Államvizsga Dolgozat.a Világgazdasági Válság Tapasztalatai Az Európai Unió Keleti Perifériáján [624474]

UNIVERSITATEA CRE ȘTINĂ PARTIUM
FACULTATE A DE ȘTIINȚE ECONIMICE ȘI SOCIALE
SPECIALIZARE A: ECONOMIA COMERȚULUI,
TURISMULUI ȘI SERVICIILOR

LUCRARE DE LICENȚĂ

Coordonator științific:
Lect.Univ.Dr.Fikó László Absolventă:
Nyíri Tünde Renáta

2019

2

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
GAZDASÁG – ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
HUMÁNTUDOMÁNYI TANSZÉK

A VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG TAPASZTALATAI AZ EURÓPAI UNIÓ KELETI
PERIFÉRIÁJÁN

Konzulens:
Fikó László
Egyetemi adjunktus Készítette:
Nyíri Tünde Renáta
Turisztika szakos hallgató

Nagyvárad, 2019

3
TARTALOMJEGYZÉK

1 Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….7
2 A gazdasági válságok elméleti áttekintése ………………………….. ………………………….. ………………. 9
2.1 Az 1929 -1933 -as „Nagy gazdasági válság” ………………………….. ………………………….. ………… 9
2.2 Az 1973 -as olajválság ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 12
2.3 Az 199 7-1998 -as ázsiai pénzügyi válság ………………………….. ………………………….. ………….. 14
2.4 A kindlebergeri válságmodell ………………………….. ………………………….. ……………………….. 16
3 A subprime válság ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 18
4 A világgazdasági válság begyűrűzése Kelet -Európába ………………………….. ………………………….. 24
4.1 A válsághoz vezető út Magyarországon ………………………….. ………………………….. ………….. 24
4.2 A válsághoz vezető út Romániában ………………………….. ………………………….. ……………….. 28
4.3 A válsághoz vezető út Lettországban ………………………….. ………………………….. …………….. 32
4.4 A lengyel „csoda” ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 35
5 A válságkezelés folyamata és tapasztalatai a Kelet -Európai tagállamokban ………………………….. 38
5.1 A válságkezelés folyamata Magyarországon ………………………….. ………………………….. ……. 38
5.2 A válságkezelés folyamata Romániában ………………………….. ………………………….. …………. 39
5.3 A válságkezelés folyamata Lettországban ………………………….. ………………………….. ……….. 41
6 Következtetése k ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 45
7 Irodalomjegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 50

4
ÁBRÁK JEGYZÉKE

2.1.ábra: Az Amerikai Egyesült Államokban hihetetlen mértékben zuhanó részvények árfolyama
(1929 -1933) között. ……………………………………………………………………………… …………………. …………… 10
2.2.ábra: Az Egyesült Államok kőolaj importja az OPEC országokból 1973 -tól napjainkig (millió hordó/
nap) …………………………………………………………………………….. ……………………. ……………. ……….. ………. 13
3.ábra: Az Amerikai Egyesült Államok lakásárainak a növekedése (1890 -2005) között. ……………. ……. 20
4.1.ábra: A bruttó hazai termék (GDP) változása Magyarországon 1992 és 2018 között…… ………….. 25
4.2.ábra: Az infláció alakulása Magyarország on 1990 és 2018 között… ………………….. ……. ……………..2 5
4.3.ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon (piros) és az Európai Unióban (kék)
1993 -2004 között. ………………………………………….. ………….. ………….. ………………………… ………………… 26
4.4.ábra: Az államadósság alakulása a GDP -hez viszonyítva 1995 és 2011 között. ………………… ………. 27
4.5.ábra: Az infláció alakulása Romániában 1998 és 2013 között. ……………. ………… ……………. ………… 29
4.6.ábra: A GDP növekedés Romániában 1990 és 2018 között …………….. ……………………. ……………. ….31
4.7.ábra : A GDP növekedése Lettországban 1995 és 2018 között ………. ……………… ……. …….. ………….33
4.8.ábra: A munkanélküliség alakulása Lengyelországban 1997 -2014 között. ………. ……………………… 36
4.9.ábra: GDP alakulása Lengyelországban 1991 és 201 8 között.. …………………………………………….. …37
5.2.ábra: A román GD P változása az elmúlt időszakokban……………………………… ……………. …………….40
5.3.ábra: A lett GDP növekedése 2000 -es évektől napjainkig ……………………. ………… ………………………42

5
INTRODUCERE

Criza ec onomic ă globală din 2008 -2009 a fost deversare în economiile de periferie ale
Uniunii Europene ca urmare a stopului de creditare. În primul rând, criza a inclus
victimele țărilor membre din estul nou -edarate. Ungaria a fost obligată să solicite un
pachet f inanciar de salvare de la Fondul Monetar Internațional (FMI) în octombrie 2008,
Letonia î n noiembrie 2008 și R omânia î n martie 2009. Scopul planurilor de recapitalizare
financiară a fost acela de a po toli pieț ele financiare internaționale, ajutând astfel ț ările din
lume să revină la finanțarea pieței. În urma pachetelor de salvare financiară, fostele state
membre socialiste ale U.E au reușit să iasă din criză și să stea pe o traiectorie de creștere.
Spre deosebire de fostele state membre ale U.E socialiste , Grecia, care a pierdut accesul la
piețele financiare în decembrie 2009, și a primit primul pachet de salvare în mai 2010, s -a
confruntat cu o gestionare prelungită a crizelor, iar închiderea liniștitoare a crizei este încă
în discuție astăzi. Izbucnirea crizei a fost marcată de o creștere a ratelor dobânzilor
grecești, care a devenit alarmantă la sfârșitul anului 2009. Înainte ca Grecia să se alăture
zonei euro, investitorii au fost tratați ca o țară guvernamentală slabă, care s -a manifestat în
rate ridic ate ale dobânzii . Cu toate acestea, în urma aderării 2001 la zona euro, ratele
dobânzilor pe termen lung ale Greciei au fost aliniate la nivelul ratei dobânzii germane.
Ratele scăzute ale dobânzii au fost generate de împrumuturi, ducând la datoria țării d e
îndatorare. Când, în 2009, s -a dezvăluit faptul că Grecia a falsificat date financiare publice
și datorii guvernamentale iar deficitul public a depășit în mod semnificativ valorile
convenite în zona euro, piețele financiare au indicat o creșstere a ratei dobânzii
neîncrederea lor. Din cauza nivelului ridicat al ratelor dobânzilor, finanțarea de piață a
Greciei nu a fost posibilă până la sfârșitul anului 2009. În mai 2010, așa -numită “Troica”
cu alte cuvinte FMI, Banca Centrală Europeană și Comisia Europea nă au convenit asupra
unui pachet de salvare de 110 miliarde euro în pachetele de salvare. Pachetul de salvare a
plătit 80 miliarde de euro au fost plătiți de statele membre din zona euro și de 30 miliarde
este FMI. În schimbul pachetului de salvare, Troic a a cerut constrângeri financiare și
reforme structurale extinse în Grecia. Deși guvernul a încercat să implementeze reformele,
revenirea pe piață a eșuat. Încrederea piețelor financiare internaționale nu a fost restaurată
în Grecia. Un nou pachet de salva re, însoțit de condiții mai stricte, a fost necesar în 2012,
împotriva căruia populația a protestat violent. În cazul celui de -al doilea pachet de salvare,
guvernul grec a efectuat dincolo de măsurile de austeritate. În ciuda acestui fapt ,

6
încrederea nu s -a recuperat din țară, mulțumită tradiției vechi de decenii a disciplinei
financiare. Din acest motiv, a fost necesar un al treilea pachet de salvare în 2015. Astăzi,
economia greacă a reușit să crească, dar ritmul creșterii economice este scăzut și există
deficiențe serioase în ceea ce privește factorii creșterii economice sustenabile deoarece
reformele structurale au fost negl ijate în gestionarea crizelor ( Győrffy, 2018 ). Având în
vedere , drama prelungită a Greciei, problema de ce și modul în care statele membre Est –
Europene au reușit să depășească criza secolului și calea sa rapidă de creștere este
importantă.
Problema cercetării este, prin urmare, următoarea: care este criza din Statele membre ale
U.E din Europa de Est și cum ar putea să depășească criza economică?
Din punct de vedere metodologic, întrebarea de cercetare este răspunsată prin studii de caz
comparative. La începutul tezei, ipoteza tezei este creată în rezumatul literaturii privind
crizele economice. Ipoteza este ilustrată prin studii de caz, urmată de redactarea de teze în
capitolul final al tezei.
Teza constă din următoarele elemente structurale: în urma introducerii, în al doilea și al
treilea capitol, se prezintă prezentarea teoretică a crizelor economice și așa-numitei crize
“subprime” dezvoltate în Statele Unite, care este determinate de cunoașterea ipotezei
tezei. Al patrulea și al cincilea capitol ilustrează ipoteza experiențelor țărilor Est –
Europene, afectate de criză. La finalul tezei, se va face un rezumat al tezei și formularea
sentințelor de teze în capitolul șase.

7
1 Bevezetés

A 2008 -2009 -es világgazdasági válság a hitelezés leállása miatt begyűrűzött az Európai
Unió perifériáján lévő gazdaságokba. A válság elsőként az újonnan csatlakozott keleti
tagországok között szedt e áldozatait. Magyarország 2008 októberében , Lettország 2008
novemberében, míg Románia 2009 márciusában kényszerült arra, hogy pénzügyi
mentőcsomagot kérjen a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) . A pénzügyi mentőcsomagok
célja az volt, hogy megnyugtassák a nemz etközi pénz piacok , ezáltal pedig a bajbajutott
országok vissza tudjanak térni a piaci finanszírozáshoz . A pénzügyi mentőcsomago kat
követően a volt szocialista uniós tagállamok sikeresen kilábaltak a válságból és
növekedési pályára álltak.
A volt szocialis ta EU tagországokkal ellentétben Görögország , amely 2009 decemberében
veszítette el a pénzpiacokhoz való hozzáférést és 2010 májusában kapta meg az első
mentőcsomagot , elhúzódó válságkezeléssel kellett szembenézzen, a válság megnyugtató
lezárása pedig még napjainkban is kérdéses. A válság kitörését a görög kamatszint
emelkedése jelezte, amely 2009 végén vált riasztó mértékűvé. Mielőtt Görögország az
eurózónához csatlakozott a befektetők gyenge kormányzattal rendelkező országként
kezelték , ami a magas kamatl ábakban nyilvánult meg . Az euró zónához történő 2001 -es
csatlakozás t követően azonban a görög hosszú távú kamatlábak a német kamat szinthez
igazodtak . Az alacsony kamatlábak hitelfelvételre csábítottak, ami az ország
eladósodásához vezetett. Amikor 2009 -során fény derült arra, hogy Görögország
meghamisította a közpénzügyi adatait és az államadósság , valamint a költségvetési hiány
jelentősen túlhaladja az eurozónában elfogadott értékeket a pénzpiacok a kamatláb
növelésével jelezték bizalmatlanságukat. A magas kamatszint miatt 2009 végére
Görögország piacról történő finanszíro zása nem volt lehetséges. 2010 májusában a z
úgynevezett „Trojka”, vagyis az IMF, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság
hármasfogata 110 milliárd eurós mentőcsomagról állapod ott meg Görögországgal. A
mentőcsomagból 80 milliárd eurót fizettek az euróövezet tagállamai, 30 milliárdot pedig
az IMF. A mentőcsomagért cserébe a Trojka pénzügyi megszorításokat és kiterjedt
szerkezeti reformok végrehajtását követelte meg Görögországtól. Hab ár a kormányzat
igyekezett végrehajtani a reformokat, ennek ellenére a piacra történő visszatérés nem
sikerült. A nemzetközi pénzpiacok bizalma nem állt helyre Görögországgal szemben. Egy

8
újabb, szigorúbb feltételekkel kísért mentőcsomagra volt szükség 2012-ben, amely ellen a
lakosság hevesen tiltakozott. A görög kormány a második mentőcsomag esetében a
megszorító intézkedések terén túl is teljesítet t. Ennek ellenére a bizalom nem állt helyre az
országgal szemben, köszönhetően a több évtizedes hagyományokra visszatekintő
pénzügyi fegyelmezetlenségnek. Emiatt 2015 -ben egy harmadik mentőcsomagra is
szükség volt. Napjainkra a görög gazdaság növekedési pályára tudott állni, de a gazdasági
növekedés üteme alacsony, a fenntartható gazdasági növekedés tényezői teré n pedig
komoly hiányosságokkal néz szembe az ország, hiszen strukturális reformok at
elhanyagolták a válságkezelés során (Győrffy, 201 8). Görögország elhúzódó drámája
fényében fontos kérdés az, hogy a Kelet -Európai tagállamok miért és hogyan tudták
sikerese n leküzdeni az évszázad válságát és gyors növekedési pályára állni .
A dolgozat kutatási kérdése tehát a következő: a válságba került Kelet -Európai EU
tagállamok minek köszönhetően és hogyan tudták leküzdeni a gazdasági válságot?
Módszertani szempontból a k utatási kérdést összehasonlító esettanulmányok révén
válaszolja meg a dolgozat. A dolgozat elején a gazdasági válságokkal kapcsolatos
szakirodalom összegzése során megalkotásra kerül a dolgozat hipotézise. A hipotézis
szemléltetése esettanulmányok révén va lósul meg, ezt követően a dolgozat utolsó
fejezetében sor kerül a tézisek megfogalmazására.
A dolgozat a következő szerkezeti elemekből épül fel: a bevezetőt követően a második és
harmadik fejezetben a gazdasági válságok elméleti áttekintésére és az Egyesült
Államokban kifejlődött úgynevezett „subprime” válság bemutatására kerül sor, amely
ismeretek révén meghatározásra kerül a dolgozat hipotézise. Ezt követően a negyedik és
az ötödik fejezet a hipotézis t a válság által érintett Kelet -Európai országok tapasztala tai
révén szemlélteti. A dolgozat végén a hatodik fejezetben kerül sor a dolgozat
összefoglalására, valamint a tézismondatok megfogalmazására.

