Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem [614770]

0
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
Általános Orvosi Kar
Belgyógyászat Tanszék

ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT

A klasszikus aktív zene , illetve a csend hatása a
rövidtávú memóriára és a metabo likus paraméterekre
2-es típusú cukorbetegekre

Témavezet ő:
Dr. Szabó Mónika, egyetemi adjunktus

Szerző : Erdélyi Ottilia

2016

1
UNIVERSITATEA DE MEDICIN Ă ȘI FARMACIE TÎRGU MUREȘ
Faculatea de Medicină Generală
Disciplina Medicină internă

LUCRARE DE LICEN ȚĂ

Efectul muzicii clasice și al liniștii asupra memoriei de
scurtă durată și asupra unor parametrii metabolici la
pacienții cu diabet zaharat tip 2

Coordinator științific:
Șef lucr. dr. Szabó Mónika

Absolvent: [anonimizat]élyi Ottilia

2016

2
Tartalomjegyzék
1. Általános rész ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 4
1.1. Diabetes mellitus ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 4
1.1.1. Általánosságok ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 4
1.1.2. A diabetes hatása a memóriára ………………………….. ………………………….. ………….. 5
1.2. A stressz etiológiai szerepe ………………………….. ………………………….. ……………………… 6
1.3. A zene hatása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 8
1.3.1 Általánosan ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 8
1.3.2. Zene és a memória ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 9
1.3.3. A zene hatása a cukorbetegekre ………………………….. ………………………….. ……………. 10
2.Részletes rész ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 11
2.1. A tanulmány célkitűzése ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 11
2.2. Anyag és módszer ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 11
2.2.1. Populáció, időtartam, vizsgálat típusa ………………………….. ………………………….. ……. 11
2.2.2. Beválasztási és kizárási kritériumok ………………………….. ………………………….. ……… 12
2.2.3. A beavatkozás pontos részletes leírása ………………………….. ………………………….. …… 12
2.3. Erdemények ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 14
2.3.1. Táblázatok ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 14
2.4. Megbeszélés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 21
2.4.1. Anyagcserére gyakorolt hatás ………………………….. ………………………….. ………………….. 21
2.4.2.Tárgyalás: memória -hatás ………………………….. ………………………….. …………………….. 22
2.4.3. Kiértékelés, a dolgozat erősségei, hiányosságai ………………………….. …………………… 22
1.Partea generală ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………. 26
1.1.Diabetul zaharat: definiț ie, clasificare ………………………….. ………………………….. …………… 26
1.1.1. Efectul diabetului asupra memoriei ………………………….. ………………………….. ……….. 26
1.2.Etiologia stresului ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 27
1.3.Efectul muzicii: în general, asupra m emoriei și asupra pacienților diabetici ……………….. 27

3
2.Partea specială ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 28
2.1. Introducere -scopul studiului ………………………….. ………………………….. ……………………….. 28
2.2. Material și m etodă, ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 28
2.3. Rezultate ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 29
2.4.Discuții ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 35
2.4.2. Efectul asupra memoriei de scurtă durată ………………………….. ………………………….. . 35
2.5. Concluzii ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 35
Könyvésze t ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 37
Függelék ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 40

4
1. Általános rész
1.1. Diabetes mellitus
1.1.1. Általáno sságok
A diabetes mellitus olyan polietiológiájú idült anyagcserezavar, amelynek közös
jellemz ője a hyperglycaemia. Etiológia szempontjából különböző genetika i, környezeti
tényezők játszhatnak szerepet a kialakulásában, illetve a vércukoranyagcserét
szabályozó hormonok megbetege dései, amelyek folytán abszolút vagy relatív
inzulinhiány alakul ki. A megbetegedés érinti a szénhidrát -, de a zsír – és fehérje
anyagcs erét is, hosszútávon szív -érrendszeri, i degrendszeri, szem és vese
szövő dményeket okozva. [1]
A cukorbetegség etiológiai osztályozását a National Diabetes Da ta Group és a WHO
határozta meg 1998 -ban.
• 1-es típusú diabetes – autoimmun eredetű, gyakoribb f iatalkorban, de
előfordulhat bármely életkorban
• 2-es típusú diabetes – inzulin rezisztencia és béta sejt diszfunckióval jár,
gyakrabban jelentkezik időskorban, egyre gyakoribb az előfordulása gyerekeknél.
• Egyéb specifikus típusok – ide azok a típusok tartoznak , amelyeket a béta sej t
funkció genetikai defektusai , az inzulin hatás genetikai defektusai, az exocrin pancreas
megbetegedései, endocrinopathiák, gyógyszer – illetve vegyszer hatás, fertőzés, immun
eredetű diabetes, valamint egyéb genetikai szind rómák , amelyek cukorbetegséggel
járnak.
• Gestatios diabetes mellitus – terhesség ideje alatt jelentkezik, terhesség után az
esetek jó részében újra norm ális lesz a cukoranyagcsere. [1]
A tartósan magas vércukorszint külön böző szövődményekhez vezethet, amely érinti a
szív-, érrendszert, szemek, ve sék valamint az idegrendszert. A c ukorbetegséggel
rendelkező egyének fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben. A diabetes mellitu s
prevalenciája robbanásszerűen megnőtt, jelenleg az átlag prevalencia 5 – 6%, 2006 –
ban 246 millió cukorbeteg volt a világon, várhatóan 2025 -re 380 millió körül lesz a
számuk, és az átlagos prevalencia kb. 7%. Ez az átlag prevalencia magába foglalja az

5
1 –es és a 2 –es típusú diabetest is, de ez utóbbi esetében kifejezettebb a növekedés. [1]
A preval encia növekedésének jelentősége jelzi, hogy hatékony stratégiák nélkü l
rohamosan fog nőni a cukorbetegség által kiváltott komplikációk száma.
Romániában a diabe tesben szenvedő felnőttek száma 20 -79 év között 1,5 -2 millióra
becsülhető, a cuk orbetegség prevalenci ája 11,6%. A prediabetes előfordulása 16,5%,
leggyakrabban a 60-79 év közötti korosztály érintett. [2]
A szénhidrát -anyagcsere zavarokkal társuló tényezők közül az elhízás, zsíranyagcsere –
zavar, alacsony iskolázottsági szint, valamint a cs aládi anamnézisben már előforduló
cukorbetegség a le ggyakrabban fellelhetők. [2]
A 2-es típusú cukorbetegség elterjedése világszerte növekvő tendenci át mutat. A
legtöbb cukorbeteg 40 és 59 év közötti életkorral rendelkezik. Világszerte a még nem
diagnoszti zált cukorbetege k száma eléri a 175 milliót. [2]
Az újonnan diagnosztizált betegek körében is előfordulhatnak már szövődmények,
hiszen megtörténhet, hogy a diabetes fennállása és a diagnosztizálás időpontja nem
egyezik meg. 2000 frissen diagnosztizált bete gnél a következő szövődmények fordult ak
elő: a nephropathia prevalenciája 10%, 13 páciensnek microalbuminuriája, 4 páciensnek
macroalbuminuriája és 3 betegnek pedig veseérintettsé ge volt. 12 betegnél volt jelen a
retinopathia (7 proliferatív, 5 nem prolife ratív). Neuropathia 104 betegnél állt fenn .
Kardiovaszkuláris érintettség : hypert enzió 58,5% – nál jelentkezett. 37 betegnek vol t
magas a koleszterin szintje, 49 (33.3%) betegnél hypertr iglyceridaemia jelentkezett és
61 betegnél volt hypercholesterolaemia é s hypertriglyceridaemia együttesen. [3]
Ezen komplikációk kialakulásának hatékony kivédésére ajánlott a vércukor szinten
tartása. A komplikációk már korai stádiumban felfedezésre kerülhetnek rendszeres
vizsgálatokkal , valamint s creening programok segítségé vel, ezzel eléretővé válik a
további szövődmények kivédés e.
1.1.2. A diabetes hatása a memóriára
A múltban történt események, tapasztalatok felidézéséért az emlékezet , vagyis a
memória a felelős. Ez egy nagyon bonyolult tevékenység, az agyi közpo ntokat

