dolgozat első részében bemutatott elméleti részből kiderül, hogy egy személy kommunikációs stílusa , asszertivitásának hiánya jelentős mértékben… [607725]

II. FEJEZET

2. Kutatási rész

A
dolgozat első részében bemutatott elméleti részből kiderül, hogy egy személy
kommunikációs stílusa
, asszertivitásának hiánya

jelentős

mértékben befolyásolja
magatartását,
személyközi kapcsolatait, valamint társas
helyzetét
,
növeli a
különböző zavar
ok megjelenésének
valószínűségét
.

A közlés négy oldala modell értelmében az emberi kommunikációt az teszi bonyolulttá és
megzavarhatóvá, ugyanakkor érdekessé, hogy minden egyes közlés egy teljes csomag,
a
mely
számos üzen
etet tartal
maz,
így tehát
minden viselkedésnek közlésjellege van. Nem kell mondanunk
semmit, ahhoz, hogy kommunikáljunk, minden hallgatás beszédes, minden interperszonális
kontextusban mutatott viselkedés „négyoldalú”.
N
em sokat ér az, ha tartalmilag ugyan

igaza van egy
személynek, de kapcsolati szinten nem hiteles, vagy ha az önmegnyilvánulás szintjén kedvező képet
fest magáról, műveltnek mutatja magát
,

de érthetetlen tárgyi üzenetet közvetít.

A címzett
szemszögéből a modell még bonyolultabb, hisz attól fü
gg, hogy mit fogad be, hogy melyik
oldalra
figyel oda különösebben.

A beszélgetés eltérően alakulhat, attól függően, hogy a címzett az említett
négy fül közül melyikre figyel jobban oda,
többnyire

nincs tudatában m
indennek,

s
ok címzett
nél
, az
egyik fül kül
önösen fejlett a többi rovására.

Kamaszkorban a kommunikációs stílusnak, úgy a
differenciáló
kommunikáció
–

pszichológiai,
mint az erőszakmentes kommunikációs modellje
,

kiemeli annak fontos szerepét a partnerek
együttműködése
,

egymásra reagálása

és kölcsön
ös befolyásolása

szempontjából. Tehát amennyiben
a kommunikátorok
megfelelő

kommunikációs stílussal rendelkeznek
,

annak pozitív hatásai lesznek
a szociális kapcsolataikra nézve, míg annak hiányában hosszú és rövidtávú negatív következményei
lehetnek (kommu
nikációs
nehézségek,
zavarok

a szabályozórendszer működésében,
kapcsolatteremtési

nehézségek
, gyenge szociális hatékonyság
, elmagányosodás
)
.

2.1. A kutatás célkitűzései (elméleti, módszertani

és gyakorlati
)

Az előzőek alapján elsődleges célom annak a
vizsgálata, hogy egy olyan speciális korban,
mint a kamaszkor

(serdülőkor kezdete)

a kedvezőtlen kommunikációs stílus
, az asszertivitás hiánya,

milyen szinten hat ki a csoporton belüli szociális státuszra és a magatartásra.

Másodsorban szerettem volna megv
izsgálni azt a feltevést mely szerint a kommunikációs
stílus és a szociá
lis státusz kapcsolatban állnak.

V
ajon egy kommunikációs

és szociális

készséget
fejlesztő program képes
–
e változásokat elérni az asszertív magatartás terén?



Elméleti cél

A kutatás
elméleti
célja
annak vizsgálata
, hogy a

kamaszkorú gyerekek esetében

az
önérvényesítő magatartás

hiánya negatív hatással lesz
–
e a
társas helyzetre, kapcsolataira
és
magatartásra? Valamint egy általam összeállított speciális fejlesztő program eredményeként
ellensúlyozhatóak
–
e az esetleges negatív következmények? Amennyiben az eredmények helyállóak,
alátámasztják a szakirodalomban leírtakat, vagyis, hogy az asszertív kommunikációs stílustól eltérőt
alkalmazó kamaszok esetében kommunikációs nehézségek lépnek f
el, amelyek megmutatkoznak
társas helyzetükben és kapcsolataikban (peremhelyzetű gyerekek

–

nincsenek kölcsönös
kapcsolataik

és azok, akik több negatív jelölést kapnak
). Ezek a faktor
ok a
differenciáló
kommunikációpszichológia és erőszakmentes kommunikáció

elméleti koncepcióján belül
egyesülnek.



Módszertani cél

Módszertani célja e kutatásnak megvizsgálni az általam összeállított kommunikációs
és
szociális
készséget fejlesztő program hatását a társas helyzetre és
asszertív
magatartásra nézve.



Gyakorlati cé
l

A

kapott eredmények mentén történő továbbfejlesztési lehetőségek feltérképezése, a

kollektív
tanácsadási munkában

a
z

asszertív magatartás

mér
ése

a
kamaszkorú

diákok esetén
, a
kommunikációs

és szociális

készséget fejlesztő program továbbfejlesztése,

ennek függvényében
segítség
nyújtás
a tanulók önérvényesítő és asszertív magatartásának kialakításában.

2.2. A kutatás hipotézisei

Sz
ámos elmélet, kutatás tárja fel
a kamaszkorúak sajátos magatartását, ilyen aspektus például
az osztályban elfoglalt
társa
s helyzet valamint az önérvényesítő magatartás hiánya. Ennek
függvényében:

H
1:

Az elméleti részben bemutatott kommunikációs elméletekből, modellekből, valamint
kommunikációs stílusokból kiindulva, feltételezem, hogy a kamaszkorúak
esetében
az asszertív
magatartás hiánya negatívan befolyásolja a személyközi
, kölcsönös

kapcsolatokat és társas
pozíciót
.
K
onkrétan:

Azok a gyerekek, akiknek nincs kölcsönös kapcsolatuk (peremhelyzetűek) vagy
4
–
től
nagyobb vagy egyenlő
negatív jelölést kapnak társaiktól
alacson
y az önbizalmuk
, önértékelési
problémáik vannak, nem képesek az érzések kimutatására, fogyasztói helyzetekben nem
önérvényesítőek, nem képesek nemet mondani, kapcsolataikban a személyes részvétel
minimális.

H2
: Továbbá feltételezem, hogy azok a kamaszok, akik társas interakcióik során
önérvényesítő magatartást tanúsítanak, társas pozíciójuk kedvezőbb, vannak kölcsönös kapcsolataik
és nem kapnak számottevő negatív jelölést.
Konkrétan:
Azoknak
,

akiknek vannak kölcsönös
kapcsolataik és
4
–
től kisebb
negatív jelölést

kapnak

magas az ön
bizalmuk, nincsenek önértékelési
gondjaik, képesek kimutatni az érzéseiket, fogyasztói helyzetekben önérvényesítőek, képesek nemet
mondani, kapcsolataikat személyes r
észvétel jellemezi.

H3:

Feltételezem, hogy az általam összeállított kommunikációt és szociális készséget fejlesztő
program pozitív hatással lesz a
z

asszertív és önérvényesítő magatartásra (növeli az ön
bizalmat
,

az
önérvényesítő magatartást a fogyasztói h
elyzetekben,

az érzések kimutatását

és

a

nemet mondás
valószínűségét növeli, fokozza a személyes részvételt a kapcsolatokban)
.
Konkrétan:

Szignifikáns
különbség lesz a kísérleti és kontroll csoport tagjai között, ami
a
z

asszertív magatartást
illeti.

2.3.

Módszer és eljárás

2.3.1.
A résztvevők bemutatása

A hetedik osztály kiválasztását az indokolja, hogy a szociometriailag felmért társas helyzet
nem minden esetben tekinthető a szociabilitás tartós mutatójának. A csoport kialakulása, valamint a
csoporttagok közötti ismeretség összefüggésben áll a csoportstruktúra stabilitásával, a közösen
eltöltött két és fél év a felmért osztályok szociogramjának viszonylagos stabilitását biztosítják. Ez a
közösség, a kommunikációs és szociális készségek fejlesz
tésére irányuló sikeres beavatkozásra
nagyobb lehetőséget nyújt, mint egy olyan közösség, amelyben a tagok csak kevés időt töltöttek
együtt.

A gyerekek központi és perem helyzetre való sorolását az egyes osztályokban végzett
szociometriai felmérések alapjá
n, tudományos ismérvek alapján végeztem.

A testi fejlődés a hetedikes, nyolcadikos osztályokban a legfeltűnőbb, néhány lány úgy néz ki,
mint egy érett nő, másoknak még kislányos formájuk van, vannak fiúk, akik nyurga kamaszoknak
néznek ki, mások pedig ugya
nolyanok, mint kilenc
–
tíz éves korukban. A vihar és stressz korszaka,
melyet szeszélyesség, belső zűrzavar és lázadás jellemez, úgy a kommunikáció, mint a magatartás
terén. A társaikkal kétszer annyi időt töltenek, mint szüleikkel, vagy más felnőttekkel, k
evésbé
függnek a felnőttektől, kisebb ellenőrzés alatt állnak, igyekeznek elkerülni, hogy a felnőttek
megfigyelhessék, keresik a másik nem társaságát, a kapcsolatok intenzitása fokozódik. A barátság
szempontjából, hetedik osztályban a közös érdeklődési kör
, a hasonló értékek, attitűdök, az intimitás
válik fontossá. Azért választanak olyan barátokat, akiknek hasonló az érdeklődésük, mert amikor
szükséges nagyobb támogatást nyújtanak, megértőbbek, ezen kapcsolatok alapján határozzák meg
saját magukat és fedez
ik fel identitásukat.

Az említett változások negatív hatással vannak a mellőzött, elutasított, peremre került
gyerekre. A fejlesztési program által közvetített szociális értékek hozzásegítik a 13
–
14 éves
tanulókat a váltás nehézségeinek a kezeléséhez.

A d
olgozat első rész
e

egy leíró kutatás, amelyben összesen
4
4

személy vett részt, a
s
zatmárnémeti 10
–
es Számú Általános Iskola
,
2

magyar tagozatos

osztályának,
het
edik osztályos
tanulói (B, D osztály).

Az 1
–
es ábra a kutatásban résztvevők nem szerinti megoszlását, valamint az
átlagéletkort szemlélteti.

1. ábra.

A kutatásban résztvevő diákok százalékos megoszlása

A felmért
4
4 tanuló átlag életkora
13 év és 8 hónap
, a nemek szerinti megoszlás 2
1

fiú

(átlag
életkora 13 év és
10

hónap) és
23

lány (átlag életkora 13 év és
6

hónap).
Mint ahogy azt az ábra is
szemlélteti a lányok aránya nagyobb volt, mint a fiúké, de a különbség nem számottevő, a
résztvevők 5
2
%
–
a lány, míg 4
8
%
–
a fiú.

Célja kimutatni, hogy
az asszertív magatartás hiánya

hatással van a kamaszok
szociális pozíciójára

és kapcsolataira.

A második rész a beavatkozás, amely peremhelyzetű
és negatív jelöléseket kapó
tanulók
kommunikációs és
szociális készségeinek fejlesztését
célozza meg, egy speciális fejlesztési program
által, amelyben ellensúlyozhatjuk a
z asszertív
magatartás

hiányának

hatás
ai
t ezen a téren.
A

fejlesztési program célja
az asszertív magatartás kialakítása, az erőszakmentes kommunikáció
elősegítése, valamint h
osszú távon a szociális hatékonyság elősegítése.

2.
3
.
2.

A kutatási eszközök bemutatása

A dolgozat során megemlítésre kerűlt elmélet alapján, a vizsgált populáció életkori
sajátosságainak megfelelően a dolgozat célkitűzéseinek a megvalósítására és
hipotéziseinek
igazolására a következő kérdőíveket választottam ki

és alkalmaztam a preteszt és a posztteszt során

(az alk
a
lmazott kérdőívek megtalálhatóak az 1
–
, 2
–
e
s számú
mellékletben
):

48%

52%

A kutatásban résztvevők százalékos megoszlása

Fiúk: átlag életkor 13
év és 10 hónap
Lányok: átlag életkor
13 év és 6 hónap



Rathus
–
féle Asszertivitás teszt

(
Rathus, 1973
)

–

a
kapcsolati hely
zetekben
megvalós
u
l
ó

as
s
zertív viselkedés illetve a szociális készségek felmérésére
, valamint azok
változásának felmérésére szolgál
, a következő dimenziók mentén:
bizonytalanság + önértékelési
zavar; érzések kimutatása; fogyasztói helyzetekben megjelenő ön
érvényesítés; nemet mondás;
szemé
lyes részvétel a kapcsolatokban.



Szociometriai kérdőív

–

pozitív és negatív kérdések
, a következő értékelési
kategóriákban: bizalmi választások
–

bizalmatlanság; szolidaritás
–

szolidaritás hiánya; népszerűség
–

negatív
társas helyzet; rokonszenvi választások; képesség és népszerűség.

A beavatkozás során egy általam összeállított kommunikációs és szociális készséget fejlesztő
programot alkalmazok, amelynek a részletes leírása megtalálható a
3
–
a
s számú mellékletben
, a
hozz
á tartozó eszközökkel: feladatlapok, kártyák, történetek stb..

2.3.3. A kutatási design

A
vizsgálatban ABA típusú kvázi
–
kísérleti designt alkalmaztam, a VII.B osztály alkotta a
kísérleti csoportot (akik részt vettek a beavatkozásban), míg a VII.D osztá
ly alkotta a kontroll
csoportot (akik hagyományos osztályfőnöki órákon vettek részt). Annak a kiválasztása, hogy melyik
csoport alkossa a kísérleti és melyik a kontrollcsoportot véletlenszerűen történt. Az osztályok
kiválasztása során figyeltem arra, hogy
az esetleges kiugró magatartás problémák szempontjából
homogén legyen.

A függő
és független változók az 1
–
es táblázatban láthatóak.

1
.
T
áblázat.
A függő
–

és független változók

A függő
–

és független változók

Független változó

a

beavatkozás (
kommunikációs
és szociális készségek fejlesztése
)

Függő változók

önbizalom,
érzések kimutatása,
önérvényesítés fogyasztói helyzetekben, nemet
mondás, személyes részvétel kapcsolatokban

A vizsgálat terve az
2
–
es táblázatban látható:

2
.
T
áblázat.
A vizsgálat terve

A

B

A

Előmérések (Preteszt)

Beavatkozás

Utómérések (Posztteszt)

Kísérleti
csoport

Rathus
–
féle Asszertivitás
teszt

Szociometriai kérdőív

Asszertív magatartás kialakítása
–

kommunikációs és szociális
készségek fejlesztése

Rathus
–
féle Asszertivitás
teszt

Szociometriai kérdőív

Kontroll
csoport

Rathus
–
féle Asszertivitás
teszt

Szociometriai kérdőív

Hagyományos osztályfőnöki órák

Rathus
–
féle Asszertivitás
teszt

Szociometriai kérdőív

2.3.4. Vizsgálati eljárás

2.3.4.1. Előzetes felmérés (preteszt)

Az
előzetes felmérés c
élja kimutatni, hogy
az asszertív magatartás hiánya

hatással van a
kamaszok
szociális pozíciójára

és kapcsolataira.

A felmérésben

4
4 személy vett részt, a
s
zatmárnémeti 10
–
es Számú Általános Iskola,
2

magyar tagozatos
osztályának,
hetedik osztályos
tanulói (B, D osztály).

A felmért
4
4 tanuló átlag életkora
13 év és 8 hónap
, a nemek szerinti
megoszlás 2
1

fiú (átlag életkora 13 év és
10

hónap) és
23

lány (átlag életkora 13 év és
6

hónap).

A vizsgálat előtt tájékoztattam a vezetőséget,

az osztályfőnököket, szülőket valamint a
résztvevőket is arról, hogy egy kutatásban fognak részt venni, a vizsgálat céljáról, menetéről, illetve
beleegyezésüket kértem ennek az elvégzésére. A résztvevőket tájékoztattam arról, hogy az adatokat
bizalmasan f
ogom kezelni, kizárólag didaktikai céllal.

Az előzetes felméréseket április 11
–
13 között végeztem el mindkét osztályban, a felmérés
helyszíne az osztályterem, osztályfőnöki órák keretén belül.

A diákok
először

kitöltötték a Rathus
–
féle Asszertivitás teszte
t
majd

a szociometriai kérdőívet
.

Mindkét osztályban külön végeztem el a
felmérést.

A

kapcsolati helyzetekben megvalós
u
l
ó

as
s
zertív viselkedés illetve a szociális készségek
felmérésére
, valamint azok változásának felmérésére

a

Rathus
–
féle Asszertivitás teszt
et
alkalmaztam,
amely

30 tételből álló kérdőív
.

Az asszertivitás olyan kommunikációs módszer, amely ötvözi az

önérvényesítést és a mások érdekeinek figyelembe vételét, ezáltal elősegíti az erőszakmentes
kommunikációt és hoss
zú t
ávon a szociális hatékonyságot.

A
diákok a
kérdőívben

különböző állításokat olvashat
tak
,

feladatuk az volt, hogy bejelöljék,

hogy mennyire érz
ik

ezeket igaznak saját mag
ukra nézve
.
A

mondat mellé

kellett írni

a megfelelő
számot: +
3

n
agyon jellemző, ren
dkívül találó rám; +2

e
léggé jellemző; +1

k
ismértékben illik rám;
–

1

n
em hiszem, hogy jellemző lenne rám;
–

2

e
léggé idegen tőlem;
–

3

t
eljesen idegen tőlem.

A
kérdőív fordított tételei indirekt módon kérdeznek a személyes hatékonyságra: 1, 2, 4, 5, 9,
11, 12,
13, 14, 15, 16, 17, 19, 23, 24, 26, 30.

Az elérhető össz
pontszám
–
90 és +90 között van.
A teszt pszichometriai elemzése során
(Perczel, 1994) 5 faktort azonosított:

–

Bizonytalanság + önértékelési zavar (e faktor fordított itemeket tartalmazó skála
, mivel ezek
a számítások során átfordításra kerülnek, ezért a teszt értelmezésénél az erre a skálára kapott magas
pontszám önbizalmat, és az önértékelési zavar hiányát jelzi): 1, 2, 11, 12
, 13, 16, 17;

–

Érzések kimutatása: 2, 20, 24
;

–

Fogyasztói helyzet
ekben
megjelenő
önérvényesítés: 3, 25
;

–

Nemet mondás: 4, 9, 22, 23
;

–

Személyes részvétel a kapcsolatokban: 10, 13, 14.

A szociometriai kérdőívvel való felmérés célja, megállapítani a társas mezőnek az
alapstruktúráját, a központ és perem viszonyát, a köl
csönösségi mutató valamint a viszonzottsági
mutató meghatározása az együttesség feszültségének a megállapítására a csoporton belül.
A
szociometriai felmérés kérdőíves formában történik, amelyben a vizsgált személyeknek reális
helyzeteket tartalmazó és a cs
oport életében fontos kritériumok alapján társaik között választaniuk
kell. Fontos,
volt, hogy a kritérium
olyan helyzetekre utaljon,
a
melyek a gyerekek életében
bekövetkezhetnek
,

és
a
melyek érzelmileg nem közömbösek
.

A választási kategóriák különböző ért
ékelési kategóriákat tartalmaznak. Így szerepelnek:
rokonszenvi kérdések; különböző, elsősorban közösségi funkciók betöltésére vonatkozó kérdések; a
közösségi helyzetre, a népszerűségre vonatkozó kérdések; az egyéni tulajdonságokra irányuló
kérdések (Mérei
, 1971).

A kutatásban alkalmazott kérdőív 10 kérdésből áll, melyben vannak

pozitív

és negatív kérdések is, a következő értékelési kategóriákban:

b
izalmi választások
–

bizalmatlanság;
szolidaritás
–

szolidaritás hiánya; népszerűség
–

negatív társas helyzet;

rokonszenvi választások;
képesség és népszerűség.

Az osztály
ok

választásait a kölcsönösségi és gyakorisági táblázaton összesí
tettem
.

A kölcsönösségi táblázat
–

a rokonszenvi kritériumokra vonatkozóan, a kölcsönös választások
számát és megoszlását foglalj
a magába. A táblázat felső vízszintes sorában és első függőleges
oszlopában az osztály diákjainak a neve szerepel. Az oszlopban feltüntetett nevek alapján haladunk,
s a választó nevének sorában jelöljük, kit nevezett meg.
Így minden gyerek sorában egy társ
a neve
alatt található jelzés. A bal felső sarok irányából a jobb alsó irányába haladó tengelytől egyenlő
távolságra két egybevágó mező mutatja a kölcsönös választások előfordulását.

A gyakorisági táblázat tartalmazza a

negatív

kritériumok szerinti választ
ások megoszlását. A
függőleges oszlopba az osztály névsora, a vízszintes sorban a csoportosított kritériumok kerülnek

(bizalmatlanság, szolidaritás hiánya, negatív társas helyzet)
. Az egyes mezők (a sorok és az
oszlopok találkozása) azt tüntetik ki hányszo
r választották az illető gyermeket az adott kritérium
szempontjából. A személyenkénti (soronkénti) összegzés kritériumcsoportonként és összesen
mutatja meg, hány

negatív

szavazatot kapott az illető tanuló.

Az oszlop
o
k alapján összesíthető:

az adott kritéri
um szerinti választások összege;

ennek
megoszlása a tanulók kö
zött (hány tanulóra vonatkozik).

Mérei

a csoportkoh
é
zió
s mutatók közül a
következők fontosságát emeli ki:

sűrűségi index (a kölcsönös kapcsolatok és a csoporttagok
számának aránya);

kölcsönösség
i index (a csoport létszámához viszonyított, kölcsönös kapcsolattal
rendelkező tanulók százalékos aránya);
csoportkohéziós index

(
a csoport létszámához viszonyított,
barátságok száma
);

viszonzott kapcsolatok mutatója (a kölcsönös kapcsolatok százaléka az ö
sszes
választáshoz viszonyítva)
.

2.
3.
4
.
2
. A beavatkozás leírása
–

A
7 osztályos tanulók asszertív magatartásának kialakítása

A kísérletben összesen
44

tanuló vett részt, egy kísérleti
csoport
(
a VII.B

osztály
,

összesen 2
4

tanuló
, 1
4

fiú és 1
0

lány)
és
egy kontroll csoport (
VII.D osztály
, összesen
2
0

tanuló
,
7

fiú és 13
lány).

A kísérleti csoport részt vesz egy speciális fejlesztési programban, amely a feltételezések

szerint a kísérleti személyek esetében fokozza
az asszertív és önérvényesítő magatartást

(növeli az
önbizalmat, az önérvényesítő magatartást a fogyasztói helyzetekben, az érzések kimutatását és a
nemet mondás valószínűségét növeli, fokozza a személyes részvételt a kapcsolatokban).

A fejlesztési program alkalmazása
7

héten keresztül zajl
ott
,
összesen 20 találkozás
,

amely
2018 április
30

–

t
ó
l 2018 június 13
–

ig tartott, minden héten
hétfőn szerdán

és pénteken 14 és 15
óra között, a foglalkozások egy osztályterem keretén belül zajlottak.

A kontroll csoport tagjai nem vesznek részt a beavatkozá
sban, csak egy utómérésen, amelyre a
fejlesztési pr
ogram

alkalmazását követően kerül sor

2018
.

június 1
4
–
én
.

A

kísérleti csoportban is
ekkor kerül sor az utómérésre
.

Az osztályokban kialakult csoportdinamikai helyzetre való rálátást nehezíti az a tény, hog
y az
osztályfőnök
általában
nagyon kevés időt tölt együtt az osztállyal, hetente egy osztályfőnöki óra van,
amely általában adminisztratív problémák rendezésével telik el. Az osztály rejtett hálózatára való
rálátást, valamint a rosszul beilleszkedő és kire
kesztett gyerekek társas helyzetének okaira való
rálátást olyan tevékenységek, programok által valósí
t
ható meg, mint a közös osztálybuli, valamilyen
közös projekt kidolgozása, hétvégi kirándulások

stb.
.

Minél jobban megismerjük a közösséget, annál
nagyobb
a lehetőség a kedvezőtlen csoportbefolyások enyhítésére, a kedvezőek felerősítéséhez.

Jelen kutatás egy olyan fejlesztőprogram hatékonyságát méri fel, amely speciális pszichológiai
felkészültség által fokozhatja a társas beilleszkedés minőségét, valamint f
ejleszti a kommunikációs
és szociális készséget azon
kamaszok

esetében, akik peremre kerülnek, és
társaiktól többnyire
negatív jelöléseket kapnak, ellensúlyozván az asszertív magatartás hiányának hatásait ezen a téren.

Azért választottam ezt a korosztály,

mert a lázadás idején a leglátványosabb és a legzavaróbb
a környezet számára, az asszertív magatartás hiánya, ugyanakkor ebben az életszakaszban a tanulók
fogékonyak a csoportos módszerekre, keresik a kortársakkal való együttműködés lehetőségét,
valamint
már elég fejlettek, ahhoz, hogy a tanultakat tudatosan beillesszék és alkalmazzák az
életükbe.

