Közgazdaság – és Gazdálkodástudományi Kar Pénzügy és bank Szakdolgozat Végzős hallgató, MOLNÁR Zoltán Témavezető , dr. SZÉKELY Imre egyetemi… [623574]

BABEȘ –BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM
Közgazdaság – és Gazdálkodástudományi Kar
Pénzügy és bank

Szakdolgozat

Végzős hallgató,
MOLNÁR Zoltán

Témavezető ,
dr. SZÉKELY Imre egyetemi tanársegéd

2019

BABEȘ –BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM
Közgazdaság – és Gazdálkodástudományi Kar
Szakirány teljes megnevezése

Szakdolgozat

A hozzáadott értékadóból visszaosztott összegek
alakulása és tényezői a Hargita megyei települések
esetén

Végzős hallgató,
MOLNÁR Zoltán

Témavezető ,
dr. SZÉKELY Imre egyetemi tanárse géd

2019

UNIVERSITATEA BABEȘ –BOLYAI
Facultatea de Științe Economice și Gestiunea Afacerilor
Denumirea completă a programului de studii

Lucrare de licență

Evolu ția și factori determinați ai sumelor defalcate din
taxa pe valoare adăugată în cazul localităților din
județul Harghita

Absolvent: [anonimizat]án MOLNÁR

Coordonator științific,
Asist. univ. dr. Imre SZÉKELY

2019

Összefoglaló

A dolgozat elkészítésének kettős célja van. Az első részében a költségvetéssel kapcsolatos
általános tudnivalókat és az önkormányzatoknak lehetséges jövedelmeit összesítem és
mutatom be, a visszaosztott jövedelmekre fektetve a hangsúlyt. A szakdolgozat erre
vonatkozó részét a megjelent szakirodalom, valamint törvények által vizsgálom
részletesebben. A második részben a hozzáadott értékadóból visszaosztott jövedelmeket
vizsgálom, annak érdekében, hogy elju ssak arra a pontra, hogy mely gazdasági és
demográfiai tényezők befolyásolják a visszaosztott jövedelmeket. Ezt a kérdést a
többváltozós lineáris regressziós modell segítségével vizsgálom.

ii
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 4
1. A költségvetéssel kapcsolatos általános tudnivalók ………………………….. ………………………….. …. 5
1.1 Költségvetés meghatározása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 5
1.2 A költségvetés jellemzői ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 5
1.3 A költségvetés szerkezete és tartalma ………………………….. ………………………….. ………………….. 6
1.4 Központi költségvetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 7
1.5 Helyi önkormányzatok költségvetése ………………………….. ………………………….. ………………….. 8
2. Az önkormányzatok jövedelmei ………………………….. ………………………….. ………………………….. 10
2.1 Központi kormány által kapott jövedelmek ………………………….. ………………………….. ………… 10
2.2 Európai Uniós jövedelmek: ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 11
2.3.1 Az önkormányzatok helyi adókból származó jövedelmei : ………………………….. ……………… 12
2.3.2 Jövedelemadó helyben maradt hányada: ………………………….. ………………………….. ……… 14
2.4 Visszaosztott jövedelmek: ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 14
2.4.1 Jövedelemadóból visszaosztott összeg: ………………………….. ………………………….. ………… 15
2.4.2 Áfából visszaosztott összegek: ………………………….. ………………………….. …………………….. 17
3. Kutatás módszertana: ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 20
Adat elemzés: ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 20
3.1 Az áfából visszaosztott összegek a decentralizált költségek finanszírozására: ………………… 21
3.2 Az áfából visszaosztott összegek az önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására:
………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 25
3.3 Áfából visszaosztott összegeket befolyásoló tényezők alakulása ………………………….. …………. 26
3.3.1 Munkanélküliség: ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………… 26
3.3.2 Költségvetési többlet/hiány változása: ………………………….. ………………………….. …………. 28
4. Regresszió számítás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 30
4.1 A magyarázó változók hatása 2015 -ben a függő változóra ………………………….. …………………. 31
4.2 A magyarázó változók hatása 2016 -ban a függő változóra ………………………….. …………………. 35
4.3 A magyarázó változók hatása 2017 -ban a függő változóra ………………………….. …………………. 36
4.4 A magyaráz ó változók hatása 2018 -ban a függő változóra ………………………….. …………………. 37
Következtetések ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 39
Irodalomjegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 40

iii
Táblázatok és ábrák jegyzéke

Táblázatok :
1. táblázat: Korrelációs mátrix ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 31
2. táblázat: A tényezőkre vonatkozó hipotézisek teljesülése 2015 -2018 -as periódusban. ………………. 38

Ábrák :
1. ábra: Az önkormányzati jövedelmek csoportosítása ………………………….. ………………………….. ….. 15
2. ábra: A decentralizált költségek finanszírozására visszaosztott összegek változása ………………….. 22
3. ábra: Az egy főre jutó áfából visszaosztott összegek a decentralizált költségek finanszírozására … 23
4. ábra: Decentralizált költségek a bevételek arányában ………………………….. ………………………….. … 24
5. ábra Áfából visszaosztott összegek az önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására ….. 25
6. ábra: Munkanélküliek számának éves át laga ………………………….. ………………………….. ……………. 27
7. ábra: A munkanélküliek aránya a lakosság függvényében ………………………….. ………………………. 28
8. ábra: Költségvetési többlet változása 2016 -2018 között ………………………….. ………………………….. 29
9. ábra: Korrelásciós diagramm ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 32
10. ábra: Regresszió 2015 -ös adatokkal ………………………….. ………………………….. ……………………… 33
11. ábra: A végleges regresszió modell 2015 -ben ………………………….. ………………………….. …………. 34
12. ábra: Regresszió 2016 -os adatokkal ………………………….. ………………………….. ……………………… 35
13. ábra: Regresszió 2017 -es adatokkal ………………………….. ………………………….. ………………………. 36
14. ábra: Regresszió 2018 -as adatokkal ………………………….. ………………………….. ………………………. 37

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

4
Bevezetés
A szakdolgozat célja az áfából visszaosztott összegek változásának, valamint a
visszaosztás módszereinek a bemutatása. Két fontosabb oka van, amiért ezt a té makört
választottam, az egyik lényeges tényező , hogy édesapám a szülővárosom önkormányzata
vezetői közegében dolgozik és felkeltette az érdeklődésemet, hogy hogyan működnek az
önkormányzati rendszerek, de mivel ez túl nagy témakör lett volna, így csak az
önkormányzat pénzügyi szektorát próbáltam elemezni. A másik fontos tényező pedig, hogy
az egyetemi é veim alatt nem volt szó erről a témakörről részletesebben és a tanárok mindig
arra sarkaltak, hogy valami újat próbáljunk számunkra elérni a szakdolgozat elkészítésével,
így láttam értelmét ennek a témakörnek a tanulmányozásában . Azért tartom fontosnak, ez t a
témakört, mert minden embert érint Romániában, hogy az állam mennyi adót oszt vissza az
önkormányzatok számára, mivel az önkormányzat ezekből a bevételekből tudja finanszírozni
az iskolákat, a közszolgáltatásokat és közjavakat, amelyeknek az emberek a haszonélvezői.
A kutatási módszernek a többváltozós lineáris regressziót választottam, amellyel azt
vizsgáltam meg Hargita megye 67 településén , hogy az áfából visszaosztott összegekre
decentralizált költségek finanszírozására milyen demográfiai és gazdasá gi tényezők vannak
hatással. A regresszióban a munkanélküliségi arányt, lakosságszámot, költségvetési többletet,
illetve a települések rangját vettem változóként.
A szakdolgozat felépítése a következő: Az 1. Fejezet a költségvetést mutatja be
általánosan, külön szó esik a központi, valamint a helyi költségvetésről, a 2. Fejezetben
bemutatásra kerülnek az önkormányzatok jövedelmei, külön -külön a saját bevételei, az EU -s
bevételei és a visszaosztott bevételei , a 3. Fejez et Hargita megye városainak és
municípiumainak az áfából visszaoszt ott összegek változását mutassa be és a 4. Fejezet a
decentralizált költségek finanszírozására visszaosztott összegeket elemzi egy regresszió
modell segítségével Hargita megye települései e setében. A szakdolgoza t végén
következtetéseket vonok le és jövőbe ni kutatási irányokat állapítok meg.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

