SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM [623631]

1
SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
MAROSVÁSÁRHELYI KAR
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZKAPCSOLATOK SZAK

A Rhédey kastély szerepe az erdőszentgyörgyi kulturális
örökség megőrzésében

D I P L O M A D O L G O Z A T

Témavezet ő:
Dr. Vajda András adjunktus

2019
Végzőshallgató:
Ádám -Tanti Bernadett

2
UNIVERSITATEA SAPIENTIA DIN CLUJ -NAPOCA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE TEHNICE ȘI UMANISTE, TÎRGU -MUREȘ
SPECIALIZAREA COMUNICARE ȘI RELAȚII PUBLICE

Rolul Rolu l castelului Rhedey în p ăstrarea patrimoniului
cultural din Sângeorgiu de Pădure

Sângeorgiu de Pădure
n promovarea patrimoniului cultural din Sângeorgiu de Pădure

PROIECT DE DIPLOMĂ

Coordonator științific:
Dr. Vajda András adjunktus

2019 Absolvent:
Ádám -Tanti Bernadett

3
SAPIENTIA HUNGARIAN UNIVERSITY OF TRANSYLVANIA
FACULTY OF TECHNICAL AND HUMAN SCIENCES , TÂRGU –
MUREȘ
DEPARTMENT OF COMMUNICATION AND PUBLIC
RELATIONS

Rolul The Rhedey Castle’s role in preserving the cultural
heritage in Erdőszentgyörgy

Sângeorgiu de Pădure
n promovarea patrimoniului cultural din Sângeorgiu de Pădure

BACHELOR THESIS

Coordinator :
Dr. Vajda András lecturer

2019
Student:
Ádám – Tanti Bernadett

4
Tartalomjegyzék

Cuprins ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 5
Table of content ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 6
Declarație ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 7
Declarație ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 8
Kivonat ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 9
Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 10
Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 15
Bevezető ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 17
Az örökség -fogalom általános bemutatása ………………………….. ………………………….. ……………. 19
A múzeum és turizmus közti kapcsolat ………………………….. ………………………….. ………………… 22
A múzeum, egy lépés a múlt megőrzésében ………………………….. ………………………….. ………. 26
Történelem és emlékezet ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 27
Emlékezet és ünnep ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………… 28
Módszertan ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 30
A Rhédey kastély a helyi elit nézőpontjából ………………………….. ………………………….. ………….. 31
Interjúk elemzése ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………… 31
A kutatási terep bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 32
Erdőszentgyörgy bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………….. 32
Rhédey kastély ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 34
A pályázat bemutatás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 35
A Rhédey kastély, mint az örökségképzés színtere ………………………….. ………………………….. …. 36
A Rhédey kastély betekintői ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 40
Következtetések ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 42
Irodalomjegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 44
Melléklet ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 46
Interjú Menhyárt Istvánnal ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 46
Interjú Gáspár Péterrel ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 54
Interjú Hegyi Lászlóval ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 60
Interjú Kovrig Magdolnával ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 64
Képek: ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 69

5
Cuprins
Cuprins ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 5
Table of content ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 6
Declarație ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 7
Declarație ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 8
Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 9
Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 10
Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 15
Introducere ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 17
Prezentarea generală a conceptului de patrimoniu ………………………….. ………………………….. …. 19
Legătura dintre muzeu și turism ………………………….. ………………………….. …………………………. 22
Muzeul, este un pas în păstrarea trecutului ………………………….. ………………………….. ………… 26
Istorie și memorie ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 27
Memorie și sărbătoare ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 28
Metodologie ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 30
Castelul Rhédey, din punctul de vedere al elitei locale ………………………….. ……………………….. 31
Analiza interviurilor ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 31
Prezentarea locației de cercetare ………………………….. ………………………….. ………………………… 32
Prezentarea orașului Sângeorgi u de Pădure ………………………….. ………………………….. ………. 32
Castelul Rhédey ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 34
Prezentarea proiectului ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 35
Castelul Rhédey, ca locație de creare de patrimoniu ………………………….. ………………………….. . 36
Vizitatorii castelului Rhédey ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 40
Concluzii ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 42
Bibliografie ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 44
Anexe ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 46
Interviu cu Menhyárt István ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 46
Interviu cu Gáspár Péter ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 54
Interviu cu Hegyi László ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 60
Interviu cu Kovrig Magdolna ………………………….. ………………………….. ………………………….. 64
Poze ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 69

6
Table of content

Cuprins ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 5
Table of content ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 6
Declaration ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 7
Declaration ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 8
Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 9
Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 10
Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 15
Introduction ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 17
General introduction of the heritage concept ………………………….. ………………………….. ………… 19
The connection between museum and tourism ………………………….. ………………………….. ……… 22
The museum, a step to preserve the past ………………………….. ………………………….. …………… 26
History and memory ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 27
Memory and feast ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 28
Methodology ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 30
The Rhédey castle, from local elite’s perspective ………………………….. ………………………….. ….. 31
Analysis of in terviews ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 31
Presentation of the research field ………………………….. ………………………….. ……………………….. 32
Presentation of Erdőszentgyörg y ………………………….. ………………………….. …………………….. 32
Rhédey castle ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 34
Presentation of the project ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 35
The Rhédey castle, as the venue for heritage creation ………………………….. ………………………… 36
Visitors of the Rhédey castle ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 40
Conclusions ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 42
References ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. 44
Annexes ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 46
Intervew with Menhyárt István ………………………….. ………………………….. ………………………… 46
Intervew with Gáspár Péter ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 54
Intervew with Hegyi László ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 60
Intervew with Kovrig Magdolna ………………………….. ………………………….. ……………………… 64
Photos …………………………………………………………………………………………………………….. ……………. 69

7

Declarație

Subsemnata/ul …… …………………………………… …………….., absolvent (ă) al/a specializării … Comunicare și
Relații Publice …., promo ția…2019… cunoscând prevederile Legii Educației Naționale 1/2011 și a Codului de etică
și deontologie pr ofesională a Universității Sapientia cu privire la furt intelectual declar pe propria răspundere că
prezenta lucrare de licenț ă/proiect de diplomă /disertație se bazează pe activitatea personală, cercetarea/proiectarea
este efectuată de mine, informațiile ș i datele preluate din literatura de specialitate sunt citate în mod corespunzător.

Localitatea, Târgu -Mureș
Data: Absolvent
Semnătura ………………………

8
Declarație

Subsemnata/Subsemnatul ……. ………. ……………………………………., funcția… prof. univ., lect. univ… ,
titlul științific… dr.… declar pe propria răspundere că ……………… .………….. ……………………., absolvent al
specializării … Comunicare și Relații Publice … a întocmit prezenta lucrare sub înd rumarea mea.
În urma verificării formei finale constat că lucrarea de licență/ proiectul de diplomă /disertația corespunde
cerințelor de formă și conținut aprobate de Consiliul Facultății de … Științe tehnice și umaniste … în baza
reglementărilor Universității „ Sapientia”. Luând în considerare și Raportul gene rat din aplicația anti plagiat
„Turnitin ” consider că sunt îndeplinite cerințele referitoare la originalitatea lucrării impuse de Legea educației
naționale nr. 1/2011 și de Cod ul de etică și deontologie profesională a Universității Sapientia , și ca atare sunt de
acord cu prezentarea și susținerea lucrării în fața comisiei de examen de licență/diplomă /disertație .

Localitatea, Târgu -Mureș
Data: Semnătura îndrumătorului
……………………

9
Kivonat

Dolgozatom azt vizsgálja , hogy milyen szerepe van az emlékezetnek egy település lokális
identitás ának és kulturális és közművelődési életének szervezésében. A helyi elit, hogyan
próbálja fenntartani, megkonstruálni saját múltját és identitását, illetve miként (milyen
formában) igyekszik megjeleníteni a helyi kulturális örökséget a tel epülés lakosai, i lletve az ide
látogatók számára. Ugyanakkor dolgozatomban arra is kitérek, hogy miként használja fel az
örökséget a település a turizmus fellendítése érdekében.

Ezen kérdésekből kiindulva döntöttem úgy, hogy megvizsgálom azt, hogy az erd őszentgyörgyi
Rhédey kastély milyen szerepet játszik a település életében, a kastélynak milyen szerepe van a
kulturális örökség termelésében, megőrzésében és megjelenítésében. Dolgozatomban a
Rhédeyek erdőszentgyörgyi kastély át, mint örökséghelyet és örökséggyárat definiálom. Úgy
gondolom, hogy a Rhédey kastély vizsgálata révén tudhatunk meg a legtöbbet, arról, hogy egy
közösség hogyan (milyen technikák és eszközök révén) próbálja megőr izni egy etnikum, egy
település kulturális örökségét, illetve, hogy egy kisvárosban mennyire (milyen formában) van
jelen a hagyomány

Kutatásom sikeres és eredményes elvégzése érdekében a strukturált interjú módszerét
alkalmaztam. Az interjúk elemzéséből az derül ki, hogy a Rhédey kastély központi szerepet kap
Erdőszentör gy kulturális és közművelődési életében. A kastélyban emlékszoba és múzeum
működik, a kastély és az előtte elterülő tágas tér (az egykori kastélypark) számos kulturális
esemény nek ad otthont: a Magyar Kultúra Napjától kezdve, a városnapokon át, konferenciá k,
képzések, alkalmi előadások, könyvbemutatók, zenei estek helyszíne, de ugyancsak a kastély ad
helyet a Márton napi vásárnak is. Azt mondhatjuk, hogy Erdőszentgyörgyön a kulturális élet és a
Rhédey kastély szorosan összekapcsolódik.

Ugyanakkor a kastély múzeum létrehozásával a szervezők a település turizmusát igyekeznek
fellendíteni . Mivel a Rhédey családot és az angol királyi családot rokoni szálak kötik össze.
Rhédey Klaudia grófnő, a mai Windsor uralkodóház, II. Erzsébet brit királynő ükanyja. Tehát
jelenleg a Rhédey kastély amellett, hogy a kulturális események gyakori/központi helyszíne, az
egyik legismertebb és legkeresettebb turisztikai célpontja is Erdőszentgyörgynek.

10
Az e rdőszentgyörgy i elit számára a hagyom ányőrzés nagyon fontos, mert ebben látják azt az
összetartó erőt, mely által megőrizhetik nemz eti identitásukat, valamint ez által adhatják tovább
a következő generációnak.

Abstract

Lucrarea mea analizează rolul , pe care memoria și moștenirea culturală j oacă în organizarea
identității locale și vieții culturale într -o localitate. În centrul analizei mele stă modul în care elita
locală încearcă să-și păstreze și să -și construiască propriul trecut și propria identitate, r espectiv
modul în care (forma în car e) încearcă să prezinte moștenirea locală culturală locu itorilor
localității și celor ce vin să -i viziteze. În același timp, voi arăta în lucrare a mea modul prin care
localitatea se folosește de patrimoniul cultural pentru a stimula turismul.

Pornind de la aceste întrebări, am decis să analizez rolul pe care castelul Rhédey din Sângeorgiu
de Pădure îl are în viața localității, respectiv în crearea, păstrarea și prezentarea patrimoniului
cultural. În lucrare, definesc castelul din Sângeorgiu de Pădure al familiei Rhédey ca un sit de
patrimoniu și ca o fabrică de patrimoniu cultural . Cred că prin analizarea castelului Rhédey
aflăm cel mai mult despre cum (prin ce tehnici și mijloace) poate un grup etnic, o localitate să -ți
păstreze moștenirea culturală, res pectiv cât de mult (în ce formă)joacă tradiția un rol semnificativ
în viața unui oraș mic.

În urma cercetărilor mele am aflat motivele pentru care castelul a devenit una dintre cele mai
importante atracții turistice ale localității. Totodată voi face referire la principalele obiective ale
celor trei proiecte, prin care consiliul local a realizatun muzeu în incinta castelului, prin care
omagiază trecutul localității, nepermițând ca trecutul să piară, dându -l mai departe generațiilor
viitoare, cât de prezentă este păstrarea tradițiilor în Sângeorgiu de Pădure, și cum se leagă
castelul Rhédey.

Sonkoly Gábor plasează dezvoltarea conceptului de patrimoniu cultural, într -un discurs
internațional, în perioada anilor 1960 -1980. Autorul îl cit ează pe istoricul Francois Hartog, care
consideră patrimoniul cultural un concept -cheie al ordinului istoric prezentist. Francois Hartog
menționează identitatea ca punct de focalizare a memoriei, a patrimoniului și a comemorării.

11
(Hartog 2006: 120 –121) Sonkoly Gábor scrie că aceste patru concepte se încadrează fantastic în
ordinul prezentist, pentru că nici unul nu are o definiție concretă. Sonkoly Gábor prezintă și cea
mai acceptată definiție de limbă maghiară a conceptului de patrimoniu cultural. Conform
definiției, ”patrimoniul cultural se definește ca un concept contemporan de drept administrativ,
care, prin obiectele, locurile, practicile etc. amenajate alese, în toate nivelurile societății (de la
întregul omenirii până la comunitățile locale) să hotăr ească forme de identitate care pot fi numite
și interpretate, datorită canoanelor și misiunilor normative.” (Sonkoly 2016.: 26).

În același timp, trebuie amintit faptul că patrimoniul cultural este alcătuit de acele instituții care
adună, inventariază, an alizează, păstrează, sau restaurează, dacă este cazul, însemnele purtate de
acestea. (Erdősi 2004: 86).

Muzeul și turismul pot fi interconectate și prin prisma interesului de masă. În acest caz, nu doar
întrebările culturale, ci și cele economice au devenit importatne pentru cei care întrețin și țin în
funcțiune aceste lucruri. Cele două sisteme sunt întreți nute de mobilitatea și curiozitatea maselor.
(Frazon 2003: 230)

Conform lui Fejős Zoltán, între muzeu și turism sunt puncte comune și puncte paralele. Muzeele
de astăzi au un rol accentuat în turismul cultural și industria de patrimoniu, prin crearea de
unicitate culturală a locației. (Fejős 2000: 248)

Una dintre funcțiile importante a muzeelor în secolul 21 este păstrarea identității etnice și
culturale. În vest, unde în secolul trecut s -a format o societate extrem de eterogenă din punct de
vedere etnic, muzeele etnografice și -au asumat această sarcină în mod conștient. Koltai Zsuzsa
exemplifică prin Muzeul Etnografic din München, deoarece ei consideră importatn faptul ca
minoritățile ce ajung acolo să aibă posibilitatea de a -și păstra identitatea cultura lă. (Zsuzsa 2011:
25)

Maurice Halbwachs face diferență între istorie și memorie. Acesta consideră că istoria învie doar
atunci când prezentul a trecut. Istoria este unitară, pe când memoria – chiar și cea colectivă – este
multiplă. Deoarece vorbim întotde auna de memorie colectivă, există atâtea memorii câte grupuri,
iar acestea niciodată nu sunt unitare, din punct de vedere formă și conținut. Halbwachs consideră

12
că aceasta se datorează societății din ce în ce mai rapide. Memoria colectivă păstrează din tre cut
doar ceea ce este încă viu, ceea ce are semnificație și în prezent (Maurice 1997: 135) . Un astfel
de exemplu este o clădire, un castel, care a rămas din trecut, dar are semnificație și în prezent și
acesta este folosit pentru constuirea memoriei.

Este mult mai greu să alegem lucruri din prezent care sunt demne de a fi păstrate, decât a selecta
din obiectele rămase din trecut. O expoziție muzeală este mai valoroasă cu cât este mai veche, la
baza ierarhiei situându -se secolul 20. Un muzeu istorico -cultu ral nu se ocupă cu prezentul. Cei
din Sângeorgiu de Pădure au ales o amintire construită din trecut , pentru că transmite mult mai
clar mesajul dorit de elita locală, decât ar face o tradiție vie și astăzi.

În următoarea parte a lucrării voi prezenta locu l de cercetare, localitatea, Sângeorgiu de Pădure,
respectiv castelul, patrimoniul familiei Rhédey. În lucra re voi preze nta și ce planuri au
persoanele angajate ale administrației locale și a sferei civile în utilizarea castelului și a
memoriei familiei Rhédey și ce proiecte au pregătit în acest sens. Pe parcursul lucrării se vor
prezenta trei proiecte, dar am pus accent pe cel care vizează restaurarea castelului. În afară de
aceasta, mai sunt două proiecte, ambele vizează reabilitarea spațiului din împrejurimea
castelului. Primul constă în reabilitarea împrejurimii directe a castelului, respectiv a curții și a
parcului, iar a doua un teritoriu mult mai mare, partea d e lângă malul Târnavei Mici.

În vederea efectuării cu succes a muncii mele de cercetare, am folosit metoda interviului
structurat. Am efectuat patru interviuri, unul cu managerul de proiect, Menyhárt István, al doilea
cu un ghid, care lucrează în castel, Gáspár Péter, celelalte două subiecte de interviu nu lucrează
în ca stel, dar sunt legate de castel: Hegyi László, profesor local de istorie și care a participat, în
perioada 2006 -2012, la inițierea proiectului de renovare a castelului. A patra persoană e ste o
profesoară pensionară locală, Kovrig Magdolna, de numele căreia se leagă majoritatea
evenimente lor culturale din Sângeorgiu de Pădure. Ea este fondatorul Asociației de Actori
Amatori ”B odor Péter ”.

Orașul Sângeorgiu de Pădure se află în județul Mure ș, la 36 km de Târgu Mureș. Este cea mai
mare localitate a părții centrale a V ăii Târnavei Mici. Conform rece nsământului din 2011, are un
număr de 4500 locuitori.

13
Rhédey Claudia este mândria orașului Sângeorgiu de Pădure. În afara faptului că s -a născut a ici,
a făcut multe pentru localitate. Din cele cinci săli plănuite pentru expoziție, una va fi dedicată ei,
unde vizitatorul va putea vedea cum arăta camera ei de odinioară. Una dintre săli va reda istoria
familiei Rhédey . O sală va reda atmosfera unei săl i de bal de odinioară, iar a patra va fi sala
bărbătească a contelui Rhédey László / Alexander von Württenberg . Această sală va fi amenajată
deoarece Alexander a fost soțul Claudiei. Ultima sală va prezenta istoria castelului și a criptei
Rhédey prin gravu ri, grafice istorice, poze, panouri cu inscripții.

Castelul a fost proprietatea familiei în secolul 18. De -a lungul vremii, a avut mai multe roluri în
viața localnicilor din Sângeorgiu de Pădure, deoarece în secolul 20 a funcționat, print re altele, și
ca școală. A dat locul liceului local și cum s -a adeverit în urma cercetării mele, primul proiect a
pornit datorită faptului că se dorea restaurarea clădirii. Directoarea de atunci a școlii, Magyarosi
Erzsébet a fost cea care a inițiat proiectul de renovare în anul 2006.

