Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem [310682]

Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem

Álltalános Orvosi Kar

Belgyógyászat Tanszék

ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT

A klasszikus aktív [anonimizat] a csend hatása a rövidtávú memóriára és a metabólikus paraméterekre 2-es típusú cukorbetegeken

Témavezető:

Dr. Szabó Mónika, egyetemi adjunktus

Szerző: Erdélyi Ottilia

2016

UNIVERSITATEA DE MEDICINĂ Ș FARMACIE TÎRGU MUREȘ

Faculatea de Medicină Generală

Disciplina Medicină internă

LUCRARE DE LICENTĂ

Efectul muzicii clasice și al liniștii asupra memoriei de scurtă durată și asupra unor parametrii metabolici la pacienții cu diabet zaharat tip 2

Coordinator științific:

Șef lucr. dr. Szabó Mónika

Absolvent: [anonimizat]élyi Ottilia

2016

Tartalomjegyzék

1. Általános rész

1.1. Diabetes mellitus

1.1.1. Általánoságok

A diabetes mellitus olyan polietiológiájú idü[anonimizat] közös jellemzője a hyperglycaemia. Etiológiai szempontjából különböző genetikai, környezeti tényezők játszhatnak szerepet a kialakulásában, illetve a vércukoranyagcserét szabályozó hormonok megbetegedései, amelyek folytán abszolút, vagy relatív inzulinhiány alakul ki. A megbetegedés érinti a szénhidrát-,de a zsír- és fehérje anyagcserét is, hosszútávon szívérrendszeri, idegrendszeri, szem és vese szövõdményeket okozva.

A cukorbetegség etiológiai osztályozását a National Diabetes Data Group és a WHO határozta meg 1998-ban.

• 1-es típusú diabetes – autoimmun eredetű, [anonimizat]őfordulhat bármely életkorban

• 2-es típusú diabetes- inzulin rezisztencia és béta sejt diszfunckióval jár, gyakrabban jelentkezik időskorban, egyre gyakoribb az előfordulása gyerekeknél.

• Egyéb specifikus típusok – ide azok a típusok tartoznak amelyeket a béta sejt funkció genetikai defektusai-, az inzulin hatás [anonimizat]ései, endocrinopathiák, gyógyszer illetve vegyszer hatás, fertőzés, immun eredetű diabetes, valamint egyéb genetikai szindrómák amelyek cukorbetegséggel járnak.

• [anonimizat]ég [anonimizat]ég után az esetek jó részében újra normális lesz a cukoranyagcsere. [1]

A tartósan magas vércukorszint különböző szövődmé[anonimizat] érintik a szív-, érrendszert, szemek, vesék valamint az idegrendszert. Cukorbetegséggel rendelkező egyének fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben. A magasan fejlett országokban a cukorbetegség vezető okként szerepel a kardiovaszkuláris betegségek, vakság, vesebetegség valamint az alsó végtagamputacióért.

A prevalencia növekedésének jelentősége a kevésbé illetve alacsonyan fejlett orszé[anonimizat]ékony stratégiák nélkûl rohamosan fog nőni a cukorbetegség által kiváltott komplikációk száma.

Romániában a diabétesben szenvedő felnőttek száma 20-79 év között 1,5-2 millióra becsülhető, a cukorbetegség prevalenciája 11,6%. A prediabetes előfordulása 16,5% legfontosabb a 60-79 év közötti korosztály női betegek esetén.

A szénhidrát anyagcsere zavarokkal társuló tényezők közűül az elhízás, [anonimizat]ázottsá[anonimizat] a családi anamnézisben már előforduló cukorbetegség a legyakrabban fellelhetők.

A 2-es típusú cukorbetegség elterjedése világszerte növekvő tendenciát mutat. A legtöbb cukorbeteg 40 és 59 év közötti életkorral rendelkeznek. Világszerte a még nem diagnosztizált cukorbetegek száma eléri a 175 milliót. [2]

Az újonnan diagnosztizált betegek körében is előfordulhatnak már szövődmények, hiszen megtörténhet, hogy a diabetes fennállása és a diagnosztizálás időpontja nem egyezik meg. 2000 frissen diagnosztizált betegnél a következő szövődmények fordulnak elő: a nephropathia prevalenciája 10%, 13 páciensnek microalbuminuriája, 4 páciensnek macroalbuminuriája és 3 betegnek pedig veseérintettsége volt. 12 betegnél volt jelent a retinopathia (7 proliferatív, 5 nem proliferatív). Neuropathia 104 betegnél állt fenn. Kardiovaszkuláris érintettség : hypertenzió 58,5% – nál jelentkezett. 37 betegnek volt magas a koleszterin szintje, 49 (33.3%) betegnél hypertriglyceridaemia jelentkezett és 61 betegnél volt hypercholesterolaemia és hypertriglyceridaemia együttesen. [3]

Ezen komplikációk kialakulásának hatékony kivédésére ajánlott a vércukor szinten tartása. A komplikációk már korai stádiumban felfedezésre kerülhetnek rendszeres vizsgálatokkal valamint sreening programok segítségével, ezzel eléretővé válik ugyanakkor a további szövődmények kivédés

1.1.2. A diabetes hatása a memóriára

Az emlékezés vagy memória a múltban történt események, tapasztalatok felidézésének képessége. Ez az agy egyik legbonyolultabb tevékenysége, amihez az agyi központokat összekötő idegpályák tökéletes működése és épsége szükséges. Ezzel magyarázható, hogy az emlékezés számos kóros folyamat, betegség következtében károsodhat.

Az emlékezet felidézés zavarainak hátterében állhat egy akut történés (baleset okozta koponyasérülés) vagy egy krónikus folyamat ami kezdődhet a legegyszerűbb adatok felidézésének zavarával és egészen súlyos elbutulásig fejlődhet.

Az diabetes és a memória hanyatlása szorosan összefüggő folyamat, különösen akkor ha a cukorbetegség nincs kontrolálva. Ahhoz, hogy az agy fenn tudja tartani fiziológiás működését, állandó glükóz pótlásra van szüksége. Az agy nem képes kivédeni a tartós hyperglicaemiak által okozott idegsérülést és érszükületet ennek eredménye képpen jelentkezik a memóriazavar.

