Babeș Bolyai Tudományegyetem Doktori Tanulmányok Intézete [624471]

Babeș –Bolyai Tudományegyetem Doktori Tanulmányok Intézete
ELPUSZTULT TEMPLOMOK ÉS KÁPOLNÁK A
KÖZÉPKORI ÉS KORAÚJKORI
UDVARHELYSZÉKEN
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

NYÁRÁDI ZSOLT

Kolozsvár
2018

2

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

Elpusztult templo mok és kápolnák a
középkori és koraújkori Udvarhelyszéken

Nyárádi Zsolt

Témavezető: Dr. Buzogány Dezső

3

Elpusztult templomok és kápolnák a középkori
és koraújkori Udvarhelyszéken

Tartalomjegyzék

I.1. Bevezető
I.2. Á ltalános jellemzők
I.3. Előzmények
I.4. Módszertan. Problematika.
I.5. Templom vagy kápolna? Terminológiai kérdések
II. Források az udvarhelyszéki elpusztult egyházi épületek kutatásához
II.1. Írott források
II.1.a. Egyházi források
A. Egyházi le véltárak udvarhelyszéki anyagai
B. Középkori és fejedelemségkori egyházi források
C. Vizitációs jegyzőkönyvek
D. Egyéb jegyzőkönyvek
E. Kéregetőlevelek
F. Adománylevelek, csereszerződések, végrendeletek
G. Egyházi sematizmusok
II.1.b. Világi források
A. Törvénykezési, tanúvallatási jegyzőkönyvek
B. Urbáriumok, összeírások , métális levelek
C. Fejedelmi rendeletek
D. Templomépítési engedélyek
II.2. Térképek
II.3. Földrajzi nevek
II.4. Műemléki irodalom, adattárak
II.5. K lenódiumok, templomi feliratok
II.6. Régészeti adatok
III. A középkori Udvarhelyszék egyházi berendezkedése
III.1. A középkori Erdőháti esperesség
III.2. Helynévtan és régészet. Településtörténeti vázlatok
III.3. Régészeti adatok az udvarhelyszéki templom ok megjelenéséhez
III.4. Kísérlet a középkori udvarhelyszéki egyházi viszonyok rekonstruálására
IV. Templomok a reformáció és ellenreformáció korában
IV.1. a. A változások kora
IV. I. b. „ Religio tolerata ‖
IV.6. Udvarhelyszék felekezeti megoszlása a 18 –19. században
A. Az udvarhelyszéki református esperesség falvai
B. Az unitárius egyházkerületek
C. Katolikus esperesség
D. Görög katolikusok
E. Görög keletiek
V. Templom körüli temetők
V.1. A középkori templom cinterme
V.2. A régészeti kutatások vallomásai

4
V.3. A cintermektől a köztemetőkig
V.4. Köztemetők kialakulása Udvarhelyszéken
V. 5. Kerámiaedények és más világi tárgyak temetőfeltárásokból. Kérdések. Lehe tőség
felvetések
VI. Régi korok templomai
VI.1. A középkori szentegyházak képe a régészeti kutatások tükrében
VI.2. Fejedelemségkori templomok
VI.3. Régi templomok, új idők igényei
VI.3. a. Középkori templomok állapota az újkorban
VI.4. A templomkölt öztetés jelensége és okai
VI.4.a. Talajmozgások , földrengések
VI.4.b. Dúlások és tűzvész
VI.4.c. A viszonyok változásai
VI.4.d. Katolikus restauráció és a barokk
VI.4.e. Türelmi rendelet
VI.4.f. Demográfiai növekedés
VI.5. Új templom épül. Templomép ítések a 18 –19. századi falvakban
VII. Elpusztult templomok
VII.1. Elpusztult k özépkori plébánia templomok
VII.1.a. Atyha, katolikus templom
VII.1. b. Bethlenfalva, Kápolnakert
VII,1.c. Csehétfalva, unitárius templom
VII.1. d. Dobó, Dobó pusztája
VII.1. e. Fenyéd, Csonkatemplom
VII.1. f. Homoródalmás, unitárius templom
VII.1. g. Homoródszentlászló, Cintorom
VII.1.h. Kányád, Régi templom
VII.1.i. Kissolymos, Papház föle
VII.1.j. Lövéte, Felső -kiáltódomb
VII.1.k. Máréfalva, Botos dűlő
VII.1.l. Oroszhegy, Diafalva
VII.1.m. Patakfalva, Papdomb
VII.1. n. Petek , temető
VII.1. o. Szentimre, Puszta
VII.1. p. Székelyszentmiklós, unitárius templom
VII.1. r. Szentá brahám, Tomori Padja
VII.1. s. Szombatfalva, katolikus templom
VII.1. t. Vargyas , unitárius templom
VII. 2. Középkori kolostortemplom
VII.2.a. Székelyudvarhely, domonkos kolostor
VII.3. Fejedelemségkori templomok
VII.3.a. Atyha , temető
VII.3.b. Bözödújfalu, református templom
VII.3.c. Gyepes, unitárius templom
VII.3.d. Hodgya, ref ormátus templom
VII.3.e. Homoródalmás, unitárius templom
VII.3.f. Homoródkeményfalva, unitárius templom
VII.3.g. Homoródszentpál, református templom
VII.3.h. Homoródszentpéter, református templom
VII.3. i. Kadicsfalva , katolikus templom

5
VII.3.j. Küküllőkeményfalva , katolikus templom
VII.3. k. Újszékely, unitárius templom
VII.4. Újkori elpusztult templomok
VII.4.a . Abásfalva, unitárius templom
VII.4.b. Etéd, katolikus templom
VII.4.c. Homoródalmás, görög -katolikus templom
VII.4.d. Homoródkeményfalva, református templom
VII.4.e. Homoródszentlászló, református templom
VII.4.f. Kiskadács, unitárius templom
VII.4.g. Kissolymos, unitárius templom
VII.4. h. Sükő, református templom
VII.4. i. Székelyderzs, református
VII.4.j. Recsenyéd, unitárius templom
VII.5. Feltételezett, az egyházi hagyományokban felbukkanó puszta templomhelyek
VII.5.a. Bözöd , Lóc
VII.5.b. Homoródremete , katolikus templom
VII.5.c. Kisfalud , régi temető
VII.5.d. Székelymuzsna, Szentegyház ol dala
VII.5.e. Székelypálfalva , katolikus templom
VII.5.f. Székelyvécke, Temető
VII.5.g. Városfalva , unitárius templom
VII.5.h. Zetelaka, Csele
VIII. Az átmenet templomai. Fatemplomok Udvarhelyszéken
VIII.1. Fejedelemségkori fatemplomok
VIII.1. 1. Bözöd, unitárius templom
VIII.1.2. Bözöd újfalu, unitárius templom
VIII.1. 3. Etéd, Harangoldal
VIII.1. 4. Kénos, unitárius templom
VIII.1.5. Kissolymos, református templom
VIII.1. 6. Kissolymos, unitárius templom
VIII. 1.7. Kőrispatak , unitárius templom
VIII.1.8. Küsmöd, Barátdűllő
VIII.1. 9. Sándorfalva, református templom
VIII.1. 10. Sükő, református templom
VIII. 1.11. Székelyhidegkút, református templom
VIII. 1.12. Székelymuzsna , unitárius templom
VIII. 2. 18 –19. századi fatemplomok
VIII.2.1. Abásfalva, unitárius templom
VIII.2.2. Abásfalva, görög -katolikus templom
VIII.2.3. Alsóboldogfalva , református templom
VIII.2.4. Alsóboldogfalva, görög -katolikus templom
VIII.2.5. Alsóboldogfalva ortodox templom
VIII.2.6. Alsósófalva , reformá tus templom
VIII.2.7. Barót, görög -katolikus templom
VIII.2.8. Bencéd, unitárius templom
VIII.2.9. Bözödú jfalu, katolikus templom
VIII.2.10. Bözödú jfalu, görög -katolikus templom
VIII.2.11. Csekefalva, unitárius templom
VIII.2.12. Csöb, unitárius templom
VIII.2.13. Firtosváralja, unitárius templom

6
VIII.2.14. Firtos, kolostor
VIII.2.15. Firtosmartonos, unitárius templom
VIII.2.16. Gagy, református templom
VIII.2.17. Hodgya, református templom
VIII.2.18. Homoródkarácsonyfalva, görög -katoliku s templom
VIII.2.19. Homoródszentlászló, unitárius templom
VIII.2.20. Kisbacon , református templom
VIII.2.21. Kisgalambfalva, református templom
VIII.2.22. Kiskede, unitárius templom
VIII.2.23. Küsmöd, katolikus templom
VIII.2.24. Mátisfalva, r eformátus templom
VIII.2.25. Miklósfalva , református templom
VIII.2.26. Nagykadács, unitárius templom
VIII.2.27. Nagysolymos , unitárius templom
VIII.2.28. Nagykede, unitárius templom
VIII. 2.29. Nagygalambfalva, ortodox templom
VIII.2.30. Parajd, ka tolikus templom
VIII.2.31. Szentdemeter , görög -katolikus templom
VIII.2.32. Székelydobó, református templom
VIII.2.33. Székelyhidegkút, görög -katolikus templom
VIII.2.34. Székelyhidegkút, katolikus templom
VIII.2.35. Székelyszentmihály, reformátu s templom
VIII. 2.36. Székelyszenterzsébet ,görög-katolikus templom
VIII. 2.37. Székelyudvarhely, görög -katolikus templom
VIII.2.38. Ülke, katolikus templom
VIII.2. 39. Vargyas, ortodox templom
VIII.2. 40. Vargyas református templom
IX. Eltűnt kápolná k nyom ában
IX. 1. A kápolnatípusok. Forma. Funkció. Eredet
IX. 1.a. Filiális egyházak kápolnái
IX.1.b. Plébániatemplomok határbeli kápolnái
IX.1.c. Fogadalmi kápolnák
IX.1.d. Temetkezési kápolnák
IX.1.e. Oratóriumok
IX.1.f. Udvari és v árkápoln ák
IX.2. Középkori, katolikus eredetű kápolnák
IX.2. 1. Agyagfalva , Kápolna
IX.2.2. Atyha, Kadács hegyese
IX.2.3. Bibarcfalva , Kápolnában
IX.2.4. Bogárfalva , Kápolnás aszó
IX.2.5. Bögöz , Kápolna oldal
IX.2.6. Csekefalva, puszta kápolna
IX.2.7. Dobó , Kápolnabérc
IX.2.8. Felsőboldogfalva , Kápolna
IX.2.9. Fiatfalva , Régi temető
IX.2.10. Firtos, Péter -hegyesi kápolna
IX.2.11. Firtos, Várkápolna
IX.2.12. Homoródalmás, Tatárkápolna
IX 2.13. Homoródjánosfalva , Kápolna
IX.2.14. Homoródszentpál , Kápolna

7
IX.2.15. Kissolymos , unitárius temető
IX.2.16. Kobátfalva , Kápolna
IX.2.17. Oroszhegy, Kápolnamező
IX.2.18. Parajd, Kápolnamező
IX.2.19. Székelyderzs, Kápolna
IX.2.20. Székelyudvarhely, Szent Anna kápolna
IX.2.21. Székelyszáldobos , Kápolnára menőben
IX.2.22. Vár osfalva , Kápolnaoldal
IX.3. Újkori kápolnák
IX.3.1. Abránfalva
IX.3.2. Árcsó , Kápolna
IX.3.3. Firtos, Keresztelő Szent János kápolna
IX.3.4. Homoródszentlászló , temető
IX.3.5. Korond , Kápolna
IX.3.6. Lövéte, Lázfalu
IX.3.7. Lövéte, Szentléle k kápolna
IX.3. 8. Lövéte -pataka
IX.3. 9. Parajd, Nyíres mezei kápolna
IX:4.10. Székelyudvarhely, Szentjános kápolna
IX.3.11. Vargyas , Szent Ilona kápolna
IX:4. Forrás nélküli, egyházi hagyományokba , felbukkanó kápolnák
IX.4.1. Homoródkarácsonyfalva, K ápolna
IX:4. 2. Homoródszentmárton , Kénos -patak völgye
IX.4.3. Farkaslaka, Kápolna
IX:4. 4. Kápolnásfalu , Hargitai kápolna
IX.4.5. Nagygalambfalva, Kápolna
X. Összefoglalás
XI. Irodalomjegyzék
XII. Függelék
XII.1. Adattár. Elpusztult templomok és káp olnák forrásai
XII. 2. Táblázatok
XI.2.a. A katonai térképek adatai
XI.2. b. Helynévtípusok
XI.2. c. Elpusztult fatemplomok
XIII. Régészeti leletkatalógus
XIV. Illusztrációk

8
I.1. Bevezető

Az Erdély keleti felében található Udvarhelyszék középkori és fejedelemségkori
történetét számos ponton mély homály borítja, annak ellenére, hogy az elmúlt fél évszázadban
zajló történeti, művészettörténeti és régészeti kutatások számos részletet tisztáztak. A
középkorra vonatkozóan mindmáig meghatározó Dávid Lász ló munkássága,1 aki az emlékek
leírásán kívül számos forrással, gazdagította ismeretanyagunkat. Művében a világi épületek
mellett kiemelt szerepet kapott az egyházi rész: – a templomok, kápolnák, amelyről azelőtt
csupán Orbán Balázs összefoglalásait lapozh attuk.
Dávid László számos, addig nem ismert középkori emlékre hívta fel a figyelmet,
ugyanakkor felismerte kutatásainak határait is: „ a műemlékek történetét ma már csak alapos
régészeti kutatással és az idők folyamán elfeledett részeket feltáró falkutat ással lehet
megnyugtatóan tisztázni. Udvarhelyszék viszonylatában azonban ez a munka még csak az
ígéretes kezdeteknél tart” – olvashatjuk több mint harminc esztendő távlatából.2
A művészettörténész lelkipásztor adatok hiányában nem tanulmányozhatta a már
teljesen elpusztult egyházi épületeket, ugyanakkor kutatásai nem ölelhették fel a fejedelemség
kori és az azutáni emlékek széles tárházát, beleértve az oly sokszor előbukkanó
fatemplomokat. Kutatásai során ugyanakkor nem használhatott számos, általunk már elérhető
forrásanyagot. Gondolunk itt az állami levéltárak egyházi gyűjteményeire, az osztrák katonai
térképek adataira és leírásaira, az azóta közzétett településtörténeti, egyháztörténeti munkák
sokaságára.
Az elmúlt évtizedek műemlékes templomfelújítás ai, régészeti terepbejárásai,
felmérései nemcsak számos új épületelemet hoztak felszínre, hanem lehetőség nyílott a
templomkörüli temetők feltárására, elemzésére, az alaprajzi formák és sajátosságok
összevetésére. Ezen kívül további lehetőségek rejlenek a templomtörténetek településtörténeti
jellemzőinek felkutatásában, beillesztésében
Disszertációm arra vállalkozik, hogy a legújabb régészeti kutatások eredményeivel, a
kartográfiai és levéltári adatokkal kiegészítve összegyűjtse, beazonosítsa és felmérje
mindazokat a templomokat és kápolnákat, amelyek a századok folyamán elbontásra kerültek,
az új templomokat pedig nem a régi helyén építették fel. A régi templom helye az esetek nagy
részében kikerült az egyházi tulajdonból és fokozatosan a feledés homályába merült.
A kutatási terület nem a mai megyehatárokat veszi figyelembe, hanem a középkori
területi berendezkedést, vagyis Udvarhelyszék határát. Ez azért is indokolt volt, mert kisebb
eltérésektől eltekintve egybeesett a mindenkori egyházi beosztással.
„Amikor egyh ázi épületek kutatásáról beszélünk, nyilván elsősorban az ásatások,
topográfiai munkák és a műemléki kutatások nyomán ismertté vált emlékekre gondolunk. Nem
szabad azonban figyelmen kívül hagyni a történeti kutatásokat, elsősorban a
forrásfeldolgozásokat é s a történeti földrajzi munkákat sem ‖3– fogalmazta meg Romhányi
Beatrix a középkori egyházi épületek kutatásának összegzése kapcsán. Azok a legújabb
összefoglaló munkák, amelyek egy –egy magyarországi tájegység egyházi történetét
vizsgálják egyházi topográf ia gyűjtőfogalom alatt határozhatóak meg. Az egyházi topográfia a
régészeten belüli tudományos módszer, amely a településtörténet, a történeti földrajz
módszerével dolgozik. A fogalom alatt nem csupán a templomok adatainak egy adattárba való
rendezése érte ndő, hanem értékelések, településtörténeti jellegű összefoglalása, hasznosítása
is.
Annak ellenére, hogy kutatásunk magán hordozza az egyházi topográfia fogalmának
minden jegyét, teljes egészében mégsem nevezhető annak, hiszen nemcsak egy korszakot és

1DÁVID 1981.
2DÁVID 1981 , 5–6.
3ROMHÁNYI 2010, 255.

9
nem is a teljes emlékanyagot kutatja, hanem annak csak egy bizonyos szegmensét.
Disszertációm ugyanakkor a kutatások jelenlegi szintjén vázolja és térképre viszi
Udvarhelyszék középkori templomait és egyházi berendezkedését. Ugyanakkor az
anyaegyházak, és fili ák szövevényes rendszerének az összegzésével is megpróbálkozik, alapul
véve a történeti forrásokat, az egyes templomok építéstörténeteit, szokásjogát és
hagyományait. Ezek sok esetben, mint később látni fogjuk közvetlen a reformáció után sem
változtak lény egesen. Mindezen adatok feltérképezése lényeges az elpusztult templomok
felkutatásában és beazonosításában.
Munkám legfőbb célkitűzése, hogy a kartográfiai, helynévtani, levéltári forrásanyag
összegyűjtésével és elemzésével egy, a 19. század végéig kiterje dő adatsort összeállítani,
amelyben a megfelelő helyen kezelve helyet kapnak az egyházi hagyományok is. Ezen adatok
birtokában kezdhetjük el ezeknek az egyházi helyeknek a behatárolását, felmérését, amelyet
követően egyfajta védettséget nyernek. Ezt követő en pedig a lehetőségek függvényében
elkezdhetjük ezek non destruktív (geofizika, légi fotó, felmérések) vagy destruktív (régészeti
ásatás) kutatásait.
E munka fontossága nemcsak tudományos szempontból jelentős, hanem adott esetben
turisztikai, örökségvédel mi és nevelői vonzata is lehet. Esetenként a középkori elpusztult
templomok a falvak első kőépületei, keletkezésük ideje visszanyúlhat a 12. századig is. A
régészeti feltárásokat követően be lehet őket mutatni a nagyközönségnek, a falak földfelszín
fölé va ló emelésével, konzerválásával egyedi és vonzó turisztikai pontokat lehet létrehozni.
Mivel a pusztatemplomok jó részének topográfiája egyáltalán nem ismert, nagyfokú
rongálásnak vannak kitéve, főként azok, amelyek szántott területen találhatóak (pl. Szen timre,
Fenyéd, Homoródalmás stb.), de azok is, amelyek a ma is használatban levő temetőkben
helyezkednek el (pl. Patakfalva, Szentmiklós, Szombatfalva stb.).
Ezek mielőbbi beazonosítása és régészeti lelőhellyé való nyilvánítása örökségvédelmi
szempontból i s igen fontos feladat. A munka közösségépítő vonzata a máréfalvi romtemplom
feltárását követően vált nyilvánvalóvá, amikor is egy föld alatt levő templom a helyi
értelmiség és önkormányzat által felkarolva vált a falu élő történelmének és büszkeségének a
részévé.4 Hasonló kezdeményezés történt 2010 -ben Lövétén, ahol szintén az elpusztult
templom kutatását kezdeményezte a helyi közösség.5
A disszertáció alapvetően 13 fejezetből épül fel, amelyben először is összegzésre kerül
a kutatások jelenlegi állapota, számba veszi az eddig elért eredményeket, lehetőségeket és
kijelöli a kutatás irányát.
Udvarhelyszék templomaival közel tíz évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni, amely idő alatt
felekezettől és keletkezésük időpontjától függetlenül az összes egyházi épüle tről gyűjtöttem
az adatokat. Ezeket rendszerbe illesztve kezdtem el kiszűrni az elpusztult templomokat.
Ebben igen hasznos segítséget nyújtottak a 18 –19. századi katonai térképek, amelyeket
elemezve és összevetve napjaink állapotával további helyszíneket s ikerült kiszűrni. Ezt
követően kezdődött meg egy nagyarányú, az egyházi és világi gyűjtőlevéltárakra kiterjedő
anyaggyűjtés, amelyet elvégezve már célirányosan, az egyes egyházközségek
iratállományában végezhettem kutatásokat.
A források, kartográfiai adat ok mellett ugyanakkor helynévtani anyagok gyűjtését is fő
prioritásnak gondoltuk, ugyanis ezek sok esetben jelzik az elpusztul épület helyszínét,
hozzájárulnak sikeres beazonosításukhoz.
A történeti források áttekintését a 19. századdal bezáróan végeztük e l, ugyanis sok, akár
középkori eredetű épület került elbontásra ebben az időszakban. Így a korabeli egyházi
jegyzőkönyvek, feljegyzések ezekről igen fontos adatokkal szolgálhatnak, sok esetben az
épület és annak belső berendezésének részletes leírását kapj uk, ugyanakkor olyan

4KOVÁCS 2008, 74 –75.
5MIHÁLY –NYÁRÁDI 2010, 25 –27.

10
harangokról, klenódiumokról, templomi feliratokról is tájékoztatnak alkalomadtán, amelyek
már rég elpusztultak. A templomépítések előtt sok esetben részletes állapotfelmérést is
készítettek, amelyeket megismerhetünk ezekből az újkori f orrásokból.
A kartográfiai, történeti források, helynévtani anyagok birtokában jártuk végig a
kilistázott helyszíneket, megpróbálkozva azok pontos beazonosításával. Ez sok esetben
eredményre vezetett, esetenként azonban mélyrehatóbb levéltári és terepi ku tatatást igényelt
az adott helyszín lokalizálása.
Sok esetben az elpusztult templom területét az elmúlt századokban sűrűn beépítették, vagy
jelentősen átalakították, így ezekben az esetekben a lokalizálás eredménytelen maradt.
Disszertációm részletesen bemutatja a munka során felhasznált forrásokat és az ok
elérhetőségét, kutatottsági szintjét. Külön fejezet foglalkozik a középkori és újkori egyházi
berendezkedéssel, tárgyalva a templomok keletkezésének időrendjét, szerepüket a középkori
társadalomban. Egy másik fejezet foglalkozik a reformáció utáni állap otok bemutatásával, a
megjelent új felekezetek templomi hálózatának kiépítésével. Egy másik fejezet kitér a
templom körüli temetők kutatására, történetére és végül felhagyására, amelyet követően
kialakultak a köztemetők. A következő fejezet a templomok épí tésének menetét tárgyalja,
főként újkori forrásokkal adatolva, amelyekből kitűnik, hogy mekkora terhet is jelentett egy
gyülekezetnek az új istenháza építése.
Egy következő fejezet a templomok pusztulásának, új helyszínre való költöztetésük okait
vizsgálja . Ezt követően bemutatásra kerülnek történeti sorrendben az elpusztult templomok,
majd a kápolnák. Külön fejezet foglalkozik a csak egyháztörténeti, helynévanyagokban
felbukkanó esetek bemutatásával, amelyekre megbízható forrásokat nem sikerült fellelnünk.
Külön fejezetben tárgyaljuk az átmenet templomait, a faépületeket, amelyeknek, amint a
kutatások során felderített egyházi források mutatják igen nagy szokása és hagyománya volt
Udvarhelyszéken felekezettől függetlenül.
A dolgozat végén függelékben mutatj uk be az egyes elpusztult épületekre vonatkozó
forrásanyagot, betűrendes és azon belül kronológiai sorrendbe helyezve. Szintén a
függelékben kapnak helyet azok az összehasonlító táblázatok, amelyet a kutatás során
készítettünk és felhasználtunk.
A 12. feje zet a régészeti kutatások során előkerült leleteket mutatja be katalógusformába
szerkesztve, amelyben helyet kap a tárgy rövid technikai leírása és fényképes felvétele is.
A disszertáció végén találhatóak a munka során felhasznált térképek, helyszíni felv ételek,
felmérések, ásatási rajzok és dokumentum jelegű fényképek. A kutatási állapotokat, felekezeti
megoszlást, egyházi berendezkedést külön térképeken illusztráltuk.
A kutatások eredményeként létrejövő dolgozat reményeim szerint hozzájárulhat az
elkövet kezendőkben egy udvarhelyszéki topográfia létrejöttéhez, ugyanakkor gazdagítja a
térség egyház –, település –, és művelődéstörténetét, emellett az egyes települések múltja iránt
érdeklődők is találhatnak benne új, mindezidáig ismeretlen adatokat.
Dolgozatom témájában több tanulmányom látott napvilágot, az egyre mélyebbre
hatoló kutatások még több problematikát és újabb feltáratlan területeket hoztak felszínre.
Ennek az egyik legfontosabb tanulsága volt, hogy az egyes falvak levéltárai sok esetben
egyedi, felb ecsülhetetlen templom és településtörténeti adatokat tartalmaznak. Ezen források
feltárása viszont fárasztó és hosszadalmas munka. Az adatgyűjtésben, azok kiértékelésében,
egyes kérdések új megvilágításba helyezéséhez segítségemre voltak tanáraim, kollégái m,
barátaim. Egyháztörténeti kérdésekben és egyes források értelmezésében témavezetőm
Buzogány Dezső professzor (Babeș –Bolyai Tudományegyetem) volt nagy segítségemre. A
fejedelemségkori források összegyűjtésében és átírásában Mihály János történész működöt t
közre.
A templomhelyszínek geodéziai felméréseit, valamint a vonatkozó régészeti feltárásokat
Gothárd Szilárd és kollégái, valamint Zsigmond István (Geoservice Kft.) végezték el. A

11
lövétei templom digitális rekonstrukciós rajzát Nagy Tekla készítette el, több templom és
környezetének illusztrálását Gyöngyössy János ceruzarajzai tették színesebbé. Az egyházi
levéltárak kutatásában hathatós segítséget nyújtottak Bernád Rita, Molnár Lehel, Sipos Gábor
és Ősz Sándor Előd levéltárosok. Az egyházközségi iratanyag rendezésében, digitalizálásában
és feldolgozásában Kovács Árpád, Szász Hunor, Rejtő András működtek közre. Köszönet
illeti továbbá az egyes egyházközségek lelkipásztorait, akik lehetőv é tették, hogy a
településük dokumentumait feldolgozhassuk.
A szisztematikus terepbejárásokat, egyes objektumok beazonosítását Sófalvi András
kollégám segítségével végeztük el, aki kezdetben a templomok feltárásának ásatásvezetője és
a kutatásaim szakmai irányítója is volt. Az elpusztult egyházi épületek és a templom körüli
temetők sírjainak felszínre hozatala nem valósulhatott volna meg Balázs Levente -Bence,
Barabás Dóra, Bálint Zsombor, Bencze Ünige, Botha Zoltán, Bólyai Csaba, Demjén Andrea,
Dénes Melán ia, Derzsi Csongor, Király József, Martos Orsolya, Nagy Melinda, Nyárádi
Lajos, Opra Imre, Pora Gyula, Simó Márton, Szász Hunor, Szász Gyula, Zólya Levente
hathatós közreműködése nélkül.
Az emberi csontok C -14 elemzését a debreceni Isotoptech Zrt. munkatár sa Molnár Mihály
végezte. A szentimrei és kányádi kiásott temetkezések csontanyagát Benkő Elek székelyföldi
OTKA kutatási programjának keretében Fóthi Erzsébet, Bernert Zsolt, Hajdu Tamás és
Kővári Ivett vizsgálták.6
Fenyéd, Lövéte, Patakfalva középkori te mplomfeltárásainak anyagi hátterét Andrei Gonciar
(Arhaeotek -Canada) teremtette elő, valamint az ásatásokon részvevő diákok is az ő
szervezésében érkeztek, akik itt létük alatt Kirsty Elizabeth Squires, Allysha Powanda
Winburn, valamint Katie Zedjdlik felü gyelete alatt vettek részt a feltárásokon. Ugyancsak az
ő érdeme az a közreműködés, amely során amerikai antropológusok veszik vizsgálat alá a
kiásott csontanyagot Jonathan Bethard szakmai vezetésével.
Az ásatások során feltárt régészeti leletanyagot Domok os Levente és Károlyi Zita
restaurálták. Egyes problémák tisztázásában, valamint további adatok szolgáltatásában Botár
István, Gáll Erwin, Kósa Béla segítségét köszönöm.
További köszönet illeti a kutatásaim hátterét biztosító Haáz Rezső Múzeum igazgatóinak Róth
Andrásnak és Miklós Zoltánnak, hogy az intézmény lehetőségeihez képest segítették és
támogatták a munkámat.
A feltárások anyagi hátterének előállításában rendkívüli segítséget nyújtott Hargita megye
tanácsának régészeti programja, a lövétei, a fenyéd i, valamint máréfalvi önkormányzatok és
civil kezdeményezések valamint a Székely Előfutár ösztöndíjprogramja.

I.2. Általános jellemzők

Udvarhelyszék települései a rendkívül tagolt Küküllők és azok mellékfolyói szűk
völgyeiben alakultak ki. Az Erdélyi -medence keleti felében, a vulkáni fennsík lábainál
erednek azok a folyók, amelyek területét szabdalják. Kelet -nyugat irányban a legtágasabb
medencéket alakítva ki kanyarog a Nagy -Küküllő. Ennek főbb medencéi az udvarhelyi,
bögözi és keresztúri, amelyekben a szék három legnagyobb települése jött létre, közülük
Udvarhely és Keresztúr a középkor végére a mezővárosi rangot is elérte. A Küküllőbe
torkolló nagyobb patakok közül a Nyikó, a Gagy -pataka, Erked -pataka stb. fontos
településtörténeti adottságokkal rendel keznek. A szék déli felében az Oltba torkolló Nagy és
Kis-Homoród, Vargyas, valamint a Kormos -patak völgyei jelentősek. A Küküllő medencéit
követően ezek a völgyek népesedtek be legkorábban. A Kis -Küküllőbe torkolló Küsmöd –
pataka és Juhod -patakának völgyei már kevesebb településnek adtak teret. Az említett

6BENKŐ 2012, 522 –524.

12
nagyobb vizeknek számos kisebb mellékáguk, mellékvölgyük jött létre, amely ezt a vidéket
rendkívül tagolttá teszi. A földrajzi környezetnek, a szűk völgyeknek, a szűkös
termőföldeknek és legelőknek köszön hető a falvak sokasága, ugyanakkor limitált kiterjedése,
amely ezt a tájegységet egészében jellemzi.7 A középkor végére a dombközi kis medencékben
és völgyekben nem kevesebb, mint 138 település jött létre, amely a székely székek közül a
legnagyobb települé sszámot jelenti.
A vulkáni fennsík közelsége és az üledékes rétegek számos fontos nyersanyagot
rejtenek, amelyet már a római korban elkezdtek kiaknázni. Ezek közül az egyik legfontosabb
volt a só, amely a Kis -Küküllő folyásának felsőbb medencéiben (Sóvidé k), valamint a
Homoródok mentén (Szentpál, Szentmárton, Lövéte) a felszínhez egészen közel került.
Ezeken a területeken számos sós kút is található, amelyek köré adott esetben a település
központi része szerveződött. Hasonló dolgot figyelhetünk meg Lövéte esetében, ahol a
település középkori templomát a sóskút fölötti magaslatra építették.
Mivel a szék területe nagyrészt üledékes jellegű, érceket csupán a vulkanikus fennsík
közelében találhatunk. Udvarhelyszék leggazdagabb vasérclelőhelyei a Kis -Homoród és a
Vargyas -patak völgyeiben találhatóak.
A templomok építéséhez nélkülözhetetlen meszet Homoródjánosfalva, Homoródalmás és
Lövéte térségéből bányásztak, a faragványok anyagát amennyiben az üledékes volt akkor a
Kis-Homoród vidékéről szerezhették be, amenny iben vulkanikus eredetű (bazalt, andezit)
akkor a Hargita közelségéből szállították.8
Udvarhelyszék Árpád -kori településhálózatára vonatkozóan nem rendelkezünk írott
forrásokkal, így annak rekonstruálásában igen nagy feladat hárul a régészeti kutatásokra,
terepbejárásokra. Az egyes települések kezdeteiről régészeti módszerekkel történő
adatgyűjtések javában zajlanak, de a kép még korántsem teljes. Ennek ellenére már látszanak
bizonyos tendenciák, amelyek alapján vázolni tudunk bizonyos mozzanatokat, illetv e
levonhatunk egyes következtetéseket is. A kutatások adataihoz igen jelentős információkkal
pont a templomok és a körülöttük levő temetők feltárásai szolgáltatnak újabb elemekkel. Az
ásatások során amennyiben sikerül megtalálni a legkorábbi temetkezéseket , azok
sírmellékleteit, akkor azt mind régészeti módszerekkel, mind természettudományos
vizsgálatokkal keltezhetjük (a következendőkben erre még részletesen kitérünk). Ez a
módszer sok esetben biztosabb kiindulási pontot jelent, mint a szokásos keltező ele m a
kerámia. Mivel még nem rendelkezünk a középkori kerámiatipológiára kidolgozott belső
kronológiával, csak tágabb időhatárok keretén belül tudunk korszakot meghatározni.
Az Udvarhelyszék megnevezés viszonylag későn 1448 -ban tűnik fel először az
okleveles forrásokban.9 A témával foglalkozó kutatók, ennek okát abban látták, hogy az
1270 –1272 között kelt oklevélben10 említett Telegd főesperességből nyerte a világi
beosztásának a nevét is, amely majd a későbbiekben módosult.11
Udvarhelyszék falvainak legteljese bb összeírását 1566 -ból ismerjük,12 azonban ez sem teljes,
ugyanis hiányoznak belőle a már elpusztult falvak (Tihadár, Görgény), vagy azok, amelyeket
nem tekintettek önálló településnek. Ezek egy nagyobb falu határában voltak, amelybe végül
bele is olvadtak (Fancsika, Demeterfalva, Tankófalva, Diafalva stb.).
A középkor végére a szék területén Erdővidék egy részéből kialakult Bardócszék,
Székelykeresztúr vidékéből pedig Keresztúr fiúszék, amelyeket alkirálybírók és székbírák

7Udvarhelyszék természetföldrajzáról a legújabb összefoglaláshoz lásd SÓFALVI 2012, 24 –25.
8ZÓLYA Levente: Archeometria a régészet szolgálatában. Szakdolgo zat. Babeș –Bolyai Tudományegyetem.
Kézirat. Kolozsvár, 2011, 15. ábra.
9SzOkl. I. 159.
10SzOkl. I. 20 –21.
11A témáról legújabban SÓFALVI 2012, 32.
12SzOkl. ú.s. VII. 59.

13
irányítottak.13 Benkő Elek szerint nem zárható ki, hogy a fiúszékek akár már a 14. században
is kialakulhattak.14
1876 –77-ben, a kiegyezést követő közigazgatási átalakítások után a szék területéből létrejött
Udvarhely vármegye, amelyhez még hozzácsatolták Felsőrákos, Petek, Székelyzsombor,
Homoróddaróc, Homoródbene, Erked, Magyarfelek, Szederjes, Újlak, Oláhandrásfalva
településeit, régi falvai közül Háromszékhez csatolták Telegdibacont.15
1968 -ban a megyésítéskor a középkori szék nagyobb csonkításokat szenvedett, az
újonnan létrehozott Hargi ta megye elveszítette Keresztúr -szék északnyugati harmadát. A Kis –
Küküllő vízgyűjtő területéhez tartozó kilenc települést (Bordos, Bözöd, Bözödújfalu, Csöb,
Magyarzsákod, Rava, Székelyszállás, Székelyvécke, Szentdemeter) Maros megyéhez
csatolták, Bardócszé k települései pedig Kovászna megyéhez került16.

I.3. Előzmények

Erdélyben a templomok célirányos kutatása már a 19. század második felében
elkezdődött. A kutatók figyelmét az elfedett középkori falképek, építészeti részletek felszínre
kerülései fordítottá k a műemlékek irányába. Az érdeklődés fokozódásával már egyes
templomok felújításakor elkezdődtek az első templomfeltárások is.
Hamarosan az amatőr érdeklődés tudományos keretek közé terelődött, így a
műemlékek védelmében rendkívül nagy szerepet játszott 1858 -ban Kubinyi Ágoston
elnökletével létrehozott Archeologiai Bizottmány , amelynek a legfontosabb teendői közé
tartozott a régiségek tudományos bemutatása, ismertetése.17 Nem sokkal az Archeologiai
Bizottmány létrehozása után 1859 -ben Kolozsváron Mikó Imre elnöklete alatt megalakult az
Erdélyi Múzeum -Egyesület , amelynek tevékenységi köre az erdélyi tudományos érdeklődésen
belül a régészeti kutatásokat is megjelölték.18 A Múzeum -Egylet keretén belül létrehozták az
Érem és régiségtárat , amelynek első őre Finál y Henrik volt, akinek a tevékenysége alatt nem
gyarapodtak jelentősen a régészeti felfedezések.19 Kivételt képez az egyik legelső erdélyi
templomfeltárás Küküllőváron, ahol a református templom beszakadt kriptájában a 16 –17.
században elhunyt Pathócsy -Kendi -Bogáthy családok tagjait hozták felszínre Szádecky
kutatásai.20
Új korszak Posta Béla 1899 -es kinevezésével kezdődött el az erdélyi régészeti
kutatásokban. 1900 –1914 között több mint 70 helyszínen zajlottak feltárások, amelyek közül
több középkori templom vagy temető volt.21 A középkori és újkori feltárások többsége
azonban a temetkezések kutatására irányult, az épületrégészeti eredmények csupán
melléktermékként kerültek elő.
Az első leletmentő ásatásra 1900 -ban Kelemen Lajos vezetésével Marosszentkirály
református templomában került sor, ahol a románkori templom alaprajzát rögzítették. Az
ásatások során egy téglából épített kripta is előkerült.22 1904 -ben nagytermi református
templomában Posta Béla végzett ásatásokat, ahol többek között 1631 –32-ben épített kr iptát is
azonosítottak.23 1904 -ben Kozmatelkén Kovács István Barcsay Ákos fejedelem kivégzésének

13SzOkl. III. 98 –99.
14BENKŐ 1992, 33.
15FORRÓ 2009, 66.
16 ELEKES 2016, 69.
17JÁNÓ 2008, 41.
18JÁNÓ 2008, 42.
19VINCZE 2014, 14 –15.
20SZÁDECKY 1897, 293 –309.
21VINCZE 2014, 383 –448.
22VINCZE 2014, 386, 388.
23VINCZE 2014, 400 –401.

14
helyszínén végzett feltárásokat a földi maradványok azonosítása céljával.24 1907 -ben
Marosvásárhelyen a Vártemplomban Kovács István és Biás István ásatásai a tem plom
felújításával voltak kapcsolatosak.25
Leletanyagában még napjaink ban is kiemelkedőek a gyulafehérvári székesegyház
főhajójában a templom felújításakor 1907 –1914 között föltárt 33 17. századi nemesi,
leletekben gazdag temetkezése, amelyek között fejedelmi családok elhunytjai is
megtalálhatóak.26 1907 -ben Bánfffyhunyadon a református templomban Posta Béla újabb
fejedelemségkori kriptát tárt fel.27 1908 -ban Gernyeszegen a református templomban a
Teleki -család kezdeményezésére Teleki Mihály földi maradványainak azonosítása céljával
folyattak ásatásokat.28 1909 -ben Radnóton tárt ak fel újabb kriptát Roska Márton
vezetésével.29 1910 -ben a Jósika –család kezdeményezésére Aranyoslónán tárták fel a család
sírboltját.30 Szintén ebben az esztendőben került sor a Farkas -utcai református templom
felújítására, amely során Roska Márton és Létay Balázs végzett ásatásokat a templom
szentélyében, ahol többek közt Apafi György és Gergely rendkívül jó állapotban megmaradt
dolmányá t tárták fel.31 1911 -ben Fehéregyházán a református templomban végzett Kovács
István próbaásatást.32 1911 -ben Alpestesten tártak fel egy 17 –18. századi női sírt.33 1912 -ben
Komlódon a református templom felújítása során került sor régészeti kutatómunkára Léta y
Balázs vezetésével.34 1914 -ben Vajdahunyadon a ferences templom főszentélyében Kővári
Ernő, gótikus elemeket, és az oltárt hozták felszínre.35
A templomfeltárások mellett a véletlen felfedezések lehetővé tették az Árpád -kori
soros temetők feltárásait is, í gy 1910 -ben Szeghegyen a részben elpusztult temető 12 sírjából
kerültek elő leletek.36 1911 -ben Vajdahunyadon tártak fel újabb 54, 11 –12. századi
temetkezést Roska Márton vezetésével.37 1911 -ben Kolozsváron a Zápolya utcában kerültek
elő újabb honfoglalás ko ri temetkezések.38 1912 -ben Várfalván a Jósika -udvarház kertjében
egy újabb, 54 temetkezésből álló soros temetőt,39 míg 1912 –13-ban Roska Márton újabb
honfoglalás kori lovas temetkezések maradványait tárta fel Marosgombáson.40
A Posta Béla iskola 1914 -ben Zsá kfalván felszínre hozta elsőként a 12 –14. századi
elpusztult bencés kolostor nyomait, amely az idáig csak oklevelekből volt ismert. Buday
Árpád a római kori ásatásokon a Szent Margit monostor maradványait Porolissum romjai
fölött találta meg.41
A világhábor ú kirobbanása megtörte ezt az igen hatékonynak mondható feltáró
munkát. A műemléktemplomok szakszerű régészeti feltárásai így hosszú évtizedekig tabunak
számítottak az új román államhatalom berkein belül. A kutatások a második világháborút
követő évtizedek ben kerültek újra előtérbe, olyan elpusztult Árpád -kori templomokat és

24VINCZE 2014, 401.
25VINCZE 2014, 406.
26PÓSTA 1918, 76.
27VINCZE 2014, 408.
28VINCZE 2014, 410.
29VINCZE 2014, 416.
30VINCZE 2014 , 421.
31VINCZE 2014, 422 –423.
32VINCZE 2014, 424.
33VINCZE 2014, 425.
34VINCZE 2014, 437.
35VINCZE 2014, 444 –445.
36VINCZE 2014, 419.
37VINCZE 2014, 424.
38VINCZE 2014, 429 –430.
39VINCZE 2014, 434.
40VINCZE 2014, 435 –436.
41VINCZE 2014, 447.

15
temetőit hozva felszínre, amelyekből hosszú évtizedeket uraló történeti következtetéseket
vontak le. Gondolunk itt Kurt Horedt malomfalvi ásatásaira,42 a Petre Iambor
kolozsmonostrori,43 a dobókai44 feltárásokra, amelynek eredményeit és újraértelmezéseit
nemrég tették csak közzé.45
A 60 -as, 70 -es évek erdélyi templomtopográfiák és feltárások egyik legfontosabb
egyénisége Radu Heitel volt, aki a románkori emlékeket is kutatta,46 tanulmányaiban számos
problémafelvetéssel is találkozunk,47 ugyanakkor összegző munkákat is készített.48 A
középkori műemléképületek restaurálásánál fontos kiemelni Mariana Beldie -Dumitrache, Lia
és Adrian Bătrâna számos ásatásait is.49 Az erdélyi műemlékes topográfiák sorából fontos
kiemelnünk Hermann Fabini atlasz át, amely történeti forrásokkal, színes illusztrációkkal
adatolja a szász erődtemplomokat és falusi plébániatemplomokat.50Székelyföldi tekintetben
meghatározóak voltak Székely Zoltán, főként háromszéki ásatásai, amelyek közül mindmáig
kiemelkednek a zabolai és petőfalvi Árpád -kori temetőásatásai, amelyek során számos
köznépi viseleti tárgy, pénzérmék is előkerültek.51 Ezen kívül elpusztult egyházi épületeket is
kutatott. Hasonló volt az alsócsernátoni félköríves románkori épület feltárása.52 A
Kézdiszentlélek – Perkő,53 vagy a Gyergyószentmiklós54 kápolnájának feltárásai tovább
bővítették kutatói érdeklődését az elpusztult egyházi épületek iránt.
Az új évezred erdélyi műemlékes kutatásainak legkiemelkedőbb eredményei Adrian
Rusu nevéhez köthető55, akinek egyik leg jelentősebb feltárása a bizerei bencés kolostor.56
Rajta kívül fontos megemlítenünk Daniela Marcu nevét, aki Gyulafehérvár püspöki
temploma57 és Szeben főterének modern feltárásait vezette.58
A lassan újjáinduló kolozsvári történeti, régészeti művészettörtén eti és
műemlékvédelmi szakoktatásnak köszönhetően az erdélyi középkori kutatási terület számos
pontjára magyar szakemberek kerültek, akik fokozatosan lépésről lépésre haladva dolgozzák
fel a régiek hagyatékait, valamint új feltárásokkal visznek közelebb Er dély középkori
történetének hitelesebb megismeréséhez.
Székelyföld keleti felére, így Udvarhelyszékre nem terjedt ki az Erdélyi Múzeumon
belül tevékenykedő Posta Béla iskola munkássága, így régészeti feltárások, amelyek egyházi
épületeket érintettek volna nem zajlottak ebben a régióban.
Székelyföld és azon belül Udvarhelyszék, habár régészeti feltárásokkal nem
büszkélkedhetik, mégis komoly szakmai felmérő és leíró örökséget mondhat magáénak a 19.
századból. Orbán Balázs, miután 1859 -ben hazatért külföldi út járól, részben folytatva Benkő
Károly munkásságát, részben teljesen új utakat járva, a kor tudományos követelményeinek
megfelelően, kezdett hozzá 1862 -től a székelyföldi leírásaihoz, amelyet mintegy hat esztendő

42HOREDT 1984.
43IAMBOR – MATEI 1975, 291 –304.
44IAMBOR 2005, 187 –189.
45GÁLL 2011; GÁLL 2013, I –II. köt.
46HEITEL 1973, 272 –292.
47HEITEL 1975, 343 –353.
48HEITEL 1964.
49CANTACUZINO, Gheorghe I . Cercetare și restaurare în ultimele patru decenii, comunicare . Prezentată în
cadrul Simpozi onului Asociației Arhitectură, Restaurare, Arheologie, 18 aprilie 2008.
50FABINI 1999.
51SZÉKELY 1973, 219 –228; SZÉKELY 1990, 87 –110.
52SZÉKELY 1970, 309.
53KOVÁCS 2009, 217.
54SZÉKELY 1970, 304.
55 RUSU 2000.
56RUSU 2002, 127 –128.
57 MARCU 2008.
58 MARCU 2007.

16
alatt végzett el. Munkájának fő indíttatását a magyarországi hasonló kutatások, valamint az
akadémiák műemlékes felhívásai adták.
Orbán Balázs terepszemléi során olyan épületeket, épületrészleteket írt le, mért fel,
amelyek azóta már teljesen elpusztultak. E leírások ismerete a jelenlegi kutatások
elkezdésekor elengedhetetlen, hiszen sok esetben nélkülözhetetlen forrásai az egyes
műemlékek történetének.59 Orbán köteteiben ugyanakkor számos értékes egyháztörténeti
jelentőségű adalékot találunk, amely kitér a klenódiumokra, templomi harangokra is.
Rends zeresen részt vett az Erdélyi Múzeum -Egyesület felolvasásain és eleven vitáin, amelyek
során számos újabb műrészlet került a kutatásai előterébe. Így a szakszerű építészeti leírásai
mellett, amelyek Rómer Flórissal való kapcsolatai révén csiszolódtak, szám os falképet
elsőként ismert fel és írt le. Így Udvarhelyszékről Székelykeresztúr, Dálya, és Bibarcfalva
templomainál írt le freskókat.60
Orbán Balázs leírásai számos elpusztult templomra hívják fel a figyelmet, így Atyha,
Dobó, Homoródalmás, Homoródszentlás zló, Homoródkeményfalva, Kányád, Oroszhegy,
Patakfalva, Szentimre, Szentábrahám, Szentmiklós, Szombatfalva, valamint Firtos,
Felsőboldogfalva, Homoródszentpál, Kápolnásfalu, Kissolymos, Lövéte, Oroszhegy, Parajd,
Udvarhely, Vargyas eltűnt kápolnáit. A leír ások főként a még élő helynévanyagra és
hagyományokra támaszkodnak. Az esetek nagy többségében a későbbi kutatások igazolták
ezen adatoknak a helyességét, leszámítva Orbán azon következtetéseit, amelyek egyes falusi
templomokból apátságokat és kolostorokat vizionáltak (pl. Szentmiklós, Homoródszentlászló
stb.). Ezeket az adatokat veszi át fenntartásokkal Dávid László is, így az általa említett összes
elpusztult templomra vonatkozó információkkal legelőször Orbán Balázsnál találkozunk.
Ennek okán az adattáru nkba ezeket a leírásokat szintén beépítettük. Részben forrásértékük,
részben pedig a félreértelmezés miatt, amely Orbán Balázs nyomán széles körben elterjedt.
Orbán Balázs leírásai felhívták a szakma figyelmét bizonyos székelyföldi
műemlékekre, így került sor a 19. század végén Huszka József művészettörténész falkép
restaurátori tevékenységére, amely során több falképet teljes egészében feltárt, majd színes
akvarellrajzokban megörökített. Udvarhelyszéken a bögözi, a bibarcfalvi, a
homoródszentmártoni, a szé kelydályai, székelyderzsi és az erdőfülei templomok falképeit
hozta felszínre.61 Ezek közül rendkívül fontosak a szentmártoni templomban készített
akvarellrajzok, hiszen nem sokkal a feltárások után a teljes középkori templomot elbontották,
így Szent László freskó ciklusai csak rajzban maradtak fent.62
Ezt követően hosszú évtizedekig nem történt komolyabb templomos kutatás a
térségben. A világháború után Debreczeni László művészettörténész munkássága emelkedik
ki, aki Erdély -szerte számos templomról gyűjtött adatokat, kegytárgyakat rajzolt le,
alaprajzokat mért fel. Debreczeni 1928 -ban Makkai Sándor püspöktől kapott megbízást. A
munkába a harmincas évek elején bekapcsolódott Darkó Ákos egyházkerületi előadó -tanácsos
is, aki főleg az egyes műemlékek és műtárgya k feltérképezése terén végzett igen eredményes
munkát. Udvarhelyszéken 1931 –1935 között dolgoztak.63
A régészek látókörébe sokáig nem kerültek udvarhelyszéki egyházi épületek. A
legelső kápolnafeltárásra is csupán véletlenszerűen került sor, legelőször 1950 -ben. Ekkor az
1831 -ben a Firtos közelében talált bizánci éremkincs64 miatt került a kutatók érdeklődésébe az

59Példaként említhetjük az egyik legjelentősebbet, a székelyudvarhelyi Csonkavárat, ahol a belső kolostorépület
alapos leírását olvashatjuk. (Orbán 1868, 58 –59).
60JÁNÓ 2008, 57.
61JÁNÓ 2008, 82 –84.
62HUSZKA 1883, 203.
63Markos András –Kiss Ágnes: A Darkó -Debrecz eni gyűjtemény leltára és mutatója. Református Gyűjtőlevéltár,
Kolozsvár, 1971. gépirat.
641831 -ben hozzávetőlegesen 1000 darab bizánci éremleletet találtak Firtosváralja határában. (FERENCZI 1934,
47–62).

17
a terület, ahol Mihail Macrea vezetésével kisebb szondázó feltárások alkalmával rábukkantak
egy kápolna alapfalaira.65 Nagyobb feltárásokba 1958 -ban kezdtek a szomszédos
Kisgalambfalva Galat várát kutató régészek Kurt Horedt, Székely Zoltán és Molnár István.66
Szintén véletlenszerűen került sor 1956 -ban Homoródszentpál középkori templomának
kerítés alapozásának ásásakor előbukkant 5 –6 észak -dél tájolás ú csontváz dokumentálására.
Ezt követően 1957 –1958 között újabb szondázó ásatásokat folytattak a templom északi
oldalán építendő új kisiskola alapozásának ásásakor. Ezen a részen tíz koporsóba temetett
észak -dél tájolású csontvázat tártak fel.67
Az udvarhel yi múzeum szervezésében 1968 -ban egy újabb kápolnaásatásba kezdtek,
amely Oroszhegy határában található.68 Az ásatásnak a fő célkitűzése volt megállapítani, hogy
mennyiben függ össze a szakirodalomba bekerült római őrtorony leírása69 és a
helynévanyagban sze replő kápolna.
Az 1960 -as években több udvarhelyszéki műemléktemplom felújítására sor került.
1966 -ban Bögözben még régészeti felügyelet nélkül kerültek kivitelezésre a munkálatok,
amelyek során a helyi tiszteletes jegyzett le régészeti jellegű információk at.70 Az első
műemlékes régészeti feltárásra 1968 –1971 között került sor Székelykeresztúron Alexandru
Bogdan és Molnár István irányításával, ahol temetkezések, föld alatt levő falak segítettek
tisztázni a templom építéstörténetét.71 1979 -ben tovább folytattá k a feltárásokat, amely során
68 temetkezés is feltárásra került.72
Rugonfalva temploma körüli felújítások 1971 –1972, valamint 1981 között zajlottak. Molnár
István és Székely Zoltán vezetésével, ahol temetkezéseket is feltártak, amelyekről sajnos
semmiféle dokumentáció nem maradt fent.73
1973 -ban a székelyudvarhelyi Jézus -kápolna történetét helyezte új megvilágításba a Mariana
Beldie által vezetett feltárás, amely a románkori keltezést a 16. század második felére
helyezte.74
Az 1974 –1975 -ben Felsőboldogfalva r eformátus templománál végzett felújítások szakszerű
régészeti megfigyelések hiányában zajlottak, így csak találgatni tudjuk, hogy az akkor észlelt
egyenes záródású fázisok egész pontosan mit is jelentenek a templom építéstörténetében.75
Az 1976 -os felújítás Énlaka középkori templomán is újabb építészeti elemeket fedett fel.
Molnár István által irányított régészeti feltárások is, ehhez kapcsolódóan a templom alatt egy
római oltár nyomait mutatták ki,76 amely véleményünk szerint az Árpád -kori egyenes záródást
jelenti.
1980 –81-ben a székelyudvarhelyi múzeum az udvarhelyi várban kezdeményezett feltárásokat,
amely során kisebb részletet feltártak a középkori domonkos kolostorból és a körülötte levő
temetőből.77 Az, hogy a kor régészei mennyire nem voltak tisztában a templom körüli temető
fogalmával jól mutatja, hogy a többrétegű temető feltárt sírjait egy pestisjárvány 18. századi
áldozatainak gondolták, amelyet közös sírba temettek el a város központjában.78

65MACREA et alii. 1951, 285 –311.
66HOREDT –SZÉKELY –MOLNÁR 1962, 633 –641.
67FERENCZI – FERENCZI 1967, 401 –405.
68FERENCZI 2002, 68.
69PAULOVICS 1944, 51 –53.
70DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2008, 80.
71BENKŐ 1992, 154.
72BENKŐ 1992, 152 –158.
73DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2008, 81.
74BELDIE 1974, 59 –62.
75DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI 20 08, 82.
76BENKŐ 1992, 132 –136.
77SÓFALVI 2007, 66.
78FERENCZI 2002, 60 –62.

18
Az 50 –70-es években elvégzett templomkörüli vagy egyházi épületeket érintő
régészeti kutatásoknak, habár volt némi történeti haszna, inkább pusztító jellegűek voltak,
mintsem tudományosak. Az ásatások dokumentációja szinte teljes egészében elpusztult, vagy
nem is készült, nem ismerjük a pontos ásatási felületeket, így eze ken a lelőhelyeken végzett
újabb régészeti ásatás jó eséllyel tárhatja fel a már korábbi szelvényeket.79 A hosszú, keskeny
árkokban való templomfeltárás nagyon pusztító, ugyanis nem értékelhetőek kellőképpen a
feltárt csontvázak és azok környezetéből kiraga dva nem keltezhetőek. Az említett periódusban
zajló régészeti feltárások kevés kivételtől eltekintve nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget
az előkerült csontvázaknak, amelyek nem részét képezték a templomtörténetnek, hanem
járulékos töltelékké degradál ódtak. Így az előkerülő temetkezésekről sem pontos egyenkénti
leírás, sem méretarányos rajz nem készült.
Udvarhelyszékben ez az áldatlan állapot Benkő Elek keresztúri múzeumba
helyezésével változott meg. Az első szakszerű szelvényrendszer alapú feltárásra a terepi
beazonosítást követően 1985 –1987 között Szentábrahám elpusztult középkori templománál
került sor. Az alapos ásatások a 176 emberi maradvány mellett felszínre hozták Székelyföld
első 12. századra keltezhető templomát, amelynek ráadásul erdélyi ana lógiák nélkül álló
döngöltagyag alapozása is volt. A feltárások eredményeit, amelyek során sikerült tisztázni a
templom építéstörténetét, számos kísérőlelet teszi színessé és izgalmassá.
A múzeum kutatómunkájának felélénkülésével sor került egy újabb egyh ázi épület feltárására
is. Fiatfalva temetőjében levő romokról kiderült, hogy azok középkori eredetűek, amelynek
alapfalait a későbbiekben kriptaként hasznosították.80
Benkő Elek levéltári, terepbejárási kutatásainak és ásatásainak összegzéseként elkészítet te
Keresztúr -szék régészeti topográfiáját, amely a magyarországi régészeti topográfiákat vette
alapul. A kutatómunka során sikerült vázolni elég alaposan a térség településtörténetét,
számos új addig nem ismert egyházi vonatkozású adat bővítette ki a terep i gyűjtőmunkát,
amelyek során kísérlet történt több, a helynévanyagban, a forrásokban vagy a hagyományok
alapján eltűntnek ítélt egyházi épületek beazonosítására.
1981 -ben jelent meg egy hosszas kutatás eredményeként Dávid László középkori
műemlékek topogr áfia jellegű gyűjtése, amely főként egyházi épületeket tartalmaz
településenként összegyűjtve. A több évtizedes gyűjtőmunka során nemcsak az
épületplasztikai leírásokat végezte el, hanem az egyházi és történeti források segítségével
felvázolta a templomok építéstörténetét is.81 Kutatása legfőbb forrását az álló emlékek
tanulmányozása jelentette. Az elpusztult templomok esetében ő is részben Orbán Balázs
leírásaira, az egyháztörténeti forrásokra, hagyományokra és a helynévanyag tanúságaira
hagyatkozhatott. Ek koriban a középkori templomok régészeti kutatása még a kezdeteknél
tartott, az egyes templomfelújítások alkalmával tett megfigyeléseken kívül nem álltak
rendelkezésére adatok.
Dávid László kutatásaiból értelemszerűen kimaradtak a középkori előzmény nélküli
templomok. A fejedelemség korában és főleg az azt követő évszázadban az udvarhelyszéki
felekezeti sokszínűségnek köszönhetően számos templom épült, amelyekről mindezidáig nem
született átfogó, a forrásokat is feldolgozó összefoglaló munka.
Kiemelnénk tov ábbá azt az 1995 -ben megjelent kiadványt, amely Székelyföld erődített
templomait foglalja össze. A rekonstrukciós rajzokkal ellátott kötetben találhatunk
udvarhelyszéki emlékeket is.82

79Hasonló esettel találkoztunk 2008 -ban a Tatárkápolnánál, ahol a templombelsőbe nyitott szelvény egy része
korábbi dokumentálatlan ásatás által lett „kitakarítva‖(SÓFALVI 2012, 149 –152).
80 BENKŐ 1992, 191 –192.
81 DÁVID 1981.
82GYÖNGYÖSSY –KERNY –SARUDI 1995.

19
Udvarhelyszéken, hasonló régészeti és történeti összefoglaló munka Sófa lvi András
kutatásai nyomán látott napvilágot, aki egy kisebb tájegységet, a Sóvidéket vette nagyító alá.
Összegyűjtve és tisztázva a régi szakirodalom eredményeit és tévedéseit, számos
terepkutatással igyekezett tisztázni több régészeti objektum történeté t. Ezek közé tartoznak
Sóvídék elpusztult kápolnái, az atyhai pusztatemplom hagyománya, bemutatásra kerültek az
időközben lezajlott Sófalvi templom felújítása során történt régészeti kutatások eredményei
is.83
Székelyföld egyházi kutatásában, az utóbbi évek ben előtérbe kerültek az építészeti leírások
mellett a templombelső berendezési tárgyaival, falképeivel foglakozó tanulmányok is.84
Az udvarhelyszéki egyes műemléktemplomok állapota a 90 -es évekre igen kritikus
állapotba került, felújításuk odázhatatlan te endővé vált.
Mivel ebben az időszakban az udvarhelyi múzeum nem rendelkezett régésszel, ezek a
feltárások külsős, román szakemberek irányításával történtek. Így került sor 1992 –1997
között Székelydályában a templom felújítása során egy nagyfokú régészeti f eltárásra is, amely
során tisztázódtak a templom építései fázisai. E régészeti keltezés alapján a legelső templom a
12–13. században keletkezhetett.85
1993 -ban egy érdekes helyzet adódott Vargyason, ahol 1841 -ben a lebontott középkori
templom helyszínét fel hagyták, azt a faluban megerősödő református gyülekezet vásárolta
meg, amely új templom építését tervezte az üres telekre. A leleteiben és eredményeiben igen
izgalmas, feltárási módszereiben elavult ásatások felszínre hozták a románkori templom
félköríves szentélyét, a gótikus templom alapfalai mellett előkerültek temetkezések nyomai is,
amelyekről részletes dokumentáció nem készült. A diadalív környékén előkerült egy 53
darabból álló Zsigmond kori pénzérem lelet, a rovásírásos keresztelőmedence,
freskótöre dékek tovább színesítik a feltárt leletanyagot.86
Farcád középkori templomában 2001 -ben végeztek teljes padlócserét, amely során kisebb
felületű régészeti kutatás is zajlott, amelynek legfontosabb eredménye közé tartozik, hogy a
templomhajót korábbi temető előzte meg.87
2002 –2003 -ban a szentgyörgyi múzeum régészei a Kormos -patak völgyében található Dobó
elpusztult településénél végeztek ásatásokat, amelyek során fény derült a templom
építéstörténetére, számos régészeti leletanyag mellett sírok feltárására is sor került.88 2014 –
ben kiadásra került az elpusztult település és Erdővidék történetével kapcsolatos források
kiadványa is.89
2004 -ben egy rövidebb régészeti felügyelet alkalmával Tarcsafalva középkori templomának
az északi részénél ásott drénárokban több el eme is előkerült az elbontott középkori
templomnak.90 A régészeti ásatások 2017 nyarán folytatódtak Darvas Lóránd régész irányítása
alatt. Az előkerült románkori falak környezetéből 12. századi leletek láttak napvilágot.
2006 -ban a napjainkban Maros megyéhe z tartozó Magyarzsákod középkori temploma körül
zajlottak kutatások, amely során felszínre került egy 12 –13. századi sírhorizont, emellett
olyan gazdag középkori temetkezések, amely a település vezetőrétegéhez tartozott.91

83SÓFALVI 2005, 119 –129, 114 –117, 99 –102.
84ENTZ 1994; ENTZ 1996; LÁNGI – MIHÁLY 2002; LÁNGI – MIHÁLY 2004; LÁNGI – MIHÁLY 2006;
JÉKELY – KISS 2008.
85MARCU 1998, 157 –180.
86BARTÓK 1995, 1 45–146; BARTÓK 1996, 175 –180.
87DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2008, 86 –87.
88BORDI 2009, 227 –260.
89 FEHÉR 2014.
90DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2008, 89.
91SOÓS 2007, 111 –128.

20
2006 –2014 között a Haáz Rezső múz eum két középkoros régésze (Sófalvi András és
Nyárádi Zsolt) 25 műemléktemplomban és annak környezetében végzett kisebb -nagyobb
felületű régészeti ásatást.
2006 -ban az árvíz sújtotta Bikafalva református templomában folytattunk ásatásokat,
ahol egy korább i, 17. századi templom alapfalait találtuk meg, ugyanakkor az is világossá
vált, hogy a református templombelsőbe már nem zajlottak temetkezések. A templom alatt
őskori rétegeket tártunk fel.92 Szintén ebben az évben került sor a székelyudvarhelyi ferences
templom felújítására, amely a forrásokkal összhangban nem tartalmazott korábbi templomi
épületet, ellenben középkori objektumok és őskori rétegek kerültek elő, amelyek fontos
településtörténeti jelentőséggel bírtak.93 Az év második felében Bágy középkori te mplomában
zajlottak régészeti ásatások a felújítási munkálatokkal párhuzamosan, amelyek korábbi
románkori templom maradványait hozták felszínre, egyben jelezve, hogy ezen épületek
kutatása alkalmával számításba kell venni korábbi fázisok meglétét.94
2007 -ben, a szintén árvíz okozta helyreállítási munkálatok során kerültünk Telekfalva
református templomába, amely ásatás során szintén megtaláltuk egy keletelt támpilléres
sokszögzáródású templomocska alapfalait. Ellenben, amely mindmáig egyedülivé teszi a
kutatást az a templombelsőben feltárt 68 viszonylag szűk periódusra és igen jól keltezett két
kivételt leszámítva mind elhunyt csecsemők sírjai voltak. A temetkezések mellékleteiként
pénzérmék, párták és más fejedelemségkori leletek kerültek felszínre.95
2008 -ban, valamint 2012 -ben Székelyderzsben az erődített templom körül zajlottak
felújítások, amelyekkel összhangban kisebb felületű régészeti szondázás valósult meg. A
felületekből a korábbi kerítőfal maradványai és az északi oldalon a középkori sekrestye
alapf alai váltak láthatóvá.96
2009 -ben Bögözben kezdődött el egy nagyfokú, külső -belső teret érintő restaurálási
projekt. Az évben, még csak kisebb statikai szondák megnyitására került sor, amelyből egy
korai sekrestyét, Árpád -kori hajkarikás temetkezéseket eme lnénk ki97. 2012 –2013 között a
felújítás különféle fázisival összhangban több hónapos régészeti munka zajlott, amelyek igen
jelentős eredményeket hoztak. 2012 -ben a templom körül tervezett drénárok ásása alkalmával
sikerült Udvarhelyszéken először felmérnün k egy középkori templom körüli temetőt ért
utólagos bolygatások mértékét, ugyanakkor az is megfogalmazódott, hogy a templom körüli
temetkezések alkalmával a temető a különféle részeken más -más intenzitású.98 A feltárások
alatt, ha kisebb szakaszokon is, de nyomára bukkantunk egy 14 –15. századi kerítőfalnak.99
2013 -ban a teljes gótikus szentély feltárására alkalmunk nyílt, amely során több korábbi
templomfázis mellett egy 12. század második felére keltezhető korai sírhorizont rajzolódott
ki.100 Jelentős volt ugy anakkor a 15 –18. században eltemetett csontvázak feltárása, amely a
település vezető nemesi rétegének a maradványait rejtette. A bögözi feltárások alatt összesen
290 temetkezés nyomait sikerült azonosítanunk.101
2010 -ben Tordátfalva templomának felújítása s orán bukkantunk középkori
temetkezések nyomaira a templom északi oldalán nyitott vízelvezető árokban.102 Ugyanebben

92DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2006, 17 –34.
93NYÁRÁDI 2008, 78.
94DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2008, 91 –92.
95NYÁR ÁDI–SÓFALVI 2009, 73 –105.
96SÓFALVI 2012, 180 –181; BOTÁR –GRYNAEUS –TÓTH 2013, 2 –26.
97SÓFALVI 2010, 31 –37.
98NYÁRÁDI 2013, 251 –291.
99NYÁRÁDI 2013, 9 –17.
100NYÁRÁDI 2016, 55 –56.
101NYÁRÁDI 2016, 3 –6.
102NYÁRÁDI –REJTŐ 2011, 232.

21
az évben Agyagfalva templomának kerítőfalán kívül ásott vízvezeték elhelyezésének
munkálatait felügyeltük.103
2011 -ben a szakmai berkekben a so kat vitatott Jézus -kápolna korábbi ásatási
helyszínei kerültek elemzés alá, újraásva és kibővítve a régi ásatási szelvényeket. Fontos
kelte ző leletet nem sikerült találni , de több pontos is hitelesen dokumentálható volt a kápolna
környezete, amely a végső következtetés szerint sem lehet Árpád -kori, hanem annál jóval
későbbi építés.104
Ugyanebben az évben kezdődtek meg a székelyderzsihez hasonló homoródszentmártoni
templomvár erődítési elemeinek kutatásai, amelyek négy ásatási szezon alatt a bástyák és
belső kőépületek mellett a templom körüli temető néhány temetkezését is feltárták. Az
ásatások során színes fejedelemségkori leletanyag bontakozott ki. A feltárások egyik izgalmas
része volt egy 17. századi iskolaépület azonosítása.105
2012 -ben Kadicsfalva 18. sz ázadi templomán végeztek kisebb felújításokat, amelyek
alkalmával nyitott statikai szondák bizonyították, hogy az I. katonai felmérés adataival
összhangban a település korábbi temploma más helyszínen keresendő.106
2013 -ban több épület felújítása kapcsán zaj lottak régészeti kutatások. Etéden felszínre
kerültek egy 17. századi sokszögzáródású szentély alapfalai, ugyanakkor az is világossá vált,
hogy a korábbi leányegyház, Bikafalvához hasonlóan nem rendelkezett korábbi templommal a
mai templom helyszínén, ille tve a már református templombelsőben nem történtek
temetkezések.107 Homoródújfaluban a templompadló gombásodása miatt vált szükségessé a
régészeti jelenlét, amely során bizonyítottá vált, hogy a település rendelkezett már a
középkorban templommal.108 Nagymedes ér középkori templománál a négy statikai szonda
feltárása során hét temetkezés látott napvilágot. A dokumentált rétegtan és a temetkezések a
templom építését a 14. századra keltezték. Oklánd templománál két statikai szonda
megnyitására került sor. A kis fe lületekből egy 13. század közepén épített templom képe
rajzolódott ki, amelynek a keltezéséhez a temetkezések csontanyagát használták.109 2013 -ban
még egy újabb templom Szentlélek katolikus templománál került sor munkálatokra, ahol a
rétegtan és a falak álla potának elemzésére geotechnikai szondákat nyitottak. A feltárt 12
temetkezés és a rétegtan alapján kijelenthető, hogy a falu temploma szintén a 13. század
közepén épült.110
A 2014 -es évben három templomot érintettek a műemlékes felújítások.
Homoródszentpál elbontott középkori templomának részleteit tártuk fel a pár napos régészeti
felügyelet és tereprendezés során. Felszínre kerültek ugyanakkor a visszabontott sekrestye és
a cinteremfal maradványai is.111
Parajd református templománál a kisebb szondázó kutatás ok kimutatták, hogy az adott
helyszínen nincs a 18. században épített templomnak előzménye, a forrásokban szereplő
korábbi egyházi épület véleményünk szerint mégis a mai templom környezetében
keresendő.112 Városfalva esetében, közvetett módon ugyan, de siker ült kimutatni a régészeti

103A felügyelet során a templom építéstö rténetére vonatkozóan nem kerültek elő újabb információk.
104SÓFALVI 2012 \1.
105SÓFALVI 2012 159 –168.
106NYÁRÁDI Zsolt: Raport de supraveghere arheologică la biserica katolică din Cădișeni , Odorheiu Secuiesc.
2012. Kézirat.
107SÓFALVI András: Raport de arheologică preventivă. Atid (jud. Harghita), biserica reformată . 2013. Kézirat.
108SÓFALVI 2014, 12 –15.
109SÓFALVI 2014 \1, 35 –40.
110SÓFALVI András: Raport de arheologică preventivă. Bisericani (jud. Harghita), biserica romano -catolică .
2013. Kézirat.
111NYÁRÁDI 2014.
112SÓFA LVI András: Raport de arheologică preventivă. Praid (jud. Harghita), biserica reformată . 2013.
Kézirat.

22
ásatások során, hogy a település 17. századi temploma a mai templom környezetében
keresendő.113
Ugyanebben az évben Olasztelek középkori templomában is megelőző ásatásokra került sor
Sztáncsuj Sándor vezetésével, amely során sikerül t azonosítani egy 13. századi templomhajót,
egy 14. századra keltezett sekrestyét.114
2015 –2017 között Felsőboldogfalva, Városfalva, Mátisfalva, Tarcsafalva és Korond unitárius
templomának környezetében zajlottak ásatások
A műemlék felújítások megkövetelte régészeti kutatások mellett számos elpusztult
egyházi épület nyomára sikerült fényt deríteni. Ezeket a tavaszi terepbejárások során
azonosítottuk be, a legjelentősebb helyszíneket felmérésekkel is rögzítettük.
A beazonosításokkal és a felmérésekkel párhuza mosan, a lehetőségünk függvényében több
középkori templomnál indítottunk nagyobb felületű, több évre kiterjedő régészeti feltárásokat.
Elsőként a Kányád és Jásfalva között található templomhelyszínnél kezdődtek meg a
munkálatok, ahol 2006 –2007 -ben a szentá brahámi templomhoz hasonló döngölt
agyagalapozásos épület maradványai mellett, olyan gömbös végű hajtűs sírokat is sikerült
azonosítani, amelyek egyértelműen a 12. századra keltezhetőek.115
2006 tavaszán egy forrásnélküli, csak az egyházi hagyományokból ism ert Árpád -kori eredetű
templom nyomait és temetkezéseit tártuk fel az Udvarhellyel szomszédos Szentimrén,
amelyet egy fejedelmi rendelet számolt fel a 16. század második felében.116
2007 -ben Máréfalva elpusztult középkori templománál kezdődtek kutatások, am elyet a
falu határában a Botos -dűlőben sikerült azonosítani.
A kutatások 2008 -ban folytatódtak, amely alkalmával szintén sikerült egy döngölt
agyagalapozás meglétét kimutatni, valamint feltárásra került Udvarhelyszék első Árpád -kori
téglatemploma is, ame lyet a 13. századra kelteztek.117
Ugyanezen évben egy felmenő falakkal rendelkező romtemplom kutatására került sor a
Vargyas -szoros fölött levő Kőmezőn. A helynévanyagban Tatárkápolnaként szereplő
félköríves záródású szentéllyel rendelkező épület környezetéb en temetkezéseket, valamint egy
Árpád -kori települési réteget is sikerült elkülöníteni. Ennek ellenére nem tisztázott
kellőképpen, hogy egy elpusztult település templomáról, avagy egy temetkezési joggal bíró
határbeli kápolnáról van -e szó.118
2010 -ben két e lpusztult középkori templom kutatásához kezdtünk, amelyeket három
ásatási évadon át folytatva 2013 -ban fejeztünk be. Mindkét lelőhely rendkívül bolygatott volt.
Fenyéd templomát a falu központi részétől jelentős távolságra találtuk meg egy szakadozott
domb oldal peremén. A talajcsúszások miatt elindított leletmentő ásatások Udvarhelyszék
egyik legkorábbi egyházas helyét hozták felszínre. A hajkarikás, gömbös végű hajtűs
temetkezést a 11. század második felére, 12. század elejére keltezték a természetrajzi
vizsgálatok. A templom megcsúszott falaiból, egy a sarkain megtámasztott egyenes záródású
szentéllyel bíró templom rajzolódott ki, ugyanakkor az is világossá vált, a közvetett adatok
alapján, hogy itt is, a máréfalvihoz hasonlóan egy téglatemplommal kell szá molnunk.119
Lövéte középkori temploma és környezete a 18. századi elbontását követően a település
temetőjévé vált. A közel száz esztendős temetkezési hullám szinte teljes egészében
elpusztította a középkori rétegeket és temetkezéseket, ugyanakkor a kőfalakban is jelen tős
kárt tett. Ennek ellenére sikerült kimutatni, hogy az első egyenes záródású kőtemploma

113SÓFALVI András: Raport de arheologică preventivă. Orășeni (jud. Harghita), biserica unitariană . 2013.
Kézirat.
114 FEHÉR 2014, 221.
115DERZSI –SÓFALVI 2008, 267–285.
116NYÁRÁDI 2012 \1, 155 –193.
117DEMJÉN –SÓFALVI 2014, 19 –45.
118 SÓFALVI 2012, 149 –152.
119Feldolgozás és publikálás alatt levő feltárás.

23
valamikor a 12. század második felében keletkezett. A feltárt 18 –19. századi temetkezések
számos újkori temetkezési szokás megfigyelését tették lehetővé.120
2014 -ben egy újabb elpusztult egyházi épület feltárásába kezdtünk, a lövétei esetet
elkerülendő. Ugyanis Patakfalva középkori templomának 1802 -es elbontását követően a
terület a település temetőjévé vált. Szerencsére a templom közvetlen közelében nem történtek
teme tkezések, így az eddigi ásatásaink során az egyik legjobban konzerválódott helyszín
feltárását sikerült elkezdeni. A több évre tervezett kutatómunka során a késő Árpád -kori
templom szentélyét, a gótikus szentély, a két sekrestyefázis és a cinteremfal melle tt 108
temetkezés maradványait azonosítottuk. A feltárások érdekessége, hogy zsugorított,
feltehetően bronzkori temetkezések is előkerültek, emellett jelentős az a melléklet nélküli
sírcsoport, amelyet az egyenes záródású szentély keleti fala vágott. Szint én fontossá válik
majd az elkövetkezendőkben az a 12. századi réteg, amelyből nagyobb mennyiségű
kerámiaanyag került elő, illetve egy részleteiben megmaradt lovával eltemetett, férfi.121
A közel két évtizedes időszak alatt Udvarhelyszéken 11 középkori elpus ztult
templomnál zajlottak nagyobb felületű régészeti feltárások, ezeken kívül öt középkori eredetű
kápolna alapfalai lettek dokumentálva és hitelesítve az ásatások során, ugyanakkor sor került
Udvarhelyszék egyetlen kolostorának a részleges kutatására is.
Az 1966 –2009 között zajlott templomfeltárásokat egy tanulmányban összegeztük. 122 Az ezt
követő munkálatokról nem jelent meg összefoglaló és kiértékelő írás. Az egyes ásatások
önmagukban, lettek közölve, avagy még feldolgozás alatt állnak és közöletlenek. A számos
feltárás alapján jelentősen kibővíthetjük a templomok építéstörténetét. Pontosítani tudjuk a
korábbi keltezéseket, a feltárt temetkezésekkel és a tárgyi anyaggal jobban megismerhetjük a
kutatott korszakot, a korainak keltezett templomok pedig font os településtörténeti hozadékkal
is bírnak.
A Haáz Rezső Múzeum közel tíz éves templomfeltárásainak legfontosabb eredményeit
egy a 2013 -ban elkészített modern régészeti kiállítással tártuk a látogatók elé.

I.4. Módszertan. Problematika.

Disszertációm interdiszciplinaritása lehetővé teszi számomra, hogy a régészeti
módszerek mellett felhasználjam a nyelvészet, a helytörténet, egyháztörténet, kartográfia és
részben a néprajzi kutatások eredményeit. Ahogy azt már bemutattuk a dolgozat forrásainak
tárgyalá sakor az anyaggyűjtés lehetőségei igen széleskörűek, így az adatok rendszerezése,
értelmezése és felhasználása során különösen körültekintően kell eljárnunk.
A több lépcsősre felépített anyaggyűjtés első állomását a publikált régi és új adatok
összegyűjtés e jelentette, amely kezdetben Udvarhelyszék összes templomára kiterjedt.
Ezeknek az anyagoknak a számunkra legfontosabb elemeit kiemeltük és egy adatbázist
létrehozva rögzítettük.
Miután egy teljes listát nyertünk a néhai Udvarhelyszék minden álló és valah a létező
templomáról elkezdtük kiszűrni azokat, amelyek legalább részben középkoriak voltak.
Következő lépésben az I. osztrák katonai térkép (1769 –1773) jelölt templomait és
kápolnáit vettük szemügyre, először összevetve a második, majd ezt követően a har madik
felmérés adataival. Végeredményként a három térkép templomokra vonatkozó adatait
összevetettük egy modern műholdas felméréssel, valamint modern térképek adataival. Ezzel a
módszerrel, habár tudtuk, hogy magában hordoz némi hibalehetőséget,123 kiszűrtün k egy

120Feldolgozás és publikálás alatt levő feltárás.
121NYÁRÁDI Zsolt: Raport de arheologică preventivă. Văleni (jud. Harghit a), Papdomb . 2015. Kézirat.
122DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2008, 79 –119.
123A hiba abból adódott, hogy az I. katonai térképeket nem vetületrendszerbe illesztve mérték fel, így
georeferálva a valóságban akár 1 –1,2 kilométeres elcsúszás lehetősége is fennállt. Ezt né miképp korrigálhattuk,

24
elsődleges listát azokról a templomokról, amelyeknek a helyszíne értékelésünk szerint
megváltozott.
A nyert listát összevetettük azokkal az elpusztult egyházas helyekkel, amelyeket
Orbán Balázs és őt követően Dávid László kutatásai is említenek. A g yűjtés értelemszerűen
mind a kápolnákra, mind a templomokra kiterjedt.
A kutatás harmadik lépcsőfokaként aprólékosan átfésültük az egyházi felekezetek
gyűjtőlevéltárait, valamint az állami levéltár néhány számunkra ígéretes állományát. A
levéltári gyűjté s számos, már korábban kinézett elpusztult templomra vonatkozó forrásokat,
eredményezett, amelyeket összevetettünk a Dávid László műemlékes topográfiájának
adataival is. Azokban az esetekben, ahol úgy ítéltük meg, hogy ahhoz, hogy a felmerülő
kérdéseinkre válaszokat kapjunk további gyűjtőmunkát végeztünk az adott egyházközség
levéltári iratanyagában. Ezzel párhuzamosan további információkat gyűjtöttünk a
forráskiadványokból, kiadott helytörténeti és történeti munkákból.
A levéltári kutatások nyomán került f elszínre az a nagy mennyiségű fatemplom állomány,
amely Udvarhelyszéket a 17 –18. században jellemezte, de mára már nyomtalanul elpusztult.
A fatemplomok mellett szintén kigyűjtöttük a haranglábakra, azok harangjaira vonatkozó
adatokat is.
A kutatás egy má sik irányát a történeti helynevek levéltári és más forráskiadványokból
való összegyűjtése szolgáltatta. Ezek között Szabó Attila,124 valamint Pesty Frigyes125
gyűjtéseiben találtam igen fontos adatokat a már kilistázott elpusztult templomokra,
ugyanakkor újabb , a hagyományokban élő néhai egyházi épületek adódtak hozzá a már
ismertekhez.
Ezt követően a már meglevő térképes, helynévtani és levéltári források eredményeit
összesítettük, így a több mint 80 eltűnt templom mellé 35 középkori és újkori kápolna is
adódo tt. Voltak olyan esetek, amikor a helynévanyag említésein kívül nem sikerült levéltári
forrásokkal is adatolni az épület történetét. Ezek az objektumok külön kezelve, mint a helyi
emlékanyag lenyomataként kerültek bemutatásra.
A következő munkafázist a fo rrásokban, térképeken, vagy a helynévanyagban említett
egyházi épületek terepi beazonosítása jelentette, amelyet már párhuzamosan a forrásgyűjtéssel
elkezdtünk. Sófalvi András kollégámmal végzett terepbejárások során végigjártuk a
helyszíneket, ahol a közé pkori templomokat nagy arányban tudtuk beazonosítani. Gondot a
beépített településrészekre keveredett helyszínek jelentettek. Ezekben az esetekben nem
tudtuk minden kétséget kizáróan bizonyítani az egyházi épület nyomait. Nem sikerült továbbá
egyetlen fate mplom helyszínét sem megtalálnunk, illetve bizonyítékot találni annak ottlétére.
Ennek oka abban keresendő, hogy a kőépületek elbontásakor keletkezett omladék, illetve a
még föld alatt levő alapfalak többnyire egy egyszerű terepszemle során beazonosíthatóa k.
Ezzel ellentétben a fatemplomoknak, amelyeknek nem volt komoly kő alapozása, nem
hagyott maradandó felszíni nyomokat. A talpgerendák alá többnyire szárazon összerakott
köveket az elbontást követően széthordták, így semmi nyoma nem maradt napjainkra.
Egyetlen esetben sikerült egy épület körvonalait kivennünk a lövétei Lázon feküdt, eltűnt
Lázfalu kápolnájának maradványainál, amelyet egy négyzetes, szélein kimagasodó halom
jelzett.
A terepbejárások során rögzítettük a helyszíni adatokat, amennyiben talált unk leleteket
is gyűjtöttünk. A későbbiekben visszatérve elkészíttettük a beazonosított helyszínek tágabb
topográfiai felmérését. A mérési adatok alapján, amellett, hogy az aktuális állapotokat és az

ha a terepidomokat és patakvölgyeket figyelembe véve elemeztük a térképet az összehasonlítás során. Ez azért
jelentett javulást, mert a pontokat is egymáshoz viszonyítva szerkesztették a térképre, így ha a viszonyítási alap
az I. fel mérés és nem a modern térkép volt, akkor a hibahatár jelentősen lecsökkent.
124SZABÓ 2005.
125PFHngy 2012; PFHngy 2013; PFHngy 2014.

25
észlelt jelenségeket (gödrök, falak nyomai) rögzítettük, sok esetben elkészíttettük a terület
három dimenziós modelljét. Ezeken esetenként jól kivehető volt, hogy a középkori templom
helyszínének szánt domboldalt részben mesterségesen dolgozták meg, rásegítve a természetes
formákra.
A felméréseket követően a be azonosított kiemelkedőbb helyszíneken légi felvételeket
készítettünk, hogy azokon tovább tanulmányozhassuk a föld alatt levő alapfalakat. Anyagi
hátterünk függvényében geofizikai kutatásokat is végeztettünk, amely során világosan
kirajzolódtak az elpusztul t templom alapfalai.
Amint azt már a kutatástörténeti részben bemutattuk a lehetőségek függvényében a
non destruktív módszerek mellett régészeti ásatásokat is kezdeményeztünk, így tárva fel több
templom fontosabb részleteit.
A kutatásaink során tehát, am int felvázoltuk egy olyan középkori templomról, amely a 18.
században elbontásra került felkutatva a levéltári forrásokat, segítségül hívva a régi
térképeket, valamint a helynévanyagot és a faluban levő hagyományokat lokalizálni sikerült
annak régi középko ri eredetű templomát. A felmérésekkel a templomok környezetét nagyító
alá véve, a legjellemzőbb részeken ásatási szelvényeket nyitva sikerült vázolnunk egy relatíve
keltezett építéstörténetet, a hozzá tartozó fázisok alaprajzi megjelenésével. Ez alapján pe dig
analógiákkal vizuálisan, egy -egy elméleti rekonstrukció keretén belül megjelenítettük,
láthatóvá tettük a több száz éves épületeket.
Az elpusztult templomok forrásgyűjtése korántsem tekinthető lezártnak, hiszen még
számos egyházközségi levéltár, magán gyűjtemények, családi és világi levéltárak rejthetnek
további fontos információkat a témánkat illetően. Anyagi források függvényében pedig
tovább lehet bővíteni a régészeti feltárások körét, amelyek újabb részleteket, temetkezéseket
és leletanyagot hozhatn ak felszínre.
Anyaggyűjtésünk és terepi kutatásaink során új eredményeket értünk el és számos
ponton érzékelhetőek a modern technikai vívmányok nyújtotta lehetőségek. A székelyföldi
középkor kutatói számára az egyik legjelentősebb kérdés a székely betelep edés
problematikája, amelynek mai napig nem tisztázott sem a pontos időrendje, sem egyéb
körülményei. Annak ellenére, hogy az elmúlt száz évben elvégzett nyelvészeti kutatások és
elemzések nagyjából vázolták a székely betelepedés útvonalát, ellenben a több ségük által
meghatározott 13. századi betelepedési időhatár a régészeti kutatások alapján nem tűnik
elfogadhatónak. További megválaszolatlan kérdés, hogy a betelepülő székely lakosság egy
nagyjából lakatlan területre telepszik -e meg, avagy egy korábban gyé ren, de benépesített
térséget vett -e birtokába. A kérdés megválaszolásában nem segíthet a régészet, hiszen nincsen
sajátosan specifikus székely leletanyag, amelyet etnikumjelzőként használhatnánk. A 2011 -ig
elérhető székelyföldi csontanyag elemzése sem hoz ott ebben a tekintetben átütő
eredményeket, annak ellenére, hogy némiképp alátámasztotta a nyelvészeti eredményeket.126
Ellenben ebben a vizsgált anyagban nem voltak benne az azóta előkerült nagyobb
sírcsoportból álló temetőrészletek (Bögöz, Fenyéd, Patakfal va), a vizsgálatok alap
kiindulópontját meg amúgy is a váz szerkezetének felépítése, a koponya formája jelentette,
amely módszernek korlátoltak a lehetőségei.
A térség kiásott korai csontanyagának egy interdiszciplináris alapos vizsgálata teljesen új
megvi lágításba helyezhetné a kutatások jelen állását.127 A csontanyag oszteológiai,
molekuláris genetikai és izotópvizsgálatai az ígéretes eredmények ellenére anyagi vonzata
miatt számunkra egyelőre elérhetetlenek.
Az elmúlt években kiásott temetkezések oszteológ iai vizsgálatai is, amelyet egy közös
amerikai kutatási projekt keretében valósítunk meg, fontos adatokat szolgáltatnak a
demográfiai viszonyok alaposabb megismeréséhez, az egyedek egészségi állapotának

126BENKŐ 2012, 473 –553.
127 CZEIZEL 1990, 117 –120.

26
felméréseihez, a táplálkozási szokásokra, betegségekn ek a nyomaira, harci sérülésekre
deríthetnek fényt. Ugyanakkor a vizsgálatok alkalmával felszínre kerülnek azok a patológiai
és degeneratív elváltozások is, amelynek okait egy nagyobb felmérés adatsora tisztázhatja.
Annak ellenére, hogy ez irányú vizsgálat aink még az elsődleges adatgyűjtésnél tartanak, máris
egy számunkra érdekes információval szolgáltattak. A telekfalvi templombelsőben feltárt 17.
század első felében eltemetettek nagy része csecsemőkorú volt.128 Ezen csontanyag felmérése
során egyértelművé v ált, hogy szinte minden gyerek, de a templombelsőben felárt egyetlen
arisztokrata nő is súlyos csontritkulásban szenvedett, amelyet a C -vitamin hiánya és az
egyoldalú táplálkozás jelentett. A csontokon látható elváltozások a skorbut tüneteit
mutatták.129 Hasonló elváltozásokat ugyanakkor a bögözi csontanyagon is kimutattak. Ennek
okai lehetnek mentálisak vagy történetiek. Kielemzésük pedig mentalitástörténeti adalékokat
jelenthet, ugyanakkor fényt vethet a háború, szárazság, vagy éhínség jelenlétére is a
mikr oközösségben, amelyeket tágabb kontextusba helyezve fontos részletekkel
gazdagíthatjuk a térség történetét.
A molekuláris genetikai (DNS) vizsgálatok a rokoni kapcsolatokat tárhatják fel, a
szén- és nitrogénizotóp -arányok alapján pedig megállapíthatja a kö zösség heterogén, avagy
homogén jellegét. A legkorábbi templom körüli temetőben feltárt egyének genetikai
vizsgálatával és a későbbi generációk mintáinak összevetésével ugyanakkor vizsgálható lenne
a székely betelepedés is. A stronciumizotópok elemzésével pedig azt lehetne vizsgálni, hogy a
régészetileg feltárt legkorábbi temetkezések a bevándorlók és egyben az új templom építői,
avagy már itt, helyben született egyedek voltak -e. A minták szénizotópos keltezésével pedig
vázolható lenne az időrend.
Annak el lenére, hogy Magyarország területén már zajlanak hasonló vizsgálatok, főként a
népvándorlások korára összpontosítva130 Erdélyben hasonló kísérletek mindezidáig még nem
történtek.

I.5 Templom vagy kápolna? Terminológiai kérdések

A disszertáció kutatásai so rán felmerült problematika egyik kiemelkedő szegmensét a
templomok és a kápolnák terminológiájának köre jelentette. A fejedelemségkori és újkori
levéltári forrásokban teljesen következetlenül használják a két megnevezést. Olykor csupán az
épületek méreteir e reflektálva, noha a középkorban komoly egyházszervezeti tényezők
jelentették a templom és a kápolna közti különbséget, amelyek a reformációt követően szinte
teljesen összemosódtak. A kápolnák önálló kutatása Udvarhelyszéken még a kezdeteknél tart,
néhány épületen kívül (pl. Jézus -kápolna131, fiatfalvi temető Régi kápolnája132
Tatárkápolna133) vagy egy kisebb tájegység kápolnás épületeinek elemzésén kívül
(Sóvidék134), teljesen a kutatás perifériájára sodródott. Így a szegényes forrásanyaggal
rendelkező egyházi ép ületek ezen csoportjára Dávid László sem tért ki külön.135 A csíki
medencében Botár István ez irányú kutatásainak köszönhetően az anyaggyűjtés és közzététele
már jóval kifejlettebb stádiumban van.136

128 NYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 73 –105.
129BETHARD, Jonathan D.: A Report on the 2013 Arch aeo-Tek Osteology and Bioarchaeology Workshops.
Preliminary Osteological Summary of the Reform Church in Telekfalva, Romania . 2014. Kézirat.
130KURT et alii. 2014.
131BELDIE 1974, 60 –63. A legújabb kutatásokról SÓFALVI 2012 \1.
132BENKŐ 1992, 191 –193.
133SÓFALVI 20 12, 149 –152.
134SÓFALVI 2005, 119 –128.
135DÁVID 1981.
136BOTÁR 2013, 161 –172.

27
Udvarhelyszékre vonatkozóan nem rendelkezünk 14. századi ká polnára vonatkozó
levéltári forrásokkal, azonban a régészeti kutatások nyomán hasonló korú emlékek már
ismeretesek. A Kormos -patak völgyében található Dobó elpusztult település határában
található kápolna legkorábbi periódusa a 14. századra keltezhető.137 Ehhez hasonló alaprajzi
forma, ugyanakkor széles körben elterjedt volt a vidékünkön is.138 Hasonló alaprajzzal
rendelkező fiatfalvi kápolnát a régészeti feltárások a 15. század második felére kelteztek.139
Abban az esetben, amikor a településen belül nem rendel kezünk plébániatemplommal
szinte lehetetlen eldöntenünk egy -egy feltárt régészeti objektumról, hogy az csupán egy
temetkezési joggal rendelkező kápolna -e, avagy saját plébánossal bíró teljes körű plébánia
templom. Hasonló épület az elpusztult Szentimre tel epülésen feltárt Árpád -kori templom,
amely körül több temetkezés nyomait azonosítottuk140. A helyzet megítélése még
bonyolultabb a Vargyas völgyében levő Kőmezőn romjaiban még ma is álló félköríves
szentélyű, Árpád -kori épület, amely körül szintén kerültek e lő temetkezések. Kápolnamezőn
korábbi település nem ismert, azonban a régészeti ásatások települési réteget mutattak ki
környezetében. 141
Ha a kápolnák fogalmát akarjuk körülhatárolni, akkor azt mondhatjuk, hogy egy olyan
kisebb épületről van szó, amely ol tárral van ellátva, és csak egyes alkalmakkor és nem állandó
jelleggel használják. Azok az egyházi épületek, amelyek állandó használatot mutatnak már
nem nevezhetőek kápolnának. Ezeknek az épületeknek, amint arra a későbbiekben kitérünk,
több típusát külön böztethetjük meg, funkciójuk, származásuk, vagy alapíttatásuk szerint. A
forrásokban ezekre az egyházi épületekre egyaránt használják a templom, a kápolna vagy a
18. századtól kezdve az oratorium megnevezést. Azok a kápolnák, amelyeket eredetileg a
filiáli s egyházak számára épített a közösség lényegében eltér a plébániatemplomos határbeli
falvak kápolnáitól, azok inkább kistemplomokra hasonlítanak, amelyek az első adandó
alkalommal az egyházi önállóság útjára léptek. Hasonló kisméretű épületet a filia korsz akából
több, mai anyaegyház temploma alatt feltártunk (pl. Telekfalva, Bikafalva, Etéd stb.).
Ezeknek keletkezési háttere is eltér a másik csoport kápolnáitól, hiszen ezeket a közösség
abbéli szándékából hozta létre, hogy ne keljen átgyalogoljanak a több k ilométeres távolságban
levő anyaegyház templomába. Ezek az egyházi épületek a későbbiekben az önállósodás egyik
bázisát jelentették. Ez azonban nem ment egyszerűen, olykor az anyaegyház ellenkezése
fojtotta el. Hasonló törekvést láthatunk 1656 -ban nem sokk al a kadicsfalviak „kápolnájának‖
felépítését követően, amikor el szeretnének szakadni Szenttamástól. A különválást nem
engedélyezték, a további kísérleteket pedig 100 forint büntetés terhe alatt megtiltották. 142
Érdekes megfigyelnünk, hogy a reformációt k övetően főként a méretek alapján
neveztek egy egyházi épületet kápolnának, avagy templomnak. 1673 -ban, amikor a sükőiek
elszakadnak Farcádtól,143 egy kis fatemplomocskát emeltek.144 Érdekes megfigyelni, hogy
annak ellenére, hogy egy önálló egyház templomáról v an szó, a helynévanyagba mégis
Kápolnaként került be.145 A protestáns felekezetek az egyházi forrásokban nagyon ritkán
használják a kápolna megnevezést a filiális egyházak templomaira. Azok szinte minden
esetben templomocskaként, fatemplomként, leány eklézsi a templomaként bukkannak fel.
Ennek ellenére néhány esetben találkozhatunk a kápolna megnevezéssel is. Ugyanaz az eset

137 BORDI 2009, 240 –242.
138 Azonos szentély és hajószélesség, sokszögű, de támpillérek nélküli szentélyzáródás.
139 BENKŐ 1992, 193.
140 NYÁRÁDI 2012 \1, 155 –193.
141 SÓFALVI 2012, 149 –152.
142VES ZELY 1860, 346 –347.
143UREL 1644, 64.
144 NYÁRÁDI 2009, 366 –367.
145SREkL 35. köteg II. csomag 6 irat.

28
látható Miklósfalva esetében, ahol a 18. század második felében épített kis fatemplomocska146
környezetében egy kápolna helynév rögzült.147 Kápolna megnevezést habár elvétve, de
találunk az egyházi forrásokban is. 1660 -ban Nagygalambfalva filiája Kisgalambfalva az
egyházi önállósodás útjára szeretne lépni, és elegendőnek tartják a saját kápolnájukat
fenntartani, nem kívánnak az anyaegyház templ omának javításában segíteni.148 Az 1696 -ban
még Felsősófalvához tartozó Parajdon egy kápolnának említették a klenódiumait és a
harangját.149 1732 -ben, amikor a szombatos vallás terjedése miatt a bözödi és a bözödújfalvi
egyházközséget szétválasztották az unitá riusoknak megengedték, hogy kápolnafélét
építsenek.150
A reformációt követően a katolikus egyházközségek leányegyházait az esetek
többségben kápolnának nevezik meg (pl. Fenyéd, Farkaslaka, Malomfalva, Máréfalva stb.),
de ugyanakkor Küküllőkeményfalva esetéb en 1693 -ban keményfalvi templom ‖151 bírájával
találkozunk, 1724 -ben viszont a keményfalvi kápolna adósait írták össze.152 Fenyéd esetében,
amely település Árpád -kori templomát és temetőjét feltártuk, a 17. században Zetelaka
leányegyháza volt. Régi templomát v iszont kápolnaként nevezik meg, mivel az alsóbbrendű
beosztásban szerepelt. 153 Nem teljesen egyértelmű annak a forrásnak az értelmezése, amikor
1763 -ban már Máréfalvához tartoznak és új templom építésének engedélyezést kérik, leírják,
hogy mivel a dombon ép ült templom alapjaiban megrokkant, istentiszteletet tartani benne
nem lehet, így a falutól távol eső, szintén hegyen fekvő kápolnát használják. 154
A templom és kápolna fogalmak rendszertelen használata egy azon egyházközségen belül
félreértelmezésekre ad hat alapot. Máréfalva esetében, amely a középkorban szintén
anyaegyház volt, a fejedelemség korára leányegyházi státusba került. Így találkozhatunk
1683 -ban olyan érdekes kifejezéssel, hogy a „a templom földiben a kápolnánál”.155 Ennek
értelmezésében az anya egyház temploma számára fenntartott földben egy kápolna épülete
melletti területre gondolhatunk. A dolog tovább bonyolódik, amikor egy egyházi
területadományozásban 1750 -ben Kovács Ferenc özvegye egy szénafüvet hagyott „ a kápolna
számára Boldogsá gos Szűz tiszteletére” ugyanakkor a Szent Imre tiszteletére szentel templom
számára további földadományokat juttatott.156 Jelen ismeretünk szerint a faluból nem
ismerünk csak egy elpusztult templomot, amelyet a leányegyház korszakában kápolnának is
neveztek. Boldogságos Szűznek szentel kápolnáról viszont semmilyen adatunk sincsen.
Kápolnák megnevezésével az esetek többségében határnevekben bukkanhatunk,
amelyek egyrészt még az álló épületek környezetében keletkeztek, mások csupán az elpusztult
épületek helyé nek emlékét őrzik. Többségükben a plébániás falvak területén épített kápolnák
nyomairól van szó, amelyeket a település nemesei építhettek (pl. Bögöz157, Csekefalva158
Homoródjánosfalva159, Homoródszentpál160, Székelyszáldobos161). Esetenként azonban a
filiális egyhá z határában is találunk hasonlót, ahol jelen ismeretünk szerint nem volt soha

146 SZACSVAY 2013, 655.
147 SZABÓ 2005, 132.
148 DÁVID 1981, 217.
149UREL 1644, 149 –150.
150KÉNOSI –UZONI 2009, 446.
151GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 120.
152GYFSZGyL 67 0/e. 5. doboz. Leltár és adósok kimutatása 1724 –1765.
153GYFSZGyL 639/b. 1 doboz, a. kötet, 118.
154KOVÁCS 2008, 435.
155GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 31.
156GYFSZGyL 675/a. 1 doboz. a. kötet. 1721 –1820, 1750 -es bejegyzés. Közli KOVÁCS 2008, 431.
157UREL 1644, 129.
158UREL Régi ügyiratok, 25. csomag, 1.irat, közli KONCZ 1884, 164 –165.
159EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 614.
160SZABÓ 2005, 170.
161JANITSEK 1978, 221.

29
plébániatemplom a forrásos említést megelőzően. 1597 -ben Kobátfalván a Kápolna mezeje
tartományát említik egy föld felszabadítása kapcsán.162 1676 -ban Kissolymos határában
említene k Felső Kápolnát.163 Helyenként a települések külső határában is találhatunk
kápolnára utaló forrást, így 1592 -ben Oroszhegy és Fancsal határán Kápolna ősvénye,
Kápolna mezeje helyneveket említik egy peres ügy kapcsán. 164
Néhány esetben, amikor a településen nem volt plébániatemplom az egyházi élet könnyebbé
tétele végett saját vagyonából, nem egy esetben pedig saját földjén építtetett egyházi épületet
a faluban levő nemesi család, amelyek a forrásban kápolnaként szerepelnek. Így találunk egy
érdekes forrást a reformációt követően 1600 -ban Bethlenfalván, ahol egy birtokper kapcsán
megemlítik, hogy a már néhai Geréb Péter építtette a kápolnát, a saját telkén, ahová egy papot
is vitt, házat építve neki és naponta az udvarházból került ki annak élelme is. 165 Geréb Pétert
1532 -ben említették először a források,166 és minden bizonnyal 1560 -ban már nem élt, hiszen
ekkor már fia János vette át a birokügyek irányítását.167 A kápolna a későbbiekben a település
temploma lett a 18. század közepéig, amikor elbontásra került.
Abránfalva határában 1715 -ben egy határleírás kapcsán Ugron Pál úr kápolna kertjéről
emlékeznek meg.168 Ugron 1609 -ben Udvarhelyszék királybírája, 1614 -ben primorként tűnik
fel és 1665 körül halt meg.169 Egy 1616 -os harang tanúsága szerint ő építtette a kápolnát ,
amely körül a település temetője alakult ki.170
A kápolnák és templomok mellett főként a 18. században a kisebb, szegényebb
gyülekezetekben létrejöttek még imaházak is, amelyeket a forrásokban oratóriumnak vagy
imolának neveztek meg. Hasonlóval találkozun k Alsósofalvánál, ahol a 18. században egy kis
fatemplomocskát építettek, amelyet oratóriumnak neveztek.171 Ebben az anyaegyház,
Felsősófalva lelkésze látta el a papi teendőket.
Egy másik oratóriummal találkozunk Csöb esetében 1789 -ben „ borona fákból építet t új
oratórium” -ról számoltak be.172 Ezt a későbbiekben a katolikusok erőszakkal leromboltatták,
hogy az unitárius felekezet ne erősödjön meg a faluban.173
Érdekes esetnek lehetünk tanúi az unitárius Vargyason, ahol a falu alsó felének lakói,
összekülönböztek a falu felső felével, ahová egy imaházat építtetett, minekutána elérték a
püspöknél, hogy minden péntek és kedd reggel a pap és az iskolamester lejárjon.174
Amint láthattuk a templom és kápolna fogalma a történeti forrásokban szinte teljesen
egybeolvad. Szá mos középkori és fejedelemségkori filiális egyháznak volt kisméretű, kápolna
jellegű épülete, amelyet a jobb pozíciók kiharcolása és az egyházi függetlenség elnyerése után
már templom megnevezéssel illettek. Sok építmény, pont az időszakos, átmeneti jelleg e miatt
épülhetett fából. Ez részben magyarázata lehet, hogy igen gyakran az egyházi vagy a település
hagyományai közt és a helynévanyagban világosan él egy -egy kápolna emléke ellenben a
terepen ezek nyomát nem tudjuk megtalálni.
Kutatásunkban azokat a né hai kápolnákat, amelyek időközben plébániás helyekké váltak nem
soroljuk a kápolnák közé, hanem a templomok között szerepelnek a bemutatásuk során. Igen

162SzOkl ú.s. II. 342.
163 SZABÓ 2005, 94.
164SzOkl ú.s. II, 83, 86, 90, –94.
165SzOkl u.s. III. 172.
166 SzOkl II. 247.
167 SzOkl V. 77.
168UREL 1715, 42.
169 PÁLMAY 1900, 247.
170 DÁVID 1981, 157.
171PFHngy 2013, 20.
172 EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 819 –820.
173 VÉGH 1895, 226 –227.
174SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció.

30
nehéz és bonyodalmakkal járó feladat lenne források hiányában világos határokat meghúzni a
kápolnák és templomok között, hiszen a valóságban régészetileg nem biztos, hogy
különbséget tudunk tenni. Amikor a plébániás templommal rendelkező település határában
találjuk az elpusztult kisméretű épületet, akkor az a rendeltetésében eltérő szerepet töltött be
mint más társai. A kápolnákat tehát csoportosítva kutathatjuk, amelyeken belül kronológia
időhatárt is alapul vehetünk, hiszen a középkori katolikus dogmák szabályrendszerében
könnyebben eligazodhatunk, még ha forrásokkal gyengén is adatoltak az épületek. Elle nben a
reformációt követően már nincsen világos szabályozás, így a kápolnák és a templomok
nemcsak formailag olvadnak sokszor egybe, hanem funkciójukban is.

31
II. Források az udvarhelyszéki elpusztult egyházi épületek kutatásához

Az elpusztult templomokn ak alapvetően két nagyobb forráscsoportja létezik. Az első
tartalmazza az összes írásban fennmaradt ismeretet, a másik az épületmaradványokat,
épületplasztikai elemeket, tárgyakat, adott esetben sírokat, sírmellékleteket, klenódiumokat
vesz górcső alá, ame lyek segítségével jelentősen bővülnek nemcsak a történeti adataink,
hanem a templomot építő közösség tagjairól is ismereteket nyerhetünk. Az írott források
összegyűjtése és elemzése, viszonylag egyszerűbb feladatnak tűnhet. A valóságban azonban
ezek feldol gozásának kezdetlegessége, elérhetőségük és kutathatóságuk nehézségei, nem
utolsó sorban a nagyfokú forráshiány akadályozhatja a témakör iránt érdeklődő kutatót.
A másik forráscsoport még nehezebben adatolható, hiszen jelentős mennyiségű
terepen eltöltöt t időt kíván meg, helyenként művészettörténeti ismereteket és jártasságot is.
Az elpusztult templomokhoz köthető tárgyak és ismeretanyag nagy részét a régészeti
kutatások szolgáltatják. A régészeti terepbejárások során kerülhet sor az elpusztult templomok
behatárolására, a régészeti ásatások során pedig fény derülhet a föld alatt levő templomok
építési fázisaira, alaprajzára, méreteire. A templom körüli sírföldből származó leletek,
amellett, hogy keltezhetik az egyes fázisokat, viseleti és más szokásokra is rámutathatnak.
Természetesen egy épület kutatása akkor teljes, ha ez a két ismereti eljárás kiegészíti egymást,
így egy teljes történet rajzolódhat ki. A templomok múltjára vonatkozó forrásanyag
feldolgozása nagyban megkönnyítheti a régészeti kutatómunkát , egyes ismeretek jó irányba
terelheti az észlelt jelenségek magyarázatát, adott esetben keltezését.

II.1. Írott források

Az írott források, amelyek a templomok történetének alaposabb megismerésére
szolgálnak nagyon színesek és széleskörűek. Alapvetően két nagyobb fajtája különíthető el.
Az első és legfontosabb csoport az magához a templomhoz, az egyházszervezethez és annak
működéséhez köthető. A másik a különböző szintű világi hatóságok, szervezetek iratanyagát
jelenti, amelyek szintén fontos ismereteket rejthetnek a témát illetően. Mindkét forráscsoport
alapvető hiányossága azonban, hogy a középkorra vonatkozóan nagyon szegé nyes, ellenben a
17–18. századra igen kibővül és nagyon gazdag adatokkal szolgál. A források összegyűjtése,
elemzése és értékelésekor különösen körültekintően kell eljárni, hiszen a forrásanyag sokrétű,
a vizsgált jelenséget pedig egy olyan forráscsoporton keresztül kell vizsgálnunk, amely
teljesen eltérő szempontok szerint készült, így csak részismereteket tartalmaz a kutatás
témájában. Ezek a adatok a teljes történet ismerete nélkül tévútra vezethetnek, illetve a
környezetükből kiragadva teljesen más jele ntéstartalommal bírhatnak.
A feldolgozott források nyelve főként a magyar; latin nyelvűek a ritkaságszámba menő
középkori okmányok (pl. a pápai tizedjegyzékek), néhány fejedelemség kori oklevél, valamint
a 18. századi katolikus restauráció utáni hivatalos iratanyag egy része. Elvétve találhatunk
német nyelven írt dokumentumokat is, amelyek főként a Guberniummal kapcsolatosak.
Német nyelven íródtak továbbá az igen nagy forrásértékkel bíró I. katonai felméréshez
kapcsolt ország leírás kötetei.

II.1.a. Egyhá zi források
Az egyházi források közvetve és közvetlenül is hordozhatnak adatokat a
templomokkal, egyházi élettel, a gyülekezettel kapcsolatosan. Keletkezésük és rendeltetéseik
szerint szintén több kategóriába sorolhatóak be. Ezek az irategyüttesek a helytö rténészek, az
egyháztörténészek, és demográfusok számára egyaránt nélkülözhetetlen forrásokkal
szolgálnak.

32
A. Egyházi levéltárak udvarhelyszéki anyagai
Az egyházi források tárolása a helyi plébániák levéltárától kezdve az egyházmegyei,
püspöki érseki és k áptalani gyűjtőlevéltárakig történik. Ez természetesen felekezettől függő,
így az adott egyház iratanyagát az ennek megfelelő helyen kell keresnünk. Udvarhelyszéken
alapvetően három felekezet: a református, katolikus és az unitárius levéltárak fond állomán yát
kell vizsgálat alá vennünk. Mindhárom felekezet rendelkezik egyházközségi, egyházmegyei,
egyházköri, adott esetben püspöki gyűjtőlevéltárral is. A levéltárak keletkezése szinte
egyidős az illető egyházakkal, azonban a különféle természeti és emberi tén yezők hatására a
korai iratok jelentős mennyisége elpusztult.
A református egyházközségek dokumentumainak törzsanyagát az Udvarhelyi
Református Egyházmegyei Levéltár őrzi. Ennek ismertetését Juhász István 1947 -ben közzé is
tette.175 A levéltár egy 1874 -ben k észített mutatóval rendelkezik, amelyet egy régi jegyzék
alapján egyházmegyei megbízásból Kelemen János és Kis Károly állítottak össze.176 A
forráscsoportok a mintegy 36 kötetet kitevő egyházmegyei és egyházvizsgálati könyvekből és
az egyházközségi iratokból állnak, amelyeket 125 csomóba szervezett az 1874. évi rendezés.
A csomók nagy része egyházközségek szerint tartalmaznak önálló ügyiratokat, de helyenként
más csoportosítási elvekkel is találkozhatunk. Az okmányok a 17. század első évtizedeitől
kezdve szol gáltatnak igen értékes adatokat. A levéltárat 2001 –2002 között az Areopolisz
kutatócsoport177 a régi jegyzék alapján újból rendezte, számba véve az időközben eltűnt
iratokat. A rendezés során a régi dokumentumokat Régi ügyiratok címszó alatt csomagolták,
létrehozva az addigi 125 csomó helyett 132 csomagot. Minden egyes ügyirat ezeken a
csomagokon belül önálló okiratszámot kapott, ugyanakkor a dokumentumokról elkészítettek
rövid kivonatokat is a könnyebb használhatóság kedvéért.
Az Erdélyi Református Egyházke rület Központi Gyűjtőlevéltárában, amely Kolozsváron
található178 Udvarhelyszékre vonatkozóan kevés forrásanyagot találtam. Itt főként a 19.
század második feléből származó vizitációs jegyzőkönyvek találhatóak, amelyek közül sok
esetben egy másodpéldány az u dvarhelyi gyűjtőlevéltárban is megtalálható. Az egyházmegyei
levéltárban történő kutatásaim során igen értékes, főként fejedelemség -kori forrásokra
bukkantam, amelyek új megvilágításba helyeztek bizonyos témákat. Ellenben a templomokra
vonatkozó bőségesebb értesülésekért az egyes falvak egyházközségi levéltárait kell
„leporolnunk‖, amely igen kimerítő és hosszadalmas vállalkozás.
A katolikus plébániák iratanyagát szerencsés módon már nem kell az egyes
településeken kutatnunk, ugyanis a gyulafehérvári érsek ség 2003 -ban induló programjában
elkezdte az egyházi iratok szervezett mentését. Ennek a folyamatnak a végeredményeként
2008 -ra létrejöttek az adott esperességek gyűjtőlevéltárai. Jakubinyi György érsek körlevelét
követően Bernád Rita főegyházmegyei levélt áros irányításával elkezdődött a plébániák
iratainak begyűjtése, amely a Márton Áron Ifjúsági Ház egyik emeleti termében került
tárolásra.179 Az iratok begyűjtésének felső időhatáraként az 1990 -es évet határozták meg. A
gyűjtőlevéltár létrejötte a katolikus egyház sajátos kánonjogi törvényének köszönhető,180
amelynek értelmében 1932 -től kezdve az iratanyagok a gyulafehérvári főegyházmegye
tulajdonát képezik, azok biztonságáról és őrzéséről is ennek kell gondoskodnia.181 A
gyulafehérvári főegyházmegye plébániáinak iratairól soha nem készült átfogó, központi

175JUHÁSZ 1947, 131 –137.
176UREL 1874 .
177NOVÁK 2007, 28.
178SIPOS 1993, 189 –191.
179PÉNZES 2010, 8 –12.
180ERDŐ 1985, 431, 535. kánon, 4. paragrafus.
181BERNÁD –PÉNZES 2011, 393.

33
nyilvántartás. Adatokat ellenben ezekből 1781 -től kezdődő egyházi sematizmusokban
találhatunk.182
A plébániai iratok rendezésének elvét a származás határozta meg, amelynek az alapja
az iratok eredeti rendszerének felállítása volt, másodlagosan került a tematikai rend
alkalmazása, ott, ahol szükség volt rá.183 A székelyudvarhelyi főesperesség 22 katolikus
plébániájának iratállománya került begyűjtésre, amelyhez még a Szent Miklós plébánia
anyagai is társultak.184
A plé bániai levéltárak főként a katolikus restauráció utáni időből a plébániatörténeteket,
anyakönyveket, egyházlátogatási jegyzőkönyveket, hivatalos levelezéseket, iskolai iratokat
tartalmaznak. Sok esetben részletes adatokkal szolgálnak a templomok állapotáró l, azok
építéséről is, számadások, építési szerződések, beszerzési listák formájában.185
Udvarhelyszék katolikus plébániáiról igen gazdag forrásanyagot tartalmaz továbbá a
Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára, amelynek a
rendezésére 1998 –2006 között került sor.186 A gyűjtemény legfontosabb állagát a vizitációs
jegyzőkönyvek teszik ki, amelyekről plébániánkénti jegyzék is közlésre került.187 Ez nagyban
megkönnyíti a források felkutatását.
Az unitárius esperesség falvai Udvarhelyi és Keresztúr -köri anyagait a
Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör levéltárában kutathatjuk. Az unitárius esperességnek
nem volt állandó székhelye, így az esperesi iratok abban az egyházközségben gyűltek, ahol az
illető esperes lelkészként működött. Valam ikor a 20. század első felében kisebb -nagyobb
megszakításokkal többnyire Székelykeresztúron szolgált az esperes, aminek köszönhető, hogy
a forrásanyag a városban maradt. Az ekkorra már nagyon felgyűlt dokumentumok szállítása a
korábbi hagyományokkal ellent étben megszűnt, így kialakulhatott egy igen értékes levéltári
gyűjtemény, amely kezdetben csak a Keresztúr -köri anyagokat tartalmazta. 1974 -ben ifj. Báró
József Keresztúr -Udvarhely köri esperesként Székelykeresztúr lelkésze lett, amikor magával
hozta az Ud varhely köri régi jegyzőkönyveket. A felgyűlt dokumentumok korszerű
rendezésére az első kísérletek 2001 -ben kezdődtek, amikor Szombatfalvi József,
székelykeresztúri lelkész -esperes elkezdte a templom oldalához épített magtár padlásról
lehordani. 2009 -ben M ikó Ferenc segédlelkész folytatta a munkát, aki lelkészképesítő
dolgozatának témájául a levéltár rendezését választotta.188 A rendezés során elkészült az
iratok, jegyzőkönyvek mutatója, a levéltári anyag szakszerű csomagolására és tárolására is sor
került a székelykeresztúri gyülekezeti ház fűtött, száraz helyiségben. Ugyanekkor a
legértékesebb öt vizsgálószéki jegyzőkönyv digitalizálása is megtörtént.
Az udvarhelyszéki unitárius egyházközségekre vonatkozóan további értékes adatokat
találhatunk az Erdélyi Uni tárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárában,189 ahol főként az igen
értékes vizitációs jegyzőkönyvek anyagait tanulmányozhatjuk, amelyekről részletes
beszámolót találhatunk Kelemen Lajosnál,190 vagy Molnár B. Lehelnél.191
A fent említett gyűjtőlevéltárakon kívü l további nagyobb, az egyházközségekkel
kapcsolatos forrásanyagokat találhatunk az állami levéltári gyűjteményekben. 1950 -ben az
Állami Levéltár Igazgatósága elrendelte az 1875 -el bezáródó anyakönyvek a plébániákról

182BERNÁD –PÉNZES 2011, 395.
183BERNÁD 2009, 296.
184Az iratanyag fondjegyzékéhez lásd BERNÁD 2009, 302 –306.
185Számos értékes ada tot közöl SÁVAI 1997. I. köt.
186SZÖGI 2006, 13 –14.
187BERNÁD 2006, 219 –278.
188MIKÓ Ferenc: A Székelykeresztúri Unitárius Egyházközség levéltára . 2010. Kézirat.
189BODROGI –MOLNÁR 2001, 50–58.
190KELEMEN 1922, 168 –180.
191MOLNÁR 1999, 23 –28.

34
való beszolgáltatását.192 Az egyházközségi levéltárakban gyakran bukkanhatunk az átadási
jegyzőkönyvek másodpéldányaira, amelyek az 153/1950, illetve a 61/1950 -es határozatokra
hivatkoznak.193 1996 -ban egy újabb levéltári törvény kimondta, hogy az Országos Levéltár
kezelésébe került iratok nem szolg áltathatóak vissza. Nagyobb mennyiségben anyakönyvi
másolatok az 1820 -as évektől napjainkig a Gyulafehérvári Érseki Levéltár anyakönyvi
állományában található.194
Az udvarhelyszéki anyakönyvek a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Igazgatósága
ügykezeléséb e kerültek, amelyek jelenleg a megyeszékhelyen, Csíkszeredában érhetőek el 52.
„Colecția Registrelor de Stare Civilă – Registre Parohiale ‖ fondban, amely az 1684 – 1950
közötti időszakból mintegy 812 levéltári egységet tartalmaz. A begyűjtött 18. századi k önyvek
nem csupán anyakönyvi adatokat tartalmaznak, hanem adott esetben vizitációs bejegyzéseket,
számadásokat, és más az egyházközség számára fontos feljegyzéseket, így átnézésük
mindenképp javallott volt. Az anyakönyveken kívül további jelentős egyházköz ségi
iratállomány került az állami levéltár gondozásába: így Sándorfalva, Etéd, Bágy, Betfalva,
Sükő, Keresztúr, Kőrispatak, Küsmöd, Szenterzsébet, Felsőboldogfalva, Fiatfalva, Farcád,
Hodgya, Ége, Agyagfalva, Bögöz, Muzsna, Alsósófalva, Felsősófalva, Ócfa lva,
Székelyudvarhely, Petek, Nagygalambfalva, Kisgalambfalva, Parajd, Pálfalva, Rugonfalva,
Siklód, Siményfalva, Bikafalva, Nagysolymos, Telekfalva, Kányád, Patakfalva, Szentlászló,
Siményfalva, Énlaka egyházközségeinek 1561 –1941 közötti iratai195.
A saját osan egyházi jellegű forrásokat a plébániai, püspöki, érseki és káptalani
levéltárak mellett, a szerzetesrendek archívumaiban találhatunk. Ezek egy részét már
korábban közzétették, így a kutatók számára elérhetőek,196 más részüket pedig a közelmúltban
közölt e Tóth István György197, vagy dolgozta fel Molnár Antal198. Ezekben a munkákban
számos udvarhelyszéki adatot találhatunk. Az elmúlt években elkezdődött egy nagyfokú
feltáró munka a katolikus egyház legfelsőbb szintjén, a római központi egyházi levéltárakban.
Igen értékes középkori adatok kerülhetnek majd elő a Penitenciária levéltárából, ahol
hozzávetőlegesen háromezer 15 –16. századi magyarországi beadvány található főként világi
hívektől.199 A vatikáni levéltár magyar vonatkozású anyagait újabban Tusor Péter fog lalta
össze.200
Kutatásunk számára azonban a legértékesebb adatokat az egyházközségi levéltárak
szolgáltatják. A katolikus felekezettel ellentétben a református és unitárius egyházközségek
iratanyaga nem gyűjthető be addig, amíg életképes a gyülekezet, hisz en az a helyi gyülekezet
és nem a püspökség tulajdona. Megőrzése a lelkész feladata, közvetlenül ő a felelős az
iratanyagok sorsáért.201 A 19. században külön rendelkezések szabályozták a lelkészek
iratarchiválását, és a munka minőségét az egyházi vizitációk során gyakorta ellenőrizték is202
Az egyházközségekben fellelhető okmányok egyediek, vagyis csak egyetlen példány készült
belőlük. Az itt felgyülemlett és őrzött anyagok az egyházközségek történetének legfontosabb

192GYÉSzL Körlevelek . 1536/1950, 1214/1952.
193„Potrivit Decretului Prezidențial nr. 153/1950 și a Decizieinr.61/1950 a Ministerului Afacerilor Interne‖.
(PREkL ügyiratok. D. csoport/20.).
194PÁL -ANTAL 2003, 324 –325.
195 BICSOK 2014, 89 –98, 126 –159.
196Igen értékes forrás a VERESS Endre által közzétett Jezsuiták évkönyveinek jelentései, amelyek egyedüli
forrásai az udvarhelyi kolostornak. (ALSJ 1921, 37, 43 –44, 239.).
197TÓTH 1994, 252.
198MOLNÁR 2009, 195 –213.
199ERDÉLYI 2006, 7 –16.
200TUSOR 2004, XV -CLXXXVIII.
201KOVÁCS 2011, 172.
202Ezeket számos esetben rendelet előzte meg, hasonló az 1808 -ban és 1814 -ben kiadott, amely elrendeli, hogy
az eklézsia okiratairól és klenódiumairól hiteles leltárt kell készíteni. A számadók a számadásaikat és a pénzt az
eklézsia két kulccsal ellátott ládájába voltak k ötelesek tartani. (SREkL 2. köteg 1853 -as bejegyzés.).

35
forrásai.203 Az iratok elpusztulása egyben az adott közösség történetének megtizedelését
jelenti. Annak ellenére, hogy mekkora eszmei és sok esetben anyagi értéket is képviselnek
ezek az állományok, olykor a teljes hozzá nem értés és a felelőtlen nemtörődömség példáival
találkozhatunk. Sok levéltári anyag már korábban a falvakban pusztító tűzvészekben veszett
oda,204 néhány anyagcsoportot az 1916 -os betörés prédált fel.205 A második világháborút
leginkább az erdővidéki református levéltárak sínylették meg, miután 1942 -ben a
legértékesebb anyagrészeiket be gyűjtötték, amely az azt következő esztendőben átadásra
került a Székely Nemzeti Múzeumnak, amelynek 1944 -es kimenekítése során elpusztult.206
Napjainkra a pusztítások és a román állami levéltár gyűjtőmunkája után is igen
hatalmas és értékes állomány maradt az egyházközségek birtokában. Ezek azonban miután
túlélték a világháborúkat, tűzvészeket, az elmúlt néhány évtizedben, sok esetben a teljes
megsemmisülés fele haladnak. Ez részben természeti katasztrófák, részben emberi
mulasztások miatt történik. Az egyh ázi levéltárak iratanyaga az esetek döntő többségében
elég mostoha körülmények között van raktározva. Sok esetben használaton kívüli helységben
találjuk őket, ahol a páratartalom változásai, penészedés és a kártevők, rágcsálók pusztítják. A
helyzet még súl yosabb ott, ahol csak beszolgáló lelkésze van a gyülekezetnek. Igen szomorú
esetnek lehettünk tanúi 2012 -ben Kissolymosban, ahol a hajdani református anyaegyház
iratait és könyvállományát több évtizeden keresztül a templomi karzat alatt a földön tárolták,
aminek következtében az iratok többségén visszafordíthatatlan penészesedés és vizesedés
nyomai voltak megfigyelhetőek207. A helyiek látva, hogy egyes iratok teljesen szétmállottak,
nemes egyszerűséggel tűzre tették.
Az egyházi levéltárak anyagaival és azok szomorú állapotaival a 2005 -ös
udvarhelyszéki árvizek nyomán kerültünk kapcsolatba először Bikafalván, ahol az árvizet
követő helyreállítási munkák során régészeti ásatásokat is folytattunk,208 majd ezt követően a
szomszédos Hodgyában. Az árvíz után kimentet t iratok tisztítása és rendbetétele ébresztett rá
ezeknek a történeti kincsesbányáknak a létére. Hodgyában a református templomban tárolt
iratokat teljesen ellepte az ár, az iratok nagy része iszappal borított volt, a lapok összeragadtak
és még a feldolgoz ás ideje alatt is nagy nedvességtartalommal bírtak, amely az iratok
gombásodáshoz vezetett.209
Ezt követően, e korábbi munkák eredményességére felfigyelve, 2008 -ban újabb levéltár
rendezésére és feldolgozására kaptunk felkérést, Tarcsafalva lelkészétől.210 Az előző években
történtek ugyan nagyobb levéltárrendezések Udvarhelyszéken (pl. az udvarhelyi r eformátus
egyházmegye levéltáráé), de a kisebb falusi levéltárak nélkülözik a szakmai odafigyelést. Ezt
a hiányt pótolva vágtunk bele az újabb felkérések teljesítésébe. Így került sor a későbbiekben
a sükői, recsenyédi, homoródalmási, telekfalvi, kénosi, s zékelyderzsi, szentmártoni,

203KERTÉSZ 2000, 5.
2041838 lejegyezték Bözödben, hogy a református régi protokollumok és anyakönyvek elégtek. (UREL 1838,
január 15 -én tartott vizitáció). A 19. század folyamán hasonlóképpen leégtek Bika falva (DERZSI –NYÁRÁDI –
SÓFALVI 2006, 26.), és Telekfalva egyházi levéltárai is. (NYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 74.)
205A számos példa közül egyet, Sükő esetét emelnénk ki, ahol az 1917 -es jegyzék szerint a betörés nyomán
elpusztultak az 1754 –1883, valamint 1884 –1916 közötti anyakönyvek, a tankötelesek anyakönyvei, a református
vallásra áttértek és kitagadottak anyakönyvei, a vegyes házasokat nyilvántartó könyv, a közgyűlések külön
jegyzőkönyve az 1911 –1916 közötti feljegyzésekkel, az összes családkönyv. Megsemmisül to vábbá 336 önálló
ügyirat, amelyek jelentős része az 1880 –1916 -os időszakból származott, de ezek mellett voltak az iskolával, a
templomjavítással, az egyház mindennapi tevékenységével kapcsolatos források is. Ekkor viszik el a toronyból
az egyik harangot is . (NYÁRÁDI 2009, 365.).
206JUHÁSZ 1947, 143.
207NYÁRÁDI –REJTŐ 2013, 81.
208DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2007, 17 –34.
209DERZSI –NYÁRÁDI 2007, 98 –113.
210KOVÁCS –NYÁRÁDI 2008, 481 –496.

36
tordátfalvi, szentmiklósi, kissolymosi és végül, de nem utolsó sorban a patakfalvi egyházi
levéltárak rendezésére, jegyzékeinek elkészítésére és digitalizálására.
Az egyházközségi levéltárak állományainak legutolsó leltárai sok esetben több mint
száz évesek, és mivel a keveredések, hiányok jelentős mértékűek, ezek egy kutatók számára
hasznosíthatatlanok vagy nagyon körülményesen kezelhetőek. Az egybekötött jegyzőkönyvek
tanulmányozása nem okoz ugyan különösebb gondot, de az önál ló ügyiratok megtalálása és
forrásértékének felbecsülése már szinte lehetetlen a teljes irattár átfésülése nélkül.
Rendszerint ezeknek a falusi egyházközségeknek a levéltárai visszanyúlnak a
fejedelemség korának végére, ahonnan fejedelmi adománylevelek, re ndelkezések maradtak
ránk. A levéltári állomány legjelentősebb hányadát a több száz oldalt kitevő protokollumok
jelentik, amelyek vizitációs jegyzőkönyveket, számadásokat, presbiteri gyűlések
jegyzőkönyveit, guberniumi, és főkonzisztóriumi rendeleteket tar talmaznak. Protestáns
közegről lévén szó ezek szinte mind magyar nyelven íródtak, tanulmányozásuk értékes
forrásokat nyújt az egyházközség történetére, mindennapjaira, a templomok állagára,
építkezések költségeire, a munka menetére, (anyag megrendelések, l isták, közmunkák névsora
stb.), a mester személyére.211 Az egyházi vizitációk során számos leltár készült, ezek
tanulmányozása és összehasonlítása teljes képet nyújt az egyházközség javairól, a teljes
templomi berendezésről.
A település társadalmának, népess éggyarapodásának tanulmányozásához elengedhetetlenek a
szülöttek és kereszteltek, esketettek anyakönyvi másolatai és az u.n. családi könyvek , melyek
típusnyomtatványba íródtak. Az egyházi iskola tevékenységének megismeréséhez az iskolai
jegyzőkönyvek szolg áltatnak adatokat, ehhez társulnak az iskola hivatalos levelezései.
A rendezések módszertanát tekintve, amennyiben lehetséges minden esetben
megpróbáltuk az előző rendezések nyomait felderíteni és amennyiben kivitelezhető azt
visszaállítani. A legtöbb ese tben ez sajnos nem volt megoldható, így új jegyzék felállítása,
avagy régi kiegészítése mellett döntöttünk. A részletes feldolgozás alá kerülő levelek,
protokollumok, jegyzőkönyvek, szerződések, valamint más jellegű iratok előzőleg tematikus,
valamint szis ztematikus rendszerezés alá kerültek, amelyek kötegek formájában lettek
csoportosítva. Minden egyes különálló irat önálló jelzést kapott a kötegen belül, valamint a
hozzá tartozó legfontosabb adatok lettek feltüntetve. Az állományba tartozó bekötött
jegyző könyvek önálló kötegszámot kaptak. Helyenként, a hosszabb ideig nagyobb
páratartalomnak kitett protokollum egyes, gyengébb minőségű tintával íródott lapjai
kifakultak, nagyban megnehezítve e szövegrészek olvasását.
Az előzetes feldolgozás részét képezte a felleltározott iratok digitalizálása, a meglevő leltár
alapján. Minden egyes iratot befotóztunk, amely 1900 előtti, az azután készült iratokat csak
jegyzékbe vettük. A munka végeztével az elkülönített kötegeket szakszerűen csomagoltuk, a
rendbe rakott anya g száraz, páramentes környezetbe való elhelyezését javasoltuk. Ezt követte
a digitalizált anyag részletes áttanulmányozása és szakmai értékesítése, amelyek különböző
periodikákban, múzeumi évkönyvekben jelentek meg. Ez által olyan egyháztörténeteket
próbál tunk meg összeállítani, amelyek falutörténeti, régészeti, templomtörténeti,
népességdemográfiai és gazdaságtörténeti adatokat, helyi szokásokat, hagyományokat
tartalmaznak. Az egyházi levéltárakban a 19. századi levéltári rendezési elv szerint a
következő csoportosításokkal találkozhatunk:
I. Anyakönyvek, gyűlési jegyzőkönyvek, régi számadási könyvek, családkönyvek
II. Egyházmegyei jegyzőkönyvek, szabályzatok, esperesi jelentések (nyomtatásban)
III. Névkönyvek
IV. Egyházkerületi közgyűlési jegyzőkönyvek, ut asítások, szabályrendeletek
V. Konventi és zsinati jegyzőkönyvek, törvények, utasítások, zsinati naplók

211JUHÁSZ 1942, 363 –380.

37
VI. Hivatalos lap és parókiális könyvek
VII. Vegyes könyvek, füzetek
VIII. Ügyiratok:
A. csoport: Anyakönyvi ügyiratok
B. csoport: Számadási ügyiratok
C. csoport: Vagyoni ügyek
D. csoport: Közigazgatási ügyek
E. csoport: Iskolai ügyek
Az elpusztult templomok kutatásához Udvarhelyszéken hozzávetőlegesen 60
egyházközség levéltári anyaga őrizhet értékes forrásokat. Ezek közül akadnak csonka
levéltárak is, a melyek csak részben maradtak fent. További kutatást igényel megvizsgálni az
erdővidéki egyházak levéltárainak megmaradt állományát.212

B. Középkori és fejedelemségkori egyházi források
A legtöbb udvarhelyszéki falu legelső fennmaradt írásos említését jelen tik az 1332 –
1334 közötti pápai tizedjegyzék összeírásai. A Vatikánban őrzött egyik legfontosabb
összeíró jellegű forrást már a 19. században közzétették.213 Nem sokkal később helyhez
kötésük is elkezdődött.214
Ezek egyben az egyházak, a templomok első írásos a datai, amelyek tanulmányozása rávilágít
a 14. századi egyházi beosztásra is.
Ennek az adónemnek a szedését a pápaság a Szentföld felszabadításának céljaira rendelte el
1119 -ben. Először az egyházi jövedelmek huszadát, majd annak tizedrészét gyűjtötték be.215
Az összeírásból kiderül, hogy Udvarhelyszék az erdőháti esperesi kerülethez tartozott. Az
adólista a település neve mellett tartalmazta az ott szolgáló plébános nevét és a befizetett
összeget is. A pápai tizedjegyzékben szereplő adatok azon kívül, hogy a székelyföldi
települések egyházainak az első okleveles forrását jelentik, nem alkalmasak arra, hogy a
befizetett összegekből következtetéseket vonjunk le akár a népességre, akár a belső egyházi
berendezkedésre vonatkozóan. Az ezekben szereplő befizetett ö sszegek olyan alacsonyak,
hogy annak kulcsa mindmáig megoldatlan kérdés.216 A forráscsoport székelyföldre vonatkozó
településeinek lokalizálására nemrégiben újabb kísérletek történtek.217
Az udvarhelyszéki szegényes középkori források egy másik csoportját jel entik a
búcsúengedélyek, templomszentelési iratok , amelyek megnevezik az épület
egyházmegyéjét és védőszentjét is. Az egyik legkorábbi iratot ebből a forráscsoportból
Küsmödnél találjuk: „supplicatur pro indulgentia ecclesiam S. Mariae de Kwsmewd,
Transilvaniensis d. vizitantibus concedenda”.218 A faluban a középkori plébániatemplomot az
1446 -ban kiadott pápai búcsúengedély segítségével építették vagy fejezték be.219 Ez egyben
az egyetlen templom, amelyet a 15. században okleveles adat említ. A már megépített
templomok felszenteléséről is nagyon kevés adattal rendelkezünk. 1533 -ban került sor a
lengyelfalvi templom és két oltárának felszentelésére, amelyet Felvinczi János felszentelt
püspök és gyulafehérvári kanonok végzett el.220
A középkor végének egy másik forráscsoportját jelentik a possessor , vagy
könyvtul ajdonosi bejegyzések, amelyek a település papjairól tájékoztathatnak. Hasonló

212JUHÁSZ 1947, 143.
213MonVat. I. 1885, 115–116, 132 –133.
214ORTVAY 189 2, 660 –661.
215GYÖRFFY 1984, 141.
216GYÖRFFY 1984, 156.
217HEGYI 2012, 103 –106.
218LUKCSICS 1938, 233.
219DÁVID 1981, 192.
220SzOkl II. 27.

38
emlékanyag maradt fent 1524 -ből, Kányádból, ahol „georgius ersyky presbiter postillo de
kanyad” –ról értesülünk.221 Egy másik 1513 -ból maradt fent, amelyet Lukács, Kadács
plébánosa jegyzett fel: ,,Sum luce plebany de kadachy.”222 Ezek a könyvekbe történő
bejegyzések is, más források hiányában igen fontosak lehetnek, hiszen az 1513 -as bejegyzés
az egyetlen utalás arra, hogy Kadácsban középkori templom létezett. Egy másik bejegyzés
szerint 1545 körül Muzsna papja a kányádi származású Miklós volt.223
A reformációt követően a megmaradt udvarhelyszéki katolikus egyházközségek
fejedelemségkori történetének egyetlen forrásai a missziós jelentések , amelyeket Rómába
küldtek.
A tridenti zsinatot követően VIII. Orbán pápa felállítja a Hitterjesztési Kongregációt,
amelynek célja a protestánssá vált országok híveinek visszatérítése volt. Így Erdély is a
hitetlenek földjévé, azaz missziós területté lett nyilvánítva, ezért itt is létrehozták az Apostoli
Missziót. A misszió s tevékenységekről beszámolókat küldtek Rómába, ami azzal az előnnyel
járt, hogy a helyi viszonyokat megismerve pénzügyi és egyéb segítséget is nyújthattak a
külföldi katolikus elöljárók. Ezek egyben az első hivatalos felmérések a katolikus
egyházközségek reformáció utáni állapotáról.224

C. Vizitációs jegyzőkönyvek
Az egyházlátogatások rendszere, latinul canonica visitatio, már a korai keresztény
egyházakban is bevett szokás volt, amely végig kíséri az középkori egyházi életet. Ezt a
hagyományt majd a refor mációt követően az új felekezetek is átvették.225 Az egyházi
vizitációk részletessége és tartalma nagyon eltérő lehet, de minden esetben különös gondot
fordítanak a templomok vagyonának, birtokainak, állapotának összeírására, ugyanakkor
fegyelmi intézkedések et is foganatosított, pénzbírságokat szabott ki.226 A jegyzőkönyvek
alapos áttanulmányozásával tehát nem csak a templomról nyerünk részletes adatokat, hanem
annak gyülekezetéről, elöljáróiról is. 227
A vizitációk jogkörét és feladatait a protestáns felekezete knél a zsinati határozatok
szabályozták. 1550 -ben a második tornai zsinat 12 pontban rendelkezik a vizitáció
menetéről.228 Újabb rendelkezéseket Geleji Katona István szabálykönyvében a LXXXVIII
kánon meghagyásai adtak.
Az esperes feladataiként jelöli meg, ho gy két –három jelesebb társával évenként látogassa a
gyülekezetet, kérdezzék meg az egyházközségtől a lelkésze képzettségét, szorgalmasságát,
továbbá, hogy a hit szabályai szerint tanítanak, ellátják rendesen a rájuk bízott tanítói
feladatokat, nem élnek vi ssza hatalmukkal, a szentségeket megfelelő időben és helyen
szolgálják, valamint, hogy feddhetetlenek. Hasonló vizsgálat alá kellett vetni a tanítót is,
akinek mind az iskolai mind a templomi munkáját tüzetes elemzés illette. Amennyiben
valamelyikük jártas ságában kérdés merült fel, akkor ott helyben személyesen hallgatták meg.
Ezt követően a lelkész kellett beszámoljon a hívek buzgalmáról, istentiszteleten való
részvételéről, úrvacsoravételről és hogy fizetik -e rendesen a béreket. Ezt követően az egyház
javait vették számba. A kánon kitér ugyanakkor arra is, hogy „ az egyházlátogatók tisztességes
ellátásáról az egyházak tartoznak gondoskodni, de azokat, amennyire lehet, kímélni kell, hogy
sok kiadással ne terheltessenek.”229 Az egyházlátogatások alkalmával a pa rciális zsinat

221BUSTYA 1972, 296.
222BENKŐ 1992, 119.
223„Liberiste […] nicolaui de Kanad plebani de musno” (BUSTYA 1972, 295).
224TÓTH 1994, 252.
225DÓKA 1997, 51.
226VARGA –KISS –KÖVY 1991, 18 –44.
227Hzretk II. 2005, 6–10.
228KREPZSv I. 2008, 5.
229KISS 1875, 51 –53, LXXXVIII. Kánon.

39
nevezte ki az esperes mellé a tanácsbírókat, akiknek feladatai közé tartozott a házasságról,
jegyességről, válásról szóló törvények alkalmazása. Ezek a bírák, akiket assessoroknak is
neveztek főként külföldi tanulmányútjaikról hazatérő lelké szek voltak.230
A Geleji kánonok rendelkezéseit a későbbiekben kisebb kiegészítésekkel
módosították. Egyikük az 1780 -ban tartott zsinat, ahol első ízben rendelik el, hogy a vizitáció
jegyzőkönyvének másodpéldányát a jegyző köteles a főkonzisztóriumhoz felkül deni.231 A
vizitáció bérezését illetően egy 1722 -es határozat tájékoztat: „ a vizitációnak hasznosabb
voltáért tartoznak minden eklézsiák a vizitációnak aktáit a T. notárus által ki venni,
mindenkor sub autentia, melynek taxaja legalább két garas legyen a T. seniorokot legalábbis
illeti egy köböl zab úgy az adjunktus vizitátorokot is annyi ez a honorárium, ahol pedig ex
generositate patronorum, vagy az eklézsiának invaleskált kegyességekből többen gratifikálni
szoktak volt, a vizitátoroknak a maradjon instatu quo.”232
Egy 1812 -es püspöki rendelet szabályozta újra a bérezést, mivel „ tapasztalván nem különb
több példákból, hogy a vizitáció alkalmatosságával szerfelett való költések tétettek.”233
Ennek értelmében minden egyház köteles volt ottlétük alatt nyolc lónak v aló zabot, szénát
szolgáltatni, vagy gondoskodni a biztosok szállításáról, ugyanakkor négy tál ebéddel és
vacsorával kellett szolgáljanak naponta. További rendelkezés volt, hogy ami kike rül, a
hívektől azt kérjék be, ami nem azt maximum 6 német forint összegig napjára az
egyházközség pénzéből vegyék ki. Újraszabályozták a vizitátorok díjszabását is, amely az
esperesnek három német forint volt, a jegyzőknek és a direktoroknak két-két német forint
bérezés járt, amelyet az érintett egyházak voltak kötelesek fizetni.234
A vizitációs jegyzőkönyvek mindhárom felekezetnél megtalálhatóak. A református
egyházmegye legelső fennmaradt könyvét Csernátfalvi János esperes kezdte el vezetni 1644 –
ben. Az el ső részében főként egyházkormányzati törvények, fegyelmi rendelkezések vannak.
Második fele tartalmazza a 43 egyházközség javainak összeírását 1695 -ből, amelyeket 1709 –
el bezárólag betoldásokkal bővítettek.235 A kötet, mivel főként az egyházi birtokokra, az
egyházi bérre, a templombelső berendezésére terjedt ki, viszonylag kevés adatot szolgáltat a
templomok állapotának megismeréséhez. A református esperesség levéltárában összesen 36
kötetnyi jegyzőkönyv található, amelyek közül 18. századi nyolc , a 19. száz adból pedig 24
vizitációs jegyzőkönyv maradt fenn.
Az unitárius felekezet két esperességbe tagozódott, amely nagyjából a szék területét
fedte le. A Keresztúr -köri esperesség legkorábbi vizitációs jegyzőkönyve 1785 -ből maradt
fenn, az irattárban összesen 11 kötetnyi jegyzőkönyv található. Az Udvarhely -köri
jegyzőkönyvek sorozata 1715 -től kezdődően maradt fenn, az összesen 15 kötet egészen 1914 –
ig terjed.236
A 18. századi unitárius egyházlátogatások közül a forrásérték tekintetében kiemelkedik a
Lázár István ál tal készített 1788 -89. évi jegyzőkönyv. Ez részleteiben a legelteljesebb az
összes jegyzőkönyvek közül, sok -sok művelődéstörténeti részletet tartalmaz, amely kiterjed
magának a templom külső és belső állapotának, belső berendezésének, birtokainak, ingó és
ingatlan javainak leírására, továbbá adatokat szolgáltat az iskoláról, a tanulók számáról, a
paplakról, a pap és tanító bérezéséről, a település híveinek számáról, a klenódiumokról, de
építési és javítási feliratait, harangjait is leírta. Részletekkel szol gál a földek hozamáról, az

230ALBERT 2007, 88 –90.
231JUHÁSZ 1947, 69.
232UREL 1779, 278.
233PREkL I \4, 36.
234SREkL 1. kötet, 128 –129.
235UREL 1644, 114 –174.
236Mindkét levéltár anyaga jelenleg Székelykeresztúron található az unitárius egyházközség ifjúsági házában, az
irattár rendezését és jegyzékének elkészítését 2009 -ben végezte el Mikó Ferenc segédlelkész.

40
egyházközség problémáiról is. Mindemellett értékes adatokat találunk benne a helyi egyházi
életre, szokásokra vonatkozóan is.237
A katolikus esperesség első vizitációs jegyzőkönyvét Szebelébi Bertalan vikárius
kezdte el 1683 -ban, amely 1702 -ig tartalmaz adatokat. A magyar nyelven írott bőrkötéses
jegyzőkönyv részletesen kitér az egyházközség fegyelmi gondjaira, gyakran büntetéseket
szabva ki a megyebírónak is a gondatlansága okán. A főesperesi udvarhelyen tárolt
anyagokban csupán e gy jegyzőkönyv maradt fent, amely az 1882 –1884, 1890, 1898 évek
egyházlátogatásait tartalmazza. A többi vizitációs jegyzőkönyv, gyulafehérváron található.
Ennek legértékesebb darabja 1711 -ből származik, magyar nyelven íródott és szintén fontos
adatokat szo lgáltat magának a templomnak, birtokainak és az egész egyházközség
megismeréséhez.238 A többi vizitációs feljegyzés kivétel nélkül latin nyelven készült. Kolonitz
László püspök (1774 –1780) idejében szokássá válik az előre nyomtatott vizitációs kérdőívek
használata, amely rutinszerűvé válik, szűkszavú, az előző jegyzőkönyvekkel ellentétben
sokkal kevesebb használható adatot tartalmaz.239
A vizitációs jegyzőkönyvek számunkra legfontosabb részleteit az épületleírások
mellett azok a meghagyások, javaslatok, rendele tek jelentik, amelyeket a kurátornak, avagy
megyebírónak adtak ki. Ez rendszerint megörökítette a templomon esett károkat, nagyobb
építkezéseket, egyben rögzítette az aktuális állapotokat.
Az egyházlátogatásokkor felvették a megyebíró pénzbeli elszámolását is. A számadások
kezdetben a vizitációs jegyzőkönyvek kiegészítő részeként szerepeltek. A későbbiekben külön
könyvekbe vezették őket. A számadások lényegében az egyház pénzügyi bevételeit
(perceptum ) és kiadásait ( erogatum ) tartalmazta. Ezek a források am ellett, hogy rendkívül
pontos és részletes adatokkal szolgálnak az egyházközség gazdasági életének
megismeréséhez, a kiadások beszámolnak a legkisebb javításról, felújításról, a templomot ért
összes változásról is. Ez is igen fontos forráscsoport, hiszen s ok esetben ezek a
templomépítések egyetlen hivatalos adatai, amelyek sokszor tartalmazzák a kivitelező
mesterek neveit, mindemellett nélkülözhetetlenek az újkori templomok építéstörténetének
rekonstruálásakor. Ez a forráscsoport szolgáltat adatot ugyanakko r a lelkész és a kántor
jövedelmeiről, ezen kívül az egyháztörténeti értesüléseken kívül helytörténeti,
gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti és néprajzi jellegű kutatásokhoz is kiváló anyagot
szolgáltat.240

D. Egyéb jegyzőkönyvek
Az anyakönyvek egy plébáni a, egyházközség vagy település írásos nyilvántartása,
amely a születésekről, a házasságkötésekről és a halálesetekről vezetnek. Történeti forrásként
való felhasználása a település demográfiai dinamikájának tanulmányozásában
nélkülözhetetlen adatsort eredmé nyeznek. Ezek az adatok nemcsak a demográfia, szociológia,
néprajz, helytörténet kutatóinak szolgáltatnak elengedhetetlen ismereteket, hanem jelen
esetünkben a régészeti ásatások jelenségeinek megértésében is felhasználtuk őket. A hivatalos
népszámlások el őtti időkből igen nehézkes az anyaggyűjtés, ezért kerültek a kutatók
látókörébe a különféle egyházak anyakönyvei, amelyek egy -egy közösség legnagyobb tömegű
és legrészletesebb adatforrásai.241
Az anyakönyvek vezetését a Tridenti Zsinat 1563 -ban tartott 24. ü lése írta elő a katolikus
egyházközségek számára, majd fokozatosan elterjedtek más vallású egyházközségek körében

237EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 403 –819.
238A vizitációs je gyzőkönyvek évenként és falvanként való jegyzékéhez lásd Bernád 2006, 223 –282.
239BERNÁD 2006, 212.
240 MOLNÁR 1978, 108 –109.
241DÁVID 1963, 515 –525.

41
is. Magyarország területén Pázmány Péter tette kötelezővé használatukat 1625 -ben.242
Székelyföldön a 17. századból nem igazán rendelkezünk anyak önyvi adatokkal, a 18. század
első felének anyakönyvi bejegyzései is hiányosnak mondhatóak, rendszeressé és általánossá
csak a század végére váltak.
A templomépítésekre vonatkozóan találhatunk adatokat a parciális zsinati
jegyzőkönyvek ben is. A parciális zsinat az egyházmegyei lelkészi kar közgyűlését jelentette.
Rendjéről, idejéről és tartalmáról szintén a Geleji Kánonok, LXXXIX kánonja rendelkezett.
Ezeket az esperes kellett összehívja, évenként háromszor. Hatáskörébe tartozott a fellebbezett
ítéletek e lbírálása, a lelkészjelöltek alkalmasságának vizsgálata, valamint intézkedett a
gyülekezetek adminisztratív beosztásáról is (anyaegyház, leányegyház, társegyház).243 A
parciális zsinatok fegyelmi fórumként, mintegy egyházi bíróságként működtek. A gyűlésen
tárgyalt okiratjellegű rendelkezéseket jegyzőkönyvekbe foglalták. Ezek tanulmányozása
elengedhetetlen, ha az egyházi berendezkedés alakulását, a leányegyházak anyaegyházakkal
való viszonyait kutatjuk, ugyanakkor sok esetben találkozhatunk a felterjesztett
templomépítési kérelmek elbírálásával is.
Az egyházközségi iratanyag igen gazdag csoportja a 19. században általánossá váló
egyházközségi gyűlések során vezetett jegyzőkönyvek. A gyűléseket a lelkész, a tanító vagy
a gondnok házában, egyes esetekben az isko lában tartották, ahol a megbízott gondnok vagy a
gyűlés elnöke, a lelkész terjesztette elő a megoldandó kérdéseket, napirendi pontokat. A
gyűlés végeztével a határozatot a presbiterek mind aláírták. A gondnokot a presbiteri gyűlés
választotta, megbízatása három évre szólt. Új presbiteri tagok választása is a presbiteri gyűlés
hatásköre volt, az újonnan választott tagokat eskütételre kötelezték.244 A presbiteri
jegyzőkönyvek fontos források az egyházi adó, a kepe befizetését illetően is. Témánkat
illetően szám os, a templomot érintő rendelkezéssel találkozhatunk annak átnézése során,
amelyek az egyházi épületek karbantartása, építése mellett jó forrásai az egyházközség
mindennapjainak megismeréséhez.

E. Kéregetőlevelek
Egy külön forráscsoportot jelentenek témá nk kutatásában a kéregetőlevelek, amelyek
a Főkormányszék (Gubernium) által hivatalosan kibocsájtott engedélyek az új templomok
építéséhez való adománygyűjtésre. Ezek kérvényezése előtt az egyházközség be kellett
jelentse szándékát az esperesnél, aki küldö tteket menesztett az egyházközségbe, hogy
felmérjék az építés szükségességét, az egyházközség anyagi állapotát. A forráscsoport
jelentősége abban rejlik, hogy ezekben a jelentésekben részletesen beszámolnak a már
pusztulófélben levő templomról. Példaként e mlíthetjük Mátisfalvát, ahol 1792 -ben „ az
oculata revízióra kirendelt investigátoroknak hiteles reláciojukból bizonyos az, hogy az
instans eklézsiának mostani fából való temploma nem csak az, hogy nem sokára omló és
romló félben lészen, hanem a már meg sza porodott népnek mostani számához képpest még
csak fele részire nem elégséges. Ugyan az investigátorok reláciojuk szerint bizonyos az is,
hogy az harangjaik csak holmi alacsony állásokon lévén sok helyre az eklézsiában éppen nem
hallatszódnak következés kép en mind egy ujj tágasabb kő templomnak mind pedig egy
toronynak is építésére nagy és elkerülhetetlen szükség vagyon, de minthogy azon építésnek
végbevitelére csak maguktól tejes tehetetlenek és elégtelenek ezért ezen reménykedő eklézsia
Partiális Sz. Synod usunktól az egész országban való kéregethetés szabadságának a
Felsőbbségektől való kieszközlése és megnyerése végett kerületbéli Tit. külső és belső
elöljáróknak hathatósan és buzgóságosan ajánltatik.”245

242VARGÁNÉ 2004, 155.
243KISS 1875, 54 –55, LXXXIX kánon.
244NYÁRÁDI 2009, 366.
245UREL 1793, 185.