A fejlesztési program célja

a

csoporton belüli kommunikáció, csapatmunka,
személyiségfejlesztés, önbizalom
–
, előadókészség
–
, segítő kritika fejlesztése
,

az ass
zertív magatartás
kialakítása, az erőszakmentes kommunikáció elősegítése, valamint hosszú távon a szociális
hatékonyság elősegítése.

Ezáltal a peremhelyzetű
és a negatív jelölést kapó
gyerekek
csoportintegrálását, valamint a csoportlégkör minőségi javulásá
t célozza. Célja, segíteni őket

közösségi taggá válni, azaz önmagukat, társaikat jobban megismerni, megérteni. Önbizalom
fejlesztése és mások jobb megismerése által felkészíteni őket a jelen és jövőbeli elkerülhetetlen
konfliktusok sikeres megoldására.

Mér
ei (1971) szerint a szerep az emberi megnyilvánulásoknak azon részére jellemző,
amelyben a társadalmi meghatározókat személyes feszültségként éljük át, és az egyén azzal, hogy
átvett és alakított mintát nyújthat a másiknak, formálója lesz a szokásoknak és
belejátszik a
társadalomba.

Az asszertív magatartás gyakran félénkség vagy gátlásosság miatt hiányzik, ezért a fejlesztés
során fontos volt az önérvényesítés és a kellő határozottság gyakorlása különböző helyzetekben,
csak így tanulhatják meg, hogy öntuda
tosan és határozottan álljanak ki a saját érdekeik,
elképzeléseik mellett. A gyakorlatok úgy épülnek fel, hogy kezdetben a résztvevők könnyű,
egyszerű feladatokat kapnak, aztán a sikerélmények után egyre nehezebbeket. A viselkedés
gyakorlásának alkalmazása

a saját szükségletek hatékony, de nem ellenséges kifejezésének

megtanulásában. A tanulók a modelláláson és szerepjátszáson keresztül tanulnak meg
asszertívebbnek lenni szociális interakcióikban.

Asszertív magatartást úgy alakíthat ki valaki, ha bízik önma
gában, értékeli önmagát, reális
elvárásai vannak, élvezi a többiek támogatását, elegendő információi vannak, tisztában van saját
értékrendjével, mások tisztelettel bánnak vele és odafigyelnek rá, tisztában van a jogaival, képes
azokat érvényesíteni, úgy, h
ogy közben nem sérti meg mások jogait, képes nemet mondani, tudja,
hogyan adjon és fogadjon egy kritikát vagy egy bókot, anélkül, hogy a másikat megsértené vagy túl
általános lenne.

A fejlesztés során nem a hatáskompetencia növelésén van a hangsúly, hanem

inkább a kifejező
képesség javításán, ezért inkább kifejezésorientált, odafigyelvén arra, hogy a résztvevők önészlelése
pontosabb legyen, vegyék észre, hogy mi zajlik le bennük, figyeljenek oda a testük által küldött
je
lekre, így

tehát

a cél

a hiteles beszéd képességének és az önmegnyilvánulás képességének a
fejlesztése.
Gyakran nem felelnek meg a résztvevők elvárásinak (a felszíni elvárásoknak), trükköket
várnak el, olyan képességeket remélnek megszerezni, melyek birtokában mindig urai le
het
nének a
helyzetnek. Ugyanakkor nagy az igény a nyílt, őszinte emberi kommunikációra is, sokan
belefáradnak már az állandó versengésbe, hencegésbe, taktikázásba, manipulálásba. Mindenkinek
magának kell megtalálnia az egyensúlyt a kifejezés és a hatásorientá
ltság között.

A foglalkozások során arra törekedtem, hogy meglássam az adott személyt, hogy lássam, hogy
milyen reakció, jellemző rá, hogyan teremt kapcsolatot kortársaival, valamint másokkal, akár
felnőttekkel, ezáltal megmutatkoznak a benne rejlő potenci
álok és „erősségek”, de olyan korlátok és
belső berögződések „gyengeségek” is melyeknek leküzdéséhez mindenkinek más
–
más ösztönzésre
van szüksége.

Fontos az
emberismeret
, melynek

folyamatos korrekciója, megóv bennünket, attól, hogy
embertársaink, velünk

szemben tanúsított különös vagy meghökkentő viselkedését azonnal elítélően
lássuk, akár elhárítsuk vagy áldozatul essünk, ugyanakkor lehetőséget teremt arra
, hogy tudásunk és
tapasztalatunk alapján megfejtsük a valódi jelentését, és empátiával vagy akár t
ávolságtartóan
reagáljunk, négy füllel odafigyelés gyakorlása

szüksége
s
.

A csoport tagjai közötti érzelmi kapcsolat meghatározó eleme a csoport életének. A társas
beilleszkedés az egyén és csoport kölcsönhatásának eredménye, ezért a gyakorlatok összeállí
tásánál
ezt
is
figyelembe vettem és a játékok során számos kiscsoportot alakítottunk ki. Így egy gyerek,
különböző csoport tagja lehet a különböző tevékenységek végzése során. Azáltal, hogy több
csoportban vesz részt lehetősége nyílik a nem túl szoros vagy

ellenszenves kapcsolatok
átértékelésére, mivel, hogy a közös cél eléréséért való versengés növeli a csapatszellemet.

A gyakorlatokra való ráhangolódás érdekében különböző feszültségoldó tevékenységeket
,
relaxációs gyakorlatokat
végeztünk, annak érdekében
,

hogy mindenki kellőképpen bevonódjon,
valamint a szorongás csökkentésére.

A szociális készségek tanulás útján sajátíthatóak el, melyek leginkább játékokkal
fejleszthetőek, minél több ismerete van valakinek e

téren, annál nagyobb az esélye arra, hogy egy
adott helyzet megoldásakor hatékonyan segítő készség aktivizálódjon. A program összeállítása során
a következő szociális készségek fejlesztését segítő játékokat vettem figyelembe: önismeret,
társismeret, pozití
v én
–
attitűd,

együttműködés, érzelmek kifejezése, kreativitás, tolerancia, empátia,
konfliktuskezelés, verbális és nem verbális kommunikáció. A játékok, általában többdimenziósak,
vagyis egy játék egyszerr
e több készséget is fejleszthet, ezért öt csoportró
l beszélhetünk:
megismerés, együttműködés, csoportépítés, konfliktuskezelés, kommunikáció.

A fejlesztés célja a
kommunikációs és szociális

készségek fejlesztése, annak érdekében, hogy
a
zok a

tanulók

akik, nem tanúsítanak önérvényesítő magatartást,

minőségi
leg jobb társas
interakciókban vegyenek részt; a társas beilleszkedés tényezőinek beillesztése, valamint azt a

folyamatot gátló tényezők kiszűrése, hatásának csökkentése, a csoportkohézió növelése (valahová
tartozás érzésének növelése).

A programban részt
vevő tanulók képesek lesznek érzéseiket, szükségleteiket, véleményeiket
konstruktívan kifejezni
,
elmondani másoknak, nyíltan, amit szeretnének
,

és amit nem,
úgy, hogy
közben ne

sértsék meg a másik fél jogait. M
egértheti
k
, hogy mi is az asszertí
vitás, magat
artás
uk

hogyan lehet önérvényesítő, és hogyan segíthet
nek másoknak abban, hogy velük

szemben
asszertíven viselkedjenek
.

Képesek lesznek

jobban odafigyelni önmagukra és társaikra; felelősséget
vállalni döntéseikért; magabiztosabbá válni a jobb önismeret által; különböző társas kapcsolatokat
kial
akítani és megtartani; képesek lesznek nemet mondani, anélkül, hogy bűntudatot éreznének;
képese
k lesznek a testbeszéd tudatos használatára.

M
egtanulják,
hogyan hozhat
nak

asszertív
döntéseket, azonosít
ván

személyes jog
aikat,

értékrendj
ük

és elvárásai
k

tisztázása

érdekében,
megtanulják,

hogyan lehet győztes
–
győztes stratégiával megoldani a konfliktuso
kat;
hogy a
kommunikáció során figyeljenek oda a visszajelzésekre, valamint a n
em

verbális kommunikációra;
törekedjenek az én
–
üzenetek megfogalmazására

és a pozitív hozzáálláshoz, annak érdekében, hogy
olyan kapcsolataik és barátaik legyenek, amilyeneket s
zeretnének
, így
magabiztosabb
ak és

kevésbé
frusztrált
ak

vagy aggodalmaskodó
ak lesznek.

Az assz
e
rtív magatartás
program

alapgondolata, hogy a személ
y
nek joga van a saját
érzéseihez, véleményéhez és ahhoz, hogy mindezt szociálisan elfogadható formában érvény
esítse.
Joga van ahhoz, hogy önmaga legyen, saját szándéka szerint cselekedjen és döntsön, valamint hogy
megvédje saját magát.

A személy a szorongást keltő, nehéz helyzeteket megtanulja
,

er
e
dményesebben kezelni,
nemcsak magabiztosabbá, érzéseit spontánabbu
l kifejezővé válik, hanem jogainak ismeretében meg
tudja engedni magának, hogy hibázzon vagy nemet mondjon egy túlzó kérésre.

Az asszertív
magatartás

lényegében a szociális kompetencia megnyilvánulá
s
ának tekinthető. A
szociális készségek hiányosságai,
illetve hiányai szorosan összefüggnek egyrészt a személy
önértékelésével, kapcsolatteremtő képességével és ezen keresztül társas pozíciójával, másrészt azzal
a kommunikációs zavarral, ami a közlések gyakori félreértelmezéséből adódik. Ezek a tényezők
rendk
ívül gyakoriak.

A személyes hatékonyság fejlesztő
program

során tehát a résztvevők szóbeli készségeket is
elsajátítanak, melyek segítségével könnyebben tudnak válaszolni az asszertivitást igénylő

helyzetekben. Fontos, hogy megtanulják szétválasztani a közl
és tartalmi és érzelmi részét a
hatékony reagálás érdekében, így emocionálisan függetlenednek a helyzetektől, megtanulják, hogy
felismerjék a másokkal kapcsolatos negatív érzéseiket.

3.
T
áblázat.
A fejlesztési ter
v vázlata (részletes leírása a 3
–
a
s számú mellékletben található)

Tanítási

ór
ák

sorszáma

A
foglalkozás
témája

Célok

Gyakorlatok

1
.

Ismerkedés

–

a

résztvevők izgalmának
feloldása

–

a

találkozások időpontjának és
időtartamának meghatározása

–

a

témák rövid áttekintése,
az
érdeklődés

felkeltés
e

érdekében

–

közös

cél

megfogalmazása

–

az e
lvárások tisztázása

„Hangulatjáték”

Bevezetés, a foglalkozásokról
való tájékoztatás

„Elvárásaink összegyűjtése”

„Szabályok
beprogramozása”

„Agytorna
–

kommunikáció”

„Mi van a tető
alatt?”

–

s
zabályalkotás

2
.

Pozitív
énkép

–

a
z énkép
,

viselkedésre
gy
akorolt hatásának
szemléltetése

–

én
–
azonosság erősítése

–

e
gymás megismerése,
elfogadása

„Küldjünk pozitív üzenetet”

„Vállald önmagad!”
–

Lázár

E.
A nagyravágyó feketerigó

„Ki kéri?”

„Pozitív
tulajdonságok
gyűjtése”

„Pozitív tulajdonság
metakommunikációval”

„Mondjuk ki a
pozitívumokat!”

„Értékelő kör

–

Én
–
fa
”

3
.

Pozitív
énkép

–

a
z énkép
,

viselkedésre
gy
akorolt hatásának
szemléltetése

–

én
–
azonosság erősítése

–

e
gymás megismerése,
elfogadása

„Azonosságok keresése”

„Utálom, ha azt mondják…”

„Átlós játék”

„Házassági hirdetés”

„Én
–
fa gyakorlat folytatása”

4
.

Az emberek
közötti
különbségek

–

a pozitívumok tudatosítása

–

a
z emberek közötti
kü
lönbségek

azonosítása

–

„másság”
azonosítása,
vállalása

–

előítéletek felül bírálata

„Csipketerítő”

„Az út két oldala”

„Csodapatika”
–

Lázár Ervin

„Én
–
fa gyakorlat folytatása”

5
.

Én
–
erősítés

–

erősségek kiemelése,

–

ismert tulajdonságok
összegzése, integrálása

„Amin a legnagyobbat
nevettem”

„
A leláncolt elefánt meséje
”

„
Ha egy napra láthatatlan
lennék…”

„
Ha én nem lennék …”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása”

6.

Pozitív
ön
értékelés,

–

a

pozitív énkép erősítése,

–

„jófej” pozitívumok gyűjtése

„ Üzenő kártyák”

„Elégedettségi skála”

„Jófej” pozitívumok

„Lépj a körbe!”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása”

7
.

E
redményes
kommuni
–
káció

–

a

kommuniká
lás
,

–

n
em
verbális kommunikáció
gyakorlása

–

ö
römszerzés a n
em
verbális
kommunikációval

–

a

sikertelen kommunikáció
következményeinek tudatosítása

–

a

n
em
verbális kommunikáció
működőképesség
e,
bizonyítása

–

k
ommunikációs készség
fejlesztése

/

szókincsfejlesztés

„A mosoly körbejár”

„Mennyire értjük meg
egymást csak mimikával,
testtartással?”

„Szájról
–
szájra
(metakommunikációval)
”

„Szájról
–
szájra
(verbális
üzenettel)”

„Hogyan éreztem magam a
foglalkozáson?
”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása”

8
.

E
mpátia

–

a
z empátia fogalma

–

s
zempontváltások

–

a
z empátia fejlesztése

„Én
–
üzenetek”

„Az empátia fogalma”

„Csoportalkotás
síkidomokkal”

„Gazdagéknál”

„Vallomás a kabáthoz”

„Érzés
–
skála”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása”

9
.

É
rtő
figyelem

–

m
it jelent az értő figyelem?

(a fogalom tisztázása)

–

a
z értő fig
yelem bemutatása
konkrét példán

–

a
z egymásra figyelé
s

gyakorlása (én
–
üzenetek)

–

ö
nfeltáró én
–
üzenetek
gy
akorlása

„Család, keveredj!”

Értőfigyelem
–
gyakorlat
1

Értőfigyelem
–
gyakorlat

2

Értőfigyelem
–
gyakorlat 3

„
Ezen a foglalkozáson az volt
a leghasznosabb, hogy…
”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása”

10.

A
sszertivitás

–

az
agresszív, szubmisszív,
asszertív
viselkedés közötti
„
Csirizes a szék
”

„Az út két oldala”

különbség

–

a
z asszertiv viselkedés
szemléltetése

–

az
asszertív viselkedés
előnyei

–

a
z asszertív magatartás
gyakorlása

„
Hogyan indítsunk
beszélgetést a tanárral?
”

„Holnap, ha hozzád indulok”

„Érzéskör
–

értékelőkör”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása”

11.

E
gyütt
–
működés

–

szemléltetés

–

a csoportlégkör oldása

–

a csoportkohézió erősítése

–

az együttes munka
eredményessé
gének, örömének
megtapasztalása

–

a
z egymásrautaltság
megtapasztalása

–

a
z
együttműk
ödés
fontosságának tudatosítása

„Bűzborz, elefánt, pálmafa”

„Számlálással
csoportbontás”

„A háromrészes krokodil”

„Csoportos, néma puzzle
–
játék”

„Szövegmontázs”

„
Mennyi meg mennyi az
hat?
”

„Közös montázs, közös
történet”

„
Én
–
fa gyakorlat
folytatása
”

12.

Konstruktív
problémame
goldás

–

A konstruktív
problémamegoldás
folyamatának

megismertetése és
gyakorlása

„
Én
–
üzenetek kártyákkal
”

„
A konstruktív
problémamegoldás lépései
”

„
Az elmaradt kirándulás
”

„Értékelő kör”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

13.

Érzelmek

–

s
aját é
s mások érzelmeinek
felismerése

–

ér
zések kifejezése, tudatosítása

–

önmagunk megtapasztalása

–

önkifejezés

–

önelfogadá
s

–

empátia

„Bolyongás”

„Érzelemkártya módosítva”

„A helyzetnek megfelelő és
annak ellentmondó érzelmek”

„Terpesz
–
kör”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

14.

Nemet
–

i
gen/nem mondáshoz
„Léggömb a levegőben”

mondás

kapcsolódó érzések tudatosítása

–

o
lyan helyzetek összegyűjtése,
amikor szeretnének nemet
mondani, de az nehézs
éggel,
kellemetlenséggel járhat

–

a
z ilyen helyzetek érzelmi

összetételének a megvilágítása

„Igen
–

nem”

„Szituációk eljátszása”

„
Címkézés
”

„
Konferencia
”

„
Székfoglaló
”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

15.

Én
–

üzenetek

–

önfeltáró

és konfrontáló én
–
üzenet

–

azok használatát különböző
szituációkban gyakorolják

„Csíkra állós”

„Te
–
üzenet és én
–
üzenet”

„Szituációk eljátszása”

„
Én
–
üzenet gyakorlására
”

„
Helyzetgyakorlatok
”

„
Tárgykergetés
”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

16.

Dühkifejezés

–

a

düh kifejezési módjainak és
azok

következményeinek
tudatosítása

–

d
ühkezelési
technikák és
eszközök gyűjtése

„Elefánt, kenguru, James
Bond … pilóta”

„
Szerepjáték
”

„
Dühkezelési technikák
”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

17.

Konfliktus
–
kezelés

–

konfliktuskezelési stratégiák

megismerése

–

az agresszív/

asszertív/

alárendelődő megoldási formák
megkülönböztetése

„Fejezd ki a hangulatod egy
mozdulattal!”

Konfliktuskezelési stratégiák

„
Kacsintós csalogató
”

„Báránybégetős”

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

18.

A
sszertivitás

–

a
z asszertív magatartás
gyakorlása

Helyzetgyakorlatok

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

19.

Asszertivitás

–

a
z asszertív magatartás
gyakorlása

Helyzetgyakorlatok

„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

20.

A program
összegzése

–

visszajelzések
összegyűjtése

–

a tanultak összegzése

„A zsákos”

„
Én
–
fa gyakorlat
”

közös
megbeszélés

4.
T
áblázat.
A kommunikációs és szociális készségeket fejlesztő játékok

Játékok

Fejlesztendő terület

Ismerkedés
–

megismerés
1

Együtt
–
működés
2

Csoport
–
építés
3

Konfliktus
–
kezelés
4

Kommu
–
nikáció
5

1.

Hangulatjáték

x

2.

Elvárásaink összegyűjtése

x

3.

Szabályok beprogramozása

x

4.

Agytorna
–

kommunikáció

x

5.

Mi van a tető alatt?

x

6.

Küldjünk pozitív üzenetet

x

7.

Vállald önmagad!

–

A
nagyravágyó feketerigó

x

8.

Ki kéri?

x

9.

Pozitív tulajdonságok
gyűjtése

x

10.

Pozitív tulajdonság
metakommuni
–
kációval

x

11.

Mondjuk ki a
pozitívumokat!

x

12.

Én
–
fa

x

13.

Azonosságok keresése

x

14.

Utálom, ha azt
mondják…

x

15.

Átlós játék

x

16.

Házassági hirdetés

x

17.

Csipke terítő

x

18.

Az út két oldala

x

19.

Csodapatika

–

Lázár

E
.

x

20.

Amin a legnagyobbat
nevettem

x

21.

A leláncolt elefánt meséje

x

22.

Ha
egy napra
láthatatlan
lennék…

x

23.

Ha én nem lennék …

x

24.

Üzenő kártyák

x

25.

Elégedettségi skála

x

26.

„Jófej” pozitívumok

x

27.

Lépj a körbe!

x

28.

A mosoly körbejár

x

29.

Mennyire értjük meg
egymást

csak mimikával,
testtartással?

x

30.

Szájról
–
szájra
(metakommuni
–
kációval)

x

31.

Száj
ról
–
szájra (verbális
üzenettel)

x

32.

Hogyan éreztem magam a
foglalkozáson?

x

33.

Én
–
üzenetek

x

34.

Csoportalkotás
síkidomokkal

x

35.

Gazdagéknál

x

36.

Vallomás a kabáthoz

x

37.

Érzés
–
skála

x

38.

Család, keveredj!

x

39.

Értő

figyelem
–
gyakorlat 1

x

40.

Értő

figyelem
–
gyakorlat 2

x

41.

Értő

figyelem
–
gyakorlat 3

x

42.

Csirizes a szék

x

43.

Az út két
oldala

x

44.

Holnap, ha hozzád indulok

x

45.

Érzéskör

x

46.

Bűzborz, elefánt, pálmafa

x

47.

Számlálással csoportbontás

x

48.

A háromrészes krokodil

x

49.

Csoportos, néma puzzle
–

x

játék

50.

Szövegmontázs

x

51.

Mennyi

meg mennyi az hat?

x

52.

Közös montázs, közös
történet

x

53.

Én
–
üzenetek kártyákkal

x

54.

Az elmaradt kirándulás

x

55.

Bolyongás

x

56.

Érzelemkártya módosítva

x

57.

A helyzetnek megfelel
ő és
annak ellentmondó
érzelmek

x

58.

Terpesz
–
kör

x

59.

Léggömb a levegő
ben

x

60.

Igen
–

nem

x

61.

Szituációk eljátszása

x

62.

Címkézés

x

63.

Konferencia

x

64.

Székfoglaló

x

65.

Csíkra á
llós

x

66.

Te
–
üzenet és én
–
üzenet

x

67.

Szituációk
eljátszása

x

68.

Tárgykergetés

x

69.

Elefán
t, kenguru, James
Bond … pilóta

x

70.

Szerepjáték

x

71.

Fejezd ki

a hangulatod egy
mozdulattal!

x

72.

Kacsintós csalogató

x

73.

Báránybégetős

x

74.

A zsákos

x

Fejlesztendő területek magyarázata:

Ismerkedés
–

m
egismerés
1

A
z ilyen típusú

játékok célja az önismeret, társismeret, kapcsolatfelvétel az összetartozás érzésének megítélése.
Lehetőséget adnak az önismeret, a pozitív megerősítés az énazonosság
–
tudat fejlesztése, egymás megismerésére.

Együttműködés
2

L
ehetőséget adnak a kreativitás

fejlesztésére, az együttes munka örömének, közös produkció
létrehozásának megtapasztalására, a kooperáció által kapott többlet tudatosítására.

Csoportépítés
–

k
apcsolatfejlesztés
3

A
csapatépítő
játékok nagyon alkalmasak arra, hogy jó kapcsolatokat teremtsünk a csoportban, hogy a
résztvevők

megtapasztalják az együttesség összetartó erejét: az egymásra utaltságot, az egymáshoz kapcsolódást vagy a
feltétlen bizalmat. Lehetőséget adnak az elfogadás,
az empátia, a tolerancia fejlesztésére.

Konfliktuskezelés
4

A játékok az önérvényesítés, a társas hatékonyság sikerét és kudarcát, a csoporton belüli
rokonszenvi viszonyokat megtapasztalására adnak lehetőséget. A tagok átélhetik a kudarc, a
veszteség érzés
ét és azt, hogy mennyire fontosak a többiek számára, hányszor lépnek velük
kapcsolatba, így a csoporttagok egymás iránti érzései is feltárulnak. A rivalizálás, versengés mellett,

a frusztráció és akadályoztatás élménye jelenik meg konfliktushelyzetben. Ann
ak
,

aki sikeres a
játéban, az a pozitív önérvényesítés élményét adja.

Kommunikáció
5

A játékok célja a verbális kommunikáció kifejezőkészségének fejlesztése, a n
em
verbális
kommunikáció gyakorlása, az információtorzulás megtapasztalása. A játékok a nem
verbális
kifejező készség fejlesztését célozzák, annak átélését, hogy bármilyen korlátozás mennyire
megnehezíti a verbális kommunikációt, és hogy milyen nehéz csupán gesztusokkal kifejezni
valamit.

2.3.4.3
. E
redmények felmérésének módja (poszt
teszt)

Az

utómérés célja bebizonyítani, hogy a
kommunikációt és szociális készséget fejlesztő
program pozitív hatással lesz a

kamaszkorúak
asszertív és önérvényesítő magatartás
ára

(növeli az
ön
bizalmat
,

az önérvényesítő magatartást a fogyasztói helyzetekben,

az érz
ések kimutatását

és

a

nemet mondás valószínűségét növeli, fokozza a személyes részvételt a kapcsolatokban)
, vagyis
s
zignifikáns különbség lesz a kísérleti és kontroll csoport tagjai között, ami
megmutatkozik a
szociális pozícióban

és a negatív válaszok

szá
mában.

A

fejlesztési program alkalmazását követően kerül
t sor az utómérésre,

2018. június 14
–
én
,
melyben úgy a
kísérleti
, mint a kontroll csoport részt vett, vagyis összesen 44 személy. Az
alkalmazott eszközök ugyanazok voltak, mint a pretesztben vagyis a
Rathus
–
féle Asszertivitás
tesztet és a Szociometriai kérdőív. A felmérés helyszíne az osztályterem, osztályfőnöki órák
on
.

