Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem [310675]

Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem

Általános Orvosi Kar

Belgyógyászat Tanszék

ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT

A klasszikus aktív zene, illetve a csend hatása a rövidtávú memóriára és a metabolikus paraméterekre 2-es típusú cukorbetegekre

Témavezető:

Dr. Szabó Mónika, egyetemi adjunktus

Szerző: Erdélyi Ottilia

2016

UNIVERSITATEA DE MEDICINĂ ȘI FARMACIE TÎRGU MUREȘ

Faculatea de Medicină Generală

Disciplina Medicină internă

LUCRARE DE LICENTĂ

Efectul muzicii clasice și al liniștii asupra memoriei de scurtă durată și asupra unor parametrii metabolici la pacienții cu diabet zaharat tip 2

Coordinator științific:

Șef lucr. dr. Szabó Mónika

Absolvent: [anonimizat]élyi Ottilia

2016

Tartalomjegyzék

1. Általános rész

1.1. Diabetes mellitus

1.1.1. Általánosságok

A diabetes mellitus olyan polietiológiájú idü[anonimizat] közös jellemzője a hyperglycaemia. Etiológia szempontjából különböző genetikai, környezeti tényezők játszhatnak szerepet a kialakulásában, illetve a vércukoranyagcserét szabályozó hormonok megbetegedései, amelyek folytán abszolút vagy relatív inzulinhiány alakul ki. A megbetegedés érinti a szénhidrát-, de a zsír- és fehérje anyagcserét is, hosszútávon szív-érrendszeri, idegrendszeri, szem és vese szövődményeket okozva.

A cukorbetegség etiológiai osztályozását a National Diabetes Data Group és a WHO határozta meg 1998-ban.

• 1-es típusú diabetes – autoimmun eredetű, [anonimizat]őfordulhat bármely életkorban

• 2-es típusú diabetes – inzulin rezisztencia és béta sejt diszfunckióval jár, gyakrabban jelentkezik időskorban, egyre gyakoribb az előfordulása gyerekeknél.

• Egyéb specifikus típusok – ide azok a tí[anonimizat] a béta sejt funkció [anonimizat]ás [anonimizat]ései, endocrinopathiák, gyógyszer- illetve vegyszerhatás, fertőzés, immun eredetű diabetes, valamint egyéb genetikai szindrómák, amelyek cukorbetegséggel járnak.

• [anonimizat]ég [anonimizat]ég után az esetek jó részében újra normális lesz a cukoranyagcsere. [1]

A tartósan magas vércukorszint különböző szövődmé[anonimizat] érinti a szív-, érrendszert, szemek, vesék valamint az idegrendszert. A cukorbetegséggel rendelkező egyének fogékonyabbak a fertőzésekkel szemben. A magasan fejlett országokban a cukorbetegség vezető okként szerepel a kardiovaszkuláris betegségek, vakság, vesebetegség valamint az alsó végtag amputációjáért.

A prevalencia növekedésének jelentősége a kevésbé, illetve alacsonyan fejlett orszá[anonimizat]ékony stratégiák nélkül rohamosan fog nőni a cukorbetegség által kiváltott komplikációk száma.

Romániában a diabetesben szenvedő felnőttek száma 20-79 év között 1,5-2 millióra becsülhető, a cukorbetegség prevalenciája 11,6%. A prediabetes előfordulása 16,5%, leggyakrabban a 60-79 év közötti korosztály érintett.

A szénhidrát-anyagcsere zavarokkal társuló tényezők közül az elhízás, zsíranyagcsere-zavar, alacsony iskolázottsá[anonimizat] a családi anamnézisben már előforduló cukorbetegség a leggyakrabban fellelhetők.

A 2-es típusú cukorbetegség elterjedése világszerte növekvő tendenciát mutat. A legtöbb cukorbeteg 40 és 59 év közötti életkorral rendelkezik. Világszerte a még nem diagnosztizált cukorbetegek száma eléri a 175 milliót. [2]

Az újonnan diagnosztizált betegek körében is előfordulhatnak már szövődmények, hiszen megtörténhet, hogy a diabetes fennállása és a diagnosztizálás időpontja nem egyezik meg. 2000 frissen diagnosztizált betegnél a következő szövődmények fordultak elő: a nephropathia prevalenciája 10%, 13 páciensnek microalbuminuriája, 4 páciensnek macroalbuminuriája és 3 betegnek pedig veseérintettsége volt. 12 betegnél volt jelen a retinopathia (7 proliferatív, 5 nem proliferatív). Neuropathia 104 betegnél állt fenn. Kardiovaszkuláris érintettség: hypertenzió 58,5%- nál jelentkezett. 37 betegnek volt magas a koleszterin szintje, 49 (33.3%) betegnél hypertriglyceridaemia jelentkezett és 61 betegnél volt hypercholesterolaemia és hypertriglyceridaemia együttesen. [3]

Ezen komplikációk kialakulásának hatékony kivédésére ajánlott a vércukor szinten tartása. A komplikációk már korai stádiumban felfedezésre kerülhetnek rendszeres vizsgálatokkal, valamint screening programok segítségével, ezzel eléretővé válik a további szövődmények kivédése.

1.1.2. A diabetes hatása a memóriára

A múltban történt események, tapasztalatok felidézéséért az emlékezet, vagyis a memória a felelős. Ez egy nagyon bonyolult tevékenység, az agyi központokat összekötő idegpályák épsége elengedhetelen feltétel. Az emlékezés kóros folyamatok és betegségek során nagy mértékben károsulhat.

Az emlékezet-felidézés zavarainak hátterében állhat egy akut történés (baleset okozta koponyasérülés) vagy egy krónikus folyamat, ami kezdődhet a legegyszerűbb adatok előhívásának zavarával, és egészen súlyos elbutulásig fejlődhet.

A diabetes és a memória hanyatlása szorosan összefüggő folyamat, különösen akkor, ha a cukorbetegség nincs kontrolálva. Ahhoz, hogy az agy fenn tudja tartani fiziológiás működését, állandó glükóz pótlásra van szüksége. Az agy nem képes kivédeni a tartós hyperglicaemiak által okozott idegsérülést és érszűkületet, ennek eredményeképpen jelentkezik a memóriazavar.