6
összekötő idegpályák épsége elengedhetelen feltétel. Az emlékezés kóros folyamatok és
betegs égek során nagy mértékben károsu lhat.
Az emlékezet -felidézés zavarainak hátterében állhat egy akut történés (baleset okozta
koponyasérülés) vagy egy krónikus folyam at, ami kezdődhet a le gegyszerűbb adatok
előhívásának zavarával , és egészen súlyos elbutulásig fejlődhet.
A diabetes és a memória hanyatlása szorosan összefüggő folyamat, különösen akkor , ha
a cukorbetegség nincs kontrolálva. Ahhoz, hogy az agy fenn tudja tartani fiziológiás
működését, állandó glükóz pótlásra van szüksége. Az agy nem képes kivédeni a tartós
hyperglicaemiak ált al okozott idegsérülést és érszű kületet , ennek eredménye képpen
jelentkezik a memóriazavar.
Az Alzheimer kór és a 2 -es típusú cukorb etegség azok, a mely ek a leggyakrabban
megjelennek a kor előrehaladtával. Az Amerikai Egyesült Államokban megközelítőleg
5,4 millió ember szenved Alzheimer kórban, a betegség előfordulása növekszik a kor
előrehaladt ával. A cukorbetegség mintegy 25 ,8 millió embert érint, bármely
korosztályból. [4]
A 2-es típusú cukorbetegek nagyon nagy esél lyel fognak Alzheimer kórt
kialakítani, már a középkor kezdetén észrevehető, valamint a cukorbeteség nem
megfelelő kezelése növelheti a demencia kialakulásának gyorsaságá t. [5]
1.2. A stress z etiológiai szerepe
A külső és belső ingerek , melyek a szervezetet érintik , stresszhatásoknak nevezzük . A
szervezet védekezni próbál ezen stresszhatásoktól , ezá ltal fenntartva a rendszer
homeosztázisát. Az adaptáció az a folyamat , amely beindul a stresszhatás kezdetekor. A
homeosztázis fenntartása különböző módokon van szabályozva, amelyek struktu rális,
molekuláris, neurohumor ális, immunológiai és viselkedés szintjén valósul nak meg.
A stresszorhatás időtartama szerint beszé lünk akut v agy krónikus stresszről . Az akut
stressznek az a szer epe, hogy biztosítsa a túlélést, hogy megvédje a szervezetet az
akutan kialaku lt sztresszhatástól.
Ez a folyamat egy gyors, intenzí v szimpatikus idegrendszeri és adrenális aktivitást indít
el. Szabályozó rendszerek, amelyek részt vesznek a neuroendokrin változásokban:

7
 a hypothalamus – hypophysis -mellékvese tengely
 a szimpatikus idegrendszer.
Inzulin rezisztenciához és obezitáshoz vezethet az adrenocortical is re ndszer
aktiválódása hosszú távon . A társul ó tünetek lehetne k: vascularis, ateroscleroticus,
valamint gyuladásos.
A stressz potenciális kiváltója a hiperglikémiának cukorbetegeken, hatása a
metabo likus aktivitásra már rég ismer t. Az energia felhasználása része a küzdő –
menekülő magatartás nak. A stressz különböző hormonszintek szabályozásával éri el a
vércukor szint ek emelkedését. Az adaptálódás fontos szerepet játszik ebben az
egészséges szervezetben, míg a diabé teszeseknél az inzulin abszolút vagy relatív hiánya
meggátolja, hogy a stressz által kiváltott magas vércukorszinteket normalizálja.
Továbbá diabé teszesekben ezen hormonok normális regu lációja is károsodást
szenved. [6]
Egy 2009 – ben végzett tanulmány is alátámasztja a stressz etiólógiai szerepét a
diabetes kialakulásában. A prospetkív tanulmány közel 15 évet foglalt magába. A
tanulmányba 5895 kaukázusi, középkorú civilt vontak be , akik a tanulmány ke zdetekor
nem rendelkeztek diabe tesszel. A psz ihoszociális munka stressz elősegítő tényezője volt
a 2-es típusú diabet es kialakulásának, főleg nőkben , 15 éves utánköv etés során, a
tanulmány végére 308 új esetet jegye ztek fel a résztvevők közül. [7]
Egy újabb, 2014 -ben végzett tanulmány, mely 5337 cukor betegségben nem szenvedő
egyént vo nt magába, 29 és 66 év között. A munkahelyi stresszt Karasek -féle kérdőívvel
mérték fel. 12,7 év es utánkövetés után 291 új diabé teszes eset került felfedezésre, 45% –
kal több rizikóval azoknál , akik magasabb megterhelésnek vannak kitéve. [8]
A memóriát nagy mértékben befolyásolják az egyénnel történő életesemények.
Lényegében bebizonyosodott, hogy a stressz befolyásolja a memóri a funkció alakulását.
A stressz meglehetősen alakítja az agyi struktúrákat, befolyásolja az agy mű ködését és a
kognitív funkciókat. Sok esetben az akut és a krónikus stressz befolyá solja a memória
meghatározott tí pusait. A stresszhormon romboló hatás sal van a memória funkcióra. [9]
Hosszan tartó stresszhatás középkorban gyorsítani fogja a kognitív hanya tlást és korai
öregedést okoz. [10]

8
A stressz és a lelki feszültség hozzájárul a pros pektív emlékezet zavaraihoz is .
Eredményük: azok a személyek , akik jobban szorongtak szignifikánsan nagyobb
valószínűséggel f elejtették el a feladatukat , mint azok , akik szorongása minimális
volt.[11]
Egyetemistákkal végezte k el kísérlet : 55 egyetemi hallgató vett részt a tanulmányban,
akiket 4 csoportra osztottak fel, az elvégzendő felada tok mennyisége, továbbá a s tressz
mértéke szerint . 4 csoportra osztották fel őket, az emlékezeti feladat megegyezett mind
a 4 csop ortban. Megállapították, hogy úgy a stresszes helyzet, mint az ellátandó feladat
mennyisége , meggátolja azok helyes elvégzését . A legrosszabb eredményeket akkor
érték el , mikor nagyobb mennyiségű feladatot kel lett elvégezni ük, stresszes
helyzetben .[12]
1.3. A z ene hatása
1.3.1 Általánosan
A zenéről köztudott, hogy relaxáló , gyógyító hatása van, valamint, hogy fokozza az
érzelmek et. A klasszikus zene oldja a stresszt, a depressziót, sz orongást, enyhíti a
fájdalmat. Egyre több kutatás témakörét képezi a zene hatása, ismert eredmények, hogy
csökkenti a vérnyomást, a pulzusszámot, lassítja a légzést , valamint csökkenti a
stresszhormo nok szi ntjét is. A legújabb kutatások nem csak a metabo likus
paraméterekre terjesztik ki figyelmüket, hanem igyekeznek a zene terápiás hatását is
alátámasztani. A legerősebb gyógyító erővel a klasszikus zene rendelkezik , amely
haték ony vérnyomáscsökkentőként is mű ködik. A tanulmány ok Bach, Mozart valamint
Händel munk ásságából használt fel műveket.
2016 -ban végzett tanulmányban 60 egyént vizsg áltak meg. Minden rés ztvevő Mozart,
Strauss illetve Abba zenéket hallgattak 25 percig. A szérum kortizol szint, a
szívfrekvencia és a vérnyomásmérés zene hallgatás előtt illetve utána történt. A kutatá s a
következő eredményekkel zárult: Mozart és Strauss zenék csökkentett ék az egyének
vérnyomását és pulzusszámát, míg az Abba együttes zenéje nem. Különös figyelemben
részesítették Mozart zenéjét , hiszen ennek volt a legerősebb a hatása a mért
paraméterekre. [13]

