SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM [617180]

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
MAROSVÁSÁRHELYI KAR
TÁJÉPÍTÉSZMÉRNÖKI SZAK

DIPLOMADOLGOZAT

A marosvásárhelyi Hősök parkjának
felmérése és revitalizációs terve

Témavezet ők: Végzős hallgató:
Dr. Arh. Ványolós Endre Horváth Boglárka
Dr. Henning Imola

2019

UNIVERSITATEA SAPIENTIA DIN CLUJ -NAPOCA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE TEHNICE ȘI UMANISTE
TÎRGU -MUREȘ
SPECIALIZAREA PEISAGISTICĂ

PROIECT DE DIPLOMĂ

Evaluarea și planul de revitalizare a
parcul Eroilor din Târgu Mureș

Coordonator științific : Absolvent: [anonimizat]. Arh. V ányolós Endre Horváth Boglárka
Dr. Henning Imola

2019

Tartalom/Cuprins

Abstract – Román nyelvű kivonat ………………………….. ………………………….. ………………………….. …..1
Introducere ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….1
Motivarea alegerii temei ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 1
Scopul lucrării ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 1
Delimitarea județului ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 2
Localizare ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….2
Istoria județului ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 3
Delimitarea teritoriului ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 3
Accesibilități i ale orașului ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 3
Istoria ora șului ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 4
Situația actuală ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 4
Analize ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 5
Peisaje Antropice ( Patrimoniale) din România ………………………….. ………………………….. …………. 5
Analiza scărilor și a monumentelor ………………………….. ………………………….. …………………………. 5
Rețea spațiilor verzi ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 5
Secțiune teritorială ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 6
Relația mediul înc onjurător – peisaj ………………………….. ………………………….. ………………………… 6
Evaluarea plantelor ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 6
Analiza rutieră ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 6
Analiza func țiilor ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………. 6
Analiza funcției teritoriale ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 7
Propuneri generale pentru restaurarea estetică a unui monument istoric ………………………….. …………. 7
Concepțiile de bază ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 8
Starea planificat ă ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 8
Concluzie ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 10
1. Bevezetés/Introducere ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 11
1.1 A témaválasztás indoklása/Motivarea alegerii temei ………………………….. ……………………….. 11
1.2 Célkitűzések /Scopul lucrării ………………………….. ………………………….. ………………………….. 13
2. Megyei szintű lehatárolás/ Delimitarea județului ………………………….. ………………………….. ….. 14

2.1 Fekvése/ Localizare ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 14
2.2 A megye története/ Istoria județului ………………………….. ………………………….. …………………. 16
3. A vizsgált terület település szintű lehatárolása/ Delimitarea teritoriului ………………………….. … 17
3.1 Megközelíthetősége/Accesibilității ale orașului ………………………….. ………………………….. ….. 17
3.2 Története/Istoria ora șului ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 17
3.3 Marosvásárhely jelenlegi helyzete/Situația actuală ………………………….. ………………………….. 19
4. Elemzések/Analize ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 20
4.1 Világháborús emlékművek Romániában / Peisaje Antropice din România ……………………… 20
4.2 Lépcsők és emlékművek vizsgálata/ Analiza scărilor și a monumentelor …………………………. 20
4.3 Zöldövezet hálózat/Re țea spațiilor verzi ………………………….. ………………………….. ……………. 21
4.4 Terület metszete/ Secțiune teritorială ………………………….. ………………………….. ……………….. 22
4.5 Táji – látványi kapcsolatok/ Relația mediul înconjurător – peisaj ………………………….. ……….. 23
4.6 Növényfelmérés/Evaluarea plantelor ………………………….. ………………………….. ……………….. 24
4.7 Úthálózat analízis/Analiza rutierei ………………………….. ………………………….. …………………… 24
4.8 Funkció analízis/ Analiza func țiilor ………………………….. ………………………….. …………………. 25
4.9 Terület funkció analízis/ Analiza funcții teritoriale ………………………….. ………………………….. 26
5. Általános javaslatok egy emlékmű környezetének esztétikai javítása érdekében/ Propuneri
generale pentru reștaurarea estetică a unui monument istoric ………………………….. ……………………… 27
6. Alapkoncepció megfogalmazása/ Propuneri generale pentru restaurarea estetică a unui monument
istoric ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 28
6.1 Tervezett állapot/Starea planificat ă ………………………….. ………………………….. ………………….. 28
6. Összegzés/Concluzie ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 35
7. Anyagszámítás/Calculul materialului ………………………….. ………………………….. …………………. 37
8. Mellékletek/ Anexe ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 38
9. Ábrajegyzék/Lista ilustrațiilor ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 45
10. Irodalomjegyzék/Bibliografie ………………………….. ………………………….. ………………………… 46
12. Tervlapjegyz ék/Lista plan șelor ………………………….. ………………………….. ………………………. 47

1
Abstract – Román nyelvű kivonat
Introducere
Motivarea alegerii temei

Pentru lucrarea mea de licență am ales un parc din municipiul Tîrgu -Mureș, care este
reședința județului Mureș din Transilvania. Motivul pentru care am ales acest parc se
datorează faptului că sunt născută în Tîrgu -Mureș. Datorit ă acestui fapt m -am decis să scriu
lucrarea mea de licență despre acest spatiu verde.

Parcul ales de mine este Parcul Eroilor, așa cum spune și numele este un monument istoric,
peisaj -patrimoniu, ce găzduiește un frumos cimitir al eroilor mureșeni care au luptat în cele
două Războaie Mondiale. Parcul, respectiv monumentul au fost construite în timpul
comunismului, în anii 1970, având note arhitecturale specifice acelui perioade. Rigiditatea
betonul ui este unul dintre caracteristicile cele mai importante al acestei ere, ceea ce se
regăsește și în structura parcului.
Acest peisaj de patrimoniu este foarte impresionant și unic, nu numai în structura lui ci și în
localizare, care este un alt motiv pent ru alegerea mea. Poziționarea lui în pantă, scările și
diferențele de nivel ale scărilor este un lucru ne mai întâlnit în acest oraș.

Prin prizma motivelor amintite de mai sus, văd o oportunitate în acest parc. Este un
monument ce ne captivează atenția nu numai prin frumusețea lui ci și reamintește omenirea
despre sacrificiul eroilor noștrii în trecut.
Scopul lucrării

În primul rând pun accentul asupra protejarea și dezvoltarea mediului și a monumentului. Cu
acest lucru putem să fim un exemplu bun nu num ai la nivel regio nal ci și la nivel național, că
toate peisajele de patrimoniu merită protejate. Începând din evul mediu primul scop al
omenirii era protejarea, dezvoltarea mediului înconjurător în care trăiesc. Poziționarea
monumentelor istorice, oferă o priveliște de senzație atât spre parc, cât și spre oraș iar

2
drumul pe care oamenii trebuiau să străbate până la locul respectiv , oferă o valoare istorică
incomensurabilă.

Cu prezența instituțiilor înconjurătoare oferă o nouă oportunitate a regiunii, est e un loc
excelent atât didactic cât și pentru o simplă relaxare, socializare.
Pietrele funerare, crucea ridicată în memoria eroilor, chiar dacă ne duce înapoi în timp
amintindu -ne de comunism, prin parcul lui bogat ne desprinde de agitația orașului, astfel
devenind un simbol. Prin munca mea aș dorii să mai accentuez și să protejez a cest parc
impresionant.
Delimitarea județului
Localizare

Județul Mureș este situat în zona central -nordică a țării, în centrul Podișului Transilvaniei,
fiind cuprins între meridianele 23°58’ și 25°19’ longitudine estică și paralelele 46°05’ și
47°08’ lat itudine nordică. Are o suprafață totală de 6 714 km², care reprezintă 2,8% din
suprafața totală a țării. Axa fizico -geografică a județului este 120 km în direcția nord -sudică
iar 100 km în direcția est -vestică.

Drumurile care străbat județul sunt drumuril e europene E60 și E578, iar cele naționale
DN15, DN13A, DN15E. Magistrala CFR 300, 400 și 450 traversează și intră în județul
Mureș .

Bogăția resurselor naturale ale județului cuprinde salinele, extracția de gaz metan, utilizarea
pietrelor extrase din sol în construcții respectiv exploatare forestieră în prezența pădurilor.
Fauna este diferențiată în 3 etaje: etajul montan, etajul de deal și podiș, etajul apelor
curgătoare. Sunt și numeroase de variate de specii : iepurele, fazanul , căprioara , lupul ,
ursul brun , cerbul carpatin, mistrețul. Din biotopul apelor curgătoare de munte pot fi
amintite speciile: păstrăvul, crapul.

Suprafața totală a județului Mureș este 6.696 km2, din care 409.000 ha zonă agricolă,
219.000 ha ogor, 216.000 ha pădure, 6.000 ha li vadă, 3.500 ha vie.

3
Conform recensământul populației din 2002, județul Mureș are o populație de 580.581
locuitori, o densitate de 86,1 locuitori/km². După ultimul recensământ efectuat în 2011
județul a avut o populație de 531.380 locuitor. De -a lungul tim pului populația județului a
fost într -o continuă modificare.
Istoria județului

Pe baza datelor istorice și arheologice s -au identificat prezența omului pe teritoriul județului
Mureș începând din epoca pietrei neolitice. Stema județului Mureș a fost obținută din stema
fostului Comitat Mureș -Turda , o unitate administrativă socio -culturală din 1876. Iar din anul
1920 aparținea de România.

