Disciplina: Biochimie [614144]

Universitatea de Medicină, Farmacie , Științe și
technologie

Facultate a de Medicină generală
Disciplina: Biochimie

Lucrare de licență

Coordonator științific:
Conf. Dr. Fazakas Zita
Absolvent ă:
Ambrus Erika

Târgu Mureș
2019

Universitatea de Medicină, Farmacie , Științe și
technologie
Târgu Mureș

Lucrare de licență
Sindromul metabolic în zona
Ciucului

Coordonator științific:
Conf. Dr. Fazakas Zita
Absolvent ă:
Ambrus Erika

Târgu Mureș
2019

Marosv ásárhelyi orvosi, gyógyszerészeti,
tudomány – és technológiai egyetem
Államvizsga dolgozat
Metabolikus szindróma a
felcsíki régióban

Témavezető :
Dr. Fazakas Zita egyetemi docens

Ambrus Erika

Marosvásárhely
2019

1

Tartalomjegyzék
I.Általános rész …………………………………………………………………1
I.1 Bevezetés………………………………………………………… …… .….1
I.2 A metabolikus szindróma definíciója………………… ………… …..…1
I.3 Nem módosítható kardiometabolikus tényezők……………… ….….2
I.4 Módosítható kardiometabolikus tényezők……………………… ……3
I.5 A metabolikus szindróma előfordulása, jelentősége…………… ,..3
I.6 Nemek közti eloszlás……………………………………………… ……5
I.7 A magzati életet veszélyeztető stresszfaktorok és a metabolikus
szindróma viszonya………………………………………………….… …..5
I.8 A metabolikus szindróma patogenézise………………………… ….6
I.8.1 Abdomináliis adipositás…………………… ……………… ….7
I.8.2 Szisztémás gyulladás…………………… …………… ………7
I.8.3 A resistin szerepe…………………… ………………. ………..7
I.8.4 A leptin szerepe…………………… ………………. …………..8
I.8.5 TLR –rendszer szerepe…………. ……………. ………………… 9
I.8.6 A PPAR (peroxiszóma proliferátor aktivált receptor) -rendszer
…………………………………………………… ………………………..…. 9
I.8.7 A renin –angiotenzin -aldoszteron rendszer
szerepe…………………………………………………………………………. 9

II.Gyakorlati rész ……………………………………….. ……………………. ….10
II.1 Indokok a témaválasztásra……………………………… ……. ………….1 0
II.2Célkitűzések………………………………………………… ……………………11
II.3.Anyag és módszer I. rész…………………………………………..………11
II.3 Anyag és módszer II.rész……… …………………………… …….……… .12
II.4.Eredmények
II.4.1 A metabolikus szindróma előfordulása, epidemiológiai
vonatkozások…………………………………………………………………… …17
II.4.2 Kockázati tén yezők összefoglalása…………………………… …..18

2
II.4.3 Térségünkben a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek
csoportosítása a kikérdezett betegek elmondásai
alapján…………… …………………………………………………………. …… ….19
II.4.4 Következmények………………………………………… ..……………… 26
II.4.5 Táplálkozással kapcsolatos szokások……………………………… ….28
II.5 Megbeszélés……………………………………….….… …… .………………3 1
II.6 Következtetések…… ………. …………………….. ………….. ………………..34
Rezumatul lucrării.. …………………………………………………………. ……….35
Partea generală……………………………………….. …………. ……35
Partea specială…………………. …………………….. …….. ………….. …….37
Scopul lucrării de licență……. ………………….. …………………………….38
Obiective principale ale lucrării…….. ……………………….. ………………38
Material și metoda……………….. …………………… ………………….. …….38
Rezultate obținute…………………………………… ………………….. ……….39
Discuții…………….. …………………. ………………….. …………………………5 0
Concluzii……….. …………………. ……………………… …………………………52
Bibliografi e…………………. ……………………………………………………….. 53
Anexe……… …………………. …………………………………………………….. .57

1

I.Általános rész

I.1. A metabolikus szindróma

I.1.1 Bevezet és:
Gerald Reaven 1988 -ban norm ális testsúlyú személyeken ismertette a dyslipidaemia,
hype rtonia és glükóztolerancia együttesét , amelyeknek közös oka , az
inzulinrezisztencia és a hyperinsulinaemia. A tüneteggyütest , amelyet
inzulinrezisztencia \hyperinsulinaemia, hypertonia, dyslipoproteinaemia jellemez , X-
szindr ómának nevezte el. Míg Reaven meghatározásában még nem szerepelt az
elhízás abdominális formája, mai tudásunk szerint a metabolikus szindróma egyik
fontos diagnosztikai kritériuma.[1 ]
Az az inzulinérzékeny ség csökkenés , amely az elhízással kapcsolatos, az elhízás
megszűnésével párhuzamosan helyreáll. Ennek az ok -okozati összefüggésnek az a
magyarázata, hogy a zsírszövetből számos olyan termék szabadul fel amelyek,
antagoniz álják az inzulin hatását. Az abdominális típusú elhízás kifejezetten jobban
hajlamosít a metabolikus X szindróma kialakulására, mint a z elhízás végtagokra
lokalizálódó formája .[2]
A fehér zsírszövet rendellenessége is szerepet játszhat az elhízás kialakulásában.
Azoknak a személyeknek , akiknek az adipocytáiban túlságosan aktív a 11 béta –
hidroxi -szteroid -dehidrogen áz 1. izoformája (11 β-HSD1 ) megemelkedik az abdomiális
adypocitákban az aktív glüko kortikoidok koncentrációja, ami elhízást okoz. A (11 β-
HSD1 ) az az enzim, ami a már in aktiválódott glukokortikoidokat ( 11- ketoszteroidok )
visszaal akítja aktív glukokortikoidokká .[3]

2

I.1.2 A metabólikus szindróma definíciója:

Abdominális adipositas csípőbőség férfiaknál ≥ 94 cm, nőknél ≥8 0 cm
Európában . Más etnikai csoportoknál más értékek érvényesek .
Az alábbi tényezők közül még 2 jelenléte:
 Trigliceridek ≥150 mg/dl (1,7 mmol |l)
 HDL koleszterin ˂ 40 mg/dl férfiaknál, (1,04 mmol |l), ˂50 mg/dl n őknél (1,29
mmol |l)
 Szisztólés vérnyomás ≥ 13 0 mg/dl, diaszt ólés vérnyomás≥85 Hgmm
 Éhomi vércukorszínt ˃100 mg/dl (5,6 mmol |l) Vagy 2 típusú diabétesz zavara,
vagy ezek közül az egyik zavara előzetes terápiája
(IDF 2005 – Meghatározása alapján ) [4]

 30kg\m2 feletti testtömegindex , vagy a derék -csípő hányados nőknél nagyobb ,
mint 0,85 , és férfiaknál nagyobb, mint 0,90
 Artériás vérnyomás: ˃14 0\˃90 Hgmm
 Microalbuminuria:˃20 mg \dl
 Trigliceridaémia:˃15 0 mg \dl
 HDL colesterolaemia: ˂35 mg \dl férfiaknál
˂ 39 mg\dl nőknél
(WHO meghat ározása alapj án) [4,5]

I.1.3 Nem módosítható kardio -metabolikus kock ázati tényezők:
 Életkor
 Etnikum \ Rassz
 Nem
 Családi kórelőzmények
 Genetikai háttér

3
I.1.4 Módosítható kardió -metabolikus kock ázati tényezők:
 Kövérség \Túlsúly
A kövérség \túlsúly okai, kockázati tényezői:
1. Kalóriában gazdag étrend: telített zsírok, finomított szénhidrátok
2. Alkoholfogyasztás
3. Társadalmi stresszhelyzetek, szorongás Fokozza az étvágyat,
táplálékfelvételt
4. Szedentarizmus űlőéletmód a bevitt kalóriamennyiség nem
egyenlő az elégetett kalóriák számával
5. Családi kórelőzmények
–családi étkezési szokások – Kövér szülők kövér gyereket
nevelnek
6. Fiziológiás tényezők: terhesség, szoptatás, menopauza
7. Nemzetis ég: 68% ban éri ntettek a hispániai nők
66% ban a középkorú afroamerikai nők
45% ban a kaukázusi nők
8. Gyógyszerhatások: Kortikoterápia, Antidepresszánsok ,
Fogamzásgátlók [6]

I.1.5 A metabólikus szindróma gyakorisága, jelentősége:
A helytelen táplálkozás, és a már gyerek illetve serdülőkorban kialakul ó ülőéletmód
segít hozzá ahhoz, hogy már ebben a fiatal korosztályban is kialakul a csökkent
inzulinérzékenység. Míg 1992 -ben a gyerekek 2. diabétesze 2 -4% volt , 1994 – 14%,
addig 1999 -re ez a mutató bizonyos területeken, már elérte a 45%-ot is. [7]
A metabolikus szindróma megjelenése rohamosan nő az elhízás terjedésével . Az
AEÁ-ban a túlsúlyosok száma: (34%), az elhízottak száma (27%) = 61%, 43 millió
lakós 2000 -ben, ami m ára már minden 3. lakóst érint. A 6 0 év feletti populáció a
legérintettebb, amiből 3 0,3% férfi, és 35,6% nő. [7]
Ez a növekvő tendencia Európát is hasonlóan érinti. Különböző eljárásokkal
bebizonyították, hogy a normál populáció 25 %-a, a cs ökkent glükóztoleranciájúak
60-75% a, míg a kettes tipus ú cukorbetegségben szenvedők 85 %-a
inzulinrezisztens. [8] Az IDF diagnosztikai kritériumai alapján az európaiak körében a
férfiak 41% -a , a n ők 38% -a érintett.
A Közép -Kelet európai lakosság prevalenciája : 20,7-37,2% férfi és 32,1-42,7% -a nő
az ATPIII diagnosztikai kritériumok alapján.

