COMUNICĂRII SPECIALIZAREA COMUNICARE ȘI RELAȚII PUBLICE [629874]

UNIVERSITATEA BABEȘ –BOLYAI
FACULTATEA DE ȘTIINȚE POLITICE, ADMINISTRATIVE ȘI ALE
COMUNICĂRII SPECIALIZAREA COMUNICARE ȘI RELAȚII PUBLICE

LUCRARE DE LICENȚĂ

Activitatea CSR a firmei
Zarah Moden și New Fashion

Profesor coordonator:
Bendedek István
Absolvent: [anonimizat]ó Szende -Annamária

CLUJ -NAPOCA
2020

BABEȘ -BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM
POLITIKA -, KÖZIGAZGATÁS – ÉS KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYI KAR
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZKAPCSOLATOK SZAK

ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT

A Zarah Moden és New Fashion
készruhagyárak társadalmi
felelősségvállalása

Témavezető tanár:
Benedek István
Végzős hallgató:
Gajdó Szende -Annamária

KOLOZSVÁR
2020

3
Tartalom jegyzék

1. Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 4
2. Társadalmi felelősségvállalás elméleti megalapozása ………………………….. ……………… 5
2.1. A CSR fogalmi behatárolása és meghatározásai ………………………….. ……………….. 5
2.2. A CSR fejlődésének története ………………………….. ………………………….. …………… 7
2.2.1. Környezeti tragédiák és vállalati botrányok ………………………….. ……………………. 10
2.2.2. Szemléletváltás ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 12
2.3. A CSR érintettek ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 13
2.4. A CSR tartalmi dimenziói ………………………….. ………………………….. ………………. 15
2.5. A CSR eszközei és területei ………………………….. ………………………….. ……………. 18
2.6. A CSR trendek ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 19
2.7. A CSR kritikái ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 20
3. CSR az Európai Unióban és Romániában ………………………….. ………………………….. . 21
3.1. CSR az EU -ban ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 21
3.2. CSR Román iában ………………………….. ………………………….. ………………………….. 21
4. Kutatási rész ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 27
4.1. Kutatási ké rdések ………………………….. ………………………….. ………………………….. 27
4.2. Kutatási módszertan ………………………….. ………………………….. ………………………. 27
4.3. Kutatási eredmények ………………………….. ………………………….. ……………………… 28
4.4. Zarah Moden Kft. és New Fashion Rt bemutatása ………………………….. …………… 35
4.4.1. Wegener Pro Sanitate Alapítvány ………………………….. ………………………….. …….. 36

4
1. Bevezetés

5
2. Társadalmi felelősségvállalás elmélet i megalapozása
2.1. A CSR fogalmi behatárolása és meghatározásai
A vállalati felelősség vitája az Egyesült Államokban j elent meg először és Milton
Friedman nevéhez köthetjük, aki azt állította, hogy „a vállalatoknak egy társadalmi
felelősségük van a profit növelésére irányuló tevékenysé get végezni és erre használni
erőforrásaikat, egészen addig, amíg betartják a játékszabályokat, azaz csalás és megtévesztés
nélkül vesznek részt a nyílt és szabad versenyben. ”1 A vállalati fele lősség terület e a
diszci plinarizálódás szakaszában van, ezért nincsen egy szél es körben elfogadott
meghatározás és elméleti keret. A szerzők rendszerint egyéni megközelítéseket alkalmaznak,
és saját definíciókat javasolnak. Ettől függetlenül a vállalati felelősségvállalás létjogosultságát
ma már kevesen kérdőjelezik meg.
Az első sz akirodalmi forrásokat tekintve Howard Bowen , Az üzletember társadalmi
felelőssége , 1953 -ban kiadott könyvétől eredeztetik a vállalati felelősségvállalást, egyes
források egy 70 -es években jelenlévő biztosítót hoznak fel példaként, mások az amerikai
céges b otrányoktól és a Watergate ügytől szabadalmaztatják, azonban fontos kiemelni, hogy a
gyakorlat nem új keletű, csak ekkor még nem nevezték vállalati felelősségvállalás
tevékenységének. A CSR mozgalom elindítójának és „megkeresztelésének” az üzleti etikára
szakosodott Kenneth Goodpaster és a vállalatirányítást oktató John B. Matthews 1982 -ben
írott cikkét tartjuk, melyben a következő kérdést vetik fel „lehet egy vállalatnak
lelkiismerete?” és Friedman állítására megszületik a válasz „kell, hogy legyen!”2 Tóth
Gergely , A valóban felelős vállalat című könyvében, a XIX. és XX. századi
nagyvállalkozókat említi példaként, akik már szociálisan felelősen gondolkodtak, amelyet
bizonyítanak a nagyvállalatok által létrehozott óvodák, öregotthonok, alkalmazottak
gyerekei nek a segítése.3
A vállalati felelősségvállalást tekintve több meghatározás is ismeretes, különböző
meghatározások jelennek meg vállalatonként, országonként, de céljukban mind hasonlatosak.
A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet definíciója szerint a társada lmi
felelősségvállalás (Corporate Social Responsi bility) olyan tevékenység, amit egy szervezet
felelősen tesz a társadalmat és környezetet figyelembe véve, mindez hozzájárul a fenntartható

1 TÓTH Gergely (2007): A valóban felelős vállalat. Budapest, Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület, 13.
Friedman, 1970
2 Tóth (2007): 11.
3 Tóth (2007):10.

6
fejlődéshez, társadalmi jóléthez és egészséghez. Figyelembe veszi a z érintetteket, megfelel a
jogszabályoknak és viselkedési normáknak.4
Braun Róbert könyvében a következő meghatározás jelenik meg „a vállalati
társadalmi felelősségvállalás (CSR) az érintettek értékeinek és érdekeinek beépítése az üzleti
működésbe.”5 A megha tározás alapján kijelenthető , hogy a vállalat érintettjei a középpontban
vannak, mert a vállalat működése hatással van az érintettekre és fordítva, mert az érintettek is
hatással lehetnek a vállalat működésére.
Philip Kotler és Nancy Lee , A vállal atok társadalmi felelősségvállalása című
könyvben a köve tkező meghatározás t javasolják a fogalom leírására „A vállalati társadalmi
felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének
érdekében folytat önkéntesen , szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is
támogat.”6 A definíciót kifejtve, az önkéntes szó kulcseleme, mivel nem üzleti érdekből
fakadó tevékenysé gre utal, sokkal inkább szabad elkötelezettségre. Ezáltal, csak akkor
tekinthetünk egy vállalatot érdemében felelősnek, ha elkötelezetten cselekszik, megvalósul az
új üzleti CSR stratégia, valamint pénzbeli és természetbeni adományokat ajánl fel.
Továbbá más meghatározásokat is említhetünk, amelyek más szemszögből közelítik
meg a vállalati felelősségvállalás fogalmát, mint a Fenntartható Fejlődés Világgazdasági
Tanácsának definíciója , amely értelmében a CSR az „üzleti világ elkötelezettségét jelenti,
hogy hozzájáruljon a fenntartható gazdasági fejlődéshez, az alkalmazottakkal, a
családjaikk al, a helyi közösséggel és a társadalom széles rétegeivel együttműködve, az
életminőség javítása érdekében .”7 A meghatározást értelmezve visszacsatolhatunk a Braun
Róbert könyvéből idézett meghatározáshoz, miszerint az érintettek állnak a fogalomról való
gondolkodás középpont jában, mivel hatással van rájuk a vállalat működése, és ők is hatással
vannak annak működésére, ezáltal létrejön egy fenntartható gazdasági fejlődés és
együttműködés, annak érdekében, hogy jav uljon a társadalom életminősége.
A Business World for CSR elnevezésű szervezet a következőképp en definiálta a
vállalati felelősségvállalást „olyan üzleti gyakorlat, amely felülmúlja az etikai, jogi,
kereskedelmi, valamint a közvélemény által megfogalmazott elvárásokat, amelyeket a
társadalom állít a vállalkozások elé.”8 Eszerint a vállalati felelős ségvállalás tevékenysége

4 ISO, 2008 -Nemzetközi Szabványügyi Szervezet
5 BRAUN Róbert (2015): Vállalati társadalmi felelősségvállalás: A vállalatok politikája,
Budapest, Akadémiai Kiadó, 27.
6 KOTLER, Philip – LEE, Nancy (2007): Vállalatok társadalmi felelősségvállalása, HVG Kiadó Budapest, 11.
7 Kotler -Lee (2007): 11.
8 Kotler -Lee (2007): 11.