9
2 A gazdasági válságok elméleti áttekintése

A második fejezet a gazdasági válságokkal kapcsolatos legfontosa bb elméleti
eredményeket és történelmi tapasztalatokat foglalja össze. Elsőként az 1929 -1933 -as Nagy
Gazdasági Válság tömör bemutatására kerül sor. Ennek segítségével megismerhetjük a
kereslet visszaesése miatt kialakuló túltermelési válságok működési mech anizmusát és a
válságkezelés során alkalmazható gazdaságpolitikai eszközöket. Ezt követően a 70 -es
évek olajválságai és az ezek során megfigyelt stagfláció jelensége kerül ismertetésre. Az
olajválságok időszakának megismerése során a kínálat visszaesése mi att kialakuló
gazdasági válság működése kerül megvilágításra. Harmadikként az 1997 -1998 -as ázsiai
pénzügyi válság kiváltó okainak, lezajlásának és hatásainak ismertetésére kerül sor. Ennek
során a gazdasági válságok terjedésének mechanizmusát ismerheti meg az olvasó. A
fejezet zárásaként a gazdasági válságok kialakulásának Kindleberger féle modellje kerül
bemutatásra.

2.1 Az 19 29-1933-as „Nagy gazdasági válság ”

A válság az 1929 -es tőzsdei összeomlással vette kezdetét, így nem meglepő, hogy sokan a
tőzsdei ös szeomlást tartják a válság kirobb antó okának. A piac nagyon hamar omlott össze
és ez nagyon sok embert érintett meg. Később több ezer bank ment csődbe, millióan
veszítették el mindenüket.
A pénzügyi válság kiindulópontja, az amerikai pénzügyi rendszer és az elmúlt évek
elhibázott a merikai gazdaságpolitikája volt . 1929. október 23 -án, a New York -i
értéktőzsde index részvényárai minden előzetes figyelmeztetés nélkül lezuhantak. A
részvényesek megdöbbentek, hiszen az előző öt évben virágzott a piac. Egy ó ra alatt 2,5
milló részvényt adtak el, másnap a zuhanás tovább folytatódott.
1929. október 24 -én, a „fekete csütörtökön” megkezdődött a részvénypiaci recesszió is,
sokan innen számítják a válság kitörését. Ekkor, a New York -i tőzsdén eladási láz tört ki,
a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett (2.1.ábra).

10
Ennek hatására a részvényektől mindenki szabadulni igyekezett, mely azok túlértékeltsége
és a keresletet meghaladó túlkínálat miatt öngerjesztő, lavinaszerű árzuhanást
eredményezett. Ez a folyamat nem állt le, a következő napokban is folytatódott.
2.1.ábra. Az Amerikai Egyesült Államokban hihetetlen mértékben zuhanó részvények
árfolyama (1929 -1933) között.

Forrás: https://elsomilliom.blog.hu/2009/02/26/ez_bizony_a_nagy_gazdasagi_vilagvalsag

Az igazi mélypont október 28 -án „fekete hétfőn” jött, 19% -os csökkenés,
hozzávetőlegesen ötven milliárd USA -dollárnyi veszteség mutatkozott. A gazdasági
stabilitás megszűnt létezni. Nem indultak új beruházások, visszaesett a kereslet, a
gyáraknak vissza kellett fogniuk termelésüket, amitől fizetésképtelenség, üzembezárás jött
létre. Fizetés hiányában azonban n em tudtak árut vásárolni, így az élelmiszeripar,
valamint a mezőgazdaság is összeomlott. A termelés mindenhol 50% körüli értékkel
csökkent. 1929. október 29 -én „fekete kedden” 16 millió részvén y cserélt gazdát az
árfolyamok 5 0%-os zuhanása mellett. A krízis hat napján a befektetők 50 milliárd
dollárnyi veszteséget szenvedtek el. A betétesek fizetésképetelenségtől tartva,
megrohanták a bankokat is amelyek ezért fizetésképtelenek lettek és tönkrementek.
A Wall Street -i katasztrófális tőzsdekrach hatása egész Amerikára kiterjedt . A tőzsdekrach
miatt a banko k megszüntették a hitelfolyósítást, ezért csökkentett ütemben folyt a
termelés, rövidül t a munkaidő, elbocsátották a munkásokat, tehát nő tt a munkanélküliség,
csökken t a kereslet. A kis – és középüzemek tönkrement ek, a n agyvállalatok olcsón

11
felvásárolt ák ők et. A vá lság betetőzése akkor következett be, amikor a bankok
fizetésképtelenné váltak, mert az emberek féltetté k a pénzüket. A válság rövid időn belül
láncreakcióhoz hasonlóan átterjedt Európára, hiszen az Egyesült Államokból megszűnt a
tőkeexport, sőt az amerikai bankok felmondták az európai hitelintézeteknek nyújtott
hiteleket, ami miatt a német és osztrák bankok fizetésképtelenek lettek. Az első megoldási
kísérletek kudarca után kiderült, hogy nincs többé visszaút a hagyományos liberális
gazdaságpolitik ához, helyette az állami beavatkozás lett sikeres.
A piacok egyre súlyosbodó zavarait egy időre a piacok teljes befagyása váltotta fel. Az
európai válság ugyanakkor ráirányította a figyelmet az államcsődök, a bankválság, illetve
az árfolyam fenntarthatatl ansága között fellépő kölcsönhatásokra. A bankrendszer súlyos
problémái a pénzpiaci likviditás csökkenését, illetve a hitelezési aktivitás visszaesését
eredményezték. A vállalatok mind a beruházási forrásaikat, mind pedig akár a mindennapi
működéshez szüks éges forgótőkéhez sem jutottak hozzá. Mindez , a reálgazdasági
teljesítmény visszaeséséhez vezetett. Államcsőd esetén , a pénzügyi krízis azonnali
kibocsátási veszteséget okoz ott, mivel jelentős mértékben emelkedett a forrásokhoz való
hozzáférés ára, nemcsak az állam, hanem az országkockázat növekedésén keresztül a
vállalati szféra számára is.
A válság közvetlen kirobbanását az ingatlanpiaci buborék okozta. Ez a pénzügyi piacok,
az árnyék -bankrendszerek csatornáin keresztül erős áresést, bizalomvesztést, oko zott a
legfejlettebb pénzügyi központokban. Végül pedig a válság mélypontján végigsöpör t a
munkanélküliség ami az USA -ban 2% -ról 25% -ra nőtt .
Az amerikai döntéshozók mentőcsomagokról hoztak törvényeket, amelyekben olyan
elkötelezettségeket vállaltak, amel yek lehetővé tették a bankrendszer feltőkésítést , két
nagy fél -állami jelzálog -hitelintézetnek az átvételét, válságban lévő autóiparnak a
kimentését, és lehetővé tettek olyan szociális kiadásokat is, ami a növekvő
munkanélküliség okán elkerülhetetlenné vál tak (Kosztopulosz, 2015 : 18 oldal). Az 1929 –
es válság komplex válság kiterjedt minden gazdasági szektorra, hatással volt a politikai
berendezkedésre és az emberek szemléletmódjára is.
Összességében azonban nem született világméretű válasz a válság kezelés ére, csak lokális,
helyi megoldások léteztek. A válság megoldása igen sok lemondással járt, ezért me g
kellett nyerni a közvéleményt. A z USAban a rádió segítségével a reformokról közvetített

12
rendszeres, pontos beszámolók a meggyőző hazaszeretet és demokráci ába vetett hit
jelszavaival egészültek ki.

2.2 Az 1973 -as olajválság

1973 október 17 -én, kitört az első olajválság, melynek a kiindulópontja az
olajáremelkedés volt. 197 3 október 6 -án, Egyiptom és Izra el között kitört a Jom kippur
háború. A zsidók legszente bb ünnepén, Egyiptom és Szíria megtámadta Izraelt. A
meglepetésszerű támadást az izra eliek vis szaverték. Viszont, Amerika Izra elt támogatta,
így a segítségére sietett, vadászgépeket, fegyvereket küldtek Portugáliából. A háború
három hétig tartott és végül Izrael kénytelen volt visszaadni Egyiptomnak a Sinai –
félszigetet . S ezután a Kőolaj -exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC)
bejelentette az olaj kitermelés csökkenését, ezáltal 1973 október 17 -én kezdődött az első
olajválság. Ennek megfelelően az ol ajárak jelentősen nőttek. 1973 és 1975 között az olaj
ára közel kétszeresére emelkedett. Az olajimportáló országokban az egész világon inflácó
és recesszió alakult ki. Az 1973 -as olajválság kezdetével az amerikai kormány a II.
világháború óta először az üz emanyag -korlátozáshoz hasonló intézkedést vezetett be. Az
utakon megfogyatkoztak a hatalmas benzinfaló autók, katalizátoros, kicsi, de takarékos
japán kocsik vették át a „hatalmat”. 1974 tavaszán a nyugati vállalatok új területeken
kezdtek el olaj után kut atni. Az olajár drasztikusan emelkedett, felkeltve a figyelmet az
üzemanyag -takarékosság lehetőségeire, hiszen a helyzet már annyira válságos volt, hogy
visszatért a fatüzelésű autó.
Ennek következtében négy év múlva újabb, kisebb hatású olajválság következett b e (2.2 .
ábra).

13
2.2.ábra: Az Egyesült Államok kőolajimportja az OPEC országokból 1973 -tól napjainkig
(millió hordó/nap).
Forrás: https://safety4sea.com /eia-monthly -us-crude -oil-imports -from -opec -fall-to-a-30-
year-low/
1979 -ben Iránban elűzték az Amerika -barát shah -ot, és az USA ellenes Khomeni
Ajatollah vette át a hatalmat. Az események hatására az országban zavargások törtek ki,
amely az USA -ba irányul ó olajszállítás gyakorlatilag teljes megszűnéshez vezetett. Hat
évvel azelőtti állapotokra emlékeztető helyzetben az akkor 15 dollár körüli olajár elkezdett
megint felfelé emelkedni . 1980 -ra egy hordó olaj ára 250 %-os emelkedéssel az addig
hihetetlen 40 do lláros határ közelébe ugrott. A bevezetett intézkedések hatására a 80 -as
évekre az energiahordozó ára újra 10 dollár alá esett vissza. Ez azonban ismét
megkétszereződött. Mivel a FED (az Egyesült Államok jegybankja) , nem akarta
semlegesíteni az infláció ek kora növekedését, ezáltal recesszió köv etkezett be (Mankiw,
2011: 578 oldal ). Azonban a munkanélküliség 6 százalékról 10 százalékra nőtt. Az addigi
hordó nkénti 3 dolláros olajár hirtelen 5 dollárra emelkedett. Egy másik ilyen fontos
esemény az 1971 -es “nix oni sokk”, ami tovább súlyosbította a tőzsdepánikot, mivel a
válság egybeesett a Nixon elnök körül kirobbant botránnyal. A két esemény együttes
bekövetkezése tovább növelte az olajárat. Az olajválság eredményeként visszaesett a
világkereskedelem. Ezáltal, a fejlett országokban nagymértékű pénzügyi és bankkrízisek
következtek be .
Az 19 80-as évek elején csak gazdaságosan nem kitermelhető olajjal rendelkező amerikai
államok gyakorlatilag olajmezőkké változtak, ezeket a területeket kimondottan pozitívan
érinte tte a válság. A bevezetett intézkedések hatására a 80 -as évekre az energiahordozó

14
ára újra 10 dollár alá esett vissza. A válság ugyan véget ért, de a világ az újkori történelem
során először megtapasztalhatta, milyen rendkívüli mértékben is függ az olajtól , illetve az
olajexportáló országoktól.

2.3 Az 1997 -1998 -as ázsiai pénzügyi válság

1997 -ig a kelet -ázsiai országokat az egész fejlődő világ irigykedve szemlélté. Gyors
gazdasági növekedésük miatt a fejlődésük töretlen volt, és néhányan a fejlett ország
státusz közvetlen közelébe jutottak . Ezután végzetes pénzügyi válsá g söpört végig rajtuk .
1997 nyarán robbant ki a kelet -ázsiai válság Thaiföldön. Amikor is 1997. július
másodikán, a Thaiföldi Nemzeti Bank felhagyott a baht árfolyamának védelmével, és
lebegő árfolyamrendszert vezetett be , miután az árfolyamot spekulatív támadások érték. A
pénzügyi intézményrendszer fejlettlensége miatt ebből alacsony hatékonyságú
beruházásokat eszközöltek.
A lépés , pénzügyi és gazdasági összeomlást idézett elő, amely gyorsan át terjedt a régió
más gazdaságaira is. Így kezdődött az 1997 -1998 -as ázsiai pénzügyi krízis . A folyó
fizetési mérleg hiánya a GDP százalékában kifejezve a régióban 4% -ról 8% -ra
emelkedett, és a felhalmozott adósságterhek nagyon magasak voltak. Számos délke let-
ázsiai gazdaságban a beáramlások erőteljes beruházásokat indítottak az ingatlanszektorba.
Az ingatlanbuborékok és a romló m érlegek vége válsághoz vezetett . Ezáltal, Thaiföldön
ekkor már több mint egy éve mutatkoztak a pénzügyi feszültség jelei. 1997. o któber 17 -én
Tajvan is a lebegő árfolyam rendszere mellett döntött. A thaiföldi valuta, a baht
valutakosárhoz volt kötve, az árfolyama nem igazodott a reálgazdasági folyamatokhoz,
nem volt összhangban a kamatláb -politikával. A hatalmas folyószámla deficite k
lenyomták az ország devizaárfolyamát, ami felbátorította a spekulatív támadásokat. Amint
túlságosan drága lett a spekulánsok támadásainak elhárítása, 1997. július elején az
árfolyamot lebegtetni kezdték. A válság, elhagyva Ázsiát, a következő év augusztu sában
Oroszországra, 1999 elején pedig Brazíliára sújtott le (Fikó, 2014: 165 oldal ).
Az 1970 -es, 1980 -as évek során a növekedő ázsiai országok csoportja tovább bővült
Malajziával, Thaifölddel, Indonéziával és a világ legnépesebb országával, Kínával. A
kelet-ázsiai országok gyors ütemű gazdasági növekedést produkáltak. Az 1990 -es évek

