Nemzetközi számvitel (IAS, IFRS) [629880]

Nemzetközi számvitel (IAS, IFRS)
Tartalom
1. Az IFRS szükségessége és helye a számviteli szabályozásban ………………………….. ……………………. 2
2. Nemzetközi számviteli rendszerek bemutatása ………………………….. ………………………….. …………….. 3
3. Az IFRS -ek kialakulásának rövid története ………………………….. ………………………….. ………………….. 7
4. Az IFRS -ekért felelős szakmai szervezetek ………………………….. ………………………….. …………………. 8
5. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS -ek) fogalma ………………………….. ………. 10
6. Az IFRS -ek alkalmazása világszerte ………………………….. ………………………….. …………………………. 12
7. Az IFRS -ek alkalmazása és befogadása Európában ………………………….. ………………………….. …….. 14
8. Az IFRS alkalmazásának romániai jogszabályi keretei ………………………….. ………………………….. .. 15
9. EU Direktívák és IAS összehasonlítása ………………………….. ………………………….. …………………….. 18
10. A hatályos IFRS -ek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………. 20
11. IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások bemutatása ………………………….. …………………………. 22

1. Az IFRS szükségessége és helye a számviteli szabályozásban
Az elmúlt néhány évtized során a világban bekövetkezett változások nem hagyták
érintetlen ül a gazdasági életet, a vállalkozásokat, és ezáltal a gazdasági kommunikáció közös
nyelvét, a számvitel területét sem. A világméretűvé váló nemzetközi kapcsolatok egyik
következménye, hogy a vállalatok tevékenysége nemcsak a saját országaik határain belül zajlik,
hanem azon túl nemzetközi porondra lépnek, a vállalati kapcsolatok kiszélesednek, nemzetközivé
válnak, ezáltal a nemzeti határok egyre inkább jelentőségüket vesztik nemcsak kereskedelmi,
hanem befektetői szempontból is.
A multinacionális vállalatok világpiaci részesedésének növekedésével, terjeszkedésével
együtt folyamatosan nő tőkeigényük is, és az egyre erősödő globalizáció következményeként
elengedhetetlen, hogy a befektetést kereső és befektetni szándékozó piaci szereplők eltérő
igényeiket és leh etőségeiket azonos alapon tudják összehasonlítani, értékelni. A különböző
országokban működő vállalkozások a saját nemzeti számviteli szabályaik alapján elkészített
pénzügyi kimutatásai eltérő tartalommal bírhatnak, ezáltal a más -más országbeli gazdálkodók
teljesítménye nem, vagy csak nehezen hasonlítható össze egymással. Ez mind a vállalkozások,
tulajdonosaik, meglévő és potenciális befektetőik, egyéb döntéshozók, hatóságok számára
megnehezíti az adott gazdálkodó szervezetek vagyoni, pénzügyi, jövedelmezős égi helyzetének
minél pontosabb megítélését, az eltérő elvek szerint készített pénzügyi kimutatások
összehasonlítása ezenfelül jelentős többlet költségekkel is jár. Ezen eltérő nemzeti számviteli
elvek erősítik egy egységes, harmonizált, világviszonylatban is egységes számviteli rendszer
létrejöttének szükségességét, amely átláthatóbbá, egyértelművé teszi a pénzügyi kimutatások
felhasználói számára a pénzügyi jelentéseket, elősegíti azok tartalmának megértését, és nyíltabbá,
kiszámíthatóbbá teszi a döntésho zatalt.
Az egységesítési törekvéseknek a számtalan előny mellett azonban hátráltató tényezői is
vannak, meg kell küzdeni az egyes nemzetek gazdasági, kulturális, hagyománybeli és jogi
szabályozásbeli különbségeivel, a megszokottól eltérő, más normák elfog adásának nehézségeivel.
Hátráltató tényező továbbá az is, hogy a vállalkozások eltérő finanszírozási lehetőségeket
vehetnek igénybe, tőzsdei, magánbefektetői vagy banki források segítségével is finanszírozhatják
működésüket.

2. Nemzetközi számvi teli rendszerek bemutatása
Három fő nemzetközi számviteli rendszert különböztetünk meg, a következőkben ezeket fogjuk
röviden bemutatni. Az Európai Unió számvitele, US GAAP és IFRS.
Az Európai Unió számvitele
Európai Unió rendeleteken, irányelveken, közleményeken és ajánlásokon keresztül kezdte
el az egységes, harmonizált számviteli rendszer felépítését az 1970 −1980 -as években. Az európai
uniós számvitel és pénzügyi kimutatások harmonizációjának igénye eredendően az Európa i
Közösséget létrehozó Római Szerződésben megfogalmazott szabadságjogokra vezethető vissza,
hiszen annak érdekében, hogy a tagállamok biztosítani tudják a tőke szabad áramlását,
elengedhetetlen a megbízható és valósághű számviteli információk áramlásának b iztosítása is az
Unió teljes területén.
Az Európai Unióban a számvitel szabályozása többszintű, azaz a jogszabályi hierarchia
különböző szintjein eltérő a tagállamok lehetősége a szakmai érdekeik érvényesítésére.
Rendeletek : Az Európai Unió jogrendszerében a rendeletek alkalmazása az egyes tagállamokban
kötelező, azok közvetlenül válnak a nemzeti jog részévé. Az Európai Unió Tanácsának
1608/2002. számú rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról2005 -től
kezdődően kötelezően e lőírja az Európai Unió (és az Európai Gazdasági Térség) tőzsdén jegyzett
társaságai számára, hogy konszolidált éves pénzügyi kimutatásaikat nemzetközi pénzügyi
jelentéskészítési standardok alapján készítsék el. A rendelet szerint az egyes tagországok
megkö vetelhetik vagy megengedhetik azt is, hogy a tőzsdei vállalkozások egyedi éves pénzügyi
kimutatásaikat, illetve a tőzsdén nem jegyzett társaságok (egyedi vagy konszolidált) pénzügyi
kimutatásaikat szintén az IAS és IFRS standardok alapján készítsék el.
Irányelvek: Az uniós irányelvek keret jellegű közösségi jogszabályok, amelyeket az egyes
tagállamok beépítenek nemzeti szabályozásaikba. Az irányelvek megjelölik azon kritériumokat,
amelyek érvényre juttatását a tagállamoknak biztosítaniuk kell, megadják a pé nzügyi kimutatások
elvárt információtartalmát, szerkezetét, az értékelési szabályokat. Az irányelvek célja annak
biztosítása, hogy a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről megbízható és
valós adatokat hozzanak nyilvánosságra, illetve biz tosítsák a tagállamok pénzügyi kimutatásainak

