BGF KKFK Elektronikus Könyvtár [629851]
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Budapesti Gaz dasági Főiskola
KÜLKERESKEDELMI F ŐISKOLA KAR
NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK
Nappali tagozat
Szakdiplomácia szakirány
A BORTURIZMUS HAZAI RENDEZVÉNYEK TÜKRÉBEN
Készít ette: Kovács Beát a
Budapest, 2005
3
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
TART ALO MJEG YZÉK
BEVEZ ETÉS ………………………………………………………………………………………………………. …………………… 6
1. A SZERVEZ ÉSELM ÉLET ALAPFOGA LMAI ………………………………………………………………… 8
1.1. FŐBB RENDE ZVÉNYFAJ TÁK ÉS ESEMÉNYTÍPUSOK……………………………………………………………….. 8
1.1.1. A rende zvénye k csoport osítása……………………………………………………………………………….. 9
1.1.2. A rendezvények c soportosítása (más m ódszer s zerint………………………………………………….. 13
1.1.3. Csoportosítás a rendezvény f unkcionális tartalma szerint…………………………………………… 16
1.1.4. Rendezv ények általános cso portosítása…………………………………………………………………….. 16
1.1.5. Rendezv ények ma rketing szem pontjából é s a kezde ményezés e redete szerint ………………… 17
1.1.6. Az üzleti rendezvénye k típusai………………………………………………………………………………….. 19
1.2. A RENDEZ VÉNYEK S ZER VEZ ÉSE……………………………………………………………………………………… 22
1.2.1. A forgatókönyv főbb elemei …………………………………………………………………………………. 22
1.2.2. A látogatók, a részt vevők, a sajtó és a VIP s zervezési módj a……………………………………. 26
1.2.3. Technikai és műszaki leírások……………………………………………………………………………… 27
1.2.4. Az irányítás és szervezet-re ndszer …………………………………………………………………………. 27
1.3. M AGYARORS ZÁG ÉS A R ENDEZVÉN YEK – AVAGY MIÉR T ÉR DEM ES MAGYA RORSZÁGO N
RENDE ZVÉNYS ZERV EZÉSSEL FOGLA LKOZNI………………………………………………………………………………. 29
2. A MEG ARE NDEZ VÉNYEK………………………………………………………………………………………….. 31
2.1. A MEGAR END EZVÉN YEK FOG ALMA…………………………………………………………………………………. 31
2.2. K ARNEVÁLO K ÉS FESZTIVÁ LOK……………………………………………………………………………………… 32
3. A TURIZ MUSRÓL RÖVIDEN ………………………………………………………………………………………. 34
3.1. A LAPFOGA LMAK………………………………………………………………………………………………………….. 34
3.1.1. A szabadidős, vakációs turizmus leg jellemzőbb formái…………………………………………… 34
3.1.2. A hiva tásturizmus leg jellemzőbb formái……………………………………………………………….. 35
3.2. A TURIZ MUSRÓ L ÁLTA LÁBAN ………………………………………………………………………………………… 35
3.3. A TURIZ MUS KÖRNYE ZETÉN EK HATÓT ÉNYEZŐI………………………………………………………………… 39
3.4. A TÖME GTUR IZMUS ÉLETCI KLUSÁNAK VÁLTOZÁSA I………………………………………………………….. 39
3.5. IDEGENF ORGA LMI MARKE TING………………………………………………………………………………………. 41
4. MA GYARORSZÁG IDEGENFO RGALMI ADOTTS ÁGAI……………………………………………. 46
4.1. FŐBB TURIS ZTIKAI VONZ ERŐK MAGY ARORSZ ÁGON ………………………………………………………….. 47
4.2. T ERMÉK FEJLESZTÉSI LEH ETŐSÉGEK HAZÁN K IDEG ENFOR GALMÁBA N (FAL USI-, RENDE ZVÉNY- ÉS
KONGRE SSZU SI, VALA MINT GYÓGYT URIZ MUS)………………………………………………………………………….. 48
4.3. M AGYARORS ZÁG I DEGENFOR GAL MÁNA K KÍNÁLA TI RENDS ZERE …………………………………………. 51
4.4. A MAGYARORS ZÁGI TUR IZMUS HELYZ ETELEMZÉSE SWOT ANAL ÍZIS SEGÍTSÉG ÉVEL……………… 54
5. A SZŐLŐTERME SZTÉS ÉS BOR KULTÚR A KIAL AKULÁ SA……………………………………. 57
5.1. H ÓDÍTÓ B IROD ALMAK BORA I…………………………………………………………………………………………. 57
5.2. SZŐLŐ A KÁRP ÁT-MED ENCÉBEN…………………………………………………………………………………….. 58
5.3. V IRÁGKOR U TÁN HA NYA TLÁ S………………………………………………………………………………………… 59
5.4. PISZKOS JÓSKA ÉS A TÖBBIE K………………………………………………………………………………………… 59
4
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
5.5. SZŐLŐTERM ESZTÉS A SZÁ ZADFORDUL Ó UTÁN………………………………………………………………….. 60
6. AZ V. DEBR ECENI BOR KARNE VÁL………………………………………………………………………….. 61
6.1. A KARNEVÁ LRÓL Á LTALÁBA N……………………………………………………………………………………….. 61
6.2. A KARNEVÁ L IDEJE ÉS HEL YE…………………………………………………………………………………………. 61
6.3. A KARNEVÁ L LÁTOG ATOTTSÁGA……………………………………………………………………………………. 62
6.4. A KARNEVÁ L KIÁLLÍTÓI………………………………………………………………………………………………… 62
6.5. PROGRAMOK , SZÓRAKO ZÁS I LEHETŐSÉGEK……………………………………………………………………… 62
6.6. E GYÉB PRO GRAMOK, VERS ENYEK…………………………………………………………………………………… 63
6.7. A KARNEVÁ L ELEM ZÉSE AZ 1. FEJEZ ETB EN TA LÁLH ATÓ CSOP ORTOSÍ TÁS OK ALAPJÁN ……………. 64
7. A 13. BUDAPESTI NE MZETKÖZ I BOR- ÉS PEZ SGŐFESZ TIVÁ L……………………………… 66
7.1. A FESZT IVÁLRÓL Á LTALÁBA N………………………………………………………………………………………… 66
7.2. A FESZT IVÁL KIÁLLÍTÓI, RÉSZTVEVŐI……………………………………………………………………………… 66
7.3. A FESZT IVÁLON FE LLÉPŐK…………………………………………………………………………………………….. 67
7.4. PROGRAMOK , SZÓRAKO ZÁS I LEHETŐSÉGEK……………………………………………………………………… 67
7.5. A FESZT IVÁL LÁTOG ATOTTSÁGA…………………………………………………………………………………….. 67
7.6. A FESZT IVÁL KÖLTSÉGV ETÉSE……………………………………………………………………………………….. 68
7.7. A FESZT IVÁL ELEM ZÉSE AZ 1. FEJEZ ETB EN TA LÁLH ATÓ CSOP ORTOSÍ TÁS OK ALAPJÁN …………….. 68
7.8. A RENDEZ VÉNYEK SWOT ANALÍ ZISE……………………………………………………………………………… 69
BEFEJEZ ÉS………………………………………………………………………………………………………. ………………….. 71
IRO DALOM JEG YZÉK…………………………………………………………………………………………………. ……… 72
MELLÉKLETEK JE GYZ ÉKE…………………………………………………………………………………………….. ..74
5
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Beve zetés
Amikor elterveztem , hogy szakdolgozatom tém ájául karneválok és fesztiválok
bemutatását válasz tom, nem egészen ilyen jelle gű rendezvényekre gondoltam . Ahogy
azonban egyre jobban belem élyedtem a kut atómunkába, rájöttem , hogy Magyarország
turizm usának fejl ődésében egyre inkább szerepet játs zanak a hasonló esem ények, m int
például a borfesztiválok.
A turizm us kiélez ődő versenyében m ár nem elég a m eglévő építész eti rem ekeket,
természeti adottságokat felvonultatni. E gyre nagyobb igény m utatkozik a kulturális
program ok iránt, m elyek segítségével az or szág sokoldalúsága is megm utatható. A
turisták m ind inkább arra vágynak, hogy a felkeresett országokban valam i egyedi
szórakozási lehet őséget kapjanak, az a dott or szágra jellemző képet lássanak
Vélem ényem szerint hazánkban ezt a fela datot a színvonalas, hagyományokra épül ő,
egy-egy tém akör köré csoportosuló rendezvén yek látják el, m elyek s ikerét m i sem
mutatja jobban, m int hogy az érdekl ődés irántuk évr ől évre nő.
Magyarország rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a turizm us területén, ilyen
adottság például a kulturális sokszín űség, a kedvez ő term észeti környezet és k líma.
Ezeket az adottságokat hatékonyan és m egfelelő módon kihasználva hazánknak m inden
esélye m egvan arra nézve, hogy m ég inká bb kedvelt turisztikai célponttá váljon.
Bevezetésként közlök k ét hasz nos gondolatot, hogy könnyebben érth etővé váljon a
turizm us fogalm a, szerepe a világb an:
Ahogy azt a Manilai Nyilatkoz at (1980) a Világturizmusról megfogalm azza: ,,A
turiz musba n az anya giaknál fontosabba k a nem anyagi s zempontok, min t az
ember önmegvalósítása, kiteljesed ése, az egyre b ővülő művelődési lehet őség, az
ember felszabadítása személyiségének és méltóságának tis zteletben tartásával és a
különböz ő kultúrák egyenjogúságának az elismerése és a népek szellemi
örökségének tisz teletben tartása.” (Hutiray (2000): p.82.)
6
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
A WTO (World Tourism Organisation – Id egenforgalm i Világszervezet) és az
Interparlam entáris Unió 1989-ben elfoga dott Hágai Nyilatkozata a turizm usról a
következő:
„A turi zmus magában foglalja a s zemélye k lakó- és mu nkahelyén kívüli mind en
szabad hel yváltoz tatását, valamint az azokból ered ő szük ségletek k ielégítésére
létrehoz ott sz olgáltatás okat.” (Hutiray (2000): p.10.)
Remélhetőleg a turizmus rés ztvevőinek száma a köv etkező években, évtizedekben
kibővül, és m inden e mber szám ára lehetővé v álik, hogy felfedezze k özös kultu rális
örökségünket.
a Szerző
7
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
1. A szervezéselmélet alapfogal mai
1.1. Főbb rendezvényfajták és eseménytípusok
Mindenekel őtt szeretném tisztázni a rendezv ényszervezés fogalm át, amellyel a kés őbbi
félreértések elkerülhe tőek, sokan ugyanis csak m agát a rendezvény a lebonyolítását
sorolják ide, pedig az el ő- és utóm unkák is a lebo nyolítás szerves részét képezik.
„A rendezvénysz ervezés: el őre meghatározott célból (társadalmi, tudományos,
szakmai, kulturális, s port és egyéb) adott h elyen és időben tarto tt össz ejövet ellel
kapcsola tos teljes kör ű előkészítő, szervező, össz ehangoló munka, mely magában
foglalja az esemény megvalósításával ka pcsolatos infrastru ktúra (helysz ín,
technika, tolmácsolás, kisz olgáló egys égek, stb.) bi ztosítását, valamint a
résztvevőkről való gondoskodást (s zállás, étke zés, kísérőprogram, stb.).” (Gyarmati
(2001): p.5.)
A rendezvény társadalm i, csoportos tevékenység, a csoportnak öt egym ástól eltér ő
funkciójú összetev ője van, m elyek a következ ők lehetnek :
• látogatók
• résztv evők
• közreműködők, szervez ők
• sajtó
• VIP
Egy rendezvény tervezésénél célszer ű előre meghatározni, hogy m elyik csoportnak
mekkora lesz a részaránya, ugyanis m indegyik csoportnak m ás-más igényei lehetnek a
rendezvény lebonyolításának idején.
A látogatók : lehetnek néz ők és vendégek. A néz ők azo k, akik s aját elha tározásból
látogatják a rendezvényt, m íg a ve ndégeket a szervez ők vagy egy ille tékes szem ély
hívja m eg abból a célból, hogy részvétel ükkel em eljék az esem ény színvonalát. A
8
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
vendég lehet valam ilyen közéleti szem élyisé g, az adott tém akör elismert szakem bere,
stb.
A résztvevők: (vagyis a közrem űködők) az előadók, a küldöttek, a m űsoros szerepl ők.
Fontosnak tartom leszögezni, hogy a résztvev ők a rendezvény lebonyolításában aktívan
közreműködnek, tarthatnak el őadást, bem utatót vagy egyé b más módon segíthetik el ő a
szervezők munkáját, például egy versenyen lehetnek a zs űri tagjai.
A szervezők: akik egy rendezv ény lebonyo lításá ban aktívan részt vesznek. Ők
foglalkoznak a rendezvény teljes kör ű lebonyo lításával, mindennemű feladat, problém a
megoldása az ő feladatkörükbe tartozik, term észetes en m ások segítségét is igénybe
vehetik.
A sajtó : nagyon fontos a szerepe a rendezvényeken, ezért a sajtónak mindig
megkülönböztetett jelent ősége van. Egy rendezvény sikere nagy m értékben függ a sajtó
pozitív vagy negatív m egítélésétől. Mivel az emberek általá ban újságból, rádióból vagy
egyéb m édiumon keresztül érte sülnek egy-egy rendezvény ről, nagyon fontos a m édia
szerep lőinek pozitív vélem énye, hiszen ők ösztönzik az embereket arra, hogy egy
esem ényre ellátogassanak, vagy éppen távol m aradjanak attól.
VIP vagyis Very Important Person (Nagyon Fontos Személyiség ): lehet látogató, de
lehet rész tvevő is (ha e lőadást tart). A VIP vendég jelen léte azt a célt szolgálja, h ogy
előadása vagy részvétele em elje a rendezvény színvonalát.
1.1.1. A rende zvények csoportosítása
A rendezvényeket több féleképpen csoportosíth atjuk, ezek közül (a teljesség igénye
nélkül) az alábbiakban a fontosabb cs oportosítási módszereket bem utatom .
A
a) tervez ett rendez vények
A tervezett rendezvények legf őbb előnye, hogy a szervez őknek elegend ő idejük van a
rendezvény teljes kör ű megszervezésére, m ivel az időpont általában m inden év azonos
9
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
időszakára tehet ő, vagy m ár jó előre tervbe veszik a rendezv ény lebonyolítását, így elég
idejük m arad a felkészülésre.. Általában a szükséges t őke is rendelk ezésre áll, gyak ran
állandó szponzorok segítik el ő a lebo nyolítá st.
10
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
b) spontán, tehát nem tervez ett re ndez vények
Egyedi, új k ezdem ényezésre jön létre, álta lában valam ilyen hiányt pó tol vagy újonn an
keletkezett igényt elégít ki. Legf őbb hátránya az, hogy rendszerint kevés id ő áll a
lebonyolítók rendelkezésére, hogy m indent kell őképpen el őkészítsenek, illetve hogy a z
esetleges hiányosságok legtöbb esetben csak a rendezvény lebonyolításakor kerülnek a
felszínre, am ikor a pr oblém ák megoldására m ár nem tudnak kell ő időt és energiá t
fordítani. Ilyen esetekben általában a re ndelkezésre álló pénzeszközök is m eglehetősen
szűkösek, ezért s zükség es a m egfelelő szponzorok felkutatása, am i szintén nem kevés
időt vesz igénybe.
B
A rendez vénysz ervezők lehe tnek:
a) nem hivatásosak
A ne m hivatásos rendezvényszervez őknek rendkívüli körültekintéssel kell eljárniuk,
mivel ne m kizárt, hogy egy-egy problém a elkerüli a figyelm üket, így annak
megoldására azonnali intézkedés ek lehetnek szükségesek.
b) hivatásosak
A hivatásos rendezvényszervez ők e lőnyei közé tartozik, hogy gyakorlottak,
problém amegoldó-képességük rend kívül fe jlett, am i a szervezésben hasznos. El őny
még, hogy általában rendelkeznek a m egfelelő kapcsolatokkal, am i a rendezvény
sikerét nagy m értékben el ősegítheti.
C
A gaz dasági cél sz erint:
a) nyereség-orientá lt, profit célú rendez vény
A profit célú rendezvények els ődleges célja a költségek megtérü lése, a haszonszerzés,
ez gyakran a rendezvény színvonalá ra is hatással van, illetve a látogatók szórakoztatása
is háttérbe szorul.
b) nem nyereség-o rientált – non profit célú rendez vény
11
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
A ne m-nyereség orientált rendezvények célja els ősorban a kultúra, a hagyom ányok, az
értékek terjesztése. M ivel ezek az esem ények általában v eszteséges ek, de jelen létükre
mindenképp szükség van, rendkívül fontos az állam i, önkorm ányzati támogatás, f őként
anyagi téren.
Mindkét esetben a rendezvényszervez ők am atőrök, illetve hiv atásosak is lehetnek.