A diákok először kitöltötték a Rathus
–
féle Asszertivitás tesztet

(melynek célja, megállapítani,
hogy a fejlesztési program hogyan befolyásolja a

kapcsolati helyzetekben megvalósuló asszertív
viselkedést illetve a szociális készségeket
)

majd a Szociometriai kérdőívet

(melynek célja,

megállapítani, hogy milyen hatása van

a fejlesztési programnak a peremhelyzetű valamint a negatív
választást kapó tanulókra, vagyis hogyan alakul a központ és a perem viszonya a fejlesztést
követően)
. Mindkét osztályban külön végeztem el a felmérést.

2.4. Az eredmények bemutatása és értelmez
ése

Az
eredmények
feldolgozásához az SPSS
Statistics 23
programcsomagot alkalmaztam,

míg
egyes táblázatok, diagramok elkészítéséhez a Microsoft Office 2010
–
es programcsomagot. E
lőször a
vizsgálati csoportok, majd a kísérleti és kontroll csoportok statiszti
kai adatai kerülnek bemutatásra.
A szignifikancia vizsgálatok esetében a 95%
–
os szignifikancia szintet (p
<
0.05) fogadtam el az
értékelhetőség minimumának.

A beavatkozás hatásának vizsgálatához páros mintájú t próbát, a
kísérleti és kontroll csoport össze
hasonlítására független t próbát alkalmazom.

A szociális pozíció

valamint a szerkezeti mutatók meghatározása

a pretesztben
:

A kölcsönösségi táblázat alapján

(a mellékletben található meg)
, megállapítható a kölcsönös
választások száma és megoszlása
,
melyet a VII.B osztály esetében 2
–
es ábra, míg a VII.D osztály
esetében 3
–
as ábra szemléltet.

A kölcsönös választások megjelennek a célszociogrammon is
,

(a

mellékletben található meg
)
.

B.A., 1

B.M., 1

B.T., 1

B.G., 1

B.K, 1

C.F., 2

Cs.M., 1

G.A., 1

H.K., 1

K.Á., 2

M.K., 1

P.E., 1

S.K., 1

S.H., 1

Sz.D., 2

T.G., 1

V.T., 1

A kölcsönös választások a VII B
–
ben a pretesztben

71%

29%

2. ábra.

A

kölcsönös választások száma és megoszlása a VII.B
–
ben

a pr
etesztben

A

24 résztvevőből 17 személynek van kölcsönös választása

(71%)
, míg 7
–
nek nincs

(29%), a
17
–
ből 3
–
nak 2x és 14
–
nek 1x
–
es választása.

3. ábra.

A

kölcsönös választások száma és megoszlása a VII.
D
–
ben

a pretesztben

A

20 résztvevőből 16 személynek van kölcsönös választása (80%), míg 4
–
nek nincs (20%), a
16
–
ból 4
–
nek 2x és 1
2
–
nek 1x
–
es választása.

A gyakorisági táblázat
alapján (a mellékletben található meg), megállapítható

a negatív
kritériumok
(szolidaritás hiánya,
bizalmatlanság,
negatív társas helyzet) szerinti választások
megoszlása
. Az egyes mezők (a sorok és az oszlopok találkozása) azt tüntetik ki hányszor
választották az illető gyermeket az adott kritérium szempontjából. A személyenkénti összegzés
kritériumcso
portonként és összesen mutatja meg, hány negatív sza
vazatot kapott az illető tanuló,
melyet a VII.B osztály esetében
4
–
e
s ábra, míg a VII.D osztály esetében
5
–
ö
s ábra szemléltet.

A.N., 1

B.L., 1

B.R., 2

C.L., 1

Cs.V., 1

F.T., 1

K.T., 1

N.K., 1

P.M., 1

P.Cs., 2

Sz.A., 2

T.M., 1

T.Zs., 1

T.N., 1

T.Cs., 2

V.Z., 1

A kölcsönös választások a VII
D
–
ben
a pretesztben

80%

20%

4. ábra.

A

negatív

választások száma és megoszlása a VII.
B
–
ben

a pretesztb
en

5. ábra.

A

negatív

választások száma és megoszlása a VII.
D
–
ben

a pretesztben

A negatív kritériumok (szolidaritás hiánya, bizalmatlanság, negatív társas helyzet) szerinti
választások összegzése, vagyis, hogy összesen hány negatív választást kapott az illető gyermeket,
a
0
1
2
3
4
5
6
7
8
B.A.
B.M.
B.T.
B.B.
B.D.
B.G.
B.K
C.F.
Cs.M.
G.A.
H.K.
K.Á.
K..D.
K.A.
M.K.
P.E.
S.K.
S.H.
Sz.S.
Sz.D.
T.G.
V.T.
V.V.
V.K.
2

1

1

0

0

1

0

2

0

1

3

0

1

0

4

1

0

2

2

1

1

1

0

0

1

2

3

0

0

3

0

1

0

0

5

0

1

0

2

1

0

1

2

1

0

0

1

0

2

2

0

0

0

4

0

0

0

0

3

0

0

1

8

0

0

0

4

0

0

0

0

0

N
egat
ív választások a VII B
–
ben a pretesztben

Szolidaritás hiánya
Bizalmatlanság
Negatív társas helyzet
0
1
2
3
4
5
6
7
1

4

0

0

0

2

0

0

2

0

0

1

0

0

4

0

5

0

0

1

0

0

3

0

0

3

5

0

1

0

1

2

0

1

0

0

2

0

0

2

0

0

0

1

0

7

5

0

4

0

0

0

0

0

0

0

2

0

0

1

N
egat
ív választások a VII D
–
ben a pretesztben

Szolidaritás hiánya
Bizalmatlanság
Negatív társas helyzet

következő ábrák szemléltetik,
a VII.B osztály esetében 6
–
os ábr
a, míg a VII.D osztály esetében 7
–
es
ábra
.

6
. ábra.

A

negatív

választások száma és megoszlása a VII.
B
–
ben

a pretesztben

Az eredmények alapján elmondható, hogy a VII B
–
ben
, a 24 tanulóból 17
–
en kaptak negatív
szavazatokat, amiből 7
–
en kaptak 4 ≥ jelölése
ket. A legtöbb negatív szavazat 14 volt
.

0
2
4
6
8
10
12
14
B.A.
B.M.
B.T.
B.B.
B.D.
B.G.
B.K
C.F.
Cs.M.
G.A.
H.K.
K.Á.
K..D.
K.A.
M.K.
P.E.
S.K.
S.H.
Sz.S.
Sz.D.
T.G.
V.T.
V.V.
V.K.
5

5

4

0

0

8

0

3

0

1

11

0

2

1

14

2

0

3

8

2

1

1

1

0

Összesített n
egat
ív választások a VII B
–
ben a pretesztben

7
. ábra.

A

negatív

választások száma és megoszlása a VII.
B
–
ben

a pretesztben

Az eredmények alapján elmondható, hogy a VII D
–
ben, a 20 tanulóból 13
–
an kaptak negatív
szavazatokat, amiből 7
–
en kaptak 4 ≥
jelöléseket. A legtöbb negatív szavazat 12 volt.

A
z előző eredmények alapján a

vizsgált mintában, a központi helyzetű és a 4
–
nél kisebb
negatív választást kapó személyek, valamint a peremhelyzetű és 4
–
től nagyobb vagy egyenlő negatív
választást kapó személ
yek százalékos
megoszlását szemlélteti a
8
–
a
s ábra
.

0
2
4
6
8
10
12
1

4

3

1

0

12

10

0

7

0

1

3

0

1

4

0

9

0

0

4

Összesített n
egat
ív választások a VII D
–
ben a pretesztben

48%

52%

A vizsg
álati minta megoszlása

Peremhelyzet és 4 ≥ negatív választás

Központi helyzet és 4 < negatív választás

8
. ábra.

A vizsgálati minta százalékos megoszlása

a pretesztben

A szociometriai kérdőív eredményei alapján a következő
csoportkohéziós
/szerkezeti

mutatókat számoltam ki:
SI
–

sűrűségi index (a kölcsönös kapcsolatok és a csoporttagok számának
aránya);
KI
–

kölcsönösségi index (a csoport létszámához viszonyított, kölcsönös kapcsolattal
rendelkező tanulók százalékos aránya);
CskI
–

csoportkohéziós index (a csoport létszámához
visz
onyított, barátságok száma);
VK
–

viszonzott kapcsolatok mutatója (a kölcsönös kapcsolatok
százaléka az összes választáshoz viszonyítva).



Szerkezeti mutatók a VII B
–
ben:

SI =
20
/24 = 0.
83
; az 1 körüli érték azt jelenti, hogy egy személynek átlagosan egy
barátja van, a mutató átlaga
=

0.9
–
1 között van.

KI

= 17/24*100 = 70.83
%
; ezen mutatón elért érték valamivel kevesebb, mint az átlag,
ami 85
–
90
%
, megmutatja, hogy a tanulók, hány százaléká
nak van kölcsönös
kapcsolata.

CskI =
2
0 / (24*23) * 200 =
7
.
25
; ez az eredmény jóval eltér az átlagtól, amely 10
–
13
között van.

VK

= 20/155*100 = 12.90%
; az eredmény nagyban eltér az átlagtól, amely 40
–
50
%
között van. A túl kevés viszonzott kapcsolat
,

műk
ödési problémát jelezhet, ami
régóta együtt lévő csoportban a klikkesedés jele lehet, vagyis bizonyos csoportok
be nem fogadásának.

Mivel az SI érték az átlag körül mozog, a csoportról az
mondható el, hogy bemerevedett, lezárták a társak felé nyitást.



Szerkezeti mutatók a VII D
–
ben:

SI =
2
0/20 =
1
; ezen érték azt jelenti, hogy egy személynek átlagosan egy barátja van, a
mutató átlaga
=

0.9
–
1 között van.

KI

= 16/20*100 = 80%
;
az

elért érték valamivel kevesebb, mint az átlag,

CskI =
2
0 / (20*19) *200
=
10
.
52
; ez az eredmény az átlag körül mozog, amely 10
–
13
között van.

VK

= 20/117*100 = 17.10%
; az eredmény nagyban eltér az átlagtól, amely 40
–
50
%
között van. A túl kevés viszonzott kapcsolat, ebben az esetben is működési
problémát jelezhet, ami régóta eg
yütt lévő csoportban a klikkesedés jele lehet,
vagyis bizonyos csoportok be nem fogadásának. Mivel az SI érték az átlag körül
mozog, a csoportról az mondható el, hogy bemerevedett, lezárták a társak felé
nyitást.

A szociometriai adatok bemutatása után a t
eljes minta
,

mért változókon kapott eredményeinek
a bemutatása következik (N
=
44)

–

5. táblázat
, amely alapját képezi a következő elemzéseknek,
valamint információt nyújt a csoportok profiljáról.

5.
T
áblázat.
A mért változók leíró statisztikának adatai a
teljes mintán (
N
=
44
)

Rathus
–
féle Asszertivitás teszt

Minimum

Maximum

Átlag

Szórás

Önbizalom

–
17.00

16.00

2.07

9.57

Érzések kimutatása

–
8.00

8.00

0.13

3.86

Önérvényesítés fogyasztói helyzetekben

–
5.00

6.00

0.27

3.12

Nemet mondás

–
10.00

10.00

0.78

5.23

Személyes részvétel kapcsolatokban

–
3.00

8.00

0.50

2.67

A Rathus
–
féle Asszertivitás teszten kapott eredmények viszonylag átlagosnak tekinthetőek. Az
érzések kimutatása, önérvényesítés fogyasztói helyzetekben, nemet mondás és személyes rés
zvétel a
kapcsolatokban alskálákon
, az eredmények az átlag körül mozognak, míg az önbizalom alskálán
elért eredmény

valamivel magasabb az átlagnál,

a

teszten elért eredmények a kamaszkor
sajátosságainak tudhatóak be.

A

H1 és H2

k
ivizsgálása:

H1: a). Azok a gyerek
ek, akiknek nincs kölcsönös kapcsolatuk (peremhelyzetűek)
:



alacsony az önbizalmuk, önértékelési problémáik vannak,



nem képesek az érzések kimutatására,



fogyasztói helyzetekben nem önérvényesítőek,



nem képesek nemet mondani,



kapcsolataikban a
személyes részvétel minimális.

H2: a). Azok a gyerekek, akiknek vannak kölcsönös kapcsolataik:



magas

az önbizalmuk,
nincs
önértékelési problém
ájuk
,



képesek
kimutatni
az érzése
i
k
et
,



fogyasztói helyzetekben önérvényesítőek,



képesek nemet mondani,



kapc
solataik
at

a személyes részvétel
jellemzi
.

A független t
–
próba
eredményei
alapján elmondható, hogy a H1a). és H2a) alpontok nem
igazolódtak be, vagyis nem mutatható ki szignifikáns különbség azon gyerekek között, akiknek
nincs kölcsönös kapcsolatuk (perem
helyzetűek) és azok között, akiknek vannak kölcsönös
kapcsolataik.

Tehát a kölcsönös vála
sztások hiánya nem befolyásolja negatívan az önbizalmat, az érzések
kimutatásának a képességét, az önérvényesítő magatartást a fogyasztói helyzetekben, a nemet
mondás

képességét valamint a kapcsolatokban való személyes részvételt.

A p
eremhelyzetűek és nem
peremhelyzetűek összehasonlításának eredményei, az említett
dimenziók mentén a 6
–
os táblázatban vannak feltűntetve.

6.
T
áblázat.

P
eremhelyzetűek

és
nem peremhelyzetűek összehasonlítása
az
önbizalom, érzések
kimutatása, önérvényesítés fogyasztói helyzetekben, nemet mondás, személyes részvétel a
kapcsolatokban

dimenziók mentén

N

Átlag

Szórás

t
–
érték

Szignifikancia

Önbizalom

Perem

11

–
1.182

7.744

–
1.312

nem szign.

Nem perem

33

3.151

9.969

Érzések
kimutatása

Perem

11

.000

4.171

–
.134

nem szign.

Nem perem

33

.182

3.820

Önérvényesítés
fogyasztói
helyzetekben

Perem

11

–
.636

2.292

–
1.119

nem szign.

Nem perem

33

.576

3.326

Nemet mondás

Perem

11

–
1.000

4.219

–
1.309

nem szign.

Nem perem

33

1.364

5.453

Személyes
részvétel a
kapcsolatokban

Perem

11

–
.363

1.804

–
1.246

nem szign.

Nem perem

33

.788

2.870

H1:
b). Azok a gyerekek, akik
4
≥
negatív jelölést kapnak társaiktól
:



alacsony az önbizalmuk, önértékelési problémáik vannak,



nem képesek az érzések kimutatására,



fogyasztói helyzetekben nem önérvényesítőek,



nem képesek nemet mondani,



kapcsolataikban a személyes részvétel minimális.

H2:
b). Azok a gyerekek, akik
4
<

neg
atív jelölést kapnak társaiktól
:



magas

az önbizalmuk,
nincs
önértékelési problém
ájuk
,



képesek
kimutatni
az érzése
i
k
et
,



fogyasztói helyzetekben önérvényesítőek,



képesek nemet mondani,



kapcsolataikat a személyes részvétel jellemzi.

A független t
–
próba
eredményei alapján elmondható, hogy a H1b). és H2b) alpontok
beigazolódtak, vagyis szignifikáns különbség

(p
<
0.05)

mutatható ki azon gyerekek között, akik 4
–
nél nagyobb vagy egyenlő negatív választást kaptak társaiktól és azok között
,

akik 4
–
nél kisebb
n
egatív választást kaptak.

Tehát a társaktól kapott negatív választások negatívan befolyásolják az önbizalmat, az érzések
kimutatásának a képességét, az önérvényesítő magatartást a fogyasztói helyzetekben, a nemet
mondás képességét valamint a kapcsolatokba
n való személyes részvételt.

Az összehasonlítás eredményei, az említett dimenziók mentén a 7
–
es táblázatban vannak
feltűntetve.

7. táblázat.
4

≥ és 4

<

negatív választás
t kapók

összehasonlítása
az
önbizalom, érzések kimutatása,
önérvényesítés fogyasztói
helyzetekben, nemet mondás, személyes részvétel a kapcsolatokban

dimenziók mentén

N

Átlag

Szórás

t
–
érték

Szignifikancia

Önbizalom

4 ≥ negatív

14

–
10.214

3.926

–
12.466

p
<
0.05

4
<

negatív

30

7.800

4.686

Érzések
kimutatása

4 ≥ negatív

14

–
3.643

2.405

–
5.950

p
<
0.05

4
<

negatív

30

1.900

3.067

Önérvényesítés
fogyasztói
4 ≥ negatív

14

–
3.143

1.351

–
7.493

p
<
0.05

4
<

negatív

30

1.867

2.315

helyzetekben

Nemet mondás

4 ≥ negatív

14

–
5.643

2.678

–
10.362

p
<
0.05

4
<

negatív

30

3.767

2.861

Személyes
részvétel a
kapcsolatokban

4 ≥ negatív

14

–
2.286

.726

–
6.732

p
<
0.05

4
<

negatív

30

1.800

2.203

Összegezvén a H1 és H2
–

ben megfogalmazott feltételezések igazolására alkalmazott próbák
eredményeit, elmondható, hogy úgy a
z

első
,

mint a második hipotéz
is csak részben igazolódott be.
Az elméleti részben bemutatott kommunikációs elméletekből, modellekből, valamint
kommunikációs stílusokból kiindulva, feltételezem, hogy a kamaszkorúak
esetében
az asszertív
magatartás hiánya negatívan

befolyásolja a személyközi
, kölcsönös

kapcsolatokat és társas
pozíciót,
valamint
azok a kamaszok, akik társas interakcióik során önérvényesítő magatartást tanúsítanak,
társas pozíciójuk kedvezőbb, vannak kölcsönös kapcsolataik és nem kapnak számottevő neg
atív
jelölést.

Az eredmények vizsgálata azt mutatja

(6, 7 táblázat)
, hogy
az asszertív magatartás, a
kamaszkorúak esetében nem befolyásolja a kölcsönös kapcsolatok számát, azonban a negatív
választásokra hatással van, hisz szi
gnifikáns különbség mutatható

ki az asszertív magatartás megléte
és hiánya között
.

Vagyis

ha valakine
k

nem asszertív a magatartása, akkor nagyobb a valószínűsége
annak, hogy társaiktól több negatív szavazatot kap
nak és

kev
é
sbé
fogják el
fogad
ni őket
.

A beavatkozás hatásának vizsgál
ata

A beavatkozás előtt, fontos volt megállapítani, hogy
van
–
e

jelentős eltérés a csoportok között a
preteszt
b
en,
mert
amennyiben

van
, akkor át kell, rendezn
i

a csoportokat vagy
valamilyen
statisztikai
megoldást
kell
talál
ni
,
annak érdekében,
hogy homogén

csoportokkal indul
hassunk
. A kísérleti és a
kontroll csoport
beavatkozás

előtti eredményeinek összehasonlítását a független t próbával
végezt
em
. A független t próba eredménye a

8
–
as

táblázatban látható:

8.
T
áblázat.
A

kísérleti és kontroll csoport

összeh
asonlítása a pretesztben

N

Átlag

Szórás

F

Szignifikancia

Önbizalom

Kísérleti

24

1.250

8.684

1.976

.167

Kontroll

20

3.050

10.675

Érzések
kimutatása

Kísérleti

24

.708

3.316

2.024

.162

Kontroll

20

–
.550

4.419

Önérvényesítés
fogyasztói
helyzetekben

Kísérleti

24

–
.083

2.948

1.232

.273

Kontroll

20

.700

3.342

Nemet mondás

Kísérleti

24

.167

4.400

3.685

.062

Kontroll

20

1.500

6.117

Személyes
részvétel a
kapcsolatokban

Kísérleti

24

.042

2.137

4.780

.034

Kontroll

20

1.050

3.170

Ahogyan a táblázat is mutatja az előméréseken, a mért változók többségénél, nem volt jelentős
eltérés a csoportok között.

A
7
–
es számú

diagram is azt szemlélteti, hogy a preteszt során azonosított asszertív magatartás
dimenziói mentén, nem számottevő az e
ltérés, bár az átlagok nyilván különböznek.

7. ábra.

A

kísérleti és kontroll cso
port

összeha
sonlítása a pretesztben

A harmadik hipotézisben f
eltételezem, hogy az általam összeállított kommunikációt és
szociális készséget fejlesztő program pozitív
hatással lesz az asszertív és önérvényesítő magatartásra
(növeli az ön
bizalmat
,

az önérvényesítő magatartást a fogyasztói helyzetekben,

az érzések
kimutatását

és

a

nemet mondás valószínűségét növeli, fokozza a személyes részvételt a
kapcsolatokban)
, vagyis

s
zignifikáns különbség lesz a kísérleti és kontroll csoport tagjai között, ami
az asszertív magatartást
illeti.

A következő lépésben

tehát

a

kísérleti és
kontroll
csoport

eredményei
nek az összehasonlítása
következett,

a beavatkozást követően
, melyek a 9
–
e
s táblázatban vannak feltüntetve, valamint ezen
eredmények szemléltetésére szolgál
,

a 8
–
as számú diagram

is
.

Az

eredmények alapján, elmondható
, hogy a kísérleti csoportban az önbizalom szintje jóval
nagyobb, mint a kontrollcsoport önbizalma, hisz szignifikáns különbség mutatkozik a két csoport
eredménye között, p
< 0.01,
ennek megfelelőe
n, tehát a hipotézis első alpontja beigazolódott. Az
önbiza
lom növekedése a fejlesztőprogram hatásának tekinthető.

-20
-15
-10
-5
0
5
10
15
20
Kísérleti
Kontroll
Preteszt

Önbizalom
Érzések kimutatása
Önérvényesítés fogyasztói
helyzetekben
Nemet mondás
Személyes részvétel a
kapcsolatokban

A kísérleti csoportban a személyek képesek kifejezni az érzelmeiket, ellentétben a kontroll
csoport tagjaival, a két csoport között szignifikáns különbség mutatható ki, p
< 0.01,
ami szintén a
fejlesz
tőprogram hatékonyságának tudható be, ezáltal igazolódik be a hipotézis második alpontja.

Szignifikáns különbség volt a kísérleti és kontroll csoport tagjai között a fogyasztói
helyzetekben történő önérvényesítő magatartást illetően, p < 0.05, ami azt jele
nti, hogy a
beavatkozást követően a kísérleti személyek fogyasztói helyzetekben önérvényesítő magatartást
tan
úsítanak, így igazolódik a hipotézis harmadik alpontja is.

A nemet mondás tekintetében is szignifikáns különbség volt a kísérleti és a kontroll cso
port
tagjai között
, p < 0.01, vagyis a kísérleti csoport tagjai a fejlesztést követően képesek nemet
mondani,
ezáltal beigazolódik a hipotézis

negyedik alpontja.

A hipotézis utolsó alpontja is beigazolódik, miszerint a kísérleti csoport tagjai, a fejleszté
st
követően kapcsolataikban képesek a személyes részvételre, ellentétben a kontroll csoport tagjaival.
A két csoport között szignifikáns különbség volt, p
< 0.01.

Összesítve elmondható, hogy a s
zignifikáns különbség
,

a kísérleti és kontroll csoport között,

ami
az asszertív magatartást
illeti
, a fejlesztőprogram hatásának tekinthető

Ezek az eredmények
megfelelnek az elvártaknak és alátámasztják az eddigi elméleti modelleket és előző kutatások
eredményeit.

9.
T
áblázat
.

A kísérleti
és kontroll
csoport

összeha
sonlítása a

poszttesztben

N

Átlag

Szórás

F

Szignifikancia

Önbizalom

Kísérleti

24

4.708

6.517

7.884

.008

Kontroll

20

3.300

10.183

Érzések
kimutatása

Kísérleti

24

2.167

2.371

9.240

.004

Kontroll

20

–
.300

4.105

Önérvényesítés
fogyasztói
helyzetekben

Kísérleti

24

1.667

2.078

5.654

.022

Kontroll

20

.900

3.227

Nemet mondás

Kísérleti

24

1.958

3.029

13.132

.001

Kontroll

20

1.700

5.676

Személyes
részvétel a
kapcsolatokban

Kísérleti

24

1.125

1.801

7.820

.008

Kontroll

20

1.150

3.066

8. ábra.

A

kísérleti és kontroll csoport

összehasonlítása a
poszt
tesztben

A kísérleti csoport önmag
ához

képest nyújtott eredményei
,

a beavatkozást követően

A következ
ő lépésben a kísérleti csoport

önmagához képest nyújtott eredménye

a beavatkozást
követően

kerül összehasonlításra, konkrétan az
, hogy javult
–
e az asszertív

magatartás, valamint a
szociális státusz

a beavatkozás
t követően a kísérleti csoport
nál. A beavatkozás eredményességét a
páros t próba alkalmazásával vizsgált
am
,
mel
y segítségével az előmérés és az utómérés adatait
hasonlított
am

össze. Az eredményeket a

10
–
es számú

táblázatban foglalt
am

össze
,

amit grafikusan is
ábrázoltam

(9. ábra)
.