Az Alzheimer kór és a 2-es típusú cukorbetegség mely a leggyakrabban megjelennek a kor előrehaladtával. Az Amerikai Egyesült Államokban megközelítőleg 5,4 millió ember szenved Alzheimer kórban, a betegség előfordulása növekszik a kor előrehaladtával. A cukorbetegség mintegy 28,8 millió embert érint, bármely korosztályból. [4]

A 2-es típusú cukorbetegek nagyon nagy esélyel fognak Alzheimer kórt kialakítani, ezt bizonyítja egy Rotterdamban elvégzett tanulmány. A prospektív tanulmány alátámasztja, hogy a cukorbetegség megléte szinte megkettőzte az esélyt az Alzheimer kór kialakulására. Ezt az esélyt növelte ha az egyén inzulinnal volt kezelve, vagy már régóta fennáll a diabetes mellitus. [5]

1.2. A stress etiológiai szerepe

A külső és belső ingerek melyek a szervezetet érintik stresszhatásoknak nevezzül. A szervezet védekezni próbál ezen stresszhatásoktól, ezálltal fenntartva a rendszer homeosztázisát. Az adaptáció az a folyamat amely beindul a stresszhatás kezdetekor. A homeosztázis fenntartása különböző módokon van szabályozva- struktúrális, molekuláris, neurohumorális immunológiai és viselkedés szintjén valósul meg.

A stresszorhatás időtartama szerint beszéunk akut vagy krónikus stresszről. Az akut stressznek az a szerepe, hogy biztosítsa a túlélést, hogy megvédje a szervezetet az akutan kialakúlt sztresszhatástól.

Ez a folyamat egy gyors, intenziv szimpatikus idegrendszeri és adrenális aktivitást indít el. Szabályozó rendszerek amelyek részt vesznek a neuroendokrin változásokban:

a hypothalamus- hypophysis-mellékvese tengely

a szimpatikus idegrendszer.

Inzulin rezisztenciához és obezitáshoz vezethet az adrenocorticals rendszer aktiválódása hosszú távob. A társuló tünetek lehetnek: vascularis, ateroscleroticus valamint gyuladásos.

A stressz potenciális kiváltója a hiperglikémiának cukorbetegeken, hatása a metabólikus aktivitásra már rég ismert. Az energia felhasználása része a küzdő- menekülő magatartásnak. A stressz különböző hormon szinteket szabályozásával éri el a vércukor szintek emelkedését. Az adaptálódás fontos szerepet játszik ebben az egészséges szervezetben, míg diabeteseknél az inzulin abszolút vagy relatív hiánya méggátolja, hogy a stressz által kiváltott magas vércukor szinteket normalizálja. Továbbá diabetesekben ezen hormonok normális regulációja is károsodást szenved. [6]

Egy 2009- ben végzett tanulmány is alátámasztja a stressz etiólógiai szerepét a diebetes kialakulásában. A prospetkív tanulmány,közel 15 évet foglalt magába. A tanulmányba 5895 kaukázusi, középkorú civilt vontak be akik a tanulmány kezdetekor nem rendelkeztek diabettessel. A pszihoszociális munka stressz elősegítő tényezője volt a 2-es típusú diabetes kialakulásának, főleg nőkben , 15 éves utánkövetés során, a tanulmány végére 308 új esetet jegyeztek fel a résztvevők közűl. [7]

Egy újabb, 2014-ben végzett tanulmány, mely 5337 cukorbetegségben nem szenvedő egyént vont magába, 29 és 66 év között. A munkahelyi stresszt Karasek féle kérdőívvel mérték fel. 12,7 éves utánkövetés után 291 új diabeteses eset került felfedezésre, 45%-al több rizikóval azoknál akik magasabb megterhelésnek vannak kitéve. [8]

A memóriát nagy mértékben befolyásolják az egyénnel történő életesemények. Lényegében bebizonyosodott, hogy a stressz befolyásolja a memória funkció alakulását. A stressz meglehetősen alakítja az agyi struktúrákat, befolyásolja az agy müködését és a kognitív funkciókat. Sok esetben az akut és a krónikus stressz befolyásolja a memória meghatározott tipusait. A stresszhormon romboló hatással van a memória funkcióra. [9]

Hosszan tartó stresszhatás középkorban gyorsítani fogja a kognitív hanyatlás és korai öregedést okoz, ezt bizonyitotta a térbeli tanulásnál patkányokon vézgett kisérletek. [10]

A stressz és a lelki feszültség hozzájárul a prospektív emlékezet zavaraihoz is.[11] Eredményük: azok a személyek akik jobban szorongtak szignifikánsan nagyobb valószínűséggel felejtették el a feladatukat , mint azok akik szorongása minimális volt.

Egyetemistákkal végezte el kísérlet : 55 egyetemi hallgató segítségével végezte el a kisérletet melyeket 4 csoportra osztottak fel, az elvégzendő feladatok mennyisége, továbbá a stressz mértéke szerint, amelyeknek az egyetmisták ki voltak téve. 4 csoportra osztották őket, az emlékezeti feladat megegyezett mind a 4 csoprtban. Megállapították, hogy úgy a stresszes helyzet,mint az ellátandó feladat mennyisége kiserletet, melyeket 4 csoportra osztottak fel, az elvegzendo feladatok mennyisege, meggátolja azok helyes elvégzését. A legrosszabb eredményeket akkor érték el mikor nagyobb mennyiségű feladatot kelet elvégezni, stresszes helyzetben. [12]

1.3. Zene hatása

1.3.1 Általánosan

A zenéről köztudott, hogy relaxáló gyógyító hatása van, valamint, hogy fokozza az érzelmeket. A klasszikus zene oldja a stresszt, a depressziót, szorongást, enyhíti a fájdalmat. Egyre több kutatás témakörét képezi a zene hatása, ismert eredmények, hogy csökkenti a vérnyomást, a pulzusszámot, lassítja a légzést valamint csökkenti a stresszhormonok szintjét is. A legújabb kutatások nem csak a metabólikus paraméterekre terjesztik ki figyelmüket, hanem igyekeznek a zene terápiás hatását is alátámasztani. A legerősebb gyógyitó erővel a klasszikus zene rendelkezik amely hatékony vérnyomáscsökkentőként is müködik. A tanulmányok Bach, Mozart valamint Händel munkásságából használt fel műveket.