összehasonlíthatóságát a különbségek csökkentésével. A tagállamokra vonatkozó általános
számviteli szabályokat a következő uniós irányelvek tartalmazzák:
4. sz. Társasági jogi irányelv: A gazdasági társaságok éves pénzügyi kimutatásairól
(78/660/EGK)
Kibocsátásának az volt a célja, hogy a különbségek csökkentésével biztosítsa a tagállamok
pénzügyi kimutatásainak összehasonlíthatóságát, illetve ezáltal is elősegítse az igaz és valós kép
kialakítását. Az egységes ítés hatása többek között az alábbi területeken figyelhető meg:
• az éves pénzügyi kimutatások valamennyi tagországban összefüggő egységként tartalmazzák az
irányelv szerinti mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet;
• a tagállamok éltek annak lehetőségével, hogy biztosítsák az egyszerűsített pénzügyi
kimutatások elkészítésének lehetőségét, amennyiben a vállalkozás két egymást követő évben
nem lépi túl a mérlegfőösszeg, nettó árbevétel és átlagos létszámadatok megadott értékhatárai
közül legalább kettőt;
• valamennyi tagállam nemzeti szabályozásában megtalálható továbbá az eszközök befektetett
eszközök közé történő besorolásának kritériuma az eszköz tartós használata esetén és az
eszközök értékcsökkenési leírásának szabályozása is;
• a ta gállamok mindegyikében követelmény továbbá az elfogadott pénzügyi kimutatások és a
könyvvizsgálói záradék teljes szövegének közzététele, letétbehelyezése.
7. sz. Társasági jogi irányelv: A konszolidált éves pénzügyi kimutatásokról (83/349/EGK)
A 7. iránye lv kibocsátásának célja a vállalatcsoportok pénzügyi kimutatásainak harmonizálása,
hogy az ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozásokról nyilvánosságra hozott számviteli
információk alapvetően azonos szabályok alapján készüljenek, ezáltal biztosítva az
összehasonlíthatóságot, az igaz és valós kép kialakítását. A konszolidált pénzügyi kimutatások
minden országban egységként tartalmazzák a konszolidált mérleget, konszolidált
eredménykimutatást, illetve az ezekhez kapcsolódó kiegészítő mellékletet. A vagyoni, pénzügyi
és jövedelmi helyzetet olyan módon mutatja be, mintha a vállalatcsoport egy egységet képezne,
amelynek érdekében kiszűrik a konszolidálásba bevont vállalkozások egymással szembeni
követeléseit, kötelezettségeit, bevételeit és ráfordításait, és az eszközök könyv szerinti értékében
figyelembe vett nyereséget vagy veszteséget.

8. sz. Társasági jogi irányelv: A pénzügyi kimutatások felülvizsgálatával megbízott személyek
működésének engedélyezéséről (86/635/EGK)
A 8. irányelv a könyvvizsgálók személyére vonatkozó intézkedéseket, engedélyezési szabályokat
tartalmaz:
• meghatározza, hogy az a természetes személy minősül engedéllyel rendelkező szakembernek,
aki az adott tagállam illetékes hatóságától a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának
elvégzésére jog ot kapott;
• előírja, hogy a könyvvizsgálónak a pénzügyi kimutatások vizsgálatát szakmai tisztességgel kell
végeznie;
• azon személyek, akik a tagállam jogszabályai alapján nem minősülnek függetlennek, nem
végezhetik el az adott társaság könyvvizsgálatát.
• előírja, hogy a könyvvizsgálók kötelesek megszerezni a könyvvizsgálathoz szükséges megfelelő
képzettséget, elméleti és gyakorlati ismereteket, szakmai jártasságot.
Közlemények: Az értelmező közlemények beépítése a nemzeti szabályozásba nem kötelező ,
csupán szakmai útmutatást nyújtanak, kiadásuk célja, hogy a megbízható és valós összkép
biztosítása érdekében pontosítsanak néhány, a nemzeti számviteli szabályozásban esetenként
eltérően kezelt fogalmat, illetve irányt mutassanak, hogyan lehet a gazdasá gi változásokhoz
kapcsolódó új információigényeknek az általános kereteken belül megfelelni.
Ajánlások: Az uniós ajánlások átvétele a nemzeti számviteli szabályozásba nem kötelező, ha
azonban a tagállam egyetért az abban megfogalmazottakkal, akkor nemzeti szabályozását úgy
módosítja, hogy az ajánlások javaslatai, útmutatásai a nemzeti szabályozásban érvényre jussanak.
US GAAP
A legrégebben az amerikai kontinensen teret hódító US GAAP rendszere születettmeg,
mely elsősorban az Amerikai Egyesült Államok tőzsd éjét szabályozza, de az országhatáron túli
vállalkozások is alkalmazzák előírásait.
Az Amerikai Egyesült Államokban kialakított „Általánosan Elfogadott Számviteli
Alapelvek” (United States Generally Accepted Accounting Principles) egy olyan sajátos
számvit eli szabályozási rendszer, amelyben az erre feljogosított szakmai szervezetek által
kialakított előírások (standardok) mellett nagy szerep jut a bírósági döntéseknek is. Ez az

angolszász jogrendszer alapvető sajátossága, hogy precedensekre épül, a bíró alk otta jog korábbi
jogeseteket, jogalkalmazói döntéseket követ. A US GAAP lényege, alapvető célja a befektetők
megóvása és az adatok nyilvánosságát biztosító szigorú rendszer létrehozása.
Az IFRS -ek alkalmazása az Egyesült Államokban
Az IFRS -ek SEC általi elismerése
2007 novemberében a SEC engedélyezte, hogy a külföldi magánkibocsátók az IASB által
közzétett IFRS -ek szerint elkészített pénzügyi kimutatásokat nyújtsanak be anélkül, hogy az
IFRS szerinti adatokat átfordítanák a US GAAP s zerinti adatokra. Ez az új szabály csak a 2007.
november 15 -ét követően lezárult évekre vonatkozó pénzügyi kimutatásokra alkalmazható.
IFRS -US GAAP konvergencia
A Norwalk Megállapodás
2002 októberében az FASB és az IASB egy szándéknyilatkozat keretében for málisan is
kötelezettséget vállalt a US GAAP és az IFRS -ek közelítésére. (ezen szándéknyilatkozat
általánosan használt megnevezése „Norwalk Megállapodás”). A két testület kötelezte magát,
hogy mindent elkövet az alábbiak érdekében:
••a meglévő pénzügyi bes zámolási standardjaikat a lehető leghamarabb kompatibilissé
teszik; és
••összehangolják a jövőbeli munkaprogramjaikat, ezáltal biztosítva, hogy az elért
kompatibilitás fenntartható maradjon.
A „kompatibilitás” nem azt jelenti, hogy a standardok szó szerint megegyeznek, hanem azt, hogy
nincsenek jelentős eltérések a kétféle standard között.
A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok, IFRS -ek
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS -ek) megalkotásának szintén az az
elsődleges célja, hogy az egység esítse a standardokat alkalmazó országok pénzügyi kimutatás
készítési elveit, módszereit, eljárásait, értékelési elveit, egyértelműsítse a fogalmakat.