Azt feltételeztem, hogy a kísérleti csoport esetében, a poszttesztben önmagukhoz képe
st
viszonyítva (a pretesztben mutatott eredményeikhez viszonyítva) a beavatkozás az asszertív
magatartás kialakulását fogja eredményezni, vagyis az önbizalom növekedését, fogyasztói
helyzetekben önérvényesítő magatartás tanúsítását, érzések kimutatását, ne
met mondást valamint
személyes részvételt a kapcsolatokban fogja eredményezni, amely megmutatkozik az
interperszonális kapcsolataikban, valamint az osztályban
elfoglalt szociális státusban
.

-10.000
-5.000
0.000
5.000
10.000
Kísérleti
Kontroll
Pos
z
tteszt

Önbizalom
Érzések kimutatása
Önérvényesítés fogyasztói
helyzetekben
Nemet mondás
Személyes részvétel a
kapcsolatokban

10
.

T
áblázat
.

A kísérleti csoport pre
–

és posztteszt
b
en elért
eredményeinek összehasonlítása

Csoport

PRETESZT
VERSUS
POSZTESZT

N

Átlag

Szórás

t
–
érték

Szignifikancia

Kísérleti

Önbizalom

24

3.458

3.413

4.964

.000

Érzések
kimutatása

24

1.458

1.999

3.573

.002

Önérvényesítés
fogyasztói
helyzetekben

24

1.750

2.707

3.167

.004

Nemet mondás

24

1.792

2.766

3.173

.004

Személyes
részvétel a
kapcsolatokban

24

1.083

1.530

3.469

.002

Ahogyan

a kapott eredmények mutatják, a kísérleti csoportban

jelentős

javulás következett be
a beava
tkozást követően, jelentős változás
tapasztalható

az asszertív magatartás terén, minden
változó mentén (az önbizalom, az érzések kimutatása, önérvényesítés fogyasztói helyzetekben,
nemet mondás valamint a személyes részvétel a kapcsolatok terén). A legjelentősebb fejlődés az
önbizalom terén
mutatkozott.

-1.000
0.000
1.000
2.000
3.000
4.000
5.000
Önbizalom
Érzések kimutatása
Önérvényesítés fogyasztói helyzetekben
Nemet mondás
Személyes részvétel a kapcsolatokban
Posztteszt
Preteszt

9. ábra.

A kísérleti csoport pre
–

és posztteszt
ben elért eredményei

Ez a hipotézis teljes mértékben igazolást nye
rt a kapott eredmények által, a kísérleti
csoportban a fejlesztést követő felmérésen minden mért változó esetében javulás tapasztalható,
ellentétben a kontroll csoporttal, ahol nem
tapasztalható jelentős változás, semmilyen téren, ami azt
bizonyítja, hogy
a változások valószínűen a beavatkozás hatásának tudhatóak be. A kontroll csoport
változásának a vizsgálatára szintén a páros t próbát alkalmaztam (van
–
e szignifikáns különbség a
pre
–

és poszttesztben elért eredmények között).

11.

T
áblázat
.

A kontroll cso
port pre
–

és posztteszten elért eredményeinek összehasonlítása

Csoport

PRETESZT
VERSUS
POSZTESZT

N

Átlag

Szórás

t
–
érték

Szignifikancia

Kontrol

Önbizalom

2
0

2.500

.967

1.157

.262

Érzések
kimutatása

20

2.500

.550

2.032

.056

Önérvényesítés
fogyasztói
helyzetekben

20

2.000

.523

1.710

.104

Nemet mondás

20

2.000

.616

1.453

.163

Személyes
részvétel a
kapcsolatokban

20

1.000

.308

1.453

.163

10. ábra.

A k
ontroll

csoport pre
–

és posztteszt
ben elért eredményei

A szociális pozíció valamint a
szerkezeti mutatók meghatározása

a poszttesztben
:

A kölcsönösségi táblázat alapján (a mellékletben található meg), megállapítható a kölcsönös
választások száma és megoszlása, melyet a VII.B osztály esetében
11
–
es ábra, míg a VII.D osztály
esetében
12
–
e
s áb
ra szemléltet. A kölcsönös választások megjelennek a célszociogrammon is, (a
mellékletben található meg).

-1.000
-0.500
0.000
0.500
1.000
1.500
2.000
2.500
3.000
3.500
Önbizalom
Érzések kimutatása
Önérvényesítés fogyasztói helyzetekben
Nemet mondás
Személyes részvétel a kapcsolatokban
Posztteszt
Preteszt

11
. ábra.

A

kölcsönös választások száma és megoszlása a VII.B
–
ben
, a poszttesztben

A

24 résztvevőből
22

személynek van kölcsönös választása (
92
%), míg
2
–
nek nincs (
8
%), a
22
–
ből
2
–
nek 3x, 4
–
n
e
k 2x és 1
6
–
n
a
k 1x
–
es választása.

Az utómérésen 5 személlyel többnek van
kölcsönös kapcsolata
, az előméréshez képest, ami jelentős változást jelent.

12
. ábra.

A

kölcsönös választások száma és megoszlása a V
II.
D
–
ben
, a poszttesztben

B.A., 2

B.M., 1

B.T., 2

B.B., 1

B.D., 1

B.G., 1

B.K, 1

C.F., 2

Cs.M., 1

G.A., 2

H.K., 1

K.Á., 3

K..D., 1

M.K., 1

P.E., 1

S.K., 1

S.H., 1

Sz.S., 1

Sz.D., 3

T.G., 1

V.T., 1

V.K., 1

A kölcsönös választások a VII B
–
ben a poszttesztben

92%

8%

A.N., 1

B.L., 1

B.R., 2

C.L., 1

Cs.V., 1

F.T., 1

K.M., 1

K.T., 1

M.B., 1

N.K., 1

P.M., 1

P.Cs., 2

Sz.A., 2

T.M., 1

T.Zs., 1

T.N., 1

T.Cs., 2

V.Z., 1

A kölcsönös választások a VII
D
–
ben
a poszttesztben

82%

18%

A

20 résztvevőből 1
8

személynek van kölcsönös választása (8
2
%), míg
2
–
nek nincs (
18
%), a
1
8
–
ból 4
–
nek 2x és 1
4
–
nek 1x
–
es választása
, nincs jelentős változás
, mivel egy kölcsönös kapcsolat
két peremhelyzetű tanuló között alakult
ki.

A gyakorisági táblázat alapján (a mellékletben található meg), megállapítható a negatív
kritériumok (szolidaritás hiánya, bizalmatlanság, negatív társas helyzet) szerinti választások
megoszlása. Az egyes mezők (a sorok és az oszlopok találkozása) azt t
üntetik ki hányszor
választották az illető gyermeket az adott kritérium szempontjából. A személyenkénti összegzés
kritériumcsoportonként és összesen mutatja meg, hány negatív szavazatot kapott a tanuló, melyet a
VII.B osztály esetén
a
13
–
a
s ábra, míg a VII
.D esetén
a
14
–
e
s ábra szemléltet.

13
. ábra.

A

negatív

választások száma és megoszlása a VII.
B
–
ben

a poszttesztben

0
0.5
1
1.5
2
2.5
3
B.A.
B.M.
B.T.
B.B.
B.D.
B.G.
B.K
C.F.
Cs.M.
G.A.
H.K.
K.Á.
K..D.
K.A.
M.K.
P.E.
S.K.
S.H.
Sz.S.
Sz.D.
T.G.
V.T.
V.V.
V.K.
1

1

1

1

1

1

2

2

1

1

1

0

1

0

2

1

0

1

3

1

1

1

0

0

1

1

2

1

1

2

0

1

0

0

3

1

1

0

2

1

1

1

1

1

2

0

1

0

2

1

0

0

0

2

1

0

1

1

2

1

0

2

3

0

1

0

2

0

1

1

1

2

N
egat
ív választások a VII B
–
ben a p
oszt
tesztben

Szolidaritás hiánya
Bizalmatlanság
Negatív társas helyzet

14
. ábra.

A

negatív

választások száma és megoszlása a VII.
D
–
ben

a poszttesztben

A negatív kritériumok (szolidaritás hiánya,
bizalmatlanság, negatív társas helyzet) szerinti
választások összegzése, vagyis, hogy összesen hány negatív választást kapott az illető gyermek, a
poszttesztben a következő ábrák szemléltetik, a VII.B osztály esetében 15
–
ös ábra, míg a VII.D
osztály esetéb
en 16
–
os ábra.

1
5
. ábra.

A

negatív

választások száma és megoszlása a VII.
B
–
ben

a poszttesztben

0
1
2
3
4
5
1

3

0

0

0

2

0

0

2

0

0

1

0

0

4

1

5

0

0

1

0

0

3

0

1

2

4

1

1

0

1

2

0

1

0

0

2

0

0

2

0

0

0

1

0

5

4

0

2

1

0

0

1

1

0

1

2

1

0

1

N
egat
ív választások a VII D
–
ben a p
oszt
tesztben

Szolidaritás hiánya
Bizalmatlanság
Negatív társas helyzet
0
1
2
3
4
5
6
7
B.A.
B.M.
B.T.
B.B.
B.D.
B.G.
B.K
C.F.
Cs.M.
G.A.
H.K.
K.Á.
K..D.
K.A.
M.K.
P.E.
S.K.
S.H.
Sz.S.
Sz.D.
T.G.
V.T.
V.V.
V.K.
4

3

3

2

2

5

3

3

2

2

6

2

2

2

7

2

2

2

6

2

4

2

2

2

Összesített n
egat
ív választások a VII B
–
ben a p
oszt
tesztben

Az eredmények alapján elmondható, hogy a VII B
–
ben, a 24 tanulóból
mind a 24
–
en kaptak
negatív szavazatokat, amiből 6
–
an kaptak 4 ≥ jelöléseket. A legtöbb
negatív szavazat 7 volt. Bár a
pretesztben csak 17
–
en kaptak negatív jelölést, a növekedés mégis pozitív változást jelent, hisz a
poszttesztben jobban eloszlottak ezek a negatív választások, ami jól látszik az egyes tanulók
maximális szavazatában, vagyis a
z előmérésen 14, az utómérésen már csak 7 volt az a maximális
negatív szavazat, amit egy tanuló kaphatott, ami lényeges javulást jelent.

1
6
. ábra.

A

negatív

választások száma és megoszlása a VII.
D
–
ben

a poszttesztben

Az eredmények alapján elmondható, hogy a VII
D
–
ben, a 20

tanulóból
19
–
en kaptak negatív
szavazatokat, amiből 6
–
an kaptak 4 ≥ jelöléseket. A legtöbb negatív szavazat
9

volt. Bár a
pretesztben csak 1
3
–
en kaptak neg
atív jelölést, a növekedés mégsem jelent

pozitív változást, hisz a
poszttesztben
csak minimálisan

oszlottak

el jobban

ezek a negatív választások, ami jól látszik az
egyes tanulók maximális szava
zatában, vagyis az előmérésen 12
, az utómérésen csak
9

volt az a
maximális negatív szavazat, amit egy
tanuló kaphatott, ami
minimális javulást jelent és betudható az
osztályfőnöki óráknak, vagy osztálykirándulásnak.

Az
utómérés

eredménye
i

alapján a vizsgált mintában, a központi helyzetű és a 4
–
nél kisebb
negatív választást kapó személyek

száma nőtt
,
míg

a
peremhelyzetű és 4
–
től nagyobb vagy egyenlő
negatív választást kapó személyek
száma csökkent, ennek
százalékos megoszlását szemlélteti a 17
–
es ábra.

0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
1

3

3

1

1

9

8

1

5

1

1

3

1

2

4

2

9

1

0

4

Összesített n
egat
ív választások a VII D
–
ben a p
oszt
tesztben

17
. ábra.

A vizsgálati minta százalékos megoszlása a poszttesztben

A szociometriai kérdőív eredményei
alapján
, a poszttesztben is

a következő szerkezeti
mutatókat számoltam ki: SI
–

sűrűségi index
,
; KI
–

kölcsönösségi index; CskI
–

csoportkohéziós
index

valamint a
VK
–

viszonzott kapcsolatok mutatója.



Szerkezeti mutatók a VII B
–
ben:

SI =
30
/24 =
1
.
25
; az
1 körüli érték azt jelenti, hogy egy személynek átlagosan egy
barátja van, a
z

átlag
=

0.9
–
1 között van, a fejlődést ez a mutató is jelzi, hisz az
előmérésen SI = 0.83

volt
.

KI =
22
/24*100 =
91
.
66%
;
az
elért érték valamivel
már több
, mint az átlag 85
–
90%,

a
mi
javulást jelent az preteszthez képest, ahol KI = 70.83

volt
, tehát a tanulók nagyobb
százalékának van köl
csönös kapcsolata.

C
skI = 30 / (24*23) * 200 = 10.87
; az elért

eredmény
már

átlag
os
,
(átlag

10
–
13 között
van
), míg az előmérésen átlag ala
t
t volt jóval,
CskI = 7.25%
.

VK =
3
0/155*100 = 1
9
.
35
%; az eredmény
még mindig
nagyban eltér az át
lagtól, amely
40
–
50% között van,

ami indokolttá teszi a további csoportfejlesztő
tevékenységeket, a

túl kevés viszonzott kapcsolat

miatt
,
azonban i
tt

is

jelentő
s

javulás tapasztalható, hisz az előmérésen
VK = 12.90%

volt.

34%

66%

A vizsg
álati minta megoszlása

Peremhelyzet és 4 ≥ negatív választás

Központi helyzet és 4 < negatív választás



Szerkezeti mutatók a VII D
–
ben:

SI = 2
2
/20 = 1
.1
; ez

az

érték azt jelenti, hogy egy személynek átlagosan egy barátja van,
a
z

átlag = 0.9
–
1 között van
, minimális javulás, hisz az előmérésen ez az érték
1

volt.

KI = 1
8
/20*100 =
9
0%; az elért érték átlag
os
,

(az átlag 85
–
90%), minimális javulás, az
előméréshez viszonyítva, ahol
KI =
80%.

C
skI = 22 / (20*19) *200 = 11.58
; ez az eredmény az átlag körü
l mozog
, amely 10
–
13
között van, minimális javulás itt is észlelhető, az előméréshez képest, ahol C
skI =
10.52
.

VK = 2
2
/117*100 = 1
8
.
8
0%; az eredmény
a kontroll csoportban is jelentősen

eltér az
átlagtól, amely 40
–
50% között van. A túl kevés viszonzott kapcsolat,

ebben az
esetben is működési problémát jelezhet
nek
,

és indokolt a csoportfejlesztő
tevékenységek beiktatása. A pretesztben ez az érték
17.10%

volt, így minimális
változás van ezen mutató értékénél is
;

A fejlődés mértéke
a poszttesztben kapott
eredmények alapján

Végezetül a következő ábrákon (18, 19 ábra) szeretném szemléltetni a kísérleti és kontroll
csoport eredményeit, ami a fejlődét illeti.

A 18
–
as ábra
bemutatja, hogy hogyan alakult a központ és
a perem viszonya, valamint hogyan változtak a

negatív választások száma a kísérleti és a kontroll
csoportban.
A kísérleti csoportban
a beavatkozás után 54%
–
ról 33%
–
ra csökkent a peremhelyzetűek
és a 4 ≥
negatív

választások aránya és 46%
–
ról 67%
–
ra nőtt a központi helyzetűek és a 4 < negatív
választás
ok aránya
, ami jelentős változásnak tekinthető
. Ezzel ellentétben a kontroll csoport
esetében, ahol nem volt beavatkozás 4
0
%
–
ról 3
5
%
–
r
e

csökkent a peremhelyzetűek és a 4 ≥
negatív

választások aránya és 6
0
%
–
ról 6
5
%
–
r
e

nőtt a központi helyzetűek és a 4 < neg
atív választások
aránya
, ami minimális változást jelent
.

18. ábra.
A szociális pozíció valamint a negatív választások változása

a kísérleti és kontroll csoportban

A 19
–
es ábra a
fejlődés százalékos megoszlását mutatja

a kísérleti és kontroll csoportban
,

ami

jól tükrözi azt, hogy a beavatkozást követően a kísérleti csoportban 42
%
–
os pozitív változás

történt,
amely valószínűen a fejlesztő program hatásának tudható be, ezzel ellentétben
,

a kontroll
csoportban, ahol nem volt beavatkozás,
a fejlődés minimális
,

1
%
–
os
.

19. ábra.
A fejlődés százalékos megoszlása a kísérleti és kontroll csoportban

42%

1%

0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
Kontroll
Kísérleti
Fejlődés

0
2
4
6
8
10
12
14
16
Peremhelyzet és 4
≥ negatív
választás

Központi helyzet
és 4 < negatív
választás
54%

33%

46%

67%

Kísérl
e
ti csoport

Preteszt
Posztteszt
0
2
4
6
8
10
12
14
16
Peremhelyzet és 4
≥ negatív
választás

Központi helyzet
és 4 < negatív
választás
40%

35%

60%

65%

Kontrol
l

csoport

Preteszt
Posztteszt

2.5. Pszichológiai értelmezés és következtetések

A
jelen
kutatás célja
annak vizsgálata volt
, hogy a

kamaszkorú gyerekek esetében az
önérvényesítő magatartás hiánya negatív hatással lesz
–
e a társas helyzetre, kapcsolataira és
magatartásra? Valamint egy általam összeállított speciális fejlesztő program eredményeként
ellensúlyozhatóak
–
e az esetleges negatí
v következmények?

Az eredmények azt, mutatják, hogy az asszertív magatartás hiányának nincs hatása a
kölcsönös kapcsolatokra. A kutatás eredményei alátámasztják a szakirodalomban leírtakat, vagyis,
hogy az asszertív magatartás hiánya a kamaszok esetében k
ommunikációs nehézségeket
eredményeznek, amelyek megmutatkoznak a negatív választásokban, tehát ezeket a tanulókat a
szolidaritás hiánya, negatív társas helyzet jellemez, valamint társaik bizalmatlanok velük szemben.

A további eredmények bizonyítják, hogy

az alkalmazott
kommunikációs és szociális
készségeket fejlesztő program hatékonynak bizonyult
,
az asszertív magatartás kialakításában
,

vagyis
általa ellensúlyozhatók
az asszertivitás hiányának negatív következményei, jelentős változás
tapasztalható úgy a
központ és a perem viszonyában, a negatív választások megoszlásában, az
önbizalom, érzések kimutatása, nemet mondás, önérvényesítő magatartás, kapcsolatokban való
személyes részvétel terén.

A

kedvezőtlen társas helyzetek előfordulása csökkent, a periférián

lévő
személyek kedvező irányba
mozdultak el
, valamint a negatív választások
jobban el
oszl
odtak
.

A beavatkozás nem eredményezte valamennyi diák szociális pozíciójának a javulását, de a
változás pozitív irányban történt.

Elmondható, hogy
–

bár időben nem t
artott sokáig a beavatkozás
–

sikeresnek bizonyult, amit nem csak az adatok és eredmények támasztanak alá, hanem a tanulók
pozitív visszajelzései is jelzésértékűek számomra a programmal kapcsolatban.

A fejlesztési program, hatással volt a csoporton belüli

kommunikációra, csapatmunkára,
önbizalomra, előadókészségre, fejlesztette a segítő kritikát, az önérvényesítő magatartást,
elősegítette az erőszakmentes kommunikációt, hosszú távon a szociális hatékonyságot, ezáltal a
peremhelyzetű és a negatív jelölést k
apó gyerekek csoportintegrálását, valamint a csoportlégkör
minőségi javulását. Segítette őket közösségi taggá válni, azaz önmagukat, társaikat jobban
megismerni, megérteni.
Ö
nbizalom fejlesztése és mások jobb megismerése által felkészítette őket a
jelen és

jövőbeli elkerülhetetlen konfliktusok sikeres megoldására.

Élmény volt számomra azt hallani, hogy „Mikor lesznek még ilyen foglalkozások?”, valamint
azt, hogy más osztály tanulóinak vagy épp tanáraiknak meséltek arról, hogy milyen érdekes
foglalkozásokon
vesznek ők részt és, hogy mennyire jól érzik magukat.

Pozitívumként ítélem meg azt is, hogy minden foglalkozást követően voltak olyan diákok,
akik még maradtak és kérdéseket tette fel, vagy épp elmeséltek egy a foglalkozással kapcsolatos
élményüket, ami s
zámomra azt jelentette, hogy a személy törekszik arra, hogy az életébe valamilyen
pozitív változás következzen be. Az elmesélt élmények sok információt elárulnak a tanuló belső
világáról és lélektani állapotáról, főleg akkor, ha van valaki, aki meghallgatj
a őket, anélkül, hogy
értékelné őket. Sok mindent meg lehet tudni például a félelmeikről, vágyaikról, céljaikról, társas
interakcióikról. Ezért sokszor szoktam a szülőket arra bátorítani, hogy hallgassák meg türelmesen
gyermekeiket, válaszoljanak kérdéseik
re, ne halogassák máskorra, mert amennyiben azt teszik a
serdülőkorú gyerekeikkel már nem fognak beszélni semmiről, mástól fognak megtudni fontos
információkat gyermekeikről.

Gyakran szokták azt mondani, hogy az „iskola a második otthon”, ami részben igaz
is, ezért
fontos, hogy egy olyan helyszín legyen, ahol a tanulók, fejlődésük tekintetében, nem csak
intellektuális szempontból kapnak segítséget, hanem a társas készségek tekintetében is. Fontos, hogy
szert tegyenek olyan társas készségekre, melyek által a
lkalmazkodni tudnak az egyre változó
környezetben. Az iskola mellett a családnak is rendkívül fontos szerepe van, azonban egyre nagyobb
gondot jelent az, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű családok olyan magatartást erősítenek meg,
ami a társad
alom szám
ára kevésbé elfogadott, az asszertív magatartás rovására, amely még
negatívabban befolyásolja
a

tanuló szociális pozícióját.

A jó családi környezetből származó tanuló
számára is rendkívül fontos a kommunikációs és szociális készségek fejlesztése, hisz ezál
tal lesz
képes majd alkalmazkodni a társadalomban.

A kortársak által biztosított előnyök a szimmetrikus kapcsolatokból és a csoport által nyújtott
társas élményekből származnak. A szimmetrikus kapcsolatból származó előnyök

a következők
lehetnek
: önállóság, függetlenedés a szülőktől; kölcsönösség, egyenrangú kapcsolatok fenntartása;
szociális kompetencia; felelősségvállalás; énérvényesítés. Míg a csoport fejlesztő hatásai a
következők: énkép kialakítása; érzelmi támogatás, társas helyzet biztosít
ása; csoportbeli szerepek;
társas összehasonlítás alapja, teljesítmény értékelése; társak ösztönző szerepe (pl. teljesítményre);
versengés és együttműködés tanulása; ifjúsági szubkultúra elsajátítása.
Mindezek figyelembe
vételével elmondhatjuk, hogy egyált
alán nem mindegy, hogy egy tanuló milyen szociális pozíciót

foglal el egy csoporton belül. Fontos
,

ezen pozíciók azonosítása, annak érdekében, hogy
megtehessék a szükséges lépéseket a változás érdekében,

„erősségek” és „gyengeségek”
azonosítása, erőforráso
k összegyűjtése stb.

A pedagógus hozzáállása is rendkívül fontos az ilyen helyzetekben, mennyire asszertív a
magatartása, megerősíti
–
e
egy

deviáns viselkedést vagy sem. Nem az a megoldás, hogy
a
nehézségekkel kü
zdő tanulókat kirekesztik a csoportból, címk
ézik az „osztály fekete báránya,
bohóca vagy bűnbakja” vagy épp figyelmen kívül hagyják.

Mindezek alapján elmondható, hogy egyre nagyobb igény van a kommunikációs és szociális
készségeket direkt módon, célzottan fejlesztő programokra, az iskolában, hisz e
gyre több tanuló
számára, főleg koraserdülőkorban
okoz
jelentős gondot a beilleszkedés, sokszor nem képesek
kifejezni érzéseiket, gondolataikat, szükségleteiket,

képtelenek döntést hozni, nem veszik
figyelembe mások jogait, érdekeiket képtelenek a szabályo
kkal összhangban érvényesíteni, gyakran
verbálisan agresszívek vagy túlságosan passzívak.

Ezzel ellentétben, a
zok a gyerekek, akik

magatartása asszertív

sikeresek a társaik körében, jó
úton haladnak az alkalmazkodó és pszichológiailag egészséges végeredmén
y felé, míg akik nehezen
alkalmazkodnak a társas környezethez, a maladaptivitás veszélye fenyegeti. Az iskolai
kortárskapcsolatok kapcsolatban állnak a gyerek későbbi kognitív és szociális fejlődésével, iskolai
előremenetelükkel, a serdülőkori társas kapcs
olatok alakulásával, valamint a személyes jó
közérzettel. Az iskoláskorban a társak között elért státus és a barátság jól bejósolja, hogy később a
gyerekek milyen sikereket érnek el, valamint azt is, hogy milyen kudarcok érik őket.