4
A prediabétesz a diabétesz kialakulásának legfontosabb predictiv tényezője :
• 20-34% kockázat IFG vagy IGT fennállásakor
• 38-65% kockázat IFG + IGT esetén
• Életkor : a diabétesz és IFG incidenciája:
• 3, 8% 20 -39 éves kor közt
• 15, 4%-ra nő 40 -59 év között
• 33, 6%-ra > 60 év.
• BMI: 30 év alatt – diabétesz: 8, 9%-ban fordul elő,
míg 35 év felett –14,3% -ban
Kínában a 6 0 év feletti lakosság 58,1% -a érintett.
[9]

[*] (I.1.5.1.ábra)A metabolikus szindróma előfordulása a kontinenseken belül

5

I.1.6 Nemek közti eloszlás
A metabolikus szindróma eloszlása nem egyformán jelenik meg a férfiak illetve nők
körében. Erre egyik bizonyíték a hasi zsíreloszlás , amely hímeknél viszcerális android
típusú , nőknél pedig bőralatti , gineoid típusú. A viszcerális zsír jobban kedvez a
gyulladásos citokinek felszabadulásának, a csökkent inzulinérzékenységnek, a
fokozott lypolizisnek , mint a subcutan zsíreloszlás .[10]

Emelett a termékeny időszakukban levő nők hasi zsírja nem számottevő, viszont a
menopauza beálltával lecsökken az ösztrogén, progeszteron hormonok sz intje, ami
kedvez a centrális típusú női elhízásnak. Ennek következtében a menopauza beállta
növeli a nőknél is az elhízást. Az elhízás fogalma és a zsigeri zsír szaporodása a meno
és perimenopauzális időszakban (a menstruáció befejeződését követő 4 év ) jelentős
ingadozást mutat. Továbbá a kardiovaszkuláris kockázatok száma is jóval nagyobb
volt azoknál a nőknél , akik már nem menstruáln ak, azaz a 45 év felettiek . [11,12 ]

A táplálkozás endogén szabályzása a különböző hormonok, vagy hormonszerű
anyagok által valósul meg (leptin , adiponektin, rezistin ) A leptin hat ása az
energiaforalom és az étvágy szabályozásában áll. Gátolja a táplálékfelvételt, az
inzulinfelszabadulást, csökkenti a lypolízist. A nők s zubcután zsírszövetében nagyobb
mértékben szabadul fel a leptin, mint a férfiak viszcerális típusú zsírszövetében. [9]

Az inzulin nagyobb mértékben szabadul fel a viszcerális zsírszövetben, ezért a zsigeri
zsír legjobb markere is . Szintén anorexigén típusú hormon az ösztrogén vagy
tüszőhormon, amely gátolja és csökkenti a lipoprotein felhalmozódásá t, valamint a
lipáz aktivitást a zsírszövetben, és antiapoptotikus hatást vált ki a hasnyálmirigyben.

I.1.7A magzati életet veszélyeztet ő stresszfaktorok és a metabolikus szindróma
viszonya:
Számos kísérlet vizsgálja a metaboli kus szindróma mibenlétét már a magzati élettől
kezdődően. A társadalom különböző szokásainak felmérése könnyedséget élvez az
étkez ési szokások valamint a mozgás fizikai aktivitás tekintetében. Több tanulmány
bizonyít ja viszont , hogy a koraszülöttség, az anyai alultápláltság, anyai túlsúly,

6
különböző terhességi komplikációk okozhatják a magzat későbbi kardiovaszkuláris
és anyagcsereeredetű elváltozásait. [ 13,14,15 ]

I.1.8 A metabolikus szindróma patogenézise
A metabolikus szindróma kialakulásában az inzulinrezisztenciának központi szerepe
van. Másnéven inzulinrezisztens szindrómának is nevezik. A szindróma elnevezés az
egyéni és független kock ázati tényezők m ivoltában rejlik valamint abban, hogy egy
közös pathofizio lógiai mechanizmus vezérli őket .
Az inzulin biológiai hatásaival szembeni ellenállás a metabolikus szindróma egyik
legfontosabb jell emzője és ugyanakkor a 2. cukorbetegség patogenézisének egyik
fontos tényezője. Az inzulinrezisztencia korai szakaszában a hasnyá lmirigy megnöveli
az inzulin szintjét a véráramban , hogy leküzdje a perifériás inzulin hatását [16]. Gyakori
körülmények között a basalis insulin kompenzáció elegendő a vércukorszínt normál
tartományban tartásához. Az étkezést követően azonban, amikor a glükóz gyorsan
felszívódik a bélből , az inzulin viszonylagos hiánya a nem megfelelő kompenzáció
miatt kimutatható, mivel a glükóz expedíció idővel eltúlzott. [17]
Az azonnali és tartós inzulinhatásokat két különböző intracelluláris cascade rendszer
mediálja Az azonnali hatásokat (lipolysis cs ökkenését, a glucose -transport és
felhasználás fokozódását ) az IRS feh érjék , valamint a PI -3 kin áz valósítják meg. A
tartós inzulinhatás létrejöttét , vagyis a növekedés és a sejtproliferáció fokozódását a
MAPK (mitogen -activated proteinkinase) rendszer katalizálja. Ha az
inzulinrezisztencia csak az első szignálrendszert érinti, a létrejövő hyperinsulinzmus
csupán a második jelz őrendszeren fog hatni, fokozott növekedést és mitogén hatás
okozva. A vázizomzatban nemcsak a glükóz lebontása , hanem a glikogénszíntézis is
csökkent , elsősorban a glükóz transzport gátlása miatt, de a glikogén szintáz
aktivitásának zavara miatt is. [18,19 ]
A megromlott lipogenézis (szabad zs írsabak , trigliceridek felszabadulása a
keringésbe) ectópiás zsíreloszlást eredményez, ami nagyon kedvező a
kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. A szabadzsírsavak ugyanis gátolják az
inzulinhatás érvényesülését és a GLUT -4 működését. Mindezek köve tkeztében nem
jut be a sejtbe a glükóz, inzulin jelenlétében sem. [9] Az ectópiás zsírelolszlás a z
adipocitokinek felszabadulását, a gyulladásos faktorok fokozott felszabadulását (PAI-
1, TNF -alfa, IL -6) eredm ényezi.

7
Az endoplazmatikus reticulum tápanyagérzékelőként működik, energia vagy
tápanyagfelesleg esetén , fokozza a reaktív oxi géngyökök gyártását, aktiválja a
gyulladásos utakat, valamint diszfunkciót okoz a mitochondrium színtjén.[ 9,20]

I.1.8.1 Abdominális adipositás : Az android típusú elhízás szintén egy fontos
tényező a multimetabolikus szindróma kórtanában . Ez a bízonyítás már 199 0 és
2000 között Haffner által szerzett érvényt, [9] Viscerális típusú elhízás során a belső
szervek körül (máj, belek, hasnyálmirigy , gyomor ) a kötőszöv etet nagyobb mértékben
váltja fel a zsírszövet. A viszcerális zsír nem egyezik a bőr alatt elhelyezkedő vagy
az izmok között tartózkodó zsírmennyiséggel . Ez a subcutan zsír nem köthető az
elhízással kapcsolatos kórképekehez mint például a cardiovaszkuláris patológiához,
rákhoz, vagy ag yivaszkuláris megbetegedésekhez, sze mben a viscerális zsí rral, ami
az előbb említet t kórképsorozat melegágya .[21,22]. A zsigeri adipociták fokozott
meta bolikus aktivitással és gazdag vaszkularizációval rendelkeznek . Ugyanitt
nagyobb mértékben zajlik a lipoly sis, és így nagyobb a szabadzsírsavkiáramlás
mértéke is [23,30]. Először a zsírsejtek szi ntjén a lakul ki az inzulinrezisztencia, amely
elősegíti ezt a folyamatot. A szabad zsírsavak a porta -rendszeren keresztül a májba
jutnak és megnövelik a máj glükóztermelését, így hyperglikémia, inzulin rezisztencia
alakul ki hyperinsulinismussal , s idővel létrejön a nem alkoh olos zsírmáj. Emelett a
szabad zsírsavszínt jelentős növekedése fokozza a triglycerid és az apolipoprotein B –
ben gazdag lipoproteinek termelődését is. A zsigeri adipocytákból a májba jutó nagy
mennyiségű glicerolból ugyancsak glucose ke letkezik , ami hozzáadódik a máj már
említett fokozott glucose -termel éséhez. [9] A megnövekedett intra -abdominális
nyomás könnyen létrehozhat hipoxiás zónákat , amelynek következtében
felszabadulnak a gyulladásos faktorok. Ezenkívül a hipoxia önmagában inaktívan hat
az adiponektin hatására.
I.1.8.2 Szisztémás gyulladás : A zsírsejtek által termelt gyulladásos citokinek, mint a
C reaktív protein, IL -6, IL-8 , TNF -α, resistin,az angiotenzinogén ,a leptin,valamint a
trombózisnak kedvező tényezők : PAI-1,fibrinog én együttes jelenléte váltja ki az
oxidatív stresszt, és az érgyulladást [6,30]. Továbbá megfigyelték hogy a CRP
szintje túlsúlyos fiatal felnőttek cardiovaszkuláris érintettség nélkül rendszerint
magasabb volt. [24] . A TNF -α gyulladásos citokin elősegíti az atherogenézis

8
fejlődését , azáltal, hogy rontja az inzulin receptor jelátvitelét, továbbá a
kardiovaszkuláris rizikóval is összefüggésben van. Embereknél elsősorban a
makrofágban és a limfocitákban, alacsonyabb mértékben pedig a zsigeri zsírszövet
nagy adypocitáiban termelődik A nem alkoholos eredetű zsírmáj, valamint a
tápcsatornai daganatok nagyrészénél úgy az IL -6, mint ahogy a TNF-α szintje magas
volt. Az NFkB aktiválódva az inzulinérzékeny szövetekben gyulladásos
válaszreakciót vált ki,így elősegítő tényező az inzulinrezisztencia kialakulásában. A
TNF alfa csökkenti az adiponectin szekrécióját, fokozza a citokinszintet, de a leptin
elválasztását is. Az adiponectin gátolha tja a makrofágok TNF α termelését, emelett
pedig induklja az adipociták és preadipociták apoptózisát. Mindezek összessége
kiváltja az ectópiás zsírlerakódást, a sejtek hypertrophyzálódását, és a citokin profil
proinflamatorikus eltolódását. A TNF-α hat a m akrofágok fokozott MCP -1
elválasztására , ami pedig további makrofág migrációt okoz, ezen a mechanizmuson
keresztül a TNF-α közvetlenül fokozza az adipociták lipolyzisét. . [25]
I.1.8.3 A resistin
A rezisztin a ciszteinben gazdag fehérjék egy ik csoportjának a tagja, amelyet
együttesen rezisztinszerű molekuláknak neveznek. A Resistin részt vesz az elhízás
által közvetített inzulinrezisztencia és a T2DM (II. típusú diabetes mellitus)
patogen ézisében [26]. Az emberi rezisztin elhízással kapcsolatban végzett legújabb
kutatásai magasabb szérumszi nteket mutattak, az elhízott egyedekben, mint a sovány
alanyok esetében. További tanulmányok kimutatták , hogy a keringő rezisztin szi ntje
csökken a mérsékelt súlycsökkenést követően, vagy a gyomor bypassot követően.
Szerepe emberben kifejezetten proinflamatorikus hatású,az atheroszkleróis
kialakulásában kifejezett fontosságot mutat – ellentétesen hat az adiponectinnel az ér
endothélre, a sejtadhéziós molekulák expresszóját fokozza míg az adiponecti n ezeket
gátolja. [ 9]
I.1.8.4 A leptin t a zsírsejtek termelik , a leptin szi nt arányos a szervezet összzsír
tartalmával. Mivel a kövér emberekben leptinrezisztencia alakul ki, ezért a szintje
megemelkedett elhízásban, függetlenül attól, hogy hatása étvágycsökkentő. [27] A
hypothalamusban beindítja az elhízás elleni védekező reakciót, prokoaguláns és
antifibrinolitikus hatású is, sőt szerepe van a thrombusképződésben és az