3. Az IFRS -ek kialakulásának rövid története
A Nemzetközi Számviteli Standardok Biz ottságát (IASC – International Accounting Standard
Board) 1973 -ban tíz ország (Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Mexikó,
Hollandia, az Egyesült Királyság és Írország valamint az Egyesült Államok számviteli szakmai
szervezeteinek képvise lői) alapította meg azért, hogy általánosan elfogadott, érthető, betartandó
számviteli standardokat (IAS -eket, majd 2001 -től IFRS -eket) dolgozzon ki és fejlesszen
folyamatosan.
1975 -ben megjelennek az első végleges IAS -ek.
1982 -ben az IASC 17 tagúra bővül, amelyből 13 tagot a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szervezete
(IFAC) nevez ki, egyúttal elismeri, hogy az IASC a globális számviteli standardalkotó testület.
1994 -ben létrehozzák az IASC Tanácsadó Testületét, amelynek felügyeleti és finanszírozási
feladatai vannak.
Az 1990 -es években elkezdődött a standardok áttekintése, felülvizsgálata, egy részük átdolgozása
és aktualizálása, azzal az indokkal, hogy a standardokban létező alternatív megoldások számát
csökkentsék. Erre azért volt szükség, mert az I OSCO (Nemzetközi Tőzsdetanácsok Bizottsága –
International Organization of Securities Commissions) felhívta a figyelmet arra, hogy a
tőzsdéken csak akkor lehet általánosan elfogadott az IAS -ek rendszere, ha a szabályokban lévő
alternatívákat kiküszöbölik, a standardokat átfogóvá teszik. A standardok áttekintése 2000 -re
fejeződött be, amikor is az IOSCO azt javasolta a tagjainak, hogy a standardok használatát tegyék
lehetővé. Az IOSCO támogatását látva a világ számos vezető tőzsdéje elkezdte elfogadni az IAS –
ek alapján összeállított jelentéseket.
1997 -ben létrejön az Állandó Értelmezési Bizottság (SIC), azzal a céllal, hogy értelmezéseket
készítsen az IAS standardokhoz, amelyeket az IASC jóváhagy.
2000 májusában Brüsszelben jóváhagyták az új IASC alapokmányt, amelynek értelmében az
IASC 2001. április 1 -jétől IASB -vé alakult. Innentől kezdve az újonnan kidolgozott standardok
elnevezése nem IAS, hanem IFRS.
2002 -ben a SIC nevet változtat, IFRIC -ként folytatja korábbi tevékenységét, illetve útmutatást ad
az IAS -ekben vagy IFRS -ekben nem részletezett kérdésekben.

2003 -ban jelennek meg az első IFRS -ek és IFRIC értelmezéstervezetek.
Miután 1995 -ben az Európai Unió felhagyott az egységes európai standardok kifejlesztésének
szándékával, elfogadta az IASC által megalko tott standardokat, és az Európai Unió tőzsdéin
jegyzett társaságok részére 2005. január 1 -től kötelezővé tette az IAS standardokon alapuló
konszolidált pénzügyi kimutatások összeállítását.
4. Az IFRS -ekért felelős szakmai szervezetek
IFRS Alapítvány – Az IFRS -ekért felelős szakmai szervezetek élén az IFRS Alapítvány áll,
amelynek célja olyan érthető, betartható, globálisan elfogadott számviteli standardok
kifejlesztése, alkalmazásának ösztönzése, amelyek átlátható és összehasonlítható információkat
követelnek meg a pénzügyi jelentésekben, ezáltal elősegítve a pénzügyi jelentések
felhasználóinak gazdasági döntéshozatalát; célja továbbá a kis – és középvállalkozások
szempontjainak figyelembevétele a standardalkotás során; illetve a nemzeti számviteli előírások
és IFRS -ek magas szintű konvergenciájának elősegítése. Az IFRS Alapítvány munkáját 22
kurátor irányítja, ők ellenőrzik és anyagilag támogatják az IASB, az IFRS Tanácsadói Fórum és
az IFRS Értelmezési Bizottság munkáját.
IASB – A Nemzetközi Számviteli Standard Testület londoni székhellyel 2001. óta működik, az
1973 -ban alapított IASC (Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága – International
Accounting Standards Board ) jogutódjaként, mint az IFRS Alapítvány 15 tagú standardalk otó
testülete.
IFRS Tanácsadó Testület – Az IFRS Tanácsadó Testület (korábbi nevén Standard Tanácsadói
Fórum – Standard Advisory Council, SAC) egy olyan körülbelül 40 tagú fórum, amely
kapcsolatot tart a nemzeti szabályozó testületekkel, tanácsokat ad az I ASB részére az új IFRS -ek
megalkotásának ügyrendjéről, prioritásokról, tájékoztatja az IASB -t a standardalkotó
projektekkel kapcsolatos nézeteiről.
IFRS Értelmezési Bizottság – Az IFRS Értelmezési Bizottság (korábbi nevén Nemzetközi
Pénzügyi Beszámolási Ér telmezési Bizottság – International Financial Reporting Interpretation
Committee, IFRIC) 2002 óta működik az IASB bizottságaként, azzal a céllal, hogy segítse az
IASB -t a standardok megalkotásában és továbbfejlesztésében. Fontos szerepe továbbá, hogy
irány mutatást nyújtson azon problémákra, amelyek a pénzügyi beszámolások során merülnek fel,

és amelyekkel az IFRS -ek külön nem foglalkoznak; illetve értelmezzen olyan problémákat, ahol
nem kielégítő, vagy ellentmondó értelmezések alakultak ki; ily módon segítv e elő az IFRS -ek
szigorú és egységes alkalmazását.
Az IASB szerkezete

Tagok: Az ellenőrző testület (Monitoring Board), Az IFRS Alapítvány megbízottai (Trustees of the
IFRS Foundation), IASB, Az IFRS Tanácsadó Testület (Standard Advisory Council), IFRS
Értelmezési Bizottság (Interpretations Committee), ASAF, Projekt tanácsadó csoportok (Project
Consulative Groups), Átmeneti erőforrás csoportok (Transiti on Resource groups), Állandó
tanácsadó csoportok (Standing Consultative Groups).

