Lect. Univ. Dr. Molnar Elisabeta -Ilona [602045]

UNIVERSITATEA CRE ȘTINĂ PARTIUM DIN ORADEA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE ECONOMICE
SPECIALIZAREA: ECONOMIA COMERȚULUI, TURISMULUI ȘI
SERVICIILOR

LUCRARE DE LICENȚĂ

OBICEIURI DE CONSUM ÎN CAZUL PRODUSELOR
ALIMENTARE INTERNE ȘI EXTERNE

Coordonator științif ic:
Lect. Univ. Dr. Molnar Elisabeta -Ilona
Lect. Univ. Drd. Kanya Hajnalka

Absolvent: [anonimizat]

2015

2

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM -NAGYVÁRAD
KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
KERESKEDELMI, TURISZTIKAI ÉS SZOLGÁLTATÓ EGYSÉGEK
GAZDASÁGTANA SZAK

ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT
FOGYASZTÁSI SZOKÁSOK HAZA I ÉS KÜLFÖLDI
ÉLELMISZER TERMÉKEK ESETÉN

Konzulens tanár:
Dr. Molnár Elisabet a- Ilona
egyetem i adjunktus
Drd. K ánya Hajnalka
egyetemi adjunktus

Készítette:
Molnár Melinda Anita

2015

3

Tartalomjegyzék
1. Az élelmiszer fogalma és alkotórészei ………………………….. ………………………….. …………. 7
1.1. Élelmiszerek fogalma ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 7
2. Fogyasztói magatartás és motiváció ………………………….. ………………………….. ……………. 9
2.1. Fogyasztási szokások ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 10
2.2. Áru és fogyasztói piacok ………………………….. ………………………….. ………………………. 11
3. Élelmiszerfogyasztás és tényezők ………………………….. ………………………….. ……………… 12
3.1. A vallási ünnepek és a vendéglátás ………………………….. ………………………….. ………… 13
3.1.1. A keresztények étkezési szokásai ………………………….. ………………………….. …….. 13
3.1.2. Az iszlámok étkezése ………………………….. ………………………….. ……………………. 14
3.1.3. Zsidó étkezési szokások ………………………….. ………………………….. …………………. 15
3.2. Környezetvédelem az egészségesebb táplálkozásért ………………………….. …………….. 15
3.3. Hagyományos konyha ………………………….. ………………………….. ………………………….. 17
4. Romániai termékek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 19
4.1. Tejipar ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 20
4.2. Malom és pékipari termékek ………………………….. ………………………….. …………………. 21
4.3. Húsip ari termékek ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 22
4.4. Italok ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 23
4.5. Édességek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 26
5. Fogy asztási szokások Romániában ………………………….. ………………………….. …………… 27
MELLÉKLET ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 52
KÉRDŐÍV ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………. 52

Ábrák jegyzéke
1. Ábra A világ vallási térképe ………………………………………………………………………….12
2. Ábra Kenyérfogyasztás Romániában ……………………………………………………………..22
3. Ábra Regal csokoládé ……………………………………… …………………………………………..27
4. Ábra Kedvelt élelmiszer termékek ………………………………………. ………………………..29
5. Ábra A hazai termékek népszerű sítésének fontossága………….. ………………………….30
6. Ábra Reklám a hatékonyság szempontjából………………………… ………………………….31
7. Ábra Élelmiszerekre költött 1 hónapi összeg…………….. ………… ………………………….32
8. Ábra A vallás, mint befolyásoló tényező a fogyasztás sze mpontjából… ………………33

4
9. Ábra Az ünnepi vásárlások élelmiszertermékek esetén……….. ……………………………34
10. Ábra Az élelmiszerekre fordított összeg…………………………………………… …………….35
11. Ábra Befolyásoló tényezők termékek vásárlásakor…………… ……………………………..36
12. Ábra Az ország domborzata és az élelmiszerek megtermelé se………… ………………..37
13. Ábra Hazai termékek vásárlásának az elterjedése……………………………………… …….38
14. Ábra A képzett szakemberek fontossága…………………………………………………… ……39
15. Ábra Higiéniai körülménye k biztosítása…………………………. ………………………………40
16. Ábra A piacról és a bevásárlóközpontokból vásárolt él elmiszerek……………………..41
17. Ábra Tehén és juhtól származó tejtermékek…………………… ……………. …………………42
18. Ábra Az italok alkoholtartalma…………………………………………………………. ……… …..42
19. Ábra Csokoládé és más édességek fogyasztása……………….. ………………………………43
20. Ábra Kedvelt hús ipari termékek fogyasztása…………………. …………………………… ….44
21. Ábra Környezetvédelem és az egészséges táplálkozás…….. …………………………… ….45
22. Ábra A válaszadók korcsoportba való sorolása…………….. ……… …………………… ……46
23. Ábra A válaszadók végzetssége…………………………………… ………………………….. ……47
24. Ábra A válaszadók lakóhelye…………………………………….. ………………………….. …….. 48
25. Ábra A megkérdezettek neme……………………………………. ………………………….. ……..48

5

Introducere

Tema lucrării reflectă tendințele de consum și alimentație al principalelor prod use
alimentare aut ohtone. Cerințele consumului cât și motivația consumatorilor sunt influențate
de factori diverși. Cererea și oferta diferă de la ț ară la alta, obiceiurile naț ională își lă sa
amprenta, d ar independent de acestea dorinț ele consumatorilor trebuiesc satifăcute.
Calitatea și preț ul fac parte din fac torii principali care se evidențieaza î n cazul consumului.
Piața de consum stabilește î n mare parte cererea și oferta, dar este influențată
cantitativ de marketing. În vânzare reclama deține un rol esenț ial, comportamentul și
obiceiurile consumatorilor sunt d iverse, astfel reclama, oferta ș i vânzarea trebuie să fie
aliniate la tendinț ele de consum.
În viata de zi cu zi ali mentația deț ine rolul vital, de ea depinde sănătatea și modul
de viată, de aceea trebuie să se acorde o atenție deosebită în consumul
alimentelor.Alimentația sănătoasă a devenit o temă zilnic ă de actualitate, acordî ndu-se o
importanță tot mai mare pentru materia de bază, originea, compoziția produselor alimentare
, de asemenea și legătura cu mediul înconjură tor.Organizaț ii profesiona le, ramuri
industriale, instituții alături de industria alimentară și ea farmaceutică, se ocupă tot mai
intens de comportamen tul și obiceiurile consumatorilor în ce priveș te consumul de
alimente.
Produsele alime ntare autohtone au revenit la “viata” în lumea modernă al zilelor de
azi, cererea fiind tot mai mare.Solicită rile din partea co nsumatorilor se îndreaptă spre
produsele a limentare produse în țară, ele câștigând recunoaștere pentru calitatea lor atât în
țară cât ș i peste hotare.

6
Bevezetés

A dolgozat témája rávilágit egyrészt a hazai fő élelmiszerek jellegzetességeire,
másrészt a termékek versenyképességeire világs zerte. A termékek fogyasztási
követelményeiket és a fogyasztók motivációikat különböző tényezők befolyásolják. A
kereslet és a kinálat azonban különbözik országonként, népi szokásoktól függően, de
ezektől eltekintve megfelelőképpen kell kielégitse a fogya sztói igényeket.
A minőség és az ár a legfontosabb tényezők közé tartoznak, amelyek felmerülnek a
fogyasztás esetében. A fogyasztói piac meghatározója nagyrészben a termék kereslete és
kinálata, ennek befolyásolója azonban a marketing szektor. A reklám az eladás fő eszköze,
ezért nagy szerepet játszik a termék megismertetésében. A fogyasztói szokások nagyon
szerteágazóak, ezért a r eklám, a kinálat, az eladás kell kövesse a konkrét fogyasztási
szokásokat.
A mindennapi élet szükséglete érdekében az étel kih agyhatatlan, befolyásolja az
ember egészségét, életmódját, ezért különös figyelmet kell forditani az élelmiszer termékek
fogyasztására. Az egészséges táplálkozás napjaink rendszeres témájává vált, az
élelmiszerek alapanyaga, összetétele és a kapcsolata a környezettel különleges és egyre
több figyelmet vonz maga után világszerte. Egyre több szervezet, különböző iparok
ágazatai, mint gyógyszeriparok is foglalkoznak az étkezés szokásaival és az élelmiszerek
fogyasztásával.
A hagyományos termékek újra „életre keltek” a mai modern világban, egyre több a
kereslet eze k iránt. Az igények a hazai termékek irányát követik, és úgy országon belül,
mint határokon túl elismertséget nyertek.

7
1. Az élelmiszer fogalma és alkotórészei
1.1. Élelmiszerek fogalma
Olyan termékeket jelöl, amelyek feldolgozott , esetleg részben feldolgozott vagy akár
feldolgozatlan , formában jelennek meg. Eze k emberi fogyasztásra alkalmasak .
Az emberi táplálék tulajdonképpen élelmiszeranyagokból tevődik össze, amelynek
előállítása állati és növényi eredetű.
Mi is a feldolgozott élelmiszer?
,, Olyan élelmiszer, amelynek eredeti állapotát lényegesen megváltoztató élelmiszer
előállítási műveletekkel hozta k végső fogyasztásra kész állapotba. ”
[http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/fogal mak/fogalom.html?phraseid=2063]
Két fő alkotórészből tevődik össze az élelmiszer . Ezek a következő elemek:
– Víz: amelyik az egyik legfontosabb alkotórész, valamint a száraz anyag
– a szárazanyag is leos ztható három fő részre: az első -a tápanyag , a második a
járulékos anyag , a harmadik pedig a ballaszt anyag .
A víz
A víz az a legismertebb folyadék, amely a természet egyik alkotó eleme. Folyékony
test. Színtelen és szagtalan. A víz feltételezi az emberi élet meglétét, nagyon fontos és
nélkülözhetetlen elem az emberi szervezet számára. Nem csak az élő szervezetnek, de az
élelmiszereknek is egyik fontos alkotó része. Az élelmiszerekben két formában található
meg: szabad , illetve kötött víz formájában. A víz mennyisége és tartalma nem
elhanyagolható a termékek és f őleg az élelmiszerek előállításánál. Az élelmiszerek
tartósításánál és nem utolsó sorban feldolgozásánál az egyik legfontosabb befolyásoló
tényezőnek számít. 1
Száraz anyag
A száraz anyag esetében, mint már említettem három fő részről kell említést tenni.
Az első a tápanyag, a második a járulékos anyag, a h armadik pedig a ballaszt anyag.
A tápanyagok olyan vegyületek, amelyek nélkülözhetetlenek az életműködéshez, a
szervezet be kerülve fejtik ki hatásukat. Két csoportra oszthatjuk őket, az alap- és a
védőtápanyagok ra.