15
közepére az á zsiai országokban a beruházások alacsony szintet ér tek el. A pénzügyi
szektort a válságot megelőzően a következők jellemezték: termelékenység, banki
szabályozás , törvényességi keretek . A termelékenységet tekintve, az ázsiai országok gyors
növekedés e semmilyen értelemben sem volt érzéki csalódá s, már a válság előtt született
néhány tan ulmány, amely figyelmeztetett a növekedés korláta ira.
A válság közvetlen kivált ója a legtö bb ázsiai országban a banki szabályozás elégtelensége
volt. A hazai betétesek és a külföldi befektetők biz tonságosnak tartották az ázsiai
bankokat, nem csak a gazdaság erőssége miatt, hanem azért is, mert tudták, hogy a bankok
mögött bármilyen ne hézség esetén ott áll az állam. Valamint, a z ázsiai gaz daságok egyik
fontos gyengesége csak az összeomlás után vált nyilvánvalóvá a bajba jutott vállalatok
kezelésének törvényességi keretei.
A válság kiinduló okát a túlzott tőkebeáramlás, a hazai bankrend szer, illetve a pénzpiaci
felügyelet fejletlensége okozta. A tőke megtérülésének csökkenéséhez hozzájárult az
exportteljesítmény csökkenése, ami 1996 -ban felgyorsult. Először is, a kulcsfontosságú
iparágakban, különösen az elektronikában és az acélban, a k ereskedelem megrázkódtatása
kedvezőtlen volt. A viszonylag magas inflációs ráták és a fix árfolyamrendszerek egyes
valuták valódi felértékelődését okozták. A válság a határokon átnyúló hatást gyakorolt ,
mind a közös rendszerszintű gyengeség, mind az ázsi ai pénzügyi eszközök egészére
vonatkozó növekvő bizalomvesztés miatt. A közös rendszerszintű hiányosságok közé
tartoztak a pénzügyi piac gyengesége, a túlzott beruházások, és talán néhány
versenyképességi probléma. A részvényárak emelkedése nyomán a túlber uházások miatt a
bankok, olcsó többletlikviditásokhoz jutottak. Hirtelen megnövekedett a tőkekínálat ,
azonban ezt az állam nem tudta kezelni. A bankoknak, így hamar megn őtt a nem teljesítő
hitelek állománya, mely komoly válságba sodorta a pénzügyi rendszer t. 1996 -ra először a
nemzeti ingatlanpiac, majd a tőzsde kezdett süllyedni. 1997 első felében a valutatar talékok
egyre jobban csökkentek (Fikó, 2014: 167 oldal). A tőkebeáramlás csökkenésével a kelet –
ázsiai országok külső adóssága gyo rsan finanszírozhatatl anná vált .
Az előbbiekben a 20. század gazdaságtörténetének három meghatározó gazdasági válsága
került bemutatásra. Amint láthattuk a hetvenes évek olajválságai kilógnak a sorból.
Esetükben a hirtelen megemelkedett nyersanyagárak miatt alakult ki gazdasági visszaesés,
mivel a termelők költségei jelentősen megemelkedtek. A dolgozat igyekszik a kereslet
oldali válságokra koncentrálni, hiszen a 2008 -2009 -es világgazdasági válság is ezek

16
csoportjába tartozott. Folytassuk tehát a másik két válsággal. A Nagy gazd asági válság
egy klasszikus túltermelési válság volt, amely során a gazdasági szereplők felfokozott
várakozásai az eszközárak túlértékeltségét okozták . Ilyen körülmények között a befektetői
hangulat megváltozás a pánikot keltett a piacon, a mi a húszas évek során felfúvódott
buborék kipukkan ásához vezetett . A gazdasági szereplők tőkekivonás és tartalékolás
mellett döntöttek, ami első körben eladhatatlan raktárkészletekhez vezetett, majd a
fölösleges termelőkapacitások leépülését követően munkanélküliséget vál tott ki. A
harmadikként tárgyalt ázsiai pénzügyi válság kialakulása során szintén fontos szerepe volt
a felfokozott befektetői várakozások miatt kialakuló eszközár buboréknak, majd a
befektetői hangulat megváltozása miat t a buborék kipukkanásának. A tha iföldi
ingatlanpiaci buborék kipukkanása miatt kialakuló válság átterjedt a térség más országaira
is, vagyis a válság fertőzéses jellegéről beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a Thaiföldön
kialakult mély gazdasági válság miatt a befektetők bizalmatlanná váltak a közelben lévő,
hasonló gazdaságpolitikát folytató országokkal szemben is. A bizalmatlanság tőkekivonást
és a helyi fizetőeszköz árfolyamának összeomlását eredményezte. A gazdasági szereplők
nem jutottak újabb hitelekhez, külföldi valutában felvett addig i hiteleiket pedig nagyon
kedvezőtlen feltételek mellett kellett volna törlesszék. Mindez a vállalati szektor és a
háztartások fizetésképtelenséghez vezetett, ami bankcsődök ön keresztül a pénzügyi
rendszer összeomlását eredményezte. A bemutatott folyamat s orán a befektetők negatív
várakozásai miatt megjelenő fertőzéses pénzügyi válság súlyos reálgazdasági válsággá
alakult. A befektetői bizalom tehát kulcsfontosságú ak a gazdasági válságok kialakulása
során. A továbbiakban ismerjünk meg egy elméleti modellt, amely magyarázni képes a
befektetői bizalom és a válságok kialakulása közötti kapcsolatot.

2.4 A kindlebergeri válságmodell

Az ut óbbi évszázadokban a világgazdaságot a nemzetközi kapitalizmust megrázó
pénzügyi „őrület, pánikok és krachok” jellemezték. Charl es Kindelberger modellje egy
válság kialakulását és lefolyását mutatja be. A válságmodell a piacok szereplőinek
önbeteljesítő várakozását emeli ki. Tekintsük most át ezt a modellt az amerikai subprime
válságot felhasználva példaként.

17
A válságmodell egy ga zdasági válság kialakulásának négy fontos szakasz át különíti el. Az
első a monetáris expanzió . A dot.com buborék kipukkanása , másrészt a 2001. szeptember
11-i terrortámadás miatt a gazdasági növekedés leállt az Egyesült Államokban . Emiatt a
FED kamatot csö kkentett, vagyis likviditással árasztotta el a piacokat annak érdekében,
hogy ösztönözze a beruházási tervek megvalósulását. Kezdetben a lassú gazdasági
növekedés miatt az infláció alacsony volt, ezért nem kellett az árstabilitással törődni.
Azonban 2002 -ben az infláció növekedésnek indult, majd 2003 -ra ez a növekedés
felgyorsult. 2005 augusztusáig a kamatok alacsonyabbak voltak , mint az infláció, így a
megtakarítók neg atív reálkamatokkal szembesül tek.
A második a sebezhetőség kialakulása . Az ingatlan árak gyors növekedésnek indu ltak,
mivel a likviditás az ingatlanszektorba áramlott . Az alacsony kamatlábak miatt a hitelezők
már a problémás adósoknak (subprime) is adtak kölcsön, csak hogy profitot realizáljanak.
A hitelezők természetesen tisztában voltak a k ockázattal. A kockázat okat a rossz
minőségű adósságok értékpapírosítás a és eladása révén kezelték .
A harmadik a kedvezőtlen sokk . A rendszer működése két dologtól függött . Egyrészt az
ingatlanárak emelkedésétől , másrészt pedig a z értékpapírok iránti keres lettől. Miután a
FED 2006 -ban elkezdett kamatot emelni a hitel ek finanszírozás a megdrágult , ezért
csökkent az ingatlanok iránti kereslet. Számos bank csődbe ment a nemfizető hitelek
következtében.
A negyedik a válság elterjedése . A válság elterjedése akkor indul el, amikor egy
meghatározó fontosságú pénzintézet bedől. A Lehman Brothers 2008 szeptemberi csődj e
ilyen fordulópont volt , hiszen a pénzügyi piac összeomlását eredményezte.
A Lehman Brothers amerikai nagybank csődje nyomán, 2008 végén kirobbant pén zügyi
válság, az 1930‑as évek eleji nagy gazdasági világválság óta világszerte a legsúlyosabb
gazdasági visszaesést eredményezte. A válság hullámai elérték az euróövezet tagállamait
is. A kindlebergeri modell tehát képes leírni a kereslet oldali válságok k ialakulásának
elméleti mechanizmusát. A zt is láttuk, hogy a modell jól alkalmazható az Egyesült
Államokban 2007 -ben kirobbant úgynevezett „subprime” válság magyarázatára.

18
3 A subprime válság

Az Egyesült Államok jelzálogpiacáról kiindult „subprime” váls ág tárgyalása külön
fejezete t érdemel, hiszen a válság kialakulásában szerepet játszó úgynevezett „mérgezett
értékpapírok” az egész világgazdaságban elterjedtek, bizonytalanságot okozva a
befektetők soraiban, ami a pénzügyi áramlások leállás a, a pénzpiacok befagyása révén
világméretű gazdasági válságot eredményezett. A likviditáshiány az Európai Unió
perifériájának országait súlyosan érintette, több esetben államcsőd közeli helyzetet
kialakítva, annak ellenére, hogy ezek a piacok nem voltak kitéve a mérgezett
értékpapíroknak. A fejez et végén sor kerül a dolgozat hipotézisének a megfogalmazására.
Az Amerikai Egyesült Álla mokban 2007 nyarán kipukadt egy már sok éve fejlődő
ingatlanpiaci buborék melynek következtében a subprime jelzálog piacon válság alakult
ki. A válság a fertőzött eszk özök, a rossz hitelek, a visszafizethetetlen elsősorban
lakáshitelek kezelhetetlen mennyisége miatt jött létre . Az események miatt m egingott a
bizalom a jelenlegi pénzügyi intézményekben. Idézzük fel röviden a válság kialakulásának
fontosabb lépéseit. Az Amerikai Egyesült Államok ingatlan – és bankszektorából 2006
végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más országokban is éreztette a
hatását. A válság során több jelentős cég csődbe ment, vagy kénytelen volt
versenytársaival egyesülni. A vá lság érzékenyen érintette a nyugat -európai bankokat is, és
hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban
megmutatkozott.
2007 folyamán közel 1,3 millió amerikai ingatlan volt ingatlanárverés tárgya, ez a 2006 -os
adatokhoz kép est 79% emelkedést jelentett. A főbb bankok, gazdasági intézmények,
pénzintézetek a világon hozzávetőlegesen 435 milliárd amerikai dolláros veszteséget
szenvedtek el 2008. július 17 -ig. Amikor világossá vált, hogy az amerikaiakat pénzügyi
válság érte, az e lemzők ottani, helyi problémaként emlegették, mely a z amerikai
ingatlanpiacot sújtotta . Azonban a válság hamar kiterjedt az egész világra.
1997 -ben kezdődött el a lakásárak rendkívüli növekedése, de leginkább 2001 után
gyorsult fel a folyamat . 1990 -es évek ben a gyors növekedés megtorpant, s ezáltal
visszaesés volt megfigyelhető. Ez a visszaesés két okból adódott: egyrészt ekkor pukkadt
ki az úgynevezett dot.com buborék, másrészt bekövetkezett a 2001. szeptember 11 -i

19
terrortámadás, amely szintén negatív hatá ssal volt a növekedésre. Ez volt az az időszak,
amikor meglehetősen elterjedté vált az a gyakorlat, hogy bárki lakáshitelt kaphatott, mert
sokszor nem számított az se, ha nincs megfelelő jövedelme. Az amerikai ingatlanpiacon a
bőséges hitelezés nyomán elke zdődött egy folyamatos és masszív áremelkedés. Az
amerikai lakossági jelzálogpiac egyike volt azon piacoknak, amelyek a 2000 -es évek
elején éppen nem egyensúlyi módon fejlődtek. A gyors lakásár növekedés és az alacsony
kamatok olyan rétegek számára is lehe tővé tették a könnyű hitelhez jutást, amelyek
jövedelme, tényleges vagyona az első kedvezőtlen jelre kamatok lassú emelkedése,
lakásárak lassú csökkenése ellehetetlenít ette a kölcsön visszafizetését.
A válság okai között szerepel t a kockázatok nem megfelel ő árazása, a banki dereguláció.
A hitelbőség idején mindenki bekapcsolódott ezeknek a kölcsönöknek a finanszírozásába,
amit me gkönnyített a rájuk alapozott értékpap írosításon keresztül létrejövő hosszú lejáratú
kötvények piacainak gyors fejlődése . A finans zírozás biztosítására a bankok mellett egész
„árnyékbankrendszer” épült ki a szabad, megfelelő megtérülést kereső pénzek
bevonásával. Az árnyékbankrendszer a pénzügyi szektor nem banki, de gyakran a bankok
holdudvarába tartozó vagy általuk finanszírozott t agjaiból áll, akik kevés saját pénzzel
(alacsony tőkével), rövid lejáratú forrásokból finanszírozták a hosszú lejáratú hitelekre
épülő kötvények (Győrffy: 2009, 323 oldal ). A bankok, pénzintézetek kihelyezéseinek
minősége elképesztő mértékben és ütemben ro mlott. Egyre többen váltak
fizetésképtelenné az adósok közül. A több mint egy évtizeden át tartó, gyors ingatlanár –
emelkedés magával húzta a kínálatot is és hatalmas é pítkezési láz tört ki.
A lakáspiac, hosszú fellendülés után, 2006 és 2007 között érte el a csúcsát. Mindaddig
évről évre drágultak a lakások. Ez a fajta áremelkedés, nem volt összhangban a gazdasági
alapokkal. Az alacsony kamatkörnyezet mellett, főként az hajtotta a lakásárakat, hogy
könnyen juthatott jelentős hitelösszeghez szinte bárki. Ebbe n a helyzetben az emberek
kifejezetten jó ötletnek gondolták a lakásvásárlást. A nagy kereslet pedig, természetesen
nagy nyomást helyezett az árakra. Valóságos volt a fogyasztás és a fogyasztásnövekedés
is, amelynek az alapja a mértéktelen eladósodás volt. Leegyszerűsítve tehát , az új autót, az
orvosi ellátást valóságosan és bővülő mértékben vásárolták meg a fogyasztók.
A fogyasztás a hiteleknek köszönhetően emelkedett, a hiteleket pedig jórészt a kínaiak
megtakarítása finanszírozta. Viszont, amikor a laká sárak eltávolodtak az emberek
tényleges fizetőképességétől, hi rtelen fordulat következett be (3. ábra) . 2007 -ben

20
kipukkadt a lakáspiaci buborék, ami már önmagban is elég nagy károkat tudott volna
okozni a gazdaságnak ( Király Júlia –Nagy Márto n, 2006 -2007: 4 72 oldal) .
3.ábra: Az Amerikai Egyes ült Államok lakásárainak növekedése (1890 -2005) között.