2.5.1. A kutatás
korlátai és továbbfejlesztési lehetőségei

A kutatás korlátai között

lehet

említeni

az
t
, hogy a beavatkozás random módon kiválasztott
kísérleti osztály esetében került alkalmazásra, azonban
a fejlesztés
az egész osztályra vonatkozott
nem csak azokra a tanu
lókra, akiknek n
em volt asszertív a magatartása, így egy további korlát lehet
az is, hogy a részvétel nem önkéntes.

További korlátként említeném meg a beavatkozásra szánt időt, természetesen ki lehetne
terjeszteni egy félévre
,

sőt akár egy egész évre is.
Célom
azonban
az volt, hogy egy olyan fejlesztési

programnak a hatékonyságát vizsgáljam, amit a tanácsadói munkám során továbbfejlesztve
alkalmazni tudok, a tapasztalatom pedig az, hogy a mindennapi gyakorlatban ez nagyon nehezen
megvalósítható, főleg úgy
,

ha figyelembe vesszük, hogy mennyi más számtalan programon és
versenyen vesznek részt a diákok, valamint a pedagógusok is.

M
egjegyezném azt is, hogy sok
esetben az osztályterem szűkösnek bizonyult, az ilyen jellegű gyakorlatok során
, bizonyos esetekben
go
ndot jelentett
.

Tudni kell, hogy m
inden viselkedés változtatás magában hordozza a tévedés lehetőségét,
vagyis, hogy a személy visszazökken
het

a korábban megszokott magatartási és kommunikációs
stílushoz, mely visszaesés egy normális jelenség, lehet rá szám
ítani. Mindez

azonban
frusztrációt,
csalódást, sikertelenség érzését válthatja ki a személyből, azonban a lényeg, hogy ne engedje, hogy
mindez megváltoztassa az elhatározását valamint, hogy ne gyengít
se az önbizalmát és ne adja fel.

F
ontos

felhívni a részt
vevők figyelmét
ezekre a lehetséges tévedésekre
, tudniuk kell, hogy egy új
viselkedésmód elsajátításához sokat kell gyakorolni
uk
, türelmesnek kell lenni
ük

önmag
uk
hoz, mivel
a régi szokások sem válnak köddé egyik napról a másikra.

Ezt a tényt, azonban a gya
korlatban
nagyon sokszor figyelmen kívül hagyják, főleg a tanárok vagy a szülők, akik úgy küldik a
gyermeket a tanácsadóhoz, hogy „sürgősen csináljon valamit”, sokszor azonban a problémát nem a
személyben kell keresni, hanem többnyire a kapcsolati rendszer

(tanár
–
diák, szülő
–
diák, diák
–
diák)
működésében vannak gondok.

Az alkalmazott fejlesztési prog
ram sikeresnek bizonyult, ami az asszertív magatartást illeti
.
A

kapott eredmények alapján, a fejlesztési programot a

továbbiakban a kollektív
tanácsadási
munká
m
ban

felhasználom az asszertív magatartás mérésére
a
kamaszkorú diákok esetében, célom
ennek függvényében segítség
nyújtás a tanulók önérvényesítő és asszertív magatartásának
kialakításában.

I. Találkozás

–

„Ismerkedés”

A foglalkozás témája:

Ismerkedés és a szabályok megfogalmazása

Célja:

a

résztvevők érkezéskori izgalmának feloldása; a találkozások időpontjának és
időtartamának meghatározása; a témák rövid áttekintése, érdeklődésfelkeltés

céljából; az elérendő
cél közös megfogalmazása; az e
lvárások tisztázása

valamint a szabályalkotás.

1. Gyakorlat:
„
Hangulatjáték
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

felmérni, ki milyen érzésekkel jött, milyen a hangulata
,
feszültségoldás
.

Szükséges eszközök:

a
nnyi körlap
ahányan vannak
, ragasztó, ceruza, filctollak, tábla.

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:
„
Kíváncsi lennék a csoport hangulatára, ezért hoztam egy hangulatjátékot.
A
játék lényege, hogy

mindenki kap egy kis ar
cocskát, és bejelöl
i

rajta, hogyan is érez
i

mag
át. Amikor
mindenki
készen va
n

vele,
felragasztjuk
a táblára
, és megnézzük a csoport összhangulatát.
”

Miután
mindenki
felragasztotta
, következik a megbeszélés.

Ezt a játékot az óra végén megismételjük, és
össz
ehasonlítjuk a
csoport
hangulat
át az óra elején és végén.

2. Gyakorlat:
Bevezetés, a foglalkozásokról

való tájékoztatás

Célja:

a találkozások időpontjának és időtartamának meghatározása; a témák rövid áttekintése,
érdeklődésfelkeltés

céljából; az elérendő cél közös megfogalmazása

Időkeret:
10

perc.

„
Mint tudjátok, egy játékos csoportfoglalkozásra hív
o
k benneteket. Természetesen itt nincs
felelés, nincs osztályzat. Bíz
o
k benne, hogy a legjobb hangulatban telnek majd ezek az órák. Abban

is bíz
o
k, hogy ha komolyan vesszük, annak ellenére, hogy jól érezzük magunkat, job
ban
megismer
hetitek

majd önmag
atokat
, valamint ezek a tevékenységek nem

lesz
nek

haszontalan
ok

a
pályaválasztás előtt.

Megismerjük egymást, bele tudjuk élni magunkat a mások
helyzetébe.
Megtanulunk jobban kommunikálni, könnyebben megértenek bennünket és mi is jobban megértünk
másokat, hogyha használjuk az életben is ezeket az ismereteket később, akkor jobban megértenek
bennünket a szüleink, barátaink, s talán még az ellenségei
nk is elfogadóbbak lesznek velünk.
”

A bemutatást követően a diákoknak lehetőségük van

feltenn
i

minden olyan kérdést, ami a
foglalkozásokkal

kapcsolatban felmerül bennük. Meghatározzuk a találkozások számát, időtartamát,
helyszínét, tartalmát és közösen megfogalmazunk egy közös célt, melyet a foglalkozások végére
szeretne a csoport elérni, mely így hangzik: „Szeretnénk figyelmesen résztvenni a

tevékenységeken,

hogy me
gtanul
ju
nk jobban kommunikálni,
hogy
könnyebben megért
se
nek bennünket és mi is
jobban megért
s
ünk másokat

azonban a szerzett ismereteket akkor tudjuk felhasználni
konfliktusmentesen a mindennapi életben, ha kellő önismerettel rendel
kezünk.
”

3
. Gyakorlat:
„
Elvárásaink
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

felmérni, kinek milyen elvárásai vannak a foglalkozásokkal kapcsolatban.

Szükséges eszközök:

színes papírlapok,
„
e
lvárások

fűzére
”
,

ruhacsipesz.

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:

„
Adok egy
színes
lapocskát, az a kérésem, írjátok fel, milyen
elvárásaitok

vannak ezekkel
a foglalkozásokkal kapcsolatban, t
artalmára, hangulatára, gyakorlatokra
vonatkozóan.
A végén f
elolvassuk és
felcsíp
j
ük egy
ruhacsipesszel

az ELVÁRÁSOK
fűzérre
”
.

4
. Gyakorlat:
„
Szabályok beprogramozása
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés, együttműködés

A gyakorlat célja:

az e
lvárások tisztázása

valamint a szabályalkotás
.

Szükséges eszközök:

papírlapok,
ceruza,
filctollak, tábla.

Időkeret:
10 perc.

A játék menete:

„
Mielőtt megalkotnánk saját szabályainkat, szeretném, ha összegyűjtenénk
miért fontosak az emberek életében a törvények. Hogy tudjuk a korlát
ainkat, hogy meddig mehetünk
el?

Ahhoz, hogy jól érezzük magu
nkat meg kell alkotnunk saját korlátainkat.

Miután fölírtuk a
táblára a
szabályokat, azokat
,

amelyek ezek közül mind
enki

számára
elfogadható lesz, beprogramozzuk a számítógépbe

(fölragasztjuk a táblán lévő képre)

és mivel
közösen hoztuk létre, eszerint is

próbálunk meg viselkedni ezeken a foglalkozásokon.

Ezért hoztam
el számotokra, kinyomtatva,
e
gy számítógép képernyőjének a képét és
ragasztottam fel a táblára. H
a valaki úgy érzi, hogy valamelyik szabálynak nem tud, vagy nem kíván
megfelelni, akkor jelez
ze, és csak olyan szabályok maradjanak a monitor képernyőjén, amelyeket
biztosan be tudunk programozni, mert mindannyiunk számára elfogadhatóak.

5
. Gyakorlat:
„A
gytorna
”

Fejlesztendő terület:

együttműködés

A gyakorlat célja:

a kommunikációval kapcsolatos

gondolatok, szavak összegyűjtése
.

Szükséges eszközök:

tábla
, kréta
.

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:

„
Ezeknek az

órasorozatnak az lenne a címe
, hogy
: „
Asszertív magatartás
kialakítása” / más szóval a „
A
kommunikációs készségek fejlesztése
”. Az, hogy kine
k mit jelent a
ko
mmunikáció
, most
fog kiderül
. Kérése
m
, hogy

minden olyan szó
, ami a ko
munik
ációról

eszetekbe jut
,

írjatok

fel

a táblára, majd végül ezekből a szavakból egy szófelhőt készítünk
számítógépen és valamennyi foglalkozáson látható lesz.
”

6
. Gyakorlat:
„
Félelmeink és vágyaink
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

a

félelmek és vágyak azonosítása

Szükséges eszközök:

kék és rózsaszín papírlapok, papírlapok
,
ceruza, filctollak, tábla.

Időkeret:
10 perc.

A játék menet
e:

„
Hoztam egy
plakátot, melyen egy
ház

található; fele kék, fele rózsaszín.

A

kék fél a félelmeink
et míg

rózsaszín fé
l a

vágyaink
at jelképezi
. A félelmeket, a problémákat,
amelyek foglalkoztatnak titeket, és a vágy
aitokat

kellene beírni.

A végén s
zeretném, ha
felolvasnánk, ki mit írt

és összesítve
felkerülnének egy plakátra a csoport vágyai és félelmei
!
”

7
. Zárógyakorlat:
„
Hangulatjáték
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

felmérni, ki milyen érzésekkel jött, milyen a

hangulata, feszültségoldás.

Szükséges eszközök:

a
nnyi körlap
ahányan vannak
, ragasztó, ceruza, filctollak, tábla.

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:

„Kíváncsi lennék a csoport hangulatára

a mai tevékenység után
, ezért
szeretném, ha az óra elején játszott

hangulatjátékot

megismételnénk
.
M
indenki kap
ismét
egy kis
arcocskát, és bejelöl
i

rajta, hogyan is érez
i

mag
át az óra után. Amikor mindenki
kész, felragasztjuk
egy kartonlapra, és meg
nézzük a csoport összhangulatát, valamint összehasonlítjuk, hogy milyen
volt a csoport hangulata a tevékenység előtt és után.
”

II. Találkozás

–

„Pozitív énkép”

A foglalkozás témája:

Pozitív énkép kialakítása, megerősítése

Célja:

Az énkép
,

viselkedésre gy
akorolt hatásának szemléltetése,

Én
–
azonosság erősítése
,

e
gymás
megismerése, elfogadása.

Eszközök:
,
,
, Én
–
fa, levelek
, ragasztó
.

1. Gyakorlat:
„
P
ozitív üzenetet
ek küldése
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret,

társismeret, pozítív üzenetek küldése által
.

Szükséges eszközök:

Szt.

Martin: A föld krónikása
, laptop,
pamutgombolyag

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:

A
foglalkozás lágy zenével indul.
„
Az a kérésem, hogy erre a kellemes, lágy
zenére
alkossunk egy nagy kört és egy gombolyag segítségével küld
j
ünk egymásnak pozitív
üzenetek
et, valaki elindítja a játékot és azt mondja, hogy szeretném ezt a gombolyagot XY
–
nak adni
és mond valami kedveset és így tovább. Fontos, hogy valami

kellemeset mondjunk neki, valami
pozitív tulajdonságát hangsúlyozzuk.
Azt gondolom, hogy a jó tulajdonsága
ink úgy hálóznak be
bennünket, ahogy most ez a fonal. Nagyon fontos, hogy egymásban és magunkban is lássuk ezeket a
jó tulajdonságokat.

Kezdődhet úgy a mondat: „Én nagyon szeretem benned azt, hogy…”, én nagyon
tisztellek azért mert…”. Örülnék, ha komol
yan vennénk ezt a játékot, hogy minél több pozitív
tulajdonsággal szembesüljünk. Kezdhetjük.
”

A játék végén megbeszél
jük. hogy
: „
Milyen érzés volt
a pozitívumaitokkal szembesülni? Milyen érzés volt kimondani ezeket a pozitívumokat?
”

2. Gyakorlat:
„
Légy

önmagad!
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret, az összetartozás érzésének a megítélése.

Szükséges eszközök:

madárcsicsergés, laptop,
Lázár Ervin:
„
Nagyravágyó feketerigó
”

meséje

Időkeret:
15 perc.

A játék menete:
„
Helyezkedjetek el kényelmesen. Hamarosan a természetbe szeretnélek
kalauzolni benneteket.

(
Laptopról

elindítok egy hanganyagot
, erdei zajok: patakcsobogás,
madárcsicsergés.) Egy történetet szeretnék elmondan
i egy nagyravágyó feketerigóról,

a kérésem

az
,
hogy figyeljétek meg, mi a feketerigó problémája.
”

Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó című művének felolvasása

következik
, majd
ezt
követően

a követekező kérdések kerülnek megbeszélésre:



Mi volt a fekete rigó problémája?



Hogyan reagált a

környezete arra, hogy kipingálta magát?



Érezte
–
e már magát valaki úgy, mint a feketerigó?



Esetleg m
ásnak akartatok látszani, lehet, hogy azért, hogy barátot szerezzetek
?



Úgy érzitek
, annak mutat
játok

maga
tokat, akik valójában vagytok? Van
–
e

valaki, aki
másnak akar mutatkozni? Álarc mögé bújik?



Aki próbálta már, hogy másnak mutatkozzon kifelé, mint amilyen valójában, az
valószínűleg tudja, hogy miért nehéz. Miért nehéz? Érdemes
–
e

másnak mutatkozni,
mint amilyenek valójában vagyunk?

„
Lehet,
hogy félreismernek bennünket. Sokkal könnyebben tudunk élni, ha annak
mutatkozunk, akik valójában vagyunk. Pozitív tulajdonságaink miatt szeressenek bennünket a
tanáraink, barátaink, szüleink.
A

kérdés

az
, hogy mindenkinek

vannak pozitív tulajdonságai? Ige
n
…. vannak, akkor

hát keressük meg, hogy nekünk melyek a pozitív tulajdonságaink!
”

3. Gyakorlat:
„
Ki kéri?
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret,

társismeret
.

Szükséges eszközök:

50 lejes bankjegy

Időkeret:
2

perc.

A játék menete
:

„Van nálam egy 50 lejes bankjegy, azt szeretném megkérdezni tőletek, hogy
ki kéri, nyujtsa fel a kezét. Rendben, ki kéri a pénzt, miután jól összegyűrtem; ki kéri akkor ha jól
összetapostam és koszos lett. A pénz akkor is ugyanolyan
értékes, ami
kor gyűrött vagy éppen
koszos,

nem veszít az értékébő
l
,

éppúgy mint mi emberek, mindenki ugyanolyan értékes még akkor
is ha a külseje, külső tulajdonságai esetleg mást jeleznek számunkra.”

4
. Gyakorlat:
„
Pozitív tulajdonságok gyűjtése
”

Fejles
ztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret.

Szükséges eszközök:

gombostű, tollak, papírlapok

Időkeret:
2 perc.

A játék menete
:

„
Kaptok egy
–
egy lapot és egy
–
egy gombostűt. Mielőtt a zene megszólal,
tűzzétek fel egymás hátára a lapot! Bízom benne, hogy olyan tulajdonságok kerülnek a lapra, amiket

majd szívesen olvastok.
”

A csoport tagjai a hátukon lévő lapra írják a pozitív tulajdons
ágokat.
Miután úgy tűnik mindenki írt mindegyikre, leülnek, leveszik a lapokat, és
el
olvassák, majd
megbeszélés következik a következő kérdések mentén:



Miután elolvastátok, válasszatok ki hármat, amelyik számotokra a leghízelgőbb volt!



Van
–
e ezek között a

tulajdonságok között olyan, ami meglepett benneteket?

5
. Gyakorlat:
„
Pozitív tulajdonság metakommunikációval
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret.

Szükséges eszközök:

gombostű, tollak, papírlapok

Időkeret:
2 perc.

A játék menete
:

„
Az a kérésem, hogy egy általad fontosnak vélt pozitív tulajdonságodat
válassz ki gondolatban. Játszd el ezt a tulajdonságot,

n
émajátékkal

és mi találjuk

ki
.
”

A csoporttagok eljátsszák pozitív tulajdonságaikat, a többiek
kitalálják.

A bemutatott
tulajdonságok

a következők lehetnek:
kedves, aranyos, barátságos
,
gyerekszerető
,
segítőkész
,
becsületes
,
állatszerető, vidám,
stb.

A játék végén megbeszéljük, hogy mi okozott nehézséget a játék
során vagy esetleg miért volt könnyű.

6
. Gyakorlat:
„
Mondjuk ki a pozitívumokat!
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret.

Szükséges eszközök:

gombostű, tollak, papírlapok

Időkeret:
2 perc.

A játék menete
:

„
Mondjuk ki a pozitív tulajdonságokat. Az elhangzó tulajdonságok a
következők:
s
egítőkész, vidám, barátságos, jószívű, becsületes, állatszerető, jól lehet velem
beszélgetni, jó barát, megértő.

Ha most azt mondanám nektek, szedjetek össze 3 negatív tulajdons
ágot, menne? Milyen
tulajdonságainkat ismerjük jobban?

Mit gondoltok, vajon miért

ismerjük inkább a negatív
tulajdonságainkat
?

A

negatív tulajdonságokat sokkal könnyebben tudjuk felidézni, míg a pozitív nehezebben
megy. Valahogy úgy vagyunk beállítódva. A

tanáraink, a szüleink is, a barátaink is könnyebben
emlékeztetnek a negatív tulajdonságainkra. Mit gondoltok, miért fontos, hogy tisztában legyünk a
saját jó tulajdonságainkkal?

Amikor pályát választunk, vagy barátot, akkor is a pozitív tulajdonságainkat

kell megismerni.
Ha tudom, mi bennem a pozitívum, akkor elégedettebb vagyok magammal. Ez azért a boldogság
felé is egy lépés.
”

7
. Zárógyakorlat:
„
Én
–
fa
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret.

Szükséges
eszközök:

gombostű, tollak, papírlapok

Időkeret:
2 perc.

A játék menete
:

Csoportvezető:

A rendelkezésre álló hozzávalókból, minden résztvevő én
–
fát készít. Mindenki
kap egy lapt egy fával levelek nélkül, az én
–
fát minden foglalkozáson tovább fogjuk bővíten
i, egy
–
egy megtanult készség, felfedezett képesség, vagy jó élmény önmagával kapcsolatban majd mint
egy
–
egy levél kerül felragasztásra a további foglalkozások során. Fontos, hogy az én
–
fa minden
foglalkozáson ott legyen mindenkinél ezért maradhatnak a csop
ortvezetőnél s majd minden
foglalkozás végén kiosztásra kerülnek.

Erre a gyakorlatra a továbbiakban csak az „én
–
fa gyakorlat folytatása”
–
ként fogok utalni. Ez a
gyakorlat látványos szimbóluma az énkép épülésének, amennyiben a diákok szeretnék megörökíteni

énképük épülését
, minden alkalommal készíthetnek egy
–
egy fényképet. Később a képek időrendbe
állítva a fejlődésüket tudják mutatni számukra.

Fontos, hogy a fára az kerüljön fel, hogy ki mit tart önmagőról fontosnak, ezek a
tulajdonságok változhatnak, új l
evelek kerülhetnek fel, vagy épp hullhatnak le. Amennyiben negatív
tulajdonságok kerülnek fel, fontos, hogy ezek mellé valamilyen pozitívum is kerüljön.

III. Találkozás

A foglalkozás témája:

Pozitív énkép kialakítása, megerősítése

Célja:

Az énkép
viselkedésre gyakorolt hatásának szemléltetése. Én
–
azonosság erősítése.
Egymás megismerése, elfogadása.

Eszközök:

p
amutgombolyag, lapok, filctollak
, labda
, levelek, ragasztó
.

1. Gyakorlat:
„
Azonosságok keresése
”

Csoportvezető:

A csoporttagok egy nagy kört

alkotnak, s figyelik az instrukciókat, „
Akik azon
tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket mondok, lépjenek be a körbe.
”

–

akik barna hajúak
;

–

akik szeretik a spenótfőzeléket
;

–

akiknek a kedvenc évszaka a nyár
;

–

akik úgy érzik, hogy többnyire kedvesek
;

–

akik úgy érzik, hogy ők vagányak
;

–

úgy érzik, jól tud
nak angolul;

–

akik úgy érzik, hogy elég gyakran b
elevágnak mások mondanivalójába
;

–

akik úgy gondolják magukról, hogy nem képesek koncentrálni a lecketanulás közben
;

–

akik minden helyzetben felta
lálják magukat.

Addig folytatódik a játék, amíg mindenki be nem lép a körbe. A játék végén megbeszélés
következik a következő kérdések alapján: „
Melyik tulajdonság volt az, amelyről nehezen tudtad
eldönteni, hogy jellemző
–
e rád?
–

a
z az érzésem, hogy a kü
lső tulajdonságokban voltatok inkább
biztosabbak.

Mit gondolsz mi lehet ennek az oka?”

2. Gyakorlat:
„Utálom, ha azt mondják…”

Csoportvezető:

„
Mondok nektek egy mondatot, melyet szeretném, ha befejeznétek, ki
–
ki a rá
vonatkozó, jellemző dologgal.
Utálom, ha azt mondják…

; közös megbeszélés a játék végén.

Lehetséges

mondatbefejezések:



te még kicsi vagy
ehhez;



alaptalanul kritizálnak, lehordják a munkámat
;



ez nem való neked
;



jaj úgy

sajnál
om;



te vagy a hibás;



ha nem kértem véleményt és mégis
mondanak
;



ha a hátam mögött beszélnek
;



úgy aggódom érted;



ha azt hiszik, béna vagyok, nem tudok valamit megcsinálni, „
te ezt úgysem tudod
”

stb.

3. Gyakorlat:
„
Átlós játék
”

Csoportvezető:

„
Az a tapasztalatom, hogy az emberek gyakran érzik úgy, hogy másn
ak látják
őket, mint amilyenek valójában. Nos, ennek lehet az az oka, hogy sokszor álarcot öltünk, másnak
mutatjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk. Pl.
a

gyáva gyakran hangoskodik, hogy ezzel magára
vonja a figyelmet, a gátlásos pedig vagánykodik, mert az
t gondolja, hogy így a csoport jobban
befogadja;

e
zzel álarcot öltött. Jó lenne megvizsgálni, hogy az álarc és az igazi arcunk között mi a
kapcsolat.

A következő

játék
nak a neve „Átlós játék”
. Képzeljük el a terem közepén az egyik átlót. A
terem két sarka az átló mentén a két pólus. Aszerint kell elhelyezkedni, hogy mit tartunk
önmagunkra nézve jellemzőnek. Természetesen nemcsak a két pólusra, hanem közötte az átló teljes
hosszára is lehet áll
ni.
”

Minden téma után, megbeszélés következik.

Pesszimisták (borúlátók) ________ Optimisták (derűlátók)

Csak a saját véleménye számít _________ Fontos számára mások véleménye

Nem vagyok elégedett magammal _______ Elégedett vagyok magammal

Más vagyok, mint
amilyennek tartanak _____ Olyan vagyok, amilyennek tartanak

4. Gyakorlat:
„Házassági hirdetés”

Csoportvezető:

„
Az a kérésem, hogy egy képzeletbeli újságba fogalmazzatok meg egy
házassághirdetést. Egy összetett mondatra van
csak
pénzetek.

Valahogy í
gy: eg
y ilyen és ilyen ez
meg ez keres egy ilyen ezt meg ezt. Az a kérésem, hogy ne mutassátok meg egymásnak, utána ki
fogjuk találni, ki adta föl a hirdetést.
”

5. Zárógyakorlat:
„
Értékelő kör
”

Csoportvezető:

„
A tevékenység vég
én a feladat az, hogy
folytassátok

a

me
gkezdett mondatot.
A kezemben lévő labdát oda fogom dobni valakinek, tőle várom, hogy folytassa a megkezdett
mondatott
:
A legjobb, ami velem történhetett az az, hogy
…
.

