SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM [632284]

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR, MAROSVÁSÁRHELY
KERTÉSZMÉRNÖKI SZAK

DIPLOMADOLGOZAT

Témavezető:
Dr. Nyárádi Imre -István ,
egyetemi adjunktus
Hallgató:
Székely -Varga Zsolt

2015

UNIVERSITATEA SAPIEN TIA DIN CLUJ -NAPOCA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE TEHNICE ȘI UMANISTE TÎRGU -MUREȘ
SPECIALIZAREA HORTICULTUR Ă

PROIECT DE DIPLOMĂ

Coordonator științific:
Dr. Nyárádi Imre -István ,
șef de lucrări Absolvent: [anonimizat]ékely -Varga Zsolt

2015

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
MŰSZAKI ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK KAR, MAROSVÁSÁRHELY
KERTÉSZMÉRNÖKI SZAK

A körömvirág ( Calendula officinalis L. )
visszavágásának időzítése a lisztharmat
(Sphaerotheca fuliginea ) fertőzési fokának
függvényében

Témavezető:
Dr. Nyárádi Imre -István ,
egyetemi adjunktus Hallgató:
Székely -Varga Zsolt

2015

UNIVERSITATEA SAPIENTIA DIN CLUJ -NAPOCA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE TEHNICE ȘI UMANISTE TÎRGU -MUREȘ
SPECIALIZAREA HORTICULTURĂ

Stabilirea momentului tăierii de regen erare la
gălbenele (Calendula officinalis L. ) în
funcție de gradul de atac al făinării ( Sphaerotheca
fuliginea )

Coordonator științific:
Dr. Nyárádi Imre -István ,
șef de lucrări Absolvent: [anonimizat]ékely -Varga Zsolt

2015

1
Tartalomjegyzék

A diplomadolgozat román nyelvű kivonata ………………………….. ………………………….. ………. 7
BEVEZETÉS ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 11
A KÖRÖMVIRÁG JELENTŐSÉGE. A VIZSGÁLT TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ
KUTATÁSOK KRONOLÓGIAI ÁTTEKINTÉSE ………………………….. ………………………. 14
1.1. A körömvirág jelentősége a gyógyászatban ………………………….. ……………………….. 14
1.1.1. A körömvirág drogja, hatóanyaga ………………………….. ………………………….. …… 14
1.1.2. A körömvirág farmakológiai hatása és gyógyászati alkalmazása …………………. 16
1.2. A körömvirág egyé b felhasználás i lehetőségei ………………………….. ……………………. 18
1.3. A körömvirág származása, rendszertana és botanikai jellemzése ………………………. 19
1.4. A körömvirág környezeti igénye és bi ológiai sajátosságai ………………………….. ……. 21
1.5. A visszavágás, mint a körömvirág sajátos termesztéstechnológiai munkálata ……… 22
1.5.1. Kiváltó ok ( -ok) és ennek/ezek tárgyalása ………………………….. ……………………. 23
1.5.1.1. A lisztharmatfertőzés kórképe és kártétele körömvirág állományban ………… 23
1.5.1.2. A lisztharmatfertőzés kórokozója és ennek biológiai sajátosságai …………….. 24
1.5.2. A visszavágás a körömvirág lisztharmatfertőzéssel szembeni integrált
védekezési lehetőségek körében ………………………….. ………………………….. ………………. 25
1.6. A visszavágás időpontja és terméshozam, valamint a virágzásdinamika közötti
kölcsönhatások vizsgálatainak irodalmi áttekintése a körömvirágnál ……………………….. 27
A KÍSÉRLETET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ………………………….. ……………………….. 29
2.1. Földrajzi tényezők ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 29
2.1.1. A kísérlet helyszínének leírása ………………………….. ………………………….. ……….. 29
2.1.2. A térség földrajzi jellemzése ………………………….. ………………………….. ………….. 31
2.2. Talajtényezők ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 31
2.2.1. A kísérlet talajának jellemzése ………………………….. ………………………….. ……….. 32
2.2.2. A talaj minták agrokémiai értékelése ………………………….. ………………………….. .. 32
2.3. Éghajlati tényezők ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 34

2
2.3.1. A kísérleti év hőmérsékleti viszonyai ………………………….. ………………………….. 35
2.3.2. A kísérleti év csapadékmennyiségei és ezek eloszlása ………………………….. …… 36
2.3.3. A kísérleti év tenyészideje alatt észlelt szélsőséges éghajlati körülmények …… 38
KÍSÉRLETI MÓDSZER, FELHASZNÁLT ANYAGOK ………………………….. …………….. 40
3.1. Alkalmazott kísérleti módszer ………………………….. ………………………….. ……………… 40
3.1.1. A kísérlet célkitűzései ………………………….. ………………………….. …………………… 40
3.1.2. A kísérletben vizsgált tényező és ennek szabályozása során alkalmazott
kezelések ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 41
3.1.3. A kísérlet szabadföldi beállítása ………………………….. ………………………….. ……… 42
3.1.4. A kísérletben végzett adatgyűjtés és ezek módszere ………………………….. ………. 44
3.1.4.1. Megfigyelések ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 44
3.1.4.2. Mérések ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 44
3.1.5. A kísérleti adatok feldolgozására alkalmazott matematikai és statisztikai
módszerek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 46
3.1.6. A kísérletben alkalmazott termesztéstechnológia ………………………….. ………….. 47
3.2. A kísérletben felhasznált anyagok ………………………….. ………………………….. ………… 55
3.2.1. A kísérletben termesztett körömvirágfajta és ennek jellemzése …………………… 55
3.2.2. A kísérletben felhasznált egyéb anyagok és eszközök ………………………….. ……. 56
A KÍSÉRLET EREDMÉNYEINEK KIÉRTÉKELÉSE, TÁRGYALÁSA …………………… 58
4.1. A kísérletben elvégzett megfigyelések tárgyalása ………………………….. ……………….. 58
4.1.1. Az állomány vegetatív és generatív fejlődésére vonatkozó megfigyelések ……. 58
4.1.2. A körömvirág állomány növény -egészségügyi állapota a kísérleti év éghajlati
körülményeinek tük rében ………………………….. ………………………….. ……………………….. 60
4.2. A kísérletben mért elemek eredményeinek kiértékelése, tárgyalása …………………… 61
4.2.1. A növények magassága ………………………….. ………………………….. …………………. 61
4.2.2. A virágzatok átmérője ………………………….. ………………………….. …………………… 65
4.2.3. A hektáronkénti virágzat hozam ………………………….. ………………………….. …….. 66
4.2.3.1. A kezelések össz friss és száraz virágzat hoza ma ………………………….. ……….. 66

3
4.2.3.2. A virágzat hozam mennyiségi eloszlása a két virágzási ciklusban …………….. 70
4.2.3.3. Virághozam dinamika ………………………….. ………………………….. ………………… 73
4.2.4. A virágdrog száradási aránya ………………………….. ………………………….. …………. 74
4.2.5. A betakarítások gyakorisága ………………………….. ………………………….. ………….. 75
4.2.6. Alkalmazott kezelések ök onómiai elemzés ………………………….. …………………… 77
KÖVETKEZTETÉSEK ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 79
BIBLIOGRÁFIA ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 81

4
Cuprins

Rezumatul lucrării în limba română ………………………….. ………………………….. …………………. 7
INTRODUCERE ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 11
IMPORT ANȚA GĂLBENELELOR. SUBIECTELE DE STUDIU LEGATE DE
CRONOLOGIA CERCETĂRILOR ………………………….. ………………………….. ……………….. 14
1.1. Importanța medicinală a gălbenelelor ………………………….. ………………………….. ……. 14
1.1.1. Materia primă vegetală, principiile terapeutice active la gălbenele ………………. 14
1.1.2. Efectul farmaceutic și utilizările medicinale ale gălbenelelor ……………………… 16
1.2. Alte posibilități de utilizare ale gălbenelelor ………………………….. ………………………. 18
1.3. Originea, încadrarea sistematică și descrierea botanică a gălbenelelor ……………….. 19
1.4. Cerințele ecologice și particularitățile biologice ale gălbenelelor ………………………. 21
1.5. Tăierea de regenerare ca lucrare specifică în technologia de cultură a gălbenelelor .22
1.5.1. Cauze( -le) determinate și discuții referitoare la acestea ………………………….. ….. 23
1.5.1 .1. Modul de dăunare și pagubele produse de făinare în cultura gălbenelelor ….. 23
1.5.1.2. Agentul fitopatogen al făinării și particularitățile biolo gice ale acestuia …….. 24
1.5.2. Tăierea de regenerare în cadrul metodelor integrate de control împotriva făinării
………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 25
1.6. Retrospect iva bibliografică referitoare la studiul interrelației dintre data tăierii de
regenerare, producția de inflorescențe și dinamica înfloritului ………………………….. ……. 27
FACTORII DE INFLUENȚĂ AL EXPERIENȚEI ………………………….. ………………………. 29
2.1. Factori geografici ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 29
2.1.1. Descrierea locului experienței ………………………….. ………………………….. ………… 29
2.1.2. Caracterizarea zonei geografice ………………………….. ………………………….. ……… 31
2.2. Factori de sol ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 31
2.2.1. Caacterizarea solului experienței ………………………….. ………………………….. ……. 32
2.2.2. Evaluarea a grochimică a probelor de sol ………………………….. ……………………… 32
2.3. Factori climatici ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 34

5
2.3.1. Condițiile de temperatură în anul de experiență ………………………….. …………….. 35
2.3.2. Cantitatea de precipitații și distribuția acestora în anul de experiență …………… 36
2.3.3. Date climatice extreme semnalate în perioada de ve getație în anul de experiență
………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 38
METODE DE LUCRU, MATERIALE FOLOSITE ………………………….. ……………………… 40
3.1. Metodă de lucru utilizată ………………………….. ………………………….. …………………….. 40
3.1.1. Obiectivul experienței ………………………….. ………………………….. …………………… 40
3.1.2. Factorul analizat în experiență și graduările acestuia ………………………….. ……… 41
3.1.3. Amplasarea experienței în câmp ………………………….. ………………………….. …….. 42
3.1.4. Elemente înregistrate și modul de colectare a datelor ………………………….. …….. 44
3.1.4.1. Observații ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 44
3.1.4.2. Elementele măsurate ………………………….. ………………………….. ………………….. 44
3.1.5. Metode matematice și statistice folosite pentru prelucrarea datelor
experimentale ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 46
3.1.6. Technologia de cultură aplicată în experi ență ………………………….. ……………….. 47
3.2. Materiale folosite în experiență ………………………….. ………………………….. ……………. 55
3.2.1. Soiul de gălbenele folosit în experiență și caracterizarea acestuia ………………… 55
3.2.2. Alte materiale, obiecte și utilaje folosite în experiență ………………………….. …… 56
INTERPRETAREA ȘI DISCUTAREA REZULTATELOR OBȚINUTE ÎN
EXPERIENȚĂ ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 58
4.1. Discuții referitoare la observațiile efectuate în experiență ………………………….. ……. 58
4.1.1. Observații referitoare la dezvoltarea vegetativă și generativă a plantelor ……… 58
4.1.2. Starea fitosanitară a culturii în condițiile climatice în anul experieței …………… 60
4.2. Interpretarea și discuții referitoare la rezultatele obținute ………………………….. …….. 61
4.2.1. Înălțimea plantelor ………………………….. ………………………….. ………………………… 61
4.2.2. Diametrul florilor ………………………….. ………………………….. …………………………. 65
4.2.3. Producția de inflorescențe pe hectar ………………………….. ………………………….. … 66
4.2.3.1. Producția totală de inflorescențe proaspete și uscate a variantelor …………….. 66

6
4.2.3.2. Distribuția cantitativă a producției de inflorescențe între cele două cicluri de
înflorire ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………. 70
4.2.3.3. Dinamica producției de inflorescențe ………………………….. ………………………… 73
4.2.4. Randamentul la uscare a materiei prime vegetale ………………………….. ………….. 74
4.2.5. Frecvenț a recoltări lor ………………………….. ………………………….. ……………………. 75
4.2.6. Analiză economică a variantelor experimentale ………………………….. ……………. 77
CONCLUZII ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 79
BIBLIOGRAFIE ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 81

7
Rezumatul lucrării în limba română
A diplomadolgozat román nyelvű kivonata

Introducere

Deoarece la baza eficienței terapeutice a plantelor medicinale stă relația substanță
activă – acțiune farmacodinamică, de primă importanță este calitatea materiei prime.
Primul element pentru obținerea unei materii prime de bună calitate îl constituie
cunoașterea organulu i de plantă cu conținutul cel mai ridicat în substanțe active (rădăcini,
rizomi, părți aeriene, scoarțe, frunze, flori, fructe, semințe). Aceasta se va deduce din însăși
formularea dată pentru fiecare plantă, ceai medicinal, tinctură sau altă formă
fitofar maceutică din această lucrare.
Al doilea element important, legat tot de conținutul în substanțe active, este
momentul optim de recoltare. Alegerea acestuia este condiționată de stadiul de vegetație a
plantelor (înainte de înflorire, în stadiul de boboc, î nflorit, etc.) și de anotimp (Bojor și
Alexa, 1994).
Gălbenele ( Calendula officinalis ) sunt o specie de plante , de cultură anu ală, rar
bianuală, înaltă de 40 –80 cm, bogat ramificată, pubescentă, cu miros balsamic puternic.
Gălbenelele pot fi cultivate pret utindeni în România, fără să apară probleme de climă sau
de sol. Gălbenelele fac parte din familia compozitelor ( Asteraceae ). Se mai numesc și
rujuliță, călinică, filimică, ochi galben.
Compoziția chimică: saponozide triterpenice , având la bază derivați ai acidului
glucuronil oleanolic: ca rotinoide dintre care licopina (3-caroten, neolicopina A,
rubixantina, luteina, xantofila, violaxantina, flavoxantina, crizantemaxantina etc .), precum
și unele poliine; flavonoizi și glicozizi flavonici: izoramnetin -3-ramn oglicozizi, rutinozizi
și derivați ai cvercetolului; ulei volatil, substanțe amare cu structura nedefinită, gumirezine,
mucilagii, esteri colesterinici ai acizilor lauric, miristic, palmitic și margaric; vitamina C,
acid malic substanțe proteice.
În terap ii medicinale, gălbenelele se utilizează sub formă de infuzie, pentru uz
intern , în primul rând ținta fiind ulcerul și gastritele. Preparatele fitoterapeutice din
gălbenele sunt utile în tulburările de ciclu menstrual, în afecțiunile hepatice și afecțiunil e
biliare. Principiile active din gălbenele se pretează pentru tratarea locală a plăgilor de
diverse origini, a l înțepăturilor de insecte, a degeraturilor și arsurilor, a l infecțiilor

8
localizate ale pielii, a le plăgilor , care se vindecă greu (plăgile atone ), în terapia acneei
precum și pentru ameliorarea tenurilor uscate. Extractul din gălbenele este folosit în
tratamentul pe cale naturală al giardiozei, iar după unii autori este util ca adjuvant în
tratamentul ulcerului gastric și ulcerului duodenal (wikip edia.org).
Scopul lucrări i de diplomă a fost determinarea temporiză rii optime a tăierii de
regenerare în funcție de gradul de infecție al făinării, pentru a obține cea mai ridicată
producție de inflorescenț e.

Metod a și materiale

Pentru realizarea obiect ivelor propuse , începâ nd din anul 2013 , am desfășurat o
activitate de cercetare proprie în Grădina de Plante Medicinale, aparținătoare
Departamentului de Horticultură din cadrul Universității Sapientia, Facultatea de Științe
Technice și Umaniste Tîrgu Mure ș (Foto 7.).
Amplasarea în câ mp a fost realizată pe 70,6 m2 (0,706 ari) comform Figura 5., o
variantă având suprafata de 3,6 m2 .
În decursul experienței cu gălbenele , în anul 2014 am efectuat o serie de observații
și măsuratori :
Observații
 constatarea ge rminării a semințelor
 gradul de infecție a făinării
 rezistență la îngheț
 daunele provocate de făinare
 dăunători de depozit
Elemente măsurate
 înălțimea plantelor
 diametrul inflorescentelor
 randamentul pe hectar a l inflorescențelor (proaspăt și uscat)
 randam entul la uscare a materiei prime vegetale

Datele experienței brute au fost prelucrate primar prin metode matematice utilizând
programul Microsoft Office Excel 2010, iar secundar prin metode statistice utilizând
programul PoliFact.