Forrás: https://index.hu/gazdasag/vilag/2009/03/13/soha_nem_bu ktak_meg_ekkorat_az_amer
ikaiak/
A lakáspiaci buborék felfú vódásában és a jelzáloghitel válság kialakul ásában, kiemelt
szerepet játszott a bankok hozzáállása. A bankok, pénzintézetek kihelyezéseinek minősége
elképesztő mértékben és ütemben romlott. A veszteségek pedig a tőkebázis példátlan
gyengüléséhez, s így óriási mennyiségű feltőkésítés nélkül, csődköze li helyzetek
sokaságát idézte elő. Az első látványos jelek 2007 nyarán jelentkeztek, mikor több
brókerház, bank, alapkezelő és jelzálog hitelező, hitellel segítette ki alapjait vagy csődöt
mondtak és nem engedték ügyfeleiknek, hogy készpenzt vegyenek ki.
2007 júliusára, közel 30 pénzintézet került a csőd szélére, a törlesztő részleteiket és
kamataikat fizetni képtelen adósok miatt. 2007 augusztusában az ingatlanhiteleket, de
főként lakáskölcsönöket nyújtó American Home Mortgage csőd bejelentése és a franci a

21
PNB Pribas befektetési alapjai kereskedésének felfüggesztése indította el ( Győrffy, 2007 :
323 o ldal).
Ezek hatására befagyott a rövidlejáratú hitelek piaca. A FED a japáni központi bank és a
Bank of China is hasonló lépéseket tett, de ez kevésnek bizony ult. A pénzügyi
intézmények veszteségeinek nyilvánosságra kerülésével a kockázati felár 2007.
decemberében majd 2008. áprilisában ismét megugrott. A pénzügyi válság folyamata a
fejlett országok piacain kezdődött, majd a feltörekvő országok piacaira áramol va
végigfertőzte a nemzeti és a nemzetközi pénzügyi intézményeket. Az okok makroszinten a
laza költségvetési és az expanzív monetáris politika, míg mikro szinten a folyamatosan
növekvő túllikviditásból eredő ellenőrizhetetlen pénzügyi innovációk megjelenés e és
elterjedése volt. Az Egyesült Államok elsősorban a gazdaság konjunkturális ingadozásait
igyekezett korlátozni, míg az euróövezet gyengébben fejlett országai (PIGS) az unión
belüli támogatásokat kiegészítő „olcsó” hazai forrásokkal igyekeztek mérsékeln i a
gazdasági különbségeket. Elég volt az amerikai jelzálogpiac megingása, az ottani hitelek
lassú minőségromlása. Ez a pénzügyi piacok, az árnyék -bankrendszerek csatornáin
keresztül erős áresést, bizalomvesztést, időnként pánikot és menekülést okozott a
legfejlettebb pénzügyi központokban. Egyetlen év alatt számos amerikai és angol
jelzálog -finanszírozó intézmény mellett, olyan patinás és meghatározó pénzügyi vállalatok
tűntek el, kerültek felvásárlásra vagy állami kézbe, mint a Bear Stearns és a Lehman
Brothers befektetési bankok, az AIG biztosító vagy a Fannie Mae és a Freddie Mac
jelzálog -finanszírozók.
Az amerikai ingatlanár -buborék kipukkadásából kibontakozó pénzügyi válságban a
Lehman Brothers csődje új korszakot nyitott. A fordulópont ekkor követke zett be, amikor
is 2008 szeptember 15 -én csődbe ment a Lehman Brothers, a világ negyedik legnagyobb
brókerháza. Ezáltal a globális pénzügyi rendszert az összeomlás szélére sodorta. Ennek
hatására a Fed és az amerikai kormány soha nem látott aktivitással avatkozott be a
válságba (Győrffy, 2009: 326 oldal).
Ennek következtében, zuhanni kezdtek a tőzsdék, kiszáradtak a bankközi piacok és a
bankok egymásnak sem voltak hajlandóak hitelt nyújtani. A leginkább a pénzügyi
közvetítőrendszerhez kapcsolódó piacok likv iditása zuhant össze a pénzügyi közvetítők
részvényáraival párhuzamosan. A legcsekélyebb mértékben is kockázatosnak ítélt piacon
árfolyamzuhanás következett be. A piaci likviditás nem mérséklődött, hanem megszűnt. A

22
piaci szereplők finanszírozási likviditá sa eltűnt. A jegybanki alapkamatoktól és a
biztonságosnak tekintett állampapírok hozamaitól totálisan elszakadt bankközi kamatok
külön életet éltek. Ez pontosabban azt jelentette, hogy az árjelzéseknek már nem volt
szerepük likviditás, azaz finanszírozás e gy napnál hosszabb időtartamra már semmilyen
áron nem volt. A bankközi piac haldoklott a pénzügyi közvetítés alapjában rendült meg.
Azon a napon, amikor a Lehman csődöt jelentett pontosan 700 milliárd dolláros
portfolióveszteséget könyveltek el a magán és az intézményi befektetők. A veszteségek, a
leminősítések, az árnyékbankrendszer megingása, a valódi bankok némelyikének
nehézségei közvetve és közvetlenül éreztették hatásukat a pénzügyi piacokon. Megnőtt a
kiszámíthatatlanság, úrrá lett a bizalmatlanság. Annak érdekében, hogy a bizalmat a piaci
koordináció meghatározó tényezőjét helyreállítsák, a jegybankok, a felügyeletek, a
szabályozók és az államok egyre nagyobb mértékű beavatkozásra kényszerültek ( Győrffy
Dóra, 2008 : 326 oldal).
Amikor a csőd bekövetke zett és láthatóvá vált az, hogy milyen roppant kedvezőtlen, a
teljes összeomlást előrevetítő hatása lehet mindennek az egész pénzügyi rendszerre, akkor
nagyon hirtelen és nagyon hamar közbeléptek az amerikai pénzügyi hatóságok. Az
amerikai döntéshozók a kö ltségvetésben mentőcsomagokról hoztak törvényeket,
amelyekben olyan elkötelezettségeket vállaltak, amelyek lehetővé tették a bankrendszer
újratőkésítését, lehetővé tették a két nagy fél -állami jelzálog -hitelintézetnek az átvételét,
lehetővé tették a válság ban lévő autóiparnak a kimentését, és lehetővé tettek olyan
szociális kiadásokat is, ami a növekvő munkanélküliség okán elkerülhetetlenné vált
(Bélyácz Iván –Szász Erzsébet , 2008: 97 oldal). Mindez, mély recesszióhoz vezetett a
fejlett világ gazdaságában. R engeteg ember vesztette el házát, állását és a megtakarításait.
Összességében , a válság nyomán az országok és a nemzetközi közösségek, szervezetek
alapvetően a szabályozás erősítésének irányába mozdulnak el. Ez az új szabályozási
hullám megjelenik globális méretekben is, de alapvető szabályozási változtatások
terítéken vannak az USA -ban és érintik a pénzügyi felügyelet rendszerét, a pénzügyi
intézmények kockázatait és tőkehelyzetét, a piacok működésének szabályozását.
A második és a harmadik fejezet során a gazdasági válságok működési mechanizmusait
ismerhettük meg elméleti és gazdaságtörténeti szempontból. A gazdasági válságok
kialakulása során a várakozásoknak és a bizalomnak nagyon fontos szerepe van. Amikor a
várakozások kedvezők, vagyis a befektetők bí znak az árak további emelkedésében, akkor

23
egy adott piacon az árak elszakadnak a valós gazdasági folyamatoktól, ami buborék
kifejlődéséhez vezet. A befektetői várakozások hirtelen változása eladási hullámot indít el,
a buborék kipukkan. A bizalmatlanság lé gköre válik általánossá, a befektetők kivonják a
befektetett tőkét, újabb hitelekhez nem lehet hozzáférni, a pénzpiacok befagynak. Ilyen
helyzetben a gazdaságpolitikai döntéshozók hagyományosan a keynesi eszközökhöz
fordulnak és költségvetési , valamint mon etáris eszközök alkalmazása révén igyekeznek
élénkíteni a gazdaságot. Ugyanakkor az elméletből az következik, hogy amennyiben
sikerülne helyreállítani a piaci szereplők bizalmát, akkor a válságból történő kilábalás
sokkal egyszerűbbé, könnyebbé válna. Nem folytatódna a tőkekivonás, nem alakulna ki
likviditáshiány, az ország finanszírozása megoldható lenne a piacról. Ezen ismeretek
fényében megállapíthatjuk a dolgozat hipotézis eit.
Hipot ézis 1: A piaci szereplők kedvezőtlen várakozásai alapvető szerepet ját szanak a
gazdasági válságok kialakulásában.
Hipotézis 2: A külföld felé történő eladósodás következtében az ország kitetté válik a
nemzetközi pénzügyi válságok terjedésének.
Hipot ézis 3: A válságkezelés során a nemzetközi szervezetek és a kormány közötti
bizalom szintje meghatározza a válságkezelés sikerét .
A dolgozat következő fejezetei a hipotézis eket a válságba került Kelet -Európai EU
tagállamok tapasztalatai segítségével szemléltetik, majd a záró fejezetben meghatározásra
kerülnek a dolgozat tézisei.

24
4 A világgazdasági válság begyűrűzése Kelet -Európába

A negyedik fejezet a Kelet -Európ ai EU tagországokba begyűrűző gazdasági válságot
mutatja be. A kiválasztott négy Kelet-Európai tagország esetében (Magyarország,
Románia, Lettország, Lengyelország) megvizsgálom, hogy milyen előzményei voltak a
gazdasági válság kialakulásának.

4.1 A válsághoz vezető út Magyarországon

Az 1956 -os forradalom miatt Magyarország on a piaci reformok már 1968 -ban
elkezdődtek, és az időszakos megfordulások ellenére folytatódt ak a rendszerváltásig . Az
életszínvonal valamivel magasabb volt, mint a szovjet blokk má s országaiban, és a
magánszfér ába való visszavonulással az emberek biztonságérzetet találtak. 1989 és 1993
közötti transzformációs recesszió a gazdasági növekedés 18 sz ázalékos csökkenéséhez
vezetett. Az 1990 -es évek első felében több mint 30.000 vállalat ment csőd be, ami a
foglalkoztatás 30 százalékkal történő csökkenéséhez és a nem teljesítő hitelek
növekedéséhez vezetett. A csődök veszélyeztették a bankrendszer stabilitását is, és a nem
teljesítő hitelek aránya 1993 -ra elérte a vállal ati hitelállomány 32 százalékát (Győrffy ,
2017: 147 -151 oldal ).
1993 -ban úgy tűnt, hogy lassan élénkülés kezdődik a gazdasági életben, ennek ellenére a
súlyos egyensúlyi problémákat csak drasztikus megszorító in tézkedésekkel lehetett
orvosolni, amelyeknek meghozatalára a Horn -kormány vállalkozott 1995 tavaszán. A
növekvő jóléti kiadások és a banki konszolidáció költségei hatalmas költségvetési hiányt
eredményeztek, ezért 1995 márciusában , a mexikói válság árnyéká ban, elkerülhetetlen
volt a jelentős költségvetési kiigazítás. A Bokros -csomag néven elhíresült stabilizációs
program során a költségvetési kiadások lefaragásával, központi áremelésekkel, jelentős
forintleértékeléssel és vámpótlékok bevezetésével próbálták a gazdaság helyzetét
stabilizálni. A program során megvalósult a nyugdíjrendszer reformja, elhelyezkedést
ösztönző támogatási rendszert vezettek be, módosult a munkanélküli járadék
folyósításának időtartama és 1996 -tól a kormány bevezette a közmunka
intéz ményrendszerét. A megszorítások során végrehajtott monetáris, fiskális és
jövedelempolitik ai lépésekre támaszkodva a gazdaság stabilizálódott és Magyarország

25
elkerülte a recesszió t. A kedvező külső értékelések azonban hatalmas politikai
költségekkel jártak . A jogosultságok csökkentése, mint például a szükségletalapú családi
támogatások vagy a felsőoktatásban történő tandíj bevezetése, az egyéni felelősség
fontosságának jelzésére irányult az új rendszerben, a csomag gal szembeni társadalmi
ellenállás azonban hatalmas volt. Az ellenzék tagadta, hogy ilyen kemény intézkedésekre
lenne szükség, Bokros Lajos pénzügyminiszter pedig hamarosan az ország legkevésbé
népszerű alakja lett (Győrffy , 2017 : 138 -139 oldal) . Ennek következtében a GDP, amely
1994 -ben 3% -ra emel kedett (4.1. ábra), 1995 -1996 -ban visszaesett 1,5% -ra, továbbá
megnövekedett az infláció 18% -ról 24%-ra ugrott egy év alatt (4. 2.ábra).
4.1.ábra: A bruttó hazai termék (GDP) változása Magyarországon 1992 és 2018 között.
-8-6-4-20246
1992
1994
1996
1998
2000
2002
2004
2006
2008
2010
2012
2014
2016
2018

Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG
4.2.ábra. Az infláció alakulása Magyarországon 1990 és 2018 között .

Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/FP.CPI.TOTL.ZG?end=2018&locations=H
U&start=1990

26
Mindezek hatására a reálbérek drasztikusan csökkentek, és a nyugdíjak reálértéke még
ennél is alacsonyabbra süllyedt . A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek létszámának
a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes létszámához viszonyított aránya a
munkanélküli állományhoz hasonlóan változott: értéke 1993 -ban volt a legmagasabb
11,9% -kal, m ajd 1999 -re 7% -ra mérséklődött. 1996 -ban a 484 ezer munkanélküli
személy 64% -át a férfiak alkották, míg a nők aránya lényegesen alacsonyabb volt,
mindössze 36% (4.3 . ábra).
4.3.ábra . A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarországon (piros) és az Európai
Unióban (kék) 1993 -2004 között.