Ha befejezte, ő dobja oda annak, akitől
ezt szeretné hallani és így
tovább. Természetesen lehet passzolni, ha valaki nem akar semmit
mondani.” Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

IV. Találkozás

A foglalkozás témája:

Az emberek közötti

különbségek tudatosítása, a másság
.

Célja:

Megismertetni, felismertetni, hogy az emberek különbözőek. Elfogadni a másságot, ha
az nem lázító hatású a közösségre. Segíteni, változásra bírni, ha károsító.

Eszközök:

f
ilctollak,
cédulák
, csomagolópapír
ok
, A
/4
–
es lapok
, Lázár

Ervin: Csodapatika című
meséje, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Csipke
terítő
”

Csoportvezető:

„
Utasításokat fogok mondani, az a szabály, hogy végre kell hajtani anél
kül,
hogy kérdeznétek bármit is

(m
indenki kap egy A/4
–
es lapot.) Hajts
d félbe a lapot és tépd le a jobb
sarkát. (Ugyanezt az utasítást 3x vagy 4x elismétli.)
.
Hajtsd szét a lapot és próbálj párt találni,
akinek ugyanolyan terítője van.

A párkeresés nehézkes, hisz nincs két egyforma minta.

Mit gondoltok, miért van ez?

–

Minde
nki másként értelmezte, máshogy fordították, nem
ugyanúgy hajtották a lapot. Mindannyian mások vagyunk. A mai alkalommal ezzel foglalkozunk.
Ilyen „más” játékot fogunk játszani.

2. Gyakorlat:
„Az út két oldala”

Csoportvezető:

„A

terem közepén képezzünk egy folyosót, egy utat. Én különböző
tulajdonságokat, állításokat fogok mondani, és aszerint álljatok az út egyik vagy másik oldalára,
hogy mi a véleményetek róla.
Igen

az egyik oldal,
nem

a másik oldal.
”

Időnként megállnak, és
véleményt mondanak arról, miért állnak itt vagy ott, esetleg mi az oka
a középen állásnak.

Mi okozhatta, hogy az egyik kérdésnél az igen oldalra, más esetben a nem
oldalra álltunk?

Elhangzó állítások:

–

Akik fülbevalót viselnek.

–

Akiknek nincs rossz fo
guk.

–

Akik szívesen viselnének
tetoválást
.

–

Akik szeretnek sportolni.

–

Akik szerint bocsánatos bűn 14 éves korban az alkoholfo
gyasztás.

–

Akik szerint bocsánatos bűn a14 éves korban a dohányzás.

–

Akik szerint a kábítószerfogyasztás bocsánatos bűn.

–

Akik hisznek Istenben.

3. Gyakorlat:
A

„másság”

Csoportvezető:

„
Párokban fogunk dolgozni. Válasszatok párt, és próbáljatok meg egymás
mellett elhelyezkedni. Néhány olyan lapot helyezek a kör közepébe, melyeken a mássághoz tartozó
kategóriák szerepel
nek. Páronként válasszatok
kettőt

a lapok közül! Kaptok cédulákat. Ha azt
gondolod valamilyen tulajdonságról, csoportosulásról, hogy a másság kategóriájába tartozik, azt írd
fel. Fontos, hogy egy lapra csak egy ilyen „másság” kerüljön.
”

Közben csomagolópap
írt helyez a táblára. Mikor a gyerekek elkészülnek, az alábbi
instrukciókat kapják.
„
Válogassuk szét aszerint, hogy melyik csoportba tartoznak.
”

LÁTHATÓ: kancsal, szemüveges gebék, hajléktalanok, testi fogyatékos, kövér

stb.

NINCS RÁÍRVA AZ ILLETŐRE: két b
alkezes, becsületes, csinos, tolvaj, 200
–
as IQ
–
jú,
rendkívüli képességű

stb.

Megbeszélés következik a következő kérdések alapján: „
Ez csak az öltözködésben
tükröződik? Milyen ember a nagyképű ember?
”

4. Gyakorlat:
Lázár Ervin
–

Csodapatika

Csoportvezető:

„
Helyezkedjetek el kényelmesen. Hamarosan
egy csodapatikába foglak
elkalauzolni benneteket.
Egy történetet szeretnék elmondan
i egy
csodapatikusról
,

a kérésem

az
,
hogy figyelj
etek nagyon …
”

Lázár Ervin:
Csodapatika

című művének
felolvasása

után

a követekező kérdések kerülnek
megbeszélésre:



Elmentél volna
–
e Rimapénteki Rimai Péntekh patikájába valamilyen gyógyszerét?



Ha igen, akkor ki mire kérnél gyógyszert
, balzsamot
?



Kinek mi okoz nehézséget, miért zavarja az adott tulajdonság?



Más szemébe
n a szálkát, sajátjában a gerendát sem
–

nehéz
–
e felismerni a negatív
tulajdonságokat, mi szükséges a változáshoz; hogyan illeszkedhet ez pozitív
tulajdonságainkhoz?



Szeretném, ha befejeznétek ezt a mondatot: „Ha más vagyok, mint a többiek…”.



A mai fogl
alkozáson az volt a célunk, hogy nézzük meg, kik azok a „mások”. Mit
tehetünk akkor, ha ez nem károsítja a közösséget?

–

f
ogadjuk el.



Mit tehetünk, ha nem tudjuk elfogadni? Segítsünk!

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
e
gy újabb levelet.

V. Találkozás

A foglalkozás témája:

Én
–
erősítés

Célja:

Én
–
erősítés (egyedi) erősségek kiemelése, eddig ismert tulajdonságok összegzése,
integrálása, hogy a következő tevékenységek megfelelő háttérrel véghezvihetők legyenek.

Eszközök:

A

leláncolt elefánt című mese,
filctollak, lapok, levelek, aranyalma, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Amin a legnagyobbat nevettem
”

Csoportvezető:

A jó hangulat megteremtésére a mai napot ismét egy jétékkal szeretném
indítani. A feladat az, hogy mindenki egyeséve
l elmesélje, hogy az elmúlt héten min nevetett a
legnagyobbat.
Fontos, hogy o
lyan történet kerüljön bemutatásra, amiben nem más kárára történik a
nevetés.

2. Gyakorlat:
„
A leláncolt elefánt meséje
”

Csoportvezető:

„
Helyezkedjetek el kényelmesen
,

egy történetet szeretnék elmesélni
számotokra, egy leláncolt elefántról,
a kérésem

az
, hogy figyelj
etek nagyon …” A történet
felolvasása után a követekező kérdések kerülnek megbeszélésre:



Mit gondoltok a történetről; hallottatok
–
e már/ el tudtok
–
e képzel
ni hasonlót
embereknél?



Ha igen, milyen „cölöpök” létezhetnek?

3. Gyakorlat:
„
Ha egy napra láthatatlan lennék …
”

Csoportvezető:

Mindenki kap egy papírlapot, amire névtelenül leírja, hogy mit csinálna, mi
lenne, ha egy napra láthatatlan lenne. Miután mindenki végzett, összehajtja a lapját és bedobja egy
kalapba, majd egy
–
et húzunk s megpróbálják kitalálni, hogy milyen vágyakra utal
.

4
. Gyakorlat:
„
Ha én nem lennék …”

Csoportvezető:

„Mivel lenne kevesebb a világ, ha én nem lennék … mindenki

átgondolja, majd
megosztja a csoporttal a mondat befejezését. Gondolhattok egészen kicsi dolgokra is, akár arra,
hogy a barátaitok vagy a szüleitek mit hiányolnának az életükből, ha ti nem lennétek. A többiek
kiegészíthetik a válaszokat, segíthetnek annak
, aki nem tud mit mondani, fontos a pozitívumok
hangsúlyozása, az egyedi tulajdonságok kimondása, megerősítése.”

5
. Gyakorlat:
„
Én
–
fa gyakorlat folytatása”

Csoportvezető:

M
indenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet

az Én
–
fájára, emellett kap mindenki
három

aranyalmát, amire felkerülhetnek azok a vágyott tulajdonságok, amin a következőkben
dolgo
zni fog/fogunk, majd a legutolsó

foglalkozáson vissza lehet térni rá, hogy megvalósult
–
e vagy,
hogy jó úton van
–
e a változás irányában.

A legelső foglalkozás során
volt már hasonló játék (Mi van a tető alatt?), amikor a vágyakat és
a félelmeket kellett megfogalmazni, itt a hangsúly a tulajdonságokra kerül.

Fontos, hogy az aranyalmákra reális célkitűzések kerüljenek, hogy a negatívumokat
átfogalmazzuk, megtaláljuk a l
ehetséges pozitív kimenetet valamint fejlődési lehetőségeket
keressünk.

VI. Találkozás

Foglalkozás témája:

Pozitív önértékelés, én
–
erősítés, másság, eredményes kommunikáció
.

Célja:

A pozitív énkép erősítése, „jófej” pozitívumok gyűjtése.

Eszközök:

„Én
–
üzenet”
–
kártyák, elégedettségi skála munkalap, „jófej” pozitívum munkalap
,
pozitív tulajdonságok listája, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Üzenő k
ártyák
”

Csoportvezető:

Képeket hoztam

számotokra
, nézzétek meg! Ki
–
ki válasszon egy neki tetszőt

a
képek

közül, amelyről majd elmondja, miért választotta
, mit üzen számára az a kártya
–

tengerpart,

k
ertes ház
,
t
elefon
,
k
önyv
, c
ica,
a
utó
, hegyek, rét, játszó tér,
iskola, forgalom
–
dugó, tömeg, kutya,
számítógép, telefon, TV,
foci, pénz, ruhák, ékszer,
virág, kicsi gyerek, templom.

2. Gyakorlat:
„Elégedettségi skála
”

Csoportvezető:

Hoztam egy munkalapot
, miután mindenki kap 1
–
et, az a kérésem, hogy
nézzétek meg jól

mi van ráírva, milyen ábrát láttok rajta!

E
légedettségi skála
,
h
őmérő

–

a
milyen vagyok,
amilyennek mások látnak, amilyen szeretnék
lenni. A három skálán színessel jelöljétek, érzésetek szerint mi jellemző rátok. Ha 100%
–
ig elégedett
vagy magaddal, akkor azt jelöld, ha kevésbé, akkor annak megfelelően lejjebb legyen a
„higanyszál”!



Van
–
e olya
n közületek, akinek mind a három skála közel egy szinten áll?



Olyanok vannak
–
e, akiknek a két skála közel azonos szintű?

3. Gyakorlat:
„Jófej” pozitívumok

Csoportvezető:

Egy fehér lapra

olyan tulajdonságokat kellene gyűjteni, melyek „jófejjé
”
tesznek. Ha úgy gondolod, nincs elég jó tulajdonságod, a „Pozitív önértékelés” lista segítségedre
lesz. Válaszd ki azokat a listából melyekről, azt gondolod jellemzők rád!

4. Zárógyakorlat:
„
Lépj a körbe!
”

A csoportvezető a terem közepére megy, körbeál
lítja a csoportot. Kézfogás.

Csoportvezető:

Lépjen előre, aki úgy érzi, sok új „jófej” pozitívummal ismerkedett meg a mai
alkalommal!

Lépjen beljebb, aki úgy gondolja sok „jófej” pozitívuma van! Lépjen beljebb, aki
keményen, kitartóan dolgozott a mai napo
n!

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

V
I
I
. Találkozás

A foglalkozás témája:

Az eredményes kommunikáció

Célja:

Mit jelent a kommunikáció? A nonv
erbális kommunikáció gyakorlása;

ö
römszerzé
s a
nonverbális

kommunikációval;

a

sikertelen kommunikáció

következményeinek tudatosítása;

a

nonverbális kommunikáció

működőképességének biztosítása;

K
o
mmunikációs készség fejlesztése.

Eszközök:

„Szájról
–
szájra” játék történetének leírása, csomagolópapíron a kommunikáció
s
ábra,
megfigyelési lapok, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat: „A mosoly körbejár”

Csoportvezető:

A csoportvezető mosolyog, majd kézmozdulattal leveszi a mosolyt a szájáról
és továbbadja a mellette ülő csoporttagnak. A gyakorlat megjegyzés nélkül, de vidám
an nevetve
zajlik. Tudósok bizonyították, hogy a mosoly a nevetés jótékony hatású. A mai foglalkozáson a
kommunikációval i
lletve

annak egyik fajtájával, a metakommunikációval

ismerkedünk meg
részletesebben.



Mit jelent az, hogy kommunikáció?
–

beszélgetés,

társalgás, k
apcsolatteremtés.



Mivel tudunk kommunikálni, hogyan?
–

beszéddel, arckifejezéssel, kézmozdulatokkal,
m
ozgással, testtartással.

Hoztam nektek egy
ábrát, a
rra lennék kíváncsi, tudok
–
e ezzel kommunikálni. Mit szerettem
volna
számotokra közölni
?

A kommunikáció folyamatát ábrázoltam, s ezek kerülnek megbeszélésre:
h
ír, információ, közlő, kód, dekód, hallgató, adó,

csatorna, vevő, visszacsatolás.

2. Gyakorlat:
„
M
imik
a és

testtartás
”

Csoportvezető:

A játékot a következőképpen fogjuk játszani: pl. az egyikünk, A, játszik egy
egyszerű kis
szerep
játékot, levág egy szelet kenyeret, B dekódolja, majd továbbfűzi, megvajazza, C
veszi az üzenetet, szendvicset készít és így tovább folytatjuk a sort.



Előfordul az életben is, hogy tévesen kódoljuk az üzeneteket. Mi lehet a
következménye, ha tévesen értelmezzük az üzeneteket?



Mit tehetünk annak érdekében, hogy jól dekódoljuk az üzeneteket?

3. Gyakorlat:
„
Szájról
–
szájra

1
”

A csoport tagjai közül 3
–
an m
egfigyelőlapot kapnak. Szempontok: Ki mit torzított? Ki mit tett
hozzá? Ki mit hagyott ki? Egy csoporttag benn marad, a többiek kimennek. A csoportvezető

felolvas

egy

történetet, melyet majd el kell játszani, a többiek dekódolják egyenként és továbbadják
a

következő társuknak.

Történet:

Attila 2
2

éves
egyetemista
.
Állásinterjúra

érkezik egy
céghez
, ahol
nagyon
megtetszik neki

a
titkárnő
.

A végén megbeszélik, hogy ki mit értett a történetből, mielőtt az eredetit
felolvassák. A megfigyelők elmondják, ki mit
tapasztalt.

4. Gyakorlat:
„
Szájról
–
szájra

2
”

A csoportvezető újra kiadja az előző megfigyelési lapokat és egy csoporttag kivételével,
kiküld mindenkit. Egy vállalkozó csoporttagnak felolvassa a következő történetet:

„Szaladj gyorsan, hívjad a mentőket, é
n meg a rendőrséget hívom, mert a kereszteződésben
egy súlyos baleset történt. A mellékutcából egy szőke hajú, sárga kalapos hölgy egy sötét
Mercedesszel érkezett, nem adta meg az elsőbbséget a főúton haladó Opelnek, melyben egy
kopaszodó, öregedő, de ugya
nakkor fiatalos úr ült farmerszerelésben. A baleset következtében a
hölgy eszméletét vesztette, a Mercedes totálkáros lett, az Opelnek is behorpadt az oldala, kitörtek az
ablakai. Szerencsére súlyos sérülést senki sem szenvedett.”

Ezután sorban bejönnek a csoport tagjai akik egymásnak elismétlik azt a történetet melyet az
első

csoporttagtól hallottak. A játék végén a megfigyelők ismét elmondják tapasztalataikat.

Most
már szóval közöltük a dolgokat, mégis soka
t torzítottuk. Mi lehet
az oka?

5. Zárógyakorlat:
„
Hogyan éreztem magam?
”

Csoportvezető:

Szeretném, ha mindenki elmondaná, hogyan érezte magát ezen a
foglalkozáson.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

VI
I
I. Találkozás

A
foglalkozás témája:

Empátia

Célja:

Az empátia fogalma, szerepváltások. Az empátia fejlesztése.

Eszközök:

GORDON
–
dominójáték, feliratok: EMPÁTIA, ÉN
–
ÜZENET, BELEÉLÉS
K
ÉPESSÉGE, lapok, csomagolópapír, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Én
–
üzenetek
”

Csoportv
ezető:

Kérem, hogy húzzatok egy
–
egy kártyát, s válaszoljatok a kérdésre. Most
kérem, hogy gondolkodjatok el, mit válaszolnátok a kérdésekre! Azt fogod elmondani, hogy mit
érzel, ha

…
m
indenki

a kártyáján lévő utasítás alapján. Tehát egy üzenetet küldesz nekünk, egy én
–
üzenetet, amelyet saját magad fogalmazol meg, a saját belső érzéseidről.



Hogyan érzem magam, amikor egyedül vagyok.



Mit érzek, amikor valaki segít nekem?



Mit érzek, amikor valaki nevetségessé tesz?



Mit érzek, amikor megsérül valaki?

Csoportvezető:

A
zok

a mond
atokat, melyek most elhangzottak
Én
–
üzenet

–
nek nevezzük
. Én
üzenem valakinek, igen, hogy éppen most mit érzek, s mi az oka az érzéseimnek, mit gondo
lok
bizonyos dolgokról. Ezt én
–
üzenetnek nevezzük.

2. Gyakorlat:
„
Az empátia fogalma
”

Csoportvezető:

Mit jelent

az EMPÁTIA
? Az a képesség, amellyel beleéljük magunkat a másik
ember lelkiállapotába. Miért van erre szükség?
–

Az összetűzéseink eredményes m
egoldásához
szükség van erre a képességre. Fejleszthető! Ezt tesszük ma.

3. Gyakorlat:
„
Csoportalkotás síkidomokkal
”

Csoportvezető:

3 csoportot alkotunk ezekkel a síkidomokkal. Az azonos méretű és alakú
síkidomok tulajdonosai alkotnak egy
–
egy csoportot.

4. Gyakorlat:
„Gazdagéknál”

Csoportvezető:

A következő játékban Gazdagék otthonába látogatunk el, az ő életüket kellene
elképzelnünk, helyezkedjünk az

ő érzés
–

és gondolatvilágukba.

I
gen jómódú emberek otthonára

gondolok
.

A) csop
ort
–

Mondjátok el, milyen Gazdagék lakása!

B) csop
ort
–

A család gyermeke(i) hány évesek, milyen neműek? Írjátok körül vagy
jelképezzétek a teremben 2
–
3 olyan használati tárgyukat, mely gazdagságuk jelképe!

C) csop
ort
–

Némajátékkal mutassátok be a család eg
y
–
két szokását, olyan szokást, melyet
csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak!

5. Gyakorlat:
„Vallomás a kabáthoz”

Csoportvezető:

Valami történt Gazdagéknál, ami aláásta a család jólétét, fokozatosan
szegényednek el. Képzeld magad Gazdag Gábor a gyerek

helyzetébe! Kabátot helyezek egy szék
támlájára. Hogy kit jelez, az a szövegből kiderül, akárcsak a vallomás tartalma:

A táblára: Pista bácsi (ez a kabát megszólítása), én nem jövök többet lovagolni. Az apám

…
(itt következik, hogy mi történt)

… és

erre most nincs pénzünk.

A vallomások kidolgozására kaptok egy kis időt, azután szólaljon meg, akinek ötlete,
mondanivalója van!
Pl.
Pista bácsi, az apám elkártyázta a pénzt a kaszinóban.

„Az elszegényedés jelei”

Az elszegényedésnek látható jelei vanna
k a család tárgyi
környezetében. Mi változott? Indokoljatok is!

Csoportvezető:

(„tanári” szerepbe lép)
–

„Kedves Gyerekek!”

Itt ülünk az osztályban, természetesen itt van köztünk Gazdag Gábor is (súgva). Szeretnék
nektek bejelenteni egy örömhírt: a tervezett osztálykirándulást sikerült megszervezni, nem két,
hanem három napra, ráadásul igen kedvező feltételekkel, mindössze 2000

Ft az ára.

Egy skálán fogunk elhelyezkedni 1
–
től 10
–
ig. A képzelt szerep szerint hová állnál? 10:
Gáborék anyagi helyzete.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Itthon kell
–
e hagynunk valakit az osztálykirándulásról az anyagi helyzete miatt? Köszönöm,
foglaljatok helyet
t!

Csoportvezető:

(Egy baseballsapkát tesz a fejére, jelezve ezzel, hogy Gábor szerepébe lépett.)

„Otthoni helyzet”

Anya! Apa! Egy kicsit félve jöttem haza, s félek elmondani nektek a hírt, mert tudom, hogy a
csőd szélén állunk, de mégis olyan jó lenne
elmennem az osztállyal kirándulni, s csak 2000 Ft 3
napra.

Ti vagytok a szülők. Csak nemleges lehet a válasz, indokoljátok!

Csoportvezető:

(ismét Gábor szerepében)

„Az osztályban”
: Tanárnő, kérem! Sajnos be kell
jelentenem, hogy nem mehetek az osztály
kirándulásra, mostanában, rosszul mennek a dolgok
nálunk, nincs pénzünk rá. (Tanár leveszi a sapkát.)



Ti vagytok Gábor gondolatai, belső hangja. Egy mondattal reagáljatok! Mit érezhet?
Mit gondolhat?
„Mit tehetünk Gáborért?”



Lépjünk ki Gábor szerepéből,
s írjátok le egy
–
egy lapra, ha ti lennétek Gábor szülei,
barátai, rokonai, ismerősei, mit tehetnétek Gáborért!



Helyezkedj Gábor szerepébe, s hallgasd meg, mit tennének érted társaid, szüleid,
barátaid!

6. Zárógyakorlat:
„
Érzés
–
skála
”

Csoportvezető:

Köszönöm az aktív részvételt, s zárásul helyezkedjetek el a táblai skálánál,
hogyan érezted magad a mai foglalko
záson? Remekül: 10, rosszul: 1.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

I
X
. Találkozás

A
foglalkozás témája:

Az értő figyelem

Célja:

Mit jelent az értő figyelem?
A fogalom tisztázása, bemutatása konkrét példán, a
z
egymásra figyelés gyakorlása.

Eszközök:

hang
felvétel, Tomi g
ondolatai kártyára írva, glória, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„Csa
lád, keveredj!”

Csoportvezető:

Alex, Tomi, Mama szerepekkel helyfoglalós játék. „Család, keveredj!”
kiáltásra valamennyi játékos helyet cserél. A játék feszültségoldó, hangulat
keltő hatású.

Csoportvezető:

Képzeljük most magunkat Alex és Tomi családjába, ah
ová véletlenül
csöppentünk.

Tomi az igazgatóhoz megy panaszra az egyik tanárral kapcsolatban, aki elszakította az inge
ujját. Az igazgató értő figyelemmel hallgatja a fiút, akinek elbeszéléséből inkább az derül ki, hogy
az otthoni problémák nyomasztják a legjobban, amit nem tud kivel

megbeszélni. Attól is tart, hogy a
fivére drogozik. A meghallgatás során a kisfiú maga értékeli úgy, hogy véletlen volt az ing
elszakadása, melyért valójában nem is volt felelős a bepanaszolt tanár. Az igazgatóval történt
beszélgetés
nagyon megnyugtatóan
hatott rá.



Mi derült ki a
történetből
?



Hogyan érte el az igazgató azt, hogy Tomi kiöntse a szívét?

Nem adott tanácsot, nem mondta, hogy mit tegyen, csak visszatükrözte Tomi gondolatait,
érzéseit. Ezt a fajta „beszélgetést”, ill. „meghallgatást” úgy hívjuk, hogy: ÉRTŐ FIGYELEM.
Amikor a hallgató ugyan figyel, de a beszélő gondolatait átfogalmazva tükrözi

vissza. Ez segít
abban, hogy a beszélő megnyíljon, kiöntse a szívét. Ezt fogjuk gyakorolni a mai foglalkozáson.

2. Gyako
rlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
1

A csoportvezető kártyákat ad a gyerekeknek, melyen Tomi gondolatai vannak. A fejére egy
„glóriát” tesz
, mellyel a jóságos meghallgató „angyal” szerepébe bújik.

Csoportvezető:

Ti vagytok Tomi, én pedig meghallgatlak benneteket. „Tomi, hallasz engem.
Én az őrangyalod vagyok. Tudod, eddig is jól megértettük egymást. Öntsd ki a szíved!”

1.

kártya
:

Nagyon meg
értő volt az igazgató, de mi lesz, ha elmondja valakinek a problémámat.

„Őrangyal”:

Aggódsz amiatt, hogy a családi problémáról mások is tudomást szereznek.

2
.

kártya:
Nem tudom, mit tegyek, valakinek csak beszélnem kell erről a dologról.

„Őrangyal”:

Bizonytalan vagy a tekintetben, hogy szóljál
–
e valakinek arról, amit megsejtettél
Alexről.

3
.

kártya:
A mamám a múltkor kérdezte, hogy hová tettem a pénzt, amit a biciklire gyűjtöttem.

„Őrangyal”:

Lelkiismeret
–
furdalásod van, hogy hazudtál a mamádnak.