5
1. A költségvetéssel kapcsolatos általános tudnivalók
Az első fejezetben megjelenik a költségvetés általános megfogalmazása, szó esik a
költségvetés cé ljáról, szerkezetéről. Ez a fejezet célja a költségvetés bemutatása, az általános
tudnivalók, fogalmak ismertetése és elsajátítása.
1.1 Költségvetés meghatározása
A költségvetés egy adott időperiódus , általában egy év kiadásainak és bevételeinek
becslése. A kormány előállítja a költségvetés javaslatot és a parlament elé terjeszti
jóváhagyás céljából. Jóváhagyás esetén a költségvetés törvénnyé válik, melynek
implementálása kötelező jellegű. (Pénzügyminisztérium)
Hogy miért is van szükségünk költségvetésre? Kez djük először is a közjavak és
közszolgáltatások tulajdonságaival. „Két fő jellemzője a közszolgáltatásoknak és
közjavaknak, hogy közös a fogyasztásuk és senkinek sem lehet megtiltani a fogyasztást.
Technikailag a szolgáltatás fogyasztásában nincs rivalizál ás és nincs kizárás”. (Juhász &
Kovács, 2013) . Ez a két tulajdonság nagyon fontos, annak érdekében, hogy megértsük, hogy
miért jöttek létre a közintézmények, a polgármesteri hivatalok és maga a költségvetés is.
Mivel, hogyha sz ükségük van az embereknek a közjavakra és a közszolgáltatásokra a jólét
érdekében, akkor szükség van először is egy olyan intézményre, amely irányítja,
finanszírozza a szolgáltatásokat, és ahhoz, hogy tudja finanszírozni is a szolgáltatásokat,
amiért az em berek nem hajlandóak fizetni, mert miért fizessenek, ha esetleg egy másik
személy nem fizet, akkor az intézményeknek szükségük van költségvetésre.
1.2 A költségvetés jellemzői
A költségvetésnek 5 fő jellemzője van:
 Éves periódus (anualitate): minden évben előállítanak egy költségvetési
irányzatot, mely egy évre szól; a költségvetést minden évben megszavazzák; a
költségvetés végrehajtása egy éven belül történik.
 Egységesség (unitatea): a bevételek és kiadások, illetve a deficit finanszírozása
együttes elemzé st igényel az éves költségvetési kitűzések céljából; a
költségvetésnek fednie kell az összes minisztériumot, ügynökséget és egyéb
intézményt, aki kormányzati tevékenységet végez.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

6
 Pénznem egysége (unitatea monetara): a bevételek és kiadások hazai pénznemben
kell, legyenek kifejezve.
 Egyetemesség (univesalitatea): minden erőforrás egy közös alap fele kell
irányuljon, mely a kormány aktuális prioritásinak függvényében kerül allokálásra
és felhasználásra a kiadásokra.
 Egyensúly (echilibrul): a költségvetés kieg yensúlyozott kell legyen; a
költségvetési kiadások egyenlők kell legyenek a bevételekkel és a deficit
finanszírozásának forrásával.
1.3 A költségvetés szerkezete és tartalma
A jövedelem és a kiadás csoportosítva van a költségvetésben, a Pénzügyminisztérium
által elfogadott költségvetési osztályozás szerint. A jövedelem fejezetekre és alfejezetekre
van strukturálva, a kiadás pedig részekre, fejezetekre, alfejezetekre, címekre, valamint
bekezdésekre, szükség szerint. A fejezetekben és a cikkekben feldolgozott kiadásnak jól
meghatározott és limitált célállomása van. A végleges vagy ideiglenes személyzet száma,
valamint a fő fizetések alapja különböző módon van elfogadva, mindenik közintézmény
költségvetési melléklete szerint. Minden közintézmény által elfogadot t alkalmazott száma
határozott, nem meghaladható. A tőke kiadások hozzá vannak kapcsolva minden
költségvetési fejezethez, az elkötelezettségi hitellel és a befektetés idejével.
A működési és fejlesztési szakaszok a helyi költségvetés alapozására vannak
felhasználva, és mellékletként vannak elfogadva, éspedig:
a) a működési szakasz a törvény által megállapított feladatok és kompetenciák
teljesítésének aktuális kiadásait tartalmazza, minden egyes adminisztratív -területi
egységre vonatkozóan
b) a fejlesztési szakas z a tőkeköltségeket foglalja magába
Az imént említett működési szakasz kötelező és a személyzeti költségekre, az anyagi
költsé gekre utalnak, valamint a munkaszolgáltatások, támogatások és a tulajdoní tások
létreho zásához szükséges utalások, a helyi adminisz trációs ügyeket kezelő hatóságok, a
törvény függvényében.
A nem visszatérítendő külső források, valamint a belső és külső hitelek szerepelnek a helyi
költségvetésekben a jóváhagyás utá n.
Költségvetés típusai :

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

7
 Állami költségvetés
 Megye szintű költségvetés
 Önkormányzatok költségvetése
1.4 Központi költségvetés
A központi költségvetés a naptári évre szóló bevételi és kiadási terv, a kormányzati
hatáskörökben ellátott állami feladatok finanszírozására. Az országgyűlés hatalmazza fel a
kormányt a költségvetési törvény által, a bevételek beszedésével és a kiadások teljesítésével
Az ország fontosabb bevételei közé tartoznak:
 gazdálkodó szervezetek befizetései, ami tartalmazza a nyereségadót, állami
vagyon utáni részesedést, játékadó, vám illetve importbefizetéseket, különleges
befizetéseket, stb.
 fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések, az általános forgalmi adó, jövedéki adó,
fogyasztási adó
 lakossági befizetések, illetékbefizetés, személyi jövedelemadó, egyé b adók
 pénzintézetek befizetései
 önkormányzatok költségvetési szerveinek a befizetései
 nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó befizetések
 központi költségvetési szervek befizetései
 rendkívüli adók
Az ország fontosabb kiadásai közé tartoznak:
 a gazdálkodó szervezetek támogatása
 hozzájárulás a társadalombiztosításhoz, nyugdíjak, gyógyszertámogatás,
egészségügyi kiadások
 beruházási kiadások, utak, korházak karbantartása, építése, felújítása
 támogatás, segélyek, szociális ellátás
 önkormányzatok támo gatása
 elkülönített állami pénzalapokalapok támogatása
 adósságszolgálat, kamat

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

8
A költségvetés mérlege a bevételek és kiadások egymással összehasonlító
mérleg. A mérleg mindig egyensúlyban kellene, hogy legyen, ezt az állam a
megtakarítások változtatásával tud elérni.
G(kormányzati vásárlások)+TR(tranzakciók)+S(állam)=T(adók)
A költségvetés deficites , ha a bevételek összege kisebb, mint a kiadások
összege, ilyenkor az S(állam) negatív. A költségvetés szufficites, ha a bevételek
összege nagyobb, mint a kiadás ok összege, ilyenkor az S(állam) pozitív.
Háromféle költségvetési politika van :
 bevételek szabályozása
 kiadások szabályozása
 bevételek és kiadások együttes szabályozása.
1.5 Helyi önkormányzatok költségvetés e
A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, költségvetési rendeletben állapítja
meg.
A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza:
 A helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási
előirányzatait: a működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és
felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt
feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban,
 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi
előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait kiemelt előirányzatok, kötelező
feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban
 költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege
és a felhalmozási be vételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,
 költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló bevételi előirányzatokat,
 az előző ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési
többlet felhasználására szol gáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és
finanszírozási kiadási előirányzatokat,

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

9
 költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához, adósságot
keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot
keletkeztető üg yletek várható együttes összegével együtt,
 az adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból,
önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető
ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a
kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározott ak szerinti saját
bevételeit,
 költségvetés végrehajtá sával kapcsolatos hatásköröket.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

10
2. Az önkormányzatok jövedelmei
Jelentős különbségek vannak a települési , azaz városi és községi önkormányzatok és a
megyei önkormányzatok jövedelmének nagysága és összetétele között. Az
önkormányzatoknak több forrásból származnak jövedelmeik, a következő csoportokra lehet
osztani:
 központi kormány által kapott jövedelmek
 saját jövedelmek
 jövedelemadóból és áfából visszaosztott jövedelmek
 EU-s pályázatok, más jövedelmek (adományok és szponzorációk)
2.1 Központi kormány által kapott jövedelmek
Gyakorlatilag minden európai országban találhatunk állami átutalásokat az helyi
önkormányzatok költségvetésének részére, így Romániában is , ami változik országról
országra az a transzferek célja és mértéke . Ezeknek az átutalásoknak a szabályozását és
mennyiségét a kormányzati szintek közötti felelősség megosztás határozza meg. A
kormá nyzati átutalások indoklására több gazdasági érvet fogalmaztak már meg, ilyenek a
következők :
 a horizontális pénzügyi egyensúly helyreállítása
 a vertikális pénzügyi egyensúlytalanságok kezelése
 a közszolgáltatások garantálása
 a pénzügyi egyensúlytalanságo k kezelése
 makroökonómiai célok
 a gazdasági növekedéshez és stabilizációhoz való hozzájárulás
 a külső hatások vagy a törvényhatósági területek közötti túlfolyási hatások
semlegesítése
A kormányzati átutalásoknak két típusát különböztetjük meg, vannak a fel tételes
támogatások, amit még céltámogatásnak vagy meghatározott támogatásnak is neveznek és
vannak a feltétel nélküli támogatások .
A feltételes támogatás azt jelenti, hogy a központi kormányzat saját maga meghatározza,
hogy mire lehet elkölteni az összeget. Ezeket az összegeket olyan problémák megoldására,
illetve finanszírozására különítenek el, amelyek fontosak a központ számára és nem fontosak
a helyi önkormányzatok számára, illetve arra használják, hogy csökkentsék le a minimumra a
törvényhatósá gi területek közötti „túlfolyásokat”. Az első esetben a központ azt fogadja el,