În prezente, cele mai multe evenimente culturale sunt organizate în castel, cea mai recentă fiind
prezentarea de carte de acum câteva săptămâni a scriitoarei de cărți pentru copii, Cseh Katalin. În
același timp, în această clădire găsim și un birou pentru proiecte, iar aici își are sediul Centrul
Național de Informare și Promovare Turistică din Sângeorgiu de Păd ure. Nu în ultimul rând ,
castelul Rhédey este și muzeu, acolo unde în viitorul apropiat vor fi amenajate săli istorice
focusate pe f amilie istorica . În prezent, macheta satului inundat Bezidu Nou se regăsește la etajul
clădirii, respectiv o sală care prezintă un interior de cameră locală tradițională.

Este vorba despre trei proiecte, dintre care una încorporează castelul, celelalte d ouă constă în
reabilitarea împrejurimii directe a castelului.

Proiectul a fost depus de Consiliul Local al Orașului Sângeorgiu de Pădure la Agenția pentru
Finanțarea Investițiilor Rurale ( AFIR ) din Alba Iulia. Obiectivul principal al proiectului este să
prezinte istoria familiei Rhédey , și să amenajeze un loc comemorativ demn, unde turiștii să afle,
într-un mediu de informații bogate, legătura de familie dintre Sângeorgiu de Pădure și Familia
Regală a Marii Britanii. Consiliul Local din Sângeorgiu de Păd ure a inițiat amenajarea sălilor de
comemorare în data de 7 februarie 2018. Conform planurile, expoziția va putea fi vizitată
începând cu toamna anului 2019. Pentru a ridica nivelul expoziției, respectiv pentru ca aceasta să

14
fie credibilă, organizatorii au cooptat mai mulți specialiști (printre care istoricul Fehér János ,
care se ocupă cu istoria familiei Rhédey , și etnograful dr. Kinda István , care este responsabil
pentru concepția expoziției).

Din cercetare reiese că, în viața culturală din Sângeorgiu d e Pădure, castelul Rhédey are un rol
central. În castel funcționează sală memorială și muzeu, iar clădirea și teritoriul vast din
împrejurimea castelului (parcul de castel de odinioară) dau locul pentru numeroase evenimente
culturale: începând cu Ziua Cult urii Maghiare, până la Zilele Orașului, este locația pentru
conferințe, cursuri, spectacole ocazionale, prezentări de carte, seri de muzică, dar aici se
organizează și Târgul de Ziua lui Martin. Se poate spune că în Sângeorgiu de Pădure viața
culturală și castelul Rhédey sunt în legătură strânsă.

În același timp, organizatorii doresc să stimuleze turismul local prin amenajarea muzeului
castelului. Familia Rhédey este înrudită cu Familia Regală a Marii Britanii, contesa Claudia
Rhédey este stră -străbunica actualei Regine a Marii Britanii, Elisabeta a II -a. Deci, în prezent,
castelul Rhédey, pe lângă faptul că este locația centrală pentru evenimentele culturale, este și una
dintre cele mai cunoscute și căutate atracții turistice din Sângeorgiu de Pădure.

Pentru elita din Sângeorgiu de Pădure păstrarea tradiției este foarte importantă, pentru că c apătă
prin asta o putere coezivă, prin care pot să -și păstreze identitatea națională, respectiv prin asta
pot să o predea generațiilor viitoare. De aceea se străduiesc ca la fiecare eveniment , tradiția să
primească un rol aparte. Sunt într -o situație fericită, doarece sunt mulți practicanți de dansuri
populare, au meserii tradiți onale, iar pentru mulți, obiceiurile strămoșilor sunt prezente în
cotidian.

Pe lângă multe opinii conforme, cei patru subiecți de interviu elaborează și puncte de vedere
diferite. Menyhárt István și Gáspár Péter lucrează în castel, opin iile lor se aseamă nă atât cu
detaliile proiectelor, cât și cu planul de amenajare a muzeului. Din declarația profesoarei Kovrig
Magdolna reiese că, pentru ea, păstrarea tradițiilor are un rol central, din punctul de vedere a
dânsei , este important să se păstreze și să se consolideze păstrarea tradițiilor în localnicii din
Sângeorgiu de Pădure . Profesorul de istorie Hegyi László consideră că cel mai important este să
se afle și să se dea mai departe datele istorice referitoare la castelul și familia Rhédey.

15
Abstract

My pap er examines the role of remembrance in the local identity and in organizing the cultural
life. How can the local elite preserve, maintain and create their own history and identity, and
how are they trying to represent the local cultural heritage to the loc al inhabitants and to the
people who visit them. In the same time, I present the way the community uses the heritage in
order to boost the tourism.

Starting from these question I decided to analyze the role played by the Rhédey Castle in the life
of the town, in the „production”, preservation and presentation of the cultural heritage. In my
paper I define the Rhédey Castle from Erdőszentgyörgy as a heritage site and as a heritage
factory. I consider that, through the examination of the Rhédey Castle we ca n learn the most
about the way (techniques, means) a community tries to preserve the cultural heritage of an
ethnical group and of a town, and in which form does the tradition live in a small town.

In order to make my research successful, I used the method of structured interview. After
analizing the interviews, it became clear that the Rhédey Castle has a central role in the cultural
and community life of Erdőszentörgy. In the castle there is a memmorial room and a museum,
the castle and the vast sp ace from outside (the former castle park) is the home of many cultural
events: starting with the Hungarian Cultural Day, through the town days, it is a place for
conferences, trainings, occasional presentations, book presentations, musical spectacles, but it is
also the venue for the Martin’s Day Fair. It can be said that the cultural life and the Rhédey
Castle are in close connection in Erdőszentgyörgy.

In the same time, with the creation of the castle museum, the organizors try to boost the tourism
of th e town, as the Rhédey family and the British Royal Family are related to each other.
Countess Claudia Rh édey is the great -great -grandmother of the current British Queen, Elizabeth
II. Therefore, besides being the central venue for the cultural events, the Rhédey Castle is one of
the most famous and visited tourist attractions in Erdőszentgyörgy .

16
The preservation of traditions is also very important to the elite of E rdőszentgyörgy , because
they see this as a cohesive power, which can be used to preserve the national identity that will be
given to the forthcoming generations.

17
Bevezet ő

A mai társadalomban, egyre többet hallhatunk az örökségről, a kulturális örökségről és ennek
gyakorlásáról. Egyre több tudós kutat ebben a témában, és próbálja meghatározni a fogalmat.
Vegyük csak például Francois Hartogot, aki azt írta a z örökséget magát nehéz megfogalmazni.
Tehát ő az örökséget, mint fogalmat egyfajta metakultúraként említi meg. A fogalom jelentése
mára már teljesen átalakult, mivel több esetben is a hagyományról úgy beszélünk, mint örökség.
(Hartog 2006: 121)

Dolgozatom azt vizsgálja, hogy milyen szerepe van az emlékezetnek és az általa
termelt/megjelenített örökségnek egy település lokális identitásának és kulturális és
közművelődési életének szervezésében. A helyi elit, hogyan próbálja fenntartani, megkonstru álni
saját múltját és identitását, illetve miként (milyen formában) igyekszik megjeleníteni a helyi
kulturális örökséget a település lakosai, illetve az ide látogatók számára. Ugyanakkor
dolgozatomban arra is kitérek, hogy miként használja fel az örökséget a település a turizmus
fellendítése érdekében.

Ezen kérdésekből kiindulva döntöttem úgy, ho gy megvizsgálom azt, hogy az erdőszentgyörgyi
Rhédey kastély milyen szerepet játszik a település életében, a kastélynak milyen szerepe van a
kulturális örökség termelésében, megőrzésében és megjelenítésében. Dolgozatomban a
Rhédeyek erdőszentgyörgyi kasté lyát, mint örökséghelyet és örökséggyárat definiálom. Úgy
gondolom, hogy a Rhédey kastély vizsgálata révén tudhatunk meg a legtöbbet, arról, hogy egy
közösség hogyan (milyen technikák és eszközök révén) próbálja megőr izni egy etnikum, egy
település kulturá lis örökségét, illetve, hogy egy kisvárosban mennyire (milyen formában) van
jelen a hagyomány.

A kastély a Rhédey család tulajdonában állt a 18. században. Az évek során több szerepet is
betöltött az erdőszentgyörgyi lakosok életében, mivel a 20. század folyamán iskolaként
funkcionált. A helyi líceumnak adott helyet, és mint kiderült a kutatásom során, ez miatt is
indították el az első pályázatot, mert restaurálni szerették volna az épületet. Az iskola akkori
igazgatónője, Magyarosi Erzsébet volt, aki 200 6-ban elindította a kastély felújítására szóló
pályázatot.

18
Mára már a legtöbb kulturális eseménynek a kastély ad otthont, ilyen volt például az a
könyvbemutató, amit pár héttel ezelőtt szerveztek meg a kastélyban, Cseh Katalin írónő
gyerekkönyveket mutatott be. U gyanakkor megtalálható itt több iroda is, többek között pályázat i
iroda. E z mellett az országos turisztikai tájéko ztató központ nak a helyi kirendeltsége is
megtalálható itt . Nem utolsó sorban persze, múzeum a Rhédey kastély, ahol a közeljövőben a
Rhédey családra fókuszálva alakítanak ki különböző történelmi termeket. Jelenleg az elárasztott
Bözödújfalu makettje találh ató meg a kastély emeleti tárhelyén, illetve egy külön szoba van
kialakítva, amely reprezentálja a helyi hagyományos szobabelsőt.

A dolgozat rámutat, az immár 2003 óta várossá nyilvánított település örökségesítési
gyakorlataira, ünnepeire, szokásaira. Erd őszentgyörgyön a hagyományőrzés ma is él, például a
Márton napi vigasságok megrendezése is erre mutat rá, illetve a Württemberg Sándor egyesület
tagjai is a hagyományőrzésre reflektálnak, mivel olyan elhivatottságot érző emberek, akik
felvállalták a huszár ság – mint Erdőszentgyörgy népének törtnélemi értékeinek megtestesítői –
hagyományainak, szabályainak, erkölcsi alapjainak életben tartását.

Kutatásom során, kiderült , hogy a kastély, milyen okból vált a település egyik legfontosabb
turistaattrakciójává. Melyek voltak a három pályázat fő céljai, amelyek által létre tudták hozni
ezt a kastélymúzeumot, amellyel a település múltja előtt tisztelegnek, és megemlékeznek. Nem
engedve, hogy a múlt a feledésbe merüljön, tovább adva a jövő számára. Mennyire van jele n
Erdőszentgyörgyön a hagyományőrzés gyakorlata, és ehhez miként kapcsolódik a Rhédey
kastély.

19
Az örökség -fogalom általános bemutatása

Sonkoly Gábor a kulturális örökség fogalmának kialakulását a nemzetközi tudományos
diskurzusban az 1960 -as és 1980 -as évek közötti időszakra vezeti vissza. A szerző Francois
Hartog történészt idézi, aki a kulturális örökséget a prezentista történeti rend egyik
kulcsfogalmának tartja. Francois Hartog az emlékezetnek, az örökségnek, a megemlékezésnek
gyújtópontjaként az identitást említi. (Hartog 2006: 120 –121) Sonkoly Gábor pedig azt írja, hogy
e négy fogalom azért is illeszkedik remekül a prezentista rendbe, mert egyik sem rendelkezik
pontos definícióval. Sonkoly Gáb or adja a kulturális örökség egyik legelfogadottabb magyar
nyelvű definícióját is. Meghatározása szerint „a kulturális örökség olyan kortárs jogi –
adminisztratív fogalomként határozzuk meg, ami arra szolgál, hogy választott tárgyak, tájak,
gyakorlatok stb. alapján kialakított, a társadalom minden szintjén (az emberiség egészétől a helyi
közösségekig) megnevezhető és értelmezhető identitásformákat határozzon meg nemzetközi
kánonjainak és normaadó missziójának köszönhetően” (Sonkoly 2016.: 26).

Mára már egyre többen fog lalkoznak az örökség fogalmával, vegyük például csak Sonkoly
Gábort, Francois Hartogot, vagy Jakab Albert Zsoltot. Ezt tulajdonképpen két megközelítés
magyarázza: az egyik, hogy a diktatúra éveiben eltűnik a majd, 2000 után mind ez
újraértékelőd ik, a másik, hogy mindezek hatására fellendül a turizmus, lendületet vesz az
örökséghez való viszonyulás.

Az örökség egyszer csak mindenhol megjelent, a hírekben, a mozivásznon, az üzletekben, szóval
tényleg mindenhol úton -útszélen belebotlódunk. Nélkülözhetetlen fogalommá vált a nemzettudat
és az idegenforgalom számára egyaránt. Mára már minden hagyaték, valakire, az az egy ápolóra
talál. Teljesen mindegy, hogy most épp Hollywood világáról van szó, vagy történelmi
emlékparkokról, vagy akár etnikus eredetekről, a holokausztról, az egész világ dicsőíti vélt vagy
valós múltját, illetve kesereg miatta. (Erdősi 2004 : 55)

Az örökség nem nevezhető tudománynak, sokkal inkább a múlt közvetítésének, a hagyományok
közvetítésének, „ugyanakkor szoros kapcsolatban van a történelemmel és a néprajzzal, de az
időszemlélet – és használat, valamint az identitástermelés bizonyos kortárs formáival.” .
(JakabVajda 2018: 7)

20
Ahogy Francois Hartog francia történész is említette az örökség szó a franciáktól maradt ránk, a
nemzeti örökség fogalom, akkor jelent meg, amikor a nemesektől a vagyon az állam tulajdonába
került át. Az örökség szó gyakorlatilag azt jel enti, hogy tárgyi és szellemi javak at generációról
generációra adju k át egymásnak. (JakabVajda 2018: 10)

Az örökséget magát nehéz meghatározni, ennek kezelése kapcsán a leltár és a múzeum
jelenségek lettek ismertek. Örökségről beszélünk mindenhol, mint egyfajta metakultúra, úgy kell
tekinteni az örökségre. Francois Hartog írja az örökségről, hogy a francia fo rradalom szülte, és
az egész innen indul, 1980 óta majdnem mindenhol „elburjánzott”. (Hartog 2006: 121)

Az UNESCO 2001. október 17 -én Torinóban, megszavazta, hogy a kulturális egyezményen
belül az örökség kiterjedjen a szellemi örökségre is. Így indult el a tulajdonképpeni örökség,
amely mára már átvette, illetve helyettesíti a kultúra fogalmát. Ma már mind örökség alkotók
vagyunk, mivel mindenki valamit őriz, majd pedig tovább ad. Romániában a 20. század közepére
megalakul a Népi Alkotások Háza és az Örök ségvédelmi Hivatal. 1993 -tól felkerül a világ
örökség listájára, mivel csatlakozik a nemzetközi szerkezetekhez a rendszerváltás után.
Romániában az örökség fogalmát három fogalom mentén indították el, az egyik a birtokbavételre
konceptualizálódik, a másik a politikai befolyás alatt álló kulturális örökség, a harmadik pedig a
menedzsmentre szűkül, ez által kizárja a tudományt. Tehát az örökségesítő gyakorlatokra, a
menedzsmentre, vagyis a kapcsolatokra, a kommunikác ió tudományára szűkülnek. A kultúra
létrejö ttével, egy közösséghez tartozó hagyomány nemzeti lett, ez által a hagyományra úgy
tekintünk, mint a múlt gyökerére, amely a jelenben fejti ki hatásait. A hagyományt, amikor már
nem lehetett összekapcsolni a jelennel, rájöttek, hogy azt ápolni kell, és véd eni, viszont a
hagyomány újraszerveződése elkerülhetetlen volt, mivel ezeket már múzeumokban,
színházakban tekinthetjük meg. Az örökség fogalma átveszi a hagyomány helyét, ugyanakkor
nem szabad elmenni az mellett, hogy e két fogalom nem helyettesíthető. (JakabVajda 2018: 14)
Filip Iorgolescu azt írja, hogy az egész emberiség kulturális örökségének s zerves része a
kulturális gazdaság és örökség. (Iorgolescu 2011: 14)

Az örökség fogalmát Sonkoly Gábor is taglalta a Bolyhos tájaink című könyvében,
megtudhatju k, hogy az örökség hétköznapi nyelven magába foglalja a művészeteket. Szerinte a
történelem és a kulturális örökség felcserélhető fogalmak is lehetnének, mivel mindkettő a

21
múlttal foglalkozik, azaz pontosabban azzal miként lehet a múltat a jelenben felhasz nálni.
(Sonkoly 2016: 17)

Meg kell említeni, hogy a kulturális örökséget azok az intézmények alkotják, amelyek
összegyűjtik, leltározzák, megvizsgálják, megőrzik, vagy ha szükséges restaurálják az általuk
hordozott jeleket. (Erdősi 2004 : 86)

A Nemzeti Kulturális Örökség fogalma kiaknázza a művészet tekintélyét a jelenkor előre
helyezése, illetve dicsőitése miatt, Wessely Anna szerint épp ezért is van nagy tétje annak, hogy
ki férhet hozzá, ki alakíthatja és használhatja önértelmezése eszközeként a kultu rális örökség
tartalmait. John Bergert idézi, aki szerint az a nép vagy osztály, akiknek módjuk volt megtalálni
a történelmi helyüket sokkal szabadabban képesek dönteni és cselekedni népként, mint azok,
akik elszakadtak a saját múltjuktól. (Wessely 2005 : 22)

Az emlékezet, az örökség és a megemlékezés  „e három kifejezés mind egy negyedikre mutat,
amely mintha gyújtópontjuk is lenne: ez az identitás.” (Hartog 2006: 120 -121)

Az identitás, amelyről Francois Hartog ír, sarkalja erdőszentgyörgy önkormányzatát is arra, hogy
emlékezzenek a Rhédey családra, ez által tiszteletüket adva a település múltja előtt. A kastélyra,
mint örökség úgy tekintenek, óvják, és ez által gyakorolják az örökségesítést. A kastélymúzeum
létrehozásával pedig a megemlékezést gyakorolja a tele pülés önkormányzata. A pályázatok
megírása óta az egyik megemlékezés a másikat követte. A kastély adottságait maximálisan
kihasználva, minden kulturális eseményt itt szerveznek meg. Az Erdőszentgyörgyön született
Bodor Péter emlékére is egy külön eml ékszobát hoztak létre ez által is gyakorolják a
megemlékezést.