7
onnan értelmezhető, amikor a szervezet már nem csak az elé támasztott elvárásoknak felel
meg, hanem valamilyen módon többet tesz a társadalomért, a környezetért.
2.2. A CSR fejlődésének története
A CSR tö rténetét abból a megközelítésből indítjuk, hogy a vállalatok világa mennyire
segíti elő a társadalmi értékek és érdekek érvényesülését. A XX. században a következő
kérdést tették fel, hogy „a vállalati döntéshozóknak van-e a pénzügyi eredményességen túli
felelőssége a vállalat működése során?”9 A vállalati felelősségvállalást az üzleti etika a
szervezet morális felelőssége felől vizsgálja, illetve arra a kérdésre keresi a választ, hogy van –
e egy vállalatnak morális felelőssége a társdalom iránt, valamint hogyan lehet a felelősséget
vállalati stratégiába ültetni.10
A vállalati felelősségv állalás történetének kezdetét Howard R. Bowen 1953 -ban
megjelent könyvétől származtatják, amely azt a kérdést járta körbe, hogy az üzletemberekkel
kapcsolatban milyen, a társadalom irányába kifejtett f elelősséget kell feltételezzün k?11 Bowen
kérdésé re adott válasza lett a CSR -ról való gondolkodás előfutára , amelyben azt állítja, hogy
az ü zletemberek olyan gyakorlatokat kell alk almazzanak és döntéseket kell hozzanak,
valamint cselekvéseket tegyenek, amelyek a társdalom értékeivel és érdekivel valamelyest
összhangban vannak. Tehát, arra világít rá, hogy a vállalati döntéshozók tudatában kell
legyenek döntéseik és cselekedeteik köv etkezményeivel, valamint a társdalom elvárásainak és
bizonyos feltételeknek is meg kell felelniük.
Bowen felvetéseit tovább gondolta Keith Davis , akinek nézőpontja szerint: „az
üzletemberek döntései legalább részben túl kell mutassanak a vállalat közvetlen gazdasági és
technikai érdekein.” és „a vállalat felelőssége arányos kell legyen a vállalat üzleti -társad almi
hatalmával, erejével.”12 A hatvanas és hetvenes évek vállalati felelősségvállalás szakirodalma
a CSR fogalmát a vállalati dö ntéshozók, üz letemberek felelősségét tekintve határozta meg.
Kiindulópont az volt, hogy a vállalat meghatározó szerepet tölt be a társadalmi -gazdasági
területen, ezért a vállalati döntéshozóknak felelőssége, hogy milyen mértékben vállalnak részt
a társ adalom jólétének megteremtésében. Ez egy fejlődési szakaszt jelentett, mert elsősorban
egyéni felelősségvállalás volt, ami a döntéshozókra korlátozódott, akik a vállalat működési
elveit meghatározták, továbbá az ő stratégiájuk által épült be a vállalat életébe, ezt követőe n a
társadalom érdekeiben megvalósított gyakorlatba.

9 Braun (2015): 30.
10 Braun, 2015
11 Braun (2015): 31.
12 U.o.

8
A vállalati felelősségvállalást körbejáró szerzők az 1960 -as években úgy vélték, hogy
a vállalati döntéshozóknak kell legyen a profit szerzésen túli társadalmi felelősségérzetük. A
magyar származású kö zgazdász, Milton Friedman , a New York Times magazinban megjelent
írásában azt állította, hogy „az üzleti döntéshozóknak nincs és nem is szabad, hogy legyen a
profitcélokon túlmutató felelősségük”13 Később Milton Friedman doktrínába fogalmazta
meg állítását „a vállalatoknak egyetlen társadalmi felelősségük van: hogy erőforrásaikat oly
módon használják, olyan tevékenységeket folytassanak, melyek növelik a vállalat profitját,
betartva a szabályokat. Más szavakkal: nyílt és szabad versenyben vegyenek részt, csal ás és
megtévesztés nélkül”14 Friedman nézetei fontos határvonalat jelölnek a vállalati társadalmi
felelősségvállalásról szóló szakirodalomban. A Friedman -doktrína lényege, hogy az üzleti
döntéshozóknak csupán „vagyonkezelői” felelősségük van, illetve a dönt éshozók a
tulajdonosok megbízásából és érdekében cselekszenek.15 A vállalatok társadalmi
felelősségvállalása üzleti tevékenységnek számít, valamint az érintettek érdekeit üzleti
stratégiába kell beépíteni. Friedman állítása alapján „a vállalat sikerét a nor mák és társadalmi
értékek figyelembevételével kell elérnie.”16 A doktrína több vitát és értelmezést is elindított a
vállalati felelősség f ogalma kapcsán , illetve a neves közgazdászhoz kötődik a shareholder –
stakeholder (tulajdonos -érintett) megközelítés is. Friedman nézeteivel szembenállók szerint a
vállalatok felelőssége több érintett csoporthoz szól és a vállalatnak folyamatosan figyelembe
kell vennie az érintettek érdekeit, ez vezet az eredményes vállalati irányításhoz. Friedman
nézetei mérföldkövet j elentenek a vállalati felelősségvállalás ról szóló gondolkodásban, mert ő
volt a leghangosabb kritikus, aki szakmai vitákat indított el amellett érvelve, hogy nem elég,
ha a vállalatok csak a profitmaximalizálásra törekednek.
Milton Friedman állításával s zemben számos kritikus lépett fel, mint Joseph Stiglitz és
Naomi Klein vállalatkritikusok. A kri tikusok állítása szerint a piac szabályoz ása nem
hatékony eszköz, valamint a piaci szereplők nem racionálisak és döntéseik befolyásolhatóak,
részlehajlók lehetn ek. Klein állítása szerint „a Friedman -doktrína és a mögötte álló chicagói
gazdasági filozófia eredményezte a kétezres évek végének pénzügyi és gazdasági válságát,
valamint tett tönkre számos gazdaságot, és döntött romlásba számos társadalmat a huszadik
század második felében.”17

13 Braun (2015): 32.
14 Friedman, 1970
15 Braun (2015):32
16 Braun (2015): 33.
17 Braun (2015): 33. Klein, 2013

9
A kilencvenes években fogalmazták meg az üzleti teljesítmény mérésére szolgáló
szempontokat, amelyek túllépnek a pénzügyi teljesítményen. A hármas eredménykritérium
(triple bottom line) fogalmát 1995 -ben John Elkington a Kannibálok villával: a
huszonegyedik század üzletének hármas eredményesség kritériuma című könyvében a
következőképp fogalmazta meg „olyan értékrendet, célokat és folyamatokat takar, melynek
segítségével a vállalatok csökkenthetik a tevékenységükből származó károkat annak
érdekében, hogy gazdasági, társadalmi és környezeti értékeket teremtsenek .”18 A TBL (triple
bottom line) (1. ábra) megjelenésével átalakult a vállalatok értéknövekedése, ahhoz, hogy a
vállalat sikeresen működjön, nemcsak gazdasági szempontoknak kell megfelelnie, hanem
társadalmi és környezeti szempontoknak is, illetve mindezekről számot kell adni.19 A hármas
eredménykr itérium, avagy hármas optimalizálás magába foglalja a környezeti, társadalmi és
gazdasági fenntarthatóságot. „A vállalati fenntarthatóság megvalósításakor a környezeti
fenntarthatóságot az ökohatékonysággal, a társadalmi fenntarthatóságot leginkább bizonyo s
alapnormákhoz való ragaszkodással (munkakörülmények javítása) és pénzbeli
jótékonysággal, a gazdasági fenntarthatóságot pedig a cég nyereséges hosszú távon
versenyképes voltával azonosítják.”20

1.ábra: TBL –„Triple bottom line” – A hármas eredményesség kritériuma

Forrás: saját szerkesztés Tóth 2007:23 nyomán

18 Elkington, 1998 in Braun, 34
19 Braun, 2015
20 Tóth (2007): 23. Társadalmi
fenntarthatóság
Gazdasági
fenntarthatóságKörnyezeti
fenntarthatóság

10

Az 1970 -es években a vállalati felelősségvállalás fogalmának értelmezéséhez
hozzájárultak az amerikai vállalatok vezetői és egyetemi kutatók a Committee for Economic
Development (CED) tagjai , akik más szemszögből határozták meg a fogalmat „az üzleti
működésnek a nyilvánosság egyetértésével és alapvető céljai szerint a társadalom igényeit
kell konstruktívan szolgálnia”21 A CED tanulmánya alapján három kör (2. ábra) határozza
meg a vállalati fel elősségvállalást. A belső körbe a hatékony üzleti működéshez szükséges
felelősségek tartoznak (termékek, munkahelyek és gazdasági felelősség iránti felelősség). A
középső körbe tartoznak azok a felelősségek, amelyek társadalmi értékek iránti figyelmet
köve telnek (környezet megőrzése, munkavállalókkal való együttműködés,
információszolgáltatás). A harmadik körbe tartoznak a kialakulatlan felelősségi viszonyok,
melyekkel a vállalatok alakíthatják társadalmi környezetüket (szegénység ellensúlyozása,
városok pu sztulásának csökkentése).22

2. ábra: A CED tanulmánya három kört határoz meg.

Forrás: Saját illusztráció
2.2.1. Környezeti tragédiák és vállalati botrányok
A szakirodalmi forráso k szerint az 1980 -as években három nagy globális vállalat
nemzetközi botránya is ráirányította a társadalom figyelmét a felelős vállalati magatartás
fontosságára. Az első vállalati botrány 1984 -ben történt, amikor az indiai Union Carbide
vegyipari vállalat rovarirtó üzeméből fehér felhő sz állt fel, amely metil -izocianád volt. A