9

Rezultate

În anul de e xperiență semănatul s -a efectuat în data de 31 martie 2014, iar
semințele au răsărit peste două săptămâni.
Un motiv de studiu a fost și rezistența la îngheț al e gălbenelelor , ceea ce se poate
vedea în tabelul 11. În tabel se poate observa câte plante am av ut în fiecare pat, și numărul
plantelor la desprimăvare.
Înălțimea plantelor a fost determinat ă cu ajutorul unei rigle metrice , iar plantele au
fost măsurate și înainte de tăierea de regenerare , și la venirea frigului (Tabelul 13 și 14).
Diametrul inflores cențelor a fost măsurat la fiecare recoltare, adică de 32 ori. Dintr –
o vari antă au fost alese aleatoriu 10 –10 flori, care au fost măsurate. Se poate observa din
Figura 11. , că diametrul inflorescențelor crește odată cu dezvoltarea plantelor, dar după
apari ția făinării acestea încep să se micșoreze, însă după ce s -a efectuat tăierea de
regenerare , inflorescențele încep să revină la forma inițială.
Randamentul pe hectar a l inflor escențelor (proaspăt și uscat) a fost măsurat, pus la
uscat de fiecare dată când a fost recoltat, și după uscare a fost măsurat din nou. În anul de
experiență cea mai mare producție de flori proaspete s -a obținut la varianta martor (V1)
20348,61 kg/ha, și cea mai mică producție de flori proaspete s -a obținut la varianta 4 (V4)
17388,19 kg/ha. Producția de flori uscate cea mai mare a fost tot al variantei martor
3949,65 kg/ha, dar în această situație ultim a a fost v arianta 3 (V3) cu 3585,90 kg/ha.
Acestea se pot observa în tabelele 15, respectiv 16.
Randamentul la usc are a materiei prime vegetale a fost calculat pe variante în felul
următor: am împărțit recoltarea proaspătă cu recoltarea uscată (Tabelul 21.).

10
Concluzii

Pe baza observațiilor efectuate în decursul anului de experiență , și a rezultatelor
obținute în condițiile pedoc limatice ale zonei de cultură, care s -au efectuat la stabilirea
momentului tăierii de regenerare la gălbenele în funcție de gradul de atac al făinării se pot
formula următoarele concluzii:
1. Tăierea de regenerare este o importantă lucrare technologică în cul tura gălbenelelor,
mai mult de atât , acesta este un procedeu ecologic. Totuși cercetăriile mele au dovedit
faptul că nu este necesar întotdeauna tăierea de regenerare;
2. Pe baza observațiilor mele, tăierea de regenerare 25 % (V2) este cea mai potrivită,
deoa rece plantele au suficient timp de regenerare, pentru o producție mai bună;
3. Înălțimea plantelor nu este un factor de influență al produc ție de inflorescen ță la
gălbenele;
4. În legătură cu diametrul inflorescențelor pot spune că tăierea de regenerare este
important ă la gălbenele, deoarece atuni, când apare făinarea, inflorescențele se
micșorează, iar după ce s-a efectuat tăierea, plantele încep să se regenereze și cu
acest ea și diametrul inflorescențelor crește;
5. În legătură cu randamentul pe hectar al inflores cențelor se poate spune că nu este
necesară tăierea de regenerare, dar cu toate acestea dacă mă uit l a munca fizică investită
atunci pot spune, că este mult mai ușo ară recoltarea, dacă s -a efectuat tăierea de
regenerare;
6. Datorită analizei economice, am sta bilit faptul că la varianta martor, care nu a fost
tăiată pentru regenerare, este nevoie de efort fizic mai mult decât la variantele tăiate
pentru regenerare. După apariția infecției de făinare, tulpina a început să se usuce,
florile au devenit din ce în c e mai mici, iar acest lucru a îngreunat recoltarea producției.
În schimb, plantele tăiate pentru regenerare au fost mult mai ușor de recoltat.

11

BEVEZETÉS
INTRODUCERE

Az emberiség már ősidők óta ismerte a gyógyhatással bíró növényeket. Az ősi
kultúrákb an elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt
ismertek, am it a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadon termő és termesztett
gyógynövények. Az első feljegyzések a gyógynövények használatáról a rómaiak
korszakában történ tek, de az egyiptomi Ebers -papirusz i.e. 3500 körül több, mint 800
különböző gyógymódot ír le.
Az emberi test és lélek egészsége az ember kialakulása óta törékeny, ingatag volt:
már az ember félig állati ösztöns zintje idején természetesen nem csak a betegsé gek léteztek,
de ekkor az ember immunren dszere még olyannyira emlékez ett az odahagyott állati létre,
hogy számos ösztönös öngyógyító „eljárást” volt képes beindítani, melyek ma már csak az
állatoknál ismertek: így pl. a sebek fertőtlenítése nyalogatással, gyógyfüvek rágcsálása stb .
(Kiss, 2009).
Napjainkban az emberek érdeklődése felújult a gyógynövények iránt. Ez úgy
hazánkban, mint külföldön tapasztalható. Oka, hogy az ú.n. „antibiotikum korszak”
mintegy négy évtizedre háttérbe szorította ezt a szép és h asznos foglalkozási ágazatot, de
az időközben felfejlődött gyógynövénykémia és egyes botanikai szakágazatok (pl.
kemotaxonómia, etnobotanika, geobotanika) kutatási iránya is változott. Ez utóbbiak
eredményeként számos új gyógynövényalapú gyógyszert sikerül t előállítani. Tény az, hogy
számos gyógynövény terapeutikai értékkel bír (Csűrös, 1990).
Románia területén a gyógynövények használatáról szóló bejegyzések a géta -dákok
idejéből származik. A Római Birodalom hódítása után, a rómaiak és görögök
hozzájárulás ával nagymértékben bővült a gyógy – és illóolaj növények ismerete és
használata (Buksa, 2007).
A gyógynövények gyűjtésére és termesztésére specializálódott körzetek
kialakulásáról a 20. század kezdete óta szereztünk tudomást . Ez a struktúra a nagyléptékű
termelési és az exportorientált termék -előállítással kapcsolatban alakult ki, részben
biológiai, részben gazdasági szempontok alapján.

12
A világ első gyógynövény kísérleti állomását Páter Béla alakította meg
Kolozsváron, 1904 -ben. Kezdetben itt 136 fajt term esztett, ezek közül 75 vadon is
előforduló gyógynövény volt (Rácz, 1984).
Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek
valamely részét az emberek, a bennük lévő hatóanyagok miatt, a hagyományok és az
irodalmi adatok alapján, g yógyászati célokra használtak vagy használnak . Szűkebb
értelemben azokat a növényeket tekintjük gyógynövénynek, amelyek felhasználását
valamelyik hivatalos forrás engedélyezi.
Kertes házak kedvelt dísznövénye a körömvirág. Ez nem csoda, hiszen a vidám
narancssárga virágok tavasztól egészen az első fagy beálltáig állandóan nyílnak (Simon,
2002).
Halványnarancsszín virágai miatt a körömvirág kedvelt dísznövény, azonban
gyógyhatása sem elhanyagolható. Mivel egész évben, hónapról –hónapra virágzik, latin
neve a római calenda (hónap első napja) szóból származik (Kiss, 2009).
Népies elnevezések: körömvirág, orvosi körömvirág, kenyérbélvirág,
macskaköröm, borongóvirág, gyűrűvirág, sárgarózsa, tűzvirág, kerti peremér, cigányvirág
(Csurgó, 2001).

1. Kép/ Foto 1. Calendula officinalis

13
Célkitűzésem az volt, hogy megállapítsam a körömvirág visszavágásának
megfelelő időpontját, a mindig megjelenő lisztharmatfertőzéshez viszonyítva; tehát egy
olyan vizuális paramétert határozzak meg, amely szerint tudjuk, hogy mikor a
legmegfelelőbb a visszavágási időpont, nem a naptári időponthoz viszonyítva, hanem a
növény fertőzési fokáról felismerve, mert a naptári időpont abban a térségben felel meg ,
ahol a kísérlet végbement.
A növényvilágnak sok rejtélye van , és az egyiket a g yógy – és aromanövények
alkotják. A gyógyító virágok és fűszerek segítettek őseinken, tehát a mi egészségünket is
segíthetik!

14
I. FEJEZET
CAPITOLUL I.

A KÖR ÖMVIRÁG JELENTŐSÉGE. A VIZSGÁLT TÉMÁHOZ
KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSOK KRONOLÓGIAI ÁTTEKINTÉSE
IMPORTANȚA GĂLB ENELELOR. SUBIECTELE DE STUDIU
LEGATE DE CRONOLOGIA CERCETĂRILOR

1.1. A körömvirág jelentősége a gyógyászatban
1.1. Importanța medicinală a gălbenelelor

1.1.1. A körömvirág drogja, hatóanyaga
1.1.1. Materia primă vegetală, principiile terapeutice active la gălbenele

A Calendula officinalis L. 30 -50 cm magas, narancssárga fészekvirágzatú
(Asteraceae ) növény. A Ph. Hg. VIII. -ban a növény virágzata ( Calendulae flos ) hivatalos,
ennek hiperozidban kifejezett flavonoidtartalma legalább 0,4%. A növény olajos, a lkoholos
kivonatát évszázadok óta használják sebek, bőrpanaszok kezelésére. Napjainkban is a
legnépszerűbb hámosító, sebgyógyító gyógynövények közé tartozik (Szendrei és Csupot,
2009). Nálunk, kerti növényként termesztik, néha vadon is előfordul.
Rendszer int sárga sziromlevelét gyűjtjük ( Calendulae flos ), néha egész virágos
földfeletti füvet ( Calendulae herba ) (Varró, 1998).
A drog a gyógyászatban használatos, többnyire szárítással konzervált, a hatóanyag
felraktározódása alatt gyűjtött növényi rész, álla t vagy állati termék.
A gyógynövények különböző szervei a gyógyászatilag fontos vegyületeket nem
azonos mennyiségben tartalmazzák. Azokat a növényi részeket gyűjtik, dolgozzák fel és
alkalmazzák, amelyekben a legnagyobb mennyiségben találhatók a hatóanyago k.
A drog a gyógyászatban használatos, többnyire szárítással konzervált, a hatóanyag
felraktározódása alatt gyűjtött növényi rész, állat vagy állati termék.
A növényi drog típusai:

15
1. a felhasznált faj legtöbb hatóanyagot tartalmazó része (pl. a levél , a virág, a
kéreg, a gyökér, a gyökértö rzs);
2. a növényi nyersanyagból előállított termék (pl. illóolaj, gyanta);
3. a nyersanyag átalakítása révén nyert anyag (pl. cetaceum ) (Banai, 2010).
A drog íze fűszeres, kissé kesernyés, színe élénk citrom – vagy narancssárga. A két
szín nem keveredhet. A virágfejeken legfeljebb egy centiméteres es szárrész lehet
(Takácsné, 2004).
A virágdrog számos gyógyszerkönyvben és monográfiában megtalálható (B.P., E –
Monográfia, Ph.Eur. VII., ESCOP -Monográfia)
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvbe és az ESCOP monográfia tételei közé a
virágdrogja Calendulae flos néven került be (Bernáth és Németh, 2007).
Szárított virágai szolgáltatják a drogot Calendulae flos elnevezéssel (Ph. Hg.
VIII.)(Bernáth, 2013).
Az MSZ 17019 -1979 s zámú drogszabvány szerint a drogot a teljes virágzat
(Calendulae flos cum calycibus ) vagy a fészekből kicsípett és megszárított nyelves virág
(Calendulae flos sine calycibus ) szolgáltatja. A virágzatból kinyert kivonat neve:
Extractum Calendulae fluidum . A drog a szabadon kereskedelmi forgalomba hozható
drogok listáján szerepel. Az ESCOP monográfia tételei közé felvette a virágdrogját
(Calendulae flos – Calendula Flower ) (Bernáth, 2000).
Minden egyes gyógynövény esetében ismernünk kell azt az anyagot vagy azokat az
anyagokat, amelyek a gyógyhatást biztosítják, ill. a kórfolyamatok megelőzésére
használnak. Ezeket nevezzük hatóanyagoknak (Rácz és mtsai, 1984).
A körömvirág legfontosabb hatóanyagai: a vízben oldódó flavonoidok (0,04 -010% –
ban, főleg izorament in- és kvercetin glikozidok); a zsíroldékony, sárga -, narancssárga
karotinoidok (3%, béta -karotin, lutein); a vízben oldódó szaponinok és zsíroldékony
triterpének; kis mennyiségben illóolajok (0,1%, főkomponens alfa -kadinol) és vízben
oldódó nyálkaanyagok. Jelentős E -vitamin forrás. Újabb vizsgálatok szerint a körömvirág
magvaiból hidegen sajtolt zsíros olaj legfontosabb alkotórésze egy C 18 -as zsírsav, amely
(calendula -sav) gyulladáscsökkentő hatású (Bernáth, 2000).
A Gyógyszerkönyv szerint a hiperozidban kifejezett összflavonoid -tartalma
legalább 0,4% kell, hogy legyen (Bernáth, 2013).

16
1.1.2. A körömvirág farmakológiai hatása és gyógyászati alkalmazása
1.1.2. Efectul farmaceutic și utili zările medicinale ale gălbenelelor

Jóllehet , évszázados tapasztal at támasztja alá a körömvirág hatásosságát, még kevés
olyan vizsgálatot végeztek a növénnyel, amely megbízható adatokkal támasztaná alá
alkalmazásának létjogosultságát a modern gyógyászatban. Néhány nyílt vagy kontroll
nélküli vizsgálatban a körömvirág hat ásosnak bizonyult égési sérülések, sebek
gyógyításában (Szendrei és Csupor, 2009).
Magyarországon jelenleg a legismertebb és legnépszerűbb gyógynövény, amelyet
mind a konyhakertben , mind a virágoskertben megtalálhatunk. Eredményesen alkalmazzák
gyulladáscsökkentő, sebgyógyító hatása miatt külsőleg, olajjal, vazelinnal keverve (házilag
is elkészíthető), vagy belsőleg, forrázva . Előnye, hogy nincsenek nemkívánatos
mellékhatásai (H. Mészáros, 2001).
A növénynek nem ismertek specifikus nemkívánatos hatásai. Elvileg előfordulhat
keresztallergia más, az Asteraceae családba tartozó növénnyel szemben fennálló
túlérzékenység esetén, e lőfordulása feltehetőleg ritka. A szakirodalomban sem számoltak
be ilyen esetről (Szendrei és Csupor, 2009).
Hámosító, bőrújraképződést elősegítő tulajdonsága bizonyított. Vizes kivonata
immun stimuláns. Antibiotikus, baktericid és vírusölő hatása is igaz olt (Bernáth, 2000).
Sebek gyógyítására, bőrgyulladás kezelésére régóta alkalmazzák. A népi
gyógyászatban belsőleg gyomor – és nyombélfekély kezelésére is felhasználták.
A körömvirág kivonatának gyulladáscsökkentő, antibakteriális, antivirális,
fungicide, sebgyógyító, érképződést serkentő hatását több kísérletes model lben
bizonyították. A gyulladás csökkentésben a triterpénalkoholok és a poliszacharid, az
antimikróbás hatásban az illóolaj szerepét feltételezik. A sebgyógyító hatásban a
karotinoidok is szere pet játszhatnak (Szendrei és Csupor, 2009).
A körömvirág értékes fitoterápiás hatása az úgynevezett citoprotektív (sejtvédő)
vegyületeknek köszönhető. Belsőleg teaként gyomor -, nyombélfekély gyógyítására
használható. Külsőleg rosszul gyógyuló sebek, vissz eres betegségek, bőrelváltozások
(fekélyes, gennyes) felületi kezelésére, fehérfolyás ellen hüvelyöblítő alkotórészeként
alkalmazható. Olajos kivonatának hámosító és bőrképző hatása van. A magvakból
(kaszattermésekből) hidegen sajtolt olaj belsőleg is gyul ladáscsökkentő (Bernáth és
Németh, 2007).