D
A helysz ín sz erint lehet
a) z árt térben, épületben lebonyolódó rendezvények
A zárt térben lebonyolított rendezvények legf őbb előnye az, hogy az id őjárás
viszontag ságai kevésb é befolyáso lják a lebonyolítást, illetve a technikai ellátás
megszervezése is sokkal egyszer űbb. A legf őbb hátrány abban rejlik, hogy az ép ület
mérete m iatt a résztv evők köre eleve m egszabott, ezért a szervez őknek rendkívül
körültekint ően, olyan helyszínt kell választa ni, ahol a potenciális érdekl ődők nagy része
– ha csak rövid id őre is – vendégül látható.
b) szabad téren lebonyolódó rendez vények
A szabad téren lebony olított események el őnye az, hogy viszonylag korlátlan a
kapacitása látogatók szem pontjából, kivéve ha valam ilyen speciá lis területen, péld ául
egy szigeten szervezik a rendezvé nyt. A hátrányai viszont éppen ebb ől adódnak: a
megfelelő műszaki eszközökkel való ellátás elé ggé körülm ényes, ha egyáltalán
megoldható. Ne m szabad elhanyagolni az id őjárás szerepét sem . Kedvez őtlen
körülm ények között ugyanis biztosítani kell ol yan zárt helyiséget, ahol a rendezvény
lebonyolítható, ez azonban további többletköl tségeket hoz m agával. Ez azonban még
mindig olcsóbb m egoldás, m intha a rendezvényt m ás időpontra halasztanák, hiszen
akkor az összes eszköz és egyéb berendezés újbóli kö ltség ként lépne f el, am i jelentős
többletkiadást jelenthet.
c) vegyes (zárt- és sz abad téri egy aránt) rend ezvények
Magában hordozza a zárt és szabad térben lebon yolíto tt rend ezvények ös szes előnyét és
hátrányát.
12
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
E
A rende zvény lehet
a) egyhelysz ínes, amikor a rendezvén y elejétől a végéig egy etlen adott helyszín en
bonyolódik
Előnye, hogy a látogatók az összes program ot egy helyen tekinthetik m eg, ezáltal
mentesülnek az egyes h elyszín ek kö zötti u tazgatásoktól, íg y időt és pénzt spórolhatnak
meg. Általában azonban egy helyszínen nagyo n ritkán rendeznek esem ényeket, m ivel
minél sokszín űbbek a program ok, annál kisebb annak a valószín űsége, hogy m inden
program egy helyszín en lebonyolíth ató.
b) többhelysz ínes, amikor a rendezvény lebonyolítása több helyszín igénybevételével
történ ik
A többhelyszínes rendezvények el őnye, hogy m inden programot a lehet ő
legalkalm asabb helyszínen rendeznek m eg. Hátrány viszont, hogy a látogatóknak
utazniuk kell egy ik he lyszín ről a m ásikra, m iközben a program ok között id őbeni
átfedések lehetnek, ezáltal el őfordulhat, hogy választaniuk kell egy-egy program közül.
1.1.2. A rende zvények csoportosítása (más móds zer szerint
1. Művészeti jelleg ű (előadás, koncert, fesztivál, stb.)
A művészeti élet egy-egy területét bem utató rendezvények lehetnek, például
operaelőadások, jazzfesztiválok, stb.
2. Tudom ányos jelleg ű (konferencia, sz impózium , bem utató)
Elsősorban az adott szakterületen tevékenyked ő szakem berek vesznek részt, akik
megvitatják észrevételeiket, javaslataikat, közös álláspontot alakítanak ki bizonyos
kérdésekben.
13
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
3. Közművelődési jelleg ű (fesztiválok, egyes közösségi szokásokhoz f űződő
program ok)
Minden érdekl ődő részese lehet a program oknak, nem zárt kör ű. Ilyenek például a
borfesztiválok, szüreti rendezvények.
4. Társadalm i, politikai jelleg ű (közgyűlések, közösségi akciók, felvonulások)
Ezen rendezvények els ődleges célja a köz véleményéne k kinyilvánítása, a m indenkori
korm ány politikájára való ráha tás, azáltal, hogy az em berek kinyilvánítják tetszésüket
vagy nem tetszésüket bizonyos intézkedésekkel kapcsolatban.
5. Egyházi jelleg ű (körm enet, felvonulás, avatási ünnepségek)
Egyházi ünnepeket, hagyom ányokat felelevenít ő esem ények. Rendkívül sokszín űek,
vallásoktól f üggően eltérőek lehetnek.
6. Sport je llegű (versenyek, bem utatók, EB, VB, s tb.)
Az utóbbi évtizedek során a sportrendezvények iránti érdekl ődés óriási m ódon
megnőtt, gondoljunk csak az Olimpiákra, m elyeket a világ szinte m inden országában
figyelemm el kísérnek. Á ltalában a sporte semények vonzzák a legtöbb szponzort, am i a
bevételekben is m egmutatkozik. Egy ország nemzetközi megíté lése eg yebek m ellett
nagyban függ az adott ország sportteljesítm ényétől is.
7. Kereskedelm i jellegű (árubem utató, kiállítás, vásár, bem utató, akciós rendezvények
Ezek a ren dezvények f ontos szerepet játs zanak abban, hogy a kereslet és a kínálat
időben és térben koncen tráltan jelentkezzen. Egy országban lebonyolíto tt kereskedelm i
jellegű rendezvényeib ől következtetni lehet az adott ors zág gazdasági színvonalára és
sokszínűségére.
8. Egyéb jelleg ű – am elyik egyikbe sem sorolható
Ilyen rendezvények a tárlatok, üzem látogatások, jótékonysági rendezvények, stb.
9. A fentiekből adódó komplex rendezvények
10.
Olyan rendezvények tartoznak ide, am elyek több kategóriába is besorolhatók.
14
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
15
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
1.1.3. Csoportosítás a rende zvény f unkcionális tartalma szerint
a) kongresszus , konferencia és ezek altípusai (kerekasztal, közgyűlés,
vándorgy űlés, értek ezlet)
b) el őadó-művészeti él őműsorok (koncert, színházi el őadás)
c) versenyek
d) kiállítások
e) kvíz játék ok (Ki m it t ud?), közösségi szabadid ős programok,
népszokásokhoz f űződő esem ények
f) látványfelvonulás ok, demonstrációk, nagygy űlések
g) szertartások, protokolláris esem ények, fogadások, ünnepi m egemlékezések
h) több funkciós (kom plett) rendezvények
1.1.4. Rende zvények általános csoportosítása
• világrendezvények
Ilyenek például az Olimpiák, ame lyeken szin te a világ összes országa részt vesz.
Általában ezek iránt a legnagyobb az érdekl ődés, így a legtöbb bevételt is ezek a
rendezvények hozzák.
• európai rendezvények
Az európai országok szám ára rendezett sportren dezvények, m elyek az összes sportágat
felölelik.
• nemzetközi rendezvények
Általában m inden kontinensr ől érkeznek résztv evők, de a rendezvény nem olyan széles
körű, mint a világrendezvények, am i a résztvev ő országok szám ában tűnik ki.
• országos rendezvények
Az egyes országok legkiválóbb sportolói vesz nek részt, akik közül a legjobbak az adott
kontinens versenyén, m ajd később nem zetközi versenyen m érik össze erejüket.
16
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
• regionális rendezvények
Főként hagyom ányokon alapuló esem ények, egyes országcsoportok vagy az egyes
országok régiói szervezik.
• megyei (városi) rendezvények
Az adott országok közigazgatási egység eiben bonyolítják a versenyeket és egyéb
program okat.
• kisebb tájegységi, ki stérségi, városi, f ővárosi és kerületi rendezvények
• kisebb közö sségi rendezvények (h atáron belüli, amelyek 50 ezer f őnél kisebb szám ú
lakosságnak szólnak)
1.1.5. Rende zvények marketing szempontjábó l és a kez deményez és eredete sz erint
a) Kandidált rendez vények: (meg kell pályázni nem zetközi szervezetnél, hogy egy
bizonyos rendezvény pl. Magyarországon legyen)
Az ország nem zetközi súlyát is növeli, ha egy közismert és fontos rendezvény
szervezési jogát m egkapja. Term észetesen ilyen esetekben szigorú nem zetközi
szabályoknak kell eleget tenni, m elyek figyelm en kívül hagyása komoly
következm ényekkel járhat.
b) Adaptált rende zvények: amelyeket m ár bevezettek, és célszer ű Magyarországon is
megrendezni (pl. Budapesti Tava szi Fesztivál – Prágai Tavasz)
Máshol m ár nagy sikert arattak a rendezvé nyek, a melyek megrendezéséhez hazánkban
is megvannak a m egfelelő feltételek.
c) Innovált rendez vények: amelyet eddig m ég sehol nem rendeztek m eg (nagyobb
előkészítési munka és pénz kérdése)
Ilyen esetekben érdem es széles kör ű felmérést végezni, hogy a rendezvény sikeres lesz-
e, illetve m ilyen akadály ok hátráltath atják a m egrendezést.
17
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
18
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
d) Konvencionális ren dezvények, amelyeket m ár továbbfejles ztettek (pl.Galga -menti
napok, Nyírségi Ősz, Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapesti Őszi Fesztiv ál)
(Gyarm ati (2001))
1.1.6. Az üzleti rendez vények típusai
A kis létszámú szem inárium ok és a többezres részvéte lű megarendezvények között igen
sokfajta eln evezésű és típusú ülésezési form át ism erünk. Valam ennyinek van azonban
legalább három közös ism ertetőjegye:
1. az em berek közös érdekl ődésük m iatt jönnek össze,
2. a résztvev ők zöm ének szüksége van utazás i és/vagy szállás foglalásra,
3. a találkozó jellegének m egfelelő helyiség et (term et) és berendezési m ódozatot kell
kínálni.
• Kongressz us, konvenció
Egy törvényes testület, társadalm i vagy gazd asági csoport inform ációs célú, általános és
formális találkozás i form ája. Am erikai szóhasználatban üzleti körök nagy létszámú,
nemzeti taná cskozási f ormáját jelöli.
• Kongressz us
Egy szakm ai, kulturális, vallá si vagy m ás csoport képvisel őinek rend szeres találk ozási
formája. Csak a szerv ezet tagjai veh etnek rajta r észt. Gyak ran egy tém a megvitatásár a
hívják össze. Több szekcióban párhuzam osan fol yik az ülés.
• Ülés, meeting
A legáltalán osabb elnev ezés, tu lajdo nképpen m inden közep es nagyságú összejöv etelre
ráhúzható. Kisebb elnökség és a hallgatóság ül egym ással szem ben, a tém ákhoz
jelen tkezés alapján ho zzá lehet szóln i.
• Előadás
19
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Előre meghatározott tém ában, előre m eghatáro zott ide ig, előre felkért előadók tartanak
ismertetőt, a végén kérdéseket lehet f eltenni.
• Konferencia
Előre m eghatározott napirend és program szerint zajló ülés, ahol a hallgatóság
kérdezhet, reagálhat, kritizálhat vagy vitatkozhat.
• Közgyűlés
Általában a for mális szervezetek leg magasabb fórum a, az alapszabályban meghatározott
időközönként tartják meg. Napirendjét el őre közzéteszik. Az elnöks ég tagjai tartanak
beszám olókat, a hallgatóság a döntésre váró kérdésekben szavaz.
• Szeminárium
Oktató jelle gű találkozó. A hallgatóság – a kérdésekt ől eltekintve – passzív. A létszám
általában k icsi. A ré sztvevők írásos anyagokat kapna k kézhez. A m egértést
audiovizuális eszközökkel (írás- és diavetít ő, video, stb.) segítik el ő.
• Szimpóz ium
Egy m eghatározott tém ában felkért el őadók és szakért ők beszélnek a hallgatóság el őtt.
• Workshop
Kis létszám ú csoport van együtt, és a vezet ő irányítás ával talá lnak f eleletet a felvetett
kérdések re. Hatékony munkafor ma, mert a tém ához m indenki hozzászó lhat.
• Fórum
Általában egy közgy űlést vagy kongresszust köve t, délután vagy a következ ő napon.
Szabad a vélem énynyilvánítás: a közönség sorai között elhelyezett vagy mobil
mikrofonokkal halljuk a hozzászólásokat és komm entárokat.
• Kerekasz tal
Neve is m utatja a terem berendezést. A kerekasz talnak az is a jelentése, hogy a körülötte
helyet foglalók egyen rangúak, a vezet ő csak a techn ikai teend őket látja e l. A
hozzászólás ok inform álisak és pro tokollm entesek.
20
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
• Ötletroham, brainstorming ülés
Kis csoportokban, egy adott tém a megoldására tartják. Min denkinek ho zzá kell szólnia,
a legképtelenebb ötletek et is el kell mondani. Egym ás hozzászólásait n em szabad sem
kritizáln i, sem értékelni. A vezet ő feljegyez m inden vélem ényt és ötletet, am elyeket
később értékelnek ki.
• Briefing
Inform ációátadás egy bizonyos tém ában.
• Telekonferencia
A résztvev ők különböz ő helyszíneken, akár m ás kon tinensen ülnek. A technika
segíts égével látják és hallják egy mást. Halla tlanul nagy jelentősége van bizonyos
tudom ányos folya matok be mutatásában, a miket ne m lehet m ás helyszínen produkálni
(pl. operáció, laboratórium i kísérlet stb.) , és a m ásutt tartózkodók közben kérdéseket
tehetnek f el, kommentálha tják a látottaka t. Időmegtakarítást jelent, hogy a
résztv evőknek nem kell egy közös helyszínre el utazniuk. Hátránya a bonyolult technika
és annak m agas költsége, valam int az em beri kapcsolatok hiánya.
• Munkacsoport
• Posz tersz ekció
A term et vagy folyosót úgynevezett poszter táblákkal rak ják tele. Minden résztv evő kap
egy táblát, am ire kiteheti m unkásságának legutolsó eredm ényeit. A szekció úgy zajlik,
hogy az illet ő áll a s aját táb lája előtt és fogadja az adott tém ában érdekl ődőket,
elbeszélget velük.
• Munkaülés
• Plenáris ülés
Valam ennyi résztvevő egyidejűleg jelen van. Szigorúan m eghatározott napirend szerint
zajló esem ény.
A legnagyobb létszámú konfer enciák els ősorban tudom ányos jelleg űek. A
rendezvények m integy 40 százalék át az o rvostudom ány területén rendezik, de a
21
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
nemzetközi gazdasági, pénzügyi, biztosítási üzletágak konferenciaigénye is jelent ős.
Ezek m ellett egyre szaporodik a csak m agyar résztvev őkkel tartott konferenciák,
közgyűlések , oktató jelleg ű szem inárium ok és üzleti találkozók, valamint a csak két
ország szakembereinek részvételéve l tarto tt, úgy nevezett bilaterális ü lések szám a.
Mivel fordulóponthoz érkezett turizmusunk, m ert
• változik a vendégösszetétel,
• a tartós vis szaesés jelei mutatkoznak,
• erősödik a verseny,
a hivatásturizm us minden fajtájára szükségünk van, és e m űfajban jó es éllyel indu lunk a
nemzetközi m egmérettetésben.
A konferenciák m ellett szép szám ban tart unk kiállításokat, nagyobb kulturális és
sportes eményeket, am elyek lebony olítására felkészült szervez ő- és rendez őgárda áll
rendelkezésre.
( Faragó (19 95))
1.2. A rendez vények sz ervezése
1.2.1. A forgatókönyv f őbb elemei
a) Össz efoglaló információ:
• időpont
Egy rendezvény id őpontja nagy mértékben befolyásolja az esem ény sikerét. Gyakran
rendeznek esem ényeket kora tavasszal vagy ősszel, azért, hogy a f őszezont kitolják
• időtartam
Az időtartam nagyban függ a rendezvény jellegét ől. Általában m inél komolyabb jelleg ű
22
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
az esem ény, annál hosszabb az id őtartam a. A rendezvények id őtartam a váltakozó leh et,
az 1-2 napostól egés zen a több hetesig.
• helyszín
Egy rendezvény sikerét a helysz ín megválasztása is nagyon befolyásolja. A jó helyszín
könnyen megközelíthet ő, különböz ő műszaki és technikai eszközökkel könnyen
felszerelhet ő, egyéb kívánalm aknak is m egfelelni képes (pl. pénzváltás, büfé, stb.)
• tervez ett léts zám (résztve vői)
A résztvev ők szám a függ az esem ény jelleg étől, a tervez ett helyszín től és más elem ektől
is. Nagyon fontos, hogy a résztev ők részére m inden téren m egfelelő ellá tást
biztosítsanak, m int a tolm ácsolás , egészségügyi ellátás, stb.
• tervezett létszám (közönség, látogató)
A látogatók szám át is úgy kell m eghatározn i, hogy az adott helysz ínen kényelmesen
elférjenek. T ermészetesen szám ukra is biztos ítani kell a m egfelelő ellátást m inden téren.
b) Események:
• főesemény vagy f őesem ények (kongresszus, konferencia, stb.)
Ide tarto znak azok az esem ények, am elyek a rendezvény je llegét a leginkább
meghatározzák.
• mellékesemény, m ellékesem ények (kiállítás vagy m űsoros program , stb.)
A mellékesem ények többek között azt a célt szolgálják, hogy a f őesemények közötti
szünetekben a résztvev őknek és látogatóknak szórakozási lehet őséggel szolgáljanak.
• protokolláris esem ény(ek) (m egnyitó-z áróesem ény), t ervezett protokolláris
szem élyek (védnökök)
Minden rendezvénynek vannak bizonyos kötelez ő protokolláris esem ényei, am elyek
nem hagyha tók el.
23
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
c) A rendezvény sz ervezeti rendsz erének és folyamatának leírása :
• szervez eti felépítés
• szervezeti egységek rés zletes felsorolása és hatásköre
• a rendezvén y folyam atának leírása (tevékenység , határidő, végrehajtás)
24
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
d) A rendezvény arcula ta:
• jelmondat
• jelképek (szó, kép, jelképek)
• szerzői- és szom szédjogokkal kapcsolatos ügy intézés
e) A ren dezvény eseményein rész tvevők, köz reműködők, jogi sz emélyek
(szervez etek) felso rolása:
• résztv evő szervezetek (jogi) pl. száll ítmányozó cég egy konferencián
Egy rendezvény szervezésénél az is m eghatározó lehet, hogy m ilyen szervezete k
vesznek rés zt a szerv ezésben, m ert ezek hozz áértése és m unkája a lebo nyolítás szerves
részét képezi.
