Nepigyermekjatekoktancokazovodaban [619083]

1 Polgár Edit , óvodapedagógus
Mézeskalács Körzeti Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde
Abda

Népi gyermekjátékok – táncok az óvodában
„…a játék, a játékosság hozzátartozik életünkhöz, végigkísér és vigaszt nyújt az életben.” 1

Mit tud az óvodás gyer mek a világról?

Az óvodáskor sajátosságai, jellemzői

Az óvodás gyermek legfőbb tevékenysége a játék –ezen keresztül ismeri meg, fedezi fel a
világot, tanul és megismer. A játék örömforrás a gyermek számára, feszültségoldó hatással is bír. Ebben
az életk orban nagy szerepet kap a felnőttek, valamint a nagyobbak utánzása. A játékok során
egyszerűbb mozgásokat is elsajátít, a zene ritmusa által ösztönös mozgásra készteti a gyermeket : a
dalokban, játékokban ismétlődő játék – ritmus – mozgás örömét éli át ezek újrajátszása révén. „A
gyermek ösztönszerű, természetes nyelve a dal, s minél fiatalabb, annál inkább kívánja mellé a
mozgást… A zene és testmozgás szerves kapcsolata: énekes játék a szabad ég alatt, ősidők óta a
gyermek életének legfőbb öröme.” 2

A hagy ományok közvetítése régen a családokban

Tímár Sándor a család szerepét a hagyományok közvetítésében a következőképp fogalmazza
meg: „Elődeink tudták, hogy a jövő feltétele a jól szervezett, s a megfelelő elvekre épített nevelés.
Megfigyelték, hogy a kicsi gyermek mire figyel legjobban, és azzal közelítették meg világát.”3 A
falvakban nagycsaládok éltek együtt – több generáció élt egy fedél alatt, családon belül mindenkinek
megvolt a maga feladata. A nagyszülők, szülők az értékek, kultúrák közvetítésében so kat tettek: ezáltal
hagyományozódott a népi kultúra nemzedékről nemzedékre. A gyermekjáték -dalok, mondókák
csecsemőkortól serdülőkorig végigkísérték a gyermek életét, annak minden mozzanatát.
Kisgyermekkorban a gyermekek testvéreik és a hasonló korú gyerme kek révén kisebb csoportokba
tömörültek: szerették figyelni a nagyobb gyerekek játékait és boldogok voltak, ha könnyebb játékokba
őket is bevonták. A nagyobbak között voltak, akik szívesen foglalkoztak a kicsikkel: kis dalokra,
játékra tanították őket.

1Justné Kéry Hedvig (1975): Ősi és népi játékok élménylefolyása és jelentőségük. Budapest, Akadémia Kiadó – 84. o.
2 Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Budapes t, Zeneműkiadó Vállalat – 55. o.
3Tímár Sándor (1999): Néptáncnyelven. Budapest, Püski Kiadó – 123. o. Egyetértek Kodály Zoltán azon gondolatával, melyet 1944 -ben jegyzett le, eszerint: a
kultúrát nem örököljük, hanem minden embernek, minden nemzedéknek el kell
sajátítan i. Őrizzük, ápoljuk népi kultúrkincsünket, mert általa óvodásaink és mi magunk
is gazdagabbak leszünk.

2 Mivel ezek a nagycsaládok az évtizedek folyamán felbomlottak, így elveszett a család
műveltségátadó szerepe. Ezért népi kultúránk „kincseinek” megőrzését az óvodai nevelésnek kell
átvennie.

A népi kultúra ápolása az óvodában

A népi kultúra elemei közössé get építenek, erkölcsi tartást adnak, hazaszeretetre nevelnek, a
szűkebb szülőföld megismerését segítik: a gyermek identitása f olyamatosan alakul ezek által. Olyan
élményekhez jut a gyermek, amely a fantáziájára, képzeletére, beszédére, ízlésére hatva csis zolja zenei
és mozgáskultúráját. A népi kultúránk egyik megismerésének módja a népdalok, néptáncok ismerete
által történik. A hagyományos népi játékok jó néhány néptánc alaplépést is tartalmaznak , mely a
gyermek fantáziavilágában módosulva játékká válik. A z ének –zene – tánc eg yüttesen formálja a
közösséget.

Miért is fontos a néphagyomány ápolása ebben a korban? – mert a gyermek egyrészt az
anyanyelvvel együtt észrevétlenül tanulja meg a játékokat és mondókákat, másrészt a néphagyomány a
zenét a szöveg és a dallam tökéletes egységében adja át a beszélni tanuló gyermek számára. A
népköltészet, népzene, népi játékok világával ismertethetjük meg a gyermekeket – így a
néphagyományokat beépíthetjük az óvodás gyermekek valamennyi tevékenységébe, például: népi
motívumokat alkalmazhatunk az óvodai környezet kialakításába, régi népviseleti ruhákat mutathatunk
meg, vagy felkereshetjük a környéken fellelhető falumúzeumokat, tájházakat. Hagyományőrző jeles
napot ünnepelhetünk az óvodában. A környék hagyományőrző csoportjaival együttműködve
szervezhetünk találkozókat, különböző néptáncos rendezvényeket. A népi moz gásanyagot,
táncmozdulatokat is elsajátíthatják az óvodások, pl.: csárdás, höcögő, sarkazó.