5. A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS -ek) fogalma
Az IFRS az IASB szakirodalmának teljes egészét jelölő elnevezés, amely tartalmazza:
• az IASB által kiadott IFRS -eket, (a 2001 után kibocsátott standardok elnevezése)
• az IASC (IASB elődje) által kiadott Nemzetközi Számviteli Standardokat ( International
Accounting Standards – IAS), illetve azoknak az IASB által kiadott átdolgozását, (a 2001 előtt
kibocsátott standardok elnevezése;)
• az IFRS -ek és IAS -ek IFRS Értelmezési Bizottság (korábbi nevén IFRIC) által kialakított és az
IASB által közzétételre jóváhagyott értelmezéseit, (a 2011 után a számviteli standardokhoz
kibocsátott értelmez ések.)
• az IFRIC jogelődjeként 2001 decemberéig működő Értelmezési Állandó Bizottság ( Standard
Interpretation Committee, SIC) által kialakított és az IASB által közzétételre jóváhagyott
értelmezéseit, (a 2001 előtt a számviteli standardokhoz kapcsolódóan kibocsátott értelmezések);
• a szabályok összhangját megalapozó Keretelveket (nem kötelező előírás, de ismerete a
standardok alkalmazásához elengedhetetlen).
A standardok kidolgozásának folyamata
A nemzetközi szá mviteli standardok kidolgozásához az IFRS -ekért felelős szakmai
szervezetek mindegyikének összehangolt munkája szükséges. A standaralkotás folyamata, az
IASB ülései nyilvánosak, a standard tervezetek nyilvánosságra hozatalának az a célja, hogy a
beérkezett vélemények figyelembevételével kerüljenek véglegesítésre a standardok.
A standardok megalkotása szigorú eljárási rend szerint történik:
1. Első lépésben az IASB tervet dolgoz ki az új standardok kidolgozásáról és a meglévők
felülvizsgálatáról. Ezutá n felkérik a munkatársakat arra, hogy tekintsék át a napirendi
pontokkal kapcsolatos kérdéseket, és ítéljék meg a keretelvek adott problémára való
alkalmazásának lehetőségét.
2. A standardalkotás fontos lépése a nemzeti számviteli előírások tanulmányozása, amelynek
során véleményt cserélnek a nemzeti standardalkotókkal, majd konzultáció keretében az
IFRS Alapítvány kurátorai (Trustees) és az IFRS Tanácsadó Testület javaslatot tesznek az
IASB napirendjének témáiról, prioritásairól.

3. Megalakul egy tanácsadó csoport, amely tanácsokkal látja el az IASB -t és munkatársait a
projekttel kapcsolatban, majd egy vitaindító dokumentumot (vitaanyagot) tesznek közzé,
amelyre az érintettektől véleményeket várnak.
4. Ezt követően egy nyilvános tervezet közzétételére kerül sor, amelyhez az IASB tagjai
többségének jóváhagyása szükséges, és amelyben feltüntetik a többi IASB tag
ellenvéleményét (alternatív nézetét) is.
5. A vitaanyaggal és nyilvános tervezettel kapcsolatosan a véleményezési időszakban
beérkezett összes vélemén yt egy nyilvános értekezlet keretében megvitatják, és
mérlegelik, hogy szükséges -e nyilvános vitát, közmeghallgatást tartani, illetőleg
megteszik az ehhez szükséges lépéseket.
6. A standard jóváhagyásához legalább 9 IASB -tag szavazatára van szükség, a végl eges,
közzétett standardban pedig szerepel minden ellenvélemény, illetve a követett eljárások
egyes lépéseinek és a nyilvános tervezetre beérkezett vélemények kezelésének részletes
kifejtése is.
A standardok felépítése
A standardok mindegyike hasonló logik a alapján épül fel:
a) először meghatározza a standard célját, hatályát és alkalmazási területét;
b) majd definiálja a standardban alkalmazott fogalmakat, ennek az a célja, hogy elősegítse a
standard értelmezését;
c) a következő rész a standard témáját dol gozza fel, meghatározza a besorolási és elszámolási
szabályokat, illetve az értékelési előírásokat;
d) meghatározza a közzéteendő információk körét;
e) megadja a standard hatályba lépésének dátumát;
f) a standard után, de nem annak részeként, példákkal, es etekkel illusztrálja a standard
gyakorlati alkalmazását:
• könyvvizsgálati irányelvek (AG – auditing guidelines)
• következtetések alapja (BC – basis for conclusions)
• bevezetési útmutatás (IG – implementation guidance)
• eltérő vélemények (DO – dissenting opinion)
• szemléltető példák (IE – illustrative examples)

6. Az IFRS -ek alkalmazása világszerte
Napjainkban az IFRS -t széles körben alkalmazzák, miközben folyamatosan zajlik
aktualizálása és összehangolása más irányadó ne mzetközi szervezetek szabályaival,
állásfoglalásaival. Az IFRS szervezete által végzett felmérés alapján a vizsgált 1 66 országból 1 56
fejezte ki az IFRS iránti elkötelezettségét.

Az európai országok 98, az afrikaiak 95, a közel -keletiek 100, az amerikaiak 73, az ázsiai –
óceániaiak 74 százaléka követeli meg, hogy a nemzeti jog szerint működő és nyilvános
elszámolási kötelemmel bíró társaságok az IFRS -t alkalmazzák.
144 országban köv etelik meg a standardok használatát valamennyi vagy a legtöbb, nemzeti
jog szerint működő és nyilvános elszámolásra kötelezett társaság esetén (amelyekhez
elsődlegesen a tőzsdén jegyzett vállalatok és a pénzügyi intézmények tartoznak), de a többiben is
(jellemzően) lehetővé teszik az alkalmazásukat. 18 országban nem működik tőzsde, viszont
minden hitelintézet számára kötelezők e standardok, míg 6 országban a tőzsdén jegyzett
hitelintézeteknek nem, de a tőzsdén jegyzett vállalkozások számára előírták, hogy p énzügyi
kimutatásaikat az IFRS alapján készítsék.