42
Az ilyen kéregetések viszont szigorúan szabályozva v oltak. A kéregetésekhez
hivatalosan kibocsátott levelek (patens) kellettek, melyekhez a kéregetők kis füzeteket kaptak
(libellusok) , amelyeket a Királyi Fő Igazgató Tanácsának szabad bírája írt alá és hitelesített a
pecsétjével. Ebbe kellett bejegyezniük a kapott adományokat. A libellusok kis bőrbe kötött
füzetecskék, az állandó használattól erősen megkoptak. A kéregetés módjáról egy 1781 -es
parciális zsinati határozat tájékoztat. Ennek értelmében, amikor kérelem érkezik a
gyülekezettől, akkor az esperes, v agy az általa megbízott személy, a főjegyző és egy kurátor
menjenek ki az eklézsiához és vegyék számba mennyi pénz hiányzik az építésre, hajtsák be a
kinnlevő pénzeket, mérjék fel az állapotokat a faluban. Ennek függvényében három hónapra
adják ki a kérege tőkönyveket, amit a lejárta után az esperesnek kell bemutatni, ha nem gyűlt
össze elég lehet folytatni a kéregetést.246 Az „alamizsnagyűjtést ‖ kéregető legátusok végezték,
akiknek javadalmazásáról egy 1787 -ben kiadott rendelkezés tájékoztat. Ennek értelmében
„nyolcad rész adatik a collectából fáradságára és költségére s tartására, ennél több
nem.”247A kéregető járandóságát az esperes adta ki, miután beszámolást kapott a kéregetés
menetéről, eredményességéről és kiadásairól.
A kéregetés során a legátus köteles v olt, hogy az „ezen collecta által gyűjtendő megállítatott
szükséges summa mind a kéregető levélbe mind a könyvbe tétessék fel, még pedig a libellusba
az ott jelen volt curator és tisztes esperes petsétjek és subscriptiójok alatt”.248
Egy 1793 -as feljegyzés a kéregetőlevelek kibocsátásának menetéről tájékoztat, amelyet
egyedül a Gubernium állíthatott ki.249
A hathatós szabályok ellenére is számos visszaélés történt a kéregetések kapcsán, ezért
1838 -ban újabb rendelkezéseket tettek közzé. Ezek értelmében patenss el (az uralkodó vagy a
kormány által kibocsátott törvényerejű rendelet) és olyan libelussal (kisméretű könyvecske)
kéregethetnek ezután, amely le van fűzve, és a fűzés mindkét végén pecsét van, ellátva az
illető egyház és annak kurátora nevével, valamint a traktus (egyházmegye) pecsétjével. A
kéregetések végeztével ezeket a libellusokat a pap az egyház levelesládájában kellett őriznie a
soron következő vizitációig,250 amikor is el kellett számoljon a begyűlt összegekkel, és a
patenst meg kellett semmisítenie.251 Érdekes adatokra bukkanhatunk, ha ezeket a kis
könyvecskéket tanulmányozzuk. Példának okáért említenénk a sükői egyházközségi
levéltárat, ahol a legkorábbi libellus 1820 -ból maradt fenn, majd 1829 -ből két darab, 1840 -ből
és 1842 -ből egy -egy. Ezek alapján , nyomon követhetjük a kéregetők útvonalát és az általuk
begyűjtött összegeket is. A legelső könyvecske kimutatásából kiderül, hogy a kéregető 38
helységben fordult meg, és 171 német forint 18 krajcárt gyűjtött össze252 1829 -ben a
kéregetők hozzávetőleg 65 f aluba jutottak el,253 ahonnan 146 német forint 18 krajcárt
gyűjtöttek össze. Ugyanebbe a libellusba vannak bejegyezve az 1830 -as év kéregetési
összegei, amelyek nincsenek lebontva tételesen, így a telekfalvi kéregetők 43 német forintot
és 13 krajcárt, míg a keresztúri küldött száz magyar forintot gyűjtött az egyháznak. Más
kéregetőktől összesen begyűlt 68 magyar forint és 43 dénár.2541829 –30-ban egy másik

246UREL 1776, 4 –5.
247URE L 1776, 9 –10.
248UREL 1776, 10.
249UREL 1793, 73 –74.
250SREkL 2. köteg, 48.
251Ennek ellenére például a sükői egyházközségi levéltárban kilenc patens maradt fenn, a legkorábbi 1799 -ből, a
legkésőbbi 1840 -ből. Ezek formanyomtatványok, kitöltve az illető egyházközsé g adataival, szélükön és
hátoldalukon helyenként teleírva a kéregetés helyszínét képező település elöljáróinak jóváhagyásával (SREkL
32. köteg, 1 –9. sz.); az 1841 -es évből még fennmaradt egy, a kéregetéseket engedélyező levél is, a szék
közjegyzőjétől, lás d. (SREkL 33. köteg, II. csomag 13. sz.).
252SREkL 42. köteg, V. csomag.
253A kéregetések idejéből fennmaradt egy, a kéregetők által felkeresett falvakról készített lista, amelyből kiderül,
hogy abban az évben 161 faluból kéregettek. (SREkL 32. köteg, 10. sz., évszám nélkül.).
254SREkL 42. köteg, I. csomag.

43
libellus is forgalomban van, ennek a feljegyzései szerint 143 helységből 210 német forintot és
23 krajcárt kéregettek össze.255 A templom építésére tehát a négy éves kéregetések alatt
összesen 610 német forint és 46 krajcár (kb. 1525 magyar forint) gyűlt össze,256 melyhez
számos esetben több véka gabona is járult. A gabonát többnyire helyben eladták, vagy olyan
példa is ismeretes, amikor valamelyik egyház parókiáján hagyták megőrzésre.
A kéregetőlevelek engedélykötelesek voltak a 19. század folyamán is, az engedélyeket
több példányba állították ki, amelyeket először az esperességhez küldték le, amelyeket aztán
továbbítottak az illető egyház számára.257

F. Adománylevelek, csereszerződések, végrendeletek
Az egyházközségek levéltári anyagának számunkra szintén fontos iratai az
adományozó levelek , amelyek legtöbb esetben a települések nemesi, vagy tehetősebb
rétegének j ótéteményeit örökíti meg. Ezek legtöbb esetben az egyháznak adományozott
kisebb nagyobb területeket jelentik, alkalomadtán pénzösszeget, alapítványokat. Számunkra
fontos források, amelyek során adott esetben egy új templomhelyszínt adományoznak,
ugyanis ez egyértelmű bizonyítékai a templomhelyszínek változásainak. Hasonló eset történt
1732 -ben Csekefalván, ahol Simon János „ templom helynek ada egy darab helyet.”258
Adományozás történhetett egy új egyházközség létrehozására is, amint arra számos példát
találha tunk a 18. századból.259 Esetenként az adományozások a templomi berendezéseket,
főként orgonákat, de szószékkoronát, úrasztalát stb. is eredményezhettek. Sokszor az
adomány felhasználási feltételei nem voltak megszabva. Hasonló esettel találkozunk a
kissolym osi református egyházközségben, ahol Gróf Gyulai József 1773 -ban kelt levele
szerint 500 magyar forintot adományozott az egyháznak.260 A pénzalap létrehozásának az
lehetett az oka, hogy már ekkor 1773 -ban megfogalmazódott az új templom építésének igénye
a gyülekezetben, mely 1784 -re valósult meg.261 Ebben az esetben viszont a nemesi család
patrónusként lépett fel, így történhetett meg, hogy az adománytételt követően „ azon
templomot a szentháromsági unitária eklézsiának méltóságos Marosnémeti gr. Gyulai József
úr ő nagysága Kis Solymosból, oltan helye tte a reformátusoknak új kőtemplomot építvén ‖262
eladományozta.
Esetenként a templomok számára adományozott területek szomszédjainak, határainak
körülírásakor is találkozhatunk egy -egy elpusztult egyház emlékét őrző dűlőnévvel. Így
Sükőben 1744 -ben Lajos And rás a Vágás felőli határban Kápolna nevű helyben levő
Kerekföldet az egyháznak adományozza melynek ,, vicinussa az földek végén le járó patak ab
altera T. Sárdi István házas társa Marki Sára asszony kaszáló helye ‖ azzal a feltétellel, hogy
hasznát a templom szolgálatára fordítják.263

255SREkL 42. köteg II. csomag.
256Megemlítendő, hogy a begyűlt összegből levonódott a kéregetők kiadása, amely levonás nincs tételesen
feltüntetve. A libellusokban helyenként a jegyző bejegyzéseinél találjuk ezeke t a részösszegeket. Hogy
arányaiban hozzávetőlegesen menyi pénz jutott ténylegesen az építkezésre, érzékelteti egy 1840. májusi
bejegyzés, amikor is 36 magyar forint és 24 dénár összegből a két telekfalvi kéregető 12 magyar forintot és nyolc
dénárt kapott meg, ami az összeg harmadát jelenti. A kéregetők díjazására egy 1841 -ben kötött megállapodás
világít rá, melynek értelmében a begyűjtött összeg kétharmada lett az egyházé, egyharmada pedig a kéregetőké.
(SREkL35. köteg, II. cs., 16. sz.) Ha ezzel az aránny al számolunk, hozzávetőlegesen 1000 forintot tudtak a
kéregetésekből a templom építésére fordítani.
257UREL Régi Ügyiratok, 53. csomag, 5 irat.
258EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1715 –1752, 157.
259TÓTH 2010, 61 –103.
260KsREkL VIII. C. 02. irat.
261 NYÁRÁDI –REJTŐ 2013, 8 4.
262 BALOGH 1935, 173.
263SREkL 35. köteg II. csomag 6. irat.

44
Csereszerződésekkel szintén gyakran találkozhatunk egy -egy templomépítés kapcsán.
A gyűjtőlevéltárakban található anyag áttekintése sok adatot szolgáltatott a templomok
történetéről, de csak kevés esetben tudtuk meg a forrásanyag ból, hogy a templom nem az
eredeti helyszínén, hanem máshol épült újra fel. Csak abban az esetben lehettünk bizonyosak,
hogy elpusztult templommal számolhatunk, ha szerződések maradtak fent az új helyszín
megszerzésekor, vagy ha mind a régi, mind az új tem plom környezetének részletes leírását
ismertük. Sajnos ez a bőséges forrásanyag az esetek nagy részében hiányzik.
Sok esetben, mivel a korábbi templomhelyszín, amely az egyház tulajdonában volt nem felelt
meg az új, tágasabb templom építésére. Mivel a gyül ekezet birtokában nem volt hasonló, és a
belterületek magántulajdonban voltak kénytelen volt a területet saját birtokaival, vagy a régi
templom helyével elcserélni, amelyre alkalom adtán rá is kellett fizessenek. Érdekes esettel
találkozhatunk Sükőben, aho l az új templomot a falu felső részén szerették volna megépíteni
Farcádi Józsa Dániel és Vajda János földjén. Mivel az új terület jobb fekvésű, annak ellenére,
hogy kisebb volt, az eklézsia 100 magyar forinttal kellett megtoldja a cserét.264 Az egyezség
keretében átadták a régi templom helyét, amelyről az egyházközség vállalta, hogy
,,egyenesítse el takarítván hordozván onnan mindféle matériát ‖.265
További érdekes egyezségnek lehetünk tanúi, amikor 1696 -ban Kissolymosban az unitárius
felekezetben Égető Mihály a z új templomhelyért Kolozsváron a Szent Péteri templomnál
kapott egy darab földet, amely mellé még pénz is járt.266 Hasonló egyezkedésekre számos
esetben bukkanhatunk, ha az egyházközségek levéltárait lapozzuk fel. Ezek szintén hű
bizonyítékai a templomok át költöztetéseinek, amelyek adott esetben, mivel a szomszédokat is
felsorolják akár a lokalizálásban is segíthetnek.
A végrendeletek témánk szempontjából csak másodlagos szerepet töltenek be, inkább
kultúrtörténeti vonatkozásban fontosak, mintsem a templom története szempontjából. Mivel
helyenként birtokokat, vagy akár nagyobb pénzösszeget is hagyhattak az egyházközségre
tanulmányozásuk mindenképp szükséges volt. Sajnos Udvarhelyszékre vonatkozóan nem
rendelkezünk mindezidáig pl. a háromszékihez hasonló forr áskiadvánnyal267, ellenben az
egyházközségek levéltáraiban gyakorta felbukkannak. Legnagyobb példányszámban Atyhánál
1782 –1827 közötti időszakból maradtak fent.268 A végrendeletek, mivel inkább tartoznak a
világi források közé, mégis ide soroltuk be, mivel az egyházközségek levéltárainak anyagairól
van főként szó. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azonban, hogy a templomok számára
tett adományokkal találkozhatunk világi források átnézésekor. Egy ilyen példa az 1635 -ben
Lövétén lakó Balás Péterné, amely halála után teljes örökségét „ testamentomban hatta volt az
templom számára ‖.269

G. Egyházi sematizmusok
Szintén az egyházi források közé kell sorolnunk az egyházi sematizmusokat, amelyek
fontos, középkori vonatkozású katolikus plébániatörténeti adatokat is tarta lmaznak.
Gyulafehérváron 1781 -től kezdődően találhatunk hasonló forrásokat, amelyek különböző
időszakonként készültek és gyakorlatilag az egyházi intézmények, főesperességek, plébániák,
rendházak és az egyházi személyzet névtárát jelentik.270 Ezek közül néhány kiadás ra is került.
Az egyik legteljesebb az 1882 -ben latin nyelven kiadott Fogarasy Mihály püspök bíztatására
Kolosy Antal által készített munka, amelynek egyik legnagyobb értéke, hogy forrásanyagként

264Az egyezségről több szerződés maradt fenn, a legteljesebbet 13 évre rá 1835 -ben kötik. (SREkL 33. köteg 1.
csomag 16. irat.)
265SREkL 33. köteg I. csomag 19. irat.
266KsUEkL Régi ügyiratok, 61. irat.
267TÜDŐS 2003.
268GYFSZGyL 642/b.
269SzOkl ú.s. V. 208.
270BERNÁD –PÉNZES 2011, 395.

45
felhasználta a püspökség levéltárának kéziratos anyagát, nem hagy va figyelmen kívül a
korban ismert történeti okmánytárakat, forrásműveket sem. Hiánya, hogy nem találunk benne
a plébániák belső működésére, életére vonatkozó ismeretek.271 A kiadvány anyagában sok,
mára már elpusztult forrásra és adatra bukkanhatunk. Minden parókiánál említve van a
templomépítés időpontja, a plébánián található anyakönyvek kezdő évszáma. Az adattár
jellegen kívül rövid történeti áttekintést kaphatunk a felekezetről és annak templomáról.272
Más sematizmusok az egyházak jogi állását és népességé nek számát tartalmazzák, amelyek
szintén értékes kiegészítői kutatásunknak.273

II.1.b. Világi források

A templomok kutatása kapcsán nemcsak egyházi jellegű levéltárakban kell adatokat
gyűjtenünk, hanem számolni kell azzal is, hogy a századok folyamán a vi lági hatóságok iratai
között is bukkanhatunk fontos, templomtörténeti vonatkozású anyagokra. Ezeket a forrásokat
viszont városi és megyei levéltárakban, valamint a központi országos levéltárakban kell
keresni. Ez hatalmas adatmennyiséget jelent és mivel té mánk szempontjából főként csak
kiegészítő jellegük van csak a legfontosabb forrástípusok között kutakodtunk. Nem néztük át
a magángyűjteményeket, családi levéltárakat. Néhány esetben, azonban amikor indokolt és
nyilvánvaló volt egy -egy család patronálási t evékenysége, az elérhető fond állományokat
átnéztük. Így fésültük át az Ugron,274 a Kornis275 és a Borsai –Nagy276 és a Petki277 családok
levéltári állományait több -kevesebb eredménnyel.

A. Törvénykezési, tanúvallatási jegyzőkönyvek
A törvénykezési jegyzőkönyvek a mindennapi élet hű lenyomatai, tanulmányozásuk
által nemcsak a székely társadalom vizsgálata, birtokviszonyok, a korabeli klientúra -rendszer
megismerése, nemesi pályafutások tanulmányozása válik lehetővé,278 hanem bizonyos
szegmenseiben egyháztörténeti vona tkozású forrásokra is bukkanhatunk. Az 1589 –1868
közötti időszakot felölelő, terjedelmes forrásanyag 16. századi köteteit a Székely Oklevéltár
sorozatában közzétették,279 így adatai könnyen tanulmányozhatóak. A 17. századi
jegyzőkönyvek teljes feldolgozása m ég nem történt meg, anyagait a Román Nemzeti Levéltár
Kolozs Megyei Hivatalában őrzik.280 A közölt, vagy kiemelt részinformációink jól jelzik
jövőbeli feldolgozásuk tudományos hasznát. Helynévtani anyagainak egy részét Szabó T.
Attila gyűjtötte ki,281 az ő mun kássága nyomán hasznosíthattuk mi is egyháztörténeti
vonatkozású forrásait, amely mindezek mellett régiótörténeti, gazdasági és művelődéstörténeti
adatokat is tartalmaz. Anyagrészek ismertetését kezdte el Mihály János történész is282, akinek
ez irányú kutatá sai számos templomra vagy kápolnára vonatkozó ismeretet hoztak felszínre.
Az udvarhelyszéki levéltár283 pereskedési jegyzőkönyveiben másodlagosan, a per
leírása során találhatunk említéseket egyháztörténeti vonatkozású adatokra. Ezek, annak

271KOVÁCS 2008, 73 –74.
272SCHEM 1882, 175 –194.
273SCHEM 1848 –1849, 964 –968.
274RNLCs 174; RNLK Székely Láda, Fond m 113.
275RNLK 378/79, 92, 93, 170, 257, 329, 333.
276RNLCs 174.
277RNLK 378/22 3.
278BALOGH 2012, 27.
279SzOkl ú.s. I –III.
280RNLK. Székely Láda Fond M. 16/II.
281SZABÓ 2005.
282 MIHÁLY 2014, 31.
283 A szék levéltárának ismertetéséhez lásd HERMANN 2001, 61 –68.

46
ellenére, hogy c sak részértesülések, egyházi források hiányában felbecsülhetetlenek. Adott
esetben tájékoztathatnak két település filiális viszonyáról, amint az történik Tarcsafalva és
Csehétfalva esetében 1596 -ban, amikor „ az Szentegihaz Mezejen Ambrus Gergelyék kertelté k
be az ösvenyt, hol az csehétfalviak templomhoz jártak, de azért az a hely ugyan a falué,
Tarcsafalváé”.284 A forrás egyértelművé teszi számunkra, hogy a reformációt követően
Tarcsafalva leányegyháza volt Csehétfalva, a filia pedig az anyaegyház templomába járt. A
Szentegyház mezeje helynév pedig a középkori, még katolikus templom birtokáról
tanúskodik.
Adott es etben a peres iratokból hiteles adatot kaphatunk egy -egy templomos hely
származását illetően. Számunkra egy igen fontos adatot rögzítettek 1600 -ban Bethlenfalván,
ahol az elhunyt Geréb János örökségéből perelnek. Felesége Sükői Borbála és fia Péter
tanúina k vallomásai leírják a pereskedés tárgyát képező földterületet, amely , ,az kápolnán alól
való tanorokat s az Nagy Rétet mindenkor az udvarházhoz bírták ‖ 285 Az Ambrus Mihály,
valamint Péter Miklós között zajlott per további adatai arra is fényt derítenek, ho gy régen, az
1530 -as években számos periratban előforduló Geréb Péter saját birtokán egy kápolnát
építtetett és ő csináltatta, az pap házát is ‖.286 Nyílván a reformációval összefüggésben, a
katolikus nemes a saját birtokán épített kápolnába és házba „ káplánt tartott” akinek az
udvarházától járt ebéde, vacsorája ‖ 287
A pereskedések során néha említéseket tesznek olyan helynevekre, mint a
Szentegyház, vagy a Kápolna. Protestáns közegben mindkettő eltűnt középkori egyházi
épületek nyomát jelentheti. Hasonlóval ta lálkozhatunk Kissolymosban, ahol a reformációt
követően Szent Egyhaz meghet288 való szántófölddel találkozhatunk. A középkori templomra
utaló kézzel fogható bizonyítékkal a faluból nem rendelkezünk,289 így a forrás rendkívül
felértékelődik. Szintén egy peres o kirat az egyetlen bizonyítéka Kobátfalva kápolnájának,
amelyet 1597 -ben említenek.290 A 18. században újjáépített oroszhegy határában levő
kápolnának a középkori eredetére szintén egy 1592 -ben keletkezett peres irat a legfőbb
bizonyítéka.291
A peres ügyiratok részei helyenként a tanúvallatási jegyzőkönyvek , amelyek sok
esetben régi történésekre is visszaemlékeznek, amelyek a falu egyházával is kapcsolatosak
lehetnek. 1614 -ben a például a vallató tanú Bethlenfalván „ a pápás papok idejekben a vár
épületének előtt e” való időre visszaemlékezve vallott a környező egyházak viszonyairól,
szokásairól.292
A peres iratok, noha világi jellegűek sok esetben találkozhatunk velük egyházi
levéltárakban is, annak ellenére, hogy keletkezésüknek nincsen köze az egyházi
intézmények hez. Hajdanán a kis településeknek is volt világi iratgyűjteményük, amely adott
esetben egy idő után a biztonságos megőrzés okán az egyházi levéltárba került. Az általunk
átnézett egyházközségi levéltárak közül mindezidáig Homoródalmásnak van a legnagyobb
hasonló állománya, amelynek legelső irata 1596 -ból származik. Ebben az állományban is
számos, a templommal, régi templom helyével kapcsolatos adatra bukkantunk.293

284SzOkl ú.s. II. 276.
285SzOkl ú.s. III. 217 –218.
286SzOkl ú.s. III. 172.
287SzOkl ú.s. III. 217–218.
288SzOkl ú.s. I. 203.
289NYÁRÁDI –REJTŐ 2013, 82 –83.
290SzOkl ú.s. II. 342.
291SzOkl ú.s. II, 83, 86, 90, –94.
292VESZELY 1860, 284.
293AUEkL 1 doboz, 1. csomag.

47
A hajdani falusi levéltárak meglétére jó bizonyítékot szolgáltatott a 2012 -ben előkerült
mintegy 125 darab oklevél,294 amely 1656 -tól kezdődően tartalmazott fejedelemségkori
okleveleket is. A szentegyházi Ambrus család tulajdonába került oklevelek a környező falvak
Kápolnás, Lövéte és Szentegyháza számos peres iratait tartalmazzák, ugyanakkor egyház i
vonatkozású anyagok is előkerültek.295

B. Urbáriumok, birtokösszeírások, métális levelek
Az urbárium , vagy birtoknyilvántartások vidékünkön a 17. század első feléből
származnak és a nemesi kastély vagy palota leírását, birtokainak összeírását jelentik.
Kutatásunk szempontjából azok a részei hasznosíthatóak, amelyek nemesi rezidencián levő
kápolnáról számolnak be. Adatai miatt rendkívül fontos a székelyudvarhelyi vár középkori
kolostorából kialakított kastély 1630 -as leírása, mivel sok esetben a leírások m ég őrzik az
átépített kolostorépületek emlékét, így „ klastromból csinált” felső palotával, első új házzal
találkozhatunk. Ugyanakkor az is megtudjuk, hogy az épület egyik termét imaháznak
használták, legalábbis erre utal „ az öreg új palotában, melyben préd ikálnak”296 mondatrész.
Szentdemeter 1629 -ben készített urbáriumában még nem találkozunk kápolnával.297
Azt 1656 -ban építteti Gyulaffi Zsófi, Csáki Gábor özvegye.298 Az unitárius többségű faluban
a katolikus nemesi család saját kápolnájában gyakorolta vallását, amely a későbbiekben a
település ellenreformációs bázisává válik.299
Kutatásunk szempontjából szintén hordozhatnak fontos tájékoztatást a különféle
alkalmakkor készített birtokösszeírások , amelyek egy, már korábban elpusztult épületnek a
helynévanyagban tör tént rögzülését jelentik.
Egy ilyen példával találkozhatunk Bögöz esetében, ahol 1754 -ben Szász István feleségével,
Benedek Sárával földeket adtak zálogba a falusi nemes Borsai Nagy Istvánnak. Ez
alkalommal összeírták a Szász család bögözi birtokait, ahol az alsó határban Kápolna oldal,
Kápolna Hídja, Kápolna kertje helyneveket említettek.300
A métális levelek egy település határainak számbavételekor készültek és számos
helytörténeti adatot tartalmaznak.301 Esetenként a számba vett határrészeken lehettek
elpusz tult egyházi épületek, amelyeknek az emléke a helynévanyagban rögzült. Hasonló
maradt fent Abásfalván 1810 -ből, ahol a határok kijelölése során „ az oláh templomon külyel
rakatott régi Halmot is meg újítván”.302 A métális levelek, mivel nagyon részletesen írj ák le a
település határait segíthetnek az említett, mára már a helynévanyagból is kiveszett egyházi
helyek beazonosításában is.

E. Fejedelmi rendeletek
A 17. század első felében a vitás egyházi ügyeket fejedelmi rendeletek döntötték el.
Történhetett mind ez azért, mert az erdélyi fejedelemségben egy sajátos rendszer épült ki, noha
a fejedelem a rendektől választatott meg katolikusként már János Zsigmond felvette a
protestáns egyházak fő világi tisztét. Ezt követően a mindenkori fejedelem hatáskörébe
tartoz ott a protestáns prédikátorok által választott püspök megerősítése, a zsinatok

2942013 -ban az iratok a Haáz Rezső Múzeum gondozásába kerültek.
295NYÁRÁDI 2012, 2.
296SzOkl VI. 118 –120.
297B. NAGY 1973, 60 –69.
298GYÖRGY 1930, 432.
299BENCÉDI, 1879, 37.
300RNLK Székely Láda, Fond m 113/13. irat.
301VOFKORI 2007, 11.
302MIHÁLY 1991, 269.

48
összehívása, ugyanakkor legfelsőbb bíróként szintén a fejedelem rendezte az egyházak közötti
vitás ügyeket, így mintegy kegyúri státussal bírt.303
Így történhetett, hogy a nagy te mplomdúlások idején Szentegyháza és filiája, Kápolnás,
amikor 1572 -ben panaszlevelet adtak be Báthori István fejedelemhez, arra válaszolva
meghagyja az udvarhelyszéki királybírónak, hogy a két falut a római vallás követése miatt
senki ne háborgassa, így a papok és a hívek vallásos szertartásaikat szabadon
gyakorolhatták.304
Udvarhelyszék történeti anyagait tanulmányozva számos hasonló rendelettel
találkozhatunk, amelyek felvilágosítást nyújtanak a szék egyházi ügyeibe, templombirtoklási
vitákban döntenek.
Ezeknek a történeti forrásoknak egy része az állami levéltárak gondozásában van,305 más
részük viszont az egyházközségek levéltárában található. Habár másolatokban, de a
székelyudvarhelyi katolikus plébánia levéltárában számos, a templomviták idején keletkezet t
oklevél fennmaradt,306 amelyek kieg észítve a református egyházmegyei levéltárban találtakkal
hitelesen rekonstruálják a 17. század első felének felekezeti történéseit. Ezeken kívül több
helyen megtalálhatóak pl. Atyhában,307 ahol 1625 -ben, miután a település visszatért a
katolikus vallásra a fejedelem rendelet által megengedi a saját pap tartását.308
Kiemelkedő egyháztörténeti szerepüknél fogva ezek az oklevelek nagy része már a 19
században ismertetésre került. A katolikus vonatkozású adatait Veszely Károly dolgozta fel
1860 -ban megjelenő kiad ványában.309 A reformátusokra vonatkozóan Koncz József
forrásközlései,310 Zajzon Ferenc összefoglaló,311 Juhász István forrásfeltáró összefoglaló
munkája kiemelkedő fontosságúak.312 Az udvarhelyszéki reformátusok és unitáriusok közötti
ellentétekről a Keresztény M agvetőben Bencédi Gergely közléseiből tájékozódhatunk.313
Számos okirat a Székely Oklevéltár régi sorozatának köteteiben jelent meg.314
Ez a forráscsoport a tanúvallatási jegyzőkönyvek, összeírások által nemcsak a felekezeti
kérdések okait, megoldásait tárja e lénk, hanem névlegesen is felsorolja egy -egy település
lakosságát, felekezeti hovatartozását, de alkalomadtán fontos adatokat is szolgáltat középkori
épületek létére. Hasonlóval találkozunk Csekefalván 1640 -ben, amikor a református
gyülekezetnek ismételten nem sikerült templomot építeni az unitárius felekezet ellenállása
miatt, egy fejedelmi rendelet a falu határában „ azon puszta kápolnát”315 a reformátusoknak
adta, hogy azt újjáépítve hozzák létre saját templomukat.

D. Templomépítési engedélyek
Az erdélyi Habsburg berendezkedéssel sorozatos törvénykezések láttak napvilágot,
amely az addig megszokott rendet jelentősen átalakította. Ennek egyik legszembetűnőbb
példája az erőteljes rekatolizáció. Ezt már III. Károly elkezdte, és örököse Mária Terézia vitte
tovább, aki uralkodói kötelességének érezte alattvalói lelki üdvösségéről való gondoskodását,
így fő tevékenységi körének tekintette a protestánsok megtérítését, amelyre számos eszközt

303FRAKNÓI 1895, 237 –240.
304JAKAB 1901, 369.
305RNLK Székely Láda Fond M. 75.
306GYFSZGyL 696/b. 1. doboz.
307GYFSZGyL 642/ b. 1. doboz.
308VESZELY 1860, 290.
309VESZELY 1860. Jelentős mennyiségű adatra főként Székelyudvarhely vonatkozásában bukkanhatunk, de a
szomszédos falvak egyháztörténetére nézve is fontos kiadvány.
310KONCZ 1882, 388 –396; KONCZ 1884, 163 –166.
311ZAYZON 1893, 13 –43.
312JUHÁSZ 1947, 30 –44, 131 –137.
313BENCÉDI 1878, 362 –365, BENCÉDI 1878, 34 –42.
314Például az udvarhelyi felekezeti problémákhoz SzOkl VI, 109 –112.
315UREL Régi ügyiratok, 25. csomag. 1 irat, közli KONCZ 1884, 164 —165.

49
bevetett.316 A rekatolizációs tevékenységek nagyban kihatással voltak nemcs ak a protestáns
gyülekezetek egyházi életére, hanem azok templomaira, anyagi forrásaira is. A 18. századi
templomok építése és fenntartására vonatkozóan rendkívül fontos az 1727 -ben született
rendelet, amely meghagyja „ minden recepta religion lévőknek, hog y senki királyi engedelem
nélkül templomot, oratóriumot, scholát, kollégiumot ‖317 nem építhet. A katolikus templomok
támogatására és a vallási ügyek hathatósabb kézbentartására 1767 -ben Mária Terézia
létrehozta az erdélyi vallásalapot, amelynek kamatjából te mplomok és plébániák építését
támogatták. Vallási Alap vagy Luzitániai Alap a portugáliai jezsuiták indiai missziós
pénzéből származik, amelyet a jezsuiták elűzése után Mária Terézia az erdélyi egyházmegye
számára adományozott. Ehhez járult még az 1773 utá n felszámolt jezsuita rend vagyona,
valamint majd a II. József által eltörölt pálosok és trinitáriusok vagyona is, amely kezdetben
437.000 forint volt.318
Kutatásunk szempontjából igen fontosak az 1727 -es rendelet következtében
kibocsájtott templomépítési e ngedélyek. Ezek kérelmét a szék főkirálybírájához, vagy a
Főkormányszékhez felterjesztett beadványok előzték meg. Ezekben mintegy megalapozva a
kérelem jogosságát részletes leírásokat találhatunk a már pusztulófélben levő, romladozó
templomról. Hasonlóval találkozunk Sükő esetében, ahol Vargyasi Dániel Istvánhoz, a szék
főkirálybírájához írnak levelet, kérvényezve az új templom építésének engedélyezését:
,,templomunk szorosacska, a mellett pedig mint fából való épület romláshoz közelítvén […] a
mostaninál nagyobbacska mind pedig, hogy állandóbb légyen köböl új templomocskát
építeni”.319 Mivel Mária Terézia rendelkezéseinek értelmében nem állt módjába hasonló
engedély kiadása a Guberniumhoz irányította az egyházi elöljárókat.
A levéltári anyagok átnézésével számos hasonló forrásra bukkanhatunk. Az
engedélykérelmek másolatait sok esetben az egyházi levéltárban találjuk meg, bemásolva a
jegyzőkönyvekbe, magyarul írva. A válaszok, amelyek a Főkormányszéktől érkeztek, minden
esetben latin nyelven íródtak.
II. Józ sef trónra kerülésével, a korábbi egyházi rendelkezések pozitívan változtak. Az
új uralkodó egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet kibocsájtása volt 1781 –
ben. Ez a rendelet megengedte, hogy minden településen, ahol legkevesebb 100 nem kato likus
család élt, ott azok saját költségükön fenntarthatták helyi gyülekezeteiket, sőt – torony és
harang nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek.320
Ezek következtében számos, addig romossá vált templomot építettek újjá. A türelmi
rendeletet követően is a templomépítések engedélykötelesek voltak. Érdekes módon a
szentmiklósi templom egyik felirata is megemlékezik arról az időszakról, amikor „ II-ik
Ferentz Római Tsászár uralkodása alatt a F.királyi engedelem mellett” a templomukat
felépíthették.321
Az engedélyek kibocsájtása előtt bizottság szállt ki a faluba miután a comisszariusok
investigatiojából készített jelentést követően a Királyi Guberniumtol egy új templom és torony
építésére nézve szabadságot megengedvén”322 – számolt be a hom oródalmási megyebíró a
vizitációnak 1782 -ben.
A biztosok kiküldését a szék elöljáróitól kérték, legalábbis ez derült ki egy 1792 -ben az
atyhaiak által beadott kérvényben.323

316BUCSAY 1980, 326 –327.
317RNLK, Fond Colecț ia unitarienilor, 16 \1.
318MARTON 1993, 104.
319SREkL 33. köteg II. csomag 4. irat.
320MÁLYUSZ 1939, 263 –267.
321SZABÓ 1981, 171.
322AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 83. irat.
323GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1783 -ban kelt irat.

50
II.2. Térképek
A 18. század második felében a katonai igények kielégítésére egy nag yméretű
vállalkozást kezdeményeztek: a birodalom a kor igényeit kielégítő feltérképezését. A pontos
katonai felmérések hiánya a hétéves háborúban (1756 –1763) mutatkozott meg. Ezt követően
Gróf Moritz Lacy tábornagy terjesztette elő a felmérések ötletét, am elyeket Mária Terézia
jóvá is hagyott, így elkezdődhetett a nagy munka, amely összesen 25 évet igényelt (1763 -tól
1787 -ig). Erdélyt 1769 –1773 között térképezték fel. A térképeket háromszögelési
módszerekkel készítették, amelynek az alapját egy 1000 –1200 öl hosszú alapvonal kimérése
jelentette, amelyre grafikus irányzással és metszésekkel mérőasztalonként továbbvittek.324 A
felméréseket egyenlő 64×42 cm nagyságú derékszögű szelvényekre készítették, mindenik
2×1,5 mérföld területet ábrázol. A felmérés méretarán yául a bécsi öl -rendszert vették alapul,
amely egy 1:28.800 -as léptékű térképet eredményezett. A Magyar korona országait összesen
1943 szelvényen jelenítették meg, ebből Erdélyt 280 szelvény fedte le. Mivel a teljes munka
II. József uralkodása alatt fejező dött be, jozefiniánus felmérésnek ( Josephinische Aufnahme )
is nevezik.325
A térképeket kézzel színezték, így számos korabeli viszonyt ábrázolhattak. A térképek
jelzik az adott adminisztratív beosztást, megjelenítik az erdőket, gyümölcsöskerteket,
legelőket, mezőket, szőlőket, mocsaras, vizenyős területeket, átkelőket, az utakat rangjuk és
járhatóságuk alapján. Régészeti szempontból viszont a legkiemelkedőbb adatait az épületek,
templomok, kápolnák, malmok, bányák, várak feltüntetése szolgáltatja.
Mária Terézi a uralma alatt, mivel nehézkessé tette a protestáns templomok építését,
javítását, azok a század második felére rossz állapotban kerültek. Ehhez járult hozzá még az
időközbeni nagymértékű demográfiai növekedés, amely szükségszerűvé tette számos
település s zámára az új templomok építését.326 Mivel a felmérések még a II. József által
kibocsájtott türelmi rendelet előtt, vagyis a nagyarányú templomépítés megkezdése előtt
elkészültek számos, mára már elpusztult templomot, kápolnát jelenített meg. A türelmi
rendel etet követő három évtizedben Udvarhelyszéken mintegy 43 templomot alapjaiban
újjáépítettek, 16 templom pedig felújítás alá került. A sok új építkezés számos új helyszínt is
eredményezett. Ekkor kerül elbontásra több középkori és fejedelemségkori templom, d e sok
fából készített, átmeneti jelleggel bíró egyházi épület is
A színes térképeken327 jól láthatóan feltüntetik a települések templomait, így ezeket
tanulmányozva egy teljes listát nyerhetünk a 18. század második felének állapotairól.
Természetesen akadn ak példák, amikor a forrásaink szerint lennie kellene templomnak az
adott településen, de a térképen nem találjuk. Az alaposabb kutatások azonban erre is
magyarázatul szolgálnak. Egy ilyen példa Siklód, ahol ismereteink szerint középkori
templomot kellene ábrázolnia a felmérésnek, azonban nyomát sem találjuk. Ennek a
magyarázata az lehet, hogy a templom számtalan alkalommal hasadozott meg a mozgó talaj
következtében. Az első nagyobb felújítást 1761 körülire tehető, hiszen ekkor történt, hogy a
siklódi egyhá z tanítóját, aki szabályos kéregető levéllel Nagyvárad környékén adományokat
gyűjtött templomépítésre, elfogták és bebörtönözték, mert engedélye csak Erdély területére
szólt.328 A felmérések ideje alatt pedig egy romos állapotban levő, félig elbontott templo mot
találtak, amelyet nem tüntettek fel a felmérésen.

324BORBÉLY –NAGY 1932, 31.
325JANKÓ 2007, 25 –30.
326SZAB Ó 1981, 157 –177.
327Az I. katonai térképek hivatalos neve Original -Aufnahmskarte des Grossfürtenthums Siebenbürgen.
Geometrisch aufgenommen und bearbeitetin den Jahren 1769 bis 1773 unter der Direction des Obristen von
Fabris, theils durch Officiere des gros sen Feld -Generalstabes, theilsauch von verschiedenen ausdemin
Siebenbürgen bequartierten Regimentern zu diesem Geschäfte beigezogenen Individuen. 1:28.800 , amelynek az
eredeti példányai a bécsi Kriegs -Archiv -ban találhatók, másolatait a Budapesti Hadtörtén eti Intézet őrzi.
328POKOLY 1904, 106.

51
A katonai térképeken helyenként feltüntették a korábbi romokat (rudera ), használaton
kívüli templomokat (altes Gemauer, Alte Kirche ). Így találjuk az elpusztult Dobó településnél
az Alte Kirche megneve zést.329 Helyenként a térképeken feltüntetett helynevek is beszédesek
lehetnek, így a Parajdtól északra levő területen találjuk a Kápolna Mező helynevet,330
amelyről a régészeti terepbejárások bebizonyították, hogy egy középkori kápolna nyomait
őrzi.
Az első felmér és fontos jellemzője, hogy azokat a katonailag igen fontos adatokat,
amelyeket nem tudtak térképen megjelenítet leírásokban csatolták a térképekhez.331 Az ország
leírásoknak nyolc pontba szedve tartalmaznia kellett a települések egymástól való távolságát
(órában és lépésben mérve), a folyók leírását gázlókkal együtt, az utakat és azok állapotát, az
erdőket és mocsarakat (főként árjárhatóságuk miatt), a tavakat, hegyeket.332
Kutatásunk szempontjából az utolsó pont a leglényegesebb, amely szilárd épületek, ill. e gyéb
stratégiailag fontos építmények leírását közölte. Az eredeti gót betűs német nyelven írott
könyvek Erdélyre vonatkozóan négy kötetet tesznek ki333 és számos mára már elpusztul
kápolna, templom vázlatos leírását adják, feltüntetve az épület anyagát is. A z egyházi
épületeken kívül számos udvarház, kastély, malom leírásait is megtaláljuk, amelyek
régészetileg rendkívül fontosnak bizonyultak.
Az I. katonai felmérés a munka volumenéhez képest rövid idő alatt készült el,
következésképpen pontossága nem felelt meg a várakozásoknak. Mikor befejezték sok helyen
már elavulttá vált. Nem összefüggő, egységes felmérés volt, hanem az országok és
tartományok részletfelméréseinek sorozata, amelyek szilárd geodéziai alap, felsőrendű
mérések, vetületi alap nélkül készülte k, ezért ha összességében nézzük, akkor a
pontatlanságuk eléri az egy kilométeres hibahatárt, de ha egymáshoz viszonyítjuk a
tereppontokat, akkor a hibahatár sokkal kisebb.
A 19. század elején zajló napóleoni háborúk rávilágítottak a térképek elavultságár a,
így I. Ferenc császár kiadta az új, a második katonai felmérések elkészítését, amelynek erdélyi
adatait 1853 –1858 között rögzítették.334 Mivel az első felmérés nem vetületi rendszerben
készül, adatait nem használhatták fel.
A térképek a befejezésükkor már szintén elavultnak számítottak mind tartalmi, mind
térképészeti szempontból. A napóleoni háborúk miatt 63 évesre nyúló felmérés ideje a latt
nemcsak a terep változott meg, de a geodézia fejlődésével igény volt egy pontosabb
térképészeti rendszerre. Ennek okán Ferenc József császár elrendelte a III. felmérés
elkészítését, amelynek erdélyi munkálatai 1869 –1887 között zajlottak. Ezek már 2500 0
léptékben készültek el méterrendszerben, magassági szintadatokkal ellátva 75×55 -ös
térképszelvényeken. A szintvonalak miatt nem színezték őket. Az új vetületi rendszerben
készített térképek georeferálását követően 80 –100 méteres pontossággal használhatóa k,
térinformatikai rendszerekben történő beillesztésüket követően a hibahatár 35 –40 méter alá
csökkenthető.335
A három katonai felmérés fontossága a közel 120 évet felölelő fejlődés rögzítésében
rejlik. Ha a 18. század közepének állapotait módszeresen összev etjük a két 19. századi
felméréssel, valamint egy, a mai állapotokat tükröző térképpel, esetleg műholdas felvétellel,

329I. KATONAI FELMÉRÉS 210. térképszelvény.
330I. KATONAI FELMÉRÉS 145. térképszelvény.
331CSENDES 1975, 349 –371.
332EPERJESSY 1961, 522 –533.
333Az ország leírások a felmérési szelvényekkel együtt, azok leltári számán találha tók, Udvarhelyszékre
vonatkozó adatait az Anhangzu der Kriegs des Gross Fürstenthum Siebenbürgen. Drittes Buch vorinnen
verschiedene Anmerkungenüber Sectiones 151 –159 und soweiter biss inclusive 208 enhalten. kötetben találjuk.
Kézirat. Bécs, K. u. k. Krie gs-Archiv.
334JANKÓ 2001, 103 –129.
335TÍMÁR –MOLNÁR 2008, 26.

52
akkor jó arányban kiszűrhetjük, hogy mely falvak esetében kell elpusztult templomokkal
számolni. Ezzel a módszerrel mintegy 52 elpusztult egyházi épületet sikerült kimutatni
Udvarhelyszéken. A katonai felmérések nemcsak a pusztatemplomok kiszűrésében
bizonyultak rendkívül fontosnak, hanem ezek terepen való beazonosításában is.
A katonai térképek által szolgáltatott adatok önmagukban nem has ználhatóak, több
okból is. A kinyert adatokból csak abban az esetben következtethettünk elpusztult egyházi
épületekre, ha azokat az egyházi levéltárak szolgáltatta ismeretek is alátámasztották.
Természetesen az adatok helyenként ellentmondásba ütköztek. Íg y történhetett meg
Városfalva esetében, hogyha az I. katonai térképet vettük alapul, akkor az a falu templomát a
mai templomtól délre, a patak túloldalára helyezte,336 ha pedig az egyházi forrásokat néztük
azok arra utaltak, hogy a falu 17. századi templomát a mai templom környezetében kell
keresnünk.337 Esetenként a térképfelvételek a templomépítés időpontjának állapotait
rögzítették, így fordulhatott elő például, hogy Máréfalván egyaránt feltüntették a Botos –
dűlőben levő középkori, valamint a falu belterületé n az 1772 -ben befejezett templomot is.338

II.3. Földrajzi nevek
A települések neveinek tanulmányozása önmagában lehetőséget nyújthat, a középkori
eredetű egyházas helyek kiszűrésére.339 A szent -előtagú, vagy a templomcímes helynevek
fontos egyházi behatást is jelentenek,340 esetükben mindenképp számolni kell templom
meglétével. A „szent‖ előtagú helynevek az Árpád -korban a 12. század elején kezdtek
divatossá válni, a 14. századon túl már csak elvétve keletkeztek.341 Udvarhelyszéken 21
település neve köthető a temp lomcímhez, ezek közül 17 „szent‖ előtagú. A települések
nevének kettőségét, párhuzamosan egyházi és világi eredetű felbukkanásának érdekes példáját
figyelhetjük meg Patakfalva esetében, ahol 1333 -ban villa Potok -ként szerepelt,342 míg a
következő évben Sanct o Laurentio -ként találjuk.343 A közelben levő Szent Lőrinc bükk
helynév szintén a mellette álló templomról kapta nevét.344 A névváltoztatás egy érdekes
példáját láthatjuk Szombatfalva esetében is, amely 1333 –34-ben Sancto Georgio -ként tűnik
fel,345 1497 -ben visz ont már Sombathfalwa névalakban találjuk,346 amely minden bizonnyal a
szombaton tartott országos vásáraival kapcsolatosan változtathatott nevet.347
Érdekes példáját láthatjuk az anyaegyház – filia viszonynak a településnévben való
rögzülését Szentegyháza és Ká polnás esetében, ahol az első a templommal rendelkező
anyaegyház, a második a kápolnával bíró, de alárendelt szerepet betöltő leányegyház.348
Az elpusztult templomok beazonosításában, de egyben felderítésében is a dűlőnevek a
legközvetlenebb módon és a legtö bb egyéb forrásnál pontosabban tájékoztatnak. Habár
gyakran csak 100 –150 évre tudjuk őket visszavezetni keletkezésük ideje főként a 18. század, a
nagy templomépítési hullám időszaka. A dűlőnevek sorára bukkanhatunk a fent említett írott
források tanulmányo zása során, ellenben létezik kifejezetten erre irányuló gyűjtés is. A
földrajzi névgyűjtést Pesty Frigyes kezdte, aki 1864 –1865 között országos rendszerben

336I. KATONAI FELMÉRÉS 210. térképszelvény.
337EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 595 –596.
338I. KATONAI FELMÉRÉS 178. térképszelvény.
339MEZŐ 1996, 231 –238.
340TÓTH 2007, 408 –419.
341KNIEZSA 1943, 131.
342MonVat. I. 1885, 115.
343MonVat. I. 1885, 132.
344NYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 74.
345MonVat. I. 1885, 115.
346SzOkl VIII. 176 –177.
347NYÁRÁDI 2009, 112.
348DÁVID 1981, 335.

53
kérdőíveket küldött ki, amelyekből számos értékes helytörténeti adat gyűlt össze.349 Ennek a
gyűjtésne k településenkénti részletes feldolgozása jelenik meg folyamatosan Janitsek Jenő
közreműködésével a Magyar Névtani Dolgozatokban (szerk. Hajdú Mihály). Udvarhelyszékre
vonatkozóan hatalmas történeti helynévanyagot találunk Szabó T. Attila gyűjtésében, amel y
most már nyomtatásban is elérhető.350 A helynévgyűjtemény legfontosabb jellegzetessége,
hogy a 19. század közepének a faluban még élő helyneveit, hagyományait rögzíti, amelyek
mára már jórészt elvesztek. Egyes adatait Orbán Balázs már a Székelyföld leírásá ban is
felhasználta. A nyert adataink nagyobb része elpusztult kápolnák emlékéhez köthető, de
esetenként a népi emlékezet a falu templomáról, régi harangjairól is megemlékezett.
A vizsgált helynevek nagyobb hányadát a templom szó és különféle jelzői teszik ki,
így található Bethlenfalván régi templom cinteremje, azon régi templom helye ; Gyepesben
régi templom hely és temető; Homoródszentlászlón régi Templom helye, Cintorom; Sükőben
régi templom hely, Diafalván puszta templom, Fenyéden Csonkatemplom.
Szintén nagy arányban jelölhetik elpusztult templomaink létét a középkori, még
katolikus időkből fennmaradt Szentegyház helynevek. Így találkozhatunk Atyhában a
Szentegyházas erdő, Bencéden és Etéden a Szentegyház , Kissolymosban a Csonkaház,
Homoródalmáson régi S zentegyház, Kányádban a Szentegyház erdeje, Muzsnában
Szentegyház oldala helynevekkel.
A helynévanyag (toponímia) tanulmányozása során szintén nagy arányban találhatunk
kápolnával kapcsolatos helynevekkel, amelyek adott esetben középkori épületek
maradván yait rejtik. Némelyik esetben temetőkápolnát, vagy fliliális templomokat jelentenek:
Csekefalva Puszta kápolna , Bethlenfalva, Kápolnakert , Bögöz Kápolna oldal, Kápolna hídja,
Kápolnai kert , Dobó Kápolna bércz, Fiatfalva Kápolna alatt, Kápolna Domb,
Homoród szentpál Kápolna hídja Kissolymos Felső Kápolnában, Kobátfalva Kápolna mezeje,
Miklósfalva Kápolna kútjánál, Oroszhegy Kápolna mezeje, Kápolna ösvénye, Parajd,
Kápolna -mező , Száldobos Kápolnára menőben, Vargyas Tatárkápolna .

II.4. Műemléki irodalom, adatt árak
Az előző forráscsoportok által szolgáltatott adatokat hathatósan kiegészíthettük a
demográfiai statisztikai jellegű összeírásokból , amelyek közül az egyik legfontosabb az
1784 –1787 között készített első hivatalos népszámlálás.351 A demográfiai összeírás megemlíti
a településen lakó lelkészeket is, felekezeti hovatartozás szerint is összeírták a falvak lakóit.
Ez egyben jól jelzi számunkra, hogy ebben az időszakban melyek voltak azok a települések,
amelyek egyházilag önállóak voltak. Ezt az adatsort egész íthetjük ki Ignatz Lenk von
Treunenfeld 1839 -ben közreadott földrajzi lexikonjával,352 amely az egyes településeknél
felsorolja, hogy mely felekezetek lakják, melyeknek van templomuk, további adatokat
szolgáltatva ezek egyházi státusáról is. Ez a földrajzi l exikon igen fontos forrása az egyházi
állapotok újkori rekonstruálásának.
Kiegészítő, de fontos forrásként használhatjuk a művészettörténeti felméréseket ,
állapotrögzítéseket. A 19. század végéről feltétlenül meg kell említenünk Huszka József
nevét, akinek akvarellrajzai több udvarhelyszéki freskót is megörökítettek.353 Közülük az
egyik legfontosabb a homoródszentmártoni, amelyet a feltárás után nem sokkal a templom
elbontásakor megsemmisítettek.354 A műemlékes felmérések egy másik nagy kutatója a már

349PESTY Frigyes helynévtörténeti gyűjteménye. Országos Széchényi Könyvtár – Kézirattár és Régi
Nyomta tványok Tára. Udvarhelyszék. Fol. Hung. 1114, 57. köt, mikrofilm F1/3814/A -66.
350SZABÓ 2005.
351DÁNYI –DÁVID 1960, 363 –365.
352LENK 1839 1 –4. kötet.
353KERNY 1987, 347 –351.
354JÁNÓ 2008, 91, 100, 114.

54
említett Debreceni László volt, aki Makkay Sándor református püspök felhatalmazásáv al355
templomok alaprajzának, haranglábaknak a felmérését, klenódiumok, különféle templomi
berendezések megrajzolását végezte, templomfeliratokat másolt át, ezen kívül
műemléképületek gondozásával is foglalkozott.356 Szintén fontosak Kelemen Lajos
műemlékes te mplomlátogatásai, amelyet naplóban rögzített, valamint a templomokkal
kapcsolatos levéltári források közlése is jelentős.357 Megemlíthetjük még Entz Géza
kérdésfelvetéseit358, Malonyay Dezső rajzait,359 végül, de nem utolsó sorban Dávid László,
református lelkés z hatalmas levéltári, terepi leíró és anyaggyűjtő munkásságát, amely biztos
kiindulópontként szolgál bármely középkori emlékünk kutatásához.360 Munkánk során szintén
sok értékes adatot találtunk a Keresztény Magvető és a Református szemle különféle
számaiban közölt templomtörténetek, egyháztörténetek anyagainak átnézése során, amely
adatok jó részét Dávid László is felhasználta.
Kutatásunk szempontjából szintén jelentős adatokkal szolgálhat a 18–19. századi
romantikus ország leíró irodalom , amelyekben a hagy ományok, a visszaemlékezések
egészíthetik ki ismereteinket a kutatott objektummal kapcsolatosan. Lakatos István
Székelyudvarhelyhez és környékéhez nyújt hiteles adatokat a 17. század végéről, ugyanakkor
beszámol az udvarhelyi kolostorról is.361 Benkő József két kötetes leírásában kutatásunk
szempontjából főként a 18. századi felekezeti adatokat értékesíthettük Udvarhelyszékről.362
Jánosfalvi Sándor István leírásai a Homoród -mentéről tájékoztatnak. Szövegeiben számos
egyháztörténeti és történeti adatot is találu nk, ugyanakkor a helyi hagyományok mondák
rögzítése, elpusztult kápolnák bemutatása forrásértékű közlésnek bizonyult.363
Egyháztörténeti szempontból eredeti források közlésére és számos értékes adatra
bukkanhatunk Kénosi Tőzsér János és Uzoni Fosztó István l atinul írott, de magyarra fordított
és kiadott unitárius egyháztörténetében.364
A legtöbb adatot, azonban kétségkívül Orbán Balázs leírásaiban találhatunk, hiszen az
egyes települések művelődéstörténeti, néprajzi és írott forrásanyagait idézve, felhasználva a
korabeli adattárakat és forrásokat mindmáig a kutatástörténetek első és legalapvetőbb munkái
közé sorolják.365 Műemléki leírásai is felbecsülhetetlenek, hiszen korában, sok esetben még az
álló műemlékeket tanulmányozhatta, amelyek azóta elpusztultak. Össze sen 26 falképről tesz
beszámolót, számos épület felmérését, alaprajzát adja közre, kiemelt figyelmet szentelve a
településeken található régi harangoknak, klenódiumoknak, amelyek azóta szintén
elpusztultak. Nem véletlen tehát, hogy Dávid László középkori U dvarhelyszékében a
középkori műemlékek felkutatásának kiindulási alapjául szolgált.366 Orbán Balázs egyes
leírásait mi is kiemeltük, hiszen ha adott esetben az elmúlt évszázad kutatásai be is
bizonyították tévedését, az mindmáig beivódott és elevenen él a kö ztudatban.

355DEBRECZENI 1995, 9.
356MARKOS András –KISS Ágnes: A Darkó –Debre czeni gyűjtemény leltára és mutatója . Református
Gyűjtőlevéltár, Kolozsvár, 1971. gépirat.
357 KELEMEN 2009, 341 –391.
358ENTZ 1943, 4 –10.
359MALONYAY 1909, II. köt.
360DÁVID 1981, 49 –355.
361LAKATOS 1942, 11 –12.
362BENKŐ II. 1999, 23 –60.
363JÁNOSFALVI 2003, 23 –24.
364KÉNOSI –UZONI 2009, 432 –584.
365ORBÁN 1868, 13 –235.
366DÁVID 1981, 5.

55
II.5. Klenódiumok, templomi feliratok
Közvetett kiegészítő forrásként felhasználhatóak az egyházi kegytárgyak is az
elpusztult templomok történetének kutatása során, hisz azok a néhai egyházak ékkövei,
mindennapi használati tárgyai voltak. Be szerzésük az esetek nagy többségében
adományozások révén történt, így a tárgyakra felkerült az adományozó neve és az
adományozás évszáma. Ezek az adatok egyháztörténeti szempontból fontosak, hiszen az
adományozókban a templom patrónusi családjait ismerhetj ük fel, akik sok esetben a
templomok építésében is jelentős segítséget nyújtottak. Sok esetben ezek a pártfogók
adományozzák az új templom helyszínét, anyagi és más hathatós segítséget nyújtottak, ennél
fogva felkutatásukra amennyiben mód volt rá, kiemelt figyelmet szenteltünk.
Amennyiben a klenódiumot az egyházközség vásárolta felíratathatták rá az eseményt, amely
tiszteletére készült, vagy amelyhez kapcsolódott.
Az egyházi kegytárgyak mintegy lenyomatait is hordozhatják egy nagyobb, a teljes
egyházközség et és a templomot is érintő eseménynek, hiszen azok elpusztulásával pótolni
kellett őket, amelyeknek okairól sok esetben az egyházi levéltárak tájékoztatnak. Hasonló
adatot találhatunk Patakfalva, Telekfalva és Sándorfalva középkori templománál, ahol a
feljegyzés szerint az eszközök, amelyek a „ sacramentumok ki szolgáltatására valók, azok
Thököly járásakor […] mind elveszet két abroszon kívül, hanem az után Nemzetes Ferenci
István úr Istenes indulatjából adott az ekla számára: egy tisztességes ezüst pohár t […]. ‖367
A klenódiumok feliratai helyenként egy -egy pusztítást is megörökíthettek. Hasonlót
találunk például Kőrispataknál, ahol 1803 -ban nagy tűzvész pusztított a faluban, amelyben a
templom és harangjai is megégtek. Ennek a nyomait örökítették meg az újjáöntött harang
feliratai, amelyen olvasható, hogy „ Tüz által lett megromlásából ujjonon öntötte az egy Isten
dűtsöségére a Kőrispataki Unitaria nemes Ecclesia maga költségével Baumgartner János
által 1803.”368
Etéden az 1924 -ben öntött harang felirata a korábbi hara ngok történetét meséli el: „ AZ ÚR
1792 -DIK ESZTENDEJÉBEN ETÉDRE TŰZ BORULA. MELYBEN 110 GAZDA FÖLDIG
ELPUSZTULA. A TEMPLOMTORONY IS PORIG ÉGETT VALA: HÁROM SZÉP
HARANGJA MIND EL -S LEOLVADA. FELVETT CSEREPIBŐL ÖNTETÉK KÉT HARANG,
MELYEK KÖZÜL A GYÖNYÖRŰ SZA VÁRÓL ERDÉLY -SZÉT HÍRES NAGY HARANGOT
EL- REQUIRÁLTATTA A MENEKÜLÉS ESZTENDEJÉBEN /1916./ MEGIN – DULT TŰZ – ÉS
VÉRÖZÖN. E HELYETT ÖNTTETÉK EZ A HARANG 1924 -BEN A HÍVEK ÁLDOZATÁBÓL,
ISTEN DICSŐSÉGÉRE, A HÍVEK ÜDVÖSSÉGÉRE AZ ÉGEDELMEK ENYHÍTÉSÉRE.
ÁMEN ‖369
A kegytárgyak közül a harangok, a kelyhek, ónkannák és fémtálak szolgálhatták
legtöbbet az adott egyházközséget, szerencsés esetben a középkor óta. A klenódiumok
vizsgálatánál azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonnunk, hiszen egy
középkori tárgy megléte nem jelenti feltétlenül, hogy az adott egyházközségnek is középkori
múltja lenne. Legjobb példa Hodgya esete, ahonnan Orbán Balázs egy 13. századi ónkanna
képét közölte.370 Középkori egyházról nincs tudomásunk, a reformációt követően az
egyházközségnek 1752 -ben sikerült önállósodnia Farcádtól.371 A tárgy feltehetően a 18.
század első felében került az egyházközség tulajdonába a Tamási család adományaként, amint
arra az utólago san bevésett 1801, 1835 -ös évszám és felirat is utalt. A tárgyat a 19. században

367UREL 1644, 117.
368SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1803, december 6.
369Raport de cercetare arheologică preventivă . Atid. Biserica reformată. Întocmit de SÓFALVI András. Haáz
Rezső Múzeum irattára. Székelyudvarhely, 2013, 16.
370ORBÁN 1868, 39.
371DERZSI –NYÁRÁDI 2007, 101.

56
elcserélték, amely a világháború során elpusztult.372 Szintén félrevezető lenne Kissolymos
unitárius egyházközségében található 1632 -es évszámmal ellátott gazdagon díszített
reneszánsz aranyozott keresztelőpohár, ha a talpán ne találnák bevésve az 1751 -es évszámot
az adományozó nevével.373
A klenódiumok származása sok esetben az anyaegyházzá válás során történő osztozkodás
útján is juthattak az egyházközség tulajdonába. Ennek a szo kásnak a lenyomatát rögzítették
Sándorfalva önállósodása kapcsán, hogy „ az mi mobile bonumokat Ali Passa járása után az
három ekla, S.T. és P. falvak pénzen vötenek, abból harmadrészt kévánnak .‖374
A kegytárgyakat önállóan keltezés gyanánt a település templ omának és egyházának
történetében hiteles forrásnak semmi esetben sem tekinthetjük. Még abban az esetben is
körültekintően kell eljárnunk, amikor a tárgyon évszám, illetve az egyházközség neve is
szerepel, hiszen a tárgy adott esetben több száz évvel is le het korábbi, mint az ismeret,
amelyet egyháztörténeti szempontból hordoz.
Szintén körültekintően kell eljárnunk a harangok tekintetében. Közkedvelt felfogás,
hogy egy évszámmal ellátott harang jelezheti a templom tornyának, vagy haranglábjának
meglétét, ép ítési idejét. Az esetek egy részében ez hitelt érdemlően elfogadható, viszont
sosem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a harangok kerülhettek másodlagosan is az
egyházközségek tulajdonába a már említett osztozkodás során. Ugyanakkor kényszerűségből
a harangokat csereberélték egymás között a gyülekezetek. A számtalan eset közül egy érdekes
példát szeretnék kiemelni, amikor 1772 -ben a tordátfalvi gyülekezet új haranglábat építtetett a
harangját is lecserélte, amelyhez igen kalandos úton jutottak. Először i s 230 forintért az énlaki
egyháztól kialkudtak egy harangot, amelynek árába adták a tordátfalvi kisebbik harangot és
mellé 42 forintot. Az énlakiak eladott harangjuk pótlására az etédiektől vásároltak másik
harangot, de mivel kicsinek tartották, be akarták olvasztani. A tordátfalviak ezt megtudva az
énlakiaktól korábban vásárolt harangot kicserélték az etédire, amely nagyobb volt. A cserét 44
német forinttal toldották meg.375
Abban az esetben sem lehetünk biztosak más források hiányában a torony vagy
haranglá b meglétére, ha a harang felirata alapján bizonyíthatóan az egyházközséghez
tartozott, öntetését is az illető közösség finanszírozta a harangon említett évben. Kutatásaink
során több olyan példára is bukkantunk ugyanis, amikor a leányegyháznak sem temploma ,
sem haranglábja nem volt, hanem egy fára rögzítették a kis harangot. Ezeket a
faszerkezeteket, amelyeket a források haranglábnak, ágasnak376, vagy harang ágasnak377
neveznek zsindellyel fedték le, így óvva a harangot a csapadéktól. Hasonló esettel
találkozha tunk Felső -Bencédben, ahol 1805 után sikerült kis fatemplomocskát építeni.
Mindaddig „ a falu közönséges dombján egy ágas cserefa haranglábon […] egy 43 fontos
harangocskája zsindely fedél alatt”378 látta el az egyházközséget. Szintén „ egy kétágú
zsindellyel fedett cserefa harangláb” meglétéről tájékoztatnak a források a felső -bencédi
Firtos család gyümölcsöskertjében felállítva, amelyben egy 1665 -ös évszámú harangocska
volt. 379
Az egyházközségek tulajdonában levő harangok önálló forrásnak, ha nem is teljesen
alkalmasak, arra viszont kitűnően használhatóak, hogy az adott település történetében
érdemes mélyebben kutatni. Egy ilyen esettel szembesültünk Kobátfalva esetében, ahol az

372DÁVID 1981, 139 –140.
373 Kisolymosi Unitárius Egyházközség, leltári szám III. Felírat a keresztelőpohár talpán: TKTS GERGYA PÁL
ÚR HADTA AZ K. SOLYM. UNIT. ECCLESIANAK 1751.
374UREL 1644, 47.
375NYÁRÁDI –REJTŐ 2011, 231.
376EUEGYLT Matrix, 151 –158, közli ADORJÁNI 1991, 121.
377SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 1791, december 11.
378EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 681.
379EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 681.

57
1789 -es egyházlátogatás csupán egyetlen harangot talált a „Demeterfalvi Deák famíli ának
benn való sessiójának kertjébe,380 amely harangon az 1607 -es évszámot rögzítették. A
történeti források tüzetesebb vizsgálata során 1597 -ben egy peres iratban „Kápolna mezeje
tartományát” 381 említették, így a harang esetleg tartozhatott ehhez az időközbe n elpusztult
épülethez, amelynek a pusztulása után egy cserefára helyezték.
Az udvarhelyszéki egyházközségek értékes klenódiumairól mindezidáig nem készült egy
átfogó, részletes felmérés, így az eljövendő kutatások számára ez a terület szolgáltathat
meglep etésekkel.
A templomi feliratokat keletkezésük idején főként a szószékkoronák, úrasztalok,
karzatmellvédek, kazettás mennyezetek készítési idejét, adományozójának, esetleg a készítő
mester nevét örökítették meg. Egy álló templom esetében tanulmányozásuk r endkívül
egyszerű, csak az adott templomba kell látogatnunk és fölmérnünk ezeket. Korántsem ilyen
egyszerű a helyzet esetünkben, hiszen nagyrészt a régi templommal együtt ezek is
elpusztultak. Néhány esetben mégis hiteles források nyomaira bukkanhatunk ben nük, hiszen
ezek kivétel nélkül építkezéseket, javításokat, vagy nagyobb átalakításokat jelentenek egy -egy
templom történetében. Mivel az épületek, amelyeknek részét képezték elbontották, helyenként
nyomukra akadhatunk az új templom berendezései között, hi szen vagy anyagi források
hiányában, vagy ragaszkodva a régi tárgyakhoz átszállították őket az új templomba, a
tárgyakat sokszor jelentősen átalakítva, megcsonkítva. A másodlagos proveniencia okán
ezekkel is kritikusan kell bánnunk, amennyiben nincsen egyé rtelmű adatunk rá, hogy a
korábbi templomból származnak, hiszen a klenódiumokhoz hasonlóan a berendezési tárgyak
is hosszú utat vándorolhattak. Ennek egy érdekes esetével találkoztunk
Homoródkarácsonyfalva katolikus templomában, ahol a főoltárt megcsonkíto tták, hogy a
kisebb méretű templomba elhelyezhessék, részben átfestették. Restaurálása során az előkerült
1646 -os évszám keltezte. A gazdagon díszített aranyozott berendezés páratlan Udvarhelyszék
korabeli anyagában.382 Azokat minden bizonnyal az újjáalakuló gyülekezet szerezte be, ez
idáig meghatározatlan helyszínről, majd szabta és festette át az új temploma szerényebb
méreteire.
A korabeli feliratokat sok esetben az egyházlátogatások, egyházi vagyon összeírások
alkalmával a jegyzőkönyvekbe rögzítették, íg y ezekkel az írott források átnézésekor
számtalan esetben találkozhatunk. A templomfeliratok főként a 17. század történéseinek
tanulmányozásában rendkívül fontosak, hiszen ennek az időszaknak az egyházi épületeiről
nagyon keveset mesélnek az írott források .

II.6. Régészeti adatok
A régészet szerepe főként a forrásnélküli középkori templomok kutatása során
értékelődik fel. A régészeti -topográfia, amely Magyarországon már komoly eredményeket
tudott felmutatni egyháztörténeti vonalon is,383 Székelyföldön még cs ak a kezdő lépéseit tette
meg. A kutatás lényege, hogy a régészetben alkalmazott módszereket átültetve, az egyházi
rendszereket vizsgálva fényt deríteni a települések viszonyain belül a templomok eredetére,
rekonstruálni az egyházhálózatot, megállapítani a templomok viszonyait, amennyiben
lehetséges a patrocíniumokat és ezekből levonni a megfelelő következtetéseket, a nyert
adatokat beépíteni az illető település történetébe. A kutatás körébe tartozik az elpusztult
templomok felderítése, alaprajzi, periodizá ciós történetük elkészítése, ezek egybevetése az

380EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 681.
381SzOkl ú.s. II. 40.
382LÁNGI –MIHÁLY 2006, 60.
383Legutóbb Tolna megyei templomairól lásd K. NÉMET András: A középkori Tolna megye templomai . Doktori
Disszertáció. Budapest, 2006; vagy Somogy megye egyházi helyeiről M. ARADI Csilla: Somogy megye Árpád –
kori és középkori egyházszervezetének létrejötte és megszilárdulása . Doktori Disszertáció. Budapest, 2007.

58
írott forrásokkal, a templom körüli temetők leletanyagának korszakolásával.384 Az egyházi
topográfia a történeti források mellett felhasznál és alkalmaz kartográfiai, toponímiai,
helytörténeti, történeti demog ráfiai stb. részforrásokat is, amelyek segítségével leszűkíthető az
elpusztult templom helyszíne, magyarázatot nyerhetünk egyes jelenségekre. Udvarhelyszék
települései közül a nagyobbakat kisebb dombközi medencékben, a kisebbeket a rendkívül
tagolt patakvö lgyekben találhatjuk. A középkori templomokat az esetek döntő többségében
egy, a települést uraló magasabb dombra helyezték, vagy legalább a folyók, patakok
magasabb teraszaira. A későbbi korok templomai már sokkal szűkösebb, rosszabb
adottságokkal bíró te rületekre épültek, hiszen addigra a legjobb részek már betelepültek.
Kutatásaink során sok esetben arra figyelhettünk fel, hogy a templomok helyenként a
mai településektől távolabb is épültek, azok határába. A terepbejárások során ezek
környezetében egyik esetben sem találtunk településnyomokat (pl. Kányád –Jásfalva, Fenyéd –
Küküllőkeményfalva, Patakfalva –Sándorfalva –Telekfalva stb. középkori templomhelyei), így
arra gondolhattunk, hogy több település épített templomot és helyezték így azt a közös határra
a könnyebb megközelíthetőség kedvéért. Ez a szokás még az újkorban is életképes volt kisebb
gyülekezetek esetében, így találjuk Kiskede és Nagykede fatemplomát a két település
között.385
Az elpusztult templomok felderítésére a régészeti terepbejárások során ker ül sor. Az
ez irányú kutatómunkát a 80 -as években kezdte meg Benkő Elek Keresztúr Székben, majd
folytatódtak az új évezredben a Sóvidéken, ahol Sófalvi András terepbejárásai helyeztek
újabb megvilágításba egyes elpusztult egyházi épületeket. A munkát közös en folytattuk,
amelynek során először terepbejárásokkal derítettük fel egy -egy rég elbontott templom
helyszínét, térképre helyezve őket, így a fenyédi, a bethlenfalvi, lövétei, kadicsfalvi,
patakfalvi, szombatfalvi stb. egyházas helyeket. Ezek közül többet régészeti ásatásokkal is
sikerült kutatni. Így került sor Kányád, Szentimre, Lövéte, Fenyéd, Máréfalva, Patakfalva és a
homoródalmási Tatárkápolnának a kutatására.
A régészeti ásatások során felszínre kerülnek a templomok építési fázisai, fény derül
az ép ítési technikára, a templom méreteire, tornyára, sekrestyéjére, kerítőfalára. A feltárások
végeztével összeáll egy építéstörténet, amelyben a fő szerepet a régészeti leletek, rétegtan,
periodizáció tölti be. Az ásatások során a templomok körüli temetőből f eltárt temetkezések
ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a település történetét egy sor adattal bővítsük.386
Az elpusztult középkori templomok számbavételének igénye már Dávid László
műemlékes kutatásai során előtérbe került. Az első elpusztult templom régészet i ásatására
Udvarhelyszék fiúszékében, Keresztúr Székben került sor Szentábrahám Tomori -padja –
Templomföld lelőhelyen. Benkő Elek vezetésével 1985 –1987 között a teljes templomot
feltárták.387 Udvarhelyszékből ez idáig kilenc elpusztult középkori templom hel yszínén
zajlottak régészeti ásatások, számos helyszínt a biztos beazonosítás után topográfiailag
felmértük, hogy a terepviszonyokat rögzíteni tudjuk.
A templomok kutatásával párhuzamosan foglalkoztunk az elpusztult kápolnák
beazonosításával is, amelyek he lyenként reménytelen vállalkozásnak tűntek. Egyes középkori
kis egyházi épületek emléke, amelyeket a reformációt követően elbontottak csak halványan
maradt meg a népi emlékezetben, más forrással nem rendelkezünk esetükben. Sokszor a
kápolnák emléke fennmar adt a helynévanyagban, így azok vizsgálatával sikeresen
beazonosíthattuk ezeket az épületeket (pl. Bögöz, Székelyszáldobos, Oroszhegy stb.). A
puszta kápolnák régészeti kutatása a templomokhoz viszonyítva alulreprezentált. Idáig
mindössze csak négy elpuszt ult épületnek történt meg a részleges kutatása.

384 BENKŐ 1990, 14 –15.
385I. KATONAI FELMÉRÉS, 177. szelvény.
386BENKŐ 1990, 15.
387BENKŐ 1992, 209 –238.

59
Szintén elhanyagolt területnek számít a kutatásban a fejedelemség -kori templomok
beazonosítása és régészeti ásatása, nem is beszélve a fatemplomokról, amelyek topográfiai
feltérképezése a falvak belterületén szinte lehetetlen. Mivel az esetek zömében nem volt
habarcsos alapozásuk, a kis épületeknek terepen nem marad fellelhető nyoma. Ehhez még
hozzájárul az is, hogy az esetek döntő többségében a terület napjainkban sűrűn beépített. Az
idáig több mint negyven, a forrásokban fellelt faépület közül mindezidáig egyet sem sikerült
terepen azonosítanunk.
Az elpusztult templomok régészeti kutatásai településtörténeti szempontból is számos
új értesülést hoztak. Az ásatások során ez idáig több település templomáról derü lt ki, hogy
azokat a 12. század második felében építették (Kányád, Szentábrahám, Lövéte, Patakfalva,
Fenyéd stb.). Ezek az adatok igen fontosak a települések kialakulásának vizsgálatakor és
egyben a legmegbízhatóbb forrásokat jelentik. A kutatások eredmény ei ugyanakkor azt is
előrevetítették, hogy egyes települések esetében akár számolhatunk a 11. századbeli
alapítással is (pl. Fenyéd).
A további régészeti feltárások segíthetnek pontosabban rekonstruálni az Árpád -kori
templomhálózatot, azok építési technik ája, alaprajzi sajátosságai, valamint a hozzájuk tartozó
temetők feltárásai teljesen új megvilágításba helyezhetnek, újragondolásra késztethetnek
egyes, korábbi felvetéseket.

60
III. A középkori Udvarhelyszék egyházi berendezkedése

Az Árpád -kori Székelyföl d egyházi berendezkedésére, az egyházszervezetre, valamint
a templomok hálózatára vonatkozóan nem rendelkezünk forrásokkal. Homály fedi a korai
egyházszervezet kialakulását, az első templomok építésének időrendjét is. Szintén nem
rendelkezünk adatokkal a s zékelyek betelepülését követő időszakokról, nem ismerjük
egyetlen Árpád -kori papjának a nevét sem.
Székelyföld egyházilag a keresztény állam létrejöttét követően, az erdélyi püspökség
megalapítása után annak rendszerébe épült bele. Az erdélyi püspökség vi szonylag korán
megalakulhatott.388 Az intézményesített egyházi rendszer felhasználhatta a gyulák erdélyi
uralma alatt itt működő ortodox rítusú térítőpüspök által elkezdett munkát is.389 Szent István
1002 –1003 körül véget vetett a Gyulák erdélyi uralmának, így a keleti részek is a latin rítus
követőivé váltak.390 Pontosan nem ismerjük az Erdélyi püspökség alapításának idejét, a
hagyományosan elfogadott dátumként a katolikus egyház 1009 -et jelölte meg, amely
megalapítását követően a kalocsai érsekségnek volt aláre ndelve.391
Kristó Gyula szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt 1003 után létrejövő egyházi
szervezet székhelye kezdetben nem Gyulafehérvár volt.392 A püspökség birtokközpontjai
alapján feltételezhették,393 hogy az Dobokán lehetett.394 Karácsony János a Szen t Mihály
tiszteletére szentelt templom nyomán előbb Tasnádot, majd Kolozsvárt nevezte meg, mint
korai központot.395 Kristó Gyula szerint Gyulafehérvárra valamikor a 11. század utolsó
negyedében költözhetett át, Szent László uralma alatt.396 Az, hogy korábban n em volt egy
meghatározott székhelye lehet magyarázat a püspökség megnevezése is, amely a korabeli
hagyományokkal szakítva nem székhelyéről nyerte nevét, mint a többi, hanem a területi
beosztásról. Ennek a magyarázataként, a korai ortodox püspöki hagyományo kat is szokás
felhozni.397 A hipotéziseknek némiképp ellentmondanak a gyulafehérvári székesegyház
régészeti kutatásai, amelyek egy korai körtemplomot tártak fel, amelyet az ásató régész a
korai egyházszervezet központjának gondolt.398
Az erdélyi püspököt a fo rrásokban Episcopus Ultransylvanus – vagy Transilvaniensis –
nek,1187 -től Episcopus Transylvanus -nak nevezik.399 Az első ismert püspökeként Bööl (Böld,
Böd, Buldus) nevezik meg a legújabb kutatások,400 ez azonban még vita tárgyát képezi a
szakemberek között.401 Az erdélyi püspökök a politikai vezetőréteg tagjai voltak, a kiknek
hatalmát a birtokaikból befolyó jövedelem jelentette.402 A magyarországi egyházmegyék
közül az Árpád -korban a legtöbb jövedelemmel, évi 6000 márkával az esztergomi bírt. Az
Erdélyi éves 2000 márkájával a harmadik legjövedelmezőbb volt.403
A 11. század végén a magyarországi püspökségekhez hasonlóan az erdélyi területén is
fokozatosan létrejöttek a kisebb méretű beosztások, a főesperességek. A legelső erdélyi

388 VEKOV 2001, 103.
389 KRISTÓ 2002, 100.
390 GYÖRFFY 1983, 183 –184.
391 MARTON 2009, 11 –12.
392 KRISTÓ 2002, 101.
393 JAKÓ 2001, 107.
394 KRISTÓ 2002, 107 –108.
395 KARÁCSONY 1925, 16.
396 KRISTÓ 2002, 109
397 MARTON 2009, 11.
398 MARCU 2008, 17.
399MARTON 2009 \1, 168.
400 JAKUBINI 2004, 20.
401 Vö: TEMESVÁRY 1922, 5; JA KUBINI 2004, 20.
402JAKÓ 2001. 106.
403 ROMHÁNYI 2007, 201.

61
főesperességekről a 12 század végéről, a 13. század elejéről vannak írásos adataink.404
Összesen 13 főesperesség alakult, amelyek közül a források alapján a legkorábbi a kolozsi és
a kézdi (1199), a szatmári (1213), ezt követően a dobokai (1213), a szolnoki és krasznai
(1214), a sárvári, illetve ugocsai (1230), a telegdi (1235), a hunyadi (1265), a tord ai (1274) és
végül az ózdi, küküllői, valamint a fehérvári (1277).405 A főesperességeket 14 szász dekanatus
egészítette ki, amely egészen a reformáció kezdetéig működött.406
A székelyföldi területek részben a Kézdi, a Fehérvári, nagyrészt pedig a Telegdi
főesp erességbe tagozódtak be. Ezek határai nagyrészt a világi határokat vették alapul. 1199 –
től létrejön a székeskáptalan, amely a püspök tanácsadói testületét jelentette. Ennek
Gyulafehérvár körül nagyobb birtokteste alakult ki,407 amely annak fenntartását szolg álta.408
Tagjai a kanonokok, voltak, akik közül több a főesperességek vezetőiből került ki. Hasonló
dolgot figyelhetünk meg, ha a Telegdi diocesis főesperesseinek a névsorát tanulmányozzuk. A
tisztség a 14. századtól fogva még inkább felértékelődött a vezető papi rétegben.409
A főespereseket a káptalan dékánjai közül vagy a prépostok közül választották.410
Ezek kanonoki javadalmat szerezve beköltöztek Gyulafehérvárra,411 és csak évente egy
alkalommal látogatták végig főesperességük egyházközségeit.412 Az egyházlátog atások
alkalmával minden plébánia 1 ferto , illetve 1 ft cathedraticumot fizetett.413 Távollétükben a
vidék papsága által választott esperesek ( vicearchidiaconus ) tartották kézben az egyház
irányítását.414
A nagyobb főesperességek alesperesi kerületekre oszlot tak. A Telegdi főesperesség az
erdélyi egyházmegye legnagyobb kiterjedésű, és a legtöbb plébániát magában foglaló
esperessége volt. A Maros középvölgyét, a Nyárád völgyét a marosi alesperesi kerületébe
szervezték, amelybe 42 egyházközség tartozott, az erdő háti alesperesség a Nagy -Küküllő, és a
Homoródok völgyét 35 plébániával, a csíki esperesség az alcsíki, a kászoni és a gyergyói
térséget foglalta magába, ahonnan 17 plébániát írtak össze.415 A főesperesség székhelye
Vásárhelyen volt. Az alesperességek székhe lyére nézve nincsen konkrét adatunk, hacsak a
csíki esetében a pápai tized által említett „ Paulus de archidyaconatu de Tylegd ‖-ben416 nem a
térség egyházi vezetőjét azonosítjuk, aki Somlyó papja volt.
Juhász István szerint már a székelyek keletre költözése előtt kialakult egyházszervezet
lehetett az alapja a későbbi világi felosztás a szék -rendszer kialakulásának,417 amely sedes
(szék) megnevezésként csupán a 14. század folyamán kezd felbukkanni. Feltételezések szerint
a szász székberendezés mintájára alakulha tott ki, a korábbi ingadozó terra, districtus és
dioecesis terminológiát felváltva.418 Kutatói berkekben általánosan elfogadott tény, hogy a
Telegd név a székelység Bihari letelepedésének nyomait őrzi,419 amelyről a későbbiekben az
új esperesség is kapta a nev ét. Györffy szerint a Biharból betelepült székelyeké volt a legősibb

404KRISTÓ 2002, 107.
405HEGYI 2012, 106 –110.
406POKOLY 1. 1904, 11.
407ROMHÁNYI 2007, 200.
408KRISTÓ 2002, 113.
409FERENCZI 2009, 85 –107.
410HEGYI 2010, 66 –67.
411GYÖRFFY 1983 \1, 1129 –1130.
412HEGYI 2010, 67.
413MÁLYUSZ 1971, 83.
414HERMANN 2011, 24.
415HEGYI 2012, 106 –109.
416Mon Vat I 112.
417JUHÁSZ 1947, 7.
418GYÖRFFY 1941, 48.
419BENKŐ 1989, 350 –351.

62
szervezet, amelyből aztán a többi kivált.420 Hegyi Géza szerint az egyházszervezetet nem
importálták a beköltöző székelyek magukkal, hanem az helyben alakult ki. A Telegdi
főesperesség a ku tató szerint már a 12. század folyamán kialakulhatott, hiszen a 13. században
az erdélyi egyházi keretek annyira megszilárdultak, hogy ilyen nagy területet magában foglaló
főesperesség megalakulása szinte elképzelhetetlen.421
Abból kiindulva, hogy a csíki é s gyergyói területek is a telegdi főesperesség alá
tartoztak, annak a lenyomata volt, hogy egyazon népesség szállta meg ezt a vidéket. Ettől a
nyelvészek viszonylag eltérő népesség meglétét gyanították a Háromszéki medencében. Ezt a
feltételezést a legújab b antropológiai vizsgálatok is alátámasztották, amelyek során
udvarhelyszéki, csíki és gyergyói embertani anyagot hasonlítottak össze a háromszéki
mintákkal. Míg az első három meglepő hasonlóságot mutat, addig a háromszéki anyag ettől
teljesen eltért. Főbb jellemzőiben nem hasonlított sem a honfoglalás kori alapnépességre,
hanem mongoloid jegyeket hordozott. Ezzel ellentétben, habár az udvarhelyszéki és csíki
minták is eltértek az alföldi népességtől, azonban a legközelebbi kapcsolatokat mégis a
honfoglaló népességgel mutattak. 422

III.1. A középkori Erdőháti alesperesség

A középkori Udvarhelyszék nagy része a forrásokban először 1235 -ben említett
Telegdi főesperesség423 Erdőháti alesperességéhez tartozott. Kivételt képeztek a homoródi
járás délkeleti szegleté nek települései: Bardóc, Barót, Bibarcfalva, Száldobos, Olasztelek,
amelyek a Fehérvári főes peresség Kézdi alesperességébe voltak besorolva .424 Az udvarhelyi
esperesség területét, főként a folyóvölgyeket sűrű erdőségek borították, innen kaphatta
elnevezését is.425
Árpád -kori alesperesi központját pontosan nem ismerjük, de a kutatások jelen állása
szerint inkább elképzelhető Keresztúron, mint Udvarhelyen.426 Székelykeresztúr középkori
templomának régészeti kutatásakor egy 14. század elején elkezdett, de abban a fo rmájában
soha meg nem épülő háromhajós két tornyos bazilikális térrendezésű temploma427,
amennyiben megépül Udvarhelyszék legnagyobb egyházi épülete lett volna. Keresztúr
befolyása Udvarhelyhez képest az Árpád -korban mindenképp jelentősebb volt. Ezt mutatják a
pápai tized befizetett összegei is,428 a 23 dénár egyben Udvarhelyszék legnagyobb összegét is
jelenti. Az, hogy Udvarhelyszék legjelentősebb települése volt az Árpád -korban Keresztúr a
régészeti leletek is alátámasztják. Míg Keresztúrról értékes importtár gyak jelentős épületek
kerültek felszínre,429 addig Udvarhely csupán egy szórt jellegű település képét kelti.430
Piacterének felső részét is csupán az Árpád -kor végétől vette használatba.431
Udvarhely vezető pozícióját csupán a 15. századtól kezdve vette át, ekk ortól lesz a szék
névadó központja és így a világi beosztásban a Telegdiszék megnevezés ezt követően eltűnik,
helyét az Udvarhelyszék névalak vette át.

420GYÖRFFY 1941, 52.
421 HEGYI 2016, 372.
422 BENKŐ 2012, 551 –552.
423 SzOkl IV. 117.
424 ORTVAY 1892, 659 –661.
425GYÖRFFY 1941, 70.
426 SÓFAL VI 2012, 150 –151.
427 BENKŐ 1992, 154.
428 Mon. Vat. I. 1. 115
429 BENKŐ 1992, 159 –186.
430 NYÁRÁDI 2008, 83 –84.
431 Erre a következtetésre a Márton Áron tér 2013 -as felújítását követő régészeti leletmentő ásatásunk során
jutottunk. A rétegsorban a legkorábbi középk ori járószintben csupán 13. század végi, 14. század eleji
edénytöredékeket találtunk. Korábbi leletanyag másodlagos helyzetben sem került elő.

63
Az erdélyi egyházmegye, és azon belül a Telegdi főesperesség 94 plébániájára az első
forrásunk a 14. sz ázad elejéről való (1332 –1337) pápai tized jegyzéke. ( 15. kép )432 A pápai
tizedek szedést 1311 –1321 -ben a viennei egyetemes zsinat határozta el. Ez szerint a
királyságokban hat éven keresztül az egyházmegyék a pápai kincstárba kellett befizessék a
jövedelmük egytized részét, amely összeget a Szentföld visszaszerzésére indítandó hadjárat
finanszírozására szántak. A Magyar Királyság területére 1331 -ben kiadott bulla rendelte el a
tizedek szedését.433 A főpapok és a király ellenkezése miatt az összegek begyűjtése
késlekedve indult meg. A királlyal való kiegyezés értelmében a beszedendő összegek
egyharmadáról a pápa lemondott, cserébe a tizedszedés akadálymentes lebonyolítását várta
el.434
A tizedjegyzékek, már korán a kutatók látóterébe kerültek, adatait Orbán Balázs is
felhasználta. A források annak ellenére, hogy egyedülálló lehetőséget nyújtanak az egyházi
beosztás, a plébániahálózatok megismeréséhez, mégis magukban rejtik a tévedések
lehetőségét.435 A hibaforrás egyik oka, hogy az eredeti listát háromszor másolták á t. Az
átmásolásokkal számos település neve olyannyira eltorzult, hogy mára már szinte
beazonosíthatatlanok. Mindehhez hozzá kell adni azt a tényt, hogy az összeírók nem beszélték
az ország nyelvét, így eleve már torzult névalakok kerültek jegyzékbe.436 A fő és
altizedszedők lejegyezték a plébániás települést, az abban szolgáló pap nevét, illetve a
befizetett összeget is. Az összeírások során a listákban keveredések is történtek, továbbá a
befizetés rendjében is lehettek szabálytalanságok, így a legújabb kutat ások felhívják a
figyelmet, hogy annak ellenére, hogy a tizedjegyzék az egyetlen forrásunk, mégis
körültekintően kell megrajzolnunk az egyházi felosztás határát.437 Ennek értelmében a Telegdi
főesperesség Erdőháti alesperességének déli határát Szederjes, Der zs, Dálya, Szentpéter,
Vargyas vonalában húzhatjuk meg.
Mivel a tizedjegyzék az első és legteljesebb települési lajtrom az egész királyság
területére, továbbá a befizetett összegek némiképp a település méretére, illetve annak
lakosságszámára is utalnak, eg yes kutatatók demográfiai jellegű becslések alapjainak
használták fel. A munkát nehezítette, hogy a befizetett összegeket eltérő pénznemben adózták.
Fizettek parvos (kis dénár), grossos (garas), pensa parvorum (kis penza), latos (széles dénár),
banalis (báni dénár), ferto (negyed márka) pénznemekben.438 Ezen kívül az eltérő adózási
múlttal rendelkező területek befizetett összegei nem fedték a valós demográfiai
viszonyokat.439 Legszembetűnőbb Székelyföld esete, ahol a legnagyobb befizetett összeg is
csak 23 déná rt jegyez,440 míg a királyság más területén az áltagos összeg 20 –30 garas volt.
Esetünkben a befizetett összegek olyan alacsonyak, hogy annak kulcsa még mindmáig
megoldatlan kérdés.441 Ennek egyik oka lehet az adózás módja. Köztudott, hogy a térség nem
gabonat ermő vidék, főként állattenyésztés jelentette a fő tevékenységi ágazatot az egész
középkor folyamán. A nagyállatok viszont tizedmentesek voltak.442
A pápai tizedjegyzékben szereplő adatok azon kívül, hogy a székelyföldi települések
egyházainak az első okleve les forrását jelentik, nem alkalmasak arra, hogy a befizetett
összegekből következtetéseket vonjunk le akár a népességre, akár a belső egyházi

432Mon Vat I. 115 –116, 132 –133.
433HEGYI 2010 \1, 11.
434BEKE 1896, 130 –131.
435HEGYI 2010 \1, 7.
436HEGYI 2012, 98.
437HEGYI 2010 \1, 20.
438ARADI 2007, 25.
439GYÖRFFY 1984, 141 –142.
440Mon. Vat. I. 1. 115.
441GYÖRFFY 1984, 156.
442HEGYI 2010 \2, 286.

64
berendezkedésre vonatkozóan. Mindezek mellett az Árpád -kori templomokra vonatkozó teljes
listaként sem tekinthetü nk az összeírásra, ugyanis az udvarhelyszéki újabb művészettörténeti
kutatások,443 valamint a régészeti feltárások444 és más jellegű források nyomán a 35
beazonosított plébániás település mellett még újabb 25 Árpád -kori egyháznak találta meg
konkrétan a nyomát , vagy sejti annak meglétét. Ezek státusa, illetve az, hogy miért nem
kerültek bele a pápai tizedjegyzékbe, mindezidáig nem tisztázott. Az mindenképp bizonyos,
hogy ezek közül némelyik (pl. Szentimre) temetkezési, azaz részleges plébániajoggal egészen
biztosan rendelkezett.445
Magyarország területén egyes tizedjegyzékek összeírták a templommal nem rendelkező
településeket is, így ezek tájékoztathatnak a plébániatemplom –filia viszonyok arányaira.446
A plébániahálózatok kialakulása, amint arra a majd a későbbiekben kitérünk, már a 12.
század elején elkezdődött a kutatott területen. Az új plébániák alapításánál figyelembe vették
annak várható jövedelmeit, hogy azok hosszútávon is életképesek, önfenntartóak tudjanak
maradni.447 A hívek lelki igényének kielégítése csak másodlagos szempon t volt.
A kialakuló plébánia méreteit sok körülmény meghatározta. Egyik legjelentősebb volt annak
birtokviszonya, de lélekszáma is befolyásolhatta. Határainak kialakulása nem mindig idomult
az adminisztrációs vagy más meglevő birtokhatárokhoz, főként a ter mészeti adottságok és a
lokális körülmények befolyásolták annak kialakulását. Az új plébánia alapítására a püspök
kellett engedélyt adjon, aki elsősorban a korábbi egyházi viszonyokat tisztázta, rendezni
kellett a tized dolgát, be kellett mutatni az egyház birtokait, javait.448 A leányegyház
alapításakor nemcsak a püspök engedélyét kellett kikérni, hanem az anyaegyház papjának a
hozzájárulását is. A püspök nemcsak a kápolna felszentelése előtt, hanem azt követően is
kötelességének tekintette az anyaegyház jog ainak védelmét, amennyiben annak
megcsorbulását észlelte.449 Ennek ellenére egy új alapítású egyház, akár kezdettől fogva is
nyerhetett saját papot és egyházi önállóságot. Hasonló esetnek lehetünk tanúi, ha Bethlenfalva
egyházának alapítást vizsgáljuk, amely során Geréb Péter a 16. század elején, saját birtokán
egy kápolnát építtetett és káplánt tartott.450 Az egyházközség a 17 század első felében önálló
volt és saját pappal is rendelkezett.
Székelyföldön a plébániahálózat kiépülése teljesen más utakon haladha tott, mint a
vármegyei területeken. Míg ezeken a területeken annak kialakulása nagyban függött a világi
nagybirtoktól, addig kelet -Erdély jogi státusa ezt nem tette lehetővé, hiszen itt nem
alakulhattak ki nagy magánbirtokok, vagy uradalmak. A vármegyei te rületeken, a saját
birtokukon alapított templomok az uradalomba tartozó települések közti kapcsolatot volt
hivatott erősíteni, és azt a földesúr központi irányításának alárendelni.451 Udvarhelyszéken a
templom felépülése kezdetben mindenképp közösségi felada t volt, tagjainak szoros
együttműködését és összefogását feltételezte. Befejezését követően nemcsak a vallásgyakorlat
színhelye lett, hanem a település egyetlen középülete is, amelyet általában a falu középén
építettek fel, kiemelt helyet szánva neki. Egye s esetekben azonban értetlenül állunk az olyan
Árpád -kori templomok helyszíne előtt, amelyeket a falu központjától távol, annak határába
építettek. (Kányád, Fenyéd, Szentmiklós, Szentmihály, Szombatfalva Patakfalva stb.) Ez
egyes esetekben a helymegválaszt ásban keresendő, árvízmentes stabil helyszínt láttak a

443 DÁVID 1981, 49 –353.
444 DEMJÉN –NNYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 79 –119.
445 Erre a tényre 2006 -ban a falu elpusztult templománál végzett ásatások mutatt ak rá. (NYÁRÁDI 2012, 161 –
164).
446 JAKUBOVICH 1926, 220 –223.
447 ROMHÁNYI 2007, 205.
448 KOLLLÁNYI 1906, 49.
449 KOLLÁNYI 1906, 59 –60.
450SzOkl ú.s. III. 217 –218.
451 KÖRMENDY 1986, 124.

65
domboldalakban. Másik magyarázat az, amikor két egyenrangú falu közös megegyezés
alapján a közös határukba építi a templomot.
A templomhálózat kiépülésével kialakultak a települések között az alárendel t szerepek, noha
egyformán járultak hozzá a közös templom felépítéséhez, fenntartásához. A tervszerűen
kialakított telekrendszer és határhasználat, a falu lakóinak személyes szabadsága egy sűrűbb
plébániahálózat kialakulását tehette lehetővé.
A középkorbó l nincsen adatunk a plébániák kialakulását, önállósodását illetően, de
feltételezhetjük, hogy az nem mindig ment gördülékenyen. Az újkori források elemzésekor
találhatunk néhány esetet, amikor azt önkényesen, a felsőbb egyházi szerv jóváhagyása nélkül
vitték véghez. Az egyik ilyen eset Székelyszentlélek filiája Malomfalva 1697 -ben az egyházi
hatóság engedélye nélkül hozatott saját plébánost, ezért 200 forintra büntették a vizitáció
alkalmával.452 Egy másik esetben 1715 körül Abásfalva az anyaegyház, Keményfal va
templomának zsindelyezésekor összekülönbözött, így a filia a felsőbb egyházi szerv
jóváhagyása nélkül kis fatemplomot építettek és saját papot fogad ott.453 Az erőszakos
cselekedetnek nem lett következménye, így a település az önállósodás útjára lépett.
A plébániák és az egyház fenntartását a tulajdonukban levő bir tokokon kívül az
egyháztagok tizedbefizetése tartotta fent. Ennek hagyományait ószövetségi eredetűnek
tekinthetjük, Magyarország területén az egyházi rendszer kiépülése után nem sokkal kezdték
el gyűjteni.454 A tizedet főként a gabonaneműkre, borra, házi szá rnyasokra, a méhkasokra, az
állatok közül a bárányokra vetettek ki. A szarvasmarha és sertés állomány nem volt
dézsmaköteles.455 Nem voltak ugyanakkor dézsmakötelesek az egyházi telkek és tíz évig az
irtás földek sem. A zsellérek, akik nem rendelkeztek jobbá gytelekkel és saját terméssel a tized
helyett keresztény pénzzel tartoztak.456 A tized nagy része (kb. háromnegyede is) eredetileg a
püspököt illette, később helyenként a székeskáptalannak engedték át. Néhol a tize det a
székesegyház egy -egy oltárának a fenntartására szentelték457.
A gabonák tizedét úgy szedték be, hogy a kivetett kévék et a dézsmaszedők adták el, és a
pénzel elszámoltak.458 Egyes tizedek jogait bérbe adták az ú.n. tizedbérlőknek. Az állati
tizedeket természetben szedték be, amelyeket ugyanakkor pénzben meg is lehetett váltani.
Az egyházközség plébánosa a maga számára a be szedett tized negyedét tarthatta meg. A
rendelkezésre álló adat tanúsága szerint egy magyarországi átlagos falusi plébánia jövedelme
kb.1 márka volt, ami után a plébánosok 6 garas adót fizettek.459
Székelyföldre vonatkozóan e tárgyban sincsenek hiteles adat aink. A plébánosok jövedelmét
ugyanakkor nem a püspöki pénztár, hanem a haszonélvezetre átadott egyházi tulajdonban levő
javadalom biztosította.460
A pápai tizedjegyzékben felbukkanó „ Erdeubach de archidiaconatu de Tylegd ‖461 a
középkor folyamán tovább bővült. A 16. századra már nemcsak az anyaegyházak, hanem a
tehetősebb filiák is templomokat építettek. A nagyobb plébániás templomok határában
kápolnák is létesültek, a településeken egyre előtérbe szoruló nemesség pedig már patrónusi
jogokkal bírt, egyre nagyob b szerepet vállalva a templomok építésében, átépítésében,
valamint fenntartásában.

452 GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a kötet, 138.
453SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744 . 1725. febr. 15 -ös bejegyzés.
454 KRISTÓ 1999, 76.
455HEGYI 2010 \2, 286.
456 MÁLYUSZ 1953, 320 –322.
457 HEGYI 2016, 391.
458 HEGYI 2010 \2, 291 –292.
459ROMHÁNYI 2007,204 –205.
460 HOLLÓ 2009, 95.
461 JUHÁSZ 1947, 8.

66
III.2. Helynévtan és régészet. Településtörténeti vázlatok

Az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai nemcsak Udvarhelyszék benépesítésének
időrendjét, hanem annak módját i s jelentős mértékben átalakították. A régészeti kutatások
előtt a történészek helynév -tipológiával, a művészettörténészek az épületek műrészleti
ismerete alapján illesztették be a székelyek által benépesített területet Erdély történetébe.
Egyes történésze k nem tekintették hitelesnek a helynévtani kutatások eredményeit és
kronológiai határait bizonytalan adatokként kezelték településtörténeti vonatkozásban.462
Ezeknek a megállapításoknak a jogosságát részben az időközben elvégzett régészeti ásatások
is igazol ták, amelyek számos alkalommal fedeztek fel egyre nyilvánvalóbb ellentmondásokat
a nyelvészeti és a régészeti adatok között.463
A helynévtani kutatások szerint a legkorábbi településnevek a törzsnevekből alakultak
ki, ám ezek Erdély területéről nagyrészt hi ányoznak.464 A helynevekre alapozott
településtörténeti kutatásokban mai napig meghatározó Benkő Lóránd munkája, aki a
helynevek jellemzői alapján húzott meg kronológiai határokat. Így a -d, -i és puszta
személyneves helynevek túlsúlyát korai 11 –12. századi benépesült vidéknek tekintette, az
utótagból álló (falva, laka stb.), valamint a templomcímből kialakuló helynevekben bővelkedő
térséget késői (13. századi) betelepülésűnek tartotta.465
Györffy György Udvarhely nevének elemzéséből kiindulva a térségben a tel epülés nevét
eredeztető királyi udvarház és annak hálózatát feltételezte. A székely szabadságjogokból
kiindulva, miszerint területükön a királynak nincs fennhatósága a székelység betelepülése
előtti, tehát 12. századinak határozta meg. A területet pedig a küküllei ispán alárendeltségének
gondolta.466 Ezt a megállapítást Benkő Lóránd is elfogadta.467 Ebből az elgondolásból
kiindulva más kutatók már egy területi jelleget nélkülöző ispánság szervezetében
gondolkodtak.468
Azonban ha a helynévtani elemzéseket vetjük össze a régészeti kutatások
eredményeivel, akkor azt látjuk, hogy azok félrevezetőek lehetnek. Források hiányában nem
számolhatnak ugyanis a településnév részleges, avagy teljes megváltozásával. A településnév
változásának különféle okai lehetnek és csak a forrásokkal adatolt szerencsésebb esetekben
kimutatható. Annak ellenére, hogy csak néhány esetet ismerünk, meglétét korántsem
mellőzhetjük. A pápai tizedjegyzékben 37 mai helységnevekkel azonosított település nevét
ismerjük, a többi falu első írásos említ ése csupán a 16. század közepéről származik. Az 1567 –
ben összeírt 133 településnév már nagyvonalakban megfelel a ma is használatos
helységnevek nek, amelyeknek vizsgálata során azt láthatjuk, hogy különféle eredettel bírnak.
Nyelvészetileg a legkorábbi hely nevek a puszta személynévből származnak.469
Udvarhelyszéken ebből, a magyarországi Árpád -kori okleveles forrásokban is felbukkanó
nevekből 19 maradt meg azonosítható formában: Atyha ( Athia ),470 Bágy ( Bagyn ),471 Béta
(Betha ),472 Bögöz ( Bugus, Bogus ),473 Csöb ( Chob vagy Chab ),474 Ége ( Ege),475Hodgya ( Hog,

462 KRISTÓ 1986, 322.
463 BOTÁR 2008, 72.
464 KRISTÓ 1988, 20 –35; MAKKAI 1987, 280 –281.
465 BENKŐ 1989, 351.
466 GYÖRFFY 1987, 541.
467 BENKŐ 2002, 57 –58.
468ZSOLDOS 2000, 116.
469 KISS 1997, 177.
470FEHÉRTÓI 2004, 77.
471FEHÉRTÓI 2004, 82.
472FEHÉRTÓI 2004, 121.
473FEHÉRTÓI 2004, 158.
474FEHÉRTÓI 2004, 199.
475 FEHÉRTÓI 2004, 269.

67
Hogiud ),476 Kede ( Ked, Keda ),477 Kecset ( Keched ),478 Magyarhermány ( Herman ),479
Nagybacon ( Bachen ),480 Sükő ( Suke ),481 Székelyderzs (Ders ),482 Székelyfancsal ( Fancel,
Fanchal ),483 Székelydálya ( Daria ),484 Székelyvécke ( Veca, Vecha ),485 Szolokma ( Zolouch,
Zolouk )486, Rava ( Rapa ),487 Ülke ( Ilk).488
A személynevekből való helynévadás jellegzetesen magyar sajátosság, a környező népeknél
nem találjuk nyomát.489 A korai helynévtípusok közül vidékünkről teljességgel hiányoznak a
11–12. századra keltezett –i képzős helynevek.490
„Bár nyilván a puszta személyneves helynevek keletkeztek a 11. századon túl is, az e típusba
tartozó helynevek összességükben mégis korábbiak, mint az utótaggal létrejöttek. Ennek
alapján jogosult köztük időrendi különbséget tenni” – fogalmazta meg Kristó Gyula .491
Korainak határozta meg a Kőrispatak, Galambfalva, Énlaka, Udvarhely, Zetelaka, Oroszhegy,
Olasztelek neveit.492
Ha régészeti vonatkozásban vizsgáljuk a fent említett településeket, akkor azt
mondhatjuk el, hogy 19 személynévből k eletkezett helységek közül 13 -ról nincsen régészeti
adatunk. Ezek közül Nagybacon és Székelydálya a 14. században már plébánia templommal
rendelkezik, Kecset, Magyarhermány, Székelymuzsna, Rava gótikus építésű templomait
ismerjük. A hiányzó települések csu pán a reformációt követően építettek templomot és váltak
önálló egyházközséggé. A régészeti adatok Alapján Bögöz első templomát a 12. század
második felében építették.493 A templom alatt húzódó településnyomok pedig arra engednek
következtetni, hogy a térség már korábban, legkésőbb a század elején benépesül t. A
Nagykedén zajló kisebb felületű régészeti feltárások 11. századra keltezhető
településnyomokat hoztak felszínre.494 Öt település feltehetően a 13. században jött létre.
Szintén a korai helységek között tartják számon a –d képzős helyneveket, amelyek
részben személynevekből alakultak ki (Recsenyéd, Etéd, Bencéd stb.) vagy földrajzi nevek
kapcsán, a természeti nevekkel összefüggésben495 (Lókod, Küsmöd). Udvarhelyszéken 15
helységnek van hasonló származástört énete.
Ezek közül öt helységről nincsen régészeti adatunk, ugyanakkor középkori templom sem épül
területükön. 11 –12. századi településnyomokkal rendelkezünk viszont Fenyéd, Kányád,
Küsmöd, Recsenyéd, Farcád, falvakból, amelyből az első három korai, a 12. s zázadban már
működő templommal is rendelkezik. Korond Zsákod, Siklód Oklánd területéről egyelőre
csupán 13. századi leletekkel rendelkezünk, ugyanakkor egyházilag mind a négy település
független a középkor folyamán és rendelkezik templommal is. Egyetlen –d képzős település
bizonyult későinek, Parajd, ahonnan a legkorábbi gyűjtött leletek a 16. századdal

476 FEHÉRTÓI 2004, 389.
477FEHÉRTÓI 2004, 453.
478FEHÉRTÓI 2004, 453.
479FEHÉRTÓI 2004, 83.
480FEHÉRTÓI 2004, 80.
481FEHÉRTÓI 2004, 734.
482FEHÉRTÓI 2004, 243.
483FEHÉRTÓI 2004, 243.
484KNIEZSA 1943, 126.
485KNIEZSA 1943, 126.
486FEHÉRTÓI 2004, 855.
487FEHÉRTÓI 2004, 668.
488FEHÉRTÓI 2 004, 412.
489 KNIEZSA 1943, 126.
490 KNIEZSA 1943, 125 –126.
491 KRISTÓ 2002, 145.
492 KRISTÓ 2002, 147.
493 NYÁRÁDI 2016, 55 –57.
494 BENKŐ 1992, 122.
495BARTHA 1958: 103.

68
kezdődtek.496 Ez egyben jelzi számunkra, hogy a helynevek tipológiai besorolása nem minden
esetben megbízható, különféle okoknál fogva később is keletkezhetne k archaizáló helynevek.
Egy másik gyakori az s – helynévképzőből kialakult településnevek. Ezek egyrészt növénynévi
alapszóból (Almás, Mogyorós), a terület vagy a település valamilyen egyedi sajátosságából,
jellemzőjéből (Gyepes, Vágás) alakult ki.497 Kniezsa szerint a növénynevekből alakult
helynevek eredetileg víznevek, vagy dűlőnevek voltak és csak másodlagosan, metonimikus
névadással váltak helységnévvé.498 Udvarhelyszéken 10 hasonló településnevet számolhatunk
össze. A -c, -cs képzősök közül csupán kettő Ba rdóc és Kadács ismeretes. Ezek az –s képző
alakváltozataként tartják számon.499
Ezek régészeti adatai azt mutatják, hogy a 12 településből öttel egyelőre nem rendelkezünk
régészeti adatokkal. Az öt település közül viszont Bardóc, és Száldobos már a pápai
tizedjegyzékben szerepel, Bordosnak 14. századi harangját ismerjük. A többi település a
középkor folyamán leányegyház, a reformációt követően építenek templomokat területükön.
Egyedül Kadács területéről rendelkezünk korai 11 –12. századra keltezhető
kerámialel etekkel.500 Gyepes, Almás, Kénos Vágás jelen adatunk szerint a 13. században jött
létre.
Szintén korai helynevek lenyomatát láthatjuk a foglalkozásnevekben, mint a Lövéte –
lövő, Dobó -parityás, Solymos -sólymár. Az elnevezés egy, a székelyek berendezkedése előt ti
királyi magánbirtokhoz köthető, amelynek központja a feltételezések szerint a fent említett
Udvarhelyen volt. Magának a településnek a neve is ennek a birtokszervezetnek a lenyomata.
Lövéte neve és minden bizonnyal a létrejötte is a királyi magán uradal omhoz szervesen
köthető. A helységnév a magyar lő igéből származik, amely helynévképzővel alkotott magyar
szó. A lövéteiek lövők, azaz királyi lövészek, íjászok lehettek.501 Hasonló szolgáltatásokat
nyújtó népesség nyomait fedezhetjük fel az olyan településn evekben, mint a Solymos
(solymár) és Daróc (vadfogó).
Szintén ennek a királyi uradalomnak a maradványai, azok a Rika hegységben levő várak,
amelyeket a régészeti ásatások a 12. századra kelteztek.502 A középkori magyar királyság
területén hasonló Árpád -kori helységnév a borsod megyei Lövő ( Luen )503 vagy a forrásokban
szereplő Baranya vármegyei Leus, Lews ~ Lyws települést.504
Ezek közül a települések közül Lövétének már a 12. század második felében temploma van,
Dobó falva is saját Árpád -kori templommal rendelke zett, Nagysolymosról pedig csupán 13.
századi adataink vannak.
Szintén korai, 12. századi helynevet látnak a laka, loka utótagú helynevekben,505 amely olyan
településeken alakult ki, amelyet a magyarság nagyobb számban lakott. A Székelyföldön ez a
helynévtíp us birtokos összetételben csak Udvarhelyszékben fordul elő (Zetelaka, Énlaka,
Farkaslaka). Egyelőre egyikükről sincs hiteles régészeti adatunk. Zetelaka és Énlaka már a 14.
században templommal rendelkezett, Farkaslaka csupán a 17. században épített saját
templomot.
A telke utótagú helynevek zömmel a 12 –13. században keletkeztek,506 és mind a lakott és a
lakatlan falvaknál használták, amely trágyázott, művelt földet jelentett. Személynévi

496SÓFALVI 2012, 34.
497BÉNYEI 2012, 95 –96.
498KNIEZSA 1943, 118.
499BÉNYEI 2012, 115.
500BENKŐ 1992, 119.
501FERENCZI 1998, 59 –61.
502SÓFALVI 2013,165 –175.
503PÓCZOS 2006, 95.
504KMH, 2005, 175.
505KNIEZSA 1943, 129.
506RÁC 2005, 156 –157.

69
összetételében utalhat a birtokosaira.507 Udvarhelyszékből egyetlen ilyen településnév
ismeretes, Olasztelek, amely viszont már a pápai tizedjegyzékben szerepel és önálló plébánia.
A helynévkutatók a templomcímekből kialakult helyneveket az előbbiekhez képest
későbbieknek, 13 –14. századiaknak keltezik.508 A nyelvészek szerint e gy templomcím akkor
válik a település nevévé, ha egy templomos kistelepülés, vagy ha a templom
hozzávetőlegesen egykorú a település létrejöttével.509 A település védőszentjének
kiválasztásában az egyház játszotta a döntő szerepet, a lakosságnak nem sok beles zólása volt
a folyamatba.510
A templomcímes helynevek magas száma egyben jelzésértékű is a kutatók szerint, amely
mögött egy nagyobb betelepedést, átrendezést, új templomok létrehozását látják. Elterjedésük
sosem spontán folyamat vagy a névdivat szüleménye.511
Szintén a templomokkal függnek össze az egyháza utótagú helynevek, amelyek alatt a
tatárjárás alatt elpusztult és újból meg nem szállt egyházas falvat értenek, romos egyházzal.512
Udvarhelyszéken egyetlen példa ismeretes: Szentegyháza, amelynek papját 1406 -ból
ismerjük, így akkor biztosan működő temploma volt.513
Amennyiben a templomcímből kialakult helyneveket tanulmányozzuk, azt láthatjuk, hogy
nem mindegyikük bukkan fel a pápai tizedjegyzékben, (így Homoródszentpéter,
Szentdemeter, Szentimre, Szentkirály ), noha Szentimre már Árpád -kori templommal
rendelkezik. A 14. templomcímes falu közül öt településre vonatkozóan nincsenek régészeti
adataink. Szentlászló, Szentlélek és Szentmiklós legkorábbi régészeti leletei a 13. századból
származnak. Homoródszentmárton, Homoródszentpál, Szentimre, Székelykeresztúr,
Székelyszenterzsébet területéről 11 –12. századi településnyomokat sikerült találni.
Szentábrahám esetében viszont egy 12. század közepére keltezett templom jelzi, hogy
nemcsak a település, hanem temploma is jó val korábbi, mint a templomcímes helynév.
Esetünkben annak ellenére, hogy a 14 templomcímes település közül ötről még nem tudunk
semmilyen részletet, így is kijelenthető, hogy hat esetben korai településnyomokkal is
rendelkezünk, amely adatok elgondolkodta tóak, hiszen nem csupán kivételes esetekről van
szó.
Tót Valéria a nagyarányú templomcímes helynevekben hatékony egyházi befolyást sejtet,
amely nyomán nem feltétlenül csak új települések létrejöttét látja, hanem a régi nevek
lecserélését véleményezi.514
Botár István Csíkszéki kutatásai során arra jött rá, hogy a 13 –14. századi
templomcímet viselő falvak belterületéről sok esetben korábbi 11 –12. századi leletanyag
gyűjthető,515 amely Tóth hipotézisét látszik alátámasztani. Hasonló eredményekre jutott
Benkő Ele k keresztúr -széki munkássága során, valamint erre a következtetésre sarkallnak
Udvarhelyszéki kutatásaink is. Botár István folytatva ezt a gondolatmenetet, úgy látja, hogy
az archaikus nevek sokkal jobban fennmaradtak a filiális egyházakban, amely eredmény eket
régészeti adatokkal is alátámaszt.516
A templomcímekben is meghatározható egy korábbi horizont, amely a szentek
tiszteletének elterjedése és az uralkodó családhoz kötődött. Csak egy példát említve Szent
István a Koppány elleni csatában Szent Mártont, Szent Györgyöt es Szűz Mariát hívta

507FÖLDES 1971, 418 –431.
508 BENKŐ 1993, 10 –19.
509 MEZŐ 1996, 33, 42
510RÁC 2005, 105.
511 BENKŐ 1993, 15.
512 KRISTÓ 1983, 451 –454.
513 FERENCZI 2009, 92.
514 TÓTH 2007, 414 –417.
515 BOTÁR 2008, 84.
516 BOTÁR 2008, 84 –88.

70
segítségül, akiknek a képmásával díszítette zászlait is.517 Szűz Mária tisztelet elterjedésének
hátterében az állt , hogy Magyarország védőasszonya volt. A későbbi legnépszerűbb szentek
közül a Szentimre helységnevek 1083 után518, a Szent Lászlók pedig 1192 után alakulhattak
ki.519
Az Udvarhelyszéki helynevek legnagyobb arányát a falu-,falva – utótagú települések
teszik ki. Az 1567 -ben megjelenő 133 település közül 46, vagyis a vizsgált falvak 35
százaléka tartozik ebbe a csoportba. Ezzel a helynévtípussal Kázmér Miklós foglakozott
mélyrehatóan, aki a kutatásai alapján úgy ítélte meg, hogy ezek a helynevek a 13. században
kezdtek megjelenni, fénykorukat pedig 14 –16. században élték.520
Ennek a helynévtípusnak a falvai közül 17 -ről egyáltalán nincsen régészeti adatunk.
Közülük Bibarcfalva, Felsőboldogfalva már a pápai tizedjegyzék 14. századi templomos
plébániái között szerepeln ek, a maradék 15 településnek nincsen középkori temploma. 19
település a 13. században veszi kezdetét, Székelyandrásfalva csupán a 14. században jött létre,
Cibrefalva pedig egy 16.századi alapítású település, amely végül nem lett hosszas életű. A 28
telep ülés közül, amelyek területéről régészeti adatokkal rendelkezünk nyolc esetben sikerült
13. századnál korábbi régészeti anyagot kimutatni (Alsóboldogfalva, Csekefalva,
Felsőboldogfalva, Nagygalambfalva, Siménfalva, Lengyelfalva, Patakfalva, Rugonfalva).
Ezek közül Patakfalva, és Felsőboldogfalva korai egyházzal is rendelkezik.
A falva – utótagú települések a régészeti adataink tükrében Udvarhelyszéken tehát már
viszonylag korán létrejöttek. Kezdetben feltehetően a korai helynévtípusból a puszta
személyneves helynevekből alakulhattak ki , amelyek az idők folyamán névalak változáson
mentek keresztül.
A falvak egy csoportja a környezeti jellege alapján nyerte elnevezését. Ezeknek a
helyneveknek a keltezése egyben a legbizonytalanabb is. Ez a csoport ugyanis az Árpád –
kortól kezdve egészen az újkorig keletkezhetett. Hasonló helynevek a Hidegkút, vagy a
Medesér, amelyek a régészeti adatok alapján már az Árpád -korban létrejöttek, viszont
Kőrispatak vagy Gagy létrejötte csupán a későközépkorra adatolható egyelőre.
Egy másik helynévcsoportot jelentenek azok a települések, amelyek kis – és új –
előtaggal rendelkeznek. Ezek a települések értelemszerűen a környezetükhöz képest való
alapítás okán nyerték az új jelzőt. Abban az esetben, ha egy nagyobb település közelében jöt t
létre kisebb, az anyatelepülés neve mellé felvette a kis jelzőt is. Hasonló települések pl.
Homoródújfalu és Újszékely . Ha a régészeti adatokat vesszük figyelembe, akkor azt látjuk,
hogy a 11 –12. századi Galambfalva szomszédságában létrejött Kisgalambfa lva nevű
település, a szintén korai Nagykede szomszédságában létrejött Kiskede, a 13. századi
leletekkel bíró Solymos település határában kialakult Kissolymos, Nagybacon környezetében
Kisbacon. Nem ismerjük egyelőre Kisfalud nevének származástörténetét, tő szomszédságában
Kecset található, amellyel napjainkra össze is olvadt. Kis előtagú helynevek még az újkorban
is jöttek létre. Jó példa rá a 19. században alapított Medesér szomszédságában létrejövő
Kismedesér esete.521
A helynévtani elemzések, mint láthattuk önmagukban nem teljességgel megbízhatóak,
hiszen a puszta személynévből, a –d képzős, a -falva, -laka, -telke helynevek keletkezhettek
jóval később, vagy jóval korábban is, amint azt a régészeti adatok mutatták.522 Ennek egyik fő
oka az lehet, hogy a telepü lések nevei olyan változásokon mentek át, hogy már az archaikus

517 KOVÁCS 1990, 414.
518 KLANICZAY 1986, 15.
519 KARÁCSONY 2010, 34.
520KÁZMÉR 1970, 58 –59.
521 BENKŐ 1992, 92.
522 KRISTÓ 1976.

71
formát képtelenség felismerni, avagy a települések neve teljesen kicserélődött.523 Egyes
kutatók ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy egyes településeknek esetenként akár
több megnevez ése is lehetett .524 Udvarhelyszék középkori történetéből egyetlen középkori
adatunk van, amikor egy településnek két megnevezése fordul elő.525 Patakfalva a 14. századi
pápai tizedjegyzékben 1333 -ban villa Potok -ként szerepel, 526 1334 -ben viszont Sanctus
Lauren tius527 alak jelenik meg, amely egyben a település védőszentje is volt. Az, hogy egy
patrocíniumi eredetű településnévnek párhuzamos használatú variánsa van nem csupán
településtörténeti okokra vezethető vissza.528 A települések névváltozatainak okaként Botár
István a többszöri települési réteget, a több építési periódust látja, amelyek a napjainkra szinte
meghatározhatatlan kombinációkban fordulnak elő.529
A települések teljes névcseréje okozhatja a helynevek elemzésben a legnagyobb
hibalehetőséget, ugyanis az e gyes későbbi névalak tanulmányozásával nem mutatható ki a
korábbi elfedett alak. Hasonló történt az Udvarhelyhez közeli Szombatfalva esetében is,
amely 1333 -34-ben Sancto Georgio -ként tűnik fel530, 1497 -ben viszont már Sombathfalwa
névalakban találjuk531. A né vváltoztatás okai közé sorolhatjuk a település szombaton tartott
vásárát, avagy a Szombatfalvi nemesi család is szóba jöhet, mint a névváltozást kiváltó
tényező. Ugyanakkor azt a lehetőséget sem zárhatjuk ki, hogy a védőszent és a személynév
párhuzamosan m űködött egymás mellett, míg végül a világi kiszorította az egyházit, akárcsak
Patakfalva esetében.
A névváltoztatásnak egy másik látványosabb példáját Besenyőfalva esetében figyelhetjük
meg. 1455 -ben a besenyőfalvi székelyek pert indítottak a szomszédos Pá lfalva ellen, mivel az
jogtalanul elfoglalta és használta földjeit,532 1459 -ben viszont szintén a Pálfalvával zajló
perben már Váralja szerepel.533 A névváltoztatás hátterében az időközben felépített Firtos vár
állhat. Korábban felmerült a település elköltözés ének lehetősége is, mint a névváltoztatás oka,
de ezt az okleveles említések közötti rövid időtartam is kizárja. Végérvényesen a falu
belterületén gyűjtött Árpád -kori leletek egyértelműsítik, hogy a település nem költözött,
csupán nevet változtatott.
Hason ló névcsere kísérletekkel a forrásokban gazdag újkorban is találkozhatunk. Egy ilyen
eset Bikafalva, ahol érdekes módon a 18. századi iratokban a Nagy -Küküllőfalva elnevezés
bukkan fel, de egészen pontosan nem ismerjük használatának kezdetét. Először egy 1 768.
április 28 -án kiállított egyházi adománylevélben találkozunk Nagy -Küküllőfalvi Lukácsffi
János nevével. Később az 1771 -es productionale forumok aktái közt találjuk bejegyezve a
Nagy -Küküllőfalvi Lukácsffiakat. Az 1793 -ban történő, boldogfalvi anyaegyh áztól való
szakadást kimondó rendeletekben szintén a Nagy -Küküllőfalva névalak használatos, a
Lukácsffi család pedig még a 19. század elején is ezt a névalakot használja.534
A településnevek részleges változáson is átmehettek. Ezek az esetek az egyszerűbbek ,
ugyanis a változás olyan fokú, hogy fel lehet ismerni az eredetét, illetve számos párhuzamot
találhatunk rá a Kárpát -medencében. E gyik leggyakoribb példája, amely területünkön is
előfordul az a Boldogasszony védőszentből kialakult településnév, amely sor án a strukturális

523BÉNYEI 2012, 12–13.
524 MEZŐ 1996, 228 –230.
525 HEGYI 2012,104 –105.
526 MonVat. I/1. 115.
527 MonVat. I/1. 133.
528 HOFFMANN 1998, 116.
529 BOTÁR 2008, 76.
530 MonVat I. 115.
531 SzOkl. VIII. 176 –177.
532 SzOkl I. 169.
533 SzOkl I. 177.
534 DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2006, 18.

72
felépítés módosult535 és létrejött előbb a Boldogasszonyfalva névalak, majd később
Boldogfalva, amely alsó és felső differenciáló jelzővel is kiegészült.
Önmagában tehát csupán helynévtani elemzésekből, elhibázott dolog volna a korai
telep üléstörténetet rekonstruálni. Tanulságos figyelembe vennünk viszont azt a tényt is, hogy
a csupán régészeti terepbejárásokkal azonosított legkorábbi leletek sem tekinthetőek
kizárólagosnak. Erre jó példák azok a kisméretű régészeti feltárások olyan települ éseken,
amelyet korábban terepbejárással kutattak csupán. Az ásatások a korábban 13. század
környékére keltezett településekről kiderítették, hogy azoknak korábbi, 11 –12. századi
előzményük van. Hasonló esetekkel találkoztunk Nagykede, Nagymedesér, Lengyel falva,
Patakfalva esetében. Ugyanakkor jelzés értékű az is, hogy a Máréfalva határában feltárt
Árpád -kori templom településének nyomait sehol sem találtuk meg, annak ellenére, hogy a
templom feltárásakor korai kerámiaanyag szintén előkerült. További problé mákat rejtenek a
leggyakrabban keltező elemként használt kerámiatöredékek. Ezeknek egyelőre nem
rendelkezünk erre a tájegységre vonatkozó jól kidolgozott és biztos alapokon nyugvó
kronológiájával, így egyelőre csupán az archaikus zömök vállú, gazdagon dísz ített edények
korát helyezzük a 13. század ellőttre.

III.3. Régészeti adatok az udvarhelyszéki templomok megjelenéséhez

Hagyományosan a ma álló templomok művészettörténeti felmérései és leírásai az
építészeti elemek és alaprajzok alapján legjobb esetbe n is csak a 13. századra tudták
visszakeltezni az egyes épületeket. Konkrét régészeti leletek hiányában a legtöbb székelyföld
benépesedését vizsgáló történész főként a nyelvészeti kutatásokat véve alapul a 13. századot
tekintette a térség alsó időhatárának a megtelepedést illetően.536 Amint azt fennebb láttuk, a
csupán nyelvészeti kronológia sok esetben nagyon félrevezető lehet. A figyelem
középpontjába először a 13. századot megelőző települési jelenségek kerültek, amelyekre a
még keletebbi csíki medencéből is akadtak példák.537 Ezt követően pedig a kutatások
intenzitásával kezdtek előkerülni a korai temetkezések és egyházi épületek is.
A 13. századot megelőző, korábbi leletek sorát gyarapította az 1960 –70-es évektől
kezdődő középkori templomok felújítása, pad lócseréi során előbukkanó, az álló Árpád -kori
templomokat megelőző temető és a korábbi templomfázisok maradványai. A jelenségre
legelőször a szomszédos szászok lakta területeken figyelt fel a román kutatás, így
Homoróddarócon538 és Szászfehéregyházán539 Marian a Beldie Dumitrache a szászok
betelepítése előtti székely népességnek tulajdonította a korai sírokat, amelyeknél S -végű
hajkarika is előfordult.540
Székelyföldön ezt a jelenséget Székely Zoltán a rétyi ásatások során észlelte, amikor a késő
Árpád -kori szenté ly feltárása során olyan sírokat talált, amelyeket annak az alapozása
vágott.541 Udvarhelyszéken Homoródkarácsonyfalva542 és Székelydálya543 templomainál
figyeltek meg legelőször hasonló jelenséget. Székelydálya 1992 –1997 között végzett régészeti
feltárások alka lmával nemcsak olyan sírok kerültek elő, amelyeket a késő Árpád -kori
templom vágott, hanem korábbi épületmaradványok is felszínre kerülte, amelyet a kutató
régész a 12 –13. századra keltezett. Korábbi templomok maradványai 1966 -ban Bögözben

535MEZŐ 1996, 206 –211.
536 GYÖRFFY 1941, 37 –86.
537 BOTÁR 1999, 247 –272.
538 DUMTRACHE 1979, 155 –198.
539 DUMTRACHE 1978, 35 –53.
540 FERENCZI 1978, 949.
541SZÉKELY 1990 \1, 8-9, 13 –14.
542 BENKŐ 2012, 101.
543 MARCU 1998, 157 –180.

73
kerültek elő,544 1974-ben Felsőboldogfalván pedig egy egyenes záródású szentély nyomait
észlelték.545 1968 –1971 között Székelykeresztúr középkori templománál végzett felújítások
során szintén korábbi falmaradványokat és S -végű hajkarikás temetkezéseket hoztak
felszínre.546
Ferenczi Géza ezeket a korábbi jelenségeket egy, a székelységet megelőző, határvédelmi
szerepet ellátó besenyő, úz népesség hagyatékának tekintette, amely alátámasztani látszott a
kelet -erdélyi határvédelmi elméletüket.547 A székelység betelepítését ő is a 13. s zázadra
helyezte.548
Ennek az időszaknak a templomfeltárásai módszertani következetlenségek miatt, az
alaprajz és egyes Árpád -kori leleteket leszámítva, amelyek amúgy is több száz éves periódust
fedhettek le, nem voltak alkalmasak szorosabb keltezésre.
Az á ttörést e tekintetben az elpusztult szentábrahámi középkori templom helyszínének nagy
felületű kutatása jelentette, amely egy akkor még a kutató régész Benkő Elek számára is
„zavarba ejtő‖ eredményeket hozott. A feltárások során olyan sírokat tártak fel, a melyeket a
13. századi szentély építésével bolygattak, ezek mellékleteként pedig 12. századi anonim
dénárok és S -végű hajkarikák voltak. Emellett a templom hajójában előkerültek egy korábbi,
kisméretű, félköríves szentélyű templom alapfalai is, amelyhez a korai temetkezések is
tartoztak. A korai leletanyag értelmezését, mivel akkor még nem sok székelyföldi lelet volt
egyértelműen keltezhető, az ásató régész a székelyek betelepedése előtti vármegyei népesség
nyomainak azonosította.549
Az egyre intenzívebbé vá ló régészeti ásatások nemcsak Udvarhelyszéken, hanem a
keletibb csíki és gyergyói medencékből is fokozatosan hoztak elő újabb korai leletanyagot,550
amelyek a korai vármegyei népesség és a székely betelepedés problematikájának
újragondolásra késztették. Így Benkő Elek legújabb székelyföldi monografikus
összefoglalásában ezeket a korai temetőrészleteket és templomokat a 12. század közepétől
betelepülő székelység emlékeinek tekinti. 551
A helynevek alapján a történészek már eléggé jól behatárolták a betelepedés útvonalát.
Az Udvarhelyszéken előforduló helynevekben felismerhető Bágya, Dálya, Rugon, Bibarc,
Atya, Bod, Daróc megfelelőit Valkó és Baranya megyében és a Nyugat -Szerémségben
azonosították. Abaúj megyei a Gagy, Tarcsa, Fancsal, Karácsony, a főesperesség n evét adó
Telegd, pedig Biharban található. Így a lehetséges útvonal Nyugat és Délnyugat
Magyarországról indulva Abaúj megyén keresztül, Biharon át történhetett.552 Ebben a
szakértők nagyrészt egyetértettek. A fő kérdés az volt, hogy a székelyek betelepedésük kor
találtak -e egy magyarokból és szlávokból gyéren benépesedett vidéket, a betelepítés önkéntes
volt-e, avagy a király által elrendelt, továbbá, hogy egy egységes betelepedésről beszélhetünk –
e, avagy több kisebb eltérőről. A legnagyobb kérdést, viszont a betelepedés alsó időhatára
jelentette. Karácsony János szerint, mivel a településnevek és a dűlőnevek alföldi származása
kimutatható, a székelység nem telepedhetett meg a 11. század vége előtt, egy gyér szláv
alapnépességre.553 Benkő Lóránd az Erked -patak vö lgyében feltételez szláv lakosságot,

544 SÓFALVI 2010, 31 –35.
545 DÁVID 1981, 119 –121.
546 BENKŐ 1992, 154.
547 FERENCZI 2006, 53 –64.
548 FERENCZI 1978, 948.
549 BENKŐ 1992, 27 –28.
550 BENKŐ 2012, 102 –108.
551 BENKŐ 2012, 111.
552 KRISTÓ 2002, 176 –177.
553 KARÁCSONY 2010, 50 –51.

74
példaként hozva fel Muzsna nevét. Ezek környezetében pedig egy besenyő populációt is
sejt.554
Ezzel szemben Györffy György Udvarhelyszék nagy részét teljesen lakatlannak gondolja,555
amelyet csupán a 13. században népesítet tek be a székelyek.556 Vele ellentétben Benkő sze rint
a Vécke patak, Küsmöd völgye, Homorodok vidéke Oklándig egy magyar populációval volt
benépesedve már a 12. századtól. Ennek bizonyítékát látja az olyan helynevekben, mint a
Csöb, Zsákod, Bordos, Derzs, Er ked, Ége, Dálya, Petek, Bene, Zsombor, Sárd, Kányád,
Lókod de ő is lakatlannak gondolja a Gyagy, a Fehérnyikó, Korond, Nagyküküllő és a két
Homoród völgyét, amelyet csupán a 13. század közepén népesítettek be a székelyek. 557
Abban viszont nagyjából mind egy etérttettek, hogy egy magyarul beszélő keresztény
alaplakosság érkezett Kelet -Erdélybe.558
Annak ellenére, hogy egyre több 12. századi régészeti lelet került elő, arra a kérdésre
mégsem voltak alkalmasak, hogy eldöntsük, hogy egy vármegyei népesség, vagy ko rai
székelyek hagyatékát látjuk -e ezekben. A kérdésben segítséget a feltárt csontanyag elemzése,
illetve a leletanyag kiértékelése jelenthet.
A zabolai és székelypetőfalvi soros temetőket leszámítva559 Székelyföldön a korai temetőkre
minden esetben a templom ok környezetében bukkantunk. Az udvarhelyszéki templom és
temetőfeltárásaink viszont kevés esetben hoztak olyan pontos keltező leletet, amely a feltárt
temetők alsó időhatárát jelentette amint azt a szentábrahámi feltárásokon megfigyelhették.
Ehhez a legj obb adatokat a Fenyéd határában a Csonkatemplom dűlőben feltárt korai
sírok jelenthették, amelyeknél egy esetben 12. századi anonim dénárt találtunk, valamint több
korábbi leletanyag (gömbös fejű hajtűk, hajkarikák) is egy 12. századi sírhorizont meglétét
jelezte. Sajnos az igen lepusztult, megcsúszott lelőhelyen nem vizsgálhattuk ezeknek a korai
síroknak a kiterjedését és egyéb jellemzőit.560 Kányádban szintén egy gömbös fejű hajtűs sír,
valamint egy, a szentábrahámihoz hasonló döngölt agyag alapozású kismér etű templom
alapozása jelezte a korai horizont meglétét.561 Hasonló agyagalapozás Máréfalva középkori
templomának kutatása során is előkerült, amelynek felmenő része a környéken mindeddig
egyedülálló módon téglából készült.562 Ennek ellenére ezen az ásatáson k orai leletanyag
mellékletként nem került elő. Szintén nem találtunk Árpád -kori leleteket a lövétei
templomfeltárások alkalmával sem, noha korai templomra utaló nyomok egyértelműen
jelentkeztek. Szintén találtunk korábbi templomra utaló nyomokat Szentimre563 és Bögöz
templomainak feltárása kapcsán S -végű hajkarikás sírok is előkerültek,564 de ezek
önmagukban csak sejtették a korai fázisokat, de egyértelmű keltező bizonyítékokat nem
hordoztak magukban. Szintén nem voltak csak az alaprajzi formák alapján keltezhet őek a
bágyi565, a felsősófalvi566, a vargyasi567 és az erdővidéki Dobó568 plébániatemplomai.
A pontosabb keltezés hiányából adódó problematika a bögözi 2013 -as a gótikus
szentélyben folytatott régészeti feltárások alkalmával csúcsosodott ki. A mai templom

554 BENKŐ 1989, 345.
555 GYÖRFFY 1941, 63.
556 GYÖRFFY 1941, 67.
557 BENKŐ 1989, 347 –350.
558 BENKŐ. 1990, 109 –122; KARÁCSONY, 2010, 57.
559 Ezeknek legújabb elemzése és értelmezése Benkő 2012, 112 –124.
560 A régészeti ásatás leletanyagának elemzése és feldolgozása még folyamatban van.
561 DERZSI –SÓFALVI, 2008, 268.
562 DEMJÉN –SÓFALVI 2009, 16 –18.
563 NYÁRÁDI 2012, 161 –164.
564 SÓFALVI 2010, 31 –35.
565 DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFA LVI 2008, 91 –92.
566 DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI, 85 –86.
567 BARTÓK 1996, 175 –180.
568 BORDI 2009, 227 –260.

75
szentél yében egy 3×4 m alaprajzú egyenes záródású s zentélyt és a hozzá tartozó 5,5 – 6 m
szélességű hajó egy részét tártuk fel, amelyet kisméretű folyami gömbkövekből építettek.569 A
szentély szélessége egy 8 –10 m hosszú hajót feltételez, amely alapján egy igen nag yméretű
60–70 négyzetméteres templomhajót kapunk. Ez a templomméret a Székelyföldön a 13 –14.
századra válik általánossá.570
A szentélyfeltárás során olyan sírokat találtunk, amelyeket az egyenes záródású szentély déli
hajófala, illetve maga az egyenes záródá s vágott. Az ásatás vége fele kikristályosodott kép
alapján Bögöz első megatalált kőtemplomának belsejében összesen 10 korábbi temetkezést
azonosítottunk, amelyeket két sorban temettek el. Ezek közül három felnőtt, a többi gyerek
volt. A sírok betöltése ti szta, habarcsmentes volt, Árpád -kori kerámiatöredékek és szén
keveredett bele. A sírok gödreinek ásásával egy korábbi települési réteg anyaga került bele,
amelyet már a 2012 -es feltárások alkalmával is észleltünk . Ekkor a templom északi oldalán
egy földbe mélyített objektum nyomaira bukkantunk, valamint a templombelsőben is több
helyen megmaradt a korabeli felszín. A fekete humuszból 3 –4. századi kerámia mellett
Árpád -kori hullámvonallal és vonalköteggel, fogaskerék mintával díszített faz ekak töredékei
kerültek elő, amelyeket lassúkorongon készítettek, apró kaviccsal és homokkal soványították.
Az edények peremei egyszerűek, kevéssé tagoltak voltak. Az ásatások során tett
megfigyelések azt a megállapítást hozták, hogy ez a településrészlet leégett.
A korai sírok mind keleteltek voltak, mellékletük nem volt, ezért a keltezésüket
illetően nem szerettünk volna elhamarkodott következtetéseket hozni . Ennélfogva több, eltérő
fázishoz köthető temetkezésből vettünk mintát és készíttettünk C -14-es kormeghatározást.571
Az egyik temetkezés volt az S -256. sír, amelyet az egyenes záródású szentély vágott, egy
másik minta a 6. sírból származott, amelyet a mai álló hajó és torony fala vágott. Egy
harmadik mintát a ma álló gótikus szentély vágta.
Az előző ásatások jól mutatt ák, hogy az alaprajzi formákból és a régészeti leletekből
csak kivételes esetekben tudunk a 13. századnál korábbi hiteles keltezéseket nyújtani.
Ahhoz, hogy a bögözi minták at hihetően tudjuk az adott korszakba beilleszteni, szénizotópos
kormeghatározást re ndeltünk. Mivel egy helyszín önmagában nem volt releváns, így a
bögözin kívül még a lövétei a fenyédi, temető egy -egy legkorábbi sírjából rendeltünk
kormeghatározást.572
Az első bögözi minta (I \839.3) az S -256. sírt az 1160 –1210 közötti időszakra, a
második (I\839.5) az S -6. sírt az 1240 –1280, míg a harmadik (I \839.4), egyben legkésőbbi
minta az 1290 –1320, 1350 –1390 -es tágabb naptári korszakot jelölte meg.573
A vizsgált mintákat beépítve az építészeti fázisok időbeni elhelyezésében azt láthatjuk,
hogy a 12. sz ázad második felében van Bögözben egy sorokba rendeződő temető, amelyre a
13. század elején egy nagyméretű egyenes záródású templomot építettek. Benkő Elek szerint
az, hogy Árpád -kori templomalapozások vágtak el korai sírokat azzal magyarázható, hogy a
településen megnyitják és felszentelik a temetőt, de még nem jutottak el a templomépítéshez,
a leendő templom helyét kihagyva temetkeztek. Amikor azonban sorra került az építkezés

569 NYÁRÁDI 2016, 56.
570 BENKŐ 2012, 129 –130.
571 A szénizotópos vagy radiokarbon kormeghatározás olyan módszer, amely a természetben előforduló 14C
izotópot haszná lja a széntartalmú anyagok korának meghatározására. Minden olyan anyag, amely valaha elő
organizmus volt kapcsolatba került a légköri szénnel, amely beépült annak a szervezetébe, pusztulása után pedig
elkezdett lebomlani. Ismerve az izotóp felezési értékét különféle kalibrálásokkal megadható egy abszolút naptári
korszak, amelyben az organizmus élt. (SVINGOR 2012, 135 –146.)
572 A radiokarbon kormeghatározás anyagi fedezetét a Haáz Rezső Múzeum biztosította.
573 A mintákat a debreceni Isotoptech Zrt. munkatársa M olnár Mihály végezte, a kalibrálást a Calib 6.1.1
segítségével végezték, a vizsgálati jegyzőkönyv száma I \839. sorozat volt

76
akkor a meghagyott hely szűknek bizonyult és így óhatatlanul is korábbi temetke zéseket
bolygattak az építkezésekkel.574
A bögözi templom második ismert fázisában az egyenes záródású szentélyt elbontották és
félkörívesre alakították. Ezt a korábbi szentélyt és a hajó egy részét egy másik építési
szakaszban alakították át szentélynek, a nyugati részt jelentősen kibővítették és tornyot is
emeltek. Ez az építkezés vágta az S -6. sírt, amelyet a 13. század második felében temettek el,
vágta továbbá azokat a sírokat is, amelyeket az S -6-ra temettek rá (S -2, S-4). Ezek alapján a
hajó és a toron y építését nem helyezhetjük a 14. századnál előbbre.
A radiokarbonkeltezések egyben rámutattak tehát, hogy Bögözben hiányzik egy korai,
kisméretű templom fázisa, amelyet Szentábrahám esetében sikerült kimutatni. Ez a korai
fázis, akárcsak a Keresztúr –széki példa esetében lehetett a templom hajójában, amely
egye lőre nem volt kutatva. Az észak nyugati oldalon a 2012 -es feltárások során szintén
találtunk korai (12. századi) temetkezéseket, amelyek akár tartozhattak egy korábbi
templomhoz is. Feltételezésünk rea litását mutatja a lövétei eset, ahol 2010 -ben az 1. szelvény
észak -keleti felében egy olyan temetkezést találtunk, amelyet vágott az egyenes záródású
szentély. Ez a fal szintén vágta a 27. sírra rátemetett 24. sírt is, betöltésük barna, tömött, tiszta
agya g volt, mindkettőre ráfedett a szentély építési szintje.
A rákövetkező esztendő ásatása alkalmával egy korábbi falszakaszt találtunk, amely
egy, az előzőnél is korábbi, szintén egyenes záródású templom fala volt. Mivel a lövétei
ásatások alkalmával semmi lyen Árpád -kori keltező lelet nem került elő, a bögözi mintákkal
egy időben a 27. sír mintáját is megvizsgáltattuk, amelyet a kalibrálás során 1160 –1220 közé
helyeztek. A sír keltezése szinte évre pontosan a bögözi legkorábbi temetkezés korát adta.
A har madik lelőhelyen vizsgált radiokarbon minta Fenyédről a Csonkatemplom
dűlőből az S -40. sírból származott. Ebben a temetőben két, tájolásában, sírmélységében és
konzerválódási állapotában jelentősen eltérő sírcsoport azonosítottunk a három ásatási év alatt
(2010 –2011, 2013). Egy nagyjából északkelet –délkelet tájolású csoport bizonyult korábbinak.
amelyek nagyobb területen szóród ott szét, a későbbi keletelt csoport pedig sok esetben
rátemetkezett. A korai sírok rendkívül töredékesek voltak, egy esetben az S -6 szájában egy
anonim 12. századi dénárt, az S -5 esetében egy kisméretű S -végű hajkarika és hét darab bronz
gömbös fejű hajtű került elő a gyerek koponya mellől. 2013 -ban egy újabb temetkezés az S –
40 sírban 19 db bronz gömbös fejű hajtű és a koponya alatt e gy nagy, 1,8 –2 cm átmérőjű
ezüst hajkarika került elő. Az ásatás során több szórvány hajtű és hajkarika töredéke került
elő.
Az S -40. sír korábbi volt, mint a feltárt templom alapozása, ezért ebből küldtünk mintát
kormeghatározásra (1 \839\6). A kalibráció utáni keltezés az 1040 –1160 közötti időszakra
helyezte a sír korát. A kormeghatározás egyben rávilágít, hogy a 12. századra keltezett
gömbös fejű hajtűk Székelyföldön is hasonlóan keltezhetőek, mint az erdélyi vagy a
magyarországi példák, tehát nem igazán beszélhetünk archaizmusról. Hasonló, az S -40. sírban
talált nagyméretű hajkarika Dobókán a 172. sírban fordult elő együtt gömbös fejű hajtűvel.575
Gömbös fejű hajtűk egyazon sírból nagyobb mennyiségben inkább Dél -kelet Erdélyben
kerültek elő, a legtöbb nyug atabbra eső temetkezésben egy -két darabot találtak.576
Összességében azt láthatjuk tehát, hogy egyes udvarhelyszéki templomok és temetői a
12. század második felében már használatban vannak . Már a legkorábbi temetkezésekben is
megkeresztelt, pogány sírmellé kleteket mellőző keresztény elhunytakat temettek, az új
felszentelt temetőknek pedig nincsenek pogány előzményei, amint az a kánonjog is tiltotta.577
Kivételt egyetlen eset képezett. Patakfalván 2014 -ben a temető keleti felében az egyik

574 BENKŐ 1212, 122 –123.
575 GÁLL 2011, 40.
576 GÁLL 2011, 41 –42.
577 SZUROMI 2002, 48.

77
legkorábbi S -90. sírb an, amely nagyrészt a későbbi sírok által volt bolygatva egy ló
csontvázának középső részét tártuk fel. A ló mellé lovasát is eltemették, amelyből csupán a
jobb kar és a koponya töredékes részei maradtak meg. A sír betöltéséből korai
edénytöredékek is elők erültek. Más korhatározó leletet nem találtunk.
A radiokarbon kormeghatározások egyben jól rávilágítottak arra, hogy egyes esetekben a
melléklet nélküli sírokkal is jól meghatározhatóak a temető belső kronológiájának kezdetei.
Emellett pedig ugyanakkor azt is jelzi, hogy a templomokat megelőző temetők kronológiája
lejöhet a 11. század második felére is.
A székely betelepedés problémája és kronológiája tehát még korántsem tisztázott. Az
újabb nagyobb felületű régészeti ásatások tovább pontosíthatják a jele nlegi kutatások által
felvázolt képet. A rendkívül töredezett korai csontanyag részletesebb antropológiai
vizsgálatai, a koponyák összeillesztései az elhunytak etnikumára adhatnak újabb válaszokat.
A kérdés pontosabb elemzését azonban csakis DNS vizsgálato kkal lehetne tovább folytatni,
amely egyértelműen eldönthetné, hogy a korai populációban megtalálható egyedi markerek
egy esetleges rátelepedés után jelentősen megváltoznak -e, avagy a legelső temetkezésektől
kezdve folyamatosság van a népességben.
Annak ellenére, hogy még igen szegényes adatokkal rendelkezünk, a templomok
keletkezési időrendjére vonatkozóan mégis levonhatunk néhány következtetés. A radiokarbon
meghatározások legfontosabb tanulsága volt, hogy a legkorábbi fázis által vágott sírok
önmagukba n nem jelentenek korai, 12. századi keltezést, mint ahogyan szintén nem
keltezhetünk hajkarikás sírokat sem a legkorábbiak közé. Ellenben a gömbös fejű hajtűs sírok
kizárólagosan 12. századiak. Korai keltezést fogadhatunk el még abban az esetben, ha több
románkori kisméretű fázis kerül elő. Az is világossá vált, hogy Árpád -kori leletek nélkül,
csupán a fázisok alapján is beszélhetünk korai templomról (pl. Lövéte). Az is fontos hozadéka
volt továbbá, hogy amennyiben egy lelettípust, jelenséget sikerül keltez ni akkor, az
automatikusan a hasonló párhuzamok keltezését is jelentik. Így a Szentábrahám templomának
feltárásakor talált hengertagos idomtégla töredék, amelyet a 12. századra kelteztek, küsmödi
párhuzamát is ugyanerre a korszakra helyezte,578 amelyet koráb ban későközépkorinak
gondoltak.579
A régészeti kutatások nyomán megrajzolható templomépítési időhorizont azt mutatja,
hogy egyes templomok már a 12. század közepén, második felében létrejöttek (Szentábrahám,
Bögöz, Lövéte, Küsmöd, Felsőboldogfalva, Dálya), egyes példák viszont arra utalnak, hogy
ezek létrejötte, akár lenyúlhat a 11. századra is (Fenyéd). Az viszont biztosan kijelenthető,
hogy Udvarhelyszéken a 12. században templomok hálózatáról és kialakult egyházi
szervezetről beszélhetünk, amelyek hátteré ben nyílván már strukturált településhálózatnak is
léteznie kell. A korai települések mellett, más világi jellegű épületek megléte pedig egy világi
rendszer működését jelenti. A kőtemplomok mellett kőből épült kisebb méretű várakkal is
találkozunk Udvarhel yszéken, amelynek egyik legjobban keltezett példája a radiokarbon
elemzés alapján ( 1027:1153 AD) a 12. század első felére helyezi annak építését.580
A 12. századi templomok mellett kialakuló 13. századi nagy templomépítési hullám
értelmezéséhez még további a datokra van szükségünk. Nem tudjuk biztosan, hogy azok egy
már meglevő település megerősödésének lenyomata, avagy egy 13. századi nagyobb
betelepedésé -e. A felsejlő 12. századi templomok hálózatáról még igen kevés adattal bírunk,
de reményeink szerint a to vábbi kutatásokkal a kép tovább fog tisztulni.

578 BENKŐ 1992, 27.
579 DÁVID 1981, 190.
580 SÓFALVI 2012 , 111.

78
III.3. Kísérlet a középkori udvarhelyszéki egyházi viszonyok rekonstruálására

Az udvarhelyszéki középkori egyházi beosztás rekonstruálására mindezidáig még nem
került sor. A nagy gótikus építkezések idősz akának egyházi berendezkedéséről nincsenek írott
forrásaink, így a reformáció előtti állapotokat illetően csupán a művészettörténeti és régészeti
kutatásokra hagyatkozhatunk. Dávid László monográfiájában összegyűjtötte a középkori
templomokra vonatkozó ada tokat, sok esetben utalva a filiális viszonyokra is. Dávid 79
településen mutatott ki középkori templomokra utaló nyomokat, azonban az újabb
kutatásokkal ez a szám már 82 -re emelkedett. Ezek egyházi státusát, viszonyait sok esetben
források hiányában szint e lehetetlen pontosan rekonstruálni. Kiindulási pontnak ellenben
tekinthetőek egyes esetekben a reformációt követő állapotok. Abban az esetben, ha egy adott
felekezet lesz uralkodó a faluban, akkor a régi évszázadosan bejáratott hagyományok, az
egyház ingó ságai mind átmentődnek, akárcsak a leányegyházak és filiák rendszere. Ehhez
ellenben mélyrehatóan ismerni kell a környék templomhálózatát, azok építési rendjét és a
felekezetek történetét. A részletes újkori egyháztörténeti forrásokkal adatolva jó eséllyel
kísérelhető meg az egyházi berendezkedés rekonstrukciójára irányuló folyamat. Az elemzések
során vizsgálat alá kell vetni az egyházi hagyományokat, valamint a helynevek adatait is,
amelyek egyháztörténeti vonatkozásúak lehetnek.
Arra, hogy a reformációt követő forrásokat jó eséllyel használhatjuk a középkori
beosztás rekonstruálására az egyik legjobb példát Homoródszentmárton esete jelenti. 1625 –
ben, amikor a szentmártoniak erődtemplommá szerették volna átalakítani templomukat, a
filiák kivonták magukat az építkezésből, amely vitás ügy rendezéséről okirat maradt fent.581
Ebből kiderült, hogy az anyaegyházhoz öt település tartozott: Abásfalva, Lókod, Kénos,
Gyepes és Keményfalva, amelyek közül négy már a század második felére elszakadt és új
templomot építet t. Ugyanakkor fontos kiemelnünk, hogy ez az adat sem teljes, hiszen egy
település, Homoródremete kimaradt. Ellenben ha annak egyháztörténetét kutatjuk, akkor már
nem kell feltételezésekbe bocsátkoznunk ahhoz, hogy kijelenthessük a település már 1625
előtt önállósodott.
A 16. század templomépítéseiről már bővebben rendelkezünk egyháztörténeti forrásokkal, sok
esetben fennmaradtak az egyházi önállósodás törekvései is, amelyek jó adatokkal szolgálnak
az egyházi viszonyok felderítésére.
Amennyiben figyelembe v esszük az egyháztörténeti adatokat, összevetve a régészeti
és művészettörténeti eredményekkel kiszűrhetjük az Árpád -kori és középkori templomokat.
Ezt követően felvázolva a templomok építéstörténetét, figyelembe véve a települések méretét,
földrajzi fekvés ét nekiláthatunk rekonstruálni Udvarhelyszék templomos falvainak hálózatát
és azok alárendelt településeinek halmazát ( 16. kép ). A pápai tizedjegyzékek falvaiban
románkori 13. századi templomokkal számolunk, szintén Árpád -kori templomok meglétére
következt ettünk a közzétett művészettörténeti adatokból. A település sűrűséget figyelembe
véve az anyaegyház temploma nem igazán lehetett távolabb 5 –6 kilométernél a filiától.
Fontos ugyanakkor figyelembe venni a domborzati formákat is, hiszen a települések rendsze re
patakvölgyekbe, az úthálózatok figyelembevételével alakultak ki.
Tudjuk, hogy a rekonstrukciós kísérlet számos hibalehetőséget hordoz magában, de térképre
vetítve nagyban megkönnyítheti az elkövetkezendő kutatásokat.
Következésképpen Udvarhelyszéken a középkor végére mintegy 71 plébánia alakult
ki, amely szerint minden második faluban volt templom. Rekonstrukciónk során önálló
plébániatemplomnak tekintettük mindazon rangos, kőfaragványokban bővelkedő,
keresztelőmedencével ellátott templomos helyeket, a melyről adatunk volt. A 15. század végén
több település is templom építkezésbe kezdett, amelyek szerintünk az egyházi önállósodás

581 KÉNOSI –UZONI 2009, 439 –440.

79
alapjait jelenthették. Ezeken a településeken jelen ismeretünk szerint nem volt korábbi
templom, de a régészeti ásatások jó esé llyel bukkanhatnak itt korábbi templomok nyomaira,
mint ahogy történt az korábban Bágy, Rugonfalva vagy Sófalva esetében. 13 települést
listáztunk ki, amely ebbe a kategóriába tartozott. Ennek alapján a 14 –15. században 57
plébániával számolhatunk. Nem vet tük külön plébániaként a kis ká polna jellegű
későközépkori épületekkel rendelkező településeket, hiszen azok minden bizonnyal csupán a
filiális rendszer részei lehettek. Önállósodásukra viszont már rögtön a reformáció után sor
került, köszönhetően a meglévő templomoknak és a kialakult e gyházi birtokrendszernek,
amelyet az anyaegyháztól örököltek. Listánkon és térképünkön hat hasonló település szerepel.
A szék területéről a plébániatemplomok határából 21 kápolnára utaló adatunk van. Ezek nagy
többsége már a reformációt követően a 17. száz ad első felében a pusztulás szélén van.582
Többségükre nincsen egyházi forrásunk, csupán a helynévanyagban tűntek fel, amelyek közül
többet a terepbejárásaink során beazonosítottunk. Udvarhelyszék területén egyetlen kolostor
működött, a domonkosoké, udvarhel y városában, amelyet valamikor a 13. században
alapítottak és egészen a reformációig működött.
Udvarhelyszék egyik legnagyobb plébániája a középkor folyamán a
homoródszentmártoni volt, az anyaegyház mellet öt leányegyház működött. A sorban
következő Szent mihály volt négy működő filiával, szintén négy leányegyháza volt
Agyagfalvának és Szenttamásnak. Három filiával három egyházközség rendelkezett, két
leányegyháza 16 településnek volt, míg két településből 12 egyházközség állt. A középkor
végén 35 egyházköz ségnek nem volt leányegyháza ( 17. kép ).

