SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR [307901]

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR

CSÍKSZEREDAI KAR

BIOMÉRNÖKI TANSZÉK

DIPLOMAMUNKA

Témavezetők:

dr. Ambrus Tünde, egyetemi adjunktus

dr. [anonimizat]:

GERGELY Norbert

Közélelmezési és agroturisztikai mérnök-menedzser

2020

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM, KOLOZSVÁR

CSÍKSZEREDAI KAR

BIOMÉRNÖKI TANSZÉK

Kemping kialakítása és szolgáltatásainak tervezése Ivóban

Témavezetők: Abszolvens:

Dr. Ambrus Tünde, adjunktus

Dr. [anonimizat]

2020

Rezumat

Subiectul lucrării mele este analiza fezabilității unui produs turistic bazat pe valori naturale care întruchipează turismul de camping și formele sale culminante în scopul ospitalității. Complexul planificat a căpătat denumirea de ”Mountain Camping”, [anonimizat].

[anonimizat], [anonimizat] a devenit popular datorită locației. Gândindu-[anonimizat] a [anonimizat], să experimenteze apropierea de natură și liniștea.

[anonimizat], oaspeții pot profita de excursii cu bicicleta și drumeții conduse de un ghid turistic calificat. În zona de camping este posibil cumpărarea de diverse echipamente turistice și închirierea de biciclete. [anonimizat].

Cu ocazia pregătirii lucrării am folosit mai multe metode. Ca metodă principală am efectuat o [anonimizat], [anonimizat], în plus am analizat ce tip de produs turistic ar fi cel mai optim în zona dată. Am făcut interviuri pentru a aduna informații despre zonă și reglementările în vigoare. [anonimizat], astfel am obținut o imagine concretă al existenței turismului autohton. [anonimizat] (Sketchup) pentru a [anonimizat]. [anonimizat] (de exemplu: Michalkó G., Rátz T., Gonda T., Petykó Cs.) pentru a-mi extinde cunoștințele și pentru a pregăti lucrarea.

[anonimizat], în șapte teme principale:

Complexul ar asigura traiul pentru 6 persoane.

Campingul ar putea asigura cazare pentru 80 persoane prin planificarea a 10 case din lemn, 10 parcele pentru corturi și 5 parcele pentru rulote.

Investiția campingului este de 1.659.600 lei, [anonimizat], [anonimizat] a [anonimizat].

Prețurile stabilite în timpul planficării și nivelul imaginat al utilizării capacității ar aduce profit deja în al doilea an.

Valoarea actuală netă calculată (NPV), care este de 1.195.979 lei, indică faptul că merită să implementăm campingul planificat, deoarece aceasta suma ar fi profitul total ce se poate obține, actualizat și net al investiției în complex.

Pe baza perioadei de recuperare a investiei, se poate observa că suma acoperită va fi recuperată în al 14-lea an, ceea ce reprezintă o valoare destul de bună pentru o investiție de această amploare.

În urma dezvoltarii campingului planificat, s-ar putea face investiții suplimentare care ar contribui la extinderea serviciilor, precum și la funcționarea pe perioada sezonului de iarnă.

În ceea ce privește planificarea campingului, se poate concluziona că implementarea complexului poate contribui la dezvoltarea turismului în zonă, precum și la creșterea turismului de camping în țară într-o oarecare măsură. În măsura în care campingul ar fi pus în funcțiune, am fi capabili să oferim câteva locuri de muncă, de asemenea să oferim stagii de practică pentru studenți. Pe lângă faptul că poate contribui la dezvoltarea turismului în zonă, campingul va putea oferi diferite locuri de muncă și oportunități de trai.

Abstract

The topic of my final thesis is the production of basic tourism products for each natural value, which enables a camping tourism and its various forms. The name of the project is “Mountain Camping”, which refers to the type of institution, as well as its present natural environment.

The seat becomes one of the considerations until the establishment of a campsite and in relation to the service provider, because there is a place within Szeklerland, Ivó where the daily traffic can easily change. These should be worked out by reviewing a set of issues by designing a four-star that allows for proper use by vendors, you can immanently experience the closeness of nature and serenity itself.

The planned campsite will be part of active tourism, after its subsequent introduction, costumers will be able to participate cycling and hiking tours under the guidance of a tour guide. The campsite provides opportunity to buy various types of hiking equipment and to rent bicycle. Accommodation can be in chalets, with a caravan, or is a tent.

I used several methods to prepare my paper. According to the primary method, I went on a field study to Ivó, where I analyzed the quality of the area and the infrastructure. I also studied, the lens of tourism products, and the most optimal solution. I conducted interviews in the interest of collecting important information about the regulations in that area. The data of the National Statistical Institute of Romania examines the possibilities of change in the tourism of Romania in the recent years, therefore I gained a concrete image upon the situation of regional tourism. I used Sketchup software to design the visual plan of my final thesis’s subject. As a secondary method, I used scientific literature of several well-known tourism professionals such as Michalkó G., Rátz T., Gonda T., Petykó Cs. It provided me a profound help in writing my thesis.

In the previously presented alternative tourism, I will demonstrate the accomplishments and evaluations of my thesis based on the following seven criteria:

The institution would provide occupation for 6 people.

The campsite would accommodate a postcard, 10 wooden houses, 10 tent plots and 5 motorhome plots to accommodate 80 people.

The investment of the campsite cost 1.659.600 Lej, which covers three collective building used for administrative purposes, the purchase price of the area, wooden houses, a plot of land and an area containing a campsite, respectively the costs of equipment.

A healthy choice and vision allow you to make a profit in the second year in terms of capacity utilization.

A calculated net present value (NPV) of 1.195.979 Lej, so it is an interestingly designed planned campsite, as it represents an extra profit of this value when it comes to an active capital investment.

Based on the campsite's discounted payback time indicator, it can be seen that an invested fee could be made in more than a decade, which is a good result.

Additional investments after the planned camping will allow utilization and expansion of services, as well as operation during a winter season.

As a conclusion, I would highlight the use of this institution. It would not just increase the regional camping tourism, but also it would serve as a factor to help the national camping tourism as well. It would provide job opportunities and also professional internships for students. With the various service providers of the region, there is an opportunity to find regional partners in order to strengthen local tourism, as well as to expand the extent of the local tourism. In addition to being able to contribute to the development of regional tourism, this campsite could provide a variety of jobs and livelihood opportunities.

Bevezető

A dolgozatom témája egy olyan természeti értékeken alapuló turisztikai termék megvalósíthatóságának előrevetítése, amely a kempingturizmust és annak különböző formáit testesíti meg vendégfogadás céljából. A tervezett kemping a “Mountain Camping” nevet kapta, amely utal a létesítmény típusára, valamint a jelenlevő természeti környezetre.

Abból a megfontolásból választottam egy kemping kialakítását és szolgáltatásainak megtervezését, mert kevés megfelelően kiépített kemping található Székelyföldön és ezen belül Ivóban is, amely napjainkra látogatottá vált a helyszín adottságai miatt. Ezeket a kérdésköröket átgondolva a dolgozat célja egy olyan négy csillagos kemping tervezése, amely a megfelelő kényelmet nyújtva a vendégeknek, átélhetik a természet közelségét és magát a nyugalmat.

A tervezett kemping az aktív turizmus sorába illeszkedik, következésképpen a megszálló vendégek igénybe vehetnek kerékpáros és gyalogos túrákat, amelyek egy képzett túravezető irányításával történnek. A kemping területén lehetőség adott különböző túraeszközök vásárlására és a kerékpárok bérlésére. Az elszállásolás történhet faházakban, lakókocsival és sátorral is egyaránt.

A dolgozat elkészítése során több módszerhez is folyamodtam. Elsődleges módszerként terepszemlét végeztem, amely során ellátogattam a megvalósítás helyszíneként választott településre, Ivóba, ahol a terület minőségét, infrastruktúráját vizsgáltam, emellett elemeztem, hogy milyen turisztikai termék lenne a lehető legoptimálisabb az adott területen. Interjúkat készítettem, annak érdekébe, hogy információkat gyűjtsek a területről és a térségre érvényes szabályozásokról. A romániai Országos Statisztikai Intézet adatait vizsgálva betekintést kaphattam Románia turizmusának változásaira az elmúlt években, ezáltal egy konkrét képet kaptam a hazai kempingturizmus létéről. A Sketchup szoftver használatával terveztem meg a dolgozat tárgyát képező kemping látványtervét, amely segítségével szemléltetem az elképzeléseimet. Másodlagos módszer keretében több neves turisztikai szakember (pl.: Michalkó G., Rátz T., Gonda T., Petykó Cs.) által készített szakirodalmat felhasználtam a tudásom bővítése és a dolgozat elkészülése érdekében.

A dolgozat első fejezetében fontosnak tartom, hogy néhány fogalom letisztázására kerüljön sor. Ebben a fejezetben a turizmuselmélet főbb releváns kérdéseit vizsgálom, ehhez több neves turisztikai szakember által készített szakkönyv, szakcikk kerül feldolgozásra. Alapvető feltétel a dolgozatkészítés során, hogy maga a turizmus és ennek rendszerét tisztán átlássuk, így meghatározásra kerül néhány alapvető fogalom (a turizmus, a turista, a turisztikai kereslet, kínálat, a turizmus rendszere, a turisztikai termék). Fontosnak tartom, hogy említésre kerüljenek a turizmus aktuális trendjei. Első sorban azért, mert a turista igényeinek alakulása meghatározó tényező, a turizmus alakulásában, a turisztikai termékek fejlesztéséért tett lépésekben, illetve a minőség biztosításában. A dolgozat alapvetően az aktív turizmus keretén belül kialakult kemping és természetjáró turizmust vizsgálja, ennek érdekében egy rövid történeti áttekintésre és elméleti megközelítésre is sor kerül. A kempingek ismertetéséhez elkerülhetetlen a romániai jogszabály ismerete, amely az összes turisztikai szálláshelyre vonatkozik országszerte, ezen belül is fontosnak tartom kitérni a kempingekre vonatkozó kritériumokra.

A második fejezetben alapvetően a négy csillagos kemping megvalósításához szükséges kritériumok kerülnek ismertetésre, amelyek jelenleg Romániában érvényesek. A romániai Országos Statisztikai Intézet adatait vizsgálva egy képet kaphatunk az ország turizmusának változásáról az elmúlt években. Ezek vonatkozhatnak a kempingekbe érkező turisták változására, a befogadó képességének változására, a kihasználtságára. A kempingturizmus változásának tudatában ismertetésre kerül a kemping megvalósítására kiválasztott térség (Ivó és környéke) turizmusának alakulása és vonzerői, emellett a térségben érvényes általános rendezési terv előírásai.

A harmadik, negyedik és ötödik fejezetben már kimondottan a kemping gyakorlatba ültetése kerül leírásra. Említésre kerül a szükséges humánerőforrás ellátás. Néhány bekezdésben kifejtésre kerül a kempinghez tartozó infrastrukturális hálózatok igény, a kemping műszaki megoldásai és beruházásai. A negyedik fejezetben a tervezett kemping pénzügyi modellezésére kerül sor, míg az ötödik fejezetben a létesítmény marketingtervezésére kerül sor. Fontos meghatározni a szükséges bevételi forrásokat és a működési költségeket egyaránt. Említésre kerül a kemping beruházásának megtérülése, valamint annak sarokszámai. Végül kifejtésre kerül a tervezett kemping marketing terve, a szolgáltatásokra érvényes marketing mix segítsége révén.

A hatodik fejezetben néhány további irány megfogalmazására kerül sor, amelyek kivitelezésre kerülnének, amennyiben a kemping működőképesnek bizonyosul és elegendő nyereséget képes generálni.

A turizmuselmélet fontosabb kérdései

Minden tudományos igényességgel megírt szakdolgozatnak megvannak a nélkülözhetetlen feltételei és lépései. Ilyen nélkülözhetetlen feltétel, hogy a választott témának megfelelően az alapvető fogalmakat, terminológiákat, jelenségeket áttanulmányozzuk, illetve rendszerben láttassuk. Ennek érdekében a következő terminológiák kerülnek áttekintésre: turizmus, turista, élmény. A turizmus a UNWTO (World Tourism Organization), az az a Turisztikai Világszervezet szerint magába foglalja a személyek lakóhelyén vagy munkahelyén kívüli minden egyes helyváltoztatást, és a helyváltoztatásokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatások összességét (UNWTO, 1989).

A turizmus az emberi társadalom azon tevékenysége, amely alapvető hatást gyakorol az egyes nemzetek társadalmi, gazdasági és kulturális életére, a szabadság kiterjedésére és az emberek életminőségére. A turizmus napjainkban egyre több ország gazdasági helyzetében játszik kulcsfontosságú szerepet (Kardos Z., 2011).

A turizmus mellett célszerű meghatározni a turistát, mint a keresletet képző tényezőt a turizmus piacán. A turista az a személy, aki 24 óránál többet tartózkodik egy adott helyszínen, és ennek a személynek utazási célja a szabadidejének eltöltése, üzletkötés, család vagy barátok felkeresése, de lehetnek szakmai kiküldetések vagy konferenciákon való részvétel is. Emellett fontos, hogy megtakarított pénzzel rendelkezzen, amely ellenében kapja az adott desztináció nyújtotta szolgáltatásokat. Kirándulónak azok a személyek számítanak, akik az adott desztinációban, amit célirányosan meglátogattak, kevesebb időt töltenek el, mint egy teljes nap, az az 24 óra (Rátz T., 1999).

A turizmus keretében, főként az aktív turizmus tekintetében elengedhetetlen az élmény meghatározásának ismerete, amely legtöbb esetben szubjektív és saját tapasztalatokon alapszik. Az élmény (szubjektív tapasztalat) egy olyan benyomás sorozat, melyek eltérnek a hétköznapitól, valamilyen különlegességet élünk át, annak segítségével, hogy kiszakadunk a hétköznapi környezetünkből. Az élményszerzésnek a tömegturizmus a hagyományos szolgáltatásokkal felkarolva, manapság nem tudnak megfelelni az élményszerzés tapasztalatának kielégítésére. Az élményszerzés legfőbb forrása a kaland és az aktivitás, abban a pillanatban megvalósul, ahogy kilépünk a mindennapi környezetből, viszonylag hanyagolva a modern technikai eszközök sokaságát és emellett próbára tesszük a fizikai képességeinket, azonban ezek a szolgáltatások néhol veszélyt és sérülési lehetőségeket hordoznak magukban, amelyek mindenképpen vissza kell legyenek szorítva megfelelő szabályozások által (Szécsi N., 2009).

A turisztikai keresletet és kínálatot megjelenítő turisztikai termék

A turizmus rendszere két alrendszerből tevődik össze, ezek a kereslet és a kínálat rendszere. Az emberek egy belső késztetést éreznek, amely meghatározza az adott személy személyiségére jellemző vonásokat. Ezt a belső késztetést nevezzük motivációnak. Legtöbb esetben a motiváció valamilyen vonzerőhöz társul, amely lehet ember alkotta vagy természeti vonzerő. Ember alkotta vonzerők leginkább a kulturális vonzerők, emlékművek, múzeumok, különböző rendezvények és építmények tekinthetők, míg a természeti vonzerő magát a táj szépségét és ehhez tartozó földrajzi elemeket foglalják magukba. Amennyiben a kínálat megfelel a különböző személyek által generált motivációnak, akkor a turisztikai piac kínálata működőképesnek tekinthető (Gonda T., 2016).

A turisztikai termék legszűkebb értelmezés szerint egy kínálati halmaz legtöbb esetben szolgáltatások halmaza, amelyeket a turista igénybe vesz, ezáltal kialakítva a keresletet, amit a turisztikai termék elfogyasztása által lehet kielégíteni. Azonban legtöbb esetben a turisztikai termék nem ilyen egyszerű, hiszen több tényezőből tevődik össze, mint például maga a desztináció, ahol megvalósul a turisztikai létesítmény, a létesítmény, a nyújtott szolgáltatások és a megfelelően szakképzett személyzet és a személyzet által elvégzett folyamatok is a turisztikai termék szerves részét képezik (Gonda T., 2016).

A tervezett kemping esetében egy megfelelő infrastruktúrával ellátott kempinget jelent, amely lehetőséget ad megszállni néhány kis faházban, lehetőség van saját sátor felállítására, továbbá megfelelően kiépített infrastruktúrát nyújtunk lakóautóknak, akik a mi létesítményünkben szeretnének megszállni. Továbbá hangsúlyt fektetünk az aktív turizmusra, ezen belül a kerékpártúrákat és szervezett természetjárásokat vehetnek igénybe a megszálló vendégek, amelyek által egy vadregényes tájat hódíthatnak meg.

A turisztikai termékek kínálata az adott desztináció által nyújtott természeti és antropikus erőforrásokon alapszik. Ezek a vonzerők váltsák ki a turisták motivációját egy adott utazás igénybevételéhez, amelyet követően a turista igényt érez ennek kielégítésére és érdeklődési körét figyelem előtt tartva megkeresi az adott desztinációt és annak vonzerőjét, amit meg szeretne látogatni (Csapó J. – Remenyik B., 2011).

A turisztikai termék fő jellemzői a megfoghatatlanság (a szolgáltatások nem tárgyiasult jellege), elválaszthatatlanság (előre nem tudják pontosan, hogy milyen az adott szolgáltatás, csak az elfogyasztás pillanatában szembesülnek vele), ingadozás (a szolgáltatás minőségét nagymértékben az hordozza, hogy a személyzet mennyire felkészült és szakavatott, hiszen ők nyújtsák a vendégeknek a szolgáltatásokat) továbbá a turisztikai termékek nem tárolhatók, hiszen ha egy adott napi vendégéjszaka aznap nem került eladásra, akkor az a vendégéjszaka már nem értékesíthető. A turisztikai termékeket specifikációjuk alapján három csoportba sorolhatjuk, amelyek a térspecifikus turisztikai termékek, a csoportspecifikus turisztikai termékek és a tevékenységspecifikus turisztikai termékek (Michalkó G., 2011).

A térspecifikus turisztikai termékek a környezeti sajátosságokra épülő termékek, amelyek a turizmus nemzetközi piacán jelentős helyet foglalnak el. Ebbe a csoportba tartozik például a falusi turizmus, amely az adott térség hagyományos megjelenéséből táplálkozik, maga a turisztikai egység kialakítását tekintve (Michalkó G., 2011).

A csoportspecifikus turisztikai termékek közé azok a turisztikai termékek tartoznak, amelyek kimondottan egy vagy több keresleti célpiacot szólítanak meg. Ebben az esetben elengedhetetlen a turisztikai terméket igény bevevő kereslet (idősek, fiatalok, kalandorok, pihenni vágyó turisták stb.) nagymértékű ismerete, és emellett a kereslet által generált trendekre való gyors reagálás, amely által a termék képes fennmaradni a turizmus piacán (Michalkó G., 2011).

A tevékenységspecifikus turisztikai termékek közé azok a termékek tartoznak, amelyek által nyújtott szolgáltatások egy adott tevékenységhez köthetök. Ebbe a csoportba tartozik elsősorban az aktív turizmus és annak különböző fajtái, mint például a vadász turizmus, kerékpáros turizmus, de ezek mellett az egészségturizmus és a konferenciaturizmus is ebbe a csoportba sorolható, hiszen az adott termék által nyújtott tevékenység a fő motiváló elem, amelyet a turisták előszeretettel igénybe vesznek (Michalkó G., 2011).

A turisztikai termékek fő alkotórészei:

maga a vonzerő, amely lehet természeti vagy ember alkotta

a megfelelően kialakított infrastruktúra, amely segítségével megtörténik a megközelítése a turisztikai létesítménynek

maga a szálláshely, melyek lehetnek hotelek, panziók, kempingek, kulcsosházak stb.

étkeztetés, amely leginkább étterem segítségével valósul meg

szórakozási lehetőségek

biztonságos környezet

a személyzet és magán a településen élő lakosság vendégszeretete

a szolgáltatások megfelelően kialakított árai, melyek tükrözik a szolgáltatások minőségi szintjét

vendégszeretet (Ex verbum: Ambrus T.)

A turisztikai desztináció, maga a helyszín, ahol a turizmus megvalósul, a helyszínre alapuló turisztikai termék által, egy olyan település, térség, táj vagy objektum, ahol maga a turizmus és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, események lebonyolítására sor kerül. A desztinációk rendelkeznek vonzerőkkel és ezekre épülő szolgáltatásokkal, marketinggel és egy megfelelő szervezeti háttértevékenységgel (Michalkó G., 2004).

A vonzerőket két nagy csoportba lehet besorolni, ezek a természeti vonzerők és az ember alkotta vonzerők. A természeti vonzerők közé tartozik az éghajlat és annak tényezői (klimatikus tényezők, hideg, meleg, napsütés stb.), egy adott desztináció vízi adottságai (mint például tenger, tó, folyó vizek, források, stb.), a szép látvány, melyet a természet nyújt (ezek lehetnek érintetlennek tűnő vadregényes táj, megművelt földterületek, partszakaszok, hegyvidéki tájak vagy akár panorámautak egyaránt), lehetnek egyedülálló természeti csodák (mint például barlangok, vízesések, magashegyek vagy vulkánok), flóra, fauna (tudományos megfigyeléseknek színterét képezi) és végül de nem utolsó sorban védett területek, nemzeti parkok (amelyek kihalóban lévő állat és madárfajok megóvására hivatottak). Az ember alkotta vonzerők lehetnek régészeti lelőhelyek, történelmi és kulturális emlékhelyek, kulturális sajátosságok, vallás, művészet, városi környezetek, múzeumok, kulturális létesítmények és fesztiválok, tematikus parkok, vásárlási lehetőségek, sportolási lehetőségek, konferenciák és más ember alkotta vonzerők (Horváth A., 2010, Michalkó G., 2011).

Az aktuális turizmus trendek

Világszerte a turisztikai trendek állandó változásban vannak, mivel a társadalom manapság állandó fejlődése és formálódása hatással van a turizmusra. Ebből adódóan a gazdasági, szociális és életmódbeli trendek is hatást gyakorolnak a turizmus piacára, amelyekre reagálva a turisztikai kínálatot képező szereplők folyamatosan kell változtassanak a turisták megtartása érdekében.

Az Európai Uniós turisztikai trendeket tekintve megkülönböztethetünk szakmai trendeket és általános trendeket. A szakmai trendek első sorban a globalizációval vannak összefüggésben és annak tényével, hogy a világ bármely részére szabadon utazhat minden ember, hiszen joguk van erre. A szakmai trendek magába foglalják a turizmus globalizációját, a demográfiai változások fontosságát, az új fogyasztói magatartások következtében új igények megjelenésének vizsgálatát, a potenciális turisták egyre inkább maguknak állítsák össze az utazásaikat. Jellemzően az emberek többet utaznak viszont kevesebb időt töltenek el egy utazás alkalmával egy adott desztinációban. Elterjedtek a fapados légitársaságok, a biztonsággal kapcsolatos kérdések előtérbe kerültek. Az általános trendeket tekintve beszélhetünk az EU kibővülésének pozitív és negatív hatásairól, a magasabb diszkrecionális jövedelemről, rugalmasabb foglalkoztatási struktúráról, a foglalási struktúrák változásáról, demográfiai változásokról, az egészségtudatosság előtérbe kerüléséről, az emelkedő képzettségi szintekről, a szabadidő csökkenéséről, az életmód változásokról, az információs technológia nagymértékű kihatásairól, a környezet védelemről és a biztonság iránti igények növekedéséről (Szabó R., 2014).

