Farkas Anita 2014jan Publikus [612748]

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA
GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A pénzügyi helyzet vizsgálata a Likviditás és Cash -flow
elemzés tükrében a Shoptec Fémárugyártó Kft -nél

Belső konzulens: Deákné Gál Anikó Farkas Anita
Nappali tagozat
Külső konzulens: Simon Judit Pénzügy – számvitel szak
Számvitel szakirány

2014

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/ A
Telefon: +36 -92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTE LEK
(felhasználási engedély)

Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar
Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat -archívumából származik. A
szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző
vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szöveg ében a terjesztési és
felhasználási jogokról, akkor az ő meg kötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket.
Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában
való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait , jogviszonyát vagy érdekeit . Az archívum
üzemeltetői fenntartják maguknak a jog ot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum
szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár
állományából.
Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak
saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül
és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és
felhasználási forma esetében a szerző/tu lajdonos engedélyét kell kérni.

Ennek a copyright szövegnek a dokument umban mindig benne kell maradnia.

A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedély –
nyilatkozatot tette:
„Hozzájárulok , hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten
a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom – szerzői jogaim maradéktalan
tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott
felhasználási engedély. ”

Az Interneten történő megjel enítés (közzététel) feltételei:

– a közzététel oktatási é s tudományos, non profit célra történt ,

– a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos,
időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély ,

– a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra –
ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet , hogy az a
felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem
szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül ,
valamint a forrásra való megf elelő hivatkozással használható,

– a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek
továbbra is a szerzőt illetik .

GAZD/\LKODAsi KAR ZALAEGE.RSZEG
NYILATKOZAT
a szakdolgozat digitális formátumának benyújtásáról
A hallgató neve: Farkas Anita
Szak/szakirány: Pénzügy- számvitel szak, Számvitel szakirány
Neptun kód: BE6C02 A szakdolgozat megvédésének dátuma (év): 2014
A szakdolgozat pontos címe:
A pénzügyi helyzet vizsgálata a Likviditás és Cash-flow elemzés
tükrében a Shoptec Fémárúgyártó Kft-nél
Belső konzulens neve: Deákné Gál Anikó
Külső konzulens neve: Simon Judit
Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan:
Pénzügyi helyzet elemzése, Likviditás elemzése, Likviditási mérleg,
Cash-flow elemzése, Vevő és szállítóállomány elemzés, Eladósodottság
vizsgálat
Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított I titkosított.
(Kérjük a megfelelőt aláhúznif Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási
kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.)
Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a
főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. (Kérjük a
megfelelőt aláhúznif) Hozzájárulásom -szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben
tartása mellett -egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási
engedély.
Felelősségem tudatában kijelentem,
adatállománya mindenben eleget tesz a
előírásoknak, tartalma megegyezik a
szakdolgozatommal.
Dátum: 2014. január 6. hogy szakdolgozatom digitális
vonatkozó és hatályos intézményi
nyomtatott formában benyújtott
c____ (\ ~ ~'I
.–-\ ('_\_.>c.~f:) F-U,,-. C,-} . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . . . , . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . , . . , . . . . .
hallgató aláírása
A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom.
Dátum: 2014. január 6. /""" /71J 1…/ ///.1/.: a,/A' ! ~/> '.
………… ·k(Í~~~i~ .. ~ .. ; k~~~'~""""'"

– 1 –
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. – 2 –
2. A Shoptec Fémárugyártó Kft. bemutatása ………………………….. ………………………….. …….. – 3 –
2.1. Megalakulásának rövid története ………………………….. ………………………….. ………….. – 4 –
2.2. A cég termékei ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. – 7 –
2.3. A társaság szervezete és működése ………………………….. ………………………….. ……….. – 9 –
2.4. Szervezeti felépítés ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. – 9 –
2.5. Piaci helyzet, üzleti kapcsolatok ………………………….. ………………………….. …………. – 11 –
2.6. Számviteli politika ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. – 12 –
3. A vállalkozás pénzügyi likviditási helyzete ………………………….. ………………………….. …. – 15 –
3.1. Pénzügyi helyzet elemzése hosszú távon ………………………….. ………………………….. – 15 –
3.2. A vállalat eladósodottságának vizsgálata ………………………….. ………………………….. – 18 –
3.3. A vevő és szállítóállomány ………………………….. ………………………….. ………………… – 22 –
3.1. A vállalat tőkearányosságának vizsgálata ………………………….. …………………………. – 25 –
3.2. Likviditási helyzet elemzése ………………………….. ………………………….. ………………. – 28 –
3.2.1. Irodalmi áttekintés ………………………….. ………………………….. …………………….. – 28 –
3.2.2. Likviditási mutatók (hosszú táv) ………………………….. ………………………….. …… – 29 –
3.2.3. Likviditási mutatók (rövid táv) ………………………….. ………………………….. ……… – 32 –
3.2.4. Likviditási mérleg ………………………….. ………………………….. ……………………….. – 37 –
4. A cash – flow ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. – 42 –
4.1. A téma elméleti megközelítése ………………………….. ………………………….. …………… – 42 –
4.2. A cash -flow elemzése ………………………….. ………………………….. ……………………….. – 45 –
5. Összefoglalás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………… – 48 –
Irodalomjegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. – 51 –
Képek, á brák és táblázatok jegyzéke ………………………….. ………………………….. …………………. – 52 –
MELLÉKLETEK ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. – 53 –

– 2 –
1. Bevezetés
Szakmai gyakorlatoma t a nagy múltú és országszerte híres Shoptec
Fémárugyártó Kft -nél tölt öttem , ahol megismerked tem a cég működésével és
tevékenységével.
Azért esett a választásom a csóti vállalatra, mert szerettem volna gyakorlati
feladataimat olyan cégnél végezni, ahol a pénzügyi és számviteli tevékenységek teljes
egészével megismerkedhe tek.
A gyakorlati időm nagy részét a Könyvelésen töltöttem,ahol betekintést nyertem
a mindennapi munka folyamatába, igyekeztem segítségemmel megkönnyíteni az ott
dolgozók munkáját és megkaptam minden szükséges információt a választott témá mmal
kapcsolatban. Valamint a vállalat különösen jó lehetőséget biztosított arra, hogy fontos
tapasztalatokra tegyek szert.
A cég az olaszország i Schweitzer cégcsoport magyar tagja. A vállalatkorszerű és
igényes fémmegmunkálási technológiával rendelkezik, festett fémlemezalkatr észeket,
autóipari, fémipari tömegcikkeket, könnyű acélszerkezeti elemeket, polcrendszer
elemeket, valamint fém üzlet berendezési elemeket gyárt , melyek tömeggyártásánál a
praktikusság ot, a könnyű szerelhetőség et, a variálhatóság ot és a nagy teherbírást
tartották szem előtt.
A cég termékei közül a legkeresettebbek a fém üzletberendezé si elemek .
Kiemelnék néhány nagy megrendelőt, márkát , melyek üzlet eiben a cég polcai
megtalálhatók :
H&M, C&A, Armani, Victoria’s Secret, Apple, Polo Ralph Lauren, Intersport,
Hugo Boss, Porsche, Benetton, GaleriesLafayette.
Dolgozatom elemzéséhez 5 év adatait használtam fel, így lehetőségem nyílt a
vizsgált periódus alatt a cég pénzügyi likviditási helyzeté t, tőkeerősségét alaposan
megvizsgálni. Elemzésem célja, hogy dolgozatommal bemutassam mennyire tudott
versenyképes maradni a Kft. a körülményváltozások ellenére.
Munkám során igyekeztem választ kapni arra, hogy egy külföldi ( olasz )
tulajdonú cég mennyire eredményesen képes működni az egyre erő södő piaci
versenyben.

– 3 –
2. A Shoptec Fémárugyártó Kft. bemutatása
A Kft . a Veszprém megyei Csót településen található, kellemes táji környezetben,
mely közel 12 00 lakos t számlál . A község a Kisalföld és a Bakony találkozásánál
fekszik, Pápától 12 km -re.
1. kép A cég légi fotója

Forrás: www.shoptec.de

A külföldi ( olasz ) tulajdonú cég méretét és foglalkoz tatottainak számát tekintve a
település egyik legjelentősebb termelőüzem e, amely jelenleg közel 300 főt foglalkoztat.
A Kft. s aját és bérmunka erőt alkalmaz, mivel az olcsó és jól kvalifikált munkaerő
miatt egyre több termék készül itt Magyarországon.

1. ábra Foglalkoztatottak megoszlási aránya

Forrás: saját szerkesztés a cég kiegészítő melléklete alapján
Shoptec
Fémárugyártó Kft.
60%
Adamantán Kft.
1% Geluk Hungary Kft.
16% Személyzet Kft.
23% Saját munkaerő
Bérmunka

– 4 –
2.1. Megalakulásának rövid története
A csótiRobix cég felszámolási eljárás során értékesítésre került, melyet Rudolf
Bohnacker vásárolt fel. 1992 -ben megalapította a Bohnacker cégcsoport tagjaként a
Bohnacker Fémárugyártó Kf t.-t.2011 -ben az anyacég felszámolási eljárása miatt, a csóti
gyáregység eladás útján új tulajdonba került és Shoptec Kft. néven folytatta működését.
Fejlődésének meghatározó állomásai:
Az 50 -es 60 -as években új lendületet vett a gazdasági fejlődés Németországban.
Az NSZK területen egy előbb elkezdődött és nagyobb lendületű gazdasági fellendülés
vette kezdetét, mint az NDK -ban. Az újjáéledő ipar számára súlyos csapás volt a fiatal
és szakképzett munkaerő tömeges kivándorlása. Ennek következménye a ké sőbbi
Berlini fal.
Az emberek a folyamatosan javuló körülménye ik között egy német kisvárosban
Blaubeurenben megszületett az ötlet, amely fémből készült falsíneket és konzolokat egy
akasztór endszer segítségével köti össze, mely a praktikusságra törekszik. Ezzel lehet
stabil polcot végtelen sokféleképpen és problémamentesen, csekély kézi erővel
felszerelni. Ezzel a gondolattal lett letéve egy v ilágméretű vállalkozás alapköve.
1975 -ben lett a márkanév a z ELEMENT -SYSTEM Bohnacker hivatalosan is
bejegyezve. Ezzel az út szabad lett, hogy az ELEMENT -SYSTEM polcrendszer
megalapozza helyét a piacon. Az ELEMENT -SYSTEM Bohnacker a barkácsolók
körében azonnal nagy sikert ért el. Ez tömérdek újítást hozott a vállalkozás életében.
1959 -ben a cég fel avatta rottenackeri gyárát, majd 1986 -ban saját
szerszámkészítő üzemet alapított és 1990 -ben teljesen automatizálta a gyártósorokat .

1993 -1995. A német cég üzemet alapított Magyarországon Bohnacker Fémárugyártó
Kft. néven. A volt Robix cég csótigyáregysé gén beindítja a termelést ,
valamint a beruházást új üzemcsarnok építésével ésa z irodaépületteljes
felújításával folytatja.
1996 -1998. Az első üzemcsarnok bővítése, melybe egy 500 tonnás p rést állítanak
üzembe. Megkezdik a második nagy üzemcsarnok építését, am i
közel 3000 m² -es. Ezekben az években a nagytermelékenységű

– 5 –
gyártóberendezések telepítésével bekövetkező ugrásszerű
volumennövekedés már biztosította a cég működésének nyereségességét,
s olyan mértékű saját forrás képzését, amely további tervezett
fejleszt ésekhez is alapot adott. Mint például egy új és korszerű porszóró
festő berendezés beruházása az új csarnok EPS I. festő részlegére.
1999 -2001. Második festőberendezés beruházása az EPS II. festő részlegre , valamint
az egész üzem területéreegy nagy ért ékű tűzjelző re ndszert telepítettek .
Teljes számítógéppark lecserélése, valamint egy korszerű hálózati
vállalatirányítási rendszer , az SAP bevezetése . 2001 -ben az SAP éles
indítására is sor kerül.
2002 -2004. Az üzlet berendezési cikkek számára be mutatóterem nyitása Budapesten .
A cégcsoport W aldbröli gyáregységét bezárják, a teljes termelést
áthelyezik Csótra. A termékpaletta kibővül , a gyógyszertári (APO)
berendezés ek gyártásával .
2005 -2007. A GlenDimplex felszámolt a magyarországi cégé t és keretszerződést írtak
alá, hősugárzó készülékek gyártására Csóton. 2006 szeptemberében meg
is kezdték a termékek gyártását .
A ké t magyarországi cég átalakulása a BohnackerUngarn
Ingatlanhasznosító Kft. beolvad t a Bohnacker Fémárugyártó Kft. -be.
2008 -2010. A cégcsoporton belül tulajdonos váltásra került sor, az új tu lajdonos a
Bohnacker Group GmbH. Megszűnik a 2 éves gyártási szerződés a
GlenDimplex – szel.
1998 -óta az első osztalék kifizetés 1000 ezer EUR összegben .
2009 -ben a cégnél névváltozás történik a Bohnacker Group GmbH -ról,
BohnackerSysteme GmbH -ra változik. (erede tileg ez a cég volt az
Elem ent-Systeme Rudolf Bohnacker GmbH) .
2010 -ben ismét megváltozik a cég tulajdon osának neve
BohnackerSysteme GmbH -ról, Rudolf BohnackerSysteme GmbH -ra.
Ez év novemberében csődeljárás indu lt az anyavállalat ellen, ami év
végén jelentős bizonytalanságot okoz a magyar cég életében is.

– 6 –
2011 -2012. A csődeljárás alatt a csóti gyár folyamatosan működik.
Rendelésállománya nem csökken. Év elején megkezdődik a z anyavállalat
felszámolása. A zeljárás során a céget sikeresen értékesítik. Március ban a
Nimbus pé nzügyi befektetői csoport szerezte meg az egész cégcsoportot.
Ezt követően megkezdte a tevékenységek szétbontását, így külön céget
hozott létre a felszámolt Rudolf BohnackerSysteme GmbH üzlet
berendezés i (SHOP) üzletágra, mely később a magyar cég fő profilja lett,
ami nyereséget termelt a cégcsoportnak. A SHOP üzletág értékesítői egy
külön erre a tevékenységre létrehozott Weichensee 648 GmbH -ba
(később Shoptec GmbH) kerültek át, ez a cég lett a Shoptec K ft
tulajdonosa. A felszámolt anya megvásárolt eszközeivel és az átvett
dolgozókkal, az eredeti helyen újra indította a németországi gyártást DIY
Element Syste m GmbH cégnév alatt. Ez a cég jelenleg is működik a
Nimbus tulajdonában .
A csóti gyár k eretszerződ és alapján D.I.Y (DoItYourself = Csináld
magad ) üzlet berendezési termékeket gyárt a rottenackeri vállalkozásnak.
AHarres Holding és a Schweitzer Project csoport szerzi m eg a Shoptec
Kft. tulajdonát.
November ben 1 millió EUR értékű jelentős beruházás történik a cégnél a
TrubendTrumatic 6000 lézergép és a Trubend 5085, illetve a Trubend
5130 korszerű új él hajlító gépek beszerzésével.
2012 -ben a rendelés állomány és a f orgalom folyamatosan növekedett. A
cégnél. A stabilan és jól működő SAP vállalatirányí tási szoftvert a Pro
Alpha nevű szoftver váltotta fel. A váltás oka az volt, hogy a tulajdonos
cégnél a HarresMetal l GmbH -nál, (aki hasonló termelési tevékenységet
folytat) ez a rendszer jól beváltan működött és a cégcsoporton belül
egységes rendszert akar tak kialakítani.
Az új tulajdonosokkal, nem csak a vállalatirányítási rendszerben lett
váltás, hanem a termelés is átszervezésre került. Ú j hegesztő
munkahelyek kerültek kialakításra.