A 144 ország legtöbbje a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások számára (mely körhöz általában
pénzügyi intézmények és nagyvállalatok tartoznak) kötelezővé vagy lehetővé teszi
(megközelítőleg 6 5 százalékuk írj a elő) e standardok használatát.

A vizsgált 166 ország 201 8. évi GDP – (gross domestic product – bruttó hazai termék)
adatainak elemzése alapján a világ GDP -jének 98,8 százaléká t teszik ki. Kimutatták , hogy a
nemzeti jog szerint működő, nyilvános elszámolásra kötelezett társaságok az IFRS -t előíró vagy
lehetővé tevő országok GDP -jének 54 százalékát teszik ki.
Példák:

Az IFRS -ről pozití v visszajelzéseket és értékeléseket adnak az országok. 2015 -ben az Európai
Bizottság egy kiadványban publikálta az elmúlt tíz év ezzel kapcso -latos tapasztalatait, melynek
legfőbb üzenete az volt, hogy a standardok által sikeresen létrejött a tőkepiacok kö zös számviteli
nyelve. A társaságok szintén pozitívan nyilatkoztak/nyilatkoznak, véleményük szerint az IFRS
alkalmazásának nagyobb haszna volt/van, mint költsége. A befektetők az átláthatóság és a
pénzügyi kimutatások összehasonlíthatósága miatt támogatják az IFRS -t. A legtöbb írás
szerzőjének véleménye szerint a standardok alkalmazása javította a tőkepiacok működésének
hatékonyságát, és elősegítette a határokon átívelő befektetéseket.
A témát a világ országai és a gazdálkodó egységek szerint vizsgálva megá llapítható, hogy az
IFRS világszerte elterjedt, és a legtöbb országban kötelező jelleggel alkalmazandó a nyilvános
elszámolásra kötelezett gazdálkodó egységek egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásaiban, de
a nyilvános elszámolásra nem kötelezett gazdál kodó egységeket tekintve ugyancsak jelentős
előrelépések figyelhetők meg e téren. Az utóbbi társaságok esetén azonban, amellett, hogy a
nemzeti jogszabályi keretek lehetővé teszik, a szervezetek döntésének függvénye az IFRS -re való
áttérés.
7. Az IFRS -ek alkalmazása és befogadása Európában
Az Európában az IFRS -ek alkalmazása az Európai Unió és az Európai Gazdasági Társaság
tőzsdére bevezetett tagjai számára kötelező a konszolidált pénzügyi kimutatásai elkészítése során,
ezen túl az egy es tagállamok lehetővé tehetik a nem tőzsdei cégek konszolidált, illetve egyedi
pénzügyi kimutatásaik IFRS -ek szerinti elkészítését is. Az IFRS -ek európai alkalmazásának
feltétele az IFRS -ek befogadása, amely az EU Számviteli Rendelete szerint egyenként tö rtént /
történik, és az alábbi lépésekből áll:

• az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG – European Financial Reporting
Advisory Group), amely egy független, magánszektort képviselő csoport, tagjai kétharmados
többségének támogatásá val benyújtja minden új IFRS -re, illetve IFRIC -re vonatkozó bevezetési
véleményét az Európai Bizottságnak;
• a Standard Tanács Felülvizsgálati Csoport (SARG – Standard Advice Review Group)
véleményezi az EFRAG bevezetési javaslatát;
• az Európai Bizottság Számviteli Szabályozó Bizottsága (ARC – Accounting Regulatory
Committee), amely az EU tagállamainak képviselőiből áll, tesz javaslatot a bevezetésre;
• az Európa Parlament illetve az Európai Tanács dönt a bevezetésről.
A bevezetés több okból is hosszú fol yamat, egyrészt a különböző csoportok, szervezetek
véleményezése, jóváhagyása miatt, másrészt a bevezetés előtt az EU minden standardot
lefordíttat az Európai Unió minden hivatalos nyelvére.
8. Az IFRS alkalmazásának romániai jogszabályi keretei
Romániában idővel nőtt a nemzetközi szinten összehasonlítható információkkal
rendelkező pénzügyi kimutatások szükségessége, különösen a közérdekű szervezetek bizonyos
kategóriáiban, de az üzleti környezet teljesítményének értékelésénél is. Az összehasonlíthatóságot
biztosító leggyakoribb jelentési keret a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS).
A szabályozott piacon jegyzett társaságok on kívül, akiknek kötelező használni
törvényes beszámolási célokra az IFRS -eket, a legtöbb vállalat román szabványokat használ
(RAS) . Egyes vállalatok, különösen a külföldi részvényesek tulajdonában lévő vállalatok,
mindkét standardot használják, különösen az anyavállalatnak való jelentéstétel során.
A pénzügyi kimutatás ok formai és tartalmi követelményei mellett számos különbség
van a két standard között, amelyek eredmény hez vezetnek – eltérő nyereség / veszteség. Idővel a
román szabványok közelebb kerültek az IFRS -hez, és egyes esetekben a pénzügyi eredmények
hasonlóak lettek. Más esetekben az eredmények eltérőek maradtak.
Íme néhány példa: az IFRS keretén belül beszélhetünk halasztott profit adó fogalm áról,
amely nem létezik a RAS -on; az ingatl anbefektetések az IFRS értékelé se során a valós értéken
történik , az eredmén ykimutatás értékkülönbözetének elszámolásánál, míg a RAS -ban az
átértékelési tartalékok tükrözik, a kereskedelmi alap nem amortizálódik az IFRS -nél a RAS -al

ellentétben; az IFRS -re vonatkozóan a funkcionális pénznem fogalma eltér a beszámolási
pénznemtől .
Néhány példa:
IFRS Romanian GAAP
TÁRGYI ESZKÖZÖK
– Vannak olyan tárgyi eszközök, amelyek az
IAS szerint más kategóriákba kerülnek (pl.
Ingatlanbefektetések, értékesítésre tartott
állóeszközök, biológiai eszközök).
– A romániai jogszabály meghatározá sa szerint
a tárgyi eszközök szélesebb kört foglal nak
magukba , mint az IAS16 (Ingatlanok, gépek és
berendezések)
– Az IFRS speciális szabványokat tartalmaz a
mezőgazdaságra vonatkozóan. – Ezeket a romániai jogszabály a készletek
vagy tárgyi eszközök kateg óriába sorolja.
IMMATERIÁLIS JAVAK
– A saját javak termelési költségét nem lehet
aktiválni (eredménykimutatást terheli)
– A gazdálkodó egységnek ki kell választania a
költségmodellt vagy az átértékelési modellt az
immateriális javak m inden egyes osztályára. -A gazdálkodó egység aktiválhatja a saját
termelési költségeket. Ebben az esetben a
gazdálkodó egységnek legfeljebb 5 évig kell
amortizálnia.
– A jogszabály nem teszi lehetővé az
immateriális javak átértékelését
AMORTIZÁCIÓ
amorti zációs érték = költség – maradványérték
Az eszköz amortizációja akkor kezdődik,
amikor az eszközt használatba bocsátják, addig
amortizálódik amíg az eszköz értékesítésre
vagy leírásra kerül.
Az IAS 8 az amortizációt becslésnek tekinti
az eszköz költsége
Az eszköz amortizációja az eszköz használatba
bocsátását követő hónap után kezdődik, amíg a
teljes költség le nem íródik.

