SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM [305970]

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM

MAROSVÁSÁRHELYI KAR

TÁJÉPÍTÉSZMÉRNÖKI SZAK

DIPLOMADOLGOZAT

A marosvásárhelyi Hősök parkjának felmérése és revitalizációs terve

Témavezetők: Végzős hallgató:

Dr. Arh. Ványolós Endre Horváth Boglárka

Dr. Henning Imola

2019

[anonimizat]-MUREȘ

SPECIALIZAREA PEISAGISTICĂ

Proiect DE DIplomă

Evaluarea și planul de revitalizare a parcul Eroilor din Târgu Mureș

Coordonator științific: Absolvent: [anonimizat]. Arh. Ványolós Endre Horváth Boglárka

Dr. Henning Imola

2019

Abstract – Román nyelvű [anonimizat], care este reședința județului Mureș din Transilvania. [anonimizat]. Datorită acestui fapt m-am decis să scriu lucrarea mea de licență despre acest spatiu verde.

[anonimizat], peisaj-patrimoniu, ce găzduiește un frumos cimitir al eroilor mureșeni care au luptat în cele două Războaie Mondiale. Parcul, [anonimizat] 1970, având note arhitecturale specifice acelui perioade. [anonimizat].

[anonimizat], care este un alt motiv pentru alegerea mea. [anonimizat].

[anonimizat] o oportunitate în acest parc. Este un monument ce ne captivează atenția nu numai prin frumusețea lui ci și reamintește omenirea despre sacrificiul eroilor noștrii în trecut.

Scopul lucrării

În primul rând pun accentul asupra protejarea și dezvoltarea mediului și a monumentului. [anonimizat]. [anonimizat]. [anonimizat] o [anonimizat], oferă o valoare istorică incomensurabilă.

Cu prezența instituțiilor înconjurătoare oferă o nouă oportunitate a regiunii, este un loc excelent atât didactic cât și pentru o [anonimizat].

[anonimizat], [anonimizat], [anonimizat]. Prin munca mea aș dorii să mai accentuez și să protejez acest parc impresionant.

[anonimizat] a țării, [anonimizat] 23°58’ și 25°19’ longitudine estică și paralelele 46°05’ și 47°08’ latitudine nordică. Are o suprafață totală de 6 714 km², care reprezintă 2,8% din suprafața totală a țării. [anonimizat] a județului este 120 [anonimizat] 100 [anonimizat].

Drumurile care străbat județul sunt drumurile europene E60 și E578, iar cele naționale DN15, DN13A, DN15E. Magistrala CFR 300, 400 și 450 traversează și intră în județul Mureș.

Bogăția resurselor naturale ale județului cuprinde salinele, extracția de gaz metan, utilizarea pietrelor extrase din sol în construcții respectiv exploatare forestieră în prezența pădurilor.

Fauna este diferențiată în 3 etaje: etajul montan, etajul de deal și podiș, etajul apelor curgătoare. Sunt și numeroase de variate de specii : iepurele, fazanul, căprioara, lupul, ursul brun, cerbul carpatin, mistrețul. Din biotopul apelor curgătoare de munte pot fi amintite speciile: păstrăvul, crapul.

Suprafața totală a județului Mureș este 6.696 km2, din care 409.000 ha zonă agricolă, 219.000 ha ogor, 216.000 ha pădure, 6.000 ha livadă, 3.500 ha vie.

Conform recensământul populației din 2002, județul Mureș are o populație de 580.581 locuitori, o densitate de 86,1 locuitori/km². După ultimul recensământ efectuat în 2011 județul a avut o populație de 531.380 locuitor. De-a lungul timpului populația județului a fost într-o continuă modificare.

Istoria județului

Pe baza datelor istorice și arheologice s-au identificat prezența omului pe teritoriul județului Mureș începând din epoca pietrei neolitice. Stema județului Mureș a fost obținută din stema fostului Comitat Mureș-Turda, o unitate administrativă socio-culturală din 1876. Iar din anul 1920 aparținea de România.

Conform dictatului de la Viena (al doilea arbitraj de la Viena) din anul 1940 o mare parte a comitatului era reluată de Ungaria, împreună cu partea estică a comitatului Cluj ( Urmeniș, Teaca, Tonciu) respectiv satul Sălașuri din comitatul Odorhei.

La sfârșitul anului 1944 după invazia trupelor sovietice și române, după al doilea Război Mondial era reunit înapoi de România, iar din anul 1960 aparține de județul Mureș, cel puțin Toplița care acuma aparține de județul Harghita.

Delimitarea teritoriului

Accesibilității ale orașului

Municipiul Târgu Mureș are acces direct la magistralele feroviare și rutiere care îl traversează, orașul este traversat de drumul european E60 (București – Cluj Napoca – Viena), respectiv prin drumul național DN15 care leagă Târgu-Mureșul și Bacău prin Reghin, Toplița, Borsec, Piatra Neamț. Prin intermediul transportului feroviar are legătura cu orașele mari din România.

Târgu Mureșul este deservit de un aeroport internațional, la 12 km de oraș, având acces spre Ungaria, Germania și Anglia.

Istoria orașului

Târgu Mureș era prima dată amintită în 1132 în documentele arheologice, atunci când era cunoscut sub numele Novum Forum Siculorum. Orașul era cunoscut în primul rând pentru agricultura sa, iar prezența breslelor, meșteșugarilor și a negustorilor a ajutat la sporirea economiei, iar în 1482 Matei Corvin declară așezarea oraș regal.

Orașul a suferit mult de invazia turcească, apoi de revoluția din 1848-1849. Înflorirea orașului a început din anul 1902 sub conducerea primarului Dr. Bernády György, prin canalizare, parcelarea teritoriului, aranjarea împrejurimile cetatelui, asfaltarea drumurilor, care în timpul primului Război Mondial s-a oprit.

Evoluția bruscă a orașului s-a început după al doilea Război Mondial, s-au construit noi cartere de locuințe, spații industriale.

Situația actuală

Teritoriul Târgu Mureșului este în total de 6.696 ha, din care spațiul verde este numai 223,4 ha. Drumurile ocupă 204 km, străziile 175 km din oraș; iar orașul are 197 km de conducte de gaz, 236 km de canalizare și 225 km conducte de apă potabilă.

Orașul are 12 cartiere, printre care amintim pe cele mai cunoscute Dâmbul Pietros, Ady Endre, cartierul Unirii, Alea Carpați, zona Centrală, Cornișa, Libertății, 7 Noiembrie, etc.

Primul recensământ al populației era făcut în 1850 când erau 8.719 locuitori, pe baza ultimului recensământ din anul 2011 orașul are 134.2890 locuitori.

Structura etnică a orașului Tîrgu Mureș din totalul de locuitori o mare parte sunt români, apoi maghiari, rromi, germani etc.

Centrul orașului deține o importanță și semnificație istorică majoră. În cetatea medievală este situat biserica Reformată care a fost construită în secolul al XIV-lea de ordinul franciscan din Târgu Mureș. Multiculturalismul și-a lăsat amprenta asupra istoriei orașului, mărturie stând edificiile religioase: Biserica Sf. Ioan Botezătorul, Biserica Franciscanilor din care acuma numai turnul a rămas.

Un alt simbol al orașului este reprezentat de Piața Teatrului, unde se găsește Teatrul Național, pe lângă acesta merită de amintit Palatul Culturii (construit între anii 1911-1913) respectiv Palatul Administrativ, amândouă caracterizate de stilul secession. Identitatea orașului este reprezentată prin intermediul Bisericii Unitare, Bilbiloteca Teleki-Bolyai, Biserica Reformată din strada Gecse situat pe partea estică a centrul orașului, iar partea vestică este dominată de Sinagoga Status Quo Ante, construită între anii 1899-1900.

Orașul este recunoscut de instituțiile de educație, precum Liceul Militar (în anul 1919) iaracuma este Universitatea de Medicină și Farmacie, care este una din cele mai prestigioase instituții de învățământ superior de stat din România, cu statut multicultural și multilingvistic, conform legii educației naționale, înființată în anul 1945.

