Dr. Kovács Judit [624395]

0

Dr. Kovács Judit

ELSŐSEGÉL YNYÚJT ÁS

Aszisztensképző I. év

2014

1
Tartalomjegyzék
Mit jelent az elsősegélyny újtás? Ki végezheti? ………………………………… .………. 2
Mi a teendőnk baleset, súlyos megbetegedés esetén? ………………………… .………… 2
Újraélesztés ………… ………………………………………………………… .………… 6
Alapszintű újraélesztés felnőtteknél …………………………………………… …7
Alapszintű újraélesztés gyerekeknél, csecsemőknél …………………………… .19
Újraélesztés különleges esetekben ………………………………………………2 4
Belgyógyászati sűrgősségek … ……………………………………………………………………………..28
Eszméletvesztés (ájulás, kóma) ………………………………………… ….……28
Sokkos állapot ……………………………………………………………… .…..3 0
Allergiás reakciók ……………………………………………………………….3 1
Szívinfarktus … ……………………………………………………………… …..32
Hirtelen kiugró m agas vérnyomás …………………………………………… ….34
Fulladás ……………………………………………………………………..…. ..35
Görcsroham ………………………………………………………………..…… 38
Sebészeti sürgősségek …………………………………………………………………..41
Balesetek , sérülések ……………………………………………………..………….……4 1
Sérülések, sebek …………………………………………………………………4 4
Vérzések …………………………………………………………………………4 5
Törések, f icamok ………………………………………………………………… 51
A fej sérülései ……… ………………………………………………………… …53
Mellkasi sérülések ……………………………………………………………….5 5
Hasi sérülések ……………………………………………………………………5 6
Gerincsérülések ………………………………………………………………….5 6
Kutyaharapás…………………………………………………………………… ..57
Darázscsípés, pókcsípés …………………………………………………… …… .58
Kullancscsípés …………………………………………………………………… 58
Égési sérülések , hőártalom .……………………………………………………………… 59
Fagyás és lehűlés ………………………………………………………………………….6 1
Mit tartalmazzon otthoni egészségügyi dobozunk? ………………………………… ..…..6 4
Mit vigyünk magunkkal kirándulásra/ hegyi túrára? …………………………………… 64

2
Mit jelent az elsősegélynyújtás? Ki végezheti?
Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki elvégezhet a végleges
orvosi ellátás megkezdése előtt, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás esetén.
Célja: az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot ok felismerése , a mentők
értes ítése, az élet megmentése , illetve az egészségi állapot helyreállítása vagy
rosszabbodásának megakadályozása egészen addig , amíg biztosítható az orvosi ellátás.
Egészséget, életet veszélyeztető állapotok azok, amelyek gyors orvosi ellátás hiányáb an a
betegség s úlyosbodásához és ha lálhoz vezet hetnek: e szméletvesztés , klinikai halál ,
görcsrohamok, l égszomj , fulladás , sokkos állapot, különböző balesetek, súlyos vérzések,
mérgezés , hirtelen jelentkező erős mellkasi vagy hasi fájdalom . Jellemző ezekre az
állapotokra az, hogy általában h irtelen kezdődnek és időben (viszonylag gyorsan)
súlyosbodnak, emiatt létfontosságú lehet a korai és szakszer ű elsősegélynyújtás.
Sürgősségi beavatkozást igényelhetnek különböző pszichés reakciók (fokozott
agresszivitás, pánikreakció), ilyenkor nem a beteg , hanem a környezetében levők élete,
egészsége foroghat kockán.

Mi a teendőnk baleset, súlyos megbetegedés esetén ?
Egy jó elsősegélynyújtó csak a szükséges beavatkozásokat végzi el , nem kezd olyan
sürgősségi ellátásba, mely az adott helyszínen felesleges , vagy nem kivitelezhető, esetleg
kifejezetten káros.
1. A veszélyhelyzet felismerése
 Mi történt? Hogyan történt?
 Súlyos állapotról van -e szó ?
o Életveszélyre utalnak a következő jelek:
 eszméletvesztés
 légzés hiánya
 hamuszürke, fakófehér, verejtékes arcb őr
 erős vérzés, különösen nyakon , váll on, felkar on és comb on

3
o Súlyos állapotra utaló jelek
 fullad ozás
 szomjúság, fázás (sokkos állapot ra utal )
 nagy fájdalom, pl.: mellkasi, hasi fájdalom
 törés
 nagy kiterjedés ű égési sérülés
 zavart viselkedés, fejfájás (agyrázkó dás jele lehet )
 görcsroham
 terjedő bénulás
 Szükség van -e seg ítségre?
o Természetesen életveszélyes és súlyos állapotokban mihamarabb szükséges a
szakavatott seg ítség, ezért gyorsan értesitenünk kell a mentőszolgálatot , még
mielőtt nekifognánk az elsősegé lynyújtásna k.

2. Segélykérés: mentőh ívás (112 – Európa területén bárhol ).
Segélykéréskor az alábbi információkat kell közölnünk:
 A bejelentő neve
 Mi történt? – melyek a panaszok a hívás pillanatában (esetleg milyen krónikus
betegségben szenvedett) , balese t esetén hogyan történt (pl. autóbaleset frontális
ütközéssel , magasból való zuhanás, robbanás , égés, v ízbefúlás ), mérgezés
 Hol történt? – lakott területen: ut ca, házszám, autópályán a haladás irány a,
természetben megközel ítési lehetőségek (ismertebb helys ég, látnivaló,
turistaház)
 Hány beteg/ sérült van? – ha a pontos számot nem is tudjuk megmondani,
fontos legalább azt közölni, hogy több sérült van (4 -5, 50, több száz)
 A sérültek állapota: egy beteg e setén általában több információ t tudunk
közölni, ha töb b sérültről van szó, akkor legalább annyit mondjunk, hogy
hányan vannak életveszélyes/ súlyos állapotban, hányan szenvedtek csak
könnyebb sérüléseket

4
 Abban az esetben, ha nem tudjuk vagy nem lehet (mert veszélyes) kimenteni a
betegeket/ sérülteket, ezt is közöljük telefonon , hogy mentőalakulatokat
(tűzoltóság) is küldjenek a helysz ínre

3. Szükség esetén kimentés egy veszélyes helyről .
 A mentést mindig úgy végezzük, hogy a betegnek/ sérültnek se fájdalmat ne
okozzunk, sem állapotának súlyosbodását
 Ha a menté si akció meghaladja képességeinket, lehetőségeinket (ha ez veszélyes –
omlásveszély, robbanás -veszély, mérgező környezet, stb.) , ne erőltessük, inkább
várjuk meg a szakképzett mentőosztagot. Ne tegyük ki magunkat fölöslegesen
veszélynek!

4. Elsősegélynyújtá s
 Több sérült esetén mindig a súlyosabb állapotban levő beteggel foglalko zzunk
először , majd az életveszélyes illetve könny ű sérültekkel . Ezt néha nehéz eldönteni:
pl. a fájdalmában kiabáló állapota lehet jobb, mint azé aki a súlyos légzészavar
vagy sz ívmegállás miatt csendben van.
 Az alapvető életfunkciók vizsgálatával kezdődik – légzés, szívműködés (lásd az
újraélesztés fejezetben), majd ezt követi fontossági sorrendben:
o Újraélesztés – ha szükséges
o Légzészavarok ellátása
o Súlyos vérzés csillapítás a
o Az esz méletlen beteg ellátása
o Egyéb sérülések ellátása
o Fájdalomcsillap ítás
o Nyugtatás, biztatás.
Ezekről lesz szó részletesebben e könyvben.
Emellett ne feledkezzünk meg s aját magunk védelm éről sem: egy régi mon dás szerint
“Halott hősök nem mentenek életet”. Ha m i is megsérülünk mentés, elsősegé lynyújtás

5
közben , mert a helysz ín veszélyes, az utánunk jövőnek eggyel több beteget kell majd
ellátnia, ez természetesen csökkenti az esélyeket minden beteg számára.
Minden beteget fertőzőnek kell tekinteni és a megfelelő védőeszközt használni
(gumikesztyű, védőmaszk vagy legalább textilzsebkendő), ellenkező esetben hetekkel,
hónapokkal az elsősegélynyújtás után megtudhatjuk, hogy valamilyen súlyos fertőző
betegséget kaptunk el , leggyakrabban B vagy C v írus okozta májgyulla dást (hepatitis ),
tuberkulózist, agyhártyagyulladást, AIDS -et. Különösen a vér útján terjedhetnek súlyos
fertőző megbetegedések, de nyál, légúti váladékok (köpet) útján is. Egyes, kis
mennyiségben is veszélyes mérgek (pl. cián – mandulaszagú) az elsősegély t nyújtó
számára is veszélyesek lehetnek, ezért gyan ú esetén kellő körültekintéssel/ védőeszközzel
végezzük az életmentést.
Nem utols ó sorban a beteg jogaira is oda kell figyelnünk: betegsége, sérülése folytán
kiszolgáltatott helyzetben van, ezért nekünk k ell vigyáznunk vagyontárgyaira, óvnunk kell
szeméremérzetét.
Jó a bámészkodó tömeg távoltartása , akadályozhatják az elsősegé lynyújtást. De
segítségüket is kérhetjük: pl. telefonáljanak a mentőknek, seg ítsenek a mentésben.
Az els ősegélynyújtás kivitelezés ekor az alábbi szabályok at jó betartani:
 Ne essünk pánikba, azzal nem oldunk meg semmit, viszont a kapkodás miatt
ronthatunk a beteg/ sérült állapotán
 Igyekezzünk a helyszín eredeti állapotát fenntartani, lehet hogy a rendőrségnek
szüksége les z rá (nyomozá s baleset, mérgezés esetén)
 Mentés közben vigyázzunk a magunk és embertársaink egészségére, igyekezzünk
újabb baleseteket elkerülni.
 Kapkodás nélkül végezzük az elsősegélynyújtást, képességeinket meghaladó
feladatokra ne vállalkozzunk.
 Legyünk emberségesek , nyugtassuk a beteget, hozzátartozóit.

Ne hősködjünk, h ívjunk időben szakavatott seg ítséget !

6
I. Újraélesztés

Az újraélesztés t hirtelen halál esetén végezzük, segítségével a megszűnt életműködések et
(szívműködés, légzés) pótoljuk / állítjuk helyre.
Ha a szív megállása után rögtön/ minél hamarabb elkezdjük helyettesíte ni a kiesett
vérkeringést, légzést, nagy esélyünk van a beteg életének megmentésére (ez természetesen
függ a betegség súlyosságától is, amely a szív megállás ához vezetett). Minden perc
késleke dés viszont 10 % -al csökkenti a siker esélyét, mert szerve ink súlyosan sérülnek az
oxigén hiánya miatt. Különösen az agysejtek sérülékenyek, mindössze 3 -5 percig bírják ki
oxigén nélkül, ezután már súlyosan károsodnak, és ha sikeresen be is indítjuk a
szívmüködést és a légzést, az idegrendszeri sérülések súlyossága dönti majd el, végül
életben marad -e a beteg vagy sem. Ezért annyira fontos , hogy mindenki elsajátítsa az
alapvető újraélesztés lépéseit, és szükség esetén el is végezze azokat, hisz előfordul ho gy
a hirtelen halál olyan helyen következik be (forgalmas városban, hegycsúcson, stb.) , ahova
a mentőszolgálat nem érkezhet meg 3 percen belül.
Mikor végezzük?
 hirtelen halál
 baleset et követő s zív- és/vagy légzésmegállás esetén
Hogyan ismerjük fel, m ikor kell végeznünk?
 Szívmegállás (nincs nyaki verőér pulzus – lásd lennebb)
 Légzésmegállás (nincs lé gzés – lásd lennebb)
 Eszméletvesztés (szívmegállás t, légzésmegállást követően rövid időn belül a beteg
eszméletét veszíti, de nem minden eszméletvesztésben kell újraéleszteni ).
Mikor ne végezzünk újraéleszést?
 súlyos betegségek végstádium ában bekövetkező halál esetén – csak a szenvedést
hosszabb ítanánk ezzel

7
 élettel összeegyeztethetetlen sérülés ekben (durva agysérülés, teljesen roncsolt mellkas,
has. A végtagok elvesztése, roncsolása nem összeegyeztethetetlen az élettel!)
 a szervezet nagymértékű biológiai elöregedettsége esetén (vigyázat, ez nem életkor
függő, van aki 90 éves korában is jó erőben van)
 ha a halál már hosszabb ideje bekövetkezett és jelen van nak a halál biztos jelei
(hulla merevség , hullafoltok)
Mi az amit bárki könnyen megtanulhat és megtehet klinikai halál esetén?
Az alapszintű újraélesztés t (eszköz ök, gyógyszerek nélküli újraélesztés ), aminek a lényege
a hiányzó keringés és légzés pótlása m ellkaskompresszióval és esetleg befúvásos
lélegeztetéssel) .

