SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM [614757]

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
CSÍKSZEREDAI KAR
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZKAPCSOLATOK MESTERKÉPZÉS

DISSZERTÁCIÓ

A kézműves termékekhez kapcsolódó fogyasztói szokások Hargita
megyében

Vezetőtanár: Végzős hallgató:
dr. Nistor Laura Szabó Erika

Csíkszereda
2020

UNIVERSITATEA SAPIENTIA CLUJ -NAPOCA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE ECONOMICE, SOCIO -UMANE ȘI
INGINEREȘTI MIERCUREA CIUC
MASTER ÎN COMUNICARE ȘI RELAȚII PUBLICE

DISERTAȚIE

Comportamente de consum privind produsele artizanale în județul Harghita

Coordonator: Absolvent: [anonimizat]. Nistor Laura Szabó Erika

MiercureaCiuc
2020

Tartalomjegyzék

1. Bevezető ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 4
2. Szakirodalmi áttekintés ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 6
2.1. A helyi termék meghatározása ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 6
2.2. Néprajz, népi iparművészet, hagyományok ………………………….. ………………………….. ………. 8
2.3. Népművészet, kézművesség és design kapcsolata ………………………….. ………………………… 12
2.4. Fenntartható fogyasztás -típusok és slow fashion ………………………….. ………………………….. 13
3. Módszertan, kutatási kérdések ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 20
4. A kutatási eredmények bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………. 22
4.1. . A kérdőív szerkezete ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 22
4.2. A válaszolók demográfiai sajátosságai ………………………….. ………………………….. ……………….. 22
4.3. A kézműves termékeket választók vásárlási szokásai ………………………….. ……………………….. 24
4.4. A kézműves termékek márkaismerete ………………………….. ………………………….. …………….. 28
4.5. A népi motívumok jelentősége ………………………….. ………………………….. ………………………. 40
4.6. A kézművesek kommunikációs csatornáik ………………………….. ………………………….. ……… 41
4.7. Járható út a fenntarthatóságért ………………………….. ………………………….. ……………………….. 43
5. A kutatás kiértékelése ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 46
6. Könyvészet ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 49
6.1. Online források ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 51
7. Rezumat ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 52
8. Abstract ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 53
9. Függelék ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 54

4
1. Bevezető

A mesteris szakdolgozat om témája a kézműves termékekhez kapcsolódó fogyasztói
szokások vizsgálata Hargita megyében. Személyes indíttatásból választottam ezt a témát: apukámat
segítve én is részt vettem a kézműves vásárokon gyerekkoromban és rajon gással tekintettem a
gondosan megmunkált po rtékákra. Kifejezetten tetszett az, hogy megismerhettem a termékek
kivitelezőit. Az alkotóknak kérdést tehettem fel a termékekről , és ők mindig készségesen, csillogó
szemekkel válaszoltak nekem. Látszott rajtuk , hogy nekik mindegyik termékük különleges, az
önkifejezésük egyik eszköze, nem csupán profitot termelő tevékenység számukra ez pusztán,
amelyet hozzáértéssel végeznek.
A szakdolgozatom témájának a fő kérdése, hogy kiderítsem, milyen indíttatásból vásárolják
a Hargita megyei emberek a kézműves termékeket? Vajon mennyire fontos az embereknek a helyi
alkotók támogatása, a termékek egyedisége, népies jellege, egy kultúra ily módon való támogatása
és a környezettudatosság ? A kézművesek, designerek az újrahasznos ítást az alkotással egyre
gyakrabban összekapcsolják. Tudatosan vagy tudattalanul követik a környezet óvására törekvő
áramlatokat. De vajon a vásárlókban felvetődnek -e ezek a motivációk?
Hobbi varrónőké nt és megrögzött újrahasznosító ként gondolkodtam azon , mit adhatnék az
embereknek és a környezetünknek egyaránt. A munkáimat látva , a vásárlóim arra biztatnak, hogy
komolyabban foglalkozzak ezzel a tevékenységgel. Úgy vélem , hogy ahhoz, hogy az
újrahasznosított táskák és kiegészítők készítés ére nagyobb hangsúlyt fektessek , sza kszerűbben fel
kell mérnem , valóban értékelnék -e a törekvéseimet. Éppen ezért ez a kutatás arra nézve is
válaszokat hozhat, hogy hogyan foglalkozzam a jövőben az általam eddig hobbiként űzött
tevékenységemmel. Nem zárkóz om el attól sem, hogy a jövőben fenntarthatóságat művelő
vállalkozást hozzak majd létre, amely profilja szerint textíliák és régi ruhadarabok felhasználása
által kialakított egyedi táskák és tartozékok (övtáska, pénztárca, fülhallgató tartó), mindenn api
használati tárgyak (szendvics -csomagoló szatyor, zöldség -gyümölcs bevásárló szatyor, hajgumi,
intim eszközöknek tároló, papírzsebkendőtartó) varrását feltételezi. Terveim szerint, ezeken a
termékeken népi motívumok is lennének, dekoratívan beleszőve (hímzéss el, csipkével). Ez a kutatás
arra is vállalkozott, hogy kiderítse, lenne -e igény az ilyen típusú termékekre, amelyek ötvöznék a
fenntarthatóság trendjét a népi kultúrával, a hagyományokkal.
A kutatás t kvantitatív kutatási módszerrel, egész pontosan online -kérdőíves kutatással
végeztem. A kérdések arra vállalkoztak, hogy megválaszolják az alábbi kutatási kérdéseket:

5
Milyen korosztály, társadalmi réteg vásárolja a kézműves termékeket, valamint milyen
gyakorisággal, és indokkal? A termékek funkcionalitása mennyire meghatározó választásnál?
Milyen típusú termékeket vásárolnak leggyakrabban? Honnan szerzik be? Milyen ig ényeik vannak?
Hol vásárolnának könnyebben, online térben vagy kézműves vásárokon? Honnan szeretnének
leginkább információkat a termékekről? Stb.
A kérdőívemet a közösségi oldalon (Facebook -on szórtam), és vállalkoztam a merítést
Hargita megye szintjére k iterjeszteni azért, hogy átfogó képet kaphassak a térség kézműves
termékeket fogyasztóinak a magatartásáról. A kutatásom nem reprezentatív, de úgy gondolom, hogy
más, korábbi kutatásokkal összevetve, képes körvonalazni néhány fontos választ a fenti kérdése kkel
kapcsolatosan.
A szakdolgozatomban elsőként egy szakirodalmi áttekintést mutatok be a fogyasztás, a helyi
termékek és designerek, a népi kultúra vonatkozásában, kifejtem a kézművesség változásának
szakaszait. Definiálom a helyi, a kézműves és design termékek közötti különbségeket és
átfedéseket. A fenn tarthatóság fogalmi körét is kifejtem. A vásárlási folyamatokat ismertetése után
a slow fashion mozgalomról írok néhány gondolatot. Ezután a módszertan i fejezet, majd a kutatás
eredményeinek bemutatásai következnek.

6
2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. A helyi termék meghatározása

Úgy gondolom, hogy amikor elhangzik a helyi termék kifejezés , akkor leginkább a helyi
élelmiszer termékekre asszociálu nk, de a fogalom nem csak ezeket a termékeket jelenti , hanem
minden olyan terméket, amelyet helyi szinten, egy bizonyos földrajzi régióban állítanak elő. A
szakirodalom, amikor a helyi terméket meghatározza, akkor legtöbbször nem a terméktípusokat
veszi alapul , hanem a termékek helyhez kötöttségének, tájjellegének kritériumát. Lengyel és
Lukovics (2008) nyomán például azt mondhatjuk el, hogy helyi terméknek minősül minden olyan
termék, amely helyi alapanyagokból, helyben kialakult eljárásokkal, kisléptékű üzeme kben,
manufaktúrákban kerül megtermelésre. Jellemző még a csomagoláson a helyi anyagok, és kulturális
elemek felhasználása (pl. népi motívumok). Általában az jellemző, hogy a helyi termékeket a
fogyasztás helyétől számított 50 km sugarú körön be lül határoz zák meg.
A fentiek nyomán a kézmű ves tárgyak helyi termékeknek minősülnek: egy adott településen,
régióban, általában kis manufaktúrákban, helyi munkaerősvel készülnek, tehát nem nagyüzemi
termelésben, és általában a termékekből limitált széria, esetleg c sak egyedi darabok készülnek. A
termékek tehát nem tömegáruk, és legtöbbször nem is kerülnek be a nagykereskedelmi forgalomba,
csak helyi vásárokon, piacokon, helyi termékeket forgalmazó üzletekben kerülnek értékesítésre
(Szomi, 2016) .
Továbbmenően, a sz erző a magyarországi Nemzeti Agrárkamara által kiadott kézikönyv
nyomán úgy definiálja a helyi terméket, hogy
„fő jellemzője, hogy a termelés, feldolgozás és az értékesítés, valamint a fogyasztó a lehető
legközelebb vannak egymáshoz, rövid az ellátási lán c […] a helyi gazdaságot fejleszti, a
helyi szereplőket segíti, őket támogatja, és környezetileg, társadalmilag is a fenntartható
gazd álkodáshoz vezet” (Szomi, 2016: 2).
Fehér (2007) szerint helyi termékeken olyan termékeket értünk, amelyek helyi értéke t
képviselnek, azáltal, hogy a termékek egy adott településhez és ennek kulturális sajátosságaihoz,
történelméhez, hagyományához kapcsolhatók. Ilyen megközelítésben például egy adott település
vagy térség népi motívumainak megjelenítése a termékeken helyi terméknek minősül.
Továbbmenve pedig az is elmondható, hogy ha léteznek olyan törekvések, amelyek a termékekbe
beépítik egy település vagy régió hagyományait, valamint léteznek fogyasztók, akik hajlandóak

7
megvásárolni ezeket a termékeket, akkor valamelyest biztosítva van a hagyományok fenntartása.
Azt is mondhatjuk, hogy a helyi termékek segítségével jót cselekedhetünk egy adott hely, térség
hagyományaival, imázsával kapcsolatosan.
Ez a normatív megközelítés megjelenik a szakirodalomban is. G. Fekete (2 009) nyomán
ugyanis fontos kiemelni, hogy a helyi termékek megközelítése általában normatív és társadalmi
üzenete is van: a helyi termékeket pozitív kontextusban szokás emlegetni, ezek fogyasztása ajánlott,
mivel így jót teszünk magunkkal és a termelőkkel, v alamint egy régió gazdaságával is. Ezzel
kapcsolatosan a szerző megjegyzi, hogy a helyi termék vásárlása jó 1) a termelőnek, mert
megélhetést biztosít számukra, 2) a fogyasztóknak, mivel így könnyebben átlátjuk egy termék
létrejöttét, az alapanyagokat (kül önösen az élelmiszerek esetében ez egy fontos szempont), a munka
menetét, sőt egészen személyre szabott, rendelésre készülő termékekről is beszélhetünk, 3) a helyi
munkavállaóknak, mivel lehetőséget biztosí t a munkába állásra, 4 ) a turizmusnak, mivel a
kínálatokba be tudják iktatni a helyi szolgáltatásokat, helyi programokat (pl. lovaglás, valamilyen
ételkészítés vagy más kézműves, kisipari foglalkozások megtekintése), 5) a helyi
önkormányzatoknak, mivel a helyi termékek készítése, a manufaktúrák növelik a
foglalkoztatottságat, a helyi adókat .
Dudás Katalin ( 2011) egy átfogó ábra segítségével vázolja fel a tudatos fogyasztás
komponenseit. Az ábrát az alábbiakban én is bemutatom. Amint látható az ábrán az
eredettudatosság szerinti vásárlás fedi le a helyi ter mék fogalmát, így tehát az a fogyasztó, aki
megfigyeli, hogy honnan származik a termék, vagy igyekszik célzottan egy adott lokalitásról
választani terméket, tudatos fogyasztónak mondható. Ugyanakkor a tudatos vásárlást még más
módon is meg tudjuk valósítan i, pl. ha célzottan egy bizonyos márkát választunk, vagy
odafigyelünk a környzetere, esetleg másokra is. Látjuk az ábrán, hogy a termék -eredet tudatosság
mennyi más összetevőt feltételez. Ha egy fogyasztó termékeredet -tudatosan vásárol, akkor általában
a környezettel, másokkal, egy közösséggel, de a saját egészségével is jót tesz, tehát a lokális
fogyasztás egy nagyon komplex fogyasztásnak felel meg. A z is elég érdekes az ábrán, hogy a
fogyasztók ahhoz, hogy tudatosan vásároljanak aktívak kell legyenek, és folyamatosan
információkat kell keressenek olyan termékekről, amelyek megfelelnek a tudatos fogyasztás
követelményeinek.
Természetesen, terméke válogatja, hogy egy fogyasztó milyen típusú helyi terméket választ,
vagy milyen típusú termékek esetében fontos az, hogy lokális termékeket válasszon. A Dudás
(2011) által felvázolt ábra az élelmiszerek vásárlásának apropóján született, de úgy gondolom, hogy
jól alkalmazható másmilyen termékekkel kapcsolatos tudatosságra is, éppen ezért tartom fontosnak
bemutatni.

8

1.ábra A tudatos fogyasztás komponensei. Forrás: Dudás, 2011: 321).