Analize

Peisaje Antropice ( Patrimoniale) din România

Am examinat și analizat în total 11 diferite peisaje antropice, în acest timp căutam monumente istorice asemănătoare în toată țara. La toate am găsit niște lucruri asemănătoare, mai ales în construcția lor structurală. Peisajele patrimoniale construite sunt maiestruoase și fiecare are în structura lor scări care ne duc sus până la monument.

Analiza scărilor și a monumentelor

În urma analiza mea m-am focusat asupra scărilor și a monumentelor.

În primul rând în structura orașului sunt foarte puține scări încorporate, în afara monumentului pe care analizez numai 4 există, care ne duc în diferite cartiere al orașului.

În al doilea rând după analiza monumentelor existente în oraș, mi-am dat seama că fiecare diferă mult de celălalt. Majoritatea erau construite pentru oameni cunoscuți de a lungul istoriei. Dar monumente istorice construite pentru eroi, numai 4 există în tot raza orașului împreună cu Parcul Eroilor.

Rețea spațiilor verzi

Am analizat toate spațiile verzi ale orașului. Zonele mai mari ale spații verzi am considerat ca și punct de plecare ale zonelor mai mici de spații verzi.

Secțiune teritorială

Teritoriul se caracterizează prin diferențe de nivel, din acest motiv am dat importanță pentru analiza transversală și longitudinală a parcului. Din măsurători reiese că cel mai înalt punct este de 349 m, iar punctul cel mai jos este de 322 m.

Relația mediul înconjurător – peisaj

Faptul că este plasat într-o zonă mai înaltă a orașului, oferă o priveliște de senzație atât spre parc, cât și spre oraș. Cu o viziune panoramică asupra orașului, cartierul 7 Noiembrie. În partea opusă a parcului se înalță clădirea Facultății de Medicină și Farmacie cu parcul ei, respectiv pădurea Platoului Cornești.

Evaluarea plantelor

Analizând flora parcului, în majoritate se regăsesc copaci, dar merită de amintit și prezența arbuștilor și a gardurilor vii. În fața monumentului și în partea laterală a scărilor sunt plasate ghivece cu pante ornamentale.

Analiza rutieră

Parcul este înconjurat de strada Gheorghe Marinescu, care conecteaza cartierul Cornișa cu cartierul 7 Noiembrie.

Analiza funcțiilor

Parcul de a lungul aniilor parcul s-a dezvoltat cu mai multe functii socio-economico-culturale:

În vecinătatea parcului se află o grădiniță;

Bisericuța de lemn Sfânta Paraschiva, liceul Gheorghe Marinescu și căminele liceului, blocuri, centre de analize de laborator;

Pe partea sud-estică a parcului se află Universitatea de Medicină și Farmacie;

Partea vestică este înconjurată de locuințe ce aparțin cartierului 7 Noiembrie;

Pe partea nordică se află Spitalul Județean de Urgență Târgu Mureș;

Restul parcului deservește relaxarea localnicilor.

Analiza funcției teritoriale

Teritoriul parcului acum este folosită de localnici care doresc să-și scurteze drumul între facultatea și cartierul de desubtul parcului. Dar este adorată și de familii cu copii mici, fiind o zonă mai închisă de circulație și foarte ferit de pericole, bogăția copacilor conferă o protecție împotriva zgomotului și a poluației de aer. Deși parcul nu are suficiente locuri de așezare, cele existente nu sunt în condiții cele mai bune, nu este iluminat corespunzător și nu sunt suficiente coșuri de gunoi.

Propuneri generale pentru restaurarea estetică a unui monument istoric

Obiective de planificare, organizare funcțională

În primul rând aș recomanda accentuarea monumentului din mediul înconjurător, să fie cât mai vizibil și accentuat.

Organizare teritorială

Învelișul aplicat în jurul monumentului trebuie să aibă o înclinație spre spațiul verde. Și în felul acesta precipitațiile scăzute nu vor mai rămâne în apropierea monumentului.

Învelișurile

Utilizarea unui înveliș care să nu producă obstacole și în același timp să nu obstrucționeze vizibilitatea spre monument.

Iluminatul

Iluminatul corespunzător ajută vizibilitatea monumentului și a spațiului înconjurător

Mobilier stradal

Pe lângă corpurile de iluminat, prezența mobilierul stradal este foarte important. În jurul monumentului sunt recomandate băncile și coșurile de gunoi.

Plantare

Plantarea unor plante ornamentale care prin forma și culoarea lor, fac mediul înconjurător mai estetic.

Concepțiile de bază

Concenpția mea de bază constă în accentuarea estetică a monumentului și a mediului înconjurător. Un alt scop important este revitalizarea parcului, astfel primim o conexiune mai simplificată între parc și instituțiile alăturate.

Starea planificată

Înnoirea mediului alăturat a monumentului

În cazurile în care acolo unde sunt monumente ale eroilor din România este necesar ca mediul înconjurător să fie astfel alcătuit încât să scoată în evidență mărețea eroilor înmortmântați. Toate astea pot fi obținute prin folosirea unor materiale și plante specifice.

Din punct de vedere al învelișului monumentul este construit din beton, acesta fiind prea rigid și necesită estompare prin folosirea unor materiale mai naturale cum ar fi piatra de var. Culoarea acestuia s-ar potrivii și accentua monumentul fără să piardă din semnificația lui.

Plantele folosite în împrejurimea monumentului este la fel de important. Aș opta pentru schimbarea plantelui Rosa ‘Nina Weibull’ folosit în Rosa ‘Pimprenelle’, care prin forma și creșterea ei naturală s-ar acoperii băncile, respectiv prin culoarea alb-gălbuie s-ar potrivi cu culoarea materialului folosit la monument.

În spatele monumentului se află o grădiniță, care ar putea perturba estetica mediului încojurător al monumentului, astfel m-aș opta pentru construirea unui zid pe care am putea acoperii cu plante precum Hedera Helix și Lonicera japonica.

Aranjarea teritoriului va axa pe diferențele de nivel, astfel aș adauga o rampă care ar rezolva atât diferența de nivel cât și accesul spre monument de la drumul principal.

Mediul scărilor și a rândurilor de copaci

Prezența scărilor din fața monumentului consider importantă, și as dorii accentuarea lor.

Cu ajutorul plantelor și a învelișului aș realiza această conexiune, dar și infrastructura străziilor necesită modificare. Cu această modificare a infrastructurii se va modifica în paralel și funcția.

Acutalmente drumul principal are 4 benzi de circulatie, dar insuficient spațiu pentru trotuar. Dacă benzile de circulație laterale s-ar desfința ar fi suficient spațiu pentru pistă de biciclete și spațiu verde.

Pentru accentuarea peisajului aș opta pentru plantarea copacelor în două rânduri, de exemplu Acer campestre ‘Korinthosz’ așezat lângă drumul principal. Ghivecele situate pe scări ar fi un loc perfect pentru plantare și îmbogâțirea florei acestui loc, aici se poate opta pentru Juniperus x media ‘Old Gold’, Lonicera nitida ‘Lemon Beauty’, Potentilla fruticosa ‘Goldenfinger’, Euonymus fortunei ‘Emerald Gaiety’.

Pavajul trotuarului s-ar putea schimba pe piatră cubică de antracit, care cu natura și estetica ei s-ar da o notă clasică a peisajului.

Lunca și stația de autobuz

În stație de autobuz există un loc suficient de liber și drept pentru a realiza o conexiune între parcul din curte Universității. Cu prezența plantelor deja existente Picea abies cu adăugarea plantelor noi precum: Cotinus coggygria ‘Young Lady’, Forsythia x intermedia, Lonicera nitida ‘Elegant’, peisajul s-ar deschide pentru vizitatori oferând vizibilitate atât spre monument cât și spre cartierul situat sub parc. Dar pentru a întrerupe monotonia culorii alb-gălbuie date de flori, aș mai adăuga plante ornamentale de culoare mai vie, mov.Pentru realizarea acestuia se poate adăgua Agastache ‘Violet Vision’, Echinacea purpurea.

Amenajarea spațiului verde

În prima fază, în partea central-vestică a parcului aș construii un mic spațiu pentru copii cu tobogane, leagăne, făcute numai din materiale naturale pentru o încorporare mult mai ușoară în mediul înconjurător.