Forrás: http://www.szociologia.eu/az -ifjusagi -munkanelkuliseg -es-az-iskolaszerkezet
A reformok alapvető célkitűzés az volt, hogy az export növelésével többlet
devizabevételhez jusson az ország. A leglátványosabb fejlődésnek a gépipar indult,
amelynek megsokszorozódott termelésében döntő szerepet játszottak a nagy
multinacionális cégek, úgy, mint az Audi, a Suzuki és a Samsung. Ezek al apján a célok
részben meg is valósultak, mert a nemzetgazdaság adósságállomány a 1997 -re 11,8
milliárd dollárra, az államháztartás GDP -arányos adóssága pedig 64% -ra mérséklődött.
Ezzel egy időben a gazdaság növekedésnek indult, a GDP 2000 -ig minden évben 4% -al
nőtt, az inflációs ráta pedig 2000 -ben 10% alá csökkent. A sikerek ellenére Bokros Lajos
1996 -ban kénytelen volt lemondania a posztjáról. A következő évi nyugdíjreformon kívül
több mint egy évtizedig semmilyen jelentős szerkezeti reform nem történt az országban.
A Bokros -csomagnak tartós hatása lett a magyar gazdaságpolitikai döntéshozatalra.
Egyrészt az ország elkerülte a pénzügyi válságot, és a döntéshozók nem tapasztalták meg,

27
mit jelent egy pénzügyi válság. Az elkövetkezendő időszakban, minden pár t az osztogatás
ígéretével próbált szavazatot szerezni. Másrészt az ellenzék kiigazítás elleni fellépésével
véget ért az elitkonszenzus időszaka, és a két oldal között egyre inkább ellentét alakult ki.
Magyarországon a 2000 utáni időszakot az állandó vála sztási kampány jellemzi, és a
kormány középtávon még nem jelentett jelentős reformot. Az államadósság folyamatosan
emelkedett a 2001 -es GDP 51,7% -áról 2008 -ra 71,6% -ra (4.4.ábra).
Az egyensúlyhiány csökkentésére irányuló erőfeszítések középtávon zajlotta k le a lehető
legkisebb bevételnövelő intézkedések révén, ami az üzleti környezet romlásához vezetett.
4.4.ábra : Az államadósság alakulása Magyarországon a GDP -hez viszonyítva 1995 és
2011 között .
Forrás: http://szamvarazs.blogspot.com/2012/12/a -magyar -allamadossag -alakulasa.html
Az adók növekedése és az informális gazdaság elleni küzdelemre irányuló adminisztratív
intézkedések jelentősen megnövelték az adminisztrat ív költségeket, és kedvezőtlen
környezetet teremtettek a befektetések számára. Magyarország továbbra is az egyik
legalacsonyabb foglalkoztatási rátával rendelkezik az EU -ban, 2000 és 2008 között 61,2
százalékkal és 62,6 százalékkal a 20 –64 éves korúak szám ára. Az alacsony
foglalkoztatottság alacsony költségvetési hozzájárulást és a jóléti szolgáltatások iránti
keresletet jelentette, amely viszont magas adókkal kell finanszírozni a dolgozók körében .
A helyzetet tovább súlyosbította a magánszektor gyors hitel növekedése. A hitelállomány
növekedése többnyire külföldi pénznemben történt.
A külföldi eladósodás fő oka az volt, hogy a hazai valuta és az euró közötti kölcsönök
között nagy kamatkülönbség alakult ki. Tekintettel a magyar gazdaságpolitika gyenge

28
hitelességére a fenti okok miatt, a hazai kamatlábak állandóan magasak maradtak 2004 és
2007 között az euró hitelek 6,5 százalékponttal olcsóbbak voltak a lakásoknál és 15,5
százalékpont a fogyasztási javak esetében. A magas kamatláb befolyásolta a
devizahitelezést az árfolyamcsatornán keresztül is a forint az euróval szemben erős és
stabil maradt, ami hozzájárult ah hoz, hogy a hitelfelvevők alulértékeljék az
árfolyamkockázatot.
Mivel a hiteltámogatás megteremtette a jólét illúzióját, nem meglepő, hogy a
devizahitelek jelentős növekedését nem ellensúlyozta a hatékony politikai intézkedések. A
külföldi devizában növekvő eladósodottság miatt , az ország rendkívül érzékeny volt a
piaci hangulat változásaira. Lehman Brothers 2008. szeptemberi összeomlását, a globális
pénzügyi piacok ezt követő befagyasztását és valutájának hirtelen leértékelődésé t
követően Magyarország volt az első EU -ország, amelyn ek az IMF -hez kellett fordulnia
(Győrffy, 2017: 157 oldal).

4.2 A válsághoz vezető út Romániában

Románia a rendszerváltást követően hagyományos, államilag szabályozott, szocialista
jellegű gazdaságból fej lődő piacgazdasággá alakult, azonban részben megőrizte
hagyományos ipari berendezkedését. Az 1990 -es években még inkább az átalakulás
sokkhatásainak elhúzódása, lassú gazdasági növekedés volt jellemző . A rendszerváltás
során Románia a sereghajtó szerep ét játszott a. Az ország fő rendszerváltó feladataihoz
tartozott a privatizáció és a költségvetési korlát megkeményítése. Az átmenet korai
szakaszában nem volt szükség radikális reformokra , mivel az ország ál lamadóssága
alacsony volt , ugyanakkor a humán tőke minősége rossz volt, a lakosság pedig nem
rendelkezett piaci tapasztalattal. A transzformációs válság elhúzódó volt, végig kísérte a
90-es éveket. Az 1990 -es évek végétől azonban a nemzeti össztermék gyorsan növekedett
közel 10 évig, ami az egy főre jutó jöv edelemnek növekedésével is együtt járt. Ennek a
sikernek köszönhetően csökkent a munkanélküliség, növekedett az export.
A sikeres pénzpiaci liberalizáció következtében a külföldi tulajdon ú leánybankok
részesedése közel 80 százalékra növekedett. A 2000 -es évekre Románia a
legdinamikusabb növekedést produkáló állam lett, fokozatosan vezetve be a gazdasági

29
reformokat és ezáltal nagy mennyiségű külföldi tőkét vonva be (Szőke -Végh 2012:135
oldal).
Az átmenet halogatása az inflációs ráta csökkentésének nehézség eit és az állami
vállalatok lassú privatizációját mutatja. Az átlagos inflációs ráta 1991 és 2000 között
98,5% volt, egyjegyű infláció csak 2005 után jelent meg . A privatizációt is elhalasztották,
mivel erős meggyőződés volt, hogy a nagyvállalatok állami k ézben tartásával a lakosságot
megvédheti az átmeneti nehézségektől .
Az átmenet korai szakaszában a privatizáció elsősorban a kis – és középvállalkozásokra
korlátozódott. Az átmenet feladataival kapcsolatos előrehaladás hiánya jelentős hátrányt
jelentett az FDI (közvetlen külföldről beáramló tőkebefektetés ) vonzása szempontjából. A
túlzott fokozatos ság eredményeként Románia 1990 -es évek végére a legrosszabb
privatizációs rekordot érte el a régióban, és az FDI -beáramlás átlagosan a GDP 1% -át
tette ki. Bár 199 6-ban politikai változás történt és az új közép -jobb koalíció elkötelezte
magát a strukturális reformok felgyorsítása iránt, kezdetben ezek az erőfeszítések magas
inflációt és a többi ország transzformációs recessziójához hasonló nagymértékű recessziót
eredményeztek. Az agrár – és energiaágazat ár liberalizációja miatt 150 százalékra
emelkedett az infláció és 1997 és 1999 között a gazdaság átla gosan 4,4 százalékkal
csökkent (4.5 . ábra).
4.5.ábra: Az infláció alakulása Romániában 1998 és 2013 között .
Forrás: https://www.zf.ro/zf -15-ani/cum -a-evoluat -inflatia -in-ultimii -15-ani-11706444

30
Tekintettel a rendszerváltás fő feladat ainak késedelmére nem meglepő, hogy 1997 -ben az
Európai Bizottság úgy döntött, hogy kizárja Romániát a csatlakozási tárgyalásokból ,
amely álláspontját csak 1999 -ben változtatta meg. Bár a 2000 -es választások után a
szociáldemokraták visszatértek Adrian Năstase vezetésével, az ország egyre nagyobb
nyomás alatt állt, hogy befejezze a csatlakozási tárgyalás okat az EU -val és ezáltal
megszüntesse a nemzetközi elszigeteltséget. Az aquis communitaire -nek való megfelelés a
kormány reformjainak ütemtervét szolgáltatta. Annak ellenére, hogy az EU csatlakozás
minden ország számára biztos horgonyt jelentett Románia számára ez még inkább fontos
volt, mivel jelentősen szigorúbb feltételekkel szembesült, mint a 2004 -ben csatlakozó
országok. Egy világos ütemterv és az erős nyomon követés figyelemre méltó előrehaladás t
eredményezett, 2003 -ra az infláció közel 10% -ot tett ki, a növekedés üteme meghaladta
az 5% -ot, a költségvetési hiány a GDP 3% -a alá csökkent , a nagy állami vállal atok 40% –
át pedig privatizálták. A következő években számos magas szintű privatizációra került sor
a banki és energiaágazatban, amelyek enyhítették a fiskális nyomást és vonz ották az FDI –
t. A szociáldemokrata kormány 2004 -es legyőzése után az új jobb -közép Tăriceanu
kormány a balti országok által alkalmazott gazdaságpolitika felé fordult . Rom ánia 16% -os
egységes adókulcsot vezetett be vezetett be , valamint megállapította a monetáris politikára
vonatkozó inflációs cél követési rendszert ( Győrffy, 2017: 154).
Ugyanakkor az IMF, felhívta a figyelmet a kormány által megnöv elt bér- és
nyugdíjkiadás okra is. Bár a 2004 -es reformok folyamán Románia egy neoliberális modellt
alakított át, az állam gyengesége nyilvánvaló volt. 2004 -ben Romániában a kormányzás
minősége jóval alacsonyabb volt a Magyarországon, vagy Lettországban tapasztalhatóhoz
képest . Boh le és Greskovits (2012 ) szerint „a gyenge állam nem képes egyértelmű és
stabil játékszabályokat kidolgozni és érvényesíteni”. Ez azt is jelenti, hogy nehézségekbe
ütközik a komplex szabályozás kialakítása és végrehajtása, valamint az adók beszedése.
Az il yen országok esetében az átalányadórendszer minimálisra csökkenti a
„közintézmények végrehajtási tevékenységét”, ezért hatékonynak tűnhetnek (Győrffy,
2017: 155 oldal).
A romániai válság fő forrása a magánszektor hitelállományának növekedése volt, bár az
mérsékeltebb volt, mint Lettországban. Az EU csatlakozási tárgyalások előrehaladtával az
ország hozzáférést kapott a nemzetközi pénzügyi piacokhoz. A devizahitelek aránya 2001
és 2004 között 10 százalékról több mint 90 százalékra nőtt. A tőkebeáramlásokat a
bankszektor irányította, ahol a külföldi bankok az eszközök 90% -át kezelték . A

31
tőkebeáramlás a fogyaszt ás fellendüléséhez vezetett, ami a foglalkoztatás emelkedése
révén végső soron a bérek jelentős növekedését eredményezte . A foglalkoztatás 24
százalékk al nőtt 2004 és 2008 között. A 2010 -es szinthez viszonyítva 2002 és 2008
között a bérek 68,7 százalékról 113,9 százalékra nőttek.
Ezen felül még több fordulóban nyugdíjemelésekre is sor került, különösen a választások
előtt. 2008 -ban a bérekre és nyugdíj akra fordított kiadások 35% -kal, illetve 46% -kal
nőttek az előző évhez képest.
Ennek eredményeképpen a behozatal sokkal gyorsabban nőtt, mint az export, ami a folyó
fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezetett. Ezek az egyensúlytalanságok azonban
2001 és 2008 között a GDP kedvező teljesítménye mögött rejtőztek, amely időszakban a
növekedé s átlagosan 6,55 százalék volt (4.6.ábra).
4.6.ábra: A GDP növekedése Romániában 1990 és 2018 között.

Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG
A leírt folyamat a bankszektor sebezhetőségének kialakulásá hoz vezetett. Az IMF
hitelkeretet ugyanis majdnem teljes mértékben le kellett hívni a költségvetés stabilizálása
érdekében. A 2009 -es évben a kamatok is megemelkedtek, hiszen a kötvénypiac beárazta
hozamköveteléseibe a kockázatossá vált román gazdaság finanszírozási nehézségeit. A
költségvetés már 2008 -ban aggasztó deficittel zárt . A Lehman Brothers ös szeomlása
Romániát sújtotta a 2008. novemberi általános választási kampány előkészítése során.
Annak ellenére, hogy a hitelfelvétel nehézségekbe ütközött, a kormány veszélyes, rövid
lejáratú kölcsönökkel finanszírozta a választás előtti kampányát, amely fo kozta a

32
sebezhetőséget. 2008 októberében, az ország hirtelen megállt a tőkebeáramlás ban, ami a
hitelcsökkenéshez és az árfolyam súlyos gyengüléséhez vezetett, amelynek
eredményeként a háztartások adósságterhe jelentősen megnőtt devizahitel mellett.
Pénzügy einek stabilizálása és a piaci bizalom visszaszerzése érdekében az újonnan
megválasztott kormány, Emil Boc vezetésével, az IMF -hez és az EU -hoz fordult pénzügyi
támogatásért .

4.3 A válsághoz vezető út Lettországban

Az 1991 -es függetl enné válás után a balti o rszág legfőbb feladata az állami intézmények
kiépítése, valamint a piacgazdaság kialakítsa volt. A Szovjetuniótól való teljes elszakadást
jelképezte a kilépés a rubelzónából és egy önálló valuta, a lats bevezetése. Új államként,
elsősorban az új pénz hitel ességét kellett megteremteni, amire legalkalmasabbnak a
szigorúan rögzített árfolyamrendszer tűnt. A rögzített árfolyamrendszeren túl Lettország
az 1990 -es évek elején széleskörű pia ci reformokat vezetett be, aminek része volt a
szigorú költségvetési polit ika, az egységes adórendszer, a teljes kereskedelm i liberalizáció
és a kiterjedt privatizáció. Lettország a kezdetektől fogva az Európai Unióhoz való
csatlakozást tűzte ki célu l, amire 2004 -ben került sor , a keleti bővítés első körében . A
csatlakozás t meg előzően azonban számos vitás kérdést kellett rendezni. Ilyenek voltak
például a korlátozó állampolgársági törvények , amelyek nyelvi teszteket igényeltek és
céljuk az volt, hogy korlátozzák a karrierlehetőségekez való hozzáférést a kormányban. A
csatlakozás i folyamat során, ezeket a törvényeket enyhítették, de az állampolgárság
nélküli emberek száma magas volt. Az Európai Bizottság az EU -hoz való csatlakozás
iránti kérelemről szóló 1997. évi véleményében ez t a kérdés kiemelkedően fontos volt , az
állami tulaj donú vállalatok szerkezetátalakításával, a külföldi befektetésekkel és a
kormányzás minőségével kapcsolatos aggályokkal együtt. Az ország végül 1999 -ben
kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat , amelyeket 2002 -ben sikerült lezárni, így az
ország 2004 -ben cs atlakozott az EU -hoz. A tárgyalások során az EU különös figyelmet
fordított a hálózati iparágak, mint például az energia, távközlés és a pé nzügyi szektor
szabályozására. A reformokat követően Lettország rendkívüli növekedési teljesítményt
nyújtott. Ebben a z időszakban a költségvetési hiány többnyire a GDP 3% -a alatt maradt,
az államadósság a GDP 10 -15%-át tette ki és 2001 -re az inflációs ráta 2,3% -ra csökkent.