2.2. Néprajz, népi iparművészet, hagyomány ok
A fentiekben már utaltam arra, hogy a helyi termékekben és a kézműves termékekben megjelennek
a helyi hagyományok, a lokális kultúra elemei, a népi motívumok is. A továbbiakban ezt a
megközelítést fejtem ki. Ahhoz, hogy a helyi, kézműves termékeket meg tud jam határozni, a
kézművesség kialakulástól a népi i parművészet kifejtéséig haladok.
A Magyar Néprajzi Lexikon1 szerint a népművészet magában foglalja azokat a
műalkotásokat, amelyeket a népköltészet, a népzene, a népi tánc, a népviselet, és díszitőművés zet
jelent. Engem ezek közül a díszitőművészet érdekel. Dundes (1956: 2) megközelítése szerint a nép
fogalma egy olyan csoportra vonatkozik, akik rendelkeznek legalább egy közös tulajdonsággal,
amely összeköti őket. Értelemzésem szerint tehát pl. egy adott régió, telpülés lakosait is tekinthetjük

1https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3 -2147.html

9
népnek, mert összekö ti őket a lokalitás. Továbbenve pedig, ez a nép, aki egy adott egy régióban,
településen él, sajátos megnyilatkozásokkal, pl. sajátos népi művészettel, ezen belül sajátos
díszitőművészettel, illetve ezzel összefüggő motívumokkal rendelkezhet. A hely kritér ium azért
fontos, mert ahogy a szakirodalom is í rja, napjaink globalizált világában a népi kultúrát általában
egy adott hely, egy lokalitás kultúrájával azonosítjuk, tehát a helyi, a lokális jelenti e népit (Storey,
2003). Ez a helyi kult úra, amely tartalm azhat egy sor lokális kreációt, terméket, legyen szó sajátos
receptekről, élelmiszerekről, zenéről, másmilyen tárgy alkotásokról, felértékelődik, mivel a globális
egyformaságban magában hordozza az egyediséget, a mást, a különlegest.
Ezek a helyi terméke k tehát sok esetben magukon hordozzák egy település kultúrájának
hagyományát, és azáltal, hogy ezt megjelenítik a napjainkban hozzáférhető termékeikben,
biztosítják azt, hogy a hagyomány életben maradjon (Shils, 1981). A szerző szerint tehát a
hagyomány je llemzője az átadás, a hagyomány (a szerző szavaival a traditium), az, amit a múltból
átadunk a jelennek. Ezt a megközelítést találjuk Keszeg Vilmosnál is. A szerző sze rint a
hagyomány fogalmát
„nem a kultúra – és a társadalomfejlődés egy korábbi korszaká ból fennmaradt reliktumokra
vonatkoztatjuk, hanem a környezetben, a kultúra használóitól informális módon átvett, a
mindennapi életben használt tárgyak, ismeretek, gyakorlatok, mental itás és attitűd
megnevezésére” (Keszeg, 2014: 10).
Tehát a hagyomány nem csak a múltra, hanem a jelenre is vonatkozik, hisz a múlt idők számos
tárgyi és szemmeli hagyatéka beépült a mindennapokba. Éppen ezért, ahogyan a szerző is fogalmaz,
a hagyomány kijelöli az közösséget, ahová tartozunk, és lehetővé teszi a saját múltunkna k a
megjelölését is, azáltal, hogy nyomon tudjuk követni, mi mit használunk őseink hagyatékából. Ezt a
jellemzőt a szerző a hagyomány biografikus funkciójának nevezi (Keszeg, 2014: 10 –12).
Ide kívánkozik a folklorizmus fogalom is, ami Biró A. Zoltán szerint azt jelenti, hogy egy
népi kultúra valamely elemének idegen környezetbe való átvétele. E tevékenység során az átvett
elem, az új kontextusban megváltoztatja a jelentését, eltérő lesz, mint amilyen például az eredeti
kultúrában volt (Biró, 1987: 33 -44). A szerző azt i s leírja, hogy a folklorizmusnak különféle típusai
léteznek. Erre a jelenségre véleményem szerint egy nagyon jó példa a kalocsai motí vumok esete,
amelyek már bekerültek a magas divat körforgásába, sőt a fast fashion termé kein is viszontlátjuk
ezeket. De amikor a Kalocsától, vagy a magyar népi kultúrától távol eső, ezt nem ismerő személy
szemléli ezeket a termékeket, nem igazán ismeri a motívum eredetét, számára csak egy érdekes
minta, egy színes virág képét adja vissza a m otívum. Jó példa erre az eset, amikor Dolce &Gabbana

10
kiadott egy kollekc iót azzal a névvel, hogy mexikói kollekció, és amely kalocsai motívumokat
tartalmazott.2

2.ábra Mexikóinak nézett kalocsai motívum Dolce & Gabbana tervez őnél
Forrás: Paradi.Online

A népi motívumok, illetve a népi kultúra elemeinek aktualitása azt mutatja tehát, hogy a
hagyományok velünk élnek, átalakulnak, de a mindennapok részét képezik. Leginkább a művészeti
alkotások révén futunk bele a népi hagyományokba, de sok esetben a gasztronómia szintjén is. Jó
példák erre az úggyneveztt Hungarikum termékek, vagy az olyan tájegyszégekhez köthető
élelmiszerek, mint pl. a szegedi szalámi, a székely köményes stb.
Hoppál Mihály arra is felhívja a figyelmet, hogy a népművészetne k, a folklórnak fontos úgy
a közösségi jellege, amely során erősíti az együvé tartozást, az összetartozás érzését a tagokban,
mint a művészeti jellege, azaz esztétikája (Hoppál 1982). A népművészet esztétikája azokat a
megjelenítési formákat és módozatokat jelenti, amelyekben napjainkban feltűnnek a népi alkotások.
Ezeket lehet a szép, kevésbé szép, esztétikus jelzőkkel illetni.
Ide kapcsolódik a népművészt kommunikációs jellege is. Fehér (2 018) szerint itt arról van
szó, hogy a népi alkotások, legyen szó tárgyakról vagy szellemi alkotásokról kommunikálnak,

2https://paradi.online/mexikoi -mintanak -nezte -dolce -gabbana -a-kalocsai -himzest/

11
beszélne k, üzenetek et közvetítenek, megmutatják az időt, amikor készültek, és a kontextust,
amelyre nézve az adott alkotásnak sajátos funkciója volt.
Ahogy a szerző írja:
,,a viselet megmutatja tulajdonosa nemét, korát, társadalmi rangját, családi állapotát,
gyermekei számát, funkcióját, a viselés helyét, idejét. De azt is, hogy éppen ünnepel -e vagy
munkába indul benne az ember. Mindezek a jelenségek nagyon messze vez etnek, a ma átlagembere
nagyrészt semmit sem tud ezekről. Bátran viselünk menyasszonyi díszt nagymama korunkban is a
nagyestélyin, hiszen ezeknek szimbolikus értelméről csak a szakember tud.” (Fehér, 2 018: 6)3.
A népművészet elemei tehát velünk élnek, a m indennapjaink részét képezik, de sok esetben
nem igazán ismerjük az eredeti jelentést, ami adott tárgyakhoz, motívumokhoz köthető.
A népi kultúra fennmaradását elősegítette a népi iparművészet megjelenése és elterejedése.
Illés (2 013) a n épi iparművészet a z iparművészet azon ágazata, amely az alkotások során (amelyek
sok esetben ipari termelésben jönnek létre, te hát sorozattermékek) felhasznál ja a népi kézművesség
elemeit, az anyagokat, a motívumokat. Egy ma gyártott tárgy, pl. egy táska, amely magán visel egy
népi motívumot igazából egy iparműv észeti terméket jelent, főleg akkor ha ez ipari,
sorozatgyártásból kerül ki. De iparművészeti termékekként kategorizálhatjuk a kistermelői
manufaktúrák azon termékeit is, amelyeken helyi népi motívumok jelennek meg, vagy valamilyen
más, hagyományt örökít át a termék, pl. az alapanyagok tekintetében.
Viszont amit nagyon fontos kiemeleni, az a funkció, akár a kommunikációs funkció
megváltozása: amikor ezeket a motívumokat, tárgyakat a múlt népi kultúrájának kontex tusában
szemléljük, akkor ezeknek jól meghatározott használati, praktikus funkciói voltak, míg manapság az
iparművészet révén keletkezett népi termékek és motívumok inkább csak esztétikai -kommunikatív
funkcióval bírnak (Fehér, 2 018). Megv áltozott tehát a j elentésük, a funkciójuk. Pl. egy váza,
kancsó, amely a múltban egy fontos konyhai kellék volt, ma legtöbbször dísztárgyként funkcionál,
de kommunikatív és esztétikai funkciójában utal arra, hogy milyen tájegységhez, helyhez,
hagyományhoz köthető a termék a z anyag és a motívumhasználat mentén. A globalizáció
kontextusában pedig ezek a termékek felértékelődnek ( Storey, 2003).

3https://nepmuveszet.nemzeti -szalon.hu/res/feher_aniko_jelenbe_agyazott_mult.pdf

12

2.3. Népművészet, kézművesség és design kapcsolata
Napjainkban a népi motívumokat nem csak a kézműves termékeken, hanem a designe
terméke ken is felfedezzük. Éppen ezért fontosnak tartom tisztázni a kézművesség és a design
fogalmait, illetve azt is, hogy mikor beszélhetünk kézműves designról. Borges (2 011) az UNESCO
1997 -es defnic ícióját használja, amely szerint kézművességnek (craft) nevez zük, az olyan
termékeket, amelyek kézi munka révén jönnek létre. Ez nem zárja ki azt, hogy a termelésben gépi
erő is legyen, de a kézi irányításnak kivehetőnek kell lennie. A kézműves termékek általában
kisszériások, és a nyersanyag felhasználásában a kézm űvesség a fenntarthatóságra törekszik. A
kézműves termékek különl egesek, mivel elkülönülnek a tömegtermelésben gyártott termékektől,
úgy eszétitikában, mint funkcióban, vagy abban, hogy sajátos szimbólumok kapcsolhatók
hozzájuk.” (Borges, 2 011: 21).
A sz erző a továbbiakban kifejti, hogy sokáig konfliktusos kapcsolat övezte a kézművesség
és a design kapcsolatát, mivel a kézművességet összekapcsolták az népi kultúrával, az autodidakta
szemlélettel, esetleg a művészettel, míg a design -t a tudással, a mérnöki kompetenciákkal, a
pontossággal azonosították. Manapság viszont már létezik az a fogalom, hogy ,,craft design”, ami a
kézművesség és a design ötvözete. Itt arról van szó, hogy a kézművesség valamely jellemzői
bekerülnek a design -termékek gyártásába. Ez vo natkozhat az anyaghasználatra, a motívumokra,
vagy a kézi munkára is. (Borges, 2011).
Ezzel kapcsolatosan Fekete (2017) megjegyzi, hogy manaps ág a design és a kézművesség
összekapcsolódik. A design a pontos, előzetes tervezést jelenti, abból a célból, ho gy hibátlan
termékek jöjjenek létre, és a termékeket sorozatban lehessen gyártani. Ugyanakkor a termék –
tervezésbe bekerülhetnek a kézművesség elemei is, és ennek a jelenségnek a jó példája a népi
iparművészet, amikoris a termék -tervezés, azaz a design össz ekapcsolódik a kézművesség
megannyi jellemzőivel, pl. a népi motívumok alkalmazásával a díszitésben, a sajátos, természetes
anyaghasználattal stb.
Példaként említhető itt az Esztány táskák, amelyek felhasználják a népi kultúra elemét, a
székely szoknya be rakásait, de ugyanakkor pontos formatervezéssel készülnek a darabok, éppen
ezért a gyártó Esztány István 2 010-ben Formatervez ési Díjat is kapott a ,,Bővülő táskák”
projektért.4 Ezzel együtt a táskák manufaktúra jelleggel készülnek, tehát itt a design és a
kézművesség, valamint az iparművészet összekapcsolódásáról beszélhetünk.

4https://mome.hu/storage/Downloadable/kiadv%C3 %A1ny/madeinmome2010VEGLEGES.pdf

13
Megemlíthetem még a román Iutta márkát is, amely ugyancsak az iparművészet szintjére
emelte folklórt. A román folklór elemeit, motívumait felhasználó termékek (táskák és kiegészítők)
természetes anyagból, formatervezéssel manufakturális koncepcióban dolgoznak. A márka által
működtetett blogon pedig azt is megtudjuk, hogy a nemzetközi designerek, hogyan használták fel a
román népi motívumokat a divatkreációkon.5

2.4. Fenntartható fogyasztás -típusok és slow fashion

Amint ezt már említettem az előzőekben, a kézműves helyi termékek megfelelnek sok esetben a
fenntarthatóság kritériumának, mivel sok esetben természetes anyagokat használnak fel, esetleg
újrahasznosítanak, de élelmiszer ek esetén arra is sok példa van, hogy kevesebb vegyszert,
tartósítószert találunk ezekben a termékekben. A fenntarthatósághoz, a környezetvédelemhez abban
az értelemben is hozzájárulnak a helyi termékek, hogy jó esetben a termeléshez közeli helyeken
kerüln ek forgalomba, így a szállítással összefüggő környezetszennyezés is mérséklődik (Lengyel és
Lukovics, 2008).
A fogyaszt ói oldalon pedig azt láthatjuk, hogy azok a fogyasztók, akiknek fontos a
környezet védelme, a fenntarthatóság, esetleg az etikus fogyas ztás, szívesen vásárolnak helyi
termékeket (Dudás, 2011).
De mit is jelent fenntarthat óság és a fenntartható fogyasztás? Csete (2 012) szerint e lőször
Brown (1981 – idézi Csete, uo. ) említette a fenntartható fejlődés fogalmát a társadalom fenntar tha-
tóságáról szóló írásában, egy olyan kontextusban, amelyben a természeti erőforrások elapadását a
túlzott kitermeléssel és a népesség robbanásszerű növekedésével hozta kapcsolatba. Nem sokkal
később, 1987 -ben, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága hozta nyilvánosságra a
fenntartható fejlődés (sustainable developement) paradigmát, ami egy olyan fejlődést jelent, ami
úgy elégíti ki a jelenlegi generáció szükségleteit, hogy ezáltal nem veszélyezteti a jövő generációk
szükségleteinek kielégítését (Csete, 2012).
Nemsok ára a fenntartható fejlődés paradigmája nagy népszerűségre tett szert, és a
fogyasztással kapcsolatos cselekvésekre is kihatott. Gulyás ( 2008) p éldául említést tesz arról, hogy
a fenntarthatósági paradigmába egyre inkább beépültek olyan gondolatok is, amelyek a fenntartható
fogyasztásra vonatkoztak, aza egy olyan fogyasztásra, amely pl. a kisléptékű fogyasztásra helyezi a
hangsúlyt. Ebben benne va n az is, hogy igyekezzünk mérsékelni a túlzott fogyasztást, ne vegyünk

5https://www.iutta.ro/blog/2018/03/10 -designeri -internationali -care -s-au-inspirat -din-portul -romanesc/