Conform dictat ului de la Viena (al doilea arbitraj de la Viena) din anul 1940 o mare parte a
comitatului era reluată de Ungaria, împreună cu partea estică a comitatului Cluj ( Urmeniș,
Teaca, Tonciu) respectiv satul Sălașuri din comitatul Odorhei.

La sfârșitul anului 1 944 după invazia trupelor sovietice și române, după al doilea Război
Mondial era reunit înapoi de România, iar din anul 1960 aparține de județul Mureș, cel puțin
Toplița care acuma aparține de județul Harghita.
Delimitarea teritoriului
Accesibilității ale orașului

Municipiul Târgu Mureș are acces direct la magistralele feroviare și rutiere care îl
traversează, orașul este traversat de drumul european E60 (București – Cluj Napoca –
Viena ), respectiv prin drumul național DN15 care leagă Târgu -Mureșul și Bacău prin
Reghin, Toplița, Borsec, Piatra Neam ț. Prin intermediul transportului feroviar are legătura
cu orașele mari din România.
Târgu Mureșul este deservit de un aeroport internațional, la 12 km de oraș, având acces spre
Ungaria, Germania și Anglia.

4
Istoria ora șului

Târgu Mureș era prima dată amintită în 1132 în documentele arheologice, atunci când era
cunoscut sub numele Novum Forum Siculorum. Orașul era cunoscut în primul rând pentru
agricultura sa, iar prezența breslelor, meșteșugarilor și a negustorilor a ajutat la sporirea
economiei, iar î n 1482 Matei Corvin declară așezarea oraș regal.

Orașul a suferit mult de invazia turcească, apoi de revoluția din 1848 -1849. Înflorirea
orașului a început din anul 1902 sub condu cerea primarului Dr. Bernády György , prin
canalizare, parcelarea teritoriului, aranjarea împrejurimile cetatelui, asfaltarea drumurilor,
care în timpul primului Război Mondial s -a oprit.
Evoluția bruscă a orașului s -a început după al doilea Război Mondial , s-au construit noi
cartere de locuințe, spații industriale.
Situația actuală

Teritoriul Târgu Mureșului este în total de 6.696 ha, din care spațiul verde este numai 223,4
ha. Drumurile ocupă 204 km, străziile 175 km din oraș ; iar orașul are 197 km de conducte de
gaz, 236 km de canalizare și 225 km conducte de apă potabilă.

Orașul are 12 cartiere, printre care amintim pe cele mai cunoscute D âmbul Pietros, Ady
Endre, cartierul Unirii, Alea Carpați, zona Centrală, Cornișa, Libertății, 7 Noiembrie, etc.
Primul recensământ al populației era făcut în 1850 când erau 8.719 locuitori, pe baza
ultimului recensământ din anul 2011 orașul are 134.2890 locuitori.
Structura etnică a orașului Tîrgu Mureș din totalul de locuitori o mare parte sunt român i,
apoi maghiari, rromi, germani etc.
Centrul orașului deține o importanță și semnificație istorică majoră. În cetatea medievală
este situat biserica Reformată care a fost construită în secolul al XIV -lea de ordinul
franciscan din Târgu Mureș. Multiculturalismul și -a lăsat amprenta asupra istoriei orașului,
mărturie stând edificiile religioase : Biserica Sf. Ioan Botezătorul , Biserica Franciscanilor
din care acuma numai turnul a rămas.

Un alt simbol al orașului e ste reprezentat de Piața Teatrului, unde se găsește Teatrul
Național, pe lângă acesta merită de amintit Palatul Culturii (construit între anii 1911 -1913)

5
respectiv Palatul Administrativ, amândouă caracterizate de stilul secession. Identitatea
orașului este reprezentată prin intermediul Bisericii Unitare, Bilbiloteca Teleki -Bolyai,
Biserica Reformată din strada Gecse situat pe partea estică a centrul orașului, iar partea
vestică este dominată de Sinagoga Status Quo Ante , construită între anii 1899 -1900.

Orașul este recunoscut de instituțiile de educație, precum Liceul Militar (în anul 1919)
iaracuma este Universitatea de Medicină și Farmacie , care este una din cele mai prestigioase
instituții de învățământ superior de stat din România , cu statut multicult ural și
multilingvistic, conform legii educației naționale, înființată în anul 1945 .
Analize
Peisaje Antropice ( Patrimoniale) din România

Am examinat și analizat în total 11 diferite peisaje antropice, în acest timp căutam
monumente istorice asemănătoare în toată țara. La toate am găsit niște lucruri asemănătoare,
mai ales în construcția lor structurală . Peisajele patrimoniale construite sunt maiestruoase și
fiecare are în structura lor scări care ne duc sus până la monument.
Analiza scărilor și a monumentelor

În urma analiza mea m -am focusat asupra scărilor și a monumentelor.
În primul rând în structura orașului sunt foarte puține scări încorporate, în afara
monumentului pe care analizez num ai 4 există, care ne duc în diferite cartiere al orașului.
În al doilea rând după analiza monumentelor existente în oraș, mi -am dat seama că fiecare
diferă mult de celălalt. Majoritatea erau construite pentru oameni cunoscuți de a lungul
istoriei. Dar mo numente istorice construite pentru eroi, numai 4 există în tot raza orașului
împreună cu Parcul Eroilor.
Rețea spațiilor verzi

Am analizat toate spațiile verzi ale orașului. Zonele mai mari ale spații verzi am considerat
ca și punct de plecare ale zonelo r mai mici de spații verzi.

6
Secțiune teritorială

Teritoriul se caracterizează prin diferențe de nivel, din acest motiv am dat importanță pentru
analiza transversală și longitudinală a parcului . Din măsurători reiese că cel mai înalt punct
este de 349 m, iar punctul cel mai jos este de 322 m.
Relația mediul înconjurător – peisaj

Faptul că este plasat într -o zonă mai înaltă a orașului, oferă o priveliște de senzație atât spre
parc, cât și spre oraș. Cu o viziune panoramică asupra orașului, cartierul 7 Noiembrie. În
partea opusă a parcului se înalță clădirea Facultății de Medicină și Farmacie cu parcul ei,
respectiv pădurea Platoului Cornești.
Evaluarea plantelor

Analizând flora parcului, în ma joritate se regăsesc copaci, dar merită de amintit și prezența
arbuștilor și a gardurilor vii. În fața monumentului și în partea laterală a scărilor sunt plasate
ghivece cu pante ornamentale.
Analiza rutieră

Parcul este înconjurat de strada Gheorghe Marin escu, care conecteaza cartierul Cornișa cu
cartierul 7 Noiembrie.
Analiza func țiilor

Parcul de a lungul aniilor parcul s -a dezvoltat cu mai multe functii socio -economico –
culturale:
 În vecinătatea parcului se află o grădiniță;
 Bisericuța de lemn Sfânta Par aschiva, liceul Gheorghe Marinescu și căminele
liceului, blocuri, centre de analize de laborator;
 Pe partea sud -estică a parcului se află Universitatea de Medicină și Farmacie;
 Partea vestică este înconjurată de locuințe ce aparțin cartierului 7 Noiembrie;
 Pe partea nordică se află Spitalul Județean de Urgență Târgu Mureș;
 Restul parcului deservește relaxarea localnicilor.

7
Analiza funcției teritoriale

Teritoriul parcului acum este folosită de localnici care doresc să -și scurteze drumul între
facultatea și cartierul de desubtul parcului. Dar este adorată și de familii cu copii mici, fiind
o zonă mai închisă de circulație și foarte ferit de pericole, bogăția copacilor conferă o
protecție împotriva zgomotului și a poluației de aer. Deși parcul nu are suficient e locuri de
așezare, cele existente nu sunt în condiții cele mai bune, nu este iluminat corespunzător și nu
sunt suficiente coșuri de gunoi.
Propuneri generale pentru restaurarea estetică a unui monument
istoric

 Obiective de planificare, organizare funcțională
În primul rând aș recomanda accentuarea monumentului din mediul înconjurător, să fie cât
mai vizibil și accentuat.
 Organizare teritorială
Învelișul aplicat în jurul monumentului trebuie să aibă o înclinație spre spațiul verde. Și în
felul acest a precipitațiile scăzute nu vor mai rămâne în apropierea monumentului.
 Învelișurile
Utilizarea unui înveliș care să nu producă obstacole și în același timp să nu obstrucționeze
vizibilitatea spre monument.
 Iluminatul
Iluminatul corespunzător ajută vizibil itatea monumentului și a spațiului înconjurător
 Mobilier stradal
Pe lângă corpurile de iluminat, prezența mobilierul stradal este foarte important. În jurul
monumentului sunt recomandate băncile și coșurile de gunoi.
 Plantare
Plantarea unor plante ornamentale care prin forma și culoarea lor, fac mediul înconjurător
mai estetic.

8
Concepțiile de bază
Concenpția mea de bază constă în accentuarea estetică a monumentului și a mediului
înconjurător. Un alt scop important este revital izarea parcului, astfel primim o conexiune
mai simplificată între parc și instituțiile alăturate.
Starea planificat ă

 Înnoirea mediului alăturat a monumentului

În cazurile în care acolo unde sunt monumente ale eroilor din România este necesar ca
mediul în conjurător să fie astfel alcătuit încât să scoată în evidență mărețea eroilor
înmortmântați. Toate astea pot fi obținute prin folosirea unor materiale și plante specifice.