– 7 –
2012 decemberében a Schweitzer cég megvásárolja a Harres cég
tulajdoni h ányadát és ettől kezdve 100% -ban a B -Capital tulajdonába
kerül a csóticég.
2.2. A cég termékei
– Fém polclapok
– Gyógyszertári berendezések fémből
– Autóipari alkatrészek
– Térelválasztó elemek, ruhatartó konzolok, barkács szettek
– Konzolok (széles forma és méretválaszték fémhez, fához, üveghez)
– Falsínek (egysoros, kétsoros és különböző profilokkal)
– Kiegészítők: könyvtámaszok, dönthető konzolok, kosarak
– Ipari tartók, valamint bútorlábak
– Üzlet berendezési elemek

2. kép A cég egyik üzlet berendezési eleme

Forrás: www.shoptec.de
A felsorolt termékek jellemzői:
 nagy szilárdságú acéllemezből készülnek, ami lehetővé teszi a karcsú,
mégis nagy teherbírású konstrukciót

– 8 –
 a kiváló minőségű porlakkos festék bevonatrendszer, tökéletes korrózió
védelmet és magas esztétikai igényt biztosít
 a polcok könnyen szerelhetőek, a megfelelően felszerszámozott gyártás
teljes csereszavatosságot biztosít
A termékek használatuk során fizikai terhelésnek vannak kitéve, rendkívül
fontos, hogy terhelhetőségük meg legyen határozva. A teherbírás függ a konstrukciós
megoldástól, mérettől, gyártási technológiától, de az alapanyag minősége is alapvető
szerepet játszik. Ezért a leggyakrabban használt alapanyagok azok a szerkezeti acélok,
melyek megado tt és garantált szakítószilárdsággal bírnak, így nyújtva biztos alapot a
stabil polcrendszerek tervezéséhez.
Jellemzőiket tekintve a termékek gyártásánál elsődleges cél volt a kiváló
minőség, a nagy teherbírás, praktikusság, könnyű szerelhetőség, és nem ut olsó sorban a
könnyű tisztíthatóság .
Különlegesség: a Kft. beruházott egy nagyon korszerű, precíz gépre, amely
porlakkos festék bevonatrendszer rel dolgozik.
3. kép Porlakkozó berendezés

Forrás: belső anyag
A porlakk, a festék egy speciális megjelenési formája.Az elektrosztatikus
porszórással a festés időtálló és környezetbarát , mely a leggazdaságosabb festési
eljárásnak is mondható. A nyert felület fölöttébb jó kopásállóságát és időjárás -ellenálló
képessége miatt , az ipar számos ter ületén (alumínium, fémbútor, gépgyártás, fűtés,
légtechnika, háztartási eszközök, autóipar, stb.) az oldószeres festést igyekeznek a

– 9 –
porfestő technológiával felváltani. Jó korrózióvédelmet biztosít. Gy ors és termelékeny
technológia.
A komplett technológia, mely a zsírtalanítás, foszfátozás, öblítés, szárítás,
porlakkozás és beégetés munkafázisokból áll, nem vesz igénybe 60 percnél többet.
Lehetővé teszi különleges esztétikai hatások létrehozását, mint a RAL színárnyalatokét:
fényes, s elyemfényű, matt, sima, finomstruktúr, durva dombor, jégvirág, erezetes,
kőhatású, antik fémhatású, metál.
Az előkészített tiszta fémeket kabinba akasztják , úgy hogy fémesen
érintkezzenek (testeljenek) a függesztékkel, és így az ellentétes feltöltődésű műa nyag
alapú porszemcsék megtapadnak a fém felületén. A tárgyat elektrosztatikus porfelhő
veszi körül és a töltés nagyságától függően tapad meg a fém felületén, a felesleg lehullik
a kabinban, és tejes értékűen újra hasznosítható.Ezt követően a porszórt tárg yat
függesztékkel együtt a pályán a beégető kemencébe tolják , ahol 15 -20 perc ideig
porminőség függvényében 160 -200 C hőmérsék leten ráolvad a fém felületére. Az így
kapott felület 1 -2 órás kihűlés után csomagolható, szállítható és szerelhető.1
2.3. A társaság s zervezete és működése
A vállalkozás korlátolt felelősségű társaság formájában működik, amely jogi
személyiségű gazdasági társaság, előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló
törzstőkével alakul. Tagjainak felelőssége pedig a társasággal szemben e tör zsbetét
szolgáltatására, valamint a tá rsasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni
hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.
A Kft -nél taggyűlés nem működik. A taggyűlés meghatározott kizárólagos
hatáskörét az alapító gya korolja. A társaság ügyeinek intézését és képviseletét az
ügyvezetők látják el. A társaságnál felügyelő bizottság nem működik.
Fő tevékenységi köre a 2511 számú Fémszerkezetgyártás, Shoptec üzlet
berendezési elemek, fém polcrendszerek gyártása.
2.4. Szervezeti felépítés
2. ábra Shoptec Fémárugyártó Kft. szervezeti ábrája

1http://greencoating.eu/2013111074/Fooldali -hirek/ipari -festekek -i-porlakkok.html (2013.12.02.)

– 10 –

Forrás: saját szerkesztés a cég belső anyagai alapján

CÉGVEZETÉS
(ügyvezetők + asszisztens)
Termelés
IT
Számvitel /
Pénzügy
Controlling
Bérszámfejtés
TB ügyintézés
Könyvelés,
Számlázás
Értékesítés i kapcsolattartók
Mechanikai gyártás
Csomagoló
Logisztika
Kalkuláció
Musterbau
EPS
(Felületkezelés)
Beszerzés
Karbantartás
Minőségügy
APO
Festő I.
Festő II.
Árubeérkeztetés
Munkaterv ezés
Elő és utókalkuláció
Konstrukció
Hegesztő műhely
Présüzem
Daraboló
DlY

– 11 –
2.5. Piaci helyzet, üzleti kapcsolatok
A jelenlegi gazdasági helyzetben és a kiélezett piaci versenyben a vállalkozások
megpróbálnak minden téren versenyelőnyökhöz jutni a konkurenciával szemben.
Az üzletberendezés elemeket gyártó és forgalmazó cégeknek hatalmas
konkurencia harcot kell vívni a megrendelések megszerzéséért, ezért árban, minőségben
és szállítási határidőben a piaci körülményekhez igazodva kell teljesíteni.
Azegyre magasabb szintű vevői igények kielégítése , és a kifogástalan minőség, a
szállítási határidők pontos betartása nélkül a már meglévő piacok megtartás a is
napjainkban szinte lehetet len.
Ennek ellenére a vállalatnak az elmúlt években sikerült jó és megbízható üzleti
kapcsolatokat kiépítenie. Az üzleti kapcsolatokról alkotott képhez hozzátartozik a
beszerzési piac bemutatása is. A vállalat beszerzése megoszlik az import és belföldi
beszerzések között, jelen tős alapanyag szállítóink belföldről a Thyssen Ferroglobus Zrt,
Mini Trade, ISD Dunaferr Zrt, Szűcs Ferrotrade Kft acél alapanyagokkal, valamint a
Duropack Kft, Mosonpack Kft csomagolóanyagokkal, Akzo Nobel Coatings Rt,
Tigerlakk Kft porlakk beszerzésekkel . Jelentős külföldi partnereink, az Európai Unióból
szállítanak, mint a Marcegaglia S.P.A, Akzo Nobel GmbH, Fitcraft GmbH, SRW
GmbH, Welser Profil GmbH.

Kapcsolt vállalkozások :
A Schweitzer cégcsoport egysz emélyes kizárólagos tulajdonosa az olasz
származású Bernhard Schweitzer. A magyar Shoptec Fémárugyártó Kft. az olasz B –
Capital tulajdoni része alatt helyezkedik el.
A csóti cégnek nincs saját értékesítési osztály a, mivel a Shoptec GmbH és a
Schweitzer anyacég tapasztalt és szakképzett ért ékesítési munkatársaival, a termelés
racionális optimalizálásával és átszervezésével biztosítja a jövőbeli eredményes
működést.

– 12 –
3. ábra OrganigrammShoptec

Forrás: saját szerkesztés a cég kiegészítő mellékletei alapjá n

2.6. Számviteli politika
A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat a Számviteli t örvény
végrehajtására vonatkozó eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a vállalkozás
sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő számviteli
rendszer kialakítását, illetve működését.
A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevéke nységek részletes előírásait
külön szabályzatok rögzítik, melyek a következők:
– számlarend
– az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
– az eszközök és források értékelési szabályzata,
– a pénzkezelési szabályzat.

– 13 –
Végső célja, olyan szám viteli tevékenység kialakítása, mely biztosítja a
megbízható és valós összkép megteremtését.
A társaság a Commerzbank győri fiókjánál vezeti bankszámláját és a Raiffeisen
Bank Zrt. -nél, valamint a Deutsche Leasing Hungáriával fennálló leasing
szerződésekkel is rendelkezik.
A társaság elsődleges költségnem , másodlagos költséghely elszámolási módon
rögzíti a gazdasági eseményeket. A 7. számlaosztályt nem használja. A 6.
számlaosztályba elkülönülten kerülnek kimutatásra a közvetett és a közvetlen költségek
a kalkulációs követelményeknek megfelelően.

Alkalmazott értékelési eljárások:
Tárgyi eszközök esetében az értékelés egyedileg értékelve történik, a számviteli
törvény előírásainak megfelelően.
A 200.000 Ft alatti tárgyi eszközök elszámolásának m ódja használatba vételkor
terv szerinti értékcsökkenési leírásként.
A készletek esetében megkülönböztetünk vásárolt készlett, amit a Számviteli
törvénynek megfelelően átlagáron, a saját termelésű készleteket tényleges önköltségen
tartja nyilván a cég.
Az é rtékcsökkenési leírás elszámolási módszerének ismertetése, a törvényben
meghatározott lineáris módon.

1. táblázat Értékcsökkenési leírás
Értékcsökkenés elszámolása lineáris módon
Épületek 50 év
Épülethányadok 50 év
Épületek (idegenépületen végzett beruházás) 16,6 év
Egyéb építmény 50 év
Járművek 5 év
Irodai, igazgatási berendezések 7 év
Ügyviteltechnika eszközök 3 év
Gépek, berendezések 7 év
Forrás: saját szerkesztés a cég számviteli politikája alapján

– 14 –
Beszámolási és könyvvezetési forma
A Kft. a számviteli politikáját a számviteli törvény irányelvei alapján határozta
meg, attól eltérést nem alkalmazott.
A Kft. a gazdálkodására kiható események folyamatos nyilvántartásai miatt
kettős könyvvitel vezetésére és éves beszámoló készítésére kötelezett.
A társaság a mérleg „A” változatát, és összköltség eljárással készített eredmény
kimu tatás „A” változatát készíti el német és magyar nyelven.
A mérleg for dulónapja tárgyév december 31. A társaság a mérleg készítés
napjának január 31 -et jelölte meg.
A beszámoló elkészítéséhez, a könyvek vezetéséhez összeállításra kerül a
számlarend, melyben a szükséges főkönyvi számlák felvételre kerültek.
A beszámolót a könyvviteli zárlat alapján elkészített főkönyvi kivonat támasztja
alá, mely az év ga zdasági eseményeit tartalmazza.

– 15 –
3. A vállalkozás pénzügyi likviditási helyzete
A vállalkozások gazdálkodásának egyik legfontosabb elemzési területe a
pénzügyi helyzet vizsgálata. A vállalkozás vezetése éppúgy érdekelt a pénzügyi helyzet
naprakész ismeretében, mint a piac külső szereplői, a hitelezők, a szállítók, a befektetők.
„A pénzügyi helyzet vizsgálatát végezhetjük hosszú távon a hosszú lejáratú
fizető – és hitelképesség az adósságállomány vizsgálatával, rövidtávon viszont a r övid
lejáratú fizetőképesség (likviditási mutatók, futamidők segítségével)”2
Pénzügyi helyzet elemzése történhet:
– Mutatószámokkal
– Likviditási mérleg segítségével
– Cash -flow kimutatás összeállításával
A rövid távú elemzés célja a vállalkozás pénzügyi pozíciójának, mozgás
lehetőségeinek, fizetőképességének (likviditásának) bemutatása és értékelése.
A hosszú távú elemzés célja az egy évet meghaladó adósságállomány
figyelembe vételével, nagyobb időhorizont felölelésével vizsgálja a fizetőképesség
fenntarthatóságát.

3.1. Pénzügyi helyzet elemzése hosszú távon
A pénzügyi helyzet elemzése hosszú távon történhet az adósságállományra
vonatkozó mutatók segítségével.
Adósságállomány = az egy évet meghaladó hosszú lejáratú tartozások, azaz a
HLK és a hátrasor olt kötelezettségek értékét jelenti

2Dr Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – dr. Sztanó Imre – Amit a mérleg mutat 2010 (Saldo kiadó, Budapest
2010)

– 16 –
Az elemzés során hasznát legfontosabb mutató számok:
 Adósságállomány aránya
 Saját tőke aránya
 Adósságállomány fedezettsége
A vizsgált 5 éves periódus alatt a hosszú lejáratú kötelezettség a z utolsó két
évben 2011 és 2012 -ben jelentkezett, mivel a cég 2011 -ben szerződést kötött a Deutsche
Lízing Hungária Zrt. -vel2 nagyértékű Trumpf szerszámgépre, valamint 2012 -ben
további 2 másikra.
Adósságállomány aránya
A mutató számítása:
Adósságállomány / Adósságállomány + Saját tőke

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Adósságállomány aránya (%) – – – 4,06% 9,78%

Kifejezi, hogy a cég forrásainak hány százalékát teszi ki az adósság. A vizsgált
években a saját és idegen tőke értéke jelentősen eltávolodtak egymástól. A vállalat saját
tőkéje jelentős mértékű, így nem kell tartani, hogy idegen kézre kerül a vállalkozás,
mivel számottevő hitele nincs, adósságállományának nagy része a lízi ngből ered.
Saját tőke aránya
A mutató számítása:
Saját tőke / Adósságállomány + Saját tőke

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Saját tőke aránya (%) – – – 95,94% 90,22%

A saját tőke arány megmutatja, hogy a vállalat mennyire van eladósodva,
mennyi a saját tőke aránya a vállalaton belül. Minél nagyobb ez az érték, annál kevésbé
van eladósodva a vállalat. A mutató az adósságállomány aránya mutató ellentétes párja,

– 17 –
ezek az é rtékek azt mutatják, hogy saját tőkéjét illetően tőkeerős a társaság. Bár
csökkenés tapasztalható a 2 év között, de alapjaiba véve, nem rengeti meg a vállalatot
ez a változás.