21 CED, 1971 in Braun, 36
22 Braun (2015): 36. Gazdaság
Társadalom
Természet

11
katasztrófa miatt több tízezer ember életét vesztette és a gázok hatásának több mint ötszázezer
ember áldozata lett. A második jelentős katasztrófa az Exxon Valdez olajszállító hajó
balesete, amely zátonyra futott Al aszka partjainál és a baleset következményeként ötvenmillió
olaj ömlött a tengerbe, valamint az állatvilág pusztulását eredményezte. Mindezek a
katasztrófák szükségesek voltak, ahhoz, hogy a nagyvállalatok rájöjjenek, igenis fontos a
társadalmi, környezeti felelősségvállalás és nagyhorderejű problémákat lehet megelőzni, ha
beépítik a vállalat stratégiai működésébe a felelős gondolkodást. Az Exxon Valdez olajszállító
hajó balesetét több okra vezetik vissza: a hajó személyzetének és vezetésének fáradtsága,
mivel a vállalat nem biztosított kellő pihenőidőt az alkalmazottai számára, illetve a hajót
vezető tiszt többnapos munka miatt túlterhelt és fáradt volt. Mindezen problémák
elkerülhetőek, ha a vállalatok kellő odafigyelést nyújtanak, illetve alkalmazottaik s zámára
biztosítsák a megfelelő munkakörülményeket és munkaviszonyokat.
A harmadik fontos botrány a Nike sportmárka rabszolga foglalkoztató ügye, amikor a
sportmárka termékeit előállító személyek átlagon aluli bérezést kaptak, amely súlyosan
sértette a szabályokat, illetve kiskorúakat alkalmaztak nehéz fizikai megterhelésre. A Nike
sportmárka ügye ellen civil szervezetek, fogyas ztóvédelmi mozgalmak léptek fel. De a Nike
sportmárkához hasonlóan, több vállalat esetében is előfordult a botrány, mint Zara, H &M. A
botrány elleni megmozdulások hatására, a vállalatok olyan rendszert vezettek be, amely
megköveteli a szabályok betartását, kizárja a kiskorúak alkalmazását, illetve előírja a
minimálbér megfizetését.
A fent említett botrányok mutattak rá, hogy a nagyvállalatok társadalmi, környezeti
hatásai tragikus következményekkel járhatnak, és hosszú távú károkat okozhatnak.23 A
kockázato k kezelésére szükséges „a vállalati működés olyan átalakítása, mely a negatív
externáliákat24 is figyelembe veszi a vállalat teljesítményének értékelése során, illetve ezek
hatásait enyhíteni igyekszik.”25
Az 1980 -as években megjelent a társadalmi jelentés, amely számot adott a
tevékenységek negatív hatásairól a vállalatok befektetői számára. Az elméleti alapját
Theodore J.Kreps fogalmazta meg, de Bowen 1953 -ban megjelent könyvében olyan rendszert

23 Braun, 2015
24 Egy gazdasági szereplő tevékenysége következtében felmerülő káros vagy előnyös, nem szántszándékkal
okozott, hatás(ok), amely(ek) piaci ellentételezés nélkül befolyásolják egy másik gazdasági szereplő helyzetét.
https://idegen -szavak.hu/extern%C3%A1lia , Utolsó megtekintés: 2020.01.03.
25 Braun (2015): 38.

12
ajánlott, melyben külső személyek értékelik a társadalmi hatásokat (fizetések, emberi
erőforrások, kommunikáció) és ezeket kizárólag a döntéshozóknak szánta. 26
2.2.2. Szemléletváltás
A vállalatok a kilencvenes évek előtt a környezeti és társadalmi ügyek támogatásáról a
következő gondolkodásmódot tanúsították „jótékonykodjunk, mert az jól mutat”27 A
szakirodalom alapján vállalatok at a hagyományos gondolkodásmód jellemezte , erőltetett és
kötelezett tevékenységként alkalmazták az adományozást, illetve a költségvetésből
általánosan elterjedt cselekedetként különítettek el részt. Az adományokat minél szélesebb
szervezeti körben osztották ki, hogy külső megítélésükben jeleskedjenek. A vállalat termék –
előállításához , szolgáltatásaihoz nem kapcsoltak nemes cselekedetű ügyek et, abb ól a
meggondolásból, hogy ne az önös érdeket szolgálják. Távol maradtak a nagy társadalmi
problémáktól is, mint például az AIDS, úgy vélték, hogy erre csak a civil és kormányzati
szervek rendelkeznek kellő tapasztalattal. A támogató ügyek kiválasztásában n em az üzleti
célkitűzések érvényesültek, hanem a vállalati döntéshozók preferenciái. A jótékonykodás
kizárólag pénzbeli adomány volt, azt állították, hogy „minél könnyebb, annál jobb”28 A
hagyományos szemlélet korában a vállalatok nem tettek lépéseket azért , hogy az általuk
végrehajtott nemes ügyek eredményei mérhetőek legyenek, bíztak abban, hogy a végén majd
minden jól sikerül.
A kilencvenes évek elhozták a vállalatok számára a változást, új szemléletmódot
kezdenek alkalmazni a jótékonykodásban, amely a vállalati célokat is elősegíti . A vállalatok
megfontolták, hogy milyen ügyekben nyújtsanak segítséget és támogatást, hogyan valósítsák
meg mindezeket és végül miké nt mérjék az eredményeket. A vállalat termékeihez és
szolgáltatásaihoz kapcsolták azokat a te rületeket, amelyeket támogatnak, olyan problémákat
karolnak fel, amelyek a vállalat marketingcéljaihoz is hozzájárulnak . Figyelembe veszik a
támogatásokkor az alkalmazottak, helyi közösségek számára fontos ügyeket. Az új modellt a
„ne csak egy kicsit legye n jó, amit teszünk, tegyünk meg mindent, hogy a lehető legtöbb jót
tegyük”29jellemzi. A vállalatok már nemcsak pénzbeli adományokkal támogatnak, hanem
bevezetik a természetbeni adományokat is, ami hosszú távú elkötelezettséget jelent.
Lehetőséget nyújtanak, hogy az alkalmazottak munkaidőben önkéntes tevékenységet
vállaljanak, bevonják tevékenységeikbe a külső partnereket (nonprofit -, állami -, magán

26 Braun (2015): 39.
27 Kotler -Lee (2007): 16.
28 Kotler -Lee (2007): 17.
29 Kotler -Lee (2007): 18.

13
szféra). A vállalatok által felkarolt ügyeket a belső kommunikációval és marketinggel
egyeztetik , valamint font osságát érzik az értékelésnek, hogy megvalósított tevékenységeik
után mérhető eredményeket tudjanak felmutatni.30
2.3. A CSR érintettek
A vállalatok nem csak a velük közvetlenül kapcsolatban álló személyek életére vannak
hatással, hanem számos ember életére is kihatásuk van. A vállalat „bonyolult társadalmi –
gazdasági mátrix szereplője, ennek a mátrixnak részei mindazok, akikre a vállalat hatással
van, és akik hatással vannak a vállalatra” 31 Ide tartozhatnak embercsoportok, érintettek,
szerveztek, más vállalatok és országok is. A huszonegyedik század legnagyobb kihívása az
érintettek menedzsmentje, azaz az érintettek érdekeinek és értékeinek a vállalat üzleti
működésébe való bevonása. Az érintettek menedzsmentje nemcsak a vállalat működéséhez,
gazda sági és pénzügyi sikereihez, valamint a hármas eredménykritérium hatékony
működéséhez járul hozzá, hanem ahhoz is, hogy a világ, amelyben élünk élhetőbb,
biztonságosabb legyen mindenki számára.
A vállalatok érintettelmélet ének kialakulását a 80 -as évekt ől számítják , bár korábban
kutatók megállapították, hogy a vállalat „olyan jellemzőket és hatalmat szerzett, olyan
fontosságra tett szert, mely alapján jelentős társadalmi intézményként ke ll tekintenünk rá.”32
Az érintettelméletet (3. ábra) Edward R. Freema n 1984 -ben megjelent Stratégiai
menedzsment : az érintetti megközelítés című könyvében írt az érintettelméletről, amelyben azt
állítja „új elméleti keretrendszerre van szükség.”33 A modern világban a vállalatok vezetőinek
nem csak az üzletet és alkalmazottak at kell menedzselniük, hanem mindenkit, aki hatással van
a vállalat céljainak megvalósításá ra, és akikre a vállalat is hatást gyakorol a céljai elérésével.
A vállalat érintettjei nek (stakeholder) , azokat tekintjük, akik kapcsolatban állnak a vállalattal
és megfogalmazhatják vele szembeni követeléseiket.
Braun Róbert megfogalmazása szerint „érintettek, azok a személyek vagy csoportok,
akiket a vállalat működése érint vagy érinthet, akár tudnak ezen érintettségről, akár nem.”34
Az érintett kifejezést Stanford Research Institute (SRI) munkatársai használták először és azt
állították, hogy az érintettek azok, „akik támogatása nélkül a szervezet elpusztul.”35 Freeman
az érintettek közé sorolja a beszállítókat, munkavállalókat, fogyasztókat, illetve a helyi

30 Kotler -Lee, 2007
31 Braun (2015): 54.
32 Braun (2015): 55.
33 Braun (2015): 56.
34 U.o.
35 Braun (2015): 57.

14
közösséget is. Az említett csoportok megalapozták a vállalatok sikerét, megfogalmazhatták
követeléseiket és érdekeiket érvényesíthették, illetve a későbbiek során mindezen csoportok
kibővültek politikai intézményekkel, állami szervekkel és a médiával, val amint a jövő
nemzedékeivel. Az érintettelmélet célja, hogy a vállalat irányába érdeket közvetítő személyek
értékei és érdekei beépüljenek az üzleti működésbe, illetve a hármas eredménykritériumot
teljesítve, a vállalat sikeres eredményeket mutasson fel. To vábbá, a vállalati értékteremtés
minden érintett személy érdekeit kell szolgálja, viszont az érintett felek nem kell fizikai
kapcsolatban lenniük a vállalattal, ebben az értelemben érintett ek lehet nek más országból,
földrészről, valamint az időbeni korláto k sem jelentenek akadályt, mivel a vállalati működés
részét képezik a még meg nem születettek és elhunytak is.
Freeman kérdését felvetve, hogy pontosan kik az érintettek és „Ki és Mi az, ami
valóban számít?”36 egyes szerzők megállapítása szerint vannak elsődleges és másodlagos
érintettek , tulajdonos és nem -tulajdonos érintettek, cselekvők, és akikre e cselekvések hatással
vannak, önkéntes és nem önkéntes érintettek, befolyásolók és befolyásoltak – tág értelemben
számos érintetti csoportot lehet meghatáro zni. 37
Az érintettek meghatározásában elkülöníthetünk szűk és tág értelmezést, melynek
értelmében a szűk értelmezés kimondja, hogy az érintetteket annak alapján határozza meg,
milyen jelentőségük van a vállalat üzleti céljainak megvalósításában, tehát az érintettek
bevonás ának célja az üzleti érdekmaximalizálása. A tág értelmezés szerint figyelembe kell
venni minden olyan embert, aki lehetséges érintett lehet. Freeman meghatározása szerint:
„érintettek mindazok a csoportok vagy személyek, akik hatással vannak, vagy akikre hatással
van a vállalat céljainak megvalósítása során.”38 Ezen meghatározás alapján érintett
mindenki, aki bármilyen módon kapcsolatba kerül vagy kerülhet egy vállalattal , viszont a
vállat vezetősége kezében van, hogy az érintettek érdekei t és követeléseit mennyire veszik
figyelembe.
A stratégiai kommunikációban is fontos szerepet tölt be az érintettek menedzsmentje,
ezért három nagy stratégiát különíthetünk el: felelősségvállalás kommunikációs -, reputáció –
és márka menedzsment je.39 A fele lősségvállalás kommunikációs menedzsmentje elősegíti a
kommunikációt a vállalat és az érintettek között, információs egyenlőtl enségek
kiküszöbölésére alkalmas . A reputációs (hírnév) menedzsment a vállalati imázs kialakítására