1. Alapszintű újraélesztés felnőtteknél

Mi a teendőnk, ha valaki előttünk leesik/ összeesik vagy földön fekve találjuk? Az I.
Táblán megtalálhatjuk vázlatosan, hogy lépésről lépés re mit kell tennün k felnőtt betegek
esetén , az egyes lépéseket pedig a továbbiakban részletesen le írom.
Eszméleti állapot felmérése
Az első kérdés, amire választ kell kapnunk ha valakit a földön fekve találunk, hogy
eszméleténél van -e? Hogyan tudjuk ezt megállapítani? Közel megyünk és megkérdezzük:
jól van -e, történt -e valami, segíthetünk -e? Esetleg megrázzuk a vállát.
 Ha választ kapunk kérdésünkre, akkor biztosan eszméleténél van, ebben az esetben,
mellette maradunk és megpróbáljuk megtudni, mi okozhatta a rosszullétet, kö zben
szükség esetén értesítjük a mentőket.
 Ha nem kapunk választ, vagy az nagyon zavaros, akkor a beteg nincs eszméleténél.
Segítséget hívunk (egy járókelőt, egy szomszédot), majd a lég utakat szabaddá
tesszük.

8
I. Tábl a. Alapszintű újraélesztés felnőtteknél

NEM NEM Eszméleténél van?
Segítséget hívunk
Megnézzük normálisan lélegzik -e
30 mellkask ompresszió
2 levegőbefúvás
30 mellkaskompresszió
IGEN
IGEN
Stabil oldalfekvés
112
addig ismételjük, amíg:
-beindul a spontán légzés, megjelenik a pulzus
-megérkezik a mentő és átveszi / folytatja az újraélesztést
-teljesen kimerülünk 112 A lég utaka t szabaddá tesszük
Körülbelül 2 perc újraélesztés után ellenőrizzük,
van-e pulzusa a betegnek.

9
Légutak felszabad ítása, légzés vizsgálata
 látható idegentestet (pl. rágógumit, műfogsort csak ha kimozdu lt a helyéről )
vegyü nk ki a beteg szájából.
 eszméletvesztéskor a nyelv hátraesik és elzárhatja a lég utakat, fulladást ok ozva. Két
lehetőség van ilyenkor:
o a fe jet hátraszeg jük, ez elősegíti a nyelv gyök eltávol ítását a lég utak
bemenetéről (1. ábra) és ha a beteg csak emiatt fulladozott, újra elkezd előbb
hangosan, kapkodva, majd szép egyenletesen lélegezni
o ha az eszméletvesz tés balesetet követően alakult ki, tilos a nyak mozgatása,
ebben az esetben a beteg feje mögött állva, két kezünkkel az állkapocs
függőleges szárát előre nyomjuk (2. ábra)

1. ábra. A fej hátraszegése

o a légutak felszabadítására használhatjuk a Guedel -pipát (3. ábra), melyet minden
autós elsősegély felszerelésben (mentőládában) megtalálhatunk és ami
megakadályozza a nyelv hátraesését (vigyázat, eszméleténél levő betegnél
hányingert, hányást válthat ki, csak eszméletlen betegnél használható). Ha kéznél
van és sikeresen behelyezzük, nem kell a fejet hátraszegni, az állkapcsot
előremozdítani.

10

2. ábra A légu tak felszabad ítása baleset után

3. ábra Különböző méretű Guedel pipák
o a szájba helyezése kissé nehézkes: bevezetéskor a vége előbb a szájpad fele
kell nézzen, majd a kemény szájpad elérése után 1800-al megfordítjuk úgy,
hogy a görbülete a nyelv fele legyen, majd tovább vezetjük (4. ábra)
o fontos a megfelelő méret kiválasztása – a pipa hossza egyenlő kell legyen a
fülcimpa és szájzug közötti távolsággal (5. ábra)

11

4. ábra A Guedel pipa behelyezésének lépései

5. ábra A megfelelő méretű Guedel pipa kiválasztása
Ezután megvizsgáljuk, hogy a beteg megfelelően lélegzik -e?
 A légzés vizsgálata: a beteg mellé térdelve arcunkat a beteg fölé tartjuk (kb. 10 cm-
re), nézzük emelked ik-e a mellkas, hallgatjuk lélegzik -e, megpróbáljuk érezni

12
arcunkkal / kézfejünkkel a kiáramló levegőt (6. ábra). A légzés vizsgálat a gyors kell
legyen, nem szabad 10 másodpercnél több időt tölteni vele.

6. ábra A légzés vizsgálata
o ha normálisan lélegzik (percenként 10-30 mély légvétel – egy 10 másodperces
megfigyelés alatt ez 2 -3 légvételt jelent) , úgynevezett stabil oldalfekvő pozícióba
(7. ábra) helyezzük , hogy esetleges hányás eseté n a beteg váladékai ne
kerülhessenek a lég utakba, ezáltal fulladást okozva, majd értesítjük a mentőket. A
beteget nem hagyjuk egy percre sem magára, a mentő megérkezéséig megfigyelés
alatt tar tjuk, hogy ha állapot a súlyosbod ik minél hamarabb észrevehessük és
segíthessünk .
Stabil oldalfekvés
o a beteg fe lénk eső karját kinyújtjuk , majd L alakban vállmagasságba emeljük , a
másikat behajl ítva a mellkasa előtt keresztezzük. Az ellenkező oldali lábát szintén
behajl ítjuk térdben, és keresztezzük a másik előtt, majd az ellenold ali vállánál,
csípőjénél fogva átfo rdítjuk. Ezután a behajl ított kezet a beteg feje alá helyezzük,
ezáltal megtámasztja saját fejét (7. ábra A, B, C, D) .

13
o Ebben a helyzetben a beteg stabilan fekszik egyik oldalán , nem szükséges
megtámasztanunk, megfigyelhetjük légzését, pulzusát, és ha vala mi rendelleneset
tapasztalunk, rögtön újra a hátára ford íthatjuk , hogy elsősegélyt nyújthassunk

7 A. ábra Stabil oldalpozició

7 B. ábra Stabil oldalpozició

14

7 C. ábra Stabil oldalpozició

7 D. ábra Stabil oldalpozició
o ha nem lélegzik normálisan (légz ése felületes, kapkodó, nagyon ritka vagy
nagyon szapora – egy 10 másodperces megfigyelés alatt 1 -nél kevesebb vagy 10 –
nél több légvétel ), akkor értesítjük a mentősz olgálat ot (112) és azonnal elkezdjük
az alapszint ű újraélesztést , ami mellkaskompressziók ( szívmasszázs) és
levegőbefúvás (mesterséges lélegeztetés) végzését jelenti.

15
Mellkaskompressziók végzése
A tulajdonképpeni újraélesztés 30 mellkaskompresszióval kezdődik , melyet 2
levegőbefúvás követ és ezt ismételjük mindaddig , am íg beindul a spontán légz és,
megjelenik a pulzus, vagy megérkezik a felszereléssel rendelkező mentőcsapat és átveszi
az újraélesztést , emeltszintű (eszközös) újraélesztéssel folytatva.
A mellkaskompresszi ók kivitelezése :
 2 egymásra helyezett tenyerünket, ujjainkat összekulcsolva tegyük a szegycsont
alsó harmadára/ közepére (8. ábra), a két mellbimbót összekötő vonal magasságába .
 vállainkat párhúzamosan a mellkassal, nyújtott karokkal (így kevésbé fárasztó)
nyomjuk le a szegycsontot, kb. 5-6 centiméternyit

8. ábra Kezeink s zegycsontra helyezése
 engedjük fel a mellkast anélkül, hogy a kezünket felvennénk a szegycsontról , majd
ismételjük a kompressziókat kb. 100/perces frekvenciával (3 másodperc alatt 5
kompresszió)

16
 a lenyomás és felengedés fázisa körülbelül egyforma hosszú k ell legyen (1:1)
 hatásos mellkaskompres sziókhoz kemény alap szükséges: földön, kemény ágyon
(vagy a mellkas alá helyezett nagyméretű lap ítón)
A mellkaskompresszió k szövődmények et okozhatnak : gyakrabban b ordatörés, ritkán belső
szervi sérülések is kialakulhatnak . Ezek oka a helytelen kéztartás, durva
mellkaskompres sziók. Különösen azokban az esetekben fordulhat nak elő, amikor
mellkaskompressziók közben kezünk lecsúszik a szegycsontról és a törékeny bordákat
nyomjuk. Ha eltör nek (roppanást érzünk mellkaskompresszió alatt), gyorsan helyesbítsük a
kéztartást, térjünk v issza a szegycsontra, ellenkező esetben a törött bordavégeket az alatta
levő szervekbe (szív, tüdő, máj, lép) préseljük, azok sérülését okozva.
Mesterséges l élegeztetés
 A fejet hátra szegjük, hogy megszüntessük a lég utaknak a nyelv általi lefedését,
egyik kezünket a beteg homl okára tesszük, a másikkal a szájat vagy orrot zárjuk :
o szájból szájba történő lélegeztetés esetén szájunkat szorosan a beteg szájára
helyezzük, az orrny ílásokat leszorítjuk és egy -másfél másodpercen keresztül a
levegőt a tüdőnkből befújjuk a beteg szájába (onnan a levegő a lég utakon
keresztül a tüdőbe jut) (9. ábra)
o szájból orrba történő lélegeztetés esetén szájunkat a beteg orrához tesszük, a
szájat szorosan zárjuk, majd a levegőt a beteg orrába fújjuk. Ezt olyankor
végezzük, amikor súlyos sérülések vannak az ajkakon vagy a szájüregben.
 Befúvás alatt figyeljük, emelkedik -e a mellkas (10. ábra)
 A lélegeztetés ritmusa körülbelül 6/perc, összehangolva a mellkaskompressziókkal
 a mellkaskompresszió/ lélegeztetés összehangolása (11. ábra) :
30 mellkaskompresszió/ 2 levegőbefúvás

17

9. ábra Szájból szájba mesterséges lélegeztetés

10. ábra. A lé legeztetés hatékonyságának vizsgálata

18

11. ábra. A mellkaskompressziók és mesterséges lélegeztetés összehangolása
 Ha a felső lég utak teljes elzáródása miatt nem tudjuk lé legeztetni a beteget, nem
erőltetjük, m egszakítás nélkül folytatjuk a mellkaskompressziókat.
 Ha a szájon súlyos sérülések, égési sebek, vér, hányadék látható , vagy tudjuk, ho gy
a beteg fertőző, csak a mellkaskompressziókat végezzük, megszakítás nélkül.
 Higiéniai szempontból a beteg szájára vagy orrára textil zsebk endőt, gézlapot
helyez ünk, vagy az autós egészségügyi dobozban található speciális védőt ( 12.
ábra) .

12. ábra Védőeszköz szájból szájba lélegeztetés hez

19
A pulzus vizsgálata (csak gyakorlottaknak ajánlott )
Felnőtteknél a nyaki ütőeret (az á dámcsutkától 2 cm -nyire oldalt) vizsgáljuk
keringés megállás gyanúja esetén (13. ábra) . A pulzus vizsgálatának sem szabad 10
másodpercnél hosszabb időt igénybe vennie , ha nem vagyunk benne biztosak, hogy
érezzük -e vagy sem, inkább fogjunk neki az újraélesztésnek, mint sem értékes perceket
veszítsünk .

13. ábra. Carotis pulzus vizsgálata felnőtteknél
Újraélesztés alatt nem állunk le 2 -3 percenként pulzust vizsgálni, fontosabb a keringés
folyamatos fenntartása mellkaskompressziókkal . Ha a szívm űködés beindul, ezt nemsokára
követi a spontán légzés beindulása és a bőrsz ín normálissá válása, olyan jelek, melyeket
könnyen észrevehetünk az újraélesztés alatt.

2. Alapszint ű újraélesztés gyerekeknél , csecsemőknél

Az alapsz intű újraéle sztés lépései gyerekeknél hasonlítanak a felnőttekéhez, de van néhány
különbség (II. Tábl a). Ezek a különbségek abból adódnak, hogy gyerekeknél,
csecsemőknél a klinikai halál leginkább légzőszervi megbetegedések során következik be ,
míg felnőtt eknél valamilyen szívmegbetegedést követően .