2016-ban végzett tanulmányban 60 egyént vizsgltak meg. Minden résztvevő Mozart, Strauss illetve Abba zenéket hallgattak 25 percig. A szérum kortizol szint, a szívfrekvencia és a vérnyomás mérés zene hallgatás előtt illetve utána történt. A kutatás a következő eredményekkel zárúlt: Mozart és Strauss zenéke csökkentette az egyének vérnyomását és pulzusszámát, míg az Abba együttes zenéje nem. Különös figyelemben részesítették Mozart zenéjét hiszen ennek volt a legerősebb a hatása a mért paraméterekre.

Egészséges egyéneken vizsgálva a relaxáló zene hatásait megállapították, hogy zenehallgatás segítsével csökkenthető a stresszhelyzetek által kiváltott vérnyomás- és pulzusszám emelkedés, valamint enyhíthetőek a szorongásos tünetek is. [13] Azonban léteznek olyan kutatások , amelyek a különböző zenei műfajok szív-érrendszerre kifejtett hatásait vizsgálták: a klasszikus-, illetve meditációs zenék bírnak a legjobb vérnyomás- és pulzuscsökkentő hatással, ezzel ellentétben a heavy metal vagy techno műfajú zene nem csupán növeli ezen biológiai paraméterek értékeit, hanem veszélyesek lehetnek az esetlegesen arrhytmia indukáló hatásaik miatt. [14]

1.3.2. Zene és a memória

A memória a szervezet azon képessége, amely tárolja, megőrzi illetve képes előhívni információkat és élményeket. Az agy számos területére kiterjedő folyamat. A memória időtartamát tekintve beszéhetünk :

• rövid távú memória (short term memory – STM) kis mennyiségű információ néhány másodpercig történő tárolására képes rendszer. A rövid távú emlékezet verbális, vizuális-téri, sőt, akár szaglási és tapintási információk tárolását is lehetővé teszi.

• Hosszú távú memória (long term memory – LTM ) az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül információkat tároljon az agy.A hosszú távú emlékezetnek nincs kapacitási korlátja.

Mozart Két zongorára irott szonátéjának 10 perces hallgatása után 2016-ban egy kutatás azt vizsgálta, hogy az Alzheimer kórban szenvedő betegek verbális memóriáját az emlékezet-erősítő szavakra rendszeres zenehallgatás hatására. 22 egészésges, azonos korcsoportú egyént (ebből 15 zenész) illetve 11 Alzheimer kórban szenvedő (ebből 5 zenész) vontak be a kisérletbe. A tanulmány során összehasonlították az 5 tanult probate, később felidézve (30perccel illetve 24 órával később ) illetve tesztelték az elénekelt és kimondott információkat. Az Alzheimer kórral rendelkező egyének jobban teljesítettek az elénekelt inormáció megtanulásában mint azok akik nem voltak zenészek, de ugyancsak ebben a betegségben szenvedtek. [15]

Javítja a memóriát, az orientációt, csökkenti a depressziót és a szorongást az Alzeimer kóros betegekben, moderált esetekben a deliriumra, a hallucinációra pozitiv hatással bír, csökkentve ugyanakkor a beszédzavarokat is ennél a betegcsoportnál.

1.3.3. Zene hatása cukorbetegeken

A zeneterápia jótékony hatását különböző betegségek alternative gyógymódként már nagyon sok helyen hasznáják, azonban a zene cukorbetegekre gyakorolt hatása kevésbé ismeretes. A tempo hatására a beteg tudatosan figyelhet a légzésére. A zene relaxációs képessége révén elősegíti a mentális stress lekűzdését, csökkenti a depressziót és szorongást. A zene csökkenti a kortizol szintet, ezálltal vércukor szint csökkenés less észlelhető.

A különböző zenetipusok változó hatékonysággal de csökkentik a vércukor szintet. A relaxáló aktív, illetve passziv zene csökkentette a vércukor szintet, úgy a diabetes betegekben mint a diabetessel nem rendelkező betegekben, azonban ez a változás az utóbbi csoportban nem volt szignifikáns. [16]

Ezen tanulmány is bizonyítja a klasszikus zene pozitív hatását diabeteses betegek körében, ugyanakkor a zeneterápia alkalmazásának lehetőségét szorgalmazza adjuváns kezelésként a mindennapi betegellátásban.

2.Részletes rész

2.1. A tanulmány célkitűzése

A cukorbetegség miatt kialakuló szövődmények közűl nagyon fontos szerepet játszik a szellemi hanyatlás, ez a komplikáció ugyszintén jelen van az 1-es illetve 2-es tipusú diabetesben, a legjobban a korban előrehaladott populáció érintett.[17][18][19]

A memória hanyatlása a kor előrehaladtával fiziológiás folyamat azonban cukorbetegek esetében a vaszkuláris érintettség miatt ezen komplikációk jóval előrehaladottabb korban jelentkeznek: memória zavar, kognitív hanyatlás, demencia. Patkányokon végzett kisérletek alkalmával bebizonyosodott, hogy szisztémás inzulin infuzió javítja a patkány memóriáját. [20]

A klasszikus zene számos pozitív hatása mellett jótékonyan befolyásolja a betegek szellemi teljesítményét[21][22][23] , valamint bizonyított az általa kiváltott vérnyomás- és vércukorérték csökkenés. [24][25]

A zenéről álltalában bizonyították, hogy javítja a memóriát, azonban cukorbetegek esetében kevésbé vizsgálták. Emiatt Tanulmányunk célkitűzése volt a cukorbetegek memória állapotának felmérése, megvizsgálva a klassszikus aktív zene illetve a csend hatását a rövid távú memóriára. valamint összehasonlítani a korban megfelelő, nem diabeteses kontrollcsoport eredményeivel. Ugyanakkor tanulmányoztuk a zene hatását a vércukor- és vérnyomásértékekre mind a cukorbetegek csoportjában, mind a kontrollcsoportban.