Din punct de vedere al învelișului monumentul este construit din beton, acesta fii nd prea
rigid și necesită estompare prin folosirea unor materiale mai naturale cum ar fi piatra de var.
Culoarea acestuia s -ar potrivii și accentua monumentul fără să piardă din semnificația lui.
Plantele folosite în împrejurimea monumentului este la fel de important. Aș opta pentru
schimbarea plantelui Rosa ‘Nina Weibull’ folosit în Rosa ‘Pimprenelle’ , care prin forma și
creșterea ei naturală s -ar acoperii băncile, respectiv prin culoarea alb -gălbuie s -ar potrivi cu
culoarea materialului folosit la monum ent.

În spatele monumentului se află o grădiniță, care ar putea perturba estetica mediului
încojurător al monumentului, astfel m -aș opta pentru construirea unui zid pe care am putea
acoperii cu plante precum Hedera Helix și Lonicera japonica.

Aranjarea teritoriului va axa pe diferențele de nivel, astfel aș adauga o rampă care ar rezolva
atât diferența de nivel cât și accesul spre monument de la drumul principal.

9
 Mediul scărilor și a rândurilor de copaci

Prezența scărilor din fața monumentului co nsider importantă, și as dorii accentuarea lor.
Cu ajutorul plantelor și a învelișului aș realiza această conexiune, dar și infrastructura
străziilor necesită modificare. Cu această modificare a infrastructurii se va modifica în
paralel și funcția.
Acut almente drumul principal are 4 benzi de circulatie, dar insuficient spațiu pentru trotuar.
Dacă benzile de circulație laterale s -ar desfința ar fi suficient spațiu pentru pistă de biciclete
și spațiu verde.
Pentru accentuarea peisajului aș opta pentru pla ntarea copacelor în două rânduri, de exemplu
Acer campestre ‘Korinthosz’ așezat lângă drumul principal. Ghivecele situate pe scări ar fi
un loc perfect pentru plantare și îmbogâțirea florei acestui loc, aici se poate opta pentru
Juniperus x media ‘Old Gold ’, Lonicera nitida ‘Lemon Beauty’, Potentilla fruticosa
‘Goldenfinger’, Euonymus fortunei ‘Emerald Gaiety’.
Pavajul trotuarului s -ar putea schimba pe piatră cubică de antracit, care cu natura și estetica
ei s-ar da o notă clasică a peisajului.

 Lunca și s tația de autobuz

În stație de autobuz există un loc suficient de liber și drept pentru a realiza o conexiune între
parcul din curte Universității. Cu prezența plantelor deja existente Picea abies cu adăugarea
plantelor noi precum : Cotinus coggygria ‘Youn g Lady’, Forsythia x intermedia, Lonicera
nitida ‘Elegant’, peisajul s -ar deschide pentru vizitatori oferând vizibilitate atât spre
monument cât și spre cartierul situat sub parc. Dar pentru a întrerupe monotonia culorii alb –
gălbuie date de flori, aș mai a dăuga plante ornamentale de culoare mai vie, mov.Pentru
realizarea acestuia se poate adăgua Agastache ‘Violet Vision’, Echinacea purpurea.

 Amenajarea spațiului verde

În prima fază, în partea central -vestică a parcului aș construii un mic spațiu pentru c opii cu
tobogane, leagăne, făcute numai din materiale naturale pentru o încorporare mult mai ușoară
în mediul înconjurător.

10
În partea contralaterală a parcului sunt centre de analize de laborator care prin aspectul lor
distruge în tot ansablu estetica p arcului, așa că acesta necesită o intervenție solidă prin
plantarea unei gard din plante, Ulmus pumila, atât de densă încât să nu se vadă ce este în
spatele lui.
Ultimul parte a parcului care necesită modificare este partea nord -estică. Parcul fiind
încon jurat de multe instituții, nu putem amâna faptul că necesită și suficient spațiu pentru
parcare. Care nu numai conferă accesabilitatea instituțiilor ci este mai atractiv pentru turiști
prin simplu faptul că au șansă să viziteze parcul și a lăsa mașina în a ceași zonă.
Concluzie

Parcul Eroilor, din Târgu Mureș, județul Mureș, este un monument istoric ce găzduiește un
frumos cimitir al eroilor mureșeni care au luptat în Primul Război Mondial, care este unic la
nivelul orașului.

Acest parc a devenit constrâns de instituțiile din vecinătate, începând de la facultate, până la
spital și locuințele cartierului.

În primul rând am fost curioasă de istoria, evoluția parcului.
Analizele mele efectuate au atins 9 puncte diferite, materiale vii și de construcț ie, structura
parcului, respective diferite analize etajate la diferitele nivele ale parcului.

Țelul meu cel mai important este realizarea unui parc care să se ridice la nivelul măreției
eroilor noștrii care au luptat pentru noi, pentru țară în timpul ră zboaielor.

Dar pe lângă acesta, la fel de important este realizarea unor conexiune, între oraș și spațiul
verde, care atât prin simplitatea lui cât și accesabilitatea devine un obiect turistic important.

11
1. Bevezetés/Introducere
1.1 A témaválasztás indoklása/ Motivarea alegerii temei

A diplomatervem témájaként egy erdélyi, Maros megye székhelyeként szereplő várost,
Marosvásárhelyt, és annak egyik parkját választottam. Az indokom a miért választottam ezt a
trületet, ami a legmeghatározóbb is, az, hogy marosvásárhelyi születésű és lakosú vagyok.
Így mindenképpen egy helyi zöld övezettel szerettem volna foglalkozni.

1.Ábra/Figura 1
Hősök parkja – jelenlegi helyszínrajz / Parcul Eroilor – situația actuală

A terület amivel foglalkozok, a Hősök parkja, ami a nevéből is következtethető, hogy a park
egy hősi temetőként is szolgál, egy emlékművet állítva a két világháborúban elhunyt román
katonák számára .

12
Az emlékművet és a parkot a kommunista időkben, valamikor az 1970 -es években építették,
ami ilyen stílusjegyet is hordoz magával. A beton – mint anyaghasználat, a ridegség és
merevség jellemzi ezt a korszakot, így a parkot is e három jellegzetesség je llemzi .

2. Ábra/Figura 2
Emlékmű panoráma kép / Fotografie panoramică a monumentului

A következő indokom, történelmi szempontú, mivel engem mindig is vonzott és érdekelt a
világháború, a csaták és ezeknek a történelmi hátt erük, amelyek mostmár nagyon sok értéket
hordoznak magukkal. Fontosnak tartom az ilyen jelképes emlékműveket , amelyeknek
nagyon sok történetük van és még nagyon sok újabb történetük lesz az idők során amiket
még ma sem tudunk. Ezért fontos számomra a világ háborús emlékművek megőrzése és
karbantartása, valamint környezetének fejlesztése. Az idő múlásával újabb és újabb
tendenciák és stílusok jelennek meg. Bár úgy gondolom, hogy egy emlékművet az eredeti
építészeti stílusában kell hagyni, a környezetével mégi nkább foglalkoznunk kell. Ahogy már
említettem a stílusok folyamatosan változnak, így a parkot vagy parkokat folyamatosan
frissíteni kell. Ezt vettem észre a vizsgált területemnél is, hogy elhanyagolt, idejét múlta és
nem eléggé látogatott hely lett a váro slakók valamint a turisták számára.

13
Ehhez a témaválasztáshoz az is hozzásegített, hogy a park egy nagyon e gyedi és érdekes
elhelyezkedésű. Ugyan még van egy pár lépcsősor a városon belül, mégis ilyen és ehez
hasonló nem található.

Az indokokat összevet ve, lehetőséget látok ebben a területben. Egy igazán szép, esztétikus,
de mégis egy komoly és elmélkedést kívánó park jöhetne létre, ahol az emberek nem csak
átsétálnak rajta, hanem egy gondolattal távozhatnak a helyről.

1.2 Célkitűzések /Scopu l lucrării

Először is fontosnak tartom az emlékmű és környezetének fejlesztését és védelmét . Ezek a
szempontok alapján nemcsak városi hanem regionális vagy akár országos szinten is példát
mutathatunk a hasonló emlékművek és környezetének a kezelésére, fenntartására. Ősidők
óta az emberiség arra törekedett, hogy a lakóhelyüket igyekezzék megőrizni, szebbé és
jobbá tenni. Az emlékhelyek elhelyezését mindig egy központi részre, vagy egy magaslati
pontra helyezték, az emlékezés és az odáig vezető út céljából.
,, Az ember Christian Norberg – Schulz norvég építészetteoretikus szerint többféleképpen
viszonyulhat saját építőtevékenységével a természeti környezethez: ahol egy tájforma
végetér, ott kerítést húz. Ahol középpontot érez, ott emlékművet emel. Kényszert érez arra,
hogy kiegészítse azt, ami érzése szerint hiányos. A világról alkotott képét szimbolikus
formában fejezi ki. 1’’

A terület körüli intézmények jelenlétével és kapcsolatával új funkciók bevezetését jelentheti
a területen. E zek az intézmények főként oktatási jellegűek, így ezeket figyelembe véve a
parkot akár rekreáció vagy tanulás szempontjából is használni tudják.
A Hősök parkja még ha kommunista jelleggel bír, a terület nagy részét zöld övezet borítja,
ami erősség a város anyaghasználatához és zsúfoltságához viszonyítva. A park rengeteg
fával, cserjével és dísznövénnyel rendelkezik, ami egy meghatározó jelképe is lehet a
területnek. Ezt a zöld jelleget szeretném erősíteni és megtartani.