Az Alzheimer kór és a 2-es típusú cukorbetegség azok, amelyek a leggyakrabban megjelennek a kor előrehaladtával. Az Amerikai Egyesült Államokban megközelítőleg 5,4 millió ember szenved Alzheimer kórban, a betegség előfordulása növekszik a kor előrehaladtával. A cukorbetegség mintegy 25,8 millió embert érint, bármely korosztályból. [4]

A 2-es típusú cukorbetegek nagyon nagy eséllyel fognak Alzheimer kórt kialakítani, már a középkor kezdetén észrevehető, valamint a cukorbeteség nem megfelelő kezelése növelheti a demencia kialakulásának gyorsaságát. [5]

1.2. A stressz etiológiai szerepe

A külső és belső ingerek, melyek a szervezetet érintik, stresszhatásoknak nevezzük. A szervezet védekezni próbál ezen stresszhatásoktól, ezáltal fenntartva a rendszer homeosztázisát. Az adaptáció az a folyamat, amely beindul a stresszhatás kezdetekor. A homeosztázis fenntartása különböző módokon van szabályozva, amelyek strukturális, molekuláris, neurohumorális, immunológiai és viselkedés szintjén valósulnak meg.

A stresszorhatás időtartama szerint beszélünk akut vagy krónikus stresszről. Az akut stressznek az a szerepe, hogy biztosítsa a túlélést, hogy megvédje a szervezetet az akutan kialakult sztresszhatástól.

Ez a folyamat egy gyors, intenzív szimpatikus idegrendszeri és adrenális aktivitást indít el. Szabályozó rendszerek, amelyek részt vesznek a neuroendokrin változásokban:

a hypothalamus- hypophysis-mellékvese tengely

a szimpatikus idegrendszer.

Inzulin rezisztenciához és obezitáshoz vezethet az adrenocorticalis rendszer aktiválódása hosszú távon. A társuló tünetek lehetnek: vascularis, ateroscleroticus, valamint gyuladásos.

A stressz potenciális kiváltója a hiperglikémiának cukorbetegeken, hatása a metabolikus aktivitásra már rég ismert. Az energia felhasználása része a küzdő- menekülő magatartásnak. A stressz különböző hormonszintek szabályozásával éri el a vércukorszintek emelkedését. Az adaptálódás fontos szerepet játszik ebben az egészséges szervezetben, míg a diabéteszeseknél az inzulin abszolút vagy relatív hiánya meggátolja, hogy a stressz által kiváltott magas vércukorszinteket normalizálja. Továbbá diabéteszesekben ezen hormonok normális regulációja is károsodást szenved.[6]

Egy 2009- ben végzett tanulmány is alátámasztja a stressz etiólógiai szerepét a diabetes kialakulásában. A prospetkív tanulmány közel 15 évet foglalt magába. A tanulmányba 5895 kaukázusi, középkorú civilt vontak be, akik a tanulmány kezdetekor nem rendelkeztek diabetesszel. A pszihoszociális munka stressz elősegítő tényezője volt a 2-es típusú diabetes kialakulásának, főleg nőkben, 15 éves utánkövetés során, a tanulmány végére 308 új esetet jegyeztek fel a résztvevők közül.[7]

Egy újabb, 2014-ben végzett tanulmány, mely 5337 cukorbetegségben nem szenvedő egyént vont magába, 29 és 66 év között. A munkahelyi stresszt Karasek-féle kérdőívvel mérték fel. 12,7 éves utánkövetés után 291 új diabéteszes eset került felfedezésre, 45%-kal több rizikóval azoknál, akik magasabb megterhelésnek vannak kitéve.[8]

A memóriát nagy mértékben befolyásolják az egyénnel történő életesemények. Lényegében bebizonyosodott, hogy a stressz befolyásolja a memória funkció alakulását. A stressz meglehetősen alakítja az agyi struktúrákat, befolyásolja az agy működését és a kognitív funkciókat. Sok esetben az akut és a krónikus stressz befolyásolja a memória meghatározott típusait. A stresszhormon romboló hatással van a memória funkcióra.[9]

Hosszan tartó stresszhatás középkorban gyorsítani fogja a kognitív hanyatlást és korai öregedést okoz.[10]

A stressz és a lelki feszültség hozzájárul a prospektív emlékezet zavaraihoz is. Eredményük: azok a személyek, akik jobban szorongtak szignifikánsan nagyobb valószínűséggel felejtették el a feladatukat, mint azok, akik szorongása minimális volt.[11]

Egyetemistákkal végeztek el kísérlet: 55 egyetemi hallgató vett részt a tanulmányban, akiket 4 csoportra osztottak fel, az elvégzendő feladatok mennyisége, továbbá a stressz mértéke szerint. 4 csoportra osztották fel őket, az emlékezeti feladat megegyezett mind a 4 csoportban. Megállapították, hogy úgy a stresszes helyzet, mint az ellátandó feladat mennyisége, meggátolja azok helyes elvégzését. A legrosszabb eredményeket akkor érték el, mikor nagyobb mennyiségű feladatot kellett elvégezniük, stresszes helyzetben.[12]

1.3. A zene hatása

1.3.1 Általánosan

A zenéről köztudott, hogy relaxáló, gyógyító hatása van, valamint, hogy fokozza az érzelmeket. A klasszikus zene oldja a stresszt, a depressziót, szorongást, enyhíti a fájdalmat. Egyre több kutatás témakörét képezi a zene hatása, ismert eredmények, hogy csökkenti a vérnyomást, a pulzusszámot, lassítja a légzést, valamint csökkenti a stresszhormonok szintjét is. A legújabb kutatások nem csak a metabolikus paraméterekre terjesztik ki figyelmüket, hanem igyekeznek a zene terápiás hatását is alátámasztani. A legerősebb gyógyító erővel a klasszikus zene rendelkezik, amely hatékony vérnyomáscsökkentőként is működik. A tanulmányok Bach, Mozart valamint Händel munkásságából használt fel műveket.