OMFP számviteli politikának tekinti
KÉSZLETE
– IAS 2 – Készletek nem vonatkoznak a
következőkre: beruházási szerződések (IAS
11), mező gazdaság (IAS 41)
– LIFO módszer nem használható az IAS 2
értelmében.
– Az OMFP tartalmazza a készlet kategóriába a
beruházási szerződéseket és mezőgazdaságot.
– Engedélyezi a FIFO, LIFO, CMP (átlagos
költség) módszereket.

Figyelembe véve az ú j IFRS 15 -t, az IFRS 16 -t, amely 2018 -tól és 2019 -től
alkalmazandó, az IFRS és a romániai standardok különbségei még fontosabbak lesznek. Az új
IFRS 15 Szabvány – Jövedelem -elismerés – általánosságban a jövedelm i elszámolás változásá hoz
vezet, nagyobb hatással van a távközlésre, a szoftverfejlesztésre, az ingatlanbefektetésekre és az
építésre. Az IFRS 15 szerinti új jövedelem elismerési modell inkább a számla átviteli
ellenőrzésen alapul mintsem az IAS 18 -nak megfelelő általánosan has znált ko ckázatátadási és
haszonélvezeti megközelítésen .

Az új IFRS 16 – lízing – jelentős változásokat hoz a bérlő számára, mint például, hogy
nincs különbség a működési és a pénzügyi lízing között, általánosan az összes lízingszerződés re
értve a mé rlegben (a használati jog, m int eszköz és leasi ng elismerés e, mint adósság).
A két fent említett szabvány és egyéb új szabványok (pl. a korábbi IFRS 9)
következményei jelentősek a pénzügyi eredmények, a bankokkal megállapított finanszírozási
feltételek nek megfelelő pénzügyi mutatók, a vállalatok rendszerének és folyamatainak
konfigurációja szempontjából. Ezeket előzetesen elemezni kell, és szükség esetén módosítani
kell.
A külső csoportok számára jelentést készítő vállalatok esetében a két jelentési rends zer
alkalmazása nagy kiigazításokat igényel a román mérleg IFRS szerinti átalakításánál.
Így, ha a jövőben a román jogszabályok végül kiterjesztik az IFRS alkalmazási körét a
törvényes jelentésekre és más vállalatokra, valószínű, hogy a külfö ldi befektetők számos
leányvállalata választaná az IFRS -et az egyszerűség miatt. Mivel az információs rendszer
általában globális színű akárcsak az eredmények.
Figyelembe véve a konvergencia -trendeket több b eszámolási keretrendszer között
(beleértve az I FRS-eket az US GAAP -USA szabványokat ) és a nemzetközi kontextusban a közös
pénzügyi nyelv szükségességét, a nemzetközi beszámolási standardok ismeretének megisme rése
és adott esetben mélyítése, egyre fontosabb.

9. EU Direktívák é s IAS összehasonlítása
Fontosabb eltérések:
Az EU direktívák és az IAS -ek összehasonlítása

EU irányelv: IAS
ÁLTALÁNOS ELTÉRÉSEK
1. Politikai testület szabályoz
2. A teljes beszámolást átfogja
3. Megbízható és valós összkép,
indokolt eltérés lehetősége
4. Egyszerűsítési lehetőség van
(KKV -k)
5. Hibák javítá sa az előző évi adatok
átdolgozásával
6. A mérlegfordulónap utáni
események nem szabály ózottak
7. A SZ ámviteli Politka
megváltoztatásának
hatását a Kiegész ítő Melléklet -ben
be kell mutatni
8. Beszámoló nemzeti pénznemben
és euróban is, nincs átszámítás
1. Szakmai testület szabályoz
2. Tematikus, de nem teljeskörű
3. Minden standardnak meg kell
felelni, eltérni csak rendkívül
kivételesen
4. Egyszerűsítési lehetőség nincs
5. IAS 10 különbséget tesz az
alapvető és jelentős hiba között, és
választható, hogy a helyesbítések a
nyitó eredményt artalékot, vagy a
tárgyévi eredményt módosítják
6. A 10. IAS meghatározza
7. Az SZP. változása miatt
módosítani kell a korábbi időszak
adatait
8. Hiperinfláció esetén aktuális
pénzértékre kell átszámítani
9. Minden leányvállalatot be kell

9. Eltérő tevékenységű
leányvállalatot nem kell bevonni
PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
10. A beszámoló részei a mérleg, EK.,
Kieg, melléklet .
11. Üzleti jelentést kell készíteni
12. Választható formájú, de kötött
tételsorrendű a mérleg és az EK.
13. A mérlegté telek besorolása a
hasznosítás időtartama, jellege,
illetve az esedékesség szerint
14. A visszavásárolt saját részvények
üzletrészek külön tételben
15. Céltartalékképzés: várható
kötelezettségekre kell,
költségekre lehet
16. A kutatás és a kísérleti fejles ztés
költségei is aktiválhatók
17. A használaton kívüli
(átminősített) tárgyi eszközök
amortizációja másképpen
számolandó el
18. A rendkívüli eredményt a
szokásostól eltérő jelleg miatt
elkülönítetten kell kimutatni
19. Átszámítási árfolyamkülönbözet
számí tási módját kell a KM. -ben
bemutatni, az árfolyameltérés
elszámolása nem kötött
20. A beszüntetett tevékenységeket a
KM.-ben be kell mutatni
21. Eszközök cseréje esetén a bruttó
elszámolás elve szerint kell
eljárni
vonni a konszoli dációba

10. + az SZP. bemutatása, cash flow,
saját tőke változásainak kimutatása
11. Nincs ilyen kötelezettség
12. Nincsenek előírt sémák
13. 12 hónapon (egy termelési
cikluson) belüli, vagy túli
hasznosítás a mérce