1 http://foraqua .hu/a -viz/a -viz-fogalma

8
Alap tápanyagoknak nevezzük az olyan szerves vegyületeket, amelyek a szervezet
folytonos energiaellátását szolgálják. Ezek a tápanyagok nélkülözhetetlenek az em beri
szervezet számára, mivel hiányukban hosszabb távon az élet nem tartható fent. Ide soroljuk
a fehérjéke t, amelyek ismeretesek sejtépítő tulajdonságukról, a szénhidrátok a második
fontosabb anyagok, amelyek energiát adnak a szervezetnek, végül pedig a zsírok . A
fehérjéknek, vagy más néven proteineknek f ontos sejtfelépítő szerepük van az emberi
szervezetben, mivel az esetleges fehérjehiány miatt hozzájárul a szervezet legyengüléséhez.
A fehérjék jellemzően olyan élelmiszerekben lelhetőek fel, mint a tejte rmékek, gabonafélék
és hüvelyesek. A szénhidrátok az emberi szervezet számára szintén fontos alapanyagot
jelentenek az energia biztosítása miatt. Természetes vegyületekben keményítő és
cellulózként ismeretesek. Jótékony hatása, hogy biztosít ja a gyors anya gcserét. Olyan
táplálékokban jelenik meg, mint a zöldségfélék, gyümölc sfélék, burgonya vagy a kenyér. A
zsiradékok , amelyek vízben nehezen oldódnak, magas energiaértékkel egyaránt
rendelkezik. Megtalálható mind nö vényi, mind állati szervezetben, amely a gli cerin és
zsírsavak összetételéből alakul ki. Fontos elemei a zsírok és az olajok. Ezek mind nehezen
emészthető anyagok, amelyek legfőképpen olyan élelmiszerekben fordulnak elő, amelyek
állati eredetűek. [Ketter László,1985]2
A védőtápanyagoknak két fő eleme va n, a vitaminok és az ásványi anyagok. Ez a
vegyület azért fontos az emberi és élő szervezet számára, mivel fontos szerepet tölt be a
táplálkozásban és ezáltal biztosít ja a zökkenőmentes anyagcserét.
A járulékos anyagok o lyan mellék vagy kiegészítő anyagok, amelyek főleg minőségi
szempontból fontosak az élelmiszerek állaga szempontjából. Ezek az anyagok gazdagok
úgy ízesítő, mint serkentő (koffein a kávéban és teá ban), illetve illatanyagokból
Annak érdekében, hogy szervezetünkben jóllakottság érzését tapaszt alhassuk, nagyban
segítenek és szerepet játszanak a ballaszt anyagok. Ezek lehetnek növényi rostanyagok,
mint a cellulóz vagy éppenséggel olyan termékek, amelyeket állatokból készítettek.
[http://www.petzeltj.hu/2012 -11-09-17-22-03/oktatasi -segedletek/category/64 –
elelmiszerismeret?download=262:elelmiszerismeret ]

2 Ketter László, Gasztronómiánk Krónikája, Budapest, 1985

9
2. Fogyasztói magatartás és motiváció
A fogyasztói maga tartás termékek és szolgáltatások vásárlása és használata által
kerül kifejezésre az emberek viselkedésében. Motiváltnak lenni annyit tesz, hogy a
személyeket bizonyos cél hajtja annak érdekében, hogy valamilyen tevékenységet véghez
vigyen vagy megszerezze n, jelen esetben a vásárlást. Fontos kérdéskör, hogy kik is alkotják
a piacot. Legegyszerűbb válasz erre az, hogy a vásárlók és az eladók.
De kik is a vásárlók? A vásárló az a potenciális fogyasztó, aki hajlandó
megvásárolni egy bizonyos terméket egy adott ö sszeg ellenében. Manapság főleg
élelmiszer termékek esetében a nőkre hárul ez a feladat. Ők azok, akik ténylegesen
megvásárolják az adott terméket és elkészítik a családnak adott receptek segítségével. A
feleségek meghatározó szereppel bírnak nem csak az é lelmiszer termékek megvásárlása
terén, hanem esetleg a lakásberendezés során, gyermeknevelés terén és a szépségápolási
termékek fogyasztásában is. Egy másik fontos kérdéskör az, hogy hogyan is vásárolunk.
Ezt meg lehet tenni egyedül vagy csoportosan mások kal, valamint arra a kérdésre is
rávilágít, hogy önszántunkból tényleges és fontos dolgok megszerzése végett vásá rolunk,
vagy csak egy impulzusszerű dologról van szó. Nem mindegy az, hogy szükségünk van
egy bizonyos termékre vagy csak azért veszem meg, mert vásárolni támad kedvem és
biztosan jó lesz majd egy következő alkalomra.
Azt, hogy hol is vásárol, személyes en dönti el az adott személy. Vásárolhat
bevásárló üzletekben, piacokon vagy esetleg adott szolgáltatótevékenységek helyszínén. A
hely kiválasztása nagyon fontos szempont, mivel a legtöbb vásárlói döntés a helyszínen
születik meg. Nagyon fontos, hogy az ad ott hely közel legyen, körülötte legyenek jól
kialakítva az adott infrastruktúrák. Vásárolni ma már nem csak direkt helyeken lehet,
hanem indirekt módon is, mint az internet hálózatok segítségével. Beszélhetünk egy
úgynevezett vásárlói vagy fogyasztói rit musról. Ez a fogyasztók vásárlási szokásait fedi
időben és mennyiségben naponta, hetente, havonta vagy évente akár többször is. Vannak,
akik főleg a termékek promóciói és az akciók miatt mennek el többször is vásárolni, de
vannak olyanok is, akik előrehozz ák vásárlásaikat. [Szántó Szilvia, 2010]3

3 Szántó Szilvia, Hinora Ferenc, Minden ami marketing, 2010 Budapest, p.48

10
2.1. Fogyasztási szokások
Élelmiszerek vásárlása esetében említést kell tennünk arról, hogy hazai fogyasztók
esetében mik a szokások, milyen ételek kerülnek általában az asztalra, adott alkalmakkor
mik az újdonságo k és, hogy mennyi az a bizonyos összeg, amit adott élelmiszer termékekre
költenek az emberek.
Elsősorban beszéljünk Románia gasztronómiájáról. A magyar, a francia és főleg a török
konyha rányomta bélyegét a román konyha kialakulására , amely napjainkban nagyon
változatos alapanyagokból tevődik össze. Mivel az évszakok váltakozása az élelmiszerek
terén egy fontos tényező, ezért főleg a nyári és az őszi időszakban lehet a piacokról is a
legfrissebb és legegészségesebb zöldségeket és gyümölcsöket beszerezni. Itt mindenekelőtt
megemlíthetjük a paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát, gyümölcsök terén pe dig a friss
és érett dinnyét, barackot, almát vagy pedig a cseresznyét és meggyet.
A román konyha egyik legfontosabb eleme a hús, bármilyen állatból is származzon.
A marhapörkölt nagyon híres eledel számukra, amely et különböz ő húsokból főznek meg,
de alap vetően csirke és disznóhús az alapanyaga. E mellett főleg zöldségekkel szokták
tálalni ezt az ételt, vagy különböző levesekkel szolgálják fel. Egy másik híres és
kihagyhatatlan úgymond alap ételük a töltött káposzta, ahol ugyancsak a húsé a főszerep,
amely et elősze retettel fogyasztanak tejföllel, vagy bizonyos régiókban pirospaprikával. Itt
megemlíteném fogyasztási szokásként, hogy nincs egy olyan ünnepély, fontos esemény
vagy legalább egy vasárnapi ebéd, amely elmúlhatna töltött káposzta nélkül.
A románok úgy tartják, hogy egy étkezés nem az igazi húsétel nélkül. A
vegetáriánusoknak sem kell elkeseredniük, mivel különböző ételeket fogyaszthatnak
nagyon finom és friss zöldségekből, ahol nem feltétlen kell, hogy húst fogyasszanak. Ott
van például a megun hatatlan krumplipüré, vagy a zöldségsaláták. A ciorba de burta egy
kihagyhatatlan ínyencségnek számít az országban, ami tulajdonképpen egy fokhagymás,
ecetes pacalleves, amelyet főleg éttermekben általában különböző salátákkal és
burgonyával kínálnak a vendég ek számára. Egyéb fontosabb ételük a töltött paprika, ami
ugyancsak húsból is készül, valamint a szalonna. Vidéken élő egyszerű emberek úgy
tartják, hogy egy rendes reggeli nem telhet el anélkül, hogy az ember elfogyasszon egy kis
szalonnát kenyérrel és ha gymával, esetleg egy kis paradicsommal mellé.
A szalonna amellett, hogy nagyon egészséges és az emberi szervezet számára fontos
zsírt tartalmaz, arra is rájöttek a kutatók, hogy az immunrendszer számára is fontos

11
arachidon savat tartalmaz, ami egy erősítő szer, az Omega -6 zsírsavak egyik része, és
elősegíti az ellenálló képességet, pozitív hatással bírnak a szívre, a koleszterin szintjének a
tartásában és csökkentésében is nagy szerepe van. Egyéb olyan problémákra is segítséget
nyújt a szalonna használata v agy fogyasztása, mint a mellgyulladások, fogfájások,
különböző í zületi fájdalmakra, valamint az ekcémára vagy esetleg még a fogfájásra is.
[http://filantropikum.com/szamo s-gyogyhatasa -van-a-szalonnanak ]
Erdély területén nagyon elterjedt köretként ismerete s a párolt zöldségekkel tálalt
rizs, vagy akár a közkedvelt hasábburgonya. Á ltalában még a gyimesi csángó családok
körében egy szimpla hétköznapi vagy akár ünnepi alkalmakkor is elkészített és fe lszolgált
ennivaló a puliszka, amelyet különböző tejter mékek által szoktak elkészíteni, főleg
juhtúróból állítják elő Székelyföldön, ahol túrós puliszkaként ismeretes.
[http://www.nagyutazas.hu/magazin/article.php?id=359 ]

2.2. Áru és fogyasztói pia cok
A fogyasztás az emberek sajátok igényük és szükségleteik kielégítése érdekében végzett
tevékenység, amelyet egy adott gazdasági és társadalmi környezetben bonyolít le. A
fogyasztó nem csak az a személy vagy egyén, aki a terméket megvásárolja és fogyasz tja,
hanem ő az a személy, aki használja és értékeli az adott terméket. Ilyen szempontból ezért
nagyon fontos, hogy adott áru jó minőséggel rendelkezzen, és ebben az esetben az adott
élelmiszerek fris sek és egészségesek legyenek. A fogyasztó, mint értékelő ilyen
szempontok alapján dönti el, hogy milyen helyről fogja vásárolni az adott élelmiszert, hol
van az a hely, az az adott pont, ahol számára friss, minőségi és több féle termékkel
szolgálnak valamint nagyon fontos az is, hogy milyen az adott eladó attit űdje, hogyan
viselkedik a vevővel, mert ezáltal elérheti azt, hogy a kliens mindennapos vendéggé váljon,
de el is kedvetlenítheti őt attól, hogy oda járjon vásárolni.