2016-ban végzett tanulmányban 60 egyént vizsgáltak meg. Minden résztvevő Mozart, Strauss illetve Abba zenéket hallgattak 25 percig. A szérum kortizol szint, a szívfrekvencia és a vérnyomásmérés zenehallgatás előtt illetve utána történt. A kutatás a következő eredményekkel zárult: Mozart és Strauss zenék csökkentették az egyének vérnyomását és pulzusszámát, míg az Abba együttes zenéje nem. Különös figyelemben részesítették Mozart zenéjét, hiszen ennek volt a legerősebb a hatása a mért paraméterekre.[13]

Egészséges egyéneken vizsgálva a relaxáló zene hatásait megállapították, hogy zenehallgatás segítsével csökkenthető a stresszhelyzetek által kiváltott vérnyomás- és pulzusszám emelkedés, valamint enyhíthetőek a szorongásos tünetek is.[14] Azonban léteznek olyan kutatások, amelyek a különböző zenei műfajok szív-érrendszerre kifejtett hatásait vizsgálták: a klasszikus-, illetve meditációs zenék bírnak a legjobb vérnyomás- és pulzuscsökkentő hatással, ezzel ellentétben a heavy metal vagy techno műfajú zene nem csupán növeli ezen biológiai paraméterek értékeit, hanem veszélyesek lehetnek az esetlegesen arrhytmia indukáló hatásaik miatt.[15]

1.3.2. Zene és a memória

A memória a szervezet azon képessége, amely tárolja, megőrzi, illetve képes előhívni információkat és élményeket. Az agy számos területére kiterjedő folyamat. A memória időtartamát tekintve beszéhetünk:

• rövid távú memória (short term memory – STM) kis mennyiségű információt tárol a rendszer, viszonylag rövid időtartamon. Verbális, vizuális-téri, szaglási és tapintási információk tárolását is lehetővé teszi.

• hosszú távú memória (long term memory – LTM ) hosszú időn keresztül információkat tárolhat az agy. Ennek az emlékezet típusnak nincs kapacitási korlátja.

Mozart Két zongorára írott szonátájának 10 perces hallgatása után 2016-ban egy kutatás azt vizsgálta, hogy az Alzheimer kórban szenvedő betegek verbális memóriáját az emlékezet-erősítő szavakra rendszeres zenehallgatás hatására. 22 egészséges, azonos korcsoportú egyént (ebből 15 zenész) illetve 11 Alzheimer kórban szenvedő (ebből 5 zenész) vontak be a kísérletbe. A tanulmány során összehasonlították az 5 tanult próbát, – 30 perccel, illetve 24 órával később – ,valamint tesztelték az elénekelt és kimondott információkat. Az Alzheimer kórral rendelkező egyének jobban teljesítettek az elénekelt információ megtanulásában, mint azok, akik nem voltak zenészek, de ugyancsak ebben a betegségben szenvedtek. [16]

Javítja a memóriát, az orientációt, csökkenti a depressziót és a szorongást az Alzeimer kóros betegekben, moderált esetekben a delíriumra, a hallucinációra pozitív hatással bír, csökkentve ugyanakkor a beszédzavarokat is ennél a betegcsoportnál. [17]

1.3.3. A zene hatása a cukorbetegekre

A zeneterápia jótékony hatását különböző betegségek alternatív gyógymódként már nagyon sok helyen hasznáják, azonban a zene cukorbetegekre gyakorolt hatása kevésbé ismeretes. A tempo hatására a beteg tudatosan figyelhet a légzésére. A zene relaxációs képessége révén elősegíti a mentális stressz leküzdését, csökkenti a depressziót és a szorongást. A zene csökkenti a kortizol szintet, ezáltal vércukorszint csökkenés lesz észlelhető.

A különböző zenetípusok változó hatékonysággal, de csökkentik a vércukor szintet. A relaxáló aktív-, illetve passzív zene csökkenti a vércukor szintet, úgy a diabéteszes betegekben, mint a diabétesszel nem rendelkező betegekben, azonban ez a változás az utóbbi csoportban nem volt szignifikáns. [18]

Ezen tanulmány is bizonyítja a klasszikus zene pozitív hatását diabéteszes betegek körében, ugyanakkor a zeneterápia alkalmazásának lehetőségét szorgalmazza adjuváns kezelésként a mindennapi betegellátásban.

2.Részletes rész

2.1. A tanulmány célkitűzése

A cukorbetegség miatt kialakuló szövődmények közül nagyon fontos szerepet játszik a szellemi hanyatlás, ez a komplikáció úgyszintén jelen van az 1-es illetve 2-es típusú diabéteszben, a legjobban a korban előrehaladott populáció érintett.[19][20][21]

A memória hanyatlása a kor előrehaladtával fiziológiás folyamat, azonban cukorbetegek esetében a vaszkuláris érintettség miatt ezen komplikációk jóval előrehaladottabb korban jelentkeznek: memóriazavar, kognitív hanyatlás, demencia. Patkányokon végzett kísérletek alkalmával bebizonyosodott, hogy szisztémás inzulin infuzió javítja a patkány memóriáját. [22]

A klasszikus zene számos pozitív hatása mellett jótékonyan befolyásolja a betegek szellemi teljesítményét[23][24][25] , valamint bizonyított az általa kiváltott vérnyomás- és vércukorérték csökkenés. [13][15] A zeneterápia csökkenti a szívfrekvenciát sztem sejtes beültetés után gyerekeknél és csökkentette a poszt-traumás stressz kialakulását.[26] Műtéti beavatkozások előtt zenei háttérrel megtekintett képek csökkentették az egyén izgalmi állapotát. [27]

A zenéről általában bizonyították, hogy javítja a memóriát, azonban cukorbetegek esetében kevésbé vizsgálták. Emiatt tanulmányunk célkitűzése volt a cukorbetegek memória állapotának felmérése, megvizsgálva a klassszikus aktív zene, illetve a csend hatását a rövid távú memóriára, valamint összehasonlítani a korban megfelelő, nem diabéteszes kontrollcsoport eredményeivel. Ugyanakkor tanulmányoztuk a zene hatását a vércukor- és vérnyomásértékekre, úgy a cukorbetegek csoportjában, mint a kontrollcsoportban.

2.2. Anyag és módszer

2.2.1. Populáció, időtartam, vizsgálat típusa

Prospektív, intervenciós jellegű tanulmányt végeztünk 50 kizárólag biguanid kezelésben részesülő, 2-es típusú cukorbetegen, valamint 50 diabéteszben nem szenvedő, hasonló életkorú betegen. Minden egyént előzetesen tájékoztattunk a tanulmány részleteit illetően, majd aláírták a beleegyező nyilatkozatot. A tanulmányt előzetesen jóváhagyta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Etikai Bizottsága.

Vizsgálati periódus: A betegek vizsgálatát és az adatok gyűjtését 2014. november 1.-je és 2016. június 30.-a között végeztük.