Alapvető kifogás a múzeummal, mint intézménnyel szemben az volt, hogy a múzeum a „Másik
reprezentációjában eredendően autoriter szerepet játszik.” A múzeumot az indiánok például
gyakran kritizálják úgy, mint, ami a fehérek dolgai közé tartozik. A múzeumok arrogánsak és
bálványimádóak egyes muszlim nézetek szerint. (Lajos 2013 : 19) . Ha a Rhédey kastélyt vesszük
példának a muszlim nép nézetei nem korrektek, nem relevánsak, mivel a kastély emeleti
tárhelyén létrehozott bözödújfalusi makettel tisztelegni, illet ve megemlékezni szeretnének a

22
bözödújfalusi lakosok előtt, akik elvesztették otthonaikat. Azok az emberek tehetetlenül el kellett
fogadják, hogy az, amit egy életen át gondoztak pár nap alatt csak egy emlékké válik. Sokan
közülük Erődszentgyörgyre költözte k, és ezek az emberek hangoztatják, hogy mennyire örülnek,
hogy a Bözödújfaluért Egyesület elnőke, Személy Dénes kezdeményezte a makett elkészítését.
Ez pedig egyáltalán nem arrogancia, vagy bálványimádás, ez megemlékezés, a mólt megőrzése.

A múzeum és tu rizmus közti kapcsolat

A múzeum és a turizmus összekapcsolható olyan szempontból is, mint tömeges érdeklődés.
Ebben az esetben már nem csak a kulturális, hanem a gazdasági kérdések is fontos szemponttá
váltak a működtetők és a fenntartok körében. A tömege k mobilitása és kíváncsisága tartja fenn a
két rendszert. (Frazon 2003: 230)

Ahogy Fejős Zoltán is írja a múzeum és turizmus között találkozási pontok és párhuzamok
vannak. A mai múzeumok a kulturális turizmusban és az örökségipar részeként erőteljes szerepet
játszanak a hely, a locus egyediség ének kulturális megalkotásában (Fejős 2000: 248) . A Rhédey
kastély, mint múzeum is erőteljes szerepet játszik a kulturális turizmus részeként. A település a
kastély és a család által alkotja meg az egyediségét, é s ez által tűnik ki a többi több száz hasonló
kisváros közül, ahol hasonló kastélyok találhatóak. Találniuk kellett egy pontot, amely más, és
amely által egyedivé válhattak. Ez pedig az angol királyi család egyik ősanyja volt, Rhédey
Klaudia, aki II. Erzsé bet brit királynő ükanyja. A múzeum irányítása pontosan azt jelenti, hogy a
közösséget és a legmagasabb értéket ellenőrizzük (Halpin 2007 : 48) , ebben az esetben
Erdőszentgyörgyön a Rhédeyek öröksége a legnagyobb érték, amelyet szemügyre vehetünk.

A kastély Erdőszentgyörgy számára örökség, am elyet a turizmus fellendítésére használnak, és
nem hagynak a múltban elveszni. „Az örökség és a turizmus összekapcsolásának fő kihívása,
hogy a múltat a jelenben rekonstruáljuk bemutatáson és interpretáción keresz tül. Az örökség
prezentációja többféle alakot felvehet, és sokféle torzításra hajlamos különféle okok miatt. A
turizmus rohamos elterjedésével a megértések is változóak, legyen szó akár egyéni, akár
kulturális különbségekről.” (Kalocsai 1998: 201)
A kasté lyban alkalma zott és a pályázatokk al foglalkozó személyek, illetve az erdőszentgyörgyi
önkormányzat a múltat rekonstruálja , három megnyert pályázat segítségével. A pályázatok

23
lényege, hogy az egykori Rhédey kastélyt és annak területét rekonstruálják, megőr izzék és
ismertessék az utókor számára. Nem hagyják elveszni a múltat, és fontosnak tartják, hogy
megmutassák más kultúrából érkezőknek is, a család történelmét. Természetesen a helyiek
számára is nagyobb betekintést nyújtanak ez által, a település lakosai nyitottak és büszkék kell,
legyenek erre az örökségre.

Roger Miles írja, hogy a mai bonyolult világban, a múzeumok jelenlétében kulcsszó lett az
identitás. (Roger 1994 : 5). Az interjúk készítése során is emlegették a kérdezett felek, hogy a
kulturális identitást Erdőszentgyörgyön a Rhédey kastéllyal, az az a múzeummal hozzák
összefüggésbe.

Ahogy Hermann Bausingert idézte Fejős Zoltán „ A turizmus célkeresztjében, napjainkban
mindinkább megjelennek a fontos turistaattrakcióvá váló múzeumok, melyek önmag ukban is
kiemelkedő kulturális szimbólumok.” (Fejős 2000: 237) Az író a világhírű múzeumokról ír,
melyeket az iskolában is tanítanak, például a párizsi Louvre múzeum. Ugyanakkor
erdőszentgyörgy vezetősége is a múzeum létrehozásával csalogatja a látogatókat és ez által
lendíti fel a turizmust a kisvárosban. A Rhédey név így önmagában talán nem mond sokat, de ha
ezt már az angol királyi családhoz kapcsolják, akkor már több sz emély figyelmét felkeltik. Mint,
ahogy fennebb azt már említettem Rhédey Klaudia, a m ai Windsor uralkodóház egyik ősanyja,
II. Erzsébet brit királynő ükanyja. Napjainkban a turizmus és a múzeum között egy igen fontos
kapcsolat áll fent, szinte elkülöníthetetlen egyik a másiktól. A turisták számára meglátogatandó
célpontot jelentenek a múze umok, ahol különféle gyűjteményeket tekinthetnek meg. (Fejős
2000: 237)

Az idegenforgalmi ipar és a múzeum szinte elválaszthatatlanok, annak ellenére, hogy a múzeum
közvetlenül nem része a turizmusnak. Lényegében azért elválaszthatatlanok egymástól, mert a
múzeumok alapjában a kultúráról, történelemről szólnak, és ahogy Nelson Graburnt idézi Fejős
Zoltán a közönség igényeit kiszolgáló, funkciók elválaszthatatlanok a turizmus alakulásától, és
szerinte a turizmus az identitás szenvedélyes keresése. (Fejős 20 00: 239)
A múzeumra tekinthetünk, mint kollektív emlékezet re, ahogy Antik Sándor említette az egyéni
emlékezet jelzései az emberrel megtörtént saját testének eseményei, de a kollektív emlékezet
tartalmát az emberiség történelmi eseményei határozzák meg. (Antik 2008: 81) A kollektív

24
emlékezet megőrzi egy közösség jelképeit. Az emlékezet segítés ében egyik legfontosabb
szerepet a múzeum tölt be, megragadva egy emléket, amelyet a látogatók elé tárva reprezentál.
Az emlékezet nem képes megőrizni a múltat, ezért rekonstruktív módon működik. Maurice
Halbwachs szerint „Nem létezik olyan társadalmi eszme, amely egyszersmind ne a társadalom
emléke volna.” (Halbwachs, 1985: 389)

Francois Hartog is említést tesz a kollektív emlékezet fogalmáról, amelyet Maurice Halbwachs
alkotott. A kollektív emlékezetként tekinthetünk a kastélymúzeumra, amely őrzi a helyi
hagyományokat, a múltat pedig nem engedi feledésbe merülni. A kollektív emlé kezet csoportos,
tehát amennyi csoport annyi emlékezet van. Ezért is tekinthetünk a múzeumra is úgy, mint egy
kollektív emlékezet. (Hartog 2006: 122 -123)

Maurice Halbwachs szavaival élve Jakab Albert Zsolt leírja, hogy az emlékezet és történelem
viszonyát egyfajta linearitásként gondolta el. „Amikor a múltat már nem megélik, amikor az
emlékezet elhal, akkor kezdetét veszi a történelem. Ő maga éppen ezért a kollektív emlékezet és
történelmi emlékezet fogalmakat használta.” Halbwachs szemében a történelem az ert nem
emlékezet, mert nem létezik egyetemes emlékezet, hanem csak kollektív, más szóval
csoportspecifikus emlékezet létezik. (Assmann, 1999: 44)

A francia szociológus felvetését Assmann Jan gondolta tovább. „Ugyanis Assman Jan a
kollektív emlékezet fog almát gyűjtőfogalomként használva 1988 -ban javaslatot tett a
kommunikatív emlékezet ezen formáira, időbeli horizontjaira a későbbiekben is kitér.” (Jakab
Albert, 2012: 31)

Jakab Albert Zsolt könyve első sorait Assmann Jan gondolatával kezdi. „A múlt megőr zésére,
rögzítésére szolgál az időnek a térre való leképzése.”A kötetében Jakab Albert Zsolt a kulturális
emlékezet termelésének folyamatát, az emlékezet létrehozásának stratégiáját, az emlékezet
társadalmi használatát vizsgálja. Míg Assmann Jan a kulturál is emlékezet fogalmát vizsgálja,
mint emlékezés és a múlthoz való viszony, kulturális identitás és politikai képzelőerő, kulturális
folytonosság és hagyományteremtés. Az emlékezet és emlékezés témája néhány éve járványként
terjed, Keleten és Nyugaton egyar ánt befészkelte magát a gondolkodásba.

25
A kommunikatív emlékezet és a kulturális emlékezet fogalmait magyarázza Jakab Albert Zsolt,
Assmann Jan modelljével. A kommunikatív emlékezettel ellentétben a kulturális emlékezetnek
megvannak a speciális hordozói, i rányításra szorul, kialakul a terjedés ellenőrzése, a beavatottság
élménye kötelezettségekkel és jogokkal jár, ennélfogva a határok felállítása is jellemző.
(Assmann 1999: 53 –54). A kulturális emlékezet a múlt szilárd pontjaira irányul, a múlt itt
szimboli kus alakzatokká o lvad, ezekbe kapaszkodik az emlékezés. A mítoszok is az emlékezés
alakzatai. A történelem az emlékezés által válik mítosszá. (Assmann, 1999: 53).

Az időintervallum a nagy időbeli távolságokra vonatkozik, olyan emlékezet, amelyben
személy esen nem vehettek részt. Ez részben történeti tudáson, részben különféle rítusokon
keresztül jön létre. (Jakab Albert, 2012: 31) Assmann Jan ezért tartja az intézményesített
mnemotechnika ügyének. A kommunikatív emlékezettel ellentétben a kulturális emléke zetnek
megvannak a speciális hordozói.

Az emlékezésmódokat Assmann Jan és felesége Aleida Assmann nem szembenállásként
képzelik el, ugyanis vannak átjárások és átfonodások. (Jakab Albert 2012: 39)

A kommunikatív emlékezetet Assmann Jan és Jakab Albert Zsolt a kollektív emlékezet állandó
használatként és értelmezéseként magyarázza, ez által egy viszonyt tart fent a kulturális
emlékezettel.

A kommunikatív emlékezettel ellentétben a kulturális emlékezet nem magától terjed, hanem
gondos irányításra szorul. (Assmann, 1999: 55)

Assmann Jan szerint a kollektív emlékezetnek helyszínekre és térbeliségre van szüksége. Jakab
Albert Zsolt a kollektív emlékezetről azt írja „a kollektív emlékezet nem absztrakció, hanem
helyekben reprezentálódik”. Az emlékezés tereke t alakít ki és rendez át. Az emlékezetben a
társadalmi környezethez való tartozás tükröződik vissza.
Jakab Albert Zsolt egyetért Assmann Jan gondolatával amely szerint az emlékezet térbeli
vonatkozása nemcsak azt jelenti, hogy a kollektív tudat kötődik val amilyen módon a térhez vagy
megtalálja a reprezentációs lehetőségeit a fizika valóságában, hanem maga is tereket alakít ki,

26
térbeli valóságokat termel és ezen keresztül társadalmi csoportokat alakít ki. (Jakab Albert, 2012:
39)

A múzeum , egy lépés a múlt megőrzésében

Kalocsai Csilla azt írja, hogy Thaiföld örökségreprezentációja népszerűbbnek bizonyult a helyi
lakosok, mint a külföldi turisták között. (Kalocsai 1998: 201) Erdőszentgyörgy önkormányzata
ezen szeretne változtatni, ne csak a helyiek legyenek tudatában azzal, hogy kik voltak Rhédeyek.
A múzeum kialakításával egy lépést tesznek előre a múlt megőrzésével kapcsolatban. Az
örökségturizmussal kapcsolatosan nem elég, ha az idegenvezető elmondja a település történetét,
a turisták érdeklődését fel kell kelteni, szórakoztatni kell őket. Egyre nagyobb divattá vált ez, az
idegenvezetőknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy egy adott kultúrát bemutassanak,
és nem csak egy tárgyat, de minden turista hozzájárul interpretációja révén az örökség
jelentéséhez és jelentőségéhez. (Kalocsai 1998: 201)

„Az emlékezethelyek őrzik azt, ami a megemlékező tudatból egy olyan történelemből maradt
meg, amelyben már nem létezik ez az e mlékezeti tudatforma, de az iránta érzett vágy még igen.
Világunk szertartásoktól való megfosztása dobja a felszínre ezt a fogalmat. Az átalakulás és
megújulás folyamatában lévő közösség akarata és erőfeszítése termeli ki, készíti elő, alkotja
meg, építi f el, erősíti meg és tartja fenn. Az emlékezethelyek természetüknél fogva a régi helyett
az újat, a régebbi helyett a mostanit, a múlt helyett a jövőt értékelik. A múzeumok, a levéltárak, a
temetők és a gyűjtemenények, az ünnepek, az évfordulók, a szerződése k, a jegyzőkönyvek, az
emlékművek, a szentélyek és a társaságok mind -mind egy letűnt kor határkövei, az
örökkévalóság illúziói.” (Pierre 2010 : 18-19) Az interjúk készítése során is erről bizonyosodtam
meg, amit Pierre Nora állít, hogy a múzeumok, levéltára k, emlékeművek és a többi, ezek mind
egy letűnt kor határkörei, ezek által probálják azt mutatni, hogy a múlt nem tűnik el és mindig itt
lesz a jelenben, az örökkevalóság illúziói. Menyhárt István is a beszélgetéseink során többször
hangsúlyozta, hogy a Rh édey kastély múzeummá alakításával azt szeretnék elérni, hogy a
Rhédey család ne csak a múlt, a történelem legyen, a jelenbe akarják visszahozni.
A múzeumok egyik fontos funkciója a XXI. s zázadban az etnikai, kulturális identitás
megőrzésében ragadható meg . Nyugaton, ahol az elmúlt évszázadban etnikailag rendkívül
heterogén társadalom alakult ki , a néprajzi múzeumok tudatosan vállalták fel ezt a feladatot.

27
Koltai Zsuzsa a müncheni Néprajzi Múzeumot említi meg példaként, mivel ők fontosnak tartják,
hogy az o da érkező kisebbségek lehetőséget kapjanak a kulturális identitásuk megőrzésére.
(Zsuzsa 2011 : 25)

A múzeumok mint társadalmi szervezetek nem állandó szerkezetek, hanem rugalmas
létszerűségek, amelyek képesek alkalmazkodni a környezetükhöz és a társadalmi igényeikhez.
(Lorena 2009 : 32)

Történelem és emlékezet

„A történelemnek ott kell kezdődnie, mondták, ahol az emlékezet megáll: írott forrásoknál.”
(Hartog 2006: 122) . Ekkor válik el a múlt a jelentől és ekkor beszélhetünk történelemről.
Kutatásom során, a pályázat vezetője elmondta, hogy levéltári kutatásokat végeztek a Rhédey
család történetének feltárásával kapcsolatosan. A jelent leválasztva és a múltra fókuszálva hozták
létre a kastélymúzeumot. A helyi elit a kastélyt, mint emlékhely kialakítás a révén így próbálja
megkonstruálni és továbbadni a Rhédeyek örökségét az erdőszentgyörgyi lakosok számá ra. Az
idelátogató turisták megismerhetik a település történelmét és a család múltját.

Az emlékezet kérdésének megközelítései módja közül kettő biztosa n elvezet az emlékezet és a
történelem közötti kapcsolat lényegéhez. Az első „ott ragadja meg az emlékezetet, ahol az
emlékezet újra elválik a képzeletétől”. Az emlékezetnek és a képzeletnek egy ígéret alapja az,
hogy az emlékezet megfogadta, hogy az időbe li mélység és távolság alapja lesz. A második
pedig „az emlékezet azon ponton ragadja meg, ahol valamilyen praktikus szándéknak megfelelő
gyakorlat hatása alá kerül.” Tehát így két fajta nézőpontról beszélhetünk, ezek közöl pedig az
egyik „az emlékezet ism eret-és igazságelméleti funkciójára vonatkozik, míg a másik az
emlékezet gyakorlatára vonatkozik. (Erdősi 2004 : 23)

„A lieu de mémoire -ok elsőrban maradványok, az emlékezetmegőrző tudat végső formái egy
olyan törtnelemben, mely azért hívja elő azokat, mert már nem ismeri őket. Világunk
szertartásoktól való megfosztása ismertet meg bennünket e fogalommal. Az átalakulás é s
megújulás folyamatában lévő közösség akarata és erőfeszítése termeli ki, készíti elő, alkotja
meg, építi fel, rendeli el és tartja fenn. A lie de mémoire -ok természetüknél fogva értékelik az

28
újat a régi, a fiatalt az idős, a jövőt a múlt helyett. Múzeumo k, levéltárak, temetők és
gyűjtemények,ünnepek, évfordulók, szerződések, jegyzőkönyvek, emlékművek, szentélyek,
társaságok mind -mind egy régi kor határkörei, az örökkévalóság illúziói.” (Nora 2010 : 8)

Maurice Halbwachs különbséget tesz a történelem és az emlékeze t között . Azt mondja, hogy a
történelem csak akkor éled fel, amikor a jelen el múlt. A történelem egységes, viszont emlékezet –
még kollektív emlékezet is – több van. Mivel mindig csoportos emlékezetről beszélünk, ahány
csoport annyi emlékezet, és ez ek tartalmi és formai szempontból soha nem egységesek.
Halbwachs szerint ez az egyre gyorsuló társadalom miatt van. A kollektív emlékezet csak azt
tartja meg a múltból, ami még élő, ami a jelenben is jelentéseket hordoz (Maurice 1997: 135) .
Ilyen például e gy épület, egy kastély, mely a múltból maradt fenn, de a jelenben is hordoz
jelentéseket, és ezt használják fel az emlékezet megkonstruálásakor.

A jelenből választani megőrzésre méltó dolgokat sokkal nehezebb, mint a történetileg ránk
maradt tárgyakból válogatni. Egy múzeumi kiállítás minél régebbi annál értékesebb, a hierarchia
alján a 20. század helyezkedik el. A jelenkorral pedig, egy kultúrtörténeti múzeum nem
foglalkozik. (Fejős 2011 : 146) . Az erdőszentgyörgyiek is azért választották ki a múlt egy
épített/tárgyi emlékét, mert ez egyértelműbben közvetíti azt az üzenetet, melyet a helyi elit
közvetíteni akar, mint valamely mai és élő szokás tenné.