Piac szegmentáció, pozicionálás
Annak érdekében, hogy megismerjük a fogyasztók igényeit , szükségleteit, szükség van a
piacok szegmentálására. Fontos, hogy a szervezetek számba vegyék az adott igényeket,
mivel ezáltal az esetleges kapott információk alapján, hatékonyabb módon tudja elősegíteni
a fogyasztói igények kielégítését és a társadalom jólétét a konkurenciával szemben.
[Hárs,2004, p.37]

12

Verseny és együttműködés a piacon
A verseny egyfajta előnyszerzést jelent két vagy több szereplő között, amelyek adott
szabályok szerint kell, hogy lebonyolódjanak.
“A verseny gazdasági jelentősége el sősorban abban áll, hogy olcsó és jó minőségű javak
előállítására készteti a gazdasági élet szereplőit .” [Stigler, 1898, p.25]

3. Élelmiszerfogyasztás és tényezők
A világban három nagy vallás létezik ez a kereszténység (katolicizmus, protestantizmus és
ortodoxia), a zsidó és az iszlám va llás.

1. Ábra A világ vallási térképe

Forrás: http://tort enelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek -napjainkban/357 -a-vilagvallasok

Mint látható, a lila résszel jelölt területeket katolikus vallással rendelkező emberek lakják
túlnyomórészt, a kékkel borított területeket protestáns kereszténység jelöli, a zöld rész
pedig az iszlám vallást fedi.

13
3.1. A vallási ünnepek és a vendéglátás
A vallási ünnepek egy sajátos és hagyományos hangulattal, valamint étkezési
szokásokkal rendelkezik. Főleg a vendéglátó iparokban dolgozó személyzetnek kell
ismernie a különböző vallások étrendjeit és italfogyasztási szokásait, és e végett tisztelniük
is kell a vendég igén yeit e téren is. Az étkezési előírások különböző ünnepek kapcsán
egybeesik az egészséges táplálkozási és életmódbeli előírásokkal. Ennek tulajdonítható be,
hogy a keresztények nagybőjt ideje alatt kifejezetten odafigyel a hús ételek megvonására a
szervezet számára, amely segít a szervezet méregtelenítésében. A zsidó vallás az állati
eredetű zsíros részek fogyasztásának a tiltását szorgalmazza, emellett a belső részek és a
vér fogyasztását is, amely segít a koleszterin csökkentésében a szervezetben. Az iszlá m
korlátozza és tiltja az alkoholfogyasztását, valamint több féle higiéniai előírásokat is
szorgalmaz.
3.1.1. A kereszt ények étkezési szokásai
A keresztények étkezési szokásainál fő momentum az asztali áldás. Ilyenkor az
étkezések előtt az egyének megkösz önik Istennek, hogy azon a napon is megadta nekik a
lehetőséget, hogy ételt fogyasszanak, és ennek köszönetére egy rövid imával mondanak
hálát. A kenyér és a bor, mint élelmiszerek a keresztény vallásban az Eucharisztiában,
vagyis az Oltáriszentségben egy s zent dolog. Minden áldozás és Úrvacsora vételkor az
emberek magukhoz veszik, mert Jézus az utolsó vacsorán azt mondta a tanítványainak,
hogy vegyék és egyék, mert ez az Ő teste és vére, amely az emberekért adatik. Mint már
említettem, a böjt során tartózk odnunk kell a hús és állati eredetű ételek fogyasztásától
főleg nagypénteken, de aki szeretné az megteheti a szerdai napokkor is.
A Húsvét és a Karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepei. Ilyenkor az ünnepi
asztal is telis tele van finomabbnál finomabb é telekkel, mint a sonka, tojás, hal, különböző
kalácsok és nagyon jó italok. Főleg Karácsonykor volt szokás nagyon sok családnál, hogy
az ünnepi asztalra halászlé, borleves, pulykasült vagy esetleg a töltöttkáposzta került fel.
Ebben az időszakban szokás vo lt, hogy az asztalok alá mezőgazdasági szerszámokat és
gabonát rakjanak, mivel úgy tartották az majd elűzi a sok szerencsétlenséget és rosszat,
amit az új év hozhatna számukra.
A mák és a borsó szimbolikus jelentéssel bírt, mivel úgy tartották meghozza a
bőséget, az élet szépségét a méz biztosította, az alma és a fokhagyma pedig a szerelem és a
szépség szimbóluma, ami védte az egészséget is. Vidéken főleg Karácsony tájt vannak a

14
disznóvágások, amikor is a disznótoros és az orjaleves is az asztalra szokott kerülni.
Desszertként a már hagyománnyal rendelkező bejgli kalács szokott kerülni, amihez nem
szabad kihagyni a bor italt sem.
Húsvétkor a bárányt szokták fogyasztani, ami Jézus Krisztus jelképe is és visszavezethető
az egyiptomi kivonulásra is, amikoris a zsidók bárányt fogyasztottak. Az ünnepi ebéd a
füstölt sonka, bárányból készült finomságok és ételek, húsleves májgombóccal, vagy töltött
kápszta, töltött tojás , vagy esetleg a majonézes krumpli, egyes helyeken nyúlból készült
ételek.

3.1.2 Az iszlám ok étkezése
A második legnyagobb monoteista vallás. A Korán tanításai nem csak olyan
dolgokra terjednek ki, mint a fiúgyermekek körülmetése vagy a vallás hírdetése fegyverek
használata általm hanem a gasztronómia területét is szabályozza. Főleg a húsételekre
terjednek ki, ahol tilos minden sertéshús fogyasztása, állati áldozat az Istennek, a vér és az
elhullott állatok húsa.
A szabályozás az italfogyasztásra is kitért, ahol tilos minden alkoholos ital. fogyasztása,
mert úgy tartják, hogy a z a sátán műve és a szerencsejátékok által ellenségeskedést szít az
emberek között. A böjti időszakot különösképpen szigorúan betartják, amely napkelétéől
napnyugtáig tart.
Ilyenkor sem enni, sem tisztálkodni nem szabad, a legrátermedtebb hithű muszlimra p edig
azt mondják, hogy ilyenkor még a nyálát sem nyeli le. Éjszaka a piacok megtelnek
zsúfolásig emberekkel, mindenki lakomázik és minnél több ennivalót megpróbál magához
venni, mivel másnap újra kezdődik minden. Amikor nincs böjt, a megszokott ételfogyasz tás
a datojából és lángosból álló reggeli, a délutáni órákban nagyon kedvelik a birka, a baromfi
és a marhahúsból készült ételeket, de nagyon kedvelik a halból készült ételeket is. Az, hogy
mit is fogyaszt egy adott társadalom, nagyon meghatározza a földra jzi fekvése és az, hogy
mi az ami megterem, emellett a kultúra és az anyagi lehetőségek is nagy befolyásoló
tényezőnek számítanak e téren.

15
3.1.3. Zsidó étkezési szokások
A harmadik legnagyobb vallás, az a zsidó vallás . A szombat, vagyis a sábbáth a
leggyakoribb ünnepnapnap számít, a péntek pedig a nyugalo m napja, ami szombat estig
tart. Ilyenkor minden fajta munkától tartózkodik az ember, mert arra emlékeznek, hogy
Isten a hetedik napon megpihent miután befejezte a világ megteremtését. A nőknek a
szombatra szánt ételeket előre el kell készítsék, és mivel t ilos a tűzgyújtás, ezért egész este
melegen kell tartan a túzhelyeket. Mivel szombat számukra ü nnepnap, ezért csutörtökön
kezdenek hozzá a kalácskészítéshez, amikoris bekovászolják, pénteken bedagasztják és
megsütik, szombaton pedig elfogyasztják.
Pénteki napokon főleg húslevest, sülthúst, tarhonyát körettel, halételeket és desszertnek
süteményeket vagy kompótokat fogyasztanak. Az ünnepre való előkészületek során minden
erjedésre vagy kovászodásra látszó élelmiszert eltüntetnek a házból, és morzsátlanítják a
ház területét, és más edényeket is fognak használ ahelyett, amivel egész évben dolgoztak.
Ilyenkor bárányhúst, burgonyát, savanyúcéklát, kovásztalan kenyeret fogyasztanak, a
lencse vagy a borsó pedig ilyenkor tilos ételnek számít. Főleg olyan bort fogyas ztanak, amit
erre az alkalomra készítettek elő. A házasságkötés is a nagyobb családi ünnepek közé
tartozik. Ilyenkor finomabbnál finomabb fogások kerülnek az asztalra a család anyagi
helyzetétől függően.Közeli rokon elhalálozása esetében a családot a szoms zéd tartja el
élelemmel, és ilyenkor kis hamuval meghintett keménytojás a jellegzetes fogyasztásra szánt
ételük. [http://mek.niif.hu/00100/00129/html/4fejezet.htm#Vallási ünnepek étkezése ]

3.2. Környezetvédelem az egészségesebb táplálkozásért
Mivel sok e setben elkerülhetetlen dolog adott élelmiszerek előállítása során az
iparból származó különböző szennenyező és mergező anyagok bekerülése az
élelmiszerekbe, ezért az ellenőrző laboratúriumokban és központokban állandóan
megfigyelik a tartósítószerek vagy a kár a mérgező fémvegyületek értékét azért, hogy
nehogy meghala dják a megengedett mennyiséget.
Sokkal nehez ebb különféle növényvédő szerekből származó maradékok jelenlétét ellenőríni
főleg a gyümölcs – és zöldségféfékben , vagy akár a tejtermékekben, ide sor olhatnám a
környezet ártalmait is, ahol ólomszennyezettség jellemző az utak mentén található
növények által. Ugyancsak ide sorolnám az autók belső égésű motorjait, amelyne k
üzemanyagához ólom szükséges, és ez hozzásegít a már említett utak mentén található

16
növényzet szennyezéséhez. Ez nagyban hozzájárul az egészség károsodásához is, mivel a
fogyasztók szervezetében már fellelhető egy bizonyos ólom mennyiség.
Az atomrobbanásokból származó radioaktív por nem csask a földre, hanem az azon
termő növényzetre is káros hatással van akkor, ha nem tartják be az előírt szabályokat az
energiafelszabadításra vonatkozóan. Ezálltal a szervezetben stroncium 90 nevű kémiai
anyag halmozódik fel kálcium helyett a szennyezett zöldségek és gyümölcsök révén.
A szervezetben ez a z anyag legkevesebb egy év után már csontrákot va gy fehérvérűsége t is
okozhat. Dr. Karl Beck, a Bayreuthi Egyetemi Klinika főorvosa szerint vizsgálatokat
hajtott végre Oberfranken kerületben, ahol az atomkísérletek következményei által megnőtt
és meghárom szorozódott a torzszülöttek száma, valamint jelentkezett a fehérvérűség
betegség is. Emellett szerinte összefüggés lehet a gyermekek fogantatási ideje és az
atomrobbanások bekövetkezésének időpontja között. Nem csoda, hogy a természetvédők
elszántan küzde nek a békés célú atomerőművek létesítése vagy akár a háborús
készülődések ellen is. Feltevődik a kérdés, hogy a mezőgaz daságokból származó
vegyszerek, amelyek a szervezetbe jutott adott élelmiszerek elfogyasztása következtében,
nem okoznak -e súlyosabb élet tani zavarokat.
A feldolgozó ipar igyekszik eleget tenni az élelmezés javításáért, ezért például a
sütőiparban nőtt a fehérjében gazdag ennivalók száma, megjelentek a magasabb
rosttartalommal rendelkező termékek is. Sokat segítene a sütőiparnak a választék bővítés,
valamint elérhető közelségben kellene árusítani a változatoosabb termékeket.
A húsiparban készített kolbászokban, felvágottakban, különféle húsokban fellehető
magas zsiradékszám hozzájárulhat a drágább készítmények minőségrontásához is.
A tejipa rban sokat javult és nőtt a tejtermékek, a sajt, a vaj minősége és a
választéka is.
Nagy előrelépéseket jelenthetne a túrófélék természetes zamatosítókkal való gazdagítása és
ízesítése, a körözöttek és krémtúró termékek választékainak a bővítése is.
A növényolajiparban a napraforgóolajon és receptolajon kívül hazai
nyersanyagokból is kivonható szója és kukoricaolajokat is gyártani kellene nagyobb
mennyiségben. A hazai forrásokat a kínákat változatosabbá tételével is lehetne javítani,
ahol az olaj fogyaszt ását haszn osítani lehetne a salátafogyasztásával, mivel mindkét
eélelmiszer termék nagyban rendelkezik vitaminokkal és vitaminbevivő olajokkal.