36 Braun (2015): 60. in Freeman, 1984
37 Braun (2015): 61.
38 U.o.
39 Braun (2015): 64.

15
összpontosít, ezáltal az érintettek fejében kialakuló kép értékteremtő lesz . Márkamenedzsment
fontos szerepe az érintetti érdekek és értékek feltárása, ezáltal elősegítse a fogyasztói döntést.

3. ábra: A vállalat érintetti model lje

Forrás: Saját szerkesztés Freeman (1984) n yomán
2.4. A CSR tartalmi dimenziói
A CSR folyamat bemutatására egy másik széles körben elfogadott az Archie B. Carroll
által 1991 -ben kidolgozott CSR piramis (4. ábra) , amely egyre szélesebb körben vált
ismertté, és a vállalatok társadalmi felelősségvállalásnak négy dimenzióját határozza meg,
ahol az elemek egymásra épülnek. Caroll gazdasági, jogi, etikai és filantropikus
felelősségvállalást különböztetett meg, ennek szem léltetésére egy piramist hozott létre,
amelyben feltünteti a négy területet, illetve a területekhez hozzárendelt megvalósítási
módozatokat.
1. Gazdasági/pénzügyi felelősség: profittermelés, munkahelyteremtés és a megfelelő
minőségű termékek előállítása – „Termelj profitot az érintetteknek, adj jó munkát a
dolgozóknak, és megfelelő terméket a vásárlóknak!”
2. Jogi felelősség: a jogi szabályozásnak és a törvényi kötelezettségeknek való megfelelés
– „Játssz a szabályok szerint!”
3. Etikai felelősség : a jogi n ormákon túlmutató morális üzleti szempontoknak való
megfelelés, becsületesség, a károkozás kerülése – „Értékeld morális szempontok szerint
tevékenységed, mindig azt tedd, ami helyes, légy becsületes és kerüld a károkozást!”
4. Filantropikus felelősség: önkéntes jótékonykodás, az egyes társadalmi csoportok
kívánalmainak (nem elvárásainak!) való megfelelés – „Vállalj önkéntes hozzájárulást a A vállalatMenedzsment
Helyi közösség
Fogyasztók
MunkavállalókTulajdonosok
Beszállítók

16
társadalmi célokhoz, vedd ki a részed a társadalmi problémák megoldásában munka és
anyagi áldozatok meghozatalával! ”40

4. ábra: A társadalmi felelőss ég dimenziói

Forrás: Saját szerkesztés Csáfor 2009:40 nyomán

A CSR legfontosabb dimenziói az Európai Unió Zöld Könyve (Green Paper) alapján
három területre bonthatók: vállalaton belüli és kívüli, illetve a CSR gyakorlati
átláthatóságának aspektusai.
A vállalaton belüli dimenzió:
a) Humán erőforrás menedzsment: a legfontosabb cél a képzett munkaerő megszerzése
és megtartása. A vállalato k a következőket kell figyelembe vegyék ennek érdekében:
az élethosszig tartó tanulás kérdésköre, munkavállalók megfelelő tájékoztatása,
munka – család -pihenés arányának szorgalmazása, megfelelő munkahelyi körülmények
kialakítása, munkavállalók motiváltságá nak fokozása.
b) Munkahelyi egészség és biztonság: munkabiztonsági kérdéseket tárgyalja, amelyek
alapjában jogalkotási téma, de egyes munkavégzési mechanizmusokat tekintve fontos
beavatkozást igényel.

40 CSÁFOR Hajnalka (2009): Vállalatok társadalmi felelősségvá llalása, Regionális vizsgálat az észak –
magyarországi régióban, Budapest, 33 -34. Önkéntes
filantrópia
Etikai felelősség!
(Légy etikus!)
Jogi felelősség! (Tartsd be a
törvényeket!)
Gazdasági felelősség (Termelj profitot!)

17
c) A változásokhoz történő alkalmazkodás, illetve az átalak ulások, átszervezések,
leépítések, krízishelyzetek menedzselése: a változási folyamatokban értékelve és
kiegyensúlyozva legyenek az érint ettek érdekei. Fontos tényező az előkészítés, a
kockázatfelmérés, a költségkalkuláció és az alternatív stratégiák kidolgozása,
munkaerőpiaci stratégiák értékelése.
d) A környezeti kihatások kezelése, természetes erőforrások preferálása,
környezetvédelem: a „win -win”41 alapú szemléletmód elterjedése az üzleti szférában,
amely ráébresztette a vá llalatokat, hogy ha csökk entik a különböző erőforrások
felhasználását, illetve szennyezés és hulladék kibocsájtást , fokozzák a
versenyképességet, valamint csökken a hulladékkezelés költsége is.
A vállalaton kívüli dimenzió
a) Helyi közösségek: egy vállalat kölcsönös egymásrautaltsággal kapcsolódik a helyhez,
ahol működik. Olyan vállalati programok létesítése, amelyek kialakítják a helyi
közösséggel való jó kapcsolatot, mint például: vállalati finanszírozású szakképzések,
különböző jótékonykodások (környezetv édelmi, oktatási, kulturális, sport).
b) Üzleti partnerekkel, szállítókkal és a fogyasztókkal történő együttműködés: a
megfelelő kapcsolatok kialakítása és ápolása hozzájárul: a csökkenő költségek hez, a
javuló minőség hez, a megbízhatóbb partnerek hez és az ál landó, stabil piaci
kapcsolatok hoz. A nagyválla latok ráismertek, hogy elismertségük nem csak rajtuk
múlik, nagyban függ a partnereiktől, alegységeiktől is.
c) Az emberi jogok kérdésköre: hogyan és mennyi felelősséget vállalhatnak át az
államtól a vállalatok, illetve hogyan tudják megfigyelni és ellenőrizni érintettjeik
tevékenységeit. Ide sorolható az emberi jogokkal való visszaélés és a korrupció is.
d) Globális környezetvédelmi megfontolás ok: a fenntartható fejlődés megköveteli,
hogy a vállalatok is szerepet vállaljanak környezetvédelmi kérdésekben. A vállalatok
is épp olyan „multinacionálisak”, mint a probléma, valamint haszonélvezői és olykor
pusztítói is a környezetnek.
A CSR gyakorlati aspektusai – átláthatóság
a) A menedzsment CSR -irányultságának, beállítódásának egységesítése: ahhoz, hogy
a CSR elvek cselekvésbe forduljanak, szükséges, hogy a szociális és környezetvédelmi
dimenziók beépüljenek az üzleti stratégiába. Elkerülhetetlen, hogy értékelő rendszerek

41 Win-win: két vagy több fél számára kölcsönösen előnyös megállapodás

18
alakuljanak ki a vállalatok ezen területének megítélésére, szakemberek képesítése
állandó legyen.
b) Jelentés, mérés és audit („Reporting -Auditing”): számos kezdeményezés létezik a
vállalatok teljesítményének, működésének jelentésére. Léteznek állami (pl. a dán
„szociális index”) és független szerveztek kezdeményezései (pl. az ún. „Global
Reporting Initiative”), szakérték véleménye szerint, amíg nincs egy egységes
álláspont, addig csak közkapcsolati -jelentésnek tekinthetők.
c) A munka minőségének javítása: fontos, hogy erősödjön a kapcsolat a
munkavállalókkal és érdekképviseleteikkel. Javítva a munkahelyi körülményeket és
viszonyokat az is, ha az adott vállalat fejleszti elkötelezettségét, környezetvédelmi
teljesítményét. Motiváló lehet a vállalatok között a legjobb munkahelyek díjazása,
ezen listák nyilvánosságra hozása, amely versenyhelyzetet eredményezhet.
d) Szociális és öko címkék, termékjelzések: tematikus védjegyek, címk ék megjelenése
a fogyasztók növekvő tudatossága, igényessége érdekében, akik hajlandó ak többet
fizetni egy termékért CSR -elvek miatt.
e) Szociálisan felelős beruházások, befektetések SRI ( Socially Responsible
Investment) : a szociális felelősségvállalást támogató befektetési alapok na pjainkban
egyre feltörekvőbbek.42
2.5. A CSR eszközei és területei
Philip Kotler és Nancy Lee a Vállalatok társadalmi felelősségvállalása című
könyvükben megfogalmazták a vállalati társadalmi kezdeményezések hat lehetőségét .
Vállalati társadalmi kezdeményezés alatt olyan jelentősebb tevékenységet értenek
„amell yel a vállalat társadalmi ügyeket támogat, és amellyel a vállalati társadalmi
felelősségvállalás területén vállalt kötelezettségeit teljesíti.”43
 Célhoz rendelt promóciók: a vállalatok természetbeni és pénzügyi eszközöket
nyújtanak, esetenként önkéntes tobo rzáshoz is hozzájárulnak, mindezzel
tudatosítva a társadalmi ügy fontosságát. A vállalatok kezdeményezhetnek
támogató programokat, vagy lehetnek partnerek, szponzorok különböző
programokban.
 Ügyhöz kapcsolt marketing: a vállalat bevételi forrásának egy bi zonyos részét
egy társadalmi ügyhöz rendeli. Jellemzőbb ebben a kategóriában, hogy a vállalat

42 http://jesz.ajk.elte.hu/kun17.html , Kun Attila: A v állalati szociális elkötelezettség tematizálásának alapvonalai
az Európai Unióban, (Letöltés időpontja: 2020. 02. 12.)
43 Kotler -Lee (2007): 32.