Manapság egyre több trend és ezáltal kialakult ellentrend gyakorol hatást egyszerre a turisztikai kínálatra és turisztikai keresletre egyaránt (Gonda T., 2016). A kínálati és a keresleti trendek nem választhatók el egymástól, hiszen a turisták, az az a kereslet hatása által alakulnak ki újabb és újabb turisztikai kínálatok, azonban a kínálat is valamelyest formálja a keresletet, hiszen ezáltal különülnek el a célszegmensek, amelyeknek szól egy adott turisztikai termék. Vannak olyan turisztikai trendek, amelyek alapvetően irányítják és meghatározzák az egész turisztikai kínálat piacát és annak működését, azonban az évek elteltében változik ezek iránt a kereslet mértéke. A turisztikai termékek kínálatát tekintve jelennek meg újabb termékek, melyeknek megjelenése a kereslet által generált hatások és a divatnak köszönhetők, ide tartozik a mai értelembe vett aktív és kaland turizmus is. A viszonylag újonnan kialakult turisztikai trendek iránt érdeklődő keresleti rész elég összetettnek mondható annak ellenére, hogy a motiváció, a szabadidő és a rendelkezésre álló jövedelem a fő befolyásoló tényező, ebből adódóan a kínálati oldal kutatások által képes kell legyen megállapítani a pontos piaci szegmenset, amelynek szól az általuk kínált szolgáltatás halmaz és ezek kialakítását, árait és marketing technikáit az adott keresleti csoporthoz kell tudják társítani (Gonda T., 2016).

Napjainkban az utazási trendek változását nagymértékben befolyásolja a technológiai fejlődés, annak vágya, hogy azonnal információkhoz jussunk egy adott témakörben vagy egy adott turisztikai létesítménnyel kapcsolatosan, felértékelődnek a személyes kapcsolatok, elterjedt a környezettudatos szemlélet és annak vágya, hogy megleljük a testi-lelki-szellemi harmónia mibenlétét (Kardos Z., 2011).

A technikai fejlődésekből adódóan az utazni vágyó személyek is egyre türelmetlenebbekké válnak és életük elképzelhetetlennek tűnhet a mobiltelefonok és laptopok hiányában. Legtöbb ember arra vágyik, hogy minél gyorsabban és minél egyszerűbben legyen képes egy adott desztináció és egy adott turisztikai egység információihoz hozzájutni, amely oda vezetett, hogy a különböző alkalmazások, weboldalak használatával gyors képet kapjanak az adott helyszínről, amelyet ezen keresztül le is tudnak foglalni. Lényeges megemlíteni azt a tényt, hogy manapság a szabadidős turizmus és az üzleti turizmus összeolvadása figyelhető meg. Sok esetben egy adott személy üzletkötés céljából utazik a szabadidejétől függetlenül és az adott helyszínen sok esetben nem csak maga az üzletkötés, mint motiváció miatt kerül sor az utazásra, hanem ehhez egy fajta kikapcsolódás is társulásra kerül. Az utazók egyre nagyobb része dönt úgy, hogy olyan helyszínekre látogat el, amelyek viszonylag ismeretlennek számítanak, ahová még nem tört be a tömegturizmus. Ezek a viszonylag érintetlennek tűnő helyszínek lehetnek akár a civilizációtól kissé elszigetelt hegyi falvak, ahol túrákat lehet lebonyolítani, amely által meghódíthatják és felfedezhetik a táj nyújtotta szépségeket, ezáltal biztosítva a maradandó élményszerzést (Szécsi N., 2009).

Egyre több személy vágyik arra, hogy megismerje saját testi-lelki-szellemi egyensúlyát, amelyre egy viszonylag csendes és elszigetelt környezet megfelelő helyszínt adhat. Napjainkra a fenntarthatóság minden területen fontos szerepet játszik, ebből adódóan a turizmus piacára is betört a fenntartható szemlélet, mind a keresleti, mind pedig a kínálati részt tekintve. Egyre több személy próbál úgy utazni, hogy megóvja a természet nyújtotta értékeket, azonban ezeknek a feltételeknek a turisztikai létesítmények is meg kell feleljenek, annak érdekében, hogy az adott desztináció értékeit hosszú távon meg tudják mutatni az oda érkező turistáknak, és ezáltal maga a vonzerő értékesíthető maradhasson. A technika fellendülésével egyidejűleg felértékelődtek napjainkra az emberi kapcsolatok, amely szempontjából a vendéglátó személyzet és annak viselkedése mérvadóvá vált, hiszen a jó személyzet hozzájárulhat egy viszonylag alacsonyabb kategóriájú turisztikai egység elégedettségi szintjének növeléséhez.

A fogyasztói magatartás okán megfigyelhető továbbá a nemzetközi trendek soraiban a természetjáró, aktív utazások iránti növekvő igény. A turisták a passzív pihenés helyett egyre inkább keresik az autentikus élményeket, s ezt többek között olyan természeti értékekkel rendelkező területeken találják meg, amelyek alkalmasak az aktivitásokra, a kempingezésre egyaránt. A szakdolgozatom témáját tekintve a továbbiakban az aktív turizmusra és a kempingezésre fektetem a hangsúlyt.

Az aktív turizmus történeti áttekintése és elméleti megközelítése

Az aktív turizmus a modern életforma egyik alapkövetelménye, hogy az emberek szinten tartsák a mentális és fizikai frissességüket, ebből adódóan az elmúlt évtizedekben előtérbe kerültek a különböző extrémsportok és a természetben végezhető aktív szabadidős tevékenységek. Az aktív turizmus a 20.-ik század második felében került fel a turisztikai termékek kínálatai közé, hiszen az emberek egyre romló fizikai állapota megkövetelte a változtatásokat és az aktív tevékenységek igénybevétele került előtérbe. A 19.-ik század közepén megjelent a raftingolás, mint szerves része a vízi és aktív turizmusnak. 1865-ben Edward Whymper meghódítja a 4.478 méter magas Monte Cervino hegycsúcsot. 1869-ben a Colorado folyón első raftingolás. 1888-ban meg alapul a National Geographic Society melynek fő célja a földrajzi tudás növelése és terjesztése volt. 1904-ben létrejött az Explorers Club, melynek fő célja a szárazföldi, tengeri és légi tudományos felfedezések. Az 1950-es években több hegycsúcsot is meghódítottak, többek között 1950-ben Maurice Herzog meghódította az Annapurnát, 1956-ban Sir Edmund Hillary és Tenzig Norgay megmászta a Mount Everestet. Ezeknek a hódításoknak köszönhetően felkapottá váltak a sportok, de az idegenforgalom kínálati oldalán is látták ebben az üzleti potenciált. Az Alpokban és a Kárpátokban több túraegyesület is létrejött, mint például 1969-ben megalakult az OARS (Outdoor Adventure River Specialist), melynek megalapítóját egy Grad canyoni raftin túra ichletett (Gonda T., 2016).

MICHALKÓ Gábor szerint „…az aktív turizmus alatt értendő minden olyan turisztikai tevékenység, amelyben az egyén élményszerzési célból eredő, nem rutinszerű mozgása a mindennapi térpályáján kívül eső térben költésével egybekötve valósul meg” (MICHALKÓ G. 2002).

Az aktív turizmus a turizmus azon részét képezi, amelyek keretén belül a turisták valamilyen fizikai mozgást végeznek, amelyet elvégezve az önmegvalósítás érzete megvalósul az adott személynél, amely az újabb cselekvések elvégzésére készteti. Az aktív turizmus esetében az egyén fizikai terhelésén van a hangsúly (Csapó J.-Remenyik B., 2011).

Az aktív turizmus az a turizmus forma, amely esetében a turista annak érdekében utazik egy adott desztinációba, hogy olyan szabadidős tevékenységet végezzen, amely lehet fizikai vagy sport tevékenység és ezáltal egy mentális felfrissülésben részesül (Csapó J.-Remenyik B., 2011).

Az aktív turizmus fogalmi rendszerét az alábbi turizmus fajták alkotják: kempingturizmus, természetjáró turizmus, horgászturizmus, vadászturizmus, kaland- és extrémturizmus, téli sportok, síturizmus, kerékpárturizmus, lovas turizmus, golfturizmus, sportturizmus, futóturizmus (Michalkó G., 2007). Következésképpen az aktív turizmus gyűjtő fogalomként, illetve gyűjtő turisztikai termékként fogható fel, ahol a tevékenység és a motiváció szorosan összefüggenek egymással. A továbbiakban fontosnak tartom kiemelni a természetjárást, a kerékpáros turizmus és a horgászat, mint vízi turizmust, hiszen ezek a turisztikai termékek megvalósítási színteret kaphatnak a választott témában, illetve desztinációba.

Az aktív turizmus nemzetközi gyakorlása és ezekhez tartozó tevékenységek alapján megkülönböztethetjük a természetjárást, amely kereteibe tartozik a kirándulás, nemzetiparkok és egyéb védett területek meglátogatása és megismerése. A gyalogtúrák, teljesítmény túrák, amelyek egy viszonylag nagyobb fizikai erőfeszítést igényelnek, ezek többnyire nagyobb szintkülönbségekkel társuló gyalogtúrák, azonban a természetjárás csoportjába tartozik a hegymászás és a barlangászat, mint turisztikai tevékenység. A kerékpáros turizmus fogalomkörébe tartozik az egyéni kerékpározás és csoportos kerékpározás, a hegyi kerékpározás és teljesítménytúrákat, amelyek ugyancsak nagyobb fizikai erőfeszítést igényelnek, és a különböző kerékpár versenyeket és rendezvényeket, ahol a kerékpározást kedvelők összegyűlésére és a szenvedélyük gyakorlása mellett barátságok kialakulására is lehetőségeket adhatnak (Csapó J.-Remenyik B., 2011).

A vízi turizmus magába foglalja a kajak-kenu túrákat, csónakázást, hajóskirándulásokat, yacht-túrákat a tehetősebb személyek körében, a vitorlázást és az aktívabb személyek kedvelt vízi sportját, a vízisízést. A horgászturizmus magába foglalja mindazon vízi környezetben megvalósuló horgászatot, amely leginkább szellemi felfrissülést vált ki, ezek lehetnek álló vízi vagy folyó vízi horgászatok és tengeri vagy óceáni horgászatok, továbbá ehhez kapcsolódó események és versenyek (Michalkó G., 2002).

Logikám szerint az aktív turizmus szervesen kapcsolódik az alternatív turizmushoz. Az 1. ábra az alternatív turizmus viszonyrendszerében helyezi el az aktívturizmust, és demonstrálja, hogy ez a turizmusfajta elkülönül az alternatív turizmus típusain (öko- és aktívturizmuson) belül. Ugyanakkor szemlélteti azt, hogy az aktív turizmus egyszerre teljesíti a tér, a csoport, a tevékenységspecifikus turisztikai termék hármasát, valamint a felelősségteljesség, az ökológiai szemlélet optimumát. A modell annak érdekében is szerkesztésre került, hogy hozzájáruljak a rendszerben való gondolkodáshoz.

1. ábra: A turizmus és az aktívturizmus viszonyrendszere

(Forrás: Saját szerkesztés, 2019)

Napjainkban az aktív turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai termék, amely számtalan innovatív megoldással éri el sikereit. Az aktívturizmus keretein belül manapság a legdivatosabb a kerékpáros turizmus és a természetjáró turizmus, melyek kapcsán a turisták szebbnél szebb tájakat hódíthatnak meg, és ezáltal élményekkel gazdagodnak.

Az aktív turizmus, mint turisztikai termék fellendülése annak köszönhető, hogy erősödött a tömegturizmusból való kiszakadásának vágya, amely napjainkra teljesedett ki és jelenleg éli fénykorát. A túrázás, kirándulás, kerékpározás és más szabadidős tevékenység manapság szerves részévé váltak a tudatos életmódot követő személyek számára, amelyek formálhatják az emberek természetbarát és fenntarthatósággal ötvözött szemléletét.

A kempingezés, mint életforma

A kempingezés, mint életforma sokkal hamarabb elterjedt, mint maga a kempingek létrejötte és elterjedése. A kempingezés kezdetben a szabadban végzett aktív tevékenységekkel állt kapcsolatban, amely manapság is kihatással van magára a tevékenységre (Misley K., 1985).

Manapság egy megfelelő kemping egy olyan kerített terület, amely sátras vagy lakókocsis turistáknak szállásolási helyet, amely egy jól kiépített infrastruktúra hálózattal kell rendelkezzen, amelyre a lakóautók csatlakozása megoldható, továbbá egy jól kiépített kemping tartalmaz kisebb faházakat, azon személyek számára, akik nem rendelkeznek lakóautóval, továbbá egy kényelmesebb alhatási környezetre vágynak, mint a sátorozás. A faházak mellett kell tartalmazzon a kemping tisztálkodási helyiségeket, ezek többnyire közös felületek, továbbá közös teret, ahol étkezni és szórakozni tudnak a vendégek, egy felszerelt konyha helyiséget, ahol kedvükre főzhetnek, és végül de nem utolsó sorban elengedhetetlen a megfelelő méretű szabad terület (parcellák), melyek általában 50-60 m2 elérve már egy kényelmesebb, nyugodtabb magán teret nyújtanak a turistáknak, azonban ezek nagymértékben változnak a kemping minősítésének függvényében.

A kempingek főleg a nyári időszakban nyújtanak szállás lehetőséget azoknak a turistáknak, akik a természetet kedvelik és a városi nyüzsgésből szeretnének kiszakadni, emellett nem igénylik a panziók vagy szállodák ellátását. Ezek a személyek leginkább sátorral rendelkező autósok vagy lakókocsival érkeznek egy adott kempingbe, ahol biztosítani kell a számukra a megfelelő elszállásolási lehetőségeket (Petykó Cs., 2010).

A turisztikai szálláshelyek az aktív turizmus tükrében

A desztinációba érkező vendégeknek a legalapvetőbb szükségletei kielégítése érdekében, a meg látogatandó helyszínen elegendő mennyiségű és minőségű szálláshely kell rendelkezésre álljon. A szálláshelyek minőségében nagyok az eltérések, hiszen ezeknek igazodniuk kell a turisták motivációihoz, a turisták fizetőképességéhez és a magához a turisztikai termék jellegéhez.

A turisztikai szálláshelyek kategorizálása a közös elveken kell, hogy alapuljanak, hiszen ezáltal képesek a turisták összehasonlításokat végezni a különböző országokban létesített szálláshelyeket, emellett egy bizonyos biztonságérzetet is sugall, abból a szempontból, hogy egy adott egység minősítése a legtöbb országban azonos minőségű turisztikai terméket és ehhez párosodó szolgáltatásokat foglal magába (Kardos, Z., 2011).

A turisztikai szálláshelyek biztosítják egy adott desztináció infrastrukturális tényezőjét a vendéglátás tekintetében. Az adott desztináción jelen levő vonzerő bár képes a turisták motivációját felkelteni, azonban a vonzerő mellé a megfelelően kiépített turisztikai szálláshelyek sora kell kapcsolódjon annak érdekében, hogy a turisták ne csak átutazzanak az adott desztináción, hanem a helyszínen megszállva ismerjék meg a térségben rejlő vonzerőket. A kereskedelmi szálláshelyek és vendéglátásra alkalmas létesítmények képezik az aktív turizmus keretében a szuprastrukúrális tényezőt. Az aktív turizmust tekintve a lefontosabb szálláshelyek közé sorolhatok a falusi vendéglátóhelyek, különböző ökoporták, speciális termékekhez köthető szálláshelyek (mint például sí turizmus), erdei vendégházak, kempingek, kulcsosházak és ifjúsági szálláshelyek (Gonda T., 2016).

A turisztikai vállalkozások olyan ember által irányított tevékenységek, a turizmus esetében különböző szolgáltatások, amelyek valamilyen anyagi vagy nem anyagi vonzatra törekednek. A turisztikai vállalkozások elsősorban tárgyi és személyi vonatkozású szolgáltatásokat készítenek elő, állítanak elő és értékesítenek a megfelelő erőforrások felhasználása által. Primer vagy elsődleges turisztikai vállalkozásoknak azok a vállalkozások nevezhetők, amelyek által nyújtott szolgáltatások nagy része az idegenforgalmat szolgálja, segíti (Kardos Z., 2011).

A tárgyi vonatkozású turisztikai vállalkozások tartoznak az elsődleges szolgáltatási területben, amelyek főként a magára a turisztikai településre összpontosítanak. Ebből a szempontból a szálláshelyek töltenek be kulcsfontosságú szerepet. A szállást nyújtó vállalkozások különböző formái ismertek, amelyeket alapvetően a minőségi rangjuknak megfelelően a komfortfokozatuk alapján minősítenek és ezekhez a minősítésekhez a megfelelő minőségű szolgáltatásokat ár fekvést társítanak. Legtöbb esetben különbséget kell tenni a kereskedelmi szálláshelyek és a nem kereskedelmi szálláshelyek között, és emellett a szálloda jellegű szállást nyújtó egységek és az egyéb szállást nyújtó egységek között. A primer szolgáltatási terület tartalmazza a turisztikai közlekedési létesítményeket is, amelyek a turisztikai kereslethez vannak igazítva. Ide sorolhatjuk a sportcélú és más szabadidős vonzerőt képviselő közlekedési eszközt, mint például a drótkötélpályák, sí- és ülőszékes felvonók, vasutak, lovas vagy gyaloghintók, tutajok, személyautók, autóbusz-, légijáratok és más közlekedési eszközök (Kardos Z., 2011).

A közvetett turisztikai vállalkozások képviselik a másodlagos szolgáltatási területet, ezek a vállalkozások is a turisztikai kereslet igényeit elégítik ki. Ebbe a csoportba tartoznak a vendéglátó egységek, mint például az éttermi vállalkozások. Az éttermi vállalkozások legtöbb esetben az idegenforgalmat közvetve szolgálja és közvetlenül a belföldi vendégek szükségleteit. A szállást nyújtó egységeknek is több fajtája ismert, mint ugyancsak az éttermi vállalkozások esetében. (Fekete M., 2006)

Romániába a jelenlegi vendéglátóegységek és azoknak besorolása, minősítése a 65/2013-as Miniszteri Kormányrendelet által van szabályozva (Ordin nr. 65/2013., 2013).

A 65/2013-as Miniszteri Kormányrendeletben meghatározásra kerülnek a jelenleg legális keretek között működtethető szálláshelyek a turisztikai kínálat piacáról. A rendelet megkülönböztet szállodákat, apartman szállókat, moteleket, hosteleket (diákszállókat), menedékházakat, bungalókat, villákat, panziókat, amelyek lehetnek turisztikai panziók és agroturisztikai panziók, de ezek mellett megkülönböztetünk kempingeket, üdülő telepeket, apartmanokat és kiadó szobákat. A szállást biztosító turisztikai egységek mellett megkülönböztet a Miniszteri kormányrendelet éttermeket és bárokat, amelyek lehetnek nappali bárok, éjszakai bárok és kávézók. A következő alfejezet – választott turisztikai termék okán – a kempingekre vonatkozó jogi formákat ismerteti a magyar és a román szakirodalom tükrében.

A kempingekre vonatkozó jogi feltételek

A kempingnek rendelkeznie kell használatba vételi engedéllyel, az Országos Területrendezési építési követelmények szerint meghatározott számú és nagyságú helyiségeket kell biztosítani.

A működési engedélynek tartalmaznia kell, a szálláshely üzemeltetés iránti kérelemben fel kell tüntetni a szolgáltató nevét, pontos címét, székhelyét, a szolgáltató cégjegyzék számát, adószámát, a szálláshely címét, helyszínrajzát, a vendéglátó egység befogadóképességét, jogcímét, elnevezését és azt is szükséges feltüntetni, hogy a szálláshelyt szolgáltató a szálláshelyen kíván-e élelmiszert, élelmiszer nyersanyagot előállítani vagy felhasználni.

Magyarországon a 239/2009.-es Kormányrendelet szól a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folyamának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. A Kormány rendelet részletesen kifejti, hogy melyek azok a turisztikai tevékenységek, amelyeket legális jogi keretek között lehet működtetni Magyarországon. Részletesen kifejti, hogy a szállodák, panziókat, kempingeket, üdülőháztelepeket, közösségi szálláshelyeket, egyéb szálláshelyeket, magánszálláshelyeket (239/2009. Kormányrendelet, 2009).

A 239/2009.-es Kormányrendelet értelmében a kemping az a külön területen, kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshely, amelyben szállás céljából a vendégek és azok járműveik számára elkülönült területet, üdülőházat és egyéb kiszolgáló létesítményeket biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóhelyegységgel rendelkezik (Kóródi M., 2011).

A Kormányrendelet a kempingek esetében megkülönböztet bejelentési követelményeket és üzemeltetési követelményeket.

A bejelentési követelményeket tekintve a kempingeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

A terület, ahol maga a kemping megvalósul elkerített kell, hogy legyen, megfelelően el kell legyen vezetve a csapadékvíz, szennyvíz és emellett gondoskodni kell a megfelelő vízellátásról, a területen ki kell alakítani olyan utakat, amelyek alkalmasak gépjárművel való közlekedésre, emellett a terület egészén közvilágítás szükséges.

A területegységek nagysága minimálisan 40 m2 kell legyen, de ezek méretei meghaladhatják egységenként a 100 m2-t is a kemping besorolásának függvényében.

Nemenként el kell különíteni zuhanyzó és mosdó felületeket, amelyeknek rendelkezniük kell mosdókagylóval, polcokkal kagylónként, tükörrel és elektromos csatlakozókkal, ezek mellett vízöblítéses WC-kel, amelyek tartalmaznak WC kefét és ehhez tartozó tartót, WC papírt és ehhez tartozó tartót.

A vendégek számára fenntartott fedett helyiséget, ahol főzhetnek, moshatnak, mosogathatnak.

A kempingben a hulladék és szemét gyűjtő felületeket kell kialakítani, amelyek rendszeres ürítése és tisztántartása megoldható.

Egész éves üzemeltetés esetén a hidegebb időszakokban, a tisztálkodás, főzés, mosogatás és mosási szolgáltatások fűtött helyiségben biztosítottak.

A közös helyiségek és a kemping közös területeinek mindennapos takarítása meg kell valósuljon.

Az üzemeltetési feltételeket tekintve a kemping meg kell feleljenek:

24 órás recepció vagy portaszolgálat kell legyen, amely elsősegélynyújtásra alkalmas.

A közös helyiségek és a kemping közterületeinek mindennapos takarítása.

A szálláshely-szolgáltató felelőssége a szolgáltatást igénybe vevő személyek vagyoni és személyi biztonságára vonatkozó előírások betartása.

A szálláshely-szolgáltatónak rendelkeznie kell szálláshelykezelő szoftverrel (239/2009. Kormányrendelet, 2009).

Romániában a 65/2013-as Minisztériumi Kormányrendeletének értelmében a kemping egy turisztikai ellátó és fogadó létesítményt, amelynek rendeltetése a turisták elszállásolásának biztosítása sátrokban és lakókocsiban, olyan formában berendezve, ami megengedi a gépjárművek parkolását a sátrak és lakóautók közelében, valamint az étkezés önálló megoldását, illetve az ilyen típusú szállásokra jellemző speciális szolgáltatásokhoz való hozzáférést (Ordin nr. 65/2013., 2013).

A kormányrendelet különböző előírásokat jelöl meg a kempingeket illetően:

A kemping elhelyezése turisztikai érdekeltségű helyek közelében kell legyen, zajmentes és egyéb szennyezési formáktól mentes zónában, valamint a turisták egészségét és biztonságát veszélyeztető elemektől mentes helyen.

A kemping alapeleme a parcella, ez egy jól körül határolt és megjelölt alapfelületű területet jelent, amelyen parkolható a gépjármű, felszerelhető a sátor vagy a lakókocsi, ugyanakkor négy turista mozgás teréhez és pihenéséhez szükséges szabad felületet biztosít. A parcellák összessége képezi a teljes berendezett kemping alapfelületét. A kemping kapacitását a sátorozó helyek számában fejezik ki, és a parcellák számának 4-gyel való szorzásával határozzák meg, amelyhez hozzáadják a turisztikai egységen belül berendezett kemping típusú házak és/vagy bungalók esetleges helyeinek számát.