17
Az élelmiszer ízesítés is nagy részt előrelépett az utóbbi években, mivel egyre több
ízesítőszer és a fűszerek változatos sága jellemezheti az adott piacokat. Külföldön is nagy
mértékben gyártanak különböző zöldségekből előállított italokat és gyümölcsleveket, mint
például a zeller, paraj, sárgarépa vagy a cékla termékekből. Mindamellett, hogy ezek a
készítmények ízesek és fűszerezettek, emészhetőek és étvágyn övelő hatással is
rendelkeznek. [Dr. Ketter László, 1985 ]4

A környezettudatos háztartás
Elsősorban ki kell térni a környezetvédelmi okokra. Általában sajnos az emberek
környezetszennyező magatartást tanú sítanak, és ne m figyelnek oda kellőképpen a környezet
megóvására, szennyezik a Földet. Különböző televíziós és rádiós reklámok is arra
próbálnak ösztönözni bennünket, hogy jobban odafigyeljünk erre a tényre és végre tegyünk
pozitív előrelépést a környezetünk érdekében. Mivel egy adott termék megvásárlása során
„hulladékot” tárolunk, meg kell tanulnunk jól gazdálkodni vele és a termék felhasználását
követően meg kell tanulnunk azt, hogy mikén t gyűjtsük és tároljuk. A hulladék keletkezését
és felhalmozását olyan módon előz hetjük meg, hogy kritikusan nézzük és kezeljük a
reklámok mivoltát, a vásárlásunk is környezettudatosabb módon visszük végbe, figyelembe
vesszük a feltüntetett környezetbarát jeleket a termékek hátoldalán, megvizsgáljuk a termék
csomagolását. Az emberek ar ra kellene, hogy összpontosítsanak, hogy a rengeteg
élelmiszer kidobása különböző hulladékgyűjtő konténerekben hulladé kot és szemetet
halmoz fel maga után. [http://www.balashazy –
debr.sulinet.hu/ftp/foldrajz/hulladek_kisokos.pdf ]

3.3. Hagyományos konyha
A magyar konyha is nagyban hasonlít a román konyha kínálatához, mivel főleg az
erdélyi szokások és íz világ nagyban befolyásolta a román konyha kialakulását és
fejlődését. Sokan azt mondják, hogy a magyar konyha egyetlen fűszerhez kötődik, az pedig
a fűszerp aprika. Ez igaz is, de csak részben, mivel a konyha sajátosságait kiegészítik a
különböző élelmiszer alapanyagok, mint a vöröshagyma, a paprika, a sertészsír, valamint

4 Dr. Ketter László, Gasztronómiánk krónikája, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985, p.235 -237

18
nagyon fontos az ízesítés, a főzési eljárás. Ez mind adja meg a főzés technológiáját, am ire a
magyar konyha is épül.
A magyar konyha kezdete még az őshazára tehető, amikor is az élelemszerzés a
gyűjtögetésből állt. Rendszerint leveleket gyűjtögettek, amit aztán meg is főztek és
levesként vagy pedig salátaként fogyasztottak el. A gyűjtögetés főleg a nők feladata volt, a
halászat és a vadászat pedig a férfiaké. Segítségükkel az úgymond egyhangú étrendet
kiegészítették húsételekkel, amit a levadászott állatokból állítottak elő. Egy idő után a
nomád életet élt emberek rájöttek arra, hogy a már le vadászott állatok árva kölykeit meg is
tarthatják maguknak, akikre gondot tudnak viselni, így jött létre a kecske és a juh
szaporítása is. Innentől újabb alapanyagra tett szert az ember, ami az állatoktól származó tej
és fehérje termékek voltak. Ha ugrunk egy nagyot az időben, elérkezünk a honfoglalás
utáni időszakra, ahol főleg a szláv népekkel való kapcsolat által a magyar nép elkezd
szarvasmarhákat is tenyészteni, ami hozzásegített a földműveléshez és állattenyésztéshez.
Idővel újabb alapanyagok honosod nak meg a magyar konyhában, mint a rozs, az olajat adó
magvak, a mák és a len. Nagy szerep kerül a hüvelyeseknek is, a lencsének, a borsónak és a
paszulynak is. A zöldségfélék mellett gazdagodik a gyümölcsfélék száma is. Olyan
gyümölcsöket kezdenek teremni , mint az alma, vagy az egyik legjellemzőbb a szőlő,
amiből idővel kialakul a borterm elés és a borászat mestersége.

Külföldi hatások a magyar konyhára
Az amerikai, a török, az olasz és a francia behatás következtében gazdagodik a magyar
konyha, a burgony ából készült ételek mellett, a különböző cukrokon keresztül, elterjednek
a tésztafélékből készült ételek, sütemények, amelyek meghatározzák egy nép
gasztronómiáját.
Ami mindkét ország gasztronómiájára és fogyasztási szokására érvényes az az,
hogy az ember ek szeretnek újabb és újabb ízeket kipróbálni, de emellett nagyon is hűek
maradnak a már megszokott és hagyományossá vált ételeik felé. Ezeket szívesen fel is
szolgálják különböző éttermekben is. Ami a fogyasztási szokásokat érinti az az étkezések
száma. N em mindegy az, hogy egy ember mindennapjait egy finom és kiadós reggelivel
vagy csak egy sima kávéval kezdi, főleg nem egészségügyi szempontból.

19

4. Romániai termékek

“Ahhoz, hogy egy termelő az Európai Únióban is elismert hagyományos terméket
kínáljon a piacon, szükséges, hogy összeállítson egy iratcsomót, melyben fel kell
tüntetni a termék származását, bizonyítani kell, hogy az adott termék a régióban
jellegzetesnek számító hagyományos recept szerint készült. ”5
Iuliu Gabriel Maloș

Romániában egyre jobban nőtt az export az élelmiszerek terén. Ez is mutatja, hogy 38
százalékka l növekedett ez az érték 2013 -as évhez képest, ami ez esetben 1,17 milliárd euró
értéket vont maga után. Ezzel szemben csupán 0,6 százalékkal növekedett az import.
A hazai termelők bevétele főleg a búza, a kukorica, a dohány és a napraforgó terményekből
alakult, amelyeket külföldre szállítottak. Az Európai Unió a legfontosabb partnere az
országnak a kereskedelem szempontjából. A külföldre szállított termékek 60 százalékát
exportálták az unió valamennyi országába, az ezekből az országokból érkező élelmis zerek
és termékek pedig 81 százalékot tesznek ki. 6
Nem csak Románia rendelkezik különböző elismerésekkel az italok terén, hanem
Magyarország is. Az MTI nem olyan régen arról tudósított, hogy nyolc magyar termék is
díjazásra került a Brüsszelben megrendez ett Kiváló Íz Díján (Superior Taste Award),
amelyet a Nemzetközi Íz és Minőség Intézet osztott ki. Ahhoz, hogy egy termék bizonyos
helyezést érjen el és arany csillagban részesüljön, szükség van a zsűritől kapott több mint
90 % -ra, amelyet a maximálisan od aítélhető pontok közül kaphat egy termék. Ez a
kiemelkedő helyezést jelenti. A figyelemreméltó termék díjat a 80% feletti pontszámmal
rendelkező termék kaphatja meg.
A Tutti Kft jegeskávés italpora, valamint Borecet Kft ecetes terméke kapta meg.
A gránáta lmás balzsamecet, valamint a gyulai kolbász, almachips étcsokoládéval és a Panta
Aqua Zrt. Két terméke volt jogosult ezekre a díjakra. A jelentős megnevezésű díjra a 70%
alatti pontszámmal rendelkező termékek jogosultak. Egy ilyen eseményen az által dönten ek
egy termék helyezési sorsáról, hogy milyen a külalakja, a kivitelezése, legfontosabb pedig

5 http://www.helyitermekmagazin.hu/2012/kitekinto/egyetlen -tradicionalis -romaniai -termeket -ismernek -el-az-
europai -unioban/
6 http://www.crbnet.eu/rom/Hirek -1/1422 -Viszik -a-roman -etelt-mint-a-cukrot )

20
az, hogy milyen az adott termék vagy élelmiszer íze. Ezek az odaítélt díjak nem csak
híressé tehetnek egy adott vállalatot a terméke által, de nagy segítségre van a termékek
kommunikációjában marketing szempontjából. Egy effajta díjnak a birtoklása elősegítheti a
cégben dolgozó munkások közötti hangulatot és munkamorált, valamint egy presztízst is
jelent főleg az ott dolgozók számára, ezért egy bizonyos megelégedet tséget is nyújt az
egyének számára, amivel azt sugározza, hogy ő egy nyereséges és hírnévvel rendelkező
cégnek a dolgozója, és ehhez a hírnévhez ő maga is hozzásegített. Az idei évben megnőtt a
díjazott termékek száma 24% -al, ami szám szerint 1600 terméke t tesz ki, ebből 24% három
csillagos elismeréssel tért haza, 41% két csillaggal rendelkező díjat zsebelt be, és több mint
a negyede nem jutott el odáig, hogy díjazásra méltónak találják. A fennmaradó termékek
egy oklevélben részesülhettek, amely egy csill aggal járó kitüntetést jelentett.