9
atheroszklerózis kialakulásában , mivel fokozza az érgyulladást valamint a sejtek
proliferációját. .[ 9]
I.1.8.5 TLR –rendszer:
Bár az immunrendszerben találhatók a toll -like –receptorok a zs írszövetben való
stimulálásuk a gyulladésos citokinek fokozott felszabadulásához vezet, és az NFκB
aktivációjához. Az utóbbi évek kutatásai a TLR4 -t teszik összekötő elemnek az
obesitás , a MS, és a krónikus gyulladés közt. A vázizmokban is kifejezésre jut,
aktivációja miatt pedig kiváltódik a z inzulinérzékenység csökkenése .[28]
I.1.8.6 A PPAR (peroxiszóma proliferátor aktivált receptor) -rendszer
A PPAR alfa az izom és barnazsírszövetben található (metab ólikusan aktív
zsírszövetek ), amely a zs írsavak sejtbelépéséért, és a béta oxidációhoz szükséges
fehérjék átíródásáért felelős . A PPAR alfa leginkább a a zsírszövetben van, az érett
zsírsejtekben pedig fokozza a zsírok raktározódását. Csökkenti a nagy zsírsejtek
számát, miközben több kisebb adipocyta jön létre.A kisebb zsírsejtek érzékenyebbek
az inzulinra, viszont a nagyobbakban folyó lipolysis emeli a szabadzsírsavszíntet ,
csökkentve az inzulinérzékenységet a m ájban valamint a vázizmokban. [28]

I.1.8.7 A renin –angiotenzin -aldoszteron rendszer szerepe:
Több, a közelmúltban elvégzett klinikai vizsgálat , azt mutatja, hogy a a renin –
angiotenzin -aldoszteron rendszert (RAAS t) blokkoló szerek csökkentik a szív – és
érrendszeri események kialakulását. A RAS rendszer fontos a folyad ék és a
vérnyomás szabályozásában. A közelmúltban végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy
a túl aktív RAS funkció hozzásegít a METs kialakulásához. [ 9,25,27] Az Ang II az
ateroszklerózis progresszióját indukálja az oxidatív stressz termelése révén, ami
blokkolja az inzulin jelátvitelt és felgyorsítja az ateroszklerózist. [ 9,25,28] Egyre több a
nyilvánvaló bizonyíték, hogy a gyulladt viszcerális és perivaszkuláris szövet
kulcsfontosságú a RAAS aktiválásához. [29 ,30]

10
II.Részletes rész

II.1. Indítékok, amiért ezt a témát választottam

2015 nyar án fogalmazódott meg bennem igazán , hogy mennyire fontos a mozgás.
Mindaddig elkerülte a figyelmemet a rádióadások közérdekű tájékoztatása, a TV
műsorok reklámkampánynak tűnő felhívása, valamint olyko r olykor a nagymamám intő
szava : A józan ész a mértéktartás elve. Így kezdtem el m ajdnem napi
rendszerességgel bevezetni a tornát, ami az idő teltével oly an fontos lett akárcsak az
evés.
Napjainkban vidékünkön nem jelent gondot a mindennapi kenyér kérdése, az
iparosodás egy re jobb életfeltételeket kínált, sokan városra költöztek , és
megkóstolták a kényelmes élet lehetőségeit. A falun élők még ma is veteményeseket
tartanak f enn, a fiatalabbak gazdálkodnak , ám nagyon sokan külf öldre vándoroltak
ideiglenesen , vagy véglegesen. Véleményem szerint pedig a zord időket mindig
valamilyen szi nten könnyebbség követi. Már falu szinten számos üzlet kínálja
termékeit így nyilván akarva akaratlanul az üzletek rabjává esünk . Sokszor a
tévéreklámok vezetése , a termékreklámok, különböző folyóiratok, vagy tá rsaságok
próbálnak befolyásolni , hogy mit fog yasszunk több kevesebb sikerrel mi meg
befolyásolva vagyunk. Egyik napról a másikra észre sem véve , hogy függői lettünk
különböző ízeknek, különböző divatoknak , érze teknek, szokásoknak, amik lehet,
hogy több rosszat , mint jót nyújtanak számunkra. A jelen g eneráció egyik napról a
másikra csöppent bele a kényelem ezen ármányfűrdőjébe . Az elektrónikai cikkek
mámora , a luxusautók megjelenése semmikképp nem arra neve lt, hogy a testünket
mozgassuk, hanem arra , hogy kíméljük. Faluszinten pedig az lenne az elvárás, hogy
ne legyenek morbid elhízottak, cukorbe tegek, magasvérnyomásos betegek , ne
vigyen el sok embert a szívinfarktus. Kis százalékban az eddigi mutatók eleget
tesznek az elvárásoknak, van némi változás egy nagy városhoz képest, nem teljesen
elveszett a f izikai aktivitás mert az ember a ház körül csak rendet kell tartson,
viszont a felfogások ne m tűkrözik azt , hogy az ember jobban akarná csinálni.

11
II.2 Célkitűzések :
I. Számba venni , a felcsíki faluközösségek azon csoportját , akik metabolikus
szindrómában szenvednek
II. A laborleletek csoportosítása és a kérdőívek kitöltése után célunk egy átfogó
képet kapni a b etegek jelenlegi kórstátuszáról , illetve életmódjáról .
III. A metabolikus szindróma következményeinek elemzése.
IV. A betegekkel v aló találkozás alatt felhívni a figyelmet a betegségegyüttes
fontosságára
V. Meghatározni az adott régióban leggyakrabban, időnként, illetve soha nem
fogyasztott élelmiszereket, valamint kiszámítani ezeknek az antioxidáns
tartalmát .

II.3 Anyag és módszer :
I.rész
-A tanulmányban összesen 115 metabolikus szindrómában szenvedő egyén
szerepel.
-A felmérésbe n 4 felcsíki település szerepel : Csíkdánfalva,
Csíkkarcfalva, Csíkjenőfalva, Csíkszentdomokos.
-A családorvosi rendelőkben a betegek kórtörténetét részletesen
megvizsgáltuk, a célparamétereket (Vércukor szint, HgbA1C,
Trigliceridek, Koleszterin), meglévő betegségeket bevezettük egy Excel
táblázatba.
-A betegek kikérdezése saját lakhelyükön illetve a családorvosi
rendelőkben történt, az antropometriai adatok (magass ág (cm), testsúly
(Kg), derékkörfogat (cm), és a mérhető klinikai paraméterek (szisztol és
és diasztolés vérnyomás ) lejegyzése szintén.
-A mérések elvégzéséhez vérnyomásmérőt, vércukorsz íntmérő
készüléket használtunk.

12
II.rész
-Kérdőívek segítségével tudomást s zereztünk a betegek életmódbeli ,
táplálkozási szokásairól.
– Dietetikai táblázat segítségével meghatároztuk a betegek által l eggyakrabban
fogyasztott élelmiszereket , illetve csoportos ítottuk aszerint, hogy naponta, hetente,
vagy ritkábban fogyasztják az adott ételt.
– Egy nemzetközileg elismert táblázat segítségével meghatároztuk a
legyakrabban, a kevésbé gyakran és soha nem fogyasztott
élelmiszerek antioxidáns tartalmát.
[ https://www.superfoodly.com/orac -values/ ]
-Az eredmények szemléltetéséhe z szükséges diagrammokat, illetve a
különböző számításokat az Excel statisztikai program segítségével
készítettük el.

13

14

15

16

17

II.4 Eredmények:
II.4.1 A met abólikus szindróma előfordulása ,
epidemiológiai vonatkozások:

II.4.1.1 Ábra (Nemek szerinti eloszlás )

II.4.1.2 Ábra (Korcsoport szerinti eloszl ás)

57.39%42.60%
Nők
Férfiak
0
5
10
15
20
25
30
45
50
55
60
65
70
75
80
85
90

18

II.4.2 Kockázati tényezők összefoglalása:

II.4.2.1 Ábra (Szedentarizmus, Fizikai aktivitás
meghatározása: óra \nap)

II.4.2.2 Ábra (Diéta illetve testedzés a mindennapokban )

FérfiakNők
Fizikailag aktív időszak Ülőéletmód
4.91
3.58
2.95
4.56
051015
Önkéntes diéta
Önkéntes
testedzés13,04 %
6,9 %

19

II.4.2.3 Ábra Káros szenvedélyek: Alkoholfog yasztás és dohányzás

II.4.3 Térségünkben a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek
csoportosítása a kikérde zett betegek elmondásai alapján

II.4.3.1 Ábra (Italak )
AlkoholfogyasztásDohányzás
0102030405060
Férfiak Nők48%
22%57%
36%
Alkoholfogyasztás Dohányzás
21%24%38%
13%
4%17%32%
18%28%
5% 7%
0%20%
5%68%
11%8%18%26%37%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%
1\nap 1\hetente 1-3 alkalom
havonta2-5alkalom\hetente Sosem fogyasztott
Mesterséges ízesítésű üdítőitalok Házi készítésű szörpök
Frissen csavart zöldséglevek Frissen csavart gyümölcslevek

20

II.4.3.2 Ábra (Zöldségek )

II.4.3.3 Ábra (Gyümölcsök )

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%100%
1 alkalom\nap 1alkalom\hét 1-3 alkalom\hónap 2-5 alkalom\hét Sosem fogyasztott
Brokkoli
Krumpli
Hagyma
Uborka
Sárgarépa
Piros paprika
Paradicsom
48%
29%
10%11%
2%11%12%53%
15%
9%
4%42%
23% 23%
8%
2%30%
18%20%30%
2%8%51%
9%30%
0%10%20%30%40%50%60%
1\nap 1\hetente 1-3 alkalom\havonta 2-5 alkalom\hetente Sosem fogyasztott
Alma Körte Banán Citrusfélék Erdei gyümölcsök

