Deficiente Si Afectiunile Aparatului Locomotor Cauzate de Practicarea Tirului Sportiv

Cuprins

Motivație

Generalitați despre tirul sportiv

Modificările fiziologice suferite de trăgător

Perspectiva internațională

Studiu de caz

Analiza rezultatelor chestionarului adresat trăgătorilor

Importanța prevenției posturii deficitare și a afecțiunilor coloanei vertebrale

Metode de prevenție și reabilitare:

Kinetoterapie

Masaj

Hidroterapie

Electroterapie

Resurse

Bibliografie

Chestionar

Date colecționate

Motivație

Am ales această temă pentru lucrarea mea de licență, deoarece de când am optat pentru această specializare la facultate, aș putea chiar spune că am ales-o tocmai din acest motiv, mi- am dorit să aprofundez subiectul afecțiunilor dobândite prin practicarea tragerii cu arme de foc. Eu însumi, sunt o trăgătoare, fac parte din lotul național de pușcă al României, și am început acest sport în anul 2009. Primele semne de apariție ale afecțiunilor au fost un semnal de alarmă.

Consider că este important să menționez faptul că foarte mulți colegi trăgători suferă de diferite probleme, și de prea multe ori ne-am întâlnit la diferiți doctori, făcând schimb de cărți de vizită de la terapeuți sau centre de recuperare. Mulți dintre sportivii de performanță au încercat variate tratamente cu injectii, ședințe de chiropractică, fiecare încercând să scape de simptome, și din păcate nu de sursa problemelor adevărate, cum putea.

Luând în considerare frecvența la care apar aceste afecțiuni în rândul sportivilor de performanță tineri, am decis că este timpul să constitui o lucrare în care intenționez să dezvolt acest subiect pe larg, punând accent pe importanța prevenției.

Având în vedere că bibliografia pe tema deficiențelor și afecțiunilor cauzate de practicarea tirului sportiv este sumară, și în limba română aproape inexistentă, am hotărât sa încep o muncă de cercetare individuală, pe care am reușit să o fructific în special pe durata continuării studiilor cu bursa Erasmus la Budapesta. Am studiat aproape un an universitar la University of Physical Education of Budapest, având acces la colecții vaste de literatură de specialitate atât în limba maghiară, cât și în engleză, respective traduceri din colecții de cărți și reviste internaționale. Ajutorul primit din partea antrenorilor de tir de la Clubul Sportiv Universitar, cât și al altori specialisti din Ungaria a fost foarte semnificativ, de asemenea experiența proprie de 7 ani de practicare a tirului constituie baza de cunoștințe necesare pentru elaboarea acestei lucrări de licență.

Generalități despre tirul sportiv

După descoperirea utilizării prafului de pușcă la armele de foc, începând cu secolul al XII- lea, perfecționarea tehnicilor de mânuire a armelor a fost o preocupare primordială în rândul militarilor și, implicit, a aristocrației momentului. Ulterior armele de foc nu au fost folosite doar pe plan militar ci și în activitățile de agrement și vânătoare. În acest fel, apare o preocupare permanentă pentru îmbunătățirea tehnicii de tragere și manevrabilității armelor.

În anul 1630 au loc primele întreceri cu caracter sportiv unde s-a folosit pușca cu cremene. În anul 1640, la Lucerna în Elveția, se înființează prima Societate de Tir din lume. La cea de-a doua ediție a Jocurilor Olimpice moderne, desfășurate la Paris în anul 1900, este prezentată și disciplina Tir. * *http://frts.ro/

Tendințele tirului au evoulat spre sportivitate, caracterul de întrecere a început să domine, prin urmare au apărut sisteme de punctare și calificare. O dată ce totul a devenit măsurabil, prin valorificarea focurilor, au început să apară metode din ce in ce mai solicitante de a ajunge la perfecție.

Metodele de selecție folosite în tirul sportiv nu sunt foarte bine specificate, mai degrabă am putea spune rămâne cine poate, sau pe cine alege arma. Acei copii care prezintă semne de interes față de autocontrol, disciplină și îndârjire pentru a urma un program încărcat atât psihic, cât și din punct de vedere fizic sunt cei care continuă sportul ajungând să facă performanțe. De asemenea echilibrul între corp și psihic este decisiv, simțul răspunderii și seriozitatea sunt calități obligatorii. Selecția se desfășoară în cursul câtorva ședințe, copilul talentat și care se simte atras de această disciplină sportivă începe repede să calce pe drumul performanței. Putem pronunța deci, că nu se urmărește în mod special ca sportivul să aibă musculatura dezvoltată, ceea ce poate duce și mai ușor la formarea posturii incorecte a corpului cauzat de antrenament.

Sportivii încep tirul la vârste fragede, chiar la 8-9 ani. Prima inspecție medicală nu include cercetări foarte amănunțite, de obicei nici nu este cazul, sportivul e sănătos. Medicul sportiv cere o serie de analize cu caracter general: EKG, mostre de urină și analize de sânge. Dacă rezultatele analizelor sunt în ordine sportivul primește legitimația de sportive și își poate începe cariera. Din păcate nu sunt realizate analize detaliate de postură, sau inspecții la nivelul coloanei vertebrale, aceste analize au loc doar în cazul în care sportivul acuză dureri de spate, etc. Sportivul fiind la început de carieră în tir e puțin probabil să sufere deja de afecțiuni, însă tendințe de postură incorectă pot persista. În aceste cazuri este indicat să se înceapă efectuarea diferitelor programe pentru a remedia situația.

După cum am menționat mai sus, copii încep la vârste mici, și tirul sportiv poate fi practicat până la vârste foarte înaintate, totul depinzând de nivelul de uzură a articulațiilor, în special de uzura coloanei vertebrale. La campionatele mondiale organizate în Spania, în 2014, la proba masculina de 60 de focuri- poziția culcat, ocupantul locului întâi pe podium a avut o vârstă respectabilă din punct de vedere sportiv, de 50 de ani. Bineînțeles, contează foarte mult disciplina la care concurează sportivul, poziția de culcat, de exemplu, solicită mult mai puțin coloana, decât poziția picioare.

În lucrarea mea de licență, doresc să prezint în special afecțiunile trăgătorului pușcaș. În tirul sportiv, vorbind exlusiv despre probele olimpice, există mai multe categorii de arme: pușcă, pistol, și carabină. Se trage la 10, 25, 50 și 300 de metri. În total, exista 15 probe olimpice, la feminin și masculin: pușcă (10m aer comprimat – 40/ 60 de focuri, 50m 3 poziții (genunchi, culcat, picioare, 60 de focuri), 50m culcat – 60 de focuri), pistol (10m aer comprimat – 40 de focuri, 25m pistol sport – 60 focuri, 25m pistol viteză – 60 de focuri, 50m pistol liber – 60 de focuri, carabina (trap, dublu trap, skeet – 75-150 de focuri).

Am ales să pun accentul pe probele de pușcă, deoarece celalalte probe au caracteristici dinamice, nu necesită ca trăgătorul să rămână nemișcat în poziția de tragere care solicită în mod deosebit coloana, și duce la modificări patologice. Să nu uităm a menționa un factor foarte important: greutatea armelor. O pușcă poate avea 4kg ajungând chiar până la 8kg, în schimb un pistol are cel mult 1,2 kg. Probele de tir se mai subîmpart în înca 2 categorii, probele de aer comprimat și glonț. Cele două categorii sunt asemănătoare în ceea ce privește metodele de pregătire, și pozițiile de tragere, iar caracteristicile fizice necesare practicării lor sunt de asemenea similare.

Atunci când tânărul sportiv devine practicant serios al tirului, așteptările cresc, antrenamentele devin din ce în ce mai lungi, solicitarea corpului de asemenea devine tot mai accentuată. Tirul este un sport în care tragerea cu arme este dezvoltată până la nivel de artă, măiestria mânuirii armelor este un sport popular în țările vestice, copii participând la aceste activități de la vârste fragede, există țări unde trasul cu arma este o tradiție de familie. Tirul nu este totuși asemănătoare unei discipline atletice, un sport în care frumusețea anatomică a corpului, mușchii dezvoltați sau iuțeala sportivului sunt în centrul atenției spectatorului. Tirul solicită musculatura de existenta căreia omul de rând nici nu este conștient.

După antrenamentele de bază, la care se urmărește dezvoltarea musculaturii, urmează antrenamentele specifice cu arma: menținerea armei câteva minute, crescând progresiv timpul de menținere. În urma primelor antrenamente începătorul poate simți o ușoară febră musculară neobișnuită, mușchii folosiți pentru a menține arma nemișcată nu sunt utilizați frecvent. În aceste cazuri se recomandă exerciții compensatorii și exerciții de întindere. Exercițiile specifice de menținere au și beneficii pozitive asupra corpului: anduranță crescută, precizie mai mare, coordonare mai bună la scară largă și dezvoltarea coordonării fine.

Mulți spun că tirul este un sport ușor, adevărul este că e un sport al minții, însă și pregătirea fizică a corpului are o importanță semnificativă. Nu este ușor a ridica o pușcă de 5-6kg și a o menține timp de 2-3 minute, la fel și menținerea unui pistol de 1kg cu o singură mână e solicitantă. Este și mai greu atunci când intervin factori externi, sau emoțiile, presiunea cauzată de concurs: fiecare bătaie a inimii se transmite armei.

La un antrenament obișnuit arma este ridicată de cel puțin 80 de ori, numărul repetărilor putând ajunge chiar și la 150- 200. Greutatea totală ridicată la o sedință de antrenament este de aproximativ 500 kg. În timpul pauzei, după 30-50 de focuri, se pot face scurte plimbări, dar executarea exercițiilor serioase de compensare, relaxare sau pentru întinderea musculaturii încordate nu sunt posibile.

Echipamentul special îngreunează semnificativ mișcările corpului, scopul ei fiind exact acela de a le diminua cât mai mult, și de a menține corpul cât mai rigid. Materialul din care este fabricat echipamentul este foarte dur, din material textil gros și piele întoarsă.

Fig.1: Exemplu de echipament special de tir sportiv, compus din două părți

Sursa: http://www.hitex.com/

În cazul în care un sportiv suferă de probleme cu coloana vertebrală, acele probleme își vor face foarte repede simțite prezența: primele simptome sunt durerea de spate la nivelul zonei lombare, cifozarea din ce în ce mai accentuată, postură incorectă, dureri de umeri.