În partea contralaterală a parcului sunt centre de analize de laborator care prin aspectul lor distruge în tot ansablu estetica parcului, așa că acesta necesită o intervenție solidă prin plantarea unei gard din plante, Ulmus pumila, atât de densă încât să nu se vadă ce este în spatele lui.

Ultimul parte a parcului care necesită modificare este partea nord-estică. Parcul fiind înconjurat de multe instituții, nu putem amâna faptul că necesită și suficient spațiu pentru parcare. Care nu numai conferă accesabilitatea instituțiilor ci este mai atractiv pentru turiști prin simplu faptul că au șansă să viziteze parcul și a lăsa mașina în aceași zonă.

Concluzie

Parcul Eroilor, din Târgu Mureș, județul Mureș, este un monument istoric ce găzduiește un frumos cimitir al eroilor mureșeni care au luptat în Primul Război Mondial, care este unic la nivelul orașului.

Acest parc a devenit constrâns de instituțiile din vecinătate, începând de la facultate, până la spital și locuințele cartierului.

În primul rând am fost curioasă de istoria, evoluția parcului.

Analizele mele efectuate au atins 9 puncte diferite, materiale vii și de construcție, structura parcului, respective diferite analize etajate la diferitele nivele ale parcului.

Țelul meu cel mai important este realizarea unui parc care să se ridice la nivelul măreției eroilor noștrii care au luptat pentru noi, pentru țară în timpul războaielor.

Dar pe lângă acesta, la fel de important este realizarea unor conexiune, între oraș și spațiul verde, care atât prin simplitatea lui cât și accesabilitatea devine un obiect turistic important.

Bevezetés/Introducere

1.1 A témaválasztás indoklása/Motivarea alegerii temei

A diplomatervem témájaként egy erdélyi, Maros megye székhelyeként szereplő várost, Marosvásárhelyt, és annak egyik parkját választottam. Az indokom amiért választottam ezt a trületet, ami a legmeghatározóbb is, az, hogy marosvásárhelyi születésű és lakosú vagyok. Így mindenképpen egy helyi zöld övezettel szerettem volna foglalkozni.

1.Ábra/Figura 1

Hősök parkja – jelenlegi helyszínrajz/ Parcul Eroilor – situația actuală

A terület amivel foglalkozok, a Hősök parkja, ami a nevéből is következtethető, hogy a park egy hősi temetőként is szolgál, egy emlékművet állítva a két világháborúban elhunyt román katonák számára.

Az emlékművet és a parkot a kommunista időkben, valamikor az 1970-es években építették, ami ilyen stílusjegyet is hordoz magával. A beton – mint anyaghasználat, a ridegség és merevség jellemzi ezt a korszakot, így a parkot is e három jellegzetesség jellemzi.

2. Ábra/Figura 2

Emlékmű panoráma kép/ Fotografie panoramică a monumentului

A következő indokom, történelmi szempontú, mivel engem mindig is vonzott és érdekelt a világháború, a csaták és ezeknek a történelmi hátterük, amelyek mostmár nagyon sok értéket hordoznak magukkal. Fontosnak tartom az ilyen jelképes emlékműveket, amelyeknek nagyon sok történetük van és még nagyon sok újabb történetük lesz az idők során amiket még ma sem tudunk. Ezért fontos számomra a világháborús emlékművek megőrzése és karbantartása, valamint környezetének fejlesztése. Az idő múlásával újabb és újabb tendenciák és stílusok jelennek meg. Bár úgy gondolom, hogy egy emlékművet az eredeti építészeti stílusában kell hagyni, a környezetével méginkább foglalkoznunk kell. Ahogy már említettem a stílusok folyamatosan változnak, így a parkot vagy parkokat folyamatosan frissíteni kell. Ezt vettem észre a vizsgált területemnél is, hogy elhanyagolt, idejét múlta és nem eléggé látogatott hely lett a városlakók valamint a turisták számára.

Ehhez a témaválasztáshoz az is hozzásegített, hogy a park egy nagyon egyedi és érdekes elhelyezkedésű. Ugyan még van egy pár lépcsősor a városon belül, mégis ilyen és ehez hasonló nem található.

Az indokokat összevetve, lehetőséget látok ebben a területben. Egy igazán szép, esztétikus, de mégis egy komoly és elmélkedést kívánó park jöhetne létre, ahol az emberek nem csak átsétálnak rajta, hanem egy gondolattal távozhatnak a helyről.

1.2 Célkitűzések /Scopul lucrării

Először is fontosnak tartom az emlékmű és környezetének fejlesztését és védelmét. Ezek a szempontok alapján nemcsak városi hanem regionális vagy akár országos szinten is példát mutathatunk a hasonló emlékművek és környezetének a kezelésére, fenntartására. Ősidők óta az emberiség arra törekedett, hogy a lakóhelyüket igyekezzék megőrizni, szebbé és jobbá tenni. Az emlékhelyek elhelyezését mindig egy központi részre, vagy egy magaslati pontra helyezték, az emlékezés és az odáig vezető út céljából.

,, Az ember Christian Norberg – Schulz norvég építészetteoretikus szerint többféleképpen viszonyulhat saját építőtevékenységével a természeti környezethez: ahol egy tájforma végetér, ott kerítést húz. Ahol középpontot érez, ott emlékművet emel. Kényszert érez arra, hogy kiegészítse azt, ami érzése szerint hiányos. A világról alkotott képét szimbolikus formában fejezi ki. ’’

A terület körüli intézmények jelenlétével és kapcsolatával új funkciók bevezetését jelentheti a területen. Ezek az intézmények főként oktatási jellegűek, így ezeket figyelembe véve a parkot akár rekreáció vagy tanulás szempontjából is használni tudják.

A Hősök parkja még ha kommunista jelleggel bír, a terület nagy részét zöldövezet borítja, ami erősség a város anyaghasználatához és zsúfoltságához viszonyítva. A park rengeteg fával, cserjével és dísznövénnyel rendelkezik, ami egy meghatározó jelképe is lehet a területnek. Ezt a zöld jelleget szeretném erősíteni és megtartani.

Mivel a terület egy magasabb ponton helyezkedik el, nagy szintkülönbségekkel, a lépcsősorok segítségével lehet eljutni az emlékműhöz. Ez egy akadály is lehet egyes emberek számára, így ezt szeretném megoldani. A több megközelíthetőség kialakításával, valamint olyan burkolatok és szegélyek használatával amelyek nem jelenthetnek akadályt, megkönnyíthetem a közlekedést nem csak a gyalogos emberek számára, hanem a mozgássérült és babakocsis családok és turisták számára is.

Megyei szintű lehatárolás/ Delimitarea județului

2.1 Fekvése/ Localizare

Maros megye Románia középső-északi részén helyezkedik el, a történelmi Erdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km2, ami Románia területének 2,8%-a. Hét másik megyével szomszédos: Északon Suceava megye határolja 15 km hosszan, a megyehatár a Kelemen-havasok gerincén húzódik. Keletről 130 km hosszan Hargita megye határolja, a délkeleti részén egy rövid szakaszon (20 km) Brassó megyével határos. Déli szomszédja Szeben megye (80 km-en),délnyugatról Fehér (40 km-en), nyugatról Kolozs (60 km-en), északnyugatról Beszterce-Naszód megye.

3. Ábra/Figura 3

Földrajzi elhelyezkedés/Așezarea geografică

Maros megye legfontosabb útjai az E60-as valamint az E578-as európai út, és a DN15, DN13A, DN15E országutak. Fő vasútvonalak a 300-as és 400-as vasútvonalak, és Maros megye völgyében haladó 405-ös mellék vasútvonal.

Maros megye domborzata igen változatos, mivel az egyik felét a dombok és a fennsíkok foglalják el, míg a másik felét pedig az erdélyi szubkárpátok és a Kelemen – Görgényi havasok borítják. A megyét átszeli a Maros folyó, aminek medencéje és mellékfolyói lefedik a megye teljes vízhálózatát. Az éghajlat mérsékelt szárazföldi, éves átlaghőmérséklet a megye nyugati részén 8-9 oC, a keleti részén 2-4 oC. A legmelegebb hónap július (18-19 oC), míg a leghidegebb a januári hónap (-3 – -5 oC). Az éves csapadékmennyiség a síkvidéken 550 mm, a hegyvidéken pedig meghaladja az 1000 mm-t is.