21
II.4.3.4 Ábra (Édességek )
II.4.3.5 Ábra (Pékáruk )

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60%1\nap1\hetente1-3 alkalom\havonta2-5alkalom\HónapSosem
Fagylalt
Keserű csokoládé
Töltött csokoládé
Cukorka
Kalácsfélék
Tortafélék
67%
10% 9%12%
2%19%
11%7%12%51%
8%48%
8%14%22%
9% 5% 6% 0%80%
11%38%
21%
13%17%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
1\nap 1\hetente 1-3 alkalom\havonta 2-5 alkalom\hetente Sosem
Fehér kenyér Barna kenyér Puliszka Zabpehely Kiflik

22
II.4.3.6 Ábra (Sós Rágcsálinvalók )

II.4.3.7 Ábra (Húsfajták )

0%20%23%
1%56%
0% 1%16%
0%83%
0%14%42%
3%41%
2%30%
17%28%
23%
3%33%37%
9%18%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
1\nap 1\hét 1-3X\hónap 2-5 X\hét Sohasem
Chips
Popcorn
Pufulec
Palacsinta
Sós keksz
0%10%20%30%40%50%60%70%80%
1\Nap
1\Hét
1-3 x\hónap
2-5x\hét
Soha8%41%
31%
18%
2%1%34%41%
23%
1%3%50%
32%
9%
5%0%22%68%
0%10%0%18%42%
8%32%
3%15%73%
5%
4%
Disznóhús
Borjúhús
Csirkehús
Hal
Állati szervek
Disznófősajt

23
II.4.3.8 Ábra (Felvágottak )

II.4.3.9 Ábra (Tejtermékek )
32%42%
15%
0%11%42%
14%
5%16%23%
11%24%25% 25%
15%22%38%
7%
2%31%
15%
4%17%21%43%47%
11%12%24%
6%
0%5%10%15%20%25%30%35%40%45%50%
1x\Nap 1x\Hét 1-3x\hónap 2-5x\Hét SohaSzalámi Sonka Kolbász Parizer Kocsonya Szalonna
0%10%20%30%40%50%60%
1\nap 1X\hét 1-3X\hónap 2-5X\Hét Soha
Sajt
Túró
Olvasztott sajt
Vaj
Aludttej

24
II.4.3.10 Ábra (Egyebek )

II.4.3.1 Táblázat. A naponta és soha nem fogyasztott élelmiszerek antioxidáns
tartalma

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%100%
1\nap 1\Hetente 1-3 X\Hónap 2-5X\Hét Soha
Tojás
Napraforgó olaj
Olivaolaj
Majonéz
Leves
Élelmiszer 1x\nap Antioxidáns Élelmiszer2 Niciodată Antioxidant3
Disznóhús 8% 0 Umol \100g Citrusfélék, Erdei
gyümölcs 30% 1225
Umol \100g
Mesterséges
alapanyagú
italak 21% 0 Umol Frissen csavart
gyümölcslé 68% 414 Umol \100g
Krumpli és
Hagyma 28% 1326
Umol \100g Állati szervek 32% 0 Umol \100g
Aludttej 43% 40 Umol \\100g Olvasztott sajt 49% 0 Umol \100g
Tojás 45% 20 Umol \100g Keserű csokoládé 32% 20816
Umol \100g
Alma 48% 3049
Umol \100g Brokkoli 86% 3083
Umol \100g
Fehér kenyér 67% 0 Umol \100g Popcorn 83% 1743
Umol \100g
Szalonna 475% 0 Umol \100g Zabpehely
80% 1300Umol \100g

Olivaolaj 87% 766 Umol \100g

25

II.4.3.2 Táblázat Hetente egyszer illetve többször fogyasztott
élelmiszerek antioxidáns tartalma

II.4.3.3 Táblázat Havonta ritkábban fogya sztott élelmiszerek antioxidáns
tartalma

Élelmiszer 1x\hét Antioxidáns Élelmiszer 2 2-5x\hét Antioxidáns2
Paradicsom 28% 546
Umol \100g Puliszka 48% 0 Umol \100g
Banán 42% 2658
Umol \100g Hagyma 46% 2658
Umol \100g
Tojás 23% 20
Umol \100g Banán 42% 2658
Umol \100g
Disznóhús 41% 0 Umol \100g Cukorka 32% 440
Umol \100g
Házi készítésű
szörp 32% 2658
Umol \100g Házi készítésű
szörp 32% 2658
Umol \100g
Puliszka 48% 0 Umol \100g Palacsinta 28% Umol \100g
Vaj 43% 730
Umol \100g Kolbász 25% 0Umol \100g
Szalámi 42% 0 Umol \100g Borju hús 23% 0Umol \100g
Sóskekszek 33% 0 Umol \100g Túró 23% 0Umol \100g
Élelmiszer 1-3\Hónap Antioxidáns
Uborka 38% 140 Umol \100g
Körte 53% 2201 Umol \100g
Pufulec 42% 0 Umol \100g
Disznófősajt 73% 0 Umol \100g
Mesterséges alapanyagú üdítőitalok 38% 2658 Umol \100g
Kifli 21% 0 Umol \100g
Fagylalt 46% 0 Umol \100g
Kolbász 25% 0 Umol \100g
Vaj 20% 730 Umol \100g

26

II.4.4 Következmények:

II.4.4.1 Ábra (A metabolikus szindróma szerveket károsító következményei )

2.4.4 .1 táblázat ( Magasvérnyomás fokozatai az ESH és az ESC 2 007.évi guide -line-jai
szerint)
Zsírmáj Veseérintettség Szívelégtelenség
53%
57.39%
98.26%
Optimális,
Normális, Magas
normális Hypertonia
1. fokozat Hypertonia
2. fokozat Hypertonia
3. fokozat
15,6% 50,4% 20% 13%

27

II.4.4.2 Ábra (Az elh ízás típusai a testömegindex ki számolása után )

II.4.4.2 táblázat (Diagnózisok a klinikai laborparam éterek alapján )

051015202530354045TúlsúlyI.foku elhízásII.fokú elhízásIII.fokú elhízás
10.220.438.7730.61
25.7540.933.33Nők Férfiak
Prediabétesz Éhomi
plazmaglükóz 92-125
mg\dl n=16 13,91 %
HgbA1c 5,2-
6,5% n=16 13,91 %
2 típusú
cukorbetegség Éhomi
plazmaglükóz 127-
372
mg\dl
n=99
HgbA1c 6,7-
11,88
% n=99 86,08 %
Hypertrigliceridémia
Triglicerid> 150mg \dl 154-
935
mg\dl n=91 79,13 %
Hypercolesterolémia 201-
665
mg\dl n=85 73,91 %

28

II.4.4. 3 Ábra (Der ék-csípő hányados nemek szerint )

II.4.5 Táplálkozással kapcsolatos szokások

II.4.5.1 táblázat (Étkezési szokások )

8.10%67.34%
22.44%
18%43.93%
34.84%
0,90 -0,95 0,96 -1 >1 0,80 -0,85 0,86 -0,90 >0,90
DERÉK -CSÍPŐ HÁNYADOS DERÉK -CSÍPŐ HÁNYADOS NŐK
A húsféléket nem tudom mellőzni az étrendemből, tehát
mindennap fogyasztok húst 66,95%
A fő étkezések során nélkülöhetetlen a kenyérfélék
fogyasztása 54,78%
Az ételek többségét nagymennyiségű zöldségkörettel
fogyasztom 37,39%
Kerülöm az állandó húsfogyasztást, ehelyett inkább rostokat
fogyasztok 21,43%
Nem tudok meglenni édesség nélkül, ezért naponta
legalább egyszer de általában többször fogyasztok
édességet 28%

29

II.4.5.2Táblázat (Az egészségmegőrzés éről alkotott vélemények )

II.4.5.3Táblázat (Érzelmi állapotok befolyása a táplálék felvételre )
Az egészséges táplálkozás alapja a kalória számlálás 7,8%
Sosem szabad cukortartalmú élelmiszereket fogyasztani 17,39%
Mivel fontos a mindennapi gyümölcs és zöldségfogyasztás napi
rendszerességgel igyekszem fogyasztani mindkettőt. 51,30%
Bármit megehetünk, ha egyszerre kismennyiségben esszük 37,39%
A házilag előállított ételek számomra a legegészségesebbek,
ezért nem vásárolok a nagyüzletekből 72,17%
Az élelem segít a stressz kezelésében 3,45%
Jól érzem magam az ételtől, jobb lesz a kedvem 76,52%
Ha szomorú vagyok több édességet fogyasztok 1,73%
Többet eszek akkor , ha nincs elfoglaltságom 7,82%
Magányomban az élelmiszer a legjobb vigasz 0,86%
Gyakran fogyasztok bódítószereket amik segítenek
kikapcsolódni (alkohol , te ák, tinktúrák ) 20%
Gyakran fogyasztok olyan italokat, amelyek ébren tartanak 38,26%

30

II.4.5.4Táblázat (Élelmiszerválasztás során figyelembe vett szempontok bevásárláskor )

II.4.5.1 Ábra
Rádió
Internet
TelevízióSzakkönyvekFolyóíratokIskolaEgészségügyi
intézményekINFORMÁCIÓ SZERZÉS AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD
LEHETŐSÉGEIRŐLA címkén az élelmiszerre vonatkozó tápértéket
tanulmányozom 1,65%
Leginkább az élelmiszer rosttartalmára vonatkozó információt
veszem figyelembe 0,84%
Bevásárlásnál befolyásolnak a televiziós reklámok és a
reklámok függvényében választok az élelmiszerek körül 56,54%
Gyakran megbánom , hogy a nagy bevásárlóközpontokból
vásároltam 334,54%