1 Tűzfalak. Közép – Euró pa intenzitása / A hely szelleme/ Moravánszky Ákos/ 7.oldal

14
Mivel a terület egy magasabb ponton helyezkedik el, nagy szintkülönbsé gekkel, a
lépcsősorok segítségével lehet eljutni az emlékműhöz. Ez egy akadály is lehet egyes
emberek számára, így ezt szeretném megoldani. A több megközelíthetőség kialakításával,
valamint olyan burkolatok és szegélyek használatával amelyek nem jelenthetn ek akadályt,
megkönnyíthetem a közlekedést nem csak a gyalogos emberek számára, hanem a
mozgássérült és babakocsis családok és turisták számára is.

2. Megyei szintű lehatárolás/ Delimitarea județului
2.1 Fekvése/ Localizare
Maros megye Románia középső -északi részén helyezkedik el, a történelmi Erdély közepén.
Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi széle sség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A
megye észak -dél irányban kb. 120 km, nyugat -kelet irányban pedig 100 km. Maros megye
területe 6714 km2, ami Románia területének 2,8% -a. Hét más ik megyével szomszédos:
Északon Suceava megye határolja 15 km hosszan, a megyehatár a Kelemen -havasok
gerincén húzódik. Keletről 130 km hosszan Hargita megye határolja, a délkeleti részén egy
rövid szakaszon (20 km) Brassó megyével határos. Déli szomszédja Szeben megye (80 km-
en),délnyugatról Fehér (40 km-en), nyugatról Kolozs (60 km-en), északnyugatról Beszterce –
Naszód megye .2

3. Ábra/Figura 3
Földrajzi elhelyezkedés /Așezarea geografică

2 https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros_megye

15
Maros megye legfontosabb útjai az E60 -as valamint az E578 -as európai út, és a DN15,
DN13A, DN15E országutak. Fő vasútvonalak a 300 -as és 400 -as vasútvonalak, és Maros
megye völgyében haladó 405 -ös mellék vasútvonal.

Maros megye domborzata igen változatos, mivel az egyik felét a dombok és a fennsíkok
foglalják el, míg a másik felét pedig az erdélyi szubkárpátok és a Kelemen – Görgényi
havasok borítják. A megyét át szeli a Maros folyó, aminek medencéje és mellékfolyói lefedik
a megye teljes vízhálózatát. Az éghajlat mérsékelt szárazföldi, éves átlaghőmérséklet a
megye nyugati részén 8 -9 oC, a keleti részén 2 -4 oC. A legmelegebb hónap július (18 -19 oC),
míg a leghideg ebb a januári hónap ( -3 – -5 oC). Az éves csapadékmennyiség a síkvidéken
550 mm, a hegyvidéken pedig meghaladja az 1000 mm -t is.

Természeti erőforrások alapján Maros megyében megtalá lhatóak olyan természeti
gazdaságok mint a sótelepek, metángáz kitermelése, építkezésben hasznosított kövek
használata valamint az erdők jelenlétével történő fakitermelés.

Faunája változatos, legjelentősebb állatfajok közé tartozik a barna medve, kárpáti szarvas,
őz, vaddisznó, nyúl, fácán stb. A folyóvizekben és a t avakban megtalálható a pisztráng és a
ponty. Növényvilág szempontjából a három domborzati egység alapján megkülönb öztetünk:
hegyvidéki növényzet : lucfenyő (Picea abies ), bükk (Fagus sp.), fehér éger ( Alnus incana) ,
fekete éger (Alnus glutinosa) ; domb és fennsíki növényzet: tölgy (Quercus sp.), kőris
(Fraxinus sp.) , gyertyá n (Carpinus betulus ), hárs (Tilia sp.) ; övezetek közötti: nád
(Phragmites australis ), káka (Bolboschoenus maritimus). Maros megyében jelenleg egy
nemzeti park van, a Kelemen – havasok nemzeti park.

Maros megye összterülete 6.696 km2, amiből 409 ezer ha mezőgazdasági terület, 219 ezer ha
szántóföld, 216 ezer ha erdő, 174 ezer ha mező, 6 ezer ha gyümölcsös, 3.5 ezer ha sz őlős.

A 2002 -es népszámlálás során, Maros megyében összesen 580.851 lakosa volt, valamint a
népsűrűség 86,1 lakos/km² volt. Az utolsó 2011 -es népszámlálás szerint 531.380 lakosa volt
a megyének. A megye lakossága az idők során folyamatosan változott. ( 1. melléklet)

16
2.2 A megye története/ Istoria județului
A történelmi – régészeti kutatások emberi tevékenység jelenlétét b izonyítják a Maros
megyei tájakon, még a korai csiszolt kõkorszakból; emellett a régészet igazolta a társadalmi –
kulturális szerkezetek teljes folytonosságát a régi és õsrégi korokban. A római kor befoglalta
a Maros és a Küküllõk völgyét egy, a régi világba n erõsen individualizált, kiterjedt
államkomplexumba (Római Birodalom) .

A X -XI. századokban a területet belefoglalják a Gelu Românu által vezetett politikai
alakulatba és utána a Gyuláéba. A XI. sz. második fele után és a XIII. sz. elején, a magyar
hûbéri királyság kiterjeszti uralmát Erdélyben. A XII. századdal kezdõdõen a magyar
királyság behozza Erdélybe a székelyeket, majd, a XIII. század kezdetétõl, a szászokat.
Utólag ezek szervezõdnek, Marosszékként (1409) – a székelyek és Segesvárként – Sighisoara
– a szászok. 3

Maros – Torda vármegye 1876 -ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy
részének összevonásával. 1920 -tól
Romániához tartozott.
A második bécsi döntés értelmében 1940 –
ben a vármegye döntő része
visszakerült Magyarországhoz , és az 1 920
előtti Kolozs vármegye keleti részét
(Mezőörményes , Teke , Tancs környékét),
valamint a korábban Udvarhely
vármegyei Székelyszállást is hozzá
csatolták. 1944 végén szovjet -román
megszállás alá került, majd a Második
világháború után visszakerült Romániához.
A vármegye a második világháború után
újra Románia birtoka lett, és 1960 –
tól Maros megye részét képezi,
leszámítva Maroshévízt , mely Hargita
megyéhez került.4

3 http://www.cjmures.ro/Prezentare/Prezentare_hu/istoric.htm
4 https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros -Torda_v%C3%A1rmegye
4. Ábra/Figura 4
Maros – Torda vármegye térkép/Harta
comitatului Mureș – Turda

17
3. A vizsgált terület település szintű lehatárolása/ Delimitarea
teritoriului
3.1 Megközelíthetősége/ Accesibilității ale orașului
Marosvásárhely közelében halad el az E60 -as európai út (Bukarest – Kolozsvár – Bécs),
valamint a DN15 -ös országút köti össze a várost Bákóval, Szászrégennel, Maroshévizen,
Borszéken és Karácsonkőn keresztül. A városnak összeköttetése van vasút hálózattal a z
ország nagyobb városaival. Valamint a várostól nem messze, 12 kilométerre található a
repülőtér, ahonnan indul járat Magyarországra, Németországra és Angliába is.

5. Ábra/Figura 5
Marosvásárhely megözelíthetősége /Accesibi litatea orașului

3.2 Története/Istoria ora șului
Marosvásárhelyről a legkorábbi évekből származó írásos említés 1132 -ből származik, ahol a
város neve még Novum Forum Siculorum néven ismert. Marosvásárhely elsősorban
mezőgazdaságával biztosított jelentős helyet magának, de a céhek, kézművesek és a
kereskedők jelenléte fellendítette a gazdasági életet, amihez 1482 -ben Mátyás királytól
kapott szabadalom is hozzájárult.

Jelmagyarázat

– Vizsgált terület
– Megközelíthetőség

18
A XVI -XVII. századfordulón és azt követően a várost sok viszontagság érte, de mindig
sikerült talpra állnia, tovább fejlődnie. 1616. április 29 -én Bethlen Gábor fejedelem
Marosvásárhely név alatt szabad királyi várossá nyilvánította és számtalan előjoggal ruházta
fel. A város sokat szenvedett a török dúlásoktól, majd Lipót császár csapataina k
fosztogatásaitól. A lakosság ügyének jobbra fordulását látta a kuruc szabadságharcban, s
ezért támogatta is azt, mint ahogyan az 1848 -49. évi szabadságharcot is. Az 1867 -es
kiegyezés gazdasági és szellemi felemelkedést hozott, így Vásárhelyen is fellendü lt az ipar
és a kereskedelem egyaránt. Az igazi fejlődésre azonban dr. Bernády György polgármester
idejében, 1902 -től került sor. Az ő irányításával újratérképezték a várost, telk eket
parcelláztak fel, rendezték a vár környékét, gondozott parkokat hoztak létre, csatornáztak,
aszfaltoztak.Ezt a fejlődést fagyasztotta be az I. világháború.

A háború végén kimondták Erdély egyesülését Romániával, ami új korszakot nyitott a város
történetében. A város fejlődése a II. világháború után felgyorsult, több új lakónegyed és ipari
létesítmény épült.5

6. Ábra/Figura 6
Katonai felmérés / Harta militară

5 https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3557

19
3.3 Marosvásárhely jelenlegi helyzete/Situația actuală

A városon belül 12 negyed található, ezek a következőek:
Kövesdomb, Ady Endre, Egyesülés negyed, Kárpátok sétánya,
Belváros, Budai Nagy Antal, Állomás, Meggyesfalvi negyed,
Szabadság, 1989. december 22 (később Novemb er7
negyed),Cserealja, Sásvári.(2. melléklet)
Közigazgatásilag azonban a városhoz tartozik Meggyesfalva
és Remeteszeg is.