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

11
hogy az önkormányzat által egy biztosított szolgáltatás teljes költségének valahány százalékát
fizeti.
A helyi forrást igénylő támogatásoknak két formája van, a nyílt végűek és a zárt végűek.
A nyílt végű támogatás esetében a központ nem határozza meg az összes ráfordítást vagy a
támogatás összes összeget, hanem ezt az önkormányzat magatartására bízzák. Ez a központi
kormánynak azért előnyös, mert ösztönző hatása van a helyi önk ormányzatok számára, hogy
többet fordítsanak olyan szolgáltatásokra, amik számukra nem fontos, de az ország számára
igen. A zárt végű támogatás a nyílt végű támogatás ellentettjét jelenti, vagyis a központ
meghatározza azt a felső határt amit az önkormányz at felhasználhat az adott szolgáltatás
finanszírozására. Legtöbb ország, Románia is ezt a finanszírozási formát használja, aminek
lehetnek hátul ütői is, ha nem jól állapítják meg a felső határt és nem lesz hatékony a
szolgáltatások nyújtása.
A helyi forrá st nem igénylő támogatásoknak is két formáját ismerjük, feltételes vagy nem
feltételes . A feltételes szubvenció esetében a kormányzat egy meghatározott összeget kínál és
meghatározzák azt is, hogy mire szabad elköltsék, ezzel biztosítja a kormány a szolgál tatások
minimális szintjét. A nem feltételes támogatás esetében az összeg felhasználását nem
szabályozzák.
A nem feltételes kiegyenlítő szubvenciók egyetemes bevételmegosztás formájában
funkcionál . A bevételmegosztás származtatás típusát használják Romániában, amelynél a z
adó teljes bevételének egy adott részét az egyes helységekben beszedett adók alapján osztják
el.
2.2 Európai Uniós jövedelmek:
Számos lehetősége van az önkormányzatoknak EU -s projekteket megpályázni. Az EU
számos program megvalósítá st, projektet finanszíroz és támogat, az alábbi területeken:
 kutatás és innováció
 foglalkoztatás és társadalmi befogadás
 regionális és városfejlesztés
 mezőgazdaság és vidékfejlesztés
 humanitárius segítségnyújtás

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

12
Az EU -ban egy 28 biztosból álló testület felügyeli, hogy az uniós pénzeket
szabályszerűen használták -e fel. Szigorúan vannak szabályozva a finanszírozások, annak
érdekében, hogy érvényesüljön a források elköltésének az elszámolhatósága és átláthatósága.
A kezdeményezett tagállamának a kormánya felel az ellenőrzésekért és az éves ellenőrzés
lefolyásáért.
Egy úgynevezett megosztott irányítás keretében a Bizottság a tagállami és regionális
hatóságokkal partnerségben gazdálkodik, 5 nagy pénzalap felhasználásá val, amelyek
elősegítik az Európa 2020 stratégia végrehajtását. Ezek az alapok a következők:
o Európai Regionális Fejlesztési Alap (regionális és városfejlesztés)
o Európai Szociális Alap ( társadalmi befogadás és jó kormányzás )
o Európai Mezőgazdasági Vidékfejl esztési Alap
o Kohéziós Alap
o Európai Tengerügyi és Halászati Alap
2.3 Saját jövedelmek
A saját jövedelmeket két részre lehet felosztani:
 az önkormányzatok helyi adókból származó jövedelmei
 a jövedelemadó helyben maradt hányada
2.3.1 Az önkormányzatok helyi adókból származó jövedelmei :
A kiadási felelősség szétosztása követeli az adóztatás felelősségek szétosztását is az
önkormányzatok részére . Az önkormányzatok esetében, már sokszor felmerül az a kérdés,
hogy jogosan adóztathatnak -e. Ha a kiadások szétosztása javítja az erőforrások allokációját,
akkor muszáj a helyi önkormányzatoknak rendelkezniük saját forrásokkal is, hogy tudják
teljesíteni a kiadási felelősségüket.
„Az adó, mint pénzügyi tranzakció, egyedi a gazdaságban és csak az állam rendelkezik
ennek kivetési jogával. Az adó egyoldalú, kötelező pénztranszfer. az adófizetőtől az állam
felé, amelyért cserébe direkt módon nem kap semmit a befizető.” (Juhász & Kovács, 2013)
Az adóztatási jog átruházásának mód szere az, hogy a helyi önkormányzatok részére
egy korlátolt adóztatási hatalmat biztosít a központi kormány, sőt ha szükséges még
szubvenciókkal egészíti ki a helyi bevételeket. Az önkormányzatok korlátozva vannak a helyi
adóztatásban, vagyis a központ és a megyei tanács határozza meg az adófajtákat, és
meghatároznak egy intervallumot, az adó mértékére. Ez után jön a képbe az önkormányzat,
mivel ő határozza meg az intervallumon belül, hogy mennyi legyen az adó mértéke. Ebben

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

13
tudnak versenyezni a különböző h elyi önkormányzatok, hogy ki milyen értéket határoz meg
az interva llumon belül a lakosság számára „Azokon a településeken jobb lakni, ahol kisebb ek
az adók vagy adókulcsok”
A helyi adó – és illetéktípusok
Először is leszögezem az adó jelentését. Az adó a közvetlen ellenszolgáltatás nélküli
befizetési kötelezettséget jelenti, míg az illeték a közigazgatás közvetlen ellenszolgáltatásáért
fizetett összeget jelenti.
Dolgozatom e részében felsorolom, hogy a törvény szerint jelenleg milyen helyi adó – és
illetékt ípusok vannak érvényben , Romániában. Ebben a részben próbáltam Musgrave
kérdésére válasz adni, ami egy kulcsfontosságú kérdés az önkormányzati adózás területén:
„Ki adózzon, hol és mit?” (Musgrave, Who Sholud Tax, Where and What? T ax Assigment in
Federal Countries, 1983)
Romániában helyi adó – és illetékek szintjén beszélhetünk reklám – és hirdetőeszközök
illetékéről, közlekedési eszközök adójáról , ingatlan adójáról és illetékéről, egyéb helyi
adókról, speciális illetékekről, előadások adójáról, bizonyítványok, engedély ek
kibocsátásának illetékéről.
A bizonyítványok, engedélyek kibocsátásának illetéke kategóriába a törvény
értelmében a következők sorolhatók :
 Utcai cím – és névjegyzék bizonyítvány kiállítása
 Tevékenységfolytatás engedélyének kiállítása
 Működés egészségügyi engedélyének kiállítása
 Építkezési engedély kiállítása
 Vezeték -beszerelési engedély kiállítása
 Építmény -megszüntetés engedélyének kiállítás a
 Közhelyekre történő építkezés engedélyének kiállítása
 Sátor és campinghely berendezési engedélyének kiállítása
 Termelési és termékforgalmazási tanúsítvány kiállítása
 Fúró – és ásási tevékenység engedélyének kiállítása
 Városrendezési tanúsítványok kiállítá sa
 Terepmunkálatok engedélyének kiállítása
Ami az adó – és illetékfizetést illeti, a használati, adminisztrációs, bérleti szerződés
érvényességének periódusában kell fizetni. Az adófizetés évente két egyenlő részletben

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

14
történik: március 31 -ig és szeptember 30 -ig. Az illetékfizetés havonta történik, a következő
hónap 25. -ig. A teljes évi adó március 31. előtti kifizetése esetén a helyi tanács által
meghatározott maximum 10% -os kedvezményben részesülhet az adófizető.
Véleményem szerint mindennapjaink során a fent említett adó – és ille téktípusok közül
leggyakrabban közlekedési eszközökre illetve ingatlanokra kivetett adókk al és illetékekkel
találkozunk.
„Az ingatlanadók tárgya a telek, illetve az épületek (lakóházak). Az ingatlanadók
manapság a helyi szintű költségvetés bevételeit gyarapítják, s a haszonelv hozta létre őket. Az
ingatlanadók a he lyi bevételekhez rendkívül külön böző mértékben járulnak hozzá. A
legmagasabb bevételi hányad az USA -ban található -75%. ” (Nemec & Wright, 2000)
2.3.2 Jövedelemadó helyben maradt hányada:
A befizetett jövedelemadó 60% -a marad a helyi költségvetésben. A következő részben
a jövedelemadó felbontásáról szó lesz részletesebb en. Ez az összeg, vagyis a jövedelemadó
helyben maradt hányadának a mértéke az szerint változik, hogy az adott településen , hány
alkalmazott dolgozik, nem azt számítják, hogy a település hány lakósa dolgozik. Ebből
kifolyólag nagyon fontos az önkormányzatnak az elvándorlás megfékezé se és a település
színvonalának felemelése, mivel minden alkalmazott után a jövedelemadó 60% -a az
önkormányzat költségvetésébe megy.
2.4 Visszaosztott jövedelmek:

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

15
1. ábra: Az önkormányzati jövedelmek csoportosítása

Forrás: statisztikak.erde lystat.ro
A fenti táblázatból láthatjuk, hogy a visszaosztott adókat két nagy csoportra lehet osztani.
2.4.1 Jövedelemadóból visszaosztott összeg:
Ebbe a csoportba tartozik a jövedelemadó megyén belül visszaosztott hányada a helyi
költségvetések kiegyensúlyozására .
A helyben begyűjtött jövedelemadó egy visszaosztási rendszeren megy k eresztül. Ez a
mechanizmus négy részre osztja fel a begyűjtött jövedelemadót .