4
.

kártya:

Pedig tudom, hogy Alex lopta el, mikor egyszer beléptem a szobámba, ő matatott a
holmim között. Elég zaklatottan viselkedett. Ezután nem találtam a pénzt.

„Őrangyal”:

Bizonyítékod van arra, hogy Alex volt a tettes.

5
.

kártya:

Azt is megfi
gyeltem, hogy miután pénzhez jut, olyan elvarázsoltak lesznek a
szemei, feloldott jó kedve van.

„Őrangyal”

Attól tartasz, hogy narkózik, ezek a jelek arra utalnak.

6
.

kártya:

Mostanában olyan furcsa barátai vannak. Ápolatlanok, isznak, cigarettáznak,
b
iztosan kábítószereznek is.

„Őrangyal”:

Aggódsz a barátai miatt. Nem tetszenek neked.

7
.

kártya:

Egyszer kihallgattam őket, amikor beszélgettek. Egyik barátja rablásért,
garázdaságért ült is.

„Őrangyal”:

Félted Alexet, hogy bajba sodorják a barátai.

8
.

kártya:

Vajon a mama tud ezekről a dolgokról?

„Őrangyal”:

Nem tudod, hogy tud
–
e a mamád erről a dologról.

9
.

kártya:

S ha megtudja, mi lesz? Amúgy is rossz a szíve.

„Őrangyal”:

Félted az egészségét.

1
0
.

kártya:

Mégis

beszélnem kell a mamával. Majd óvatos leszek, hiszen a helyzet egyre
kilátástalanabb.

„Őrangyal”:

Arra az elhatározásra jutottál, hogy megbeszéled ezt az ügyet a mamáddal.

1
2
.

kártya:

Beszélnem kell a mamával erről.

„Őrangyal”:

Biztos vagy benne, hog
y beszélned kell erről a mamáddal.



Milyen megoldásra jutott Tomi? Mi segítette őt? Miért segítette az őrangyala, mivel?

3. Gyakorlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat

2

Csoportvezető:

Csoportokban fogunk dolgozni. (Csoportképzés színes kártyákkal, két csoport
kialakítása.)

Odáig jutottunk, hogy Tomi biztos benne, hogy beszélnie kell a mamájával. Csak az beszél,
akinél a száj van. (Piros szájakat ad a csoportoknak.) Tomi mond valamit, a Mama visszatükrözi, ha
Tomi azt mondja, hogy igen, így van, akkor átadja a szájat, és a Ma
ma tovább fűzheti a beszélgetést.
A megfigyelők pedig azt nézik, hogy ez valóban így történik
–
e, és hogyan segíti a beszélgetést ez a
fajta kommunikáció. Nem vágunk egymás szavába, és csak az beszél akinél a száj van.



B
etartották
–
e a szabályt a tagok, és
mi lett a mego
ldása a dolognak?



Amikor átvetted a szájat mama, akkor le tudtad
–
e fordítani Tomi gondolatait?

4. Gyako
rlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
3

Csoportvezető:

Itt ülünk a csoportban a drogambulancián, ahová eljöttek Tomiék. Az a
kérésem, válasszatok

magatoknak párt. A párok álljanak egymással szemben, de úgy, hogy ezá
ltal
kettős gyűrűt alkossanak
. Amikor a
csengő

megszólal, a külső kör kezébe fogja a szájat és eggyel
tovább lép jobbra. Máris új párok lesznek.

Én mondom a témát, amiről az előbbi szab
ályoknak megfelelően kell beszélni.

1. téma: A
dohányzás
;
2. téma: Alkoholizmus
;
3. téma: A kábítószer.



Beszélni vagy hallgatni volt könnyebb? Melyik téma volt, ami nehézséget okozott?



Volt olyan visszajelzés, hogy nem, nem erre gondoltam?

5. Zárógyako
rlat:
„
A
z volt a leghasznosabb, hogy…
”

Csoportvezető:

Szeretném, ha fölállnátok

és
kör
t alkotnánk.

F
ejez
zétek be

a

következő

mondatot:
Ezen a foglalkozáson az volt a leghasznosabb, hogy

…

Mielőtt kimennétek, az ajtón lévő körbe helyezzetek egy piros pöttyöt aszerint, hogy éreztétek
magatokat a mai foglalkozáson. Ha nagyon jól, akkor középre, ha kevésbé, akkor a széle felé.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt
egy
–
egy újabb levelet.

X. T
alálkozás

A foglalkozás témája:

Az asszertivitás

Célja:

Az agresszív, szubmisszív, asszertív viselkedés közötti különbség. Az asszertív
viselkedés sikeres voltának szemléltetése. Az asszertív magatartás gyakorlása.

Eszközök:

kommunikáló emberek, felirat: ASZERTÍV VISELKEDÉS, IGE
N
–
NEM,
csomagolópapír, filctoll
, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat: Csirizes a szék

Csoportvezető:

A játék lényege, tapsra helycsere, s aki utoljára talál helyet, annak csirizes a
széke, odaragad, már t
öbbé nem tud felkelni.

2
. Gyakorlat:
„
Az út két oldala
”

Csoportvezető:

Jó lenne tudni, mi hogyan viselkedünk. Behódolunk, elmenekülünk vagy
harcba kezdünk? Nem minden esetben könnyű ezt magunkról megállapítani. Nézzük meg, hátha
sikerül! Játszottunk már
egy alkalommal egy olyan játékot, hogy közép
en

volt egy út. Aki úgy
érezte, hogy a tulajdonság rá jellemző, az az IGEN oldalra állt, aki úgy érezte, nem igazak rá, az a
NEM oldalra állt.

„Igaz az, hogy nem tudok veszíteni.”

„Ha valaki nem ad nekem igazat,

akkor hajlandó vagyok összeveszni vele.”

„Ha valaki nem ad nekem igazat, hajlandó vagyok összeverekedni vele.”

„Ha valaki nem ad nekem igazat, megesik, hogy nem szólok hozzá.”



Kinek hány IGEN állítása volt? Fusd át magadban! Mit jelentenek az igen állítások?



A
kinek ezekben a kérdésekben sok IGEN állítása volt, az felveszi a bokszkesztyűt.

„A békesség kedvéért ráhagyom a másikra, amit akar.”

„Gyakran előfordul, hogy nem mondom el a véleményem, nehogy megsértsek valakit.”

„Gyakran előfordul, hogy erőltetetten udvarias vagyok, pedig fortyogok magamban.”

„Nem foglalkozom a problémával, majd csak lesz valahogy.”

„Nem beszélek a problémáról se
nkinek, magamban tartom.”



Számoljuk össze, kinek hány IGEN állítása volt.



Milyen megoldási mód, milyen önvédelmi lehetőség a kérdésekre adott igen? Bokszkesztyű?



N
em
,
„A békesség kedvéért ráhagyom a másikra, amit akar” Milyen önvédelmi lehetőség?



Elmen
ekülés és behódolás is lehet. Ki
–
ki

gondolja át, hány IGEN
–
je volt, és

melyik
önvédelmi lehetőséget választo
tta
?

3
. Gyakorlat:
Hogyan indítsunk beszélgetést a tanárral?

Csoportvezető:



Hogy kezdődik a beszélgetés?



Szeretnék beszélni a tanárnővel az óráról (táblára írja).



Elnézést kérek.
–

Szakítana rám egy kis időt?
(táblára írja.)



Mit gondoltok, ha egy ilyen beszédindítással kezdődik, a beszélgetés eredményes lehet?



Mi van akkor, ha így megyünk oda, hogy
„
ez
igazságtalan!” Mi történik, ha így indítasz egy
beszélgetést? Nem segít, hanem ront a helyzeten.

4
. Gyakorlat:
„
Holnap, ha hozzád indulok
”

Csoportvezető:

Egy olyan játékkal szeretnék zárni, amit már korábban játszottunk. Holnap, ha
hozzád indulok, akkor e
lviszem neked a mai foglalkozásról

…

Fejezd be, s ismételd meg a többiek
„ajándékát” is!

Holnap, ha hozzád indulok viszek magammal
:

–

egy asszertív viselkedést

–

sok értékes gondolatot

–

egy megértő osztályfőnököt

–

megértő osztálytársakat

–

kiállást a
jó ügyért

–

jó munkát, jó kedvet

–

sok tapasztalatot

–

nagy adag megértést.

5
. Zárógyakorlat:
„
Érzéskör
–

értékelőkör
”

Csoportvezető:

Jelöljük az ajtón lévő körben, hogyan éreztük magunkat. Aki nagyon jól, az a
kör közepére tegyen egy pontot, aki nem oly
an remekül, az messzebbre helyezze a pontot a kör
közepétől!

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
I
. T
alálkozás

A foglalkozás témája:

Az együttműködés fontossága

Célja:

Szemléltetés: a közös ügy összehozza, az egymásnak való kiszolgáltatottság eltávolítja
az embereket. A csoportlégkör oldása, csoportkohézió erősítése, az együttes munka
eredményességének, örömének megtapasztalása. Az egymásrautaltság megtapasztalása. Az
e
gyüttműködés fontosságának tudatosítása.

Eszközök:

2 db, 5 részre vágott kép, 4 db szék, szöveg 5 részre vágva, 11 db olló, újságok, 11
lap, magnó, zene. A/3
–
as lapok, csomagolópapír, filc, levelek, ragasztó.

1. Bevezető játék:
„
Bűzborz, elefánt, pálmafa
”

Csoportvezető:

Körben állunk, akire rámutatok, az a kép középpontja.

Elefánt

1. tanuló

2. tanuló

3. tanuló

Fület mutat

Ormányt mutat

Fület mutat

Bűzborz

1. tanuló

2. tanuló

3. tanuló

Orrát befogja, elfordul

Ő a borz, kezét hátra
helyezi, ez a farka

Orrát befogja, elfordul

Pálmafa

1. tanuló

2.
tanuló

3. tanuló

Lehajló ág

Törzs

Lehajló ág



Mit fedeztél fel a játék közben?



Milyen képességre van szükség ahhoz, hogy meg tudjátok jeleníteni a képeket?



Csak akkor tudtad jól megkomponálni az állatot, ha együttműködtél a társaiddal.

2. Gyakorlat:
„
Számlálással csoportbontás
”

A tanár egy
–
egy számot ad a diákoknak: 1., 2., 3., 4., 1., 2., 3., 4. és így tovább.

3. Gyakorlat:
„
A háromrészes krokodil
”

Csoportvezető:

Saját magatok alkothattok egy olyan állatot, hogy a figura 3 vagy 4 részből
álljon, és mindegyik része mozogjon! Egy a fontos, hogy ne áruljátok el, mert mi fogjuk kitalálni.

Melyek voltak a legsikerültebb „alkotások”? Miért?

A mai foglalk
ozásunk címe az lehetne: együttműködő óra. A célja az, hogy együttműködjünk,
együtt játsszunk.

4. Gyakorlat:
„
N
éma puzzle
–
játék
”

Csoportvezető:

Két csoportot kell al
kotnunk számolással: 1, 2, 1, 2.

A játék neve csoportos
néma puzzle
–
játék. A játék lényeg
e a következő. Itt vannak a puzzle
–
kockák. Egymás után
sorakozzatok be, majd körben fogtok járni két szék körül. Mindig csak az érhet a kártyákhoz, aki a
két szék között van. Egyszerre csak 1 puzzlet lehet megfogni, és áttenni a másik székre. Nem lehet
bes
zélni, mutogatni és sehogy sem kommunikálni. Nézheted a puzzlet, és amikor saját magad
odaérsz a megfelelő helyre, felveheted.

A módosítást 3 ember tudja elvégezni. Az egyik kiveszi a rosszat, a második a jót beteszi, a
harmadik a megfelelő helyre teszi a

rosszat. A körben járásnak az az értelme, hogy így mindenki
látja a kép alakulását, mérlegelheti a következő lépést. Amelyik csapat kész, az leül a két szék közé.
Tapsra indul

a játék
.



Sikeresen elkészült mind a két térkép
?

Azt szeretn
ém tudni, mi okozot
t nehézséget?



M
ennyire sikerült betartani a játékszabályokat?



Mit éreztetek akkor, amikor a másik csapat
befejezte
?



Milyen tulajdonság kellett a kép kiválasztásához?
–

Egymásra figyelés, együttműködés.

5. Gyakorlat:
„
Szövegmontázs
”

Csoportvezető:

Ugyanez a játékszabály, csak most szöveget, egy értelmes mondatot kell
összerakni. A csapatok legyenek ugyanazok.

A szöveg a következő, amely részekre van vágva és lefordítva a széken:
Nem az győz,
/
aki
először ér célba,
/
hanem akkor győzünk,
/
ha mindann
yian
/
célba érünk.



Milyennek éreztétek az együttműködést?



Mit gondoltok, mi ennek az oka?



Milyen volt az együttműködés a másik csoportnál.



Nézzük, miről szól a szöveg. Mindkét csoportnak ugyanaz volt a feladata.

6. Gyakorlat:
„
Mennyi meg mennyi az hat?
”

Csoportvezető:

A két csoport fog versenyezni egymással
.

Az egyik csoportból anélkül, hogy
beszélne valakivel, feláll, mondjuk, 4 tanuló, akkor a másik csapatból annyinak kell felugrania, hogy
összesen 6
–
an legyenek. Ezután a másik csapat „hív”. Beszélni
nem szabad, semmilyen más
jelzéssel nem irányíthatjuk egymást! Kérem, hogy az 1. csapat indítsa is, a 2
–
es csapat
villámgyorsan válaszoljon
, a

játék próba után indul
!



Milyen tulajdonság segített ebben a játékban?

7. Gyakorlat:
„Közös montázs, közös tört
énet”

Csoportvezető:

Egy hosszabb játék következik. Színes újságokat kaptok
.

A feladat a
következő. Lehet válogatni az újságok közül. Kaptok egy bizonyos időt. Válasszatok ki 3 olyan
képet, amit szívesen kivágnátok. A 3 képet, miután kivágtad, helyezd maga
d elé, úgy, hogy a
többiek is jól lássák. Közben nyugtató zene szól
,

mely mérsékeli a csoport zajongását is. Miután
mindenki előtt ott a 3 kép, új instrukciókat
kapnak.

Az a kérésem, hogy a kiválasztott képek alapján mindannyian írjatok egy 4
–
5 mondatos
összefüggő történetet!
Amikor készen vagytok valamennyien, s
zeretném, ha ki
–
ki felolvasná saját
történetét.

Végül k
eress
étek

meg azokat a párokat, akikkel közös montázst tudnánk alkotni. Induljatok el,
keressétek meg azt a két embert, akivel szívesen alkotnátok egy montázst!

8
. Zárógyakorlat:
„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

Csoportvezető
:
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levele
t.

X
I
I. T
alálkozás

A foglalkozás támája:

Konstruktív problémamegoldás

Célja:

A konstruktív problémamegoldás folyamatának

megismertetése és gyakorlása.

Eszközök:

Csomagolópapír, filctoll, mágnes, problémam
egoldási

ábra előre megrajzolva,
levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Én
–
üzenetek kártyákkal
”

Csoportvezető:

Kártyák
at fogtok kapni, a
zt szeretném, ha válaszolnátok a kártyákon lévő
kérdésekre! Így kezdődnek: „hogy érezted magad

…
?”

Hogy érezted magad tegnap est
e 9
–
kor?

Hogy érezted magad, mikor legutóbb vitatkoztál a barátnőddel?

Hogy érezted magad, mikor valaki azt mondta neked: „de kedves”?

Hogy érezted magad, mikor legutóbb segítettél valakin?

Hogy érezted magad az első iskolanapon?

Hogy érezted magad, mikor legutóbb beszélgettél valamelyik szülőddel?

Hogy érezted magad mikor legutóbb sírtál?

Hogy érezted magad mikor legutóbb tükörbe néztél?

Hogy érezted magad mikor legutóbb egyedül voltál?

Hogy érezted magad a legutóbbi születésn
apodon?

2. Gyakorlat:
A konstruktív problémamegoldás lépései

Csoportvezető:

Mint tudjátok, ezek a foglalkozások azért zajlanak, hogy ismereteket,
módszereket szerezzünk a problémáink eredményes megoldására, ezeket a problémamegoldó
módszereket megismerjü
k, begyakoroljuk. Nehéz elviselni, ha valakinek más véleménye van.

Csomagolópapírra felkerül: PROBLÉMAMEGOLDÁS

1. IGÉNYEK, SZÜKSÉGLETEK FELTÉRKÉPEZÉSE

2. MEGOLDÁSI JAVASLATOK KÖZÖSEN

3. VÁLASZTÁS, MEGGYŐZÉS KÖZÖSEN

A
z igényeiteket, szükségleteiteket tis
ztáztuk először. Ki milyet szeretne, milyet nem szeretne,
és az ezzel kapcsolatos érzéseiteket. Szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban egy történetet, hogy
miért fontos az igények előzetes tisztázása. „Van két testvér, egyetlen narancs. Igen ám, de mindkét

testvérnek szüksége van a narancsra. Mi a legegyszerűbb megoldás?”

Félbevágni a narancsot. De ha felmérjük az igényeiket, lehet más megoldás is. Az egyik
testvérnek a héja kellene, mert süteményt szeretne sütni, és abba a héja kell, a másik pedig a
narancs
levét szeretné meginni. És akkor máris itt van egy másik megoldás. Felvágják a narancsot, és az
egyik megissza a kicsavart levét, a másik a héját

használja föl
. Tehát, ha az igényeket tisztázzuk,
akkor máris sokféle megoldási lehetőség tárulhat fel

előttünk. Egy ábrát szeretnék nektek mutatni a
problémamegoldással kapcsolatban.

PROBLÉMA

PROBLÉMA

ÚJRAFOGALMAZÁSA

ELEMZÉS

(TÉNYEK, ÉRZELMEK, SZÜKSÉGLETEK)

KÖVETKEZMÉNYEK

ÉRTÉKELÉSE

CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK

GYŰJTÉSE

„Minden rendben!”

MÉRLEGELNI,
VÁLASZTANI

CSELEKVÉS VÉGREHAJTÁSA

3. Gyakorlat:
„
Az elmaradt kirándulás
”

Csoportvezető:

Számolással 4 csoportot alakítunk. Kérem, hogy a csoportok együtt
helyezkedjenek el. Minden csoport kap egy szerepet. Az a kérésem, hogy olvassátok fel hangosan a
szerepeket, mert így tudunk együtt dolgozni, ha megismerjük a másik szerepét is.

Osztályfőn
ök szerepe:

Nyolcadikos osztályom van. A gyerekekkel, szülőkkel megállapodtunk
abban, hogy a tanév végén kétnapos osztálykirándulásra viszem tanítványaimat. Ez 200
RON
–
ba

kerül, a pénzt én szedem be. Nem szívesen bíznám a feladatot a gyerekekre, hiszen tud
om, milyen
gond a szülők egy részének az összeg biztosítása, nagy baj lenne, ha elveszne a pénz. Az első részlet
befizetése simán zajlott, a második alkalommal azonban Kati nem hozta be az esedékes
1
00
RON
–
t
.
Ez még nem lett volna baj, de mikor felszólítottam a hiány pótlására, ő határozottan állította, hogy
időben befizette a pénzt. Én a befizetéseket nagyon gondosan két helyen is vezettem: egy külön
füzetben, s az osztálynaplóban is, lehetetlen tehát, hogy
e kérdésben tévedjek. Katival ugyan eddig
nem volt különösebb gond, csendes, visszahúzódó, félénk kislány. Annál váratlanabb volt, hogy
most, amikor a pénzt kértem, hevesen és indulatosan bizonygatta, hogy befizette. Az osztály többi
tanulója is mellém áll
t, senki sem látta ugyanis, hogy Kati elhozta és odaadta volna a pénzt. Másnap
a kislány az édesanyjával érkezett meg, aki megerősítette, hogy beküldte a 100
RON
–
t
, és kétségbe
vonta a szavahihetőségemet.

Kati szerepe:

8. osztályos tanuló vagyok. Nagyon ö
rültem, mikor megtudtam, hogy a tanév
végén kétnapos autóbusz
–
kirándulásra megyünk. Ráadásul
Tordára
, ahol még sosem jártam, s amiről
annyi szépet hallottam. A szüleim ugyan töprengtek egy darabig azon, hogy elengedjenek
–
e,
ugyanis a papám munkanélküli, s

minden fillérre szükség van otthon, de amikor látták az örömömet,
úgy döntöttek, hogy mégis elengednek. Az első 100
RON
–
t rendben be is fizettem, de a második
alkalommal szörnyű dolog történt. A pénzt gondosan eltettem a tolltartómba, de mire a befizetésr
e
került volna a sor, kiderült, hogy sehol sincs a

százas
. Talán a rajzórán ránthattam ki, amikor a
radíromat kerestem, fogalmam sincsen, hogy miként történhetett, a lényeg, hogy sehol sem találtam.
Otthon nem mertem elmondani, hogy mi történt, és tele vol
tam szorongással, hogy mi lesz, ha
kiderül a pénz eltűnése. Amikor olyan nagy dolog volt, hogy a szüleim összehozták azt a
százast
.
Amikor az osztályfőnök kérte a pénzt, első ijedtségemben azt mondtam, hogy már befizettem. Aztán
már nem volt visszaút. A tö
bbi gyerek gyanakodva nézett rám, és megerősítették a tanárnőt: ők sem
látták, hogy befizettem volna a pénzt. Nem bírtam elviselni azt a sok vádló tekintetet! Otthon hiába
kérdezte az anyukám, hogy mi a bajom, egész este sírtam. Azután anya faggatására csa
k annyit
mondtam, hogy nincs meg a pénz.

Mama szerepe:

A családunk nagyon nehéz körülmények között él. A férjem munkanélküli,
nehezen jövünk ki az én fizetésemből és a munkanélküli segélyből. Amikor a szülői értekezleten
arról volt szó, hogy 200
RON
–
t kel
l behozni az osztálykirándulásra, először tiltakozni akartam, de
aztán meggondoltam magam. Hiszen szegény Katit már évek óta nyaralni sem tudtuk elvinni anyagi
okok miatt, hadd legyen meg az öröme, lehessen két teljes napon át együtt a barátnőivel, és ráad
ásul
Tordán
, ahol még sohasem járt, és amiről annyi szépet lehet hallani. Be is küldtem annak rendje és
módja szerint a pénzt abban a két részletben, ahogyan erről

a szülői értekezleten

megállapodtunk.
Az egyik napon Kati sápadtan és leverten jött haza az
iskolából, szavát sem lehetett hallani.
Ijedtemben még a lázát is megmértem, nem beteg
–
e véletlenül, de még hőemelkedése sem volt.
Miután egész éjjel nyugtalanul aludtunk mindketten, végül reggel kibökte, hogy nincsen meg a
százas
, a tanárnőnél sincsen beí
rva a befizetés.

Egy osztálytárs:

Nagyon örülök a kirándulásnak. Mindenki boldogan készül rá, jó lesz
egymással együtt lenni. Biztosan lesz szabad program is, sőt éjszakai bátorságpróba is. És akkor ez a
Kati mindent elront! Nem fizeti be a pénzt (pedig 1
00
RON

nem is olyan sok!), és azt állítja, hogy
befizette. Erre az osztályfőnök dühös lett, és valamennyien megijedtünk, hogy az egész kirándulást
lefújja.

Csoportvezető:

(Odamegy a táblához, és a problémakörön jelzi a kiindulási pontot:
PROBLÉMA.) Ebben

a körben tehát itt állunk. Következő lépés az ELEMZÉS. Meg kellene nézni a
szükségleteinket, érzelmeinket ezzel kapcsolatban. Azt szeretném, ha felírnátok a
szükségleteiteket

és a
félelmeiteket

erre a papírra, mint osztályfőnök, Kati, mama, osztálytárs.

Azt gondolom nagyon elgondolkodtatóak mind a szükségletek, mind a félelmek. Most ennek
ismeretében gyűjtsük össze, hogy mik a cselekvési lehetőségek, mit tehetünk!

Ismerős a módszer: az ötletroham. Mi a módszer lényege?

–

Minden ötlet felkerül, és nem
kri
tizálunk. A csoportvezető sorban
felírja az elhangzó ötleteket.

Végül c
sak az az ötlet maradhat fenn, ami

mindenki számára elfogadható.
A táblára felírt
ötleteket sorra veszi a csoportvezető, és csak azokat hagyja meg, amelyeket senki sem vétóz meg.

4. G
yakorlat:
„
Értékelő kör
”

Csoportvezető:

Azt szeretném kérni, hogy az ajtón lévő körben jelöljétek be, mennyire
találjátok hasznosnak a ma megtanult problémamegoldási módot! Köszönöm az együttműködést.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki
felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
I
I
I
. Találkozás

A foglalkozás támája:

A kommunikációs készségek fejlesztése

Célja:

Saját és mások érzelmeinek felismerése, érzések kifejezése, tudatosítása. Önmagunk
megtapasztalása, önkifejezés, önelfogadás, empátia.

Eszközök:

20 kártya érzelmekkel,

szituációkártyák érzelmekkel együtt,
labda
, levelek,
ragasztó.