14. A visszavásárolt saját részvé nyek
üzletrészek: saját tőke csökkentés
15. Csak olyan kötelezettségekre,
amelyek a mérlegfordulónapon
már fennállnak (költségekre nem
lehet)
16. Csak a kísérleti fejlesztés
költségei aktiválhatók
17. Az átminősítés nem ok az
értékcsökkenés . elszámolá s
felfüggesztésére
18. Erre a vállalkozásnak nincs
ráhatása, ezért az elkülönítést
megszüntetni tervezik
19. Kötelező az árfolyamkülönbözet
előjele szerinti elszámolás a
felmerüléskor az eredményben
20. Vagy a KM. -ben, vagy az
eredménykimutatásban
elkülöní tetten be kell mutatni
21. Azonos eszközök cseréje esetén
eredményhatás nélkül is el lehet
számolni

10. A hatályos IFRS -ek
A következőkben felsorolásszerűen – a magyar és az angol megnevezést is feltüntetve –
megadjuk a jelenleg hatályos standardokat (IAS, IFRS) és értelmezéseiket (SIC, IFRIC):
IAS = International Accounting Standards = Nemzetközi Számviteli Standardok
IFRS = International Financial Reporting Standards = Nemzetközi Beszámolókészítési
Standardok
SIC = Standing Interpretation Committee = Értelmezési Állandó Bizottság
IFRIC = International Financial Reporting Interpretations Committee = Nemzetközi Pénzügyi
Beszámolási Értelmezési Bizottság
IAS
International Accounting Standards
Nemzetközi Szá mviteli Standardok
IAS 1 Pénzügyi kimutatások prezentálása
IAS 2 Készletek
IAS 7 Cash flow -k kimutatása
IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák
IAS 10 A beszámolási időszakot követő események
IAS 11 Beruházási szerződések
IAS 12 Nyereségadók
IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések
IAS 17 Lízing
IAS 18 Bevételek
IAS 19 Munkavállalói juttatások
IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele
IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai
IAS 23 Hitelfelvételi költségek
IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek
IAS 26 Nyugdíjjuttatási alapokkal kapcsolatos elszámolások és jelentések
IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások
IAS 28 Befektetések társult vállalkozásokban és közös vezetésű vállalkoz ásokban
IAS 29 Pénzügyi kimutatások a hiperinflációs gazdaságokban
IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás
IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény
IAS 34 Évközi pénzügyi kimutatások
IAS 36 Eszközök értékvesztése
IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések
IAS 38 Immateriális javak

IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: bekerülés és értékelés
IAS 40 Befektetési célú ingatlanok
IAS 41 Mezőgazdaság

IFRS
International Financial Reporting Standards
Nemzetközi Beszámoló -készíté si Standardok
IFRS 1 A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok első alkalmazása
IFRS 2 Részvény alapú kifizetés
IFRS 3 Üzleti kombinációk
IFRS 4 Biztosítási szerződések
IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek
IFRS 6 Á sványkincsek feltárása, kitermelése és értékelése
IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek
IFRS 8 Működési szegmensek
IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok
IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások
IFRS 11 Közös megállapodások
IFRS 12 Egyéb gazdálkodó egysége kben lévő részesedésekkel kapcsolatos közzétételek
IFRS 13 Valós értékelés
IFRS 14 Szabályozói elhatárolások
IFRS 15 Vevőkkel kötött szerződésekből származó bevételek
IFRS 16 Lízingek
IFRS 17 Biztosítási szerződések
SIC
Standing Interpretation Committee
Értelmezési Állandó Bizottság
SIC-7 Az EURO bevezetése
SIC-10 Állami közreműködés – Az üzleti (üzemi) tevékenységhez nem szorosan kapcsolódó
SIC-15 Operatív lízing – Ösztönzők
SIC-25 Nyereségadók – A vállalkozásnak vagy tu lajdonosainak adózási státusában bekövetkező
változások
SIC-27 A lízing jogi formájában lévő tranzakciók tartalmának értékelése
SIC-29 Bemutatás – Koncessziós megállapodások
SIC-31 Bevételek – Reklámszolgáltatásra vonatkozó barter megállapodások
SIC-32 Imm ateriális javak – Website költsége
IFRIC
International Financial Reporting Interpretations Committee

Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság
IFRIC 1 Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben
IFRIC 2 Tagi r észesedések szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumokban
IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy megállapítás tartalmaz -e lízinget
IFRIC 5 A leszerelési, a helyreállítási és a környezet -visszaállítási pénzalapokból származó
kamatokra vona tkozó jog
IFRIC 6 Bizonyos piacon való részvételből eredő kötelezettségek – Hulladék elektromos
és elektronikus berendezések
IFRIC 7 Az újra -megállapítás megközelítésének alkalmazása az IAS 29 Pénzügyi kimutatások
a hiperinflációs gazdasá gokban standard szerint
IFRIC 8 Az IFRS 2 hatóköre
IFRIC 9 A beágyazott származékos termékek újraértékelése
IFRIC 10 Közbenső pénzügyi beszámolás és értékvesztés
IFRIC 11 IFRS 2 – Részvényügyletek saját és konszernrészvényekkel
IFRIC 12 Szolgáltatási Konce ssziós Megállapodások
IFRIC 13 Vásárlói hűségprogramok
IFRIC 14 IAS 19 – A meghatározott juttatási eszköz korlátja, a minimális alapképzési
követelmények és azok korlátja
IFRIC 15 Ingatlanok kivitelezési megállapodásai
IFRIC 16 Külföldi érdekeltségekben lé vő nettó befektetések hedge ügyletei
IFRIC 17 A nem pénzeszközök tulajdonosoknak történő felosztása
IFRIC 18 Vevőktől származó eszközök átadása/átvétele
IFRIC 19 A pénzügyi kötelezettségek rendezése tőke instrumentummal
IFRIC 20 A külszíni bányászat termel ési szakaszának fejtési költségei
11. IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások bemutatása
Hatályba lépés napja és átmenet
A 2013. január 1 -jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokban. A korábbi
alkalmazá s megengedett – csak abban az esetben, ha az IFRS 11 és 12 illetve az IAS 27 & 28
(2011) is ugyanezen időponttól kerülnek alkalmazásra.
Ez a standard átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a jelenlegi beszámolókészítési
periódusra vonatkozóan. Az IAS 8 előírja , hogy az IFRS -ekben bekövetkező változásokat
visszamenőlegesen kell alkalmazni, kivéve, ha valamely IFRS ettől eltérő követelményt fogalmaz
meg.
Cél