14
meg felesleges dolgokat, de az is, hogy lehetőleg a lakóhelyünkhöz közeli forrásokból szerezzük be
a termékeket, amelyeket el szeretnénk fogyasztani. A lokalitásról, a helyi fogyasztásr ól van szó,
mivel ezáltal hozzá tudunk járulni a szennyezőanyag -kibocsátás mérsékléséhez. A szerző azt is
megjegyzi, hogy a fenntartható fogyasztás arra törekszik, hogy a fogyasztókat távol tartsa a
hivalkodó, felhalmozó fogyasztástól, és egy alternatív, h elyi, a közösségre nézve támogató
fogyasztást valósítson meg (Gulyás, 2008).
A szakirodalomban számos fogyasztási irányzat ismert a fenntartha tó fogyasztással
kapcso latosan. Ilyen például az etikus fogyasztás, ami azért érdekes, mert a fenntarthatóságot ne m
csak a környezetei erőforrásokkal kapcsolatosan kívánja megvalósítani, hanem tisztességes
viszonylást feltételez. A vásárlók, amikor etikus fogyasztásra törekszenek, morális döntéseket
hoznak, és elutasítják azokat a termékeket, amelyek esetében úgy gond olják, hogy a termékek
gyártája nem bánik tisztességesen a munkavállalókkal, a környezettel, fogyasztókkal. Az etikus
fogyasztás tehát olyan vásárlási típusokat foglal magában, mint pl. a pozitív vásárlás, amikor pl.
fair trade, bio, vagy helyi termékeket vásárolunk a konvencionális, tömegtermékek ellenében.
Másik típusa a vállalat alapú vásárlás, amikor a gyártó magatartását tartjuk szem előtt (Lányi,
2006). Ebben a megközelítésben a helyi gyártású termékek, vagy ezen belül a kézműves termékek
általában m egfelelnek az etikus fogyasztásnak: ismerjük a gyártót és a munkavállalókat is sok
esetben, általában a helyi termékek helyi nyersanyagokat használnak fel.
A szakirodalom azt is megemlíti, hogy az etikus fogyasztás napjainkban még egy alternatív
fogyasztás nak felel meg, ami azt jelenti, hogy még csak a fogyasztóknak egy kis szegmense dönt
úgy a vásárláskor, hogy figyelembe veszi a fenti szempontokat is. Gulyás Emese ( 2008) megemlíti,
hogy az etikus fogyasztás az 1960 -as években jele ntek meg a nyugati ország okban, napjainkban
viszont már eléggé ismertté vált nem csak a nyugati világban. A szerző szerint az etikus fogyasztók
nem csak saját igényüket veszik figyelembe a vásárláskor, hanem az is fontos a számukra, hogy
másokkal is jót tegyenek, pl. a kis helyi k özösséggel, amikor helyi termékeket vásárolnak, a
környezettel, amikor nem támogatnak olyan gyártókat, akik környezetszennyező módon állítják elő
a termékeiket stb.
Az etikus fogyasztást politikai fogyasztásként is szokták definiáni. Ez azt jelenti, hogy a
vásárlásainkkal szavazunk, és az etikus fogyasztó olyan gyártókra, termékekre szavaz, amelyek
nem károsítják a környezetet, nem rombolják a közösségeket, tisztességesen bánnak a
munkavállalókkal és a fogyasztókka l. Amikor a vásárló igyekszik arra, hogy e zen szempontok
mentén vásároljon termékeket, akkor buycott -ról, azaz pozitív vásárlásról beszélünk. A jelenség
fordítottja a buycott, ami a negatív vásárlást jelenti, azaz azt, hogy a fogyasztó elfordul bizonyos

15
márkáktól, termelőktől, ha úgy érzékeli, hog y ezek környezetszennyező vagy társadalmilag
etikátlan tevékenységeket folytatnak (Gulyás, 2008 , Lányi, 2006 ).
Az is olvasható a szakirodalomban, hogy manapság elég sok olyan közösség, fogyasztói
csoportosulás jött létre, amely fontosnak tartja, hogy bizonyos értékek mentén elköteleződően
vásároljon. Ilyen lehet nem csak az etikus fogyasztás, hanem pl. a LOHAS (Lif estyle Of Health and
Sustainability), amikor a fogyasztók a vásárlásaik során odafigyelnek a környezeti
fenntarthatóságra, de a saját egészségük védelmére is (Dudás, 2011, Brávácz, 2015). A LOHAS –
csoportnak p éldául fontos, hogy helyi termékeket vásároljon, ezt főleg a helyi élelmiszerek
vásárlása esetében mutatták ki (Brávácz, 2015). Más, jellegzetes fogyasztói típusok és közösségek
az önkéntes egyszerűségre törekvők (voluntary simplicity) csoportja, akiknek az a jellemzője,
hogy bár anyagilag meg tudnák en gedni a hivalkodó és a túlfogyasztást, igyekeznek arra, hogy
keveset, de időtálló, etikus dolgokat vásároljanak (Dudás, 2011) .
A fenntartható, tudatos fogyasztás konetxtusában érdemes szólnunk a fenntartható divat
jelenségéről is, annál is inkább, mert a dolgozatom is a kiegészítőket, mint helyi termékeket, tehát
bizonyos öltözködési, divattermékeket vizsgál.
Nagyon röviden, a fenntartható divatot úgy határozták meg, hogy divattermékek társadalmi
felelőséggel történő létrehozása é s környezettudatos gyártás a.6 Manapság a fenntarhatóság képezi a
divatipar legfontosabb hívószavát, a divat szaktekintélyei szerint a nagyon szennyező iparágnak át
kell álnia a fenntarthatóságra (BoF -McKinsey Company, 2 019).
A fenntarthat ó divat fontossága, a divatipar szennyezése miatt került terítékre, és főleg a fast
fashion kapcsán. Mint ismeretes, a fast fashion, amelyet olyan márk ák fémjeleznek, mint pl. a
H&M, Zara stb. viszonylag olcsón kapható, ruhadarabokra vonatkozik, amelyek na gyon divatosak
és trendik, ugyanakkor hibájuk az, hogy nagyon felgyorsítják a divat ciklusát, ma már a fast fashion
nem szezonokban gondolk odik, hanem kéthetente, sőt akár hetente is megújítja a kollekciókat. A
fast fashion tehát nagyon környezetszennyező, mivel túlfogyasztásra késztet, ugyanakkor a gyártási
mód (olcsó alapanyagok, szennyező technológiák, globális méretű szállítás, esetenként alulfizetett
munkaerő, nem biztonságos munkakörülmények) miatt ezek a termékek nem fenntarthatók,
etikátlanok (Fletc her, 2 008). A szakirodalom a fast fashion -t McFashion -nak is nevezi, ezzel arra
utal, hogy ezek a term ékek egyformák, nincs bennük egyediség, és az alapanyagok silányak (Joy és
társai, 2 012). B ár a fast fashion termékek még mindig nagyon népszerűek, főleg a fiatalok
vásárolják előszeretettel ezeket a termékeket, mivel a ruhák divatosak, és viszonylag kevés

6https://www.ecowatch.com/fast -fashion -is-the-second -dirtiest -industry -in-the-world -next-to-big-1882083445.html

16
ráfordításból tudunk trendi külsőt ölteni magunkra. Ugyanakkor ezek a termékek nem különlegesek,
mert egyformák, szerte a világban, számtalan embernek l ehet ugyanolyan polója vagy másmilyen
ruhadarabja, tehát a fast fashion jellemzője az anonimitás. Éppen ezért a globális egyformaság
kontextusában a fogyasztókban megnő az igény arra nézve, hogy valamilyen módon
elkülönüljenek, egyediek legyenek (Joy és tá rsai, 2 012).
Az elk ülönülés egyik módja, hogy elfordulnak a fogyasztók a fast fashion
tömegtermékektől, és valamilyen más irányzatot próbálnak követni, azaz a divattermékek
fogyasztását megpróbálják tudatosabban, etikusabban megoldani, esetleg figyelve a k örnyezet
fenntarthatóságára is. Ezek a jelenségek elvezettek oda, hogy megjelentek olyan irányzatok,
amelyek például az önként vállalt egyszerűségre (Dudás, 2008) helyezik a hangs úlyt, azaz a
kevesebb vásárlásra, és ilyen lehet például egy kapszula gardrób felépítése, amely kevés
ruhadarabot foglal magában, de ezek nagyon jól kombinálhatók.7
Másik mód lehet az, hogy igyekszünk helyi termékeket választani a divattermékek
tekintetében is, azaz törekedünk arra, hogy helyi ter vezőktől, kézművesektől válasszu nk
ruhadarabokat és kiegészítőket. Ezt a mozgalmat fedi le a slow fashion, vagy lassú divat jelensége
(Fletcher, 2010).
A lass ú (slow) divatot a fast fashion ellentéteként határozhatjuk meg. Amíg a fast fashionban
a gyors termelés, a profit megsokszorozása rövid időn belül a jelszó, és ezt a termékek rövid
életciklusán keresztül, a túlfogyasztáson keresztül érik el, addig a slow fashion a minőségre, a
termékek hosszabb életcsiklusára törekszik. Fletcher ( 2010) szerint a slow fashion l ényege ugyanaz,
mint a s low food -é. A slow food mozgalom is a fast food ellentéteként jött létre, és olyan
élelmiszerek fogyasztását jelenti, amelyek autentikusak, helyiek, minőségiek, helyi alapanyagokból,
helyi receptek szerint készülnek, és a fogyasztásuk feltételezi az odafig yelést az étkezésre, az
étkezés élvezetét.8 Például egy, a világ minden táján ugyanolyan ízben kapható gyorsétkezde
kínálatával szemben egy lokális étterem ízvilága sokkal változatosabb és minőségibb.
Ugyanez érvényes a slow fashion -ra is. A slow fashion olyan fogyasztást jelent a
divattermékek esetében, ami az időtálló, klasszikus szabásvonalú, etikusan előállított, minőségi
alapanyagokból, kis léptékű termelés során (pl. kis tervezőirodák, manufaktúrák, helyi tervezők)
előállított ruhadarabokra vonatkozi k. A slow fashion azt is feltételezi, hogy a piac átalakul: a nagy
globális divatpiacról a hangsúly a helyi termékekre tevődik át. Más szóval, a slow fashion a slow
food kapcsán már sikeresnek bizonyult piaci modellt kívánja replikálni (Fletcher, 2010). A szerz ő

7https://www.holyduck.hu/2018/05/14/kapszulagardrob -teszt -10-x-10-tavasz -kihivas/
8https://www.slowfood.com/

17
azt is megjegyzi, hogy a slow fashion a fenti kritériumok miatt drágább, egy helyi tervezőtől,
minőségi alapanyagokból, kézműves munkával előállított termék árfekvése minden esetben
magasabb lesz a fast fashion termékek árához képest. Ugyanakkor a s low fashion sokkal
demokratikusabb, mint a fast fashion. Ez azért van így, mert ebben az esetben a fogyasztónak
beleszólása van a tervezésbe, a kivitelezésbe: a termelő figyelembe veszi a fogyasztót, az ő testi
adottságait, így az elkészült termék személyr eszabott, a slow fashion esetében megtörténik a ko –
kreáció, az együtt tervezés, amikor a fogyasztó és a tervező együtt alkotják meg az egyedi terméket
(Fletcher, 2010).
A slow fashion tehát magában foglalja úgy a környezettudatosságot, mint a helyi gazdas ág
támogatását is, tehát illik rá az, hogy ez egy fenntartható divatot képvisel. A népi, a hagyományos
kultúrához is szorosan kötődik, hisz igazából az iparosodás előtti korok gyártási gyakorlatát
eleveníti fel: az ipari termelés előtt a ruhák manufaktúrák ban készültek, tartósak voltak, évekig
hordhatók voltak, könnyen lehetett javítani, és minőségi, természetes alapanyagokból állították elő
ezeket, a fogyasztó testi adottságaihoz igazítva .9

3.ábra Slow fashion képekben: mit jelent és miért vegyük?
Forrás: thebetterplanetproject.com, prakati.in

9https://goodonyou.eco/what -is-slow -fashion/

18

A kézműves, helyi termékek eleget tesz nek a slow fashion alapvető jellemzőinek, így azt is
mondhatjuk, hogy aki elkötelezett fogyasztója a helyi divattermékeknek a slow fashion kultúráját
próbálja me gvalósítani.
Természetesen a fenntarthatóság a divat kapcsán nem csak a slow fashion -t jelenti, hanem
sok más törekvést is, amelyeket nagy márkák igyekeznek megvalósítani. Számos márka
köteleződött el a fenntarthatóság mellett, még a fast fashion márkák is igyekeznek arra, hogy legyen
egy olyan kollekciójuk, amelyik fenntartható. Ilyen esetekben arról van szó, hogy a márkák
újrahasznosított alapanyagokból vagy bio -pamutból dolgoznak, azaz olyan pamutból, amelyet nem
kezeltek gyomírtószerekkel, esetleg lehet őséget adnak arra, hogy a vásárló visszaválthassa a régi
termékét. Ennek ellenére, megoszlanak a vélemények arról, hogy a divat fenntarthatósága egy szűk
szegmenst vagy pedig a divat rendszeré n belül egy különálló ágazatot képvisel, amely egyre
nagyob b nép szerűségnek örvend. A niche álláspont szerint a fenntartható divat sikere azért
kérdés es, mert a gyártóknak számtalan minősítési kritériumnak kell megfelelniük, és a
fenntarthatóság követelmény ei terméktípusonként változnak (Crane, 2016).
Mindenk éppen én úgy gondolom, hogy ezek a törekvések azért fontosak, mert a
fogyasztóknak lehetőséget adnak arra, hogy különböző fogyasztási módokat választva
gyakorolhassanak valamilyen fenntarthatóságot. Pl. választhatjuk az öko -sikk megoldást
(Szvetelszky, 2003), amikor dr ága, fenntartható termékeket veszünk, pl. a legdrágább slow fashion
tervezőktől, választhatjuk azt, hogy turkálókból vásárolunk, és így újabb esélyt adva a termékeknek
meghosszabbítjuk élettartamukat, választhatjuk azt, hogy keveset vagy nem v ásárolunk, és
választhatjuk azt is, hogy olyan helyi tervezőktől, kézművesektől vásárolunk, akik népi
motívumokat is beépítenek a termékeikbe. Ezt akkor tarthatjuk fontosnak, ha öltözetünkön keresztül
fontosnak tartjuk kifejezni azt is, hogy milyen közössé ghez tartozunk, milyen hagyományaink
vannak.
A szakirodalom azt is leírja, hogy napjaink fogyasztói szeretik ők maguk megtervezni a saját
stílusukat, és ennek folyamatában kombinálnak különböző márkák, tervezők, különféle árfekvésű
ruhadarabok között. Legtöbbször a fenti törekvések beépülnek a tömegtermékek mellé (Barnard,
2002). E zzel kapcsolatosan az is elmondhat ó, hogy megváltozott a fogyasztás jelensége
napjainkban. Amennyiben megnézzük a fogyasztás történetét, akkor azt látjuk, hogy a hangs úly a
szükségletek kielégítéséről áttevődött egy olyan fogyasztásra, amely során fontos a fogyasztónak,
hogy a fogyasztása, vásárlása során megjelenítse az értékrendjét is. Új fogyasztói csoportok
alakultak ki, akik sajátos értékrendekkel rendelkeznek, és ezeket az értékrendeket megpróbálják

19
érvényesíteni a fogyasztásban. Törőcsik (2011) szerint megjelentek új megatrendek, mint pl. a
környezettudatosság, a fenntartható, az etikus fogyasztás stb. , és ezekhez a kis fogyasztói
döntéseken keresztül próbálnak m eg csatlakozni a fogyasztók.