Emlékezet és ünnep

Kovrig Magdolna tanárnővel készített interjú során megtudhattam, hogy az ünnepsége k nagy
szerepet játszanak Erdőszentgyörgy kulturális életében. Büszkék a Rhédey családra és a
württembergi huszáraikra. Az erdőszentgyörgyi württembergi huszárok egyesület, Rhédey
Claudia férje emlékének a tiszteletére alakult. Alexander von Württemberg he rceg, II. György
brit király dédunokája volt, tehát rokoni szálak fűzik az angol királyi családhoz.
A szokások, társadalom által szabályozott viselkedésmódot jelentenek, amit egy közösség
megegyezés, illetve a már meglévő értékrend alapján elfogad. Tehát helyesnek, jónak tart, és
amit általában tradíciók közvetítenek nemzedékről nemzedékre. (Pozsony F. 2006: 63.)

29

Az emlékezés három alapvető sajátossága, hogy mindig konkrét időhöz és helyhez kapcsolódik,
jól meghatározott csoporthoz kötődik valamint rekons truktív, önálló eljárás jellegű. A kollektív
emlékezés alakzatai döntő módon megkívánják, hogy felidézésük mindig jól meghatározott
konkrét térhez és időponthoz kötődjön. „Az emlékezés tartalmai egyrészt ősrégi vagy
kiemelkedő eseményekbe kapaszkodásuk, má srészt a viszonyuló emlékezés periodikus ritmusa
miatt időtállók” (Assmann J. 1999: 39.).

Assmanm Jan szerint a kollektív emlékezet alakzatai egy jól behatárolt csoporthoz tapadnak,
vagyis ő azt írja, hogy a kollektív emlékezet nem csak jól meghatározott térhez és időponthoz
vannak kötve. Azok a személyek, akik részt vesznek ilyen eseményekben, a csoporthoz való
tartozásukat mutatják, illetve a saját identitásukat reprezentálják azáltal, hogy részesei
valaminek, ilyenek például Erdőszentgyörgyön a huszárok , mint ahogy azt már említettem, ők a
népük történelmi értékeinek a megtestesítőjük.

Assmann Jan az ünnepet tartotta a kulturális emlékezet elsődleges szerveződési formájának, az
ünnep mellett említést tesz a rítusról is, mint kulturális emlékezet. „Az ün nepek és rítusok
szabályszerű visszatérése kezeskedik az identitásbiztosító tudás közvetítéséért és
továbbörökítéséért, a rituális ismétlés pedig garantálja a csoport tér – és időbeli
összetartozását .”(Assmann J. 1999: 57.)

Identitást biztosító tudáskomple xumként említi meg a kultúrát Assmann Jan, még pedig azt írja,
hogy szimbolikus formákban tárgyiasul a kultúra  például mítoszokban, dalokban, táncokban,
mondásokban, törvényekben, szent szövegekben, képekben, díszítményekben, étkezésekben. A
kulturális e mlékezet az emlékezés olyan formáiban keringenek, amelyek eredetileg ünnepek
megüléséhez és rítusok megtartásához kötődtek. Mindaddig, amíg rítusok kezeskedtek az
identitásbiztosító tudás csoporton belüli körforgásáért, a hagyományozás folyamata ismétlés
formájában zajlik. (Assmann J. 1999: 89.).
Nemzedéken át teszik folytonossá identitásukat a társadalmak, hogy az emlékezés kultúráját
alakítsák ki, amit a legkülönfélébb módon tesznek, és ez által formálják önelképzelésüket.
(Assmann J. 1992: 18.) A kutatás om során arra kerestem a választ, hogy egy település helyi
lakósai milyen ünnepek keretein belül emlékeznek meg önmagukról, illetve a társadalmukról.

30

Módszertan

Dolgozatom azt vizsgálja, hogy milyen szerepe van a kulturális emlékezetnek és az általa
termelt/megjelenített örökségnek egy település lokális identitásának és kulturális és
közművelődési életének szervezésében. A helyi elit, hogyan próbálja fenntartani, megkonstruálni
saját múltját és identitását, illetve miként (milyen formában) igyekszik m egjeleníteni ezt a helyi
kulturális örökséget a település lakosai, illetve az ide látogatók számára. Ugyanakkor
dolgozatomban arra is kitérek, hogy miként használja fel az örökséget a település a turizmus
fellendítése érdekében.

A dolgozat további részéb en, a kutatási terepet mutatom be, a települést, Erdőszentgyörgyöt és
magát a kastélyt, a Rhédeyek örökségét. A dolgozatban kitérek arra is, hogy a helyi
önkormányzat és a civil szféra szereplőinek milyen elképzelései vannak a kastély és a Rhédeyek
emlékezetének hasznosítását illetően, és ennek megvalósítása érdekében milyen pályázatokat
készítettek elő. A dolgozat során 3 pályázat került bemutatásra, de ezek közül nagyobb hangsúlyt
a kastély felújítására vonatkozó pályázatra fektettem. Ezen kívül mé g két pályázat van,
mindkettő a kastély környezetének rehabilitá lását célozza meg. Az egyik a kastély közvetlen
környezetét, az udvart és a parkot, a másik pedig ennél egy jóval nagyobb területet, a Küküllő
menti részt foglalja magába.

A kutatásom sikeres és eredményes elvégzése érdekében a strukturált inte rjú módszerét
alkalmaztam. Négy interjút készítettem  az egyik a projekt vezetőjével, Menyhárt Istvánnal
készült, a másik egy idegenvezetővel, aki a kastélyban dolgozik, Gáspár Péter. A további két
interjúalanyom, nem a kastély alkalmazottja, de valami szál mindkettőt a kastélyhoz köti. Hegyi
László, a helyi történelem tanár és 2006 -2012 között részt vett a kastély felújítására szóló
pályázat kezdeményezésében. A negyedik személy is egy helyi, erdőszentg yörgyi nyugdíjas
tanárnő, Kovrig Magdolna, akinek a nevéhez köthető Erdőszentgyörgyön a legtöbb kulturális
esemény, illetve ünnepség. Nem szabad elmenni a Bodor Péter színjátszó társulat mellett sem,
ami szintén Erdőszentgyörgyön az ő nevéhez köthető. A ka stélyban Bodor Péter tiszteletére is

31
kialakítottak egy külön emlékszobát, amelyet 2018 -ban nyitottak meg. Ő is egy olyan személy az
erdőszentgyörgyiek számára, akire büszkén emlékeznek a helyi lakosok.

A Rhédey kastély a helyi elit nézőpontjából

Interjúk elemzése

A négy interjúalanyom, Menyhárt István és Gáspár Péter, akik a Rhédey kastély dolgozói,
Menyhárt István, mint projektvezető és Gáspár Péter, mint idegenvezető. Illetve a másik két
személy is szakértőként említhető a Rhédey kastély kapcsán. Kovrig Magdolna, mint már
fennebb is írtam, Erdőszentgyörgyön tanított a líceumban, ma már nyugdíjas, de a legtöbb
ünnepség és rendezvény, aminek a kastély ad otthont az ő nev éhez köthető. A negyedik
interjúalanyom pedig Hegyi László, a helyi történelem tanár, aki 2 006 és 2012 a kastély
felújítására szóló pályázat kezdeményezésében részt vett, akkoriban a kastély líceumként
funkcionált. A pályázat fő célja, hogy a Rhédey család ra méltóan emlékezzenek meg,
mindemellett, Erdőszentgyörgy múltját sem hagyják feledésbe merülni, mivel a település részére
egy külön szobát alakítanak ki. A pályázatot két éven belül meg kell valósítaniuk, ebben pedig
többen a segítségükre vannak, többek között, Fehér János művészettörténész, illetve Kinda
István etnográfus, aki a kiállítás berendezéséért felel.

Erdőszentgy örgy kulturális életében fontos szerepet tölt be a kastély, mivel itt rendeznek szinte
minden nagyobb szabású kulturális eseményt, t öbbek között a Magyar Kultúra Napját.
Ugyanakkor a kutatás során megtudhattam, hogy könyvbemutatókat szerveznek a kastélyban,
klasszikus kamarazenei koncerteknek ad helyet, illetve tematikus rendezvények, időszakos vagy
állandó képzőművészeti -, fotó – kiállítások számára is teret biztosít. Mindezt pedig bővíteni
szeretnék, azáltal, hogy a kastély környezetét alkalmassá teszik arra, hogy a városnapok
színhelye legyen újra a Rhédey kastély.

Lényegében három pályázatról beszélnek, kettő a kastély környezetére érvényes és az egyik csak
a kastélyra, illetve a múzeumlétrehozására érvényes.

Turizmus szempontjából a kastély Erdőszentgyörgy szimbóluma, ezért is tartják fontosnak, hogy

32
rendezett legyen. Ha egy látogató bemegy a kastélyban, amit ott lát, az fogja jel enteni számára
Erdőszentgyörgyöt, ez alapján fogja megítélni a kisvárost, épp ezért igyekszenek egy színvonalas
kiállítást létrehozni ott, amely elmondja, kik is ők, és milyen történelmük van. Hiszen modern
elképzelés szerint megvalósított emlékmúzeumot kí vánnak létrehozni a tervező szakemberek,
illetve a helyi önkormányzat. Így gazdasági hozadéka is lesz a kastélynak.

A kastélyban kialakításra kerülő Rhédey -emlékszobák lehetővé teszik majd, hogy betekintést
nyerjen a látogató az egykori grófi család ottho nának hangulatába, de a kor jellegzetes hangulatát
is felidézik majd az emlékszobák.

A kutatási terep bemutatása

Erdőszentgyörgy bemutatása 1

Erdőszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Pădure, németül Sankt Georgen auf der Heide)
Marosvásárhelytől 37 km -re, Szovátától 26 km -re fekvő város, a Kis -Küküllő középső
szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely. A település tulajdonképpen a Kis-
Küküllő és a Küsmöd által kialakított kis „medencében” terül el. Egy erdőkkel körülvett
dombtetőn a Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Itt, a Székelyföld
peremén évszázadok óta békésen élnek együtt magyarok és románok. A magyar többségű
településen ma az RMDSZ -nek és az ASTRA -nak egyaránt van helyi szervezete, de a nemzeti
gyűlölködés ismeretlen fogalom. A vegyes házasságok természetesnek számítanak, mint ahogy
természetes a kétnyelvűség is.

Erdőszentgyörgyöt 1333 -ban Sancte Ge orgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de
az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A
település 1620 -tól lett a Rhédeyek birtoka. 1992 -ben 5670 lakosából 4151 volt magyar, 1165
román, 349 cigány, 5 német, szász és lengyel. Nevezetessége a 18. század végén épült Rhédey –
kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759 -ben, majd 1808 -ban újjáépítették.

1 Hegyi László: Erdőszentgyörgy és a Rhédeyek és Bartos Miklós Döme: Erdöszentgyörgy című munkáira
támaszkodik ez a fejezete a dolgozatnak.

33
A településen 1946 -ban alakul egészségügyi kör, majd 1956 -ban jön létre a járó -betegkezelő
intézet a következő részlegekkel: belgyógyászat, nőgyógyászat, szemészet, orr -fülgyógyászat,
fogászat és kis -sebészet. Az intézetet 1969 -ben felszámoltál, majd 1974 -ben Gyulakutáról a
községi korházat 120 ágyhellyel Erdőszentgyörgyre helyezték át.

A közokt atás intézményesített formája már 1626 -ban jelentkezik. 1857 -ben létesül a román
iskola egy tanító vezetésével. 1902és 1904 között épült az első iskolának szánt épület a Dózsa
György úton, 1934 -36 között készült az „U” alakú épület. 1948 -ban létesült két -két osztályos
iskola, majd 1955 -ben a középiskola, amely új ép ületének átadása 1966 -ban valósu l meg.

A település turizmusát elősegíti a környék szépsége, melynek jelentős vonzerejét képezi minden
tragédiája mellett a bözödi víztározó. Szintén növeli a hel y vonzerejét a településen épült
nevezetes épületek, illetve az itt született nevezetes személyiségek szülőházai.

Erdőszentgyörgy több évszázados történetében is léteztek jelentős nemesi családok,
személyiségek, amelyeknek/akiknek meghatározó szerep juto tt a település fejlődésében.
Erdőszentgyörgy híres szülöttei közé sorolható 1788 -ban született Bodor Péter, a
marosvásárhelyi híres zenélő kút és sok más alkotás létrehozója, 1883. március 24 -én pedig Kiss
János altábornagy, a magyar ellenállási mozgalom m ártírja, de mindközül kétségkívül a
leghíresebb az 1812 szeptemberében született Rhédey Klaudia, a mai Windsor uralkodóház
egyik ősanyja, II. Erzsébet angol királynő ükanyja.

Erdőszentgyörgy nevezetes épülete a Rhédey család késő barokk díszítésű kastélya. A Rhédey
kastély az első világháború után a Schuller kereskedő család birtokába kerül, majd 1935 -ben
megvásárolják adminisztrációs célokra, 1948 -tól általános iskolaként műkö dik, 1951 –61 között a
rajoni adminisztráció székhelye, 1961 -ben iskolaként működik. Gróf kisrédei Rhédey Klaudia
Zsuzsanna 1812. szeptember 20. körül született, szeptember 21 -én kereszteltették meg az
erdőszentgyörgyi református templomban. Klaudia grófkis asszony egy farsangi bálon
ismerkedett meg Sándor Pál Lajos württembergi herceggel. A bál után a herceg kérőként
jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban elutasította a kérőt azzal az indokkal, hogy nem tud
magyarul, és mert a házasság a Rhédeyek számára rangon aluli lenne. A szerelem azonban
legyőzte az akadályokat: Sándor Pál herceg rövid időn belül megtanult magyarul és 1835. május

34
2-án házasságot kötöttek. Egy fiuk és két leányuk született. Klaudia 1841 szeptemberében férje
után utazott Grazba, ahol S ándor herceg akkor már osztrák császári vezérőrnagyként a helyi
hadosztály parancsnoka volt. Az út során életét veszítette. Halálának körülményeiről több
változat ismert. Várandós volt, útközben elvetélt, és orvosi ellátás híján belehalt a
vérveszteségbe.

Bodor Péter ugyancsak Erdőszentgyörgyön született, páratlan alkotóképessége és
találékonysága, a múlt század legendás hírű alakjává tette. Valószínüleg 1788 -ban született,
azonban élete nagy részét Marosásárhelyen töltötte. A tehetségét felismerő Zeyk csa lád
pártfogoltjaként előbb a marosvásárhelyi református kollégiumban, majd a bécsi műegyetemen
tanult. 1816 -ban tér vissza Marosvásárhelyre. Több elismert munkája közt megemlíthetjük a
Marosvásárhelyi zenélő kutat, melynek mása ma is megtekinthető Budapest en a Margit -szigeten.
Kolozsváron érte a halál 1849 -ben. Az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület
büszkén viseli a székely ezermester nevét.

Rhédey kastély

Ahogy már a bevezetőben is írtam, a kastély a Rhédey család tulajdonában állt a 18. s zázadban.
Az évek során több szerepet is betöltött az erdőszentgyörgyi lakosok életében, mivel a 20. század
folyamán iskolaként funkcionált. Mára már a legtöbb kulturális eseménynek a kastély ad otthont,
ez mellett itt működik az országos turisztikai tájék oztató központ. Nem utolsó sorban persze,
múzeum a Rhédey kastély, ahol a közeljövőben a Rhédey családra fókuszálva alakítanak ki
különböző történelmi termeket.

A település legkiemelkedőbb épülete mindenképp a Rhédey kastély, amelyet a helyiek csak
„palotaként” neveznek. A jelenlegi formáját a Rhédey családnak köszönheti, mivel ők voltak a
tulajdonosok. A kastély építési évéről nincsenek pontos feljegyzések, ezzel kapcsolatban homály
van. A legtöbb történelmi feljegyzésben arról olvashatunk, hogy a k astély helyén egy apátság
volt és ennek romjaira épült a kastély. Feltételezések szerint 1569 körül készülhetett az eredeti
kastély, és ennek építőjének Kornis Mihályt tekinthetjük. Bizonyítani viszont már lehet azt, hogy
1632 -ben már létezik egy pincés, t öbbszobás épület a településen.

35
Hegyi László pontos leírást ad a kastély építkezési stílusáról , miszerint k éső baro kk stílusban
épült, és a világi építészet jegyeit hordozza magán. A téglalap alakú, 55 0 négyzetméter
alapterületű, emeletes épület főhomlokzattal és bejárattal kelet felé tájolt.
A kastély háromszintes. Az egész épület alatt húzódó pince falai több évszázados múltról
árulkodnak.

Az épület tulajdonjogát az 1948 -as államosítással valamilyen s zinten hivatalosítják. Mint már
említettem az épület iskolaként is funkcionált, egészen 1960 -tól 2009 -ig. Az épület állaga
megrongálódott, miután az állam tulajdonába került. Azonban jelentősebb szerkezeti
változásokat nem szenvedett az épület. Az emeleti nagy szalon mennyezeti freskója is aránylag
jó állapotban megőrződött. 2000-es évek elején egyre inkább kezdett a kastély olyan állapotba
kerülni, amely közveszélyes, illetve oktatási célra semmiképp nem volt már alkalmas az épület.
2004 -ben a Kulturális M inisztérium Műemlékvédelmi Intézményének benyújtottá az épület
restaurálásáról szóló előtanulmányt, azzal a céllal, hogy anyagi támogatást kapjanak a felújításra.
Négy év után kapták meg az engedélyt, 2 009-ben, a kastély felújítására. A munkálatok
befejezé sével az épület új rendeltetést kapott, a helyi közösség és a térség igényeit és érdekeit
szolgálva. (Hegyi 2014: 9-23)

A pályázat bemutatás

Három pályázatról v an szó, ezek közül egy a katélyt, mint az épületet foglalja magába, kettő
pedig az épület közvetlen környezetének rehabilitálását célozza meg.
A pályázatot Erdőszen tgyörgy ö nkormányzata adta le a gyulafehérvári székhelyű Vidéki
Beruházások Finanszírozási Ügynökségéhez. A pályázat legfőbb célja, hogy bemutassák a
Rhédey család történetét, és enn ek egy méltó emlékhelyet alakítsanak ki, ahol a turisták
információ -gazdag környezetben szembesülnek azzal a ténnyel, hogy Erdőszentgyörgy és az
angol királyi család kö zött rokoni szálak fonódnak. Az emlékszobák/emlékhely kialakítását
2018. Február 7 -én ke zdeményezte Erdőszentgyörgy önkormányzata. A tervek szerint a kiállítás
2019 őszétől lesz látogatható. A kiállítás színvonalának érdekében, illetve azért, hogy a kiállítás
a lehető leghitelesebblegyen, a szervezők több szakembert (többek között Fehér János
művészettörténész, aki a Rhédey család kutatásával foglakozik, ésdr. Kinda István etnográfus,
aki a kiállítás koncepciójának kidolgozásáért felel) is bevontak a munkálatokba .