• közreműködő szervezetek (pl. m űvészeti fesztiválon közrem űködő együttesek)
A közrem űködők már eleve m eghatározzák egy re ndezvény jellegét. Ne m mindegy,
hogy egy könny ű- va gy kom olyzenei f esztiválra m ilyen fellépőket hívunk. A
közreműködőknek m inden esetben összhangban ke ll lenniük az esem ény jellegével.
• különböző szponzorok szervezete
Szponzorok nélkül egy esem ény lebonyolítása ma már szinte lehetetlen, h iszen ők állják
az anyagi eszközök jelent ős részét, cserébe különböz ő ellenszolgáltatást kapnak, m int
például a reklám ozási lehet őség.
• támogató szervezetek
Ők általában ne m pénzügyileg, hanem egyéb m ás módon segítik el ő a rendezvény
lebonyolítását, például különböz ő eszközökkel látják el a szervez őket.
• alvállalkozó szervezetek (egy-egy es emény lebonyolítója vagy a kapcsolódó
fejlesztés megvalósítója )
A szervez ők term észetesen alv állalkozókat is szerz ődtethetnek, akik egy-egy konkrét
feladat m egvalósításával lesznek m egbízva, ezáltal a szervez őknek csak az egyes
alvállalkozók m unkáját kell összehangolni, koordinálni.
25
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
• beszállító sz erveze tek
• engedélyes szervezetek (m édia, belép őjegy, ajándékértékesítés, vendéglátók)
Az engedélyes szervezetek foglalkozna k a rendezvényhez kapcsolódó, nem elsősorban
műszaki jelleg ű igények teljesítésével. Rendkívül fontos például a belép őjegy-árusító
helyiségek, büfék, stb. m egléte. A sajtó jelenléte is elengedhetetlen, hiszen ők azok,
akik az es eményekről hiteles, szak értő inform ációval szolgálnak.
• hatósági és nem hatósági szervezetek (KÖJÁL, Rend őrség, Ment ők, Tűzoltóság ,
BKV, önkor mányzati engedélyek, stb.)
Ezen szerve zetek a rend ezvény zava rtalan lebon yolítá sát segítik e lő.
• a)-tól e) pontig tartó feladatok dokum entumai (szerződések, m egállapodások,
emlékeztetők)
A rendezvényszervezéshez tartozik m ég a VI P vendégekre vonatkozó infor mációk,
valam int a terveze tt résztvevők és látogatók létszám ának m eghatározása.
1.2.2. A látogatók, a rész tvevők, a sajtó és a VIP s zervezési módja
Hogyan szervezzünk közönséget?
• közönség-propaganda terve (levelezés, TV, rádiófelhívás, hirdetés, stb.)
Fontos figyelem be venni, hogy m elyik m édium segítségével érhet ő el a célközönség a
leginkább költséghatékony m ódon. Ne m szab ad azonban a m édium hitelességér ől sem
megfeledkezni, illetv e arról sem , hogy bizonyos esz közök segítségével csak egyes
korosztályok szólíthatók m eg.
• szervezői hálózat:
– közönségszervez ők révén
– utazás i irod ák révén
26
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
– vagy m ás értékesít ő rendszerrel való kapcsolat révén
• megállapodás, érdekeltségek (cégekkel, szervezetekkel)
• a részvételt el ősegítő akciók
• felkérések, m eghívások
A rendezvényen résztev őket idejében fel kell kérni a szereplésre, hogy az esetleges
egybeesések et elkerüljük .
1.2.3. Technikai és m űszaki leíráso k
• zárt tér vagy szabad tér infrastrukt úrája (rajz, szám ítógépes modellezés )
• a tárgy i infrastruk túra (m ilyen berendezések és technik ai felszerelés ek szükségesek,
díszle t, ins talláció, stb. )
• milyen a gazdasági infras truktú ra:
– a finanszírozás rendszere (hogyan fizetnek: készpénz vagy átutalás, bankkártya,
valuta vagy forint)
– ügyviteli rendszer (szám ítógé pes vagy kézi feldolgozás)
• infrastruk turális szolg áltatások:
– energia (honnan vesszük, pl . szabad téri rendezv ények ?)
– közleked és, szállítás (s zemélyszállí tás, áru szállítás, teh erszállítás)
– közegészségügyi (víz, toalett, stb.)
– rendészeti, biztonsági ( őrzés, védelem , BRFK vagy m ás szerv)
1.2.4. Az irányítás és sz ervezet-rendsz er
27
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
a) szervezési stáb feladatai:
• munka megbeszélések
• forgatókönyv készítés
Célszerű kétféle forgatókönyvet készíteni: egyet a látogatóknak, egyet pedig a feladatok
végrehajtói részére (technikai forgatókönyv). Hasznos m inden feladat m ellé odaírni a
felelős nevét és elérhet őségét, hogy problém a esetén az azonnali intézkedés lehet ővé
váljon.
• szerződések, m egállapodások, központi levelezés
Minden szerz ődésről, m egállapodásról készítsünk m ásolatot, hogy kés őbb a viták
elkerü lhetőek legyenek.
b) humán infrastruktúrával kapcsolatos feladatok:
• diszpécser-központ, titkárság szervezése
• feladatkövetés (pl. szám ítógépen vagy kézi úton)
A szám ítógépes feladatkövetés m anapság egyre elterjedtebb, viszont technikai feltételek
hiánya esetén nem alkalm azható.
• protokoll feladatok
Ide tartoznak: az érkezéssel, elutazásokkal, fogadásokkal, díszétkezésekkel kapcsolatos
teendők.
• irattáro zás
• gondnokság
c) kommunikáció:
• belső (rends zeres tájéko ztatás)
Rendkívül fontos, hogy az inform ációáramlás a szervezeten belül m egfelelő legyen,
mindkét irányba, tehát alulról felfelé és fordítva is
• külső (rends zeres tájéko ztatás)
Az is fontos hogy a szervezet kifelé poz itív képet, m egbízh atóságot sugározzon,
bizalm at ébresszen.
• Hírverés
A rendezvény lebonyolítását m egfelelő reklám tevékenységnek kell m egelőznie, hogy az
érdeklődők időben és kell ő módon értesüljenek a rendezvény m eglétéről.
(Gyarm ati (2001))
28
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
1.3. Magyarország és a rende zvények – avagy miért érdemes Magyarországon
rendez vénysz ervez éssel foglalkoz ni
| Az ország centrális földrajzi fekvése Középkelet-Európában. Kedvez őek az ország
közlekedési (légi, vasúti, közúti, vízi) kapcsolatai, ennek köve tkeztében m indenféle
közlekedési eszközzel könnyen, gyorsan és viszonylag olcsón m egközelíthet ő hazánk.
Magyarországot a külföldi látogatók zöm e még m indig közúton, illetve légi úton
közelíti m eg. Fontos lenne a vasút és a ví zi utak fejlesztése, ugyanis a hiányos
infrastruktúra potenciális érdekl ődők elvesztésével járhat.
| Hazánk m érsékelt égh ajlati v iszonyai szinte egész évben lehet ővé tesz ik a
rendezvények szervezését.
| Tudom ányos, kulturális és sportéletü nk, vala mint ne mzetközi, politikai és gazdasági
kapcsola taink folyam atos f ejlődése kedvez ően befolyásolták a nem zetközi sze rvezeteket
a tekintetben, hogy rendezvények szí nhelyéül hazánkat választották.
Hazánk egyre inkább aktív szerepet v állal a nemzetközi élet szinte m inden területén.
| Nyugat Európához képest hazánkb an a szolgáltatások árszínvonala m ég mindig
kedvező. Ügyelnünk kell azonban ar ra, hogy a szolgáltatások színvonalát em eljük, vagy
legalább szinten tartsuk.
| A m agyarországi program lehetőségek (folklór, lovasbem utató, népm űvészeti, zene i
műsorok, koncertek, opera-el őadások ), valam int a speciális idegenforgalm i programok
széles választéka is igen kedvez ő fogadtatásra talál.
| A védett m űemlékeink, a történelm i emlékű városaink, term észetvédelm i területeink,
gyógy- és term álvizekben gazdag fürd őhelyeink egyre inkább közismertté válnak, és
növelik az ország idegenforgalm i vonzerejét.
| Bevásárlási lehet őségek (Herend, kristály, antikvitások).
29
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
| Az egész országra jellem ző politikai, em beri nyitottság, ba rátságo s, vendégszere tő
légkör.
( Zsobrák (1993))
30
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
2. A megar endez vények
2.1. A megarende zvények fogalma
,,.. Rövid ideig tartó, de egész régióra kiható jelent ős rendez vények, amelyek
megrendez ése figyelmet, nagy felada tokat és bevételeket jelenthetnek”.. (Nagy
(1991): p.9.)
Az AIEST ( Idegenforgalm i Tudom ányos Szakért ők Nem zetközi Szövetsége) szerin t a
megarendezvények az alábbiak :
I. Világkiállítások
II. Karneválok, fesztiválok
III. Nagyob b sportrendezvények, Olimpiák, Világbajnokságo k stb.
IV. Nagyobb kulturális érték ű rendezvények, program ok
V. Történelm i mérföldkövek (évfordulók)
VI. Klasszikus kereskedelm i és m ezőgazdaság i vásárok
VII. Nagyobb politikai esem ények, á llamfők utazása, tem etése stb.
Mindezek kapcsoló dhatnak jelent ős nem zetközi kongresszusokhoz és helyi
idegenforgalm i, kulturális, sport rendezvényekhez, am elyek a különböz ő országok
idegenforgalm i esem énynaptáráb an szerepelnek.
Az AIEST a m egarendezvények m ellett m eghatározta a megaattra kciókat is, amelyek
a következ ők:
A) Szim bolikus építészeti rem ekek
(az ókori világ hét csodája)
B) Történelm i helyek
C) Világkereskedelm i központok
D) A világ term észeti cs odái
E) A vadállatok jelent ős övezetei
(Tanzánia, Kenya stb.)
31
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
F) A világ vallási központjai
(Vatikán, Jeruzsálem , Mekka, Tibet stb.)
G) Jelentősebb művészeti kollekciók, szobrok
H) A világ nagyvárosai
I) Klim atiku s helyek és term észeti sz épségek
(Kanári-szig etek, Hawaii-szigetek)
2.2. Karneválok és fesz tiválok
A ne mzetközi vonzer őt is gyakorló nagyrendezvények sorában legtöbbször karneválok
és fesztiválo k szerepelnek m int külföldiek szám ára is élv ezhető rangos program ok.
A karnevá l ala tt .. ,,ősi télbúcsúz tató, tavas zköszöntő ünnepségeket értünk,
amelyeket beiktattak a vallási ünnepek közé a fa rsang befejez ő
eseményeként” ..(Nagy (1991): p.43.) A karnevál elnevezést id őnként és helyenként
helytelenül használják, hiszen a karnevál hagyom ányosan jelm ezes, táncos farsangi
népünnepély. Közism erten híresek a riói, a velencei és a new-orleansi farsangi
karneválok.
A fesztivál alatt .. ,,Ünnepi játé kokat, időszakos művelődési ünnepeket, m űvészeti
bemutató kat, seregsz emléket” ..(Nagy (1991): p.43.) értünk a latin és angol eredet ű
meghatározás szerint, de ebbe a foga lomba soroljuk az ókori és jelenkori görög
tragédiákat és kom édiákat is, am elyek fontos kiinduló alapok lehettek és fokozatosan
átterjed tek m ás országokba is. Kiterjesztett értelm ezéssel azonos id őpontban rendezett
különböző rendezvények összessége is lehet.
A karneválok és fesztiválok m int óriásre ndezvények rendkívül fontosak úgy is m int
idegenforgalm i vonzerők, ezért tám ogatásuk és p ropagálásuk hasznos is, k ívánatos is.
Mindezek ellenére tudo másul kell vennünk, hogy els ősorban ünnepekr ől van szó,
amelyeket eredetileg a nép és a vallás nem valam iféle külsőségek, hanem nagyon is
belső szükséglet kielégítésére hozott létre. Így m inden ünnepnek m eghatározott
centrum ai (népi, vallási) és színhelyei (tem plom , tenger) és funkciói vannak.
32
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
A funkciók stabilizáló jelleg űek, am ennyiben a közösség összetartását célozza,
feszültségoldó, a mennyiben békét akar, ajándé kok átnyújtására ösztönöz és legalább az
ünnepség idejére tabukat old fel.
Az ünnep infor mációkat is közvetít azáltal, hogy az együvé tartozás jeleként újra és újra
megrendezik, de jeleket és közlem ényeket is hordoz a benne m egvalósuló rítusok, a
vele együtt járó öltözetek és ételek által.
A karneválokat és fesztiválokat éppen hagyom ányőrző jellegük, bels ő tartalm uk m iatt,
kifejezőerejük által kezelik kiem elt m ódon, m ert bennük a küls ő szem lélő egy
önfeledten szórakozó közösséget fedez fel.
(Nagy (1991))
33
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
3. A turiz musról röviden
3.1. Alapfogalmak
A turizm us m egjelenési form ái sokféleképpen csoportosíthatók. A szabadi dős
(vakáció s), illetve a hivatástu rizmus a két alapkategória. A finanszírozás
szem pontjából közelítve a fogalm akhoz, nyilvánvaló, hogy m íg a szabadid ős
turizm usban való részvételt az egyén, a turizm us alanya fizeti, addig a hivatásturizmus
esetében valaki m ás teszi ezt (a küld ő vagy fogadó fél, cég, gyár, egyetem ,
kutatóintézet).
3.1.1. A szabadidős, vakációs turiz mus legjellemz őbb formái
• üdülőturizmus (hosszabb ideig egy helyen történ ő pihenés),
• körutazó turizm us (több ország, több város felkeresése),
• városlátogató turizm us (attrakciószámba m enő városok m eglátogatása),
• rokonlátogató turizm us (rokonok, távol él ő családtagok felkeresése),
• heritage (örökség) turizm us (érzelm i alapú köt ődés m iatt vissza a gyökerekhez),
• gyógyturizm us (klim atikus és gyógyvízen alapuló),
• falusi turizmus (a falusi életvitel, él etvitel, ünnepségek m egismerésére irányuló
turizm usfajta, jobbára városlakók szám ára jelent élm ényt),
• klubturizm us (az üdül őturizm us olyan form ája, a mikor egy úgynevezet t
üdülőfaluban a turista m indent m egkap egy helyen, am i ahhoz kell, hogy jól érezze
magát; az alapellátá son túlm enően szám os ki kapcsolódási, szórakozási lehet őség is
létezik az üdül őfaluban, úgyhogy ki sem kell lépnie a területr ől),
• vallási turizmus (zarándoklatok, kegyhely ek, egyházi központok m eglátogatása pl.
Róm a, Mekka, Pannonhalm a),
• bevásárlóturizm us (vásárlás m otivációjú utazás),
• korosztály-turizm us (ifjúsági, családi turizm us),
• gasztronóm iai turizm us (híres gasz tronóm iai régiók, étterm ek, borvidékek
felkeresése, ínyenctúrák, bortúrák),
34
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
• sporttu rizmus (aktív-én sportolok és passzív-szurkolóként nézem , ahogy m ások
sportoln ak),
• élmény-, kalandturizm us (hegym ászás, szafari),
• hobbiturizmus (halászat, vadászat),
• zöld-, te rmészetjáró tu rizmus (erdők, hegyek, term észeti ritkaságok, term észet- és
tájvéde lmi körzetek, terü letek f elkeresése),
• kulturá lis turizmus (az utas c élja k ulturális rendezvények, fesztiválok, kastélyok,
műemlékek felkeresés e, zenehallgatás),
• szexturizm us (az utas motivációja s zexuális élm ény keresés e).
3.1.2. A hivatástu rizmus legjellemz őbb formái
| üzleti utazás,
| rendezvényturizm us,
| kongresszusi turizm us,
| tanulási célú utak, study tour-ok,
| politikai, d iplom áciai utazások,
| incentive (ösztönz ő) turizm us.
3.2. A turiz musról általában
A turizm usban részt vev ők magatartási jellemz ői szerin t a turizm us két csopo rtra
osztható : az ökológiai, társad almi környezetét tisztel ő turis ztikai magatartás t gyak ran
illetik szelíd-, lágy-, ökoturiz mus néven , míg a környezeti értékeket durván m egsértő,
azokat rom boló turisztikai m agatartás az agres szív turiz mus. Utóbbi feszültséget szül,
ellené rzést vált ki a f ogadóterület lakosságából.
A nem zetközi idegenforgalom alanyai a látogatók (mindenki, aki az adott országhatárt
átlép i), ak ik turistá k (24 óránál töb bet tölt az adott ors zágb an), illetv e kirándulók és
átutaz ók (24 óránál kevesebbet tölt at országban) lehetnek. A kirándulók 24 órán belül
azonos határszakaszon, m íg az átutazók m ás határszakaszon hagyják el az országot,
mint ahol beléptek.
35
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Beszélhetünk továbbá az igénybe vett közlekedés i esz köz szerinti, motivác ió és
tartóz kodási id őtartam szerin ti csoportosítás ról.
Az igénybe vett közlekedési eszköz szerint beszélhetünk közúti, vasúti, légi, illetv e vízi
(folyam i és tengeri) turizm usról. Hogy melyik típus dom inál egy adott ország
nemzetközi idegenforgalm ában, azt az ad ott o rszág földrajzi elhe lyezk edése
befolyásolja elsősorban. Magyarors zág esetében a közúti közlekedés dom inanciája
jellem ző a turizm usban.
