Pécsi Tudományegyetem [603262]

Pécsi Tudományegyetem
Állam – és Jogtudományi Kar

A közvetítői eljárás az
új polgári perrendtartás tükrében
A családi közvetítői eljárás, mint gyermekközpontú eljárás

Konzulens: Készítette:
Dr. Mészáros Gábor, PhD Bogdán Adél
egyetemi adjunktus igazságügyi
igazgatási alapszak

Pécs , 2017 .

2

NYILATKOZAT a szakdolgozat eredetiségéről

Alulírott Bogdán Adél BOASABB.PTE (Neptun kód), a PTE Állam- és Jogtudományi
Karának a hallgatója ezennel büntet őjogi felel ősségem tudatában nyilatkozom és
aláírásommal igazolom, hogy A közvetítői eljárás az új polgári perrendtartás tükrében –
A családi közvetítői eljárás, mint gyermekközpontú eljárás című szakdolgozatom saját,
önálló munkám ; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom
felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült.
Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít:
• szó szerinti i dézet közlése idéz őjel és hivatkozás megjelölése nélkül;
• tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül;
• más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése.

Kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem és tudomásul veszem, hogy
amennyi ben a benyújtott szakdolgozat sérti a szerzői jogokat, úgy a dolgozat minősítése
elégtelen (1), továbbá velem szemben a szakfelelős fegyelmi eljárást kezdeményez a
dékánnál Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 59. § (14) alapján.

Pécs, 20______ év __________________ hó _________ nap

____ ________________________________
hallgató aláírása

3

Tartalomjegyzék

Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 5
I. Fejezet: Az alternatív vitarendezés ………………………….. ………………………….. ………… 6
1.Az alternatív vitarendezés kialakulása ………………………….. ………………………….. ……….. 6
2.Az alternatív vitarendezés fajtái ………………………….. ………………………….. ……………….. 8
3.A hagyományos és az a lternatív eljárás különbségei ………………………….. ………………. 12
II. Fejezet: A közvetítői eljárás ………………………….. ………………………….. ……………….. 16
1. A közvetítői eljárás törvényi szabályozása ………………………….. ………………………….. . 16
2.A hagyományos és a bírósági közvetítői eljárás ………………………….. …………………….. 18
3. A közvetítői eljár ás és a polgá ri perrendtartás ………………………….. ………………………. 19
3.1 A közvetítői eljárás és az új pol gári perrendtartás koncepciója ………………………….. 21
3.2 A közvetítői eljárás és az új polgári perrendtartás ………………………….. ………………………… 23
III.FEJEZET: A CSALÁ DI KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁ S………………………….. ……….. 26
1. A családi konfliktusok ………………………….. ………………………….. ………………………….. 26
2. A családi k özvetítői eljárás kialakulása ………………………….. ………………………….. …… 27
2.1 A válási közvetítői eljárás ………………………….. ………………………….. ……………………. 28
2.2 A gyermekvédelmi közvetítői eljár ás ………………………….. ………………………….. ……. 30
2.3 A kapcsol atügyeleti közvetítői eljárás ………………………….. ………………………….. ….. 32
2.4 A kötelező közvetítői eljárás ………………………….. ………………………….. ………………… 33
2.5 Hatá ron átlépő közvetítői eljárás ………………………….. ………………………….. …………. 33
2.6 Az online közvetítői eljárás ………………………….. ………………………….. …………………. 34
Összegzés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 37
Irodalomjegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 39

4

„Semmit nem lehet megtanítani egy embernek.
Csak se gíteni benne, hogy rátaláljon önmagán belül.”
Galileo Galilei

5
Bevezetés

A mediáció szó a latin mediare kifejezésből származik. Eredeti jelentését tekintve
egyeztetni, középen állni, közbenjárni, békéltetni, közvetíteni. A szó összes jelentése
magában hordozza a kifejezésnek azt a jelentését, miszerint valamilyen folyamatban
egy s zemély középen helyezkedik el, hogy közvetítsen a felek között.
Amikor elkezdtem foglalkozni a közvetítői eljárás témakörével szinte minden
szituáció ban felhoztam a témát és meglepetésként tapasztaltam, hogy
beszélgetőpartnereim jelentős része nem tudta mi is az a mediáció és még a
szövegszerkesztő program is folyamatosan megpróbálta kijavítani a meditáció szóra.
Elkezdtem használni a közvetítői eljárá s kifejezést, amellyel mint ki fejezéssel
természetesen tisztában voltak, de nem tudtá k, hogy valójában ez egy alternatív
vitarendezési technika. A dolgozat további részében is szinonimaként használom a két
kifejezést. Dolgozatom céljául azt tűztem ki, hogy megvizsgálom közelebbről ezen
eljárás előnyeit illetve hátrányait a peres eljárással összehasonlítva, illetve hogy a
jelenlegi polgári perrendtartáshoz képest a jövő év januárjától hatályba lépő új polgári
perrendtartás hogyan támogatja az eljárás lefolyt atását. A törvényi elemzéseken kívül
szeretnék kitekinteni a közvetítés egy jellegzetes formájára is, a családi mediációs
eljárásra. Amelynek vizsgálata során megkísérlem bemutatni, hogy az alternatív
konfliktuskezelési technikák elengedhetetlenek a család i konfliktusok békés
rendezéséhez , azért, hogy a jövőben is fenntartható legyen a szülők között i
együttműködés a gyermekükért. A speciálisan a gyermek védelme érdekében
lefolytatott közvetítői eljárás során a semleges közvetítő mindenekfelett a gyermek
érdekeit kell, hogy képviselje, ezér t az ilyen jellegű eljárásokat néhány sajátos szabály
is jellemez i. A mediáció új formájaként 2012 -ben megjelent a bírósági közvetítői eljárás
is, amelybe a hagyományos eljárással összevetve szeretnék betekintést nyújtani. Először
viszont meg kell vizsgáln unk, hogy mit is jelent pontosan az alternatív vitarendezés és
hogy ez a módszer miként nyújt segítséget az életünk egyik legbonyolultabb és
érzelmesebb problémáira, úgy hogy közben emberségesek is maradjunk.

6
I. Fejezet
Az alternatív vitarendezés

1. Az alternatív vitarendezés kialakulása
A következő részben a teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni az alternatív
vitarendezés (továbbiakban: AVR) kialakulásához vezető főbb mérföldköveket. A rövid
történeti kitekintés azt a célt is szolgálja, hogy megcáfolja azt az általános feltételezést,
miszerint az AVR napjaink újítása. Az AVR lényege a legegyszerűbben úgy
fogalmazható meg, hogy tágan vett értelemben, minden olya n eljárás AVR -nek számít,
amely alternatívaként szolgál a bírósági eljárás elkerülésé, illetve megelőzése
érdekében . Az AVR egy gyűjtő fogalom, amelybe számos különböző típusú , de azonos
célokat elérni kívánó eljárás beletartozik és gyökerei egészen 2500 évvel ezelőttre
nyúlnak vissza a mai Kína területére. Ez részben ez azzal magyarázható, hogy a kínai
filozófiai tanok, a konfuci anizmus és a taoizmus tanai is békét és harmóniát hirdetnek,
ezért a konfliktushelyzeteket elsősorban egyezséggel próbálták megoldani.1 A
konfliktushelyzetek békés megoldására való törekvés nemcsak a kínai filozófiá t követő
közösségekre volt jellemző. Úgy tartják, hogy Európában legelőször 1825 -ben került
sor közvetítői eljárásra, amikor Nagy -Britannia, mint közvetítő, nemzetközi konfliktust
oldott meg az alternatív eljárás segítségével Portugália és Brazília között.2 Láthatjuk,
hogy a konfliktuskezelési technikák alapjait, már évszázadokkal ezelőtt is alkalmazták,
csak nem a jelenlegi formájában. A ma AVR – ként ismert eljárások nem túl régi múltra
tekintenek vissza. A múltszázadban kezdtek teret hódítani maguknak az Amerikai
Egyesült Államokban, ahol kezdetben a vitás munkaügyekben alkalmazták, hogy
elkerüljék a peres eljárásokat.3 Az első jelentős mérföldkő mindenképpen az 1947 -ben
elfogadott Labor – Management Relations Act, ismertebb nevén a Taft -Hartley -féle
törvén y jelenti, amely kimondja, hogy a Federal Mediation and Conciliation Service
(Szövetségi Mediációs és Békéltető Szolgálat) közvetítői nem rendelkeznek
bűnüldözési hatósággal és saját meggyőző technikájukra kell támaszkodniuk az ügyek

1 Barinkai Zs .- Bártfai J . – Dósa Á. – Gulyás K .- Herczog M. – Horváth É. – Kutacs M.- Lovas Zs.: A
mediáció, A közvetítői tevékenység. Budapest, HVG -ORAC Lap – és Könyvkiadó Kft., 2003. 390. o.
2 Gyengéné Nagy Márta: Mediáció az igazságszolgáltatásban. Családjogi specialitások. PhD. értekezés.
Szeged, 2009, Szegedi Tudományegyetem
3 Nagy Márta: Bírósági mediáció. S zeged, Bába Kiadó, 2011. 236.o.

7
megoldása érdekében .4A törvény elfogadása után számos szakirodalom jelent meg az
alternatív eljárások alka lmazásának lehetőségeiről és így már Európa -szerte is kísérletet
tettek az AVR bevezetésére. Európában az eljárás későbbi sikeres alkalmazásához
elengedhetetlen volt az Eur ópai Bizottság 2001 áprilisában kiadott vitairat a az European
Code of conduct on mediation (Közvetítők Európai Magatartási Kódexe ). A vitairat
bevezető szakaszában olvasható az eljárás alapgondolatának a megfogalmazása, amely
szerint „a konfliktusmegoldás alternatív módjai, mint például a közvetítés ténylegesen
lehetővé teszik a felek számára, hogy újrakezdjék a párbeszédet a konfliktusukra történő
valós megoldás megtalálása érdekében, ahelyett, hogy konfrontációs logikát követnek,
amiből általában egy győz tes és egy legyőzött kerül ki. Egy ilyen kérdés fontossága
nyilvánvaló, például a családi konfliktusok esetében is, de a lehetséges felhasználása
nagyon széleskörű, sok más típusú vita tekintetében is. ”5 „A zöld könyv – az általa adott
tájékoztatáson és a felvetett kérdéseken keresztül – lehetőséget nyújt az ilyen új
vitarendezési formák iránti érzékenyebbé tételre (jogalanyok, bírók és jogi szakmák) .”6
Az Európai Unió által 2008. június 13 -án hatályba léptetett 2008/52/EK irányelv ,7
amely a polgári és kere skedelmi ügyekben szorgalmazza a tagállamokban a közvetítői
eljárás alkalmazását a határokon átnyúló jogvitákban. A tagállamoknak 2011. május 21 –
ig kellett az irányelv útmutatásait a saját jogszabályaikkal összeegyeztetni. A
tagállamok jelentős része nemcs ak a nemzetközi jogvitákra alkalmazta a lefektetett
alapelveket, hanem átplántálták a közvetítői eljárás szabályait az országon belüli
jogviták alternatív megoldására is .8 Magyarországon a másfajta vitakultúra és az írott
jog merevségéből fakadóan jelentős en később alakult ki az AVR alkalmazása , nem úgy,
mint a precedens jogot köve tő angolszász országokban, ahol sokkal könnyebben
illeszkedett az AVR a jogrendszerbe.9 A közvetítő eljárást itthon elsőként az
egészségügy területén használták, amelyet a 2000. é vi CXVI. törvény deklarált, amely
az egészségügyi közvetítői eljárás célj át az egészségügyi szolgálta tó és a beteg között a

4 https://legal -dictionary.thefreedictionary.com/Federal+Mediation+and+Conciliation+Service 2017.09.01
5 http://ec.europa.eu/civiljustice/adr/adr_e c_hu.htm 2017.09.01
6 http://ec.europa.eu/civiljustice/adr/adr_ec_hu.htm 2017.09.01
7 Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett
közvetítés egyes szempontjairól
8 Éliás E. , Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.: A bírósági közvetítésről –
mindenkinek. Kézikönyv a jogviták békés rendezéséhez. Budapest, HVG -ORAC Lap – és Könyvkiadó
Kft., 2016.
9 Nagy Márta: Bírósági mediáció . Szeged, Bába Kiadó, 2011. 236.o.