A város népességét illetően rendkívűl sokat változott, mint a
lakosság növekedése szempontjából, mint a nemzetiségi
összetétel szempontjából. Az adatok szerint az első népszámlálás 1850 -ben történt, amikor
összesen 8.719 lakos volt, míg az utolsó 2011 -es népszámláláson 134.290 összlakos volt. A
nemzetiségi összetétel alapján, a város nagyrészét román nemzetiségüek alkotják, utána
következik a magyar, rroma , német és egyéb nemzetiségűek.

Marovásárhelyen a belváros nagy jelentőséggel és értékkel bír. Itt ta lálható a vár, amely a
belváros északi részén fekszik. A várban található református templom a XIV. században
építették a ferencesek. A főtéren ezen kívűl más templom is megtalálható, mint például a
Keresztelő Szent – János templom, a Barátok temploma amel ynek mostmár csak a templom
tornya tekinthető meg. A főteret jellemzi a Színház tér, a mely a nevéből adódóan a város
Nagy színháza található. Ezen kívűl a Kultúrpalota, amelyet 1911 -ben kezdtek el építeni és
1913 -ban be is fejezték. Mellette található a K özigazgatási palota, e két épület szecessziós
stílusban épültek. Ugyancsak a közelben található Polgármesteri hivatal épülete, amelyet a
trianoni békeszerződés után építettek. A belváros keleti oldalán fekszik a Bolyai utc ában az
Unitárius Templom, a Tele ki – Bolyai könyvtár, valamint a legkeletibb részén található a
Gecse utcai Kis Templom. A nyugati oldalon pedig a zsinagóga áll, amely 1899 -1900 -ban
épűlt.

A város híres a kíváló oktatási intézményeiről. Az első felsőfokú intézmény 1945 -ben jött
létre az akkori Hadapródiskola, jelenleg az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem működik az
épületben. A századforduló legrangosabb iskolái közé tartoztak, amelyek a mai napig
megtalálhatóak, a Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium. 1954 -ben jött
létre a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, 1961 -ben a Pedagógiai Főiskola, amely
7. Ábra/Figura 7
Marosvásárhely
negyedei /Cartierele orașului

20
1996 -tól Petru Maior nevét viseli. 1990 -ben építették a Dimitrie Cantemir egyetemet, majd
legkésőbb, 2001 -ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.

4. Elemzések/Analize
A diplomadolgozatomban a tervezett rész mellett, nagy hangsúlyt fektettem a különböző
elemzések elvégzésére. Összesen kilenc analízisem van, amelyek segítettek a végső terveim
kialakulásában, mivel országos, regionális és városi szinten is készítettem vizsg álatokat.

4.1 Világháborús emlékművek Romániában / Peisaje Antropice din
România
A vizsgálatom során országos szinten kerestem a hasonló témájú emlékműveket.
Mindegyiken hasonlóságokat figyeltem meg, főleg a szerkezeti felépítésében. A
világháborús hősők tiszteletére emelt emlékművek a legtöbb esetben monumentális, és
megjelenik a lépc sős szerkezet is egyaránt. Viszont a lépcső nélküli emlékművek estében is,
obeliszk, kereszt vagy fejfa jelképezi a megemlékezés helyét. Ezek az építmények
anyaghasználat szempontjából is megeggyezik a diplomatervem témájával. A beton mint
anyaghasználat a leggyakoribb a monumentális emlékművek esetében.
Összesen 11 különböző hősi emlékművet vizsgáltam meg, ezek a következő településeken
találhatóak: Csíkszentmárton, Csíkszereda, Érsemjén, Érszőllős, Fogaras, Gyergyóremete,
Holtmaros, Marossárpatak, Maroso rbó, Marosvásárhely, Úzvölgye (3 . melléklet). Ezek
közül a legjobban hasonlít a marosorbói emlékmű, a hatalmas monumentális lépcsővel
valamint a kereszt jelképpel.

4.2 Lépcsők és emlékművek vizsgálata/ Analiza scărilor și a monumentelor
A városi szintű vi zsgálatom a lépcsősorok és ugyancsak az emlékművekre fektetek
hangsúlyt, csak nem annyira tágabb értelemben, mint az előző analízisem során.

Először is a lépcsősorok városi szinten nagyon kevés van, pontosabban 4 lépcsősor a
területemen kívűl. Ezek a lép csők a legtöbb esetben egy negyedbe vezetnek fel, a
Kövesdomb negyedbe, amely egy magaslati ponton helyezkedik el, így az oda jutás csak így
oldható meg. A vársétány is magasabban helyezkedik el a belvároshoz képest, így ehez a
részhez is csak lépc sők segí tségével juthatunk el, valamint a területemhez közeledve az

21
Orvosi egyetemen is található egy. Ezek a lépcsők az évek során új megjelenést kaptak,
mindegyiket egy program által a művészeti liceum diákjai lefestették, akár hagyományos
mintájú és stílusú szí nekben, akár híres emberek portréját, vagy az Orvosi egyetem esetében
könyveket je lenítettek meg a lépcsősorokon (4 . melléklet).

A másik vizsgálatom szintén az emlékművekhez köthető, azonban a városi szintű
műemlékek nagyban különböznek egymástól. Nagy százalékban híres és neves emberek
számára emeltek emlékműveket, akár egész alakos, akár mellszobor jelképével. Hősi
halottak számár a emelt emlékművek összesen négy darab van az én területemen szereplő
emlékművemmel együtt (4 . melléklet).

4.3 Zöldövezet hálózat/Re țea spațiilor verzi
Fontos, hogy városi szinten kialakítsunk zöld hálózatokat, amelyek jól összekapcsolt,
színvonalasan re vitalizált/tervezett és fenntartható hálózati rendszerekké minősüljene k. A
cél ezáltal az lenne, hogy városi szinten növeljük a zöld foltokat mint mennyiségben, mint
minőségben. Utóbbi esetben, a minőség az alábbi szempontok alapján nőhet nek:
 megközleíthetőség:
– az adott zöldövezetnek kapcsolata legyen a szomszédos
területhasználatokhoz
– minél jobban és könnyebben tudják megközelíteni a potenciális
területhasználók (tömegközlekedéssel, gépkocsival, biciklivel stb.).

– a bejáratok megfelelelő el helyezése és láthatósága
– kapcsolódjon a többi zöldövezettel
– akadálymentes legyen, hogy bárki megtudja közelíteni
 arculat:
– harmonikus kialakítás
– gyepfelület minősége, karbantartása
– növényállomány gondozása
– minőségi burkolatok, járófelületek használata és ka rbantartása
– vízfelületek karbantartása és tisztítása
– a terület tisztasága
 rekreációs funkciók:
– szabadidő eltöltésére szolgáló funkciók száma és színvonala

22
– játszóterek/sportterületek/közösségi terek minősége
– a funkciók egymással való kapcsolat kialakítása
– a terület különböző korosztályok számára is megfeleljen
 közösségi használat:
– terület barátságossá tétele
– biztonság növelése
– a terület kapcsolata más területekkel/intézményekkel
– a lakosság és a potenciális használók részvétele a terület fenntarthatóság
érdekében
 fenntarthatóság :
– öntözés
– metszés
– épített elemek karbantartása
– hulladékgazdálodás

Az általánosan vett vizsgálatom során figyelembe vettem Marosvásárhely összes
zöldövezetét. A nagyobb zöld területeket, mint a Somostető, a Weekend telep, a városi
Liget, a Kárpátok sétánya és az én területemet, a Hősök parkját, ezeket csomópontokként
tekintettem, amelyekből több elágazó útvonal is létrejöhet a többi zöldövezet felé. Ezek az
útvonalak gépjárművel, gyalog vagy a kár biciklivel is megtehetőek (5 . mellék let).
Az említett nagyobb zöldövezeteket revitalizálnám, egységesíteném, ezáltal is egy összképet
kapunk róluk. Ebbe a zöldhálózatba hozzá kapcsolnám a város több negyedében lévő zöld
foltokat, így a város minden részét körbefogná a hálózati rendszer.

4.4 Terület metszete/ Secțiune teritorială
A te rületen nagy szintkülönbségek vannak, ezért fontosnak tertottam a park hossz – és
keresztmetszet vizsgálatát egyaránt. A terület legmagasabb pontja 349 m tengerszint feletti
magasság, és a legalacsonyabb pontja 3 22 m tengerszin t feletti magasság ( 6 . melléklet).

A terület szintkülönbségei miatt megvizsgáltam a vízelvezetést, amely egy ilyen domborzati
forma esetén nagyon fontos. A parkban csak egy pár helyen találtam vízelvezető
csatornákat. Főleg az emlékműnél, és más épített elemnél hasznosnak bizonyulna több
vízelvezető folyóka használata, valamint a burkolatok enyhe leejtési szintjeivel
megakadályozva a víz egy ponton való felgyülemlését.

23

4.5 Táji – látványi kapcsolatok/ Relația mediul înconjurător – peisaj
Még szűkebb értelemben vett vizsgálatom során, a területem látványkapcsolatait elemeztem.
Mivel magaslati ponton helyezkedik el, főként a műemlék, amely szinte a legmagasabb
pontja a parknak, belátást nyújt a város több pontjára. A műemlék helyéről panoram ikus
kilátást nyerünk a város egyik részére, a November 7 negyedre. Valamint a távolban kisebb
hegyvonulatok is megfigyelhetőek. A park ellentétes oldalán állva, a főút felől látható az
Orvosi Egyetem több épülete és a parkja, valamint a Somostetőhőz tarto zó erdőrészlet is.