17
Zúzott és tépett sebkezelésre, éppen annyira elterjedt a használata, mint az árnikáé.
Műtét utáni sebkezelésre kenőcsöt rendelnek, amely a sebet gyorsan begyógyítja, a
viszkető érzést szünteti ( sycosis ). Rendelték , mint kenőcsöt és tejes főzetét vérbaj ellen is;
ezt az eljárást ma már nem használják.
A körömvirágból készült forrázat (2 -3 gr. 1 csésze vízre) féregűző, ha azt
napközben fogyasztjuk el. E forrázat hányási ingernél, sárgaságnál, és scrofulosisnál
(nyak i nyirokcsomó gümőkórja) is javallva van. A friss növény nedvét vagy forrázatát
régebben daganatok, bőrkeményedések oszlatására használták. Feljegyzések igazolják,
hogy rákos mellsebeket és anyaméhrákot sikeresen gyógyítottak vele éspedig úgy, hogy
összeke vertek zsályát, körömvirágot, mezei árvácskát és benedekfüvet és ennek
szabályszerűen elkészített főzetét itták és a sebet borogatták (Varró, 1998).
Nagyszámú kórokozóra gyakorolt antibiotikus hatása kísérletileg igazolt. Gátló
hatást gyakorol a Trichomon as vaginalis nevű kórokozó ostoros véglényre. Vizes
kivonatokban található nyálkaanyagok mindegyike kifejezett immun stimuláns hatású, a
35000 -es molekulatömegű a sejtfalást ( phagocytosist ) kísérleti körülmények között 50 –
100% -os arányban fokozza (Rácz és mtsai, 2012).
Fertőtlenítő, gombaölő hatóanyagai mellett hormonszerű összetevőket és A -vitamin
elő anyagot tartalmaz. Belsőleg gyomorfájás, duzzadt nyirokcsomók, alkoholfogyasztás
nyomán fellépő májkárosodás esetén ajánlják (Lesley, 1998).
Felhasználása:
– teája – epebántalmak, gyomor – és bélpanaszok gyógyítására,
– kivonata – kenőcsökbe, krémekbe keverve bőrregeneráló hatású,
– kenőcsként – legjobb sebgyógyító, visszérgyulladás, aranyér (Takácsné, 2004).

18
1.2. A körömvirág egyéb felhasználási lehetőség ei
1.2. Alte posibilități de utilizare ale gălbenelelor

Magyarországon jelenleg a legismertebb és legnépszerűbb gyógynövény, amelyet
úgy a konyhakertben, mint a virágoskertben megtalálhatunk.
Fűszernövényként sárga virágzatát ételek színezésére is felha sználják sáfrány
helyett. Kerti veteményeink számára olyan, mint a dajka. Jótékony vibrálása elűzi a
káposztalepkéket. Tehát aki csak házi használatra veti, nyugodtan szórja a káposztafélék
közelébe (H. Mészáros, 2001).
Virágágyások beültetésére közkedvel t (magasabb fajták); virágtálakba,
kőedényekbe, balkonládákba az alacsonyabb fajták valók (pl.: Little ball – 15 cm magas,
narancssárga, sárga, pirosas barackszínű; Avelon – 20 cm magas, narancssárga színű).
Vágottvirág -nyerés céljából is használják. Szára felálló, elágazó, 20 -75 cm magas.
Cserepesen történő értékesítéshez vagy vágottvirág -termesztéshez leginkább fedett
területen (fóliasátorban, meleg -vagy hidegágyban) palántaneveléssel termesztik.
Vágottvirág -termesztés esetén (magas fajták) palántáit fed ett területen vagy szabadföldön
ültetik el 20×10 cm sor – és tőtávolságra, azaz 50 növényt 1 m2 területre, azért, hogy hosszú
virágszárak fejlődjenek. Virágait leszedve, vagy a már elnyíltakat eltávolítva az első
júniusi, júliusi fővirágzása után, szeptembe rben újra virágozhat (Mihal és mtsai, 2009).
A sárga sziromlevelet konyhasóval eldörzsölve sajt és vaj festésére szokták még ma
is használni. Sárga sziromlevelei igen élénkítően hatnak a teakeverékekben, ezért erre a
célra is használják. Kertek és sírok dí szvirága (Varró, 1998).
Levelét salátákhoz adják, virágaival rizset és halételeket színeznek.
A kutatások szerint sugárvirágai gátolják a szőrnövekedést, ezért arckrémeket
kevernek belőle. A sugárvirágokból nyert illóolaj nagyon drága (Lesley, 1998).
Paradicsom – és káposztafélék beöntözésére, erősítő, vitalitást növelőként hatását
erjesztett lével való öntözéssel érhetjük el (Csurgó, 2001).
Romániában termesztett gyógynövények listája:
• Angyalgyökér (Angelica palustris) ;
• Nadragulya (Atropa beladona) ;
• Orvosi székfű (Matricaria chamomilla) ;
• Ánizs (Pimpinella anisum) ;
• Levendula (Lavandula angustifolia) ;

19
• Koriander (Coriandrum sativum) ;
• Menta (Mentha) ;
• Borsikafű (Satureja hortensis) ;
• Bazsalikom (Ocimum basilicum) ;
• Fűszerkömény ( Carum carvi) ;
• Körömvirág (Calendula officinalis) . (Országos Statisztikai Intézet /Institutul
Național de Statistică)

Az 1.-es táblázat alapján rájövünk, hogy mennyire csökkent Romániában, a gyógy –
és aromanövények termesztési területei és termésmennyiségük.

1. Táblázat/ Tabelul 1.
Adat/évek Mértékegység 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
Terület 1000 ha 4,6 23,7 7,4 7,3 10,1 15,9 11,8 6,2 –
Átlagos
termés Kg/ha 717 717 392 1027 703 993 949 790 –
Össztermés 1000 t 3,3 17 2,9 7,5 7,1 15,8 11,2 4,9 4,2

Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium
Sursa: Ministerul Agriculturii și Dezvoltării Rurale

1.3. A körömvirág származása, rendszertana és botanikai jellemzése
1.3. Originea, încadrarea sistematică și descrierea botanică a gălbenelelor

Ez az egynyári növény a Földközi -tenger térségéből származik. Gyógyhatása miatt
is igen elterjedt (Mihal és mt sai, 2009).
A Földközi -tenger mellékén és Ázsia nyugati térségében őshonos, mediterrán
eredetű növény. A 12. századtól termesztik Európában. Hazánkb an régóta kedvelt gyógy -,
dísz- és festőnövény. Az ország egész területén eredményesen termeszthető (Bernáth,
2000).

20
Már a középkori kolostorkertekben is előszeretettel vetették. Ma már nem csak
kertekben, hanem szántóföldeken is termesztik (Megyeri, 201 1).
Az Asterales (fészekvirágzatúak) rendjébe, az Asteraceae (őszirózsafélék)
családjába, és az Asteroideae (őszirózsaformák) alcsaládjába tartozó faj (Bernáth, 2013).
1. Ábra A körömvirág rendszertani helye
Figura 1. Încadrarea sistematică a gălbenelelo r

A körömvirág egyéves, lágy szárú (Th) növény. Karószerű gyökerei mélyre
hatolnak a talajba. Szára szögletes, 40 -60 cm magas, rövid szártagú, aljától elágazó.
Levelei hosszúkás lándzsa alakúak, alig fogazattak. Végálló fészekvirágzatai 3 -6 cm
átmérőjűek, vagy ennél is nagyobbak. A fészekben 4 -8 sorosan különböző színárnyalatú
(sárga, narancssárga) nyelves virágokkal. Csak a szélen lévő virágok adnak csíraképes
kaszatterméseket, amelyek karomszerűen elgörbültek, bibircsesek, érdesek. A
kaszattermések méret e, formája, gördültsége fajtánként és egy virágzaton belül is igen
eltérő lehet. Ezermagtömege 8 -12 g, csírázóképességét 3 évig őrzi meg (Bernáth, 2013)
Magja 5 -6 évig csíraképes. A magok 4 -5 nap alatt kikelnek és kezdeti fejlődésük is
elég gyors (Takácsn é, 2004). Ország: Növények – Plantae
Törzs: Zárvatermők -Magnoliophyta
Osztály: Kétszíkűek – Magnolipsida
Rend: Fészekvirág zatúak – Asterales
Család: Fészkesek – Asteraceae
Nemzetség: Calendula
Faj: Calendula officinalis

21
Júniustól októberig hozza sárga vagy narancssárga virágait. Magjait elszórva
könnyen elterjedhet a kertünkben (Megyeri, 2011).
Termései nagyok, körömszerűen meggörbültek, barnák (Máthe és Romváry, 1991).
Fél méter magas növény, melynek szára b ársonyosan szőrös, levele tojásdad, puha
és ugyancsak szőrös. Virága sárga, fészekvirágzatot alkot (Varró, 1998).
Egyéves növény, melynek a szára elérheti a 60 cm -t. A levelek szórt állásúak, az
alsók csúcsuk felé szélesednek, a felsők keskenyek, felületü k rövid, kissé durva
szőrképletek borítják. A fészekvirágzat átmérője elérheti a 8 cm -t, pikkelylevelei
mirigyesek, enyvesek. A nyár legelejétől kezdve a fagyok beálltáig virágzik. A virágzat
szélén sárga/narancssárga, sugárzó nyelves virágok találhatók, a fészek közepén csöves
virágokkal, színük a nyelves virágokéhoz hasonló vagy sötétebb, pirosas barna. A termés
görbült kaszat, felülete tüskés, hossza változó egyazon virágzaton belül is. A
gyógynövényként termesztett változatok annál értékesebbek, minél t öbb sorban találhatók
a fészekben sugárzó, nyelves virágok, s ezek minél sötétebb narancsszínűek.
Magvai könnyen kelnek, a növények gyorsan fejlődnek. 40 -50 napos korukban már
virágozni kezdenek. Ha a virágzatokat folyamatosan gyűjtik – termesztése csak íg y
kifizetődő -, a növény állandóan újabbakat fejleszt. (Rácz és mtsai, 2012)
Azokban az országokban, ahol gyógynövényként régebbről termesztik, például
Németország, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, nemesített fajtákat
termesztenek, melyeknél a virágok narancsszínűek és a fészekben főképpen nyelves
virágok találhatók (Rácz és mtsai, 1975).

1.4. A körömvirág környezeti igénye és biológiai sajátosságai
1.4. Cerințele ecologice și particularitățiile biologice ale gălbenelelor

A körömvirág napfé ny- és melegigényes, szárazságtűrő faj. Magja már 8 –10 C°-on
jól csírázik. Jól terem azokon a helyeken, ahol júniusban 17 –18 C°, júliusban pedig 19 –20
C° az átlaghőmérséklet . Hidegtűrő képessége jó, a kisebb fagyokat károsodás nélkül
elviseli. Szárazabb ta lajokon is megél, de megfelelő hozamot és jó minőségű drogot csak
jó vízgazdálkodású, könnyen melegedő barna homok – vagy középkötött mezőségi
talajokon ad. Mély fekvésű, párás helyeken nem ajánlatos termeszteni, mert nagy a
lisztharmatfertőzés veszélye (Be rnáth, 2000).

22
Talajigénye nem kifejezett, de lehetőleg nedvesebb, porhányós, könnyen
átmelegedő földben termesszük.
A vetésforgóban bármely egyéves kapásnövény után következhet, a területet is úgy
készítjük elő, mint a kapásnövények számára.
Az istálló – és műtrágyázást meghálálja, több virágzatot fejleszt és ezáltal hosszabb
ideig is virágzik. Az ajánlható mennyiségek: 20 tonna istállótrágya, 60 kg P2O5 és 45 kg N
hektáronként, ősszel, az alapszántáskor adagolva (Rácz és mtsai, 1975).
Tápanyagban szegé nyebb talajokon is díszlik, de drogtermesztésre legalább
közepes tápanyag -ellátottságú, könnyen melegedő, lazább szerkezetű talajokra van
szükség. Mély fekvésű, párás helyeken nem ajánlatos termeszteni, mert a
lisztharmatferőzés veszélye nagyobb (Hornok, 1 978).

1.5. A visszavágás, mint a körömvirág sajátos termesztéstechnológiai
munkálata
1.5. Tăierea de regenerare ca lucrare specifică în technologia de cultură a
gălbenelelor

A körömvirágot főleg a nyár közepétől a körömvirág -lisztharmat ( Sphaerotheca
fuliginea ) károsítja. Ellene kéntartalmú gombaölő szerekkel (Floristella kénpor, Kumulus –
S, Mircolux 81, Thiovit -S, Kénkol 800 SC, stb.) lehet védekezni (Bernáth, 2000).
Július végén, augusztus elején, amikor már a virágzat már apró, a növényeket az
alsó elá gazás felett célszerű visszavágni és 30 -40 kg/ha N fejtrágyát a talajba bedolgozni,
majd öntözni (Hornok, 1988).
Négy hét elteltével a hajtások kifejlődnek, és fagyokig újabb virágokat hoz az
állomány (Takácsné, 2004).

23
1.5.1. Kiváltó ok ( -ok) és en nek/ezek tárgyalása
1.5.1. Cauze ( -le) determinate și discuții referitoare la acestea

1.5.1.1. A lisztharmatfertőzés kórképe és kártétele körömvirág állományban
1.5.1.1. Modul de dăunare și pagubele produse de făinare în cultura
gălbenelelor

A betegség r endszeresen előfordul és nyár derekától a növények lombszáradását
eredményezi (Glits és mtsai, 1978).
A körömvirág levelén, szárán, a virágok csészelevelein fehér színű micélium –
bevonat látható (Martinovich, 1975).
A beteg növények alacsonyak, fejletlen ek, virágai kicsik. A levelén, a száron és a
csészelevelén fehér, epifita micélium látható, amelyben a nyár folyamán nagy számban
képződnek sötétbarna kleisztotéciumok. A levelek sárgulnak, majd elszáradnak (Glits és
mtsai, 1978).

2. Kép A lisztharmat fer tőzése a körömvirág levelén
Foto 2. Infecția produsă de făinare pe frunzele de gălbenele

24

3. Kép A lisztharmatfertőzés az állományban
Foto 3. Infec ția produsă de făinare în cultură

1.5.1.2. A lisztharmatfertőzés kórokozója és ennek biológiai sa játosságai
1.5.1.2. Agentul fitopatogen al făinării și particularitățiile biologice ale acestuia

Nyolc növénycsaládba tartozó, mintegy 150 növényfajról ismert rendkívül elterjedt
betegség. A levelek száradnak, a növény gyengén fejlődik, virágai kicsik mar adnak.
A körömvirág lisztharmatát okozó gomba, Sphaerotheca fulginea , az aszkuszos
gombák csoportjába, a Sphaerotecha nemzetségbe tartozó, kleisztotéciumos gomba. A
kleisztotéciumos gombák ivaros képlete a kleisztotécium, amely zárt, gömbölyű termőtest,
benne aszkuszok, azokban pedig aszkospórák találhatók (Glits és Folk, 2000).
A gomba konídiumai a lisztes micélium -bevonaton láncokban fűződnek le, és a
betegség fontos továbbvivői. A kelisztotéciumok az áttelelést szolgálják. Aprók, gömb
alakúak, barna s zínű függelékeik az alapi részükön találhatók. Bennük egy aszkusz
fejlődik. Tavasszal a fertőzést az aszkuszokban fejlődő aszkospórák indítják meg
(Martinovich, 1975).
A gomba micéliuma a megtámadott növényrész felületén nő. Ivartalan konidiumait
a szél é s az eső továbbítja, ivaros szaporodása aszkospórákkal történik, ezek a gömbölyű,
barna termőtestekben képződnek. A gomba micélium vagy termőtest formájában telel át.
Fejlődéséhez meleg és szárazság szükséges.