8
szolgáltatás nyújtásával összefüggésben keletkezett jogvita peren kívüli egyezséggel
történő rendezésének elősegítése, a felek jogai nak gyors és hatékony érvényesítése ként
határozott meg.10 A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény
(továbbiakban: Kvtv .) már nem korlátozta a mediáció alkalmazását egy adott területre,
hanem az (1) bekezdésben meghatározza, hogy a közvetítői eljárás alkalmazható a
természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban
felmerült polgári jogviták rendezéséhez, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény
nem korlátozza. A törvény 2003. március 17 -én lépett hatályba és a kibővített, általános
alkalmazási lehetőségek ellenére a statisztikák szerint az eljárás nem volt közkedvelt. A
közvetítői tevékenység jövőjét tekintve az egyik legjelentősebb módosítást a parl ament
2012. július 9 -én szavazta meg, ez az igazságügyi és kö zigazgatási tárgyú törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXVI I. törvény hatályba lépésével vál t alkalmazhatóvá.
E törvény 39. § -a kiegészíti a Kvtv. -t azzal, hogy k özvetítői tevékenységet a 4. § -ban
felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e tör vényben meghatározottak szerint
bírósági titkár is elláthat. A tevékenység bírósági titkár által való lefolytatását nevezik
bírósági közvetítésnek, vagy más néven bírósági mediációnak. A következő részben
szeretném részletesebben bemutatni az alternatív e ljárások különböző formáit,
különösen a közvetítői eljárást és ezen eljárás jellegzetességeit.

2. Az alternatív vitarendezés fajtái
Az alternatív vitarendezés egy gyűjtőfogalom, ami azt jelenti, hogy minden olyan
alternatív vitarendezési módot magába foglal , amelyek kel a költséges és elhúzódó
bírósági (peres) eljárást kívánják elkerülni. Mielőtt részletesebben is bemutatnám az
AVR különböző formáit, meg kell vizsgálnunk, hogy mi is az a vitarendezés.
Leegyszerűsítve az AVR centrális eleme a konfliktus, hisze n nincs vitarendezés vita
nélkül. A konfliktusok elkerülhetetlenek a minde nnapjaink során és szeretném
hangsúlyozni, hogy a konfliktushoz, mint helyzethez nem feltétlenül kellene negatív
érzelmeket társítani, hiszen életünk szinte bármely területén találko zhatunk a saját
véleményünktől, értékrendünktől, akár hagyományinktól eltérő nézetekkel. „A
konfliktus egyet nem értés, ellentét, vita vagy feszültség emberek vagy csoportok között.

10 2000. évi CXVI. törvény az egészségügyi közvetítői eljárásról 1. § (1)

9
Ez az állapot vélt vagy valós ellentéteken alapul .”11 A konfliktushelyzet k ialakulását
megelőzhetjük (nem minden esetben) azzal, ha elfogadóbbak és nyitottabbak vagyunk
embertársainkkal szemben . Ha már egy meglévő konfliktushelyzetet szeretnénk békés
módon megoldani, ahhoz az első és elengedhetetlen lépés, az hogy felismerjük és
elfogadjuk a konfliktus létezését. Kétségkívül a konfliktus felismerése (elismerése?) a
nemzetünknek az átlagos nál is nehezebb en megy , hiszen jellemzően konfliktus -elfedő
nemzet vagyunk.12 Ez azt jelenti, hogy a z átlag magyar ember nem ismeri el a probléma
meglétét , hogy elkerülje, esetleg elfedje a meglévő konfliktusait , inkább becsapja
önmagát és elnyomja a konfliktus gyökerét is , hiszen ha nem veszünk tudomást a
probléma meglétéről, esetleg soha nem is beszélünk róla, akk or az a konfliktus nem
létezik, a konfliktus -elfedő hozzáállás szerint.
A konfliktusokat az AVR szempontjából Christopher W. Moore szerint öt nagy
csoportra oszthatjuk fel:
 kapcsolati konfliktus : heves érzelmek befolyásolják és a nem megfelelő
kommunikáció jellemzi;
 értékkonfliktus : eltérő értékrendszert képviselők között alakul ki;
 strukturális konfliktus : eltérő szabályrendszerből kialakuló konfliktus;
 információs konfliktus : az információ áramlása nem megfelelő mennyiségű és/
vagy minőségű;
 érdekkonfliktus : egymással szembenálló érdek ekből fakadó konfliktus. 13
A konfliktust kiváltó okok felismerésén túl , meg kell próbálnunk eltávolodni a vitás
helyzettől és külső szemlélőként tekinteni a problémáinkra. A konfliktusban álló másik
személyt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen nem e lég, hogy önmagunkban
felismerjük a konfliktus eredetét. Ahhoz hogy sikeresen feloldjuk ezt a helyzetet , meg
kell kísérelnünk a másik fél helyzetébe képzelnünk magunkat, hogy ezáltal megértsük
az ő motivációját is az adott szituációban. A konfliktus helyzet akkor alakul ki, ha
valamelyik fél nem képes felismerni a problémát vagy elzárkózik attól, hogy megoldást
keressen rá. Ilyen helyzetekben alkalmas az AVR, mint lehetséges módszer a problémák
orvoslására, illetve a felek közötti kommunikáció minőségének a javítására .
Természetesen nem mindegyik módszer alkalmazható minden konfliktus helyzetben.
Mindezeket figyelembe véve szeretném bemutatni az alternatív vitarendezés különféle

11 Lova s Zsuzsa, Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés. Budapest,
Múzsák Kiadó, 1999. 44. o.
12 Nagy Márta: Bírósági med iáció. Szeged, Bába Kiadó, 2011. 236.o.
13 Somfai Balázs: Közvetítés, kicsit másképp. = Jura 2015/2, 239 -242 o.

10
formáit, méghozzá úgy csoportosítva, hogy ideálisan a konfliktus melyik szakaszáb an
alkalmazhatóak. A konfliktus t kiváltó okok mellett meg kell vizsgálnunk a
jogszociológia áltál kínált megoldásokat is , amelyeket négy nagy csoportra szoktak
felosztani .

Ez a négy csoport a következőképpen különíthető el:
1. a konfliktusban álló felek közvetlen tárgyalás a,
2. egy harmadik fél bevonás a, mint a tárgyalásos megegyezés közvetítőj e
(mediátor),
3. arbitrátor (más néven választott bíró), aki egy semleges harmadik fél, d e
nemcsak közvetít a felek között, hanem felhatalmazása van arra, hogy kötelező
erejű döntést hozzon rájuk nézve,
4. ítélkezés, ami a vita állami bíróság elé vitelét jelenti, ahol a bíró dönt. 14

1. ábra: A konfliktus szakaszai és az alkalmazható vitarendezési technikák15

14 Pokol Béla: A jog elkerülésének útjai. Mediáció, egyezségkötés. http://jesz.ajk.elte.hu/pokol9 .html
2017.09.23.
15 Eörsi Mátyás – Ábrahám Zita: Pereskedni rossz! – Mediáció: a szelíd konfliktuskezelés . Budapest,
Minerva Kiadó, 2003. 256 o.

11

Dr. Eörsi Mátyás és Dr. Ábrahám Zita Pereskedni rossz! – Mediáció: a szelí d
konfliktuskezelés című művéből a fenti ábra tökéletesen szemlélteti a konfliktus
szakaszait és az e szakaszokban alkalmazható vitarendezési technikákat. Az első fázis a
jelzés, ami azt jelenti, hogy a konfliktusban álló személyek tudatják egymással, hogy
közöttük érdekellentét alakult ki. A jelzés és az érdekartikuláció fázisában16 még
képesek lehetnek érzelmeiket elnyomva, objektíven a közvetl en tárgyalás lefolytatására,
amelyhez nincs szükségük külső, harmadik fél általi segítségre. A facilitáció lehetősége
nyilvánvalóan a konfliktus e szakaszából sem zárható ki. De mit is jelent a facilitáció?
A facilitáció egy olyan alternatív vitarendezési módszer, amely hozzájárul a tárgyalások
sikeres és hatékony lefolytatásához. A facilitátor egy harmadik, semleges fél, aki
rendelkezik a kellő szakértelemmel ahhoz, hogy a tárgyalások során hozzásegítse a
feleket, hogy személyes érzelmeik háttérbe szorítá sával megtalálják a közös hangot és
megoldják a kialakult vitahelyzetet. 17 A konfliktus fázisait tekintve egy másik
alternatív vitarendezési technikát is meg kell vizsgálnunk. Elsősorban a kapcsolati
konfliktusokra jellemző, hogy a felek közötti kommunikác ió már nem megfelelő,
esetleg teljesen hiányzik, amely egyfajta „kommunikációs zsákutcához” vezet, így a
konfliktust megfelelő párbeszéd nélkül lehetetlen feloldani. Ebben a helyzetben a
legmegfelelőbb technika a közvetítés , vagy más néven a mediációs eljá rás. A
mediációnak nem az a célja, hogy egy döntést kényszerítsen ki a felekből vagy, hogy
ezt a döntést meghozza helyettük, hanem az, hogy helyreállítsa a megromlott , vagy már
nem is létező kommunikációt a felek között. Ezért tekinthetjük a közvetítői eljárást egy
érzékenyítési eljárásnak is. Ez a fajta technika hozzásegíti a feleket ahh oz, hogy a
megfelelő konfliktus helyzetet, ne csak a saját szemszögükből vizsgálják meg, hanem
egy szemléletváltással képesek legyenek megérteni a saját, illetve a szembenál ló fél
motivációit is. Mindezeket f igyelembe véve úgy gondolom, hogy ez az alternatív
vitarendezési te chnika a legalkalmasabb módszer ahhoz , hogy segítse a z egyébként is
érzékeny és érzelmileg túlfűtött családjogi viták rendezését, u gyanis a családi
konfli ktusokra a legjellemzőbb, hogy intenzív érzelmek befolyásolják a felek
ítélőképességét, így a kommunikáció sem lehet közöttük zavartalan. A c saládi
közvetítés specifikumaiva l a következő fejezetekben kívánok még részletesebben is

16 Nagy, 2011. 28. o.
17 Nagy, 2011. 28. o.

12
foglalkozni. Először viszo nt szeretném összehasonlítani a hagyományos (peres eljárás)
és az alternatív eljárást néhány fontosabb szempont alapján.