20
3. Módszerta n, kutatási kérdések

Amint a dolgozat bevezetőjében is utaltam rá , kutatásom ban szándékom kideríteni m ilyen
motivációval vásárolnak kézműves termékeket a fogyasztók. A téma kutatásához a kvantitatív
módszerek közül a kérdőíves kutatási módszert választottam. Az kérdőív szerkesztését a
szabályoknak eleget té ve végeztem (Babbie, 2 002). A kérdőív elején bemutatkoztam és közöltem a
vizsgálni kívánt terület tárgyát, és végezetül , amennyiben kitöltötték megköszöntem a ráf ordított
időt. A kérdőív hangvétele tárgyilagos , ezzel megadva minden kitöltőnek, ille tve korosztálynak a
tiszteletet, utaltam arra is, hogy a kitöltés névtelen és önkéntes, és hogy az adatfelvétel célja a
dolgozatom megírása.
A kérdőívemben (lásd a Függelékben ) szociodemográfiai háttérel kapcsolatosan is tettem fel
kérdéseket a kitöltőknek, de a kérdések zöme a helyi, kézműves termékekkel kapcsolatos
viszonylásokra vonatkozott. Rákérdeztem a vásárlói magatartás ra/szokások ra, kézműves termékek
márkaismeret ére, népi motívumok fontosságára , az alkotók kommunik ációs csatornáinak az
értékelésére és az újrahasznosított alapanyagokból készül t termékekkel kapcsolatos véleményekre
is.
A kérdőív összesen 30 kérdést tartalmaz ott, amelyben nyitott, zárt, félig nyitot t kérdés
típusokat alkalmaztam, egyes kérdéseket fotókkal is illusztráltam. A kutatás az online térben
végeztem , online kérdőívvel, a Google Forms segítségével. A Facebook közösségi oldalon
osztottam meg a kérdőívet, itt kértem m eg az ismerőseimet a kitöltésre, és a megosztásra. Célom az
volt, hogy Hargita meg yei válaszolók töltsék ki a kérdőívet, erre utalt am is a kérdőív
felvezetőjében. Azért választottam ezt a módszert, mert könnyebben elértem az embereket ezen a
platformon, hi szen minden korosztály fent van rajta. A kérdőívet közel 259 személy töltötte ki
hozzávetőlegesen két hét alatt 2020 április -május időszakban. M egfigyeléseim alapján a
legaktívabbak a kitöltök az első hétben voltak. A kutatásom nem reprezentatív, nem alapu lt
mintavételen, így az eredmények nem általánosíthatók, de úgy gondolom, hogy arra mindenképpen
jók, hogy jelezzenek egy tendenciát a helyi kézműves termékekkel kapcsolatos viszonyulásokról.
A kutatásom feltáró jellegű, nem hipotéziseket kíván megválaszolni, hanem néhány kérdésre
szeretne vál aszt kapni. Ezek a következők:
• Milyen korosztály, társadalmi réteg vá sárolja a kézműves termékeket?
• Milyen gyakorisággal és indokkal vásárolnak helyi, kézműves termékeket az alanyok?
• A termékek funkcionalit ása mennyire meghatározó választásnál?

21
• Milyen típusú termékeket vásárolnak leggyakrabban?
• Hol szerzik be a termékeket ?
• Milyen igényeik vannak a termékekkel kapcsolatosan ?
• Hol vásárolnának könnyebben és gyakrabban , az online térben vagy kézműves vásáro kon?
Kutatásom előzményeként említem meg Kádár Kincső volt Kommunikáció és PR mesterszakos
hallgató 2019 -ben végzett kutatását . Disszertációjának a témája egy kézműves egyéni
vállalkozásnak a z új termékeinek piacra való bevezetése és PR tervének kidolgozá sa volt. Ahhoz,
hogy meghatározhassa a kisvá llalkozás célcsoportját, kommunikációra alkalmas platformjait és
tartalmait, meg kellett ismernie a kézműves alkotókkal, termékekkel szemben való fogyasztói
elvárásaika t, viszonyulásukat a piacnak. A kutatásában az derült ki, hogy a legfontosabb
szempontok a kézműves termék vásárlás esetén a minőség, a praktikusság, az egyediség, de
ugyancsak fontos mérce volt az, hogy környezettudatos, személyre szabott és h elyi legyen a termék .
A tartósság és a divatosság a z elő bbiekhez képest alulmaradt (Kádár, 2 019).
A kutatásában résztvevők szerint a jó kézműves termék minőségi, helyi alapanyagokat
dolgoz fel, reális ár és minőség aránya van, figyelembe veszi a trendeket, amennyiben hagyomány t
követ azt esztétikusan teszi. Az is kiderült, hogy a termékei iránt érdeklődő fogyasztók jelentős
része a közösségi oldalakat, m ajd a vállalkozás honlapját és a gyűjtőoldalak at választották
termékekr ől való ismeretszerzés gyanánt (Kádár, 2 019).
Úgy gondolom, hogy amennyiben saját adataimat összevetem ez zel a kutatással, elég jól
körvonalazhatóvá válik a Hargita megyei fogyasztók viszonyulása a helyi, kézműves termékekhez.

22
4. A kutatási eredmények bemutatása

4.1. . A kérdőív szerkezete
A kérdőív 30 kér désből állt, könnyebben való értelmezése/ feldolgozása végett, a kérdéseit
témakörökre b ontottam és csoportokba szedtem.
Az első csoportot a demográfiai kérdések képezik, amelyek segítségével meghatározom ,
többségben melyik nem vásárol kézműves termékeket. A korcsoportok alapján kiderül, melyik
korcsoport vásárol leginkább, illetve felvázolom, hogy milyen foglalkozásuk, iskolázo ttsági
szintjük, lakóhelyük van a kérdezetteknek.
A vásárlási szokások kérdéscsoport, 9 kérdést foglal magában , és az eredményeibő l
megtudhatjuk, hogy milyen célból, saját maguknak vagy ajándé kba vásárolnak leginkább, miért és
hol vásárolják a termékeket, egyetértenek -e válaszolók a kézműves termékek áraival, és hogy
mennyi t hajlandóak költeni átlagosan kézműves termékekre egy év ala tt.
A kézműves termékek kel kapcsolatos márkák ismeretére két kérdés vonatkozott , amelyekből
kinyerhető , hogy a kitöltők melyik márkákat ismerik és vélik kézművesnek. Továbbá ebben a
kérdésblokkban indokolták meg azt is, hogy a preferált kézműves márkákat miért szeretik.
A kézműves termékeket díszítő népi motívumokkal kapcsolatosan három kérdést tettem fel,
amelyből kikövetkeztethető, hogy értékelik -e és lényegesnek találják -e vagy sem a mot ívumok
jelenlétét a termékeken.
A következő kérdéscsoport a kézművesek kommunikációs csatornáinak az értékelésére
vonatkozott, arra kereste a választ, hogy a fogyasztók honnan szereznének információt a
legszívesebben az általuk kedvelt alkotók munkáiról.
Végezetül pedig az újrahasznosított termékekr ől való véleményeket kérdeztem meg. A
kérdőívem a Függelékben található.

4.2. A válaszolók demográfiai sajátosságai
A demográfiai témakörben hat kérdés szerepelt, amelyek nyomán a vál aszolók alapadatai
azonosítható k. Összesítve 259 személy töltötte ki a kérdőívet, 80%-ban n ők, és 20 % -ban férfiak. A
kitöltők életkorára/korosztályára vonatkozóan 6 intervallumot határoztam meg. A legfiatalabb (18 –
25) korcsoport tagjaitól érkezett a legtöbb válasz, szám szerint 37 %-át teszi k ki a válaszoknak. A

23
26-35 és 36 -45 interv allumok között nem volt eltérés , mindkét csoportba a válaszolók 22% -22%-a
tartozott. A 46 -55 évesek 11% -ban, 56 éves kor fölött eik pedig 8 %-ban voltak a kitöltők között.
A megkérdezettek foglalkozását illetően 14 opció/változó közül, lehetett vála sztani. A
kitöltők kétharmada majdnem egyenlő arányban elosztva jelenleg diák vagy hallgató, illetve
főállású alkalmazott magán és állami szektor okban. Negyedik népesebb kategória a vállalkozók
csoportja, ide a kitöltők 7% -a tartozik. A válaszolók negyede napszámos, munkanélküli, öregségi
nyugdíjas, betegnyugdíjas, háztartásbeli, önálló gazdálkodó, részmunkaidőben alkalmazott, alkalmi
munkás foglalkozásokat jelölte meg, változó arányban.

4.ábra: A válaszolók iskolai végzettség e

A fenti diagramot szemlélve jól láthatóvá válik, hogy a kitöltök több, mint fele felsőfokú
végzettséggel rendelkezik, 18% pedig jelenleg felsőoktatásban tanul . A válaszolók egynegyede,
24%-a középiskolai vég zettséggel rendelkezik.
Lakóhely típusa szerint a v álaszolók közel kétharmada (63 %) városi , míg egyharmada
(37%) falusi állandó lakhellyel rendelkezik.
A jövedelmüket illető en a kitöltők 20 %- a tartózkodott attól, hogy pontos értéket
megjel öljön a válaszlehetőség közül. A válaszolók közül háromnegyede közepes jövedelem –
kategóriát jelölt meg, az átlag fölötti (7 -10 pontokat) a v álaszolók 10%-a jelölte meg.
Összegezve a fenti adatokat, az mondható el, hogy a válaszolók java része nőnemű, fiatal és
középkorú (18 -45 közötti), felsőfokú végzettséggel rendelkező, többségében városon élő személy,
aki átlagos keresettel rendelkezik.

24
A demográfiai kérdéseket követte a kézműves termékeket vásárlók fogyasztására
vonatkozó kérdéstömb. A kérdőív címébő l adódóan részemről egyértelmű volt, hogy azon
személyeket szeretném megkérdezni, akiknek vannak kézműves termékeket fogyasztó szokásaik, de
annak érdekében, hogy értékelhető válaszokat kapjak, a demográfiai kérdések után feltettem egy
biztosító kérdést, amely így szólt, szokott -e kézműves termékeket vásárolni? A nemmel válaszolok
esetén itt véget ért a kérdőív, tehát 32 személynek kösz öntem meg az addigi aktivitását. A
továbbiakban 228 olyan válaszolónak vizsgálom a kézműves termékekhez való viszonyulását, aki
saját bevallása szerint, szokott ilyen termékeket vásárolni.