III.3.1 Középkori templomhálózat

1.Agyagfalva : A pápai tizedjegyzék nem említi, a templomból a művészettörténeti kutatás
románkori hengertagos gyámkövet tart számon, amely a templom építési
idejét a 13 –14. századr a helyezi. Gótikus átépítése a 15. század végén történik
meg. Védőszentje ismeretlen. Határában elpusztult kápolnáról tudunk. Filiái
voltak a 17. század folyamán elpusztult Fancsika települése, Décsfalva,
Székelymogyorós, Mátisfalva . Mindegyik település re formátussá vált, a filiák
területén nem épült középkori kápolna. A település a korai szakaszában a 12.
században már plébániatemplommal rendelkező Bögözhöz tartozhatott
2.Alsóboldogfalva: Templomát az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Védőszentje
Szűz Mária volt. Korai templomából nem maradtak fenn építészeti elemek,
18. századi átépítése csupán egyes gótikus elemeket őrzött meg. Filiája volt a
középkor folyamán elpusztult Görgény és a 14. században létrejövő
Újszékely , amelynek területén nincs közép kori egyházi épület. Amennyiben
nem volt korai temploma az egyházközség és templomai Keresztúr
leányegyháza lehettek. A középkori templom unitárius sá vált , a településen
református, görög -katolikus és ortodox felekezet volt.
3.Atyha : Árpád -kori templomár a nincsen adatunk. Temploma középkori részletet nem
tartalmaz, 1437 -es harangjáról van adatunk. Védőszentje feltehetően Szent
Mihály volt. A hagyomány elpusztult templom helyéről emlékezik meg a
Szentegyházas erdőben. Az Árpád -korban feltehetően a pápai
tizedjegyzékben említett Korond filiája volt, a középkort követően is
katolikus hiten maradt. Határában Kadács -hegyesén egy elpusztult késő
középkori kápolna nyomai említik.

582 Egyik jó példa erre Csekefalva esete, amikor a reformátusok nem tudtak templomot építeni a romos, falu
határában levő kápolnát kapták meg a fejedelemtől. (KONCZ 1884, 164 –165).

80
4. Bágy: Középkori forrás nincs templomára, Árpád -kor szentélyét a régészeti ásatás ok
hozták felszínre. Gótikus templomát a 15 –16. század fordulóján építették. 16.
század eleji kelyhéről van adatunk. A középkor folyamán nem volt
leányegyháza. Katolikus hitének elhagyása után református lett.
5. Bardóc: Templomát az 1332 -es pápai tizedjeg yzék említi, védőszentje ismeretlen.
Harangja a 14. századból való volt. Középkori templomából napjainkra nem
őriz részleteket. Filiája nem volt, szomszédos települései mind önálló
egyházak. A katolicizmus elhagyása után a település reformátussá vált.
6.Bethelenfalva: Nincs Árpád -kori temploma, középkori egyházát Geréb Péter nemes alapítja
a 16. század első felében, aki papot is fogadott. Az egyházközség a
reformációt követően is önálló. Templomát a falu felső végéből a 18.
században elbontották és beköltöz tették a falu központjába. A település az
Árpád -korban Szenttamás filiája volt.
7.Bibarcfalva: A település az 1332, 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzékben szerepelt. Hajója
feltehetően románkori, Szent László freskók vannak rajta. Védőszentje
ismeretlen. Fili ájáról nem tudunk. A katolicizmus elhagyása után a település
reformátussá vált. Határában feltehetően középkori kápolna állt.
8. Bordos: Középkori templomát nem említik források. Árpád -kori templomáról nincs
adatunk, középkori harangja a 14. századból va ló volt. A templom kő
keresztelőmedencéje és néhány faragvány középkori, a templomot a 19.
században teljesen átépítik. Az Árpád -korban Szentdemeter filiája lehetett. A
reformációt követően unitáriussá válik, a 18. századtól rekatolizálták.
9.Bögöz : A temp lomot az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Hajója a 14. század
elejéről való, falait freskók díszítik. Gótikus átépítését a 16. század elején
fejezték be. A 2013 -as ásatások alkalmával a 12. század második felére
keltezhető templomának nyomait tártu k fel. Védőszentje ismeretlen. A
templomtól keletre középkori kápolna nyomairól tudunk. Filiája volt
Ócfalva , amelynek temploma csak az újkorban épült. Az Árpád -korban
minden bizonnyal Agyagfalva és Vágás egyházközségei a filiái voltak.
10. Bözöd : Középko ri templomának építéséről csupán a 16. század elejéről van adatunk,
a gótika korából . Alapjaiban ez a szentély és néhány faragvány jelzik a
középkori eredetet. Védőszentje ismeretlen. A falu a reformációt követően
unitáriussá, majd reformátussá vált, részb en szombatos is volt. Filiája
Bözödújfalu és Kőrispatak volt, mindkét településen a 17. század elején már
templom volt . Ezeknek akár későközépkori eredete is lehet, azonban erre
konkrét adattal egyelőre nem rendelkezünk. Az Árpád -korban, amennyiben
nem vol t Bözödön templom Erdőszentgyörgyhöz tartozhattak.
11. Csehétfalva : Árpád -kori templomról nincs adatunk, középkori temploma a 15. században
épülhetett, harangja 1481 -ből való. Védőszentje ismeretlen. Korábban
Tarcsafalva filiája volt. Középkori templomát t eljesen elbontják, és új helyen
építik ujjá. Középkori templomából ajtókerete maradt fenn. A reformációt
követően unitáriussá vált.
12.Dobó: Templomát a pápai tizedjegyzék említi. A középkor végén a település és a
templom is elpusztult. A templomtól nem me ssze középkori kápolna romjai
maradtak fent. A régészeti ásatások felszínre hozták Árpád -kori templomát.
Filiája nem volt.
13. Énlaka : A települést az 1333, 1334 -es tizedjegyzék említi. Középkori temploma ma is
áll, Árpád -kori szentélyét régészeti ásatások hozták felszínre. Filiái voltak
Firtosmartonos és Firtosváralja . A reformációt követően unitáriussá váltak.
Ezek területén a középkorban nem állott egyházi épület. Firtos várában

81
középkori kápolnát tártak fel, ettől délre Péter -hegyesén egy másik
kápolnáról is van adatunk. Az Árpád -korban Pálfalva is a filiája lehetett.
14.Erdőfüle: A pápai tizedjegyzékben nem szerepel. Árpád -kori félköríves templomáról
van adatunk, harangja a 14. század végéről való. Falait falképek díszítették.
Középkori templomát a 19. században elbontották és újjáépítették. A
katolikus vallását elha gyva református lett. Filiája nem volt.
15.Farcád : A templomot az 1333, 1334 -es pápai tized említi. Románkori hajója ma is áll,
szentélyét a 15. század végén átépítették, amely mindmáig őrzi formáját.
Filiái voltak Hodgya és Sükő , amelyek területén a közé pkorban nem volt
egyházi épület. Lakóik reformátussá váltak.
16.Felsőboldogfalva : Templomát a pápai tizedjegyzék említi, románkori hajófala még ma is
áll, szentélye a felújítások során került elő. Falait freskók díszítik, középkori
kelyhe ismeretes. Filiáj a volt Árvátfalva , és Bikafalva , amely csak az
újkorban épített templomot. Határában feltehetően középkori kápolna állt.
17.Felsősófalva : Templomát a pápai tized nem említi, románkori temploma a régészeti
ásatások nyomán került felszínre. Középkori kereszt előmedencéje ismeretes,
a templomot az idők folyamán jelentősen átépítették. Filiái voltak Parajd és
Alsósófalva , amelyek területén a középkorban nem volt egyházi épület.
Mindhárom falu reformátussá vált. A parajdi határban a Juhod vize mellett
egy középko ri kápolna nyomait kerültek azonosításra.
18.Fenyéd: Középkori templomát a pápai tizedjegyzék említi, mai templomában több
középkori faragvány van beépítve. Középkori temploma a Csonkatemplom
dűlőben volt, amelyet a 18. században beköltöztetnek, régi temp loma
Mindenszentek tiszteletére volt szentelve. Az ásatások során felszínre hozott
pusztatemplom és temetője a 11 –12. század fordulójára keltezhető. Filiája
Küküllőkeményfalva volt, a reformációt követően az egyházközség katolikus
maradt.
19.Fiatfalva: Templomát a középkor végé re keltezik , amelyet jelentősen átépítettek az idők
folyamán, így csupán alaprajzában őrzi középkori eredetét. A település
határában egy 15. századi kápolna nyomai találhatóak meg.
20.Homoródalmás: Templomát az 1333, 1334 -es pápai ti zedjegyzék említi. Középkori
temploma a falu alsó részén volt, amelyet a 17. század végén lebontottak és a
falu közepére költöztettek. Néhány faragvány őrzi a középkori templom
emlékét. Filiája nem volt. A reformációt követően unitáriussá vált. A
település től távol, a Vargyas szoros felső részén középkori kápolna nyomai
még ma is láthatóak.
21.Homoródjánosfalva: Templomát az 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Románkori hajója
még ma is áll, emellett románkori faragványai is ismeretesek. Védőszentje
feltehet ően Szent János volt. Harangja 1481 -ből való volt. A település
reformátussá vált. Filiája feltehetően nem volt.
22.Homoródkarácsonyfalva: Templomát az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi.
Románkori szentélye és hajója ma is áll, középkori falképek dísz ítik. A 15.
század végén részben gótikus stílusban átépítik.
23. Homoródszentlászló : Középkori templomáról nincsen írásos adatunk, temploma
elpusztult, régi helyéről elköltöztették. Védőszentje Szent László volt. 15.
századi kelyhe ismeretes, valamint néhá ny faragványtöredék. Filiái voltak
Ábránfalva és Miklósfalva , amelyek területén nem volt középkori templom.
Mindhárom település református lett.
24.Homoródszentmárton : Az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Középkori
templomát freskók borították, amel yet a 19. században alapjaiban elbontottak.

82
Néhány faragvány maradt csupán. Védőszentje Szent Márton volt. Határában
feltehetően középkori kápolna állt. Filiái voltak Gyepes, Homoródremete,
Lókod, Kénos, Abásfalva és Keményfalva. Az öt egyházközség terület én nem
volt középkori templom, Keményfalvánál feltételezhető egy középkori filiális
kápolna , amely falu szélén elpusztult. Mindenik település a reformációt
követően unitáriussá vált.
25.Homoródszentpál : Az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Középkori templomából
csupán 1542 -es harangja és tornya és néhány faragvány maradt meg.
Védőszentje Szent Pál volt. Határában feltehetően középkori kápolna állt.
Filiája Recsenyéd volt, amely csupán a 18. században önállósodott tőle. Az
Árpád -korban feltehetően Sze ntpéter egyházközsége is hozzátartozott. A
reformációt követően unitáriussá vált.
26.Homoródszentpéter : Árpád -kori templomáról nincs adatunk, templomát a 15 –16. század
fordulóján építették. Középkori szentélye átépítve, de ma is áll. Védőszentje
Szent Pét er volt. Filiája az elpusztult Tankófalva és Városfalva volt, amely a
17. század közepén épített templomot. Az Árpád -korban Homoródszentpál
filiája volt. Városfalva határában egy kápolna maradványait azonosítottuk.
27. Homoródújfalu : A településen nincs Ár pád-kori templom, késő gótikus temploma a 16.
század elejéről való. A középkor végén feltehetően önálló egyházközség,
temploma körül temetkezések is felszínre kerültek a régészeti kutatások
során. Az Árpád -korban Oklánd filiája volt, lakói unitárius vallás ra tértek át.
28.Kányád: Az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Árpád -kori 12. századi
templomát a régészeti kutatások hozták felszínre. Középkori templomát a 18.
században beköltöztették a faluba. Filiája Jásfalva volt, az egyházközség
lakói reformát usok lettek.
29.Kecset: Középkori templomáról nincsen írásos adat, épületrészeiben nem őriz
középkori eredetet. Felújításkor egy középkori keresztelőmedence és gótikus
faragványok kerültek felszínre. Filiája Kisfalud lehetett, amelynek határában
filiális kápolnájának nyomát őrzi a hagyomány. Mai temploma alaprajzában
későközépkori alapítást sejtet. Az Árpád -korban Szentmihályhoz tartoztak, a
reformációt követően református felekezetűek lettek.
30.Korond: Templomát az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Középkori templomát
alapjaiból újjáépítették a 18. században. Nyomait középkori faragványok
jelzik. A reformációt követően unitárius lett, részben rekatolizálták a 18.
században. Az Árpád -korban Atyha volt a filiája. A középkor folyamán nincs
leányegyháza.
31.Küsmöd: Templomát az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Temploma
feltehetően már a 12. században állt, ebből egyelőre csupán egy idomtégla
töredék maradt. A 15. század végén gótikus stílusban építették át, amely
kisebb változtatásokkal napjainkig fennmaradt. Védőszentje Szűz Mária volt.
Filiái voltak Etéd és Szolokma, amelyek területén nem volt egyházi épület.
Az egyházközség reformátussá vált.
32.Lengyelfalva : A pápai tizedjegyzék nem említi, korai templomát teljesen átépítették.
Nyomairól a templom felújításakor tett m egfigyelésünk tájékoztatnak. Ekkor
Gótikus templomát 1530 körül fejezték be. Védőszentje Szent Demeter volt.
Lakói mindvégig katolikusok maradtak. Filiája nem volt.
33.Lövéte: A pápai tizedjegyzékben való azonosítása bizonytalan. Középkori temploma a
falu felső felében állt, amelyet elbontottak. Temploma Kisboldogasszony
tiszteletére volt szentelve, amelyből keresztelőmedencéi, szenteltvíztartói
maradtak meg. Elpusztult templomát régészeti ásatásokkal kutattuk, amely a

83
12. század második felére helyezte ann ak korát. Határában feltehetően
középkori , Szent Lélek tiszteletére szentelt kápolna állt.
34.Magyarhermány : Árpád -kori templomáról nincs adatunk, középkori egyháza a 16. század
első felében épült. Gótikus formáját még ma is őrzi. Filiája nem volt, a
telep ülés reformátussá vált. Az Árpád -korban Nagybacon filiája volt.
35.Magyarzsákod : A pápai tizedben szereplő te mplom korai elemei nem ismeretesek.
Gótikus átépítése a 16. század elején fejeződött be, harangja 1506 -ból való.
Lakói a reformációt követően unitá riussá váltak. Filiája Csöb, Székelyszállás
és Székelyvécke volt, amelynek a hagyomány temetőjében egy
templomo cskáról emlékezik meg. Ez feltehetően egy középkori filiális
kápolna lehetett. A reformációt követően unitáriusok lettek.
36.Máréfalva : Templomát a pápai tizedjegyzék nem említi, románkori döngölt
agyagalapozású épületének nyomait a régészeti ásatások hozták felszínre a
falutól északra levő Botos dűlőben. Védőszentje Szent Imre volt. A falu
mindvégig megmaradt katolikus hitében. Filiája a középkorb an nem volt.
37. Nagybacon : Templomát az 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Középkori templomát
jelentősen átépítették, hajója középkori elemeket őriz, több faragvány is
ismeretes. Legrégibb harangja 1575 -ből való, gótikus kelyhe is ismeretes.
Határában fe ltehetően középkori kápolna állt. Filiája Kisbacon volt,
amelynek területén nem volt középkori egyházi épület. Lakói
reformátusokká lettek. Az Árpád -korban hozzátartozott Magyarhermány is.
38. Nagygalambfalva: Templomát az1333, 1334 -es pápai tizedjegyzék e mlíti, a gótikus
átalakítások során középkori elemei jó állapotban maradtak fenn, falait
freskók díszítik. Határában feltehetően középkori kápolna állt. Lakói
reformátusok lettek. Filiája Kisgalambfalva volt, amely a 17. században épít
saját templomot.
39. Nagymedesér : Középkori templomára nincsen írásos adatunk, az előkerült és fennmaradt
faragványok építési korát a 14. századra teszik. Gótikus átépítése a 15 –16.
század fordulóján történt. Harangja 1496 -ból való. Leányegyháza
Kismedesér volt. Az Árpád -korban Szentmiklós filiája volt. Lakói a
reformációt követően unitáriusok lettek.
40.Nagysolymos : 1333 -ban a pápai tizedjegyzék említi. A templomot jelentősen átépítették,
csupán tornya középkori. Filiája volt Nagysolymos , amelynek a területén már
a középkorba n filiális kápolnája lehetett, amely a középkor végére
önállósodhatott, így lakói az anyaegyháztól eltérően unitáriusok lettek.
Hidegkút szintén filia volt, amelynek temploma a 17. században épülhetett.
41.Oklánd: Középkori egyházáról nincsen írásos forr ásunk, temploma a régészeti
ásatások alapján a 13. században, a tatárjárás után épült. Az Árpád -korban a
filiája volt Homoródújfalu. Lakói unitáriusokká lettek.
42.Olasztelek: Középkori templomát az 1332, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Korai
templomábó l néhány faragvány maradt meg . Gótikus templomát a 19.
században szinte a felismerhetetlenségig átalakították. Keresztelőmedencéje
és középkori harangjai ismeretesek. Filiája a középkorban nem volt. Lakói
reformátusok lettek.
43.Oroszhegy: Templomát az 133 4-es pápai tizedjegyzék említi, amely a falu Diafalva
részében volt . Templomát már a 17. században elköltöztették. Lakói
mindvégig katolikusok maradtak. Középkori kelyhe fennmaradt. Határában
középkori kápolna állt, nyomait régészeti ásatások hozták felszínre.
44.Patakfalva : A pápai tize djegyzék által említett templom a falut fölötti magaslaton állott,
ahol ma a temető van. Középkori faragványaiból az ajtókeretek, kváderkövek

84
bekerültek az 1804 -ben a falu közepén felépített új templomba. A régészeti
ásatások alapján egyházi épülete a 12. századból való. Filiái voltak
Telekfalva és Sándorfalva , amelyek a 17. században saját templomot
építettek. Lakóik reformátusok lettek.
45.Rava: A településről románkori egyházról nincs adatunk , középkori temploma a 16.
század elején épülhetett, amelyet a 19. században jelentősen átépítettek.
Középkori része csak a torony és a hajó egy részében maradt meg. Az Árpád –
korban Szentdemeter filiája volt. Lakói a reformációt követően unitáriussá
váltak.
46. Rugonfalva : A pápai tizedjegyzékben nem szerepel. Románk ori faragványait a régészeti
ásatásokkal és a felújításokkal hozták felszínre. Hajóját falképek borítják,
filiája Betfalva volt, amely a 17. században épített saját templomot. Lakói
református vallásúak lettek.
47.Siklód: Nincs adatunk Árpád -kori templomra , gótikus épülete a 15. század végén
épült, amelyet teljesen elbontottak. Napjainkra csupán néhány faragvány
maradt meg. A középkor első felében Küsmöd filiája volt. Lakói
reformátussá lettek.
48.Siményfalva : Templomát feltehetően az 1333 -as pápai tizedjeg yzék említi. Korai
templomából nem rendelkezünk adatokkal, a 18. században teljesen
átépítették. Lakói reformátusok és unitáriusok.
49.Szentábrahám : A falu templomát a pápai tizedjegyzék említi. A 19. század elején
templomát elbontották és elköltöztették. A régészeti ásatások egy 12. század
közepére keltezett templomot és temetőjét tárták fel. Filiái voltak
Magyarandrásfalva Gagy és Csekefalva , amelynek a határában egy
középkori kápolnáról emlékeztek meg a források.
50. Szentegyháza: Középkori temploma a 13 –14. században épülhetett, erre viszont nincsen
tárgyi adatunk. Szent András apostol tiszteletére szentelt temploma csupán a
15. századból őriz épületelemeket. Lakói katolikusok maradtak, filiája
Kápolnásfalu volt, amely nevét középkori kápolnájáról kaphat ta.
51. Szentdemeter : Feltehetően már az Árpád -korban templommal rendelkezett, falait
falképek díszítették. Az Árpád -korban Bordos és Rava lehettek a filiái.
52.Szentimre : A középkori elpusztul falu templomáról nincsen írásos forrásunk. Elpusztul
templomát régészeti ásatásokkal kutattuk, amely során felszínre kerültek egy
13. századi templom nyomai. A templom felszentelési címe Szentimre volt.
53.Székelydálya : Az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzékben szerepel, középkori temploma jó
állapotban maradt meg, fala it falképek borítják. A régészeti ásatások
alkalmával a templomot a 12 –13. századra keltezték. Filiája Ége volt, lakóik
reformátussá lettek.
54.Székelyderzs : Templomát az 1334 -es pápai tizedjegyzék említi, temploma a gótikus
átépítést követően megőrizte középkori formáját. Falait frekók borítják, lakói
az unitárius vallásra tértek át. Filiája talán Petek volt, amennyiben az nem
rendelkezett saját templommal, amelyről nincs egyelőre adatunk. Az Árpád –
korban Muzsna is hozzátartozhatott. A település felső határában egy kápolna
nyomai voltak azonosíthatóak a Kápolna dűlőben.
55.Székelykeresztúr : Az Árpád -korban feltehetően alesperesi központ volt, kéttornyú,
három hajós templomát csak alapjaiban építették meg, de sosem fejezték be.
A reformáció után református, később unitárius lett, majd a rekatolizáció
után egy része katolikussá vált. Filiái voltak Kereszt úrfalva és Timafalva . Az
Árpád -korban Fiatfalva is hozzá ta rtozott.

85
56.Székelymuzsna : Árpád -kori templomra nincs adatunk, az első egyháza valamikor a 15.
században épülhetett fel, harangja 1493 -ból való. A reformációt követően
unitárius, majd református lett. Az Árpád -korban Derzs filiája lehetett.
57. Székelypálf alva: A mai 18. századi templom alatt egy 15 –16. századi gótikus templom
található. Keresztelőmedencéjét és középkori faragványait a
templomfelújítás során dokumentáltuk. Védőszentje Szent Mihály volt. A
település rekatolizálódott. Az Árpád -korban Énlaka filiája lehetett.
58. Székelyszáldobos : Az 1333 -as pápai tizedben említett település középkori templomát
teljesen átépítették, csupán 1555 -ös harangja ismeretes. A település lakói
reformátussá váltak, filiája nem volt. Határában egy középkori kápolna
maradv ányait azonosítottuk.
59. Székelyszenterzsébet : Templomát a pápai tized említi, amely Szent Erzsébet tiszteletére
volt felszentelve. Ezt a későbbiekben teljesen átalakítják. Egy évszámos
boltozat záró kő a gótikus építkezések befejezését a 15. század közepére
teszi. A lakói reformátusokká lettek.
60. Székelyszentkirály : Középkori templomáról csak a 15. század végéről van adatunk.
Ebből az idószakból keresztelőmedencéje, szentségtartófülkéje maradt meg.
Feltehetően, a helynév tanúsága szerint a Szent Istvánnak szentelt temploma
Árpád -kori. Ennek nyomaival egyelőre nem rendelkezünk. Lakói a katolikus
hiten maradtak.
61.Székelyszentlélek : Templomát a pápai tizedjegyzék említi, többszöri átépítés után is őrzi
gótikus formáját. A régészeti ásatások korát a tatárjárás utánra helyezték.
Filiái voltak Bogárfalva, Malomfalva és Farkaslaka . A középkorban
egyikük sem rendelkez ett egyházi épülettel. Lakói mindvégig katolikusok
maradtak.
62.Székelyszentmihály: Az 1333, 1334 -ben említett, Szent Mihály tiszteletére szentelt
középkori templomot teljesen elbontották a 19. század közepén. Középkori
tárgyi emlékkel nem rendelkezünk. A reformációt követően u nitárius lett.
Filiái Bencéd, Kiskadács, Nagykadács és Kobátfalva volt, amelynek a
középkor végén már kápolnáját említik. Lakóik unitáriussá lettek. A
középkor végén feltehetően Nagykadács egyházilag önálló, hiszen Lukács
nevű papját említik 1513 -ból.
63. Székelyszentmiklós : A pápai tizedjegyzékben szereplő, Szent Miklós tiszteletére szentelt
templomát a 19. században elbontják és beköltöztetik a faluba. Régi
templomáról néhány faragvány tájékoztat csupán. A település a reformációt
követően unitáriussá lett , filiái Kiskede és Nagykede voltak. Az Árpád –
korban Nagymedesér is leányegyháza volt.
64.Székelyszenttamás : Az 1333, 1334 -es pápai tizedjegyzékben szereplő templomát teljesen
átépítették a 19. században. Gótikus elemei közül egy szenteltvíztartó
őrződött meg. Lakói mindvégig katolikusok maradtak. Filiái voltak
Székelyfancsal, Kadicsfalva , Ülke és Tibód , amelyek filiális kápolnákat a
17. században építettek. Kadicsfalván a 16. században épülhetett kápolna,
amelyet a 18. században új helyszínre építettek.
65. Székelyudvarhely: Templomát , amelyet a 18. században teljesen átépítettek a pápai tized
említ i, középkori kelyhe maradt fent . A főtéren Szent Anna tiszteletére
szentelt kápolna állt. A városban domonkos kolostor működött. Filiái voltak
az elpusztult középkori , Cibrefalva,és Gyárosfalva, amelynek területén épült
a 15. században a Jézus -kápolna.
66. Szombatfalva: Templomát az 133 4, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi, amelyet Szent
György tiszteletére szenteltek fel. A középkori épületet a 18. században

86
teljesen elbontották és elköltöztették. Lakói mindvégig katolikusok
maradtak.
67. Tarcsafalva : Templomát a pápai tized említi. Napj ainkban középkori elemeket nem őriz,
lebontották és helyében egy új épületet húztak fel. Lakói unitáriusokká lettek.
Az Árpád -korban hozzá tartozott Tordátfalva és Csehétfalva is
68. Tordátfalva : Temploma a 16. század elején épülhetett, amelyből napjainkra csupán egy
szentségtartó fülke és egy élszedett faragvány marat meg. Az Árpád -korban
Tarcsafalva filiája volt, lakói unitáriusokká lettek.
69. Vágás : Templomának a pápai tizedjegyzékkel való azonosítása bizonytalan,
középkori templomát teljesen lebontott ák, Középkori harangja a 15. század
közepéről való volt, filiái Béta és Székelydobó voltak. Lakói mindvégig
katolikusok maradtak.
70. Vargyas : Templomát az 1334, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi. Elbontott templomát
a régészeti ásatások a 13. századra ke ltezték. Lakói a reformációt követően
unitáriusok lettek. Filiája nem volt.
71. Zetelaka : Templomát az 1334, 1334 -es pápai tizedjegyzék említi, többszöri átépítés
után mára a helyét sem tudjuk lokalizálni pontosan. Középkori épületéből
csupán egy kora gót ikus körablak maradt fenn. Lakói a reformációt követően
rekatolizáltak.

87
IV.1. Templomok a reformáció és ellenreformáció korában

A 16. század közepén Erdély keleti felét is elérő reformáció kezdetekben nem okozott
lényeges változást a templomok mindenna pjaiban. A század utolsó évtizedeiben, azonban
elkezdődőtt a templomok puritán szellemben való átalakítása . A legtöbb esetben a falképeket
lemeszelték, az oltárokat és keresztelőmedencéket, szentségtartó fülkéket felszámolták, a
sekrestyéket elbontották , mivel már nem volt rájuk szükség . A reformált felekezeteknél a
középkori kegytárgyak közül a kelyhek és a harangok legtöbb esetben megmaradtak .
Helyenként , ahol összetűzések nélkül zajlott le a reformáció a kegytárgyak egy részét még
sokáig őrizték.
Így tö rténhetett me g, hogy 1635 -ben Magyarhermány reformátussá lett templomában
érintetlenül megvoltak a falképek, a katolikus kegytárgyak közül pedig a papi miseruhák, a
körmeneti keresztek, a misekönyvek. Ezért az évi vizitáció, amikor számba vette a katolikus
örökséget, 24 forint terhe alatt parancsolta az egyházközségnek, hogy „ a templom oldalán
belől való írott képet és egyéb mázolásokat béfejérítsék ‖, valamint a katolikus egyházi
kellékeket tegyék pénzé.583 Az egyházközség valami oknál fogva igen ragaszkodott a régi
kegytárgyaihoz, így 1656 -ban újabb rendelkezés szabja meg, hogy a kegytárgyakat adják el és
a bevételt fordítsák a templomra.584
A klenódiumoknak nyílván nemcsak pénzbeli, hanem eszmei értéke is lehetett a
felekezet számára , így megőrizték őket a templomok puritán szellemben történő átalakítása
után is. Bögözben a katoli kus miseruhák az 1661 -es török betöréskor vesztek oda.585 Ekkor
már a templombelsőben az északi falon levő falképeken szereplő szentek szemeit kikaparták,
majd az egész freskóval borított falat fehérre bemeszelték, az oltárokat és egyéb szentképeket
szintén eltávolított ák.586 Református közegben katolikus klenódiumokkal elvétve még a 18.
századi összeírásokban is találkozhatunk, így Felsősófalva temploma esetében egy osty asütőt
és csengettyűt említenek.587 Katolikus miseruhák maradtak fent Siklód templomában.588
Rugonfalván a reformáció előtti oltárt 1714 -ig a templomban őrizték, amikor is a belső
berendezések és padok átalakítása során dobták ki.589
A templom terek átalakítása nem jelentette egyben az összes középkori egyházi
hagyomány elvetését. Így történhetett meg, hogy Telekfalva lakói a 17. század első
évtizedeiben középkori mintára keletelt szentéllyel ellátott templomot építettek, és az
elhunytakat többnyire szintén keletelve a templombelsőbe temették.590 1670 -ben Hodgyában
református környezetben még kő keresztel őmedencét készítettek és használtak.591
A reformáció első évtizedeiben még igen képlékenyek voltak a református és katoliku s
gyülekezetek közötti határok. A felekezetválasztást olykor a gyülekezet kiállása, vagy a
település lelkésze döntött el.
Kutatásunk s zempontjából fontos ezeknek a felekezetváltásoknak a tanulmányozása,
ismerete is, hiszen ezen információknak a hiánya sok félreértésre, téves következtetések
levonására vezethet a régészeti ásatások során. Amennyiben nem ismerjük Telekfalván 2007 –

583 JÁNÓ 2008, 18.
584 DÁVID 1981, 199 –200.
585 DÁVID 1982, 82.
586 NYÁRÁDI 2013 \1, 253 –254.
587 DÁVID 1982, 129.
588 DÁVID 1981, 31.
589 „Minthogy az Rugonfalvi R. Ecclaban az Predikallo Szék alkalmatlan hellyen volt, azért végeztetett, hogy
onnan el rontván, alkalmatosabb helyre csinállyák: melyre nézve, el rontván onnan az Predikallo Széket […] eset
valami változás mind az Betfalvi Székekben s mind pe dig az Rugonfalviakban: lévén pedig az régi prédikállo
szék mellett egy régi romlott oltar is, melyet is kihányván onnan fundamentalit ‖ DÁVID 1981, 252.
590 NYÁRÁDI – SÓFALVI 2009, 107 –117.
591 NYÁRÁDI – SÓFALVI 2012, 174.

88
ben, hogy a templom m ár a református felekezeté, a templombelső feltárásakor megtalált
keletelt tájolású csontvázakat joggal gondoltuk volna katolikusnak.592

IV.1. a. Változások kora
A reformáció lezajlásáról Udvarhelyszéken nem sok forrással rendelkezünk, így magát
a folyamato t a felekezeti viták, a református és unitárius esperességek kialakulásának
történésein keresztül vizsgálhatták az egyháztörténészek.593 A több mint száz évvel ezelőtt
megírt, a reformációt érintő munkák közzététele óta594 alig került elő újabb forrás, amely a z
udvarhelyszéki reformáció lebonyolódásának történetét hitelesebben illeszthetné össze.
Erdélyben egyedül Udvarhelyszék volt az a terület ahol nagy számban éltek együtt
katolikusok és reformátusok , nem sokkal később megjelent a harmadik egyházszervezet, a z
unitárius is.595 Végül még a 16. század második felében főleg a szék nyugati peremén a
szombatos vallás is gyökeret vert.596
Források hiányában az udvarhelyszéki reformációt az erdélyi események
nézőpontjából és a történések okainak elemzésével vizsgálhatju k. Az ell enben szinte biztosan
kijelenthető, hogy a mohácsi vész után egyre erőteljesebb lutheri reformáció, amely a szász
vidéket teljesen hatalmába kerítette Székelyföldön nem volt túl életképes.
Udvarhelyszéken ezekből az évtizedekből egyetlen forrás sem tájékoztat a reformáció
gyors terjedéséről. 1548 -ban egyik mezővárosában, Székelykeresztúron még katolikus
papjáról, Balázsról tudunk.597 1545 -ben még életképes a telegdi főesperesség is, a melynek
vezetője Magister Johannes de Tövis volt.598 A reformáció v iszonylagos késői székelyföldi
térhódítását jól mutatja, hogy a főesperesi székhely, Marosvásárhely 1552 -ben még
többségében katolikus volt, így a város tanácsa és a városi bíró az evangélikus lelkészt
elűzte.599
A reformáció székelyföldi terjeszkedése feltehetően nagyban összefüggött az 1562 -es
székely felkeléssel, amely alapjaiban átalakította a székely társadalmat, a felépülő udvarhelyi
várba pedig széki főkapitányként az evangélikus Pekry Gábor került.600 A felborult
erőviszonyok a közszékelyek jobbágysor ba süllyedése, és egyes nemesi családok
megerősödése mind a reformáció terjedését mozdította elő. A felekezeti átalakulások komoly
feszültségeket eredményez tek. A helyzet orvoslására 1563 -ban a tordai országgyűlés
határozatot fogadott el, amely elrendelte, hogy a székelyek között kitört vallási
egyenetlenségeket az addigi törvények szerint kezeljék, vagyis ki -ki olyan lelkészt tartson,
amilyet szeretne. Ekkor szögezik le a templomok közös használatát is: „ Míg az egyik pap
szónokol, a másik várakozzék és maj d azután beszélhet és kioszthatja a sakramentumokat ő is.
Aki ezen rendelkezés ellenére a másik felet zavarná, a sértett fél által idéztessék a felség elé,
hol a törvények értelmében büntettessék meg ‖.601 Ez a rendelet tette egyben lehetővé
Udvarhelyszéken a zt a felekezeti sokszínűséget, amely mindmáig jellemző erre a vidékre. Ez
egyben azt is eredményezte, hogy a kis létszámú (150 –200 fős) településen több felekezet
temploma is felépülhetett, amely egyben azzal járt, hogy a hívekre nézve az egyházi teher
igen megnövekedett, így a papi állás színvonala is jelentősen csökkent.602

592 NYÁRÁDI – SÓFALVI 2009, 107 –117.
593 JUHÁSZ 1947, 30.
594 POKOLY 1904, I.
5951568 -ban a tordai országgyűlésen a bevett vallások rangjára emelik az unitárius vallást is (BENDA 1994, 3).
596 KŐVÁRY 186 7, 244 –261.
597 FERENCZI 2009 31.
598 ENTZ 1958, 187.
599 POKOLY 1904, I. 77.
600 HORN 2009, 64.
601 EOE II. 218.
602 POKOLY 1904, 148.

89
A közös templomhasználat egyben sok konfliktushoz is vezetett. A felekezetek
szerették volna magukénak tudni a templomot és a hozzá tartozó egyházi birtokot, amely
nélkülözhetetlen vol t a lelkész eltartásában, valamint a templom és az egyházi épületek
fenntartásában. A folytonos konfliktushelyzetet az 1581 -es kolozsvári országgyűlés törvénye
próbálta rendezni a maior pars elve alapján.603 Ez kezdetben annyit jelentett, hogy a többség
választhatott papot vagy tanítót, amely egyben a kisebbik felekezetet is szolgálta.604
Az udvarhelyszéki templomok középkori állapotai 1565 után szenvedtek el nagyobb
átalakulásokat. A kiváltó okok között feltehetően az év tavaszán lezajló kolozsvári majd a
nagyváradi605 és gyulafehérvári események állhattak. Ezek során a meglevő katolikus papokat
elűzték, az oltárképeket, szobrokat összetörték és elégették.606
A purifikáló hullám nemsokára Udvarhelyszéket is elért e. A mezővárosban „kihordák
a templom ékességeit, egy Kovács Jakab nevű ember gyujtá meg, úgy égeték el. ‖607 Ebben az
időszakban zárta be kapuit az addig még működő domonkos kolostor is, hiszen amikor 1592 –
ben a jezsuiták újból birtokba vették a kolostorépületeket arról számoltak be, hogy az 25 éve
volt elh agyatva, ez a szerzetesek kiűzését tehát 1567 -re helyezi.608 Benkő Elek a kolosto r
felhagyását korábbra az 1550 -es évekre teszi.609 A bezárt kolostortemplomot, amelyet
megtisztítottak , lőszerraktárnak használtak a továbbiakban.610
Az udvarhelyi templom feldúlása után ez a hullám feltehetően végigsöpört a települések nagy
részén. 1583 -ban Oroszhegyen Öeszi András kiűzi a templomból a híveket és erőszakkal
foglalja el azt.611
A szék keleti falvait elkerülte a reformáció, köszönhetően a hívek ellenállásának. A nagy
templomdúlások idején Szentegyháza és filiája, Kápolnás panaszlevelet adtak be Báthori
István fejedelemhez, amelyre 1572 -ben válaszolva meghagyja az udvarhelyszéki
királybírónak, hogy a két falut a római vallás követése miatt senki ne háborgassa, így a papok
és a hívek vallásos szertartásaikat szabadon gyakorolhatták.612
Az udvarhelyihez hasonlatos események zajlottak ugyanebben az időben a gyergyói
medencében, ahol Lázár András főkapitány négy plébániát dúlt fel.613 A sepsi főesperesség is
a 70-es évekre teljesen reformátussá vált, a kiépült új egyházszervezetnek már saját esperese
is volt.614
Az udvarhelyszéki református egyházmegye Juhász István szerint 1580 –1590 -között
már kialakult.615 Első ismert esperese Baczoni András (1606 –1612), aki kezdetben Zetelaka
lelkésze volt616. Az udvarhelyszéki református településekről elsőkén t Agyagfalváról
értesülünk, ahol későbbi feljegyzés szerint már 1579 -ben református volt a gyülekezet.617
Az időközbeni erdélyi események lehetővé tették a hitélet további reformálásának
terjesztését, miután az unitárius felekezetet is a hivatalos erdélyi vallások közé emelték.

603 EOE III. 157.
604 JUHÁSZ 1947, 31.
605 POKOLY I. 1904, 171 –172.
606 MARTON –JAKABFFY 1999, 46.
607VESZELY 1860, 382.
608ALSJ 1921, 37.
609BEN KŐ 2012, 256.
610ALSJ 1921, 37.
611DÁVID 1981, 236.
612JAKAB 1901, 369.
613POKOLY I. 1904, 176.
614POKOLY I. 1904, 175.
615JUHÁSZ 1947, 32.
616JUHÁSZ 1947, 33
617VESZELY 1860, 316 –317.

90
Székelyföldi terjesztése Horn Ildikó szerint részben a katonáskodó darabontoknak
köszönhető, akik amellett, hogy fejedelmük iránti hűségből felvették az unitarizmust,
hazatérve tovább is terjesztették azt.618
A szék egyik mezővárosában Székelykeresztúron 1568 -ban már unitárius lelkész, Marosi
Szinig János prédikált, aki Brassóban végezte tanulmányait.619 Ezt követően nem sokkal már
az iskola is az unitáriusok vezetése alá került.620 1592 -ben Szentmihály településén Nagy
Gáspár unitárius pap vezette az egyházat.621 1606 -ban Oklándról Bölöni György neve maradt
fent, 1630 -ban Alsóboldogfalván Korondi Molnos Miklós volt a lelkész.622
Az unitarizmus Udvarhelyszéki elterjedésének vizsgálatakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül
a nemesi családok befolyásá t és szerepét sem.623 Ezek közül az egyik legjelentősebb a
homoródszentpáli Kornis család és köre volt. Kornis Mihály jól ismerte a protestáns tanokat,
hiszen 1560 -ban a meggyesi hitvitán az ítélőmesterek között találjuk.624 1566 -ban a szebeni
országgyűlés őt bízta meg a székely ségre kirótt pénzek beszedésével, aminek fejében komoly
birtokadományokat kapott.625 Karrierépítése és a fejedelemmel való kapcsolatai során
unitárius vallásra állt át.626 1586 után Bogáti Fazekas Miklós unitárius pap szolgált a Kornisok
főbirtokán Szentpálon.627 Nemcsak a Kornis család lett unitáriussá, hanem a családdal rokoni
kapcsolatban levő udvarhelyszéki nemesek is. Az udvarhelyszéki családok közül a
Kornisokon kívül a Danielek, Petkiek, Ugronok váltak unitáriussá. Amennyiben a Kornisok
és a klientúrájuk b irtokviszonyait elemezzük, azt láthatjuk, hogy az szinte teljes egészében
lefedi az udvarhelyszéki unitárius településeket , leszámítva a Nyikó -mentét. Ezek alapján
számításba vehetjük az unitarizmus elterjedésénél a Kornisok mellett a Balássyak, a Petkiek, a
Danielek és a Péchi család unitarizmus iránti eltökéltségét is.

IV. I. b. „Religio tolerata ”

A négy, az erdélyi törvények szerint hivatalosan elfogadott felekezet mellett újabbak
is megjelentek. A 17. század végén az unitarizmus eszméinek további újí tásaképpen alakult ki
a szombatosság. Ez visszatért az ószövetséghez, annak egyoldalú értelmezéséből merítettek
dogmatikai alaptételeket. Maga Dávid Ferenc sem tekintette lezártnak az unitarizmussal a
hitújítást, így annak egy radikális ága volt kialakulób an a 16. század utolsó évtizedeiben. A
szombatosság Dávid Ferenc halála után kezdett kibontakozni,628 első írásos adatunk róla
1588 -ból való.629 Kezdetben Dávid tanítványai a zsidó vallás alapján szerették volna
átszervezni az egyházat, elvetve a gyerekkereszt elést, az úrvacsorát. A Noé -parancsokról
fokozatosan áttértek a mózesi törvényekre.630 Egyre inkább elmélyülve az ószövetségben a
vasárnap megünneplését is hamisnak ítélték, helyette a szombat ünnepét ülték.631 Erről kapta
az új felekezet is a megnevezését.

618 HORN 2009, 66.
619 SEBESI 1979, 56.
620 KANYARÓ 1889, 157.
621 GERÉB 1943, 183.
622 GERÉB 1 943, 183 –218.
623 HORN 2009, 72.
624 POKOLY I. 1904, 134.
625 BALOGH –HORN 2008, 854.
626 BENCZÉDI 1889, 13.
627 SEBESI 1979, 58.
628 KŐVÁRY 1873, 321 –333.
629 KOHN 1889, 43.
630 POKOLY II. 1904, 48.
631 KŐVÁRY 1867, 244 –261.

91
Az erdélyi szombatosság eszméinek kidolgozása a szenterzsébeti birtokos Eössi András
nevéhez köthető, aki egyben Dávid Ferenc legrégibb híve volt.632 Ő kombinálta Dávid
legkésőbbi tanait az ó -szövetségi zsidó vallás eszméit és törvényeit,633 amely Glirius Vehe
Mátyás tolmácsolásában került be Erdélybe.634 A tanokat Eössi fogadott fia Péchi Simon
terjesztette , aki előbb Báthori Zsigmond , majd Bocskay István kancellára volt.635 A kancellár,
aki a Kornis családba házasodott be a szombatosok legfő bb támogatója és patrónu sa volt .636
Elsősorban saját marosszéki és udvarhelyszéki birtokain, illetve az azokkal szomszédos
falvakban terjesztette tanait, így Kissolymos, Nagysolymos, Gagy, Rava, Bözöd, Bözödújfalu,
Küsmöd, Kőrispatak, Erdőszentgyörgy településein szaporodtak meg a szombatosok.
Kissolymoson saját templomuk is volt, amely a visszaemlékezések szerin Égető János
kertjében épült.637 Bözödben Kincses János házához jártak, a faluban saját szombatos papjuk
is volt.638
A megtűrt felekezet ellen Székely Mózes rövid fejedelemsége után foganatosítottak
szigorú rendelkezéseket, mivel mozgósította a szombatosok radikálisabb politikai szárnyát,
akik az új fejedelem elmozdításán fáradoztak.639
1638 -ban Désre országgyűlést hívat tak össze . A rendelkezések egyik újdonsága volt, hogy a
törvé nytelen valláson levőket nem az egyház, hanem a fejedelem büntette meg. Az
országgyűlés nem sokkal később törvényszékké alakult át,640 amely a zsidózók kivizsgálására
esküdteket küldött ki a falvakba, akik tanukat hallgatva ki próbálták meg felderíteni az
állapotokat.641 Ezt követően több száz perre került sor.642 Az elítéltek csak úgy menekülhettek
meg, ha valamelyik bevett vallásra álltak át. Péchi Simont is elítélték, aki a fővesztéstől a
jószágvesztéssel menekült meg, börtönéből csak a református hitre való t érése után
szabadulhatott.643 A vizsgálati jegyzőkönyvek beszámolói szerint a szombatosok nagy része a
református hitre tért. A perek , a gazdag családok tagjait sem kímélték, így a Péchi mellett a
Kornis644 a Kendefi és az Orbán645 családokat is perbe fogták,646 birtokaikat elkobozták,
amelyek fejedelmi tulajdonba kerültek.647
Annak ellenére, hogy a szombatosok elvesztették legfőbb támogatóikat és híveik nagy
részét mégsem tűntek el nyomtalanul Erdélyből, így a 17. század folyamán több a betiltását
célzó rendelkezés született, de ennek ellenére Udvarhelyszéken kis közösségek még a
második világháborút követően is akadtak.648
Az udvarhelyszéki forrásokban a 16. század végétől találkozunk a főként Fogaras
földjéről bevándorolt jövő -menő, még helyhez nem kötött „ oláhokkal ‖.649 Számuk ekkor még

632 POKOLY II. 1904, 48.
633 KOHN 1889, 43 –44.
634 DÁN 1979, 185 –207.
635 POKOLY II. 1904, 49.
636 KŐVÁRY 1871, 34.
637 BENCZÉDI 1878, 363.
638 BENCZÉDI 1878, 365.
639 KOLTAI 2013, 411.
640 KOHN 1889, 220.
641 Udvarhelyszékről is több tanúvallatási jegyzőkönyv maradt fenn. (KONCZ 1884 , 163–166.)
642 SZALÁRDI, 1980 , 192–193.
643 KŐVÁRY 1867, 259.
644 VASS 1906, 312 –322.
645 KŐVÁRY 1867, 260.
646 SZABÓ 2003, 50.
647 Udvarhelyszékről Homoródszentpált, Homoródszentpétert, és Bágyot, valamint Városfalva, Tankafalva,
Jánosfalva, Dállya, Muzsna, Lókod, Szentmárton, Recsenyéd, Újfalu, Ze telaka porciókat és egy udvarhelyi
házat. ( JAKAB, 1896. 88).
648 GIDÓ –PÁL 2010, 386 –396.
649 HERMANN –KOVÁCS 1991, 158.

92
elenyésző és főként állatlopási ügyekben emlékeznek meg róluk.650 A hagyományos székely
falvakba nem tudtak nagyobb számban beilleszkedni a székely társadalom tagolódása előtt.
Megtelepedésük János Zsigmond politikájának a következménye, aki a székelyek lázongásai
után biztonságosabbnak látta, ha a székelyek nagy többjei a közvetlen irányítása és
fennhatósága alatt vannak, így fejedelmi jobbágyokká formálta őket. Az 1564 –65-ös sikeres
hadjáratokban a székely nemesség kitüntette magát és a fejedelmet korábbi politikájának a
megváltoztatására sarkallta. Ez alapján a szélesebb néprétegeket már nem a saját védelme
alatt képzelte el, hanem a nemességre bízta, ezért széleskörű adományozásba kezdett,
kialakítva a településeken a nagy jobbágybirtok okat.651 Ezeken kezdetben a jobbágysorba
süllyesztett székelyek szolgáltak, a fejedelmi székely politika változásával sokuk felszabadult,
hogy hadköteles lehessen.652 Az időközben felszabadult székelyeket törvényekkel védték, így
szabva gátat a közszékelyek ne mesek vagy lófők általi jobbágysorba süllyesztésének.653
A kialakult nagybirtokok kiszolgálására a nemesek román jobbágyokat fogadtak fel.
Az új telepesek önkéntesen jöttek kisebb vagy nagyobb csoportokban, telket kaptak és
helyenként nagyobb területeket is benépesítettek. Kezdetben a szék peremvidékein
találkozunk nagyobb számban velük, majd fokozatosan a belső részeken is feltűnnek.
Nagyobb számban kimutathatóan a 18. század eleji nagyfokú népességcsökkenést követően
költöztek be, amelynek egyik oka a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc szabadságharc volt.
Az okok egyértelmű magyarázatára találunk, ha szemügyre vesszük a kor történetíróit. Cserei
Mihály írásaiból kiderül, hogy 1708 -ban behurcolják a pestist, amely 1711 -ig pusztított.654 A
pestis mellett marhavész és dögvész is tizedelte az állatállományt. A lakosság még ki sem
heverhette a járvány okozta pusztításokat, amikor 1717 nyarán újból felüti a fejét a vész,
amely 1720 -ban szűnt meg. A pestis okozta pusztításokat fokozta még egy sor természeti
katasztrófa is, a sáskajárás mellett 1717 –1718 -ban rendkívüli szárazság okozott nagy
éhínséget, amely legalább akkora pusztítást vitt végbe a népességen, mint a pestis. Egyes
becslések szerint ekkor Udvarhelyszék lakosságának mintegy harmada elpusztult.655 A
hiányzó munkaerőt a földbirtokos nemesi családok román nyelvű jobbágyokkal pótolták.
A beköltöző jobbágyoknak elkezdett kiépülni egyfajta egyházszervezete is, de mivel
ezek elszórtan jelentkeztek és nélkülözték a jelentősebb társadalmi összefogást hosszútáv on
nem lehettek életképesek.656
Az erdélyi románság különben sem rendelkezett kiépült egyházi hagyományokkal. A
reformációt megelőzően egyházszervezetileg két ortodox püspökség között oszlottak meg. Az
északi területek a Ștefan cel Mare moldvai fejedelem al apította egyházszervezetbe, míg a dél –
erdélyi területek a szilvási (Hunyad megye) püspökséghez tartoztak, amely később
Gyulafehérvárra költözött. 657
A reformáció idején a lutheránusok nem jártak komoly sikerekkel, hogy tanaikat
szélesebb körben elterjesszé k a románok között. A sikertelenség fő oka az volt, hogy a német
nyelvet akarták az egyház nyelvének tenni, így idegenkedés és értetlenség fogadta.658 A
kálvinisták a nép saját nyelvén közeledtek, énekeket, tanításokat fordítottak le románra,

650 SzOkl ú.s. I. 59.
651 BALOGH 2005, 45 –48.
652 SzOkl ú.s. V. 168 –171, SzOkl. ú.s. IV. 150 –154.
653 Egy 1608 -ban kelt rendelkezés szerint ha „valak ik elkötötték magokat valami praetextus alatt, két vagy három
köböl zabért, elégséges lévén pedig mind a hadakozásra, mind pedig a megváltozásra,megváltozzék, s az is kinek
kötötte magát, kibocsássa, ha ki nem bocsátja kifoglaltassék.” HERMANN –KOVÁCS 1991, 163.
654EH 1983, 432.
655 PÁL -ANTAL 2008, 230.
656 HERMANN –KOVÁCS 1991, 166.
657 VARGA 2007, 5.
658 GAGYI 1912, 110.

93
anyanyelvi köny veket adtak ki.659 Az ortodoxok, noha idegenkedtek a kálvinizmus eszméitől
az 1560 -as évekre mégis létrejött Hátszeg vidékén az erdélyi román református egyház. János
Zsigmond kálvinista szuperintendesnek rendelte alá a román papságot, majd számukra saját
püspököt nevezett ki Szentgyörgyi György vezetésével, aki nemességet kapott és a magyar
püspökökkel egyenrangúnak volt tekinthető.660 1566 -ban a szebeni országgyűlés elrendelte a
görög keleti papság áttérését és György püspök mögé való felsorakozását.661 A refor máció
ennek ellenére mégsem gyökerezhetett meg, egyrészt a folytonos bevándorlás miatt, másrészt
mert a románság nem érezte magáénak a kálvinizmus racionalizmusát.662
Báthory István uralkodása alatt megállt a románság reformációja, a reformált
püspökség ped ig megszűnt.663 Bethlen Gábor uralma alatt egységes irányítás alá kerültek az
erdélyi ortodoxok, gyulafehérvári központtal, amely többé -kevésbé a 17. század végéig
megmaradt.
A 17. század végén Erdély Habsburg uralom alá kerülésével a románok egyházi
helyz ete is gyökeresen megváltozott. Az egyházpolitika szerette volna a románokat a nyugati
katolicizmus felé fordítani és ennek érdekében a jezsuiták komoly eredményeket értek el.664
Ez részben annak volt köszönhető, hogy a román papok az unió esetén a katolikus
lelkészekkel azonos jogokat és kiváltságokat ígértek, amely igen vonzónak tűnt számukra.665
1697 -ben a gyulafehérvári zsinaton elhatározták az uniót, feltételül szabva, hogy
megtarthatják a keleti egyház rítusát és maguk választhatják püspöküket. 1699 -ben I . Lipót
király engedélyezte az uniót, amelyre a következő esztendőben sor is került.666
Az első önálló görög katolikus egyházmegye felállítására 1721 -ben került sor Fogaras
székhellyel. Javadalmazására a király a szamosújvári és alsószombatfalvi birtokokat
adományozta.667 Mivel a központ túl periférikusnak bizonyult székhelyét áttette 1738 -ban
Balázsfalvára.
A fehérvári unió után úgy tűnt, hogy az ortodox román egyház megszűnik Erdélyben,
de a helyzet korántsem így alakult. A románok ragaszkodva tradicionaliz musukhoz 1744 után
sokuk visszatért az ortodox vallásra . Főként a Bánátból szerveződve 1761 -re kialakult a
brassói egyházmegye, amelynek székhelye 1784 -től Nagyszebenbe költözött át.668
Udvarhelyszék románságának egyházi beosztásában is a már említett kettő sség alakult
ki. Egyrészt létrejött az udvarhelyi görög katolikus esperesség, amelynek vezetőjét Popa Ioan –
t 1739 -ben Udvarhelyen találjuk.669 Itt kezdetben kis fatemplomot építettek, amely a görög
kereskedők adományainak köszönhetően kőtemplommá épülhetett át az 1820 -as években.670
Fokozatosan kiépítette a filiális egyház rendszerét, ellátva a környező települések
románságának lelki igényeit. Így Abránfalva, Agyagfalva, Alsósófalva, Betlenfalva,
Bikafalva, Bögöz, Felsőboldogfalva, Felsősófalva, Fenyéd, Hodgya, Kadicsfalva, Kecset –
Kisfalud, Korond, Máréfalva, Küküllőkeményfalva, Lengyelfalva, Miklósfalva, Muzsna,
Ócfalva, Oroszhegy, Sükő, Sándorfalva, Székelyderzs, Székelyszentkirály,
Székelyszentmihály, Szombatfalva, Tibód, Vágás tartoztak ide.671 Egyértelmű volt , hogy

659 BITAY 1925, 85.
660 GAGYI 1912, 116.
661 GAGYI 1912, 116 –117.
662 BITAY 1925, 89.
663 BITAY 1925, 94.
664 WOLF 2002, 47−54.
665 GERGELY 1991, 106 –117.
666 CHIFĂR 2002, 95−103.
667 MIRON 2002, 167−182.
668 DUMITRAN 2005, 53−61.
669 JÓZSA 1932, 12 –16.
670 HERMANN –KOVÁCS 1991, 169.
671 LENK 1839, 4. köt 141, és az ide tartozó települések.

94
egyetlen egyház ennyire szétszórtan levő gyülekezetet nem tarthatott fenn életképesen sokáig.
Az udvarhelyin kívül további parókiával rendelkeztek Abásfalván, ahol kezdetben szintén
fatemplom volt. Ennek a filiái Gyepes, Homoródalmás, Homoródkeményf alva,
Homoródszentmárton, Homoródremete, és Kénos voltak.672
Egy másik plébánia volt Alsóboldogfalván, ahol szintén fatemplomban élhették meg hitüket a
felekezet tagjai.673 További parókiák voltak Székelyszenterzsébeten, három filiával,
Bözödújfaluban, pedig n yolc leányegyházzal.674
A parókiák feletteseiknek a helyzetük fokozatos romlásáról tesznek említést, letik a
mostoha körülményeket és az egyházközségükhöz tartozó szétszórt települési hálózatot.
Mivel az említett öt plébánia nem tudta sikeresen ellátni hív ei gondozást idővel a katolikus
papok vették át ezek ellátását, tovább gyorsítva a románság asszimilációját. A románoknál
gyakori volt a vallásváltás. Amellett, hogy az egyik román gyülekezetből átálltak a másikba, a
magyar gyülekezetekben sem találták gya kran a helyüket. 1851 -ben a homoródszentmártoni
református lelkész, Kovács János arról számolt be az esperesnek, hogy gyülekezetéből hat
családfő visszatért a régi görög vallására.675
Az unitus vallásuaknál is rosszabb helyzetben voltak az ortodox felekezet tagjai
Udvarhelyszékben. 1761 -ig a felekezetek törvényen kívülinek számítottak , egyházi hierarchia
és lelkész képzés nélkül. Elszigeteltségük folytán csupán három parókiát tudtak kiépíteni:
Alsóboldogfalván, Nagygalambfalván és Vargyason, annak ellenére, h ogy 1761 körül
számbelileg többségben voltak az egyesültekhez viszonyítva.676 A parókiáktól távol eső
falvakba vetődött ortodoxok előbb utóbb vagy a görög katolikusokhoz álltak át, vagy
valamelyik magyar egyházhoz csatlakoztak.
A román felekezetek összeírásainak adatai szerint 1761 -ben 1295 görög katolikus volt,
1850 -ben 1445, mí g 1886 -ban 1544. Az ortodoxok létszáma 1761 -ben 1305, 1850 -ben 1149,
1886 -ban pedig 1206 hívő volt.677

672 LENK 1839, 1. köt. 1, és az ide tartozó települések.
673 HERMANN –KOVÁCS 1991, 172 –173.
674 HERMANN –KOVÁCS 1991, 174 –176.
675UREL 1851, 5.
676 HERMANN –KOVÁCS 1991, 178.
677 HERMANN –KOVÁCS 1991, 182 –187.

95
IV.6. Udvarhelyszék felekezeti megoszlása a 18 –19. században

Udvarhelyszék településeinek felekezeti megoszlása a Habsburg rekatolizációt
követően a 1 8. század közepére végérvényesen kialakult. Ezt követően már nem történnek
jelentős módosulások. A szék középső része református maradt, a déli, dél -nyugati és északi
része unitárius, a keleti és a nyugati részeken katolikus felekezetek éltek. Több települ és
esetében két vagy három vallás is életképes maradhatott és saját templomot, illetve
gyülekezetet építhetett ki ( 18. kép ). Ez valójában az 1556 -os tordai országgyűlés
rendelkezésének következtében alakulhatott így ki. Ez a rendelet tette lehetővé
Udvarhe lyszéken azt a felekezeti sokszínűséget, amely mindmáig jellemző erre a vidékre. Ez
egyben azt is eredményezte, hogy a kis létszámú (150 –200 fős) településen több felekezet
temploma is felépülhetett, amely egyben azzal járt, hogy a hívekre nézve az egyházi teher
igen megnövekedett, így a papi állás színvonala is jelentősen csökkent. A legtöbb templomot
falvak esetében, szám szerint négyet Alsóboldogfalván találjuk.678
A 18. század végére a legtöbb nagyobb gyülekezet saját templomot építve az
önállóság útjára lépett. Egyes településeken ennek voltak előzményei és a folyamat mégis
évtizedekig eltartott,679 máshol előzmények és komolyabb előkészületek nélkül szakadt szét a
korábban jól működő gyülekezet az összekülönbözés miatt.680 Az egyházi önállósodás
igényének a megindokolása az anyaegyház templomától levő távolság volt az esetek
többség ében. Emellett a kisebbik gyülekezet felrótta, hogy nem kapta meg a számára
szükséges és elvárt szolgáltatást. Az anyaegyháznak természetesen nem volt érdeke
engedélyezni a különv álást, mint ahogyan a legfelsőbb egyházi hatóság is sok esetben
ellenezte azt, arra hivatkozva, hogy azt követően a fiatal egyház képtelen lesz megfelelően
ellátni a lelkészt és a tanítót. Az önállósodás legelső és legfontosabb kitétele a saját templom
megléte, az egyházi birtokok kialakítása, amelyet részben az anyaegyházzal való osztozkodás
során szerzett, részben új adományokkal alakultak ki.
Az egyházi birtokok létfontosságúak voltak a gyülekezet életében, hiszen a földek egy
része a templom fenntartás át, másik része a lelkész és a tanító megélhetését jelentette. A
birtokok mennyisége és minősége jelentősen befolyásolta a gyülekezet templomát és egyben
az egyházi életet is jellemezte.
Udvarhelyszék területén a 18. század végére három felekezetnek siker ült tartósan
berendezkedni (katolikus, református, unitárius), két felekezetnek részlegesen (görög
katolikus és ortodox) és egy felekezet (szombatos), mivel nem sikerült jogi státust kiharcolnia
elsorvadt.
A szék felekezeti összetételének vizsgálatához sz ámos forrással rendelkezünk.681 A
gyülekezetek tagjainak számát az évenkénti vizi tációkór feljegyezték, amelyet a felsőbb
egyházi szerv parancsára a püspökségeknek is továbbítottak. Az első országos statisztikai
felmérés, amely a felekezeti hovatartozást is számbavétele zte 1850 -től kezdődik.682 Az
egyházközségek nyilvántartásokat vezette k a felekezetváltókról is, hiszen ez nélkülözhetetlen
volt az anyakönyvezetés szempontjából. A hivatalos népszámlálások bevezetése előtt (II.
József) e zek voltak az egyetlen népesség nyilvántartások. Az anyakönyvek vezetését a
Tridenti Zsinat 1563 -ban tart ott 24. ülése írta elő a katolikus egyházközségek számára, majd
fokozatosan elterjedtek más vallású ak körében is. Magyarország területén Pázmány Péter tette

678 ORBÁN 1868, 20.
679 Lásd pl. Telekfalva esete.
680KELEMEN 1922, 170.
681A legrészletesebb forráskiadvány Ignatz Lenk nevéhez fűződik, amely összeírja a településeken található
templomokat, illetve, azok egyházi státusát. A mű jelentősége továbbá abban rejlik, hogy tartalmazza a filiák és
anyaegyházak kapcsolatait is. (LENK 1939, 1 –4. kötet).
682 DÁVID 1994, 126 –144.

96
kötelezővé használatukat 1625 -ben.683 Székelyföldön a 17. századból nem igazán
rendelkezünk anyakönyv i adatokkal, a 18. század első felének anyakönyvi bejegyzései is
hiányosnak mondhatóak, rendszeressé és általánossá csak a század végére váltak. Ezeket
csakis anyaegyházak végezhették, így történeti forrásaink hiányában ezek megléte jelenheti az
egyes egyh ázközségek önállósági szintjét is.
Az egyházközségek felekezeti összeírásainál figyelembe vettük a középkori állapotokhoz
viszonyított változásokat, az első népösszeírásokban említett papokat,684 az osztrák katonai
térképek adatait685, Lenk vallási adattárát686, valamint az 1850 -es felekezeti statisztikát687.

A. Az Udvarhelyszéki Református Esperesség falvai
Az udvarhelyi egyházmegye 17. század eleji kiterjedéséhez nincsenek adataink. Az
mindenképp bizonyos, hogy kiépülését nagyban korlátozta az időközben létrejöv ő unitárius
egyházszervezet. A reformátusok zavartalanul a Nagy -Küküllő középső szakaszának
falvaiban tevékenykedhettek, a Homoródok, a Nyikó -mente és a mezővárosok 17. századi
története vallási villongásokkal van tele. Az egyházmegye területének kialakulá sa ezeknek a
vitáknak a lezáródásával, elcsendesedésével tekinthető lezártnak.688 A református egyház
szerkezeti megerősödése Ruber Mihály püspökké választását követően zajlott le, aki 1606 -ban
kiadta az egyházi törvénykönyvét, amely Ruberiánus Kánonokként i smeretes.689 Ennek nagy
része az egyházi tisztviselők kötelességével és magatartásával foglalkozott, kilátásba helyezve
a nem híven szolgáló lelkészek zsinati úton való elmozdítását is, valamint a lelkészek
mozgását is korlátozta.690
Az első hiteles összeírás a református anyaegyházakról 1695 -ből való.691 Ekkor 43
önálló egyházról van információnk, amelyek a későbbiekben a filiák önállósodásával tovább
bővült. Az összeírásban szerepelnek azok a települések is, amelyek hagyományosan nem
tartoztak a szék közigasgat ása alá. Így Alsórákos, Fehéregyháza, Héjjasfalva, Magyarfelek,
Moha, Nagybun, Olthévíz, Sárpatak, Szederjes, Voldorff településeinek magyarsága a
szászság evangélikus egyházi szervezetének közelsége miatt, vagy más okokból csatlakoztak
az udvarhelyi esper ességhez.
A református vizitációs jegyzőkönyvekben kevés kivételtől eltekintve nem
találhatunk feljegyzéseket a filiákról, gyakran csupán akkor értesülünk, amikor azok az
egyházi önállósulást kérvényezik. Udvarhelyszéken 1793 -ban 50 anyaegyház volt, a 19.
század vé gére 60 református önálló egyház lett, beleszámítva a nem Udvarhelyszéki
református esperességhez tartozó településeket is.
A református esperességhez tartozó több település területileg sosem tartozott
Udvarhelyszékhez, így Alsórákos, Fehéregyháza, Héjjasf alva, Magyarfel ek, Moha, Nagybú n,
Olthévíz, Sárpatak, Szederjes, Voldorff nem tartoznak a kutatott települések közé.
A középkori Udvarhelyszék erdővidéki települései egyházilag a reformáció után az
erdővidéki esperességhez tartoztak. Az kezdetben vegyes : református és unitárius voltak, a
17. század első felétől már kizárólag reformátusok. Református anyaegyház volt Bardó c,

683 VARGÁNÉ 2004, 155.
684 DÁNYI –DÁVID 19 60, 363 –367.
685 I. KATONAI FELMÉRÉS.
686 LENK 1839, 1 –4. köt.
687 DÁVID 1994.126 –144.
688 JUHÁSZ 1943, 33.
689DÁNÉ 2007, 746 –759.
690„Senki az ő megyeit esztendeje előtt el ne hagyja vakmerő képpen, és az eclának kárával, sarlóját ne vigye az
más jámbor buzájába, ho gy tanítana, esketne és keresztelne, hanemha az seniornak esperesnek tanácsával
törvény szerint élne ugy az ott valo prédikátortól hivattatnék és engedtetnek flor 12 alatt, kitöltvén penig ideit és
tisztit véghez vivén az seniortol kerdezven és az néptől b úcsút vevén menjen el. ‖ (UREL Liber Eccl. 1644, 13.)
691 UREL Liber Eccl. 1644, 114 –181.

97
amelynek 1710 -es önállósodásáig Székelyszáldobos volt a filiája; Bibarcfalva, Erdőfüle,
Nagybacon, amelytől 1670 -ben önállósodott Magyarhermány, a későbbiekben pedig
Kisbacon. Önálló egyházközség volt még Olasztelek, ahová Vargyas reformátusai
tartozhat tak.
Az Erdővidéki Református Egyházmegye 1654 -ben alakult ki a marosvásárhelyi zsinat
határozata révén. Az első esperese Ajtai János volt.692

1. Agyagfalva: A középkori egyházi beosztás teljes egészében átmentődött. Az első
népszámláláskor egy pap, 1850 -ben 804 református hívő van. Filiája végig Décsfalva volt.
2. Mátisfalva: 1760 -körül önállósodott Agyagfalvától, fatemplomot építve. 1762 -től saját
anyakönyvet vezetett, a népösszeíráskor saját papja, 1850 -ben 347 református híve van.
3. Székelymagyaros: Ag yagfalva filiája 1831 -ben épített fatemplomot, korábban nincs
templom a faluban, a népszámláláskor papja nincsen. 1850 -ben 212 református híve van. A
19. század második felében önállósult.
4. Bágy: Az egyházközség kezdetben egészen biztosan unitárius volt. A 17. század második
felében már református. A népszámláláskor egy papját jegyezték, 1850 -ben 468 református
lakosa volt. Kezdetben filiái az unitáriusok között kialakult Homoródszentpál és
Homoródszentmárton egyházai.
5. Bögöz: A középkor végén a telepü lés és filiája református lett, az I. népszámláláskor egy
papját írták össze, 1850 -ben 879 híve volt.
6. Ócfalva: Korábban Bögöz leányegyháza, 1750 körül építettek saját templomot, 1832 -től
már saját anyakönyvet vezettek, 1850 -ben 212 református van a falu ban.
7. Bözöd: A korábbi unitárius és szombatos közösség 1639 -ben elveszítette korábbi
templomát és református lett. Az első népszámláláskor református és unitárius papját említik.
1850 -ben 430 református van. Filiája Bözödújfalu volt, ahol már a 17. száza dban az unitárius
templomviták idején saját egyháza volt.
8. Farcád: A középkori egyházszervezet teljes egészében megmaradt és református lett. Az
első népszámláláskor református pap volt a faluban, 1850 -ben 468 hívőt jegyeztek.
9. Hodgya: már a 17. század ban templomot épít és 1653 -tól fokozatosan az önállósodást
szeretné Farcádtól elérni, amelyre 1752 -ben került sor. A faluban ekkor fatemplom volt. Az
első népszámláláskor református pap ja, 1850 -ben 398 hív e volt.
10. Sükő: 1667 -ben kis fatemplomot épített, ezt követően 1673 -ban sikerült elszakadnia
Farcádtól, amelyet a zsinat véglegesített. Az első népszámláskor református papja, 1850 -ben
178 hívő volt.
11. Felsőboldogfalva: A középkori egyházszervezet ebben az esetben is átmentődött, miután
a felekezet ref ormátus lett. Az első népszámláláskor református pap volt a faluban, 1850 -ben
322 református mellett 60 katolikus is élt. Filiája Árvátfalva maradt végig a 19. század
folyamán, ahol első templomukat a 18. század elején építették fel. 1850 -ben 179 reformátu s
élt itt.
12. Bikafalva: A településen a17. század első felében kőtemplomot építettek, 1796 -ig mégsem
sikerült Alsóboldogfalvától függetlenedniük. Az első népösszeírás nem talált papot a faluban.
1850 -ben 257 református mellett 23 görög katolikus is volt.
13. Felsősófalva: Ebben az esetben is átmentődött a középkori egyházszervezet. A
reformátussá lett településnek református papja volt az első népösszeíráskor, 1850 -ben 1335
református mellett 46 katolikust jegyeztek.
14. Alsósófalva: 1762 -ben kis fa kápol nácskát emeltek , amelyet 1816 –1822 között kőből
újjáépített ek. 1803 -tól önállósodott Felsősófalvától. 1850 -ben 1298 református mellett 92
katolikust jegyeztek, akik a 19. század végén saját templomot is építettek.

692 „Erdővidéki ekklesiaknak, amelyek a prosenior alatt voltanak, megengedtetett, hogy külön senior légyen az
esperestől .‖ (FEHÉR 2014, 197).

98
15. Parajd: Kis kápolna jellegű épületéről már a 1664 -ből van adatunk, 1669 -ben Sófalvától
való önállósodási kérvényét hagyta jóvá a zsinat. Az első népösszeírás református és katolikus
papot említ a faluban. 1850 -ben 741 református mellett 347 katolikust jegyeztek fel.
16. Homoródszentmárton: Az unitáriusok között a református Ugron család faluba kerülésével
1777 után újjáalapították a gyülekezetet, 1779 -től anyakönyvet vezettek. Az első
népösszeíráskor még nincs saját papjuk a faluban ,1850 -ben 305 református t számoltak . Egyik
filiája Szentpéter, ahol Szentpálhoz hasonlóan a 18. század elején református templomot
építettek . Az első katonai felmérésen az unitárius templommal átellenben ábrázolták az
épületet. A gyülekezet itt sem volt életképes az unitáriusok között, így 1850 -re 11 református
marad t a faluban.
Másik filiája Homoródkeményfalva volt, ahol a helyi reformátusok a Bence család
irányításával a 18. Század második felében templomot építettek. 1850 -ben 33 református volt,
a gyülekezet itt is elsorvadt.
17. Homoródszentpál: A Kornis család bu kása után birtokaik református nemesek kezébe
kerültek (Tholdi Ádám, Bethlen Dávid, Jósika Mózes és Kendeffy Gábor) akik parókiát
alapítottak a faluban 1739 -ben. A gyülekezet nem volt életképes, így 1850 -ben 82 reformátust
számoltak, akiket Bágyhoz csatolt ak.
18. Homoródszentlászló : A középkori egyházszervezet ebben az esetben is átmentődött. Az
első népösszeírás református papot talált, 1850 -ben 140 reformátu s volt a faluban. Az első
katonai térkép a település újjáépített templomát ábrázolja, a falu határá ban pedig az Ugronok
kápolnáját.
19. Abránfalva: A faluban a 19. század elején épült fatemplom, a gyülekezet 1890 -ben
szakadt el Szentlászlótól, az első népösszeíráskor nincs pap a faluban 1850 -ben 69 református
mellett 29 katolikust is jegyeztek.
20. Mikl ósfalva: 1866 -ban fatemplomot építettek, de korábban is lehetett egyházi épülete,
hiszen 1815 -ös a Kápolna kútj a helynév. Csak a 3. katona térképen azonosítható
egyértelműen az egyházi épület. Az első katonai felmérésen nincs saját temploma és papja
sincs a népszámláláskor. 1850 -ben 147 református mellett 27 unitáriust is számoltak
21. Kányád: Az egyházközség reformátussá válva 1791 -től új templomot építtet. Az első
népszámlálás református papot jegyzett, 1850 -ben 431 református mellett 10 unitáriust is
számoltak. Filiája mindvégig Jásfalva volt, ahol sosem építettek saját templomot. 1850 -ben
104 református volt a faluban.
22. Kecset : Középkori templomát a reformátusok építették át, feltehető, hogy filiájával együtt
kezdetben unitárius volt. Az első népszáml álás református papot jegyzett, 1850 -ben 502
református mellett 22 unitárius is volt. Filiája Kisfalud, ahol már a 17. században templom
volt. Ezen kívül Szentmihály tartozott ide, ahol az I. katonai felmérésen ábrázolt templom
minden bizonnyal református fatemplom lehetett. 1850 -ben itt 60 hívőt jegyeztek az
unitáriusok mellett.
23.Kissolymos: A középkor végén templommal rendelkező település korábban unitárius volt.
1642 -ben a szombatosok miatt többségbe kerültek a reformátusok, a templomot is ők kapták
meg, akik a 18. században csak fatemplomot tudtak építeni. 1850 -ben 267 református volt a
faluban.
24. Kőrispatak Feltehetően a település szomszédjaihoz hasonlóan unitárius volt. A
református gyülekezetnek már a 17. század első felében temploma volt, miután az unitáriusok
korábbi templomát megkapták. 1695 -ben már biztosan önálló egyházközség, hiszen saját
iskolával rendelkezett. Az első népszámláláskor református és unitárius pap volt a faluban.
1850 -ben 863 híve volt.
25. Küsmöd: A középkori egyházközség tel jes egészében reformátussá lett. Az első
népszámláláskor református papot jegyeztek, 1850 -ben 602 református mellett 84 ortodox is
volt a faluban.

99
26. Szolokma: A 17. század végén már önálló anyaegyház, hogy pontosan mikor szakadt el
Küsmödtől nem ismerjük . Az első népszámláláskor református papja, 1850 -ben 492 hív e volt.
27. Etéd: 1678 -ban saját templomot kezdtek el építeni és 1682 -ben vált el Küsmödtől. 1850 –
ben 1408 református mellett 123 katolikus volt. Az első népszámláláskor öt papját jegyezték,
akik között a firtosi minorita atyák mellett a református papot találjuk.
28. Siklód:A középkorban saját templommal rendelkező település a reformációt követően
1629 -ben vált el Küsmödtől. Az első népszámláláskor református papja volt, 1850 -ben 1214
református sal a faluban.
29. Nagygalambfalva: A középkori egyházközség református lett. Az első népszámláláskor
református és ortodox papja, 1850 -ben 1023 református mellett 371 ortodox felekezetű lakosa
van.
30. Kisgalambfalva: A 17. század közepe táján saját templom ot épített, amely hozzásegítette,
hogy 1676 -ban önállósodjon Nagygalambfalvától. Az első népszámláláskor református papja
van, 1850 -ben 741 hív ővel bírt.
31. Nagysolymos: a szombatos perekig többségében unitárius falu templomát 1639 -ben a
reformátusoknak a dták. Az első népszámláláskor református és unitárius papja van. 1850 -ben
a 817 református mellett 139 unitárius és 62 ortodox volt. Filiája Székelyhidegkút, ahol a 17.
század közepétől templom volt, emellett Magyarzsákod reformátusai is ide tartoztak.
32. Patakfalva : A középkori egyházközség reformátussá vált. Az első népszámláláskor
református papját jegyezték, 1850 -ben 378 hív e volt , akik mellett 21 katolikus t is jegyeztek .
33. Sándorfalva: A település a 17. század második felében fatemplomot épített, ho gy
önállósodhasson Patakfalvától, amelyre 1697 -ben kaptak engedélyt. Az első népszámláláskor
református papjuk van , a gyülekezet száma 1850 -ben 107 fő volt.
34. Telekfalva: A település a 17. század elején épített kis kő templomocskát, azonban 1760 -ig
nem s ikerült önállósodnia középkori anyaegyházától, Patakfalvától. Az első népszámlás
református papját jegyzi, 1850 -ben 356 híve volt.
35. Petek : A reformációt követően minden bizonnyal unitárius lett, de már a 17. század
közepére a református felekezet került többségbe. Az első katonai felmérésen két temploma
van. A reformátusok mellett a görög katolikusok építettek egy kis fatemplomot, akik 1850 –
ben 66 -an voltak a 775 református mellett.
36. Rugonfalva : A település a 17. század elején unitárius, de Bethlen Gá bor rendeletével a
reformátusoknak ítélte a templomot . A 18. században református pap található a faluban.
1850 -ben 803 hívő volt. Leányegyházai Nagy és Kiskede, akik a 18. század közepén
kisméretű fatemplomot építettek. 1850 -ben 129 református élt ott.
37. Betfalva: A 18. század elején kápolnáját említik, 1741 -ben sikerült önállósodnia
Rugonfalvától. Az első népszámláláskor református papja volt, 1850 -ben pedig 272 híve
mellett 22 katolikust is összeírtak.
38. Siménfalva: Székely László és neje Toroczkai Z suzsanna már a 18. század végén
református papot tartott. A 19. század elején felépülő templomukkal megszervezték
Nagykede, Kiskede, Nagykadács, Kiskadács, Szentmiklós, Kobátfalva, Medesér, Tarcsafalva,
Tordátfalva reformátusainak lelki gondozását. 1850 -ben a faluban 178 református volt , a 626
unitárius mellett.
39. Székelyderzs: Bethlen Erzsébet saját vagyonából 1718 -ban lelkészt fogadott a faluban
levő református közösség számára, amely mivel nem volt életképes 1723 -ban a kányádi
egyházhoz csatolták. 1850 -ben 127 református élt a faluban.
40. Székelydobó: A 18. század elején az Ugron és a Simén család támogatásával kialakították
az egyházközség vagyoni alapját, 1721 -re kis fatemplomot is építettek. Az első
népszámláláskor református papja volt, a század vé gén azonban hanyatlásnak indult a
gyülekezet, amely előbb Bögöz, majd Székelymagyaros filiája lett. 1850 -ben 91 református
volt a 474 katolikus mellett.

100
41. Székelydálya: A 17. század elején még feltehetően unitárius, majd a reformátusok
kerültek ki többsé gben és így ők kapták meg a középkori templomot. Az első
népszámláláskor református pap volt a faluban, 1850 -ben 689 hívővel.
42. Ége: Korábban Dálya filiája már 1759 -ben saját anyakönyvet vezetett, amely arra utal,
hogy ekkor má r temploma volt és saját pa pja is. Az első népszámláláskor református pap volt
a faluban, 1850 -ben 262 reformátust jegyeztek.
43. Székelykeresztúr: A középkori templom az unitáriusok birtokába került, amelyet 1631 –
ben még közösen használták a reformátusokkal, majd 1640 körül külön t emplomot építettek
közösen a kisebbik felekezetnek. Az első népszámlálás unitárius és református papot jegyez,
1850 -ben 1527 református volt a településen, 268 katolikus, 20 ortodox és 463 unitárius
mellett.
44. Fiatfalva: A református Geréb család birtoká n a 17. század második felében megjelenő
reformátusok kezdetben Székelykeresztúrhoz tartoztak. A 18. században az unitáriusokkal
közös templomot használtak. Az első népszámláláskor református papja volt, 1850 -ben 378
református mellett 334 unitárius és 87 ortodox volt.
45. Csekefalva: 1640 -ben a csekefalvi reformátusok Rákóczi Györgytől egy romos kápolnát
kaptak meg, amelyet templommá alakítottak, így a 18. század végén önállósodni tudtak
Székelykeresztúrtól. Az első népszámlálás még csak unitárius papját j egyzi. 1850 -ben 210
híve volt a gyülekezetnek.
Csekefalva önállósodásával filiáinak szervezi meg Gagy és Szentábrahám reformátusait.
Gagyban a református gyülekezet 1859 után kis fatemplomocskát építtet, 1850 -ben 124 híve
volt. A többségében unitárius tel epülésen Szentábrahámon a 19. század közepén a református
filia kis fatemplomot épített, akik 1850 -ben 138 -an voltak.
46. Székelymuzsna: A korábban unitárius többségű felekezet templomát 1649 -ben a
reformátusok kapták egy fejedelmi bizottság döntése nyomán. Az unitáriusok csak a 18.
század első éveiben tudtak saját templomot építeni. Az első népszámláláskor unitárius és
református pap volt a faluban . 1850 -ben 633 református mellett 210 unitárius lakost
jegyeztek.
47. Székelyszenterzsébet: Ez a település is kezdetben unitárius volt. A szombatos perek után
kerültek többségbe a reformátusok, így a templomot 1639 -ben a reformá tusok kapták. Az első
népszámláláskor református papját jegyezték. A református gyülekezet mellett, amely 1850 –
ben 961 lelket számlált 163 görög katolikus is volt, akiknek kis fatemplomuk is volt a faluban.
48. Székelyudvarhely : A katolikusokkal való templ omviták lezárásaként a két felekezet
közösen épített új templomot a református gyülekezetnek. A ferences kolostor működésének
köszönhetően 24 papot jegyeztek az első népszámláláskor. 1850 -ben 1065 református élt a
városban.
49. Újszékely: Korábban itt is a z unitárius felekezet volt erősebb. Az 1630 -as évekre a
református fejedelem saját híveinek jutatta a korábbi templomot, amely gyorsan
anyaegyházzá is vált. Az első népszámláláskor csak református pap volt a faluban. 1850 -ben
418 református volt .
50. Alsób oldogfalva: A többségében unitárius településen a 18. század első felében kezdtek
megsokasodni a reformátusok. 1750 -ben a Torma György által adományozott telken kis
fatemplomot építettek. Az első népszámláláskor feltehetően még nincs saját papja, de a 19.
század első éveiben már biztosan önállósult korábbi leányegyházától Újszékelytől. 1850 -ben
200 református élt a faluban.

B. Az unitárius egyházkerületek
Az unitáriusok Udvarhelyszéken két kerületbe szerveződtek, az udvarhelyibe és a
keresztúriba, amelye t a 19. században már közös esperes vezetett. Az unitárius esperességnek

101
nem volt stabil székhelye, így az esperesi iratok abban az egyházközségben gyűltek, ahol az
illető esperes lelkészként működött. Az egyházkörök falvairól a legelső összeírások a 18.
század elejétől kezdve maradtak fent.

Székelyudvarhelyi egyházkör
1. Homoródalmás : A középkori település unitárius lett. Az első népszámlálás két papot
jegyzett a faluból. Az unitáriusok mellett ekkoriban nincs más felekezetnek temploma. 1850 –
ben 1191 unit árius mellett 431 görög katolikus jegyeztek, akik a 19 század végén kezdtek
templomépítésbe, valamint 82 katolikust írtak össze, akik 1892 -ben szintén saját templomot
emeltek.
2. Homoródjánosfalva : A középkori település az unitárius vallás mellett döntött.
Székelydálya unitáriusai ide tartoztak.
3. Homoródkarácsonyfalva: A reformációt követően a település unitáriussá lett. A 18.
században a görög katolikusok és a katolikusok erősödtek meg, utóbbiak kísérletet tettek a
középkori templom megszerzésére. Az első népszámlálás négy papot jegyzett a faluból. 1850 –
ben 583 unitáriu s volt.
4. Homoródszentmárton : A középkori anyaegyház összes települése Remetét leszámítva
unitáriussá lett. Az első népszámláskor egy papot írtak össze, 1850 -ben 276 hívő volt a
faluban.
5. Gyepes: A település a 17. század elején még Szentmárton filiája. Kis templomot építve
1641 körül sikerült elszakadnia. Az első népszámláláskor saját papja volt, 1850 -ben 353
unitárius volt a faluban.
6. Homoródkeményfalva: feltételezhetően már a későközépkorban saját temploma volt, így
legkorábban neki sikerült önállóso dnia a szentmártoni anyaegyháztól a filiák közül , már
1635 -ben. Abásfalvával közösen alapítottak egy egyházat. Az első népszámláláskor saját
papja volt a faluban, 1850 -ben 233 unitárius lakos volt a faluban.
7. Abásfalva: 1725 -ben a két település összekülö nbözött, így az Abásfalviak a felsőbb egyházi
szerv jóváhagyása nélkül kis fatemplomot építetek és saját papot fogadtak. Az első
népszámláláskor unitárius és görög katolikus pap volt a faluban, akik szintén kis
fatemplomukban hirdették az igét. 1850 -ben 28 8 unitárius volt a faluban
8. Kénos: Az unitáriussá lett település a 17. század közepén önállósodott Szentmártontól,
kezdetben feltehetően ők is fatemplomot építhettek. Az első népszámláláskor saját papjuk
volt, 1850 -ben 297 hívővel. A 18. században Patakf alva és Fenyéd unitáriusait szervezik
egyházközségébe.
9. Lókod: A leányegyházak közül a legkésőbben építettek templomot, csupán a 18. század
folyamán, így az önállóságot a 19. század elején érték el. 1850 -ben 148 unitárius volt a
faluban, 31 református me llett.
10. Homoródszentpál : A középkori egyházközség unitárius lett. A településen a 18.
században a reformátusok is saját templomot építettek. Az első népszámlálás két papot talált a
faluban. 1850 -ben 520 unitárius lakosa volt.
11. Recsenyéd: A Zólya csa lád patronálásával saját templomot építettek, így 1745 -ben
önállósodtak. Az első népszámláláskor saját papjuk volt, 1850 -ben 219 unitárius volt a
faluban.
12. Homoródszentpéter : A középkori település unitárius lett. A 18. században megjelent a
református g yülekezet is, saját templomot építettek, de a gyülekezet nem volt életképes így
eltűnt. Az első népszámlálás unitárius papot talált a faluban. 1850 -ben 211 unitárius mellett
11 református volt.
13. Városfalva: A reformációt követően is Szentpéter leányegyh áza maradt. Az
önállósodására 1650 után, a saját templomának megépítése után került sor. Az első
népszámláláskor saját papja volt, 1850 -ben a 397 unitárius mellett 21 katolikust írtak össze.

102
14. Oklánd : A település egészében unitárius lett, az első népszám lálás unitárius papot
jegyzett, 1850 -ben 606 hívővel.
15. Homoródújfalu: A középkori templommal rendelkező település a reformáció után Oklánd
filiája lett 1681 -es önállósodásáig. Az első népszámlálás saját papját jegyezte, 1850 -ben 313
unitárius lakosa vol t.
16. Székelyderzs : A középkori egyházközség unitárius lett, az első népszámláláskor saját
papjukat jegyezték, 1850 -ben 1060 unitárius vallású lakosa volt.
17. Székelymuzsna: A korábban unitárius többségű felekezet templomát 1649 -ben a
reformátusok kapták egy fejedelmi bizottságnak köszönhetően. Az unitáriusok csak a 18.
század első éveiben tudtak saját templomot építeni. Az első népszámláláskor unitárius és
református pap volt a faluban, 1850 -ben 633 református mellett 210 unitárius volt. A 17.
században, amíg nem sikerült templomot építeni Derzshez tartozott.
18. Vargyas: A gyülekezet unitárius felekezetű lett, a 18. században a román jobbágyok
számaránya növekedett meg, akik ortodoxok voltak. 1850 -ben 172 lakos mellett 1085 volt
unitárius. A népszámlálás kor csak unitárius pap van a faluban.

A Keresztúri egyházkör
1. Alsóboldogfalva: A középkori egyházszervezet unitáriussá vált. A 18. században a
reformátusok , a görög katolikusok és az ortodoxok is saját templomot építettek. 1850 -ben 257
unitárius volt a faluban.
2. Újszékely: Unitárius temploma a 17. század 30 -as éveiben a reformátusok kezére került. Az
unitáriusok viszonylag hamar új templomot építettek, így 1734 -ben különválhattak korábbi
anyaegyházuktól. Az első népszámláláskor unitárius pap volt a faluban, 185 0-ben 418 lelket
számláltak.
3. Bordos: Az unitáriusra tért település 1780 -ra elveszítette régi templomát, amelyet a
katolikusok szereztek meg. Ugyanakkor régi filiájában Csöbben a fatemplomot is a
katolikusok szerezték meg. Bordoson az első népszámlálásko r még unitárius és katolikus pap
is volt, de az unitárius gyülekezet fokozatosan elsorvadt, így 1850 -ben 86 lakos mellett 504
katolikus volt.
4. Rava: Az unitáriussá lett település 1682 körül önállósodott Bordostól. Az első népszámlálás
unitárius papját je gyezte, 1850 -ben 798 unitárius lakosa volt.
5. Bözöd : A 17. század első feléig, a szombatos perek lezajlásáig filiáival együtt unitárius
volt. 1639 -ben kénytelenek voltak átadni korábbi templomukat és fatemplomot emeltek . Az
első népszámláláskor református és unitárius papja volt, 1850 -ben 709 unitárius volt a
faluban. Filiája volt Bözödújfalu, ahol ugyanekkor szintén elvették a templomukat. 1774 -ben
már Kőrispatakhoz tartozott.
6. Kőrispatak: Az anyaegyházhoz hasonlóan itt is elvették az unitáriusok templo mát, akik
fatemplomot voltak kénytelenek építeni. Az első népszámlálás két papot talált a faluban tehát
már ekkor önálló egyházközség filiájával Újfaluval. 1850 -ben 234 unitárius lakosa volt.
7. Énlaka: A középkori templommal a település az unitárius vallá sra tér. Az 1661 -es török
betöréskor a templom jelentős károkat szenvedet. Az első népszámlálás unitárius papját
jegyezte, 1850 -ben 585 unitárius lakosa volt.
8. Firtosmartonos: A település a 18. században fatemplomot épített és ennek köszönhetően
1742 -ben sikerült elérnie az egyházi önállóságot Énlakától. Az első népszámlálás unitárius
papját jegyezte fel, 1850 -ben 691 híve volt.
9. Firtosváralja: 1620 körül kis fatemplomot épített, így sikerült önállósodnia korábbi
anyaegyházától Énlakától. Az első népszá mlálás saját papját jegyezte, 1850 -ben 342 unitárius
lakosa volt.
10. Kissolymos: A középkor végén már a település saját templommal bírt, amely a
reformáció után unitárius lett, egészen a szombatos perekig, miután a reformátusok birtokába

103
jutott a korábbi templom. Az unitáriusok a 17. század második felében új fatemplomot
építettek, amelyet még ugyanannak a századnak a vége előtt kőből építettek át.
11. Korond : A középkori templom unitárius lett, filiái a szomszédos Atyha és Pálfalva
voltak. Az unitáriusok mellett mindig maradt egy kisebb katolikus közösség, akik a 17. század
közepén kis kápolnát építettek. 1716 -ban a katolikusok visszakapták a középkori templomot,
így az unitáriusok új templomot voltak kénytelenek építeni. Az első népszámláláskor két
papja volt, 1850 -ben 801 unitárius lakosa volt a közben 1384 katolikusra duzzadt faluban.
12.Magyarzsákod: A középkori templom az unitáriusok nál maradt, a 18. században a
katolikusok is egyházközséget hoztak létre, így az első népszámlálás két papot jegyzett. 18 50-
ben 374 unitárius mellett 378 katolikus volt.
13. Medesér : A település többségében unitárius volt, középkori templomát is ők építették át.
1850 -ben 517 unitárius mellett 59 reformátust írtak össze. Megalakulása után filiája lett
Kismedesér.
14. Nagysoly mos: A középkori templom kezdetben az unitáriusoké volt, amelyet 1639 -ben a
reformátusoknak voltak kénytelenek átengedni. Korábbi filiája Hidegkút is reformátussá lett.
A temploma elvétele után 1713 -ban sikerül kis fatemplomot építeniük. A 18. századi
népszámlálás református és unitárius papját jegyezte. 1850 -ben 139 unitárius híve volt.
15. Szentábrahám: A középkori egyházközség unitáriussá lett. Az első népszámlálás
unitárius papját jegyezte, 1850 -ben 446 unitárius lakosa volt. Filiája maradt
Magyarandrásfalva, ahol 1850 -ben 117 híve volt a felekezetnek.
16. Gagy: Szentábrahám korábbi filiája a 17. század közepén önállósodott miután 1667 -ben
saját erejéből kőtemplomot épített. Az első népszámláláskor unitárius papja volt, 1850 -ben
318 hívét írták össze.
17. Csekefalva: A másik szentábrahámi filia az anyaegyház új templomának építésekor
szakadt el, 1801 -ben, ahol korábban 1739 -ban fatemplomot építettek. 1850 -ben 210 unitárius
lakosa volt.
18. Szentdemeter : A középkori templom 1723 -ig unitárius kézen volt, ezt követően a
katolikusoké lett. Az első népszámlálás már csak katolikus papját jegyezte, 1850 -ben már
csak 12 unitáriusa volt a falunak, így a gyülekezet elsorvadt.
19. Székelykeresztúr: Az unitárius felekezet a reformátusok 17. századi térnyerését követően
segítséget nyújtott a kisebbik gyülekezet templomának felépítésében. 1767 -ben a katolikusok
szerezté k meg templomukat. Az unitáriusok a türelmi rendelet kibocsájtását követően
építhettek új templomot maguknak. 1850 -ben 463 unitárius volt.
20. Fiatfalva: Feltehetően már a középkor végén épült temploma az unitáriusokhoz került,
amely 1799 -ig Keresztúr leán yegyháza volt. A 19. század elején közösen építettek templomot
a reformátusokkal, 1850 -ben 334 unitárius volt, 378 református mellett.
21. Székelyszentmihály: A középkori egyházközség unitárius lett. A 18. században
reformátusok építettek feltehetően fából templomot. Az első népszámlálás unitárius papját
jegyezte. 1850 -ben 354 unitárius mellett 60 református volt a faluban, 77 katolikus mellett.
Filiája Bencéd 1803 –1805 között épített fatemplomot a faluban, ahol 1850 -ben 193 unitárius
volt. Másik filiája vo lt Kobátfalva, ahol a 18. század elején épült templom, 1850 -ben 357
unitárius lakosa volt.
22. Székelyszentmiklós : A középkori egyházközség unitárius lett. Az első népszámláláskor
unitárius papja volt. Középkori templomának pusztulása után a 19. század köz epén építették
újjá.
23. Siménfalva: Kezdetben a falu unitáriusra állása után Szentmiklós filiája, de a 17. század
elején önállósodott. 1850 -ben 626 unitárius mellett 178 református volt. Az első
népszámláláskor mindkét felekezetnek volt saját papja.

104
24. N agykede: A település fatemplo mának megépítésével 1816 után nyerte el az önállósodást
Szentmiklóstól, így Kiskedével saját egyházközséget alapítottak. Nagykedében 1850 -ben 126
unitárius, míg filiájában 74 hívő volt.
25. Tarcsafalva : A középkori egyházközség unitárius lett, az első népszámláláskor saját
papjuk van, 1850 -ben 366 unitárius sal a faluban. A 18. század végén a református gyülekezet
is templomot szeretett volna építeni, de szándéka meghiúsult, így a 19. század közepére
csupán 17 r eformátus lakos ma radt a településen .
26. Csehétfalva: A reformáció után Tarcsafalva leányegyháza 1648 után önállósodott. Az első
népszámláláskor unitárius papja volt, 1850 -ben 383 tagja volt az egyháznak.
27. Nagykadács: A feltehetően középkori templommal rendelkező telepü lés a reformációt
követően Tarcsafalva leányegyháza lett Kiskadáccsal együtt. A két leányegyház 1718 -ban
önállósodott korábbi anyaegyházától, 1850 -ben 275 unitárius élt Nagykadácson, a kisebbik
településen pedig 118.
28. Tordátfalva : A későközépkorban temp lomot építő település unitárius lett a reformációt
követően. Az első népszámláláskor unitárius papját jegyezték, 1850 -ben 532 egyháztagja volt.
29. Vécke : A reformációt követően a település unitárius lett, de 1723 -ban a katolikusok
kerültek fölénybe, megsz erezve a korábbi templomot is. Az unitárius gyülekezet
felmorzsolódott. Az első népszámlálás már csak katolikus papját jegyezte, az unitáriusok
szinte nyomtalanul eltűntek a faluból. Korábbi leányegyháza Székelyszállás 1732 után lett
katolikus, az unitáriu sok innen is eltűntek.

C. Katolikus esperesség
A katolikus anyaegyházakról a 17. századi szerzetes beszámolókból van
ismeretanyagunk. A század folyamán 14 anyaegyház és a filiák rendszere működött. A
Habsburg rekatolizációval felvirágzott a katolikus hi télet, egy sor új egyházközség alapítását
eredményezte. A katolikusok esperesi székhelye mindvégig Székelyudvarhely volt. A terület
egyházi beosztását a sematizmusok tárják elénk.
Egyes peremvidéki települések a marosi esperesség alá tartoztak, így az 17 81-ben
Loyolai Szent Ignác tiszteletére alapított Bordos egyháza korábban unitárius település volt.
Megszerezve a templomot a környék katolikusai is megerősödtek, így filiája lett a szintén
templomot szerző Csöb, Rava és Szentdemeter is. Egy másik anyaegyház Szent Erzsébet
tiszteletére Magyarzsákodon alakult ki 1764 után. Miután a gyülekezet saját templomot
épített a többségi unitárius faluban a környező falvak Hidegkút (1850 -ben 80 hívővel) és
Újlak filiáit szervezte meg. A harmadik anyaegyház Véckén alakult ki 1729 után a szintén
unitárius közösségben. Leányegy házai Pipe, Szásznádas és Székelyszállás voltak.

Districtus archidiaconalis Udvarhely

1. Atyha : Az unitárius közösség 1622 után visszatért korábbi vallására és Mária Magdolna
tiszteletére egyházközséget alapított. Kezdetben Korond és Pálfalva voltak a fi liái. Az első
népszámláláskor katolikus papja volt, 1850 -ben 1506 híve volt az egyházközségnek.
2. Korond: A korondi katolikusok a 17. század közepén kis kápolnát építettek, míg 1717 -ben
sikerült visszaszerezni az unitáriusoktól korábbi templomukat, amelye t Szent Bertalan
tiszteletére szenteltek fel. Az első népszámláláskor katolikus papja mellett az unitárius papot
találjuk, 1850 -ben 1384 katolikus hívő van. Filiája Árcsó lett.
3. Székelypálfalva: Az egyházközséget 1777 -ben alapították Szentmihály tisztele tére, ekkor
önállósodik Korondtól. Az első népszámláláskor saját papja volt, 1850 -ben 372 egyháztaggal.
A környék katolikusait is beszervezték az egyházi életbe, így hozzá tartoztak Csehétfalva,
Tarcsafalva, Tordátfalva és Firtosváralja katolikus lakói.

105
4. Bözödújfalu: A korábban unitárius egyházközség templomát 1729 után katolikus egyházzá
alakították, amelyet Szentháromság tiszteletére szenteltek. Az első népszámláláskor két pap
volt a faluban, 1850 -ben 239 katolikust számoltak össze. A környező település ek katolikusai
tartoztak hozzá, így Bözöd, Kőrispatak, és Nagysolymos.
5. Etéd: A korábban református többségű településen 1783 után Boldogságos Szűz Mária
tiszteletére alapítottak egyházat, miután a firtosi szerzetesek rövid ideig megtelepedtek itt.
1850 -ben 123 katolikus volt a faluban. Énlaka, Küsmöd, Firtosmartonos, Siklód, és Szolokma
tartoztak hozzá.
6. Homoródremete : A korábbi unitáriussá lett anyaegyházától már 1625 előtt elszakadt és a
település katolikus lett. A 17. században végig katolikus anyae gyház volt. Az első
népszámláláskor katolikus papját jegyezték. 1850 -ben 197 híve volt a faluban. Filiái voltak
Abránfalva, Gyepes, Keményfalva, Kénos, Lókod katolikusai.
7. Homoródkarácsonyfalva: Az unitárius többségű faluban próbálták megszerezni a közép kori
templomot, de nem jártak sikerrel, így a korábbi kápolnájukat alakították át és Szenterzsébet
tiszteletére alapítottak egyházközséget 1739 után. Filiái voltak Bágy, Almás, Szentmárton,
Szentpál, Szentpéter, Jánosfalva, Oklánd, Recsenyéd, Újfalu, Város falva katolikusai. 1850 –
ben 113 katolikus volt Karácsonyfalván.
8. Lengyelfalva : A középkori templommal rendelkező település Szenterzsébet tiszteletére
szentelt egyházzal rendelkezik 1777 után. 1775 -ig Szenttamás filiája volt, így az első
népszámláláskor nincs pap a faluban, 1850 -ben 346 katolikus lakosa volt. Farcád és Sükő
katoliku sait szervezte egyházközségbe.
9. Lövéte : A középkori település végig katolikus maradt, Boldogságos Szűznek szentelt
templommal. Az első népszámláláskor katolikus papját jegyezték, 1850 -ben 1778 katolikus
mellett 124 görög katolikus is volt.
10. Máréfalva : A reformációt követően a település mindvégig katolikus maradt, temploma
Szent Imre tiszteletére volt szentelve. A 18. század második felében Fenyéd is a filiája volt
egy ideig. Az első népszámláláskor katolikus papját jegyezték, 1850 -ben 876 katolikus me llett
55 görög katolikus is volt a faluban.
12. Oroszhegy : A középkori templom rövid ideig református volt, majd visszatért a katolikus
hitre. Filiájával Diafalvával alkottak egy egyházközséget. Egy ideig Szentkirály leányegyháza
volt, akitől 1748 -ban önál lósodott. Az első népszámláláskor saját papja volt, 1850 -ben 1686
katolikus lakosa volt.
13. Parajd: Feltehetően már a 17. század második felében kis kápolnát építő katolikusok 1747
körül önállósodtak, Keresztelő Szent Jánosnak szentelt egyházukkal. A refo rmátusok mellett
katolikus papját is összeírták az első népszámláláskor, 1850 -ben 347 katolikus volt a faluban.
Filiái Alsósófalva és Felsősófalva voltak, ahol a katolikusok szintén templomot építettek
miután kellőképpen megerősödtek.
14. Székelykeresztúr : A többségében unitárius felekezet és reformátusok mellett a 18.
századi rekatolizációt követően 1767 -ben a katolikusoknak juttatta a középkori templomot,
akik 1850 -ben 268 lakost számláltak. Mivel a környéken ez volt az egyetlen katolikus parókia
Alsóbold ogfalva, Betfalva, Csekefalva, Fiatfalva, Gagy, Kisgalambfalva, Kiskede,
Kissolymos, Magyarandrásfalva, Medesér, Nagykede, Oláhandrásfalva, Rugonfalva, Sárd,
Siményfalva, Szentábrahám, Szederjes, Szenterzsébet, Ujszékely, katolikusai mind
hozzátartoztak.
15. Székelyszentkirály: A Szent István tiszteletére szentel középkori templom katolikus
maradt a reformáció után. Az első népszámláláskor katolikus papja volt, 1850 -ben 715 lakosa
volt. Filiája Fancsal volt, ahol a 18. században kis kápolnát építettek Szentkereszt tiszteletére.
1850 -ben 182 katolikus lakosa volt.
16. Székelyszentlélek : A település névadó szentjét viselő plébánia a reformációt követően is
katolikus maradt. Az első népszámláláskor katolikus papja volt, 1850 -ben 561 hívét

106
jegyezték. Filiái Malomfalva, ahol már a 17. század végén kápolna volt, ezen kívül Bencéd,
Bogárfalva, Kadács, Kobátfalva, Szentmihály katolikusai tartoztak hozzá.
17. Farkaslaka: A korábban Szentlélekhez tartozó település templomot építve Nepomuki
Szent János tiszteletére 1762 -ben önállósodott. Az első népszámláláskor katolikus papja volt,
1850 -ben 1040 egyháztaggal rendelkezett. Filiái voltak Kecset, Kisfalud katolikusai.
18. Szentegyháza : Szent András tiszteletére szentel temploma a középkortól fokozatosan
katolikus hitén maradt. Az első népszámlá láskor katolikus papja volt, 1850 -ben 1593
katolikus mellett 54 görög katolikus volt.
19. Kápolnás: Korábban Szentegyháza filiája 1837 után léphetett az önállósodás útjára Szent
Péter tiszteletére szentelt egyházával. 1850 -ben 1328 katolikus lakosa volt.
20. Székelyudvarhely : A reformációt követően heves felekezeti harcok dúltak a katolikusok
és a reformátusok között, amelynek a református templom megépítése vetett véget. 1850 -ben
2039 katolikus mellett 1065 református, 8 unitárius, 21 görög -katolikus és 33 ortodox volt. A
környező protestáns települések katolikusainak egyházi életét is megszervezve hozzá tartoztak
Abránfalva, ahol kis kápolnájuk is volt, Árvátfalva, Felsőboldogfalva, Miklósfalva, Ócfalva,
Patakfalva, Sándorfalva, Szentlászló, Telekfalva lakói.
21. Szombatfalv a: A katolikus település a 17. században önálló egyházközség. A 18. század
során legtöbbször Udvarhely filiájaként működött, az első népszámláláskor sem volt saját
papja, 1850 -ben 584 katolikus lakosa volt. A 17. században rövid ideig Lengyelfalvához is
tartozott.
22. Bethlenfalva: A 16. század elején a Geréb család által alapított egyházközség a felekezeti
viták idejére Udvarhely katolikusait is magába foglalta. A 18. századtól kezdve nagyrészt
Kadicsfalva filiája lett. Az első népszámlálás nem talált papo t a faluban, 1850 -ben 477
katolikusa volt.
23. Székelyszenttamás: A település névadó szentjéről elnevezett plébánia rövid időt
leszámítva katolikus maradt. Az első népszámlálás katolikus papját jegyezte, 1850 -ben 128
lakosa volt. Filiái Tibód, ahol már a 1 7. században kis templomocska volt, 1850 -ben 117
katolikussal, valamint Ülke, ahol a 18. században építettek saját filiális egyházi épületet. A
településen 1850 -ben 471 katolikus lakos volt.
24.Kadicsfalva: A Szent Anna tiszteletére szentelt temploma már a 16. század második
felében megépülhetett. Kezdetben Szenttamás filiája volt, majd 1667 -ben önállósodott és
Bethlenfalvával közös parókiát hoztak létre. A 18. században Udvarhelyhez csatolták,
ahonnan 1802 -ben önállósult. 1850 -ben 389 katolikus volt a falu ban.
25. Vágás : A reformációt követően a település egy része református lett, de nagy része végül
a katolikus vallás mellett döntött. Az első népszámlálás katolikus papját jegyezte, 1850 -ben
515 híve volt. Filiái voltak a katolikus többségű Dobó, ahol 1850 -ben 474 katolikus volt,
valamint a szomszédos Béta, ahol 266 katolikus élt. A református többségű falvak közül
Agyagfalva, Bögöz, Derzs, Décsfalva, Hodgya, Kányád, Magyaros, Mátisfalva, Muzsna,
Nagygalambfalva katolikusainak a lelki gondozását is ez a plé bánia látta el.
26. Zetelaka : A település a 17. század elején még református, de aztán ismét katolikus lett.
Szentkereszt tiszteletére szentel temploma, az első népszámláláskor saját papja, míg 1850 -ben
2317 katolikus lakosa volt.
27. Küküllőkeményfalva: K orábban Zetelaka filiája már a 17. században kis kápolnát épített.
Az egyházi önállóságot 1894 -ben érte el, 1850 -ben 357 katolikus lakosa volt.
28. Fenyéd: A középkorban önálló anyaegyház a 17. században Zetelakához, majd
Máréfalvához tartozott 1815 körüli önállósodásáig. A 18. század közepén épített templomát a
Szentháromság tiszteletére szentelték. Az első népszámlálás nem talált papot a faluban, 1850 –
ben 441 katolikus lakosa volt.

D. Görög katolikusok

107
A görög katolikusok egyházi beosztását az 1761. év végi Buccow Adolf Miklós
parancsára elrendelt a románokra vonatkozó összeírás ból ismerjük , amikor öt templomát és
hét papját jegyezték .693 Emellett az 1835 -ben a Lenk által készített történeti adattár, valamint
az 1848 -ban készítet t egyházi sematizmus adatai tájékoztatnak .694 Az udvarhelyszéki görög
katolikusok az Udvarhely központú esperességbe tartoztak.695
A 19. század első felében a következő egyházközségeket találjuk:

1. Abásfalva : A 18. század közepe táján kis fatemplomot építettek, amely a környék görög
katolikus lakóinak az anyaegyháza lett. Az első katonai térképen ábrázolt templom papját az
első néps zámlálás említi. 1850 -ben 12 görög katolikus volt a faluban.
1848 -ban a filiái voltak Homoródalmás, Homoródkarácsonyfalva, Homoródkeményfalva,
Homoródremete, Homoródszentmárton, Homoródújfalu, Kápolnás, Kénos, Lövéte, Oklánd,
Recsenyéd, Szentegyháza, Város falva görög katolikus lakói.
2. Alsóboldogfalva : Az 1761 -es összeírás tévedésből Székelykeresztúrra helyezte az
egyházközséget és templomát, azonban a településen ekkor csak unitárius és református
templom volt. A 19. századi katonai térképek is az előző két templom mellett a katolikus az új
unitárius templomot jelenítették meg, amelyet a katolikusoknak való átadás után építettek.
Alsóboldogfalván az első osztrák katonai felmérés ábrázolta a görög katolikusok
fatemplomát, akik 1850 -ben 70 hívet számoltak. Filiái voltak 1848 -ban Székelykeresztúr,
Siményf alva, Betfalva, Csehétfalva, Csekefalva, Fiatfalva, Gagy, Kisgalambfalva,
Magyarandrásfalva, Firtosmartonos, Nagygalambfalva, Nagykadács, Nagykede, Rugonfalva,
Szentábrahám, Tarcsafalva, Tordátfalva, Újszékely.
3. Bözödújfalu : 1761 -ben fatemplommal rendelk ezett, azonban akkor nem volt pap a
faluban.1850 -ben 224 görög katolikus lakosa volt a református, katolikus és unitárius lakosok
mellett. 1848 -ban a leányegyházai voltak Bözöd, Énlaka, Etéd és Küsmöd.
4. Petek : Feltehetően már az 1. osztrák katonai térképen temploma volt. 1837 után
anyaegyház lett. 1850 -ben 66 görög katolikus lakos volt a faluban. Leányegyházai voltak
Homoróddaróc, Derzs, Kányád, Dálya és Muzsna görög katolikusai.
5. Szenterzsébet : A 18. század közepi összeírások említik, mint parókia, azonban az első
katonai felmérésen nem jelenik meg templom. Az első népszámláláskor is csupán református
papját említik. A 18. század közepén a 961 református mellett 182 ortodox és 163 görög
katolikus volt. Filiá ival Nagysolymossal, Románandrásfalvával, Kissolymossal, Sárddal,
Hidegkúttal és Nagybúnnal együtt fokozatosan ortodoxok lettek.
6. Székelyudvarhely : A 17. század végén egy görög kereskedő fából kis templomot építtetett,
amely egyben a legkorábbi udvarhely széki görög keleti templom volt. 1739 -ben, mint görög
katolikus esperest találjuk a papját. 1848 -ban a filiái voltak Abránfalva, Alsósófalva,
Bikafalva, Bethlenfalva, Bögöz, Diafalva, Felsőboldogfalva, Felsősiményfalva, Felsősófalva,
Hodgya, Kadicsfalva, K ecset, Küküllőkeményfalva, Lengyelfalva, Mogyorós, Máréfalva,
Miklósfalva, Oroszhegy, Parajd, Sándorfalva, Sükő, Szentkirály, Szentlászló, Szentmihály,
Szombatfalva, Telekfalva, Tibód, Vágás, Zetelaka

E. Görög keletiek
A görög keletiek , vagy ahogy magukat nevezik, ortodoxok templomait is a görög
katol ikusokéhoz hasonló forrásokból ismerjük.
1. Alsóboldogfalva : Az osztrák katonai térképek közül csupán a harmadik jelenítette meg az
ortodox fatemplomot, amelyet a görög katolikus szomszédságában építettek fel. Az

693 HERMANN –KOVÁCS 1991, 167.
694 SCHEM 1848 –49.
695JÓZSA 1932, 12 –16.

108
összeírások szerin 1805 -ben már templommal rendelkezett és saját pappal. 1850 -ben 69 hívő
volt a faluban. Filiái voltak Fiatfalva, Újszékely és Székelykeresztúr.
2. Nagygalambfalva: 1737 -ben feltehetően kis fa imaházuk lehetett, amelyet az első katonai
térképen nem jelenítettek meg. Kőtemplomát 178 7-ben építették brassói kereskedők
támogatásával. Az első népszámláláskor saját papja volt a református mellett, 1850 -ben 371
ortodox lakosa volt.
3. Románandrásfalva ortodox fatemplomát 1723 körül építették, már az első katonai
felmérésen is ábrázolva van .

109
V. Templom körüli temetők
Az elpusztult templomok kutatásának járulékos elemei azok a temetkezések ,
amelyeket a templombelsőbe és az épület köré helyeztek nyugalomra a középkor századai
során. A sírok fontos elemei a templomok kutatásának, hiszen a maradványok a templom
építőiről, fenntartóiról és használóiról árulkodnak. Segítségükkel többet megtudhatunk a kor
embereiről, ugyanakkor közelebb kerülünk a templomtörténet teljesebb rekonstruálásához.
Különlegesen fontos leleteknek számítanak azok a teme tkezések, amelyek a település
gazdagabb, vezetői rétegéhez tartoztak. A feltárt sírok által betekintést nyerhetünk a különféle
korok viseletébe, temetkezési szokásokba, ugyanakkor a csontanyag elemzésével a kor
emberének táplálkozásába, betegségeibe és egy általán kortörténetébe nyerhetünk bepillantást.
A feltárt temetkezések és azok leletei olykor igen nagy segítséget nyújtanak az épületfázisok
keltezésében. Azok elemzésének, illetve feltárásának hiánya adott esetben nem helyénvaló
következtetések levonásár a vezetheti a kutatót.696
A temetkezések antropológiai elemzésével több kérdésre is választ kaphatunk. Ritoók
Ágnes megfogalmazásában a településtörténeti változások lenyomatait is észlelhetjük egy
nagyobb sorozat elemzése kapcsán. Ezen kívül a faluba betele pülő idegen népesség nyomaira,
a családi kapcsolatok rendszerére, a betegségekre, klimatikus viszonyok és a népesség
jellemvonásainak a változásaira is mind válaszokat kaphatunk.697 Ugyanakkor még mindig
időtálló Méri István azon megállapítása, hogy sírokat nem önállóan, hanem összefüggéseiben
kell feltárni, illetve elemezni.698
Annak ellenére, hogy a középkor végéig kizárólagosan a templomkörüli temetőt
használták az egyháztagok végső nyughelyének , a temetőfeltárások mégsem alkalmasak
demográfiai jellegű kuta tásokra, becslésekre a populációt illetően. Egyrészt nagyon kevés és
ritka azoknak az esteknek a száma, amikor egy középkori temető újkori sírok bolygatásától
mentes marad és az teljes egészében fel is táródik. Másrészt mivel egy igen szűk területet
haszná lnak több száz éven keresztül temetőhelynek, adott esetben lehetetlen szétválasztani a
különféle generációkat, nem is beszélve arról, hogy az újabb és újabb sírok ásásával a korábbi
temetkezéseket elpusztították. Így alkalomadtán csupán becslésekbe bocsátk ozhatunk azok
számát illetően.
A magyarországi kutatások számos esetben kísérletet tettek a temető kronológiájának
meghatározására, emellett a paleodemográfiai és paleoszerológiai elemzésekkel kutatták a
feltárt anyagokat. Ezek a kutatások azonban nem ho zták meg a kívánt eredményeket, ugyanis
a régészeti feltárások eredményei teljesen ellentmondásosak lettek az írott források
adataival.699 Ezeknek fő oka az volt, hogy nem lehetett meghatározni az elpusztult csontvázak
számát, ugyanakkor a feltárt sírok menn yisége is igen alacsony volt a hiteles adatok
elnyerésére.
A temetkezések számának meghatározása még önmagában úgysem lenne elegendő a
demográfiai folyamatok elemzésére, hiszen egy plébániatemplomhoz átlagosan nem csupán
egy település tartozott. Udvarhelys zéken az átlagos arány a két leányegyház, de olyan
esetekkel is találkozunk, amikor hét falu alkotott egy egyházközséget. Mivel a filiák a legtöbb
esetben nem rendelkeztek a középkorban egyházi épülettel és így temetkezési joggal sem, az
anyaegyház temetőj ébe lettek eltemetve azok is.

696 RITOÓK 1997, 165.
697 RITOÓK 1997, 172.
698„Egy -egy sír önmagában nem határozza meg a temet ő korát, s őt a leletszegénység még az egyes sírok
közelebbi meghatározásának ehet őségét is er ősen korlátozza. A középkori temet ők szerkezete és a síroknak
leletekben való szegénysége tehát egyaránt szükségessé teszi, hogy a sírokat összefüggésben tárják fel‖ (MÉRI
1944, 6. )
699 VÉKONY 2001, 97.

110
Becslések szerint egy kisebb méretű középkori településen a 16. századra így is
hozzávetőlegesen 3000 temetkezéssel kell számolnunk, ahol a korai időszakban többé –
kevésbé szabályosan temetkeztek, azonban a templomkert szűk vo lta miatt hamarosan
többrétegűvé váltak. Udvarhelyszéken ehhez képest a legtöbb sírt számláló feltárt temetők
sem érik el a háromszázas sírszámot,700 a szék területéről pedig a teljes feltárt mennyiség alig
éri el az 1000 egyedszámot.
Kivételesnek számító a lkalmakkor esetenként nem felszentelt templom körüli
temetőkbe való temetkezések nyomaira is bukkanhatunk a régészeti ásatások során. Ezek
egyik oka az egyházi kitagadáson kívül701 a háború és a járványos időszak lehetett. Hasonló
esettel találkozunk Nagygal ambfalva határában, a Vágás -patak völgyében, feltehetően egy
nemesi mentsvár területéről,702 ahol 1967 -ben öt keletelt temetkezést tártak fel, amelyek közül
kettő gyerek volt. A sírokat egymáshoz igazodva ásták el, amely arra utalt, hogy nem
egyszerre, de ne m sok időkülönbséggel hantolták el őket, valamikor a 13. század után. Az,
hogy valami rendkívüli esemény következtében haláloztak el utalt az a tény, hogy az egyik
felnőtt koponyájába egy számszeríj nyílhegy volt befúródva.703

V.1. A középkori templom cinte rme
A cinterem szó a latin coemeterium szóból magyarosodott né vetimológia útján és a
templom körüli temetőkertet, sírboltot jelenti. Végső görög forrása ( koimetérion ) alvóhelyet
jelent.
A katolikus egyházban a temetkezési szokások a lélek halhatatlanságáb a, a test
feltámadásába, a tisztítótűz létezésébe vetett hit vezérelte, így maga a rítus a lelkek
üdvösségének előmozdítását szolgálta.704 Ennél fogva a szertartás mikéntje, a temetés módja
és annak helyszíne világos és általános szabályokhoz, kánoni rendelke zésekhez voltak kötve,
amelyeknek az alapjait az ókeresztény fegyelmi teológiai alapok jelentették. A temetkezés
szabályozására a legelső rendelkezések a Karoling korban születtek.705 Nagy Károly tette
kötelezővé a pogány temetők felhagyását és a templom kör üli temetkezést.706 Ez a 12 –13.
század katolikus Európájában egységesen elterjedt, így a Magyar királyság területére
vonatkozóan is érvényes szabályozással találkozhatunk.707
Erre vonatkozóan I. László király (1046 –1095) törvényeiben megtaláljuk azt a
rendelke zést, amely kötelezi a felszentelt földbe való temetést.708 Ezt a szabolcsi (1092) zsinat
határozatai is megerősítették, ahol büntetés terhe alatt írták elő, hogy az elhunytakat az egyház
mellé kell temetni.709 Szent László törvényét ismétli meg Könyves Kálmán királyunk (1095 –
1116) is: „ keresztyének temetése ne másu tt, hanem a templom csarnokában legyen ‖.710 Az
Árpád -házi királyok alatt tehát törvények, majd mikor ezek jelentőségüket vesztették, a
begyökeresedett hagyományokhoz való ragaszkodás késztette a lakosságot arra, hogy szinte a

700 A legtöbb temetkezést Bögöz temploma körül tártuk fel 2009, 2012 –2013 -ban, ahol összesen 2 90 temetkezés
nyomait dokumentáltuk.
701 Vö. SZUROMI 2005, 11.
702 SÓFALVI 2012, 201.
703FERENCZI 2002, 43 –47.
704 SZUROMI 2008, 211.
705 HASSENPFLUG 1999, 61.
706 HASSENPFLUG 1999, 61.
707 SZUROMI 2002, 211 –220.
708 „[…] avagy nem a templom mellé temeti az ő halottjait: tizenkét napon át vezekeljen kenyéren és vízen,
kalodába zárva. Ha valamely úr az ő szolgája testét, vagy a falusbíró a helybeli szegény vagy jövevény halottat a
templomhoz nem viteti, azonképpen vezekeljen. ‖ (Corpus Juris Hungarici . Szent László Király De krétumainak
Első Könyve, 25. fejezet az ünnepek megszegéséről és a hívek holt testének eltakarításáról).
709 RITOÓK 2004, 116.
710Corpus Juris Hungarici. Kálmán Király Dekrétomainak Első Könyve, 73. fejezet a keresztyének temetéséről.

111
jelenkorig a terjeszkedés lehető ségétől megfosztott templomkörüli cintermet használja
temetkezési helyül.711
A temetők használatát annak felszentelése kellett megelőzze,712 ugyanakkor a cintermekbe
való épületek emelését, illetve a szemét odahordását további egyházi törvények tiltották.713
Mivel az esetek zömében a falu temploma a település központi részén helyezkedett el, a
falusiak lakóházai is a templom körül csoportosultak, a templomkert, a cinterem terjeszkedése
lehetetlenné vált. Ezt a területet kezdetben árokkal vagy sövénnyel vették kör ül, ennek
nyomai a templomok régészeti feltárásai során Rugonfalván714 és Homoródszentmártonban715
is előbukkantak. Patakfalván a középkori templom feltárásakor, a cinteremfalon kívül egy
2,2–2,4 méter szélességű 1 –1,10 m mélységű árokszakaszra bukkantunk, amely hosszú időn
keresztül nyitva volt (5. obj). Az eredetileg V -alakura ásott árok betöltésének felsőbb
rétegeiben freskótöredéket és omladékot találtunk, így annak használatát a gótikus templom
építésekor szüntették meg és számolták fel, amely a kő kerítőfal megépítése után fölöslegessé
vált.716
Ezt a jól körülhatárolt területet felszentelték és ide temették a lakosokat, kivéve a
kivégzetteket, öngyilkosokat, kereszteletleneket, akiket csak a temetőárokba vagy a
temetőfalon kívülre, jeltelen sírba helyeztek. Homoródszentmártonban a korai temetőkert
szélében, de annak belső felében, amelyet feltehetően élő sövénykerítés választott le, újszülött
csontvázak kerültek feltárásra. Ezek fordított és a szokványos tájolástól eltérő jellege arra
utal, hogy ezek kereszteletlenek voltak.717 A reformációt követően a katolikus
egyházfegyelem lazulásával úgy tűnik, hog y szokássá vált a kereszteletlen gyerekek
templombelsőbe való temetése, hiszen Fulgenzio a Jesi observáns ferences szerzetes 1644 -es
jelentésében arról számolt be, hogy a tudatlan nép, a templomban akarja eltemetni a
kereszteletlen gyerekeket.718
A falvak de mográfiai növekedésével párhuzamosan bizonyos időközökben a temető
részeibe sokszorosan temetkeztek, aminek az volt a következménye, hogy az újabb
temetkezésekkel a régibb sírok egy részét mindig megbolygatták.719 A kegyelet jeléül ezeket a
bolygatott csonto kat vagy visszahelyezték a kiásott sírba, vagy az erre a célra létrehozott
csontházakba, ossariumok -ba helyezték. Udvarhelyszéken a középkor folyamán ezek lehettek
a templom északi oldalához, a sekrestye mellé épített kő csontházak. 1968 -ban
Székelykereszt úron a templomtól északra bukkantak egy osszárium nyomaira.720 Ilyen került
elő Rugonfalván, 1971 -ben a sekrestyétől nyugatra, ahol egy osszárium 3,65×3 m belvilágú,
sekélyen alapozott gyenge minőségű habarccsal összerakott falait azonosították.7212013 -ban
Hom oródújfaluban az északi oldalon azonosítottak egy 50 cm szélességű, csupán egy kősor

711 MÉRI 1944, 5.
712„[…] a püspök elment a szerzeteseivel az egyházmegyéjét meglátogatni, és felszentelni azok temet ő helyeit,
akik templomokat akartak építeni ‖ (Szent Gellért püspök nagy legendája, Szabó Flóris fordítása. Árpád -kori
legendák 1983, 84.)
713PAULER 1899, 361.
714 SÓFALVI 2 012, 176.
715 SÓFALVI 2012, 166.
716Raport de cercetare arheologică. Văleni, Papdomb (Biserica medievală ). Campania 2014. Kézirat a Haáz
Rezső Múzeumban.
717 Ebbe a kategóriába tartoztak a 20, 21, 29. temetkezések. (Raport de cercetare arheologică preventivă. co m.
Mărtiniș, Biserica unitariană fortificată . Kézirat a Haáz Rezső Múzeumban).
718 „a minimo usque ad maximum crassantibus undecumque erriribus, quos pro posse erruncare curamus, orant
enim omnes pro parvulis ante baptismum natis (mortuis elírás az eredeti s zövegben) et in ecclesia sepelire
volunt et e contra etiam pro baptizzatis et mortuis ante usum rationis ‖ (TÓTH 1994, 265.)
719 MÉRI 1944, 5.
720 BENKŐ 1992, 153.
721 BENKŐ 1985, 18.

112
mélységű falszakaszt, amelyben szórványcsontokat is találtak.722 Legutóbb egy részlet került
elő hasonló elhelyezéssel a sekrestye mellé építve Homoródszentpálon ,723 illetve 2 017-ben
Patakfalván. Itt a 14–15. századi sekrestye nyugati oldalához építettek egy 4×1,8 m belvilágú
kőalapozású építményt, amelyben a feltáráskor kb . egy méter vastagságban voltak csontok724.
Helyenként az építkezésekkor megbolygatott nagyobb mennyiségű c sontanyagot egy
közös gödörben is visszatemethették. Hasonló került feltárásra Bögöz középkori templomától
északra, ahol egy hozzávetőlegesen 8 m hosszú ovális gödörben 70 –80 cm vastagságú
rétegben helyezkedtek el csontok.725 Szintén egy gödörbe kialakított osszárium nyomait
azonosítottuk Fenyéden a temető északi szélében, a templomtól távolabb. Ez egy ovális (kb.
2,30×1,4 m) alakú gödör volt, amely -0,65–0,7 m mélységig mélyült a mai felszíntől számítva
az agyagos altalajba . A csontok 40 –50 cm vastagságban voltak elhelyezve . Az osszáriumból
mintegy 650 –700 kg mennyiségű csontot gyűjtöttünk be, amely hozzávetőlegesen 63 –65
eltemetett egyénnek a csontanyaga lehetett.726
A középkor folyamán a templom közelében volt a legnagyobb a sírok zsúfoltsága,
különösen a dé li és keleti oldalon. Az északi térséget fokozatosan hagyják el, ha lehet, a késő
középkorban már nem is temetkeznek oda. Ebből az következik, hogy az északi részen a
legkorábbi sírok maradnak meg leginkább.727
Az első kőből épített kerítőfalak a nagy gótiku s építkezésekkel kapcsolatosan jöttek létre
Székelyföldön,728 avagy a 17. század során, mint ahogy történt ez 1663 -ban az oláhfalviak
templománál.729 Sokukat nem csupán a felszentelt terület körülhatárolására építik, hanem
egyben egy menedékhelyet hoztak létre a falut érhető külső támadások ellen. Ezeket egyes
tehetősebb és népesebb falvakban egész magas szintre fejlesztik, létrehozva a
templomvárakat . L egkiemelkedőbb példái Udvarhelyszéken a székelyderzsi és a
homoródszentmártoni erődtemplomok, amelyeket már b ástyákkal és más védelmi rendszerrel
láttak el.730
A középkor során nem minden templommal rendelkező település esetében volt
megengedve a temetési jog. Ezzel csak a plébániás, lelkésszel bíró, önálló státusú
anyaegyházak rendelkeztek. A filiáknak vagy leánye gyházaknak így az anyaegyházas faluban
volt a temetőhelye. Ehhez az a szabályhoz az egyház annyira ragaszkodott, hogy az 1279. évi
budai zsinat egyházi átokkal sújtotta az ellene vétőket. Kivételt csak azoknak engedtek,
akiknek az ősei az általuk alapított egyházban nyugodtak.731 A temetési jog megadása a
püspöktől függött, aki akár azt is elrendelhette, hogy az engedély nélkül eltemetetteket
kiássák és az anyaegyház temetőjébe eltemettessék. Amennyiben a püspöki parancsnak nem
engedelmeskedtek joga volt a ki közösítéshez folyamodni.732 Érdekes módon a kiközösítés
eszközével a reformációt követően is éltek. Petek esetében 1721 -ben azt a rendeletet hozták,
hogy aki nem él az úrvacsorával azt kiközösítik, amelynek következtében nem lehet
szokványos temetése.733

722 SÓFALVI 2014, 12 –15.
723 NYÁRÁDI Zsolt: Raport de supraveghere arheologică. Sâ npaul, biserica unitariană. Kézirat a Haáz Rezső
Múzeumban.
724 Feldolgozás alatt levő ásatás.
725 NYÁRÁDI 2013, 257 –258.
726 Mind a régészeti ásatás, mind annak csontanyagának antropológiai feldolgozása folyamatban van.
727 RITOÓK 1997, 168.
728 GYÖNGYÖSSY –KERNY –SARUDI 1995, 29.
729 VESZELY 1860, 144.
730 GYÖNGYÖSSY –KERNY –SARUDI 1995, 129 –135; 184 –196.
731 KOLLÁNYI 1906, 56.
732 KOLLÁNYI 1906, 57.
733 „az Úr vacsorájával élni nem karók ez után, ha nem jobbulnak excommunicaltatnak és ha ily hidegségben
találtatnak meghalni ti sztesség nélkül szamár módon temettetnek ‖(UREL 1715, 218).

113
Az an yaegyházak kizárólagos temetkezési joga helyenként a reformációt követően is
megmaradt. Egy 1625 -ös homoródszentmártoni vitás ügyből, amely az anyaegyház és a
leányegyházak (Abásfalva, Lókod, Kénos, Gyepes és Keményfalva ) között volt, megtudjuk,
hogy a fil iáknak külön részük volt a közös temetőben. A templomerődítési munkálatok
kapcsán lezajlott vitában az utóbbiak azt követelték, hogy a temetőkert rájuk eső részébe
szabad bejárási joguk legyen, illetve, hogy oda ne építkezzenek a szentmártoniak, mivel ott
őseik pihennek.734 A püspök ezt a szabad bejárási jogot meg is adta. A filiák az erődítésen
bejáratot nyitottak, így pontosan tudjuk, hogy az ő temetőrészük a cinterem délkeleti felében
volt.
Az egyházas helyeken kívül az elhunytak földi maradványai még elhe lyezhetőek voltak a
különleges jogállású kápolnákban. Hasonló a székelyudvarhelyi Jézus kápolna , ahol a
régészeti ásatások kőből és téglából kiképzett sírboltokat találtak, amelyben több rétegben
temetkeztek.735 A régészeti feltárások emberi maradványokat az onosítottak a firtosi
várkápolna ásaátsa során, amelyek hozzávetőlegesen három eltemetettet jelentenek. Sajnos a
régészeti kutatások során nem tettek megfigyeléseket ezek pozíciójára vonatkozóan.736
Hasonló kápolnák szép számmal lehettek még Udvarhelyszéken, legalábbis erre utalnak a
nagy települések határaiban található kápolna helynevek (pl. Székelyderzs, Bögöz,
Homoródszentpál stb.), azonban ezek már csak régészetileg kutathatóak, ugyanis a
reformációt követően jelentőségüket vesztve elpusztultak.
A középk or folyamán végig kiváltságot jelentett, ha valakit a templomban temettek el.737
Ide főként patrónusokat, papokat helyeztek nyugalomra, de a későbbi forrásokban már azt
találjuk, hogy bárkit, aki megfizette a kért összeget ide temethették.738 A 17. századra a
templomok belseje annyira telítődött, hogy az ide való temetkezést különféle rendeletekkel
kellett szabályozni739. 1627 -ben a katolikus egyházakra Fejér Miklós vicarius rendelkezése
vonatkozik: ,, ha valaki templomba akar temettetni, öregembertől 1 forint, if jabbtól 50 pénz,
tizenkét esztendősnél alább 25 pénz. Kereszteletlen gyermeket nem szabad semmiképen
betemetni sz. helyre, úgymint szentelt tzinterembe, annál inkább templomba, vagy felszentelt
kápolnába ”.740 Járványok idején tilos volt a templomban temetkez ni. Gyergyóban az 1633 -as
pestist követően a cinterembe temetik a járvány áldozatait, ezt követően pedig kibővítik a
cintermet, mert az betelt.741
Vidékünkön a reformáció térhódítása sem hoz ott jelentősebb változásokat a temetkezési
szokásokban. 1571 -ben az agyagfalvi egyház jövedelmi forrásai között találjuk a templomba
való temetkezésből származó összegeket.742 1602 -ben Berekeresztúr egyházközségben hozott
határozat szerint öt forint kifizetése után temetkezhettek a templomba .743 Az1643 -as
marosvásárhelyi zsina t határozatai, noha már ellenzik a templomba való temetést arra
hivatkozva, hogy az „ nem holtaknak temető helyek, hanem az élőknek , gyülekezeteknek […]
helye” , ennek ellenére továbbra is elnézik a régi szokás továbbélését.744

734 KÉNOSI –UZONI 2009, 439 –440.
735 BELDIE 1974, 58 –62.
736 SÓFALVI 2012, 196.
737 Ez a reformációt követően is szokásban maradt, hogy csak egy példát említsünk: 1632 -ben Radecius Bálint
unitárius püspököt „temetik az nagytemplomba az asztal eleiben, rakott sírban ‖. (KÉNOSI –UZONI
2009, 178).
738 Ha valaki fizetés nélkül temetkezett templombelsőbe, egy márka bírsággal sújtották. Vö. SOLYMOSI 1997,
75.
739 NYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 79 –80.
740 VESZELY 1860, 19.
741 VESZE LY 1860, 143.
742 DÁVID 1981, 52.
743 BONCZ 1885, 788 –789.
744 UREL Liber Eccl. 1644, 22.

114
A 17. század első felében megszi lárduló református egyházi szabályozás, amely Geleji –
kánonokként ismeretes,745 sok tekintetben szakított a korábbi gyakorlattal, megtiltva a
köznépnek a templomokban való temetkezést, ellenben a patrónusoknak ősi jogon továbbra is
megengedte.746
A temetkezések nagy száma egy idő után komolyan ve szélyeztette a falak statikáját. Ennek
orvoslására kezdték helyenként szabályozni a sírok ásását az épületbelsőben, először
meghatározva a falaktól való távolságot .747 Mivel ezek sem hozták meg a kívánt eredményt,
elkezdté k kitiltani a temetkezéseket a templomból. Az első hasonló rendszabályt 1614 -ből
ismerjük a homoródszentmártoni egyházközségben. Ekkor azt a határozatot hoz ták, hogy a
„templomba való temetés es testek ki hányása meg tiltatott ‖.748 Ez a határozat természetes en
nem azt jelentette, hogy a temetkezéseket végleg kitiltották a templomból, hiszen 1690 -ben, a
tatár támadás során elhunyt Bíró Gábor testét szintén a templomban helyezték örök
nyugalomra.
Szentkirályon az 1693 -as egyházi vizitáció azt állapította meg, h ogy „ a templom koros
hasadozásáról beszélget tek ugyan , nem remedialtak, mely koros romlás abból következik,
hogy kitsin lévén cintermek és szoros a templom oldalába ásnak sírokat holott arról erős
parancsolat vagyon hogy egy ölnél beljebb ne temetkezzenek meg nem tartották .‖ Ugyanekkor
a templombelsőbe is tem etkeztek, amelyet szintén a templom falainak meghasadásának
okaként határoztak meg, így 17 forint büntetés terhe alatt megtiltották a holtestek
épületbelsőbe való elhantolását. A rendelet további részeként a „ cinteremben való temetésről
inpositio limitálta tik nem mehetvén más temető helyet, azért ám bár temetkezzenek a
cinterembe de 2 ölnyire a templom falakon kívül, a ki beljeb merészel sírt ásni maradjon a
megnevezett poenan fl 12, mely az eklézsia épületire forditassék .”749
Egyes egyházközségekben a templ ombelsőben továbbra is engedélyezték a kriptákba való
temetkezéseket a 18. század közepéig.750 Hasonló kriptákat tártunk fel az elmúlt időszakban
Bögözben, Patakfalván, illetve részben Lövétén. Ősi jogon pedig az egyes templomok
patrónus családjai elvétve mé g temetkezhettek a templombelsőkbe kriptán kívül is. 1718 -ban
Szenterzsébeten a Gyulai család egyik tagjának temetésekor jelentősebb átalakításokat
végeztek a templombelsőben.751

745 1645 -ben a Szatmárnémetiben tartott zsinat megbízza Geleji Katona István erdélyi püspököt, hogy az eddigi
szokások és gyűlési határozatok alapján készítsen az egyház szám ára egy törvénykönyvet. Ezt a könyvet a róla
elnevezett Geleji -kánonok ( Canones Ecclesiastici ) címen ismerik, amely a református egyház első
törvénykönyve. Vö. NAGY 1940.
746 A temetkezésekre vonatkozó szabályozást a LXXVI. kánonban találjuk: ,, A hívek lélek től megvált testeit,
melyek egykor a Szentléleknek voltak templomai s szervei – az elsőrendű pártfogókat kivéve, kik ősi jog szerint a
templomokban vagy kápolnákban szoktak temetkezni, – a városokon és helységeken kívül fekvő temetőkben
tisztességesen kell eltemetni”. Ld. KISS 1875, 40 –41.
747Az 1692 -ben hozott csíkkozmási falutörvény rendelkezése szerint „a templom kőfalához közelebb egy ölnél
nem szabad temetkezni sub poena flor. 12. A cinteremhez is fél ölnél közelebb nem szabad temetkezni sub poena
flor. 12.‖ (IMREH 1983, 291.) Az 1715 -ben kelt határozat alapján senki a modo imposterum halottyát
templomhoz közel két ölnire ne temesse, sub poena fl. 200 . OREVJ 2001, 81 –86.
748 HUEkL 1. köteg, 4. irat.
749 GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a kötet, 116.
750 Az 1726 -os soml yói egyházi gyűlésen szűkítették a temetkezések lehetőségét: „ a templomba való temetkezés
a kőfalaknak romlásokra vagyon, azért senkinek meg nem engettetik, hacsak bóttya vagy kriptája nintsen. A
templomba pedig botot, kriptát tsak nemesseknek szabad erigá lni és csináltatni. Torony vagy cemeterium kő
falahoz egy ölnél közeleb a temetés ne legyen… forint bűntetés alat. ‖ (ENDES 1938, 333).
751 „Néhai boldog emlékezetü úr Gyulai úr őnagysága temetése alkalmatosságával a férfi székek közül vagy kettő
kivágattatvá n és amiatt szorosság lévén mind az úr asztalának, mind a tisztes prédikátor székinek elébb kellett
mozdíttatni, és az egyház bírájának az okon injungáltatott, hogy azon két széket helyben bététesse, hogy penig az
iffjuság ez után a férfi székekben szorulá st ne csináljon imponáltatik, hogy a modo imposterim minden iffju
legény a karba járjon melyre az egyház bírája tartozzék serio vigyázni ‖ (UREL 1715, 218).

115
A temetkezéseket a templomokból végérvényesen a világi hatóságok beavatkozása t iltotta
ki, amely elsősorban egészségügyi szempontokat követett. Mária Terézia uralkodása alatt
számos rendelet született erre vonatkozóan. Ezek a legelső általános birodalmi érvényű világi
temetkezési szabályozások . Elsőrendű célja a higiénikusabb temetke zési gyakorlat kialakítása
volt, amelyek minden vallási felekezetre vonatkoztak. Az első rendelet 1769 -ben született,
amely előírja, hogy a halottakat mélyebbre temessék, a temetőt pedig a legelő marhák ellen
kerítéssel védjék meg. Utóbb betiltja a halotti torokat, további rendeletek szabályozzák, hogy
a holttest két napnál tovább ne maradjon temetetlen, a holtat ne vigyék a templomba, hanem
egyenesen a temetőbe. 1775 -ben újabb rendeletek kerültek kibocsátásra, amelyek
Magyarországon 1777 -ben léptek életbe. Megtiltják a templomon belüli temetkezéseket a
kriptákban is, valamint azok építését a templomok belsejében .752
Vidékünkön a rendelkezést 1788 -ban küldik szét, amelyet a következő évben újból
megismételnek.753 Ezek másolatát, a helyi egyházközségi levéltárak felsőbb rendeleteinek
jegyzőkönyvében találjuk: ,, templom avagy kápolnában levö kriptákot nem tarthatnak […], az
afféle privat familiák kriptái valamint a városokon, ugy a falukon is a közönséges temetö
helyekre tarthatnak, azok is oly meghatározással, hog y a kripták feletti nagyon valo épittések
is szamosak voltak miatt a közönséges temető helyböl igen nagy közelme foglaltassék […] ö
felsége kegyelmesen megengedi, hogy különös hellyek temetö helyböl, annélkül hogy oda
kápolnák epittetnének, választassanak a hová a familiák halottyik temetethessenek, ha az mind
azon által azon az hellyen kívül meghatározott distantiára lészen és ki adatott rendelések
megtartásával történik ”.754 Az a rendelet szabályozza, hogy ,, az ujonnan el temetetteknek
sirjai melynek htsak a föld természete megengedi legalábis 8 láb mélységünek kel lenni ‖755.
1790 -ben további rendelkezésekről értesülünk, amelyek kimondják, hogy „ a holt testek
sokáig temetetlen a föld szinén ne tartassanak, a temetés alkalmatosságával léjendö
predicatio vagy más egyéb Isteni tisztelet alatt a meg holtnak attyafiai férje felesége vagy
gyermekei a koporsora ne bujjanak”.756
1797 -ben törvényileg szabályozzák, hogy csak egy nap elteltével szabad a holtat eltemetni:
„gondjok légyen, hogy ahol valami gyanú vagyon valaki erőszakosos halála iránt, addig az
ollyanokot eltemessék míg a cibil lis iurisdictio által ‖ meg nem vizsgáltatott.757
A rendelet érvénybe lépése nem minden esetben hozott gyökeres változást a távoli
falvakban. Az, hogy 1807 -ben,758 illetve 1808 -ban759 ismételten kiküldik, arra utal, hogy azt
nem igazán tartották be. A bevett szok ásokon nehezen lehetett változtatni az
egyházközösségekben.
1834 -ben a templomba való temetést már büntetéssel sújtják: „nem engedvén meg a
felséges rendelések a temetkezést a mezőről a faluba be hozni, parantsoltatik, hogy a templom
mezeire senki halottját temetni ne merészelje büntetés alatt.”760
A temetkezések kitiltása a templomokból tehát már önmagában is egy hosszantart ó
folyamat volt. A régészeti kutatásoknál igen fontos figyelembe venni azt, hogy számolni kell
újkori sírokkal, egészen a 18. század végéig. Sokszor nehéz feladványt jelenthet a melléklet
nélküli sírok keltezése, ezért számos jellegzetességet (tájolás, szu perpozíció, kéztartás,
koporsó hiánya vagy megléte, sírbetöltés, sírmélység stb.) kell figyelembe venni a korszakba
való besoroláshoz.

752HÓMAN –SZEGFŰ 1939, 515, 517 –519.
753 KUEkL 1. könyv. Felsőbb rendeletek tára 1780 –1809, oldsz. nélkül , 1789 -es bejegyzés.
754 SREkL 1. köteg, 81.
755 SREkL 1. köteg, 85.
756 SREkL 1. köteg, 85.
757 SREkL 1. köteg, 102.
758 SREkL 1. köteg, 116.
759 TUEkL 1. köteg, oldsz. nélkül, 1808. évi bejegyzés.
760 HUEkL 3. köteg, 116.

116
V.2. A régészeti kutatások vallomásai
A középkori templom körüli temetők sírjainak feltárása Udvarhelyszéken a műemlék
felújításokkal kapcsolatosan kezdődött el. A kutatások kezdetén még nem igazán
tulajdonítottak a kutatóik különösebb jelentőséget az előkerült temetkezéseknek, inkább
akadály t láttak bennük, mintsem a templomkutatás szerves és kiegészítő részét. Az 1960 -as
évektől kezdődő felújítások még régészeti felügyelethez sem voltak kötve, így fordulhatott
elő, hogy 1966 -ban Bögözben a templom felújítás alkalmával tett megfigyelések Veté si
László lelkésznek köszönhetően maradtak fenn. A padlócserét is kivitelező felújítások a sírok
szintjét szerencsére nem érintették.761
Az 1974 –1975 között zajló műemlék felújítás alkalmával Felsőboldogfalva templománál
viszont már bolygattak sírokat .762 Rugo nfalva templomának 1971 –1972 -es felújításakor
Molnár István és Székely Zoltán szondázó ásatásokat is végeztek. Több temetkezésről is
beszámolnak, ellenben az előkerült sírokat nem dokumentálták le, így még pontos számuk
sem ismert.763 A templomból d okumentál t temetkezésekről csupán a 2014 -es szondázó
feltárásokból van adatunk, ahol öt sír nyomait észlelték.764
Szintén temetkezések kerültek elő Székelykeresztúr középkori templomának 1968 -ban
elvégzett felújításakor. A templom északi, keleti és nyugati oldalát ku tatóárkokkal szondázták
a városi múzeum igazgatója Molnár István és a bukaresti Műemlék igazgatóság munkatársa
Alexandru Bogdan felügyeletével. Ekkor az északi részen megfigyeltek egy osszáriumot,
szintén az északi oldalon Árpád -kori sírokat is feltártak, amelyek mellékleteként S -végű
hajkarikák is felszínre kerültek.765
Az 1976 -os énlaki templom felújításakor több értékes adat is előkerült annak építéstörténetére
vonatkozóan, temetkezést azonban csak egyet említenek a felújítás beszámolói.766 Szintén egy
nem s zakszerű, a templom és temetőfeltárás módszereit követő ásatás zajlott 1993 -ban
Vargyason, ahol az 1841 -ben elbontott középkori templom helyére új templom építését
tervezték. A keskeny kutatóárkokkal végigszabdalták az elbontott templom teljes felületét,
jelentősebb területet tártak fel a templomon kívül az északi és nyugatoldalon. A feltárás során,
egyes koponyákon zöldes elszíneződés nyomait jegyezték fel, sírok szakszerű feltárása nem
valósult meg.767
Szintén a módszertani hiányosságokat jelzi az 1981 -ben Székelyudvarhely központjában levő
kolostor környezetének kutatása, melynek során Ferenci István a többrétegű templom körüli
temető 14 sírját tárta fel, amelyeket egy járvány áldozatainak gondolt.768
Egy, már módszertanilag a követelményeknek megfelelő kuta tás zajlott
Székelydályában 1992 –1997 között, amelyek során a templom építéstörténetének tisztázása
mellett 27 temetkezést tártak fel. 769
2001 -ben a padlócsere ösztönözte a templombelső rövid ideig tartó kutatását Farcádon,
amelynek az elsőrendű célja az ép ület belső kronológiájának megismerése volt. A feltárás
során olyan temetkezésekre bukkantak, amelyeket a hajófal építése során bolygattak.770

761 SÓFALVI 2010, 34 –35.
762 DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFAL VI 2008, 82.
763 BENKŐ 1992, 132 –136.
764Raport de cercetare arheologică preventivă. Rugănești, biserica reformată . 2014. Kézirat. Székelyudvarhely,
Haáz Rezső Múzeum.
765 BENKŐ 1992, 153 –154.
766 MOLNÁR 1977, 31 –39.
767 BARTÓK 1995, 145 –146.
768 FERENCZI 2002, 60 –61; SÓFALVI 2007, 66; BENKŐ, 2012, 257.
769MARCU 1998, 157 –180.
770 DEMJÉN -NYÁRÁDI -SÓFALVI 2008, 87.