3. A hagyományos és az alternatív eljárás különbségei
A következő részben szeretném közelebbről megvizsgálni a polgári peres eljárás és az
alternatív vitarendezési módszerek közötti lényeges eltéréseket. A két eljárás között a
legfontosabb különbség abban található, hogy ki hozza meg a konfliktushelyzetben a
döntéseket. Az AVR előnyének tekinthető a legtöbb esetben az, hogy a felek a
konfl iktusban nem engedik át a döntéshozatalt egy harmadik személynek. A mediátor és
a facilitátor is az ügy végkimenetelét tekintve pártatlan, teljesen független segítő. Az
alternatív eljárásban résztvev ő felek számára nem is az érdemi döntés megszületése az
elsődleges szempont, hanem hogy a folyamat során a külső, semleges harmadik fél
iránymutatásával , de önerőből érjék el a konfliktus megoldásához szükséges
szemléletváltást. Magyarországon a közvetítői eljárás a nyugati országokhoz képest
nem tartozik a legn épszerűbb alternatív vitarendezési módszerek közé. Ez a merev, írott
jogon alapuló igazságszolgáltatási rendszeren kívül még azzal is magyarázható, hogy
hazánk a rendszerváltás előtti időkből származó igényét a hatalmi döntésre máig nem
tudta levetkőzni. 18 Ezért sem meglepő, hogy a számtalan al ternatív vitarendezési
technika jelenlétének ellenére is , a legtöbben a konfliktus rendezésére még mindig csak
a peres utat látják, mint megoldást. Természetesen a bírósági eljárást helyettesíteni
kívánó módszerek se m tudnak minden érdekütközést elhárítani és alkalmazásuk sem
lenne lehetséges minden természetű konfliktus áthidalására. A jogi
konfliktus helyzeteket, amelyekben kizárt a me diációs eljárás a későbbiekben még
érintem majd. A rendszerváltás után a polgári pe rrendtartás alapelveit lényegesen
megváltoztatták. Az 1952. évi III. törvény a polgár perrendtartásról úgy módosult,
hogy az eljárás célja többé nem az igazságot hívatott kideríteni, hanem a lefolytatott
eljárásnak a jogszabályszerűségét és igazságosságá t kell biztosítania. 19 A polgári perek
ezen elve megerősíti azt az általános nézetet, miszerint a peres eljárások lezárásakor egy
nyertest és egy vesztest hirdetnek, hiszen az eljárás befejezése ként hozott ítélet nem
oldja meg a konfliktust, csak a hatályo s törvények alapján eldönti a jogvitát. Ezzel
szemben a közvetítői eljárásban mindkét fél nyertesnek tekinthető, mivel közös

18 Nagy , 2011. 25.o.
19 Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Bu dapest, Osiris Kiadó, 2014. 632.o.

13
megegyezésükkel oldják meg a konfliktust . A közösen hozott döntés ahhoz is
hozzájárul, hogy a felek többsége a mediációs eljárás so rán elhatározza magát az
egyezség betartása mellett. Ez jól szemlélteti azt a megállapítást, miszerint a közvetítői
ülések alkalmával a felek hozzáállása a problémához, illetve a szituációban
„szembenálló” személyhez megváltozik és e z hosszútávon egy végle ges megoldást
eredményez. A hagyományos bírósági per során hozott döntésre ez az észrevétel nem
jellemző, mivel nem tárja fel a konfliktus kiindulópontját, így végleges megoldást sem
kínálhat a vitás helyzetben, mert a pert elvesztő fél ellen hozott bármil yen szankciók
nem teljesítése a k onfliktus fennmaradása miatt személyes bosszúnak is tekinthető.
A közvetítői eljárások megkezdéséhez főszabály szerint a konfliktusban álló felek
hozzájárulása szükséges. E főszabály alól kivételnek számít a köte lező közve títői eljárás
igénybe vétele a szülői felügyelet gyakorlásának rendezési iránti perben, amelyet a
Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) 4:172. § -a szabályozza.20 A kötelező
közvetítői eljárással a későbbiekben még részletesebben kívánok foglalkozni. A
feleknek tehát egyet kell abban érteniük, hogy a vitarendezéshez a közvetítői eljárást
kívánják segítségül hívni a problémájuk megoldásához. Önkéntes alapon vesznek részt
a mediációs tárgyalásokon, így mindkét fél céljai között szerepel, hogy feloldják a
konfliktushelyzetet. Ezzel ellentétben a peres eljárás csak az egyik fél kérelmére indul,
így a jogvitába általában az egyik fél belekényszerül. A bírósági eljárás alapelvei között
megtalálható még a perhatékonyság elve is, ami azt jelenti, hogy a pert ésszer ű időn
belül és optimális költségráfordítással kell lefolytatni. 21 „ A gyors vagy legalábbis
elfogadható ideig tartó polgári perre való igény ma már az emberi jogok közé tartozik. ”
22 Az olcsó és a gyors per megvalósítása a gyakorlatban még most is az eljá rás
legnagyobb kihívásai közé tartozik, annak ellenére, hogy a polgári perjogi kodifikációk
számtalanszor törekedtek a hatékonyság fejlesztésére. A 2006. évi XIX. törvénnyel
létrehozták a kifogás intézményét, amellyel az elhúzódó eljárás ellen nyújthat be
panaszt a fél, a beavatkozó, illetve az eljárásban részvevő ügyész. 23 A közvetítői
eljárásra jellemző, hogy gyorsabb és olcsóbb a bírósági eljárásnál. A 2002. évi LV.
törvény a közvetítői tevékenységről 3 5. §-ának az (1) bekezdésének d) pontja négy
hónapra korlátozza az eljárás lefolytatását. Az eljárás költségeit szintén a Kvtv . 27. § -a

20 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:172. §
21 Kengyel, 2014, 76.o.
22 Kengyel, 2014, 76.o.
23Kengyel, 2014, 66. o.

14
szabályozza, amely szerint a közvetítő és a felek szabadon állapodhatnak meg a
költségekben. A felek közösen egyeztek bele az eljárás lefolytatásába, így az sem
szokatlan, hogy megfelezik a költségeket.

2. ábra: Az alternatív és a hagyományos eljárás különbségei24

A fenti ábra tökéletesen szemlélteti a két eljárás közötti különbségeket. A konszenzusos,
tehát megegyezésen alapuló folyamatok közé tartozik a tárgyalás (nem bírósági per
értelmében) és a mediáció is. A felek közötti tárgyalás, ahogy az ábra is mutatja,
harmadik , beavatkozó fél nélkül zajlik. A felek képesek még egymással kommunikálni
és ebből kifolyólag közös megegyezéssel meg tudják oldani a konfliktushelyzetüket
úgy, hogy végig kontroll alatt tartják a folyamatot. A másik megegyezésén alapuló
tárgyalási techni ka a közvetítés, vagy másképpen mediációs eljárás. A kommunikáció
még ebben az esetbe is fenn áll a felek között, de már külső segítség nélkül a felek nem
tudják irányítani a folyamatot. Ahogy az ábra is mutatja , a kettőjük tárgyalásának a
menetét fogja ir ányítani a közvetítő, de a mediátor semlegességéből fakadóan,

24 Mediation, The art of Facilitating Settlement, Straus Institute for Dispute Resolution, Pepp erdine
University, School of Law, 1997 Idézi: Nagy Márta: Bírósági mediáció. Szeged, Bába Kiadó, 2011.

15
semmilyen befolyással nem lehet az ügy végkimenetelére. A bírósági folyamatokat
bemutató ábra megjeleníti a felek viszonyát a jogvitában. A konfliktusban álló
személyek között semmilyen kapcsola t nem fedezhető fel, mindent átengednek egy
külső személy kezébe. A megegyezésen alapuló eljárások során a felek a jövőben is
fenntartható együttműködésre koncentrálnak, míg a bírósági eljárások során mindig egy
a múltban történt esemény felelősét keresik.
A két eljárás között a leg szembetűnőbb különbség, hogy míg a közvetítői eljárásban a
felek aktívan részt vesznek, és ők maguk próbálják meg megoldani a
konfliktushelyzetet , addig a peres eljárásban átengedik a döntés meghozását a bíróságra.

16
II. Fej ezet
A közvetítői eljárás

A következő fejezetben szeretném bemutatni a közvetítői eljárás során alkalmazandó
szabályokat a Kvtv. alapján , majd összehasonlítom a hagyományos közvetítő eljárást a
bírósági közvetítéssel , végül pedig kitérek még a közvetítői eljárást érintő változásokra
a 2018. január elsejétől hatályos polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény
(továbbiakban: új Pp.) bevezetésével.

1. A közvetítői eljárás törvényi szabályozása25
A közvetítői törvényt az Országgyűlés 2002. december 3 -án fogadta el és 2002. március
17-én lépett hatályba. A törvény 2. § -a alapján a közvetítés, olyan sajátos permegelőző
vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő,
vitarendező eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése
alapján a vitában nem érintett, harmadik személy bevonása mellett a felek közötti vita
rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása. A törvény célja
ezenkívül még az is, hogy a túlterhelt bírósá gokat tehermentesítse és a peres eljárásra
csak a valóban bírói ítéletet igénylő esetek kerüljenek.26 A Kvtv. 1. § -ának a (3.)
bekezdése felsorolja azokat az eljárásokat, amelyeknél nincs helye törvény szerinti
közvetítői eljárás lefolytatásának. A Pp. alap ján ezek az eljárások az apasági és
származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése, a
gondnokság alá helyezés, a közigazgatási perek, a sajtó -helyreigazítási eljárás, az
alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás, illetve a végrehajtási perek. A házassági
perek lefolytatásakor igénybe vehető a közvetítői eljárás, viszont a házasság
érvénytelenítéséhez, illetve felbontásához bírósági döntés szükséges. A vitában nem
érdekelt, harmadik fél a közvetítő , vagy más néven a mediáto r, akinek a 3.§ alapján a
feladata , hogy pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a
felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. A Kvtv. nevesíti a közvetítővé
válás feltételeit is. Közvetítővé válhat az a természetes személy, aki felsőfokú
végzettséggel és annak megfelelő ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,
büntetlen előéletű és nem állnak fenn vele szemben kizáró okok (foglalkozástól való

25 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről
26 Barinkai Zs., Bártfai J., Dósa Á., Gulyás K., Herczog M., Horváth É., Kutacs M., Lovas Zs.: A
mediá ció, A közvetítői tevékenységről. Budapest, HVG -ORAC Lap – és Könyvkiadó Kft., 2003. 390 o.

17
eltiltás, cselekvőképtelen). A közvetítői szakmai képzés elvégzése nem elegendő a
tevékenység gyakorlásához, mert az igazságügyért felelős miniszternek be kell
jegyeztetnie a közvetítői névjegyzékbe és szintén az igazságügyért felelős miniszter
jogosult hivatalból vagy kérelemre ellenőrizni a közvetítő szakmai munkáját. A Kvtv. .
IV. fejezete részletesen leírja a közvetítői eljárás teljes menetét. A 23.§ kiköti, hogy a
felek közös megegyezésük alapján , szabadon kérhetnek fel írásban a névjegyzékb ől
szereplő mediátorok közül bárkit. Amennyiben a felkérést az eljárás lefolyta tására csak
az egyik fél kezdeményezi, a közvetítőnek lehetősége van, hogy közreműködésével a
másik felet is bevonja az eljárásba. Ugyanebben a fejezetben találhatóak az
összeférhetetlenségi okok is, amelyek fennállása esetén , kizárják a közvetít őt az
eljárásból. A közvetítőt titoktartási kötelezettség terheli, ezért a Pp. 170.§ -ának (1)
bekezdése27 alapján megtagadhatja a tanúvallomás tételt a bírósági eljárás során. A
közvetítőnek nyolc napja van, hogy írásban értesítse a feleket, hogy elfogadja -e a
felké rést, amennyiben igen elfogadó nyilatkozatával meghívja a feleket az első
megbeszélésre. Az első alkalommal a feleknek alá kell írniuk a megállapodást arról,
hogy mindketten igénylik az eljárás lefolytatását, mert a közvetítői tárgyalások csak
ezután kezdő dhetnek el. A mediátor a feleket kérésükre külön -külön is meghallgathatja,
de elengedhetetlen annak a biztosítása , hogy a résztvevők egyenlő bánásmód ban
részesüljenek. A közvetítői tárgyalások a törvény értelmében a nyilatkozat aláírásától
számított négy h ónap elteltével megállapodás hiányában is befejeződnek. Ezenkívül az
eljárás befejezését kérhetik a felek együttesen, illetve csak az egyik fél kérelmére is.
Természetesen az eljárás szintén befejeződik a megállapodás aláírásával is. Nagyon
fontos hangsúl yozni, hogy a megállapodás létrejötte nem korlátozza a feleknek azt a
jogát, hogy jogvitájuk ügyéb en a bíróság peres eljárás keretei között ítéletet hozzon.28
2012 -ben a Kvtv .-t úgy módosították, hogy lehetővé vált a közvetítői eljárás egy másik
formája is, a bírósági közvetítés . A törvény IV/A. fejezete rendelkezik a bírósági
közvetítés szabályairól. Az egyik kiemelendő eltérés – mivel a bíróság keretei között
zajló mediálásról beszélünk – hogy ezen eljárás lefolytatása során csak a bíró, illetve a
bírósági titkár töltheti be a közvetítő szerepét.
A hagyományos és a bírósági közvetítés különbségeire részletesebben a következő
részben szeretnék még kitérni. A Ptk. 4:172. § -a bevezette a kötelező közvetítői eljárást,
amely kimondja, hogy a bíróság indokolt ese tben kötelezheti a szülőket az eljárás

27 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 170. § (1)
28 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről 36. § (1)

18
igénybevételére a szülői felügyelet gyakorlása során felmerült vitás kérdésekben, illetve
a későbbi együttműködésük biztosítása érdekében . A kötelező eljárás speciális
szabályait a Kvtv. . IV/B. fejezete szabályoz za. A közvetítés e formája ellenkezik azzal
az általános elvvel, hogy a közvetítést önkéntes alapon, a felek közös elhatározásából
veszik igénybe, habár arra nincsenek kötelezve, hogy a teljes eljárást lefolytassák. A
feleknek a kötelezést tartalmazó határozat közlésétől számított tizenöt napon belül
közösen kell kezdeményezniük az eljárás megindítását.29 A Pp. 152. § -ának (3)
bekezdése alapján a bírósági eljárást fel kell függeszteni.