19
egy non -profit szervezettel köt partneri viszonyt, annak érdekében, hogy növeljék
a partner termékeinek értékesítését.
 Vállalati társadalmi marketing: a vállalat ok magatartás -változást célzó
kampányok létrehozását támogatják a közegészségügy, közbiztonság,
környezetvédelem és közösségi jólét területén. A vállalatok közintézményekkel
partnerségben hozhatnak létre kampányokat, amelynek célja a felelősebb szociális
magatartás.
 Vállalati jótékonyság: a hagyományos kezdeményeséi módszer, ahol vállalatok
adományt nyújtanak , ami többségben pénzadományt, a jótékonysági szervezet,
társadalmi ügy számára .
 Közösségi önkéntes tevékenység: a vállalt ösztönzi dolgozóit, hogy ö nkéntes
tevékenységet vállaljanak helyi szervezetekben, helyi ügyek felkarolásáért.
Szervezhet önkéntes tevékenységet maga a válla lat, de a dolgozók is vállalhatnak
önkéntes munkát, amelyet a vállalat fizetett távollétben támogat.
 Társadalmilag felelős üz leti gyakorlat: a vállalatok önkéntesen támogatnak
társadalmi ügyeket, amellyel hozzájárulnak a közösségi jólét növeléséhez,
valamint a környezetvédelemhez.44
2.6. A CSR trendek
A társadalmi felelősségvállalás terültén is megkülönböztetünk trendeket, amelyek
meghatározzák, hogy a vállalatok a CSR mely területeivel szeretnének foglalkozni. A 2016 –
ban a Forbes -ban megjelent cikk alapján a következő trendekről beszélhetünk: 45
 Klímavá ltozás elleni küzdelem: A vállalatok elkötelezettsége a klímaváltozás ügye
mellett, melynek megoldására egyre több iparág együttműködése szükséges.
 Cégek szerepvállalása a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó témákban: A
vállalatok esetében az egyenlő jo gok középpontba kerülnek.
 Luxusvállalatok átláthatóbb működése: A vásárlók elvárásai azzal a vállalattal
szemben, akinek pénzüket adják.
 Együttműködés: A vállalatok ráismernek a felelős működés kulcsára, amely az
együttműködés egy jó ügy érdekében.

44 Kotler -Lee (2007): 32 -34.
45 5 CSR trends that will blossom in 2016 – https://www.forbes.com/sites/susanmcpherson/2016/01/08/5 -csr-
trends -that-will-blossom -in-2016/#5d3212a21150 (Letöltés időpontja: 2020.02.17.)

20
 CSR történetek fontossága: A meggyőző történetek kel hűséges fogyasztót és
alkalmazottat lehet megnyerni, akik hatással vannak a vállalatok CSR stratégiájának
megvalósítására.46
2.7. A CSR kritikái
Braun Róbert a Vállalat i társadalmi felelősségvállalás című könyvében a társadalmi
felelősségvállalás kritikáit négy csoportba sorolja .
 Az első kritika , amely szerint a CSR nem más, mint PR (közkapcsolati) –
tevékenység , azaz csupán kommunikációs céloknak tesz eleget, és célja a vállalat i
imázs növelése. A v állalati működés meghatározó eleme a vállalati megítélés
fenntartása, ha a vállalat az érintettek érdekeit figyelembe veszi, akkor azzal felelősség
menedzsmentet végez.
 A második kritika szerint a felelősségvállalás ügye csak a nagyvállalatokat érinti, a
kisebb vállalatok nem vállalnak semmilyen szerepet. Az Európai Unió számos
intézkedést tesz annak érdekében, hogy megismertesse a vállalati társadalmi
felelősségvállalás gyakorlatát a kis -és közép vállalatokkal.
 A harmadik kritika megfogalmazza, hogy a na gyvállalatok felelősen működnek, de a
felelőtlen gyakorlatokat kiszervezik partnereik számára. A kritika jogos, de különböző
szabályozások és a felelős beszállítói lánc -menedzsmentnek köszönhetően a
partnervállalatokra is azonos felelősségvállalási rendsze r érvényes, ahol a működést és
működtetést egy harmadik fél ellenőrzi
 A negyedik kritika arra tér ki, hogy a vállalatok felelősen viselkednek, de túlságosan
nagy befolyást gyakorolnak a társadalom működésére, amelynek negatív vonzatai is
lehetnek. Braun sz erint a huszonegyedik században a vállalatok rendelkeznek, olyan
anyagi, humánerőforrással, tudással és szervezeti kultúrával, melyek a társadalom
mozgatói is lehetnek, így a vállalatok bevonása a társadalom alakításába igenis
fontos.47

46 TÁTRAI Zsófia (2016): A jóért vívott küzdelem, Budapest, 17.
47 Braun (2015): 48 -50.

21
3. CSR az Európai Uniób an és Romániában
3.1. CSR az EU -ban
Dolgozatom második fejezetében a társadalmi felelősségvállalás el méletét mutattam
be, jelen fejezetben tárgyalni fogom a társadalmi felelősségvállalást az Európai Unió
szemszögéből , illetve a következőkben CSR romániai megközelítésére is kitérek.
A CSR előzményeit tekintve az Európai Unióban elmondható, hogy nagyon gyorsan
terjed el a társadalmi felelősségvállalás gondolata, de kezdetét a 90 -es évektől számolják.
Jacques Delors , az EU Bizottságának elnöke , 1993 -ban egy kérést fogalmazott meg Európa
üzleti világához, azaz a vállalatokhoz, amelyben arra kéri fel őket, hogy vállaljanak szerepet a
társadalmi ügyekben és a szegénység elleni küzdelemben. 1995 -ben hozták létre, a mai CSR
Europe elődjét az European Business Network -ot, amelynek célja volt a társadalmi
felelősségvállalással kapcsolatos gondolatok terjesztése, felelős vállalati magatartás
kialakítása. 2000 -ben Lisszabonban került az EU napirendi pontjára a CSR -téma, ahol
célkitűzések fogalmazó dtak meg makropolitikai (közösségi) és mikró (vállalati) CSR
tekintetben. 2001 -ben jelent meg a Zöld Könyv (Green Paper) , melynek célja, hogy a CSR
fogalma köztudatba kerüljön, ennek következtében 2002 -ben publikálták az első CSR –
stratégiát egy jelentés ben. Néhány év elteltével 2006 -ban került publikálásra a Bizottság
második CSR -jelentése . A késés oka a CSR -vita volt, amely azok között alakult ki, akik a
CSR -t külső ellenőrzésnek vélték, és azok között, akik a vállalatok által irányított
gyakorlatként látt ák. A Bizottság végül nem folytatta a vitát és létrehozott egy szigorúan
szabályozásellenes közleményt , amely az önkéntesség elvén alapszik. A közlemény Európát
„kiválósági központnak” tekinti a társadalmi felelősségvállalást tekintve. A CSR Europe
2010 -ben létrehozta Enterprise 2020 elnevezésű programot , melynek célja vállalatok
támogatása és versenyképesség fenntartása, a vállalatok és érintettjeik közötti kapcsolat
kialakítása és Európa globális szerepének megerősítése a társadalmi felelősségválla lás terén.48
3.2. CSR Romániában
A romániai vállalati társadalmi felelősségvállalást tekintve a 2016 -ban megjelent The CSR
Report -ban publikált cikk alapján elmondható, hogy az első CSR tevékenységek a helyi
piacon a 2000 -es évek elején jele ntek meg, de az utób bi év ekben lendült fel hangsúlyosabban
a szakterület aktivitása. Ugyanebben az évben Andrei Bortu n, egy eseményt szervezett,

48https://www.hrportal.hu/hr/uj -iranyvonalak -az-unios -csr-strategiaban -20120223.html ,
Kun Attila: Új irányvonalak az uniós CSR stratégiában, (Letöltés időpontja:2020.02.18.)