8. Ábra/Figura 8
Panoramikus látványkapcsolat /Relație panoramicăa mediul înconjurător

9. Ábra/Figura 9
A park látványkapcsolatai /Relația mediul înconjurător – peisaj

24
4.6 Növényfelmérés/Evaluarea plantelor
A terület növényzetét felmérve, főként fákat találhatunk, de megjelennek cserjék és
sövények is. Túlsúlyban megtalálható a lucfenyő, a nyugati tuja, a nyírfa valamint az akác.
Az emlékmű előtt és a lépcsősoron megjelennek az ültetőedényekben kiültetett
dísznövények, mint a parkrózsa, a hamvaska, a büdöske, a paprikavirág , körömvirág és
százszorszép (7. melléklet).

10. Ábra/Figura 10
Jelenlegi növénykiültetések /Plantele actuale

4.7 Úthálózat analízis/Analiza rutierei
A parkot a Gheorghe Marinescu utca veszi körül, amely a Kornisa negyedből, a Mihai
Viteazul utca kereszteződéséből indul, és a November7 negyedig tart, ahol a körforgalomnál
a DN15 -ös országúthoz csatlakozik. Így az utcának létrejön egy felső szakasza, amely az
Orvosi Egyetem előtt halad el, és egy alsó szakasza amely már a lakónegyedben találhat ó.
Ezt a két részt összeköti a területem dél – nyugati részén húzódó Székely Vérta nuk utca,
vagy régi szerpentin.

25

11. Ábra/Figura 11
Úthálózat. A park megközelíthetősége /Analiza rutierei

4.8 Funkció analízis/ Analiza func țiilor
A park az id ők során rengeteg új funkcióval bővült, amelyek nagyban befolyásolják a
területem használatát. A funkció analízis segít abban, hogy olyan javaslatok at tegyek ami az
ottani jelenlegi funkcióknak, lakosoknak eleget tesznek.
Előszőr is a park eredeti funkcióját tekintve a középen elhelyezkedő hősi halottak számára
épített emlékmű volt, ezt a következő intézmények veszik körül:
 az emlékmű közvetlen köze lében egy óvoda helyezkedik el
 a parkon belül még van egy ortodox fatemplom, a Gheorghe Marinescu
egészségügyi líceum és főiskola, és az ehhez tartozó bentlakás épülete, egy tömbház,
valamint számos egészségügyi labor.
 a parkkal szemben, a terület dél – keleti részét az Orvosi és Gyógyszerészeti
Egyetem határolja
 a park nyugati határát lakóövezet veszi körbe, amelyek a November 7 negyedhez
tartoznak
 a park északi részével határos a Maros Megyei Klinikai Korh áz
 a terület további részei parkként és pihenésként szolgálnak. (8. melléklet)

DN15 str. Gheorge Marinescu
str. Gheorge Marinescu
str. Secuilor Martiri

26

12. Ábra/Figura 12
Jelenlegi helyzet. Épített elemek / Situația actuală

4.9 Terület funkció analízis/ Analiza funcții teritoriale
Az utolsó elemzésem segít abban, hogy a terül et jelenlegi használatát megértsem,
hasznosítsam és tovább gondoljam. A területet jelenleg átjárásra használják a lakosok, mivel
ez a park egy rövidítés azok számára akik fentről, az egyetemtől a lakónegyedbe szeretnének
eljutni. Ezen kívűl előszeretettel használják a kisgyerekes családok, mivel ez egy zártabb tér,
biztonságos mivel nincsen autós forgalom, és a rengeteg fa tompítja a zaj – és légszennyezést.
Az egyetemista és liceumos diákok is többször megfordulnak ezen a területen. Valamint
kevés százaléka a lakosoknak akik a műemlék miatt látogatnák meg a parkot.
A parkba nagyon kevés az űlőfelület, amiből némelyik rossz állapotban van, továbbá kevés a
szemetes kuka és a világító test. (9. melléklet)
Ezeket a funkciókat összevetve kialakulhat egy olyan park amely nem csak átjárásra
alkalmas, hanem pihenésre, kikapcsolódásra, tanulásra é s megemlékezésre nyújtana célt.

27
5. Általános javaslatok egy emlékmű környezetének esztétikai
javítása érdekében /Propuneri generale pentru reștaurarea
estetică a unui monumen t istoric

Amint már fennebb is említettem, a ország számos pontján található hősi emlékmű, amely az
építmény környezetének, a lakosok és a kultúra eszméinek valamint egy adott költségvetés
alapján született meg. Azonban vannak olyan javaslatok, amelyeket mindegyik területnél fel
lehetne használni.

 Tervezési szempontok, funkcionális elrendezés / Obiective de planificare,
organizare funcțională
Elsősorban javasolnám az emlékmű kiemelését a környezetéből, láthatóságát,
egyértelműségét erősítve, ami nem olvad bele a közvetlen környezetébe, nem takarja
növényzet, épület vagy más építmény.
 Tereprendezés / Organizare teritorială
Az emlékmű körüli burkolatok a zöld felületek felé ejtsen, ezáltal a csapadékvíz lefolyik, és
nem áll meg az emlékmű közvetlen közelében.
 Burkolatok / Învelișurile
Olyan burkolatok alkalmazása amely akadálymentes, továbbá nem veszi el a látvány az
emlékműről. Javaslom a több féle burkolatok használatát, az egyik hangsúlyozza az
emlékműhöz vezető utat valamint magát az emlékművet.
 Megvilágít ás/ Iluminatul
Fontos, hogy n e csak napvilágban látszodjon az emlékmű, hanem este is. A megfelelő
megvilágítások és lámpatestek monumentálisabbá teszi az építményt és a környezetét.
 Utcabútorok / Mobilier stradal
A lámpatesteken kívűl fontos az utcabútorok jelenléte. Az emlékmű körül ajánlatos több
űlőfelületet és hulladékgyűjtőt elhelyezni.
 Növénytelepítés / Plantare
Az emlékmű körül ajánlatos olyan növényeket telepíteni amelyek hangsúlyozzák a
monumentalistást, színükkel és formájukkal esztétikusabbá teszik a környezetet, valamint a
helyi fajtájú növényhasználat során otthonosabbá és hagyományosabbá tehetjük a helyszínt .

28
6. Alapkoncepció megfogalmazása/ Propuneri generale pentru
restaurarea estetică a unui monument istoric
A koncepci óm fő szempontja az emlékmű környezetének esztétikus és monumentális
hangsúlyozása. A másik szempont a park revitalizálása, ami segítségével a környező
intézményekkel kapcsolatok jöhetnek létre. A megújítás során a célom az lenne, hogy
minden korosztály számára egy élhetőbb parkká váljon.
A koncepcióm során felhasználom a terület adottságait, kezelem a szintkülönbségeket, új
funkciókat vezetek be, valamint a növénykiültetéssel esztétikusabbá és vonzóbbá teszem az
egész parkot.
6.1 Tervezett állapot/Starea planificat ă

 Emlék mű környezetének megújítása/ Înnoirea mediului alăturat a
monumentului
Az emlékmű környezetének megújítása fontos szerepet játszik , akár csak a behatárolt terület
szempontjából, vagy akár tágabb értelemben vett tervezési szintek szempontjából is. A
revital izálás során az emlékmű védelem és a környezete megújítása országos szinten is
kezdetét veheti, amely nagyon fontos az adott város vagy kultúra számára.
Az emlékmű szerkezete egy kitalált, megálmodott és létrehozott építmény, amelyhez hozzá
nyúlni, újratervezni nem célszerű. Ezért csak annak karbantartását ajánlom, és inkább a
környezetére koncentrálni. A környezete egy nagyon meghatározó elem/elemegyüttes lehet,
ami még egy pluszt ad az emlékmű számára. Az ilyen helyzetekben, ahol hősi halottak
sírjairól állítanak emlékművet, ott egy monumentális, hangsúlyos környezet szükséges, hogy
létrejöjjön. Ezt mint anyag – és növényhasználat, burkolat és/vagy terepre ndezés során lehet
elérni.
Burkolat szempontjából, az emlékmű betonból készült, ezért mindenképpen ennek tompítása
érdekében főként természetes anyagot használnék mint a mészkő. Amelynek színe is jól illik
egy emlékező helyhez, kellő hangsúlyt ad az emlék műre és nem veszi el a nnak
monumentalitását.
A növényhasználat az emlékmű közvetlen közelében úgy szintén fontos és célszerű
beavatkozás. Az emlékmű szerkezete lépcsős, amelyek szélén ültető edények helyezkednek
el. A jelenleg kiültetett piros floribunda rózsákat ( Rosa ‘ Nina Weibull’ ) talajtakaró rózsára
cserélném ( Rosa ‘Pimprenelle’) , amely formája és habitusa által rásimul az ültetőedényekre,
valamint sárgás – fehéres színe kiválóan passzol az emlékműhöz és az anyaghasználathoz.

29
Az emlékmű háta mögött l évő óvoda közelsége és a zavaró látványkapcsolatok miatt, az
óvoda felöli kerítésre felfuttatott növényeket javasolnék, amely orvosolja a zavaró látványt,
és amely által egy vertikális zöld falat hozhatnánk létre. Ez a zöld fal egyben egy háttért is
adna a z emlékműnek. A felhasznált növények a borostyán (Hedera Helix) és japán lonc
(Lonicera japonica) lenne, amelyek nem csak minden évszakban megőrzik leveleiket,
hanem a japán lonc színvilága is megegyezik az ü ltetett talajtakaró rózsák színei vel.
Tereprend ezést az emlékmű eljutásához használnék. Mivel a terület egy magaslaton
helyezkedik el, emiatt nagyon nagy szintkülönbségek tudnak létrejönni. Ezt a
szintkülönbséget egy rámpa es egy rézsű segítségével oldanám meg, ami az egyetem felöli
főútról haladna az emlékmű fele. Ahogy már emlíettem a szintkülönbség miatt a rámpa
oldalán egy rézsű húzodna végig amely nem csak kezeli szintkülönbség problémáját, hanem
a zavaró látványokat is takarja.