31
II.6 Megbesz élés:
A tanulmányban résztvevő betegek közül 57,39% nő, illetve 42,60% férfibeteg. A
metabolikus szindróma kialakulása már 45 éves kortól nö vekvő tendenciát mutat, a
II.4.1.2 Ábra alapj án pedig kitűnik, hogy a leginkább éri ntettek a 60 és 75 év
közöttiek.
II.6.1 A kockázati tényezők fontossága nélkülözhetetlen a
vizsgálatban.
Szedentarizmus Felmérésünk során kiderült, hogy a nők körülbelül 3 óra könnyű
fizikai munka mellett 4-5 órát töltenek a televízió, internet, előtt ; valamint a férfiak 5
óra nehezebb fi zikai munka mellett körülbelül 3-4 órát kapcsolódnak ki a
szórakoztató iparnak köszönhetően. Egészségük önkéntes megőrzéséért önkéntes
diéta illetve önkéntes testedzés formájában, ( szabadon gyakorlott sport, fut ás,
úszás, aerobik ) csup án a betegpopuláció 13%- a és 6,9% -a tesz.
A dohányzás és alkohol fogyasztás ugyanúgy melegágy a krónikus betegségek
rosszabbá válásában . Vidékünkön a lakosság a következő százalékokban dohányzik
és fogyaszt alkoholt: alkoholfogyasztás: (nők: 22, 22%, férfiak 57%-ban), dohányzás:
(nők: 36, 36%-ban, illetve férfiak: 58%- ban).
Derék -Csípő hányados : Egy antropometriai mérés, amelyet a regionális adipositás
jellemzésére használnak. A WHR a hasi zsír viszonylagos mennyiségének bruttó
becslése: minél nagyobb a derék kerülete a csípő kerületéhez képest, annál nagyobb
a hasi zsír százalékos aránya. Az 1980 -as évek óta számos prospektív
epidemiológiai vizsgálat kimutatta, hogy a túl magas derékcsípő hányados a 2. típusú
cukorbetegség, a koszorúér -betegség és a halál jelentős előr ejelzője. Számos
vizsgálat replikálta ezeket a kezdeti megállapításokat, néhányan azt jelentették, hogy
a WHR a myocardialis infarktus vagy a mortalitás kockázata kifejezettebb
előrejelzője, mint a testtömegindex (BMI) vagy a derék kerülete.
Vizsgálataink azt mutatták, hogy mindkét nem legnagyobb százalékban a mérsékelt
kockázatú csoportban (WHR:0,96 -1 férfiak WHR:0,86 -0,90 Nők) van jelen, azaz a
férfiak 67,34% – a, valamint a nők 43,93% a. Megnövekedett kockázat esetén: nőknél
WHR> 0,90 -34,84% ; férfiaknál WHR> 1 -22,44%

32
Maradék egészségük megtartásáért diéta, vagy testedzés formájában a
betegpopuláció 15%, 8% -a tesz.
II.6.2 A metabo likus szindróma következményei:
Jelenlegi álláspont szerint a betegek 98, 8% -a szívelégtelen, 58%-ának krónikus
nephropátiája illetve 53%-nak hepatopátiája van a dokumentált leletek alapján és a
betegek klinikai tünetei alapján. Az elhízás fokozatait figyelembe véve kiderül, hogy a
morbid elhízás (III.tipus, BMI > 40) csak a férfiakat érínti (30%) , a II.fokú elhízás
szintén nagyobb % -ban érinti a férfiakat, mint a nőket (38% f érfi, 33% nő). Az elh ízás
I.fokában valamint a túlsúlyban nagyobb % -ban a nők éríntettek (65% n ő, 35% férfi)
II.6.3 Térségünkben a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek
csoport osítása a kikérdezett betegek elmondásai alapján.
A megvizsgált csoport mindennap fogyaszt a következő ételekből: A húsfélék közül
leggyakrabban a disznóhúsból (8%), az italak közül 21%-ban a mesterséges en
előállított üdítőitalak ból. A gyümölcsök és zöldségek közül naponta a megkérdezettek
30%-a fogyaszt krumplit és hagymát, 48%-a pedig almát. A pékáruk közül 67%-ban a
fehér kenyérre esett a választás, 43%-a pedig mindennap fogyaszt savanyú tejet, és
47,5% -a szalonnát, valamint 45%-a tojást. A megk érdezett betegek a következő
arányban soha nem fog yasztanak az alábbi élelmiszerekből: 87%uk sosem fogyaszt
olivaolajat a főzéshez, ízesítéshez. Nem fogyasztanak brokkolit, illetve különböző
zabpelyheket -87%ban, frissen készített gyümölcsleveket nem fogyasztanak 68%-
ban. Az édességek közül keserű csokoládét nem fogyaszt a megkérdezettek 32%-a,
valamint ugyanennyi százalékban nem fogyasztanak állati eredetű szerveket.
Egy nemzetközileg elismert táblázat segíts égével meghatároztuk a leggyakrabban, a
kevésbé gyakran és soha nem fogyasztott élelmiszerek antioxidáns tartalmát.
https://www.superfoodly.com/orac -values/ Ahogy a II.4.3.1 Táblázat is mutatja, a
leggyakrabban fogyasztott ételek antioxidáns tartalma sokkal kevesebb, a soha nem
fogyasztott ételekh ez képest

II.6.4 ORAC : (Oxygen Radical Absorbance Capacity). Ez egy laboratóriumi
vizsgálat, amely megpróbálja számszerűsíteni az élelmiszer "teljes antioxidáns
kapacitását" (TAC) azáltal, hogy egy élelmiszermintát tesz egy kémcsőben, valamint

33
bizonyos molekulákat, amelyek szabad gyökök aktivitását generálják, és bizonyos más
molekulákat, a melyek érzékenyek az oxidációra . Egy idő mú lva mérik, hogy a minta
milyen mértékben védi a sérülékeny molekulákat a szabad gyökök oxidációjától. Minél
kisebb a szabadgyökök károsodása, annál nagyobb a vizsgált a nyag antioxidáns
kapacitása. Az ilyen antioxidáns kapacitás mérésére valójában egy marok nyi
különböző teszt van, de az ORAC valószínűleg a legismertebb és legnépszerűbb.
[31,32,3 3]
A napi antioxidáns bevitel normál tartománya 5000-8000 Umol k özött van [], így
ennek függvényében határoztuk meg , hogy elég -e az egy nap alatt elfogyasztott
antioxid áns mennyiség. [32]

II.6.4.1 ábra Napi antioxidáns szükséglet az elfogyasztott kalóriák függvényében

34
II.7 Következtetés:
– A nők gyakrabban keresik fel családorvosaikat tanácsadás, és utánkövetés miatt
, ez abból is látszik , hogy a férfiakat súlyosabb szi nten érinti a kórcsoport, míg
szembetűnő az is, hogy az adott régióba n több nőbeteg van számontartva , mint férfi.
– A metabolikus szindróma negatív befolyással van az emberek mind pszichés
mind pedig fizikai egészségére. Éppen ezért fontosnak tartom a megelőzés
hangsúlyozását már fiatal korban is. Egyszerű módszerekkel követhető a kórállapot ,
ezért az emberek gyakoribb szű rése a családorvosi rendelők szi ntjén pozit ív irányba
befolyásolná a prong ózist.
-Fontos közlend ő, hogy a metabolikus szindróma súlyos kardiovaszkuláris
érintettséget eredményezett a betegek nagyrészénél, így kezelés hiányában
megnövekedne a mor talitás.
– Az arány a leggyakrabban \minden nap elfogyasztott élelmiszerek (szalonna,
mesterséges alapanyagú üdítőitalak, fehérkenyér ) valamint a soha nem fogyasztott
élelmiszerek (Brokkoli, frissen facsart gy ümölcslevek, teljeskiőrlésű gabonafélék )
bevitele k özött különböző, ami a mindennapos egészség telen táplálkozásra világír
rá. Bár a falus i ember végez fizikai munkát, ezzel pedig energiát éget táplálkozása
szemmel láthatóan vitaminokban szegény. Az előbbi arány megfordulása nem
nehezítené jelenlegi kórstátuszukat, sőt inkább pozitívan befolyásolná .

35
III. Rezumatul lucr ării:

I.
Partea general ă

Sindromul metabolic este cunoscut sub denumirile de sindrom X, este o dereglare metabolică
cauzată de rezistența la insulină, astfel are loc depunerea periviscerală a țesutului adipos.
Consecințele sindromului metabolic sunt bolile cardiovasculare, diabetul zaharat și ficatul
steatozic.
Pentru diagnosticarea sindromului metabolic, în 2005 au fost enunțate criteriile de către
societățiile știintifice interna ționale și a nume:
Obezitate de tip central definite prin cre șterea circumferinței abdominale peste 102 cm
și > 88 cm la femeile din Europa. Alte valori se aplic ă și altor grupuri etnice.
Creșterea Trigliceride > 150mg \dl (1,7 mmol )
Scăderea HDL -Colesterol sub 40 mg \dl la bărbați( 1,04 mmool \l), sub 50mg \dl la
femei (1,29 mmol l )
Creșterea valorilor tensiunii arteriale peste 130 mg \ dl- tensiunea arterială sistolică,
>85 Hgmm – tensiunea arterial ă diastolică
Toleranța scăzută la glucoză definite prin valor i ușor crescute ale glicemie á jeun peste
100 mg \ dl , sau funcția alterată a diabetului zaharat tip 2
(Prin defi niție IDF 2005)

Pentru stabilirea sindromului metabolic sunt necesare trei criterii din cele 5 criterii de risc.
Sindromul metabolic dublează riscul de boli cardiovasculare și crește de 4 -5 ori riscul de
apariție a diabetului zaharat.
Riscul de boli cardiovasculare se împart în 2 categorii : nemodifica bili și modificabili.
Factori de risc cardiometabolic nemodificabili:
1. Vârsta
2. Rasă
3. Sex
4. Antecedente heredocolaterale
5. Fundament genetic

Factori de risc cardiometabolic modificabili :

36
Obezitatea \ Supraponderalitatea. Cauzele și factorii de risc ai obezit ății:
1. Dieta bogată în calorii: grăsimi saturate, carbodidrați rafinați
2. Consum de alcool
3. Situații de stres social , anxietate , creșterea apetitului
4. Stilul de viața sedentară
5. Factori fiziologici: sarcina, alăptarea, menopauza
6. Efecte medicamentoase: Corticoterapie, Antidepresive, Contraceptive
Astfel cauzele principale bolii sindromului metabolic sunt reprezentate de sedentarismul și de
alimentația necontrolată, bogată în grăsimi saturate, carbohidrați, semipreparate ca și
fastfoodurile, adică factori modificabili, care se includ la stilul de viață.
Alte cauze ale sindromului metabolic ar fi crizele de apnee în somn la bărbați, sindromul
ovarelor polichistice la femei, statusul proinflamator al organismului cu creșterea proteinei C
reactive în sânge, s tatusul protrombotic cu creșterea fibrinogenului în sânge, împreună cu
stilul de viață nesănătos.
Frecvența și semnificația sindromului metabolic:
Nutriția necorenspunzătoare și stilul de viață sedentară de la începutul copilăriei va
determina reducerea se nsibilității la insulină.
În America 43 de milioane de locuitori în anul 2000, care afectează acum fiecare al treilea
locuitor. Populația cea mai afectate sunt de peste 60 de ani din cea ce 30,3% sunt bărbați, și
35,6% sunt femei. Această tendință de creștere este similară cu cea din Europa. 60% dintre cei
cu toleranță redusă la glucoză, și 85% dintre cei cu diabet zaharat de tip 2 sunt rezistenți la
insulină, conform criteriilor de diagnostic IDF (Interntional Diabetic Federation) 41% dintre
bărbați ș i 38% dintre femei au fost afectați de sindromul metabolic. Pe baza criteriilor de
diagnostic ATP III prevalența populației din Europa Centrală și de Est este de 20,7 -37,2%
bărbați și 32,1 -42,7% femei.