Gyermekjáték, gyermektánc

A magyar játékkincs

A gyermekjátékok szókincse, kifejezése egyszerű, őszinte, mint maga a gyermek. Nem csak
testet, erőt, kitartást é pít, hanem segít a társas kapcsolatok eligazodásában is. Fejleszti az igazságérzetet
és a józan ítélőképességet. A cselekvés ténye viszont örömet okoz a gyermeknek, így készteti arra, hogy
többször is képes eljátszani egy -egy dalt, mondókát, játékot. Együt t örülve a többiekkel – nem csak a
saját, hanem mások örömének is, a közösségi érzetet is fejleszti.

A gyermekjátékok kiválasztásának szempontjai

Az óvodás gyermeknek nincs kellő ismerete, tapasztalata a világról. – ezért kell a pedagógusnak
megfelelően felkészültnek lenni, hogy megfelelő irányban és módszerekkel fejlessze a rábízott
gyermekeket. Mi alapján válasszuk ki a megfelelő játékokat? A szempontok kialakításában Antal
László, Falvay Károly, Kodály Zoltán, Kokas Klára és Nagy Béláné pedagógiai munk ája ad
támpontot:
 Az életkori jellemzők figyelembe vétele

3 Az egyszerűbb táncok, táncanyagok tanítása 4 -5 éves kortól kezdhető meg. Antal László szerint:
„Fontos szerepe van az énekkel, mondókával, zenével kísért játékoknak, amelyekben a mozgásfeladat
végre hajtása a kíséret ritmusához igazodik.” 4
 A mozgástapasztalat
Tudományos kutatás megállapította, hogy a gyermek mozgásfejlődésében nagy szerepe van a szűkebb
és tágabb környezetnek : a család, a szülők ismeretei, az óvodai környezet, a hagyományőrző falus i
közösség befolyásoló tényező.
 A helyi szokásanyag
A szűkebb környezet szokásai, játékai legyenek előtérbe helyezve. A gyermek ismerje meg a gyökereit,
kultúráját. Aztán később meg lehet vele ismertetni hazánk tájait, sokféleségét, kulturális különbségeket .
 A játék és tánc kapcsolata más nevelési területekkel
„Az ének és mozgás együttese azt a lehetőséget biztosítja a gyermek számára, hogy általános aktivitás –
és mozgásigényét kulturált formában élje ki. Az éneklésnek, de főként a közös éneklésnek bő érzelmi
tartalma (mondhatnánk: katarzis élménye) és a változatos ingerhatások együtt adják a transzferhatás
egyik élettani alapját.” 5

Népi gyermekjáték – tánc jelentősége a gyermekkorban

A gyermekjáték, gyermektánc , mint komplex örömszerző tevékenység, nagy je lentőséggel bír a
3-7 éves korú gyermek számára. Olyan élményeket nyújt számára, amellyel az önszabályozó, önnevelő
képességük is folyamatosan fejlődik. Az éneklés -mozgás öröme fejleszti a gyermek érzelmi életét,
egymás közti magatartását, személyiségformá ló hatása óriási. Az óvodás gyermek, amint zenét hall,
azonnal elkezd rá mozogni, lépni, tapsolni, táncolni. Kodály Zoltán megfigyelte, hogy pl.: a székely
emberek mulatságain az 5 -6 éves g yermekeket „táncolni” tanítják.
A népi gyermekjátékok, énekes játék ok, néptánc tanítása az óvodában azért fontos, mert
általuk a gyermekek mélyebben megismerkednek a magyar népi gyermekjátékokkal, az énekes játékok
szövegének, ritmusának, dallamának, mozdulatának és cselekményének együttes megjelenítésével,
ezáltal a magy ar népzenével. Az óvodás korosztály az énekes -mondókás gyermekjátékok segítségével
sajátítja el a néptánc első motívumait. A néptánc hatására fejlődik a gyermekek ritmusérzéke,
mozgáskoordinációja, valamint nem elhanyagolható, hogy helyes testtartásra is n evel. A gyermekek
értelmileg fogékonyabbá , érzelmileg gazdagabbá válnak.
A népi gyermekjátékok gazdag variálási lehetősége kedvezően befolyásolja a gyermek zenei
alkotóképességének kibontakozását, szárnyalását.

Kisalföldi gyermekjáték -dalok és mondókák a mindennapokban

A Kisalföld gyermekjátékain keresztül ismeri meg a gyermek a környező világ élőlényeit,
természeti jelenségeket. Majd ahogy egyre nő, tágul a világa: észrevétlenül belenő az őt körülvevő
társadalomba, ahogy Barsi Ernő is írja. A Kisalföld gyermekjátékai, mondókái és gyermektáncai a
gyermek minden egyes mozzanatához, élete minden részéhez kapcsolódnak. Mindezek olyan mély
gyökerekre tekintenek vissza, melyet az évszázadok csiszoltak, tökéletesítettek, egyszerűsítettek: a
gyermek számára ért hetővé, egyszerűvé, könnyen elsajátíthatóvá.