2. A hagyományos és a bírósági közvetítői eljárás
A hagyományos és a bírósági k özvetítői eljárás között számottevő különbség nem
fedezhető fel, hiszen a bírósági közvetítés is egy olyan közvetítés, amelyre a Kvtv.
rendelkezéseit kell alkalmazni. Különbségek viszont megfigyelhetőek a közvetítő
személyét illetően, az eljárás helyszínéb en, illetve a díjazásban is. Bírósági
közvetítőként csak az Országos Bírói Hivatal elnöke által kijelölt bíró, bírósági titkár
vagy rendelkezésre álló állományban lévő nyugalmazott bíró járhat el.30 A közvetítői
tárgyalások helyszínében az a különbség figye lhető meg, hogy a közvetítői eljárás a
mediátor irodájában vagy a felek áltál elfogadott semleges helyszínen történhet, addig a
bírósági közvetítés általában a bíróság épületében zajlik.31 Kiemelendő eltérés még az
is, hogy az eljár ások mikor és hogyan kezd eményezhetőek. A hagyományos közvetítői
eljárás elindításához nem szükséges egy folyamatban lévő peres eljárás, hanem
anélkülis igénybe lehet venni, míg a bírósági közvetítői eljárás megkezdéséhez
elengedhetetlen egy folyamatban lévő bírósági eljárás. 32 A Kvtv. 38/B. § -ának a (2)
bekezdése felsorolja a törvény azon paragrafusait, amelyek a bírósági közvetítésre nem
alkalmazhatóak. Az egyik ilyen például a közvetítő személyéből fakad, mivel a bírósági
közvetítőt nem kell bejegyezni a névjegyzékbe, ezért a tö rvény 4.§ -ától az 5./A § -ig és a
6.§-tól a 22.§ -ig nem vonatkoznak a bírósági mediátorra. Emellett az
összeférhetetlenségi okokat a bírósági közvetítő esetében együttesen kell alkalmazni a
bírák kizárásáról szóló törvénnyel. A törvény azt is kizárja, hogy a peres vagy nemperes

29 2002. évi LV. törvény a közvetítői te vékenységről . 38./E. §(1)
30 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről 38/A. § (1)
31 Éliás E. , Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A. 2016. 35. o.
32 Éliás E. , Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A. 2016. 35. o.

19
eljárásban érintett bíró nem vehet részt a közvetítői eljárásban, illetve ugyanabban az
ügyben bírósági közvetítőként eljáró személy nem töltheti be a bírói szerepkört a peres
vagy nemperes eljárás során. Szintén nem alkalmazandó a tö rvény 23. § -ának (1.), (2.),
(3.) bekezdés ének b pontjáig, illetve a 24.§, mert ezek a közvetítő felkérését
szabályozzák és mivel a bírósági közvetítő közvetlenül nem kérhető fel az eljárás
lefolytatására, így a törvény e pontjai nem érvényesek a bírósági közvetítői eljárásra. A
feleknek közösen kell igényüket az eljárásra a bíróságnak kérelem formájában
előterjeszteniük és a Kvtv. 38/B. § -ának értelmében a bírósági közvetítés re a területi és
a polgári perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irán yadóak. Ezeken az
eltéréseken kívül fontos még megemlíteni a Kvtv. 27. § -át, amely a közvetítők
díjazásáról szól. Természetesen a bírósági közvetítői eljárásra ez a paragrafus sem
irányadó, hiszen az eljárás illetékmentes és a bírósági közvetítők nem része sülnek külön
díjazásban és „sikeres megállapodás esetén a felek a perben – 90% – 70% – 50% –
illetékkedvezmény ben részesülhetnek .”33 A bírósági közvetítés során keletkezett iratokat
a bíróság őrzi és gondoskodik a másolatok kiadásáról is. A hagyományos közv etítés
során a Kvtv. 38. § -a alapján a mediátor tíz évik köteles megőrizni az eljárás
megindítását igazoló nyilatkozatott, a z egyezséget igazoló megállapodást, illetve a
feljegyzéseit az eredménytelenül zárult mediálásról.

3. A közvetítői eljárás és a polgá ri perrendtartás
A jelenleg hatályban lévő Pp.34 a módosítások előtt az 1923. évi szovjet -orosz
törvénykönyvet próbálta átmásolni a magyar igazságszolgáltatásba. 35 A törvényt 1952
óta számos alkalommal módosították, de a változtatások ellenére sem tekinthet ő a peres
eljárás gyors és olcsó procedúrának , ezért 2002 -től, illetve 2012 -től a közvetítői eljárás
és a bíróság falai között zajló bírósági közvetítés bevezetése Magyarországon is az
alternatív vitarendezés egy olcsóbb és gyorsabb formájaként hivatott te hermentesíte ni a
bíróságokat. A polgári eljárásjog és a bírósági közvetítői eljárás viszonya kiemelendő,
mert a közvetítés e formája, csak akkor vehető igénybe, ha a feleknek már egy
megindított peres eljárása folyamatban van, ezért is fontos, hogy a lefol ytatatott bírósági
mediáció milyen hatásokat fog kiváltani a peres eljárásra nézve. Természetesen a
hagyományos közvetítői eljárás is alkalmazható a peres eljárás megkezdése után. A Pp.

33 http://birosag.hu/allampolgaroknak/mediacio/birosagi -kozvetitoi -eljaras 2017.11.02.
34 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
35 Kengyel Miklós, 2014. 61.o.

20
külön szabályozza a bíróság által elrendelt kötelező közvetítői eljár ást. A bíróság
hivatalból elrendelheti a feleknek, hogy a házassági bontóper megindítása előtt vagy
közben vitás kérdéseik rendezése érdekében közvetítői eljárásban vegyenek részt.36
Ezenkívül elrendelhető még a kötelező közvetítői eljárás igénybevétele a f eleknek a
szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per folyamán is.37 A Pp. 8. § -ának a
(6.) bekezdése pénzbírságot állapít meg , azzal a féllel szemben, aki önh ibájából
elmulasztja felkérni a közvetít őt az eljárás lefolytatására, illetve nem jelenik meg az első
közvetítői megbeszélésen. A kötelező közvetítői eljárásban való részvétel vagy
különösen a nem részvétel befolyásolhatja a perköltség viselését is. A bíróság
kötelezheti a felet arra, hogy az ellenérdekű félnek a közvetítés során felmerült
költségeit megtérítse, amennyiben a megállapodás az eljárás szabályainak megfelelően
megszületett köztük, de a perben a fél még ennek ellenére sem hajlandó egyezséget
kötni.38 Egy másik esetben is kötelezhető az egyik fél a másik fél költségeinek a z
átvállalás ára, amennyiben az ellenfél igazolni tudja, hogy ő mindent megtett annak
érdekében, hogy a vitájukat közvetí tői eljárás keretei között rendezzék , de a másik fél
önhibájából ez nem valósulhatott meg. 39 A perköltség viselése a nem kötelező
közvetítői eljárás okra is kihatással van. Amennyiben a hagyományos mediációs eljárás
során a felek között született már egy megállapodás és az egyik fél ugyanebben a
jogvita tárgyában kívánja érdekeit bírósági eljárás keretei között érvényesíteni, a pert
indító fél kötelezh ető az eljárás során valamennyi felmerülő költség megfizetésére.40 A
jogalkotók nak ezzel is az a céljuk, hogy csökkentsék a peres eljárások számát és a
bírósági útra valóban csak azok a z esetek kerüljenek, amelyek eldöntéséhez
elengedhetetlen a bírói ítélet . A közvetítői eljárás megindítása a peres eljárás
felfüggesztését is magával vonja , mert a két eljárás párhuzamosan nem folytatható. A
kötelező közvetítői eljárás idejére a bíróság felfüggeszti az eljárást és kötelezi a feleket,
hogy közös kérelmükben nyo lc napon belül indítványozzák a közvetítői eljárás
elindítását. 41 A Pp. 155. § -ának a (3) bekezdése kizárja a fellebbezés lehetőségét a
felfüggesztést elrendelő bírósági határozat ellen. A felfüggesztett eljárás újraindul a

36 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:22. §
37 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:172.. §
38 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 80. § (4a)
39 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 80. § (4 b)
40 1952. évi III . törvény a polgári perrendtartásról 80. § ( 3)
41 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 152. § (3)

21
kötelező közvetítői eljárást köz lő határozattól számított két hónap eltelte után, tekintet
nélkül arra, hogy született -e megállapodás vagy nem az eljárás során, illetve akkor is
folytatódik , ha bármelyik fél igazolni tudja, hogy a mediációs eljárás befejeződött , vagy
annak ellenére, hogy részt vett az első megbeszélésen el sem indult.42 A peres eljárás
kérelemre indul, amelyhez keresetlevelet kell benyújtani, és ha a felek között a
keresetlevélben meghatározott jogvitában közvetítői eljárás volt folyamatban, akkor azt
fel kell tüntetni.43 A bíróság felhívhatja a felek figyelmét a közvetítői eljárásra,
tájékoztathatja őket az eljárás menetéről, az igénybevételének a lehetőségeiről, illetve a
megkezdett peres eljárásuk felfüggesztéséről. A Pp. 148. § -a alapján a mediációs eljárás
során kötött megállapodásukat (amennyiben megfelel a jogszabályoknak) a bíróság
végzéssel jóváhagyja, így az megfelel a bírói ítélet hatályának. A Pp. 170. § -a szerint a
jogvitában eljárt közvetítő, illetve szakértő megtagadhatja a tanúvallomás tételt.

3.1. A közvetí tői eljárá s és az új polg ári perrendtartás koncepciója
2018. január elsején hatályba lép a 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
(a továbbiakban: az új Pp.). A polgári perrendtartás megújítását számos okból
kifolyólag szükséges volt megalkotni . Az új polgári perrendtartást szükséges volt
megreformálni, mivel az 1952. évi törvények (a módosítások ellenére is) korlátozzák az
igazságszolgáltatás folyamatának a fejlődését . A Kormány 2015. január 14. napján
megtartott ülésén fogadta el az új Pp. kon cepcióját. 44 A következő részben szeretném
bemutatni az új Pp. koncepciója alapján, hogy mik azok az alapelvi változások, amelyek
lehetővé teszik az új törvény harmoni zálását a közvetítői eljárással. A koncepció alapján
elkerülhetetlen volt a törvény megvá ltoztatása, hiszen az új Ptk.45 elfogadásával
megújult a perrendtartás szabályozási környezet e is. A régi Pp. (jelenleg még hatályos)
a számos módosítások következtében már nem volt átlátható é s értelmezési
nehézségeket okozot t a jogalkalmazóknak. A koncepc ió megfogalmazza a
törvénymódosítással elérni kívánt céljait is. Az új Pp. elsődleges céljai között szerepel,
hogy Magyarország Alaptörvényének megfeleljen, biztosítani tudja az eljárás gyors
lezárását, hatékony, átlátható és kiszámítható legyen.46 A jogalk otók a törvény

42 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 152. § (4)
43 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 121. § (4)
44Az új Polgári perre ndtartás koncepciója
45 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
46 Az új Polgári perrendtartás koncepciója 3. oldal