117
2004 -ben a tarcsafalvi templom környezeté ből a talajvíz elvezetés i munkálatok során a
templomtól északra egy m szé les, 1,8 –2 m mélységben egy árok ásására került sor, amelynek
metszetében 70 –80 cm mélységben temetkezések nyomai mutatkoztak.771
Tordátfalván 2010 őszén egy rövid időtartamú leletmentő ásatásra került sor, amelynek célja
volt az északi fal felázásainak megs züntetése. Ennek érdekében közvetlen mind a fal belső
mind a külső részén 50 –60 cm széles vízmentesítő árkot ástak, amelyek feltárása során 16
temetkezés nyomait dokumentáltuk.772 2013 -ban Nagymedesér középkori templomának
statikai szondázásakor öt temetkez ést tártak fel,773 míg Oklándon a hasonló kutatások két
temetkezést,774 Szentléleken pedig 12 sírt eredményeztek.775 A műemlékes felújításokkal
egybekötött régészeti kutatások Derzsből 7 sírt tettek ismertté.776
A ma álló udvarhelyszéki középkori templomok körül számos temetkezést, 68 -at
Székelykeresztúron dokumentáltak 1979 -ben, amikor a templom nyugati homlokzata előtt egy
22 négyzetméteres felületet tártak fel.777 A legtöbb sírszámmal , álló templomok körüli
temetőből Bögözből rendelkezünk, ahol 2009, 2012 –2013 -as években a felújításokkal
egybekötött régészeti ásatások során 290 temetkezés vált ismertté . Ezek a temető legkorábbi
fázisaitól a 19. század közepéig terjedő intervallumból származtak.778
A temetőfeltárások egy másik, szakmailag jobban kivitelezhető módoza ta magukhoz
az elpusztult templomok kutatásaihoz kapcsolódik.
Szentábrahám templombelsejének teljes megkutatása során 176 temetkezést dokumentáltak az
1985 –1987 közötti időszakban, amelyek az adott terület teljes temetőhorizontját ismertté
tette.779 Kányád e lpusztult középkori templomának kutatása során a templombelsőben és a
templomon kívül is kerültek elő temetkezések az Árpád -kortól egészen a 18. századig. 2005 –
2006 -ban zajló feltárások alatt a négy szelvényből összesen 56 temetkezés nyomait sikerült
dokum entálni.780
2006 -ban került sor Székelyudvarhely határában a 16. században elpusztult Szentimre falva
középkori templomának kutatás ára, amely során a szántás és a földművelés által jelentősen
bolygatott lelőhelyen 30 sírt dokumentáltunk. Ezek a felszínhez na gyon közel, 20 –50 cm
mélységben kerültek elő.781 2011 -ben a Vargyasi szoros fölött elhelyezkedő Kőmezőn
található Tatárkápolna feltárása során öt temetkezés nyomait azonosítottuk.782
2002 –2003 között szintén egy elpusztult udvarhelyszéki település kutatására k erül sor. Az
erdővidéki Dobó középkori templomának feltárása során a templombelső 40 százalékát
kutatták. Összesen 16 sírt dokumentáltak, amelyekből három temetkezést a templomon kívül,
a déli oldalon tártak fel.783

771 DEMJÉN -NYÁRÁDI -SÓFALVI 2008, 89.
772 NYÁRÁDI –REJTŐ, 2011, 232.
773Raport de cercetare arheologică preventivă. Medișorul Mare, biserica unitariană . 2013. Kézirat.
Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum.
774SÓFALVI 2014 \1, 35 –40.
775Raport de cercetare arheologică preventivă. Bisericani, biserica catolică . 2013. Kézirat. Székelyudvarhely,
Haáz Rezső Múzeum.
776Raport de cercetare arheologică preventivă. Dârjiu, biserica unita riană . 2012. Kézirat. Székelyudvarhely,
Haáz Rezső Múzeum.
777 BENKŐ 1992, 156 –158.
778 NYÁRÁDI 2013 \1, 251 –291.
779 BENKŐ 1992, 220 –238.
780 DERZSI –SÓFALVI 2008, 271 –273.
781 NYÁRÁDI 2012, 169 –171.
782 SÓFALVI 2012, 150 –151.
783 BORDI 2009, 227 –261.

118
Máréfalva elpusztult középkori templomára a Botos -dűlőben bukkantunk a 2007 –2008 közötti
régészeti kutatások során, amikor a román kori és gótikus szentélyek, sekrestye és a
kaputorony feltárása közben felszínre került 32 temetkezés került dokumentálásra.784
A 18. században Lövéte templomát a Felső -kiáltódombról a falu központjába költöztették.
Középkori templomának helyét a 19. század közepéig temetőnek használták, ezért a
középkori templom és a temető is jelentős mértékben rongálódott, így a 2010 –2011 -ben,
illetve 2013 -ban lezajlott régészeti ásatá sok alkalmával feltárt 109 temetkezés jelentős
hányada az újkorból származott.785
Fenyéd középkori templomának leletmentő ásatására a súlyos erózió és földcsúszások miatt
kerülhetett sor 2010 –2011, illetve 2013 között. Ekkor zömmel a temető dél -keleti részét
kutattuk. A feltárt 52 temetkezés az Árpád -kortól a 17. századig terjedt, amelyek kivétel
nélkül a 16. században épült cinteremfalon kívül voltak eltemetve.786
2011 –2114 között Homoródszentmárton középkori erődtemplomának kutatása során 39
temetkezés került felszínre.787 Patakfalva templomkörüli temetőjének 2014 –2017-es ásatásai
alatt összesen 454 temetkezés került ez idáig felszínre788.

V.3. A cintermektől a köztemetőkig
A középkori temetkezőhelyek elhagyásában jelentős szerepe volt a reformációnak és az azt
követő felekezeti vitáknak. Kezdetben a két felekezet közösen használja a régi temetőt, a
konfliktusok kiéleződésével nem csak a saját templom létrehozásában fáradoznak, hanem
külön temetőket is alapítottak.789
Ez a folyamat a legjobban Székelyudvarhely eseté ben figyelhető meg. Itt 1633 -ban születik
egy egyezmény a reformátusok és a katolikusok között, amely kimondja, hogy „ mivel egy
temetökertek leszen, edgyik a másikra ne vigye halotját, hanem ha edgyik eltemeti, ugy vigye
az másik be. ‖790 Ekkor tehát közös te metővel rendelkeznek a katolikus plébániatemplom
szomszédságában, amelynek egy bejárata volt. 1678 -ban egy újabb egyezség születik, amikor
a reformátusok eladják temetőbeli részüket 35 forintért. Ekkor Szopos Márton és János
földadományának köszönhetően a temető túlsó végében nyitják meg saját temetőjüket,
amelynek a hossza nyolc és fél öl, szélessége 13 öl. Ehhez új bejáratot is kaptak, a régit a
katolikusok szerzik meg.791
1687 -ben a reformátusok panaszt emelnek, hogy olyan utat adtak nekik, amelynek egyes
részei magántulajdonban vannak, valamint árnyékszékeket is építettek az út mellé, ezért kérik
a régi kijárás felszabadítását. Az ügy kivizsgálására bizottság szállt ki, amely további viszály
forrását látja, ha ismét egy utat használnak, ezért felszólítják a katolikusokat, hogy „ tegyék
mind bátorságossá, mind pedig tisztességessé az alsó utat .‖ 1719 -ben újabb csereegyezmény
születik a két egyház között, amelynek értelmében a külső temető mellett két kis darab helyet,
mely azelőtt szántóföld volt, örökösön elcserélnek. Újabb nézeteltérések adódnak, amikor a
katolikus iskolát építik, ezért 1758 -ban új temetőhelyet hoznak létre, a város délkeleti
szélében, amelyet napjainkban is használ a református felekezet. Ez eleinte nem volt túl nagy,
kisebb részletekben vásároltak, illetve cseréltek újabb földeket hozzá. A bejáratot Vargyasi

784 DEMJÉN –SÓFALVI 20 09, 21 –25.
785 Raport de cercetare arheologică preventivă com. Lueta -Felső -Kiáltódomb , campania 2010 –2011, 2013
Kézirat a Haáz Rezső Múzeum könyvtárában.
786Raport de cercetare arheologică preventivă com. Brădești -Csonkatemplom, campania 2010 –2011, 2013 .
Kézir at a Haáz Rezső Múzeum könyvtárában.
787SÓFALVI 2012, 166 –167.
788 A Nyárádi Zsolt által vezetett régészeti feltárások 2018 -ban folytatódnak.
789 NYÁRÁDI 2012 \2, 15 –16.
790 ZAYZON 1893, 88.
791 NYÁRÁDI 2012 \2, 15.

119
Dániel Istvánnal cserélték, amelyért a Malom utcában egy faházzal és csűrrel, istállóval
ellátott telket adtak.792
Atyhában, miután elterjedt az unitárius vallás, feltehető, hogy a katolikusoktól elvett
középkori templom közelébe temetkeztek, majd amikor 1622 -ben visszatért a falu a katolikus
hitre, az Alszeg és a Szoros – utca között alakult ki az unitáriusok temetője.793
A 17. század során egyrészt a felekezeti nézeteltérések miatt, másrészt a leányegyházak
függetlenedésével sorra nyílnak új temetők.
Ezeknek a fejedelemség ko ri temetőknek a nyomait sok esetben régészetileg is
megkutatták.
Olasztelken földmunkálatok során emberi csontok kerültek elő. A kisebb leletmentés során
kilenc, többnyire keletelt koporsós sírt tártak fel. A sírok egyikénél egy 1625 -ben vert Bethlen
Gábor dénárt találtak, amely a temetkezéseket a 17. század első felére keltezi.794
Hasonló sírok váltak ismertté a néhai Keresztúrfalván, a régi Unitárius Gimnázium
területén, ahol 1975 -ben, tereprendezés során egy gyerek, valamint egy nő és egy csecsemő
közös ko porsóját tárták fel, tájolásuk kelet –nyugati volt, a nő fején párta, kezében 1622 -ben
vert II. Ferdinánd érme volt. A sírok 80 cm mélységben kerültek elő. 1977 -ben a közelben,
egy kút ásása közben 120 cm mélyen újabb temetkezésre bukkantak.795 Feltehetően eg y
nagyobb kiterjedésű temető részleteit tárták fel ezen a területen.
További fejedelemség kori temetőrészlet vált ismertté 1986 -ban Firtosmartonoson, a 46.
számú ház kertjében, ahol a kerítés gödrének ásásakor csontvázas sírt bolygattak. A
leletmentés sorá n két egymás mellé temetett vázat tártak fel, a sírok keleteltek voltak,
melléklet nélküliek, a sírföldben és a vázak alatt 17. századi kerámiatöredékek kerültek elő.796
Székelykeresztúr belterületén, a Nagyküküllő árteréből kiemelkedő enyhe magaslat szélén
egy több sírból álló temetőrészlet vált ismertté. Az Iskola utca 29. szám alatt a gazdasági
épületek alapozásakor csontvázas sírokat találtak, keltező leletről nem maradt adat. A
közelben, a 27. házszám telkén egy leletmentő ásatás során több későközépkori , újkori
temetkezés vált ismertté.797 Székelykeresztúr egy másik pontján, a Szabadság tér 52. szám
alatt egy láda alakú koporsóban egy fiatal, melléklet nélküli nő feküdt, karjait a test mellé
helyezték, tájolása észak –északnyugat, dél –délkelet volt.798
A refo rmációnak köszönhetően a 17. század végére felbomlik a régi rendszabályozás,
amely csak az anyaegyházakban engedélyezte a temetkezéseket. A leányegyházakban az új
templomok építését követően a temetkezések jogát is megkapják.799 Hasonló eset volt
megfigyelhe tő a 17. század második felében épített bikafalvi templom esetében, amelyet
2006 -ban régészeti ásatások kutattunk. Noha az előzmények nélküli református templom
belsejében nem találtunk temetkezéseket, ám a szórványcsontok a templomon kívül és a
toronytól nyugatra egy sírfolt, valamint egy másodlagosan beépített sírkő azt jelezte, hogy a
középkori szokások továbbéléseként az új templom köré hozták létre kezdetben a temetőt.800
Szintén a filiába való temetkezés példájával találkoztunk a telekfalvi református t emplom
feltárása kapcsán. Itt még a kőtemplom építését is megelőző sírokat tártunk fel. Az egyik
temetkezést a templom keleti fala vágta. Ennek sírmellékletként III. Zsigmond lengyel király
1614 -es verete került elő, amely egyben a templomot és a sírhorizo ntot is keltezi. A mai
templombelsőben feltárt 69, főként gyereksírból 8 előzte meg a templomépítést, melyek eltérő

792 ZAYZON 1893, 69.
793 SIMÓ 1999, 20.
794 DÉNES, 1996, 2 03–208.
795 BENKŐ 1992, 176.
796 BENKŐ 1992, 76.
797 BENKŐ 1992, 160.
798 BENKŐ 1992, 164.
799 NYÁRÁDI 2012 \2, 17.
800 DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI, 2007. 19 –22.

120
tájolásúak voltak. Ezek sírmellékletei (pénzérmék, párták) azok korát a 17. század első felére
helyezik és csupán egy pár évtizedes használa tot sugallnak. A feltárt temetőrészlet pontos
kiterjedése mindezidáig ismeretlen.801
Azt, hogy a leányegyházak létrehozhattak saját falujukban temetőt, úgy is, hogy nem
rendelkeztek templommal, jól példázza Recsenyéd esete. Itt 1693 -ban a Dallya felé
fordul óban temető kertet említenek .802 A recsenyédi egyház ekkor még Szentpál leányegyháza
volt, és templomot csak 1745 -ben sikerült építenie.803
Ugyancsak temetőt hoznak létre Magyaroson, Agyagfalva leányegyházában 1779 -ben,
ahol „ Agyagfalvi Sándor Mihály ur Kovats i nevü helyben a falun kívül örökösön hagyott és
testált temetö helynek, akkora helyet a melybe bele menne 1. köböl búza, viccinusa egy felöl a
Gyepü, más felöl pedig T Sándor János úr szánto földe .804 A leányegyházban ekkor még
szintén nincs templom, annak építésére csupán 1831 -ben került sor.
Ha a helynévanyagot tanulmányozzuk, akkor azt látjuk, hogy sok esetben, főleg a
népesebb falvakban már a 17. század folyamán létrejönnek az önálló temetők. Rugonfalván
1644 -ben az egyházközség leltára már a mai helyén említi a temetőt, a falu fölötti
temetődombon, arccal a falu fele.805 Bögöz temetőjének első említése 1665 -ből s zármazik.
Hasonló említéseket ismerünk még Kőrispatak (1652), Siménfalva (1633), Siklód (1699),
Tarcsafalva (1686) temetőiről. Érdekes esetet figyelhetünk meg Homoródalmáson, ahol 1693 –
ban elbontják a középkori kőtemplomot a falu határából. Ugyanebben az é vben már egy más
helyszínen levő temetőről értesülünk.806

V.4. Köztemetők kialakulása Udvarhelyszéken
A települések határaiban való temetők már jóval az első közegészségügyi törvénykezések
előtt megjelennek. A szükség hozta létre őket, hiszen a régi temetke zőhelyek már beteltek,
állandó problémát okozva.
1715 -ben Oklándon a határban levő temető egy földadomány révén jött létre, ekkor
„György Deák és Szolga Mihály hattak temető helynek egy darab földet Farkas domb nevű
helyben”.807
Szintén adományozás útján jö tt létre Székelykeresztúr első köztemetője, Farkas Zsuzsánna
adománya révén 1715 -ben: „ Keresztur városiaknak egy temető hellyet a Szűk oldalban
vicinussa egy felöl Nagy Borka szántó földe, más szánto földek végei”.808 Ekkor egy másik
temető is használatban v an: „Katus tavánál”.809
1767 -ben Keresztúr városa a „ Sz. Kereszturi Rf.Sz. Ecclesiának conferala in Ao 1767
Sz.György nap tájában egy darab földet temetö helynek, mellynek vicinussa alól a
szántoföldek felsö végei vagy bütüje a hegy felöl az eklésia temető h ellye, nap keletröl a Pap
János szánto földe”.810
Hodgya kültéri temetője is adományozás után jött létre: 1789 -ben Ákosi Benkő József „az
udvarhely felé fordulóban Vár Hegye nevű helyben egy temető helynek való földet adott”.811

801 NYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 75 –80.
802 SZABÓ 2005, 158.
803 NYÁRÁDI –SZÁSZ 2010, 257.
804 UREL 1779, 151.
805 JAKAB 2004, 209.
806 SZABÓ 2005, 72.
807 MOLNÁR 1999, 163.
808 UREL 1715, 101.
809 UREL 1715 , 101.
810 UREL 1715 , 101\a.
811 UREL 1779, 46.

121
Székelyfancsalon a falu keleti határában Boros János és Sebestyén Piroska adományoztak
temetőhelyet.812
A cintermekbe való temetkezéseket a nagyobb lélekszámmal rendelkező egyházközségek a
19. század közepe fele határozottan tiltották. Hasonló esettel találkozunk
Homoródkarácsonyfalván, a hol 1868 -ban elhatározzák, hogy azután már pénzösszeg fejében
sem engedélyezik a temetkezést a cintermen belül.813
Homoródszentmártonban 1861 -ben, az esperesi vizitáció alkalmával azt állapítják meg,
hogy „ a használatban levő temetkező hely már annyira tölt elődök poraival, hogy minden
sírgödör kiásásakor a holtak csontjai hányatnak ki, mi a kegyeletes érzéseket szomorítva
érdekli – mely előterjesztésre a holtak iránti kegyeletes figyelmet méltányolva az eklésia
elöljáróságának buzgó figyelmibe s hit szerinti gondjaiba ajánlja a vizsgáló székünk – hogy
minden tehető lépéseket megtegyen a Községgel egyezőleg új temetkező helyet fogni fel, a
mostanit mint eklézsia tulajdonát az eddigi használatban megtartani s úgy védelmezni, hogy
abban marhák és állatok által b otrányos rombolást és gazolás ne történjék mi különösön a
megye gondnokának felelet terhe alatt meghagyatik ‖.814 1866 -ban az eklézsia földjéből
újonnan nyitott temetőhöz Dombi Mózes és Kolesa Mihály tulajdon szántóföldjükből egy -egy
darab földet adományoztak .815
Érdekes esemény váltotta ki a Kecsetiek cintermének temetésre való használatát 1799 -ban,
amikor Kisfaludi István megyebíró a katolikus unokáját a cinterembe temettette katolikus
ceremóniával és egy fakeresztet is állított a fejéhez. Az egyházközség ezt nem nézte jó szemel
és beperelte Kisfaludit. Az ügy kivizsgálására bizottság szállt ki, amelynek során a keresztet
eltávolították, és megszabták, hogy többé senki a cinterembe ne temetkezzen.816
Mária Terézia közegészségügyi törvényeit követően még bő száz évnek kellett
eltelnie, hogy törvényileg is elrendeljék a köztemetők létrehozását, de mint látni fogjuk az
udvarhelyszéki településeket vizsgálva ez sem valósult meg maradéktalanul mindenhol, mé g
napjainkban sem.
1876 -ban jelenik meg az a törvénykezés, amely kimondja, hogy „minden község köteles
egy, a helyi népesedési és egészségügyi igényeknek megfelelő, kellőleg berendezett községi
temetőhelyet fenntartani. E kötelesség alól csak az esetben en gedtetik kivétel, ha a községben
egy vagy több felekezeti oly temető létezik, melyekben a temetkezés szabadsága biztosítva
van‖. Ugyancsak ennek a törvénynek a 117. cikkelye szabályozza, hogy a ,, temetőhelyek
felállítása, nagyobbítása, vagy bezáratása, tov ábbá a temetőknek a lakott házaktól való
távolsága, fekvése, körülkerítése s fával beültetése, végre a sírok nagysága, mélysége s
egymástól távolsága, a különféle helyi viszonyok és a talaj minőségéhez képest” kell
megvalósuljon.817
Ugyancsak az említett évi törvénykezés rendelkezett arról, hogy az elhagyott temetők
beépítése csak az utolsó temetkezéstől számítva 30 év eltelte után engedhető meg. Ez a
jogszabály rendelkezik továbbá a temetőkben felállított kriptákról is, amelyeket kívülről

812 SEPSISZÉKI 2003, 95.
813 SEPSISZÉKI 2003, 412.
814 HUEkL 4. köt. 1861 -es bejegyzés.
815 HUEkL 4. köt. 1866 -os bejegyzés.
816„Kisfaludi István a m agok katolikus unokáját Széllyes István nevű kis gyermeket ezen folyó esztendőben az
eklézsiának akaratja ellen és nagy prejudiciumára a cinteremben azon valláson szokott ceremóniával
temettetvén és feje felibe keresztet tétetvén ezért az ekla Kisfaludi Is tván ellen pert indított, melynek folyása alatt
a felek békesség szerint megegyeztek és azon egyezségnél fogva maga Kisfaludi István a gyermek feje felett levő
keresztet lefaragta a békéltető commisszáriusok pedig a felséges királyi ordinációk szerint megh atározták, hogy
többé ennek utána teljességgel senkit a cinterembe ne temessenek a templomnak is romlására, melyben az ekla is
megegyezettés a Sz. vizitáció is helyben hagyja, hogy ennek utána observáltassék parancsolja.” ( RNLCs 52/551,
32).
817 HEGEDŰS 1913 , 331.

122
bejárattal kell ell átni, amit a koporsó elhelyezése után be kell falazni és 30 évig nem szabad
kinyitni. Járványok idején pedig szigorúan tilos volt a kriptákba való temetés. Erről már 1777 –
ben született szabályozás. Annak ellenére, hogy elrendelik a külső temetők használatá t, a
közegészségügyi rendeletek betartásával a régi, szokásban való temetőhelyekre is
kiállíthatnak hatósági engedélyt.818
A legtöbb településen a törvény értelmében megnyitották ugyan a köztemetőket, de
emellett a régi szokások is érvényben maradtak. 1895 -ben Tordátfalván azt nyilatkozzák, a
köztemető kivan jelölve, de még használatban nincs, mert az itteni szokás szerint szétszórtan
temetkeznek.819 Szintén Tordátfalván találjuk azt a példát 1891 -ből, hogy Sándor Zsigmond
és felesége, Cézár Polixéna akar „a kö zség közvetlen közelében egy bels ő teleknek is
számítható bekerített fekv őséget ajándékozni az eklézsiának , az ön maguk és valamint a papi
és a tanító családnak temetkezési helyül, szándékuk lévén kés őbb az ajándékozáshoz, a
fekvőség köri kert fenntartásáh oz 100, azaz száz forintot csatolni” .820 Ezt az illetékesek
alkalmasnak találták, így kifogást nem emeltek.821
1870 után a református egyházi vizitációk a kültéri temetőket is vizsgálják. Ezekből az
adatokból azt láthatjuk, hogy a legtöbb temető nem volt semmi lyen módon elkerítve
(Betfalva, Felsősófalva, Parajd, Szenterzsébet, Nagysolymos, Muzsna, Kányád, Ége,
Szentpál, Siménfalva), sokszor okként nevezik meg azt, hogy két felekezet használja
(Fiatfalva, Kissolymos), vagy, hogy a hely nem teszi lehetővé (Nagyga lambfalva, Bikafalva,
Ócfalva). Egyes esetekben csak azt említik meg, hogy kerítve vannak, de nem térnek ki rá
részletesen (Agyagfalva, Szentmárton, Patakfalva). Számos esetben körülsáncolják a
temetőket, így védve a kóbor állatoktól (Rugonfalva, Kisgalamb falva, Siklód, Szolokma,
Küsmöd, Etéd, Kőrispatak, Telekfalva, Szentlászló). A sáncok környékét sok esetben tövissel,
bozóttal ültették be, hogy tovább nehezítsék az áthatolást (Rugonfalva, Siklód). Kevés esetben
deszkával kerítik körbe, a nagyobb biztonsá g érdekében (Sükő, Farcád, Petek, Hodgya)822.
A 19. század második felére egyes, kisebb méretű temetők már beteltek. Hasonló esettel
találkozunk Kisgalambfalvánál, ahol a köztemető betelésével a lakosok saját kertjükbe
kezdtek temetkezni.823 Bethlenfalván a t emplom költözésekor felhagyták a temetőt is.824
Ravában a 18. század második felében a régi temető egyik felét már lefoglalták, másik fele
kerítés nélküli, mivel az új temetőt használták.825
Felsőboldogfalván a temetőkert mellé egy harangozó házat részben ráép ítettek a temető
területére. Ebből nézeteltérés adódott az egyházközség és a falu között. Az egyházközség kéri,
hogy ismerjék el, hogy az ő területén áll az épület másképp a kötlevelet érvénytelennek
nyilvánítják.826

V. 5. Kerámiaedények és más világi tárgy ak temetőfel tárásokból. Kérdések. Lehetőség
felvetések

A templomok környezetének feltárása során számos olyan világi tárgyat találunk,
amelyek nem kapcsolódnak sem a liturgiához sem a hagyományos egyházi értelembe vett
templomhasználathoz. Ezeknek a tárg yaknak a vizsgálata, elemzése a legtöbb esetben
mellőzésre kerül a templom és temetőfeltárás feldolgozása során, hiszen a tárgyak

818 HEGEDŰS 1913, 331 –332.
819TUEkl 7. köteg, 1895 február 19.
820TUEkl 7. köteg, 1891 március 03.
821TUEkl 13. köteg, 1892 február 11.
822Lásd a forrásoknál a különféle falvak erre vonatkozó adatait.
823NYÁRÁDI 2012 \1, 26.
824GYFSZGyL 664/b, 1. doboz, 3. irat.
825ADORJÁNI 1991, 285.
826UREL 1852, 27.

123
odakerülésének számos oka és lehetősége létezik. Ennek ellenére mégsem hagyhatjuk
figyelmen kívül őket, hiszen ezek is a templ om történetének szerves alkotóelemeit képezik,
vizsgálatukkal pedig sor kerü lhet több lehetőség felvetésére .
A templomfeltárások leleteinek csekély részét képezik világi eredetű fémtárgyak,
amelyek nagy többsége másodlagos helyzetben kerülnek elő. Ezeknek a tárgyaknak egy részét
elveszítették a templomba járók. Ugyanakkor nehéz elképzelnünk, hogy a templomba valaki
véletlenül egy ollót, tűt, vagy ásópapucsot veszített volna el, így ezekre nézve más
magyarázat után kell néznünk.
Nem tartoznak az említett k ategóriába a pénzérmék, hiszen azok legtöbb esetben
véletlenszerűen kerültek elvesztésre a templom körül, avagy sírmellékletként helyezték el az
elhunyt kezébe, vagy szájába. Ezen kívül szintén nem a vizsgált anyag részei a viseleti
tárgyak (övcsatok, csiz mavasalatok, fejdíszek, veretek, ruhadíszek), amelyek az elhunyttal
együtt kerültek a sírba.
Hasonló használati tárgyak templomi környezetbe való kerülését részben
magyarázhatják a babonás szokások, annak ellenére, hogy az egyházi temetési szabályzat ezt
a leghatározottabban tiltotta. A pogány szokások ellen már a 12. században határozatot
hoztak, így az esztergomi zsinat úgy rendelkezett, hogy „ senki se tartson meg semmit a
pogány szokásokból; aki pedig ezt teszi, ha az öregebbek közül való, negyven napi g szigorúan
vezekeljen, ha pedig a fiatalok közül, hét napon át vezekeljen verésekkel ‖.827
Ennek ellenére h asonló tárgyak sírokba való előkerülésére a székelyföldi legelső keresztény
temetőkből is vannak adataink, így például a 12. századi petőfalvi temető 5 6. férfisírjába a bal
kar mellé egy ásópapucsot helyeztek.828 A babonás szokások felerősödtek, illetve továbbéltek
a reformációt követően a katolicizmus szabályzatainak, fellazulása, illetve felbomlása után.
Ezzel magyarázhatóak azok a tárgyak, amelyek fejed elemségkori sírokból kerültek elő,
gondolunk itt például a csíksomlyói plébániatemplom 17. sírjában feltárt férfi jobb
medencéjére helyezetett sarlóra.829 Bögöz középkori templomának feltárása során a 18.
század kriptájának betöltéséből egy törött olló darab ját találtuk meg. Bögözből kisebb
fémtárgyak egyes sírokból is előkerültek (pl. 32, 239 sírok) de ezeket ko rróziójuk okán nem
tudtuk meghatározni, illetve értelmezni.830
Templomok környezetében talált tárgyak közül a legszembetűnőbbek a nyílhegyek,
amelyekr ől az esetek döntő többségében nem lehet eldönteni, hogy azok egy esetleges
települést ért támadással lehetnek -e kapcsolatosak, avagy különféle szokásoknak a
lenyomatai. Az egyik legkorábbi nyílhegy Udvarhelyszékről templomi környezetből
Fenyédről került e lő egy 12. századi kerámiával keltezett zárt rétegből. A rombikus nyílhegy a
rétegben már másodlagos helyzetben volt. Abban az esetben, amikor sírban találjuk meg a
leletet, adott esetben az lehet a halál kiváltó oka is. Hasonló esettel találkozhatunk
Nagy galambfalva határában a nemesi mentsvár területén feltárt felnőtt csontváznál, ahol a
koponyájába egy számszeríj nyílhegy volt befúródva.831 Egyes esetekben, amikor jóval a sír
fölött kerültek elő nyílhegyek késztették arra a kutatókat, hogy abban halotti sz okás
maradványait lássák. Elsőként Móra Ferenc gondolt arra, hogy ezeket szándékosan lőtték a
sírba, hogy abból a gonosz szellemeket elűzzék.832 Hasonló példák a temetőfeltárások során,
lépten, nyomon előkerültek.833 Nagy Árpád úgy gondolta, hogy a temetés köz ben belőtt

827ZÁVODSZKY 1904, 141 –156.
828 BENKŐ 2012, 165.
829 BOTÁR 2008, 42.
830 NYÁRÁDI 2013 \1, 261 –263.
831FERENCZI 2002, 43 –47.
832 MÓRA 1932, 62.
833 TETTAMANTI 1975, 109 –110.

124
nyílvesszők a sírba nem a gonosz elűzését szolgálta, hanem egyfajta végtiszteletadás volt az
elhunyt iránt.834
Udvarhelyszéki ásatásaink során Máréfalva középkori temetőjében a 11. sír feltárása során a
sírgödör falában egy 14 –15. századi nyéltüsk és vas nyílhegy került elő,835 amely hegyével a
földbe fúródva mutatkozott. Szentábrahám 17. századi kriptájának feltárása során másodlagos
helyzetben egy olyan nyílcsúcs került elő, amelynek a köpűjébe berozsdásodott nyílvessző
töredéke maradt meg.836
Számos világi tárgy másodlagos helyzetből, főként sírbetöltésből kerül elő, így
igencsak nehéz meghatározni, hogy azok a már említett rituális jelleggel kerültek a temető
területére, avagy a templomok környezetében lezajlott templomi virrasztások, templom
mellett i vásárok és más rendezvényekkel kapcsolatosak. A bögözi templom környezetéből
vaskéseket, tűket,837 a máréfalvi templom mellől evőárat, 838 Lövétéről egy fém sisak
töredékét találtuk meg.839
Ezeken kívül sok eset ben jelentős mennyiségű kerámia töredéket találtun k, amelyek
templomi környezetbe kerülésének magyarázatára szintén több lehetőség létezik. Ezek közül
az egyik a temetkezési szokásokkal kapcsolatos. A sírba lövés szokásához hasonlóan még az
újkorban is meg volt az a hagyomány , hogy a temetéskor a gonosz s zellemeket elűzzék a
sírból. Nehogy azok a halott lelkét háborgassák edényeket törtek össze.840 Ennek egyik
legjobb régészeti feltáráson azonosított párhuzamát Kaposvárról ismerjük, ahol a 839. számú
női sír gödrében a fej környékén már a temetés előtt össze törtek egy edényt.841
Elvétve találkozunk olyan középkori esetekkel is, amikor a pogány szokás továbbéléseként a
sírba étel és italmellékletet helyeznek az edényekbe. Kaposváron a 184. sírba, a feltehetően
szülés közben elhunyt nő bal bokája mellé egy kismér etű 15 –16. századi füles korsót
helyeztek el, a bal bokája alá pedig egy vassarlót raktak.842
Kivételes temetkezést azonosítottak Berény -Benepusztán, ahol a 12 –13. századi temetkezés
mellett sárgásfehér színű, fenékbélyeges fazékban egy egész tyúk csontvázát , míg egy megégett
fekete színű fazékban egy kakas csontvázát tárták fel. Ezeken kívül több sírnál is hasonló
korból való kerámiatöredékeket találtak.843
Az óföldeáki temetőben a 355. gyereksírt egyenesen egy fazékba helyezték örök
nyugalomra.844
A kerámia ci nterembe kerülésének egy másik lehetősége a vásárokkal függhetett
össze. A vásárokat Szent István 1007 –1015 között kiadott rendelkezései nyomán, a
templomos helyeken tarthatták, a templom előtti téren.845 A vasárnapi vásárok és a templom
összekapcsolásának o ka az volt, hogy a katolikussá lett népet a templomba járásra
szoktassa.846 Ezt az egyház teljes mértékben elfogadta, mivel a vasárnapi vásárokkor a nép a
templomba is betért. A vásárok az állami intézmény számára is jövedelmezőek voltak, hiszen
vásárvámok s zedésével illették azokat.847 A templom köré szervezett vásárok térnyerése egy

834 NAGY 1968, 78 –79.
835 DEMJÉN –SÓFALVI, 2014, 38.
836 BENKŐ 2012 , 165.
837 NYÁRÁDI 2013 \1, 290.
838 DEMJÉN –SÓFALVI 2014, 38.
839 Feldolgozás és közlés előtt álló ásatás. A lelet töredékére másodlagos helyzetben találtunk rá egy újkori sír
betöltésében.
840 KOVÁCS 1944, 264 –265.
841 BARDOS 1987, 33.
842 BÁRDOS 1987, 15.
843 SZABÓ 1 938, 38.
844 BELÉNYESI 2005, 302.
845 JOÓ 2005, 7.
846 KRISTÓ 2006, 96.
847 BÉLI 2008, 9 –34.

125
idő után sértette az egyház érdekeit, így azokat más napokra tették át, de a rögzült
hagyományt már a sorozatos tiltások, parancsok sem tudták eltüntetni nyomtalanul. Így
történhe tett meg, hogy a katolicizmus hanyatlásával 1643 -ban a csíki medencében a vasárnapi
árusítást kellett szabályozzák: „ a mészárosok is, ökrön, a húst a szentegyházhoz ne vigyék,
hanem vagy hátakon, vagy lovakon, mise alatt pedig húst ne vágjanak, ne áruljana k. Az egyéb
árusok, kalmárok, örmények, egyszóval valakik árut visznek a piaczra, mise alatt ne
merészelj enek árulni; míg a templomba beharangozzák, addig ugyan árulhat, a kitől lehet s
veszik áruját, de mise alatt, mise utánig, míg a templomból jőnek, ne árulhasson senki .‖848
Hasonló szokások nemcsak a katolikusok körében voltak elterjedve, így Berekeresztúron a 17.
században istentisztelet előtt és után árusítottak a templomnál húst, égetett bort és kalmár
árut.849 Sajnos megfelelő középkori források hiányában nem tudjuk ezeknek a vasárnapi
vásároknak a menetét, lezajlását, de mivel azok a templom közelében volt ak, jó eséllyel
adhatnak magyarázatot olyan világi tárgyak idekerülésére, mint az evőár, kések, és nem utolsó
sorban kerámiaedények töredékei.
Nagyobb mennyiségű főzőedény és asztali kerámia a templom és a temető területére
kerülhetett még annak megépítés e előtt is, amennyiben ott korábban települési szintek,
épületek voltak. Ezzel az esettel találkoztunk Bögöz esetében, ahol a templombelső és a
templom körüli temető feltárásakor Árpád -kori települési réteget találtunk benne állatcsonttal,
szénnel és patic srögökkel. Ennek a települési szintnek egy földbe mélyített objektumának
részletét is feltártuk a hajó északi oldalán, az 5. szelvényben a templomépítési rétegei alatt,
ahol feltártunk egy földbe mélyített épület (feltehetően lakóház) gödrét. Ennek északi szélét
bontottuk ki teljesen. Déli oldalára a templomhajó északi fala épült rá, n yugatira pedig a
gótikus pillér. K eleti fele a feltárt felületen kívül esett. Az objektum betöltéséből szürkésbarna
és barna, foltosra égett, aprókaviccsal és homokkal soványí tott, lassúkorongolt fazekak
töredékei kerültek elő, amelyek felületén bekarcolt hullámvonal és hullámvonal -köteges
díszítések voltak. Ezeken a fazekakon kívül előkerült egy sötétbarna, homokkal, apró
kavicsszemcsékkel soványított cserépbogrács perem – és válltöredéke, amelynek a belső felén
égésnyomok láthatóak. A kerámialeletek mellett kevés mennyiségben állatcsont is előkerült.
Az épület minden bizonnyal leégett, mivel a betöltéséből nagyobb mennyiségű paticsot
gyűjtöttünk, valamint az egész ugyancsak szé nfoltos volt. A leletanyaga alapján ez az
objektum a 12. századra keltezhető. Az ehhez a korszakhoz tartozó kerámiák másodlagos
helyzetben az egész területen előkerültek, így nyilvánvaló, hogy a templomot megelőzően egy
településrészlet húzódott a patak ba l partján, melynek régészeti anyaga megtalálható a
legkorábbi sírokban is.850 Hasonló települési rétegeket sikerült kimutatni Parajd851 és Etéd852
17. századi templomának építési rétegei alatt, így az ott talált kerámiaanyag egyértelműen
nem volt kapcsolatban a templommal.
Kerámiaanyag és világi tárgyak maguknak a templomoknak a felépítése során is
kerülhettek a későbbi egyházi környezetbe. Az építkezések során evő és ivóedények törhettek
el, különféle világi jellegű tárgyak szóródhattak szét. Ezekben az esetekb en viszont nem
találunk lényeges mennyiségű anyagot, számuk és jellegük igen töredékes. Szentimre
templomának feltárása során a szentélyben a későközépkori agyagpadló és az omladék alatti
sírföldből kizárólag korongolt, szürkésbarna, barna, szemcsés homokk al soványított tölcséres,
tagolt peremű késő Árpád -kori fazekak töredékei kerültek elő.853 A mennyiségük alapján
gyaníthatóan az építkezéssel lehettek kapcsolatban. Szintén kevés mennyiségű kerámiaanyag

848 VESZELY 1860, 22.
849 IMREH 1983, 282.
850 NYÁRÁDI 2013 \1, 257 –258.
851Raport de cercetare arheologică preventivă. Praid, biserica reformată . 2014. Kézirat, Haáz Rezső Múz eum.
852Raport de cercetare arheologică preventivă. Atid, biserica reformată . 2014. Kézirat, Haáz Rezső Múzeum.
853 NYÁRÁDI 2012, 178.

126
került elő Lövétén az elpusztult templom feltárása sorá n,854 ámbár ez nem releváns mivel a
templom felhagyását követően a területet közel száz esztendeig temetőnek használták, így az
újkori cserepek már a temetkezési szokásokhoz, tevékenységekhez voltak köthetőek.
A templomépítkezések korában ideiglenesen telep ülési objektumok, időszakos
szállások is kialakulhattak, hiszen a munkások és a mesterek alkalomadtán nagyobb
távolságokból is érkezhettek. Így az ezek ellátását, élelmezését szolgálva is kerülhettek
hasonló anyagok egyházi közegbe. Régészetileg hasonló ny omokat sikerült azonosítani
Szentábrahám elpusztult templomának kutatása során, ahol a sekrestye feltárásakor
közvetlenül a legalsó padlószint alatt két tűzhely átégett foltjára bukkantak, felületükön 15.
századi edénytöredékekkel. A tűzhelyeket Benkő Elek a sekrestyeépítő munkásokhoz
kötötte.855
Fenyéd templomának feltárása során a templom közelében, attól északra (15.
szelvény) egy menedékes beásást figyeltünk meg . Ebből nagyobb mennyiségű téglatöredék,
Árpád -kori fazekak perem -, oldal – és aljtöredékei ker ültek elő, amelyek válla
hullámvonalakkal és hullámvonalkötegekkel volt díszítve. A fekete, enyhén kevert
téglatöredékes humuszból (R -3) előkerült továbbá egy rombikus nyílhegy is, faszén illetve
állatcsontok töredékei is. A beásásban talált téglatöredékek és nagyobb számú kerámiatöredék
feltehetően kapcsolatba hozható a legelső templom építésével.856 Az, hogy Bögözhöz
hasonlóan korábbi települési rétegből származzanak a töredékek szinte kizárható, hiszen
egyrészt a templom tágabb környezetében végzett terepb ejárások során semmiféle régészeti
anyagra nem bukkantunk, másrészt a beazonosított településnyomok a Küküllő túlpartján, a
mai templom alatti területeken voltak megtalálhatóak.
Egyelőre még nem értékelhetőek teljes mértékben Patakfalva templomának
környe zetében észlelt 12 –13. századi edénytöredékek, hiszen a 2014 -ben elkezdett feltárások
során egy 13 –14. századi egyenes záródású támpilléres szentélyt tártunk fel. Annak ellenére,
hogy voltak ezt megelőző temetkezések egyelőre nem tudjuk értelmezni a rétegb ől és a
sírbetöltésekből előkerült paticsrögöket és edénytöredékeket. Ebben az esetben több korszak
edényanyagát azonosítottuk. A megtalált töredékek mintegy három százaléka volt őskori, 12
százaléka 14. századi, 15 –16. századi volt 11 százalék, ugyanennyi arányban kerültek elő 17 –
18. századi töredékek is. Ezekhez képest 63 százalékát tették ki a kerámia anyagnak az
Árpád -kori töredékek. A mintegy 214 edénytöredék becslések szerint 30 –35 edényhez
tartozhatott. Települési rétegről ebben az esetben sem beszél hetünk, hiszen a templom egy
szeles dombtetőn épült , távol a korabeli azonosított falvaktól. A paticstöredékek jelenléte
faépületet sejtet. Egyelőre ennek kézzelfogható nyomát nem találtuk, így a kerámia jelenlétére
nem szolgálhatunk meggyőző magyarázattal .
Kányád középkori templomfeltárása során is jelentős mennyiségű kerámiaanyagot
dokumentálhattunk. Ebben az esetben is több korszak leletanyagai keveredtek a sírbetöltések
és a régészeti rétegekben. Az őskori töredékek a vizsgált anyag két százalékát jele ntették,
ugyanennyi népvándorlás kori, egy százaléka volt Árpád -kori, három százaléka pedig 17 –18.
századokra volt keltezhető. Kimagasló értékeket mutatott viszont a 14. század (74%), illetve
az azt követő 15 –16. század 18 százalékos aránnyal. A kiugró ért ékek arról árulkodtak, hogy
ebben az időszakban valamiféle tevékenység okán kerülhettek kerámiatöredékek a
cinterembe. Amennyiben százalékos arányban a megásott régészeti felületekre helyeztük az
anyagot az derült ki, hogy a kimagasló arányban a14. századi anyag a 3. szelvényből került
elő, amely az Árpád -kori templom dél -keleti oldalára került megnyitásra. A 14. századi anyag
alaposabb vizsgálata után azt jelenthettük ki, hogy 273 töredék hozzávetőlegesen 40 edény
darabját jelentette. Mivel a templomot meg előző települési nyomokról ez esetben sem

854 Lásd az Elpusztult középkori templomok fejezetnél.
855 BENKŐ 1992, 216.
856 Lásd az Elpusztult középkori templomok fejezetnél.

127
beszélhetünk, hiszen annak megépítése már a 12. század során megtörtént,857 a vásárok
jelenlétére gyanakodhatunk ez esetben.
Annak ellenére, hogy az egyházi törvények tiltották a cinterembe való házak
építését858 nyom ait régészetileg egyértelműen ki lehetett mutatni Szentábrahám templomának
feltárása során. Itt a gótikus épület szintjével megegyező rétegből olyan világi tárgyak
kerültek elő, amelyek egy, a közelben levő épületről tanúskodnak. A feltűnően sok 15. század i
fazekak és kancsók töredékei mellett mécses darab, tál alakú kályhaszem töredék és
kályhacsempe darabok is előkerültek, amelyek minden bizonnyal a templom környezetében
működő paplakhoz tartozhattak.859
A világi tárgyak templomba kerülésének még egy módjá t említenénk, amikor külső
támadás, vagy természeti katasztrófa sújtotta a települést, annak lakói a legnagyobb és
legbiztonságosabbnak tűnő épületben a kőtemplomban találtak menedéket maguk és a
vagyontárgyaik számára. A templomban való világi tárgyak tár olását az egyházi szabályok
határozottan tiltották mind a pap, mind a hívek számára. Erre nézve az 1278 -as budai zsinat
rendelkezései tájékoztatnak, amely szerint „ pap a maga vagy a más holmiját a templomban
tartsa, kivévén, ha ellenség jő vagy tűz támad, de akkor is csak addig, míg a veszély el nem
múlt‖.860
A 15 –16. század gyakori támadásai ellen sok esetben a templomot állandó védőhelyé
alakítják át, falait megerősítik, a templom környezetébe padig lakó és tároló objektumokat
hoztak létre. Székelyföldön s zász minta alapján kerültek kiépítésre ezek a templomerődök.
Udvarhelyszéken Székelyderzs és Homoródszentmárton voltak védelmi szerepre átalakítva. A
homoródszentmártoni régészeti ásatások a védelmi elemeken kívül (torony, falak, bástyák)
belső alápincézet t kőépületeket és talpgerendás faépületeket hoztak felszínre, amelyeket a
középkori temetőre építettek rá. Ezekből gazdag kerámia és fémanyag mellett kályhacsempék
is előkerültek.861
Vagyoni javak cinteremben való tárolását nem mindenhol engedélyezték. 1767 -ben
Homoródszentpéteren a vizitáció arról tájékoztat, hogy a bevitt szuszékokat maradéktalanul
távolítsák el.862

857 Lásd az Elpusztult középkori templomok fejezetnél.
858 PAULER 1899, 361.
859 BENKŐ 1992, 220.
860 PAULER 1899, 361.
861 SÓFALVI 2012, 165 –166.
862 „holmi gabonatartó szuszekokot találván deliberatione végezte, hogy minden haladék és versengés nélkül sub
poena flor 12 azokot kitakarítsák ‖ (SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1767 november 14. bejegyzés).

128
VI. Régi korok templomai

VI.1. A középkori szentegyházak képe a régészeti kutatások tükrében
A települések legfontosabb épületei a középkor folyamán a templomok voltak. Ezért
az esetek nagy részében kiemelt helyet szenteltek számukra, sok esetben a falu köréjük épült
ki. Udvarhelyszéken a 12. század közepétől kezdtek megjelenni, de egyes esetekben nem
zárható ki a korábbi eredet sem. Kezdetben a templomok igen kisméretűek, hajójuk mintegy
30–35 négyzetméteres volt.863 Épülhettek félköríves záródással (Kányád, Szentábrahám,
Máréfalva), vagy egyenes záródással (Lövéte, Felsőboldogfalva). Ezeket a korai templomokat
egyes esetekben érdekes, az alföldre jellemző technikával alapozták, így Kányád, Már éfalva,
Dobó és Szentábrahám esetében a felmenő falakat egy előzőleg kiásott gödörbe földes
döngölt agyaggal kevert rétegre építették.864 Ez az alapozási módszer Erdélyre egyáltalán nem
jellemző, párhuzamait a homokos altalajjal rendelkező alföldön találjuk meg (pl.
Sárvármonostor, Kenderhalom, Zámonostor stb.) A döngölt agyagalapozásra Kányád és
Szentábrahám esetében kőfal került. Udvarhelyszéken, egyedüli módon Máréfalván az
agyagra téglafal épült. Itt a két falsíkot szépen megépítették, a közét pedig heven yészetten
kitöltötték. A külső és belső sorokat helyenként összefogatták.865 Közvetlen adataink a
szomszédos Fenyédről is vannak egy korai téglatemplom meglétére. Sajnálatos módon a korai
templom nyomait a lelőhelyen végzett teraszosítási munkálatok, a földm űvelés és az erózió
együttesen végérvényesen eltüntették. Azonban mind a legkorábbi temetkezésekbe,866 mind a
templom környezetében feltárt korai kerámiaanyaggal keltezhető zárt beásásból kisebb
nagyobb téglatöredékek kerültek elő, amelyeket a későbbi fal sz övetében is észleltünk.867
A korai templomok kisméretű folyami gömbkövekből voltak megépítve, ezeket
közepes minőségű habarccsal fogt ák össze, amely sok mészrögöt tartalmazott. A legkorábbi
faragványok nagyon elnagyoltak voltak, ahol a kő természetes formái t munkálták meg, hogy
abból ajtó vagy ablakkeretet készítsenek.868 A korai templomnál használhattak még
idomtéglákat is, amelyeknek töredékei Szentábrahámról és Küsmödről ismeretesek.869 A korai
templomok nem rendelkeztek kő kerítőfallal, vagy toronnyal.
A kö vetkező nagyobb építkezési hullám a 13. század végére, a következő század
elejére tehető. Ekkor már színvonalasabb épületeket emeltek, amelyek hajójának átlagos
mérete 100 négyzetméter kö rüli volt. Az udvarhelyszéki korabeli építések közül két templom
jelentősen eltér a többitől, amelyek feltehetően nem csupán a helyi lakosság igényeit tükrözte.
A jól kivitelezett, színvonalas faragványokkal díszített, nagyméretű késő Árpád -kori, kora
gótikus egyházi épületekkel találkozunk, amelyek önmagában a település, p atrónusok
hiányában nem engedhetett volna meg magának. Ennek az egyik legjobb példája a bögözi
templom, ahol a 14. század első felében egy nyugati toronnyal ellátott 18 méter hosszúságú
hajót építettek két mellékoltárral ellátva, amelyet egy kilenc méter h osszúságú szentély zárt
le. A 14. század középső felében nemcsak a ma is látható északi falat borították falképekkel,
hanem a templom külső részét is figurális ábrázolások ékesítették. Ennek nyomait a 2013 -as
falkutatás hozta felszínre a déli bejárat fölöt ti részen, ahol egy több négyzetméteres felületen
angyalok alakjait tették ismertté a falkép restaurátorok. Ugyanakkor a templom körül zajló
régészeti ásatások mind az északi, keleti és déli oldalakon elpusztult freskók töredékeit hozták
felszínre a föld a lól.870

863 BENKŐ 2012, 103.
864 BENKŐ 2012, 111.
865 DEMJÉN –SÓFALVI 2014, 22 –23.
866 Ezek közül a 40. sírt a szénizotópos kormeghatározás 1040 –1160 közötti időszakra keltezte.
867Lásd az elpusztult templomok fejezet, Fenyédről szóló alfejezetét.
868 Hasonló faragványok ismeretesek Bögözből, illetve Kányádból.
869 BENKŐ 1992, 27.
870NYÁRÁDI 2013, 13.

129
Ezeknek a színvonalas építkezéseknek a hátterében minden bizonnyal egy igen rangos család
álhatott, amely előnevét is településről kapta. Feltehetően ennek a nemesi családnak a
felmenőit találjuk 1342 -ben, ahol birtokügyekben megidézik Simon magnus de Bogu z
nemesembert.871
A másik esetben Keresztúron valami oknál fogva csupán tervek szintjén maradt meg
az a 14. század elejé n elkezdett, háromhajós két tornyos b azilikális térrendezésű temploma ,872
amely ha elkészül Udvarhelyszék legnagyobb egyházi épülete lett vo lna. Feltételezésünk
szerint ez a nagyszabású terv kapcsolatban lehetett azzal, hogy ott volt az alesperesi
központ.873
Az udvarhelyszéki harangtornyok a 14. században kezdtek megjelenni és elterjedni.
Az egyik legkorábbi ezek közül a Bögözi templom tornya volt. A korai tornyok közül az
egyik legkorábbi ismert harang Szentábrahámról származott. A Nagyszebenben öntött 115 kg
súlyú harangot a 13 –14. század fordulójára keltezték.874 A templom temetőjét övező
kőkerítések a 15. században kezdtek megjelenni,875 azonban általánossá csak a gótikus
építkezések idejében váltak. Az egyik legkorábbi cinteremfal maradványait Bögözben tártuk
fel. Ezt a 14. elején épített templom köré emelték. A s ekély (20 –25 cm) alapozású, 75 –80 cm
széles falnak nem lehetett komolyabb védelmi szerepe, egy alacsony, a felszentelt teret lezáró
fal volt csupán, amelyet elbontása után az újabb sírok szinte teljes egészében eltüntettek.
Ennek nyomait a 2012 -es feltárás ok alkalmával észleltük a templomtól dél -keletre, bontási
rétegét egy szürke, tömött, enyhén kevert habarcsrögös humusz zárja le. Ezt a cinteremfalat
valamikor a gótikus átépítések során bontják le és kissé megnagyobbítva építették újjá.876
Ezeket a templomo kat és tornyait még kivétel nélkül zsindellyel fedték. A templomok
szentélyformája egyaránt lehetett félköríves, vagy egyenes záródású. Érdekes esetet észleltünk
a bögözi ásatások során, amikor a korábbi egyenes záródást lebontva, kiegészítve félkörívesre
építették át a 14. század elején. Patakfalva esetében az egyenes záródású szentélyt a sarkain
pillérekkel támasztották meg.
Az alaprajzában még románkori templomok, faragványaiban és egyes építészeti
megoldásaiban már magukon hordozzák a gótika jegyeit, í gy Bögöz, Nagygalambfalva,
Székelydálya, Szentmiklós, Bibarcfalva, Erdőfüle, Homorodjánosfalva, Rugonfalva,
Homoródszentmárton, Szentlélek, Patakfalva, Olasztelek, Székelyderzs, Székelykeresztúr
esetében a félköríves formák mellett megjelentek a csúcsíves lezárások. Ekkor a szék
területén mintegy 18 –20 templom került ebben a szellemben átépítésre.877
A csúcsíves gótikus stílus a 14. század második felében kezdett meghonosodni ezen a
területen, de elterjedni csupán a 15. század végén kezdett. Egyik legkorábbi ismert példája a
nagygalambfalvi templom szentélye, ahol a sokszögzáródású szentélyt pillérek látták el,
amelyek kőbordákkal megtámasztott boltozatott hordoztak.878 Ebben a korszakban főként a
templomok szentélyét bontották le és építették át egy tágasabb, világosabb épületrésszé .
Ezekbe elhelyezhették a korszakban ige n divatos és elterjedt szárnyas oltárokat, amelyeknek
kőből készített alapozásait találjuk meg a feltárásaink során. A gótikus átépítések az esetek
zömében megőrizték a korábbi hajót, azt csupá n megmagasították és pillérekkel látták el,
hogy ráépíthessék a boltozatot. Sok esetben ekkor épültek a védelmi jelleggel is bíró
tornyok,879 amelyekhez kő kerítőfal is csatlakozott.

871AO VI. 1891, 230.
872 BENKŐ 1992, 154.
873SÓFALVI 2012, 150 –151.
874BENKŐ 2002, 356.
875BENKŐ 201 2, 153.
876 NYÁRÁDI 2013, 252 –253.
877DÁVID 1981, 13.
878DÁVID, 1981, 17.
879SÓFALVI 2012, 229 –230.

130
Az udvarhelyszéki sekrestyék valamikor 15. század folyamán kezdtek megjele nni. A
kisméretű melléképületek minden esetben másodlagosan voltak nekiépítve a korábbi szentély
északi falához. Az elmúlt évek régészeti ásatásai hasonló épületek maradványait hozták
felszínre Vargyason, Bögözben, Lövétén és legutóbb Patakfalván.880 Egyedül i esetnek
lehettünk tanúi Kányádban, ahol a félköríves szentély déli oldalához csatlakozott egy
melléképület.881
A gótikus tornyokat az esetek nagy részében a nyugati homlokzat elé építették,
azonban akadnak ezek alól kivételek is, amikor különállóan, kaput oronyként jelentek meg.
Hasonló esetekkel találkozhattunk Agyagfalva, Bardóc, Énlaka, Homoródjánosfalva,
Homoródszentmárton, Homoródszentpéter, Homoródújfalu, Máréfalva, Oklánd, Olasztelek,
Székelydálya, Székelyderzs, Székelymuzsna, Székelyszáldobos, Széke lyszentmiklós,
Székelyudvarhely, Vargyas templomainál.882 Ezeket az építkezéseket gyaníthatóan a helyi
nemesség is patronálta illetve finanszírozta. Ezért kiváltságos üllőhelyet nyertek a templom
szentélyébe, ahol külön erre a célra kiképzett ülőfülkéket is létrehoztak a munkálatok során. A
templomépítéskor történő finanszírozásért cserébe a nemesi család elnyerte a jogot, hogy a
templom legfontosabb részébe a szentélybe temetkezhessen, azonban ide főként a család férfi
tagjai kerültek. A bögözi templom szent élyének feltárásakor egyetlen gyereksírt sem találtunk
a szentély belsőben.883
A gótikus építkezések nemesi patrónusait sok esetben csupán gyanítjuk, konkrét
adattal nagyon ritka esetben rendelkezünk. Részben még feldolgozatlan terület a nemesi
családok tört énete , azok kapcsolatainak és birtokközpontjainak a tisztázása. Sok esetben
csupán kegytárgyakon, harangokon marad meg a támogató család neve, amelyet nem lehet
egyértelműen kapcsolatba hozni a templom átépítésével. Ritka esetet hozott napvilágra a
bögözi templom 2013 -as templombelsőjének falkutatása, ahol a diadalív nyugati oldalán egy
ötsoros építési feliratot tártak fel, amely a gótikus építkezések lezárását jelezte.884 A felirat
központi mezőjében pedig magát az építtetőt Bögözi Jánost és a befejezés évsz ámát 1509 -et
örökítették meg az utókornak.885
Udvarhelyszéken a gótikus építkezések a reformáció első hullámai előtt befejeződtek.
Az átalakítások és építkezések mintegy 60 templomon hagytak nyomot.886 Sok esetben a
korábbi anyaegyházak templomot építve elnye rték az egyházi függetlenedést és teljes körű,
temetkezési joggal is bíró egyházakká váltak.887
A gótikus épületeket sok esetben már nem zsindellyel, hanem tetőcseréppel fedték. Ezeknek
nyomait a régészeti ásatásokkal sikerül szerencsés esetben kimutatni (Bö göz, Szentmárton),
ugyanakkor azok hiányát a rétegekben található kisméretű zsindelyszegek jelezték
(Patakfalva, Lövéte). A templombelsők padlóit a gyülekezet igényeihez mérten alakíthatták
ki.888 A szegényebb helyeken sárga agyagot hordtak be, amely letapos va képezte a
templombelső járószintjét (Szentimre). Több helyen padlókén jól kiégetett téglát használtak,
amelyeknek helyenként agyagos alapozást hordtak, amelybe a téglákat beillesztették.
Téglapadlók nyomait azonosítottuk Kányádban és Patakfalván. Bögözb en a templom
szentélyét téglával borították, a hajót hasított kőlapokkal fedték le.889

880 Folyamatban levő feltárás, részletesebben lásd az elpusztult középkori templomok Patakfalva alfejezetet.
881DERZSI –SÓFALVI 2008, 270.
882 SÓFALVI 2012, 224.
883NYÁRÁDI 2015 \3, 47 –76.
884(…)+ IN +ANNO+ DNI + MILLO + QUIN(G)ENTESSIO + NONO + SERENISSIMO + REX +
LODOVICO + HERES + SERENISSIMI + REGIS + LADIZLAI. (BENCÉDI 2014, 68).
885HOC OPO (US) FECIT JOHANNES DE BEGEZ ANNO –1509.
886DÁVID 1981, 23.
887A részletes adatokra vona tkozóan lásd az egyházi berendezkedés fejezetet.
888NYÁRÁDI 2007, 187.
889 A kőpadló napjainkban is megtalálható a megemelt deszkapadló alatt, többségében érintetlenül.

131
A gótikus faragványokat kőfaragó mesterek készítették, amelyek közül sokuk messzi vidékről
érkezhetett. Az emlékek kivitelezési színvonalának csökkenése jelezheti, hogy he lyi mesterek
műve, hiszen a 16. századi összeírásokban már számos székelyföldi faluban említenek
kőfaragókat.890

VI.2. Fejedelemségkori templomok
A középkorban annak ellenére, hogy nincs sem írásos forrásunk, sem régészeti
adatunk rá feltehetően több telep ülésen építhettek fatemplomot, amelyekre vonatkozóan a
fejedelemség korából fokozatosan vannak levéltári adataink. Ezen emlékek az iratanyagok
megszaporodásával jelentősen meggyarapodnak a 18. században, amint ezt majd a témát
tárgyaló fejezetben ismertetj ük.
A reformáció a középkori templomokat főként belső berendezéseiben,
térszerkezetében alakítja át. Miután eltávolították az oltárokat, a szentképeket, lemeszelték a
freskókat sor került a haszontalanná váló sekrestyék elbontására. A reneszánsz stílus al ig
érintette a templomépítészetet, egyes elemeket csupán az ajtókeretek formai kiképzésén és
ornamentikáján figyelhetünk meg (Agyagfalva, Jánosfalva, Szentlászló, Muzsna,
Szentegyháza stb.), ahol a forma egyszerűvé válik, kialakítva a szemöldökgyámos
ajtók ereteket.
A felekezeti hitviták idejében a középkori egyházi rendszerek jelentős mértékben
átalakultak. A leányegyházak közül több, amennyiben módja volt rá saját templomot épített és
elkezdte az önállósodásért folytatott küzdelmét. A már protestánsok ált al épített templomok
közül többnél végeztünk régészeti feltárásokat is. Általánosságában azt kell megjegyezzük,
hogy alaprajzilag a sokszögzáródású támpillérekkel ellátott szentélyformát követték, amely
még a diadalív beugrását is megtartotta. Hasonló alap rajzi forma került elő Bikafalva
református templomának belső terében 2006 -ban elvégzett feltárások során, ahol az északi
oldalon egy szószék is szervesen egybe volt építve az alapfalakkal. Az alaprajzában középkort
idéző templom belsejében nem találtunk t emetkezéseket, nem volt oltáralapozása sem, így az
épületet a forrásokkal összhangban a 17. század közepére kelteztük.891
Egy másik eset Telekfalva templomában még tanulságosabb volt. A hasonló alaprajzú,
támpilléres kisméretű templomba a középkori hagyomán yoknak megfelelően temetkezéseket
is feltártunk. Az egyetlen felnőtt mellett 68 csecsemő és kisgyerek maradványait
azonosítottuk, amelyek közül nyolc megelőzte a kőtemplomot, amely az egyik sírbetöltésből
előkerülő érme alapján 1614 után épült.892 Telekfalva esete tanulságos volt abban a
tekintetben, hogy a középkori hagyományok és szokások, helyenként tovább élhettek a
reformációt követően is.
Érdekes módon a kőtemplomot építő két említett település közül egyiknek sem sikerült csak a
18. században elérnie a z egyházi önállóságát.
A régészeti ásatások több település templomáról is kiderítették, hogy azoknak nem
volt középkori előzményük, hanem csak a reformációt követően építettek templomot és
erősödtek egyházilag meg. Hasonló templom volt Etéd, ahol 2013 -ban került sor kisméretű
feltárásra, amelyek során csupán a korábbi települési rétegeket sikerült azonosítani, a 17.
századi templom előzményét nem. A szintén támpillérekkel ellátott templomból a
szemöldökgyámos ajtókerete maradt meg, a többit az alapfalak fo rmájában hozta felszínre a
régészeti ásatás.893
A reformációt követő átalakulás több települést sarkalt az egyházi önállósodás útjára,
de mivel az egyes esetekben a kevés lélekszámú település anyagi lehetőségei és a templom

890 Az 1567 -es székelyföldi adóösszeírás Oklánd, Bögöz, Kisgalambfalva, Zetelaka falvaiból e mlít kőfaragókat.
891 DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2006, 20.
892NYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 76.
893SÓFALVI András: Raport de arheologică preventivă. Atid (jud. Harghita), biserica reformată . 2013. Kézirat.

132
fenntartásához elégtelen mennyisé gű birtok volt, csupán fából építhettek. A kisméretű,
kápolna jellegű fatemplomokat azokban az esetekben is építhették, amikor a felekezeti
vitákban az egyik fél alulmaradva kénytelen volt új egyházi épületet emelni . Mivel a korábbi
egyházi bir tokok és ann ak teljes vagyona a többségi gyülekezeté lett , csak kevés pénzből, a
helyi közösség összefogása nyomán jöhettek létre .
Ezeknek a templomoknak nem volt semmiféle maradandó anyagból való alapozása,
így régészetileg szinte lehetetlen megtalálni és azonosíta ni őket, nyomukra kizárólagosan az
egyházi levéltárak erre vonatkozó iratai tájékoztatnak. Hasonló templomokkal számolhatunk a
17. századból Bözödből, Firtosváraljáról, Sándorfalváról, Kénosból, Sükőből és
Kissolymosból stb. Ezek belső berendezéséről, mére teiről csak nagyon szűkszavú adataink
vannak.
A 17. századi templomok építéséről, alaprajzi méreteiről és egyáltalán az
egyházankénti elemzéséről még nem született összefoglaló kutatás. Annyi bizonyos, hogy
közülük több, nemcsak a fa, de a kőből épültek i s különféle okoknál fogva elpusztultak,
lebontásra kerültek, így a történetükkel és a zonosításuknak a lehetőségeivel az illető
fejezetekben foglalkozunk.

VI.3. Régi templomok, új idők igényei

A 17. századtól kezdve a puritanizmus hatásai a z épületeken is jelentkeztek.894 Az
egyházi leírásoknak megfelelően a templomon a minimális díszítés elvét alkalmazták. A
falakat egyszerű fehérre meszelték. A díszítések főként a belső berendezésre terjedtek ki, azok
közül is elsősorban a szószékkoronát, úrasztalát, papi padot, karzatmellvédet dekorálták.
A protestáns templomokban lassanként kezdtek elterjedni a nyugati karzatok, amelyek közül
több már korábban megépülhetett. Udvarhelyszéken a legkorábbi kőből épített karzatokat
Agyagfalván, Szentmihályon és Székelyderzsb ől ismerjük, amelyek közül csak a derzsi áll
még napjainkban is.895 A nyugati fakarzatok a 18. században váltak széles körben elterjedtté.
Ezeket adott esetben gazdagon díszítették. Egyik legimpozánsabb példáját Bögözből
ismerjük, ahol 1761 -ben egy szász mes ter által festett csavart oszlopokon álló mellvédes
karzatot készíttettek, amelynek a felirata az adományozók nevét örökítette meg: „ SUMPTIB.
ET INDUSTRIA EXCELMI. AC. IL: GEOR: A KORDA L: B: DE B. JENŐ S: C: R: M:
CONSIL: STAT INTIM: CAMER AVLIC: COTUS CO LOS COMIT: SVP. ETC. EXCELL
SVSANNAE NAT: S:R:I: COMITISSAE TELEKI DE SZÉK CONSORTIS ANNO DOMINI
1761 .‖896
A puritanizmus ellenezte az orgonákat a református templomokba azok ennek ellenére
a hívek adományozásából megépítésre kerülhettek. Ezeket a templom k eleti felében épített
orgon akarzaton helyezték el. É píthették fából, vagy a módosabb helyen kőből, téglából is.
Bögözben a régészeti feltárások a korábbi karzat fa cölöpgödrét tárták fel, amelyet valamikor
a 18. században építettek. Ezt elbontva 1846 -ban kicserélték maradandóbb anyagból az új
orgonakarzatot ,897 amelynek egyik pilléralapozásával a 17. századi Farkas család kőkriptáját
nagyrészt szétdúlták.898
A középkori templomokon a kő vagy téglaboltozatok a földrengések, vagy a templom
mozgásai, a nem megfelelő alapozás miatt sok helyen beomlottak. 1713 -ban B ordoson arról
értesülünk, hogy a szentpáli zsinat megengedte, hogy az unitárius templom beomlott tégláit

894ZOVÁNYI 1911, 275.
895 DÁVID 1981, 27.
896DÁVID 1981, 80.
897 BENCZÉDI 2014, 73.
898NYÁRÁDI 2015 \3, 54 –55.

133
eladják, és helyébe a mennyezetre gerendákat vásároljanak.899 1802 -ben Muzsnában a
földrengés során omlott be a boltozat.900 Bögözben feltehetően még az el őtt elbontották, hogy
beomolva károkat okozott volna a templomba. Erre az új kazettás mennyezet alapján 1724 –
ben került sor.901
A középkori templomok legtöbbjében a 18. szá zad folyamán a boltozatokat sík mennyezet
váltotta fel, amelyeket festett kazettás dísz ítés borított. Agyagfalván 1725 -ben,902
Karácsonyfalván 1730 -ban,903 Szentpéteren 1758 -ban,904 1788 -ban Nagygalambfalván, ahol
szász mestereket fogadtak a kivitelezésre,905 1771 -ben Oklándon,906 1783 -ban pedig
Rugonfalván907
Az egyik legkorábbi udvarhelyszéki kazettás mennyezetet Farcád templomában találjuk. A 84
kazettából álló szerkezetet 1626 -ban készíttették, amelynek ornamentikája a késő reneszánsz
kort idézi.908 Felsőboldogfalván 1670 -ben készítették a kazettás mennyezetet. Érdekes módon
ezzel egy időben a diadalív re latin betűs feliratok kerültek, a mennyezet alá pedig gazdag
ornamentális frízt festettek. Ez jó példája annak, hogy a puritanizmus hatásai ellenére is
találhatunk dekoratív, de nem figurális kifestéseket a templomokban.909 Hasonló fríz
megtalálható volt Székelydályában910és Rugonfalván is, ahol geometrikus motívumok
váltották egymást.911
A középkori templomok képét a tornyok átalakítása változtatta meg jelentősen. A 18 –
19. századokban a középkori tornyokat egy vagy két szinttel emelték meg, korábbi fa
mellvé des tornácaikat lebontották és barokkos hagyma – vagy gúlasisakos alakban
módosították át.912

VI.3. a. Középkori templomok állapota az újkorban
A 17. század közepére körvonalazódtak a felekezetek közötti erőviszonyok,
megtörtént az új egyházszervezetek kial akítása is. A települések felekezeti megoszlása nagy
terheket rótt az egyháztagokra, hiszen a pap és a templom fenntartása elégtelen egyházi birtok
hiányában a többletköltségeket a felekezettől kellett kinyerjék. A protestáns oknál a püspök a
megyebírókat, kurátorokat bízta meg a templom karbantartására, jövedelmeinek
nyilvántartására. Az évenkénti egyházi vizitációk alkalmával a püspök kötelességének
tekintette a templom állapotának felmérését is, amelynek rendellenességeit, romlásait
feljegyezték a vizitác iós jegyzőkönyvekbe.913 Ezáltal a templomok állapota a 18. század
elejétől fogva eléggé jól nyomon követhető, illetve adatolható. A vizitációs feljegyzéseket
kiegészítik a megyebíró éves számadásai . Ezek ből részletes adatokat tudhatunk meg, arra
vonatkozóan, hogy mikor és mire költöttek, illetve, hogy hol volt szükséges nagyobb
beavatkozásokra, ugyanakkor ezekből hírt kaphatunk a kisebb felújításokra vonatkozóan is.
Az anyaegyháznak könnyebb dolga volt, ha leányegyháza kkal rendelkezett , hiszen a
templom fenn tartása és az építkezések terhe, a közmunka is több fele oszlott. Részben ezért,

899KÉNOSI –UZONI 2009, 458.
900 LÁNGI –MIHÁLY 2004, 101.
901DÁVID 1981, 80.
902 LÁNGI –MIHÁLY 2004, 6.
903 LÁNGI –MIHÁLY 2002, 44.
904 LÁNGI –MIHÁLY 2002, 46.
905 LÁNGI –MIHÁLY 2002, 81.
906 LÁNGI –MIHÁLY 2002, 86.
907 LÁNGI –MIHÁLY 2002, 91.
908 LÁNGI–MIHÁLY 2002, 34.
909 LÁNGI –MIHÁLY 2004, 40.
910 LÁNGI –MIHÁLY 2002, 104.
911 LÁNGI –MIHÁLY 2002, 91.
912 SÓFALVI 2012, 229 –230.
913DÁVID 1981, 42.

134
illetve a papi állás színvonalának romlása miatt nem engedélyezik legtöbbször az elszakadási
kísérleteket.
A 17. század viszontagságai után sok középkori templom eléggé leron gyolódva éri
meg a 18. századot. A legnagyobb gyülekezetek templomaiban a század első felében nagyobb
felújításokról van tudomásunk, így 1724 -ben Bögözben egy építési felirat tájékoztat a munka
elvégzésér ől.914 Lövétén több rendben is nagyobb munkálatokat vé geztek a templomon,915 és
a sort még folytathatnánk. A 17. század végén a templomokról az egyházi vizitációk leírásai
nyújtanak tájékoztatásokat, sok esetben sürgetve a mihamarabbi rendbetételét az épületnek, a
megyebírókat téve felelőssé, amennyiben nem tör ténnek előrelépések. 1694 -ben Oroszhegyen
a vizitáció meghagyása szerint „imponáltatik Oroszhegyi megyének hogy pünkösdig minden
defektusokat restauraltatik nominantur templom födelit ujólag sendelyezzék és a mik rosszak
megh optimalizálják.”916Ugyancsak ebb en az évben a „ máréfalviaknak imponáltatik, hogy az
torony födelit az jövö pünkösd napjáig jol megh födgyék sub poena flo 24 mely ha el
maradnanak ha nem épittessék ujólag hasonló az faluba bé vigyék jó födél alá helyeztetve,
hogy pedig az vizitáció künn e rre most et defacto conviniáljanak mivel submittalak is
magokot”.917
1794 -ben Csehétfalván, mivel a templom igen romos állapotba került, így a vizitáció
alkalmával „ látja a Sz. Vizitáció fájlalva h ezen V. eclesia temploma romlo félben vagyon
impropponalya a zért a D. curátornak és a presbytériumnak minden tettet mindent
elkövessenek és minél hamarébb a templom építéséhez fogjanak ‖ hanem a törvény szerint
büntetik a kurátort.918
Hasonló feljegyzések nagy számban maradtak fent, így a középkori épületek utóéletét,
állapotait igen jól megismerhetjük ezekből. A templomok újkori állapotára vonatkozóan ki
kell emelnünk Lázár István 1788 –89. évi egyházlátogatásai során készített nagyon részletes
leírásokat, amelyek alaposan felmérik a templomot, annak állapotát, kitérne k belső
berendezésére is. Ez a forrásanyag adatokat szolgáltat az iskoláról, a tanulók számáról, a
paplakról, a pap és tanító bérezéséről, a település híveinek számáról, a klenódiumokról, de
építési és javítási feliratait, harangjait is leírta. Részletekke l szolgál a földek hozamáról, az
egyházközség problémáiról is. Mindemellett értékes adatokat találunk benne a helyi egyházi
életre, szokásokra vonatkozóan is.919
Ezeknek a forrásoknak az ismerete igen fontos, hiszen egy -egy régészeti ásatás során a
sorozato s erőfeszítéseknek, hogy a templomot megmentsék akarva akaratlanul is a nyomára
bukkanunk. 2013 -ban a lövétei templomhajó északi falán széles repedéseket figyeltünk meg,
amelyek az alapozás aljáig lemélyültek. A feltárások során az északi fal külső oldalán
figyeltük meg a 6. és 7. szelvényekben a gyenge habarcsú, igénytelenül összerakott alapozás t,
amelynek célja a megcsúszott, elszakadt falak konszolidálása volt. Mivel ezen az oldalon
támpillérek nyomait nem észleltük, úgy gondolj uk, hogy a falakat próbált ák ez által
megtámasztani. A fal alja kissé mélyebbre nyúlt a hajófal alapozásánál, szélessége nagyjából
egy méter lehetett, alapozási mélysége 634.47 méteren volt.920 A befektetett munka
természetesen nem hozta meg a kívánt eredményt, a templomot nem sikerül t megmenteniük a
pusztulástól.
Hasonló helyi improvizált megoldásokkal sok esetben találkozunk. 1841 -ben, amikor
a közel négyszáz éves tornyot megmagasították Bögözben nem számoltak azzal, hogy az

914A felirat szövege: HOC TEMPLUM RENUVATUM PER COEMENTARIOS PAULUM ET STEPHANUM
BIHARI 1724.
915MIHÁLY 2006, 30.
916GYFSZG yL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 169.
917GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 170.
918SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1794. december 8. bejegyzés.
919EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 403 –819.
920Részletesebben lásd az elpusztult középkori templomok fejezet Lövét e alfejezetet.

135
alapozás nem bírja el a többletsúlyt, így az nyugat fele k ezdett süllyedni. Hogy az
összeomlástól megóvják széles köpenyfalakkal és támpillérekkel toldották meg, hogy
ellensúlyozzák a többletterhelést. Így 1865 -ben a templom külső megjelenését jelentősen
elcsúfítva, felszámolva a nyugati bejáratot végül sikerült a tornyot megmenteni, ugyanezen
munkálatok alkalmával az északi hajófalra egy ablakot is nyitottak.921 Ezek az újkori, nem
átgondolt beavatkozások, amelyek mai szakértői, műemlékvédő szemmel barbár
megoldásoknak foghatóak fel , több esetben is fellelhetőek eg y-egy templom története
kapcsán.
Muzsna unitárius templománál, hogy az egyre erőteljesebb repedéseket megállítsák „ az épület
két szegletin elsőben is mély fundamentumból három erős véd oszlopot emeltek fel a fal
mellett, s ez által az egész épület biztosit tatott még két ily oszlop felállitására s a megdült
előtornác ujbol alakitására ‖ is törekedtek a beavatkozás során.922 Kénosban is összeomló
félbe került a templom, hogy ezt meggátolják a rogyadozó falakat megtámasztották, főleg a
karzatnál.923
A pillérek épít ésén kívül, hogy a templom szétcsúszását megakadályozzák, főleg a 19. század
folyamán igen divatos eljárás volt, hogy a falak felső részét vonóvaspánttal húzatták össze.
Hasonló található Énlaka középkori templomán, Alsóboldogfalván, Bágyban.924 Annak
ellené re, hogy ezek a megoldások sebként éktelenednek a templomtesteken, mégis ha tásosnak
nevezhetőek, hiszen ez által a templomok egy részét sikerült megmenteni.

VI.4. A templomköltöztetés jelensége és okai
A sok újítás, a szűkös tér, vagy a templom egyre rossz abb állapota arra késztették a
gyülekezeteket, hogy amennyiben lehetőségük van, a középkori templomot lebontsák és
helyettük új, a modern igényeknek megfelelő épületeket emelhessenek. Sok esetben, mivel
nem volt elégséges pénz a kivitelezésre . Emellett a falusi kisméretű házak építésére
szakosodott helyi mesterek sem minden esetben álltak a helyzet magaslatán a nagyméretű
súlyos tömegű épülettestek kivitelezésekor. Ezért gyakran az új épületeken már egy pár
évtized elteltével súlyos statikai repedések jelen tkeztek, amelyeket sokszor próbáltak ugyan
orvosolni, de végül annak lebontásához vezetett. Hasonló esetekkel szép számban
találkozunk, ha a korszak emlékanyagát és forrásait vesszük számba. Sok esetben kitűnik az
elkeseredett küzdelem és anyagi ráfordítás , amely végül mind veszendőbe ment.
Sok templom közül az újjáépítés során, amint az később látni fogjuk különféle okok
miatt új helyszint választottak. Érdekes módon a középkorból nincsen adatunk templom
elköltöztetéséről. A templomhelyszínek változása ad ataink szerint kivétel nélkül a reformáció
utáni. Az, hogy templomot nem költöztetnek át magyarázat lehetne a templom körüli temető
és a felszentelt föld. Templomokat ugyanakkor esetenként azért felhagytak. Így Szentimre
falvát kutatva azt látjuk, hogy a t elepülés Udvarhelyhez csatolásával a templomot is
elbontották, és azt követően már nem zajlottak temetkezések sem a területen.925
Az elhagyott templomhelyek sok esetben kikerültek az egyház tulajdonából, így
teljesen a feledés homályába vesztek. Más esetekbe n a régi felszentelt területet a templom
elbontása után is temetőnek használtak. Ilyen példákkal találkozunk Szentmiklós,
Szombatfalva, Lövéte, Petek, Patakfalva középkori templomai esetében. A szokás a későbbi
reformáció után épített templomok esetében is megfigyelhető (Gyepes). Ezek a lelőhelyek
egyben igen súlyos és helyrehozhatatlan károkat szenvedtek a folyamatos temetkezésnek
köszönhetően, adott esetben megsemmisítve még az épületek kőfalait is. Az új sírok kegyeleti

921DÁVID 1981, 87 –88.
922SzKUEL Vizit. jegyz. 1865, 11.
923SzKUEL Vizit. jegyz. 1866, november 30. bejegyzés.
924 DÁVID 1981, 98, 56, 63.
925 NYÁRÁDI 2012 \1, 155 –193.

136
okokból egyben ellehetetlenítik ez eknek az egyházi épületeknek a régészeti kutatását, egyben
elpusztítva a régészeti lelőhelyet is.
A következőkben a templomfelhagyások, új templomok építésének okait, helyszínének
elhagyását vizsgáljuk.

VI.4.a. Talajmozgások, földrengések
A középkori és a későbbi templomok pusztulásának leggyakoribb kiváltó oka a
talajmozgás volt, amely során a terület megsüllyedt, megcsúszott, magával rántva az épületet
is.
Udvarhelyszék geológiáját tanulmányozva láthatjuk, hogy a terület üledékes kőzetekből áll,
amelyet vastag agyagréteg borít. Ez a térség vízrajzának köszönhetően állandó mozgásban
van, ezért ezen a területen nehéz volt egy alkalmas helyet találni a falu legméretesebb épülete
számára. Ha sikerült is megtalálni a területet, az a századok alatt biztos mozg ásnak indult, így
a rajta található épület meghasadozott és lebontása nagyon sok esetben elkerülhetetlenné vált.
Nyilvánvaló, hogy ezek után az egyházközség nem kockáztatta meg egy újabb épület
emelését az adott területre, így újabb helyszín után néztek. D e akadnak kivételek is, hasonló
eset a talajcsúszások miatt számos javítást megélt siklódi templom, amelyet alapjaira
visszabontottak, hogy néhány évtizeddel ezelőtt ugyanarra a helyszínre építsék ujjá.926 Szintén
a középkori templom romossá válásával bontot ták le Tarcsafalva és Homoródszenmárton
templomát, viszont ragaszkodva a régi templomhelyhez, a templom tengelyét elforgatva
ugyanoda építették vissza. Tarcsafalva esetében a helyszínhez való ragaszkodásnak súlyos ára
volt, hiszen az 1898 -ban épített új ép ület napjainkra teljesen összehasadozott, szintén
használhatatlanná vált.927
A nem megfelelő helyválasztás Sükő esetében a legszembetűnőbb, ahol mintegy háromszáz
esztendő leforgása alatt öt templomot és két tornyot építettek fel. Már az 1667 -ben felépített
kis fatemplom is a talajcsúszások áldozata lett. Az 1777 -ben felépített kőt emplom már két
évre rá használhatatlan volt,928 1822 -ben „a helynek nem állandósága mián szintén össze
omolván abból ki találtattuk, az is tudva vagyon, hogy annak meg építésére más helyet
választottunk.”929 Az új helyszínen épített templom sem szolgált sokat, le kellett bontani,
mielőtt összeomlott volna.930
A talajmozgások kiváltó okai a földrengések voltak. A templomépületek falait
hagyományosan kőből, mészhabarccsal építették meg, ez a habarcskötés biztosította a
struktúra merev, statikai teherbírását. A föl drengések során a fellépő rezgéshullámok az
altalajba beásott épületa lapozásokra is átterjednek, így a merev szerkezetnek köszönhetően
töréseket eredményeznek. A földrengések során fellépő erőhatások értelemszerűen nagyban
függnek a talaj minőségétől, ille tve a rengések volumenétől. A kis húzószilárdsággal
rendelkező szerkezetekben az első komolyabb rengések, repedések sorozatát válthatja ki.931 A
téglaépületeknél a habarcshézagok mentén a téglák meglazulásával és elcsúszásával
jelentkeznek a falszövetben is jól látható elváltozások, mivel ez a épülettípus nem
rezgésálló .932

926DÁVID, 1981, 253.
927KOVÁCS –NYÁRÁDI 2008, 486 –488.
928NYÁRÁDI 2009, 367.
929SREkL 33. kö teg I. csomag 19. irat.
930NYÁRÁDI 2009, 371.
931Gnädig András, Zavilla Tibor, Kegyes Csaba: Falazott szerkezetek viselkedése földrengésre. Tapasztalatok,
gondolatok és kitekintés az Eurocode 6 -ra. „Magyarország földrengésbiztonsága ‖. Mérnök szeizmológiai
konferencia. Győr, 2002. november 5.
932CSÁK –HUNYADI –VÉRTES 1981.

137
A földrengés -katalógusokban szereplő rengések időpontjai933 és az udvarhelyszéki
templomok bontásainak, újjáépítéseinek vizsgálata sok esetben átfedéseket eredményez, így
azok pusztulásai nyí lván a rengésekkel hozhatóak összefüggésbe.
A középkori templomok a földrengéseknek legjobban kitett része az maga a boltozat volt.
Hasonló okok miatt készíthették el 1626 -ban Farcádban az új kazettás mennyezetet,934
amelynek okaként az 1620 -as nagy földreng ést említhetjük,935 mint ahogy az agyagfalvi
kazettás mennyezet 1725 -ös készítésének hátterében az 1724 -es földrengés állhatott,936
akárcsak az 1730 -ban elkészített karácsonyfalvi mennyezet,937 illetve az 1781 -es földrengés és
Rugonfalván az 1783 -as sík mennyeze t között.938
Az 1790 -es földrengés939 is oka lehetett az alsóboldogfalvi (1791 –1793)940 középkori
templom lebontásának. A következő nagyobb földrengés 1793 -ban több lökéshullámmal és az
évben többször is megismétlődve lehetett felelős a bibarcfalvi (1793 –1794),941 a nagybaconi
(1797),942és a szentlászlói (1796) templomok újjáépítéséért. Szentlászlón a kéregetőlevélből,
amelyet az új templom építésének alamizsna gyűjtésére adtak be kiderül, hogy „ a suvadozás
és föld indulás által még ez előtt néhány esztendőkkel az he ly hassággal együtt
fundamentumostól való összeomlása, el annyira, hogy az időtől fogva csak egy kicsiny
pitvarotskaba kéntelenittetik az közönséges isteni tiszteletet gyakorolni […] szüksége vagyon
tehát egy ujj templomnak épittésére.”943
1802. október 2 6-án Erdély déli részét nagyföldrengés rázta meg, amelyben a hídvégi
kastély összedőlt, Szebenben pedig az összes templom és torony annyira megrepedezett, hogy
félő volt a közelükbe menni. Szintén súlyos károkat szenvedett Fogaras, Déva, Szászsebes,
Bereth alom, Sepsiszentgyörgy, ahol a templom hajójának boltozata omlott be, a torony felső
részén is széles repedések mutatkoztak.944
Udvarhelyszéken az 18 02-öt követő években komoly felújítások voltak Etéd, Lókod,
Fiatfalva, Sófalva, Lengyelfalva, Székelydálya és Muzsna templomaiban.
Székelymuzsnában a beomló boltozat feltehetően a padokat is összetörte, és azok pótlására
újakat kellett rendeljenek.945 Alapjaiból teljesen új templomot kellett építsenek Szentlászlón,
Küküllőkeményfalván, Nagymedeséren, Patakfalván é s Szentábrahámon.
A következő nagyobb méretű földrengésre 1838 januárjában került sor. Ekkor a
korabeli beszámolók szerint a rengés erőteljesen rázta meg a vidéket, amelynek során
Prázsmárban több épület ledőlt, a segesvári Várhegyen levő templom boltoza ta beszakadt, a
vargyasi templom boltozata végig repedt.946 1838 -ban a vizitációban beszámoltak arról, hogy
a bibacfalvi református „ templom tornyával együtt vallásos szomoruságunkra az 1838 -dik
évben az erős földmozgás által annyira megrongáltatott, hogy sz inte Siloám tornyának

933 RÉTHLY 1954.
934LÁNGI –MIHÁLY 2002, 34.
9351620. nov. 8 -án délután 3 óra körül egész Erdélyt nagy földrengés rázta meg, ekkor templomtornyok dőltek
össze, és a brassói nagytemplom boltozata is megr epedt, és nagy kövek estek ki a falból (KOCH 1880, 109).
936DÁVID 1981, 51.
937LÁNGI –MIHÁLY 2002, 44
938DÁVID 1981, 247.
939KOCH 1880, 110.
940BENKŐ 1992, 50.
941DÁVID 1981, 72.
942DÁVID 1981, 208.
943UREL 1793, 194.
944KOCH 1880 , 110 –111.
945DÁVID 1981, 292.
946KOCH 1880 , 111.

138
szerentsétlenségét mutattya ‖947 Ugyanezen földrengésben a székelyszáldobosi templom
tornya rongálódott meg úgy, hogy 1853 -ban le kellett bontsák, és helyébe újat építsenek.948
A 19. század második felében még további 8 súlyosabb rengés v olt, amelyek
hozzájárultak ugyan több templom lebontásához, de a bontás okait nem csak az épületek
statikai állapotainak romlásai okozták, hanem azokhoz még más körülmények is társultak. A
megromló épületek állapota a legtöbb esetben csupán a megfelelő ind íttatást adta a tágasabb,
modern igényének megfelelő templomok építésének.

VI.4.b. Dúlások és tűzvész
A templompusztulások részleges okainak tekinthetőek a tűz okozta károk is. Ez
fokozottan igaz, azokra a fatemplomokra, amelyek egy -egy faluégésben nyomt alanul eltűntek.
A tüzek keletkezésének lehetett véletlenszerű, vagy szándékos oka is. A faluégések és azok
kifosztása a külső támadásokkal kapcsolatos, amelyek fokozottan érintették a települések
megerődített templomait, hiszen a hívek oda menekültek és v itték magukkal legértékesebb
vagyontárgyaikat is. Udvarhelyszéket a története során több betörés is érhette, ezek közül az
egyik legsúlyosabb volt az a 17. század közepén II. Rákóczi György sikertelen lengyelországi
trónigénylő kísérletét követő török bünt etőhadjárat.949 Az első török -tatár hullám 1657 -ben
rabolta és fosztogatta végig Erdélyt, ekkor azonban Székelyföld nagy része még megmenekült
a pusztítástól.950 A kedvezőtlen politikai fordulatok nyomán és a törököknek való
engedelmesség megtagadására 1661 -ben Ali temesvári pasa vezetésével újabb hadakat
küldtek be, amelyek már Udvarhelyszéket sem kímélték meg. A térség templomain mély
nyomot hagytak a pusztítások. A dendrokronológiai vizsgálatok újabb eredményei
sorozatosan mutatják ki a templomok fedélszékei nek és fa tartószerkezeteinek 1661 -et követő
újjáépítését.951 Az okozott károkról sok esetben a fennmaradt levéltári források is
megemlékeztek. Székelyszentkirály „parókiája, templomának fedele és felső része a tatárok
által rájuk vetett tűzben elégtek ‖.952 Az agyagfalvi templom leltárának számbavételekor azt
jegyezték fel sok tárgyról, hogy „ ezek mind voltanak ugyan, de Ali Passa be jövetelekor mind
elvesztenek .‖953 Hasonló feljegyzéseket találhatunk Bögöz esetében is, ahol a középkori papi
miseruhákat is elvitt ék.954 Érdekes módon a régészeti ásatásaink során nem észleltük ezeknek
a pusztításoknak a nyomait a kőkriptát leszámítva, azonban mind a templom mind a torony
faszerkezetének elemeiből vett faminták dendrokronológiai elemzése a tetőszerkezet teljes
újjáépítését mutatják. A felhasznált és vizsgált faanyagot 1668 –1670 között vágták ki, így a
tetőszerkezet ez után készülhetett el.955 Felsősófalva esetében a régészeti kutatások egy
intenzív égésréteget dokumentáltak, amelyet hipotetikusan ehhez a pusztításhoz köthetünk.956
Az egyik legsúlyosabb pusztítást Énlaka középkori temploma szenvedte el. A rejtett
völgybe n a templomba menekülő lakosságra rágyújtották a templomot. A templom akkor
annyira elpusztult, hogy az egyházi forrásokban egyenesen újjáépítéséről emlékeztek meg.957
A betörések okozta pusztítások a Homoródmentét (Szentmárton, Patakfalva) a Nagy -Külüllő
völgyét (Felsőboldogfalva, Nagygalambfalva, Zetelaka) és a mellékvölgyeket (Szenttamás,
Szentirály, Székelyderzs) is érintették. A pusztítás Székelyudvarhelyt sem kerülte el. A város

947DÁVID 1981, 72.
948DÁVID 1981, 294.
949FORRÓ 2003, 22.
950FORRÓ 2003, 23.
951SÓFALVI 2012, 354 –385.
952DÁVID 1981, 299.
953DÁVID 1981, 53.
954DÁVID 1981, 87.
955 SÓFALVI 2012, 355.
956SÓFALVI 2005, 100.
957KÉNOSI –UZONI 2009, 445 –446.

139
olyannyira elpusztult, hogy a rákövetkező esztendőben Apafi Mihály fejedele m két évre
felmentette minden adókötelezettség alól.958 A betörések alkalmával kifosztották a középkori
templomot, ugyanakkor a város határában fekvő Jézus kápolna is károkat szenvedett, hiszen
1677 -ben készülhetett el új kazettás mennyezete.959
Udvarhelyszék et egy újabb betörés érintette 1690 tavaszán, amikor Apafi fejedelem
halála utána Thököly Imrét nevezték ki Erdély élére. Azonban, mivel a törökök ellen tervezett
Európai szintű hadjáratban Erdély kulcspozíciót látott el, az osztrákok megszállták. A hatalo m
megszerzésére irányított kísérlete során Thököly török segédcsapatokkal 1690 -ben kétszer is
megfordult Udvarhelyszéken, ahol seregei végigrabolták és fosztogatták a vidéket.960 Ezek a
betörések nem hagytak olyan mély nyomokat, mint az 1661 -es betörések. Az egyházi források
nem a templom pusztulásáról emlékeztek meg, hanem azok kirablásáról: „az melly eszközök
voltak az sacramentumok ki szolgáltatására valók, azok Thököly járásakor az tatárok tüze
[…] mind elveszet két abroszon kivül. ‖961
A templomégéseket gy akorta a faluban véletlenszerűen kezdődött tüzek okozták,
amelyek helyenként a templommal együtt a település felégését is jelentette. Nyilvánvalóan
ezeknek a tüzeknek a fatemplomok és a fa haranglábak voltak jobban kitéve, a kőtemplomok,
amennyiben faszerk ezetük és belső berendezésük el is égett könnyebben helyrehozhatóak
voltak.
Egy hasonló pusztító tűz okozott károkat 1803 -ban Kőrispatakon, ahol a faluval együtt a
fatemplom is leégett. A szerencsétlen esetről az egyházi vizitáció is megemlékezett:
„aprili snak 25 dik napján nem tsak a feles gazdák joszivu unitárius halgatók hanem a
templom és harangláb hamuvá tétettek és a harangok egybe olvadtanak mely szomoru kornyül
állásokban nem lévén csak azis amivel az Isteni tiszteletet comemoraltasek az ecclesia el söben
is ezen esztendőben öntetett egy három mázsás és 4 fontos harangot, matériájával adott az irt
méretű harangért négyszáz forintokat lévén ilyen inscriptio a harangon tüz által lett
megromlásából ujjonon öntötte az egy Isten dűtsöségére a Kőrispataki U nitaria nemes
Ecclesia maga költségével Baumgartner János által 1803. ‖962
A harangok feliratai sok esetben megörökítették a tűz pusztításainak nyomait. Az etédi
református templom harangjai az 1792 -es esztendő nagy tüzéről mesélnek, amelyben 110
háztartás me llett a templom is kiégett, harangjai elolvadtak. A három összeolvadt harang
bronzából öntöttek két újat.963 A faluban korábban, 1729 -ben is pusztított tűz, amely a korábbi
templom elpusztulásával teljesen újat építettek a hívek.964
Medesér 1773. április 23 -án égett fel,965 Bözöd unitárius fatemploma is tűzvészben semmisült
meg a 18. század elején.966 Kissolymos temploma először 1776 -ban égett le. 1841 -ből újabb
égésről számoltak be a jegyzőkönyvek. A tűz pusztítása során az iskolaépület is leégett, így
nem volt ab ban az évben tanítás.967 Alsóboldogfalván az 1770 -es években a falu nagy
részével a templom és az egyházi levéltári anyag is tűzvészben pusztult el. Kisgalambfalván
1790 -ben leégett a templom, amely helyett teljesen újat kellett építsenek. A faluban újabb
nagy égésre 1830 -ban került sor.968

958ORBÁN 1868, 47.
959DÁVID 1981, 319.
960FOR RÓ 2008, 26
961 DÁVID 1981, 240.
962SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1804 októberi bejegyzés.
963Raport de cercetare arheologică preventivă . Atid. Biserica reformată. Întocmit de SÓFALVI András. Haáz
Rezső Múzeum irattára. Székelyudvarhely, 2013, 16.
964ORBÁN 1868, 144 –145.
965GERÉB, 1943, 68.
966KELEMEN 1922, 171.
967 KsREkL. 04. köt. 1841. évi bejegyzés.
968 UREL 1793, 105.

140
A tűzvész nyomait sok esetben a régészeti kutatások is ki tudták mutatni. A 2006 -ban
Bikafalva templománál végzett régészeti ásatások során észlelhető volt két nagy tűz
pusztításának a nyoma (1814, 1848). A torony alsó szin tjén ugyanakkor jól kivehetőek voltak
az égett gerendák is.969
A tüzek a kőtemplomokon csupán nyomokat hagytak, de ritkán kellett emiatt
újjáépíteni. Atyha templomának 1867 -es égésekor a teljes faszerkezet elégett, de az oldalfalak
épek maradtak, így könnye dén helyre lehetett hozni a károkat.970
Homoródszentpéter középkori templomát az 1758 -ban pusztító tűz károsította. A
kiégés miatt a templom boltozata beszakadt, így ezt követően nagyban átalakításra került az
egész középkori templom.971
A templomokon keletk ezett tüzet igen gyakran okozhatta villámcsapás is, hiszen a
település legmagasabb épületei, nehéz fémharangjai gyakori célpontjai voltak a légköri
jelenségnek. 1826 -ban Farcád tornyát a „ ménykőnek két versen való megütése igen nagyon
meggyengitette volt .‖972 Bibarcfalván 1811 -ben a torony szarvazata égett teljesen ki.973
Szentpéter tornyába 1848 -ban csapott bele a villám, amelynek súlyosságáról a következő
esztendőben felvett egyházi vizitáció emlékezett meg: „ fájdalommal kell értenünk egy felöl
azt, hogy a to rony fedelit a ménkő a közelebbi nyáron lesúlytva úgy összve törte zúzta, hogy
azt ott állani hagyni nem vala bátorságos, miért egészben le is szedetett, ugy a torony
kőfalának egyik szegletitt is úgy megrongálta egész földig le, hogy az is meg igazítást é s
megerősítés nélkül fenn nem állhat, sőt maga a templom is meg van repedezve, nem a
menkőtől, ugyan de az időtől .‖974
1866 -ban a Városfalvi templom tornyába csapott bele úgy a villám, hogy azt csak vas
abroncsokkal megerősítve tudták visszaépíteni.975
Vargyas templomának tornyába 1869 -be csapott bele a villám, amely tüzet ugyan nem
eredményezett, de jelentős pusztításokat okozott mind a tornyon, mind a hajón: „ május 10 -én
déltájt a menykő a toronyra esett, a pléh báldogfedelen lesiklott s alább a kőfal szeglet it
lemorzsolta, a templom fedelére átszállva cserepeket zúzott le, a templom falán ablak közt a
vakoláson rombolásokat téve lehúzódott földig, egy kemény lapos kő elején szétfoszlott, az
épület erejében semmi rendülést sem okozott, de a romlások kijavítása a helyzet nehézsége
miatt mégis jelentékeny költést veszen igénybe. ‖976
1797 -ben Szentmihály tornyára ácsmesterekre költöttek, ugyanakkor két új gombot is
vásároltak, a tetőzetet is újrazsindelyeztették.977

VI.4.c. A viszonyok változásai
A templomok pusztul ását és elköltözését kiválthatták egyes településeken az igények
és az egyházi berendezkedések átalakulásai is.
A hajdanán több falu alkotta egyházközség közös templomát olykor a nagyobb település
határába helyezték. Amikor viszont a filiák önállósodtak m ár kellemetlen volt a település
határába járni az isteni tiszteletre, így a templomot lebontották és a település közepébe
építették újjá. Hasonló eset történt a patakfalvi eklézsia határába Telekfalvával és
Sándorfalvával közösen felépített templomukkal. M iután a leányegyházak az önállóság útjára
léptek, a magára maradt anyaegyház középkori templomának elbontására a végső lökést egy

969DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2006, 20 –21.
970 GYFSZGyL 642/f. 5. doboz d. kötet.
971 LÁNGI –MIHÁLY 2002, 46.
972DÁVID 1981, 112 –113.
973DÁVID 1981, 72.
974SzKUE L Vizit. jegyz. 1844 –1850, 1849. november 16. bejegyzés.
975SzKUEL Vizit. jegyz. 1866, 1866. november 16. bejegyzés.
976SzKUEL Vizit. jegyz. 1869. november 30. bejegyzés.
977SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1797. november 23. bejegyzés.

141
1802 -es földrengés adta meg,978 amelynek a nyomait a régészeti feltárások alkalmával az
alapfalakon nem észleltük. A megrongálód ott épületet nem javították ki, hanem a gyülekezet
rég várt óhaját megvalósítva azt a település központi részére költöztették be.
Egy másik példa Fenyéd esete, ahol félúton Keményfalv a fele, egy domb tetején építették f el
hajdanán az első templomukat, amel yet a 18. században felhagyva a korábbi anyaegyház
központi részére költöztettek át .979
Hasonló ismeretes Kányád és Jásfalva esetében is, ahol a két falu között felépülő templomot
1791 -ben lebontották.980
A régi templom helyszínének elhagyása az igények változ ásával is bekövetkezhetett.
Beszédes eset erre a máréfalvi középkori templom, amely a középkori szokásnak megfelelően
a falu határában, egy dombon épült fel. A 18. században páter Lábas János egy
panaszlevelében örökítette meg a problémákat: „ Máréfalvi plé bániánknak Szent Imre
tiszteletére épített temploma a falutól nagyon távol és hegyen van építve. A tiszteletre méltó
oltári szentséget a betegekhez, máshová és még Fenyédre is, csak a tiszteletlenség veszélyével
kényszerülünk vinni. Különösen télen a templ omtól leereszkedő utak és ösvények jegesek és
csúszósak. Sötétben sietve felmenni vagy leereszkedni igen nehéz. Így sokan, az öregek,
különösen az adventi időszakban, ez ok miatt istentiszteleten részt venni nem tudnak. ‖981 A
kényelmetlen állapot felszámolás ára az amúgy is elöregedett templomot lebontották és 1763 –
ban új templom építésébe kezdtek a falu központjában.982
Ritka példa, amikor maga a település pusztul el, templomát lebontják. A néhai
Udvarhelyszékből két elpusztult, felszámolt templommal is rendelk ező település ismeretes. A
különféle tényezők miatt elnéptelenedett és elpusztult erdővidéki Dobó falunak az Árpád –
korban épült temploma volt.983 A Székelyudvarhely közelében levő Szentimrét egy fejedelmi
rendelet csatolta a városhoz, lakóit betelepítették, templomukat elbontatták, így egy szintén
Árpád -kori templom vált a város terjeszkedésének áldozatává.984
Új helyszín választása abban az esetben is felmerült, amikor a kezdetben az egyházi
önállósodáshoz elengedhetetlen templomépületet anyagi fedezet hiányáb an fából építette fel,
azonban az idő múlásával híveiben és vagyonában megerősödött és új maradandóbb
anyagokból szeretett volna templomot építeni, azonban erre a terület nem volt alkalmas.
Hasonló példát találunk Hodgya esetében, ahol az 1752 -es egyházi ö nállósodást követően
fatemplomot építettek. Miután ez tönkremegy, új templom építésébe kezdtek, de a
szakvélemények nem találták alkalmasnak a régi helyszínt: ,, a templomnak mostani helye
nagy költség nélkül nem alkalmas arra, hogy oda kőből állandó templo m építhessék, az
minthogy oldalas lévén megeshetik, hogy a föld meggyengülvén elsüllyed a patak felé, mint
szintén a torony is, mely kőből lévén épülve leromlott”985.
Szerencsésebb esetben a szűkös templomhelyet kibővítették. Ilyen példával találkozunk
Muzs na esetében, ahol az unitáriusoktól elvették a középkori templomot és a reformátusoknak
adták át 1647 -ben.986 Az unitáriusok elveszített templomuk helyébe a század folyamán fából
építettek újat a Bán család által adományozott telken.987 A fatemplom 1795 -re rom os
állapotba került, ekkor egy új templom építését határozták el, amelyet a régi helyén, szintén a
Bán család által kibővített telken került felépítésre egy tíz éves időszak alatt.

978DÁVID 1981, 238 –241.
979DÁVID 1981, 130.
980DÁVID 1981, 177.
981KOVÁCS, 2008, 80.
982KOVÁCS 2008, 203.
983BORDI 2009, 227 –261.
984NYÁRÁDI 2012 \1, 161 –163.
985DERZSI –NYÁRÁDI 2007, 102.
986KONCZ 1884, 94 –97.
987SZABÓ 1981, 170.

142
Az udvarhelyszéki felekezeti vitákban templomok nem semmisültek meg egyetle n
kivételtől eltekintve. Csöb falva, amely a reformációt követően unitárius vallásra tért, a 18.
században erőszakos rekatolizációs tevékenység színtere lett. A faluban egyre nagyobb teret
nyerő katolikusok 1825 -ben a bordosi plébános, Lőrinc Mihály vezeté sével elfoglalták és
lerombolták a kis boronafából készített oratóriumot és a fából készült haranglábat is. Az
unitáriusok keresetet indítottak a szék tisztsége előtt. 1828 -ban egy bizottság szállt ki a
helyszínre a kárpótlás megállapítása végett. Az unitá rius egyházat kárpótolták ugyan, de újabb
templomocskát már nem tudtak építeni, amely a felekezet eltűnését eredményezte a faluból.988
A régi templomhelyek felhagyására sor kerülhetett a gyülekezetek elnéptelenedésével,
amely végül a temploma pusztulását is eredményezte. Hasonló sorsra jutott szinte mindenik
görög -katolikus és ortodox templom, amely a románok asszimilációjával szükségtelenné vált
a település számára, így azokat elbontották. A pusztulásukhoz az is hozzájárult, hogy azok
zömmel fából készültek, így idővel gazdái eltűnésével maguktól is elpusztultak. Abban az
esetben, amikor sikerült maradandóbb anyagból felépíteni a templomot, úgy azok mind a mai
napig fennmaradtak (Székelyudvarhely, Petek, Nagygalambfalva).
A 18. század második felében egyes re formátus nemesi családoknak köszönhetően
olyan, addig egységes unitárius településeken alapítottak egyházközségeket, ahol azelőtt a
reformátusoknak temploma sem volt.989 Néhány szerencsés esetben a gyülekezet életképes
maradt (pl. Homoródszentmárton), de töb b olyan településen nem, ahol időközben templomot
is építettek. Homoródkeményfalva, Homoródszentpéter, Székelyszentmihály, Székelydobó
stb. templomainak elpusztulásának hátterében a gyülekezet hanyatlása és patrónusainak
eltűnése állt.

VI.4.d. Katolikus r estauráció és a barokk

A 18. század második felében többnyire lecsillapodik a rekatolizációs hullám és
elkezdődik egy békés építkezés, amely az udvarhelyszéki templomokon nagy hullámban
söpört végig.
A Habsburg rekatolizációval szorosan összefügg a barok k elterjedése, amely egyszerre
képviselte a főúri igényeket és a vallásosság mind fenségesebb, monumentálisabb
megjelenítésére irányuló egyházi törekvéseket. A barokk templomok csillogása egyben az
egyház erejét is hivatott volt demonstrálni.990 A barokk vol t a gótikát követő egyik
legmaradandóbb nyomokat hagyó stílusirányzat, amely miközben új emlékeket hozott létre
sorozatban tüntette el a középkori templomok nyomait.991 Az új korszak stílusa főként az
állami támogatásban részesülő katolikus településeken oko zott gyökeres átalakulásokat.
A vallási ügyek hathatósabb kézbentartására 1767 -ben Mária Terézia létrehozta az
erdélyi vallásalapot, amelynek kamatjából templomok és plébániák építését támogatták.992 A
pénzügyi és a törvénykezési háttérnek köszönhetően a 18 . században egy nagyarányú
építkezési hullám következett be,993 amelynek hátterében az újjáéledt, megerősödött, hívek
számában megnövekedett katolikus egyházszervezet állt.

988VÉGH 1895, 226 –227.
989TÓTH 2010, 61 –103.
990Balla 2005 , 2–8.
991DÁVID 1981, 43.
992A Vallási Alap vagy Luzitániai Alap a portugáliai jezsuiták indiai missziós pénzéből származik, amelyet a
jezsuiták elűzése után Mária Terézia az erdélyi egyházmegye számára adományozott. Ehhez járult még az 1773
után felszámolt jezsuita rend v agyona, valamint majd a II. József által eltörölt pálosok és trinitáriusok vagyona
is, amely kezdetben 437.000 forint volt. (MARTON 1993, 104).
993SCHEM 1882, 185.

143
1727 -ben királyi engedélyhez kötik az új templomok építését: „ minden recepta religion
lévöknek hogy senki királyi engedelem nélkül templomot, oratoriumot, scholat, collegiumot ‖
nem építhet.994
Udvarhelyszék barokk templomépítésére jelentős hatással volt az anyavárosban
felépített ferences kolostortemplom és plébániatemplom. A kolostortemplom építését 1730 –
ban kezdték el, mivel a korábbi, már romos állapotba került épület szűkös volt a falvakból is
bejáró hívek számára.995 1734 -re már tető alá hozták a templomot, és a templommal
egyidejűleg a kolostorépületet is újjáépítették.996 Az új épületegyüt tes meghatározója lett a
kialakulóban levő modern városképnek.
Udvarhely egy másik meghatározó épületévé vált a már késő barokk, klasszicista és
romantika stíluselemeinek felhasználásával 1787 -ben elkezdett katolikus plébániatemplom
építése, amelynek Sch midt Pál marosvásárhelyi építőmester volt a kivitelezője. A templom
munkálatai 1791 -ig tartottak, melynek barokkos főoltára és az egyszerűbb mellékoltárok
Hoffmayer Simon (1740 –1800) kolozsvári szobrászművész munkái, a főoltár tabernákuluma
pedig 1793 -ra készült el.997
1760 –1767 között építették ujjá Barót templomát, elbontva a középkori épületet, az új
szentélyt Keserű György nagyváradi kanonok anyagi támogatásával fejezték be.998
A templomok újjáépítését sok esetben a hívek számának növekedése is indokolta. Így
került sor 1797 –1799 között Atyha templomának újjáépítésére, amelynek a védőszentje Mária
Magdolna lett.999
Szintén a szűkössé vált templomot építették Szentegyházán is át 1760 -ban,1000 vagy
Oroszhegyen 1766 –1770 között, ahol Tamássy György, gyulafehérvári kanonok is támogatta
az építkezéseket.1001 A pusztulásnak indult középkori templomot építették át 1796 –1799
között Török Ferenc irányításával Székelyszentkirályon is, amely mellé kőtorony is épült.1002
Feltehetően a megnövekedett lakosság miatt építették ujjá 17 55-ben Bálintffi János plébános
idejében Zetelaka templomát.1003
Az új templomok építése egyes esetekben azért volt sürgető, mert az új igényeknek a
középkori sokszor romos állapotba került templomok nem feleltek meg. Sok esetben nemcsak
a templom mérete, ha nem annak helyszíne sem felelt meg, ezért beköltöztetik a templomot a
település központjába. Hasonló esettel találkozunk Lövétén, ahol a dombon levő, már romos
templomot elbontják és anyagának felhasználásával a központban építették újra 1771 -ben.1004
Az új t emplom építése 3065 ft 36 kr összegbe került, amelyből 1906 ft 15 krajcárt a vallási
alapból visszaszolgáltattak a gyülekezetnek.1005 Szintén támogatásban részesült Máréfalva új
temploma is, amelyet a falu északi széléről, a Botos -dűlőből költöztettek mai hel yére 1763 –
ban. Az építkezésekre 700 forint segélyt kaptak, a templomot Szent Imre tiszteletére
szentelték.1006 Szintén a központba költöztették Szombatfalva templomát 1796 -ban, a régi
templom helye a település temetőjévé vált.1007

994RNLK Fond Colecția unitarienilor, 16 \1.
995KOVÁCS 2007, 13.
996GYÖRGY 1930, 339 –343.
997ENTZ 1943 \1, 104 –109.
998VESZELY 1863, 107 –108.
999SCHEM 1882, 175.
1000DÁVID 1981, 335.
1001SCHEM 1882, 186.
1002MIHÁLY 2007, 17.
1003SCHEM 1882, 193.
1004MIHÁLY 1996, 14 –15.
1005SCHEM 1882, 183 –184.
1006KOVÁCS 2008, 74 –75.
1007NYÁRÁDI 2009, 118 –119.

144
Fenyéden 1763 -ban a határából, a Csonkatemplom dűlőből szállítják át a romossá lett
középkori templom számos elemét a Fenyéd dombtetőre, ahol az új templomot a
Szentháromság tiszteletére szentelték fel.1008
Bethlenfalván a szűkössé vált középkori kápolnát bontják le és költöztetik a templo mot
megfelelőbb helyre 1774 -ben.1009 A régi kápolna a mai templomtól feljebb, jóval keletebbre
helyezkedett el, a Kápolnakert nevű helyen.1010 Hasonlóan történt a szomszédos Kadicsfalván,
ahol 1778 –1780 között a falu fölé magasodó dombra költöztették át a templo mot.1011
A templomépítések egy másik oka az egyházi önállósodással függött össze. Pálfalván
egy középkori eredetű kápolna anyagának felhasználásával építettek új templomot, így 1775 –
ben önállósodtak a korábbi anyaegyházától, Korondtól.1012
Szintén az egyházi f üggetlenedés szándékával épült Farkaslakán 1759 -ben új
templom. A falu 1762 -ben, az első plébánosának a beiktatásával önálló egyházközséggé vált,
elhagyva addigi anyaegyházát, Székelyszentléleket.1013
A plébániatemplomok mellett a leányegyházakban is számos építkezés zajlik a század
folyamán. Ezeket az egyházi épületeket az egyházi források capella -nak, kápolnának
nevezték. Hasonló épületet Szentlélek leányegyházában, Nyikómalomfalván találunk, ahol az
1809 -ben egy korábbi, 17. századi kápolna helyére templom ot épített.1014
Székelyszenttamás leányegyházában Tibódon Török Pál építetett kápolnát, Szent Erzsébet
tiszteletére szentelve.1015 1784 -ben Szováta leányegyházában Parajdon említettek kápolnát,
amelyet majd 1800 -ban építettek újjá.1016
1766 -ban Szentkirály leányegy házában, Fancsalban építettek kápolnát a Szent Kereszt
tiszteletére.1017 Szintén kápolnákkal találkozunk továbbá Küküllőkeményfalván, Tibódon és
Ülkén.1018
A leányegyházak kápolnáin kívül a 18. században több, funkciójukban a középkori
kápolnákra hasonlító kis épületeket is emeltek. 1765 -ben Lázár János örmény katolikus polgár
a gyógyulása emlékére Homoródfürdőn Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt épületet
emeltetett.1019
Oroszhegy határában egy gyógyító forrás mellett – feltehetően egy középkori kápolna
romjaira – építtetett 1723 -ban Karry Miklós egy kápolnát.1020
Zetelakán 1772 -ben a temetőkápolnát újíttatja fel Bándi András és felesége Szeredai
Veronika.1021 Temetőkápolnával találkozunk Lövétén, ahol az egyházi vizitáció szerint a falu
alsó felében a Szentléle knek szentelt kápolna található, körülötte temetővel.1022
Szintén a romos állapotban levő középkori kápolnát újítják fel a felszámolt Dobó területén.
1701 -ben a baróti hívek kérvényt nyújtottak be a püspökhöz, hogy a dobói kápolnához évi

1008SCHEM 1882, 180.
1009DÁVID 1981, 323 –324.
1010NYÁRÁDI 2009, 92.
1011SCHEM 1882, 181.
1012DÁVID 1981, 293.
1013MIHÁLY 2008, 7.
1014SCHEM 1882, 189.
1015SCHEM 1882, 190.
10161784 in capella ad latus domus salis perceptoris peregebantur, tum erecta alia domo, et capella destructa in
laterali cubili novi aedificii oratorium apertum est, cui dein a 1800 moderna ecclesia sumptibus aerarii regii
aedificata successit . (SCHEM 1882, 187).
1017SCHEM 1882, 189.
1018Az említett településeken már az I. katonai felmérés (1769 –1773) egyházi épületeket ábrázol.
1019 Az épület megjelenik az I. kat onai felmérésen is.
1020BÁRTH 1996, 73 –83.
1021 DEÁK 2000, 64.
1022Est aliam caemeterium inferioris partis pagi Ecclesiae (…) ubi est Sacellum S. Spiritus. ( GyÉSZL
Vizitáció1753, 6. kötet. 293).

145
négyszeri búcsújárást engedélyezzen.1023 Az engedély megadása után 1733 -ban a Haller
család támogatásával az épületet felújították és a század folyamán végig használták.1024
Udvarhelyen Szeles Márton városi polgár a gyermekek számára egy kis imaházat építtetett
Nepomuki Szent János szobrával.1025
Baróton a templomtól észak -nyugatra található Palkó cseréje nevű dombon egy korábbi Szent
Ilona kápolnája helyett 1755 -ben Tima György kőműves egy új kápolnát épített.1026 Ez az
épület megjelenik az I. osztrák katonai felmérésen is.

VI.4.e. Türelmi rendelet
Abban az időben, amikor a katolikus falvak állami támogatásból építettek egyre
díszesebb és nagyobb templomokat, addig a református felekezeteknek csak kivételes
esetekben , Guberniumi jóváhagyással alakíthattak át és javíthattak templomokat. Anyagi
segíts éget, pedig csupán országos kéregetésekkel nyerhettek, amennyiben arra engedélyt
kaptak a Főkormányszéktől.
Az erőszakos rekatolizáció Mária Terézia korában teljesedett ki, aki ebben apját, III.
Károlyt követte. Az uralkodó kötelességének érezte, hogy az alattvalói lelki üdvéről is
gondoskodjon és az ehhez vezető egyetlen utat a katolicizmusban látták. A rekatolizációs
szellemű valláspolitikai rendszer alapját az Explanatio Leopoldina -ban és ez alapján 1731,
illetve 1734 -ben elkészített Carolina Resolutio -ban találjuk meg.1027 Erdélyben már 1727 -ben
a király engedélyéhez kötötték a templomok, imaházak, iskolák és kollégiumok építését,1028
amely rendelet a vallásügy áttekinthetőbb ellenőrzését tűzte ki célul.
Mária Terézia uralkodása alatt számos eszközzel próbá lta visszaszorítani és
ellehetetleníteni a protestáns egyházakat. Számos templomát a katolikusoknak
visszaszolgáltatta, anélkül, hogy semminemű kárpótlást is adtak volna. Korlátozták a
felekezeti iskolák működését, alapítványainak összegét elvették, és leh etetlenné tették, hogy
gyűjtéseket szervezzenek működésükre. Ezenkívül cenzúrázták a könyvkiadást, próbálták
megakadályozni, hogy az értelmiség külföldön tanuljon és onnan új eszméket és kiadványokat
behozhasson. Gyakorlattá tették, hogy a római püspök és esperesek a protestáns
egyházközségeket is látogathassák, amely sokszor alapot képezett azok katolikus kézbe
kerülésére. A protestánsokat kizárták az állami hatalomból, erőszakosan tiltották, hogy
katolikusok áttérjenek a protestáns vallásokra.1029
Mária Teré zia uralma alatt a protestáns felekezetek templomai nagyon leromlottak, hiszen
javításokra és új épületek felhúzására csak ritka esetben volt reális esély. Főként az
unitáriusok voltak különösen hátrányos helyzetben.
A tarthatatlan állapotok II. József t rónra kerülésével pozitívan változtak. Az új
uralkodó egyik első, legfontosabb intézkedése a türelmi rendelet kibocsájtása volt 1781 -ben.
Ez a rendelet megengedte, hogy minden településen, ahol legkevesebb 100 nem katolikus
család élt, ott azok saját költs égükön fenntarthatták helyi gyülekezeteiket, sőt – torony és
harang nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – templomokat is építhettek.1030 József a vallási
türelem híve volt, aki abban hitt, hogy a „vallási türelem annyit jelent, mint megengedni, hogy
hivatal okban alkalmazható legyen, földbirtokot szerezhessen, ipart űzhessen és polgár

1023BERNÁD 2006, 132.
1024DÁVID 1981, 96.
1025VESZELY 1860, 389.
1026VESZELY 18 63, 111.
1027BALOGH 2010, 17.
1028RNLK, Fond Colecția unitarienilor, 16 \1.
1029 BUCSAY 1980, 325 –330. Vö ZSINDELY 1905, 31.
1030MÁLYUSZ 1939, 263 –267.

146
lehessen valláskülönbség nélkül mindenki, aki erre alkalmas, és hasznára van az
államnak .‖1031
A türelmi rendelet ugyanakkor megtiltotta, hogy katolikus egyházfők vizitálják a prot estánsok
plébániáit, ezen kívül pedig megengedte a saját zsinatok tartását, amennyiben az előzetesen
bejelentették a kormányzatnak.1032
II. József türelmi rendeletét követő rövid idő elteltével számos udvarhelyszéki protestáns
templom épült részben, vagy telj esen át. Az unitárius felekezet esetében Udvarhelyszéken 24
istenháza épült, sok településen ekkor emeltek először templomot a történetük során (pl.
Bencéd).1033 Ezekben az évtizedekben számos, már kicsivé és elavulttá váló fatemplomot is
lebontottak, cserébe kőépületeket emelve.
A reformátusok inkább nagyobb javításokat végeztek a templomokon, új tornyokat építettek,
avagy a régit alakították át. Agyagfalva, Bágy, Bibarcfalva, Felsősófalva, Homoródújfalu,
Nagygalambfalva, Olasztelek, Rava, Rugonfalva, Székely dálya, Székelyderzs,
Székelymuzsna, Székelyszenterzsébet templomaiban folytak kisebb nagyobb munkálatok
ebben az időszakban. Székelyudvarhely református templomát lebontották és kibővítve
építették újra. Ebben az időszakban csupán két, a hodgyai és patakfa lvi templomokat
bontották le és költöztették el. Ezzel ellentétben az unitáriusok Abásfalván, Alsóboldogfalván,
Firtosmartonoson, Gyepesben, Homoródalmáson, Kissolymoson, Szentábrahámon,
Székelykeresztúron építettek előnyösebb helyszínen a korábbi helyett új templomi épületeket.

VI.4.f. Demográfiai növekedés
A 15 –16. századi gótikus átépítések hátterében semmiképpen sem a település
demográfiai növekedését kell látnunk, hiszen azok főként a templom szentélyét módosították,
bővítették ki, hogy megfeleljenek a főúri igényeknek. Elférhessenek azok ülőhelyei és a tágas
szárnyas oltárok is. A gótikus korszakban a templomok hajóit csupán megmagasították, és
tágabb ablakokkal látták le, hogy a kor stílusába beilleszkedjen, méreteiben azonban mit sem
változtak a 13 –14. század óta. Erre nem is volt szükség, hiszen amennyiben a lakosság
gyarapodott volna is e századok alatt úgy is elfért a templomban, hiszen azokban nem voltak
padok. Ennek a középkori szokásnak a maradványai esetenként a 17. században is
fellelhetőek . 1627 -ben a csíkkozmási helyfoglalók ellenében a régi szokást említik fel: „a
nagyoltár előtt valóhelyek (statusok) és apróbb székek senkinek sem örököse a kőpárkányig,
hanem rendeltetett a főrendeknek és azonkívül a megyebeli becsületes embereknek,
megyeb íráinak és vendégeknek, hogy ott álljanak .‖1034
Az udvarhelyszéki falvak népessége a 18. század eleji Rákóczi szabadságharc és az azt
követő szárazság, majd pestis következtében nagyon megapadt. A pestist 1708 -ban hurcolták
be, amely 1711 -ig pusztított.1035 A pestis mellett marhavész és dögvész is tizedelte az
állatállományt és ez által a lakosságot. A népesség még ki sem heverhette a járvány okozta
pusztításokat, amikor 1717 nyarán újból felüti a fejét a vész, amely 1720 -ban szűnt meg. A
pestis okozta pusztítás okat fokozta még egy sor természeti katasztrófa is, a sáskajárás mellett
1717 –1718 -ban rendkívüli szárazság okozott nagy éhínséget, amely legalább akkora pusztítást
vitt végbe a népességen, mint a pestis. Egyes becslések szerint ekkor Udvarhelyszék
lakossá gának mintegy harmada elpusztult.1036

1031 SZABÓ 1981, 157.
1032BUCSAY 1980, 325 –330.
1033BUEkL 1805, 2.
1034 DÁVID 1981, 43.
1035EH 1983, 432.
1036PÁL -ANTAL 2008, 230.

147
A népesség demográfiai mutatói csupán az 1750 -es évekre kezdtek javuló tendenciát
mutatni,1037 radikális növekedés a türelmi rendelet időszakára esett, a 19. század első felére
több településen szinte megduplázódott a lakosságszám. Lövétén például, míg 1721 -ben 595
lakos volt, 1782 -re 1176 -ra gyarapodott, míg 1847 -ben már 2202 főre szaporodott a né pesség,
amely egy bő száz esztendős időszak alatt mintegy 300 százalékos növekedést eredményezett
a lakosság számában.1038
Természetesen egy nagyobb közösségnek nagyobb templom is kelellett. Ezek az igények
pedig részben arra az időszakra estek, amikor a korm ányzat nem állta útját az új egyházak
építésének. A türelmi rendeletet követően is engedélyköteles ek voltak mind az építkezés ek,
mind a kéregetések, amelyeket meg kellett indokolni is. Az első helyen természetesen fő
okként az építési kérelemnél a korábbi templom romos állapota volt, második helyen viszont
hozzáfűzték, hogy a jelenlegi épület nem elegendő a település hívei számára. Sok esetben
ezek között a fatemplomokat találjuk. Sükőben 1771 -ben kérvényezik az új kőtemplom
építését, mivel ,,kicsiny eklézs iánk Isten áldásából naponként szaporodgatván és a
templomunk szorosacska, a mellett pedig mint fából való épület romláshoz közelítvén
szándékoznánk Szent Istenünk segedelme által mind a mostaninál nagyobbacska mind pedig,
hogy állandóbb légyen kőből új te mplomocskát építeni.”1039
Székelyudvarhely reformátusainak II. József császárnak leadott enge délykérelméb en első
helyen szerepel a templom szűkös mérete, amelyben az építkezések fontosságát indokolták:
„ez a templom azonban a mi korunkban már korántsem felel meg rendeltetésének, mivelhogy
az idő folyamán a város is sokkal népesebb lett mint volt és gyülekezetünk is annyira
megnövekedett, hogy főkép az ifjaknak és nőknek nagyrésze helyszűke miatt nem vehet részt az
istentiszteleten. ‖1040
A demográfiai növekedéssel , a hívek számának gyarapodásával természetesen a települések
potenciálja is megnövekedett. Ezzel magyarázható elsősorban, hogy a 18. század utolsó
évtizedeiben a korábbi fatemplomok nagy részét mind elbontották, helyükbe kőépületeket
emeltek, és ezt követ ően már csak ritka esetekben készültek hasonló építmények.
Ugyanebben az időszakban a templomok mellé sok esetben kőtornyot is emeltek, lecserélve a
korábbi fa haranglábat.

VI.5. Új templom épül. Templomépítések a 18 –19. századi falvakban
Az újkori temp lomok építése nagyrészt a gyülekezetet alkotó közösség összefogásából
és akaratából épült. Ritka esetben találunk olyan adatot, amikor a település nemesi családja
beleszólt az építkezések menetébe, illetve azok kivitelezésébe. Erre olyan településeken
találhatunk inkább példát, ahol a falu nagyobb része jobbágy vagy zsellérsorban élt. Egy ilyen
eset volt a kissolymosi református gyülekezet, ahol 1773 -ban gróf Gyulai József 500 forintos
pénzalap adományt juttatott az egyháznak. Amikor 1774 -ben felépítették a z új templomot, a
gróf a korábbi fatemplomot a szentháromságiaknak adta, amely jól mutatja, hogy az
adományért és más támogatásért cserébe teljes patrónusi jogokkal lépett fel.1041
Egy másik esetben érdekes módon a gyülekezet kérte meg a falu nemesi családjá t,
hogy irányítsa és koordinálja az új templom építését. Amikor 1802 -ban a patakfalvi
gyülekezet középkori temploma egy földrengé sben megsérült, azt már nem javították ki,
hanem elköltöztetéséről döntöttek. Az építkezések megkezdése előtt kinevezték Ferenczi

1037VOFKORI 1999, 17.
1038VARGA 1998, 196.
1039SREkL 33. köteg II. csomag 4 irat.
1040RÓTH 2003, 88 –89.
1041 NYÁRÁDI –REJTŐ 2013, 84.

148
József urat domesticus curatornak miben is ezen munkának mind erővel mind tanáccsal lehető
elő mozdítása ajánltatik .1042
Az új t emplomok építését az anyagi fedezet előteremtése előzte meg. Ezt részben
adományok gyűjtésével oldották meg. Mint említettük ezek kivétel nélkül engedélykötelesek
voltak, a kéregetők pedig pontos nyilvántartásokat kellett vezessenek, amelyeket az
adományoz ók is aláírtak.
A pénzforrások előteremtésére sok esetben kölcsön formájában valósult meg. Ahhoz, hogy
Homoródszentmárton templomát befejezhessék az építkezések folytatásához 1800 forint
kölcsönt vettek fel 8 százalékos kamatra.1043 Tordátfalva templomának é pítési költségeit
részben az egyház tulajdonában levő erdő fáinak értékesítéséből nyerte. 1044 A gyülekezet úgy
határozott, hogy erdejéből 1000 szál bükkfát és 200 szál fenyőfát vágatnak ki, amelyet eladva
az összeget a templomépítésre fordíthatják.
Az építke zésekkor, ugyanakkor pénzé tették az egyházi tulajdonban levő gabonát, kiadhatták
bérbe az egyházi földeket, valamint kamatra a már meglevő pénzüket.
Recsenyéden 1751 -ben templomuk építésekor azt a határozatot hozták, hogy minden
egyháztagtól szedjenek be egy–egy forintot, hogy a költségeket kiegészíthessék.1045
Amennyiben a pénz nagy része rendelkezésükre állt hozzákezdhettek az építkezések
megszervezéséhez. Az ügyek intézése minden esetben a megyebíró feladata volt, ugyanakkor
ő kellett számon tartsa a kiado tt összegeket. Őt tették felelőssé, ha a munka nem a megfelelő
ütemben haladt. A következő lépésben az építkezéseket irányító kőműves megszerződése
valósult meg, akivel megegyezték az építendő templom méreteit, magasságát. A pallér a
járandósága egy részét terményben kapta , egy részét pedig pénzben. Ott léte alatt a falusiak
voltak kötelesek ellátni őt és az embereit. Hasonló szerződés egész terjedelmében kevés
maradt fent, hiszen ezek csupán az egyházközségek levéltáraiban kerültek archiválásra, az
építkezé sek lejártával pedig jelentőségüket veszítve a legtöbb esetben elkallódtak.
Homoródalmás új templomának építésével Boldizsár Józsefet bízták meg, aki a „romló félben
levő temploma helyett ujj helyre ex fundamento erigál fel állit ujj templomát egész boltoz attal
a mely hosszúsága belől lészen tizenöt német öl szélessége belől öt német öl kőfalak
magassága belül öt német öl fundamentumától fogva kőfalaknak vastagsága egy német öl, ide
értvén kívül belől a kőfalat erősítő lábakat fejül tisztességes chorust bol tozattal és annak
széliben a mester éneklő chorust gyermekeivel együtt. 2do hogy épít a Templommal egybe
köttetve új tizennégy öl magasságú tornyot merőben hozván ki a földtől a fundamentumát és
azon fejül kő falának vastagsága lészen egy német öl két ölny i magasságra meg erősítvén két
lábakkal a toronynak két szegletit és az alját meg boltozván. Akinek is az titulált H. Almási
Ekla képiben írt hites kurátor uramék a meg nevezett alkotmányok fel állításáért a mi a
kőműves munkát illeti igérének pénzt flor. hung 1000, ezer magyar forint e mellé búzát mert.
150 százötven, zabot metr. 80, nyolcvan, egy mázsa szalonnát, a míg az alkotmány fel mégyen
annu alim két véka borsót, minden hétre fél ejtel pálinkát mikor dolgozik két juhra való túrót
egész munkájára min den gazda egy kupa lisztet, tíz tojást”. 1046
A munkálatok idejére a kőműves maga mellé hat segédet hozott, a napszámosokat az
egyházközség kellett intézze. A kőműves a munkára tíz esztendő garanciát vállalt, amelynek
értelmében, ha az idő alatt történik valami az új épülettel, akkor azt a mester díjm entesen
köteles kijavítani.
Az építkezésekhez szükséges anyagokat közmunkával hordták össze. A híve k számára
a közmunka időtartamát, gyakoriságát, annak elmaradása utáni büntetést az egyházi

1042PREkL, 2014 – Régi ügyiratok, 26, régi l.sz. C -20.
1043 NYÁRÁDI –SZÁSZ 2011, 396.
1044 KOVÁCS –NYÁRÁDI 2008, 488.
1045 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1751. február 27. bejegyzés.
1046AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 97. irat.

149
hatóságok szabták meg. A katolikusokra vonatkozóan a közmunkára vonatkozó rendelkezést
1718 -ból ismerünk: „a kik a megyetagjai közül szentegyházat, parochialis házakat,
czinteremeket, és ezekhez tartozandó szükséges épületeket építeni, szántását megye és egyházi
szolgák számára úgy egyéb ezekhez tartozandó dolgokat sup portálni nem akarnák, a megye az
ilyen embereket intse meg, hogy rendiszerént építsenek, és dolgozzanak, kik ha contumacia
ducti nem akarnának építeni vagy építtetni, az ilyen embereket a megye büntesse 3 fori ntig
vagy vehessen annyit érő zálogot, melynek fele a szentegyházé, fele a megyéjé legyen.”1047
1723 -ban Antalfi József katolikus püspök a korábbi rendelkezésre hivatkozott a közmunkát
illetően: „ Jobbágyos nemes emberek magok személyekben (in persona) az eccl esiát és
parochialis házakat nem tartoznak építeni, ha oly személyek, kik patrociniumokkal,
industriájokkal effective segéltik az ecclesiát és egyházi embereket; secus az 1717.
esztendőbeli constitutio puncto 18. in omnibus suis punctis et clausulis tartas sék meg invigore
suo az oláhok iránt is. ‖1048
Tordátfalván a 19. század második felében a napszámot reggel kilenctől délután négy óráig
számolták. Elmaradása vagy késés esetén 30 forint értékű krajcár, a marhával rendelkező
gazdák elmaradás esetén 60 forint é rtékű krajcár volt a büntetés, amelyet azonnal be kellet
szednie a megyebírónak.1049
Patakfalván a templom építésekor határozták meg a hívek számára a közmunka menetét 1800 –
ban: „ a köz rend köteles lészen a templom építésében munkájával a mint a rend kívánja
segíteni de pénzbeli kötelességre teljességgel nem kényszeríttetik.1050 Tarcsafalván a templom
építésekor meghirdetett közmunkán minden 17éven felüli férfi és nő köteles volt megjelenjen
kapuszámok szerint, aki nem ment el, azt 80 krajcár, szekeresek esetében egy forint 50 krajcár
volt a büntetés.1051
Az építkezéshez szükséges követ és homokot a falusiak közmunkával hordták össze.
A meszet Homoródalmás vagy Keményfalva környékéről rendelték. Az Almás határában
található Asztalkő nevezetű területről úgy emlékezte k meg a 18. század második felében,
hogy mészköveivel és mészégető katlanjaival sok ezer véka meszet szolgáltat évenként az
azzal foglakozóknak1052 Homoródkeményfalván a mészre járó földek mellett voltak a
mészégető kemencék.1053
A meszet oltatlanul szállították le, azt helyben oltották meg. 1859 -ben Abásfalván a
mészgödörnek egy külön kertet béreltek, amelynek kifizetése szerepelt az éves kiadási
listán.1054
Tarcsafalva templomának építésekor a homok összehordására is szerződést kötöttek,
amelynek értelmében Lázár Márton a szükséges 4000 véka homokot két krajcár díjazás
ellenében szállítja vékánként.1055
Az építkezéshez szükséges más anyagok at megrendelték. Hodgyában 1821 -ben a
torony építésére szükséges tégla vetésére határozatot hoztak, melynek értelmében az
udvarhe lyi Rádully János ,, negyvenezer téglát jól meggyúrt s megdolgozott sárból,az hol az
eklézsia kívánja, s abba a formába a melybe még megvétel volt az eklézsiának ki vetni jól s
meg szárasztva pángétokba, annak utána mikor az eklézsia parancsolja ezerenként kimen
ezrébe rakni, s az eklézsia tagjával meg égetni, legfeljebb a 4000 tégla legfeljebb szeptember

1047VESZELY 1860, 75.
1048VESZELY 1860, 83.
1049ToUEkl, 12. köteg, 1862. október 12. bejegyzés.
1050PREkL, 2014 – Régi ügyiratok, 26, régi l.sz. C -20.
1051KOVÁCS –NYÁRÁDI 2008, 488.
1052PFHngy 2013, 121.
1053PFHngy 2013, 122.
1054SzKUEL Vizit. jegyz. 1859, 51.
1055KOVÁCS –NYÁRÁDI 2008, 488.

150
8ik az az Kis Aszony napjára készen ki égetve szamba adni, az eklézsia is fizet ezrire 1Rhf, egy
véka gabonát, fél font szalonnát és fél font túrót, egy fo nt sót.”1056
1831 -ben a sükői templom építésekor farcádi Rádully Daniellel kötöttek 10000 tégláról szóló
megrendelést, amelynek költsége minden ezer téglára egy véka gabona volt, egy font
ázalékos, egy font só és egy német forint volt. Az égetéshez szükséges fa beszerz éséről a
téglavetőnek kellett gondoskodnia.1057
A 18 –19. században sok esetben a téglavetéssel cigányok foglakoztak. 1845 -ben, amikor a
szentmártoni tornyot megemelték a szükséges tégla vetésére cigányokat fogadtak fel, akiknek
két magyar forint 44 dénárt fiz ettek.1058 1797 -ben Almáson Sztojka Pista téglavető cigány
nevével találkozunk.1059 Firtosváralján 1801 -ben a téglavető cigányoknak két ft 68 dn -t
fizettek ki.1060
Ezeknek a téglaégetőknek alkalomadtán, ha többször használták őket elnevezésük fennmaradt
a település helynévanyagába. Kénosban az egyházközségnek a Téglacsűr nevezetű helyen volt
földje1061. Ez a megnevezés hasonló tevékenységnek a nyomát örökítette meg a faluban.
A felhúzott épületek fedését ácsok végezték, akiket külön szerződtek le. A 18.
században a te mplomok nagy részét már tetőcserép borította, ellenben van példa, amikor a
templom egyik fele zsindellyel, a másik cseréppel volt fedve. Homoródszenpéteren 1789 -ben
tartott vizitáció arról számolt be, hogy a templom nyugati fele cseréppel fedett, a másik r észe
pedig zsindelyes.1062
Udvarhelyszék első bádogfedésű tornyára a legelső adatunk 1796 -ból való. Ekkor Atyhában
az új toronyra Bécsből hozattak hat mázsa fehér ónozott bádogot 240 magyar forintért. A
következő esztendőben a helyére kerülő lemezek felrakása kor a mestereknek 59 forintot
fizettek.1063
A tetőcserepeket is a téglához hasonlóan rendelték meg. 1826 -ban Sükőben medeséri Ferenc
Sándorral és Katona Andrással kötöttek szerződést 7000 cserépre, ezréért 11 német forintos
árban. Emellé 300 kupás cserepet is rendeltek, melynek párja három garas volt. Az egyetlen
kikötés az volt, hogy amennyiben tíz év alatt, ha kár esne a cserépben, azt kötelesek
kicserélni.1064
Tordátfalván 1789 -ben cserélték le a korábbi zsinde lyfedést cserépre, amelyhez 14200 cserép
volt szük séges, amelyek közül 200 -at ajándékba kaptak, a maradékért 243 magyar forintot
fizettek, kupás cserépre 12 forintot.1065 Recsenyéden 1833 -ban 10000 cserépért fizettek,
ezréért 12 német forintot, a kupás cserepekért pedig 20 magyar forintot.1066
Az építkezésekhe z a templom méreteitől függően használhattak fel anyagokat . Egy
közepes Udvarhelyszéki templom, mint a recsenyédi az építkezések során felhasználtak
47050 db téglát, 24000 db tetőcserepet, 8700 zsindelyt, hozzávetőlegesen 150 szekérnyi
meszet, amelyet Almá sról szereztek be. A kő és homok mennyiségét még csak megbecsülni
sem lehetett, ugyanis ezeket közmunkával hordták össze, és semmiféle feljegyzés nem maradt
hátra. A különféle munkadíjakra 1 936 forintot költöttek. A kiadások költségei között nem

1056HREkL IV. köteg.
1057NYÁRÁDI 2009, 368.
1058NYÁRÁDI –SZÁSZ 201, 391.
1059SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1797. december 14. bejegyzés.
1060SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1801, november 11. bejegyzés.
1061KISGYÖRGY 1881, 23 –28.
1062EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 586.
1063 GYFSZGyL 642/f. 5. doboz b. kötet. Plébánianapló, 1625 –1896, 83.
1064 NYÁRÁDI 2009, 368.
1065ToUEkl, 3. köteg, 1840. december 8. bejegyzés.
1066NYÁRÁDI –SZÁSZ 2010, 260.

151
szerepelne k a terményben szolgáltatott kifizetések, amelyek minden mesterrel kötött
szerződés járulékos elemei voltak.1067
Egyes esetekben az építkezések a gyülekezetet túlságosan megterhelték, így azok
hosszú évtizedeken keresztül is elhúzódhattak. Sükő esetében 1838 -ban az egyháztagokat
összehívták és közakarattól tették függővé az építkezések folytatását: „ ezek szerint eklézsia
tagjait össze hívatván kit kit egyenként kikérdezvén az építéshez fogni vagy nem fogni kívánó
kérdést, hol úgy találtatott, hogy az építéshe z kívánnak fogni 17, halasztani kívánják 14,
mindezért a Szent Szék rendelésénél fogva a Szent Eklézsiának kötelességivé tettük az
építéshez megkívántató előkészületek, eklézsia pénzének begyűjtését, hogy annak idejében az
építéshez foghassanak.”1068
Sándorfa lva templomának 1833 -ban fogtak hozzá, de még 1853 -ban is a vizitációs
feljegyzésben azt találjuk, hogy az építkezések félbe -szerbe vannak, mivel a gyülekezetben
összevesztek az építkezéseket illetően. Az állapotok felszámolására büntetést helyeztek
kilátá sba és amennyiben a következő év tavaszáig nem történne előrelépés az ügyet a fő
bizottságnak adják át.1069
A 18. század második felében épített székelyudvarhelyi református templom
kőművesmunkájának díja a számadáskönyvek szerint 3448 magyar forint és 62 dén ár volt. A
templom felépítetésének és berendezésének teljes összege 13883 forint és 72 dénár volt, a
követ szekerenként 24 –36 dénáros árban szállították, a homokot 9 –12 dénár közötti árban, a
meszet vékánként 21 dénárért, 1000 darab tégla 102 és 150 dénár között váltakozott, míg a
gerendák ára 9 és 12 dénár között mozgott.1070

1067 NYÁRÁDI –SZÁSZ 2010, 262.
1068SREkL 33. köteg I. csomag 20. irat.
1069UREL 1853, 4 –5.
1070 RÓTH 2003, 97 –101.

152
VII. Elpusztult templomok

A templompusztulások, új templomhelyszínek választása, mint azt már k orábban
bemutattuk számos okra vezethető vissza. Mindezek közül mégis a legnagyobb befolyással
bíró tényezők között a helyi viszonyok megváltozását nevezhetjük meg. Ez pedig jórészt a
megnövekedett népességnek tudható be. A megerősödött közösség már nem el égszik meg a
korábbi távoli, vagy kisméretű, elavult, alkalomadtán még fából épült egyházi épületekkel.
Az új viszonyok az esetek nagy többségében új templomhelyszínek választását teszik
nélkülözhetetlenné. Esetenként a korábbi templom pusztulását is a nem megfelelő helyszín
választása okozza.
Kutatásunk elsődleges célja volt, hogy ezeket az elfeledett templomhelyszíneket megtaláljuk
és feltérképezzük. Szerencsés esetekben a levéltári forrásokban, az újkorban gazdagon adatolt
egyházi anyag alapján sikerült a nyomukra bukkanni, máskor a helyn evek , illetve a helyi
egyházi hagyomány segített. A legfontosabb kiindulópontot, azonban szinte minden esetben
az osztrák katonai felmérések jelentették. Az első, 1769 –1773 között készített osztrák
felmérés, II. József i dejében az összes település templomát megjelenítette, ugyanakkor a
kápolnákat külön formában tüntették fel. Ez a felmérés még a nagyobb építkezési hullám előtt
készült, így számos azóta már helyszínt változtatott egyházi épületet az eredeti helyén
ábrázolt .
Kutatásunk kezdetén ezeket a katonai térképeket hasonlítottuk össze a későbbi, valamint a
modernkori térképekkel. Ezzel a módszerrel összesen 43 település esetében sikerült
helyszínváltoztatásokat megfigyelni ( 19. kép ). Ezek közül egyetlen esetben, Város falvánál
bizonyultak a katonai térképek adatai nem igazolhatónak, félreértelmezhetőnek. Esetünkben a
térkép a templomot a falu déli felében ábrázolta, a településen átfolyó kis patak bal oldalán.
Napjainkban a templom a patak túlsó, bal oldali részén talál ható, kissé távolabb, a falu északi
részében. A térképes adatok ugyanakkor ellentmondásban álltak az írásos forrásokkal,
amelyek az 1780 -as építkezésekkor egy öreg kaputoronyról emlékeztek meg. Ez alapján
feltételeztük, hogy a korábbi templom a mai alatt, illetve környezetében keresendő. Ezt
támasztották alá a terepbejárási adatok is. Többszöri alkalommal kerestük fel a katonai
térképen ábrázolt helyszínt, ellenben semmilyen korábbi épületre utaló helyszínt, vagy
nyomot nem sikerült találnunk. A kérdést vég érvényesen a 2014 –2015 -ben elvégzett régészeti
szondázó ásatások, illetve régészeti felügyelet jelentette. Ezek során felszínre kerültek a
kaputorony nyomai, illetve a gombásodó padló felszedését követően a templom nyugati
felében egy korábbi, feltehetően 17. századi épület alapfalai körvonalazódtak1071.
A térképek adatai, az egyházi forrásokkal és helynévanyaggal karöltve számos esetben
hozzájárultak a korábbi templomhelyszín azonosításához, lokalizálásához. Sok esetben a
térképen ábrázolt templomok fából épí tett épületek voltak, amelyeket elbontva nem maradt a
helyszínen elégséges anyag, hogy azokat beazonosíthassuk. Ennek ellenére az összes
helyszínt felkerestük. Esetenként a korábbi templomhelyek beépített belső telekké váltak (pl.
Sükő, Abásfalva, Kadicsfa lva, Homoródszentpéter, Recsenyéd stb.), így még ha a térképek
alapján meg is jelölhettük a templomhelyet, pontosabb lokalizálásuk a terület szennyezettsége
miatt nem valósulhatott meg.
Az anyaggyűjtés és a feldolgozás során az emlékeket az építési idejü k (középkor,
fejedelemségkor és újkor), az épület típusa (templom, kápolna, kolostor), építési anyaguk
szerint csoportosítottuk. Egy külön kategóriába kerültek azok a települések, ahol, noha az
egyházi hagyomány megemlékezett egy korábbi templom emlékéről, ellenben sem a levéltári
forrásokkal, sem a régészeti terepbejárásokkal nem sikerült ezekre konkrét adatokat találnunk.
Ugyanakkor ezek ellenére sem szerettük volna a gyűjtőmunkánk során megfeledkezni róluk,

1071 SÓFALVI András: Raport de cercetare arheologică preventivă. Orășeni, jud. Harghita, biserica unitariană .
2013. Kézirat. Haáz Rezső Múzeum.

153
hiszen egy régi hagyomány a véletlenszerű felfe dezés során is bizonyulhat valósnak, így
számolni kell a továbbiakban is velük.

Az érdeklődési körünkbe és a listánkra felkerült emlékeket terepszemlénk során
felkerestük. Ezek során, a lokalizálás tényén kívül sok esetben tárgyi bizonyítékokat is
sikerü lt begyűjtenünk, amelyek az épület korszakolásában is nagyban közreműködtek.
Amennyiben egy település több korból származó pusztatemplommal rendelkezik, a történeti
adatokra visszahivatkozunk és csupán a templomra vonatkozó információkat tárgyaljuk.
A fel dolgozás során, amikor az egyes eseteket elemeztük, hogy a kinyert adatok
áttekinthetőek és egységesek legyenek minden esetben, a leírásokat pontokba szedve
rendeztük, illetve mutattuk be. Összesen kilenc szócikket állítottunk fel, amelyek a következő
szem pontokat vették figyelembe:
1. A település neve magyarul és románul illetve azok változatai – lelőhely megnevezése
2. A középkori és a fejedelemség korának legfontosabb, a településre vonatkozó forrásai
3. Egyháztörténeti adatok (egyházi berendezkedés, fel ekezet, ennek változásai)
4. Újkori források az épületről
5. Az elpusztult épületre vonatkozó adatok (műrészletek, klenódiumok, harangok)
6. Kartográfiai adatok
7. Terepbejárás, lokalizálás
8. Régészeti ásatások
9. Összegzés (feldolgozottság, a kutatottság mértéke, továbbvitele)

VII.1. Elpusztult középkori plébániatemplomok
A kutatott típusok közül az egyik legfontosabb kategóriát a középkori épületek
jelentik. Nemcsak azért, mert ezek egyben a települések legrégebbi kőépületei, hanem azért
is, mert a köz épkori kánonjog szerint a plébániatemplomok körül és magukban az
épületbelsőkben jött létre az egyházközség temetője . Ezeket sok esetben még az újkorban is
használtak. A középkori falu elemzésénél számos új és széleskörű lehetőséget hordoznak a
feltárások során felszínre került emberi maradványok. A temetőből előkerült viseleti tárgyak
az ott lakók anyagi kultúráját jelenítik meg, ezért a középkori temetők beazonosítása is
rendkívül fontos feladat a településtörténeti kutatásokban.
A középkori Udvarhelyszé k területén a reformációt megelőzően hozzávetőlegesen 75
templom volt, amelyekhez még számos kápolna adódott hozzá. Ezek közül mintegy 20 épület
került teljes lebontásra és elköltöztetésre a 19. század végéig. A helyszínek közül a
felhagyását követően teme tővé váltak Petek, Patakfalva, Csehétfalva, Székelyszentmiklós, és
Szombatfalva középkori templomhelyei, amelyek napjainkban is temetőhelyek. Atyha
középkori templomát még csak megközelítőleg sem sikerült megtalálni, köszönhetően, hogy
már a 17. század köz epén templomhelyszínt változtattak. Csak megközelítőleg sikerült
lokalizálni Oroszhegy, Kissolymos, Kadicsfalva, Homoródszentlászló templomait. Fenyéd,
Szentábrahám, Homoródalmás, Máréfalva, Szentimre templomai szántóföldeken vannak
kitéve a pusztítás közv etlen veszélyeinek. Vargyas középkori templomának helyszínét miután
sokáig pusztán hevert, időközben a település másik felekezete vásárolta meg és épített rá saját
templomot.
A templomhelyszínek közül egyértelműen sikerült lokalizálni Homoródalmás középko ri
templomhelyét, ahol felmérésen is rögzítettük az észlelteket. A lokalizálás mellett időközben
jelentősebb régészeti ásatások zajlottak Dobó, Fenyéd, Kányád, Lövéte, Máréfalva,
Patakfalva, Szentimre, Szentábrahám és Vargyas elpusztult templomainál.
A vi zsgálat alá vett középkori templomokon kívül még további emlékekkel számolhatunk,
hiszen több településnek mindmáig nem sikerült lokalizálnunk az elpusztult egyházát. Az
egyik hasonló település a már pápai tizedjegyzékben szereplő Zetelaka, amelynek templo mát

154
története során többször is átépítették. Költöztetésére azonban nincsen egyértelmű
bizonyítékunk a hagyománytól eltekintve, amely arról számol be, hogy a Csele határrészben
volt hajdanán a régi épület. Ugyanakkor a kutatások előrelépésével több későbbr e keltezett
épületről derülhet ki, hogy az ok korábbi ak, de egyelőre ásatások hiányában nem rendelkezünk
sem írásos feljegyzésekkel, sem tárgyi anyaggal a középkort illetően1072.
Az ásatások során a legkorábbi fázisok keltezését sikerült visszavinni egészen a 12. század
közepéig. Ezáltal ezek a helyszínek egyben fontos településtörténeti sarokkövei is a
kutatásoknak.
Régészeti ásatások hiányában sokszor egy -egy település templomáról nehezen
eldönthető, hogy alatta rejtőznek -e a középkori templom nyomai, avagy a hagyománnyal
összhangban máshol keresendőek.
Sokszor nagyon félrevezető lehet, hogy noha forrásokkal rendelkezünk, hogy a templom
újkori, mégis eredeti helyükön beépítve találunk középkori ajtó és ablakkereteket. A
legnagyobb számban Fenyéd 1763 -ban épí tett templomában találunk hasonló példákat, ahol a
nyugati bejárat, a sekrestye ajtó, két kis ablak, de még a keresztelőmedence is használatban
van1073. Patakfalván az újkori templom nyugati és déli bejáratát övezik a korábbi templomból
átszállított faragvány ok, a déli oldalon a felmenő fal első kősoraiban végig faragott kváderek
vannak beépítve.1074 Az említett két esetben régészeti ásatásokkal kutattuk a más helyen álló,
mára lepusztult templomhelyeket. Sok esetben azonban a kérdés nehezen eldönthető. Így
Csehé tfalván a mai templom bejárata középkori ellenben a hagyomány szerint a mai
temetőben keresendő a korábbi templom.
Szintén nem sikerült egyértelmű jeleket találnunk, hogy Pálfalva temploma a hagyománynak
megfelelően elköltözött -e, avagy a mai templom körny ezetében kell -e keresnünk, ahonnan a
templomfelújítások alkalmával számos középkori faragvány is felszínre került másodlagos
helyzetben.1075
Nem tudjuk egyértelműen Száldobos esetében sem, hogy a pápai tizedjegyzékben említett
templom a mai épület alatt rejtő zik-e, ugyanis semmilyen épületrészlettel nem szolgáltat a mai
templom, és hagyomány sem jegyzi, hogy a templom elköltözött volna.1076
Szerencsés esetekben az egyházi levéltárakban találhatunk forrásokat a templomok bontási
körülményeiről. Így egészen biztosa n tudjuk például, hogy Székelyszentmihály középkori
temploma a mai épületbelsőben keresendő, hiszen az 1842 -ben elkezdett építéskor jelentés
készült, amely leírta, hogy az új templom alapjai körbefogták a régit.1077

VII.1.a.1 . Atyha (Attijha , Atija, Aktija ) – Atia, katolikus templom
2.A település első írásos említésével 1536 -ban találkozunk legelőször.1078 1567 -ban a
faluból 12 szabad portát írtak össze.1079 A két évvel később keltezett birtokügyi levélben
János Zsigmond udvari familiárisát Egregius Gergius Athaj -t említik.1080
3. A település középkori egyházáról nem rendelkezünk hiteles forrással . Nem
azonosítható egyértelműen az 1333 -as pápai tizedjegyzék villa Sancti Michaelis települése
Atyhával, de nem is zárható ki végérvényesen1081. Udvarhelyszékről Szent Mihály ti szteletére

1072DÁVID 1981,353 –354.
1073DÁVID 1981, 131 –132.
1074DÁVID 1981, 238 –241.
1075 A templomot 2010 -ben kívülről újravakolták, akkor sikerült alaposan szemügyre vennünk a falszövetet
Sófalvi Andrással.
1076DÁVID 1981, 294.
1077DÁVID 1981, 301.
1078FERENCZI 1991, 28.
1079SzOkl II. 220.
1080SzOkl II. 245 .
1081MonVat I. 116.