4 Antal László ( 2002) : A néptánc pedagógiája: alapvetés. Budapest, Hagyományok Háza – 71. o.
5 Kokas Klára (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. B udapest, Zeneműkiadó Vállalat – 17-18. o.

4 Óvodámnak vannak saját hagyományai, melyet ötvöztünk a kisalföld szokásaival,
hagyományaival – így alakultak ki saját ünnepeink, hagyományaink .
Az őszi ünnepkörben őszbúcsúztatót tartunk gyermekeknek, szüleikne k, délutáni programként.
A gyermekek szüleikkel együtt jönnek vissza óvodánkba, terméseket hoznak, melyekkel „fizetnek” a
megvásárolt finom meleg teáért, sült tökért, vagy éppen valami apróságért: tobozbabát, nyakláncot
vásárolnak. A „fizetséget” kosárkákb a gyűjtjük, később ezt felhasználjuk – télen barkácsolunk belőle.

A téli ünnepkörben , az adventi időszakban várjuk
a Mikulást , hajtatunk „luca -búzát”, karácsonyra
mézeskalácsot sütnek a csoportban a gyerekek, ezzel
kedveskednek a családnak. Ebben az idős zakban egy
másik fontos, gyerekek által nagyon várt esemény a
farsang – amikor a gyermekek jelmezbe öltöznek, és
mindenki felismerhetetlenné válik. Ezt megelőzi az óvoda
udvarán tartott közös télkergetés , melyet mindig az 5 -7
évesek szervez ik és bonyolít ják le.

A tavaszi ünnepkör a húsvétvárással kezdődik. A gyerekekkel tojást festünk. Aztán együtt
„kergetjük” a nyuszit az udvaron!

Abdai gyermekjátékok óvodámban

A gyermektánc foglalkozások célja , hogy megismerjék és
megszeressék a magyar népzenét, a n éptáncot, vidáman, jó
hangulatban sajátítsák el a táncok egyszerűbb formáit, emellett
fejlődjenek képességeik. Fontosnak tarom, hogy
megismerkedjenek saját népük kultúrájával, ezért Barsi Ernő
által összeállított abdai hagyományokból, játékokból,
énekekből is beé pítek a foglalkozások anyagába.
A foglalkozások nagyon jó hangulatban telnek: egy kis
fogócskázással, közös játékkal alapozzuk meg a jókedvet,
aztán pihenésképpen mondókázunk, névcsúfolókat tanulunk.
Ösztönzöm a gyermekeket arra, hogy ők is találjan ak ki saját nevükhöz kapcsolódó névcsúfolót. Íme pár
kedvenc – említésképp:

„Máté jele cseresznye, elkésik reggelente.”
„Dorka, kedvence a torta. „

A foglalkozás kedvenc része az új játék tanulása,
„eljátszása”. Nagyon ügyes csoporttal dolgozom együtt – hamar
megtanulják a játékokat. Így „könnyű” a népi játékok,
körjátékok tanítása, megtanulása. Egy kis tánccal zárul a
foglalkozás – a lépéseket mindig előtáncolom a gyerekeknek, de
van, hogy ügyes gyerekek mutatták büszkén az egyszerűbb
tánclépéseket társa iknak. Az órákat a figyelem, fegyelem, és a
jókedv jellemzi.
Az óvodában tanult, megismert népi játék, tánc megalapozhatja a ké sőbbi néptánchoz való
kedvet.

5

SZAKIRODALMI JEGYZÉK

 Antal László (2002) : A néptánc pedagógiája. Budapest, Hagyományok H áza
 Barsi Ernő (1995): Abdai néphagyományok Kaszás Ferencné Somogyi Teréz emlékezetében. Abda, Abdai
Önkormányzat
 Barsi Ernő (2006) : Kisalföldi gyermekjáték -dalok és mondókák. Győr, Magyar Kultúra Kiadó Kft .
 Falvay Károly (1990): Ritmikus mozgás, énekes játék óvodásoknak, kisiskolásoknak. Budapest, Országos
Pedagógiai Intézet
 Foltin Jolán – Tarján T. Katalin (2007): Játék és tánc az óvodában. Budapest, Hagyományok Háza
 Forrai Katalin (1979): Ének az óvodában. Budapest, Zeneműkiadó
 Justné Kéry Hedvig (1975 ): Ősi és népi játékok élménylefolyása és jelentőségük. Budapest, Akadémia Kiadó
 Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat
 Kokas Klára (1972): Képességfejlesztés zenei neveléssel. Budapest, Zeneműkiadó
 Magyar Néprajz (1990): VI . Kötet – Népzene, néptánc, népi játék. Budapest, Akadémia Kiadó
 Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes (1975): Gyermeklélektan. Budapest, Gondolat Kiadó
 Nagy Béláné (1989): Táncosjátékok az óvodában. Budapest, Óvónők modern kiskönyvtára
 Tímár Sándor (1999): Néptán cnyelven : a Tímár -módszer alkalmazása a játékra és táncra nevelésben.
Budapest, Püski Kiadó