4.1. Tejipar
Romániában a tejtermékeknek és a hagyományosan elkészített sajtoknak, valamint
ezek fogyasztásainak tradíciója van.
A Covalact Romániában az egyik legnagyobb tejtermékeket gyártó cég. Ezen a téren több,
mint 40 éves tapasztalattal rendelkezik . 500 embernek biztosít munkalehetőséget
sepsiszentgyörgyi, valamint csíkszeredai üzemeiben. A TÜV Rheinland cégcsoport, amel y
140 éves múltra tekint vissza azt igazolja, hogy a Covalact cég a legmagasabb minőséget
nyújtj a.
Románia a globális tejtermelés 0,5 %-át teszi ki, ami 2,5 százalék a az Európai Únió
termelésének. A tejtermékek fogyasztásának szempontjából nincsenek pontos adatok, mivel
a saját fogyasztásnak a mennyisége nehezen kimutatható és mérhető. A termelők
szervezetlensége, a piaci szereplők alacsony integráltsága és az információhiány adja meg a
legfőbb probl émákat az ágazat szempontjából.7
Egy másik nagyon fontos tejtermékeket gyártó üzem a Napolact, amely több mint
105 évre tekint vissza. A Napolact, mint m árka 1990 -ben alakult meg, amelynek szlogenje:
“Tej Erdély Szívéből”. Ez is azt sugallja, hogy az általuk feldolgozott tejet erdélyi
gazdaságokból hozzák be. Napjainkban a Sana Napolact vezető márka, főleg a kefirek és
az aludttejek terén, ezt követi a va j, ami a rangsorban a negyedik helyet foglalja el,
valamint a joghurt kategória a tizedik helyre szorult a részesedése értelmében.

7 http://www.cova lact.ro/hu/kik -vagyunk/covalact -tortenete

21
A harmadik legfontosabb tejtermékeket gyártó üzem a Zuzu, amely 2006 -ban jött
létre, és alapított meg egy versenyképes márk át, csomagolást, valamint a jó kommunikáció
segítségével versenyképes termékeket tudtak előállítani, ami hamarosan elnyerte a
fogyasztók tetszését is.
Nem csak a tökéletességre és a minőségre teszik a hangsúly t, hanem évről évre újabb és
újabb marketing k oncepciókat állítanak fel, egy olyan szemléletet követnek, amely által
innovatív arculatot tudnak adni a termékeiknek és ebben a szellemben indítanak
kampányokat.8
4.2. Malom és pékipari termékek
Az egyik hagyományos és legrégebbi sütőipari kisüzem a ma is működő Harmopan,
amely 1965 -ben alakult meg több kisebb helyi üzemből, 1991 -ben jött létre jelenlegi
formájában. Egész Hargita megyét átfogja a tevékenysége. 2014 novemberében a Rompan
Proiect Service hat termékét minősítették hagyományosnak, közöttük a fehér és félfehér
krumplis kenyeret, valamint a rozskenyeret.
Egy szintén hagyománnyal rendelkező pékség, amely 1993 -ban indult az a
kolozsvári lakosok közkedvelt üzeme, a Panemar. Az üzlet koncepciója az volt, hogy
egyszerű, de finom és egészséges alapa nyagokból állítsák össze termékeiket, amellyel
elnyerhetik a vásárlók tetszéseit, ezért is szokták úgy nevezni, a szívek gyártója.
Egy 2008 -as felmérés szerint az E urópai Unióban a románok fogyasztanak a legnagyobb
mennyiségben kenyeret. Évente 108 kg keny eret fogyaszt el egy átlag román ember egy
bolgárhoz képest, akinél ez az érték csak 106 kg, viszont az ország más uniós szomszédai
meg sem közelítik ezt az értéket, az ő fogyasztásuk 78 kg -ot tes z ki9

8 http://www.albalact.ro/brand -uri/brand/zuzu.html

9 http://www.ziare.com/economie/stiri -economice/ce -mananca -romanii -multa -paine -si-putina -carne -320367

22
2. Ábra Kenyérf ogyasztás Romániában (2008)

Forrás: saját szerkesztés

4.3. Húsipari termékek
Romániában az állattenyésztés révén nagyon elterjedt a szarvasmarha, valamint a
sertéshúsokból készült ételek fogyasztása. Az egyik közkedvelt gasztronómiai
ínyencségnek számít a dar ált húsból készített tradicionális term ék, a miccs. A román
konyha alapján fűszeres marha – és birkahúskeverékből készült rostonsült. Románia
március óta elkezdheti a sertéshúsok exportálását Kínába, miután megkapta rá az engedélyt
a távol -keleti országból.
A Plescoi kolbászt Buzau megyében ál lítják elő, nagyon híres az országban, mivel
ez az első húsipari termék, amely európai minősítést kapott. A hagyományos recept szerint
a húst marha illetve sertéshúsok keverékéből állítják össze, amelyet majd ízlés szerint
fognak fűszerezni. Egy kiló plesc oi kolbász ára 30 RON -ba kerül. Az igazi kolbász nem
található meg nagy bevásárlóközpontokban, csakis abban a régióban, ahol készítik régi
recept alapján, vagyis az alapanyagok juh -és marhahús, valamint állati zsiradék,
fokhagyma, kakukkfű, egy kis bazsali kom, valamint természetes bélszín.10
Egy másik nagyon híres hústermék a szebeni szalámi, amelynek története a XIX -ik
századra nyúlik vissza. A Medias gyárban állították elő, de mivel speciális technológiával
dolgoztak, ezért csak télen volt rá lehetőségük, hogy előállítsanak termékeket. 1970 után

10 http://carnatiplescoi.ro/

23
egyre kevesebbet lehetett megtalálni a piacokon, viszont az 1989 -es évek után havonta 40 –
50 tonna húst szállítottak Ausztriába, Svédországba, Lengyelországba és a környező
országokba, így fellendült az ország expo rtja a hús élelmiszerek terén. A nyers és szárított
szalámi nagyon ismert Európa szerte, főleg Olaszországban található egy hasonló
hústermék, amely annyiban tér el a szebeni szalámitól, hogy a marhahús mellett az ízek
fokozása érdekében felhasználják a se rtéshúst is.11 Egy másik nagyon híres és az országban
elismert gyártó a Victoria Szalámi. 1989 előtt az egyik legjobb minőséggel rendelkező
húsok közé tartozott, amelyet megpróbáltak úgy ízesíteni, hogy mindenki kedvében
járjanak. Sertéshúsból, szalonnából és különböző fűszerekből tevődik össze.12
4.4. Italok

Az italok az élvezeti sz erek csoportjaba tartozó kedvelt, folyékony élelmiszer ek.13A
kereskedelmben található italok csoportosítása a kö vetkező:
 Alkoholtartalmú italok: bor, sör, szeszesital
 Alkoholmentes italok: víz, üdí tőital
Romániában a hagyományosan készített szeszes italok, mint például a borok vagy a
pálinka nagyon jó minőségűek és ezek mellett kedvező árban meg lehet őket vásárolni.
A ,,țuica,, lefordítva szilvakonyak, va lamint a pálinka azok a hagyományos italok,
amelyeket étkezés elején szokás fogyasztani, mivel meghozza az ember étvágyát.

Románia borai
A szőlő és a bor nagy jelentőséggel bír mindennapjainkban, mivel ez a
mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata. Kieme lkedő szerepet foglal el a
gasztronómiában azáltal, hogy múltjának hagyom ánya és kultúrája van, több ezer évre
tekint vissza, valamint az is nagyon fontos, hogy egészségügyileg nagy jelentőséggel bír. A
világon megközelítőleg körülbelül 300 hektoliter bor terem, ahol Spanyolország,
Franciaország vagy éppen Olaszország az élen jár. Nagy bortermő országok közül
megemlíthető Magyarország, Portugália, Oroszország vagy éppen Románia is.

11 http://w ww.sibiusalami.com/en/istoric
12 http://www.anasicornel.ro/Salam%20Victoria,6,1.html
13 Buzás Gizella,Ónódi Ferenc, Sahin -Toth Gyula, Italismeret, Képzömüvészeti kiadó, Budapest , 2002

24
Románia legismertebb márkanevei közé tartozik a borok terén a Murfatlari , a
Lacrima lui Ovidiu vagy másnéven Ovidiu Könnye, az Apertitiv Mama ia, vagy pedig a
Zaraza . Napjainkban az emberek a Murfatlart az egyik legjobb és leghíresebb borok között
említik, amely a Fekete -tenger mellett található Constanta közelében 2000 hektáros
szőlészettel rendelkezik. A Fekete -tenger mivel mérsékeli a meleget és a túlzott fagyot,
kedvező feltételeket biztosít e borfajta megtermeléséhez. Ezen a területen a szőlőtermelés
már az ókorban jelen volt, ezért is bír nagy hagyományokkal. A hagyományos M urfatlar
bortermelés állítólag egy híres latin költő, akinek Ovidius volt a neve, említette verseiben
ezeket a borokat. Mivel száműzetésben élt Tomis városában a Fekete -tenger mellett, elég
ideje volt megízlelni és megismerni ezt a borfajtát. Így maradt fe nn róla a bor termelés.
Nyugat -Európában a legtekintélyesebb és legismertebb szőlőültetvényeket Romániában
állapították meg.
A szőlőtermesztés 2000 -ben privatizálva lett, ezáltal radikálisan megváltozott a
bortermelés technológiája, és minőségi borokat áll ítanak elő. 2009 júniusában a Murfatlar
az ISO 9001:2000 szabályai szerint minőségmenedzsment rendszere miatt egy jó minősítést
kapott, valamint 2007 A ugusztusában , az élelmiszerrendszerben való megbízhatóságára
ISO 22000:2005 minősítését kapott. Az ameri kai Wine Institute felmérése alapján kiderült,
hogy Romániában 2006 -ban az éves egy főre eső borfogyasztás 11 liter felett volt, ami
2009 -re növekedést ért el és megduplázódott. Az MTI által közölt 2007 -es adatok szerint
Románia 2006 -ban 450 millió eurós f orgalmat bonyolított le, ahol a legnagyobb piaci
szereplők között ott találjuk a Murfatlart, a Jidveit és a Cotnar i borokat is. 14

A sör gyártása Romániában
A sör művészetét már az ókorban felfedezték. Egyiptomban az emberek úgy
gondolták, hogy az az isten , aki megtanította az embereknek a sörfőzés csínját bínját, az
Osiris volt.
Az Ursus sörmárka a XVIII -ik századra vethető vissza, amikoris Kolozsváron
létrehoztak és megnyitották az első sörgyárat. Egy akkoriban ott élő jezsuita szerzetes
megvett egy háza t, amelyet sörözővé alakítottak át, és közvetítőkön keresztül működtették
tovább. Napjainkban is nagy elismerésnek örvend, mivel 2009 -ben hitelessége miatt kivívta
magának a nemzetközi elismerést, az Ursus Premium 24 érmet. 2005 -ben bronzéremmel

14 www.ancheteonline.ro

25
tért haza a müncheni söripari nemzetközi versenyről, 2009 -ben pedig aranyéremmel
jutalmazták Belgiumban. 15
Érdekességképpen megemlíteném, hogy hazánkban egy munkavállalónak, aki a
sörgyártásban dolgozik átlagban 24,3 percet kell dolgoznia, ezzel szemben az uniós á tlag
csupán 5perc azért, hogy egy liter sör árát megkeresse.
Egy hasonlóan finom hazai sör a Ciucas, ami 100 éves múlttal rendelkezik. 1892 –
ben találták ki ennek a sörnek a receptjét. A Ciucas hegységből ered a neve, mivel onnan
származik az egyik legfőbb alapanyaga, a friss és tiszta víz. 2008 óta különböző díjakra tesz
szert kiváló íze és minősége miatt, mint a nemzetközi íz és minőség intézete által felajánlott
csillagok és aranyérem.16

Az ásványvíz és a kávé
Európában ásványvíz források közül Románia kiemelkedő szereppel rendelkezik,
mivel itt megtalálhatóak a legváltozatosabb források. A bukovinai ásványvíz az egyik
legismertebb ital, amely Bukovina természetes forrásaiból származik. A vizében
megtalálható ásványok segítenek a test hidratálásában és az egészség megőrzésében.
Több, mint 15 természetes szénsavas ásványvízforrás található Borszéken, amelyeknek
mind egészségügyi szempontból pozitív és gyógyító tényezői vannak. Olyan betegségekre
nyújtanak a források vizei segítséget, mint a reumatikus bet egségek, többféle női betegség,
vese és neuratikus betegségekre.
A ,,Cafea naturală ,, az egyik hagyományosan készített kávéjuk, amelyet egy kanál cukorral
ízesítenek.
Az egyik legrégebbi tea – és gyógynövényital készítő cég a Fares, 1929 óta
üzemeltet. Oly an teaféléket készít, mint például gyümölcsteák, zöldteák, mentateák,
különböző hormonális zavarokat segítő teák, fogyókúrás teák, stb.