25
A levél színén és fonákján, valamint a szár on és a virágokon lisztszerű fehér
bevonat terjed szét. Kezdeti tünetként a leveleken fakózöld, fakó sárga foltok észlelhetők.
Az erősen fertőzött növényrészek végül elhalnak (Ernst, 1968).
4. Kép A lisztharmatfertőzés (mikroszkopikus felnagyítás)
Foto 4. Infecția de făinare (sub un microscop)

5. Kép Lisztharmat penészgyepe
Foto 5. Aspectul „țesăturii” la făinare

1.5.2. A visszavágás a körömvirág lisztharmatfertőzéssel szembeni integrált
védekezési lehetőségek körében
1.5.2. Tăierea de regenerare în cadr ul metodelor integrate de control
împotriva făinării

A tanulmányozott irodalomban nem találtam a körömvirág visszavágásáról
adatokat, ahogy az előttem lévő kollegáim sem kaptak, ami a lisztharmat fertőzésével
szemben segítene.

26
A visszavágás a körömvirág termesztése esetében is egy nagyon fontos művelet,
amely egy a természet közelibb, integrált védekezési lehetőség. Az integrált védekezés
nemcsak a kémiai védekezést foglalja magába, ezen kívül a biológiai illetve agrotechnikai
védekezést is (Bartalis, 201 1).
Az agrártechnikai folyamat segíti a körömvirágok lisztharmat fertőzése elleni
védekezést, tehát lassítja a lisztharmat elterjedését, a visszavágott növényállományunkban
a lisztharmatnak már nem lesz megfelelő mikroklíma.
Kerüljük a szűk térállást, a gyakori hőmérsékletingadozást és az egyoldalú
nitrogéntrágyázást. Fontos a megfelelő szellőzteté s, az egyes beteg növények és
növényrészek megsemmisítése (egyetlen spóratelep se porozzon!) (Ernst, 1968).
A körömvirág termesztésében nem ajánlott a kémiai vegyszerek használata, mert 4 –
5 naponként a virágokat be kell gyűjteni és egyes kémiai vegyszerek várakozási ideje több
mint amennyi megengedett nekünk, ebből a szempontból a visszavágás lehetne egy
környezetbarátibb módszer.

27
1.6. A visszavágás időpontja és terméshozam, valamint a
virágzásdinamika közötti kölcsönhatások vizsgálatainak irodalmi
áttekintése a körömvirágnál
1.6. Retrospectiva bibliografică referitoare la studiul interrelației dintre
data tăierii de regenerare, producția de inflorescențe și di namica
înfloritului

A tanulmányozott irodalmakban nem találtam eh hez a témához kapcsolatos
anyagot, így felha sználom az előttem írt, Bartalis Hajnalka nevéhez fűződő államvizsga
dolgozatot.
A két év során szerzett tapasztalatom azt mutatja, hogy a vissza vágás időpontjának
meghatározása nagyon fontos, mivel ez az időpont megválasztása befolyásolja úgy a
terméshozamot, mint pedig a virágzás dinamikát.
A terméshozam szempontjából azok a növények, melyek nem voltak visszavágva, a
fertőzés következtében roml ott a terméshozamuk. Azok a növények viszont, amelyeket
visszavágtam , és a fertőzés mértéke lecsökkent, nagyobb terméshozamot biztosítottak,
mint a visszavágatlanok, még a szükséges regenerálódás i időt is leszámítva (Bartalis,
2011).
6. Kép A visszavágás é s a terméshozam közti összefüggés (Bartalis, 2011)
Foto 6. Interrelația dintre tăierea de regenerar e și producția de inflorescențe
(Bartalis, 2011)

28
A kísérleti évem alatt nem való sult meg minden, ami Bartalis H. kísérleti évei alatt
elvégzett, tekintettel a körülményekre . A visszavágatlan növények hektáronkénti virágdrog
hozama nagyobb volt, mint a visszavágott növényeké, illetve a virágzásdinamika teljesült,
mert a visszavágott növényeim virágátmérője mindegyik kezelés esetében nagyobbnak
minősült, mint a visszavágatlan kezelésé.

29
II. FEJEZET
CAPITOLUL II.

A KÍSÉRLETET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK
FACTORII DE INFLUEN ȚĂ AL EXPERI ENȚEI

2.1. Földrajzi tényezők
2.1. Factori geografici

2.1.1. A kísérlet helyszínének leírása
2.1.1. Descrierea locului experienței

A kísérlet 2014 tavaszától őszéig ment végbe Koronkán, a Sapientia Erdélyi
Magyar Tudományegyetem Gyógynövénykertjében. Koronka (románul, Corunca)
romániai, Maros megyei falu. Közigazgatásilag Jeddhez tartozott 2004 -ig. 2004 -től
Székelybósfaluval új községe t alkot. A falu Marosvásárhelytől 4,5 km -re, délkeletre, a
Sós-, a Bósi – és a Vácmán – patakok mellett fekszik. A község a Marosvásárhely
Metropolisz Övezethez tartozik. A falut é rinti az E60 -as európai út.

2. Ábra Marosvásárhely térképe
Figura 2. Hartă T ârgu -Mureș

30
Története:
Területe ősidők óta lakott. A falu határában őskori és római leleteket találtak.
Közelében feküdt a középkori Sárvári nevű falu, amely a 16. században pusztult el. A
közeli Kisernyét a török pusztította el, 1661 -ben. A települést 13 32-ben Korunka néven
említik először. A falut Koronkát és plusz Székelybóst 1850 -ben 927 -en lakták, ebből 544
magyar, 209 román, 95 cigány volt. 1910 -ben 911 lakosa volt, melyből 740 magyar és 79
román. 1910 -ben 911 lakosa volt, melyből 740 magyar és 79 ro mán. A trianoni
békeszerződésig Maros -Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992 -ben 1501 –
en lakták, ebből 1339 magyar, 86 román, 74 cigány volt.2002 -ben 1743 -en lakták, ebből
1563 magyar, 142 román, 34 cigány volt. 2011 -ben 2785 -en lakták, ebbő l 1809 magyar,
814 román, és 88 cigány .

Látnivalók:
– Református temploma 1769 és 1778 között épült, tornya 1793 -ből való. A korábbi
templomot magas védőfalak övezték, melyeket 1769 -ben bontottak le.
– A Toldalagi -kastélyt 1830 körül Toldalagi Ferenc épít tette a régebbi 17. századi kastély
helyére, amely 1630 -ban már állott. Egykor gazdag 10 000 kötetes könyvtára volt, melyből
1944 -ben 2343 régi kötetet sikerült megmenteni.
– A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épülete, amelyet 2005 -ben adták át.
(wikipedia.org)

7. Kép A kísérlet helyszíne
Foto 7. Locul experienței

31
2.1.2. A térség földrajzi jellemzése
2.1.2. Caracterizarea zonei geografice

Marosvásárhely három földrajzi tájegység találkozásánál fekszik (Mezőség, Maros –
völgye és Nyárádmente), minte gy 320 méterrel tengerszint felett. A város a Maros mindkét
partjára kiterjed, a központ és a városnegyedek nagy része azonban a folyó bal partján
fekszik. A belvárostól nem messze található a város legmagasabb pontja, a Somos -tető,
amely a város egyik leg fontosabb turisztikai állomása, az itt található állatkertnek is
köszönhetően.
A várost a következő községek veszik körbe: Marosszentgyörgy, Jedd,
Marosszentanna, Marosszentkirály, Koronka és Maroskeresztúr (www.wikipedia.org).

2.2. Talajtényezők
2.2. Fa ctori de sol

Dokuchaev (1846 -1903) óta öt talajképző tényezőt különböztetünk meg: az
éghajlati, a biológiai, a domborzati, a földtani tényezőket és a talajok korát.
Ezek a tényezők együttesen alakítják a talajt, egymást nem helyettesíthetik, és
egyesek k özülük csak időlegesen és helyileg kerülhetnek uralomra. Az ember lakta
területeken ezekhez járul hozzá még az emberi tevékenység, mint a talajképződést
módosító tényező.
A talaj adott időben észlelhető fizikai, kémia és biológiai jellemzőinek alakulása
mindig a kiindulási állapot, a talajrendszert érő hatások jellegének és intenzitásának,
valamint az eltelt idő függvénye. Ezeket a törvényszerűségeket Hans Jenny foglalta össze
és alkotta meg a talajképződés „egyenletét” 1941 -ben: S=f (cl,o,r,p,t), ahol, „ S” a
talajjellemzőket, „cl” a klímát, „o” az élő szervezetek hatását, „p” a talajképző kőzetet és
„t” a képződés idejét jelenti.
Az ismertetett talajképződési tényezők hatása azonban nem egyirányú és nem
változatlan időben, mert a megváltozott talaj vissz ahat a képződési tényezőkre, amelyek
hatása ezzel megújul, erősödik. Így az erózió megváltoztatja a domborzatot, ami viszont
felgyorsíthatja vagy lelassíthatja a további eróziót. A sötétebb színű talaj gyorsabban
melegszik fel nappal, míg éjjel erősebben s ugároz ki és hűl le. Ezért a sötétebb talaj
szélsőségesebb mikroklímát idéz elő, ami viszont a humuszosodás feltételét változtatja

32
meg, mert fokozatosan olyan növénytakaró alakul ki, amelyik jobban tűri a szélsőségeket.
Ennek szerves anyag termelő képessége kisebb, de ugyanakkor a szerves anyag földfeletti
része évente kétszer hal el, a nyári szárazság idején és a téli fagy alkalmával. Hasonló
visszacsatolás érvényesül a talaj savanyodásában. Az erdei alom savanyú anyagot termel
elbomlása folyamán, ami a tal ajt elsavanyítja. De a savanyú talajon már csak olyan
növénytársulás marad fenn, amely tűri a savasságot. Ezzel egyidejűleg a talajra jutó alom
is mind savanyúbb lesz. Így a növekvő talajsavanyúság és a mind jobb savanyúságtűrő
növényállomány egymás hatását fokozza (uni-miskolc.hu).

2.2.1. A kísérlet talajának jellemzése
2.2.1. Caracterizarea solului experienței

A talaj egy olyan környezeti tényező, amely egy fontos tulajdonsággal rendelkezik, a
termőképességgel. Ezzel a tulajdonságával a benne levő élőlén yeket tápanyagokkal, vízzel
és levegővel látja el (Somorai, 2012).
2012 -ben a Gyógynövénykert területén egy 1,5 m mély talajszelvény került feltárásra,
amely által meghatároztuk a talajszinteket, illetve talajmintavét el történt minden szintről,
amelyet a gödöllői egyetem laboratóriumában vizsgáltak meg.
3 fő, jól elkülöníthető szintet állapítottunk meg:
 A szint (0-56 cm):humuszban gazdag szint, enyhén savanyú, szerkezet nélküli,
vasszeplők, vízszintes repedések jelenléte. Az A szint több alszintre osztható: Ap
(0-20 cm), Auk (20-40 cm), Auw(41-56 cm).
 A/B szint (56-70 cm): átmeneti szint ( AuBtw), agyagbemosódásos pszeudoglejes.
 B szint ( 70-165 cm): agyagbemosódásos szint. A B szint két alszintre osztható fel:
BtwyI(70-120 cm) , BtwyII(120-165 cm).

2.2.2. A tal ajminták agrokémiai értékelése
2.2.2. Evaluarea agrochimică a probelor de sol

A talajvizsgálat eredményeinek fontosabb adatait a 2. táblázatba n összesítettem :

33
2. Táblázat A marosvásárhelyi kísérlet talajának szemcseösszetétele
Tabelul 2. Compoziția granulometrică a solului locației experienței din Tîrgu – Mureș

3. Táblázat A marosvásárhelyi kísérlet talajának agrokémiai jellemzői
Tabelul 3. Însușirile agrochimice ale s olului din locația experienței din Tîrgu-Mureș

A 2–3. táblázat szerint az A szintekben (felső három szint, 5 cm -től 55 cm
mélységig) humuszban gazdag (2, 59-1,55 %) talaj található, míg az alsóbb, B szintekben Mélység
Adâncime Homok
Nisip
% Iszap
Praf
% 0,002
agyag
Argilă
% KA hy Talajtípus
Tipul solului
5-17 50,5 30,9 18,6 39,1 2,234 Vályog
20-40 46,2 35,1 18,7 38,7 2,478 Vályog
40-55 39,7 27,0 33,3 41,8 2,819 Agyagos –
vályog
80-100 33,3 33,5 33,2 48,8 3,165 Agyagos –
vályog
110-130 29,4 41,7 28,9 46,8 2,905 Agyagos –
vályog
Mélység
Adâncime Össz.
„P”
mg/k
g Össz.
„K”
mg/k
g AL-
P2O
2
mg/
kg Al-
K2O
mg/k
g pH
KCl pH
H2O Humusz
Humus
% Humusztart
alom
szerinti
értékelés, 27
old.
5-17 2280 4440 271 231 4,28 5,75 2,59 közepes
20-40 1330 3760 177 143 4,42 5,74 1,77 gyenge
40-55 1000 3680 146 110 4,52 5,88 1,55 gyenge
80-100 860 3640 105 121 4,56 6,04 0,87 Igen gyenge
110-130 786 3360 97 118 4,61 6,14 0,41 Igen gyenge

34
ez az érték jóval alacsonyabb (0,87 -0,41%). Ezenkívül a felsőbb, A szintek enyhén
savanyúak, míg az alsóbb, B szintek semleges kémhatásúak.
A marosvásárhelyi kísérleti terület talajának típusa pangóv izes agyagbemosódásos
barna erdőtalaj. Ebbe a típusba soroljuk azon szelvényeket, melyekben a kilúgozás, a
humuszosodás és az agyagosodás folyamatait az agyagos rész vándorlása és a közepes
mértékű savanyodás kíséri.

2.3. Éghajlati tényezők
2.3. Factori c limatici

Az éghajlati tényezők nagyban befolyásolják a növények növekedését, fejlődését és
nem utolsó sorban korlátozhatja termeszthetőségüket.
Az emberek már ősidők óta figyelik, hogyan változik az időjárás, és az milyen
hatással van termesztett növényei kre, illetve azt, hogy az éghajlatnak milyen nagy hatása
van a növények fejlődésére. A hőmérséklet befolyásolja a növények csírázását, érését, a
csapadékhatással van a termés mennyiségére, a napfény a termés minőségére (Simonné,
2008).
Az éghajlat vagy kl íma valamely hely vagy földrajzi táj hosszútávra jellemző
időjárási viszonyainak összessége, az időjárás elemeinek hosszabb időn át történő
ismétlődése.
4. Táblázat Marosvásárhely éghajlati jellemzői
Tabelul 4. Caracteristici le climatice în Tîrgu Mureș
Marosvásárhely éghajlati jellemzői
Hónap Jan
. Feb
. Már
. Áp
r. Má
j. Jú
n. Júl
. Au
g. Sze
p. Ok
t. Nov
. Dec
. Év
Rekord max. hőmér
séklet (°C) 14,0 19,0 27,0 32,
5 34,
4 35,
3 39,
0 38,
5 38,2 31,
5 26,5 18,3 39,0
Átlaghőmérséklet
(°C) −4,0 −1,8 4,0 9,7 14,
8 17,
7 19,
4 18,
8 14,6 9,2 3,7 1,3 8,7
Rekord min. hőmérs
éklet (°C) −32,
8 −32,
0 −27,
3 −7,
5 −1,
6 0,3 4,6 2,7 −3,3 −8,
4 −19,
6 −25,
9 −32,
8
Forrás: Románia statisztikai évkönyve, 2006
Sursa: Anuarul Statistic al Rom âniei, 2006

35
2.3.1. A kísérleti év hőmérsékleti viszonyai
2.3.1. Condițiile de temperatură în anul de experiență

Marosvásárhely éghajlata mérsékelt kontinentális. Pontosabban mérsékelt övezet és
nedves kontinentális éghajlat. A nedves kontinentális terül etek a Földön a 40° szélességi
körtől északra helyezkednek el. Jellemző, hogy csak az északi féltekén alakultak ki, az
óceántól távolodva a kontinentális hatás egyre nő. Az évi középhőmérséklet 0 –15 °C, az
évi hő ingás 20 C° -nál nagyobb, 4 évszak van (wiki pedia.org).