2.2. Anyag és módszer

2.2.1. Populáció, időtartam, vizsgálat típusa

Prospektív, intervenciós jellegű tanulmányt végeztünk 50 kizárólag biguanid kezelésben részesülő, 2-es típusú cukorbetegen, valamint 50 diabetesben nem szenvedő, hasonló életkorú betegen. Minden egyént előzetesen tájékoztattunk a tanulmány részleteit illetően, majd aláírták a beleegyező nyilatkozatot. A tanulmányt előzetesen jóváhagyta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Etikai Bizottsága.

Vizsgálati periódus: A betegek vizsgálatát és az adatok gyűjtését 2014. November 1.- 2016. Június 30. között végeztük.

2.2.2. Beválasztási és kizárási kritériumok

Beválasztási kritériumok:

diagnosztizált 2-es típusú cukorbeteg

aki kizárólag biguanid kezelésben részesül,

írni- olvasni tudó, szemüveg nélkül vagy szemüveg használatával látó,

megtartott hallással,

a beteg nincs olyan gyógyszer hatása alatt, amely befolyásolja a kognitív teljesítményét,

nem szenved olyan pszichiátriai vagy neurológiai betegségben, amely befolyásolja a kognitív funkcióit,

beleegyezett a tanulmányban való részvételbe.

Kizárási kritériumok:

diagnosztizált 2-es típusú cukorbeteg, aki inzulin kezelés alatt állt, diagnosztizált

1-es típusú cukorbeteg egyének

Oylan betegek akik előrehaladott demenciában, súlyos kognitív funkciókat befolyásoló betegségben szenvedtek.

Kontrollcsoportnak olyan egyéneket válogattunk be, akik életkora megegyezik a cukorbeteg csoportéval, valamint akik a vizsgálat pillanatában nem voltak diagnosztizálva cukorbetegséggel.

2.2.3. A beavatkozás pontos részletes lerása

A vizsgálat elkülönített szobában történt, korházi körülmények között, 6 órás ételmegvonást követően. A zene hallgatására Orion tipusú mp3 lejátszót használtunk, a vércukor szint mérésére Accu Chek típusú vércukorszint mérőt használtunk, kapilláris vérből. A vérnyomás mérésére Moretti típusú vérnyomásmérőt használtunk. A résztvevők a zenét 45-50 dB erősséggel hallgaták.

A vizsgálat 6 lépésben történt:

Első lépés: a vérnyomás illetve a vércukorszint mérés.

Második lépés: egy fejhallgató segitségével a résztvevő Mozart K448-as szonátájának 15 perces allegro részét hallgata meg.

Harmadik lépés: újra megmértük a vérnyomást és a vércukor szintet.

Negyedik lépés: 20 perces szünetet követően egy számitógép segítségével kivetítettünk 40 szót.

20 szó megtekintése alatt újra Mozart K448-as szontátáját hallgaták,

20 szót pedig teljes csendben tekintettek meg.

Ötödik lépés: ezt követően egy 80 szavas ellenőrző tesztet kellet kitőlteniük, ami tartalmazza a 40 kivetített szót, illetve további 40 ismeretlen szót. Ebből az ellenörző tesztből kikellet választani a 40 megtekintett szót

Hatodik lépés : vérnyomás és vércukorszint mérés.

Megvizsgáltuk a zene alatt helyesen felidézett szavak számát és százalékos arányban fejeztük ki, a csend alatt helyesen felidézett szavak számát százalékosan kifejezve, valamint a hibaszázalékot.

Az adatok feldolgozása Microsoft Excel és IBM SPSS Statistics program segítségével történt, egymintás, kétmintás és páros mintás t próbát haszáltunk.

2.3. Erdemények

Tanulmányunkba 100 beválasztott egyént két csoportot alakítottunk ki. Az első csoport, 50 2-es típusú diabeteses egyén alkotja, amit a továbbiakban DM-el fogok jelőlni.

A diabaeteses csoport átlag életkora 64,70±9,79 év, a legfiatalabb egyén 42, a legidősebb 78 éves volt. A nemek szerinti eloszlást a következő ábra mutatja:

A kontroll csoportba 50 nem diabeteses egyént választottunk be. Az átlag életkor 62,80±8,23 év, nem mutatott szignifikáns eltérést a diabeteses csoport átlag életkorát illetően.

Ezt a csoportot a továbbiakban K-val jelölöm.

Nemek szerinti eloszlás a kontroll csoportban :

2.3.1. Táblázatok

3.Ábra Vérnyomás átlag értékek a két csoportban DM: p=ns, K: p1=0,00 (zenehallgatás után)

p2=0,04 ( teszt elvégzése során)

p3=0,05 (a beavatkozást egészében tekintve)

A vérnyomás átlag értékei a két csoporban, ahol a SYS1 a zenehallgatás előtti szisztólés vérnyomás értéket, SYS2 zenehallgatás utáni illetve tesz elvégzése előtti szisztólés vérnyomás értéket, SYS3 a tesz elvégzése után mért szisztólés vérnyomás értéket jelöli.

4. Ábra Diasztólés átlag vérnyomás értékek p=ns

A dyasztólés vérnyomás átlag értékek a két csoportban DYA1 zenehallgatás előtt, DYA2 zenehallgatás után, teszt elvégzésé előtt illetve DYA3 teszt elvégzése után mért diasztólés vérnyomás értékek.

5. Ábra Vércukorszint átlag értékek a két csoportban. p=ns

G1= zenehallgatás előtt mért glycaemia értékek

G2= zeneallgatás után/ teszt elvégzése előtt mért glycaemia értékek

G3= teszt elvégzése után mért glycaemia értékek

6. Ábra Zene alatt illetve csend alatt felidézett szavak százalékos átlaga p=ns

SZÓ ZENE= zenehallgatás alatt megtekintett és helyesen felidézett szavak

SZÓ CSEND= csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak

7. Ábra Hiba százalék p=0.00

HIBA- a 80 szavas ellenörő teszten hibásan vagy bekarikázott szavak

A teljes beteganyagot tekinve vizsgáltuk a zene alatt, csend alatt felimsert szavak, valamint a hibaszázalék összefüggését a kor előrehaladtával (8. Ábra)

8.Ábra: p1=0,00 hibaszázalék a kor előrehaladtával, p2= 0,02 szavak zene halgatás alatt kor előrehaladtával

Kizárólag a cukorbeteg populációt tekintve a kor előrehaladtával vizsgáltuk a memória teszten elért eredményeket (9. Ábra)

9. Ábra p=ns

2.3.1. Tárgyalás anyagcsere hatás

Mozart szonátájának hallgatása során a diabeteses csoportban vérnyomás esés következik be de ez a változás nem volt szignifikáns : 146,24±20,89 mmHg-ról 143,10±22,53 mmHg (p=0,097).