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

16
A 2019 -es évben a 273/2006 -ös helyi állami pénzügyek című törvény a későbbi és
módosító jegyzőkönyveivel eltérően, a becsült jövedelemadóból az államháztartás minden
adminisztratív területi egység szintjén visszaosztódnak a Románia Hivatalos Közlönyében
történő közzétételét követő első hónaptól kezdődően a jelenlegi törvény 1. része alapján , az
alábbi kvóták :
o 15% a megyei önkormányzat részére
o 60% a zoknak a municípiumok nak, városok nak és községek nek a részére ,
amelyeknek a területén az adófizetők a jövedelmüket fizetik
o 17,5% külön nyitott számlájára az Általános Regionális Főigazgatósága az állami
pénzügyeknek/ a megyei pénzügyeknek a városok, municípiumok és községek
költségvetések kiegyensúlyozására
o 7,5% az államnak kell befizetniük az önkormányzatoknak
A 7,5% -ot, amit az á llam inkasszált a 2019 -es törvény módosítás értelmében egyenlő
részekre osztják el minden megyének, 28 492 ezer lej keretben, ami a megyei tanács
rendelkezésére áll. Minde n megyében ezt az összeget 2019 -től szétosztják a városok,
municípiumok és községek k özött. A megyei tanács döntött így, azért, hogy támogassák a
helységek modernizálását, fejlesztését, a helyi társfinanszírozást igénylő infrastrukturális
programokat, a működési költségeket, amiket a helyi közigazgatási területi egységek nem
tudnak fizetni . Ahhoz, hogy adminisztratív területi egységekre osszák az összeget, a adott
megyei tanács 5 nap alatt, az állami költségvetés hirdetése kezdetétől, muszáj írásban kérnie
minden abban a megyében lévő adminisztratív területi egységt ől, egy kérvényt, hogy mire
akarják felhasználni azt az összeget.
A 17,5% a települési költségvetések működése céljából osztják vissza a következő
kritériumok szerint:
a) 450lej/lakos/év a megyének, de nem lehet kevesebb, mint 275 millió
lej/év/megye
b) nem lehet kevesebb, mint 12 mil lió lej/év/municípium
c) nem lehet kevesebb, mint 6millió lej/év/város
d) 1000 lej/lakos/év a községeknek, de nem lehet kevesebb, mint 2 millió
lej/év/község
A jövedelemadó visszaosztásának mechanizmusa

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

17
A központi költségvetésből visszaosztott összeget a megyék költségvetésének a
kiegyensúlyozására a következő kritériumok szerint osztják el:
 a me ghatározott pénzügyi kapacitás 7 0%-os arányban a lakósoktól beszedett
jövedelmi adó alapján, a következő képlet szerint számítódik:

∑[

]

ahol:
MVÖ – megyének visszaosztott össze
ÖMVÖ – összes megyének visszaosztott összeg
LÁJM – beszedett egy lakósra jutó átlagos jövedelmi adó a megyében az előző évben
LÁJÖM – beszedett egy lakósra jutó átlagos jövedelmi adó az öss zes megyében az előző
évben
ML – megye lakosságága
MLÖ – megyék lakosságának összege
 a fennmaradó 30% -a a visszaosztott összegeknek: speciális célú meghatározása a
törvény alapján történik (Lege 273/2006)
2.4.2 Áfából visszaosztott összegek:
Ez a nagy csoport több kis csoportokra bontható :
o decentralizált költségek finanszírozására visszaosztott összegek (tanügy,
egészségügy, szociális kiadások, stb.)
o hőenergia -termelésre és –elosztásra visszaosztott összegek (ezek az összegek
2007 -ig tartoztak az áfából visszaosztott összegekhez, most már a szubvenciók
közé szokták csoportosítani)
o utakra visszaosztott összegek
o helyi önkormányzatok költségvetésének a kiegyensúlyozására visszaosztott
összegek
o vidéki infrastruktúra és sportlétesítmények fejlesztésére visszao sztott összegek (ez
a csoport 2011 -ig volt jelen)
o magán – és felekezeti oktatás támogatására visszaosztott összegek (ez egy új
csoportosítás, 2016 -tól van jelen)

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

18
2019 -ben az áfából visszaosztott összeg értéke a helyi költségvetésekbe Romániában
14.792,3 millió lej, amelyek a következő módon osztódtak fel:
a) 938,8 millió lej a decentralizált költségek finanszírozására a megyéknek
b) 1.665,0 millió lej a decentralizált költségek finanszírozására a municípiumoknak,
városoknak , községeknek és Bukarestnek
c) 600,0 mil lió lej a megyei és községi utak költségeinek finanszírozására, ezt az
összeget két szempont szerint osztják fel, 30% -át az utak hossza szerint osztják
szét, míg 70% -át a pénzügyi kapacitással arányosan fordítottan kerül kiosztásra a
megyéknek. Határozat á ltal osztja szét a megyei tanács az adminisztratív területi
egységeknek az összeget, miután megállapodtak a helyi polgármesterrel.
d) 11.409,9 millió lej a városok, községek, municípiumok és megyék költségvetés
kiegyensúlyozására
e) 178,6 millió lej magán és fel ekezeti oktatás támogatására
A megyéknek az áfából visszaosztott 938,8 millió lejt a decentralizált költségek
finanszírozására , a következőkre szánták: a román iskolai program végrehajtása által
meghatá rozott kiadások finanszírozása a 2018 -2019 -es iskolai évben, az oktatásban részt
vevő speciális tanítást igénylő gyermekek költségeinek finanszírozása , az áruk és
szolgáltatások kiadásainak finanszírozás a a speciális oktatási egységeknek, a megyei
erőforrásközpontok és oktatási segítsé gnyújtás jelenlegi karbantartására, a decentralizált
kulturá lis intézmények finanszírozása (2002 -tól), a megyei tanácsok alá tartozó személyek
nyilvántartására szolgáló szolgáltatások finanszírozása, az idősek kollégiumainak működési
költségeinek finanszír ozása a megy ei szinten, a 248/2015 -es számú törvényben megállapított,
hátrányos helyzetű családok gyermekeinek iskola előtti nevelésének a finanszírozása, állami
támogatás az elismert felekezet nem iroda munkatársainak fizetésére .
Olyan esetekben, mikor r omániai iskola programját a helyi községek, városok,
municípiumok működtetik, a megyei tanács határozata alapján az összegeket elosztják, így
csökkeni fog a megyei jövedelem és növekedni fog a települési jövedelem összege.
A városoknak, municípiumoknak, kö zségeknek és Bukarestnek az áfából visszaosztott
1.665,0 millió lejt a decentralizált költségek finanszírozására a következőkre szánták: az
egyetem előtti oktatási egységek alapfinanszírozása, a szociális segélyezettek számára a fűtés
támogatása, a közössé gi nyilvántartásba vett közszolgáltatások finanszírozása, óvodák
költségeinek fina nszírozása, speciális nevelésű gyermeket oktatásának finanszírozása, az
idősek kollégiumának működési költségeinek a finanszírozása, élelmiszer -támogatás

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

19
költségeinek finansz írozása az óvodások és általános iskolások számára. A helyi tanács
kötelező leadjon a megyei tanács számára egy kérvényt, hogy az adott évben hány diák van a
településen, mivel fejkvóta szerint osztják vissza a pénzeket az iskoláztatásra, Bokros
mondása sz erint „minden ember ugyan annyit ér”.
Megjegyzendő, hogy az adminisztratív területi egységekben a mostani törvény (2019)
kihirdetésének napjáig a gyermekvédelmi rendszer finanszírozására és a fogyatékkal élő
felnőttek központjainak finanszírozására vonatkozó törvény hatálya alá tartozó összegek, a
súlyos fogyatékossággal élő személyek vagy a havi juttatások személyi asszisztenseinek
jogainak finanszírozása, 2019 -ben az állami költségvetés szabályozza. 2019 -től az
önkormányzatokat terheli a szociális kiadások, amiket az önkormányzatok az áfából fognak
finanszírozni.
A közösségi költségek finanszírozására, ahogyan a adminisztratív területi egységek
helyi költségvetésének kiegyensúlyozására, a központi költség vetési törvény jóváhagyja a
visszatérített ös szegeket a központi költségvetés egyes jövedelmeiből, meghatározott céllal és
azt tiszteletben tartva a helyi költségvetések kiegyensúlyozásáért. (Lege Nr. 50/2019)

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

20
3. Kutatás módszertana:
Dolgozatom e részében a kutatási módszertant fogom bemutatni. Két kérdésre kerestem
a választ a dolgozatom során. Az első kérdés az volt, hogy Hargita megyében a
municípiumoknak és a városoknak az áfából visszaosztott összegek a decentralizált költségek
finanszírozására egyes változók szerint, hogyan változtak a 201 6-2018 -as periódusban. A
második kérdés, hogy Hargita megyében a községeknek, városoknak és municípiumoknak
visszaosztott összegeket mely tényezők magyarázzák és, hogy melyik tényező milyen
mértékben.
Az első kérdésemre a rendelkezésre álló adatokat eleme ztem, míg a második kérdés
megválaszolásához választott módszer a többváltozós lineáris reg resszió, amellyel
meghatároztam azokat a gazdasági és demográfiai tényezőket, amelyek hatással vannak az
áfából visszaosztott összegekre a decentralizált költségek f inanszírozására.
Az adatok elemzését három évre végeztem, 2016 -ra, 2017 -re, 2018 -ra és a legfrissebb
adatokat vettem figyelembe. Mivel túl sok lett volta elemezzem Hargita megye összes
települését, így csak a városokat és municípiumokat vettem figyelembe.
Az adatokat a Nemzeti Statisztikai Hivatal oldaláról, a Regionális Fejlesztés és
Közigazgatás Minisztériumának az oldaláról illetve a citypopulation oldaláról gyűjtöttem.
A többváltozós lineáris regresszió esetében már Hargita megye összes községét, városát
és municípiumát figyelembe vettem, összesen 67 településen vizsgáltam a magyarázó
változók hatását az eredményváltozóra. Négy regresszió számítást végeztem el, 2015 -től
2018 -ig minden évben, annak érdekében, hogy a kapott eredményeket össze tudjam
hasonlítani. Az EViews statisztikai programot használtam fel a többváltozós lineáris
regresszió modell megvalósításához.
Adat elemzés:
Ebben a részben megvizsgáltam, hogy hogya n változnak az áfából visszaosztott
összegeket és az őket befolyásoló tényezők 2016 -2018 -es periódusra levetítve Hargita
megyében a következő municípiumokra és városokra nézve, Csíkszereda, Székelyudvarhely,
Maroshévíz, Gyergyószentmiklós, Tusnádfürdő, Bal ánbánya, Borszék, Székelykeresztúr
illetve Szentegyháza. Azért választottam ezeket a településeket, mivel Hargita megyében
ezeknek a településeknek vannak nagyobb rangjai. Az áfából visszaosztott összegeknek két
típusát elemeztem az áfából visszaosztott ös szegeket a decentralizált költségek
finanszírozására és az önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására, mivel ez a két