15 http://ursus.ro/
16 http://www.bereciucas.ro/

26
4.5. Édességek
A csokoládé egy mindenki által szeretett és közkedvelt édesség. Nagyon kevés
ember van a világon, aki b izonyos okokból, mint például a cukortartalom, nem fogyasztja,
inkább helyettesíti azt egy másfajta élelmiszerrel, például egy gyümölccsel.
Ahogy sok országban, így Romániában is közkedvelt édességnek számít, ezért itt is fogunk
találni nagy csokoládé gy ártó cégeket és híres, múltta l rendelkező csokoládémárkákat, mint
például a Kandia. Mihu ț Crăciun, aki a Kandia csokoládé gyártója úgy fogalmazott egy
interjúban, hogy jelenleg Románia nehéz helyzetben áll a csokoládégyártás terén, mivel
úgy, mint sok más terméknek megnövekedett az előállítási ára, így a csokoládé sem kivétel,
ezért a jövedelmezőség is csökkenő tendenciákat mutat.
Romániában három nagy csokoládégyártó cégről beszélhetünk, ami a Kandia, az
osztrák Meinl család által működtetett és tulajdonba n lévő Heidi Chocolat , valamint egy
nápolyi édességekkel foglalkozó gyár Temesváron, amely a Nestlé tulajdonában áll.
Ami a csokoládé fogyasztását illeti Romániának, körülbelül a 80% -át teszi ki az importnak,
de ennek ellenére, ha rangsorolni szeretnénk, akkor az is kiderül, hogy az egy főre jutó éves
csokoládé fogyasztás mindössze két kilogramm, amivel mind a német, mind az olasz
fogyasztók megelőztek bennünket.
2015 Április 6 -án egy újabb mérföldkőhöz érkezett az ország a csokoládégyártás
történelmében, mivel a Kandi Dulce csokoládégyártó cég egy újabb terméket hozott létre,
és ez nem más, mint az első Regal, vagyis királyi névre elkeresztelt csokoládé termék.
Az esemény az Erzsébet palotában volt megtartva, ahol Radu herceg és felesége
voltak a fő megh ívottak. Emellett azért is volt különleges ez az ünnepély, mert
megünnepelték egyben az ország legelső csokoládégyárát, valamint az ország királyi házát,
amely százhuszonöt éves múltra tekint vissza.
A Kandia Regal csokoládé három ízben van előállítva, ah ol az első a tejcsokoládés
íz, amely az őfelsége Margit hercegnő nevet viseli, a második az étcsokoládé, amely az ő
királyi fensége Radu herceg nevet kapta és 55% kakaót tartalmaz, és nem utolsó sorban a
75% kakaótartalommal rendelkező Pele ș Kast ély néven elhíresült kakaós csokoládé.
A Kandi Dulce jelenleg Románia egyik leghíresebb és legnagyobb csokoládégyártó cége,
amely olyan hazai csokoládé márkákkal rendelkezik, mint Rom, Kandia, Primola, Magura,
Silvana, a Sugus és a Laura.

27
A kisebb édességek, valami nt a keksz és édességek előállítása terén egy nagyon jó
piaci pozícióban helyezkedik el, és főleg olyan román fogyasztókat céloz meg a vállalat,
akiknek lakhelye külföldön található , a hazai emberek kiemelt célpontoknak számítanak.
A román királyi ház legk iemelkedőbb szállítója a Kandia lett, aki ezentúl 2014 november
30-adikától finomabbnál finomabb és különlegesebb csokoládé kavalkádokkal lepheti el az
uralkodó családot.

3. Ábra Regal csokoládé

Foras: www.romaniaregala.ro/jurnal/ciocolata -regala -lansare -la-palatul -elisabeta/

5. Fogysztási szokások Romániában

Az Edenred piackutató cég felmérte azt, hogy Romániában a munkavállalók mennyit
költenek élelmiszerekre és, hogy általában mennyi időt szánnak az étkezésekre. A
tanulmány alapján a román munkavállalók szeretnének egészségesen étkezni, és ezért
rendszeresen megpróbálnak fogyasztani friss gyümölcsöket, húsokat és zöldségeket. A
reggeli elfogyasztása szükségszerű és a legtöbben úgy fogalmaztak, hogy ez adja az egész
napra tartó energiát, viszont a válaszadók több mint 61% -a néhanapján megfeledkezik a
reggelizésről.

28
A válaszadók 66% -a szerint az ebéd legf őképpen a találkozásokra irányul és nem
elsősorban az étkezésre, itt a pihenésé a főszerep, a 100 -ból pedig 66% -a szerint az ebéd
időpontjában fogyasztanak a legtöbb ételt.
54% úgy tartja, hogy a vacsora időpontjában a kényeztetés veszi át a főszerepet, és csak
47%-a szerint ez egy jó alkalom arra, hogy a család együtt legyen és örvendjenek
egymásnak. Az ideális étkezés 41% szerint az ebéd alkalmával történik, amelyet 30% -al a
vacsora követ. 45% szerint az ideális ebéd vagy vacsora inkább zöldségekből áll, és csupán
36%-nak tartalmaz különböző húsokat is. A válaszadók 17% -a szerint egészséges és
természetes élelmiszer termékek alkotják mindezt. A megkérdezettek 30% -a csak a
családdal, 19% -a pedig a barátokkal érzi igazán meghittnek az étkezéseket. A
munkav állalók 31% -a úgy gondolja, hogy számukra az ideális étkezésekre szánt összeg 20
lejbe kerül, vagy még annál kevesebbe is. Az alkalmazottak 30% -a szerint egy héten
legalább három alkalommal visznek otthonról ennivalót, amit a munkahelyükön
fogyasztanak el. A munkavállalók 62% -a kevesebb, mint fél óra alatt tölti el az ebédre szánt
idejét.
Főleg az irodában dolgozók többsége nem szán kellő időt az ebéd elfogyasztására, folyton
szorít az idő, mindig a számítógép előtt ülnek, megjelenik az idegeskedés, a stre ssz, amely
felbontja a helyes egyensúlyt nem csak a táplálkozásban, hanem a szellemi képességben is,
ezért különböző betegségekre ad lehetőséget.
A németek és belgák hasonlóképpen, több mint 45% -ban, a románok pedig a lengyelekhez
hasonlóan 77% -ban kevese bb, mint fél óra alatt töltik el az ebédjüket a munkahelyükön.
Az átlagárakat tekintve egy gyorséttermi ebédre 13 lej körüli összeget költenek el,
élelmiszerek szállításánál 17 lejt, éttermekben pedig 27 lejt költenek el.
Romániában egy étkezési jegy össz ege 9 lej és 9,35 lej között van.
A tanulmány még azt is kiderítette, hogy az átlagember főleg kereskedelmi üzletekben és
boltokban szeret inkább vásárolni főleg hús termékeket, viszont a friss zöldség és gyümölcs
tekintetében hűek a piacokhoz. A válaszadó k 76% -a főleg a nagyobb
bevásárlóközpontokban vásárolja meg a hústermékeket, 71% -a tejtermékeket és 91% az
alap élelmiszereket. 47% a gyümölcs és zöldségeket ugyancsak itt fogja megvásárolni, míg
majdnem ugyanannyi % -a, 45% a piacokon fogja megvásárolni a kívánt termékeket, így
hasonlóak a románok vásárlási szokásai az olaszokéhoz, mivel ők is több, mint 40% -ban
piacokról vásárolják a friss gyümölcsöket és zöldségeket.

29
Az emberek számára a fontossági sorrendet az alábbi tényezők képviselik: 33% -ban
az elta rthatóság és termék érvényesség, 18% -ban az adott élelmiszertermékekért kínált ár,
kevesebb, mint 16% -ban számítanak az adott termékek feltűntetett alapanyagai, valamint
nem utolsó sorban 13% -ban tarják fontosnak az emberek az adott termékek származási
helyét.
Végül, de nem utolsó sorban a tanulmány által a kérdezők arra is választ kaptak,
hogy a munkavállalók mennyire tartják fontosnak azt, hogy egészséges életet éljenek,
űznek -e bizonyos sportokat és, ha nem akkor mivel kompenzálják ezt. Így a válaszadók
nagy része egészséges életmód szerint él, ez 46% -ukat teszi ki, valamint 68% szerint egy
nap több, mint két liter folyadékot fogyasztanak el. A válaszadók 39% -a rendszeres időben
táplálkozik, megpróbálnak minél kevesebb édességet fogyasztani (39%) és hely ette minél
több friss gyümölcsöt bevinni az étekzésükbe (38%). 17
A dolgozat feltárja azt a felméré st, amely kérdőív segítségével törté nt.
A fogyasztók, férfiak és nők egyaránt kérdéseimre vélekedtek a hazai és külföldi
élelmiszerekről valamint a rról, hogy milyen mértékben befolyásolja a fogyasztók jövedelmi
szintjét az árak változása, befolyás oló tényező lehet -e egy jól megalkotott rekláma adott
termékek vásárlási generálásának növekedésében és, hogy a fogyasztói magatartás milyen
módon jelenik meg.
Mivel a kutatásom feltáró jellegű, ezért csak kis mintával dolgozhattam, s a minta
reprezentativitásának biztosítása sem volt kötelező.

A következő hipotéziseket fogalmaztam meg:
H1: Egy adott térség domborzata meghatározza azt, hogy milyen terményeket lehe t
megtermelni.
H2: Bizonyos élelmiszerek könnyebben és nagyobb számban kelnek el, ha azokat
megfelelően reklámozzák .

17 www.edenred.ro

30
H3: A fogyasztók jobban kedvelik a piacokról vásárolt termékeket a
bevásárlóközpontokban találhatóaknál.
H4: A fogyasztók , ünnepek közeled tével nagyobb bevásárlást végeznek.
H5: A környezetvédelem fontos az egészségesebb táplálkozásban
H6: A vallás nagyban befolyásolja adott t ársadalom táplálkozási szokásai

A felmérés eredményei többféle vá laszt muta tnak, melyeket a következőkben lehet látni.