Adósságállomány fedezettsége
A mutató számítása:
Saját tőke / Adósságállomány

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Adósságállomány fedezettsége – – – 23,64 9,22

A mutató általában százalékos formában képezhető, de ha a saját tőke értéke
nagyságrendileg jelentősen nagyobb, mint a hosszú lejáratú kötelezettségeké, célszerű
együtthatós formában számítani.
A mutató azt fejezi ki, hogy a saját tőke hányszorosa a tartós idegen forrásoknak.
A lízingszerződés kötés miatt keletkezett 2011 -évben hosszú lejáratú kötelezettség, de
2012 évre jelentős csökkenés mutatkozik, a számított é rtékben. Ennek oka, a saját tőke
csökkenés, mely a negatív mérleg szerinti eredményből adódik. A hosszú lejáratú
kötelezettség növekedés, pedig abból, hogy ebben az évben további 2 szerződést kötött
a cég a Deutsche Lízing Hungária Zrt. -vel.

– 18 –
3.2. A vállalat eladósodottságának vizsgálata
A pénzügyi helyzet elemzése során célszerű vizsgálnunk a vállalkozás
eladósodottságát is, ugyanis minél nagyon az eladósodottsági fok, annál negatívabban
hat az idegen tőkéből történő finanszírozás a vállalkozás pénzügyi bizto nságára.

Eladósodottság foka:
Az adósság ráta (eladósodottság foka) kifejezi, hogy az eszközállomány milyen
mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. A mutató számításánál a hosszú,
közép és rövid távú kötelezettségeket célszerű figyelembe venni .
A cégnél a legmagasabb érték a 33 % fele tart, melynél még nincs probléma, de
nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A mutató számítása:
Kötelezettségek / Összes eszköz

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Eladósodottság foka 15,62% 32,75% 11,12% 32,09% 27,59%

4. ábra A vállalat eladósodottságának vizsgálata

Forrás: saját szerkeszté s a cég beszámolói alapján
0,00%20,00%40,00%
20082009201020112012Eladósodottság foka
Eladósodottság foka

– 19 –

A vállalat eladósodottságának vizsgálata többet között a következő mutatók
segítségével elemezhető:
 eladósodottság mértéke
 nettó eladósodottság
 adósságszolgálati mutató

Eladósodottság mértéke
A mutató számítása:
Saját tőke / Kötelezettségek

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Eladósodottság mértéke 537,95% 203,30% 791,95% 206,82% 254,86%

Az eladósodottság mértéke mutató a saját tőke és a kötelezettség arányát
mutatja. Akkor kedvező, ha a mutató 100 % felett van, és minél nagyobb mértékben. A
hazai gyakorlatban 150% – 180 % az ideális, míg nemzetközileg 200 -300 % közötti szint
elfogadott.
A viz sgált időszak minden évében jóval 100% felett teljesül a mutató, de még a
nemzetközi szintnek is megfelel, így a vállalat helyzete jónak minősül, mivel a saját
tőkéje nagyon magas, kötelezettségei viszont ehhez képest alacsonynak mondhatók.

A nettó eladós odottság
A mutató számítása:
Kötelezettségek – Követelések / Saját tőke

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Nettó eladósodottság -30,13% -11,63% -5,93% 14,81% 28,59%

A mutató jelzi, hogy a kintlévőségekkel csökkentett kötelezettségek hány
százalékát teszik ki a saját tőkének. Minél kisebb a mutató értéke annál jobb, de értéke
kedvező, ha 0 fele közelít.

– 20 –
A 2008 -2010 -ig terjedő időszakban a követelések meghaladták a
kötelezettségeket a nettó eladósodottság negatív. Ennek ellenére a mutató évről évre
növekszik, sőt 2012 -ben már majdnem eléri a 30 % -ot, mellyel erősen távolodik a 0 -tól,
így értéke egyre kedvezőtlenebb, m elynek oka a növekvő kötelezettségek, valamint a
követelések csökkenése.

Adósságszolgálati mutató
A mutató számítása:
Mérleg szerint eredmény + Értékcsökkenési leírás / Hosszú lejáratú kötelezettségek

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Adósságszolgálati mutató – – – 416,31% -66,03%

Az adósságszolgálati mutató megmutatja, hogy a társaságnál képződő szabad
felhasználású jövedelem milyen mértékben nyújt fedezetet a hosszú lejáratú
kötelezettségekre.
Mivel a cégnél a hosszú lejáratú kötelezettségek a 2011 -es évtől vannak jelen , ez
által az adósságszolgálati mutató, az utóbbi 2évben számítható. amióta a cég Sho ptec
Fémárugyártó Kft. néven működik. 2012 -re értéke elég nagy mértékű zuhanást
produkált, mivel a mérleg szerinti eredménye a vállalatnak ebben az évben negatív
előjelű.

Ezt a jelzőszámot különösen a banki gyakorlatban a hitelképesség vizsgálatára
alkalm azzák. Ez alapján történik az adósok besorolása különböző kategóriákba:

 I. osztályú adós: mutató > 140 %
 II. osztályú adós: 120 % < mutató< 140 %
 III. osztályú adós: mutató < 120 %

A vállalat 2011 -es eredménye alapján, I osztályú adós minősítést érdemel, ami a
legjobb minősítés. Viszont 2012 értéke jelentős mértékben visszaesett , így minősítése
alapján csak a III. osztályba sorolandó, mely az egyre több lízing szerződés eredménye.

– 21 –

Árbevételre vetített eladósodottság
A mutató számítása:
(Kötelezettségek – Pénzeszközök) / Értékesítés nettó árbevétel

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Árbevételre vetített eladósodottság 12,88% 36,41% 4,79% 23,03% 12,39%

Az árbevételre vetített eladósodottság kiszámításával megtudhatjuk, hogy a
kötelezettségeknek a likvid forgóeszközökkel csökkentett részére az árbevétel mekkora
fedezetet nyújt. Kedvezőnek akkor értékelhető, ha értéke 100% -nál lényegesen kisebb.
A mutató értékei szerint, a legrosszabb év a 2009 -es év volt a vállalat életében,
amikor is értéke a le gmagasabbra ugrott. Ennek oka többek között lehet a gazdasági
világválság eredménye is, valamint a cég akkori helyzetét tekintve a lejárt gyártási
szerződés, a névváltozás, az első osztalékfizetés, valamint a tulajdonosi változások
együttes eredménye.

– 22 –
3.3. A vevő és szállítóállomány
A vevőkövetelések és szállítói tartozások értékelését célszerű elvégezni az
átlagos vevő -futamidő, illetve az átlagos szállítói futamidő segítségével.

A vevőállomány aránya a szállítóállományhoz
A vevőállomány aránya a szállítóáll ományhoz mutató megmutatja, hogy a
társaságnál majd minden évben a vevőkövetelések elmaradnak a szállítóállományhoz
képest. Ez egyrészt kedvező mivel jelzi, hogy a vevőállományt a szállítóállomány
finanszírozza, a vevőkövetelések gyorsabban folynak be, min t ahogy a cég a szállítói
tartozásait rendezi. Másrészt viszont a ki nem egyenlített szállítói állomány magas
értékére utal, és fizetési nehézségeket jelez. A romlást a szállítói állomány növekedése,
valamint a vevőállomány csökkenése együttesen okozta.

A mutató számítása:
Vevőállomány aránya a szállítóállományhoz (%) = Vevők / Szállítók

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Vevőállomány aránya a
szállítóállományhoz (%) 3,63% 6,00% 39,65% 128,06% 12,54%
kapcsolt vevőkkel együttesen 769,98% 1176,17% 912,82% 185,37% 45,07%

Mivel a cégnek több a kapcsolt vállalkozásból eredő vevője, fontosnak tartottam,
hogy a mutatót együttesen is vizsgáljam. A kapott eredményekből arra a következtetésre
jutottam, hogy a kapcsolt vevők részaránya és értéke, sokkal nagyobb , mint a szállítói
állomány, vagy az idegen vevőké, ez abból is ered, hogy a Shoptec Fémárugyártó Kft –
nek nincs önálló értékesítési osztálya, hanem a Shoptec GmbH Németországban
foglalkozik az értékesítéssel.
Kivétel ez alól a 2011 -es év, mikor a vevőkövetelések értéke közel 1,5 szer
annyi volt, mint a szállítóállományé. A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések
csökkentek, mely a jobb fizetési fegyelemnek köszönhető, mivel a 2010 es évben a
Rudolf Bohnack erSystemeGmbH -val szembeni követelés még a kapcsolt tételek között

– 23 –
szerepelt, 2011 -ben viszont már a követelések áruszállításból szolgáltatásból (vevők)
soron tűntek fel.

5. ábra A Shoptec vevő és szállítóállomány alakulása

Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján

A vevők forgási sebessége
A mutatók számítása:
fordulatokban = Értékesítés nettó árbevétele / Vevők
napokban = Vevők / 1 napi értékesítés nettó árbevétele

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Átlagos vevő futamidő
fordulatokban 660,94 473,42 289,52 10,71 229,46
napokban 1 1 1 34 2

A vevőállomány esetében a legfontosabb a minél gyorsabb megtérülés, a pénzzé
válás. A vevőállomány megtérülését az árbevételben a vevőállomány forgási sebessége
mutatja be, amelyet ki lehet fejezni a fordulatok számával és a forgásnapok számával. A
vevőáll omány fordulatszámban kifejezett forgási sebessége azt mutatja meg, hogy az
0200 000400 000600 000800 0001 000 0001 200 000
20082009201020112012Vevő és szállítóállomány alakulása (e Ft)
szállítók
vevők
kapcsolt vevők

– 24 –
árbevétel hányszorosa a vevőállománynak, azaz a vevőállomány a vizsgált időtartam
alatt hányszor fordult meg.
A vevőállomány napokban kifejezett forgási sebessége megmutatja, hogy a
vizsgált vevőállomány hány napi árbevételnek felel meg, vagyis a vállalkozás
vevőállománya hány nap alatt térül meg.
Esetünkben a vevőállomány körülbelül 1 -2 napi értékesítési árbevételnek felel
meg, és ebből következően évente mintegy 11 -661 fordulat me gtételére alkalmas. A
2011 -es év kivétel, mivel a követelések között átcsoportosításra került sor.

Szállítók forgási sebessége
A mutatók számítása:
fordulatokban = 1 napi anyagjellegű ráfordítás / Szállítók
napokban = Szállítók / 1 napi anyagjellegű ráfordítás

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Átlagos szállítói futamidő
fordulatokban 17,19 21,03 83,57 9,69 21,51
napokban 21 17 4 38 17

A szállítónak történő tartozások nagyságrendjét jelzi napokban. A vevőállomány
hasonló tartalmú mutatójával való összehasonlítás jelzi a vállalkozás
fizetőképességének alakulását. Azt is jelzi, hogy az anyagjellegű ráfordításokból illetve
készletekből, tár gyi eszközökből mekkora rész az, amely még nincs pénzügyileg
rendezve.
Kedvező, ha az átlagos szállítói futamidő meghaladja az átlagos vevő futamidőt.
A Shoptec esetében a szállítói futamidő napokban magasabb , mint a vevői, ez ideális
egy vállalkozásnál, mivel a vevőktől befolyó pénzeszközökből elégíti ki a szállítói
tartozásokat. A szállítók fele általában 30 -60 napos átutalási határidőt ad meg a
vállalkozás.

– 25 –
3.1. A vállalat tőkearányosságának vizsgálata
Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Saját tőke aránya (%) 84,02% 66,59% 88,03% 66,36% 70,31%
Idegen tőke aránya (%) 15,62% 32,75% 11,12% 32,09% 27,59%

6. ábra AShoptec i degen és saját tőke aránya

Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján

A mutatók számítása:
Tőkeellátottság (Saját tőke aránya) (%) = Saját tőke / Összes forrás
Idegen tőke aránya (%) = Kötelezettségek / Összes forrás

A mutató alapvetően arra utal, hogy a tulajdonosi kör milyen mértékben kívánja
ellátni a vállalkozást saját forrással (alapításko r, esetleges tőkeemeléskor, de leginkább
(többnyire) a működés eredményeként képződő adózott eredmény visszaforgatásával.
Önálló vállalatnál a minimálisan elfogadható érték a 30 %, de leányvállalatok
esetén ennél kisebb értékek is elfoghatók, ha a cég mögö tt tőkeerős anyavállalat áll.
A vállalat tőkeerősnek mondható a saját tőkéje alapján.Az idegen tőke
alacsonyabb mértékű, mint a saját tőke. Nagyon fontos odafigyelni a saját tőke, idegen
tőke arányra nehogy az irányítás a vállalaton kívül állók kezébe kerü ljön.
0%20%40%60%80%100%
20082009201020112012Idegen és saját tőke aránya
Saját tőke aránya (%) Idegen tőke aránya (%)

– 26 –
A Shoptec esetében a saját tőke mértéke minden vizsgált évben megfelelő, mivel
66-85 % között mozog az értéke, tehát tőkeerős a vállalat. A 2009 -es ingadozás oka az
éves eredményen kívül, az osztalék kifizetések volt.

Az idegen tőke arányát másképpe n kötelezettségek arányának is nevezzük. A
kötelezettségek három fő részre bonthatók: hátrasorolt, hosszú lejáratú és rövid lejáratú
tartozásokra. E mutató mindhármat figyelembe veszi, és a mérlegfőösszegéhez
viszonyítja. Állandósága vagy növekedése megfel elő szintű jövedelmezőség esetén nem
tekinthető feltétlenül negatív jelenségnek, bár az idegen forrásokat, a kamatok mértékét,
annak változásait nem szabad figyelmen kívül hagyni. 70 % vagy azt meghaladó arány
már igen kedvezőtlen lehet különösen inflációs körülmények között.
Mivel ez a mutató minden évben 70 % alatt maradt, ennek a mutatónak a
szemszögéből nem fenyegeti a céget különösebb veszély.

Tőkefeszültség
A mutató számítása:
Tőkefeszültség (%) = Idegen tőke / Saját tőke

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Tőkefeszültség (%) 18,59% 49,19% 12,63% 48,35% 39,24%

Megmutatja, hogy a saját tőkéhez képest milyen mértékben érvényesül a
vállalkozásnál a külső finanszírozás. Értéke akkor mondható jónak, minél alacsonyabb a
%. A 2009 és 2011 -es magas értéket a idegen tőke magas értéke magyarázza, melyet a
rövid lejáratú k ötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben okozta. A 2010 -es évben
volt a mutató értéke a legkisebb, azaz a legjobb, ám a vállalat életében mégsem
mondható a legjobbnak. A devizás követelések kapcsolt vállalkozással szemben év
végén jelentős összegűek voltak, mivel 2010 év végén megindult a csődeljárás az anya
ellen 2011 -ben a felszámolás, ezért értékvesztést számolt el a cég a bejelentett
követelésekre.