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

21
típus az, amelyik jelentősebben hozzájárulnak az önkormányzatok bevételéhez. Az elemzés
végén megvizsgáltam azokat a magyarázó vál tozókat, amelyek az évek során változtak, tehát
a munkanélküliségi arányt és a költségvetési többlet illetve hiány mértéket, míg kimaradtak
azok a változók, amelyek nem változtak az elmúlt három évben, a települések rangja, illetve a
lakosság. Lakosságnál a 2011 -es adatot vettem figyelemben az elemzésem során minden
évben, mivel akkor volt az utolsó népszámlálás Romániában és nincsenek frissebb adatok a
lakosságszámra településekre lebontva.
3.1 Az áfából visszaosztott összegek a decentralizált költségek finanszírozására:
Ezeket az összegeket a következőkre szánták: az egyetem előtti oktatási egységek
alapfinanszírozása, a szociális segélyezettek számára a fűtés támogatása, a közösségi
nyilvántartásba vett közszolgáltatások finanszírozása, óvodák költségei nek finanszírozása,
speciális nevelésű gyermeket oktatásának finanszírozása, az idősek kollégiumának működési
költségeinek a finanszírozása, élelmiszer -támogatás költségeinek finanszírozása az óvodások
és általános iskolások számára.
2018 -ban nagy változta tások voltak az áfából visszaosztott összegekkel kapcsolatosan. Az
állam hozott egy olyan változtatást, hogy minden településnek meg kell, hogy legyen a rangja
szerint a minimum bevétele, ami azt jelenti, hogy a municípiumoknak legalább 12 millió lej,
a városoknak legalább 6 millió lej és a községeknek 2 millió lej. Ezek szerint osztották vissza
az áfának egy részét. A vizsgált települések közül négy municípium (az ábrán az első négy
település) és öt város (az ábrán az utolsó 5 település) található. Ha vala melyik település az
előző évben nem költötte el a bevételeit teljesen, akkor negatívan hatott az áfa visszaosztásra
és ez szerint kevesebbet kapott vissza 2018 -ban a decentralizált költségek finanszírozására.
Ezzel a kormány megszorította a településeket, mivel így lecsökkentek az áfából visszaosztott
összegek az önkormányzatok részére és több pénz maradt az állam számláján. Ebből
kifolyólag 2018 -ban az önkormányzatoknak kevesebb pénzük lett az iskolák, óvodák,
szociális segélyezettek finanszírozására, így a saját bevételeikből is szükséges fordítsanak
ezen a közszolgáltatások finanszírozására.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

22
2. ábra : A decentralizált költségek finanszírozására visszaosztott összegek változása

Forrás: saját szerkesztés, Excel programmal
Az ábrán látható az elemzett 8 település áfából visszaosztott összegeknek alakulása a
decentralizált költségek finanszírozására a 2016 -2017 -es periódusban. Észrevehető, hogy
minden évben változtak a visszaosztott összegek a városokon belül, 2016 -ról 2017 -re
emelked tek a bevételek, míg 2017 -ről 2018 -ra minden településen nagyon lecsökkentek.
Az is megfigyelhető, hogy évről évre arányosan változtak egymáshoz képest a
településeken a decentralizált költségek finanszírozására visszaosztott összegek. Minden
évben Csíksze reda kapta a legtöbb pénzt 2016 -ban 44 837 669 lejt, 2017 -ben 53 362 247 lejt
ami egy 19% -os növekedést jelent az előző évhez képest, míg 2018 -ban 9 432 800 lejt. A
legkevesebb összeget az elemzett városok közül Tusnádfürdő kapta 2016 -ban 806 819 lej -t
kapott a decentralizált költségeinek finanszírozására, 2017 -re az adott településen figyelhető
meg a legnagyobb emelkedés, 33% -al növekedtek az áfából visszaosztott decentralizált
költségek finanszírozására kapott jövedelmei, őt követi Szentegyháza, ahol 28,2 2%-al
emelkedtek a visszaosztott összegek. Balánbányán volt a legkisebb növekedés 13,15%.
05 000 00010 000 00015 000 00020 000 00025 000 00030 000 00035 000 00040 000 00045 000 00050 000 000A decentralizált költségek finanszírozására
visszaosztott összegek változására
2016
2017
2018

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

23
3. ábra : Az egy főre jutó áfából visszaosztott összegek a decentralizált költségek finanszírozására

Forrás: saját szerkesztés, Excel programmal
Megvizsgáltam, hogy még jobban lehessen látni és értelmezni, hogy ezek a
visszaosztott összegek, hogyan néznek ki a lakosságra lebontva. Ez azt jelenti, hogy az egy
lakósra, hány lej jutott az áfából visszaosztott összegekből a decentralizált kö ltségek
finanszírozására.
Ezen az ábrán láthatjuk, hogy minden városban minden ember nem ugyanannyit ér, és
nem csak a lakosságot veszik figyelembe, mielőtt a megye elkezdi visszaosztani az
összegeket. 2016 -ban a lakosság arányában Csíkszereda kapta a legtöbb pénzt a
költségvetéséb e, 2017 -ben Udvarhely előzte meg, mivel abban az évben 1410,46 lejt kapott
egy lakósára. 2018 -ban Maroshévíz kapta vissza a legnagyobb összeget, amiből arra a
következtetésre juthatunk, hogy a visszaosztásnál nem teljes mértékben csak a lakosságot
veszik figyelembe, hanem még vannak más változók is, amik befolyásolják a visszaosztások
nagyságát. Egy lakósra Tusnádfürdőn jutott a legkevesebb összeg, 2016 -ban 491,66 lej,
2017 -ben 654,06 lej, míg 2018 -ban még a 200 lejt sem érte el az egy főre visszaosztott
összegnek a mértéke, ami 145,08 lej volt. Ha lakosságot figyeljük csak, akkor az mondható
el, hogy nem minden ember ugyan annyit ér, és hogy vagy nem hatékonyan vagy nem
méltányosan osztották vissza az elmúlt három évben ezeket a bizonyos összegeket. 2016 -ban 0,00200,00400,00600,00800,001000,001200,001400,001600,00Az egy főre jutó áfából visszaosztott összegek a
decentralizált költségek finanszírozására
2016
2017
2018

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

24
öt település volt, ahol az egy főre jutó visszaosztott összeg nem érte el az 1000 lejt. 2017 -re
ez a kimutatás sokat javult, mivel abban az évben csak három település Tusnádfürdő,
Balánbánya és Borszék kapott 1000 lejnél kevesebbet egy lakosra, ugyaneze n a három
településen, 2018 -ban sem érte el az egy főre jutó 200 lejes összeget, figyelembe véve, hogy
mindenhol óriásit csökkentek a visszaosztott összeget, amit mar fennebb megmagyaráztam.
4. ábra : Decentralizált költségek a bevét elek arányában

Forrás: saját szerkesztés, Excel programmal
A fenti táblázat azt mutatja meg, hogy az áfából visszaosztott adók a decentralizált
költségek finanszírozására hány százalékát tették ki a teljes bevételnek 2016 -2018 -as
periódusban. Megfigyelhető, hogy 2016 -ban két településen Székelykeresztúron és
Szent egyházán és 2017 -ben még hozzájuk csatlakozik két település, Gyergyószentmiklós,
Balánbánya, ahol a bevételek 50% -nál nagyobb hányadát tette ki az áfából visszaosztott
összegek mértéke, amiből arra a következtetésre juthatunk, hogy a településeken nagyon
kevesek a helyi adók, illetve illetékek, vagy pedig, hogy nincsenek munkahelyek és nem
marad nagyobb összeg a jövedelemadó helyben maradt hányadából.
A legkevesebb százalékát Borszéken és Tusnádon tette ki a bevételek arányának a
visszaosztott összegek, Bo rszéken 20% alatt volt mind a három évben, és Tusnádon 30%
alatt. Ezt az magyarázza elsősorban, hogy a két településen sok cég be van jegyezve, sokan
dolgoznak ott, ezért a jövedelemadóból nagy hányad marad a település bevételeiben, 0,00%10,00%20,00%30,00%40,00%50,00%60,00%Decentralizált költségek a bevételek arányában
2016
2017
2018