Természeti erőforrások alapján Maros megyében megtalálhatóak olyan természeti gazdaságok mint a sótelepek, metángáz kitermelése, építkezésben hasznosított kövek használata valamint az erdők jelenlétével történő fakitermelés.

Faunája változatos, legjelentősebb állatfajok közé tartozik a barna medve, kárpáti szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, fácán stb. A folyóvizekben és a tavakban megtalálható a pisztráng és a ponty. Növényvilág szempontjából a három domborzati egység alapján megkülönböztetünk: hegyvidéki növényzet: lucfenyő (Picea abies), bükk (Fagus sp.), fehér éger ( Alnus incana), fekete éger (Alnus glutinosa); domb és fennsíki növényzet: tölgy (Quercus sp.), kőris (Fraxinus sp.), gyertyán (Carpinus betulus), hárs (Tilia sp.); övezetek közötti: nád (Phragmites australis), káka (Bolboschoenus maritimus). Maros megyében jelenleg egy nemzeti park van, a Kelemen – havasok nemzeti park.

Maros megye összterülete 6.696 km2, amiből 409 ezer ha mezőgazdasági terület, 219 ezer ha szántóföld, 216 ezer ha erdő, 174 ezer ha mező, 6 ezer ha gyümölcsös, 3.5 ezer ha szőlős.

A 2002-es népszámlálás során, Maros megyében összesen 580.851 lakosa volt, valamint a népsűrűség 86,1 lakos/km² volt. Az utolsó 2011-es népszámlálás szerint 531.380 lakosa volt a megyének. A megye lakossága az idők során folyamatosan változott. ( 1. melléklet)

2.2 A megye története/ Istoria județului

A történelmi – régészeti kutatások emberi tevékenység jelenlétét bizonyítják a Maros megyei tájakon, még a korai csiszolt kõkorszakból; emellett a régészet igazolta a társadalmi-kulturális szerkezetek teljes folytonosságát a régi és õsrégi korokban. A római kor befoglalta a Maros és a Küküllõk völgyét egy, a régi világban erõsen individualizált, kiterjedt államkomplexumba (Római Birodalom).

A X-XI. századokban a területet belefoglalják a Gelu Românu által vezetett politikai alakulatba és utána a Gyuláéba. A XI. sz. második fele után és a XIII. sz. elején, a magyar hûbéri királyság kiterjeszti uralmát Erdélyben. A XII. századdal kezdõdõen a magyar királyság behozza Erdélybe a székelyeket, majd, a XIII. század kezdetétõl, a szászokat. Utólag ezek szervezõdnek, Marosszékként (1409) – a székelyek és Segesvárként – Sighisoara – a szászok.

Maros – Torda vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1920-tól Romániához tartozott.

A második bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, és az 1920 előtti Kolozs vármegye keleti részét (Mezőörményes, Teke, Tancs környékét), valamint a korábban Udvarhely vármegyei Székelyszállást is hozzá csatolták. 1944 végén szovjet-román

megszállás alá került, majd a Második világháború után visszakerült Romániához. A vármegye a második világháború után újra Románia birtoka lett, és 1960-tól Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került.

A vizsgált terület település szintű lehatárolása/ Delimitarea teritoriului

3.1 Megközelíthetősége/Accesibilității ale orașului

Marosvásárhely közelében halad el az E60-as európai út (Bukarest – Kolozsvár – Bécs), valamint a DN15-ös országút köti össze a várost Bákóval, Szászrégennel, Maroshévizen, Borszéken és Karácsonkőn keresztül. A városnak összeköttetése van vasút hálózattal az ország nagyobb városaival. Valamint a várostól nem messze, 12 kilométerre található a repülőtér, ahonnan indul járat Magyarországra, Németországra és Angliába is.

5. Ábra/Figura 5

Marosvásárhely megözelíthetősége/Accesibilitatea orașului

3.2 Története/Istoria orașului

Marosvásárhelyről a legkorábbi évekből származó írásos említés 1132-ből származik, ahol a város neve még Novum Forum Siculorum néven ismert. Marosvásárhely elsősorban mezőgazdaságával biztosított jelentős helyet magának, de a céhek, kézművesek és a kereskedők jelenléte fellendítette a gazdasági életet, amihez 1482-ben Mátyás királytól kapott szabadalom is hozzájárult.

A XVI-XVII. századfordulón és azt követően a várost sok viszontagság érte, de mindig sikerült talpra állnia, tovább fejlődnie. 1616. április 29-én Bethlen Gábor fejedelem Marosvásárhely név alatt szabad királyi várossá nyilvánította és számtalan előjoggal ruházta fel. A város sokat szenvedett a török dúlásoktól, majd Lipót császár csapatainak fosztogatásaitól. A lakosság ügyének jobbra fordulását látta a kuruc szabadságharcban, s ezért támogatta is azt, mint ahogyan az 1848-49. évi szabadságharcot is. Az 1867-es kiegyezés gazdasági és szellemi felemelkedést hozott, így Vásárhelyen is fellendült az ipar és a kereskedelem egyaránt. Az igazi fejlődésre azonban dr. Bernády György polgármester idejében, 1902-től került sor. Az ő irányításával újratérképezték a várost, telkeket parcelláztak fel, rendezték a vár környékét, gondozott parkokat hoztak létre, csatornáztak, aszfaltoztak.Ezt a fejlődést fagyasztotta be az I. világháború.

A háború végén kimondták Erdély egyesülését Romániával, ami új korszakot nyitott a város történetében. A város fejlődése a II. világháború után felgyorsult, több új lakónegyed és ipari létesítmény épült.

6. Ábra/Figura 6

Katonai felmérés/ Harta militară

3.3 Marosvásárhely jelenlegi helyzete/Situația actuală

A városon belül 12 negyed található, ezek a következőek: Kövesdomb, Ady Endre, Egyesülés negyed, Kárpátok sétánya, Belváros, Budai Nagy Antal, Állomás, Meggyesfalvi negyed, Szabadság, 1989. december 22 (később November7 negyed),Cserealja, Sásvári.(2. melléklet)

Közigazgatásilag azonban a városhoz tartozik Meggyesfalva és Remeteszeg is.

A város népességét illetően rendkívűl sokat változott, mint a lakosság növekedése szempontjából, mint a nemzetiségi összetétel szempontjából. Az adatok szerint az első népszámlálás 1850-ben történt, amikor összesen 8.719 lakos volt, míg az utolsó 2011-es népszámláláson 134.290 összlakos volt. A nemzetiségi összetétel alapján, a város nagyrészét román nemzetiségüek alkotják, utána következik a magyar, rroma, német és egyéb nemzetiségűek.

Marovásárhelyen a belváros nagy jelentőséggel és értékkel bír. Itt található a vár, amely a belváros északi részén fekszik. A várban található református templom a XIV. században építették a ferencesek. A főtéren ezen kívűl más templom is megtalálható, mint például a Keresztelő Szent – János templom, a Barátok temploma amelynek mostmár csak a templom tornya tekinthető meg. A főteret jellemzi a Színház tér, amely a nevéből adódóan a város Nagy színháza található. Ezen kívűl a Kultúrpalota, amelyet 1911-ben kezdtek el építeni és 1913-ban be is fejezték. Mellette található a Közigazgatási palota, e két épület szecessziós stílusban épültek. Ugyancsak a közelben található Polgármesteri hivatal épülete, amelyet a trianoni békeszerződés után építettek. A belváros keleti oldalán fekszik a Bolyai utcában az Unitárius Templom, a Teleki – Bolyai könyvtár, valamint a legkeletibb részén található a Gecse utcai Kis Templom. A nyugati oldalon pedig a zsinagóga áll, amely 1899-1900-ban épűlt.

A város híres a kíváló oktatási intézményeiről. Az első felsőfokú intézmény 1945-ben jött létre az akkori Hadapródiskola, jelenleg az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem működik az épületben. A századforduló legrangosabb iskolái közé tartoztak, amelyek a mai napig megtalálhatóak, a Református Kollégium és a Római Katolikus Gimnázium. 1954-ben jött létre a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem, 1961-ben a Pedagógiai Főiskola, amely 1996-tól Petru Maior nevét viseli. 1990-ben építették a Dimitrie Cantemir egyetemet, majd legkésőbb, 2001-ben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.