9
Egészséges egyéneken vizsgálva a relaxáló zene hatásait megállapíto tták, hogy
zenehallgatás segítsével csökkenthető a stresszhelyzetek által kiváltot t vérnyomás – és
pulzusszám emelkedés, valamint enyhíth etőek a szorongásos tünetek is. [14] Azonban
léteznek olyan kutatások , amelyek a különböző zenei műfajok szív -érrendszerre k ifejtett
hatásait vizsgálták: a klasszikus -, illetve me ditációs zenék bírnak a legjobb vérnyomás –
és pulzuscsökkentő hatással, ezzel ellentétben a heavy metal va gy techno műfajú zene
növeli ezen biológiai paramét erek értékeit, de megt őrténhet, hogy arrhythmiat
vállthatn ak ki .[15]
1.3.2. Zene és a memória
A memória a szervezet azon képessége, amely tárolja, megőrzi , illetve képes előhívni
információkat és élményeket. Az agy számos területére kiterjedő folyamat. A memór ia
időtartamát tekintve beszéhetünk:
• rövid távú memória (short te rm memory – STM) kis mennyiségű információt
tárol a rendszer, viszonylag rövid időtartamon. Verbális, vizuális -téri, szaglási és
tapintási információk tárolását is lehetővé teszi.
• hosszú távú memória (lo ng term memory – LTM ) hosszú időn keresztül
információkat tárolhat az agy. Ennek az emlékezet típusnak nincs kapacitási korlátja.
Mozart Két zongorá ra írott szonátá jának 10 perces hallgatása után 2016 -ban egy kutatás
azt vizsgálta, hogy az Alzheimer kórban szenv edő betegek verbális memóriáját az
emlékezet -erősítő szavakra rendszeres zenehallgatás hatására. 22 egész séges, azonos
korcsoportú egyént (ebből 15 zenész) illetve 11 Alzheimer kórban szenvedő (ebből 5
zenész) vontak be a kísérletbe. A tanulmány során összeh asonlították az 5 tanult próbát,
– 30 perccel, illetve 24 órával később – ,valamint tesztelték az elénekelt és kimondott
információkat. Az Alzheimer kórral rendelkező egyének jobban teljesítettek az elé nekelt
információ megtanulásá ban, mint azok , akik nem voltak zenészek, de ugyancsak ebben
a betegségben szenvedtek. [16]
Javítja a memóriát, az orientációt, csökkenti a depressziót és a szorongást az
Alze imer kóros betegekben, moderált esetekben a delíriumra, a hallucinációra pozití v
hatással bír, csökkentve ugyanakkor a beszédzavarokat is ennél a betegcsoportnál. [17]

10
1.3.3. A zene hatása a cukorbetegek re
A zeneterápia jótékony hatását különböző betegségek alternatív gyógymódként
már nagyon sok helyen hasznáják, azonban a zene cukorbetegekre gyakorolt ha tása
kevésbé ismeretes. A tempo hatására a beteg tudatosan figyelhet a légzésére. A zene
relaxációs képessége révén elősegíti a mentális stress z lekü zdését, csökkenti a
depressziót és a szorongást.
A különböző zenetípusok változó hatékonysággal , de csökkentik a vércukor
szintet. A relaxáló aktív -, illetve passzí v zene csö kkenti a vércukor szintet, úgy a
diabé teszes betegekben, mint a diabé tesszel nem rendelkező betegekben, azonban ez a
változás az utóbbi cso portban nem volt szignifikáns. [1 8]
Ezen tanulmány is bizonyítja a klasszikus zene pozitív ha tását diabé teszes betegek
körében, ugyanakkor a zeneterápia alkalmazásának lehetőségét szorgalmazza adjuváns
kezelésként a mindennapi betegellátásban.

11
2.Részletes rész
2.1. A tanulmány célkitűzése
A cukorbetegség miatt kialakuló szövődmények közü l nagyon fontos szerepet
játszik a szelle mi hanyatlás, ez a komplikáció ú gyszintén j elen van az 1 -es illetve 2 -es
típusú diabé teszben, a legjobban a korban előrehala dott populáció érintett.[1 9][20 ][21]
A memória hanyatlása a kor előrehaladtával fiziológiás f olyamat , azonban
cukorbetegek esetében a vaszkuláris érintettség miatt ezen komp likációk jóval
előrehaladottabb korban jelentkeznek: memória zavar, kognitív hanyatlás, demencia.
Patkányokon végzett kí sérletek alkalmával bebizonyosodott, hogy szisztémás inzu lin
infuzió javítja a patkány memóriáját. [22]
A klasszikus zene számos pozitív hatása mellett jótékonyan befolyásolja a bete gek
szellemi teljesítményét[ 23][24][25] , valamint bizonyított az általa kiváltott vérnyomás –
és vércukorérték csökkenés. [1 3][15 ] A zeneterápia csökkenti a szívfrekvenciát sztem
sejtes beültetés után gyerekeknél és csökkentette a poszt -traumás stressz
kialakulását. [26] Műtéti beavatkozások előtt zenei háttérrel megtekintett képek
csökkentették az egyén izgalmi állapotát. [27]
A zenéről á ltalában bizonyították, hogy javítja a memóriát, azonban cukorbetegek
eseté ben kevésbé vizsgálták. Emiatt t anulmányunk célkitűz ése volt a cukorbetegek
memória állapotának felmérése, megvizsgálva a klassszikus aktív zene , illetve a csend
hatását a rövid távú memóriára, valamint összehasonlíta ni a korban megfelelő, nem
diabé teszes kontrollcsoport eredményeivel. Ugyanakkor tanulmányoztuk a zen e hatását
a vérc ukor- és vérnyomásértékekre, úgy a cukorbetegek csoportjában, mint a
kontrollcsoportban.
2.2. Anyag és módszer
2.2.1. Populáció, időtartam, vizsgálat típusa
Prospektív, intervenciós jellegű tanulmányt végeztünk 50 kizárólag biguanid
kezel ésben részesülő, 2 -es típusú cukorbetegen, valamint 50 diabé teszben nem
szenvedő, hasonló életkorú betegen. Minden egyént előzetesen tájékoztattunk a
tanulmány részleteit illetően, majd aláírták a beleegyező nyilatkozatot. A tanulmányt

12
előzetesen jóváhagyt a a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Etikai
Bizottsága.
Vizsgálati periódus: A betegek vizsgálatá t és az adatok gyűjtését 2014. n ovember 1. -je
és 2016. június 30.-a között végeztük.
2.2.2. Beválasztási és kizárási kritériumok
Beválasztási kritériumok:
 diagno sztizált 2 -es típusú cukorbeteg ,
 aki kizárólag biguanid kezelésben részesül,
 írni- olvasni tudó, szemüveg nélkül vagy szemüveg használatával látó,
 megtartott hallással,
 a beteg nincs olyan gyógyszer hatása alatt, amely befolyásolja a kognitív
teljesítményét,
 nem szenved olyan pszichiátriai vagy neurológiai betegségben, amely
befolyásolja a kognitív funkcióit,
 beleegyezett a tanulmányban való részvételbe.
Kizárási kritériumok:
 diagnosztizált 2 -es típusú cukorbeteg, aki inzulin kez elés alatt állt,
 diagnosztizált 1-es típusú cukorbeteg egyének ,
 olyan betegek , akik előrehaladott demenciában, súlyos kognitív funkciókat
befolyásoló betegségben szenvedtek.
Kontrollcsoportnak olyan egyéneket válogattunk be, akik életkora megegyezik a
cukorbeteg csoportéval, valamint akik a vizsgálat pillanatában nem voltak
diagnosztizálva cukorbetegséggel.
2.2.3. A beavatkozás pontos részletes le írása
A vizsgálat e lkülönített szobában történt, kórházi körülmények között, 6 órás
ételmegvonást követő en. A zene hallgatására Orion tí pusú mp3 le játszót használtunk, a

13
vércukor szint mérés ére Accu Chek típusú vércukorszintmérőt használtunk kapilláris
vérből. A vérnyomás mérésére Moretti típu sú vérnyomásmérőt használtunk. A
résztvevők a zenét 45 -50 dB erősséggel h allga tták.