155
szentelt templomról tudunk Pálfalváról és Székelyszentmihályról. Ugyanakkor egy
bizonytalan és fenntartásokkal kezelt adat szerint Atyhában is a korábbi templom ennek a
szentnek a tiszteletére volt szentelve.1082 1333 -ban az összeírásban Sancto Michaele és villa
Sancti Michaelis szerepel. Az előbbinek Marcus nevű papja hat dénárt, míg a másodiknak Pál
papja 23 báni dénárt fizetett.1083 A következő évben már csak Marcus nevű papot írták össze,
aki három báni dénárral adózott.
4. Az egyházközség fejedelemségkori és újkori történetére v onatkozó adatokat a
fejedelemségkori elpusztult templomok alfejezetben foglaltuk össze.
5. A középkori templomból egyetlen tárgyi emlékről van adatunk, annak egyik
harangjáról. Az 1824 -es egyházi vizitációban a harangokat is összeírták. Ekkor említik a
második harangnál, hogy „ dimini circiter centenarii, ut elegantissima gothicis litteris provisa
inscription restatur fusa erat Anno 1437.1084‖ A harangról Veszely Károly 1863 -ban számolt
be Rómer Flórisnak egy levélben, elküldve annak méreteit is. Ez alapján a h arang magassága
63 cm, az alsó peremnél mért átmérő 45,3 cm, a vállnál mért felső átmérő pedig 33,5 centit
tett ki . Súlya mintegy másfél mázsa volt.1085 Gyűjtőmunkája nyomán Orbán Balázs figyelmét
sem kerülte el a harang, aki egy rajzot készített róla. Ez ala pján, a felirat elején körbe foglalt
nyolcágú rozetta állt, a szavakat pedig szvasztikák választották el egymástól. 1086
A középkori harang a 18. század elején a templom melletti haranglábon állt. 1711 -ben a
vizitációkor Szent Fülöp és Jakab apostolok tisztes ségére szentelt harangokat jegyeztek.1087
1797 –1799 között új templomot építtetett a gyülekezet. Ekkor a harangok a nyugati oldalra
épített magas homlokzati toronyba kerültek.
1867 október 4 -én a templom tűzvész áldozata lett, „ a harangok leolvadtak, a torony
szarvazata a keresztel együtt ledőlt ‖1088. Ekkor a középkori harang is szétolvadt, helyébe
1873 -ban kerültek új harangok.
6. A település szélétől mintegy 500 méterre kelet dél keleti irányban mind a második,
mind a harmadik katonai felmérésen a Szentegyházos domb tűnik fel ( 20. kép )1089. A beszédes
helynév minden bizonnyal egy korábbi egyházi épületet rejt. Ugyanakkor az egyházi
hagyomány szerint is ezen a helyen állott a falu régi temploma. 1864 -ben Pesty Frigyes
gyűjtésekor a területet több néven is nevezték: „ Szentegyház erdeje, Kerek erdő,
Szentegyházas dombja, Fodor Ambrus”1090.
7. Az észak -dél irányban hosszan elnyúló dombot korábban Sófalvi András a faluban
folytatott terepbejár ásai során többször is felkereste, de semmilyen régészeti vagy tárgyi
nyomot, amely a korábbi templomra utalt volna nem talált.1091 A leletek hiánya szerinte egy
átmeneti templommal magyarázható a reformációt követő zűrzavaros időszakból, amikor egy
kisebb gy ülekezet ezen a helyen emelt volna templomot, feltehetően fából. Ez a későbbiekben
nyom nélkül elpusztult, miután a katolikusok megerősödtek és a 17. század közepén saját
templomot emeltek. Az átmeneti időszakra utal szerinte az is, hogy a dűlőnév a telepü lés
szélén található és ez könnyebben elérhető volt a korondi katolikusok számára is.
Sófalvi szerint a település középkori temploma a falu közepén helyezkedhetett el. Erre utalna
az I. katonai térképen ábrázolt településszerkezet. A település központi rés zén egy piacteret
ölelnek körül az utcák (Fő -út, Felszegi -utca, Márkos utca), amely téren feltehetően a régi

1082LÉSTYÁN 2000, 226.
1083MonVat I. 116.
1084GyÉSzL Canonica visitatio (1711 –1866) 33 doboz. Közli Mihály 2007, 22.
1085BENKŐ 2003, 226.
1086ORBÁN 1868, 140.
1087GyÉSzL Canonica visitatio. 1711: 1. doboz, 1. kötet, 14.
1088 MIHÁLY 2007, 10.
1089A felméréseket 1 869–1887 között készítették.
1090PFHngy 2013, 31.
1091SÓFALVI 2005, 115.

156
templom állhatott. A napjainkban telkekre tagolt kerteket gyümölcsösök borítják, elszórtan
találhatóak művelt parcellák. Az említett, hozzávetőlege sen két hektárnyi területet bejárva
nem sikerült templom, vagy a hozzá tartozó középkori templom nyomaira akadnia. A
helybeliek sem tudnak templom vagy véletlenszerűen előkerült temetkezésekről a
térségben.1092
Simó Márton szerint az említett területről kelet re (Alszeg és a Szoros utca között) volt a régi
unitárius temető. Sófalvi András szerint meggyőző kapcsolat van a középkori templom és a
reformáció utáni unitárius temető között, további érvként erősítve meg, hogy a középkori
templomot ne a Szentegyház dom bjára, hanem a falu belterületére helyezze.1093
2015 őszén újabb alkalommal kerestük fel a Szentegyházas dombot. Épület nyomokat ez
esetben sem találtunk. A domb falu felőli oldala azonban többszörös megcsúszást mutat, ezen
az oldalon nagyobb mennyiségben volt megfigyelhető terméskő, azonban habarcs nem volt
rajtuk észlelhető. A terepbejárások során ugyanakkor az is kizárható volt, hogy a település
korábban ezen a helyen lett volna, ugyanis semmilyen régészeti lelet nem került elő a tágas
enyhén lankás területr ől.
Véleményem és a terepen tett megfigyeléseim alapján feltételezhető, hogy a középkori
templom jó eséllyel a hagyomány és a helynév által megjelölt helyen, a Szentegyház dombján
keresendő ( 21. kép ). Még annak ellenére is, hogy jelenleg régészeti nyomok nem találhatóak a
helyszínen. A többszörös megcsúszás, suvadás jelentősen átalakította a korábbi felszínt, a
füvel borított területen egy kisebb méretű középkori templom teljességgel beazonosíthatatlan.
Az, hogy egy falu temploma a település határában, ann ak központjától távolabb épült fel
Udvarhelyszéken több eset is ismeretes. Helyenként talán magyarázható lenne, hogy a két falu
közösen épített templomot azok határába (pl. Kányád, Jásfalva) de amint szemügyre vesszük
a települések és a templom létrejöttét , azt látjuk, hogy az egyik jóval korábbi templommal
rendelkezik, mint a másik falu legkorábbi leletei (Feny éd, Keményfalva esete). Alkalom adtán
pedig már alapból kizárható a távolság miatt más falu (Almás) és a templomot így is a falutól
távolabb építetté k fel. Az udvarhelyszéki példák arra utalnak, hogy a Szentegyház helynevek
minden esetben a falu több száz évig használt templomának helyszínét jelentik. Ezzel
magyarázható, hogy a helynév és a régi templom hagyománya annak pusztulása után is több
száz évv el is élénken él még, esetünkben Atyhában is ( 22. kép ).
9. Mivel a középkori templom helyszíne egyelőre még pontosabban beazonosítatlan,
annak kutatása sem kezdődhetett el. A helyszíneken további terepbejárások, légi felvételek
segíthetnek a lokalizálásban.

VII.1. b.1. Bethlenfalva (Bettlenfalwa, Betlemfala ), Od orheiu Secu iesc, Beclean,
Kápolnakert
2. A Székelyudvarhelytől északra fekvő Bethlenfalva a Bethlen személynév és a
birtokos személyraggal ellátott falu összetétele: Bethlen falva, azaz faluja.
Magával a településnévvel 1505 -ben találkozunk először az okle veles forrásban,
amikor Udvarhely v árosában tartott székely nemzet gyűlés végzéseiben említik Bethlenfalvi
Benedekfi János és Péter nevét, mint választott bírákat.1094 Az itt említett Benedekfi család
fokozatosan kiszorul Bethlenfalváról, a későbbi összeírások ban már nem jelenik meg.
1507 -ben a marosvásárhelyi polgárok örökségi pereskedése kapcsán találkozunk
Bethlenfalvi Péter nevével, aki Udvarhelyszék bírája volt1095. Halála után bethlenfalvi és
fenyédi birtokai Geréb János és Kemény Ferencz között oszlanak meg , amint az 1574 -ből

1092SÓFALVI 2015, 116.
1093SÓFALVI 2015, 116.
1094SzOkl VIII. 220.
1095SzOkl V. 38 –40.

157
Szentpáli Kornis Mihály , a székely sókamara főtiszttartója és Szentannai Lázár Ferencz
marosszéki királybíró leveléből kiderül.1096
1518 április 8 -án kelt rendeletben egy újabb bethlenfalvi tisztviselő nevével találkozunk,
amikor is Barlab ási Lénárd erdélyi alvajda megparancsolja Bethlenfalvi Balázsnak, hogy
menjen ki Bikafalvára és vegye fel Nyújtódi Pál vallomását a Kadicsfalvi Benedekfi
Lászlóval a Küküllőn levő malom pere ügyében.1097
1532 -ben említik először Bethlenfalvi Geréb Péter nevé t, aki Kadicsfalvi Benedekfi
Lászlóval folytatott perét egyezség útján intézte el.1098 Az udvarhelyszéki Geréb család
nemesi ranggal rendelkezett. Bethlenfalván 1560 -ban a Geréb család újabb tagjával
találkozunk, Geréb Péter fiával, Jánossal, aki tovább gyara pítja bethlenfalvi birtokait,
elcserélve Hestfalvi Zsófi asszonnyal és fiával, Pállal bethlenfalvi örökségüket
nagygalambfalvi birtokával.1099 1538 -ban találkozunk Véckei Geréb Bálint nevével, Nyújtódi
Gergellyel folytatott perében, ennek az egyik tanúja Beth lenfalvi Geréb Péter.1100
A János Zsigmond féle 1566 -os jobbágyadományozások igencsak érintették Bethlenfalvát:
Pálnénak huszonegy ház jobbágyot adományoznak1101. Ugyanebben az évben összeírják az
udvarhelyszéki nemes, lófő és fejedelmi adózó jobbágyportákat. Ekkor Geréb Jánosnak tíz
portáját számolják.1102 Az adományozásokat követően is maradt még 12 kapu, amint az a 25
dénáros összeírásból kitűnik.1103
Bethlenfalvát Kadicsfalvával egyszerre, 1952 -ben csatolják közigazgatásilag Udvarhelyhez,
amely ekkorra már teljesen egybeépült vele.
3. A falu esetében nem beszélhetünk egy szokványos, többrétegű középkori egyházról,
hiszen története nagy részében Szenttamás filiája volt. Azonban a faluban élő nemesi
családnak köszönhetően egyházat alapítanak, saját pappal. A kezdetben a forrásokban
kápolnaként szereplő épület teljes joggal rendelkezik, amely egy plébániatemplomot megillet,
így a temetés jogával is.
A faluban a 16. század elején megjelenő Geréb család egyik ága vette irányítása alá a
mindennapi teendőket. A Geréb család Bethlenfalván kúriával rendelkezett, amelynek a
nyomait Sófalvi Andrással 2009 -ben a falu belterületén végzett terepbejárásunk során
azonosítottunk. A Fehéres -patak bal oldali teraszán, a főúttól délre, a lakóházak mögötti
szántón egy nagyméretű 16 –17. sz ázadi kőből épített ház nyomait találtuk meg. Észak -dél
irányban kb. 15 méter hosszúságban, 7 –8 méter szélességben, egy intenzív foltban paticcsal,
köves alapozás nyomaival, illetve 16 –17. századi edénytöredékkel, kemencemaradvánnyal.
Ettől nyugatra, hozzá vetőlegesen 50 méterre egy újabb intenzív foltot észleltünk, amely
esetében a leletanyag a 14. századtól fölfele volt keltezhető.
A számos peres iratban előforduló Geréb Péter cselekedete feltehetően nem példa nélküli
Udvarhelyszékről, azonban forrásokkal adatolva csupán ez az egy eset ismeretes.
A nemes kiépítve a birtokait minden bizonnyal egyházi téren is szeretett volna maradandód
alkotni. Ennél fogva az udvarházhoz tartozó birtokán mely a Hágdosonál, a Gál kútjánál volt,
a forrásokban kápolnaként eml egetett épületet építtetett, papot hozatott, annak házat is
épített.1104 Nem ismerjük pontosan az egyház elszakadásának körülményeit, azonban a saját
pap tartása önálló egyházat feltételez.

1096SzOkl V. 95 –96.
1097SzOkl I. 331.
1098SzOkl ú.s. II. 247.
1099SzOkl V. 77.
1100SzOkl II. 41 –43.
1101SzOkl II. 209.
1102SzOkl ú.s. VII. 39.
1103SzOkl ú.s. IV. 39.
1104SzOkl ú.s. III. 172.

158
A kápolnaalapítás említése 1600 -ból való egy pereskedési jegyzőkönyvből. Ekkor az elhunyt
Geréb János örökségéből perelnek, felesége Sükői Borbála,és fia Péter tanúinak vallomásai
leírják a pereskedés tárgyát képező földterületet, amely szerint: ,,az kapolnan alol walo
tanorokat s az Nagy Retet minden kor az wdwarhazho zbyrtak ‖ 1105 Az említett pereskedés
Bethlenfalva és Ambrus Mihály, valamint Péter Miklós között zajlott.
Az egyik tanú vallomásában említik Geréb Péterről, hogy,, az kapolnat is eö chenaltatta, az
pap hazat is ‖.1106 Ez egy rendkívül fontos és é rtékes adat, egyszersmind arra utal, hogy a
nemes a templom patrónusa volt, aki feltehetően utódok nélkül halt meg, ugyanis a
bethlenfalvi és fenyédi jószágokat a fiatfalvi Geréb György fia András örökölte meg, aki
Bethlen Gábor testőrségének a főkapitánya volt.1107
4. Bethlenfalva a reformációt követően többségében a katolikus hiten maradt. Ennek
ellenére egyes hatalmaskodók elűzték a papot és megtiltották, hogy ott prédikáljon. 1614 -ben
ezért panasszal fordultak a fejedelemhez. A lelkészek hiánya arra kénysz eríttette a
bethlenfalvi híveket, hogy Kadicsfalvára és Szent Tamásra járjanak prédikációra.1108
1624 -ben Bethlen Gábor rendeletet hozott, melynek értelmében, a felekezeti vitákban
templom nélkül maradt katolikusok Bethlenfalvára járjanak istentiszteletre, mi vel új templom
építésére nem kaptak engedélyt a várban levő templomot pedig nem akarták kijavítani.1109 Az
egyházi viszályok elcsendesedése, 1633 után Bethlenfalvát Udvarhely leányegyházaként
sorolták be. Szalinay István vikárius 1632 -ben egy rendeletet hoz, melynek értelmében a
bethlenfalviak ,, az mikor papot, deákot fogadni akarnak az tizenkét választott emberek az
bethlenfalvi uraimékkal egyetértsenek, és mint eddigien, ezután is harmadára az pap és deák
felszolgáljon Bethlenfalvára a szokás szerént”.1110 1656 -ban a Bethlenfalviak k ülön akarnak
válni Udvarhelytől, ezt azonban a legfelső egyházi rendelkezés 13 forint büntetés terhe mellett
megtiltja.1111
1659-ből fennmaradt egy egyezség levél is, amelynek értelmében, az udvarhelyi templomban
helyet kell biztosítani a bethlenfalviaknak, ug yanúgy a „ bethlenfalvi kápolnában ‖ is kapjanak
helyet az udvarhelyiek. A bethlenfalviak kötelességévé tették az anyaegyház
templomépítésében való segítségnyújtást: ,,az templomot is tehetségek szerint segítik építeni,
mivel ez Mater Ecclesia”.1112 A bethlenfal viak a középkortól kezdve tehát megmaradtak régi
vallásuk mellett, templomukat a Boldogságos Szűznek ajánlották.
A régi templom a 18. századra romos állapotba kerül, 1774 -ben új templom építését
rendelik el, amelyet toronnyal is ellátnak1113. Az új templomo t nem a régi helyére, közel a
Küküllőhöz építik, amint az első osztrák katonai felmérésből is kiderül. A z új épületet az
előzőtől jóval dél -nyugatabbra költöztetik. A régi templom helye Kápolnakert néven került
bele a helynévanyagba.
5. A későközépkori épü letből nem rendelkezünk sem műrészlettel sem tárgyi
anyaggal. Egy 1822 -ben, a templom elbontását követő csereszerződésből értesülünk, hogy a
falu temploma körül volt annak temetője is, tehát minden értelemben egy plébániatemplomi
jogokkal rendelkező elpusz tult épületről beszélhetünk. Ekkor felosztják a régi templom
helyét, mivel a közelben készítették el a Kadicsfalvára átjáró hidat. A vízmosás és a helynek
mocsaras volta nem tette lehetővé, hogy továbbra is temetőnek használják, ezért felmérték és
az új te mplom mellett jelöltek ki új temetőhelyet. A korábbi templom helye „ hossza felülről le

1105SzOkl ú.s. III. 217 –218.
1106SzOkl ú.s. III. 172.
1107BENKŐ –SZÉKELY 2008, 98.
1108VESZELY 1860, 283.
1109VESZELY 1860, 395.
1110VESZELY 1860, 342 –344.
1111VESZELY 1860, 424 –425.
1112VESZELY 1860, 429 –433.
1113SCHEM 1882, 180.

159
fele 20, szélessége és kívülről be felé 20 ölnek négyszáz quadrát öleket foglal magában, mely
környül vicinált és 400 quadrát ölekből álló” telek volt.1114
6. A település é szakkeleti felében, a Nagy -Küküllő bal oldali alacsony teraszán jeleníti
meg az első katonai felmérés a régi templomot ( 24. kép ). A második és a harmadik katonai
térképek a korábbi templom helyszínét már felosztott telkekként jeleníti meg.
7. 2009 tavaszán Sófalvi Andrással folytatott terepbejárásunk alkalmával Bethlenfalva
felső részében a főút, az Akácfa utca, keleten a Fehéres patak, valamint az északon elfolyó
Nagy –Küküllő által határolt kertben, egy laposabb területen sikerült megbízhatóan
azonosítani az elbontott épület helyét ( 25. kép ). A beépítetlen területen, amelyet részben
szántónak, részben kasszálónak használnak habarcsrögöket, épületnyomokat és emberi
csontokat gyűjtöttünk ( 23. kép ).
GPS koordináták: N: 46.32536; E: 25.32393.
9. A lokalizált el pusztult templom egyházi anyagát felkutattuk. Az újkori anyag között
értékes források kerültek elő, amelyek a terület méreteiről tájékoztatnak, ugyanakkor az is
kiderül, hogy a 19. század elejéig itt volt a falu temetője is ( 26. kép ). A kiemelt fontosságú
lelőhelyen a templomot geodéziai kutatásokkal lehetne jobban beazonosítani, ezt követően
régészeti feltárásokkal válaszokat kaphatnánk, hogy valóban a 16. század első felében
építették -e, avagy előzményeire is számítani lehet. Szintén az ásatások tisztázha tják az épület
alaprajzát, illetve méreteit is. A templom körüli temető a település lakóinak mindennapjaiba
adhat részletesebb betekintést.

VII.1.c.1. Csehétfalva (Chiherfalwa, Chierdffalva), Cehețel, unitárius templom
2. A Konyha -patak völgyében fekvő te lepülés a forrásokban először 1566 -ban bukkant
fel, amikor nyolc lófőt írtak össze.1115 1567 -ben a feljegyzett szabad porták száma eléggé
magas, ekkor 17 hasonlót jegyeztek.1116 A településből nincsen kiemelkedő régészeti vagy
műemléki épület, így szakmai körökb en kevéssé ismert. A falu belterületén végzett régészeti
terepbejárások eredményei alapján a település már az Árpád -korban létrejött.
3. A középkor folyamán a szomszédos Tarcsafalva filiája volt. A reformációt követően
unitáriussá vált és az is maradt napj ainkig. A reformációt követően is leányegyház maradt.
Erről egy pereskedési ügyirat tájékoztat 1596 -ból, amikor a tarcsafalvi Zentegihaz Mezejen
Ambrus Gergely elkertelte a csehétfalviak templomba járó ösvényét.1117
Az egyházi önállóságukat 1618 -ban sikerült elérniük Radecki Bálint püspöksége alatt. Erről
egy 1806 -os vizitációs összeírásban található régi oklevél jegyzéke emlékezett meg.1118
Sajnos az iratnak mára nyoma veszett, de ennek ellenére megbízható adatnak tekinthetjük az
önállósodás idejét.
Az új egyház község korábbi templomának felújításába kezdett. 1631 -ben a hajóban a korábbi
boltívet minden bizonnyal kazettás mennyezetre cserélték ki, amelynek egyik festője a
Cotnari -ból való Balási Péter volt.1119 A mennyezeten a felirat megemlékezett a felújításról,
amelyben nagy érdeme volt Szabó Istvánnak, Kovács Mihálynak és Tamásnak, valamint
Miklós Imre, Gothárt György falubelieknek. 1688 -ban cserélték ki a prédikáló széket,
amelynek festett felén felírat is volt.

1114GYFSzGyL 664/b, 1. doboz, 3. irat.
1115SzOkl II. 201.
1116SzOkl II. 220.
1117SzOkl ú.s. II. 276.
1118TUEkL 1803, 19.
1119DÁVID 1981, 93.

160
4. A későközépkori templom részletes leírása 1773 -ban1120, illetve az 1789 -ben1121
zajlott egyházi vizitációk alkalmával keletkezett. Ezek egyben rögzítették a templom külső
megjelenését, térbeni elhelyezését, valamint a belső berendezéséről is tájékoztattak.
A régi templom tehát a falu keleti felében található a 18. század végén, a temető
hegyen, deszkakerítéssel övezve. Mellette egy harangláb állott, amelyben két harang volt. A
kisebbik kb. hatvan fontos 1481 -es felirattal, a másik 1755 -ből származott. Az 1789 -es
összeíráskor már egy két mázsás és két fontos 1 782-ben öntetett harangot találunk. A tornyot
1776 -ban újították meg.
A templomot egy kis utcán, kőlépcsőkön lehetett megközelíteni, vagy a kerteken kívülről. A
cinterembe két vassarkú, fazáras deszka ajtó vezetett be, melynek fedele zsindelyes volt. A
cinterem közepén állott egy támpilléres zsindellyel fedett régi kőtemplom, amelybe nyugat
felől egy vas sarkú és vas záras zöldre festett rakott ajtó vezetett be. A faajtót 1722 -ben az
akkori lelkész adományozta az egyházközségnek. A bejárat fölött egy portik usz emelkedett,
amely alatt ülőszékek is voltak.
A belső tér deszkával volt padolva, amelyet három fakeretes üvegablak világított meg. A már
korábban említett kazettás mennyezet borította be a födémet. A templom közepe táján
húzódott a diadalív, amely a kö zépkori szentélyt választotta el a hajótól. Nyugati oldalán
található az 1688 -ban adományozott szószék, illetve szószékkorona.
A belső térben külön állottak a férfiak székei. A „ boruló székekből” a férfiaknak 18, míg az
asszonyoknak 16 állott rendelkezésre . A papságnak külön széke volt.
A templom keleti felében egy vas sarkas háromszögű éneklőszék állott. Mind a nyugati mind
a keleti felében az épületnek fakarzat volt építve. Az egyik zöldre volt festve, a másik
többszínű volt. Mindenikben három rend ülés v olt, a felsőben pedig egy éneklő pulpitus volt
beépítve. A zöld színű karzatot 1772 -ben adományozták a templom számára.
1794 -re a több száz éves templom romos állapotba került, ebben az esztendőben a vizitáció
már javasolja az egyházközségnek az új templom építését.1122
A munkálatok elkezdésére azonban majdnem két évtizedet kellett még várni, amikor 1819 –
ben hozzákezdtek. Az anyagi forrásokat kéregetőlevelekkel teremtették elő. Az új
templomhelyet, lent a faluban jelölték ki, minden bizonnyal a régi helyszín n em volt
megfelelő méretű és feltehetően körülvette a falu temetője.
Kezdetben jól haladtak a munkálatok. 1820 -ban cseréppel be is fedték1123, 1823 -ban
kivakolják, meszelik, 1824 -ben helyére került a prédikáló szék is. 1826 -ban megkezdik benne
az istentisztele tet annak ellenére, hogy nincs befejezve. A következő esztendőben sikerült
lerakni a deszkapadlót, valamint új székeket készíttetni, a templomot cinteremfallal
körbekeríttetni. A munkálatokat az újabb nagyarányú adománygyűjtéssel tudták finanszírozni.
1829 -re készült el végleges formájában az épület.1124
A templom építésének befejezésével elkezdték a torony építését is, de erőforrások hiányában
1831 -ben még csak három német ölnyi magasságig jutottak (kb. öt és fél méter). 1834 -ig
szüneteltek a munkálatok. 1835 -ben a korondiak által készített tetővel fedik be, amelyet
zsindellyel borítottak.
A tervezés és a statikai ismeretek hi ányából adódóan a torony a záró falat magával húzta és az
ablakok fölött nagy repedések mutatkoztak. Ezt kijavították és 1835 -ben nagy ün nepély
keretében felszentelték az új templomot.
A torony süllyedése nem állt meg és további statikai problémákat okozott. 1863 -ban a keleti
oldalához egy méretes támpillért emeltek, de ez sem segített. 1870 -ben elrendelték a harangok

1120EUEGYLT Matrix 37 –40, közli ADORJÁNI 1990, 97.
1121EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 743 –745, 751.
1122SzKUEL Unit. Vizit. J egyz. 1794 –1799, 1798, október 8.
1123TUEkL 1803, 19.
1124MOLNÁR 1994, 38.

161
levételét, amelyet a t emetőben felállított haranglábon helyeztek el. 1874 –1878 között az
alapokat fokozatosan erősítették meg, cserefákkal támasztják alá.1125 Ez némiképp orvosolta a
problémát, így 1876 -ban visszavitték a harangokat. 1878 -ban nagyfokú felújítás zajlott a
templomon , amelyet egy felírat is megörökített.
5. A fent leírt sokszögzáródású, támpilléres, hajdanán boltozatos késő gótikus
templom a 18. század végén még őrizte eredeti felismerhető formáit. A három ablak egy kis
térre utal, amelynek majdnem felét a korábbi sze ntély foglalta el. Ezt diadalív választott le. A
régi épületből csupán a nyugati, a torony alatti bejárat kőkerete került beépítésre. Az egyszerű
szemöldökgyámos ajtókeret kőszegélye élszedéses, a középkorból származik.
A berendezései közül a leltárak egy régi 1481 -es feliratú kisméretű, mintegy hatvan fontnyi
harangról számoltak be. Orbán Balázs elkészítette feliratának rajzmásolatát is, amely szerint
O rex gl(ori)e veni cum pace Anno domi (ni) 1481.1126 A harangot az első világháborúban
vitték el.
6. A régi t emplom feltűnik az I. katonai felmérés 177. térképszelvényén, a falu keleti
szélében egy domb magaslatán ( 28. kép ). A második felmérés adatai már a falu között, új
helyszínen ábrázolták a templomot. A levélt ári források és a hagyomány is úgy örökítette
meg, hogy ezen a részen volt a korábbi elbontott templom.
7. Sófalvi Andrással 2012 tavaszán végeztünk terepbejárást a falu belterületén, amikor
a régi templom helyét is megpróbáltuk beazonosítani. Ez az első katonai térkép adatai és a
korábbi beszámolók szer int a falu f ölé magasodó dombon helyezkedett el. A terület a
templom 19. századi elbontása óta a falu temetőjévé vált. A többszörösen bolygatott területen
épület falának nyomát nem sikerült azonosítanunk. A temető déli felének meredek felében
több nagyobb követ is láttunk legurulva ( 29. kép ). Mindezek ellenére nem sikerült a temetőn
belül egyértelműen lokalizálnunk az épületet. A temető GPS koordinátái: N: 46.397316; E:
25.143731 ( 27. kép ).
9. Az egyházi levéltárat Lőrinczi Lajos tiszteletes és felesége Lőr inczi Tünde tüzetesen
átfésülték1127. A levéltári anyagból már újabb források nem várhatóak az elpusztult templom
történetéhez, így fontos lenne annak pontosabb beazonosítása, hogy a további pusztulástól
megóvhatóvá váljék. Mivel a régi épület jelenleg is akt ív, használatban levő temetőben van,
félő, hogy nyomtalanul elpusztul a sorozatos gödrök ásásával. Jó eséllyel egy hasonló új
sírgödör ásásával kerülhetnek elő falmaradványok, vagy egyéb műrészletek a régi épületből.

VII.1.d. 1. Dobó (Dobo, Dobov, Doborlo ), Dobó pusztája
2. Az erdővidéki Erdőfülétől északra, mintegy négy kilométerre, a Kormos patak
völgyében feküdt a fejedelemség korában elpusztult egyik udvarhelyszéki település , Dobó. A
felszínét jelenleg legelő borítja, süllyedések, vízmosások tarkítják. A vakondtúrásokból és a
vízmosásokból a 13. századdal kezdődően gyűjthetőek régészeti emlékek, főként
kerámiatöredékek.
A falu minden bizonnyal szerepel az 1333 -as pápai tizedjegyzékben, ahol András nevű papja
három dénárt fizetett.1128 A kutatók számára azonban még a legújabb eredmények
ismeretében sem merült fel, hogy a jegyzékben szereplő Dobov az erdővidéki települést
jelentené.1129 A Vágás szomszédságában levő Székelydobóban sosem volt középkori
templom, az mindig is a szomszéd falu határában állott. Ezzel szemben az erdővidéki

1125MOLNÁR 1994, 38.
1126ORBÁN 1868, 113; BENKŐ 2002, 274.
1127Ezek alapján megírták az egyházközség történetét http://www.csehetfal va.hu/t%F6rt%E9net/tort.html
(letöltve 2015.11. 11)
1128MonVat. I/1. 112.
1129Székelydobóval azonosítja Hegyi Géza is (HEGYI 2012, 108), de a dobói templom régészeti ásatását végző
Bordi Zsigmond sem tekinti a tizedjegyzékben szereplő falvak között. (BORDI 2009 , 228.)

162
településen feltárták a 13. századra keltezhető egyházi épületet, amely temetkezési joggal is
rendelkezett.
A tel epülés következő írott forrása 1565 -ből származik, amikor János Zsigmond a
szatmári hadjáratban résztvevő előkelőit íra tta össze. Dobóból ekkor három személyt
említettek.1130 1567 -ben a 25 dénáros adó összeírásában, a faluban hat adózó portát jegyeztek
fel.1131 1576 -ban a jobbágyporták után fizetendő 50 dénáros adó összeírásakor a birtokos
bardóci Jánosiaknak a faluban két, míg a Daniel családnak öt jobbágya volt.1132
A 16. század végéről a faluban számos pereskedésnek maradt nyoma a törvénykezési
jegyzőkönyvekben.1133
A település még lakott helyként tűnt fel 1604 -ben1134, de már nem találjuk az 1614 -es Bethlen
Gábor fejedelem által elren delt népösszeírások listáján. A korábban összeírt lakosok egy
részét a szomszédos településeknél találjuk a listákon.1135 A falu felhagyására,
elnéptelenedésére nincsen egyértelmű adatunk. A lehetséges okok között jelentős szerepe
lehetett az 1605 -ös nagy föl drengés is, elnéptelenedéshez hozzájárulhattak a Mihály vajda,
Székely Mózes stb. féle dúlások is.1136 A terület ezt követően a Daniel család birtokai közé
került.1137
3. A településnek már az Árpád -korban temetői joggal is rendelkező
plébániatemploma volt, egés zen a 17. század e leji pusztulásáig. A néhai templom emléke ezt
követően számos periratban, történeti munkában megjelenik. Egyik érdekes beszámolója Bod
Péternek van, aki 1760 -körül a bardócszéki falvakról készített leírásban Dobó kapcsán
megjegyezte, hogy a régi, romladozó templom kőfalában a cigányok találtak egy üst pénzt.
Ugyanekkor a templom egyik fala még magasan állt.1138
5. A középkori épületről a régészeti kutatások előtt nem rendelkeztünk tárgyi
anyaggal.
6. Az elpusztult település feltűnik az első k atonai felmérés 211. térképszelvényén, Alte
Kirche jelzéssel a korábbi puszta templomot is megjelenítették ( 30. kép ).
7. A felszínen is jól kivehető maradványok a korábbi falutól 150 méterre nyugat –
északnyugatra található, a pataktól kb. 100 méterre egy ma gasabb teraszon ( 31. kép ). A
helyszínt Orbán Balázs is felkereste és a felszínen látható nyomokró l részletes leírást készített .
Ebben a sokszögzáródású szentélyt nyolc lépés hosszúnak becsülte meg, amelynek falai még
három öl magasságban álltak. Hajója 17 lépés hosszú volt, szélességét 11 lépésre becsülte. A
déli fal ekkor még két öl magasságban állott.1139
1932 -ben Debreczeni László szintén meglátogatta és felmérte a dobói romokat. A
jegyzeteiből megállapítható, hogy ekkorra csak a templomhajó déli falának keleti vége, a déli
templomváll és a diadalív egy része, valamint a szentély keleti fala és az északkel eti pillér
látszott.1140
8. 2002 –2003 között a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és az erdővidéki
Dobó -Valál Egyesület közös szervezésében Bordi Zsigmond irányításával régészeti kutatások

1130SzOkl II. 197.
1131SzOkl ú.s. IV. 42.
1132 SzOkl II. 218.
1133A peres ügyek összefoglalása BORDI 2009, 228 –229.
1134SzOkl ú.s. IV. 155.
1135SzOkl ú.s. IV. 287 –373.
1136FEHÉR 2014, 320.
1137BORDI 2009, 229.
1138BORDI 2009, 230.
1139ORBÁN 1868, 225.
1140BORDI 2009, 232.

163
kezdődtek, amelyek során a plébániatemplom mintegy negyven száza lékát feltárták ( 32.
kép).1141
A régészeti munkálatok során öt kutatóárkot és kilenc felületet nyitottak ( 34. kép ). A
felszínre került falak egy 15,5 m hosszú és 6,3 m széles (hajó szélessége) templom meglétét
mutatták ki, melynek falai a nyugati oldalon 0,70 m magasan, maradtak meg. A hajófalak
vastagsága 0,75 –0,80 m, a templomhajó tájolása 10° -al tér el kelettől észak felé, szentélye
pedig 17° -al hajlik el északi irányban. A falakat az északi, nyugati és részben a déli oldalon
többnyire vízi görgetegkövekből rakták, gyenge tartású, kevés meszet tartalmazó habar csba.
A déli hajófal keleti szakaszát megmunkált kövekből, jó minőségű habarcsba rakott fal
képezi, középső részén nagyméretű küszöbkő utalt a korabeli bejárat helyére. A
sokszögzáródású, támpilléres szentélyt és a vele egybeépült sekrestyét szintén váloga tott,
esetenként megmunkált kövekből rakták jó minőségű, sok meszet tartalmazó habarcsba. A
sekrestyétől nyugatra egy utólag épült osszárium alapjait tárták fel. A sark akat általában
kváderkövekkel képezték ki.
Az agyagpadló -szintekről és a falak habarcsáb ól kerámia, valamint nagy mennyiségű
freskótöredék került elő a hajóban és a szentélyben egyaránt. A kidőlt, leomlott falak
környezetéből, illetve másodlagosan beépített helyzetben kőfaragványok (ablak – és ajtókeret -,
illetve bordatöredékek) kerültek napvi lágra.
A feltárásokat követően az ásató régész öt nagyobb építési periódust különített el ( 33. kép ).
I. fázis : a feltételezések szerint ez fából volt felépítve. A kevés leletet szolgáló legkorábbi
templom nyomai a nyugati fal agyaggal kötött, az alapozási árokba dobált kövek szintjén volt
kimutatható a régész szerint. Az ezekre emelt falak nem voltak kötésben a ma álló falakkal, az
alap felső felülete síkként volt kiképezve, hogy ráterhelhessék a gerendázatot.
A szentélyről, annak kiképzéséről nincsenek ada tok. A fatemplom a régész szerint leégett,
amely nagy szenes foltokat hagyott a járószinten. Korát régészeti leletek hiányában
hipotetikusan a 13. századra helyezte.
Meglátásunk szerint a felmenő falazat elválása nem elegendő érv, arra, hogy abból egy
faépületre következtessünk. A fent leírt technikai különbség több kőtemplomnál is
megfigyelhető (pl. Szentábrahám első fázisa), ugyanakkor olyan alapozásokat is találunk az
Árpád -korból, amikor csak bedobálják a köveket (pl. Csíkszenttamás –Csonkatorony)1142. Ez
alapján megtörténhet, hogy gyakorlatilag a második fázis megegyező az elsővel .1143
II. fázis : Az első kőtemplomot görgetegkövekből, rossz minőségű habarcsba rakták.
Maradványait a nyugati oldalon sikerült megfigyelni, melynek sarkait vörös andezitből
faragott kváderkövekből alakították ki. Bejárata nyugatról nyílt, szélessége már nem volt
megállapítható. Falait freskók díszítették, amelyeken geometria motívumok és
növénymotívumok mellett néhány kisebb összeilleszthető töredék feltehetően egy női arc két
szemét és orrát jelenítette meg.
A legalsó járószint fölötti rétegből előkerült 13 –14. századi kerámiadarabok alapján a II.
periódus építését a 14. század elejére keltezte a feltárás vezetője, és ennek alapján ante quem a
13. századra tette a fatemplom építését.
III. fázis : Ez tulajdonképpen a templom gótikus átépítését jelenti, amikor a szentélyt a 14.
század végén – 15. század elején építették a sekrestyével együtt (feltehetőleg ekkor került sor
a szentély tengelytörésére), és ugyanekkor építették újra a déli ha jófal keleti szakaszát. A
gótikus periódushoz köthető az előkerült kőfaragványok zöme, amelyek nagy része az
andezitből kifaragott kőbordák töredékei voltak.

1141Az ásat ási anyag teljes közlése 2009 -ben történt meg, beszámolónkat ez alapján készítettük el. (BORDI 2009,
232–239).
1142BOTÁR 2005, 37 –54.
1143DEMJÉN –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2008, 87 –88.

164
Ebben a fázisban a déli oldalon új bejáratot is nyitottak, amelynek küszöbkövét megtalálták.
Az és zaki oldalra egy sekrestyét is emeltek.
IV. fázis: A következő két fázis tulajdonképpen a talajcsúszások okozta javításokat jelenti. A
statikai problémák miatt a szentélyben a falak megrepedtek, ezért a boltozatot el kellett
bontani. Helyenként a falakat is visszabontották, ahová a kőbordák egy részét is beépítették.
A munkálatok végeztével a szentélyt újravakolták, de arra már nem került festés.
V. fázis : Szintén a talajcsúszások miatt a diadalív északi válla és a szentély egy része
megsüllyedt. Hogy a hi bát orvosolják egy méterig visszabontották a diadalívet, amelynek
északi oldalára egy pillért építettek. A munkálatokkal egy időben az északi oldalhoz egy
osszáriumot is építettek, amelyből a bejárást a templom keleti végében az északi falba vágott
ajtó bi ztosította.
Az átalakításokat a talált edénytöredékek alapján a 16. századra keltezték.
A templom pusztulása a 17. század első felére tehető, amely szoros kapcsolatban
lehetett a falu pusztulásával, felhagyásával. A régészeti megfigyelések szerint a padl ószintre
egy vastag égésréteg fedett rá, amely alapján a templom leégett volna.
A feltárások során összesen 16 temetkezés nyomait dokumentálták1144. A
temetkezéseket négy kivételtől eltekintve koporsóba temették. Temetkezések mind a
templomhajóban, mind a te mplomon kívül előkerültek. Mindenik sír keletelt volt, mellékletet
egyik sem tartalmazott.
9. A középkori templom feltárása elavult, nem megfelelő módszerekkel történt. A
kutatóárkos templomfeltárás ma már meghaladott és nem megfelelően értékelhető. Ennek
köszönhetően a sírok részlegesen lettek feltárva, nem történt meg összehasonlításuk a
régészeti rétegekkel, így korukra csupán a koporsó meglétéből tudunk következtetni.
A terepen tett megfigyeléseket is korlátozták a kutatóárkos módszerek, így nem
egyért elmű a fatemplom megléte. Módszertanilag az is kifogásolható, hogy a munkálatokat a
teljes templombelső omladékának eltávolításával kezdték, nem hagyva egyetlen metszetet
sem. A későbbiekben az egy méter széles kutatóárkokban az építési és járószinteket ne hezen
lehetett megfigyelni, így eleve nagyob b a hiba lehetőség. Ennél fogva a periódusok felosztását
és keltezését fenntartásokkal kell kezelnünk.
Meglepő, hogy a templom szentélyében nem találtak temetkezéseket, ugyanakkor az is, hogy
a déli oldalon sem ke rült elő egyetlen sír sem, ami kérdésessé teszi, hogy minden esetben
leástak -e az agyagos altalajig, avagy a keskeny árkokban nem észlelték a sírbeásásokat.

VII.1.e. Fenyéd (Ffeniejed , Feneod , Fenied ), Brădești, Csonkatemplom
2. A falu neve Kiss Lajos sze rint a fenyő fanévnek a „ d‖- képzős származéka.1145
Kutatásaink során azonban arra a megállapításra jutottunk, hogy nem zárhatjuk ki a fény
főnévből való származtatást sem. Az 1334 -es telegdi főesperesség erdőháti esperesi
kerületének falvai között találjuk a Luce nevű települést, amelynek Péter nevű papja 1 báni
dénárt fizetett.1146 Ezt a települést korábban tévesen Bikafalvával azonosították a kutatók,1147
ellenben 2006 -ban a templombelsőben zajlott régészeti ásatások kimutatták, hogy Bikafalva
első temploma valam ikor a 17. században épült.1148 Ez a lehetőség tehát végérvényesen
kiesik.
A luce a latin lux, lucis főnév ablativus névalakja, amelynek a jelentése fényedtől. A lux
elsődleges jelentése fény, de emellett jelent életet, világosságot, dicsőséget is.

1144Nem egyértelmű a pontos sírszám, ugyanis a régész 12 sírról beszél, amíg 16 sírszám van .
1145KISS 1988, 467.
1146MonVat I. 133.
1147ORTVAY 1892 II, 660, BEKE 1894, 931.
1148DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2006, 20 –21.

165
Véleményün kkel ellentétes megállapításra jutott Hegyi Géza, aki a pápai tizedjegyzék tévesen
azonosított településeinél Luce helynevet Lövétével azonosította.1149 Meglátása szerint az
azonosítás kulcsa az 1332 -es összeírásban említett Luche amely Lövéte romlott névalak ját
takarja.1150 További megállapítása, hogy helynév -tipológiailag nem származtatható Fenyéd
neve a fény szóból, mivel az a fenyő „d‖ -képzős névalakjából származik.
Amennyiben megnézzük Magyarország és Erdély helynévtárát azt láthatjuk, hogy több
település neve is származ ik a fény szóból: így a szatmármegyei Fény, bács -bodrog vármegyei
Nagyfény, az arad megyei Fényes, a krassó -szörényi Fényes, a szabolcs megyei Fényes -Litke
stb.1151
A bizonytalan azonosítású pápai tizedjegyzéket követően településünk legközelebb 1532 -ben
bukk an fel a forrásokban. Ekkor két szomszédos falubéli nemes, Bethlenfalvi Geréb Péter és
Kadicsfalvi Benedekfi László kötnek egyezséget a választott bírák előtt.1152
1566 -ban a János Zsigmond hadában szolgált lófőket írták össze.1153 Az 1566 -os
jobbágyporták össze írásában a fejedelemnek a faluban négy és fél portája, Geréb Jánosnak
szintén négy, míg Kemény Ferencnének két és fél portáj a volt.1154 A szabadon maradt
lakosságról a Szászsebes város falainak újjáépítésére kiszabott 25 dénáros adó összeírásai
tájékoztatnak, amelyek adatai szerint a faluban ekkor nyolc adófizető porta volt.1155 1576 -ban
a településen már csak hat jobbágycsaládot találunk, akik közül négy Geréb János
tulajdonában van, kettő pedig Kemény Ferenc özvegyének a birtokában.1156
Két évvel korábban még a ké t nemes perlekedésével találkozhatunk, amelynek
végeredményeként Geréb János, Geréb Zsófia asszony örökségét megcserélte Kemény
Ferencnéével.1157
A település lakóiról egy részletesebb összeírás 1602 -ből maradt fent. Ekkor 23 család
szerepelt Fenyédről. A 17. századból a falu lakóinak egyik legteljesebb összeírását 1614 -ből
ismerjük. Ekkor nemesként írják össze Mikes Zsigmondot, akinek Fenyéden hét
jobbágycsalád volt a birtokában.1158 A faluban ekkor három lófőt Miklósy Dávidot, Kovács
Mátyást, Péter Mihályt jegy ezték. A közszékely gyalog puskások között találjuk a János,
Péter, Ferenc, Ambrus, Molnár, és Ilyés családokat. A libertinus, vagy szabados családok
között szerepeltek az összeírásban a Csergő, Elekes, Cukor, Csíki, Péter, Marosy, Kis, Antal,
Kőműves csal ádok. Ezeken kívül a faluban még volt kilenc jobbágycsalád, négy zsellércsalád,
valamint egy jövevénycsalád is, amelyik Segesvárról telepedett át.1159
Ennek a jegyzéknek a családszáma növekedést mutat az 1602 -ben készített összeíráséhoz
képest, mivel feltehet ően ekkor nem rendelkezünk adatokkal a teljes népességet illetően, de
jelentősen nem tér el az 1566 -ban említett népesség becsült számától.
1625 -ben fiatfalvi Geréb János fejedelmi adományt kapott a fenyédi részjószágaira.1160
Bögözi András, aki 1598 -tól foly amatosan viselt tisztségeket,1161 próbálja
visszaszerezni régi birtokaikat, még a családtagjai rovására is, így 1627 -ben Fenyéden két

1149HEGYI 2012, 104.
1150A Marosvásárhely után, a marosi esperesi kerület falvai között szereplő helységet Dávid László nem tekinti
azonosnak Lövétével. (DÁVID 1981, 196).
1151KOLLERFY –JEKELFALUSSY 1882, 242.
1152„Ladislaus Benedekfij hereditates omnes interitorio ville fenyed existenses”. SzOkl III. 248.
1153SzOkl II. 204.
1154SzOkl ú.s. VII. 39, 41.
1155SzOkl ú.s. VII. 61.
1156SzOkl ú.s. IV. 41.
1157SzOkl V. 96.
1158BALOGH 2005 , 148.
1159SzOkl ú.s. IV. 317 –318.
1160BALOGH 2005, 95.
1161SzOkl ú.s. III. 36.

166
jobbágyportát sikerült birtokba kerítenie.1162 A 17. század elején Orbán Jánosnak egy, Geréb
Andrásnak 10, Mikes Zsigmondnak hét jobbágycsaládját említik a források1163
3. Fenyéd középkori egyházközségére vonatko zóan nincsenek megbízható írott
forrásaink, így a régészeti kutatások szerepe igen jelentőssé vált. A források hiánya részben
azzal magyarázható, hogy a gyülekezet a 17 –18. században végig leányegyház volt, így saját
irattára nem alakulhatott ki az egyházi önállóság elnyerése előtt.
A középkori templom beazonosítása után lezajlott kutatások kiderítették, hogy Fenyéd
egyháza Udvarhelyszék legrégebbi templomai közé tartozik. Már a 12. század első felében
temetkezési joggal bíró templommal rendelkezik, leányeg yháza minden bizonnyal a
szomszédos Keményfalva volt.
Az Árpád -kori templom nyomainak megtalálása után már nem tűnik annyira
fontosnak az egyházközség meglétére vonatkozóan eldönteni azt a kérdést, hogy a pápai
tizedjegyzék Luce nevű települése Fenyéddel azonosítható -e. Az 1334 -es telegdi főesperesség
erdőháti esperesi kerületének tizedfizetői között szereplő Péter nevű pap mindössze egy báni
dénárt fizetett.1164 A Luce települését Fenyéddel való azonosítását egyes kutatók
elfogadták,1165 mások teljesen máshová helyezték,1166 míg a legújabb ez irányú kutatások
teljesen elutasították.1167 Amint fentebb jeleztük véleményünk szerint nem zárható ki, hogy a
település neve az egyházi vonatkozásában megjelenő Luce névalakban bukkanjon fel a
forrásokban. Ugyanakkor Lövétével v aló azonosítás sem zárható ki, ugyanis Bikafalvával
ellentétben Lövétén sikerült megtalálni az Árpád -kori templom nyomait.1168
Fenyéd egyházközsége a reformáció viharos évtizedeiben kitartott katolikus vallása
mellett, akárcsak a vele szomszédos Máréfalva, a hol Kolosy Antal szerint a református
fejedelem Rákóczi György uralkodása alatt megkísérelték kiűzni a szentegyház szolgáját de
„a figyelmes máréfalviak ellenállottak és kardokkal ‖ verték vissza a kísérletet.1169
A közelben levő Zetelaka, amely a környék egyi k legnépesebb falva volt, a református
vallásra állt át, ahol Baczoni András református esperes volt a település lelkésze egészen
1610 -ig, amikor Udvarhelyre távozott. Az új lelkészválasztás alkalmával a többségi
református település Oroszhegyi Péter szemé lyében katolikus papot választott.1170 Kikötésük
az volt, hogy a pap prédikáljon, ne misét mondjon és magyarul énekeljen. A kikötés ellenére a
17. század közepére a falu visszatért a katolikus liturgiára.1171 Okainak felderítésére II.
Rákóczy György 1651 -ben tan úvallatást rendelt el.1172 Pár évtized alatt a reformátusok
teljesen eltűntek és a település visszatért a régi katolikus hitre.
Fenyéd esetében nem rendelkezünk írásos adatokkal, amelyek reformációs tevékenység
nyomaira utalhatnának. A régészeti adatok tanúsá ga szerint a temetőben nincs nyoma
rítusváltásnak, a 16 –17. századi elhunytak karjai minden esetben a medencére behajlítva,
imádságra kulcsolva kerültek felszínre. Hasonló kartartás a reformációt követően egyik
protestáns temetőben (Bögöz, Telekfalva, Pata kfalva, Szentábrahám) sem kerül elő, amely
megkülönböztető értékkel bír. A református temetőkben, ebben az időszakban eltemetettek

1162SzOkl ú.s. VII. 82.
1163BALOGH 2005, 148, 193.
1164MonVat I. 133.
1165 Pl. Ernst Wagner is a pápai tized falvai között tünteti fel. (WAGNER 1977, 298.)
1166Ortvay Tivadar, és őt követően Beke Anta l, Léstyán Ferenc Bikafalvával azonosította, arra hivatkozva, hogy
a bika Szent Lukács evangélista jelképe. (ORTVAY 1892, II, 660, BEKE 1894, 931, LÉSTYÁN 2000, I. 287.)
1167HEGYI 2012, 103 –104.
1168A kutatások alkalmával két Árpád -kori templom maradványai is fe lszínre kerültek, a legkorábbi sírokból vett
minták szénizótopos kormeghatározása a temető kezdeteit a 12. század második felére helyezi.
1169SCHEM 1882, 184.
1170JUHÁSZ 2008, 37.
1171NYÁRÁDI 2013 \2, 63.
1172JUHÁSZ 2008, 38.

167
mindkét karját nyújtva helyezték a test mellé, vagy adott esetben az egyiket nyújtva a másikat
a medencére helyezve. A behajl ított kartartás viszont megtalálható a szomszédos Máréfalva
templom körüli temetőjében a reformációt követő temetkezésekben (S -16, S -17, S -19 sírok).
Az erdélyi és udvarhelyszéki katolikus települések reformációt követő állapotáról a
megsegítésükre létreh ozott erdélyi misszió Rómába küldött jelentései tájékoztatnak. A legelső
Leone de Modica 1638 -as jelentése amelyben Fenyéd Zetelaka filiájaként jelenik meg.
Minden bizonnyal a reformációt követő átrendezésekben elvesztette az egyházi önállóságát. A
17. szá zadi források is ezt az új berendezkedési formát támasztják alá, hiszen Fenyédről nem
templomról, hanem csupán kápolnáról tettek említést. Miután az egyházi önállóságát
elveszítette a 17. században a hagyományoknak megfelelően még a templomkörüli temetőbe
temetkeztek. Erre utalnak a régészeti leletek, valamint a sírmellékletként az S -19. sírban talált
II. Ferdinánd (1619 –1637) ezüst pénzérme. A temető elemzése viszont rámutatott, hogy
valamikor a 17. század második felében, eddig ismeretlen okok miatt felha gyták a templom
körüli temetőt. A régészeti feltárások alkalmával nem találtunk a 18. századra vagy annál
későbbre keltezhető temetkezést. Ennek egyik oka az időközben romossá váló templom
fokozatos felhagyása, amelyről a terület a Csonkatemplom elnevezést is kapta. A
temetkezések megszűnésének a másik lehetősége, hogy az időközben lezajlott Habsburgok
által irányított rekatolizáció, valamint a püspökség visszaállítása,1173 így a filiában már nem
temetkezhettek.
A fenyédi egyházközséget 1657 -es és 1668 -as mis sziós jelentésekben is
Keményfalvával együtt Zetelaka filiájaként találjuk.1174 1700 -ban Zetelakával és
Keményfalvával közösen határozzák meg az egyházi bér fizetését, amely szerint minden
házas ember köteles a papnak két kalangya búzát és két kalangya tavasz i gabonát adni.1175
4. Az 1882 -es egyházi sematizmus adatai alapján 1734 -től kezdve Máréfalva
leányegyháza lett.1176 Az egyházi önállósodás első lépcsőjét jelentette az 1763 -ban 495 forint
segéllyel épített Szentháromságnak szentelt, a falu délkeleti felében egy dombtetőn épített ú j
templom, amely 14 méter hosszú és kilenc méter széles volt.1177 Teljes jogú plébánia 1815
után lesz újból, miután sikerült elnyerni az egyházi önállósodását Máréfalvától.1178
A középkori templom pusztulása már a 17. század második felében megindulhatott, hisze n
1693 -ban, amikor Szebelébi Bertalan vikárius vizitációja során meglátogatja egyházközségeit
Fenyédről egy leromlott templomot említ, ahová a pap már nem járt misézni.1179
A megyebírót a templom rossz állapota miatt kötelességei el nem végzésért 24 forintra
büntették. A falusiak azzal mentették magukat, hogy Sebestyén János fenyédi megyebíró nem
szervezkedett kellőképpen.1180
A 18. században a Máréfalvához tartozó templom számára a szomszédos falu lelkésze, Lábas
János egy időben kér építési engedélyt és pénzbel i segítséget mindkét templom számára,
Bajtay Antal erdélyi püspöktől. A templomépítés fő okaként azt említette meg, hogy a fenyédi
templom már évek óta használhatatlan, mivel a talajcsúszások miatt alapjaiban megrokkant,

1173A törökök elleni sikerek megerősítették a Habsburgok pozícióit Erdélyben is, ekkor született az első kísérlet a
püspökség visszaállítására. 1697 -ben Illyés Andrást az alvinci kastélyban püspökként iktatták, aki igen gyorsan
Székelyföldre látogatott, és Csíksomlyón zsinatot hívott össze, amely szám os rendelkezést is tartalmazott.
(MAGYARI 2004, 306.)
1174TÓTH 1994, 252, 378.
1175GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 191.
1176SCHEM 1882, 180.
1177GYFSZGyL 639/b.
1178SCHEM 1882, 180.
1179KOVÁCS 2008, 70.
1180GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 119.

168
helyette a falutól távol eső, szint én hegyen fekvő kápolnát használták istentiszteletre, amely
csak 50 –60 embert tudott befogadni.1181
Ez az engedélykérelem több problémát is felvet. Ezen kívül nem rendelkezünk adattal
arról, hogy Fenyéden templom és kápolna is működne a 18. század első feléb en. A néhány
évvel később készített I. osztrák katonai felmérés (1769 –1773) a faluban csupán a mai helyén
levő templomot ábrázolja, más egyházi épület nem jelent meg rajta. Az, hogy a mai templom
környezetében korábbi templom lett volna 1763 előtt sem a fo rrások , sem az egyházi
hagyomány nem emlékezett meg. 1750 -ben ugyanakkor találkozunk egy adománylevéllel,
amelyben a máréfalvi Kovács Ferenc özvegye Csiki Györgyné egy szénafüvet adományozott
az Orotvány nevű helyben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentel t kápolna számára.
Ugyanakkor a Szent Imre tiszteletére szentelt máréfalvi templom számára is adományozott
egy szénafüvet.1182 Érdekes módon ennek a kápolnának a nyomait a máréfalvi egyházi
anyagban egyáltalán nem találjuk.
5. A ma is használatban levő templ omban több középkori ajtó és ablakkeret, valamint
belső berendezési tárgy is van, amelyeket a középkori templom fázisainak bemutatásánál
részletezünk.
6. A középkori templomnak nincsen térképi ábrázolása. Az első katonai felmérésen
már a mostani templomhel yszín jelenik meg.
7. A településtől északra, a Nagy -Küküllő jobb oldali teraszán levő dombocskát a
helybeliek Csonkatemplomnak hívták ( 36. kép ). Ez a beszédes helynév egy régi
templomhelyről tanúskodott ( 35. kép ). A helyzet tisztázására és a pontos beazon osítás
céljából 2007 tavaszán Sófalvi Andrással terepbejárást szerveztünk Fenyéd és
Küküllőkeményfalva között félúton, a Nagy -Küküllő jobb oldalán található Csonkatemplom
dűlőben, ahol a szántott területen habarcsos köveket, téglát, és ami számunkra a
legsokatmondóbb emberi csontokat találtunk ( 37. kép ).
Ezt követően egyértelművé vált, hogy egy temetővel rendelkező templomocska nyomaira
bukkantunk. A megcsúszott, erősen lejtő s terület ellenben nem sugallta egy középkori
templom helyszínét, így kezdetben mun kahipotézisként egy, a reformáció korában
keletkezett, a korábbi templomukból kiszoruló katolikus istenházának sejtettük.
Gondolkodásmódunkat az is megerősíteni látszott, hogy a terület jelentős távolságban
található a már beazonosított Árpád -kori települé snyomoktól. Az elpusztult templom tágabb
környezetét bejárva a Küküllő jobb oldalán nem találtunk más településre utaló nyomokat,
amely a templom idehelyezését magyarázná. Ellenben mintegy 200 –300 méterre a lelőhelytől
2015 tavaszán késő Árpád -kori települ ésnyomokat azonosítottunk , de a folyó túlpartján. Így
még mindezidáig megválaszolatlan kérdés a templom idehelyezése.
Felmerült az a lehetőség is, hogy azért kerülhetett ide a templom, mivel a szomszédos
Keményfalvával közösen építették. Ellenben a régész eti terepbejárásunk, amely a település
belterületét célozta nem hozott eredményeket arra vonatkozóan, hogy a falu Árpád -kori lenne.
Ugyanakkor azt sem állíthatjuk, hogy csupán az általunk megtalált 15 –16. századi leletek
kelteznék a kialakulását, hiszen a falu központja terepbejárások által kutathatatlan volt a sűrű
beépítettség miatt.
GPS koordináták: N: 46.35638, E: 25.34494.
8. 2010 -ben értesülésünkre jutott, hogy a domb aljában történő építkezés és
területrendezés után az egész templomdomb erőteljesen csúszni és szakadozni kezdett keleti
irányban, amely veszélybe sodorta magát a templomot és az azt övező temetőt. Sófalvi
Andrással való közös terepszemlénk során a megcsúszott partfalban elpusztult temetkezések
nyomait szemrevételeztük. Ennek okán leletme ntő feltárásokba kezdtünk.

1181KOVÁCS 2008, 435.
1182„Az így megnevezett zállagos szénafüvet hagyá a kápolna számára Boldogságos Szűz tiszteletére.”
(GYFSZGyL 675/a. 1 doboz. a. kötet. 1721 –1820, 1750 -es bejegyzés. Közli KOVÁCS 2008, 431 ).

169
A kialakult helyzet sürgős régészeti beavatkozást igényelt, hogy a leszakadóban levő
sírokat feltárjuk és dokumentáljuk. A kutatások megkezdése előtt felmérettük a teljes
templomdombot, és elkészíttettük a terület domborzati mod elljét is.
A Megyei Tanács anyagi hozzájárulásával az év augusztusában régészeti leletmentő
feltárásokba kezdtünk Sófalvi András régész irányításával.1183 A feltárások során az 5×5 -ös
szelvényrendszert vettük alapul, a szelvények közötti 50 centis tanúfalakk al. A kutatásokat a
lelőhely keleti felében kezdtük meg, ahol a leginkább szakadozott az oldal. Így a szelvények
keleti fele szabálytalan volt, a leszakadt partfal vonalát követte. A rendelkezésünkre álló
anyagi források és idő függvényében három szelvényt sikerült feltárnunk. A leletmentő ásatás
elsődleges célkitűzése tehát az volt, hogy minél több sírt megmentsen a pusztulástól, valamint
próbálja időben behatárolni a templomot és temetőjét, amelynek koráról mindeddig csak
találgathattunk.
Ebben az évben ö sszesen három szelvény nyitottunk, amelyekből kiderült, hogy az alapfalak
mellett talált temető az Árpád -korból származik ( 40. kép ).
Az előző évi ásatás során felmerülő kérdések tisztázására, valamint a lelőhely további
pusztulásától való leletmentésre irá nyuló munkánkat tovább folytattuk az év szeptemberében.
Az ez évi fő célkitűzés a lelőhely déli részén levő, az előző évben dokumentált fal további
folytatásának kutatása, valamint az északi részen levő temető nagyobb felületen való feltárása
volt ( 41. kép ). Ebben az évben négy szelvény ásatását végeztük el. A második ásatási
kampány alkalmával, noha újabb falszakaszokat tártunk fel az épületből, nem jutottunk
közelebb annak pontosabb alaprajzi meghatározásához, de a keltezéséhez se, Az épület
környezetében vagy hiányoztak a régészeti rétegek, vagy bolygatottak voltak a
földcsúszásoktól és a kövek kitermelés e miatt .
A feltárt temetkezések közül nem sikerült ez évben korai mellékletes sírt találni , ellenben a
feltárt fejedelemségkori temetkezés közül több mel lékletes volt. A sírok csontanyaga is
jobban konzerválódott, mivel ezek a későbbi sírok gödrei mélyebbre lettek beásva ( 51. kép ).
A feltárások további érdekessége volt, hogy sikerült a templomot megelőző őskori
településnyomok kimutatása.
A külső emberi és anyagi erőforrásoknak köszönhetően nagyobb léptékben
kezdhettünk újra a kutatásokat 2013 nyarán.1184 Ebben az évben összesen mintegy kilenc
újabb szelvényt tártunk fel, amelyekkel egy -két pontot leszámítva lefedtük a megmaradt
lelőhely egészét ( 38. kép ).
A kezdeti célkitűzések főként a templom maradványaira koncentráltak, de ugyanolyan
fontossággal bírt a középkori temető minél nagyobb felületen való feltárása is. Ebben az
esztendőben újabb falrészletek és mellékletes Árpád -kori sírok kerültek felszínre.
Az ásatás befejezése és a leletanyag feldolgozása után a következő építési fázisokat
feltételezzük ( 39. kép )1185:
I. fázis : Fenyéd legelső templomára vonatkozóan csak közvetett adatokkal rendelkezünk.
Annak nyomait egyértelműen nem találhattuk meg, hiszen a lelő helyen végzett teraszosítási
munkálatok, a földművelés és az erózió együttesen végérvényesen eltüntették. A pusztítás
nyomán is azonban számos közvetett adat maradt fent erre a templomra vonatkozóan.
Az egyik legmeggyőzőbb nyomokat a feltárt korai temetkez ések szolgáltatták. Ebben a
temetőben két, tájolásában, sírmélységében és konzerválódási állapotában jelentősen eltérő
sírcsoportot azonosítottunk a három ásatási év alatt (2010 –2011, 2013). Egy nagyjából észak –

1183Az ásatáson ez évben részt vettek Nyárádi Zsolt régész, Martos Orsolya, Bot ha Zoltán, Bólyai Csaba és Szász
Hunor egyetemi hallgatók.
1184Az ásatások a Haáz Rezső Múzeum és a kanadai Archeotek kutatóintézet közös projektje keretében
folytatódtak, ahol antropológus hallgatók segítségével zajlottak a munkálatok. A hallgatók irányítása az angliai
Kirsty Elizabeth Squires feladata volt. A munkálatokba besegítettek Nagy Tekla és Nyárádi Lajos.
1185Mivel a teljes feltárás közöletlen, ezért részletesebben kitérünk a leírásoknál.

170
dél tájolású csoport bizonyult korábbinak. Ez ek nagyobb területen szóródtak szét, a későbbi
keletelt csoport pedig sok esetben rátemetkezett. A korai sírok rendkívül töredékesek voltak,
egy esetben az S -6 szájában egy anonim 12. századi dénárt, az S -5 esetében egy kisméretű S –
végű hajkarika és hat da rab bronz gömbös fejű hajtű került elő a gyerek koponya mellől.
2013 -ban egy újabb temetkezés , az S-40 sírban 20 db bronz gömbös fejű hajtű és a koponya
alatt egy nagyméretű ezüst hajkarika került elő. A sírra részben ráfedett a megtalált első
kőtemplom . Mivel a betöltésében habarcsrögöket és téglatöredékeket is találtunk , ezért ebből
mintát küldtünk kormeghatározásra, amely a kalibráció utáni az 1040 –1160 közötti időszakra
helyezte a sír korát. A korai temetkezések szinte mindenikénél a betöltésben habarcs ot és
téglatöredéket találtunk, amelyek egyértelműen jelzik egy templom meglétét és közelségét.
A templomkörüli temetőben feltárt sírok jelentős tájolásbeli eltérései egy eltűnt építési fázist
támasztanak alá. A templom körüli temetőkben a sírgödröket az esetek nagy többségében a z
épület falaihoz igazodva ásták. Ha egy temetőn belül nagyon eltérő tájolásokat észlelünk, az
akkor egyben egy eltérő építési fázist jelent. Ebben az esetben igen meglepő volt annak
jelentős eltérése a szokványos kelet -nyugat irán ytól. A legkorábbi sírok egyértelműen észak –
dél tájolásúak voltak. Ebbe a horizontba a feltárt 52 temetkezés közül mintegy 15 sír tartozott.
Ezek sok esetben nagyon közel voltak a felszínhez, így rendkívül töredékes állapotban
kerültek feltárásra.
Ahhoz, h ogy a templom alapozását egyáltalán nem sikerült megtalálnunk az is
hozzájárulhatott, hogy feltehetően ennek a téglatemplomnak döngölt agyagalapozása volt.
Hasonló feltárására került sor a szomszédos Máréfalván, a Botos dűlőben, ahol a megásott
árokba fekete humuszt döngöltek sárga agyaggal és kis mennyiségű kővel keverten. Az
alapozási árok eléggé sekély volt, legnagyobb mélysége 0,6 méter volt.1186 Mint korábban
említettük a lelőhelyről hiányzott egy 70 –100 cm rétegsor, így ha agyagalapozása volt a
templomna k, az nyomtalanul elpusztult ( 45. kép ).
A Magyar Alföldre jellemző templomalapozási technikát az elmúlt évek régészeti feltárásai
több udvarhelyszéki korai templom esetében kimutatták, így Szentábrahám,1187 Vargyas,1188
Kányád1189 esetében.
Fenyéden a feltárt temp lomfalak alapozásában nagyobb mennyiségben találtunk
téglatöredéket, ugyanakkor hasonlók sirbetöltésekből is előkerültek. Ezeknek a méreteik
32×16,5×5, 32×14,5×5, 32x17x4 voltak . Hasonlóak a sírok betöltései mellett , a 15.
szelvényben , a kőből összehordott kerítőfal alatt egy nagyméretű beásás ból származtak.
Ennek betöltéséből a 12. századra keltezhető hullámvonalköteges edénytöredékek mellett egy
rombikus nyílcsúcs is előkerült. A beásás betöltéséből jelentősebb mennyiségű téglatöredékek
is előkerültek. A gödör egyben jelentheti a templom építőinek ideiglenes menedékhelyét,
amely magyarázattal szolgálna a sok edénytöredék meglétére is. Templomok környezetében
az építőkhöz köthető hasonló objektumokra Szentábrahám középkori templomának feltárása
során bukkan tak, ahol tűzhelyek nyomait tárták fel. Ezek környezetében szintén nagyobb
mennyiségű edénytöredék került elő.1190
II. fázis : A három év ásatásai alatt nagyobb felületen feltártuk egy erőteljesen megcsúszott,
szétásott folyami gömbkövekből és konglomerátumköv ekből épített templom alapfalainak a
maradványait. A templom ra már a legelső szelvényünkben rábukkantunk, közvetlen a
gyepréteg eltávolítását követően. Ez eredeti állapotában csak egy kis szakaszon maradt meg a
szelvény északi felében. A déli oldalon a fal at kiszedték, itt a habarcs földdel keveredett össze
és jelentősen meg is csúszott. A fal vonala viszont szabályosan folytatódott. Környezetéből

1186DEMJÉN –SÓFALVI 2014, 22 –23.
1187BENKŐ 1992, 211.
1188BARTÓK 1996, 175 –180.
1189DERZSI –SÓFALVI 2008, 282.
1190BENKŐ 1992, 216.

171
egyszer meszelt vakolattöredékeket találtunk. Az észak -dél irányú falba másodlagosan
beépítve sok téglát, tégla töredéket találtunk. Ez a fal egy derékszögben megtörő épületnek
volt a része, amelyet a 4 –5. szelvényben tártunk fel ( 43. kép ). A derékszögben való
befordulásnál egy sarokpillér nyomait dokumentáltuk, amelynek a szélessége 1 – 1,10 m volt.
A lejtő fele az egész szerkezet mintegy 30 fokkal megsüllyedt ( 42. kép ).
A sarokpillér jelentősen lecsúszott a z oldalon , a szelvény közepén, nagyobb szakaszon a fal
nem volt észlelhető, csak az omladékos falnegatív. Ezen a részen egy kb. 1,20×2 m felületű
téglalap alakú gödröt bontottunk ki, amely átvágta a falat a pillérrel párhuzamosan. A
beforduló fal szintén erőteljesen meg volt csúszva, in situ falszakaszt egyáltalán nem sikerült
megfigyelnünk.
2013 -ban tártuk fel ennek a párhuzamos falát (10, 11, 16. szelvények), ah ol a belső oldalon
egy elcsúszott diadalív nyomait fedeztük fel, a külső oldalon pedig arra merőlegesen szintén
egy falcsorbázat nyomait észleltük. A 16. szelvényben egy másik falcsonk arra engedett
következtetni, hogy ezen az északi oldalon egy sekrestye nyomait feltételezhetjük ( 48. kép ). A
fal alapozásai minden esetben nagyon sekélyek voltak az aktuális felszínhez képest. Sok
esetben csupán az utolsó kősort, vagy a falnegatívot tudtuk megfigyelni. A hajó nyugati
részéből semmi sem maradt meg, minden bizo nnyal a fal alapozása követte az altalaj
változásait, így felfele haladva a dombon a még sekélyebb alapozásokat teljes egészében
eltüntették a tereprendezések és az erőteljes talajmozgások. Ezen a részen még a falnegatív
nyoma sem maradt meg, így a templom méreteit illetően csak találgathatni tudunk. Arról
sincsen régészeti adatunk, hogy a templomnak tornya lett volna. Az ásatásaink során egy
nagyobb méretű, mélyebb alapozású torony alapfalainak nyomaira nem bukkantunk, így
feltételezhetően az épületnek kőt ornya nem volt. Mivel habarcsos cinteremfala sem volt, így
egy, a templomtól távolabbi kaputornyot sem tudunk elképzelni, mint amilyen volt például
Máréfalva esetében.
Az épületet a története során feltehetően végig zsindellyel fedték. Tetőcserép
töredéke k egyetlen sírbetöltésből, vagy régészeti rétegből sem kerültek elő, zsindelyszeget
ellenben többfele is találtunk. A 6. szelvényben például 30 –40 cm mélységben lapított fejű
4,5 cm hosszú zsindelyszegek kerültek elő, hasonlókat pedig több sír betöltéséből is
dokumentálhattunk.
A templomhoz tartozó járószintek, régészeti rétegek nyomait nem észleltük, azok
minden bizonnyal elpusztultak, hiszen az alapozásból is csupán az utolsó kősort találtuk meg.
Sírok a falak mellett nem kerültek elő, a falaktól távola bb, közvetlen a szántás alatt
jelentkezett az agyagos altalaj.
A feltárt keleti alapfalakból egy saroktámpilléres egyenes záródású szentély rekonstruálható, a
megcsúszott alapfalak más alaprajzi elgondolásba nem illeszthetőek bele. Az épebb részeken
a falv astagság 0,75 –0,8 m volt, a szentély szélessége hozzávetőlegesen 6 méter volt, hossza
nagyjából 7 –7,5 méter lehetett. Az északi oldalon minden bizonnyal egy 3×4 m alapterületű
sekrestye húzódhatott. A feltételezett alaprajzhoz a legközelebbi párhuzamot a 2 014-ben
elkezdett patakfalvi középkori templom feltárása jelentette, ahol szintén egy egyenes
záródású, a keleti oldalon saroktámpillérekkel megtámasztott 13 –14. századra keltezett
szentély tártunk fel.1191
A 2. fázisnak leh etett az egyik alkotóeleme az ember fejes szenteltvíztartó, amely a 18.
században épített templom karzatfeljárójánál volt a falba beépítve.1192 Jelenleg a Haáz Rezső
Múzeum tulajdonában levő1193 szenteltvíztartó medencéjének peremét farkasfogdíszítés fogja
körül. A szürke amfibolos andezit tömbből kifaragott tárgy teljes hossza 40 –41 cm, szélessége

1191A régészeti ásatások még a kezdeti fázisban vannak, az Árpád -kori épületről egyelőre pontosabb keltező
adatunk nincsen.
1192DÁVID 1981, 132.
1193 Haáz Rezső Múzeum, leltári szám V. 48.

172
25 cm. Ebből a hátsó nagyobb rész megmunkálatlan, ame ly nyílván be volt építve a falba. A
megmunkált rész 12 cm, ez magát a fej kiképzését jelenti, amelynek a magassága 17 cm. A
felső részén található a szenteltvíz számára kiképzett kis medence, amelynek az átmérője 9
cm, mélysége 6 cm. A kiképzett fej alakb an a szemek, az orr és egy bajusz figyelhető meg,
amelyet kifestéssel tettek még szemléletesebbé az idők folyamán. Így a szemek piros színt, az
arc rózsaszínes, az alap fehéret, a bajusz és a száj szürkét kapott. A kő alsó részén elnagyolt
vésőnyomok látha tóak, az emberfej kidolgozásán a felület simára munkált.
A fenyédihez igen hasonló emberfejes szenteltvíztartó 1978 -ban került elő egy leletmentő
ásatás során a székesfehérvári Sziget utcában, a 12. században alapított Szent István templom
környezetéből. E nnek az átmérője 20 cm volt, belseje simára munkált. A perem a
fejábrázolásnál 6,5 cm -re szélesedik ki. Hosszúsága 19 –20 cm, szélessége 13,6 cm.
Pereménél egy kb. 2 cm -s sáv szegélydísszel volt ellátva, akárcsak a fenyédi szenteltvíztartó
esetében. A fej h ossza kb. 10,6 cm, szélessége 8 cm volt.1194 Hasonló emberfejes
szenteltvíztartó ismeretes továbbá Pátkáról,1195 illetve hasonló ehhez az esztergomi
vörösmárványból készített töredék is.1196
Az emberfejes szenteltvíztartó ritkaságszámba megy nemcsak Székelyföldön, hanem
egész Erdélyben is. Formailag hasonló, szintén beépített szabálytalan félgömb alakú kőemlék
található Csíkkozmás plébániatemplomában. Ennek is a medence alsó felét farkasfog minta
díszíti. A tárgy felső átmérője 17 cm és a 13. századra keltezték.1197
III. fázis : A fenyédi középkori templom történetében volt egy harmadik építési fázis is,
amelyet falak szintjén nem igazán sikerült megfigyelnünk az ásatás során, de faragványaiban
a 18. században épített templomban mai napig megtalálható. A nyílászárók ere deti
rendeltetésnek megfelelően vannak beépítve a falu fölötti dombon található épületben,
amelynek a tájolása északkelet -délnyugat. Ennek bejáratát egy 15. század második felében
készített csúcsíves kapuzat kereteli, amelynek profilja hengertagos és külső pálcatagos, amely
vályúzott lábazatról indul. Egy másik, a későgótikára jellemző ajtókeret a sekrestyénél van
másodlagosan beépítve. A szemöldökgyámos ajtókeret profilja élszedéses. A hajó torony
felőli oldalán, a karzatról két kis csúcsíves, élszedéses a blak kőkerete nyílik. Az egyházi
feljegyzések szerint a nagy átalakítások előtt a templom ablakai kőkeretesek, csúcsívesek
voltak.1198
A középkori templombelső berendezéseiből is több tárgy emlékanyaga maradt fent.
Közülük az egyik egy kehely formájú kő kere sztelőmedence, amely napjainkban is
használatban van. Ennek felső része 16 szögű, szárát középtájon egy nódusz válas ztja ketté. A
nódusz fölött egy csavart szegélydísz imitáció látható. A keresztelőmedence szára és talpa
nyolcszögűre van kiképezve, az egés z tárgy egy méter magas. A templom szentélyében egy
töredezett, restaurálásra szoruló nagy körmeneti fából kifaragott feszület áll.
Az említett faragványok egy sekrestyével ellátott középkori plébániajoggal rendelkező
templomból származnak. Feltételezésün k szerint ezek a Csonkatemplom dűlőben azonosított
templomból származhattak, annak ellenére, hogy gótikus alaprajzi formákat nem találtunk. A
feltárt templom körül az Árpád -kortól kezdődően a 16. század első feléig temetkeztek.
Ennek ellenére további régé szeti kutatások szükségeltetnek a mai templom
környezetében annak a forrásnak és egyben eshetőségnek az ellenőrzésére, amely egy
templomról és egy kápolnáról emlékezett meg: „ a Mindszentek tiszteletére egy emelkedése,
dombon épült templom, mely alapjaiban megrokkant, néhány év óta istentiszteletre sem lehet

1194SIKLÓSI 1979, 297 –298.
1195TÓTH –MAROSI 1978, 112.
1196TÓTH –MAROSI 1978, 112.
1197KEÖPECZI 1941, 7.
1198DÁVID 1981, 132.

173
használni. Helyette a falutól távol eső, szintén hegyen fekvő kápolnát, (mely alig 50 –60
embert tud befogadni) használják istentiszteletre.”1199
Annak ellenére, hogy egyedüli példa lenne Udvarhelyszéken, ne m zárhatjuk ki annak a
lehetőségét sem, hogy az Árpád -korban épített, a falutól távolabb eső templom mellé a
gótikában újabb templomot építenek a mai templom helyén, amelyet mivel az összeomlás
fenyegette alapjaiban elbontottak a 18. században. A korábbi f aragványokat pedig újból
beépítették.
Az ismert Udvarhelyszéki példák ennek viszont ellentmondani látszanak. A feltárt esetek
mindenikénél az elbontott középkori plébániatemplom anyagából építették az új templomot.
Egyetlen esetben sem alakult a korábbi te mplom kápolnává. Az mindenképp bizonyos, hogy a
rekonstruálható alaprajzi fázis a Csonkatemplom dűlőben egy kisméretű kb. 13 –15 m
hosszúságú és 8 –10 m széles hajójú templomot sejtet, illetve találó az a leírás is, hogy a
falutól távol esett a kápolna a 18. században.
A templom körüli temető sírjai : A fenyédi középkori templom kutatása alkalmával
összesen 52 temetkezés nyomait sikerült azonosítanunk. A temetőt az Árpád -kortól egészen a
17. század közepéig használták. Az újkori bolygatások, a talajcsúszások é s a mezőgazdasági
munkák következtében a sírok többsége igen töredékes állapotban került felszínre. A
temetkezések tájolása alapján három egységet lehetett elkülöníteni. A sírmélység, a
sírbetöltés, mellékletek és a csontok állapotát is figyelembe véve az észak -dél tájolású (192 –
218ș közötti) sírok bizonyultak Árpád -koriaknak, a későbbi sírok döntő többsége (30
temetkezés) 14 –17. századi volt. Négy temetkezés volt kelet -nyugat tájolású, ezek 16.
századiak voltak.
Mivel a földmunkák, szántás, teraszosítás stb. során, illetve az eróziós
tevékenységeknek köszönhetően jelentős földmennyiség tűnt el a lelőhelyről, egyetlen
temetkezésnek sem volt meg a sírbeásás indítási szintje, így a sírmélységek egyáltalán nem
voltak relevánsak. A terep lejtőszöge, illetve eg yenetlenségei nem teszik lehetővé azt sem,
hogy abszolút értékben számolva hasonlíthassuk össze a sírmélységeket és abból azok
keletkezési idejére vonjunk le következtetéseket. Az eltávolított földréteg miatt a sírok igen
közel kerültek a felszínhez, helye nként már az első ásónyomban temetkezéseket értünk el. Ez
azt jelenti, hogy minimum egy méternyi talaj hiányzott a sírok fölül. Ennélfogva a csontanyag
igen rossz állapotban maradt fent, illetve hiányos volt. A temetkezések részleges
csonkulásának, illetve több sír elpusztulásának az oka a domboldal megcsúszása volt.
Becslésünk szerint a középkori temető 50 –60 százaléka így pusztulhatott el, hiszen
feltárásaink során csupán a templomtól északra tártunk fel sírokat, az alapfalaktól délre, az
egyik legkedvelt ebb temetkezési helyszínről egyetlen temetkezés sem került elő, a keleti
oldalról is csupán 4 –5 töredékes sírt azonosítottunk ( 44. kép ). A terület keleti fele csúszott
meg leginkább, a leletmentő ásatások megkezdését is az sürgette, hogy ezen a részen a
megszakadt partfalban sírok nyomait észleltük. A 2013 -as feltárás során több sír gödrének az
alját észleltük, amelyekben in situ csontot nem találtunk. Ezeket a mezőgazdasági
munkálatok, a teraszosítás pusztította el.
A templom körüli temető sírjait vagy a s árga homokos, kavicsos, agyagos altalajba ásták bele,
vagy a fekete, tömött, bolygatatlan őskori humuszlencsékbe, amely helyenként egy méter,
másfél méter vastagságú is lehetett. Ebbe belebontva szórványos őskori edények töredékeit
gyűjtöttük össze.
A köz épkori temető elkerítésére árkot vagy más jellegű beásást nem észleltünk. A
temető északnyugati felében, ahol a terület magasabb volt, a 13 –15. szelvényekben egy
félkörívbe rendeződő, folyami gömbkövekből összehordott kőréteget bontottunk ki. A kövek
egymá sra voltak rakva, köztük habarcsot nem találtunk, csak fekete, enyhén kevert földet. A

1199KOVÁCS 2008, 435.

174
kövek közül, a tisztítás során Árpád -kori edénytöredékek mellett 16 –17. századi pirosas
gyorskorongolt kancsók, vagy korsók töredékeit találtuk meg . Ezek felülete besimí tott széles
hornyolatokkal volt díszítve, amelyek közét fehér földfestékkel festették ki. A kőépítmény,
amelyet a kerámiatöredékek egyben kelteztek is . feltehetően a templom körüli temető
kerítőfala lehetett, amelyet főként az álla tok távoltartására készít hettek. A földel összerakott,
kissé megalapozott fal nem lehetett túl magas ( 49. kép ). A fal közelében habarcsnyomokat
nem találtunk. Azt, hogy ez az építmény a kerítőfal lehetett az is alátámasztja, hogy sem
annak közvetlen közelében, sem azon kívül nem k erültek elő temetkezési nyomok ( 50. kép ).
Ettől keletre, illetve délre több sírt is feltártunk. A temető északi felében is elértük annak
legnagyobb kiterjedését, itt viszont az erózió miatt a terület annyira lepusztult, hogy a kőből
épített kerítőfal nyoma i nem maradtak meg. A temető kiterjedését nyugati irányban végig
meghatározták a sírmentes területek. A déli oldal annyira elcsúszott, hogy ezen a részen
egyetlen temetkezés sem került elő, az épületfalak is szinte teljes egészében megsemmisültek.
A középk ori templom és temetőből a három év leletmentő ásatásai alkalmával összesen 385
négyzetméternyi felületet tártunk fel, amelyből összesen 52 temetkezést azonosíthattunk. A
feltárt épületbelsőben, és a falak közvetlen közelében temetkezések nem kerültek elő.
A középkori sírok betöltéséből igen kevés másodlagosan bolygatott csontanyag került elő,
amely azzal magyarázható, hogy osszárium működött a temető területén. Erre a temető északi
szélében, a 8. szelvényben bukkantunk, ahol az agyagos altalajba egy ovális hozzávetőlegesen
2,30×1,4 m gödörben, -0,65, -0,7 m mélységben a mai felszíntől számítva 40 –50 cm
vastagságban tártunk fel emberi csontokat ( 46. kép ). Az osszáriumból mintegy 650 –700 kg
mennyiségű csontot gyűjtöttünk be, amely hozzávetőlegesen 63 –65 eltem etett egyénnek a
csontanyaga lehetett. Az osszárium betöltése szürke, agyagfoltos, habarcsrögös volt, amelyből
a legkésőbbi leletet Árpád -kori edénytöredékek jelentették, természetesen másodlagos
helyzetben. Keltezéséhez pontosabb adatokkal nem rendelkezün k, annyi bizonyos, hogy egy
közelben álló épület habarcsos anyagának morzsalékai is belekerültek.
Amennyiben a sírokat életkoruk szerin vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy nagy eltolódás
van a gyereksírok tól a felnőtt sírok arányában, hiszen egy szokványos kö zépkori temető
esetében ez az arány 41 –59% százalékos értékek között mozog.1200
Összesen 17 gyereksírt tártunk fel, nem volt köztük egyetlen csecsemősír sem, amely annak
tudható be, hogy a kisméretű gyereksírok voltak a korabeli felszínhez a legközelebb, hisz en
nem ásták őket túlságosan mélyre, így azok pusztultak el leghamarabb. A feltárt gyereksírok
is rendkívül töredékes állapotban maradtak meg.
A feltárt 52 temetkezés közül 10 volt serdülőkorú, 25 pedig felnőtt csontváza volt. Ezek közül
a legjobb állapotb an természetesen a legkésőbbi, mélyebb sírgödörrel rendelkező vázak
maradtak meg, de ezeken is jelentős nyomokat hagyott a földcsuszamlás.
A temető sírjaiban nemcsak konzerválódási állapotában voltak jelentős eltérések, amelyek
egyben kronológiai jelzéssel is bírtak, hanem tájolásában is sírcsoportokat sikerült
elkülönítenünk. Amennyiben ezek mellé még hozzávesszük a koporsók használatát és a sírok
betöltését eléggé jól meghatározható fázisok különültek el. Amennyiben ezeket éremmel,
melléklettel, vagy szén izotópos kormeghatározással pontosabb időhatárok közé szorítottuk,
úgy maga az egész csoport keltezhetővé vált.
A sírmélységeket nem használhattuk az összehasonlító vizsgálatoknál a csoportok
elkülönülésénél, hiszen egyrészt, mivel az eredeti rétegsorok sz inte teljes egészében
elpusztultak nem volt rétegtani hátterünk ehhez, másrészt az abszolút sírmélységek egymással
való összevetése is csalóka lehetett volna, hiszen a lejtő szöge és a terep egyenetlensége
helyenként az ugyanabban a korban eltemetettek köz ött is jelentősebb mélységbeli eltéréseket
eredményezett.

1200MENDE 2005, 186.

175
Tájolásában alapvetően három nagyobb fázist sikerült elkülönítenünk. Az egyik észak –
dél tájolású (180 –220°), a másik északkelet -délnyugat (225 –265°), míg a harmadik a
szokványos kelet -nyugat tájolá sú volt (270 –310°). Mivel az egész oldal erőteljesen
megcsúszott a temetkezésekkel együtt esetenként ezek tájolása is némiképp módosulhatott, de
lényegesen nem térhetett el a feltárás időpontjában rögzített adatokétól.
Az Árpád -kori temetkezések közül is két csoportot tudtunk elkülöníteni, a korábbi 11 –12.
századi mellékletes, és a korábbi temető bolygatásait tartalmazó 12 –13. századi melléklet
nélküli sírokat. Érdekes módon a legkorábbi sírok bizonyultak észak -dél tájolásúaknak,
amelyek kirívó esetnek min ősülnek. Az udvarhelyszéki kutatásaink során egyetlen temető
esetében sem észleltünk ekkora tájolásbeli különbségeket a középkori síroknál. Hasonló
eltérések általában a reformációt követő temetkezések esetében jelentkeztek. Erdélyi
viszonylatban vizsgálva azonban ez a jelenség nem példa nélküli, hiszen hasonló észak -dél
tájolású 12. századra keltezhető temetőrészletet tártak fel a maros megyei Malomfalván . Itt a
templomtól észak -nyugatra 1952 -ben a félköríves templom tájolásától eltérő sírhorizont került
felszínre.1201
A fenyédi temetőrészlet esetében a tájolásbeli eltérések nyilván a különféle
templomfázisok pozíciójában keresendő, de mivel a legelső alapfalaiban teljesen
megsemmisült, erre vonatkozóan nincs támpontunk. A magyarországi temetőkutatások
gyakor lata is azt mutatja, hogy a kelet -nyugat iránytól csak abban az esetben tértek el, ha a
templom tájolásához igazították a sírokat.1202 Az udvarhelyszéki egyik legtöbb feltárt sírjával
rendelkező bögözi temető munkálatai során mi is hasonló adatokat nyertünk1203.
Fenyéd legkorábbi sírjai minden bizonnyal egy téglából épített templom
környezetében voltak eltemetve, hiszen a 4, 6, 37, 40 sírok sír betöltése enyhén kevert
agyagos, habarcsos, téglatörmelékes volt. A többi észak -dél tájolású sír a 13 –14. századra
keltezhető, tehát valamikor a század fordulóján pusztulhatott el az első téglából felépített kis
templomocska.
A második fázist az egyenes záródású szentély jelentette, amely északkelet -délnyugat
tájolású volt (hozzávetőlegesen 240° –245°). Nagyjából ennek a t ájolását követte a sírok
többsége, összesen mintegy 30 temetkezés. Ezek keltezése a 14 –17. századok közé volt
tehető.
A harmadik tájolási csoportba a szokványos kelet -nyugati irányban összesen négy sír feküdt
(10, 17, 27, 28). Ezek keltezését a leletanyag uk és más jellemzőik alapján a 16 –17. századra
helyeztük. Három további temetkezés esetében (13, 16, 18. sírok) a környezetük annyira
rongálódott, hogy a sírok keltezését nem tudtuk megejteni.
Temetkezési szokások : A temetkezési szokásokra vonatkozóan, miv el a lelőhely és a sírok is
nagyon lepusztultak, sérültek, részben bolygatottak voltak nem tudtunk túl sok erre vonatkozó
megfigyelést tenni ( 47. kép ). Egyetlen esetben sem sikerült sírjelek nyomait megfigyelnünk.
Ez részben a mezőgazdasági munkáknak, rész ben az elpusztult felső rétegek hiányának
köszönhető.
A sírba elhelyezett vázak kartartása az esetek 60 százalékában (31 esetben) nem volt
értékelhető, 21 százalékban (11 esetben) a test mellé voltak helyezve, 17 százalékban a
medencére voltak összekulcso lva, egy esetben találtuk összekulcsolva és felhúzva a mellkasra
(20. sír).
Az eddigi székelyföldi példák azt mutatták, hogy alapvetően a korai síroknál a karokat a test
mellett kinyújtva helyezték el, míg a késő középkorban vált általánossá, a karok behaj lítása és

1201HOREDT 1984, 52, 29. ábra.
1202RITOÓK 1997, 170.
1203Esetünkben a kelet -nyugat tájolástól valóeltérés abban az esetben jelentkezett, ha a sí rokat a cinteremfalhoz,
vagy a templom szentélyének sokszögzáródású töréseihez igazították. NYÁRÁDI 2013/1, 260 –261.

176
összekulcsolása a medencén.1204 Esetünkben is a korai síroknál a test mellé voltak helyezve a
karok. A test mellé elhelyezett kartartás a középkori sírok és a fejedelmi sírok némelyikénél is
megtalálható. A karok enyhén való behajlítása és a medencé re való összekulcsolása a 14 –15.
századi temetkezéseknél jelentkezett és divatban maradt egészen a legkésőbbi
temetkezésekig. A mellkasra összekulcsolt eset az egyik 17. századi sír esetében volt
dokumentálható.
Ha lényeges következtetések nem is vonhatóa k le a kartartásból a fenyédi sírok
esetében az mindenképpen megállapítható, hogy hiányzik a reformációt követő kartartás.
amikor az egyik kezet a medencére helyezik behajlítva, a másikat kinyújtják a test mellé. Ez a
kartartás az újkorra teljesen eltűnik és egyetlen példát sem találunk rá a 18 –19. századból.1205
Ez a kartartás ebbe az időszakban a környék más temetőiben is megtalálható, így
Szentábrahám1206 vagy Székelykeresztúr1207 temetőjében, de ezeken kívül még számos
példára bukkanhatunk. Ellenben teljesen hiá nyzik a katolikus temetők esetében, így sem
Máréfalván, sem Lövétén nem találkoztunk hasonlóval.
A fenyédi sírok közül 16 esetben sikerült koporsó jelenlétét kimutatnunk. Esetenként
csupán a koporsószegeket találtuk meg, de voltak olyan sírok is, ahol nag yobb darabokban a
koporsó deszkája is megmaradt. Esetünkben a koporsós temetkezések a 15 –16. század
fordulóján kezdtek megjelenni. A korábbi koporsós sírok esetében csupán néhány kisebb szeg
került elő. A 25. temetkezés esetében például 4 db 6 cm hosszú, l apított fejű kovácsoltszeget
dokumentáltunk. A fejedelemségkori sírok esetében hosszabb és nagyobb számú szeget
használtak, így a 17. századra keltezett 19. sír esetében 30 db szeg került elő, amelyek 8,5 cm
hosszúak voltak, fejük 2 x0,4 cm volt. Ebben az esetben a koporsó hossza 185 cm volt, alján
kissé elkeskenyedő, trapézos alakú, szélessége az alsó részén 50 cm, míg a felső részen 65 cm
volt. A 43, 46, 47. sírok esetében a koporsó deszkáit egyértelműen azonosíthattuk, azonban
vasszegek nem kerültek elő. A bontás során f aszegeket sikerül azonosítanunk .
A temetés módja, illetve helyszíne sok esetben rokoni, családi kapcsolatra utal.
Azokban az esetekben, amikor az elhunytakat együtt, közös sírgödörbe, alkalomadtán még
közös koporsóba is temették, egyérte lműek ezek a jelek. A 43, 46, 47. sírokat, amelyek két
gyerek és egy serdülő csontvázát jelentették . Kettejüket közös sírgödörbe temett ék el. A
gödör 185 cm hosszú, felső részén 60 cm, alsó részén 50 cm, kissé trapézos alakú volt. Bontás
során az is kiderü lt, hogy a sírokat a közös gödrön belül feltehetően közös ládaszerű
koporsóba temették el. Az egy időben eltemetett gyerekek minden bizonnyal egy járványban
vesztek oda, amely igen gyakori jelenség volt azokban az időkben. Szintén járvány áldozata
lehetett az a két kis testvér, a 27, illetve a 28. sír, amelyeket egy lentről felfele trapézosodó
gödörbe temettek el, melynek hossza 120 cm, felső részének szélessége 60 cm, alsó részén
pedig 70 cm volt.
Abban az esetben is rokoni kapcsolatokról van szó, amikor ne m egymás mellé, hanem egy
időben egymásra temetik az elhunytakat. Hasonló történt a 41. felnőtt sír esetében, ahol a sír
fölé egy serdülő csontvázát (45. sír) helyezték.
Mellékletek : A fenyédi temető sírjai annak ellenére, hogy igen rossz állapotban maradt ak
meg, leletekben bővelkedtek. A feltárt 52 temetkezés közül 10 esetében találtunk mellékletet,
ezeknek pedig fele a temető korai periódusához tartozott. A 12. századra keltezhető
temetőrészlet négy sírjánál ritkaságszámba menő Árpád -kori hajviselet kiegé szítőit találtuk
meg. Ezek a két bronz félgömbből összeillesztett, alsó részén átfúrt tárgynak az alsó
félgömbjébe egy tűt illesztettek, amelynek a végét ellapították, így akadályozva meg, hogy
kicsúszhasson. A félgömbök illeszkedési felületén, több helyen is megfigyelhető volt

1204BENKŐ 2012, 155.
1205NYÁRÁDI 2013/1, 259 –260.
1206BENKŐ 1992, 34. kép.
1207BENKŐ 1992, 157, 18. kép.

177
valamiféle ragasztóanyag maradványa. Ez gyűrűszerűen fut körbe a félgömbök illesztési
felületének belső élén a korróziós termékekbe ágyazódva. A tűk hossza átlagosan 4 –5 cm, a
gömbök átmérője pedig egy cm volt. Az 5. sírból hat db, a 40. temetkezésből 20 példány
került elő. Hasonló gömbös fejű hajtűk nyomait észleltük a 4. és a 37. sírban. Ez utóbbi kettő,
mivel nagy arányban volt bolygatva csak töredékesen maradt meg, így a tűk száma pontosan
nem megállapítható. Az 5. temetkezésből a z egyes tűkön laza szövésű lenvászon nyomait
találtuk meg, amelynek kisebb töredékeit sikerült restaurálni is.
Hasonló hajtűk kerültek elő nagyobb számban, Kányádban, a 43. sírban1208, ahol 18
hajtű vált ismertté. Ezek közül az egyiken egy sötétkék üveggyön gy volt az egyik tűre
rögzítve, amelynek az átmérője 0,5 cm volt.
Udvarhelyszéken gömbös fejű hajtűk továbbá Szentábrahám középkori templomának
feltárásakor kerültek elő ,1209 a legújabb kutatások Patakfalváról, Felsőboldogfalváról, illetve
Tarcsafalváról is felszínre hoztak hasonlót. Legnagyobb számban mindezidáig a maros
megyei Malomfalváról kerültek elő, ahonnan a hét temetkezésből mintegy 44 darab került
felszínre. Több sír környezetében további, már másodlagos helyzetbe levő darabokat is
dokumentáltak, íg y összesen mintegy 70 tárgy ismeretes ebből a temetőből.1210 Hasonló
gömbös fejű hajtűk kerültek elő Szentlászlón a 31. sírból,1211 Dobóka -vártérség temetőjéből a
172, 322. sírokból1212, gyulafehérvári Római Katolikus Székesegyház 19. sírjából,1213
Kolozsvár Főtérén a 21. sírból1214 Marosszentgyörgy római katolikus templom 3. sírjából1215,
valamint másodlagos helyzetben Nagyszeben főteréről1216 is előkerült hasonló. Az
udvarhelyszéki és a marosszéki temetőket leszámítva a sírokban csupán egy -egy példány
került elő.
A fenyédi temetőben a hajtűk mellett ugyanakkor a szokványos Árpád -kori viseleti
tárgyakat, hajkarikákat is találtunk. Az 5. s írban a hajtűk mellett egy 1,7x 2 cm, 0,2 cm
vastagságú ezüst hajkarika is előkerült, amelynek az S -vége letört. A karika eldeformálódott
ovális lett. Szintén hajkarika került elő a 40. temetkezésből. A nagyméretű 3,5×3,7 cm jó
minőségű, nagy tisztaságú, kevés rezet tartalmazó ezüst hajkarika a koponyán került elő, S –
vége letört. Felületét elsősorban az ezüst korróziós termékei, illetve az abba beleágyazódott
szemcsék borították. Felületén nyomokban megjelennek a réz korróziós termékei is. Az S
formára kiképzett végén bordázott díszítőmerevítés látható. A 2. szelvényben, másodlagos
helyzetben egy további kisméretű 1,7 cm átmérőjű, 0,1 cm vastags ágú ezüst hajkarika került
elő.
Az Árpád -kori leletek számát gazdagította a 6. sír szájában felszedéskor talált töredékes 12.
századi anonim dénár.1217 Továbbá szintén a korai temetőhöz tartozhatott az 1,5 cm átmérőjű,
0,5 cm szélességben átfúrt fehér kőből k ifaragott kis karika, amely másodlagos helyzetben
került elő a 4. szelvényben.
A 14 –15. század leletanyaga nagyon szegényes volt. Egyetlen sírban sem volt
melléklet, amely erre az időszakra lenne keltezhető. A sírokba helyezett mellékletek, viseleti
tárgy ak a 16 –17. századokban kezdtek megsokasodni.

1208DERZSI –SÓFALVI 2008, 268.
1209BENKŐ 1992, 238.
1210HOREDT 1984, 33‒36. kép.
1211Soós Zoltán és Győrfi Zalán közlés alatt levő ásatása. A temető feltárás során a 31. sírból 15 db bronz hajtű,
és 3 db S végű hajkarika került elő.
1212GÁLL 2011, 84‒85, 107, 16. tábla, 25. tábla, 39. tábla/4‒7, 41. tábla/21‒22.
1213PRO TASE 1956, 22.
1214MITROFAN 1965, 657‒658, 3. kép.
1215László Keve közlés alatt levő feltárása. A gömbös fejű hajtűk ebben az esetben másodlagos helyről kerültek
elő.
1216MARCU -ISTRATE -MORARU 2007, 55. tábla/15.
1217 GYÖNGYÖSSY –WINTER 2007, 337 -339 169; CNH 1899, 153, 170.

178
Ennek az időszaknak a legdíszesebb példányait jelentik azok a női hajviselet kiegészítői,
amelyek koronaszerű, gyöngyös, ékszeres fejdíszeknek határozhatunk meg.1218 Ezek az
ünnepi viseleti tárgyak a nők hajvisele tének megváltozásával alakulhattak ki. A középkori
főkötők fokozatosan hajhálókká alakultak át. Ezeket a gazdagabbak aranyfonallal, keskeny
aranyszalaggal díszítették.1219
A fejedelemség korának pártái lehettek karika -, elő – és kontypárták.1220 A fenyédi
ásatás ok során karika vagy koszorúpárták maradványai kerültek elő. Ezek a nő k homlokát
díszítetek. M erev alapjuk bőrből vagy selye mből bevont háncslapra készült , amelyre
gyöngyökből, fémszálból, vert csipkéből kés zített mintázatot illesztettek. G yakran
ékkövekke l, gránátszemekkel, igazgyöngyökkel ékesített ék őket. Az előkelők arany,
zománcos, gyöngyös boglárokkal teletűzdelt darabokat viseltek.1221
Fenyéden az egyik leggazdagabb díszítésű párta a 49. számú gyereksírból került elő. Mivel a
koponya összeroppant a párt a lecsúszott róla, így a már kimozdult díszítőelemek pozícióit
nem rekonstruálhattuk. A gyöngyös párta eredeti hordozója lapos lehetett. Ebből sajnos
értékelhető töredék nem maradt meg. A fejdíszből a színes üveggyöngyöket és
fémszáltöredékeket dokumentálh attunk. A párta díszítése során kétfajta üveggyöngyöt
használtak. Az egyik a húzott üvegcsőből kialakítottak voltak, amelyeknek üreges belsejét
különféle vörös, zöldeskék és fekete pigmentekkel színezték. Értékelhető mennyiségű
színezék négy gyöngyben mara dt meg. Ezek között voltak kisebb és nagyobb átmérőjű
gyöngyöcskék. Az üveggyöngyök tengelyével párhuzamosan bordázat kötötte össze a két
gyöngyöt. Erről nehéz volt eldönteni, hogy készítés technikai sajátosság, avagy díszítés
céljával készülhetett. A kism éretű dupla gyöngyök közül 23 db. kerül elő, ezeken kívül volt
39 db. szimpla, amelyekről nem lehetett eldönteni, hogy a dupla gyöngyök törtek -e ketté,
avagy szándékosan készültek így. A nagyobb átmérőjűeknél is hasonló volt a helyzet. Itt 20
db. dupla és 7 db. egyes gyöngy került restaurálásra.1222
A másik típusba azok a kék színű jó minőségű színezett üvegpasztából készített kisméretű
gyöngyök tartoztak, amelyekből 32 db. került elő. A pártát kb. 0,5 cm átmérőjű kazeines
ragasztóágyba illesztett féldrágakő b erakások díszítették. Ezek közül három darabban zöld
színű üvegpaszta, hat darabban bordó berakás valószínűleg gránátszemcse, és egy db.
világosabb vörös valamilyen más féldrágakő. Egy foglalat nem tartalmazott berakott követ,
viszont a felületének kialakí tása arra utal, hogy valami gömb formájú fémházban lehetett.
Ezek alsó foglalati részét, amelyet a fehéres ragasztóanyag töltött ki feltehetően fémszálból
rácsavart díszítés burkolta.
A fémszálakat szinte minden pártatípusnál előszeretettel használták ebb en az
időszakban. Ezeknek belső részét selyemből készített vékony szálak jelentették, amelyeket
szerves kötőanyaggal erősítettek meg. Ezt követően sárgaréz, cink ezüst vagy arany
ötvözetekből, attól függően, hogy milyen árnyalatot szerettek volna elérni vé kony lapokat
öntöttek, amelyeket kalapálással 1 –0,5 mm vastagságú lemezekké nyújtották, amelyekből
vagy vékony fonalszerű drótot készítettek, vagy fémszalagokat vágtak, amelyekkel a
selyemszálakat beborították, rácsavarva a felületére.1223
A 28. számú gyerek sírban a szétlapult koponya alatt felszedéskor egy újabb párta
maradványait észleltük. Ennek szerves anyagai nagyon felszívódtak, a tárgy másodlagos
helyzetben kimozdulva került elő, így a készítés technikai jellemzőiről nem sokat

1218Met.Trans 1978, 58.
1219TOMPOS 2008, 36 –45.
1220KERÉKGYÁRTÓ 1937, 48.
1221MOJZSIS 1984, 185 –211; KOLBA 1989, 181 –182. 8. kép.
1222A pártát és a Fenyéden előkerült régészeti leleteket Domokos Levente restaurátor konzerválta. A munka
során ejtett készítés technik ai megfigyeléseit és leírásait ezúton is köszönjük.
1223LENGYEL 2013, 198 –199.

179
állapíthattunk meg. A laz a szövésű barnásra színeződött textilt bőrre erősítették, amelyet
sodort tekercselt fémszálas díszítéssel ékesítettek.
További gyöngyös pártára utaló maradványok kerültek elő a 19. sír által bolygatott korábbi
temetkezés tartozékaként. A 0,3 cm átmérőjű fe kete és egy 0,2 cm -s zöld kónikus
üveggyöngyöket egy elpusztult gyöngyös párta maradványaiként azonosíthattuk.
A fejedelemségkori temetkezések gyakori kísérőleletei a különféle ruhakapcsok,
ruhadíszek voltak. Fenyéden a 19. sírból a kulcscsont alatt két r észből álló ezüst ruhakapocs
került elő, amelynek, egyik old alon a végei visszahajlítottak. Itt a felvarráshoz szükséges
varrócérna maradványai is megmaradtak. Az ezüst drótból duplán görbített rész vége egy
lapított ovális formában végződik, ebbe akasztot ták bele az alsó részt. Középső részére egy
félgömb alakú darabot illesztettek, amely középső része dudorban végződik. A másik fél a
félgömb alatt akasztóban végződik. Az egyik rész 2 cm hosszú a félgömbök 0,7 cm
átmérőjűek, az akasztós rész 1,4 cm hosszú. A leletet és a sírt a bal medence fölött talált, sírba
helyezett II. Ferdinánd (1619 –1637) 1630 -as években veretett ezüst dénára keltezte1224,
amelyet eredetileg az elhunyt kezébe helyezhettek el.
A 19. sírban talált ruhakapocshoz hasonló, de szegényebb kivi telezésben elkészített tárgyakra
bukkantunk. A bronzból vagy rontott minőségű ezüstből készített, az előzőhöz képest durvább
kivitelezésű ruhakapocs hossza 2,5, illetve 2 cm. Az egyik félgömb a kapcsos részen 1 cm, a
másik 0,7 cm, mindkettő dudorban végződ ik, mindkét félgömb levált. Ezen kívül a sírban
találtunk 2 pár (4 db) vashuzalból készített kör alakú ruhakapcsot, melyeknek két vége két kis
karikában végződött . Ez a rögzítésre szolgált. A teljes hossza 2,5 cm, átmérője 1 cm,
erőteljesen korrodálódott. Ezek mellett egy darab rézdrótból házilag hajlított, durva
kivitelezésű ovális formájú ruhakapocs is előkerült, melynek a végei kis ovális karikában
végződött (h. 2 cm, legnagyobb átm. 0,7 cm), valamint egy másik erőteljesen korrodálódott 2
cm átmérőjű vas karika, amely feltehetően szintén ruhakapocs része lehetett.
A fejedelemség korának egy másik sajátságos viselettípusa a csizma sarkára erősített
vasalatok, amelyek a 23, és 49. temetkezésekben kerültek elő.
9. A kutatásaink során feltérképeztük a fenyéd i egyházi levéltár maradványait, így a
templomra vonatkozóan újabb, fontos egyházi források már kevés valószínűséggel fognak
előkerülni. A három évben elvégzett nagy felületű régészeti ásatások felszínre hozták azt, ami
az újkor pusztításai és földcsuszaml ásai után a középkori templomból és a temetőjéből
megmaradt. Az elkövetkezendőkben esetlegesen a déli és az északi oldalra lehetne még
szelvényt nyitni, hogy egészen biztosak lehessünk, hogy a feltárások során rögzített
kiterjedése a temetőnek egészen megb ízható.

VII.1.f. 1. Homoródalmás (Almas), Merești,Csonka templom
2. A terepbejárási adatok szerint már az Árpád -korban létrejövő települést és első
templomát legelőszőr az 1333 -as pápai tizedjegyzék említi, amikor is Péter nevezetű papja hat
régi báni dén árt fizetet.1225 A következő esztendőben az ugyanazon pap által befizetett összeg
már csak két dénárt tett ki.1226
A középkor végén az összeírások szerint Oroszhegy után a második legnépesebb
településként találjuk, az 1566 -os lófők jegyzékében kilenc személyt í rtak össze1227. A
következő esztendőben a szabad székely porták összeírásakor 46 kaput számoltak.1228 A
település történetét az írott források alapján legutóbb kimerítő részletességgel Mihály János

1224UNGER 1980, 65, 916.
1225MonVat. I. 115.
1226MonVat. I. 132.
1227SzOkl II. 196.
1228SzOkl II. 218.

180
foglalta össze, ennél fogva a továbbiakban csak a templom történ etére vonatkozó adatokat
elemezzük.
3. A település Udvarhelyszék legnépesebb falvai közé tartozott, így már az Árpád –
korban méretes temploma lehetett. A reformációt követően a település lakói az unitárius
vallás mellett maradtak. Első papjuk a katolikus va llást elhagyva a hagyomány szerint
Reverendus György volt. Első, a forrásokban is megjelenő unitárius lelkésze Árkosi Benedek
volt, akinek a nevével 1635 -ben találkozunk.1229
4. A pápai tizedjegyzékben említett templomról nem rendelkezünk több középkori
forrá ssal. Legközelebbi adatunk 1603 -ból származott, amikor a templomra új ablakok
kerültek.1230 1615 -ben egy terület leírásakor említik a Szentegyház alatti földeket1231.
A középkori templom a fejedelemség végére nagyon rossz állapotba került. 1693 -ban az
egyházi vi zitáció a kurátoroknak meghagyja, hogy az elkövetkezendő esztendőben kezdjék el
az új templom építését azon a területen, amelyet erre a célra kijelöltek. Amennyiben nem
tesznek eleget a felszólításnak és a munkálatok nem kezdődnek el, az illetékesek 24 for intra
büntethetőek.1232
Az egyházi források több alkalommal is megemlékeztek a régi templom helyéről. 1693 -ban
Cikefalván alól, az út mellett említik a szentegyházat.1233
1715 -ben miután a templomot elbontották, már a régi szentegyházon belől, az út mellett, a
patakon nevezik meg a tanító egyik földjét.1234 1732 -ben megemlékeznek a régi templom
helyéről, amelyet úgy írnak le, hogy a falun alól Karácsonyfalva felé volt.1235
1744 -ben egy földadomány kapcsán említik Czikefalván alól a régi szentegyházat. 1864 -ben
Pesty Fr igyes helynévgyűjtésekor a területet Csonkatemplomnak nevezik.1236
5. A középkori templomra vonatkozóan nem rendelkezünk leírással. Az épületről
nincsen információnk sem alaprajzáról, sem a méreteit illetően. Az elbontott templom
helyszínéről a mélyszántás al kalmával egy orrtagos, kétoldalt vályúzott kőborda töredéke
került felszínre1237, amely jelzi számunkra, hogy a gótikus templom a 15. század második
felében boltozott volt. Ugyancsak szántás alkalmával került elő egy gótikus ablak bélletének
35 cm hosszú töre déke. Középkori ismert harangja vagy belső berendezési tárgya nem maradt
meg. A régi templomba a kisebbik harang 1685 -ben került használatba, amelynek a felirata
1685. 13 Apr. Pensa in tempore Stephani Baczo, Andreas Kovács, Stephani Szabó volt.1238
6. A régi templom helye már nem jelenik meg a katonai térképeken, csupán a
hagyománynak köszönhetően sikerült lokalizálni.
7. 2010 márciusában Sófalvi Andrással és Kósza Antallal a faluban végzett
terepbejárásunk alkalmával sikerült a helyiek elmondása alapján a kö zépkori templom
nyomára bukkanni ( 52. kép ). A falu alsó felében levő unitárius temető déli sarkától kb. 200
méterrel, a 132 -es megyei út jobb oldalán, egy magasabb dombon állott a régi templom ( 53.
kép). A terepbejárás során a szántóföld szélében kiszedett nagyobb méretű habarcsos köveket
észleltünk. A domb élén egy kb. 150 méteres átmérőjű foltban a föld igen épületomladékos ,
kavicsos, téglatörmelékes volt. A szántásban ugyanakkor sikerült több emberi csontot is
találnunk, amely egyértelművé tette, hogy it t kell keresnünk a középkori templomot és annak
temetőjét ( 56. kép ).

1229 GERÉB 1943, 205.
1230SZABÓ 2005, 71.
1231SZABÓ 2005, 71.
1232KELEMEN 1922, 173.
1233SZABÓ 2005, 72.
1234MOLNÁR 1999, 161.
1235EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1715 –1752, 184.
1236PFHngy 2013, 117.
1237DÁVID 1981, 140.
1238EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1744 -1809. 1744 -es összeírás.

181
2011 -ben részletes felméréseket végeztünk a helyszínen. A déli oldalon a szántásban egy
vastag fal nyomait is sikerült azonosítanunk ( 55. kép ). A felmérést követően elkészítettük a
terüle t háromdimenziós domborzati térképét, amelyen jól kivehető még a több évszázados
szántás után is a hajdani templomdomb ( 54. kép ). A terület északi oldala lankásan emelkedik,
a keleti oldal meredek volt az út irányába, a nyugati és a déli oldal pedig enyhén lejt. GPS
koordináták: N:46.2247379; E:25.4495671.
9. Kutatásaink során sikerült kétséget kizáróan beazonosítanunk a középkori templom
helyszínét. Azt követően egy részletes felmérésen rögzítettük annak aktuális állapotát. 2011 –
ben a területet még szántot ták. Napjainkban szerencsére a terület szántásával felhagytak, de
feltételezetően a mélyszántás visszafordíthatatlan pusztítást okozott a lelőhelyen. Dávid
László szerint 1932 -ben jelentős kőmennyiséget bányásztak ki a régi templom föld alatt levő
falaiból . Az ekkor tett megfigyelés szerint az épület keleti fekvésű volt, a diadalív vonalában
pedig egy osszáriumot figyeltek meg. A keleti oldalon levő maradványokat egy torony
alapfalainak gondolták.1239 A kövek kibányászása és a mélyszántás jelentős információka t
pusztíthatott el, ellenben a templom mélyebb rétegei, és így a temető is feltehetően nincsen
komolyabban bolygatva. Terepbejárásunk alkalmával nem találtunk legalábbis erre utaló
egyértelmű nyomokat. Az alapfalak viszont a felszínhez nagyon közel húzódna k, így a terület
művelés alóli kivonását szorgalmaztuk.
Munkánk során feldolgoztuk az egyházi igen gazdag és terjedelmes levéltári anyagot,
amelyekből igen fontos egyháztörténeti adalékokat nyertünk ki az újkorra vonatkozóan. Az
elpusztult középkori templo m a következőkben régészeti módszerekkel kutatható.

VII.1.g.1. Homoródszentlászló , (Zenthlazlo, Zentlászló ) Vasileni, Cintorom
2. A település az 1192 -ben szentté avatott királyról kapta a nevét, amely a falu
belterületén folytatott terepbejárásaink alapj án már a 13. században létezett. A korai egyházas
település nem szerepel a pápai tizedjegyzék falvai között. Első írásos említése 1448 -ból való,
amikor Hunyadi János egy Jánosfalván levő malomhely peres ügyében hozott ítéletében
Georgius Weres de Zenthlazl o szerepelt az esküdtek között.1240 1566 -ban II. János király
hadában szolgált nemesek és lófők összeírásakor a faluból hiányzóként említik Chenker Pált
és Farcádi Balázst.1241 1566 -ban a faluban Ugron Istvánnak egy portio, Ugron Lőrincnek fél
portio, Farkas Pál nénak szintén fél portio jobbágya volt. A legtöbb portával a fejedelem
rendelkezett, akkor öt és fél portája volt.1242 1567 -ben a 25 dénáros adó összeírásakor a
faluból kilenc porta fizetett.1243 1614 -ben a faluban három lófő családot jegyeztek (Farcádi,
Chenker , Vas), két gyalog puskást, tíz jobbágyot, akik közül négy Ugron Pálhoz tartozott.
Rajtuk kívül ekkor még számba vettek hat jövevényt a faluban.1244 Az összeírás jól mutatja,
hogy a településen a lakosságszám alig érte el a száz főt, amely a kis települések k özé sorolta
Szentlászlót. 1627 -ben Ugron Pálnak a faluban 4 jobbágyportája volt, Bögözi Andrásnak
pedig egy.1245
A lakosságszám a 18. század végére sem bővült jelentősen, hiszen az I. József által elrendelt
népszámláláskor a faluban 121 főt írtak össze.1246 Az a lacsony lakosságszám mindvégig
meghatározta a templom fenntartását és annak építését.
3. A település története során végig önálló egyházközség volt, amelyet szinte végig az
alacsony lakosságszám jellemzett. Ahhoz, hogy a templomot és saját lelkészt fenn tu djanak

1239DÁVID 1981, 141.
1240SzOkl I. 157.
1241SzOkl ú.s VII. 21.
1242SzOkl ú.s VII. 37.
1243SzOkl ú.s VII. 61.
1244SzOkl ú.s IV. 307.
1245SzOkl ú.s VII. 81.
1246DÁNYI –DÁVID 196, 364.

182
tartani elengedhetetlen volt a két leányegyház Ábránfalva és Miklósfalva hathatós
közreműködése. A reformációt követően a település reformátussá vált és az is maradt
napjainkig is. A templomról és az egyházközségről nem rendelkezünk sem középkori se m
fejedelemségkori forrásokkal.
4. A település középkori templomának elbontási idejét nem ismerjük pontosan. A 18.
század elején már a régi templom helyéről emlékeznek meg, így azt minden bizonnyal még a
17. században lebonthatták. 1715 -ben az egyházi fö ldek összeírásakor említik, hogy a pap
házán kívül volt a régi templom helye, amelyen a falu gyepűje keresztül ment. Ezt akkor a
pap használta. Ugyanekkor a faluban egy kápolnát is említettek.1247 1779 -ben a régi templom
helyét Tzinteremnek nevezték meg, ahol az egyháznak egy szekérre való kaszálója volt.1248
1789 -ben a falu második temploma is a lebontás felé haladt, mivel annak alapozása
megsüllyedt és a templomot az összedőlés fenyegette. 1249
5. Annak ellenére, hogy nem rendelkezünk a középkori templomról írásos forrásokkal,
mégis fennmaradt néhány műrészlet. Dávid László az 1929 -ben épült templom főbejárat
lépcsőjének oldalába beépítve egy hengertagos kapu szárkövét azonosította, amely típusok a
14. századi kora gótikus környezetben fordulnak elő vidékünkön. Eze n kívül a templom
alapzatában, kőkerítésében, a parókia telkén és annak csűrjében faragott kváderköveket
lehetett azonosítani, emellett egy vályúzatos faragott kő és egy gazdagon profilált reneszánsz
ajtókeret töredék ismeretes, amelyet a 16. század elején faragtak újra egy korábbi
kőkeretből.1250
Az egyházközség klenódiumai között szerepelt egy 15. századi, még a katolikus időkből való
kehely, amelynek Orbán Balázs leírása szerint az ISTUM CALICEM F.O.P.U. M.A.R.P.N
J.R.X.A felirata volt. Ez a kehely végi g szerepelt az egyházközség vagyonleltáraiban, így a
17. század végén készített összeírásban egy úrvacsorára való ejteles kannáról és a hozzá
tartozó tányérról emlékeztek meg.1251 Egy 1779 -es leltárban egy ezüst lábas ról, kívül belül
aranyozott pohárról emlékezte k meg, ugyanakkor egy 1643 -ban Ábránfalvi András által
adományozott kenyérosztásra való díszes, virágos óntányért is feljegyeztek.1252 A középkori
kelyhet az egyházközség 1912 -ben eladta a budapesti Nemzeti Múzeumnak. Árából az új
templom építésének költségei t szerették volna kiegészíteni.1253
6. Az első katonai térképen a falu temploma a település Ábránfalva felőli felében
található, nem messze annak határában álló kápolnától. Ez nyílván nem felel meg a korábbi
forrásokban említett helyszínnek, amelyet Cintoromn ak neveztek meg. Ez a helyszín a
település második templomát jelentette. A második katonai felmérésen, új helyszínen jelenik
meg a templom. A korábbi kápolna azon már nem tűnik fel. A harmadik katonai felmérés a
faluban a másodikon ábrázolt templom mellett a falu nyugati felében egy fatemplomot is
megjelenített.
7. 1864 -ben Pesty Frigyes gyűjtésében, amelyet aztán Orbán Balázs is felhasznált azt
jegyezték le, hogy az 1815 -ben a tornyon gothus kezek által faragott köveken érthetetlen
betűjegyeket véltek fel fedezni. Ugyanekkor pedig beszámoltak a Czinterem dűlőjéről is, ahol
azt említették, hogy ott a ferences barátok kápolnája és temetkező helye lett volna.1254 Orbán
Balázsnál már kolostorként jelenik meg a régi templom helyszíne, amely nyílván nem
tekinthető h iteles adatnak.

1247UREL 1715, 43.
1248UREL 1779, 200.
1249SZACSVAY 2013, 655.
1250DÁVID 1981, 156.
1251UREL Liber Eccl. 1644, 122.
1252UREL 1779, 199.
1253DÁVID 1981, 157.
1254PFHngy 2013, 122, 123, 132.

183
2011 -ben Sófalvi Andrással terepbejárásokat végeztünk a falu belterületén. Ekkor a
helyi lakosok elmondása szerint azonosítottuk a Cintorom nevű helyet is, amely a település
nyugati felében található a Kányádba járó út jobb oldalán ( 57. ké p). A napjainkban
kaszálónak használt sokszorosan megcsúszott területen épületre utaló nyomokat nem
találtunk, ellenben felszínen kivehető volt egy köríves halom, amely akár a korábbi cinterem
fala is lehetett ( 58. kép ). A területről topográfiai felmérést is készíttettünk ( 59. kép ). GPS:
N:46.22813; E: 25.26671
9. A középkori templom kutatását adott esetben a pontosabb azonosítással, légi
felvételekkel, illetve geofizikai kutatásokkal kellene folytatni. Az egyházközség levéltári
anyaga nagyon hiányos, így a bból lényeges adatokat a fejedelemség korában elbontott
középkori templomról nem igazán nyerhetünk. Fontos lenne a Nemzeti Múzeum
gyűjteményébe bekerül, Orbán Balázs által leírt 15. századi kehely megkeresése és annak,
feliratának pontosabb kiértékelése, r övidítéseinek feloldása.

VII.1.h. Kányád (Kanad, Kanjad ), Ulieș, Régi templom
2. A település a korai –d képzős helynévtípus ba tartozik, amely a kánya madárnév
képzős változata.1255 A település első írásos forrása az 1333 -as pápai tizedjegyzék, amely
István nevű papját említette.1256 A reformáció előtti, 1515 –1524 közötti időből fennmaradt
egy prédikáció gyűjtemény1257, amelynek tulajdonosa a possessor bejegyzés szerint Érsiki
György kányádi pap volt.1258 Ő feltehetően kapcsolatban volt a pálosokkal, hiszen egy olyan
magyar nyelvű imádságot jegyzett fel, amely Mária -imádság a 15. századi magyarországi
pálosok Götweigi Kódexben is megtalálható. A kötet későbbi tulajdonosa nicolaui de kanad
plebani de musno1259 volt.
1523 -ban egy másik kányádi származású pap bukkan fel köz jegyzőként egy általa kiállított
birtokügyben.1260 A presbiter de Kányád titulusból arra következtethetünk, hogy ezek a papok
kányádi származásúak voltak, és így falujuk tisztelet papjai is egyben.
1566 -ban II. János király hadában híven szolgáltak összeírása kor a faluból öt lófőt
jegyeztek1261. A következő esztendőben az elrendelt 25 dénáros adó kivetésekor 24 portáról
szedték be az adót.1262 1576 -ban az 50 dénáros adó kivetésekor a faluban a legnagyobb
jövedelme a fejedelemnek volt, aki nyolc forintot, Benedictj chÿeffeÿ pedig három forint
összeget fizetett be.1263
Az 1614 -es összeírásban a faluból összesen két gyalog székely, hat elárvult szabados, négy
ősjobbágy, tizenkilenc konfiskálás utáni, jobbággyá lett székely, illetve egy jövevény
szerepelt.1264
3. A középkor f olyamán Kányád és a szomszédos Jásfalva alkotott egy
egyházközséget. A reformációt követően az egyházközség reformátussá vált és az is maradt.
4. A középkori templom a 17. század elején nagyon rossz állapotba került. Egy
későbbi feljegyzés szerint, amikor 1642 -ben Jásfalvi Kelemen Miklós gondnoksága alatt
felújították, akkor már negyven esztendeje volt használaton kívül.1265

1255KISS 1997, I. 680.
1256MonVat I. 11 5.
1257„Postilla esive expositiones epistolarum et Evangeliorum tum dominicalium quam ferialium”
1258BUSTYA 1972, 296.
1259BUSTYA 1972, 299.
1260SzOkl III. 228.
1261SzOkl II. 195 –198.
1262SzOkl II. 219.
1263SzOkl ú.s. IV. 40.
1264SzOkl ú.s IV. 308 –309.
1265DÁVID 1981, 177.

184
Egy 1779 -es birtokösszeírás alkalmával tájékozódhatunk a középkori templomnak a
helyszínéről, amely Jásfalva felé fordulóban volt.1266 A ré gi templom a 18. század végére
használhatatlanná vált. Mivel az korábban a két település határába épült 1791 -ben új
templomhelyszínt szerzett az egyházközség Kányád belterületében.1267
1792 -ben Bodor Pál lelkész a székelyudvarhelyi közjegyzőhöz fordult , hogy kéregetőlevelet
engedélyezzen az egyházközség számára, mivel a korábbi, régi alapokon álló romlófélben
levő templomukat elbontották és új helyszínen kezdték el építeni, de a pénzük elfogyott és az
építkezések félbe maradtak.1268 Az építkezéseket 1798 -ban feje zték végül be .
Végeredményeként egy délnyugati, támokkal erősített óraíves párkánnyal lezárt toronnyal
rendelkező, sokszögzáródású szentélyű templom jött létre .
5. A középkori épület anyagát felhasználva húzták fel az új templomot. Annak
portikusába két fa ragott töredéket építettek be. Az egyik egy csonka gúla alakú kőtömb, két
darabba törve. A másik, szintén két darabban egy nyolcszög alakú töredék, amely feltehetően
egy gyámkő része lehetett.1269
Az egyházközség kegytárgyai között a régi templomból fennmarad t egy 16. század végi
aranyozott ezüst kehely, amelyet PK (Petrus Kersten) mesterjegye alapján a szebeni
ötvösműhely 1574 –1597 közötti tevékenységéhez köthetünk.1270 Ezen kívül még fennmaradt
az egyházközség tulajdonában egy viszonylag jó állapotban levő 17. századi Váradi Biblia is.
Az új templomba nem kerültek felhasználásra a korábbi templombelső berendezési tárgyai.
6. A kányádi anyaegyház és a jásfalvi filia közös temploma a két falu közötti
országúttól délre, a Szentegyház -patak jobb oldali , magasabb ter aszán található ( 60. kép ).
Ezen a területen ábrázolja az első katonai térképen is a két falu közös templomát, amely a
második felmérésre már eltűnik.
7. A már említett helyszínen az úthoz közeli részen régi, 18. századi sírkövek
találhatóak. A területet na pjainkban Régi temetőnek, vagy Régi templomnak is nevezik.
Pontos lokalizálását Derzsi Csongor végezte el 2004 tavaszán ( 61. kép ). A helyszínen jól
kivehetőek voltak egy kelet -nyugat tájolású templom szentélyének falai, valamint az azt
körülvevő kő cintere mfal is helyenként egészen jól látszott a gyepréteg alatt. A területet
napjainkban kaszálónak használják ( 62. kép ). GPS: N. 46.21069; E. 25.25217
8. A beazonosított középkori templom helyszínét a keletről határoló Szentegyház –
patak folyamatosan mossa. Ezen a részen már a cinteremfal vonala sem látszik, feltehetően
leszakadt a patakmederbe. Annak érdekében, hogy a templom keleti felét a pusztulástól
megóvjuk 2005 tavaszán leletmentő ásatásokba kezdtünk, amelynek szervezését Derzsi
Csongor végezte, az ásatásv ezető Sófalvi András volt.1271 Az első évben két szelvény
nyitottunk. Az egyiket a szentély délkeleti felére, a másikat a templomtól távolabb a nyugati
oldalra a cinteremfal kutatására irányítottuk ( 63. kép ). A következő ásatási évadban, 2006 -ban
két újabb sz elvényt nyitottunk az 1. szelvény vonalában, amelyben a szentélyt és a hajó egy
részét kutattuk ( 72. kép ). A munkálatok során több építési fázis is körvonalazódott ( 73. kép ).
I. Fázis : Kányád első, legkorábbi temploma 2006 -ban a 3. szelvény feltárása során
mutatkozott. Ennek a fázisnak egy döngölt alapozású félköríves szentélye volt ( 67. kép ),
amelyet a mai felszíntől 70 –80 cm mélységben sikerült észlelni (F -4). A szabálytalanul kiásott
gödörbe feketeföldet és sárga agyagot döngöltek rétegesen le, amelynek a legnagyobb
szélessége eléri a 120 cm -t (66. kép ). Az agyagalapozásból egy emberi medence került
felszínre, amely egy olyan sírból származott, amely az első fázist megelőzte. Ezen kívül

1266UREL 17 79, 208 –209.
1267UREL Régi ügyiratok 12.2 a.
1268Kányádi Református Egyházközség levéltára, 1792 -ben kibocsájtott irat.
1269DÁVID 1981, 176.
1270SĂȘIANU 1986, 34. 18. kép.
1271A feltárások kivonatát a DERZSI –SÓFALVI 2008, 267 –278 publikáció alapján készítettük el.

185
sikerült egy sírbeásást is találni, amelyet az alapozási árok vágott. Ennek a korai templomnak
kőből épített felmenő részei lehetek. Erre utalnak legalábbis az F -3 falazatába másodlagosan
beépített homokkőből kifaragott durva kiképzésű feltehetően félköríves ajtó kerettöredékei. A
fázis keltezését a környezetében bolygatott S-végű hajkarikás temetkezések, valamint egy
gömbös fejű lemezes hajtűket tartalmazó sír a 12. századra helyezi.
A második fázisban az előzőtől keletre egy szintén félköríves szentélyt csatoltak,
amelynek szélessége 90 –100 cm volt (F -5). Ezt a kisméretű s zentélyt nem alapozták meg
túlságosan. Falait nagy görgeteg és konglomerátumtömbökből építették, amelynek
összerakásához már téglatöredékeket is felhasználtak. A falazathoz egy világosszürke,
mészrögös, enyhén téglatörmelékes habarcsot használtak. A csupán egy kősornyi alapozás
egy szűkös szentély létrehozását eredményezte. A tér ugyanakkor nem tette lehetővé, hogy
beugró fallal különítsék el a diadalívet. Az építkezésre feltehetően a 13. század második
felében kerülhetett sor.
Már egy harmadik fázisnak tekinthető a második fázisban épített szentélyhez
másodlagosan hozzáépített templomhajó (F -6), amely néhány fokkal tájolásában eltér a
korábbi szentély vonalától. A hajófalat feltehetően két építési szakasz során húzták fel. A
falazatot nagyobb méretű vízi gö rgetegkövekből, illetve konglomerátum tömbökből rakták fel
egy szürke, durva kavicsos habarccal. A felmenő falának szélessége 75 –80 cm volt. A
hajóban feltárt temetkezések közül az egyikben egy 14. század eleji Zsigmond -kori parvus1272
került elő , ami arra ut al, hogy hajófalakat legkésőbb a 14. század elejére már biztosan
felépítették.
Egy negyedik fázisban a II. fázis szentélyének déli oldalára egy négyszögletű
melléképületet csatoltak. A falakat görgetek, konglomerátum és lemezesen hasadó üledékes
kövekből é pítették. Alapozási mélysége a déli oldalon elérte a 223 cm -t, falvastagsága 70 –80
cm volt. Felmenő falaiból kevés maradt meg. Építési idejét a 14 –15. századra helyezhetjük.
Az épületrészt feltehetően sekrestyének használták. Kissé meglepő, hogy a déli old alra
helyezték, ami Székelyföldön egyelőre társtalan, de a királyság területén találunk hasonló
alaprajzi párhuzamokat. Az épületrészt a gótikus fázis építésekor elbontották.
A 14. században a korábbi épületbelsőt freskókkal díszítették. A gótikus szentély
pilléralapozásában, illetve a bolygatott rétegekből fehér, barna, barnásvörös faképtöredékek
kerültek felszínre.
Az ötödik fázisban került sor a gótikus átépítésekre, amelyek során a korábbi
félköríves szentélyt és a déli melléképületet elbontották és kel et fele bővítve egy tágas,
sokszögzáródású támpilléres szentélyt építettek (F -2) (69. kép ). Ennek 90 –95 cm vastag
falazatát konglomerátum tömbökből, mészkőből, illetve törtkőből építették egy világosbarna,
homokos, kevés meszet tartalmazó habarccsal. A szu perpozícióban levő koporsós
temetkezések, amelyekre a szentély ráfedett, arra utalnak, hogy az nem keletkezhetett
korábban a 15 –16. század fordulója előtt. A templom, szentélyét beboltozták, amelyet
kőbordák tartott ak. Ezekből az ásatás során is több darab felszínre került. A korábbi hajót
érintetlenül hagyták. A hajóban a korábbi sírokra egy, a gótikus fázishoz tartozó téglapadló
fedett rá (téglaméretek 14 x 27 –28 x 4), ( 65. kép ), amelyet valamikor a későbbiekben
megújítottak (téglaméret 14 –18 x 21,5 –34 x 3–5 cm.) ( 64. kép ). Az új templomot kőrácsos
csúcsíves ablakokkal látták el, amelyekből a feltárás során több töredéket találtunk. Ezekben
ólomkeretes ablaküvegek voltak elhelyezve.
Feltehetően a gótikus fázisban építették a nyugati oldalon a 2. szelvénybe n megkutatott kő
cinteremfalat, amelynek 80 –85 cm vastag falait voltak. A falazatot hasonlóan a gótikus
szentélyhez meszet tartalmazó, mállékony habarcsba rakták (71. kép). Az alapozás aljáról,
amely csupán mindössze 25 –30 cm volt 14. századi edénytöredéke k kerültek elő.

1272UNGER II. 451 –453. sz.; CNH II. 125A –125B vagy 126. sz.

186
Egy újabb, javítási periódusnak tekinthetőek azok a változtatások, amelyek minden
bizonnyal az 1642 -es felújításhoz köthetünk. A templom déli oldala minden bizonnyal
megcsúszott. Hogy ezt ellensúlyozzák délről a hajófalat több támpillérrel támasztották meg
(68. kép ). Ugyanekkor visszabontották a cinteremfalat is majdnem az alapokig, amelyet aztán
nagyobb méretű kövekkel, világosszürke, aprókavicsos, meszes, erős kötőanyagú habarccsal
falaztak vissza. Anyaga megegyező volt a déli oldal pillér éneke anyagával . Keltezését
alátámasztják azok a 17. századi edénytöredékek, amelyek a fal visszabontásából kerültek elő.
Temetkezések
A feltárások során összesen 56 temetkezés került napvilágra. A legkorábbi sírok azok a
részben bolygatott mellékletes S -végű hajkarikás temetkezések, amelyek közé egy fiatal női
csontváz felső része is tartozott. Ennek koponyája körül 18 félgömbökből összeillesztett hajtű
maradványai voltak. Az egyik tű szárára egy kis kék gyöngyöcskét erősítettek. A sír másik
mellékletekén t egy körte alakú ezüst karika került elő. Ennek mindkét vége egyenesre volt
vágva. Egyelőre nem tisztázott, hogy egyidős, avagy korábbi -e az a sírhorizont, amelyet az
első fázis döngölt agyagalapozásával bolygattak meg. A korai sírok közé egyértelműen öt
temetkezés sorolható, amelyek közül a 33, illetve a 40. sírok egyértelműen az első fázis mellé
temették el ( 70. kép ).
A legtöbb temetkezés, szám szerint 27 sír a 13 –15. századból származott. Ezek koporsó
nélküli, tiszta betöltésű, melléklet nélküli sírok v oltak. Hozzávetőlegesen 19 temetkezés már a
gótikus átépítések után kerülhetett elhantolásra. A fejedelemség korából négy temetkezés
említhető, amelyeket már sok szeggel összeillesztett koporsóba temettek el. A 30. újkori
temetkezés feltáratlan maradt, ame ly egyben a legkésőbbi sír volt a dokumentáltak közül. A
34. sír betöltésében talált koporsószegek arra utalnak, hogy a koporsóba való temetkezések
szokása Kányádon már a 15. század első felében elkezdődött.
A korai sírokat leszámítva a többi nagyrészt mel léklet nélküli volt. Kivételt képez egyedül a
48. temetkezés , amelynek a medence részénél egy vasból készített övcsat került elő.
9. A sikeresen beazonosított és részben megkutatott középkori templom története sok
részletében nem tisztázott. Csupán felület esen történt meg az egyházi levéltár átnézése. Annak
rendezésével és alaposabb kutatásokkal még kerülhetnek elő információk a középkori
templom 18. századi történetére vonatkozóan.
Radiokarbon elemzésekkel tisztázható lenne, hogy a döngölt agyagalapozást
megelőzően létezhetett -e egy korábbi temető, avagy nem sokkal annak megépítése előtt
kezdtek el temetkezni a területen. További ásatásokat igényelne a templom alaprajzának
pontosabb megismerése, nincsen pl. információnk a toronyról, de ugyanakkor a templom hajó
és szentélyének teljes szélessége sem ismeretes pontosan. Ezen kívül a további ásatásokkal
újabb korai mellékletes sírok kerülhetnek napvilágra, amelyek jobb megvilágításba
helyezhetik a település és korai templomának kialakulását.

VII.1.i. Kissolymo s (Kws Solijmos ), Șoimosul Mic, Papház föle
2. A pápai tizedjegyzékben szereplő Nagysolymos szomszédságában létrejövő
település az okleveles forrásokban a 16. század elején bukkan fel.1273 A 12 –13. század
fordulójáról a régészeti terepbejárások a mai falu belterületén azon osították a középkori
település első régészeti nyomait.1274 1566 -ban a településen a faluból hét lófőt és egy gyalogot
vettek számba.1275 Egy évvel később a lófők 25 dénáros adóösszeírásában a településen 32
portát írtak össze.1276 1576 -ban Kissolymos egyetlen főre ndű birtokosa maga a fejedelem, aki

1273JAKAB –SZÁDECKY 1901, 250.
1274BENKŐ 1992, 95 –96.
1275SzOkl II. 199, 205.
1276SzOkl ú.s. VII. 61.

187
31 egész jobbágytelket birtokolt a főemberek 50 dénáros adólajstroma szerint.1277 1591 -ben a
lövétei Barchaj Boldizsárné kezére került hét jobbágytelek, amely az 1562 -es felkelés után
fejedelmi jobbággyá vált székelyektől v aló.1278
Az unitáriussá lett települést 1614 -ben 56 család1279, hozzávetőlegesen 280 személy
lakja. Ez a szám 1635 -re 84 családra gyarapszik.1280 A következő század elejére a
lakosságszám visszaesik az 1614 -es állapotok szintjére, 1722 -ben az udvarhelyszéki adófize tő
lakosság összeírásában összesen 56 családfő szerepel.1281 II. József népszámlálása a faluban
183 házat írt össze, amelyekben a 182 családban összesen 792 főt talált.1282
3. A település a középkor folyamán Nagysolymos filiája lehetett, azonban a középkor
végé re minden bizonnyal önállósulni tudott. Erre utal az 1591 -ben feljegyzett Szentegyház
megett1283 helynév.
A reformációt követően a település lakói unitáriusokká lettek. A 17. század első felében
azonban a közeli szenterzsébeti birtokos Pécsi Simon tanainak kö vetkeztében a településen
elterjedt a szombatos vallás, akiknek templomuk is volt a faluban Égető János kertjében.1284 I.
Rákóczi György fejedelemmé választását követően erélyesen fellép a szombatosok ellen, és
1635 -után az unitáriusokkal szemben is egyre tür elmetlenebb és támadóbb hangvételt ütött
meg.1285 A dési per lezajlása után1286 commissariusok jelentek meg a szombatosok falvaiban,
hogy számba vegyék a lakosokat és felekezeti hovatartozásukat. A kiszállások kevésbé rejtett
oldala volt, hogy ezekben a falvakba n a reformátusokat erősítsék, hiszen az áttértek a
fejedelem vallását vették fel. 1638 -ban a fejedelmi bizottság Kissolymosban még az
unitáriusokat találja többségben, így az ő birtokukban hagyja a templomot. Időközben, a
reformátusok saját papot nyertek, aki hozzálátott a gyülekezet megerősítéséhez. E munkához
hathatós segítséget kaphatott az állami hatalom részéről, így 1640 -re a történéseknek
köszönhető, hogy amikor egy évre rá visszatértek a fejedelmi megbízottak, akkor sokan „az
unitária religiót spont anea voluntate elhagyván”1287 reformátusnak írattak össze. A faluban
csak kilenc unitárius család maradt, akik templom híján az egyik házhoz jártak
istentiszteletre,1288 mivel az akkori törvényeknek megfelelően a falu régi templomát a
nagyobb felekezet kapta meg .
4. A településnek feltehetően a későközépkorban saját temploma és kápolnája is volt.
A régi templomot a templomviták idején a református gyülekezet kapta meg annak teljes
berendezésével, az egyházi birtokokkal együtt. Az unitáriusokat semmiben sem kárpót olták.
A mai templom 1784 -ből való márvány szószékének felirata szerint1289 nem sokkal, hogy
megkapják az unitárius templomot, 1642 -ben fából újjáépítik. Ez arra utal, hogy az
unitáriusok már egy eléggé rossz állapotban levő épületet hagyhatnak hátra, másképp nehezen
értelmezhetőek az ismertetett adatok.
A fatemplom is a 18. század elejére nagyobb felújításra szorulhatott, hiszen 1702 -ben
Helmeczi Albert lelkész arról számolt be, hogy Veszprémi István püspök és Nánási Mihály
esperesek által jóváhagyott kérege tőlevelekkel 36 forint 67 dénárt gyűjtöttek. Ehhez az

1277SzOkl IV. 39.
1278SzOkl ú.s. I. 241 –243, 254 –255.
1279SzOkl ú.s. IV. 367.
1280SzOkl ú.s. V. 295.
1281Uszék 2009, 427.
1282DÁNYI – DÁVID 1960, 364.
1283SzOkl ú.s. I. 203, SZABÓ 2005, 93.
1284BENCZÉDI 1878, 362 —365.
1285SZILÁGYI 1874, 150 –160.
1286SZABÓ 2003, 29 –56.
1287KONCZ 1882 \2, 108.
1288BENCZÉDI 1878, 362 –365.
1289DÁVID 1981, 182 –183.

188
összeghez adott még Egyedfi György további öt forintot.1290 Források hiányában nem tudjuk,
hogy ezek a kéregetések pontosan milyen volumenű munkálatokat takarnak.
5. A településről mindezidáig nem rendelke zünk semmilyen a templommal
kapcsolatos középkori tárgyi emlékanyaggal.
6. Az első osztrák katonai felmérés két templomot ábrázolt. A település keleti felében,
a falu szélén találjuk a reformátusok fatemplomát, vele átellenben, a nyugati faluszélen az
unitáriusok temploma jelent meg.
7. A település első templomának lokalizálása első látásra kissé kuszának tűnik a sok
helynév adatai miatt. 1591 -ben Szentegyház megett1291 helynevet említenek. A források még
1697 -ben csonka szentegyház és csonka templum -ról teszn ek említést, amely „ vala alsó
határban ‖.1292 A későbbiekben elmarad a katolikus múltra emlékeztető tag és így alakul ki a
Csonkaház megnevezés. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1676 -ban a falu alsó határában
Felső Kápolna nevű helyet említenek. 1711 -ben Also hatarban also Kápolnában, szintén
ebből az évből felsö Kápolnában megnevezést is használnak. Végig a 18 –19. század folyamán
mindhárom helynév előfordul a forrásokban.1293
A csonka templom körül volt „ a Pap és Mester házához való megye földe”, ami
mindenké pp megerősíthetné azt a feltételezést, hogy erre a területre helyezzük a 16. század
végén említett egyházas helyet, azonban a későbbiek cáfolják ezt.
Orbán Balázs a helyneveket összemossa és a település alsó határába, a déli oldalra
helyezi a régi templomo t.1294 Itt a későbbiekben temető alakult ki, amelyet napjainkban is
használ mindkét felekezet.
Benkő Elek régészeti topográfiájának összeállításakor helyesen a két helynevet a
Szentegyház és a Csonkaház dűlőneveket szétszedi és az elsőben a régi templomot, mí g a
másodikban a falu határában álló kápolna maradványait azonosítja1295.
A középkori templomot nem sokkal azután, hogy a reformátusok megszerezték
kényszerűségből elbontották, helyébe fatemplomot emeltek. Arra nézve, hogy a helyszín nem
változott a tanúvallo mások tájékoztatnak.1296 Ezt a faépületet 1784 -ben kőből újjáépítették.
Ekkor nincs adatunk, hogy a templomhelyszín módosult volna. Annak módosítására csupán
1840 -ben került sor, amikor bennebb költöztették, mivel a régi helyszín a földmozgások miatt
alkalmat lan volt az új épület számára.1297 A régi templom közelében meghagyták a fa
haranglábat, amely napjainkban is megtalálható a Papház -Föle nevű helyen.1298 (74. kép ).
Ahogy azt már Benkő Elek is megállapította a régi református templom maradványait ezen a
részen k ell keresnünk a falu keleti részében. Sajnos a régi templom alapjait 1948 körül
kiásták, így a helyszínen a meredek teraszlépcsőn tájolásban keletelt, 19 –20 m hosszúságban
mutatkoznak a kiszedett, már részben visszatemetődött falkiszedő árkok nyomai. A
kaszálónak használt területen jelentős mennyiségben található tégla és bontási törmelék.
Sajnos a helyszínen pusztításai miatt nem lehet alaposabb megfigyeléseket tenni.
9. Levéltári kutatásaink során rendeztük és feldolgoztuk mind az unitárius mind a
reformá tus egyházi iratanyagot, amelyekből jelentős információkat nyertünk a régi
templomokat illetően. A Papház -Föle nevű helyen egyértelműen lokalizálhatóak a régi
templom alapfalai, azonban annak keletkezési idejét illetően tárgyi anyagok hiányában csak
találg atni tudunk. Ezen a helyszínen, amennyiben helytállóak a feltételezéseink két

1290UREL Liber Eccl. 1644, 161.
1291SzOkl ú.s. I, 203, Szabó 2005, 93 .
1292BENCZÉDI 1878, 363.
1293SZABÓ 2005, 98 –100.
1294ORBÁN 1868, 152.
1295BENKŐ 1992, 94.
1296BENCZÉDI 1878, 363.
1297KsRekL VIII.C. 4 \d. irat.
1298NYÁRÁDI –REJTŐ 2013, 87.

189
kőtemplomnak kell lennie, amely két fázis között egy fatemplom is húzódott. Ezen részletek
tisztázására csak egy jövőbeni régészeti feltárás hozhat meggyőző válaszokat.

VII.1.j. Lövéte, (Leowete, Lövetfalva. Levete ) Lueta, Felső -kiáltódomb
2. Lövéte nevének eredete az újabb kutatások eredményei szerint az Árpád -korra
nyúlik vissza. A helységnév a magyar lő igéből származik, amely az –éte helynévképzővel
alkotott magyar szó.1299 A ré gészeti kutatások és az azt követő vizsgálatok eredményei
kimutatták, hogy Lövéte valamikor a 12. század második felében népesedett be.
A pápai tizedjegyzékben való felbukkanása több mint kérdéses, még annak ellenére is, hogy
régészetileg ismerjük korai templomait.
Orbán Balázs szerint Szentlőrinc plébánia Lövétét jelentené1300. Dávid László szerint az 1332 –
ben a Marosvásárhely után szereplő Lueche nem azonosítható Lövétével.1301 A legújabb
kutatások, amelyek a pápai tizedjegyzék tévesen azonosított falvait elem zi, azt mutatta ki,
hogy Lövétét mind a Lueche , mind pedig a Luce névalakokat jelenti1302. Az utóbbi
azonosításában nem értünk egyet Hegyi Gézával ugyanis szerintünk a Luce Fenyéddel is
azonosítható.1303
A következő írásos adatunk 1523 -ból származik, amikor agilis Jacabus Nagy de
Levvethee nevével találkozunk egy záloglevél kapcsán1304. A település történeti adatait Mihály
János foglalta össze,1305 ezért a továbbiakban a település demográfiai növekedését vizsgáljuk.
1566 -os udvarhelyszéki nemesek, lófők és a fejedel emi adózó jobbágyporták összeírásában a
faluban ekkor a fejedelem 38 dénár összeget fizetett, rajta kívül még birtokos volt a Kornis
család, amely fél porta után adózott.1306
1566 novemberében a szebeni országgyűlés határozatot hozott Szászsebes város falaina k
újjáépítésére, ezért a szabad portákra 25 dénár adót vetettek ki. Ezt az adót 1567 -ben vetették
ki, Lövétéről 35 porta szerepel benne.1307 A jobbágyok számára vonatkozó feljegyzésekkel
1576 -ban találkozunk, amikor a jobbágytelkek után befizetendő 50 dénáros adót írták össze.
Ebből kiderül, hogy a faluban a legnagyobb jobbágytartó maga a fejedelem, aki jobbágyai
után 38 forintot fizetett. Ugyanekkor Kornis Mihály egy forintot adózott .1308
A fejedelmi jobbágyok eladományozásának lehettünk tanúi 1583 -ban, amikor B áthory
Zsigmond szolgálatai elismeréseképpen hű emberének Székely Mózesnek 10 jobbágytelket
adományozott.1309 1600 -ban udvarházat is kapott Lövétén, így a település legnagyobb
földesura lett. 1602 -ben Giorgio Basta a császárra felesketettek összeírásakor két lófő, 34
szabad székely, és három jobbágycsaládot számoltatott össze.1310
Lövéte népességének egyik legteljesebb összeírását 1614 -ből ismerjük. Ekkor négy
lófő, 16 gyalogszékely, 12 szabados, öt zsellért és egy jobbágyot említenek.1311 Ennek az
összeírásnak a c saládszáma majdnem megegyezik az 1602 -ben készített összeíráséval, de nem
tér el jelentősen az 1566 -ban szereplő adatoktól sem. Mindez arra enged következtetni, hogy a
faluban a 16. század második felében és a 17. század első felében nagyjából hasonló volt a

1299FERENCZI 1998, 59 –61.
1300ORBÁN 1868, 84.
1301DÁVID 1991, 197.
1302HEGYI 2012, 104 –105.
1303Lásd a Fenyéd szócikkn él részletesebben.
1304SzOkl III. 228.
1305MIHÁLY 1996.
1306SzOkl. ú.s. VII. 36, 40.
1307SzOkl II. 219.
1308SzOkl. ú.s. IV. 40.
1309SzOkl IV. 86.
1310SzOkl. ú.s. IV. 103.
1311SzOkl. ú.s. IV. 290.

