartja -e a zenei nevelést már egész kicsi korban?
 Igen
 Igen, nagyon
 Nem

10. Szokott -e gyermeke magától táncolgatni, dúdolgatni?
 Igen
 Néha
 Nem

11. Ha igen vagy néha, hol szokott ez történi?
 Szobában
 A tükör előtt
 Elbújva
 Egyéb__________________________

62
4.Melléklet: Dalok,énekek

64
Az öreg zsidónak

65
5.Melléklet: Tevékenységek leírása
Első tevékenység bemutatása
2019.03.21. -„Járd ki lábam, járd ki most!”
 Bemelegítés
 Utazni fogunk, mivel szeretnétek utazni? (motor,vonat)
 Hogy csinál a vonat/motor? (hang utánzása -közel távol)
 Elérkeztünk a postáig, én küldöm az üzenetet, ti pedig vissza kell válaszoljátok ugyan
azt: Tá-Tá, Tá -Tá-Tá, Tá -Tá-Tá-Tá, ti -ti, ti-ti ti-ti, ti-ti Tá, Tá -Tá ti-ti Tá
 Körbe: -sima lépés egyik másik irányba
-Ringás állva -járás közben
-Rugódzás tanulása
-Helyes testartásta való ügyelés
 Utánozz, csináld azt amit én
 Visszautazás

66
Második tevékenység bemutatása
2019.03.28. – „Kicsi nékem ez a ház!”
 Álom -mezőn járás, virágokat láttam
 Virág képek megnevezése
 Ritmus tapsolás -a virágok nevét
 Légzőgyakorlat -mezőn vagyunk szagoljuk a virágokat
 sarok koppintás váltott lábbal
 záró lépés (előre és hátra) tanulása
 egyes csárdás lépés tanulása
 leveze tés-madár csicsergés hallgatása, szőnyegen fekvés közben

67
Harmadik tevékenység bemutatása
2019.04.04. – „Fordulj rózsám”
 bemelegítés
 ritmus és légzőgyakorlatok
 kettes csárdás lépés tanulása
 forgás egyedül
 forgást váltó lépés tanulása
 Zárólépés dobbantással
 Levezetés -szabad tánc

68
Negyedik tevékenység bemutatása
2019.04.11. -„Akinek most kedve van!”
 Bemelegítés
 Légzőgyakorlatok
 Ritmusgyakorlatok
 Forgás egyedül,páros, ill. váltott kar emelésével
 Páros, keresztezett kézfogás tanulása
 Forgás párban, különböző össze -kapaszkodásokkal
 Csináld amit mondok és nem amit mutatok -táncos játék

69
Ötödik tevékenység bemutatása
2019.04.18. -„ Hadd el te, kicsike! ”
 Bemelegítés
 Ritmusgyakorlatok
 Kézmozdulatok gyakorlása
 Forgás gyakorlása
 Hadd el te kicsike páros tánc tanulása
 Levezetés -szabad tánc

70
Hatodik tevékenység bemutatása
2019.05.09. -„Az öreg zsidónak,akkor vagyon jó kedve”
 Bemelegítés
 Ritmusgyakorlatok
 Forgás gyakorlása össze -kapaszkodással
 Forgást váltó lépés gyakorlása
 Az öreg zsidónak c. énekes mozgásos tánc tanulása
 Hadd el te kicsike tánc ismétlése összekötve a tevékenységen tanulttal

71
Hetedik tevékenység bemutatása
2019.05.16. -„Összefoglaló”
 Bemelegítés
 Ritmusgyakorlatok -táncoló cipellők (a cipőikkel ütjük a ritmust a szőnyegen)
 A tanultak ellenőrzése, hibák kiküszöbölése
 Levezetés -táncház

72
Nyolcadik tevékenység bemutatása
2019.05.23. -„Összefoglaló”
 Bemelegítés
 Ritmusgyakorlatok -utazás az űrbe
 A tanultak felmérése
 Hibák javítása
 Levezetés -táncház

73
DECLARAȚIE DE AUTENTIFICARE A
LUCRĂRII DE FINALIZARE A STUDIILOR

Titlul lucrării ________________________________________________________________
______________________________________________________________________________
______________________________________________________________________________

Autorul lucrării _________________________________________________________________

Lucrarea de finalizare a studiilor este elaborată în vederea susținerii examenului
de finalizare a studiilor organizat de câtre Facultatea
_______________________________________________ _ din cadrul Universității din Oradea,
sesiunea _____________________________ a anului universitar _______________________.

Prin prezența, subsemnatul (nume, prenume, CNP)______________________________
____________________________________________________ __________________________
_____________________________________________________________________________,
declar pe proprie răspundere că această lucrare a fost scrisă de mine, fără nici un ajutor
neautorizat și că nici o parte a lucrării nu conține aplicaț ii sau studii de caz publicate de alți
autori.
Declar, de asemenea, că în lucrare nu există idei, tabele, grafice, hărți, sau alte
surse folosite fără respectarea legii române și a convențiilor internaționale privind drepturile de
autor.

Oradea,
Data
Semnătura

Copyright Notice

© Licențiada.org respectă drepturile de proprietate intelectuală și așteaptă ca toți utilizatorii să facă același lucru. Dacă consideri că un conținut de pe site încalcă drepturile tale de autor, te rugăm să trimiți o notificare DMCA.

Acest articol: SPECIALIZAREA PEDAGOGIA ÎNVĂȚĂMÂNTULUI PRIMA ȘI PREȘCOLAR, [632321] (ID: 632321)

Dacă considerați că acest conținut vă încalcă drepturile de autor, vă rugăm să depuneți o cerere pe pagina noastră Copyright Takedown.

SPECIALIZAREA PEDAGOGIA ÎNVĂȚĂMÂNTULUI PRIMA ȘI PREȘCOLAR, [632321]

Copyright Notice

Word biblical commentary. [621175]

VETERINARĂ ION IONESCU DE LA BRAD DIN IAȘI [615565]

Atypical evolution of a synovial sarcoma: case report [605224]

Diagnosticul global al intreprinderii Demers principal in activitatea de evaluare [617384]

Carnea și preparatele din carne reprezintă o importantă sursă de proteine. Aminoacizi esențiali, lipide, săruri minerale și vitamine. [308078]

RELAȚIA DINTRE CONTABILITATE ȘI FISCALITATE ÎN ROMÂNIA [630883]

Copyright Notice

Similar Posts