22
megalkotásával mindenképpen előtérbe szerették volna helyezni a perhatékonyság és a
perkoncentráció elvét. A koncepció alapján a perkoncentráció azt jelenti, hogy az eljárás
szabályait úgy kell lefektetni, hogy a felek időben teljesítsék az eljárásban a
kötelezettségeiket, azért hogy ezzel is korlátozzák a per elhúzódásának a lehetőségét.47
A per hatékony és gyors lefolytatása érdekében írták elő a felek eljárás -támogatási
kötelezettségét is. A felek kötelesek az előírás alapján legjobb tudásu k szerint mindent
elkövetni, hogy a megfelelő időben és a megfelelő információk szolgáltatásával
hozzájáruljanak a bíróság sikeres munkájához. Ezen elv a feleknek nemcsak a
bírósággal való együttműködést írja el ő, hanem a felek egymás között aktívabb és
hatékonyabb kommunikáció ját is feltételez i. A jóhiszeműség elve nem új alapelvként
kerül bele a törvényben, viszont a jelenleginél sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra,
hogy a felek igazmondásra kötelezettek, mert nélküle semmiképpen nem valósulhat
meg a gyo rs és hatékony pervezetés. Szintén az eljárás felgyorsításhoz kíván
hozzájárulni az is, hogy a per szerkezetét két részre osztották.48 Az első a perelőkészítő
szak, vagy másképpen állítási szak a második pedig az érdemi tárgyalás szak, vagy
másképpen bizony ítási szak. A perelőkészítő szakot a végzésben meghozott és rögzített
tényállítások, jogállítások és indítványok (kereset, viszontkereset, beszámítási kifogás
és bizonyítási indítvány) zárják le. Ezt a szakot követi az érdemi tárgyalási szak,
amelyben az e lőkészítő szakban rögzített állítások és indítványok alapján lefolytatásra
kerül a bizonyítási eljárás (lehetőleg egy tárgyaláson) és érdemi döntés születik a
perben. Már a koncepció is célk ént jelöli meg a perelterelést, annak érdekében, hogy
ezzel is bát orítsa a feleket egy peren kívüli egyezségkötésr e. A koncepció ötödik pontja
a „A perelterelő és permegelőző eljárások” címet viseli, amelynek a) pontja szól a
közvetítői eljárásról. E szerint a közvetítői eljárás egy konfliktuskezelő, vitarendezési
technika, amelynek a célja a felek egyezségkötésének az elérése. Ezt a fajta
egyezségkötést azonban teljesen el kell határolni a Ptk. 6:27. § -ának az (1) bekezdése
alapján definiált egyezségtől. Hiszen a közvetítői eljárás célkitűzései között nem
szerepel az, hogy a felek kölcsönösen vagy csak az egyik fél enged a kö veteléseiből és
ezért tud létre jönni a felek között az egyezség. A mediációs eljárás alapgondolata pont
ezzel ellenkezik. Hiszen az eljárás azon az alapon nyugszik, hogy magát a
konfliktushelyzetet oldja fel a felek között és amennyiben a konfliktus megszűnik, úgy

47 Az új Polgári perrendtartás koncepciója 9. oldal
48 Az új Polgári perrendtartás koncepciója 11. oldal

23
mindkét félnek elfogadható megállapodást hoznak létre saját maguk számára anélkül,
hogy bármelyikük nek is engedni kellene az igényei ből, amelyet a vita tárgyában a
másik féllel sz emben foga lmazott meg.
3.2. A közvetítői eljárás és az új polgári perrendtartás
A 2012 -ben bevezetett bírósági közvetítés és a Ptk. 4:172. § -a alapján létrehozott
kötelező közvetítői eljárás is már egy szemléletváltást próbál elérni a magyar
joggyakorlatban. Az új perrendtartás is már a peres és a közvetítői eljárás összhangját
kívánja megteremteni, ezért is szerepel a mediációs eljárás egy külön fejezetben. A
közvetítői eljárás szabályozása a törvény harmadik részében szerepel, amely az elsőfokú
eljárásról szó l, azon belül pedig a X. fejezet nevesíti az EGYEZSÉGI KÍSÉRLET
PERINDÍTÁS ELŐTT címmel. A törvény 167. § -a rendelkezik kiemelten a közvetítői
eljáráshoz kapcsolódó egyezségi kísérletről. A 167. § (1) bekezdése megállapítja, hogy
ha a felek között mediáció s eljárás keretei között megállapodás született, akkor az
egyezség bírói jóváhagyása érdekében, még a peres eljárás megindítása előtt a perre
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságra az egyik fél egyezségi kísérletre
idézést nyújthat be. Amennyi ben a felek ezt közösen kérvényezik a bíróság
illetékessége elhanyagolható lesz, és csak hatáskörrel kell rendelkeznie az ügy
lefolytatásához. A paragrafus (2) bekezdése kimondja, hogy a feleknek az eljárásban
nem kötelező (de nem is tiltott) jogi képvisel őt igénybe venniük , ezáltal is a közvetítői
eljárás hoz kapcsolódó egyezségi kísérlet költséghatékonyabb a bírósági pernél. (Az új
Pp. 582. § -ának a (2) bekezdése előírja, hogy a törvényszék hatáskörébe tartozó társult
per különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége miatt kötelező a jogi
képviselet, ezzel is elősegíti a perkoncentráció elvének a megvalósulását. ) Az egyezségi
kísérlet lefolytatásának a napja kitűzhető a kérelem beérkezésétől számított tizenöt
napon belülre is, amennyiben a felek a kérelmet közösen nyújtották be. Ha csak az
egyik fél nyújtott be egyezségi kísérlet iránti kérelmet, akkor a bíróságnak a
beérkezéstől számított harminc napon belül kell kitűzni az eljárást.49 Amennyiben ennek
ellenére sem születik a felek között megálla podás, akkor a 167.§ (5) bekezdése alapján a

49 2016. évi CXXX. törvény a p olgári perrendtartásról 167. § (3)

24
bíróság végzéssel eredménytelennek nyilvánítja és lezártnak tekinti az eljárást. A felek
egyezségét követően a bíróság jegyzőkönyvbe foglalja és jóváhagyja, abban az esetben,
ha harmadik fél jóváha gyása nem szükséges az egyezség létrejöttéhez. Ilyen eset lehet
például az, amikor a kiskorú gyermek érdekeit hivatalból figyelembe kell venni az
egyezség jóváhagyása előtt. 50 Az új Pp. 12. § -a a bírók kizárási okait sorolja fel,
amelyben már szabályozzák azt is, hogy az a bíró , aki a bíróság i közvetítői eljárás során
részt vett a vitarendezésben közvetítőként, ugyanannak az ügynek a peres eljárásában,
mint bíró nem vehet részt. Eddig ezt a kizárási indokot csak a Kvtv. fogalmazta meg
úgy, hogy a kizárási o kokat a bírókra vonatkozó általános összeférhetetlenségi
szabályokkal együtt kell alkalmazni. Tehát a bírák kizárását érintő témakörben egy
egységes, átfogó szabályozást nyújt az új Pp. Fontos még kiemelni az új Pp. 456. § -át,
amely a perfelvételi tárgyalá s különös szabályairól szól a házassági bontóperben. A
paragrafus (3) bekezdése kötelezi az eljáró bírót, hogy felhívja a felek figyelmét a
közvetítői eljárásra és annak előnyeire, de a bíróság a per bármely szakaszában
kísérletet tehet a békítésre. A bíró ság nemcsak a házassági bontóperekkel
összefüggésben ajánlhatja fel a feleknek a mediációs eljárást, mint alternatív
vitarendezési technikát. A törvény 195. § -a kimondja, hogy amennyiben a bíróság
sikeresnek ítéli meg a közvetítő eljárás lefolytatását, akk or a perfelvételt lezáró végzés
meghozatalát követően is megkísérelheti az egyezség irányába terelni a feleket és a bíró
tájékoztathatja a feleket a közvetítői eljárás lehetőségéről, előnyéről, folyamatáról és
hogy milyen hatásokat (a folyamatban lévő per felfüggesztése) vált ki a megkezdett
peres eljárásukra nézve. Az új Pp. nem változtatja meg a szabályokat a tanúvallomás
megtagadására (a közvetítő a peres eljárásban), az eljárás felfüggesztésére (a
megkezdett közvetítői eljárást követően), illetve a perk öltségviselésére való tekintetben .
Ahogy azt az új Pp. koncepciója és az új polgári perrendtartás törvény is mutatja, a
jogalkotók főcélja a törvény módosításával az volt, hogy hatékonyan működő , átlátható
és gyors polgári igazságszolgáltatást biztosítsan ak. Az új törvény összhangban van, sőt

50 Éliás E., Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.. 2016. 158.o.

25
támogatja a közvetítői eljárás igénybevételét, amely a jövőben tehermentesítheti a
bíróságokat.

26
III. Fejezet
A családi közvetítői eljárás

Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv,
mind en hatásra reagál , amit emberek váltanak ki belőle.
Hogy egész élete egészséges lesz -e vagy sem,
attól függ, hogyan viselkednek a közelében.”
Rudolf Steiner

A konfliktusok eredetét tekintve nagyon eltérőek lehetnek, ezért egy általános eljárás
nem tud mi nden típusú konfliktust megoldani. Ezért is kell megkülönböztetnünk
munkaügyi, fogyasztóvédelmi, egészségügyi és családi mediációt. 51 A családi
közvetítés az alternatív vitarendezési formák közül az egyik leggyakrabban használt
konfliktuskezelési technika . Ez azzal magyarázható, hogy megnövekedett a válások
száma és a családon belüli konfliktusokat az érzelmek túlságosan megmérgezhetik,
ezért ezen a területen van a legnagyobb szükség arra, hogy a szülők a gyermekeik
érdekeit szem előtt tartva közösen hozzá k meg a döntéseket és a kommunikáció is
problémamentes maradjon közöttük. A következő részben vázlatosan szeretném
bemutatni , hogy milyen típusú konfliktusok alakulhatnak ki egy családban , és hogy
ezekre a problémákra milyen alternatív segítséget tud nyújt ani a családi mediáció.

1. A családi konfliktusok
Egy családban elkerülhetetlenek a konfliktusok. A problémák jelen lehetnek az együtt
élő szülő és a gyermek között, a gyermek és gyermek között, a gyermek és a tanárai
között, de általában a válás után még j obban kiéleződhet nek a konfliktushelyzet ek. A
gyermek szempontjából meg kell különböztetnünk a családi mediáció típusait, miszerint
a közvetítés a gyermek segítségére lehet a családi kapcsolataiban, de ezen eljárás
leghatékonyabban a szülők válásakor jelen thet hosszú távú megoldást. Beszélhetünk
kamaszmediációról is, ami a nevéből kifolyólag, közvetítő i segítségét nyújt a szülő és
serdülő gyermeke közötti konfliktusok megoldásához. A kamaszmediáció gyakori témái
között szerepel nek a gyerek tanulmányi eredmé nyei, a házimunkában való részvétele,
de akár a zsebpénz vagy a közös családi programok megbeszélései is. 52 A közvetítői

51 Nagy, 2011. 41. o.
52 Dr. Kardos Ferenc: Gyermekközpontú közvetítés, Kapcsolatügyeleti mediáció. Kapcsolat 2000
Pszichológiai Betéti Tá rsaság, Budapest, 2011 240. o.

27
eljárás e típusa sem elhanyagolható, de a családi mediáció tehermentesít heti a
bíróságokat gyermek elhelyezési -, kapcsolattartási ügyek ben, illetve a gyer mek
lakóhelyének kijelölésekor is.