2.2.2. Beválasztási és kizárási kritériumok

Beválasztási kritériumok:

diagnosztizált 2-es típusú cukorbeteg,

aki kizárólag biguanid kezelésben részesül,

írni- olvasni tudó, szemüveg nélkül vagy szemüveg használatával látó,

megtartott hallással,

a beteg nincs olyan gyógyszer hatása alatt, amely befolyásolja a kognitív teljesítményét,

nem szenved olyan pszichiátriai vagy neurológiai betegségben, amely befolyásolja a kognitív funkcióit,

beleegyezett a tanulmányban való részvételbe.

Kizárási kritériumok:

diagnosztizált 2-es típusú cukorbeteg, aki inzulin kezelés alatt állt,

diagnosztizált 1-es típusú cukorbeteg egyének,

olyan betegek, akik előrehaladott demenciában, súlyos kognitív funkciókat befolyásoló betegségben szenvedtek.

Kontrollcsoportnak olyan egyéneket válogattunk be, akik életkora megegyezik a cukorbeteg csoportéval, valamint akik a vizsgálat pillanatában nem voltak diagnosztizálva cukorbetegséggel.

2.2.3. A beavatkozás pontos részletes leírása

A vizsgálat elkülönített szobában történt, kórházi körülmények között, 6 órás ételmegvonást követően. A zene hallgatására Orion típusú mp3 lejátszót használtunk, a vércukorszint mérésére Accu Chek típusú vércukorszintmérőt használtunk kapilláris vérből. A vérnyomás mérésére Moretti típusú vérnyomásmérőt használtunk. A résztvevők a zenét 45-50 dB erősséggel hallgatták.

A vizsgálat 6 lépésben történt:

Első lépés: a vérnyomás-, illetve a vércukorszint mérés.

Második lépés: egy fejhallgató segítségével a résztvevő Mozart K448-as szonátájának 15 perces allegro részét hallgatta meg.

Harmadik lépés: újra megmértük a vérnyomást és a vércukorszintet.

Negyedik lépés: 20 perces szünetet követően egy számítógép segítségével kivetítettünk 40 szót.

20 szó megtekintése alatt újra Mozart K448-as szonátáját hallgatták,

20 szót pedig teljes csendben tekintettek meg.

Ötödik lépés: ezt követően egy 80 szavas ellenőrző tesztet kellett kitölteniük, amely tartalmazta a 40 kivetített szót, illetve további 40 ismeretlen szót. Ebből az ellenőrző tesztből ki kellett választani a 40 megtekintett szót

Hatodik lépés: vérnyomás- és vércukorszint mérés.

Megvizsgáltuk a zene alatt helyesen felidézett szavak számát és százalékos arányban fejeztük ki, a csend alatt helyesen felidézett szavak számát százalékosan kifejezve, valamint a hibaszázalékot.

Az adatok feldolgozása Microsoft Excel és IBM SPSS Statistics program segítségével történt, egymintás, kétmintás és páros mintás t próbát haszáltunk.

2.3. Erdemények

Tanulmányunkba a 100 beválasztott egyénből két csoportot alakítottunk ki. Az első csoportot, 50 2-es típusú diabéteszes egyén alkotja, amit a továbbiakban DM-el fogok jelölni. A diabéteszes csoport átlagéletkora 64,70±9,79 év, a legfiatalabb egyén 42, a legidősebb 78 éves volt. Ezt a csoportot a toábbiakban DM-el jelölöm.

A kontrollcsoportba 50 nem diabéteszes egyént választottunk be. Az átlagéletkor 62,80±8,23 év, nem mutatott szignifikáns eltérést a diabéteszes csoport átlagéletkorát illetően.Ezt a csoportot a továbbiakban K-val jelölöm.

2.3.1. Táblázatok

Táblázat Diabészes és kontroll átlagai, és eltérések a két csoportban.

1.Ábra Vérnyomás átlagértékek a két csoportban DM: p=ns, K: p1=0,00 (zenehallgatás után)

p2=0,04 ( teszt elvégzése során)

p3=0,05 (a beavatkozást egészében tekintve)

A vérnyomás átlagértékei a két csoportban, ahol a SYS1 a zenehallgatás előtti szisztólés vérnyomás értéket, SYS2 zenehallgatás utáni, illetve teszt elvégzése előtti szisztólés vérnyomás értéket, SYS3 a teszt elvégzése után mért szisztólés vérnyomás értéket jelöli.

2. Ábra Diasztólés átlag vérnyomás értékek p=ns

A diasztólés vérnyomás átlagértékek a két csoportban DYA1 zenehallgatás előtt, DYA2 zenehallgatás után, teszt elvégzése előtt illetve DYA3 teszt elvégzése után mért diasztólés vérnyomás értékek.

3. Ábra Vércukorszint átlag értékek a két csoportban. p=ns

G1= zenehallgatás előtt mért glycaemia értékek

G2= zeneallgatás után/ teszt elvégzése előtt mért glycaemia értékek

G3= teszt elvégzése után mért glycaemia értékek

4. Ábra Zene alatt, illetve csend alatt felidézett szavak százalékos átlaga p=ns

SZÓ ZENE= zenehallgatás alatt megtekintett és helyesen felidézett szavak

SZÓ CSEND= csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak.

5. Ábra Hibaszázalék p=0.00

HIBA- a 80 szavas ellenőrő teszten hibásan vagy bekarikázott szavak

A teljes beteganyagot tekinve vizsgáltuk a zene alatt, csend alatt felismert szavak, valamint a hibaszázalék összefüggését a kor előrehaladtával (8. Ábra)

6.Ábra: p1=0,00 hibaszázalék a kor előrehaladtával, p2= 0,02 szavak zene hallgatás alatt a kor előrehaladtával

Táblázat Hibaszázalék és zenei háttérrel megtekintett szavak- a kor előrehaladtával egész beteganyagot tekintve

Kizárólag a cukorbeteg populációt tekintve a kor előrehaladtával vizsgáltuk a memóriateszten elért eredményeket (9. Ábra)

7. Ábra p=ns

3. Táblázat: Hibaszázalék, zenei háttérrel illetve csendben megtekintett szavak- kor előrehaladtával a cukorbeteg csoportot tekintve

2.4. Megbeszélés

2.4.1. Anyagcserére gyakorolt hatás

Mozart szonátájának hallgatása során a diabéteszes csoportban vérnyomásesés követkeik be, de ez a változás nem volt szignifikáns : 146,24±20,89 mmHg-ról 143,10±22,53 mmHg (p=0,097).