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

25
másodsorban pedig, az e lőbbi ábrán látható volt, hogy a két településen volt a legkevesebb az
egy főre jutó visszaosztott adó mértéke. Az figyelhető meg, hogy a törvénymódosítás után,
2018 -tól egy településen sem tették ki a decentralizált költségek finanszírozására az áfából
visszaosztott összegek a bevételeknek 20% -át. Ami komoly terhet jelentett a települések
számára.
Hargita megyében a két legnagyobb településen, Csíkszeredában és
Székelyudvarhelyen 40% körül teszik ki a visszaosztott összegek a bevételeket, ami egy
átlagosn ak mondható. 53,4 millió lejt kapott vissza 2017 -ben, mivel nagyon sok alkalmazott
van, és az magyarázza, hogy nem tette ki több mint 50% -át a bevételeknek az áfából
visszaosztott pénzek.
3.2 Az áfából visszaosztott összegek az önkormányzatok költségvetésé nek
kiegyensúlyozására:
5. ábra Áfából visszaosztott összegek az önkormányzatok költségvetésének kiegyensúlyozására

Forrás: saját szerkesztés, Excel programmal
A fenti ábrán látható, hogy az egyes települések mennyi pénzt kaptak vissza az áfából a
költségvetései kiegyensúlyozására. Megfigyelhető, hogy 2016 -ban és 2017 -ben minden
település kapott pénzt a költségvetés kiegyensúlyozására, míg 2018 -ban, csak
Gyergyós zentmiklós, Balánbánya, Borszék és Szentegyháza kapott vissza költségvetés
kiegészítést. 2016 -ban Maroshévíz kapta a legtöbb pénzt költségvetés kiegészítésre, 0500 0001 000 0001 500 0002 000 0002 500 0003 000 000Áfából visszaosztott összegek az
önkormányzatok költségvetésének
kiegyensúlyozására

2016
2017
2018

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

26
1 299 000 lejt, míg a legkevesebb összeget Tusnádfürdő kapta 202 900 lejt, megjegyzésre
méltó, ho gy ez a település kapta minden évben a legkevesebb kiegészítést.
2016 -ról 2017 -re a visszaosztott összegek a költségvetés kiegészítésre minimálisan
csökkent. Az figyelhető meg, hogy 2018 -ban, csak négy település kapott vissza pénzt, de
mégis abban az évben osztottak vissza a legtöbb pénzt az önkormányzatoknak 7 737 000 lejt.
A visszaosztott mennyiségen nem csökkentettek, csak azon, hogy mely települések
részesülnek benne. Azzal magyarázható, az a tény, hogy a municípiumok közül csak
Gyergyószentmiklós kapott pénzt a költségvetés kiegyenlítésére, hogy neki volt a
legkevesebb bevétele a municípiumok közül a 2018 -as évben, viszont ez a megközelítés már
nem igaz a városok szintjén, mivel ott az adatokból nem vehető ki magyarázat arra, hogy
miért azok a váro sok kaptak költségvetés kiegészítést. Balánbánya kapott a 2016 -2018 -as
periódusban minden évben a legtöbb pénzt, 1 millió lej fölöttivolt mindig.
Tehát dolgozatom első kérdésére az a válaszom, hogy lényeges változások voltak az
évek folyamán az áfából viss zaosztott összegek kapcsán. Észrevehettük, hogy a visszaosztott
összegek 2016 -ról 2017 -re növekedtek minden település esetében, míg egy törvénymódosítás
értelmében 2018 -ra ezek az összegek egy teljesen más mechanizmuson mentek keresztül.
Míg az áfából viss zaosztott összegek a decentralizált költségek finanszírozására drasztikusan
lecsökkentek, addig azok at az összegek et, amelyeket költségvetés kiegyensúlyozására
osztottak vissza, egy teljesen más módszerrel vitték végbe.
3.3 Áfából visszaosztott összegeket befolyásoló tényezők alakulása
Dolgozatomban még megvizsgáltam azokat a változókat, amelyekről úgy gondoltam,
hogy hatással lehetnek az áfa visszaosztásra, ilyenek voltak a munkanélküliségi mutató,
lakosságszám, a települések rangbeli sorolása és a költsé gvetési többlet, avagy hiány.
3.3.1 Munkanélküliség:
A 6. ábrán az figyelhető meg , hogy mennyi volt a vizsgált nyolc településen 2016 és 2018
között a munkanélküliek számának éves átlaga.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

27
6. ábra : Munkanélküliek számának éves átlaga

Forrás: saját szerkesztés, Excel programmal
Látható, hogy Tusnádfürdő kivételével 2016 -ról 2017 -re minden településen csökkent a
munkanélküliek száma. 2016 -ban három településen volt nagyobb a munkanélküliek száma,
Csíkszeredában, Udvarhelyen és G yergyószentmiklóson 600 főnél, mindhárom település
esetében nagy csökkenést figyelhetünk meg a következő, vagyis a 2017 -es évre. A
legnagyobb csökkenés Csíkszeredában figyelhető meg az első két vizsgált évre vetítve, 265
fővel csökkent a munkanélküliek szá ma. Tusnádfürdőn és Borszéken nagyon kevés a
munkanélküliek száma, amit az magyarázhat Tusnádfürdő esetében, hogy nagyon kevés a
lakossága és turisztikai település.
Megvizsgáltam, hogy a lakosság hány százalékát tették ki a munkanélküliek a vizsgált
periód usban. Romániában az Eurostat adatai szerint 2016 -ban a munkanélküli arány 5,9%,
2017 -ben 4,9% és 2018 -ban 4,2% volt, amiben egy csökkenés figyelhető meg országos
szinten, ez a csökkenés megfigyelhető a vizsgált településeken is. Az is látható, hogy Hargit a
megyében a vizsgált településeken a munkanélküliségi arány jóval elmarad a romániai
aránytól, véleményem szerint azért, mivel én csak a municípiumokat és a városokat
vizsgáltam, míg a munkanélküliek száma inkább a községek szintjén nagy.
0100200300400500600700Munkanélüliek számának éves átlaga
2016
2017
2018

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

28
7. ábra : A munkanélküliek aránya a lakosság függvényében

Forrás: saját szerkesztés, Excel programmal
Ebből a kimutatásból jobban meg lehet különböztetni egymástól a településeket. 2016 -ban
Gyergyószentmiklóson tette ki a lakosság legtöbb hányadát a munkanélküliek száma, 3,44%
volt, őt követte Szentegyháza 2,81% -al és Maroshévíz2,72% -al. Minden településen javult a
munkanélküliek aránya, kivéve Tusnádfürdőn, mivel a településen 0,18% -al növekedtek a
munkanélküliek aránya. A munkanél küliek aránya Borszéken volt a legkisebb, minden évben
1% alatt volt. Csíkszeredában észrevehető, hogy ahhoz képest, hogy Hargita megyében a
településen van a legnagyobb lakósság szám, mégis alacsony szinten van a munkanélküliségi
arány mind a három évben , 2016 -ban 1,62% és 2017 -2018 -as periódusban 1% alatt volt.
3.3.2 Költségvetési többlet/hiány változása:
Az alábbi (8. ábra) kimutatásban a költségvetési többlet mértékét vizsgáltam az elemzett
települések esetében 2016 és 2018 között.
0,00%0,50%1,00%1,50%2,00%2,50%3,00%3,50%4,00%Munkanélküliek aránya a lakosság
függvényében
2016
2017
2018

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

29
8. ábra : Költségvetési többlet változása 2016 -2018 között

Forrás: saját szerkesztés, Excel programmal
Látható, hogy Csíkszereda nem használta jól ki a bevételeit, nagymértékű szufficites
egyenlege volt 2016 -ban és 2017 -ben, mivel t úl sok pénze maradt meg az év végére, amiből
származhatnak hátrányai a következő évekre, hogy nem kap annyi pénz vissza
visszaosztásokból. A legjobban a bevételi és a kiadási oldalt Szentegyháza hangolta össze,
2016 -ban végzett egy minimális mínusszal, -70 887 lejjel és 2017 -ben és 2018 -ban minimális
bevételei maradtak meg a városnak, egyik évben sem haladta meg az 1 millió lejt.
Gyergyószentmiklós egyik évben sem tudta rendesen beosztani a bevételeit a költségek
finanszírozására és minden évben egy nagyobb mértékű mínuszt halmozott fel, 2018 -ban
2 347 195 lej volt a mínusz. Maroshévíz költségvetési egyenlege nagyon deficites volt 2018 –
ban, 2,9 millió lejjel költött többet, mint a bevételeinek összege. Viszonylag
Székelyudvarhelyen, Tusnádfürdőn, Balánbányán , Borszéken és Szentegyházán gazdálkodtak
a polgármesterek a legjobban a költségvetésükkel.
-3 000 000-1 000 0001 000 0003 000 0005 000 0007 000 0009 000 00011 000 00013 000 000Költségvetési többlet változása 2016 -2018
között