A vizsgálat 6 lépésben történt:
1. Első lépés: a vérnyom ás-, illetve a vércukorszint mérés.
2. Második lépés: egy fejhallgató segí tségével a résztvevő Mozart K448 -as
szonátájának 15 perces allegro részét hallgat ta meg.
3. Harmadik lépés: újra megmé rtük a vérnyomást és a vércukor szintet.
4. Negyedik lépés: 20 perces szünetet köv etően egy számí tógép segítségével
kivetítettünk 40 szót. Minden részt vevő az anyany elvén tekintett e meg a
szavakat.
a.) 20 szó megtekintése alatt újra Mozart K448 -as szon átáját hallgat ták,
b.) 20 szót pedig teljes csendben tekintettek meg.
5. Ötödi k lépés: e zt követően egy 80 szavas ellenőrző tesztet kellet t kitö lteniük,
amely tartalmazt a a 40 kivetített szót, illetve további 40 ismeretlen szót. Ebből
az ellenő rző tesztből ki kellet t választani a 40 megtekintett szót . Az ellen őrző
memó ria tesztet is any anyelvükön töltötték ki a résztvevők.
6. Hatodik lépés : vérnyomás – és vér cukorszint mérés.

14
Megvizsgáltuk a zene alatt helyesen felidézett szavak számát és sz ázalékos arányban
fejeztük ki, a csend alatt helyesen felidézett szavak számát százalékosan kifejezve,
valamint a hibaszázalékot.
Az adatok feldolgozása Microsoft Excel és IBM SPSS Statisti cs progr am
segítségével történt, páros és függetle n t-tesztet ha sználtun k.
2.3. Erdemények
Tanulm ányunkba a 100 beválasztott egyén ből két csoportot alakítottunk ki. Az
első csoport ot, 50 2 -es típusú diabé teszes egyén alkotja, amit a továbbiakban DM -el
fogok jelö lni. A diabé teszes csoport átlag életkora 64,70±9,79 év, a legfiatalabb egyén
42, a legidős ebb 78 éves volt. Ezt a csoportot a toábbiakban DM -el jelölöm.
A kontrollcsoportba 50 nem diabé teszes eg yént választottunk be. Az átlag életkor
62,80±8,23 év, nem mutato tt szignifikáns eltérést a diabé teszes csoport átlag életkorát
illetően. Ezt a csoportot a továbbiakban K -val jelölöm.
2.3.1. Táblázatok
DM K p
NEM (férfi) 30% 48% p=0.03
ÉLETKOR 64.7 ±9.79 év 62.8±8.23 év p=ns
SYS1 146.24±20.89 mmHg 137.62±25.65 mmHg p=ns
SYS2 143.10±22.53 mmHg 129.94±23.22 mmHg p=ns
SYS3 143.42±21.79 mmHg 132.94±23.27 mmHg p=ns
DYA1 83.92±9.80 mmH g 83.02±13.08 mmHg p=ns
DYA2 83.22±10.24 mmHg 81.62±13.67 mmHg p=ns
DYA3 83.32±10.38 mmHg 81.50±12.78 mmHg p=ns
G1 138.42±38.02 mg/dl 97.18±14.91 p=0.00
G2 141.7±36.04 mg/dl 95.30±13.75 mg/dl p=0.00
G3 139.56±41.67 mg/dl 93.96±13.28 mg/dl p=0.00
SZO ZENE 58.40±21.41% 63.01±17.49% p=ns
SZO CSEND 56.20±20.04% 58.53±20.72% p=ns
HIBA 25.53±8.90% 22.25±8.02% p=ns
1. Táblázat Diabészes és kontroll átlagai, és eltérések a két csoportban.

15

SYS1SYS2SYS3
120125130135140145150
DM
K146.24 mmHG
137.62 mmHg143.1 mmHG
129.94 mmHg146.24 mmHg
137.62 mmHg
SYS1
SYS2
SYS3

1.Ábra Vérnyomás átlag értékek a két csoportban DM: p=ns, K: p1=0,00 (zenehallgatás után)
p2=0,04 ( teszt elvégzése során)
p3=0,05 (a beavatkozást e gészében
tekintve)
A vérnyomás átlag értékei a két csopor tban, ahol a SYS1 a zenehallgatás előtti szisztólés
vérnyomás értéket, SYS2 zenehallgatás utáni , illetve tesz t elvégzése elő tti szisztólés
vérnyomás értéket , SYS3 a tesz t elvégzése után mért szisztólés vérnyomás értéket jelöli.

16

DYA1DYA2DYA3
8080.58181.58282.58383.584
DMK83.92 mmHg
83.02 mmHg83.22 mmHg
81.62 mmHg83.32 mmHg
81.5 mmHg DYA1
DYA2
DYA3
2. Ábra Diasztólés átlag vérn yomás értékek p=ns
A di asztólés vérnyomás átlag értékek a két csoportban DYA1 zenehallgatás
előtt, DYA2 zen ehallgatás után, teszt elvégzése előtt illetve DYA3 teszt elvégzése után
mért diasztólés vérnyomás értékek.

020406080100120140160
DM K138.42 mg/dl
97.18 mg/dl141.7 mg/dl
95.3 mg/dl139.56 mg/dl
93.96 mg/dl G1
G2
G3

3. Ábra Vércukorszint átlag értékek a két csoportban . p=ns

17
G1= zenehallgatás előtt mért glycaemia értékek
G2= zeneallgatás után/ teszt elvégzése előtt mért glycaemia értékek
G3= teszt elvégz ése után mért glycaemia értékek
50
55
60
65DMK
58.463.01
56.258.53
SZÓ CSEND
SZÓ ZENE

4. Ábra Zene alatt , illetve csend alatt felidézett szavak százalékos átlaga p=ns

SZÓ ZENE= zenehallgatás alatt megtekintett és helyesen felidézett szavak
SZÓ CSEND= csendben megtekintet t és helyesen felidézett szavak.

18

5. Ábra Hiba százalék p=0.00
HIBA – a 80 szavas ellen őrő teszten hibásan vagy bekarikázott szavak
A teljes beteganyagot tekinve vizsg áltuk a zene alatt, csend alatt feli smert szavak,
valamint a hibaszázalék összef üggését a kor előrehaladtával ( 6. Ábra)

27.37%21.15%
54.09%65.90%
>=65 ev<65 ev
Szo Zene
Hiba

6.Ábra: p1=0,00 hibaszázal ék a kor előrehaladtával, p2= 0,02 szavak zene hal lgatás alatt a kor
előrehaladtával

19

Independent Samples Test
Levene's Test for
Equality of
Variances t-test for Equality of Means

95% Confidence
Interval of the
Difference

F Sig. t df Sig. (2 –
tailed) Mean
Difference Std. Error
Difference Lower Upper
HIBA Equal variances
assumed 1.631 .205 3.832 98 .000 6.21832 1.62270 2.99813 9.43850
Equal variances
not assumed 3.748 83.151 .000 6.21832 1.65921 2.91831 9.51833
SZO
ZENE Equal variances
assumed 6.892 .010 -3.121 98 .002 -11.809 3.783 -19.317 -4.301
Equal variances
not assumed -2.989 73.084 .004 -11.809 3.951 -19.683 -3.936
2. Táblázat Hibaszázalék és zenei háttérrel megtekintett szavak – a kor előrehaladtával
egész beteganyagot tekintve
Kizárólag a cukorbeteg populációt tekintve a kor előre haladtával vizsgáltuk a memória teszten
elért eredményeket ( 7. Ábra)

20

27.74%23.13%
53.46%63.75%
53.27%59.38%
>=65<65
Szo csend
Szo Zene
Hiba7. Ábra p=ns

Independent Samples Test
Levene's Test for
Equality of
Variances t-test for Equality of Means

95% Confidence
Interval of the
Difference

F Sig. t df Sig. (2 –
tailed) Mean
Difference Std. Error
Difference Lower Upper
SZO
CSEND Equal va riances
assumed 1.642 .206 -1.078 48 .286 -6.106 5.663 -17.493 5.281
Equal variances
not assumed -1.085 47.688 .283 -6.106 5.626 -17.419 5.208
SZO
ZENE Equal variances
assumed 4.808 .033 -1.731 48 .090 -10.288 5.942 -22.236 1.659
Equal variances
not assumed -1.757 44.369 .086 -10.288 5.855 -22.085 1.508
HIBA Equal variances
assumed .535 .468 1.873 48 .067 4.60497 2.45861 -.33840 9.54834
Equal variances
not assumed 1.888 47.422 .065 4.60497 2.43953 -.30158 9.51151

21
3. Táblázat: Hibaszázalék, ze nei háttérrel illetve csendben megtekintett szavak – kor
előrehaladtával a cukorbeteg csoportot tekintve
2.4. Megbeszélés
2.4.1. Anyagcserére gyakorolt hatás
Mozart szoná tájának hallgatása során a diabé teszes csoportban vérnyomás esés
követkeik be , de ez a v áltozás nem volt szignifikáns : 146,24±20,89 mmHg -ról
143,10±22,53 mmHg (p=0,097).
Ha a beavatkozást teljes egészében tekintjük, a kezdeti szisztólés és a legut olsó
szisztólés értéket hasonlítva szignifikáns csökkenés t észlelünk: 146,24±20,89 mmHg és
143,4 2±21,79 mmHg (p=0,05).