A kemping típusú házacska egy kisméretű elszállásolási teret, létesítményt jelent, melyet fából vagy hasonló alapanyagokból valósítanak meg, összetétele általában egy szobából egy kis bejáratból vagy teraszból áll, néha ellátják saját szaniter tisztálkodási felszereléssel vagy létesítménnyel.

Két faház közötti távolság nem lehet kisebb, mint 3 méter, ugyanakkor biztosítani kell egy gépjármű parkolásához szükséges helyet is.

A kempingen belül elhelyezett bungalók osztályozása a jelen törvényes rendelkezések speciális kritériumai szerint történik.

A kemping felszerelése és berendezése méretének meghatározása alkalmával figyelembe veszik a kemping teljes elszállásolási kapacitását.

A kemping teljes alap felületének legkevesebb 15%-át kell betelepíteni fákkal, különböző bokrokkal, növényzettel. A négy csillagos kempingekben a növényzetnek megfelelően bőségesnek kell lennie, annak érdekében, hogy kényelmes árnyékolást biztosítson, illetve kellemes légkört teremtsen.

A négy csillagos kempingekben a bejárati útvonalak lehetővé kell tegyék a mindkét irányba történő közlekedést.

A kemping mérete, elhelyezkedése, építkezési stílusa és a kempingben található különböző építmények színezése olyan jellegű kell legyen, hogy ne károsítsa a tájat, valamint a körülvevő környezetet.

Minden kempinget kerítéssel kell ellátni, amely olyan jellegű, hogy a közlekedést kizárólag a turisták számára kijelölt hozzáférési útvonalakon teszi lehetővé. A kempingek nappali és éjszakai őrzéssel kell legyenek ellátva.

A kemping ivóvíz ellátását a nyilvános ivóvíz hálózathoz való csatlakozás által kell biztosítani, ennek hiányában saját kutak fúrásával vagy a környéken lévő források vízgyűjtő létesítményeivel kell megoldani.

A közös szaniter és tisztálkodási egységeket a lehetőségekhez mérten a legközpontibb helyen kell elhelyezkedni, ellenben a szaniter és tisztálkodási egységek és a legközelebbi elszállásolási hely (parcella, házikó vagy bungaló) közötti távolság nem lehet kisebb, mint 20 méter, illetve a legtávolabbi sátorozó-elszállásolási tértől nem lehet 100 méternél nagyobb távolságra. Szaniter és tisztálkodási egységek, valamint a mosás vagy élelem elkészítésének céljából kialakított létesítmények és terek padlózata legalább mozaikkal kell legyen borítva, megfelelő lefolyási lejtéssel kell rendelkezzenek a könnyebb karbantartás érdekében.

A négy csillagos kempingek esetében a kagylók és zuhanyzók részlege külön kell elhelyezkedjen a WC kabinok részlegétől, valamint minden zuhanyzó fülke el kell legyen látva saját zuhanyzóval, öltözővel, székkel, tükörrel, polcocskával és fogassal.

Minden épület esetében az ablakokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a szellőztetést, ugyanakkor az ablakokat, hogy könnyen felszerelhető legyen a rovarok elleni védőháló, illetve egyéb hasonló funkciókkal rendelkező berendezés a turisták kérésére.

1. táblázat: A kempingek minimális létesítési feltételei Romániában

(Forrás: Saját szerkesztés a romániai 65/2013-as Minisztériumi Kormányrendelet alapján, 2019)

A négy csillagos kempingek Romániában eleget kell tegyenek azoknak a kritériumoknak (1. táblázat), amelyek a vendégek kényelmét és minőség érzetét növelik, mint például a létesítmény területére megfelelő mennyiségű növényzet kell létesüljön, amelyek árnyékot biztosítanak a vendégek számára. Emellett a bejárati utak lehetővé kell tegyék a mindkét irányba történő közlekedést. A négy csillagos kempingek esetében a kagylók és zuhanyzók részlege külön kell elhelyezkedjen a WC kabinok részlegétől, valamint minden zuhanyzó fülke el kell legyen látva saját zuhanyzóval, öltözővel, székkel, tükörrel, polcocskával és fogassal (Ordin nr. 65/2013., 2013).

A minimális létesítési feltételek között megkülönböztetünk általános kritériumokat és egyéb kritériumokat (1. táblázat). Az általános kritériumokon belül első sorban a négy csillagos kemping kell rendelkezzen egy cégtáblával, amely a bejáratnál kerül elhelyezésre és amelyből kiderül a létesítmény típusa, megnevezése és kategóriája. A tábla világító kell legyen. A kemping alaprajza és belső rendszabályzata látható helyen ki kell legyen függesztve, annak érdekében, hogy a vendégek figyelme ne kerülje el azokat. A bejáratnál postaláda megléte kötelező. A terület elrendezése a lehetőségekhez mérten lehetővé kell tegye az esővíz gyors elvezetését. Az elszállásolási egységek, kemping helyek és más közös használatú felületek megközelítése aszfaltozott utakon vagy térkővel kialakított utakon kell megközelíthető legyen. Megfelelő erősségű kell legyen a világítás a parcellákon, elszállásolási tereken és a kemping útvonalain. A parcellák 20%-a lehetővé kell tegye a lakóautók elektromos csatlakozását a kijelölt parcellákon. A létesítmény elszállásolási kapacitása minimálisan 80 fő férőhelynyi kell legyen. A parcellák minimálisan 100 m2 kell legyenek, emellett mindössze 20 férőhely juthat 1000 m2-re a terület beépített részén és a terület 25%-át utak, belső sétányok, pihenőhelyek és különböző szórakozási lehetőségeknek színteret adó helyek kell kitegyék. A kempingezésre létesített parcellák meg kell legyenek számozva, különböző cserjékkel vagy más esztétikailag kifogásolhatatlan anyaggal kell elválasztani a parcellákat, emellett árnyékoltak kell legyenek. Az 1. táblázat előírja, hogy legkevesebb négy helyiség kell létesüljön, amely lehetővé teszi a szórakozás lehetőségét (elsősorban sportpályák, sport termek). Gyerekek számára kisebb játszóteret kell létesíteni. Recepció szolgálatra alkalmas felületet kell kialakítani, amely egy fogadó előtérrel is kell rendelkezzen, emellett lehetőséget kell biztosítani a vendégek tárgyainak megőrzésére is. Egy kisebb raktárhelyiséget kell létesíteni a tisztító szereknek és a különböző karbantartásokhoz szükséges eszközök számára. A szobalányok, takarítók rendelkezésére kell álljon egy kisebb helyiség. Létesíteni kell egy mosókonyhát, ahol az ágyneműk mosása és vasalása megvalósul, ez a helyiség hozzáférhető kell legyen a vendégek számára is egyaránt. A kemping kell rendelkezzen elsősegélynyújtási létesítménnyel, gyógyszerekkel és elsősegélynyújtási eszközökkel ellátva. Kisebb kereskedelmi létesítmény kell üzemeljen a kemping területén, ahol különböző élelmiszeripari termékeket, ajándéktárgyakat, sporteszközöket vásárólhatnak a vendégek. A létesítmény saját víztisztítási berendezésekkel vagy nyilvános kanalizálási hálózathoz való csatlakozással kell rendelkezzen. Fedett és mosható szemeteskukákat kell telepíteni, amelyeket védett helyeken kell elhelyezni (Ordin nr. 65/2013., 2013).

Az 1. táblázatban található egyéb kritériumok előírják a négy csillagos kempingek esetében az operatív és szakképzett személy általi vezetést, irányítást. A kempingnek megfelelő elérhetőségei kell legyenek, amelyeken keresztül a vendégek érdeklődhetnek a létesítmény felől. A recepciós tevékenységekre kialakított helyiségben internet hozzáférés kell legyen. A tisztálkodási felületeket 10 személyre kell jusson egy kagyló, polcocska a kagylónál és egy tükör, továbbá egy zárt zuhanyzó fülke jut 10 személy részére. Egy WC kabin folyóvízzel ellátva jut 20 személy részére. A tisztálkodási felület lehetőséget kell adjon fogyatékkal élő személyek számára, részükre külön WC kabin és kagyló kialakítása kell megvalósuljon. A kemping bungalói kell rendelkezzenek matraccal ellátott ágyakkal, lepedővel, takaróval párnával és ezekre járó huzatokkal (Ordin nr. 65/2013., 2013).

A tervezett kemping alapötletének bemutatása

A tervezett kemping a nemzetközi kényelmi besorolási rendszer szerint egy négy csillagos kemping lenne, amely a kempingek közül a legmagasabb kényelmi szint jelenleg. A kempingbe érkező turisták elszállásolása faházakban, saját lakóautóval, a kiépített csatlakozási felületeken és saját sátorban valósulna meg. A tervezés során figyelembe vettünk minden olyan kritériumot, amelyek a négy csillagos kemping során elengedhetetlenek, továbbá megvizsgáltuk Románia és azon belül is Székelyföld kempingturizmusának alakulását az elmúlt években. A kialakítás helyszíneként kiválasztott terület, a Zetelaka községben található Ivó nevű településen az elmúlt évek során a turizmus fellenülése indokolta egy újonnan kialakított turisztikai termék megvalósítását, emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a térségben egy megfelelő kényelemmel és infrastruktúrával ellátott kemping még nem került megvalósításra. Ennek érdekében a térség néhány turisztikai attrakciója is említésre kerül. A kemping partnerségben állna különböző létesítményekkel, többek között a faluban található Irgó étteremmel, az Öreg Szivacs étteremmel és a hozzá tartozó Fáradt Bakancs Élménybázissal, emellett a kemping szomszédságában működő Foci pályával, a Zetelaka község önkormányzatával és a környéken található más turisztikai létesítményekkel. Abból a szempontból fontos az éttermekkel való partnerség, mivel a kemping területén nincs lehetőség kész étel vásárlására, csak főzési lehetőség adott, ebből adódóan, akik igényt tartanak az étkezésre, ők az említett éttermekben étkezhetnek előzetes egyeztetés alapján. A vendégek elégedettsége végett indokolt lehet egy büfékocsival való partnerség, amely a nyitva tartás ideje alatt a kemping területén értékesítne különböző hamburgereket és más gyors ételeket. Ilyen partner lehetne például a Tom Cooks vagy Elemózsia Food Truck. Az ők segítségükkel kisebb food truck fesztivál helyszínként is szolgálhat a kemping. A Fáradt Bakancs Élménybázissal és más sportlétesítménnyel való partnerség azért fontos, hiszen ezáltal a megszálló turisták több programot igénybe vehetnek az ott tartózkodásuk ideje alatt.

Az elmúlt öt év romániai és a székelyföldi kempingturizmus alakulása a statisztikai adatok tükrében

Hazánkban a romániai Országos Statisztikai Intézet biztosítja azon statisztikai adatok meglétét, amelyek kulcs szerepet tölthetnek be minden egyes induló vállalkozás tervezésében, hiszen az adatbázisban számos statisztikai adat fellelhető, és ezek nem csak az oktatással, egészségüggyel, sporttal és hasonló témakörökben található adatok, hanem magáról a turizmus tevékenységéről is egyaránt. A turisztikai adatokból megállapítható a különböző vendéglátóegységek megoszlását, ezek kapacitását, eladott vendég éjszakák száma, kihasználtságuk az év során, amelyek nem csak országos szinten, hanem megyékre leosztva is megtalálhatók (http://statistici.insse.ro, 2020.01.21).

A turisztikai adatok között bizonyos területeken ki lehet választani a turisztikai egység típusát, ami kiemelt jelentőségű, hiszen az adott turisztikai tevékenység keresletéről és fejlődéséről egy megbízható képet kaphatunk, mint jelen esetben a kemping turizmus alakulásáról is egyaránt.

Románia és Székelyföld turizmusa az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, amely elsősorban a turisztikai trendek alakulásából származtatható. Legfőképp a falusi turizmus és a wellness turizmus van fellendülőben, de az aktív turizmus keretén belül működő kempingturizmus is emelkedő tendenciát mutat.

Az adatok alapján, a romániai kempingekbe érkező személyek száma közel duplájára növekedett 2015-ben 2014-hez képest, amelyet a 2. ábra tükröz a statisztikai adatok alapján. A kemping turizmust illetően az alacsonyabb minőségi besorolással ellátott szálláshelyeknél figyelhető meg a nagyobb mértékű változás az említett években az egységekbe érkezők számát illetően. Bár 2015-re megduplázódott a kempingeket igénybe vevők száma 2014-hez viszonyítva, azonban a 2017 és 2018-as évekre jelentős visszaesés látható 2015-höz képest (közel 25-40%-os vissza esés), de ennek ellenére így is jelentősen növekedett 2018-ra a kempingeket igénybe vevők száma a 2014-es évhez képest (http://statistici.insse.ro, 2020.01.21).

Amellett, hogy a kempingekbe érkező személyek száma növekvő tendenciát mutat, a 2018-as évre értek el a kempingek egy számottevő növekedést a négy csillagos kempingekbe érkező személyek tekintetében, amelyet a 2. ábra tükröz. Ez abból is adódhat, hogy bár a kempingek felszereltsége és minősége növekedett, de az érkező turisták igényei is megkövetelik a magasabb színvonalat és kényelmet, így megvalósulva a minőségi kikapcsolódásuk meglétét.

A két csillagos kempingek generálnak napjainkban is a legnagyobb mértékű turista ellátást, így törekedni kell arra, hogy a turistákat motiváljuk a magasabb minőségű szálláshelyek igénybevételére, ezáltal is elérve az elégedettségük javulását, mint a térség, mint a szálláshelyek tekintetében egyaránt.

2. ábra: A romániai kempingekbe érkező személyek számának változása 2014 és 2018 között a kényelmi kategóriák szerint

(Forrás: Saját szerkesztés a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján, 2020)

Annak ellenére, hogy a kempingekbe érkező személyek szám növekvő tendenciát mutat, a kempingek befogadóképessége nem csak országos szinten, hanem Székelyföld szerte is jelentős változásokon megy keresztül (3. ábra). A romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján készített 3. ábrából megállapítható, hogy Székelyföldön (Hargita megyében, Kovászna megyében és Maros megyében) 2014-ben volt a legmagasabb a kempingek férőhelyeinek száma, amely elérte az 1.733 (ebből Kovászna megye: 1.120, Hargita megye: 69 és Maros megye: 544) férőhelyet. Jelentős férőhelycsökkenés 2016-tól figyelhető meg, hiszen a Székelyföldre érkező kempingezőknek Kovászna megyében biztosítottak a legtöbb férőhelyet (az az 1.120 férőhely), amelyek 2016-ban az adatok alapján megszűntek, ennek következtében 2019-re a székelyföldi kempingek férőhelyei megközelítőleg 88%-os csökkenést produkáltak. A három székelyföldi megye közül, Hargita megye az egyetlen, amelyik a kemping férőhelyeinek számában nem produkál változásokat. (http://statistici.insse.ro, 2020.01.21).

3. ábra: A székelyföldi kempingek befogadóképességének eloszlása 2014 és 2019 között

(Forrás: Saját szerkesztés a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján, 2020)

A romániai Országos Statisztikai Intézet adataiból megállapítható, hogy bár Székelyföldön a kempingek jelentős mértékben lecsökkentek (3. ábra), ennek ellenére az igénybe vevők száma jelentősen növekedett az elmúlt évek során (2. ábra). Ennek értelmében indokolt lehet egy megfelelően kialakított kemping megvalósítása Hargita megyében, hiszen a férőhelyek száma stagnál és ezek bár csak a nyári időszakban üzemelnek, nem tudják megfelelő mértékben kiszolgálni az érdeklődőket.

Az adatbázis alapján készített 4. ábra tükrözi, hogy az elmúlt években legnagyobb mértékben az egy csillagos kempingek kapacitása csökkent (a férőhelyek száma megközelítőleg egy harmadára csökkent), míg a három csillagok kempingek kapacitása növekedett, majdnem kétszeresére emelkedett, emellett a négy csillagos kempingek is megnyitották kapuikat, amely arra utal, hogy a kempingeket igénybe vevő turisták igényei növekednek és ennek érdekében indokolt a magasabb minőséget képviselő szálláshelyek megvalósítása. (http://statistici.insse.ro, 2020.01.21).

Az említett adatok alapján megállapítható, hogy jelenleg Románia szerte is emelkednek az igények, nem csak a nagyvárosi wellness szállodák szolgáltatásainak minőségének javulása iránt, hanem a kisebb térségi és vidéki környezetben létrehozott vendéglátó egységek iránt, mint például a kempingek és a falusi panziók iránt egyaránt, amelyek szintén emelkedő tendenciát produkálnak.

4. ábra: A romániai kempingek kapacitásának változása a kényelmi kategóriák szerint 2014 és 2018 között

(Forrás: Saját szerkesztés a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján, 2020)

Romániában 2018-ban a kempingek közül a két csillagos kempingek adnak el a legtöbb vendégéjszakát (a 2018-as évben megközelítőleg 58.280 vendégéjszakát adtak el a két csillagos kempingek), az 5. ábra alapján azonban figyelembe kell venni annak tényét, hogy az elmúlt években csak a 2018-as évben jegyeztek fel négy csillagos kempingek által eladott vendég éjszakákat, amely már az első évben majdnem elérte a három csillagos kempingek által eladott vendégéjszakák felét (megközelítőleg 6.100 vendég éjszakát adtak el a négy csillagos kempingek ország szerte), amely szintén arra utal, hogy a minőség érzete fontos szemponttá vált a turisták körében. Az egy csillaggal ellátott kempingek Románia szerte megközelítőleg 75%-os visszaesést produkáltak az eladott vendégéjszakák tekintetében 2018-ra a 2015-ös évhez képest. A két csillagos kempingek által eladott vendégéjszakák száma 2018-ra a 2014-es évhez képest majdnem háromszorosára emelkedett, emellett a három csillagos kempingek is megközelítőleg 80%-os emelkedést generáltak az eladott vendégéjszakák tekintetében, ami a turisták igényeinek növekedésére utal. Annak ellenére, hogy 2018-ra emelkedtek a turista igények 2014-hez képest, mégis a 2017-es évben adtak el kevesebb vendégéjszakát az egy csillagos kempingekből és többet a két, illetve három csillagos kempingek éjszakáiból az adatok alapján. (http://statistici.insse.ro, 2020.01.21)

5. ábra: A kempingekben eladott vendégéjszakák számának változása Romániában 2014 és 2018 között a kényelmi kategóriák szerint

(Forrás: Saját szerkesztés a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján, 2020)

A romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján egy pontos képet kaphatunk a különböző turisztikai létesítményekbe érkező turisták számáról, amelyek Románia területén kialakított szálláshelyek összességére vonatkozik, ezt tükrözi a 6. ábra. Az ábra bemutatja, hogy Romániába létesült villákba, kulcsos házakba, üdülő falukba, kempingekbe, turisztikai panziókba és agroturisztikai panziókba milyen arányba érkeznek a turisták. A 6. ábrából megállapítható, hogy a vizsgálat céljából választott turisztikai létesítmények közül, amelyek leginkább vidéki környezetre jellemzők, a turisztikai panziók és az agroturisztikai panziók a legnépszerűbbek a látogatók körében, emellett folyamatosan növekvő tendenciát mutatnak. A kempingek még viszonylag kis mértékű látogató számmal bírnak, azonban a falusi és vidéki turizmus fejlődésének köszönhetően ezen számok növekedhetnek. A 6. ábra alapján a 2014-2018-as évek közötti időszakban 2015-ben volt a legmagasabb mértékű a kempingekbe látogató személyek száma, majd a következő években csökkenés látható, amelynek eredménye egy megközelítőleg 40%-os csökkenés 2018-ra 2015-höz képest (http://statistici.insse.ro, 2020.02.25).

6. ábra: Romániai szálláshelyekbe érkező személyek aránya 2014 és 2018 között

(Forrás: Saját szerkesztés a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján, 2020)

Annak érdekében, hogy egy pontosabb képet kapjunk a vidéki turizmusra jellemző turisztikai létesítmények kihasználtságáról, a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján készítettük a 7. ábrát, amely a villák, kulcsos házak, üdülő faluk, kempingek, turisztikai panziók és agroturisztikai panziók átlagos kihasználtságát mutatja be Romániában a 2014-2018-as időszakban. A 7. ábra adatai százalékosan jellemzik a létesítmények kihasználtsági szintjét. Az ábrán látható, hogy a kempingek kihasználtsága az említett időszakban 8,66-19,11% között ingadozott Romániában átlagosan, amely a vizsgált létesítmények között nem a legkiemelkedőbb, de nem is utolsó helyet foglal el ebből a szempontból. Az ábra alapján a villák produkálják a legmagasabb kihasználtsági szintet, amely 22,16-25,96% között ingadozott, míg a legalacsonyabb értéket az üdülő faluk produkálták, amelyek 9,59-16,78%-os kapacitás kihasználtságon működtek átlagosan az elmúlt években. Az ábra bizonyítja, hogy a turizmus trendjei állandó változásban vannak, hiszen az említett öt évet vizsgálva, 2014-től 2017-ig egy látványos emelkedés tekinthető meg a romániai kempingek kihasználtságát illetően, azonban azt is szem előtt kell tartani, hogy 2018-ra már egy jelentősebb visszaesés látható (http://statistici.insse.ro, 2020.02.28).

7. ábra: Romániai szálláshelyek kapacitás kihasználtsága %-ban 2014 és 2018 között

(Forrás: Saját szerkesztés a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján, 2020)

A turizmus Zetelakán és Ivóban

A kemping földrajzi elhelyezésének kiválasztásakor fontos szerepet játszott az adott terület turizmusának paraméterei. Ismert, hogy a rendszerváltoztatás után Ivó turizmusa jelentősen fejlődött keresleti és kínálati oldalon egyaránt. A faluban nagymértékű fellendülés figyelhető meg a turizmus tekintetében, egyre több kulcsosház, panzió és étterem jelenik meg, amelyeket a turisták előszeretettel vesznek igénybe. A település még távol áll a tömegturizmustól. Ebből adódóan azok a turisták, akik egy meghitt csendes vidéki környezetre vágynak a kikapcsolódásuk eltöltése idejére, akkor egy tökéletes célpont lehet a település, hiszen a viszonylag elszigetelt falu, a vadregényes táj, a faluban csordogáló patakok és a hegyvidéki domborzat közelsége adja meg együttesen azt a természeti vonzerőt, amely motiválja a turistákat a település meglátogatására.

Ivó, Románia központi részén, a Hargita megyéhez tartozó Udvarhelyszéken található és közigazgatásilag Zetelaka községhez tartozik. A 8. ábra, amely tartalmazza Romániát, Hargita megyét és Ivót. Ebből a szempontból fontos megemlíteni, hogy a községben zajló turizmus az utóbbi években nagymértékben fellendült a Zetelaki víztározó, a természet közelsége és a hagyomány őrzés jelenléte által. Ivó, Zetelakától 13 kilométerre tálálható, Zetelaka irányából haladva a víztározó irányába a DJ138-as jelzéssel ellátott közúton haladva Zeteváralja végében a főútról keletre letérve a DC60-as jelzésű közútra letérve lehet megközelíteni Ivót. A település a víztározótól 8,6 kilométerre található, amennyiben az imént említett útszakaszokon közelítsük meg. A víztározó közelsége is elengedhetetlen, hiszen egy lenyűgöző vonzerőként szolgál, amelyet a turisták előszeretettel látogatnak a térségben tartózkodásuk ideje alatt. Ivóról a DC60-as közutat követve közelíthető meg a Madarasi-Hargita, amely a településtől 11 kilométerre található. Ezt a helyszínt is előszeretettel keresik a turisták, mint téli, mint a nyári időszakban. Télen leginkább a síturizmus végett felkapott a hegycsúcs, azonban a nyári időszakban a természetjárók előszeretettel keresik a térséget, hiszen minden személy vágyait kielégíti a viszonylag érintetlennek tűnő környezet.