22
amelynek felhívó jellege volt a vállalati társadalmi felelősségvállalás pozitívumaira, ennek
hatására jelent meg 2002 -ben a „Civiltársadalom Gálája” (Gala Societăț ii Civile) első kiadása.
2005 -ben a Global Compact alapelvei világszintű hangot adtak a mai CSR tevékenységének,
illetve Romániában is megjelent néhány CSR jelentés. Az első jelentések külföldi
nagyvállalato któl származtak, mint például a francia telekommuni kációs vállalat romániai
leányvállalatától (Orange) . 2006 -ban került megszervezésre az első CSR -al kapcsolatos
nemzetközi konferencia Romániában, ebben az időszakban már bevetett gyakorlat volt a
nagyvállalatok részéről az oktatás és a környezetvédelem támogatása .49
A romániai CSR tekintetében egy 2007 -es ERSA (European Regional Science
Association) tanulmány rámutat arra, hogy a CSR fogalma meglehetősen újnak számít
Romániában . A romániai CSR stratégiák multinacionális cégek által vannak kidolgozva és
helyi fiókvállalataik szerint módosítva vannak. Ebben a tekin tetben a fenntartható fejlődés
inkább egy fogalom, amelyet a nagyvállalatok alkalmaznak és nem kormányzati szervezetek
támogatnak, akiknek célja egy olyan szintű bevétel elérése, amely megengedne egy jobb
életmódot. A romániai vállalatok teljes beruházásai , az említett tanulmány alapján, a CSR
tevékenységekbe 2006 -ban több mint 10 millió euró vol t, ezt mutatják a Saga Business &
Community számításai, minden cég általánosan 1000 és 1,5 millió euró között. Romániában a
leginkább jellemző gyakorlati megnyilván ulásai a CSR tevékenységeknek a következők
voltak: adományok, szociális segítő programok, hozzájárulások, segélyező ügynökségek
támogatása, vállalati rendezvények, valamilyen tudományos vagy kutatási projektek
finanszírozása, oktatási programok, hátrányos helyzetű emberek támogatása,
környezetvédelmi programok. 2006 -ban csupán 23 vállalat tette nyilvánossá a CSR
programjait , ezektől a vállalatoktól származó információ k 2005 és 2006 -ból egy jelentős
növekedést mutat nak a CSR befektetések terén , legfőképpen a gyógyszeripari és informatikai
szektorokban .50 Egy tanulmány, amelyet a 47. Európai Regionális Tu dományos Szövetség
Kongresszusán (The 47th Congress of the European Regional Science Association ) mutattak
be, megv itatja a társadalmi felelősségvállalást Romá niában a fenntartható fejlődés keretein
belül, nyomatékosítva a tevékenység újdonságát valamint a fontosságát a Romániában
tevékenykedő nemzetközi vállalatokban . A tanulmány rámutat a me gnövekedett országos
érdeklődésre a váll alatok részéről a társadalmi életbe való részvétel iránt. Ezt a tényt a
romániai Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ( International Organization for

49http://www.csrreport.ro/analize -csr/primii -pasi-romanesti -catre -responsabilitate.html , Feltöltötte: Mihaela
Dumitra șcu, 2016. j úlius 15. (Letöltés időpontja: 2020.02.28.)
50 VUȚĂ Mariana (2007) et al. The Corporate Social Responsibility Practices in Romania in the Context of
Sustainable Development Principles, The 47th Congress of European Regional Science Association, ERSA

23
Standardization, ISO ) konferenciájának témája i s bizonyítja, ami arra törekedett , hogy
alkalmazzák az önkéntességen alapults ágot és a társadalmi felelősségről szóló ISO
26000/2008 szabványt 51
Veronica Ilieș Relațiile publice și responsabilitatea socială corporatistă 2012 -ben kiadott
könyvében alátámasztja, azt a megállapítást, hogy a romániai vállalatok társadalmi
felelősségvá llalása igen kezdetleges fázisban van, sőt lemaradás érzékelhető a nyugati
országok CSR tevékenységeihez viszonyítva.52 A szerző 2015 -ben a Journal of Media
Research -ben megjelent tanulmány ában bemutat egy 2011 -ben végzett kutatás t, amely a
CSR -t vizsgálta Kolozsváron, pontosabban azt , hogy az emberek hogyan tekin tenek az
imázsára , a hírnevére, azoknak a vállalatoknak, amelyek rés zt vesznek a társadalmi
felelősségvállalásban és vannak CSR programjaik. A tanulmányból kiderü lt, hogy a
válaszadók többsége (83,1 %) úgy gondolja, hogy egy olyan vállalatnak, amel y CSR
programokat kezdeményez a célja az, hogy javítsa a róla kialakult képet. A kutatásban
megkérdezettek több mint 90% -a nem tudta 2011 -ben, hogy a vállalati társadalmi
felelősségvállalás e gy új fajtája az üzleti életnek . Továbbá, a megkérdezettek többsége
(73,1%) nem értett e a „vállalati társada lmi felelősségvállalás” kifejezést, összekeverte a
társada lmi kampányokkal. A tanulmány m egállapításai alapján kijelenthető , hogy 2011 -ben
Kolozsvár lakóinak kevés százaléka volt tisztában a CSR fogalmával és annak pozitív
hozadékaival. A kutatást 2014 -ben megismételve a tanulmány a következőket tisztázza , 2011 –
ben a válaszadók 83,1% -a érezte ú gy, hogy egy vállalatnak, amely részt vesz társadalmi
felelősségvállalásba n a fő célja a saját imázsának javítása, az önreklá m és hírné v, persze a
profit, míg 2014 -ben a válaszadók a CSR programok révén pozitív változásokat fedeztek fel.
Tehát, 80% -uk mondta azt, hogy amíg a közösség pozitív és látható előnyhöz juthat a
társadal milag felelősségteljes programok által, addig nem zavarja őket a tény, hogy a vállalat
ezek mellett még jövedelmet is szerez. Továbbá, szívesebben vásárolnak a megkérdezettek
CSR tevékenységeket folytató vállalatoktól , mint azoktól, amelyek nem vesznek rés zt a
társadalmi felelősségvállalásban. A válaszadók többsége 2014 -ben hallott legalább egyszer
olyan projektekről, mint például: „Tara lui Andrei” (Petrom), „Clujul are suflet” (Banca
Transilvania), „Zambet pentru viitor” (Danone). Csupán három év alatt a CSR folyamata
sokat fejlődött Romániában és a vállalat ok lehetőséget biztosítottak a lakósoknak, hogy
bekapcsolódjanak tevékenységeikbe . A nagyvállalatok társadalmi programjaikat bemutatva

51 VUȚĂ Mariana (2007) et al. 9.
52 ILIEȘ Veronica Ioana (2012): Relațiile publice și responsabilitatea socială corporatistă: teorie și acțiune
socială, Cluj -Napoca, Presa Universitară Clujană

24
segítettek a társadalmi fejlődés elindításában és 2014 -ben Kolozsvá r lakói pozitívan
tekintettek a CSR tevékenységekre .53
Dinamica și perspectiva dom eniului CSR în România54 című 2019 -es Penny, MOL,
Unilever, Orange, Coca -Cola Románia és Groupama támogatásával készült tanulmány
bemutatja a romániai CSR területén történt fejlődéseket, illetve nagyvállalatok menedzserei és
felsővezetői fejtik ki CSR -al kapcsolatos álláspontjukat. A tanulmányt a csrmedia.ro romániai
szakportál megrendelésére a Valoria Business Solutions p iackutató cég végezte , amely során
egy online kérdőíves felmérés történt a nagyvállalatok körében. A megkérdezett
nagyvállalatok 16 különböző iparágban fog lalkoztatnak, ebből 98% azt vallja, hogy CSR
projektekkel is foglalkoznak. (5. ábra ) Az eredmények eg y folyamatos fejl ődést mutatnak a
romániai CSR területén és 2014 óta minden évben elkészül egy felmérés. Az említett
tanulmány bemutatja a 2019 -es felmérés adatait, amelyben 107 romániai vállalat vett részt,
ennek következtében öt következtetést fogalmaz m eg:
 A megkérdezett vállalatok 81% -a azt állítja, hogy a társadalmi felelősségvállalás aktív
bekapcsolódás a közösség életébe.
 A megkérdezett vállalatok 36% -a, amiatt végez CSR tevékenységet, mert a vállalat
részvényesei kérik ezt.
 A megkérdezett vállalatok 79% -a elsősorban az oktatást igyekszik támogatni, ami így
első helyre kerül a szociális támogatást megelőzve.
 A megkérdezett vállalatok 85% -a válaszolta azt, hogy bevonja az alkalmazottait a
saját CSR projektjeibe.
 A megkérdezett vállalatok 34 %-a válaszolta azt, hogy nagy valószínűséggel fog közzé
tenni kimondottan CSR jelentést vagy fenntartható fejlődésre vonatkozó raportot a
közeljövőben.
Az említett felmérésre összesen 107 nagyvállalat adott választ, amelyről a következő
eredmények tanúsko dnak: a válaszadók 81 százaléka úgy határozza meg a társadalmi
felelősségvállalást, mint részvétel a közösség tevékenységeibe (6. ábra) és 57 százaléka a
vállalatoknak azért vesz részt CSR tevékenységekben, mert része a közkapcsolati
stratégiának, (7. ábra ) ez változatlan összehasonlítva a 2018 -as adattal. A
felelősségtudatos viselkedésre irányuló stratégia kérdéskörében a válaszadók 72 százaléka
végez külső/belső folyamatokat annak érdekében, hogy megtudja, milyen területtel

53 ILIEȘ Veronica Ioana: Corporate social responsibility. Knowledge of the process in Romania, Journal of
Media Research, Vol. 8 Issue 1(21) / 2015, pp. 93 -103
54 https://w ww.csrmedia.ro/studii -csr/, Dinamica și perspectiva dom eniului CSR în România, 2019, Edi ția a VII –
a (Letöltés időpontja: 2020.03.07.)