A kontroll csoportot tekintve, úgy a zenehall gatás után , mint a teszt elvégzése
után, szignifikáns v érnyomás változás következik be :
 Zenehallgatás hatására: 137,62±25,65 m mHg 129,94±23,22
mmHg csökkent (p=0,00)
 Teszt elvégzése sorá n:129,94±23,22 mmHg 132,94±23,27 mmHg
növekedett (p=0,04)
 A beavatkozás összeségében szis ztólés vérnyomás csökkentő
hatású, ez a változás szignifikáns (p=0,05)
A diasztólés vérnyomás értékeket tekintve egyik csoportban sem észleltünk szignifikáns
diasztólé s vérnyomás változást.
A vércukorszint értékeit tekintve, sem a diabé teszes, sem a kont roll csoportban
nem észleltünk szignifikáns változást.

22
2.4.2. Tárgyalás: memória -hatás
Ha a teljes beteganyagot tekintjük, elmondhatjuk, hogy az életkor
előrehaladtával s zignifikánsan romlik a hibaszázalék: 65 év alatt átlagosan
21,15%±7,36% -ot hibáznak, míg ez a szám 65 év felett 27,37%±8,86%.(p=0,00)
A zene alatt látott és helyesen felidézett szavak százalékos aránya romlik a kor
előrehaladtával: 65 év alatt 65,9%±15,0 4%-át tudták helyesen felidézni a megtekintett
szavaknak, míg 65 év felett csupán 54,09%±22,36% (p=0,02). A csend alatt látott
szavaknál nem találtunk szignifikáns összefüggést a kor előreladtával.
Elmondhatjuk tehát, hogy az összes résztvevőt tekintve az előrehaladott életkor
negatívan befolyásolja a memória teljesitményt: szignifikánsan magasabb a
hibaszázalék, és a korban fiatalabb egyéneknek szignifikánsan jobban sikerül felidézni a
zene alatt megtekintett szavakat.
A diabé teszes csoportban több olyan szóra emlékeztek a résztvevők , amelyet
zenehal lgatás közben tekintettek meg, ( átlagosan 58,40% ±21,41) mint a csendben
tekintettek meg (56,20 % ±20,40 ) azonban ez a különbség nem szignifikáns (p=0,3).
A kontroll csoportban nem volt szignifikáns különbség a zene alatt illetve a
csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak átlaga között.
A diabé teszes csoportban átlagosan 25,53% -át rontották el a szavaknak, mí g a
kontroll csoportban ez a szám csak 22,25%. A cukorbetegségben szenvedők többet
hibáznak a memória teszten, valószínűleg a szövődmények fennálása miatt.
A cukorbeteg csoportot tekintve nem találtunk szignifikáns összefüggést sem a
zene, illetve csend alatt megtekintett és helyesen fe lidézett szavak, a hibaszázalék,
valamint az életkor növekedé sével.

2.4.3. Kiértékelés, a dolgozat erősségei, hiányosságai
Tanulm ányunkba n összesen 100 egyén vett részt. Két csoportra osztottuk őket,
az egyik a diabé teszes csoport, amelyben 50 kizárólag 2 -es típusú biguanid kezelés alatt
álló cukorbeteg van, valami nt egy 50 egyént tartalmazó kontroll csoportot, akik nem

23
voltak cukorbetegek. A két csoportban nem volt szignifikáns eltérés az életkort illetően,
a résztvevők dominánsan 60 -70 év között voltak.
Metabolikus paraméterek közü l vizsgáltuk a vérnyomás -, illet ve a vércukor szint
értékeit. Először azt vizsgáltuk, hogyan változik a vérnyomás illetve a vércukor szint 15
perc klass zikus zene hallgatására. A diabé teszes csoportban 15 perc klasszikus zene
után szisztólés vérny omás esés következik be, de ez az esés nem volt szignifikáns,
ellentétben a kontroll csoporttal, ugyanis a kontroll cs oportban szignifikáns
vérnyomás esés következik be 137,62±25,65 mmHg – 129,94±23,22 mmHg (p=0,00).
A memória teszt elvégzése után a szisztó lés vérnyomás értékek átlaga nem
mutatott változást. Ezzel ellentétben a kontroll csoportban a memória teszt kezdetekor
és befejeztével, szisztólés vérnyomás növekedést figyeltünk meg 129,94±23,22 mmHg –
ról 132,92±23,27 mmHg -ra (p=0,042).
A beavatkozást eg ységesen tekintve a kezdeti szisztólés vérnyomáshoz képes t
szignifikáns vérnyomás esés következik , úgy a diabeteses csoportban , (p=0,05) mint a
kontroll csoportban (p=0,005).
A diasztólés vérnyomás értékeit tekintve egyik csoportnál sem észleltünk
változá st a bea vatkozás egyik szakaszánál sem.
A szakirodalomban egy 2016 -ban kiadott tanulmány vizsgálta a különböző zenei
műfajok hatását a vérnyomásra és a szívfrekvenciára. 60 egyént vizs gáltak meg. Mozart
zenéje minősü lt ebben a tanulmányban a leghatékonyabb nak, mivel csökkentette úgy a
szisztólés m int a diasztólés értékeket.[ 13]Tanulmányunk eltérést mutat ezzel az
eredmén nyel szemben, mivel szignifikáns csökkenés csak a kontroll csoport esetéb en
volt megfigyelhető. Valószínű leg a különbséget a zenehallgatás időtartama , valamint a
zenei válogatások közötti eltérés okozza.
A vércukorszint a diabé teszes csoportb an zenehallgatás hatására növekedést,
azonban a memória teszt elvégzése után csökkenést mutat , de ez nem volt szignifikáns.
A kontroll csoportban a z enehallgatás hatására a vércukorszint csökkent (p=ns) ,
ugyanúgy a teszt elvégzése során is esés következik be (p=ns).
Eredményeink némi eltérést mutatnak egy 2013 -ban publikált tanulmány