Un antrenament obișnuit durează cel puțin 2 ore, exclus fiind timpul alocat mișcărilor și exercițiilor compensatorii. Majoritatea sportivilor însă neglijează exercițiile respective, din lipsă de cunoștințe, timp, sau din cauza lipsei materialelor.

Modificările fiziologice suferite de trăgător

În urma practicării tirului sportiv, în special tirului cu pușca, sportivii de performanță suferă diferite modificări la aparatul locomotor, în special la nivelul coloanei vertebrale. Cele mai des întâlnite afecțiuni sunt cifozele, scolioza și lordoza. După cum spune A. Ionescu, gravitatea afecțiunilor este aproape direct proporțională cu cantitatea antrenamentelor executate de sportiv. *

*A. Ionescu, V. Mazilu: Exercițiul fizic în slujba sănătății, Editura Stadion, 1971, București, pp. 27-31

Principalul motiv pentru care acește afecțiuni se instalează este datorită poziției de tragere. De asemenea succesiunea de mișcări repetate de cel putin 100 de ori sub durata unei ședinte normale de antrenament duce la apariția și agravarea afecțiunilor. Greutatea totală ridicată la o sedință de antrenament este de cel putin 500 kg, pușca având greutatea peste 5 kg. Repetarea îndelungată este necesară ca intervenția centrilor nervoși să fie diminuată, chiar înlocuită în urma repetărilor, a căror precizie și automatizare crește prin antrenament.**

* Heinz Reinkemeier: Air rifle shooting, p 21.

**idem, pp 27-31.
Succesiunea de mișcări executate între focuri: epolaj, ridicarea armei, mișcarea de translație spre stânga, lăsarea greutății pe bazin.

(Heinz Reinkemeier: Air rifle shooting, p. 14.)

Pistolarii solicită în special articulația scapulo-humerală, apariția asimetriilor la nivelul omoplaților și a umărului fiind aproape caracteristici sportivilor acestei discipline (omoplat – asimetrii de poziție: ridicat-coborât, basculat în sus-jos, addus-abdus).

În cazul trăgătorului pușcaș dreptaci se scurtează mușchii din partea a stângă a corpului, iar mușchii din partea opusă a corpului se alungesc. Simetria bazinului este afectată atât în plan transversal (partea stângă fiind elevată față de partea dreaptă), cât și în plan sagital, bazinul fiind în anterversie accentuată. Unghiul lordozei lombare crește semnificativ. Gradul de deformare și numărul asimetriilor aparatului locomotor depinde și de greutatea sportivului, cum ilustrează și imaginea de mai jos:

În cazul în care trăgătorul are o constițutie mai firavă, lăsarea pe spate, curbura coloanei vertebrale este și mai accentuată, aceasta fiind necesară pentru compensarea greutății armei.

Curbura coloanei vertebrale în poziția de tragere

(Heinz Reinkemeier: Air rifle shooting, p. 21.)

Prin menținerea armei sus, se produce un dezechilibru spre înainte ce se compensează prin inclinarea trunchiului înapoi, cu încurbare lombară. De asemenea și bazinul este asimetric: basculat în plan sagital: anterior și basculat în plan frontal- ridicat.

Deviațiile de la axa anatomica a corpului sunt necesare pentru a menține greutatea armei. Arma trebuie să se sprijine pe scheletul osos, și foarte puțin pe musculatură. Mușchii au exclusiv rolul de a menține echilibrul în poziția de tragere. Cu cât sportivul se bazează mai mult pe puterea mușchilor cu atât îi va fi mai greu să mențină arma nemișcată: contracția mușchilor se transmite armei, și se manifestă prin mișcări violente pe țintă. Acestor devații de la axa fiziologică a corpului se datorează majoritatea problemelor care apar la sportivii trăgători. Orice modificare la echilibrul intrinsec al corpului suprasolicită articulațiile, de obicei articulațiile care se afla de partea opusă a deviației.

În tabelul de mai jos am prezentat o comparație între linia imaginară a axei de simetrie anatomice a corpului, și linia imaginară a centrului de greutate în poziția de tragere.

Postura trăgătorului este una rea după criteriile de evaluarea posturală a lui Phelps. Aceasta cuprinde patru tipuri de postură în funcție de atitudinea corpului observată la examinarea lui în plan sagital. Trăgătorul are capul și membrelor inferioare înclinate înainte, toracele mai puțin bombat, peretele abdominal flasc și bombat, lordoza lombară este accentuată curbura, superioară a spatelui este pronunțată.

Perspectiva internațională

La prima încercare nu am găsit suficiente surse de bibliografie de specialitate, am încercat fără reușită, să caut pe internet în engleză, nu am găsit nici măcar informații de referință. Am găsit însă la biblioteca Universității de Educație Fizică din Budapesta, traduceri din limba rusă și cehă. Datorită socialismului a fost sprijinită apariția micilor reviste de specialitate. În acele vremuri se preda tirul sportiv în școli, așa că a fost necesară elaborarea cărților de specialitate. În acest fel se puneau bazele sportului de masă, din care se putea ajunge la nivelul de înaltă performanță.

În aceste reviste, cărți, pe lângă educația strict tehnică a tirului, găsim capitole întregi cu metode de prevenție și regenerare, atât de necesare pentu sănătatea sportivului.

În cărțile scrise de Jan Brych (ABC-ul tirului, 1978, Cartea antenorului de tir, 1980) se discută importanța nutriției adecvate: alimentele bogate în vitamine și minerale, care ajută la regenerarea scheletului osos și articular, solicitat din cauza antrenamentelor lungi statice. Un alt capitol exemplifică metodele, exercițiile pentru dezvoltarea musculaturii specifice, și exerciții de compensare.

Au o importanță deosebită capitolele în care se discută despre relaxare, atât spiritual cât și relaxarea corpului: facilitarea circulației bune a sângelui, a schimburilor gazoase la nivelul aparatului respirator, importanța odihnirii corpului, exerciții pentru relaxarea și întinderea musculaturii încordate. Aceste exerciții sunt exemplificate prin imagini, dezvoltate special pentru fiecare poziție de tragere: culcat, genunchi și picioare.

În cartea scrisă de Milan Humplik, Lubomir Kryl și Jiri Marek (Exerciții active pentru dezvoltarea forței în tirul sportiv, 1977) apar exerciții de gimnastică, care au menirea specială de a dezvolta muâchii folosiți în tir. Începând cu exerciții mai simple și ușoare, ajungând până la exerciții complexe cu gantere, toate sunt descrise în limbajul specific, adecvat kinetoterapiei.

Antrenarea abilităților condiționale și simțul echilibrului apar și în alte lucrări de domeniu (Ghid pentru dezvoltarea echilibrului, 1972) care aparțin autorilor de mai sus, sunt prezentate curburile fiziologice ale coloanei vertebrale, cotinuând cu postura corectă din punct de vedere anatomic. Apar și exerciții care ajuta la menținerea valorilor normale.

Notele urmatoare contin tratarea diferitelor teme despre activitatea musculara optima. Jan Hynous si Vladimir Bok (Exercitii speciale pentru tiristi, 1979) vorbeste despre exercitii de dezvoltare musculara pentru tragatori, dar aminteste si despre importanta exercitiilor care previn instalarea atitudinilor posturale gresite, apar indicatii pentru a ameliora muschii contractati din zona lombara, pentru tonifierea muschilor alungiti din zona toracala. Aceasta lucrare este si in zilele noastre actuala si foarte utila.

Heinz reinkemeier konyve

A kovetkezo konyv ismet egy ritkasag: lubomir kryl : a sportloveszet elettana (fyziologie sportovni strelby, 1979). A mozgato szervrendszer ismertetese igen alaposan es egyzeruen van bemutatva, hogy konnyen ertheto legyen, a csontrendszer bemutatasatol kezdvem az izmok ismertetesevel az izomrostok mukodesere is kiterve. Az idegpalyak mukodesenek reszletes, megis egyszeru magyarazata, a hallopalyak mukodese, a sportolovok fizikai terhelesenek grafikus abrazolasa is szerepel.

A kovetkezo tanulmanyozott mu, J.V. Gacsecsiladze es V.A. Orlov: fizikai felkeszites sportloveszetben, 1984. Ebben a konyvben a lovo altalanos, celiranyos es fizikai felkeszitesenek menetenek leirasaval kezd a szerzo. A masodik, a fo fejezet taglalja mind a kepessegek fejleszeteset, szuksegesseget, mind a zero es izmofejlesztes modszereit nyujtassal. Akkoriban nem volt meg divat a ‘stretching’, a de a fontossagat ezek a kivalo szakemberek mar regen leirtak. Es ami uj volt szamomra ebben a konyvben, a kifejezetten puskas lovoknek szolo legzogyakorlatok. A kesobbi fejezetekben ugyanugy szerepet kap az ugyesseg es a mozgaskoordinacio egyeni fejlesztese, mint a korabban emlitett muvekben. A konyv utolso fejezeteben emlitest tesz meg a szerzo az edzesek megszervezeserol es a lazitas fontossagarol, a lovo etrendjerol is. (sajnos a zen edzom ilyenekrol nem sok emlitest tett, de szerencsere a valogatottban mar volt ilyen iranyu tapasztalatszerzesem). Tehat osszessegeben kerek egesz a konyv, nem csak a fejlesztessel es eredmeny – centrikusaggal halad a temaban, hanem gondosan ugyel a szervezet egeszere, arra a harmoniara, melyben hangsulyt helyez a regeneralasra is.

Studiu de caz

B.CS. în vârstă de 45 de ani, sex feminin, a practicat tirul la nivel de înaltă performanță începând cu anul 1999. Structura fizică generală a corpuluieste una obișnuită, nu a practicat alt sport. Când au aparut primele dureri de spate serioase, a fost foarte afectată, nu a reușit nici măcar să se ridice din pat. A suprasolicitat corpul. În timpul examinărilor din spital, medicii nu i-au putut atinge nici măcar suprafața pielii, durerea fiind insuportabilă. Injecția de lidocaină primită în muschi, a ajutat la alinarea durerii, încet încet și-a recăpătat mobilitatea, în primele zile fiind totuși obișnuită să își mențină trunchiul într-o poziție antalgică.