36
Rhédey Claudia Erdőszentgyörgy büszkesége. Amellett, hogy itt született, sokat tett a városért.
A tervezett kiállítás 5 terméből: egyet Rhédey Claudiának szenteltek, ahol az ő valamikori
szobájába nyer betekintést a látogató .

Emellett, most zajlik egy komplex levéltári munka, amely célja a Rhédey -családról fennmaradt
információk fel derítése. Megtalálták Rédey Claudia több száz oldalas naplóját egy németországi
levéltárban, amelyben számos olyan információ van, ami által közelebb kerülünk Rhédey
Claudiához és családjához. Ennek lefordítása és hozzáférhetővé tétele sokban segít majd
életének, alakjának hiteles megismerésében. Természetes, hogy egyik fontos vonatkozása lesz a
kastélymúzeumnak az ő személyiségének megismertetése.

A Rhédey kastély, mint az örökségképzés színtere

Menyhárt Istvántól, a projekt vezetőjétől megtudhattam, hogy a múzeum termei tematika szerint
lesznek berendezve. Egyik terem a Rhédey -család történetét adja vissza, a második a női traktus
avagy a Rhédey Claudia -terem. A harmadik szoba az egykori bálterem hangulatát eleveníti majd
fel, a negyedik pedig a Férfi traktus, vagyis gróf Rhédey László / Alexander von Württenberg
szoba. Az ő tiszteletére alapították a Württemberg Huszárezredet. Ezt a szobát azért hozzák létre,
mert ő volt Rhédey Klaudia férje. És végül az ötödik, a kastély történetét és Rhédey -kriptát
mutatja be metszetek, történeti grafikák, fényképek, szöveges pannók segítségével.

Ez a kiállítás megfelelő eszköz lesz arra, hogy aki kíváncsi Erdőszentgyörgy, múltjára és
történelmére, megi smerhesse azt, mivel ez itt a Rhédeyek múltja és történelme, a mai
Erdőszentgyörgy öröksége. A város k ulturális életének folytonosságát elsősorban az események
biztosítják, melyek napjainkban is a Rhédey -kastély konferencia termében zajlanak. A kiállítás
létrehozása után is, hasonlóan használják majd a konferencia termet kisebb kulturális események
helyszínéül, mivel a tárlat az emeleten lesz, így a kettő nem zárja ki egymást, sőt kiegészíti.

37
A hagyományőrzés nagyon fontos, hisz ez által őrizhetik meg a ne mzeti identitásukat, valamint
ezek által adhatják tovább, a következő generációnak. Ezért figyelnek arra, hogy a
rendezvényeken helyet kapjon a hagyományőrzés.

Ha lokalizálni szeretnénk, a hagyományokat ki kell emelni a farsangi szokáskört, a hagyományos
kézműves – és termékvásárokat, amelyek egy év alatt többször is megszervezésre kerülnek. Meg
kell említenünk a Márton -napi hagyományőrzést, valamint a Százfonat Néptánccsoport aktív
részvételét is a közösségi életben.

A Százfonat Néptánccsoportot az inter júk során többször is kiemelték a kérdezett felek. 2008 óta
5 néptánccsoportot, 1 hagyomány őrző csoportot, furulyakört és vonósképzést működtet 2 csoport
számára.

Az egyesület már a kezdetektől részt vállalt az Erdőszentgyörgyön zajló kulturális rendezv ények
lebonyolításában: Bözödi népzene – és néptánctábor, farsangtemetés és farsangi táncház, március
15.-i ünnepség, Szent György Napok, Vándorcsizma Néptáncfesztivál, Kis -Küküllő Menti
Népdalvetélkedő, Gyereknapi játszóház, Márton Napi Vigasságok, karácso nyi betlehemi jászol
felállítása és kántálás, Családbarát szilveszter. Társszervezője volt a Rhédey K laudia születésének
200. évfordulója alk almával megrendezett I. Rhédey K laudia Napoknak.

Az egyesület több mint 130, 7 és 50 év közötti gyermeket és felnőttet vonzott maga köré. Fő
tevékenységi területe a helyi és környékbeli magyarság összefogása, képzése. Partnerségi
kapcsolatot ápol a Maros Művészegyüttessel és több mint 15 belföldi és külföldi
néptánccsoporttal.

A néptánccsoporthoz köthető a Márt on napi ünnepség is a településen. A Márton napi
vigasságok 2013 -tól kerülnek megrendezésre a városban. A szervezés feladatait kezdetektől a
Százfonat Szociokultúrális Egyesület vállalta magára. A rendezvény nem csak kimondottan a
Márton napi szokásokat el eveníti fel, az egyesület ekkor ünnepli születésnapját is. A szervezők a
rendezvény sikerének érdekében minden évben igyekeznek mozgósítani a város lakósainak
jelentős részét, valamint igyekszik évről évre több és több,a környező településről érkezőt is
bevonni, így minden évben több és több termelőt és látogatót vonz az esemény.

38

Kovrig Magdolna tanárnő, említést tesz a kastély jelenlegi emlékszobáiról, ezek közül külön
kiemeli a Bodor Péter emlékszobát, amelyet 2018 -ban alakítottak ki. Itt megtalálható és
megszólaltatható az Erdőszentgyörgyön született és itt gyermekeskedett tragikus sorsú székely
ezermester híres zenélőkútjának makettje. De fellelhető az emlékszobában Bodor Péter életútját
bemutató tablósorozat, képek az alkotásairól, a róla szóló irodalm i alkotások gyűjteménye,
illetve a róla és munkáiról megjelent ismertetések másolata.

A Bodor Péter Művelődési Egyesület szervező bizottsági tagjai között volt, Kovig Magdolna
tanárnő is.

Az Egylethez bárki csatlakozhatott életkorra, nemzetiségre, foglalkozásra való tekintet nélkül. A
tagok érdeklődésük és hajlamuk szerint bármelyik kört választhatták. Minden kör élén egy
vezető állt, aki az egyesület vezető tanácsának is tagja volt. Az Egy let munkáját a Vezető Tanács
irányította. Ez a tanács a háromtagú szervező bizottságból és a körök vezetőiből tevődött össze.
A háromtagú szervezőbizottság tagjait a helyi RMDSZ vezetősége jelölte ki. Első szervező
bizottsági tagok voltak: Hatos Gyöngyvér elnök, Kovrig Magdolna alelnök és Bige Ildikó titkár.
A Bodor Péter Művelődési Egyesület tevékenysége szorosan összekapcsolódik az iskolák
művelődési tevékenységével. 1996 év kezdetétől a diákszínjátszók csoportja, a Játssz színt !, A
Kocsonya Mihály házas sága című XVIII. századi közjátékot tanulta meg. Ezzel az előadással az
év márciusában vettek részt a magyarországi Faludi Ferenc Akadémia Schola Ludens régi
Magyar dráma -pályázat án, amelyet a honfoglalási ünnepségek jegyében hirdettek meg
Budapesten. Az e lőadást neves színészekből és irodalomtörténészekből álló bírálóbizottság
értékelte. Az előadást ugyan jónak minősítették, mégis díj nélkül tértek haza.

Az Egyesület mintegy tíz évig hivatalos bejegyzés nélkül tevékenykedtek a művelődési otthon
keretében . Hatos Gyöngyvér tanárnő helyét Dabóczi Éva tanárnő vette át, 2002 -ben pedig Zári
Csilla tanárnő lett az egyesület elnöke, ekkor történt meg a hivatalos bejegyzés. Az egyesület
elnöki tisztségét később Kovrig Magdolna tanárnő vette át.
Az emeleten található a Bözödújfalu emlékszoba, a falu makettj ével, illetve egy helyi
hagyományos szobabelsőt bemutató gyűjtemény.

39
A Magyar kultúra napjának is a Rhédey kastély ad színteret, Menyhárt István a projekt vezetője
és Gáspár Péter is említést tesznek az ünnepségről.

A magyar kultúra napján mindig bensőségesen ünnepel a település magyarsága, megemlékezve
Kölcsey Himnuszána k születésnapjáról. Évről évre vendégek érkeznek, akik mély átéléssel
jelenítik meg a magyar történelem nevezetes eseményeit, verseit, dalait. A Bodor Péter
Művelődési Egyesület a magyartanárnők irányításával az alkalomnak megfelelő irodalmi
összeállítások kal készül minden évben.

Kezdetben a rendezvénynek a művelődési ház klubterme adott otthon, majd a Rhédey kastély
konferenciaterme.

A magyar kultúra napján az iskola magyar szakos tanárai igyekeznek a magyar kultúra valamely
kiemelkedő, de a nagyközöns ég által kevésbé ismert egyéniségét bemutatni. Az évek során már
hagyományossá vált a tematikus pályázatok meghirdetése az iskolások számára.

A bözödújfalusi emlékszoba kialakításának ötlete Személy Dénes, a Bözö dújfaluért Egyesület
elnökének köszönhető. Az ő ötlete volt a falu makettjének elkészítése is. Sokan – a helyi
önkormányzat, támogatók – az ötlet mellé álltak. A Rhédey – kastély emeletén található az a
kiállítási anyag, amely az egykori Bözödújfalunak állít emléket és megtekinthető az egykori falu
makettje is. A makett készítői az Erdélyi Utakon Egyesület, Orbán László az egyesület elnöke,
Berze Imre szobrászművész és társai öt hónapon át dolgoztak a térplasztikán
Székelyudvarhelyen.

A Bodor –emlékszobát a Bodor Péter Művelődési Egyesület szorg almazta, Buksa Éva -Mária
nyugalmazott tanár -író valósította meg a tárlat anyagát (aki drámát is írt az ezermesterről, tehát
behatóan tanulmányozta a fellehető dokumentumokat), a zenélőkút makettjét T. Kovács Áron
sepsiszentgyörgyi építész készítette.

Az erdőszentgyörgyi hagyományos szobabelsőt Szekeres Margit helyi nyugdíjas állította öss ze
szüleitől örökölt tárgyakból.

40
Gáspár Péter említést tett a Rhédey Claudia emlékszobor avatásáról, a város polgármestere 2012
szeptember 23 -án, Rhédey C laudia születésének 200. évforjulójára rendezett ünnepségen, amikor
mellszobrát is felavatták. A szoborállítás igénye már a rendszerváltás első évében
megfogalmazódott a hel ybeliekben. Elkészült gipszből K laudia mellszobra, amely éveken át a
Rhédey -emlékszobát dí szítette. Az emlékszoba megszűnésekor átkerült a Rhédey -kastélyba,
majd a kastély restaurálási munkálatainak a kezdetekor az iskola új épületébe. Menyhárt István
hozzátette, hogy 2009 -ben az erdőszentgyörgyiek tudatában újra felelevenedett a Rhédey –
kultusz , elkezdődött egy folyamat, aminek a célja egy brand kialakítása és népszerűsítése volt.
Első lépésként javaslat, majd döntés született a helyi tanácsban arról, hogy a város közp onti
parkját és főterét Rhédey Klaudiáról nevezik el, e zt követte a szoborállí tás.

A Rhédey kastély betekintői

A Rhédey kastély 2015 -ben nyitotta meg ajtaját az ide látogató turisták, külföldi és hazai
érdeklődők előtt. Aki átlépi a kastély kapuit, megörökítheti látogatását, az által, hogy nyomot
hagy a vendégkönyvben, amelyben az illető személy a nevét és lakhelyét jegyezheti fel. Az első
ilyen feljegyzésre 2015. április 24. -én került sor, egy környékbeli, Szovátai látogató hagyta azon
a napon ott nyomát.

A nyitástól számolva az első pár hónapban leginkább a helyiek, illetve a környékbeliek
látogatták a kastély termeit. A nyári hónapokban volt pár külföldi látogató, többek között az
Amerikai Egyesült Államokból, Washingtonból és Los Angelesből. Ezt talán azzal lehet
magyarázni, hogy a nyárral beköszönt a turistaszezon és a nyár i hónapok alatt több a külföldi
látogató, mint a helyi. Ugyanakkor Gáspár Péter, aki a kastélyban dolgozik elmondta, hogy
ugyan hivatalosan nem mérik a látogatók arányát, de megközelítőleg elmondta, hogy 2015 -ben
1580 látogatója volt a kastélynak, és ennek 80%-a külföldi volt, ez alatt leginkább
Magyarországot érti. 20% -ban pedig a látogatók aránya belföldi, vagyis Románia minden
részéről érkeztek már ide látogatók, például Bukarestből, Hargita megyéből, Kovászna
megyéből. A 2016 -os évre a látogatok száma n agyot ugrott, 4500 személy körül volt ebben az
évben az érdeklődök aránya.

41
Az, hogy milyen százalékban volt a külföldi és belföldiek aránya hasonló az előző, 2015 -ös
évhez. Mivel 80% -ban külföldiek voltak az idelátogatók, és 20% a belföldi. 2015 -ben inkább
helyi lakosok, illetve környékbeliek voltak a látogatok, 2016 -ban ez válto zott és több mint fele a
belföldi látogatóknak az ország távolabbi pontjairól érkeztek. A 2017 -es adatokat nézzük, akkor
a kastély iránti érdeklődés nem lankad, egyre inkább nő.

5000 látogatóval büszkélkedhetett 2017 -ben a Rhédey Kastély. Ennek a 70% -a külföldi, és
pozitív, hogy a belföldi látogatok száma nőtt, mivel ebben az évben 30% volt a román földön
belüli látogatok aránya. A 2018 -as év szintén 5000 körüli látogatót hozott a kastélynak. Az arány
itt újra növekedett, ha a belföldi látogatok számát né zzük, mivel a tavalyi év során 65% -a a
látogatóknak külföldi volt, és 35% -a belföldi. Gáspár Péter elmondása szerint, ezt két féle
nézőpontból lehet megközelíteni. Pozitív ez a statisztika, mert évről évre nő a belföldi látogatók
aránya, ebből az következi k, hogy egyre inkább érdekli a helyieket a hagyományuk, kulturális
örökségük megőrzése.

A másik nézőpont pedig negatív, mivel a külföldi látogatók aránya évről évre csökken, tehát a
kastély vonzereje kezd lankadni a turisták előtt. Mivel ez egy turistaat trakciója a településnek,
ezt nem engedhetik meg maguknak a város vezetői, illetve a kastély vezetői. Reményeik szerint
a megnyert pályázat megvalósítása után, amely a kastély épületére vonatkozik a látogatók száma
nagyobb lesz.

42
Következtetése k

Mint, ahogy már azt a bevezetőben is írtam dolgozatom során, arra szerettem volna választ
kapni, hogy milyen szerepe van az emlékezetnek egy település lokális identitás és kulturális
életszervezésében. A helyi elit, a kulturális aktivisták, pályázatfele lősök hogyan próbálják
fenntartani, megkonstruálni és továbbadni az örökséget a település lakosai, illetve az ide
látogatók számára, illetve az örökséget a település miként használja fel az örökségturizmus
fellendítése érdekében.

Kovrig Magdolna szavait idézve „Tudatosítva a múlt hagyományait, azoknak megőrzését,
életben tartását, átörökítését , egyúttal erősítjük az itt élőkben a gyökereiket, magyarságtudatukat
erősítjük. A hagyományok őrzésével, megismertetésével tudatosítani akarjuk örökségünket,
amelyr e büszkeséggel tekinthetünk, és ez által érezhetjük, hogy itthon vagyunk ezen a földön,
településünkön. ”

Megállapítható, hogy a Rhédey kastély központi szerepet kap, Erdőszentörgy kulturális
eseményein, mivel a kastély számos kulturális esemény színhelye . A Magyar Kultúra Napjától
elkezdve, a városnapokon át, konferenciák, képzések, előadások, könyvb emutatók, zenei estek
helyszíne, ugyanakkor még a Márton napi vásárnak ad helyet. Azt mondhatom, hogy
Erdőszentgyörgyön a kulturális élet és a Rhédey -kastély szorosan összekapcsolódik. Mindez azt
bizonyítja, hogy a településen nem közömbös a kultúra és a kulturális programokon való
részvétel.

A településen a két legaktívabb egyesület a sokat emlegetett Százfonat Szociokultúrális
Egyesület és a Bodor Péter Műv elődési Egyesület, de a kisebb egyesületek is aktívan részt
vesznek a város életének minden mozzanatában.

A kastélymúzeum létrehozásával pedig a település turizmusát lendítik fel. A Rhédey család neve
által, mivel sokan a név hallatán látogatnak el a kast élyhoz. Az emlékszobák kialakítása révén az
idelátogató turisták megtudhatják, hogy milyen szálak fonódnak a Rhédeyek és az angol királyi
család között. Tehát jelenleg Erdőszentgyörgyön a kulturális események helyszíne mellett, a
kastély az egyik legkerese ttebb turista célpont.

43
Erdőszentgyörgy helyi elitje számára a hagyományőrzés nagyon fontos, hisz ez által őrizhetik
meg nemzeti identitásukat, valamint ezek által adhatják tovább, a következő generációnak.
Igyekszenek ezért arra figyelni, hogy rendezvényeiken helyet kapjon a hagyományőrzés.
Szerencsés helyzetben vannak, mert sokan néptáncolnak, hagyományos mesterségeket űznek és
elődeik szokásai sokak hétköznapjaiban is helyet kapnak a mai napig.
A négy interjú között különböző álláspontokat fi gyelhetünk meg. Menyhárt István és Gáspár
Péter, hasonlóan vélekednek a pályázat részleteiről, illetve a kastély múzeummá alakításáról.
Mindketten a kastélyban dolgoznak. Kovrig Magdolna tanárnő szemszögéből az derül ki, hogy a
hagyományőrzés kap központi szerepet, fontos életben tartani és erősíteni a hagyományokat az
erdőszentgyörgyi lakosokban. Hegyi László tanárúr szemszögéből pedig többet tudhatunk meg, a
kastély épületére vonatkozó pályázatról, amelyet már 2 006-ban eliníditottak, amikor a kastély
iskolaként funkciónált.

Összeségében mind a négy megkérdezett személy szerint központi szerepet játszik a
pályázatokban, a kastély felújításában az, hogy ne hagyják a múltat feledésbe merülni, és
büszkén emlékeznek a Rhédey családra, ebből a tiszteletből kii ndulva, hozzák létre a múzeumot
is.

44
Irodalomjegyzék

1. Antik Sándor 2008 Vizuálisemlékezetésképimetaforák. EgyetemiMűhelyKiadó, Kolozsvár.

2. Assmann, Jan 1999 A kulturális emlékezet: írás, emlékezés és politikai identitás a korai
magaskultúrákban. Atlantisz, Budapest.

3. Bartos Miklós –Döme László 2005 Erdőszentgyörgy . Göcsej Nyomda Kft., Zalaegerszeg

4. Erdősi Péter Sonkoly Gábor 2004 A kulturális örökség. L’Harmattan Atelier, Budapest.

5. Fejős Zoltán 2003 Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)k: a
turizmustársadalomtudományosmagyarázata . Néprajzi Múzeum, Budapest.