A legtöbbet e mlített motivációcsoportok a fiziológiai, ps zichológiai, társadalmi,
kulturá lis, illetv e státusz és presz tízs alapú m otivációk.
A tartóz kodási id őtartamról rész ben m ár történt em lítés a kiránd uló és tu rista
fogal mának tárgyalásakor. Míg a kiránduló 24 órán belül elhagyja az adott országot,
addig a turista tartózkodhat rövidebb vagy hosszabb ideig a m eglátogatott területen. A
2-3 éjszakát (de három hónapot nem ) meghaladó tartózkodást nevezzük valójában
turizm usnak.
Egy adott ország határain belü l bonyolódó idegenforgalm at nevezzük belföldi
turiz musna k. Ez a legfontosabb kategória. Csak abban az országban érzik jól m agukat
a külföldi turisták, ahol van belföldi turizm us és ahol m egbecsült vendégként tartják
szám on az otthoni vendéget. Szám os orsz ágban gyakorta rendeznek akciókat,
kampányoka t, alakítanak ki kedvezm ényes belföldi üdülési konstrukciókat, csupán
azért, hogy az értékes b elföldi tu rista otthon és ne idegenben töltse és k öltse el szab ad
rendelkezés ű jövedelm ét és szab adidejét.
A nem zetközi idegenforgalom lehet egy a dott országba irányul ó turizm us, a melyet
nemz etköz i aktív turiz musnak hívunk, illetve az ország lakóinak külföldre történ ő
kiutazása, am elyet nemz etközi passz ív turiz musnak hívunk. A két elnevezés a
turizm usnak az idegenforgalm i mérlegre gya korolt hatására utal, hiszen m íg a bejöv ők
pénzt hoznak az országba (a m érleg aktívum át növelve), addig az országból elutazók
pénzt visznek ki (a m érleg passzívum át növelve).
A szezonalitás fogalm a a következ ő az alapfo galm ak tárgyalásánál, hiszen a tu risták
áram lása eg y fogadóter ületre soha sem kiegyenlíte tt. Elő-, utó- és f őszezonról kell
említést ten ni a szezon alitás tárgyalásakor, e lőrebocsátva azt, hogy a f őszezonon kívüli
36
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
időszakban is vannak kiemelt id őszakok (ünnepek, m int például szilveszter, húsvét),
amelyek szerepet játs zanak az árkép zésnél is.
A látogatók, illetve turisták utazhatnak egyénileg vagy csoportosan, valam int saját
szervez ésben, ille tve u tazási iroda szervezésében. Ez utóbbit nevezzük szervez ett
turiz musna k. Egyéni vendégnek nevezzük azt a vendéget, aki maga vagy sz űk
társasággal, családdal, barátokkal utazik.
A turizm usban részt vev ők (a turizm us alanyai) fizetőképes vá sárlóerején ek
függvényében beszélünk t ömeg-, min őségi (átlagos) és exkluz ív turiz musról. A
tömegtur izmus alany ai általában speciális motiváció nélkül,csupán a pihenés,
kikapcsolódás igényével, a legszerényebb vásárlóer őt jelentik a tu rizmus piacán.
Tipikus m egjelenési form ája a nyári üdül őturizmus, az úgynevezett 3S turizm us, vagyis
Sea (tenger), Sun (napfény), Sand (hom ok), a mikor a turista csupán a pihenés, napozás,
kikapcsolód ás igényével indul útnak , és a turizmus piacán a legszerény ebb vásárlóer őt
jelen ti.
A minőségi (átlagos fizet őképessé get jelen tő) turi zmus egy viszonyrendszert jelent,
az idegenfo rgalm i piac alapvet ő összefüggésére, a m otiváció-attrakció összefüggésre
utalva. Ebben az esetben a tu rista egy speciális m otivációt ól hajtva indul útnak (pl.
golfozni akar vagy részt venni egy konfer encián), tehát bi zonyos speciális
attrakció /vonzerő meglétét feltételezi a kínálati ol dalon, am ely speciális igényeinek
(motiváció) m egfelel, s am elynek kielégítés e érdekében hajlandó (az alapszükségletek
kielég ítésén túlm enően) pótlólagosan pénzt költeni.
Az exkluz ív turiz mus fogalm a olyan, gyakorlatilag korlátlan vásárlóer őre utal, ahol a
vendég egyedi igényeinek történ ő megfelelés hez az alap- és az idegenforgalmi
infrastruktúra m eglétén kívül egyedi, speciális mo tiváció kielégítésére képes
vonzerővel kell r endelk eznie a k ínálati o ldalnak.
A vendég motiváció jának megfelelő attrakció/vonzer ő a k ínálati oldalon két
alapcsopo rtra oszth ató: lehet termés zet alko tta (pl. a Niagara-víze sés, a Grand Canyon,
a Him alája) vagy ember alkotta, kultu rális, művészeti v onzerő (pl. Az egyip tomi
piram isok vagy az Eiffel-torony).
Ahhoz, hogy valaki az idegenforgalom piaca alanyi oldalán ak szereplőjévé váljék, az
37
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
esetek nagy részében szabadid őre van szüksége.
38
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
3.3. A turiz mus környez etének hatóténye zői
| Politika i környez et (a dem okrácia, a m egfelelő közbiztonság, a békés, konszolidált
belpolitikai és gazdasági viszonyok alapfeltéte lei a bel- és külföldi idegenforgalom nak).
| Gazdasági környez et (az általános gazdasági vi szonyok, ár- és adóviszonyok,
preferenciák befolyásolják az id egenfo rgalom intézm ényrendszerében dolgozók
tevékenységét és hatnak a turisztikai m agatartásra ).
| Technológiai környezet (az alapinfrastruk túra fejletts ége, a kö zlekedés, a
fogadóképesség fejlettsége, a szám ítógépe s rendszerek m egléte alapfeltételként
nevezhetőek meg megfelelő turisztikai tevékenység végzéséhez).
| Szociokultu rális és társadalmi környe zet (társadalm i viszonyok, a különböz ő
társadalm i rétegek életszínvonala, élet körülm ényei, az általános kulturáltság,
iskolázottság, különböz ő magatartási form ák, ve ndégszeretet is hatnak a turizm usra).
| Ökológiai környez et (term i adottságok, vonzer ők, a term észetvédelem kérdései, a
levegő és víz tisztasága, a növény- és állatvilág kiem elt szerepet játszanak abban, hogy
egy ország vonzó turisztikai célpontot jelent-e).
| Nemzetköz i környez et (a béke, a kultúraközi sajátossá gok elfogadása és tisztelete, a
tolerancia je lenlé te a külső és a foga dó oldal szerepl ői részéről ugyancsak m eghatározó
módon hatnak a turizm us rendszerére).
3.4. A tömegturiz mus életciklusának változ ásai
A töm egturizm us életciklusa (W ayne, 1996) szerint négy szakaszból áll, am elyhez
adekvátan k apcsolódnak a fogadóhely viselked ési válto zásai, ezek:
1. Felfedezési szakasz (exp loration stag e).
39
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
2. Felfutási szakasz (invo lvement stage).
3. Kibontakozási szakasz (developm ent stage).
4. Konszolidációs vagy stagnálási s zakasz (consolidation or stagnation
stage).
Míg a fogadóhely viselkedési vá ltozásai (Doxey, 1975) alapján:
1. Eufória, kuriozitás.
2. Apátia, elfogadás.
3. Csalódottság, életm inőség-rom lás.
4. Antagonizmus
A tömegtur izmus életciklusa egy ördögi kör. A felfedez ési sz akaszban a fogadóhely
szám ára m ég kuriozitást, öröm teli élm ényt jelent az els ő néhány turista. A turisták és a
helyi lakosság szívesen beszélgetnek, es zmét cserélnek, m egajándékozzák egymást
búcsúzáskor, barátokká válnak, a távozást követ ően leveleznek. A turisták és
idegenf orgalm i vállalk ozók szíve sen lá tottak, csekély a te rvezési, e llenőrzési
mechanizm us.
A felfutási s zakas zban egyre több turista érkezik, és a fogadóhelyen egyre több
idegenforgalm i célú vállalkozás alakul, ak iknek fontos m inél több turista, m inél
hosszabb ideig tartó egyidej ű jelenléte, hogy vállalkozásuk megtérüljön, de ebben a
szakaszban m ég pozitív, elfogadó a fogadóhe ly vállalkozásainak és lakosságának
hozzáállása a turizm ushoz, hiszen jönnek a vendégek, költik a pénzt, prosperál a
fogadóterület. A látogatók és a helyiek kapcso lata formálissá, üzletivé vá lik. A tervez és
a marketingre szorítkozik.
A problém ák a kibontakoz ási s zakasz ban kezdődnek, am ikor telítődéshe z közeli
pontot ér el a turiz mus, szám os kellem etlenséget okozva a f ogadóterületen. Túl nagy a
vendégkoncentráció, különösen a szezonális id őszakban, zsúfoltság van, am i környezeti
károkhoz, a fogadóterület ökológiai szennyez ődéséhez vezet, ugyanakkor pedig az
addigi infrastruktúra m ár nem tudja kielég íteni e m egnöveke dett igényeket, egyre több
40
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
olyan beru házásra van szükség (útháló zat, parkoló, posta, telef on, közlek edési
eszközök, repül őtér, orvos, gyógyszertár és egyéb) , amelyek nem vagy nem egyham ar
megtérülő beruházások és am elyre a m agánszf éra nem fog vállalkozni. Ugyanak kor
viszont ezek nélkül a beruházások nélk ül ellehetetlenüln ek a fogadóterület
versenypozíciói a tu rizmus világpiacán. A tu rizmus tervez ői tehát az infrastruktúra
növelésére és nem a növekedés megállítására koncentrálnak.
A negyedik, konsz olidációs vagy stagnálási szakas zban bezárul az ördögi kör. A
fejlesztések, karbantartás hiánya m iatt lepusztult régió m ár nem vonzó a turistá k
szám ára, akik a divat és sok m ás befolyásoló tén yező hatására am úgy is új desztinációt
akarnak felk eresni. A helyi la kosság ellenséges érzései ny íltan kifejezés re ju tnak, és a
turistákat tekintik a problém ák okozójának. A vállalkozók futnak a pénzük után, hiszen,
ha nem jönnek a turisták, egyáltalán ne m fog m egtérülni a beruházásuk. Növeli k
reklám kiadásaikat, hog y ellensú lyozzák a fogadóhely rom ló hírnevét. A régió
vállalkozói a szervezett töm egturizmus m onopolhelyzetben lév ő túras zervezői (to ur
operator) által diktált árfeltéte leket elfogadva kénytelenek el fogadni az árcsökkentést és
a nagy töm eg-kis haszon elv alapján értékesí teni term éküket. Ez antagonizm us a helyi
lakosság nem turisztikai vállalkozásból él ő rétegének igényeivel szem ben, hiszen ők a
szervezett töm egturizmus elszenved ői, akik el kell, hogy viseljék a jelenség okozta
negatívum okat, a töm eget, környezet szennyezést, egyszóval életm inőségük rom lását.
3.5. Idegenforg almi marketing
A marketing szerepe különösen nagy az idegenforgalm i term ék értékesítésében, hiszen
a term ékhalm azt szolgáltatások dom inálják, am elyek értékesítése bizalom ra épül, és a
bizalom kiépítésének egyik legfontosa bb eszköze az infor máció. A m arketing
alapvetően egy szem léletm ód, a mely át kell h ogy hassa a m arketinggel foglalkozó
szervezet egészét. Nem lehet egyetlen érté kesítési és m arketing szakem ber egy
szem élyben felel ős egy szállod a vagy utazási iroda ,,m arketingjéért”, m inden
munkatársnak m arketingszem léletben, m arketing-orientáltan kell gondolkodnia és
tevékenykednie.
41
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
A m arketin grendszer n em más, mint egy részt a piacfeltárás, piackutatás (pass zív
marketing), m ásrészt a piacbefolyás olás (ak tív m arketing) eszköze, m elynek célja a
fogyasztó igényeinek feltárását követ ően an nak m ind teljesebb m értékig tö rténő
kielégítése. Az aktív marketing nem egyszer az igények feltárás án túlm enően az
igények felkeltését, befolyásolását, lényegébe n manipulálását is jelen theti. A m arketing
eszközrend szerét a m arketingm ix, a 4P va gyis a term ékpolitika (product), az árpolitika
(pric e), az é rtékes ítési politika (plac e) és a kommunikácós m ix, vagy komm unikációs
politika (prom otion) jelentik. A komm unikációs m ix leggyakrabban em legetett
elem eként a reklám ot, az eladásö sztönzés t (sales prom otion), a közönségkapcsolatok
ápolását (Public Relation = PR) tartjuk szám on.
Minden eladónak törekednie kell az úgynevezett egyedi eladási ajánlat (Unic Selling
Proposition – USP) elérésére, tehát arra, hogy valam i olyan egyedi term éket kínáljon a
fogyasztónak, am it nem talál m eg másutt, és ezért kény telen legyen az egyedi eladási
pozícióban lév ő eladóhoz fordulni.
A keresleti piac összetett, bonyolult, heterogén halm az, a melyben az eladóknak m eg
kell próbálni m egtalálni azt a piaci rést,a résb en azokat az azonos szem pontok szerint
gondolkodókat,akik ugyanazt a terméket keresik. Őket hívjuk azonos piaci szegm enshez
(célcsoporthoz) tartozóknak. Az idegenforgal mi piac keresleti oldala Kotler (1991)
szerint szegm entálható geogr áfiai, dem ográf iai, psz ichográfiai é s magatartásb eli
jellem zők alapján.
| Geográf iai jellem zők (település, éghajlat, néps űrűség).
Általános an m egfigyelt jele nség, hogy az em berek a h űvösebb éghajlatú területek fel ől
a melegebb vidékekre igyekezni, am ikor a pihenés helyét kiválasztják.
| Dem ográf iai jellem zők (kor, nem , család, életciklus, képzettség).
Ezek a jellem zők nagyban befolyásolják azt is , hogy az egyén m ilyen anyagi
körülm ények között él, így m ilyen kikapcsolódási lehet őséget engedhet m eg magának.
Ezért f ontos a célcsopo rtokat külön- külön m egszólítan i.
| Pszichográfiai (társadalom, oszt ály, életciklus, szem élyiség).
42
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
A társadalmi hagyom ányok, szokások is befolyás olhatják az egyének döntését az élet
minden területén.
| Magatartás (indítékok, el őnyök, m árkahűség, státusz, presztízs, divat).
Nagyon sok em ber presztízsszem pontok alapján választ pihen őhelyet, ezzel szeretne
mások előtt felvágni
| További utazási döntést befolyásoló tényez ők leh etnek:
• A társadalmi-gazdasági tényez ők (jövedelem , foglalkozás).
Az illető foglalkozása befolyásolhatja az érdekl ődési kört, hobbit,a pihen őhely
megválasztását.
• Az utazás célja (ü zlet – p ihenés).
Pihenésnél nem mindegy, hogy az illet ő az aktív (hegym ászás, túrázás, búvárkodás)
vagy a passzív (napozás, városnézés, bevásárlás) pihenés híve-e. Term észetesen az
üzleti célbó l utazók is vá gynak a pihenésre, ezért célszer ű, ha erre legalább a
szálláshely en lehetőség van (uszoda, szauna, teniszpálya).
• Maga az utazási term ék (jellem zői, ára).
• Az elosztási csatorna m egválasztása ( közvetlen vagy közvetett értékesítés).
Ezek a turista viselked ési válto zói, am elyek kom binációja alapján történik m eg a
döntés, egy utazási célterület kiválasztására vonatkozóan.
Az egyénre jellem ző, hogy kikkel együtt tölti el szabadidejét. A divat, az egyén
mikrokörnyezete, a társaság, baráti kör, sokb an befolyásolják az eg yén szabad idő-
eltöltését. A m odern, társadalom -orientált idegenforgalm i marketingszakem bereket is
feltehetően a fenti felism erés vezette az úgynev ezett Lifesty le, vagy is életstílus szerinti
piackuta tás, ille tve sz egmentálás irá nyába.
Ezzel kapcs olatban Kap us György: Szegm entálás az em beri élets tílusok és trend ek
alapján cím ű munká jában a következőket írja: ,,Az elm últ években az
idegenforgalom ban éppúgy, m int m ás piac okon a szokások, igények és kívánságok
növekvő differenciálódását állapíthatjuk m eg. Az, hogy valaki szabadsága alatt m it
keres, vagy m it akar realizálni, már nem csupán társadalm i helyzetét ől, jövedelm étől
vagy korától függ. A szabadságpreferenciák kifejl ődéséhez növekv ő mértékben járulnak
43
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
hozzá oly an értékek , m int – egy bi zonyos jólétet feltételezve – az
értékítélet,értékorient áltság és fogyasztási sém ák, amelyekkel egy bizonyos csoporthoz
való tartozást dem onstrál nak.”(Hutiray (2000): p.78.)
Ezen új szem léletű posztm odern utastipológia értelm ében napjainkban Európában
leegyszer űsítve öt üdül őtípust különböztetünk m eg:
• az óvatos pihenni vágyót (többnyire el őrehaladottabb korban lév ő házasok, óvatosak,
otthonülők, bizalm atlanok, a m orális rende t, stabilitást keresik),
Ők azok, a kik a stabilitást, m egbízhatóságot szeretik, ha egy helyen jól érezték
magukat, rendszerint máskor is oda m ennek.
• a klasszikus kultúrüdül őt (többnyire közép- és id ősebb korúak, családosok, m agas
jövedelemmel rendelkez ő, vezető beosztású alkalm azottak, vállalkozók, szabad
foglalkozásúak – m oralisták, rendszeret őek, puritánok, konform isták, tradicionalisták).