8. ábra: Ivó földrajzi helyzete Romániában és Hargita megye térszerkezetében

(Forrás: Saját szerkesztés a Google Maps alapján, 2020)

Ivó Székelyudvarhelytől 25 kilométerre fekszik, ami fontos szempont, hiszen a kemping által nem csak a távolról érkező turistákat szeretnénk bevonzani a szolgáltatásaink által, hanem a térségben lakó személyeket is, akik leginkább csapat összerázók, osztálykirándulások, különböző csoportok vagy családok kirándulásának is színteret adhat.

A falu Ivó-patakának völgyében fekszik, Zetelakától észak-keletre egy csendes erdős környezetben, amely megfelelő helyszínként szolgál a nyugalomra vágyó turisták számára. Ivóból lehet a leggyorsabban és legkönnyebben megközelíteni a Hargita vulkanikus hegyvonulatának legmagasabb csúcsát a Madarasi-Hargitát, ebből adódóan a téli hónapok során alkalmas helyszínt biztosítva a sí turizmus gyakorló személyek számára. A nyári hónapokban leginkább a természet közelsége, ennek csendessége és meghittsége vonzza leginkább a turistákat.

Ivó és környékének turizmusa, turisztikai vonzerői

Székelyföld, mint történelmi régió egyik kedvelt úti célja Udvarhelyszék, ahová a rendszerváltást követően a belföldi turisták mellett a magyarországi turisták tömegeit kezdte vonzani. Ebben az időszakban került fel a Zetelaka községhez tartozó Ivó is a turisztikai térképre, amely elsősorban a térség autentikus környezetével és a falusi turizmus fejlődésével ért el eredményeket a turizmus terén (Zetelaka Község Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2015-2020).

Napjainkra kiemelhető néhány természetes és antropikus turisztikai vonzerő, amely Zetelakára vonzza a turistákat. Első sorban fontos megemlíteni, hogy a falu méltán híres székely kapuiról, ezeknek száma jelenleg megközelíti a 150 székelykaput, azonban elengedhetetlen tény, hogy ezeknek száma nagymértékben lecsökkent, hiszen néhány adat szerint 1977-ben megközelítőleg 430 székely kapuval büszkélkedhetett a település (Zetelaka Község Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2015-2020).

Fontos néhány szót ejteni a térség legvonzóbb antropikus látványosságáról, a Zeteváraljai víztározóról, amely leginkább a nyári időszakban vonzza turisták tömegeit. A tó megközelítőleg 140 hektáron fekszik és néhol a víz mélysége eléri a 20-30 métert, ezáltal lehetőséget biztosítva a fürdőzés mellett a csónakázásra és a horgászatra egyaránt (Zetelaka Község Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2015-2020).

Természeti vonzerő tekintetében a térséghez tartozó Madarasi-Hargita rendelkezik egy egyre növekvő látogató bázissal, amely leginkább a téli időszakban a sí turizmust kedvelőinek ad élményszerzési lehetőséget, amellett, hogy a nyári időszakban különböző túrákat szerveznek az ide látogatók részére (Zetelaka Község Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2015-2020).

A község Fenntartható Fejlesztési Stratégiájának adatai 2013-as adatai szerint a turisztikai egységek férőhelyei összesen 1.973 férőhelyet, ebből az első helyen Zeteváralja ált a maga 571 férőhelyével és ezt követte Ivó a maga 460 férőhelyével (Zetelaka Község Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2015-2020).

A falu turizmusát tekintve, az elmúlt években kedvelt célponttá vált a természetet kereső turisták szemében. A romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján a településen az elmúlt 10 évben 30%-kal nőtt a Hargita megyébe érkező turisták száma (http://statistici.insse.ro).

A településen létrejött szálláshelyek elsősorban a kerékpáros turistákat, lovas turistákat, hegymászókat és vadlesre érkező személyeket vonzza. A közelben található Madarasi-Hargitára a téli időszakban a síturizmust kedvelők látogatnak, hiszen a tetőn mindössze 4,5 kilométernek megfelelő hosszúságú sípálya található összesen, melyek december közepétől egészen április közepéig hófedte területként szolgál amennyiben kedvező az időjárás. A sípályákat hótaposó gépek segítségével tartják karban a szezon ideje alatt, emellett a területen éjjel-nappali hegyimentő szolgálat is üzemel.

Az Ivói Vadaspark 2007-ben nyitott meg kapuit, melynek elődleges célja az volt, hogy a Romániában és Europában őshonos vadfajok erdei környezetben megmentése és megfigyelése megvalósulásra kerüljön. A vadaspark területe meghaladja a 320 hektárt. A területet patakok szelik át és hegyek ölelik körül. A területen szarvasok, őzek, muflonok és vaddisznók élnek a maguk természetes környezetükben. A vadasparkot működtetők kerülték a nagyobb beavatkozásokat a területen, ezért mindössze néhány földutat és kerítést hoztak létre a környezet védelme érdekében (Zetelaka Község Fenntartható Fejlesztési Stratégiája 2015-2020).

Jelenleg a településen kisebb panziók, kulcsosházak és vendégházak nyújtanak szálláshelyet a turistáknak. Szám szerint a 2013-as adatok alapján Ivó mindössze 460 férőhellyel szolgálta ki az érkező turistákat, amelyek 36 vendégfogadó egységbe tömörül, többek között 18 darab kulcsosház, 8 vendégház és néhány panzió fogadja előszeretettel az ide látogató turistákat (Zetelaka Község Fenntartható Fejlesztési Stratégiája).

A településen évente több program, esemény is megszervezésre kerül, mint például a Favágó verseny, Ivóvölgye hegyi kerékpárverseny, gyereknap, Ivói falunap. Azonban a programok mellett különböző szolgáltatások is igénybe vehetők a falu keretei között, mint például elektromos bicikli, gyalogos, sí és hótalpas túrák, medve lesek, étkezés egy idilli környezetben, amelyre az Öregszivacs étterem biztosít hangulatos környezetet, lovaglásra ad lehetőséget az Ivói lovarda, ahol Izlandi lovak hátán lehet bejárni a térséget, lehetőség van az Ivói Vadaspark meglátogatására, ahol az itt élő őshonos állatfajokat lehet szemügyre venni. Különböző triciklik használatára és egyéb élményszerzési lehetőséget biztosít a Fáradt Bakancs Élménybázis, melyekkel egy felejthetetlen és élménygazdag aktív kikapcsolódást élhetnek át a településre ellátogató turisták és kalandorok.

A tervezett kemping vállalkozási megalapozása

A tervezett turisztikai termék egy kemping, amely mellék szolgáltatásként túra csomagokat nyújtana a megszállott vendégeknek, mint kerékpáros, mint gyalogos természetjáró túrákat egyaránt. Ezek a túrák többnyire Ivó nevű település környékén valósulnának meg, hiszen a kemping a faluban jönne létre. Az elképzelés alapján a kemping magába foglalna kis faházakat (10 darab), sátor helyeket (10 darab), lakóautó csatlakozási helyeket (5 darab), melyekhez megközelítőleg 150 m2 területek társulnának, továbbá szükség lenne egy közös ebédlőre, amely szórakozási helyszínként is szolgálna, egy vizes blokkra, ahol a tisztálkodási lehetőségek lennének megoldhatók, egy kisebb konyhára, ahol a vendégek kedvükre főzhetnek ételeket, azonban a konyha mellett a parcellákon is egy-egy kisebb tűzhely kerülne kialakításra.

A vállalkozás megvalósulásának helyszíne Ivóban lenne, a falun belül is az ivói focipálya szomszédságában, a patakon átkelve egy 20.000 m2 területen (9. ábra), amely magában lehetőséget adna a csendes környezet mellett a kemping megfelelő kialakítására a terület megfelelő nagysága és a jelenlevő szükséges infrastruktúra megléte által. Jelenleg a területen áll egy villanyoszlop, ahonnan megoldható lenne a faházakba és a közös felületekbe való áram bevezetése.

9. ábra: A tervezett kemping helyszíne Ivó térszerkezetében

(Forrás: Saját szerkesztés a Google Maps alapján, 2020)

A kemping április közepén nyit és egészen október közepéig tart nyitva, az időjárási körülmények függvényében. Mivel, hogy a kemping leginkább a nyári szezonban szolgálja ki a vendégeket, ezért törekedni kell arra, hogy ez a kis idő alatt a lehető legjobb minőségi szolgáltatásokban legyen részük továbbá akkora profit realizálására kell törekedni, amely által elkerülhető a csőd. Az alkalmazottak szempontjából is elengedhetetlen a nyári nyitva tartás figyelem előtt tartása, mivel az alkalmazottak csak ebben a néhány hónapban számíthatnak jövedelemre. A takarítást és a kemping karbantartását a felelősségteljesség értelmében a helyi lakosok fogják végezni.

A kemping kapui a nyári szezonban a nap 24 órájában nyitva állnának, azonban a vendégek a bungalójukat vagy az esetleges parcellájukat 13:00 órakor foglalhatják el és a kiköltözés déli 12:00 óráig kell megtörténjen.

A terület, ahol megvalósulna a kemping megközelítőleg 20.000 m2, amely elegendő a megfelelő mérető szabad terek kialakításához. Mivel a választott terület az Ivói Területrendezési Terv alapján az Mlv (Unitate teritorială de zonă cu locuire mixtă) kategóriába lett sorolva, ezáltal lehetővé téve a különböző turisztikai tevékenységek folytatását a területen. A kiválasztott helyszín szempontjából elengedhetetlen tényező, hogy maximálisan 20%-át lehet beépíteni a területnek a törvény értelmében. (Regulament Local de Urbanism Aferent PUG Comuna Zetea)

A kempingen tíz faház épülne (a házak parcellái 150 m2 házanként), melyekből 4 darab 4 ágyas kis ház, 3 darab 3 ágyas ház és 3 darab 2 ágyas ház lenne, ebből adódóan a faházak kapacitása 31 férőhely lenne, amely lehetőséget adna az osztálykirándulásokon résztvevő fiatalok számára az elszállásolást. A faházak mellett a kempingben található 10 darab parcella, amelyek sátor helyeknek vannak fenntartva (parcellánkként 150 m2) és 5 darab lakókocsi hely, az ehhez megfelelő infrastruktúrával ellátva (parcellánkként 150 m2). Emellett 500 m2-t vesz fel a közös helyiségek megléte, 4.500 m2 a különböző közlekedési felületek és szabad terek kialakítására szolgál, a fennmaradt 1.000 m2 különböző sportpályák és egy kisebb játszótér helyszíneként szolgál. Az említett törvénykezés alapján, amely meghatározza, hogy a terület 20%-a beépíthető, megállapítható, hogy a meglévő területből mindössze 4.200 m2 beépíthető, amelyből többnyire a közös használatú és egyéb adminisztratív tevékenységre létesített helyiségek és azok a cölöpök vesznek fel, amelyeken a faházak állnak.

A termék kiegészítő szolgáltatása a különböző túrák szervezése lenne, melyeket a megszálló vendégek vehetnek igénybe, ezáltal törekedve arra, hogy a turisták közt baráti kapcsolatok és jó hangulat alakuljon ki. A túrák gyalogos és kerékpáros túrák lennének, ennek érdekében a helyszín lehetőséget adna kerékpár kölcsönzése (31 darab kerékpár, a házak kapacitásához mérten). A túrák megegyezés alapján általában reggel 8 órás indulással lennének megszervezve és az aznapot ölelné magába, amely által a vendégek megismerheti a környező táj által nyújtott szépségeket.

A négy csillagos kempingek kialakításához létjogosultságú egy kis bolt kialakítása és működtetése a kemping területén fekvő recepciós helyiséggel összekapcsolva, ahol a vendégek különböző kempingezéssel és túrázással kapcsolatos tárgyakat vásárolhatnak (kulacsokat, zseblámpákat, kesztyűt stb.), emellett élelmiszer cikkek is kaphatók lennének, mint például ásványvíz, csokoládék, kenyér, zöldségfélék és néhány italféle is értékesre kerülne.

A kiválasztott terület urbanisztikai és infrastrukturális jellemzői

A kiválasztott terület, amelyen a tervezett kemping megvalósulna, az Ivói Területrendezési Terv alapján az Mlv (Unitate teritorială de zonă cu locuire mixtă) minősítést kapta. (Regulament Local de Urbanism Aferent PUG Comuna Zetea, 2013)

10. ábra: Ivó Területrendezési Terve

(Forrás: Saját szerkesztés a Zetelaki Területrendezési Terv alapján, 2020)

A Területrendezési Terv értelmében a helyszínen létrehozott épületek megfelelő minőségűek kell legyenek. Szem előtt kell tartani a térségre jellemző építkezési szokásokat. Az Mlv minősítésű területeken engedélyezett a turisztikai tevékenységek folytatása, de emellett különböző sportlétesítmények, játszóterek és parkolóhelyek kialakítása is engedélyezett, amelyek nélkülözhetetlenek a kemping megfelelő kialakítása érdekében. Az területen kialakított létesítményből legkevesebb 12 méter az utcára kell, hogy nézzen. A kialakított épületek, amennyiben több szoba is létesül, legtöbb négy férőhelyesek lehetnek. A kialakított épületek között legkevesebb 3 méter távolságot kell tartani, amennyiben az épületek ablakai egymásra néznek. A kialakított épületek legkevesebb 3 méter magasak kell legyenek. Az épületek a terület határától legkevesebb 60 centiméterre kell elhelyezkedjenek, annak érdekében, hogy ne sértse meg a szomszédok magánszféráját. Amennyiben a területen létesített épületek ablaka a szomszédos terület fele néz, akkor az épület legkevesebb 2 méter távolságra kell létesüljön a terület határától. Az épületek kialakítása során ajánlatos a természetes alapanyagok, mint például a kő, fa és kerámia lapok használata. (Regulament Local de Urbanism Aferent PUG Comuna Zetea, 2013)

Az autók parkolása csak a magán területen belül engedélyezett, épületenként biztosítani kell minimálisan egy parkoló helyet. A területen kialakított elektronikai és telekommunikációs csatlakozás a hálózathoz a föld alatt kell megvalósuljon. Biztosítani kell az esővíz megfelelő elvezetését. A területen ültetett fák az épületektől legkevesebb 5 méter távolságra, míg a cserjék legkevesebb 1,5 méter távolságra kell legyenek az épületektől. Az ültetett fák legkevesebb 2 méter távolságra kell legyenek a terület határától. A kerítés és kapu kialakítása esetében ajánlatos a kövek és faanyagok használata, ezek magassága legtöbb 1,80 méter lehet, beleértve a 60 centiméter aljzatot. A kialakított kerítésnek illeszkednie kell a térségben alkalmazottakhoz. Az Mlv kategóriába tartozó területek legmagasabb 20%-át engedélyezett építkezési célra felhasználni. (Regulament Local de Urbanism Aferent PUG Comuna Zetea, 2013)

Az Mlv minősítésű területeken kötelezően kell legyen szemétgyűjtési hely. A kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok számára ajánlott a hulladékok szelektív gyűjtése. (Regulament Local de Urbanism Aferent PUG Comuna Zetea, 2013)

A területen biztosítani kell az esővíz gyors elvezetését, szem előtt tartva, hogy ez nem gátolhatja a gyalogosok és a közutak forgalmát. (Regulament Local de Urbanism Aferent PUG Comuna Zetea, 2013)

A kiválasztott terület mindössze 20.000 m2 terület, amelynek 20%-a beépíthető és felhasználható a különböző kereskedelmi célok megvalósítására, a fennmaradt 80%-át a területnek zöld övezetként kell megőrizni. A terület földrajzi elhelyezkedéséből adódóan megfelelő helyszínként szolgál egy meghitt kemping kialakításához, emellett elengedhetetlen a térség fő vonz ereje, maga a hegyvidéki környezet, amely a Madarasi Hargita és a Zetelaki víztározó közelségével turista tömegeket képes a térségbe csábítani.

A helyszín megközelítése a DJ 138-as jelzéssel ellátott úton haladva, Zetelakát elhagyva keletre letérve a DC 60-as jelzéssel ellátott útra, 4 km aszfaltúton, majd az Ivói focipályát követően jobbra térve egy murvás útra, amelyen 200 métert haladva történik meg.

A terület infrastrukturális szempontból fejlesztésekre szorul, hiszen a főútról letérve jelenleg földút található, amely segítségével a terület megközelíthető, azonban mindössze néhány métert kell földúton megtenni. A helyszínen a mobil hálózat és az internet hálózat is egyaránt megtalálható. A terület környékén villanyoszlopok találhatóak, amelyek hozzájárulnak a helyszín elektromos ellátottságához. A terület környékén közvilágítás jelenleg nem található, ebből adódóan indokolt lenne ennek kiépítése, amely szükséges a kemping éjszakai fényellátásához. A területen jelenleg semmiféle létesítmény nem található, viszont a patak a terület több részét is érinti, néhol átfolyik rajta. A szomszédos területen kiépített állami vízhálózat található, erre a csatornahálózatra lehetőség adódna csatlakozni, ezáltal biztosítva a kemping vízellátását, emellett az elektromos hálózatra való csatlakozás is adott a területen. A helyszínen jelenleg nincs gáz szolgáltatás, ebből adódóan a víz melegítése, a fűtés és a konyában történő főzés elektromos eszközök (villanybojler, elektromos főzőlap) segítségével valósulna meg. A terület minden irányból körbejárható, amely földúton lehetséges. Jelenleg a terület villany pásztorral van kőrbe kerítve.

A beruházás műszaki, gazdasági és személyi tervezése

A kemping tervezése során fontos szem előtt tartani a Romániában érvényes jogszabályokat, amelyek megfelelően szabályozzák a szálláshelyekre vonatkozó előírásokat. A megvalósítási feltételek maximális kivitelezése által érhető el a magasabb kényelmi kategóriák megléte. Hozzájárul a minőség létrejöttéhez, ezáltal a megszálló vendégekben kialakult elképzelt igényeket ki kell tudni elégíteni. Ez a nemzetközi minősítési rendszernek eleget téve valósulhat meg. Mivel a terv egy négy csillagos kempinget foglal magába, a kempingnek kötelező módon biztosítania kell különböző speciális szolgáltatásokat, mint például meg kell valósuljon egy egészségügyi elkülönítő (31. ábra), ahol a vendégeket ellehet látni, amennyiben nem indokolt a mentőszolgálat értesítése. Emellett meg kell valósuljon egy bolt, ahol néhány alap élelmiszert és kemping eszközöket vásárólhatnak a vendégek. Továbbá több szórakozási lehetőséget is kell biztosítani, mint gyerekeknek, mint felnőtteknek egyaránt.

A kemping kiterjedésének és infrastruktúrájának paraméterei

A kemping az előző fejezetekbe már említett Ivóban és a településen belül is egy 20.000 m2 területen jönne létre. A terület szélessége és hosszúsága megközelítőleg 140 méternek felel meg.

A kemping befogadó képessége maximálisan 80 fő lenne, amely még sátor helyekkel bővíthető továbbá a kemping fellendülését követően, amennyiben igény van rá további faházakra és lakókocsi csatlakozásra is lehet beruházni.

A tervezett kemping további paramétereinek kialakítását jelentősen befolyásolja az érvénybe lévő jogszabályok. A romániai jogszabályok értelmében a négy csillagos kempingekben 20 férőhelyre kell jusson egy darab WC, továbbá 10 férőhelyre kell jusson egy zuhanyzó helyiség és egy darab kagyló. A négy csillagos kempingekben kötelező módon meg kell valósuljon egy egészségügyi elkülönítő, recepció (30. ábra), különálló vizes blokk (36. ábra), különböző szórakozási tevékenységekre alkalmas felületek, valamint ezek egy megfelelő zöld övezettel ellátott területen kell megvalósuljanak (38. ábra). A kempingben tervezett parcellák 150 m2-ek lennének, amelyből a házak 25 m2-t vennének igénybe és további 10 m2-t foglalna el a ház melletti személyautó parkoló, a fennmaradt 115 m2 maradna a megszálló vendégek magán környezetének (16. ábra). A lakókocsi parcellák is 150 m2-ek, magukba foglalnak egy parkoló helyet, amely 20 m2-ek és a fennmaradt 130 m2 járul hozza a kényelem meglétéhez (19. ábra). A sátor helyek is ugyancsak 150 m2-ek, a rendelkezésre álló szabad tér érdekében (20. ábra). A kemping területén megvalósulna 1.800 m2 területnek megfelelő autós úthálózat, megközelítőleg 300 m2 gyalogos úthálózat és 400 m2 parkolóhely a vendégek kényelmének és gyors közlekedésének érdekében. A területen létrejönne egy 100 m2-ek megfelelő vizes blokk (36. ábra), amely keretében kerülne kialakításra a 8 darab zuhanyzó helyiség, amelyek 4 m2, a 4 darab WC helyiség, amelyek 4 m2 és az előterek, amelyek 9 m2 (4 darab előtér). A fennmaradt területet a falak teszik ki, amelyek 20 centiméter vastagok. Létrejönne egy különálló épület, amelyben megvalósulna a recepció, az ehhez tartozó kisbolt és annak raktára, egy illemhelyiség és az egészségügyi elkülönítő, amelyhez ugyancsak egy illemhelyiség tartozik (29. ábra). Ennek az épületnek az alapterülete 77 m2, amelyből a recepció 21 m2, a raktár 9,5 m2, az egészségügyi elkülönítő 16 m2 és az illemhelyiségek 5 m2 lennének. A fennmaradt területet a falak teszik ki, amelyek ugyancsak 20 centiméter vastagok. Az egészségügyi elkülönítő különböző gyógyszerekkel és eszközökkel lenne felszerelve, amelyek segítségével a váratlanul bekövetkező sérüléseket és más panaszokat lehet ellátni, vagy stabilizálni a mentőszolgálat érkezéséig. A kis boltban különböző alapélelmiszerek lennének kaphatók, emellett néhány eszköz, amelyek a kempingezés vagy a túrázást segítheti (mint például kulacsok, sátor szegek, zseblámpa stb.). Egy különálló épület jönne létre (22. ábra), annak érdekében, hogy egy szórakozásra színteret adó helyiség léte jöjjön (26. ábra), emellé egy külön bejárattal lenne építve egy konyha (24. ábra), ahol a megszálló vendégek kedvükre főzhetnek, emellett ebben az épületben, ugyancsak megvalósulna egy mosókonyha (25. ábra), ahol a megszálló vendégek a ruháikat kimoshatják. Az épület alapterülete 130 m2, amelyből a szórakozásra alkalmas helyiség 80 m2 és a konyha rész 40 m2 és a mosókonyha 10 m2.

A kemping területén létrejönne két filagória (19. ábra), amelyek a kinti sütögetéseknek adna helyszínt. A filagória egy tűzhellyel lenne ellátva és 15 férőhelynyi asztal és ehhez tartozó padokkal, annak érdekébe, hogy az itt készült ételek helyben elfogyaszthatók legyenek. A filagóriák világító testekkel lennének ellátva. A filagóriák alapterülete 40 m2, annak érdekébe, hogy ne csökkenjen a vendégek kényelmi érzete.

A faházak minimálisan 3 méter magasak kell, hogy legyenek, mint ugyancsak a kemping területén létesült többi épület is, annak érdekében, hogy megfeleljenek a romániai jogszabályoknak és a kényelmi kritériumoknak.

A kemping infrastrukturális igényei

A kemping területére első lépésként ki kell alakítani a víz, elektromos hálózatot, amelyek a közös használatú épületekbe kötelező módon be kell legyenek vezetve, míg a faházakba csak az elektromos áram kerül bevezetésre. Ezen szolgáltatások már jelen vannak a szomszédos területeken, csatorna és elektromos hálózat is egyaránt biztosított, így az ezekre való csatlakozás megoldható. Fontos, hogy a kemping területén létrejöjjenek világítótestek, amelyek a kemping közvilágításáért felelnek. A víz és elektromos szolgáltatások mellett meg kell valósuljon a kemping területén egy úthálózat, amely lehetővé teszi a két irányba történő közlekedést, ez térköves útként valósulna meg, annak érdekében, hogy a térségre érvényes általános területrendezési tervnek megfeleljen, amely értelmében csak a terület 20%-a beépíthető. Fontos szempont, hogy ez a 20% olyan építményekre vonatkozik, amelyek megvalósításához alap ásása szükséges. Továbbá fontos egy parkoló létesítése, ahol az érkező vendégek személyautói vagy esetlegesen az autóbuszok parkolni tudjanak.