37

Lucrarea de licen ță propune măsurarea unui factor de risc al sindromului metabolic
modificabil, și anume dietă bogată în antioxidanți măsurabil cifric cu scorul ORAC.
Scorul ORAC
ORAC (Oxygen radical absorbance capacity) este o metodă de măsurare a capacităților
antioxidanților în probele biologice in vi tro.
Scorul ORAC este unitate de măsură pentru conținutul antioxidant, care a fost inițial
dezvoltată de Institutul Național pentru Îmbătrânire (NIA), la Institutul Național de
Sănătate (NIH) Scorul ORAC cu cât este mai mare, cu atât este mai bine.
Într-un studiu “The total antioxidant content of more than 3100 foods, beverages , spices,
herbs, and suppliments used worldwide” a fost demonstrat scorul ORAC pentru 3100
alimente, băuturi, condimente, plante medicinal, și suplimente folosite internațional.

II.Partea special ă
Sindromul metabolic este o dereglare metabolică și crează rezistență la insulină cu afec țiuni
bolii cardiovascular e (accident vascular cerebral, infarct miocardic).
Incidența sindromului metabolic în cadrul populației de vârstă tânăr ă (între 20 -40 ani) este în
continu ă creștere î n mediul urban și în mediul rural .

38
Cauzele principale sunt reprezentate de alimentația bogat ă în grăsimi saturate, sedentarism și
statusul proinflamator al organismului. Din aceste motive populația reprezintă o calitate de
viață deteriorată . Diferitele comportamente alimentare sunt moștenite de la o generație la alta
și le creează o societate bolnavă.
Lipsa surse i de vitamine și lipsa de activitate fizică reprezintă lipsa de sănătate.
Boala nu este doar boala marilor orașe,ci și sătenilor care au fost odată activi și sănătoși .

II.1 Scopul lucrării de licență
1. Scopul studiului este determinarea frecvenței a sindromului metabolic în zona Ciucului și
studiul factorilor epigenetici și de mediu care declanșează această boală
2. Realizarea unui studiu pe aceeași populație rurală din regiunea Ciucului care să permită
caracterizarea completă a persoanelor cu exces ponderal din punct de vedere al
comorbidităților cu risc cardiovascular și card iometabolic.
3. Este un studiu descriptiv care își propune realizarea unei imagini asupr a bolilor cronice
prezente în 4 comunități rurale (prevalență, comorbidități, influențe ale stilului de viață)
incluse în studiu.
4. Determinarea capacitățiiantioxidante ale alimentelor consummate cel mai des, consumate
ocazional sau deloc

II.2 Obiective principale ale lucrării :
Cu realizarea studiului cât de mare pa rte sunt afectate populația mic ă rurală în comparație cu
rezultate așteptate .

II.3 Material și metoda:
Prelucrarea statistic ă a datelor clinice din fișele medicale ale pacienților obținute din cabinete
de medicină de familie din zona Ciucului cu cele 4 sate și anume Sândominic, Ineu, Cârța,
Dănești.
Chestionarul a fost întocmit de mine și conține obiceiurile alimentare, stilul și condiții de viața,
pricipii despre viața sănătoasă.
Criterii de includere: Femei și bărbați, adulți între 40 și 65 de ani
Criterii de excludere: Copii, și tineri până la 40 ani.
Datele analizate: diagnos tic clinic, date din buletinul de investigații paraclinice, date din fișele
medicale.
Parametrii paraclinice urmărite: Colesterol, Trigliceride, Glicemia a jeun, și postprandial,
HgbA1c

39
Determinarea circumstanței abdominale, șold și măsurarea tensiunea arter ială
s-a efectuat la cabinet de medicină de familie, sau acasă la pacienți.
Determinarea grupele de alimente cele mai consu mate și conținutul de
antioxidant al alimentelor consummate zilnic și al alimentelor neconsumate.
II.4 Rezultate obținute
II.4.1 Datele epidem iologice:

Figura II.4.1.1 ( Distribuția pe sexe a cazurilor cu sindromul metabolic)

Figura II.4.1.2 (Distribuți a pe grupa de vârstă a pacienți lor)

57.39%
42.60%
Feminin Masculin
051015202530
45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

40

II.4.2 Factorii de risc cardiometabolic nemodificabili:

FiguraII.4.2. 1 (Activitatea fizică și sedentarism ore\zi)

FiguraII.4.2.2 (Obiceiuri zilnic pentru o viața mai sănătoase )
BărbațiFemeie
Activitatea fizică Sedentarism
4.91
3.58
2.95
4.56
0.00%2.00%4.00%6.00%8.00%10.00%12.00%14.00%
Dieta Antrenament\sport13.04%
6.95%

41

FiguraII.4.2.3 (Consu mătorii de alcool și fumător ii)

Figura II .4.2.4 (Raportul talie șold dint re sex masculin și feminin)

Consumătorii de alcoolFumătorii
0%10%20%30%40%50%60%
Femeie Bărbați22%36%48%57%
Consumătorii de alcool Fumătorii
8.10%67.34%
22.44%
18%43.93%
34.84%
0,90-0,95 0,96-1 >1 0,80-0,85 0,86-0,90 >0,90
Raport Talie -Șold Raport Talie -Șold

42
Figura II.4.3 Procentajul cel mai ridicat de consum și frecvența aferentă,
corespunzător celor mai reprezentative alimente din chestionarul
administrat

Figura II.4.3.1 (Băuturi )

Figura II.4.3.2 (Legume )
21%24%38%
13%
4%17%32%
18%28%
5%7%
0%20%
5%68%
11%8%18%26%37%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%
1\zi 1\săptămână 1-3 ori\luna 2-5\săptămâna Niciodată
Sucuri din comerț Siropi de fructe făcut în casă
Suc proaspăt stors de legume Suc proaspăt stors de fructe
0% 0%9%
5%86%
28%37%
19%
13%
3%23%
14%11%46%
5%28%25%38%
9%
0%22%28%35%
9%6%12%21%38%
15% 14%25%34%
18%16%
7%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%100%
1\zi 1\săptămână 1-3 ori\luna 2-5\săptămâna Niciodată
Broccoli Cartofi Ceapă Castravețe Morcovi Ardei dulce Roșii

43

Figura II.4.3.3 (Fructe)

Figura II.4.3.4 (Dulciuri)

0%10%20%30%40%50%60%
1\zi 1\săptămână 1-3 ori\luna 2-5\săptămâna Niciodată48%
29%
10% 11%
2%11% 12%53%
15%
9%
4%42%
23% 23%
8%
2%30%
18%20%30%
2%8%51%
9%30%
Mere Pere Banane Citrice Fructe de pădure
11%37% 36%
12%
4%12%28%46%
5%9%17%23%
3%32%
25%
20%30%
9%31%
10%
2%56%
2%8%32%
7%10%46%
23%
14%
0%10%20%30%40%50%60%
1\zi 1\săptămână 1-3 ori\luna 2-5\săptămâna Niciodată
Prăjitură Cozonaci Bomboane Ciocolată cu cremă Ciocolată neagră Înghețată

44

Figura II.4.3.5 (Produse făinoase )

Figura II.4.3.6 (Fursecuri) 67%
19%
8% 9%11% 10% 11%48%
5%38%
9%7% 8%6%21%
12% 12%14%
0%13%
2%51%
22%80%
17%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
Pâine albă Pâine neagră Mămăligă Fulgi cereale Covrigei
1\zi 1\săptămână 1-3 ori\luna 2-5\săptămâna Niciodată
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
1\ZI 1\SĂPTĂMÂNĂ 1-3 ORI \LUNA 2-
5\SĂPTĂMÂNANICIODATĂ
Chipsuri Popcorn Pufuleți Plăcintă Sărățel

45

Figura II.4.3.7 (Tipuri de carne)

Figura II.4.3.8 (Feliate) 8%41%
31%
18%
2% 1%34%41%
23%
1%3%50%
32%
9%
5%
0%22%68%
0%10%
0%18%42%
8%32%
3%15%73%
5% 4%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%
1\zi 1\săptămână 1-3 ori\luna 2-5\săptămâna Niciodată
Carne de porc Carne de vită Carne de pui Pește Organe de animal Tobă
32%42%11%22%15%47%
42%14%24%38%4%11%
15%5%25%7%17%12%
0%16%25%2%21%24%
11%23%15%31%43%6%
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%SalamȘuncăCârnațiParizerPiftieSlănină
Niciodată 2-5\săptămâna 1-3 ori\luna 1\săptămână 1\zi

46

Figura II.4.3.9 (Lactate)

Figura II.4.3.10 (Altele)

21%38%
8%28%
5%32%34%
9%23%
2%12%29%
16%49%
4%23%43%
20%
13%
1%43%
21%
9%10%17%
0%10%20%30%40%50%60%
1\zi 1\săptămână 1-3 ori\luna 2-5\săptămâna Niciodată
Cașcaval Brânză de Burduf Brânză topită Unt Lactate Fermentate
45%
23%
5%19%
8%52%
23%
2%12%
1% 2%0%11%
0%87%
12%22%30%
13%23%76%
3%17%
2% 2%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%100%
1\zi 1\săptămână 1-3 ori\luna 2-5\săptămâna Niciodată
Ouă Ulei de floarea soarelui Ulei de măsline Maioneză Supă

47
Alimente 1x\zi Antioxidant Alimente2 Niciodată Antioxidant3
Carne de porc 8% 0
Umol \100g Citrice,Fructe de
pădure 30% 1225
Umol \100g
Sucuri din
comerț 21% 0 Umol Sucuri proaspăt de
fructe 68% 414
Umol \100g
Cartofi și
Ceapă 28% 1326
Umol \100g Organe de
animale 32% 0 Umol \100g
Lactate
fermentate 43% 40
Umol \\100g Brânză topită 49% 0 Umol \100g
Ouă 45% 20
Umol \100g Cicolată amară 32% 20816
Umol \100g
Mere 48% 3049
Umol \100g Broccoli 86% 3083
Umol \100g
Pâine albă 67% 0
Umol \100g Popcorn 83% 1743
Umol \100g
Slănină 475% 0
Umol \100g Fulgi cereale 80% 1303
Umol \100g
Ulei de masline 87% 766
Umol \100g
Tabelul II.4.3.1 (Conț inutul de antioxidant a l alimentelor consumate zilnic ș i al alimentelor
neconsumate .