3. Ábra A havi átlaghőmérsékletek összehasonlító bemutatása
Figura 3. Prezentarea comparativă a temperaturilor medii lunare

A 3. ábra is bizonyítja, hogy a kísérleti év átlaghőmérséklete eltér a sokéves
átlaghőmér séklettől. Ahogyan az ábra is mutatja, a sokéves (1901 -2000) átlaghőmérséklet
januárban volt a legalacsonyabb: -4,0 C°. A kísérleti év legalacsonyabb átlaghőmérséklete,
ugyancsak a januári hónapban volt, 1,16 C°.
A legmagasabb átlaghőmérsékletet 2014 júl iusában mérték, ami 19,89 C° volt, és a
(1901 -2000) sokéves átlaghőmérséklet legmelegebb hónapja, ekkor is a júliusi volt, amikor
a hőmérők 19,4 C°-ot mértek.
A 2014 év volt a legstabilabb hőmérséklet növekedés és csökkenés szempontjából,
viszont ugyancsa k ebben az évben volt májusban a legalacsonyabb hőmérséklet, 14,58 C°.

36
5. Táblázat A 2014 -es év havi átlag – valamint a többéves átlag hő mérsékletek (1901 –
2000) értékei a kísérleti övezetben
Tabelul 5. Valorile temperaturilor medii lunare din anul 2014 și media multianuală a
temperaturilor (1901 -2000) în zona experienței

Hónapok
Lunile
Hőmérsékleti értékek (C°)
Havi átlaghőmérséklet
Sokéves átlag (1901 -2000) 2014
Január -4,0 1,16
Február -1,8 2,52
Március 4,0 7,80
Április 9,7 10,84
Május 14,8 14,58
Június 17,7 16,96
Július 19,4 19,89
Augusztus 18,8 19,55
Szeptember 14,6 16,04
Október 9,2 10,76
November 3,7 5,17
December -1,3

Forrás: Marosvásárhely Meteorológiai Állomás
Sursa: Stația Meteorologică Târgu Mureș

2.3.2. A kísérleti év csapad ékmennyiségei és ezek eloszlása
2.3.2. Cantitatea de precipitații și distribuția acestora în anul experienței

A szabadföldi növénytermesztésben a csapadék is épp annyira fontos, mint a
napfény és a hőmérséklet. Makkai (2008) szerint a növények fejlődését és földrajzi
elterjedését szigorúan meghatározó egyik legfontosabb ökológiai tényező. A növényi
biomassza friss tömegének mintegy 70 -90 % -át a víz teszi ki.

37

4. Ábra A havi csapadékmennyiség összehasonlító bemutatása
Figura 4. Prezenta comparativă a precipitațiilor lunare

A sokéves (1901 -2000) átlag -csapadékmennyiség 600,5 mm, a kísérleti év
csapadékmennyisége pedig 540,4 mm. A sokéves (1901 -2000) átlag -csapadékmennyisége
nagyobb volt, mint a kísérleti év csapadékmennyisége. A k ísérleti évben (2014) jól látszik,
hogy egyes hónapokban nagy mennyiségű csapadék esett, mint például a májusi hónap ban
82,40 mm . Más hónapokban nagyon kevés csapadék volt, mint például a márciusiban: 15,6
mm.
A 4. ábra szerint a kísérleti év (2014) csapa dékmennyisége januárban, májusban és
novemberben haladta meg a sokéves átlag -csapadékmennyiséget. A többi hónap átlag –
csapadékmennyisége, a sokéves mért adatok átlagánál alacsonyabb volt.

38
6. Táblázat A 2014 éves havi és többéves átlag (1901 -2000) csa padékmennyiségek
értékei
Tabelul 6. Precipitațiile lunare din anii 2014 și precipitațiile medii multianuale
(1901 -2000)

Hónapok
Lunile
Havi csapadékmennyiség (mm)
Sokéves átlag (1901 -2000) 2014
Január 28,4 69,60
Február 28,7 23,60
Március 26,3 15,60
Április 49,0 32,40
Május 73,8 82,40
Június 90,0 66,80
Július 80,0 79,80
Augusztus 69,7 57,80
Szeptember 43,7 35,40
Október 41,7 33,40
November 36,7 43,60
December 32,5

Forrás: Marosvásárhely Meteorológiai Állomás
Sursa: Stația Meteorologică T ârgu Mureș

2.3.3. A kísérleti év tenyészideje alatt észlelt szélsőséges éghajlati körülmények
2.3.3. Date climatice extreme semnalate în perioada de vegetație în anul de
experiență

A kísérleti év szélsőségesnek tekinthető abból a szempontból, hogy a hőmé rséklet
és a csapadék mennyiség eltérőek voltak a sokéves átlagokétól. Az éghajlati változások
egyik következménye a növényi kórokozók és kártevők megjelenése. A kórokozók és
kártevők állandó nyomása, melyet az intenzív termesztés okoz, állandó kihívás, me lyre

39
válasz a rezisztens fajták nemesítése hagyományos és újabban biotechnológiai módszerek
felhasználásával.

40
III. FEJEZET
CAPITOLUL III.

KÍSÉRLETI MÓDSZER, FELHASZNÁLT ANYAGOK
METODA DE LUCRU, MATERIALE FOLOSITE

3.1. Alkalmazott kísérleti módszer
3.1. Metodă de lucru utilizată

3.1.1. A kísérlet célkitűzései
3.1.1. Obiectivul experienței

Az utóbbi évek alatt egyre határozottabban körvonalazódott a növényi eredetű
gyógyszerek szerepe.
Az öregek egyszerűen csak ismerték egy -egy növény gyógyító erejét, és
kihasználták azt. A mai emberek azonban szeretik tudni, hogy miben mi van, és az mitől jó
vagy rossz. Ezért fontos, és jó tudni azt is, hogy melyek is azok a hatóanyagok, és a
szervezetbe kerülve milyen hatást fejtenek ki, illetve azt, hogy hogyan lehe t ezeket a
növényeket előállítani, termeszteni. Még nincs minden gyógynövény esetében kidolgozva
a megfelelő termesztéstechnológia, azért, mert különböző élőhelyeken különböző
környezeti tényezők nehezítik a termeszthetőségüket.
Kísérletem célja az volt, hogy bővítsem a körömvirág termesztéstechnológiáját,
mivel kevés információ található a szakkönyvekben, így az államvizsga dolgozatommal
megpróbálom segíteni a jövendőbeli körömvirág termesztők munkáját. További
célkitűzésem az volt, hogy megállapítsam a k örömvirág visszavágásának megfelelő
időpontját, a mindig megjelenő lisztharmatfertőzéshez viszonyítva; tehát egy olyan vizuális
paramétert határozzak meg, amely szerint tudjuk, hogy mikor a legmegfelelőbb a
visszavágási időpont, nem a naptári időponthoz vi szonyítva, hanem a növény fertőzési
fokáról felismerve, mert a naptári időpont abban a térségben felel meg ahol a kísérlet
végbement.

41
3.1.2. A kísérletben vizsgált tényező és ennek szabályozása során alkalmazott
kezelések
3.1.2. Factorul analizat în exper iență și graduările acestuia

Kísérletemben a vizsgált tényező a körömvirág visszavágási időpontja. A
visszavágás időpontját egy vizuális paraméterhez kötöttem, amely a lisztharmat által
fertőzött leveleken volt látható. A fertőzési fokok a következőképpe n voltak meghatározva:
egy átlagos levelet vizuálisan négy részletre osztottam. Amikor lisztharmat fertőződés a
levél negyedrészét borította, akkor megállapítottam, hogy 25% -os volt a fertőződés,
amikor a levél felét befedte a lisztharmat fertőződés, akkor 50%-nak tekintettem, a
következő fertőzési fok 75% -os volt és ezt akkor tekintettem ennyinek, amikor a levél
háromnegyed részét beborította a betegség. Az utolsó fázisban tehát 100% -os fertőzési
foknak azt tekintettem, amikor a növény levelét teljesen, és már a szárát, hajtásait,
fészekvirágzatait is kezdte megfertőzni a lisztharmat.
A 7. táblázatban láthatóak a kísérletben használt jelölések és ezek megnevezései.

7. Táblázat A kísérletben vizsgált tényező beosztott szintjei
Tabelul 7. Graduarea factorul ui analizat în experiență

A kezelés jelölése
Notarea variantei Beosztott szint
Graduarea factorului
V1 100% -os fertőzés , nincs visszavágás
V2 25%-os fertőz ésnél a visszavágás
V3 50%-os fertőz ésnél a visszavágás
V4 75%-os fertőz ésnél a visszavágás

42
8. Kép A kisérletben vizsgált tényező beosztott szintjei
Foto 8. Graduarea f actorului analizat în experienței

3.1.3. A kísérlet szabadföldi beállítása
3.1.3. Amplasarea experienței în câmp

A kísérletemet 2014 -ben végeztem, Maros megyében, Marosvá sárhelyen, a
Sapientia Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem (EMTE) marosvásárhelyi, Kertészmérnöki
Szakának Gyógynövénykertjében. A kísérlet szabadföldön ment végbe, 70,6 m2 (0,706 ár)
területen.
9. Kép A kísérle t beállításának helye
Foto 9. Locul de amplasare al experienței

43

A területemet négy ismétlésbe osztottam. Ezeket kimértem és négy egyforma
kezelésre osztottam, tulajdonképpen egy kezelés 3,6 m2-ből állt. Mivel egy téglalap alapú
földterületem volt, így azt felosztottam 8 –8 szimmetrikus kezelésre. A védős ávok 1 –1
méter voltak, míg a két szélén 20 –20 centiméter volt. Az ágyásokat ösvények választották
el egymástól, amelyek 60 centiméteresek voltak. Az ágyások 3 méter hosszúak, és 1,2
méter szélesek voltak, ezekből kiszámítható, hogy egy kezelés 3,6 m2 volt. Ezeket az
ágyásokat random módon betűkkel és számokkal neveztem meg. A 8 –8 kezelés között 1
méteres ösvényt hagytam a könnyebb hozzáférhetőséghez.

5. Ábra A kísérlet beállításának vázlatrajza
Figura 5. Schema de amplasare a l experienței

44
3.1.4. A kísé rletben végzett adatgyűjtés és ezek módszere
3.1.4. Elemente înregistrate și modul de colectare a datelor

3.1.4.1. Megfigyelések
3.1.4.1. Observații
A kísérleti évem alatt a következőket figyeltem meg:
1. A magok csíraképességét
2. A magok csírázási id ejét
3. A lisztharmat fertőzési fokát
4. A fagyállóságot
5. A lisztharmat fertőzési fokok közti időszakot
6. A visszavágás utáni növények regenerálódását
7. A lisztharmat kártételének mértékét
8. A raktári rovarkártételeket
9. Egyes rovarok megjelenését és ezek kártételét

10. Kép Csíraképesség megállapítása
Foto 10. Constatarea germinării

3.1.4.2. Mérések
3.1.4.2. Elementele măsurate

A kísérleti évben a következő méréseket végeztem el:
• növények magassága;

45
• virágzatok mérete;
• virágzat hektáronkénti hozama (fris s-, szárazvirághozam);
• virágdrog száradási aránya.

A növények magasságát, a kísérleti év alatt kétszer mértem meg, először a
visszavágás előtt, ekkor a növényeim magasságát mértem meg, majd másodszor a fagyok
bekövetkeztével, amikor a növényeim már n em fejlődtek tovább. A vissza nem vágott
kezelésekben csak egy mérést végeztem el, ami a tenyészidő végén történt. A növényeket a
talaj felszínétől a legmagasabb hajtáscsúcsig mértem.
11. Kép A növények magasságának mérése
Foto 11. Măsurarea înălțimii a plante lor

46
A virágzatok mérése minden betakarítás után megtörtént. Tehát, összesen 32
alkalommal mértem meg a virágzatok átmérőjét, egy vonalzó segítségével. Minden
mérésnél véletlenszerűen kiválasztottam 10 –10 virágot.
12. Kép A virágzatok mérése
Foto 12. Măsurarea inflorescențelor

A virágdrog hektáronkénti hozama két részre oszlik:
1. Friss virághozam: a virágzatokat 3 –4 naponként gyűjtöttem be, összesen 32
alkalommal. Minden szedés után lemértem őket, és száradni tettem.
2. Száraz virághozam: a virágzatokat a szá radás után, ami kb. 5 –7 nap tartott és újra
lemértem kezelésenként.
A száradási arányt kezelésekre számoltam ki, kezelésenként elosztottam a friss
virágzatok tömegét a száraz virághozammal, és így megkaptam a száradási arányt.

3.1.5. A kísérleti adatok f eldolgozására alkalmazott matematikai és statisztikai
módszerek
3.1.5. Metode matematice și statistice folosite pentru prelucrarea datelor
experimentale

A kísérleti adatok feldolgozására a Microsoft Office 2010 -es programcsomagból a
Microsoft Office Excel alkalmazást használtam fel.

47
Az adatok újracsoportosítása után, melyet szintén a Microsoft Office Excel 2010 -es
verziójával oldattam meg, a statisztikai kiértékelést a PoliFact programmal végeztem. E
program segítségével, variancia analízissel végeztem az adatok feldolgozását.

3.1.6. A kísérletben alkalmazott termesztéstechnológia
3.1.6. Technologia de cultură aplicată în experiență

2013 őszén gyűjtöttem be a körömvirág magokat, amelyek a Sapientia EMTE
Gyógynövénykertjéből származtak. A magok begyűjtésé re egy papírdobozt használtam,
majd száradni tettem őket. A jól kiszáradt vetőmagot összegyűjtöttem és egy
papírzacskóba tettem, távol a napfényétől és a nedvességtől, itt tároltam vetésig.
2013. november 15. -én történt a terület megmunkálása, ami a Kerté szmérnöki
Tanszék traktorjával végződött el.
2014. március 10. -től 30. -ig a vetőmagom csíraképességét próbáltam ki. Ez úgy
történt, hogy négy különböző egyszeri használatú műanyag tányért használtam fel,
amelyekbe 100 –100 körömvirág magot helyeztem, felt öltöttem desztillált vízzel, majd
megfigyelés alatt tartottam 21 napig. Ahogy a 6. ábrán is látszik, szinte 100 % -os volt mind
a négy variáns. Kicsi volt az eltérés a variánsok között, kb. 4 –8 mag.

6. Ábra A vetéshez használt magtétel csiraképessége
Figur a 6. Capacitatea de germinare a semințelor utilizate la semânat

2014. március 10. -től 30. -ig a vetőmagom csíraképességét próbáltam ki. Ez úgy
történt, hogy négy különböző egyszeri használatú műanyag tányért használtam fel,

48
amelyekbe 100 –100 körömvirág mag ot helyeztem, feltöltöttem desztillált vízzel, majd
megfigyelés alatt tartottam 21 napig.
2014 tavaszán, március 31. -én történt a körömvirág magok vetése. A vetést kézzel
végeztem el, de előtte előkészítettem és kimértem az ágyásokat, majd egy karó
segíts égével meghúztam a sorokat, ahová majd a köröm alakú magvak kerültek be. A
magvakat 10 centiméterre vetettem egymástól, 2 –3 centiméter mélységre, majd egy
gereblye segítségével letakartam. Az elővetemény körömvirág volt.
Kelést követően gyérítenem kellett ott ahol több növény volt, és pótolnom kellet a
hiányos helyeket. Ameddig a növények összenőttek, gyomszabályozást végeztem, ezután
már csak a védősávok és az ágyások közti rész tisztántartását kellett megoldanom.
A virágzatokat kézzel gyűjtöttem be, 32 alkalommal, közben megfigyelés alatt
tartottam az állományt, azért, hogy amikor a lisztharmat megjelenik, tudjam visszavágni a
növényeket az általam meghatározott stádiumban.