– 27 –
Céltartalék aránya
A mutató számítása:
Céltartalék aránya (%) = Céltartalékok / Összes forrás

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Céltartalék aránya (%) – 0,05% – 0,36% –

A következő évi várható kötelezettségeire, valamint a jövőbeni költségekre
képzett céltartalékok összege a gazdálkodásban rejlő bizonytalanságot, illetve részben a
minőség alakulását is jelzi.
A mutató jellemzően igen alacsony százalékos értéket vesz fel, így az elemzés
során elsősorban az összehasonlítás ad értékelhető és fontos információt.
A cég 2009 -ben a válság miatt munkahelymegtartó támogatásra pályázott és
nyert. A vállalat viszont nem tudta megtartani a 245 fős létszámot, ezért a várható
visszafizetésre céltartalékot képzett. 2010 -ben ez az összeg feloldásra került, a
támogatás elvesztésével, és visszafizetésével.
2011 évben a várható kötelezettségekre képzet t céltartalékot a cég. A céltartalék
képzése a DIY GmbH által az adásvételi szerződésben definiált MEPS index változás
miatti követelése alapján történt . 2012 -ben a céltartalék feloldásra került, mivel
megegyezés született a DIY GmbH – val.

– 28 –
3.2. Likviditás i helyzet elemzése
3.2.1. Irodalmi áttekintés
A likviditás
 a vállalat fizetőképességét jelenti
 biztosítja a vállalt pénzügyi kötelezettségeinek határidőben történő
kifizetését
 a forgótőke nagy szerepet játszik a fizetőképesség biztosításában
A likviditás két megköz elítésben vizsgálandó, egyrészt mint fizetőképesség,
másrészt mint pénz zé tehetőség.
Fizetőképesség esetén azt értjük, hogy ha egy vállalkozás vagy bank nem képes
a követelések et teljesíteni, akkor fizetésképtelenné válik. A fizetésképtelenség
fennállhat rövidebb ideig, de lehet tartós is, amely csődhöz vezet. Bankok esetén
törvényben írják elő a kötelező pénzfedezeti hányadot a betét ek után, amely a
fizetésképtelenség elkerülését is szolgálja.
A pénzzé tehetőség alatt azt értjük, hogy egy adott eszköz milyen gyorsan tehető
készpénzzé, árnyaltabban fogalmazva milyen gyorsan és milyen mértékben használható
fel forgalmi eszközként. A leglikvidebb eszköz a készpénz , amely azonnal
felhasználható.
Mobilitás : az egyes eszközök dologi formából pénz formába történő
átalakulásának sorrendjét, sebességét, a pénzzé válás időszükségletét jelenti.
Esedékesség : a kötelezettségek fizetési határidejének lejárata.
Likviditási idő : az az időtartam, amíg az egyes eszközök pénzzé alakulnak.
A készpénzgazdálkodás működése
„A menedzsereknek nemcsak azt kell figyelembe venniük, hogy mennyi
készpénz áll rendelkezésre az árbevételt eredményező befektetésekre, hane m a
készpénzt úgy kell tekinteniük, mint ami beáramlik a céghez, azon belül is mozog, majd
kiáramlik onnan. Ez viszont azt igényli, hogy a vezetőknek értékelniük kell azokat a

– 29 –
módszereket, melyek biztosítják, hogy a készpénzbefolyás gyorsabb legyen, cégen
belüli felhasználása hatékonyabb, illetve készpénz csak óvatosan és akkor kerüljön
kifizetésre, amikor ez szükségessé válik. Emellett miden cég készpénzt és
készpénzhelyettesítőket tart a vállalkozás működési folyamatainak részeként. A
nagyobb cégek külön készpénz menedzselési osztályt is szervezhetnek. A kisebb cégek
nagyságuk okán lehet, hogy nem képesek egy ilyen külön osztály felállítására, de maga
a készpénz folyamatok kezelése minden cég számára fontos. ”3
A likviditás vizsgálata során is elemezhetünk hosszú és rövid távú helyzetet a
mutatók segítségével.
3.2.2. Likviditási mutatók (hosszú táv)
Hitelfedezet tségi mutató
A pénzügyi helyzet elemzésére alkalmas a hitelfedezet tséget kifejező mutató. A
hitelfedezettség a követelések és a rövid lejáratú kötelezettségek viszonyát mutatja.
Számítása:
Hitelfedezet tségi mutató = Követelések / Rövid lejáratú kötelezettségek
Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Hitelfedezet tségi mutató (%) 262,10% 123,64% 146,99% 76,01% 37,50%

Kedvező, ha a mutató értéke meghaladja a 100 % -ot. Ebben az esetben ugyanis
az adósok nagyobb összeggel tartoznak a cégnek, mint amennyivel a vállalat tartozik
mások felé.
A periódus első 3 évében a mutató kedvezőnek mondható. A 2009 -es évre nagy
visszaesés tapasztalható, mely több mint 130 % -kal visszavett a vállalat erősségén,
ennek ellenére 2010 -re kismértékű növekedéssel állunk szemben. Viszont 2011 -ben a
tulajdonosi hitel visszafizetése miatt nag ymértékű csökkenésre lehetett számítani, így a
mutató értéke az utolsó 2 évben jócskán 100 % alá csökkent.

3 J. Markham Coll ins – Cash – flow és Likviditás – menedzsment (The Ernst & Young)

– 30 –
Dinamikus likviditási mutató:
Dinamikus likviditás, amely arról tájékoztat, hogy a vállalat
alaptevékenységéből származó eredmény milyen fedezettsége t biztosít a rövid lejáratú
kötelezettségekre.
Számítása:
Dinamikus likviditási mutató = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye / Rövid
lejáratú kötelezettségek

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Dinamikus likviditási mutató (%) 4,85% -4,84% -173,29% 25,06% -69,70%

A mutató értéke akkor biztonságos, ha a fedezettség legalább 50 % -ban
megvalósítható. Az 50 % -os kedvezőnek mondható szinttől a vizsgált periódus értékei
távol állnak. Sőt 3 évben 2009, 2010 és 2012 -ben negatív értéket vett fel a mutató, ami
arra utal, hogy a vállalat alaptevékenysége veszteséges. A másik 2 évben érzékelhető
javulás, de értékük nem éri el a kedvezőt. 2011 -ben 25,06 % -os fedezetet nyújt az üzemi
tevékenység eredménye a rövid távú kötelezettségekre. A javulás az árbe vétel
nagymértékű növekedését mutatja. 2008 és 2011 -ben az üzemi üzleti tevékenység
eredménye pozitív, azaz az értékesítés árbevétele, fedezi a nagymértékű anyagköltséget.
Hosszú távú likviditási mutató
Az üzleti tevékenység eredménye által a kötelezettségek egészére nyújtott
fedezetet a hosszú távú likviditási mutató jelzi, melynek értéke 30 % felett kedvező.
Számítása:
Hosszú távú likviditási mutató = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye /
Kötelezettségek
Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Hosszú távú likviditási mutató (%) 4,85% -4,84% -173,29% 22,87% -50,45%

– 31 –
Sajnos a mutató értékei nagyon alacsonyak, a kedvezőtlen értékek a
kötelezettségek nagy állományára, valamint az üzleti tevékenység eredményének
alacsony negatív értékére vezethető vissza. Ez alapján a vállalat hosszú távú likviditása
egyik vizsgált évben sem éri el a kedvezőnek mondható küszöböt, 2011 -ben közelít, de
itt is az értékhatár alatt marad az érték.

7. ábra Likviditás elemzése (hosszú távon)

Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján

Összegezve a hosszú távú likviditási mutatókat megállapítható, hogy a vállalat
likviditási helyzete korántsem stabil a vizsgált időszak alatt. A dinamikus és a hosszú
távú likviditási mutató a periódus első 3 évében megegyezik, mivel ezekben az években
a kötelezettségek csak rövid lejáratú kötelezettségből tevődtek össze.A 2011 -ben
keletkező hosszú lejáratú kötelezettség kis mértékben változtato tt a 2 mutató értékén, de
pályáján nem tapasztalható változás . Míg a 2010 -es év a hitelfedezetségi mutatónál
ellentétes irányba mozdította a görbét . Az ok, hogy jelentősen lecsökkentek a kapcsolt
vállalkozással szembeni kötelezettségek.

-200,00%-100,00%0,00%100,00%200,00%300,00%
2008 2009 2010 2011 2012Likviditás (hosszú táv)
Hitelfedezetségi mutató (%) Dinamikus likviditási mutató (%)
Hosszú távú likviditási mutató (%)

– 32 –
3.2.3. Likviditási muta tók ( rövidtáv )
 Likviditási ráta:
„A likviditás a vállalkozás azon képessége, hogy fizetési kötelezettségeinek
minden időpontban, a megkövetelt határidőre eleget tud tenni. A likviditás biztosítása
elsőrendű fontosságú feladat minden egyes vállalkozás vezet ése számára. A likviditás
vizsgálata tehát döntő jelentőségű minden cég esetében. A likviditás hiánya ugyanis a
vállalkozás tönkremeneteléhez vezet .”4

A mutató számítása:
Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Likviditási ráta 4,11 1,87 3,98 1,65 1,80

8. ábra A likviditási ráta alakulása

Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján

A mutató azt fejezi ki, hogy a likvid eszközöknek tekintett forgóeszközök értéke
hányszorosa az éven belül esedékes kötelezettségeknek.

4mvfportal.hu/data/regio/0/pagecontent/minta_cegertekeles_2007.pdf (2013.10.17.)
0,001,002,003,004,005,00
2008 2009 2010 2011 2012Likviditási ráta
Likviditási ráta

– 33 –
Ideális értéke 1,5-1,8 vagyis 150 -180% közé esik. Eszerint a vizsgált vállalatnál
a kapott érték minden évben eléri a megfelelő nek mondható határ t, sőt 2008, és 2010 –
ben kiugróan magas az értéke.
Ez azt mutatja, hogy a társaság likviditási helyzete stabil, sőt kiemelkedő, hiszen
az éven belül pénzzé tehető eszközök 2008 -ban több mint négyszeres mértékben, 2010 –
ben pedig közel négyszeres mértékben fedezik az éven belül esedékessé váló
kötelezettségeket. A likviditás jövőbeli alakulására is lehet következtetni. Minél
nagyobb a hányados értéke, annál biztonságosabbnak tekinthető a vállalkozás
likviditása az elkövetkező években.

 Likviditási gyorsráta:
A likviditási gyors ráta számítása azért szükséges, mert előfordul még a
likviditási mutató elfogadható értéke esetén is, hogy a gazdálkodó olyan készletekkel
rendelkezik, amelyek nem tehetők gyorsan pénzzé. Ez a mutató a likviditási mutatónál
érzékenyebbe n mutatja ki az esetleges értékelési problémák miatt keletkezett
finanszírozási gondokat.
Értéke általában a likviditási mutató fele körüli érték, mert a készletek körülbelül
a felét teszik ki a forgóeszközöknek.

A mutató számítása:
(Forgóeszközök – Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Likviditási gyorsráta 2,67 1,26 1,76 0,81 0,55

A mutató értéke annál jobb, minél magasabb. Jónak mondható, ha az érték 1,3 –
1,5 közé esik.
A mutató értéke a vizsgált periódusom első 3 évében meghaladta a 100 % -ot, de
2011 és 2012 -es években, mióta a társaság teljes mértékben Bernhard Schweitzer
tulajdonába került, valamint amióta cég neve megváltozott Shoptec Fémárugyártó Kft –
re a mutató érté ke jelentősen lecsökkent. 2010 -től csökkenő pályára állt, melynek oka,

– 34 –
hogy a 2011 -ben kötött lízingszerződések finanszírozása miatt a rövid lejáratú
kötelezettségek is jelentős mértékben nőnek, valamint a forgóeszközök és készletek
állományában is növeked és történt, így összességében arányaiban viszont csökkenés
tapasztalható. A cég likviditása ez által nem mondható már stabilnak.

 Pénzeszköz likviditás:
A pénzeszköz likviditás más néven készpénzfizetési képesség.
A mutató értéke természetesen mindig alacsonyabb a likviditási mutató
értékénél. A vállalkozás pénzeszközei nem elegendőek az egy éven belüli
kötelezettségek kifizetésére.

A mutató számítása:
Pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Pénzeszköz likviditás 0,05 0,02 0,29 0,05 0,18

9. ábra A pénzes zköz likviditás alakulása

Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján

2008 2009
2010
2011 2012 Pénzeszköz likviditás

– 35 –
Az azonnal esedékes kifizetések teljesítőképességét fejezi ki, a mutató minimum
értéke 20 %. A rövid lejáratú kötelezettségek csak kis hányadát kell kiegyenlíteni
egyszerre. Ha a forgóeszközök túl nagy hányadát likvid formában tartjuk nyílván
jelentősen cs ökkentheti a jövedelmezőséget. Sok likvid eszköz BIZTONSÁG, alacsony
kockázat, alacsony hozam, jövedelmezőség. A mutató értéke akkor lesz ideális, ha a
leglikvidebb eszköz a pénzeszköz nő, a rövid lejáratú kötelezettség csökken.
Esetünkben a 2 legnagyobb k örcikk a megfelelő érték, mely a 2010 és 2012es
év, a másik 3 évben jelentősen alul maradt az érték az elvártnál, melynek oka a
pénzeszköz csökkenés.

 Nettó forgótőke:
A mutató számítása:
Forgóeszközök –Rövid lejáratú kötelezettségek

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Nettó forgótőke (Ft-ban) 1 470 710 786 273 572 068 493 286 323 200

Értelmezése szerint a rövid lejáratú kötelezettségek nagyságrendjén felüli
lehetséges szabad likvid eszközök állományaként értelmezhető. A növekvő mutató a
pénzügyi egyensúly, növekvő stabilitását fejezi ki. Míg esetünkben sajnos a nettó
forgótőke összege 2008 -tól vizsgálva évről -évre csökkenő tendenciát mutat. Ez súlyos
pénzügyi egyensúlytalanságra utal hatna, de jelen esetben a zavar a kapcsolt
vállalkozások rendszertelen fizetései ből adódik.