1. Kedvelt élelmiszer termékek
1. Kérdés
62%38%
hazai
külföldi

Forrás: saját szerkesztés

31
A vála szadók többsége, tehát 62% -a szívesebben fogyaszt hazai termékeket.
38%-a szerint inkább külföldi élelmiszertermékeket fogyaszt, mint hazai terméket.

2. A haz ai termékek népszerűsí tésének fontossága
2. Kérdés
0%2%
20%
26%52%egyáltalán nem tartom
fontosnak
többnyire tartom fontosnak
egyet is értek meg nem is
nagyjából fontosnak tartom
teljes mértékben fontosnak
tartom

Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezettek többsége, 52% szerint teljes mértékben fontosnak tarja azt, hogy ahazai
termékeket népszerüsítsék szert e a világban. 26% -uk szerint nagyjából fontos szempont a
népszerüsítés, ennél kevesebben válaszoltak úgy, hogy egyet is értenek meg nem is ezzel a
kérdéssel, és csupán a megkérdezettek 2% -a mondja azt, hogy többnyire fontosnak tartja a
hazai termékek népsz erüsítését.

32

3. Reklám a hatékonyság szempontjából

Forrás: saját szerkesztés

A második hipotézisem tesztelése érdekében arra akartam választ kapni, hogy bizonyos
élelmiszerek könnyebb en és nagyobb számban kelnek el, ha azokat megfelelően
reklámozzák.A válaszadók több, mint 94% -a szerint nagyon fontos egy megfelelő
reklámozási stratégia bevezetése annak érdekében, hogy bizonyos termékeket
eladhatóbbakká tegyenek.A megkérdezettek csupán 6%-a szerint nem fognak nagyobb
számban elkelni a termékek, ha azok egy jól megtervezett reklámmal is rendelkeznek.

33

4. Élelmiszerekre költött egy hónapi összeg

Forrás: saját szerkeszt és

A megkérdezettek többsége 42% -ban ugyanolyan arányban válaszolták azt, hogy egy
személy egy hónapban 250 és 300 RON között, valamint 300 RON fölötti össz eget költ
élelmiszer termékekre. Csupán 8% -a szerint elegendo a 150 és 200 RON közötti érték. A
válaszadók 6% -a 200 -250 RON összegre gondoltak, valamint 2% -uk szerint elegendő a
100 és 150 RON közötti pénzösszeg.

34

5. A vallás , mint befolyásoló tényező fogyasztás szempontjából

Forrás: saját szerkesztés

A hatodik számú hipotézisem segítségével meg szerettem volna tudni, hogy az emberek
egy bizonyos csoportját befolyásolják -e a vallási tilalmak a táplálkozási szokásaikban. Így
megtudtam, hogy az emberek többsége, vagyis 73% -a vallási szempontból odafigyel a
táplálkozási szokásaira, és főleg bőjti napok szempontjából jobban oda is fiogyelnek erre.
A megkérdezettek 27% -a nem érzi magát befolyásolva a vallási kiírások miatt, akkor és ott
étkezik, ahol éppen jobban esik neki.

35

6. Az ünnepi vásárlások élelmiszertermékek esetén

Forrás: saját szerkesztés

A negyedik számú hipotézisem segítségével kérdőívemben megfogalmaztam azt a kérdést,
miszerint az emberek ünnepe k közeledtével az átlagosnál nagyobb bevásárlást végeznek -e.
A kutatásomból kiderült, hogy az emberek 64% -a többet költ ilyen esetben élelmiszer
termékekre, míg 36% -uk ugyanannyi összegben vásárol, mint a hét bármelyik napján.

36

7. Az élelmiszerekre for dított összeg

Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezettek 66% -a 100 és 150 RON közötti pénzösszeget fordít ünnepek alkalmával
bizonyos élelmiszer termékekre. A válaszadók 20% -a 250 RON fölötti értéket szokott
élelmiszerekre költeni ilyen esetben. 8% -a a válaszadóknak 200 és 250 RON közötti
értékben vásárol. A legkevesebben 4% -ban mondták azt, hogy 150 és 200 RON az a
pénzösszeg, amit vásárláskor elkölt, és csupán 2% mondta azt , hogy 100 RON is elegendő
összeg.

37
8. Befolyásoló tényezők termékek vásárlásakor

Forrás: saját szerkesztés

A válaszadók szzerint a legnagyobb befolyásoló tényező termékek vásárlásak or a TV és
reklámok, ezt követi 30% -ban a család, a barátok és ismerősök véleményei. 18% -a az
internetes reklámokat tartja nagyobb befolyásoló tényezőnek, 10% -a egyéb válaszokat adott
erre, mint például azt, hogy szerinte egyiket sem tartja megfeleően befo lyásolónak.
A megkérdezettek csupán 6% -a mondja azt, hogy az újságok és folyóiratok is nagy szerepet
játszanak ebben a kérdéskörben.

38

9. Az ország domborzata és az élelmiszerek megtermelése

Forrás: saját szerkesztés

Legelső hipotézisemben megfogalmaztam azt a felvetést, miszerint az élelmiszerek
megtermelésében fontos szerepet jatszik az adott térség doborzata. A válaszadók szerint is
befolyásoló tényező, akiknek az aránya 82% volt. 18% szerint nem fontos adott doborzat
élelmiszerek megtermelése érdekében.

39

10. Hazai termékek vásárlásának az elterjedése

Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezettek szerint akik 33% -ban mondták azt, hogy a hazai terméke k vásárlása
teljes mértékben elterjedt az országban, csupán 27 % -a ért ezzel nagyjából egyet, illetve
20%-a szerint nagyjából egyet is ért ezel meg nem is. Többnyire 13% -uk nem ért ezzel
egyet, és 7% -uk egyáltalán nem ért egyet a hazai termékek vásárlásána k az elterjedésével .

40

11. A képzett szakemberek fontossága

Forrás: saját szerkesztés

A válaszadók több, mint 33% -a mondja azt, hogy egy termék előállítása során teljes
mértékben fontos a hozzáértő emberek szakértelme. 27% -a úgy tartja, hogy nagyjából
fontos a szakértelem. 20% -uk szerint egyet is értenek meg nem is a szakértelem
fontosságával, míg 13% többnyire nem ért egyet vele. A legkevesebb a 7% – volt, akik azt
mondták, hogy egyáltalán nem értenek egyet a szakértelem fontosságával élelmis zer
termékek előállítása során.

41

12. Higiéniai körülmények biztosítása

Forrás: saját szerkesztés

A válaszadók többsége, 33% szerint teljes mértékben egyet ért a higiéniai feltételekkel.
27%-a nagyjából egyet ért a tisztaság szükségességével élelmiszerek előállítása esetében.
Kevesebb, mint 20% szerint egyet is értenek ezzel meg nem is. 13% többnyire nem ért
egyet, míg 7% egyáltalán nem ért egyet a hig iéniai körülmények biztosításával.

42

13. A piacról és a bevásárlóközpontókból vásárolt élelmiszerek

Forrás: saját szerkesztés

A harmadik hipotézisem seg ítségével megfogalmaztam azt az állí tásom, miszerint a
fogyasztók jobban kedvelik a piacokról vásárolt termékeket a bevásárlóközpontokban
találhatóak énál. A megkérdezettek több, mi nt 86% -a jobban előnyben részesí ti a piacról
vásárolt élelmiszereket. Csupán 14% -a a megkérdezetteknek szeret jobban vásárolni
nagyobb bevásárlóközpontokban.

43

14. Tehén és juhtól származó tejtermékek

Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezettek 88% -a jobban kedveli és fogyasztja a tehéntől származó tejet és
tejtermékeket, mint a juhtól, ezért csak kevesebb számban mondták azt, hogy in kább juhtól
származó tejet fogyasztanak. Ez az érték 12% volt.

44

15. Az italok alkoholtartalma

Forrás: saját szerkesztés

A válaszadók több, mint 58% -a előszeretettel fogyasztja a nagyobb alkoholtartalommal
rendelkező italok at, í gy 42% -a válaszolta azt, hogy jobban szereti a kevesebb
alkoholtartalommal rendelkező italok fogyasztását.

45

16. Csokoládé és más édességek fogyasztása

Forrás: saját szerkesztés

Az emberek 62% -a a csokoládét szereti jobban fogyasztani és előnyben részesíti más
édessége k fogyasztásánál. Csupán 38% -a választ ilyen esetben más édességek közül.

46

17. Kedvelt húsipari termékek fogyasztása

Forrás: saját szerkesztés

Az emberek többsége a szárnyas hús fogyasztását kedveli jobban. Nem olyan sokkal
vannak lemaradva sert éshús kedvelői is, akiknek 40% az arányuk. Egyhangúan válaszoltak
6-6%-ban a nyulhús és a hal húsának a kedvelői. 4% -al vannak lemaradva a marhahús
fogyasztók csoportja.

47

18. Környezetvédelem és az egészséges táplálkozás

Forrás: saját szerkesztés

Az ötödik számú hipotézisem a környezetvédelem fontosságáról szól, amely befolyásolja a
táplálkozást. Ennek értelmében tizennyolcadik kérdésem a környezetvédelem fontosságára
teszi a hangsúlyt. A válaszadók 96% -a nagyon fontosnak tartja a környezetvédelmet , hiszen
nagyban befolyásolja a táplálkozásunkat. Alig 4% mondta azt, hogy a környezetvédelem
nem kapcsolódik a táplálkozásunkhoz, és nem egy fontos befolyásoló tényező.

48

19. A válaszadók korcsoportba való sorolása

Forrás: saját szerkesztés

A megké rdezett személyek nagy része 20 és 29 év körüli emberek voltak és 48% -ot tettek
ki. Őket követték 28% -ban a 30 és 39 év körüli válaszadók. Nem sokkal maradtak le 14% –
al a 40 és 49 év körüli személyek sem. Csupán 8% -ban válaszoltak 50 év és azon felüli
embe rek. 2% 14 és 19 év körüli személyek voltak.

49

20. A válaszadók végzettsége

Forrás: saját szerkesztés

A válaszadók 52% -a érettségivel rendelkező személyek. Őket követték 38% -ban az
egyetemi illetve mesteri képzéssel rendelkező személyek. 6% -uk csupá n az általános
iskolát végezte el. 4% -uk doktori diplomával is rendelkező személy.

50
21. A válas zadók lakóhelye

Forrás: saját szerkesztés
A megkérdezettek többsége vidéken él. Ez 66% -ot tesz ki, míg 34% -a a válaszadóknak
városban lakik.
22. A megkérdezette k neme

Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezett személyek 58% -a nő volt, míg 42% -ukat férfiak alkották.