4.3. A k ézműv es termékeket választók vásárlási szokásai

Dolgozatomban h ét kérdést fogalmaztam meg a kézműv es termékek vásárlását illetően. A rra voltam
kíváncsi , hogy a fogyasztók sa ját maguknak, illetve ajándékozás céljából vásárolják a termékeket
gyakrabban , mi okból esik a választásuk az adott termékekre, milyen szempontok szerint
választanak, valamint mennyit hajlandóak és milye n gyakran költeni/áldozni a kézműves
termékekre?
A csoportban az első 5 kérdésnek jelölő négyzetes a válaszadási lehetősége van, amely
annyi t tesz, hogy a több választ bejelölhettek a kitöltők.
Az első kérdés adataiból kikövetkeztethető, hogy a válaszadók majdnem ugyan annyira
szeretik az alkotók termékeit ajándékozni, mint saját rés zükre/önmaguknak vásárolni (89% vs.
81%).
Amikor saját célra v ásárolnak kézműves termékeket, akkor a válaszolók ruházati
termékeket, kisebb -nagyobb kiegészítők et, dísztárgyak at, dekorációs elemek et vesznek, de ezek
mellett , az egyéb opcióban , az előbbieket kézműves élelmiszert ermékekkel (sör, tejtermékek,
édességek, méz) bővítették ki. A kisebb kiegészítőkre van a legnagyobb igény (64%). Amíg a
nagyobb kiegészítőket és a dísz tárgyakat , lakásdekorációs tárgyakat eg yenlő mértékben vásárolják
(44-44%%), addig a dobogó aljá ra a kozmetikumok kerültek (37 %), őket k övetik a ruházati
termékek (27 %).
Amikor önmag ukat lepik meg egy jellegzetes kézműves t ermékkel , akkor az derült ki, hogy
a termékválasztás fontos szempontja a termék egyedisége (70%), de ugyancsak fontos szempo nt a
termék minőségével szemben i elvárás (56 %). A vál aszoknak több, mint negyede (29 %) azért
választja a kézműves termékeket, mert környezetbarátnak tartja ezeket. A kitöltök fele (50%) pedig

25
azt is megjelölte, hogy tudatosan szándékozik támo gatni a kézműves vállalkozókat, vállalkozásokat.
A fogyasztók 28 %-a szerint az általuk választott termékek hozzájárulnak az önkifejezésükhöz,
segítségükkel könnyebben megmutathatjá k önmagukat és ízlésüket, értékrendjüket. Ami a divatot
illeti, csupán, 15% véli divatosnak a helyi kézműves termékeket. Ebből is látszik, hogy a
termékválasztás oka nem a trendkövetés, hanem az egyediség jelzése egy minőségi, környezetbarát
termék által.
Továbbmenve, a válaszad ók közel 10% (8,3%) az gondolta, hogy a he lyi, kézműves
termékek vásárlás án keresztül távol tudja tartani magát a fogyasztói társadalomtól . A válaszolók
további 6 %-a egyenlő arányban jelöli azt, hogy a felsoroltakon kívül más tényező miatt vásárol,
vagy nem vonatkozik rá a kérdés.
Amikor ajándékozás céljából vásárolnak a válaszolók kézműves, helyi termékeket, azt
látjuk, hogy szintén a kisebb kiegészítőket (7 0%) és a dísz tárgyakat, lakásdekorációs (63 %)
elemeket részesítik előnyben. A nagyob b kiegészítők a (29 %) ebben az esetben háttérbe szorulnak ,
hiszen csak köze l egyharmadát te szik ki a válaszoknak . A kozmetikumok (32%) picivel megelőzik
ajándék vásárláskor a nagyobb kiegészítőket , ezt követi k a ruházati termékek. A szabad
válaszlehetőséghez kiegészítésképpen sört, textilszatyort, édességeket, élelmiszereket nev eztek
meg, azon belül pedig egy esetben konkrétan sajtot és kolbászt. Azt látjuk, hogy amikor ajándékba
vásárolnak ilyen termékeket, inkább kisebb tárgyakra voksolnak a válaszolók.
A kézműves termék ajándékba -vásárlásakor szinte egyenlő arányokban fontos a termék
egyedisége (65 %) valamint az, hogy a kézműves termékeken keresztü l személyre szabottabban
tudnak ajándékot választani (63%) a kérdezettek. A gondosan elkészített termékek et a válaszadók
közel fele (47%) minőséginek tartja, valamint szintén közel fe le fontosnak tartj a a kézművesek
támogatását (42 %) is. A kézműves termékeket 23 % környe zetbarátnak ítéli meg és 18% -a a
válaszolóknak időtállóbb nak tartja ezeket a termékeket, mint a nagykereskedelemben kapható
termékeket. Meglepő módon , csupán a válaszoló k 7%-a emelte ki azt, hogy a kézműves termékek
választásakor l ehetősége van arra, hogy a termék kivitelezésében részt vegyen, és ezáltal személyre
szabottan tudjon ajándékozni. Az adatok szerint legk evésbé fontos az volt, hogy (6 %) a kézműves
termékeken ke resztül a fogyasztó távol tudja magát tar tani a fogyasztói társadalomtól . A kézműves
termékek fogyasztása tehát nem jelent egy lázadást a konvencionális termékekkel szemben. A
divatosság változó is hátul maradt a sorban, csak a válaszolók 13% -a véli e zeket a termékeket
divatosnak, illetve választja ezeket a termékeket ajándék céljára a divat miatt.
A kézzel kézműves termékek árazását a kérdez ettek többsége megfelelőnek (67%) találja,
egyharmada drágának tartja (33 %), és elenyésző számban vannak olyanok is, akik olcsónak találják
ezeket a termékeket.

26

5.ábra A kézműves termékekre való évi költségek

Amint a fenti ábrán is látható, változó k a kézműves termékekre fordított éves költségvetés. Egy év
alatt 51 -100 illetve 101 -200 lej között költenek kézműves termékekre a legtöbben, de elég jelentős
azok aránya is, akik 201-300 lej t költenek el egy év alatt készműve s termékekre . Azt mondhatjuk,
hogy a válaszolók negyede 51 -300 lejt k ölt évente kéz műves termékekre. 50 lej alatt, valamint 300
lej fölött a válaszolók egynegyede található.

6.ábra K ézműves ter mékek vásárlási helyszínei

27
A fenti diagramon jól látható , hogy legtöbben helyi vásá rokon, kiállításokon és webshop okon
keresztül jutnak hozzá a termékekhez, de akár az alkotót is felkeresik vásárlás gyanánt a
műhelyében. Egy másik kérdésből kiderült, hogy a válaszolok 91 %-a nagyon fontosnak tartja azt,
hogy döntéshozatal előtt lássa, tapint sa a terméket, úgy véle m, ezért élvez priorit ást a helyi
vásárokon való besze rzés.
Összegezve a fent leírtakat, azt látjuk, hogy a kutatás résztvevői önmaguknak és ajándékba is
vásárolnak előszeretettel kézműves termékeket. Leggyakrabban önmaguknak kisebb kiegészítőket,
lakásdekorációs elemeket, dísztárgya kat és nagyobb kiegészítőket, valamint kozmetikumokat
választanak. Vásárlásaik során a legfontosabb szempontoknak az egyediséget és a minőséget
azonosították. A megkérdezettek fele azzal a szándékkal vásárol kézműves terméket, hogy
támogassa az alkotókat, tehát fontosak számukra a helyi vállalkozások és az, hogy vásárlásaikkal a
helyi gazdaságot/gazdaságokat fejlesztik, ezáltal lehetővé teszik a fennmaradásukat is. A válaszolók
egynegyede szerint a kézműves termékeken keresztül környezett udatosabbá váltak é s az
önkifejezésben is segítettek a helyi, kézműves termékek.
Ajándékozás céljából történő vásárláskor legfontosabb tényező a termék egyediség e, minősége,
de kiemelten fontos az is, hogy így személyre szabottabban tudnak választani. Ennek ellenére
csupán a válaszolók elenyésző része számára lenne fontos az, hogy részt vegyen a termék
tervezés ében, és ezáltal még inkább személyesebbé tegye a terméket. A környezetbarát jellemző ez
esetben is fontos mozgatója a vásárlásnak, akárcsak a termék időtállóság a.
Az a jándékba vásárolt kézműves termékek legfontosabb kategóriáit a kisebb kieg észítők,
lakásdekorációs elemek vagy dísztárgyak , kozmetikumok és nagyobb kiegészítők alkotják.
A ké zműves termékek árát a válaszolók nagy többsége megfelelőnek tartja. A válaszolók
háromnegyede 51 -300 lej között költ évente kézműves termékekre. Az is kiderült, hogy a
résztvevők 90% -ának fontos a vásárlási döntés meghozatala előtt az, hogy a z adott termék fizikai
jellemzőit megtapasztalhassa , így nem meglepő, hogy a fogyasztók zöme helyi vásárokon,
kiállításokon szerzi be a kézműves termékeket.

28
4.4. A kézműves termékek márkaismerete

A kutatásban résztvevők kézműves termékek kel kapcsolatos márkaismeretét egy nyílt
kérdéssel mértem fel, amelyben olyan márkákat kellett felsoroljanak , ame lyek véleményük szerint
kézműves termékeket takarnak.
A kérdésre 19 nem tudom válasz érkezet t, ugyanakkor 38 olyan választ is kaptam, amelyet
nem tudtam értékelni, mivel nem márkára, hanem termékre vonatkozott a válasz (pl. korondi
kerámia, táskák, pénztá rcák, fagylalt). Némelyek k ifejtették a márkákhoz, kézművesekhez való
viszonyulásukat is esetenként . Következőkben felsorolok néhány releváns választ: „Gobé, a többi
márka nélküli értékesítőtől származik ”, „nem figyelem a márkát ”, „nem nézem a márkákat ”, „a
kézművesek neveit nem tudom, de nem márkázott termékek ”, „kézműves termékek esetében nem
fontos számomra a márka, az anyagminőségen, megmunkálásban látszik a kézműves mivolta így a
márka jelentéktelenné válik ”, „sose néztem a márkát csak a te rméket”, „nem tudom a márkákát,
inkább a kézművesek neveit , lakhelyeit szoktam megnézni a kifüggesztett táblájukon ”, „kézműves
sajtok, sörök kerámia, ékszerek…. a márkát nem ismerek külön ”.
A válaszokból tehát kiderült, hogy a termékvásárlási szempontok at megerősítve , itt is a
termék egyediségén van a hangsúly , és nem a nnyira a márkán. Az emberek inkább a kézműves
nevét, lakhelyét jegyezik meg , nem a márkaneveiket, ezért is szerencsés az, ha az alk otó a
sajátnevével márkázza a vállalkozása termékeit. A k ézműves termékhez felhasznált anyagok, a
termék kialakítása, megmunkálása sokkal többet mond adott esetben a termékről, mint maga a
márka.
A válaszok között két kézműves csoportosulás is helyet kapott , a Székelyföldi K ézművesek
Egyesülete és az Artera Alapítvány, amelyek összefogják az alkot ókat, saját rendez vényeik
(programjaik) révén, illetve a záltal, hogy társszervezők a kulturális rendezvényeken. Ebből arra a
következtetésre jutottam, hogy a résztvevők összetévesztik a kézműves termékek márk áit az
egyesületekkel, alapítványokkal.
Márkaként tekintettek néhány művész kézműves termékeket forg almazó/ árusító üzletre is ,
mint pl. Lavender Design Studio, Helyénvalóbolt, Kataságok boltja, FOLK -TEXT bolt. Néhányan a
Székelytermék védjegyet írták a kérdésre válaszként. Néhányan a Meska kézműves termékeket
forgalmazó oldal t is márkának tekintették.
A kézműves tárgyakat megpróbáltam kategorizá lni, de találtam olyan márkákat, amelyek
több típusú terméket is g yártanak. Az alkotók termékpalettája nagyon változatos, kísérleteznek
különféle termékfajtával/típussal , például éksz ereket készítők kozmetikumokat, dekorációkat is

29
gyártanak stb. Ezért az internete n fellelhet ő kommunikációjuk alapján a legfőbb tevékenység eik
szerint soroltam be őket /márkákat 7 csoportba.
Még így is akadtak gondjaim. Például nem tudom, hogy minden esetben márkázottak -e a
termékek , vagy a vállalkozó nevét viselik csupán a márkának tulajdonított jelzések. Ezért olykor ezt
tekintettem a márkán ak, például „Antal Zita táskái”válasz esetén is. Sajnos volt néhány olyan válasz
vagy a válaszok között olyan márka, kifejezés , amely et nem tudtam értelmezni, mert nem találtam
információkat róluk , pl.: Kalocsa, Beto, Khaba, Apicola ferma (gyár), I -Moll, Noah, Anamuci
gyöngyei, leather bag, Hand art.
Végül arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdésem nem volt egyértelmű minden
résztvevő számára . Előfordult, hogy termékeket, esetenként védjegyeket és kézműves egy esületeket
is egy kézműves, illetve desig ner márkaként kezeltek , vagy azért mert nem értették pontosan a
kérdést , vagy mert nem pontosak az ismereteik a témakörben. Összeségében elmondható az, hogy a
kutatásban résztvevők java része ismeri a márkákat.

30

7.ábra K ézműves te rmékeknek vélt márkák ismerete

A nagyobb kiegészítők esetében a táskákat készítők márkáit sorolták fel leginkább a
válaszadóim. Amint ez a diagramból is látszik, legismertebb márkák a a Delikates, Esztány,
Ponpaon, Wild to Wear, TulipArt Desing.
Az élelmiszereknél már t öbbn yire kisüzemi, üzemi formában történik a gyártás, de helyi
kézműves termékeknek minősülnek, mert megfelelnek a helyi és ké zműves termékek
kritériumainak, mivel a régióban készülnek, és az emberi faktor még látszik a termelésben, és a
megtermelt terméke k mennyisége sem éri el a nagyüzemi forgalmat, mások meg tételesen is
maunfaktúrának nevezik magukat. Többségben helyben előállított alapanyagokat használnak fel, a
termékek hagyományos receptek alapján készülnek, helyi emberek által végze tt 0 10 20 30 40 50 60 70DelicatesEsztányWild to WearBumbiPonpaonBarabás DesignMesis handmadeBertyóSzuzsi varrásNon sTulipArt DesignMaszenkaLabirinth WalletsWoodsySelected BagsTulipanoMiklós KataVaBene manufaktúraANEKKEAntal ZitaRenevelyChignon mignonSzász Zsuzsa BagsTáskák, pénztárcák

31
munkafolyamato kkal, és az értékesítés pedig termelői vagy helyi piacokon zajlik.
Következésképpen az alábbi márkaneveket vehetjük úgy, mint helyi élelmiszermárkák.

8.ábra K ézműves termékeknek vélt élelmiszer -márkák ismerete

A részvevők körében a leg ismertebb élelmis zer márkák a Gó bé termékei, ezt követi a Farcádi
Kézműves sajtok , Sóváradi Házi Fagylalt , harmadik helyre a Krausz Handmade Premium
Chocolate és a Tiltott Csíki Sör kerültek . Az élelmisz erek kategóriában 7 édesség márkát, 5 ital
márkát, 8 alapvető élelmiszer márkát soroltak fel a kérdezettek.
A lakberendezési tárgyak kapcsán rengeteg márkát soroltak fel a résztvevők, ezek közül a
legismertebbek a My Creative Place, Favolart, Beart Ceramics, Mózes Gyapjúfeldolgozó és Szövő
Manufaktúra , Kemecse Manuf aktúra. A kerámiások között vannak olyanok , akik csak is mindennapi
használati tárgyakat készítenek, de a dekorációkhoz soroltam hiszen ezzel is ék esítik az otthonaikat,
hétköznapjaikat. Érdekes volt látni, hogy a jelen kutatás előzményeként szolgáló dolgoz at (Kádár,
2019) szerz őjének márkája, az Explorelamps is bekerült az ismert dekorációs márkák közé. Ezt a 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9GobéSóváradi Házi FagylaltBiómézSikaruSzenttamási aranykakasDemeter ChocolateFarcádi Kézműves sajtokPutnoky-Csicsó sajtokEtyeki SörmanufaktúraTekerői érlelt sajtTiltott Csíki SörSzékelyfalatVarga mézesBerry csokiBetti csokiKénosi manufaktúraGalffisKrausz Handmade Premium ChocolateHomorodalmási Kézműves SajtokHop HooligansÉlelmiszerek

32
márkát a szerző egy éve indította útjára, ezért nem meglepő, hogy viszonylag a lista végén kap
helyet, de mindenképp örvendetes, hogy ilyen rövid idő alatt bekerült a márka a köztudatba.