190
lélekszáma, amely becslésünk szerint majdnem elérte a 200 főt. Fontos kiemelni, hogy
mindvégig meglehetősen alacsony a jobbágyok száma a faluban. 1627 -ben Lövétén Kornis
Farkasnak öt, Magh Istvánnak egy, Máté Mihálynak négy jobbágyportája volt.1312
Ugyaneb ben az esztendőben készített jegyzék szerint a faluban 75 család élt,1313 amely adat
alapján 13 év alatt mintegy megduplázódott volna a falu lakossága. Hasonló növekedési
tendenciát mutat az 1635 -ös katonai összeírás, amikor a faluban 81 családot számoltak
össze.1314 Ez a növekedés nyílván annak a hosszantartó békés időszaknak a következménye,
amelyet Bethlen Gábor fejedelemsége alatt élt meg a vidék.
A 17. század második feléről Lövéte lakosságának demog ráfiájáról az egyetlen
forrásun k a környék egyházi teendői t is ellátó ferences rendi misszionáriusok Rómába küldött
jelentései , Ezek részletesen beszámoltak a reformáció után megmaradt katolikusokról.
Legfontosabbak Damokos Kázmér obszerváns ferences szerzetes 1667, 1668 és 1677. évi
beszámolói , amelyek adatokat szolgáltatnak az egyházközségek lélekszámáról is.1315 Ezek
alapján a lakosság elérte az 500 főt. Jelentős növekedés nem történik a következő 50 –60
esztendőben, ugyanis 1721 -ben elkészített részletes összeírás a faluban 119 családot talált,
amelyekből egy lófő, 11 gyalogszékely, 93 szabados, 11 jobbágy, 14 zs ellér volt.1316
II. József 1782 -ben elrendeli az első hivatalos népszámlálást, ezekből az adatokból Lövéte
esetében azt láthatjuk, hogy a népösszeírók a faluban 234 házat találtak, amelyben 264 család
lakott. A teljes lakosság 1176 fő volt, amelyből 226 házas , 346 nőtlen volt.1317
3. A középkori templom Kisboldogasszony tiszteletére volt szentelve. A település már
az Árpád -korban önálló egyházközség, amely mindvégig az is maradt története során. A
település lakói a reformáció hullámainak forgatagában is kitartott ak mindvégig katolikus
vallásuk mellett.
4. A középkori templom állapotáról az első írásos forrásaink az 1693 –1702 között
felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Ezekben egy több évtizede romosan álló templom
képe tűnik elénk, amelynek felújítását a vizitá ció minduntalan sürgette.1318 Feltehetően a
templom romossá válásában nagy szerepe volt az 1661 -es Ali basa csapatai által történő
pusztításoknak, de az sem zárható ki, hogy a földmozgások okozták a z épület
használhatatlanságát. A javításokra 1720 körül kerül hetett sor, amikor súlyos beavatkozással
próbálják megmenteni a régi falakat. A munkálatokat 1721 -ben fejezték be, amikor Mártonffi
György püspök a templomot újraszentelte a Mária főoltárral és a két mellékoltárral. Ekkor
még állt a szentély boltozata, a h ajóban kazettás mennyezet volt, nyugati oldalán egy
kőtoronnyal.1319 A javítások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen 1733 -ban
már romlásnak indult a szentély.1320 Az 1760 –1772 közötti időszak vizitációs feljegyzéseiben
folyamatosan a romladozó, pusztuló állapotokat említik fel az egyházi méltóságok.1321
Mindemellett a templom már túlságosan szűkösnek is bizonyult a jelentősen megnövekedett
lakosságnak. A helyzet orvoslására az egyházközség új templom építését rendelte el. Az új
épületet egy másik, biztonságosabbnak tűnő helyszínre tervezték. A korábbi terület
mindamellett, hogy szűkös volt, az aljában levő sóskút, illetve a só rétegek miatt
folyamatosan mozgásban volt. Ez eredményezte a középkori falak megcsúszását is. Az új

1312SzOkl. ú.s. VII. 80, 83, 85.
1313SzOkl. ú.s. IV. 724 –725.
1314SzOkl. ú.s. V. 207 –209.
1315TÓTH 1994, 300, 378, 392.
1316USzék 2009.
1317DÁNYI –DÁVID 1960, 364 –365.
1318GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 176 –177.
1319 MIHÁLY 1996, 10.
1320GyÉSZL Vizitáció 1733, 6. doboz. 12. kötet, 137.
1321GyÉSZL Vizitáció 1766, 5. doboz. 9. kötet, 238. Közli MIHÁLY 1991, 79 –80.

191
épületet 1776 -ban fejezt ék be1322. A régi templom anyagait, berendezési tárgyainak egy részét
újrahasznosították.
5. Az elbontott templombelső berendezési tárgyait egy 1711 -es magyar nyelven írott
leltár örökítette meg. Ekkor a toronyban két felszentel harangja volt, a főoltárt egy Mária
szobor ékesítette. A leltárban három aranyozott ezüst kehely és a hozzá tartozó patenát
említenek. Ezeken kívül volt egy keresztelőmedence, egy vászon oltárterítő, egy
szertartáskönyv, egy misemondó könyv, egy hordozható oltárkő, továbbá hat miseruh a, és
mindenféle textília. A templom berendezési tárgyaihoz tartozott ugyanakkor egy áldoztató
kehely, egy aranyozott ezüst kézi kereszt, három réz, öt fa gyertyatartó, egy misebornak való
ón korsócska, oltárra való rézcsengő és hat zászló.1323
Egy későbbi, 1 821-es püspöki látogatás alkalmával készített jegyzőkönyvből kiderül, hogy az
említett két harang közül az egyik 1545 -ben öntetett JESUS NAZARENUS REX
JUDEORUM felirattal1324. A fent említett leltárból megőrződött két kehely és egy patena,
amely 1912 -ben a Ba tthyaneum gyűjteményébe került.1325 Ismereteink vannak továbbá a
középkori szárnyas oltár történetéről, amelyet a templom lebontását követően a gyülekezet
eladott.
Az új templomba is több berendezési tárgy került a régi épületből . A barokk templomhajóba a
déli bejárat mellett egy középkori pillér alakú keresztelőmedencét napjainkban
szenteltvíztartónak használnak. Ennek felső pereme kettős gyűrűvel van tagolva, törzse
nyolcszögű. Dávid László szerint a formája a román kori és a gótikus típus keveredéséből
alakult ki.1326 A belsejében még megtalálható a rézből készített üst is.
Ugyanitt a falba építve egy szintén a régi templomból származó szenteltvíztartó figyelhető
meg, amely eredetileg lábon és nem ennyire falba süllyesztve állhatott. A felső része félgömb
alakú , alsó harmada gerezdes.
Napjainkban is keresztelőmedencének használják azt a nyolcszögű, kehely alakú noduszos,
lépcsős talapzatú gótikus tárgyat, amelyet szintén a régi elbontott templomból hoztak be az új
épületbe.
1975 -ben a kórusfeljáró átépítésekor e gy szemöldökgyámos élszedett ajtó sarokkerete került
elő,1327 amely a gótikus templom sekrestyéjének volt a bejárata. Későbbi javításokkor pedig
több faragott kváderkő bukkant felszínre.
A 2017 tavaszán elkezdett felújítás során a karzatfeljárónál nyolc darab faragott kő került elő a
sarokra beépítve . A faragott felületek egy részén növényi ornamentika, más részein keretek és
medalionok láthatóak, talán az apostolok mellképeivel. Az egyik oldalra néző szakállas férfi,
aki bal kezében egy csukott könyvet tart fe ltehetően a Pantokrátor, a „Mindenség Ura‖
megjelenítése1328. A kövek eredetileg a diadalívben lehettek beépítve.
További gótikus faragványok váltak ismertté még az ásatások előtt a régi templom
szomszédságában levő 549. számú ház telkéről. A ház felújításako r egy szürke andezitből
faragott körteprofilú és pálcatagos ajtókeretének alsó felét találták meg. Ennek az ajtókeretnek
további töredékei kerültek elő 2013 -ban a templomhajóból. Ennek okán úgy gondoljuk, hogy
ez a déli bejárat tartozéka lehetett.
Egy szü rke szintén andezitből faragott töredéket egy boltozatzárókő töredékének határoztunk
meg.

1322 MIHÁLY 1996, 17 –18.
1323GyÉSZL Vizitáció 1711, 1. doboz. 1. kötet. 19.
1324MIHÁLY 1996, 8.
13251. Kehely (nr. inv. = 226/421; 8a), 2. Patena (nr. inv. = 459, 8b/295), 3. Kehely (nr. inv. = 430, 104/224).
1326 DÁVID 1981, 196.
1327 MIHÁLY 2006, 8.
1328 2017 tavaszán Mihál y János értesítésére kimentem a helyszínre, az előkerült köveket megtisztítva
megfotóztam, majd azok restaurálását javasoltam, amely az év során meg is valósult. A kövek ezt követően
bemutatásra kerültek.

192
6. A középkori templomot még az első katonai felmérés is megjeleníti a falu
északkeleti felében a Sóskút fölötti dombon ( 76. kép ).
7. Az elpusztult templom helyszíne még élénken élt a helyi lakosok emlékezetében,
annál is inkább, mivel a környező házak építkezéseikor sok esetben emberi csontokat találtak
és több középkor i faragvány is felszínre került. Ezeket a tájházba gyűjtöttek össze és tároltak.
Ennél fogva a temp lom lokalizálása nem okozott komolyabb nehézséget ( 75. kép ). Mihály
János helyi történész segítségével, több alkalommal is terepszemlét tartottunk. A középkori
templomot és temetőt egy részben természetes, részben mesterségesen átalakított domb
platóján ho zták létre ( 79. kép ). A domb észak -nyugati fele meredeken lejtett a völgy fele,
északi és keleti részét mesterségesen levágták, így megközelíthetősége egyedül a dél -nyugati
oldalról volt kivitelezhető ( 81. kép ).
A jól elhatárolódó templomdomb déli és dél -keleti felén jól látszódtak a visszabontott
kerítőfal nyomai ( 80. kép ). A domb felső részén ugyancsak jól kivehetőek voltak a gótikus
templom elbontott falai, amelyek leginkább a déli és a nyugati oldalon bukkantak elő a felszín
alól. Az észlelt jelenségekn ek és magának az egész templomdombnak a felmérését 2010 -ben
készíttettük el ( 77. kép ). A 3D -s terepmodell jól érzékeltette a már nagyrészt elpusztult
cinteremfal vonalát, valamint azt, hogy a templomdomb kimagasodott a környezetéből ( 78.
kép). A terepszeml énk során értelemszerűen rengeteg épülettörmeléket és emberi csontot is
észleltünk, amely jelezte az I. osztrák katonai felmérésen még ezen a területen megjelenített
templom egyértelmű azonosítását.
A középkori templom 1770 –1776 közötti elbontását követőe n a terület a falu fő
temetkezőhelyévé vált, amelyet több mint 100 esztendőn keresztül használtak. Az új temető
nyitása után a régi templomhely fokozatosan kikerült az egyházi birtokok közül, területe több
telekre oszlott szét és magántulajdonba került. Na pjainkban az 538 –542 számú házak hátsó
kertjei foglalja magába a középkori templom helyszínét, amely 633 –637 méterrel a
tengerszint felett található. A területet gyümölcsösnek és kaszálónak használják.
8. A pontosan lokalizált középkori templom helyszínén , 2010 őszén kezdtük meg a
feltárásokat Sófalvi András vezetésével, a helyi önkormányzat anyagi támogatásával. Az
ásatás fő célkitűzése az volt, hogy tisztázzuk a templom építési fázisait, valamint, hogy
meghatározzuk annak építési időrendjét. Ezen kívül t ovábbi célok között szerepelt, hogy
felmérjük egy olyan lelőhely pusztulási állapotát, ahol az épület elbontása után még jó száz
esztendővel is temetkeztek. Már az első esztendőben felszínre kerültek a gótikus és románkori
falak . Azonban a kis felület a bo lygatottság miatt nem tette lehetővé, hogy a nyert adatokat
megfelelőképpen értékelhessük, ezért a régészeti feltárásokat 2011 -ben és 2013 -ban tovább
folytattuk ( 102. kép )1329. Így sikerült feltárnunk majdnem a teljes templombelső felét,
amelyből a következő építési fázisokat sikerült rekonstruálnunk ( 99. kép ):
I. fázis
Lövéte legkorábbi templomának nyomaira 2011 -ben bukkantunk a 4. szelvény
feltárása közben. A korai falszakasz (F -8) a gótikus oltár alatt vészelte át a századokat. A fal
70–80 cm szélességű, s zürke, homokkal, apró mészrögökkel, folyami gömbkövekkel és
törtkövekkel volt összerakva. Az alapozás legalját 634.54 méteren értük el. A sekély, mintegy
40 cm alapozású fal felmenő részleteit figyelhettük meg, amelyen jóval a korábbi fázisok
padlószintje alatt vakolt és meszelt falfelületet észleltünk. A fal északi oldalát az S -30, S -51
vágta át, déli részére teljesen ráépítették a gótikus oltár alapozását. A korai falat egy
kisméretű egyenes záródású templom keleti falának gondoljuk.
2013 -ban a 6. szelvén yben olyan falcsonkot észleltünk, amely akár ennek a kisméretű
templomnak a nyugati záródása lehetett. Az északi falat a későbbi fázisokkal semmisítették

1329A teljes anyag még részben feldolgozás alatt van é s közöletlen, ezért részletesebben kitérünk az építési
fázisok leírására, elemzésére. Az összegzés az ásatási jelentések alapján készült.

193
meg, a nyugati és a déli oldalt a későbbi, főleg az újkori sírok tüntették el nyomtalanul ( 88.
kép).
Becslésünk szerin a templom szentélye hozzávetőlegesen 2,5×3 m, a hajó szélessége 4 méter,
hossza 6 méter körül lehetett. Ez egy kisméretű, mintegy 30 –35 négyzetméteres templomot
jelent, amely nagyjából megegyező Szentábrahám legelső templomának méreteivel .
Lövéte első templomának déli oldalánál két temetkezést tártunk fel, mindkettő felnőtt
csontváz volt, a korábbi S -27-re rátemették az S -24. sírt. Keltező leletek hiányában a
csontokat radiokarbon kormeghatározással vizsgáltuk, amelyet a kalibrálás után az 1160 –
1220 évek közé helyezték. Lövéte első temploma tehát a 12. század második felében
keletkezett, ugyancsak ekkor már kialakult a templomot övező temető is ( 103. kép ).
II. fázis
A második Árpád -kori templom megépítésére valamikor a 13. század második f elében
kerülhetett sor. Az új templom építése nyílván összefüggött a település lakosságának
megnövekedésével. Akkor a korábbi templomot teljes egészében elbontották, mivel a sekély
alapozású keskeny falakat nem tekintették megfelelőnek beépíteni a leendő t emplomban. Az
új épületet kissé nyugatabbra tolták, alapfalaiból a három év ásatásai során több részlet is
napvilágra került, így teljes bizonyossággal kiszerkeszthető annak pontos alaprajza. Az
egyenes záródású szentély belvilága öt méter széles, három mé ter hosszú volt, a hajó 11 méter
hosszú 6 -6,5 m széles volt, ( 104. kép ) Így egy 70, 72 négyzetméteres alaprajzú hajót építettek,
amely a székelyföldi hasonló korú templomok átlagának felel meg.1330
Ennek a templomnak a falaira legelőször 2010 -ben bukkantunk az 1. szelvényben,
akkor a szentély déli falát (F -2) és az egyenes záródás dél -keleti sarkát tártuk fel (F -3). A falat
folyami gömbkövekből és törtkövekből készítették, amelyet egy gyengébb minőségű
sötétszürke, kevés meszet tartalmazó, homokos, kavicsos h abarccsal illesztették össze. A fal
vastagsága 95 –100 cm volt. A dél -keleti részen, egy kis felületen sikerült megfigyelnünk a fal
külső építési szintjét, amely 635.64 méteren jelentkezett és kelet fele lejtett. Ezen a részen a
fal egy korábbi sírhorizontr a épült rá (S -24, S -27). A tem plombelsőben az észak keleti részen
sikerült megfigyelnünk az építési szintet, amely 635.5 méteren jelentkezett, így ezen a részen
mintegy 40 –50 cm felmenő falak maradtak meg (85. kép ). Az ehhez a fázishoz tartozó más
járószint eket nem sikerült megfigyelnünk. Ha összevetjük a külső és belső járószinteket,
akkor azt láthatjuk, hogy a belső szintek alacsonyabbak voltak a külső szinteknél. A keleti
szentélyfal rossz állapotban maradt meg, az újkori sírok gödrei jelentősen szétszabd alták. A
templom teljes északi fala megsemmisült a gótikus építkezések alkalmával. A déli
szentélyfalat részben felhasználták a gótikus átépítések során, a keleti falra részben ráépítették
a gótikus oltárt.
A II. fázis nyugati záródását a 3. szelvényben t aláltuk meg (F -9), ennek a falnak az
alapozása közel 80 centivel volt sekélyebb, mint a s zentély keleti falának alja . Ez a különbség
részben a terep lejtésével magyarázható, ugyanis a nyugati részen van a felszín legmagasabb
pontja, amely kelet fele fokoza tosan lejtett.
Ebből a fázisból az ásatások során nem találtunk nyílászáró töredékeket, vagy más
faragványokat. Annyi bizonyos, hogy a templom egyes részeihez faragott kváderköveket
használtak (feltehetően a diadalívnél), amelyeket a későbbi fázisok során megtaláltunk
másodlagosan beépítve.
A 13. századi templomot valamikor a 14. század második felében falképekkel látják
el. Ezeknek a maradványai másodlagos helyzetben, többnyire sírbetöltésekből kerültek elő. A
templom külső, keleti oldalán az 1. szelvényb en egy 15 –20 cm vastag rétegben megfigy eltük
a templom bontási rétegét. Ez egy fehéresszürke, durva kavicsos réteg volt, amelyből számos

1330BENKŐ 2012, 129 –130.

194
freskó töredéke került elő. A réteg mélysége és dőlésszöge egyben arra is rámutatott, hogy
ezen a részen jelentős lejtő volt a korabeli időkben.
A legtöbb festett falfelületet a régi templom szentély részénél találtuk a 4. szelvényben,
további töredékek kerültek elő az 5. szelvényben a sekrestye környékén. A templomhajó
északi oldalán nyitott 6. szelvényben már csak néhány töredék került ki. A nyugatibb részen a
7. szelvényben szinte nem is találtunk freskótöredékeket. Ez arra utalhat, hogy inkább a
templom szentélyében voltak falképek, a hajó pedig nem volt kifestve.
Az ásatás során nagyobb falképtöredékek maradtak meg az elbontott templom kövein,
amelyeken alakos ábrázo lások láthatóak. További , értelmezhető töredékek kerültek elő
másodlagosan beépítve a gótikus hajó nyugati záró falába, amelyek szintén nagyobb köveken
maradtak meg. Az egyik en a falkép alsó regiszterét azonosítottuk, amelyen jól kivehető volt a
keretszegélye, valamint egy fehér ló patája. Ez a töredék egyben lehetővé tette számun kra azt
a feltételezést, hogy egy elpusztult Szent László legendának az emlékét azonosítsuk . Ez a
katonáskodó Székelyföldön amúgy is igen elterjedt volt, másrészt hasonló fehér lovas alakot a
falképeken a Szent László legendában jelenítettek meg. Udvarhelyszéken a legenda
ábrázolásával találkozhatunk a bögözi1331, székelyderzsi, homoródszentmártoni, bibarcfalvi és
homoródkarácsonyfalvi1332, az erdőfülei és székelydályai templomokban1333. A legenda
jelenlétét feltét elezték továbbá a keresztúri és az oklándi templomokban is.1334 Székelyföldről
további hét templomból ismeretesek a legenda ábrázolásai.1335
A lövétei falképeken az alsó keretet, amelyen a ló patája is látható egyrészt sárga
alapon két egyenlőszárú fekete három szög határol. Ezt egy a hegyére állított szintén fekete
háromszög zár le, mellette fehér alapon egy két piros egymással szembefordított háromszög
ismétlődő motívuma zárja. Egy másik azonosított keretdísz vertikálisan állhatott. Ez bordó
alapon két fehér ke ret közé zárt Anjou liliomok ismétlődő sorozatát jelenti. A liliom
térhatásának növelésére a részek ellentétes oldalainak festései más -más színűek, így a szürke
és a fehér játéka egy érdekes összhatást eredményez. Az egyik keretszegély töredéken,
sötétszür ke alapon egy alak körvonalainak indítása látható. Hasonló Anjou liliom
udvarhelyszéki templomokban legutóbb Bögözben került elő a hajó déli falában egy
mellékoltár csúcsíves felső harmadában. Hasonló ismeretes továbbá Nagygalambfalva
szentélyéből, egy cím erpajzson, amely a 14. századra keltezhető.1336
III. fázis
A lövétei templom harmadik fázisának megépítésére valamikor a 15. század folyamán
kerülhetett sor ( 105. kép ). Ekkor elbontják az egyenes záródású szentély falát és
sokszögzáródású, támpilléres szenté lyre bővítették ki. Ennek az építési fázisnak a nyomait az
1. szelvényben figyeltük meg. Itt a gótikus fal alapozási szintjében az északi oldalon jól
kivehető volt a 30 –40 cm -re kiugró F -2 fal, amelynek a folytatásában kelet fele egy nagyobb
méretű kövekbő l, gondatlanul megrakot t falat (F -5) figyelhettünk meg. Ennek alapozási
mélységét 635.37 m mélységben értük el. A fal építésével több Árpád -kori temetkezést is
bolygattak. Ez a fázis a gótikus fal szövetében a déli oldalon is jól megfigyelhető volt. Ehhez
a fázishoz nem találtunk köthető járószinteket sem más jellegű épületelemeket.
IV. fázis
A III. fázis megépítését követően a szentély északi részére egy sekrestyét építettek
(106. kép ). Ezt 2013 -ban az 5. szelvényben kutathattuk. A sekrestye belvilágának alapterülete

1331 A bögözi falképeket 2012 -ben teljes egészében helyreállították, így jól látható a falképek élé nk és gazdag
színvilága is. (KISS 2013, 18 –21).
1332LÁNGI –MIHÁLY 2006.
1333 LÁSZLÓ 1993, 57 –63, 73 –84, 85 –89, 103 –106.
1334 LÁSZLÓ 1993, 211, 212
1335 LÁSZLÓ 1993, 54 –103, 211.
1336 DÁVID 1981, 215.

195
2×2,5 méter volt. Ebből a kelet -nyugat irányú északi fa lat és egy kis falcsonkot tártu k fel a
keleti részen. A faltalpat 633.86 méter mélységben értük el. A falat (F -11) jó minőségű
szürkés, aprókavicsos, erőteljesen meszes habarcsból készítet tek. Ez a keleti oldalon
befordult, a sark at az S -73 sír újkori gödre vág ta át és pusztította el. S zélessége 60 –65 cm
volt. Az észak nyugati sarok a kutatott felületen kívül esett. A sírok által bolygatott részeken a
sekrestye belső járószintjét nem sikerül t azonosítani. A sekrestyét ráépítették az S -75. sírra,
amelynek agyagos tömött, enyhén habarcsos betöltése volt. A sekrestyebelsőben több
freskótöredék is előkerült.
V. fázis
Ennek a fázisnak a megépítésére valamikor az érett gótikában, a 16. század első
felében kerülhetett sor. Ekkor elbontják teljes egészében a korábbi hajót és egy keskenyebb,
valamivel hosszabb templomhajót hoztak létre. Az építkezés során részben a déli hajófalak
alapozását felhasználják, az északi oldalon az alapfalakat kissé délebbr e hozzák ( 93. kép ), az
oromfalat pedig nyugatabbra. 2011 -ben a 3. szelvény észak -keleti sarkában figyeltük meg,
hogy a korábbi hajófal észak fele túlfutott a gótikus falén ( 107. kép ).
Az V. fázist a 3, 6 és 7. szelvényekben kutattuk. A fal (F -14) vastagsá ga 0,85 –0,90 m volt,
alapozása az északi oldalon 634.91 méteren volt, a nyugati oldalon 635.7 -en (83. kép ). Ebben
az esetben is azt figyelhetjük meg, mint a korábbi templom esetében, hogy a nyugati falat
sokkal sekélyebbre alapozták, mint a templom alapfal ainak más részeit.
Az északnyugati oldalon egy pillérrel támasztották meg a sarkot, ezen a részen az alapozás
aljáig nem ástunk le. A falat tört és gömbkövekből rakták össze egy jó minőségű szürke, sok
meszet tartalmazó habarccsal. Az északi hajófal alapozásakor több korábbi temetkezést is
elvágtak ( 94. kép ).
A nyugati falba több helyen freskós köveket figyeltünk meg, amelyek a korábbi
Árpád -kori templom elbontásából származtak.
Az északi hajófalon támpilléreket nem építettek. Ez a tény, valamint az, hogy a hajó
feltárásakor nem találtunk boltozati elem töredékeket a gótikában jelenti, hogy a hajót nem
boltozták.
A feltárt hajó belvilágának hossza 13 méter volt, szélessége 5,5 méter, ez mintegy 72
négyzetméteres hajót jelentett, amely alig volt nagyobb a korábbi, 13. századba n építettnél.
VI. fázis
Ennek a fázisnak a megépítésére nem sokkal az V. fázis után került sor. Ekkor
alapjaira visszabontották a templom sokszögzáródású szentélyét és a korábbi sekrestyét.
Ennek az lehetett a fő oka, hogy a szentélyt fel akarták boltozni és mivel, az több részletben
épült, különféle alapozási mélységekkel és falazó habarccsal , nem bírta volna el terhelést, így
jobbnak látták újból építeni. Annál is inkább, mivel egyes szakaszokon, még álltak a korábban
beépített 13. századi templom falai, amelyek a korábbi hajó elbontásával végzetesen
meggyengülhettek.
A gótikus szentélyfalat az 1 és 4. szelvényekben kutattuk, a diadalívet a 6 -ban, a gótikus
sekrestyét pedig az 5. szelvényben A z új szentély mérete nem tért el a korábbi szentélyétől.
A falat (F -1) tört és gömbkövekből építették, helyenként felhasználtak másodlagos helyzetből
származó faragott kváder töredékeket. A köveket jó minőségű , világosszürke, sok meszet,
apró kavicsszemcsé ket és homokot tartalmazó habarccsal rakták össze. A felmenő fal
szélessége 0,85 –0,90 m volt. Faltalpát a déli részen 635.1 m abszolút mélységben értük el,
amely a mai felszíntől számítva 1,6 m alapozást jelentett. Az északi oldalon az újkori sírok
által e rőteljesen szétdúlt fal alapozását 634.55 m mélységben értük el ( 95. kép ). Ezen az
oldalon az alapozás aljára nagyméretű köveket dobáltak be. A déli oldalon két tá mpillér
nyomát észleltük, a dél keletinek csak a nyugati sarkát tártuk fel, alapozási mélysége 635.24 m
volt ( 96. kép ). A nyugatabbi pillér az alapozásához képest nyugatabbra volt csúsztatva,
amelyet az ásatás során nem két fázisnak, hanem egy építés közbeni tervmódosításként

196
értelmeztünk, ugyanis sem a falszövetben sem a habarcs anyagában nem látt unk jelentősebb
eltérést. Ennek alapozási mélysége 635.03 m volt.
Az új építményt két korábbi falra alapozták, illetve építették rá. Az F -2 a fal északi oldalán
látszott, és mintegy 40 –50 centivel lógott kintebb. A keleti oldalon szintén egy korábbi
alapoz ás nyomait észleltük, amely mind habarcsanyagában, mind pedig falazási technikájában
elütött (F -5). A szentély diadalívét a 6. szelvényben kutattuk, ennek alapozási mélysége
634.41 m volt. A sekrestye és a diadalív szervesen egybeépült. Méretei 3×4 m volta k (92.
kép).
A szentély feltá rása során több szürke, szürkés piros amfibolos andezitből készített kőborda
töredékeit találtuk meg, amelyek közül sok igen apró darabokra tört a 18 –19. századi sírok
bolygatásai során. A bordák felülete barnára és vörösre volt festve, amelyet aztán utólag
fehérre meszeltek le. A kőbordák hossza egyik esetben sem volt rekonstruálható, mérhető
adatai a szélessége, amely 14 cm, valamint magassága, 19 cm volt. A gótikus templom
padlóját sehol sem sikerült egyértelműen megfogni, annak hozzávetőleges szintjére a felmenő
falak utalnak, amely alapján 636.30 mé ter körül volt ( 84. kép ). A gótikus templom minden
bizonnyal téglával volt padolva. A 4. szelvényben 40 –90 cm mélységből a sírok betöltéséből
előkerült egy 20 cm hosszú, 14 cm széles, 4 cm vastagságú jól kiégetett tégla, amelynek az
egyik felületén habarcs nyomok mutatkoztak. Egy másik kisebb töredék felületén, amelyen
szintén kopásnyomok voltak bekarcolt szabálytalan rombusz alakzatokat észleltünk.
A szentély feltárásakor secco1337 jellegű falkép töredékeket találtunk, amelyeknek a felülete
rendkívül durva vol t és merőben eltért a korábbi 14. századi töredékektől. Ezeken alakos
ábrázolás nyomai vehetőek ki, amelyek egy fehér alapon jelennek meg bordó és fekete
körvonalakkal emelve ki a megjelenítendő képet. A falképek színvilága sokkal élénkebben
felismerhető v olt a gótikus kőborda töredékeken. Feltételezhetően a boltozat mezőket
díszítették. Hasonló kifestések, amely hasonló a lövétei töredékekkel Besztercén az
evangélikus templomban kerültek elő az elmúlt évek restaurátori feltárásai nyomán. Itt a hajó
és a sze ntély boltozatán a jelenlegi templom befejezésének időszakából (1550 -es évek)
származó reneszánsz jellegű kifestést sikerült beazonosítani. A kifestés a hajó boltozati
zárókövein, a zárókövek körüli boltmezőkön, a szentély zárókövein és a szentély
oldalfal ainak alsó negyedén figyelhetők meg, amelyek virágmotívumokból és figurális
ábrázolásokból állnak.1338
A gótikus szentély keleti, középső részén egy oltár alapozását tártuk fel (F -6). A
nagyméretű, főként konglomerátum kőtömbökből fehéresszürke, mésszel, kav icsos habarccsal
összerakott fal hossza 1,80 –1,9 m volt, a keleti fele kiesett a szelvényből így a szélességét
pontosan nem tudtuk meghatározni. A jól megalapozott fal alját 634.69 m mélységben értük
el. Az oltáralapozás számos korábbi falat foglalt magába n, nyílván azért alapozták 1 -1,20 m
mélységre, hogy a korábbi falcsonkokat összefogják.
A hajóban a diadalív nyugati oldalánál egy mellékoltár alapozását tártuk fel, amely körülbelül
egy 130×120 cm felület lehetett (F -15). A nagyméretű kőtömbök gyenge, kev és meszet
tartalmazó habarccsal v oltak összerakva. Az alapozás alját 635.57 méteren értük el, a fal
mintegy 40 –50 cm vastag volt. Az oltáralapozást ráépítették az S -69. sírra.
Feltételezhetően vele átellenben a déli oldalon is volt egy hasonló építmény.
A gótikus templomból nagyobb mennyiségű faragvány és műrészlet maradt fent,
illetve több töredéket találtunk az ásatás során is.

1337Secco ( alsecco , olasz, jelentése „szárazon‖) Ebben az esetben a freskóv al ellentétben a festő a száraz
vakolaton dolgozik, igazából a szobafestőkhöz hasonlóan. Ezt a technikát is alkalmazzák az épületeken kívül és
belül is, hátránya, hogy a felfestett kép vagy minta hamarabb lekopik. Előfordul az is, hogy a freskó és a secco
technikát együttesen használják ugyanazon a művön.
1338 A falképek feltárására 2008, 2013 között került sor, a munkálatokat Kiss Lóránd festő -restaurátor vezette.

197
A 18. században épített új templomba számos elemet, építettek be, így a hajó külső északi
oldalán nagyobb mennyiségű kváderköve t figyelhettünk meg, amelyekhez hasonló a mai oltár
háta mögötti részen szintén megfigyelhető. A jó minőségű kváderkövek eredetileg minden
bizonnyal a gótikus templom diadalívét tarthatták. Ennek a diadalívnek ismeretes egy
egyszerű profilú párkányzata is.
Az ásatások ideje alatt nem találtunk tetőcserép töredékeket, amely arra utal, hogy a
templomot ebbe a fázisban is zsindellyel fedték. Ez maradt a templomon a későbbi
századokban is, amint arról a vizitációs könyvek feljegyzései beszámolnak.
VII. fázis
Szintén a gótikus építkezések alkalmával, vagy nem sokkal azt követően a nyugati
oldalra egy kőtornyot emeltek, amelynek északkeleti sarkát a 3. szelvényben kutattuk meg
(89. kép ). A tornyot nagy kőtömbökből világosszürke, sok meszet tartalmazó jó minőségű
habarccsal rakták össze (F -10). A fal átlagos szélessége 1,2 –1,3 m volt, alapozási árkának alja
pedig 635.34 méteren volt, amely mintegy 1,8 –1,90 m mélységben mélyült le az aktuális
járószinttől. A torony falát a már meglevő nyugati hajófalnak építették ne ki. A torony északi
oldalán két építési állványzat gödrét figyeltük meg. A falak közelében sem építési szintet, sem
más jellegű keltező leletet nem találtunk. Annyi bizonyos, hogy a toronynak már 1545 előtt
meg kellett épülnie, hiszen ebből az évből szárma zott a falu bronz harangja.
A torony kiszerkeszthető méretei 3×3,5 méteres alaprajzot feltételeznek. Noha nem tártuk fel,
de a fokozott lejtő miatt az északnyugati és délnyugati sarkait méretes pillérekkel
támaszthatták meg ( 101. kép ).
Szintén a gótikus é pítkezések alkalmával az egész temetőt és templomot cinteremfallal
kerítették körbe, amelyet 2010 -ben a 2. szelvényben kutattuk (F -7) (82. kép ). A fehéresszürke,
erős mészhabarcsba szabálytalan kövekből raktak falat, amelynek az alapozási alját 635.02 m
mélységben értük le. A fal az újkori sírok beásása miatt és a föld mozgása miatt erőteljesen
elszakadt és megcsúszott ( 90. kép ).
A templomot övező kerítőfalnak ezen a feltárt felületen nem figyeltük meg korábbi fázis
nyomait. A fal környezetének bolygatotts ága miatt sem a hozzá tartozó építési szintet sem a
járószintet nem sikerült megtalálni. A domb peremére felépített fal a meredekebb részeken
lecsúszott. A 2. szelvényben kutatott cinteremfal pontos keletkezési ideje sem ismert, ennek
környezetét is nagyba n bolygatták a későbbi temetkezések. Az S -21 sír betöltéséből, amely
bolygatta a falat 16 –17. századi edénytöredékeket találtunk . Ezeken a faléval megegyező
habarcsot figyeltünk meg.
A készítésének idejét illetően némi támpontot szolgáltat a felmenő falak vastagsága (1,00 –
1,20 m), amely arra utalhat, hogy a cinteremfal egy magasított, védelmi szerepet is ellátó
rendszer elemeként épülhetett, legkésőbb a fejedelemség korában, de feltételesen a gótikus
építkezések és a torony építésével egyidősnek gondoljuk.
A terepviszonyok miatt a cinterem bejárata a délkeleti oldalon lehetett, nyugaton, délen és
keleten is a terep meredeken lejtett.
VIII. fázis
A szelvény déli és keleti metszetfalában erőteljesen habarcsos falmaradványokat
észleltünk, amelyek egy, a templ om hajójában található karzatpillérek nyomai lehettek.
A templombelsőben egyetlen, nem túl jól megépített kripta nyomát észleltük. Az 1. szelvény
észak -nyugati felében egy gödröt figyeltünk meg , amelyet deszkával béleltek ki. A kriptát
rendkívül bolygatták az utólagos rátemetkezések, így szerkezetét illetően nem sikerült túl sok
információt nyerni. A déli oldal maradt meg épebben, felmenő, a járószint közeli részei
teljesen elpusztultak. A déli oldalfal a természetes agyagos altalaj volt, amelyen a bontás
során a bélelt deszka nyoma is kivehető volt. A kideszkázott részt több helyen belülről
kitámasztásokkal erősítették meg. Betöltése barna, tömött, agyagfoltos, habarcsrögös,

198
apróköves volt. A kriptához tartozóan egy sírt sikerült elkülönítenünk, amelyet a nnak
közepébe helyeztek el.
Már a 18. századra helyezhetőek azok a megerősítések, amelyek a vizitációs könyv
feljegyzéseivel összhangban voltak hivatottak az egyre jobban pusztuló templom állapotát
stabilizálni. 2010 -ben a szentély dél -keleti felében egy sz ürke, gyenge minőségű habarccsal
összerakott falcsonkot (F -4) nekiépítették az F -1 falnak. A 40 –50 cm vastagságú falrészletet a
korábbi fázisok tisztásása végett elbontottuk.
Egy másik beavatkozás nyomai még erőteljesebbek voltak. Az északi hajófal külső
oldalán, annak teljes hosszában egy gyenge habarcsú, igénytelenül összerakott falat (F -13)
figyeltünk meg, amelynek célja a megcsúszott, elszakadt falak konszolidálása volt ( 91. kép ).
Az északi hajófalon két, az alapok aljáig lehúzódó méretes repedést figy eltünk meg. Mivel
ezen az oldalon eredetileg nem voltak támpillérek építve, úgy gondoljuk, hogy a falakat
próbálták ez által megtámasztani. A fal alja kissé mélyebbre nyúlt a hajófal alapozásánál,
szélessége nagyjából egy méter lehetett, alapozási mélysége 634.47 méteren volt. A falat
újkori sírok vágták több helyen át. Épebb szakaszok a 7. szelvény nyugati sarkában maradtak
meg.
A templom körüli temető
Lövétén a templom körüli temető valamikor a 12. század folyamán, az első templom
megépítése során került megnyitásra és használatban volt folyamatosan egészen a 19. század
második feléig. Már a legelső Árpád -kori templom rendelkezett tehát a plébániajogok
egyikével: a temetés jogával. Ezzel a joggal a templom fennállásának teljes időtartama alatt
bírt.
A 2010 –2013 közötti ásatások alkalmával főleg a templom épületére koncentráltunk, a
megnyitott hét ásatási szelvényben a feltárt közel 200 négyzetméternyi felületen összesen 110
temetkezés nyomát dokumentáltuk. A templom körüli temető nagyobb felületen való kuta tását
már a kezdeti tervekbe sem vettük bele, ugyanis a középkori templom 1770 –1776 közötti
elbontását követően a felszentelt terület az igen terjedelmessé bővült falu fő temetőhelyévé
vált. Az újkori sírok mély és nagyméretű gödrei számos esetben még a ko rszakon belül is
szuperpozícióban voltak egymással. A temetkezések intenzitása a középkori temető
sírállományának nagy részét elpusztította ( 86. kép ). Középkori sírok feltárására egyedül csak
a falak melletti védettebb helyeken volt esély ( 98. kép ).
A régé szeti ásatások alkalmával felszínre került temetkezések 36 százalékát, mintegy
40 temetkezést tudtuk a templomhoz kötni ( 87. kép ). Nagyobb számban, 64 százalékban (70
sír) már a templom elbontása után eltemetettek maradványait hoztuk felszínre.
Ha a vizsg ált sírok életkorát vizsgáljuk, az látjuk, hogy csupán 29 százalékuk (32 temetkezés)
volt gyerek, a többi 71 százalék (78 sír) felnőtt volt ( 97. kép ). Ez az arány korántsem felel
meg a valós mortalitási adatoknak, hiszen köztudott, hogy akkoriban a gyerekhalandóság
jóval nagyobb volt, az átlagos arány hozzávetőlegesen a 41 –59% százalékos értékeknek felel
meg.1339 Az adatok eltorzulás a annak tudható be, hogy az újkori sírok nagy gödrei, a kisebb
gyereksírokat nagyobb arányban pusztították el. Az adatok további torzulását eredményezte
az a tény is, hogy főként a templom belső részében kutattunk, ahová nagy számban nem
igazán temettek el gyerekeket a középkorban.
A templom feltárásakor előkerült középkori leletanyag rendkívül szegényes volt. Nem
találtunk egyetlen mellékletes sírt sem, a leletanyag másodlagos helyzetben került elő,
többnyire az újkori sírbetöltésekből.
A feltárások során talált legkorábbi tárgy az S -70. sír gödréből került elő. Ez egy szürkésfehér
1,5 cm átmérőjű üveggyöngy, oldalát három kék pötty díszíti. A lyuk átmérője 0,4 cm, a tárgy
magassága 1 cm. A gyöngy legközelebbi rokonságát a késő népvándorlás kori leletekben

1339MENDE 2005, 186.

199
találjuk meg, avar környezetben. A lelet középkori temetőbe kerülése nehezen tisztázható,
ugyanis a közelben nincsenek ismert lelőhelyek ebből a korszakból.
Az Árpád -korból nem találtunk leletanyagot, még másodlagos állapotban sem.
Az Anjou -kor egyik ri tka és kiemelkedő tárgya másodlagos helyzetben került elő egy
fejedelemség kori sír gödrének betöltéséből (S -107). A rombusz alakú öntött csat töredékének
teljes felülete poncolt körökkel díszített, az ágak végei háromszorosan tagoltak, a csat t űje
épen me gmaradt. A négy sarkán kiugró, kisebb dudorral végződik, melyet vésett vonalak
díszítenek. Szárai közötti átmérője 2,5 cm, a csatkeret szélessége 0,3 cm, a tüske
beakasztására szolgáló lyuk átmérője 0,4 cm, legnagyobb átmérője 3,8 cm. A csat felületét
vastagon borították a réz korróziós termékei, valamint az abba belecementálódott
talajrészecskék. Elsősorban a sarkoknál kiképzett rögzítő füleknél (a rögzítésre szolgáló
cérnaszálak nyoma alatt), de a csat testén, és a nyelven is tisztításkor megfigyelhető vo lt a
töredezett, aranysárga bevonat maradványa. Minden bizonnyal aranyozott volt a csat egész
felülete.1340
A középkor végéről több lelet is előkerült. Az 1. szelvényből, a kripta betöltéséből egy
négyzetes, a sarkain lekerekített vascsat került felszínre, ny elve hiányzott, méretei: 2,8×2,5
cm.
A 7. szelvényben 170 cm mélységből egy kisméretű, 0,7 cm átmérőjű csontból készített
gyöngy került elő, lyuk átmérője 0,2 cm.
Az 5. szelvényben 100 –130 cm mélységben, a kevert sírföldből egy kisméretű bicska vagy
kés pe ngéjének töredékét találtuk meg, a megmaradt rész hossza 6 cm, a penge szélessége 1,2
cm volt.
A templom elbontása után minden bizonnyal rendezték kissé a terepet, amely továbbra is az
egyház tulajdonában maradt, és mint felszentelt terület tovább folytató dtak a temetkezések.
Feltehetően a régi szentély helyére egy keresztet állítottak, amelyet elkezdtek
körbetemetkezni. A feltárt újkori temetőnek egyben ez volt a legintenzívebb része, sok
egymásra temetéssel.
A középkori templom kutatását célzó régészeti á satások akarva -akaratlanul is felszínre
hoztak jó néhány újkori temetkezést. A feltárt sírok többsége, 64 százaléka keletkezett a
templom elbontása után, amely mintegy 70 sírt jelentett.
Ezek, noha nem tartoznak szorosan a középkori templom törtnetének me gismeréséhez,
feltárásukat azért tartottuk indokoltnak, mivel a betöltésük tartalmazhatott másodlagos
helyzetben levő középkori leleteket, valamint az elbontott templom omladékából a sírok
gödreinek betöltésébe került épületplasztikai elemeket.
9. A régész eti ásatásokkal párhuzamosan Mihály János történész átfésült e a helyi
egyházi irattár anyagát. Az újkori, főként latin nyelvű beszámolók számos értékes adattal
szolgáltattak a templom kinézetére, belső berendezésére, illetve állapotára nézve
A három ásatás i évadban sikerült tisztázni a templom építési időrendjét, méreteit,
fázisait. Mivel az újkori sírok jelentős pusztítást végeztek a lelőhelyen további válaszokat nem
várhattunk a régészeti ásatásoktól, így lezártuk azokat. Jelenleg is zajlik a leletanyag r észletes
feldolgozása és közlésre való előkészítése. Publikálása után minden érdeklődő betekintést
nyerhet majd nemcsak a templom, de a település történetébe is. Időközben elkészültek a
templom grafikus és digitális rekonstrukciói is ( 100. kép ).

VII.1.k. Máréfalva , (Morefalva, Mátéfalva ), Satu Mare, – Botos dűlő
2. A település nem szerepel a pápai tizedjegyzék falvai között, noha Árpád -kori
temetkezési joggal bíró temploma van. A forrásokban először 1566 -ban bukkan fel a neve.1341

1340NYÁRÁDI 2014 \2, 31 –35.
1341SzOkl ú.s. VII. 75.

200
Mivel nemrégiben jelent meg a terjedelmes településtörténet ben összeg zett és feldolgoz ott
rendelkezésre álló forrásanyag , így erre nem térünk ki részletesebben.1342
3. A település már az Árpád -korban önálló egyházas hely lehetett, középkori
templomát Szent Imre tiszteletére szentelték fel1343. A reformációt követően a falu kitartott
régi vallása mellett, és mindmáig katolikus maradt. Mindvégig sikerült megőriznie egyházi
önállóságát. Az újkorban rövid ideig Fenyéd is a leányegyháza volt. Nagyrészt még titok
övezi, hogy mely kápolnára vonatkozh atott az az 1750 -esadománylevél, amelyben a máréfalvi
Kovács Ferenc özvegye Csiki Györgyné egy szénafüvet adományozott az Orotvány nevű
helyben a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolna számára. Ugyanakkor a Szent Imre
tiszteletére szentelt máréfalv i templom számára is adományozott egy szénafüvet.1344 Érdekes
módon ennek a kápolnának a nyomait a máréfalvi egyházi anyagban egyáltalán nem találjuk.
4. A templomról nincsenek középkori forrásaink, írott adatokkal csupán a
fejedelemség korszakának végéről r endelkezünk. 1694 -ben az egyházi vizitáció elrendelte,
hogy a torony fedelét javítsák ki, a harangokat pedig hozzák be a faluba.1345 1702 -ben a
torony fedelét még mindig nem javították ki, a cinterem kertek is rossz állapotban vannak,
ezért a vizitáció 24 for int büntetést helyezett kilátásba, amennyiben a másik év pünkösdjéig
nem intézkednének.13461723 –1725 között nagyobb felújításokat végeztek a templomon, ekkor
kibővítették a sekrestyét is, az épületet újravakolták, meszelték.1347
A 18. század közepére a régi templom már elavult és kicsi volt a gyülekezetnek, ezért
1763 -ban Lábas János pap engedélyt és anyagi segítséget kért, hogy a romos templom
helyébe újat építhessenek a faluban1348. 1771 -ben 700 német forint állami segélyből László
Judit kertjében új templomot épített a gyülekezet,1349 amelyet az építési felirata alapján 1772 –
ben már be is fejeztek.
5. A kutatások megkezdése előtt ismert volt a régi templom csúcsíves nyílású
szentségtartó fülkéje, amelyet Dávid László részletesen bemutatott.1350 Ezt egyszerűen tagolt
keret szegélyezi, a tagozatokból pedig három kereszt emelkedik ki. Analógiák alapján a 15 –
16. századra keltezhető.
A korábbi templom belső berendezési tárgyaiból mára a kőfaragványt leszámítva nem
maradt fent más, ellenben a 18. századi leltárak, ha szűkszavúan is, de beszámolnak néhány
tárgyról. Egy 1721 -es összeírás egy régi és egy új misekö nyvet, egy aranyozott kis
ezüstkelyhet, egy réz patenat, egy csengettyűt, egy szenteltvizet tartó rézüstöt, gyertyatartókat,
zászlókat, miseruhákat, textíliákat sorolt fel. Az 1743 -as vizitációs jegyzőkönyv egy zöldre
festett oltárról és tabernákulumról sz ámolt be.1351 A 17. század végén, a következő század
elején a toronyban egy harang volt.1352 1745 -ben új harangot öntettek, a régit Segesváron
megtisztíttatták.1353
6. Az 1769 –1773 között készített első osztrák katonai felmérés a faluban két
templomot jelenített me g. Az egyiket (az 1772 -ben befejezettet) a falu közepén, míg a

1342Lásd KOVÁCS 2008, 45 –59.
1343Nem os ztjuk Kovács Piroska azon véleményét, miszerint Máréfalva Fenyéd leányegyháza lett volna. Vö.
KOVÁCS 2008, 68 –69.
1344 KOVÁCS 2008, 431 .
1345GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 170.
1346GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 234.
1347KOVÁCS 2008, 82 –83.
1348KOVÁCS, 2008, 435.
1349GYFSZGyL 675/b. 1.doboz. 1771.ben kelt irat. Közli KOVÁCS 2008, 435 –437.
1350DÁVID 1981, 203.
1351KOVÁCS 2008, 83.
1352MIHÁLY2008, 13.
1353KOVÁCS 2008, 82.

201
középkorit a településtől északra a Botos -dőlőben ábrázolta ( 109. kép ). A felmérések
készítésekor feltehetően még mindkét templom állott, így azok felkerültek a térképre.
7. A katonai felmérés adatai mellett az egyházi források is tájékoztattak a régi
templom helyéről: „ a falu nyugat -északi részén, künn a hegy alatt, un. régi temetőben ‖ (112.
kép).1354
1815 -ben felszámolták a régi templomhoz kijáró utat, annak jövedelmét pedig templom
hasznára ford ították.1355 Ezt követően is az egyház tulajdonában maradt a régi templomhely,
napjainkban kaszálóként értékesítik ( 110. kép ).
A fenti információk birtokában nem jelen tett komolyabb nehézséget ennél fogva a régi
templom helyének beazonosítása, amelyre 2006 tav aszán került sor ( 108. kép ).1356
8. 2007 -ben a helyi Kőlik alapítvány és a máréfalvi önkormányzat támogatásával
régészeti feltárások kezdődtek a helyszínen ( 111. kép ),1357 amely ásatás 2008 -ban is
folytatód ott (119. kép ). A két ásatási évadban összesen öt szelv ény került feltárásra, amelyek
alapján a következő építéstörténet körvonalazódott ( 114. kép ):
I. fázis : A gótikus szentély feltárása közben kerültek napvilágra egy korábbi templom
szentélyének nyomai. Ennek alapozása döngölt agyag volt, amelyet 0,6 méter m élységűre
ástak. Ebbe agyagot, kevés követ, kavicsot és földet döngöltek rétegesen le1358. Ennek a
templomnak a felmenő falait Udvarhelyszéken, egyedülálló módon téglából készítették el,
úgynevezett köpenyfalas technikával. 32,5-34×16,5 -17×6 -6,5 cm -s téglákbó l egy külső és egy
belső falsíkot képeztek ki, a kettő közét pedig aprókavicsos, mészhabarcsos kisméretű
kövekkel töltötték ki ( 117. kép ). A déli hajófalból csupán a legalsó téglasor maradt fent, a
falazási technika a szentély magasabban álló részein volt megfigyelhető. Itt az említett
módszer mellett az is látható volt, hogy a két falsíkot szintenként a teljes falszélességben
téglával kötötték össze. A szentélyfal vastagsága 0,70 –0,75 m volt, a hajófal az újkori
bolygatásoknak köszönhetően nem volt mérhető (118. kép ).A szentély északi oldalához
szintén téglából egy enyhén kiugró támpillér csatlakozott. Az ásató régész feltételezései
szerint ilyen pillérek még máshol is álltak. A kisméretű félköríves szentély szélessége 2,90 –
3,00 m közé tehető, kb. 1 m -el vo lt szélesebb a hajó, ennek hosszúságát szintén nem lehetett
megállapítani a feltárások során.
A feltárások során nem kerültek elő Árpád -kori mellékletes sírok, így ezek hiányában
a fázist a 13. századra keltezték. A templom alapozási technikája pl Kányád és Szentábrahám
esetében a 12. századra keltezhető. Szintén ebben a korszakba illeszthető a szomszédos
Fenyéd elpusztult temploma, ahol közvetett módon ki lehetett mutatni egy korai téglatemplom
meglétét.1359
Ezt a templomot valamikor a 14. században falképek kel borították. A feltárások során a
hajóban kékesszürke, sárga, világosvörös festett vakolatd arabok kerültek elő, amelyek között
egy liliomdíszes töredék ismerhető fel.
II. fázis : A téglatemplom használatának egy későbbi századában feltehetően statikai ok okból
kőtámpillérekkel támasztották meg a szentélyt. A homokkőből rakott, világosszürke,
homokos kavicsot és téglaszemcséket tartalmazó pillérekből hármat sikerült azonosítani.
Egyik a szentély északkeleti oldalát támasztotta, másik a templom északi vállát , míg egy
harmadikat a hajó déli részén feltételeztek.

1354 KOVÁCS, 2008, 80.
1355GYFSZGyL 675/a. 1 doboz. a. kötet. 1721 –1820, 1815 -ös bejegyzés. Közli KOVÁCS 2008, 451.
1356KOVÁCS 2008, 85.
1357A feltárásokat Sófalvi András vezette, a feltárás eredményeinek összefoglalását a 2014 -ben megjelent kis
kiadvány alapján készítettük el (DEMJÉN –SÓFALVI 2008).
1358Hasonló alapozási technikák Udvarhelyszékről Dobó, Kányád, Szentábrahám és f eltehetően Fenyéd
középkori templomaiból ismertek.
1359Lásd a Fenyéd szócikket.

202
III. fázis : Valamikor a 14. századot követően a templomtól délkeletre a falu felől érkező út
irányában egy kaputornyot emeltek, amelyet szervesen egybeépítettek a templomot övező
cinteremfallal ( 115. k ép). A torony alapterülete 3,6×3,6 méter volt. A falakat nagyméretű
hasított homokkövekből és üledékes kőzetből építették világosszürke, sok meszet tartalmazó
habarccsal.
IV. fázis : A gótika korában a 15 –16. század fordulóján elbontották a korábbi félkörív es
szentélyt, helyébe egy támpilléres, sokszögzáródású falazatot emeltek. A korábbi hajót
megtartották, így a gótikus szentély tájolása néhány fokkal eltér a hajóétól. A feltárásokkal
párhuzamosan elvégzett geofizikai kutatások kimutatták, hogy a korábbi h ajófalnak csak egy
részét tartották meg, az egész hajót nyugati irányba meghosszabbították, az északi oldalt
pedig teljes hosszában megköpenyezték, vagy újraépítették ( 113. kép ).
A szentély kőbordákra támasztott boltozattal látták el. A templom omladékából egy kőborda
töredéke is előkerült.
A szentély hossza elérte a 6,80 m hosszúságot, amelyet két méter mélységig alapoztak. A falat
világosszürke, kavicsos, enyhén téglatörmelékes m észhabarcsba rakták tört és folyami
görgeteg kövekből. Külső sarkaihoz feltehetően támpillérek csatlakoztak. A gótikus szentély
és a hajó találkozásánál hozták létre a diadalívet. A korábbi szentély belsejében alakították ki
nagy homokkőtömbökből az oltár alapozását.
A gótikus szentélybelsőt téglával padolták le, amelyet világosszürke, kaviccsal és homokkal
kevert habarcságyba raktak le (téglaméretek: 33 -34×15 -16×5 -6 cm). Nagyobb felületet a
korábbi hajóban sikerült azonosítani. A téglapadlóra közvetlen az omladékréteg fedett rá, ami
arra utal, hogy azt sokáig használták.
Ehhez a gótikus szentélyhez tartozott a fent említett szentségtartó fülke is.
A gótikus szentély északi oldalához utólagosan egy kőből épített sekrestyét is hozzátoldottak,
amelynek falszél essége 0,75 –0,8 m volt. Kötőanyaga hasonlatos volt a gótikus szentélyéhez.
Templom körüli temető :
A két ásatási évad során összesen 32 temetkezés nyomait azonosították, ezek közül hat
újkori sír nem került feltárásra. A temetkezések a gótikus szentélyben, illetve a románkori
hajóban kerültek elő ( 116. kép ).
A sírmélység alapján három sírhorizont volt elkülöníthető. A legelső, amelyet a téglatemplom
köré temettek, a második a gótikus fázis sírjai, a harmadik a templom elbontása utáni
horizontot jelentette. Az első fázishoz kilenc temetkezés tartozott, amelyeket a templom déli
oldalánál temettek el. Mindenik gyerek vagy serdűlő volt. A félköríves szentélyben nem
voltak középkori sírok. A hajóban a 14. századtól kezdve temetkeztek (három temetkezés)
(120. kép ). Ezek a sírok egy Zsigmond éremmel keltezett járószintet vágtak át. Egyik sír sem
rendelkezett melléklettel.
A gótikus fázishoz öt temetkezés tartozott ( 121. kép ). A 31. temetkezésnél egy párta
maradványai voltak dokumentálhatóak. A második sírcsoport jel entősen bolygatott volt, így
nem lehet értékelhető adatokat szolgáltatni róluk.
A templom elbontását követően akárcsak Lövéte esetében a régi templom helyszínét
temetőnek használták egészen 1883 -ig, amikor a falutól távolabb, a déli oldalon új temetőt
létesítettek. 10 újkori temetkezést, illetve gödrét sikerült azonosítani. Ezek mély és széles
beásásai jelentős pusztításokat okoztak mind a korai szentély, mind pedig a középkori
sírállományban. Érdekességük, hogy arccal a falu fele temették el őket.
9. A rég i templomra vonatkozó újkori források felkutatását és közlését Kovács Piroska
elvégezte. Az azonosított templom régészeti feltárása ellenben még korántsem tekinthető
lezártnak, annak ellenére, hogy egyelőre nem áll módunkban annak folytatása.
Megválaszolat lan kérdések zömét tisztázhatja a templombelső, illetve annak tágabb
környezetének kutatása. Nem tisztázott kellőképpen az első templom építési ideje. Nagyobb
felületen való kutatás esetén jó eséllyel kerülhetnek elő korai mellékletes sírok, pénzérmék,

203
vagy olyan temetkezések, amelyekre a téglatemplom ráfed. Szintén csak sejtéseink vannak a
hajó gótikus átalakításait illetően, amelyeket a geofizikai kutatások tártak elénk. A
bizonytalan feltételezéseket csak a régészeti feltárások tisztázhatják kellőképpen.

VII.1.l . Oroszhegy ( Vriczheg ), Dealu, Diafalvi templom
2. A település legelőször 1334 -ben Vriczheg formában bukkant fel, amikor Domokos
nevű papja egy báni dénárt fizetett.1360 A minden bizonnyal románkori templommal
rendelkező településnek az 1567 -es össze íráskor a legtöbb portáját számolták össze
Udvarhelyszékbő l, szám szerint 56 -ot1361. 1567 -ben az 50 dénáros adó összeírásakor a
fejedelem 40 forintot adózott.1362 A történeti forrásokat legújabban Mihály Tibor foglalta
össze, így azokra részletesebben nem térnén k ki.1363
A 18. századi osztrák katonai felmérésen a falu alsó (nyugati részét) Deafalvának, míg
a felsőt (keleti) Oroszhegynek nevezik meg. Ez a megnevezés a második és a harmadik
katonai térképen is feltűnik. Ez önmagában arra engedne következtetni, hogy a település két
önálló faluból alakult ki, azonban a levéltári és régészeti források ennek ellentmondani
látszanak. Diafalva nem szerepelt önállóan egyetlen 16. századi összeírásban sem. 1590 -ben
egy peres iratban Alsó -Oroszhegyet említik, „ mely faluckat hinak mas neuen Diafalunak. ‖1364
Időközben származásjelzőként is feltűnik a megnevezés, így 1614 -ben Nagy György Diafalui
lakóssal találkozunk az összeírásban.1365 1635 -ös lustrán tartott összeírásban már
családnévként jelenik meg (Diafalui Ambrus).1366
Régészeti terepbejárásunkkor ezen a rész en találtuk meg a legkorábbi leleteket is, ezen
itt volt korábban a falu temploma is. Az 1334 -es tizedjegyzékben szereplő Oroszhegy még az
alsó, templomos részre utalhatott. A későbbiekben a falu súlypontja az újonnan létrejött részre
tevődött át. A két te lepülésrész pedig egyre jobban eltávolodott egymástól. Ennek köszönhető
véleményünk szerint, hogy, míg 1590 -ben Alsó Oroszhegynek, vagy Diafalvának nevezik az
alsó részt, 1637 -ben a hadköteles székelyek összeírásában önállóan Diva falva jelenik
meg1367, vagy amikor Lukács Pétert veszik számba Balázs András századából.1368 Később,
1693 -ban már a templomot is diafalvinak nevezik.1369 1702 -ben a vizitáció külön idézi az
oroszhegyieket és a diafalviakat, hogy a templom kerítését javítsák ki1370. A két település
eltávolodás a egymástól a katonai térképeken is jól kivehető. Az első két térképen a még szinte
egybe épített két rész közé a harmadik felmérés idejére egy jelentős lakatlan, puszta terület
ékelődött be.
Annak ellenére, hogy a diafalvi rész próbált differenciálódni O roszhegytől, mégsem sikerült
önállósulnia, így mindvégig csak Oroszhegy részeként emlegetik a források.
3. A település a plébániás helyek között szerepelt 1334 -ben1371, és a középkor
folyamán mindvégig önálló volt.
Filiális függőségbe a reformációt követően k erült, amikor is elhagyta régi vallását és
reformátussá lett . 1583 -ban Öeszi András kiűzi a templomból a híveket és erőszakkal foglalja

1360MonVat I. 133.
1361SzOkl II. 220.
1362SZOK. IV. 39.
1363MIHÁLY 1996, 6 –13.
1364SzOkl I. ú.s. 124.
1365SzOkl IV. ú.s. 324.
1366SzOkl VI. ú.s. 28.
1367SzOkl VI. ú.s. 71.
1368SzOkl VI. ú.s. 81.
1369GYFSZGyL 6 39/b. 1 doboz. a. kötet, 114.
1370GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 216.
1371MonVat I. 133.

204
el azt a református felekezet számára1372. Anyaegyháza ezekben az időkben Szentkirály
volt.1373 1606 -ban a település diafalvi részén lakott Oroszhegyi Péter, aki korábban
Máréfalván volt lelkész.1374 Ez évben az udvarhelyen tartott egyházi zsinaton mind az
oroszhegyiek, mind a szentkirályiak bepanaszolták Oroszhegyit, hogy nem látja el
tisztességesen teendőit. A zsinat meghagyása sz erint egyik vasárnap Szentkirályon, másik
vasárnap Oroszhegyen tartson istentiszteletet.1375 Nem sokkal később a jobb állás reményében
Zetelaka lelkésze lett, helyébe Szentgyörgy Dávid került, akivel a hívek nem voltak
megelégedve, így elűzték a faluból és vi sszatértek korábbi hitükre.1376 1638 -ban az időközben
szintén áttért Szentkirály leányegyházaként szerepel Fekete István licenciátus vezetésével.1377
1657 -ben már önálló egyházközségként találjuk, ahol 40 család és 160 lélek szerepel
Domokos Kázmér jelentésében.1378 1668 -ban szinté ő egy másik jelentésben a hívek számát
400-ra becsülte.1379
4. Amint azt már említettük a faluban románkori plébániatemplom állott, annak alsó,
diafalvi részében. Erről a templomról nem rendelkezünk semmiféle leírással. A későbbi
egyházi sem atizmus szerint a pápai jelentéseket készítő Domokos Kázmér felhívására a
középkori templomot elbontották. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a nedvesség miatt az
épületet nehezen lehetett karban tartani. Szintén az okok között kell számon tartanunk a fent
említett település szerkezeti átalakulását, amely szerint annak tetemesebb része
északkeletebbre tolódott el . Ezáltal a templom a falu aktív sűrűbben lakott részétől távolabbra
került. Ennek okán 1668 körül az épületet elbontották és a település felső részé n építették
újjá.1380 Ennek az épületnek még 1711 -ben is fából épített haranglábja volt, amelyben két
harang volt elhelyezve.1381 Az új templom építése nem lehetett túl sikeres, hiszen már 1690 –
ben meghagyja a vizitáció a megyebírónak, hogy pünkösd napig a hiány osságokat pótolja.1382
Négy évre rá a templom zsindelyezését rendelik el, valamint, hogy „ a mik rosszak meg
optimalizálják.”1383
A régi templomról az egyházi látogatásokban több adat is felbukkan. 1693 -ban Márton
Jánost vonták felelősségre, azzal gyanúsítva, hogy a diafalvi templomból téglát vitt volt el.
Szintén ebben az esztendőben pedig diafalvi Antal Szabónét vádolták, hogy a te mplom
abroszát eladta.1384
1702 -ben szintén az egyházlátogatás alkalmával vonták felelősségre az oroszhegyi és diafalvi
híveket, hogy „ a diafalvi puszta templom körül” nem készítették el a cinteremkertet.
Amennyiben ezt a későbbiekben sem orvosolják, akkor 24 forintra büntetik a gyülekezetet1385.
Ezek szerint ekkor még ezen a részen volt a falu temetője.
A 17. század végén épített templom száz évre rá már szűknek bizonyult, így Mária Terézia
1765 -ben kiadott engedélyével 1766 –1770 között a korábbi templom helyébe egy tágasabb
épületet emeltek Oroszhegyi Tamási György olvasó -kanonok segítségével, aki a templom
fenntartására 600 forintból alapítványi tőkét hozott létre1386.

1372DÁVID 1981, 236.
1373VESZELY 1860. 340.
1374MIHÁLY 2012, 46 –47.
1375GYFSZGyL 679. Közigazgatási iratok.
1376MIHÁLY1996, 48.
1377VESZELY 1860, 252.
1378TÓTH 2005, 252.
1379TÓTH 2005, 378.
1380MIHÁLY 1996, 53.
1381MIHÁLY 2008, 17.
1382GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 80.
1383GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 169.
1384GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 114.
1385GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 216.
1386SCHEM 1882. 186.

205
5. A középkori templomból faragványok vagy más tárgyi anyagok nem maradtak fenn,
egy gótikus kel yhet leszámítva. Ez még Orbán Balázs idejében az egyházközség birtokában
volt, leírását is ő közölte elsőként. A kehely nyolcszög idomú, amelynek ferde oldalain ABC
betűk vannak bevésve. A forma és a betűtípusok alapján a tárgy korát a 15. századra
helyezt e1387.
Feltehetően a fejedelemségkori templomból maradt fenn az emeleti falba beépített gyámkő
alakú szenteltvíztartó, amely a toronyból a karzatra nyíló, mára már elfalazott bejárat mellett
található1388.
Az egyházi vizitáció bejegyzései között találunk egy érd ekes feljegyzést, amely Oroszhegyi
Mihályt perli, mint az egyházközség egykori megyebíráját a „ templom egyet másinak
elvesztése ‖ miatt. A templom értéktárgyait, amikor a „ közönséges és veszedelmes roml ás, melj
az egész orszagra által hatot hirtelenségel ‖ az értéktárgyakat a havasba vitték, ahol
elveszítették1389. Az események kiváltotta riadalomra Thököly Imre z ernyesti győzelmének
hírére és a török -tatár csapatoktól való félelem miatt kerülhetett sor 1690 augusztusának
végén.1390 Sajnos a forrásból nem derült ki, hogy pontosan milyen tárgyakat is veszíthettek el.
A legrégibb és legértékesebb kegytárgyat, a gótikus kelyhet ekkor nem érintette a menekülési
pánikhullám.
6. Az első katonai térképen ábrázolt templom a mai helyére lokalizálható. A középkori
épületet már jóval az első felmérés előtt elbontották, így annak helyszíne nem tűnik fel a
térképen.
7. Amint arr ól az egyházi források szűkszavúan beszámolnak a pápai tizedjegyzékben
említett templom a falu alsó, a későbbiekben diafalvi részén volt. A 18. század első felében az
egyházi adatok szerint még ide temetkeztek, a régi templom emléke pedig még a 19. század
közepén is élt. Pesty Frigyes kérdőívére válaszolva a helyiek azt írják, hogy a templom és a
papi ház romjai most is láthatók.”1391
A hagyomány szerint a régi templom emlékére a falu alsó felében egy tölgyfaágasra egy kis
csengettyűt is szereltek. Ez volt teh át az elsődleges helyszín, amelyet a 2010 -ben Sófalvi
Andrással folytatott terepbejárásunk során felkerestünk a középkori templom felkutatása
céljából. A területet napjainkban gyümölcsösnek használják, semminemű templomra utaló
leletet nem találtunk. Azonb an a szomszédok elmondása szerint a környéken levő lakóházak,
illetve különféle földmunkák során emberi csontok maradványait találták ( 122. kép ). A
területen többszöri szemrevételezés után sem akadtunk árulkodó nyomokra, ezért felkutattuk a
kissé magasabba n levő domb platóját, amelynek nagykiterjedésű vízszintes felületén jó
eséllyel lett volna elképzelhető egy középkori templomhelyszín. A zömmel szántott területen,
azonban szintén nem találtunk semminemű régészeti nyomot. Ennélfogva az oroszhegyi
középkori templom csupán feltételesen lokalizálható erre a helyszínre.
9. A középkori templomra utaló szegényes forrásanyagot felkutattuk az egyházi
levéltárból, így újabb perdöntő adatok előkerülése nem valószínű. Az Árpád -kori templom
kutatásának továbbvitele cs upán régészeti módszerekkel lenne megvalósítható. A
gyümölcsfák miatt a légi fotózás feltehetően nem hozna eredményeket, így a kőfalak
pontosabb lokalizálása geofizikai kutatásokkal lenne kivitelezhető.

1387ORBÁN 1868, 96 –99.
1388DÁVID 1981, 237.
1389MIHÁLY 1996, 53.
1390SZÁDECKY 1898, 24.
1391PFHngy 2013, 166.

206
VII.1.m. 1. Patakfalva , (Vila Potok ), Văleni, Pap domb
2. A település a 14. századi tizedjegyzékben két különböző alakban tűnik fel. 1333 –
ban villa Potok -ként szerepel, 1392 1334 -ben viszont Sanctus Laurentius1393 alak jelenik meg,
amely egyben a település védőszentje is volt. Lukács nevű papja mindkét esetben két-két báni
dénárt adózott.
A faluban viszonylag korán kialakult egy birtokosabb család, amely majd nemességet
is szerzett magának. 1487 -ben a Patakfalvi család egyik tagjáról, Szilveszterről hallunk,
akinek megöletése miatt testvére, Péter javára hozt ak ítéletet a szék esküdtjei1394. 1505 -ben az
Udvarhelyen tartott gyűlés választott bírái között találjuk Patakfalvi Pétert, Kelement és
Lukácsot.1395 A család egyik ága a későbbiekben Énlakán, a másik Bethlenfalván telepedett
meg, utóbbi nemsokára ki is halt.1396
Patakfalván 1566 -ban egy lófő nevét jegyezték fel1397. A szabad porták összeírásában a falu
17 szabad portával szerepel1398.1576 -ban 16 jobbágyporta van Patakfalván, nagyobb részük a
fejedelem tulajdonát képezi.1399
A fejedelemség korának forrásaiban kezd felbukka nni a faluban az a Ferenczi család,
amelyik a későbbiekben a templom fő patrónusa is lett. A család még nem szerepel 1614 -ben
az összeíráson, viszont már az 1635 -ös lustrán patakfalvi nemesként jelenik meg Ferenczi
István, aki egy időben a királybírói tisz tséget is betöltötte.1400 Apja János 1614 -ben még
Lókodban lakó lófő volt.1401 A család 1629 -ben, Bethlen Gábor uralkodása alatt kapja
patakfalvi birtokait1402, amelyeket a későbbiekben tovább gyarapított. A faluban a családnak
udvarháza is volt, amelyet a kollekti vizálás idejében bontottak le.
3. A középkorban Patakfalva Telekfalvával és Sándorfalvával alkotott egy
egyházközséget, Patakfalva határában épített templomot használta a mindhárom település.
A reformációt követően a falvak reformátussá váltak , megtartva a korábbi egyházi beosztást
is. A két falu első önállósodási kísérlete 1644 –1646 között történik, arra hivatkozva, hogy a
filiában csak háromhetente van prédikáció, hétköznap pedig egyszer sem. Az egyházi felsőbb
hatóság ezt nem tartja elegendő indoknak és a kérést elutasítja.1403 1664 -ben a Telekfalviak fél
lelkészi szolgálatot kértek, azzal a megfontolással, hogy ők többen vannak mint az
anyaegyház falva. A parciális zsinat ezt azzal a feltétellel hagyja jóvá, hogy a telekfalviak az
1661 -es török -tarár dúlás kor sérült templomukat kijavítják, külön meghagyva a
Sándorfalviaknak, hogy ők is hasonlóképp építkezzenek1404. Az egyházi önállóságot korábban
a távolabbi Sándorfalvának sikerült elérnie, 1667 -ben. Ekkor a török pusztítás után beszerzett
tárgyak harmadát kér ték.1405 Telekfalvának viszonylag későn 1760 -ban sikerült önállósodnia,
amikor az egyházi javakat, területeket is szétosztották a két falu között1406.
4. A Szent Lőrinc tiszteletére felszentelt középkori templom emléke a falvak
reformátussá válása után is fennm aradt a környező helynévanyagban. Így 1598 -ban a

1392MonVat. I/1. 115.
1393MonVat. I/1. 133.
1394SzOkl I. 265.
1395SzOkl VIII. 220.
1396PÁLMAY 1900, 187.
1397SzOkl II. 198.
1398SzOkl II. 219, 220.
1399SzOkl ú.s. IV. 42.
1400SzOkl V. ú.s. 245.
1401SzOkl IV. ú.s. 303.
1402BALOGH 2005, 95.
1403UREL Liber Eccl. 1644, 25, 27.
1404UREL Liber Eccl. 1644, 34.
1405UREL Liber Eccl. 1644, 47.
1406UREL 22. csomag, 21. irat.

207
telekfalvi határban Szent Lőrinc hegyére menő földeket említenek.1407 1864 -ben Szent Lőrinc
oldalát említik.1408 Az elpusztult középkori templommal szembeni erdőt Szent Lőrinc
bükkinek nevezik még napjainkban is a helyiek.
A középkori templom komoly pusztulást szenvedett az 1661 -es megtorló
büntetőhadjáratban, amikor a török -tatár csapatok kirabolták és felégették Patakfalva
templomát1409. Ennek a pusztításnak a nyomait a templombelsőben folytatott régészeti ásatás
során is felszínre hoztuk, amikor is a leégett gerendáknak a nyomait azonosítottuk ( 136. kép ).
Ezt követően további adat unk az 1690 -es évekből van, amikor Thököly Imre csapatai
fosztották ki a templomot. Az okozott károkat és az újonnan elveszett kegytárgy akat Ferenczi
István pótolta.1410
1762 -ben a gyülekezet új harangot vásárolt a háromszéki Árkoson lakó Lakatos Mihálytól. A
103 fontos kisharang költsége 90 magyar forint volt.1411
A középkori templom jó állapotban maradt fent, az 1780 -ból fennmaradt egyházi viz itáció
semmilyen hiányosságot nem jegyezett fel1412.
Ennek ellenére a gyülekezet tervezgette, hogy a határban levő templomát a falu közé
behozassa. Az új templom építésre azonban a feltételek nem voltak sokáig adottak. 1800 -ban
sikerült kéregető levelet nyerniük, elkezdték az anyagok beszerzését is1413 (9. kép ). Az új
templom telkét szintén a Ferenczi családtól kapta a gyülekezet, amely nem messze volt
udvarházuk helyétől. A munkálatok kurátorának a család József nevű tagját nevezték ki1414
(10. kép ).
Az építkezések elkezdését jelentősen felgyorsította az 1802 -ben lezajlott igen erős
földrengés1415, amelyben a patakfalvi épület is károkat szenvedett. Ennek kijavítására már
nem került sor, hiszen 1804 -ben az épületet lebontották és a kijelölt telekre szállították1416. A
munkálatokat pénzzel is segítette a nemesi család, 1 814-ben 100 forintot adományoztak erre a
célra1417. Az új templom építését 1816 -ban sikerült befejezniük.
5. Az elbontott középkori templomból több építészeti elemet is átvittek, újonnan
beépítve őket. Az egyik ajtókeret a délnyugati bejáratnál található. A csúcsíves kapukeret
bélletét vályúzatok közé helyezett körtetag alkotja. A templom északi oldalán álló toronynál
egy másik, míg a harmadik kőkeret a templomba vezető belső ajtónyílásnál található. Mindkét
nyílászáró körtetagos kőkerettel szegélyezett, a kí sérő tagozatok pálca -, illetve
sarkantyútagból indulnak.1418 Nemcsak a kereteket, hanem a korábbi ajtószárnyakat is átvitték
az új templomba. Az egyiken egy elmosódott felirat volt látható korábban.
A déli oldalon a lábazattól számított fél métert faragott kv áderkövekből építették fel. Hasonló
az elbontott templom területén is található, amelyeket a másodlagos felhasználásuk során
sírkövekké alakítottak át. Korábban erről a részről szintén ismeretesek voltak gótikus
téglabordák is.

1407SzOkl ú.s. III. 47.
1408PFHngy 2013, 206.
1409UREL Liber Eccl. 1644. 34.
1410UREL Liber Eccl. 1644, 116.
1411PREkL Régi ügyiratok, 11. irat.
1412UREL 1779, 1780 -as bejegyzés.
1413PREkL 2014 – Régi ügyiratok, 25. régi l.sz. C -20.
1414PREkL, 2014 – Régi ügyiratok, 26, régi l.sz. C -20.
1415KOCH 1880 , 110 –111.
1416ORBÁN, 1868, 159.
1417PREkL I/4. 121.
1418DÁVID 1981, 239.

208
A korábbi templom berendezé sei és kegytárgyai közül mindössze egy 16,5 cm
magasságú késő gótikus, 16. századra keltezhető kehely maradt fenn, amelynek a sima
felületét már reneszánsz vésetek díszítik.1419
6. Mivel a templomot 1804 -ben bontották el, az még megjelenik az első katonai
felmérésen, a településtől távolabb levő délkeleti magaslaton ( 124. kép ). A második katonai
térképen a templom már a mai helyén szerepel. A korábbi templomdombból a falu temetője
lett, amelyet mindmáig használnak.
7. A középkori templom lokalizálása nem jel entett különösebb nehézséget. A helyszín
jól ismert, hiszen napjainkban is az egyház tulajdonát képezi, a falu temetője húzódik itt ( 123.
kép). 2007 tavaszán Sófalvi András régésszel kerestük fel a helyszínt. A temető keleti
szélében jól kivehető volt a ke leti és az északi oldalon a korábbi cinteremfal nyoma ( 126.
kép). Ezen a részen kevés temetkezés van, nyílván a masszív kőfalak akadályozták, hogy
sírokat ássanak ide. Az ovális kerítőfal nyugati részén egy nagyobb halom jelzi a néhai torony
helyszínét ( 127. kép ). A visszabontott falak szintén jól követhetőek voltak a kitisztított
temetőkertben ( 125. kép ).
2009 -ben elkészítettük a terület részletes topográfiai felmérését, bejelölve az észlelhető
falszakaszokat ( 140. kép ), ugyanakkor elkészítettük a templomd omb háromdimenziós
domborzati modelljét is.
8. Az elpusztult középkori templom kutatására nagyszerű lehetőség nyílt a Haáz Rezső
Múzeum és a kanadai Archaeotek közötti együttműködés kapcsán, amelynek értelmében az
egyetemi szakoktatást kiegészítve támogat ják a régészeti feltárást. Az anyagi támogatás
mellett antropológus hallgatók vesznek részt a feltárásban, majd ezt követően a feltárt
csontanyagot elemzik, kiértékelik.
Az ásatásokat 2014 -ben kezdtük el, majd folytattuk 2015 -ben ( 142. kép ). Az 5×5 -ös
szelvényrendszerben feltártuk a templom szentéjét, cinteremfalának egy részletét, hajójának
északi felét, valamint tornyának egy részét ( 128. kép ). 2016 -ban, illetve 2017 -ben folytatva az
ásatásokat sikerül teljes egészében feltárnunk a középkori templomot. Te rveink szerint tovább
folytatva a munkálatokat felszínre hozzuk a cinterembelső eltemetett csontvázakat is, így
Székelyföld legjobban kutatott középkori temetőjévé válhat lelőhelyünk.
A négy ásatási évad igen izgalmas és nem várt leleteket eredményezett, a melyekkel a
templom illetve a temető korát sikerült visszakeltezni egészen a 12. század közepéig. A
temető területén ugyanakkor jelentős mennyiségű 11 –12. századra keltezhető kerámiaanyag is
felszínre került. Ezek kapcsolata az első templommal még nem kell őképpen tisztázott.
A még zajló munkálatokról csupán jelentések, kisebb beszámolók készültek, mindezidáig
még nem történt meg a leletanyag aprólékos feldolgozása és kiértékelése, ugyanakkor a
csontanyag elemzése is még az elkövetkezendő évek feladata.
A ku tatás jelenlegi stádiumában is az már kijelenthető, hogy a templomnak több építési fázisa
volt, amelyeket a következőképpen rekonstruálhatunk ( 141. kép ):
I. fázis : A templom környezetéből, az eredeti rétegekből és másodlagos helyzetből
nagyobb mennyiségbe n kerültek elő korai edények töredékei, amelyek rádli díszesek,
hullámvonal kötegesek és körömbenyomkodásokkal voltak díszítve. Az egyenes záródású
szentély által bolygatva pedig több temetkezés is előkerült, amelyek jelezték, hogy egy
korábbi horizonttal kell számolnunk. A 2015 -ben folytatott régészeti ásatások, amelyek során
a hajót kutattuk újabb temetkezéseket hoztak felszínre (135. kép), közülük több a fal által volt
bolygatva. Ezek olyan mellékleteket tartalmaztak, amely ennek a korai temetőnek a korá t
jelzi. S -végű hajkarikák mellett 11 –12 gömbös végű hajtű töredékei kerültek elő, valamint
egy XII. század közepi anonim dénár ( H139 ). Egy másik temetkezés, amelyet a hajó északi
fala vágott 12. század végi érme, valamint egy övcsat is előkerült. A korai sírok között

1419UREL Liber Eccl. 1644, 117.

209
esetenként szuperpozíció is kimutatható volt. Az ásatások során korábbi kőépület nyomait
nem sikerült azonosítanunk, ellenben a templomhajóban egy kb. 1,4×1 méteres, 50 –60 cm
vastag nagyméretű kőtömböt észleltünk, amelyet egy másik nagyobb mér etű kőre helyeztek
rá. Ezzel egyvonalban, hasonló mélységben egy 0,7×1 méteres elkezdett malomkövet
találtunk, amelyet sosem fejeztek be, minden bizonnyal kiképzése közben törhetett el. A két
kő egy kb. 4 –4,5 m hosszú faépület alapozását sejteti ( 134. kép ). Sírok nem futottak be alájuk.
A nagyméretű, közel egy tonnás súlyú követ a későbbi temetkezésekkel nem tudták
elmozdítani, így egyedüli módon megmaradtak a bizonyítékai egy korai fatemplomnak. 2016 –
ban a 13. szelvényben részben megcsúszva a délkeleti sar okkövet is megtaláltuk. A
délnyugatit minden bizonnyal a torony alapozásával kiszedték. A három sarok kő a kis hajó
sarkait jelentheti. A feltárások során egy kisméretű kb. 4,5×5 m hajójú, feltehetően egyenes
záródású templomocska rekonstruálható.
II. fáz is. Az első kőtemplom építésére valamikor a 13. század végén került sor. Ennek
szentélye egyenes záródású volt, a sarkain támpillérrel megerősítve. A hajó kb. fél méterrel
kintebb ugrik, mint a szentély. H ossza 10,2 méter, szélessége 5 m , a szentély széles sége 3,9
m, hossza a diadalívig 6,3 m ( 129. kép ). A románkori templom belvilágának teljes hossza
tehát 16,5 m. A falakat jó minőségű fehéres habarccsal rakták, amelyet durva kavicsos
homokkal és sok mésszel illesztettek össze. A falazathoz főként folyami g ömbköveket
használtak fel, amely majdnem elérte a méteres szélességet az alapfalak szintjén.
Kezdetben főként a templomon kívül temetkeztek ( 131. kép ). A templombelsőben a diadalív
mellett azonosítottuk az egyik legkorábbi temetkezést. A 6. szelvényben a 1 64. sír kézének
ujjpercei közül egy 1383 –1385 között veretett dénárt találtunk. A hajóban a legtöbb
temetkezés a 15. századból való volt. A sírok betöltésében Zsigmond és Nagy Lajos
pénzérméket találtunk. Egyik temetkezés sem volt koporsós ( 130. kép ).
A ha jót minden bizonnyal téglával padolták le, ugyanis több sír betöltéséből is előkerültek
13x25x3,5 m vagy 12,5×25,5×3,5 m méretű egyik felükön kopásnyomokat mutató
padlótéglák. A 7. szelvény délkeleti sarkában egy kis felületen sikerült eredeti részt is
megfigyelni ebből a padlóból.
Az Árpád -kori templomot egészen biztosan árokkal vették körbe. A templomtól távolabb, a
gótikus cinteremfalon kívül 2014 -ben az 5. szelvényben azonosított 5. objektum,amelyet a
sírbeásások miatt főkén a szelvény metszetében észle ltünk az északi oldalon V -alakú, a délin
pedig lekerekített aljú volt. Szélessége 2,2 –2,4 méter volt, mélysége 0,8 –0,9 m. Betöltése
tömött, agyagos, enyhén kevert volt. A felső részen habarcsos, köves, freskós bontási
törmelék jelentkezett amely azt jelezt e, hogy a szentély lebontásakor töltötték fel. Ezt az árkot
egy szakaszon 2017 -ben a nyugati oldalon, a 15. szelvényben szintén azonosítottuk.
III. fázis . Ebben a fázisban a templomot rossz minőségű freskókkal díszítik. A sárga,
barna és vöröses kopottas kis töredékekből, amelyek a sírok betöltéséből, a gótikus szentély
alapozásából, valamint a templom körüli árokból kerültek elő nem tesznek lehetővé
pontosabb meghatározást. Az azonban mindenképpen bizonyos, hogy alakos ábrázolásokról
van szó.
Szintén ebbe n a fázisban a szentély északi oldalához egy kisméretű sárgás habarcsból, kevés
mésszel készített, gyengébb minőségű habarccsal egy 4,2×3 m alapterületű sekrestyét
építettek. Ez feltételezésünk szerint valamikor a 15. század első felében épülhetett meg. A
sekrestyének két rétegben figyeltük meg a döngölt agyag padlóját, amely között fekete föld
volt. Az agyagréteg 8 –10 cm vastag volt. Szintén akkor a korábbi hajó északnyugati és
délnyugati sarkához egy -egy sarokpillért illesztettek. Ennek a habarcsozása ige n hasonlatos
volt a sekrestyééhez. Ennek nyugati oldalára a későbbiekben egy kőalapozású osszáriumot
építettek, amelyet 2017 -ben dokumentáltunk.
IV. fázis . Valamikor a 15. század végén elbontották az egyenes záródású szentélyt, azt
kibővítve keleti irányba egy támpilléres sokszögzáródású szentélyformát építettek meg,

210
amelyek több sírt is bolygattak ( 133. kép ). A f alakat gyengébb minőségű habarccsal rakták.
Felhasználtak a falazathoz konglomerátum tömböket, főként az alapozás alsó részén. A déli
oldalon a pilléreket első lépésben igen rövid re készítették. Feltehetően statikai problémák
adódtak, így azokat a későbbiekben megtoldották.
A szentély középső részén feltártunk egy két kősorból álló oltáralapozást is. A szentélyt
terrakotta téglabordákkal boltozták fel, a hajó feltehetően sík menny ezetű maradt, ugyanis
támpillérek nem kerültek elő ezen a részen. A temetkezések ebben az időszakban a déli
oldalon sűrűsödtek leginkább ( 137. kép ), ugyanakkor a templombelsőben is előszeretettel
temetkeztek ( 138. kép ). A feltárás során a hajóban már tégla borda töredékeket sem találtunk.
Ebben a fázisban a templomot egy kőből épített cinteremfallal kerítették el, amely a sekély
alapozásnak köszönhetően nem láthatott el védelmi funkciót. A cinteremfalon kívül a 17.
századtól kezdve kezdtek el temetkezni, miv el feltehetően a belső rész betelt ( 132. kép ).
A nyugati oldalra egy méretes tornyot is emeltek, amelyet úgy alapoztak meg, hogy egy
méretes gödröt ástak , abba rakták meg a falazatot ( 139. kép ). A tornyot kb. két méter
mélységre alapozták a felszíntől. A n yugati bejárat továbbra is működött a torony megépítése
után is.
Az építkezések végeztével ki s idő elteltével húzták fel az új sekrestyét, hiszen annak falazatát
betörték az újonnan épített gótikus szentélyfalba.
A románkori hajó a későbbiekben is szinte é rintetlenül maradt. Csupán az északnyugati
oldalon építették át az egyik támpillért.
9. A folyamatban levő ásatás feltételezéseink szerint kb. 4 –5 éven belül fejeződne be.
Egyelőre, mivel a sírok még nincsenek kielemezve, ezért a temető és a leletanyag el emzésére
nem térnénk ki részletesen. Az új ásatási szezonnal teljesen ismertté fog válni a teljes alaprajz
illetve periodizáció . Az újabb leletek és feltárt sírokkal pedig tovább szűkíthetjük a keltezést,
pontosítva a fázisok létrejöttét.
Az ásatásokkal pá rhuzamosan rendeztük és feldolgoztuk a teljes egyházi levéltári állományt,
azonban a szegényes forrásanyagból csupán a templom elbontásának körülményeit sikerült
jobban megismernünk.

VII.1.n. Petek (Petk), Petecu, temető
2. A település Székelyföld peremv idékén a mai Hargita és Brassó megye
találkozásánál, a Verőfény lábánál, a Nagykút -pataka völgyében fekszik kelet -nyugat
irányban. Hagyományosan nem tartozott Udvarhelyszékhez, csupán az 1876 –1877 közötti
vármegyésítés során kapcsolták térségünkhöz.
Feltét elezésünk szerint azonban nem zárható ki, hogy a középkor során ne tartozott volna a
székelységhez. A 16 –17. században bizonyosan vármegyei terület, hiszen egyik
udvarhelyszéki összeírásban sem szerepelt. Annak oka, hogy mégis felvettük a kutatási
területü nk falvai közé egyrészt az, hogy egyházilag az udvarhelyi református
egyházszervezetbe tagozódott be, másrészt pedig a településnek és az innen származó
családnak komoly udvarhelyszéki kötődése van.
A településről származik az a Petki család, amely számos fontos hivatali tisztséget töltött be a
szék adminisztrációjában. Petki Domokos 1499 -ben bukkan fe l a forrásokban. Neki a fia volt
Gábor, aki 1564 -ben a székelyek generálisa volt. A család időközben Derzsen telepedett meg.
Ittlétük már 1478 -ból bizonyítható, hiszen Mátyás király parancslevelében a Georgius Pethky
de Ders megkülönböztető nevet használjá k.1420 Feltehetően ekkor vált kétfele a család, hiszen
testvére János ebben az időben még Petken birtokos.
Petki Mihály sírköve a derzsi templom kertjében van, 1582 -ből. Mihály fia volt János
Udvarhelyszék főkapitánya, aki 1621 -ben halt meg. Felesége Kornis K ata volt.1421

1420FERENCZI 1981, 108 –120.
1421PÁLMAY 1900, 189.

211
Petek első írásos említése is a családdal kapcsolatos, hiszen 1455 -ben dominicus de
Petky -t említik.1422
A településen végzett régészeti terepbejárásaink alapján a falu a korai 12. században már
létezett, hiszen belterületéről zömök vállú, hullámv onal köteges, hullámvonalas fazekak
töredékei kerültek elő.
3. A települést mindvégig többségében magyarok, illetve székelyek lakták. Korai
egyházi berendezkedéséről nincs semmiféle forrásunk. Amennyiben nem rendelkezett korai
templommal, úgy egyházilag D erzs vagy Kányád filiája lehetett, hiszen ez a két falu volt
elérhető távolságában. Bizonyíthatóan a későközépkorban már saját templommal
rendelkezett.
A reformációt követően a település a református valláson maradt. Az udvarhelyszéki
református egyházak 1 7.század végi összeírásakor önálló egyházközségként bukkant fel.
4. A település régi templomáról nem rendelkezünk megbízható forrásokkal. Annak
építését feltételesen az 1580 -as évekre helyzeték.1423 Ennek alapjául az a végrendelet szolgált,
amelyet 1587 nove mber 11 -én írt betegágyán Petki Miklós. Végrendeletében a
fehérvármegyei Petek templomának építésére négy ökröt adományozott.1424 Sajnos a
szűkszavú forrás nem egyértelmű, hiszen értelmezhető úgy is, hogy ténylegesen egy
folyamatban levő építkezést támogat, de úgy is, hogy egy már meglévő épület fenntartására
gondolt. A régi időkben az épít szót sokszor használták komolyabb felújítá sokra,
karbantartásokra is.
Ha a templomra vonatkozóan konkrétan nem is rendelkezünk forrásokkal, maga az épület
több 17 –18. századi forrásban felbukkan, amelyekből kiderül az is, hogy mindvégig önálló
egyházilag. 1662 -ben a templomon felül, a tövis között i helyet említi egy forrás.1425 1669 -ben
a pap szénafüvét említik.1426 1711 -ben egy helyet említenek, amely Derzs fele fordulóban
volt, a templomon felül.1427
1729 -ben egy templomnál levő földről esik szó,1428 1783 -ban egy olyan területet jelölnek
meg, amelyik a forrá s szerint a Szentegyházon felül volt.1429 Ez a helynév egyben a középkori
templomra is utal.
1779 -ben egy összeírásban említik, hogy az egyház tulajdonában ekkor hét levél volt, az
egyik Rákóczi György donációjának másolata.1430 Sajnos ezeknek az okleveleknek a tartalmát
nem ismerjük, ma már nem találhatóak meg az egyházi levéltárban, így nem tudjuk azt sem,
hogy a fejedelem milyen adományban részesíthette a templomot.1431
Az egyházi levéltárban levő források azt mutatják, hogy egy új templom építésére
1810 –1818 között került sor.
1810 -ben már elkezdődtek a kéregetések az új templom építésére, ebben az esztendőben 283
magyar forint 23 dénár érkezett be. A következő esztend őben a megyebíró éves kiadásai
között 489 magyar forint 25 dénárt találunk, amelyet az új templom építésének előkészületeire
adott ki. A rá következő esztendőben jelentős munkálatok zajlottak, hiszen a kiadási tételek
között 1224 forint 60 dénárt találunk, amelyet az építkezésre költöttek. Feltehetően ekkor épül
fel maga a templomtest. 1813 -ban kissé szüneteltek a munkálatok, hiszen ekkor csupán 37
forint 94 dénár szerepel a kiadások között. Nyílván az egyházközség anyagi háttere

1422WAGNER 1977, 288.
1423BENCZI 2007, 27 –29.
1424„Hagiok az zentegjhaz epitesere negy ökröt ‖ SzOkl IV. 100.
1425SZABÓ 2005, 150.
1426SZABÓ 2005, 151.
1427SZABÓ 2005, 151.
1428SZABÓ 2005, 152.
1429SZABÓ 2005, 155.
1430UREL 1779, 236.
1431UREL 1779, 236.

212
merülhetett ki, ez okozott egy év szünetet a munkálatokban. Az épületet 1814 -ben födték be,
amelyre 600 forintot költöttek. 1815 -ben már a torony munkálatai zajlottak. 1818 -ban került
sor a belső berendezések (ajtók, ablakok stb.) elkészítésére. Új orgonára a következő
esztendőben f utotta.
Az új templom teljes berendezése még eltartott, így annak felszentelésére csupán 1825 -ben
került sor, amikor a kiadási tételek között 20 forint 96 dénár szerepelt, amelyet a felszentelés
költségeként számoltak el1432. A nyugat -kelet tájolású templom h ossza 26 m szélessége 12 m
magassága 8 m lett. A templomtornyát 32 méter magasra rakták.
5. A régi templom kegytárgyairól a 17. század végi egyházi vizitáció összeírása
tájékoztat. Ez alapján ekkor van egy „ ezüst lábas, aranyas pohár kívül s belöl mind ar anyas ‖
egy „ ezüst tanier ez is aranyas ‖ A leírt tárgy minden bizonnyal egy gótikus kehely lehetett,
valamint a hozzá tartozó kis tál. Ezeken kívül ekkor még megtalálható egy ón tányér, egy ón
kanna, egy ón palack.1433 1779 -ben egy ezüst tányért említenek, ame lyen az állt, hogy Cseffer
Benedek ajándékaként került az egyház birtokába 1644 -ben.1434
Ezek közül 1817 -ben a templom építés idejében eladtak egy régi ónkannát, amelyért 54
forintot kapott az egyházközség1435.
2015 -ös terepszemlém során a mai református templom tornyának különféle szintjein több,
másodlagosan beépített középkori faragott kvádert figyeltem meg, felületükön korábbi
meszelésnyomokkal ( 145. kép ). A faragott kövek minden bizonnyal a korábbi templomból
származtak ( 147. kép ).
6. A falu temploma korább an a falu északi felében állott egy magasabb teraszon. Ezt a
helyszínt jelöli meg az első osztrák katonai felmérés is ( 144. kép ). A későbbi felmérések
szerint az új templom az egyházi adataink kal megeggyezően bennebb költözött. A harmadik
katonai felmérése n egy másik egyházi épület jelent meg, amely a faluban élő román
lakosságnak volt a fából épült temploma.
7. 2105 márciusában terepbejárások során felkerestem az elpusztult templom
helyszínét. A református templomtól nyugatra található temető felső felébe n egy laposabb
teraszon feltehetően egy kőből épített templom állott 609 méteres tengerszint feletti
magasságban ( 146. kép ). (GPS: N: 46.17600; E: 25.23549). A temető nyugati felében
található egy ároktól metszett felület. Ezen a részen tetőcserép, mészhab arcs és tégladarabok
kerültek elő, ezek mellett habarcsos kövek is jelentkeztek ( 143. kép ). A felszínen a
temetkezések miatt egyértelműen falak vonulata nem vehető ki, de ennek ellenére a leletek
miatt erre a területre lokalizáljuk az elpusztult templomot. A későbbi templomot ettől a
helyszíntől nem mesze építették fel, közel a főúthoz.
A templom elbontását követően ezen a területen alakult ki a falu temetője. Ez nyílván arra
enged következtetni, hogy már korábban, a templom idejében is ezen a helyen temetk eztek.
9. Kutatásaink során átnéztük az egyházi levéltárat. A régi templomra vonatkozóan
nem találtunk adatokat, csupán az új templom építéséről nyertünk információkat.
Mivel a terület hagyományosan nem tartozott az udvarhelyszéki falvak közébe, így
adatgyűjtésünkből kimaradhattak ismeretlen források. A további kutatásokhoz jelentős
mennyiségű levéltári állományt kellene átfésülni, többek közt a Petki család iratait is.
A templomról való információk bővítése a geofizikai kutatásokkal lenne a legegyszerűbb , így
pontosan lokalizálható lenne a templom, megismernénk hozzávetőleges méreteit is. Ezt
követően el lehetne indítani a régészeti feltárásokat.

VII.1.o. Szentimre , (Zentemreh ),OdorheiuSecuiesc, Puszta

1432 A Petki Ref . Nemes Eklézsia protokolluma 1797, illető évek bejegyzései.
1433UREL 1644, 124 –125.
1434UREL 1779, 236.
1435A Petki Ref. Nemes Eklézsia protokolluma 1797, 1817 -es vizitáció.

213
2. Egyes Udvarhelyszéki falvak mára már eltűntek. Egy hasonló település Szentimre,
amely Udvarhely szomszédságában terült el. Mivel a város központi helyet foglal el az
udvarhelyi medencében körülötte már az Árpád -korban több település is kialakult, nagyban
leszűkítve az egyre növekvő város határát. A város bővítésében a fejedelmek is érdekeltek
voltak, hiszen a biztosított kiváltságjogokkal hű szövetségesre leltek a városlakókban. Izabella
adómentességeit követően, 1568 -ban János Zsigmond a várost kivonta a székely főemberek
joghatósága alól és a saját hata lma alá véve felszabadította.1436 Ebben a szellemben teljesen
érthető a város bővítésének szándéka, így 1571 -ben Gyárosfalvát, 1577 -ben Szentimrét
csatoltja a városhoz egy -egy fejedelmi rendelet. A növekvő város területigénye és beolvasztó
hatása a későbbiekb en kiterjedt Cibrefalvára, Bethlenfalvára, Kadicsfalvára és
Szombatfalvára egyaránt.1437
A falu nem szerepel a pápai tizedszedők összeírásában, annak ellenére, hogy a
névforma Árpád -kori eredetre utal. Terepbejárásunk során ugyanakkor 12. századi leleteket
találtunk. A falu Szent Imre tiszteletére szentelt templomától kaphatta a nevét és ez
bizonyossá teszi, hogy első temploma egykorú volt a többi szomszédos szentekről elnevezett
templomokkal, vagyis a 13 –14. században már román stílusú templom állott itt. Ez t a
feltételezést a régészeti kutatások egyértelműen alá is támasztották.
A falu első ismert említése 1566 -ból való, a település Zentijmreh alakban fordul elő.
Ekkor a II. János király hadában szolgáltak összeírásában a hiányzók között találjuk Berze
Máté lófő nevét.1438 A következő évben Udvarhelyszék falvainak és portáinak 25 dénáros
adóösszeírásában a faluból csupán négy portát találunk.1439 Ez az alacsony szám azzal
magyarázható, hogy a falu nagy része jobbágysorban élt, az udvarhelyi vár szolgálatában
álltak: „ posesionem Zenth Imreh vocatam ad arcem nostrum Udwarhelly existentem
habitam ‖.1440
1568 -ból egy oklevél arról tudósít, hogy a környező falvak beleértve Szentimrét is,
összetűzésbe kerültek a várossal, mivel eltiltották azt a közös erdő használatától. A helyzet
orvoslására János Zsigmond megparancsolja Telegdy Mihálynak a székek és a vár
kapitányának, hogy állítsa vissza az Izabella királyné által létrehozott rendtartást.1441
1577 februárjában keltezett oklevél a település megszüntetéséről tudósít.1442 Annak
okát egy másik forrásból tudhatjuk meg: „mivel határok igen szűk volt, aplicaltak volt két
falut, Giarosfalwát és Zent Imreh -et a városhoz, úgy, hogy a falubeliek a városba költözvén
határok egy lenne”1443.
A két település bekebelezésével a város előtt nagy t erületek váltak elérhetővé, teljesen
felszabadultak a délkeleti és a déli határok, a nagy erdős részek feltehetően igencsak fontosak
voltak abból a szempontból, hogy a városbővítés nem észak vagy keleti irányba kezdődött el.
A felszámolt falu lakóit bekö ltöztették a városba, ahol hat évig adómentességet
élveztek, valamint a város segített házaik újjáépítésében. Megszüntetett településükről
nevezték el azt az utcát, amelybe költöztették őket1444.
A beköltöztetést követően a szentimreieket valamelyest kártala nították, de az
elveszített családi örökség sok esetben pereskedés tárgya lett. A kártalanítás során a nagyobb
problémát a falu legnagyobb birtokosa a Berze család jelentette. Őt nem kárpótolhatták a
városi területekből, hiszen akkor a városnak nem sok has zna származott volna a falu

1436SzOkl II. 236.
1437NYÁRÁDI 2009, 83 –128.
1438SzOkl II. 204.
1439SzOkl II. 220.
1440SzOkl ú.s. IV. 5 4.
1441SzOkl III. 328.
1442SzOkl IV. 54.
1443SzOkl III. 185.
1444NYÁRÁDI 2012 \1, 157 –159.

214
felszámolásából. A lófő családot először Rugonfalván akarták új birtokokhoz juttatni, de ebbe
nem ment bele. A következő helyszín Szentkirály volt, ahová kimérték a régi szentimrei
birtokainak megfelelő területet, amelyet négyör ökségnyire becsültek, de nem igazán volt
megelégedve az új birtokokkal, ezért 1581 -ben bepereli a várost, kérve vissza régi ősi
szentimrei területeit.1445
1591 -ből egy újabb pereskedésnek lehetünk tanúi, amikor a néhai szentimrei Kőműves
Pál elhalálozott, ör ökségét More Mihálynéra bízta, akinek férje szeretett volna kezet tenni a
régi birtokra, amely most már a város tulajdonában volt.1446
Egy másik szentimrei lakos is elégedetlenségének ad hangot, amikor egy udvarhely
város határában zajló terület pereskedéséb en vallatják, mint tanút. Faber Miháy ,, juratus
examinatus fassus ‖elmondása szerint olyan földet vettek el tőle, amely megért 200 forintot,
erdőt, amelynek az értéke 20 forint volt. Cserébe csupán két kalangyára való szénahelyet
kapott.1447
A városba költöztetett szentimreiek nem nyugodtak bele az új lakhelyükbe, 1600
márciusában arról értesülünk, hogy mindenképp szeretnének visszaköltözni régi lakhelyükre.
A város a fejedelemhez fordult segítségért, aki elrendelte, hogy a régi szentimrei lakosok
maradjanak ott, ahová költöztették őket. Megtudjuk továbbá, hogy a Berze csal ád továbbra
sem nyugodott bele a cserébe, amely során kapott négy ház jobbágyot és 63 forintnyi összeget
is.1448 A lófőcsalád végül kibékül új birtokaival és Szentkirályon telepedik meg. A 17. századi
összeírásokban végig ebben a faluban találjuk, 1614 -ben Be rze Balázst és Berze Pétert, 1627 –
ben Berze Balázst1449 1635 -ben Berze Balázst és fiát, Andrást,1450 1692 -ből pedig Berze
Andrást.1451
A pereskedések végeztével továbbra is akadhattak egyenetlenségek. Legalábbis erre
utal Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1609 -es re ndelete Ruszkai Kornis Boldizsárhoz és
Derzsi Petky Jánoshoz, hogy a várost és a hozzá csatolt két falut minden háborgatók ellen
védelmezze.1452
Ezt a rendeletet követően már nem találunk forrásokat a faluról vagy a falubeliekről. A
későbbiekben az elpusztult település emléke számos helytörténetíró munkájában felbukkan,
így Lakatos István 1702 -ben,1453 majd Szeles János,1454 de Orbán Balázs is megemlékezik a
néhai Szentimréről.1455 A falu emlékét napjainkra a helynévanyag őrizte meg, a felszámolt
falu helyét Pusztának nevezik.
3. A középkori templomra vonatkozóan nem rendelkezünk írásos adatokkal. A
régészeti kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy a falunak már a 13. században
temploma volt. Egyházilag feltehetően önálló, hiszen temetkezési joggal is bírt. A r eformáció
feltehetően komoly hatással nem lehetett, hiszen amikor annak puritanista megnyilvánulásai
elérték a vidéket1456 a falut már felszámolták (1577).
6. Az elpusztult templom és település már 1577 -ben felszámolták, így az egyetlen
katonai térképen, fel mérésen sem jelenhetett meg.

1445SzOkl III. 284 –287.
1446SzOkl. ú.s I. 282 –283.
1447SzOkl ú.s. I. 34.
1448SzOkl ú.s. III. 273.
1449SzOkl ú.s. IV. 321, 786.
1450SzOkl ú.s. V. 254.
1451SzOkl ú.s. VIII. 326.
1452SzOkl III. 185.
1453LAKATOS 1990, 8.
1454SZELES 1874, 4.
1455ORBÁN 1868, 44.
1456VESZELY 1860, 382.

215
7. 2005 őszén Szász Viktor segítségével sikerült beazonosítani a falu templomának a
helyszínét ( 151. kép ). A hagyománnyal ellentétben Szentimre temploma nem közvetlenül a
Varga -patak bal partján lévő törmelékkúpon (a helyét jel ző kereszt mellett), hanem ezzel
átellenben a völgy jobboldali lankáján, a Csalóka alatt, egy viszonylag nagy lejtésű térszínen
feküdt, művelt földterületen ( 149. kép ).
Az előkerülése a területen végzett mélyszántásnak volt köszönhető, mely az alapfalak
jelentős mértékű lepusztításához vezetett ( 150. kép ). A templomot övező kerítőfal nyomaira
nem bukkantunk, ellenben a számos emberi csont a templom körüli temető létére utalt.
8. Mivel a templomról a kutatások megkezdése előtt semmiféle információnk nem
volt, annak aggasztó állapota gyors régészeti beavatkozást igényelt. Az ásatás elsődleges célja
volt felderíteni a lelőhely állapotát, amellett régészeti adatokat szolgáltatni annak
keletkezéséről, építési fázisairól, temetőjéről. A régészeti kutatások 2006 m árciusában
kezdődtek el a Haáz Rezső Múzeum szervezésében, Sófalvi András vezetésével.1457 A
megnyitott két 5×5 -ös szelvény a templom szentélyének kutatását célozt a meg1458.
A két szelvényből előkerült adatok alapján a templomnak két fázisát különíthettük el ( 154.
kép).
I. fázis : A feltehetően 13. századi építésű templomról részben közvetett, részben
közvetlen adataink vannak. Egyrészt a sírok betöltéséből apró freskótöredékek, illetve a
szentély falazásától eltérő habarcsrögök kerültek elő, amelyek együttesen egy korábbi
templom közvetett bizonyítékai voltak. Ennek konkrét nyomaira a diadalív és a hajófal
kapcsolatának vizsgálata során bukkantunk. Kiderült, hogy itt egy erőteljes falelválás
mutatkozott, ami abból keletkezett, hogy a szentélyfalat utólag illeszt ették hozzá egy korábbi
templom falaihoz, mintegy kibővítve kelet fele azt.1459 A korábbi fal feltehetően az Árpád –
kori templom részét képezte. Ennek alapozását pusztán az alapárokba bedobált kövek
képezték habarcs nélkül. Az alapozási árok mélysége alig érte el az 50 cm -t. A sekély
alapozás egyben magyarázatot szolgáltat a sírok által negatívan hagyott felületnek, hiszen itt
húzódott a korábbi, feltehetően egyenes záródású szentély, a feltárt sírok pedig ehhez a
templomhoz igazodtak.
II. fázis : Ekkor a koráb bi szentélyt elbontották, és kelet felé kibővítve egy támpillér
nélküli sokszögzáródású építményt emeltek. A keletelt templom északi falai mintegy 40 –50
cm-re magasodtak a korabeli járószint fölé. A régészeti megfigyelések arra utalnak, hogy ezt a
templomf ázist nem használták sokáig, a padlóját nem törték át sírok, omladékából egyszer –
kétszer meszelt falfelületek mind ezeket a megfigyeléseket támasztják alá. A templom
sekrestyéjének nem találtuk nyomát. Közvetlen a szántás által bolygatott rétegek eltávolít ása
után jelentkeztek is a templom falai, egy erőteljesen téglás, habarcsos, köves
omladékrétegben, mintegy 20 –25 cm mélységben . Ez a későbbiekben a templom diadalívének
bizonyult ( 152. kép ). A szentély északi falai mintegy 10 cm mélységben kerültek elő, e zek
még felmenő falak voltak. A déli oldalon ezzel ellentétben már csak az alapozás utolsó
kősorait sikerült feltárni ( 155. kép ). A jelentős, mintegy méteres szintkülönbség az északi és
déli oldal között azzal magyarázható, hogy a templom működésének idejé ben egy terasz volt
kiképezve a domb aljában, aminek belső részét a több száz éves művelés és az erózió
eltávolított ( 155. kép ).
A falazat világosszürke, durva, nagy szemű kavicsos, meszes, jó megtartású habarcsból
készült, másodlagosan felhasznált téglábó l és folyami gömbkövekből. A téglák nagyon
változatos méretűek és típusúak voltak. Az utólagos elemzésüknél kiderült, hogy közülük
számos római ( tegula mamatae ) és idomtégla volt. Némelyiken besimított átlós díszítéssel.

1457A feltáráson részt vettek: Demjén Andrea, Oniga Erika, Szász Viktor, Derzsi Csongor, Zólya Levente, Balázs
Bence, Nyárádi Zsolt.
1458A leírásunk a publikált anyag alapján készült. (NYÁ RÁDI 2012 \1, 155 –193.)
1459NYÁRÁDI –SÓFALVI 2007, 20.

216
Egyes elemek pedig egyenesen kapcso latba hozhatóak a város területén levő római fürdővel.
Egy jó példáját figyelhettük meg tehát a római építőelemek középkori utóéletének,
felhasználásának.1460
A szentély közepében egy kövekből és téglákból, a fentebb említett fal szerkezetével és
habarcsával megegyező oltáralapozást tártunk fel. A bontási omladékrétegből szép számmal
kerültek elő a tetőszerkezethez kapcsoltható ácsszegek, valamint a templomot borító vakolt
felületek, amelyek fehérre voltak meszelve, egy -két rétegben.
Az omladékréteg eltávolítá sát követően előtűnt a szentélyben egy sárga agyagból kialakított
padló, amely a diadalívnél véget ért. A hajóban már csak az áthordott, letaposott agyagos föld
volt megfigyelhető. Ezt a templom legutolsó járószintjét sírok beásásai sehol sem törték át.
Alatta egy barna, humusszal kevert agyagos réteg jelentkezett, amelyet egy korábbi padlóként
azonosítottunk. A szentély és a hajó között egy 8 –10 cm szintkülönbség alakult ki, amely
egyben a sárga agyagpadló vastagsága is volt. Ezen a részen, a padlót átvágó téglás, habarcsos
betöltésű gödröt bontottunk ki, benne kevés famaradvánnyal, ami egy oszlopnak volt a
cölöpgödre a templom tengelyében.
A padló alatt egy kevert, törmelékes habarcsos réteget dokumentáltunk, amelyből kisméretű
kopottas barnás, szürkés és rózsaszínes freskótöredékeket gyűjtöttünk. Ezeknek az anyaga
tiszta, soványítatlan égetett, oltott mész volt.
A szentélyben a padló és az omladék alatti sírföldből kizárólag lassúkorongolt, szürkésbarna,
barna, szemcsés homokkal soványított tölcséres, tago lt peremű késő Árpád -kori fazekak
töredékei kerültek elő.
Temetkezések : A két szelvényben összesen 27 temetkezést azonosítottunk. Ezeket
nagyon közel találtuk a felszínhez, az erózió így nagy rombolást vitt véghez a csontanyagba.
Egyrészt a szántás bolyga tta őket, másrészt a téli fagy nagyon rosszállapotú és szórványos
temetkezések feltárását eredményezte. A nagy mennyiségű szórványcsont jelentős számú sír
elpusztulására utalt.
A sírok betöltését vizsgálva azt látjuk, hogy legtöbbjük már építési rétegeket vág át, hiszen
beásásuk habarcsrögöket, téglatörmeléket tartalmazott. A 7, 13, 17, sírok betöltése volt
viszonylag tiszta, feltehetően ezek a legkorábbi temetkezések. Számos sírban (5, 25) már
freskótöredéket is találtunk, amely egy felújításhoz, átépítésh ez köthető. Ezek egyben a
legkésőbbi feltárt temetkezések ( 153. kép ).
A sírok tájolása nagyjából megegyezik egy kivételével, a 21. temetkezés, mintegy 40 fokkal
tér el észak -dél irányban a többiekhez képest, de rá viszont már egy szintén teljesen keletelt
sírt temettek (20. sír), így a keltezés szempontjából ebben az esetben figyelmen kívül
hagyható a tájolásbeli különbség.
A legtöbb esetben a karok kinyújtva, vagy enyhén behajlítva helyezkedtek el a test mellett, de
akadtak olyanok is, amelyek esetében a bal kar nyújtva, a jobb pedig a medencecsonton
feküdt (10. sír). A sírok között nem túl nagy számban, de találunk a medencén összekulcsolt
pozíciót is (11. sír). Koporsó nyomait csupán elvétve észleltük, egyedül az 5. sírban
figyeltünk meg famaradványokat, koporsószeget egy sírban sem találtunk. A 17. sír esetében
jelentős mennyiségű szerves anyag maradványait észleltük, amely a test valamiféle anyaggal
való beborítását feltételezi. A halotti lepel nyomait egyértelműben a 15. sírnál figyeltük meg,
ahol fels zedés közben a koponya alatt sötétbarna, elszenesedett szerves anyag maradványait
észleltük. A 12, 16 sírok esetében megfigyeltük, hogy a két gyereket egymás kezével
összekulcsolva, együtt temették el.
A temető keltezése az előkerült leletek, sírmelléklete k alapján a 13 –15. századok közé tehető.
Az 1. szelvény délnyugati sarkában, a sírföldben, közvetlenül a szubhumusz fölött,
másodlagos helyzetben 8 hajkarikát találtunk. Ezek közül kettő réz, mindkettő bordázott végű.

1460NYÁRÁDI –ZĂGREANU 2011, 234.

217
A többi hatnak az anyaga bronz, ezek k özött négy sima S -végű, kettő pedig bordázott. Mivel
egy helyről kerültek elő feltételezzük, hogy egy bolygatott temetkezés mellékleteit találtuk
meg. Erdélyben nem túl gyakori eset ilyen nagyszámú hajkarika sírba helyezése. A többi lelet
már a temető késő bbi használatával kapcsolatos. A 10 sírban, szintén már másodlagos
helyzetben egy Nagy Lajos (1346 –1349) által kibocsájtott ezüstdénárt találtunk, amelynek
egyik oldalán a korona, a másikon egy angyal látható.1461 A 6. sír felszedése közben
deréktájon egy ker ek kovácsoltvas övcsatot találtunk, amely szintén a 14 –15. századra
keltezhető.

VII.1.p. Székelyszentmiklós ( Sancto Nicolao ), Nicoleni, unitárius templom
2. A falu első írásos említése a pápai tizedjegyzékben, 1334 -ben Sancto Nicolao -ként
található, ekkor papja két báni dénárt fizetett.1462
A régészeti terepbejárások a település létrejöttét valamikorra a 13. századra helyezik.
A belterület több pontján előkerültek Árpádkori fazekak, ezek közt egy cserépüst töredékei
is.1463
A falu történetéből a következő forrás 1566 -ból származik, ekkor a lófőségéből kiesett
Lwkacchÿ Peter nevét jegyezték fel.1464 Szintén ebben az esztendőben az adózó
jobbágyporták összeírásánál öt háztartást találunk.1465 A rákövetkező esztendőben a lófők 25
dénáros adóösszeírásában Szentmiklós négy portával szerepelt.1466 1569 -ben a már addig is
birtokos siménfalvi Benke Pál, Mátyás és Péter részbirtokukra újabb adományt kaptak János
Zsigmondtól.1467
Jelentős birtokai voltak Szentmiklóson Székely Mózes apjának, János deáknak ( Johannes
Literatus ), aki 1576 -ban a főemberek 50 dénáros adójában 11 egész jobbágytelek után
adózott.1468 Itteni részbirtokait a szomszédos Siménfalván udvarházzal rendelkező Székely
Mózes örökli, akinek az egyik jobbágyát, Vitalis Györgyöt 1591 -ben név szerint is említik.1469
Székely Mózes szentmiklósi részbirtokait fia örökölte, akitől hűtlenség címen I. Rákóczi
György 1636 -ban elkobozta és tanácsosának Szalánczy Istvánnak adományozta.1470
A Basta által császári hűségre esketett nemesek, lófők és szabad székelyek összeírása
Szentmiklóson csup án 5 szabad székelyt talált.1471 Két évre rá már három lófőt és egy
darabontot is jegyeztek a faluból.1472
Az 1614 -ben Bethlen Gábor által elrendelt összeírá s a faluban három lófőt számolt , rajtuk
kívül egy szabad és egy gyalog székelyt, két jobbágyot és egy jöv evényt.1473 Az eddig ismert
Lukaczy és Szent Annai nevek mellett feltűnnek a Tiboldi , Vitalius , Pap és Szász családnevek
is.1474
A 16 –17 század fordulóján a faluban az összeírások szerint 75 –80 fő lakhatott.
Jelentős népességnövekedés nem történik a 18. századi g. 1700 -ban tartott adófizető lakosság
összeírásban 6 szabad embert és két jobbágyot találunk. 1475 A második, szintén az ebben az

1461CNH. II. 79.6, UGER 1980, 419.
1462MonVat I. 133.
1463BENKŐ 1992, 207.
1464SzOkl ú.s. VII. 25.
1465SzOkl ú.s. VII. 40.
1466SzOkl ú.s. VII. 61.
1467SzOkl II. 266.
1468SzOkl IV. 29.
1469SzOkl ú.s. I. 242, 254.
1470JAKAB –SZÁDECKY 1901, 359.
1471SzOkl ú.s IV. 112.
1472SzOkl ú.s IV. 162, 174.
1473SzOkl ú.s IV. 350.
1474SzOkl ú.s IV. VII, 109.
1475Uszék 1700 –1722, 35.

218
évben tartott összeírásban 5 ökröt tartó család van. 1701 -ben 9 adózó van, abból 1 szabad
zsellér, egy pedig jobbágy.1476
Arra, hog y ebben az időben hány fő volt hadra kötelezett az 1712 -ben tartott összeírás
ad választ, ahol is 6 lófő szerepel. Az adóösszeírások adatai alapján is látható, hogy 1700 –
1720 között a 10 –12 családos Székelyszentmiklós településen 5 –6 fő volt hadköteles, íg y a
teljes lélekszám adót nem fizetőkkel együtt hozzávetőlegesen 60 főre tehető.1477
A II. József által elrendelt első hivatalos népszámlálás alkalmával, 1786 -ban 20 házat
írtak össze, amelyben 110 lakos élt. Ezek közül 60 férfi, 1 pap, 5 nemes, 12 paraszt é s polgár
örököse, 6 zsellér, 8 meg nem határozott társadalmi kategória, 1 katona. A 17 éven aluli
gyerek száma 16 fő volt.1478 Ezek közül 1789 -ben 94 lakos volt az unitárius hiten.1479 A
faluban még voltak katolikusok is, akik a keresztúri egyházhoz tartoztak .1480 A lakosság
jelentősen a 19. század közepéig sem gyarapodott, 1850 -ben is mintegy 133 lakost találunk a
faluban, ekkor nincs más felekezet csak az unitáriusok. A század végére a lakosok száma 195,
ekkor eléri a legmagasabb számát, azóta a népességfogyás áll andósult.1481
3. A románkori egyházzal rendelkező település filiái Kiskede és Nagykede voltak. Az
Árpád -korban Nagymedesér is leányegyháza lehetett. A település az unitárius vallásra térése
után is megtartja az anyaegyház státusát, leányegyházaival Kis – és N agykedével egy
egyházközséget alkottak. A szegényes forrásanyag nem teszi lehetővé magának az
egyházközség működésének, lelkészei névsorának bemutatását, ámbár a rendelkezésre álló
adatok is sok tanulsággal szolgálnak.
A hajdanán szebb napokat is megélt eg yházközség együtt a leányegyházakkal igencsak jó
feltéteket biztosíthatott, hiszen 1638 -ban Bonyhai György a szentpéteri iskola lektora
felcserélte állását a szentmiklósival.1482 A korábbi filiák 1816 -ban önállósodtak1483, hiányuk
nagyon megérződött az építkezés ek kivitelezésénél, hiszen ebben az időszakban Nagykedében
275 unitárius, míg a kisebbik faluban 118 hívő volt.1484
4. A templom 17 –18. századi történetéről, javításairól csupán kevés adattal
rendelkezünk. Annyi bizonyos, hogy a 17. század végére a templom g ótikus boltozata
beomlott, 1691 -ben új, kazettás mennyezetet kapott.1485 Az 1732 -ben tartott vizitációs
jegyzőkből kiderül, hogy a „Sz:Mikósi nagy templom majd elpusztul”.1486
1781 -ben kicserélték a kisebb harangot, amely helyett egy 46 fontosat öntettek.1487
A szá zad folyamán feltehetően több beavatkozás is zajlik a templomon, befalazzák
egyik bejáratát is. Egy nagyobb méretű felújításról 1763 -ból egy építési felirat is
megemlékezett.1488 A sokszoros renoválás ellenére a templom egyre rosszabb állapotba került.
1789 -re a vizitáció „ a Templomot olly romladozva s félelmes állapotba találá, melly […]
haladék nélkül való meg építtetésére szükséges előre való Készületeket committálá a Visitácio
az Ecclának ‖.1489 Ekkor részletesen leírják a pusztuló félben levő templomot és ann ak belső

1476Uszék 1700 –1722, 124.
1477Uszék 1700 –1722, 124.
1478DÁNYI –DÁVID 1960, 364.
1479EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 722.
1480LENK, 4. köt. 174.
1481VARGA 1998, 295.
1482KÉNOSI –UZONI 2009, 457.
1483SZENTANNAI 1999, 62.
1484VARGA 1998, 293.
1485EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 712.
1486EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1715 –1752, 161.
1487EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 716. 9. pont.
1488HOC TEMP LUM RENOVATUM EST IN HONOREM UNIUS VERI DEI ET FILIJ EJUS JESU CHRISTI
TEMPORE CURATORIS DOMINI DANIELIS SZTANNAI AO DNI 1763.
1489EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 711.

219
berendezését is.1490 A meghasadt templom tíz , szintén megromlott támpillérrel volt
megtámasztva. Az épület zsindellyel volt fedve. Egy bejárata volt, fa ajtóval, a fényt négy
ablak szolgáltatta. A harmadik ablak a nyugati részen volt, nyílván későbbi mint a többi. A
síkfödémen kazettás mennyezet volt. A prédikálószék kőből épült, amely fölött egy
virágokkal díszített szószékkorona volt. Előtte egy éneklőszék állott, amelyet 1779 -ben
készíttetett Farkas János gondnoksága alatt az egyház. Az úrasztala f ehér volt és négyszögű,
amely egy régi textíliával volt letakarva. A templomban levő padok és székek igen vegyesek,
felemásak voltak.
5. A 19. században épített templomban több régi faragvány is ismeretes. A déli bejárat
küszöbkövének egy hengertagos ajtó keretet használtak fel, amelynek közeli párhuzamait
Rugonfalva, Oklánd és Felsőboldogfalva templomainál találjuk.1491 A románkori faragvány
mellett a ma álló templomba másodlagosan beépített faragványok1492 arra utalnak, hogy a 15 –
16. század során a korábbi Árpá d-kori templomot nagymértékben átépítik, szentélyét
elbontják és helyette egy gótikus, sokszögzáródásút tíz támpillérrel megerősített épületet
emeltek, a ma is megtalálható három gyámkő pedig arra utal, hogy mennyezete boltozott volt.
Ekkor épülhetett a te mplom kerítőfala, meg az ehhez csatlakozó önálló torony is,1493 amelybe
két középkori harang kapott helyet.1494 Az átépítések során két bejáratot működtethettek,
legalábbis erre utalnak azok a nyíláskeret -töredékek, amelyek legalább két különböző
ajtókeretből sz ármaznak.
Az új templomba a nyugati bejárathoz beépítették az elbontott templom gótikus csúcsíves
nyílású hornyolt profilú ajtó kőkeretét, ennek küszöbének pedig egy korábbi ajtókeretet
használtak fel. Ugyancsak érdekes ha megfigyeljük ugyanennek a bejárat nak az ajtaját,
amelyen világosan látszik, hogy próbálták másodlagosan befaragni, több kevesebb sikerrel.
Maga az ajtóvasalat és annak felirata is elárulja, hogy nem ide készítették1495. A faajtó
alaposabb megvizsgálása után megállapíthatjuk, hogy a felső íve s részén fűrészelés nyomok
láthatóak, illetve, ha kívülről nézzük, akkor a díszítő kis fa ívek régi nyoma is látszik az ajtó
külső felületén, amely nem egyezik a jelenleg beépített kő ajtókeret ívével, tehát nem együtt
használták őket. Érdekes megjegyezni, hogy az 1789 -es vizitációs leírásban a templomnak
csak egy ajtaja volt. Az sem tartjuk kizártnak, hogy Nemes Sándor által adományozott ajtó az
1819 –1823 között újjáépített tordátfalvi templom elődjének bejáratából származik. A 18.
század elején tűnik fel a Nemes család Tordátfalván1496, és igen valószínű, hogy
adományozásával a saját egyházközségét támogatta. Ennek az ajtónak a zárszerkezete a
felirata tanúsága szerint 1795 -ben készült.
Feltehetően a régi szószékkoronát is átrakták, a régi épületből az újba, hiszen a ma is
használatos jóval később, csupán 1902 -ben készült.
A templom mennyezetéhez szintén felhasználták a Musnai Dániel által készített 1691 –
es kazettás mennyezetet. A jelenleg álló templomban 143 kazetta található. Ezekeket az új
helyre kerülésük kor átfestették, napjainkra ez megkopott, alatta sok helyen előtűntek a 17.
századi festés nyomai, köztük a virágmotívumok és ez eredeti színek is. A kazettákat tartó

1490EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 711 –713.
1491DÁVID 1981, 304.
1492A toronyalatti bejárato t egy csúcsíves nyílású, hornyolt profilú kőkeret szegélyezi, a déli portikus oldalfalába
egy kúp alakú tagozott gyámkő van beépítve, egy másik darab a torony előtt szabadon áll. A torony déli falában
kialakított toronyfeljáró boltozatába hasáb alakú farag ott, élszedett kváderköveket építettekbe, az egyiken egy
hornyolás figyelhető meg. A torony második szintjén, a déli falon, a lépcsőfeljáróval szemben van befalazva az a
faragvány, amelyet Dávid László és Benkő Elek sem észlelt.
1493EUEGYLT Matrix 1779, 157.
1494EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 712 –713.
1495 EXTRUCTORE ALEXIUS NEMES TORDATFALVA ANNO 1796 D 20 MAI.
1496Uszék1700 –1722 II. 180.

220
falécek az újra beépítés során máshova kerültek, több esetben látható olyan, hogy a mintá kat
fedik a lécek.
6. Az első osztrák katonai térképen még jól látható, hogy a település temploma a falu
északnyugati felében található egy kisebb magaslaton ( 157. kép ). A későbbi térképeken ezzel
ellentétben a templom már lent, a falu között van feltünt etve.
7. A már elbontott templom helyszínét Orbán Balázs is szemrevételezte, azonban
megfigyelései kissé túlzónak bizonyultak. Ő egy nagy apátsági templomot rekonstruál
leírásában, amelynek méreteit 36 lépésben adta meg, záródását félkörívesnek írta le. E ttől a
helyszíntől nem messze egy másik épületnek a nyomait is megfigyelte, amelyet a falu
második templomának vélt, amely az Árpád -kori elpusztulása után épült.1497 A téves
meghatározást részben Dávid László leírásai, majd később Benkő Elek terepszemléje
tisztázta. Benkő egy hozzávetőlegesen 20 m hosszúságú, 7 m széles templom alapjait észlelte,
amelynek a tájolása ÉK –DNy -i volt. A második épületnyomot nem templomnak, hanem
paplaknak, vagy más egyházi jellegű épületnek gondolta.1498
2012 -ben jártunk a helyszínen . Sajnos időközben a bozót annyira benőtte a helyszínt, hogy
csupán a templom keleti felének falait észleltük ( 158. kép ). A Benkő által megfigyelt második
épület nyoma nem volt megfigyelhető.
9. A felhagyott és elköltöztetett középkori templom helyén teme tő alakult ki ( 156.
kép). Az új sírok pedig jelentősen tönkretették a régi templom nyomait. Napjainkban mivel a
település igen elöregedőben van, a temetőt nem tisztítják. Azt lassan sűrű bozót kezdi felnőni,
amelynek a gyökerei tovább rongálják a meglevő f alakat.
A templomra vonatkozó források összegyűjtése után kirajzolódott a középkori templom képe.
A kisméretű épület, amelyet egészen a 18. század végéig használtak ma sajnos jórészt
kutathatatlan régészetileg, mivel a közelében jelentős mennyiségű újkori sír található. A
templom pontos méreteit geofizikai kutatásokkal lehetne megállapítani.

VII.1.r. Szentábrahám , (Sancto Abram ), Avrămești, Tomori Padja
2. A települést és templomát legelőször az 1333 -as pápai tizedjegyzékben találjuk.1499
Neve legközelebb 156 6-ban bukkant fel, amikor János Zsigmond hadában szolgált lófők
között Korondi Antalt írták össze.1500 A következő esztendőben a 25 dénáros adó
beszedésekor 11 portát jegyeztek fel.1501 1576 -ban az derült ki, hogy a fejedelemnek 15,
Geréb Benedek özvegyének két egész jobbágytelke volt.1502
1658 -ban bukkant fel az a Jakabházi Pál alkirálybíró, aki a falu nemeseként a 17. század
második felében a templom fő patrónusa volt.1503
3. Az Árpád -korban templommal rendelkező település filiái voltak
Magyarandrásfalva, Gagy és Cse kefalva, amelynek a határában egy középkori kápolnáról
emlékeztek meg a források. A reformációt követően a település az unitárius vallás mellett
maradt.
4. A középkori templomot forrásaink szerint 1681 –1682 között belső berendezésében
jelentősen átalakítot ták. A templomhajót fa kazettás mennyezettel borították, a diadalív északi
fala mellé egy fa szószéket építettek, eléje pedig egy festett feliratos éneklőszéket állítottak.
Valószínűleg ekkor építették a templom nyugati felében levő karzatot is.1504 A felújít ásokat
Jakabházi Pál támogatta, akinek nevét a kazettás mennyezeten örökítették meg.

1497ORBÁN 1868, 117.
1498BENKŐ 1992, 206.
1499MonVat I.115.
1500SzOkl II. 201.
1501SzOkl II. 219.
1502SzOkl ú.s. IV. 38.
1503SzOkl ú.s. IV. 291.
1504BENKŐ 1991, 210.

221
1775 –1781 között újabb nagyfokú renoválások zajlottak. 1775 -ben kőművesmunkák zajlottak
a cinteremfalon, újrazsindelyezték a templomot is. A cintermet ugyanakkor cseréppel fedték
le. A munkálatok során a tornyot is kitatarozták, új padokat készítettek, valamint a padlót
fenyődeszkával borították.1505
1777 -ben Lőrinci János három ólomkeretes ablakot készíttetett a templomra.1506
A széleskörű felújítás nem bizonyult tartósnak, ugya nis már 1795 -ben a templom építésére
fogadott ácsoknak adtak előleget1507. Ekkor már minden bizonnyal tervezték a templom
elbontását, amelyre nem sokára sor is került. Előtte azonban, 1800 -ban egy igen részletes
leírás készült az egyházlátogatás alkalmával az épületről, amelyből állapotára, aspektusára,
valamint belső berendezési tárgyaira vonatkozóan tudhatunk meg értékes adatokat.
Ezen leírás alapján kiderül, hogy a templom a falutól távolabb az Ing völgyében
található. A templomot egy fedetlen, megromlott cinteremfal övezi, amelynek ajtaja délről
nyílott egy kő tornácon keresztül. A bejárat egy vas sarkú és zárú fenyőfa ajtón keresztül
történt. Ennek közepén állott egy kívül -belül pillérekkel megtámasztott, leomlásra hajlamos
kőtemplom, amelynek kőtornya is volt.
A templombelsőbe a torony alatt lehetett bemenni egy erős ajtón keresztül, amelyet belülről
egy falba erősített gerendával lehetett bezárni. A templomon volt egy később készített déli
bejártat is. A világítást négy nagyobb és két kisebb ablak oldott a meg, amelyekben háromban
nem volt üveg, háromban pedig ólomkeretes üvegek voltak.
A templom padlója fenyődeszkából készült. Ekkor még megvolt a kőből rakott diadalív is,
amelynek északi oldalánál állott a fa prédikáló szék , felette a Török Anna és Jakabh ázi Pál
által adományozott szószékkorona. A templomba levő székek festetlen fenyőfából készültek,
amelyeket cserefatalpra állítottak. Készítőjük neve és évszáma is kiderül abból a feliratból
amelyet az egyik oldalára festettek fel. Ezeken kívül v olt még né gy kárpittal borított szék is a
pap és a nemesek számára. Az egyik széket Pálfi Ferenc építtette 1637 -ben. A másik kettőn
1631, illetve 1614 -es felirat állt.
A templom nyugati végében egy cserefa lábakon álló karzat volt, amelynek a mellvédje
gazdagon volt díszítve. A karzatról át lehetett menni a toronyba1508.
A régi templomot elbontva új helyszínen kezdtek neki az építkezéseknek 1803 -ban
Müller János fogarasi kőművesmesterrel a falu közepén. Az új templomot 10 német öl
hosszúságúra, négy öl szélesre, három öl magasra tervezték, amelynek építéséért a mesternek
500 magyar forintot, 15 köböl gabonát, 80 font túrót, 40 font szalonnát, minden háztól egy
tyúkot vagy két csirkét ígértek.1509 A következő esztendőben a csekefalvi leányegyház, hogy
kimentse magát a munká latokból a felső egyházi szerv engedélye nélkül önállósodott1510.
Segítségük nélkül a templomot végül 1811 -ben fejezték be.
5. Az új templomba beépítve jelenleg nem láthatóak korábbi faragványok. A régi
kegytárgyak közül egy 17. századi aranyozott ezüst pohár maradt fent. A 18. századi
vizitációk leírásai szerint a templomnak ekkor még mindkét középkori harangja megvolt1511.
Az írás nélküli kisebbiket feltehetően a század elején újraöntötték. A másikat a második
világháborúban foglalták le, azonban elkerülve a be olvasztást a Magyar Nemzeti Múzeum
gyűjteményébe került1512. Jellemzői alapján Udvarhelyszék egyik legkorábbi harangját a 14.
század második felére keltezik.1513

1505BENKŐ 1991, 210.
1506EUEGYLT Matrix, 137. Közli ADORJÁNI 1991, 45.
1507SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1795, november 24.
1508SzÁUEkL 1751 –1802, 1800 -as vizitáció. Közli BENKŐ 1992, 209 –210.
1509SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1803, novem ber 23. Közli MOLNÁR 1994, 224.
1510SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, november 21.
1511EUEGYLT Matrix, 133. Közli ADORJÁNI 1991, 43.
1512BENKŐ 2002, 42, 357.
1513BENKŐ 2002, 356.

222
6. A régi templom még az 1769 –1773 között készített katonai térképen feltűnik, távol
a falutól ( 162. kép). A második és harmadik felmérés azonban a faluban ábrázolja már az új
templomot.
7. Benkő Elek 1979 és 1985 között a Templomföld nevezetű határrészben
terepbejárásai során nagy, köves, habarcsos foltot észlelt, amelyben középkori tégla és
tetőcserepe k is keveredtek. Az azonosított helyszín egyértelműen a korábbi elbontott templom
területe volt ( 159. kép ).
8. 1985 –1987 -ben régészeti ásatások folytak az 1802 -ben lebontott templom helyén,
amely során teljes egészében feltárták a templomot ( 160. kép ).1514 A térség
településtörténetében igen fontos lelőhelyen több templomfázist azonosítottak, amely közül a
legkorábbit a leletek alapján a 12. századra lehetett keltezni ( 161. kép ).
I. fázis . Az első templomot félköríves szentéllyel az alföldre jellemző döngölt agyag
alapozással építették. Szélessége 0,90 –1,40 m felmenő falaiból kevés maradt meg. A döngölt
alapozás felszínére habarcs nélkül gömbköveket helyeztek el és erre építették a habarcsba
rakott felmenő falakat. A falak vastagságát nem tudták megállapítani , sőt az apszis záródása is
megsemmisült (formáját a megmaradt ívrészlet alapján rekonstruálták) a későbbi sírok
bolygatásai miatt. A fal külső síkja kváderszerűen rakott, sima, oldalával kifele forgatott,
megválogatott homokkődarabokból készült, a falmag pedig apró homokkődarabokból. A
templom hossza 11,6 m, a hajó belvilága 6,5×5,8 m volt.
Ennek a templomnak a műrészleteit érdekes módon nem kőből, hanem téglából
készítették el. Falazótéglából faragtak ki hengertagos idomtéglákat, amelyekből feltehetően
kapuzatot alakítottak ki. Építését azokkal a temetkezésekkel lehetett ante quem datálni,
amelyeknek mellékleteiként 12. századi anonim dénárok, S -végű hajkarikák, valamint
gömbös fejű hajtű volt.
II. fázis . A második templom két lépcsőben épült meg, valamik or a 13. század vége
fele. Ennek az építési módnak az volt az oka, hogy az új épület hajójával körbefogták a régi
templomot, így azt a munkálatok alatt is használhatták.
Első lépésben egy új, támpillérekkel megtámasztott patkó alakú szentélyt (hossza: 5,70
m, szélessége: 5,90 m) és a régi templomhoz keletről csatlakozó, a réginél szélesebb
hajószakaszt (8,40 m) építettek. A fal külső és belső síkját elhasogatott vagy megmunkálatlan
gömbkövekből rakták (96 –105 cm), belsejét pedig apró kődarabokkal töltötték ki. A hajófal
ebben a szakaszban nem érte el a régi hajó délkeleti sarkát. A második fázis a keleti hajórész
bővítését és az első kőtemplom elbontását eredményezte (a hajó belső hossza 14,40 m). A
nyugati homlokzat elé torony épült (alapterülete: 4,90×3,90 m) északnyugati és délnyug ati
sarkán átlós támpillérekkel. A hajó és a szentély északi oldalához szintén egy -egy támpillért
építettek. Ez egyértelmű kötésben volt a hajó nyugati falával, így Udvarhelyszék legkorábbi
tornyaként tarthatjuk számon a bögözi m ellett.
A torony és a támpillérek falait gondosan rakták hasított kövekből, több habarccsal. A
nyugati és a déli bejáratnál megtalálták az eredeti küszöbköveket, a faragott keretnek csak a
lenyomata maradt meg a falon. A szentélyt téglaboltozattal fedték, melynek beomlasztott
(1802 -es elbontás) maradványait eredeti helyzetében, habarcsba ágyazva a szentély
közepében találták meg. A hajóban átlósan rakott középkori téglapadló habarcs nélkül i
részleteit bontották ki, mely a sorozatos temetkezések miatt megsül lyedt. A téglapadlót áttörő
65. sírból egy Zsigmond -kori, 1389 –1427 között vert obulus került elő, mely közvetve a fázis
keltezését is jelenti. A kronológiát további éremmellékletes sírok finomítják (Nagy Lajos,
valamint Károly Róbert dénárok).
III. fázis . A harmadik periódust a sekrestye képezi, melynek falai nekiépültek a hajó
és a szentély északkeleti támpillérének, belevágva a domboldalba. A sekély alapokat

1514Az ásatást Benkő Elek, Demeter István, Székely Attila végezték. Az eredmények közzét étele: Benkő 1992.
208–238. Leírásunk ez alapján készült.

223
hasogatott vagy megmunkálatlan homokkőből rakták, a felmenő falak anyaga a gótikus
falakénál kis ebb és vékonyabb, homokos habarcsa eltér a korábbiaktól (vastagsága: 70 –80
cm). A sekrestye korát a padlójában talált néhány kerámiadarab alapján a 15. századra tették.
Felépítése után már nem temetkeztek ide.
A késő középkor folyamán a hajó északi falát h árom támpillérrel erősítették meg (a
nyugati és a középső épült korábban, mivel falazásuk eltér a keleti támpillérétől). Alapozásuk
hasított gömbkövekből készült tömör falazással és sok habarccsal. Építésüket a 15 –16.
századra keltezték. A hajó délkeleti s arkában egy mellékoltár alapozását tárták fel, valamint
nagy mennyiségű festett vakolatra bukkantak.
IV. fázis . A negyedik periódusban csak javításokra és különböző módosításokra került
sor. A hajófalat északról újabb belső támpillérrel erősítették meg, a pillérek között pedig
köpennyel tették ellenállóbbá a falakat. A pillér korát a 16 –17. századra keltezték. A
szentélyben 3×3,20 m -es, négyzet alaprajzú, feldúlt kriptát tártak fel, melyet korábbi sírokkal
megbolygatott földbe ástak. A kripta a Jakabházi cs alád nyughelye lehetett, kora a 17.
századra tehető. A téglával padolt feldúlt kriptában, négy felnőtt és egy gyermek csontváza
volt azonosítható. Feltehetően a 18. században számolták fel.
A templom déli oldalán feltárták a cinteremfal egy szakaszát. A fa lat alapozás nélkül,
kemény állagú habarcsba, homokkőből rakták. Korhatározó lelet hiányában a cinteremfal
építési idejét feltételesen a 17 –18. századra keltezték
Temetkezések : A feltárások során összesen 176 temetkezés nyomait azonosították. A
temetkezése k a 12. századtól egészen a 18. századig húzódtak. A sírok nagy része melléklet
nélküli volt, a hajó nyugati falának külső részéről, a szentély keleti falának külső részéről, a
templombelsőből és a keleti, valamint a délkeleti támpillérek közelében kerülte k elő. A
reformációt követően megnőtt a korábbi szentélybe temetettek száma. Ugyanekkor elterjedtek
a koporsós temetkezések is.

VII.1.s. Szombatfalva , (Sombathfalwa ) Odorheiu Secuiesc, katolikus templom
2. Az Udvarhely után bejegyzett Sancto Georgio -t Or bán Balázs Szombatfalva
plébániájára vonatkoztatta1515, ezt a későbbi szakirodalom egyöntetűen elfogadta. Ezek szerint
a falu első említése 1333 –34-ben történik Szent György névalakban, amikor Péter nevű papja
hét báni dénár tizedet fizet.1516 1497 -ben Sombathfa lwa alakban tűnik fel egy birtokcsere
kapcsán, amikor a kolosmonostori konvent előtt Kecseti Péter széplaki, almási, szentiváni
részbirtokait özvegy Szentmihályi Györgyné Erzsébettel elcseréli a bikafalvi, hévaszói,
szombatfalvi mikecsrétei, ozfalvi, marto nosfalvi székely örökségével1517.
A nemesi ranggal rendelkező Szombatfalvi család első ismert tagjával, Szombatfalvi
Gergellyel 1505 november 13 -án találkozunk először, amikor Udvarhely városában tartott
székely nemzeti gyűlés végzéseiben esküdté választják é s kirá lybírói funkcióval ruházzák
fel.1518 1560 -ban Szombatfalvi Jánossal szintén bíróként találkozunk amikor Bethlenfalvi
Geréb János nagygalambfalvi birtokát elcseréli Hestfalvi Gergelyné Zsófi asszonnyal és
ennek fiával Pállal az ő bethlenfalvi örökségükér t.1519
A 16. század közepén a Szombatfalvi családnak két férfitagja ismeretes. 1566
júliusában II. János király hadában híven szolgált székely főemberek között találjuk
szombatfalváról Gergelij Alberth -et, Zombatfalwij Matet , mindkettő absensként van
feltünte tve.1520 Ugyanabban az évben az udvarhelyszéki nemes, lófő és fejedelmi adózó

1515ORBÁN 1868, 63.
1516MonVat I. 115.
1517SzOkl ú.s. VIII. 176 –177.
1518SzOkl ú.s. VIII. 220.
1519SzOkl ú.s. V. 77.
1520SzOkl ú.s. II. 203.

224
jobbágyporták összeírásában Szombatfavi Benedeknek három jobbágyportát írtak össze.
Ugyanekkor megtudjuk, hogy a faluban a fejedelemnek hat jobbágyportáját veszik számba.
Ezeken kív ül még két jobbágytartót számolnak a faluban: Gálfi Mihályt és Fancsali Ferencet,
egy-egy portával.1521 1567 -ben a 25 dénáros adó összeírásból kiderül, hogy további nyolc
szabad, adózó porta van a faluban.1522 Ez hozzávetőleg száz fős lakosságot jelent, amely eg y
udvarhelyszéki közepes méretű településnek felel meg.
1567 -ben a főnépek, a fejedelmi hadjáratban résztvevő lófők és az öt évnél régebbi jobbágyok
összeírásában találjuk Szombatfalváról György István, és Pál Lőrinc nevét.1523 Ugyanebben
az évben Telegdi Mih ály udvarhelyszéki lófők összeírásában a faluból csupán egy lófőt talál
Albert Gergelyt.1524 További szombatfalvi lófő bukkan fel 1589 -ben,amikor Fancsali Ferenc
lófő nevét említik egy tanúvallomás kapcsán.1525 1576 -ban összeírják az ötven dénáros adót
fizetők n évsorát, ekkor a fejedelem öt forintnyi összeget fizet, összeírják Vancsádi Ferenc,
valamint Szombatfalvi Benedek nevét, de összeget nem jegyeznek fel. Ugyanekkor
Szombatfalvi Benedek ócfalvi birtoka után 50 dénár illetéket fizet1526.
1635 -ben újból összeírjá k a falu hadköteleseit, a nemeseknél Gálfi Jánost és
Szombatfalvi Pétert jegyzik. Az összeírásban külön feltüntetik a régi és új lófőket, az apjukat
a fiukkal együtt, az özvegyeket, a régi és új gyalog puskásokat.1527
A két nemes család birtokán kívül még a 1 7. században is jelentős fejedelmi birtokok voltak
Szombatfalván. 1644 -ben I. Rákóczi György birtokainak összeírásában a szombatfalvi
határból említenek 5 hold földet, 50 köböl búzára, mint fejedelmi tulajdont.1528
A Gálfi családnak szintén udvarháza volt Sz ombatfalván, amint az I. osztrák katonai
felméréshez csatolt írott mellékletben olvasható1529.
3. A források alapján a falunak már az Árpád -korban saját temploma lehetett.
Egyházilag végig önálló volt a középkor folyamán. Katolikus hitén maradt a reformációt
követően is. 1599 -ben Szombatfalván Bacsonyi András volt a plébános.1530 A gyülekezet
megtartotta régi védőszentjét is, így 1689 -ben még Szent György a templom védnöke.1531
1638 -ban Lengyelfalvával mint filiával közös szombatfalvi egyház Udvarhely plébániájához
csatlakozott.1532 1657 -ben ismét önálló plébánia. A családok száma ekkor kb. 40, lelkek
száma kb. 250. Leányegyháza Lengyelfalva volt.1533
1692 -ben a szombatfalviaknak és a bethlenfalviaknak 200 forint büntetés terhe alatt
meghagyják, hogy papot fogadjanak1534.
1702-ben panasszal fordulnak a vizitációhoz, hogy Lengyelfalva nem segít a templom
fenntartásában úgy, mint régen, amikor székek szerint volt megszabva a segítség mértéke. A
szombatfalviak azt kérik, hogy ha nem segítenek, akkor a székek szerint számolják ki a
fizetendő pénzt1535.

1521SzOkl ú.s. VII. 39 –41.
1522SzOkl. II. 220.
1523SzOkl ú.s. VII. 50.
1524SzOk l ú.s. VII. 54.
1525SzOkl ú.s. I. 57.
1526SzOkl ú.s. IV. 38.
1527SzOkl ú.s. V. 342.
1528SzOkl ú.s. VII. 91.
1529FERENCZI 1997, 59 –64.
1530SzOkl ú.s. III. 137.
1531SCHEM 1882, 193.
1532VESZELY 1860, 433.
1533VESZELY 1860, 300.
1534GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 64.
1535GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 218.

225
Az 1711 -ben készített jegyzőkönyvből kiderül, hogy a templomnak fa haranglábja
volt, amelyben egy harang állott1536.
4. A pápai tizedjegyzékben említett templomról nem rendelkezünk középkori
forrással. 1702 -ben a vizitáció arról számolt b e, hogy nincsen cinteremkert, a kőtemplom a
talajmozgások miatt igen meg van repedve1537. A mozgó talaj végül megpecsételte a templom
sorsát, így a század végén elbontották . 1795 -ben a település központjában anyagának
felhasználásával Szombatfalvi János királ ybíró segítségével újjáépítették. Elbontásakor azt
jegyezték fel, hogy két felöl vörös festékkel az apostolok képe volt felfestve, az oltár fölött
Szent Péter mezítlábas alakja, amint kiszolgálja az oltáriszentséget. A férfiak felöli oldalon
Szent Barnabás képe volt megfestve, amelynek gótikus tábláján az 1555 -ös évszám volt
látható1538.
5. A régi templomból az újba átkerült egy gótikus, pilléres szárú keresztelőmedence,
amely mindmáig használatban van. Orbán Balázs leírása alapján értesülünk, hogy az egyik
hosszúkás harangja középkori. A mára már elpusztult felirat nélküli harangot nem leh et
pontosabban keltezni.1539
1711 -ben a kegytárgyakat két aranyozott ezüst kehely és a hozzá tartozó patena, egy
cibórium jelentette. Ezeken kívül volt még egy régi misekönyv is.1540
6. A középkori templomot nem sokkal elbontása előtt még feltüntették az első ka tonai
felmérésen ( 164. kép ). A későbbi térképeken az egyházi épület már a falu közepén található.
7. A 18. század végén elbontott épület helyszínén a későbbiekben a falu temetője
alakult ki, így a helyszín nem ment feledésbe ( 163. kép ). Orbán Balázs is bes zámol t a régi
helyszínről.1541
A területet Sófalvi András többször felkereste. A nyugati szélében sikerült
azonosítania egy megcsúszott szakaszon a templom kerítőfalát. 2013 -ban elkészítettük a
terület részletes topográfiai felmérését ( 168. kép ), amelyből kid erült, hogy korábban a
templomot egy kis dombocskára építették, amelyet északról lehetett megközelíteni ( 167. kép ).
Sajnálatos módon az újkori temetkezések teljes egészében ráfednek a középkori
templom falaira, csupán a sírok közötti kis sávokban maradt me g érintetlen rész. A
megmozgatott földben jelentős mennyiségű építési törmelék figyelhető meg, amelyek a
pusztítás méreteiről árulkodnak ( 165. kép ).
9. A falutól északnyugatra található templom helyszíne régészetileg kutathatatlan az
újkori sírok miatt. Ezek gödrei feltehetően a középkori templom és a sírállomány nagy részét
elpusztították ( 166. kép ). A betonkeretes sírok olyan sűrűn állnak egymáshoz, hogy geofizikai
kutatásokkal sem vizsgálható a helyszín. A középkori templom újkori történetére vonatkozóan
a latin nyelvű iratanyagok még rejthetne k újdonságokat, ezek részletes átfésülése ugyanis nem
állt módunkban egyelőre.

VII.1.t. Vargyas , (Wargyas ), Vârghiș, unitárius templom
2. A település pápai tizedjegyzékben való szereplése nem egyértelmű. Két névalak
található, amelyek közül az egyik Villa Wardach a legtöbb kutató szerint Bardóccal
azonosítható, hiszen ismerve a jellegzetes betűvesztéseket és a pap nevét is villa Bardach -ról,
azaz Bardócról lehet szó.1542 A legújabb kutatások szerint inkább fedheti Vargyast az 1334 –
ben felbukkanó villa Voygia s1543. A névalak feltehetően a Vorgias ból torzult el1544.