201
6
201
7

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

30
4. Regresszió számítás
A regresszió számítás célja az volt, hogy megválaszoljam a második feltett kérdésemre a
választ, vagyis, hogy az áfából visszaosztott összegekre a decentralizált költségek
finanszírozására milyen tényezők hatnak, és amelyik tényezőknek az alakulása befolyá solja
az eredményváltozót, milyen mértékben határozza meg. A regresszió számítás célja a
magyarázó változóknak az eredményváltozóra gyakorolt hatását matematikai modell
segítségével fejezze ki. Mivel, hogy több adatot elem zek, elemzésem során az ökonometria i
modellezést használtam fel és azon belül a legkisebb négyzetek módszere volt a
legmegfelelőbb.
Először meghatároztam, azokat a demográfiai és gazdasági tényezőket, amelyek
befolyásolhatják az áfából visszaosztott összegeket a decentralizált költségek
finanszírozására. Minden település esetén a következő magyarázó változókat vettem
figyelembe a modellem felépítéséhez:
o lakosság száma (továbbiakban LAKSZ; első hipotézis: Minél nagyobb a
lakosság száma, annál nagyobb a visszaosztott adó értéke )
o költségvetési többlet/ hiány (továbbiakban KTM ; második hipotézis: Minél
nagyobb a költségvetési többlet vagy hiány, annál nagyobb a visszaosztott
összeg )
o Munkanélkülisé gi arányszám (továbbiakban MNA; harmadik hipotézis: minél
magasabb, annál nagyobb arányb an enge dtek át adókat a településeknek)
o rang (továbbiakban RANG; hatodik hipotézis:
 H0: Ha a település típusa municípium a vi sszaosztott adó értéke
magasabb
 H1: Ha a település típusa város a vissz aosztott adó értéke alacsonyabb)
Ezeket a demográfiai és ga zdasági tényezőket magyarázó változóként egy többváltozós
lineáris regresszióba építettem bele, annak érdekében, hogy tudjam meghatározni, hogy a
függő változó varianciáját milyen mértékben magyarázzák. A többváltozós lineáris regresszió
függő változója „a z áfából visszaosztott összegek a decentralizált költségek finanszírozására”
lesz (továbbiakban -AVODKF). A következő egyenlettel lehet felírni a többváltozós lineáris
regressziót:

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

31
AVODKF (t) = β(0) t + β(1)LAKSZ t – β(2)KTM t + β(3)MNA t + β(4)RANG t + ε
ahol: t – település; β – magyarázó változó együtthatója; ε – maradékváltozó.
A többváltozós lineáris regresszió modellt az EViews sta tisztikai programban
valósítottam meg. Minden esetben egy 5% -os szignifikanciaszintet állapítottam meg a
hipotézisek elfogadásá ra, vagyis, ha a nullhipotézis szignifikanciaszintje 5% alatt volt,
elvetésre került (nem létezik a modell).
4.1 A magyarázó változók ha tása 2015 -ben a függő változóra
Először a 2015 -ös évre vizsgáltam meg a magyarázó változók hatását az
eredményváltozóra Hargita megyében 67 településen , ennek a tesztelését több lépésben
határoztam meg.
Első lépésben megvizsgált am a változók közötti kapcsolat szorosságát külön -külön.
1. táblázat: Korrelációs mátrix
AVODKF2015 KTM2014 LAKSZ2011 MNA2014 RANG
AVODKF2015 1 0,512464 0,990577 -0,094781 -0,802111
KTM2014 0,512464 1 0,494047 -0,080013 -0,325065
LAKSZ2011 0,990577 0,494047 1 -0,112893 -0,804748
MNA2014 -0,094781 -0,080013 -0,112893 1 0,104948
RANG -0,802111 -0,325065 -0,804748 0,104948 1
Forrás: saját szerkesztés, EViews programmal
A 1. táblázat, vagyis a korrelációs mátrix első oszlopa és első sora az eredményváltozó
és az egyes magyarázóváltozók közötti kapcsolat szorosságát mérő korrelációs együtthatókat
tartalmazza, míg a mátrix többi eleme a magyarázóváltozók egymás közötti korr elációját
méri.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

32
9. ábra : Korrelásciós diagramm

Forrás: saját szerkesztés, Excel programmal
Második lépésben a ko rrelációs diagramot készítettem el. A korrelációs diagram azt
mutatja meg, hogy az áfából visszaosztott összegek a decentralizált költségek
finanszírozására (AVODKF2015) és a lakosságszám (LAKSZ2011) között létezik a
kapcsolat, mert a szignifikanciaszint 5% alatt van, vagyis elvetjük a nullhipotézis és
megtartjuk az a lternatív hipotézist, miszerint létezik a regresszió s modell. A korrelációs
együttható szerint egyenes (lineáris) kapcsolta van a két változó között, tehát minél nagyobb
a lakosságszám, annál nagyobb összeget osztottak vissza a decentralizált költségek
finanszírozására.
A második lépés a modell létrehozása volt. Az áfából visszaosztott összegek a
decentralizált költségek finanszírozására (AVOKF2015) a függő változó, melyet magyaráz a
költségvetési többlet (KTM2014), a lakosság száma (LAKSZ2011), a települések rangja
(RANG) és a munkanélküliek aránya (MNA2014 ). A költségvetési többletnél és a
munkanélküliségi arányszámnál az előző évek adatait vettem, mivel csak az előző év adatai
lehetnek hatással az adott évben visszaosztott összegekre, míg a lakosságszámnál a 2011 -es
népszámlálás adatait vettem figyelemben, nem rendelkeznek újabb adatok településekre
lebontva.
R² = 0,9812
05 00010 00015 00020 00025 00030 00035 00040 00045 000
0 20 000 000 40 000 000 60 000 000LAKSZ2011
Lineáris (LAKSZ2011)

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

33
10. ábra : Regresszió 2015 -ös adatokkal

Forrás: saját szerkesztés, EViews programmal
Miután létrehoztam a modell t a p érték szerint ellenőriztem a változókat. Ezután
elvetésre került az első változó, amelynek a p értéke a legnagyobb és legalább 5% fölött van,
jelen esetben a RANG változó, amely a települések rangját jelenti. Ez azt jelenti, hogy a
RANG változó nem magyarázza szignifikánsan a függő változó (AVODKF2015)
varianciá ját.
Harmadik lépésben létrehoztam, azt az új modellt, ami nem tartalmazza a kizárt
magyarázó változót (RANG). Ezeket a műveleteket addig ismételtem meg, míg csak azok a
változók maradtak, amelyeknek a szignifikanciaszintje 5% alatt van. A következő változ ó a
munkanélküliek arányszáma (MNA2014) volt, ami kizáródott a modellből, mivel 28,98%
volt a szignifikanciaszintje, majd ezt követte a költségvetési többlet (KTM2014), aminek
11,9% volt a szignifikanciaszintje. Ezek alapján látható a következő táblázatban a végső
modell.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

34
11. ábra : A végleges regresszió modell 2015 -ben

Forrás: saját szerkesztés, EViews programmal
A negyedik lépésben a modell tesztelése valósul meg. Ebben a modellben látható, hogy
a modell létezik (R2=0,981243 ), illetve az áfából visszaosztott adó mértéke, csak a
lakosság számtól (LAKSZ2011) függ, vagyis csak a lakosságszámának a szignifikanciaszintje
van 5% alatt . Az ábrából kiolvasható, hogy a lakosságszáma 98,1% -ban magyarázza a függő
változó varianciáját. A modell alapján a Hargita megyei településekre a következő egyenlettel
írható fel a lineáris regresszió:
AVODKF2015 = -1717105 + 1243,185 LAKSZ2011 + ε
Az egyenletből az vonható le, hogyha a lakosság száma 1 fővel nő, akkor az áfából
visszaosztott összeg a decentralizált költségek finanszíro zására 1243,19 lejjel növekedik . A
visszaosztásnál nem veszik figyelembe a települések rangját (úgy a városok, municípiumok,
illetve községek ugyanannyit jelentenek), a településeknek az előző évi egyenlegét (ha hiányt
halmozott fel, akkor sem kapott többet vissza), illetve a települések munkanélküli
arányszámát (mindegy mekkora a munkanélküli arányszám, nem folyásolja be a visszaosztott
összeg mértékét). Ahhoz, hogy s tatisztikailag helyt álló modellt hozzunk létre, további
teszteléseket kell elvégezni a modellen, ahhoz, hogy kiküszöbölhessük a fé lrevezetés és a
tévedés lehetőségét.
Ugyanazzal a módszerrel vizsgáltam meg 2016 -ra, 2017 -re illetve 2018 -ra a magyarázó
változók hatását a függő változóra. A következőkben bemutatom a kapott eredményeket és
azok jelentését, minden évben külön -külön.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

35
4.2 A magyarázó változók hatása 2016 -ban a függő változóra
2016 -os adatoknál az első magyarázó változó, amelyik elvetésre került a települések
rangja (RANG), mivel a p érték 85,27% volt, ami jóval nagyobb az 5% -os küszöbnél. A
lineáris regresszió modellben, még mindig maradt egy változó, amelynek a
szignifikanciaszintje 5% felett volt, így kizárásra került a munkanélküliségi arányszám
(MNA2015) is, eljutva a végső modellhez, amit a következő ábrán láthatunk.
12. ábra : Regresszió 2016 -os adatokkal

Forrás: saját szerkesztés, EViews programmal
Ebben a modellben már minden magyarázó változó szignifikanciaszintje 5% alatt van,
ami azt jelenti, hogy ez lesz, a végleges regresszió modellünk 2016 -ra. Amint láthatjuk, hogy
2015 -ös regresszióhoz képest egy újabb magyarázó változó magyarázza a decentral izált
költségek finanszírozására visszaosztott összegek varianciáját. A visszaosztott összegek
függenek az előző évben felhalmozott költségvetési többlet/hiány mértékétől (KTM) és a
lakosság számától (LAKSZ20115)
A modell alapján 2016 -ban a Hargita megyei települések adataira a lineáris regressziót a
következő egyenlettel írhatjuk fel:
AVODKF2016 = -1349605 + 0,253492 KTM2015 + 1243,185 LAKSZ2011 + ε
A végső modell alapján beazonosítható, hogy milyen demográfiai és gazdasági
tényezők magyarázzák a visszaosz tott összegek varianciáját. Ha egy lejjel növekedik a
költségvetési többlet a visszaosztott adó mértéke 0,2534 lejjel fog növekedik, míg ha a
lakosság száma 1 fővel nő , akkor az áfából visszaosztott összeg 1243,19 lejjel fog növekedni.
Az látható, hogy a k öltségvetési többlet nem annyira hat a függő változóra, de ha figyelembe