2. A családi közvetítői eljárás kialakulása
A családi mediációt a társadalmi változások hívták életre. Ha visszatekintünk az időben,
azt látjuk, hogy a válások száma az utóbbi évtizedekben rohamosan mege melkedett és
emellett a házasságok száma csökkent. Természetesen a megnövekedett válások
számához az is hozzájárul, hogy ma már nem feltétlenül ítélik el a házasság felbontását,
mint korábban. A felgyorsult életünkben kevesebbet áldozunk emberi kapcsolatai nk
ápolására, hiszen sokan úgy vélik, hogy a válással rövidebb időn belül és kevesebb
munkával oldják meg a problémáikat. Ez persze nem minden esetben jelenti azt, hogy a
konfliktus helyzetből sikerrel lépnek ki. A házasság felbontását követően a kiéleződöt t,
vitáshelyzetben mindkét félnek elsősorban a gyermekeik érdek eit kellene szem előtt
tartani . Ennek a felfogásnak a megvalósításához nyújthat nagy segítséget a családi
közvetítői eljárás. A XX. század változásai visszanyúlnak a humanista elvekhez, amely
emberközpontúságot jelent. Szerencsére azt hamar felismerték, hogy
„emberközpontúság azonban nem érvényesülhet gyermekközpontúság nélkül. ” 53 Hiszen
a jelenkor gyermekei válnak majd a társadalom újabb generációjává, ezért is
elengedhetetlen az egészséges (fi zikálisán és pszichésen egyaránt) gyermekkor
biztosítása. A gyermek szocializációja a társadalom legkisebb egységében a családban
kezdődik. 54 Az 1989. november 20 -án New Yorkban elfogadott a Gyermek jogairól
szóló Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) rendel kezik arról, hogy minden
gyermeknek joga va n családban nevelkedni. Ezt Magyarország 1991. november 6 -án
léptette hatályba az 1991. évi LXIV. törvénnyel. 55 Ez az E gyezmény az első ebben a
témában, ami a tagállamoknak már nem csak ajánlásokat tartalmaz, hane m törvényeke t,
amelyek be nem tartása jogi szankciókat von maga után. Az E gyezmény felruházza a
gyereket a cs aládban nevelkedés joga mellett azzal , hogy külön élő szülőjével

53 Rózsás Eszter: Gyermekjogok. Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2011. 11. o.
54 Barinkai Zs.,Bártfai J., Dósa Á., Gulyás K., Herczog M., Horváth É., Kutacs M., Lovas Zs, 2003. 66. o.
55 Rózsás, 2011. 25. o.

28
kapcsolatot tartson. 56 A családok életébe a legkevesebb külső beavatkozásra kell
törekedni, de vannak helyzetek, amikor a szülők külső támogatásra szorulnak, ezért
1995 -ben megrendezték a harmadik Európai Családjogi Konferenciát, amely a családi
közvetítés kidolgozását az Európa Tanács feladatává tette.57 Ezt követte 1998. január
21-én a Miniszterek Tanácsa által kihirdetett No.R (98)1. számú ajánlás a családi
mediációról, ami felhívja a tagországok figyelmét a közvetítői eljárás bevezetésére,
illetve népszerűsítésére.58 A következő részben szeretném bemutatni a válási, a
gyermekvédelmi, i lletve a kapcsolatügyeleti közvetítői eljárás kialakulását és kitekinteni
Magyarország határain átnyúló eljárásokra is.

2.1. A válási közvetítői eljárás
Magyarországon egy házasság kétféle módon szűnhet meg. Egyrészt az egyik házastárs
halálával, másrészt bí róság általi felbontással. 59 1894 -ig csak egyházi házasságokról
beszélhetünk, ezért a házasságok felbontására (pápai annuláción kívül) nem volt
lehetőség. Majd 1894 -ben megalkották a házassági törvényt (továbbiakban Ht.), amely
lehetővé tette a bontást, hi szen bevezette a polgári házasságot és az egyházit csak
opcionálissá tette. „ A Ht. a vétkességi elvet és rendszert követte, amely szerint a
házasság csak a vétlen fél kérelmére a másik fél vétkességét megvalósító magatartása
alapján volt felbontható. ”60 Ezt az elvet változtatta meg az 1952. évi IV. törvény a
házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban Csjt.) és bevezette a feldúltság
elvét, így már bármelyik fél kezdeményezhette a bontást. A bontás lehet megegyezésen
alapuló, illetve tényállásos b ontás. A megegyezésen alapuló bontás során a bíróságnak
nincs feltárási kötelezettsége, hogy mi vezetett a házasság megromlásához. A felek
minden járulékos kérdésről véglegesen és befolyásmentesen megállapodtak. Ilyen
esetekben a bíróság a gyermek érdekeit mérlegelve jóváhagyja a felek megállapodását.
A bontás tényállás feltárásával olyan eljárás, amely során a bíróságnak hivatalból
kötelessége feltárni a házasság körülményeit és a közös kiskorú gyermek tartása, a

56 Rózsás, 2011. 25. o.

57 Barinkai Zs.,Bártfai J., Dósa Á., Gulyás K., Herczog M., Horváth É., Kutacs M., Lovas Zs, 2003. 66. o.
58 Barinkai Zs.,Bártfai J., Dósa Á., Gulyás K., Herczog M., Horváth É., Kutacs M., Lovas Zs, 2003. 66. o.
59 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvr ől 4:20. §.
60 Csiky Ottó – Filó Erika: Magyar családjog. Budapest, HVG -ORAC Lap – és Könyvkiadó Kft., 2003.
85.o.

29
szülői felügyelet gyakorlásának rendezése v agy a gyermek harmadik személynél történő
elhelyezése felől – szükség esetén – erre irányuló kereseti kérelem hiányában is
határoznia kell.61 A bíróság is megkísérli a felek békítését. A Pp. 285. § -ának (3)
bekezdése alapján a békítés a per bármelyik szakas zában megkísérelhető, amely ha
sikeres a bíróság megszünteti a pert, viszont a (4.) bekezdés szerint, ha a felek nem
békülnek ki, a bíróság elhalasztja a tárgyalást és értesíti a feleket arról, hogy három
hónapon belül írásban kell kérvényezniük az eljárás folytatását, különben az eljárás
megszűnik. A peres eljárás sem mondja ki elhamarkodottan a házasság felbontását,
hanem felajánl a feleknek még egy lehetőséget a békülésre.
A házasság felbontása tehát csak bírósági úton történhet, de a bontóperi, illetv e a válási
mediációs eljárás hozzásegítheti a feleket egy könnyebb, emberséges konszenzuson
alapuló döntés meghozatalához. Nagy Márta szerint meg kell különböztetnünk a
bontóperi mediációt a válási mediációtól. A válási mediáció a tágabb értelmű fogalom,
amely a bírósági eljárás keretein kívül zajlik és nemcsak a házasság felbontására, míg a
bontóperi közvetítés a felbontáshoz szorosan kapcsolódó kérdésekre keresi csak a
válaszokat. 62 A bíróság kezdeményezésére vagy saját elhatározásukból dönthetnek
úgyis, hogy vitás kérdéseik tisztázására igénybe veszik a közvetítői eljárást. Ezen eljárás
során létrejött megállapodásukat belefoglalhatják a perbeli egyezségükbe.63 Itt is, mint
minden közvetítői eljárás során a tárgyalások célja, hogy a felek döntsenek az őke t
érintő kérdésekben és ne a múlt kérdéseire keressék a válaszokat, hanem a jövőre
koncentráljanak saját, de legfőképpen közös kiskorú gyermekeik érdekében. A válások
általában önmagukban is elég megterhelőek a feleknek érzelmileg és anyagilag
egyaránt, de talán a legérzékenyebb és a feszültséget kiváltó kérdések mégis a bontás
járulékaiként kerülnek a felszínre. Hiszen a házasság felbontásával egy új szakasz
kezdődik a család életében és habár a férj és a feleség, mint fogalom megszűnik a
bontással, a szül ők továbbra is szülők maradnak , akiknek jogaik és kötelezettségeik
vannak a gyermekeikkel szemben. A válási vagy bontóperi mediáció lehetőséget nyújt
a legintimebb és érzelmektől befolyásolt családi konfliktus helyzetek megoldására, úgy
hogy a bíróságnak m ár ne legyen hivatali kötelessége feltárni a megromlott házasság
okait és ne hatósági döntés szülessen a bontóper fontos járulékos kérdéseiről. A
közvetítői eljárás egy hídként megnyitja a felek között a kommunikációt és hozzásegíti

61 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 290. §. (1)
62 Nagy, 2011. 75.o.
63 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:22. §

30
őket, hogy a megegyezés en alapuló bontóperrel megkönnyítsék az elválást és
megalapozzák a jövőre nézve azt, hogy szülői kötelezettségüknek békében, a gyermek
érdekeit figyelembe véve eleget tudjanak tenni.
2.2. A gyermekvédelmi közvetítői eljárás
A gyermekvédelmi közvetítői eljárás az általános közvetítői eljárás egyik speciális
formája. Az eljárás elnevezéséből is következik, hogy ez a módszer a gyermekek jogait
hivatott védeni. A gyermekvédelem fogalma tágabb és szűkebb értelemben is
értelmezhető. Tágabb értelemben a gyermekvédele m a gyermek számára az ellátás és a
védelem biztosítása, míg szűkebb értelemben az állam azon a feladatát jelenti, hogy
hatósági eszközökkel védi a rászoruló gyermek érdekeit. 64 A gyermekek védelméről é s
a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvén y (továbbiakban: Gyvt.) a
gyermekvédelem céljait úgy fogalmazza meg, hogy az eljáró szervezeteknek és
személyeknek együtt kell működniük a családdal, annak érdekében, hogy a gyermek
családban nevelkedhessen és ehhez a segítő ellátást a gyermek és a család
szükségleteihez kell igazítani, illetve a családból bármely okból kiemelt gyermek
ellátását és biztonságát biztosítani kell.65 A gyermek jogait a Gyvt -n kívül a New Yorki
Egyezmény is deklarálja . Az Egyezmény elfogadása után Magyarországon is változások
történtek a gyermekvédelmi ellátásban. A legfontosabb átalakulás abban nyilvánul meg,
hogy a hatósági és a szolgáltatói tevékenység szétvált, így a hatóságok csak az önkéntes
lehetőségek kimerítése után avatkozhatnak bele a családok életébe.66 A
gyermekvédelm i közvetítői eljárás pontosan követi ezt az elvet abban a tekintetben,
hogy nem hozza meg a felek helyett a szükséges döntéseket, de segít a gyermek
érdekében a legmegfelelőbb megállapodás létrejöttében. A kapcsolattartás idejéről,
módjáról és az elmaradt láthatás pótlásáról főszabályként a szülők döntenek, de ennek
hiányában, illetve vitás kérdésekben a döntés a gyámhatóságra hárul. Ha bontóper van
folyamatban és a szülők nem tudtak megállapodni a járulékos kérdésekről, a bíróság
kötelessége, hogy ítéletet hozzon a gyermeket érintő kérdésekben is. A közvetítői
eljárás a gyámhatósági eljárásokban is lehetséges. Az eljárást a szülők kérelmére, illetve
a gyermek érdekében hivatalból is elrendelheti a gyámhatóság a közvetítői eljárás

64 Filó Erika, Katonáné Pehr Erika/ Sáriné Simkó Ágnes (szerk.): Gyermeki jogok, szülői felelősség és
gyermekvédelem. Budapest, HVG -ORAC Lap – és Könyvkiadó Kft, 2015. 391 o.
65 1997. XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról törvény, 2. §, (2) -(4)
66 Nagy, 2011. 82.o.

31
igénybevételét, abból a cél ból, hogy a különélő szülők között a megfelelő
együttműködés kialakuljon és a különélő szülő jogait (pl.: kapcsolattartás) biztosítsa.67
Amennyiben a szülők önkéntes alapon szeretnének részt venni a közvetítői eljárásban,
azt a kapcsolattartás szabályozása tárgyában folytatott eljárás, illetve a végrehajtási
eljárás során kell jelezniük, ezután a folyamatban lévő eljárást négy hónapra
felfüggesztik és a gyámhatóság tájékoztatja a feleket a mediációs eljárás részleteiről.68
A felek közösen választják ki a fe lkérni kívánt közvetítőt az Országos Gyermekvédelmi
Szakértői névjegyzékből, ezután pedig a gyámhatóság feladata értesíteni a közvetítőt,
akinek három napja van írásban elfogadni, illetve visszautasítani a felkérést.69A felkérés
elfogadása után a z első kö zvetítői megbeszélést az elfogadásától számított tizen öt napon
belül kell megtartani.70 Eltérően a többi közvetítői eljárástól, ezen eljárás során is a
közvetítő két fél között mediál, de nem hagyható figyelmen kívül ebben az esetben,
hogy mindezt egy harmadi k fél érdekében teszi, ezért kötelessége a New Yorki
Egyezmény71 értelmében az érintett gyermeket is meghallgatni. Amennyiben sikeresen
zárult az eljárás a közvetítő a befejezéstől számított nyolc napon belül köteles a
megállapodás egy példányát megküldeni a gyámhatóságnak és amennyiben a felek is
kérik a gyámhatóság jóváhagyja a megállapodást. 72 Abban az esetben , ha lejárt a négy
hónapos határidő és nem született egyezség a felek között , a gyámhatóság újraindítja a
felfüggesztett eljárást. Tehát összefoglal va a gyermekvédelmi közvetítői eljárás, olyan
közvetítői eljárás, amelynek a z a célja, hogy segítséget nyújtson a gyermek és a szülő
közötti kapcsolattartás módjának és idejének a kijelölésében. A mód és idő
meghatározásával nem ér véget a közvetítői eljár ás, mert a megállapodás után
felügyeli k a kapcsolattartásokra vonatkozó szabályok betartását is.73 Ebből kifolyólag
ez az eljárás elválaszthatatlan a kapcsolatügyeleti mediációtól, amelynek a létrehozására
és működésére a következő részben szeretnék kitérni .