51
Következtetések és javaslatok
Meggyőződésem alapján és a lebonyolított marketingkutatás tülrében arra a
következtetésre jutottam, hogy hazánkban, Rom ániában az emberek kedvelik, és
előszeretettel fogyasztják a hazai termékek kínálatát. Ennek okán a kutatásból kiderül, hogy
a fogyasztók igénylik és fontosnak tartják a termékek népszerűsítését. Szükség van
megfelelően kigondolt és létrehozott reklámokra, amelyek által adott termékek jobban
eladhatóvá válhatnak.
A fogyasztásra rányomja a bélyegét egyes esetekben a vallásos beállítottság is.
Ünnepek alkalmával az átlagnál nagyobb pénzösszeget fordítanak élelmiszer termékek
megvásárlására. Arra is fény derü lt, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább a
vásárlási szokásokat. Ezek a televízió, a rádió, az internet, valamint a család és barátok
véleményei és tanácsai alapján körvonalazódnak.
Ahhoz, hogy egy ember elő tudjon állítani különféle termékeket, szü kség van
tapasztalatra és szakképzettségre. A válaszadók többsége is ezen a véleményen van. Az
emberek többsége a piacokról vásárol élelmiszer termékeket, mivel kedvelik a friss és
vitaminokban dús alapanyagokat. Az egészséges táplálkozás sem elhanyagolhat ó. Az
emberek többsége főleg tehéntől származó tejet fogyasztanak. Éd esség szempontjából
előnyben részesítik a csokoládét. A húsok terén a szárnyashús és a sertéshús a
legkedveltebb.
Italok szempontjából a nagyobb alkoholtartalommal rendelkező borokat, sö röket és
más egyéb italokat fogyasztják szívesebben a megkérdezettek. Végül, de nem utolsó sorban
a környezetvédelem a táplálkozás szempontjából nagyon fontosnak bizonyult, hiszen nem
mindegy az, hogy milyen mértékben van szennyezve környezetünk és, hogy m ilyen
anyagok kerülnek be a szervezetünkbe azáltal, hogy az ipari növények milyen
szennyezettségi fokot érnek el. Javaslatként megemlíteném azt, hogy az emberek nagyon
fontosnak tartják azt, hogy a higiéniai körülmények biztosítva legyenek a munkavégzés
során. Fontos a környezetünk védelme. Támogatnunk kell az újításokat, és szorgalmazni a
mondandóval rendelkező reklámokat, hiszen ezek segítségével adott termékek könnyeben
válhatnak ismerté és eladhatóbbakká.

52

MEL ÉKLET
KÉRDŐÍV

Ezt a kérdőívet az élelmi szerek vásárlásával kapcsolatos preferenciák és attitűdök céljából
állítottam össze egy tudományos dolgozat elkészítése végett.
Az adatokat bizalmasan kezelem, figyelembe véve a személyiségi jogokat.

1) Ön milyen élelmiszer terméket fogyaszt szívesebben?
a) Hazai
b) Külföldi

2) Ön mennyire tartja fontosnak a hazai termékek népszerűsítését?
a) Egyáltalán nem tartom fontosnak
b) Többnyire tartom fontosnak
c) Egyet is értek meg nem is
d) Nagyjából fontosnak tartom
e) Teljes mértékben fontosnak tartom

3) Ön szerint adott élelmiszerek kön nyebben elkelnek -e, ha megfelelő hatékonysággal
reklámozzák őket?
a) Igen
b) Nem

4) Mennyi az a bizonyos összeg, amit 1 hónapban egy személy élelmiszerekre költ?
a) 100-150 Ron
b) 150-200 Ron
c) 200-250 Ron
d) 250-300 Ron
e) 300 fölött

53

5) Önt befolyásolják -e a vallási előírások a bban, hogy olyan terméket fogyasszon, ami
adott ünnep közeledtével vagy bőjti napok alkalmával nem megengedett?
a) Igen
b) Nem

6) Ön ünnepek közeledtével végez -e az átlagosnál nagyobb bevásárlást
élelmiszerekből?
a) Igen
b) Nem

7) Ha igen, mennyi az a bizonyos pénzösszeg, amit ilyen alkalmakkor élelmiszerekre
fordít?
a) 100 RON
b) 100-150 RON
c) 150-200 RON
d) 200-250 RON
e) 250 RON fölött

8) Mi befolyásolja Önt egy termék vásárlásánál?
a) TV/Rádió reklám
b) Internet reklám
c) Újság beli reklám /Folyóiratok
d) Család /Barátok /Ismerősök
e) Egyéb_____________ _

9) Ön szerint az élelmiszerek megtermelésénél befolyásoló tényező lehet -e az ország
domborzata ?
a) Igen
b) Nem

54
Az alábbiakban néhány véleményt soroltam fel Romániával kapcsolatosan.
Kérem, jelölje be az Önre jellemző választ.

1. Egyáltalán nem értek egyet
2. Többny ire nem értek egyet
3. Egyet is értek, meg nem is
4. Nagyjából egyet értek
5. Teljes mértékben egyet értek

10) Romániában nagyon elterjedt a hazai termékek vásárlása.

1 2 3 4 5

11) Román iában fontos a képzett szakember a termékek előállításában.

1 2 3 4 5

12) Fontos, hogy maximálisan biztosítsák a higiéniai körülményeket.

1 2 3 4 5

13) Ön előnyben részesíti -e a piacról vásárolt élelmiszer termékeket a nagy
bevá sárlóközpontokban találhatóakénál ?
a) Igen
b) Nem

14) Ön tehén, avagy kecskétől származó tejterméket fogya szt szívesebben?
a) tehén
b) kecske

55
15) Ön a nagyobb vagy a kevesebb alkohol tartalommal rendelkező italokat fogyasztja
szívesebben?
a) Nagyobb
b) Kevesebb

16) Ön csokoládét vagy más édességet fogyaszt szivesebben ?
a) csokoládé
b) más édesség

17) Melyik az az állati eredetű húsipar i termék, amelyike t szívesebben fogyasztja?
a) Szárnyas hús
b) Marhahús
c) Hal
d) Nyúl hús
e) Sertés hús
f) Egyéb _____________

18) Ön szerint fontos -e a környezetvédelem ahhoz, hogy egészségesebben
táplálkozzunk?
a) Igen
b) Nem

19) Ön milyen korcsoportba tartozik?
a) 14-19
b) 20-29
c) 30-39
d) 40-49
e) 50 fölött

56
20) Mi az Ön legmagasabb végzettsége?
a) Általános iskola
b) Érettségi
c) Egyetemi /Mesteri
d) Doktori

21) Ön hol lakik?
a) Városban
b) Vidéken

22) Mi az Ön neme?
a) Férfi
b) Nő

57
Irodalomjegyzék
Buzás Gizella, Ónódi Ferenc, Sahin -Tóth Gyula, Italismeret, Képz őművészeti Kiadó, Budapest ,
2002
Chikán Attila , Vállalatgazdaságtan , Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó -Aula Kiadó, Budapest ,2008
Hárs Ist ván, Köznapi Marketing , Tálentum KFT, Budapest ,2004
Ketter László, Gasztronómiánk krónikája, Mezőg azdasági Kiadó, Budapest, 1985
Szántó Szilvia, Hinora Ferenc, Minden ami marketing, 2010 Budapest, p.48
https://www.mozaweb.hu/Lecke -FOL -Foldrajz_8 A termeszetieroforrasokban_ gazdag_ Romania –
100051
http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis -foldrajz/romania –
foldrajza/az -energiahordozokra -epult -roman -gazdasag
http://www.gasztroutazas.info/roman -konyha
http://www.helyitermekmagazin.hu/2012/kitekinto/egyetlen -tradicionalis -romania i-termeket –
ismernek -el-az-europai -unioban/
http://lactistejfeldolgozo.blogspot.ro/2015/04/romaniai -tejipar -kiindulopont -2015.html
http://www.covalact.ro/hu/kik -vagyunk/covalact -tortenete
http://www.harmopan.ro/hu/m4/cegbemutato.html
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/hagyomanyosnak -minositett -kenyer -es-husfelek
http://www.trademagazin.hu/hirek -es-cikkek/piaci -hirek/romania -serteshust -exportalhat –
kinaba.html
http://www.crbnet.eu/rom/Hirek -1/1422 -Viszik -a-roman -etelt-mint-a-cukrot
http://www.petzeltj.hu/2012 -11-09-17-22-03/oktatasi -segedletek/category/64 –
elelmiszerismeret?download =262:elelmiszerismeret
http://www.ziare.com/afaceri/branduri/made -in-romania -ce-produs -te-face-sa-te-simti -mandru –
sondaj -ziare-com-1137924
http://www.revista -piata.ro/Marci_romanesti -id168.html –
http://www.romanianmon asteries.org/ro/romania/bucataria -romaneasca

58
http://filantropikum.com/szamos -gyogyhatasa -van-a-szalonnanak/
http://www.edenred.ro/ro/articole -si-discutii -fiscale/articole_/studiu -edenred -obiceiurile -alimentare –
ale-angajatilor -romani?artid=123
http://www.albalact.ro/brand -uri/brand/zuzu.html
http://www.panemar.ro/brutaria -panemar.html
http://www.ziare.com/economie/stiri -economice/ce -mananca -romanii -multa -paine -si-putina -carne –
320367
http://carnatiplescoi.ro/
http://www.sibiusalami.com/en/istoric
http://www.anasicornel.ro/Salam%20Victoria,6,1.html
http://ursus.ro/
http://szekelyfold.ma/hirek/olcso -a-sor-romaniaban -de-sokat -is-kell-dolgozni -erte
http://www.bereciucas.ro/
http://w ww.apabucovina.ro/
borsec .romaqua -group.ro/
http://www.zf.ro/companii/romania -mai-are-doar-trei-fabrici -mari-de-ciocolata -si-dulciuri –
1073193 1
http://www.romaniaregala.ro/jurnal/ciocolata -regala -lansare -la-palatul -elisabeta/
MTI | 2015. június 6. szom bat 14:32
http://mek.niif.hu/00100/00129/html/4fejezet.htm#Vallási ünnepek étkezése
http://tortenelemklub.com/erdekessegek/erdekessegek -napjainkban/357 -a-vilagvallasokű

http://www.balashazy -debr.sulinet.hu/ftp/foldrajz/hulladek_kisokos.pdf

59
Köszönetnyi lvánítás
Meg szeretném köszönni a témavezető tanáraimnak , elsősorban dr. Molnár
Erzsébetnek és Kánya Hajnalkának a segítségét, miv el közr eműködtek abban, ho gy ez a
tudományos dolgozat elkészüljön . Köszönöm nekik a fáradtságos munkát, a türelmet és a
bizalmukat, amivel felém irányultak.
Köszönöm nekik, hogy időt szántak rám és minden erejükkel azon voltak, hogy
2015 június 30 -án letegyem az államvizsga dolgoz atomat és megvédjem azt. Köszönöm
nekik a segédanyagokat, amivel megkönnyítették a munkámat, valamint a környezetet,
amelyet biztosítottak számomra a dolgozat megírása alatt.
Nem utolsó sorban szeretném megköszönni a családomnak és barátaimnak a
bizalmat és a támogatást, amellyel elhalmoztak engem és segítettek abban, hogy ne adjam
fel akkor sem, amikor a teendők már megsokszorozódtak.
Köszönöm mindannyiuk támogatását és bátorítását!