24
eredményeivel a klasszikus zene vércukorszint csökkentő hatását tek intve.A publikált
tanulmányban klasszikus aktív és relaxáló zenét hallgattak a betegek. A résztvevőket 3
csoportra osztották: 2 – es típusú cukorbetegek, akik zenét hallgatnak, egészséges
kontrollcsoport, aki zenét hall gat, valamint 2 – es típusú d iabétesz esek, akik hasonló
időtartamú csendhatásnak vannak kitéve. A kísérleti csoportban mindkét típusú zene
szignifikáns glikémia csökkentő hatásúnak bizonyult, az egészségesek körében is
csökkent a vércukorérték ( p= ns), a cukorbeteg kontrollcsoportnál nem volt jelentős
eltérés a kezdeti és végső értékek között. [19]
A rövid távú memóriát egy 80 szavat tartalmazó ellenő rző teszttel vizsgáltuk.
A cukorbetegek csoportjában átlagosan 58,40 % -ban tudták helyesen felidézni a a zenei
háttérrel megtekintett szavakat, 2,2% -al többet , mint azokat a szavakat , amelyeket
csendben memorizáltak (p=ns). Ezen eredmény mutatja, hogy valószínűleg a klasszikus
aktív zene jótékony hatással van a rövid távú memóriára.
A kontrollcsoportban i s a résztvevőknek 63% -át sikerü lt felidézni a zenei háttérrel
megtekintett szavaknak, ez több mint a csendben megtekintett és helyesen felidézett
szavak százalékos aránya (58,53%) , de a különbség ebben az esetben sem számottevő.
Egy 2012 -ben végzett tanulmányban a csendben megte kintett szavak felidézése
minősü lt hatékonyabbnak a zenei hattérrel megtekintett szavakkal szemben. [27] A két
tanulmány közötti különbségeket a résztvevők száma, a zenei stí lusban való eltérés, a
körülmények közötti eltérések ( a fenti tanulmány egy osztályterembe n zajlott, míg
esetünkben kó rházi körülmények voltak) , valamint a tanulmányunk többi lépése
(metabo likus paraméterek lemérése) negatívan befolyásolhatta a résztvevők koncentráló
képességét.
A memória teszt egy 40 szavat tartalmazó prezentáció, 20 szót kl asszikus aktí v
zenét hallgatva , illetve 20 szót csendben tekin tettek meg. Az ezt követő ellenőrző
teszten vizsgáltuk zenei háttérrel , illetve csendben megtekintett és helyesen felidézett
szavak százalékát , valamint a hibaszázalékot.
Eredményeink azt mutat ják, hogy a cukorbeteg csoportnak magasabb a hibaszá zaléka
(25,53%) mint a kontrollcsoporté (22,25%) (p=ns). Val ószínűsí thető, hogy a
cukorbetegek már szenvednek valamilyen szövődménytől és emiatt a kognitiv funkció
már hanyatlásnak indult , és befolyásolja a rövid távú memóriát is.
A tanulmányban résztvevő összes egyént tekintve az eredmények az életkor
előrehaladtával romlanak, nagyobb a hibaszázalék és kevesebb szót tudnak felidézni,

25
amit zene alatt memorizáltak, azonban ez a jelenség csak a cukorbeteg csoportot
tekintve nem volt jellemző.
Dolgozatunk hiányossággai közé sorolható a tanulmányba n résztvevők alacsony
létszáma , valamint a kontrollcsoport magasabb férfi aránya. Negatív hatással lehet az
eredményekre a vizsgálat rö vid időtartama is .
2.4. Követke ztetések
Az életkor vonatkozásában az egész beteganyag hibaszázalékát valamint zene alatt
felismert szavak képességét rontotta, viszont ez a hatás kevésbé volt evidens a
diabéteszes csoportban. A zenehallg atás jótékony hatással van a vérnyom ás értékeire , a
beavatkozás ö nmag ában vérny omáscsö kkentőnek bi zony úl. A cukorbetegek rövi d távú
memóriája rosszab b a nem cukorbeteg ekhez képest. Ezen nem se gített a aktív zene
hallgatása. A zenehallgatás a mentális stresszhelyzet ellenére glycaemia csökkenést
okozott.

26
1.Partea generală
1.1.Diabetul zaharat: definiț ie, clasificare
Diabetul zaharat este o boală caracterizată prin t ulburarea metabolismului
glucidic și secundar celui lipidic și proteic datorită unei carențe absolute sau relative de
insulină, care are drept consecință creșterea glicemiei, cu evoluție cronică și complicații
degenerative și infecțioase.
Clasificarea diab etului zaharat:
 Tipul 1: distrugerea autoimună a celulelor producătoare de insulină (celule beta)
din pancreas, ce conduce la deficit absolut de insulină
 Tipul 2: caracterizat prin resistența la acțiunea insulinei și/sau deficit parțial de
insulină în prop orții variabile, este forma cea mai frecventă
 Alte tipuri specifice de diabet zaharat: apar în boli ale pancreasului, după
anumite tratamente, infecți i, defecte genetice ale insulinei, defec te genetice ale
funcției celulelor beta, etc.
 Diabetul gestațional : care apare în timpul sarcinii. [1]

1.1.1. Efectul diabetului asupra memoriei
Memoria este capacitatea creierului de a aminti diferite evenimente, sentimente,
întâmplări din trecut. Este una dintre cele mai dificulte funcții ale creier ului care
necesită funționarea ș i integritatea perfectă. Pe această cale se explică afectarea
memoriei prin leziuni sau boli ale creierului.
Există o legătură strânsă între diminuarea memoriei și diabetul zaharat, în special dacă
diabetul zaharat nu este controlat. Pentru a menține funcționarea fiziologică este
necesară aportul zilnic de glucoză. În cazul hiperglicemiilor permanente, creierul nu
poate să se ferească de vasoncostricție și prin această cale apar tulbură rile de memorie.
Prin înaintarea în vârstă boala Alzheime r și diabetul zaharat sunt ce le două patologii
care apar cel mai frecvent. Pacie nții care suferă de diabet zaharat au șanse mai mari de a
dezvolta boala Alzheimer. Tratamentul necorăspunzător fiind un factor favorizant
pentru a dezvolta demență . [5]

27

1.2.Etiologia stresului
Organismul uman este afectat de multiple factori endogeni și exogeni. Stresul este
reacția organismului la aceste factori, pentru a menține homeostaza corpului. Prin
apărare pornește un proces de adaptare. Pentru a menține homeostaza în organismul au
loc procedee de regulare – moleculare, neurohumorale, immunologice si de
comportament.
Stresul poate induca hiperglicemie la pacientții cu diabet zaharat, efectul ei asupra
activității metabolice fiind cunoscut de mult. Consumarea energiei face parte din
comportamentul ofensiv -defensiv. Prin regularea u nori hormoni afectează stresul
nivelul glicemiei. Adaptarea joacă un r ol important in acest mechanism, dar în cazul
diabetului zaharat absența relativă sau absolută a inzulinei împiedică norma lizarea
valori ilor crescute ale glicemiei. În cazul paciențiilor cu diabet reglarea aceestori
hormoni este deja patologică. [6]
1.3.Efectul muzicii: î n general, as upra memoriei și asupra pacienț ilor diabetici
Despre muzică se știe că are efecte relaxante ș i vindecătoare asupra organismului,
influențează sentimen tele. Muzica clasică are efecte benefice asupra stresului, reduce
depresia, anxietatea, si ameliorează durerea. Din ce în ce mai multe investigații se ocupă
efectul benefic al muzicii, s -a dovedit ef ectul antihipertensiv, frecvența cardiacă,
determina scădera frecvnței respiratorie și nu în ultimul rând scade nivelul hormonilo r
de stres .[13][14][15]
În prezent se efectuează cercetări care vor să demonstreze efectul terapeutic al muzicii.
Cel mai efi cient se pare că este muzica clasică, care determină scăderea tensiunii
arteriale. Cercetări le fololsesc compoziții de la Mozart, Bach și Händel.
Muzica clasică are efect binefăcător asupra memoriei, orientării, ameliore ază
depresia si anxietatea la pa cienții cu boala A lzheimer. [17]
Diferind în tempo, ascultarea muzicii clasice scade glicemia la pacienții
diabetici. Muzica rel axantă activă ș i pasivă are efect hipoglicemiant atât la pacienții
diabetici cât si la participianții sănătoși. [18]