B.O., în vârstă de 35 de ani, sex feminin, participă la concursuri din anul 1994. Sportul a ocupat întotdeauna primul loc din viața ei, îi place mișcarea, a practicat mai multe sporturi, are un fizic puternic, conformația corporală poate fi clasificata ca una dezvoltată. Acest aspect poate fi una dintre motivele apariției durerilor: are toleranță mare la munca, așa că a și muncit mult la antrenamente. Datorită antrenamentelor,musculatura ei se contractă și rămâne în această stare o perioadă îndelungată. După un timp apare și durerea, din păcate nu numai la nivelul mușchilor spatelui ci și la nivelul umerilor. Când durerea devine insuportabilă apelează la specialistul ei fizioterapeut și cere o injecție de lidocaină. Disconfortul trece în câteva ore, mușchii se decontractă. După o scurtă perioadă de pauza, revine la antrenamentele obișnuite. Conform spuselor sportivei aceste disconforturi apar de cele mai multe ori înainte de competiții majore, campionate europene și mondiale. Se datorează în special supraantrenamentului. Pentru a preveni aparitia durerii ea a inclus în stilul ei de viață gimnastica medicală și masajul.

T.B. în vârstă de 29 de ani, sex masculin, activează ca sportiv de performanță din anul 1996. Sportul a ocupat o parte semnificativă din viața lui, îi place stilul de viață activ, a practicat mai multe sporturi, și actualmente practică tenis pe lângă tir. După conformația corporală poate fi clasificat atletic, cu musculatură dezvoltată. Este unul dintre puținii privilegiați în acest sport: nu suferă de dureri cronice, nu are coloana vertebrală afectată. Acest aspect probabil se datorează faptului că mai practică și alte sporturi pe lângă tir, are mușchii dezvoltați, este in condiție fiziă optimă. Este conștient de importanța exercițiilor de compensare, totuși înainte de un concurs important i s-a întâmplat să fie nevoit să facă pauză de la antrenamente, deoarece a rămas blocat la spate.

Interju Dr. Langfy Gyorgy tanar urral

Szomoru, hogy termeszetesnek kell Lennie, hogy az elsportban gondok vannak. Ez pedig igy nem helyenvalo., igy a karosodas tekinteteben a sportloveszet valtozott, egesz mas a helyzet, mint elotte. Kator doctor meg azt is bele vette, hogy a fizikai edzest kifejezetten, az edzesttsegi allapotara, az anyagcsere idegrendszer allapotara, mindenfele edezettsegi allapot novelesere kell kiegeszito sportagkent csinalni.

Mint a 90’es evek elso feleben, az edzotaborban, ahol mindent csinaltunk az egesz napos elfoglaltasagban, turazas a hegyekben, futas idore, tornatermi edzesek, Balczo- kor futas, szint-ido felmeres, orvosi felugyelettel, vitaminokkal,boseges taplalkozassal?

Mindent kell csinalni. Nincs olyan, hogy egy bizonyos iranyba szelsosegesen kihegyezem magam. Nincs. A szervezetnek van egy ossz-stresszturo kepessege es az egesz szervezetnek az ossz-stresszturo kepesseget kell novelni ahhoz, hogy a specialis loveszeti terheles ne okozzon neki panaszt: ha csinalna azt a fajta edzest, ami nelkul nincs normalis loveszet.

Feltetelezem, hogy ezt a lovok maguktol nem tudjak, es erre az edzojuknek kellene megmutatni, vagy erre ranevelni a tanitvanyaikat. Tapasztalata szerint van az a edzoknek ilyen iranyu kepzettseguk?

Igen. En pedig azt latom, hogy az edzok- tisztelet a kivetelnek- a teljesitmeny orientaltsag erdekeben foleg az eredmenyekre fektetik a hanngsulyt es nem elsosorban es fo hangsullyal a lovo egeszsegere.

Persze, mert teljesitmeny nelkul nincs ertelme. Tudniillik a loveszek a normal ember szintjen vannak biologiailag, az elsportolok szervezeti anyagcsere hatasfoka, szervezeti hatasfoka 20%. Onnan lefele megy a beteg szintje. Az elsportolo, amelyik kvazi nem lovesz, de fizikailag barmilyen sportoloo, amelynek 39-40% ami legtobb, amit mertek. Azzal, hogy jobb a hatasfoka, az azt jelenti, sokkal kevesebb energiat fektet be abba az olyan, aki fizikailag edzett, mint az, aki atlagemberkent sportol, epp loveszetet.

Van valamilyen osszefugges a kulonbozo sportlovesz agazatok es panaszok kozott? Pl a puskas lovok fordulnak-e tobbszor segitsegert vagy a pisztolyos lovok?

Ha tehat visszaterunk a puskas, pisztolyos szamokhoz, testtartasi szempontbol a puskas kedvezotlen lehet, na de hogy o ide el tudja vinni magat, ahhoz az kell, hogy a normal allo testhelyzetbol ennyire kitekerje magat. Egyertelmuen karosnak semmikeppen nem mondanam. Mivel orakon keresztul csinaljak, azert mondom mindig, a 36. Sportag a rekreacio, qa 35. Pedig ugy lett kitalalva, hogy az eredmeny es kedvezotlen artalmak kompenzacioja a modern civilizacioban. A rekreacionak azt kellett kitalalni, hogy ugyanilyen modon, kiegeszitoleg lojon a lovo mindket oldalasan, hogy az a mozgasszabadsag meglegyen, ami a versenyloveszet oldalan van. Az a velemenyem, minel szelsosegesebb valami, annal celiranyosabb,, annal nagyobb mertekben kell a kiegeszito sportagat, a rekreaciot kihegyezni, ami ellenkezo iranyba ugyanolyan merteku igenybevetelt es mozgast kivan. Akkor less az egesz kozephelyzetben.

On szerint igaz az a kozkeletu velekedes, hogy a sportoloknal dominalnak a gerincproblemak, vagy On szerint elo szokott jonni mas problema is?

Az inkabb, ami dominal, az az idegrendszeri faradtsag, a komputerkozpont kimerultsegenek feszultsege, ami levetul. Ez levetulhet barhova, az nem az igenybeveteltol, hanem a faradtsagi szinttol fugg. Ezert lehet, hogy az illetonek nem az az oldala fog megfajdulni, amelyiket jobban igenybe veszi, hanem amelyiknek az energiadeficitje kivetul a megfelelo oldalra. Tehat nem a konkret hasznalat, hanem a hasznalata kovetkezteben, illetve a hatter anyagcsere hianya miatt az energiadeifictnek a tilto parancsa dominal a seruleseknel. Ez mindig nyak, vall, meg egyeb, amitol o stresszben van. Ezt nem a testtartas okozza. Hanem az, hogy ha neki nincs mgfelelo oxigenizacioja a szervezetenek, akkor ez az oxygen hiany kulonfele gorcsoket kenyszerit ra es nem a puska tartasatol, hanem az o szervezete torvenyszerusegetol fugg, hogy hova csapodik le.

Ha tehat a lovonek a sok edzestol, az izomtonusos feszultsegtol izomgorcsei lesznek, a csomok megmaradnak, nem tudja kilazitani es erre megint raedz, a gorcsok betokosodnak, akkor ez idegrendszeri faradtsagra visszavezetheto dolog…

De az hatvanyozza, hogy abbol gorcs less. Tehat a kimerultsegi faradtsagi gorcs az mindig idegrendszeri faradtsag. Nem izomzati- fizikai faradtsag. Csak azzal, hogy o egyoldaluan tulterheli a szervezetet, ha mar elokeszitette, akkor oda fogja vetiteni. Akkor mondok egy peldat..

Van a lovoknek olyan jellegzetes pontjuk, amire azt lehet mondani, hogy az idegkimerultseg, ez a fajdalmas resz, egy behatarolhato, de mindenki kozel egyforma, behatarolhato teruleten van? Pl a legtobbnek dereka faj, v eppen a valla. Mi a leggyakoribb elofordulas?

Ez mindenkinel azon mulik, hogy milyen un. Modern civilizacios testtartasi hibara hajlamos. Na most pl en annak idejen rengeteget foglalkoztam azzal, hogy hogyan lehet legstabilabban allni. Ha pl vlkinek az a baja, hogy hatraengedi a feneket, akkor az tulajdonkeppen egy bizonytalan helyzetben van es allandoan tulterheli a derekat, mert nincs kozephelyzetben. A sulypont nagyon fontos. Tehat nem a sarkamon van a testsuly hanem es nem is labujjhegyemen, ahnem olyan helyzetben ahol a legkellemesebben, legellazultabban tudok allni. Ez az, amikor un dinamikus egyensulyban vagyok. Tehat ez a legstabilabb allas, tundiillik ebben a helyzetben van a, h a legzesem is tulajdonkeppen a leglazabb. Miert ha kisee eloredolok, elore esik a vallam, es igy nem tudok mast csinalni, mint mellkasba veszem a levegot, es amint a mellkas belegzesi szunetben van, abbol mar nem tud stabil lenni. Ha itt allok kozepen levo sulyponttal, ez a kilegzesi testtartas: igy lelegzek be, es igy lelegzek ki. Es ha en a kilegzesi allapotban sutom el a feyvert, akkor a legbiztosabb, mert akkor a legzoizmok tonusa nem fog zavarni. Ennyire fontosak ezek a reszletek. Amikor a faradtsag hatreknyszeriti a feneket a lovonek, tulajdonkeppen ettol fajjdul meg a dereka, ettol fajdul meg a nyaka es a valla. Ilyenor lehet latni a roskadt testartast, ami a faradtsagbol adodik. Ezert mondom azt, hogy ekkor a szervezet edzettsegi allapotan mluik, hogy odaroskad a loveshez, vagy pedig aktiv belsovel, testetol-lelkestol a valodi enje lovi azt az eredmenyt. Mert akkor raerez mindenre, ami korulotte zaljik. Az a valodi hatalma! Aki ugy all be, hogy gornyedt a testtartasa, annak nincs meg a az a fajta belso toltes- aktivitasa, ami kell ahhoz, hogy hosszu tavon egyenletes szellemi munkat tudjon produkalni. Mert itt ez a plane! Nem eleg nehany tizest loni, es nehny hetest pl az egesz versenyszam alatt, akar tobb vesenyen is, hanem kiegyenlitett teljesitmeny kell nyujtani.

Testtartasi hibak es gerincbetegsegek megelozesenek szuksegesse

Kiindulaskepp eloszor megneztem a MO fiatalok egeszegugyi adatait, tekintettel a gerincbetegsegekre es a testtartassal osszefuggo problemakra. Ennek forrasara a gerincgyogyaszato nemzeti kozpont honlapjan, dr. Somhegyi Annamaria cikkeiben, irasaiban, igen erdekes adatokra bukkantam.