A standard célja, hogy minden gazdálkodó számára egy egységes, az ellenőrzésen
(kontroll) alapuló konszoli dációs modellt állítson fel, tekintet nélkül a befektetés tárgyát képező
gazdálkodó jellegére (vagyis, hogy egy gazdálkodó ellenőrzése a befektetők szavazati jogain
vagy egyéb szerződéses megállapodásokon keresztül történik). Az SIC -12 ennek eredményeként
visszavonásra került.
Összefoglalás
Meghatározza azokat a követelményeket, amelyek alapján megállapítható, hogy egy
gazdálkodó egység (anyavállalat) egy másik szervezetet (leányvállalatot) irányít -e.
Ellenőrzés:
••Egy leányvállalat egy másik gazdálkodó , az anyavállalat által ellenőrzött gazdálkodó.
••Az ellenőrzés megítélése azon alapszik, hogy a befektető számára fennáll -e (a) a befektetés
tárgyát képező gazdálkodó irányítása, (b) a befektetésből származó változó hozamokból eredő
kitettségek és ahhoz k apcsolódó jogok megléte, és (c) a befektetés tárgyát képező gazdálkodó
feletti ellenőrzés használatának képessége a befektetésből eredő hozamok befolyásolása céljából.
••Az IFRS 10 útmutatóval szolgál az ellenőrzésre vonatkozó felmérésekre, beleértve a tar talmi és
vétó jellegű jogokat, a meghatalmazás útján történő irányítás, a de facto ellenőrzést és a de facto
ügynöki megállapodásokat.
Konszolidált pénzügyi kimutatások:
••A konszolidált pénzügyi kimutatások a csoport (anyavállalat és leányvállalatok), min t egyedi
gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásai.
••Amennyiben egy anyavállalat -leányvállalat kapcsolat fennáll, konszolidált pénzügyi
kimutatásokra van szükség (figyelembe véve bizonyos kivételeket).
••A konszolidált pénzügyi kimutatásoknak valamennyi leán yvállalatot tartalmazniuk kell. Nincs
mentesítés az “ideiglenes ellenőrzésre”, “eltérő üzleti irányokra” valamint azon “leányvállalatra,
amely a szigorúan hosszú távú finanszírozás korlátozásainak átadása alapján működik.”
Ugyanakkor, abban az esetben, ami kor egy felvásárláskor a leányvállalat teljesíti az értékesítésre

tartottnak történő besorolásra vonatkozó, IFRS 5 szerinti kritériumokat, azon standard előírásai
szerint számolandó el.
Konszolidációs eljárások
•• A standard tartalmaz egy mentesítést azon gazdálkodó egységek számára a konszolidáció alól,
amelyek megfelelnek a „befektetési társaság” fogalmának, például bizonyos befektetési alapok.
Az ilyen befektetési társaságok a leányvállalatokba való befektetéseiket valós értéken értékelik az
eredménnyel szemben az IFRS 9 vagy az IAS 39 standardok alapján.
••A csoporton belüli egyenlegeket, tranzakciókat, bevételeket és ráfordításokat teljes egészében
ki kell szűrni.
••Valamennyi csoportba tartozó gazdálkodóra ugyanazon számviteli politikák alkalmazandók, és
amennyiben megvalósítható, ugyanazon beszámolási dátum.
••A nem -ellenőrző részesedéseket a pénzügyi helyzet kimutatásban a tőkén belül, az anyavállalat
tulajdonosait illető tőkétől elkülönülten kell kimutatni.
••A teljes átfogó jövedelem az NCI és az a nyavállalat tulajdonosai között kerül megosztásra,
abban az esetben is, ha mindez az NCI esetében negatív egyenleget eredményez.
A tulajdoni részesedés változásai
••Egy leányvállalatban való befektetés azon részleges kivezeté se, amelynek eredményeként
fennmarad az ellenőrzés, a tulajdonosokkal történő tőketranzakcióként számolandó el, nyereség
vagy veszteség az eredményben nem kerül elszámolásra.
••Egy leányvállalatban az ellenőrzés megszerzését követően történő további tulajd oni
érdekeltségek felvásárlása a tulajdonosokkal történő tőketranzakcióként számolandó el, nyereség,
veszteség, vagy a goodwill módosítása nem kerül elszámolásra.
••Egy leányvállalatban való befektetés azon részleges kivezetése, amelynek eredményeként az
ellenőrzés megszűnik, magával vonja a fennmaradó részesedés valós értékre történő átértékelését.
A valós érték és a könyv szerinti érték közötti bármilyen különbözet a kivezetésen keletkező
nyereség vagy veszteség, amelyet az eredményben kell elszámolni. Ez t követően, ahogyan az
megfelelő, az IAS 28, IAS 31 vagy az IAS 39/IFRS 9 alkalmazandó a fennmaradó érdekeltségre.

Forrás:
https://www.iasplus.com/en/resources/ifrs -topics/use -of-ifrs
http://gtk.uni –
miskolc.hu/files/12595/Nemzetk%C3%B6zi+sz%C3%A1mvitel+%28szerkes ztett%29+1 –
6%5EL.pdf
http://real.mtak.hu/79609/1/2018_05_489.pdf
Bartha Á gnes, Gellért Henriett, Madarasiné dr. Szirmai Andrea – Nemzetközi Számviteli
ismeretek, Prospektkop Nyomda, 2013
IFRS Zsebkönyvek 2019,2012 ,2014
https://www.ifrs.org/use -around -the-world/use -of-ifrs-standards -by-jurisdiction/#analysis
https://www.iasplus.com/en/news/2015/06/ias -regulation
https://www2.deloitt e.com/ro/ro/pages/tax/articles/schimbarile -propuse -in-impozitarea –
veniturilor -care-ar-fi-impactul -pentru -salarii -si-activitati –
independente.html?fbclid=IwAR3g1eq3f1vJ2861r6YEn30o8l -2Z6ZVUpWnkNqYnGJ7 -Stn-
1LFK_y0JeA
http://real.mtak.hu/79609/1/2018_05_489.pdf
http://epa.oszk.hu/02400/02498/00014/pdf/EPA02498_acta_ carolus_robertus_2017_02_203 –
218.pdf
https://prezi.com/wgtpcmuprspg/comparative -analysis -between -romanian -gaap -and-ifrs/