6. Fejős Zoltán 2 011 Jelenkort a múzeumban. Tabula. 14. évf. 1 -2 sz.

7. Fejős Zoltán 1998 A turizmus, mint kulturális rendszer. Néprajzi Múzeum, Budapest.
8. Fejős Zoltán 2000 Turizmus és Kommunikáció . Néprajzi Múzeum PTE Kommunikációs
Tanszék. Budapest Pécs.

9. Filip Iorgolescu 2 011 Abordari privind evaluare si valorificarea patrimoniului cultural.
Economie teoretica si aplicata. Volumul. XVIII, No. 12

10. Francois, Hartog 2006 A történelmiségrendjei – Prezentizmusésidőtapasztalat.
L’HarmattanKiadó, Párizs

11. György Péter .Kiss Barna Monok István 2005 Kulturális örökség -társadalmi képzelet.
Akadémiai Kiadó, Budapest.

12. Jakab Albert Zsolt 2012 Emlékállítás és emlékezési gyakorlat . A kulturális emlékezet
reprezentációi Kolozsváron. Kriza János Néprajzi Társaság. Kolozsvár.

45
13. Jakab Albert Zsolt Vajda András 2018 Örökség: etnicitás,
regionálisidentitásésterritorialitás . Kriza János NéprajziTársaság, Kolozsvár.

14. Koltai Zsuzsa 2 011 A múzeumi kultúraközvetítés változó világa. Gondolat Kiadó, Budapest.

15. Lajos Veronika 2013 Múzeumelmélet. Néprajzi Látóhatár. XXII. évf. 2. sz.

16. Lorena Rivera -Orraca 2009 Are museums sites of memory? The New School Psychology
Bulletin. Vol. 6, No. 2.

17. Halbwachs , Maurice 1997 La Mémoire collective. Albin Michel. Párizs

18. Hegyi László é. n. Erdőszentgyörgy és a Rhédey -ek, kézirat

19. Hegyi László 2 014 A Rhédeyek Erdőszentgyörgy közösségének emlékezetében. „Babes –
Bolyai” Tudományegyetem, Kolozsvár.

20. Watson, Sheila 2 007 Museum and ther communities . Routledge. New York.

21. Sonkoly Gábor 2016 Bolyhostájaink . A kulturálisörökségtörténetiértelmezései. Eötvös Kiadó ,
Budapest.

22. Pierre Nora 2010 Emlékezet és történelem között. Napvilág Kiadó, Budapest.

23. Pozsony Ferenc 2006 Erdélyi népszokások . Egyetemi Jegyzetek 1. Kriza János Néprajzi
Társaság, Kolozsvár

24. Miles, Roger 1994 Towards the Museum of the Future. Routledge. New York.

46
Melléklet

Interjú Menhyárt Istvánnal

Riporter: Mi volt a pályázat kiváltó oka?

Menyhárt István: Vannak okok, tehát vannak megvalósítandó dolgok és kerül hozzá pályázati
lehetőség. Nekünk a megvalósítandók voltak Erdőszentgyörgyön, hogy létrehozzunk egy múzeumot,
egy Rhédey múzeumot, a Rhédey család tiszteletére. Erdőszentgyörgynek a legnagyobb szülöttje
Rhédey Klaudia, az ok nem az, hogy megszületett Klaudia, hanem az ok az, hogy Erdőszentgyörgy
adós, és került egy olyan pályázati lehetőség, amelyet kihasználva létrehozhatjuk ezt a múzeumot. A
Rhédey témánál maradva még két pályázat van, a parkosítás, tehát az előteret, a kastély melletti részt,
újra parkosítani. Hasonló legyen a valamikori kastély parkra. A másik pályázat, a bentlakás mögötti
részen is egy parkosítás lenne, ami szintén egy kastély park jellegű lenne. Lenne egy másik pályázat
is, ami nincs megvalósítva még, majd szeptemberre működtetné nk, akkor tartanánk a Szentgyörgy
napokat és azon belül nagyon sok meghívott lenne. Lassan már nyílt titok, hogy ezek között Károly
herceg is meghívott lenne és a Szentgyörgy napok, és egyben a Rhédey napok alkalmával pedig
beszélgetéseket szeretnénk a kul túrák összefonódásáról, tehát itt értem a román, magyar, német,
angol kultúrák összefonódását, és ezt úgy szeretnénk, hogy segítő ereje legyen a kastélynak.

Riporter: Mi a fő célja a pályázatnak?

Menyhárt István: Az egyik pályázatunk fő célja az, hogy 5 termet berendezünk. Létrehozunk egy
darab állandó Rhédey kiállítást és 5 termet pedig felszerelünk, úgy, hogy vissza tudjuk adni a Rhédey
család történetét. Ennek alapján egyik terem a Rhédey és a királyi család kapcsolatáról szólna, egy
terem Klaudiáról s zólna, egy bálterem lenne, arról, hogy hogyan is éltek akkor az arisztokraták, egy
terem Alexanderről, a férjéről és egy terem Erdőszentgyörgy múltjáról.

Riporter: Milyen nehézségekkel találkoztak a pályázat megírása alatt?

Menyhárt István: Mivel itt töb b pályázatról beszélek, igen, mindeniknél találkoztunk
nehézségekkel. Az egyik pályázatnál, amely a múzeumot érinti, a nehézségek a műtárgyakkal

47
adódtak. A műtárgyak beszerzése nem egyszerű, a beszerzési törvények azt mondják, hogy egy
kategóriájú dolgokat egy helyről kell vásárolni. Romániában nem találtunk ilyet, ezért
Magyarországról kellett vásárolni, ami nehézség, hogy kintről kell vásárolni és, hogy az eszközök
értéke meghaladta azt az értéket, amellyel közbeszerzést lehet alkalmazni, ez 30.000 euró. Ez
történetesen 33.000 euró volt, ezért egy nagyon bonyolult közbeszerzési eljárást kellet alkalmazni,
ami megnehezítette. Ez egy nagyon nehéz pályázat, mivel olyan dolgokat is tartalmaz, mint például
filmek vagy designeolás. Nem olyan egyszerű, hogy valam it megvásárolok, és azzal le van járva. Sok
háttérkutatást igényel, amit nem lehet a pályázatba beleírni.

Riporter: A pályázatban résztvevő személyek szerepe ?

Menyhárt István: Egy történész Kinda István, ugye történelemről beszélünk, itt nem lehet nem
szakavatott embereket. Akkor habár nincs bele írva sehol a pályázatba, de Fehér János, aki szintén
egy művészettörténész, és aki a Rhédey család felkutatásával. Tehát Kinda István foglalkozik a
történeti hitelességével a dolgoknak és azzal, hogy nézzen ki az egész, tehát milyen szoba milyen
rendeltetést kapjon, és az egésznek a történelmi elképzelésével. Fehér János foglalkozott azzal, hogy
felkutatni ezeket a levéltárakat, a hogy jeleztem, Erdélyben, Magyarországon, Németországban,
Angliában, Ausztriában, te hát ez nem egy bezáruló dolog. Szeptember 20 -21-ig a pályázat le kellene,
járjon, de attól függetlenül folytatódik, tehát ezt nem lehet megszakítani, mert úgysem találsz meg
mindent. Akkor egy designer foglalkozik azzal, hogy hogyan nézzenek ki a szobák. A szobák most
ebben a pillanatban, bemész, hát fehér falakat látsz, de ezek be lesznek vonva anyagokkal, az
ablakok, be lesznek, ott is fóliázva lesznek, azért, hogy minél jobban megőrizni a textiliákat, ezek
romlandók, tehát tönkremenő dolgok, és olyan fén yt kapjon, amilyent csak lehet. A filmekkel megint
egy valaki foglalkozik, hogy azok, tehát majd, am megjelenik, azokba a kivetítőkbe. Tehát egy ember
foglalkozik a designeal, és egy ember a filmekkel. Azon kívül persze van egy csomó más beszállító,
de ezt a négyet említeném, a két történészt, a designert, akiket név szerint is mondhatnák, ha
meglesem mindjárt a nevüket, az egyik Baróti Hunor és a filmekkel, mindjárt a telefonomban ott van
a neve, megmondom majd, valamilyen Zsolt.

Riporter: Milyen szerepet tölt be Erdőszentgyörgy kulturális életének megőrzésében?

Menyhárt István: Ez a pályázat még nincs megvalósítva, de bármely pályázat, akármelyik

48
komponensét nevezzük meg, mert több pályázatot is emlegettem, tehát, ha létrehozol egy múzeumot,
és az, hogy milyen szerepet tölt be a kulturális élet megőrzésében konkrétan nehéz megválaszolni. Ha
konkrét akarok lenni, akkor mondhatom például azt, hogy gyerekeket lehet ide hozni,
erdőszentgyörgyi gyerekeket, akikkel a helyi történelmet is megismertetjük, és a te lepülés történetét
is, tágabban pedig az egész nemzetednek a történetét jobban megismertetjük. Maga az egész kastély
állandó rendezvényekkel állandó, tehát gyakori rendezvényekkel egy komoly helyet ad az
erdőszentgyörgyi kulturális rendezvényeknek.

Riport er: A pályázat csak a kastély felújítására vonatkozik vagy a környezetre is?

Menyhárt István: Három pályázat van, tehát 3 pályázat van direkt, amely eszközökről szól. Egy
pályázat, amely az állandó kiállítást, ezt így nevezzük, mert az, hogy valaki múzeum ot akar, azt kell
akkreditáltatni, tehát egy kicsit bonyolultabb, ezért nem beszélünk múzeumról, hanem állandó
kiállításról, egy pályázat szól erről. Egy másik pályázat, a kastély közvetlen környéke a főúttól a
bentlakásig, és egy másik pályázat pedig a be ntlakástól a Küküllőig, az a rész, amely focipálya volt.
Azért van több pályázat, mert mások a kiírások, tehát egyikbe nem lehet beletenni azt, amit a
másikba bele, lehetne, más a pályázatoknak az elvárása. Mindig az szerint kell alkalmazkodni, hogy
hová t udod azt elejteni.

Riporter: A kastély milyen szerepet tölt be az erdőszentgyörgyi kulturális élet megőrzésében?

Menyhárt István: A kastély egyre növekvő szerepet tölt be. Régen a rendezvények a
kultúrotthonban, vagy az iskolában történtek, most a legtöb b kulturális rendezvény ide jött. Ha csak
idéni dolgokat szeretnénk felemlíteni, azért, hogy egy kép alakuljon ki, ugye a második hónapba
vagyunk már ebben az évben, és eddig volt már a magyar kultúra napja, egy olyan rendezvény ahol
például Adyról volt sz ó. Volt egy koncert, egy karciozó quartetta, egy quartettet nem is hozhatsz
bárhova, egy kultúrotthonba igen nagy a tér neki. Ez egy méltó hely volt egy ilyen jellegű
koncertnek. Könyvbemutatók, Barabás László, Sarányi Istvánnal, és Csutak István gitározot t. A
lényeg az, hogy februárig így hirtelen, így kapásból négy rendezvényt mondtam, mindeniknek
komoly kulturális vonzata van, mindenképpen nagyon jelentősek, szerintem mozgatóereje lehet ez a
kulturális életnek. Ha kultúráról beszélünk nem szabad elfelejt enünk, hogy a kultúra sokágú, én nem
néztem meg a Wikipédián, hogy mi a meghatározása, de maga az épített örökség, tehát van egy

49
épített kultúra, maga az, hogy megmaradt ez a kastély és lassan pofozódik helyre az is egy kultúra.
Annak is van egy kulturális vonzata.

Riporter: A kastélynak a kultúra megőrzésén kívül még milyen szerepe van?

Menyhárt István: Házasságkötő teremként is használjuk, kiállításokat, tehát például
festménykiállításokat, de ez mondjuk, a kultúrához tartozik. Van a kastély alatt egy pince, ami jelen
pillanatban nagy rendeltetéseket nem is kap, de rendezvényekre bérelhető. Ebben a pillanatban két
iroda működik benne, az országos turisztikai tájékoztató központ, tehát akár turistáknak tájékoztatást,
akár erdőszentgyörgyi desztinációkat lehet innen promoválni. Ez mellett van itt egy másik iroda,
amely pályázatokat, Balavásárától Sováradig való környéknek a vidékfejlesztési alapjának a
leosztásával foglalkozik, tehát egy szegmensével, a líder szegmensével foglalkozik.

Riporter: Mennyire fokuszálnak a múltra, Rhédey Klaudiára?

Menyhárt István: A múltra mindenképpen keményen fókuszálunk. Ez újra egy nyílt titok, van egy
megbízottja, tehát a múlt év folyamán, volt a hivatalnak egy megbízottja, aki az foglalkozott, hogy a
múltat kutassa. Kut atás történt romániai Erdély levéltárakban, magyarországi, németországi és
angliai, és ennek egy eredménye, hogy megtalálta Rhédey Klaudia naplóját, amely egy 400 oldalas
napló, ami mindenképpen a múltról szól és, ami egy hatalmas eredmény, mert eddig nem tudott róla a
magyar közvélemény.

Riporter: Milyen emlékszobák vannak kialakítva?

Menyhárt István: Ebben a pillanatban habár be vannak bútorozva, de még nincsenek teljesen a
helyére téve. Tehát mindenik szoba valamilyen szinten be is lesz bútorozva, de l évén, hogy a keret
nagyon kicsi, én az előbb említettem, hogy 33. 000 euró, azt régi, korabeli butorokkal berendezni
nagyon kis keret, akár egyetlen egy butor darab is lehet 100.000 euró értékű. Ezért szelőssebb lesz ez
az egész berendezés és pontosan ezért különböző effektusokkal lesznek ezek pótolva. Minden
teremben lesz valamilyen effektus, minden teremben lesz mindenképp egy kivetítő vagy egy tévé
képernyő, amelyen a szoba hangulata visszaadódik, hogy mi történt abba a szobába. Tehát egy -egy
kis filmecsk e lesz minden teremhez rendelve, hogy érthetőbb legyen.

50
Riporter: Milyen új tervek vannak a kastéllyal kapcsolatban?

Menyhárt István: A kastély kapcsolatban, említettem ugye, hogy magának az épületnek is van egy
kulturális vonzata, maga az épített örökség , mint látható a mennyezet azok nincsenek felújítva. Az
nem fért bele semmilyen romániai kiírásba és nem tudtuk ezt sehol futtatni más kiírásokban sem, és
ez mindenképpen még a jövő kérdése, hogy hogyan tudjuk ezt restaurálni, ez jövő projekt kell,
legyen. Szintén egy jövő projekt kellene, legyen alul a pincének a fejlesztése, hogy a kastélyhoz
méltóan használják ki. Vannak melléképületek is, amelyek a kastélyhoz tartoznak, azoknak is meg
kellene találni a rendes funkcióját. Egy Bodor Péter szoba is készült , emlékszoba, Bodor Péter
állítólag Erdőszentgyörgy szülöttje és természetes, hogy akkor méltóan meg kell emlékezni róla, neki
is meg kell adni a teret. Ellenben az én véleményem szerint az a szoba még nem állja a helyét ahhoz,
hogy egy nagy közönségnek ok é legyen, ahogy ebben a pillanatban van, azt még kell pofozgatni.

Riporter: A kastély környékét is belevonják a pályázat feltételeibe?

Menyhárt István: Igen, három pályázat van, mindenik más pályázat. Tehát az egyik pályázat az,
hogy létrehozzuk a Rhéde y állandó kiállítást, a másik pályázat, ami csak földterület, tehát épület nem
tartozik bele, csak parkot csinálunk, tehát parkosítás, kis szökőkúttal, sétányokkal, kerítéssel,
parkolóhellyel, meg itt egy köztérrel, ez itt a kastély előtti térről beszélek, ahol kockakővel lerakva
lesz egy rendezvény rész, tehát ez a második pályázat. A harmadik pályázat, amit mondtam az s egy
parkosítás, tehát épület nem tartozik bele, csak magát földterületet érint, annak is egy park, egy
francia kertnek a létrehozása, teh át nevezzem francia kertnek, mert valamikor francia kertészetben
volt itt a kastély. Ott is parkosítás, sétányok, ott is rendezvénytér, de ott már nem kockaköves, azt
nem engedi meg a kiírás, hanem ilyen gyepes. Amfiteátrum, tehát itt felül, ahogy ismered ilyen
dombos, meg ilyesmik, meg gyerekeknek játszórész, ilyen nyílt téri fitnesz lehetőségek is lesznek.

Riporter: A református templom is részt vesz a pályázatban?

Menyhárt István: Nem, ezek a pályázatok kimondottan az önkormányzatoknak szólnak, tehát m ás
ebben nem is eligibilis, még partnerként sem. Az egyház szerepét itt abban látjuk, hogy az egyház és
a Rhédey kastély története kötődik, a Rhédey család története kötődik. A múzeum számára
szeretnénk kölcsönvenni az egyháztól is olyan tárgyakat, amelyek valamikor ebből a kastélyból

51
származtak, a kastély lakói adományozták az egyháznak.
Riporter: A kastély minden része szabadon látogatható?

Menyhárt István: A kastély minden része szabadon látogatható lesz, kivéve azt a két termet, ez a
terem is látogatha tó, de ami ugye munkafolyamat van, tehát két terem lesz, hogy mondjam ilyen
munkaterem, tehát ez a terem, de ez végül ez is látogatható, a másik terem azonban marad, ahol van,
ez az ügynökség, a líder, vagy a kistérségi társaság ahol van. De amúgy minden t ermet szeretnénk
szabadon látogathatóvá tenni.

Riporter: A Rhédey család milyen szerepet kap a pályázat során?

Menyhárt István: A család az rég kihalt, tehát a szerepük az nulla. Szerepet csak azoknak lehet adni,
akik bele tudnak szólni az életbe, ők ne m tudnak beleszólni. Milyen szerepet adunk mi, tehát úgy
értve, hogy a Rhédey család kastélyában vagyunk mi, és a Rhédey család szerepét szeretnénk
kidomborítani, nekik vagyunk a legnagyobb adósok. Tehát az ők kastélyukba vagyunk és nem egy
máséba, és a cs aládot is be akarjuk mutatni, egy szoba annak lesz szentelve, hogy a Rhédey család
történetét és magát ezt a családfát is megjeleníteni, hogy Erdőszentrgyörgytől a windsori kastélyig mi
az út, mik azok a lépések, mert az erdőszentgyörgyiek sem nagyon tudjá k, mindenkinek csak
halovány fogalmai vannak, hogy történik, és ezzel adósok vagyunk. Különben ez a kastélynak a
legnagyobb vonzereje, mert ilyen méretű kastély még 1727 létezik. Ez nem egy rendkívülien nagy
épület, ennek a magyar történelem, vagy történel em kultúra, vagy turizmus, vagy bármilyen
szempontból vegyem, a nagy jelentőségét az adja, hogy innen csatolódik egy magyar család az angol
királyi családhoz, és más csatolódás nincs a két család között. Tehát egy magyar arisztokrata család,
és az angol ki rályi család között, tehát ez adja a nagy jelentőségét.