67 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:177. §
68 Nagy, 2011. 8 3. o.
69 Nagy, 2011. 8 4. o.
70 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi
eljárásról
71 1991. évi LXIV. törvény
72 Nagy, 2011. 8 4. o.
73 Nagy, 2011. 8 8. o.

32
2.3. A kapcsolatügyeleti közvetítői eljárás74
A kapcsolatügyeleti mediációt Dr. Kardos Ferenc hozta létre 1990 -ben, ezért is
szeretném bemutatni ezt a speciális családi mediációt a Gyermekközpontú közvetítés,
kapcsolatügyeleti mediáció című könyve alapján. A kapcsolatügyelet ötlete az 1980 -as
évek végen , Tatabányán egy önismereti foglalkozás során merült fel, amikor Dr. Kardos
Ferenc és pszichológus kollégái ráébredtek arra, hogy a csoportban résztvevő fiatalok
80%-ának elváltak a szülei. A gyermekek kapcsol ata a különélő szülővel pedig vagy
felszínes volt vagy teljesen hiányzott a kapcsolattartás bármilyen formája. Ezt a
problémát kísérelte megoldani az 1990. szeptember 22 -én első megnyílt
Kapcsolatügyelet az Erzsébetvárosi Nevelési Tanácsadóban. A f inanszír ozási
nehézségeket követően 1992 -ben önálló civil szervezet jött létre Kapcsolat Alapítvány
néven. A közvetítői eljárást tudatosan 1996 -tól alkalmazzák, amely azóta
elengedhetetlen eszköze a kapcsolatügyeleti munkájuknak olyannyira , hogy 2001 -től az
alapít vány akkreditált 60 órás kapcsolatügyeleti mediátorképzést tart. A
kapcsolatügyeletet általában a gyámhatóság és a bíróságok veszik igénybe, de vannak
önként jelentkező szülők is. A kapcsolattartás felügyelete nem jöhet létre a szülők által
elfogadott egye zség nélkül, amelyet a közvetítő segítségével hoznak létre. A közvetítő
személye az eljárás e formájában nem hanyagolható el, hiszen ő képviseli a gyermek
jogait és érdekeit a közvetítés során. Tehát a mediátor ebben az esetben semmiképp nem
tekinthető sem leges félnek és közvetítői szerepkörén kívül, gyermekvédelmi
szakembernek is lennie kell egy személyben. A megállapodás létrejötte után kezdődik el
az igazán megterhelő munka a szakemberek számára, hiszen az egyezség
megvalósításában is részt vesznek. A kapcsolatügyelet célkitűzését Dr. Kardos Ferenc
a következőképpen fogalmazta meg:
„Akkor dolgozunk jól, ha elérjük azt, hogy a gyermek a szülőtől, nagyszülőtől, testvértől
való fizikai elszakadása ellenére sem távolodik el lelkileg a számára fontos
személ yektől, és így nem támad olyan érzelmi hiányérzete, amely megzavarná
személyiségfejlődését, és egészséges felnőtté válását.”75

74 Dr. Kardos Ferenc: Gyermekközpontú közvetítés, Kapcsolatügyeleti mediáció. Kapcsolat 2000
Pszichológiai Betéti T ársaság, Budapest, 2011. 240. o.
75 Dr. Kardos Ferenc: Gyermekközpontú közvetítés, Kapcsolatügyeleti mediáció. Kapcsolat 2000
Pszichológiai Betéti Társaság, Budapest, 2011. 93.o.

33
2.4. A kötelező közvetítői eljárás
A kötelező közvetítői eljárást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
vezette be a magyar igazságszolgáltatásba. Az eljárás hatékonyságáról azóta is
megoszlanak a vélemények, hiszen a közvetítői eljárás egyik (talán a legfontosabb)
alapelve az önkéntesség elve, amely ha egy hatóság kényszeríti a feleket az eljárás
igénybevételére sérül . A kötelező közvetítői eljárás mégsem egyedülállón csak
Magyarországon került bevezetésre. Számos európai országban alkalmazzák a kötelező
mediációs eljárást, általában családjogi jogvitákban, de akad példa a kötelező
alkalmazására gazdasági és kereskedel mi jogvitákban is.76 A családjogi vitákban a
szülői felügyeleti jogok gyakorlása iránti perben rendelhető el kötelező közvetítői
eljárás. Ezeknél a típusú konfliktushelyzeteknél azért alkalmas a közvetítői eljárás
igénybevétele, mert a szülőknek közösen kel lene határozniuk a kiskorú gyermekük
felügyeleti jogáról és nem átengedni a döntési kötelezettséget egy külső személynek
(bíró nak). A kötelező mediációs eljárás különböző területeken való hasznossága azt
mutatja meg, hogy „ a társadalmi békét és gazdasági s tabilitást, kiszámíthatóságot
erősítő, támogató rendszernek fogható fel a kötelező közvetítés , mely ezáltal az
igazságszolgáltatás hatékonyabb működését teszi lehetővé. ”77 A hivatalból elrendelt
közvetítői eljárás nem azt jelenti, hogy a feleknek kötelező a mediációs eljárás teljes
folyamatában részt venniük. A törvény csak azt írja elő a feleknek, hogy ha a bíróság
elrendeli számukra az eljárást, kötelesek találkozni a közvetítővel, akitől a közvetítői
eljárás folyamatáról és előnyeiről kapnak tájékoztatást . 78 A találkozás után a felek
eldönthetik, hogy szeretnék -e igénybe venni az alternatív eljárást vagy továbbra is a
peres eljárás keretei között szeretnék rendezni jogvitájukat.

2.5. Határon átlépő közvetítői eljárás
Az Európai Unió megalakulásával hozzájá rult ahhoz is, hogy a különböző nemzetiségű,
úgynevezett vegyes házasságok száma növekedjen, hiszen az unión belül minden uniós
állampolgár szabadon választhatja meg a tartózkodási helyét. Ebből következik az is,
hogy nem csak a vegyes házasságok száma nőt t meg az utóbbi évtizedekben, hanem a
vegyes bontásoké is. A tagállamok nemzetközi jogszabályai nem tudtak a bontóperek

76 Éliás E., Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.. 2016 123.o.
77 Éliás E., Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.. 2016 123.o.
78 Éliás E., G yengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.. 2016 124. o.

34
során minden vitás kérdést rendezni, ezért szükséges volt , hogy a tagállamok
igazságszolgáltató szervei összefogjanak a határaikon átnyú ló ügyekben. A tagállamok
Dánia kivételével, 2005. március 1-jén elfogadták az Európa Tanács 2201/2003/EK
rendeletét („új Brüsszel II.”), amely azt fogalmazza meg, hogy a határokat átlépő szülői
felelősség tárgyában, mely tagállam rendelkezik joghatósággal és a meghozott
határozatot el kell ismerni és végrehajtani egy másik tagállamban is. 79 Az eljárásnak
két alkalmazási területe van. Az egyik a nemzetközi családjogi perek (vegyes
házasságokból fakadó an), illetve a jogellenes gyermek elviteli eljárások (viss zaviteli
nemperes eljárások)80. A szülői felelősség körébe tartoznak és a határokat átlépő
jogviták so rán különös nehézséget jelent a megállapításuk a gyermek, illetve a szülő
tartózkodási helyének a megállapítása és a gyermek és a különélő szülő
kapcsolatt artása.81 A határokon átlépő közvetítői eljárás túlnyomórészt az általános
eljárás szabályait követi, de természetesen számos sajátossága is megfigyelhető. Az
eljárás egyik sajátossága, hogy a külföldi kultúrát és saját országa jogszabályait jobban
ismerő t ársmediátort vonnak be, így az anyanyelv használata is megkönnyíti a felek
helyzetét. 82 Az eljárás keretei között lehetséges a hozzátartozók meghallgatása is,
amely a földrajzi távolságok miatt nem kell, hogy személyes meghallgatás legyen,
hanem igénybe v ehetik az online közvetítői eljárás kínálta lehetőségeket is, azonban a
gyermekkel mindig közvetlenül kell a beszélgetést lefolytatni. 83

2.6. Az online közvetítői eljárás
A tudomány és a technika mai állása lehetőséget teremt a földrajzilag távolél ő
személyek, családtagok és rokonok mindennapi kapcsolattartásá ra. Az előző részben
láttuk, hogy mekkora nehézség ek lépnek fel a határainkon kívüli, nemzetközi
közvetítések során. A felek rengeteg pénzt és időt feláldoznak azért , hogy konfliktusuk
rendezése céljából egy időben és egy helyen legyenek és az esetek legnagyobb részében
általában egy személyes találkozás alkalmával nem is érhetnek el sikereket. Ezt a
gyakran felmerülő problémát próbálja meg áthidalni az online közvetítői eljárás. Az

79 Rózsás, 2011. 33. o.
80 Éliás E., Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.. 2016. 14 2. o.
81 Éliás E., Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.. 2016. 141 . o.
82Éliás E., Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.. 2016. . 142.o.
83Éliás E., Gyengéné Nagy M., Jeles J., Kiss K., Kőrös A., Krémer A.. 2016. 149.o.

35
online formáb an történő vitarendezési techniká k összefoglaló neve az ODR, amely az
angol online dispute resolution kifejezésből származik.84 Az online közvetítői eljárás,
ahogy az a nevéből is következik a felek személyes találkozása nélkül folytatott
közvetítői eljárás az online telekommunikációs eszközök segítségével. Az online
mediáció t először az üzleti jellegű konfliktusok megoldásához használták, mivel ezt a
típusú konfliktushelyzetet általában a felek érzelmei nem, vagy csak kevésbé
befolyásolják, ezért elegendő e bben a helyzetben a megállapodás elérésére való
törekvés, és nem kell a konfliktus érzelmi hátterének a megoldását előtérbe helyezni. 85
Az ODR techni káknak öt fontosabb formája van, az e-mail, a chat, az azonnali
üzenetküldés, az internetes konferencia ren dszerek ( skype ) és a speciális ODR –
weboldalak.86 Ezt az öttípusú kommunikációs eszközt még két különböző csoportra
oszthatjuk fel aszerint, hogy a kommunikációban a felek azonos időben vesznek -e részt
vagy nem egyszerre, nem egy időben történik a „beszélget és”.87 Az utóbbi csoportba
tartozik mindenképpen az e -mail.88 Az e -mailen keresztül történő közvetítői eljárás
lehetővé teszi a felek számára, hogy ne egy előre megadott időponthoz kelljen
alkal mazkodniuk, hanem amikor idejük engedi, megválaszolják az üzeneteiket.
Természetesen ebben az eljárásban is elengedhetetlen a közvetítő, mint semleges fél
jelenléte. Az e -mailen keresztül folytatott közvetítői eljárás úgy indítható meg, hogy az
egyik fél egy kitöltött regisztrációs lapot elküld a mediátornak, am elyben vállalja az
eljárás feltételeit. A mediátor felkéri e -mail üzenetben a másik felet is a regisztrációs lap
kitöltésére, amennyiben ő is vállalja a közvetítés feltételeit, elindulhat a közvetítői
eljárás. A főszabály ebben a típusú vitarendezési formá ban, hogy a felek kizárólag csak
a közvetítőn keresztül kommunikálhatnak és általában öt napjuk van megválaszolni az
üzeneteiket. Amennyiben a közvetítés sikerrel zárul és a felek megállapodásra jutnak,
azt a közvetítői írásba foglalja, elküldi a feleknek, akik postai úton aláírva elküldik,
majd a mediátor is aláírja és postán visszaküldi a feleknek. A másik nagy csoportba
azok a típusú ODR -ek tartoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a felek azonos időben

84 Dr. Kertész Tibor: Online mediáció – hagyományos és új mediációs módszerek. Előadás. Keszthely ,
2014.09.4 -6. Mediációs Panoráma II. Konferencia
85 Dr. Kertész Tibor: Online mediáció – hagyományos és új mediációs módszerek. Előadás. Keszthely ,
2014.09.4 -6. Mediációs Panoráma II. Konferencia
86 Dr. Kertész Tibor: Online mediáció – hagyományos és új mediációs módszerek. Előadás. Keszthely ,
2014.09.4 -6. Mediációs Panoráma II. Konferencia
87 Dr. Kertész Tibor: Online mediáció – hagyományos és új mediációs módszerek. Előadás. Keszthely ,
2014.09.4 -6. Mediációs Panoráma II. Konferencia
88 Az e-mailen keresztül folytatott mediációs eljárást szintén dr. Kertész Tibor előadása alapján mutatom
be.