Elemzések/Analize

A diplomadolgozatomban a tervezett rész mellett, nagy hangsúlyt fektettem a különböző elemzések elvégzésére. Összesen kilenc analízisem van, amelyek segítettek a végső terveim kialakulásában, mivel országos, regionális és városi szinten is készítettem vizsgálatokat.

4.1 Világháborús emlékművek Romániában / Peisaje Antropice din România

A vizsgálatom során országos szinten kerestem a hasonló témájú emlékműveket. Mindegyiken hasonlóságokat figyeltem meg, főleg a szerkezeti felépítésében. A világháborús hősők tiszteletére emelt emlékművek a legtöbb esetben monumentális, és megjelenik a lépcsős szerkezet is egyaránt. Viszont a lépcső nélküli emlékművek estében is, obeliszk, kereszt vagy fejfa jelképezi a megemlékezés helyét. Ezek az építmények anyaghasználat szempontjából is megeggyezik a diplomatervem témájával. A beton mint anyaghasználat a leggyakoribb a monumentális emlékművek esetében.

Összesen 11 különböző hősi emlékművet vizsgáltam meg, ezek a következő településeken találhatóak: Csíkszentmárton, Csíkszereda, Érsemjén, Érszőllős, Fogaras, Gyergyóremete, Holtmaros, Marossárpatak, Marosorbó, Marosvásárhely, Úzvölgye (3. melléklet). Ezek közül a legjobban hasonlít a marosorbói emlékmű, a hatalmas monumentális lépcsővel valamint a kereszt jelképpel.

4.2 Lépcsők és emlékművek vizsgálata/ Analiza scărilor și a monumentelor

A városi szintű vizsgálatom a lépcsősorok és ugyancsak az emlékművekre fektetek hangsúlyt, csak nem annyira tágabb értelemben, mint az előző analízisem során.

Először is a lépcsősorok városi szinten nagyon kevés van, pontosabban 4 lépcsősor a területemen kívűl. Ezek a lépcsők a legtöbb esetben egy negyedbe vezetnek fel, a Kövesdomb negyedbe, amely egy magaslati ponton helyezkedik el, így az oda jutás csak így oldható meg. A vársétány is magasabban helyezkedik el a belvároshoz képest, így ehez a részhez is csak lépcsők segítségével juthatunk el, valamint a területemhez közeledve az Orvosi egyetemen is található egy. Ezek a lépcsők az évek során új megjelenést kaptak, mindegyiket egy program által a művészeti liceum diákjai lefestették, akár hagyományos mintájú és stílusú színekben, akár híres emberek portréját, vagy az Orvosi egyetem esetében könyveket jelenítettek meg a lépcsősorokon (4. melléklet).

A másik vizsgálatom szintén az emlékművekhez köthető, azonban a városi szintű műemlékek nagyban különböznek egymástól. Nagy százalékban híres és neves emberek számára emeltek emlékműveket, akár egész alakos, akár mellszobor jelképével. Hősi halottak számára emelt emlékművek összesen négy darab van az én területemen szereplő emlékművemmel együtt (4. melléklet).

4.3 Zöldövezet hálózat/Rețea spațiilor verzi

Fontos, hogy városi szinten kialakítsunk zöld hálózatokat, amelyek jól összekapcsolt, színvonalasan revitalizált/tervezett és fenntartható hálózati rendszerekké minősüljenek. A cél ezáltal az lenne, hogy városi szinten növeljük a zöld foltokat mint mennyiségben, mint minőségben. Utóbbi esetben, a minőség az alábbi szempontok alapján nőhetnek:

megközleíthetőség:

az adott zöldövezetnek kapcsolata legyen a szomszédos területhasználatokhoz

minél jobban és könnyebben tudják megközelíteni a potenciális területhasználók (tömegközlekedéssel, gépkocsival, biciklivel stb.).

a bejáratok megfelelelő elhelyezése és láthatósága

kapcsolódjon a többi zöldövezettel

akadálymentes legyen, hogy bárki megtudja közelíteni

arculat:

harmonikus kialakítás

gyepfelület minősége, karbantartása

növényállomány gondozása

minőségi burkolatok, járófelületek használata és karbantartása

vízfelületek karbantartása és tisztítása

a terület tisztasága

rekreációs funkciók:

szabadidő eltöltésére szolgáló funkciók száma és színvonala

játszóterek/sportterületek/közösségi terek minősége

a funkciók egymással való kapcsolat kialakítása

a terület különböző korosztályok számára is megfeleljen

közösségi használat:

terület barátságossá tétele

biztonság növelése

a terület kapcsolata más területekkel/intézményekkel

a lakosság és a potenciális használók részvétele a terület fenntarthatóság érdekében

fenntarthatóság:

öntözés

metszés

épített elemek karbantartása

hulladékgazdálodás

Az általánosan vett vizsgálatom során figyelembe vettem Marosvásárhely összes zöldövezetét. A nagyobb zöld területeket, mint a Somostető, a Weekend telep, a városi Liget, a Kárpátok sétánya és az én területemet, a Hősök parkját, ezeket csomópontokként tekintettem, amelyekből több elágazó útvonal is létrejöhet a többi zöldövezet felé. Ezek az útvonalak gépjárművel, gyalog vagy akár biciklivel is megtehetőek (5. melléklet).

Az említett nagyobb zöldövezeteket revitalizálnám, egységesíteném, ezáltal is egy összképet kapunk róluk. Ebbe a zöldhálózatba hozzá kapcsolnám a város több negyedében lévő zöld foltokat, így a város minden részét körbefogná a hálózati rendszer.

4.4 Terület metszete/ Secțiune teritorială

A területen nagy szintkülönbségek vannak, ezért fontosnak tertottam a park hossz- és keresztmetszet vizsgálatát egyaránt. A terület legmagasabb pontja 349 m tengerszint feletti magasság, és a legalacsonyabb pontja 322 m tengerszint feletti magasság ( 6. melléklet).

A terület szintkülönbségei miatt megvizsgáltam a vízelvezetést, amely egy ilyen domborzati forma esetén nagyon fontos. A parkban csak egy pár helyen találtam vízelvezető csatornákat. Főleg az emlékműnél, és más épített elemnél hasznosnak bizonyulna több vízelvezető folyóka használata, valamint a burkolatok enyhe leejtési szintjeivel megakadályozva a víz egy ponton való felgyülemlését.

4.5 Táji – látványi kapcsolatok/ Relația mediul înconjurător – peisaj

Még szűkebb értelemben vett vizsgálatom során, a területem látványkapcsolatait elemeztem. Mivel magaslati ponton helyezkedik el, főként a műemlék, amely szinte a legmagasabb pontja a parknak, belátást nyújt a város több pontjára. A műemlék helyéről panoramikus kilátást nyerünk a város egyik részére, a November 7 negyedre. Valamint a távolban kisebb hegyvonulatok is megfigyelhetőek. A park ellentétes oldalán állva, a főút felől látható az Orvosi Egyetem több épülete és a parkja, valamint a Somostetőhőz tartozó erdőrészlet is.

8. Ábra/Figura 8

Panoramikus látványkapcsolat/Relație panoramicăa mediul înconjurător

9. Ábra/Figura 9

A park látványkapcsolatai/Relația mediul înconjurător – peisaj

4.6 Növényfelmérés/Evaluarea plantelor

A terület növényzetét felmérve, főként fákat találhatunk, de megjelennek cserjék és sövények is. Túlsúlyban megtalálható a lucfenyő, a nyugati tuja, a nyírfa valamint az akác. Az emlékmű előtt és a lépcsősoron megjelennek az ültetőedényekben kiültetett dísznövények, mint a parkrózsa, a hamvaska, a büdöske, a paprikavirág, körömvirág és százszorszép (7. melléklet).