Amennyiben a környezetvédelmi jogszabályok előírják, a kemping létre kell hozzon egy saját szennyvíz tisztítót, amely során a víz valamelyest megtisztul, majd ezt követően lehet a vizet belevezetni a már létező csatornahálózatba. A szennyvíztisztító oldómedencés tisztítással valósulna meg. Ezek a berendezések szivárgásmentesek, többnyire egy darabból készült polietilén oldómedencére épülő, csak gravitációs úton működő szennyvíztisztító rendszerek. Alkalmas a széles teljesítménytartományban, az előírásoknak megfelelően kezelje a távozó szennyvizet. Az eljárás lényege, hogy az előtisztítás, a biológiai lebontás egy megfelelő méretű műanyag tartályban, levegőtől elzárva valósuljon meg. A szennyvíz üledékre és uszadékra válik szét. A biológiai tisztitás és bontás érdekébe az oldómedencébe minimálisan három napig kell tartózkodjon a szennyvíz a baktériumok hatékony munkája miatt. Nagyobb vízmennyiség esetén több szennyvíztisztító tartályt kell telepíteni párhuzamosan (http://www.acrux.hu, 2020.03.10).

A kemping területére megközelítőleg 2.500 m2-nek megfelelő autós és gyalogos úthálózat, amely által a vendégek minden közös használatú helyiséget zavartalanul megközelíthetnek, emellett létrejön egy megközelítőleg 400 m2-nek megfelelő közös parkoló, ahol az érkező személyautók és autóbuszok parkolása megoldható.

A kemping tervezett szolgáltatásai

A tervezett kemping szolgáltatásai közt megkülönböztethetők úgynevezett fizetős és ingyenes szolgáltatások, amelyekben a turisták részesülhetnek. Az ingyenes szolgáltatások alapvetően, amelyek kötelező módon benne kell legyenek a négy csillagos kempingek kínálatában, ezeket már a standard ár tartalmazza. A fizetős szolgáltatások ezzel ellentétben azok, amelyeket az ár nem tartalmaz, de tetszés szerint igénybe vehetők, ezáltal bővítve a kínálatot. Az alapszolgáltatások közé tartozik a hideg és meleg vízszolgáltatás a közös használatú felületeken, áram szolgáltatás a parcellákban, közvilágítás, 24 órás recepciós szolgálat a vendégek kisegítése érdekében (a recepción igénybe vehetnek széfeket a vendégek az értéktárgyaik megőrzése érdekében), elszállásolási lehetőség 4 ágyas faházakban, saját sátraikban vagy saját lakókocsijukban a kijelölt parcellákban. Állandó jelleggel használható lenne a főző konyha. Parkolási lehetőség a parcellákon vagy a közös parkolóban valósul meg. A kemping területén lenne WiFi szolgáltatás. Továbbá két naponként takarítás és ágynemű csere. De ezek mellett egészségügyi elkülönítő és sportlétesítmények használata is megtehető amennyiben igény van rá. Mind a 10 faház hűtővel lenne ellátva, az ételek eltarthatósága érdekébe. Ezek mellett minden parcellán tűzhely is található, ahol különböző ételeket készíthetnek a vendégek.

A fizetős szolgáltatások többek között a kemping által tervezett gyalogos és kerékpáros túrák, amelyek magába foglalják a túravezető és a kerékpár kölcsönzés (31 darab kerékpár) költségét, a kempingen található bolt, ahol élelmiszereket és túra felszereléseket vásárólhatnak a vendégek, emellett igénybe vehetik a dézsát (37. ábra), amely 10 személy befogadására képes, továbbá igény szerint étkezést biztosítunk a falu éttermeinek kínálatából. A kemping területén található mosókonyha, ahol a vendégek különböző ruhanemüket moshatnak ki, ugyancsak a fizetős szolgáltatások közé tartozik. A vendégek étkeztetése megoldható előzetes egyeztetés alapján. Ez a településen meglévő éttermekkel való partnerség segítségével lenne megoldva.

A kemping területén kialakításra kerülne egy zöld övezet (Erdő park). Ez a része a kempingnek magába foglalja a területre befolyó patakot, néhány fenyőfa kerülne ültetésre, padokat létesítenénk és egy kisebb játszóteret, ahol a gyerekek szórakozhatnak (39. ábra). A zöld övezetbe egy ösvény is létrejönne, amely segítségével bejárható a helyszín.

A kemping szolgáltatásai a fenntarthatóság tükrében

Annak érdekében, hogy a kemping és annak szolgáltatásai fenntarthatók legyenek, úgy kell a létesítményt kialakítani és ehhez csatolni a különböző szolgáltatásokat, hogy minél pozitívabb élményt szerezzenek az érkező turistáknak. Ebből a szempontból is elengedhetetlen a különböző, már létező szereplőkkel való partnerség, amely segítségével bővülhetnek a kínált szolgáltatások. Fontos megállapítani, hogy napjainkra nem maga a turisztikai termék vonzza a turistákat, hanem annál inkább a helyszín és a nyújtott szolgáltatások halmaza. A kemping által nyújtott szállás, irányított túrák és más szórakozási lehetőség mellett, a partnerek segítségével lenne megoldva az étkeztetés, amennyiben erre igényt tartanak. Néhány szórakozási lehetőséget is az ők segítségével biztosítanánk, mint például az Ivói vadaspark látogatása, lovaskocsizás, a Fáradt Bakancs Élménybázis segítségével tricklizés (Mountaincart), terep seg wayezés és más különleges szolgáltatást lehetne kipróbálni. A kemping területén vásárolhatóak lennének különböző gyors ételek, amelyeket partnerség alapján egy food truck árulna a saját árain, ezáltal néhány ételt vásárolhatnak a vendégek a helyszínen.

A vendégeket folyamatosan ösztönöznénk a véleménynyilvánításra, annak érdekében, hogy egy képet kapjunk azokról a gyengepontokról, amelyeket javítva növekedhet az elégedettségi szintjük. Ez alapján új szolgáltatásokat vezetnénk be, illetve vezetnénk ki olyanokat, amelyek már nem fenntarthatók vagy veszteséggel járnak.

Amennyiben a kemping kihasználtsága növekedne és előzetes felmérés során kiderülne, hogy nem csak a nyári időszakban van igény a kínált szolgáltatásokra, akkor különböző beruházások segítségével módosítanánk az épületeken, hogy a hidegebb hónapokban is igénybe lehessen venni a szálláshelyet. Ez abból a szempontból lenne hasznos, hogy az alkalmazott személyek egy állandó munkahelyet kapnának, állandó bérezéssel ezáltal elkerülve annak veszélyét, hogy a téli időszak után az alkalmazottak nem jönnek vissza a kempingbe dolgozni.

A kemping humánerőforrás szükséglete

A szolgáltatást nyújtó vállalatok esetében a humán erőforrás mennyiségi és minőségi jellemzői meghatározó tényező. Ezért a foglalkoztatottak számának és magatartásának elemi szabályozására hangsúlyt kell fektetni.

A személyzet szempontjából meghatározunk frontszemélyzetet és háttérszemélyzetet. (Ex verbum: Nagy B.) A szolgáltatások esetében a frontszemélyzeten van a nagyobb hangsúly, hiszen ők kerülnek az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba, ők értékesítik és nyújtják a szolgáltatást, az ők hozzá állásuk fogja nagyban befolyásolni a vendég elégedettségét. A háttérszemélyzet munkája és annak minősége azonban elengedhetetlen a szolgáltatás jó minősége elérése végett. A frontszemélyzetbe tartozik az ügyintéző abban a státuszában, amikor a vendégekkel kommunikál és értékesíti a kemping szolgáltatásait. Ezek a személyek, akik napi kontaktusban vannak az érkező vendégekkel, fontos, hogy megjelenésük kifogásolhatatlan legyen, mindig ápoltak kell legyenek. Emellett fontos, hogy milyen a személyek jelleme, hiszen együttérző, jó beszédkészséggel kell rendelkezzen, magabiztos, szakképzett, megfelelő helyismerettel kell, hogy rendelkezzen, emellett fontos a nyelvtudás, amely által szót tud érteni az igénybe vevő ügyfelekkel. Elengedhetetlen, hogy a feladatukat önállóan elvégezzék. Mindig tudják, hogy az adott szituációt hogyan kell kezelni. Nyitottak kell legyenek az ügyfelek felé, az ügyvezető, aki az értékesítést végzi, továbbá a recepciósok is, akik információval látják el a vendégeket és a szálláshely szolgáltatásait értékesítik, némi kereskedelmi érzékkel is kell rendelkezzen. A háttér személyzet közé tartozik a kemping esetében a két takarító és a karbantartó (kiszervezésre kerülne, nem állandó jellegű alkalmazott, hanem egy bizonyos összeg ellenében elvégi a szükséges javításokat a területen), akik az adott településen vagy a település környékén élnek, ez a szempont a recepciósok tekintetében is fontos lehet, hiszen napra kész információval kell ellássák az érkező vendégeket a térség látványosságairól és aktuális eseményekről. A két takarító heti három nap 10 órát kell tevékenykedjen a kemping területén, a közös terek, faházak takarításával és a házakban található ágynemű mosásával. Az ők esetükben is fontos ugyancsak a feladatorientáltság, az önálló munkavégzés, az együttműködés és a megfelelő motiváltsági szint, amely által jobb eredményeket érhetünk el. A karbantartó esetében is meg kell legyenek ezek a kritériumok, amelyek a háttérszemélyzetre vonatkozik. Az ő esetében fontos, hogy szeresse a barkácsolást, javítási munkálatokat és ezeket megfelelő szakértelemmel el is kell tudja végezni. A karbantartó egy külső vállalat által biztosított személy lenne, így ez a feladat kiszervezésre kerülne és egy havi állandó összeg ellenében elvégezné a szükséges javításokat. Mivel néha megtörténhet, hogy váratlanul alakulnak ki szituációk, ezért olyan személyekre van szükség, akik megbízhatóak és el tudják végezni a rájuk háruló feladatokat.

11.ábra: A tervezett kemping személyzeti felépítése

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A kemping alkalmazottainak munkaköri leírásai

Kemping ügyvezető: Tervezi és szervezi a különböző szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató egységek (szállodák, hotelek, motelek, panziók) működését, menedzseli az idegenforgalmi vállalkozást, illetve kialakítja termékeit, egyedi kínálati elemeit. Turisztikai elemző, szakmai kommunikációs tevékenységet végez, és szolgáltatói, rendezvényszervezői feladatokat lát el.

Részt vesz a szálláshelyi kínálat ismeretében annak kialakításában, fejlesztésében, a költségvetés kialakításában

Operatív irányítói, végrehajtói és ellenőrzési feladatokat lát el a szálláshely-szolgáltatás különböző munkaköreiben, főfolyamataiban

Beszerzési forrásokat kutat fel és kapcsolatokat tart a beszállító partnerekkel

Biztosítja az egység működésének műszaki és tárgyi feltételeit, beszerzi a szükséges szakhatósági engedélyeket

Recepciós: Ellenőrzi a szobák tisztaságát, a létesítmény által nyújtott szolgáltatásokat értékesít, különböző adminisztratív feladatokat lát el, mint például szobák kiadása, kapcsolattartás a partnerekkel és a vendégekkel egyaránt. Ezek mellett a karbantartónak és a takarítóknak utasításokat adhat.

Fogadja a vendégeket és a lefoglalt szobák kulcsát kezeli és nyilvántartásba veszi a vendégeket

Levélben, telefonon, e-mailben vagy szóban válaszol a szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekre

Telefonon vagy személyesen fogadja a vendégek foglalását

Felvilágosítást nyújt a térségben igénybe vehető szórakozási lehetőségekről

Helyfoglalást végez különböző tömegközlekedési eszközön, belépőket biztosít

Vezeti a vendégek számláját, fizetett számlákat, széfet kezel

Meghallgatja a vendégek panaszait és intézkedik a megoldás érdekében

Takarító: Különböző épületek (irodák, köz- és egészségügyi intézmények, szállodák és egyéb létesítmények) belső tereit tartja tisztán és rendben. Felülettisztítást, ipari jellegű takarítási munkákat végez kézzel vagy géppel.

Előkészül a munkavégzésre, kiválasztja az alkalmazandó gépeket, eszközöket, anyagokat (tisztítószereket)

Kiüríti a hulladékgyűjtő edényeket és tiszta tasakot helyez bele (a szelektíven összegyűjtött hulladékot a kijelölt helyre szállítja)

Célgépeket üzemeltet (pl. seprőgép, súrolóautomata, lombszívó, porszívók)

A kemping alkalmazottainak munkaidő beosztása

Az alkalmazottak beosztása nehezen határozható meg a kemping esetében, hiszen aránylag kevés alkalmazott szükséges a létesítmény működtetéséhez és abból adódóan, hogy csak 6 hónapot kell az alkalmazottak tevékenykedjenek. Úgy gondoltam, hogy annak következtében, hogy a vállalat 6 hónapig képes a vendégfogadásra, fontos olyan személyeket keresni, akik a nyitvatartási szezonban vállalják az adott feladatok elvégzését a kempingben. Ezen feladatok elvégzésére elsősorban a településen élő személyek lehetnek a potenciális alkalmazottak, hiszen fontos, amellett, hogy a rájuk bízott feladatot elvégzik, a települést is jó, ha ismerik, hiszen sok esetben előfordulhat, hogy a megszálló vendégek érdeklődnek az alkalmazottaktól a térség felől. Az alábbi táblázatban összefoglalásra került, hogy megközelítőleg az alkalmazottak milyen idő intervallumokban kellene tevékenykedjenek, azonban ez befolyásólhatja a kemping kihasználtságának szintjét.

2.táblázat: A kemping alkalmazottainak beosztása heti leosztásban

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A 2. táblázatban abból adódóan lett megadva a takarítók számára a hétfői napot szabadnapként, hiszen a hétvégére érkező vendégek távozása követően a takarítók kitakarítsák a távozás után a faházakat, amelyekbe a hétfői nap érkeznek a következő megszálló vendégek.

Az alkalmazottak munkanapjai és a munkaidő változhat a kemping kihasználtságától függően, előfordulhat, hogy nincs foglalás, ebből adódóan nincs szükség az ismételt takarításra, nem romlik el semmi, amely azt eredményezi, hogy az alkalmazottakra azokon a napokon nincs szükség, viszont előfordulhat, hogy amikor magas a kihasználtság, akkor több munkaórát kell tevékenykedjenek. Ennek érdekében ajánlottnak tartom, hogy az alkalmazottak Ivóból és annak környezetéből származzanak, hiszen könnyebben munkába tudnak állni szükség esetén, emellett jobban is ismerik magát a térséget, amely fontos szempontot jelent, hiszen a vendégek akármelyik alkalmazottól érdeklődhetnek a településről és magáról a térségről. Ebből adódóan olyan alkalmazottak kellenek, akik megfelelő információval tudják ellátni az érdeklődő vendégeket. A romániai szálláshelyekre vonatkozó jogszabály előírja, hogy a négy csillagos kempingek esetében 0-24 órás recepció szolgálat kell megvalósuljon, ennek érdekében a három recepciós és az ügyvezető, aki szintén recepciós tevékenységet is vállal, képesek kell legyenek lefedni a hét napjait és a napokon belül is 8 órás váltásba kell tevékenykedjenek.

A tervezett kemping műszaki megoldásai

A kemping tervezése során több műszaki megoldás alkalmazható, amelyek elősegítik a komplexum egyszerű és emellett megfontolt kialakítását. A különböző megoldások hozzájárulnak az átláthatóbb működéshez, a hasznosabb helykihasználáshoz, az épületek milyenségéhez és minőségéhez.

Elsősorban magát a kemping kialakítását fontos meghatározni, az épületek megfelelő elrendezését a területen belül, amely hozzájárul ezek gyors és egyszerű megközelítéséhez. Az épületekhez vezető utak tervezését, amelyek segítségével megközelíthetőek a létesítmények és a közös parkoló kialakítása, ahol a buszok parkolhatnak, amennyiben csoport érkezik. A kempingen belüli közlekedés mindkét irányba meg kell valósuljon. Ezek mellett elengedhetetlen az előző fejezetben említett szennyvíz tisztító berendezés telepítése. Ennek segítségével az aktuális jogszabályoknak eleget téve rácsatlakozhatunk a helyi csatornarendszerhez.

Mivel a vizesblokkban kialakított illemhelyiségek ablakokkal vannak ellátva, így ezek szellőztetése azokon keresztül valósul meg. Az illem helyiségek ajtajai egy méter szélesek és küszöb mentesek, annak érdekében, hogy mozgássérültek is egyaránt használatba vehessék azokat. A zuhanyzó helyiségek egy részére nem lehet ablakot létesíteni, mert némelyiknek nincs külső fala, így ezek szellőztetése elektromos ventilátor segítségével valósul meg, amelyek a villanykapcsolóval vannak összeköttetésben és időzítővel ellátva, annak érdekébe, hogy a villany lekapcsolása után még egy bizonyos ideig működjenek. A közös használatú épületekben való melegvíz ellátás elektromos melegítők segítségével történne. A további épületek, amelyek a kemping területére létesülnek, azok esetén az ablakok segítségével történik a szellőztetés. Az épületek fűtése elektromos fűtőtestekkel valósulna meg.

A kemping faházai belső részén lenne egy fő villanykapcsoló, amely a benti világításért felel, emellett az ágyaknál is egy-egy éjjeli lámpa is beszerelésre kerülne. A külső részén, a bejárati ajtó felé lámpát szerelnénk, annak érdekébe, hogy a vendégek este és éjjel is megfelelően lássanak. A további parcellák (sátor és lakókocsi) közelébe közvilágításra alkalmas villany testek települnének, amelyek segítségével a vendégek éjjeli tájékozódása megkönnyebbülhet.

A kemping bejárata egy székelykapu, amely a térség hagyományait őrzi. A hagyományőrzés és a modern technológiát társítva, a székelykapu egy elektromos nyitó szerkezettel lenne ellátva, amelyeket a recepcióról lehet irányítani. A recepciós ezáltal tudja nyitni és csukni a kaput a hatékonyabb közlekedés megvalósulása érdekébe. Mivel a térségre jellemző a magas medve populáció, így indokolt a kerítés külső részét villanypásztorral körbe vonni, annak érdekébe, hogy a vadállatokat távoltartsuk a vendégektől és így megőrizve azok nyugalmát és biztonságát.

A kempingben létesített faházak betoncölöpökön állnának, annak érdekében, hogy minél kevesebb beépített területet foglaljanak, míg a közös használatú épületek hagyományos alappal rendelkeznének. A területrendezési törvény előírja, hogy a terület 20%-a beépíthető maximálisan. Ezen törvény betartásához járulnak hozzá a faházak betoncölöpökre való állítása.

A kemping parcellái különböző számozásokkal lennének ellátva. A faházak 1-től 10-ig való számozással lennének ellátva. A lakókocsi parcellák 1-től 25-ig való számozással lenne ellátva. Végül de nem utolsó sorba a sátor parcellák római számokkal I.-től X.-ig lennének számozva, amelyek nőhetnek a további bővítések következtében.

A beruházás pénzügyi igénye

A tervezett kemping megvalósításához egy jelentősebb pénzügyi beruházásra van szükség, amely hiányában a terv nem kivitelezhető. A beruházás megtörténhet teljes mértékű saját tőke beruházása által, vagy különböző pályázatok igénybevétele által, amelyekhez egy bizonyos százaléknyi önrészt kell biztosítani.

A megvalósítás érdekébe pályázatot vennék igénybe, amely a kivitelezés összegének 50%-át fedezné, az az 175.150 euró (829.800 lej) önrészre lenne szükség és ugyan ekkora mértékű támogatásra, a megvalósítás érdekébe, amennyiben a megvalósításhoz szükséges összeg a számítások alapján 350.300 euróba (1.659.600 lejbe) kerülne. A pályázat igénybevételéhez különböző kritériumoknak kell megfelelni. A beruházási tervnek tartalmaznia kell egy helyi fejlesztési stratégiát, amelyet a helyi önkormányzattal közösen fejleszt ki a magánszereplő és ez hozzá kell járuljon a turisztikai erőforrások fentartható felhasználásához. A pályázott összeget más finanszírozási forrásból származó egyéb befektetéssel kell kiegészíteni. A beruházás mértéke nem haladhatja meg az 5 millió eurót. (Program Operațional Regional, 2014)

Első lépésként magával a terület vásárlási költségével kell számolni. Mivel a térségben fellendülő tendenciát mutat a turizmus, így a telek és ingatlan árak is ugyancsak emelkedésnek indultak. A kiválasztott terület 20.000 m2, így ennek vételára egy magasabb kiadást jelent. A térségben átlagosan egy árnyi terület 300 euró, amely megközelítőleg 1.450 lejnek felel meg. Mivel a terület 2 hektár, így ennek értéke megközelítőleg 60.000 euró, amely megközelítőleg 288.000 lejnek felel meg, abban az esetben, ha 1 euró 4,80 lejnek felel meg. Egy másik nagyobb beruházás a kemping megvalósítása során, a különböző épületek felépítése, a faházak felépítése és a területen való gyalogos és autós közlekedési hálózat kialakítása. Amennyiben ezek létrejöttek, egy másik beruházás, a víz és áram bevezetése a területen létesített épületekbe. A recepciós épület (77 m2) felépítése megközelítőleg 38.500 euróba, az az 184.800 lejbe kerülne. A konyha és szórakozásra alkalmas helyiség épülete (130 m2) megközelítőleg 65.000 euróba, az az 312.000 lejbe kerülne. A vizesblokk (100 m2) felépítése és kialakítása megközelítőleg 50.000 euróba, az az 240.000 lejbe kerülne a sok belső fal szükséglete miatt. Az épületek felépítésének költségei, amennyiben egy m2 kialakítása 500 euróba kerül. A faházak (10 darab), amelyben a vendégek megszállhatnak összesen 40.000 euróba, az az 180.000 lejbe kerülnének, egy faház 4.000 euróba kerülne. A létesített parkoló, az autós és gyalogos úthálózatok kialakítása megközelítőleg 15.000 euróba, az az 72.000 lejbe kerülne, hiszen ezek nem igényelnek aszfaltozást, viszont térkőből valósulná meg (megközelítőleg 2.500 m2, amelynek m2-e 30 lej). A víz és áram bevezetése az épületekbe megközelítőleg 10.000 euróba, az az 48.000 lejbe kerülne. A kölcsönözhető kerékpárok 13.640 euróba, az az 62.000 lejbe kerülnének (31 darab kerékpár, amelynek egységára 2.000 lej). Az épületek és faházak berendezései megközelítőleg 23.540 euróba, az az 107.000 lejbe kerülnének, ezek részletes költsége és darabszámai a 3. táblázaton láthatók.

3. táblázat: A kemping működéséhez és épületeinek berendezéséhez szükséges eszközök, ezek költsége euróban és lejben kifejezve

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A kemping területére létesített filagóriák (2 darab) és annak asztalokkal és padokkal való berendezése 14.000 euróba, az az 67.200 lejbe kerülne, amelynek darabja 7.000 euró megközelítőleg. A gyerekek számára létesített játszótér megközelítőleg 2.000 euróba, az az 9.600 lejbe kerülne. A terület elkerítésére kialakított kerítés körülbelül 10.000 euróba, az az 48.000 lejbe kerülne és az ehhez tartozó székely kapu megközelítőleg 2.200 euróba, az az 10.000 lejbe kerülne. A területre létesített tíz személyes dézsa megközelítőleg 1.320 euróba, az az 6.000 lejbe kerülne. Minden parcellára kerülne egy napernyő (összesen 25 darab), amely 2.750 euróba, az az 12.500 lejbe kerülne, ezek egységára 500 lej. A kemping kivitelezése megközelítőleg 350.300 euróba, az az 1.659.600 lejbe kerülne. Ez az összeg magába foglalja a helyszín kialakítását, a különböző épületek felépítését és berendezését, ezek mellett a további szükséges eszközök vásárlását. A kemping kialakításához szükséges eszközök és létesítmények megvalósításának költségei a 4. táblázatban találhatók.