Riporter: Hogyan próbálják a köztudatba visszavinni a hagyományt?

Menyhárt István: Itt ez, megint lehetséges, mert nem hagyomány, akkor beszélhetünk
hagyományról, amikor egy farsangi dolog esetében, tudod valami, ami esetleg kihaló félben lenne.
Nem hagyományt viszünk vissza, hanem egy, hogy is fejezzem ki magam, tehát az örökség. Az, ho gy
megvédjük magát a kastélyt, elindult egy folyamat, az, hogy a kastélyt megvédeni ez nem egy
hagyomány, hanem egy kulturális örökséget megvédsz, és ezt próbáljuk promoválni, habár semmi

52
nem maradt a Rhédey család után itt, ebben a kastélyban, ezt tudni k ell. Próbáljuk felkutatni, hogyha
még valahol valami létezik, hogy valami eredeti is kerüljön, mert minden, ahogy jeleztem egy
galériából származik Budapestről, ami eredeti korhű bútorok, de nem ebből a kastélyból származnak.
Mint jeleztem itt rendezvényté r is lesz, úgy ahogy eddig is, mit tudom én a Márton napi dolgok itt
történtek, tehát nem volt ennél több hely. Ha egy kicsit esett az eső sárban kellett tapicskolni, tehát az
lenne a jó, hogyha itt egy olyan tér alakulna ki, hogy jöhetnek az árusok, jöhet bárki és méltón ott
érzi magát. Szováta itt van egy pár lépésre, 25 km, hogy csalogass ide turistákat, mikor
gumicsizmával kell jönni, attól a pillanattól kezdve, amikor méltó helyre jön, akkor lehet reklámozni,
lehet neki kampányolni, de addig nincs mit, tehát addig az olyan szerencsétlenkedés. Itt a termek is,
tehát a termek is szólnak a hagyományőrzésről, hát most is táncolgattak meg minden féle ilyen
hagyományőrző dolog volt, ami tényleg kapcsolódik. A gyerekek oktatásától kezdve a felnőttekig,
termész etesen ez nem azt jelenti, hogy mi csináljuk, helyet kapnak azok a rendezvények, ezt mindig
valamelyik szervezet vállalja magára, amelyik pontosan azzal foglalkozik, hagyományőrzéssel.

Riporter: Még milyen ünnepségeket szerveznek?

Menyhárt István: Egy ré szét mi szervezzük, de a legtöbbet más szervezetek, más civil szervezetek,
itt Erdőszentgyörgyön két, három civil szervezet van, amely eleve hagyományőrzést tűzte ki céljául,
egyik ugye a Bodor Péter, jó mindkettő másokat is, de köztük van a hagyományőrzés , és másik az
ugye a száz fonat, és a harmadik a Württemberg huszárezred, 5. Württemberg huszárezred, lehet,
rosszul mondom a nevüket. Mindenképpen ezeknek a rendezvényeik helyet kapnak, és
mindenképpen hozzájárul ez is a hagyományőrzéshez.

Riporter: Ezek ről egy picit bővebben meséljen.

Menyhárt István: Hát például a száz fonat azzal, hogy táncolni tanítja a gyerekeket, hogy énekelni
tanítja a gyerekeket, hogyha hagyományőrzésről és erről akarok beszélni, akkor például a száz fonat
esetében éppen most fut egy projekt, nekik is, amely arról szólna, hogy megtanuljak a gyerekek, vagy
felnőttek is az elfelejtett mesterségeket. Vásároltak két szövőszéket, vásároltak korongozó
korongokat, hogy meg tanuljanak agyagozni, kiégetni, tehát végig csinálni egy egy foly amatot.
Akkor vásárolnak egy csomó hangszert, tehát ilyen fúvós hangszereket, visszahozni egy olyan jellegű
zenét, és arra tanítani, akiket érdekel, nem csak gyerekeket, hanem időseket is, akik meg akarják

53
tanulni a fúvós hangszert. Lassan eltűnnek, tehát mindenképpen van egy ilyen hagyományőrző
vonulat, vagy gondolat az egész erdőszentgyörgyi gondolatvilágban. Na, most a Bodor Péternél
hagyományőrzést így most kapásból nem tudok mondani. Az, hogy a Bodor Péterrel sikerült ezt a
Bodor Péter szobát, a nevük is azonos, de ez megint nem kimondottan hagyományőrzésnek
nevezném. A Württenberg huszárezred az pedig azzal, hogy ezt a huszár virtust, huszári jelleget
próbálja promoválni, azzal őrzi a hagyományt, azt, hogy a magyar nép valamikor lovas nép volt, meg
stb. stb. Egy annyiban kapcsolódik a kastélyhoz, vagy a Rhédey családhoz, Klaudiának a férje ugye
württembergi, Alexander von Württemberg, tehát arról beszélünk. Ők egy másfajta
hagyományőrzést, ők egy katonai virtus hagyományt, a száz fonat pedig egy népi ha gyományt
akarnak őrizni és átvinni.

Riporter: A médiában a kastély új funkciója mennyire jelenik meg?

Menyhárt István: Az eseményekről mindig voltak beszámolok, megjelent. Volt egy időszak, amikor
mi is, amikor pályázatunkon ilyen médianaplót vezettünk, tehát ilyen sajtónaplót, tudom sok alkalom
volt, de egyelőre magát a kastélynak a többi funkcióit, mert most van átalakulásba, ezek a projektek
elvileg meg kellene, változtassák az egésznek az arculatát, és újjá kellene, varázsolják. Mint jeleztem
az után kellene, nagyobb hangsúlyt kapjon a médiakampány vagy reklámozás, és utána jelennénk
meg turisztikai vásárokon, amikor ezek megtörténtek. Tehát ezt megelőzni, valakit ide csalogatni, az
egy kicsit felelőtlenség, hogy ide csaljuk, és mit nézzen? Majd utána, ha ezek megtörténtek, tehát
magát az állandó kiállítást, azt szeptembertől szeretnénk megnyitni, és maga itt a kastély környéke,
ott gondokról volt szó, hát ott még vannak gondok, hogy kivitelezőt találni, remélem, lassan minden
megoldódik.

Riporter: A helyi média mennyire van jelen a kastély életében?

Menyhárt István: Helyi médiáról, elvileg két médiáról beszélhetünk. Ugye az erdőszentgyörgyi
Figyelőről és Zona tévéről, más helyi médiát nem ismerek. A Figyelő az mindig, mivel a Bodor Péter
egyesület műk ödteti, ugye a Figyelőt, ezért, tehát a Bodor Péternek nagyon sok eseménye történt itt a
kastélyban, ezért természetesen mindig a Figyelőben azok a cikkek megjelennek és természetesen mi
is, hogyha olyan dolog van, amit szeretnénk a nagyvilággal, vagy az e rdőszentgyörgyiekkel
tudatosítani, akkor azt mi is közöljük ebben a médiában. Ettől a kábeltévés társaságtól, ők is

54
előszeretettel jöttek ide az eseményeinkre, és a legtöbb kulturális eseményt filmezték és az meg is
jelent az ők adójukon. Tehát mindenképpe n a média mindig jelen van, vagy ilyen formában, hogy
valamelyik szervezet, vagy mivel olyan jellegű, hogy nekik is jó, hogyha bemutatják azt a nézőiknek.

Riporter: Bármilyen online platformon történik -e promoválás?

Menyhárt István: Hát online felületeke n, tehát létezik egy Erdőszentgyörgy Facebook, tehát egy
ilyen közösségi média oldal, ott történik promoválás. Létezik a településnek egy weblapja, ott
részben történik promoválás. Létezik itt a turisztikai tájékoztató központnak, kellene, létezzen, ha itt
a fiúk feltennék, hát mondjuk azt, hogy létezik. Durván három online felületet emlegettem, ugye a
közösségi oldalát erdőszentgyörgynek és valamikor elindítottam egy Klaudia közösségi oldalt is,
aztán nem folytattam, mert nem láttam egyelőre jelentőségét a ddig, hogy csak elviekben beszélni,
addig, amíg nincs gyakorlat, tehát majd lehet, előszedjük, de nincs időm nagyon arra.

Interjú Gáspár Péterrel

Riporter: Mi a fő célja a pályázatnak?

Gáspár Péter: Fő célja az, hogy rendezzük be azt az öt szobát Rhédey szobaként, hogy tudjunk egy
méltó emléket állítani a Rhédey családnak, hogy, akik erre járnak, ismerjék meg jobban a Rhédey
család történetét, a kastély történetét, esetleg Erdőszentgyörgy történetét is, mert lesz szentgyörgyi
szoba is, ahol Szentgy örgy múltja is benne lesz valamennyire.

Riporter: A pályázat egyéb céljai?

Gáspár Péter: Hát a kastély legyen szebb, egy féleképpen, a környezetét is rendezzük, tehát az is
legyen vonzó. Valaki elmegy az úton kocsival, látja, hogy szép a park, könnyebben megáll, mint így,
hogy nem lát semmit, nem vonzza semmi a tekintetét, mert maga a kastélynak is a színe szerintem
nem szembeötlő. Ha ez a park meglesz, ezek a fák le lesznek vágva, akkor Szováta felől hamarabb
észreveszik, akik lentről jönnek, tehát akik jönnek, lefele észreveszik a kastélyt, könnyebben
megállnak. Népszerűsítés turizmus szempontjából.

55
Riporter: Milyen időtartam alatt kell teljesíteniük a pályázat feltételeit?

Gáspár Péter: Két évesek a pályázatok, ha jól tudom a kifutási idő az két év. A múzeum létrehozása
egy kicsit hamarabb meglesz, mint a tervezett park, tehát a parknak mindenképp kicsit hosszabb a
kifutás ideje. Az alsó park később íródott alá, tehát a szerződés később íródott alá, természetesen nem
egyszerre végződnek a pályázatok.

Riporter: Milyen nehézségekkel találkoztak a pályázat megírása alatt?

Gáspár Péter: Komplikáltabb, mint ahogy gondolná az ember, tehát nagyon sok a bürokrácia,
dokumentáció, ami nagyon nehezíti az ember munkáját. Van, amikor elgondolsz valamit, megoldod,
utána jön a felső hang, hogy az már nem jó, tehát megváltozott valami, újra kell, csináld az egészet,
vagy más értelmezés. Az a baj, hogy az értelmezésekkel problémák vannak, te érted egy féleképpen,
akivel kapcsolatot tartsz másféleképpen és lehet az elbí ráló, egy harmadik személy egészen másképp
látja a dolgokat. Ebből problémák, nehézségek adódtak, de tudtommal ezeket mind átvészeltük,
nincsenek, tehát megoldhatatlan nehézségek nincsenek, csak idő, az időből veszítsz el ezek miatt.

Riporter: A pályázatb an résztvevő személyek szerepe

Gáspár Péter: Kinda István, Fehér János. Dr. Fekete Albert, aki ott tanít a Sapientián, a hátsó
pályázat, ami ott a kert, vagy, hogy mondjam, tehát ő tájépítész, ő volt az egyik, vagy szintén nálatok
tanít, ő csak aláírásig volt benne, de Hegedűs Noémi, ő írta alá az egészet. Az első pályázatnál pedig
egy másik társaság, Bánfi Zoltán, egy csíkszeredai műépítész, és Bíró Hanna, ő is tájépítész. Mást
nem tudok, és a projektvezető Menyhárt István.

Riporter: Milyen szerepet tölt be Erdőszentgyörgy kulturális életének megőrzésében?

Gáspár Péter: Ha meglesz, Erdőszentgyörgy kulturális életéhez a Rhédey család mindenképp
hozzátartozik szerintem, és ezzel, hogyha emléket állítunk, nekik ez mindenképp összefonódik, az
egész dolog. Ah ogy mondta Peti bácsi is, lesznek ezek a rendezvények, amelyek a kastély udvarán,
esetleg benn a konferenciateremben, stb. amiket megszervezünk itt, ez a kulturális életet biztos
fellendíti. Eddig is voltak eseményeink, ez után is, tehát a magyar kultúra n ap az most volt, de voltak

56
koncertek, mint mondta Peti bácsi is, ezek nem lehetnek máshol, tehát nem viheted ki az utcára, nem
viheted a kultúrotthonba, nem viheted egy bárba, mert nem oda való, csak egy ilyen helyre való. Ez a
Vonós négyes, stb. ezek csak ide valók a kastélyba

Riporter: A három pályázat különböző célja, melyek lennének?

Gáspár Péter: Három pályázat van, az egyik csak a kastély, a múzeumlétrehozás, a másik a felső
park, tehát a közvetlen környezet, a harmadik pedig az alsó rész, összefonódnak, ugyanaz az irányelv
alapján mentünk, hogy a turizmust is, tehát a turizmus egyik szempontból, a másik, hogy
Erdőszentgyörgynek a központi részét rendezzük. Ez úgy a lakosságnak, mint a turistáknak jót tesz.

Riporter: Mit jelent a kastély, csak az épület vagy a környezet is?

Gáspár Péter: Mindenképp a környezetét is jelenti, egyelőre a környezetét nem nagyon szoktuk
dicsérni, mert nincs, mit dicsérjünk rajta, tehát egyelőre a turistáknak a kastély környezetéről nem
igazán mondunk semmit, nem is mutattunk semmit be róla, de mindenképp ez egy egység kell,
legyen. Ez a kéthektáros terület, illetve a kastély egy az egybe kell, menjen, összetartozik.

Gáspár Péter: A kastély milyen szerepet tölt be az erdőszentgyörgyi kulturális élet megőrzésében?
Ilyen szempontból, hogy az erdőszentgyörgyi kulturális eseményeket, most már csak itt, kizárólag a
kastélyban tartjuk. Ez után is szerintem egyre több kulturális eseményt, hogy normális környezetbe
tudod hozni az embereket, könnyebben el tudsz hozni egy rangosabb kulturális eseményt is
Erdőszentgyörgyre. Könnyebben eljön valaki, szívesebben eljön egy rendezett kastélyba, mint egy
romba például, vagy egy lepukkant környezetbe.

Riporter: A kastélynak a kultúra megőrzésén kívül még milyen szerepe van?

Gáspár Péter: Turizmus szempontjából, mindenféleképpen Erdőszentgyörgy turizmusának bizonyos
része a k astélyra kell, támaszkodjon, vagy mondjam ezt, hogy ez lenne az alapköve az
erdőszentgyörgyi turizmusnak. Más szempontból, hogy vannak ezek az irodák, tehát pályázat
szempontjából, itt a lider, itt az irodája, a házasságkötés és különböző gyűléseket is itt tartanak, tehát
adminisztrációs szempontból is lehet említeni. Tehát mindenféleképpen egy gyűjtőpontnak nevezném

57
a kastélyt.

Riporter: Mennyire fokuszálnak a múltra, Rhédey Klaudiára?

Gáspár Péter: Ő a központi eleme a Rhédey családnak, ha ő nem lett vo lna, akkor nem beszélünk
szerintem semmiről. Habár olyan sok mindent nem tett le ő az asztalra, nem is volt mikor, 29 évesen
meghalt, az életében olyan sok mindent nem tett le, de ha az ő unokája nem az, aki, tehát nem lesz V.
György angol király felesége, akkor lehet feledésbe merült volna egy kicsit a Rhédey család. Ez a
szerencse, a történelem így hozta, ezért ő a kiinduló pont, az alapja mindennek, Klaudia, szerintem.
Riporter: Milyen emlékszobák vannak kialakítva?

Gáspár Péter: Ami van most emlékszoba az Bodor Péter emlékszoba, az itt van a földszinten, csak
az még nem teljes, tehát ezt nem nevezném nemzetközi érdekeltségűnek, mert inkább magyarul van,
inkább magyar anyanyelvűeknek jó, másoknak annyira nem. Van a bözödújfalusi em lékszoba, az már
háromnyelvű, az is egy fontos szoba és szerintem egyelőre az a fénypontja a kastélynak, de ez kell,
változzon, szeptemberig meg kell, ez változzon. A másik szobáról nem beszélek, az rövid életű, tehát
az pár hónap és már nem lesz. Az nem e mlékszoba, hanem a hagyományőrzésről szól, de azt nem
garantálom, hogy egy hónap múlva még itt lesz az a kiállítás.

Riporter: Milyen új tervek vannak a kastéllyal kapcsolatban?

Gáspár Péter: A mennyezet felújítása, az régi új tervnek számítható, és amit a csőtörés okozott, azt
is valahogy kellene, tehát volt egy csőtörés két éve, azokat a problémákat is meg kellene oldani
valahogy, nem tudom, hogy hogyan, de szerintem tervként beszélhetünk róla, tehát rendbe kell
pofozni a kastélyt teljesen.

Riporter: A kastély környékét is belevonják a pályázat feltételeibe?

Gáspár Péter: Nem, az külön pályázat, tehát minden pályázat külön van, de ahogy mondtam az
irányelv alapján egybefonódik az egész, de papíron nem. Egyik egy pályázat, a másik más pályázat, a
harmad ik az harmadik. Érthető szerintem.

58
Riporter: A református templom is részt vesz a pályázatban?
Gáspár Péter: Az egyház úgy, hogy nincs beírva, de a valóságban úgy van, hogy a kastélynak a
története a templom történetével egybefonódik egy bizonyos idő után . Van köze a Rhédeyeknek a
templomhoz is, Klaudia oda van eltemetve a templom alá. Turisztikai szempontból mondanám
inkább, hogy összefo nódik, de pályázat szempontjából nem.

Riporter: A kastély minden része szabadon látogatható?

Gáspár Péter: Igen, aki i de bejön, az ide is bejöhet. A líder irodában igazából turista szempontból
nincs mit, nézzen az ember. Itt pedig információ szempontjából bejön, itt szoktak szólni, hogy
megjöttünk, ez az iroda, nekünk itt folyik az aktivitásunk, de amúgy a termek igen, od a bemehet
bárki.

Riporter: A Rhédey család milyen szerepet kap a pályázat során?

Gáspár Péter: A Rhédey családból ki él, ki nem él, hát valószínűleg leszármazottak vannak. Vannak
Rhédey nevű emberek, hogy mi közük ehhez a családi ághoz, azt nem tudom, de köztudatba beviszik
a múltat. Klaudiát, a leszármazottait esetleg beviszik a köztudatba. Ezzel, hogy eljönnek, meghallják,
hogy mi lesz, ezzel bevisszük a köztudatba a Rhédeyeket valamilyen szinten. Így kapcsolódik a
magyar kultúra az angol kultúrához, il letve a történelmi emberek, a fontos emberek, így kapcsolódik
a két nép egymáshoz.