Ha a beavatkozást teljes egészében tekintjük, a kezdeti szisztólés és a legutolsó szisztólés értéket hasonlítva szignifikáns csökkenést észlelünk: 146,24±20,89 mmHg és 143,42±21,79 mmHg (p=0,05).

A kontroll csoportot tekintve úgy a zenehallagatás után mint a teszt elvégzése után szignifikáns vérnyomás változás következik be :

Zenehallgatás hatására: 137,62±25,65 mmHg 129,94±23,22 mmHg csökkent (p=0,00)

Teszt elvégzése során: 129,94±23,22 mmHg 132,94±23,27 mmHg növekedett (p=0,04)

A beavatkozás összeségében szisztólés vérnyomás csökkentő hatású, ez a változás szignifikáns (p=0,05)

A diasztólés vérnyomás értékeket tekintve egyik csoportban sem észleltünk szignifikáns diasztólés vérnyomás változást.

A vércukorszint értékeit tekintve a sem a diabeteses sem a kontroll csoportban nem észleltünk szignifikáns változást.

2.3.2. Tárgyalás memória hatás

A diabeteses csoportban több olyan szóra emlékeztek a résztvevők amelyet zenehallgatás közben tekintettek meg ( átlagosan 58,40% ±21,41) mint a csendben tekintettek meg (56,20% ±20,40 ) azonban ez a különbség nem szignifikáns (p=0,3).

A kontroll csoportban nem volt szignifikáns különbség a zene alatt illetve a csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak átlaga között.

A diabeteses csoportban átlagosan 25,53% át rontották el a szavaknak mig a kontroll csoportban ez a szám csak 22,25%. A cukorbetegségben szenvedők többet hibáznak a memória teszten, valószínűleg a szövődmények fennálása miatt.

A cukorbeteg csoportot tekintve nem találtunk szignifikáns összefüggést sem a zene illetve csend alatt megtekintett és helyesen felidézett szavak, a hibaszázalék valamint az életkor növekedésével.

Ha a teljes beteganyagot tekintjük, elmondhatjuk, hogy az életkor előrehaladtával szignifikánsan romlik a hibaszázalék: 65év alatt átlagosan 21,15%±7,36% -ot hibáznak, míg ez a szám 65 év felett 27,37%±8,86%.(p=0,00)

A zene alatt látott és helyesen felidézett szavak százalékos aránya romlik a kor előrehaladtával: 65 év alatt 65,9%±15,04%-át tudták helyesen felidézni a megtekintett szavaknak, míg 65 év felett csupán 54,09%±22,36% (p=0,02). A csend alatt látott szavaknál nem találtunk szignifikáns összefüggést a kor előreladtával.

Elmondatjuk tehát, hogy az összes résztvevőt tekintve az előrehaladott életkor negatívan befolyásolja a memória teljesitményt: szignifikánsan magasabb a hibaszázalék, és a korban fiatalabb egyénekeknek szignifikánsan jobban sikerűl felidézni a zene alatt megtekintett szavakat.

2.4. Megbeszélés, kiértékelés, a dolgozat erősségei, hiányosságai

Tanulmányunkba összesen 100 egyén vett részt. Két csoportra osztottuk őket, az egyik a diabeteses csoport, amelyben 50 kizárólag 2-es típusú iguanid kezelés alatt álló cukorbeteg van, valamint egy 50 egyént tartalmazó kontroll csoportot, akik nem voltak cukorbetegek. A két csoportban nem volt szignifikáns eltérés az életkort illetően, a résztvevők dominánsan 60-70 év között voltak.

Metabólikus paraméterek közűl vizsgáltuk a vérnyomás illetve a vércukor szint értékeit. A vizsgálat két ülésben történt. Első ülés során azt vizsgáltuk, hogyan változik a vérnyomás illetve a vércukor szint 15 perc klasszikus zene hallgatására. A diabeteses csoportban 15 perc klasszikus zene után szisztólés vérnyomás esés következik be, de ez az esés nem volt szignifikáns, ellentétben a kontroll csoporttal, ugyanis a kontroll csoportban szignifikáns vérnyomás esés következik be 137,62±25,65 mmHg- 129,94±23,22 mmHg (p=0,00).

A memória teszt elvégzése után a szisztólés vérnyomás értékek átlaga nem mutatott változást. Ezzel ellentétben a kontroll csoportban a memória teszt kezdetekor és befejeztével, szisztólés vérnyomás növekedést figyeltünk meg 129,94±23,22 mmHg-ról 132,92±23,27 mmHg-ra (p=0,042).

A beavatkozást egységesen tekintve a kezdeti szisztólés vérnyomáshoz képest szignfikikáns vérnyomás esés következik úgy a diabeteses csoportban (p=0,05) mint a kontroll csoportban (p=0,005).

A diasztólés vérnyomás értékeit tekintve egyik csoportnál sem észleltünk változást a beavatkozás egyik szakaszánál sem.

A szakirodalomban egy 2016-ban kiadott tanulmány vizsgálta a különböző zenei műfajok hatását a vérnyomásra és a szívfrekvenciára. 60 egyént vizsgáltak meg. Mozart zenéje minősűlt ebben a tanulmányban a leghatékonyabbnak, mivel csökkentette úgy a szisztólés mint a diasztólés értékeket.[26]Tanulmányunk eltérést mutat ezzel az eredményel szemben, mivel szignifikáns csökkenés csak a kontroll csoport esetében volt megfigyelhető. Valószínüleg a különbséget a zenehallgatás időtartama valamint a zenei válogatások közötti eltérés okozza.