20
II. Tábla. Alapvető újraélesztés gyerekeknél
NEM IGEN NEM IGEN Eszméletlen?
segítség hí vása
légútak szabaddá tétele
normálisan lélegzik?
pulzus? 5 levegőbefúvás

15 mellkas kompresszió
2 leve gőbefúvás
stabil oldalfekvő pozició
112
1 percig végezzük, majd
segítséget hívunk
112 112
addig ismételjük, amíg:
-beindul a spontán légzés, megjelenik a pulzus
-megérkezik a mentő és átveszi / folytatja az újraélesztést
-teljesen kimerülünk

21
Eszméleti állapot vizsgálata
Nagyobb gyerekeknél az eszméleti állapot vizsgálata ugyanúgy történik, mint felnőtteknél.
Nehezebb csecsemőnél ( 1 éves kor alatt) megállapítani, hogy eszméleténél van -e vagy
sem: ilyenkor enyhén megrázzuk, megszólítjuk a csecsemőt és figyeljük sírását, mozgását.
 Ha nincs eszméleténél (nem mozog, nem sír), segítséget hívunk, majd
felszabadítjuk a légutakat.
Légutak felszabad ítása gyerekeknél
 Nagyobb gyerekeknél ugyanúgy történik, mint felnőtteknél: hátraszegjük a fejet,
vagy balesetekben előretoljuk az állkapcsot. Használhatjuk a Guedel -pipát is, ha
kéznél van, természetesen a megfelelő kisebb méretet.
Légutak felsz abadítása csecsemőknél (1 éves kor alatt)
 Csecsemőknél a fej hátraszegése nem elégséges, mert fej ük még gömbölyű hátul,
viszont elégséges, ha a válluk alá teszünk egy összecsavart kistakarót, vagy valaki a
karját a kisbaba válla alá helyezi. (14. ábra)

14. ábra. Légu tak felszabad ítása csecsemőknél
Ezután megvizsgáljuk, hogy megfelelően lélegzik -e?

22
A légzés vizsgálatát ugyanúgy kell végezni, mint felnőttek esetén (figyeljük a mellkas
emelkedését, hallgatjuk a légzést, megérezzük a kilélegzett levegőt kezün kön), de tudnunk
kell, hogy a gyerekek percenként normálisan 15 -20-at, a csecsemők 30 -40-et lélegeznek .
o ha normálisan lélegzik (percenként 1 2-40 mély légvétel, e z 10 másodperces
megfigyelés alatt 2 -7 légvételt jelent), úgynevezett stabil oldal fekvő pozícióba
helyezzük, hogy hányás esetén a váladékai ne zárhassák el a lég utakat, majd
értesítjük a mentőket. Nem hagyjuk egy percre sem magára , a mentő megérkezéséig
megfigyelés alatt tarjuk.
o ha nem lélegzik normálisan (légzése felületes, kapkodó, nagyon rit ka vagy nagyon
szapora), akkor 5 levegő befúvást végzünk
Mesterséges lélegeztetés
Az újraélesztés gyerekeknél 5 befúvással kezdődik, majd ezt követi a pulzus vizsgálata. Ez
a különbség felnőttek és gyerekek között azért van, mert gyerekeknél a hirtelen ha lált
leggyakrabban valamilyen légzőszervi megbetegedés okozza, és gyakran előfordul, hogy a
légzés helyreáll ítását követően a sz ívműködés is beindul. A befúvás technikája ugyanaz,
mint felnőtteknél, de a befújt levegő mennyiségét mindig a gyerek / csecsemő méretéhez
igazítjuk (a mellkas kb. 2 cm -nyit emelkedjen a befúvást követően).
Pulzus vizsgálata
Gyerekeknél a pulzust szintén a nyaki verőér szintjén nézzük, csecsemőknél viszont a
felkar belső felén (a bicepsz alatt) tapintható verőer et vizsgáljuk (15. ábra).
Mellkaskompressziók kivitelezése
Ha nincs pulzus, az újraélesztést 15 mellkaskompresszióval folytatjuk, melyet 2 befúvással
váltogatunk mindaddig, amíg beindul a spontán légzés, megjelenik a pulzus, vagy
megérkezik a felszereléssel rendelkező ment őcsapat és átveszi az újraélesztést.
 A mellkaskompressziók kivitelezése ugyanúgy történik, mint felnőtteknél, de a
gyerekeknél 1 kézzel (16. ábra) , vagy csecsemőknél 2 újjal is végezhetjük, hiszen
kisebb erőt kell kifejtenünk (17. ábra)

23

15. ábra Pu lzus vizsgálata csecsemőknél

16. ábra. Mellkaskompressziók végzése gyerekeknél

24

17. ábra Mellkaskompressziók végzése csecsemőknél
 kezünket a szegycsont alsó felére helyezzük és ritmikus nyomást végzünk úgy,
hogy a szegycsont kb. 4 -5 centiméternyit s üllyedjen nagyobb gyerekeknél, 2 -3 cm –
nyit csecsemőknél
 a mellkaskompressziók frekvenciája szintén 100/ perc, a kompresszió/ felengedés
aránya 1/1
 a mellka skompresszió / lélegeztetés összehangolása:
15 mellkaskompresszió / 2 levegő befúvás

3. Újraélesztés külö nleges esetekben

Az újraélesztés menete ezekben az esetekben tulajdonképpen megegyezik a felnőttek vagy
gyerekek esetén már le írt újraélesztéssel, de pár szabályt még be kell tartani ahhoz, hogy
sikeresek legyünk.

25
Alapszintű újraélesztés terheseknél
 előrehaladott terhesség esetén figyelembe kell venni, hogy hanyatt fekvő állapotban
(ahogyan az újraélesztést végezzük ), a terhes méh össze nyomja a hasi részen
áthaladó nagyvénát, ez által megakadályozza a vér visszajutását a sz ívbe és
megnehez íti a keringés fenntartását újraélesztés alatt ( ha a szívbe nem jut vér, a szív
nem képes a keringés t fenntartani ), a sz ív újrabeind ítását. Ezért a terhes nő hasát
újraélesztés alatt bal fele el kell tolni, vagy a terhes nőt kb. 300-kal a bal oldal ára
kell fordítani (pl. térdünknek vagy egy felfordított támlásszéknek támaszt hatjuk
(18. ábra) .

18 ábra. A terhes nőt enyhén balra ford ítjuk vagy hasát finoman balra toljuk
 A terhes méh felnyomja a hasi és mellkasi szerveket is, emiatt a
mellkaskompressziók végzésekor egymá sra helyezett tenyereinket magasabban
helyezzük el a szegycsonton (kb. a szegycsont felénél, a 2 mell között) .
 Gyakoribb a hányás, egyrészt mert a terhes nő gyakrabban eszik, másrészt me rt a
terhes méh nyomja a gyomrot. Ha ez megtörténik, a terhes fejét f ordítsuk oldalra,
hogy a váladékok kifolyhassanak szájából , ne zár ják el a lég utakat, és folytassuk a z
újraélesztést csak mellkaskompressziók kal.

Újszülöttek újraélesztése
Újszülöttek újraélesztésé re szerencsére ritkán kerül sor, hisz ma a terhes nők ál taláb an jól
felszerelt kórházakban sz ülnek, de néha előfordul az otthonszülés, ezért jó tudni, hogy az

26
újraélesztést a csecsemőkéhez hasonlóan kell elvégezni, de egy pár különleges dolgot szem
előtt kell tartani:
o az egészséges újszülött izomtónusa jó, megs zületés után pár másodpercen belül
sírni kezd, lélegzése 35 -40/ perc, sz ívfrekvenciája 120 -150/ perc, bőre rózsasz ín.
o ha az újszülött nem kezd el normálisan lélegezni az első 90 másodperc után, bőre
szederjes, márványozott , 5 levegő befúvást végzünk
o ha tov ábbra sem lélegzik, petyhüdt, fakószürke , elkezdjük a
mellkaskompressziókat végezni 2 újjal, a sternum alsó harmadában (mint
csecsemőknél)
o a mellkaskompresszió / mesterséges lélegeztetés közötti helyes arány újszülötteknél :
3 mellkaskompresszió/1 levegő befúvás
o az újszülöttek könnyen vesz ítenek hőt, ezért elsődleges fontosságú, hogy a lehűlést
megakadályozzuk testének szárazra törlésével, meleg takarókkal való befedéssel.

Újraélesztés vízbefullad ás esetén
 az újraélesztést a vízből való kimentés után minél hamarabb el kell kezdeni
 ne töltsük az időt a v íz leszívásával, „kirázásával”, a víz nem okoz légúti elzáródást
és felszívódik a tüdőből (az utólagos tüdőproblémákat majd a sz ív beindulása után,
a kórházban lehet kikezelni )
 mindig gondoljunk egy esetleges nyaki gerincsérülésre is, ezért a lég utakat az
állkapocs előretolásával szabad ítsuk fel, ne a fej hátraszeg ésével

Újraélesztés áramütés , villámcsapás esetén
 a sérülések súlyossága függ az energia nagyságától, a feszültség től (a magas
feszültségű áram okozza a legsúlyosabb sérüléseket ), az áram tipusától (a
váltóáram izomrángásokat okoz), az árammal való érintkezés időtartamától, az

27
áram áthaladásának irányától (ha a szív az áram áthaladásának vonalában van ,
szívmegállás k övetkezik be )
 fontos, hogy az életmentő ne kockáztassa a saját életét – az áramot ki kell
kapcsolni , illetve az elektromos huzalokat nem áramvezető tárgyakkal (száraz fa,
többrétegű ruha, pap ír, műanyag) eltávolítani az áldozat közeléből (vigyázat ! a v íz,
illetve a vizes tárgyak nagyon jól vezetik az áramot) . Menteni csak 1000 V alatti
áramkörből szabad, nagyfeszültségű áram esetén h ívjunk szakembereket. Nem árt
még mentés előtt seg ítséget kérni.
 villámcsapás esetén súlyos szervi sérülések alakul hatnak ki, gyakori az
eszméletvesztés és a szívmegállás . Vigyázzunk arra, hogy életmentés közben ne
legyünk mi is veszélynek kitéve.
 Életjelenségek hiányában elkezdjük az újraélesztést a már ismertetett módon .

Újraélesztés mérgezésekben , fertőző betegeknél
 kerülj ük a száj ból szájba lélegeztetést cián (keserűmandula illat), mezőgazdasági
rovar írtószer (jellegzetes cs ípős szag) mérgezésekben, illetve sav vagy lúg okozta
mérgezésekben (égési sérülések, pörkök az ajkakon, szájüregben) és
mindahányszor tudjuk vagy gya nítjuk, hogy súlyos fertőző betegről van szó
 ezekben az esetekben használhatjuk a mentőládában lev ő speciális védőt, vagy
végezzü k az újraélesztést csak mellkaskompressziókkal.

Újraélesztés balesetekben
 balesetet követő sz ívmegállás esetén vigyázzunk, ne mozd ítsuk el a gerincoszlopot
(gyakori ennek sérülése), ezért a lég utak felszabad ítására az állkapocs kiemelését
végezzük .