9.ábra Dekorációs termékekkel kapcsolatos márkák ismerete 0 2 4 6 8 10My Creative PlaceBartis kerámiaBatavia DesignErkaKreaKataságok boltjaWonder decorKemecse manufatúraBeart ceramicsSweet Home Baba designIndian tattoFavolartBlue PetalVAnna DekorSavon FantasyLUKKER ceramicsJudit kézművesGoga VinyVitos kerámiaFaluvégi IrmaLászló ZsoltMózes…Zita DesignExplorelampsJakab GáborNagy GyörgyDekorációk, kerámiák

33

10.ábra Helyi, kézműves kozmetikumokkal kapcsolatos márkák ismerete

A kozmetikumokkal és szappanokkal foglalkozó kisvállalkozókat összevontam. A
legnépszerűbb a Fajhék kozmetikumai, majd a My Petite, Blans Petite Maquie és Bellesa
Natural. Vixie és Bellesa szépségszalonok is.
0 2 4 6 8 10 12Bellesa NaturalFahéjMy petiteBlansMarico Products HerbioOlivia NaturalPetite magiqueTünde Natura manufaktúraKincső KencePurityBiobearBlancheHalasági Csibi gyógynövényes készítményekVixieNatural BEAuty bodySzékely Csuda KenőcsHemeraSerafimNoranaturaKozmetikumok, Szappanok

34
A kisebb kiegészítőket az ékszerek képviselték, közöttük a legnépszerűbb Poga, András
Eszter – Tűzzománc ékszerek , Tenna ' s, BiZsu és az Ékességek márkái.

11.ábra Kézműves ékszerekkel kapcsolatos márkák ismerete

Ruházati cikkek esetében úgy a népiesebb , mint a modern tervezésű design ruhák márkáit
megjelölték a kérdezettek. A népies jellegű ruházati márkáknál a válaszolók, csökkenő sorrendben 0 5 10 15 20 25 30Tenna sElessaryaErkaKreaVoilaJúlia ÉkszerBevArtReKKóGabi bizsuBiZsuÁgi ExerekKádár K. ÉkszerekSólyom ZsuzsaBodor Sisters Handmade JewelryKeresztes HandmadeÉkességekÁgi ékszerekShantika JewelleryFreya DesignLehel JewelryRebekArtsAndrás Eszter – Tűzzománc ékszerekFülemüleHajnal- ékszerCreabead DesignTextil KuckóKilyén manufaktúraFerukaMukit ManufaktúraBahia GyőrPogaÉkszerek

35
Erzsót, Helvient és Dávid Alpár Viseleteket, Szabó Vilmost nevezték meg, míg a Bertyót, Lilbrot,
adelArt -ot és Szekler T -shirts -et sorolták fel a modern tervezésű ruhamárkák között.

12.ábra Kézműves ruhamárkák ismerete
Hat játékokkal foglalkozó alkotó márkáit nevezték meg a válaszolók, mint pl. Katafolt,
Little Dots Family és a Zacsika Szöszmötök stb.

13.ábra Kézműves játékok márka -ismerete

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9ErzsóHelvienBertyóBalsaveLilbroRigó CsillaDávid Alpár viseletekadelArtImoki tipegôkAdél ZsigmondOláh GyárfásFandicraftSzekler T-shirtsSzabó VilmosÖltözékek
0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5DollyDollLittle Dots FamilyMárkusKatafoltFanni kézműves kuckójaZacsiKa SzöszmötökJátékok

36

Maradva még a márkáknál, egy következő kérdésben azt kérdeztem meg a kitöltőktől, hogy van -e
kedvenc kézműves -márkája. Amint ez az alábbi ábrán is látszik, csupán a kérdezettek szűk
egyharmadának van kedvenc kézműv es-márkája.

14.ábra Van -e a kérdezettnek kedvenc márkája?

A továbbiakban azokat a személyeket, akiknek van preferált kézműves márkáija, arra
kértem , hogy nevezzék meg a márkát, és fejtsék ki, miért ez a márka a kedvencük, miért szeretik. A
nyílt, kifejtős kérdésr e természetesen nem volt kötelező a válaszadás, így 63 válasz érkezett a
kérdésre, amelyb ől 52 volt a kutatás szempontjából értékelhető. A márkaismeret kiértékel ésénél
alkalmazott kategóriákra -osztás elve szerint, itt is a kedvenc márkákat termék -csoportokba szedtem,
és a kiemelt terméktulajdonságokat összegeztem.
Nagyobb kiegészítők kategóriában a kutatásban résztvevők körében a legnépszerűbbek a
táskák, pénztárcák közül a Bumbi, Delikates, Ponpao n, Esztány, Barabás Design, TulipArt, Wild to
wear, Woodsy márkák.
A Delikates márka volt a válaszok között a legtöbbször említett kedvenc márka és
válaszolók a termékeknek az egyediségét és más jellemzőiket emelték ki, mint pl. azt, hogy
színesek, mintás ak, ízlésesek .
• „Delikates – az egyedi mintáik, és formáik okán. ”
• „Delikates, mert csodás kiegés zítőket és ruhákat készítenek. ”

37
• „Kedvenceim közé tartozik a Delikates, minőséginek tartom, de leggyak rabban az
ismerőseimtől vásárolo k,akiknek termékei még nem olyan elterjedtek, mint pl a Delikates -é”
• „Delicates accssories. Színesek, ízlésesek ,divatosak,szépek. ”
• „Delikates, mert tetszik a stílusa, egyedi, szimpatikusak a tulajdonosok, alkalmazottak. ”
• „Delikates Accesories, mert ízléses, gyönyörű termékeket k észít.”
• „Delikates Accessories a kedvenc márkam, mert nagyon trendinek, fantázia dúsnak találom a
csodaszép színes, mintás táskákat. ”
• „Delicatess, TulipArt, egyedi, külö nleges darabjaik vannak, amelyek divatot teremtettek 🙂 ”
• „A Delikates A ccessories táská k, a maguk gyönyörű és egyedi mintájával. ”
Az ugyancsak nagyon népszerű Esztány táskáknál is az egyediség jellemző jelent meg, szinte
mindegyik válaszban felelel hető volt. Az egyik válaszoló külön kiemelte azt is, hogy örvend, hogy
a márka a f érfiakra is különös figyelmet szentel .
• „Esztány: praktikus , szé, p egyedi ”
• „Esztá ny táska, nagyon egyedi és kreatív ”
• „Esztá ny, mert egyedi és gyönyörű ”
• „Esztány: egyedi, különleges ”
• „Esztány, mert egyedi ”
• „Esztány táska, mert nagyon szépek, egyediek és szeretem ”
• „Az Esztány a kedvenc márkám, mert tényleg egyedi táskákat készítenek, többféle méretben
és nemcsak a nőkre , hanem a férfiakra is gondoltak, és a színekkel is nagyon jól bánnak. ”
A Bu mbit ilyen gondolatokkal illették, mint:
• „Bumbi. Nagyon tetszenek a táskák sz ínvilágai, mintái és formái. ”
• „Bumbi, mert széles a választék és személyre szabható ”.
A Barabás Design, Bertyó, Vabene Manufaktúra és Ponpaon alkotói is kaptak pozitív
visszajelzéseket.
• „Barabás design, mert minőségi és szívből készítik, megbecsülik a vásá rló jelzéseit ”
• „Bertyó, alkotója roppant kifinomult ízlésvilággal kivitelezi a termékeit és főleg, hogy az
anyagokat is ő maga festi ”

38
• „Ponpaon: szépek és kreatívak a taskáik. ”
• „Vabene Manufaktúra : horgolt trendi divatos ”
A Wildtowear -t és a Woodsy -t nem jellemezték, de egy -egy alkalommal megnevezték kedvenc
márkaként.
Látható, hogy a kedvenc márkák főleg az egyediség, az ízlés révén nyerik el a válaszolók
tetszését, de az is fontos kritérium, hogy a termék trendi, divatos legyen. A dolgozatom elején
jelez tem, hogy amikor a kérdezettek maguknak vagy másnak kézműves terméket választanak, akkor
nem föltétlenül törekednek arra, hogy divatos, trendi terméket válasszanak. Ám amikor tipikusan
arról van szó, hogy mit kedvel egy helyi márkában, akkor a divatosság i genis egy fontos
termékjellemzővé lép elő.
A kozmetikumok és szappanok kategóriában kétszer a My P etitet válaszolták , a minőségüket
hangsúlyozták márka fő jellemvonás aként.
• „My Petite, mert minőségi é s bőrbarát ”
• „My Petit Cs íkszereda – jó minőségűek az eddig kipróbált termékek ”
Továbbá említésre került a kedvenc márkák között a Hemera, Bellesa Natural.
• „Hemera – megbízható termék ”
• „A Be llessa a kedvencem, mert natúr kozmetikumok, bőrbarátnak tartom. ”
A dekorációk kategóriába sorolt márkáknak a termékei so kszínűek és több funkciójuk is van.
Levedula Házat, Kemecse Manufaktúrát és Mó zes Manufaktúrát említették meg, a jellemzők közül
az alábbiakat emelem ki:
• „Levendula Ház termékeit szeretem a legjobban, mert egyaránt hasznosak, illatosak,
egészségesek és időtállók . Term észetes hozzávalókból készül. Cé lcsoportjuk kiterjed a
kisbabáktól egész az idősekig. ”
• „A Kemecse M anufaktúra termékei, mert nagyon ízlésesek, és szeretem a motívumaikat,
amikkel dekorálnak. Illetve különleges tárgyakat találnak ki, pl . pizza szelet tartó, tojástartó,
ropis tál sok rekesszel s tb.”
• „Gyapjú te rmékek a Mózes Manufaktúrától. Mert ezeknél a termékeknél minőségibb,
korhűbb és időtálló bb nincs lassan kerek e világban ebbe n a kategóriába. ”
Mint láthatjuk, a termékek időtállósága, minősége, a természetes anyagok és a praktikum voltak
azok a fő szempontok, amelyek mentén a kedvenc márkákat jellemezték a kérdezette k.

39
Ruházati termékek, viseletek esetében csupán a Del ikates, Erzsó és Helvien márkákat jelölték
meg kedvencként.
• „A Delikates ruházati kínál ata nagyon egyedi és különleges, közel el áll az ízlésemhez .”
• „A Helvien, mert látszik, hogy minőségi anyagokkal dolgoznak, igén yesen vannak
elkészítve a terméke i. Viszont szerintem ez minden kézműves márkánál megvan. ”
• „Erzsó népies ruhák. Imádom a ruhakölte ményeiket használni ”
A népviseletet, mint kedvenc kézműves öltözéket válaszolta egy személy nem emelve ki egy
kézművest, illet ve kézműves márkát sem : „Népviselet , néptáncolok és nagyon tetszik, ahogy az
egyedi csipkékkel szebbé teszik a ruhákat. ”
Az élelmiszer kategóriába n két márkát azonosítottak kedvencnek , Biomézet és a Hop Hooligans
termékeket.
• „Bioméz. Itt a közelünkben, nag y a választék, egészséges és szuperfinom. ”
• „Hop Hooligans. Különféle ízkombinációkban találhatóak meg termékeik. ”
A kisebb kiegészítőkön belül az ékszerek kategóriában , ami a márka -ismertséget illeti , a Poga
megelőzte a többi ékszermárkát, a jellemzők az e gyszerűséggel társuló egyediséget emelték ki
leginkább.
• „Poga, az egyszerű, de mégis különleges ékszerek miatt ”
• „Poga, mert szeretem azt a fajta biz sut”
• „A Poga , mert szép és kedves ékszerek ”
• „Poga: minőség, kedvesség, elérhető ár ”
• „Poga, egyedi ”
A második kedvenc ékszer márkának a Tenna ' s bizonyult.
• „Tenna's, mert közel áll hozzám , mivel én is szoktam ékszereket készíteni ”
• „Tenna's üveglencsés ékszerek. Egyedi, változatos, személyre szabott , és az illető, aki
készíti nem csak ezzel foglalkozik a brand -en belül, vannak kézműves kozmetikumok, ruhák
stb. amivel szintén dolgozik, igényes kivitelezésben. ”
További 5 márkát neveztek meg kedvencnek a z ékszerek kategórián belül:
• „Ékességek – teljes sz ívvel és odaadással készülnek a kiegészítők, folyamatosan fejlődik ”
• „Bizsu egyedidége miatt ”

40
• „Blue Petal – gyönyörűek az ékszereik , rugalmasak ”
• „Bodor Handmade minőség, kedvesség, elérhető ár ”
• „Kataságok, mivel egyedi ékszereket készít, rengeteg választék kal”

Amint ezt már említettem, a kedvenc márkát és okait firtató nyílt kérdésre voltak olyanok, akik nem
írtak le konkrét márka nevet, hanem csak általában véve jelöltek meg termékeket, mint pl.
„Kézműve s szappanok és más kozmetikumok ”; „ruházati cikkek ”;„Alfalvi bőrdíszművesek ”;„Csilla
varró kuckója ” stb. Vagy: „A levendulás termékek, az illatért , és a gyurma ékszerek, mert színesek,
ízlésesek ”. „Meska mert nagyon szépen dolgoznak” – ez estben én nem ismertem a márkát, de
amennyiben jól tájékozódtam, a Meska egy kézműves termékeket forgalmazó oldal, ahol valóban
nagyon szépen megmunkált termékek vannak áruba bocsájtva, de nem önmagában egy etlen
kézműves márka.
Kézműves termékek választása esetén a legfontosabb szempontok között volt a minőség és
egyediség , függetlenül attól, hogy saját részre vagy ajándékba vásárolták a termékeket . Ez a
helyzet alátámasztja/ nyomatékosította az t is, hogy a kise bb, illetve nagyobb kiegészítők kedvenc
márkáinak megnevezésekor az egyediség a legtöbb válaszban helyet kapott.
Kisebb kiegészítők között egyöntetűen az ékszerek nyertek a legnagyobb teret, hiszen a
fogyasztók az ékszermárkák közül nagyon sokat soroltak fel és indokolták meg , miért szeretik
ezeket. A n agyobb kiegészítőket a preferált márkák esetén a túlnyomórészt a t áskák képezik. A
ruházati termékek esetén leginkább a népies jellegű ruhaköltemé nyeket készítőket neveztek meg. A
kozmetikumokat és dekorációkat forgalmazó márkák köz ül is számos t leírtak válaszként. Azt is
láthatjuk, hogy a z ékszerek, táskák, dekorációk k erültek dobogós helyekre a kézműves termékek
preferált típusai szerinti sorrendben felsorolva.