Ha a beavatkozást teljes egészében tekintjük, a kezdeti szisztólés és a legutolsó szisztólés értéket hasonlítva szignifikáns csökkenést észlelünk: 146,24±20,89 mmHg és 143,42±21,79 mmHg (p=0,05).

A kontroll csoportot tekintve, úgy a zenehallgatás után, mint a teszt elvégzése után, szignifikáns vérnyomás változás következik be:

Zenehallgatás hatására: 137,62±25,65 mmHg 129,94±23,22 mmHg csökkent (p=0,00)

Teszt elvégzése során:129,94±23,22 mmHg 132,94±23,27 mmHg növekedett (p=0,04)

A beavatkozás összeségében szisztólés vérnyomáscsökkentő hatású, ez a változás szignifikáns (p=0,05)

A diasztólés vérnyomás értékeket tekintve egyik csoportban sem észleltünk szignifikáns diasztólés vérnyomás változást.

A vércukorszint értékeit tekintve, sem a diabéteszes, sem a kontroll csoportban nem észleltünk szignifikáns változást.

2.4.2.Tárgyalás: memória-hatás

Ha a teljes beteganyagot tekintjük, elmondhatjuk, hogy az életkor előrehaladtával szignifikánsan romlik a hibaszázalék: 65 év alatt átlagosan 21,15%±7,36% -ot hibáznak, míg ez a szám 65 év felett 27,37%±8,86%.(p=0,00)

A zene alatt látott és helyesen felidézett szavak százalékos aránya romlik a kor előrehaladtával: 65 év alatt 65,9%±15,04%-át tudták helyesen felidézni a megtekintett szavaknak, míg 65 év felett csupán 54,09%±22,36% (p=0,02). A csend alatt látott szavaknál nem találtunk szignifikáns összefüggést a kor előreladtával.

Elmondhatjuk tehát, hogy az összes résztvevőt tekintve az előrehaladott életkor negatívan befolyásolja a memória teljesitményt: szignifikánsan magasabb a hibaszázalék, és a korban fiatalabb egyéneknek szignifikánsan jobban sikerül felidézni a zene alatt megtekintett szavakat.

A diabéteszes csoportban több olyan szóra emlékeztek a résztvevők, amelyet zenehallgatás közben tekintettek meg, (átlagosan 58,40% ±21,41) mint a csendben tekintettek meg (56,20% ±20,40 ) azonban ez a különbség nem szignifikáns (p=0,3).

A kontroll csoportban nem volt szignifikáns különbség a zene alatt illetve a csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak átlaga között.

A diabéteszes csoportban átlagosan 25,53%-át rontották el a szavaknak, míg a kontroll csoportban ez a szám csak 22,25%. A cukorbetegségben szenvedők többet hibáznak a memória teszten, valószínűleg a szövődmények fennálása miatt.

A cukorbeteg csoportot tekintve nem találtunk szignifikáns összefüggést sem a zene, illetve csend alatt megtekintett és helyesen felidézett szavak, a hibaszázalék, valamint az életkor növekedésével.

2.4.3. Kiértékelés, a dolgozat erősségei, hiányosságai

Tanulmányunkban összesen 100 egyén vett részt. Két csoportra osztottuk őket, az egyik a diabéteszes csoport, amelyben 50 kizárólag 2-es típusú iguanid kezelés alatt álló cukorbeteg van, valamint egy 50 egyént tartalmazó kontroll csoportot, akik nem voltak cukorbetegek. A két csoportban nem volt szignifikáns eltérés az életkort illetően, a résztvevők dominánsan 60-70 év között voltak.

Metabolikus paraméterek közül vizsgáltuk a vérnyomás-, illetve a vércukorszint értékeit. A vizsgálat két ülésben történt. Első ülés során azt vizsgáltuk, hogyan változik a vérnyomás illetve a vércukor szint 15 perc klasszikus zene hallgatására. A diabéteszes csoportban 15 perc klasszikus zene után szisztólés vérnyomásesés következik be, de ez az esés nem volt szignifikáns, ellentétben a kontroll csoporttal, ugyanis a kontroll csoportban szignifikáns vérnyomásesés következik be 137,62±25,65 mmHg- 129,94±23,22 mmHg (p=0,00).

A memória teszt elvégzése után a szisztólés vérnyomás értékek átlaga nem mutatott változást. Ezzel ellentétben a kontroll csoportban a memória teszt kezdetekor és befejeztével, szisztólés vérnyomás növekedést figyeltünk meg 129,94±23,22 mmHg-ról 132,92±23,27 mmHg-ra (p=0,042).

A beavatkozást egységesen tekintve a kezdeti szisztólés vérnyomáshoz képest szignifikáns vérnyomásesés következik, úgy a diabeteses csoportban, (p=0,05) mint a kontroll csoportban (p=0,005).

A diasztólés vérnyomás értékeit tekintve egyik csoportnál sem észleltünk változást a beavatkozás egyik szakaszánál sem.

A szakirodalomban egy 2016-ban kiadott tanulmány vizsgálta a különböző zenei műfajok hatását a vérnyomásra és a szívfrekvenciára. 60 egyént vizsgáltak meg. Mozart zenéje minősült ebben a tanulmányban a leghatékonyabbnak, mivel csökkentette úgy a szisztólés mint a diasztólés értékeket.[13]Tanulmányunk eltérést mutat ezzel az eredménnyel szemben, mivel szignifikáns csökkenés csak a kontroll csoport esetében volt megfigyelhető. Valószínűleg a különbséget a zenehallgatás időtartama, valamint a zenei válogatások közötti eltérés okozza.

A vércukorszint a diabéteszes csoportban zenehallgatás hatására növekedést, azonban a memória teszt elvégzése után csökkenést mutat, de ez nem volt szignifikáns.

A kontroll csoportban a zenehallgatás hatására a vércukorszint csökkent (p=ns), ugyanúgy a teszt elvégzése során is esés következik be (p=ns).