 Nettó forgótőke ellátottság:
A mutató számítása:
(Forgóeszközök –Rövid lejáratú kötelezettségek) / Forgóeszközök

Mutató megnevezése 2008 2009 2010 2011 2012
Nettó forgótőke ellátottság (%) 75,69% 46,55% 74,88% 39,57% 44,46%

– 36 –

10. ábra Nettó forgótőke ellátottság

Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján

„A nettó forgótőke (vagy működő tőke: Working Capital) a hosszú lejáratú
eszközökkel finanszírozott forgótőke nagyságát mutatja. Ennek figyelemmel kísérése
azért fontos, mert az egyik legfontosabb "finanszírozási aranyszabály" kimondja, hogy a
hosszú távú befektetéseket nem szabad rövidlejáratú hitel ekkel finanszírozni. Az
"illeszkedési elv" azt a közgazdasági ésszerűséget fogalmazza meg, hogy a tartósan
lekötött eszközöket tartós forrásból, az átmenetileg lekötött eszközöket pedig átmeneti
forrásból célszerű finanszírozni. Általános elv szerint, tart ósan lekötött az a
forgóeszköz, amelyre a folyamatos tevékenység biztosításához, adott gazdasági és
technikai feltételek mellett szükség van. Az "illeszkedési elvnek" akkor felel meg a
vállalkozás, ha nemcsak befektetett eszközeit, hanem tartós forgóeszköz lekötését is
tartós forrásokkal finanszírozza. A nettó forgótőke szükségletet, illetve annak nagyságát
az is befolyásolja, hogy a vállalkozás milyen tevékenységet végez. Általában, a működő
tőke forgóeszközökhöz viszonyított – legalább 40% -os érté két – tekintjük
elfogadhatónak. ”5
A mutató értéke a vizsgált időszakon belül minden évben az elvárt szint felett
teljesített, egyedül 2011 -ben csökkent 40 % alá a mutató, de itt sem számottevő a
csökkenés.

5mvfportal.hu/data/regio/0/pagecontent/minta_cegertekeles_2007.pdf (2013.10.17.)
0,00%20,00%40,00%60,00%80,00%
2008 2009 2010 2011 2012Nettó forgótőke ellátottság (%)
Nettó forgótőke
ellátottság (%)

– 37 –
3.2.4. Likviditási mérleg
A pénzügyi helyzet elemzése likviditási mérleg alapján
A mérlegelemzés egyik fontos területének tekintjük a likviditási mérleg
összeállítását, mely a vállalkozások pénzügyi helyzete elemzéséhez nyújt segítséget.
A likviditási mérleg egy olyan kimutatás, amelyben az eszközöket mobilit ásuk, a
forrásokat pedig esedékességük szerint csoportosítva szerepeltetjük jellemzően
egymással szembeállítva. A szembeállítás fejezi ki leginkább a likviditás tartalmát, mert
a fizetőképességet állítjuk szembe az esedékes tartozásokkal.
Míg a beszámoló m érlegében fentről lefele az eszközök egyre kevésbé
mobilizálhatóak, a likviditási mérlegben fordított a helyzet, a mérleg legtetején a
leglikvidebb eszközök vannak római I.-essel

Fajtái:
 időhorizont szempontjából:
o statikus: múltbéli állapotból kiindulva vonunk le következtetéseket a
közeli jövőre nézve, alapja a vagyonmérleg
o dinamikus: jövőbeni adatokat is felhasznál

A statikus likviditási mérleg alapját a vagyonmérleg képezi, míg a dinamikus
likviditási mérleg esetében az alapot a statikus likviditási m érleg adatai biztosítják.

 fokozatok számát tekintve
o négyfokozatú statikus likviditási mérleg
o többfokozatú (lehet 5 -6)

A likviditási mérleggel egy vállalkozás vagyonának megjelenése és eredete
közötti egyensúly, illetve összhang meglétét vagy hiányát vizsgáljuk. Illetve azt, hogy
fennáll -e a pénzügyi egyensúly. A likviditási mérleg összeállításánál a vagyonmérlegből
indulu nk ki, de azzal ellentétben az eszköz oldalon a leglikvidebb eszközöktől haladunk
az immobil eszközök felé, míg a forrás oldalon az azonnal esedékes kötelezettségektől
kiindulva a vissza nem térítendő forrásokig építjük fel a likviditási mérleget.

– 38 –
A likvid itási mérlegben az egymással szembeállított eszköz – forrás kapcsolatok
csoportjai képezik a likviditási fokozatokat.

Négyfokozatú mérleg összetevői :
ESZKÖZÖK FORRÁSOK
I. Likvid eszközök I. Azonnal esedékes kötelezettségek
II. Mobil eszközök II. Rövid határidőn belül esedékes
kötelezettségek
III. Mobilizálható eszközök III. Éven túl esedékes kötelezettségek
IV. Immobil eszközök IV. Vissza nem fizetendő források

A többfokozatú mérlegben az egyes fokozatokat, jobban szét tagol ják, az első
fokozat ugyanaz, mint a 4 fokozatú esetén, de a többi fokozatnál külön bontja mind az
eszközöket , mind a forrásokat 15 nap, 30 nap, 60 és 90 napos esedékességre, valamint
az utolsó fokozatnak azt a nevet adja, hogy meghatározott helyzetben esedékes eszköz
illetve kötelezettség.

A négyfokozatú mérlegben az egyes fok ozatokhoz tartozó vagyonrészek
Eszköz oldalon:
1. Likvid eszközök : Az azonnal rendelkezésre álló és szabadon felhasználható
pénzeszközök
2. Mobil eszközök : A követelések, forgatási célú értékpapírok, és a bevételek aktív
időbeli elhatárolása, vagyis azok az eszközök, melyek rövid időn belül pénzzé
tehetők.
3. Mobilizálható eszközök: A készletek, melyek pénzzé tevése viszonylag több
időt igényel.
4. Immobil eszközök . A befektetett eszközök, készletekből elfekvő ké szletek,
melyek nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tehetők pénzzé, valamint a
költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása és a halasztott ráfordítások
találhatók itt.

– 39 –
Forrásoldalon:
1. Azonnal esedékes kötelezettségek : A likviditási mérleg fordulónapján már lejárt,
de még ki nem egyenlített kötelezettségek.
2. Rövid határidőn belül esedékes kötelezettségek : Itt találhatók a rövid lejáratú
kötelezettségek és a céltartalékok, valamint várható kötelezettségekre képzett
céltartalékok, és a költsége k passzív időbeli elhatárolása.
3. Éven túl esedékes kötelezettségek : Itt találhatók a hosszú lejáratú
kötelezettségek, valamint a jövőbeni költségekre képzett céltartalékok.
4. Vissza nem fizetendő források : A pénzkiáramlással nem járó vagyonrészek,
amelyekkel a legkevésbé mobilizálható eszközök finanszírozása történik.
Gyakorlatilag a saját tőke és a bevételek passzív időbeli elhatárolása, valamint a
halasztott bevételek tartoznak ide.

Likviditási probléma jelentkezése:
Ha a vállalat a tulajdonosok által rende lkezésre bocsátott tőkét tartós
időtartamra, különféle vagyontárgyakban leköti és kötelezettségeket vállal, amelyeket
nem tud időben kifizetni, mert nem tudja a lekötött eszközöket időben pénzzé tenni.

Likviditási hiány esetén a vállalkozás az alábbi lehetőségek közül választhat:
o Csökkenti, vagy későbbre halasztja kiadásait, lassítja készletbeszerzéseit,
megpróbálja költségeit visszafogni.
o Bevételeit előbbre hozza, vagy növeli árbevételét, kapacitását
optimálisabban használja ki, növeli a termelést, t öbblet -szolgáltatásokat
értékesít, rövid lejáratú hitel felvétele.
o Növeli a marketingtevékenységet / reklám kiadásait, kerüli és
megszűnteti az alacsony megtérüléssel járó hirdetéseit, hogy több
ügyfélre tegyen szert, így növelve forgalmát, bevételeit.

– 40 –
A vállalat likviditási mérlege a 2008 -2012 év adatait tartalmazza ezer Ft -ban.

2. táblázat A cég likviditási mérlege
2 008 2 009 2 010 2 011 2 012 2 008 2 009 2 010 2 011 2 012
I. LIKVID ESZKÖZÖK (teljesen mobil eszközök) I. AZONNAL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK
Pénztár,
csekk 85 951 3 163 1 807 1 043
Bankbetét 22 877 17 008 51 910 36 910 71 367 Egyéb RLK 59 112 48 448 54 450 83 129 97 030
22 962 17 959 55 073 38 717 72 410 59 112 48 448 54 450 83 129 97 030
II. MOBIL ESZKÖZÖK II. RÖVID HATÁRIDŐN BELÜL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK
Vevők 1 119 258 1 006 287 227 128 461 830 61 349 Szállítók 145 362 85 556 24 882 249 142 136 129
Váltó – – – – – RLK (többi) 267 954 768 978 112 601 421 161 170 556
Egyéb
köv. 118 999 110 127 54 992 110 867 90 040 Céltartalék – 1 447 – 9 334 –
AIE 15 916 37 545 652 62 1 422 PIE 10 833 16 638 14 779 30 588 42 462
1 254 173 1 153 959 282 772 572 759 152 811 424 149 872 619 152 262 710 225 349 147
III. MOBILIZÁLHATÓ ESZKÖZÖK III. ÉVEN TÚL ESEDÉKES KÖTELEZETTSÉGEK
HLK – – – 72 242 154 113
Készletek 681 919 554 882 426 808 635 304 503 116 Hátrasorolt
köt. – – – – –
681 919 554 882 426 808 635 304 503 116 0 0 0 72 242 154 113
IV. IMMOBIL ESZKÖZÖK IV. VISSZA NEM FIZETENDŐ FORRÁSOK
Bef.eszk. 1 065 619 1 030 066 962 079 1 326 456 1 293 621 Saját tőke 2 541 412 1 835 799 1 520 020 1 707 640 1 421 668
Összesen 3 024 673 2 756 866 1 726 732 2 573 236 2 021 958 3 024 673 2 756 866 1 726 732 2 573 236 2 021 958
Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján
Megállapítható, hogy a likviditási mérlegben az eszköz és forrás oldal között
összességében egyensúly van.

3. táblázat Likviditási mérleg kumulálása
I. összesen 22 962 17 959 55 073 38 717 72 410 I. összesen 59 112 48 448 54 450 83 129 97 030
I.+II.
összesen 1 277 135 1 171 918 337 845 611 476 225 221 I.+II.
összesen 483 261 921 067 206 712 793 354 446 177
I.+II.+III.
összesen 1 959 054 1 726 800 764 653 1 246 780 728 337 I.+II.+III.
összesen 483 261 921 067 206 712 865 596 600 290
Mindösszesen 3 024 673 2 756 866 1 726 732 2 573 236 2 021 958 Mindösszesen 3 024 673 2 756 866 1 726 732 2 573 236 2 021 958
Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján
A mérleg I. fokozata az azonnali fizetőképességre muta t rá. Az I. fokozat
éveiben a forrásoldalon többlet keletkezett, azaz az eszköz oldalon likviditási hiány t
tükrözött . A rövid lejáratú kötelezettségekre nem nyújtottak fedezetet a likvid eszközök.

– 41 –
Kivéve a 2010 -es évet, ahol számításaim szerint eszköztöbbl et,azaz likviditási
többlet volt. A változást a magas összegű bankbetét okozta, mely a leglikvidebb eszköz.
Likviditás szempontjából az első fokozatban a 2010 -es év mondható egyedül ideálisnak.
Az I. és II. fokozat kumulált értékeinek szembeállításával a rövid távú
fizetőképességet elemezhetjük. Ebben a kumulált fokozatban az első 3 évben eszköz
többlet, azaz az elvárt likviditási többlet keletkezett. Bár nem megnyugtató ez a többlet,
mivel évről évre csökkenő mértékű. 2011 – 2012 -ben viszont át is vált az é rték
negatívba, azaz likviditási hiány jött létre, mivel a forrásoldalon a vizsgált periódus első
3 évében, nem volt éven túl esedékes kötelezettség. 2011 -ben a lízingszerződések miatt
hosszú lejáratú kötelezettség keletkezett .
A I -II.-III. fokozat kumulál t értékeinek segítségével a hosszabb távú
fizetőképesség vizsgálható. Ebben az esetben már némi javulás volt tapasztalható, sőt az
egyensúly teljesen helyreállt, azaz a forgóeszközök teljes egészében fedezték a
kötelezettségeket . Minden évben likviditási t öbblet volt.
Megállapít ható, hogy egyensúlytalanság van, mivel több csoportban is eltérnek
az eszközök értékei a forrásokétól. Az egyenlegek előjelétől függően az
egyensúlytalanság az első fokozatban mondhatjuk, hogy parciális pénzügyi hiány volt,
mivel eg y osztályközben jelentkezett a hiány. Viszont a második fokozatban már 2
évben is hiány keletkezett.
Összességében viszont likviditási többlete van a vállalkozásnak, az eszközök
pénzzé tehetőségük szerint az egyes fokozatokban magasabb összegűek, mint a
fokozatban hozzájuk tartozó kötelezettségeknél.

– 42 –
4. A cash- flow
4.1. A téma elméleti megközelítése
A vállalkozás pénzügyi helyzetének teljesebb, részletesebb bemutatása
érdekében kell elkészíteni a számviteli törvény 7. számú melléklete szerinti cash -flow
kimutatást.
A likviditás elemzésének másik módszere az éves cash -flow megállapítása.
Szükség van a pénzáramlások pontos megfigyelésére. Önmagában hiába nyereséges egy
vállalkozás, ha a pénzét nem kapja meg időben, tehát nem rendelkezésre szabad
pénzeszköz a termelés folytatásához, akkor működési gondjai lehetnek.
A cash flow nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának
folyamata egy meghatározott időszak alatt. Előre meghatározott szerkezetben,
tartalommal mutatja be a pénzáramlásokat befolyásoló tényezőket
„A múlt eseményeit számításba vevő cash flow kimutatás teszi lehetővé annak
megértését, hogy a pénzállományban bekövetkezett változások milyen gazdasági
események, folyamatok hatására jelentkeztek. ”6
A hazai cash flow számításokban a cash kategória a számvitelben érte lmezett
pénzeszközöket jelenti.
Számviteli törvén y csoportosításában:
– készpénz
– elektronikus pénzeszközök
– csekkek, továbbá
– bankbetétek
értékét foglalja magába.

Cash flow = Cash in – flow – Cash out – flow
Azaz a cash flow értéke megegyezik a pénzbevételek és a pénzkiáramlások
különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi.