4. táblázat: A kivitelezéshez szükségek költségtényezők euróban és lejben kifejezve

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A kemping működésének pénzügyi modellezése

A kemping tervezése során fontos megállapítani, hogy a megvalósítást követően egy belátható időn belül nyereségessé válik-e a turisztikai termék. A turisztikai termék gazdaságosságának megállapítása érdekében egy pontos pénzügyi modellezést kell végezni.

A harmadik fejezetben megállapított befektetési tényezők mellett fontos meghatározni a kemping fontosabb bevételi forrásait és a működési költségeit. Ezek együttesen adják meg a turisztikai termék nyereségességét vagy veszteségességét. Amennyiben a bevételek magasabbak, mint a működési költségek, akkor a kemping nyereségesnek bizonyul. A bevételek és kiadások megállapítását követően megbecsülhető a kemping létrehozásához szükséges befektetés megtérülésének időtartama. Amennyiben egy belátható időn belül megtérül a befektetett összeg, akkor érdemes a turisztikai terméket megvalósítani és fenntartani. A kemping megtérülésének sarokszámai megállapítását követően elengedhetetlen a termék marketing tervének ismertetése, amely segítségével eljut a potenciális vendégekhez a kemping kínálata, ezáltal elősegítve az igénybevételt.

A kemping fontosabb bevételi forrásai

A kemping bevétele a különböző szolgáltatások értékesítéséből származik. Ez a szállás és ehhez tartozó alap szolgáltatások értékesítéséből, valamint a különböző fizetős szolgáltatásokból tevődik össze, amelyeket igény szerint igénybe vehetnek a megszálló vendégek.

A vállalkozás az ár képzésével helyezi el magát a kínálati piacon, ezért figyelembe kell venni a versenytársak által kínált szolgáltatások árait és ehhez mérten kell igazítani, nem megfelejtkezve arról, hogy a túl alacsony ár gyenge minőségre utalhat, de mégsem szabad a földtől elrugaszkodott árakon kínálni a szolgáltatást, ha nagyobb mértékű eladást szeretnénk generálni. Figyelembe kell venni az ár-érték arányt (Ex verbum: Nagy B.).

Az ár kialakításánál fontos megállapítani a vállalkozás költségeit, a versenytársak árait, a kereslet jövedelmi szintjét, törekedni az árak rugalmasságára, hiszen fel kell ismerni azon helyzeteket, amikor egy eladás érdekében némi kedvezményeket kell biztosítani az ügyfelek számára, de az ár célok ismerete is szerves része az ár képzésnek. A vállalat költségeinél elsősorban megkülönböztetünk állandó és változó költségeket (Ex verbum: Nagy B.). Állandó költségeknek tekintjük az alkalmazottak bérét, a megbízott könyvelő bérét, a szemétszállítás költségét. Változó költségnek tekinthetjük a vízellátás, áramellátás és tüzelőanyag ellátását, amelyek változnak a kemping kihasználtsági szintjének függvényében.

A kempingünk árai között megkell különböztetjük a faházak árai, amelyek felnőttek számára személyenként egy éjszaka 60 lej (13,2 euró), gyerekek esetén 40 lej (8,8 euró), a sátor helyek árait, amelyek a sátor méretétől 30 lej (6,6 euró) és 60 lej (13,2 euró) között változhat a sátor méretétől függően (így egy főre jutó sátor szállás 15 lej). Ezen felül maga a parcella kiváltásának értéke, ami személyenként egy éjszakára 5 lej (1,1 euró), ezáltal jogosulva a parcella használatára. A lakókocsi parcellák árait, amelyek felnőttek esetén egy éjszaka személyenként 40 lej (8,8 euró), míg gyerekek esetében 20 lej (4,4 euró) vehetnek igénybe. A lakókocsi parcellák esetében is a parcella kiváltásának díja egy éjszakára személyenként 5 lej (1,1 euró). Minden szálláslehetőség esetén, amennyibe a vendégek háziállatot is hoznak magukkal, ennek díja éjszakánként 5 lej (1,1 euró), amelyek az 5. táblázatban láthatóak.

Meg kell állapítani a túrák árait. A gyalogtúrák felnőttek esetén 20 lej (4,4 euró) és a gyerekek esetén 10 lej (2,2 euró). A kerékpártúrák felnőttek esetén 40 lej (8,8 euró) és a gyerekek esetén 20 lej (4,4 euró). Az árak tartalmazzák a túravezető jelenlétét és a kerékpártúrák esetén a kerékpár kölcsönzés díját. A túrák esetében amennyiben nincs meg minimálisan az 10 fő, akkor nem kerül megszervezésre, csak extra díj ellenében, amely fedezi a túravezető költségét. A kemping területén igénybe vehető egy 10 személyes dézsa, amely igénybevételéhez minimálisan 5 személy szükséges, amennyiben kevesebben szeretnék, ezt extra díj ellenében megtehetik. A dézsa igénybevétele személyenként 3 óra 15 lej (3,3 euró), minimálisan 3 órára szükséges az igénybevételhez. Amennyiben a vendégek étkezést igényelnek a faluban található éttermek kínálatából, akkor egy napi menü és annak kiszállítása a kempinghez 25 lej (5,5 euró), ennek értéke változhat, amennyiben a menütől eltérő ételt szeretnének fogyasztani. A kemping területén létesített mosókonyhában történő mosás díja 5 lej (1,1 euró), amelyek az 5. táblázatban láthatóak.

A vendégek igénybe vehetnek különböző extra szolgáltatást, a kemping partnerei segítségével. A vendégek lovas kocsizhatnak, amelynek díja személyenként 25 lej (5,5 euró), a lovaskocsizás időtartama öt óra. Ellátogathatnak az Ivói Vadasparkba, ahová a belépő felnőttek esetében 20 lej (4,4 euró) és gyerekek esetében 10 lej (2,2 euró). A Fáradt Bakancs Élménybázissal való partnerség által a vendégek triciklizhetnek (Mountaincart), amelynek díja személyenként 100 lej (22 euró), terep seg wayezhetnek, amelynek díja 100 lej (22 euró) vagy esetleg Via Ferratázhatnak, amelynek díja 50 lej (11 euró), amelyek az 5. táblázatban láthatóak.

5. táblázat: A kempingben igénybevehető szolgáltatások lejben és euróban kifejezve

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

Meg kell állapítani a fogyasztók ár érzékenységét, hogy az alacsonyabb ár milyen mértékben generál nagyobb eladást (ha egy adott időszakról beszélünk akkor előfordul sok esetben, hogy egy kis összeggel alacsonyabban kínálva a vendég éjszakákat, nagyobb mértékű eladás generálható, amely a realizált profit növekedéséhez vezethet). Emellett elengedhetetlen a gyerekekhez, csoportokhoz olyan árakat társítani, amelyek eltérnek a standard áraktól. Végül nem szabad megfeledkezni az ár célok ismeretéről, hogy a maga a kemping mekkora mértékű profitot szeretne realizálni rövid és hosszú távon, ez esetben is alkalmazni kell az ár ingadoztatás technikáját, hiszen egy alacsonyabb ár lehet rövidtávon veszteségesnek tűnik, de a nagyobb mértékű eladásnak köszönhetően hosszú távon nagyobb mértékű profit realizálható.

A kemping működési költségei

A turisztikai létesítmények működési költségei a különböző állandó és változó költségekből tevődik össze. Az állandó költségek közé többnyire a létesítmény által igénybe vett közszolgáltatások tartoznak, mint például internet szolgáltatás, könyvelő költsége, marketing költség, bank-jog-pénzügyi tanácsadás, karbantartó költsége (6. táblázat), de az alkalmazott bére is ide tartozik. A kemping esetében a változó költségei közé olyan tényezők tartoznak, amelyek függenek a kihasználtság mértékétől, jelen esetben ezek többnyire az ágynemű mosási költsége, különböző tisztítószerek és higiéniai szempontból használt termékek, mint például toalettpapír, szappan, kéztörlő. Néhány közszolgáltatás is tartozhat ide, mint például az elektromos áram és vízszolgáltatás, de az igénybevehető túrákat vezető idegenvezető költsége is a változó költségek közé tartozik (6. táblázat).

A kemping költségei között megkülönböztethetjük az alkalmazottak béreit, a rezsi költségeket (amely magába foglalja az áram, víz és szemét-hulladék elszállítás költségét), a marketing költséget, az internet szolgáltatás költségét, a létesítmény könyvelésének költségét és más költségeket. A kempingben tevékenykedő alkalmazottak havi nettó bére összesen 11.500 lej (2.400 euró), ennek féléves költsége 69.000 lej (14.400 euró), emellett a szezonon kívüli 6 hónapban, amennyiben a kemping eléri a megcélzott kapacitás kihasználtságát (16. táblázat), akkor az alkalmazottak négy órában történő fizetése is megoldható, ezáltal megtartva az alkalmazottakat. A szezonon kívüli 6 hónapban az alkalmazottak nettó költsége 19.500 lej (4.060 euró). Ez alapján amennyiben számolunk a különböző járulékokkal (6. táblázat), úgy az éves bruttó személyi költsége a kempingnek 159.300 lej (33.180 euró). A rezsi költség havonta megközelítőleg 1.000 lej (220 euró), amely változik a kihasználtság függvényében, az éves rezsi költség megközelítőleg 14.300 lej (2.980 euró). A kemping népszerűsítéséhez alkalmazott marketing tevékenységek költsége évente megközelítőleg 8.400 lej (1.750 euró). Az igénybe vett internetszolgáltatás havi díja 300 lej (66 euró), amelynek éves költsége 3.600 lej (750 euró). A kemping könyvelése, amelyet kiszervezve egy a térségben létező könyvelési iroda végez, ennek havi díja 450 lej (99 euró), amelynek 6 havi költsége 2.700 lej (594 euró), a 16. táblázatban látható. Ezek adják a kemping összes költségét, amely évente megközelítőleg 267.900 lej (55.810 euró), amely az 6. táblázatban látható.

6. táblázat: A kemping működési költségei

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A kemping esetében számított amortizációs költséget különbözően kell számolni a nagyobb beruházást igénylő eszközök esetében, mint például az épületek, és különböző létesítmények, amelyek a kialakítást milyenségét képezi. A három közös használatú épületek, a kerítés, a filagóriák, a faházak, a székelykapu, a játszótér és az úthálózat amortizációját számolhatjuk 50 évre, a tartósságuk miatt. Ezeknek az eszközöknek értéke összesen 1.240.500 lej (258.435 euró). Amennyiben ezek amortizációja 50 év, úgy az évi amortizációs költség 24.81 lej. A faházak, filagóriák, játszótér, dézsa, a különböző kemping eszközök, kerékpárok lehet egy második csoport, amelyeknek amortizációs idejük 25 év. Ezen eszközök értéke összesen 264.100 lej (55.020 euró), éves amortizációja 10.564 lej. Az épületek berendezéseit és más eszközök lehetnek egy harmadik csoport, amelyeknek az amortizációs ideje 15 év. Ezen eszközök értéke összesen 107.000 lej (22.290 euró). Amennyiben ezek amortizációs költsége 15 év, úgy évente 7.133 lej amortizációs költséget generál (7. táblázat). A befektetett technológia értéke 48.000 lej (10.000 euró), amelynek amortizációja 10 év, évente 4.800 lej. A negyedéves amortizáció összesen 11.800 lej.

7. táblázat: A kemping amortizációs költségei és azok idő intervallumai

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A kemping alkalmazottainak bérezése

A 2020-as évben Romániában a bruttó minimál bér 2.230 lej értéknek felel meg, aminek a nettó értéke megközelítőleg 1.346 lej. A recepciósok nettó bére 2.000 lej lenne, a takarítók nettó bére 1.500 lej és a menedzser nettó bére 2.500 lej lenne (8. táblázat), amelynek értéke havonta összesen 11.500 lejnek felel meg. A recepciósok és a takarítók, a szezonon kívüli 6 hónapban is alkalmazva maradnának 4 órás beosztással, amikor nem kell konkrétan a kempingnél tevékenykedjenek, csak időszakos takarítás és más szükséges tevékenységeket elvégezni, így ezért havi 650 lej fizetést kapnak, annak érdekébe, hogy a létesítménynél maradjanak. A szezonon kívüli 6 hónapi bruttó személyi költség 35.100 lejnek felel meg (16. táblázat). A kemping alkalmazottainak éves bruttó költsége 159.300 lej, viszont két évente 5%-os béremeléssel számolva, már az 5.-ik évre eléri az összes személyi költség az 175.500 lejt (16. táblázat). Abból adódóan számítódik fél évre a bérszámítás, hiszen az alkalmazottak fél évet tevékenykednek a vállalaton belül a kemping szezonalitásából és a fél éves nyitva tartásból adódóan (április 15.-tól, október 15.-ig).

8. táblázat: A kemping alkalmazottainak havi bérezése szezonban

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A kemping megtérülésének sarokszámai

A tervezett kemping esetében is, mint más turisztikai létesítmény esetében, törekedni kell a lehető legmagasabb kapacitáskihasználtság megvalósítására. A különböző turisztikai létesítmények esetében, ahol magasabb költségek generálódnak a működtetés során, ott törekedni kell az évi 30-40%-os kihasználtságra, így már a létesítmény jövedelmezőnek tekinthető. A kempingek esetében már egy alacsonyabb kapacitáskihasználtsági szinttel is el lehet érni a nyereségességet. Mivel a kempingek jó esetben 6 hónapos nyitva tartással tevékenykednek, így néhány költségeket is célravezető erre a 6 hónapra számolni (16. táblázat). A tervezett kemping szempontjából, annak érdekében, hogy bevétellel tudjunk számolni, úgy meg kell első lépésként állapítani a kihasználtság szintjét. A megtérülés szempontjából bevételi forrásként tekinthetjük a különböző szálás lehetőségeket, a gyalog és kerékpáros túrákat, illetve a dézsa igénybevételét (14. táblázat). Az elképzelések alapján a létesítmény működésének első öt évébe növekedést mutat a kapacitáskihasználtság. Az első évben 15%, a második évben 20%, a harmadik évben 23%, a negyedik évben 26%, míg az ötödik évben 30%-os kapacitáskihasználtság valósulna meg az elképzelések alapján (9. táblázat). Emellett a kempingbe érkező vendégek 30%-a venne igénybe gyalogtúrát, 35%-a kerékpáros túrát és 40% venné igénybe a dézsát (9. táblázat).

9. táblázat: A kemping kapacitáskihasználtsága és értékesített szolgáltatások száma az első 5 évben

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

Ezeken a kihasználtsági szinteken az első éves bevétel 296.100 lej, a második évben 391.350 lej, a harmadik évben 450.900 lej, a negyedik évben 511.100 lej, míg az ötödik évben 591.800 lej lenne (10. táblázat).

Az 4.2 alfejezetben említett működési költségek az első és második évben 267.900 lej, a harmadik évben 278.900 lej, a negyedik évben 280.000 lej, míg az ötödik évben 290.000 lej lenne (10. táblázat). Ezen adatok tükrében az első év eredménye -27.310 lej, a második évben 50.290 lej, a harmadik évben 87.530 lej, a negyedik évben 135.340 lej, míg az ötödik évben már eléri az 190.920 lejt. A számok alapján az derül ki, hogy a második évben lesz nyereséges a létesítmény (10. táblázat).

10. táblázat: A kemping eredmény-kimutatása az első 5 évben

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A tervezett kemping megtérülésének megállapítása érdekében különböző mutató számítások szükségesek, ilyen például a nettó jelenérték, a diszkontált megtérülési idő és a jövedelmezőségi index (Ex verbum: Tánczos L. J.). A létesítmény által elvárt hozam 5% lenne. A megállapított eredmények, a 5%-os elvárt hozam és a beruházás mértéke (1.659.600 lej) mellett a számolt nettó jelenérték 1.195.979 lej lenne (ekkora extra profitot generál a vállalat). A megtérülése a létesítménynek a 14.-ik évre várható, amennyiben a harmadik évtől a profit 20%-át osztalékként kivesszük a vállalatból és az 5.-ik évben az alkalmazott technológia 70%-os fejlesztésen megy keresztül (33.600 lejt költünk az 5.-ik évben fejlesztésre). A létesítmény jövedelmezőségi indexe 0,72 (11. táblázat). A fent említett mutatók alapján, amennyiben eléri a létesítmény az elképzelt kihasználtsági szintet, akkor érdemes létrehozni a kempinget, még így is, hogy az év 6 hónapjában történik vendégfogadás. Amennyiben fellendülést mutatna a létesítmény, úgy különböző új beruházások valósulnának meg, mint például egy kisebb étterem létesítése (a tervezett konyha és étkező átalakítása segítségével), a faházak fürdőszobával és fűtéssel való ellátása, annak érdekében, hogy a vendégfogadás az egész év során megvalósulhasson.

11. táblázat: A kemping megtérülésének mutatószámai

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A kemping marketing terve

A turisztikai termékek esetében fontos figyelem előtt tartani magát a HIPI-elvet (“Heterogeneity” – Ingadozás, “Intangibility” – Megfoghatatlanság, “Perishability” – Romlékonyság, “Inseparability” – Elválaszthatatlanság), hiszen a turisztikai szolgáltatások többnyire ingadozók (magát a turisztikai tevékenységet minden környezeti hatás befolyásolhatja, mint például politikai helyzet, időjárás, turisztikai trendek, stb.), megfoghatatlan (minimális a tárgyi tényező, a szolgáltatásokat nyújtó személyzet munkáján múlik túlnyomó rész, hogy a nyújtott szolgáltatás milyen minőségű lesz), tárólhatatlan (hiszen egy adott vendég éjszakát amennyiben az adott nap nem került értékesítésre, az már nem is értékesíthető, ennek értéke elveszett, ebből adódóan az árakat kell ingadoztatni és nagyobb szabadságot adni az értékesítőknek, hogy bár igaz alacsonyabb áron de egy bizonyos összegért tudják eladna az adott nap az adott szobát) és végül elválaszthatatlan egymástól a szolgáltatás nyújtása és ennek felhasználása (hiszen nagymértékben hat az ügyfél ott töltött idejét a szolgáltatás milyensége) (Ex verbum: Nagy B.).

A tervezett kemping célcsoportjai

A tervezett kemping célcsoportja első sorban azok a személyek, akik késztetést éreznek a fizikai mozgás iránt, ennek következtében a fizikai terhelés hozzájárul az önmegvalósítás érzetéhez egyaránt. Azoknak az aktív kikapcsolódásra vágyó személyek, akiknek fontos a csend és nyugalom, emellett adnak a minőségre és a kényelemre. A Magyar Turisztikai Ügynökség felmérései alapján, azok a személyek, akik érdeklődnek az aktív, illetve kemping turizmus iránt, sok esetben a különböző sport tevékenységek iránt is érdeklődést mutatnak. Ezen személyek számára fontos a környezet megóvása és annak megismerése, továbbá az érdeklődési körükbe tartozik a horgászat és vadászat, amelyeket a kirándulásaik során is gyakorolnak, amennyibe a lehetőség adott erre. A felmérés során az is kiderült, hogy a kempingek iránt érdeklődő személyek fiatal, illetve középkorúak, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, de emellett sok esetben gyereket nevelő családosok. (European Travel Commission, 2017)

Azon személyek számára tökéletes célpont lehet egy megfelelően kialakított négy csillagos kemping szolgáltatásai, amely mellékszolgáltatásként túrákat szervez kerékpáros és természetjáró turistáknak egyaránt. Fontos szempont a célcsoport behatárolása során, a kor és családi állapot meghatározása. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kempingeket leginkább fiatal felnőttek és középkorú személyek veszik leginkább igénybe, akik számára ismerkedés céljául is szolgálhat a kempingekben való megszállás, amely lehet különböző csapat összerázók alkalmával, vagy idegen emberek a helyszínen való találkozása, és ezáltali baráti kapcsolatok kialakulása. Néhol kivételt képeznek a lakókocsis turisták, akik egy idősebb személyekből álló piaci szegmenset jelenthetnek, ők leginkább az aktív nyugdíjasokat képezik. A korosztály behatárolását követően elengedhetetlen megemlíteni, hogy leginkább párok, családok és kisebb csoportok veszik igénybe a kempingeket, mint szállást nyújtó egységet. A tervezett kemping által megcélzott turista szegmens tevékenységük szerint olyan személyek, akik kedvelik a sportokat, rendszeresen végeznek fizikai mozgást, viszont erre a mindennapokban nem csendes környezetben adott lehetősége. Ebből a szempontból adódik, hogy leginkább városon élő személyeket céloz meg, akik a természet közelségére és a nyugalomra vágynak, de mégis ismerkednének, kapcsolatot építenének (például csapat összerázó alkalmával). Romániában azokat a városon élő személyeket céloznánk meg, akik beleesnek a kemping vonzásterébe (100 kilométeres körzetben), emellett a Google Adwords segítségével az alföldi településen élő személyeket is megcéloznánk, akik érdeklődnek a hegyvidék és a kemping turizmus iránt. Továbbá irányított reklámot alkalmaznánk azon személyek felé, akik lakóautók, sátorok vagy más kemping, illetve túra felszerelés után érdeklődnek. Különböző előzetes felmérés alapján, amennyiben kiderül, hogy melyek azok a nyugati országok, illetve települések, ahonnan érdeklőnek Erdély iránt, akkor irányított hirdetések segítségével hozzájuk is eljuttatnánk a kemping reklámanyagait.

A nyújtott szolgáltatások árainak tudatában, amelyek a négy csillagos kempingekre jellemzők, megállapíthatjuk, hogy bár egy magasabb színvonalat képviselnek a szolgáltatások, mégsem a nagyobb jövedelemmel rendelkező személyek a konkrét célcsoport, inkább az átlag jövedelemmel rendelkező személyek lesznek azok, akik nagyobb mértékben igénybe fogják venni a létesítmény által nyújtott szolgáltatásokat. Emellett a kemping lehetőséget biztosít a kialakítása által a mozgássérültek számára. Példának okáért említem meg, hogy az épületek ajtói, amelyeket használhatnak egy méter szélesek és küszöb mentesek a közlekedésük segítése végett.

A tervezett kemping versenytársainak elemzése

A tervezett kemping versenytársai között megkülönböztethetünk olyan turisztikai létesítményeket, amelyek Ivóban és a település vonzásterében találhatóak. Ezek többnyire panziók és kulcsosházak (12. táblázat). Emellett megkülönböztethetjük azokat a versenytársakat, akik nem a település közvetlen környezetében találhatóak, de mégis célpontként szolgálhatnak a potenciális vendégek számára (12. táblázat).

12. táblázat: A tervezett kemping versenytársai

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

Zetelaka községben számos panzió kínál szállás lehetőséget, akik partnerségi szerződés által különböző szolgáltatásokat kínálnak, amely hozzájárul az élményszerzéshez (például medvelesek, szekereztetés, télen motorosszán túrák). Ezek a panziók többnyire két, illetve három margarétás minősítéssel rendelkeznek. Ilyen például a Küküllő panzió, amely három margarétás, a Zetevár panzió, amely négy margarétás, az Olga panzió, amely szintén két margarétás besorolású. Ezek a panziók többnyire szállást, étkezést, dézsa használati lehetőséget biztosítanak, emellett partnerség által kínálnak más szolgáltatásokat is. A térségben található panziók mellett számos vendégház található, amelyeket többnyire hétvégenként vesznek igénybe szórakozás vagy csapat összerázó alkalmából. Ilyen kulcsosház például a Sándor vendégház, Barbara vendégház, Gergely vendégház, Nagy Lak kulcsosház.