8. Táblázat 2013 -2014 -ben végzett technológiai munkálatok
Tabelul 8. Lucrări tec hnologice efectuate în 2013 -2014

Sorszám
Nr. Crt.
Technológiai munkálatok
Lucrări technologice
Dátum/Data Felhasznált anyagok,
eszközök
Materiale folosite
2013 -2014
1 Szaporító anyag beszerzése 2013.10.10 Kézileg
2 Szántás 2013.11.15 U 523 DT + PP 2-30
3 Magágy előkészítése 2014.03.31 Gereblye, kézi kapa
4 Vetés 2014.03.31 Kézzel
5 Kézi kapálás 2014.04.24 Kézi kapa
6 Gyérítés, pótlás 2014.05.05 Kézzel
7 Kézi kapálás 2014.05.18 Kézi kapa
8 Betakarítás 2014.06.11 Metszőolló
9 Betakarítás 2014.0 6.15 Metszőolló
10 Betakarítás 2014.06.19 Metszőolló
11 Kézi kapálás 2014.06.21 Kézi kapa
12 Betakarítás 2014.06.23 Metszőolló

49
13 Betakarítás 2014.06.27 Metszőolló
14 Betakarítás 2014.07.01 Metszőolló
15 Betakarítás 2014.07.05 Metszőolló
16 Betakarí tás 2014.07.09 Metszőolló
17 Betakarítás 2014.07.13 Metszőolló
18 Kézi kapálás 2014.07.15 Kézi kapa
19 Betakarítás 2014.07.17 Metszőolló
20 Betakarítás 2014.07.21 Metszőolló
21 Betakarítás 2014.07.25 Kézzel
22 Betakarítás 2014.07.30 Kézzel
23 A 2-es kezelés növényeinek
visszavágása 2014.07.30 Metszőolló
24 Műtrágyázás 2014.07.31 N:P:K:15:15:15
25 Kézi kapálás 2014.07.31 Kézi kapa
26 Betakarítás 2014.08.03 Kézzel
27 Betakarítás 2014.08.07 Kézzel
28 A 3-as kezelés növényeinek
visszavágása 2014.08. 07 Metszőolló
29 Műtrágyázás 2014.08.08 N:P:K:15:15:15
30 Kézi kapálás 2014.08.08 Kézi kapa
31 Betakarítás 2014.08.11 Kézzel
32 Betakarítás 2014.08.15 Kézzel
33 Betakarítás 2014.08.19 Kézzel
34 Betakarítás 2014.08.23 Kézzel
35 A 4-es kezelés növénye inek
visszavágása 2014.08.23 Metszőolló
36 Műtrágyázás 2014.08.24 N:P:K:15:15:15
37 Kézi kapálás 2014.08.24 Kézi kapa
38 Betakarítás 2014.08.27 Kézzel
39 Betakarítás 2014.08.31 Kézzel
40 Betakarítás 2014.09.04 Kézzel
41 Betakarítás 2014.09.16 Kézzel
42 Betakarítás 2014.09.23 Kézzel

50
43 Betakarítás 2014.09.28 Kézzel
44 Betakarítás 2014.10.03 Kézzel
45 Betakarítás 2014.10.07 Kézzel
46 Betakarítás 2014.10.12 Kézzel
47 Betakarítás 2014.10.16 Kézzel
48 Betakarítás 2014.10.20 Kézzel
49 Betakarítás 2014.10.24 Kézzel
50 Betakarítás 2014.11.06 Kézzel

Más alkalmazott technológiájú munkálatokat is végeztem. Az őszi szántott
területemen tavasszal könnyebb munkám volt, mert miután az ágyásokat és az ösvényeket
kimértem, utána kissé meg kellet kapálni a fö ldet, majd egy gereblye segítségével
elsimítani. Miután az ágyásokat kimértem, utána egy 4 centiméter átmérőjű vashenger
segítségével megjelöltem a sorokat, úgy, hogy mindenik ágyásba 3 –3 sor került. Ezek után
a körömvirág magok vetésére került sor. 10 –10 centiméteres mérőléceket készítettem,
amelyikek segítségével könnyebben tudtam a magokat elvetni, miután a földbe kerültek a
gereblyével eltakartam a magokat.

13. Kép A körömvirág vetése a kísérletben
Foto 13. Semănatul gălbenelelor în cadrul experienței

A növényi drogot leghamarabb 2014.06.11 -én gyűjtöttem be. Először
metszőollóval történt a begyűjtés majd utána rájöttem, hogy kézzel sokkal hamarabb és
könnyebben lehet begyűjteni. A virágzatok külön megszámozott papírzacskókba kerültek,
addig, ameddig hazas zállítottam őket. Miután a virágzatokat begyűjtöttem, azután egy

51
elektronikus mérleg segítségével megmértem az összes ágyásból leszedett növényi drog
tömegét, majd egy vonalzó segítségével kiválasztottam 10 –10 virágot, amelyeknek
megmértem az átmérőjüket, és ezeket az adatokat feljegyeztem. Mindezek után külön –
külön megszámozott, A3 -as méretű papírra helyeztem a növényi drogot, majd száradni
hagytam.
14. Kép Virágzatok begyűjtése
Foto 14. Recoltarea inflorescențelor
15. Kép A begyűjtött virágzatok szárítása
Foto 15. Uscarea inflorescențelor recoltate

Miután a növényi drog megszáradt, ugyanazzal az elektromos mérleggel lemértem
a virágzatok tömegét, és újból feljegyeztem ezeket, majd a száraz növényi drog
kezelésenként kartondobozba és papírzsákokba került.

52
2014. július 30. -án történt az első visszavágás, amelyet egy metszőolló segítségével
tettem meg. A növényeimet 8 –10 centiméter magasságra vágtam vissza, majd a levágott
növényi részeket egy talicskába tettem és utána a növényi komposztra kerültek. Ezután
mindeg yik ágyásomat megkapáltam, felpuhítottam, kitakarítottam és mindegyik
visszavágott kezelésre kiszórtam 96 g N.P.K. 15:15:15 műtrágyát, majd megöntöztem. A
műtrágyát az elektromos mérleggel mértem meg, majd egy műanyag pohár segítségével
szórtam ki. Ezt a 9 6 g N.P.K. 15:15:15 műtrágyát úgy számoltam ki, hogy mivel a
szakkönyvekben azt írja, hogy visszavágás után 40 kg hatóanyag N.P.K/ha kell, így ki
tudtam számolni, hogy mennyi műtrágyára lesz szükségem egy kezelés számára. A
második és a harmadik visszavágá s is ugyanú gy történt, ahogy az első.
16. Kép A növények visszavágása
Foto 16. Tăierea de regenerare a plantelor
17. Kép Tápanyag – utánpótlás a visszavágott kezeléseken, a műtrágya kiszórása
Foto 17. Fertilizarea variantelor la care s -a efectuat tăierea d e regenerare,
răspândirea azotului

53
Kísérleti évem alatt megf igyeltem a levegő átlagos relatí v páratartalmát. A levegő
átlagos légnedvesség tartalmát tekintve, viszonylag magas, mivel meghaladja a 70% -ot, a
körömvirág tenyészideje alatt (márciustól -november ig). Ez azért okoz gondot, mert a
körömvirág lisztharmat ( Sphaerotheca fuliginea ) ekkor szaporodik a legjobban, ez neki a
legkedvezőbb időszak.
A kísérleti év légnedvesség érté kek a 9. táblázatban vázolom fel:

9. Táblázat A levegő átlagos légnedvesség ért ékei a kísérleti évben
Tabelul 9. Valorile umidității relative al aerului în anul de experiență
Hónapok
Lunile
A levegő átlagos relatí v
páratartalma 2014 -ben
Umiditatea relativ ă medie
al aerului î n anul 2014
(%)
Január 88,19
Február 79,58
Március 62,57
Április 70,52
Május 72,74
Június 73,89
Július 75,25
Augusztus 73,71
Szeptember 68,48
Október 78,07
November 82,97
December

54

7. Ábra A lisztharmat fertőzési foka a hőmérséklet és a páratartalom függvényében
Figura 7. Gradul de atac al făin ării în funcție de temperatură și umiditate
A levegő átlagos légnedvesség tartalmát egy termodiag ramm segítségével mutatom
be. A szürke felület (Nincs fertőzés) és a zöld felület (Nem fertőz) azt jelképezi, hogy
ebben a stádiumban nem tud fertőzni a liszth armat. A sárga felületen (Gyengén fertőz) a
légnedvesség tartalom már lehetővé teszi a lisztharmat fertőzését. A narancssárga
(Kevésbe fertőz) és a piros (Erő sen fertőz) felületen lévő hőmérséklet és nedvesség
tartalom a legveszélyesebb, mert itt a legkedv ezőbb lisztharmatnak, és itt tud a legjobban
terjedni.
Miután a visszavágott növényeim regenerálódtak, ugyanazzal a technológiával
gyűjtöttem be, mértem és szárítottam.
Utolsó szedésem 2014.11.06 -án történt, ami már a többi szedéshez képest elég
gyenge v olt. A fagyok bekövetkeztével nem virágzott többet a körömvirág.

55

18. Kép A visszavágott és a visszavágás nélküli kezelések
Foto 18. Variantele experimentale cu și fără tăierea de regenerare

3.2. A kísérletben felhasznált anyagok
3.2. Materiale folosite în experiență

3.2.1. A kísérletben termesztett körömvirágfajta és ennek jellemzése
3.2.1. Soiul d e gălbenele folosit în experiență și caracterizarea acestuia

A Pacific szépség ( Calendula officinalis , „Pacific Beauty” ), egyéves virág, más
néven körömvirá g. A növények magassága 60 –65 cm, átmérője 50 –60 cm, hosszúkás
lándzsa alakú levelei vannak. A virágokat főzéshez, saláták, krémek készítésére használják.
A Pacific Beauty magkeverék általában sárga, krém és narancssárga virágokat termel. A
virágzatok tömö ttek, átmérőjük 5,5 –8,5 cm, gyógynövényként és szegélynövényként

56
egyaránt ültetik. Vágott virágként is hasznosítják. Fagyok után nyugodtan lehet
szaporítani, direkt magvetéssel. Jól bírja a szárasságot, de nagyon napfény igényes, kedveli
a jól napsütött te rületeket, de a félárnyékot is elviseli. Csírázóképessége jó, könnyen
adaptálódik bármilyen környezethez.
19. Kép Pacific beauty fajta
Foto 19. Soiul Pacific beauty

3.2.2. A kísérletben felhasznált egyéb anyagok és eszközök
3.2.2. Alte materiale, obiecte și utilaje folosite în experiență

A kísérletemben a következő anyagokat használtam fel:

10. Táblázat A kísérletben felhasznált egyéb anyagok és eszközök jegyzéke
Tabelul 10. Lista altor materiale, obiecte și utilaje folosite în experiență

Sorszám
Nr. C rt. Anyag neve
Denumirea materialului Típus
Tipul Mennyisége
Cantitatea
1 Desztillált víz – 2,5 l
2 Elektromos mérleg – 1 db.
3 Fényképezőgép – 1 db.
4 Gereblye – 1 db.
5 Golyóstoll – 1 db.
6 Jegyzetfüzet A4 1 db.
7 Kapa – 2 db.
8 Kartondoboz – 7 db.
9 Metszőolló – 2 db.
10 Mérőléc 10 cm 1 db.

57
11 Mérőszalag 3 m 1 db.
12 Műanyagpohár – 1 db.
13 Műanyagtányér – 4 db.
14 Műtrágya N.P.K. 15:15:15 1,15 kg
15 Papírlapok A3 32 db.
16 Papírzacskó – 16 db.
17 Papírzsák – 8 db.
18 Sorkitűző léc 20 cm 96 db.
19 Talicska – 1 db.
20 Traktor + eke U 523 DT + PP2 -30 1 db.
21 Tűzőléc 2 m 8 db.
22 Vashenger 4 cm x 2 m 1 db.
23 Veder 10 l 2 db.
24 Veder 15 l 1 db.
25 Víz – –
26 Vonalzó 20 cm 1 db.
27 Zsinór – –

58
IV. FEJEZET
CAPITOLUL IV.

A KÍSÉ RLET EREDMÉNYEINEK KIÉRTÉKELÉSE,
TÁRGYALÁSA
INTERPRETAREA ȘI DISCUTAREA REZULTATELOR
OBȚINUTE ÎN EXPERIENȚĂ

4.1. A kísérletben elvégzett megfigyelések tárgyalása
4.1. Discuții referitoare la observațiile efectuate în experi ență

4.1.1. Az állomány vegetat ív és generatív fejlődésére vonatkozó megfigyelések
4.1.1. Observații referitoare la dezvoltarea vegetativă și generativă a plantelor

A körömvirág vetése 2014. március 31 -én történt, a növényeim kelési ideje pedig,
rá két hétre, akkor, amikor megjelentek az első kis sziromlevelek, de a szárazabb áprilisi
hónap miatt, az első betakarításra 2014. június 11 -én, tehát a vetés után hat héttel került
sor. A májusi hónap csapadékosabbnak valósult, ezért a növényeim gyors fejlődésnek
indultak. Már azelőtt pár napp al megjelentek a virágok, de nagyon ritkák voltak és így azt
határoztam, hogy még várok pár napot, ameddig egyöntetűek lesznek.
A körömvirág fagyállóságát is megfigyeltem, és kiderült, hogy a telet egyetlen
növényem sem élte túl. A tavasz bekövetkeztével megfigyeltem, hogy az általam
megmunkált területen, ahol az államvizsga dolgozatom lefolyt, a visszamaradt körömvirág
magokból új egyedek keltek ki.

59
11. Táblázat Fagyállóságot átvészelt növények
Tabelul 11. Plante rezistente la îngheț

Sorszám
Nr. crt . Kezelések
száma
Variante Növények száma a
tél küszö bén
Nr. plantelor la
intrarea î n iarn ă Életképes növények száma
kitavaszodáskor
Nr. plantelor viabile la
desprimăvare
1 I 1 58 0
2 I 2 64 0
3 I 3 58 0
4 I 4 63 0
5 II 1 61 0
6 II 2 64 0
7 II 3 59 0
8 II 4 66 0
9 III 1 63 0
10 III 2 70 0
11 III 3 64 0
12 III 4 69 0
13 IV 1 61 0
14 IV 2 65 0
15 IV 3 65 0
16 IV 4 63 0

A 11. táblázat segítségével azt akarom érzékeltetni, hogy mindegyik kezelésemben
a fagyok bekövetkezése előtt hány növény vo lt, és azt, hogy hány növény élte túl a
fagyokat. Így látszik, hogy egyetlen növényem sem tudta túlélni a fagyokat.

60
4.1.2. A körömvirág állomány növény -egészségügyi állapota a kísérleti év
éghajlati körülményeinek tükrében
4.1.2. Starea fitosanitară a culturii în condițiile climatice în anul experienței

A kísérleti évem növény -egészségügyi állapotának megfigyelésekor a következőkre
jutottam. A lisztharmat fertőződést július 15. körül vettem észre leghamarabb az
állományomban, majd csak e hónap 30. -án érte el a 25% -os fertőzési szintet. Az 50% -os
fertőzési szintet augusztus 7. -én érte el az állomány, amelyet majd visszavágtam. A 75% –
os fertőzési szint augusztus 23. -án látszódott, ez alkalommal is a növényeimet
visszavágtam.
12. Táblázat A lisztharmat fertőzési szintek időbeli beosztása
Tabelul 12. Nivelurile de infectare al făinării

Fertőzési fok
Gradul infecției Fertőzési fok elérésének
dátuma
Data atingerii gradului de
infecție A fertőzési szintek közötti napok
száma
Numărul zilelor între pragurile de
infecție
Fertőzés megjelenése 2014.07.15 –
25% 2014.07.30 15
50% 2014.08.07 8
75% 2014.08.23 16

A 12. táblázat segítségével azt akarom bemutatni, hogy hány nap kellett a
lisztharmat fertőződés megjelenéséig, és, hogy hány napon belül érte el az ál talam
behatárolt szintet. Látszik, hogy mivel a júliusi hónap légnedvessége elég magas volt
(75,25 %), és az augusztusi hónap légnedvessége sem volt sokkal kisebb arányú (73,71 %),
ez a lisztharmat részére kedvező volt, és ezért könnyebben tudott tovább te rjedni.
Állományomban az entilómás betegség nem okozott gondot. Megfigyelés alatt
tartottam, de a növényeimen nem látszódott. Az entilómás levélfoltosság (Entyloma
calendule) a levélen kerekded, kezdetben világoszöld, fehéres, majd barnuló foltokkal
jelen tkezik. A levelek később lehullnak. Állományomban a rozsdafertőzés (Puccinia
xanthii) sem jelent meg.