6Dr Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – dr. Sztanó Imre – Amit a mérleg mutat 2010 (Saldo kiadó, Budapest
2010)

– 43 –
A cash flow kimutatás:
„A cash flow kimutatás egy forgalmi szemléletű kimutatás, amelynek keretében
az időszak során realizált pénzbevételeket állítjuk szembe a pénzkiadásokkal. A
kimutatás megfelelő tagolásával arról is képet kaphatunk , hogy az egyes tevékenységek
valamint az eg yes gazdasági folyamatok, milyen hatást gyakorolnak a vállalkozás
pénzeszközeinek alakulására, ezáltal a pénzügyi helyzetére. ”7
A cash flow hasznosítása:
„A vállalkozás vezetése számára a cash flow kimutatás legfontosabb funkciója,
hogy a vezetés számszerű sítve láthatja korábbi döntései következményeit, hatását a
pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet
biztosítanak -e a belső tőkeigényre, vagy a részvény – kibocsátással, hitellel biztosítandó
a szükséges mérték forrás. A kimutatás részletes vizsgálata megelőzi a fizetendő
osztalék mértékének meghatározását is. A kimutatás elemzése során választ kaphatunk a
külső finanszírozás szükségességéről.
A cash flow kimutatásból vál aszt kaphatnak a hitelezők és befektetők a vállalat
kötelezettségteljesítési és osztalékfizetési képességéről is.”8
A cash flow kimutatás felépítése:
A nemzetközi gyakorlatban az IAS 7. standardja szerint a vállalkozás:
– működési (üzleti operatív) tevékenys ége
– befektetési (beruházási) tevékenysége és
– pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége
befolyásolják a cash – flow alakulását.
„Az IAS 7. egyes paragrafusai jól körvonalazzák azokat a célokat, amelyek a CF
kimutatás egyes részeinek bemutatásával kapcsolatosak:

7Dr Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – dr. Sztanó Imre – Amit a mérleg mutat 2010 (Saldo kiadó, Budapest
2010)
8 J. Markham Collins – Cash – flow- és likviditásmenedzsment (Ernst and Young – CO-NEX kiadó)

– 44 –
– A 13. § szerint az operatív tevékenységből származó CF egy
kulcsfontosságú mutatója annak, hogy a vállalkozás képes -e
elegendő pénzt teremteni működési tevékenységének
fenntartásához, hiteleinek visszafizetéséhez, osztalékfizetéshez és
új befektetések rea lizálásához anélkül, hogy külső finanszírozási
forrásokhoz folyamodna.
– A 16. § alapján a befektetési tevékenységből származó
pénzáramok elkülönített bemutatása azért fontos, mert azok
jelzik, hogy a vállalkozás milyen kiadásokat eszközölt a jövőbeni
működé sét, illetve jövőbeni pozitív pénzáramait biztosító
növekedés érdekében.
– Végül a 17. § szerint a finanszírozási tevékenység cash flow –
jának bemutatása elsősorban a vállalkozás jövőbeni
pénzáramainak megtervezését segíti. ”9

A Cash flow kimutatás közvetlen és közvetett módszerrel is elemezhető:
Direkt (közvetlen) módszer:
„A módszer alkalmazása során a napi működésből származó pénzbeáramlásokat
és az üzleti jellegű pénzkiáramlásokat bruttó módon állítjuk szembe egymással. ”
Indirekt (közvetett) módszer:
„Lényege, hogy a kiindulási alapként az időszak eredményét használjuk, amit
korrigálni kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát ugyan
befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak, illetve az eredményt nem érintették, de
pénzmozgást eredményezt ek.
Ugyancsak korrekciót igényelnek ebben az esetben azok az eredményben
megjelenő gazdasági események, amelyek pénzügyi vonzata nem az operatív cash flow
(hanem a befektetési vagy finanszírozási cash flow) elemeként szerepeltetendő. ”10

9 Dr. Pucsek József: A CASH FLOW -RÓL. A kimutatás összeállítása, cash flow elemzése (Saldo Rt.,
Budapest 2002
10Dr Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – dr. Sztanó Imre – Amit a mérleg mutat 2010 ( Saldo kiadó, Budapest
2010)

– 45 –
4.2. A cash -flow elemzés e
A Cash -flow elemzése:
 tartalmilag kiegészíti a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő
adatokat.
 az egyes pénzeszközváltozásokra irányul.

A működési és a befektetési cash -flow egyenlege
o megmutatja, hogy mekkora külső forrást v ont be a vállalkozás a
pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében,
o ill. arra is választ ad, hogy a külső forrást kitől szerezte be

A vizsgálathoz célszerű összeállítani egy elemző táblát, amelyből megállapítható
a pénzforrások képződésének és azok felhasználásának tevékenységi területenkénti
megoszlása. A cég Cash flow kimutatást az utóbbi 2 évben készít.

4. táblázat A cash -flow összetevői
Megnevezés 2010 -2011 Arány 2011 -2012 Arány
FORRÁSOK
Folyamatos működésből 917 425 88,67% 775 724 90,45%
Befektetési tevékenységből 0 0,00% 0 0,00%
Pénzügyi műveletekből 117 276 11,33% 81 871 9,55%
FORRÁSOK ÖSSZESEN 1 034 701 100,00% 857 595 100%
FELHASZNÁLÁSOK
Folyamatos működésből 573 546 54,57% 548 712 66,60%
Befektetési tevékenységből 477 511 45,43% 151 379 18,37%
Pénzügyi műveletekből 0 0,00% 123 811 15,03%
FELHASZNÁLÁSOK ÖSSZESEN 1 051 057 100,00% 823 902 100%
Forrás: saját szerkesztés a cég Cash -flow kimutatás ai alapján

A Cash flow összetevői táblázat eredményeként a
Források – Felhasználások = pénzeszközök állományváltozásával

– 46 –
Az elemző táblázatból ki derül , hogy 2011 -ben a forrásoknak döntő része
88,67% -a származott a folyamatos működésből, ami megfelel az "egészséges"
vállalkozásokra jellemző 80% körüli értéknek. 2012 -re növekedett a mutató értéke
1,78% – kal 90,45% -ra. Ez az érték is ideálisnak mondható.
A források további részét a pénzügyi műveletek pénzbeáramlása bizto sította,
melynek aránya ugyancsak megfelelő az ös szes forráson belül. Levonható az a
következtetés, hogy csak kis mértékben nyúlt a vállalkozás a külső finanszírozás
lehetőségéhez és tevékenységét a folyamatos működésből kívánja finanszírozni.
A befektetési tevékenységből származó források nagyságrendje és aránya – mint
az általában jellemző – elhanyagolható.
A vizsgált időszakban a pénzkiáramlások döntő hányada még mindig a
folyamatos működésből származik, ám aránya erőteljesen csökkent, és a befektetési
tevékenységek pénzkiáramlásai veszik át a másik dön tő hányadot . De ez a felhasználási
megoszlás kedvezőnek tekinthető. A pénzkiáramlás több mint fele a folyamatos
működés biztosítását célozta meg, míg a befektetési tevékenység felhasználásainak
45,43 % -os arán ya sem tekinthető rendkívülinek, viszont a befe ktetési tevékenységnél a
jelentős nagyságú felhasználás egy folyamatosa n fejlődő vállalkozás ra utal.
2012 -re kisebb átrendeződés tapasztalható a pénzkiáramlásoknál, mivel 15,03 %
rúgott a hitelek (lízing) törlesztésére és így kevesebb összeget tudtak befektetési célra
felhasználni. Azaz a vállalatnál a finanszírozási tevékenység területén je lentkező
jelentős felhasználás általában a meglévő hitelállomány önkéntes vagy kényszerű
csökkentését jelenti.
A vizsgált vállalkozás nála 2 év összehasonlításában lényeges
változás tapasztalható számszakilag csökkenés, de arányaiban viszont növekedés látható.

Cash flow kimutatásból számítható mutatók alakulása:

Adósságfedezeti mutató:
A mutató számítása:
Operatív cash -flow / Hosszú lejáratú kötelezettség

– 47 –
Mutató megnevezése 2011 2012
Adósság fedezeti mutató (Oper atív CF) 476% 147%

Azt mutatja meg, hogy az operatív cash flow mekkora fedezetet biztosít a hosszú
lejáratú kötelezettségekre. Az érték jóval 100 % feletti, kedvező, nem kell tartani, hogy
a vállalkozás nem tudja kötelezettségeit rendezni.

Árbevétel arányos jövedelmezőség:
A mutató számítása:
Operatív cash -flow / Értékesítés nettó árbevétele

Mutató megnevezése 2011 2012
Árbevétel – arányos jövedelmezőség 10,06% 5,79%

A mutató jelzi, hogy egységnyi értékesítés nettó árbevétel a vállalat esetében
mekkora pénzjövedelmet eredményez az adott időszakban. Az árbevétel arányos mutató
szerint, nem túl nagy pénzjövedelmet eredményez a nettó árbevétel. Sajnálatos módon
az évek között csökkenés tapasztalható.

Tőkearányos jövedelmezőség:
A mutató számítása:
Operatív cash -flow / Saját tőke

Mutató megnevezése 2011 2012
Tőkearányos jövedelmezőség 20,14% 15,97%

A saját tőke, illetve a jegyzett tőke p énzjövedelem -termelő képességét
vizsgáljuk. Az évek között nem csak arányaiban történt csökkenés, de a saját tőke
értékében is. A negatív mérlegszerinti eredmény okozta a csökkenést, amely a nagyon
magas anyagköltség miatt lett 2012 -ben negatív összegű.

– 48 –
5. Összefoglalás
A szakdolgozatomban a Shoptec Fémárugyártó Kft. pénzügyi likviditási
helyzetét , tőkeerősségét vizsgáltam meg egy olasz tulajdo nú helyi kis vállalkozás nál a
2008 -2012 – es periódusban.
A hosszú távú pénzügyi helyzetelemzése során megállapítottam, hogy a
vállalkozásnak nincsenek eladósodottsági problémái.Mivel a cégnél a hosszú lejáratú
kötelezettségek csak 2 évben álltak rendelkezésre, az is lí zingszerződés miatt, nincsenek
a vállalatnak hosszú távú problémái. Az adósságállomány és a saját tőke aránya mutató
szerint is a vállalat egy tőkeerős cég.
A további eladósodottsági mutatók alakulásából levonható következtetések
alapján megállapítottam , hogy a társaság az adósságfedezeti mutató alapján kiváló adós
minősítést kapott. A nettó eladósodottság mértéke mutató szerint a vizsgált időszak
minden évében jóval 100% felett teljesül a mutató, de még a nemzetközi szintnek is
megfelel, így a vállalat hel yzete kedvező , mivel a saját tőkéje nagyon magas,
kötelezettségei viszont ehhez képest alacsonynak mondhatók.
A vevő és szállítóállomány elemzése során az figyelhető meg ,hogy a
vevőállomány aránya a száll ítóállományhoz mutató szerint a társaságnál majd nem
minden évben a vevőkövetelések elmaradnak a szállítóállományhoz képest. Ez kedvező
mivel jelzi, hogy a vevőállományt a szállítóállomány finanszírozta , a vevőkövetelések
gyorsabban folyt ak be, mint ahogy a cég a szállítói tartozásait rendezte . A szállítói
futamidő napokban magasabb volt, mint a vevői, ez ideális egy vállalkozásnál, mivel a
vevőktől befolyó pénzeszközökből elégíti ki a szállítói tartozásokat. A szállítók fele
általában 30 -60 napos átutalási határidőt ad meg a vállalkozás.
A vállalat tőkearán yosságának vizsgálata során is arra a következtetésre
jutottam, hogy a társaság tőkeerősnek mondható , mivel a tőkeszerkezeti mutatók
minden vizsgált évben átlagon felül teljesültek. A rendelkezésre álló saját tőke
kimagasló értéke biztonságos fedezetet nyú jt az eszközökre, állománya pedig jóval
meghaladja a működés során igénybe vett idegen források nagyságát. Nagyon fontos

– 49 –
odafigyelni az idegen és saját tőke arány ára nehogy az irányítás a vállalat on kívül állók
kezébe kerüljön.
A hosszú távú likviditási mutatókat összegezve arra a következtetésre jutottam ,
hogy a vállalat likviditási helyzete korántsem stabil a vizsgált időszak alatt. A
dinamikus és a hosszú távú likviditási mutató a periódus első 3 évében megegyezik,
mivel ezekben az években a kötelezett ségek csak rövid lejáratú kötelezettségből
tevődtek össze. A 2011 -ben keletkező hosszú lejáratú kötelezettség kis mértékben
változtatott a 2 mutató értékén, de pályáján nem tapasztalható változás. Míg a 2010 -es
év a hitelfedeze ttségi mutatónál ellentétes i rányba mozdította a görbét. Az ok, hogy
jelentősen lecsökkentek a kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek.
A likviditási helyzet rövidtávon mutatja a vállalat pénzügyi stabilitását. A
likviditási ráták alapján mondhatom, hogy a vállalkozás pénzügy i helyzete stabil. A
2011 -2012 -es csökkenés oka, a 4 nagy értékű gép lízingszerződése, mely nem okoz
jelentős zavart a cégnél. A nettó forgótőke mutató növekedése a pénzügyi egyensúly,
növekvő stabilitását fejezi ki. Míg esetünkben sajnos a nettó forgótőke összege 2008 -tól
vizsgálva évről -évre csökkenő tendenciát mutat. Ez súlyos pénzügyi
egyensúlytalanságra utal hatna, de jelen esetben a zavar a kapcsolt vállalkozások
rendszertelen fizetéseiből adódik. A vállalkozás nem küzd likviditási problémákkal,
viszont ezeket a kiugró értékeket figyelemmel kell kísérni, hogy ne adódjon belőlük
hosszú távon sem probléma.
A cég adataiból összeállított likviditási mérleg elemzése során megállapítottam ,
hogy egyensúlytalanság van, mivel több csoportban is eltérnek az eszközök értékei a
forrásokétól. Az egyenlegek előjelétől függően az egyensúlytalanság az első fokozatban
mondhatjuk, hogy parciális pénzügyi hiány volt, mivel egy osztályközben jelentkezett a
hiány. Viszont a második f okozatban már 2 évben is hiány keletkezett.Összességében
viszont likviditási többlete van a vállalkozásnak, az eszközök pénzzé tehetőségük
szerint az egyes fokozatokban magasabb összegűek, mint a fokozatban hozzájuk tartozó
kötelezettségeknél.

– 50 –
Az is látszi k, hogy a vezetéstúlzottan óvatos, mivel nem fektetik be a rövid távú
eszközökben keletkezetttöbbletet, emiatt ez elmaradt haszonhoz vezet.Az elemzés során
az is megállapítást nyert, hogy a vállalkozás pénzforrásainakdöntő hányada a
folyamatos működésből s zármazott .
A vállalkozás vezetése számára a cash flow kimutatás legfontosabb funkciója,
hogy a vezetés számszerűsítve láthatja korábbi döntései következményeit, hatását a
pénzeszközök állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet
biztosítan ak-e a belső tőkeigényre. A kimutatás részletes vizsgálata megelőzi a
fizetendő osztalék mértékének meghatározását is. A kimutatás elemzése során választ
kaphatunk a külső finanszírozás szükségességéről. A szokásos tevékenységből
származó pénzeszközváltozás a tárgyévben 343.879 e Ft – al növelte a pénzeszközöket,
azaz alapvetően a pénzeszközök az üzemi tevékenység területén képződnek. A
vállalkozás a befektetett eszközök állományának növekedését érte el. Beszerzéseit
kevésbé finanszírozta id egen forrásból, erre a működésbeli pénzáram is lehetőséget
adott. A hiteltörlesztés is nagyobb, mint a hitelfelvétel. A vállalk ozási CF 2011 -ben
negatív értéket vett fel , de 2012 -re egy pozitív kedvező változás figyelhető meg.
Mindent összevetve, arra a kö vetkeztetésre jutottam, hogy minden vállalkozás
életében így a Shoptec Fémárugyártó Kft. – nél is voltak kilengések, jobb és rosszabb
évek, melyek vagy a gazdasági recesszió, vagy a lízing, vagy a kapcsolt vállalatokkal
szembeni rendszertelen fizetési fegy elemből erednek. Ennek ellenére viszont egy
pénzügyileg stabil, tőkeerős cégről beszélhetünk, melynek nincs lényeges
hitelállománya, és jelentős fizetési zavarai. A vállalkozás gazdálkodása ideális, képes a
profitot termelni a jelenlegi erős piaci versenyh elyzetben.