1536GyÉSzL Canonica visitatio. 1711: 1. doboz, 1. kötet, 14.
1537GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 224.
1538JÁNÓ 2008, 19.
1539BENKŐ 2002, 341
1540GyÉSzL Canonica visitatio. 1711: 1. doboz, 1. kötet, 14.
1541 ORBÁN, 1868, 63.
1542HEGYI 2012, 1 00.
1543MonVat. I/1. 133

226
A település története és fejlődése szorosan összefügg a vármegyei területeken is nagybirtokos
Daniel családdal, amely már 1396 -ban szerepel a forrásokban1545. A család Vargyason
valamikor a 15. század másod ik felében telepedhetett le. 1499 -ben Daniel Lukács ( Luce
Danielis de Wargyas ) fordult a székely ispánhoz, mivel Bikfalvi Jánosi Györgyöt és János a
fehér vármegyei Rákoson levő részjószágait jogtalanul bitorolják1546. A család a faluban
jelentős birtokokra t ett szert, amelynek központjaként egy méretes kastélyt is kiépítettek az
idők folyamán.1547 A család egyben a templom fő patrónusa is volt. Harangok, kegytárgyak
adományozása mellett minden bizonnyal komoly részt vállaltak a templom fenntartásában is.
3. Feltehetően a pápai tizedjegyzék falvai között szereplő Vargyasnak már az Árpád –
korban saját temploma volt. A reformációt követően a település az unitárius vallásra tért át, és
ezen a hitén is maradt. A településen a 18. században felbukkan a reformáció is a Daniel
család református ágának köszönhetően.1548
4. A középkori templom 1715 -ben jó állapotba n volt. C seréppel volt fedve, a torony
meg kőből építve . Benne két harang volt. Az egyiket Daniel István adományozta 1667 -ben. A
kisebbik 1615 -ben készült1549.1762 -ben munkálatok zajlanak a tornyon, ugyanis a
jegyzőkönyven a torony építésére felvett pénzről olvashatunk1550. Ekkor minden bizonnyal
magasíthatták a tornyot, de legalábbis újrafödték, hiszen az 1778 -as vizitációkor már cserép
volt a tornyon. 1763 -ban új harango t is vásárolt a gyülekezet1551.
1789 -ben Lázár István püspök vizitációjakor igen alapos leírás készült a középkori
templomról1552, amely az országút mellett,a temető fele forduló határnál volt. A méretes
cseréppel fedett kőtemplom 15 támpillérrel volt megerősítv e, amelyek közül 12 faragott
kövekből volt rakva. A templomot négy ablak világította meg, amelyek kőkerettel voltak
ellátva. Egy ötödik üveg nélküli ablakocska a templom nyugati részen volt, a karzat
megvilágosítása céljából.
A templomba való bejárás egy déli és egy nyugati ajtón keresztül történt. Ezek szintén
faragott kőkerettel rendelkeztek. A templomon egy harmadik bejárat is volt, amely a nyugati
karzatba vitt fel. A hajót zöld alapú, vörös szegélyű virágmintákkal díszített kazettás
mennyezet borított a. A korábbi szentélyt a hajótól diadalív választotta el, amelynek déli
részéhez egy vaskapcsokkal odaerősített kő prédikálószék volt. A prédikáló szék és a kőfal
között volt a Beke Judit által adományozott papi szék, amely gazdagon volt díszítve. Ez előtt
állt a zöld festékes, vörös párkányozással díszített éneklőszék, amelyen Ferencz Sámuel
iskolamester kézzel írott könyvei voltak elhelyezve. A templom diadalívének boltozata alatt
volt a Daniel család ülőhelye. Előtte egy kőből kifaragott úrasztala állott . A templom északi
oldalán egy hosszú karzat volt, egy másik a nyugati oldalon kapott helyet, amelyre a templom
külső részéről lehetett feljutni egy tornácba foglalt lépcsőn keresztül.
A templomot kőből épített kerítőfal övezte, ennek külső része vakolt és meszelt volt, teteje
zsindellyel volt befedve.
A templom nyugati részénél a cinteremfallal egybeépítve egy különálló kőből épített,
cseréppel fedett torony volt, amelybe a kerítés magasságáig kő lépcsőkön lehetett bemenni,

1544HEGYI 2012 105–106
1545ORBÁN 1868, 228.
1546SzOkl III. 136.
1547DÁVID 1981, 352 –353.
1548Daniel János a fejedelmi udvar kedveltje reformátussá lett. A széki alkapitány és fejedelmi követ Olasztelekre
költözött át. A szombatos perek kapcsán több esetben is erőszakosan lépett fel az unitáriusokkal szemben
(BENCZÉDI 1884, 92.)
1549SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció, közli MOLNÁR, 1999, 164.
1550SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es vizitáció, 1762 -es bejegyzés.
1551SzKUEL Unit. Viz it. Jegyz. 1795 –1802, 1778 -as bejegyzés.
1552EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 416 –417.

227
azon felül négy részből álló fal épcső vezetett fel a toronyba. A torony alatt boltozott ülőfülkék
voltak. A tornyon egy 1777 -es évszámmal ellátott ajtó állott.
Pontosan nem ismerjük annak okát, hogy 1812 -ben miért kezdték el bontani a középkori
templomot. A korábbi vizitációs források ne m számoltak be arról, hogy állapota rossz lett
volna. A bontás hátterében feltehetően az állhatott, hogy erre az időre a falu súlypontja
jelentősen áttevődött az északi részre. A korábban a település északkeleti szélén álló templom
helyszíne a hívek többsé gének már nem felelt meg. Az alszeg és a felszeg között már
korábban is voltak hasonló összekülönbözések. 1696 -ban Vargyasi Balázs a saját házában
imaházat akart létrehozni a felszegiek számára1553. A kezdeményezés részben sikerrel járt,
ugyanis 1715 -ben és 1 744-ben is a vizitáció megtiltja a papnak és a kántornak, hogy tógát
vigyenek csak imádkozásra mehetnek1554.
1818 -ban már javában zajlottak az építkezések. Hogy az anyagbeszerzés gördülékenyebben
menjen minden falusit felszólítottak, hogy vegye ki a részét az anyagok szállításából.1555
A templomot végül 1820 -ban fejezték be.
Egy 1849 -es bejegyzésből megtudjuk, hogy a régi templom helye a még részben álló kőfallal
van körülvéve1556.
A terület a 19. század közepén a faluban egyre nagyobb számot elérő reformátusok bir tokába
került, akik egy kis fa kápolnácskát építettek a régi templom fölé.
5. Korábban nem sok tárgyal rendelkeztünk a régi templomból. Dávid László szerint
látható helyre az új templomba csupán egy fenyőtobozzal díszített kannelurás reneszánsz
pillért he lyeztek a szószékfeljáró mellvédje elé. Ugyanakkor a templomfal lábazati részébe
sok hasáb alakú kő van beépítve, de egyikük sem profilált1557.
2012 -ben a teljes vakolatot eltávolították a templom hátsó részéről, ahol faragott kváderek
mellett egy elfalazott ablak is észlelhető volt.
6. Az első katonai felmérésen a település temploma a délkeleti részen található, a falu
szélén, közel a Daniel birtokokhoz és kastélyhoz ( 169. kép ). Ezt a templomot a második
katonai felmérés idejére a település felső, északi rés zének közepére szál lítják át. Minden
részről körül öleli az országút. Hasonló képen ábrázolja a harmadik katonai felmérés is.
7. Miután a terület a reformátusok kezébe került és egy fakápolnát építettek rá,
fokozatosan feledésbe merült, hogy azon a részen volt a falu hajdani temploma. Így, amikor
1993 -ban a református leányegyház új templom építését tervezte váratlanul ért mindenkit a
középkori romok előbukkanása. Erre egyértelmű bizonyíték akkor mutatkoz ott, amikor a telek
nyugati szélében egy méretes mész oltó gödröt ástak. A gödröt sikerült nagyrészt a középkori
toronyra nyitni, így annak környezetét teljesen el is pusztították. A hír hallatára a helyszínre
érkező Bartók Botod előtt már egyértelmű volt, hogy a régi templom nyomaira bukkantak.
8. Az erdővid éki település 1814 -ben elbontott középkori egyházának helyén 1993 -ban
új templom építését kezdték el. Ennek okán Bartók Botond ásatásokat kezdett a helyszínen.
Érdekes módon a középkori templom legfontosabb részét, a szentélyét régészeti felügyelet
nélkül ásták ki, illetve dúlták szét, ugyanis erre a részre esett részben az új templom
alapozása. A régészeti feltárások mai szemmel nézve elég elavult, kutatóárkos módszerrel
folytak, a lelőhely rétegtani viszonyainak megfigyelése nélkül, a cél a falak felszíni
megtalálása volt, temetkezések szakszerű feltárására nem került sor ( 170. kép ). Ennek

1553KÉNOSI –UZONI 2009, 442.
1554SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció.
1555Vargyasi Egyházközségi Jegyzőkönyv töredéke 1813 –1818. Vargyasi Unitárius Egyházközség Irattára.
1556SzKUELVizit. jegyz. 1844 –1850, 1849 -es bejegyzés.
1557DÁVID 1981, 352 –353.

228
ellenére a munkálatok leletekben igen gazdagok voltak, amelyekről a rövid és zavaros ásatási
jelentésektől eltekintve nem készült tudományos összefoglaló1558.
A felszínre k erült falak és leletek alapján csupán két nagy fázist sikerült elkülöníteni, pedig
egy ilyen gazdag nemesekkel bíró és népes faluban többnek kellett lennie. Az alkalmazott
módszerek azonban csupán ennyire voltak képesek. Az új templom alapozásának ásásakor 1,5
m mélységből emberi maradványokat jeleztek, ami nem meglepő, ha a templom legfontosabb
részét ásták meg. Elzöldült, szakszerűtlenül kiszedett koponyákról esik szó, a mellékletek
nyílván nem kerültek elő. 1994 -ben a templom északi oldalánál kutattak, a hol 32
ezüstéremből álló lelet került elő. A munkálatok a következő esztendőben folytatódtak. A két
évben összesen 14 egy méter széles kutatási árkot nyitottak, emellett 7 szelvény kitűzésére is
sor került.
A kiásottak és a közölt jelentés alapján két temp lom alapjai mutatkoztak.
I. Fázis A román kori templomnak támpilléres, félköríves szentélye volt, északon
sekrestyével. Belsejének hossza 12,5 m volt, szélessége 4,1 m. Az északi oldalon egy 2,4×3,1
méteres sekrestye húzódott. A félkör alakú szentélyt négy támpillérrel látták el. Az ásatások
idején nem sikerül tisztázni a nyugati oldalon feltárt 4,8×4,10 méteres alapterületű falrész
rendeltetését , amely lehetett akár egy korábbi torony alapozása is. Ez igen valószínű, ugyanis
a déli és délnyugati oldalon egy -egy támpillér volt, a másik kettőt beépítették a gótikus
templom északi falába. Ennek a templomnak a nyugat i oldalon, a tornyon keresztül volt a
bejárata. A nyugati bejárat küszöbe alá egy díszített andezit tömb volt beépítve, amely a
románkori templom ajtókeretének a része volt. A gótikus sekrestye padlóelemei közül egy
keresztelőmedence került elő. Ez a kétré szes medencék kategóriájába tartozik, amikor a tál
közvetlenül az oszlopból nő ki. A medence felső része négyszögben kiképzett, peremei
csapottak, széles, lapos felületet képeznek. Ezt a típust az esetek zömében a románkorra
keltezik.1559 Az elülső peremén ro vásírásos szöveg található. A felirat készítője rosszul mérte
föl az írnivaló hosszát, néhány jel a bal oldali peremre csúszott át. Olvasata feltehetően az,
hogy „ Mihály írtán követ ‖.1560
A templomot valamikor falképekkel borították. Töredékek a régészeti kut atások során
is előkerültek, ugyanakkor meglétére a templom elbontásakor történt megfigyelések is
rávilágítanak1561.
A feltárt román kori templom építését az alaprajzi forma, valamint a rovásírásos
keresztelőmedence a 13. század második felére – 14. század el ejére teszik, és a pápai
tizedjegyzékekkel összhangban, Vargyast Erdővidék korai plébániaegyházai közé sorolják.
II. Fázis . A nagyrészt elbontott korai templom helyébe, az északi és nyugati falak
felhasználásával a 15. század második felében – 16. század e lején építették a gótikus
templomot. Ennek méretei az ásatási közlemény szerint 23 m hosszú, 7 m széles, északi
felében egy 5,6×3,1 m sekrestyével és egy 3,1×2,6 m osszáriummal. A sekrestye padlója a
temploméhoz hasonlóan lapos kövekből készült. A sekresty e padlóelemei közül került elő a
kő keresztelőmedence. A templomot támpillérek övezték, négy a szentélyen, három a déli
részen, egy -egy az északnyugati és délnyugati oldalon. 1,3 méterre a faltól egy 2,1×1,1 m
alapterületű oltáralapozás került elő. A nyuga ti és a déli oldalon volt a bejárat, itt homokkőből
kifaragott küszöböt tártak fel. Nyugaton egy 3,5×2 m portikus volt.
4,3 méterre a gótikus templom falától egy méretes torony alapjai kerültek elő a már
említett körülmények között. Ez 80 százalékban a fal on kívül volt. A kerítőfal nyomai főként
a templomtól északra és nyugatra kerültek elő.

1558 A feltárások 1994 –1995 között folytak, beszámolónkat az 1994, illetve 1995 -ös jelentések alapján
készítettük el. (BARTÓK 1995, 145, valamint BARTÓK 1996, 176 –177.)
1559TARI 2012, 180.
1560BENKŐ 1994, 487 –489.
1561GYÖNGYÖSI 1889, 232.

229
A diadalív nyugati felében egy Hunyadi és egy Mátyás érmét találtak. Ezt kezdetben a
gótikus építések keltezésére használták azonban a későbbiekben már annak az éremkin csnek a
darabszámát gazdagította, amelyhez még 1995 -ben további 21 érme került elő. A
kerámiaedényben elásott pénzek – Zsigmond -kori, quartingokból (1430 –1437) álltak. Az igen
nagy jelentőséggel bíró és ritka éremlelet darabszáma a feltárást közlő publikác iókból nem
világos, míg az ásatási közleményben 53 éremről olvashatunk, addig a numizmatikai
tanulmány már a pénzkincs részének tekinti a Hunyadiak leleteit is1562.
9. Vargyas elpusztult temploma azon okból került fel mégis a listánkra, annak ellenére,
hogy t erületén részben egy új templom áll, mivel a két épület között nincsen folytonosság. A
korábbi unitárius, majd a református templom építései között a terület pusztán állott. Az
építéskor lezajlott ásatások szakszerűtlenségükből kifolyólag nem ástak le a kö zépkori temető
rétegeiig. Mivel az új templom csupán a keleti szentélyrészre fedett rá, így annak nagy része
szabadon van napjainkban is, azaz kutatható. Kimondottan fontos lenne a falu nemesi
családjának a temetkezéseit azonosítani, hiszen a Daniel család nemcsak Vargyas, de egész
Udvarhelyszék történetében jelentős szerepet töltött be.

VIII. 2. Középkori kolostortemplom
VIII.2.a. 1. Székelyudvarhely , (Vduorhel ) Odorheiu Secuiesc, domonkos kolostor
2. A történelmi forrásokban való felbukkanása hasonlatos a számos székelyföldi
településhez, csupán az Árpád -kort követően, a tizedjegyzéki összeírásokban találunk rá
Vduorhel névalakban. 1333 –1334 -ben István nevű papja hét báni dénárt fizetett1563. A Szent
Miklós hegyi templom lelkészének első fennmaradt írásos em lítése 1317 -ből származik, ekkor
Konrád nevű papját említik .1564A település kialakulásának kezdetei kapcsolatban lehetnek
magával a település elnevezésével is . Az Udvarhely névalak utalhat arra, hogy a telegdi
székelyek betelepítése előtt királyi udvarház áll hatott itt, valószínűleg annak a római
határerődnek a romjai fölött ahova utóbb a kolostor és a vár is épült.1565 Sajnos források híján
nem rendelkezünk adatokkal, arra vonatkozóan, hogy a településen kolostort működtető
koldulórend miféle hatással lehetett a nnak fejlődésére nézve, vagy milyen kapcsolat alakult ki
a székelység és a szerzetesek között.
3. A településnek Szent Miklós tiszteletére szentelt temploma mellett működő kolostor
sorsa a reformációval megpecsételődött. Pontosan nem ismerjük, hogy az udva rhelyi
domonkos kolostort mikor is hagyják el szerzetesei. Egy 1524 -es összeírás szerint ekkor a
városban 6 áldozópapja és 3 segítő testvére van a rendnek.1566 Szabó György szerint 1523 -ban
alakul helyébe az udvarhelyi ferences rendház, amelyet 1531 -ben a bra ssóival egy időben a
ferencesek elvesztettek.1567
1588 -ban egy rendelettel Udvarhelyszékből kitiltották a katolikus papokat, azok csak
az előkelők udvari szolgálatában maradhattak meg.1568 Ez rendkívül hátrányos helyzetbe
hozta a vidék katolikus lakóit.
4. A köz épkori kolostorról szintén szegényes forrásanyaggal rendelkezünk. Ennek
legfőbb oka az lehetett, hogy működése és birtokai nem terjedtek túl Székelyudvarhelyen és
tágabb környékén. A legkorábbi írásos forrás a kolostorról 1497 -ből való, amikor a domonkos
rend pesti tartományi gyűlésén az udvarhelyi rendházat is említették, amikor azok koldulási
határait jelölték ki. Az udvarhelyi rendház a Székelyföld egész területéről gyűjthetett

1562PAP–BARTÓK 1996, 175.
1563MonVat I. 115, 133.
1564SCHEM 1882, 191.
1565BENKŐ -DEMETER -SZÉKELY 1997, 15.
1566HORVÁTH 1916, 204.
1567SZABÓ 1921, 105.
1568EOE . III. 33–34.

230
adományokat úgy, hogy a brassói és segesvári barátok is kéregethettek Udvarhe ly vidékén.
Cserébe az udvarhelyiek felkereshették Szászrégen térségét.1569
Az udvarhelyi kolostor működésében jelentős zavarokat okozhatott Báthori István
erdélyi vajda és székely ispán, aki egy frissen szervezett világi birtokközpontot szeretett volna
kiépí teni a székelység közepén.1570 Igen kérdéses, hogy miként fért meg egymás mellett a
vajdai hatalom és a működő kolostor, ugyanis a vajda az erődítési munkálatokon kívül
elkezdte egy rezidencia kiépítésének munkálatai is. A források szerint a belső udvaron
házakat tapasztottak, hová székely embereket vittek és tartottak fogva1571. Benkő Elek
feltételezése szerint az északi részen álhatott egy világi épület, talán egy udvarház, amelyet a
vajda használt1572. Így a kolostor zavartalanul működhetett. Sajnos régészetileg a 15. század
végi építkezésnek egyelőre csupán egy erődítési elemét tudjuk kapcsolatba hozni a vajdával.
Az 1562 után épült keleti ágyútoronyba beépítettek egy annál korábbi ívelt falszakaszt,
amelyre később ráépült a torony északi védőműve1573.
Az építkezése ket a vajda nem fejezhette be, hiszen a székely székek az ellenük
elkövetett hatalmaskodások miatt 1492 -ben II. Ulászló királyhoz fordultak, aki a panaszok
hallatán elveszi Báthoritól a tisztséget és azt Losonczi Lászlóra, valamint Drágfi Bertalanra
ruházt a át.1574
Az udvarhelyi kolostorra a következő jelentős forrásunk 1525 -ből származik, az
erdélyi domonkos vikariátus kolostorainak jegyzékéből. Ebből az derül ki, hogy az udvarhelyi
kolostor teljes konventnek számított a 16. század elején, amelyet a perjel vezetett.
Ugyanakkor a felszentelt papok és klérikusok együttes száma nem haladta meg a hatot. Az
alacsony létszámot segítő testvérekkel egészítették ki, akik közül egy varga, illetve egy
szakács volt1575.
A rendházat a reformáció első hullámai még 1529 -ben nem söpört ék el. Ebben az
évben Kolozsvári Bálint alperjelként szerepelt.1576 A kolostor azonban a végnapjait élhette,
hiszen Kőhalmi Péter perjel beszámolója alapján az erdélyi Domonkos kolostorok közül
ekkor csupán a gyulafehérvári és az udvarhelyi működött.1577
Szabó G yörgy szerint 1523 -ban alakul helyébe az udvarhelyi ferences rendház,
amelyet 1531 -ben a brassóival egy időben a ferencesek elvesztettek.1578 Az, hogy 1523 -ban
ferencesek lettek volna itt, a történeti források ellentmondanak. A jezsuiták későbbi
beszámolói al apján a kolostort, ha már a rend nem is működött itt 1567 -ben dúlták fel, amikor
a puritanista hatás elérte Székelyföldet is. A későbbi tanúvallatásokból az derül ki, hogy a
templom katolikus relikviáit Kovács Jakab hordta ki a templomból és gyújtotta fel.1579
Feltehetően ez az adat a várbeli kolostortemplomra vonatkozott, amelyet a későbbiekben
bezártak és lőszerraktárnak használtak.1580 A székely felkelés leverése után a kolostor
területére 1562 -ben elrendelik egy vár kiépítését.1581A munkálatok kezdetben erődítés i
jellegűek. A masszív védőművek erősítésére négy ágyútornyot, sarokbástyát építettek.1582 A
kolostorépületeket is átalakítják a világi céloknak megfelelően. A 16. század végéig azonban

1569VESZELY 1860, 392 –393.
1570BENKŐ -DEMETER -SZÉKELY 1997, 16.
1571SzOkl I. 277.
1572BENKŐ 2012, 258.
1573SÓFALVI 2012, 202.
1574SzOkl III. 124.
1575HORVÁTH 1916, 204.
1576BENKŐ 2012, 256.
1577IPOLYI 1867, 673.
1578SZABÓ 1921, 105.
1579VESZELY 1860, 382.
1580ALSJ 1921, 37.
1581EOE II. 160.
1582SÓFALVI 2012, 202.

231
a kolostortemplom nagyjából az eredeti formájában maradt. Ennek köszönhet ően, amikor a
katolikus Mindszenthy Benedek 1591 –1598 között Udvarhelyen várkapitány lett,1583 az
időközben az Erdélyben visszatérő jezsuitákat hozat a régi kolostorba. A kitisztított
épületbelsőt helyreállították, visszahelyezték az oltárokat is. A jezsuiták sikeres térítésekbe
kezdtek, beszámolójuk szerint ünnepnapokon annyi volt a hívő, hogy nem fért el a
templomban.1584 1594 -ben sikerült visszafoglalniuk a plébániatemplomot is. Pár év alatt a
szerzetesek a katolikusokat számbeli fölénybe hozták, ezzel megdönt ve a kényes egyensúlyt a
két felekezet között.1585 A beszámolók szerint ekkor több mint kétezer embert kereszteltek
meg az atyák.1586
Pontosan nem ismerjük a jezsuiták udvarhelyi tevékenységének történetét. 1604 -ben
Kornis Boldizsár várkapitány védelme alatt a c síki ferences kolostor főnöke, a lengyel
származású Lubieneczky Valér vezérlete alatt öt társával bevonult a várbeli kolostorba.1587 A
városbeli reformátusok igen ellenszenvesen fogadták őket. Ennek oka elsősorban az volt,
hogy Deák Mihályné az udvarhelyi bír ó özvegye a kolostor malmát és rétjét vissza kellett
szolgáltassa,1588 azért „ megpróbálta elűzni gonosztevő, sőt gyilkolásra is hajlandó emberek
segítségével ‖ – panaszolta egy levélben a kolostorfőnök a helyzetet Kornisnak, a védelmét és
a segítségét kérve. 1 605-ben a ferencesek már nincsenek a városban.1589 A dolgot még
érdekesebbé teszi, hogy 1606 szeptemberében Pécsi Simon a Jezsuita Társaság erdélyi
rektorának, Káldi Györgynek írott levelében említést tesz az udvarhelyi jezsuitákról,1590
akiket a következő eszte ndőben ismét kiutasítanak az országból. 1625 -ből további adatok
erősítik a jezsuiták udvarhelyi jelenlétét.1591
A ferencesek Udvarhelyi tartózkodására nehezen értelmezhető az 1629. évi adat,
amikor a főegyházmegyei zsinatot hívják össze, amelyben az udvarhely i Rendtartományt is
említik.1592 Ekkorra azonban már megtörtént a régi kolostortemplom feldarabolása, átépítése.
A templomot két részre osztották, amelynek világi funkciót szántak, csupán egy imatermet
hagytak az egyházi célokra. Ezek a munkálatok Kornis Fere nchez köthetőek, aki zálogba
vette a fejedelemtől a várat és nagyfokú helyreállítási, átalakítási munkálatokba kezdett.1593
Így amikor a vár visszaszállt a fejedelemre az új összeírások tájékoztatnak „ az klastromból
csinált első új ház ‖-ról, és „ az klastrombó l csinált felső első palotát ‖ említenek. Az imaterem
az öreg új palotában volt, amelyben „ praedikálnak. ‖1594
A reformátusok 1612 -ben Némethy Gergely várkapitány segítségével erőszakosan
elfoglalják a Szent Miklós plébániatemplomot.1595 A katolikusok ellenállását látva Bethlen
Gábor megparancsolja, hogy a katolikus papot űzzék el a városból és helyette prédikátort
hívjanak.1596 Cserébe elvesztett templomukért 1614 -ben felajánlja a katolikusoknak, hogy a
várbeli templomot használhatják, akik ezt nem fogadják el, mivel az romos állapotban van így

1583VESZELY 1860, 382.
1584ALSJ 1921 , 37.
1585Nem helytálló tehát Dankó Imre azon felvetése, amely Udvarhely felekezeti összetételét lineárisnak tekinti,
vagyis a 16. században a város 20 százalékát tartja katolikusnak, majd fokozatosan növekedve a 17. században
30, a 18. században 40 százalékk al számol. (DANKÓ 2001, 436 –437).
1586MOLNÁR 2009, 196.
1587BOROS 1925, 68.
1588KARÁCSONYI 1923, I. 428.
1589KARÁCSONYI 1924, II. 279.
1590ALSJ. 1921, 159.
1591SZÖGI 2006, 251.
1592KOVÁCS 2007, 6.
1593SÓFALVI 2012, 205.
1594SzOkl VI. 90 –105; 116 –122.
1595VESZELY 1860, 383.
1596MOLNÁR 2009 , 197.

232
Bethlenfalvára kénytelenek misére járni.1597 1615 -ben ugyan a kolozsvári országgyűlés az
udvarhelyi templomot, a tövisi, a somlyói és a kolozsmonostori templomokkal egyetemben
visszaszolgáltatja a katolikusok birtokába, de számos adat utal arra, hogy a határozatot sosem
ültették gyakorlatba1598. 1630 -ban a gyulafehérvári országgyűlésen az udvarhelyi katolikusok
felpanaszolják, hogy a helyzetük még megoldatlan és nem építették újra számukra a várbeli
templomot1599.
A helyzet orvoslására a z udvarhelyi katolikusok számos beadványt terjesztettek fel a
fejedelemnek, amelyek nem mozdítják előre az ügyüket . Végül Brandenburgi Katalin
fejedelemasszonyt keresik meg kérésükkel, aki 1630 -ban Apafi György vezetésével
bizottságot állított fel.1600 Mivel a két felekezetnek a vitás ügyet ezek után sem sikerült
rendezni, a templomot bezáratta. Mindaddig, amíg közösen egy új templomot fel nem
építettnek addig a várban egy –egy termet kapott a két felekezet.1601
A piactéren felépített új templommal rendeződött a v ita a két felekezet között.1602 Ezt
követően nincsen adatunk arról, hogy a várban egyházi jellegű tevékenységek zajlottak volna.
A 17. század második felében a vár gyakran cserélt gazdát. Rövid ideig Kékedy
Zsigmond, majd a Kemény, Bornemissza családok, majd Szentpáli János, illetve a fejedelem
tulajdonában találjuk. A Rákóczi szabadságharc alatt a vár hol a labanc, hol a kurucok kezén
volt, míg Pekry Lőrinc 1706 -ban leromboltatta.1603
5. A középkori kolostorból kevés tárgyi anyagunk van. A régészeti ásatások sor án
másodlagos helyzetből kerültek elő faragványok, így gótikus mérműves ablak, és borda
töredékek váltak ismertté.
6. A várról 1699 -ben, az elpusztítása előtt készített Giovanni Morando Visconti egy
felmérést ( 177. kép ).1604 Ezen a körülkerített, ágyútornyok kal és füles bástyákkal megerősített
vár középső részén még jól kivehető a déli oldalon a kolostortemplom formája, valamint az
ettől északra található kolostornégyszög. A későbbi átalakítások feltehetően formailag
megőrizték a korábbi alaprajzi elrendezést . A felmérésen egy másik épületegyüttes az
északkeleti sarokban, a bejárattól nem messze tűnik fel.
7. A kolostor és a vár pusztulását követően egy igen részletekbe menő leírását találjuk
Orbán Balázsnál, aki a látható nyomok alapján elkészítette a romok f elmérését is. Az ő
alaprajza igen felértékelődik, ugyanis 1880 -ban ezen a helyszínen a romok részbeni
felhasználásával elkezdték építeni a Főreáliskolának szánt épületegyüttest.
Orbán egy olyan épülettestet ír le, amelynek nyugati oldala nyitott volt. A dé li oldalon
volt a korábbi kolostortemplom, amelynek még felismerhető volt hat támpillére . Ezek közül
kettő a nyugati homlokzatnál, két pillért pedig a szentély záródásánál volt. Ez a leírások és az
alaprajz szerint egyenes záródású volt. A hajó feltételeze tt szélessége kb. 20 lépés volt, hossza
pedig 38. A déli oldalon románkori köríves ablakokat is megfigyelt, egy másik hasonló ablak
a nyugati oldalon volt. A látottak alapján a kolostortemplom korát átmenetinek vagyis a 13 –
14. század fordulóján építettnek ítélte meg1605.
Benkő Elek a Ferency Lukács által készített 19. századi fényképfelvételek, valamint a
Rochboch metszet alapján úgy gondolja, hogy a rendház épülete egyszárnyú lehetett, ahol a

1597ALSJ 1921, 159.
1598ZAYZON 1893, 23 –24.
1599EOE IX. 107 –108.
1600ZAYZON 1893, 23 –24.
1601ZAYZON 1893, 24.
1602ZAYZON 1893, 15.
1603SÓFALVI 2007, 206.
1604SEBESTYÉN 1984, 30.
1605ORBÁN 1868, 59.

233
templom a déli oldalon állott, míg északon valamiféle világi épület lehetett, am elyet a
későbbiekben emeletes belső várrá építettek ki.1606
8. A vár belső részén már több régészeti ásatás is zajlott. 1981 –1985 között Ferenczi
István kutatott, 2002 -ben pedig Marcu -Istrate, Daniela. 2009 -ben a Haáz Rezső Múzeum
Sófalvi András vezetésével k ezdte meg a kutatásokat, amelyeket 2014, illetve 2015 -ben
tovább folytatott.1607
Ezek közül azonban csak egy, az 1981 -ben végzett érintett konkrétan olyan rétegeket,
amelyek egyértelműen a kolostorhoz köthetőek ( 176. kép ). A belső udvarban nyitott második
felület a kolostortemplom szentélyének északi oldalán került feltárásra ( 173. kép ). Az 5×10
m-es felületen két egymással párhuzamos, 1,20 -1,30 m távolságban lévő délnyugat -északkelet
irányú fal került kibontásra ( 172. kép ). A belső fal derékszögben befordult (174. kép ). A déli
fal alapozása feltöltésre épült, így azt a 17. századi átépítésnek gondolja Sófalvi.1608
Az udvar szintjétől 1,6 m mélységből 14 keletelt, többnyire bolygatott sírokat tártak fel ( 171.
kép). A kezek általában a medencén voltak, egy részük k oporsós volt1609 (175. kép ).
Az előkerültek fényében Benkő Elek azt a következtetés vonta le, hogy mivel a
templom körüli temető sírjai a szentélytől északra feküdtek, a kolostorépület a déli oldalon
helyezkedhetett el1610.
Az ásatások során freskótöredékek jele zték, hogy a kolostortemplomot falképek
ékesítették. A leletek sorát különféle faragványtöredékek színesítették.
9. Székelyföld egyik legkorábbi kolostoráról mindezidáig nagyon kevés adattal
rendelkezünk. A levéltári források, amelyek a reformáció zavaros időszakát tárják fel csupán
irányvonalakat vázolnak fel. Mindezidáig nincsen konkrétum arra vonatkozóan, hogy milyen
is lehetett a kolostor formája. Létrejöttének keltezése is csupán Orbán Balázs megfigyelésein
alapul. Nincsenek továbbá adataink arra nézve sem, hogy miként működhetett a kolostor,
amikor a világi hatalom is jelen volt a falak között.
Távlatilag éppen ezért igen értékesek lehetnek a Sófalvi András vezette feltárások,
amelyek reményeink szerint a jövőben újabb részleteit hozza felszínre.

1606BENKŐ 2012, 258.
1607SÓFALVI 2012, 123 –124.
1608SÓFALVI 2012, 123.
1609FERENCZI 2002, 60–61.
1610BENKŐ 2012, 257.

234
VII.3. Fejedelemségkori templomok

A reformációt követően jelentős átalakulások mentek végbe nemcsak felekezeti,
hanem egyházbeosztási, illetve egyházjogi téren is.
Amint azt már a reformációról szóló fejezetünkben is hangsúlyoztuk, az új tanok
térségünkben c supán az 1570 -es éveket követően hoz tak döntő változásokat. Ez kezdetben
csak ritka esetben változtatta meg az egyházi beosztást, a korábbi leányegyházak még
évtizedekig a középkori anyaegyház függőségében maradtak.
A rendszer szétbomlása a 17. század első felében öltött nagyobb méreteket, amely
végig nyomon követhető a század folyamán. Az egyházi önállóság igénye, főként a
települések népességének növekedése folytán következtek be. Az önálló egyház alapításának
legfőbb feltétele a saját templom volt, így e bben az időszakban igen megnő az új templomok
építésének a száma.
Régészetileg Udvarhelyszéken a fejedelemségkori egyházi építészet még alig van
kutatva, így csupán csak tendenciák vázolhatóak fel. Művészettörténetileg ez a korszak a késő
reneszánsz idejér e esik, azonban ha az alaprajzi formákat vizsgáljuk, akkor továbbra is a
gótika határozza meg az épületek aspektusát1611. A reneszánsz főként a kapuzatokon
követhető nyomon. Először a szemöldökgyámos kapuk pálca vagy kimatagos keretelésben
mutatkoznak (Homoró djánosfalva, Homoródszentpéter, Székelymuzsna). Később az egyenes
lezárású ajtókeretek mutatják, hogy az új stílus levetkőzte a gótikus formákat. Homoródújfalu,
Siménfalva)1612.
A reformáció utáni templomok régészeti feltárása tíz esztendővel ezelőtt kezdődöt t el.
A munkálatok a templomfelújításokkal kapcsolatosan zajlottak, amikor nem várt korábbi
falak kerültek elő. A legelső ilyen feltárásunk Bikafalván kezdődött 2006 -ban1613, majd a
következő esztendőben Telekfalván folytatódott1614. Ezt követően Etéden1615, majd
Városfalva1616 templomának környezetében kerültek elő hasonló nyomok. 2015 tavaszán
pedig Homoródszentpálon egy régészeti felügyelet során kerültek elő templomra utaló
jelenségek1617.
Ezeknek a feltárásoknak az alapján elmondható, hogy az alaprajzi forma a gótiku s
szentélyformát követve sokszögzáródású, támpilléres. Bikafalva és Telekfalva esetében a
diadalívet is kiképezték. Az egyházi épületek tájolása is a régi hagyományokat követi, vagyis
a kelet -nyugat irányt. A középkori méretes templomokhoz képest ezek jóva l szerényebbek.
Bikafalva temploma 12×5 m alapterületű, a telekfalvi még kisebb, 10×4 m volt, amelyet aztán
a század második felében ki is bővítettek.
Esetenként, főleg a század első felében a középkori egyházi hagyományokat a
temetkezések terén is követték. Így a telekfalvi templom belsejében összesen 68 temetkezés
nyomait azonosítottuk1618. Az időközben átalakult temetkezési rend torzulását jelenti, hogy
ebben az időszakban a település még Patakfalva anyaegyházához tartozott. Ugyanakkor
számunkra még mindmáig megoldatlan rejtély, hogy az említett temetkezések közül csupán
egy volt felnőtt, feltehetően a templom patrónusa, a többi pedig kisgyerek, illetve csecsemő

1611DÁVID 1981, 22.
1612DÁVID 1981, 29 –30.
1613DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2006, 17 –34.
1614NYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 73 –105.
1615SÓFALVI András: Raport de arheologică preventivă. Atid (jud. Harghita), biserica reformată . 2013.
Kézirat.
1616SÓFALVI András: Raport de arheologică preventivă. Orășeni (jud. Harghita), biserica unitariană . 2013.
Kézirat.
1617Lásd a templomról szóló leírást.
1618NYÁRÁDI –SÓFALVI 2009, 84 –91.

235
volt. Szintén Kerültek elő temetkezésnyomok Szentpál református templománál, ahol sajnos a
kutatás volumene nem tette lehetővé a további megfigyeléseket.
Ha a század első felében temetkeznek is a templombelsőbe, a Geleji Kánonok utáni
egyházszervezeti rendezést követően már határozottan tiltották a hasonló megnyilvánulásokat.
Ennek okán a 17. század második felében épített Bikafalvi templo m esetében az
épületbelsőben nem kerültek elő emberi maradványok. Az új templom mellé is csak kivételes
esetben temetkezhettek. egy -két esettől eltekintve nem volt jellemző1619.
Ennek a korszaknak a templomai közül több a különféle okok miatt elpusztult.
Gyűj tőmunkánk során 10 –11 hasonló emlék nyomára bukkantunk, legtöbbjüket
terepbejárásunk során egészen pontosan lokalizálni is tudtuk. Történetükre vonatkozóan
összegyűjtöttük az elérhető forrásokat, amelyek ugyanakkor igen szegényesek, főként az
épületek pusz tulása környékéről származnak. Homoródkeményfalva esetébe sor került az
azonosított helyszín részletes topográfiai felmérésére is.

VII.3.a. Atyha (Attijha , Atija, Aktija ) – Atia, temető
2. 3. Lásd az Atyháról szóló középkori részt.
4. A mindezidáig beaz onosítatlan helyszínen levő középkori templomot a 17. század
közepén elbontották és a falu felső északnyugati felében építették újjá, egy teljesen új
helyszínen. 1651 -ben Olasz Pál esperes segélykérő levelet bocsájtott ki, hogy támogatókat
szerezzen a temp lomépítésre. Az adakozók között találjuk 1652 -ben Ferenczi György
generális vikárius, gyergyói plébánost, akinek egy feljegyzéséből kiderült, hogy a
kőtemplomhoz, amit az atyhaiak építettek adott öt forintot.1620 Az építkezéseket a későbbi
egyházi sematizmus szerint 1653 -ban be is fejezték és Mária Magdolna tiszteletére szentelték
fel.1621 1657 -ben Domokos Kázmér összeírásában a település az önálló plébániák között
szerepelt, 32 családdal, hozzávetőlegesen 200 hívővel. A faluban ekkor még kis számban
unitáriusok is éltek. A hívek lelki gondozását licenciátus látta el.1622
Erre a templomra vonatkozóan is igen kevés forrással rendelkezünk. 1702 -ben a Szakállasok
szege nevezetű hely szélében egy német öl és egy arasz szélességű templomba járó ösvényt
jelöltek ki, amely kijelölés megsértéséért 24 forint büntetést tűztek ki .1623
1702 -ben XI. Kelemen pápa az atyhai templom számára Mária Magdolna és Szent József
napjaira két esztendeig tartó teljes búcsút engedélyezett.1624 1707 -ben Bajnóczi Gábor
esperessel egyezségre lépnek az a tyhaiak bizonyos feltételek mellett, hogy a korondiakkal
közösen egy papot tartsanak és az Korondon lakhasson1625. Cserébe azt kérik, hogy ne kelljen
besegítsenek a korondi templom fenntartásába, hiszen nekik is elég épületük van1626. Ezen
kívül a korondi pap mi nden második vasárnap át kellett menjen misézni. A közös pap tartása
1733 -ig volt érvényben.1627
1757 -ben XVI. Benedek pápa az atyhai templomban levő oltárt halottak napjára és annak
nyolcadnapjára és minden héten egy napra privilegizálta hét esztendeig. Báró Sztojka püspök
a hétfőt nevezte meg kiváltságos napnak.1628 Az, hogy egy oltárt a pápa kiváltság ossá
nyilvánított, az egy olyan különös kedvezmény volt, melynél fogva azok a misék, amelyet
azon az oltáron végeztek teljes búcsút nyernek mindazon elhunytak, akikért a mise folyt.

1619DERZSI –NYÁRÁDI –SÓFALVI 2006, 17 –34.
1620VESZELY 1890, 146.
1621SCHEM 1882, 175.
1622TÓTH 1994, 300, 378, 3 92.
1623GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112. Oklevelek regesztái.
1624GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112. Oklevelek regesztái.
1625GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112.Oklevelek regesztái.
1626VESZELY 1860. I. 292.
1627SÁVAI 1997, 105 –106.
1628GYFSZG yL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112.Oklevelek regesztái.

236
Egy 1782 -ben készült összeírásból kiderül, hogy a templomban egy hordozhat ó oltár is
volt. A temető a templom mellett volt, kripta nincs az épületbelsőben.1629
1792 -re az épület nagyon rossz állapotba került, az egyházközség a törvények
értelmében a szék előjáróihoz intézett hivatalos levelet, amelyben kérik, hogy küldjenek ki
vizsgálóbiztosokat, akik felmérik a templomot. A levélből az is kiderül, hogy az épület olyan
rossz állapotban van, hogy már nem mernek bemenni a hívek és nincsen ahol a miséket
megtartsák1630.
1794 -ben kötik meg a szerződést a parajdi Kékedi Mihály és Boris Simo n
kőművesmesterekkel egy 12 német öl hosszúságú, templomra, melynek legyen sekrestyéje,
kórusa, pitvara , prédikáló székkel, valamint egy 12 öl magasságú kőből épített toronnyal.
A munkálatokért cserébe az egyházközség 900 magyar forintot, tíz köböl búzát, egy kompana
túrót ígért. Ezen kívül minden gazda köteles volt egy -egy tyúkot adni, valamint egy pár tojást
és egy kupa fehér lisztet.1631 Már azon év őszén elkezdték a kövek hordását, hogy a következő
esztendőben a munka ne sűrűsödjön össze.1632 Az építkezések rendben zajlottak, 1800 -ban
még 300 ft 56 dénár állami támogatásban is részesültek.1633 A helyi plébános Csíkvacsárcsi
Kovács József a saját pénzéből 583 forint 20 dénárt adott1634.
Érdekes módon, a falusi templomok esetében ekkor még igen ritkán találkozunk oly an
esettel, hogy Bécsből hozatott bádoggal fedjék le a tornyot. Az atyhaiak 6 mázsa bádogot és a
hozzá való fehér ónt 240 magyar forinttal vásárolták meg.1635
A templomépítés 1818 -ban már be volt fejezve, ugyanis ebben az esztendőben Rudnai Sándor
Magyarorszá g prímása, Erdély püspöke a templomot felszentelte1636.
5. A templomban 1716 -ban egy oltár volt, mellette egy harangláb állott, amelyben
Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelt harangok voltak használatban, közülük az
egyik a középkori volt.1637 1721-ben Atyhai István papsága alatt egy nagyharangot öntettek,
amelyet 1732 -ben Sorger Gergely püspök szentelt fel Mária Magdolna tiszteletére.1638 1730 –
ban szintén Atyhai István Szentegyházáról egy orgonát vásárolt a templom számára.1639
1736 -ban Kastal József na gyprépost egy négyfontos csengettyűt adományozott az
atyhaiaknak, amelyet a falu közötti haranglábon állítottak fel.1640
6. A II. József idejében készített I. osztrák katonai felmérésen a falu temploma a
település északnyugati szélében állott egy magasabb dom b aljában ( 178. kép ). A későbbi
felméréseken a templom kissé nyugatabbra és a településhez közelebb található, amely arra
utal, hogy azt időközben más helyen építették újjá.
7. A historia domus szerint a település korábbi temploma, amely mintegy 148
eszte ndeig szolgált a mai templommal majdnem átellenben állott, a mai temetőben.
2015 őszén terepbejárást végeztünk a területen, ahol a katonai térképek és az egyházi forrás
jelölte területen téglatöredékeket és habarcsos nyomokat észleltünk ( 180. kép ). Máthé Árpád
egyházi gondnok elmondása szerint a területen a sírok ásásakor jelentős mennyiségben
kerültek elő épületmaradványok ( 179. kép ). A templom ide való lokalizálását az is megerősíti,

1629GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1792 -ben kelt irat.
1630GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1783 -ban kelt irat.
1631GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1794 -ben kelt irat.
1632GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1794 -ben kelt irat.
1633GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 81.
1634GYFSZGyL 642/f. 3. doboz. b. Historia Domus. 1947.
1635GYFSZGyL 642/f. 3. doboz. c. Plébánianapló 1625 –1856. 1796 -os bejegyzés.
1636GYFSZGyL 642/f. 3. doboz. b. Historia Domus. 1947.
1637RNLCs 52 \11, 2.
1638MIHÁLY 2007, 9.
1639GYFSZGyL 64 2/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112. Oklevelek regesztái.
1640MIHÁLY 2007, 10.

237
hogy az elmúlt években az új templom körül egy drénárkot húztak, amelye kben korábbi
templomra utaló leletek nem kerültek elő.
9. A templom 18. század végi elbontása követően a korábbi templom melletti temető
kiterjedt, így a ma is aktív sírkert teljesen ráfedett a korábbi alapfalakra. A terepbejárásunk
során megfigyeltük, h ogy az említett területen több, nagyobb sírcsoport található, amelyek a
korábbi templomot szinte teljes egészében elpusztították, így az épület régészeti kutatása
kivitelezhetetlen. Így Udvarhelyszék egyik fejedelemségkori temploma feltehetően
mindörökre m egsemmisült.

VII.3.b. 1. Bözödújfalu , (Wyfalw ), Bezidu Nou, református templom
2. A település az okleveles forrásokban 1566 -ban jelentkezik Wyfalw néven.1641 Az
1567 -évi regestrumban 15 kapuval jegyzik, szintén Újfalu néven, ekkor a szomszédos
Bözödben 19 po rtát számoltak össze.1642 1570 -ben Bözödi Vajda György, bözödi és újfalvi
birtokaira új adományt kapott.1643 1576 -ban a faluban Kornis Mihály a fő birtokos, ekkor 12
forintot adózott birtokai után.1644
A településen 1614 -ben 14 lófőt, 10 gyalogot, 18 szabad székelyt, 10 jobbágyat találunk,
amelyek közül kettő ősjobbágy volt. A faluban ugyanakkor van 12 szegénysorú zsellér család,
valamint két jövevény is.1645
3. A település anyaegyháza a középkorban Bözöd volt. Ezt követően a falu nagy része
unitáriussá vált, egy része szombatos, más része református volt. A 17. században a templom
többször is gazdát cserélt a felekez etek között.
A település 1629 -ben többségében unitárius volt, így az újfalvi leányegyház Bözödhöz
tartozott. Ez évben mondta ki az Ádámoson tartott egyházi zsinat, hogy a két falu közösen
alkosson egy egyházközséget és a pap Bözödben lakjon1646.
4. Pontosan n em tudjuk, hogy mikor építhették Bözödújfalu templomát, egyes nézetek
szerint annak építésére már a középkor végén sor került.1647 Középkori templomra utalha t az a
Madonna szobor, melyet az elárasztott katolikus templomból menekítettek ki az
erdőszentgyörgyi templomba. Az embernagyságú hársfából faragott festéssel és
fémszínezéssel díszített szobor eredetileg valamikor oltárszekrényben helyezkedhetett el. A
16. század első felében a Csíki -medencében készült Mária – szobrokkal jelentős hasonlóságot
mutat.1648
Templomára egyértelmű forrásunk a 17. század első évtizedeiből , a templomviták idejéből
van. Az 1630 -as évektől I. Rákóczi György türelmetlen egyházpolitikája a református vallás
megerősödését a szombatosok és az unitáriusok erőszakos térítéseit hozta.1649 Ekkor fejedelmi
vizsgálóbiztosokat küldtek ki a szombatos falvakba, ahol a református hitre térítettek révén a
reformátusok kerültek többségbe, így megkapták a f elekezet templomát, egyházi javai is.1650
Ebben az időszakban érdekes felállás alakult ki a bözödi egyházmegyében. Ide is kiszálltak
1639 -ben a biztosok.1651 Bözödön több volt az unitárius mint a református a két település
külön vált, így Bözödújfaluban a reform átusok kapták meg a templomot1652. Az unitáriusok

1641SzOkl. II. 199.
1642SzOkl. II. 219.
1643SzOkl II. 310.
1644SzOkl ú.s. IV. 38.
1645SzOkl IV. 363 –364.
1646KÉNOSI –UZONI 2009, 445.
1647SCHEM 1882, 176.
1648BARTOS –DÖME 2005, 99 –100.
1649SZABÓ 2003, 40.
1650BEN CZÉDI 1879, 36.
1651KONCZ 1882 \1, 221 –222.
1652JUHÁSZ 1942, 42.

238
azonban később megerősödve visszafoglalták a templomot. Ennek okán 1668 -ban Apafi
fejedelem újabb vizsgálatot rendelt el, hogy a lappangó szombatosokat felderítsék. A vizsgálat
eredményeképpen a templom ismét visszakerült a reformátusok tulajdonába.1653 Az ügyben
19 tanút hallgattak ki1654 Ezek elmondásából az derült ki, hogy az áttérítések Nyújtódi pap
vezetésével történt. Az unitáriusoktól elvették a templomot, harangot, ezüst poharat, kannát,
ón tányért. Helyette semmiféle pénzbeli vagy anyagi kárpótlást nem adtak.
1653 -ban a bözödújfalusiak panaszt tettek az egyházi előjáróknál, hogy 1653 -ban Rhédey a
paróchiális helyeiket elfoglalta.1655
1705 -ben Muzsnai Dániel bözödi pap tanúsítványát ismerjük, amelyben elismeri, hogy a filiái
Újfalu és Kőrispatak összes adomány és d onációs leveleit magához vette.1656
A református templom sorsáról nincsen további információnk. A településen az unitáriusok
fatemplomot építettek, amelyet a katolikusok a 18. század elején elfoglaltak.1657 Ezt követően
az unitáriusok szintén fatemplomot épített ek.1658
Annyi bizonyos, hogy 1852 -ben Bözödújfalu még mindig Bözöd anyaegyházához tartozik. A
templomról ekkor nem esett szó. Az újfalviak egy új tanítói házat építettek ebben az
esztendőben, amely 110 forint 79 krajcár volt.1659
6. A településen az első katonai felmérés két templomot, az unitáriust és a katolikust
ábrázolja a falu északi és vele átellenben a déli oldalon ( 181. kép ). A harmadik katonai
felmérésre a helyszínek mindkét esetben megváltoztak.
7. Az eltűnt templom terepi beazonosítására még csak kísé rletet sem tehetünk, hiszen
az egész települést és környezetét 1980 -ban a vízgyűjtő gát építésekor felszámolták és vízzel
töltötték fel ( 182. kép ).
9. A fejedelemség korában épített unitárius majd református templomról szinte
semmiféle konkrét adattal nem rendelkezünk. Csupán feltételezhetjük, hogy az kőből volt
építve. Egyedül az elpusztulása kezelhető tényként, hiszen a 19. században csak katolikus és
unitárius templom volt a faluban. Az unitáriusok Kőrispatak anyaegyházához tartoztak 1852 –
es önállósodás ukig.
Újabb információk szerzése nem várható az egyházi levéltártól sem, hiszen a bözödi
anyaegyház protokollumai és anyakönyvei egy tűzvészben mind elpusztultak.1660 Mivel
Bözödújfalu református felekezete a 18 –19. században nem volt önálló egyházközség az
átnézett gyűjtőlevéltárakban nem találtunk a fejedelemségkori templomra vonatkozó adatokat.

VII.3.c .1. Gyepes , (Gijepes ), Ghipeș, unitárius templom
2. A település először 1566 -ban bukkan fel a forrásokban, amikor János király
hadában szolgált főemberek és lófők összeírásában László Györgyöt és László Pétert
hiányzóként jegyezték.1661 A település azonban a régészeti adatok alapján, amelyeket a 2014 –
ben a közművesítés munkálatai során gyűjtöttünk azt mutatták, hogy annak Árpád -kori
eredete bizonyítható. 1567 -ben az adóösszeírásban 21 porta szerepel a település neve
mellett.1662 1576 -ben a faluban a fő birtokos maga a fejedelem, aki az 50 dénáros adó

1653 KONCZ 1905, 19 –30.
1654 BENCÉDI 1879, 35 –36
1655UREL Régi ügyiratok 6. csomag 3. irat.
1656UREL Liber Eccl. 1644, 112.
1657EUEGyL Unit. Püsp.Vizit. 1715 –1752, 177.
1658KÉNOSI –UZONI 2009, 445.
1659UREL 1852, 39.
1660UREL 1838, január 15 -én tartott vizitáció.
1661SzOkl II. 196.
1662SzOkl II. 218.

239
befizetésekor 10 forintot, Farkas Ferenc egy forintot, míg Kornis Farkas 6 forint összeget
adózott.1663
1602 -ben a nem esek lófők és szabad székelyek összeírása a faluban hat lófőcsaládot és húsz
szabadszékelyt jegyzett, Ugyanekkor rajtuk kívül még volt három jobbágycsalád is.1664
3. Gyepes, Abásfalva, Lókod, Kénos, Keményfalva és Remete a középkorban egy
egyházközséget alkot tak, anyaegyházuk Szentmárton volt. A reformációt követően Remete
eléggé hamar kiszakadt a korábbi kötelékből, hiszen a falu a katolikus vallás mellett tett hitet.
A többi település megmaradt a középkori beosztásban, így 1625 -ben, amikor a szentmártoniak
erődtemplommá szerették volna átalakítani templomukat, a filiák kivonták magukat az
építkezésből, amely vitás ügy rendezéséről okirat maradt fent.1665 Az okiratból kiderül, hogy
ekkor még az öt leányegyház Szentmártonhoz tartozott.
4. Településünk 1640 körül ö nállósodhatott az egyházi források szerint. 1641 -ből
rendelkezünk egy csonka okirattal Beke Dániel püspöksége idejéből. Az egyházi irattár
legrégebbi oklevele 1639 -ból származik, amikor a papi laknak való telket vásárolták meg1666.
Érdekes módon ekkor nem ker ül szó ba a templom , amely azt feltételezi, hogy minden
bizonnyal az önállósodás előtt már saját temploma volt a gyülekezetnek. Első írásos forrásunk
az egyházi épületre 1715 -ből származik, amelyből kiderül, hogy kőből épített templom volt,
amely zsindellye l volt fedve. Emellett egy szintén zsindellyel fedett fa harangláb állott.1667
A gyepesi gyülekezet 1765 -ben 52 családot számolt.1668
1767 -ben ebbe a toronyba egy új nagyobb harangot vásároltak 73 forintért, amelynek a súlya
80 font volt.1669
Az említett templomról egy részletes leírás Lázár István püspök egyházi vizitációja nyomán
készült 1789 -ben. Ebből nemcsak a templom helye, belső berendezése derül ki, hanem
információkat kaphatunk annak állapotáról is. Ezek szerint a falu temploma a település
közepén található , annak nyugati szélében. Északról az Udvarhelyre menő út, nyugatról a
László család kaszálója, délről Rhédei Mihály gróf szilváskertje határolta, keletről pedig az
ország útja. A templomot egy olyan kerítés övezi, amelyet a nyilakra osztatott gazdák
készí tettek. A kerítésen levő romladozott fedelű bejárat az ország útja felől volt. Az elkerített
telek északi felében állott a zsindellyel fedett, falaiban igen megszakadozott templom,
amelynek a kelet felől való ajtaja deszkából készült vas kilinccsel és sark akkal. A másik
hasonló ajtó a déli oldalon volt. Az épület világítására öt ablak szolgált, amelyeknek fából
készült keretük volt. A kazettás mennyezet festett volt, padlója deszkából volt kiképezve. A
prédikáló szék kőből volt megépítve, előtte az úrasztal ával, vele átellenben egy éneklőszék
kapott helyet. Az épület nyugati részében egy festett karzat is volt építve, amelyre fából
készített lépcsőn lehetett feljárni. A festett karzat és a kazettás mennyezet egy időben
készültek, a leírás tanúsága szerint a rájuk festett évszám alapján 1672 -ben.
A templom belső oldalán egy gerendavázas, deszkával bélelt oldalú, zsindellyel fedett
harangláb állott, amely a nedvesség miatt szintén rossz állapotban volt a leírás idejében.
Ebben két harang volt elhelyezve. A hara nglábtól jobbra alma és szilvafákból álló gyümölcsös
volt, amelynek termése kétharmadban a papot, harmadában pedig a tanítót illette1670.
A vizitációt követő években a romladozó templomon nagyfokú munkálatok zajlottak,
amelyekhez 1791 -ben kezdtek hozzá. Ponto san nem ismerjük, hogy alapjaiból újjáépítették -e.
Annyi bizonyos, hogy 1795 -ben a munkálatok nagyrészt befejeződtek, amelynek

1663SzOkl ú.s. IV. 42.
1664SzOkl IV. ú.s. 308.
1665KÉNOSI –UZONI 2009, 439 –440.
1666ORBÁN 2013, 6.
1667SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció. Közli MOLNÁR 1999, 159.
1668KÉNOSI –UZONI 2009, 435.
1669SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1767 -es bejegyzés.
1670EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 514 –515.

240
eredményeképpen a zsindellyel fedett kőtemplomra új fedett tornác, új ablakok, mennyezet,
prédikálószék, kar, papi és más székek kerültek. Számunkra érthetetlen, hogy a forrásban
szereplő oltár egészen pontosan mire is vonatkozhatott.1671
A munkálatok során a templom mellé, amely már ki volt vakolva egy kőből épített tornyot
emeltek. 1796 -ban a munkálatok végeztével 2 ft. 92 dénárt köl töttek áldomásra, amelyet a
kőművesekkel ittak meg. Ugyanebben az évben torony gombjára 11 forint 10 dénárt
költöttek.1672 A rá következő esztendőben sikerült befedni a tornyot. Az ácsmunkát a betfalvi
Demeter Mihály végezte el 24 forintér, a rá kerülő zsinde ly 8 forint 64 dénárba került. A
toronyra ablakok is kerültek.
Ebben az esztendőben a templomon is tovább folytatódtak a munkálatok. Helyére kerültek az
ablakok, ugyanakkor elkészült a cinteremkapu is. Az utolsó finomítások még évekig
elhúzódtak, így azok 1801 -ben a templom kimeszelésével értek véget.1673
A részben, vagy teljesen újjáépített templom nem volt túl sok ideig használatban. Már 1827 –
ben a nem megfelelő alapozás, vagy a domboldal csúszása miatt a torony leomlott, és maga a
templomtest is 1834 -re oly annyira összehasadozott, hogy új templom építését kellett
elrendeljék, egy teljesen új helyszínen.1674 Az új telket, amely nyolc öl széles, 14 öl hosszú
volt, Rhédey Lászlóval cserélték el, amelyért a falu alszegi végében nagyobb, kilenc öl széles,
15 öl hoss zú telket adtak.1675 1844 -ben a régi templom gerendáit eladva a gyülekezet 14
forintot kapott. Ekkor az új templom már majdnem készen volt, az új orgonakarzat készítésére
21 forint 60 dénár összeget fizettek ki.1676
Az új sem bizonyult a legjobbnak, amely túl közel került a Gyepes -patakhoz. 1847 -ben
beavatkozásokat végeztek az alapozásban, így a problémákat sikerült elhárítani. 1867 -ben egy
kőtornyot is építettek a templom mellé, amelynek fedését a rákövetkező esztendőben
tervezték.1677
5. Az elbontott fejedelems égkori templomból semmiféle tárgyi anyaggal nem
rendelkezünk. Az 1789 -es összeírás szerint az egyházközség tulajdonában volt egy fél fertájos
virágos, aranyozott talpas pohár, amelynek felületén két virág között az M.J. felirat olvasható –
Ez az adományozó nevét rejtheti. Ezen kívül volt egy fedeles abroncsos ón kanna, egy füles
fedeles két sima ón kanna, egy belső részén díszített ón tányér, egy másik rossz állapotban
levő ón tálon hat ló alak volt1678. Felirata Ferdinand D.G. RO IM SA1679. A felirata alapján 17.
század elején készített import tárgy történetéről több információval nem rendelkezün k.
6. Az első osztrák katonai felmérés a falu templomát a település középső részén, annak
nyugati oldalán jeleníti meg ( 183. kép ). Keleti és északi felét utca határolja, ahogyan az 1789 –
ben készített vizitációban is említve van. A későbbi felmérések az új onnan épített templomot
más helyszínen, a falun áthaladó Gyepes -patak jobb oldalán ábrázolják.
7. A régi templom helyével az elbontást követően egy 1845 -ben hozott rendelkezésben
találkozunk. Ebből kiderül, hogy ezen a részen található a falu temetője, és mivel az nincs
bekerítve az egyháznak kevés jövedelme van a gyümölcsöskertből, így annak elkerítését
rendelték el.1680

1671SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1795, november 26.
1672SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1796, december 7.
1673SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz . 1795 –1802, 1801 -es bejegyzés.
1674SZABÓ 1981, 163.
1675ORBÁN 2013, 8.
1676SzKUEL Vizit. Jegyz. 1844 –1850, november 4.
1677SzKUEL Vizit. Jegyz. 1867, december 1.
1678EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 517.
1679Hasonló felirattal a II. Ferdinánd, a német -római birodalom ur alkodója (1619 –1637) által veretett
pénzérméken található.
1680SzKUEL Vizit. Jegyz. 1844 –1850, november 26.

241
Az egyházi források és a katonai térkép adatai szerint nem volt nehéz beazonosítani a
település elpusztult templomát a már említett helyszín en. A területen a még részben
használatban levő temető található ( 185. kép ). Ennek felső, északi részében sikerült a régi
templomra utaló nyomokat találnunk 2014 -ben. Gál Péter sírja környékén egy derékszögben
megtörő fal nyomait figyeltük meg a gyepréteg alatt ( 184. kép ). Feltehetően a templomocska
észak -dél tájolású lehetett.
9. Az egyházi források által jól adatolt fejedelemségkori templomot a 18. század
végén újjáépítették. A régi helyszín azonban a talaj csúszásai miatt az egyházi épület
pusztulását e redményezte, amelyet végül új helyszínen építettek újjá a 19. század közepén.
Gyaníthatóan a településnek már a 17. század elején temploma lehetett, hiszen a templom
mellé való temetés gyakorlata ekkor még érvényben volt. Protestáns környezetben a 17.
század közepe után épített templomok mellé adataink szerint már nem igazán temetkeztek. A
korábbi temető a templom elköltöztetésével kibővült, így annak területére is temetkeztek. Az
újkori méretes gödrű sírok a templom alapozását és régészeti rétegeit feltehe tően jelentős
mértékben elpusztították. Kegyeleti okokból, a még gondozás alatt levő sírok miatt a régi
templom területén feltárásokat kezdeményezni esélytelen vállalkozás. Régészeti adatok
hiányában pedig ismeretlenek maradnak az épület méretei és építésé nek keletkezési ideje sem
adatolható pontosan.

VII.3.d.1. Hodgya , (Hogija ), Hoghia, református templom
2. A régészeti terepbejárásaink szerint a település megléte már a 12. századtól kezdve
adatolható. Korai eredetre utal a település neve is, amely puszt a személynévből képződött.1681
Ennek ellenére a település a középkor írásos forrásai között nem bukkant fel. Első említése
1566 -ból származik.1682 Az 1576 -es 50 dénáros adó befizetésekor az derül ki, hogy a legtöbb
birtok után Hodgyai János fizetett, 4 forint ös szegben. Őt a fejedelem követte, aki összes itt
levő birtoka után 3 forint 50 dénárt fizetett, mellette Hodgyai Lukács három forintot
adózott.1683
1602 -ben a faluban Hodgyai György nemest írták össze, mellette öt lófő, egy darabont, hét
szabad székely, valami nt egy jobbágy szerepelt.1684 A faluban a 16 –17 század fordulóján élt
primor család fiúágon kihalt. Hodgyai István, Anna nevű lánya a kálnoki Bedő Mihállyal
között házassága révén a Bedő családra szállt.1685 Így már az 1614 -es összeíráskor nemesként
említik a fa luban Hodgyai Istvánnét (az özvegyet) és Bedő Mihályt. Mellettük még
nemesekként írták össze a faluban Szabó Mátyást, valamint Karácsony Mihálynét. A
településen ugyanebben az időben nyolc lófőcsalád mellett öt gyalogot, hét szabad székelyt,
öt ősjobbágyot , négy újonnan jobbágysorba kerültet, két zsellért, valamint egy jövevényt
számoltak össze.1686 1712 -ben a faluban egy nemes, és 19 lófő család élt.1687
3. A középkor folyamán településünk végig Farcád leányegyháza volt. A filiális
viszony a reformációt követőe n is fennmaradt, amikor a református hitre tért a két gyülekezet.
Hodgyának viszonylag későn, 1752 -ben sikerült önállósodnia a farcádi anyaegyháztól1688.
4. Pontosan nem ismerjük, hogy a falu mikor építhetett saját templomot. Erre utaló
legelső adatunk 1653 -ból származik, amikor a hodgyai hívek arra hivatkozva, hogy igen
megsokasodtak, kérelmezték a farcádi lelkészt, hogy minden negyedik vasárnap járjon át
Hodgyába prédikálni. Ezt a farcádiak ellenezték. A vitás ügynek 1653 márciusában vetett

1681FEHÉRTÓI 2004, 388 –389.
1682SzOkl II. 203.
1683SzOkl ú.s. IV. 39.
1684SzOkl ú.s. V. 287.
1685PÁLMAY 1900, 103.
1686SzOkl ú.s. IV. 344.
1687SzOkl ú.s. VII. 192.
1688DÁVID 1981, 139.

242
véget az egyházi vizitáció, amely engedélyezte a hodgyaiak kérelmét azzal a feltétellel, hogy
„ketten ketten egy egy szekér fát adgyanak az Hodjaiak, melyeknek harmada legyen az
mesteré ‖1689. Amennyiben nem teljesítenék ezt a feltételt, akkor marad a régi rendtartás. A
templ omról nem is rendelkezünk több forrással.
Egy 1749 -es irat arról tájékoztat, hogy a falunak, az Udvarhely fele forduló határban, Vác
hegye sarkán szerzett csere útján egy templomhelyet.1690 Feltehetően ekörül bonthatták le a
korábbi kőből épített templomot.
5. A székelykeresztúri Molnár István Múzeum gyűjteményében található egy 1670 -es
évszámmal ellátott kő keresztelőmedence, amely állítólag Hodgyából került a múzeumba,
viszont pontos származási körülményei nem tisztázottak kellőképpen. Különös, hogy ilyen
liturgiai tárgyat készítettek a 17. században református környezetben. Amennyiben
bebizonyosodik, hogy valóban hodgyai használatra készült, úgy ez is a középkori egyházi
szokások egyik érdekes továbbélése lesz székely környezetben a reformáció után.
Nincs en helyi középkori vonatkozása a hodgyai egyház tulajdonába került, a
minőségi, késő gótikus stílusjegyeket hordozó ónkannának1691, melyet 1801 -ben
adományozott Tamási Károly és felesége Mauchs Jozefa a református egyháznak. Arra
vonatkozóan, hogy az igen rit ka középkori ónedény miként került a Tamási család birtokába
szintén nincsenek adataink. Az egyházközség az adományt 1879 -ben Cserey Jánosnéval egy
úrasztali kehelyre cserélte, amely így a sepsiszentgyörgyi múzeum gyűjteményébe került, és a
II. világháború idején elpusztult.1692
A hodgyai református egyházközség 1752 -es önállósodásával jutnak hozzá egy,
feltehetően Szabó István által 1586 -ban adományozott, peremén aranyozott ezüst keresztelő
pohárhoz, amelynek készítője az alján található LF monogram alapján, nagy valószínűséggel
a brassai ötvös céh 1551 –1554 közötti céhmestere, Lenart Fischer volt1693.
6. Az első katonai felmérés idejében már a település második, fából készített
templomát jelenítették meg ( 188. kép ).
7. 2006 -ban valamint 2007 -ben Sófalvi Andrá ssal, a település területén zajló
terepbejárásunk során a falu belterületétől viszonylag távol, Farcád felé azonosítottunk egy
épülettörmelékes, habarcsos, köves elpusztult épület nyomait ( 186. kép ). A területen kerámia,
valamint kályhacsempe töredékek nem kerültek elő, így jórészt kizárható, hogy egy udvarház
helyét találtuk volna meg. A habarcsos köveken és az épülettörmeléken kívül más lelet nem
került elő. Feltételezésünk szerint a korábbi, fejedelemségkori templom alapfalaira
bukkantunk. A területet na pjainkban szántónak használják ( 187. kép ).
Annak oka, hogy a lelőhely, miként került távolabb a mai belterülettől az lehet, hogy a
település a 16 –17. században felhúzódott egészen erre a részre is. A falunak ezt a részét a 18.
századtól felhagyták. A másik ok, amiért a templom a Farcádhoz közel levő részen épült fel
az lehetett, hogy az anyaegyház papja át kellett járjon istentiszteletre a filiális faluba, így a
templom a lehető legközelebb épült fel a szomszédos faluhoz.
9. A topográfiailag beazonosított helyszínen mindezidáig nem zajlottak régészeti
feltárások. Mivel a terület szántó sem fáktól sem más épületektől nincs zavarva, geofizikai
módszerekkel kiválóan kutatható lenne. Ez által ismertté válhatna annak pontos alaprajza,
méretei, valamint építési i dejére vonatkozóan is több információval rendelkezhetnék a
régészeti feltárások után.

VII.3.e.1. Homoródalmás , (Almas ), Merești,unitárius templom

1689DÁVID 1981, 139.
1690UREL Régi ügyiratok 12. csomag, 1. irat.
1691DÁVID 1981, 139 –140., 108. kép.
1692DÁVID 1981, 140.
1693NYÁRÁDI –SÓFALVI 2012, 174.

243
2,3. Lásd a település középkori templomáról szóló részt.
4. A középkori templom a fejedelemség korának vég ére nagyon rossz állapotba került,
ezért 1693 -ban elrendelték a megyebírónak, hogy tegyen meg mindenféle előkészületet annak
érdekében, hogy a következő esztendő tavaszán az új templom építéséhez hozzáfoghassanak.
Amennyiben a felkérésnek nem tesznek elege t 24 forint bírságot helyeztek kilátásba.1694
1715 -ben készített vizitáció összeírásából kiderül, hogy az időközben megépített templom
kőből épült, és zsindellyel volt fedve. Mellette egy szintén kőből épült és zsindellyel fedett
torony állott1695. 1731 -ben a me gyebíró számadásában 42 forint kiadás szerepel a templom
számára felhasznált vasra1696. 1739 -ben a cintermen zajlottak különféle munkálatok. Ekkor a
kőműveseknek italra (égett bor és sör) egy forint 49 dénárt költöttek. Ekkor újrazsindelyezték
a cinterem torn ácát, valamint új kaput is csináltak a cinteremre. Ugyanekkor egy karzat is
épült a templomba, amelynek áldomására egy ft 23 dénárt költöttek1697. 1745 -ben a
templomon és tornyon átfogó javításokat eszközöltek.1698
1770 -ben az egyházközség egy hét és fél mázsás nagyharangot öntetett.1699 1778 -ban
újrazsindelyezték a templomot.1700 Az alig száz esztendőt megért templom 1782 -re rossz
állapotba került, ezért az év szeptemberében a Guberniumtól engedélyt kértek egy új templom
és torony építésére.
A munkálatok kivitelezésére az udvarhelyi Boldizsár József kőművest fogadták fel. Az
egyhá zközség levéltárában fennmaradt szerződésből kiderül, hogy a mester egy alapjaiból
felhúzott új templom építésére vállalkozott, amelynek a hossza 15, szélessége öt német öl, a
kőfalak magassága öt öl, vastagsága egy öl. A falakat pillérekkel kellett megtám asztania, az
épületbelsőben egy boltozatra épített karzat építését is vállalta. A templom mellé egy 14 öl
magasságú torony építése is szerepelt a tételek között, amelynek falvastagsága egy öl kellett
legyen. A sarkokat két öl magasságtól két pillérrel kell ett megtámassza, az aljára boltozás
került. A munkálatokért cserébe 1000 forint pénzösszeg mellett 150 mérő búzát, 80 mérő
zabot, egy mázsa szalonnát kért. Az építés ideje alatt két véka borsót, minden hétre fél ejtel
pálinkát, két juhra való túrót kapott. Ezen kívül minden gazda köteles volt adni egy kupa
lisztet és tíz tojást. A szerződésben a mester vállalta, hogy az építések befejeztével tíz évig a
kőművesmunkában probléma adódna azt önköltségből kijavítja1701.
1785 -ben az egyházközség az új templomhelyet Mihály Ferenc és felesége Baczó Mária
örökségéből szerezte.1702 Szintén ebben az évbe került sor az ács szerződtetésére, amely
munkára Dakó Sámuelt bízták meg, akinek 115 forintot, 16 véka búzát ígértek. 1703
1789 -re már a korábbi templomot elbontották. A régi t emplom telkén csupán egy fa harangláb
állott ekkor. Az új templom a falu közepén épült. Ekkorra a templomtest már nagyjából állt,
annak dél felöl való végében pedig egy félig megépített tornyot talált az összeírás. A keleti
oldalon két ajtó, az egyik keret e kőből készült. Szintén kőkeretes ajtó került a torony alatti
bejáratra. A templomot a tervek szerint tíz ablak világítja, meg, amelyeknek a helyei ki
vannak hagyva1704. Egy 1791 -es beszámolóból megtudjuk, hogy a régi templom fala sok
helyen meghasadozott, e zért 1785 -ben leteszik egy újonnan szerzett telken az építendő

1694KELEMEN 1922, 173.
1695SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció.
1696HUEkL 1 doboz, 1. csomag, 64. irat.
1697HUEkL 3 doboz 3 csomag bevételi és kiadási feljegyzések 1723 –1782, 1732 -es feljegyzés.
1698SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1749, február 23.
1699SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1770, november 28.
1700HUEkL, 2. doboz, 5. csomag, 1770 -es bejegyzés.
1701HUEkL 1. doboz, 2. csomag, 97. irat.
1702HUEkL 1. doboz, 2. csomag, 91. irat.
1703HUEkL 1. doboz, 2. csomag, 81. irat.
1704EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 479.

244
templom alapozását. A munkálatokat 1791 -ben fejezték be,1705 de a kiadási tételek között még
1797 -ben is találunk 10 forint 6 dénárt, melyet a torony alatti csonkaság kijavításáért fizettek
a kőmű vesnek.1706
5. A 17. század végén épített templomban 1744 -ben két harang volt. A nagyobbik
1702 -ben készült, a kissebben pedig az 1685 -ös évszám volt olvasható1707.
Az 1789 -es összeírásban az egyház kegytárgyai között megtalálható egy fedeles, aranyozott,
ponco lással díszített ezüst pohár, amelyet Toldalagi András adott az egyháznak.1708 A tárgy
valamikor a 17. század első felében készült. A második tárgy a leírás alapján egy
későközépkori kehely lehetett. Ennek talpa rózsaszerűen hat fele nyílott szét, ebbe volt
beleillesztve a kehely szára. A tárgy kívül belül aranyozott volt. Minden bi zonnyal a kehely
tartozéka lehetett az aranyozott ezüst kistányér. Ezen kívül még a kegytárgyak között találunk
egy fedeles sima ezüst kannát. Az ón edények közül megemlíthetünk egy 1776 -ban készített
hatszögű ón palackot, egy nyolcszögű kannát 1777 -es évs zámmal, több ónkannát, meg egy
nagyméretű 1783 -ban adományozott óntányért.1709
A régi templom építési kövét „ANNO 1693‖ felirattal a mai torony oldalában helyezték el.1710
6. Az 1769 –1773 között készített osztrák katonai felmérés még a lebontás előtt álló
templ omot ábrázolja, amely a falu középső részén állott, annak keleti felében egy kisebb
dombocska aljában ( 189. kép ). A későbbi felmérések egy új templomhelyet mutatnak, amely
az említett helyszíntől nyugatra található.
7. A régi templom helyszínére az első k atonai felmérésen kívül az 1789 -ben készített
jegyzőkönyv is rávilágít. Ez szerint a telek a falu középső részén található, annak kelet felöl
való szélében, kinn a hegyen ( 190. kép ). Keletről és délről részben szántóföldek, részben
Sebestyén András és Péte r kertjeinek széle, nyugatról Bencő András öröksége, északról a
Vargyas fele kijáró út határolta.1711
2010 márciusában Sófalvi Adrással és Kósza Antallal terepbejárást végeztünk a falu
belterületén. A mai templomtól keletre a katonai térkép és a leírások alap ján a 133. házszámú
telek hátsó kertjében azonosítottuk a templom nyomait. (GPS: N: 46.1356500, E:25.2734663)
A hátsó kertet szántóként használják. A lapos területen a mélyszántás miatt falak nyoma már
nem azonosítható, azonban a szántásból habarcsrögök, ha barcsos kövek, téglatöredékek
kerültek felszínre. A nyomok alapján egyértelmű a templom lokalizálása.
9. A régészeti terepbejárásokkal azonosított templom kőtoronnyal rendelkezett a
forrásaink szerint. Mellette azonban a 18. század folyamán többször is fe lbukkannak fa
haranglábra utaló adatok. 1744 -ben a haranglábat eladták.1712 1766 -ban a torony építésére
szolgáló deszkákat találjuk a kiadási listákon1713. 1778 -ban vasat vásároltak a harangláb
fedelére szélnek1714. 1789 -ben pedig arról értesülünk, hogy ekkor a des zkafedél alatt levő fa
harangláb a régi templom telkének alsó részén állott.1715
Az egyházközség nyílván nem tartott két tornyot. A fa haranglábat feltehetően a miatt kellett
építenie, mivel a kő torony nyílván a földmozgás miatt használhatatlanná vált, és az t korábban
el kellett bontsák.

1705HUEkL 1. doboz, 2. csomag, 126. irat.
1706SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1797, december 14.
1707HUEkL 2. doboz, 5. csomag, 1744 -es összeírás.
1708András az 1622 -ben elhunyt Radecky Bálint püspök lányát, Sárát vette feleségül.
1709EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 485.
1710DÁVID 1981, 141.
1711EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 479.
1712 HUEkL 2. doboz, 5. csomag, 1744 -es összeírás.
1713HUEkL 2. doboz, 5. csomag, 1766 -os bejegyzés.
1714HUEkL 2. doboz, 5. csomag, 1778 -as bejegyzés.
1715EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 479.

245
Az egyházi levéltár igen gazdag forrásanyaggal szolgál a templomépítésekre
vonatkozóan. Átnézésükkel jelentősen bővül információhalmazunk. Az elpusztult templomra
vonatkozóan a geofizikai kutatások elkezdése lenne meghatároz ó. Mivel a telek beépítetlen a
régészeti ásatások elkezdése is csupán az anyagi és emberi erőforrások függvénye. A területet
2011 -ben topográfusokkal részletesen felmérettük ( 191. kép ).

VII.3.f.1. Homoródkeményfalva , (Kemenfalwa ), Comănești, unitárius tem plom
2. A település először a forrásokban 1566 -ban bukkan fel, amikor II. János hadában
összeírtak nevei között a faluból Barabás Bálint és Fodor János a hiányzók között
szerepeltek.1716
A terepbejárások, amelyeket a falu belterületén végeztünk 2010 -ben kide rítették, hogy annak
létrejötte a 13. század környékére tehető. Az 1567. évi regestrumban 9 kapuval jegyzik1717. A
forrásokban legközelebb 1576 -ban szerepelt, amikor az 50 dénáros adó összeírásakor a
faluból Mátyus Péter két forint 50 dénárt, Pálfi Ferenc egy forint 50 dénárt, Literatti György
pedig egy forintot adóztak.1718 Érdekes módon a faluban az 1602 -es összeíráskor sem nemes,
sem lófő nem található, ugyanakkor szabad székelyeket sem jegyeztek, csupán 16 jobbágy
családot.1719 1614 -ben sem változott a helyzet, a településen, csupán 19 ős jobbágycsalád
került összeírásra1720. 1712 -ben a faluban hat lófő található.1721
3. A település a középkor folyamán Homoródszentmárton leányegyházát alkotta. A
reformációt követően az anyaegyházzal együtt az unitárius vallás mellé áll t. Pontosan nem
ismerjük, hogy mikor szakadt le. Kiválva Abásfalvával együtt alkottak egy egyházközséget. A
legrégebbi forrásunk, amely az egyházközség önállóságáról tájékoztat az egy 1635 -ös harang
felirata1722. Abásfalvával való közösködésük sem tartott sok áig, ugyanis 1725 -ben a templom
zsindelyezése körül összevesztek. A vita odáig fajult, hogy a felső egyházi szabálynak
ellenszegülve az abásfalviak egy kis fatemplomot építettek, amelybe egy papot hoztak és egy
tanítót1723.
Keményfalva templomát Orbán Balázs leírásai révén többen középkorinak gondolták.
A székely utazó leírásában a hagyományt említi, amely szerint elbontásakor az épület
majdnem ezer éves lett volna. A hagyományt terepszemléivel támasztotta alá, amely szerint a
falunak félköríves szentélye volt1724.
A templom későközépkori voltára utalhatna a Szentegyház helynév, amelyet 1693 –
ban1725 és 1715 -ben is említenek.1726 Ez a névtípus általában egy régi, főként középkori
alapítású épületre utal.1727 Esetünkben azonban a helynév adatain kívül nem rendelkezünk
középkori leletekkel. Ugyanakkor a 19. század elején lebontott templom alapozásából sem
kivehető, hogy milyen formában záródik a keleti fele.
Első ismert papja 1660 körül Uzoni Fosztó Márton volt, akit az egyházi hagyomány szerint az
1661 -ben betörő ellenséges csap atok ölték meg.1728
1761 -ben az egyházközség új harangot vásárolt, amelyért 80 forintot fizettek1729.

1716SzOkl II. 204.
1717SzOkl II. 218.
1718SzOkl ú.s. IV. 41.
1719SzOkl V. 309.
1720SzOkl ú.s. IV. 301.
1721SzOkl VII. 189.
1722SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744. 1725. febr. 15 -ös bejegyzés.
1723KELEMEN 1922, 170.
1724ORBÁN 1868, 164.
1725SZABÓ 2005, 74.
1726MOLNÁR 1999, 160.
1727TORMA 2015, 71.
1728KOVÁCS 1894, 213.
1729SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1774 -es összeírás, utólagos betold ással.

246
Az épület legteljesebb leírása 1789 -ből származik1730. Ekkor körülírják a templom telkét is,
amely a falunak Abásfalva felől való végiben található. Keletről Vas I stván, délről Lakatos
András szántóföldjei, északról pedig az országút határolja. A templomot egy
embermagasságig épített kőkerítés öleli, amelybe a bejárás egy tornáccal ellátott vas sarkú,
fakilincses ajtón át történt. Maga a kelet -nyugat tájolású épület zsindellyel volt fedve.
Világítása három üveg ablakon keresztül történt. A nyugati végében a bejárat előtt egy
zsindellyel fedett kis fa harangláb volt, amelyben két harang szolgált. A templomba egy vas
sarkú, vas záros ajtón lehetett bejutni. Az ajtó föl ött három öl tágas karzat állott. A mennyezet
festett, kazettás volt, a padló deszkával volt borítva. A templombeli székek nagyrészt újak, de
akadtak köztük régiek is. A templom északi felében egy kőből rakott kőlépcsős prédikáló szék
volt, felette egy kis kárpit, előtte a papság széke, mellette a fejes szögletű éneklő székkel. A
pap széke előtt egy négyszögű fehér asztalocska állott.
Az épület állapotára nézve nincs adatunk, hogy az romlófélben lett volna, így némiképp
meglepő az az adat, amellyel 1802 -ben találkozunk, amikor a felső egyházi szervek
jóváhagyása és tudta nélkül templom és torony építésére egy kőművesmesternek húsz forint
előleget adtak1731.
A 14 unitárius család 1821 -ben fogott hozzá a munkálatokhoz egy új telken, de eléggé lassan
haladtak. 184 4-ben a templom már állt, amelyet 1827 -től kezdve használtak is. A torony falai
is épültek, az évben négy -öt ölnyire magasodtak. A tornyot végül 1846 -ban fejezték be1732.
Az orgonát Balázs Mózes abásfalvi asztalosmestertől 1858 -ban rendelte meg az
egyházközsé g. Az elkészített orgonát 1860 -ban Lőrincz Mihály gondnok felkérésére Cserei
Mózes homoródszentmártoni unitárius lelkész és Szemerjai János, Udvarhely református
kántora vizsgálták meg és azt rendben levőnek találták. A templomépítések 4128 magyar
forintba és 25 dénárba kerültek, a toronyra 1000 forintot költöttek.1733
5. Az elbontott templomból semmiféle tárgyi anyaggal nem rendelkezünk. A már
említett 17. század eleji harangja mellett az összeírásokból ismerünk egy 1657. J. N. R. J
feliratú kést, ugyanakkor volt még egy 1735 -ös aranyozott ezüst talpas pohár, tányérral, egy
virágos, füles ónkanna, egy ón tányér, egy kisebb 1786 -os Deák Ilona által adományozott
tányér, egy kis keresztelő pléh kannácska.1734 Sajnos mára ezek a tárgyak már nem találhatóak
meg.
6. A település első ismert templomának helyszínét az első osztrák katonai felmérés
megörökítette ( 193. kép ). A későbbi térképeken a templom az északkeleti részen található.
7. Az 1789 -es jegyzőkönyv, az első katonai térkép, valamint Orbán Balázs leírása
alapján nem okoz ott komolyabb nehézséget az elpusztult templom beazonosítása ( 192. kép ).
Az 1. számú ház telkének kertjében sikerült felderíteni a föld alatt húzódó falmaradványokat,
építési törmeléket, habarcsos köveket. GPS: N. 46.1544507, E. 25.2614068. A lelőhelyről
részleges topográfiai felmérés is készült ( 195. kép ).
Feltehetően a kelet -nyugat tájolású épület észak -nyugati sarkára ráépítették a telken
álló lakóházat. A terület többi része napjainkban gyümölcsösként van használva, méretes fák
nőnek itt, amelyek gyöker ei nagyfokú pusztítást végeznek a lelőhelyen ( 194. kép ).
9. Az épület kutatása geofizikai módszerekkel részben kivitelezhető lenne, de annak
pontosabb keltezése, alaprajzi formáinak meghatározása csakis régészeti ásatásokkal
végezhető el. A templom későkö zépkori eredete feltételezhető, ámbár semmi konkrét
bizonyítékunk sincsen rá. A templom elhelyezése, hogy az a szomszédos Abásfalva felöli

1730EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 506 –507.
1731SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1802, december 7.
1732SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 –1845, 1844, december 7.
1733KOVÁCS 1894, 219.
1734EUEGyL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89, 508.

247
végén található arra utalhat, hogy annak létrejötte az anyaegyház és filiája közötti kapcsolat
okán épült oda.

VII.3 .g.1. Homoródszentpál , (Sancto Paolo ), Sânpaul, református templom
2. A település az írott forrásokban a 14. század elején tűnt fel. 1333 -ban majd a rá
következő esztendőben Balázs nevű papját említették.1735
1487 -ben már a faluban élt az a Kornis család,1736 amely a szék egyik legtehetősebb és
legbefolyásosabb családja volt a 16. század folyamán. Minden bizonnyal rokonságban álltak a
Becze családdal, akikről legkorábban 1481 -ben van adatunk .1737 Ekkor Szentpáli Becze
Tamás a szék kapitány volt. A későbbiekben ezt a tisztséget a Kornisok is megszerezték,1738
akik kezdetben udvarházat, majd a 16. század második felében kastélyt építettek a faluban.1739
3. A település a középkor folyamán anyaegyház, filiája a szomszédos Recsenyéd volt. A
reformációt követően feltehetően refo rmátus lett, majd az újabb unitárius tanokra állt át. Az
unitarizmus terjesztésében igen nagy szerepe lehetett a településen birtokos családnak.1740
Kornis Mihály jól ismerte a protestáns tanokat, hiszen 1560 -ban a meggyesi hitvitán az
ítélőmesterek között ta láljuk.1741 1566 -ban a szebeni országgyűlés őt bízta meg a székelységre
kirótt pénzek beszedésével, aminek fejében komoly birtokadományokat kapott.1742
Karrierépítése és a fejedelemmel való kapcsolatai során unitárius vallásra állt át.1743 1586 után
Bogáti Fazekas Miklós, az unitárius gimnázium első rektora szolgált a Kornisok főbirtokán
Szentpálon.1744 1576 -ban a Kornisoknak (Mihály és Farkas) Szentpálon 24, a környező
településeken pedig nem kevesebb, mint 137 jobbágycsaládja volt1745. Miután birtokadójuk
felekezetet vá ltott, feltehetően jobbágyai is követték uraikat az új tanok hirdetésében. 1614 –
ben a faluban mindössze két lófő, három gyalog székely, valamint 12 szabad székely volt.
Mellettük 26 jobbágycsalád és négy zsellér volt1746. Véleményünk szerint közülük páran
kitartottak a református vallás mellett. Az unitáriusok megszerezték a középkori templomot.
A kisebb református felekezet a régi templomtól nem messze új istenházát épített.
4. A 17. században nincsen forrásunk a faluban levő reformátusokra. Az
unitarizmustól körülvéve a reformátusok nagy része időközben beolvadhatott. A faluban újból
azután találkozunk ezzel a felekezettel, miután Kornis Borbálát szombatosság miatt
jószágvesztésre ítélték1747, így a szentpáli birtokok és kastély is a fejedelemre szállt. I.
Rákóc zi György ezeket a javakat Bethlen János kancellárának adta zálogba, aki 1673 -ban
gyerekei között osztotta fel.1748 A Szentpáli rész Miklós és Pál tulajdonába került. Minden
bizonnyal ők újították fel a református vallást, kastélyukkal szembeni területükre eg y kis
templomot építettek. Az új vallás nem vált túl sikeressé, ugyanis a felépített templom romossá
vált már a 17. század végére. Annak felújítását Kun István felesége Rhédey Mária végezte el.
A Rhédey család a birtokok egy részét János által szerezte meg , miután feleségül vette Kornis
Margitot.1749 A házasság révén II. Rákóczi György a szentpáli uradalmat, a 19 faluban levő

1735MonVatI. 115, 133.
1736SzOkl I. 265–266.
1737SzOkl I. 236.
1738SzOkl III. 228.
1739DÁVID 1981, 167.
1740HORN 2009, 72.
1741POKOLY I. 1904, 134.
1742BALOGH –HORN 2008, 854.
1743 BENCZÉDI 1889, 13.
1744SEBESI 1979, 58.
1745SzOkl ú.s. IV. 36 –37.
1746SzOkl ú.s. IV. 297 –298.
1747LUKINICH 1927, 184.
1748LUKINICH 1927, 256.
1749VASS 1906, 312 –321.

248
birtokokkal együtt Rhédey Jánosnak adományozta1750 A Rhédey családnak még voltak
Szentpálon birtokai korábban is, hiszen 1629 -ben Bethlen Gábor fejedelem az
erdőszentgyörgyi és a sz entpáli birtokokat adományozta a családnak.1751 II. János fia Ferenc
és Daniel Mária házasságából született Rhédey Mária.1752
1739 -ben a településen birtokos többi református nemes (Tholdi Ádám, Bethlen
Dávid, Jósika Mózes, és Kendeffy Gábor) azzal keresték meg a helyi faluközösséget, hogy a
felújított templom mellé adjanak a reformátusoknak parókiának való földet1753. A kérést
elfogadták, egyetlen kitétel volt csupán, hogyha papi lak nem épülne, akkor a föld visszaszáll
a közösségre.
Ekkor még a bágyi lelkész végez te a templomi szolgálatot Szentpálon, de a nemesek
adományai révén, az új parókián már saját lelkészt is tarthattak.1754 1742 -ben már Solymos
István személyében saját lelkészükről van adatunk. Ezt követően az egyházközség önálló.
Leányegyházai voltak Karácson yfalva, Recsenyéd és Szentpéter reformátusai.
1801 -ben Dáné János a falu lelkésze, a templom fő patrónusa pedig Bethlen Farkasné.1755 A
szabadságharc idejében, a faluban 10 gazda volt református, amely 131 hívőt jelentett.1756 Az
egyre apadó református eklézsia már nem tudta fenntartani egyházi épületeit, ezért azok 1754 –
re olyan állapotba kerültek, hogy az összeomlás veszélye fenyegette1757. Ekkor az
istentiszteletek is rendetlenül vannak megtartva, annak ellenére, hogy még mindig volt pap a
faluban. A református f elekezet nek csupán négy gyerek volt az összeírásában , de azok is az
unitáriusok iskolájába jártak. 1852 -ben a papi házat javították ki, amelyért 138 ft 52 krc -t
fizettek.1758 1870 –1871 -ben sor került a templom kijavítására is1759, azonban három évvel
később az 58 fősre apadt gyülekezetet Szentmártonhoz csatolták1760.
8. 2105 májusában házalap ásásának régészeti felügyeletéhez szálltunk ki a 31. számú
ház telkére ( 196. kép ). A régészeti felügyeletet a római castrum közelsége indokolta . A ház
mögötti részen egy 10×5 méteres épület alapozásához láttak hozzá, amelynek szélessége 0,5
m volt, mélysége 1,5 m. A terület északi részén kezdték meg a munkálatokat. A 10 méteres
szakasz harmadánál egy sárgás fehéres, kevés meszet tartalmazó, porlé kony habarcsú,
nagyobb folyami kövekből épített fal alapozása mutatkozott.
A fal a földfelszín alatt 35 –40 cm -re húzódott, egy helyen rátisztítva kiderült, hogy a fal
helyenként majdnem elérte a méteres vastagságot, kelet -nyugat irányú volt, a 10 méteres
szakasz teljes hosszában mutatkozott. A ház sarkától egy méterrel emberi csontok (koponya,
borda és koporsószegek ) jelentkeztek. Ezek a korábbi házalap bolygatása révén kerültek
felszínre. Ettől nem messze a ház egy olyan sírt bolygatott, amelynek a gödre jól kivehető
volt. S arkától 1,1 méterre egy 1,6 méter hosszú beásás mutatkozott a metszetben, amelyre
rábontottunk. A gödör szélessége 0,5 –0,6 m volt. Elértük a koporsó deszkáját, amely jó
állapotban maradt meg ( 198. kép ). A sarkoknál koporsószegek került ek elő. A koporsó felső
részét megrajzoltuk, majd dokumentálás után felszedtük. A deszka alatt a csontok teljesen
elporladtak, csupán a koponya csontokból maradtak meg töredékek. A sír betöltésében a már
említett fal habarcsából találtunk töredékeket. Érte lemszerűen a temetkezés összefüggésben
volt a fallal. Más régészeti anyag nem került elő. A sír tájolásában teljesen igazodott a

1750KOMÁROMY 1883, 49.
1751KOMÁROMY 1883, 47.
1752PÁLMAY 1900, 196.
1753TÓTH 2006, 79.
1754TÓTH 2006, 79 –80.
1755UREL 1800 –1811. 1800 -as bejegyzés.
1756UREL 1848 –49,63.
1757UREL 1854.
1758UREL 1852, 33.
1759UREL 1870, 58.
1760UREL 1871.

249
templom falához, azaz kelet -nyugat tájolású volt. Az előkerült fal, amelynek egyik fordulása
sem mutatkozott több mint 10 m hos szú volt.
A vastag falak és az előkerült temetkezésnyomok arra engedtek következtetni, hogy
azok egy fejedelemségkori, reformációt követő templom tartozékai. A munkálatokat
leállítottuk, amelyeket később teljesen fel is függesztettek, így a fal alaposabb tisztítására,
dokumentálására nem kerülhetett sor. Az addig kiásott árokszakaszt is visszatömték.
9. A felügyeleti munkálatok során előbukkant egyházi épületnyomok, valamint a
mellette levő temető feltételezésünk szerint a 16 –17. század fordulóján épülhete tt. Az épületre
vonatkozóan egyelőre semmiféle írott forrással nem rendelkezünk, így annak további
történetére csupán a régészeti feltárások adhatnak információkat. Az mindenképp bizonyos,
hogy egy méretes, több mint 10 m hosszú kelet -nyugat tájolású templ om épült, amely levéltári
forrásaink szerint már nem állott a 18. század elején. Ekkor ugyanis Kun család tulajdonában
levő hajdani Kornis birtokon új templom építésébe kezdtek1761.

VII.3.h.1. Homoródszentpéter , (Zent Peter ), Petreni, református templom
2. A település az írásos forrásokban először 1567 -ben bukkan fel, amikor 9 szabad
portával írták össze1762.
1576 -ban ugyanitt 19 jobbágyporta található, nagyobb részük (11) Kornis Farkas, kisebb
részük (5) Sükösd Gáspár tulajdonában1763. Az 1614 -es lustrán két szab ad székely, mellett 21
jobbágysorban élő családot számoltak össze.1764
3. A középkori templomáról nincsenek írásos forrásaink. A szentély arcos
boltozatindító konzoljai alapján feltételezik annak 13 –14. századi építését.1765 A későbbiekben
a templomot többször á tépítették.1766 A középkor kései szakaszában biztosan önálló
egyházközség. A reformációt követően a település nagy része az unitárius vallásra tért át.
Feltehetően egy része a református vallás mellett maradhatott, amely kis gyülekezet
templomot épített. A 19 . századra a hívek jelentősen megfogyatkoztak, így 1850 -ben 11, míg
1857 -ben 30 református élt a faluban.1767 A szentpéteri református közösség, mint azt már
fentebb említettük Szentpál leányegyháza volt. Ennél fogva az egyházi levéltárban semmi erre
vonatkoz ó adatot nem találtunk.
6. A II. József császár idejében készített első katonai térképen két templom jelenik
meg a falu délkeleti felében ( 199. kép ). A délnyugati a falu régi, középkori, majd unitárius
temploma. Vele átellenben a mellékút túloldalán találh ató a reformátusok temploma. A
későbbi térképeken ez a templom már nem bukkan fel, így azt minden bizonnyal időközben
elbontották, mivel a református felekezet hívei megfogyatkoztak.
7. A katonai térképen ábrázolt terület napjainkra sűrűn be van építve, íg y a templom
nyomai nem kutathatóak, illetve nem azonosíthatóak be egyértelműen ( 200. kép ).
9. A református templomra vonatkozóan sajnos nincsen levéltári forrásunk. Annak
meglétére csupán a katonai felmérés adatai tájékoztatnak. Minekutána a terület napjai nkra
teljesen be van építve az épületre utaló adatokat egyelőre nem szerezhetünk.

1761KÉNOSI –UZONI 2009, 441.
1762SzOkl II. 218.
1763SzOkl ú.s. IV. 37, 46.
1764SzOkl ú.s. IV. 299 –300.
1765MIHÁLY –LÁNGHI I.
1766BALASSA 2009, 574 –575.
1767VARGA 1998, 276.

250
VII.3.i.1. Kadicsfalva , (Kaijdijchfalwa, Kadychyfalwa ), Odorheiu Secuiesc, katolikus
templom
2. A Kadicsfalvi név először 1518 -ban tűnik fel . Ekkor április 8 -án Barlabási Lénárd
alvajda elrendelte Bethlenfalvi Balázsnak, hogy a Kadicsfalvi Benedekfi Lászlónak
Rugonfalvi Nyújtódi Pállal való perében, amely egy bikafalvi malom ügyében zajlott, vegye
fel az alperes vallomását.1768 Benedekfi László Kadicsfalva első nemesi családj ából
származott.1769.
A család 1566 -ban II. János királynak tett hű szolgálatai miatt 19 ház jobbágyot
kapott, amely tekintélyes rangra emelte Benedekfi Farkast1770. A jobbágy eladományozást
követően is még maradt hét szabad székely kapu, amint az 1567 -es összeí rásból kiderül1771.
Ezek az adatok fontos népességmutatók is egyben, hiszen az ötös szorzóval számolva ebben
az időben Kadicsfalvának több mint 130 lakosa volt. 1576 -ban az 50 dénáros adó
összeírásában Kadicsfalváról Benedekfi Péter nevét jegyzik, valamint a szomszédos
Bethlenfalvi Geréb Jánost, aki három forintnyi összeget fizet kadicsfalvi birtoka után1772.
A 16. század végén a Geréb családnak még mindig jelentős birtokai vannak
Kadicsfalván. Erre utal a jobbágyok magas száma, akik a család tulajdonába vannak. Ezeknek
neveit a perek során történő tanúkihallgatások alkalmával ismerhetjük meg. 1590 -ben Szabó
István Tibold Pétert pereli be, mivel az alperes elszántotta annak földjét. Az ekkor kihallgatott
tanúk közül Szász Baltazár, Istvánfi István, Bálint János, G eréb Ferenc jobbágyai voltak. A
tanúvallomások alapkán a Szék a felperes keresetét helyben hagyja, az alperes a kapitány
székére fellebbez.1773
Az 1614 -es újbóli összeírás alkalmával Kadicsfalváról eltűnik a Benedekfi család1774,
helyébe egy feltörekvő, de ezen összeírás alkalmával már nemesi ranggal rendelkező Török
Gáspárt jegyzik. Az összeírások tanúságai szerint Kadicsfalván ebben az időben egy nemesi
családot, hét lófőt, nyolc szabadost, négy jobbágy családot, hét zsellért, és újonnan a faluba
költözött négy szolgát, tehát összesen harminc családfőt írnak össze1775. Ekkor számba vették
a földnélküli nincsteleneket is, akik főként özvegyek . Kadicsfalváról Fekete Ilona, Fekete
Orsolya, Székely Anna neveit veszik lajstromba.1776
Az újonnan feltűnt kadicsfalvi nemes Tö rök Gáspár a székely gyalogok hadnagyává
nevezt ék ki. 1618 június 21 -én Bethlen Gábortól kadicsfalvi nemesi udvarházára és malmára
is adományt kapott.1777
3. A középkorban leányegyház , mindvégig Szenttamás filiája volt. A reformációt
követően a szomszédos fal vakkal együtt a katolikus hitén maradt. Korábban azonban az egész
egyházközsé g rövid ideig a református volt. Szenttamás és filiái, Fancsal, Ülke, Tibód és
Kadicsfalva esetében lakói, akik 1617 -ben többségükben reformátusok voltak, Szászvárosy
Gergelyt vál asztották pappá.1778 A kissebségbe került katolikusok nem törődtek bele a
helyzetbe, erőszakkal elűzték az új lelkészt, majd a templomot is elfoglalták. Annak ellenére,
hogy a reformátusok perre viszik a dolgot, a széki bíróság csak pénzbüntetéssel sújtja az

1768SzOkl ú.s. I. 331.
1769SzOkl ú.s. I. 334 –336.
1770SzOkl II. 209.
1771SzOkl II. 220.
1772SzOkl ú.s. IV. 39.
1773SzOkl ú.s. II. 248 –249.
1774Az 1567 -es adóösszeíráskor említett Benedekfi István fia János házasságot kötött szombatfalvi Gálfi Borával,
neki a szintén Bora lánya lett Kadicsfalvi Töröki Gáspár felesége. Nem lévén fiú utód a lány öröksége révén a
Török család tulajdonába jutnak a Benedekfiek kadicsfalvi, tiboldi, szentamási, szentléleki, farkaslaki, pálosi,
petki birtokai. (NAGY 1858, 10. köt. 310 –311.) Ezzel a Benedekfi család kadicsfalvi ága kihalt.
1775SzOkl ú.s. IV. 323 –324.
1776SzOkl ú.s. IV. 551.
1777JAKAB –SZÁDECZKY 1901, 339.
1778VESZELY 1860, 2 85–288.

251
erőszaktevőket. A további történet nem ismert, de annyi bizonyos, hogy a katolikusok
többségbe kerültek és a reformátusok ezt követően teljesen eltűntek.1779
4. Nincs adatunk arra nézve, hogy a középkorban temploma lett volna a településnek,
de feltételezzük, hogy annak megép ítésére már a 16. század második felében sor kerülhetett.
Templomának első említése 1614 -ből, a reformáció viharos évtizedeiből való. Ebben az
időben a Székelyszenttamási egyház filiája volt. A p ereskedés tárgya, hogy a Szentt amásiak
nem akarják a papot át engedni prédikációra Kadicsfalvára. Ez ügyben számos tanút
hallgatnak ki, melynek értelmében kiderül, hogy Benedekfi Péternek és Jánosnak a kérésére a
szenttamási lelkész minden harmadik vasárnap lejárt Kadicsfalvára prédik ációra. Oroszhegyi
Péter Szentt amási lel kész vallomása is ezt igazolja. Radics Jánosné vallomásában újabb
adatokat nyerünk.1780 Benedekfi Lászlót mint fent említettük 1518 -ban említik először a
források, Benedekfi Péter 1566 -ban tűnik fel. A tanúvallomások alapján közvetett adatokat
nyerünk, miszerint Kadicsfalván már a 16. század első felében templom működött. Szintén
egy ekkor ki kérdezett tanú azt vallja, hogy a történések a pápás „ papok idejében, a vár
épületének előtte” való időben zajlottak, vagyis a 16. század közepe előtt.1781
1656 -ban a szenttamási megyebíró azért perli a kadicsfalviakat, mivel az anyaegyház
erdejét a saját te mplomuk számára vágták, valamint Kadicsfalva ismét el szeretne szakadni
Szenttamástól és Ud varhelyhez szeretne csatlakozni .1782 Az elszakadási kísérletekért,
valamint a szenttamásiakkal való bánásmód miatt kétszáz forint bírságra ítélte a
kadicsfalviakat.
Ekkor a település templomát, avagy kápolnáját, úgy említik, mint amelyik nemrég készült1783.
A leányegyház végül 1667 -ben le is szakad Szenttamástól.1784 Templomának ismert
védőszentje Szent Anna volt.1785 A régi templomot a 17. század végén elbontják, 1778 –1780
között épült a ma is álló temploma egy új helyszínen.1786 Egyházilag egy ideig
Bethlenfalvához tartozott, majd Udvarhelyhez. Végül ismét önálló 1802 -után lett, ezt
követően Bethlenfalva és Felsősiménfalva lett a filia.1787
5. A korábbi templomról semmiféle tárgyi anyaggal nem rendelkezünk.
6. Ha összehasonlítjuk az 1769 –1773 között készült I. osztrák katonai felmérést egy
mai térképpel, vi lágosan kiderül, ho gy az új templomot nem a régi helyére építik fel ( 201.
kép). Míg a régi majdnem a Bosnyák patak mellett helyezkedik el a falu északi szélében,
addig az új ettől jóval keletebbre, ma is a falu szélén található.
7. A település elpusztult templomát több alka lommal is próbáltuk felkutatni a falu
belterületén végzett terepbejárásaink során. A helyi hagyományból teljesen kiveszett a régi
templom emléke. Beazonosítására az egyetlen fogózónk a katonai térkép adata. Ez alapján
próbáltuk meg behatárolni a területet, de nem jártunk sikerrel. Minden bizonnyal a régi
épületre ráfednek a mai házak és modern udvaraik.
9. Feltehetően a középkor végén épített épület a fejedelemség korában át, vagy
újjáépült. A szegényes forrásanyag nem tesz lehetővé mélyebb következtetések levonását.
Egyelőre az épület pontos lokalizálása a fő cél, amelyre sajnos eléggé kevés a reális esél y.

1779JUHÁSZ 1942, 39.
1780VESZELY 1860, 283 –284.
1781VESZELY 1860, 283.
1782VESZELY 1860, 346, 348.
1783VESZELY 1860, 346 –347.
1784DÁVID 1981, 306.
1785SCHEM 1882, 180.
1786SCHEM 1882, 181.
1787SCHEM 1882, 181.

252
VII.3.j.1. Küküllőkeményfalva , (Kemenfalwa ), Târnovița, katolikus templom
2. A település az írott forrásokban 1566 -ban bukkan fel először, amikor a II. János
király hadában szolgáltak között Barabás Bálint és Fodor János a hiányzók között
szerepelt.1788 A következő esztendőben a 25 dénáros adó összeírásakor a faluban 10 adófizető
portát találtak.1789
1576 -ban az 50 dénáros adó befizetésekor Zicsi Tamás özvegye négy forintot
fizetett1790. 1602 -ben négy lófő mellett kilenc szabad székelyt és egy jobbágyot jegyez tek
fel.1791 1614 -ben az összeírás szerint öt lófő, hat gyalog, kilenc szabad székely, és hét
zsellércsalád élt a faluban.1792
3. A település lakói a katolikus időkben Fenyéd leányegyházához tartoztak. A
reformációt követően a katolikus vallás mellett maradtak. Fenyéddel együtt Zetelaka filiái
voltak a 17. század folyamán.1793 Időközben Fenyéd önállósult, Keményfalva azonban 1894 –
ig filia maradt, amikor Ferenc püspök önálló egyházközséggé nyilvánította. Első plébánosa
Balázs Ignác volt, aki Selyéből jött 1894. júliu s 30-án1794.
4. A településnek nincs középkori temploma. Egyházi épületet valamikor a 17. század
második felében építhettek. A kis méretű templomocskát kápolnaként nevezik meg többször
is. Az első konkrét forrásunk a templomra 1693 -ból származik, amikor Ince Pétert a
keményfalvi templom bírájaként említik.1795
1724 -ben a keményfalvi kápolna adósait említi az egyházi vizitáció1796. Szintén ebben az
esztendőben Gergely Sámuel adott a kápolna számára egy szántóföldet, melynek szomszédja
az erdő oldal, kívül a vetéskert folytatása volt.1797
1727 -ből fennmaradt egy leltár a kis épület ingóságairól, amelyek között volt egy fekete
oltárfüggöny, egy misekönyv, egy fehé r oltárfüggöny, egy csipkés elő ruha, négy kendő, két
kopott abrosz, egy úti oltár, amely Zetelakán volt, két ré z csengettyű, amelyek közül az egyik
szintén az anyaegyházban volt, a hosszú oltárra való abrosszal együtt. Az összeírás említést
tett egy kis tornyocskáról is, amelyben két harang volt1798.
1757 -ben a zetelakiak felszólítják a keményfalviakat, hogy ne járjan ak át szántani a zetelaki
határba a templom számára, hanem a saját falujuk határába szántsanak. 1799
Pontosan nem ismerjük, hogy mi lett a fő oka annak, hogy a kis templomocskát lebontották
1790 körül és új templom építésébe kezdtek, amely más helyszínre épül t fel. 1796 -ban
pénzbeli segítséget kértek a püspöktől a templomépítés céljára. A karzaton található évszám
szerint 1798 -ban végeztek a munkálatokkal. A templomot végül 1804 -ben szentelték fel Szent
László tiszteletére. Hossza 16 méter, szélessége 7,5 méte r lett.1800
6. Az első katonai felmérés a település templomát annak keleti szélén jelöli, egy
dombocska tetején ( 202. kép ). Az újabb térképeken más helyszín jelenik meg, amely ettől
északabbra található, a domb aljában.
7. Az elpusztult templom lokalizálásáb an segítségünkre volt a katonai felmérés mellett
az egyházi hagyomány is, amely megőrizte a régi templom emlékét. Az elbontott templom

1788SzOkl II. 204.
1789SzOkl II. 220.
1790SzOkl ú.s. IV. 41.
1791SzOkl ú. s. V. 293.
1792SzOkl ú.s. IV. 318 –319.
1793TÓTH 2005, 252.
1794GYFSZGyL 696/1. Székelyudvarhelyi plébánia iratai. Küküllőkeményfalva 1959.
1795GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 120.
1796GYFSZGyL 670/e, leltár és adósok kimutatása 1724 –1765.
1797GYFSZGyL 670/e, leltár és a dósok kimutatása 1724 –1765.
1798GYFSZGyL 670/e, leltár és adósok kimutatása 1724 –1765.
1799GYFSZGyL 670/e, leltár és adósok kimutatása 1724 –1765.
1800GYFSZGyL 696/1. Székelyudvarhelyi plébánia iratai. Küküllőkeményfalva 1959.

253
körül alakult ki a falu temetője, amelyet napjainkban is használ a gyülekezet. A temető felső
felében, a dombocska legmag asabb részén egy laposabb terasz volt megfigyelhető. Ezen a
részen a sírok földjében téglatöredékek mellett máztalan, gyorskorongolt edénytöredékek is
előkerültek terepszemlénk során ( 203. kép ). Ezek mellett a temető nyugati részén, az előző
helyszíntől ne m messze egy rakásban mészhabarcsos kövek voltak összerakva, amelyek
feltehetően az épület falából származtak és a sírok ásásával került elő.
9. A szegényes levéltári forrásokat fellapozva derült fény arra, hogy a kis épület 17.
századi. Pontosabb informá ciókkal az építését illetően nem rendelkezünk. Nincsen továbbá
adatunk méreteit, formáját illetően sem. A temetőben, ahol az épület nyomait azonosítottuk
sírok által sűrűn szétszabdalt a terület. Ennélfogva feltehetően a templomocska alapfalai
nagyrészt má r elpusztultak.

VII.3.k .1.Újszékely, (Wijzekel ), Secuieni, unitárius templom
2. A település első írott forrása 1448 -ból való, amikor Valentinus Zabo de Vyzekel -t
említik1801. 1567 -ben a 25 dénáros adó kivetésekor a településről 27 portát számoltak
össze1802. A településen a fejedelemnek és a Geréb családnak voltak nagyobb birtokai. 1576 –
ban a fejedelem 13, Geréb Benedek özvegye két, míg Geréb Boldizsár, Geréb János és Jánosi
Mihály egy -egy jobbágytelek után fizettek adót.1803
A település történetére vonatkozó forrá sokat legutóbb Benkő Elek alapos
részletességgel összefoglalta, így azok felsorolására nem térnénk ki.1804
3. A középkor folyamán Alsóboldogfalva leányegyháza volt. A reformációt követően
a település nagy része unitárius lett. A 17. század elején saját templ ommal rendelkeztek.
Időközben a reformátusok is megerősödtek, így az 1639 –1640 -es templomfoglalások idején a
reformátusok kezére került a templom.1805
4. A megmaradt unitárius gyülekezet új kőtemplomot épített magának. Az 1697 -es
tanúvallatásokból az derült k i, hogy Barcsay Ákos adta a templomot a reformátusoknak. Az
unitárius gyülekezet ez esetben is kárpótlás nélkül maradt. A tanúvallomások alapján Barcsay
megtiltotta, hogy az új templomhoz követ gyűjtsenek a szederjesi határból, ezért Lőrinc János
apja adot t kőanyagot az építkezésekhez.1806 A munkálatok igen hamar, már 1646 -ban
befejeződhettek.1807
Az 1773 -as vizitáció során készített jegyzőkönyvből kiderül, hogy a munkálatokhoz
1641 -ben fogtak hozzá. Ekkor még az egyházközség birtokában voltak azok az iratok,
amelyek a templomépítésről számoltak be. A jegyzőkönyv továbbá információkat szolgál
magáról az épületről is. A templomot deszka kerítés övezte. Az épület előtt egy fából épített
harangláb volt, amelybe két harangot helyeztek. A templombelsőben volt még egy k arzat is,
amelyet Lőrinci István készíttetett 1646 -ban1808.
A 17. század közepén épített templom a 18. század végére rossz állapotba került.
1795 -ben a vizitáció ismételten felszólítja az egyház gondnokát, hogy keressen új telket a
templom számára, valamint a z egyház kiadott pénzeit szedesse be és fogjanak hozzá az
építkezéshez. Amennyiben nem intézkednek büntetésben lesz részük.1809 A munkálatokhoz
végül 1812 -ben kezdtek hozzá csak, amelyet 1822 -ben fejeztek be. Az új templom építésének

1801SzOkl II. 199.
1802SzOkl II. 219.
1803SzOkl ú.s. IV. 39.
1804BENKŐ 1992, 249.
1805SzOkl VIII. 75.
1806BENCÉDI 1879, 40.
1807BENKŐ 1992, 248.
1808EUEGYLT Matrix, 193 –194. Közli ADORJÁNI 191, 201 –202.
1809SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz 1794 –1799. 1795 november 27.

254
ideje alatt az egyházközs ég önállósodott, így 1816 -ban elszakadtak Alsóboldogfalvától.1810
Egy 1844 -es egyházlátogatás szerint ekkor a templom kívül belül ékes, ellátva szép
szószékkoronával és egy teljes hangú orgonával is.1811
5. A templomban a 18. század második felében két harang vo lt. A nagyobbik 1684 –
ben készült, amelyet a brassói Boltos István öntött.1812 A kisebbik harangot már Segesváron
öntötte Vest József 1751 -ben1813.
Az egyházközség birtokában több régi kegytárgy is volt, amelyekről szintén az 1773 –
as jegyzőkönyvből szerezhetünk t udomást. A legértékesebbek a két aranyozott ezüst talpas
pohár, az egyiknek a talpa virágmintás, a tetején egy arc ábrázolása látható. Ezen az a felírat
áll, hogy Vince Gáspár készíttette Geréb Zsófiának 1641 -ben. A másik sima, aranyozott, a
talpán olyan f elirattal, hogy a Nagy Ajtai templomba való pohár. A klenódiumok között ekkor
még két fedeles ónkanna is volt, egyiken sem volt felirat. Egy másik ónkanna négyszögű,
virágmintás volt. Az ónedények mellett összeírtak egy fa palackot is. Az egyik óntányéron
F.R monogram volt bevésve, a másikon nem volt írás. A harmadik kisebb tálon B.B.
monogram volt1814.
6. Az első katonai felmérés az unitáriusok templomát a falu középső részén jeleníti
meg, a domboldalban ( 204. kép ). Tőle északkeletre található a reformátusok temploma. A
későbbi felmérések az unitáriusok templomát közelebb ábrázolják a főúthoz, szinte
egyvonalban a korábbi ábrázolással.
7. A régi templom helyére vonatkozóan szintén az 1773 -as jegyzőkönyve tájékoztat,
amely szerint a falun kívül, a Szenterzsébet felől való hegyoldalban volt.1815 Ezen a részen
ábrázolja a katonai felmérés is. 1987 -ben Benkő Elek próbálta felkutatni az elpusztult
templom helyszínét, eredménytelenül1816. 2015 -tavaszán mi is terepbejárást végeztünk a
területen , azonban a főként gyümölcsösn ek használt lankás oldalban semmiféle épületre utaló
nyomra nem bukkantunk. Felmerült, hogy a korábbi épület esetleg kissé délebbre volt, mint
ahogy azt feltételeztük, a már beépített falurész alatt.
9. A forrásokból egyértelműen kiderül, hogy a 17. század közepén épített templomot a
19. század elején új helyszínen kezdték el építeni. Sajnos az eddigi terepbejárások
eredménytelenek voltak az épület felkutatásában. Mindaddig amíg nem sikerül pontosan
lokalizálni az épületet, annak történetére vonatkozóan nem nyerhetünk több információt.

1810GERÉB 1943, 193.
1811SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 –1845. 184 4 december 6.
1812 ORBÁN, 1868, 20.
1813EUEGYLT Matrix, 193 –194. Közli ADORJÁNI 191, 201 –202.
1814EUEGYLT Matrix, 193 –194. Közli ADORJÁNI 191, 201 –202.
1815EUEGYLT Matrix, 193 –194. Közli ADORJÁNI 191, 201 –202.
1816BENKŐ 1992, 248.

255
VII.4. Újkori elpusztult templomok
Ebben az alfejezetben azok a templomok kerülnek bemutatásra, amelyek a 18 –19.
században épültek, és időközben elpusztultak. Az, hogy egy templom adott esetben csupán
néhány évtizedet élt meg több oka is lehetett. A legfontosabb mindközül, hogy nem sikerült a
legjobb területet választani és mivel az mozgásban volt a templom falai meghasadoztak és az
épület használhatatlanná vált. A 18. században eléggé megszaporodtak a kőművesmesterek
vidékünkön. Ezek közül sok feltehetően nem értette teljesen a szakmáját, h iszen teljesen más
eset állt elő, amikor egy templomot kellett építsen a kisebb épületekhez szokott mesterember.
Az újkori templomok pusztulásának ez a második oka, amely társulva az elsővel katasztrofális
lehetett. Az esetek többségében a legsúlyosabb elk övetett hiba az volt, hogy nem alapozták le
megfelelően a súlyos testes épületet. A harmadik ok, az volt, hogy ezek az építkezések több
évtizeden keresztül is elhúzódtak, hiszen a kis, alig száz fős gyülekezetek számára anyagilag
igen megterhelőek voltak a z építkezések. Egy másik ok, amelyet a templomok eltűnési
okaként említhetünk az, amikor a gyülekezet felszámolódott és a templomot nem volt aki
fenntartsa ezért a faluközösség azt lebontotta.
Egyes települések történetét vizsgálva, esetenként olyan meghök kentő adatok tárulnak
elénk, amikor egyetlen településnek több mint fél tucat elpusztult templomát ismerjük. Az
egyik ilyen település Kissolymos . Itt a felekezeti torzsalkodások, az amúgy sem tehetős falu
két, nagyjából egyforma felekezetre való szakadása igen jelentős számú templomépítést és
költöztetést eredményezett. Négyszáz esztendős időszak alatt a faluban nem kevesebb, mint
nyolc templom épült, közülük kettő fából.1817
Egy kb. 350 esztendős időszak alatt Sükőnek sikerült két fatemplomot és két
kőtemplom ot „elhasználni‖1818. Napjainkban egy ötödik épületben zajlik az istentisztelet. Az
utolsó két kőtemplom egyike sem érte meg a száz esztendőt.
Szerencsés esetben, amennyiben nem pusztult el az egyházközségi levéltár, bőséges
forrásokkal rendelkezünk ezekről a z épületekről. A helyzetünk abban az esetben nehezebb,
amikor egy leányegyházról van szó, hiszen ott nem készült, illetve nem maradt meg az a
forrásanyag, amely a segítségünkre lehet.

VII.4.a.1. Abásfalva, (Abastfalwa ), Aldea, unitárius templom
2. A tele pülés 1566 -ban jelentkezik először az írott forrásokban, ekkor János király
hadában két lófő megjelent, míg kettő távolmaradt.1819
1567 -ben a 25 dénáros adó beszedésekor hat porta után fizettek adót1820. 1576 -ban a befizetett
ötven dénáros adóból az is kiderül, hogy a faluban a fejedelemnek 12 ház jobbágya volt1821.
1602 -ben a faluban hat lófőt, öt szabad székelyt és egy darabontot számoltak össze.1822 1614 –
ben a lustrán a településről kilenc lófőt, három gyalogot, egy szabad székelyt, két jobbágyot
és egy zsellért ír tak össze.1823 1712 -ben a településen 14 lófő és három puskás jelent meg.1824
3. A középkorban Szentmárton anyaegyházához tartozott. A reformációt követően az
egyházközség az unitárius vallás mellett döntött, így továbbra is Szentmártonhoz tartozott.
1635 körül Keményfalvával együtt kiváltak és saját egyházközséget hoztak létre, ahol a
templom és a pap Keményfalván volt. 1725 -körül azonban a két felekezet összeveszett és az

1817NYÁRÁDI 2014, 16 –22.
1818NYÁRÁDI 2009, 363 –390.
1819SzOkl II. 196.
1820SzOkl II. 218.
1821SzOkl ú.s. IV. 40.
1822SzOkl ú.s.V. 294.
1823SzOkl ú.s. IV. 288.
1824SzOkl ú.s. VII. 189.

256
Abásfalviak a felső egyházi parancs ellenére saját kis fatemplomot építettek és papot, me g
tanítót fogadtak fel.1825 Ezt követően az egyházközség önálló lett és még napjainkban is az.
4. A település első temploma egy fatemplom volt, amelyről a fatemplomok fejezetben
számolunk majd be részletesebben. Mikor a kis faépület elöregedett a falu új temp lom
építésébe kezdett. 1789 -ben, amikor Lázár István püspök a faluban egyházlátogatáson volt, az
akkor készített jegyzőkönyvbe a régi templomot említik, de mellette már az új épületről is
beszámolnak1826. Az új templom telkét keletről és északról György Feren c birtoka határolta,
délről és nyugatról a falu útja. Ezen a telken, amelyet György Ferenc adományozott már egy
jó darabon fel voltak rakva a falak, a bejáratot a déli oldalra tervezték, amely előtt már a
torony is elkezdett emelkedni. Ezen keresztült terv ezték a templomba való bejárást. Az új
templom méretei a kőfallal együtt nyolc öl hosszúak és öt öl szélesek voltak (kb. 16×10 m). A
keleti fele négyszögűre lett kialakítva.
A munkálatok még 1795 -ben és a következő esztendőben is zajlottak, amint az a
megy ebíró elszámolásából kiderül.1827 Az egyházközség 1797 -re túlfutott az építés
költségvetésén és pénz híján olyan ötlet támadt, hogy eladják a templomban az ülőhelyeket a
híveknek. Az árak annak függvényében változtak, hogy mennyire voltak közel a paphoz. Az
első sorokban egy forint 44 dénárt, az utolsó sorban mindössze 24 dénárt kellett fizetni.1828 A
munkálatok alatt Sárdi István volt a gyülekezet lelkésze.
Az építkezéseket a mennyezet en levő évszám szerint 1809 -ben fejezték be. A díszes
kőtemplom cseréppel volt befedve.1829 1843 -ba orgonakarzatot és új orgonát szerződtek. A
karzatra festett táblák kerültek, amelyért 30 forintot fizettek.1830
A nem megfelelően épített templom megcsúszott, falai meghasadtak, így 1859 -ben már
tervezték az új épületet. Ebben az esztendőbe n megkötötték a szerződéseket a mesterekkel,
akikkel egy új helyszínen terveztek újat építeni a korábbi anyagának felhasználásával. A
munkálatok számára alkalmas telket György Ferenc adott az unitáriusoknak.1831 1863 -ban
még nem fogtak neki az építkezésnek, u gyanis próbaásást végeztek, amely alapján a kinézett
terület nem felelt meg a követelményeknek. A munkálatokat a brassói Pál István kőműves
irányította.1832
1866 -ben végül hozzáláttak az építéshez, a nyáron lerakott alapokra fél ölnyire magasodtak a
falak. Az új terület a tanító telkének nyugati széléből lett kiszakítva, amely köves biztos hely
volt.1833
1868 -ban a munkálatok meglassultak, ekkor még állott a régi templom1834. Pénz és
anyaghiány miatt a munkálatok nagyon elhúzódtak, így a tervezéstől számítva csupán 22
esztendő múlva, 1881 -ben sikerült végleg befejezni, miután az orgonakarzatot is
megépítették.
6. Az első katonai térkép a fatemplomot jelenítette meg. Az elpusztult 18. században
épített templom a második felmérésen szerepel, a falu középső részén ( 207. kép). A ma is
használatban levő templom ettől nem messze északabbra épült fel.
7. A kőfallal körülvett papi telek hátsó részén lehet lokalizálni az elbontott templom
helyét, amelyre a helyiek még egészen jól emlékeznek ( 206. kép ). A területen jelentős

1825KELEMEN 1922, 170.
1826EUEGyL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89, 497.
1827SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1796, december 5.
1828SzKUEL Unit. Vizi t. Jegyz. 1795 –1802, 1797, december 12.
1829SZABÓ 1981, 157.
1830SzKUEL Vizit. jegyz. 1844 –1850, 1845. nov. 24.
1831 SzKUEL Vizit. jegyz. 1859, november 27.
1832SzKUEL Vizit. jegyz. 1863, november 27.
1833SzKUEL Vizit. jegyz. 1866, november 25.
1834SzKUEL Vizit. jegyz. 186 8, november 23.

257
mennyiségben található építési törmelékek, ugyanakkor helyenként a gyep alatt a
visszabontott fal vonala is egészen jól kivehető.
9. Az egyházi forrásokkal jól adatolt templom méretei, formája és alaprajza is
ismeretes. Napjainkban a terület nagy része beép ítetlen, így az elpusztult templomhely
hozzáférhető ( 208. kép ).

VII.4.b.1. Etéd , (Eted, Atod ), Atid, katolikus templom
2. A település az írott forrásokban csupán 1566 -ban bukkant fel.1835 1567 -ben a 25
dénáros adó összeírásakor a faluból 40 forintot fizette k1836. 1576 -ban a főemberek által
befizetett 50 dénáros adóból kiderül, hogy a faluban a legnagyobb jobbágytartó maga a
fejedelem volt, aki birtokai után 36 forintot fizetett, ez mintegy 72 jobbágyportát jelentett1837.
Udvarhelyszéken ebben a faluban volt az egy ik legnagyobb fejedelmi bírtok. Ezen birtokokat
1591 -ben Báthory Zsigmond Randnóti Kendi Ferencnek adományozta.1838 Tőle 1595 -ben
Apaffy Mihály tanácsos és Küküllő megyei főispán kapta meg. Így ismét fejedelmi bírtok
lett.1839
A település 1593 -ban Radnóti Kendi Ferenc közbenjárására Báthory Zsigmond fejedelemtől
három országos vásártartására kapott engedélyt (Gyertyaszenelő, Szentháromság vasárnapja
utáni hétfő, Szent Mihály napra), valamint egy heti vásárra, szombati napra.1840 Ezek a
vásárok igen jótékony hatással voltak a településfejlődésre.
1602 -ben a faluban 12 lófő családot, hét darabontot, 37 szabad székelyt számoltak össze.1841
Az 1614 -es lustra, amely az egyik legpontosabb népességi összeírás a faluban 19 lófő, 33
gyalog, 16 szabad székely, 10 jobbágy, 19 jöve vény, 20 zsellér családfőt vett számba.1842
Megbecsülve a település lélekszámát ekkor közel hatszázan laktak Etéden.
3. A település a középkor folyamán Küsmöd leányegyháza volt. A reformáció után
mindkét település reformátussá lett, Etéd továbbra is filia ma radt. Önállósodnia csupán 1682 –
ben sikerült.1843 A többségi református faluban a közeli katolikus települések (Atyha),
valamint a Firtoson szolgáló minorita szerzeteseknek köszönhetően a 18. századtól a katolikus
vallás is kezdett elterjedni.
4. 1721 -ben öt papot írtak össze a faluból1844. Közülük az egyik a református
lelkipásztor lehetett, a többi négy katolikus szerzetes volt. Az egyházi sematizmus szerint
1794 -ben került sor a faluban az első katolikus templom megépítésére, amelyet Boldogságos
Szűz Mária tis zteletére szenteltek fel1845. A hagyomány szerint 1783 -ban a szerzetesek
kolostorát egy nagy téli hóvihar tönkre tette, ennél fogva Etéden telepedtek meg. A
templomhelyet Pálffy Aladár szerint a katolikusok Mária Teréziától kapták, ott ahol ma is a
plébánia v an.1846 Egy 1806 -os okirat szerint a katolikusoknak már korábban is volt a faluban
templomocskájuk, amelyet az 1792 -es nagy tűz megrongált. 1860 -ban arról számolnak be,
hogy a templomot restaurálták, de az anyakönyvek elégtek.1847 1818 -ban egy irat arról tudósít ,
hogy mivel a katolikusok kevesen voltak és egyre fogytak, a felső rendeletek értelmében

1835 SzOkl II. 205.
1836 SzOkl II. 220.
1837 SzOkl ú.s. IV. 38.
1838 PÁLFYY 1904, 9.
1839 PÁLFYY 1904, 9.
1840 PÁLFYY 1904, 10.
1841 SzOkl ú.s. V. 305 –306.
1842 SzOkl. ú.s. IV. 339 –341.
1843 PÁLFYY 1904, 11.
1844GYFSZGyL649/b. 1. doboz. 181849 -ben kelt irat.
1845 SCHEM 188 2, 179
1846 PÁLFYY 1904, 26.
1847GYFSZGyL649/b. 1. doboz. 1806 -ban kelt irat.

258
István Ignác a marosvásárhelyi minoriták vezetője a faluba katolikus papot hozatott (minorita
szerzetest). A szerzetes a vásárhelyi minoritáktól kap évi kétszáz forin tot ruházatra és cseléd
fogadására. Ugyanekkor levélben folyamodott a felsőbb szervekhez, hogy juttasson az egyház
eltartására erdőt és birtokokat is.1848
1821 -ben az etédi kis templomot említik a katolikus egyházi források. Ekkor Dimény József
bepanaszolta a z etédi katolikusokat, hogy az általa készíttetett széket erőszakosan
elfoglalták.1849 1834 -ben egy levélből kiderül, hogy a pünkösdi sokadalomkor a pálinka
árulásának joga egyedül a katolikus egyházé. Ennek ekkor már több mint ötven esztendős
múltja volt a f aluban .1850
1834 -ben az etédi falubírótól kérnek a katolikusok cserefát, amelyekből három keresztet
akarnak felállítani (egyet a temetőbe, másik kettőt a Szoros út két végére), ezen kívül a
parókia kapuját akarták kicserélni.1851 1838 -ban Gáll Adorján volt a fa lu papja, de a település
egyházilag Atyhához tartozott.
1847 -ben az etédi káplán a püspökhöz fordult segítségért, mivel a kis templomuk nagyon
rossz állapotba került, a hívek egy része a szabad ég alatt hallgatja a misét, mivel félnek
bemenni a romladozó t emplomba.1852 A püspök a Királyi Főkormányszéknek továbbította a
kérést, hogy pénzbeli segítséget nyerhessenek a templom építésére.
1849 -ből fennmaradt egy összeírás, amely Hollók Bonifác szerzetes halála után készült. Ezek
szerint a templomba volt egy, a fir tosi minoriták tulajdonát képező 1740 -es monstrancia, a
hozzá tartozó fátyollal, egy réz ostyatartó kehely, oltárpárnák, Egy ezüst kehely, ezüst
tányérral, egy réz kehely szintén tányérral, öt stóla, öt kazula, hat manipulus (díszes szalag a
papi ruhához), öt misemondó ing, öt humerák, hat kehelytakaró, hét purificatorium (gyolcs
kendőcske), kéztörlők, gyertyatartók az oltáron, két csengettyű ugyanitt, három misemondó és
egy evangéliumos könyv, egy jegyzőkönyv és egy anyakönyv, egy nagyobb és egy kisebb
ostyasütő vas, orgona, valamint három harang.1853 Az ekkor használt egyik harang 1739 -ből
származott és szintén a firtosi minoritáké volt.1854
Az új templom építése elhúzódott. A templomban készített 1876 -os leltár szerint az új
épület 1875 nyarán épült meg Fogara si Mihály erdélyi püspök 5000 forintos adománya révén.
Az új templom hajója öt öl hosszú, négy öl magas, és négy öl széles lett. A szentély három öl
hosszú, 3,5 öl széles volt, bal oldalán egy sekrestyével ellátva. Az egész épület cseréppel lett
lefedve. A templommal szervesen egybeépítve egy 12 öl magas tornyot is építettek. Ebben a
leltárban az 1849 -ben összeírt tárgyak nagy része megtalálható, ócskának, kopottnak nevezve
meg1855.
6. Az első katonai térképen csupán a reformátusok temploma jelenik meg. A más odik
katonai térképen nem azonosítható a templom, noha annak a források szerint már lennie kell.
A harmadik katonai térképen mind a katolikus, mind a református templom szerepel.
7. Az egyházi források szerint a 18. században épített templomot a mai parók ia telkére
lokalizálhatjuk. Annak pontos nyoma nem kivehető.
9. A református közösségbe a 18. század második felében a minoriták támogatásával
egy templom épült, a 19. század elején egy minorita szerzetes szolgál a faluban, amely
egyházilag Atyha filiája ebben az időben. A 19. század második felében a püspök segítségével
a gyülekezet új templomot épített a régi templom szomszédságában. Az elpusztult templom

1848GYFSZGyL649/b. 1. doboz. 1818 -ban kelt irat.
1849GYFSZGyL 649/b. 1. doboz. 1821 -ben kelt irat.
1850GYFSZGyL 649/b. 1. doboz. 1834 -ben kelt irat.
1851GYFSZGyL 649/b. 1. doboz. 1834 -ben kelt ira t.
1852GYFSZGyL 649/b. 1. doboz. 1847 -ben kelt irat.
1853GYFSZGyL 649/b. 1. doboz. 1849 -ben kelt irat.
1854ORBÁN 1868, 145.
1855GYFSZGyL 649/b. 1. doboz. 1875 -ben kelt irat.

259
nyomai egyértelműen nem azonosíthatóak. Az sem zárható ki, hogy a mai templom alatt
található.

VII.4.c.1. Homoródalmás, (Almas), Merești,görög -katolikus templom
2, 3. Lásd a középkori és fejedelemségkori templomokról szóló alfejezetet.
4. Almáson már a 17. század elején (1608 -ban) találkozunk román ajkú népességgel,
akik mint pásztorsággal foglalkozó s zemélyek éltek a faluban.1856 A 18. században többször
fordulnak elő románok az írásos forrásokban, főleg a peres ügyiratokban,1857 de pontos
számukat nem ismerjük. Összevetve az első népszámlás adatait az unitárius egyház adataival,
hozzávetőlegesen mintegy 230 –240 személlyel kell számolnunk, akik más valláson voltak1858.
Az itt élő románság görög -katolikus volt, akik a 18. században fatemplomot épített Abásfalva
leányegyházaként tagozódtak be az egyházszervezetbe. Konkrét adatokkal számarányukat
illetően csupán 18 50-ből van adatunk, amikor 431 görög katolikust számoltak össze a
faluból.1859
A vasárnapi szertartás a híveit látogató abásfalvi lelkész két tekintélyesebb lakóházban
magyarul végezte el1860. Templomuk a 18 –19. században nem volt.
Saját egyházi épületet 1910 kö rül tudtak csupán építeni. Ekkor gyermektelen görög katolikus
házaspár, a Sándor család, a falu alsó részén levő telkét felajánlotta, hogy oda építsenek
templomot. Vaszi István segítségével épült fel a kis templomocska valamikor 1906 –1907 –
ben1861.
A világhábo rút követően Teodorean Gheorghe volt az államhatalom által kinevezett pap,
akinek a vezetésével díszes templomot emeltek. 1940 -ben, amikor újból magyar állami
hatalom alá tartozott a falu a román templomot lerombolták.1862
7. Az elpusztult templom romjai nap jainkban is jól látszanak a beépítetlen telken a
falu alsó felében a főút mellett. GPS: N. 46.229178, E. 25.456712. ( 56. kép ).
9. Annak ellenére, hogy az általunk kijelölt időhatáron kívül esik ez az egyházi épület,
hiszen a 20. század első éveiben épült, majd pár évtized múlva el is pusztult, mégsem
szerettük volna kihagyni a gyűjtésünkből. Területe napjainkban is beépítetlen, az alapfalak
tanulmányozhatóak.

VII.4.d.1 . Homoródkeményfalva , ,(Kemenfalwa ), Comănești, református templom
2, 3. Lásd Keményfal va fejedelemségkori templomának leírását.
4. A szomszédos Szentmártonba az Ugron család faluba kerülésével 1777 után
újjáalapították a református gyülekezetet. Ezt követően Keményfalva néhány családja is
reformátussá lett, akik filiává váltak. 1777 -ben a faluban Bence Márton félgazda, Bence Péter,
Bence András, Bence Pál egész gazda, Simó János és Simó György egész gazda, Kitsing
István egész gazda alkotta a gyülekezetet.1863
1829 -ből való az a szerződés, amelyben a Bence család több tagja (Péter, Mózes, Mihá ly,
János és testvére Mihály) tulajdon örökségükből a falu nyugati részében, a Bencék nevezetű
helyben egy kis templomhelyet adományoztak. A telek hosszúsága és szélessége is
mindenfele három sing öllel mérve hét ölet tett ki.1864 Erre a telekre egy kis kő te mplomocskát
építettek, ahová a Gyepesi, Remetei és Lövétei reformátusok is eljárhattak istentiszteletre.

1856 MIHÁLY 1991, 257.
1857 OLÁH 1991, 277.
1858 OLÁH 1991, 278.
1859 VARGA 1998, 276.
1860 OLÁH 1991, 287.
1861 OLÁH 1993, 112.
1862 OLÁH 1993, 113.
1863 UREL 1715, 17.
1864UREL Régi ügyiratok 24.9. 1829 -ben kelt irat.

260
A templom még 1853 -ban is épült, hiszen a kiadás költségei között építésre fordítottak 140 ft,
36 krajcárt.1865
A református gyülekezet életképtelennek bi zonyul, annak ellenére, hogy saját templomot
sikerült építeniük. Míg 1880 -ban 41 református volt a faluban, 1930 -ban csupán három
hasonló felekezeten levőt találtak az összeírások.1866 Ennél fogva az impériumváltást
követően abbeli félelmükből, hogy a templom a román egyház kezébe kerül a falu azt
elbontotta1867.
6. A 19. század közepén épített templom feltűnik a harmadik katonai felmérésen, ahol
az unitáriusok templomának szomszédságában, attól kissé délnyugatra található ( 209. kép ). A
későbbi térképen a templo m már nem szerepe, ami időközbeni pusztulásával magyarázható.
7. 2010 -ben Sófalvi Andrással terepbejárást végeztünk a település belterületén, amely
során a falu nyugati szélében az elpusztult templom helyét is sikerült beazonosítanunk ( 210.
kép). GPS: N. 46.1552365, E.25.2604844.
A telek keleti, a mellékúthoz közelebbi felében egy kb. 7×4 méteres épületnyomot figyeltünk
meg. Jól kivehetőek voltak a föld fölé kb. 40 –50 cm -re kiemelkedő alapfalak nyomai. A
következő esztendőben topográfiai felmérést is készí ttettünk az észlelt jelenségről.
9. A 19. században épített, 20. század elején elpusztult református templom sikeres
régészeti beazonosítása után jól kutatható, hiszen a telek beépítetlen, a falak vonala jól
kivehető. Egy kisebb méretű régészeti feltárás is felszínre hozhatná az alapfalakat. Ez által
pontosan megismerhetnénk a kis épület alaprajzát.

VII.4.e.1. Homoródszentlászló , (Zenthlazlo, Zentlászló ), Vasileni, református templom
2, 3. Lásd a falu középkori templomáról szóló alfejezetet.
4. A telepü lés valamikor a 17. század végén bonthatta el régi, középkori templomát és
építhetett egy új helyszínen másikat a falu középső részén. Erről a templomról nem
rendelkezünk részletes adatokkal, csupán a pusztulásáról tájékoztatnak a források. 1789 -ben a
filiával, Miklósfalvával való egyezség szerint, mivel ott megépült a kis fatemplomocska,
addig, amíg a szentlászlói templom fel nem épül a pap járjon le a leányegyházba.1868
1793 -ban a szentlászlóiak kéregető levelet szeretnének igényelni. Ezt azzal indokolták, h ogy
templomuk a földmozgás és csúszás miatt néhány esztendővel ezelőtt olyannyira megromlott,
hogy a gyülekezet csak egy kis „ pitvarocskában ‖ tudja az istentiszteleteket megtartani.1869
Az új templom építése az új század elejére már nagyjából befejeződött. A munkálatokat
Szakács József irányította. 1802 -ben a templomba 95 db egész és 10 fél négyzet festett
deszkából készített kazettás festett, szegfű, tulipán, árvácska és más virágokkal díszített
mennyezet került. Ezt és a karzatokat is Segesvári Vagner Sámuel készítette.1870 A
szószékkoronát Gagyiné Páfi Miklós úr özvegye csináltatta 1807 -ben1871. Az éneklőszék
1801 -ben készült el. Az említett tárgyakat az egyházközség 1913 -ban eladta a Nemzeti
Múzeumnak1872.
Ez a templom is alig érte meg a száz esztendőt. 1912 -re oly an rossz állapotba került,
hogy annak használatát az ispáni hivatal életveszélyesnek ítélte meg, ezért a templomot

1865 UREL1853.
1866 VARGA 1998, 275.
1867 Gyöngyössy János helyi lakós szóbeli közlése.
1868SZACSVAY 2013, 655.
1869UREL 1793, 194.
1870 SZACSVAY 1912, 650.
1871„Szószék koron a, nyolc szögletű, belsejében rózsa -gyöngyvirág motívum […] 1807. Gagyiné, H.KS. Palfi
Miklós úr özvegye (SZACSVAY 2012, 649).
1872 Néprajzi Osztály, 104554 szám. (http://nmimm -katalogus.hu/?p=599 letöltve 2016 .02.17.)

261
bezáratta1873. A templom egy évig volt lakat alatt. Ezt követően az egyházközség Bucsi Endre
lelkész vezetésével egy új helyszínen való építkezé s mellett döntött, ugyanekkor értékesítették
a templomi berendezést is.
5. Az elbontott templom kegytárgyairól a 19. század végi egyházi leltárak
tájékoztatnak. A klenódiumokat egy az erre a célra 1849 -ben készített ládában tartották.
Ebben egy fekete bőr kötéses 1897 -ben adományozott biblia, egy arannyal bevont ezüst talpas
kehely, amely még a középkori templom tartozéka volt, ezek mellett egy fedeles ónkanna
virág díszítéssel, kenyérosztásra való óntányér 1643 -ból, egy 1762 -ben adományozott
óntányér, vala mint szószéktakarók abroszok voltak.1874
6. Az első katonai felmérés a falu közepére helyezi a település templomát, annak
derékszögben megtörő útjába a kápolna fele. A későbbi térképek is ide ábrázolják a
templomot, ami azt jelenti, hogy a 18. század végén e lbontott épület feltehetően a korábbi
alapjaira épült vissza. A harmadik felmérés ugyanakkor ábrázol egy számunkra ismeretlen
egyházi épületet is, amelyről nem rendelkezünk írott forrásokkal.
7. A régi templom helyéről az 1929 -ben befejezett templom toron ygombjába elrejtett
építéstörténeti beszámoló tájékoztat, amely elmondása szerint a régi templom, amely 1802 –
ben épült a Kolcsár és Nagy József féle szoros között, az úton belől feküdt. Ezt a telket 1928 –
ban Kovács Jenőnek adták el.1875.
A Sófalvi Andrással k özösen végzett terepbejárásunk során ennek a templomnak a helyszínét
beépített telekre lokalizáltuk. A feltételezett telken a templomra utaló nyomok ma már nem
vehetőek ki.
9. A település második, illetve harmadik templomát ugyanazon helyre lokalizáltuk. A
20. század elejére romossá váló templom berendezési tárgyainak egy része a Nemzeti
Múzeum gyűjteményében azonosítható volt. A beszállított teljes kazettás mennyezetnek
azonban mára csak töredékei köthetőek a templomunkhoz, nagyobb része felírat nélkül
azonosíthatatlan.

VII.4.f.1. Kiskadács , (Kis-Kadacz ), Cădaciu Mic , unitárius templom
2. Első írásos említése 1636 -ból való. A régészeti terepbejárások adatai szerint a
település már a 14. században létrejött1876. A kisebb települést az idők folyamán nevezték
alsó, míg a nagyobbat felső Kadácsnak is.1877
3. A középkor folyamán Kadács Tarcsafalvához tartozott. A reformációt követően a
település unitáriussá lett. 1695 -ben az ádámosi zsinaton egy olyan határozatot hoztak,
amelyen a tarcsafalvi pap minden héten, pént eken Felsőkadácsban, az iskolamester pedig
Alsókadácsban kellett könyörgést tartson1878.
4. A 18. század folyamán nincs templom a kis falucskában, csupán egy „ szent antalra
szóló ‖ harangról van tudomásunk, amelyik egy cserefaágasra volt felállítva1879.
A 19. sz ázad elejére főként az idősebbeket tartva szem előtt, hogy nem járhatnak át a távolabb
levő templomba a településen 1812 -ben Derzsi György lelkész idején egy kis templomot
építettek, amelyet végül orgonával is elláttak.1880 A korábbi kis harangjukat egy haran glábra
helyezték el.

1873Homoródszentlászlói Református Egyházközség Irattára. A 4849 –1911. számú főszolgabírói rendelet Bucsi
Endre lelkész által 1914. január 30 -án készített hiteles másolata.
1874 SZACSVAY 2012, 653 –654.
1875 VAJNÁR 2011, 27 –31.
1876 BENKŐ 1992, 89.
1877 GÁLFALVI 1987, 114.
1878 KÉNOSI –UZONI 2009, 456.
1879 GÁLFALVI 1987, 116.
1880 GÁLFALVI 1987, 117.

262
A templomot a Nyikó partjára építették. A rossz helyszínválasztás miatt az épület falai
fokozatosan feláztak, így annak pusztulása elkerülhetetlenné vált. 1926 -ban a templomot
mivel veszélyessé vált bezárták, mígnem 1969 -ben lebontottá k és anyagát 1971 -ben a
nagykadácsi templom felújításánál használták fel1881.
6. A 19. század elején épített templom a harmadik katonai felmérésen jelenik meg. Az
első katonai felmérés idejében még nem volt templom a faluban.
7. A katonai felmérés a templomot a település középső, nyugati felére helyezi, az utak
találkozásánál ( 211. kép ). Az említett helyszín közelében 2006 -ban a gyülekezet egy
közösségi házat épített, amelyben istentiszteleteket is tartanak ( 212. kép ).
9. Annak ellenére, hogy kevés forrással r endelkezünk a templomról ez is felkerült a
kutatott templomok közé. Pontosan nem ismerjük, hogy az egy évtizede épített közösségi
házat mennyiben építették rá a korábbi templomocska maradványaira.

VII.4.g.1. Kissolymos , (KwsSolijmos ), Șoimosul Mic, unitár ius templom
2, 3. Lásd a település középkori templomáról szóló leírást.
4. Az unitáriusok, miután a 17. század közepén a református felekezeté lett a
templomuk és minden ingóságuk, saját erőből újjáépítették a gyülekezetüket, amelynek
kezdetben a középpon tja egy kis fatemplomocska volt1882. Újfalvi Mihály papsága alatt kőből
építettek új templomot egy 1696 -ban csere útján szerzett telken. Almási Mihály püspöksége
alatt Égető Mihály kissolymosi tizenhat öles templomhelyéért cserébe Kolozsváron a
Szentpéteri te mplomnál kapott egy benn való helyet1883.
1773 -ban az egyházi vizitációban ezt a kőtemplomot írták le. Az épületet deszkából
rakott cinteremfal övezi, mellette egy fából épített haranglábbal, amelyben egy 1704 -es és egy
1710 -es feliratos harang található.1884
1795 -ben Pálfi Istvántól új templomhelyet szereztek, mivel a régi templom omlásban volt1885.
A csúszós talajra épített templom elköltöztetésének a másik oka az volt, hogy a falu szélére
épített templom sáros időben nehezen volt megközelíthető, ezért egy lapos abb helyre, a
faluhoz közelebb nézték ki az új helyszínt. 1798 -ban már az építkezések javában haladtak,
1799 -re már állott a templom.1886
Az 1801 -ben tartott egyházlátogatáskor az derült ki, hogy időközben katasztrofálisan
alakultak a munkálatok. A templom me llé épített torony minden bizonnyal nem volt
kellőképpen megalapozva, így ledőlt és összerombolta a melléépített templomot. Az ekkor
készített jegyzőkönyv egy új, de vakolatlan cseréppel fedett templom, nyugat felöli oldalánál
egy erősen megromlott kőtempl omot említ1887. Szintén ekkor a megyebíró számadásából az
derül ki, hogy amikor a torony el akart dőlni, akkor Parajdról hívtak ki egy kőművest, aki már
sajnos nem tudott segíteni.
A későbbi források nem tájékoztatnak, hogy mi lett a megromlott épülettel. Az új templom
1804 -ben még nem volt teljesen befejezve. A rákövetkező esztendőben sikerült a belső
berendezések egy részét, az új székeket megvásárolni1888. 1813 -ban Mátéfi István új
orgonájának adományozásával, majd 1815 -ben az új úrasztalával fejeződött be vég leg a
templom ékesítése.1889

1881 GÁLFALVI 1987, 118.
1882 NYÁRÁDI 2014, 16 –22.
1883KsUEkL, Régi ügyiratok, 61. irat.
1884EUEGYLT Matrix, 113. Közli ADORJÁNI 1991, 38.
1885KsUEkL, Régi ügyiratok, 43. irat.
1886SzKUEL Uni t. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1798, december 7.
1887KsUEkL Unit. Vizit. Jegyz 1797 –1810, 32
1888SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 -1845
1889 KsUEkL 169. csomag, 95.

263
5. A 18 –19. században egy singes ládában tartották az egyházközség klenódiumait.
Ezek közül a legrégebbi egy aranyozott ezüst kehely, noduszos, felső részén ember arcok
vannak kiképezve. Ez szintén megtalálható napjainkban is a gy ülekezetnél, a hozzá tartozó kis
tányérral együtt. Ezen kívül még szerepel a leírásokban egy 1632 -es aranyozott, a
paradicsomból való kiűzetést megjelenítő pohár, amelyet 1751 -ben adományozott az
egyháznak Gyergyai Pál. Ezen kívül volt még egy ezüst pohár, egy 1667 -es feliratú ónkanna,
egy 1760 -ban Bodor János által adományozott ón keresztelő pohár, valamint egy nagy, 1772 –
ben Bágyi Jó Mihály és felesége által adományozott ón kanna is. Ezek a kegytárgyak
napjainkban is megtalálhatóak az egyházközség tulajdo nában1890.
6. Az első osztrák katonai felmérés két templomot ábrázolt. A település keleti felében,
a falu szélén találjuk a reformátusok fatemplomát, vele átellenben, a nyugati faluszélen az
unitáriusok temploma jelent meg ( 213. kép ). A későbbi felméréseken már mind a két templom
új helyszínen tűnik fel.
7. Az Égető János kertjében levő unitárius kőtemplom nyomait Rejtő Andrással
folytatott terepszemlénk után sikerült azonosítanunk a település középső felében, annak
nyugati szélében egy magasabb teraszon. A napjainkban is szántott területen habarcsos
kődarabok, téglatörmelék észlelhető, amely jól jelzi az elpusztult templom helyszínét ( 74.
kép). Mivel a mélyszántás a felszínhez közeli falrészt elhordta és szétterítette, egészen
pontosan nem lehet lokalizálni az épületet. Annak csupán a lenyomata észlelhető egy
szétterült foltban ( 214. kép ).
9. A 18. század elején épített templom a század végére romossá vált. A rosszul
megközelíthető és megcsúszással fenyegető területet felhagyták és csere útján új
templomhely hez jutottak. A 19. század első éveiben a már majdnem kész templomot a rosszul
megalapozott torony rádőlve összetörte. Ettől keletre kezdték el építeni a ma is álló épületet.
A részben felépített templom nyomai ma már nem kivehetőek a templom környezetében ,
hiszen a toronytól nyugatra, attól nem messze a kőkerítés található, azon kívül pedig a
lekövezet út. Minden bizonnyal ehhez a sikertelen épülethez köthető a portikusba beépített
1799 -es évszámmal ellátott felirat.

VII.4.h.1. Sükő , (Swkev ) Cireșeni, ref ormátus templomok
2. A történelmi forrásokban először 1404 -ből említik, Swkev, Sucfalwa1891 alakban.
A jobbágyporták összeírásakor 1566 -ban a fejedelemnek hét portáját jegyzik1892, egy évre rá a
25 dénáros adó összeíráskor kilenc adózó portát számoltak össze1893. 1576-ban az 50 dénáros
adó összeírásakor Sükőből tíz ilyen jövedelemmel rendelkező portát írtak össze, amelyek
mind fejedelmi tulajdonban vannak . Ezekből összesen öt forint jövedelem származik.1894 A
faluban 1526 -tól kezdődően ismerünk lófőket. II. János hadáb an híven szolgált főemberek
névsorában találjuk Swkeo Laijos Andras -t, és Swkeij Andras -t1895. Ekkor említik Orbán
Györgyöt, aki kiesett a lófőségből.1896 Egy évre rá már csak Sükei Andrást jegyzik egyedül
lófőként.1897 1602 -ben a császári hűségre felesküdt lófők é s szabad székelyek névsorában
Sükőből hat lófőt, 11 szabad székelyt, négy j obbágyot és két darabontot számoltak .1898 Az
1614 -es összeíráskor a lófők száma tízre gyarapodott, ekkor már nemesként számolják az

1890SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1805 -ös bejegyzés.
1891WAGNER 1977, 298.
1892SzOkl ú.s. VII. 41.
1893SzOkl II. 220.
1894SzOkl ú.s. IV. 39.
1895SzOkl II. 203.
1896SzOkl ú.s. VII. 25.
1897SzOkl ú.s. VI. 55.
1898SzOkl ú. s. IV. 107.