Alimente 1x\săptămână Antioxidant Alimente2 2-
5x\săptămâna Antioxidant3
Roșii 28% 546
Umol \100g Mămăligă 48% 0 Umol \100g
Banane 42% 2658
Umol \100g Ceapă 46% 2658
Umol \100g
Ouă 23% 20
Umol \100g Banane 42% 2658
Umol \100g
Carne de porc 41% 0
Umol \100g Bomboane 32% 440
Umol \100g
Siropi de fructe făcut
în casă 32% 2658
Umol \100g Siropi de fructe făcut
în casă 32% 2658
Umol \100g
Mămăligă 48% 0
Umol \100g Plăcintă 28% Umol \100g
UNT 43% 730
Umol \100g Cârnați 25% 0Umol \100g
Salam 42% 0
Umol \100g Carne de vită 23% 0Umol \100g
Sărățel 33% 0
Umol \100g Brânză de Burduf 23% 0Umol \100g
Tabelul II.4.3.2 (Conținutul de antioxidant al alimentelor consumate săptămânal odată sau
mai multe ori)

48

Alimente4 1-3\lună Antioxidant5
Castraveț 38% 140 Umol \100g
Pere 53% 2201 Umol \100g
Pufuleți 42% 0 Umol \100g
Tobă 73% 0 Umol \100g
Sucuri din comerț 38% 2658 Umol \100g
Covrigei 21% 0 Umol \100g
Înghețată 46% 0 Umol \100g
Cârnați 25% 0 Umol \100g
Unt 20% 730 Umol \100g

Tabelul II.4.3.3 (Conț inutul de antioxidant al alimentelor consumate lunar)

II.4.4 Consecințe sindromului metabolic :

Tabelul II.4.4.1 (Bolii cronice după analizele de laborator)

Prediabet Glicemie á
jeun 92-125
mg\dl n=16 13,91 %
HgbA1c 5,2-
6,5% n=16 13,91 %
Diabet
zaharat tip 2 Glicemie á
jeun 127-372
mg\dl
n=99
HgbA1c 6,7-
11,88 % n=99 86,08 %
Hypertrigliceridemie
Trigliceride> 150mg \dl 154-935
mg\dl n=91 79,13 %
Hypercolesterolemie 201-665
mg\dl n=85 73,91 %

49
Tabelul II.4.3.2 (Clasificarea HTA după valorile TA)

Figura II.4.3 .1 (Clasifica rea greutății în funcția de IMC)

051015202530354045
Supraponderalitat
eObezitate grad I Obezitate grad II Obezitate grad III
Masculin 10.2 20.4 38.77 30.61
Feminin 25.75 40.9 33.3310.220.438.77
30.61
25.7540.9
33.33
Masculin
FemininOptimală, Normală,
Normal înaltă Hipertensiune
Grad I. Hipertensiune
Grad II. Hipertensiune
Grad III.
15,6% 50,4% 20% 13%

50

Discuții:
Lucrarea “Sindromul metabolic în zona Ciucului ” se bazează pe studii și analize complexe
desfășurate în 4 cabinete medicale medicină de familie.
Am monitorizat pe o perioada de 6 luni fiș ele medicale ale pacienț ilor cu sindromul metabolic
care au fost înregistrați în cele 4 cabinete medicale medicină de familie . Am evaluat la fiecare
pacient obiceiurile alimentare și le -am oferit consiliere pentru un stil de viață sănătos.
 În studiu au participat un număr de 115 pacienți, dintre care 57, 39% femei și 42,
60% bărbați.
 Din rezultatele obținute în cadrul studiului reiese că sindromul metabolic se manifestă
cu un procentaj de 100% pentru eșantionul investigat.
 Manifestarea sindromului metabolic reprezintă o tendință de creștere începând de la
vârsta de 45 de ani. Cele mai afectate sunt adulții între 60 – 75 de ani.
Studiul arată importanț a analizării factorilor de risc controlabile :
 Sedentarismul : durata pe care o petrec adulții în fața televizorului și/sau internetului a
crescut alarmant în ultimii ani, fiindcă programul zilnic de activitate fizică ușoară a
femeilor din studiu este în medie de 3 ore iar în fața televizorului/ internetului de 4 -5 ore.
În cazul bărbaților programul zilnic de activitate fizică grea este în medie de 5 ore iar în
fața tele vizorului/ internetului de 4 -5 ore. Raportul dintre sedentarism și activitate este
1,5/1 la femei și 1/1 la bărbați.
Doar 6,9% dintre chestionați au activitate fizică zilnică sub formă de sport aerobic,
jogging.
 Fumatul și consumul de alcool sunt, de asemenea, un focar pentru agravarea bolilor
cronice. Consumarea alcoolului este 22,2% la femei și 48% la bărbați .
Rata fumătorilor: ( 36% dintre femei , 57% dintre bărbați)
 Raportul talie șold: (WHR) este o măsură antropometrică utilizată în mod obișnuit pentru
a caracteriza adipozitatea regională. WHR este o estimare brută a cantității relative de
grăsime abdominală: cu cât este mai mare circumferința taliei în comparație cu
circumferința șoldului, cu atât este mai mare procentul de grăsime abdominală. Încă din
anii 1980, mai multe studii prospective epidemiologice au arătat că WHR este un

51
predictor semnificativ al diabetu lui de tip 2, boală coronariană și deces . Un număr mare
de studii au replicat ace ste constatări inițiale, unele raportând că WHR a fost un predictor
mai puternic al infarctului miocardic sau al riscului de mortalitate decât indicele de masă
corporală (IMC) sau circumferința taliei.
Studiul nostru arată că ambele sexe reprezină riscul moderat la WHR : 67,34% la bărbați,
43,93% la femei. La risc crescut : la femei > 0,90 -34,84%; la b ărbați > 1-22,44%
 Alimentația :

Lotul studiat consumă următoarele alimente cu frecvența zilnică:

o carne : carne de porc : 8%
o băuturi : băuturi din comerț : 21%.
o fructe ș i legume: cartofi 30%, ceapă 30% și mere 48%.
o pâine, paste făinoase: pîine albă 67%,
o lactate: lapte bătută 43%
o grăsimi: slănină 47,5%, ou 45%
Lotul studiat nu consumă dintre alimente:
o carne: organe de porc și viță : 68%
o băuturi: Sucuri proaspăt de fructe și legume 68%
o fructe: Citrice, fructe de pădure 30%
o legume: broccoli 86%
o pâine, paste făinoase 86%
o grăsimi: ulei de măslină 87%
o dulciuri: ciocolată neagră 32%

Consecin țele sindromului metabolic pe baza factori lor de risc:
Consecința cea mai gravă a sindromului metabolic este apariția bolii cardiace ischemice, accidentelor
vasculare, inclusiv infarctul miocardic . Studiul nostru arată clar că primul organ care este afectat este
inima. La 98% dintre cele 115 persoane au insuficiența cardiacă cronică. Problema cardiacă este
urmată de afec tarea hepatorenală, la 58% dintre pacienții au nephropatie cronică, și la 53% au
hepatopatie cronică steatoză. Cea mai mare parte dintre bolnavi au HTA grad I ( 50,4%) care
evoluează brusc spre HTA grad II (20%). Aproape de jumătate dintre bărbați sunt afectate de
obezitate grad 3-30,61 % în schimb cu femeii care suferă de obezitate grad I -40,90%

52

Concluzii:
1. Abordarea unui pacient cu sindrom metabolic este complexă, de lungă durată, necesită
rigurozitatea și complianța pacientului pe termen lung, de aceea este necesară intervenția unei
echipe mixte alcătuite din medicul de familie, asistentul medical, medicul de specialitate
internist ă, nutriționist și psiholog.
2. Având în vedere riscul crescut de malabsorbție și slaba calitate a resurselor alimentare este
obligatorie administrarea de suplimente alimentare biocompatibile și biodisponibile, pentru a
corecta deficiențele nutriționale cu rol esențial în refacerea și el iminarea inflamației mucoasei
intestinale.
3. În evaluarea și monitorizarea pacientului cu sindrom metabolic este foarte important examenul
fizic anual a pacientului efectuat în cabinetul medicului de familie, analizele medicale
efectuate în spitale, jurnalul nutrițional și corectarea programului nutrițional în timp real.
4. Medicația utilizată trebuie corelată cu alimentația pentru a evita riscul interacțiunilor aliment –
medicament și deficiențele nutriționale determinate de medicație.

53
Bibliográfia
1.Sun H. Kim1 and Fahim Abbasi2
-Myths about Insulin Resistance: Tribute to Gerald Reaven
2019 Mar; 34(1): 47 –52.
2. Ilse M Schrover ,1 Yolanda van der Graaf ,2 Wilko Spiering ,1
The relation between body fat distribution, plasma concentrations of adipokines and the
metabo lic syndrome in patients with clinically manifest vascular disease
2018 Sep; 25(14): 1548 –1557 .
3.Fonyó Attila, Kollai Márk, Ligeti Erzsébet – Az orvosi élettan tankönyve, Ed. Medicina
ZRT, Budapest, 2 014, 3736.
4.Gerd Herold, Dr.med.Dirk L öhr, Dr.med.Pontus Harten -Belgy ógyászat, , Ed. Medicina
ZRT, Budapest, 2 015, 3507.
5. Szollár I., Pados Gy., Balogh S. et al. – Összefoglalás az V. Magyar Kardiovaszkuláris
Konszenzus Konferencia Ajánlásairól. Az V. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus
Konferenc ia Ajánlása, 20 11, Metabolizmus, 2012, Suppl.
6. George A Bray, William E Heisel, Ashkan Afshin, Michael D Jensen, William H Dietz,
Michael Long, Robert F Kushner, Stephen R Daniels, Thomas A Wadden, Adam G Tsai,
Frank B Hu, John M Jakicic, Donna H Ryan, Bruce M Wolfe, Thomas H Inge
The Science of Obesity Management: An Endocrine Society Scientific Statement
Endocr Rev. 2018 Apr; 39(2): 79 –132.
7. . Aldons J. Lusis*,‡, Alan D. Attie§, and Karen Reue‡
-Metabolic syndrome: from epidemiology to systems biology, : 819 –830 Nat Rev Genet.
2008. Vol. :10.1038/nrg2468
8. McCracken E1, Monaghan M2, Sreenivasan S3
– Pathophysiology of the metabolic syndrome.
2018 Jan – Feb;36(1):14 -20.