Eredményeink némi eltérést mutatnak egy 2013-ban publikált tanulmány eredményeivel a klasszikus zene vércukorszint csökkentő hatását tekintve.A publikált tanulmányban ugyancsak klasszikus aktív és relaxáló zenét hallgattak a betegek. A résztvevőket 3 csoportra osztották: 2- es típusú cukorbetegek, akik zenét hallgatnak, egészséges kontrollcsoport, aki zenét hallgat, valamint 2- es típusú diabéteszesek, akik hasonló időtartamú csendhatásnak vannak kitéve. A kísérleti csoportban mindkét típusú zene szignifikáns glikémia csökkentő hatásúnak bizonyult, az egészségesek körében is csökkent a vércukorérték ( p= ns), a cukorbeteg kontrollcsoportnál nem volt jelentős eltérés a kezdeti és végső értékek között. [19]

A rövid távú memóriát egy 80 szavat tartalmazó ellenőrző teszttel vizsgáltuk.

A cukorbetegek csoportjában átlagosan 58,40 %-ban tudták helyesen felidézni a a zenei háttérrel megtekintett szavakat, 2,2%-al többet, mint azokat a szavakat, amelyeket csendben memorizáltak (p=ns). Ezen eredmény mutatja, hogy valószínűleg a klasszikus aktív zene jótékony hatással van a rövid távú memóriára.

A kontrollcsoportban is a résztvevőknek 63%-át sikerült felidézni a zenei háttérrel megtekintett szavaknak, ez több mint a csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak százalékos aránya (58,53%), de a különbség ebben az esetben sem számottevő.

Egy 2012-ben végzett tanulmányban a csendben megtekintett szavak felidézése minősült hatékonyabbnak a zenei hattérrel megtekintett szavakkal szemben.[27] A két tanulmány közötti különbségeket a résztvevők száma, a zenei stílusban való eltérés, a körülmények közötti eltérések (a fenti tanulmány egy osztályteremben zajlott, míg esetünkben kórházi körülmények voltak), valamint a tanulmányunk többi lépése (metabolikus paraméterek lemérése) negatívan befolyásolhatta a résztvevők koncentráló képességét.

A memória teszt egy 40 szavat tartalmazó prezentáció, 20 szót klasszikus aktív zenét hallgatva, illetve 20 szót csendben tekintettek meg. Az ezt követő ellenőrző teszten vizsgáltuk zenei háttérrel, illetve csendben megtekintett és helyesen felidézett szavak százalékát, valamint a hibaszázalékot.

Eredményeink azt mutatják, hogy a cukorbeteg csoportnak magasabb a hibaszázaléka (25,53%) mint a kontrollcsoporté (22,25%) (p=ns). Valószínűsíthető, hogy a cukorbetegek már szenvednek valamilyen szövődménytől és emiatt a kognitiv funkció már hanyatlásnak indult, és befolyásolja a rövid távú memóriát is.

A tanulmányban résztvevő összes egyént tekintve az eredmények az életkor előrehaladtával romlanak, nagyobb a hibaszázalék és kevesebb szót tudnak felidézni, amit zene alatt memorizáltak, azonban ez a jelenség csak a cukorbeteg csoportot tekintve nem volt jellemző.

Dolgozatunk hiányossággai közé sorolható a tanulmányban résztvevők alacsony létszáma, valamint a kontrollcsoport magasabb férfi aránya. Negatív hatással lehet az eredményekre a vizsgálat rövid időtartama is.

Következtetések

Az életkor vonatkozásában az egész beteganyag hibaszázalékát valamint zene alatt felismert szavak képességét rontotta, viszont ez a hatás kevésbé volt evidens a diabéteszes csoportban. A cukorbetegek rövid távú memóriája rosszabb a nem cukorbetegekhez képest. Ezen nem segített a aktív zene hallgatása.A zenehallgatás a mentális stresszhelyzet ellenére glycaemia csökkenést okozott.

1.Partea generală

1.1.Diabetul zaharat: definiție, clasificare

Diabetul zaharat este o boală caracterizată prin tulburarea metabolismului glucidic și secundar celui lipidic și proteic datorită unei carențe absolute sau relative de insulină, care are drept consecință creșterea glicemiei, cu evoluție cronică și complicații degenerative și infecțioase.

Clasificarea diabetului zaharat:

Tipul 1: distrugerea autoimună a celulelor producătoare de insulină (celule beta) din pancreas, ce conduce la deficit absolut de insulină

Tipul 2: caracterizat prin resistența la acțiunea insulinei și/sau deficit parțial de insulină în proporții variabile, este forma cea mai frecventă

Alte tipuri specifice de diabet zaharat: apar în boli ale pancreasului, după anumite tratamente, infecții, defecte genetice ale insulinei, defecte genetice ale funcției celulelor beta, etc.

Diabetul gestațional: care apare în timpul sarcinii. [1]

1.1.1. Efectul diabetului asupra memoriei

Memoria este capacitatea creierului de a aminti diferite evenimente, sentimente, întâmplări din trecut. Este una dintre cele mai dificulte funcții ale creierului care necesită funționarea și integritatea perfectă. Pe această cale se explică afectarea memoriei prin leziuni sau boli ale creierului.

Există o legătură strânsă între diminuarea memoriei și diabetul zaharat, în special dacă diabetul zaharat nu este controlat. Pentru a menține funcționarea fiziologică este necesară aportul zilnic de glucoză. În cazul hiperglicemiilor permanente, creierul nu poate să se ferească de vasoncostricție și prin această cale apar tulburările de memorie.

Prin înaintarea în vârstă boala Alzheimer și diabetul zaharat sunt cele două patologii care apar cel mai frecvent. Pacienții care suferă de diabet zaharat au șanse mai mari de a dezvolta boala Alzheimer. Tratamentul necorăspunzător fiind un factor favorizant pentru a dezvolta demență. [5]

1.2.Etiologia stresului

Organismul uman este afectat de multiple factori endogeni și exogeni. Stresul este reacția organismului la aceste factori, pentru a menține homeostaza corpului. Prin apărare pornește un proces de adaptare. Pentru a menține homeostaza în organismul au loc procedee de regulare – moleculare, neurohumorale, immunologice si de comportament.