28
II. Belgyógyászati sűrgősségek

1. Eszméletvesztés
Az eszmélet vesztés öntudatlan állapot, amelyből a beteg erős ingerekkel sem ébreszt hető
fel. Lehet rövid ideig tartó , ilyenkor ájulásról beszélünk , ha hosszabb ideig fen náll, akkor
kómáról beszélünk .
Ájulás
Az ájulás hirtelen jelentkező, rövid ideig tartó (5-10 perc) eszméletvesztés , mely után a
beteg rendszerint minden utóhatás nélkül magához tér. Gyakran hirtelen gyengeségérzés,
szédülés, sápadtság , verejtékezés, hányinger előzi meg, majd hirtelen összeesik .
Az ájult sápadt, gyenge, pulzusa gyors, könnyen elnyomható, vérnyomása alacsony,
átmenetileg kisebb görcsök -izomrángások is elő fordulhatnak az eszméletveszt és alatt.
Az ájulást kiválthatja :
 erős fájdalom
 erős félelem, érzelmi megrázk ódtatás
 huzamos abb állás
 folyadékbevitel hiánya nagy melegben, illetve folyadékveszteség (hasmenés,
fokozott vizelés, erős hányás), vérvesztés , súlyos vérszegénység – ilyenkor az
ájulás fekvő helyzetből való felülésre, felállásra jelentkezik
 vérnyomáscsökkentő vagy értág ító gyógyszerek túladagolása kor
 szívbetegségek esetén rövid ideig tartó ritmuszavar (gyors, szabá lytalan pulzus)
vagy a pulzus n agyfokú, hirtelen lelassulása okozza
 cukorbetegeknél az alacsony vércukorszint ájulásszerű rosszullétet, szédülést,
gyengeséget, száj és végtag zsibbadást, látászavart , fejfájást okozhat
 a nyakcsigolyák meszesedése (szpondilózis)
 a nyaki erek túlérzékenység e – ilyenkor az ájulás a fej hirtelen el fordításakor lép
fel

29
Mit tehetünk ájulás esetén?
 fektessük a beteget v ízszintes helyre
 ellenőrizzük, hogy lélegzik -e
 lazítsuk fel a szoros ruházatot (különösen a nyaki résznél)
 az alsó végtagok felemelése, vízzel va ló locsolás, arcütögetés hatásos lehet
 ha gyorsan eszméletéhez tér, akkor s e engedjük hamar felülni, mert újra
elájul hat!
Bár az ájulás legtöbbször átmeneti, mégis fontos tisztázni, hogy milyen alapbetegség
okozta , különösen ha ismétlődő ájulásról van sz ó. Ehhez közölni kell az orvossal, hogy
az ájulás hogyan, milyen körülmények között alakult ki, mennyi ideig tartott, maradt -e
vissza bármilyen tünet, a beteg milyen pozícióban volt (fekvő, álló, felülő/felálló) ájulás
előtt. Mivel az ájulásnak életveszély es ok a is lehet, fontos ez t mihamarabb tisztázni és
kezelni , ezért bármilyen gyorsan magához is tér a beteg, orvoshoz kell fordulni .
Azonnal orvoshoz kell vinni a beteget , ha az ájulás megsz ünte után elzsibbad egy
testrész e, zavarttá válik, látászavar vag y bénulás következik be !
Kóma
A kóma hosszan tartó eszméletvesztés , ami kialakulhat hirtelen (fejsérülés, agyvérzés) vagy
lassan, fokozatosan (s úlyos máj-, vese betegség , cukorbetegség, mérgezés , fertőzés esetén ).
Különböző mélységi szintjei vannak: felületes kómában a beteg fájdalomra reagál
(védekezik: elhúzza a kezét, lábát, grimaszkodik fájdalmas ingerekre ), de kérdése inkre
zavarosan vagy egyáltalán nem válaszol, súlyosabb esetekben egyáltalá n nem váltható ki
semmilyen reakció a beteg részéről.
Mit tehetünk hosszan tartó eszméletvesztés (kóma) esetén?
 Ha az eszméletvesztést követően a beteg nem tér magához pár percen belül,
feltétlenül h ívjunk ment őt
 Fektessük v ízszintes helyzetbe
 Ellenőrizzü k a beteg légzését

30
o Ha légzése megfelelő, helyezzük stabil oldal fekvő pozícióba (ha hányik, a
váladékok ne zárhassák el a lég utakat)
o Ha légzése hörgő, szakadozott, szabad ítsuk fel a lég utakat (fej hátraszegése ,
állkapocs előrelend ítése, műfogsor eltávol ítása)
o Ha légzése javul, stabil oldal fekvő pozícióba helyezzü k
o Ha nincs légzése , elkezdjük az újraélesztés t

2. Sokkos állapot
A keringés összeomlását nevezzük sokko s állapotnak. A beteg vérnyomása alacsony
(általában 80 Hgmm alatt van), pulzusa alig érezhető, könnyen elnyomható, bőre
leggyakrabban sápadt vagy szederjes/szürkés sz ínű, verejtékes, végtagjai hidegek, beszéde
zavaros vagy lassú , néha erősen nyugtalan, izgatott . Súlyos esetekben akár eszméletét is
veszítheti. Ha hossz ú ideig fennáll a sokkos állapo t, az agy csökkent vérellátása miatt
súlyos (és néha végleges) idegrendszeri elváltozások alakulhatnak ki, ezért fontos az
időben elkezdett elsősegély illetve szakavatott seg ítségnyújtás.
Sokkos állapot különféle okok miatt alakulhat ki, leggyakrabban súly os vérzés vagy
folyadékveszteség esetén (súlyos hasmenés, hányás, nagy mennyiségű vizelet , izzadás) , de
jelentkezhet szívinfarktus, súlyos allergiás reakció, mérgezés, hőgutta, baleset során is .
Mi a teendő?
Fontos mielő bb értes íteni a mentőket. A beteget hagyjuk fekvő helyzetben, lábait emeljük
fel (ha a láb felelmelése fájdalmas, pl. lábtörés esetén, akkor hagyjuk v ízszintes
helyzetben), laz ítsuk fel ruháit, vigyázzunk arra, hogy teste ne hűljön ki (hideg időben
takarjuk be pokróccal). Állandóan ellenőri zzük pulzusát, légzését: ha légzészavarok
alakulnak ki vagy pulzusa elt űnik, nekifogunk az újraélesztésnek.
Ha a sokkos állapotban levő beteg izgatott, nyugtassuk meg, de semmiképp se adjunk
nyugtatót, egy nyugtató ilyen állapotban egyrészt légzészavaroka t, akár légzésmegállást is
okozhat, másrészt elfedi a tüneteket és ezáltal késlelteti a diagnózis megállap ítását és a

31
szakavatott kezelés feláll ítását. Ha eszméletét vesz íti, de légzé se, pulzusa megfelelő,
helyezzük stabil oldal fekvő pozicióba .
Ha a sokkos állapot oka nyilvánvaló (allergia, sz ívinfarktus, külső vérzés, mérgezés), a
mentő megérkezéséig részes ítsük elsősegélyben az alapbetegségnek megfelelően (lásd
megfelelő fejezeteknél).

3. Allergiás reakciók
Egyes embereknél előfordulhat, hogy túlérzékenyek rovarcs ípésre (hazánkban elsősorban
méhek, darazsak) , de allergiás reakció kialakulhat különféle természetes (virágpor, széna)
és szintetikus (mosópor) anyagokra, élelmiszerekre (tojás, tej, eper), gyógyszerekre
(antibiótikumok, vitaminok) . Ilyenkor helyi allergiás reakció, illetve akár az egész
szervezetet érintő súlyos allergiás folyamat, ún. anafilaxiás sokk alakulhat ki (ez részben
különbözik a többi sokkos állapottól, ilyenkor a végtagok melegek, pirosak , szárazak ).
Enyhébb esetekben helyi tünet ek jele ntkeznek: viszketés, kiütés/ bőrpír, kisebb duzzanat a
bőrön, helyi fájdalom . Az allergiás reakció tovaterjed , nagyobb területen, akár testszerte
viszketés, csalánkiütés jelenik meg, melyhez gyengeség érzés , szédülés, émelygés, hányás
társulhat.
Súlyos esetekben (allergiás, anafilaxiás sokk) vérnyomásesés, szapora pulzus, és a gyorsan
kialakuló hörgőgörcs miatt nehézlégzés észlelhető . Nagyon súlyos eset ekben, vagy
olyankor, amikor pl. a darázscs ípés a beteg száját/ torkát érinti, a nyelv, az ajkak, a torok/
gége szintjén rendk ívül gyorsan nagyfokú duzzanat (gégevizenyő) alakul ki, a beteg hangja
rekedtté válik, a nagyfokú duzzanat légzési nehézséget, fulladást okoz. A beteg igen
gyorsan életveszélyes / sokkos állapotba kerülhet, nem ritkán légzés -, keringésmeg állást is
észlelhetünk.
Allergiás esetekben a megelőzés fontos : ha tudjuk, hogy allergiások vagyunk valamilyen
élelmiszerre, gyógyszerre, rovarcs ípésre, óvakodjunk ezektől, esetleg legyen mindig kéznél
antiallergiás gyógyszer (pl. Claritine).

32
Mi a teendő ?
Ha az allergiás reakció már kialakulóban van, a tünetek gyors egymásutánban testszerte
jelentkeznek , azonnal mentőt kell hívni. A beteget lefektetjük vízszintes helyzetbe .
Segítséget jelenthet a korán adott kálcium tabletta vagy v ízben oldott pezsgőtabletta
formájában vagy egyéb antiallergiás gyógyszerek: Claritin, Clorfeniramin, Romergan,
Peritol (vigyázat, az anti allergiás gyógyszerek többsége álmosságot okoz, bevételü k után
nem szabad autót vezetni!) . Egyelőre nem széles körben, de megjelentek a súlyos esetben
használ ható epinefrin (adrenalin) automata injekciós kiszerelések (Epipen vagy Anapen
néven vannak forgalomban) , melyet a rászoruló akár önmagának is beadhat izomba.

4. Szívinfarktus
A sz ívizomzatot ellátó koszorú erek szűkülete (elmeszesedése) esetében erős fizikai
megterhelésre vagy pszichés stresszre bal kézbe sugárzó mellkasi fájdalom jelentkezik,
amely az erőkifejtés abbahagyása után, vagy a nyelv alá helyezett nitrogl icerin tabletta
hatására 1 -3 percen belül megsz űnik. Ezt h ívjuk angina pectorisnak , vagy köznapi nevén
anginának , és tulajdonképpen a sz ívizom átmeneti vérellátási zavarát jelenti. Ha a
koszorúér teljesen elzáródik, szívinfarktus alakul ki. A tünet ek hasonlóak, de nyugalomban
vagy gyógyszer hatására nem szünnek meg. Ha az elzár ódás hosszú ideig fennáll (6 ór ánál
tovább), visszaford íthatatlan sz ívizomelhalás és működéskiesés alakul ki , ha viszont a
beteg időben kardiológiai intézetbe kerül és koszorú értág ítást végeznek, a sz ívizom
teljes ítőképessége megmarad .
Jellegzetes t ünetei:
 vállba, hátba, bal gyűrűs újjba sugárzó mellkasi szorító /markoló fájdalom
 halál félelem , nyugtalanság
 izzadás
 émelygés, hányás, hányinger
 nehézlégzés, légszomj
 szívritmuszav arok (szapora , nem ritmusos pulzus)

33
 kiterjedt infarktus esetén vérnyomásesés
 zavart tudatállapot
Ez a fájdalom elhúzódó, nyelv alá helyezett nitrogl icerin nem szünteti meg és gyakran
nehézlégzés sel és halálfélelemmel jár. Sokszor angina előzi meg, ilyenko r a páciens tud a
szívbetegség éről, de előfordulhat hogy a koszorúér elmeszesedés első tünete a
szívinfarktus.
Sajnos a tünetek nem mindig ennyire jellegzetesek: a fájdalom lehet gyomortáji is,
sugározhat a hátba, torokba , néha teljesen hiányozhat (cukorb etegeknél), ilyenkor hányás,
izzadás, esetleg ritmuszavarok (nem egyenletesen verő pulzus) egyidejű fellépte utalhat az
infarktusra. Súlyos esetekben kardiogén sokk (szív eredetű sokk) vagy úgynevezett
rosszindulatú szívritmuszavar lép fel, amelyek gyors k ezelés hiányában akár a sz ív
megállásá t is okozhatják .
Mellkasi fájdalmat a koszorúér -betegségeken kívül számos egyéb betegség is okozhat: pl. a
gerinc nyaki és mellkasi szakaszának elmeszesedése (szpondilózisa) , bordaközti idegzsába ,
mellhártyagyulladás, rekesz sérv, epekő, gyomorfekély , de ilyenkor a fájdalom inkább
nyillalló, szúró jellegű. Szívinfarktus gyan ú esetén viszont mindig forduljunk orvoshoz a
diagn ózis megállap ítása illetve a gyors kezelés érdekében.
Mit tehetünk a mentő megérkezéséig?
Rendkívül fo ntos, hogy sz ívinfarktus esetén minél hamarabb kórházba jusson a beteg,
egyrészt a súlyos szövődmények kivédése, másrészt a gyors kezelés érdekében, hiszen ma
már a koszorúérelzáródás esetén az esetek jelentős részében a vérrögöt gyógyszerrel fel
lehet old ani vagy ballonos szonda segítségével az eret ki lehet tág ítani és ezáltal a
szívizomelhalás t részben vagy teljesen meg lehet akadályozni. Ez az eljárás az első 4 -6
órában eredményes, később elvégezve már plusz kockázati tényezőknek van kitéve a beteg
és a szövetelhalás is csak részlegesen védhető ki.
A tünetek megjelenése esetén azonnal segítséget kell kérni, mentőt kell hívni (112) .

34
A sz ívinfarktus gyan ú esetén minden erőkifejtést azonnal meg kell szüntetni, a beteg
számára friss levegőt, nyugalmat bizto sítani, a szoros ruházatot el kell távolítani , ha
lehetőség van rá, fektessük le enyhén megemelt felsőtesttel . Amennyiben kéznél van,
nyelv e alá helyezzünk Nitrogl icerin tablettá t. Egy percre se hagyjuk magára, figyeljük az
állapotában beálló változásokat (légzés, pulzus) , nyugtassuk, b íztassuk a mentő
megérkezéséig.
Szív- és légzésmegálláshoz vezető szívroham esetén azonnal meg kell kezdeni az
újraélesztést.