Ők is szeretik az állandóságot, viszont f ontos szám ukra a szolgáltatások száma ,
színvonala, tartalm as szórakozási lehet őségek.
• az igényes élm ényüdülőt (többnyire fiatal vag y középkorú , vezető pozícióban lév ő
vagy szabadfoglalkozású, értelm iségi vá roslakók – karrieristák, nonkonfor misták,
gálánsak).
Fontos számukra, hogy érdekl ődési körüknek m egfelelő program okat is találjanak (
városnézés, m űemlékek).
• a fiatal élvezetüdül őt (általában független, fiatal városlakók, közepes jövedelemm el,
lehetnek rockerek – önm agukat m egjátszóa k, magamutogatók, szeretnek felvágni),
Szeretik a luxuskörülményeket, úg y érzi k, hogy ezzel tudják m egmutatni helyüket a
társad almi hierarchiáb an.
• a fiatal cs aládot (á ltalában 25 és 44 közötti gyerm ekes, átlag jövedelemm el
rendelkez ő házaspárok, a férfiak kézm űvesek, alkalm azottak, m unkások, az asszonyok
háziasszonyok vagy alkalm azottak, jellem ző a stabilitásra, bi ztonságra, bizonyos
életszínvonalra való törekvés).
Fontos számukra a m egfizethetőség, gyerm ek- és családi program ok m egléte.
44
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
(Hutiray (20 00))
45
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
4. Magyar ország idegenforgalmi adottságai
A Magyar Köztársaság (területe : 93.030 km2), fővárosa Budapest (525 km2), Közép-
Európában, a Kárpát-medencében f ekszik. Észak-déli irányban 268 km, m íg kelet-
nyugati irányban 526 km kiterjedés ű. Éghajlata mérsékelten kontinen tális éghajlat. A
Magyarországgal szomszédos országok: Ausz tria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia-
Montenegró, Rom ánia, Ukrajna, Szlovákia.
Az ország területének fele sík vidék (Alf öld, Kisalföld). Két legnagyobb folyója a Duna
(417 km a m agyarországi szakasza) és a Ti sza (598 km a m agyarországi szakasza). A
Duna és a Tisza kö zé eső sík vidéken a Hortobágyi és a Kiskunsági Ne mzeti Park
komoly turisztikai vonzer őt jelent.
Az Északi-középhegységet (hazánk legm agasabb hegyvonulata) a Börzsöny, a Cserhát,
a Mátra, a Bükk és a Zempléni hegységek alkotják. Közép-Európa legnagyobb édesvízi
tava a Balaton.
A turizm usban nem lehet a közigazgatási határok figyelem bevételével
termékfejlesztést, va lamint ér tékes ítő és m arketing m unkát végezni, hiszen a vendégek
turisztikai régiókat, a vezérm otívumnak legmegfelel őbb kínála tot ny újtó terü leteket
keresnek fel, am elyek jobbára földrajz i régiókkal vannak átfedésben, nem pedig
közigazgatási területekkel. Egy-egy vonzer őt jelen tő terület sokszor több m egyét is
felölel (pl. Balaton). Ezért k iemelten f ontos az e gyüttműködés a turizmus
intézm ényrendszerét m űködtető minden szerepl ő között.
Az idegenforgalom területi irán yításána k korsz erűsítéséről szóló 1007/1998. s z.
Kormányh atároz at ér telmében kilenc Regionális Idegenforgalmi Bi zottság által
irányított idegenforgalmi régió alakul t Magyarorsz ágon, az alábbiak s zerint:
| Budapest,
| Északkelet-Magyarország,
| Tisza tavi régió,
| Dél-Alföld régió,
| Közép-Duna vidéki régió,
46
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
| Nyugat-dunántúli régió,
| Balatoni régió,
| Közép-dunántúli régió,
| Délnyugat-Magyarország régió.
A Regionális Idegenfor galmi Bizottságok (RIB) feladata a területükhöz tartozó
tájegységek idegenforgalm i célú fejleszté sének koordinálása, te rületükön a turizmus
szem pontjainak érvényesítése.
4.1. Főbb turisz tikai vonz erők Magyarorsz ágon
Budapest műemlékei, m úzeumai, kulturális intézm ényei, gyógyfürd ői,
bevásárlóközpontjai, páratla n term észeti ado ttságai.
Nem zeti Parko k – Bükki Ne mzeti Park, F ertő-Hans ág Nem zeti Park, Hortob ágyi
Nemzeti Park, Kiskunsági Nem zeti Park, Aggteleki Nem zeti Park, Duna-Dráva
Nem zeti Par k.
Az UNESCO Világörökség rész ei: Budapest – Budai vár és panorám a, Hollók ő –
Ófalu, Aggtelek – Baradla-barlang, P annonhalm a – Bencés Apátság.
Tájvédelmi körz etek: Badacsony, Ge menc, Ge rcse, Hanság, Hollók ő, Kőszeg, Magas-
Bakony, Mártély, Ság-hegy, Tihany, Zselic
Gyógyhelyek – Balatonf üred, Fonyód, Kékkút, Moha, Bükkszék, Gyöngyös-Kékestet ő,
Miskolctapolca, Debrecen, Nyíregyháza -Sóstó, Dombóvár-Gunaras, Gyula,
Hajdúszoboszló, Karcag-Berekfürd ő, Sikonda, Tiszakécske, Gyopárosfürd ő, Bükfürd ő,
Sárvár, Hévíz, Zalakaros, Balf.
Egyedi termész eti ritkaságok: Aggtelek, Abaliget, Tapolcai Tavasbarlang.
Arborétumok – Alcsútdoboz, Ká m, Jeli, Pannonhalm i-Apátsági Arborétum , Szarvas,
Tiszakürt, Zirc, Szeged.
47
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Műemlék városok – Eger, Es ztergom , Kőszeg, Pécs, Sopron, Szentendre,
Székesfehérvár, Veszprém.
Borvidékek – Tokaj-hegyalja, Eger, Mátraalja, Sopron, B adacsony, B alatonfüred és
Csopak, Mecsek, Villány, Sikl ós, Szekszárd, az Alföld.
Ember alkotta vonz erők – történelm i, művészettörténeti, egyháztörténeti em lékek,
múzeum ok, skanzenek, tem plomok, népi építés zet és m ás építészeti különlegességek,
népművésze t, népi hagyom ányok, ünnepek, néps zokások, fesztiválok, sportesem ények,
tudom ányos élet.
A turizm us rövid távú céljait és eszközeit a Korm ány a turizm us fejlesztése érdekében
kidolgozott intézkedési csom agról szóló, az 1100/1995. (X. 6.) sz .
Kormányhatározatban fogadta el, a fejles ztésekre négy prioritás t jelentő
idegenforga lmi terméket határoz va meg, ezek :
• a kongresszusi és üzleti turizm us (az egy f őre jutó fajlagos k öltés em elése céljából),
• a kulturális turizm us (a szezoncsúcs széthúzása, lelapítása céljából),
• a gyógy-, illetve term álturizm us (az eltölt ött vendégéjszakák magas száma m iatt),
• a falusi turizmus (a region ális foglalk oztato ttság elősegítése céljából).
4.2. Termékfejlesz tési lehetőségek haz ánk idegenfo rgalmában (falus i-, ren dezvény-
és kongresszusi, valamint gyógyturiz mus)
A falusi tu rizmus m int tur isztikai term ék komplexen jelen íti meg mindazt a vidéki
kínálatot, am elyet egy település(csoport) az adott területen a vonzer ő és a
fogadóképesség különféle elem eit sajátos egye di term ékké szervezve nyújtani tud. A
falusi turizmus tehát nem vidéki fizet ővendéglátó tevékenység, hiszen utóbbi csak
szállásadási tevékenységet jelen t. A f alusi turizm us keretében a tur isztikai
alapszolgáltatások m ellett m indig ott kell, hogy legyen az id őtöltésr e lehetőséget adó
48
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
program kínálat, vagyis az a különleges vonzer ő, amelyre a vendég szabadidejének
eltöltését alapozni lehet.
Falusi turizmus m inden, ne m vár osban és turisztikai szem pontból ne m országos
jelen tőségű vidéki településen folytatott vend égfogadás, am ely komplex turisztikai
termékként egy tele pülés/k istérség turis ztikai kínálatát visz i piacra a f alusi
vendégfogadás sajátos (településspecifikus és szállásh ely-sp ecifikus) e lemeivel.
A falusi turizm us olyan szolgáltatásokat és term ékeket is m eg tud jelen íteni az
idegenforgalm i piacon, am elyek m ás úton nem lennének f orgalm azhatók. A termék
sikerében dom ináns az em beri tényez ő: a vidéki szolgáltatói kör és a közrem űködő
társadalm i közeg (önkorm ányzatok, civil szer vezetek, kulturális intézm ények, település-
, térség-, és válla lkozásfejlesztők), valam int az infras truktú ra kialakításában és
fejlesztésében szerepet játszó korm ányzati tényez ők összehangolt m űködése.
A másik ter mékfejleszté si lehe tőség hazánk turizmusában a rende zvényturiz mus, azon
belül is a konferencia – és kongres szusi turizmus . Jiru (1990) alapján rendezvények
lehetnek a p olitikai, gazdasági, tudo mányos, kul turális, sport, gasztronó miai indíttatás ú
érdeklődési körhöz, illetve szakm ai hovatartozáshoz, szem élyi jellegű esem ényekhez
kapcsolódó szervezett esem énye k (pél dául a Budapesti Tavaszi Fesztivál,
borfesztiválok, bálok). Ebbe, tehát a rend ezvényturizmus fogalm ába tartoznak a
különböző tém ájú és létszám ú speciális szakm ai tanácskozások (kongresszus,
konferencia, szim pózium ).
A m agyarországi gyakorlat kongresszusnak nevez m inden 500 f ő várható létszámnál
nagyobb belföldi vagy nem zetközi tudom ányos tanácskozást, ennél kisebb a
konferencia és általában 50 f ő alatti létszám nál sz okás szim pózium ról beszélni.
Az angolszász szakiro dalom azonban a kongresszus k ifejezés helyett többnyire a
convention szót haszn álja, m ert ez a kifejezés tágabb értelm ű és jelentéstar talmába az
árubemutat ók, kiá llítások, vá sárok, börz ék, konferencia és kongressz us, a
szemináriu m, gyűlés, köz gyűlés, ülés, különbö ző megbesz élések és talá lkozók
egyaránt beleértend ők.
A kongresszus személyek közötti tudom ányos és/vagy szakm ai kapcsolatteremtés
céljábó l tartott ös szejöv etel, míg a kongressz usi/konferenciaturiz mus ennél szélesebb
49
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
körű fogalo m, m ert mindezt m agában fogl alja azzal a k iegészí téssel, hogy az adott
kongresszuson résztvev ők utazásáv al és a kon gresszus színhelyén való tartózkodással
összefügg ő valam ennyi jelenség és tevékenység összességét is tartalm azza. A
kongresszusi vagy konferenciaturizm us (convention turizm us) a különböz ő
(tudom ányos) társaságok, csoportok által elért eredm ények nem zetközi m eg- és
elism ertetés ének eszköze, töm eges fejlődése a m ásodik világháború után indult m eg. A
kongresszusi turizm us résztvev ői költésszerkezetének elemzése azt m utatja, hogy az
igénybe vett szolgáltatások kom plex halm aza hatékony devizakiterm elést biztosít,
hiszen azok a legm agasabb árszínvonalhoz , illetve m indenképpen a m agasabb árfekvés ű
szolgáltatások körébe tartoznak. T udom ásul kell venni ugyanakkor, hogy kongresszusi
turizm ust nem lehet a szükséges technikai fels zereltség nélkül szervezni, és a hiányzó
technikai feltételeket a hagyom ányos magyar vendégszeretet sem feledteti.
Egy szakm ai tanácskozás (kongresszus, konf erencia) rendezési jogának elnyerését ől a
kivite lezésig rengeteg f eladatot k ell ellátni, am elyet adott s zakma, szakterüle t
legnevesebb szem élyiségeib ől (tudósok) álló szakmai s zervező bizottság és az
idegenforga lmi sz ervező és lebonyolító szervezet, a PCO (Profess ional Conferen ce
Organiser – hivatásos konferencia s zervező) m egfontoltan m egtervezett
munka megosztással valósít m eg.
További te rmékfejleszté si lehe tőségként em líti Magyarországon a rend elkezés re álló
szakirod alom a gyógy-idegenforgalmat. A gyógyturizm us Ákoshegyi (1991) szerint
kettős funk ciót lát el: szorosan v ett ideg enforgalm i feladatokat és k özegészségü gyi
funkciót. A turizm ussal foglalkozó szakirodalom egyértelm űen aláhúzza, hogy a
regenerálódásnak, a gyógyulásnak, az egészség fenntartásának, m egőrzésének eg yre
nagyobb szerepe lesz a nem zetközi utazásokban . Hazánk hidrogeológiai adottságain ak
köszönhet ően nagy hagyom ányú, a róm ai és a tör ök korba visszanyúló, folya matosan
élő fürdőkultúrával rend elkezik, amely a m últ század v égéig a term észetesen előtörő
hőforrásokra épült rá, majd pedig a fúrással fe ltárt term álvízkészlet rév én új lendü letet
kapott.
A kereslet m egnyeréséhez (Vajda és Vada s, 1990 szerint) a gyógy-idegenforgalomban
50
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
is kom plex m arketing tevékenységre van szüks ég, és a hely esen alkalm azott m arketing
stratégiának a következ ő céllal a piacra lép ő szeg menseket kell m egcélozni:
• prevenció (felüdülés, betegségm egelőzés),
• rekreáció, relaxáció (pih enés, szórakozás, sportolás),
• gyógyüdülés (akut betegségek intenzív terá piás kezelése, baleseti utókezelés),
• biotréning (üdülés az életért és egészségér t, helyes táplálkozás , szellem i, fizikai
edzés).
A gyógyturizm us kapc sán is szükség van az alapfogalmak tisztázására. A gyógy-
idegenforgalom nak két ága létezik: a klimatik us (magaslati hegyvidéki leveg őre
alapozott) és gyógyviz ekre alapozott gyógyturizm us. A klim atikus gyógyhelyek közül a
hegyvidéki leveg őre alapozott gyógyturizm us lehetőségei meglehet ősen körülhatároltak
Magyarországon. Ugyanakkor fontos hangs úlyozni, hogy egy gyógyvízalapú gyógyhely
megfelelő klim atikus környezeti feltételei (a leveg ő párata rtalma,hőmérsékle te,
tisztasága, a széler ősség, a tengerszint feletti m agassá g, a napsütéses órák szám a)
elősegítheti a gyógyulást.
A turizm us piacán az eg yre szélesed ő hazai és n emzetközi versenyben n agyon fontos a
kifogástalan m inőségű és kom plex szolgáltatások jelenléte, a mi széles kör ű gyógy-,
szabadidő- és vendéglátó-, esetenként szá llodai szolgáltatás t is jelen t.
4.3. Magyarország idegenforgalmána k kínála ti rends zere
A vonzerők vonzáskörzete lehet:
| helyi,
| regionális,
| országos,
| országon kívüli hatósugarú az ado tt kontinensen (pl. Európában),
| országon kívüli, világméret ű hatósugarú.
Magyarországon az utóbbi kategóriába sorolható a f őváros m int turisztikai vonzer ő,
51
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
országon kívüli hatósugarú az európai kontinensen talán a Balaton. Ugyanakkor
összességében pedig elmondható, hogy Magyaro rszág az idegenforgalm i adottságok
tekintetében Európa középvonalában áll.
Alapinfrastruktúra :
Az alapinfrastruktúra színvonala kifej ezi, hogy egy adott fogadóhelyen m ennyire
vannak m eg az idegenforgalm i fogadóképesség fejlesztésének általá nos feltételei. Az
idegenf orgalm at kiszolgáló üzleti v állalkozások általában elvárj ák az infrastruktúra
alaplétes ítményeinek k özpénzből való kiépítését. Magyar országon szám os alap
infrastuktu rális fejleszté s történt az elmúlt évtizedben, de szám os feladat vár m ég
megoldásra az úthálózat, a közm űvek, a kulturált határátlépés lehet őségeinek kiépítése
az összes határátlép ő helyen, a töm egközlekedési lehet őségek javítása, közcélú
távbeszélő központok és állom ások országos viszonylatban történ ő kiépíte ttsége,
parkolási lehet őségek javítása érdekében.
Egyéb f eltételek:
A közbiztonság megléte az els ődleges feltételek között szerepel. Hazán k közbiztons ága
nem rosszabb, m int m ás hasonló adottságokkal rendelkez ő európai ország
közbiztonsága, de törekedni kell arra, hogy a közbiztonságot, ezáltal az em berek
biztonságérzetét javítsuk.
A Kárpát- m edence szívében fekv ő Magyarországot szerencs ésen m egkím élték mind
ez idáig azok a pusztító termész eti ka tasztrófák (tornádók, ciklonok, nagy árvizek,
szélsőséges időjárás okozta rom bolások, földrengések, t űzvészek, járványok), am elyek
sok, am úgy nem zetközi összehasonlításban világm éretű attrakcióval rendelkez ő ország
szám ára komoly visszaesést jelen tettek az elmúlt években , a látogató k szám át és a
turisztikai bevételek nagyságát tekintve. Ugyanígy nem jelle mzőek sz élsőséges vallá si,
politika i, etnikai csopo rtok robbantásos terrorcselekm ényei, túszszed ő akciói sem,
amelyek ugyancsak elrettentik a turistákat attól, hogy e gy országot felkeressenek.