33
4.7.ábra: A GDP növekedése Lettország ban 1995 és 2018 között.

Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?end=2018&locatio
ns=LV&start=1995
A szociális kiadások csökkentése a költségvetési fegyelem egyik fő eleme volt, amely
hozz ájárult a társadalmi elégedetlenséghez. Ezt az elégedetlenséget az EU -integráció
erősítésével, a külföldi bankok beengedésével és a hitelekhez való hozzáférés javításával
igyekeztek ellensúlyozni. Az olcsó hitelekhez való hozzáférés lehetősége miatt az
ingatlanszektorban buborék fejlődött ki . Rigában a négyzetméterárak 2004 és 2007 között
400 euróról 1700 euróra nőttek, de nem történt semmiféle kormányzati beavatkozás,
amely a gazdaságot lehűtötte volna, mivel az olcsó hitelekhez való hozzáférés túlságosan
népszerű volt a lakosság körében. A kormányzati beavatkozás elmaradása miatt a
gazdaság túlfűtött é vált , emiatt Lettországban a válság jelei kezdtek mutatkozni már a
nemzetközi válság kibontakozását megelőzően is (Győr ffy, 2017: 152). Az állami
beavatkozás elmaradása miatt a piac adta meg a választ a túlfűtöttség problémájára. A
valuta túlértékel tté vált, a bankok pedig szigorították a hitelezési feltételeket, így reagálva
a túlfűtöttségre. A piaci reakcióknak köszönhetően a 2007 -es év végét követően az exp ort,
a belföldi fogyasztás és a beruházások mérséklődtek. A 2008 -ban kibontakozó globális
pénzügyi válság a nemzetközi pénzpiacok befagyásán , valamint a globális kereslet
visszaesése révén csupán elmélyítette a Lettország ban kibontakozó gazdasági válság ot.
A belső és külső kereslet visszaesése és a tőkeáramlások leállása miatt a Lett gazdaság
2009 végéig 25 százalékkal csökkent. Lettországban a pénzügyi válság közvetlen kivált ója
a legnagyobb hazai bank, a Parex bukása volt. A bank forrásait fele részben k ülföldi
betétesek biztosították, ami a Lehman Brothers csődjét követően bizalmatlanságot

34
eredményezett a pénzintézettel kapcsolatban. A bankpánik során a bank elvesztette betétei
25 százalékát. A külső és a belföldi kereslet összeomlása, a hitelválság és a bankrendszer
instabilitása kérdéseket vetett fel Lettország rögzített árfolyamrendszerének fenntartására
vonatkozó kötelezettségvállalásával kapcsolatban. A pénzügyi stabilitás támogatása
érdekében, az ország segítségért fordult a z IMF -hez és az EU -hoz (G yőrffy, 2017: 158
oldal).
Az előbbiekben a 2007 -2009 -es világ gazdasági válság Kelet-Európai tagországokban
történő begyűrűzésének okait tekintettük át . Az áttekintés során az érintett országok
hosszú távú tapasztalatait vizsgáltuk, hiszen a rendszerváltás során végrehajtott, vagy
éppen halogatott lépések, valamint az azt követő két évtized gazdasági és politikai
fejleményei együttesen járultak hozzá a globális válság begyűrűzéséhez, valamint
meghatározták a válságkezelés eredményességét. A kelet i országokba n a világgazdasági
kitettség e erőteljesen nőtt a privatizációs folyamat, valamint az FDI gyors ütemű
beáramlása következtében. Magy arországot a magas államadósság, ikerdeficit és
csökkenő megtakarítási hajlam, valamint a gazdasági növekedés erőteljes lelas sulása
jellemezte. Magyarország esetében, a rendszerváltás utáni időszakban csődhullám zajlott
le, ennek során 30.000 vállalat ment csődbe, veszélyeztet ve a bankrendszert. A Bokros
csomag segítségével sikerült ezeket a problémákat stabilizálni, így az orsz ág elkerülte a
pénzügyi válságot. Ezt követően azonban nem történtek költségvetési reformok , a
kormányzat az osztogatás politikáját folytatta, ami a 2000 -es évek végén súlyos pénzügyi
válságot eredményezett, jóval a globális válság kibontakozása előtt. Rom ániát elmaradott
országnak tekintették , amelyet lassú gazdasági növekedés és privatizáció jellemez ett a 90 –
es években. A 2000 -es évek liberális reformjai révén azonban sikerült beindítani a
gazdasági növekedést és leszorítani az inflációt. A magánadósságok megemelkedése miatt
a globális válság során az ország nemzetközi segítségre szorult. Lettország
függetlenedésétől a 2000 -es évek közepéig hatalmas gazdasági fejlődést produkált. Az EU
csatlakozási tárgyalások során előírt reformokat követően gyors növeked és indult el, a
lakossági hitelezés felpörgése miatt azonban egyensúlytalanságok jelentek meg, amit a
nemzetközi válság csak fokozott . A továbbiakban tekintsünk át egy olyan esetet,
amelyben egy volt szocialista EU tagország sikeresen el tudta kerülni a vá lság
begyűrűzését és gazdasága növekedési pály át tudott befutni a válságtól terhelt évek alatt.

35
4.4 A lengyel „csoda”

Lengyelország a globális válságot követően az egész unió leggyorsabban növekvő
gazdaságává vált, miközben a válságnak látszólag még a szele sem érintette. A lengyel
válság elkerülésének legfőbb oka a hitelbuborék hiánya volt. A többi országgal ellentétben
Lengyelországba jóval kevesebb tőke áramlott , mivel a pénzügyi közvetítőrendszer
fejletlen volt . A 2000 -es évek elején megfigyelhető volt az alacsony növekedés a kereslet
és a kínálat területén , a pénzügyi közvetítőrendszer gyengén fejlett volt , valamint a
jelzáloghitelek növekedésé t a kormányzat is gátol ta. A vállalatok igénye a beruházási
hitelekre alacsony volt, t ovábbá Lengyelország lako sságának több mint 40 százalék a nem
rendelkezett bankszámlá val. Emiatt a bankszektornak nem volt szüksége a hitelezés
felpörgetésére azért, hogy profitot realizáljon. Elegendő volt az alapvető banki
tevékenységek szélesítésére törekedni. Az uniós csatlakoz ásnak a lengyelek nagy
nyertesei voltak: 2004 -es belépésük óta az ország exportja megduplázódott, a közel 170
milliárd eurós kivitelnek közel 80% pedig az EU országaiba irányult. Az ország
rengeteget költött az infrastruktúra fejlesztésére. A z ország gazda sági növekedését a
külföldi és az állami beruházások, az infrastruktúrafejlesztés, valamint kisebb mértékben
az export hajtotta. Mindemellett nem voltak a külföldi tőkével kapcsolatban ellenséges
kirohanások sem, sőt az ország nagyon tudatosan épített a be fektető k vonzására. Donald
Tusk miniszterelnök kormányának 2010 -es újraválasztása után az első nyilatkozatában azt
hangsúlyozta , hogy kormánya kiemelten koncentrál majd a gazdasági kérdésekre, a
nyugdíjrendszer, az adózás és a gazdasági szabályozás reformj ára, illetve fontosnak tartja
a vállalkozások szabadságának biztosítását és az ehhez szükséges bizalmi légkör
megteremtését, hogy minél több külföldi tőkét tudjanak Lengyelországba csalogatni.
A lengyel államadósság a válságot megelőző években kifejezett en alacsony volt,
miközben az uniós támogatásokra, a nagy belső piacra és a növekvő exportra építő
gazdaság állami támogatások nélkül is növekedett. Az alacsony adósságszintnek
köszönhetően a Lehmann Brothers bedőlését követően megnyilvánuló gazdasági
problémákra a lengyel kormány fiskális lazítás sal tudott reagálni. A gazdaság állami
stimulálása ugyan pénzbe került, emiatt az államadósság növekedni kezdett, viszont a
piacok a korábbi fegyelmezett hozzáállás miatt tolerálták a dolgot, a gazdaság visszaesésé t
pedig ezzel sikerült elkerülni. A munkanélküliség az országban magas volt, de a relatív
teljesítmény ezen a területen is jónak mondható, hiszen a válságban is erőteljesen

36
csökkenni tudott. 2005 -ben még majdnem 18% volt ez a mutató, 2011 -re már kicsivel
10% alatt volt (4.8 .ábra).
4.8.ábra: A munkanélküliség alakulása Lengyelországban 1997 -2014 között .

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Economy_of_Poland
A foglalkoztatottság ezzel párhuza mosan az uniós csatlakozás óta folyamatosan javult. Ez
a mutató 2005 -ben még a régióban a legalacsonyabb volt, 2011 -ben viszont az 59,7
százalékos foglalkoztatottságra növekedett . A válság első hatásai a térség más országaihoz
hasonlóan késleltetve, csak 2 008 második felében érték el Lengyelországot. Ám amíg a
többi állam súlyos visszaesést szenvedett el, addig 2009 -ben Lengyelország Európa egyik
legdinamikusabban fejlődő országának számított. A válság hatására a gazdasági
növekedés lassult, de a jó kiindul ási helyzetnek és a válságkezelés kezdeti lépéseinek
köszönhetően a lengyel gazdaságnak ennek ellenére is sikerült Európában egyedüli módon
mindvégig pozitív növekedési eredményeket produkálni (Faragó -Mező 2012: 110 oldal).
A kormány 2010 óta több megszorí tó csomagot is bejelentett, am elyek a költségvetési
bevételeket szándékoztak növelni. Az áfa általános kulcsa például huszonkettőről
huszonhárom százalékra nőtt, majd egy -egy százalékkal fokozatosan huszonöt százalékra
emelkedett. A fegyveres szervezetekné l dolgozók nyugdíját elkezdték fokozatosan
csökkenteni, és bevezettek egy kiadási szabályt, ami kimondja, hogy az állami
intézmények kiadásai maximum az infláción túl egy százalékkal növekedhetnek.
Lengyelország volt az egyetlen közép -európai állam, amelyn ek a 2008 -2009 -es
világgazdasági válság legnehezebb időszakaiban is sikerült gazdasági növekedést
produkálnia , és az egyik legjobb startpozícióból indult, amikor a többi ország még épp ,
hogy csak kilábalt a krízisből. A lengyel „csoda” oka az, hogy nagyon óvatos

37
gazdaságpolitikát folytattak, ezért nem adósodott el a lakosság, ezáltal a válságot követően
gyors növekedési pályára tudott állni.
4.9.ábra: GDP alakulása Lengyelországban 19 91 és 2018 között .

Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?end=2018&locatio
ns=PL&start=1991

38

5 A válságkezelés folyamata és tapasztalatai a Kelet -Európai
tagállamo kban

Az előző fejez etben bemutattam, hogy hogyan kerültek válságba a Kelet-Európai
országok. Észrevehettük, hogy a keleti országok leginkább magas szintű
munkanélküliséggel, egyensúlyhiánnyal és strukturális problémákkal küzdöttek meg. Az
ötödik fejezet a z EU -s tagállamokban lévő válságkezelés tapasztalatait foglalja össze . A
válság elleni küzdelem sokoldalú volt , s mindenütt az állami beavatkozás erősödésével
járt. Az egyensúlyteremtés és a fenntarthatóság érdekében az EU gazdasági és pénzügyi
rendszere is változásokon ment keresztül, a válság hatására újabb elemekkel bővült. A
gazdasági válság súlyosan érintette a keleti tagállamokat , nem volt lehetőség arra, hogy
önerőből kilábaljanak, emiatt a nemzetközi szervezetekhez fordultak pénzügyi
mentőcsomagok é rdekében .