4.5. A népi motívumok jelentősége

A népi motívumok értékeléséhez kapcsolódóan három kérdést tettem fel, amelyekből kettő
kérdésnél jelölőnégyzetes válaszlehetőség ek voltak adottak, annak függvényében következtek a
kérdések, hogy a válaszolók hogyan viszonyultak a motívumok értékeléséhez.
A népi motívumoknak a válaszadók kétharmada nem tulajdonít különösebben nagy
jelentőséget, a legfontosabb okok amelyekkel alátám asztották ezt a következők: úgy gondolják ,

41
hogy egyes tárgyakhoz nem illenek a népi motívumok, vagy ezek a motívumok nem fejezik ki a
kérdezettek személyiségét. (Sorban a harmadik leggyakoribb válasz a más okokból volt, majd az
elcsépeltnek tartom a népi motívumokat c. válasz következett ). Ebből is látszik, hogy a népi
motívumok elutasítása nem igazán előítéletekből fakad, hanem azt fejezi ki, hogy tárgyfüggő az,
hogy mihez illesztünk népi motívumokat.
A kérdezettek egynegyede számára fontos volt a kézművestárgyakon a népi motívumok
jelenl éte.

15.ábra K ézműves termékek népi motívumokkal való díszítésének a fontossága

Amikor szerkesztettem a kérdőívet, a más okból opciót az ért írtam, mert egy egyénnek sajátos
kapcsolódási pontjai is lehetnek a motívumokkal, pl. akár é rzelmi alapon is rengeteg fajta k ötődés
lehet a népi motívumokhoz. Nem meglepő módon, a más okból opció így nagyon népszerű a
válaszolók körében. Emellett azért tartották még fontosnak a népi motívumok jelenlétét a
termékeken, mert úgy vélik, hogy ezáltal egyediséget, hoz záadott értéket lehet kölcsönözni a
termékeknek, illetve segítenek a kézműves termékek eredetének a megállapításában.

4.6. A kézművesek kommunikációs csatornáik
A kézmű vesek kommunikációs csatornáit vizsgáló fejezetében a kérdőívnek a kézművesek
reklámozási szokásaival való fogyasztói elégedettséget, valamint azt mértem fel , hogy milyen
platformról szereznének legszívesebben információkat a termékekről.

42

16. ábra kézművesek reklámozási szokásaival való elégedettség

A kutatásban résztvevők 62 %-a valamennyire elégedett a kézművesek reklámo zási módszereivel,
eszközeivel. Csupán a válaszolók 10%-a gondolja azt, hogy a k ézművesek megfelelő módon
reklámozzák a termékeiket. Több, mint egynegyedük szerint pedig nem tudják magukat
kellő képpen, megfelelőe n reklámozni. E bből kikövetkeztethető tehát, hogy a fogyasztói oldalon úgy
látszik, hogy a termelőknek fejlődniük kell ezen a területen, több platformon kell aktiválniuk és
folyamatosan tartalmakat közölniük .
A kézműves termékeket fogyasztók vagy a terméke k iránt érdeklődők leginkább az
internetről szereznének tudomást az általuk preferált márkákról/ termékekről, az interneten belül
kiemelten a közösségi médiából informálódnának. A helyi sajtó volt a harmadik legszívesebben
alkalmazandó felület amely, a nyo mtatott sajtó mellett az online hírportálokat is magába foglalja, és
adott rovatokban megjelen t cikkeket az alkotókról és termékeikről, de reklámokat is tartalmazhat a
témában. Megemlítették még a helyi rádiók és televíziók reklámfelületeit, műsorait. A szórólapokat
a válaszolók 1 7%-a tartja fontosnak a reklám céljára, míg a fennmaradó közel 10% máshol látna
szívesen reklámokat (pl. akár közterületi reklámok).

43
4.7. Járható út a fenntarthatóságért

A kérdőívem egy kérdéscsoport ja az újrahasznosított alapanyagokból készült termékekhez
való viszonyulásokat vizsgálja. Ebből a célból fotókat is betettem a kérdőívbe.
Az első körben három női táska k özül kellett kiválasztaniuk azt, amelyik legjobban
elnyerte a tetszésüket. A kérés így hangzott: Kérem, jelölje meg, hogy az alábbi termékek
közül melyik tetszik Önnek leginkább. (Újrahasznosított alapanyagokból készültek.)

Opció: 1 Opció: 2 Opció: 3
17.ábra Ú jrahasznosított termékek fotói a kérdőívben

Növekv ő sorrendben az első opciót a válaszolók 16% -ának, a harmadik opció a
válaszolók 26 %-ának, míg a második opció a válaszolók 57% -kának nyerte el a tetszését. A
második opció visszafogottan népis, az első ha ngsúlyosabban, a harmadik meg egy
modernebb darab. Mint látható, az is leszűrhető az eredményekből, hogy a válaszolók nem
zárkóznak el a népi motívumoktól, de ezeket szeretik diszkrétebb formában megjelenve látni a
termékeken.
Ezt követően azt kérdeztem me g, hogy ajánlanák -e a terméket ismerőseiknek. Itt a
válaszolók majdnem 90% -a (87,7%) ajánlaná első pillantás alap ján a termékeket, viszont
12% nemmel válaszolt. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy a többség pozitívan
viszonyul a termékekhez , annak ellenére, hog y nem minden elemük teljesen új, tehát
újrahasznosított alapanyagokról van szó.

44
A termékek választásakor felm erülő legfontosabb szempontokat egy fe leletválasztós
kérdéssel mértem fel, ami azt jelenti, hogy csak a legfontosabb okot tudták bej elölni a
válaszlehetőségek között.

18.ábra L egfontosabb szempont a vá lasztás so rán (17 .ábráról választott termékkel
kapcsolatosan)
Amint a fenti ábrán is látszik, a termékek stílusát választották a legfontosabb szempontnak
(egyharmada a válaszolóknak) , ezt követi (a válaszolók 25% -a) az egyediség és a
praktikusság (21%). T ovábbá majdnem e gyenlő arányban, viszont kevesebben jelölték meg a
környezet óvást, mintázatot és a funkciót.
Azon személyek esetében is tovább firtattam a kérdést, akiknek a tetszését nem nyerte
el egyik sem a három termék közül. Mint már említettem, a válaszolók 12% -ának nem nyerte
el tetszését egyik termék sem. Az elutasítás legfőbb okaként a termékek stílusát, mintázatát és
a funkcionalitását jelölték meg, de az egyediséget nem kérdő jelezték meg. Ami a kutatás
szempontjából lényeges az, hogy egy válaszadó sem vélte azt, hogy ezek a termékek nem
tartósak.

45

19.ábra legfontosabb szempont amiért nem nyerte el a tets zést a termék (15.ábrán lévő
termékek)
Majd feltettem egy spekulatív ké rdést, amelyben a kérdezetteknek arra kellett felelni,
hogy szerintük a táskák anyagain ak előkészítése és megvarrása mennyi időt vesz igénybe. A
válaszadó k többség e szerint 4 -8 órát vesz igénybe egy -egy táska elkészítése
Összegezve a fenti eredményeket, elmondható, hogy a kutatásban résztvevők java
része pozi tívan viszonyul a termékekhez, főleg a stílus, egyediség és praktikusság miatt.
Viszont csak 9% -kot kapott a környezetbarát szempont, annak ellenére, hogy a kérdőívben
utaltam arra, hogy a táskák újr ahasznosított anyagból készülnek. Ebből szerintem az a
következtetés vonható le, hogy a kérdezettjeimnek másodlagos szempont az, hogy egy termék
környezetbarát, ha más módon is elnyeri tetszésüket.
Abból az eredményből kiindulva, hogy a többségnek tetszen ek a táskák, úgy vélem
foglalkoznom érdemes a továbbiakban ezeknek termékek nek a készítésével, de talán jobban
rá kell mutatnom arra, hogy azáltal, hogy újrahasznosított termékek et választanak,
magasztosabb célokhoz járulnak hozzá, mint a környezetünk vé delme, önmagunk védelme.
Amennyiben a vállalkozás om létrejönne , kimondottan egyedi, limitált termék típusokat
kivitelezene, hiszen az alapanyagokat jó részt használt ruhákból származnának. Ebből
kifolyólag csak igen kis számú hasonló terméket tudnék készít eni egy adott használt ruhából,
amivel az egyediség szempontja garantált lenne, és mint kiderült a kutatásomból ez egy fontos
szempont a kézműves termékek választásában. A termékeim kommunikációjában az egyedi
kiegészítők alkotása mellett kih angsúlyozná m a fenntarthatóságot is a slow fashion szemlélet
ismertetése által.

46
5. A kutatás kiértékelése

Kutatásomban arra voltam kíváncsi, hogy a válaszolók hogyan viszonyulnak a kézműves
termékekhez. Mikor szoktak ilyen termékeket és milyen célból vásárolni? Mennyit költenek
egy év alatt átlagosan ilyen termékekre? Milyen kézműves márkákat ismernek, vannak -e
kedvenc márkáik és mit szeretnek ezekben? Kitértem arra is, hogy mennyire fontosak a
kézműves termékeken a népi motívumok. Az is érdekelt, hogy hogyan vélekednek a
kézműves termékek médiában való megjelenéséről. Végül, azt is kutattam, hogy
vásárolnának -e újrahasznosított anyagból készült terméket és miért tennék ezt? Kutatásomat
egy online kérdőív segítségével végeztem, amelyben összesen harminc kérdés volt, de
beiktattam nyílt kérdéseket is, amelyek segítségével a válaszadóim bővebben ki tudták fejteni
véleményüket. Ugyanakkor, a nyílt kérdések számomra is hasznosak, hisz így jobb betekintést
tudok nyerni a kézműves termékekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciákba, mintsem a zárt
kérdések segítségével.
Kutatásom nem reprezentatív, a kutatást 259 személ y kezdte el, illetve 228 olyan személy
fejezte be, aki rendszeresen válaszol kézműves terméket. Úgy értékelem, hogy az adatok
segítenek nekem jobban eligazodni a vizsgált kérdésekben, és Kádár Kincső ( 2019) tavalyi,
hasonló tematikájú kutatása mellé illesztve egy elég jó feltárást ad a kérdésben.
A válaszolók java része nőnemű, többség életko ra 18 -45 év közötti, kétharmaduk
felsőfokú végzettséggel rendelkezik , városon él és átlagos keresettel rendelkezik.
A kutatás résztvevői önmaguknak és ajándékba is gyakran vásárolnak kézműves
termékeket. Önmaguknak általában kisebb kiegészítőket, lakásdekorációs elemeket és
nagyobb kiegészítőket, valamint kozmetikumokat választanak. Vásárlásaik során a
legfontosabb termék jellemzőnek az egyedisé get és a minőséget jelölték meg . A
megkérdezettek fele azzal a szándékkal vásárol kézműves terméket, hogy tudatosan
támogassa vele az alkotókat és óvja a környezetet . A kézműves termékeknek köszönhetően –
a résztvevők negyede azt va llja –, hogy környezet tudatosabbá váltak , és az önkifejezésben is
segítettek ezek a termékek.
Az ajándékozás céljából való kézművestermék -vásárlásnak a legfontosabb motivációi az
egyediség, minőség, valamint az is, hogy személyre szabottabban tudnak így aj ándékot
választani. Ennek ellenére nagyon kevés kutat ásban résztvevő jelölte be azt az opciót, hogy a
termék kivitelezés ében részt venne. A környezetbarát jellemzőt ebben az esetben is fontosnak

47
tartják. Az időtállóság is egy fontos választási kritérium az ajándékozás esetében. Az
ajándékba választott termékek esetében a l egnépszerűbb termékek a kisebb kiegészítők,
lakásdekorációs elemek, dísztárgyak, kozmetikumok és a nagyobb kiegészítők.
A kézműves termékek árát inkább megfelelőnek tartják a válaszolók. A kérdezettek
évente leginkább 51 -300 lej t költenek kézműves termékekre. A résztvevők majdnem teljes
egészének fontos a vásárlási döntés meghozatala előtt az, hogy a fizikai jellemzőit
megtapasztalhassa az adott termékeknek , ezért nem meglepő, hogy a válas zolók java ré sze
helyi vásárokon, kiállításokon szerzi be a termékeket.
A kérdőívet kitö ltők nagy része felsőfokú képzettséggel rendelkezik, ezért úgy gondolom,
hogy ennek köze lehet ahhoz, hogy a kézműves termékek népszerűek a kitöltők soraiban.
Valószínű leg ez a társadalmi kategória jobban átlátja azt, hogy kapcsolat van a kézműves
termékek vásárlása között és a helyi értékek, a helyi gazdaság támogatása között, valamint a
helyi, kézműves termékek és a fenntarthatóság, környezetvédelem között. (Lengyel és
Lukovics, 2008). A kézműves termékek a fentiek mellet azért ért ékelődtek fel, mert
különleges, minőségi és praktikus portékák.
A k ézműves márkák ismeretére vonatkozó nyílt kérdés vá laszait csoportosítottam
termék típusok szerint, a nagyobb kiegészítők kat egória esetében csupán táskát nevezték
meg, itt 23 márkát soroltak fel. Az élelmiszerek kategóriában 7 édesség márkát, 5 ital márkát,
8 alapvető élelm iszer márkát jelöltek meg a válaszadók. A lakberendezési tárgyak,
dekorációkon belül 25 márka került meg nevezésre , kozmetikumoknál pedig 20 márkát
említettek. A kisebb kiegészítők, pl. ékszer márkák terén volt a legszélesebb ismerete a
válaszadóknak, hisz en összesen 30 márkát soroltak fel ebben a kategóriában. A ruházati
cikkek kategóriában 12 márkát, míg a játékok kategóriába n 6 márkát neveztek meg.
Előfordult az is, hogy a védjegyeket és kézműves egyesületeket is csak egy kézműves, illetve
designer márka ként kezeltek.
A legtöbb preferált márka a kis – és nagy kiegészítők, kozmet ikumok kategóriájából
származik. Arra a kérdésre, hogy miért nyerte el az adott márka a tetszésüket a válaszok azt
mutatják, hogy az egyediség, formá k, minták és színvilág, minőség és funkció az, ami egy
márkát kedvenc márkává tesz. A kézműves márkák ismerete és a k edvenc kézműves
márkákkal kapcsolatban elmondott nyilatkozatok alátámasztják azt a tényt, hogy valóban
ilyen típusú termékeket, mint kisebb kiegészítők, lakásdekorációs el emek, dísztárgyakat,
nagyobb kiegészítőket, valamint kozmetikumokat és élelmiszereket vásárolnak