61
Megfigyelésem alapján a rovari kártevők megjelentek a körömvirág
állományomban. Súlyosabb károkat a tücskök okoztak, mivel egy pár virágot szétrágtak, é s
így begyűjtéskor az okozott problémát, hogy a leszedett virág sziromlevelei a földre
hulltak. Más rovari kártevővel a területen nem volt súlyos gondom. Illetve a raktári
rovarkártevőkkel lett problémám, ezek közé tartoznak például a törpeszender lárvája, a
molylepke lárvája, mert ezek a lárvák a szárításban levő virágdrog szirmaival táplálkoztak.
Ez gondot okozott, mert egyes virágokat teljesen szétrágtak.
20. Kép Raktári rovarkártevők
Foto 20. Dăună tori de depozit

4.2. A kísérletben mért elemek eredmény einek kiértékelése, tárgyalása
4.2. Interpretarea și discuții referitoare la rezultatele obținute

4.2.1. A növények magassága
4.2.1. Înălțimea plantelor

Kísérleti évem ideje alatt a növényeimet négy alkalommal mértem meg. Az első
mérésem 2014. július 3 0.-án történt, amikor a 25 % -os 2 -es variáns (V2) növényei
vágódtak vissza. Ez alkalommal a V2 -es növényeim átlagmagassága 55,95 cm volt, majd
ezeket a kezelések is visszavágtam. A második mérésem 2014. augusztus 7. -én ment
végbe, ekkor az 50 % -os fertőzés i fokú 3 -as variáns (V3) növényeit mértem meg, e variáns
átlagmagassága 60,65 cm volt, majd a mérés után ezek is visszavágódtak. Harmadik

62
mérésem 2014. augusztus 23. -án volt, amikor a 75 % -os, 4 -es variáns (V4) növényei
kerültek sorra, ez alkalommal a körö mvirág átlagmagassága 63,75 cm volt, majd a mérések
után ezek is visszavágódtak.
Az utolsó mérésem 2014. november 10. -re esett, amikor már a fagyok
bekövetkeztével a növényeim nem fejlődtek tovább. Ez alkalommal mind a négy variáns
(V1,V2, V3, V4) növény ei mérés alá kerültek, így az 1 -es variáns (V1), amely egyben a
kontroll is volt, átlagmagassága 58,8 cm értéket ért el, a 2 -es variáns (V2) növényeinek
átlagmagassága 44,25 cm, a 3 -as variáns (V3) növényeinek átlagmagassága 38 cm, és a 4 –
es variáns (V4) n övényeinek átlagmagassága 19,25 cm volt. Nem található statisztikai
különbség a visszavágás előtti növények magasságánál.

13. Táblázat A növények magassága visszavágás előtt
Tabelul 13. Înălțimea plantelor înainte de tăiere
Variánsok
Variante Növények
magassága
Înălțimea plantelor
cm Különbségek
Diferențe Statisztikai mérések
Interpretarea statistică
cm % Szignifikancia
Semnificația Ducan
teszt
V 1 (kontroll) 58,80 0,00 100,0 Mt. AB
V 2 25% 55,95 -2,85 95,2 – A
V 3 50% 60,65 1,85 103,1 – AB
V 4 75% 63,75 4,95 108,4 – B
LSD/DL (p 5%) 5,90
LSD/DL (p 1%) 8,49
LSD/DL (p 0.1%) 12,49

63

8. Ábra A növények magassága vi sszavágás előtt
Figura 8. Înălțimea plantelor înainte de tăiere

A visszavágás utáni fázisban, kontroll növénynek a 2 -es variáns (V2) növényei
voltak, mivel ezek esetében csak egy alkalommal mértem a magasság ot. 4-es variáns (V4)
növényei szignifikánsan el térnek a többi kezeléstől, a visszavágás után mért magasság
esetében.

14. Táblázat A növények magassága visszavágás után
Tabelul 14. Înălțimea plantelor după tăiere
Variánsok
Variante Növények
magassága
Înălțimea plantelor
cm Különbségek
Diferențe Statisz tikai mérések
Interpretarea statistică
cm % Szignifikancia
Semnificația Ducan
teszt
V 2 25% 44,25 0,00 100,0 Mt. B
V 3 50% 39,00 -6,25 85,9 – B
V 4 75% 19,25 -25,00 43,5 000 A
LSD/DL (p 5%) 9,96
LSD/DL (p 1%) 15,09
LSD/DL (p 0.1%) 24,24

64

9. Ábra A növények magassága visszavágás után
Figura 9. Înălțimea plantelor după tăiere

A 10. ábrán látszik a növényeim visszavágási idő pontja, és ezek regenerálódása,
ami a legjobban a 2 -es variáns (V2) növényein vehető észre.
A növényeim magasságának mérésével azt akartam megfigyelni, hogy visszavágás
utáni idő alatt mennyire tudnak regenerálódni. Jól látszik, hogy a 2 -es variáns (V2)
növényei szinte utolérték az 1 -es variáns (V1) növényeit, amely a kontroll volt, és ez
utóbbit egyáltalán nem vágtam viss za.
10. Ábra A növények magassága
Figura 10. Înălțimea plantelor

65
4.2.2. A virágzatok átmérője
4.2.2. Diametrul inflorescențelor

A virág zatok átmérőjét minden alkalommal megmértem, ahányszor leszedtem a
körömvirágot, ez 32 -szer történt meg. Minden alkalommal kiválasztottam tetszés szerint
10–10 virágot, amelyek átmérőjét majd megmértem és feljegyeztem.
A 11. ábrán észlelhető, hogy a 2 -es variáns (V2) és a 3 -as variáns (V3) majdnem
megegyező, de a 2 -es variáns (V2) átlagosan nagyobb 0,04 mm -rel, mint a 3 -as variáns
(V3). A visszavágott kezelésekben nagyobb átmérőjű virágok lettek ~ 1,5 cm -rel, mint a
kontroll növényeimen.

11. Ábra Kezelésenk énti virágzat átmérője
Figura 11. Diametrul inflorescențelor pe variante

A 11. ábrán jól látszik, hogy a körömvirágok fejlődésével a virágok átmérője is
növekszik, de a lisztharmat fertőződés megjelenése után a virágok átmérője nem növekedik
tovább, sőt i nkább csökken ni kezd. Ez a jelenet a legjobban az 1 -es variáns (V1)
helyzetében látszik, mert itt a lisztharmat megjelenésekor nem tettünk semmit, hogy
megállítsuk, így a gomba nyugodtan tud tovább szaporodni. A visszavágott kezelések
esetében pedig, a vir ágok átmérője nem csökken, mert a visszavágás segítségével
leállítottunk a fertőződés tovább terjedését, s így a növényeink újra regenerálódtak ezért
újból nagy virágokat hoztak.

66
4.2.3. A hektáronkénti virágzat hozam
4.2.3. Producția de inflorescențe pe h ectar

4.2.3.1. A kezelések össz friss és száraz virágzat hozama
4.2.3.1. Producția totală de inflorescențe proaspete și uscate a variantelor

A 15. táblázat segítségével az látható, hogy a kezelések között eltérő különbség
van. A visszavágatlan 1 -es variáns (V1), a kontroll hozta a legnagyobb hektáronkénti
virágdrog hozamot, amely 20348,61 kg/ha. Ezt köv ette a 2 -es variáns (V2), amely –
1291,48 kg/ha -val kevesebbet termett, a következő pedig a 3 -as variáns (V3) volt, amely –
1828,48 kg/ha -val keveseb b, mint a kontroll, illetve az utolsó helyen a 4 -es variáns (V4) –
2960,42 kg/ha kevesebbet termett, mint a kontroll. A 4 -es variáns (V4) szignifikánsan
különbözik a többitől.
15. Táblázat Friss virágzat hektáronkénti hozama
Tabelul 15. Randamentul proaspăt de inflorescență pe hectar

Variánsok
Variante Ismét –
lések
Repeti
ții Termés –
tömeg
Producția
de masa
kg/ha Össz –
tömeg
Produc –
ția totală
kg/ha Különbségek
Diferențe Statisztikai
értékelés
Interpretarea
statistică
kg/ha % Szigni fi-
kancia
Semnific
ație Ducan
teszt
V1
(kontroll) I. 1 16575
20348,61 0,00 100,0 Mt. B II. 1 19266,66
III. 1 22355,55
IV. 1 23197,22
V2 25% I. 2 15944,44
19057,63 -1290,98 93,7 0 AB II. 2 17813,88
III. 2 20233,33
IV. 2 22238,88

67
V3 50% I. 3 17802,77
18520,13 -1828,48 91,0 0 AB II. 3 16533,33
III. 3 20491,66
IV. 3 19252,77
V4 75% I. 4 17319,44
17388,19 -2960,42 85,5 – A II. 4 16791,66
III. 4 17366,66
IV. 4 18075
LSD/DL (p 5%) 2310,35
LSD/DL (p 1%) 3322,41
LSD/DL (p 0.1%) 4886,49

12. Ábra A friss virágzat hozam
Figura 12. Producția proaspătă de inflorescență

A 16. táblázat alapján vehető észre a kezelések közti különbség. A száraz virágdrog
hektáronkénti hozama esetében is a visszavágatlan 1 -es variáns (V1), a kontroll hozama a
legnagyobb, amely 3949,65 kg/ha. Ugyanúgy a második helyen a 2 -es variáns (V2) kezelés
virágdrog hozama van, amely -235,49 kg/ha -val kevesebb volt, mint az 1 -es variánsé (V1).
A következő ebben a 4 -es variáns (V4), amely -304,79 kg/ha -val kevesebb, mint a kontroll,
és utolsó helyen a 3 -as variáns (V3) van, amely -363,75 kg/ha -val kevesebb, mint a

68
kontroll növényeim száraz virágdrog hektáronkénti hozama. A száraz virágzat hozam
variánsai között nem találtam statisztikai különbséget.

16. Táblázat Száraz virágzat hektáronkénti hozama
Tabelul 16. Randamentul uscat de inflor escență pe hectar
Variánsok
Variante Ismétlések
Repetiții Termés –
tömeg
Producția de
masa
kg/ha Össz –
tömeg
Producția
totală
kg/ha Különbségek
Diferențe Statisztikai
értékelés
Interpretarea
statistică
kg/ha % Szignif
–
ikancia
Semni –
ficație Duncan
teszt
V1
(kontrol) I. 1 3194,44
3949,65 0,00 100,0 Mt. A II. 1 3715,27
III. 1 4272,22
IV. 1 4616,66
V2 25% I. 2 3005,55
3714,16 -235,48 94,0 – A II. 2 3459,44
III. 2 3936,11
IV. 2 4455,55
V3 50% I. 3 3444,44
3585,9 -363,75 90,8 – A II. 3 3177,77
III. 3 4054,72
IV. 3 3666,66
V4 75% I. 4 3413,88
3644,86 -304,79 92,3 – A II. 4 4330,83
III. 4 3381,94
IV. 4 3452,77
LSD/DL (p 5%) 747,19
LSD/DL (p 1%) 1074,49
LSD/DL (p 0.1%) 1580,33

69

13. Ábra A száraz virágzat hozam
Figura 13. Producția usc ată de inflorescență

A 14. ábra segítségével összehasonlítás alá állítottam, az össz friss és száraz
virágzat hektáronkénti hozamát.
14. Ábra Az össz friss és száraz virágzat hozam összehasonlítása
Figura 14. Compararea producției totale de inflorescență proaspătă și uscată

70
4.2.3.2. A virágzat hozam mennyiségi eloszlása a két virágzási ciklusban
4.2.3.2. D istribuția cantitativă a producț iei de inflorescenț e între cele două
cicluri de înflorire

Az általam végzett visszavágás két virágzási ciklusb a osztja a teljes virágzás
időtartamát, visszavágás előtti és visszavágás utáni részre. Az 1 -es variáns (V1), a kontroll
növényeit nem lehet összehasonlítani a többi variáns növényeivel, mivel ez egyáltalán nem
volt visszavágva, így a 2 -es variáns növényei kerültek a kontroll növényeknek.
A visszavágás előtti ciklusba a növények virágdrog hozama nagyobb volt, mint a
visszavágás utáni ciklusban.
Szignifikáns különbséget találtam a visszavágás előtti friss virágzat hozam
esetében, a 4 -es variáns (V4) esetéb en.

17. Táblázat Friss virágzat hozam visszavágás előtt
Tabelul 17. Producția proaspătă de inflorescențe înainte de tăierea de regenerare
Variánsok
Variante Össztömeg
Producția totală
kg/ha Különbségek
Diferențe Statisztikai mérések
Interpretarea statisti că
kg/ha % Szignifikancia
Semnificația Ducan
teszt
V 2 25% 11315,27 0,00 100,0 Mt. A
V 3 50% 12577,78 1262,50 111,2 – A
V 4 75% 16065,27 4625,00 140,9 *** B
LSD/DL (p 5%) 1664,00
LSD/DL (p 1%) 2519,77
LSD/DL (p 0.1%) 4047,92

A 18. táblázatban jól látszik, hogy a kontroll (V2) növények szignifikáns
különbséget mutatnak a másik két kezelés növényeivel szemben, és jól lát szik, hogy a
virágzat hozam összefüggésben van a visszavágás időpontjával.

71
18. Táblázat Friss virágzat hozam visszavágás után
Tabelul 18. Producția proaspătă de inflorescențe după tăierea de regenerare

Variánsok
Variante Össztömeg
Producția totală
kg/ha Különbségek
Diferențe Statisztikai mérések
Interpretarea statistică
kg/ha % Szignifikancia
Semnificația Ducan
teszt
V 2 25% 7742,36 0,00 100,0 Mt. A
V 3 50% 5942,36 -1800,00 76,8 00 B
V 4 75% 1322,91 -6419,44 17,1 000 C
LSD/DL (p 5%) 1030,25
LSD/DL (p 1%) 1560,10
LSD/DL (p 0.1%) 2506,25

15. Ábra Friss virágzat hozam a két virágzási ciklusban
Figura 15. Producția proaspătă d e inflorescențe între cele două cicluri de înflorire

A legmagasabb friss virágzat hozama, a visszavágási művelet elvégzése előtt a 4 -es
variáns (V4) növényein volt mérhető, ez jól látszik a 15. ábrán, ezzel ellentétben a
visszavágás utáni helyzetben a 2 -es variáns (V2) növényei voltak az első helyen. A 4 -es
variáns szignifikánsan különbséget mutat a többi variánshoz képest.

72
19. Táblázat Száraz virágzat hozam visszavágás előtt
Tabelul 19. Producția uscată de inflorescențe înainte de tăierea de regenerare

Variánsok
Variante Össztömeg
Producția totală
kg/ha Különbségek
Diferențe Statisztikai mérések
Interpretarea statistică
kg/ha % Szignifikancia
Semnificația Ducan
teszt
V 2 25% 2310,41 0,00 100,0 Mt. A
V 3 50% 2525,69 215,27 109,3 – A
V 4 75% 3430 ,55 1120,14 148,5 ** B
LSD/DL (p 5%) 734,43
LSD/DL (p 1%) 1112,14
LSD/DL (p 0.1%) 1786,62

20. Táblázat Száraz virágzat hozam vissz avágás után
Tabelul 20. Producția uscată de inflorescențe după tăierea de regenerare

Variánsok
Variante Össztömeg
Producția totală
kg/ha Különbségek
Diferențe Statisztikai mérések
Interpretarea statistică
kg/ha % Szignifikancia
Semnificația Ducan
teszt
V 2 25% 1403,75 0,00 100,0 Mt. A
V 3 50% 1060,20 -343,55 75,5 00 B
V 4 75% 214,31 -1189,45 15,3 000 C
LSD/ DL (p 5%) 207,23
LSD/ DL (p 1%) 313,81
LSD/ DL (p 0.1%) 504,12

A 20 . táblázatban jól látszik, hogy a kontroll (V2) növények szignifikáns
különbséget mutatnak a másik k ét kezelés növényeivel szemben.

73

16. Ábra Száraz virágzat hozam a két virágzási ciklusban
Figura 16. Producția us cată de inflorescențe între cele două cicluri de înflorire

A visszavágási utáni ciklusban a virágzat hozama egészen megváltozik. A legtöbb
virágot a 2 -es variáns (V2) növényei hozták, ezzel ellentétben a 4 -es variáns (V4) növényei
a legkevesebbet. Ez abbó l adódik, hogy a 4 -es variáns (V4) növényeinek volt a
legkevesebb ideje regenerálódni, mivel a lisztharmat fertőzési fok ennél a kezelésnél
húzódott el a legjobban.