– 51 –
Irodalomjegyzék
Szakirodalom
1. Dr. Bíró Tibor – Kresalek Péter – Pucsek József – Sztanó Imre: A vállalkozások
tevékenységének komplex elemzése (Perfekt kiadó, Budapest 2012)
2. Dr. Pucsek József: A CASH FLOW -RÓL. A kimutatás összeállítása, cash flow elemzése
(Saldo Rt., Budapest 2002)
3. Dr. Bíró Tibor – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: Amit a mérleg mutat 2010 (Saldo
kiadó, Budapest 2010)
4. J. Markham Collins – Cash – flow- és likviditásmen edzsment (Ernst and Young – CO-
NEX kiadó)
Jogszabályok, rendeletek
A 2000. évi C. törvény a számvitelről

Internetes források
1. mvfportal.hu/data/regio/0/pagecontent/minta_cegertekeles_2007.pdf (2013.10.17.)
2. www.shoptec.de (2013.10.17.)
3. http://www.colorsztatik.hu/index.php?id=technologia (2013. 12.02 .)
Horváth Péter: A Celldömölk és Vidéke ÁFÉSZ vagyoni -, pénzügyi és jövedelmezőségi
helyzetének vizsgálata a beszámolók alapján Letöltés ideje: 2013.10.17.
http://193.6.240.222/konyvtar/uploads/doku_e -konyvtar/d igitalis_dolgozatok/dido –
2003/08307_horv%C3%A1th_p%C3%A9ter_2003.pdf
Somogyi Gábor: A Loranger Ipari Kft. vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének
elemzése az éves beszámolók adatai alapján Letöltés ideje: 2013.10.17.
http://193.6.240.222/konyvtar/uploads/doku_e -konyvtar/digitalis_dolgozatok/dido –
2003/08317_somogyi_g%C3%A1bor_2003.pdf
Intézményi belső anyagok
1. 2008 -2012 üzleti év gazdasági beszámolói
2. Számviteli politika
3. Szervezeti és Működési Szabályzat
4. Pénztárkezelési szabályzat

– 52 –
Képek, ábrák és táblázatok jegyzéke
Képek:
1. kép A cég légi fotója ( Forrás: www.shoptec.de)
2. kép A cég egyik üzlet berendezési eleme (Forrás: www.shoptec.de)
3. kép Porlakkozó berendezés (Forrás: belső anyag)

Ábrák:
1. ábra Foglalkoztatottak megoszlási aránya ( Forrás: saját szerkesztés a cég kiegészítő melléklete
alapján )
2. ábra Shoptec Fémárugyártó Kft. szervezeti ábrája ( Forrás: saját szerkesztés a cég belső anyagai
alapján )
3. ábra Organigramm Shoptec ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján)
4. ábra A vállalat eladósodottságának vizsgálata ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján )
5. ábra A Shoptec vevő és szállítóállomány alakulása ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói
alapján )
6. ábra A Shoptec i degen és saját tőke aránya ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján )
7. ábra Likviditás elemzése (hosszú távon) (Forrás : saját szerkesztés a cég beszámolói alapján)
8. ábra A likviditási ráta alakulása ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján )
9. ábra A pénzes zköz likviditás alakulása ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján )
10. ábra Nettó forgótőke ellátottság ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján )

Táblázatok:
1. táblázat Értékcsökkenési leírás ( Forrás: saját szerkesztés a cég számviteli politikája alapján)
2. táblázat A cég likviditási mérlege ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján )
3. táblázat Likviditási mérleg kumulálása ( Forrás: saját szerkesztés a cég beszámolói alapján )
4. táblázat A cas h-flow összetevői ( Forrás: saját szerkesztés a cég Cash -flow kimutatás ai alapján)

Mellékletek listája:
1. számú melléklet AShopte c Fémárugyártó Kft mérleg adatai 2008 -2012
2. számú melléklet AShoptec Fémá rugyártó Kft eredménykimutatás adatai 2008 -2012
3. számú melléklet AShoptec Fémárugyártó Kft Cash- flow adatai 2011 -2012
4. számú melléklet Felhasznált képletek

MELLÉKLETEK

Kód Megnevezés Übersetzung 2 008 2 009 2 010 2 011 2 012
E SZKÖZÖK AKTIVA E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft
A. Befektetett eszközök ANLAGEVERMÖGEN 1 065 619 1 030 066 962 079 1 326 456 1 293 621
I. Immateriális javak IMMATERIELLE VERMÖGENSGEGENSTÄNDE 1 067 742 3 158 96 630 119 852
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke Gründungs- und Erweiterungskosten
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Forschungs- und Entwicklungskosten
3. Vagyoni értékű jogok Verkehrsfähige Rechte 948 623 3 040 96 512 119 734
4. Szellemi termékek Geistiges Eigentum 119 119 118 118 118
5. Üzleti vagy cégérték Geschäfts- oder Firmenwert
6. Immateriális javakra adott előlegek Geleistete Anzahlungen auf immaterielle Vermögensgegenstände
7. Immateriális javak értékhelyesbítése Wertberichtigungen auf immaterielle Vermögensgegenstände
II. Tárgyi eszközök SACHANLAGEN 1 064 552 1 029 324 958 921 1 229 826 1 173 769
1. Ingatlanok és a kapcs. vagyoni ért.jogok Grundstücke und Gebäude 686 738 673 887 669 148 654 061 640 064
2. Műszaki berendezések,gépek,járművek Technische Einrichtungen, Maschinen und Fahrzeuge 355 060 344 120 278 808 220 562 484 966
3. Egyéb berendezések, gépek, járművek Sonstige Einrichtungen, Ausstattungen und Fahrzeuge 11 248 8 272 7 920 11 126 11 825
4. Tenyészállatok Tiere
5. Beruházások, felújítások Anlagen im Bau 11 506 3 045 3 045 344 077 36 914
6. Beruházásokra adott előlegek Anzahlungen für Anlagen im Bau
7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Wertberichtigung Sachanlagen
III. Befektetett pénzügyi eszközök FINANZANLAGEN
1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásb. Anteile an verbundene Unternehmen
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalk. Ausleihungen an verbundene Unternehmen
3. Egyéb tartós részesedés Sonstige Beteiligungen
4. Tartósan adott kölcs.egyéb rész.visz.váll. Ausleihungen an Unternehmen mit denen ein Beteiligungsverhältnis besteht
5. Egyéb tartósan adott kölcsön Sonstige Ausleihungen
6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő ép. Wertpapiere des Anlagevermögens
7. Befektetett pü.-i eszközök értékhelyesb. Wertberichtigungen Finanzanlagen
B. Forgóeszközök UMLAUFVE RMÖGE N 1 943 138 1 689 255 764 001 1 246 718 726 915
I. Készletek VORRÄTE 681 919 554 882 426 808 635 304 503 116
1. Anyagok Roh-, Hilfs- und Betriebsstoffe 446 060 301 906 244 684 380 603 294 511
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek Unfertige Erzeugnisse unfertige Leistungen 162 452 166 280 131 507 152 994 111 477
3. Növendékek-, hízó- és egyéb állatok Tiere
4. Késztermékek Fertige Erzeugnisse 39 347 49 901 22 178 56 172 68 411
5. Áruk Waren 34 060 36 795 28 439 45 535 28 717
6. Készletekre adott előlegek Geleistete Anzahlungen auf Vorräte
II. Követelések FORDERUNGEN 1 238 257 1 116 414 282 120 572 697 151 389
1. Követelések áruszáll.és szolg.(vevők) Forderungen aus Lieferungen und Leistungen 5 278 5 134 9 865 319 040 17 074
2. Követelések kapcsolt vállalkozással sz. Forderungen gegen verbundene Unternehmen 1 113 980 1 001 153 217 263 142 790 44 275
3. Követelések egyéb rész.visz.váll-sal sz. Forderungen gegen Unternehmen mit denen ein Beteiligungsverhältnis besteht
4. Váltókövetelések Wechselforderungen
5. Egyéb követelések Sonstige Forderungen 118 999 110 127 54 992 110 867 90 040
III. Értékpapírok WERTPAPIERE
1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban Anteile an verbundenen Unternehmen
2. Egyéb részesedés Sonstige Anteile
3. Saját részvények, saját üzletrészek Eigene Anteile
4. Forgatási célú hitelviszonyt megt.ép- Sonstige Wertpapiere des Umlaufvermögens
IV. Pénzeszközök LIQUIDE MITTEL 22 962 17 959 55 073 38 717 72 410
1. Pénztár, csekkek Schecks, Kassenbestand 85 951 3 163 1 807 1 043
2. Bankbetétek Guthaben bei Kreditinstituten 22 877 17 008 51 910 36 910 71 367
C. Aktív időbeli elhatárolások AKTIVE RE CHNUNGSABGRE NZUNGSPOSTE N 15 916 37 545 652 62 1 422
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása ARAP Erträge
2. Ktg. Ráfordítás aktív időbeli elhatárolása ARAP Aufwendungen 15 916 37 545 652 62 1 422
3. Halasztott ráfordítások ARAP Sonstige
E SZKÖZÖK ÖSSZE SE N AKTIVA GE SAMT 3 024 673 2 756 866 1 726 732 2 573 236 2 021 9581. s
z
á
m
ú

m
e
l
l
é
k
l
e
t

A
S
h
o
p
t
e
c

F
é

Kód Megnevezés Übersetzung 2 008 2 009 2 010 2 011 2 012
FORRÁSOK PASSIVA E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft
D. Saját tőke EIGENKAPITAL 2 541 412 1 835 799 1 520 020 1 707 640 1 421 668
I. Jegyzett tőke Gezeichnetes Kapital 187 680 187 680 187 680 187 680 187 680
Ebből: visszavás.tul.rész.névértéken davon: zurückgekafte Eigentumanteil Nennwert
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke Ausstehende Einlagen auf das gezeichnetes Kapital
III. Tőketartalék Kapitalrücklage 15 15 15 15 15
IV. Eredménytartalék Gewinnrücklage 2 353 717 1 676 617 1 648 104 1 332 325 1 519 945
V. Lekötött tartalék Gebundene Rücklage
VI. Értékelési tartalék Rücklage für Wertberichtigung
VII. Mérleg szerinti eredmény Bilanzergebnis – -28 513 -315 779 187 620 -285 972
E. Céltartalékok RÜCKSTELLUNGEN 1 447 9 334
1. Céltartalék a várható kötelezettségekre Rückstellungen für zu erwartende Verbindlichkeiten 9 334
2. Céltartalék a jövőbeni költségekre Rückstellungen für zukünftige Aufwendungen
3. Egyéb céltartalék Sonstige Rückstellungen 1 447
F. Kötelezettségek VERBINDLICHKEITEN 472 428 902 982 191 933 825 674 557 828
I. Hátrasorolt kötelezettségek NACHRANGIGE VERBINDLICHKEITEN
1. Hátrasor.köt. kapcsolt váll.-sal szemben Nachrangige Verb gegenüber verbundenen Unternehmen
2. Hátrasor.köt. egyéb rész.visz.váll.-sal sz. Nachrangige Verb gegenüber Unter. mit denen ein Beteiligungsverhältnis besteht
3. Hátrasor.köt.egyéb gazdálkodóval sz. Nachrangige Verb gegenüber anderen Unternehmen
II. Hosszú lejáratú kötelezettségek LANGFRISTIGE VERBINDLICHKEITEN 72 242 154 113
1. Hosszú lejáratra kapot kölcsönök Langfristige Darlehen
2. Átváltoztatható kötvények Wandelschuldverschreibungen- Obligationen
3. Tartozások kötvénykibocsátásból Anleiheverbindlichkeiten
4. Beruházási és fejlesztési hitelek Investitions- und Entwicklungskredite
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek Sonstige langfristige Kredite
6. Tartós köt.kapcsolt váll-sal szemben Verbindlichkeiten gegenüber verbundene Unternehmen
7. Tartós köt.egyéb rész.visz.váll-sal szemben Verbindlichkeiten gegenüber Unternehmen mit denen ein Beteiligungsverhältnis besteht
8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek Sonstige langfristige Verbindlichkeiten 72 242 154 113
III. Rövid lejáratú kötelezettségek KURZFRISTIGE VERBINDLICHKEITEN 472 428 902 982 191 933 753 432 403 715
1. Rövid lejáratú kölcsönök Kurzfristige Darlehen
ebből: az átváltoztatható kötvények davon: Wandelschuldverschreibungen
2. Rövid lejáratú hitelek Kurzfristige Kredite 4 4 78 777 123 811
3. Vevőktől kapott előlegek Erhaltene Anzahlungen auf Bestellungen
4. Köt.áruszáll-ból és szolg.-ból (szállítók) Verbindlichkeiten aus Lieferungen und Leistungen 145 362 85 556 24 882 249 142 136 129
5. Váltótartozások Wechselverbindlichkeiten
6. Rövid lejáratú köt.kapcsolt váll-sal sz. Verbindlichkeiten gegenüber verbundene Unternehmen 267 950 768 974 33 824 297 350 170 556
7. Rövid lej.köt.egyéb rész.visz.váll-sal sz. Verb gegenüber Unternehmen mit denen ein Beteiligungsverhältnis besteht
8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Sonstige kurzfristige Verbindlichkeiten 59 112 48 448 54 450 83 129 97 030
G. Passzív időbeli elhatárolások PASSIVE RECHNUNGSABGRENZUNGSPOSTEN 10 833 16 638 14 779 30 588 42 462
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása PRAP Erträge
2. Ktg. ráfordítás passzív időbeli elhatárolása PRAP Aufwendungen 10 833 16 638 14 779 30 588 42 462
3. Halasztott bevételek PRAP Sonstige
Források összesen PASSIVA GESAMT 3 024 673 2 756 866 1 726 732 2 573 236 2 021 958