Nemcsak a felnott lakossag gerinc- allapota mutate gyre romlo tendenciat, hanem a gyermek allapota is. A norveg elsosok 95%a, a negyedikesek 88%a, egyetemistak 79%a, osszesitve a tanulok 80%a tartja magat helytelenul. Daniaban 1954ben is hasonlo volt az eredmeny: az iskolas gyermekek 97,6%a helytelen tartasu. A nemet ajku lakossag koreben az iskolasok 60%aban mutathato ki tartashiba.

Mo-n a statisztikai evkonyvekben a szakmunkastanulok palyaalkalmassagi vizsgalati eredmenyei azt mutatjak, hogy az elmult 20 evben a szakmunkastanulok gerincebetegsegeinek szama megotszorozodott, a tartasi rendellenesseggel vizsgalt tanulok az osszes vizsgalt szemely 62%at teszik ki!

A rossz testtartas a gyermekben automatikussa valik, megszokas less, s az evek soran a testtartasert felelos izmok egyensulya felborul, egyes izmok zsugorodnak, masok gyengulnek. Az igaz, hogy ez meg nem betegseg, azonban ha rogzul, akkor a terheles miatt kesobb a gerinc degenerative elvaltozasainak kialakulasahoz vezethet, vagyis a testtartas elter a biomechanikailag helyes tartastol.

A mozsgasszegeny, ulo eletforma okozta mozgasszervi betegsegek, ezen belul a gerincbetegsegek egyre gyakoribba valalasat eljuk meg az evtizedek ota. Norvegiaban 1954 es 1969 kozott haromoszorosara nott a gerincbetegek szama, ausztriaban a mozgasszervi betegsegek szama 1970 es 1991 kozott, tobb, mint 2xere nott, s ezek 65%at a gerincbetegsegek teszik ki. Hazankban a mozgasszervi a betegsegek 1985ben es 1990ben elso helyen alltak a tappenzes statisztikakban es 1975-1996 kozott folyamatosn 1-3. Helyen a rokkantsagi statisztikakban.

Addig, amig az ovodasok es alt. iskolasok koreben vegzett felmeres azt mutatja, hogy 61%uk tartashibas, nem is nagyon fogunk meglepodni azon, hogy a kesobbi korosztalyoknak es a felnotteknek eletuk soran mennyi problemaval es betegseggel kell szembesulniuk. A tendencia sajnos nem a javulas fele mutat, nem az edzettebb, erosebb, job kiallasu fiatalok kepet vetitik elore a kutatasok a kep sokkal riasztobb, csak errol hiaba jelennek meg az ijeszto adatok, az emberek hetkoznapi problemai, napi gonjai errol elterelik a kello figyelmet. Mikor figyelunk fel a problemara? Amikor nem tudunk tole aludni, mert faj, mar allandoan faj, orvoshoz kell menni, betegallomanyba kerulunk, mutetre kerul sor, nem leszunk keresokepesek, nem tudja ellatni magat es raszorul vlkinek a gondozasara. Hat ezt az allapotot kell megelozni!

Kerdoives felmeres sportlovok koreben, az adatok kiertekelese, elemzese

Puskas es pisztolyos versenyzok koreben vegeztem egy felmerest, amely 50 fo koreben azonos kerdoiv kitoltesevel tortent. A kerdesek a kovetkezok voltak: szuletesi ev, mely a korosztaly meghatarozasahoz kellett. Sportag: hogy tudjuk, pisztolyos vagy puskas versenyzorol van szo. Versenyzes kezdete: ami azert fontos, hogy megtudjuk, miota uzi ezt a sportagat, hany eve van intenziven feloldalas terheles alatt. Sportolas elott volt-e egeszsegugyi panaszod kerdes arra probal ravilagitani, hogy erzett-e fajdalmat azelott, volt-e vlmilyen kivizsgalt rendellenesseg, kulon kerdessel a gerinccel kapcsolatos problemakra. Majd a jelenlegi egeszsegugyi allapotra vonatkozo kerdesek kovetkeztek, van-e egeszsegugyi panaszod mostanaban gerinced rendben van-e. ezek utan egy fontos kerdes is bekerult a sorba: fajt-emar a vallad, hatad, derekad? Es ha igen a valasz, kezeltek-e ezzel es hogyan.

17 pisztolyos versenyzobol 9 fiu es 8 lany, puskasoknal pedig 16 fiu es 17 lany adott valaszt a kerdesekre. Ebbol az a kovetkeztetes vonhato le, hogy a nemi kulonbseg kevesse meghatarozo, hiszen maga a sportag is mindig kiegyenlitett volt a fiuk- lanyok aranyat tekintve. A teljes osszesiteseben, erdekes modon, pontosan egyezik a ferfi-noi arany, 50-50%kal (ami 25-25 fo).Hiaba kell fegyverrel banni, ami latszolag ferfias,- talan kicsit militarista is,- sportag kihivasaira-finomkoordinacio, maximalis koncentralas, oinmagunk felett preciz uralom- a nok ugyanolyan szamban kepesek megfelelni, sot, nagyon is szep eredmenyeket tudnak felmutatni.

13-16 ev kozotti fiatalok aranya 15 fo, ami 30%ot tesz ki. A 17-20 ev kozottiek 14 fo, ami jelen esetben 28%. A 21 ev felettiek, felso korhatar nelkul, 21 fo, ami 42%. Erzesem szerint az adatok hiven tukrozik a valosagot, mivel a loveszet valoban inkabb a felnottek sportja.

Kor szerinti megoszlas, abra 1

13-16 evesek 30%

17-20 evesek 28%

21 ev felett 42%

13-16 evesek

De nezzuk a fiatalabb korosztalyt, milyen az arany a sportolas elotti panaszok tekinteteben. A 15 fobol osszesen kettonek szerepel az eloeleteben, hogy a sportolas megkezdese elott mar jelentkezett eleteben vlmilyen gerincproblema. Jelenleg azonban mar 4 fonek van! Ha azt vesszuk, hogy ok a legfiatalabb korosztaly, hogy maximum 3-5 eve kezdtek ‘csak’ el a loveszetet, hat bizony eleg gyorsan duplazodott a szamuk.

13-16 eveseknel elofordulo gerincproblema abra 2 a

Van gerincproblema 26%, nincs 74%

Ha pedig azt nezzuk, hogy faj-e a valla, hata, dereka, akkor mar ledobbento szamadattal kell szembenezzunk: 10 fonek faj vlmilye! Ezmar a ketharmada, 66%a a felmeresben szereplo, legfiatalabb korosztalynak! Igencsa figyelemremelto szamadat.

13-16 eveseknel a fajdalom jelentkezese abra 2b

Nincs fajdalomerzete 34%, van 66%

Es vajon mit tesznek ellene: osszesen a 10%uk kezeli magat vlmilyen modon! Ezek szerint 7 fiatal versenyzonek a fajdalomturo kepessege is edzes alatt al, hiszen ok nem tesznek semmit a felmeres alapjan!

13-16 eveseknel akik tesznek a fajdalom ellen abra 2c

Panaszmentesek 34% fajdalmat turi 56% tesz a fajdalom ellen 10%

17-20 evesek

A junior koru versenyzok, sportolasuk elott fellepo panasszal mindossze csak 2 fo rendelkezik. Ez nem is olyan rossz arany, ha a mai fiatalok statisztikai adatait nezzuk. Ezek a fiatalok jelen felmeres szerint atlagosan 5-6 eve- valaki kicsit hosszabb, vlk kicsit rovidebb ideje- sportolnak, de max 8 eve kezdte el, aki mar betolotte a 20. Evet. Naluk azt is figyelembe kell venni, hogy amikor elkezdtek, alig kaptak terhelest, ulve es feltamasztva lohettek csak eleg hosszu ideig, hiszen maskepp a fegyvert sem tudtak volna kezelni. Ez alapszabaly, ezt minden edzo tudja es alkalmazza. Igy gerincuk kimelve volt, a tudasuk fejlesztese mas, finomkoordinaciot jobban fejleszto iranyban kezdodott. Megis, jelenleg egeszsegukkel, gerincukkel kapcsolatos problemaja 8 fonek van. Ez az megkozeliti a 60%ot! Ez oriasi valtozas.

17-20 eveseknel elofordulo gerincproblemak abra 3a

Van gerincproblemaja 60% nincs 40%

A kovetkezo adat onmagaert beszel, ugyanis a fajdalomra vonatkozik: szokott-e fajni a valla, hata, dereka. Sportolo multam leven sejtettem, hogy embert probalo a kemeny edzes, de erre meg en sem szamitottam! A korosztaly minden egyes tagjana szokott fajni a gerinc kornyeke! Nemelyeknek csak edzes utan, van, akinek, maskor is!

Ez 100%! Nincsenek adataim a tobbi sportagra vonatkozoan, de ugy gondolom, hogy egy edzett szervezetnek az edzesek alatti teherbirasa, terhelhetosege nem feltetlen a fajdalomkuszobon tul kell legyen, hogy legyen. Ha megis, akkor pedig meg kell tenni a megfelelo lepeseket, hogy ez ne igy legyen.

17-20 eveseknel jelentkezo fajdalom abra 3b

Nincs fajdalomerzete 0%, van 100%

De nezzuk, hanyan tesznek a fajdalom ellen barmit is: osszesen 1 fo- azaz egyetlen szemely!- irta be, hogy kezeli magat!

17-20 eveseknel akik tesznek a fajdalom ellen abra 3c

Panaszmentesek 0% fajdalmat turi 93% tesz a fajdalom ellen 7%

Ez elkepesztoen keves a fajdalomra adott valaszhoz kepet. Itt az jut eszembe, hogy valoszinuleg vannal az edzesek kozt nagyobb szunetek, amikor ra lehet pihenni a kemeny munkara, vagy nem tudjuk hova is forduljanak a problemajukkal. Az edzotaborok lehetosege is csokkent az elmult 10-20 evben. Regebben el lehetett menni 3 hetre kulonosebb kovetkezkemenyek nelkul pl: egy matrahazai edzotaborozasra. Manapsag ezt nehez megoldani, hiszen munkabol vagy iskolabol kiesni ilyen hosszu idore nagyn kockazatos. Igy maradt a rovidebb edzotabor, kemenyebb felkeszulesekkel. Es tobb fajdalommal. Orvoshoz pedig senki sem szeret menni, hacsak ne meg a haz. Kivarasos alapon, remenykedve a javulasban, sokaig el lehet huzni az idot. Az edzo sokszor figyelembe tudja venni a problemat, ha jelzik neki, de o abba szakember, hogy hogyan tud eredmenyt kihozni a lovobol. Gond eseten o is csak egy masik szakemberhez tudja leginkabb elkuldeni a fiatalt, mondjuk egy sportszakorvoshoz, aki persze tudja, hogy mit irhat e smit nem irhat fel,- olyan kremet, gyogyszert, amley tiltolistan nem szerepel, – vagy esetleg csak pihentetest javasol. Klasszikus orvosi mondas, melyet regen nekem is tanacsoltak: ha igy csinalok faj, amit tegyek dr ur? Ne csinalj ugy! Ezek a szalloigek ugy latszik meg mindig forgalomban vannak.