A vércukorszint a diabeteses csoportban úgy zenehallagtás hatására mint a memória tesz elvégzése után növekedést mutat de ez nem volt szignifikáns. A mememória teszt elvégzése önmagában egy mentális stressz helyzetet alakit ki, ezzel magyarázható a vércukorszint növekedése ebben a csoportban.

A kontroll csoportban a zenehallgatás hatására a vércukorszint csökkent (p=ns) ugyanúgy a teszt elvégzése során is esés következik be (p=ns).

Eredményeink némi eltérést mutatnak egy 2013-ban publikált tanulmány eredményeivel a klasszikus zene vércukorszint csökkentő hatását tekintve.A publikált tanulmányban ugyancsak klasszikus aktív és relaxáló zenét hallgattak a betegek. A résztvevőket 3 csoportra osztották: 2- es típusú cukorbetegek, akik zenét hallgatnak, egészséges kontrollcsoport, aki zenét hallgat, valamint 2- es típusú diabetesesek, akik hasonló időtartamú csendhatásnak vannak kitéve. A kísérleti csoportban mindkét típusú zene szignifikáns glikémia csökkentő hatásúnak bizonyult, az egészségesek körében is csökkent a vércukorérték ( p= ns), a cukorbeteg kontrollcsoportnál nem volt jelentős eltérés a kezdeti és végső értékek között. [17]

A rövid távú memóriát egy 80 szavat tartalmazó ellenörző teszttel vizsgáltuk.

A cukorbetegek csoportjában átlagosan 58,40 %-ban tudták helyesen felidézni a a zenei háttérrel megtekintett szavakat, 2,2%-al többet mint azokat a szavakat amelyeket csendben memorizáltak (p=ns). Ezen eredmény mutatja, hogy valószínűleg a klasszikus aktív zene jótékony hatással van a rövid távú memóriára.

A kontrollcsoportban is a résztvevőknek 63%-át sikerűlt felidézni a zenei háttérrel megtekintett szavaknak, ez több mint a csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak százalékos aránya (58,53%) de a különbség ebben az esetben sem számottevő.

Egy 2012-ben végzett tanulmányban a csendben megtekintett szavak felidézése minősűlt hatékonyabbnak a zenei hattérrel megtekintett szavakkal szemben. A két tanulmány közötti különbségeket a résztvevők száma, a zenei stilusban való eltérés, a körülmények közötti eltérések ( a fenti tanulmány egy osztályteremben zajlott, mig esetünkben korházi körülmények voltak) valamint , a tanulmányunk többi lépése (metabólikus paraméterek lemérése) negatívan befolyásolhatta a résztvevők koncentráló képességét.

A memória teszt egy 40 szavat tartalmazó prezentáció, 20 szót klasszikus aktiv zenét hallgatva illetve 20 szót csendben tekintettek meg. Az ezt követő ellenörző teszten vizsgáltuk zenei háttérrel illetve csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak százalékát valamint a hibaszázalékot.

Eredményeink azt mutatják, hogy a cukorbeteg csoportnak magasabb a hibaszázaléka (25,53%) mint a kontroll csoporté (22,25%) (p=ns). Valszinüsithető, hogy a cukorbetegek már szenvednek valamilyen szövődménytől és emiatt a kognitiv funkció már hanyatlásnak indult és befolyásolja a rövid távú memóriát is.

A tanulmányban résztvevő összes egyént tekintve az eredmények az életkor előrehaladtával romlanak, nagyobb a hibaszázalék és kevesebb szót tudnak felidézni, amit zene alatt memorizáltak, azonban ez a jelenség csak a cukorbeteg csoportot tekintve nem volt jellemző.

Dolgozatunk hiányossággai közé sorolható a tanulmányban résztvevők alacsony létszáma valamint a kontroll csoport magasabb férfi aránya. Negatív hatással lehet az eredményekre a vizsgálat rövid időtartama is.

1.Partea generală

1.1.Diabetul zaharat: definitie, clasificare

Diabetul zaharat este o boală caracterizată prin tulburarea metabolismului glucidic și secundar celui lipidic și proteic datorită unei carențe absolute sau relative de insulină, care are drept consecință creșterea glicemiei, cu evoluție cronică și complicații degenerative și infecțioase.

Clasificarea diabetului zaharat:

Tipul 1: distrugerea autoimună a celulelor producătoare de insulină (celule beta) din pancreas, ce conduce obișnuit la deficit absolut de insulină

Tipul 2: caracterizat prin resistența la acțiunea insulinei și/sau deficit parțial de insulină în proporții variabile, este forma cea mai frecventă

Alte tipuri specifice de diabet zaharat: apar în boli ale pancreasului, după anumite tratamente, infecții, defecte genetice ale acțiunii insulinei, defecte genetice ale funcției celulei beta, etc.

Diabetul gestațional: care apare în timpul sarcinii. [1]

1.1.1. Efectul diabetului asupra memoriei

Memoria este capacitatea creierului de a aminti diferite evenimente, sentimente, întâmplări din trecut. Este una dintre cele mai dificulte funcții ale creierului care necesită funționarea si integritatea perfectă. Pe această cale se explică afectarea memoriei prin leziuni sau boli ale creierului.

Există o legătură strânsă între diminuarea memoriei și diabetul zaharat, în special dacă diabetul zaharat nu este controlat. Pentru a menține funcționarea fiziologică este necesară aportul zilnic de glucoză. În cazul hiperglicemiilor permanente, creierul nu poate sa se fereasca de vasoncostricție si prin aceasta cale apar tulburari de memorie.

Prin înaintarea în vârstă boala Alzheimer și diabetul zaharat sunt cele două patologii care apar cel mai frecvent. Pacienții care suferă de diabet zaharat au șanse mai mari de a dezvolta boala Alzheimer. Un studiu efectuat în Rotterdam arată, ca preexistența diabetuli zaharat la pacienți dublează riscul de a dezvolta boala Alzheimer.

1.2.Etiologia stresului

Organismul uman este afectat de multiple factori endogeni și exogeni. Stresul este reacția organismului la aceste factori, pentru a menține homeostaza corpului. Prin apărare pornește un proces de adaptare. Pentru a menține homeostaza organismul lansează procedee de regulare – moleculare, neurohumorale, immunologice si de comportament.