A kempingek közül versenytársnak tekinthető a szovátai Patakmajor Kemping (12. ábra), amely egy egy csillagos besorolású. A kemping területén 55 faház található, amely összesen 140 darab ággyal rendelkezik, emellett sátor és lakóautós szállás is biztosított. A házakban való szállás ára 50 lej (11 euró), lakóautó és sátorban való megszállás 10 lej (2,2 euró) egy személy számára egy éjszaka, emellett egy személyautó parkolási díja 5 lej (1,1 euró), illetve lakóautó parkolási díja 10 lej (2,2 euró) egy napra.

12. ábra: A szovátai Patakmajor kemping

(Forrás: https://www.szekelyfoldiinfo.ro, 2020)

A kápolnási Magic Harghita Resort (13. ábra), amely 3 csillagos besorolású. A létesítmény 12 szobával rendelkezik, amelyekből 10 darab fürdőszobával ellátott. A házak 54 személy fogadására képes. A szállás egy személy részére 100 lej (22 euró) egy éjszakára. A létesítmény keretein belül igénybevehető kerékpáros és gyalogos túrák, emellett lehetőség van dézsa és szauna használatára is.

13. ábra: A kápolnási Magic Harghita Resort

(Forrás: https://travelminit.ro, 2020)

A szentegyházi Napsugár panzió és kemping (14. ábra), amely 3 csillagos, 12 faházban fogad vendégeket. A faházak árai egy éjszaka felnőttek részére 50 lej (11 euró), gyerekek részére 30 lej (6,6 euró). Emellett sátorral is meg lehet szállni a helyszínen, amelynek ára felnőttek esetén 40 lej (8,8 euró), gyerekek számára 25 lej (5,5 euró) egy éjszakára. Ebbe az árba a megszálló vendégek igénybe vehetik a területen jelenlevő fürdőmedence használatát.

14. ábra: A szentegyházi Napsugár panzió és kemping

(Forrás: http://www.napsugar-panzio.ro, 2020)

A kemping marketing mixe

A szolgáltatások marketing elemzése a 7P-n alapszik, amely a McCarthy által megállapított termékekre jellemző 4P-t egészítik ki (Veres Z., 2009). A termékekre jellemző 4P magába foglalja magát a terméket (Product), ennek megjelenését és a hozzá tartozó szolgáltatások összességét, az árat (Price), mely takarja az árrugalmasságát és az árengedményeket is egyaránt, a helyet, amely az értékesítési csatornára vonatkozó helyszín (Place) és a promóciót (Promotion), magába foglalja a reklámozási eszközöket, az értékesítés ösztönzést, a személyes értékesítést és a közönség kapcsolatokat. Ehhez a 4P-hez rendeljük hozzá a további 3P-t, amely által megkapjuk a szolgáltatások marketingjének jellemzéséhez szükséges tényezőket. A szolgáltatásokhoz a 4P mellett beszélünk az emberi tényezőkről (People), amely az a szakképzett személyzet, akik nyújtják a szolgáltatásokat. A szolgáltatáshoz tartozó fizikai elemeket, mellyel leginkább a megjelenéssel foglalkozik (Physical evidence). Végül, de nem utolsó sorban a szolgáltatás folyamata (Process), amely magába foglalja, mint a frontvonalban, mint a háttérben zajló folyamatokat, melyek hozzá járulnak végső soron a vendég elégedettségéhez.

A kemping termékpolitikája (Product)

A termékpolitika esetében fontos az a megállapítás, hogy egy olyan terméket alakítsunk ki, amely egyedülálló, figyelemfelkeltő vagy valamiben több mint a versenytársak által nyújtott szolgáltatások, ezáltal előtérbe kerülhet a szolgáltatások piacán.

Az előző fejezetekből is kiderült, hogy a tervezett turisztikai termék egy négy csillagos kemping, amely különböző szolgáltatásokkal és szervezett kerékpáros, illetve gyalogos túrákkal próbálja kielégíteni a turisták igényeit. Ezek a túrák többnyire Ivó nevű település környékén valósulnának meg, hiszen a kemping a faluban valósulna meg. Az elképzeléseim alapján a kemping magába foglalna faházakat, sátor helyeket, lakóautó csatlakozási helyeket, melyekhez megközelítőleg 150 m2-es területek társulnának. Továbbá szükség lenne egy közös ebédlőre, amely szórakozási helyszínként is szolgálna. Egy vizes blokkra, ahol a tisztálkodási lehetőségek lennének megoldhatók. Egy kisebb konyhára, ahol a vendégek kedvükre főzhetnek ételeket, mosókonyhára, ahol a vendégek a ruhaneműiket kimoshatják. Azonban a konyha mellett a parcellákon is egy-egy kisebb tűzhely kerülne kialakításra. Ezek mellett partnerség alapján a kemping területén a turisták vásárólhatnak különböző gyorsételeket a megállapodott food truck kínálatából.

A termék megtervezésénél számolni kell azzal, hogy melyek azok az erőforrások, amelyek a rendelkezésünkre állnak, mint anyagi, mint pénzügyi, mint emberi erőforrásokat tekintve. Azonban nem szabad megfelejtkezni a piaci információk megfelelő ismeretéről, és a megcélzott piaci szegmens által generált igényekről.

A termék kiegészítő szolgáltatása a különböző túrák szervezése lenne, melyeket a megszálló vendégek vehetnek igénybe, ezáltal törekedve arra, hogy a turisták közt baráti kapcsolatok és jó hangulat alakuljon ki. A túrák gyalogos és kerékpáros túrák lennének, ennek érdekében a helyszín lehetőséget adna kerékpár kölcsönzése (31 darab kerékpár, a házak kapacitásához mérten). A túrák megegyezés alapján általában reggel 8 órás indulással lennének megszervezve és egy teljes napot ölelné magába, amely által a vendégek megismerheti a környező táj által nyújtott szépségeket.

A kemping árpolitikája (Price)

Az ár kialakításánál fontos megállapítani a vállalkozás költségeit, a versenytársak árait, a kereslet jövedelmi szintjét, törekedni az árak rugalmasságára, hiszen fel kell ismerni azon helyzeteket, amikor egy eladás érdekében némi kedvezményeket kell biztosítani az ügyfelek számára, de az ár célok ismerete is szerves része az ár képzésnek. Az előző fejezetekben már említett árak igen különbözőek, hiszen több szálláslehetőség adott a kemping területen, emellett néhány mellék szolgáltatás is igény szerint igénybevehető a szállás mellett.

A faházak árai, amelyek felnőttek számára személyenként egy éjszaka 60 lej (13,2 euró), gyerekek esetén 40 lej (8,8 euró), a sátor helyek árait, amelyek 30 lejtől (6,6 euró) egészen 60 lejig (13,2 euró) terjedhet a sátor méretétől függően. A két személyes sátor esetén 30 lej, és a 4 személyes sátor esetén 60 lej egy éjszaka. Több férőhelyes sátor esetén 15 lejjel növekedik az ár a sátor férőhely függvényében.

Ezen felül maga a parcella kiváltásának értéke, ami személyenként egy éjszakára 5 lej (1,1 euró), ezáltal jogosulva a parcella használatára. A lakókocsi parcellák árait, amelyek felnőttek esetén egy éjszaka személyenként 40 lej (8,8 euró), míg gyerekek esetében 20 lej (4,4 euró) vehetnek igénybe. A lakókocsi parcellák esetében is a parcella kiváltásának díja egy éjszakára személyenként 5 lej (1,1 euró). Minden szálláslehetőség esetén, amennyibe a vendégek háziállatot is hoznak magukkal, ennek díja éjszakánként 5 lej (1,1 euró), amelyek az 5. táblázatban láthatóak.

Meg kell állapítani a túrák árait. A gyalogtúrák felnőttek esetén 20 lej (4,4 euró) és a gyerekek esetén 10 lej (2,2 euró). A kerékpártúrák felnőttek esetén 40 lej (8,8 euró) és a gyerekek esetén 20 lej (4,4 euró). Az árak tartalmazzák a túravezető jelenlétét és a kerékpártúrák esetén a kerékpár kölcsönzés díját. A túrák esetében amennyiben nincs meg minimálisan az 10 fő, akkor nem kerül megszervezésre, csak extra díj ellenében, amely fedezi a túravezető költségét.

A kemping értékesítéspolitikája (Place)

Az értékesítés szorosan kapcsolódik az árpolitikával és a termékpolitikával, hiszen egy megfelelő minőségű terméket egy megfelelő áron a konkurencia mellett eladhatóbb. Az értékesítéspolitika kapcsolatot teremt a szolgáltató és az azt igénybe vevő között. Az értékesítéspolitika legfőbb célja a kereslet megteremtése és a szolgáltatások értékesítése. Ebben az esetben is számolni kell a HIPI elvvel, hiszen a szolgáltatások a turizmusban az adott helyszínen értékesíthető, olyan módon, hogy a vendég már a saját szemével látja a szolgáltatást nyújtó létesítményt. Emellett még különböző szállás közvetítő weboldalakon, a létesítmény saját web oldalán és különböző utazási irodákban értékesíthető. A kemping esetében a termék elosztása a különböző online szállásfoglalási felületek (Booking, Travelminit) segítségével oldható meg, továbbá szerződéses alapon TDM szervezetekkel, akik a helyszínt ajánlhatják az ilyen fajta szolgáltatást igénylő turistáknak és az utazási irodák, ahol a turistáknak foglalásokat bonyolítanak le az erre igényt tartó személyek részére. A kemping által nyújtott írott anyagok (szórólapok és térségi prospektusok), amelyekben jelen lennénk, megtalálhatóak lennének az összes székelyföldi turisztikai információs irodában és a térség utazási irodáiban, és ezek mellett azon belföldi térségek által működtetett turisztikai irodák kínálatában, ahonnan többen érkeznek Székelyföldre a statisztikai adatok tükrében.

A kemping tervezett promóciós eszközök (Promotion)

A promóciós eszközök egyensúlyban kell legyenek egymással, hiszen sok esetben összemosódik a reklám és az értékesítési csatorna, tehát előfordul, hogy ahol értékesítésre kerül egy adott szolgáltatás, ott a reklámok is megjelennek. A tervezett létesítmény esetében, a kemping keretein belül nyújtott kiszolgálás is része a turisztikai terméknek, ezért törekedni kell a megfelelő kiszolgálásra és ezáltal elérni a vendégelégedettségét. A marketing kommunikáció fő célja, hogy az információ a termékről eljusson a fogyasztóhoz, felkeltse az érdeklődését, amely vásárláshoz vezethet. Legtöbb esetben egy turisztikai létesítmény kommunikációt folytat a beszállítókkal, potenciális vendégekkel, aktuális vendégekkel és a külső környezetével is egyaránt. Egy újonnan induló vállalkozás esetében fontos szem előtt tartani, hogy a marketingkommunikációs eszközök összhangban legyenek az arculati elemekkel, és törekedni kell a fő cél elérésére, amely az, hogy minél több személyhez eljusson a vállalat létezése. Ebből adódóan a termék bevezetésének időszakában a marketing költségek egy elég jelentős összeget felemészthetnek.

Az érdeklődőkkel tudatni kell, hogy a tervezett kemping egy négy csillagos kényelmi besorolással rendelkezik, amely ezáltal egy magasabb minőségi színvonalat képvisel. A megszálló vendégek a terület nagyságából adódóan elegendő teret kapnak a nyugodtság biztosítása érdekébe. A magasabb kényelmi szint mellett, amely egyaránt szól lakóautósoknak, sátorozóknak vagy faházban megszálló vendégeknek, különböző szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Ezek a szolgáltatások némelyike a négy csillagos minősítés követelményeként szolgálnak, mint például az egészségügyi elkülönítő, ahol a különböző sérülések ellátása megoldható. Emellett a közös használatú épületek küszöbmentesek, annak érdekébe, hogy a mozgás sérültek is használni tudják azokat. A kemping, mint az aktív turizmust megtestesítő turisztikai termék, a különböző túrákra és az élményszerzésre specializálódott, amelyeket maga a kemping biztosít, vagy a különböző partnerek által lehet igénybe venni (például a Fáradt Bakancs Élménybázis által nyújtott szolgáltatások). A kemping saját túrái kezdetben gyalogos és kerékpáros túrák, amelyek túravezetővel vehetőek igénybe. Amennyiben a kemping elér egy megfelelő kihasználtsági szintet, akkor különböző szolgáltatásokkal bővülne a kínálat.

A reklámozás célja a célközönség befolyásolása, pénzért közzétett információ, amely eljut a fogyasztókhoz, ezek lehetnek nyomtatott, internetes, televíziós, rádiós reklámok. Törekedni kell a megfelelő eszközök kiválasztására, melyek eljuttatják az információt a potenciális kliensekhez, akik kimondottan a kemping turizmus iránt érdeklődnek. A tervezett kemping esetében a televíziós reklámozás nem releváns, hiszen túl költséges eszköz egy újonnan induló kis kemping esetében és maga a reklámozási díj értéke sem térülne meg. Egy induló kemping esetében elsősorban nyomtatott formában, főként szórólapok és prospektusokba való bekerülés a cél, melyeket TDM szervezetek, turisztikai irodák ajánlanak a turisták számára. Továbbá az online eszközök, melyek nagyobb közönséget érnek el, mint például a közösségi hálókon (Facebook és Instagram) egy megfelelő tartalommal ellátott oldalak kialakítása révén. A Facebook oldalra különböző tudnivalók, aktuális kínálatok, események kerülnének fel, amelyekhez képek és pontos leírások társulnának. Az Instagram oldalra rendszeresen kerülnének fel új képek a kempingben megszervezésre kerülő eseményekről, amelyek mellé rövid leírás társulna. Emellett a térségben zajló eseményekről is információk kerülnének fel. Amikor nincs semmiféle esemény, akkor a térség természeti és mesterséges látnivalóiról töltenénk fel képet, amelyek egy rövid leírással lennének ellátva. Az Instagram oldalra heti 2-3 alkalommal töltenénk fel új képeket.

Manapság a lakosság túlnyomó többsége tájékozódik a közösségi hálókon, ezért a potenciális ügyfelek érdeklődési köréhez lehet igazítani az ajánlásokat, továbbá érdemes lenne a kemping esetében több szálláskereső weboldalra felkerülni és a Google Adwords keretein belül a Google kereső motorja által a kemping kulcsszavaira keresve előtérbe kerüljön a vállalkozás. A Hargita Megyei Tanács turisztikai ügynöksége által létrehozott Visit Harghita alkalmazásra való bekerülés is segíthet a vendégéjszakák növelésében. Mivel, hogy a kemping és maga az aktív turizmus leginkább fiataloknak és középkorúaknak szól ezért az online felületekkel nagyobb eredményeket érhetünk el, mint a nyomtatott anyagokkal, azonban fontos lenne egy szórólap létrehozása, amely sokatmondó, figyelemfelkeltő és mégsem tartalmaz felesleges írott anyagot, továbbá fontos lenne prospektusokba bekerülni, ahol más a térségben jelenlevő vendéglátó egységek is megtalálhatóak. Mint a nyomtatott, mint az online anyagok esetében fontos a megfelelő nyelvhasználat, a kemping esetemben érdemes lenne magyar, román, angol nyelvű tartalmakat létrehozni, és emellett figyelni kell az írott szövegek érthetőségére.

Értékesítés ösztönzés a kemping esetében azok az eszközök, amelyek azonnali eladásokat realizálhatnak. Ebben az esetben fontos, hogy a hosszútávú haszonszerzésre törekedjünk és ne féljünk kedvezményeket nyújtani a vendégeknek, hiszen egy olcsóbban eladott vendégéjszak is legalább értékesítésre kerül és az adott éjszaka értéke nem vész el. Az árak ingadozásában szabadságot kell adni az értékesítőnek, az én esetemben ez maga az ügyintéző, aki a foglalásokkal foglalkozik. A kemping esetében, főleg az indulási fázisban fontosok az árkedvezmények, ezáltal törekedve a kihasználtság növelésére, azonban fontos, hogy a költségek megtérüljenek és ne kerüljünk a csőd szélére. A potenciális ügyfeleket vásárlásra ösztönözheti maga a kemping megjelenése, kialakítása, arculati elemek használata.

A közönségkapcsolatok a kemping esetében két féle lehet, belső közönségkapcsolatok, amelyek a vállalaton belüli információ áramlást jelentik az ügyvezető és az alkalmazottak között, itt fontos, hogy mindkét irányú információ áramlás és a vezető jelleme, hatással kell legyen az alkalmazottjaira és képes kell legyen őket motiválni, ezáltal növelve a szakma iránti elhivatottságot és az értékesítés növelését. A külső kommunikáció esetében fontos kialakítani egy pozitív képet magáról a kempingről, mint a partnerekkel, mint a versenytársakkal, mint a vevőkkel szemben. Kiemelkedő jelentőségű a vevőkkel való folyamatos kapcsolattartás, ajánlat küldés, elégedettségi szintüknek a felmérése. A kemping esetében egy pozitív kép kialakításában segíthet egy kisebb játszótér kialakítása, amely a gyerekeknek szól, és ezáltal azt sugallva, hogy nálunk a gyerekek is ugyan olyan jól érezhetik magukat, mint akár a táj közelségére vágyó kalandorok. Emellett különböző táborok szervezése is egy pozitívumként szolgálhat, hiszen segít maga a helyszín száj reklámnak kialakulásában és ezáltal minél több helyre el tud jutni a nyújtott szolgáltatás.

A vállalkozás dizájnja a kemping minden területén fellelhető kell legyen, a felhasznált színek, anyagok, öltözetek és logó használata elengedhetetlen a dizájn kialakítását illetően. A tervezett kemping esetében találó lehet például a “Mountain Camping” elnevezés (15. ábra), hiszen ez egy rávilágítást ad magára a turisztikai létesítmény típusára, és a természeti környezetre is egyaránt, hiszen a létesítmény a Madarasi-Hargita szomszédságában fekszik. A logó szerkesztése során fontos volt a tevékenység valamilyen módú megjelenítése, ebből kifolyólag került a logóra egy hegységet ábrázoló rajz, amely a különböző tevékenységeknek ad színteret (15. ábra).

15. ábra: A tervezett kemping logója

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

A kemping humán tényezői (People)

Az emberi tényezők, a szolgáltatást teljes folyamatában résztvevő személyek magatartásának szabályozását foglalja magába. A személyzet szempontjából meghatározunk frontszemélyzetet és háttérszemélyzetet. A szolgáltatások esetében a frontszemélyzeten van a nagyobb hangsúly, hiszen ők kerülnek az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatba, ők értékesítik és nyújtják a szolgáltatást, és az ők hozzá állásuk fogja nagyban befolyásolni a vendég elégedettségét. A háttérszemélyzet munkája és annak minősége is elengedhetetlen a szolgáltatás jó minősége elérése végett. A kemping esetében is megkülönböztetünk frontszemélyzetet és háttérszemélyzetet, amelyek már az előző fejezetekben is láthatóak. A frontszemélyzetbe tartozik a recepciósok, az ügyintéző abban a státuszában, amikor a vendégekkel kommunikál és értékesíti a kemping szolgáltatásait. Ezek a személyek, akik napi kontaktusban vannak az érkező vendégekkel, fontos, hogy megjelenésük kifogásolhatatlan legyen, mindig ápoltak kell legyenek. Emellett fontos, hogy milyen a személyek jelleme, hiszen együttérző, jó beszédkészséggel kell rendelkezzen, magabiztos, szakképzett, megfelelő helyismerettel kell, hogy rendelkezzen, emellett fontos a nyelvtudás, amely által szót tud érteni az igénybe vevő ügyfelekkel. A háttér személyzet közé tartozik a kemping esetében a két takarító, akik az adott településen vagy a település környékén élnek és amikor kell, akkor tudják vállalni a rájuk háruló feladatukat.

A kemping fizikai környezete (Physical evidence)

A fizikai környezetet maga a kemping kialakítása adja elsősorban, azonba magába foglalja az arculati elemeket is, mint például a márkanevet, logót (személyzet ruházatán, golyóstollon, prospektusokban stb.), a színhasználatot, amelyek által maga a kemping, mint turisztikai termék könnyen felismerhető a vendégek számára. A faházak tartalmaznak ágyakat (4 személyes 2 darab emeletes ágyat, 3 személyes 1 darab emeletes és 1 darab egyedülálló ágyat, és a 2 személyes házal 2 darab egyszemélyes ágyat, amelyek könnyen mozgathatók), ágyneműt (ahol fontos a minőségi textilanyag használata és a rajta használt színek és a logó feltüntetése), egy kisebb étkező asztalt és annyi széket, ahány személyes az adott ház, de emellett egy tükröt, egy fogast és egy kisebb polcos szekrényt is tartalmaznak a házikók. A közös terek esetében is fontos a megfelelő minőségű eszközök használata. Az étkező térben jó minőségű és tartós faanyagokból készült asztalok és székek. A konyhában található gáztűzhelyek, hűtőszekrények, mosogatók, és nagyobb asztalok, ahol az ételek aprítása megoldható a vendégek számára. A vizes blokk tartalmaz külön női és férfi részt, ezek 4 – 4 darab zuhanyzót tartalmaznak, és 2 – 2 darab illemhelyiséget tartalmaznak. Végül a kerékpárok, amelyeket bérelhetnek a kerékpár túrát igénybe vevő személyek is megfelelő minőségük kell legyenek, ezek is el kell legyenek látva az arculati jellemzőkkel, mint logó, mint a használt színvilág tekintetében.

A kemping szolgáltatás folyamatai (Process)

A szolgáltatás folyamata abból a szempontból fontos, hogy sok esetben a folyamat átélése miatt veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ennek következtében elengedhetetlen a folyamatos tervezés mellett az állandó minőségi, és vevői elégedettség mérése. A szolgáltatási folyamatok esetében fontos, hogy a folyamat könnyen ellenőrizhető legyen, minden műveletet meg kell határozni és ezek egymás utáni sorrendjét, fontos, hogy kiszolgálják a vendéget, ezáltal kényelmet biztosítva a számára és végül fontos megállapítani, hogy maga a folyamat mennyire módosítható, melyek a tűrés határai. Fontos megemlíteni a panasz szituációkat, amelyeket elsősorban a frontvonalban dolgozó személyek kell tudjanak megoldani. A kemping esetében a szolgáltatás folyamata már az adott szolgáltatás meghirdetésénél megkezdődik, azonban a foglalás pillanatában válik az adott személy vendégnél. Ebben a pillanatban már kell tudni, hogy milyen árat rendelünk az adott személyhez. A vendég érkezésekor mindig az üzletvezető fogadja, aki előre köszön a vendégnek és bemutatkozik neki. A rövid ismerkedést követően a vendég adatait feljegyezi az adatbázisba és ezt követően elkíséri a bungalójához vagy az adott parcellához, amennyiben sátorral vagy lakóautóval érkezett a vendég. A vendégtől az ügyvezető megkérdi, hogy az ott tartózkodása ideje alatt igénybe veszi-e a nyújtott túralehetőségeket, amennyiben igen lebeszéli ennek kezdeti idejét és időtartamát, mint az igénybe vevővel, mint a túravezetővel. Amennyiben a vendégnek kérdése van a helyi látványosságokról, nevezetességekről, ezekről egy rövid ismertetőt ad neki, ezáltal is biztosítva a szaktudását és tájékozottságát. A vendég tartózkodása alatt figyel arra, hogy a vendégnek mire van igénye és ezt legjobb tudásához mérten próbálja teljesíteni. A vendég ott tartózkodásának utolsó napján déli 12:00 órakor a vendég ki kell jelentkezzen, ekkor történik meg a szállás és az igénybe vett túra kifizetése, emellett az ügyvezető megkérdezi, hogy hogy telt a vendégnek az ott töltött idő, amennyiben jól telt megköszöni, minden esetben rákérdez, hogy melyek voltak azok a részei a szolgáltatásnak, amelyek nem tetszettek, ha ezt nem mondaná el, megkéri, hogy írja le véleményét a panaszkönyvbe és törekedünk azokat megoldani. A vendég távozása után kezdetét veszi a takarítás, amelyet a takarító személyzet végez. Kicserélik a házakban található lepedőt, paplan és párnahuzatot. Elvégzik a házak takarítását és előkészítik a következő vendégek érkezésére. Az ezt követő időszakban a vendégektől elkért adatok alapján e-mailben küldünk tájékoztatót az esetleges kedvezményekről, emellett fontosabb események alkalmával, mint például születésnap, karácsony stb., egy kisebb jókívánsági üzenetet küldünk a számára ezzel is törekedve arra, hogy megmaradjon az emlékezetében a kemping imázsa és ösztönözve arra, hogy visszatérjen hozzánk, esetlegesen ismerőseinek ajánlja a kempingünk által nyújtott szolgáltatásokat.