21 ev felettiek

Itt igen szeles a skala,a 21 evestol az 50es korosztalyig vannak a sportolok, osszesen 21 fo. Ez abbolis adodhat olyan konnyen,hogy akinek jol ment ‘fenykoraban’ , az megmaradt a sportag mellett es napjainkban is uzi, csak legfeljebb nem elsport szinten. De maradt aktiv versenyzonek, tovabbra is reszt vesz versenyeken, kicsit kevesebb edzessel es tobb tapasztalattal birva. Az o felmeresuk alapjan, sportolasuk elottrol egeszsegugyi panasz 5 fonel azert akadt. Ezek mindegyike enyhe gerincferdules, scoliosis, egy esetben pedig nyitott csigolya. Ezek utan jon a kovetkezo izgalmas kerdes, hogy jelenleg hogy allnak ezzel a kerdessel: 10 fonel vannak elismert problemak, ami a felnottek 48%at adja. Megkozelitoleg a fele a felmert szemelyeknek! Azt is figyelembe kell vegyuk, hogy naluk mar kialakult a csontosodas, a gerincuk terhelhetosege kialakult, fejlodesuk testmagassaguk sem valtozik jelentosen.

21 ev feletii elofordulo gerincproblemak abra 4a

Van gerincproblemaja 52%, nincs 48%

Az edzeseken a jobb eredmenyek erdekeben megkovetelheto az intenzivebb munka, tobb lovesszam. Ilyen szempontbol sajnalatos az a teny, hogy edzeni masfele gyakorlatokkal nem igazan lehet, lovest gyakorolni csak lovessel lehet. (az elsutobillentyu elhuzasanak finomsaga, finomkoordinacio celtartas kozben, raadasul mindezek egy idoben tortento megvalositasa mas eszkozzel nem gyakorolhato. Bar leteznek fegyverre szerelheto szimulacios berendezesek, de ezek csak a loterlatogatas alol tudnak felmentest adni, az edzesmunka alol nem).tehat a felnottek terhelhetosege a maximumra van feltekerve, nezzuk kinek is faj mindez: nos, konnyebb lenne azt kerdezni, kinek nem? Ugyanis egyetlen szemely akadt, akinek nem szokott fajdalom jelentkezni a vallaban, hataban, derekeban! A tobbi 95%nal szokott fajdalom jelentkezni. Tulajdonkeppen csak egyetlen versenyzon mult, hogy a statisztika szerint, a felnottek jobban birjak, mint a juniorok. Ezt akar kivetelnek is tekinthetnenk.

21 ev felett fajdalom jelentkezese abra 4b

Nincs 5% van fajdalom erzete 95%

Akkor most nezzuk meg, hogy a 20 fonek akinel van fajdalomerzet, milyen aranyban tesznek ellene: 10 fo jutott el oda, hogy muszaj tenni vlmit! A leirt kezelesi modok a kovetkezok: gyogytorna, gyogyuszas, masszazs, kremek, lazito- nyujto gyakorlatok.

21 ev felett aki tesznek a fajdalom ellen abra 4c

Panaszmentesek 5%, fajdalmat turi 45%, tesz a fajdalom ellen 50%

A kerdesem csak az, miert kellett ezzel ennyit varni?

A gyogytestneveles mindezen fajdalmak jelentos reszet meg tudja elozni e stud segiteni abban, hogy a lovok idosebb korukban ne gyogytornasznal talalkozzanak.

Megelozesi modok a gyogytestneveles temakorebol

Velemenye szerint mi a legfontosabb a prevencio teren?

Ezt egy szoval: conditioning. Olyan edzest hozok letre, ami a szervezet nyugalmi energiaszintjet noveli, gazdasagosabba teszi az osszes szervrendszer mukodeset es meg az egesz osszhangolasat is. A teljesitmeny fokozas feltetele a szervrendszerek osszehangolt mukodese: pre- conditioning. Minden szervrendszernek van specifikus ingere, azzal specialis edzettsegi allapotot lehet szerezni a legkulonfelebb szervrendszerek szamaara.

Mondana erre konkret peldat?

Pl: hoszabalyozas. Az altalaban katasztrofalis szokott lenni. Ennek a specialis modja a szaunzas. Ennek szigoru szabalyai vannak, kb 8-10 szaunazas szukseges ahhoz, hogy az en hoszabalyozasom edzette valjon. Ezt egyebkent az 1984es sportorvosta konyven testsulyszabalyozas cimen en irtam meg a Frenkls tanar ur szerkeszteseben. Tuniillik ott megvan az idealis fajsuly, es egy lovonek vagy barkinek,- ami ferfiaknal 1, 08, a noknel 1, 06- akkor idealis minden szervrendszerenek a mukodese es akkor lesz a fizikai, a mentalis es a psziches dolog complex egyseget alkotva ese z a Valodi En.

Es akkor nem jon letre olyan idegrendszeri faradtsag, amirol az iment beszeltunk?

Ami ilyen roskadt testtartast hoz letre, az eleve az energiatlan tartas. Az energiatlan ember kizart dolog, hogy jo, kiegyensulyozott lovo legyen! Mert a testtartasarol leri, hogy a mentalis egysege nincs azon a fokon, hogy barmilyen sportagban produkaljon. Atmeneti hullamjegy lehetseges, de egy tartoz kiszamithato teljesitmeny nem tud letrejonni.

Mi a velemenye a kiegeszito sportokrol, melyiket javasolna lovoknek?

Legelsosroban a lovaglast, mert ott az egyensulyerzekre kell figyelni, nem is kell magyarazni, megerzi az egesz test sulyponti elhelyezeset, hiszen meg a hajam szala is a szerint kell aljjon, nem csak a kezem meg az ujjam. A masik, hogy egyutt mozogni a loval, egyutt lelegezni vele, kozosen elert eredmenyt ad. Nem szamit az eso, a nap, a hideg, a meleg, amire a versenyeken ra lehet fogni a kudarc okat, hanem olyan velejaroja a sportonak, mellyel meg allokepesseget fejleszhetunk es ezek nem befolyasolhatjak a teljesitmenyemet. Igy jon letre az adaptacio. Az edzettsegi adaptacio.

Van meg ezen kivul olyan sport, amit ajanlana?

Azutan a biciklizest,es minden olyan sportagat, amellyel a verkeringest nagy mertekben lehet edzeni, mindenfele legzest, verkeringest, anyagcseret,, de nem terheli a labat. Tehat a bicikli, a lovaglas, uszas. Mindegyik vesztibularis ingert igenyel, ezert fontos. Mert a finomkoordinacion dol el. Hiszen a gyerekeknel is az a jo, ha sok ilyen inger eri, pl hintan, korhintan, lengohintan, vagy eppen koteltancos legyen, ugyanis a vesztibularis rendszeren mulik, hogy amikor nekem korrigalnom kell a mozdulatom, akkor a finomsag meglegyen amivel ezt meg tudom csinalni.

Fizio- fizikoterapia

A fizioterapia az a gyogymod, mely a termeszet eroit hasznalja fel a gyogyitashoz. A fizioterapia a gyogyitas osi aga, mely az elso ember megjelenesevel kezdodott. Az ember megfigyelte az allatokat – kedvelik a hideg vizet, a meleget, a napot, kulonfele fuveket esznek. Ha a mozgasszerve megserul,elvanszorog a forrashoz, furdeti, dorzsoli vegtagjait, osztonosen cselekszik. A gyogyulas utan vagy mar a legregibb korban is megjelenik. Tudatos alkalmazasra csak kesobb kerul sor.

A fizioterapia gyujtonev, magaba foglalja a termeszeti energiakkal vegzett gyogymodok osszesseget. Ilyen az elektroterapia, fototerapia, hidroterapia, termoterapia, mechanoterapia, inhalacio, balneoterapia, klimaterapia, dieta.

Az elektroterapia tudatos alkalmazasat a XVIII szazadtol szamitjak. A boron keresztul torteno elektromos ideiginger kezeles, ahol az elektromos energia terapias cellal kerul felhasznalasra. Celja, hogy az izomingerlesen keresztul az izommukodest helyreallitsak.

A sportlovoknel a fegyver allando emelgetesetol es a celzas alatti tartastol- edzesenkent akar 200-250x is- az izmok nem tudnak ellazulni a lovesek kozott, a szunetek pedig nem elegendoek a teljes kipiheneshez, igy gyakran gorcsos allapot, izomgorcsok, kisebb-nagyobb csomok johetnek letre. Ezt a lovo sajat maga mar nem is tudja ellazitani a pihenese soran es gyakran nem erzi, hogy neki ilyen alakult ki, annyira megszokja. Tovabb jar edzesre, tovabb dolgozik, hasznalja ugyanazokat az izmokat, melyeknek ez igy nagy megeroltetes. Amennyiben masszazsra sem jar, ezek a kis csomok jol betokosodnak es kesobb fajdalmat, problemat okoznak. Ezekhez mar kezzel hozzaerni, nyomkodni, masszirozni a fajdalom miatt nem annyira lehetseges. Ilyenkor johet pl egy nagysikeru alaktromos keszulek, a TENS, mely a boron at torteno elektromos ingerles eszkoze. Volt ‘szerencsem’ abban a helyzetben lenni, hogy megtapasztaltam, milyen az, amikor sem mozdulni nem tudtam, sem hozzaerni nem lehetett a vallaimhoz ese z a keszulek 2-3 kezelest kovetoen segitett annyit, hogy a gyogytorna gyakorlatokat el tudtam vegezni, igy elkezdodhetett a regeneralodasom.