5.1 A válságkezelés folyamata Magyarországon

A Lehman Brothers 2008 szeptemberében bekövetkezett összeomlása, a globális pénzügyi
piacok ezt követő befagyása , valamint a forint leértékel ődése miatt Magyarország volt az
első EU -ország, amelynek az I MF-hez kellett fordulnia segítségért. Gyurcsány Ferenc
lemondásra kényszerült a válság kirobbanásakor , az IMF -el már az új Bajnai -kormány
kezdte meg a tárgyalásokat. Az új kormány nem vitatta az IMF politikáját, egyetértett
azzal és jelentős költségvetési kiigazítást hajtott végre. Ennek következtében
Magyarország 2008 őszén nagyon gyorsan befejezte a mentőcsomaggal kapcsolatos
tárgyalásokat. A hatóságok október 9 -én kértek segítséget a sikertelen államkötvény –
aukció, az árfolyamcsökkenés és a legnagyobb h azai bank, az OTP részvényeinek
árfolyamcsökkenése után. Az IMF csapat két nappal később Budapestre repült és
november 6 -án már aláírták a készenléti megállapodást. A tárgya lások zökkenőmentesek
voltak, az IMF és az Európai Bizottság között sem volt vélemé nykül önbség . A 20 milliárd
eurós készenléti hitel csomagért cserébe Magyarországnak költségalapú konszolidációt

39
kellett megvalósítania, amely a nominális bérek befagyasztását és a 13. havi fizetés
megszüntetését jelentette a közszféráb an foglalkoztatottak s zámára, továbbá a 13. havi
nyugdíjak megszüntetését , a törvényes nyugdíjkorhatár emelését és az egyete mes jóléti
programok csökkentését . A bevételi oldalon a már bejelentett adócsökkentések
elhalasztásra kerültek, és a hatóságok elkötelezték magukat, hogy nem tesznek semmilyen
adóváltoz ást, ami bevételkieséshez vezet (Győrffy, 2017 : 159 -160 oldal).
A 2010 -es választások azonban megváltoztatták a magyar kormány IMF -el és az Európai
Bizottság gal kialakult kapcsolatát . Az új kormány kétharmados többséget kapo tt a
szavazóktól a megszorítások megszüntetésére, az adók csökkentésére és egy nem
hagyományos korrekciós program végrehajtására. A kormányzás első évében bevezették a
16 százalékos egykulcsos adót, jelentős adókedvezményeket kaptak a gyerekes családok,
csökkentek a jóléti juttatások, illetve növekedett a munkaerőpiac rugalmassága a
foglalkoztatás ösztönzése érdekében. A költségvetés bevételi oldalát tekintve ÁFA –
emelést és szektoriális különadókat vezettek be. 2011 novemberben a végtörlesztést
követő jelen tős forintgyengülés miatt a piacok megnyugtatása érdekében a nemzetközi
szervezetekkel való tárgyalások folytatódtak egy második hitelcsomaggal kapcsolatban. A
kormánynak ugyanakkor nem volt komoly szándéka arra, hogy készenléti megállapodást
kössön, mivel a tárgyalások önmagukban elegendők voltak ahhoz, hogy megakadályozzák
a forintra vonatkozó spekulációkat. Mivel a pénzügyi piacok megnyugodtak és a folyó
fizetési mérleg többletet mutatott, ezért 2013 végére világossá vált, hogy nem lesz új
megállapodás. A kiterjesztett tárgyalások során a kormány nyilvános kampányt folytatott
az IMF ellen. Bár az IM F tagadta a felhozott vádakat, a kormány fenntarthatta a
megszorítás elleni küzdelemről alkotott kép et. A stratégia alkalmazása révén a
kormánynak sikerült min d a forint elleni spekuláció t megállít ani, mind az új megállapodás
potenciálisan szigorú feltétele it elkerül ni (Győrffy, 2017: 160-161 oldal).

5.2 A válságkezelés folyamata Romániában

A Lehman Brothers összeomlását követően 2008 októberében leállt a nemzetkö zi
tőkebeáramlás, ami a hitel ezés csökkenéséhez, az árfolyam sú lyos gyengüléséhez , ennek
okán pedig a devizahitelekkel rendelkező háztartások adósságterhének jelentős
növekedésé hez vezetett . A pénzügyi rendszer stabilizálása és a piaci bizalom

40
helyreállítá sa érdekében az újonnan megválasztott Boc kormány 2009 március 29 -én az
IMF-hez és az EU -hoz fordult pénzügyi mentőcsomagért.
Május 6 -ig az ország 20 milliárd eurós csomagot kapott, ebből 12,95 milliárd eurót az
IMF, az 5 milliárd az EU, 1 milliárdot a Vi lágbankból, valamint 1 milliárd eurót az
Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EBB)
nyújtott . A program gyors jóváhagyása ebben az esetben is a zökkenőmentes
tárgyalások nak volt köszönhető . A gyors aság tükrözi a korm ány azon hajlandóságát, hogy
komoly intézkedéseket hajts on végre a válság leküzdésére. Az IMF és az Európai
Bizottság négy alapfeltételt szabott meg Romániának: a költségvetés kiigazítása, az
egységes bérezés tervezetének megalkotása, az adóügyi felelősség és a nyugdíjrendszer
reformja. Az IMF véleménye szerint a segítség ellenére a 2009 -es és 2010 -es év is még
nagyon nehéz időszaknak ígérkezett a román gazdaság számára . Ez be is igazolódott. A
Nemzetközi Valutaalap előírása alapján a román kormánynak 2009 -re 7,3% GDP arányos
költségvetési hiányt kell ett tartania, amit a kormány meg is valósított, 6,4 s zázalékra
szorítva a deficitet (5.2.ábra). (Szőke -Végh, 2012:139 oldal)
5.2.ábra: A román GDP változása az elmúlt időszakokban.

Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG
A helyzetet tovább nehezítette, hogy a költségvetés bevételei 5,4 százalékkal csökkentek a
2008 -as évhez viszonyítva, a kiadások pedig 1,4 százalékkal növekedtek. A kiadások

41
között a szociális kiadások 2,3 milliárd euróval nőttek meg, főként a már korábban
elfogadott nyugdí jemelés következtében (Győrffy, 2007: 155 oldal ). A program lejárta
után Románia vissz a tudott térni a pénzügyi piacokra , vagyis sik eresnek tekinthetjük a
programot, hiszen legfontosabb célját elérte . A globális pénzügyi piacokon megfigyelhető
bizonytalanság miatti elővigyázatosságból azonban a kormány 2011. március 24 -én egy
második készenléti megállapodást is aláírt. A program feltét elessége hasonló volt az első
programhoz, amely a költségvetési konszolidációt és a pénzügyi stabilitást hangsúlyozta.
A mindenkori román kormányzat eltökéltségét a reformok iránt az is jelezte, hogy 2012
júniusában az új Ponta -kormány kiegészítő megállapo dást írt alá Trojkával, és 2013 -ban
egy harmadik készenléti csomag elfogadásra is sor került. Az előző programhoz
hasonlóan a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok folytatása volt a cél.
Összességében elmondhatjuk, hogy Románia igyekezett megfelelni a nemzetközi
szervezeteknek. Az előírásokat igyekezett betartani, néha túl is teljesítette azokat. A z
olyan egyszerű feladatok esetében , mint a költségvetési konszolidáció és az új
jogszabályok elfogadása komoly eredményeket ért el a román korm ány. A sokkal
komplexebb strukturális reformok esetében azonban korlátozott volt a z előrehaladás, ami
a kormányzat gyenge képességeire utal (Győrffy, 2017: 173 -174).

5.3 A válságkezelés folyamata Lettországban

2008 novemberében Lettország is elkezdte a tárgy alásokat a nemzetközi szervezetekkel. A
tárgyalások zökkenőmentesen zajlottak, azokat a kölcsönös bizalom légköre jellemezte.
Ennek eredményeként december 19 -én bejelent ésre került a mentőcsomag. A lett
mentőcsomag összeállításakor jóval több szereplő ült az asztalnál , mint Magyarország és
Románia esetében . Az IMF és az Európai Bizottság képviselői mellett részt vettek a
skandináv országok is, amelyek az ország bankrendszerében 60 százalékos részesedéssel
rendelkeztek . A 7,5 milliárd eurós mentőcsomagból az IMF 1,7 milliárd euró val, az
Európai Unió 3,1 milliárd euró val, a skandináv országok pedig 1,8 milliárd euró val vették
ki a részüket. Továbbá Lettország kétoldalú hitel megállapodásokat kötött a
Cseh országgal , Észtország gal és Lengyelország gal. A mentőcsom ag-tárgyalás központi
kérdése az volt, hogy feladja -e az ország az árfolyam szigorú rögzítését. A lettek
ragaszkodtak a rögzítéshez, hiszen a hitel állomány 90%-a euróban volt denominálva és

42
már az eurózónához történő csatlakozáson gondolkodtak. Az IMF nem volt meggyőződve
arról, hogy Lettország végrehajthatja azt a belső leérékelést, amely a rögzítés
fenntartásához szükséges, sőt az euró egyoldalú elfogadását is javasolta, amelyet az EU
határozottan ellenzett. A tárgyalások során az európai résztvevők támog atták a lett
stratégiát, tekintettel a bankrendszer várható veszteségeire, valamint a lehetséges
regionális hatásokra. Az európaiak szilárd álláspontját látva az IMF végül hajlandó volt
elfogadni a lett stratégiát, és leértékelés nélkül aláírta a csomagot. A program egyik fontos
eleme a GDP 3% -nál alacsonyabb költségvetési hiány 2011 -re történő csökkentése.
Ennek része volt többek között a közszféra béreinek 25 százalékos azonnali, nominális
csökkentése, és az ÁFA emelése. A tárgyalásokon szintén felmerült az, hogy a lettek
feladják az egykulcsos adót és az alacsony társasági adót, de ebbe a kormány nem ment
bele. A vártnál súlyosabb gazdasági visszaesés miatt 2009 -ben újra kellett tárgyalni a
mentőcsomag feltételeit. A lett stratégia alátámasztás a érdekébe n az Európai Bizottság
elküldte a csomag következő részletét. 2009 júliusában a többi hitelező is megállapodott
abban, hogy a 3 százalékos hiány határidejét egy évvel meghosszabbítja. A lett kormány
az időt további megszorító intézkedések végrehajtására ha sználta, amelyek magukban
foglalják a közszférában további 20 százalékos bércsökkentést, valamint a n yugdíjak
csökkentését (Győrffy, 2017: 194 oldal ).
5.3.ábra: A lett GDP növekedése 2000 -es évektől napjainkig .

Forrás: https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?end=2018&locatio
ns=LV&start=2000

43
A lett válságkezelés legfontosabb hozadéka számunkra az, hogy bemutatt a, hogy
amennyiben hasonló gondolkodású felek ülnek a tárgyalóasztalnál, akkor a bizalom magas
szintje lehetőséget teremt a mentőcsomag előnyösebb feltételekkel történő elfogadására.
Az ötödik fejezet a Kelet-Európai EU tagállamok válságkezelés sel kapcso latos
tapasztalatait mutatta be . Magyarország 2008 októberében, Lettország 2008
novemberében , míg Románia 2009 márciusában kényszerült arra, hogy mentőcsomag ért a
nemzetközi szervezetekhez forduljon . Magyarország 20 milliárd eurós készenléti
hitelcsomagot kapott , ennek következtében sikerült az országnak visszatérnie a piaci
finanszírozáshoz. Ebben a kezdeti időszakban a bizalom jellemezte a kormány és a
nemzetközi szervezetek kapcsolatát. 2010 után Magyarország az egyensúlyt a
foglalkoztatás és a növekedés javításán keresztül kívánta elérni, amelynek fő eszközei az
adóreform és a költségvetés strukturális reformja volt ak, majd ezt támogatták 2013 -tól a
monetáris politikai fordulatot követően a Magyar Nemzeti Bank célzott intézkedései is.
Ebben az időszak ban a bizalom eltűnt a nemzetkö zi szervezetekkel fenntartott
kapcsolatból, de a tárgyalások folytatása hozzájárult a piaci bizalmának elnyeréséhez.
Románia szintén 20 milliárd eurós csomagot kapott, amelyben a következők szerepeltek: a
költségvetés kiigazítás a, az egységes bérezés tervezetének megalkotása, az adóügyi
felelősség és a nyugdíjrendszer reformja. A román kormányok mindvégig egyetértettek a
nemzetközi szervezetek döntéseivel és igyekeztek túlteljesíteni a mentőcsomagok
feltételeit. A hosszú távú str ukturális reformok terén azonban megnyilvánultak a kormány
alacsony képességei. Lettország esetében is a bizalom jellemezte a tárgyalásokat. Az
asztalnál hasonló világnézettel rendelkező partnerek ültek. A z IMF és az EU által
folyósított 7,5 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe példátlan megszorításokat vezet ett
be, amelyek révén sikerült visszanyerni a piac bizalmát és fenntartható növekedési pályára
állítani a gazdaságot .
A vizsgált országok sikeres kilábalását segítette a világgazdaság válságot követő
pénzbősége, vagyis az, hogy a központi bankok világszerte alacsonyan tartották a
kamatlábakat, emiatt a befektetők a kockázatosabb befektetéseket is elfogadták. Ezen
túlmenően a sikerhez hozzájárult, hogy az úgynevezett Bécsi Egyezmény értelmében a
külföld i bankok nem vonultak ki a térségből, hanem feltőkésítették leánybankjaikat.
További fontos tényező volt a vizsgált országok válságkezelése szempontjából a
transznacionális vállalatok erős jelenléte is, amelyek munkahelyeket teremtettek és
versenyképessé t ették a vizsgált országok exportját a világpiacon (Győrffy, 2018).

44
Összességében elmondható, hogy az említett K elet-Európai EU tagországok sikeresen
kilábaltak a válságból és növekedési pályára tudtak állni. Ebben a nemzetközi szervezetek
mentőcsomagjain túlmenően fontos szerepet játszott a világgazdaság pénzbősége, továbbá
a külföldi bankok és nag yvállalatok erőteljes jelenléte.