9.Kun Imre Zoltán , Szántó Zsuzsanna, Mogye – Endokrinol ógiai tanszék
– Mi változott a metabolikus szindróma értelmezésében, diagnózisában és kórtan ában az
utóbbi huszonöt évben ? Orvostudományi Értesítő. 2013, 86 2):53 -68

10. Aruna P Pradhan AD1

54
-Sex differences in the metabolic syndrome: implications for cardiovascular health in women.
2014 Jan;60(1):44 -52.

11. Jack Tsai , PhD and Robert A. Rosenheck , MD
-Obesity Among Chronically Homeless Adults: Is It a Problem
2013 Jan -Feb; 128(1): 29 –36.Vol.128
12. Lee CG, Carr MC, Murdoch SJ, Mitchell E, Woods NF, Wener MH, et al.
– Adipokines, inflammation, and visceral adiposity across the menopausal transition: a
prospective study. J Clin Endocrinol Metab
2009;94:1104 –10.
13. Bonnie Brenseke,1,2 M. Renee Prater,1,3 Javiera Bahamonde,1 and J. Claudio Gutierrez1
– Current Thoughts on Maternal Nutrition and Fetal Programming of the Metabolic Syndrome
Hindawi Publishing Corporation Journal of Pregnancy Volume 2013, Article ID 368461, 13
pages
14. Hari P, Nerusu K, Veeranna V, Sudhakar R, Zalawadiya S, Ramesh K, Afonso L.
– A genderstratified comparative analysis of various definitions of metabolic syndrome and
cardiovascular risk in a multiethnic U.S. population. Metab Syndr Relat Disord
2012;10:4 7–55.
15.Paolo Rinaudo, Erica Wang
– Fetal programming and metabolic syndrome.Annual review physiology,
Volum 74,1 107 -130 , 2012
16. Emma McCracken, Monica Monaghan, Shiva Sreenivasan Vol.36, p.14 -20,2018
– Pathophys iology of the metabolic syndrome

55
17. Barbara Caleen Hansen, George A. Bray, James C.Russel et al – The metabolic syndrom
.Epidemiology, Clinical treatment, and unnderlying mecanis ms, Ed.Humana Press, Totowa,
New Jersey, 2008.
2007931648
18.Ahmad Ighbariya, Ram Weiss
-Insulin resistance. Prediabetes, Metabolic syndrome: What should every pediatrician know?
J Clin Res Pediatr endocrinol.2017, Vol.9(suppl 2) 49 -57
19.Christian K. Roberts, Andrea L.Hevener, R.James Barnard
-Metabolic syndrome and insulin resistance: Underlying causes and modification by exercise
training, Compr Physiol,2013 , 1 -58, Vol.3,1
20. Magge, S. N., Goodman, E., & Armstrong, S. C. (2017).
The Metabolic Synd rome in Children and Adolescents: Shifting the Focus to Cardiometabolic
Risk Factor Clustering. Pediatrics, Vol.140(2), (2017).
21.A. Shuster, M.Patlas, J H Pinthus et al
– The clinical importance of visceral adiposity: A critical reciew of methods for visceral
adipose tissue analysis
Br J Radiol , 2012, Vol.85(1009),
22. Monteiro, R., & Azevedo, I. (2010).
-Chronic Inflammation in Obesity and the Metabolic Syndrome. Mediators of Inflammation,
2010, 1 –10.
23. Rajeev Pandey1* and Gurumurthy2
– Resistin, Is There any Role in the Mediation of Obesity, Insulin Resistance and Type -II
Diabetes Mellitus?
Volum. 6 Issue 3 – March 2018
24.Szarvas Ferenc, Lenovics J ános, Vécsei László
-Differenciál diagnosztikai kalauz, ed.Medicina ZRT, Budapest, 2 018, 3890
25. Author links open overlay panel StephenWoolley1John W.Goethe1Julia C.Golden1Bruce
E.Blanchard2JessicaHoward3
Risk of Insulin Resistance and Obesity Associated With Depression, Inflammation and
Satiety Among Young Adults
Volume 83, Issue 9, Supplement , 1 May 2018, Page S174
26. Egemen Cebeci, Cengiz Cakan, Meltem Gursu, Turan Calhan ,2019; 127(04): 189 -194

56
The Main Determinants of Serum Resistin Level in Type 2 Diabetic Patients are Renal
Function and Inflammation not Presence of Microvascular Complication, Obesity and Insulin
Resistance
27. Seung KuLeea1Dae WuiYoona1JinKwanKimbSi WooLeecJong YeolKimdSun
HaJeeeInkyungBaikfCholShinag Volume 22 , September 2018, Pages 16 -21
Association of adiponectin, ghrelin, and leptin with metabolic syndrome and its metabolic
components in Sasang constitutional type

28. Francisco J.Ruiz -Ojeda1JosuneOlza123ÁngelGil123Concepción M.Aguilera123Chapter
1 – Oxidative Stress and Inflammation in Obesity and Metabolic Syndrome 2018, Pages 1 -15
29.Chih – Hong Wang, Feng Li and Nobuyuki Takahashi – 2010.Vol.3 1 -13
-The renin angiotensin system and the metabolic syndrome
30. Cabandugama, P. K., Gardner, M. J., & Sowers, J. R. (2017).
-The Renin Angiotensin Aldosterone System in Obesity and Hypertension. Medical Clinics of
North America, 101(1), 129 –137
31.Balogh Emőke. ANTIOXIDÁNS KAPACITÁS MEGHATÁROZÁSA ÉS ENNEK
KIALAKÍTÁSÁBAN SZEREPET JÁTSZÓ VEGYÜLETEK VIZSGÁLATA BOGYÓS
GYÜMÖLCSÖK ESETÉBEN . Budapest, 2010.
32. https://hu.wikipedia.org/wiki/ORAC
33. Iwona Mironczuk -Chodakowska, Anna Maria Witkowska, Małgorzata Elzbieta _ Zujko
-Endogenous non -enzymatic antioxidants in the human body (2017)
Department of Food Biotechnology, Medical University of Bialystok, Szpitalna 37, 15 -295
Bialystok, Poland
34. David B. Haytowitz and Seema Bhagwat
USDA Database for the Oxygen Radica l Absorbance Capacity (ORAC) of Selected Foods,
Release 2
May 2010
Képek:
[*] (I.1.5.1. ábra) A metabolikus szindróma előfordulása a kontinenseken belül –
https://www.omicsonline.org/metabolic -syndrome -in-endocrine -system -2155 –
6156.1000163.php?aid=3496
[**](II.6.4.1 ábra ) https://www.researchgate.net/figure/Estimated -antioxidant -intake -required –
mmol -day-to-prevent -postprandial -oxidative -stress_fig7_ 6300198

57

Anexe :
Chestionar

I. Datele demografice :
1. Sex: A.Masculin
B.Feminin
2. Vârstă: …..
II. Datele antropometrice : 3. Înălțime: …..cm 4. Greutate ….Kg 5.Circumferința
abdominală….cm. 6 . Circumferința șoldului……cm 7. Tensiunea…… Hgmm
8.Glicemia…mg \dl
III. Comportamente :
9. Fumați? A. DA B. Nu
10. Consumați alcool? A. DA B. NU
IV. Obiceiurile de alimentație:
10.1 De câte ori mâncați pe zi?
Odată….. de două ori….. de trei ori…. de patru ori….. de cinci ori……. mai multe ori
10.2 Cât de mult mâncați pe zi ?……………………………………… ……………………….
10.3 Luați micul dejun pe fiecare zi? A. Da B. Nu
10.4 Luați cina pe fiecare zi? A. Da B. Nu
10.5 E mai slab sau mai puternic apetitul de seară?…….. …………………………….
10.6 Ce fel de alimente ați consumat azi? Vă rog frumos să scrieți un meniu de azi!.
La micul de jun:
La pr ânz:
La cină:
11. Opiniile despre alimentație sănătoasă: Indicați cu litere A dacă este adevărat, și cu litere F
dacă este fals referitor pe dumneavoastră.
11.1 Baza alimentației sănătoasă este numărarea caloriilor…..
11.2 Nici odată nu avem voie să cunsumăm dulciuri…….
11.3 Consumarea zilnica a fructelor și a legumelor este foarte important….

58
11.4 Indiferent ce mâncăm esența e să fie în cantitate mică….
12. Cât de des consumați legume și fructe și în ce formă?
13. Cât de des faceți activitate fizică sau sport? Ce fel de efort fizic faceți?
A. Plimbare B. mers rapid C. alergare D. lucruri în jurul casei E. Ciclismul F. înot G.
atletism
14. Câte ore stați în fața televizorului sau a calculatorului pe zi?
15. Ați urmărit dietă specială în mod voluntar?
A. Diete cu fructe și legume……..
B. Vegetarianism……….
C. Flexitarianism……..
D. Controlul greutății……
E. Restricția religioasă…..
F. Veganism……
16. Antecedente personale patologice/ eredo colaterală. Suferiți într -o boală?
A. Bolii cardio -vasculare
B. Diabet zaharat
C. Obezitate
D. Hipercolesterolemie
E. Hipertensiune arterială
F. Bolii gastrointestinale

17. Antecedente familiale, bifați dacă vreun membru al familei a suferit de următoarele:
……Hipercolesterolemie, diabat zaharat
……Hipertensiune arterială
……Boli tiroidiene
……Obezitate
……Boli de inimă, cancer, altele……………………………………………………………………….
18. Suferiți într -o alergie alimentară? A. Intoleranța la lactoză B. c azeină C. gluten D. semințe.
19. În cursul vieții ați avut niște tulburări de nutriționale? A. Anorexie B. Bulimie C. Binge D. Alte ?
21. În prezent luați vreun medicament? A. Da B. Nu
Dacă da, vă rog să enumerați :…………………………………………………………………………. …………………………

59
Chestionar de nutriție
Alimente Alimente eszlop1
Oszlop2
Oszlop3
Oszlop4
Sucuri din comerț Carne de porc 1X\zi 1X\săpt. 2-5X\Săpt. 1-3\lună Niciodată
Suc proaspăt stors de
legume Pește
Suc proaspăt stors de fructe Organe de animale
Mere Carne de pui
Pere Tobă
Banane Ouă
Citrice Ulei de floarea soarelui
Fructe de pădure Ulei de măslină
Broccoli Maioneză
Cartofi Supă
Ceapă Salam
Castravețe Șuncă
Morcovi Cârnați
Ardei Dulce Parizer
Roșii Piftie
Pâine albă Slănină
Pâine neagră Prăjitură
Mămăligă Cozonaci
Fulgi cereale Bomboane
Covrigei Ciocolată cu cremă
Chips Ciocolată neagră
Popcorn Înghețată
Pufuleț Cașcaval
Sărățel Brânză de Burduf
Plăcintă Brânză topită
Lactate fermentate Unt

60

61

62