A fototerapia: elektromagneses sugarzas, mely hullam es reszecske tulajdonsagokkal rendelkezik. Szamos kedvezo bilogiai tulajdonsaga ismert. Altalaban szelektiv komponensu fenysugarakat hasznalnak, melyek az infravoros, a lathato illetve az ultraibolya tartomanyban helyezkednek el.

A hidroterapia osszefoglalo neve a szaunanak, a forro kadfurdonek, az ulo- es labfrudonek, a vizsugarmasszazsnak, a tengerviz- terapianak es az ivokuranak.

A termoterapia a hoenergiaval valo gyogyitast jelenti, ami lehet hideg vagy meleg kezeles.

Az inhalacios kezeleseket elsosorban idult leguti megbetegedesek kezelesere hasznaljak. Egy specialis fuvoka segitsegevel prolasztott gyogyvizet vagy gyogyszeroldatot juttatnak be a legzoszervbe.

A balneoterapia kezeles gyogyvizzel, kulonbozo furdokent es pakolaskent hat.

A klimaterapia por- es pollenmentes (mivel relative paratartalma kozel 100%) barlangi levego enyhiti a leguti allergias panaszokat. A felszini levego a karszt repedesrendszeren atszivarogva megvaltozik, megszabadul a Szilard szennyezoanyagoktol es bakteriumoktol, ionizalodik, telitodik vizgozzel es vizben oldott asvanyi anyagokkal. A barlangi levego calcium- es magneziumtartalma enyhiti a nyalkahartya- gyulladast. A magas paratartalom segiti a valadek kiuruleset. A magasabb szen-dioxid- tartalom fokozza a legzes intenzitasat.

A dieta gyogyelelmezest jelent, mely a szervezet megvaltozott allapotahoz (pl vlmely betegeseghez) igazodo taplalast, taplalkozast jelent.

A mechanoterapia a fizioterapia legjelentosebb resze, amelynek aktiv resze a gyogytorna, a passziv resze masszazs. A mechanoterapia a nyugalom, mozgas es terheles aranyanak a meghatarozasara alapul.

A gyoytorna alapveto feladata az izuleti zsugorodas (kontraktura) megszuntetese, illetve a legyengult izmok megerositese. Szinten gyakran alkalmazzak egyutt a hidroterapiaval viz alatti gyogytorna formajaban.

A mechanoterapia passziv resze a masszazs.

Masszazs hatasa

A fajdalmak egyik leghetkoznapibb oka az izomgorcsokben, huzodasokban, egyaltalan az izmok megfeszuleseben keresendo. A megfeszult izmok ellazitasara kivalo modszer a klasszikus masszazs. Serkenti a kezelt teruleten a ver- es nyirokkeringest, ezaltal a kulonbozo hasznalhatatlan, illetve a mergezo anyagcseremellektermekek gyorsabb elszallitasat segiti elo, amely szinten a fajdalom enyhulesehez vezet (gondoljunk pl az izomlazat okozo felhalmozodo tejsavra!). ezen kivul segiti az egesz szervezetben- es nem csak az izmokban- a feszultseg oldasat, megnyugtat es harmonizalja a vegetative funkciokat is. A masszazs- irja Hippokratesz- mozgaskepesse tehet egy mar megmerevedett izuletet, tonust adhat a szoveteknek es felpuhithatja azokat. Hippokratesz szerint minden orvosnak ertenie kell hozza.

Napjainkban olyan idoszak koszontott be, amikor a wellness kemeny izuleti alapokon nyugvo iparag lett es divatta valt, ezen belul pedig elterjedt az emberek masszazs iranti termeszetes igenye a pozitiv hatasai miatt, hiszen ma mar mindenki belatja, hogy a stresszelt, rihano, feszult vilagunkban ez nem luxus, hanem a tuleles resze. Aki feszult, gorcsos, nem tud ugy teljesiteni, mint aki laza, kitarto es a munkaban a teljesitmenykenyszer, az eredmenyek iranti koveteles novekszik.

Vizi gyakorlatok hatasa a sportlovokre

A vizi gyakorlatok a kulonbozo betegsegek kialakulasanak megelozesehez,a deformitasok korrigalasahoz elengedhetetlenul fontosak. Eredmenyesseget igazolja, hogy azokat a mozgasokat, amelyek a gerincoszlop mobilizalasara szolgalnak, a felhajto ero miatt, sokkal konnyebb vegrehajtani. Ennek megfeleloje a subaqualis torna, vagyis a viz alatti torna a gyogyaszatban. Szerencsere ez megkotes nelkul, szabadon javasolhato barkinek, uszastudastol- es lokeszsegtol – teljesen fuggetlenul. Mivel a vizhomerseklet minimum 32C, ezert kulonosen alkalmas az izmok jo alapos kilazitasara is.

Sportlovoknek elsosorban specialis izomerositesre a kifejezetten szimmetrizalo gyakorlatokat ajanlatos vegezni: amikor mindket kar egyutt dolgozik. Ebben az esetben beszelhetunk a vizfelszinen kozeli csusztatasrol, viz alatti karkorzesekol, tolcserkorzesekrol, amely kiemelten hasznos a ket vallov egyuttmozgatasara. Ugyanolyan fontos megdolgoztatni a torzs izmait is, akar hajlitas, akar torzsforditas formajaban, amely nagyon jo hatassal van az egyensulyerek fejlesztesere is. Ha osszekapcsoljuk a karok a torzs munkajat, ujabb gyakorlatokra kapunk lehetoseget: pl torzsforditassal karnyujtas a vizfelszinre. Igy konnyu leellenorizni, hogy egyforma-e a keztartas: egyszerre eri a vizfelszint vagy felemasan? Ehhez hasonlo hatast fejt ki, ha magatartasbol alkarerintest vegzunk a deszkara, viz ala nyomva azt, es nehezitjuk egyben futolepesekkel.

Es ha mar szoba kerultek a termeszetes mozgasok, az ugrasok, futasok, szokdelesek, testhelyzet valtoztatasok, maris konkret programunk van az alapallokepesseg vizben torteno edzesehez.

A legzest fejleszto gyakorlatok pozitiv hatasa is eloterbe kerul, hasznos a vizbe fujas, fejleszto a minden 2. Vagy 3. Gyakorlatnal torteno levegovetel, igy a keringes fejlesztee is bekapcsolodik egeszen intenziv formaban. A keringes fejlesztesere lehet alkalmazni a hideg-meleg viz valtakozasat, kello elszantsaggal, akaraterot is fejlesztve.

Hogy lassu gyakorlatok is szoba keruljenek, a medence szelen vegezheto lazito- nyujto gyakorlatok is feltetlenul hasznosak. Pl kapaszkodas szemben a medence szelen, labak tamasszal a medence falan es negy vagy nyolc utemen keresztul nyujtozas a csipovel jobbra- balra. A kovetkezo gyakorlatnal a labakat jo magasan a kezekhez kozel tamasztjuk es terdnyujtas- hajlitas, amit nehezithetunk vizbefujassal is, hogy a tudot is dolgoztassuk.

Ha olyan lovokrol beszelunk, akik vizbiztonsaga megbizhato, akkor a kulonbozo uszasnemek is szoba johetnek: elsosorban a melluszas, amely a tobbsegnek a legjobban megy. Ezen belul is azert, mert jol szimmetrizal, egyszerre mozognak a karok, egyforma terheles alatt vannak es rogton oldalra huz, ha valamelyik oldalnal elteres van a mozdulatok izomerejeben. Ezt lehet varialni, csak lab-tempoval, a karok pedig rezsutosan nyujtva egy- egy deszkan. Ebben az esetben nyulik a mellizom es egyforman kell tamaszkodni mind a ket karral. Ezt tovabb lehet varialni ha csak egy karral huzunk, a masik tamaszkodik a deszkan, kovetkezo temponal csere.

A hatuszas onmagaban is jo, hiszen nyulik a mellizom, dolgozik a hat, a kar, mobilizalja a gerincet a folyamatos periodikusan valtakozo terheles. Kombinalhatjuk meg a hatuszas karmunkajat valtakozva a melluszas labtempojaval, hogy a kinetikus erzetek es az agyfeltekek osszhangoltsagat ellenorizzuk.

A ket elobb emlitett uszasnem kombinaciojabol adodik a kovetkezo gyakorlat: a vizen hanyattfekvesbol, lebegesbol, ket deszka segitsegevel, mellyel rezsutosan tamaszkodunk a viz felszinen,majd guggolasba huzott terdekkel atfordulunk hasonfekvesbe, majd ugyanez visszafele is.

Mindezek a gyakorlatok kifejezetten jotekony hatasuak a lovok szamara, hiszen a puskas jobbkezeseknek a loallasban a bal oldaluk rovidul a terhelestol, a vizben ennek az ellenkezojere, a nyujtasra kell osszpontositani. Pl melluszasban csak bal karral uszni vegig a medencet, a job kar a csipo mellett, esetleg tamasz deszkan. Hatuszasban egy kartempo paros karral, egy tempo csak bal karral. Termeszetesen bal kezeseknel mindezeket forditva kell alkalmazni.

Termeszetesen sok varioacio lehetseges meg, mely fugg a gyakorlasvezeto ismeretanyagatol es attol is, milyen eszkozoket es gyakorlatokat alkalmaz.

Nem csak erositeni, allokepesseget edzeni lehet a viz segitsegevel, hanem a meleg viz hofokat kihasznalva remekul lehet kilazitani a megeroltett izmokat. Ehhez segedeszkoz vagy tars is hasznalhato, de onmagaban is mar lazito, pihenteto a vizi kozeg. Mindezt megtehetjuk egy- egy izomcsoportra fokozottan konentralva, de lehet egyszerre az egesz testre kiterjedoen is. Az uszas kedvezoen befolyasolja a keringes- es legzo rendszert, vlmint jo hatassal van az idegrendszerre is, a kozegvaltozasnak a pozitiv athangolo hatasa reven. Ez a pozitiv athangolas a tapasztalataink szerint olyan jol szokott sikerulni, hogy versenyek elotti uszas, furdozes, vizbe ugralas, vizi jatekok mindig hozzatettek az egyeni eredmenyekhez! Tette ezt tobbek kozott azzal ism hogy a verseny megelezo nap olyan kellemesen kimeritette a versenyzoket, hogy eszukbe sem jutott a masnapi teljesitmenyukrol elmelkedni, vagy eppen elore stresszelni magukat, hanem laza, joleso erzessel pihentek, mint altalaban egy jo alapos kikapcsolodas utan. Ilyenkor boritekolni lehetett a sikert az egesz csapatnak!