Stresul poate induca hiperglicemie la pacientții cu diabet zaharat, efectul ei asupra activității metabolice fiind cunoscut de mult. Consumarea energiei face parte din comportamentul ofensiv-defensiv. Prin regularea unori hormoni afectează stresul nivelul glicemiei. Adaptarea joacă un rol important in acest mechanism, dar în cazul diabetului zaharat absența relativă sau absolută a inzulinei împiedică normalizarea valoriilor crescute ale glicemiei. În cazul paciențiilor cu diabet reglarea aceestori hormoni este deja patologică. [6]

1.3.Efectul muzicii: în general, asupra memoriei și asupra pacienților diabetici

Despre muzică se știe că are efecte relaxante și vindecătoare asupra organismului, influențează sentimentele. Muzica clasică are efecte benefice asupra stresului, reduce depresia, anxietatea, si ameliorează durerea. Din ce în ce mai multe investigații se ocupă efectul benefic al muzicii, s-a dovedit efectul antihipertensiv, frecvența cardiacă, determina scădera frecvnței respiratorie și nu în ultimul rând scade nivelul hormonilor de stres.[13][14][15]

În prezent se efectuează cercetări care vor să demonstreze efectul terapeutic al muzicii. Cel mai eficient se pare că este muzica clasică, care determină scăderea tensiunii arteriale. Cercetările fololsesc compoziții de la Mozart, Bach și Händel.

Muzica clasică are efect binefăcător asupra memoriei, orientării, ameliorează depresia si anxietatea la pacienții cu boala Alzhaimer. [17]

Diferind în tempo, ascultarea muzicii clasice scade glicemia la pacienții diabetici. Muzica relaxantă activă și pasivă are efect hipoglicemiant atât la pacienții diabetici cât si la participianții sănătoși. [18]

2.Partea specială

2.1. Introducere-scopul studiului

Despre muzica clasică s-a dovedit în general că are efecte benefice asupra memoriei, dar în cazul pacienților diabetici acest fenomen nu este foarte des studiat. Din această cauză scopul studiului nostru este de a analiza starea memoriei a pacienților cu diabet zaharat tip 2, examinând efectele muzicii clasice active și a liniștii asupra memoriei de scurtă durată, deasemenea am comparat rezultatele cu lotul martor, care a fost format din pacienți fără diabet, de același vârstă. Am studiat efectele muzicii clasice asupra unor parametrii metabolici- presiunea arterială și glicemia, atât în grupul diabeticilor cât și în grupul martor.

2.2. Material și metodă,

Studiul este de tip prospectiv- intervențional în care participat 50 de pacienți cu diabet zaharat tip 2, pe tratament de biguanide și 50 de persoane fără diabet cu vârstă asemănătoare.

Fiecare participant a fost informat și a semnat consimțământul informat. Perioada culegerii datelor a fost:1 noiembrie 2014-30 iunie 2016.

Pașii studiului:

Măsurarea tensiunii arteriale și a glicemiei

Ascultarea timp de 15 de minute un fragment din sonata K448 a lui Mozart

Măsurarea tensiunii arteriale și a glicemiei

După o pauză, am afișat pe ecranul unui calculator 40 de cuvinte.

20 de cuvinte au memorizat în timp ce ascultau muzică

20 de cuvinte au memorizat în liniște

au completat un test cu 80 de cuvinte, cu 40 de cuvinte în plus față de cele afișate, am numărat cuvintele corect recunoscute în timpul ascultării muzicii, atât și în liniște, si am numărat și cuvintele recunoscute greșit

măsurarea tensiunii arteriale și glicemiei.

2.3. Rezultate

În studiu au participat 100 de persoane din care au fost 50 de pacienți cu diabet zaharat și 50 fără diabet. Vârsta medie în lotul diabeticilor este 64,70±9,79 ani, iar în lotul martor 62,80±8,23 ani, cu dominanța persoanelor în vârsta între 60-70 de ani.

Tabelul 1.

În privința tensiunii arteriale am observat următoarele modificări (Figura 3, Figura 4)

Figura 3: Valoriile tensiunii arteriale sistolice

Figura 3: Valoriile tensiunii arteriale sistolice

SYS1: Înainte de ascultarea muzicii

SYS2: după ascultarea muzicii, înainte de testul de memorie

SYS 3: după testul de memorie

DM: p1= ns ( după ascultarea muzicii)

p2=0,05 ( comparând prima valoare sistolică, înainte de muzică cu ultima valoare, după testul de memorie.

K: p1= 0,00 , p2=0,004, p3= 0,05

p=ns Figura Figura 4: Valoriile tensiunii arteriale diastolice

DYA1: înainte de ascultare muzicii

DYA2: după ascultarea muzicii , înainte de test

DYA3: după test

Modificăriile glicemiei, după ascultarea muzicii și după efectuarea testului de memorie (Figura 5)

Figura 5: Valoriile glicemiei p=ns

G1- înainte de ascultarea muzicii

G2- după ascultarea muzicii, înainte de testul de memorie

G3- după testul de memorie

Participanții au efectuat testul de memorie, reamintind cuvintele afișate pe ecranul calculatorului. Am făcut diferență între cuvintele amintite în timp ce au ascultat muzică și cuvintele amintite pe care au memorat în liniște (Figura 6)

p=ns

Figura 6: Liniște: cuvintele corect memorate în liniște totală

Muzică: cuvintele corect amintite în timp ce au ascultat muzica clasică

În testul de memorie, au apărut 80 de cuvinte lângă cele 40 afișate mai înainte pe ecran. Am numărat pe lângă cuvintele corect reamintite și greșelile ( Figura 7).

Figura 7. p=0.00

Figura 8: Corelația între greșeli și înaintarea în vârstă (p=0,00), cuvinte corect reamintite în timpul muzicii și înaintarea în vârstă (p=0,02) privind în integru cele 100 participanți.

Figura9: Corelația între greșeli și înaintarea în vârstă(p=ns) , cuvintele corect reamintite în timpul muzicii și înaintarea în vârstă(p=ns), cuvintele memorate în liniște și înaintarea în vârstă p=ns

2.4.Discuții

2.4.1. Efectul asupra valoriilor metabolici

Scade tensiunea arteriala sistolică de la 146,24±20,89 mmHg la 143,10±22,53 mmHg (p=ns).

Intervenția în sine reduce valoriile tensiunii arteriale 146,24±20,89 mmHg la 143,42±21,79 mmHg (p=0,05).