25
kellene foglalkozni a CSR tevék enységei kapcsán, illetve 49 százaléka a megkérdezett
vállalatoknak stratégiát dolgoz ki, amit helyben használ fel. Arra a kérdésre, hogy a
válla latok alkalmazottaikat bevonják CSR tevékenységeikbe 85 százaléka a megkérdezett
vállalatoknak pozitív választ adott, és ez az adat 67 százalék ról 85 százalékra nőtt az előző
évekhez viszonyítva. A válaszadó vállalatok 46 százaléka együttműködik CSR
tevékenységei során tanintézményekkel, szinte mindenik vállalat együttműködik
közintézményekkel is projektjeik során , de ezen kívül az egészségügyi intézményekkel is.
Ezeknek a CSR projekteknek a többsége a következő területeken valósult meg: oktatás,
társadalmi/szociális, környezet, egészség, sport, kultúra, felkarolás/támogatás/szponzor.
Arra a kérdésre, hogy hol komm unikálják tevékenységeiket 83 százaléka a vállalatoknak
közösségi médiában közli, valamint sajtóban és honlapokon is. A megkérdezett vállalatok
támogatásaikat pénzbeli adományokban, természetbeni adományokban és önkéntességben
fejezi ki. 55
5. ábra: A felmé rés válaszadóinak megoszlása

Forrás: Saját illusztráció, Dinamica și perspectiva domeniului CSR în România , 2019 nyomán

55 https://www.csrmedia.ro/studii -csr/, Dinamica și perspectiva dom eniului CSR în România, 2019, Edi ția a VII –
a (Letöltés időpontja: 2020.03.07.)
45%
külföldi
vállalat
55%
belföldi
vállalat
107
válaszadó
16 iparág29 CSR
specialista 37 PR és
Marketing
specialista

26
6. ábra: A megkérdezett vállalatok szerint a társadalmi felelősségvállalás .
56
7. ábra: A megkérdezett vállalatok indoklása , hogy miért van CSR tevékenységük.
57

56 https://www.csrmedia.ro/studii -csr/, Dinamica și perspectiva dom eniului CSR în România, 2019, Edi ția a VII –
a (Letöltés időpon tja: 2020.03.07.)
57 https://www.csrmedia.ro/studii -csr/, Dinamica și perspectiva dom eniului CSR în România, 2019, Edi ția a VII –
a (Letöltés időpontja: 2020.03.07.)

27
4. Kutatási rész
4.1. Kutatási kérdések
A kutatás során arra kerestem a választ, hogy az általam választott kézdivásárhelyi székhellyel
rendelkező New Fashion Rt. és Zarah Moden Kft. készruhagyárak milyen CSR tevékenységet
folytatnak, mely területeken fejtik ki aktivitásukat, továbbá arra kívánc si voltam, hogy az
érintettek miként vélekednek a készruhagyárak CSR tevékenységeiről, honnan informálódnak
azokról és mely tevékenységbe kapcsolódtak be az eddigiek során. Kutatásom során
személyesen felkerestem az említett készruhagyárakat, ezáltal belső adatokhoz is
hozzájutottam CSR tevékenységeikkel kapcsolatban, továbbá felkerestem a készruhagyárak
alapítványának weboldalát, közösségi média felületeit is.
4.2. Kutatási módszertan
A kutatásom módszertanaként adatgyűjtést választottam, online kérdőíves fe lmérést
végeztem , hogy az érintettek álláspontját is megvizsgálhassam, illetve interjút készítettem
2020. január 7 -én a N ew Fashion Rt. és Zarah Moden Kf t. igazgatójával, azzal a céllal, hogy
megismerjem az elemzésem alanyaként tekintett készruhagyárak ve zetőjének álláspontját
saját CSR tevékenységükkel kapcsolatban. Az interjú a mellékletben megtekinthető, illetve
szakdolgozatom következő fejezetéhez használom fel. „Az interjú a társadalomtudományok
gyakran alkalmazott módszere, amelynek célja, hogy bizonyos kérdésben megtudjunk és
megértsünk valamit, a kívánt információhoz pedig közvetlenül a kutatott személytől, a
hétköznapi beszédmódhoz legközelebb álló módon jussunk hozzá.”58 Az interjú során olyan
kérdésekre is választ lehet kapni, amelyek nem der ülnek ki vállalati anyagokból. Továbbá,
kíváncsi voltam az érintettek véleményére is a készruhagyárak tevékenységei kapcsán, ezért
online kérdőíves felmérést végeztem azzal a céllal, hogy megismerjem az érintettek attitűdjét
a készruhagyárak társadalmi fel elősségvállalásával kapcsolatban, illetve hogyan vélekednek
az említett gyárak tevékenységeiről. „A kérdőíves adatfelvétel lényege is a kérdezésben rejlik,
azonban, amíg az interjú alkalmával a válaszadó a saját nyelvezetében válaszol a kutató
kérdéseire, addig a kérdőíves adatfelvételben az előre meghatározott válaszlehetőségek közül
választ. ”59A vizsgálat során arra is kerestem a választ, hogy az érintettek szerint mely
tevékenységek a leghasznosabbak, illetve mely terület igényelne még több támogatást. Ar ra is

58 Tökés Gyöngyvér (2011): A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban, Kolozsvár, Scientia Kiadó,
105.
59 Tökés Gyöngyvér (2011): A kutatás módszertana a kommunikációtudományokban, Kolozsvár, Scientia Kiadó,
141.

28
kíváncsi v oltam, hogy az érintettek vásárlói szokásaikra hatással van -e a vállalati társadalmi
felelősségvállalás. Mivel egy kézdivásárhelyi székhellyel rendelkező vállalatról van szó, a
felmérés célcsoportjait a környékbeli érintett személyek alkotj ák. A kérdőívet 2019.
november 19 -én osztottam meg és 2019. november 22 -én zártam le, amikor a válaszadók
száma elérte a 115 főt. A kérdőíve t a Google Docs segítségével k észítettem el, amely
összesen 28 kérdésből állt, melyre a válaszadás önkéntes és anoni m volt.
4.3. Kutatási eredmények
A kérdőívre összesen 115 fő válaszolt, és feldolgozásának első lépéseként a válaszadók
demográfiai megoszlását ismertetem. A válaszadók nem s zerinti megoszlása 94 fő (81,7% )
nő, 21 fő (18,3%) férfi, tehát a kérdőívet kitöltök többsége nő. A válaszadók életkor szerinti
megoszlását a következő ábra szemlélteti:

8. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása

Forrás: saját szerkesztés

A kérdőívre válaszolók életkor megoszlását tekintve 56 fő (48,7%) 25 -35 év közötti, ezt
követi 32 fő (27,8%) 35 -45 életévvel, majd (16,5%) arányban 19 fő 45 -55 év közötti, és 8 fő
(7%) a kitöltők közül 18 -25 éves kategóriába tartozik.
A 9. ábra szemlélteti a kérdőívre válaszadók lakóhely szerinti megoszlá sát, az általam
megadott két településtípus szerint. Amint az ábra is szemlélteti 87 fő (75,7%) a válaszadók
többsége városi lakhellyel rendelkezik, 28 fő (24,3%) községi, falusi lakhellyel. A következő
demográfiai kérdés a válaszadók foglalkozására irányu lt, amelyből kiderült, hogy a kérdőívet
kitöltők többsége szellemi munkát folytat.

29

9.ábra: A válaszadók lahhely szerinti megoszlása

Forrás: saját szerkesztés

A következők kérdés az érintetti viszonyokra irányult, arra voltam kíváncsi milyen viszony
van a kitöltő személy és az elemzett vállalat között. A válaszadók státusza igen sokrétű, 35 fő
(30,4%) külső személy, aki már vett részt a készruhagyárak által kezd eményezett
tevékenységen, ezt követi 23 fő (20%) akik közvetlen kapcsolatban vannak az elemzett
készruhagyárakkal, mivel irodai alkalmazottak. 20 fő (17,4%) a kitöltők közül olyan
egyesület, szervezet, intézmény (iskola, óvoda, kórház, színház, idősotthon) , akik részesülnek
a készruhagyárak támogatásába n, a kitöltők közül 17 fő (14,8%) külső személy, aki még nem
vett részt a készruhagyárak CSR kezdeményezéseiben. 11 fő (9,6%) munkaszerződéses
viszonyban áll az említett gyárakkal, termelői alkalmazott.

10. ábra: A válaszadó státusza a Zarah Moden és New Fashion készruhagyárakkal

Forrás: Saját szerkesztés

30
A kérdőív további részében a vállalatok társadalmi felelősségvállalására fektettem hangsúlyt.
Első körben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a vá laszadók milyen területeken tartják
fontosnak a vállalatok t ársadalmi felelősségvállalását:
 76 fő (66,1%) úgy véli, hogy a gyerekek felkarolása az egyik fontos terület
 58 fő (50,4%) az oktatás területé t tekinti fontosnak
 53 fő (46,1%) a munkahelyi körülményeket helyezi előtérbe
 52 fő (45,2%) a szegénység elleni küzdelem terültén látja a legfontosabbnak a vállalati
társadalmi felelősségvállalást
 47 fő (40,9%) a környezetvédelem területén értékeli
 38 fő (33%) arányosan az idősek felkarolásá ban és az egészségmegőrzésben véli
fontosnak a vállalatok felelősségvállalását.