36
vegyenek részt a beszélgetésbe n, ilyen például a skype vagy a chat. 89 Számos kritika éri
az online közvetítői eljárást legfőképpen azért, mert személytelen, nem mindenki képes
használni a modern technikát, illetv e hogy az írásbeli kommunikációban a felek
korlátozottan tudjak kifejezni gondolataikat, amely n éha félre értésekhez vezet. 90
Természetesen nem minden eredetű konfliktus megoldására (családi konfliktusok) a
legalkalmasabb módszer az ODR alkalmazása, mert az erős érzelmi hátterű
konfliktusok leküzdéséhez elengedhetetlen a felek személyes találkozása, viszont az
üzleti konfliktusok gyors és hatékony áthidalására kiváló vitarendezési technika.

89 Dr. Kertész Tibor: Online mediáció – hagyományos és új mediációs módszerek. Előadás. Keszthely,
2014.09 .4-6. Mediációs Panoráma II. Konferencia
90 Dr. Kertész Tibor: Online mediáció – hagyományos és új mediációs módszerek. Előadás. Keszthely,
2014.09 .4-6. Mediációs Panoráma II. Konferencia

37
Összegzés

Dolgozatom zárásaként szeretném összefoglalni a közvetítői eljárás sajátosságait , illetve
meghatározni az új Polgári Perrendtart ásban elfoglalt helyét. A közvetítői eljárás
mindenképpen az alternatív vitarendezési módszerek közül az egyik legszéleskörűbben
felhasználható konfliktuskezelési technika. A mediáció, mint hagyományos, nem
bírósági keretek között igénybe vett eljárás első dlegesen megkísérli a felek között
helyreállítani a kommunikációt azért, hogy érdekütközésük rendezéséhez ne kelljen a
peres útra kényszerülniük. A bírósági közvetítés, mint új intézményi forma szintén
rendelke zik perelhárító jelleggel, de e mellett a sik eres eljárás lezárásaként létrejö tt
egyezség res iudicatát eredményez, hiszen a 2018. január elsejével hatályba lépő Pp .
már a Kvtv -vel összhangban szabályozza az eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, amit
már egy külön fejezetében is nevesít. A két törvény harmonizációja nyilvánvalóan
hozzájárul majd ahhoz, hogy az eljárás a jövőben átláthatóbb és ezáltal eredményesebb
legyen. Az új Pp. a bíróságok tehermentesítése mellett, elsődleges céljáu l a gyors és
hatékony eljárás lefolytatását tűzte ki ezért is k ezeli az új törvény kiemelten a lehetséges
per előtti, illetve közbeni egyezségek létrejöttét. Ehhez véleményem szerint
elengedhetetlen az eljárás népszerűsítése, illetve a társadalom érzékenyítése. Egy
általam készített felmérés alapján a válaszadók 38 % -a nem tudta mit jelent a mediációs
eljárás. Az ötven kitöltő közül ketten nem vették volna igénybe az eljárást, mindketten
ugyanazzal indokolták a válaszukat , miszerint: nem tudják mit jelent a mediációs
eljárás. A kérdőív keretei között adtam lehetőséget a kitöltőim nek, hogy saját szavaikkal
fogalmazzák meg, hogy mit gondolnak a peres eljárásról. A válaszok alátámasztották a
megérzéseimet, mert kivétel nélkül mindegyik kitöltő megemlíti azt, hogy a peres
eljárás idő – és pénzigényes, és ha tehetnék, nem kezdenének bel e újra a bírósági
eljárásba. Természetesen ötven kitöltő véleménye alapján nem vonhatunk le általános
következtetéseket, de azt mindenképp megmutatja, hogy melyek a jelenlegi szabályozás
gyenge pontjai és hogy az új törvény a közvetítői eljárás sal együtt , hogyan tud
megoldást (könnyítést) nyújtani ezekre az elégedetlenséget kiváltó alapproblémákra . A
közvetítői eljárás gyorsabb és olcsóbb előnyei mellet , úgy vélem kiemelendő még, hogy
az eljárás kulcsfontosságú alapszabálya, hogy a felek az őket érintő
konfl iktushelyzet ekben, egymással együttműködve, semleges harmadikfél segítségével
közösen hozzák meg a konfliktust lezáró egyezséget. Minden konfliktushelyzetben
optimális lenne, ha a felek saját elhatározásukból és a számukra megfelelő

38
megállapodással zárnák le a vitát, de a családon belül felmerülő problémák , olyan
érzelmi háttérrel rendelkeznek, amelyből kifolyólag egy külső személy döntése nem
biztos, hogy célravezető lenne. A családi konfliktusok rendezése során a kiskorú
gyermek érdekeinek, jogainak kell az első helyen állni. Az általános felfogás szerint a
szülők nek kéne eldönteni azt, hogy mi a legjobb a gyermeküknek és a hatóságok
(gyámhatóság, rendőrség, bíróság) csak a legvégső esetben avatkozhatnak bele a
gyermeket érintő döntések meghozatalába. Ezér t is gondolom úgy, hogy a bevezetett
kötelező közvetítői eljárás a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése ügyében,
semmiképpen nem tekinthető egy szükségesen negatív, illetve felesleges eljárásnak,
annak ellenére sem, hogy a közvetítői eljárás önkéntess égen alapul és látszólag a
közvetítés kötelezővé tételével ez az elv sérül . A bíróság által elrendelt kötelező
közvetítői eljárás nem fosztja meg a feleket attól, hogy önkéntesen vegyenek részt
benne, mivel a törvény csak az eljárás megismerés ére és a mérl egelésre kötelezi a
feleket azért, hogy a gyermek érdekeit szem előtt tartva a kialakult problémájukat a
jövőbeni sikeres együttműködés érdekében békés úton tudják rendezni. Ezzel nem sérül
a felek önrendelkezési joga sem, hiszen dönthetnek amellett is, h ogy mindenképpen a
bírósági utat vála sztják konfliktusuk rendezésére . A jövőben mindenképpen nagyo bb
hangsúlyt kell fektetni, mi nd a bírósági, min d a hagyományos közvetítői eljárás
propagálásába, amely talán a médiában való gyakoribb felhívással és ismert etéssel lenne
célszerű. Az el járás megismertetésén túl természetesen elengedhetetlen lenne a
szemléletváltás is a konfliktusokkal kapcsolatban , – amely talán az alternatív
lehetőségek bemutatásával megváltoztatn á az általános vélek edést arról, hogy egy
érdekütközést kizárólag peres úton lehetséges megoldani . A jövőre nézve ajánlatos
lenne a gyermekeket érintő eljárások kapcsán egy rövid ebb határidő megállapítása –
amely rövidségéből fakadóan még nem veszélyezteti az eljárás minőségét -, annak
érdekében, hogy a gyermek minél kevesebb időt töltsön a családján kívül, illetve a nem
rendezett konfliktusokkal tűzdelt családi életben . A minimális határidők
megakadályozhatnák azt, hogy a gyermekek elidegenedjenek a családtagjaiktól, mert a
gyerek legfőbb érdeke elsődlegesen a saját családjában való nevelkedés, illetve a
kapcsolattartás a ho zzátartozóival. Így talán ember közelibb és ember központ úbbá válhat
az igazságszolgáltatás .

39
Irodalomjegyzék
Könyv / monográfia:
1. Dr.Barinkai – Dr. Bártfai – Dr. Dósa – Dr. Gulyás – Dr. Herczog – Dr. Horváth
– Dr.Kutacs – Lovas – Dr. Molnár / Dr.Simkó Ágnes (szerk.) : A Mediáció. A
közvetíti te vékenység. Budapest, HVG – Orac Lap – és Könyvkiadó Kft, 2003.
390 o.
2. Dr. Csiky Ottó – Dr. Filó Erika: Magyar családjog. Budapest, HVG -ORAC Lap –
és Könyvkiadó Kft., 2003. 400 o.
3. Dr. Eörsi Mátyás – Dr. Ábrahám Zita: Pereskedni rossz! – Mediáció: a szelíd
konfliktuskezelés. Budapest, Minerva Kiadó, 2003. 256 o.
4. Éliás Eszter – Gyengéné Nagy Márta – Jeles Judit – Kiss Károly – Kőrös András –
Krémer András: A bírósági közvetítésről – mindenkinek. Kézikönyv a jogviták
békés rendezéséhez. Budapest, HVG -ORAC Lap – és Könyvkiadó Kft., 2016.
254 o.
5. Filó Erika – Katonáné Pehr Erika/ Sáriné Simkó Ágnes (szerk.): Gyermeki
jogok, szülői fel elősség és gyermekvédelem. Budapest, HVG -ORAC Lap – és
Könyvkiadó Kft, 2015. 391 o.
6. Dr. Kardos Ferenc: Gyermekközpontú közvetítés, Kapcsolatügyeleti mediáció.
Budapest, Kapcsolat 2000 Pszichológiai Betéti Társaság, 2011. 240. o.
7. Kengyel Miklós: Magyar polg ári eljárásjog. Budapest, Osiris Kiadó, 2014.
632.o.
8. Lovas Zsuzsa – Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes
konfliktuskezelés. Budapest, Múzsák Kiadó, 1999. 149 o.
9. Nagy Márta: Bírósági mediáció. Szeged, Bába Kiadó, 2011. 236.o.
10. Rózsás Eszter: Gyerm ekjogok. Pécs , Dialóg Campus Kiadó, 2011. 206 o.

Folyóiratcikk :
1. Somfai Balázs: Közvetítés, kicsit másképp. = Jura 2015/2, 239 -242 o.

Internetes forrás :
1. https://legal -dictionary.thefreedictionary.com/Federal+Mediation+and+Conciliation+Service
2017.09.01
2. http://ec.europa.eu/civiljustice/adr/adr_ec_hu.htm 2017.09.01
3. Pokol Béla: A jog elkerülé sének útjai. Mediáció, egyezségkötés.
http://jesz.ajk.elte.hu/pokol9.html 2017.09.23.
4. http://birosag.hu/allampolgaroknak/ mediacio/birosagi -kozvetitoi -eljaras 2017.11.02.

40
Kéziratok, előadások :
1. Gyengéné Nagy Márta: Mediáció az igazságszolgáltatásban. Családjogi
specialitások. PhD. értekezés. Szeged, 2009, Szegedi Tudományegyetem
2. Dr. Kertész Tibor: Online mediáció – hagyomá nyos és új mediációs módszerek.
Előadás. Keszthely, 2014.09.4 -6. Mediációs Panoráma II. Konferencia
3. Az új polgári perrendtartás koncepciója, A Kormány 2015. január 14. napján
megtartott ülésén elfog adott koncepció

Jogforrások :
1. 1952. évi III. törvény a po lgár perrendtartásról
2. 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november
20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
3. 1997. XXXI. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról törvény, 2. §,
(2)-(4)
4. 2000. évi CXVI. törvény az egészség ügyi közvetítői eljárásról 1. § (1)
5. 2002. évi LV. törvény a közvetítői tevékenységről
6. 2006. évi XIX. törvény a bírósági eljárás elhúzódása miatti kifogás
jogintézményének bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról
7. 2013. évi V. törvény a Polgár i Törvénykönyvről
8. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
9. 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
10. Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve a polgári és kereskedelmi
ügyek ben végzett közvetítés egyes szempontjairól