În lotul martor atât ascultarea muzicii cât și efectuarea testului de memorie produc scăderea tensiunii arteriale sistolice

Privind valoriile diastolice în nici unul dintre grupe nu am observat diferențe

Valoriile glicemiei nu au arătat modificări nici la diabetici nici în lotul martor

2.4.2. Efectul asupra memoriei de scurtă durată

Pacienții cu diabet au memorat mai bine cuvintele pe care au văzut în timp ce ascultau muzică(58,40% ±21,41), față de acele cuvinte pe care au văzut în liniște (56,20% ±20,40 ) (p=ns)

Dar în cazul lotului martor nu există diferență între cuvintele memorate cu sau fără musica și corect recunoscute în test

Pacienții au recunoscut cuvintele greșit într-o proporție de 25,53% în timp ce la lotul martor acest număr ajunge la 22,25%.p=0.00

Înaintarea în vârstă constituie un factor nefavorabil privind toată populația care a participat în studiu, numărul greșelilor cresc odată cu vârsta, și în același timp scade numărul cuvintelor recunoscute corect in cazul cuvintelor care au fost memorate în timp ce au ascultat muzică.

Dacă privim doar grupul diabeticilor nu obținem rezultate significante legate de vârstă .

Könyvészet

Incze S., Moldovan D., Szabó M. – Belgyógyászati útmutató pulmonológia- nefrológia- diabetológia, University Press, Marosvásárhely, 2009

Mota M., Popa S.G., Mota E. et al –Prevalence of diabetes mellitus and prediabetes in the adult Romanian population: PREDATORR study., J Diabetes. 2016 May;8(3):336-344.

Iraj H., Vida R., Razmjou S., – Chronic complications of diabetes mellitus in newly diagnosed patients, International Journal of Diabetes Mellitus, Volume 2, April 2010, 61-63

Yarchoan M., Steven E. A. – Repurposing – Diabetes Drugs for Brain Insulin Resistance in Alzheimer Disease, Diabetes 2014 Jul; 63(7): 2253-2261

Cynthia M. – Type 2 Diabetes Mellitus, Dyslipidemia, and Alzheimer’s Disease, J Alzheimers Dis. 2010; 20(3): 711–722.

Surwit RS., Schneider M.S., Feinglos M.N. – Stress and Diabetes Mellitus, Diabetes Care 1992 Oct;15(10):1413-22

Heraclides A., Chandola T., Witte D.R. et al, – Psychosocial Stress at Work Doubles the Risk of Type 2 Diabetes in Middle-Aged Women, Diabetes Care. 2009 Dec; 32(12): 2230–2235.

Huth C, Thorand B, Baumert J., et al – Job strain as a risk factor for the onset of type 2 diabetes mellitus: findings from the MONICA/KORA Augsburg cohort study, , Psychosom Med, 2014 Sep;76(7):562-8

Bermúdez-Rattoni F. – Neural Plasticity and Memory: From Genes to Brain Imaging, Chapter 12 Memory Impairments Associated with Stress and Aging , 2007.

Sandi C, Touyarot K. – Mid-life stress and cognitive deficits during early aging in rats: individual differences and hippocampal correlates. Neurobiol. Aging. 2006;Jan;27(1):128-40

Cockburn, J. Smith, P. T. – Anxiety and errors of prospective memory among elderly people. British Journal of Psychology, 1994May;85, (Pt2):273-82

Landsinger, K.L.– Effects of Stress on Prospective Memory. Journal of Undergraduate Study and Independent Research, 2002, 3, 24-29.

Trappe H.J., Voit G. – The Cardiovascular Effect of Musical Genres, Dtsch Arztebl Int 2016; 113(20)

Knight W.E.J., Rickard N.S.– Relaxing music prevents stress- induced increases in subjective anxiety, systolic blood pressure and heart rate in healthy males and females, Journal of Music Therapy, 2001, 38(4) : 254-272

Trappe H.J. – The effects of music on the cardiovascular system and cardiovascular health, Heart, 2010Dec;96(23):1868-71.

Baird A., Samson S., Miller L., et al, -Does music training facilitate the mnemonic effect of song? An exploration of musicians and nonmusicians with and without Alzheimer's dementia. J Clin Neuropsychol. 2016 Jun 16:1-13

Guetin S., Portet F., Picot M.C., et al – Impact of music therapy on anxiety and depression for patients with Alzheimer's disease and on the burden felt by the main caregiver (feasibility study), Encephale. 2009 Feb;35(1):57-65.

Cioca I.E. – Type 2 diabetes – psychosomatic disease approachable through music therapy, Medicine, 2013, 15(1) : 38-41

Fontbonne A., Berr C., Ducimetière P., et al. – Changes in Cognitive Abilities Over a 4- year Period are Unfavorably Affected in Elderly Diabetic Subjects, Diabetes Care, 2001,Feb; 24 : 366-370

Hazari M.A.H., Reddy B.R., Uzma N., et al. – Cognitive Impairment in Type 2 Diabetes Mellitus, Int J Diab Mellitus, May2015, 3(1):19-24

Strachan M.W., Reynolds R.M., Marioni R.E, et al. – Cognitive function, dementia and type 2 diabetes mellitus in the elderly, Nature Reviews Endocrinology, 2011, 7(2) : 108-14

Bhumsoo K., Feldman E.L., Insulin resistance as a key link for the increased risk of cognitive impairment in the metabolic syndrome, , Exp Mol Med. 2015 Mar; 47(3): e149.

Husain G., Thompson W.F, Schellenberg ., E.G. – Effects of musical tempo and mode on arousal, mood and spatial abilities, Music Perception, 2002, 20(2) : 151-171

Neagu- Simion L.,. Iamandescu I.B – Calitățile și efectele generale ale muzicii privind dezvoltarea capacităților mnezice și prosexice, Practica Medicală, 2011, 6(2) : 144-149

Chan M.F., Wong Z.Y., Onishi H., et al. – Effects of music on depression in older people: a randomised controlled trial, Journal of Clinical Nursing, 2012, 21(5-6) : 776-783

Uggla L., Bonde LO., Svahn B.M., et al – Music therapy can lower the heart rates of severely sick children., Acta Paediatr. 2016 Apr 29

Gómez-Urquiza JL, Hueso-Montoro C, Urquiza-Olmo, et al – A randomized controlled trial of the effect of a photographic display with and without music on pre-operative anxiety. J Adv Nurs. 2016 Jul;72(7):1666-76

Konantz E. – The Effects of Music on Memory for a Word List, The Huron University College Journal of Learning and Motivation, 2012, Vol. 50: Iss. 1, Article 4.

Csatolt dokumentumok

80 szavas ellenörző tesztek román és magyar nyelven

XXII. Tudományos Diákköri Konferencián való részvétel:

3.XXI. Tudományos diákköri konferencián való részvétel

.

4.TársszerzőXXII. Tudományos Diákköri Konferencián