A tervezett kemping kockázatelemzése és további irányok

A tervezett kemping kockázatelemzése

A turizmus terén jelentkező kockázatnak főként a kínálatot megtestesítő turisztikai termékek szempontjából van jelentősége. Annak érdekében, hogy a turisztikai termék megfeleljen az elvárásoknak, a kereslet által elvárt igényekhez kell igazítani a terméket. Amennyiben a turisztikai terméket előállító rosszul méri fel a lehetőségeit, illetve a várható kereslet igényeit, úgy gazdasági kárt jelenthet a turisztikai terméket kivitelező számára (Ex verbum: Ambrus T.).

A tervezett négy csillagos kemping több kockázati tényezőt is rejt magába. Ezeket a kockázatokat a teljesség igénye nélkül foglalom össze, amelyek elsősorban a megvalósítást követő időszakra tehetőek, amikor már megkezdődhet a tényleges működtetés és a vendégek fogadása.

Az első és egyben a legfontosabb kockázat, ismerve az országban jelenleg létező kempingek helyzetét, hogy napjainkra is viszonylag alacsonyabb kapacitás kihasználtságát produkálnak a további turisztikai létesítményekhez viszonyítva. Ezen tényállást a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai is tükrözik. Abból adódóan, hogy feltehetően egy újonnan induló turisztikai létesítmény nem tud magas nyereséget realizálni, különösképpen a kempingek, amelyek többsége csak a nyári időszakban üzemelnek. Amennyiben nem képes a megfelelő bevétel megvalósítására, úgy nem tudja kiegyenlíteni a kiadásokat, amely hosszútávon csődhöz vezethet. A kempingek esetében egy alacsonyabb kapacitáskihasználtság is elegendő profit realizálására képes lehet, hiszen kevesebb költségtényezővel kell számolni, mint egy szálloda vagy panzió esetében.

Egy következő kockázati tényező lehet a szezonalitás jelenléte. A szezonalitás olyan módon hat a tervezett kempingre, hogy az év során csak 6 hónapot működik, viszont a fennmaradt 6 hónapban, amikor nem folyik tevékenység a létesítményben, akkor nem képes bevételre szert tenni. Ez abból a szempontból fontos, hogy némely kiadásokat azokban a hónapokban is törleszteni kell, amikor nem történik vendégfogadás. Ilyen költségtényező lehet például az internet szolgáltatás, áram és vízszolgáltatás, ezek mellett az alkalmazottak bére.

A kockázat eredete alapján megkülönböztethetünk külső és belső kockázatokat. Külső kockázati tényezők közé azok sorolhatóak, amelyekre a vállalkozásnak nincs közvetlen hatása, míg a belső kockázati tényezők közé azok, amelyekre közvetlenül hatni tud a vállalkozás. Külső kockázatként említhetőek például olyan társadalmi-gazdasági események, amelyek közvetlen hatással lehetnek a működésre (ilyen például a politikai, gazdasági helyzet változása, előre nem látható kormányzati intézkedések). További külső kockázati tényező lehet például a kereslet csökkenése, amelyeket a turizmus piacán előre nem látható kereslet csökkenést okozhat (ilyen lehet például különböző járványok, fertőzések elterjedése vagy a turisztikai trendek változása). Belső kockázati tényezőként szolgálhatnak a nem megfelelő értékesítésből származó problémák, ezt elsősorban a helytelen értékesítési tevékenység, gyenge marketing tevékenység vagy nem megfelelő választékból adódhat. További belső kockázati tényezőként szolgálhat a helytelen üzemeltetés, amely a képzetlen vagy hiányos munkaerő állományból, illetve hiányos eszközállományból adódhat. Emellett belső kockázat forrása lehet a vezetésből adódó problémák, amely elsősorban a vezető nem megfelelő szaktudásából vagy a szükséges kompetenciák hiányából származhatnak (Ex verbum: Ambrus T.).

A kockázatok elemzése szempontjából indokoltnak vélem a SWOT analízis elkészítését, amely kemping erősségeire, gyengeségeire, lehetőségeire és fennálló veszélyeire összpontosít. A SWOT analízis rávilágít arra, hogy melyek azok a belső tényezők (erősségek és gyengeségek), amelyek megkülönböztetik a térségben lévő többi turisztikai létesítménytől a kempinget (13. táblázat). Törekedni kell arra, hogy a jelenlegi gyengeségeket erősségé formáljuk, ezáltal is növelni a minőségi szintet. A belső tényezők mellett vizsgálni tudjuk a külső tényezőket (lehetőségek és veszélyek) is, amelyekre a létesítmény nincs közvetlen hatással, azonban ezek pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a működést (13. táblázat). A fennálló lehetőségeket kihasználva törekedhetünk a minőség javulására. Törekedni kell a veszélyek elkerülésére, amennyiben ezek lehetségesek, így elősegítve a létesítmény hátrányos helyzetbe kerülését. Fennállhatnak olyan veszélyforrások, amelyek ellen a létesítmény maga nem képes előre lepéseket tenni. Aktuális példaként szolgálhat erre, a 2020-ra elterjedt COVID-19 nevű vírus, amely egy olyan előre nem látható veszélyforrásként szolgált, amit a turisztikai létesítmények többségét az ideiglenes bezárásra kényszerítette. Az ilyen előre nem látható események különböző negatív hatásokkal lehet egy turisztikai létesítmény életére, hiszen gyakorlatilag megszűnik az idegenforgalom. A turisták hiányából adódóan a létesítmények nem képesek bevételt realizálni, így képtelenek a különböző költségtényezőknek eleget tenni, többek között az alkalmazottak kifizetése is képtelenné válik. Ennek következteként a turizmusban foglalkoztatott személyek gyakorlatilag egyik napról a másikra munkanélküliekké válnak egy be nemlátható időszakra.

A jelen SWOT elemzés (13. táblázat) nem egy klasszikus SWOT-analízis, hanem a terepszemle tapasztalatainak, a rendelkezésre álló terület paramétereinek, a szakirodalomnak, a romániai statisztikai adatoknak, illetve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanultak összegzője, ugyanakkor a turisztikában jártas szakemberekkel tartott konzultációk összefoglalója, amelyek segítsége által kijelölik a tervezett kemping kockázatcsökkentő, jövőorientált fejlesztési lépésmintáinak indoklását.

13. táblázat: A tervezett kemping SWOT elemzése

(Forrás: Saját szerkesztés a terepszemle, a szakirodalom, illetve a szakemberekkel való konzultáció alapján, 2020)

A tervezett kemping további irányai

A kemping tervezés során figyelem előtt kell tartani a további fejlesztések lehetőségét. Ezek a fejlesztési lehetőségek abban az esetben indokoltak a megvalósításra, amikor már megfelelő mértékű kihasználtsági szintet elér és a vendégek elégedettségi szintjének felméréséből kiderül, hogy különböző szolgáltatás vagy eszköz bővítéssel tovább lehetne növelni az elégedettségi szintet, illetve színesíteni a kínált szolgáltatások halmazát.

Kiemelt iránynak tartom a következő szolgáltatások feltételeinek kialakítását:

Étterem létesítése a kemping területére

Szálláshely bővítése (további faházak létesítése, és parcellák kialakítása)

A szezon kinyújtása a faházak bővítése által

Szórakozási lehetőségek bővítése (további túrák szervezése, horgászturizmus igénybevétele)

A tervezett kemping esetében, amennyiben eléri a szükséges stabil működést és a kapacitást kihasználtságát, akkor valósulna meg további fejlesztés. Az első és egyben legfontosabb fejlesztés lehet egy kisebb étterem létesítése a kemping területére, ezáltal nem a partnerektől függene az étkeztetés. Ez a fejlesztés egy kisebb konyhát jelentene, amely az ebédlő mellé létesülne (az épület bővítésével). Kezdetben csak néhány, előre megbeszélt fogás elkészítése valósulna meg, és amennyiben további igény lenne a létesítmény területén való étkezésre, akkor tovább lehetne bővíteni az ételkínálatot, amely mellé egy rövidebb menü is társulna. A kínált ételek a székely térségre jellemző ételekből állnának, amelyek a hagyományőrzéshez és a helyi gasztronómia ismertetéséhez járulna hozz.

A szezon nyújtása vagy esetlegesen a kemping a nyári időszakra való felkészítése is egy további irány lehet, ezáltal lehetővé téve a folyamatos működést és az alkalmazottak megtartását. Ez a fejlesztés elsősorban abból állna, hogy a létesült faházakat fűtőtestekkel kellene felszerelni, emellett amennyiben indokolt, akkor a házak bővítését is magába foglalná, amely keretében a házakba egy – egy kisebb mosdó létesülne. Ezzel a fejlesztéssel megvalósulhatna a téli időszakban is a vendégfogadás.

Egy következő irány lehet a jelenlegi élményszerzés céljából igénybevehető szolgáltatások bővítése. A szolgáltatás bővítés tekintetében első sorba további túrák és kirándulások szervezésére irányulna. Abból a megfontolásból került erre a szolgáltatás bővítésre a választás, hiszen a kezdetektől az aktív kikapcsolódáson alapszik a kemping szolgáltatásainak kínálata.

Ezen bővítések további jövedelemforrásként szolgálnának és egyben hozzájárulnának a kemping színvonalának növeléséhez. Amennyiben ezek az eszköz és szolgáltatás bővítések megvalósulnának, akkor a kemping nem csak helyi szinten, hanem országszerte is egy magasabb színvonalat képviselne, így már nagyobb turista forgalom bonyolódna le.

Összefoglaló

Az aktív turizmus és ennek keretén belül működő kemping turizmus az elmúlt években fellendülést mutat, viszont Romániában jelenleg is fejletlennek tekinthető Európa nyugati országaiban zajló kemping turizmusával összehasonlítva. Közismert, hogy a kempingekben megszálló turisták vágynak a mozgalmas mindennapokból való kiszakadásra, a csendes környezetre, de mégis fontosnak tartják, hogy különböző kapcsolatokat építsenek ki csapat összerázók alkalmával, vagy csak egyszerűen a kempingben való véletlenszerű találkozások alkalmával.

A jelen évre (2020-ra) kialakult helyzet, amely a COVID-19 vírus következménye, hozzájárult a turizmus visszaszorításához és lecsökkentéséhez. A járvány megszűnését követően újabb fellendülés várható a turizmus terén, különösképp azon turisztikai termékek esetében, amelyek a természeti értékekre épülnek és nem tömeges jellegűek. A turisták igényt éreznek arra, hogy visszatérhessenek a természeti környezetbe, amelyet különböző utazások és kirándulások alkalmával látogatnak, emellett a különböző szálláshelyeken megszállva ismerkedhetnek és kapcsolatokat építhetnek ki.

A kemping helyszíneként szolgáló térség (Zetelaka község és Ivó) ütemesen fejlődő turisztikai szolgáltatásokkal várja az oda látogatókat. Igénybe vehetnek különböző turisztikai egységek által kínált szállást, étkezést és különböző szolgáltatáscsomagokat, mint például medvelesek, túrák, különböző kirándulások. A térség jelentős turisztikai vonzerői a Madarasi-Hargita és a Zetelaki víztározó, amely a turista tömegeket vonzza, emellett Ivóban található vadaspark és a Fáradt Bakancs Élménybázis által kínált szolgáltatásokat is előszeretettel veszik igénybe az érkező turisták.

A dolgozatomban egy négy csillagos kényelmi szintet képviselő kempinget terveztem Ivóba, amely egy megközelítőleg 20.000 m2-es területen valósulna meg a Madarasi-Hargita lábánál. A tervezett kemping a “Mountain Camping” elnevezést kapta, amely utal a létesítmény típusára és a természeti környezetére. A kemping a négy csillagos kempingek számára előírt jogi kritériumoknak megfelelően lett megtervezve, ahol faházakba, lakóautóval és sátorral is egyaránt megszállhatnak az érkező vendégek. A kempingben megszálló vendégek igénybe vehetnek különböző szolgáltatásokat, mint például gyalogos és kerékpáros túrákat, amelyekhez biztosítunk kerékpárokat és idegenvezetőt a megfelelő élmény érdekébe.

A létesítmény 6 főnek tud munkahelyet biztosítani, emellett néhány tevékenység kiszervezésre kerül, mint például az idegenvezetés, karbantartás és könyvelés. A kemping a faházakban (10 darab) 31 személyt lehet elszállásolni, emellett 5 darab lakóautó és 10 darab sátor parcella került kialakításra, így összesen 80 személy befogadására képes.

A kemping beruházása 1.659.600 lejbe kerül, amely tartalmazza a három közös használatú és adminisztratív célra használt épületet, a terület vételárát, a faházakat, a parcellák és a kemping területének kialakítását, illetve a berendezések költségét.

A kemping tervezése során pénzügyi elemzés is végeztem a felhasznált statisztikai adatokban jelenlevő kihasználtsági szintet figyelembe véve. A meghatározott kapacitáskihasználtságon már a második évben nyereséget képes produkálni a létesítmény. A különböző mutatószámítások bizonyítják, hogy nyereséges lesz a kemping, valamint egy belátható idő intervallumon belül képes megtérülni, amennyiben az elvárt hozam 5%-nak felel meg. A számított nettó jelenérték (NPV), amely 1.195.979 lej, arra utal, hogy érdemes megvalósítani a tervezett kempinget, hiszen ekkora értékű extra profitot jelent a létesítménybe való befektetés. A kemping esetében a diszkontált megtérülési idő is kiszámításra került és ezen mutató alapján az látható, hogy a beruházott összeg a 14.-ik évben térül meg, amely egy ekkora mértékű beruházás esetében egy meglehetősen jó érték.

Amennyiben a tervezett kemping fellendülést mutat, úgy indokolt lehet egy saját étterem megvalósítása és a faházak fürdőszobával való bővítése, valamint fűtéssel való ellátása, annak érdekében, hogy a téli időszakba is képesek legyünk egy kisebb mértékű vendégfogadásra.

A kemping tervezését követően következtetésként levonható, hogy a létesítmény megvalósítása hozzájárulhat a térség turizmusának fejlődéséhez, emellett az ország kempingturizmusának növekedéséhez és valamelyes mértékű fejlődéséhez. Amennyiben a kemping megvalósulna, néhány munkahelyet tudnánk biztosítani, emellett diákok számára is biztosítanánk szakmai gyakorlat lehetőségét. A térség különböző szolgáltatóival való partnerség kialakításával hozzájárulnánk a helyi turizmus megerősödéséhez, emellett a bővülne a térség turisztikai kínálatának mértéke. Amellett, hogy a kemping képes lenne hozzá járulni a térség turizmusának fejlődéséhez, különböző munkahelyeket és megélhetési lehetőséget biztosítana.

Irodalomjegyzék

AMBRUS, Tünde. 2012: Székely falutízesek kultúra-gazdaságának stratégiája. In: Társadalomföldrajzi kihívások a XXI. század Kelet-Közép-Európájában Nemzetközi Földrajzi Konferencia-kötet, Beregszász, pp. 217-226.

AMBRUS, Tünde-DÁVID, László. 2010: Responsibile Tourism and Tourism Ecology. In: Forum geografic. Studii și cercetări de geografie și protecția mediului Year 9, No. 9/2010, pp. 191-196

Autoritatea Nationala pentru Turism – ANT – Ordin nr. 65/2013 din 10 iunie 2013. 2013, Bucuresti pp. 61-66

DONKA, Attila. 2017: A szerepek változása az aktív turizmus fejlesztésében, p. 11

FEKETE, Mátyás. 2006: Hétköznapi turizmus: A turizmuselmélettől a gyakorlatig. Nyugat-Magyarországi Egyetem doktori értekezés, Sopron pp. 33-58

GONDA, Tibor. 2016: A turisztikai termékfejlesztés elméleti alapjai. PTE doktori értekezés, Pécs, p. 225

GRZINIC, Jasmina – ZARKOVIC, Ante – ZANKETIC, Patricia. 2010: Positioning of Tourism is Central Dalmatia Through the Development of Camping Tourism. In: International Journal of Economic Perspectives, pp. 525

HORVÁTH, Alpár. 2010: A területi turizmusfejlesztési lehetőségei a Székelyföldön. PTE KPVK, Pécs, p. 190

KARDOS, Zoltánné. 2011: Turisztikai ismeretek. Tankönyvtár, Keszthely pp. 7-15, 55-83

KISS, Tamás – BARNA, Gergő – DEÁK, Attila. 2013: Székelyföldi turisztikai régió?. Studia Terrae Siculorum, Kolozsvár, p. 187

LENGYEL, Márton. 2004: A turizmus általános elmélete. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest

MANZO, Guerava Gloria. 2018. Tranvel & Tourism Economic Impact 2018 Romania. In: World Travel & Tourism Council. p. 18

MICHALKÓ, Gábor – RÁTZ, Tamara. 2013: Jó(l)lét és turizmus: utazók, termékek és desztinációk a boldogság és a boldogulás kontextusában. Kodolányi János Főiskola MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Magyar Földrajzi Társaság, Székesfehérvár-Budapest, pp. 15-16, 27-32, 191-221, 248-258

MICHALKÓ, Gábor – RÁTZ, Tamara. 2015: Kreativitás és innováció a turizmusban. Kodolányi János Főiskola MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Magyar Földrajzi Társaság, Székesfehérvár-Budapest, pp. 24-34

MICHALKÓ, Gábor. 2004: A turizmuselmélet alapjai. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár

MICHALKÓ, Gábor. 2008: A turisztikai tér társadalomföldrajzi értelmezésének új dimenziói. MTA doktori értekezés, Budapest, p. 210

MICHALKÓ, Gábor. 2012: Turizmológia: elméleti alapok. In: Tér és Társadalom 27. évfolyam. 1. szám. Akadémia Kiadó, Budapest. pp. 145-147

MIKULIC, Josip – PREBEZAC, Darko – SERIC, Maja – KRESIC, Damir. 2016: Campsite choice and the camping tourism experience: Investigating decisive campsite attributer using relevance-determinance analysis. In: Tourism Management, Croatia

MISLEY, Károly. 1985: KEMPING Tervezés, építés, üzemeltetés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest

NAGY, Benedek. 2011: A turisztikai helymarketing Székelyföldön- az imázs- és márkahasználat tudatos megalapozása. PTE doktori értekezés, Pécs, pp. 17-105

PETYKÓ, Csilla. 2010: A kempingek elterjedésének és fejlődésének területi-strukturális problémái Magyarországon. PTE doktori értekezés, Pécs, p. 203

PETYKÓ, Csilla. 2011: Az egészségturizmus speciális helyszínei: a termál- és gyógykempingek. In: Turizmus Bulletin XIV. évfolyam 4. szám. Magyar Turizmus Zrt, Budapest. pp. 29-33

Model pentru Programe Operaționale în Temeiul Obiectivului Privind Investițiile pentru Crestere și Locuri de Muncă 2014-2020. 2014, Bucurest. pp. 200-212

PUCZKÓ, László – RÁTZ, Tamara. 2005: A turizmus hatásai. Aula Kiadó Kft., Budapest

RÁTZ, Tamara. 1999: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem doktori értekezés, Budapest pp. 14-61

SULYOK, Judit. 2013: Turisztikai termékfejlesztés. In: Turizmus Bulletin XV. évfolyam 1. szám. Magyar Turizmus Zrt., Budapest. pp. 41-44

SZÉCSI, Nóra. 2009: A magyarországi barlangok kalandturisztikai hasznosítása. Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, pp. 5-17

TÖRZSÖK, András – GALAMBOS, István. 2013: A kempingturizmus virágkora – adalékok a keszthelyi kempingturizmus történetéhez. In: Földrajzi Közlemények, Keszthely pp. 182-199

VERES, Zoltán. 2009: A szolgáltatás marketing alapkönyve. Akadémia kiadó, Budapest

https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch06s04.html (Letöltve: 2019.10.14.)

https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch06.html (Letöltve: 2019.10.14.)

https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch06s02.html (Letöltve: 2019.10.14.)

https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0051_Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch06s03.html (Letöltve: 2019.10.17.)

https://www.ivovolgye.ro/ivovolgye (Letöltve: 2019.10.25.)

https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=3630&show_logs=i (Letöltve: 2019.10.25.)

http://www.campinginform.hu/kemping-TDM.html (Letöltve: 2019.11.05.)

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_Turizmusmenedzsment/ch07s04.html (Letöltve: 2019.12.06.)

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900239.kor (Letöltve: 2019.12.06.)

http://statistici.insse.ro:8077/tempo-online/#/pages/tables/insse-table (Letöltve: 2020.01.21)

http://gti.ektf.hu/anyagok/kepzesek/tematikak/Szabó%20Róbert/2014-15-2/Attrakcio%20es%20latogatomenedzsment.pdf (Letöltve: 2019.12.16.)

http://zetelaka.ro/files/kcfinder/files/zetelaka_fenntarthato_fejlesztesi_strategiaja_2015-2020.pdf (Letöltve: 2020.02.03.)

http://www.acrux.hu/water/szennyviz.html (Letöltve: 2020.03.10.)

https://mtu.gov.hu/cikkek/aktiv-turizmus (Letöltve: 2020.04.16.)

Mellékletek

16. ábra: A kempingben található faházak külső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

17. ábra: A kemping két személyes faháza belső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

18. ábra: A kemping négy személyes faháza belső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

19. ábra: A kempingbe tervezett filagória rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

20. ábra: A kemping lakóautós parcelláinak rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

21. ábra: A kemping sátoros parcelláinak rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

22. ábra: A kempingbe tervezett ebédlő és konyha épületének külső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

23. ábra: A kempingbe tervezett konyha belső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

24. ábra: A kempingbe tervezett konyha belső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

25. ábra: A kempingbe tervezett mosókonyha belső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

26. ábra: A kempingbe tervezett ebédlő belső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

27. ábra: A kempingbe tervezett konyha, ebédlő és mosókonyha felső nézete

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

28. ábra: A kemping recepciós épületének külső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

29. ábra: A kemping recepciós épületének külső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

30. ábra: A tervezett kemping recepciója

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

31. ábra: A tervezett kemping egészségügyi elkülönítője

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

32. ábra: A tervezett kemping recepciós épületének felülnézete

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

33. ábra: A tervezett kemping közös szaniterének külső rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

34. ábra: A kemping szaniterébe tervezett zuhanyzó

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

35. ábra: A kemping szaniterébe tervezett WC helyiség

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

36. ábra: A kempingbe tervezett szaniter felülnézete

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

37. ábra: A kempingbe tervezett dézsa rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

38. ábra: A kempingbe tervezett Erdő park rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

39. ábra: A kemping parkjában található játszóterének rajza

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

14. táblázat: A kemping első 5 éves tervezett bevételei, az első két év negyedéves lebontásba lejben

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

15. táblázat: A kemping első 5 éves változó költségei a kapacitáskihasználtság függvényébe, az első két év negyedéves lebontásba lejben

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)

16. táblázat: A kemping első 5 éves költségei, az első két év negyedéves lebontásban lejben

(Forrás: Saját szerkesztés, 2020)