Riporter: Mennyire játszanak központi szerepet?

Gáspár Péter: A család, ő adja a nevét a kastélynak, azért mert Rhédey kastélyról van szó, szerintem
az emberek 80 százaléka azért jön be ide, tehát a név az hívja be az embereket ide, mert nem tudják,
hogy mi van itt. Ki van téve a tábla, hogy Rhédey kastély, de azon kívül nem igazán tudják, hogy mi
lehet bent, tehát a név a vonzereje a kastélynak egyelőre.

Riporter: Hogyan próbálják a köztudatba visszavinni a hagyományt?

Gáspár Péter: Itt inkább Bözödújfaluról beszéljünk szerintem, mint a Rhédey családról. A

59
bözödújfalusi emlékszobor, a múltat hozza vissza, a magyarságról inkább itt van szó. A közelebbi
múltat is, n em olyan rég történt 30 éve, történelmi szempontból nem olyan sok.

Riporter: Mit jelent az, hogy hagyomány, lokalizálás?

Gáspár Péter: Például, ha a száz fonat tart valamit, akkor az hagyomány, mert néptánc, népzene.
Illetve volt ez a Márton napi vásár, ez egy régi szokás felelevenítése, illetve a farsangi bál, tehát régi
hagyományok felelevenítésében játszik szerepet a száz fonat egyesület.

Riporter: Milyen ünnepségekről beszélhetünk a kastélyon belül?

Gáspár Péter: A legelső, ami volt az a magyar kultúra napja, március 15. -i megemlékezés is itt van
a kastély parkjában, a kastély vonzás területén van. Van a Márton napi vásár, a farsang bizonyos
része is innen indul. A Rhédey napok, de ez nem minden évben van, de ha meglesz a múzeum, akkor
minden évb en megtartjuk. A városnapok alatt, gondolom, hogy az lesz, régen is az volt egy ideig,
aztán megszűnt, hogy ez legyen a fontos helyszín, de ha meglesz a park, valószínűleg a városnapok is
itt lesznek. Kb. ennyi, de sok kulturális, könyvbemutatók, de azok n em, az már csak egy kicsi része
az egésznek.

Riporter: A médiában a kastély új funkciója mennyire jelenik meg?

Gáspár Péter: Minden, ami történik, minden beruházás, tehát ha kinyitunk egy termet a helyi média,
inkább a megyei média jön el, Sóvidék tévé, Zona tévé. Az erdőszentgyörgyi figyelőbe is
belekerülünk, de az már írott forma, Népújság. A rádióban, Sármási Bocskai Jánoson keresztül. Van
a weboldalunk, az ötnyelvű, van Facebook oldalunk, de őszintén nem tudom mikor osztottam meg
utoljára valamit, sze rintem még a tavaly sem. A tavaly elején, amikor aláírtuk a két pályázatot,
szerintem az volt az utolsó két megosztás, tehát egy éve nem volt semmi megosztva. Nem tudom, a
Google mennyire számít annak, szerintem az él a legjobban, tehát mikor elmennek a tu risták,
bizonyos emberek adnak csillagokat és írnak egy véleményt a kastélyról. Azért mert meg volt
mondva, hogy ne nagyon promováljuk, ezért is nem nyomtuk, értelmetlennek láttuk, hogy most
nyomjuk, vagy pénzt fektessünk ebbe, hogy nyomjuk a kastélyt, ha nem akarjuk promoválni
értelmetlen művelet, de megvannak a felületek, igaz nem élnek annyira, amennyire kellene, a

60
jövőben fog az változni.

Riporter: Próbálták tudatosan kialakítani egy új képet a kastélyról a médián keresztül?

Gáspár Péter: Hát annyira tudatosan, hogy most elmondtuk mi van itt, ha jól tudom a vásárhelyi
rádióban is be volt mutatva a kastély, hogy mik vannak itt, ami a sajtóba kikerül, van egy
sajtóreferensünk is, mindent ki küld a médiának, és megjelenik a Székelyhonon, a Népújságban, ez
inkább megyei szinten történik, persze az oldalunknak vannak román követői is, Kárpátokon túliak,
de vannak anyaországiak is. Illetve van Erdőszentgyörgynek is oldala, annak szerintem több követője
van, és több a külföldi, és ugyanazok a dolgok megjelenne k ott is, így jut el az információ.

Riporter: Tehát a kastélynak külön nincs?

Gáspár Péter: De van, mint turisztikai információs központ, annak készítettem én, hirtelen
fellángolásból csináltam egy Facebook oldalt, de nem nagyon tartom életben, ez a hely zet.

Interjú Hegyi Lászlóval

Riporter: Mi volt a pályázat kiváltó oka?

Hegyi László: A kastély állaga megromlott(ekkor még iskolaként működött), sürgös megerősítésre
és felújításra szorult. A falakon komoly rések keletkeztek, a freskós mennyezet kezdett leszakadni,
omladozni .

Riporter: Ki volt a pályázat kezdeményezője?

Hegyi László: Az iskola akkori igazgatója, Magyarósi Erzsébet és jómagam .

Riporter: Mi a fő célja a pályázatnak?

Hegyi László: Helyreállítani/visszaállítani az eredetihez minél közelebbi állapotba az épületet,
biztonságossá tenni .

61
Riporter: Mi alapján választották ki a pályázat résztvevőit?

Hegyi László: Önkéntes jelentkezés és intézmény (iskola, önkormányzat) képviselők, vezetők .

Riporter: Melyek a pályázat egyéb céljai?

Hegyi László: iskolaként felújítani (akkor erre volt lehetőség), de más rendeltetést adni utólag

Riporter: Milyen időtartam alatt kell teljesíteniük a pályázat feltételeit?

Hegyi László: 24 hónap

Riporter: Milyen nehézségekkel találkoztak a pályázat megírása alatt?

Hegyi László: kifizetési határidők elmulasztása miatt a munkálatok sem haladtak a n aptári tervek
szerint .
Riporter: A pályázatban résztvevő személyek szerepe ?

Hegyi László: monitoring, rendszeres állapotjelentések, lobby stb.

Riporter: Milyen szerepet tölt be Erdőszentgyörgy kulturális életének megőrzésében?

Hegyi László: kulturális, turisztikai központként volt elképzelve és ezt a szerepet tölti be ma

Riporter: A pályázat csak a kastély felújítására vonatkozik vagy a környezetre is?

Hegyi László: Ez a pályázat, amiben részt vettem csak az épületre .

Riporter: Mit jelent a kastély, c sak az épület vagy a környezet is?

Hegyi László: A kastély nemcsak az épület, hanem a hozzá tartozó egykori gyönyörű kastélykertet is
jelenti .

62
Riporter: A kastély milyen szerepet tölt be az erdőszentgyörgyi kulturális élet megőrzésében?

Hegyi László: Valamennyi (a legtöbb) kulturális rendezvény helyszíne .

Riporter: A kastélynak a kultúra megőrzésén kívül még milyen szerepe van?

Hegyi László: Turisztikai látványosság/központ, kistérségi szervezet székhelye .

Riporter: Mennyire fokuszálnak a múltra, Rhé dey Klaudiára?

Hegyi László: Szobrot állítottak emlékére, emlékszoba készül, életének felkutatása folyamatosan
foglalkoztatja a helybélieket .

Riporter : Milyen emlékszobák vannak kialakítva?

Hegyi László: Rhédey család, Bodor Péter, Bözödújfalu, népművészet .

Riporter: Milyen új tervek vannak a kastéllyal kapcsolatban?

Hegyi László: Tudomásom szerint: kastélypark, rendezvénytér, múzeum (emlékszobák), freskó
restaurálás .

Riporter: A kastély környékét is belevonják a pályázat feltételeibe?

Hegyi László: Igen.

Riporter: Mely helyek tartoznak a kastélyhoz?

Hegyi László: A kastély előtti és mögötti terület, illetve a 13A jelzésű országúttól a Kis -Küküllőig
terjedő terület a kastély környezetében .

Riporter: A református templom is részt vesz a pályázatban?

63
Hegyi László: Tudomásom szerint nem .

Riporter: A kastély minden része szabadon látogatható?

Hegyi László: Igen.

Riporter: Az emlékszobák kialakításában kik nyújtottak segítséget?

Hegyi László: Helybéliek, civil szervezetek, építészek, tudományos szakemberek, szakértők .

Riporter: A Rhédey család milyen szerepet kap a pályázat során?

Hegyi László: Történelmi alapot biztosít .

Riporter: Mennyire játszanak központi szerepet?

Hegyi László: A pályázat gerince .

Riporter: Hogyan próbálják a köztudatba visszavinni a hagyományt?

Hegyi László: Különböző megemlékezések, rendezvények, közösségi programok, iskolai
tevékenységek, művelődési és hagyományőrző szervezetek tevékenységei .

Riporter: Mit jelent az, hogy hagyomány, lokalizálás?

Hegyi László: Minden, ami egykor ebben a térségben, ezen a településen értéket jelentett/teremtett
tovább kell vinni/adni .

Riporter: A médiában a kastély új funkciója mennyire jelenik meg?

Hegyi László: Ma már ezt a feladatot egy külön szakreferens is ellátja .

64
Riporter: Próbálták tudatosan kialakítani egy új képet a kastélyról a médián keresztül?

Hegyi László: Természetesen igen .

Riporter: A helyi média mennyire van jelen a kastély életében?

Hegyi László: Minden meghívásnak eleget tesznek, sőt a meghívás mulasztása esetében is
megjelennek .

Riporter: Bármilyen online platformon történik -e promoválás?

Hegyi László: Közösségi média, önkormányzati honlap .

Interjú Kovrig Magdolnáv al

Riporter: Mit jelent a kastély, csak az épület vagy a környezet is?

Kovrig Magdolna: Természetesen, a kastély környezete is fontos, hiszen ez adja meg az idelátogató
első benyomását. Tudomásom szerint, a pályázat tartalmazza a kastélykert eredeti visszaállítását,
vagy legalábbis igyekeznek a lehető leghitelesebben ki alakítani azt. Nyílvánvaló, hogy a XIX. század
óta történt változások, pl. építkezések nem teszik lehetővé a korabeli kert teljes visszaállítását.

Riporter: A kastély milyen szerepet tölt be az erdőszentgyörgyi kulturális élet megőrzésében?

Kovrig Magdolna: A felújított kastély méltó keretet nyújt az igényesebb kulturális
rendezvényeknek. Könyvbemutatók, klasszikus kamarazenei koncertek, tematikus rendezvények,
időszakos vagy állandó képzőművészeti -, fotó – kiállítások számára is teret biztosí t. A
konferenciaterem lehetővé teszi különböző tematikájú előadások megtartását, a helyek számának
függvényében, hiszen legtöbb 60 személy befogadására alkalmas a terem.
A kastélyban kialakításra kerülő Rhédey -emlékszobák lehetővé teszik majd, hogy betekin tést nyerjen

65
a látogató az egykori grófi család otthonának hangulatába, de a kor jellegzetes hangulatát is felidézik
majd az emlékszobák. De az Erdőszentgyörgyhöz kapcsolódó, illetve az itt megtalált leletek is helyet
kapnak majd a kastélyban.

Riporter: A kastélynak a kultúra megőrzésén kívül még milyen szerepe van?

Kovrig Magdolna: Természetesen turisztikai látványosságként is számottevő szerepe lesz. Hiszen
modern elképzelés szerint megvalósított emlékmúzeumot kívánnak létrehozni a tervező
szakemberek, illetve a helyi önkormányzat. Így gazdasági hozadéka is lesz a kastélynak.

Riporter: Mennyire fokuszálnak a múltra, Rhédey Klaudiára?

Kovrig Magdolna: Rhédey Klaudia alakja megkerülhetetlen, ha Erdőszentgyörgyről és a Rhédey –
kastélyról van szó. Jelenle g Klaudia mellszobra – az erdőszentgyörgyi származású Székely József
alkotása – áll a kastély mellett, néhány kép, illetve a református egyház archívumában őrzött irat,
emléktárgy őrzi az emlékét. Nemrégiben megtalálták német nyelvű kézírásos naplóját. Enn ek
lefordítása és hozzáférhetővé tétele sokban segít majd életének, alakjának hiteles megismerésében.
Természetes, hogy egyik fontos vonatkozása lesz a kastélymúzeumnak az ő személyiségének
megismertetése.

Riporter: Milyen emlékszobák vannak kialakítva?

Kovrig Magdolna: Létezik a kastélyban az 2018 -ban kialakított Bodor Péter emlékszoba, amelyben
megtalálható és megszólaltatható az Erdőszentgyörgyön született és itt gyermekeskedett tragikus
sorsú székely ezermester híres zenélőkútjának makettje. De fell elhető az emlékszobában Bodor Péter
életútját bemutató tablósorozat, képek az alkotásairól, a róla szóló irodalmi alkotások gyűjteménye,
illetve a róla és munkáiról megjelent ismertetések másolata. Az emeleten található a Bözödújfalu
emlékszoba, a falu mak ettjável, illetve egy helyi hagyományos szobabelsőt bemutató gyűjtemény.

Riporter: A kastély minden része szabadon látogatható?

Kovrig Magdolna: Bizonyára. Idegenvezetők irányításával.

66
Riporter: Az emlékszobák kialakításában kik nyújtottak segítséget?

Kovrig Magdolna: A bözödújfalusi emlékszoba kialakításának ötlete Személy Dénes, a
Bözödújfaluért Egyesület elnökének köszönhető. Az ő ötlete volt a falu makettjének elkészítése is.
Sokan – a helyi önkormányzat, támogatók – az ötlet mellé álltak. A Rhédey- kastély emeletén
található az a kiállítási anyag, amely az egykori Bözödújfalunak állít emléket és megtekinthető az
egykori falu makettje is. A makett készítői az Erdélyi Utakon Egyesület, Orbán László az egyesület
elnöke, Berze Imre szobrászművész és társai öt hónapon át dolgoztak a térplasztikán
Székelyudvarhelyen. A Bodor –emlékszobát a Bodor Péter Művelődési Egyesület szorgalmazta,
Buksa Éva -Mária nyugalmazot t tanár -író valósította meg a tárlat anyagát (aki drámát is írt az
ezermesterről, tehát behatóan tanulmányozta a fellehető dokumentumokat), a zenélőkút makettjét T.
Kovács Áron sepsiszentgyörgyi építész készítette. Az erdőszentgyörgyi hagyományos szobabels őt
Szekeres Margit helyi nyugdíjas állította össze szüleitől örökölt tárgyakból

Riporter: Hagyomány, nemzeti identitás, örökség

Kovrig Magdolna: Tudatosítva a múlt hagyományait, azoknak megőrzését, életben tartását,
átörökítését egyúttal erősítjük az itt élőkben a gyökereiket, magyarságtudatukat erősítjük. A
hagyományok őrzésével, megismertetésével tudatosítani örökségünket, amelyre büszkeséggel
tekinthetünk, és ez által érezhetjük, hogy itthon vagyunk ezen a földön, településünkön.
Riporter: Hogyan próbálják a köztudatba visszavinni a hagyományt?

Kovrig Magdolna: A Rhédey –kastély renoválását követően turisztikai információs iroda nyílt a
földszinten, amely hivatalból is népszerűsíti a kastély és egykori lakóinak emlékezetét. A
Rhédey.napok szervezésével is tudatosítani kívánják a hagyományt. Az első ilyen rendezvényt
Rhédey Klaudia születésének 200. évfordulójára rendezték, ekkor avatták f el Klaudia mellszobrát. A
rendezvény során alkalom adódott a nagyközönség előtt is ismertetni a család és Klaudia történetét.
(2012.) Hegyi László történelemtanár fokozati dolgozatot írt a Rédey család és Erdőszentgyörgy
kapcsolatáról. A dolgozat megírását megelőzően kérdőívet küldött ki a diákok segítségével, hogy
felmérje, mennyire él a lakosság köztudatában a család emlékezete. A dolgozatot folytatásokban
közli az Erdőszentgyörgyi Figyelő helyi lap.(2013).

67
Megalakult a Württemberg Egyesület hagyományőrző huszárezred, amely Klaudia férjének nevét
vette fel. A huszárezred avatására a 2. Rhédey -napon került sor.(2010, 2013 -ban avatási ünnepség)
A harmadik Rhédey -napon előadások hangzottak el a család történetéről, szerepéről
Erdőszentgyörgy életében, és bem utatásra került Székely Ferenc könyve, amelyben Károly herceg
2008 -as erdőszentgyörgyi látogatásáról számolt be az akkor készült fotók segítségével is. (2015)
A Székelyföldi –napok során Fehér János budapesti művészettörténész a Rhédey -családdal és a
Rhédey -kastéllyal kapcsolatosan végzett kutatás eredményeit mutatta be. Kinda István néprajzkutató
ismertette a Rhédey -kiállítás fejleményeit, amely elsősorban a Rhédey -család történetét, legnevesebb
személyiségeit mutatná be, kiemelt hangsúllyal az Erdőszentgyö rggyel és az angol királyi házzal való
kapcsolatára. (2018) A diákok az elmúlt iskolai évben bekapcsolódtak a Fogadj örökbe egy
műemléket mozgalomba. Ők természetesen a Rhédey -kastélyt ismertették meg, népszerűsítették a
rendezvényeik során.(2018)

Riporte r: Mit jelent az, hogy hagyomány, lokalizálás Erdőszentgyörgyön?

Kovrig Magdolna: Hagyomány minden olyan jellegű tudásanyag, ami a település múltjára
vonatkozik, és itt a kastélyon kívül említésre méltó a Bözödújfalusi –tó, a falu egykori lakóinak
sorsa, a településen született jelentős személyiségeknek a megismerése, emlékezetének ápol ása (
Bodor Péter, Bözödi György, Kis János stb.) A református templom, A Zeyk család és udvarház
megismertetése, az iskolatörténet stb. Az iskola története. A településen egykor meglévő
népszokások, táncok, dalok megismertetése, megtanulása, életben tar tása.

Riporter: A médiában a kastély új funkciója mennyire jelenik meg?

Kovrig Magdolna: A rendezvényeken mindig jelen van a helyi, a megyei, az országos, de olykor a
külföldi média is. Tehát a nagyközönség ismerheti a kastély régi történetét és új rend eltetését.
Riporter: A helyi média mennyire van jelen a kastély életében?

Kovrig Magdolna: Tudósít minden jelentősebb rendezvényről, eseményről, pályázatokról, tervekről,
megvalósításokról.

Riporter: Bármilyen online platformon történik -e promoválás?

68
Kovrig Magdolna: Elsősorban Erdőszentgyörgy hivatalos honlapján, facebook oldalán megtörténik
a kastély népszerűsítése.

69
Képek:

70

71

72

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86