28
2.Partea sp ecială
2.1. Introducere -scopul studiului
Despre muzica clasică s -a dovedit în general că are efecte benefice asupra
memoriei, da r în cazul pacienț ilor diabetici acest fenomen nu este foarte des studiat. Din
această cauză scopul studiului nostru este de a a naliza starea memoriei a pacienți lor cu
diabet zaharat tip 2, examinând efectele muzicii clas ice active și a liniștii asupra
memoriei de scurtă durată, deasemenea am comparat rezultatele cu lotul martor, care a
fost format din pacienți fără diabet, de acel ași vârstă. Am studiat efectele muzicii clasice
asupra unor parametrii metabolici – presiunea arterială și glicemia, atât în grupul
diabeticilor cât și în grupul martor.
2.2. Material și metodă ,
Studiul este de tip prospectiv – intervențional în c are partic ipat 50 de pacienți cu diabet
zaharat tip 2, pe tratament de biguanide și 50 de persoane fără diabet cu vârstă
asemănătoare.
Fiecare participant a fost informat și a semnat consimțământul informat. Perioada
culegerii datelor a fost: 1 noiembrie 2014 -30 iun ie 2016.
Pașii studiului:
 Măsurarea tensiunii arteriale și a glicemiei
 Ascultarea timp de 15 de minute un fragment din sonata K448 a lui
Mozart
 Măsurarea tensiunii arteriale și a glicemiei
 După o pauză, am afișat pe ecranul unui calculator 40 de cuvinte . Fiecare
participant a urmărit cu vintele în limba lui maternă.
 20 de cuvinte au memorizat în timp ce ascultau muzică
 20 de cuvinte au memorizat în liniște
 au completat un test cu 80 de cuvinte, cu 40 de cuvinte în plus față de cele
afișate, am numărat cuvintele corect recunoscute în timpul ascultării
muzicii, atâ t și în liniște, si am numărat și cuvintele recunoscute greșit
 măsurarea tensiunii arteriale și glicemiei.

29

2.3. Rezultate

În studi u au participat 100 de persoane din care au fost 50 de pacienți cu diabet
zaharat și 50 fără diabet. Vârsta medie în lotul diabeticilor este 64,70±9,79 ani, iar în
lotul martor 62,80±8,23 ani, cu dominanța persoanelor în vârsta între 60 -70 de ani.
DM K p
SEX (M) 30% 48% p=0.03
VÂRSTA 64.70 ±9.79 év 62.8±8.23 év p=ns
SYS1 146.24±20.89 mmHg 137.62±25.65 mmHg p=ns
SYS2 143.10±22.53 mmHg 129.94±23.22 mmHg p=ns
SYS3 143.42±21.79 mmHg 132.94±23.27 mmHg p=ns
DYA1 83.92±9.80 mmHg 83.02±13.08 mmHg p=ns
DYA2 83.22±10.24 mmHg 81.62±13.67 mmHg p=ns
DYA3 83.32±10.38 mmHg 81.50±12.78 mmHg p=ns
G1 138.42±38.02 mg/dl 97.18±14.91 p=0.00
G2 141.7±36.04 mg/dl 95.30±13.75 mg/dl p=0.00
G3 139.56±41.67 mg/dl 93.96±13.28 mg/dl p=0.00
CUVINTE MUZICĂ 58.40±21.41% 63.01±17.49% p=ns
CUVINTE LINIȘTE 56.20±20.04% 58.53±20.72% p=ns
GREȘELI 25.53±8.90% 22.25±8.02% p=ns
Tabelul 1. Rezultate comparând cele două loturi

30
În priv ința tensiunii arteriale am observat următoarele modificări (Figura 1, Figura 2)
SYS1SYS2SYS3
120125130135140145150
DM
K146.24 mmHg
137.62 mmHg143.1 mmHg
129.94 mmHg146.24 mmHg
137.62 mmHg
SYS1
SYS2
SYS3
Figura 1: Valoriile
tensiunii arteriale sistolice
Figura 1: Valoriile tensiunii arteriale sistolice
SYS1: Înainte de ascultarea muzicii
SYS2: după ascultarea muzicii, înainte de testul de memorie
SYS 3: după testul de memorie
DM: p1= ns ( după ascultarea muzicii)
p2=0,05 ( comparând prima valoare sistolică, înainte de muzică cu ultima
valoare, după testul de memorie.
K: p1= 0,00 , p2=0,004, p3= 0,05

31

DYA1DYA2DYA3
8080.58181.58282.58383.584
DM
K83.92 mmHg
83.02 mmHg83.22 mmHg
81.62 mmHg83.32 mmHg
81.5 mmHg
DYA1
DYA2
DYA3p=ns
Figura 2: Valoriile tensiunii arteriale diastolice
DYA1: înainte de ascultare muzicii
DYA2: după ascultarea muzicii , înainte de test
DYA3: după test
Modific ăriile glicemiei, după ascultarea muzicii și după efectuar ea
testului de memorie (Figura 3)
020406080100120140160
DM K138.42
mg/dl
97.18
mg/dl141.7
mg/dl
95.3 mg/dl139.56
mg/dl
93.96
mg/dl G1
G2
G3

Figura 3: Valoriile glicemiei p=ns
G1- înainte de ascultarea muzicii

32
G2- după ascultarea muzicii, înainte de testul de memorie
G3- după testul de memorie
Participanții au efectuat testul de memorie, reamintind cuvintele afișate pe ecranul
calculatorului. Am făcut diferență între cuvintele amintite în timp ce au ascultat muzică
și cuvintele amintite pe care au memorat în liniște (Figura 4)
50556065DMK
58.463.01
56.258.53
Liniște
Muzică
p=ns
Figura 4: Liniște: cuvintele corect memorate în liniște totală
Muzică: cuvintele corect amintite în timp ce au ascultat muzica clasică
În testul de memorie, au apărut 80 de cuvinte lângă cele 40 afișate mai înainte
pe ecran. Am numărat pe lângă cuvintele corect r eamintite și greșelile ( Figura 5).
Figura 5. p=0.00

33

27.37%21.15%
54.09%65.90%
>=65 ani<65 ani
Cuvinte Muzica
Greseli
Figura 6: Greșeliile în fun cție de înaintării în vârstă (p=0,00), cuvinte corect reamintite în
timpul muzicii în fun cția înain tării în vârstă (p=0,02) privind în integru cele 100 participanți.
Independent Samples Test
Levene's Test for
Equality of
Variances t-test for Equality of Means

95% Confidence
Interval of the
Difference

F Sig. t df Sig. (2 –
tailed) Mean
Difference Std. Error
Difference Lower Upper
HIBA Equal variances
assumed 1.631 .205 3.832 98 .000 6.21832 1.62270 2.99813 9.43850
Equal variances
not assumed 3.748 83.151 .000 6.21832 1.65921 2.91831 9.51833
SZO
ZENE Equal variances
assumed 6.892 .010 -3.121 98 .002 -11.809 3.783 -19.317 -4.301
Equal variances
not assumed -2.989 73.084 .004 -11.809 3.951 -19.683 -3.936

Tabelul 2: Rezultatele statistice în funcțe de vârstă privind c ele 100 de participanți

34

27.74%23.13%
53.46%63.75%
53.27%59.38%
>=65<65
Cuvinte Liniște
Cuvinte Muzica
Greșeli
Figura 7: Greșeliile în func ție de înaintării de vârstă(p=ns) , cuvintele corect reamintite în timpul
muzicii în fun cțtia înaintării în vârstă(p=ns), c uvintele memorate în liniște în funcție de
înaintarea în vârstă p=ns
Independent Samples Test
Levene's Test for
Equality of
Variances t-test for Equality of Means

95% Confidence
Interval of the
Difference

F Sig. t df Sig. (2 –
tailed) Mean
Difference Std. Error
Difference Lower Upper
SZO
CSEND Equal va riances
assumed 1.642 .206 -1.078 48 .286 -6.106 5.663 -17.493 5.281
Equal variances
not assumed -1.085 47.688 .283 -6.106 5.626 -17.419 5.208
SZO
ZENE Equal variances
assumed 4.808 .033 -1.731 48 .090 -10.288 5.942 -22.236 1.659
Equal variances
not assumed -1.757 44.369 .086 -10.288 5.855 -22.085 1.508
HIBA Equal variances
assumed .535 .468 1.873 48 .067 4.60497 2.45861 -.33840 9.54834
Equal variances
not assumed 1.888 47.422 .065 4.60497 2.43953 -.30158 9.51151
Tabel ul 3: Rezultatele stat istice în funcție de vârstă