13. Ábra/Figura 13
Javasolt növények és épített elemek / Propuneri pentru plantare și elementele construite

A vízarchitektúra egy ilyen emlékmű mellett nagyon gyakori, különböző nemzetközi
példákat vizsgálva, nagyon gyakori elem a víz és annak különböző használati módja. Akár
egy kis szökőkú t vagy egy nagyobb medence, a hely adottságaitól függően lehet alkalmazni.
Ez az elem egy plusszt ad az emlékhely számára. Az én területemen egy szolidabb,
visszafogottabb de mégis látványos vízarchitektúrát alkalmaztam. Az emlékmű szerkezetét
meghagyva az egyik támfalról egy kisebb vízesés formájában folyna le egy már meglévő

30
betonedényb e, amely egy medencét képez. A medence szélén lévő vízelnyelőkbe folyna,
ahonnan újraforgatva a vizet egy körforgás alakulna ki.

 Sorfák és a lépcső környezete/ Mediul sc ărilor și a rândurilor de copaci
Ahhoz, hogy az emlékmű monumentálisabbá váljon, szükséges a tágabb környezetébe is
beavatkozni. Az emlékmű előtt húzódó hosszú lépcsősor még ha az oda vezető utat, a
zarándoklást jelképezi, fontosnak találtam, hogy ezt a te rületrészt is hangsúlyosabbá tegyem.
Ezt a hangsúlyosságot már a közvetlen utcakapcsolattal szeretném létrehozni. Ugyancsak
növényhasználattal és burkolattal hoznám létre a kapcsolatot és a monumentalitást, de az
adott utca infrastruktúrája is beavatkozást kíván.

14. Ábra/Figura 14
Metszet. Tervezett sorfák / Secțiune

Az infrastruktúra beavatkozása által, új funkció is létrejön. A biciklis utak jelenléte végig
kíséri az azon közlekedőket egészen a Gheorghe Marinescu utcán. A sok intézmény jelenléte
miatt fontosnak tartottam egy új közlekedő felület bevonását. A jelenlegi állapot szerint a
négy sávos út nagy helyet foglal el a két szélén lévő gyalogos felületből. Ám a négy sáv
külső két sávján jelenleg parkolásként szolgál , ezért ezt a funkciót megszüntetve marad
elegendő hely a bicikli útnak valamint a növénykiültetésnek. Az úttest a kanyar után, felfelé
a szerpentinen vissza állna az eredeti négy sávos helyzetre, mivel azon a részen elegendő
hely van minden funkció számára, és nem utolsó sorban szükséges is az adott rész
szélessége , a korház és a sürgösségi kocsik miatt.

31
Növénykiültetés szempontjából a dupla fasor jelenléte és szabályos elrendezése, amely
végig húzódik az utcán és a lépcsősor két szélén monumentálisabbá tes zi az emlékművet. Az
adott növény ‘Korinthosz’ -i mezei juhar (Acer campestre ‘Korinthosz’) lenne, amely kitűnő
útsorfának. A 8 -15 m magas fa, nagyon jó szárazságtűrő és füstgáztűrő, tojásdad alakja illik
az adott környezetbe. A fák között 7 m távolságot ha gynék, amely az idő elteltével a fák
idős korukban 2,5-3 m távolságot hagynak egymás között. A fákat 1,6 m2-es faverembe
ültetném, amely elég nagy ahoz, hogy a fa elegendő vízhez jusson, és amelynek olyan a
kialakítása, hogy a járókelők is nyugodtan átjárh atnak rajta.
A lépcsősor két oldalán ugyan ez a növényfajta kíséretében történne a növénykiültetési terv,
azonban itt már dupla sorban ültetve. A terület elegendő helyet biztosít a dupla sornak,
ezáltal hangsúlyosabbá téve a lépcsőt és a műemlékhez vezető utat. A lépcsőn elhelyezkedő
hasonló ültetőedények akárcsak az emlékműnél, újabb növényfajoknak ad helyet. A
tervezett növények a következők: aranylombú terülő boróka ( Juniperus x media ‘Old
Gold ’), sárga tarkalevelű lonc ( Lonicera nitida ‘Lemon Beauty’), sárga pimpó (Potentilla
fruticosa ‘Goldenfinger’), fehértarka kecskerágó (Euonymus fortunei ‘Emerald Gaiety’ ). A
felsorolt növények elterülő, talajtakaró fajták, amelyek jól mutatnak az ültetőedényekben.
Színűkben a hasonló sárgás, fehéres árnyalatok vanna k jelen.

15. Ábra/Figura 15
Javasolt növénykiültetés / Plante propuse

32

A járdafelület burkolata téglalap alakú, nagyobb burkoló kő lenne, amely 11,2 x 17 cm-es,
egy 1 m2- es burkolófelületen 52,5 db. kő szükséges. Ez a burkolat természetes és egyedi
megjelenésű, a lekerekekített szélek és peremek klasszikus hatást eredményeznek. A hozzá
tartozó szegély süllyesztett lenne, amely 15 cm magas, 20 cm széles és 40 cm hosszú. A
kopóréteg a 20 x 40 – es oldalá n található. Ez a süllyesztés azért szükséges, mert így a
faveremrács kihozható a szegély széléig, ezzel is nyerve a közlekedő felületből.

16. Ábra/Figura 16
Burkolatok/ növénykiültetés részletrajz /Înveliș și plante detal iu

 Ligetes rész, buszmegálló / Lunca și stația de autobuz
A ligetes rész létrehozása a jelenlegi buszme gálló helyén és a mögötte lévő egyenes
felületen történne. Ennek a tervezésnek az oka az Orvosi egyetemmel való kapcsolat
létrehozása. A fennebb említett történeti áttekintésben megjelenő Hadapródiskola, ami a mai
egyetem főépületében működött, a történelem során kapcsolata volt a park azon részével.
Ezáltal megidézem az akkori útvonalakat és együttesen ezzel oldom az emlékhely
merevségét is.

33
A növ énykoncepció szempontjából a jelenlegi négy idősebb példányú lucfenyőt ( Picea
abies) meghagynám, de a mögötte és az oldalt elültetett nyugati tujákat (Thuja occidentalis)
kivenném a nyitottság elérése érdekében. Ezáltal jobb átláthatóság jönne létre, vagyi s az
egyetem felől szinte egészen a lakónegyedig belátható lesz a park. A merevség oldá sa
érdekében alacsonyabb fákat tervezek, amelyek esztétikusak , de mégsem takarják el a
látványkapcsolatokat. Három ‘Magyar ’ páfrányfenyőt helyeznék el, amelyek alacsonya k, 5
– 10 m a maximum magasság amit elérnek, ősszel sárgás lombozata még esztétikusabbá
teszi a területet, valamint tökéletes várostűrő fa.

17. Ábra/Figura 17
Javasolt növényhasználat / Arbori propuse

 Zöld felületek kezelése / Amenajarea spațiului verde
A park északi felében lévő egészségügyi laborok nem igazán illenek a park többi részéhez és
ha közterületről is van szó, nem igazán lehet oda bemenni. Ezért egy szolid megoldást
választottam erre a problémára , amely el is keríti ezt a parkrészt és természetköz elibb
látványban lesz részünk . Sövénnyel határolnám a közteret és a privát területet, a növény
pedig amit alkalmaznék, a turkesztáni szil (Ulmus pumila), amelyet ha sűrűn ültetünk, kb. 20

34
cm tőtávolságra, nagyon jó s övény jön létre belőle . Pár év után már látványosat nő, tehát
takarásra is alkalmas, valamint nagyon sűrű ágrendszere miatt átlátni sem lehet rajta.
A park zöld felületeit karbantartva, a gyep és a fák folyamatos gondozásával, valamint az
utcai elemek megf elelő használatával egy igazán szép és kellemes hely tudna létrejönni, még
ha nem is avatkozok bele radikálisan. A padok, szemetes kukák és lámpatestek mellet
ivókutakra is szükség van. Ezeket a sűrűbben járt közlekedő felületek mellé tenném.
Az utolsó te rvezési terület a park észak – keleti részén jönne létre. Mivel sok intézménnyel
van körbevéve a park, ezért a parkolási lehetőségeknek is eleget kell tenni. Ez ugyan csak
egy egyenes területen jönne létre, akár az ottani intézményekben tanuló/dolgozó embe rek
számára, vagy akár a turisták számára is megfelelő lenne.