A higiénés feltételek vonatkozásában elm ondható, hogy a csapvíz többnyire iható, a
turista általában nincs kitéve különösebb fert őzésveszélynek, de a szm og, a
levegőszenn yezettség , id őnként és különösen a nagyváro sokban súrolja a kritikus
52
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
értéket. Az orvosi és gyógyszer észeti alapellátás költségtér ítéses form ában szinte az
egész ors zág területén b iztosított.
Ugyanakkor gyakran hiányoznak a kulturá lt vendégfogadás alapelem ei (mosdók,
szem éttároló k), illetv e a meglévők esetében sokszor tapasztalhatóak m ennyiségi és
minőségi hiányosságok. Sok helyütt (gyakran éppen turisztikai szempontból fontos
emlékhelyek közelében, erdőkben) talá lkozha t a tur ista illeg ális szem étlerak ás,
kiürítetlen szem éttárolók látványával, am i nagyon elszomorító. Ugyancsak rossz
hatással van a vendégekre a m űemlékvédelem és állagm egóvás hiányában lepusztult
templomok, kastélyok, f ürdők, múzeumok látványa.
A vendégszeretet, a lakosság turistákkal szembeni viselkedése kapcsán elm ondha tó,
hogy noha a magyar népet általában vendégszeret ő nem zetként tartják szám on szerte a
világban, ez a vendégszeretet a belföldi turizm usban m intha kevésbé érvényesülne. S ok
panasz van az etikátlan, erkö lcstelen, a vendégeket becsapó, m eglopó, m egkárosító
magatartásra. A fiatalo k körében szerencsére m ár általános egy-két idegen ny elv
legalább alapfokú ismerete, de az id ősebb generáció idegennyelv-ism eretének
hiányosságai gyakran befolyásolják negatívan az ország megítélésé t (pl. a f alusi
turizm usban).
Az Ors zágos Köz éptávú Marketingstratégiában négy f ő termékcsoport je lenik
meg, amelyek több különböz ő terméktípust tarta lmaznak szám talan kom bináció ban.
Ezen term ékcsoportok szerkezetének, f őbb összetev őinek bemutatása következik:
1. Üz leti utaz ás
hagyom ányos üzleti utazás, vásárok, érte kezletek, szem inárium ok, konferencia,
kongresszus, stb. Magyarországon idegenforg almának részesedéséb en egyre nagyobb
szerepet játszik az üzleti turizm us m inden form ája. Ezzel együtt hazánk nem zetközi
megítélése is folyam atosan javul.
2. Wellness
vidéki pihenés, nyári sportok, egészségm egőrzés (jó kö zérzeti turiz mus) – falusi
turizm us, gyógy- és term álturizm us. Hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik a
53
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
gyógyturizm us területén. Fontos lenne az adottságok jobb ki használása, szélesebb kör ű
marketingtevékenység folytatása, hogy a külföldr ől is id e csalogassu k a fizetőképes
vendégeket.
3. Speciális érdekl ődés
körutazás, város látogatás, b arát- és rok onlátogatás, kulturáli s, sportturizmus,
kastélytúrák, vallási turizm us, bevásárlóturizm us, műemléki turizm us. Szerencs ére az
utóbbi évek során folyam atosan n ő a kulturális program ok szá ma, fokozatosan
széles edik a kínálat. A széles választé k következtében m indenki m egtalálhatja a
szám ára kellem es időtöltést.
4. Ví zparti üdülés
napsütés és vízpart, horgászat, vízi sportok.
Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava a Ba laton, sajnos azonban a turisták száma
évről évre csökken. Ennek több oka is lehet: a célzott m arketing hiánya, a m agyar
vendéglátók „kizsákm ányoló” m ódszerei, egyoldalú szórakozási lehet őségek, stb.
(Hutiray (20 00))
4.4. A magyarorsz ági turi zmus helyz etelemz ése SWOT analíz is segítségével
Erősségek:
Változato s turisz tikai vonzerők (Budapest, Balaton, term ál- és gyógyvíz kincs, kultúra,
várak, m úzeum ok, lovaglás, üzleti élet stb.
Központi földrajzi fekvés Európában, nagy látogatottság, er ős átutazó forgalom .
Növekvő források b iztosítása a n emzeti m arketingre, fejlesztés ekre, infrastruktú rára,
környezetv édelem re.
A szolgáltatóknál felhalmozódott szakism eret.
Magánvállalkozói szféra er ősödő érdeklődése.
A magyarországi id egen forgalm i szervezetek kreativitása.
Gyengeségek:
54
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Relatíve nehéz m egközelíth etőség: hiányos közlekedési inf rastruktúrára, hatásátlépési
gondok (id őszakos zsúfoltság).
A lehetsége snél szűkebb, ne m megbízható színvonalú turisztikai kínálat (kom plex
turisztikai term ékek hiánya), hely enként aránytalan árérték-viszonyok.
Az ország n em kielégítő ismertsége (im age hiánya), túlzott függ őség néhány külföldi
piactól.
Erős szezo nalitás, területi koncentráció (Budapest, Balaton ), viszonylag rö vid
tartózkodási id ő.
Központi, regionális és önkor mányzati dönt ésekben a koordináció hiánya, gyenge
kapcsolatrendszer.
A közbiztonság hiányosságai.
A belföldi turizm us csökkenése (stagnálása, a term észetjáró mozgalom visszaesése).
Illegális tur isztika i szolgáltatások jelenléte.
55
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Fejlesz tési lehetőségek:
Fejlődő ország-m arketing (im age), bővülő külképviseleti hálózat.
Regionális koordinációs szer vezeti rendszer kialakítása , a korm ányza ti koordináció
erősítése.
Term ékközpontú fejlesztések elkezdése, s zakm ai fejlesztési program ok (falusi, gyógy,
stb.).
A fenntartha tó fejlesztés erősítése (term észeti, kulturális kö rnyezet tud atos megóvása).
A piaci szervezettség, ut asbiztonság, verseny er ősítése, a feketegazdaság
visszas zorítása.
Ösztönző vállalk ozási f eltételek, hite lhiány eny hítése ( megfelelő
kamatkedvezm ényekkel).
Önkor mányzatok, szak mai érdekképviseleti szervezetek aktív közrem űködése.
A belföldi turizm us fejlesztése piackonfor m módon (csekkrendszer).
Veszélyek:
Élesedő verseny térségünkben a külföldi vendégért.
A bővülő világpiaci kínálat és a csökken ő közlekedési tarifák vendégelszívó hatása.
Nem kellően gyors reagálás a turisztikai keresl et átalakulására, illetve divatszer ű
változásaira.
Az EU határain belü li turistaf orgalom növekedése (bezárkó zás).
A közbizton ság rom lása, a f eketegaz daság (adóe ltitko lás) tov ábbi té rnyer ése.
A turisztikai szem pontok ne m kellő érvényesítése a népgazdasági döntési, egyeztetési
rendsze rben.
(Czeglédi (1 999))
56
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
5. A szőlőtermesz tés és bork ultúra k ialakulása
A szőlőtermesztés és bo rkészítés már több ezer éves m últra vezethet ő vissza, szinte
egyidős az em beriség történelm ével. Őshazáját a Kaukázuson túli területekre tehetjük,
ahol az ókori földm űvelők már időszám ítás előtt négy-öt ezer évvel ezel őtt term elték az
apró bogyójú ligeti sz őlőt (Vitis silv ertis). Bel őle nem esítették a nagyobb bogyójú kerti
szőlőt (Vitis vinifera), m elynek jellegzetes, nagym éretű magvai a m ai Azerbajdzs án
területén végzett ásatások során kerültek el ő. Az előkerült kerti szőlő magvainak korát a
tudósok i. e. II. évezred elejére da tálták. Az emberiség tudásának fejl ődése nagyban
befolyásolta a bor készítésének tech nikai fejlődését is, erre példa a fazekas m esterség
elterjedése, edényei színvonalának em elkedése.
Régészeti k utatások szerint az e lső jelentősebb borkészítő nép az egyiptom i volt, m ivel
i. e. 3000 tájáról olyan falfestm ények, bortároló edények, sz őlő maradékok kerültek el ő,
melyek alapján m egállapították, hogy ne m csak a m ustot kedvelték, hanem m ár nagy
mennyiségben kereskedtek is vele. Az egyiptom i kultúra er ős hatására gyo rsan elterjed t
a környez ő területeken a borász at és szőlészet ism erete. Észak-Afrika földközi-tengeri
partvidékét ől egészen Gibraltárig, ahonnan tovább terjedt Spanyolország területére.
5.1. Hódító birodalmak borai
A m ásik fő terjedési irány Kis-Ázsián át az ég ei-tengeri szigetekre, Görögországba,
onnan a Balkánon át Itáliába és N yugat-Európa területeire. A kés őbbiekben az egyik
legkifinom ultabb borterm elés Görögországban fejl ődött ki, majd áttevődött Itáliába,
melynek hódító politik ájával elterjedt az egész világon. A róm aiak m ár kétezer évv el
ezelőtt bálványsajtókkal sajtolták a sz őlőt, a levéb ől készített nedűt amforákban,
bőrtöm lőkben szállíto tták. A hosszabb ideig való tárolást fahordókban o ldották meg. A
Róm ai Birodalom széthullása m iatt a borte rmelés egy ideig visszaesett a m eghódított
területeken, mert a népvándorlás ok álta l okozott pusztítások nem kedveztek a
szőlőtermesztésnek. A harcok lecsendesedésével, a keresztény hit e lterjedésével újult
erővel indult m eg a borterm elés, m ely töretlenül tart m ind a mai napig.
57
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
A feudális társadalm i rend létrejötte azt eredm ényezte, hogy a városok, várak,
kolostorok körüli földek – ha alkalm asak voltak sz őlőtermesztésre – sorra benépesü ltek
ültetvényekkel. Így a borterm elés fontos j övedelem forrássá vált, m ely érdeke volt az
egyháznak, földesúrnak, módos polgárnak. A XVI. század tól a szőlőtermesztés újabb
teret hódít a világon, és az új kon tinens felf edezésével elterjedt az Újvilágban. Az
amerikai földrészen el őször délen Peru, Chile, A rgentín a les z a bortermelés közpon tja,
majd kicsivel kés őbb áttevődik az é szak-am erikai területekre is, m égpedig Mexikóba,
Kaliforniába, ahol napjainkban kiváló, világhír ű borokat készítenek.
5.2. Szőlő a Kárpát-medenc ében
A Kárpát-m edencében m ár a honfoglalás el őtt létezett virágzó sz őlőkultú ra. Az
ásatásokon f eltárt leletek biz onyítják, hogy a római uralom előtt a Dunántúlon a kelták
is term esztettek sz őlőt. A Róm ai Birodalom idején a m ai Pécs, Sopron, a Balaton északi
partvidékén, Som ló, Szekszárd és B uda területén f olyt m agas színvonalú
szőlőtermesztés. A honfoglalók vándorlá saik során m ár ismerték a sz őlő term esztésének
és a borkészítésnek m ódját, de igazán bortermel ővé cs ak a Kárpát-medencében való
letelepedésük után váltak.
A XI. századtól az Árpád-házi király ok privil égium okkal, adóm entesség gel ösztönözték
a telepítést, borterm esztést, m elyek Nyuga t-Európához hasonlóa n az egyházi birtokok,
városok környékén terjedtek gyorsan. A tatárjár ás nem csak a lakosság felét pusztította
ki, de sokat ártott a sz őlőültetvényeknek is, ezért IV. Béla kiváltságokkal ösztönözte az
újbóli szőlőtelep ítéseket, és o lasz telepesek et költöztete tt Tokaj-hegya ljára az ottan i
borterm elés beindítására.
Magyarország borterm elésében a XIV. század hozott újabb fordulatot, am ikor is
Zsigm ond király uralkodása idején fellendült a ném et tartom ányokba irányuló
borkivitel. A kivitel em elkedése jótékonyan hatott a sz őlőtelepítésekre, m elynek
következm ényeként emelkedett a sz őlőből élő lakosság szám a, ezzel együtt em elkedett
az életszínvonal is, attól függetlenül, hogy a kivitt borok után i bevétel egésze az
uralkodónál, egyháznál és feudális földesur aknál csapódott le. Az 1300-as években
Buda város Jogkönyvében lett feljegyezve a borm érés m ódja, ugyanis ott ekkor tilos
58
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
volt id egen eredet ű nedűt kim érni. Ekkor jött divatba a beszél ő cégérek világa, így a
kiakasztott köszönt ő pohár, boroskupa jele ingyene s kóstoltatást jelentett.
5.3. Virágkor után hanyatlás
A szőlő- és borterm elés színvonalának em elkedése egészen a XV. század elejéig
töretlen m aradt, ekkor érte el tet őfokát, és Magy arország Európa els ő számú bortermel ő
állam ai közé lépett. 1458-ban Hunyadi Mátyás trónra kerülésével beköszöntött
Magyarország második aranykora . Mátyá s kirá ly palotája h íres volt a b őséges
lakom ákról, ahol feljegyzések szerint a sütem ények tetejé re aranyport szórtak, m elléjük
szívesen fogyasztottak édes m azsolaborokat súlyos aranykupákból.
Az 1526 -ban bekövetkez ő mohács i csata v eresége és az azt követő török uralom
vissz avetette a s zőlőtermesz tést, talán csak az erdély i fejedelemségek által e llenőrzött
keleti részekben fejl ődött tovább a hagyom ányos m agyar gasztronóm ia és borá szat.
Ekkor m aradt fenn az a feljegyzés, am ikor Thököly fejedelem útra kelt, 165 f őből álló
szem élyes kíséretet vitt m agával, akár háborúban, akár békeid őben. Ebben a kíséretben
helyet kapott 9 f ő asztali szolga, 1 f ő asztalnok, 8 f ő étekfogó, 3 f ő pohárnok (akik a jó
borok f olyam atos ellátá sáért vo ltak f elelősek, 2 fő inas, 1 fő fűszeres, 3 f ő szakács, 2 f ő
sütő. Ugyanebben a korban jegyezték fel, m ilyen becsben tartották a jó borokat, ugyanis
Apor István gróf nem kevesebb, m int 3000 ném et forintot fizetett ki egy ezüst
borhűtőért.
A törökök ki űzése után az osztrákok ötévi adóm entességgel igyekezet újraindítani a
szőlőtelepítéseket és m ár a XVIII. századba n a Duna-Tisza közö tti területen a
futóhom ok m egkötésére nagyarányú sz őlőtelepítés kezd ődött. A refor mkor idején 1827-
ben, Dorf linger m egírta Pesti Útm utatójá t, ahol m ár tájékoztat a vendéglátás hallatlan
kiterjedtségér ől, kerületenként tárgyalv a a város fogadóit, vendégl őit, borm éréseit,
korcsm áit.
5.4. Piszkos Jóska és a többiek
Ebben az id őben Pest egyik leghírese bb, egyben legrégebbi vendégl ője a Piszkos Jó ska
(tulajdonosa után kapta nevét), m ely a Duna parton állt. T öbbek között gyakorta
59
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
vendégeskedett itt Pet őfi Sándor is, illetve egy alka lomm al még Mária Terézia is
megpihent falai közö tt, m ivel a jégzajlás m iatt nem tudott átkelni hajó jával Budára. A
vendéglőt később Krist Ferenc vásárolja m eg, aki jóm ódú borkeresked ő, hatalm as
birtokokkal rendelkezik és saját pincészete van. Felesége, ,,Pepi néni” m essze földön
híres volt konyham űvészetéről, házias kosztjáró l, és m indez párosult a saját term ésű
borokkal.
Az 1875 -ben fellépett és igen gyorsan elterjedt filoxéra járvány miatt alig két év tized
alatt az ország területén lév ő szőlőtelepítések kipusz tultak, ezért a filoxérának
ellenálló, nagy kvarctartalm ú homokot szeret ő szőlők aránya m egnőtt a hegyvidéki
szőlőültetvényekkel szemben.
1885-ben a világvárossá egyesített Pest-Buda-Óbuda sok vendégl ővel, szállodával várta
az utazókat. Az étkezésr ől, az étte rmi kultúrár ól a külf öldiek nagy elégede ttség gel
nyilatko znak. Szántó P éter ku tató adaléka szer int sok é rdekes íz t, s é telt talá lnak az
utazók. Így például az Angol Királyn ő Szállóban szarvaspecsenyét fogyaszt egy
társaság ribizlikocsonyával, m egöntve tarcali és tokaji borral.
5.5. Szőlőtermes ztés a sz ázadforduló után
Az első világháború ismét visszavetette a sz őlőművelést hazánkban,m unkaerő és eszk öz
hiányában elvadultak és ki pusztu ltak az ülte tvény ek.
A két világháború közötti években ism ét me gindult a b orterm elés, de a külföld i
megrendelések visszaesése, az ország területének egyharm adára való csökkenése, és a
világgazdasági válság m eggátolta az igazi fellendülést. Ekkor lett el őször veszteséges a
borterm elés hazánkban, így fordulhatott el ő az addig ism eretlen borham isítás gyakorlata
is. A II. világháború hasonlóan az els őhöz, újból visszavetette a sz őlőtermesztést, és a
háború befejezése után csak az ötven es évek közepe táján kezdett újraéledni hazánkb an
a borterm elés.
(Útilap (200 4))
60
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
6. Az V. Deb receni Borka rnevál
a nagyerdei Békás-tónál
a magyar borvidékek legsz ebb bor ai jegyében
2004. augusz tus 6-8.