1. Gyakorlat:
„Bolyongás”

Csoportvezető:
„Jelzésre mindenki álljon fel, járkáljon a teremben és keressen magának egy
párt, ha lehet

ne azt válaszd, aki a legközelebb áll hozzád. Ha megtaláltad a párod, álljatok meg
egymással szemben, csak úgy beszélhettek egymással, hogy betartotok egy speciális szabályt.

E
lőször az egyikőtök beszél, majd a másik. Min
d
en pár maga dönti el, hogy kettő
jük ki kezdi
a beszélést. Amikor eldöntöttétek, aztán egy perc fog a rendelkezésetekre állni, hogy beszéljetek, én
mérem az időt. A másik addig hallgat, és amikor szólok cseréltek, és akkor aki eddig beszélt, az fog
hallgatni. A témát nem ti választjátok,
én fogom megadni, s mindenki aki beszél arról a témáról fog
beszélni.

–

Beszélj a párodnak egy percen keresztül arról, hogy miket szeretsz a legjobban ennni, mik a
kedvenc ételeid?

Kezdhetitek, egy perc elteltével csere, mikor letelt a másod egy perc, azt
mondjuk vége,
búcsúzzatok el, és keressetek egy másik párt.

–

Beszélj a párodnak egy percen keresztül arról, hogy mit szeretsz a legjobban csinálni a
szabadidődben.

–

Beszélj a párodnak arról, hogy miben vagy a legjobb.

–

Beszélj a párodnak arról, hogy hov
á utaznál el, ha tehetnéd?

–

Mesélj a párodnak a kedvenc nyári élményedről.



Hogyan éreztétek magatoka a játék során?



Milyen volt hallgatni?



Egyformán hosszú volt
–
e az idő mindkét esetben?



Melyik témáról volt könnyebb vagy nehezebb beszélni?

A játék végén arra a következtetésre júthatunk, hogy nem ismeritek még eléggé egymást,
vannak témák, amik az egyik embernek nehezek, míg a másiknak ugyanarról könnyű beszélni.

2
. Gyakorlat:
„Érzelemkártya módosítva”

Csoportvezető:

Első lépésben felidézzük
érzéseink széles skáláját, ami későbbi munka során
nagyon fontos lesz. A cél, hogy a diákok felismerjék, hogy hozzájuk hasonlóan mások is
ugyanolyan érzéseket élnek át, ezáltal empátiás készségük fejlődhet.

Minden tanuló húz egy kártyát, s a feladata az, h
ogy fejezze be a következő mondatot: Akkor
szoktam így érezni, ha …, a többiek ki kell találják az érzést, ami a kártyán szerepel. Ha körbeértünk,
ismét megyünk egy kört, a kártyákat összekeverjük és új
ra kiosztjuk, ekkor már tudjuk az
érzelmeket, de más
tól is hallunk saját élményt, tapasztalatot.



Hogyan éreztétek magatokat?



Mennyire könnyen/nehezen jutott eszetekbe megfelelő szituáció?



Melyikre volt a legkönnyebb/legnehezebb példát hozni?

3
. Gyakorlat:
„A helyzetnek megfelelő és annak ellentmondó érzelm
ek”

Csoportvezető:
A résztvevők páronként kapnak egy
–
egy szituációt, továbbá a pár mindegyik
tagja egy előre megadott érzelmet kap, ami alapján reagálniuk kell az általuk eljátszott párbeszéd
során. A többiek feladata, hogy felismerjék a szereplők
érzéseit.



Hogyan érezték magukat, azok akik a szituációt eljátszották?



Melyik helyzetben volt kongruens/ nem kongruens az érzelem a helyzettel?



Milyen, ha az érzelem kongruens/ nem kongruens a helyzettel?

4
. Gyakorlat:
„Terpesz
–
kör”

Csoportvezető:

Körben állunk, mindenki terpeszállásban, úgy, hogy a bokátok összérjen,
kívülről bedobok a körbe egy labdát, és innentől kezdve az a feladat, hogy a játék reésztvevői
egymás lába között átgurítsák azt. Akihez a labda érkezik, úgy védekezik, hogy két kezéve
l
megpróbálja kivédeni alabdát. Akinek átgurult a lába között a labda, az kiesett, s a kört egyre
szükebbre kell vonjátok. Az két játékos győz, akik utoljára maradnak a körben. A terpeszállást
egyforma nagyra kell minden játékosnak vennie, s azt végig tart
ania is kell.

Milyen érzés volt gólt kapni vagy azt kivédeni?

5. Gyakorlat:

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
IV
. Találkozás

A foglalkozás támája:

A kommunikációs készségek fejlesztése

Célja:

Igen/nem mondáshoz kapcsolódó érzések tudatosítása. Olyan helyzetek összegyűjtése,
amikor szeretnének nemet mondani, de az nehézséggel, kellemetlenséggel járhat. Az ilyen helyzetek
érzelmi összetételének a megvilágítása.

Eszközök:

lufi,
érzelemkártyák az előző feladatból, post
–
it, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
L
ufi

a levegőben
”

Csoportvezető:

M
indenki körben áll, a játék lényege, hogy minél tovább fenn kell tartani a
felfújt lufit, de egymás után kétszer nem érhet hozzá ugyanaz az em
ber. Először meg lehet tippelni,
hány érintésig sikerül fenntartani, majd egy próba után is becsülje meg a csoport, hány érintést
tudnak végigjátszani, és nézzük meg, mi lesz az eredmény
.



Mi volt a stratégiátok, ha volt? Mennyire volt nehéz/könnyű egymásra

hangolódni?

2
. Gyakorlat:
„Igen
–

nem”

Csoportvezető:
A feladathoz párokat alkotunk, akik szétszóródnak a teremben. A játék előre
meghatározott ideig tart (1
–
2 perc), az indításra és befejezésre tőle, fogják a jelet megkapni. A párok
a beszélgetés során

csak az „Igen”, vagy csak a „Nem” szavakat használhatják, e két szóval kell
beszélgetniük. A cél, hogy hassanak a társukra és figyeljék az őket érő hatásokat. A nonverbális
kommunikáció minden formája megengedett, a szavakat a legkülönfélébb hangsúllyal m
ondhatják
ki. Az idő letelte után párcsere lehetséges.



Milyen érzés volt nemet mondani?



Milyen érzés volt elutasítva lenni?



Melyik szerep volt könnyebb: igent vagy nemet mondani?

3. Gyakorlat:
„Szituációk eljátszása”

Csoportvezető:
A megadott szituációt
játszák el párokban. Fontos, hogy az egyik szereplő
mindenképp próbálja meggyőzni a másikat, míg a másik szereplő tartson ki az elutasítás mellett. A
másik számára elfogadható indokot hozzanak fel.



Milyen érzéseitek, gondolataitok voltak az eljátszás során
?



Mikor nehéz nemet mondani? Mikor mondanád?



Mit kockáztatsz, ha nemet mondsz?

4
. Gyakorlat:
„
Címkézés
”

Csoportvezető:

A csoporttagok kezdjenek el sétálgatni, mozogni a térben, majd egy jelre
álljanak meg egy helyben és csukják be a szemüket. Minden csopor
ttag homlokára felragasztjuk a
címkét
, amelyekre egy
–
egy jelzőt írtunk. A cél az lesz, hogy a csoporttagoknak rő kell jönniük, hogy
az ő homlokukra milyen jelző került. Ezt abból kell megtudniuk, ahogy a többiek kapcsolatba
lépnek velük, és ahogy beszélget
ést kezdeményeznek. A „felcímkézés” után mindenki kezdjen el
mozogni és próbáljon minél több csoporttaggal beszélgetést kezdeményezni a címkéje alapján.
Fontos, hogy a játék ne menjen el személyeskedésbe.

Címkék: milliárdos, stréber, kocka, gyerekes viselkedés, hajléktalan, tudós, izompacsirta,
cicababa, emós, rocker, élsportoló, állatbarát, népszerű diák, divatmániás, művész.



Rájöttetek
–
e arra, hogy milyen jelző volt a homlokotokra ragasztva?



Tudtatok
–
e az
onosulni a szereppel, vagy rossz érzés volt, ahogy az adott szereppel
kommunikáltak a többiek?



Volt
–
e valaki, akinek rosszulestek a szerepének szánt mondatok?

5
. Gyakorlat:
„
Konferencia
”

Csoportvezető:

A következő feladatot mindenki egyénileg fogja játszani, mindenki kap egy kis
cédulát, amire rá lesz írva, hogy mi a feladata. Három
feladattípus lesz, az A
–
sok azt a feladatot
kapják, hogy rendezzék a teremben lévő székeket kör alakba, a B
–
sek a székeket
az ablakhoz kell
vigyék míg a C
–
sek az ajtóhoz kell vigyék a székeket.



Rájöttetek
–
e, hogy mi volt a feladat?



Hogyan éreztétek magatokat a játék során?

6
. Gyakorlat:
„
Székfoglaló
”

Csoportvezető:

Minden diáknak egyesével kiosztjuk a szerepek egyikét: apa, anya, fiú, lány.
Ezután egy diák középre megy és ő határozza meg, hogy kik fognak helyet cserélni. Ha azt mondja,
„apák”, akkor azok a játékosok cserélnek helyet, akiknek ezt a szerepet osztottuk
ki. Ha azt mondja
„anyák”, akkor pedig azok a csoporttagok cserélnek helyet, akik ezt a szerepet kapták és így tovább.
Ha pedig azt mondja, „családi zűrzavar”, akkor mindenkinek helyet kell cserélnie. Az a játékos fog
legközelebb középre állni, akinek a he
lycsere folyamán nem jutott szék.

Hogyan éreztétek magatokat a játék során?

Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
V
. Találkozás

A foglalkozás támája:

A kommunikációs készségek fejlesztése

Célja:

a
résztvevők az önfeltáró, és a konfrontáló én
–
üzenet lényegét megértsék, azok
használatát különböző szituációkban gyakorolják.

Eszközök:

szigetelőszalag,
szituációk kártyákon,

feladatlapok, k
ét különböző színű babzsák
vagy labda

levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Csíkra állós
”

Csoportvezető:

A résztvevőknek megmutatjuk a csíkot a földön. Megkérjük őket, hogy
álljanak rá, szorosan egymás mellé. Ezután, anélkül, hogy lelépnének a vonalról, álljanak sorrendbe
életkoruk szerint úgy, hogy az egyik végén a

legidősebb, a másik végén a legfiatalabb diák álljon.
Fontos, hogy segítsenek egymásnak, ahogyan tudnak, de a csíkról lelépniük nem szabad.



Milyen taktikát választottatok a feladat végrehajtásában
?



Hogyan segítettétek egymást?



Sikerült
–
e betartani a szabá
lyt?

2
. Gyakorlat:
„Te
–
üzenet és én
–
üzenet”

Csoportvezető:

A csoportból felkérünk egy önként jelentkez
ő
t, akive
l eljátsszuk a következ
ő

szituá
ciót: a testvérpár egyik tagja hazaér (a csoportvezet
ő
), de nagyon mérges, mert látja,

hogy a
testvére (diák)
megette a h
ű
t
ő
b
ő
l az összes süteményt. Az els
ő

eljátszás után

te
–
üzenetet küldjünk:
„Ez nem lehet igaz! Felfaltad az összes süteményt!” A második eljátszás során én
–
üzenetet
fogalmazzunk meg: „Amikor hazajövök és látom, hogy elfogyott a sütemény, bosszanko
dom és
csalódott vagyok, mivel el
ő
re örültem, hogy milyen finom lesz.”

Másik lehetséges szituáció: A diák (diák) az órán nem figyel a tanárra (csoportvezet
ő
). Az els
ő

eljátszás során te
–
üzenetet küldünk: „Már megint nem figyeltél, és fogalmad

sincs, hogy
most mit
kellene tenned.” A második eljátszás során én
–
üzenetet fogalmazzunk meg: „Ha az órán nem
figyelsz oda, azzal bosszúságot okozol, mert újra el kell mondanom neked a feladatot, amit a
többieknek már elmagyaráztam. Ez pedig azt jelenti,

hogy kétszer
annyi id
ő
t kell szánnom
ugyanarra a dologra, és kevesebb id
ő
m marad a többiekre.”

Fontos a szituációk eljátszása után azok
elemzése: csomagolópapíron oszlopokat kijelölve írhatjuk a te
–
üzenet és az én
–
üzenet különbségeit a
megbeszélés fókuszpontjai

alapján
.



Milyen hatása van a te
–
üzenetnek/az én
–
üzenetnek (mindkét félre nézve)?



Kir
ő
l mond a te
–
üzenet/én
–
üzenet megfogalmazója információt/véleményt?



Melyik üzenetet használjuk gyakrabban?



Miért szokatlan számukra az én
–
üzenetek megfogalmazása?

3
. Gyakorlat:
„Szituációk eljátszása”

Csoportvezető:
A csoporttagok párokat alkotnak, és minden pár húz egy
–
egy szituációs
kártyát. Minden

páros bemutatja a helyzetet úgy, hogy én
–
üzenetet fogalmaznak meg.

A
megbeszélés fókuszpontjai:

Hogyan reagált a másik az
én
–
üzenetre? Hogyan reagált volna, ha nem
én
–
üzenetet fogalmazott volna meg a párja?

Hasznos
–
e kifejezni az érzéseinket?

Fontos odaf
igyel
ni

arra, hogy a csoporttagok ne rejtett te
–
üzeneteket fogalmazzanak meg, hanem

valódi én
–
üzenetekkel
reagáljanak a szit
uációkban. Ha szükséges, segítsünk a megfogalmazásban.

4
. Gyakorlat:
É
n
–
üzenet gyakorlására

Csoportvezető:

Mindenkinek k
ap

egy
–
egy feladatlapot, amelyen helyzetek szerepelnek. A
csoporttagok feladata, hogy töltsék ki úgy a feladatlapot, hogy az adott hel
yzetre adott

reakciójuk
tartalmazza az érzéseiket, a konkrét viselkedést, ami azt kiváltotta, valamint

az okot, ami kiváltotta.
A feladatlapon az els
ő

három példát közösen nézzük meg, majd

mindenki egyénileg tölti ki a többit.
Azután meghallgatjuk, szükség

esetén javítjuk

a megoldásokat.

5
. Gyakorlat:
Helyzetgyakorlatok

Csoportvezető:

Ö
nként jelentkez
ő

párok kezdhetik
, akik szívesen eljátszanák a feladatlapon
leírt helyzeteket.

A megbeszélés fókuszpontjai:

Hogyan reagált a másik az én
–
üzenetre? Mit érzett
az, aki az én
–
üzenetet küldte?

Hasznos
–
e kifejezni az érzéseinket?

Saját maguk is írhatnak olyan
helyzeteket, amelyeket szívesen eljátszanának.

6
. Gyakorlat:
Tárgykergetés

Csoportvezető:

A csoport körben ülve helyezkedik el. Minden második ember egy
csapatba
tartozik (pl.

egyesek az egyik csapat, a kettesek a másik csapat tagjai). El
ő
ször a körben egymással

szemben elhelyezked
ő

két külön csapatba tartozó embernek adjuk a babzsákokat/labdá
–

kat. Nekik
kell a megegyezés szerinti irányba továbbdobniuk a
következ
ő

saját csapattagnak, majd
ő
k is
továbbítják a következ
ő

saját csapattagnak a babzsákot/labdát, a tárgyak

ezzel a mozgással fogják
„kergetni” egymást. A csapatok akkor kapnak pontot, ha a babzsákjuk/labdájuk utoléri és lehagyja a

másik csapatét. Ha

valamelyik csapat pontot szerez, megállunk, felírjuk, és újra kezdjük a játékot.
Érdemes egy
–
két pontonként irányt váltani. Fontos, hogy el
ő
re megbeszéljük, hogy hány pontig
vagy mennyi ideig tart a játék.



Milyen stratégiát alkalmaztak a játék során?

C
soportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
VI
. Találkozás

A foglalkozás támája:

Célja
:

A düh kifejezési módjainak és azok következményeinek tudatosítása.
,

Dühkezelési
technikák és eszközök gyűjtése, amiket adott esetben alkalmazhatnak a diákok.

Eszközök:

Csomagolópapír, filc, helyzetleíró kártyák

1. Gyakorlat:
„
Elefánt, kenguru, James Bond … pilóta”

Csoportvezető:

A csoporttagok körben állnak. Miel
ő
tt
elkezd
ő
dik a játék, a csoportvezet
ő

megmutatja

a diákoknak az els
ő

elkészíthet
ő

formációt, például az elefántot. Az elefántot (és az

összes többi alakzatot is) három ember alkotja. A középs
ő

személy formálja meg az elefánt
ormányát úgy, hogy el
ő
renyújtja a

jobb karját, a ballal pedig átnyúl a jobb alatt és

megfogja a saját
orrát. A jobb és a bal oldalán álló személyek pedig az elefánt fülei lesznek úgy, hogy a két karjukkal
egy
–
egy félkört, vagyis fület formáznak az elefánt feje

köré. A diákoknak 3 másodper
cük van
elkészíteni az alakzatot. Annak a személynek, aki

téveszt, be kell állnia a kör közepére, és
ő

fogja
kijelölni az alakzatokat és azok központi

szerepl
ő
it.

A vezet
ő

a játék során fokozatosan újabb alakzatokat mutat, például kenguru,

James Bond,
pilóta. A kenguru úgy áll össze, hogy a középs
ő

ember két karjával kört (erszényt) formál a törzse
el
ő
tt, két szomszédja pedig úgy mozdítja a kézfejét, mintha fejest

akarna ugrani az erszénybe. A
James Bond figuránál a középs
ő

balra fordul, miközben ujjait

pisztolyként használja, szomszédjai
pedig a Bond lányok lesznek, akik táncolni kezdenek. A pilótánál a középs
ő

személy,

ujjaival a
pilóta szemüvegét jeleníti meg, a mellette állók pedig a repül
ő
gép két szárnyát,
melyek ferdén
felfelé mutatnak.

Az alakzato
k nehézségét

és számát érdemes fokozatosan növelni.

2
. Gyakorlat:
„
Szerepjáték
”

Csoportvezető:

Ismertetjük a csoporttal a játék menetét és célját, és megbeszéljük a
megfigyelési szempontokat. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a düh általában csak a
jéghegy
csúcsa, egy

„fed
ő
érzés”. A hátterében sok más érzés lehet, pl. félelem, ijedtség, csalódottság,
tehetetlenség, elkeseredettség, amiket szintén érdemes figyelniük.

Két önként jelentkez
ő

választ egy
feszültségkelt
ő

helyzetet, amit rövid felkészü
lést
követ
ő
en eljátszanak, több körben. Az els
ő

alkalommal csak a színészek játszanak, a többiek pedig figyelnek. A második lejátszás során a
csoportvezet
ő

és/vagy

a gyerekek tapssal (vagy bármilyen más egyezményes jellel) megállíthatják a
jelenet.

Ilyenkor a s
zínészek szoborrá válnak, és a többiek odamehetnek hozzájuk, a kezüket

a
vállukra téve kihangosíthatják a színészek bels
ő

hangját (
g
ondolatszinkron).

Miután mind a két

lejátszás véget ért, a színészeket kivesszük a szerepb
ől, és vissza
ülnek a többiek közé.

A
feldolgozást az
ő

élményeikkel javasolt kezdeni, hogyan érezték

magukat, mi volt nehéz, milyen
volt nekik hallani a tolmácsokat. Ezt követ
ő
en beszélgetünk a csoporttal a megfigyeléseikr
ő
l, a düh
hatásairól. A lényeges elemekr
ő
l feljegyzés

készül egy cso
magolópapírra.

Fontos, hogy a
szituációban mind a két fél gondolatai ki legyenek mondva.

Ezt a vezet
ő
saját belépésével
facilitálhatja.



Hogyan lehet kifejezni a dühöt?



Milyen következményekkel jár a düh kifejezése (egyénre és a másikra egyaránt)?



Milyen

l
enne, ha az emberek egyáltalán nem uralkodnának a dühük kifejezésén?



Miben különböznek az egyes kifejezési módok?



Mi és mikor éri meg, mi nem?



Mikor segít, és mikor gátol?



Mi az, ami mások számára sért
ő

vagy bántó lehet?



Milye
n dühkezelési technikákat

láttatok
?



Mit érdemes, mit lehet kezdeni a dühvel?

3
. Gyakorlat:
„
Dühkezelési technikák
”

Csoportvezető:

A játék megkezdése el
ő
tt érdemes tisztázni a diákokkal az
önkontroll
jelentését és szüksé
gességét. Itt vissza lehet utalni az el
ő
z
ő

játék tapasztalataira, vagy a nap
folyamán elhangzott tanulságokra.

El
ő
ször a diákokat kérjük meg arra, hogy a saját tapasztalataik, a szituációs gyakorlat alapján
gondolják végig, hogy milyen módszereket ismernek a düh kezelésére,
ő
k mit

szoktak alkalma
zni.
Az elhangzottakat feljegyezzük. Az ötletbörze után fontos, hogy

rendszerbe kerüljenek az
elhangzottak és az aznapi tapa
sztalatok, vagyis azok a készsé
gek, amiket a gyakoroltak. Egy
lehetséges elméleti keret f
ő
bb lépései:

1. ÁLLJ MEG!

a) A feszültség
jeleinek érzékelése, tudatosítása (1
–
2. gyakorlat);

b) Cselekvés szünet;

c) Érzelmi szabályozás, légzéstechnikák alkalmazása (például 5
–
ig elszámolás,

3:5
technika, relaxációs módszerek; lásd a 2
–
3. gyakorlat).

2. GONDOLKODJ!

a) Okok megértése (2. gyakorla
t);

b) Lehetséges következmények végiggondolása (4. gyakorlat);

c) A düh kifejezésének lehet
ő
ségei (4. gyakorlat);

d) Értékelés, döntés.

3. CSELEKEDJ! (2. és 4. gyakorlat).

Ezek után a relaxációs módszereket és/vagy a légz
ő
gy
akorlatokat mutassuk meg és pró
báljuk
ki a gyerekekkel.



Milyen gyakorlatokat alkalmaztak eddig sikerrel?



A légz
ő
gyakorlatok mikor segítettek? Amikor nem, akkor mit gondolnak, miért nem?



Miért lehet hasznos ez a technika?



Hogyan érezték magukat a relaxáció után? Hogyan tudják használni ezt a módszert?



Mi

lehet az alkalmazás nehézsége, akadálya?

4
. Gyakorlat:
Zárás

Csoportvezető:

Visszajelzés kérése az eltelt
egy

óráról.

Hogyan érezte magát?

Mi volt
hasznos?

Mit visz magá
val?

X
VII
. Találkozás

A foglalkozás támája:

Az asszertivitás fejlesztése.

Célja
:
Megismertetni a f
ő
bb konfliktuskezelési stratégiákat, érzékenyítés. Mi az, ami
megkülönbözteti az agresszív/asszertív/alárendel
ő
d
ő

megoldási formákat?

Eszközök:

Csomagolópapír, vastag filc.

1. Gyakorlat:
„Fejezd ki a hangulatod egy mozdulattal!”

Csoportvezető:

Mindenki kitalál magának valamilyen mozdulatot, amely leginkább kifejezi az
aktuális

hangulatát. Majd körbe állunk, és valaki (lehet önként jelentkez
ő

vagy a tréner által
kivá
lasztott személy) bemutatja a mozdulatát, amelyhez kapcsolódhat egy rövid mondat is,

vagy
bármilyen vokális megnyilatkozás. Majd a csoport vele együtt megismétli a mozdulatsort. Az
egyszer
ű
ség kedvéért haladhatunk sorban, vagy köve
tkezhet mindig az is, aki

épp készen áll a
bemutatásra.

2
. Gyakorlat:
Konfliktuskezelési stratégiák

Csoportvezető:

Rövid ismertet
ő
t tartunk arról, hogy mi a különbség aközött, ha valaki
agresszív/asszertív/szubmisszív (alárendel
ő
d
ő
). Els
ő
ként
asszociációkat kérünk az „agresszív”
tulajdonsággal kapcsolatban (szóba jöhet: nem empatikus, nem figyel a másikra, csak a saját
érdekeit, igényeit próbálja érvényesíteni, ennek érdekében átgázol a másikon stb.).

Fontos tisztázni
az agresszív viselkedés kö
vetkezményeit. Itt visszautalhatunk az

el
ő
z
ő

alkalomra, amikor a düh
kifejezésének következménye
it gy
ű
jtöttük össze. Itt is fel
írjuk plakátra az elhangzottakat. Ezután
felvillantjuk az „ellentétes oldalt” (alárendel
ő
dés). Mi jár együtt azzal, ha valaki ezt

a módját
választja a konfliktuskezelésnek (plakátra írjuk)? A kett
ő

közötti járható út az asszertivitás, pontosan
mit jelent ez? Milyen

el
ő
nyei vannak (papírra írjuk) stb.? Majd a poszteren látható információkat
összegezzük,

kiemeljük a lényeget. Kérünk r
eflexiókat a gyerekekt
ő
l is.