35
2.4.Discuții

2.4.1. Efectul asupra valoriilor metabolici
 Scade tensiunea arteriala sistolică de la 146,24±20,89 mmHg la 143,10±22,53
mmHg în grupul diabet ic (p=ns).
 Intervenția în sine reduce valoriile tensiunii arteriale 146,24±20,89 mmHg la
143,42±21,7 9 mmHg (p=0,05) în grupul diabe tic.
 În lotul martor atât ascultarea muzicii cât și efectuarea testului de memorie
produc scăderea tensiunii arteriale sistolice
 Privind valoriile diastolice în nici unul dintre grupe nu am observat diferențe
 Valoriile glicemiei nu au arătat modificări nici la diabetici nici în lotul martor

2.4.2. Efectul asupra memoriei de scurtă durată
 Pacienții cu diabet au memorat mai bine cuvintele pe care au văzut în
timp ce ascultau muzică( 58,40% ±21,41) , față de acele cuvinte pe care au
văzut în lin iște ( 56,20% ±20,40 ) (p=ns)
 Dar în cazul lotului martor nu există diferență între cuvintele memorate
cu sau fără musica și corect recunoscute în test
 Pacienții au recunoscut cuvintele greșit într -o proporție de 25,53% în
timp ce la lotul martor acest n umăr ajunge la 22,25%.p=0.00
 Înaintarea în vârstă constituie un factor nefavorabil privind toată
populația care a participat în studiu, numărul greșelilor cresc odată cu
vârsta, și în același timp scade numărul cuvintelor recunoscute corect in
cazul cuvint elor care au fost memorate în timp ce au ascultat muzică.
 Dacă privim doar grupul diabeticilor nu obținem rezultate significante
legate de vârst ă .
2.5. Concluzii
Înaint area în vârstă constituie un facto r nefavorizant în ceea ce pri vește greșellile și
cuvintele memo rizate în tim p ce a scultau m uzică privind toți participanții. Acest
fenomen nu am observat în lotul diabeti c. Ascultarea muzicii are efe cte benefice asupra

36
tensiu nii arteriale, determ ină scăderea ac estuia. Starea de memo rie a pacienților
diabetici comparând cu lotul marto r. În ciuda stresului mental testul d e m emori e a
determina t scăderea glicemiei.

37
Könyvészet
1. Incze S., Moldovan D., Szabó M. – Belgyógyászati útmutató pulmonológia –
nefrológia – diabetológi a, University Press, Marosvásárhely, 2009
2. Mota M., Popa S.G., Mota E. et al –Prevalence of diabetes mellitus and
prediabetes in the adult Romanian population: PREDATORR study. , J
Diabetes. 2016 May;8(3):336 -344.
3. Iraj H., Vida R., Razmjou S., – Chronic complications of diabetes mellitus in
newly diagnosed patients , International Journal of Diabetes Mellitus, Volume 2,
April 2010, 61 -63
4. Yarchoan M., Steven E. A. – Repurposing – Diabetes Drugs for Brain Insulin
Resistance in Alzheimer Disease , Diabetes 2014 Jul; 63(7): 2253 -2261
5. Cynthia M. – Type 2 Diabetes Mellitus, Dyslipidemia, and Alzheimer’s Disease ,
J Alzheimers Dis. 2010; 20(3): 711 –722.
6. Surw it RS., Schneider M.S., Feinglos M.N. – Stress and Diabetes Mellitus,
Diabetes Care 1992 Oct;15(10):1413 -22
7. Heraclides A., Chandola T., Witte D.R. et al , – Psychosocial Stress at Work
Doubles the Risk of Type 2 Diabetes in Middle -Aged Women, Diabetes C are.
2009 Dec; 32(12): 2230 –2235.
8. Huth C, Thorand B, Baumert J. , et al – Job strain as a risk factor for the onset of
type 2 diabetes mellitus: findings from the MONICA/KORA Augsburg cohort
study , , Psychosom Med, 2014 Sep ;76(7):562 -8
9. Bermúdez -Rattoni F . – Neural Plasticity and Memory: From Genes to Brain
Imaging , Chapter 12 Memory Impairments Associated with Stress and Aging ,
2007.
10. Sandi C, Touyarot K. – Mid-life stress and cognitive deficits during early a ging
in rats: i ndividual differences an d hippocampal correlates . Neurobiol. Aging.
2006;Jan;27(1):128 -40

38
11. Cockburn, J. Smith, P. T. – Anxiety and errors of prospective memory among
elderly people . British Jo urnal of Psychology, 1994May;85, (Pt2):273 -82
12. Landsinger, K.L. – Effects of Stress on Pros pective Memory . Journal of
Undergraduate Study and Independent Research, 2002, 3, 24 -29.
13. Trappe H .J., Voit G. – The Cardiovascular Effect of Musical Genres , Dtsch
Arztebl Int 2016; 113(20)
14. Knight W.E.J. , Rickard N.S.– Relaxing music prevents stress – induc ed increases
in subjective anxiety, systolic blood pressure and heart rate in healthy males and
females , Journal of Music Therapy, 2001, 38(4) : 254 -272
15. Trappe H.J. – The effects o f music on the cardiovascular system and
cardiovascular health , Heart, 2010 Dec;96(23):1868 -71.
16. Baird A ., Samson S., Miller L., et al, – Does music training facilitate the
mnemonic effect of song? An exploration of musicians and nonmusicians with
and without Alzheimer's dementia . J Clin Neuropsychol. 2016 Jun 16:1 -13
17. Guetin S., Por tet F., Picot M.C., et al – Impact of music therapy on anxiety and
depression for patients with Alzheimer's disease and on the burden felt by the
main caregiver (feasibility study) , Encephale. 2009 Feb;35(1):57 -65.
18. Cioca I.E. – Type 2 diabetes – psychosom atic disease approachable through
music therapy , Medicine, 2013, 15(1) : 38 -41
19. Fontbonne A., Berr C., Ducimetière P., et al. – Changes in Cognitive Abilities
Over a 4 – year Period are Unfavorably Affected in Elderly Diabetic Subjects ,
Diabetes Care, 2001, Feb; 24 : 366 -370
20. Hazari M.A.H. , Reddy B.R., Uzma N., et al. – Cognitive Impairment in Type 2
Diabetes Mellitus , Int J Diab Mellitus, May2015, 3(1):19 -24
21. Strachan M.W. , Reynolds R.M., Marioni R.E, et al. – Cognitive function,
dementia and type 2 diabetes mellitus in the elderly , Nature Reviews
Endocrinology, 2011, 7(2) : 108 -14

39
22. Bhumsoo K ., Feldman E.L., – Insulin resistance as a key link for the increased
risk of cognitive impairment in the metabolic syndrome , , Exp Mol Med. 2015
Mar; 47(3): e149.
23. Husain G., Thompson W.F, Schellenberg ., E.G. , – Effects of musical tempo and
mode on arousal, mood and spatial abilities , Music Perception, 2002, 20(2) :
151-171
24. Neagu – Simion L.,. Iamandescu I.B – Calitățile și efectele generale ale muzicii
privind dezvoltarea capacităților mnezice și prosexice , Practica Medicală, 2011,
6(2) : 144 -149
25. Chan M.F. , Wong Z.Y., Onishi H., et al. – Effects of music on depression in
older people: a randomised controlled trial , Journal of Clinical Nursing, 2012,
21(5-6) : 776 -783
26. Uggla L., Bonde LO., Svahn B.M., et al – Music therapy can lower the heart
rates of severely sick children. , Acta Paediatr. 2016 Apr 29
27. Gómez -Urquiza JL, Hueso -Montoro C, Urquiza -Olmo, et al – A randomized
controlled trial of the effect of a photographic displ ay with and without music on
pre-operative anxiety. J Adv Nurs. 2016 Jul;72(7):1666 -76
28. Konantz E. – The Effects of Music on Memory for a Word List , The Huron
University College Journal of Learning and Motivation , 2012, Vol. 50: Iss. 1,
Article 4.

40
Függelék
1. 80 szavas ellenörző tesztek román és magyar nyelven

41

42
2. XXII. Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel:

43

44

45
3.XXI. Tudományos diákköri konferencián való részvétel

46

.

47

48
4.TársszerzőXXII. Tudományos Diákköri Konferencián

49