5. Hirtelen kiugró m agas vérnyomás
Ha a vérnyomás hirtelen kiugrik, azaz 200 Hgmm fölé emelkedik, ko moly veszélyt
(agyvérzés) jelenthet a beteg számára . Az esetek többségében olyan betegnél lép fel, aki
tudja, hogy magas a vérnyomása, de hirtelen felindulás, stressz, túlzott fizikai megterhelés
hatására is előfordulhat.
Tünetei:
 fejfájás , szédülés
 látászavarok
 hányinger, hányás
 tudatzavar
 görcsrohamok
 mellkasi fájdalom
 fulladás érzés
Mi a teendő a mentő megérkezéséig?
A beteget fektessük le, megemelt felsőtesttel, ha eszméletlen stabil oldal fekvő pozicióba
helyezzük . Maradjunk mellette, nyugtassuk, figyeljük légzését, pulzusát.

35
6. Fulladás
A légcső elzáródása fulladást okoz. Ez legtöbbször a félrenyelés (cigányútra ment étel )
következménye , de kialakulhat allergiás reakció okozta nyálkahártya duzzanat vagy kómás
betegeknél a hátracsúszott protézis vagy há traesett nyelv miatt is . Gyerekeknél apró
játékok, gyógyszerek , cukorkák, pénzérmék kerülhetnek a lég utakba. Súlyos betegeknél
(különösen idegrendszeri megbetegedések esetén, de alsó végtag törése, sérülése után is)
gyakori, különösen ha az étkezés csak há ton fekve oldható meg.
Tünetei
Részleges elzáródás esetén a fuldokló ember nehez en, sípolva léglegzik, szaggatott an beszé l,
gyakran két kézzel fogja a torkát, erőlködve köhög ( megpróbálja kiköhögni a lég utakba
került idegen testet , ha eszméleténél van), az arca elkékül, az erőlködéstől kid agadna k a
nyaki erek .
Teljes elzáródás esetén , mivel a légcsere azonnal megsz űnik, a bet eg képtelen köhögni,
beszélni, rövid időn belül elvesz íti az eszméletét és 2 -3 percen belül bekövetkezik a
szívmegállás is.
Fuldokló személy esetében h ívjuk a mentőt, de az elsősegélyt meg kell kezdeni a mentők
megérkezése előtt.
Mit tehetünk addig, am íg a mentő megérkezik?
Ha az elzáródás még nem teljes és a fuldokló eszméleténél van, bíztassuk , hogy köhög jön,
az erős köhögés ki lökheti a z idegen testet a légutakból . Ha a fuldokló már kimerül t, nem
tud erőteljesen köhögni, kérjük meg, hogy hajoljon előre. Egyik kezünkkel a vállánál
támogatva , másik kezünk tenyerével határozottan ü ssük hátba néhányszor a lapockák
közötti területen (egymás után 3 -5-ször) (19. A ábra) .

36

19. ábra Elsőseg ély idegentest okozta fulladásban
Ha nem sikerül az idegentestet eltá volítani ilyenformán sem, a fuldoklót hátulról
átkaroljuk, egyik kezünket ökölbe szorítva a szegycsont alsó része és a köldök közé
helyezzük, másik kezünkkel megfogjuk az ökölbe szorított kezünket, és hirtelen erőteljesen
felhúzzuk öklünket befelé és felfe lé nyomást gyakorolva (Heimlich -féle műfogás ) (19. B
ábra) . Ez a mozdulat három -öt alkalommal megismételhető. A Heimlich -féle műfogást
sose végezzük csecsemőknél és terheseknél , ha pedig valakinél sikeresen alkalmaztuk,
akkor is k ísérjük kórházba, kivizsgá lásra, ugyanis sérülhetnek a hasi szervek erőteljes vagy
többszörös alkalmazásuk esetén. A B

37
Ha a páciens fekszik, de eszméleténél van, a Heimlich -féle műfogást ebben a helyzetben is
elvégezhetjük : a beteg mellé térdelve, a fejét oldalra ford ítjuk és 2 tenye rünket egymásra
helyezve erőteljes, felfele irányuló nyomást végzünk .
Ha ez a művelet sem sikeres, am íg a beteg eszméleténél van, ismételgetjük a
hátbaütögetéseket és a Heimlich -féle manővert (felváltva ötször -ötször) ( III. tábl a). Ha a
fuldokló eszmélet lenné válik, lefektetjük és azonnal elkezdjük az alap szint ű újraélesztést.
Mivel az idegen test miatt a mesterséges lélegeztetés nem kivitelezhető, csak
mellkaskompressziókat végzünk, percenként körülbelül 100 -at, megállás nélkül, am íg a
mentő megérkezik.

III. Tábla. Elsősegélynyújtás idegen test okozta légúti elzáródás (fulladás) esetén

Csecsemő knél (1 éves kor alatt) a Heimlich -féle műfogás nem alkalmazható. Ehelyett a
csecsemőt fordítsuk arccal lefelé úgy, hogy a mellkasa a jobb alkarunkon nyugodjék, és
feje kicsit alacsonyabban legyen, mint a törzse. Ezután öt ütést mérünk a lapockák köz é.
(20. ábra) Az ütéseknek erőteljesnek kell lenniük, de nem annyira, hogy sérülést
okozzanak. Ha a légut ak továbbra is zárva maradnak és a csecs emő eszméletét vesz íti
(elernyed, már nem mozog) fordítsuk a hátára és kezdjük el az újraélesztést. Súlyos
légúti elzáródás
Köhögtetjük ,
megfigyeljük Részleges
légúti elzáródás
újraélesztés
eszméletlen eszméleténél van
5 x hátba ütögetés
5 x Heimlich -féle müfogás

38

20. ábra . Elsősegély idegen test okozta légúti elzáródás esetén csecsemőknél

7. Görcsroham (epilepszia)
Rohamokban jelentkezik, gyakran bevezető tünetek előzi k meg (a beteg illatokat érez,
színeket lát, hallucinál), majd súlyos esetekben a görcsroham ot eszméletlenség k íséri, a
beteg hátra esik, az izmok hirtelen erősen megfeszülnek, a felső és alsó végtagok kinyújtott
állapotba kerülnek. A mellkas izmainak erőteljes összehúzódása kipréseli a tüdőből a
levegőt, ami néha furcs a kiáltás fo rmájában történik. Ezt követően az egész test görcsös
rángásba kezd – ez pár percig tart, majd a test ellazul. A roham végén még pár percig (15 –
20) a beteg aluszékony, furcsá n viselkedik, majd a tudat a fokozatosan feltisztul. A beteg a
rohamra és az azt követő időszakra nem emlékszik. A roham alatt fokozódik a
nyálelválasztás, és mivel a beteg nem képes lenyelni, „habzik” a szája. Előfordulhat, hogy
elharapja a nyelvé t, ilyen kor a habos nyál keveredik a vérrel. A beteg gyakran maga alá
engedi vizel etét (esetleg székletét) a roham alatt.
Kisebb rohamok esetén a görcsös izomösszehúzódások csak a test egy -egy izomcsoportját
érintik, néha csak rövid ideig tartó tudatzavar l ép fel, a beteg üresen maga elé néz, majd
folytatja tevékenységét.
Mi a teendő a roham alatt?

39
Fontos a beteg védelme. Roham alatt eleshet, megütheti magát, nyelvét elharaphatja.
Igyekezzünk lefektetni, környezetéből az éles tárgyakat eltávol ítani, feje alá párná t (puha
dolgot) helyezni. Laz ítsuk fel a ruhadarabjait különösen a nyakánál. Ne tegyünk semmit a
szájába, ne kötözzük le. Ha a görcsroham lejárt, helyezzük stabil oldal fekvő pozicióba,
hogy a felgyülemlett nyál, esetleg vér kifolyhasson. Maradjunk vele, am íg teljesen
magához tér.
Hívjunk mentőt feltétlenül, ha a görcsroham 5 percnél tovább tart, kiterjed az egész testre,
ha a légzés nem válik normálissá és az eszmélet nem tér vissza a roham befejezése után, ha
a beteg a roham alatt megsérül (erősen megüti a fejét, más testrészét, vérzik).
Létezik a görcsrohamnak egy enyhébb változata, amikor az izomgörcsöt nem idegrendszeri
megbetegedés okozza, hanem a kálcium -szint hirtelen csökkenése. Ezt a lelki okok
(pánikreakció, félelem, ijedtség, szorongás) miatt kia lakuló gyors légzés okozhatja , ami
megváltoztatja a szervezet savasságát és a véráramban levő kálciumot megköti . Különösen
fiatal nőknél gyakori.
Tünetei : gyors légzés ellenére légszomj, szorongás, félelem, majd rövid időn belül előbb a
kézfej (őzfej tartá s), majd a száj (halszáj) (21. ábra) végül a lábak görcsös tartásba
merevednek. Izzadás, sápadtság, szapora pulzus k ísérheti. A beteg vérnyomása normális,
bőrszín e normális , eszméletét nem veszíti el, szédülésről panaszkodik.
Elsősegélynyújtás : nyugtassuk meg, esetleg fektessük le. Ha nem sikerül a légzését
lassítani úgy, hogy csak felszólításra lélegezzen percenként 8 -10-et, akkor papír – vagy
műanyagzacskóba lélegeztessük pár percig. Ez elősegíti majd a kötött kálcium
felszabadulását. Itathatunk a beteggel egy pohár vízben oldott kálcium pezsgőtablettát is.

40

21. ábra Halszáj és ő zfejtartás kálcium -hiányban

41
III. Sebészeti sürgősségek

1. Balesetek , sérülések
A közúti balesetek ma rendk ívül gyakoriak, de balesetek előfordulhatnak lak ott területeken
(esés, magasból v aló zuhanás , verekedés ), otthon (esés, vágás, áramütés), kiránduláson.
Elsősegé lynyújtás előtt mérjük fel a helysz ínt, a baleset kialakulásának módját , a sérült
személyek számát, a sérülések súlyosságát és h ívjunk mentőt.
Vigyázat a helysz ínre!
Mielőtt a z elsősegélynyújtásnak nekifognánk, nézzünk szét! Kábelek az áldozat körül
áramütésre utalhatnak, zárt ablakok gázmérgezésre, felborult bútordarabok esésre, esetleg
verekedésre (az elkövető még a lakásban lehet!).
Közlekedési baleset esetén:
 vigyázzunk a z átkelésnél a baleset helysz ínén, ne üssön el autó elsősegélynyújtás
közben (csak addig tartozkodjunk az úttesten amíg a z feltétlenül fontos)
 áramtalan ítsuk az autót (robbanásveszély kiküszöbölése végett)
 ha szükséges, rögzítsük az autót (fék behúzása, kő az abroncs alá)

A sérülteket az autóból kimenteni tilos, ha:
 az elsősegé lynyújtás megoldható az autóban
 a beteg valamely testrésze bes zorul t
 gerincsérülés gyan úja merül fel (furcs a testhelyzet, a beteg nem érzi kezét vagy
lábát, nem tudja mozgatni őket)
 a sérü ltnek erős mellkasi fájdal ma van, mely minden lélegzetvételre jelentkezik
(bordatörés gyan ú)
 nyílt hasi sérülése van

42
 medencetörése, combcsont törése van (erős fájdalom a medence, com bcsont
területén)
Autóbalesetben, de egyéb súlyos baleset során is előfordul, hogy sérül a csontos
gerincoszlop (nyaki, háti, ágyéki ), mely magába zárja a gerincvelőt, ami az agy felé
közvetíti az érzéseket , illetve az agy felől közvetíti a mozgató parancsokat . Ha a csontos
gerinc oszlop sérülés ét követően a sérültet nem s zakavatottan mozd ítjuk meg, a
csontszilánkok átvághatják a gerincvelőt és a beteg egész életére lebénul ,
mozgásképtelenné válik .
Ezért megfelelő felszerelés hiányában a sérültet csak klinikai halál és robbanásveszély
esetén (ezek amúgy is a beteg vesztét okoznák) mentj ük ki az autóból , ilyenkor a Rautek –
féle műfogást alkalmazhatjuk, hogy minél kevesebb fájdalmat és minél kevesebb kárt
tegyünk a betegben.
Rautek -féle műfogás : az ülő sérültet hátulról karoljuk át úgy, hogy kezeinket a hónalja alá
helyezzük, majd a mellkasa előtt átfogjuk, fejét, hátát mellkasunkkal támasztjuk meg és
hátrafele húzzuk. Ha a beteg fekszik, kezeinket a tarkója, válla alá csúsztatjuk, enyhén
előredöntjük felsőtestét, majd átkaroljuk az előzőhöz hasonlóan. A beteget mindig
biztons ágos távolságra visszük, ahol az elsősegélynyújtást veszély nélkül végezhetjük (22.
ábra) .
Motorkerékpár baleset esetén a sérülések általában súlyosak és kombináltak. A sérültet a
lehető legkevesebbet mozgassuk, mivel gyakoriak a gerincsérülések. A bukósi sak
levételére csak akkor vállalkozzunk, ha a sérültnek légzésproblémái vannak, hányik, vagy
klinikai halál állapotában van és újra kell élesztenünk, ellenkező esetben jobb, ha
megvárjuk vele a mentősöket.
A bukósisak levételekor kérjünk meg valakit, kapc solja ki a sisakot, csúsztassa mindkét
kezét a sisak alá – a hüvelykújj az arcon, a többi újj a tarkón – és fogja stabilan a fejet,
állandó húzást gyakorolva a fejtető felé, majd lassan, óvatosan távolítsuk el a bukósisakot
és tartsuk mozdulatlanul a beteg f ejét, amíg a mentő megérkezik. Mivel a bukósisak
vastag, a beteg fejét ne helyezzük közvetlenül a földre, hanem tegyünk alája a bukósisak
vastagságának megfelelő vastagságban összehajtogatott pokrócot, párnát, stb. (2 3. ábra)

43

22. ábra Rautek -féle műfogás

23. ábra. Bukósisak levétele
Az elsősegélynyújtás lépései, fontossági sorrendben:
 Az alapvető életműködések ellenőrzése – légzés, pulzus (nyaki ütőér) vizsgálata
 Légzészavar esetén a lég utak felszabad ítása a nyaki gerincoszlop rögz ítése mellett
(állcso nt előrehúzásával, semmiképpen sem a fej hátra szegés ével !)