Stresul poate induca hiperglicemie la pacientții cu diabet zaharat, efectul ei asupra activității metabolice fiind cunoscut de mult. Consumarea energiei face parte din comportamentul ofensiv-defensiv. Prin regularea unori hormoni afectează stresul nivelul glicemiei. Adaptarea joacă un rol important in acest mechanism , dar în cazul boalei diabetice absența relativă sau absolută a inzulinei împiedică normalizarea valorilor crescute ale glicemiei. În cazul paciențiilor cu diabet reglarea aceestori hormoni este deja patologică.

1.3.Efectul muzicii: in general, asupra memoriei și asupra paciențiilor diabetici

Despre muzică se știe că are efecte relaxante și vindecătoare asupra organismului, influențează sentimenele. Muzica clasică are efecte benefice asupra stresului, reduce depresia, anxietatea, si ameliorează durerea. Din ce în ce mai multe investigații se ocupă efectul benefic al muzicii, s-a dovedit efectul antihipertensiv, frecvența cardiacă,determina scădera frecvnței respiratorie și nu în ultimul rând scade nivelul hormonilor de stress.

În prezent se efectuează cercetări care vor să demonstreze efectul terapeutic al muzicii. Cel mai eficient se pare că este muzica clasică, care determină scăderea tensiunii arteriale. Cercetăriile fololsesc compoziții de la Mozart, Bach și Händel.

Muzica clasică are efect binefăcător asupra memoriei, orientării, ameliorează depresia si anxietatea la pecienții cu boala Alzhaimer. În unele cazuri efectul este moderat în ceea ce priveste delirul și halucinațiile reducând tulburările de vorbire la acest grup de pacienți.

Diferind în tempo, ascultarea muzicii clasice scade glicemia la pacienții diabetici. Muzica relaxantă activă si pasivă are efect hipoglicemiant atât la pacienții diabetici cât si la participianții sănătoși.

2.Partea specială

2.1. Introducere

Scopul studiului nostru a fost măsurarea memoriei la pacienții cu diabet zaharat, observarea modificăriilor după ascultare de muzică clasică ritmică a memoriei, a tensiunii arteriale și a glicemiei, comparând cu lotul martor nediabetic de același vârstă.

2.2. Material și metodă

Studiul este de tip prospectiv- intervențional în care participat 50 de pacienți cy diabet zaharat tip 2, pe tratament de biguanide și 50 de persoane fără diabet cu vârstă asemănătoare.

Fiecare participant a fost informat și a semnat consimțământul informat. Perioada culegerii datelor 1 noiembrie 2014-30 iunie 2016.

Pașii studiului:

Măsurarea tensiunii arteriale și a glicemiei

Ascultarea timp de 15 de minute un fragment din sonata K448 a lui Mozart

Măsurarea tensiunii arteriale și a glicemiei

După o pauză, am afișat pe ecranul unui calculator 40 de cuvinte.

20 de cuvinte au memorizat în timp ce ascultau muzică

20 de cuvinte au memorizat în liniște

au completat un test cu 80 de cuvinte, cu 40 de cuvinte în plus față de cele afișate, am numărat cuvintele corect recunoscute în timpul ascultării muzicii, atât și în liniște, si am numărat și cuvintele recunoscute greșit

măsurarea tensiunii arteriale și glicemiei.

2.3. Rezultate

În studiu au participat 100 de persoane din care au fost 50 de pacienți cu diabet zaharat și 50 fără diabet. Vârsta medie în lotul diabeticilor este 64,70±9,79 ani, iar în lotul martor 62,80±8,23 ani, cu dominanța persoanelor în vârsta între 60-70 de ani.

Distribuția pe sexe diferă în cele două loturi, în lotul martor fiind mai mulți bărbați. (Figura 1, Figura 2)

Figura1: Distribuția sexelor în lotul diabetic

Figura2: Distribuția sexelor în lotul nediabetic

p=NS

În privința tensiunii arteriale am observat următoarele modificări (Figura 3, Figura 4)

Figura 3: Valoriile tensiunii arteriale sistolice

SYS1: Înainte de ascultarea muzicii

SYS2: după ascultarea muzicii, înainte de testul de memorie

SYS 3: după testul de memorie

DM: p1= ns ( după ascultarea muzicii)

p2=0,05 ( comparând prima valoare sistolică, înainte de muzică cu ultima valoare, după testul de memorie.

K: p1= 0,00 , p2=0,004, p3= 0,05

p=ns Figura Figura 4: Valoriile tensiunii arteriale diastolice

DYA1: înainte de ascultare muzicii

DYA2: după ascultarea muzicii , înainte de test

DYA3: după test

Modificăriile glicemiei, după ascultarea muzicii și după efectuarea testului de memorie (Figura 5)

Figura 5: Valoriile glicemiei p=ns

G1- înainte de ascultarea muzicii

G2- după ascultarea muzicii, înainte de testul de memorie

G3- după testul de memorie

Participanții au efectuat testul de memorie, reamintind cuvintele afișate pe ecranul calculatorului. Am făcut diferență între cuvintele amintite în timp ce au ascultat muzică și cuvintele amintite pe care au memorat în liniște (Figura 6)

p=ns

Figura 6: Liniște: cuvintele corect memorate în liniște totală

Muzică: cuvintele corect amintite în timp ce au ascultat muzica clasică

În testul de memorie, au apărut 80 de cuvinte lângă cele 40 afișate mai înainte pe ecran. Am numărat pe lângă cuvintele corect reamintite și greșelile ( Figura 7).

Figura 7. p=0.00

Figura 8: Corelația între greșeli și înaintarea în vârstă (p=0,00), cuvinte corect reamintite în timpul muzicii și înaintarea în vârstă (p=0,02) privind în integru cele 100 participanți.

Figura9: Corelația între greșeli și înaintarea în vârstă(p=ns) , cuvintele corect reamintite în timpul muzicii și înaintarea în vârstă(p=ns), cuvintele memorate în liniște și înaintarea în vârstă p=ns

2.4.Discuții

2.4.1. Efectul asupra valoriilor metabolici

Scade tensiunea arteriala sistolică de la 146,24±20,89 mmHg la 143,10±22,53 mmHg (p=ns).