48
legszívesebben és leggyakrabban . Ugyanakkor a széleskörű márkaismeret ar ra utal, hogy a
helyi termékeke t, kézműves termékeket már brandekként tudjuk emlegetni, számos márkának
van már története, beépült a fogyasztói köztudatba, és sajátos jellemzőket tudnak a márkához
kapcsolni a fogyasztók, szeretik ezeket a márkákat, büszkék rájuk.
A kutatásban résztvevők többsége nem értékeli a termékeken megjelenő kulturális
szimbólumokat, mert úgy vélik egyes tárgyakhoz nem illenek a népi motívumok, valamint
nem fejezik ki a személyiségüket. Azon személyek, akik értékelik a népi motívumokat azért
tartják ezeket fontosnak, mert ezáltala termék még inkább egyedivé válik, és a termékhez egy
plusz érték adódik. A kézműves termékeket fogyasztók az újító alkotók termékeit választják
leginkább, azaz olyan termékeket, amelyek a hagyományokat új perspektívába helyezve
mutatják meg: visszafogottabb módon.
A k ézművese k reklámozási szo kásaival többé -kevésbé elégedettek a válaszolók,
leginkább az internetről és a közösségi média platformjain szeretnének információkat szerezni
a termékekről, de helyi sajtóból, rádióból, televízióból is szívesen tájékozódnának .
A fenntartható terméke kről való vélekedéseket konkrét terméke k bemutatása útján fedtem
fel. A válaszolók t öbbs ége pozitívan viszonyul az újrahasznosított alapanyagokból készült
termékekhez. A legfőbb szempont mégis, amiért tetszett nekik a termék , az egyediség és
praktikusság , a környezet óvás a az előbbi jellemzők között alulmaradt. Úgy vélem, hogy az
emberek életvitelében még a környezettudatosság kissé háttérbe szorul, nem foglalkoz nak a
környezet óvásával érdembe n a vásárlásaik esetén.
Kádár Kincső (2 019) kutatási eredményei nagy vonalakban m egegyeznek a saját
kutatásom által jelzettekkel.Termékválasztás esetén az egyediség, valamint a minőség
szempontok emelkednek ki. A kézműves termékek egyedi igények kielégítését is teljesítheti k,
tehát a megrendelők részt vehetnek az alkotó folyamatban – derült ki Kádár (2 019)
kutatásából. Az én vizsgálatom során ez a nézet háttérbe szorult , annak ellenére, hogy az
egyedis ég az egyik legfontosabb termékjellemző a kitöltők megá llapításai szerint. Esetemben
a környezet tudatosságot is n émivel kevesebben tartották fontosnak a vizsgálat során. Viszont
a kézművesek árképzési stragtégiáit megfelelőnek tartják , a kézműves termékeket megfelelő
ár-érték arányosak látják a kérdezettek mindkét kutatás esetében, és az is eléggé hasonló,
ahogyan a kézművesek kommunikációs csatornáiról vélekednek.

49
6. Könyvészet

Babbie, E. (2002). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata . Budapest: Balassi Kiadó.
Barnard, M. (2 002). Fashion as Communication , London: Routledge
Bíró Z. (1987). Egy új szempont esélyei. In Biró Z., Gagyi J., Péntek J. (szerk.)
Néphagyományok új környezetben. Tanulmányok a folklorizmus köréből. Bukarest: Kriterion.
BoF – McKinsey Company: The State of Fashion 2019 .
https://www.mckinsey.com/~/media/McKinsey/Industries/Retail/Our%20In sights/The%20Sta
te%20of%20Fashion%202019%20A%20year%20of%20awakening/The -State -of-Fashion –
2019 -final.ashx
Borges, A. (2 011). Design+Craft . Editora Terceiro Nome (Forr ás: Google Books).
Brávácz I. (2015). Az élelmiszerfogyasztói magatartás két dimenziója: a z egészség – és a
környezettudazosság . Doktori értekezés. Gödöllő: Szent István Egyetem.
https://szie.hu/file/tti/archivum/Bravacz_Ibolya_tezis.pdf
Crane, D. (2 016). The puzzle of th e ethical fashion consumer: Implications for sustainability
and the future of the fashion system. International Journal of fashion Studies , 3. 249 -265.
Csete M. (2012). Regionális és környezet -gazdaságtan . Budapest: Edutus Fői skola
Dudás K. (2011). Napjain k egyik jellemző trendje, a tudatos fogyasztás értelmezése.
Társadalomkutatás , 29 (3): 315 -334.
Dundes A. (1956). What is Folklore? In Dundes, A. (ed.): The Study of Folklore . Prentice –
Hall, Englewood Cliffs N. J..
Fehér A. (2 018). Anyag – lélek – forma „Menyegző”. Jelenbe ágyazott múlt. Kortárs
népművészet. Nemzeti Szalon, Kurátori pályázat
https://nepmuveszet.nemzeti -szalon.hu/res/feher_aniko_jelenbe_a gyazott_mult.pdf
Fehér I. (2007). A közvetlen élelmiszerértékesítés marketing lehetőségei és vidékfejlesztési
sajátosságai . Mosonmagyaróvár : Direktértékesítés Konferencia Kiadvány
Fekete Gy. (2017). Művészi ipar, ipaművészet, kraft és dizájn. Magyar Művész et, Magyar
Művészeti Akadémia Elméleti Folyóirat . V. évfolyam, 2. szám, június .

50
Fletcher, K. (2008). Sustainable Fashion and Textiles. Design Journeys. London: Earthscan.
Fletcher, K. (2 010). Slow fashion. An invitation to systeme change. Fashion Practice , 2(2):
259-266.
G. Fekete É., dr. (2009). Kutatási zárótanulmány – Zala Termálvölgye Egyesület – Helyi
termékek előállìtása és értékesìtése a Zala Termálvölgyében.
http://zalatermalvolgye.hu/sites/default/files/helyi_termek_tanulmany_zalatermalvolgye_0.pd
f – utolsó látogatás 2013
Gulyás E. (2008). Az etikus fogyasztás értelmezései. Szociológiai Szemle , 1: 106 -127.
Hoppál M. (1982). Partalan Folklór? A rejtett tudás antropológiája. Korunk XLI. (5) , 330–
336.
Illés V. (2013). A népi iparművészeti alkotások minősítésének megújult szempontrendszere .
Budapest: Hagyományok Háza.
Joy, A., S herry, J. F., Venkatesh, A., Wang, J., Chan, R. (2012). Fast fashion, sustainability
and the ethical appeal of luxury brands. Fashion Theory , 16 (3): 273 -296.
Kádár K. (2 019). Gondolkodj globálisan, cselekdj lokálisan! Egy egyéni vállalkozás új
termákeinek PR kampányterve . Sapientia EMTE: Mesteri disszertáció.
Lányi K. (2006). A fair trade mozgalom Európában és Magyarországon, a civil szervezetek
szerepe . Budapest : Budapesti Gazdasági Főiskola.
http://elib.kkf.hu/edip/D_12570.pdf – utolsó látogatás 2013
Lengyel I., Lukovics M. (szerk.) (2008). Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. Szeged:
JATE Press.
Moholy Nagy Művészeti Egyetem (2010). MADE IN MOME 2010
https://mome.hu/storage/Downloadable/kiadv%C3%A1ny/madeinmome2010VEGLEGES.pdf
Shils E. (1981). Tradition . Chicago: The University of Chicago Press.
Storey J. (2003). Inventing Popular Culture. From Folklore to Globalization . Blackwell
Publishing, Malden -Oxford -Melbourne -Berlin.
Szomi E. (2016). Helyi Termék Kézikönyv. Szeged: Csongrád Megyei Agrár Információs,
Szolgáltató és Oktatásszervező Nonprofit Közhasznú Kft.
Szvetelszky Zsuzsanna: A natúrhatnám polgár. Liget, 2003/9.

51
Törőcsik M. (2011 ) Fogyasztói magatartás -insight, trendek, vásárlók. Budapest: Akadémiai
Kiadó.

6.1. Online források
https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3 -2147.html
https://paradi.online/mexikoi -mintanak -nezte -dolce -gabbana -a-kalocsai -himzest/
https://www.iutta.ro/blog/2018/03/10 -designeri -internationa li-care-s-au-inspirat -din-portul –
romanesc/
https://www.ecowatch.com/fast -fashion -is-the-second -dirtiest -industry -in-the-world -next-to-big-
1882083445.html
https://www.holyduck.hu/2018/05/14/kapszulagardrob -teszt-10-x-10-tavasz -kihivas/
https://www .slowfood.com/
https://goodonyou.eco/what -is-slow -fashion/
https://thebetterplanetproject.com/2019/ 05/20/10 -reasons -to-choose -slow -fashion/
http://www.prakati.in/slow -fashion -concept -meaning/

52
7. Rezumat
În cercetarea întrep rinsă m -a inter esat cum privesc locuitorii din județul Harg hita pr odusele
locale artizanale. Literatura de specialitate consideră ca prin consumul de prod use locale,
artizanale putem perpetua tradițiile, putem ajuta comunitățile locale, dar putem contribui și la
protecția mediului. Prin urmare, acest consum corespunde co nsumului de tip responsabil, etic.
În ceea ce privește consumul de produse de modă și accesorii realizate pe plan local, putem
spune că aceste produse corespund și criteriilor de slow fashion.
În cercetarea mea am întreprins un studiu cantitativ pe bază de chestionar online. Chestionarul
a fost completat de 259 persoane, din care 228 sunt consumatori frecvenți de produse locale
artizanale. Chestionarul a cuprins atât întrebări închise, cât și itemi deschiși. Studiul nu este
reprezentativ, însă plasat laolal tă cu cercetări similare din regiune, poate să ofere un insight
destul de fidel în ceea ce privește comportamentul de consum în ceea ce privește produsele
artizanale locale.
Rezultatele arată că aceste produse sunt cumpărate deopotrivă pentru uz personal ș i pentru
cadouri. Preferința consumatorilor merge , în ambele situații, pentru produse de modă gen
accesorii, dar și pentru decorațiuni interioare sau produse alimentare. Consumatorii preferă
aceste obiecte din cauza unicității acestora și din cauza calităț ii produselor. Sunt de părere că
prin astfel de produse putem exprima mai bine personalitatea noastră. O altă motivație este și
protejarea mediului înconjurător. Cei chestionați sunt de părere că prețul acestor produse este
adecvat, nici prea mare și nici prea mic. Majoritatea respondenților cheltuiesc 51 -300 RON/an
pe astfel de produse.
Existenta motivelor tradiționale, populare pe produsele artizanale este preferată de doar un
sfert de către respondenți, fiind precizat faptul că asemenea motive trebuie să țină cont de
tipul de produs și că, motivele populare nu trebuie utilizate în cazul tuturor produselor. Atunci
când respondentul este pentru utilizarea acestor patternuri tradiționale este de părere că ele
ajută la accentuarea provenienței, autenticității și unicității produselor.
Respondenții sunt de părere că producătorii locali promovează cât de cât eficient produsele
lor, dar ar prefera un acces mai facil la astfel de informații, preponderent în mediul online. Cu
toate acestea, consumatorii preferă să procure produsele în mediul offline, la târguri sau direct
din atelier.

53
8. Abstract
My research focused on how those living in Harghita county view local, artisanal, craft
products. The international litearture contends that through the consumption of local, craft
products we can preserve tradition, can help local communities and can also contribute to the
preservation of the environment. Thus, local craft product consumption is a form of
responsible consumption. Local fashion products correspond also to the criteria of slow
fashion.
In my research I have employed a quantitative research s trategy. I have used an online
questionnaire which was completed by 259 respondents from Harghita county, 228 of which
are regular consumers of craft products. The questionnaire included both closed and open
ended questions. My study is not a representativ e investigation, however placed near other
similar studies from the region can provide a good insight into the preferences regarding craft
products.
The results show that local, craft products are bought both for personal use and for gifting. In
each of t he cases, consumers opt for fashion accessories, home decorating products and food
products. They prefer local craft products because of their uniqueness, authenticity and higher
quality, but environmental protection and the possibility to better express o ne’s value
preferences were also mentioned. The respondents think that local, craft products have a fair
price, the majority of the respondents spend 51 -300 ROL/year on such products.
The preference for the popular, folk patterns on the products was limit ed, only one quarter of
the respondents said that they think this is an important criterion of craft products. Rather, the
respondents thought that such motives should be used with moderation and only in the case of
specific products. When they opt for the use of folk motives, they think that in this way we
can help the preservation of tradition, accentuate the authenticity and provenience of the
products.
Those questioned think that local producers succeed more or less in promoting efficiently
their produ cts, however they would like to see further branding attempt and promotions in the
online media. However, the offline contexts (fairs, the workshop itself) remains the most
important .

54
9. Függelék

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64