10. Ábra/Figura 10

Jelenlegi növénykiültetések/Plantele actuale

4.7 Úthálózat analízis/Analiza rutierei

A parkot a Gheorghe Marinescu utca veszi körül, amely a Kornisa negyedből, a Mihai Viteazul utca kereszteződéséből indul, és a November7 negyedig tart, ahol a körforgalomnál a DN15-ös országúthoz csatlakozik. Így az utcának létrejön egy felső szakasza, amely az Orvosi Egyetem előtt halad el, és egy alsó szakasza amely már a lakónegyedben található. Ezt a két részt összeköti a területem dél – nyugati részén húzódó Székely Vértanuk utca, vagy régi szerpentin.

11. Ábra/Figura 11

Úthálózat. A park megközelíthetősége/Analiza rutierei

4.8 Funkció analízis/ Analiza funcțiilor

A park az idők során rengeteg új funkcióval bővült, amelyek nagyban befolyásolják a területem használatát. A funkció analízis segít abban, hogy olyan javaslatokat tegyek ami az ottani jelenlegi funkcióknak, lakosoknak eleget tesznek.

Előszőr is a park eredeti funkcióját tekintve a középen elhelyezkedő hősi halottak számára épített emlékmű volt, ezt a következő intézmények veszik körül:

az emlékmű közvetlen közelében egy óvoda helyezkedik el

a parkon belül még van egy ortodox fatemplom, a Gheorghe Marinescu egészségügyi líceum és főiskola, és az ehhez tartozó bentlakás épülete, egy tömbház, valamint számos egészségügyi labor.

a parkkal szemben, a terület dél – keleti részét az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem határolja

a park nyugati határát lakóövezet veszi körbe, amelyek a November 7 negyedhez tartoznak

a park északi részével határos a Maros Megyei Klinikai Korház

a terület további részei parkként és pihenésként szolgálnak.(8. melléklet)

12. Ábra/Figura 12

Jelenlegi helyzet. Épített elemek/ Situația actuală

4.9 Terület funkció analízis/ Analiza funcții teritoriale

Az utolsó elemzésem segít abban, hogy a terület jelenlegi használatát megértsem, hasznosítsam és tovább gondoljam. A területet jelenleg átjárásra használják a lakosok, mivel ez a park egy rövidítés azok számára akik fentről, az egyetemtől a lakónegyedbe szeretnének eljutni. Ezen kívűl előszeretettel használják a kisgyerekes családok, mivel ez egy zártabb tér, biztonságos mivel nincsen autós forgalom, és a rengeteg fa tompítja a zaj- és légszennyezést. Az egyetemista és liceumos diákok is többször megfordulnak ezen a területen. Valamint kevés százaléka a lakosoknak akik a műemlék miatt látogatnák meg a parkot.

A parkba nagyon kevés az űlőfelület, amiből némelyik rossz állapotban van, továbbá kevés a szemetes kuka és a világító test. (9. melléklet)

Ezeket a funkciókat összevetve kialakulhat egy olyan park amely nem csak átjárásra alkalmas, hanem pihenésre, kikapcsolódásra, tanulásra és megemlékezésre nyújtana célt.

Általános javaslatok egy emlékmű környezetének esztétikai javítása érdekében/Propuneri generale pentru reștaurarea estetică a unui monument istoric

Amint már fennebb is említettem, a ország számos pontján található hősi emlékmű, amely az építmény környezetének, a lakosok és a kultúra eszméinek valamint egy adott költségvetés alapján született meg. Azonban vannak olyan javaslatok, amelyeket mindegyik területnél fel lehetne használni.

Tervezési szempontok, funkcionális elrendezés/ Obiective de planificare, organizare funcțională

Elsősorban javasolnám az emlékmű kiemelését a környezetéből, láthatóságát, egyértelműségét erősítve, ami nem olvad bele a közvetlen környezetébe, nem takarja növényzet, épület vagy más építmény.

Tereprendezés/ Organizare teritorială

Az emlékmű körüli burkolatok a zöld felületek felé ejtsen, ezáltal a csapadékvíz lefolyik, és nem áll meg az emlékmű közvetlen közelében.

Burkolatok/ Învelișurile

Olyan burkolatok alkalmazása amely akadálymentes, továbbá nem veszi el a látvány az emlékműről. Javaslom a több féle burkolatok használatát, az egyik hangsúlyozza az emlékműhöz vezető utat valamint magát az emlékművet.

Megvilágítás/ Iluminatul

Fontos, hogy ne csak napvilágban látszodjon az emlékmű, hanem este is. A megfelelő megvilágítások és lámpatestek monumentálisabbá teszi az építményt és a környezetét.

Utcabútorok/ Mobilier stradal

A lámpatesteken kívűl fontos az utcabútorok jelenléte. Az emlékmű körül ajánlatos több űlőfelületet és hulladékgyűjtőt elhelyezni.

Növénytelepítés/ Plantare

Az emlékmű körül ajánlatos olyan növényeket telepíteni amelyek hangsúlyozzák a monumentalistást, színükkel és formájukkal esztétikusabbá teszik a környezetet, valamint a helyi fajtájú növényhasználat során otthonosabbá és hagyományosabbá tehetjük a helyszínt.

6. Alapkoncepció megfogalmazása/ Propuneri generale pentru restaurarea estetică a unui monument istoric

A koncepcióm fő szempontja az emlékmű környezetének esztétikus és monumentális hangsúlyozása. A másik szempont a park revitalizálása, ami segítségével a környező intézményekkel kapcsolatok jöhetnek létre. A megújítás során a célom az lenne, hogy minden korosztály számára egy élhetőbb parkká váljon.

A koncepcióm során felhasználom a terület adottságait, kezelem a szintkülönbségeket, új funkciókat vezetek be, valamint a növénykiültetéssel esztétikusabbá és vonzóbbá teszem az egész parkot.

6.1 Tervezett állapot/Starea planificată

Emlékmű környezetének megújítása/ Înnoirea mediului alăturat a monumentului

Az emlékmű környezetének megújítása fontos szerepet játszik, akár csak a behatárolt terület szempontjából, vagy akár tágabb értelemben vett tervezési szintek szempontjából is. A revitalizálás során az emlékmű védelem és a környezete megújítása országos szinten is kezdetét veheti, amely nagyon fontos az adott város vagy kultúra számára.

Az emlékmű szerkezete egy kitalált, megálmodott és létrehozott építmény, amelyhez hozzá nyúlni, újratervezni nem célszerű. Ezért csak annak karbantartását ajánlom, és inkább a környezetére koncentrálni. A környezete egy nagyon meghatározó elem/elemegyüttes lehet, ami még egy pluszt ad az emlékmű számára. Az ilyen helyzetekben, ahol hősi halottak sírjairól állítanak emlékművet, ott egy monumentális, hangsúlyos környezet szükséges, hogy létrejöjjön. Ezt mint anyag- és növényhasználat, burkolat és/vagy tereprendezés során lehet elérni.

Burkolat szempontjából, az emlékmű betonból készült, ezért mindenképpen ennek tompítása érdekében főként természetes anyagot használnék mint a mészkő. Amelynek színe is jól illik egy emlékező helyhez, kellő hangsúlyt ad az emlékműre és nem veszi el annak monumentalitását.

A növényhasználat az emlékmű közvetlen közelében úgy szintén fontos és célszerű beavatkozás. Az emlékmű szerkezete lépcsős, amelyek szélén ültetőedények helyezkednek el. A jelenleg kiültetett piros floribunda rózsákat (Rosa ‘Nina Weibull’) talajtakaró rózsára cserélném (Rosa ‘Pimprenelle’), amely formája és habitusa által rásimul az ültetőedényekre, valamint sárgás – fehéres színe kiválóan passzol az emlékműhöz és az anyaghasználathoz.

Az emlékmű háta mögött lévő óvoda közelsége és a zavaró látványkapcsolatok miatt, az óvoda felöli kerítésre felfuttatott növényeket javasolnék, amely orvosolja a zavaró látványt, és amely által egy vertikális zöld falat hozhatnánk létre. Ez a zöld fal egyben egy háttért is adna az emlékműnek. A felhasznált növények a borostyán (Hedera Helix) és japán lonc (Lonicera japonica) lenne, amelyek nem csak minden évszakban megőrzik leveleiket, hanem a japán lonc színvilága is megegyezik az ültetett talajtakaró rózsák színeivel.