6.1. A karneválról álta lában
Idén ötöd ik alkalomm al kerü lt m egrendezés re a Debreceni Borkarn evál, a Főnix
Rendezvényszervez ő Kht. szervezé sében. Kezd etben az Őszi Fesz tivál keretein be lül
rendezték, a m ásodik évt ől kezdve azonban önálló na gyrendezvénnyé lépett el ő. A
szervezők fontosnak tartották, hogy a rendezvényt m ég az őszi szüreti m unkák előtt
lebonyolítsák, így a k arnevál m egrendezése fok ozatosan áttev ődött augusztus hónapra.
A rendezvény m éretein ek terjedése m iatt a ko rábban helyszínül szolgáló Déri tér m ár
alkalm atlan ná vált , e miatt új he lyszínt kell ett keresni. Így m ost már a Békás-tó ad
otthont a rendezvénynek, ahol m egoldható a szükséges berendezési tárgyak elhely ezése
is. A rendezvény valójában nem karnev ál, ez az elnevezés csak megkülönböztet ő
jelzésként használatos. A rendezvény célja többek között a m agyar bor kultúrájának
népszerűsítése, hagyom ányainak továbbadása, vala mint a kulturált bo rfogyasztásra való
nevelés.
6.2. A karnevál ideje és helye
Az elm últ évek alatt a Borkarnevál keres te és megtalálta a helyét és id ejét a deb receni
nyári rendezvények sorában: augusztus els ő hétvégéje, a Virá gkarnevált közvetlenül
megelőzően. 2000-ben m ég október közepén, az azt követ ő két évben pedig augusztus
legvégén rendeztük m eg: az időpont augusztus elejére való el őbbre hozásával a
meghívandó borászok el foglaltságaihoz ( őszi szőlészeti-borásza ti m unkák, illetv e a
borvidéki és egyéb m agyarországi borfesz tiválokon való részvéte lük) igazítottuk a
rendezvény idejét.
Mára a Borkarnevál helyi városi rendezvényb ől olyan regionális hatókör ű, turisztikai
vonzerővel is rende lkező esem énnyé vált, am ely alkalm as arra, hogy a debreceni
61
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
borszerető közönségen túl Debrecenbe csáb ítsa a m egye m ás településein él ő
érdeklődőket, illetve a k örnyék f ürdővárosaiban nyaraló bel- és külföldi turistákat is.
6.3. A karnevál látogatottsága
Az első két évben a belvárosban található Déri tér volt a rendezvény helyszíne; 2002 óta
a közönség körében egyre népszer űbb fesztivált kiköltöztették a Nagyerd ő egy ik
leghangulatosabb részére, a Békás-tó par tjára. A három napos rendezvényre az els ő
évben kb. 5.000 f ő látogatott ki, 2003-ban m ár kb. 8-10.000 f őt becsültek (az elad ott
borkóstoló poharak szám a alapján).
6.4. A karnevál kiá llítói
A rendezvény a borászatok körében is jó hí rnévr e tett szer t, szívesen m ennek
Debrecenbe: 2000-ben öt, 2001-ben hét, 2002-ben nyolc, 2003-ban tizenkett ő
pavilonban kínálták, idén pe dig tizennégy pavilonban kínált ák a borokat. A rendezvény
célja m a is az, hogy m inél szélesebb kere sztm etszetét m utassák be a m agyarországi
borkészítésnek a lehet ő legtöbb borvidékünk bemutatkozása által.
6.5. Programok, s zórakoz ási lehetőségek
A rendezvény fejl ődése ne m csak a kiállítók és a közönség szám ának gyarapodásán,
hanem a nyújtott szolgáltatások szín vonalának em elkedésén is lem érhető:
• a korábban használt ponyvasátorok helye tt m a már esztétikus, praktikus és
biztonságos pavilonokban he lyezik el a borászatokat;
• egyre gazdagabb az igényesen szórakoz tató zenei program a színpadon, igazi
fesztiválhangulat alakul ki;
• egyre több résztvev ővel rendezik m eg a hagyom ányos hajdúsági pásztorétel
főzőversenyét „A slam bucfőzés m estere” cím elnyeréséé rt;
• a borhoz kapcsolódó egyéb kiállító k jelenléte (kádár munkák, borászati
üvegterm ékek, borkultúrával foglalkozó kiadványok, …);
62
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
• a borkóstoláshoz a m űanyag poharak m ellett idén m ár em blém ás, szitázott üveg
borkóstoló k ehely is a kö zönség rend elkezés ére állt;
• a vendéglátás, az étkeztetés területén is i gyekeznek a többféle ig ény kielégítésére – a
pecsenyék és sültek m ellett idén lehetett fogyas ztani a helyszínen készített kem encés
lángost, kecske- és juhsajtokat ugyanúgy, m int gyüm ölcsökből és m agvakból készített
reform ételeket.
6.6. Egyéb programok, versenyek
A rendezvény szakm ai és közönségsikere a nnak anyagi sikeressé gét is je lentik.
A hagyom ányos hajdúsági pásztorétel, a sl ambuc (öregtészta, öhön, pásztortarhonya)
főzőversenyét imm ár ötödik alkalommal szerv ezték m eg. A verseny célja a tájjelleg ű
magyar konyha népszer űsítése, hagyom ányainak ápolása.
„A slam bucfőzés m estere” cím elnyeréséért 1 5 csapat versenyzett. A zs űri neves
szakem berekből állt: Végh László, a Magyar Nem zeti Gasztronóm iai Szövetség
Debrecen és környéke régió el nöke; Mile József, olim piai bronzérm es mesterszakács, a
debrecen i Term ál W ellness Hotel ex ecutive sé fje; Kiss Tam ás, világbajn oki bronzérm es
szakács, a L e Petit é tterem séf je. A zsűri elsősorban az elkés zült étel ízét, tájje llegét és
harm óniáját pontozta.
Eredm ény:
I. Szanyi Ferenc
II. Ivanov György
III. Gellén Lász ló
„A Debreceni Borkarnevál legs zebb bora” cím elnyeréséért idén is m egrendezték vörös-
és fehérbor kategóriában a borversenyt. A kiállítók két borukka l nevezhettek: 12
fehérbor és 10 vörösbor került értékelé sre vakkóstolással, a 20 pontos jutalm azó
rendszert használva. Vasárnap 14.00 órától a Régi Vigadó Étterem különterm ében ült
össze a zs űri: Rád Péter borász; Dr. Totth Ge deon a Magyar Marketing Szövetség
elnökségi tagja; Cseledy András Sándor a Magyar Marketing Szövetség Agrár- és
63
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Élelm iszeripari Marketing Klub elnökségi ta gja; Antal Károly a Zam at Borbarát
Alapítvány delegáltja, a Derecskei B orklub vezet ője.
A verseny eredm énye:
– „legszebb fehérbor”: 2003 Mátraaljai Sárga Mus kotály – Ludányi József,
Gyöngyöstarján;
– „legszebb vörösbor”: 2002 Szekszárdi Merlot – Vida Péter, Szekszárd.
– A zsűri marketing különdíjat adott a szekszár di Liszt P incészet szám ára (2003 Chateau
Kajm ád Szekszárdi Kad arka).
– A közönségszavazatok összesítése után átadták a közönség díjat a nagyrédei Sz őlőskert
Borászat képvisel őjének : a legtöbb szavazato t az ő 2001 Nagyrédei Muscat Ottonel édes
boruk kapta.
6.7. A karnevál elemz ése az 1. fejez etben található csoportosítások alap ján
A karnevál:
| tervez ett
A karnevált imm ár ötödik éve rendezik meg, m iközben sikerült m egtalálni a
lebonyolításhoz legalkalm asabb időpontot és helyszínt is.
| a rendezvén yszervezők hivatásosak
A rendezvényt a F őnix Rendezvényszervez ő Kht. bonyolítja le, m elynek tagjai
hivatásos rendezvényszervez ők.
| a rendezvény nem profit-orientált
A karnevál els ődleges célja a hazai borok, borrégi ók m egismertetése, a látogatók
érdeklődésének felkeltése.
| szabad téri lebonyolítású
A karnevál helyszíne a nagye rdei B ékás-tó környéke.
| egyhelyszínes
64
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
A karnevál elejét ől a végéig egy helyszínen bonyolódik.
| komplex rendezvény
Művészeti és keresked elmi jellegű elem ek keveredése alko tja a karnevál egészét.
| több funkciós (kom plett) rendezvény
A karnevál bizonyos keresk edelm i funkciók (bem utató, vá sár) m ellett közösségi
szórakoztató, m űvelődési funkciót (koncertek) is ellát.
| kisebb tájegységi rendezvény
A karnevál nem csak a Debrecen ben élőknek, hanem a vonzáskörzet lakosainak is
tartalm as szórakozást nyújthat.
( Tóth (2004))
65
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
7. A 13. Budapesti Nem zetközi Bor – és Pezsgőfesztivál
2004. s zeptember 5-15.
7.1. A fesz tiválról álta lában
A fesztivál a Magyar S zőlő- és Bo rkultú ra Kö zhasznú Társaság s zervezésében k erült
megrendezésre, idén imm ár 13. alkalommal. A fesztiv ál központi rend ezvényét a Bu dai
Várban ren dezett Bork iállítás és Vásá r adta. A m agyar borok leg nagyobb hazai
seregszem léjén 10 ország 130 borászata 1300 féle borral m utatkozott be. A várban
szervezett kiállításon – tekintettel Magyaro rszág uniós csatlakozására – Európa volt a
vendég, de a látogatók dél-am erikai (chile i, argentin) és dél-afrikai borokat is
kóstolhattak. A rendezvény színvonalát az is mutatja, hogy a f ővédnöke Mádl Ferenc
köztársasági elnök volt.
A budavári és szentendrei helyszíneken, szeptem ber elején rendezett Budapesti
Borfesztivál rendezvényei idén m integy 70.000 látogatót vonzottak. A ska nzen
díszvendége a Villányi borvidék volt. Budapest és Szente ndre között busz, valam int
Bor- és M usthajó szá llította az érdekl ődőket. A hajóra vá ltott jegyek további
kedvezm ényeket biztosítottak, többek között borkóstolást, vagy ingyenes belépést a
Budai Várba vagy a szen tendrei skan zenbe – az u tazás irányától függ ően.
7.2. A fesz tivál kiá llítói, r észtvevői
A magyar borásza t szín e-java f elvonult a Bo rkiállítás és Vásáron a Budai Várban. 109
pavilonban több m int 150 kiállító mutatta be jobbnál-jobb borait. A k isebb-nagyo bb
borászatok, keresked ők és im portőrök m ellett több közösségi stand is felt űnt, ahol
általában egy-egy borvidék, ille tve borút egyesület képvisele tében akár 15-20 borász is
bemutatkozott (Egri B ikavér Sátor, Sopron a Kékfrankos Városa, Etyek, Som ló,
Balaton-f elvidék), ille tve nagy nép szerűségnek örvendett a Villány i Korzó és a két
helyen összpontosuló tokaji borászatok.
Az eddigieknél is nagyobb szám ban képvi seltette m agát a nem zetközi borpiac, a
66
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
látogató így m egism erkedhetett az európai (francia, olasz, spanyol, görög, osztrák,
német) és újvilágbeli (dél-afrikai, argentin, chilei, ausztr ál, új- zélandi) borkínálattal.
7.3. A fesz tiválon fellép ők
A négynapos rendezvényen szám os szakm ai és szórakoztató program ra került sor. A
nagyszabású koncertek (Makám , Ghym es, Hot Jazz Band, Pege Quartett, Benkó
Dixiland Band, Excanto, Odessza), néptánc-show-k, pezsg őrendi é s sajtklub avatási
ünnepségek esténként több ezres töm eget vonzottak a Nagyszínpadhoz, a
Kamaraszínpad körül pedig kedély esen borozgató társaságok gy űltek össze. A m ár évek
óta népszer ű Bor-Ászok Órája új helyszínre, a H unyadi Udvarba kerü lt, itt a borbarátok
szem élyesen is m egismerkedhettek a borok m ögött álló em berekkel.
7.4. Programok, s zórakoz ási lehetőségek
A fesztiválra kilátoga tókat rendkívül sokszín ű, szórakoztató programok várták. A
szervezők a gyerekekre is gondoltak, őket Szentendrén kézm űves já tszó- és
játékudvarral, valam int mesterségbe mutatóval szórakoztatták. A feln őttek válogath attak
a szüreti felvonulás, a néptánc- és népvisele t-bemutató, a Tokaj-ki állítás, a boregyetem
és a jótékonysági borárverés sz ínvonalas program jai közül.
Újdonság volt a fesztivál életéb en a VinAgora Tér nevet visel ő rendezvénysátor, ahol a
látogatók betekintést kaphattak a nem zetköz i borversenyek világá ba, kipróbálhatták a
VinAgora Ne mzetközi Borverseny szoftverét és Sárkány Péter nem zetközi borbíráló
elnöklése mellett néhány percre m aguk is zs űritaggá vá lhattak, és m egválasz tották a
Borfesztivál Fehér, Vörö s és Tokaji Borát, vala mit Pezsgőjét.
7.5. A fesz tivál látogatottsága
Az elm últ öt esztend őben évente 20- 30 százalékkal n őtt a kiállítá son r észtvevők és a
rendezvényre ellátogatók szám a is. A borászok között akkora volt az érdekl ődés, hogy a
helyek m ár tavasszal elkeltek.
Idén m integy 70.000 érdekl ődő látogatott ki a rendezvén y helyszíneire. A közönség
67
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
összetétele is jelzi a rendezvény színvonalát, hiszen a helyszínen készült felmérés
alapján az Borkiállítá s és Vásárra érkez ők m integy 2/3-a fels őfokú végzettség ű,
elsősorban a 25-50 év kö zötti ko rosztályból, 20-2 5 %-uk pedig külföldi.
7.6. A fesz tivál költségvetése
Szem ben a tavalyi 80 -85 millió forin ttal, az idei rendezés m integy 95-97 millió forintba
került. Az állam i tám ogatás viszont a kor ábbi 28-30 százalékról m ost körülbelü l 12
százalékra csökkent, am i 11 m illió forintos ál lami tám ogatást jelentett. Sajnos – a
költségvetési hiány m iatt – az idei gálarendezvény elm aradt.
7.7. A fesz tivál elemz ése az 1. fejez etben található csoportosítások alap ján
A fesztivál:
| tervez ett
A fesztivált idén tizen harm adik alkalomm al rendezték m eg, évről évre nagyobb az
érdeklődés a rendezvény iránt, h azai és külföld i látogatók, k iállítók köréb en egyarán t.
| a rendezvén yszervezők hivatásosak
A fesztivál lebonyolítását a Magyar Sz őlő- és Borkultúra Kht. szakem berei végzik.
| nem nyereség-orientált
A rendezvény els ődleges célja a m agyar bor kultúrájának népszer űsítése, a szü rethez
kapcsolódó hagyom ányok bem utatása , tartalm as szórakozási lehet őség nyújtása.
| vegyes helyszíneken bonyolódik
A fesztivál program jainak sokszín űségéből adó dóan zárt- és szabadtéri helyszín eket is
igénybe vesz.
| többhelyszínes
A fesztivál több helyszínen bonyolódik, m elyek közül kiem elendő a Budai Vár, illetve
Szentendre.
68
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
| komplex rendezvény
A fesztivál program jai ötvözik a m űvészeti (zenei p rogram ok) és kereskedelmi
(borárverés, kiállítás, vásár) jelleget.
| több funkciós rendezvény
A fesztivál k ereskedelm i és művelődési funkciókat is ellát.
| fővárosi rendezvény
A fesztivál különleges helyzetéb ől adódóan vonzáskörzete rendkívül nagy, a külföldi
látogatók szám a is évről évre nő.
(Geönczeöl (2004))
7.8. A rende zvények SWOT analí zise
Erősségek:
A rendezvények nem csak kiállítás és vásár funkciót látnak el, hanem komoly kulturális
program ok is kapcsolód nak hozzáju k.
Az ország szám os borrégiója képviselteti magát az esem ényeken, ezáltal átfogó képet
szolgáltatva.
A szervezés t profi rendezvényszerv ező cégek végzik, akik m egfelelő kapcsolatokkal
rendelkeznek.
A rendezvények m egtalálták helyüket a rangos esem ények sorában, az em berek
elfogadták és m egszerették azokat.
Mindkét esem ényt sűrűn lakott te lepüléseken sze rvezik, ahol az em bereknek szükségük
van kellem es és hasznos id őtöltésr e.
A látogatók és résztvev ők szám a évről évre nő, a színvonal m ellett a kísér őprogramok
szám a is folyam atosan em elkedik.
A rendezvények célközönsége rendkívül heterogén: a fiatalok, családok, id ősebbek
egyaránt m egtalálják a szám ukra m egfelelő szórakozási lehet őségeket.
A rendezvények egyre inkább vonzás t jelen tenek a külf öldi é rdeklődők szám ára is,
évről évre nő a kifejezetten rendezvények m iatt látogatók szám a is.
A rendezvények külföldi esem ényekhez viszonyítva is rendkívül kedvez ő áron kínálnak
69
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
kellem es szórakozási lehet őséget, ezáltal a vonzer ő jelentősen m egnő.
Gyengeségek:
Regionális és országos hatókör ű reklám ok hiánya.
Szponzori támogatások alacsony aránya.
Finanszírozási problém ák.
Hiányzó regionális és országos összefogás.
A m agyar borok m ég mindig kevésbé ism ertek és elism ertek a világon, m int m ás
európai országok borai.
Hazánkban m ég mindig kevés a hozzáért ő érdeklődők szám a.
Magyarországon a fogyasztói borkultúra szintje m essze elm arad m ás fejlett
országokétól.
Lehetőségek:
Összefogás m ás hazai borrégiókk al.