44
 Szükség esetén mesterséges lélegeztetés
 Szükség esetén újraélesztés
 Vérzés esetén vérzéscsillap ítás
 Fájdalomcsillap ítás
 Megfigyelés: légzés, pulzus, eszméleti állapot
Balesetet követő eszmélet vesztés esetén a beteget ne helyezzük stabil oldal fekvő pozícióba
(lehet, hogy gerincsérülése van !).

Sérülések, s ebek
Nyílt sebek (horzsolások, vágások, szúrt, harapott, lőtt sebek) esetén a legnagyobb
problémát az esetleges vérzések, illetve a másodlago san kialakuló fertőzések okozzák. A
zárt (fedett) sérülések fertőzésveszélye nem olyan nagy, de a vérzéses szövődmé nyek
ebben az esetben is súlyosak lehetnek: enyhébb esetekben bőr alatti bevérzés alakul ki
(kékes elsz íneződés), súlyosabb esetekben hasi, m ellkasi, koponyaűri bevérzés is
előfordulhat (a sérülés helyétől függően).
A sebek, sérülések általában fájdalmasak, de a fájdalom pár nap alatt , a gyógyulással
párhúzamosan enyhül. Ha ez nem következik be, valósz ínűleg valamilyen helyi
szövődmé ny lépett f el (leggyakrabban fertőzés) . Ha a sérülés izmot, inat vagy ideget ér, a
sérült személy csak részlegesen képes mozgatni az érintett testrész t, idegsérülés esetén
érzés zavarai is lesznek (akár teljes érzés – és mozgás kiesés a vágás alatti területen) .
Bármely seb befertőződhet, de a fertőzések gyakrabban lépnek fel ha a seb földdel vagy
egyéb szennyező anyaggal érintkezik, ha idegen test ( üveg szilánk, ruhafoszlány, kavics,
stb) kerül a sebbe, illetve ha a szövetek roncsolódtak.
Mi a teendő?
A sebek kezeléséne k első lép ése mindig a vérzés elállítása , ezzel párh úzamosan fontos a
seb fertőtlen ítése, hogy megelőzzük a fertőzéseket.

45
A seb környékét megtiszt ítjuk, majd betadinnal vagy oxigénes vízzel (gyógyszertárakban
vény nélkül kapható) fertőtlen íthetjük (egészs égügyi szesszel való lemosás fájdalmas, a
jódtinktura szövetkárosodást okozhat). A fertőtlen ítés után a sebet steril gézlappal fedjük,
majd pólyával (fáslival) rögzítjük .
Az idegen testet a sebből csak akkor távol ítsuk el, ha ez könnyen megy, a seb be való
nyúlás nélkül. Az eltávolított tárgyat mindig vigyük mangukkal és mutassuk meg az ellátó
orvosnak. Ha nem tudjuk eltávol ítani, a sebet mossuk le, majd az idegen testtel együtt
kötözzük be, az idegen testet is rögz ítve a kötéssel.
A sérültet kórházba kell szállítani m indazokban az esetekben, amikor
 a sebben idegen test/ szennyeződés marad
 a seb hosszabb 1 cm -nél, mély
 a vér zés pár percen belül nem áll el
 ha a sérült képtelen mozgatni testrészét, vagy érzészavarai vannak a sérülés
környékén
 ha a páciens az elmúlt 5 évben nem részesült tetánusz elleni oltásban, minél
hamarabb szakrendelőbe kell mennie .
Ha pár napon belül a seb szélei elpirosodnak, megduzzad nak, egyre fájdalmasabb lesz,
valósz ínű sebfertőzés alakult ki, szintén orvoshoz kell fordulni.
Ha a sebzéskor egy darab szövet (bőr-, izomcafat) , vagy akár egy végtag teljesen leválik, a
levágott részt hideg v ízzel telt nylonzacskóba/ h űtőládába helyezve a beteggel együtt a
kórházba kell juttatni, ha nem túl nagy a roncsolás, esetleg vissza lehet varrni .

Vérzések
Sebzések során, aszerint, hogy mekkora ér sérül , a vérzések különböző súlyosságúak
lehetnek :

46
Kiseb b erek, úgynevezett hajszálerek (kapillárisok) sérülése esetén a vérzés gyöngyöző, és
általában könnyen eláll ítható, kivételt képeznek azok a szem élyek, akiknek valamilyen
véralvadászavaruk van (veleszületetten vagy betegség kapcsán – pl. májcirózis, leukémia)
vagy véralvadásgátló (vérh ígító) gyógyszereket szednek (pl. szívinfarktus, műtét ek után,
szívritmuzavarokban, stb. ).
A vénák sérülésekor a v érzés általában nagyobb, a vér egyenletesen folyik a sebből, sz íne
sötét vörös .
Az ütőerek sérülése okozza a legsúlyosabb vérzéseket, ilyenkor a vér a sebből lüktetve ,
spriccolva folyik és a vér szine élénk piros.
A vérzéscsillap ítás fontos tényező, nagyobb mennyiségű vér elvesztése sokkos állapotot,
akár halált is okozhat.
Mi a teendő?
A hajszáleres , szivárgó vérzés könnyen eláll ítható. A seb betadinnal vagy oxigénes vizzel
való letiszt ítása után elégséges egy steril gézlappal lefedni, majd bekötözni.
Bármely erősebb (ütőeres vagy vénás) vérzés esetén a beteget fektessük le, a vérző
testrészt emeljük fel és steril gézlap felhelyezése után tegyünk rá nyomókötést.
A vénás vérzés szinte mindig csillapítható, ha a vérző területre legalább 5 percig ujjal erő s
nyomást gyakorlunk. Ha csak lehet, emeljük a vérző végtagot a szív szintje fölé, ez már
magában is csökkenti az elvesztett vér mennyiségét. A vérző sebet nyomókötéssel kell
ellátni: a seb fölé összehajtogatott tamponokat vagy akár egy egész tekercs fásli t
helyezünk, majd kötszerrel rögz ítjük. Maradjunk a beteg mellett, nagyobb vérveszteség
esetén fektessük le, ellenőrizzük pulzusát. Ha a kötés átvérzik, ne vegyük le, hanem
helyezzünk rá újabb kötést (2 4 A, B . ábrák).

47

24 A. ábra Nyomókötés vénás , artériás
vérzés esetén 24 B. ábra Nyomókötés vénás , artériás
vérzés esetén
Spriccoló, azaz artériás vérzés esetén két lehetőség van a vérzéscsillap ításra: nyomókötést
alkalmazunk, ha ez nem sikeres, akkor újjal vagy ököllel az artériát csontos alaphoz
szorítjuk:
 a kéz, alkar vérzése esetén a könyökhajlat külső részén vagy a felkar belső oldalán,
középen az izmok közötti árokban nyomjuk az ütőeret a felka rcsonthoz (25. ábra)
 a felkar vérzése esetén a hónalj mélyében haladó ütőeret szor ítsuk le ujjal
 a láb, lábszár vérzésénél a térdhajlat ban futó eret kell leszor ítani
 comb szintjén történő vérzésekkor a com bhajlatban (ágyékban) nyomjuk az eret a
combcsonthoz (26. ábra)
 nyaki sérülés esetén a féloldali nyaki eret kell erőteljesen nyomni (! Sose mindkét
oldalon egyszerre) (27. ábra)
 az arc szintjén történő vérzés esetén az arc ütőerét az áll oldalsó részén, a
középvonaltól 2 -3 haránt ujjnyira lehet elnyomni (28. ábra)

48

25. ábra Felső végtag ütőeres vérzésének csillapítása

26. ábra Alsó végtag ütőeres vérz ésének csillapítása

49

27. ábra Vérzéscsillapítés nyaki sérülés
esetén

28. ábra Vérzéscsillapítás az arc sérülései
esetén
Ha nem tudjuk uralni a vérzést, a vérnyomásmérő mandzsettá ját fújju k fel, vagy egyéb,
ehhez hasonlóan széles tárgy (széles fásli, sál, türölköző, lepe dő) segítségével szor ítsuk le a
végtagot ( sose használjunk keskeny zsinórt, kábelt leszor ításra, és mindig jegyezzük fel az
időpontot, amikor a leszorítást felhelyeztük, ha a sérült nem kerül kórházba, 20
percenként 2 -3 percre meg kell szüntetni a leszorítást !!!).
A végleges ellátás szakintézetben történik.
Belső vérzés esetén nem tudunk vérzéscsillap ítást végezni. A mentő megérkezéséig a
beteget fektessük le, pulzusát, légzését figyeljük, szükség esetén (klinikai halál) kezdjük el
az újraélesztés t.

50
Orrvérzés
Orrvérzést okozhat baleset (erős ütés az orr tájékára), magas vérnyomás, illetve helyi,
orrüregi megbetegedések. Az esetek többségében ártalmatlan, rövid idő alatt eláll minden
beavatkozás nélkül, de néha súlyos vérvesztést is okozh at.
Általában a vér csak az egyik orrüregből folyik – cseppenként, ritkábban erősen,
sugárszerűen.
Mi a teendő?
A beteget ültetjük , fejét előrehajtjuk . Ha fektetjük, csak látszólag “szűnik” meg a vérzés –
a vér a garatba, majd onnan lenyelve a gomorba ke rül, hányingert, kávézacc -szerű hányást
okozva.
A vérzést az orrszárnyak összenyomásával (29. ábra) próbáljuk megszüntetni, 5-10 perc
után engedjük fel, ellenőrizzük, hogy folyik -e még, szükség esetén ismételhetjük az
eljárást. Ha a vérzés nem sz űnik, ant ibiótikumos kenőccsel átitatott keskeny gézcs íkot
helyezünk a beteg orrlyukába (tamponálunk) , majd még egyszer próbáljuk az orr szárnyakat
összenyom ni. A tarkóra helyezhetünk nedves, hideg borogatást, különösen magas
vérnyomásos betegeknél.

29. ábra Az o rrszárnyak összenyomása orrvérzés esetén

51
Ha enyhe lefolyású is az orrvérzés, de gyakran ismétlődik, forduljunk orvoshoz
(orrfülgégészhez) .
Ha az orrvérzést trauma (ütés, verekedés) okozta, akkor fertőzésveszély miatt ne
tamponáljunk, hanem parittyakötést helyezzünk fel: 2 nagyobb tampont az orrlyukak elé
helyezünk, ezt a fejre rögz ítjük (30. ábra) és a sérültet vigyük kórházba.

30. ábra Parittyakötés traumás orrvérzés esetén

Törések , ficamok
Csonttörés leggyakrabban valamelyik végtag (kar, láb) szintjé n fordul elő, esést követően,
de autóbaleset vagy verekedés nyomán eltörhetnek a bordák, kulcscsont, medence ,
koponya csontjai is. Végtagok törése esetén erős helyi fájdalom, duzza nat, alakváltozás,
kóros mozgathatóság lép fel, a testrész használata nem le hetséges, mozgatás kor „recsegés”
hallható v agy tapintható . Nyílt törésekben a csont törvégei a bőrt átszúrják , ilyenkor a
fertőzésveszély nagy.
Elsősegé lynyújtáskor az első lépés legyen mindig a fájdalomcsillap ítás. Ha a beteg
eszméleténél van, adjunk fá jdalomcsillap ítót: Algocalmin, Algifen, Nurofen, Piroxicam,
Tramadol stb. tablettát.