Tereprendezést az emlékmű eljutásához használnék. Mivel a terület egy magaslaton helyezkedik el, emiatt nagyon nagy szintkülönbségek tudnak létrejönni. Ezt a szintkülönbséget egy rámpa es egy rézsű segítségével oldanám meg, ami az egyetem felöli főútról haladna az emlékmű fele. Ahogy már emlíettem a szintkülönbség miatt a rámpa oldalán egy rézsű húzodna végig amely nem csak kezeli szintkülönbség problémáját, hanem a zavaró látványokat is takarja.

13. Ábra/Figura 13

Javasolt növények és épített elemek/ Propuneri pentru plantare și elementele construite

A vízarchitektúra egy ilyen emlékmű mellett nagyon gyakori, különböző nemzetközi példákat vizsgálva, nagyon gyakori elem a víz és annak különböző használati módja. Akár egy kis szökőkút vagy egy nagyobb medence, a hely adottságaitól függően lehet alkalmazni. Ez az elem egy plusszt ad az emlékhely számára. Az én területemen egy szolidabb, visszafogottabb de mégis látványos vízarchitektúrát alkalmaztam. Az emlékmű szerkezetét meghagyva az egyik támfalról egy kisebb vízesés formájában folyna le egy már meglévő betonedénybe, amely egy medencét képez. A medence szélén lévő vízelnyelőkbe folyna, ahonnan újraforgatva a vizet egy körforgás alakulna ki.

Sorfák és a lépcső környezete/ Mediul scărilor și a rândurilor de copaci

Ahhoz, hogy az emlékmű monumentálisabbá váljon, szükséges a tágabb környezetébe is beavatkozni. Az emlékmű előtt húzódó hosszú lépcsősor még ha az oda vezető utat, a zarándoklást jelképezi, fontosnak találtam, hogy ezt a területrészt is hangsúlyosabbá tegyem. Ezt a hangsúlyosságot már a közvetlen utcakapcsolattal szeretném létrehozni. Ugyancsak növényhasználattal és burkolattal hoznám létre a kapcsolatot és a monumentalitást, de az adott utca infrastruktúrája is beavatkozást kíván.

14. Ábra/Figura 14

Metszet. Tervezett sorfák/ Secțiune

Az infrastruktúra beavatkozása által, új funkció is létrejön. A biciklis utak jelenléte végig kíséri az azon közlekedőket egészen a Gheorghe Marinescu utcán. A sok intézmény jelenléte miatt fontosnak tartottam egy új közlekedő felület bevonását. A jelenlegi állapot szerint a négy sávos út nagy helyet foglal el a két szélén lévő gyalogos felületből. Ám a négy sáv külső két sávján jelenleg parkolásként szolgál, ezért ezt a funkciót megszüntetve marad elegendő hely a bicikli útnak valamint a növénykiültetésnek. Az úttest a kanyar után, felfelé a szerpentinen vissza állna az eredeti négy sávos helyzetre, mivel azon a részen elegendő hely van minden funkció számára, és nem utolsó sorban szükséges is az adott rész szélessége, a korház és a sürgösségi kocsik miatt.

Növénykiültetés szempontjából a dupla fasor jelenléte és szabályos elrendezése, amely végig húzódik az utcán és a lépcsősor két szélén monumentálisabbá teszi az emlékművet. Az adott növény ‘Korinthosz’-i mezei juhar (Acer campestre ‘Korinthosz’) lenne, amely kitűnő útsorfának. A 8-15 m magas fa, nagyon jó szárazságtűrő és füstgáztűrő, tojásdad alakja illik az adott környezetbe. A fák között 7 m távolságot hagynék, amely az idő elteltével a fák idős korukban 2,5-3 m távolságot hagynak egymás között. A fákat 1,6 m2-es faverembe ültetném, amely elég nagy ahoz, hogy a fa elegendő vízhez jusson, és amelynek olyan a kialakítása, hogy a járókelők is nyugodtan átjárhatnak rajta.

A lépcsősor két oldalán ugyanez a növényfajta kíséretében történne a növénykiültetési terv, azonban itt már dupla sorban ültetve. A terület elegendő helyet biztosít a dupla sornak, ezáltal hangsúlyosabbá téve a lépcsőt és a műemlékhez vezető utat. A lépcsőn elhelyezkedő hasonló ültetőedények akárcsak az emlékműnél, újabb növényfajoknak ad helyet. A tervezett növények a következők: aranylombú terülő boróka (Juniperus x media ‘Old Gold’), sárga tarkalevelű lonc (Lonicera nitida ‘Lemon Beauty’), sárga pimpó (Potentilla fruticosa ‘Goldenfinger’), fehértarka kecskerágó (Euonymus fortunei ‘Emerald Gaiety’). A felsorolt növények elterülő, talajtakaró fajták, amelyek jól mutatnak az ültetőedényekben. Színűkben a hasonló sárgás, fehéres árnyalatok vannak jelen.

15. Ábra/Figura 15

Javasolt növénykiültetés/ Plante propuse

A járdafelület burkolata téglalap alakú, nagyobb burkoló kő lenne, amely 11,2 x 17 cm-es, egy 1 m2- es burkolófelületen 52,5 db. kő szükséges. Ez a burkolat természetes és egyedi megjelenésű, a lekerekekített szélek és peremek klasszikus hatást eredményeznek. A hozzá tartozó szegély süllyesztett lenne, amely 15 cm magas, 20 cm széles és 40 cm hosszú. A kopóréteg a 20 x 40- es oldalán található. Ez a süllyesztés azért szükséges, mert így a faveremrács kihozható a szegély széléig, ezzel is nyerve a közlekedő felületből.

16. Ábra/Figura 16

Burkolatok/növénykiültetés részletrajz/Înveliș și plante detaliu

Ligetes rész, buszmegálló/ Lunca și stația de autobuz

A ligetes rész létrehozása a jelenlegi buszmegálló helyén és a mögötte lévő egyenes felületen történne. Ennek a tervezésnek az oka az Orvosi egyetemmel való kapcsolat létrehozása. A fennebb említett történeti áttekintésben megjelenő Hadapródiskola, ami a mai egyetem főépületében működött, a történelem során kapcsolata volt a park azon részével. Ezáltal megidézem az akkori útvonalakat és együttesen ezzel oldom az emlékhely merevségét is.

A növénykoncepció szempontjából a jelenlegi négy idősebb példányú lucfenyőt (Picea abies) meghagynám, de a mögötte és az oldalt elültetett nyugati tujákat (Thuja occidentalis) kivenném a nyitottság elérése érdekében. Ezáltal jobb átláthatóság jönne létre, vagyis az egyetem felől szinte egészen a lakónegyedig belátható lesz a park. A merevség oldása érdekében alacsonyabb fákat tervezek, amelyek esztétikusak, de mégsem takarják el a látványkapcsolatokat. Három ‘Magyar’ páfrányfenyőt helyeznék el, amelyek alacsonyak, 5 – 10 m a maximum magasság amit elérnek, ősszel sárgás lombozata még esztétikusabbá teszi a területet, valamint tökéletes várostűrő fa.

17. Ábra/Figura 17

Javasolt növényhasználat/ Arbori propuse

Zöld felületek kezelése/ Amenajarea spațiului verde

A park északi felében lévő egészségügyi laborok nem igazán illenek a park többi részéhez és ha közterületről is van szó, nem igazán lehet oda bemenni. Ezért egy szolid megoldást választottam erre a problémára, amely el is keríti ezt a parkrészt és természetközelibb látványban lesz részünk. Sövénnyel határolnám a közteret és a privát területet, a növény pedig amit alkalmaznék, a turkesztáni szil (Ulmus pumila),amelyet ha sűrűn ültetünk, kb. 20 cm tőtávolságra, nagyon jó sövény jön létre belőle. Pár év után már látványosat nő, tehát takarásra is alkalmas, valamint nagyon sűrű ágrendszere miatt átlátni sem lehet rajta.

A park zöld felületeit karbantartva, a gyep és a fák folyamatos gondozásával, valamint az utcai elemek megfelelő használatával egy igazán szép és kellemes hely tudna létrejönni, még ha nem is avatkozok bele radikálisan. A padok, szemetes kukák és lámpatestek mellet ivókutakra is szükség van. Ezeket a sűrűbben járt közlekedő felületek mellé tenném.