A rendezvények m éreteinek kitág ítása – határon túli összef ogás például Szlovákiáva l,
Rom ániával.
Az Európai Unió anyagi és erkölcsi támogatásának m egnyerése a hagyom ányok
megőrzésére és széleseb b körben való m egism ertetésére.
Egyéb kulturális programokkal való szorosabb összefonódás kialakítása.
Veszélyek:
A kiállítók szám ának esetleges csökkenése a rendezvények sokszín űségét illet ően
,,ellaposodáshoz” vezethet.
Külföldi összefogás nélkül az elszigetel ődés veszélye fenyeget.
Hasonló külföldi rendezvények esetén a látogatók számának jelent ős csökkenése
okozhat problém ákat.
Hiányzó állam i, önkor mányzati tám ogatás nél kül a rendezés kivitelezhetetlenné válik
Egyes borvidékek az összefogás helye tt inkább rivalizálásba kezdenek.
Az Európai Unió piacán a m agyar bor versenyk éptelenné v álik.
70
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Befejezés
Amint azt m ár az előzőekben is ism ertettem , Magyarors zágnak rendkívül jó adottságai
vannak arra nézve, hogy a turizm us szerepe tovább n őjön a következ ő években. A
kedvező term észeti adottságok m ellett egyre i nkább szerephez jutnak a kulturális
örökségünk részei is., ezáltal a hagyom ányokra épül ő rendezvények iránti érdekl ődés
évről évre nő.
A turisták igénylik a változatosságot, mindig valam i újra vágynak. Magyarország
vonzereje éppen gazdag hagyom ányaiban, kulturális sokszín űségében rejlik. Hiszem,
hogy a hozzánk érkez ő látogatók m indegyike m egtalálja az érdekl ődési körének
leginkább m egfelelő látnivalót, ku lturális rendezvényt.
Manapság, am ikor az egyes országok szinte ha jszát folytatna k a turisták ért, az egyetlen
kitöré si leh etőség a megújulás . A m egújulás legfontos abb elem e pedig a
hagyom ányokra épül ő rendezvények el őtérbe h elyezés e leh et. Ezek közül is kit űnnek a
vidéki élet szokásait bemutató progra mok. Ne m szabad azonban m egfeledkeznünk a
belföldi turistákról sem. Hiszen ahol nem becsülik m eg a haz ai turistát, ott a
külföldiekkel sem igazán bánnak szívélyese n. Az egyre s zélesebb körben elterjed ő
borfesztiválok, szüreti felvonulások és egyé b rendezvények a belföldi és külföldi
turistáknak egyaránt önfeledt sz órakozást ígérnek. Napjainkban a f ővároson kívül egyre
több nagyvárosban is szerveznek hasonló re ndezvényeket, m ivel felism erték a bennük
rejlő lehetőségeket. Ezen program ok egyúttal arra is alkalm asak, hogy a f őszezont
kitolják, egyenletesebb eloszlást biztosítva.
Vélem ényem szerint Magyarországon az elkövetkezend ő években n őni fog a
turizm usból élők, így a bevételek aránya is. Ezáltal a turizm us az egész orsz ág
gazdasági fellendülésének, m egszilárdulásának is fontos eleme lehet, nem szabad tehát
lebecsülnünk a turizm usban rejlő lehetőségeket.
71
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Irodalomjegyz ék
1.
Dr. Czeglédi József (199 9): Az idegenforgalom gazdaságtana
Külkeresked elmi Főiskola
1999, Budapest
p.: 49.
2.
Dr. Faragó Hilda (1995): Rendezvényszervezés
Külkereskedelm i Oktatási és Továbbképz ő Kft.
1995, Budapest
p.: 22-23., 27-30.
3.
Geönczeöl Attila: Beszám oló a 13. Ne mzetközi Bor- és Pezs gőfesztiválr ól
Forrás: www.borkultura.hu
2004. 11. 05., 9 óra 40 perc
4.
Gyarm ati Ildikó (2001): Rendezvényszervez ő kézikönyv
Szókratés z Külgazdasági Akadém ia
2001, Budapest
p.: 5-10.
5.
Hutiray Judit (2000): Turisztikai alapism eretek
KIT, Képz őművészeti K iadó és Nyomda Kft.
2000, Budapest
p.: 10-13., 24., 42-45., 48-49., 73., 77-79., 82.
6.
Dr. Nagy László (1991): Nagyrendezvé nyek és kongresszusok szervezése
72
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Viva Kft.
1991, Budapest
p.: 9-10., 43-44.
7.
Tóth Ernő (2004): Az V. Debreceni Borkarnevál értékelése
2004, Debrecen
8.
Útilap (2004 ) – ingyenes reklám kiadvány
Prom ix-Plus Rt.
2004. 11. 03., Budapest
p.: 2-3.
9.
Zsobrák Ferencné (1993): Referensi és rendezvényszervezési ism eretek
Kereskedelm i és Idegenforgalm i Továbbképz ő
1993, Budapest
p.:89-91.
73
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
Melléklet ek jegy zéke
1. sz. m elléklet: Borb írálat
2. sz. m elléklet: Az V. Debrecen i Borkarnevál forgatókönyve
3. sz. m elléklet: Meghívó levél
74
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
1. sz. melléklet
BORBÍRÁLAT
„A Debreceni Borkarnevál legszebb bora”
A kiállító borászatok (a forgalm azó cégek ne m!) egy általuk választott fehér borukkal és
egy vörös borukkal nevezhetnek a versenybe (csak term észetes bor kategória van). A
nevezett bo rok 2-2 palackjain ak ö sszegyűjtése 2004. augusztus 7-én (csak néhány
kiállító fog m ind a két kategóriában nevezni, azaz m ax. 10-12 tétel lesz kategóriánként).
Az összegy űjtött borokat át kell vinni az Aqua Étterem be, ahol m ásnap reggelt ől hűtik a
tételek 1-1 p alackját.
F: Vastag T ünde, Tóth Ern ő
A nevezett tételek et kós tolási so rrendbe kell ren dezni.
F.: Tóth Ern ő
A tételek szám ának m egfelelően kategóriánként 4-4 borbírála ti lapot kell szerkeszteni.
F.: Tóth Ern ő
2004. augusztus 8. (vasárnap) 12.00 órakor találkozó a zs űritagoknak a rendezvény
helyszínén, ebéd a Leveles csárdában 5 f őnek.
zsűri tagja i:
– Totth Gedeon, MMSZ képvisel ője;
– Rád Péter, borász;
– Antal Káro ly, Zam at Borbará t Alap ítvány de legáltja;
– Tonk Em il, MMSZ képvisel ője.
F: Dögei Éva (étkezés megrendelése: Gajdos Ágnes)
14.00 óra és 17.00 óra között borbírálat va kkóstolással az Acqua Étterem ben
F: Vastag T ünde, Dögei Éva (borkorcs olyák m egrendelése Gajdos Ágnes)
17.00 óra után a díjazottak nevének gravíroztatása az asztali hordókra.
F.: Tóth Ern ő
75
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
17.00 órára a közönségszavazatok összesítése, gravíroztatás (el őzőleg szavazólapok,
urna készítése)
F.: Dögei Éva, Tóth Ern ő
19.30-kor eredm ényhirdetés (fehér bor – 1 l-es asztali hordó, vörös bor – 1 l-es asztali
hordó, közö nségdíj – 1 l-es asztali hordó, m arketing díj – v áza), a ho rdók átvételér ől
elism ervényt készítte tni
F.: Dögei Éva, Tóth Ern ő
A fennm aradó 1-1 palack vissz ajuttatása a borászatoknak.
F.: Vastag T ünde, Tóth Ern ő
76
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
2. sz. melléklet
AZ V. DEB RECENI B ORKARNE VÁL FORGATÓKÖNYVE
Helye: Debrecen, Nagyerdei park (B ékás-tó m ellett)
Ideje: 2004. augusztus 6-8.
Helysz ínberendez és:
júl. 31 – aug . 5.: az Expo System Kft. (kontakt: Papp Zsolt 70/2000-195) felépíti a
mellékelt r ajz sze rint a 1 4 kiállító bo rásza t pavilonjait + 2 kóstolójegy árusító pavilon t +
egy 9 m2-es öltöz ő-raktárhelyiséget; m inden pavil onhoz biztosítja az elektrom os
áram vételi lehet őséget; a pavilonok hom lokzati részén kihelyezi a kért feliratokat
aug. 4. :
Deák András válla lkozó kiszállítja és összeép íti a 80m2 alapterület ű színpadot; a
színpadra ki kell helyezni a dobnak egy 4 m x 2 m -es dobogót
aug. 5. :
– Forgács Barna vállalkozó (30/219-4554) kihe lyezteti a szín padfedést és a világítást;
– Hajdú Barna vállalkozó (30/955-3 522) a he lyszínre s zállít és felépít 9 db sátrat
– a rendezvény elektromos rendszerének kiépítése:
A) a Gyógyfürd ő Kft.-től az áram kivezetés e a színpad m elletti kapcsoló szekrényig
B) az Expo System Kft. 4 db elosztószekrényt telepít és kiépíti a cs atlakoz ásokat a
lángossüt őnek, a pecsen yesütőnek és a pavilonoknak
C) Abuczki István (70/282-3369) és Pusztai János kiépítik a színpad, a 9 db sátor
áram ellátásá t, illetve a té rvilág ítást
– Deák András vállalkozó kiszállí t a helyszín re 400 db széket a F őnix Csarnokból és 40
db asztalt az Oláh Gábor utcai sportcentrum büfé jéből
– Tím ár János vendéglátó vállalkozó a hely színre telepíti 6 x 4 méter ala pterületű sátrát
és a konyhai felszereléseit
– Pántya S ándor vállalkozó (30/9 45-0922) a helyszínre szállít és kihelyez 20 db
szem éttartó állványt és két konténert
– 17 db hűtőszekrény kiszállíttatása és üzem be helyezése a pavilonokban (11.00 óra után
77
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
jönnek a Kom áromi Italház szállítói);
aug. 6. :
– Loós János vállalkozó (30/953-2609) 9.00-kor a helyszínre szállít és kihelyez 3 db
mobil W C-t;
– Forgács Barna vállalkozó kiszállítja és beszereli a hangtechnikát 12.00-ig;
– víz tároló tartály feltölté se ivóv íz m inőségű vízzel, szennyvízgy űjtő, folyékony
Ultrasol szappan és papír törl őkendő kihelyezése;
-20 db naperny ő a PEPSI-t ől, 3 saját naperny ő kiszállítása és kihelyezése;
– molinók kihelyezése a színpadra: „Borkarnev ál”, Cívis Ház Rt., Hajdú-Bihari Napló,
PEPSI
– a kóstolójegyeket árusító pavil onokba az Apolló m oziból 8.000 db m űanyag pohár, 2
pénztárg ép, ille tve a Főnix Csarnokból 500 db üvegpohár, a Bor és Világ m agazinok
kiszállítása
A rendez vény idején:
– szom bat, vasárnap 7. 00 és 10.00 óra között a Bazár Parking Kft. m unkatársai
takarítják a helyszínt, cs erélik a szem eteszsákokat, a szem etet a kihelyezett
konténerekbe gy űjtik;
– szom baton és vasárnap délel őtt a 3 mobil W C karbanta rtása;
– a kézm osó karbantartás a;
– szom baton 12.00 órára a slam bucfőző verseny lebonyolításához a t űztartó tálcák és
tűzifa helys zínre sz állítá sa
A rende zvény után:
aug. 9.:
– 7.00 és 10.00 óra között a Bazár Parking Kft. m unkatársai ta karítják a helyszínt, a
szem etet a kihelyezett konténerekbe gy űjtik, a konténereket és a szem éttartókat
elszá llítják ;
– 3 m obil WC elszál lítása (Loós János);
– hang- és fénytechnika, színpa dfedés lebontása és elszállítása (Forgács Barnabás);
– 400 db szék, 40 asztal, színpad elszállítása (Deák András);
– hűtőszekrények visszaszállítása;
78
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
– a pavilonok lebontása és elsz állítása (Expo System Kft.);
– a sátrak lebontása és el szállítása (H ajdú Barna)
Debrecen, 2004. július 29.
………………………………..
Tóth Ernő
programm enedzser
79
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
3. sz. melléklet
MEGHÍVÓ LEVÉL
Tisztelt ………..!
Tisztelettel m eghívjuk a ………………….-t az általunk szervezett „V. Debreceni
Borkarnevál” rendezvényre 2004. augusztus 6- 8. között. Az alábbiakban szeretnénk
Önnek be mutatni a rendezvényt.
Várt látogatószám : 15-20.000 f ő. Rendez ő: Főnix Rendezvényszervez ő Kht. (4028
Debrecen, Kassai út 28.). A tervek szerint 13 kiállító borász, borászat vesz részt a
rendezvényen az ország 10-12 borvidékér ől; mindnyájan a szervez ő meghívására.
A rendezvény m inden nap 12.00 órakor nyit és 24.00 órakor zár (vasárnap 22.00
órakor). A rendez ő szerv péntek 10.00 órai átad ással a köv etkezőket biztosítja:
– 1 db 6 m2 alap területű (3 m x 2 m ) kültéri kiá llítás i pav ilon ( zárható ,
kiadópultos, világítással és polcokkal ellátott, a hom lokzaton a kiállító borászat nevének
felírásáv al);
– 1 db 360 literes látványh űtő, melyet előző este 22.00 órától beüzem elünk.
A berendezési tárgyak és a kint hagyo tt egyéb eszközök, árukészlet éjszakai őrzéséről
gondoskodunk. Részvételi díj: 100.000.- Ft + 25 % ÁFA.
A bor ér tékesítését a Főnix Rendezvényszervez ő Kht. az álta la üzem eltetett Apolló
Mozi Büfé kitelepülés ével vé gzi, a kiállítók pedig prom óciós tevékenység végzésére
kötnek bérleti szerz ődést (így a különböz ő enge délyek beszerzése a bérbeadót terheli).
A borkóstoltatás kóstolójegyekkel történ ik, melyet a szervez ő árusít a rendezvény
helyszínén bruttó 130.- Ft-os áron. A kóstolóje gyek elszám olása vasárnap este történik,
a szervező cég jegyenként bruttó 110.- Ft-ot fizet ki a kiállítónak szám la ellenében.
A bort k izárólag k imérve lehe t kóstoltatni. Javasolt kóstoltatási m ennyiség: 1 dl. A
pavilonhoz árlistát kell kitenni, m ely m egjelöli a bor nevét, pa lackonkénti, illetve
80
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elek tronikus kön yvtár teljes szöv egű doku mentumokat tartalmaz biztosítva a szab ad
Információ-hozzáférést. A sz erzői és eg yéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasz nálhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással , de csak sa ját célra nem kereske delmi jellegű alkalm azásokhoz.
kóstolási mennyiségenkénti árát kóstolóje gyekben kifejezve. A kóstoltatás 190 m l-es
egyszer használatos m űanyag, talpas borkóstoló poharakk al történik. A helyszínen
borkóstoló kehely vásárlását is biztosítjuk a közönségnek.
A rendezvény teljes idejére változat os és színvonalas szórakoztató m űsort szervezünk : a
színpadon könny űzenei koncertek zajlanak : Budape st Ragtim e Band, Debrecen i Blues
Társaság, Ricardo Salsa Club, Paniks, Mistery Gang, Pravo, Miskolc Dixieland Band.
Szom baton slam bucfőző versenyt rendezünk, ahol kb. húsz csapat részvételére
szám ítunk. Vasárnap szakért ő zsűri megválasztja a Debreceni Borkarnevál legszebb
fehér és vörösborát.
A szállásfoglalásb an is s zeretn énk segítség et nyújtani (így érvé nyesíteni tudjuk a F őnix
Rendezvényszervez ő Kht. kedvezm ényes árait az Önök részére is):
1. ajánlat:
Nagyerdei III. Kollégium vendégszobái. Az e gyetem város területén néhány éve épült új
kollégium ban három ágyas szobák, a rendezvény helyszínét ől 5 perc séta a Nagyerd őn.
A szobákhoz külön fürd őszoba, W C, hűtőszekrény, el őtér tartozik. Sz obaár: 5.400.- Ft/
éj + egyszeri 300 Ft/f ő mosatási díj + 200 Ft/éj/f ő IFA
2. ajánlat:
Sport Hotel*** kétágyas szobái.
A hotel a Nagyerd őn található, 300 m éterre a rendezvény helyszínét ől. Téríté smentes
szolgáltatásai: őrzött parkoló, fitness edz őterem , szauna, szolárium, svédasztalos
reggeli. Szobaár: 10.650.- Ft /éj + 200 Ft/éj/f ő IFA
Várjuk szíves visszajelzését az alábbi elérhet őségeken:
telefon: 52/518-423; 30/983-7575;
fax: 52/518-404;
e-mail: terno@fonixcsarnok.hu
Tisztelettel:
81
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
Az elektronikus könyvtár teljes szöveg ű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad
Információ -hozzáférést. A szerz ői és egyéb jogok a dokumentum szerz őjét/tulajdonosát illeti. Az
elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változt atások nélkül a forrásra való
megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jelleg ű alkalmazásokhoz.
82
Tóth Ernő
programszervez ő
Copyright Notice
© Licențiada.org respectă drepturile de proprietate intelectuală și așteaptă ca toți utilizatorii să facă același lucru. Dacă consideri că un conținut de pe site încalcă drepturile tale de autor, te rugăm să trimiți o notificare DMCA.
Acest articol: BGF KKFK Elektronikus Könyvtár [629851] (ID: 629851)
Dacă considerați că acest conținut vă încalcă drepturile de autor, vă rugăm să depuneți o cerere pe pagina noastră Copyright Takedown.