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

36
vesszük, hogy a költségvetési többlet nem 1 -2 lejes összegben változik az évek folyamán,
akkor már jóval nagyobb összeget kaphatunk vissza.
4.3 A magyarázó változók hatása 2017 -ban a függő változóra
A 2017 -es adatoknál is azok at a magyarázó változók hatását figyeltem a függő
változóra, amelyeket az előző években. Az első változó, amelyik kiesett a modellből, az előző
évi költségvetési többlet /hiány (KTM2016) magyarázó változó , amelyne k a p értéke 0,3974
volt, majd ezt követte a települések rangja magyarázó változó, amelynek p értéke 0,3807 volt,
amely jóval nagyobb az 5% -os szignifikancia küszöbnél. Így kaptam meg a következő ábrán
látható eredményt.
13. ábra : Regresszió 2017 -es adatokkal

Forrás: saját szerkesztés, EViews programmal
Látható, hogy minden magyarázó változó p értéke 0,05 alatt van, tehát a modell így lesz
helyes. A 2017 -es adatok szerint a lineáris regresszió azt mutatja meg, hogy az áfából
vissz aosztott összegeket a decentralizált költségek finanszírozására a lakosságszám 2011 -es
adatai és a munkanélküli arányszám 2016 -os adatai magyarázzák. A két változó 98,52% -ban
magyarázza a függő változó varianciáját.
A modell alapján 2017 -ben a Hargita megyei települések adataira a lineáris regressziót
a következő egyenlettel írhatjuk fel:
AVODKF2017 = -2147648 +1398,647 LAKSZ2011 + 11978455 MNA2016 + ε
Az egyenletből az olvasható le, hogyha a lakosság száma 1 fővel emelkedik, akkor az
áfából visszaosztot t összegek a decentralizált költségek finanszírozására 1398,647 lejjel fog
növekedni, míg ha a munkanélküli arányszám 1% -al emelkedik, akkor a visszaosztott

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

37
összegek 11 9 784,55 lejjel fognak növekedni, figyelembe véve, hogy a munkanélküliségi
arány százalé kban van kifejezve.
4.4 A magyarázó változók ha tása 2018 -ban a függő változóra
Az utolsó év, amelyikre lefuttattam a regressziót az a 2018 -as év, mivel eddig álltak
rendelkezésemre adatok. A modellben legelőször a magyarázó változók közül a települések
rangja (RANG) esett ki, mivel neki volt a legnagyobb a p értéke (0,8217). Megjegyz ésre
méltó, hogy minden vizsgált évben kiesett ez a magyarázó változó. A második változó,
amelyiket kizártam a regresszióból a munkanélküliségi arányszám (MNA2017), aminek a p
értéke 0,2665 volt. Így kapva meg a végleges eredményt.
14. ábra : Regresszió 2018 -as adatokkal

Forrás: saját szerkesztés, EViews programmal
Ezen az ábrán a végső eredmény látható, minden magyarázó változó p értéke jóval 5%
alatt van. 2018 -ban a regresszió eredménye szerint az áfából visszaosztott összegeket a
decentralizált költségek finanszírozására a költségvetési többlet/hiány és a lakosságszám
magyarázza 98,74% -ban.
A modell alapján 2018 -ban a Hargita megyei települések adataira a lineáris regressziót
a következő egyenlettel írhatjuk fel:
AVODKF2018 = -127695,6 – 0,030118 KTM2017 +248,5666 LAKSZ2011 + ε
Ha a költségvetési többlet növekedik 1 lejjel, akkor a visszaosztott összegek csökkeni
fognak 0,03 lejjel, ez azt jelenti, ha például az önkormányzatnak 2017 -ben 1 millió lej összeg
maradt meg év végén bevét elként, amit nem költött el, akkor 2018 -ban 30 118 lejjel
kevesebbet kapott vissza a decentralizált költségeinek fedezésére. A másik magyarázó

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

38
változót, pedig úgy lehet értelmezni, hogyha a lakosság száma 1 fővel növekedik, akkor az
áfából visszaosztott ös szegek 248,56 lejjel fognak növekedni.
2. táblázat : A tényezőkre vonatkozó hipotézisek teljesülése 2015 -2018 -as periódusban.
Hipotézis 2015 2016 2017 2018 Általános elfogadás
H1 (LAKSZ) Igen Igen Igen Igen Igen
H2 (KTM) Nem Igen Nem Igen Részlegesen elfogadva
H3 (MNA) Nem Nem Igen Nem Részlegesen elfogadva
H4 (RANG) Nem Nem Nem nem nem
Forrás: saját szerkesztés
A második kutatási kérdés megválaszolására felállított négy hipotézisből csak egy
teljesül minden évben és két hipotézist csak részlegesen lehet elfogadni (csak egy vagy két
évben teljesül), míg egy hipotézist egyik évben sem lehet elfogadni, ami azt jelenti, hogy az
áfából visszaosztott adók összegében a decentralizált költségek finanszírozására kevés
gazdasági ra cionalitás érhető tetten.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

39
Következtetések
A dolgozat első felében megvizsgáltam a Hargita megyei önkormányzatoknak az áfából
visszaosztott összegek változását a 2016 -2018 -as periódusban.
Külön vettem az áfából visszaosztott összegeket a decentralizált költségek
finanszírozására, ahol arra a következtetésre jutottam, hogy 2016 -ról 2017 -re ezek az
összegek növekedtek, míg 2018 -ra óriásit csökkentek egy jogszabály megváltoztatása miatt.
Míg k ülön vettem a visszaosztott összegeket az önkormányzatok költségvetésének
kiegyensúlyozására, ahol az látható, hogy ezek az összegek minimálisan emelkedtek a
vizsgált periódusban évről évre, de az utolsó évben, 2018 -ban más mechanizmus szerint
osztották vi ssza az összegeket az önkormányzatok részére. Amíg e gyes önkormányzatok
jóval többet kaptak vissza az előző évekhez képest, addig más önkormányzatok nem kaptak
semmit sem vissza.
A dolgozatom második felében arra kerestem a választ, hogy melyek azok a vált ozók,
amelyek hatással vannak az áfából visszaosztott összegekre a decentralizált költségek
finanszírozására. A regresszióban 67 település adatait vettem figyelemben és négy évre
készítettem. Azt mutatta meg, hogy a demográfiai és gazdasági tényezők közül csak a
lakosságszám van hatással minden évben az áfából visszaosztott adókra. 2016 -ben a
lakosságszámon kívül még negatívan befolyásolta a költségvetési többlet, 2017 -ben a
munkanélküliségi arány és 2018 -ban megint a költségvetési többlet, de ebben az évbe n már
pozitívan hatott a visszaosztott összegekre.
Az adóztatási jog megváltoztatása jelentősen javítaná az önkormányzati feladatok
finanszírozását, ha a hozzáadott érték adót a központi kormány részben v agy egészben helyi
adóvá tenné. Az egyik ok az, hogy önkormányzatok jobban tudják mérni a feladatuk
ellátásához szükséges összegeket. A másik ok, hogy akkor ki lehetne szűrni az esetleges
politikai lépéseket, személyeskedést a visszaosztásokból.

Az áfából visszaosztott összegek alakulása és tényezői a Hargita megyei települések esetén

40
Irodalomjegyzék
Juhász , J., & Kovács, I. (2013). Közösségi pénzügyek. Kolozsvár: RISOPRINT.
Kvéta, K. (2000). Közösségi pézügyek: elmélet és gyakorlat a közép -európai átmenetben. Budapest:
Aula kiadó.
Musgrave, A. R. (1983). Public finance. Mohr Siebeck GmbH & Co.: Tuebingen.
Musgrave, A. R. (1983). Who Sholud Tax, Where and What? Tax Assigment in Federal Countries.
Canberra.
Nemec, J., & Wright, G. (2000). Közösségi pénzügyek. Elmé let és gyakorlat a középeurópai
átmenetben. Budapest: Aula .
Richard, M. A. (1983). Public Financ e. Mohr Siebeck GmbH & Co.: Tuebingen.
Rácz, B.G., Unger, B. (2017), A romániai és magyarországi önkormányzati adótranszferek
hatékonyságának összehasonlító elemzése, Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a
Babeș –Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság – és Gaz dálkodástudományi Karának Magyar
Intézete, K olozsvár.
Csata, I., Barna, G. (2018), Kiemelkedő az erdélyi önkormányzatok jövedelme
http://statisztikak.erdelystat.ro/home
Ministerul Dezvolt ări Regionale Și Administrației Publice, Situația veniturilor și cheltuielilor -anul
2014 -2018
Institutul Național de Statistică, Șomeri înregistrați
Bokros, L. 2013. Accidental Occidental: Economi cs and Culture of Transition in Mitteleuropa, the
Baltic and the Balkan A rea. Budapest: Central European University Press.
https://static.anaf.ro/static/10/Anaf/legislatie/L_50_2019.pdf
https://lege5.ro/Gratuit/ha3tgnjw/proceduri -privind -elaborarea -bugetelor -lege -273-
2006?dp=gi4tinzvhayde