Az utolsó tervezési terület a park észak – keleti részén jönne létre. Mivel sok intézménnyel van körbevéve a park, ezért a parkolási lehetőségeknek is eleget kell tenni. Ez ugyan csak egy egyenes területen jönne létre, akár az ottani intézményekben tanuló/dolgozó emberek számára, vagy akár a turisták számára is megfelelő lenne.

18. Ábra/Figura 18

Javasolt utcabútorok részletrajzai/Mobiliere propuse

Összegzés/Concluzie

A Maros megyében, Marosvásárhelyen elhelyezkedő Hősök parkja, a két világháborúban elhunyt román katonák számára állítatott emlékmű és környezete igazán sajátságos és egyedi városi szinten. Az 1970- es években épült építmény ma már kicsit leromlott és elhanyagolt formában látható, főként környezetére nincs fektetve elég hangsúly.

Az idők során az emlékművet beszorították a rengeteg intézmények közé, amelyek oktatási intézményektől elkezdve, korházakig és lakóövezetekig szinte minden funkciójú épület megtalálható.

Ezt a beszorítottságot és túlságosan beleolvadást a sok betonrengetegbe szeretném felmérni és revitalizálni.

A vizsgálataim során először a történelmi fejlődésére voltam kíváncsi. A katonatérképek alapján az 1930-as és ’40- es években kertek, ligetes részek voltak a területemen. A vele szemben álló épület a Hadapródiskola volt, ahol ma Orvosi és Gyógyszerészeti egyetem működik.

A további kilenc elemzésem során kitérek mint az élő és élettelen elemek vizsgálatára, látványkapcsolatokra, valamint különböző tervezési szinteken tett vizsgálatok sorát hajtottam végre.

Az országos szintű vizsgálatom során, megnéztem a hősi emlékművek szerkezetét, környezetét. Szerkezetileg nagyon hasonlítanak egymáshoz és az én területemen lévő emlékműhöz is. Tehát ennek próbáltam megérteni a kultúrális hátterét, és erre a stílusra megoldásokat találni.

A városi szintű emlékművek elemzése során arra jutottam, hogy még három hősi emlékmű van a diplomatémámon kívül. A legnagyobb százalékban lévő emlékművek híres és fontos emberek számára lettek létrehozva.

A városi szintű lépcsősorok közül ez az egyetlen amely nem egy negyedbe vagy egy oktatási intézményhez vezet fel.

A zöldhálózat jelenléte a városban nagyon fontos lenne. Ezt vizsgáltam, a nagyobb zöld csomópontokat, mint a Somostetőt vagy a Weekend telepet, amelyeket össze lehetne kapcsolni, és egy városi szintű zöldhálózat jöhetne létre.

A diplomatémám területe igencsak bonyolult, nagy szintkülönbségek vannak, amelyeket lépcsősorokkal oldottak meg, azonban így is kerül olyan területrész ahol tereprendezés szükséges. A terület legmagasabb pontja 349 m tengerszint feletti magasság és a legalacsonyabb pontja 322 m tengerszint feletti magasság.

Látványkapcsolati szempontból nagy előnyös a parkra nézve. Mivel, hogy magaslaton helyezkedik el ezért sok pontba el lehet látni az emlékmű helyéről figyelve. A park elé tárul a lakónegyed szinte az egész területe, valamint a háta mögött húzódó dombság és hegység. Több látványkapcsolati pont van a park és az Orvosi Egyetem között, valamint a park és a Megyei korház között.

A növényfelmérésem során a legnagyobb százalékban lévő fafaj a lucfenyő (Picea abies), valamint a nyugati tuja (Thuja occidentalis), azonban vannak lombhullató fák is mint például az akác, a tölgyfélék és a juhar.

Az úthálózat analízisem nagyon egyszerű, mivel egy főút veszi körbe a parkot, a Gheorghe Marinescu út, ami a Kornisa negyedből indul és a November 7 negyedben ér véget. Egy kisebb mellékút tartozik ehhez a főúthoz, a Székely vértanuk utcája, amely a régi szerpentint képezi.

Funkció elemzéseim során a sok intézmény és lakóövezet között helyezkedik el az emlékmű. A területen kevés az utcabútorzat és az épített elem.

A tervezésem során a fő szempont az emlékező hely méltó kialakítása. Ezen kívül a kapcsolatok létrehozása, a zöldfelületetek kezelése valamint egy egyszerű és mindenki számára elérhető parkot hozzak létre.

Anyagszámítás/Calculul materialului

Mellékletek/ Anexe

1. melléklet – Népszámlálási adatok

2. melléket – Marosvásárhely megközelíthetősége és negyedei

3. melléklet – Országos szintű világháborús emlékművek

4. melléklet – Emlékmű és lépcső analízis

5. melléklet – Zöldhálózat

6. melléklet – Kereszt- és hosszmetszet

7. melléklet – Fafelmérés

8 . melléklet – Funkció analízis

9. melléklet – Épített elemek

Ábrajegyzék/Lista ilustrațiilor

1.Ábra/Figura 1 11

2. Ábra/Figura 2 12

3. Ábra/Figura 3 14

4. Ábra/Figura 4 16

5. Ábra/Figura 5 17

6. Ábra/Figura 6 18

7. Ábra/Figura 7 19

8. Ábra/Figura 8 23

9. Ábra/Figura 9 23

10. Ábra/Figura 10 24

11. Ábra/Figura 11 25

12. Ábra/Figura 12 26

13. Ábra/Figura 13 29

14. Ábra/Figura 14 30

15. Ábra/Figura 15 31

16. Ábra/Figura 16 32

17. Ábra/Figura 17 33

18. Ábra/Figura 18 34

Felhasznált források:

https://www.inmures.ro/en/parcul-eroilor-2/ (2018.09.28)

tirgumures.ro (2018.10.08)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros-Torda_v%C3%A1rmegye (2019.05.26)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely (2018.11.15)

https://www.escofet.com/en (2019.05.12)

https://noveny.prenor.eu/ (2019.05.22)

Irodalomjegyzék/Bibliografie

Bardóczi Sándor, Giczey Péter – Kézikönyv a részvételi városmegújításról  Gyakorlati útmutató /Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport ‐ 2010

Moravánszky Ákos – Tűzfalak. Közép – Európa intenzitása

Városi fák és közművek kapcsolata. Tervezési útmutató / Zöld infrastruktúra füzetek 4. – Budapest, 2018

Közterületi sorfák jegyzéke – Magyar Díszkertészek Szövetsége kiadó, 2015

Zágoni Balázs – Kincses képeskönyv Marosvásárhely, Kolozsvár, Koinónia kiadó, 2008

A kertéspítés kézikönyve, Verlag Dashöfer Szakkiadó, 2008

Tájodüsszeia, Magyar Tájépítészek Szövetsége kiadó, 2015

Schmidt Gábor – Növények a kertépítészetben, Budapest, Mezőgazda kiadó,2003

https://mapire.eu/hu/ (2018.10.08)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros_megye (2019.02.24)

http://www.cjmures.ro/Prezentare/Prezentare_hu/istoric.htm ( 2019.02.24)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Maros-Torda_v%C3%A1rmegye (2019.05.26)

https://www.erdelyiturizmus.hu/?action=regio&id=3557 (2019.04.05)

Tervlapjegyzék/Lista planșelor

Emlékmű tervlapjai:

1. E – 01: Emlékmű koncepcióterve és látványkép

2. E – 02: Emlékmű részletterve

3. E – 03: Emlékmű metszetek

4. E – 04: Emlékmű növénykiültetési terve

5. E – 05: Emlékmű növénykiültetés részletterve

Sorfa,lépcső tervlapjai:

6. S – 01: Sorfa koncepcióterve és látványkép

7. S – 02 Sorfa részletterve és metszete

8. S – 03: Növénykiültetés

9. S – 04: Lépcső koncepcióterve és látványkép

10. S – 05: Lépcső részletterve és metszete

11. S – 06: Tervezett utcaképi elemek részletterve

Ligetes rész tervlapjai:

12. L – 01: Liget koncepcióterve és látványkép

13. L – 02: Liget részletterve és metszete

14. L – 03: Növénykiültetés