Termeszetesen az egyeni tapasztalat is fontos, de nem szabad figyelmen kivul hagyni a felkeszules idoszakanak sajatossagait. A vizi munka aranyaira erdemes figyelni, mert a lazito- ernyeszto hatas tulzasba vitele a technika rovasara mehet.

Gimnasztikai gyakorlatok hatasa

Mint azt Langfy tanar ur is kihangsulyozta, a sportlovoknek az alap allokepesseget kell fejleszteni a jobb eredmenyek elerese erdekeben,- hiszen versenyek alatt nem csak fizikai, hanem az eddigi munka is igazan kimerito es nagyon kemenyen le lehet izzadni bele – igy elsodeleges az egesz szervezet erositese, mobilizalasa. Ezt a celt szolgaljak minden alkalommal az edzotaborok is, ahol a kondicionalis kepesseg igen eroteljes, kemeny munkaval torteno fejlesztese tortenik. Sportlovoknel a statikus es dinamikus izmokat is erositeni kell, kulonosen fontos a nyak-vallov lazitasa, mellkas nyujtasa, erositese, hatizmok nyujtasa, itt megemlitve a legzes fejleszeteset, a hasizmok erositeset a medence habitualis dolesfixaciojanak elkerulese erdekeben, vlmint az also vegtagok, a labak keringesenek fejleszteset. (ilyenkor dobbentunk ra tobben is, milyen fontos ez: a karkorzeseknel az egesz tornatermet betoltotte a vallizuletek ropogasa!). nagyon fontos tudni azt is, hogy a felkeszules idoszakaban mikor lehet erositeni es mikor celszeru lazitani. Hiszen edzes elott aki erosit, az ne csodalkozzon, ha aznap nem talalja el a lapot. Viszont edzes utan kilazitani es nyujtani feltetlen hasznos a kesobbi fajdalmas pocpontok kialakulasanak elkerulese erdekeben. A gyogytestneveles keratein belul a hatizomzat ersoitese, a tartas javitasa tudja segiteni a loveszt. A statikus terhelesben elfaradt izmok feloldalisaga akadalyozza az izmok normalis fesziteset es megfelelo lazitasat. A megfeszult, megrovidult es helyenkent megnyult izomzat kovetkezmenye a faradtsag, energiahiany, fajdalom.

A merev vallovet mobilizalni kell, eloszor kilazitani, hiszen ujabb terhelesre akar gorccsel os reagalna, majd erositessel felkesziteni az edzesekre.

A hatizmok szimmetriajat helyre kell allitani, a rovidult oldalt- bal kezeseknel a job oldalt- job kezeseknel a bal oldalt- meg kell nyujtani, erositeni kell, hiszen az allandosulo feloldalas terhelestol faradtsag, energiadeficit, deformitas johet letre. Igy mielobb javulas all be a kozerzetben, csokken az energiahianyos allapot es javul a teljesitmeny. A gyakorlatok lehetnek bordasfal mellett, sajat testsuly kihasznalasaval vegzett nyujtogyakorlatok, vagy eppen ugralokotellel, a masik kar segitsegevl megnyujtoztato, mobilizalo, kimozgato feladatok, de lehetnek paros gyakorlatok is, tars segitsegevel.

Fontos a medence dolesenek (elore-, hatra-, vagy oldalra billentesenek) a gyakorlatai, mert ennek a szabalyozasaval jelentosen javulhat az agyeki gorbulet faradtsaga, csokkenhet az esetleges maradando elvaltozas kialakulasa es ezzel osszefuggesben nem alakul ki a hati es derektaji szakaszon a kompenzalo deformitas sem (lasd: 6-7. Oldal). Ezeket a gyakorlatokat lehet allva is elvegezni, gondolok a csipo billentesere elore- hatra. Azonban a testsulyterheles nelkul az egesz gerincet jobban megnyujtjak azok a gyakorlatok, amelyeket a talajon fekve kell vegrehajtani, egeszen tarkoig hatva, hiszen ebben az esetben nem tud ugy gorbulni a hati szakasz, sajat sulyunk is a gerinc egyenesedeset segiti ezzel.

Kulonosen fontos sportolovoknel a jo allokepesseg mellett javitani a keringest, legzest, hiszen a szivritmus a versenyeken dontoen hat a teljesitmenyre. Altalaban a puskas lovok es a mozgocel-lovok specialisan kialakitott loveszkabatban edzenek es versenyeznek. Ez nem teszi lehetove a maximalis be- kilegzest, pont azert, hogy a bordak emelkedese- sullyedese ne zavarja a pontos celzast. Ilyen esetekben ugy kell osszehangolni a finomkoordinacios mozgast es a legzest, hogy optimalisan befolyasolja a teljesitmenyt es semmikeppen ne tudja megzavarni, pl hiperventillacioval, vagyis a levego tulzott merteku visszatartasaval. Ezert edzesek utan, felkeszulesi idoszakban erdemes a testmozgast a kulonbozo erosito gyakorlatoknal osszehangolni a legzessel. A helyes legzestehnikaval osszehangolt tesmozgas hatekonyabb, mert ebben az esetben a szervezet hosszabb ideig terhelheto es a teljesitokepesseg is nagyobb merteku. Nem veletlen tartom fontosnak ezeket, hiszen akar a 10 meteres szamokban, akar az 50 meteres szamokban, ha a fegyver 1 millimetert is kimozdul, a talalat a tavolsaggal aranyosan a kimozdulas tobbszorosevel megy odebb. Erdekessegkeppen megemlitenem, hogy a loszer kivalasztasa is ugy tortenik, hogy…….

A statikus egyensuly helyreallitasat celzo gyakorlatok azert fontosak, mert nem csak a feloldalas terhelesrol es annak kompenzalasarol szolnak, hanem a szimmetrikus erzetek, az egyensulyviszonyok helyreallitasa is szerepet kell kapjon. Nagyon nem mindegy, hogy a feszulten koncentralo, fegyverrel celzo testhelyzetben a lovo, aki egy tavolabbi pontra szogezi a tekintetet, a fejeben hogyan erzekeli a testenek millimeternyi elmodulasat es hogyan korrgalja azt. (kezdoknel gyakran elofordul, hogy amerre feszulten figyel, arra elkezd lassan dolni, vagyis a celtabla iranyaba). Erre leginkabb dinamikus, kineztetikus erzetfejleszto gyakorlatokkal lehet felkeszulni. Gondolok az ugraloketellel vegzett ugrasokra, az egy labon szokdelo ugyessegi feladatokra, paros gyakorlatok eseten a masik egyensulyi helyzetenek kimozditasara, nehezitve a testhelyzetek valtakozasaval: allva, mindket labon, egy labon, ulve.

Osszefoglalva, a gyogytestneveles gyakorlatai a sportlovoknek kifejezetten hasznosak, mindazon mozgasszervi elvaltozasaikat, melyek a loveszettol keletkeztek, tudja segiteni helyreallitani, a versenyzesben a kiegyenlitetten jo teljesitmenyhez pedig szinten segiti a lovot a megfelelo kinesztetikus erzetel fejlesztesevel, azok finomitasaval. Igy egy hosszu tavon egeszseges eletmodot lehet kialakitani, amely a sporton kivul is, mar onmagaban nagy eredmeny.

Kovetkeztetesek

Barmely korosztalyt nezzuk, barmely orszagot figyeljuk is meg, a lenyeg mindenkepp a tesmozgas hianyan van. Amig a technika, a fejlodes olyan iranyba halad, hogy az embereket egy fix helyhez koti, (iskola, munkahely, tv, pc, internet) az elhizas es egyeb mozgasszegeny eletmod ujabb es ujabb egeszsegugyi problemakat general. Mind a belgyogyaszati, mind a mozgasszervi megbetegedesek oriasi utemben nonek es a tarsadalom- szerencsere egyre tobb tagjat kiveve- szo nelkul hagyja, varja, hogy mindezek bekovetkezzenek: vele is.

A sportloveszetben is keves mod volt, hogy elkeruljuk a problemakat, a fajdalmakat, megis ugy erzem, a dolgozatom segitsegevel esmindazzal a targyi es gyakorlati tudassal, melyet itt szereztem megoldhatok ezek a gondok.

A sportloveszet arra is jo, hogy a fiatalok, ne azt varva, mig a sok edzestol gondjuk lesz es az olyan mozgasszervi elvaltozast okoz, amely korhazi beavatkozast igenyel, hanem megkeresik es meg is talaljak a szamukra legoptimalisabb megoldast. Napjainkban a paletta szelesedett, ahova fordulni tudnak, ez nem feltetlenul orvos, hanem akar egy jo masszor, fizioterapeuta, gyogytestnevelo vagy akar gyogytornasz szukseg eseten. Az informatika fejlodesevel pedig minden olyan hazai es akar nemzetkozi ismeretekhez is hozza lehet jutni, amely segiti oket, hogy celjukat- az eredmenyes sportolast- ugy erjek el, hogy a legtobbet es a legjobbat az egeszseguk megorzesevel hozzak ki magukbol.

Hiszen egy egesz Orszag buszke, ha ok jol szerepelnek!

Kulon koszonetemet szeretnem kifejezni….a nemzetkozi szakirodalom felkutatasaban nyujtott segitsegeert.

….pedig az aldozatos, otletekkel teli, kreativ es bolcs iranyitasaert mely tiszteletem, halam es koszonetem.

Felhasznalt irodalom:

Holanek Zoltan: Masszazs jegyzet

Dr. Jan Hynous, Dr. Vladimir Bok: Nektera specialni cvieceni pro sportovni strelce (specialis gyakorlatok a sportloveszetben) Svazarm, Sportpropag, Praha, 1980)

Dr Milan Humplik, Dr Lubomir Kryl: Návod k vyrovnávacim cvicenim pro sportovni strelce

(utmutato egyesnulyerzek fejleszto gyakorlatokhoz sportloveszetben) Svazarm, Praha, 1972

Jan Brych: Na pomoc trenerum streleckych oddilu mladze

(edzoi munkafuzet ifjusagi sportloveszet oktatasahoz)

Svazarm, metasport ostrava, 1980

Jan Brych: Slabikar mladeho strelce (ifjusagi lovesz abc) Svazarm, metasport, ostrava, 1978

J.V. Gacsecsiladze, V.A. Orlov: fizikai felkeszites sportloveszetben

DOSZAAF Kiado, 1984 Moszkva.