Intervenția în sine reduce valoriile tensiunii arteriale 146,24±20,89 mmHg la 143,42±21,79 mmHg (p=0,05).

În lotul martor atât ascultarea muzicii cât și efectuarea testului de memorie produc scăderea tensiunii arteriale sistolice

Privind valoriile diastolice în nici unul dintre grupe nu am observat diferențe

Valoriile glicemiei nu au arătat modificări nici la diabetici nici în lotul martor

2.4.2. Efectul asupra memoriei de scurtă durată

Pacienții cu diabet au memorat mai bine cuvintele pe care au văzut în timp ce ascultau muzică(58,40% ±21,41), față de acele cuvinte pe care au văzut în liniște (56,20% ±20,40 ) (p=ns)

Dar în cazul lotului martor nu există diferență între cuvintele memorate și corect recunoscute în test

Pacienții au recunoscut cuvintele greșit într-o proporție de 25,53% în timp ce la lotul martor acest număr ajunge la 22,25%.p=0.00

Înaintarea în vârstă constituie un factor nefavorabil privind toată populația care a participat în studiu, numărul greșelilor cresc odată cu vârsta, și în același timp scade numărul cuvintelor recunoscute corect in cazul cuvintelor care au fost memorate în timp ce au ascultat muzică.

Dacă privim doar grupul diabeticilor nu obținem rezultate significante legate de vârstă .

Bibliográfia

Incze S., Moldovan D., Szabó M. – Belgyógyászati útmutató pulmonológia- nefrológia- diabetológia, University Press, Marosvásárhely, 2009

Mota M et al. – Prevalence of Diabetes Mellitus and Prediabetes in the Adult Romanian Population: PREDATORR Study, Journal of Diabetes, 2015, doi: 10.1111/1753-0407.12297

Iraj Heydaria et al. – Chronic complications of diabetes mellitus in newly diagnosed patients, doi:10.1016/j.ijdm.2009.08.001

Mark Yarchoan, Steven E. Arnold Repurposing – Diabetes Drugs for Brain Insulin Resistance in Alzheimer Disease,Diabetes 2014 Jul; 63(7): 2253-2261

Hofman A, Ott A, Breteler MM, et al. – Atherosclerosis, apolipoprotein E, and prevalence of dementia and Alzheimer’s disease in the Rotterdam Study. Lancet 1997;349:151–154pmid:9111537

RICHARD S. SURWIT, PHD. et al – Stress and Diabetes Mellitus, Behavioral diabetes series article. DIABETES CARE, VOLUME 15, NUMBER 10, OCTOBER 1992

Alexandros Heraclides et al , Psychosocial Stress at Work Doubles the Risk of Type 2 Diabetes in Middle-Aged Women, Diabetes Care. 2009 Dec; 32(12): 2230–2235.

Huth C, Thorand B, Baumert J.- Job strain as a risk factor for the onset of type 2 diabetes mellitus: findings from the MONICA/KORA Augsburg cohort study, , Psychosom Med, 2014 Sep

Bermúdez-Rattoni F, Carmen Sandi, Neural Plasticity and Memory: From Genes to Brain Imaging, Chapter 12Memory Impairments Associated with Stress and Aging Boca Raton (FL): CRC Press/Taylor & Francis; 2007.

Sandi C, Touyarot K. Mid-life stress and cognitive deficits during early aging in rats: Individual differences and hippocampal correlates. Neurobiol. Aging. 2006;27:128.

Cockburn, J. és Smith, P. T. (1994) Anxiety and errors of prospective memory among elderly people. British Journal of Psychology, 85, 273-282

Landsinger, K.L. (2002). Effects of Stress on Prospective Memory. Journal of Undergraduate Study and Independent Research, 3, 24-29.

Trappe HJ, Voit G. , Dtsch Arztebl Int. 9 The Cardiovascular Effect of Musical Genres2016 May 20;113(20):347-52.

W.E.J. Knight, N.S. Rickard – Relaxing music prevents stress- induced increases in subjective anxiety, systolic blood pressure and heart rate in healthy males and females, Journalof Music Therapy, 2001, 38(4) : 254-272

H.J. Trappe – The effects o.f music on the cardiovascular system and cardiovascular health

Baird A et al, -Does music training facilitate the mnemonic effect of song? An exploration of musicians and nonmusicians with and without Alzheimer's dementia. Neuropsychol. 2016 Jun 16:1-13

I.E. Cioca – Type 2 diabetes – psychosomatic disease approachable through music therapy, Medicine, 2013, 15(1) : 38-41

A. Fontbonne, C. Berr et al. – Changes in Cognitive Abilities Over a 4- year Period are Unfavorably Affected in Elderly Diabetic Subjects, Diabetes Care, 2001, 24 : 366-370

Hazari M.A.H. et al. – Cognitive Impairment in Type 2 Diabetes Mellitus, Int J Diab Mellitus, 2011, doi: 10.1016/j. ijdm.2011.01.001

M.W. Strachan, R.M. Reynolds et al. – Cognitive function, dementia and type 2 diabetes mellitus in the elderly, Nature Reviews Endocrinology, 2011, 7(2) : 108-14

Bhumsoo K, E L Feldman, Insulin resistance as a key link for the increased risk of cognitive impairment in the metabolic syndrome, , Exp Mol Med. 2015 Mar; 47(3): e149.

G. Husain, W.F. Thompson, E.G. Schellenberg – Effects of musical tempo and mode on arousal, mood and spatial abilities, Music Perception, 2002, 20(2) : 151-171

L. Neagu- Simion, I.B. Iamandescu – Calitățile și efectele generale ale muzicii privind dezvoltarea capacităților mnezice și prosexice, Practica Medicală, 2011, 6(2) : 144-149

M.F. Chan, Z.Y. Wong, et al. – Effects of music on depression in older people: a randomised controlled trial, Journal of Clinical Nursing, 2012, 21(5-6) : 776-783

H.J. Trappe – The effects of music on the cardiovascular system and cardiovascular health, Heart, 2010, 96 : 1868-1871

Trappe HJ, Voit G. – The Cardiovascular Effect of Musical Genres., Dtsch Arztebl Int. 2016 May 20;113(20):347-52. doi: 10.3238/arztebl.2016.0347.

.