52
Nyílt törés esetén lássuk el a sebet: kitiszt ítani betadinos lemosással, steril gézlappal
lefedni. Zárt törés esetén, vagy ny ílt törésben a sebellátás után rögz ítsük a vé gtagot,
mégpedig úgy, hogy a rögzítő sín (pl. deszkalap) a törött csont két szomszédos ép izületén
túl érjen (pl. lábszártörés es etén a bokát és a térdet, alkartörés esetén a csuklót és a
könyökizületet is) (31, 32. ábra) . A törött végtagot mindig a talált helyzetben rögz ítsük, ne
próbálkozzunk a helysz ínen a csontok helyretételével. A sérültet minél hamarabb kórházba
kell száll ítani végleges ellátás céljából.

31. ábra Törésrögzítés lábszártörésben
A ficam esetén az izületi felszínek eltávolodnak egymástó l és rendellenes helyzetben
rögzülnek. Helyileg fájdalom, duzzanat, alakváltozás, merevség és mozgásképtelenség
alakul ki. Elsősegélynyújtásként adjunk a sérültnek fájdalomcsillapítót, majd izületét abban
a helyzetben rögzítsük, ahogyan találtuk, úgy, ahog yan a töréseknél is (a két szomszédos
ép izületet foglalja magába). A sérültet szakintézetbe kell szállítani, az izület helyretétele
az ortopéd orvos feladata.

53
A rándulás kisebb sérülésnek számít (a csontvég elhagyja az izületet, de vissza is ugrik), de
mivel sosem zárható ki a ficam, a beteget kórházba kell szállítani. Elsősegélynyújtásként
ugyanazt tesszük, mint ficam esetén.

32. ábra Törésrögzítés alkar törés esetén

A fej sérülései
A koponyát érő erőbehatás sérüléseket okozhat a csontos koponyán, de a z agy károsodása
is létrejöhet. Súlyos koponyacsont törés esetén az agy sérülése nyilvánvaló, de az agy
sérülhet azokban az esetekben is, amikor a fejen látható sérülések eny hének t űnnek, mivel
agysérülés esetén gyakran és viszonylag gyorsan kialakul az a gyduzzanat. Mivel a csontos
koponya tágulásra képtelen, a benne levő agy duzzanata esetén súlyos másodlagos
sérülések alakulhatnak ki. Az agyduzzanat a trauma pillanatában kezdődik, és kezelés
hiányában 24 -48 óra múlva éri el tetőfokát, ezért a fejet ért e rős ütés esetén fontos orvosi
ellenőrzésre jelentkezni, tünetek hiányában is.
Tünetek:
Leggyak oribb tünet az eszméletvesztés:

54
 Enyhe sérülések esetén e z rövid ideig tart (agyrázkódás esetén), a sérült pár percen
belül magához tér, esetleg szédül, fejfájása , hányingere van, nem emlékszik az
eszméletvesztés előtti és utáni percekre (a balesetre).
 Súlyos sérülések esetén az eszméletvesztés elhúzódó, ébredéskor erős fejfájás, hányás,
emlékezetkiesés lesz, vagy a beteg egyre mélyebb kómába kerül.
 Erős, a koponyá t ért ütések esetén előfordulhat, hogy koponyán belüli vérzés
keletkezik (helyszíni felismerése nem lehetséges ), ami kezdetben teljesen tünetmentes.
A beteg gyorsan magához tér az eszméletvesztésből (mint agyrázkódás esetén), rövid
időn belül tel jesen tünetmentes lesz, majd a vérzés súlyosság ától függően (enyhe
vérzés esetén 1-2 hét múlva, erősebb vérzés esetén 6 -12 óra múlva ) újra erős fejfájás
kínozza, szédül , hányik, majd eszméletét vesz íti. Ezekben az esetekben a beteget
gyorsan kórházba kell száll ítani, sürgős idegsebészeti beavatkozásra van szükség.
Késlekedés esetén súlyo s idegrendszeri károsodások (bénulás, érzéskiesés,
eszméletzavarok) maradhatnak vissza .
Egyéb tünetek, melyek a koponyatraumákat k ísérhetik : vérzés a hajas fejbőr, az arc
szintjén, o rrvérzés , vérzés a fülből, bénulás, érzéskiesés, szabálytalan légzés.
Koponyatrauma esetén a sérültet minden esetben kórházba kell száll ítani kivizsgálásra és
kezelésre.
Mit tegyünk, am íg a mentő megérkezik?
A beteget fektessük vizszintes helyre, enyhén m egemelt felsőtesttel (párna a feje alá). Ny ílt
vérzés esetén próbáljunk vérzéscsillap ítást végezni (nyomókötés, újjnyomás).
Eszméletveszté s esetén, ha nincs gerinc sérülésre utaló jel , helyezzük stabil olda fekvő
pozícióba . Folyamatosan ellenőrizzük a légzés t, pulzus t, szükség esetén elkezdjük a z
újraélesztést .

55
Mellkasi sérülések
A mellkas fal és a mellkas szervei nek (szív, tüdő, főütőér) sérülései súlyosságuk
tekintetében különböznek. A mellkasfal sérülései (bordatörés) zúzódás, összenyomás (pl.
beszorul ás esetén) , erős ütés (baleset, esés, verekedés ) kapcsán alakul nak ki, de ezekben a
törött csontvégek tüdősérülések et, szívizom sérülések et okozhatnak , amelyek kórházi
ellátást igényelnek. Ny ílt sérülések esetén (vágott, szúrt, lőtt seb) szintén sérülhet a tü dő,
szív, nagyerek, a súlyos vérzések mellett ilyenkor nagy a fertőzésveszély is.
Külső jelek hiányában is mellkasi sérülésre utal, ha a balesetet szenvedettnek :
 A légzése nehézkes, kapkodó, túl gyors (25/perc feletti) vagy túl lassú (5/ perc
alatti) , bőre szederjes/ szürkés sz ínű
 A sérült köhög, köpete véres
 Belégzésre erős, szúró fájdalmai vannak
 A fájdalom nyomásra, mozgásra erősödik
 A mellkasfalon sérülések nyomai (ny ílt seb, véraláfutás, horzsolás) vagy akár
súlyos alakváltozás látható
 A két mellkasfé l nem szimmetrikus
 Ha a beteg szédül, sápadt, egyre nehezebben lélegzik, pulzusa alig tapintható,
valósz ínűleg belső vérzése van .
Mi a teendő?
Ha nincs egyidejű gerincsérülés, belső vérzés, a beteget felültetjük vagy félülő hel yzetbe
helyezzük, fájdalomcsi llapítót adunk . Eszméletlenség esetén mellkas sérülés e esetén nem
javasolt a stabil oldalfekvés: ha a sérült felére ford ítjuk, a tört borda végek szervi sérülést
okozhatnak, ha az ép felére ford ítjuk, a légzése romlik (nyomja az ép tüdőt). A mentő
megérkezé séig figyeljük légzését, pulzusát.

56
Hasi és medence sérülések
A test als ó felét ért baleset, zuhanás, erős ütés, szúrás során sérülhet a hasfal, a has belső szerve i, a
hasi ütőér , a csontos medence .
Magasból való zuhanás, baleset a lép és a máj repedését okozhatja, ilyenkor s úlyos belső vérzés
alakulhat ki , ami létrejöhet hirtelen (ha az ütés erős) vagy lassabban, ebben az esetben a tünetek
csak 1 -2 nap múlva lesznek nyilvánvalóak, addig a vér a lép vagy a máj körüli tokban gyülem lik
fel, majd a tok is meg reped és hirtelen ájulás, gyors elvérzés következhet be .
Tünetek
Baleset, zuhanás után tompa hasi fájdalom a jobb bordaív alatt , ha a máj sérül , a bal bordaív alatt a
lép repedése esetén, melyet a belső vérzésre utaló tünetek k ísérnek (alacsony vérnyomás , szapora
pulzus, szédülés, súlyos esetben eszméletvesztés).
Vágott, szúrt sebek esetén nagy valósz ínűséggel sérülnek a belső szervek, belső vérzésre (sokkos
állapot) vagy a bélfalak érintettsége esetén erős hasi fájdalmak jelentkeznek. Min dkét esetben
sürgős sebész i beavatkozásra van szükség.

Gerincsérülések
A gerincoszlopot ért erős ütés, csavaró mozdulat, magasból való esés során létrejöhet a
csontos gerincoszlop törése, ficama. El őfordulhat, hogy csak a csontképleteket érinti és
nem sérül a gerincvelő, de ha nem megfelelően mozd ítjuk meg a sérültet, a csontszilánkok
átvágják a gerincvelőt, ennek következménye a sérülés szintjétől függően a két alsó végtag,
esetleg mind a négy végtag bénulása.
Mikor gondoljunk gerincsérülésre?
 Autóbaleset esetén
 Magasbó l való zuhanáskor
 Ha eséskor a gerinc járdaszegélynek/ egyéb kiálló kemény tárgynak csapódik
 Hátat ért erős ütés esetén (magasból a gerincre zuhan egy nehéz tárgy)

57
 Esés után jelentkező erős hátfájdalom esetén
 Ha a sérült képtelen mozgatni alsó, súlyosabb esetekben als ó és felső végtagjait
 Nem érez a végtagokban, törzs alsó fel én fájdalmat
 Nem tudja tartani vizeletét, székletét
 Néha eszméletvesztés is előfordulhat
 Mivel az ereket beidegző idegek is sérülnek, számolnunk kell vérnyomáseséssel
(szapora, könnye n elnyomható pulzus)
 Ha a sérülés a nyaki gerinc szint jén történik, légzészavarokat is megfigyelhetünk.
Mit tegyünk, am íg a mentő megérkezik?
 A sérültet ne mozdít suk meg, csak ha életveszély áll fenn ! (klinikai halál,
robbanásveszély)
 Légzészavarok esetén végezzünk mesterséges lélegeztetést (! Vigyázat, a
légútfelszabad ítást az áll előrehúzásával végezzük, ne a fej hátra szegésével, ez a
nyaki gerinc sérülését súlyosbíthatja )

Kutyaharapás
A kutyaharapás súlyossága attól függ, milyen mély a seb, fellép -e sebfertőzés vagy veszett –
e a kutya (a veszettség halálos kimenetelű v írusbetegség, mely állati harapás útján terjedhet
emberre). Ha a seb nem túl nagy, akkor is forduljunk orvoshoz tetánusz (merevgörcs) és
szükség esetén veszettség elleni oltásért!! Ha töb b harapás van, ha a sérülések súlyosak, a
seb nagyon vérzik vagy az archoz közel van, sürgősen forduljunk orvoshoz.
A seb általában rendk ívül fájdalmas (akkor is, ha nem túl mély), ezért adhatunk a betegnek
valamilyen fájdalomcsillap ítót (kérdezzük meg, ne m-e allergiás rájuk). A sebet
fertőtlen ítjük, szappanos vizzel, betadinnal lemossuk, majd száraz kötéssel fedjük. Ha a
seb erősen vérzik, nyomókötést alkalmazunk és sürgősen kórházba szállítjuk az áldozatot.
Ha a fertőzés jelei mutatkoznak a seben (vörö ses, duzzadt udvar a seb környékén, gennyes
váladékozás a sebből), szintén forduljunk orvoshoz.