Lubomir Kryl: Fyziologie sportovni strelby (sportloveszet elettana) Svazarm, Pardubice, 1979

Klaus Wiegand: sportschiessen (sportloveszet)

Meyer es meyer kiado, Aachen 2007

Dr somhegyi annamaria, dr varga peter pal:

a gerincbetegsegek megelozesenek szuksegessege

Egeszsegneveles c szaklap 2002; 1: 28-32.

A gerincgyogyaszati kozpont orszagos primer prevencios programja

Nepegeszsegugy c szaklap 1999; 3: 23-33

Kerdoiv

Nev:

Szul. Ev

Sportag

Miota versenyezel

Volt-e sportolasod elott egeszseugyi panaszod?

Ha igen, milyen iranyu?

Volt-e gerinceddel kapcsolatban problemad? (ha csak hanyag tartasod van, kerlek azt is tuntesd fel!)

Van-e jelenleg (sportolasod ota) egezsegugyi panaszod, illetve a gerinceddel kapcsolatban barmilyen problemad?

Fajt-e mar a vallad, hatad, derekad?

Kezeltek-e mar ilyen iranyu problemaval?

Ha igen, mivel:

Koszonom a kozremukodesed!

A feldolgozott adatok

statisticaban feldolgozva,

de ce la nivel de inalta performanta?pt ca practicarea tirului la nivel de amator (?) nu produce schimbari fiziologice in organism, completat definitia deformarilor (scolioza, cifoza, artroza? Sold, etc), detalierea diferitelor forme de tratament, loveszet mas agai is (futocel, stb)

atszamolni evszamokat a korosztalyoknal, 2015ben a ‘20 eves’ nem volt meg 20 2007ben? Amikor irtak a licentat

kerni exercitii speciale pt dezv musculaturii folosite in tir

Fig. 2 Conformația scheletului osos în poziția de tragere

(Heinz Reinkemeier: Air rifle shooting, pag. 28.)

Poziția de tragere ilustrată cu și fără costumul de tragere

Heinz Reinkemeier: Air rifle shooting, p. 17.

La această verticală se raportează următoarele linii orizontale:

Bisprâncenoasă;

Biacromială;

Bimamelonară (la bărbați);

Bicretă;

Bispinoasă;

Bitrohanteriană;

Bimaleolară.

Toate aceste linii trebuie să fie paralele între ele și perpendiculare pe verticală.

La inspecția din față a diferitelor segmente se pot observa:

cap – dimensiune și formă (macro-, micro-, asimetrii);

gât – poziție (translat, îndoit într-o parte și răsucit pe partea opusă = torticolis);

claviculă – lungime, asimetrii de poziție (ridicat-coborât);

stern – formă (înfundat, în „carenă”);

torace – formă (“butoi”, cu coaste evazate);

abdomen – volum și formă (asimetric, “în șorț”);

cot – valg, var;

pumn (gâtul mâinii) – abdus, addus;

mână-degete – deviate cubital-radial, din articulații MCF;

bazin – asimetrie (basculat în plan frontal, ridicat-coborât-translat);

genunchi – valg, var;

gamba – formă (curbată înafară-înăuntru);

gleznă și picior – valg, var, plat, equin;

degete (hallux valgus).

La inspecția din profil a segmentelor se pot observa:

cap – poziția față de coloana cervicală (flectat, extins, proiectat înainte-înapoi);

omoplat – protractat (lipit de torace), desprins (“scapula latta”/ „omoplat în aripioare”);

torace – formă (bombat, plat, gibus);

coloană vertebrală – cifoză-lordoză nefiziologică, spate plan;

cot – flexum, extensum;

abdomen – formă și volum (bombat, aton/ptozat, supt, adipos- în cute);

bazin – asimetrie (basculat în plan sagital: anterior-posterior);

genunchi – flexum, recurvatum (extensum);

gleznă și picior – equin, talus, plat.

Examinarea din spate – aliniamentul corpului este ideal când linia mediană a cadrului antropometric (vertical 00) coincide cu axa de simetrie a corpului, care trece prin:

Vertex;

Protuberanța occipital externă;

Apofizele spinoase ale vertebrelor cervical, toracale, lombare;

Pliul interfesier;

Printre epicondilii femurali interni;

Maleolele tibiale.

Vertical trebuie să fie echidistantă față de relieful median al călcâielor, gambelor și coapselor, față descapule și coincidecu linia median a trunchiului și capului.

La această verticala se raportează o serie de linii orizontale care se unesc:

Marginea inferioară a lobilor urechilor;

Extremitățile acromiale (linia biacromială);

Spinele omoplaților ce trec prin apotiza spinoasă a vertebrei T3;

Vârfurile omoplaților ce trec prin apofiza spinoasă a vertebrei T7;

Crestele iliace (linia bicretă),

Trohenterele mari (linia bitrohanteriană),

Maleolele tibiale (linia bimaleolară).

Toate aceste linii trebuie să fie paralele între ele și perpendiculare pe verticală.

La inspecția din spate a diferitelor segmente se pot observa (în afară de cele ce se pot observa și la inspecția din față):

omoplat – asimetrii de poziție (ridicat-coborât, basculat în sus-jos, addus-abdus);

torace – formă (cu coaste torsionate = gibus);

coloană vertebrală – scolioză.

A sulyponti tengely a tarkotol a gerinc menten vegigfuto egyenes, amely az alatamasztas, vagyis a labak kozott kozepen kellene leerkeznie. Ez a dekompenzalt tartas.

Az edzoje- hakomolyan veszi a panaszokat- elkuldi orvoshoz. Az orvos pedig valamilyen terapiat, gyogymodot javasol. Enyhebb esetben pihentetest, gyogyremet, masszirozast, gyogytornat, komolyabb esetekben injekciokat, izmolazitokat es egyeb gyogyszereket ir fel.

Lehetseges, hogy a hianyos ismeretek, a sok edzes okozta terheles nem megfelelo kompenzalasa okozza inkabb a kesobb eloterbe kerulo gondokat?

Similar Posts

  • Îngrijirea Pacientei CU Avort Spontan

    LUCRARE DE DIPLOMĂ ÎNGRIJIREA PACIENTEI CU AVORT SPONTAN CUPRINS Capitolul 1. Avortul spontan ………………………………………………………………..….1 Capitolul 2. Noțiuni de anatomie și fiziopatologie ale aparatului genital feminin ………………2 Organele genitale externe ……………………………….………………………..2 Organele genitale interne …………………………………………………..……..3 Capitolul 3. Noțiuni de ontogeneză ……………………………………….……………….….11 Capitolul 4. Etiopatogenie ………………………………………….…………………………14 Capitolul 5. Anatomie patologică ………………………………………………….………….18 Tablou clinic …………………………………………………………….………19 Capitolul 6. Avortul…

  • Corelatii Clinico Ecografice In Urmarirea Pacientilor cu Disfunctii de Proteza Valvulara

    INTRODUCERE Datorită frecvenței mari a valvulopatiilor degenerative a crescut numărul pacienților protezați valvulari. Până în prezent nu există o proteză valvulară perfectă, dar performanțele protezelor sunt ameliorate în mod continuu în paralel cu îmbunătățirea tehnicilor operatorii de implantare , cu realizarea unei protecții miocardice adecvate în timpul intervenției chirurgicale și cu un tratament adecvat postoperator,…

  • Fundamentarea Si Elaborarea Strategiei Spitalului Clinic de Psihiatrie

    Introducere Trecerea societatii romane de la un sistem centralizat la un sistem descentralizat, avad la baza performanta, a adus Romania in fata unor provocari total necunoscute managerilor (directorilor) institutiilor reorgasnizate dupa 1990. Sistemul de sanatate pana in anul 1989 bine creionat in cadrul unui sistem centralizat a trebuit sa se alinieze la noile cerinte ale…

  • . Corelatii Clinico Ecografice In Urmarirea Pacientilor CU Disfunctii DE Proteza Valvulara

    CUPRINS PARTEA GENERALĂ Introducere 1 Capitolul I Indicații de protezare valvulară 2 Capitolul II Clasificarea protezelor valvulare Proteze mecanice 9 Proteze biologice 19 Capitolul III Ascultarea zgomotelor protezelor valvulare 29 Capitolul IV Examenul ecografic al protezelor valvulare 32 Alte investigații paraclinice 45 Capitolul V Disfuncții ale protezelor valvulare Trombozarea protezei 48 Endocardita infecțioasă 58 Degenerescența…

  • Ingrijirea Pacientului cu Complicatii ale Pancreatitei Acute Necrotice

    LUCRARE DE LICENȚĂ ÎNGRIJIREA PACIENTULUI CU COMPLICAȚİİ ALE PANCREATITEI ACUTE NECROTICE cuprinsul lucrarii capitolul i 1.  motivatia. 2. introducere. 3. anatomia si fiziologia pancreasului: 3.1.          asezarea pancreasului 3.2.          Raporturile pancreasului 3.3.          Vasele si nervii pancreasului 3.4.          Structura, ultrastructura și funcțiile pancreasului 3.5.          Canalele excretoare ale pancreasului capitolul ii pancreatita acutĂ 2.1.            Definiție 2.2.            Etiologia pancreatitei…

  • Plante Medicinale Folosite In Tratarea Anumitor Boli Care Contin Ca Si Compusi Chimici cu Proprietati Curative, Tioheterozide

    CUPRINS Motivatia……………………………………………………………………………………………………..4 Introducere…………………………………………………………………………………………………..5 CAP I . Glucosinolate……………………………………………………………………………………6 Raspandire…………………………………………………………………………………8 Structura……………………………………………………………………………………9 Proprietati fizice……………………………………………………………………….10 Actiuni si intrebuintari………………………………………………………………13 CAP II Exemple de plante medicinale…………………………………………………………..14 2.1. Tropaeolum majus……………………………………………………………………….14 2.2. Armoracia lapathifolia( Cochlearia armoracia)………………………………..18 2.3. Delphinium consolida( Consolida regalis)………………………………………24 2.4. Cheiranthus cheri…………………………………………………………………………30 2.5. Papaver somniferum…………………………………………………………………….32 2.6. Papaver rhoeas…………………………………………………………………………….39 2.7. Brassica nigra……………………………………………………………………………..43 2.8. Bromica alba (Sinapis alba)………………………………………………………….47 2.9. Vaccinium vitis-idaea…………………………………………………………………..50 CAP III…