11. ábra: A válaszadók szerint ezeken a területeken fontos a vállalatok CSR tevékenysége

Forrás: saját szerkesztés

A következőkben arra voltam kíváncsi, hogy amennyiben a válaszadó találkozott már olyan
vállalattal, aki CSR kezdeményezéseket tett a fent említett területeken, milyen
megnyilvánulásokat váltott ki az érintett személyből. Erre a kérdésre a következő válasz ok
érkeztek:
 65 fő (56,5%) azt nyilatkozta, hogy megnőtt a bizalma az adott vállalat iránt,
ugyanennyi fő mesélt az adott vállalatról barátainak, családtagjainak
 57 fő (49,6%) adományozott olyan területnek vagy célra, amit a vállalat is támogatott
 45 fő ( 39,1%) pozitív visszajelzést adott a vállalatnak
 25 fő (21,7%) igénybe vette a vállalat szolgáltatásait, termékeit

31
A kérdőív következő kérdései arra irányultak, hogy mennyire veszik figyelembe az érintettek
a vállalatok társadalmi felelősségvállalását v ásárlásaik során. Ebben a kérdéskörben a
megkérdezettek közül 64 fő (55,7%) általában figyelembe veszi, 34 fő (29,6%) azt
nyilatkozta, hogy igen, de csak ritkán, 13 fő (11,3%) általában nem veszi figyelembe.
Továbbá, két hasonló termék közül melyiket része sítenék előnyben vásárláskor 82 fő (71,3%)
válaszolta azt, hogy a drágább terméket, de tudva azt, hogy a gyártó társadalmilag felelősen
viselkedik. A válaszadók a következők szerint tekintenek szimpatikusnak egy vállalatot a
megadott kategóriákból:
 Nyeresé gesen működik
 Környezettudatos
 Támogatja az egészségügyet
 Felkarolja a sportolókat, tehetségeseket
 Kiáll az oktatás és a gyerekek mellett
 Kommunikálja a felelős viselkedést
 Elismert márkanévvel rendelkezik
 Megjelenik a vállalat neve támogatóként, szponzorként
 Jótékonysági akciókat szervez
 Megteremti a bensőséges légkört alkalmazottai számára

12. ábra: Mikor szimpatikus egy vállalat

Forrás: saját szerkesztés

A kérdések következő részében rátértem a Zarah Moden Kft. és New Fashion Rt.
tevékeny ségeire. A válaszadók, arra a kérdésre, hogy mi a véleményük az adott vállalatról: 62
fő (53,2%) azt válaszolta, hogy nagyon szimpatikus, 46 fő (40%) szimpatikus számára, illetve
6 főnek (5,2%) semleges, viszont egyetlen fő sem jelölte a nem szimpatikus op ciót. Arra a

32
kérdésre, hogy hallott már a megkérdezett személy a Zarah Moden és New Fashion
készruhagyárak társadalmi felelősségvállalásáról 107 fő (93%) igen választ adott. Továbbá,
hogy ezen tevékenységekről hol halott, a válaszadók többsége a következők et írta: internet,
média, sajtó, közösségi felületek, gyárakban, rendezvényeken, alkalmazottaktól.

13. ábra: A válaszadók válasza arra a kérdésre, hogy hallott a készruhagyárak CSR tevékenységeiről

Forrás: saját szerkesztés

A készruhagyárak az eddigi évek során számos CSR kezdeményezést tudhatnak maguk
mögött, ezen tevékenységek legtöbb része Kézdivásárhelyen és annak környékén valósult
meg. A kérdőívben felvetett kérdés kapcsán arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók melyik
tevékenységekről hallottak . A válaszadók közül 114 fő hallott a Játszóterek projektről, tehát a
legnagyobb arányban erről hallottak, illetve 103 fő (89,6%) hallott valamelyik Jótékonysági
kezdeményezésről.
14. ábra: A készruhagyárak CSR tevékenységei, amelyekről hallottak a válasza dók

Forrás: Saját szerkesztés

33
A Zarah Moden és New Fashion CSR kezdeményezései közül a leghasznosabbnak a
rászorulók és hátrányos helyzetben élők segítését vélte 86 fő (74,8%), a W.Wegener Park
létrehozását 83 fő (72,2%) ítéli a leghasznosabb kezdeménye zésnek, valamint 78 fő (67,8%) a
helyi iskolák, óvodák támogatását, 77 fő (67%) a Zarah Kids szabadidőközpont létesítését. A
következő részben a készruhagyárak említett CSR tevékenységei bemutatásra kerülnek.

15. ábra: Zarah Moden és New Fashion leghasznosabb kezdeményezései

Forrás: saját szerkesztés

Arra a kérdésre, hogy a Zarah Moden és New Fashion készruhagyárak részéről, melyik
területek igényelnének nagyobb támogatást, megoszlottak a vélemények . A legtöbb
alkalommal javasolt területek a következők:

16. ábra: Javasolt terültek, amelyek még több támogatást igényelnének

Forrás: saját szerkesztés
Oktatás
Egészségügy,
kórházKultúra

34
Online felületek kérdésében a megkérdezettek közül 75 fő (65,2%) válaszolta azt, hogy követi
az elemzett készruhagyárak valamelyik felületét, ebből 61 fő (53%) a közösségi felületeket.

17. ábra: Online felületek megoszlása követés szerint

Forrás: saját szerkesztés

Az előbbi kérdéshez kapcsolva a megkérdezettek közül 83 fő (72,2%) a közösségi média
felületekről ( Wegener Pro Sanitate) értesül a CSR tevékenységekről, ezt követi 63 fő (5 4,8%)
a helyi médiából értesül . 89 fő (77,4%) előnyben részesíti, ha a vállalat mind két helyen
kommunikálja társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységeit és további 114 fő
(99,1%) hatékonynak véli, ha a készruhagyárak kommunikálják CSR kezdeményezéseik.

18. ábra: A készruhagyárak tevékenységeiről való tájékozódás

Forrás: saját szerkesztés

35
19. ábra : A válaszadók megoszlása részvétel szerint a készruhagyárak CSR tevékenységein

Forrás: Saját szerkesztés

A kérdőívre válaszolók közül 93 fő (80,9%) adott igen választ, arra a feltett kérdésre, hogy
vett már részt olyan jellegű tevékenységen, eseményen, amelyet a készruhagyárak szerveztek
vállalati felelősségvállalás céljával. A válaszadók többsége a következő eseményeken vett
részt: W. Wegener Park avató ünnepség, Jótékonysági party/események, Tekerj egy jó célért,
Meleg szívvel -meleg étel akció, Fashion Napok, Karácsonyi gyermekváros, Mentálhigiénés
projekt, Ezüst Akadémia, Zarah Kids tanfolyamok. 75 fő (93,8%) válaszolta azt, hogy ha
eddig nem vett részt, elmenne a közeljövőben a fent említett eseményekre, illetve ha ve tt már
részt valamelyik rendezvényen a közeljövőben még elmenne a válaszadók közül 96 fő
(94,1%). A megkérdezett 115 fő közül 105 fő (91,3%) szívesen lenne olyan vállalat
alkalmazottja, partnere, amelyik tesz a helyi közösségért.
4.4. Zarah Moden Kft. és New Fashion Rt bemutatása
A kézdivásárhelyi Zarah Moden készruhagyára t 1991 -ben alapították, amikor a németországi
tulajdonosok Wilhelm Wegener és Bernhard Meyer aláírták a vállalat alapító okiratát. A mai
készruhagyár kezdetekben 100 alkalmazottal indult útj ára. A modern technológiával felszerelt
termelési épületekhez az idők során 13.000 négyzetméteres logisztikai központ csatlakozott,
amely napjainkban is 1800 ember megélhetését biztosítja.60 A készruhagyárak igazgatójával
készült interjú során Bakk -Vitális Mária Kinga így fogalmazott „Wilhelm Wegener úr mindig
is nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy azt a közösséget támogassa, amely befogadta a
hosszútávra tervezett vállalkozását. Megtanította a helyi közösséget egy fontos dologra: a

60 Belső anyag

36
társadalmi felelősségváll alásra, és ezt külön köszönjük neki.”61 A kézdivásárhelyi
készruhagyárak első csapata 1992 -ben alakult meg, amelynek tagjai mindmáig a vállalat
legelkötelezettebb tagjai. 1993 -ban a kedvező piaci feltételek lehetővé tették a vállalat
továbbfejlesztését, így alakult meg az új vállalat a New Fashion, melynek társtulajdonosa a
helyi önkormányzat lett. 1995 -ben a készruhagyárak tevékenysége bővült, ennek
köszönhetően elkezdődött egy korszerű mosóda megépítése. A termelés és a mosóda mellett
1996 -ban az első logi sztikai központ révén bővült a vállalat tevékenysége. A vállalat
történetében 1999 jelentős eseménynek számít, ugyanis Kézdivásárhelynek új díszpolgára lett,
Wilhelm Wegener úr személyében . Aki már az 1999 -es években támogatja a helyi
közösséget, és javasl atára a kézdivásárhelyi készruhagyárak és a németországi tulajdonos
vállalat a helyi kórházat modern sebészeti és diagnosztikai eszközökkel támogatja és 2000 –
ben megalakul a Wegener Pro Sanitate Alapítvány . 2001 -es év szintén mérföldkőnek számít a
készruha gyárak életében, ekkor ünnepelték tízéves fennállásukat. 62
4.4.1. Wegener Pro Sanitate Alapítvány
A Pro Sanitate alapítvány egy non -profit sze rvezet, melyet Wilhelm Wegener ú r, a
kézdivásárhelyi Zarah Moden és a New Fashion készruhagyárak többségi tulajdonosa
alapított 2000 -ben, azzal a céllal, hogy javítson a helyi közösség életszínvona lán, segítséget
nyújtson, amikor kell, akinek kell és ahol kell. A többségi tulajdonos elkötelezett és nagylelkű
hozzájárulásai nagymértékben segítik a kézdivásárhelyi municípiu mi kórház orvosi
műszerekkel és egyéb szükségletekkel történő felsz erelését, a Vigadó Művelődési H áz
felújítását, sport és civil egyesületeknek a működését. Felajánlásai mellett 2000 -ben úgy
döntött, hogy alapítvány formájában szeretné tovább kamatoztatni jótékonykodását .
Ahogyan az alapítvány nevéből is kitűnik az egészség megőrzése céljából létesült, de emellett
hangsúlyt fektet a tehetséges fiatalok fejlesztésének, továbbtanulási lehetőségeinek
megteremtésére, a rászoruló családok és gyerekek támogatásár a, a hátrányos helyzetűek
felzárkóztatására, szociális integrációjára, az idősek felkarolására ugyanakkor számos mások
által szervezett karitatív akció támogatója.63

61 Interjú
62 Belső anyag
63 http://www.prosanitate.ro/web/hu , Wegener Pro Sanitate weboldala, (Letöltés időpontja: 2020.03.20.)