4.2.3.3. Virághozam dinamika
4.2.3.3. Dinamica producției de inflorescențe

Kísér leti évem ideje alatt, a növények virágzása július 11. -én kezdődött. A virágzás
kezdetében a növények kevés virágzatot hoztak. Ahogy a virágzatok száma és átmérője
növekedett, úgy a virágzatok tömege is nőtt. Az ábrán jól látszik, hogy a visszavágás
időpon tjáig mind a négy variáns (V1, V2, V3, V4) nagyjából egyforma virágzat tömeget
biztosít, de ahogy visszavágódnak a virágzat hozamuk lenullázódik, majd amikor eléggé
regenerálódnak, akkor lassacskán újból elkezdenek nagy mennyiségben teremni.

74
17. Ábra Virágho zam dinamikája friss állapotban
Figura 17. Dinamica producției de inflorescență proaspătă

4.2.4. A virágdrog száradási aránya
4.2.4. Randamentul l a uscare a materiei prime vegeta le

A száradás általában szemmel látható változásokkal is jár. A száradó növ ényi
részek összezsugorodnak, ráncolódnak, keményednek. Gyakran a drogok színe is
megváltozik, ami többnyire színmélyülést (barnulás, vörösödés) jelent. Egyes esetekben a
száradás szag és ízbeli változással is együtt járhat.
A négy kezelés száradási arán ya nagyjából közeli érték, nagyon kis eltérésekkel. A
száradási arány értékeit a következő táblázatban egyesítettem.
A 18. ábrán azt láthatjuk, hogy a 4 -es variáns (V4) esetén a legnagyobb a száradási
arány, ezzel ellentétben a 3 -as variáns (V3) száradási aránya a legkisebb. Tehát a
legnagyobb száradási arányt a 4-es variáns (V4) növényeinél értem el , ami 20,96 % volt, a
száradási arány 4,77:1 kg.

75
21. Táblázat Száradási arány
Tabelul 21. Randamentul la uscare

Variánsok
Variante Átlag száradási arány
Rata de uscare medie
% Száradási
arány
Rata de
uscare
kg
V1 19,40 5,15:1
V2 19,48 5,13:1
V3 19,36 5,16:1
V4 20,96 4,77:1

18. Ábra Száradási arány
Figura 18. Rata de uscare

4.2.5. A betakarítások gyakorisága
4.2.5. Frec vența recoltări lor

A betakarítás ok gyakori sága azt jelenti, hogy hány naponként gyűjtöttem be a
virágzatot a növényeimről. Az 1 -es variáns (V1) esetében lehet egy normális betakarítási
időt számolni, mivel ezek mind a 32 alkalommal szedve voltak, nem volt kiesés a

76
visszavágás miatt. A má sik három variáns (V1, V2, V3) esetében, pedig két ciklusra kell
feloszt anunk a betakarítási napok gyakori ságát, ugyanis a visszavágás miatt egy pár nap
kiesett a számításunkból.

22. Táblázat Betakar ítások gyakori sága napokban kifejezve
Tabelul 22. Număru l zilelor între recoltare
Variánsok
Variante Napok száma a szedések között
Nr. zilelor între recoltare
Visszavágás előtt
Înainte de tăierea de regenerare Visszavágás után
După tăierea de regenerare
V 1 4,80
V 2 4,16 7,00
V 3 4,21 7,30
V 4 4,16 7,12

A 22. táblázatban látszik, hogy eltérő értékek vannak az 1 -es variáns (V1) növényei
között és a másik három variá ns (V1, V2, V3) növényei között. Ami nagy eltérést mutat ,
az a visszavágott növényeknél történik, mivel abban az időpontban, már kezdett hűvö s
lenni, a növények kezdtek kifáradni és nem tudtak annyira gyorsan, kellő mennyiségű
virágzatot termelni, amit le tudtam volna szedni.
19. Ábra A betakarítások gyakorisága napokban kifejezve
Figura 19. Numărul zilelor între recoltări

77
4.2.6. Alkalmazott kezelé sek ök onómiai elemzés
4.2.6. Analiză economică a variantelor experimentale

Ökonómiai elemzés alatt egy olyan pénzösszeg átlagot akartam kiszámítani, amely
által körülbelül megtudhatjuk, hogy mennyibe kerülne egy termesztőnek egy évi
körömvirág megmunkálá sa. A következő képen képzeltem el a kiszámítást:

20. Ábra A hektáronkénti virágzat hozam ból származó jővedelem számítá si alapja
Figura 20. Baza de calcul a veniturilor obț inute , din valorificarea producției de
inflorescen țe la hectar

23. Táblázat A hektár onkénti virágzat hozamból származó jővedelem
Tabelul 23. Veniturile obținute, din valorificarea producției de inflorescen țe la hectar

Varián
sok
Varian
te Kezelésenkénti
virághozam
Produ cția de
inflorescențe pe
variante
(kg) Ár
Preț
(Ro
n/kg
)
Kezelésenké
nti nyereség
Câștig pe
variante
(Ron)
Szedése
k száma
Nr.
recolt ări
ilor Szedésenké
nti napok
száma
(nap)
Nr. zilelor
la recoltări
(zii)
Szedésenké
nti
napszámok
költsége
(50 Ron /
nap)
Cheltuielile
recolt ărilor
zilnice (50
Ron / zi)
V1 7,32 8 58,58 32 149 7450
V2 6,86 8 54,88 25 127 6350
V3 6,66 8 53,28 26 134 6700
V4 6,25 8 50,00 28 130 6500
Bevétel = termés × értékesítési ár
8 Ron = 1 kg × 8 Ron /kg

78
A számításaim alapján a 2 -es variáns (V2) a legnyereségesebb, mert a legkevesebb
szedésre van szükség, a legkevesebb a napok száma a betakarítások között, és a
napszámosok helyzetében is a legkisebb a költség, illetve a kezelésenkénti virághozam sem
sokkal kisebb, mint az 1 -es variáns (V1) növényeinél, így a nyereség sem kisebb.

79
V. FEJEZET
CAPITOLUL V.

KÖVETKEZTETÉSEK
CONCLUZII

A kísérleti évem ideje alatt, a meg figyeléseim alapján, amelyek a körömvirág
visszavágási időzítés a lisztharmat fertőzési fokának függvényében történtek, azokra a
következtetésekre jutottam, hogy:

1. A visszavágás a körömvirág esetében fontos a lisztharmat fertőzés meggátolására,
ráadásu l ez egy környezet barát módszer. Viszont a vizsgálataim igazolták, hogy nem
minden esetben ajánlott a visszavágás.

2. Az én megfigyeléseim alapján a 25% visszavágás a legmegfelelőbb, mivel a
növényeknek ebben a fázisba n van megfelelő ideje regeneráló dni, és visszavágás után
majdnem ugyanannyi mennyiséget terem.

3. A növények magassága nem egy befolyásoló tényező je a körömvirág
terméshozamá nak.

4. A virágzatok átmérője esetében a visszavágás egy fontos tényező, mert a kontroll
növényeim virágzat átmérő je csökkent a lisztharmat fertőzés terjedésével. A visszavágott
növényeim esetében is ez történt, de amikor visszavágódtak és a n övények regeneráló dtak,
ekkor újból a virágzat átmérő növekedésnek indult.

5. A hektáronkénti virágzat hozammal, úgy frissel, mint szárazzal kapcsolatosan
elmondható, hogy nem javasolt a visszavágás, mivel a kontroll növények virágzat hozama
nagyobb volt, mint a visszavágott növényeké. Ugyanakkor, ha a befektetett fizikai munkát
nézem, arra a következtetésre jutok, hogy a visszav ágott kezelések növényeit sokkal
könnyebb volt szedni, és a virágzat hozam közti különbség nem volt olyan nagy.

80
6. Az ökonómiai elemzés következtében megállapítható, hogy a visszavágatlan növények
esetében sokkal több fizikai munkára van szükségünk, mint a visszavágottak esetében,
azért, mert a visszavágatlan növényeket kellet szedni a legtöbbször. Miután a lisztharmat
fertőződés elterjedt, a körömvirág szárai kezdtek elszáradni, a virágok kisebbek lettek és ez
mind nehezebbé tette a munkámat. Ezzel ellent étben a visszavágott kezelések esetében a
növényeimet sokkal könnyebb volt begyűjteni.

81
BIBLIOGRÁFIA
BIBLIOGRAFIE

1.Banai V. (2010): Gyógynövény – és drogismeret , Műszaki kiadó, Budapest, p.: 7

2. Bartalis H. (2011): A lisztharmat (Sphaerotheca fuliginea) ferőzési fokának
függvényében történő visszavágás időpontjának hatása a körömvirág (Calendula
officinalis L.) terméshozamára és virágdinamikájára , Szakdolgozat, Bukarest, p.: 35–36

3. Bernáth J., Németh É. (2013): Gyógy – és fűszernövények gyűjtése, terme sztése és
felhasználása , Mezőgazda Kiadó, Budapest, p.: 162–164

4. Bernáth J. (2013): Vadon termő és termesztett gyógynövények , Mezőgazda Kiadó,
Budapest, p.: 200–203

5. Bernáth J. (2000): Gyógy – és aromanövények , Mezőgazda Kiadó, Budapest, p.: 218–221

6. Buksa Zs. (2007): Tápanyagellátás és a terméshozam közötti kölcsönhatások vizsgálata
körömvirágnál Marosvásárhely pedoklimatikus viszonyaiban , Szakdolgozat,
Marosvásárhely, p.: 24

7. Csűrös L. (1990): Gyógynövények mint természetes gyógyanyagok , Tudom ányos
Könyvkiadó, Bukarest, p.: 5

8. Csurgó S. (2001): Gyógynövény embernek, állatnak, növénynek , Mezőgazda Kiadó,
Budapest, p.: 52–54

9. Dr. O. Bojor, Dr. M. Alexa (1994): Plantele medicinale și aromatice de la A la Z ,
ULPIA TRAIANA Kiadó, Bukarest, p.: 11

10. Dr. Glits M., Folk Gy., H. Imre K. (1978): Növénykórtan , Egyetemi jegyzet, Budapest,
p.: 299

82
11. Dr. Rácz G., Dr. Laza A., Dr. Coiciu E. (1975): Gyógynövények , Ceres Könyvkiadó,
Bukarest, p.: 114–117

12. Ernst W. Müller (1968): Dísznövények védel me, Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat ,
Budapest, p.: 36

13. Glits M., Folk Gy. (2000): Kertészeti növénykórtan , Mezőgazda Kiadó, Budapest, p.:
97–101

14. Hornok L. (1978): Gyógynövények termesztése és feldolgozása , Mezőgas dasági Kiadó,
Budapest, p.: 244 –245

15. Hornok L. (1988): Gyógynövénytermesztés , Kertészeti és élelmiszeripari egyetem ,
Termesztési kar, Budapest, p.: 173–175

16. H. Mészáros E. (2001): Termeszthető gyógynövények , Anno Kiadó, Budapest, p.: 118

17. Kiss E. (2009): Gyógynövény ABC , Köny vmíves K iadó Kft., Budapest, p.: 5, 115 –117

18. Lesley B. (1998): Fűszer – és gyógynövények , Panemex Kft., Budapest, p.: 236

19. Makkai G. (2008): Agrometerológia , Jegyzetpótló vázlatok – a Sapientia EMTE
Kertészmérnöki szak tanszéke I. Éves hallgatói szám ára 2008/2009 -es oktatási év,
Marosvásárhely, p.: 54–71

20. Martinovich V. (1975): Dísznövényvédelem , Mezőgaz dasági Kiadó, Budapest, p.: 141 –
142

21. Máthé Á. é s Romváry V. (1991): Fűszerek és gyógyító növények a kertből , Agricola
Kiadó, Budapest, p.: 65–66

22. Megyeri Sz. (2011): Fűszerkert , Cser Kiadó, Budapest, p.: 64–65

83
23. Mihal Đ., Branka L., Andelko B., Agnes P., Vladan M., Žarko I., Vida T. (2009):
Zöldségfélék és dísznövények termesztése fedett területen , Thurzó Lajos Közművelődési
Központ, Ze nta, p.: 381

24. Rácz G., Rácz -Kotilla E., Laza A. (1984): Gyógynövényismeret , Ceres Könyvkiadó,
Bukarest, p.: 11,121 –123

25. Rácz G., Rácz -Kotilla E., Szabó L. Gy. (2012): Gyógynövények ismerete , Galenus
Kiadó, Budapest, p.: 169–171

26. Simon H. (2002) : Gyógynövények, 6. A házban és a ház körül , Kötényke Kiskönyv tár,
Corvin Kiadó, Déva, p.: 15, 72

27. Simmoné Szerdai Zs. (2008): Agrometerológia , Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Intézet, Budapest, p.: 1

28. Somorai L. (2012): Különböző burgonyafaj ták összehasonlító vizsgálata
Marosvásárhely termőhelyi viszonyaiban , Bukaresti Agrártudomány és Állatorvosi
Egyetem, p.: 58.

29. Szendrei K., Csupor D. (2009): Gyógynövénytár , Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest,
p.: 230–231.

30. Takácsné dr. Hájos M. (2 004): Gyógynövények termesztése , Szaktu dás Kiadó Ház,
Budapest, p.:135 –136.

31. Varró A. B. (1998): Gyógynövények gyógyhatásai , Pallas Antikvárium Kft, Gyöngyös,
pp.: 232–233.

32. Institutul Național de Statistică, 2013 .

33. Ministerul Agriculturii și D ezvoltării Rurale, 2014 .

84
34. (2015. május 19.)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Koronka

35. (2015. május 23.)
http://www .uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/folyamat/Tkepztenyezok1.htm

36. (2015. július 9.)
https://ro.wikipedia.org/wiki/G%C4%83lbenele

85
Declarație

Subsemnat ul SZÉKELY -VARGA ZSOLT , absolvent al s pecializării
HORTICULTUR Ă, promo ția 2015 cunoscând prevederile Legii Educației Naționale
1/2011 și a Codului de etică și deontologie profesională a Universității Sapientia cu privire
la furt intelectual declar pe propria răspundere că prezenta lucrare de l icenț ă/proiect de
diplomă se bazează pe activitatea personală, cercetarea/proiectarea este efectuată de mine,
informațiile și datele preluate din literatura de specialitate sunt citate în mod corespunzător.

Localitatea,
TÂRGU MUREȘ
Data: 10.07.201 5 Absolvent
Semnătura………………………

86
Declarație

Subsemnatul NYÁRÁDI IMRE -ISTVÁN , funcția de ȘEF DE LUCRĂRI , titlul
științific DOCTOR (PhD) declar pe propria răspundere că absolventul specializării de
HORTICULTURĂ a întoc mit prezenta lucrare cu îndrumarea mea.
Forma finală a lucrării a fost verificată de mine și aceasta corespunde cu cerințele de
formă și conținut precizate Consiliul Facultății de ȘTIINȚE TECHNICE ȘI UMANISTE
TÂRGU MUREȘ în baza reglementărilor Universităț ii ”Sapientia”. Lucrarea/proiectul
corespunde și cerințelor impuse de Legea Educației Naționale 1/2011 cu modificări
ulterioare, Codului de etică și deontologie profesională a Universității Sapientia referitoare
la furt intelectual.
Sunt de acord cu susțin erea lucrării în fața comisiei de examen de licență/diplomă.

Localitatea,
TÂRGU MUREȘ
Data: 10.07.2015 Semnătura îndrumătorului,
………………. …………………….

87
Köszönetnyilvánítás
Mulțumiri

Első sorban köszönöm Nyárádi Imre -István tanár úrnak, hogy elindított és segített
az államvizsgám elkészítésében, felkeltette érdeklődésemet a téma irán t, és nagyon sokat
tanultam tőle ez idő alatt !
Köszönöm Gedő Dalma -Orsolyának a dolgozatom helyesírásának átjavítását, és a
segítségét a dolgozat formanyomtatvány beállításánál!
Köszönöm a lakó társak, csoporttársak segítségét , és mind azok segítségét, akik a
körömvirág begyűjtésekor segítettek!
És nem u tolsó sorban nagyon köszönöm a szüleim segítségét és azt, hogy melletem
álltak mindvégig!