18. Ábra/Figura 18
Javasolt utcabútorok részletrajzai /Mobiliere propuse

35
6. Összegzés/Concluzie
A Maros megyében, Marosvásárhelyen elhelyezkedő Hősök parkja, a két világháborúban
elhunyt román katonák számára állítatott emlékmű és környezete igazán sajátságos és egyedi
városi szinten. Az 1970 – es években épült építmény ma már kicsit leromlott és elha nyagolt
formában látható, főként környezetére nincs fektetve elég hangsúly.
Az idők során az emlékművet beszorították a rengeteg intézmények közé, amelyek oktatási
intézményektől elkezdve, korházakig és lakóövezetekig szinte minden funkciójú épület
megtal álható.
Ezt a beszorítottságot és túlságosan beleolvadást a sok betonrengetegbe szeretném felmérni
és revitalizálni.
A vizsgálataim során először a történelmi fejlődésére voltam kíváncsi . A katonatérképek
alapján az 1930 -as és ’40- es években kertek, lig etes részek voltak a területemen. A vele
szemben álló épület a Hadapródiskola volt, ahol ma Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem
működik.
A további kilenc elemzésem során kitérek mint az élő és élettelen elemek vizsgálatára,
látványkapcsolatokra, valamint különböző tervezési szinteken tett vizsgálatok sorát
hajtottam végre.
Az országos szintű vizsgálatom során, megnéztem a hősi emlékművek szerkezetét,
környezetét. Szerkezetileg nagyon hasonlítanak egymáshoz és az én területemen lévő
emlékműhöz is. Tehát en nek próbáltam megérteni a kultúrális hátterét, és erre a stílusra
megoldásokat találni.
A városi szintű emlékművek elemzése során arra jutottam, hogy még három hősi emlékmű
van a diplomatémámon kívül. A legnagyobb százalékban lévő emlékművek híres és fonto s
emberek számára lettek létrehozva.
A városi szintű lépcsősorok közül ez az egyetlen amely nem egy negyedbe vagy egy oktatási
intézményhez vezet fel.
A zöldhálózat jelenléte a városban nagyon fontos lenne. Ezt vizsgáltam, a nagyobb zöld
csomópontokat, mi nt a Somostetőt vagy a Weekend telepet, amelyeket össze lehetne
kapcsolni, és egy városi szintű zöldhálózat jöhetne létre.
A diplomatémám területe igencsak bonyolult, nagy szintkülönbségek vannak, amelyeket
lépcsősorokkal oldottak meg, azonban így is kerü l olyan területrész ahol tereprendezés
szükséges. A terület legmagasabb pontja 349 m tengerszint feletti magasság és a
legalacsonyabb pontja 322 m tengerszint feletti magasság.
Látványkapcsolati szempontból nagy előnyös a parkra nézve. Mivel, hogy magaslat on
helyezkedik el ezért sok pontba el lehet látni az emlékmű helyéről figyelve. A park elé tárul

36
a lakónegyed szinte az egész területe, valamint a háta mögött húzódó dombság és hegység.
Több látványkapcsolati pont van a park és az Orvosi Egyetem között, va lamint a park és a
Megyei korház között.
A növényfelmérésem során a legnagyobb százalékban lévő fafaj a lucfenyő (Picea abies) ,
valamint a nyugati tuja (Thuja occidentalis) , azonban vannak lombhullató fák is mint
például az akác, a tölgyfélék és a juhar.
Az úthálózat analízisem nagyon egyszerű, mivel egy főút veszi körbe a parkot, a Gheorghe
Marinescu út, ami a Kornisa negyedből indul és a November 7 negyedben ér véget. Egy
kisebb mellékút tartozik ehhez a főúthoz, a Székely vértanuk utcája, amely a régi sz erpentint
képezi.
Funkció elemzéseim során a sok intézmény és lakóövezet között helyezkedik el az
emlékmű. A területen kevés az utcabútorzat és az épített elem.
A tervezésem során a fő szempont az emlékező hely méltó kialakítása. Ezen kívül a
kapcsolatok l étrehozása, a zöldfelületetek kezelése valamint egy egyszerű és mindenki
számára elérhető parkot hozzak létre.

37
7. Anyagszámítás /Calculul materialului

Megnevezés Darabszám/
m2/m3 Ár/darab/m2/m3 Összeg

Fás szárú
növény zet/ Copaci Acer campestre
’Korinthosz’ 88 db. 1 db – 185 RON 16.280 RON
Ginkgo biloba
’Magyar’ 4 db 1 db – 125 RON 400 RON

Alacsony
növényzet/ Arbori Juniperus x media
’Old Gold’ 10 db 1 db – 57 RON 570 RON
Lonicera nitida
’Lemon Beauty’ 15 db 1 db – 20 RON 300 RON
Potentilla fruticosa
’Goldfinger’ 15 db 1 db – 17 RON 255 RON
Euonymus fortunei
’Emerald’n
Gaiety’ 10 db 1 db – 10 RON 100 RON

Lágyszárú
növényzet/Plante
erbacee Rosa
’Pimprenelle’ 70 db 1 db – 36 RON 2.520 RON
Hedera helix 5 db 1 db – 10 RON 50 RON
Lonicera japonica 3 db 1 db – 13 RON 39 RON

Burkolatok/Pavaje Gyeprács 100,65 m2 1 m2 – 32 RON 3.220 RON
Travertin mészkő
burkolat 9.338 m2 1 m2 – 157,66 RON 1.446.066
RON
Antik
térkőburkolat 311.830 m2 1 m2 – 53,55 RON 16.698.496,5
RON

Egyéb elemek/
Alte obiecte Támfalas pad 12 db 1 db – 0,25 m3 – 1200 RON 34.200 RON
Támfal nélküli pad 8 db 1 db – 1 m3 beton –
190 RON
– 0,10 m2 fa- 7 RON 1520 RON

56 RON
Lámpatest 30 db 1 db – 1.489 RON 44.670 RON
Lámpatest
lépcsőhöz 28 db 1 db – 85 RON 2.550 RON
Becsült végösszeg 18.275.892.5
RON

38
8. Mellékletek / Anexe

1. melléklet – Népszámlálási adatok

39
2. mellék et – Marosvásárhely megközelíthetősége és negyedei

40
3. melléklet – Országos szintű világháborús emlékművek

4. melléklet – Emlékmű és lépcső analízis

41

5. melléklet – Zöldhálózat

42
6. melléklet – Kereszt – és hosszmetszet

43
7. melléklet – Fafelmérés

8 . melléklet – Funkció analízis

Lucfenyő – Picea Abies
39%
Nyugati tuja – Thuja
occidentalis
20% Nyírfa – Betula
Pendula
10% Akác – Robinia
pseudoacacia
10% Erdei fenyő – Pinus
sylvestris
6% Tölgy – Quercus rubra
5% Korai juhar – Acer
platanoides
5% Hárs – Tilia cordata
2% Közönséges bükk –
Fagus sylvatica
2% Vadalma – Malus
sylvestris
1%

44

9. melléklet – Épített elemek

45
9. Ábrajegyzék/ Lista ilustrațiilor

1.Ábra/Figura 1 ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………… 11
2. Ábra/Figura 2 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 12
3. Ábra/Figura 3 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 14
4. Ábra/Figura 4 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 16
5. Ábra/Figura 5 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 17
6. Ábra/Figura 6 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 18
7. Ábra/Figura 7 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 19
8. Ábra/Figura 8 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 23
9. Ábra/Figura 9 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 23
10. Ábra/Figura 10 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 24
11. Ábra/Figura 11 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 25
12. Ábra/Figura 12 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 26
13. Ábra/Figura 13 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 29
14. Ábra/Figura 14 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 30
15. Ábra/Figura 15 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 31
16. Ábra/Figura 16 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 32
17. Ábra/Figura 17 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 33
18. Ábra/Figura 18 ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 34

Felhasznált források:
 https://www.inmures.ro/en/parcul -eroilor -2/ (2018.09.28)
 tirgumures.ro (2018.10.08)
 https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros -Torda_v%C3%A1rmegye (2019.05.26)
 https://hu.wikipedia.org/wiki/Marosv%C3%A1s%C3%A1r hely (2018.11.15)
 https://www.escofet.com/en (2019.05.12)
 https://noveny.prenor.eu/ (2019.05.22)

46
10. Irodalomjegyzék/Bibliografie

1. Bardóczi Sándor, Giczey Péter – Kézikönyv a részvételi városmegújításról
Gyakorlati útmutató /Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport ‐
2010
2. Moravánszky Ákos – Tűzfalak. Közép – Európa intenzitása
3. Városi fák és közművek kapcsolata. Tervezési útmutató / Zöld infrastruktú ra füzetek
4. – Budapest, 2018
4. Közterületi sorfák jegyzéke – Magyar Díszkertészek Szövetsége kiadó, 2015
5. Zágoni Balázs – Kincses képeskönyv Marosvásárhely , Kolozsvár, Koinónia kiadó,
2008
6. A kertéspítés kézikönyve, Verlag Dashöfer Szakkiadó , 2008
7. Tájodüssz eia, Magyar Tájépítészek Szövetsége kiadó, 2015
8. Schmidt G ábor – Növények a kertépítészetben, Budapest, Mezőgazda kiadó,2003

9. https://mapire.eu/hu/ (2018.10.08)
10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros_megye (2019.02.24)
11. http://www.cjmures.ro/Prezentare/Prezentare_hu/istoric.htm ( 2019.02.24)
12. https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros -Torda_v%C3%A1rmegye (2019.05.26)
13. https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3557 (2019.04.05)

47
12. Tervlapjegyz ék/Lista plan șelor

Emlékmű tervlapjai:
1. E – 01: Emlékmű koncepcióterve és látványkép
2. E – 02: Emlékmű részletterve
3. E – 03: Emlékmű metszetek
4. E – 04: Emlékmű növénykiültetési terve
5. E – 05: Emlékmű növény kiültetés részletterve

Sorfa,lépcső tervlapjai:
6. S – 01: Sorfa koncepcióterve és látványkép
7. S – 02 Sorfa részletterve és metszete
8. S – 03: Növénykiültetés
9. S – 04: Lépcső koncepcióterve és látványkép
10. S – 05: Lépcső részletterve és metszete
11. S – 06: Tervezett utcaképi elemek részletterve

Ligetes rész tervlapjai:
12. L – 01: Liget koncepcióterve és látványkép
13. L – 02: Liget részletterve és metszete
14. L – 03: Növénykiültetés