45
6 Következtetések

A dolgozat fő kérdése az volt, hogy a válságba került Kelet -Európai uniós tagállamok
minek köszönhetően és hogyan tudták leküzdeni a gazdasági válságot. A kérdés
megválaszolás a során először áttekintettem a 20. század gazdaságtörténetének három
meghatározó gazdasági válságát , majd az amerikai subprime válságot . Ezen
gazdságtörténeti összefoglaló t követően vált lehetővé a dolgozat hipotézisének
meghatározása. A hipotéz ist a 2008 -ban kirobbant világga zdasági válság során
nemzetközi segítségre szorult Kelet -Európai uniós tagországok válságkezeléssel
kapcsolatos tapasztalatai segítségével szemléltete m. A továbbiakban röviden áttekintem a
dolgozatot és megállapítom a kutatás téziseit.
A dolgozat második fejezetében a gazdasági válságok működési mechanizmusait mutatom
be. Az 1929 -1933 -as „Nagy gazdasági válság” a gazdaségi szereplők negatív várakozásai
miatt kibontakozó kereslet oldali válság legjobb példája. Az 1929 -ben kipukkadt tőzsdei
buborék okozta recesszió 1930 novemberében fordult válságba, amikor néhány közép –
nyugati és déli bank csődje megrendítette a lakosság bankokba vetett bizalmát, és az
emberek pánikszerűen kezdték el bankbetéteiket készpénzre váltani . 1929 és 1933 között
az Egyesült Államok bankjainak közel harmada tönkrement, ami a pénzmennyiség
hasonló mértékű csökkenésével járt. A bankrendszer válsága miatt leállt a hitelezés, a
keresl et visszaesett , emiatt üzeme ket zártak be , a munkanélküliség emelkedése bedig
tovább csökkentette a kereslete t. A folyamat egy igen mély gazdasági válság
kibontakozásához vezetett az Egyesült Államokban, hatását pedig a teljes
világgazdaságban érzékelni le hetett. A gazdasági válságok nemzetközi terjedésének egyik
legjobban dokumentált esete az 1997 -1998 -as ázsiai pénzügyi válság. A válság
Thaiföldről indult útjára 1997 júliusában, amikor a bahtot ért spekulatív támadások
következtében a kormányzat felhagyot t az árfolyam védelmével és szabadon lebegő
árfolyamrendszert vezetett be. A lépést azonnali jelentős leértékelődés követte, ami
megnehezítette a külföldi devizában felvett hitelek visszafizetését. A nemfizető hitelek
számának jelentős emelkedése miatt a p énzügyi rendszer válságba került. A hitelezés
csökkenése következtében csökkentek a beruházások és a fogyasztás, ami súlyos
gazdasági válság kibontakozását idézte elő. A spekulatív támadások összefüggésben
voltak a gazdaság strukturális gyengeségeivel. Miv el a térségbeli gazdaságok a 80 -as
évektől kezdődően hasonló gazdaságpolitikákat folytattak és hasonló gazdasági struktúrát

46
építettek ki, emiatt a thai válságot követően velük szemben is bizalmatlanokká váltak a
befektetők. A befektetői bizalom lecsökkenés e tőkekivonásban nyilvánult meg , ami a
válság tovaterjedését eredményezte a Délkelet -Ázsiai régióban . A gazdaságtörténet
jelentős gazdasági válságainak tapasztalatai alapján alkotta meg Charles Kindelberger azt
a modellt, amely képes magyarázni a befektető i bizalom és a válságok kialakulása közötti
kapcsolatot. A modell jól használható az amerikai subp rime válság vizsgálatára.
Az amerikai subprime válság kialakulása során kulcsszerepet játszott a kétezres évek
elejét jellemző likviditásbőség, amely az ingat lanpiacon buborék kialakulásához vezetett.
Az alacsony kamatlábak miatt a profitra törekvő pénzintézetek az úgynevezett „subprime”
kategóriába tartózó adósoknak, vagyis a problémás hitelfelvevőknek is nyújtottak
kölcsönöket. Ezeket a magas kockázatú adóssá gokat a hitelezők később
értékpapírosították és eladták, ezáltal megszüntették a kockázatot. Mindez természetesen
csak addig folytatódhatott, ameddig az ingatlanárak emelkedtek. Ez biztosította a
keresletet ezen értékpapírok iránt. A FED 2006 -os kamatemelé sét követően azonban a
hitelfelvétel költségei emelkedtek, emiatt csökkent az ingatlanpiaci kereslet, vagyis
csökkenni kezdtek az ingatlanok árai. A folyamat számos esetben bankcsődöt váltott ki az
Egyesült Államok pénzügyi szektorában. Fordulópontot azonb an a Lehman Brodhers
bedőlése jelentett, minek hatására a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalmatlanság olyan
szintet ért el, amely hatására az amerikai és a nemzetközi pénzpiacok befagytak, súlyos
gazdasági válságot eredményezve világszerte . A bizalmatlans ágot csak növelte , hogy a z
úgynevezett „mérgezett” értékpapírok , vagyis azon értékpapírok, amelyek tartalmaztak
subprime adósságokat, a nemzetközi pénzügyi piacok közvetítése révén szétterjedtek a
világgazdaságban.
A globális pénzügyi válság hamar elér te az európai piacokat is. A válság különösen
komoly károkat okozott a Kelet -Európa i uniós tagországoknak, amelyek jóval kevésbé
tudtak ellenállni a pénzügyi összeomlás hatásainak. A válságot megelőzően a regionális
növekedés üteme gyors , a külföldi tőke b eáramlása pedig számottevő volt . Azonban 2008
szeptemberében, amikor a Lehman Brothers csődbe ment , a régióban hirtelen leállt a
tőkebeáramlás, a világkereskedelem összeoml ása pedig az export számára jelentett
kedvezőtlen hatást. Ennek következtében a régi ó több országa válságba került. Most
röviden tekintsük át a válságba került kelet -európai uniós tagországok eseteit.

47
Magyarország esetében igen jelentős volt a valutában denominált állami és a
magánadósság mértéke. A helyzetet rontotta, hogy a kétezres év ek végére a gazdasági
növekedés kifulladt. Ilyen körülmények közepette Magyarország volt az első tagállam,
amelyik válságba jutott és IMF segélycsomagra szorult a Lehman Brothers csődjét
követően. Az ügyvezető kormány és az IMF hasonló világnézete következ tében a
hitelcsomag tárgyalásai zökkenőmentesen zajlottak. A 2010 -es kormányváltást követően a
kölcsönös bizalom légköre szertefoszlott, de egy újabb hitelcsomagról szóló tárgyalások
folytatása és a gazdaságpolitika eredményei révén meg lehetett tartani a piac bizalmát.
Magyarország sikeresen ki tudott lábalni a válságból és növekedési pályára tudott állni.
Romániát lassú gazdasági növekedés, magas infláció és a privatizáció alacsony foka
jellemezte a 90 -es években. A 2000 -es évek elején lezajlott neolibe rális reformoknak
köszönhetően azonban az ország gyors növekedési pályára tudott állni, az infláci ó pedig
lecsökkent. A gazdasági növekedést a fogyasztás fűtötte, ami a lakosság hitelfelvételére
épült. Nagy mennyiségű külföldi hitel áramlott be az országba . A pénzpiacok 2008
szeptemberi befagyását követően a hitelezés leállt, emiatt a fogyasztás visszaesett, a
tőkekivonás miatt romló árfolyam pedig megnehezítette a hitelek törlesztését. Az ország
az IMF -hez fordult segítségért. A hiteltárgyalások során a bi zalom magas szintű volt a
kormány és az IMF között. A végrehajtás során a feltételeket több esetben túl is teljesítette
az ország. Három készenléti csomagot köv etően az ország gazdaságát siker ült stabilizálni
és növekedési pályára állítani.
Lettországot a gyors gazdasági növekedés, valamint az alacsony költségvetési hiány
jellemezte a rendszerváltást követően. A kiegyensúlyozott költségvetés folyományaként a
szociális kiadások igen alacsonyak voltak az országban. Mindezt a kormány az olcsó
hitelekhez való hozzáférés lehetőségének biztosításával ellensúlyozta. Ezen hitelek zöme
külföldi valutában lett denominálva. A likviditásbőség az ingatlanszektorba áramlott, ott
buborékot keltve. A buborék már a Lehman Brothers bedőlése előtt kipukkadt, a lett
gazdaság a válság felé tartott, a nemzetközi események csak tovább rontották a helyzetet,
a hitelpiacok befagyá sán keresztül. A kialakult helyzetben Lettország nemzetközi
segítségre szorult, a tárgyalásokon az IMF, az Európai Unió és a skandináv bankok vettek
részt . A tárgyalások légkörét a teljes bizalom jellemezte. A tárgyaló partnerek
gazdaságfilozófiája hasonló volt, a lett kormány vállalta a szigorú megszorítások
végrehajtását. A bizalom légkörében még arra is lehetősége volt a lett vezetésnek, hogy
bizonyos k érdésekben nemet mondjon a nemzetközi hitelezőknek. A mentőcsomagot

48
követően a lett gazdaság sikeresen vissza tudott térni a stabil, fenntartható növekedési
pályára.
Lengyelország némiképp kakukktolyásnak tekinthető a keleti tagországok között.
Teljesítmén ye nem volt kiemelkedő a válságot megelőzően, ennek ellenére el tudta
kerülni a válság begyűrűzését és még 2009 -ben is gazdasági növekedést tudott felmutatni.
A válasz a talányra a gyengénfejlettségben és az óvatos gazdaságpolitikában keresendő . A
pénzügyi intézményrendszer fejletlensége miatt a kereskedelmi bankok nem igyekeztek a
hitelezést felpörgetni, a lassú növekedés miatt a vállalatok nem igényelték a beruházási
hiteleket, a jelzáloghitelezést pedig a kormányzat igyekezett visszaszorítani. Mivel az
ország nem adósodott el, emiatt a nemzetközi tőkepiacok befagyása és a tőkemenekítés
nem érintette súlyosan, ugyanakkor a költségvetésnek volt tere fiskális lazítás révén
serkenteni a gazdaságot.
A dolgozat bevezetőjében röviden kitérek továbbá Görögorsz ág válságkezeléssel
kapcsolatos tapasztalataira is. Görögország és a Kelet -Európai tagállamok esete azt
illusztrálja, hogy a bizalom, illetve annak hiánya hogyan játszik szerepet a nemzetközi
szervezetekkel történő tárgyalások során, ezáltal pedig hogyan b efolyásolja a
válságkezelés sikerét. A Kelet -Európai tagállamok válságkezelését siker kísérte, mivel a
mentőcsomagok tárgyalása során létezett a bizalom a felek között, továbbá a kedvező
világgazdasági környezet és a nemzetközi nagyvállalatok is segítették a kilábalást. Ezzel
ellentétben Görögország a bizalom hiánya miatt hosszú ideig képtelen volt visszatérni a
piaci finanszírozáshoz. A helyzet et tovább nehezítette, hogy a nemzetközi termelési
láncokba történő beágyazottsága alacsonynak mondható.
Tézis 1: A piaci szereplők kedvezőtlen várakozásai alapvető szerepet játsz anak a
gazdasági válságok kialakulásában.
A második fejezetben láthattuk, hogy a kereslet oldali válságok kialakulásának legfőbb
oka az, hogy egy váratlan fordulat hatására az addigi kedve ző piaci várakozások helyét a
borőlátás veszi át, amire a hitelezők tőkekivonással reagálnak. Ennek hatására a hitelezés
leáll, ami a kereslet visszaesését eredményezi. Az ázsiai pénzügyi válság a folyamat
nemzetközi szinten történő működését illusztrálja.

49
Tézis 2: A külföld felé történő eladósodás következtében az ország kite tté válik a
nemzetközi pénzügyi válságok terjedésének.
Mindhárom válságba került keleti tagország esetében jelentős volt a magánszektor
külföldi valutában történő eladósodottsága. A n emzetközi pénzpiacok befagyását
követően a tőkeáramlás leállt, a hazai fizetőeszköz árfolyama pedig romlani kezdett, ami
lehetetlenné tette a hitelek visszafizetését. Lengyelország példája ugyanakkor illusztrálja,
hogy óvatos gazdaságpolitikával és alacson y adóssággal meg lehet állítani a nemzetközi
pénzügyi válságok terjedését.
Tézis 3: A válságkezelés során a nemzetközi szervezetek és a kormány közötti bizalom
szintje meghatározza a válságkezelés sikerét .
A bevezetőben utaltam Görögország válságkezelésse l kapcsolatos tapasztalataira. A
kormány és a nemzetközi szervezetek közötti bizalom hiánya a mentőcsomagok
tárgyalása során elhúzódó megállapodáshoz és szigorú feltételekhez vezetett. A szigorú
feltételek következtében a lakosság tiltakozott a reformok el len, a piac pedig nem hitte el,
hogy a kormány képes végrehajtani a reformokat, emiatt nem sikerült a piaci
finanszírozáshoz való visszatérés. Görögország három mentőcsomagot követően is
kihívásokkal néz szembe. Ezzel ellentétben a három válságba került ke leti tagország
esetében a bizalom légköre jellemezte az IMF -el folytatott tárgyalásokat. A kormányok
együttműködők voltak, ami következtében enyhébb feltételekkel kaptak hitelt, ez
kevesebb társadalmi feszültséget gerjesztett, a piacok pedig elhitték, hogy sikeres lesz a
program. Ennek köszönhetően a válságba jutott országoknak sikerült visszatérni a piaci
finanszírozáshoz.

50
7 Irodalomjegyzék

Bélyácz Iván -Szász Erzsébet (2014) : A pénzügyi rendszer válsághajlamának mélyebb
gyökereiről .Gondolatok a likvi ditási paradoxon k ialakulásáról .Közgazdaság , Évfolyam 9 /(1) , ISSN
1788 – 0696, p. 1 -20.
Faragó Emese -Mező Júlia (2012) : A válság meglepetése -Lengyelország, Szeged, pp. 106 -12, 15 p.
Fikó László (2014) : A Gazdasági Válság Hatása Ázsia Fejlődésére .Küldgazdas ág 2014/ (2), 161-176.
Győrffy Dóra (2009): Szép új világ Amerikában – Az állam álmai és a válság valósága , Pénzügyi
Szemle, Közpénzügyi szakfolyóirat . Magyar K özlöny Lap – és Könyvkiadó, Budapest.
Győrffy Dóra (2015): A várakozások szerepe a pénzügyi kimentése k eredményességében:
Válságkezelés Görögországban és Írországban .Külgazdaság 59 (1-2), pp. 79 -106.
Győrffy Dóra (2017) : Bizalom és Pénzügyek -Válság és V álságkezelés az Európai Unióban.
Typotex/Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.
Győrffy Dóra (2018) : Trust and Crisis Management in the European Union An Institutionalist
Account of Success and Failure in Program Countries .Palgrave Macmillan, 2018, pp. 244 .
Király Júlia –Nagy Márton (2008) : Jelzálogpiacok válságban – kockázatalapú verseny és
tanulságok .Hitelintézeti Szemle 7/(5).
Kosztopulosz Andreász (2015) : A pé nzügyi válság és következményei :Monetáris politikai és
szabályozási kihívások /Szegedi Tudományegyetem .
Mankiw, N.G. (2011): A közgazdaságtan alapjai , Osiris Kiadó, Budapest.
Szőke Ágnes -Végh Marcell Zoltán (2012): Románia recessziója -zuhanórepülés?
Műhelytanulmányok , (13). pp. 134 -141.
The Asian Crisis: Toward Recovery and Reform , by Byron Gangnes, University of Hawaii at Manoa ,
New York, March 17 -18, 1998 .

51
Internetes források
https://doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=1006
https://elemzeskozpont.hu/hogyan -tortent -mit-tanulhatu nk-nagy -gazdasagi -vilagvalsag
https://polgariszemle.hu/archivum/44 -2008 -december -4-evfolyam -5-szam/279 -a-penzuegyi –
valsag -hattere
https://24.hu/fn/gazdasag/0001/01/01/v_ls_gkezel_rom/
http://offline.hu/kikapcs/2 014/11/85 -eve-kezdodott -fotok -a-nagy -gazdasagi -vilagvalsag –
idoszakabol/