Kód Megnevezés Übersetzung 2 008 2 009 2 010 2 011 2 012
E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele Umsatzerlöse Inland 131 235 80 731 84 459 231 646 918 734
02. Export értékesítés nettó árbevétele Umsatzerlöse Ausland 3 357 199 2 349 807 2 771 626 3 185 292 2 999 004
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+ 02) Umsatzerlöse 3 488 434 2 430 538 2 856 085 3 416 938 3 917 738
03. Saját termelésű készletek állományváltozása Erhöhung oder Verminderung des Bestands Halbezuge udn Fertigware -56 522 14 381 -62 495 55 480 -29 278
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke Andere aktivierte Eigenleistung 2 418 886 48 120 8 065 19 332
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (03+04) Wert aktivierte Eigenleistung -54 104 15 267 -14 375 63 545 -9 946
III. Egyéb bevételek Sonstige Erlöse 4 163 18 758 2 643 18 652 14 862
Ebből: visszaírt értékvesztés davon Rückschreibung Wertverminderung
05. Anyagköltség Materialkosten 1 974 796 1 377 075 1 514 853 1 815 822 1 943 071
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke Aufwendungen für bezogene Leistungen 379 609 304 434 370 646 366 716 678 171
07. Egyéb szolgáltatások értéke Sonstige Leistungen 11 043 9 593 19 991 9 047 11 171
08. Eladott áruk beszerzési értéke Aufwendungen bezogene Waren 132 633 108 425 173 934 221 474 295 733
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke Aufwendungen weiterverkaufte Leistungen
IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+…+09) Materialaufwand 2 498 081 1 799 527 2 079 424 2 413 059 2 928 146
10. Bérköltség Lohn und Gehalt 457 011 383 498 426 397 479 190 524 667
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések Sonstige Personalkosten 55 134 36 483 31 150 64 538 93 538
12. Bérjárulékok Steuern,Abgaben, Beiträge, Gedunheit, Rente Vericherung zur Lohn,Gehalt 171 353 144 225 155 357 168 536 146 021
V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12+13) Personalaufwand 683 498 564 206 612 904 712 264 764 226
VI. Értékcsökkenési leírás Abschreibung 112 999 123 853 130 527 113 134 184 214
VII. Egyéb ráfordítások Sonstige Aufwendungen 121 010 20 693 354 102 71 887 327 469
Ebből: értékvesztés davon Wertverminderung 295 819 279 107
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Betriebsergebnis 22 905 -43 716 -332 604 188 791 -281 401
13. Kapott (járó) osztalék és részesedé Erträge aus Beteiligungen
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott davon :verbundene Unternehmen
14. Részesedések értékesítésének árf.nyeresége Erträge aus verkaufte Beteiligungen
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott davon: verbundene Unternehmen
15. Bef.pénzügyi eszközök kamatai, árf.nyeresége Zinsertrag und Kursgewinn aus finanzielle Einlagen
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott davon: verbundene Unternehmen
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjell.bev. Sontige Zinsertrag 23 20 22 37 15
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott davon: verbundene Unternehmen
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Sontige finanzielle Erträge ( Kursgewinn) 146 707 88 151 49 803 81 247 92 552
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+…+17) Finanzertrag 146 730 88 171 49 825 81 284 92 567
18. Bef.pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Kursvelrust Finanzanlagen
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott davon: verbundene Unternehmen
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Zinsaufwand 497 569 5 560 6 792 26 818
Ebből: kapcsolt vállakozásnak adott davon: verbundene Unternehmen 6 396
20. Részesedések, értékpapírok,bankbetétek értékv. Wertverminderung Beteiligungen, Wertpapiere, Bankeinlagen
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Sontige finanzielle Aufwendungen (Kurverlust) 40 720 70 867 19 530 61 901 70 320
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+…+21) Finanzaufwand 41 217 71 436 25 090 68 693 97 138
B. Pénzügyi műveletek eredménye Finanzergebnis 105 513 16 735 24 735 12 591 -4 571
C. Szokásos vállalkozási eredmény Ergebnis der gewöhnlichen Geschäftstätigkeit 128 418 -26 981 -307 869 201 382 -285 972
X. Rendkívüli bevételek Außerordentliche Erträge
XI. Rendkívüli ráfordítások Außerordentliche Aufwände
D. Rendkívüli eredmény Außerordentliche Ergenis
E. Adózás előtti eredmény Ergebnis vor Steuer 128 418 -26 981 -307 869 201 382 -285 972
XII. Adófizetési kötelezettség Ergebnissteuer 23 666 1 532 7 910 13 762
F. Adózott eredmény Versteuerte Ergbnis 104 752 -28 513 -315 779 187 620 -285 972
22. Eredménytart.igénybev.osztalékra,részesedésre Entnahmen aus der Gewinnrücklage für Dividenden 160 028 705 613
23. Jóváhagyott osztalék,részesedés Beschlossene bzw. ausgezahlte Dividenden 264 780 677 100
G. Mérleg szerinti eredmény Bilanzergebnis – – -315 779 187 620 -285 9722. s
z
á
m
ú

m
e
l
l
é
k
l
e
t

A
S
h
o
p
t
e
c

F
é

Megnevezés Übersetzung 2010-2011 2011-2012
E Ft E Ft
Adózott eredmény Ergebnis nach Steuern 187 620 -285 972
Értékcsökkenési leírás Abschreibung 113 134 184 214
l. Bruttó cash flow I. Brutto Casch Flow 300 754 -101 758
Anyagkészlet változása Roh-, Hilfs- und Betriebsstoffe -135 919 86 092
Árukészlet változása Waren -17 096 16 818
Készletelőleg változása Geleistete Anzahlungen auf Vorräte
Állatállomány változása Tiere
Befejezetlen termelés és félkész termék változása Unfertige Erzeugnisse unfertige Leistungen -21 487 41 517
Késztermék változása Fertige Erzeugnisse -33 994 -12 239
Vevőállomány változása Forderungen aus Lieferungen und Leistungen -309 175 301 966
Váltókövetelések változása Wechselforderungen
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Forderungen gegen verbundene Unternehmen 74 473 98 515
Követelések egyéb rész.visz.váll-sal sz. Ford. g. Untern. mit denen ein Beteiligungsverhältnis besteht
Egyéb követelések változása Sonstige Forderungen -55 875 20 827
Aktív időbeli elhatárolás változása Aktive Rechungsabgrenzungsposten 590 -1 360
2.1 Működés pénzszükséglete 2.1 Geldbedarf operatives Geschäft -498 483 552 136
Céltartalékok változása Rückstellungen 9 334 -9 334
Vevőktől kapott előlegek változása Erhaltene Anzahlungen auf Bestellungen
Szállítóállomány változása Erhaltene Anzahlungen auf Bestellungen 224 260 -113 013
Rövid lejáratú kötelezettség kapcs.váll.sal szemben Verbindlichkeiten gegenüber verbundene Unternehmen 263 526 -126 794
Váltótartozások változása Wechselverbindlichkeiten
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása Sonstige kurzfristige Verbindlichkeiten 28 679 13 901
Passzív időbeli elhatárolások változása Passive Rechungsabgrenzungsposten 15 809 11 874
2.2 Működésből származó források 2.2. Quelle aus operatives Geschäft 541 608 -223 366
3. Nettó cash flow 3. Netto Casch Flow 343 879 227 012
Immateriális javak változása Immaterielle Vermögengegenstände -95 195 -71 432
Tárgyi eszközök változása Sachanlagen -382 316 -79 947
Befektetett pénzügyi eszközök változása Finanzanlagen
Értékpapírok változása Wertpapiere
4. Befektetési tevékenység pénzáramlása 4. Casch Flow aus Investitionstätigkeit -477 511 -151 379
Eredménytartalék igénybevétele Gewinnrücklage
Fizetett osztalék, részesedés Bezahlte Dividenden
5. Nettó cash flow finanszírozási tevékenység nélkül 5. Netto Casch Flow ohne Finanzierungstätigkeit -133 632 75 633
Saját tőke változása Eigenkapital
Hosszú lejáratú hitelállomány változása langfristige Kredite 81 871
Kötvénytartozás változása Anleiheverbindlichkeiten
Egyéb hosszú lej. köt. változása Sonstige langfristige Verbindlichkeiten 72 242
Rövid lejáratú hitel,kölcsön változása Kurzfristige Kredite 45 034 -123 811
6. Finanszírozási tevékenység pénzáramlása 6. Casch Flow aus Finanzierungstätigkeit 117 276 -41 940
7. Pénzeszközök állományváltozása 7. CASCH FLOW -16 356 33 6933. s
z
á
m
ú

m
e
l
l
é
k
l
e
t

A
S
h
o
p
t
e
c

F
é

4. számú melléklet Felhasznált képletek

Pénzügyi helyzet elemzése hosszú távon
A vállalat eladósodottságának viszgálata
A vevő és szállítóállományEszközök összesen
Saját tőkeKötelezettségek-KövetelésekNettó eladósodottság =KötelezettségekSaját tőkeEladósodottság mértéke =
Adósságszolgálati mutató =Mérleg szerinti eredmény + écs
Hosszú lejáratú kötelezettségekAdósságállomány aránya (%) =Adósságállomány
Adósságállomány + Saját tőke
Saját tőke aránya (%) =Saját tőke
Adósságállomány + Saját tőke
Adósságállomány fedezettsége (%) =Saját tőke
Adósságállomány
Eladósodottság foka (%) =Kötelezettségek
Átlagos vevő futamidő (fordulat) =Értékesítés nettó árbevétele
Vevők
Átlagos vevő futamidő (nap) =Vevők
1 napi értékesítés nettó árbevétele
Átlagos szállítói futamidő (fordulat) =Anyagjellegű ráfordítás
Szállítók
Átlagos szállítói futamidő (nap) =Szállítók
1 napi anyagjellegű ráfordítás
Pénzeszközök nagysága (nap) =Pénzeszközök
1 napi értékesítés nettó árbevételÁrbevételre vetített eladósodottság (%) =Kötelezettségek-Pénzeszközök
Értékesítés nettó árbevétele
Vevőállomány aránya a szállítóállományhoz
(%) =Vevők
Szállítók

Tőkearányosság vizsgálata
Likviditási mutatók (hosszú táv)
Likviditási mutatók (rövid táv)
Nettó forgó tőke ( e Ft ) =
CF mutatókTőkefeszültség (%) =Idegen tőke
Saját tőkeIdegen tőke aránya (%) =Kötelezettség
Összes forrás
Rövid lejáratú kötelezettségek
Likviditási gyorsráta (%) =Forgó eszközök – Készletek
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzeszköz likviditási mutató (%) =Pénzeszközök
Rövid lejáratú kötelezettségekCéltartalék aránya (%) =Céltartalék
Összes forrásTőkeellátottság (%) =Saját tőke
Összes forrás
Forgó eszközök – Rövid lejáratú kötelezettségekLikviditási ráta (%) =Forgó eszközök
Árbevétel- arányos jövedelmezőség =Operatív CF
Értékesítés nettó árbevétele
Tőkearányos jövedelmezőség =Operatív CF
Saját tőkeDinamikus likviditási mutató (%) =Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Rövid lejáratú kötelezettségek
Adósság fedezeti mutató =Operatív CF
Hosszú lejáratú kötelezettségekHosszú távú likviditási mutató (%) =Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
KötelezettségekHitelfedezetségi mutató (%) =Követelések
Rövid lejáratú kötelezettségek
Nettó forgótőke ellátottság (%) =(Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek)
Forgóeszközök

SZERZŐI NYILATKOZAT

Alulírott Farkas Anita büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom,
hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az
abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei.
A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételé vel
alkalmaztam.
Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási
intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2014. január 6.

Farka Anita s.k.
hallgató aláírása

SZERZŐI ÖSSZEFOGLALÁS

A pénzügyi helyzet vizsgálata a Likviditás és Cash -flow elemzés
tükrében a Shoptec Fémárugyártó Kft -nél

Farkas Anita
Pénzügy – Számvitel, Számvitel szakirány

A szakdolgozatomban a Shoptec Fémárugyártó Kft. pénzügyi likviditási helyzetét,
tőkeerősségét vizsgáltam meg egy a 2008 -2012 – es periódusban. A cég az olaszország i
Schweitzer cégcsoport magyar tagja. A vállalat korszerű és igényes fémmegmunkálási
technológiával rendelkezik, festett fé mlemezalkatrészeket, autóipari, fémipari tömegcikkeket,
könnyű acélszerkezeti elemeket, polcrendszer elemeket, valamint fém üzlet berendezési
elemeket gyárt, melyek tömeggyártásánál a praktikusságot, a könnyű szerelhetőséget, a
variálhatóságot és a nagy te herbírást tartották szem előtt.
A hosszú távú pénzügyi helyzetelemzése során megállapítottam , hogy a vállalkozásnak
nincsenek eladósodottsági problémái. Mivel a cégnél a hosszú lejáratú kötelezettségek csak 2
évben álltak rendelkezésre, az is lízingszerződé s miatt, nincsenek a vállalatnak hosszú távú
problémái. Az adósságállomány és a saját tőke aránya mutató szerint is a vállalat egy tőkeerős
cég. A társaság az adósságfedezeti mutató alapján kiváló adós minősítést kapott. A nettó
eladósodottság mértéke muta tó szerint a vizsgált időszak minden évében jóval 100% felett
teljesül a mutató, de még a nemzetközi szintnek is megfelel, így a vállalat helyzete kedvező.

A vevő és szállítóállomány elemzése során az figyelhető meg , hogy a társaságnál több a
kapc solt vállalkozásból eredő vevő. A rra a következtetésre jutottam, hogy a kapcsolt vevők
részaránya és értéke, sokkal nagyobb , mint a szállítói állomány, vagy az idegen vevőké, ez
abból is ered, hogy a Shoptec Fémárugyártó Kft -nek nincs önálló értékesítési osztálya, hanem a
Shoptec GmbH Németországban f oglalkozik az értékesítéssel.
A likviditási mutatókat összegezve arra a következtetésre jutottam, hogy a rövid távú
likviditás szerint a vállalat pénzügyileg stabil. A vállalkozás nem küzd likviditási problémákkal,
viszont ezeket a kiugró értékeket figyelemmel kell kísérni, hogy ne adódjon belőlük hosszú
távon sem probléma. A hosszú távú likviditást elemezve a váll alat stabilitása, már korántsem
egyértelmű.
A cég adataiból összeállított likviditási mérleg elemzése során megállapítottam , hogy
egyensúlytalanság van, mivel több csoportban is eltérnek az eszközök értékei a forrásokétól.
Likviditási többlete van a válla lkozásnak, az eszközök pénzzé tehetőségük szerint az egyes
fokozatokban magasabb összegűek, mint a fokozatban hozzájuk tartozó kötelezettségeknél.
A vállalkozás vezetése számára a cash flow kimutatás legfontosabb funkciója, hogy a
vezetés számszerűsítve lá thatja korábbi döntései következményeit, hatását a pénzeszközök
állományára. A kimutatásból kiderül, hogy a működés bevételei fedezetet biztosítan ak-e a
belső tőkeigényre. A kimutatás elemzése során választ kaphatunk a külső finanszírozás
szükségességéről. A szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozásból az következett,
hogy alapvetően a pénzeszközök az üzemi tevékenység területén képződnek.
Mindent összevetve, arra a következtetésre jutottam, hogy minden vállalkozás
életében így a Shoptec Fémárugy ártó Kft. – nél is voltak kilengések, jobb és rosszabb évek,
melyek vagy a gazdasági recesszió, vagy a lízing, vagy a kapcsolt vállalatokkal szembeni
rendszertelen fizetési fegyelemből erednek. Ennek ellenére viszont egy pénzügyileg stabil,
tőkeerős cégről beszélhetünk, melynek nincs lényeges hitelállománya, és jelentős fizetési
zavarai. A vállalkozás gazdálkodása ideális, képes a profitot termelni a jelenlegi erős piaci
versenyhelyzetben.