58
Ha a kutyának van gazdája, az állat többnyire be van oltva veszettség ellen, de ha ez nem
biztos, szólni kell az orvosnak, állategészségügyi hatóságoknak.
Daráz scsípés, pókcsípés
A csípés körül a bőr kivörösödik, duzzanat keletkezik, amit viszketés, vagy akár fájdalom
is kísér. A tünetekért a rovar nyála felelős.
A csípés helyét mossuk le hideg vízzel és távolítsuk el a fullánkot. Erősebb duzzanat,
fájdalom eset én kenjük be gyulladáscsökkentő kenőccsel (Hidrocortizon), jegeljük.
Allergia, sokkos állapot kialakulása esetén lásd allergia fejezet .
Kullancscsípés
A kullancsok a lábaikon levő karmok és tapadókorongok segítségével kapaszkodnak meg a
bőrön és néhány ó ra múlva kezdenek el vért szívni. Csípésük fájdalmatlan, észrevétlen,
mivel a szúrcsatornába fecskendezett nyálnak érzéstelenítő hatása van. A fertőzött kullancs
nyálmirigyéből különböző megbetegedéseket előidéző kórokozók csak a beszúrást követő
4-6 óra m úlva, a felesleges vér visszaöklendezésekor kerülnek az emberbe. A bőrről
magától 3 -8 nap múlva esik le .
Két megbetegedést terjeszt :
 agyvelőgyulladást (kezdetben egyszerű hűlésre emlékeztető tünetek, láz, fejfájás,
rossz közérzet, súlyos esetekben idegren dszeri tünetek is kialakulhatnak)
 Lyme -kórt: néhány napos lappangási idő után a csípés helyén vándorló pirosság
jelentkezik, amely kerek folt formájában kezdődik, a széli részek fele terjed, és középen
elhalványulva, gyűrűt formál. Ezt enyhe helyi fájdalo m, égő érzés, ritkán viszketés kíséri,
de felléphet magas láz, fejfájás, izomfájdalmak, majd a kullancscsípés után 1 -2 hónap
múlva szívpanaszok és idegrendszeri tünetek (zsibbadás, végtagfájdalom) is
jelentkezhetnek

59
Kirándulás, erdei, mezei séta után font os, hogy megvizsgáljuk, nem szedtünk -e össze
kullancsot. A kullancsot elsősorban a szabadon hagyott testrészeken (láb, kar, nyakkivágás,
deréktáj) keressük. Felismerésük nehéz, anyajegyre hasonlít ( 33. ábra).

33. ábra Kullancs a bőrön
A kullancs ot a bőr ből csipes szel, gyengén csavaró mozdulatokkal óvatosan húzzuk ki. Az
élő kullancs eltávolításakor annak feje könnyen leszakadhat és a bőrben maradva idegen
testként viselkedik, gennyedést okozhat , de nem okoz általános fertőző megbetegedést
(Lyme kór, kull ancs-agyvelőgyulladás). Veszélyes a potroh felszakadása, ilyenkor a seben
keresztül a fertőzött kullancs béltartalma bekerül a szervezetünkbe. Ha a kullancs kiálló
potrohát benyálazva vagy beolajozva tekergetni kezdjük, a megrémült állat egyfelől
igyekszik még mélyebbre ásni magát, másrészt a potroh ingerlése fokozottabb
öklendezésre készteti, tehát fokozódik a fertőzésveszély. Ha csipesszel nem tudjuk
eltávolítani, forduljunk sebészhez. Ha fennáll a fertőzés veszély (túl későn vettük észre),
forduljunk fer tőző szakorvoshoz, aki antibiótikumot fog kiírni a súlyos megbetegedések
megelőzésére.

2. Égési sérülések és hőártalom
Leggyakrabban hőhatásra jön létre, de léteznek az úgynevezett vegyi égések, melyeket
maró anyagok (koncentrált savak és lúgok) okoznak.

60
Ha láng, forró gőz, forró fémtest éri a bőrfelületet, különböző fok ú égési sérülések
keletkeznek:
I. fokú égés esetén a bőr felső rétege károsodik: először kivörösödik, majd később
enyhén megduzzad, fáj. Hosszan tartó napozás után gyakori elváltozás.
II. fokú égésb en a b őr mélyebb rétege i is károsodnak , a bőr felhólyagosodik. A
hólyagokban kezdetben átlátszó, tiszta folyadék van, ha befertőződik zavarossá,
gennyessé válik. A hólyagok spontán megrepednek, ilyenkor a fertőzésveszély
fokozódik. A bőrelváltozásokat erős fájdalom k íséri.
III. fokú égés esetén a mélyebben fekvő szövetek is elhalnak . Az elhalt bőr fehéres –
szürkés elszíneződés ű, hámhiányos, rendk ívül fájdalmas és könnyen befertőződik.
IV. fokú égésben a szövetek elszenesednek, az elváltozások fájdalmatlanok (a
fájdalomérző idegvégződések is károsodnak). A folyadékveszteség, fertőzésveszély
nagy.
Az égési sérülések súlyossága függ az érintett testfelület helyétől, nagyságától, az égés
fokától/ mélységétől, de természetesen szerepet játszik az életkor, egyéb króni kus betegség
jelenléte.
A maró anyagok okozta kémiai égések ehhez hasonló, enyhébb esetben csak bőrp ír jön
létre, súlyosabb esetekben kiterjedt szövetelhalás . A sérülések súlyossága a sav illetve lúg
minőségétől, töménységétől és hatásidejétől függ. A sav ak pörkösödést okoznak, a lúgok a
szövetek elfoly ósodását (emiatt általában mélyebb szövetelhalást eredményez nek).
Forró levegő belélegzése a lég utak nyálkahá rtyájának sérülését, gyors duzzanatát és légzési
nehézséget okoz: köhögés, nehéz, s ípoló légzés, f ulladás.
Mi a teendő?
Első tennivaló a hűtés. Az égett testfelületet (bármi okozta is az égést – láng, forró tárgy,
sav, lúg) helyezzük hideg, folyó v íz alá legalább 10-15 percig, majd az érintett testtájékot
helyezzük nyugalomba. A sérültnek adjunk fájda lomc sillap ítót és vizet minél nagyobb
mennyiségben. Mivel az égett testrész megduzzad, és a szűk ruha esetleg elszor íthatja a

61
vérkeringést, a sérült ruházatát az égett testrészről távol ítsuk el, de ha ez ráégett a
testfelületre, akkor csak vágjuk körbe.
Kiterjedt vagy mély égések esetében feltétlenül h ívjunk mentőt, fontos a mielőbbi
szakavatott ellátás. Forró g őzök belégzése esetén gyors légútbiztos ításra van szükség,
jelezzük a mentősöknek, ha ilyesmi is előfordult.
Nap okozta I. fokú égés esetén semmiké ppen ne kenjük be a testfelületet olajjal, zs íros
krémmel vagy tejföllel, mert a zs ír/ olaj felforrósodik a testhőmérséklettől és mivel sokáig
megtartja hőmérsékletét, súlyosb íthatja a már meglévő sérüléseket.
Hőguta és napszúrás
Hosszan tartó melegben val ó tartózkodás során fejfájás, hányinger, hányás, szédülés,
hidegrázás, bágyadtág, majd tudatzavar jel entkezhet. Az egész test felmelegedik, a
testhőmérséklet meghaladhatja a 40 C0-t is, a pulzus szapora , a vérnyomás alacsony .
Súlyos esetekben görcsrohamok is felléphetnek. Különösen az öregek, túlsúlyosak és a
gyerekek érzékenyek a magas hőmérsékletre .
A napszúrás a fejet érő direkt napsugárzás hatására alakul ki, tünetei az előzőével
megegyeznek.
A beteget kórházba kell száll ítani, a mentők megérkezéséig fe ktessük hűvös, árnyékos
helyre, a szoros ruházatot laz ítsuk fel, adjunk kezdetben langyos, majd hideg vizet. Ha a
testhőmérséklete magas, alkalmazzunk h űtőborogatást, adjunk lázcsillapítót .

3. Fagyás és lehűlés
A szervezetünk általában j ól bírja a hideg et, de a hosszan tartó hideg (különösen hideg v íz)
először a végrészeken, vagy az érintett testfelületen fagyási sérüléseket okoz , majd h osszan
tartó hideghatásra az egész test leh űlése (hipotermia) is létrejöhet.
A fagyási sérülések hasonl ítanak az égési sérülésekre:

62
I. fokú fagyás. Hideg hatására először helyi érszűkület következik be, a bőr hideg,
sápadt, márványozott , majd később szederjes színűvé válik és enyhén megduzzad.
Erős fájdalom kíséri az elváltozásokat.
II. fokú fagyásban megjelennek a hólyagok. Meg repednek, könnyen befertőződhetnek,
nehezen gyógyulnak.
III. fokú fagyás a bőr minden rétegét érinti, a szövetek elhalnak, a h ólyagok
összefolynak, megrepednek, a fagyott terület piszkoszürke sz ínű.
IV. fokú fagyás esetén az érintett testrész teljesen átfagy, kise bb ütésre letörhet. A
szövetek sérülése végleges, felmeleg ítés után teljesen szétesnek.
Az egész test lehűlését előseg íti a tart ósan alacsony hőmérsékleten vagy hideg v ízben való
tartózkodás, illetve egyes gyógyszerek (alkohol, altatók, nyugtatók) , melyek meggátolják a
szervezet természetes védekező képességeit (didergés, ér összehúzódás ). Időseknél,
kisgyerekeknél és bizonyos megbetegedésekben szintén gyakrabban előfordulhat:
pajzsmirigy elégtelenség, alacsony vércukorszint, máj – és veseelégtelenség,
eszmél etvesztés esetén .
A hipotermia (35 C0 alatti testhőmérséklet) felismerése nehéz, ugyanis a szokványos
hőmérők 35 C0-tól méri k a hőmérsékletet, ennél kisebb testhőmérsékletet csak speciális
hőmérőkkel tudunk mérni , de kézrátétellel érezhetjük az egész test lehűlését . A bőr előbb
kisáppad majd márványozott lesz . 33-36 C0 körül a beteg még didereg (próbál véde kezni/
hőt termelni), de ahogy csökken a tes thőmérséklet , a beteg fokozatosan elvesz íti hőtermelő
képességét. 30 -33 C0 körül egyre nehezebben beszél, izm ai merevek ké válnak ,
aluszékonny á válik , egyre lassabban lélegzik, pulzusa is egyre lassúbbá válik. Ez az a
hőmérsékleti tartomány, amikor gyakori a súlyos szivritmuszavar és a klinikai halál .
Mi a teendő?
A fagyott testrészt nem szabad hirtelen felmeleg íteni. A beteget óvatosan kell
levetkőztetni, meleg takarókkal betakarni, majd a fagyott testrészt sterilen lemosni és
bekötözni. Tilos dörzsölni a fagyott testrészt! A sérültet meleg folyadékkal (tea) itassuk.

63
Ha bekövetkezik az egész test lehűlése , fokoz ott elővigyázatosságra van szükség a
szívritmuszavarok kialakulásának lehetősége miatt, emiatt a beteget ne rá zoga ssuk. Meleg
takarókkal takarjuk be, ha eszméleténél van meleg folyadékkal itassuk , amíg a mentők
megérkeznek. A felmeleg ítés sose legyen gyors , ez újabb sérüléseket okozhat.
Figyeljük a beteg légzését és pulzusát, szükség estén végezzünk mesterség es lélegeztetést,
újraélesztést .

64

Mit tartalmazzon otthoni sürgősségi dobozunk?
Betadin
Oxigénes viz
Fásli
Steril gézlap
Ragtapasz
Vatta Fájdalomcsillapitó (Algocalmin, Nurofen)
Lázcsillapitó (Paracetamol, Efferalgan, Coldrex)
Görcsoldó (Nospa)
Bélfertőtlenitő (Normix )
Kálcium pezsgőtabletta

Mit vigyünk magunkkal kirándulásra/ hegyi túrára?
Betadin
Oxigénes viz
3-4 Fásli (10×5 -ös méret )
2-3 csomag s teril tampon
Gumifásli
Ragtapasz
Vatta
Guedel pipa
Védőkeszt yű
Csipesz
Olló Fájdalomcsillap ító (Algocalmin, Nurofen)
Lázcsillap ító (Paracetamol, Efferalgan, Coldrex)
Görcsoldó (Nospa)
Emésztést segitő (Kreon, Mezym)
Bélfertőtlenitő (Normi x)
Hasfogó (Imodium)
Hányáscsillapitó (Metoclopramid)
Kálcium pezsgőtabletta
Család krónikus betegségeinek megfelelő gyógyszerek

65

Bibliográfia
1. Kovács J.: Elsősegélynyújtás alapfokon, Edupont, 2014
2. Kovács J.: Sürgősségi betegellátás, Edupoint, 2011
3. Gőbl G.: Oxiológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001
4. Mülle r S: Memorix. Sürgősségi esetek ellátása, Semmelweis Kiadó, 2000
5. Sepulveda S, Sauvageon X, Richter F et al. Ghid practic de medicină de urgență,
ed. Libra, 1995
6. Nolan JP, Soar J, Zideman DA et al. European Resuscitation Council Guidelines
for Resuscitation 2010, Resuscitation, 2010, 81:1219 -1276
7. Driscoll P, Gwinnutt C et al . European Trauma Course, Course Manual,
www.arc.or.at
8. Blok BK, Cheung DS, Platts -Mills TF – First aid for the emergency medicine
boards, McGraw Hill, 2009
9. Azamfirei Leonard: E bine să știi! Sfaturi pentru oameni sănătoși și … bolnavi. Ed.
Viață și sănătate
10. http://szegedmentok.hu/tartalmi/elsosegely/mergezesek.php
11. http://kemecsementok.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=418081