264
Orbán családot1899. Ekkor Orbán Jánost említik, akit 16 08-ban széki jegyzőnek
választanak1900. Összeírnak továbbá hét szabadost és nyolc zsellért.1901
1627 -ben a jobbágytartók porta szerinti összeírásakor Sükőben Józsa György, Szabó György,
Tibáld Lőrinc négy jobbágyportát birtokolnak.1902 Ugyanebben az évben Orbán Pét ert jegyzik
nemesnek, a lófők száma ekkorra 21 -re gyarapszik, említenek továbbá öt régi gyalogpuskást
és két özvegyet.1903 1635 -ben a Homoródszentpálon összeírt hadköteles udvarhelyszéki
székelyek összeírásában Sükőből 20 lófőt, két lófő özvegyét, három régi és öt új
gyalogpuskást írnak össze.1904 Az 1627 -ben említett Orbán Pétert ekkor már Lengyelfalván
találjuk. Az 1614 -ben említett Orbán János birtokait, aki időközben fiú utódok nélkül elhunyt,
lánya birtokolja. 1647 -ben a hűségesküt letett hadköteles székelye k száma 23 fő,1905 1674 -ben
19 fő,1906 1679 -ben 23 fő, az Orbán család tagját, Györgyöt polgárként említik, Kovács Ferenc
és Kis Ferenc pedig nemesi rangúak.1907 Ennek a két nemesi családnak a leszármazottait
felleljük még a 19. században is. (A Kovács család már n emesi rangra emelkedése előtt is
fontos tisztségeket töltött be, pl. 1589 -ben Kovács Mihály alkirálybíró,1908de a Kis család
tagjait ekkor még fejedelmi jobbágyként találjuk.1909)
A hadkötelesek összeírásai, valamint az adóösszeírások némiképp támpontot nyújtana k a
népesség számát illetően, így a 16. század második felében a falu lakossága hozzávetőlegesen
100 fő körül mozoghat, ez a 17. század első felére 135 –140-re nő, de a következő
évtizedekben nem növekedik tetemesen. Az 1721 -ben készített,az egész magyarors zági és
erdélyi területre kiterjedő hivatalos, az adókötelesekről készített összeírásban 25 háztartást
említenek.1910
3. A reformációt megelőzően, a katolikus időkben saját templommal nem rendelkezett,
a tőle 2 km -re található Farcádon tartottak fent templomo t. A református hitre való áttérést
követően is a farcádi egyházhoz tartozott.
4. A falu legelső templomát 1667 -körül építették, amely szorosan összefüggött az
1673 -as önállósodásukkal. A felépített fatemplom, amelyre majd a későbbiekben térünk ki
első ism ert lelkésze Halmágyi Mihály volt, 1694 -ben1911. A 18. század közepén még
fatemploma volt a gyülekezetnek. A helyzet a század második felére megváltozott, hiszen
1773 -ban az egyházi bért fizetőkről készített összeírás szerint a sükői református
egyházközséghe z 38 háztartás tartozott, amely 160 személyből állt.1912 Ez a megnövekedett
lakosság már elégséges volt, hogy kőből újjáépítse templomát. Ez annál inkább sürgetőbbé
vált, hiszen 1771 -ben, amikor engedélyeket kérelmeznek úgy írják le régi fatemplomukat,
mint a melyik romlófélben van1913. 1774 -ben érkezik meg a Guberniumtól az építési
engedély.1914 Ezt követően Keövetsi István papsága alatt hozzáláthattak az építkezéshez ( 12.
kép). A templomot nem messze építhették az előzőek helyétől, a Székelykertben, a Vágás fele

1899 Orbán Jánosnak 1614 -es lustra lapján Patakfalván, Telekfalván, Keresztúron egy -egy, Timafalván négy
jobbágya volt.
1900 JAKAB –SZÁDECZKY 1901, 3 26.
1901SzOkl ú.s. IV. 341 –342.
1902SzOkl ú.s. VII. 86.
1903SzOkl ú.s. IV. 772.
1904SzOkl ú.s. V. 340 –341.
1905SzOkl ú.s. VII. 112.
1906SzOkl ú.s. VII.230.
1907SzOkl ú.s. VII.281.
1908SzOkl ú.s. I. 85.
1909SzOkl ú.s. I. 164 –165.
1910ACSÁDI 1896, 222.
1911 UREL Liber Eccl. 1644, 147.
1912SREkL 34. köteg, I. csomag, 2. szám.
1913SREkL 33. köteg, II. csomag, 4. szám.
1914SREkL 33. köteg, II. csomag, 6. szám.

265
menő út mellett1915. Az itt levő templom környezetének területét 1776 -ban bővítették, amikor
malomfalvi Székely Sámuel elcserélte a templom mellett levő örökségét az egyházközség más
birtokával .1916
Magáról az építkezés lezajlásáról nem sok adatunk maradt fenn, eg y későbbi beszámoló
szerint kitsin ekklésiánk maga meg ravásával nagy költséggel sok fáradtsággal épitte egy
templomot és tornyát kübül .1917
A szegényes anyagi háttérre és az építkezésre némiképp rávilágít az 1778 -ban az egyházi
elöljárókhoz írott levél, amel yben kérték, hogy mivel az építkezésekkel elszegényedtek, a
templomépítés céljára engedjék meg az adományok gyűjtését.1918 Ugyanitt említik, hogy a
tervezett templom és harangláb építése félben áll , mivel a mesterembereknek nagy összeggel
tartoznak1919 Az építke zéseket országos adományokból fejezik be.1920
A gyülekezet az újonnan épült templomot sokáig nem élvezhette. A használatba vétel után két
évvel már súlyos, szinte használhatatlan állapotban találjuk. A gyülekezet már csak félve
tudott az istentiszteletekre já rni. A templom pusztulásának okát a helynek tsekélységében vagy
az épitésben eshetett fogyatkozásnak tulajdonítják.1921
Az épületben esett károk javítására országos gyűjtéseket szerveznek, ezekhez való
engedélykérelmek fennmaradtak 1786 -ból1922, 1799 -ből (13. ké p)1923, illetve 1800 -ból1924.
A felépítését követő 40 évben a templomot kétszer is komolyabban javítják.1925 1807 -ben a
megyebíró számadásából kiderül, hogy a cintorom köré 19 forintért sasokat, 23 forint 58
dénárért kerítésnek való lécet és deszkát vásárolt,1926 amel yből új kerítést emeltek. Végül
1822 -ben végleg belátták az építkezés kudarcát, és új, más helyszínen való épület felemelését
határozták el. Ekkorra ez a templom már oszve omlófélben volt.1927
A falu felső részében új helyszínt választottak, a 19 öl hosszúság ú Farcádi Józsa Dániel és
Vajda János földjén, melynek szomszédjai délről Kovács Ferenc, északon Kis Mihály.1928
Cserébe a régi templom helyét adták, amelyről lebontották az épületet. További kikötés volt,
hogy a területet az egyházközség teljesen takarítsa k i, hordja el az építési törmeléket .1929
Mivel az új terület jobb fekvésű, annak ellenére, hogy kisebb volt, az eklézsia 100 magyar
forinttal kellett megtoldja a cserét.
Ennek a templomnak jól rekonstruálható az építéstörténete, a mesterekkel való szerződések,
megyebírói számadások, presbiteri gyűlések jegyzőkönyvei alapján. Az építkezés Bíró
Sámuel papsága alatt kezdődött, majd 1836. évi távozása után Simó Zsigmond lelkészsége
alatt fejeződött be.1930

1915SREkL 33. köteg, I. csomag, 16. szám.
1916SREkL 33. köteg, III. csomag, 10. szám.
1917SREkL, 33. köteg, II. csomag, 4. szám.
1918 Az építkezés ek pénzügyi részéről a következőképpen nyilatkozik a megyebíró: költségünket elébb meg nem
számláltuk és mind ilyen munkához nem szokott emberek ugy gondolkodunk, hogy az mi pénzünk vagyon azzal el
kezdett munkánk tökéletesegre vihetjük. (SREkL, 33. köteg, II. csomag, 1. szám)
1919SREkL, 33. köteg, II. csomag, 1. szám
1920 A befejezés éve ellentmondásos, mert míg 1778 -ban még azt írják, hogy az építkezések félbe vannak , 1783 –
ban úgy emlékeztek vissza, hogy már 1777 -ben megépült az új templom.
1921SREkL 33. köteg, II . csomag, 3. szám.
1922SREkL 33. köteg, II. csomag, 7. sz.
1923SREkL 33. köteg, II. csomag, 8. sz.
1924SREkL 33. köteg, II. csomag, 9. szám.
1925SREkL 33. köteg, II. csomag, 12. s szám.
1926SREkL 40. köteg, I. csomag, 2. szám.
1927SREkL 33. köteg, I. csomag, 19. szám.
1928 Az egyezségről több szerződés maradt fenn, a legteljesebbet 13 évre rá, 1835 -ben kötik. (SREkL 33. köteg, I.
csomag, 16. szám)
1929SREkL 33. köteg, I. csomag, 19. szám.
1930NYÁRÁDI 2009, 363 –390.

266
A terület megszerzését követően elkezdik az anyagok beszerzésé t. 1826 -ban medeséri Ferenc
Sándorral és Katona Andrással szerződést kötöttek a templom fedésére 7000 db. cserépről,
melynek ezréért 11 német forintot fizettek, azzal a feltétellel, hogy tíz év alatt, ha kár esne
benne, azt kicserélik, és adnak az említett számon felül még ötvenet. Rendeltek továbbá 300
kupás cserepet, melynek párját három garassal fizették.1931 1827 -ben a homoródkeményfalvi
bíróval, Lőrinc Istvánnal alkudták meg az építéshez szükséges meszet, 12 negyvenes
hordóval, melynek ára 48 magyar forin t, egyenként négy forintos árban.1932 1829 -ben kötik
meg a szerződést a kőművesmunkára, az udvarhelyi Ferdider Ferenccel1933 a templom és a
torony felépítésére, melyből 1020 magyar forintot fizettek készpénzzel. A segédeknek napjára
fél véka búzát és félfertály (1,25 liter) pálinkát ígértek fejenként. Ezenkívül szolgáltatott az
egyházközség 20 szekér nyers fát, 20 tyúkot, valamint a tehetősebb gazdasszonyok 10, a
szegényebbek egyenként öt tojást. Az építendő templom hét öl és fél sing hosszúságú1934,
szélességében h árom öl és négy sing, magassága négy és fél öl a párkányig, dél felől levő
ajtóval, a tisztességes prédikáló széket a torony felől tervezték.1935
1829 -ben Ferenc Ilona alsóboldogfalvi lakos ajándékaként rendelték meg a
szószékkoronát,1936 amelyet a bikafalvi min tájára terveztek. Az ajándékért cserébe önkéntes
felajánlás alapján 30 szekér tűzifát vittek.1937 A szószékkoronát Abásfalvi Balás Pállal
szegődték meg, 110 német forintért,és még abban az esztendőben el kellett készítenie.1938
A megkötött szerződések ellenére a z építkezések nem haladhattak túl gyorsan, hisz az
eklézsia 1830 -ban Lengyelfalvi Orbán Jánosnak 16000 darab téglát kölcsönzött, amelyet az
egy éven belül kellett visszaszolgáltasson.1939 1831 -ben Orbán János szerződést kötött a
farcádi Ráduly Dániellel 10000 tégla elkészítésére, melynek költségére minden ezer téglára
egy véka gabona, egy font (0,56 kg) ázalékos, egy font só, 1 német forint volt szegődve. Az
égetéshez a fát ő szolgáltatta.1940 A szükséges követ, homokot, noha nincsen utalás rá,
feltehetően közmun ka keretében hordták össze, ahogy az ebben a korszakban általános szokás
volt. A munkálatok 1832 –1837 között nagyobb intenzitással zajlottak. 1837 -ben a templom
szükségére 15 hordó mészért, hordónként 5 forintjával, 74 forintot fizettek.1941
A kis egyházközsé g számára az építkezések anyagi hátterének megteremtése nem volt
egyszerű feladat. A belső tartalékok mellett (egyházi tőke, egyháztagok hozzájárulása,
közmunka) más egyházközségek adományaira is számítottak. Ezek érdekében országos
kéregetéseket szervezte k. A levéltárban a legkorábbi libellus 1820 -ból maradt fenn, majd
1829 -ből két darab, 1840 -ből és 1842 -ből egy -egy. Ezek alapján nyomon követhetjük a
kéregetők útvonalát és az általuk begyűjtött összegeket is. A legelső könyvecske
kimutatásából kiderül, ho gy a kéregető 38 helységben fordult meg, és 171 német forint 18
krajcárt gyűjtött össze.1942

1931SREkL 33. köteg, I. csomag, 2. szám.
1932SREkL 33. köteg, I. csomag, 3. szám.
1933 Ez a kőműves pallér bontja le a nagygalambfalvi templom boltozatát, és alakítja át, meszeli újra 1816 -ban
200 német forintért. (DÁVID 1981, 218.)
1934 Egy bécsi öl 1,89648 m, egy sing 62,2 cm volt.
1935SREkL, 33. köteg, I. csomag, 4. szám.
1936Ennek eredet i felirata, melyet mára már átfestettek: ÖZV. PÁLFI MIKLÓSNÉ ÉS SÜKŐI REF. EKLÉZSIA
KÖLTSÉGÉVEL AZ 1830. ESZTENDŐBE SIMÓ JÓZSEF M. BIRÓSÁGA ALATT.
1937SREkL, 33. köteg, I. csomag, 15. szám.
1938SREkL, 33. köteg, I. csomag, 9. szám.
1939SREkL 33. köteg, I. csomag, 5 . szám.
1940SREkL 33. köteg, I. csomag, I. csomag, 7. szám.
1941SREkL 40. köteg, I. csomag, 11. szám.
1942 SREkL 42. köteg, V. csomag.

267
1829 -ben a kéregetők hozzávetőleg 65 faluba jutottak el,1943 ahonnan 146 német forint 18
krajcárt gyűjtöttek össze. Ugyanebbe a libellusba vannak bejegyezve az 1830 -as év kéregetési
összegei, amelyek nincsenek lebontva tételesen, így a telekfalvi kéregetők 43 német forintot
és 13 krajcárt, míg a keresztúri küldött száz magyar forintot gyűjtött az egyháznak. Más
kéregetőktől összesen begyűlt 68 magyar forint és 43 dénár.1944 1829 –30-ban egy másik
libellus is forgalomban van, ennek a feljegyzései szerint 143 helységből 210 német forintot és
23 krajcárt kéregettek össze.1945 A templom építésére tehát a négy éves kéregetések alatt
összesen 610 német forint és 46 krajcár (kb. 1525 ma gyar forint) gyűlt össze, melyhez számos
esetben több véka gabona is járult. A gabonát többnyire helyben eladták, vagy olyan példa is
ismeretes, amikor valamelyik egyház parókiáján hagyták megőrzésre.
1838 elejére kiapadnak az egyházközség pénzforrásai, íg y az építkezések teljesen leállnak. Az
egyházközség elöljárói levelet intéznek az esperességhez, amelyben kérik, hogy az
építkezéseket jobb időkre halasszák. A vizsgálószék bizottságot állított fel, amelyet kiküldve a
faluba,1946 számba vették, hogy a lakosok közül hányan szeretnék folytatni az építkezést, és
hányan halasztanák (17 család folytatná, míg 14 halasztaná). Az összesítés alapján az
építkezés folytatását rendelik el,1947 amely még annak az évnek a második felében újból
megkezdődik. Az elhúzódó munkálat ok miatt új kőművest kellett felfogadniuk. 1838 -ban a
félben levő torony befejezésére Csekefalvi Bú Zsigmonddal kötöttek egyezséget. Eszerint a
toronypárkányok elkészítésének, vakolásának, meszelésének költsége 275 magyar forint volt,
emellett minden gazda tartozott a pallérnak egy tyúkot adni, további kérés volt, hogy a torony
két öllel a templom teteje fölé magasodjon.1948
Az építkezések elkezdése után 15 évvel a munkálat ok végleg elakadni látszanak. A
templomépítés mellett az utolsó öt esztendő aszálya telj esen kimerítette a csupán 32
gazdaságot számláló egyházközség tartalékait. Az építkezés körülményeinek megismerése
céljából a parciális zsinat vizsgálóbizottság felállítását rendeli el, amely a muzsnai és a bögözi
papok, valamint a királybíró által kirende lt világi hatóságból állt.1949 A bizottság a helyszínen
egy részletes beszámolót kellett hogy készítsen az aktuális állapotokról. Nem sokkal
látogatásuk után megírták jelentésüket, amelyből kiderül, hogy a 15 évvel azelőtt elkezdett
templom mostanra annyira h aladt, hogy a falai állnak, be van fedve, de nincs még ajtaja,
mennyezete, padlózata, székei. A bizottság szerint az egyházközség saját erejéből az
építkezést befejezni nem tudja.1950
1840 -ben újból elkezdik a kéregetéseket az új torony számára, ekkor 67 falu ból, 103 német
forint és 16 krajcár gyűlt be.1951 Ugyanebben az évben egy másik libellus adatainak
összegzése alapján kiderül, hogy 35 faluból 93 német forintot gyűjtöttek össze. Ebbe a
könyvecskébe jegyezték be az 1841 -es gyűjtéseket is, amely szerint akkor 81 településen 57
német forintot és 45 krajcárt kéregettek össze.1952
Annak illusztrálására, hogy egyes munkálatok mekkora csúszásban voltak, jó példa a torony
befedésének folyamata, melyre 1832 -ben kötnek szerződést bizonyos Alsósiménfalvi Györke
Jánossal, 1 00 magyar forint összegről. Ellenben a munkálatok tényleges kivitelezésére csupán

1943 A kéregetések idejéből fennmaradt egy, a kéregetők által felkeresett falvakról készített lista, amelyből
kiderül, hogy abban az évben 161 faluból kéregettek. (SREkL 32. köteg, 10. szám, évszám nélkül.)
1944SREkL 42. köteg, I. csomag.
1945SREkL 42. köteg, II. csomag.
1946SREkL 33. köteg, III. csomag, 4. szám.
1947SREkL 33. köteg, 33. köteg, I. csomag, 20. szám.
1948SREkL 33. köteg, 33. köteg, I. csomag, 12. szám.
1949SREkL 33. köteg, 33. köteg, I. csomag, 18 szám.
1950SREkL 33. köteg, 33. köteg, III. csomag, 3. szám.
1951SREkL 42. köteg, III. csomag.
1952SREkL 42. köteg, IV. csomag.

268
kilenc évre rá került sor. Ekkor a szerződést ki kellett egészíteni, megtoldva az árát 13 szekér
fával.1953
1840 -ben vásárolták a torony teteibe való új gombot , melyért 24 forin t 40 dénárt fizettek,
ugyanekkor vásárolják a torony fedelére való festéket,1954 mely 50 forint 50 dénárba került.
Ebben az évben újabb adag téglát rendeltek 69 forint 30 dénárért, valamint meszet 29 forint
89 dénárért,1955 előkészítve az építkezéseket a követke ző évre. 1841 -ben befejezik a torony
építését. Ekkor a számadás kiadásai közt jelentős összeget, 756 magyar forint 40 dénárt
találunk,amit az építkezésekre fizettek ki.1956 Ezt követően, már csak a belső munkálatok,
berendezések elkészítése maradt. 1843 -ben l epadolták a templomot, amelyet használatba is
vettek, mivel a padolás költségeinél alkalmi székek készítése is szerepel.1957 Ugyanabban az
évben rendeltek 24 szál deszkát a templombeli székek elkészítésére, 7 forint 20 dénárért
(darabja 5 garas). A négy sor s zéket 69 forintért készítették el.1958
1844 -re már csak apróbb munkák maradtak, így a bejárat előtti ereszt és a templomot övező
kőkerítést készítették, melyre Bú Zsigmondot fogadták fel, 35 német forint díjazásért,1959
amely munkálatok még a következő évben is tartottak. 1845 -ben rendelték meg a
templomkerítés kapuját, melyért 24 forint 26 dénárt fizettek. Ugyanabban az évben már
nagyobb javításokat kellett végezni a templom tetőzetén, így 2000 újabb cserép vásárlása, 40
forint 80 dénár tűnik fel az évi számadás kiadásai között.1960 A következő évben készíttették
el a két templomi ajtót Jakab Jánossal, aki egyben a padokat is megfestette. Ennek költsége 48
forint volt, a két ajtó lakatosmunkája 14 forint. Ebben az évben még lepadolják a karzat alját,
86 forint 20 dé nárért.1961
A templombelső úrasztala 1848 -ban kerül a helyére. Ezzel elérkezett az idő a templom
felszentelésére, amely még abban az esztendőben megvalósult, lezárva az egyházközség
életében a mintegy 26 éves építkezéssel és nyomorúsággal teli esztendőt. A munkálatok
hozzávetőlegesen 3229 magyar forint 42 dénár összegbe kerültek, ami csupán a pénzben
kifizetett összegeket jelenti, de ez nem a teljes költség. A kiadásokból hozzávetőlegesen 1000
forintot tettek ki a kéregetésekből bejövő pénzek. A templomi beren dezés elengedhetetlen
kelléke az orgona, amelyre 1856 -ban az egyházközség Antal Mózestől 100 forint kölcsönt
vett fel, és ezzel a fedezettel építtették meg a mátisfalvi Szőcs Sámuellel.1962
Az egyházközséggondjai az építkezések végeztével nem szűntek meg. Ame llett, hogy
el volt eladósodva,1963 hamarosan újabb megpróbáltatások elé nézett. Úgy tűnik, hogy a
helyszín megválasztása ebben az esetben sem volt túlzottan szerencsés, mivel pár évtizeddel a
munkálatok végeztével ez a templom is, akárcsak elődje, repedezni kezdett. 1876
márciusában a vizitáció elrendeli a templom megmentését, amelynek értelmében g átat
(töltést) kell emelni. A presbitérium kiadja a megyebírónak, hogy tíz napon belül meg kell
vizsgálni a templom körüli területet.1964 1876 augusztusában levelet in téznek az espereshez,
hogy a vizitáció által szabott feladatok teljesítésére határidőt kapjanak, többek közt az

1953SREkL 33. köteg, III. csomag, 8. szám.
1954 A torony zsindellyel volt fedve, am elyet 1840 -ben vásárolnak, 15 forint 10 dénárért, valamint a
zsindelyszeget 29 forint 46 dénárért. (SREkL 40. köteg, I. csomag, 20. szám.)
1955SREkL 40. köteg, I. csomag, 20. szám.
1956SREkL 5. köteg, 1841 -es bejegyzés.
1957SREkL 5. köteg, 1843 -as bejegyzés.
1958SREkL 40. köteg, I. csomag, 22. szám.
1959SREkL 33. köteg, I. csomag, 13. szám.
1960SREkL 40. köteg, I. csomag, 27. szám.
1961SREkL 40. köteg, I. csomag, 31. szám.
1962SREkL 40. köteg, III. csomag, 30. szám.
1963 A templomépítés az egyházközséget úgy leszegényítette, hogy 185 3-ban levelet intéznek az esperesi
hivatalhoz, hogy mentse fel őket a vizitációs látogatás étkezési költségei alól, amely egy pengő forint. (SREkL
36. köteg, II. csomag, 4. szám.)
1964SREkL 3. köteg, 1876 -os bejegyzés.

269
iskolaépület befejezésére, a templom gáttal való megerősítésére is. Az esperesi hivatal Szent
Mihály -napjáig adott haladékot, kihangsúlyozva, ho gy ha a munkálatok valamelyik egyházfi
engedetlenségén múlnának, azt a hivatalnak jelentsék.1965 1879 -ben egy presbiteri gyűlésen,
arra hivatkozva, hogy a hasadás az épületen nem fokozódott, nem szavaztak meg
intézkedést.1966
1881 -ig nem történik jelentősebb elő relépés a nélkülözhetetlen javítások terén. Ekkor
felkérik Vánky Kálmán udvarhelyi mérnököt, aki tételes költségvetés -tervezetet nyújt be az
egyháznak, amelynek végösszege 2012 forint 47 krajcár volt.1967 A mérnök által javasolt
munkálatokat nagyjából az ő kö ltségvetésének harmadából készítettek el, 1883 -ban, összesen
700 forintból, melyből százat az egyház pénztára, százat a faluközösség állt. 200 forint
kölcsönt igényelnek, és az egyházközség tőkéjéből 190 forintot fordítanának erre a célra.1968
A pénzből csupá n a nagyobb repedéseket tudták eltüntetni, a mélyreható, a probléma gyökerét
okozó nedvesség megszüntetését nem valósították meg, annak ellenére, hogy már az azt
megelőző években is jelentős összegeket fordítottak a repedések javítására, pl. 1882 -ben 380
magyar forint 61 krajcárt.1969
Az épület az állandó javítgatások ellenére egy bő évszázaddal megépítését követően
hasznavehetetlenné vált. 1969 -ben még próbálkoznak egy nagyobb szerkezeti megerősítéssel,
de a sorozatos csúszások miatt 1978 -ban a templomtestet teljesen le kellett bontani ( 215. kép ).
Ekkor megkurtították a tornyot, és új tetőzettel látták el, amelyet a mai napig használnak,
benne két haranggal. A sükőiek ötödik templomát 1983 -ban szentelték fel, ismét más
helyszínre építve, szerényebb méretekben. Az előző, leromlott templomnak a belső
berendezését nagyjából áthordták az új épületbe, mind a mai napig használva és megőrizve
azt.
5. Az egyházközség klenódiumai egy 1773 -as összeírásból ismeretesek. Ekkor egy kis
ezüst pohár, egy kupás ón kanna, egy k eresztelő kanna, egy fedeles bokály kancsó és három
ón tál volt.1970 Az itt említett klenódiumok közül időközben elveszett az ezüstpohár, a bokály,
és a két óntál.
6. Az első katonai felmérésen a fából épült templom jelenik meg, a település
délnyugati sarkába n. A második és harmadik felmérésen a 19. század elején épített
templommal találkozhatunk ( 216. kép ).
7. Sófalvi Andrással folytatott terepbejárásunk során az első kőtemplom nyomait nem
sikerült pontosan lokalizálnunk, hiszen az nem jelenik meg katonai fel mérésen. Kiindulva az
egyházi forrásokból, hogy a korábbi fatemplom környezetében kell keresnünk ennek az
épületnek a nyomait azonosításunk sikertelen volt, ugyanis az említett terület sűrűn beépített.
A házak kis udvarain épületnyomokat képtelenség lokali zálni. A helyiek sem emlékeztek már
pontosan erre a templomra.
A település második kőtemplomának a nyomai ma is látszanak. Nyugati oldalán a
visszabontott, kissé megdőlt torony jelzi a sikertelen építkezés emlékét.
9. A kis egyházközség egy generáció alatt két kőtemplomot épített. A levéltári
adatokból kitűnik a nagyfokú szegénység, de ugyanakkor az elkötelezettség is, hogy
istenházát építsenek. Az egyházi levéltár rendezése és feldolgozása után egy letisztult képet
kaphatunk a 18 –19. század kistelepülésein ek templomépítéséről. Megismerkedhetünk a
költségekkel, a templomépítés minden nem várt és előbukkanó kellemetlenségével.

1965SREkL 36. köteg, II. csomag, 11. szám.
1966SREkL 6. köteg, 1879, szeptember 7 -i gyűlés.
1967 SREkL 33. köteg, III. csomag, 8. szám.
1968SREkL 36. köteg, III. csomag, 5. szám.
1969SREkL 5. köteg, 1882 -es bejegyzés.
1970 SREkL 34. köteg, I. csomag, 2. szám.

270
Az egyik kőtemplomot nem sikerült mindezidáig pontosan lokalizálnunk,
feltételezhető, hogy az a ma sűrűn beépített településrész alat t található. A második kőépület
alapjai jól kivehetőek, szabadon tanulmányozhatóak napjainkban is.

VII.4.i.1. Székelyderzs , (de Ers ), Dârjiu, református templom
2. A település és temploma a forrásokban a 14. század első felében tűnik fel1971. A 15.
századba n a faluban telepedett meg az a Petki család, amelyik mind a település, mind a szék
történetének kiemelkedő személyiségeit adta. Ittlétük 1478 -ból bizonyítható a források
alapján, hiszen Mátyás király parancslevelében a Georgius Pethky de Ders megkülönbözt ető
nevet használják.1972 1567 -ben a faluban 45 szabad portát vettek számba1973. 1576 -ban a
településen a legnagyobb jobbágytartó maga a fejedelem volt, 66 portáját számolták. A
Petkieknek ekkor 9 jobbágytelkük volt1974.
3. A pápai tizedjegyzékben említett templom átépítése és fenntartása a Petki családdal
kapcsolatos, ennek köszönhetően a családi címer megjelenik a szentélyben1975.
A település a reformációt követően unitárius vallású lett és többségében az is maradt.
4. A 18. századra a régi Petki birtokok egy része a református Bethlenek kezébe került.
1712 -ben a derzsi birtokokat Erzsébet és László vezették.1976 A szinte teljes egészében
unitárius faluban 1718 -ban egyházalapításra szánja rá magát Bethlen Erzsébet. Papot hozatott,
akinek az eltartására a saját birtokaib ól adott földet.1977 Sajnos nincsenek adataink arra
vonatkozóan, hogy ekkor milyen temploma lehetett az új gyülekezetnek, amely egyházilag is
önállóságot élvezett1978.
Azonban néhány év elteltével, 1723 -ban az egyházalapító Erzsébet belátta, hogy
kezdeményezése nem hozta meg a várt eredményeket, ezért kérte a vizitációt, hogy a
gyülekezetet csatolják a kányádi egyházközséghez. Cserébe hozzájárulnak a pap fizetéséhez
12 kalangya búzával és nyolc kalangya zabbal.1979
Az egyházközség és templomának további sorsáról nem rendelkezünk írásos adatokkal.
Időközben teljesen eltűnhetett a gyülekezet, a templomot elbontották.
A 19. század közepén ismét megnőtt a reformátusok száma, 1850 -ben 127 személy volt ezen
a valláson.1980 Ezért 1886 körül Bodor Pál kányádi lelkész a saját kö ltségén az északról és
keletről lejövő patakok déli oldalán egy kis kőalapra helyezett fa imaházat építtetett. A
deszkázott és megemelt tornyocskán sárga rézgomb volt. Az egész épület zsindellyel volt
fedve, benne két sor pad volt elhelyezve, úrasztalával, üvegezett ablakokkal. Hossza kilenc,
szélessége öt méter volt, magassága négy méter. A kis toronyban Sebesi Sámueltől kapott
harang volt elhelyezve1981. A kis épület napjainkban is fennáll.
5. Az egyházalapításkor a Bethlen család klenódiumokat is adományozo tt. Az
úrvacsoraosztó ón poharat és ón kannát 1720 -ban, az ón tányért 1738 -ban adta Erzsébet.
1779 -ben a klenódiumok között találunk két gyapot kendőt, a szélein selyemmel kivarrva.1982
A kegytárgyak napjainkban is megtalálhatóak a leányegyházban.

1971MonVat I. 133
1972FERENCZI 1981, 108 –120.
1973SzOkl II. 219 .
1974SzOkl IV. 42.
1975DÁVID 1981, 275.
1976PÁLMAY 1900, 190.
1977UREL Régi iratok 12. csomag, 4. irat. Közli TÓTH 2010, 88 –89.
1978UREL Régi iratok 12. csomag, 4. irat. Közli TÓTH 2010, 88 –89.
1979UREL Régi iratok 12. csomag, 5. irat. Közli TÓTH 2010, 89 –90.
1980VARGA 1994 , 64
1981http://szekelyderzs.com/hirek/reformatus -templom.html (letöltve 2016. 01. 26)
1982UREL 1779, 210.

271
6. A Beth len Erzsébet által alapított templomocska egyetlen katonai felmérésen sem
tűnik fel.
9. Mivel az épület helyére vonatkozóan nem rendelkezünk semmiféle adattal,
beazonosítása kivitelezhetetlen. A nemesi alapítású egyházközség és temploma nem bizonyult
hossz ú életűnek a többségi unitárius faluban. A reformátusok azonban nem tűntek el nyom
nélkül a faluból, létüket hirdeti a Bodor Pál által építtetett kis imaház.

VII.4.j.1. Recsenyéd, ( Rechenied ), Rareș , unitárius templom
2. A falu neve írott formában legelő ször 1487 -ből maradt fent, Rechenijed
névalakban.1983 Az 1566 -os udvarhelyszéki nemes, lófő és adózó jobbágyporták összeírásában
8 ½ portát találunk, a szentpáli Kornisok tulajdonában ( Michaelis és Volphangi Kornis)1984.
Ugyanebben az évben II. János hadában szo lgáltak összeírásában Recsenyédről Kovács
Birtalan gyalogot ( pedes ) találjuk1985. Ekkor tehát még egy lófő sincs a faluban. Az első lófő
1567 -ben jelenik meg, Telegdi Mihály lófők összeírásában Kovács Birtalan pauer
(szegény)gyalogot jegyzik.1986 Ugyanebben az é vben feljegyzik a 25 dénár adót fizetőket,
akkor a faluban 11 szabad portát számolnak össze.1987
1576 -ban a főemberek által fizetett 50 dénáros adó összeírásakor a faluban két jobbágytartó
birtokost találunk: Kornis Mihályt, aki kilenc f t.-ot fizet, és Bögözi Jánost aki egy f t-ot.1988 Ez
azt jelenti, hogy a faluban 20 jobbágyporta található.
A falu népessége és annak összetétele a következő század elejére sem változik jelentősen.
1602 -ben Giorgio Basta a császárra felesketettek összeírásakor Recsenyédről egy lófő t
(Bicziak Jánost), hat szabad székelyt, és 16 jobbágy családot számol össze.1989
1614 -ben a Bethlen -féle összeírásban egy lófőt, Fekete Ferencet találjuk, három szabad
székelyt, 19 ősjobbágyot ( avitici ), négy, a fejedelem számára lefoglalt jobbágyot és egy
zsellért találunk1990. Ez összesen 28 család, ekkor az egyik legteljesebb összeírás szerint a
falunak 140 körüli lakosa volt.
3. Feltehetően a hívők a katolikus időkben is Szentpálra jártak igét hallgatni. A
reformációt követően a falu nagy része unitáriussá válik és a Szentpáli Unitárius
Egyházközség leányegyháza lesz. A kevés katolikus Karácsonyfalvához, majd a
későbbiekben a néhány görög -katolikus család Abásfalva anyaegyházához tartozik.
Az egyházi önállósodás körülményeiről és annak pontos idejéről nem s ok adatunk maradt
fent. 1693 -ban a település már saját temetővel rendelkezik, amelyet a következőképpen
határolnak körül: ,, Dallya felé fordulóban Temetö kert a falu mellet vicinussa […]a kert
cseréje felöl bé j övő földek lábjai”1991 Az bizonyos, hogy még 1715-ben Szentpálhoz tartozik,
mint leányegyház.1992 1743 -ban egy csereszerződésben már a Retsenyédi Unitária Eccla
Curátora Zólya József nevét említik, tehát ekkor már önálló anyaegyházról beszélhetünk.1993
1744 -ből találjuk az első bejegyzést a vizitációs és sz ámadási jegyzőkönyvbe.

1983 1487 -ben szentpáli Kornis Gergely, Recsenyédi Becze Márton, Bögözi János, Csíki Bal ázs beperelik Teremi
Sikesd Miklóst és Jánost Becze András megöléséért. A kiegyezés során a Sikesdek 50 forintot fizettek,
meghagyva, hogy 600 forint terhe illetné bármelyik felet ha tovább háborgatnák egymást. (SzOkl I. 263).
1984 SzOkl ú.s. VII. 36.
1985 SzOk l ú.s. VII. 20.
1986 SzOkl ú.s. VII. 57.
1987 SzOkl ú.s. VII. 60., SzOkl II. 218.
1988SzOkl IV. 40.
1989 SzOkl ú.s. IV. 103.
1990 SzOkl ú.s. IV. 296 -297.
1991 SZABÓ 2005, 158.
1992 MOLNÁR 1999, 156.
1993 Az eredeti iratot nem találtuk meg, bővebb kivonata 1805 -ből maradt f ent (RUEkL, 1. köteg, 155.)

272
4. A templomépítés előtt a falunak van egy harangja cserefa ágason, amelyet az 1715 –
ös összeírás említ, rajta T.T. rövidítés.1994 Elég elterjedtnek nevezhető ezen a vidéken az a
szokás, annak ellenére, hogy a falunak nem volt saját tem ploma, tartottak harangot, amelyet
többnyire egy cserefa ágason helyeztek el.
1745 -ben fejezik be a falu első ismert templomát,1995 amelynek építéséről szintén szegényes
információval rendelkezünk. A telket, ahová az új épület került Zólya József adományozta az
egyházközségnek, amint az a 1749 -es vizitációs jegyzőkönyv feljegyzéséből is kiderül: „Ez a
templom építtetett nemzetes Zolya Józeph uramtól és testvér attyafiaitól ajándékoztatott
fundusra, melyről jó levele vagyon az ecclesiának”1996Az építkezések is az ő megyebírósága
alatt fejeződnek be.
A Zólya család Bágyból került a faluba.1997 1674 -ben a recsenyédi hadkötelesek között
találjuk Zólya Istvánt,1998 mivel a korábbi összeírásokban a faluban nem bukkannak fel,
valószínűleg a 17. század második felében költözne k Recsenyédre.1999 Ennek a Zólya
Istvánnak a fia feltehetően Zólya József, aki a templom számára adományozott telket. Az
adományozás nem volt szokatlan a családban, hiszen anyja az egyházközség önállósodása
előtt is nagylelkű adományokkal látta el az egyházat . 1715 -ben adott egy Török szőnyeget a
Cathedrára és egy gyólcs abroszt az asztalra.2000A Zólya család Recsenyéden való
megtelepedése nem volt hosszú időtartamú, hiszen az adományozó Zólya Józsefet követően a
család nem bukkan többet fel a falu lakosainak név sorában.
Az újonnan épített templom kőből készült, zsindellyel fedett volt, amint az 1748 -as vizitációs
jegyzőkönyvből megtudjuk.2001 Tornya vagy haranglába ekkor még nincs.2002 1749 -ben
részletesebben is leírják az új templomot: templom van egy kőből való, zsen delyes,
mennyezettel és új székekkel; melyben vagyon kőből való predikálló szék […]. A templom
kerítése deszkából és bornából valo 2003Az egyházközség kurátora ekkor még mindig Zólya
József.
A templom mellé egy fa haranglábat építenek, amelyet már 1767 -ben meg kell erősíteni.2004 A
megerősítés feltehetően az új harang vásárlásával függhet össze, amelyet ugyanabban az
évben rendelnek Segesvárról.
A templom legrészletesebb leírását az 1789 -es vizitációs jegyzőkönyvből ismerjük,
amely mind a recsenyédi vizitációs könyvbe2005, mint az unitárius püspökség vizitációs
jegyzőkönyvébe is bekerült. A leírás szerint a falu bágy felől való feliben található zsindellyel
fedett templom mellett deszkával borított harangláb állott. Az épületet boronafából és
deszkából épített kerí tés övezte, amelybe nyugat felől lehetett egy kis ajtón keresztül bejutni.
A templom két kőpillérrel volt megerősítve. Belseje deszkával padolt volt, a templom
középső részén állt az éneklőszék, ezen belül volt a papi szék, az ajtóval szemben pedig a
prédi kálószék kapott helyet. A karzat és a templom mennyezete hamuszürkére volt festve, a

1994 MOLNÁR 1999, 156.
1995 RUEkL, 14. köteg, 3.
1996KELEMEN 1922, 178. Sajnos az itt említett adományozási okirat nem maradt fent az egyházközségi
levéltárban.
1997 A bágyi lófő család eléggé népes, 1692 -ben pl. Zólya János, Zólya György, Zólya Mihály, Zólya Ferenc,
Zólya András neveivel találkozunk (SzOkl ú.s. VIII. 318).
1998 SzOkl ú.s. VII. 224.
1999 A bágyi Zólyák beházasodását a faluba korábbról is ismerjük. Az 1614 -ben lófőként említett Fekete Ferenc
veje volt Zólya Péter. (SzOkl ú.s. V. 228).
2000 MOLNÁR 1999, 156.
2001 RUEkL, 1. köteg, 6.
2002 Az 1715 -ben leírt harangot találjuk még ekkor is. Vagyon egy kis harangocska, egy magos ágas fán.
(KELEMEN 1922, 178. vö. RUEkL, 1. köteg, 6. )
2003 RUEkL, 1. köteg, 7., közli KELEMEN 1922, 178.
2004 Ekkor a kia dások között 72 magyar forintnyi összeget találunk erre a célra kifizetve (RUEkL, 1. köteg, 34).
2005 RUEkL, 1. köteg, 77 –102.

273
rajta elhelyezett felírat szerint 1745 -ben készült. A templom világosítása négy ablakon
keresztül történt.2006
1799 -ben felmerül ennek a templomnak az elbontása és más helyen való újjáépítése, amit a
későbbiekben meg is valósítanak. 1814 -es vizitáció bejegyzése szerint ismét felmerül a
templomépítés szándéka, a vizitáció meghagyja, hogy amikor a munkálatok elkezdődnek,
akkor minden személy köteles hat napot dolgozni a templomo n.2007
Az építkezés terveiről azonban egyelőre lemondanak, és a romladozó templomot javítgatják.
1816 -ban az éves kiadások között találjuk a templom vakolására felfogadott kőműveseknek
fizetett díjazást amely 12 mft és 80 dénár volt.
1817 -ben újból javítják a tetőt kétezer zsindelyt és zsindelyszeget vásárolva 10 mft 80 dénár
összegért.2008
1827 -ben már a templom patrónusaként feltűnő Bíró Károly jelentős segítséget nyújt
az új templom építésénél.2009 Miután az egyházközség eldönti, hogy a templomot teljesen
lebontj a és új helyszínen építik fel , a patrónus telket adományoz az egyházközségnek, mely
noha nem túl nagy, csak akkora, hogy a templom épp elfér rajta2010
1829 -ben kezdenek hozzá az építkezés első munkálataihoz, Kisgyörgy Ferenc
lelkészsége alatt, amelyet végül 1 853-ban fejeztek be.2011
6. Az elbontott templom ábrázolva van az első osztrák katonai felmérésen ( 284. kép ).
A későbbi felméréseken a templom új helyszínen jelenik meg.
7. Sófalvi Andrással folytatott terepbejárásunk során próbáltuk lokalizálni az elbontott
templom helyszínét ( 283. kép ). A tavaszi terepbejárások során megpróbáltuk felkutatni a falu
északnyugati felében, de nem sikerült kétséget kizáróan azonosítani, noha találtunk habarcsos
köveket és rávetítve egy mai térképre is az általunk feltételezett he lyszín tűnik elfogadhatónak
(285. kép ).
9. A település önállósodásával egy időben egy kőtemplomot épített a gyülekezet, a
Zólya család által adományozott telken. A templom azonban nem volt hosszas életű. Mintegy
fél évszázadnyi használat után le kellett bo ntani és új helyszínre költöztetni a 19. század
elején. A kis gyülekezetnek az új templom építése azonban több évtizedig is eltartott.

2006 EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 562 –563.
2007 RUEkL, 2. köteg, 22.
2008 RUEkL, 2. köteg, 44.
2009 RUEkL, 2. köteg, 81.
2010 RUEkL, 3. köteg, 42.
2011NYÁRÁDI –SZÁSZ 2010, 260 –262.

274
VII.5. Feltételezett, az egyházi hagyományokban felbukkanó puszta templomhelyek.
Gyűjtésünk során néhány olyan esetbe bonyolódtunk, amikor létezett egy helyi
hagyomány a korábbi, már elpusztult templomhelyszínre, ellenben arra bizonyítékot sem az
egyházi levéltárak, sem a katonai térképek nem eredményeztek. Amennyiben az eset
indokolta és be lehetett azonosítani hozzávető legesen a régi helyszínt terepbejárások során
kerestük fel, azonban ezek során sem találtuk az épületek nyomát. A helyi hagyományt
azonban hiba lenne teljesen mellőzni, ezért ezeket az eseteket sem hagyhattuk figyelmen
kívül. Bemutatásuk során azonban elte kintünk a szokásos falu és egyháztörténeti adatoktól,
így csupán konkrétan a templomra vonatkozó információkat közöljük.
A legfőbb érv, amely indokolttá tette ezeknek az eseteknek a bemutatását az volt, hogy sok
település történetében volt egy nyomtalanul eltűnt fatemplom, amelyre vonatkozóan, ha nem
maradt írásos forrás, meglétüket csak a hagyomány tarthatta fent. Terepbejárások során
ezeknek pedig a nyomait szinte képtelenség terepen azonosítani, így nem meglepő, hogy nem
akadtunk a nyomukra. A leghiteles ebbnek tekintjük azokat az eseteket, amikor a hagyomány
egy temetőben nevezi meg a régi templom helyét, ugyanis a puszta templomok a
későbbiekben számtalan esetben alakultak át temetővé legyen az katolikus, avagy protestáns
felekezetű. Kevésbé értékes adat oknak gondoljuk azokat az eseteket, amikor a hagyomány
Orbán Balázs leírásaival teremtődött. Bözöd esete az egyik legjobb példánk erre.

VII.5.a. Bözöd, Bezid, Lóc
A forrásokban a 16. században felbukkanó település Árpád -kori történetére
vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. Jelen ismereteink szerint az első temploma a 16.
század első felében, a reformációt megelőzően épült. Orbán Balázs gyűjtőmunkája során a
faluban azzal a helyi szokással találkozott, hogy a település később költözött mai helyére.
Korábban a Lócpatak völgyében feküdt. Erre a helyiek szerint bizonyíték a földből kiszántott
nagy mennyiségű cserépedény és más tárgyak. A leletek régészetileg is hitelesnek
bizonyultak, azonban ezek jóval korábbiak, 7 –8. századiak voltak.2012 Orbán Balázs a hel yiek
elmondásaira alapozva a Lócpatak völgyébe képzelte el Lócfalvát és annak templomát2013.
Elmondása alapján egy középkori templom emlékét vitte be a köztudatba, amely helyet
szerinte Templom -hegyesinek neveztek, az itt álló templom emlékére utalva. Kutatás aink
során a ma is használt dűlőnevek között nem találtuk meg, ellenben a 19. század közepén még
használatban volt. Így Pesty Frigyes helynévgyűjtései között is rábukkanhatunk.2014
A kérdést egy alapos, a település bel -és külterületére kiterjesztett régészeti terepbejárás
döntheti el végérvényesen, amelyre azonban mindezidáig még nem került sor.

VII.5.b. Homoródremete , Călugăreni, katolikus templom
A középkor folyamán Homoródszentmárton egyházközségét képező település a
reformációt követően egyedüliként lett katolikus. A 17. század elején már templommal
rendelkező, önálló egyházközség. Legalábbis ez derült ki Francesco Leone de Modica
konventuális ferences szerzetes jelentéséből, amikor 1638 -ban az egyházas települések között
említi Remetét2015. 1657 -ben az egyhá zközség 25 családból, vagyis hozzávetőlegesen,
mintegy 150 főből állt2016.
A település mindvégig katolikus maradt, ennek ellenére, amikor Ágota János a 18. század
második felében a faluban káplán, a hagyomány neki tulajdonította a település visszatérítését

2012SZÉKELY 1962, 48 –54.
2013ORBÁN 1868, 150.
2014PESTY III. kötet 2014, 30.
2015TÓTH 2005, 252.
2016TÓTH 2005, 392.

275
a katolikus hitre2017. Később a falu papjaként építteti a régi romos templom helyett a
Batthyányi Ignác püspök által Szent Jakab tiszteletére szentelt templomot. A templomépítést a
település katolikus földbirtokosai a Bethlen, a Rhédei, a Tholdi, valamint a Wes selényi
családtól kapott telken kivitelezte. A hagyomány szerint az Ágota János által épített templom
bennebb került, míg a korábbi épület kintebb a domboldalban feküdt. Erre bizonyítékot a
régészeti terepbejárásunk során nem sikerült találnunk.

VII.5.c. Kisfalud , Satu Mic, régi temető
Kecset, Kisfaluddal együtt az Árpád -korban Szentmihály filiája lehetett. A
későközépkorban templomot építő Kecset szomszédjával együtt önállóvá vált, így a
reformációt követően, míg az anyaegyház unitárius lett, a két telep ülés lakói a református hit
mellett maradtak. Dávid László gyűjtésében találkozhatunk azzal az adattal, amely a helyi
hagyományra utalva Kisfalud régi temetőjében egy Kápolna helyen található egyházi épületet
feltételez2018. Kisfalud temploma jelen adataink s zerint a 16. század második felében
épülhetett.2019 A település alsó, déli részén levő kis temetőcske területét bejárva semmiféle
épületre utaló nyomot nem találtunk.

VII.5.d. Székelymuzsna , Mujna, Szentegyház oldala
Szintén érdekes Muzsna esete, ahol valam ikor a 15. században épült templom a
másodlagosan beépített faragványok alapján.2020 A faluban található egy Szentegyház oldala
nevezetű helynév, amely Orbán Balázsnál úgy jelenik, meg, hogy ezen a helyen állt a falu
korábbi temploma, ahonnan friss szántáskor épületnyomok kerülnek felszínre2021. Ezt az
adatot Péter Sándor egyházközség történetében is megtaláljuk,2022 de ugyanakkor felbukkan
Dávid Lászlónál is2023. Az információ szerint a helyszín a település északnyugati szélén, kívül
található. A beszédes helynév véle ményünk szerint nem jelenti egyértelműen a korábbi
templom helyszínét, hanem csak azt, hogy a településnek volt egyházi épülete. A levéltári
forrásokban előforduló „szentegyház földje‖, „szentegyház erdeje‖ a középkori templomok
tulajdonában levő területre utal, amelyek jövedelme kizárólagosan a templomok fenntartására
volt szánva. Minden bizonnyal hasonló eset lehet a muzsnai is, hiszen gyűjtőterületünkön
egyetlen példával sem találkoztunk, amikor egy felszentelt templomot elköltöztettek volna új
helyszínr e a középkor folyamán.

VII.5.e. Székelypálfalva , katolikus templom
A faluban azzal a hagyománnyal találkozunk, szintén Orbán Balázsnak köszönhetően,
hogy a falu temploma nem a mai helyén keresendő, hanem a Firtosváraljára menő út mellett, a
temető alsó r észén állott.2024 Orbánra hivatkozva Dávid is úgy tudja, hogy a mai templomban
található gótikus faragványok (kő ajtókeret, szenteltvíztartó, keresztelő medence) egy, az
ellenséges csapatok által 1661 -ben elpusztított épületből származnak2025.
A 2010 -ben zajló templomfelújítás alkalmával, amikor a vakolatot eltávolították,
egyértelművé vált, hogy a mai templom nem tartalmaz középkori álló részleteket.
Ugyanakkor szemügyre vettük a leírásokban mindegyre előbukkanó templomhelyet a
temetőben. Az eléggé meredek, töb bszörösen megcsúszott oldalban nehezen képzelhető el

2017SCHEM 1882, 188.
2018DÁVID 1981, 179.
2019DÁVID 1981, 179.
2020DÁVID 1981, 289.
2021ORBÁN 1868, 182.
2022PÉTER 1935, 201 –220.
2023DÁVID 1981, 293.
2024ORBÁN 1868, 106 –107.
2025DÁVID 1981, 294.

276
egy középkori templom. A sírok kiásott földjében épületre utaló nyomokat nem észleltünk.
Szerintünk a település középkori temploma a mai katolikus templom környezetében
keresendő.

VII.5.f. Székelyvécke, Vețca, Temető
A forrásokban már 1301 -ben szereplő település2026 a középkori története folyamán
Magyarzsákod filiája volt. A reformációt követően a gyülekezet az unitárius valláson maradt.
A 18. század első felében azonban a ferencesek missziója, és a faluba n birtokos Horváth
család tevékenységének köszönhetően a katolikus vallás is egyre elterjedtebb lett. 1729 -ben
sikerült megszerezniük a település templomát is.2027 Ebben az esztendőben már saját
plébánost is kaptak Tibád Mihály személyében.2028 A megerősödött ka tolikusok 1790 –1792
között újjáépítették templomukat, amelyet Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.2029 Az
egyházi hagyomány szerint a 16. században a temető szélén egy Mária tiszteletére szentelt
épület állott.2030 A területen végzett alapos terepbejárá sunk során semmiféle épületre utaló
jelenséget nem észleltünk. A sírok sárga agyagos földjében habarcs, vagy építési törmelék
nem mutatkozott.

VII.5.g. Városfalva , Orășeni, unitárius templom
A település egy érdekes eset miatt került fel a listánkra, amel y kérdés időközben meg
is oldódott a régészeti ásatásoknak köszönhetően. Gyűjtőmunkánk során a falu azért került fel
a pusztatemplomos listánkra, mivel az első katonai felmérés vizsgálatakor az a falu templomát
a mai templomtól délre, a patak túloldalára h elyezte.2031 Amennyiben az egyházi forrásokat
kutattuk fel egy ellentmondásba ütköztünk, hiszen azok arra utaltak, hogy a falu 17. századi
templomát a mai templom környezetében kell keresnünk.2032 Az ellentmondás feloldása végül
a templombelsőben zajlott régésze ti feltárások során valósult meg, amikor először a 17.
századi templom kerítőfalát és kaputornyát sikerült megtalálni.2033 Később a padló további
felszedésével előkerültek a templom falai is, amelyek azonban még feltárásra várnak.
Városfalva esete egyben int ő jel, hogy az első katonai felmérések valami oknál fogva
nem minden esetben felelnek meg a valóságnak. Így csupán a térkép adataira hivatkozva igen
melléfoghatunk a templomköltöztetéseket illetően. Amennyiben a térkép adatai
ellentmondásosak az egyházi fo rrásokkal, akkor igen körültekintően kell eljárnunk.

VII.5.h. Zetelaka , Zetea, Csele
Az 1333 –34-es pápai tizedjegyzékben szereplő település2034 Árpád -kori templomáról
semmiféle információval nem rendelkezünk. A középkori templomot többször átépítették. Az
egyházi sematizmus szerint 1615 -ben alapjaiból újjáépítették, majd az 1661 -es felprédálását
követően renoválták, majd újjáépítették 1755 -ben.2035 Ezt is elbontva végül a mai templomot
1910 -ben fejezték be. Dávid László Hadnagy János plébános közlésére hivatkoz va úgy tudja,

2026WAGNER 1977, 308.
2027SCHEM 1882, 135.
2028SCHEM 1913, 178.
2029LÉSTYÁN 2000, 358.
2030GYÖRGY1930, 453.
2031I. KATONAI FELMÉRÉS 210. térképszelvény.
2032EUEGyL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89, 595 –596.
2033SÓFALVI András: Raport de arheologică preventivă. Orășeni (jud. Harghita), biserica unitariană . 2013.
Kézirat.
2034MonVat 115, 133.
2035SCHEM 1881, 193.

277
hogy az 1615 —1755 közötti építkezési adatok egy, a falutól keletre levő Csele nevezetű
helyen álló templomra vonatkoztak2036.
Egy 1583 -ban történt birtokadományozás során, amikor Bátori István Nagy Imrét jutalmazta a
neki tett hű szolgálataiért a „Zetelaka -i birtok határában vagy szélén, a település templomával
átellenben fekvő nyugatról északra húzódó prédiumot […] határának a Bereckpataka és a
Zentegyhaz pataka nevű patakokat jelölte ki.2037”
A forrás alátámasztani látszik a hagyományt, hiszen a Szentegyház -pataka a falu
nyugati domboldalairól ered és a kelti oldalon ömlik a Küküllőbe. Ezek szerint a vele
átellenben levő terület alatt a település keleti részét érti.
Amennyiben helyes ez a lokalizálás újabb kérdések merülnek fel, hiszen a Csele
nevezetű terület a településtől viszonylag távolabb esik és a Küküllő ellentétes partjára, mint
ahol a falu nagy része található.
Sófalvi András a helyi születésű Kolumbán Józseffel 2006 -ban terepbejárást végzett az
említett területen, a Küküllő jobb partja fölötti lapályos völgyszakaszon. A terület jórészt
legelő, a kevés szántón régészeti lelet nem került elő.
Amennyiben itt állt a középkori templom az elkövetkezendő kutatások feladata annak helyét
pontosabban lokalizálni. A katonai felméréseken szereplő te mplom már a mai helyét jelöli
meg.

2036DÁVID 1981,353 –354.
2037EFKK 2005, 128.

278
VIII. Az átmenet templomai. Fatemplomok Udvarhelyszéken
Kutatási területünkön a gyűjtőmunkánk során botlottunk a fatemplomok
problematikájába. A könnyűszerkezetű egyházi épületek történetének kutatása térségünkben
igen elhanyagolt területnek számít. Ez részben annak tudható be, hogy az emlékek nagy része
mára már elpusztult. Az épületeknek csupán szűkszavú levéltári forrásai maradtak fent, ezek
feldolgozása ugyan a 19. század végén elkezdődött, de abba is maradt. A legt öbb
forrásanyagot maguk az egyházközségi levéltárak őrzik, amelyek nagy része ismeretlen a
szakemberek előtt, részben mivel rendezetlenek és nincsen összeállított levéltári jegyzékük.
Mivel a legtöbb templom leányegyház, ezeknek a gyűjtőlevéltárakban nem m aradt írott
nyoma, csak említések szintjén, avagy amikor az új templom számára igényeltek építési
engedélyt és kéregetőleveleket. Néhány emlék feltűnik az I. katonai felmérésen is. Ezen
adatok összevetése a későbbi térképekkel jelezte számunkra az elpusztu lt templomokat.
Ezeknek az egyházközségeknek a levéltárait fellapozva derült fény sok esetben, hogy azok
csupán átmeneti jelleggel épültek.
A fatemplomok újabb koruk miatt nyílván kimaradtak Dávid László gyűjtéseiből,
néhányuk ugyanakkor felbukkan a Benkő Elek által összeállított keresztúr -széki régészeti
topográfiában. Orbán Balázsnál néhány példától eltekintve fatemplomra vonatkozó adatot
nem igazán találunk. Az emlékek nagy része az ő idejében már elpusztult, az a kevés, amely
akkor még állt csak ritka esetben keltette fel az érdeklődését. A kedei templomról például azt
írja, hogy „ e templomról példabeszéd is van, mely a gyenge menhelyről mondja, hogy: csak
olyan menedék, mint a kedei templom.”2038
Fatemplomokra utaló egyházi források feldolgozását sok ese tben megtaláljuk Molnár
István a keresztúri unitárius egyházkör falvairól írott összefoglalóiban2039. A 18. század
végének nagy unitárius templomépítkezéseit összefoglaló Szabó Dezsőnél is találunk elvétve
fatemplomokra utaló adatokat2040.
A csak egyházi emlékek re vonatkozó levéltári adatok gyűjtését Szabó T Attila és Herepei
János közlésében találjuk, akik Udvarhelyszékről hét településről emlékeznek meg.2041 Az
erdélyi egyházi faépítészet nagy kutatója Balog Jolán felhasználva a fent említett két kutató
munkáját U dvarhely vármegyéből 20 településről szolgáltat adatokat. Ezek azonban
tartalmazzák a fa toronysisakokat, haranglábakat is. Fatemplomra utaló adatot összesen hét
településre vonatkozóan szolgáltat.2042 Ezzel a végére is értünk az udvarhelyszéki
fatemplomok ku tatási előzményeinek összefoglalásával. A korábbi ismereteinkkel összevetve,
amelyek során mintegy 10 –15 emlék volt ismeretes, gyűjtőmunkánk során mintegy 53
esetben tudtuk kimutatni fatemplom meglétét a levéltári források, a településtörténetek és a
katon ai térképek segítségével.
Leírásunkban az összes emlék szerepet kap, annak ellenére, hogy több esetben, a
későbbiekben a fatemplom elbontása után fölé épült az új templom. A legtöbb templom
esetében azonban, mivel egy fatemplom nem igényelt nagy területe t a későbbi kőtemplom
már nem fért el a területére, így új helyszínt választottak. Ritka, szerencsés esetben ezt a
folyamatot levéltári forrásokkal is adatolni tudtuk. Sok esetben csupán a katonai térképek
adataira hagyatkozhattunk, amelyek önmagukban, más források híján nem minden esetben
alkalmasak a templomhelyszín változásának tényét eldönteni. A fatemplomokra vonatkozó
adatgyűjtésünk sem nevezhető teljesnek, hiszen az egyházközségi levéltáraknak csupán a
negyedét sikerült alaposan áttanulmányoznunk. So k adat azonban a levéltárak pusztulásával
odalett. Így még mindig csak becslésekbe bocsátkozhatunk akkor, amikor arra a kérdésre

2038 ORBÁN, 1868, 120.
2039 MOLNÁR 1994, 35 –43, 88 –96, 221 –230, MOLNÁR 1996, 113 –125.
2040 SZAB Ó 1981, 157 –177.
2041 HEREPEI –SZABÓ 1939.
2042 BALOGH 1935, 182 –185.

279
próbálunk válaszolni, hogy hány fatemplom épülhetett átmeneti jelleggel. A kutatás vonala
nagyon szerteágazó, hiszen nemcsak a felekezeti konfliktusokat kell számításba venni, hanem
az önállósodni próbáló leányegyházakat, vagy az időközben egyre több településen
felbukkanó és egyházi rendszerüket építgető románságot is. És ha még minderre találnánk is
adatokat, meg kell jegyezzük, hogy a fatemplomok építése gyakorinak számított vidékünkön,
amikor a falu templomának újjáépítése elhúzódott a szegénység miatt. Hasonló esettel
találkozunk Nagykadácson, ahol a középkori templom elpusztult, így az 1773 -as
egyházlátogatás feljegyzése szer int csak „ egy fatemplom, körülötte deszka cinterem” volt.2043
Az átmeneti jelleggel használt fatemplom 1785 -ig állott, ekkor kőből újraépítették.
Kisgalambfalva temploma 1790 -ben egy tűzvészben a fél faluval együtt elpusztult.2044 Az
újjáépítések a tűzvésztől ti zedelt, szegény anyagi háttérrel rendelkező egyházközségben
elhúzódtak. 1794 -ben kérvényezték, hogy egy esztendőre ne legyen papja a településnek,
hogy bérét tudják az építkezésekre fordítani. Szintén ebből a kérvényből derült ki, hogy
átmeneti jelleggel e kkor egy kis fatemplomot használtak.
Ha azt vizsgáljuk, hogy felekezetileg homogén település a 19. században
Udvarhelyszéken alig található, joggal feltételezhetjük, hogy a forrásokban általunk eddig
felderített fatemplomok száma akár a duplája is lehet. A 18. század második felétől igen
gazdag levéltári anyaggal rendelkezünk, de az azt megelőző időszakból nagyon hiányos
anyaggal bírunk. Ugyanakkor nem állnak rendelkezésünkre térképek sem, amelyek
segítségével legalább megbecsülhetnénk az egyházi épületek számát.
A további emlékek bővítése tehát az egyházközségi levéltárak teljes átvizsgálásával
valósulhat meg, amelyek a fatemplomokról kialakított képet tovább bővítik majd. Előrelépést
jelenthetne e témakörben az I. osztrák katonai felmérés 1769 –1773 között készült ország
leírásaink elemzése. Ez jó keresztmetszetet adhat az időszak templomairól, hiszen az esetek
többségében megemlítették a település templomának anyagát is2045.
A fatemplomok kutatása régészeti módszerekkel nem igazán bővíthető jelentősen,
hiszen az esetek többségében nem sikerült ezek helyét pontosan beazonosítani. Ennek fő oka
abban keresendő, hogy a fatemplomoknak általában nem építettek mészhabarcsos alapozást.
A faépületek alapját a szárazon összerakott nagyobb sarokkövek jelentették, vagy a cserefa
gerendázat, amit a váz alá fektettek, és ha ezeket elhordták a templom elbontásával, semmi
régészeti nyoma nem maradt a korábbi épületnek. Terepen csupán ritka esetekben
azonosíthatjuk és régészeti feltárások nélkül csak feltételesen. Egyes, a tele pülésektől távol
eső helyszíneken (pl. Lövéte -Lázfalu, Küsmöd -Barátdülő) sikerült hasonló épületnyomokat
megtalálni és feltérképezni, azonban a sűrűn beépített belterületen mindez szinte reménytelen
vállalkozás.
Az emlékeket vizsgálva azt is kijelenthetjü k, hogy fatemplomok építése nem tekinthető
egyes felekezetek sajátosságának. A szék két legnépesebb gyülekezete a református 17
esetben, az unitárius 16 esetben, a katolikus hat esetben, míg a román egyházak közül az
ortodoxok négy, a görög -katolikusok nyo lc esetben emeltek fatemplomot.
A fatemplomokat szinte mindig a középkorban templom nélküli filiális
egyházközségekben találunk. Ezekben a gyülekezetekben a hívek számának gyarapodásával
kis fatemplomot emeltek, ahová az anyaegyház papja átjárt istentiszte letet tartani (Hodgya,
Hidegkút stb.). Ezek a templomok lettek az alapjai az egyházi önállósodásnak is, hiszen egy
idő után összekülönbözött a két település és a kisebbik jobbnak látta az egyházi önállóságra

2043 EUEGYLT Matrix 1779, 61.
2044 UREL 1793, 105–106.
2045Anhangzu der Kriegs des Gross Fürstenthum Siebenbürgen. Drittes Buch vorinnen verschiedene
Anmerkungenüber Sectiones 151 –159 und soweiter biss inclusive 208 enhalten. Kézirat. Bécs, K. u. k. Kriegs –
Archiv.

280
lépni. Sok fatemplom ezzel a céllal is épült, hi szen az új gyülekezet lélekszáma és anyagi
potenciálja nem tette lehetővé, hogy kőtemplomot építhessen.
Számos fatemplom a 17. századi felekezeti viták során keletkezett. Ezeket, főkét a
keresztúr -széki szombatos és unitárius falvakban találjuk, ahol a re formátus fejedelem a saját
vallásának kedvezve, az unitáriusoktól vette el templomukat az ország törvényeire
hivatkozva. (Bözöd, Nagysolymos, Kissolymos stb.)
Körmendy József fatemplomok építését a protestáns felekezetek esetében a 18. század elején
megerő södő Habsburg rekatolizációs tevékenységgel hozta kapcsolatba2046. Az ugyan igaz,
hogy Erdélyben már 1727 -ben a király engedélyéhez kötötték a templomok, imaházak,
iskolák és kollégiumok építését,2047 amely rendelet a vallásügy áttekinthetőbb ellenőrzését
tűzte ki célul. Udvarhelyszéki adatgyűjtésünk során azonban egyetlen esetben sem találtunk
forrást arra nézve, hogy egy gyülekezet azért épített volna fatemplomot, mert az állami
hatalom kőtemplom építését gátolta volna. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, ho gy
Mária Terézia uralma alatt a protestáns felekezetek igen nehéz helyzetbe kerültek, hiszen
pénzalapítványaikat, jövedelmeiket jelentősen megapasztotta az új törvénykezés.
A felekezeti sokszínűség, amely mindmáig jellemző Udvarhelyszékre az 1563 tordai
országgyűlési határozat következtében jöhetett létre. A cikkely kimondta, hogy a székelyek
között ki -ki olyan lelkészt tartson, amilyet szeretne2048. Ez egyben azt is eredményezte, hogy a
kis létszámú (150 –200 fős) településen több felekezet temploma is felépü lhetett, amely
egyben azzal járt, hogy a hívekre nézve az egyházi teher igen megnövekedett, így a papi állás
színvonala is jelentősen csökkent.2049 A gyülekezet anyagi potenciálja nagyban lecsökkent, a
korábbi birtokrendszer, amely a templom fenntartására vol t kialakítva feldarabolódott, vagy
az új felekezet nem részesült benne. A helyzet mindazonáltal tovább romlott, amikor a
korábbi egyházközségek kisebb önállóakra estek szét (Firtosváralja, Firtosmartonos,
Mátisfalva stb.). A fatemplomok építésének legnagyo bb és legfőbb okát tehát a
szegénységben kereshetjük.
Egy fatemplom építése nem igényelt akkora szakértelmet, mint egy kőépületé, építési
ideje sem nyúlt több évig, vagy akár évtizedekig. A székely falvakban a faépületeknek nagy
hagyománya volt, hiszen a házak nagy része is hasonló anyagokból épült fel. A fával
foglakozó építőmestereket, akiket sokszor faber lignarius -ként említenek sok településen
megtaláljuk. Az egyik legelső fennmaradt adóösszeírásban 1567 -ben Bágy, Kénos,
Homoródalmás, Agyagfalva, Simé nyfalva, Farcád és Vágás udvarhelyszéki községekben egy,
Karácsonyfalván pedig két mestert is említenek.
Az udvarhelyszéki templomok nagy része boronaszerkezetű volt. Ehhez a fát, amit
akárcsak a házak anyagának szántat sokszor aszalták, hiszen a fa vágás a nem mindenhol és
mindenki számára volt engedélyezett. Ez azt jelentette, hogy a fa törzsének a tövén a fakérget
körbevágták, a fa a lábán elszáradt, így ki kellett vágni. Hasonló fa aszalásokkal a 16. század
végi törvénykezési jegyzőkönyvekben is találko zunk. Így 1589 -ben a szentkirályi
tanúvallatások alkalmával Telekfalvi Domokos a fejedelem jobbágya azt vallotta, hogy „ azala
abban az erdeoben az teobbet, akkor mind megh aszaltak vala, cziak az egy fa vala
aszalatlan ‖2050.
Egy udvarhelyi ház építésekor a fá t 1591 telén kivágták, hogy a rákövetkezendő évben
megépíthessék a házat2051. A fák átfúrásához a levéltári adatok alapján hosszúszárú fúrót

2046 KÖRMENDY 1971, 53 –54.
2047RNLK, Fond Colecția unitarienilor, 16 \1.
2048 EOE II. 218.
2049 POKOLY 1904, 148.
2050 SzOkl ú.s. I. 69.
2051 SzOkl ú.s. I. 221

281
használtak.2052 A fűrészelt fenyődeszkát az Oláhfalviak vágták, amely az 1627 -es limitáció
szerint két öl hosszú, két ara sz széles és másfél ujj vastagságú kellett legyen. Száz darab a
helyszínen két és fél, míg Udvarhelyre beszállítva három forintba került. A lécszeget
százanként 15 dénárért, a zsindelyszeget 5 dénárért árulták.2053 Az épületek fedéséhez a 17.
században zetela ki zsindelyt használtak, amelynek hossza három arasz, szélessége egy
hüvelykes tenyér volt. Helyben 1400 -at, Udvarhelyen és Segesváron 1000 darabot lehetett egy
forintért venni2054.
Mint említettük az udvarhelyszéki templomok nagy része boronavázas szerkezet tel
épült. Ezeket legtöbbször cserefatalpakra helyezték (Kőrispatak), de használhattak az
alátámasztáshoz követ is. Egyetlen forrásunk sincs arról, hogy a templom faszerkezetét egy
előre megrakott kőalapra helyezték volna.
A boronavázas szerkezet fáit sárr al betapasztották2055, szerencsés esetben, főként a 19.
században már kőművesekkel meg is vakoltatták (Bencéd). A templomokat nagyrészt
zsindellyel fedték, de találunk cserépfedelet is (Bencéd). Deszkából készített sasokkal
összerakott kerítés ölelte körül ők et. Egyetlen bejáratuk volt, általában két kis ablakocskával
voltak ellátva. Sok esetben karzat is volt benne (Bencéd, Abásfalva). Berendezései között
említik általában az úrasztalát, padokat, szószéket, olykor a szószékkoronát is. Mennyezete
festett, desz kázott volt, sok esetben a kék színt említik a források, de van, amikor a deszkát
csak simán lemeszelték (Negykede). A legtöbb ismert példánknál a harangok egy különálló
haranglábon, vagy cserefaágason állta. Ritka esetben a bejárat fölötti részen egy kis
tornyocska magasodott, amelyben két harang volt (Abásfalva).2056
Forrásaink nagyon szűkszavúak a templomok formáját és méreteit illetően, így pontosan egy
esetben sincsen adatunk, hogy a templomnak milyen formájú lezárása volt a bejárattal
szembeni részen.
A boronavázas szerkezet mellett előfordulnak az úgynevezett sövénytemplomok is.
Ezekeket általában fatalpakra, gerendára emelték, az oszlopok közét lécezték, a lécek közét
vesszővel befonták és sárral tapasztották.2057 Udvarhelyszékről hasonlókról Hodgyából és
Alsóboldogfalváról van adatunk, ahol fatalpakra építették fel a szerkezetet. A
sövénytemplomok alkalomadtán egészen díszesek is lehettek, így a marosszéki székelykáli
1782 -ben épített református templomnak poligonális lezárása, csúcsíves ablakai, bejárata
fölött egy kisebb deszkából épített tornyocskával is el volt látva2058.
A fatemplomok sokkal nagyobb veszélynek voltak kitéve a falvakban zajló nagyobb
tűzvészeknek, mint a kőből épült társaik. Ennélfogva egy -egy tűzvészben porig leégtek ezek a
faépületek ( pl. Bözöd, Kőrispatak). Bözödben például a 18. század második felében a
fatemplom kétszer égett el.
Fából épített templomokkal már az Árpád -kórtól kezdve számolni kell. A magyar
királyság területén az első írott forrás fából épített templomra Szent László korából, 1094 -ből
származik. Ekkor a biharmegyei Szentjobbon a Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt
monostort a király Szent István jobbjának őrzésére fából építtette2059.
Az Árpád -kori fatemplomok régészetileg nehezen kimutathatóak, hiszen a későbbi s írok az
épület nyomait teljesen eltüntethetik. Nagykiterjedésű feltárások esetén azonban több esetben
is kimutathatóak voltak annak nyomai, így Főnyed -Gólyásfán, Zalaszabaron, Tápiógyörkén,

2052 SzOkl ú.s. III. 78.
2053 BENKŐ –DEMETER –SZÉKELY 1997 , 49–50.
2054 SzOkl ú.s. II. 122.
2055SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1799, november 28.
2056 MOLNÁR 1999, 159.
2057 KÖRMENDY 1971, 53.
2058 BALOGH 1935, 59 –60.
2059 FEJÉR 1829, 486 –487.

282
Mezőcsát -Csicskén.2060 Kora árpád -kori faszerkezetes templomot azonos ítottak 1982 -ben a
zirci királyi udvarház feltárásakor, 1987 -ben Nyírderzsen, ugyanakkor Bárándon,
Balatonmagyaródon valamint Szombathelyen is2061.
Erdélyben a legelső írott források 1347 -ből tájékoztatnak fatemplomról, amikor a
váradhegyfoki Kereus -i család bírtok megosztása során fakápolnát említenek.2062 1356 -ban az
erdélyi káptalan István erdélyi alvajdához címzett levelében egy Abafáján tett határjárásról
szintén fakápolnáról tett említést.2063
Udvarhelyszéken mindezidáig nem ismerünk Árpád -kori fatemplomot. A nnak meglétét
Dobón az ásató régész szerint a nyugati fal agyaggal kötött, az alapozási árokba dobált kövei
jelentették. Az ezekre emelt falak nem voltak kötésben a ma álló falakkal, az alap felső
felülete síkként volt kiképezve, hogy ráterhelhessék a gere ndázatot. A fatemplom a régész
szerint leégett, amely nagy szenes foltokat hagyott a járószinten. Korát régészeti leletek
hiányában hipotetikusan a 13. századra helyezte2064.
Meglátásunk szerint a felmenő falazat elválása nem elegendő érv, arra, hogy abból eg y
faépületre következtessünk.
Korai fatemplom kimutatásához legközelebb a patakfalvi lelőhely feltárásakor jutottunk. A
12. század közepi mellékletes sírok egy korai temetőt jeleznek, amelynek mindezidáig
nincsen kőtemploma. 2015 -ben a templomhajóban egy kb. 1,4×1 méteres, 50 –60 cm vastag
nagyméretű kőtömböt észleltünk, amelyet egy másik nagyobb méretű kőre helyeztek rá. Ezzel
egyvonalban, hasonló mélységben egy 0,7×1 méteres elkezdett malomkövet találtunk,
amelyet sosem fejeztek be, minden bizonnyal kikép zése közben törhetett el. A két kő egy kb.
4–4,5 m hosszú faépület alapozását sejteti. A köveket a korabeli járószinttől 0,4 –0,6 méter
mélységben ásták bele a sárga agyagos altalajba. Sírok nem futottak be alájuk. A nagyméretű,
közel egy tonnás súlyú követ a későbbi temetkezésekkel nem tudták elmozdítani, így egyedüli
módon megmaradtak a bizonyítékai egy korai fatemplomnak. 2016-ban a déli bejárat
környékén sikerült a harmadik sarokkövet is megtalálni, amely kissé meg volt csúszva a
közelben levő sírbeásás miatt. A kisméretű 5×4 m -es belvilágú hajóhoz egy egyenes
szentélyzáródást gondolunk. Amennyiben feltételezésünk igaznak bizonyul ez lenne
Székelyföld első dokumentált korai fatemploma2065.

VIII.1. Fejedelemségkori fatemplomok
Udvarhelyszék első ismert fate mplomai a felekezeti vitákkal kapcsolatosak. 1630
körül a fejedelmi bizottságok több unitárius templomot adtak át a szombatosok áttérítése után
megszaporodott reformátusoknak2066. A hívekben megfogyatkozott és a birtokaiktól
megfosztott felekezetek fatemplomo t voltak kénytelenek építeni. Az egyik legkorábbi ismert
fatemplom mégis református. 1642 -ben Kissolymoson miután a református gyülekezet
megkapta az unitáriusok templomát, néhány évre rá fatemplomot volt kénytelen építeni.
Ugyanekkor az unitárius gyülekez et szintén faszerkezetű templomot emelt.
Kissolymos esete jól példázza, hogy mennyire ismeretlen területeken járunk, ha a késő
középkor és azt követő fejedelemség korának egyháztörténetéről szeretnék településekre
lebontott adatsort összeállítani2067. A gyűjt őlevéltárakban található vizitációs jegyzőkönyvek
szinte kizárólag csak a 18 –19. századokról tájékoztatnak. Ha hiteles és minél teljesebb
történetet szeretnénk, akkor vizsgálat alá kell vetnünk az egyházközségi levéltárakban őrzött

2060 ARADI 1998, 113 –114.
2061RITOÓK 1997, 165 –177.
2062EO III. 159.
2063EO III. 302.
2064 BOR DI 2009, 238 –239.
2065 Nyárádi Zsolt. Văleni –Papdomb. Raport arheologic al campaniei de săpătură din anul 2015. Kézirat.
2066 BENCÉDI 1879, 34 –42.
2067 NYÁRÁDI 2014, 16 –22.

283
forrásanyagot, tanulmány oznunk kell a szakirodalmat, a forrásközléseket, a művészettörténet,
a kartográfia, a helynévanyag által nyújtott adatokat, az egyházi hagyományokat. De
ugyanilyen szükségesek a régészeti kutatások, terepmunkák is.
A fejedelemségkori fatemplomokról nagyon kevés adattal szolgáltatnak az írott
források. A tanúvallomások, építési feliratok, egyházi iratok legtöbbször csak említést tesznek
a fatemplomokra. Sokszor a lebontásuk előtt készített engedélykérelemből tudunk létükről
(217. kép ).
A fatemplomok leírásá nál az elpusztult templomok szócikkeinek összeállításánál használt
módszert követjük.

VIII.1.1.1. Bözöd , (Bezed, Beózeód ), Bezid, unitárius templom
2. A település 1566 -ban bukkant fel először az írott forrásokban, amikor II. János
király hadában szolgált ak nevei között Jakab Imre nevét jegyezték fel2068. 1567 -ben a 25
dénáros adó kivetésekor a faluból 19 forint összeget szedtek be2069.
1576 -ban, amikor az 50 dénáros adót gyűjtötték , akkor a fejedelem a bözödi portái után 18
forintot fizetett, Moré Gábor özvegye pedig 50 dénárt2070. A faluban tehát ekkor 37
jobbágyportával számolhattunk.
1602 -ben, amikor Basta feleskette a császár hűségére a székelyeket, akkor a faluból 29 szabad
székelyt, hat jobbágyot, hét lófőt számoltak össze2071. 1614 -ben a székely falvak egyik
legteljesebb népesség összeírásakor a faluban hét lófő, 14 gyalog, 23 szabadszékely 14
jobbágy és hat jövevénycsalád volt. A falu népessége a családszám alapján 280 –300 főre volt
tehető.
3. A település a középkor végén minden bizonnyal anyaegyház volt, amely
Bözödújfaluval alkotott egy egyházközséget. A reformációt követően a gyülekezet az
unitárius vallást választotta. A faluban a 17. század első évtizedeiben többen a szombatos
tanokat kezdték vallani. Az 1630 -as években, amikor országgyűlési végzés tiltotta be a
szombatosságot, e felekezet híveit fejedelmi rendeletre reformátussá térítették át. Ezáltal a
református felekezet számbeli fölénybe került, így a régi templomot az unitáriusok
elvesztették.
4. Bözöd első ismert temploma a szentély formája és a megm aradt ülőfülke tanúsága
szerint a késő gótika idején, a 16. század első felében épült2072. A reformációt követően a 17.
század első felében a templom az unitáriusok birtokában volt.
Az 1629 -es Ádámosi zsinat „ szerint Bezed és Újjfalu közösen tartsanak templo mot és papot
Bezedben .‖2073 Az anya és leányegyháza 1639 -ben súlyos válságot él át, ekkor a fejedelmi
biztosok átadják a templomát és birtokait a reformátusoknak2074. A fő oka ennek, akárcsak a
szomszédos települések esetében is (Kissolymos, Szenterzsébet) a szo mbatos vallás
felszámolása volt. A későbbi tanúvallomások erőszakos térítésként emlékeznek meg az
eseményekre, amely során az egyházi vagyont és a birtokokat is elvették tőlük. A
gyülekezetet semmiféle kárpótlás nem érte.2075 A híveiben és vagyonában megcsapp ant
unitárius közösség kis fatemplomot tudott csak felépíteni. Ehhez a telket adományként kapta
Hatos Györgytől és feleségétől Konc Annától.2076 A kifosztott gyülekezetről számolt be az
1732 -es vizitáció is, amely elmeséli, hogy a felépített fatemplom egy tűz vész során hamuvá

2068 SzOkl II. 205.
2069 SzOkl II. 218.
2070 SzOkl ú.s. IV. 37.
2071SzOkl ú.s. IV. 110.
2072DÁVID 1981, 90 –91.
2073KÉNOSI –UZONI 2009, 445.
2074KONCZ 1882, 217 —223.
2075BENCZÉDI 1878, 374.
2076KELEMEN 1922, 171.

284
égett, ezért a gyülekezet újból kellett azt építse. Az események pontos ideje nem ismert, de
annak nem sokkal azelőtt kellett bekövetkezni, hiszen a jegyzőkönyv készítésének évében
még nem voltak székek a templomban2077.
1743 -ban a vizitáció meghagyta, hogy mivel nem volt kerítése a templomnak rakó
fából, valamint deszkából készítsék el azt, és zsindellyel fedjék be2078. Az 1773 -ban
keletkezett jegyzőkönyv egy sasokkal, rakó fából épített kerítőfallal övezett cinteremről
számol be, amelynek a kö zepén egy kis fatemplom állt. A harangláb a templomtól távolabb
állott, a tanító telkén. Ekkor két harang volt benne. A nagyobbat Jakab József kurátor idejében
1745 -ben, a másikat Hatos Sámuel megyebíró alatt öntötték 1746 -ban2079.
1780 -ban a 120 fontos haran gból 212 fontosat öntettek, ennek felirata: Jertek el,
mennyünk jel az Urnak hegyére — hogj meg tanítson minket az ö utaira, és járjunk az ö
utaiban.2080 A fatemplom egy 1783 -ban keletkezett nagy tűzben ismét leégett, újjá kellett
építeni.2081 1790 -ben a harang ágasfájának kifaragására 30 dénárt fizettek2082.
A század végére a kis fatemplom minden bizonnyal pusztulásnak indult. 1804 -ben a
haranglábat megerősítették, az arra való vaskapcsokért és a harangok újbóli rögzítésére
fizettek.2083 1805 -ben fogadtak fel kőműve st az új templom építésére, akivel az új helyszínt is
megvizsgáltatták.2084 A templomot a mennyezeten található felirat szerint 1810 -ben befejezték
be.2085 A gyülekezet kőtornyot a továbbiakban sem építtetett. 1854 -ben újrarakatják a
haranglábat, amelynél deszká ra, kőművesre, kovácsolt munkára összesen 22 forint 94 dénár
összeget költöttek el2086.
6. Az első katonai térképen a falu északkeleti szélében a reformátusok templomát
ábrázolják, vele szemben délre, a falu központja fele az unitáriusok fatemploma jelent meg
(218. kép ). A későbbi felmérések alapján az unitáriusok 1810 -ben befejezett temploma új
helyszínre épült, a falu északi felében, az előző helyszíntől jóval délkeletebbre került.
7. A katonai térképen feltűntetett helyszín napjainkban beépített. A faluban a
fatemplom helyszínére ma már pontosan nem emlékeznek.
9. Az unitárius felekezet az elvett templomuk helyébe fatemplomot tudtak csak
építeni. Ez a kis faépület a 18. század folyamán kétszer is leégett. A tűzvészben az egyházi
levéltári állomány is odave szett, a korábbi kegytárgyakkal együtt. A felekezet a 19. század
elejére némiképp megerősödött és kőből új templomot épített, azonban kőtornyot csupán
később tudtak hozzátoldani.

VIII.1.2.1 Bözödújfalu , (Wyfalw ), Bezidu Nou, unitárius, majd katolikus temp lom
2, 3. Lásd a fejedelemségkori elpusztult templomok Újfaluról szóló részénél
4. A reformációt követően a középkori katolikus lakói unitárius hitre tértek. Bözöd
leányegyházaként tagozódott be az egyházszervezetbe.
A faluban jelentős mértékben elterjedt a szombatosság, ezért 1639 -ben Bözödhöz
hasonlóan az unitáriusokkal együtt református hitre térítik a hívek egy részét.2087 A maradt
unitárius felekezet egy kis fatemplomocskát építtetett.

2077EUEGyL Unit. Püsp.Vizit. 1715 –1752, 178.
2078KELEMEN 1922, 172
2079EUEGYLT Matrix 247, közli Adorjáni 1990, 247.
2080ADORJÁNI 1990, 247.
2081EUEGYLT Matrix 247, közli Adorján i 1990, 247.
2082SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 -1793, 1791, december 11.
2083SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1804, november 20.
2084SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1804, november 23.
2085SZABÓ 1981, 161.
2086BöUEkl 1853 –1868, 1854, december 7.
2087 KONCZ 1882, 222.

285
Az unitáriusoknak az 1732 -es kolozsvári konzisztórium nem engedte meg , hogy más
egyházközséghez csatlakozzon, de engedélyezték nekik, hogy egy kis kápolnát építsenek.2088
A faluban jelentős szombatos közösség maradhatott, ezért újból biztosok szálltak ki, akik
1732 -ben a fatemplomukat a katolikusok számára foglalták le. Az új gyülekezetet Kolozsvári
Pál jezsuita atya szervezte meg már 1729 -ben. A templomot a Szentháromság tiszteletére
szentelték fel, mellette kis fa toronnyal, benne két haranggal.2089 A katolikus egyházközség
fokozatosan annyira megerősödik, hogy 1784 -ben kőtemplo mot emelnek a fatemplom
helyére.2090 Ez a parókia egyben a környék katolikusait is ellátta, így leányegyházai közé
Csókfalva, Bözöd, Erdőszentgyörgy, Makfalva, Szentistván, Nagysolymos katolikusai is
besorolódtak.2091
Ezt követően a maradék unitárius gyülekezet papot ugyan tarthatott, de annak sem háza sem
templom a nem volt, így az istentiszteleteket háznál tartották. Ezt követően Kőrispatak
leányegyházává sorolták, a két faluban összesen 36 unitárius család volt.2092 Az unitárius
felekezet a 19. század második felé re téglából épített egy kis templomocskát, amelynek a
bejárat felőli oldalán egy fölé magasodó kis fa tornyocskát is emeltek. A bözödi mesterséges
tó kialakításakor mindkét templomot elöntötte a víz, amely nek következtében időközben
majdnem teljes egészébe n elpusztultak.
6. A településen az első katonai felmérés két templomot, az unitáriust és a katolikust
ábrázolja a falu északi és vele átellenben a déli oldalon ( 219. kép ). A harmadik katonai
felmérésre a helyszínek mindkét esetben megváltoztak.
7. Az elt űnt templom terepi beazonosítására még csak kísérletet sem tehetünk, hiszen
az egész települést és környezetét 1980 -ban a vízgyűjtő gát építésekor felszámolták és vízzel
töltötték fel.
9. Az unitárius felekezet története során kétszer veszítette el templo mát. A 17. század
első felében a szombatosságról áttérített hívekkel a reformátusok kerültek többségbe,
megkapva a korábbi templomot. A 18. század elején az új rekatolizációs hullámban
fatemplomukat is elveszítették. A jezsuiták által vezetett felekezet 17 40 körül a kis
fatemplomot újból építette és használta 1784 -ig a kőtemplom megépítéséig, amelyet új
helyszínre húztak fel.

VIII.1.3.1 Etéd , (Eted, Atod ), Atid, Harangoldal
2,3.Lásd az újkori elpusztult templomok Etédről szóló részénél
4. A 17. század fo lyamán a település Küsmöd filiája volt egészen 1682 -ig, amelyet
követően önálló egyházközséggé vált2093. Az önállósodási folyamatok kezdeteként egy
kőtemplomot kezdtek el építeni 1678 -ban, amely évszámot a déli ajtó kőkerete is megőrzött.
Az építkezések 1780 -ban már befejezettek voltak, hiszen ekkor Veszprémi István udvarhelyi
esperes felszentelte.
Annak ellenére, hogy levéltári források csak elvétve utalnak rá, a helyi hagyományban
fennmaradt, hogy korábban, a kőtemplom előtt egy kis fatemploma volt a gyülek ezetnek.
Erről egy 1686 -os forrás emlékezik meg, amely a Harang oldalán, a Szentegyháznál
helymegjelölést használta. A helyszínt a levéltári adat továbbá a Küsmöd, a Reszente -patak
közötti részre lokalizálta2094.

2088 KÉNOSI –UZONI 2009, 445.
2089 KOVÁCS – KOVÁCS 2002, 114 –115.
2090SCHEM 1882, 177.
2091 SCHEM 1882, 177.
2092 KÉNOSI –UZONI 2009, 445.
2093PÁLFFY 1904, 11.
2094SZABÓ 2005, 47.

286
A fatemplomot, amely a Kiáltó -hegy csúcsán áll ott három oldalról lehetett megközelíteni:
egyrészt a Harang -szoros, Fenyőszoros, másrészt a Feketevár felöl2095.
A templomról több adattal nem rendelkezünk, helyszínénél temető alakult ki a
későbbiek során.
7. A Harang -oldali épületet Sófalvi András 2013 -ban próbálta meg lokalizálni, amikor
a falu református templománál végzett kisebb méretű ásatást. A falu egyik temetőjénél
lokalizált helyszín három kisebb kiemelkedésből álló, keskeny dombélet jelentett. Az említett
területen semmiféle épületre utaló nyom nem került elő.
9. A református filia, az egyházi élet színvonalának növelése érdekében kis fakápolnát
építtetett, amely a 17. század végére, az egyházi önállóság elnyerésekor méretes kőtemplomra
cserélt le. Az itt végzett régészeti feltárások kimutatták, hogy az épületnek nincsen korábbi
előzménye. Az elpusztult fatemplom lokalizálására tett kísérlet eredménytelen maradt.

VIII.1.4.1. Kénos , (Kenos ), Chinușu, unitárius templom
2. A település először a forrásokban 1566 -ban jelent meg, amikor II. János ha dában
szolgáltak névsorát vették fel. Ekkor a faluból Gál Jánost, László Jakabot, valamint László
Imrét a távolmaradók között számolták2096. A település késői írásos említése ellenére az
Árpád -korban jött létre a terepbejárási adatok szerint .
A rá követő eszt endőben a 25 dénáros adó beszedésekor a faluból 11 forint pénzösszeg gyűlt
össze2097. 1576 -ban az derült ki, hogy egyedül a fejedelemnek vannak komolyabb birtokai a
településen, hiszen ekkor 18 forint összeget fizetett a tulajdonában levő 30 jobbágyporta
után.2098 Az 1602 -es lustrán a településen egy darabontot, négy lófőt, valamint 10 szabad
székelyt számoltak össze2099. Az egyik legteljesebb összeíráskor, 1614 -ben a faluban hat lófőt,
két gyalogot, hat szabad székelyt, hét jobbágyat, valamint három zsellér családo t írtak
össze.2100
3. A település a középkorban a szentmártoni egyházközség filiája volt. Helyzete a
reformáció után sem változott. Az anyaegyházzal közösen az unitárius vallásra tértek.
4. A falu nem rendelkezett középkori egyházzal. Első templomáról és ön állósodásának
pontos idejéről nincsen adatunk. A 17. század második felében már minden bizonnyal önálló,
hiszen 1671 -ben Kovács Miklós kénosi papként szerepel, mint tanú 1675 -ben, regiusként
bukkan fel 1686 -ban. Muzsnai Máté Mihály szintén ilyen minőségben tett aláírást, akárcsak
1686 -ban és 1691 -ben.2101
Konkrétan a templomra utaló hiteles adatunk 1651 -ből származik, amikor a falu egyik
tehetősebb nemesi családjának Gál Ferenc nevű tagja végrendelkezett, abban meghagyta,
hogy ha a György Mihály olajsajtoló he gyén épülő templomot nem fejezheti be, akkor azt
veje, Angyalosi István kell elvégeztesse.2102
Az említett épületről nincsenek további forrásaink. A gyülekezet 1710 -ben új helyszínt
szerzett, amelyre egy kőtemplomot építettek fel. 1715 -ben az egyházi vizitáci ó egy új
kőtemplomot ír le, amely zsindellyel volt fedve, mellette egy szintén zsindellyel fedett
faharangláb állott.2103 1744 -ben az egyházi vagyontárgyak között említik az 1710 -ben

2095 JANITSEK – SZŐCS 1998, 4.
2096 SzOkl II. 196.
2097 SzOkl II. 218.
2098 SzOkl IV. ú.s. 41.
2099 SzOkl IV. ú.s. 103.
2100 SzOkl IV. ú.s. 302.
2101 KISGYÖRGY 1882, 26.
2102 KISGYÖRGY 1881, 369.
2103SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció. Közli MOLNÁR 1999, 158.

287
keltezett szerződést is, amely a templomhelyéről szólt2104. Az irat ma már nem található az
egyházi irattárban.
1764 -ben új tornyot építettek a templom mellé.2105A korábbi templomot elbontva 1844 -ben új
templomépítésbe kezdtek, de ekkor a helyszín már a régi maradt2106.
5. A 17. századi templom emlékét több egyházi kegytárgy is alátámasztj a. A 18.
század elején épített új templomban egy 1622 -es nagyharang állott, a kisebbiket 1703 -ban
öntötték egy 1671 -es tönkrement harang helyett.2107 Az egyházközség birtokában,
napjainkban is megvan egy 1633 -as Tordai István által adományozott keresztelő poh ár.
7. A közvetett, adatok arra utalnak tehát, hogy a 17. század folyamán állnia kellett a
faluban egy kis templomocskának. Feltételezésünk szerint a falutól egy észak -keletre eső
dombocskán feküdhetett, ahol a későbbiekben a település régi, a 19. század ban felhagyott
temetője állott ( 220. kép ). A területen a terepbejárásaink során épülettörmeléket nem
találtunk, feltételezhetően a fatemplomnak nem maradtak fenn nyomai ( 221. kép ). Az, hogy
fent a dombtetőn, a falutól távolabb állt volna, a templom összhan gban van Kénosi Gál
Ferenc végrendeletével.
9. A 17. századi egyházi önállósodásban szerepe lehetett Kénosi Gál Péternek is, aki
az 1635 -ös lustrán nemesként szerepelt a faluból2108, majd neki a fia Ferenc, akinek a
végrendeletében említik a templomépítést. Ferenc 1639 -ben széki jegyző volt2109, aki 205
forinton Basa Balázs fiától házat is vásárolt Udvarhelyen2110.

VIII.1.5.1. Kissolymos , (Kws Solijmos), Șoimosul Mic, református templom
2, 3. Lásd az elpusztult templom fejezetnél
4. Kissolymoson 1638 előtt nincs t udomásunk komolyabb református közösségről.
Ekkor a faluban főként unitáriusok és mellettük szombatosok éltek, akiknek már saját
templomuk is volt.
I. Rákóczi György fejedelem valláspolitikája következtében a református egyház
térnyerése figyelhető meg K issolymos esetében is. Az 1639 -ben a településre kiszállt
bizottság a faluban 38 reformátust és 82 unitáriust írt össze, a szombatosokat nem említették
szám szerint. A bizottság, mivel ekkor még az unitáriusok voltak többségben, a templomot az
ő használatu kban hagyta.2111 A következő évben újra kiszálltak a faluba. 1640 márciusában
mintegy két nap alatt 24 unitárius családfő tért át a református hitre. Név szerint ismerjük
továbbá a faluban a szombatos hitről áttérített családfők és özvegyek névsorát is, ekkor
mintegy 28 névről tesz említést a Vargyasi Dániel János udvarhelyi főkapitány által vezetett
comissariusok (biztosok) jelentése.2112 Az unitáriusok templomát ekkor a már többségben
levő reformátusoknak ítélik meg.
Egészen pontosan nem ismerjük az okát, de 1642 -ben a gyülekezet a megszerzett
kőtemplom helyébe fából épített magának istenházát. A templomépítés történetét a
márványból készített szószék örökítette meg2113. A templomra egyben ez az egyetlen
forrásunk a fejedelemség korából.
A templom a 18. század el ejére nagyobb felújításra szorulhatott, hiszen 1702 -ben
Helmeczi Albert lelkész arról számolt be, hogy Veszprémi István püspök és Nánási Mihály

2104SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es vizitáció.
2105SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 17 64, május 8.
2106SzKUEL Vizit. Jegyz. 1844 –1850, 1844 -es vizitáció.
2107SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció. Közli MOLNÁR 1999, 158.
2108SzOkl ú.s. V. 201
2109PÁLMAY 190, 238.
2110SzOkl ú.s. V. 346
2111KONCZ 1882, 220 –221.
2112KONCZ 1882, 107 –108.
2113DÁVID 19 81, 182 –183.

288
esperesek által jóváhagyott kéregetőlevelekkel 36 forint 67 dénárt gyűjtöttek. Ehhez az
összeghez adott még Egye dfi György további öt forintot.2114 Források hiányában nem tudjuk,
hogy ezek a kéregetések pontosan milyen volumenű munkálatokat takarnak.
A templom további történetéről is adatokat szolgáltat a templombeli felírat. Ezek szerint
1742 -ben további javításokat v égeznek a templomon, marosnémeti Gróf Gyulai István és
Losonci Bánffy Mária költségén. A fatemplomot 1784 -ben a toronnyal együtt újjáépítette
kőből gróf Gyulai József.
Ha a Gyulai család történtét vizsgáljuk, ellentmondásokba ütközünk, a felírat kapcsán .
A marosnémeti Gyulai grófok már a tizenhetedik század második felétől felbukkannak
Udvarhelyszéken. Id. Gyulai Ferencz fia István feleségül veszi a szombatos Pécsi Simon
lányát, Margitot, kezet téve egyes udvarhelyszéki birtokokra is . A család így kerülh etett
kapcsolatba Kisolymossal, a későbbiekben Andrásfalván van udvarházuk. Nekik a fiuk
Ferenc, aki küküllői főispán, udvarhelyszéki királybíró, aki 1694 -ben bárói, 1702 -ben
magyarországi és osztrák örökös tartományi grófi méltóságra emelkedett. Neki az e lső
felesége Barakonyi Klára, második Kapi Mária, az a Mária, aki a felírat szerint a fatemplomot
is emelte 1642 -ben.2115 Az első feleségétől született fia Ferenc, aki 1674 és 1728 között élt és
Udvarhelyszék főkirálybírája, Küküllőmegye főispánja volt . Neki a felesége volt Losonci
Bánffy Mária, aki még 1747 -ben Bölönyi Sámuel tisztjének egy nemesi udvarházat
adományoz.2116 Ferenc öccse volt István, aki az altábornagyi rangig jutott el.2117
A templombeli felírat 1742 -es vonatkozásában levő felújítását tehát Bánffy
Máriához2118 és sógorához Istvánhoz kell kötnünk, aki 1758 -ban hunyt el. Neki a fia József,
aki a későbbiekben a templomot alapjaiból, kőből, teljesen újjáépíttette. A levéltárban
megtalálható a Gróf Gyulai József 1773 -ban kelt pénzalapot adományozó levele, m elyben 500
magyar forintot juttat az egyháznak.2119 A pénzalap létrahozásának az lehetett az oka, hogy
már ekkor 1773 -ban megfogalmazódott az új templom építésének igénye a gyülekezetben,
mely 1784 -re valósult meg. Ennek a kőtemplomnak már tornyot is emeltek.
A szegényes forrásanyagból arról is értesülhetünk egy 1763 -as József István és az egyház
között született megállapodás kapcsán, hogy a templom közelében egy harangláb is volt.2120
A kőtemplom építését követően 1803 -ban a hasznavehetetlenné vált fatemplomot az építtető
Gyulai József a marosszéki Szentháromság unitárius gyülekezetének adományozta2121.
A reformátusok a 19. század közepén kénytelen voltak új helyszínre, új templomot
építeni. Egy 1846 -os bejegyzésben az derült ki, hogy a költöztetés oka a földmozgá sokban
volt keresendő2122.
6. Az első osztrák katonai felmérés két templomot ábrázolt ( 213. kép ). A település
keleti felében, a falu szélén találjuk a reformátusok fatemplomát, vele átellenben, a nyugati
faluszélen az unitáriusok egyháza jelent meg.
7, 9. Lásd az elpusztult templom fejezetnél

VIII.1.6.1. Kissolymos , (Kws Solijmos ), Șoimosul Mic, unitárius templom
2, 3.Lásd az elpusztult templom fejezetnél

2114 UREL Liber Eccl. 1644, 161.
2115 A felírat nagy ellentmondása, hogy Mária, Kapi György lánya 1642 -ben nem építhette meg a kis
fatemplomot, hiszen ő a század utolsó évtizedeiben kerülhetett kapcsolatba a faluval és a Gyulai családdal.
2116 NAGY 186 8, 263.
2117 PÁLMAY 2003, 93.
2118 Losonci Mária több templom felújításához is hozzájárult, így a somkeréki református temploméhoz is.
(KÁDÁR 1903, 107.)
2119 KsRekL. VIII. C.02. irat.
2120 UREL 1715, 177.
2121 BALOLGH 1935, 173.
2122KsRekL. VIII.C. 4 \d. irat.

289
4. A szombatos perek lezajlását követően a falu unitárius lakóinak egy részét is
áttérítették. Csak kil enc unitárius család maradt, akik templom híján az egyik házhoz jártak
istentiszteletre,2123 mivel az akkori törvényeknek megfelelően a falu régi templomát a
nagyobb felekezet kapta meg. Néhány évtized elteltével az unitáriusok ismét erőre kaptak a
faluban.
Egy igen jelentős mozzanat zajlott 1665 áprilisában, amikor a kissolymosi unitáriusok
felkérték szentmártoni Bíró Istvánt és kénosi Sándor Pál nemes embereket, hogy utazzanak le
kicsiny falujukba, hogy ott egy írott emléket állítsanak az utókornak. A gyülek ezet
adományokból és a hívek hozzájárulásával vásárolt egy másfél mázsás harangot, új templom
és paplak építésébe, egyházi birtokok kialakításába kezdett. A falu unitárius lakossága
összegyűlt, és a két hivatalos jogi személy jelenlétében egy olyan testame ntumot fogalmaztak
meg, amely által új szerzeményeiket szerették volna biztonságban tudni. A hajdani birtokaik
és épületeik elkobzása óta eltelt 26 esztendőben nyilván számos konfliktus történhetett a két
felekezet között, amely óvatosságra intette az új e rőre kapott unitárius hívőket. A gyanakvásra
további okot adhatott, hogy megreformálásuk óta fokozatosan számos család tért vissza az
unitárius vallásra. Az irat társadalmi kategóriák szerint sorolja a faluban akkor élő összes
unitárius családfő nevét, így a családneveket összehasonlíthatjuk a fejedelmi biztosok által
készített 1640 -es listával.2124
1665 -ben a faluban összesen 54 unitárius család élt, köztük találjuk a faluban élő nemesi
családot is. A Mátéfi család Kissolymos régi kiemelkedő családja, melyet már 1602 -ben
lófőként említettek. A családfő, Mátéfi István 1667 -ben kapott címeres levelet Apafi Mihály
fejedelemtől a közügyek terén szerzett érdemeiért.2125 Istvánnak három fiát: Andrást,
Györgyöt és Istvánt, szintén említi az 1665 -ös oklevél. Joggal felté telezhetjük, hogy az
unitáriusok szervezkedésének fő mozgatója ez a család lehetett. Ebben segítségükre volt a
faluból 15 lófőcsalád, két gyalog puskás, 25 darabont és nyolc jobbágycsalád. Ha figyelmesen
szemügyre vesszük a családfőket, láthatjuk, hogy fel tűnően magas az özvegyek száma.
Összesen 11 özvegyet találunk, legtöbbet a lófők közül, amely nyilván összefügghet II.
Rákóczi György sikertelen lengyelországi hadjáratával és az azt követő szerencsétlen
kimenetelű események sorozatával. Az említett család ok 1665 -ben nem csupán azt határozták
meg egyöntetűen, hogy egyházközségük új vagyona csakis őket illeti, hanem arra is
gondoltak, hogy összegyűjtött vagyontárgyaikból azok, akik más vallásra állnak át ne
kérhessék ki a részüket . Továbbá ha a gyülekezet hí vők nélkül maradna, akkor a püspök
rendelkezhessen egyházi vagyonukkal, az újonnan vásárolt harangot pedig egy arra rászoruló
unitárius felekezet kaphassa meg.
Erre nem került sor, viszont a gyülekezet az eltelt idő alatt számos új harangot vásárolt
vagy ö ntetett. Az 1665 -ös harangot 50 évre rá már nem találjuk, helyette egy nagyobb harang
bukkan elő a forrásokban, ugyanakkor egy kisebb harangot is öntettek 1710 -ben.2126
Mindezek már az új kőtemplom melletti haranglábra kerültek fel.
A forrás ugyanakkor beszá molt, hogy az elvesztett javaikért őket senki sem kárpótolta.
A szegényes erőforrásaik miatt csak egy kis fatemplomot tudtak építeni. Sajnos erre a
templomra vonatkozóan nem rendelkezünk több forrással, hiszen a gyülekezet 1696 -ban az
Égető Mihály kertjébe n szerzett területre építette fel kőtemplomát.2127
9. A térképeken nem szereplő, fatemplomra csupán egyetlen említésünk van, amely
mégis jól kiegészíti a település egyháztörténetét. Annak ellenére, hogy nem ismerjük pontos
helyszínét sem, mégis egy elpusztult emlékkel számolhatunk.

2123BENCZÉDI 18 78, 362 –365.
2124KONCZ 1882, 108.
2125PÁLMAY 1900, 158.
2126KsUEkL 160. köteg. 20 –46.
2127KsUEkL, Régi ügyiratok, 61. irat.

290

VIII.1.7.1. Kőrispatak , (Keorws patak ), Crișeni, unitárius templom
2. A település 1566 -ban bukkant fel először az írott forrásokban2128. 1567 -ben 27
portával szerepelt2129, míg 1576 -ban 38 egész jobbágytelek van, amely után a fejedelem
adózott.2130 A település történetét legutóbb Benkő Elek foglalta össze, ezért részletesebben
nem is térnénk ki a források bemutatására2131.
3. A falu a középkorban Bözöd filiája volt, a reformációt követően unitáriussá váltak.
A 17. század elején a szombatos va llás itt is gyökeret vert.
A településnek a késő -középkortól kezdve van saját temploma a település északi
felében.2132 A felekezeti viták idején a reformátusok kapják meg az unitáriusok templomát
1630 -ban.2133
4. A kis gyülekezet évtizedekig templom nélkül vol t. Saját templom építése csupán
Antal János és feleségének Ács Borbálának 1676 -os kegyes adományát követően
valósulhatott meg, amikor templomhelyet adományoztak. A haranglábnak való helyet 1677 –
ben szerezte az egyház.2134
A kis gyülekezet fából épít erre a te rületre templomot. 1738 -ban új harangkötélre
költöttek2135, 1745 -ben a három üvegablakot szereztek be a templom számára2136.
Az épület még 1773 -ban is állt, legalábbis arról számolt be az ebben az évben tartott
vizitáció. Csak szűkszavúan tesz a forrás említést egy fatemplomról és a mellette levő
haranglábról, amelyben két harang található2137.
1783 -ban elbontották a haranglábat, amelynek darabjait a szentháromságiaknak adták
el nyolc forintért.2138 A következő esztendőkben a tanító telkén új haranglábat építettek, miv el
a templom előtt nem volt elégséges hely. Ugyanekkor új harangot is öntettek2139.
A kis fatemplommal a 19. század elején is találkozunk még. Az 1801 -ben készített
egyházlátogatás alkalmával egy cserefa talpakon álló, boronafából készített, zsindellyel fedet t
épületről számolnak be. A bejárat egy párkányosan bélelt ajtón keresztül vezetett, amelynek
felső részén az 1677 -es építési évszám volt megörökítve. A haranglábat kőfalra rakták,
amelyre cserefákból ácsolt, festetlen deszkákkal borított szerkezet került2140.
A vizitációt követően nem sokkal 1803 -ban egy véletlen keletkezett tűzben a templom
porig égett, a haranglábat is elemésztette a tűz a harangokkal együtt2141. Még ugyanabban az
esztendőben új haranglábat építettek, az összeolvadt harangokat újjáönt ették2142.
1805 -ben Antal Istvánnal cseréltek egy új telket a nagyobb kőtemplom számára. Az
egyházközség a cserét 20 forinttal toldotta meg. Ugyanebben az esztendőben fogadták fel a
kőművest is az új templom építésére2143, amelyet 1825 -ben fejeztek be.2144

2128 SzOkl II. 200.
2129 SzOkl II. 219.
2130 SzOkl ú. s. IV. 38.
2131 BENKŐ 1992, 103 –104.
2132BENKŐ 1992, 104.
2133 KELEMEN 1922, 174.
2134EUEGYLT Matrix 99 –101, közli ADORJÁNI 1990, 243.
2135 MOLNÁR 1996, 119.
2136 MOLNÁR 1996, 119.
2137ADORJÁNI, 1990, 243.
2138MOLNÁR 1996, 120.
2139SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 -1793, 68 –69.
2140MOLNÁR 1996, 120.
2141SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1803, december 6.
2142SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1803, december 6.
2143SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1805, november 24.
2144BENKŐ 1992, 104. Vö. Szabó 1981, 166, aki szerint az építkezések 1826 -ra készültek el.

291
5. 1773 -ban az e gyházközség tulajdonában volt egy 1652 -es évszámmal ellátott
aranyozott ezüst keresztelőpohár, amelyet Pálfi György adományozott2145.
6. Az első osztrák katonai térképen két templom jelenik meg a faluban. Az északi
részen, a falu szélén állt a reformátusok t emploma, a délkeleti részen az unitáriusoké ( 222.
kép). A későbbi felméréseken az unitárius templom új helyszínen jelenik meg, közelebb a
református templomhoz.
7. Az 1783 -as haranglábcserekor készült egy vázlat, amelyen feltűnik a templom előtte
a harangl ábbal. Nyugat felölt Antal József jószágát jelölik meg, kelet felöl a patakon lejáró
országútját, nyugat felől a Küsmöd vize, északról a tanító csűrje határolta. A vázlatrajz
alapján az is kiderül, hogy a templom észak -dél tájolású, az északi oldalon bejár attal. A
katonai térképen is megjelenő helyszín ma már nem azonosítható. Benkő Elek a mai templom
helyére lokalizálja a korábbit,2146 amely ellentmond az ismertetett forrásoknak.
9. Kőrispatak esetében is, akárcsak a szomszédos falvaknál a szombatosok miatt a z
unitárius felekezet elvesztette templomát. Helyébe sok évvel később tudtak egy kis
fatemplomot építeni, amely fennállott egészen az 1803 -as pusztulásáig. Helyette új területen
építettek kőtemplomot a 19. század első évtizedeiben.

VIII.1.8.1. Küsmöd, (Kusmend ) Cușmed, Barátdűllő
2. A település a pápai tizedjegyzékben szerepel.2147 Középkori temploma feltehetően
már az Árpád -korból származik. A település 1446 -ban pápai búcsúengedélyt kapott. Ez az
egyetlen templom, amelyet 15. századi okleveles források emlí tenek2148.
3. A település lakói a reformátussá lettek teljes egészében. A 17. század elején a
szomszédos Mikházán ferencesek telepedtek le, akik elkezdték a környék katolikus
hitéletének fellendítését.
4. Ha a település helynévanyagát vesszük nagyító alá, a kkor feltűnik a Barátdűllő név,
amely egy protestáns környezetben igen szembeötlő. A területről Orbán Balázs azt írja, hogy
a hagyomány szerint, itt volt a barátoknak erődített első kolostora.2149
Ezt figyelembe véve máris adott a kapcsolat a mikházi szerzete sekkel. A 17.
században az erdélyi ferencesek részletes beszámolókat küldtek Rómába, hogy az itteni
állapotokat vázolják. Egy hasonló beszámolóból értesülünk a küsmödi határban épített
kápolnácskáról, amelyről a terület is kapta a megnevezését.
A beszámoló szerint Mikházára 1630 körül kerültek, amikor egy Charostoniana nevű
katolizált asszony 180 forintos adományából, fából és vesszőfonatból templomot építettek és
egy házat a szerzeteseknek nyolc cellával, reflektóriummal. Mintegy három mérföldnyire a
kolos tortól Szovátán is épült egy fatemplom, ide is kijárnak misézni a szerzetesek. A mikházi
kolostor hatására erőteljes térítésbe kezdtek. A sorba a későbbiekben csatlakozott a firtosi
rendház is.
Stefano a Lopara obszerváns ferences szerzetes jelentésében ol vashatjuk 1654 -ben,
hogy a hívek növekedésével az adomány is nőtt, amiből fel tudták építeni a kápolnát
Siklódon, ami kb. 6 mérföldnyire van a kolostortól. A 6 lépés széles és 8 lépés hosszú
kápolnát a szentháromság napján kezdték építeni és ezért kapta ez t a nevet is. Ebbe az
épületbe néha szükségből vagy a nélkül az atyák odamennek misézni, gyóntatni vagy egyéb
szertartást intézni a ―parasztoknak‖. Az évek során harangot is beszereztek, hogy azzal hívjak
össze a népet a munkából és együtt dicsőítsék az Is tent.2150

2145EUEGYLT Matrix, 99 –101, közli ADORJÁNI 1990, 243.
2146BENKŐ 1992, 104.
2147 MonVat I. 115.
2148LUKCSICS 1931, II. 233.
2149ORBÁN 1868, 142 –144.
2150TÓTH 2005,287 –288.

292
Minden bizonnyal ez a kápolna lehet a Siklód és Küsmöd közötti területen a Barátdüllő
oldalban a hagyomány által emlegetett szerzetesi épület.
7. Sófalvi Andrással 2012 -ben a régészeti terepbejárásunk alkalmával a bozótos
területen az őskori kerámi a töredékeken kívül a korszakba illő leleteket nem találtunk,
azonban megfigyeltünk egy szabályosan kialakított téglalap alakú felületet, amelyen könnyen
elképzelhető a fent leírt épület ( 223. kép ). A források és a hagyomány, valamint a
terepbejárások adat ai csupán egy kisebb régészeti feltárással lennének igazolhatók.
9. A határnevek sokszor árulkodóak, és megőrzik több évszázados események nyomait
is. Hasonló történt esetünkben is, amikor a dűlőnév egy régi egyházi épület emlékét őrizte
meg.

VIII.1.9.1. Sándorfalva, (Sandorfalwa ), Alexandrița, református templom
2. A település először 1567 -ben bukkant fel a forrásokban, a 25 dénáros adó
összeírásakor, amikor nyolc portával jegyezték2151. Az 50 dénáros adó szedésekor a faluból
csak a fejedelem fizetett hét f orint összeget.2152 1602 -ben amikor Basta föleskette a
székelyeket, Sándorfalváról kilenc szabad székelyt vettek jegyzékbe2153.
1614 -ben a Bethlen féle lustrán a településről egy lófő, három gyalog, egy szabad székely és
hét jobbágycsaládot számoltak össze. A jo bbágyok egy része Ugron Pál tulajdonában volt.2154
3. A település a középkor folyamán mindvégig leányegyház volt, közös templomukat
Patakfalván tartották fent. A reformációt követően is egy egyházközségbe szerveződtek.
4. A falu első temploma az egyházi önál lósodási kísérletek idejében feltehetően már
megvolt. 1644 –1646 között, kérték az önállósítást, arra hivatkozva, hogy a faluban csak
háromhetente van prédikáció, hétköznap pedig egyszer sem, és sok beteg és idős ember van,
akik nem tudnak átjárni a szomszé d faluba. Az egyházi felsőbb hatóság ezt nem tartotta kellő
indoknak és a kérést elutasította, módosítva az istentiszteletek rendjét2155. 1661 -ben a
templomuk a pusztítás áldozatává vált az anyaegyház másik két településéhez hasonlóan, a
vizitáció meghagyta, hogy a sándorfalviak hasonlóképp építsenek mind a telekfalviak2156.
Sándorfalvának 1697 -ben sikerült önállósodnia, kérve, hogy azoknak az egyházi
kegytárgyaknak, amelyet a pusztítás után vettek, harmadrészét adják át.‖2157
Az egyházközségnek ez a temploma jeleni k meg az 1. osztrák katonai felmérésen is. Magáról
a templomról és történetéről nem sok adattal rendelkezünk.
1833 -ban a sándorfalvi egyházközség engedélyt kért, hogy „ romladozott fa temploma hellyett
köböl ujjra épithessék ‖. 2158
Az engedélyt az országos ala mizsnagyűjtéshez megkapták még abban az esztendőben. 2159 Így
elbontják a fatemplomot és hel yébe építik azt a templomot , amelyet 2017 -ben építettek újjá .
Az építkezések a kéregetések engedélyezése mellett is nehezen haladnak. Az 1853 -as
vizitáció az t említi m eg, hogy a templom építése félbe van hagyva, az egyház el van
adósodva.2160 Az 1857 -es bejegyzés is azt jegyzi, hogy a templom még építést igényel.2161
Az építkezések még 1860 -ban, közel harminc esztendővel az elkezdésük után is zajlottak,
ebben az esztendőben 6 3 ft 53 krc -t költöttek munkálatokra. 2162

2151SzOkl II. 219.
2152 SzOkl ú.s. IV. 39.
2153 SzOkl ú.s. IV. 105.
2154 SzOkl ú.s. IV. 304 –305.
2155 UREL Liber Eccl. Udv. 1644, 25, 27.
2156 UREL Liber Eccl. Udv. 1644, 34.
2157 UREL Liber Eccl. Udv. 16 44, 47.
2158 UREL Régi ügyiratok 52. csomag, 9. irat.
2159 UREL Régi ügyiratok 92 csomag, 9. irat.
2160 UREL 1853, 4.
2161 UREL 1857, január 17. bejegyzés.

293
A hosszasan elhúzódó templomépítkezések előrevetítették, hogy önálló egyházközségként a
település nem életképes, így már 1869 -ben Telekfalvával közösen találjuk a vizitációs
látogatáskor2163. Napjainkban is Telekfalva l eányegyháza, az ekkor épített templom pedig a
pusztulás visszavonhatatlan útján halad.
6. A település fatemploma jelenik meg az I. katonai felmérésen ( 224. kép ). A későbbi
térképeken is ez a terület szerepelt templomhelyként.
9. A sándorfalvi fatemplom fe nnállt egészen a 19. század elejéig, amikor már annyira
romladozott, hogy le kellett bontanunk. Ennek a környezetében épült az új kőtemplom.

VIII.1.10.1. Sükő, (Süke ), Cireșeni, református templom
2, 3. Lásd az elpusztult templomok fejezetnél.
4. Sükő a középkori története során Farcád leányegyháza volt, a reformációt követően
lakói a református felekezet hívei maradtak, kezdetben szintén Farcádhoz tartoztak.
A 17. század második felében a gyülekezet el szeretett volna szakadni az
anyaegyháztól. Legelső t emplomocskája is ezzel az eseménnyel kapcsolatosan épült fel. Egy
1667 -ben kelt irat szerint a malomfalvi Székely Ferenc kápolnának való földet adományozott
a sükőieknek, ahol építhessenek kapolnat ahoz tartozando arokoual s gepueuel . (14. kép )2164
Az egyetle n feltétel az volt, hogyha az mégsem épülne fel, kötelesek a földet
visszaszolgáltatni.2165 Mint utólag kiderül, ekkor fából építenek egy kis templomocskát,
amelynek első ismert lelkésze Halmágyi Mihály, 1694 -ben2166.
A sükői egyház 1673 -ban függetleníti magát a farcáditól. Ezt az 1673. április 13 -án tartott
parciális zsinati határozat mondja ki.2167
Az 1667 után épített fatemplom az egyházi hagyomány szerint hosszú ideig nem állott
fenn, mivel a terület ingoványos, építkezésre alkalmatlan volt. Megépítését követően két
évtizeddel egy földcsuszamlás következtében tönkrement. Szintén az egyházi hagyományra
alapozva, az istenházát újjáépítik, de két évre rá ezt villám sújtja.2168 Ha mindez igaznak
bizonyul, akkor a villámsújtotta templomot is ujjá építették. Az mindenképp en bizonyos,
hogy az I. katonai felmérésen ábrázolt templom egy faépület kell, hogy legyen, ugyanis a
kőtemplom építését csak 1774 -ben kezdik el, míg a katonai felméréseket már 1773 -ban
befejezték.
A templomok környezete bekerül a helynévanyagba is. Így 1 744-ben Lajos András az
egyháznak adományozza a Vágás felőli határban, Kápolna nevű helyben levő Kerekföldet ,
azzal a feltétellel, hogy hasznát a templom szolgálatára fordítják.2169
1771 -ben kezdik el az új templom építésének megszervezését, amikor Vargyasi Daniel
Istvánnak írnak levelet. Ebben kérvényez ték az új templom építésének engedélyezését, azzal
indokolva meg a kérést, hogy a szűkös fatemplom összeomló félben van ( 11. kép ). Mivel
Mária Terézia rendelkezéseinek értelmében nem állt módjában hasonló enged ély kiadása, a
Guberniumhoz irányította az egyházi elöljárókat.2170 Ezt követően fel is terjesztik a kérést,2171
és 1774 -ben pozitív választ kapnak rá2172 (12. kép ), így Keövetsi István papsága alatt

2162 UREL 1860, január 4. bejegyzés.
2163 UREL 1869, 76.
2164 UREL Régi ügyiratok, 22. csomag, 6. szám.
2165 SREkL 33. köteg , III. csomag, 10. szám.
2166 UREL Liber Eccl. 1644, 147.
2167 UREL Liber Eccl. 1644, 64.
2168Az említett adatokra nem találtunk utalást a levéltári anyagban, ezek az 1916 -ban elpusztult vizitációs
jegyzőkönyvből származhatnak.
2169 SREkL 35. köteg, II. csomag, 6. szá m.
2170 SREkL 33. köteg, II. csomag, 4. szám.
2171 SREkL 33. köteg, II. csomag, 2. szám.
2172 SREkL 33. köteg, II. csomag, 6. szám.

294
hozzáláthattak az építkezéshez. A templomot nem messze építhették az előzőek helyétől,
amelynek szomszédjait így írták le: vagyon Sükőnek a Vágás felé menő uttya mellett délről a
Kováts István északról a malomfalvi néhai tek[intetes]. Székely Ferentz.2173 A Székelykertben
levő templom környezetének területét 1776 -ban bővít ették, amikor malomfalvi Székely
Sámuel elcserélte a templom mellett levő örökségét az egyházközség más birtokával . Ezt
olyan célra fordíthat ták, amely , amit hasznosnak, előmenetelesebbnek, és Isten dicsőségére
nézőnek lát.2174
6. Az első katonai felmérés a falu dél -nyugati felében ábrázolja a fatemplomot ( 225.
kép). A későbbi felméréseken a templom helye megváltozott.
7, 9. Lásd az elpusztult templomok fejezetnél.

VIII.1.11.1. Székelyhidegkút , (Hydegkwt ), Vidacut, református templom
2. A település első b iztos említése 1432 -ből származik, ekkor a település vármegyei
terület és a Hidegkúti család birtokolta, 1467 -ben az Eőssi család is birtokos volt a
faluban.2175 1566 -ban János Zsigmond 17 ház jobbágyot adományozott More Gábornak és
Eőssi Tamás árváinak.2176
A település történetét legutóbb Benkő Elek kimerítően összefoglalta, ezért a források
felsorolását nem részletezzük.2177
3. A település a középkorban Nagysolymos filiája volt. A reformációt követően az
anyaegyházzal együtt feltehetően unitárius lett, de 1639 ut án, amikor a reformátusok kerültek
többségbe, a hidegkútiak is reformátussá lettek. A 18. század elején megjelentek a faluban a
katolikusok is, ugyanakkor számottevő görög -katolikus is lakott köztük.
4. A falu első templomára vonatkozóan 1708 -ból van egy utalásunk, amikor a két
felekezet között vita támadt a lelkészi szolgálat megosztásában. A filia azt kéri, hogy a pap a
régi szokás szerint járjon át misézni2178. A fent említett adatból az derül ki, hogy Hidegkúton
már a 17. század második felében templom vo lt. A mai templom észak dél tájolású újkori
téglaépület. Tőle délnyugatra egy kis különálló dombocska található, ahol régi sírkövek
találhatóak. Benkő Elek feltételezi, hogy ezen a területen álhatott a település fatemploma.2179
A felszínen épületnyom ma már n em kivehető.
6. Az első katonai felmérés a falu északkeleti sarkában egy domb aljában ábrázolja a
templomot ( 227. kép ). Az épület a későbbi felméréseken az úthoz közelebb jelenik meg.
9. Hidegkút református templomáról alig rendelkezünk forrásokkal. Anny i azonban
bizonyos, hogy a fejedelemség korának vége fele saját templommal rendelkezett, amelyet
feltehetően fából építettek. A régi templom körül alakult ki a falu első temetője is ( 226. kép ).

VIII.1.12.1. Székelymuzsna , unitárius templom
2. A település első írásos említése 1520 -ból való.2180 1545 -ből papjára is van adatunk,
aki ekkor Kányádi Miklós volt.2181 1566 -ban János Zsigmond Petki Lászlónak és Mihálynak
negyven ház jobbágyot adományozott.2182 A következő esztendőben 35 szabad portát
számoltak össze.2183 1576 -ban az 50 dénáros adóösszeírásban Petki Mihály 40, Kornis Farkas

2173SREkL 33. köteg, I. csomag, 16. szám.
2174SREkL 33. köteg, III. csomag, 10. szám.
2175BENKŐ 1992, 81.
2176SzOkl II. 209.
2177BENKŐ 1992, 81 –82.
2178UREL Liber Eccl. 1644, 185.
2179BENKŐ 1992, 82.
2180WAGNER 1977, 300.
2181BUSTYA 1972, 295.
2182SzOkl II. 209.
2183SzOkl II. 219.

295
28 jobbágytelek után adózott2184. 1602 -ben Basta 30 szabad székely és 11 jobbágycsaládot
esketett fel a király hűségére2185.
1614 -ben három lófő mellett 29 szabad székelyt, 36 jobbágyot és két zse llért
számoltak.2186 Az összeírásból kiderül, hogy a településen ebben az időszakban
hozzávetőlegesen 350 -en laktak, amely lélekszám a nagyobb falvak közé rangsorolja
Muzsnát.
3. A középkor folyamán végig anyaegyház, a reformációt követően a település
többsé ge unitárius hitre tért, ők kapják meg a középkori templomot is. A 17. század első
felében a faluban levő reformátusokkal számos esetben összetűzésbe keveredtek. Az ügy
rendezésére 1642 -ben fejedelmi bizottság szállt ki, amely összeírj a a település unitári us
felekezetét. Az 59 hívővel a település többségét kitéve, birtokukban hagyták a templomot,
azzal a kikötéssel, hogy a cinterem melletti pusztára építsenek a kisebbik felekezetnek hat öl
hosszú, négy öl széles kőtemplomot, amelynek negyedrészét a reformát usok kellett állják2187.
A fejedelmi bizottság egy másik kitétele az volt, hogy amennyiben az építkezések a soron
következő esztendőben nem valósulnának meg az unitáriusok a templomukat kötelesek
átengedni a reformátusoknak.
Úgy tűnik, hogy a bizottság nem vo lt eléggé meggyőző a falubéliek számára ugyanis a
templomépítésre nem került sor. Ennek folyományaként az 1647 -ben újból kiszálló bizottság
a reformátusoknak adja át a templomot.2188
Az unitáriusok elveszített templomuk helyébe a század folyamán fából épített ek újat.2189 Erre
a templomra vonatkozóan nem rendelkezünk több forrással. A gyülekezet a Bán család által
adományozott telekre építtetett kőtemplomot a 18. század első évtizedében2190.
Ez a templom is 1795 -re romos állapotba került, ekkor egy új templom építésé t határozták el,
amely a régi helyén, szintén a Bán család által kibővített telken került felépítésre egy tíz éves
időszak alatt. Az építkezésbe a szomszédos települések lakói is besegítettek, főként a
derzsiek, akik 400 szekér követ és 50 forintot adtak.2191
5. Az 1789 -es összeíráskor említést tesznek egy 1644 -es Daniel püspöktől
adományozott hólyagos talpas, kívül belül aranyozott virágokkal díszített ezüst pohárról.2192
A kegytárgyat a gyülekezet azután kapta, miután templomát és klenódiumait a reformátusok
kapták meg. Ez az aranyozott ezüst pohár a fatemplomban szolgált.
7. Források hiányában nehezen beazonosítható, hogy az 1701 -es templomhely
adományozás előtt hol is épülhetett fel az unitáriusok fatemploma.
9. Ez esetben is az unitárius feleket a reformát usoknak átadott templomuk helyébe
voltak kénytelenek fatemplomot építeni, amelyet 1701 után új helyszínen kőből újjáépítettek.

2184SzOkl ú.s. IV. 40.
2185SzOkl ú.s. IV. 99.
2186SzOkl ú.s. IV. 311.
2187KONCZ 1884, 95.
2188KELEMEN 1913,32.
2189SZABÓ 1981, 170.
2190SzKUEL Unit. Vizit. Je gyz.1744 –1773, 1749 -es bejegyzés.
2191SZABÓ 1981, 170.
2192Felirata: In honorem Unius flius dei palris et filii eius Jesu Xchristi Unitarium Musniensum A. D. 1644.

296
VIII. 2. 18 –19. századi fatemplomok

Az újkorban is találunk szép számmal példákat fatemplomok építésére. A nagyszámú
emlék a gazdag egyházi forrásanyagnak köszönhető. A 18. század második felében már
gyakoriak az egyházi vizitációk, amelyek sok esetben részletesen leírják a gyülekezet
templomát, annak klenódiumait, felszerelését. A fatemplomok főként a 18. században voltak
nagy on elterjedtek, a 19. század második felében már csak elvétve találunk rájuk adatokat.
Ebben az időszakban főként a leányegyházak építenek faépületet, részben hogy
megkönnyítsék a szolgálatot, részben, hogy önállósodni tudjanak. Szintén a 18. század első
felében kezdett megszaporodni a román származású görög -katolikus, vagy ortodox hívek
száma, akik próbálva kiépíteni kis egyházszervezetüket, több templomot is emeltek. A
templomépítéseknek egy másik oka ebben az időszakban a korábbi templom pusztulását
köve tő áthidaló megoldásként épített faszerkezetű épület volt.
Több templom csupán az első katonai felmérésen tűnik fel, semmiféle egyházi adatokkal nem
rendelkezünk róluk. Terepbejárás során, a helyszínen mivel maradandó kőanyagot, vagy
habarcsot nem észleltü nk ezeket az épületeket fatemplomnak gondoljuk.
Gyűjtőmunkánk során egyetlen 19. századi biztosan álló fatemplomot találtunk, amely kívül
belül levakolt, de a vakolat alól kikandikálnak a boronaváz gerendái (Abránfalva).
A település a régészeti adatok alap ján már az Árpád -korban létrejött, egyházilag teljes
középkori története során a szomszédos Szentlászlóhoz tartozott2193, hasonlóan a település
református vallásra térését követően is2194. Rövid időre 1890 -ben szakad el
Homoródszentlászlótól.2195
Abránfalváról szá rmazik az Ugron család, amelynek birtokai számos udvarhelyszéki
településre kiterjedtek. A család a református egyház egyik nagy patrónusa volt számos
adománya mellett, önálló egyházközségeket alapított, így a homoródszentmártonit és a
székelydobóit.2196
Kissé érthetetlen, hogy a falujukban, ahol nagyobb udvarházuk is volt még egy kis
templom építését sem kezdeményezték.
A kis falucska 1818 -ban kezd bele egy kis templomocska építésébe a Báró Györfi
József2197 által ajándékozott területen a falu központjában. Eb ben az évben az építésre a
vizitációs számadás szerint 212 magyar forintot 68 dn -t költöttek, ugyanekkor egy réz pohárét
az Úr asztalára 6 mft adtak ki. 2198
Az udvarhelyi egyházkerület 1875 -ben készített vizitációs jegyzőkönyvéből arról értesülünk,
hogy az Á brámfalvi templomot összeomlás fenyegeti.2199 A templomot végül nem bontották
el, így napjainkig fennmaradhatott. Ennek tanulmányozása ugyanakkor jobb rálátást adhat az
újkori fatemplomok aspektusára.

VIII.2.1.1 Abásfalva , (Abastfalwa ), Aldea, unitárius tem plom
2, 3. Lásd a pusztatemplomok fejezetben.
4. A 18. század elején még Keményfalva filiájaként találjuk, közös templomuk az
anyaegyház déli végében volt.2200 1725 -ben az egyházi vizitáció arról számolt be, hogy a két

2193 DÁVID 1981, 157.
2194 BENKŐ II. 1999, 188.
2195 RNLCs 52/576.
2196 TÓTH 2010, 70.
2197 A Losádi báró Győrf fy család Hunyad vármegyei eredetű. 1755 -ben Sámuel bárói diplomát nyert Mária
Teréziától, neki a fia volt József, aki feleségül vette Ugron Máriát, így kerülve kapcsolatba Abránfalvával.
(PETRI 1903, V. köt. 552 –553)
2198 UREL 1814 –1820, 1818, január 9. beje gyzés.
2199 UREL 1874, 36.
2200 Lásd a Keményfalváról írott szócikket.

297
falu között a templomuk zsindelyezéseko r kibékíthetetlen vita keveredett2201. Az 1732 -es
vizitációs jegyzőkönyv arról tudósít, hogy az összekülönbözés után az egyházi konzisztórium
jóváhagyása nélkül templomot építettek és saját papot fogadtak. 2202
1715 -ben az egyházlátogatáskor egy fából épített, z sindellyel fedett templomot írtak le,
ahol az épület fölé magasodó tornyocskában két harang szolgált2203. Pontos adatunk nincsen
arra vonatkozóan, hogy az önállósodásuk előtt lett volna -e templom a faluban. Gyanúra adhat
okot, hogy az 1749 -es jegyzőkönyvben a zt írták, hogy a fatemplom azelőtt 21 esztendővel,
vagyis 1728 -ban épült volna2204. A falu templomára az első írásos adatunk pedig 1715 -ből
származik.
Az 1789 -es egyházlátogatáskor részletesen leírták a templomot, amely egy kerítés nélküli
telken feküdt, a fa lu közepén. Északi szomszédja György Péter kaszálója, dél felöl a falu útja,
keletről és nyugatról a György család telkei határolták. Ennek a teleknek a közepén állt egy fa
boronából épült, pusztulófélben levő mennyezetes régi templom, amelynek a végében e gy
karzat is volt. A bejárat fölött, az épülettel szervesen egybeépítve egy kis tornyocska állt,
amelyben két harang kapott helyet. Ugyanez a vizitáció leírja, hogy egy másik telken már
készül a település új kőtemploma a György Ferenc által adományozott te rületen2205.
5. Az 1789 -es vizitációban, a toronyban két harangot írnak le, a nagyobbik negyven
fontos, amelyet Nemes János készített. A kisebbiket, amelyen a jegyzőkönyv szerint oláh
betűkkel írtak, 20 fontos volt2206.
1715 -ben az összeíráskor egy Márton István né által adományozott ezüstpoharat említenek,
amelyen az 1669 -es évszám volt olvasható2207.
6. Az 1769 –73 között elkészített I. osztrák katonai felmérés a templomot a Kis –
Homoród bal partjára helyezi ( 205. kép) . A későbbi felméréseken a templom már új
helyszí nen szerepel.
7. A faluban végzett régészeti terepbejárások során a templomra utaló nyomokat nem
sikerült megtalálnunk, már a helyi hagyományból is kiveszett az emléke. A katonai térképen
ábrázolt terület napjainkban sűrűn beépített, lakóházak és azok udva rai fedik.
9. A 18. század elején kényszerűségből önállósodó gyülekezet fatemplomot épített,
amelyet a század végén le is cserélt egy kőtemplomra.

VIII.2.2.1. Abásfalva , (Abastfalwa ), Aldea, görög -katolikus templom
2, 3. Lásd a pusztatemplomok fejezetbe n.
4. A fejedelemség vége fele a járványok és a háborúk okozta népességveszteség
pótlására a székely nemesség román jobbágyok letelepítésébe kezdett. Így bukkannak fel a
román családok Abásfalván is. Az 1835. évi sematizmus szerint 1727 -ben szerveztek
anyaegyházat és szentelték fel fából épült templomukat Szent Miklós tiszteletére2208. 1786 –
ban papja Popa -Stan Mitrai. Az anyaegyházhoz számos település görög -katolikus lakosa
tartozott, 1826 -ban 147 család, illetve 694 lélek tartozott a kis abásfalvi egyházhoz. A faluban
ekkor mindössze öt családot találunk, amelyben 11 lelket írtak össze.2209 Számos kérdést vet
fel, hogy mért pont ebben a kevesebb lélekszámú faluban alakult ki az egyházközség
központja és parókiája.

2201SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744. 1725. febr. 15 -ös bejegyzés.
2202KELEMEN 1922, 170.
2203SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744. 1715 -ös összeírás. Közli MOLNÁR 1999, 159.
2204KELEMEN 1922, 170 –171.
2205EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 497.
2206EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 499 –500.
2207SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744. 1715 -ös összeírás. Közli MOLNÁR 1999, 159.
2208 SEM 1900, 457.
2209 HERMANN –KOVÁCS 1991, 171.

298
A helyiek elmondása szerint a 18. század vége fe le a román lakosság a falu déli végén, a mai
iskola területén építette fel újabb templomát, de ezt a katonai felmérések nem támasztják alá.
A területen végzett terepbejárás során sem találtuk ennek nyomát.
1850 -ben a 327 lakosból 27 görög -katolikus. Legna gyobb számukat 1900 -ban érték el,
akkor a 491 lakosból 59 volt görög -katolikus vallású2210. A század első évtizedeiben a román
lakosság gyors fogyásnak indult, 1930 után már nem találunk román lakosokat a faluban.2211
6. A fatemplom megjelenik az I. osztrák kato nai felmérésen is, a falu határában, attól
keletre ( 205. kép ). A templom még a 3. katonai felmérés (1869 –1873) idején állt.
7. Terepbejárásunk során, a területen sírköveket találtunk. A helyszín napjainkban az
ortodox egyház tulajdonát képezi.
Az abásfalvi görög katolikus egyházközség templomának fekvéséről egy 1810 -ből keltezett,
Abásfalva, Keményfalva, és Lövéte között kötött határhalmozási jegyzőkönyvben
olvashatunk az olá templomról.2212
9. A település szélében, máig beépítetlen területen található épület nyomai a gyepréteg
alatt nem egyértelműen kivehetőek, ennek ellenére ez az egyik legjobban lokalizálható
fatemplom, amelyet a hívek eltűnésével a 19. század vége fele elbontottak.

VIII.2.3.1. Alsóboldogfalva , (Sancte Marie ), Bodogaia, református templom
2. A település első írásos forrása az 1333 –34-es pápai tizedjegyzék, amikor a falu Pál
plébánosát említették.2213 1567 -ben tíz portát említenek a faluban.2214 1576 -ban a Csákány és
a Geréb család volt birtokos .2215 A település történetét legutóbb Benkő Elek kimerí tően
összefoglalta, ezért a források felsorolását nem részletezzük.2216
3. A pápai tizedjegyzékben említett település középkori története során anyaegyház
volt.2217 A reformációt követően az unitáriusok kerültek többségbe, ők kapják meg a
középkori templomot is , amelyet 1791 -ben teljesen újjáépítettek.2218
4. A 18. század első felében kezdenek megszaporodni a reformátusok is, Újszékely
leányegyházaként saját templom építésébe kezdtek , az 1750 -ben, a Torma György által
adományozott telken.2219 Ekkor egy fatalpakra hely ezett sövényfonatból kialakított templomot
építettek. Erről az épületről csupán elbontása előtt nyerünk több adatot. 1796 -ban mivel a
gyülekezet megszaporodott, valamint a kis sövény templom is romladozni kezdett hivatalos
kéregetőlevelet igényeltek a vilá gi hatóságtól. Ekkor írják le a kérvénybe, hogy a fatalpakra
épített sövénytemplom nagyon megrepedezett, egy része már el is sorvadt. A tapasztások
hullnak le, így már nem sokáig lehet a hívek szolgálatára. Ugyanakkor azt is megemlítik,
hogy megfelelő terü letük sincs a kőtemplom számára.2220
Az új templom építése jelentősen elhúzódhatott, hiszen 18 36-ban újabb kéregető levél
kibocsájtását kéri a leányegyház.2221 1853 -ban minden bizonnyal már a torony is áll. Ebben az
esztendőben 395 forintért egy harangot vásárolt ak.2222

2210 VARGA 1998, 274.
2211 VARGA 1998, 203.
2212 UELT Homoródalmás II. 1810 -es év.
2213 MonVat I. 115, 133.
2214 SzOkl II. 219.
2215 SzOkl. ú.s. IV. 30.
2216 BENKŐ 1992, 49 –50.
2217 MonVat I, 115, 133.
2218 DÁVID 1981, 56.
2219 UREL Régi ügyiratok, 26. csomag 11. irat.
2220 UREL 1793, 199 –200.
2221 „az azon egyházi kerületbéli a lsó Boldogasszonyfalvi leány Ekklésiánk részére templom építés
segedelmezésézére leendő kéregetést megengedő leveleket két példányban ide leküldvén ‖ (UREkl Régi ügyiratok
53\5. irat).
2222 UREL 1853.

299
6. Az I. osztrák katonai f elmérés szerint a falutól észak nyugatra található ez a z épület ,
az unitáriusok templomával átellenben ( 230. kép ). A későbbi felméréseken már új helyszín
jelenik meg, nem túl messze a korábbitól.
9. Hodgya mellett ez a másodi k sövénytemplomra utaló adatunk. Sajnos egyikről
sincsen pontosabb leírásunk.

VIII.2.4.1. Alsóboldogfalva , (Sancte Marie ), Bodogaia, görög -katolikus templom
2, 3. Lásd a református fatemplomról szóló részt.
4. Alsóboldogfalva azon falvak közé tartozik, a hol négy felekezetnek is temploma van
a 19. században. A településen a 17. századtól kezdve felbukkan a román lakosság is. 1652 –
ben II. Rákóczi György az alsóboldogfalvi Román István puskásának adományozta Péchi
Simon udvarházát, ugyanakkor jobbágyul kap a fejedelemtől egy Rattar Julus nevű román
embert is.2223
A faluban élő románság egy része ortodox, a másik görög -katolikus lett. 1733 -ban a
Micu -Klein -féle összeírás 27 görög katolikus családot talált a faluban. 1761 -ben a báró
Buccow -féle összeírás görög kat olikus fatemplomot említ parókiával és két pappal.2224
A II. József által elrendelt népszámlálás adatai szerint a faluban 3 pap van, tehát ekkor három
parókiával számolhatunk.2225
1839 -ben Lenk adattára szerint a település görög -katolikus lakói a keresztúri anya egyházhoz
tartoznak.2226
1850 -ben az 598 lakosból 69 ortodox, 70 görög -katolikus volt. Hét évvel később az arány már
126 ortodox, a 33 görög -katolikus mellett. 2227
6. A 3. katonai felmérés adatai szerint az unitárius templomtól északra egy kis dombon
két kis t emplomot találhatunk, amelyek minden bizonnyal a görög -katolikus és az ortodox
templomocskák ( 228. kép ).
7. A katonai felmérésen ábrázolt részen, a település északnyugati felében az ortodox
templom közelében volt a korábbi görög -katolikus templom. Itt a régi sírkövek is két fele
csoportosulnak, amelyik közül a déli részen található a görög -katolikus felekezet temetője
(229. kép ). 2015 -ös terepszemlénk során Șopa Nelu a kis ortodox templom gondnoka
elmondása szerint a temető alsó, laposabb részén állott a r égi fatemplom A 3 –4 méter
szélességű területen terepbejárásunkkor épületnyomokat nem észleltünk.
9. Amennyiben a gondnok értesülései helytállóak a kis területen jól beazonosítható
volt a korábbi épület. A terület régészeti kutatása jó kiinduló lehetne anna k a vizsgálatára,
hogy régészetileg mennyire megfogható egy régi fatemplom, vagy, hogy egyáltalán van -e
esély bármilyen nyomokat találni.

VIII.2.5.1. Alsóboldogfalva (Sancte Marie ), Bodogaia, ortodox templom
2, 3. Lásd a református fatemplomról szóló rész t.
4. Az ortodox, vagy görögkeleti, nem egyesült lakosok száma feltehetően a Sofronius
által kifejtett térítőmunka kapcsán nőtt meg, így 1761 -ben már 25 ortodox családot (kb. 125
lelket) vehettek számba a Buccow megbízásából kiszálló összeírók.2228 1779 -ben a „középsö
határban az oláh templom felett ‖2229 levő területet említenek a források, 1805 -ben szintén
említenek egy területet az oláh templomon felyül .2230

2223 BENKŐ, 1992, 50.
2224 HERMANN –KOVÁCS 1991, 175.
2225 DÁNYI –DÁV ID 1960, 363.
2226 LENK 1839, 1. köt. 27.
2227 VARGA, 1998, 286.
2228 HERMANN –KOVÁCS 1991, 178.
2229 UREL 1779, 113.
2230 SZABÓ 2005, 11.

300
1839 -ben a Lenk féle összeírás szerint az ortodoxok itt anyaegyházzal rendelkeztek, a
kis templom gondozás a alá tartoztak Fiatfalva, Újszékely, illetve Székelykeresztúr és a vele
összeépült Keresztúrfalva és Timafalva görögkeleti hívei.2231 A templom Szent Miklós
tiszteletére volt szentelve.
A jelenleg a HR-II-m-B-12757 számú műemlék, amely Péter és Pál és Szent Miklós
tiszteletére van szentelve, a kataszter szerint 1700 –1762 között készült, 1994 -ben esett át
nagyobb javításon. Más adatok szerint 1980 -ban lebontották, majd helyébe újat emeltek.

VIII.2.6.1. Alsósófalva , (Sófalva -Alszeg ), Ocna de Jos, református templom
2. A régészeti adatok alapján a 16. század környékén kialakuló településrész sokáig
Sófalva részét képezte2232. A 18. századra népességében egyre nagyobb lett, 1762 -ben még
Alszegként találjuk, míg 1769 -ben már Alsósófalva néven jelenik meg az első ka tonai
felmérésen.
3. A világi és az egyházi önállósodást kereső falu elszakadási szándékát azzal
indokolta, hogy a lefolyó Korond vize annyira ki szokott áradni a rétre, hogy olyankor
veszedelmes a két falu közötti közlekedés2233.
A református település 180 3-ben szakadt el a korábbi anyaegyházától, Sófalvától, azzal a
feltétellel, hogy lemond az anyaegyházban található minden klenódiumról és ingóságról.2234
4. A faluban templomról először 1771 -ben értesülünk, amikor arra panaszkodnak,
hogy már nekik is van saj át templomuk és nem kívánnak a sófalvi templom fenntartásában
részt venni.2235
Magáról az épületről Pesty Frigyes adatgyűjtéséből tájékozhatunk. Ez szerint 1760 –62 között
a gyülekezet egy kis fatemplomot építtetett, amelybe a lelkész hetente többször is átjár t az
anyaegyházból.2236
A gyülekezet megerősödésével 1814 -ben kőtemplom építésének a szándéka merült fel,
amelyet 1816 -ban el is kezdtek.
6. Az első katonai felmérésen, a falu közepén egy templom látható, amelynek
helyszíne a későbbiekben sem változik ( 231. kép).
7. A források alapján 1816 -ban a kőtemplomot a régi helyébe, vagy annak közvetlen
közelébe építették.
9. A 18. században önállósodó település az egyházi élet megkönnyítése céljából
fatemplomot építtet, amelyet nem sokkal az önállóság elnyerése után kőépületre cserélt le.

VIII.2.7.1. Barót , (Boralt, Barchuch ), Baraolt, görög -katolikus templom
2. A település legelőször 1224 -ben bukkan fel a forrásokban.2237 A 14. századi pápai
tizedjegyzék falvai között is említik , ahol papja nyolc báni dénárt fizetett2238. A település
ekkor nem az erdőháti, hanem a sepsi plébániák közt szerepelt. A település középkori
történetére gazdag forrásanyaggal rendelkezünk, melynek több összefoglalása is napvilágot
látott2239, ezért részletesen nem térnénk ki rájuk. Ugyanakkor a témá nk szempontjából nem
bírnak kiemelkedő fontossággal. Az 1566 -os lófőösszeíráskor Baróti Pál szerepelt a főnépek

2231 LENK 1839, 1. köt. 27.
2232 SÓFALVI 2005, 52.
2233 SÓFALVI 2005, 31
2234 DÁVID 1981, 129.
2235 DÁVID 1982, 128 –129.
2236PFHngy 2013, 20.
2237 SzOkl I. 5.
2238 MonVat I. 106.
2239CSEREY 1998, 271 –298, FERENCZI 1996, 133 –150.

301
között2240. A székely portákról készített 1567 -es összeírás is arra világít rá, hogy a település
fontos szerepet töltött be a térségben. Ekkor 73 p ortát jegyeztek fel2241.
1614 -ben a településről öt nemest, 16 lófőt, 27 gyalog puskást, 40 szabad székelyt, 51
jobbágyot, és három zsellér családot számoltak össze2242. Ez hozzávetőlegesen 685 lakost
jelentett, amely abban az időben a térség legnagyobb lakosság számú települése volt.
3. A település mindvégig katolikus anyaegyház, a reformációt követően néhány
református is lakott a faluban, akik 1783 -ban tudtak saját templomot építeni.
4. A 18. században más székely falvak lakóihoz hasonlóan a faluban is kezdte k
megszaporodni a románok.
1773 -ban Ioan Inochenție Micu Klein összeírása szerint a településen 75 görög –
katolikus hívő volt, amelyek majd a későbbiekben az ortodox hitre tértek át. 1807 -ben a
szebeni Consistorium említést tesz egy oratóriumról és egy paró kiáról Baróton.
1846 -ban említés tesznek a fatemplomról, amelyik a település északi szélén található,
a régi temetőben, mintegy 300 méterre az 1924 -ben épített templomtól. Az 1865 -ös görög –
katolikus sematizmus szerint a Szentháromság tiszteletére emelt tem plomhoz 104 hívő
tartozott, Szárazajta leányegyháza volt ekkoriban.
A zsindellyel fedett fatemplom leltárában ekkor ikon volt az oltáron, és 29 ikon a
hosszanti falakon. A templom kis tornyocskával is rendelkezett, amelyben két harang volt
elhelyezve. 1936 -ban kezdték el az új görög -katolikus templom építését. A régi fatemplomot
1952 -ben bontották le.2243
6. Az első katonai térképen csak a katolikusok temploma tűnik fel, valamint annak
észak -nyugati határrészében levő kápolnája ( 232. kép ). A második és harmad ik felmérésen a
románok temploma a település középső részén jelenik meg.
7. A térképeken ábrázolt helyszín ma sűrűn beépített.
9. A szegényes forrásanyaggal rendelkező 19. század elején épített fatemplomot a
kommunista időkben bontották le. A településen egy impozáns ortodox templom épült.

VIII.2.8.1. Bencéd , (Benczedh ), Bențid, unitárius templom
2. A település 1480 körül bukkan fel először az írásos forrásokban2244. A lófők 1566 –
os összeírásakor öt hiányzót jegyeztek fel a faluból.2245 Az 1567 -es 25 dénáros adó
beszedésekor a regestrum 8 kapuval jegyzi.2246 Az 1576 -os 50 dénáros adó beszedésekor a
faluban a Geréb családnak kilenc, a Gálfi családnak négy jobbágyportáját vették számba.2247
1614 -ben a lustrán a faluból nyolc lófő, két szabad székely, kilenc jobbágy, öt zsellér és öt
jövevénycsalád szerepelt2248. A település a 17. századra két részre szakadt, így Alsó – és
Felsőbencéd alkotott egy települést.
3. Bencéd a középkorban nem rendelkezett saját templommal, Szentmihály
leányegyháza volt. Egyházi beosztása változ atlan maradt a reformációt követően is, amikor a
gyülekezet unitárius lett.
4. Bencédnek a 18. században nem volt temploma, az összeírások csupán egy
cserefaágason levő kis harangocskát említettek, amely 1665 -ből való volt2249.

2240 SzOkl II. 194.
2241 SzOkl II. 222.
2242 SzOkl ú.s. IV. 381 –383.
2243http://www.crestinort odox.ro/carti -ortodoxe/romanii -covasna -harghita/baraolt -82220.html (letöltve
2016.02.18).
2244 DÁVID 1981, 39, 302.
2245 SzOkl II. 202.
2246 SzOkl II. 219.
2247 SzOkl ú.s. IV. 40.
2248 SzOkl. ú.s. IV. 331.
2249EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 681.

302
A szentmihályi anyaegyházhoz t artozó Alsó és Felső Bencéd első templomát 1803 -ban
kezdte el építeni, amelyet 1805 -ben fel is szenteltek. A templomépítés idején az egyházközség
lelkésze Kelemen Benjámin volt. A területet, amelyre a templom épült a faluközösség adta az
egyháznak a saját területéből, Péter György szomszédságában.
Az 1806 -os vizitációs jegyzőkönyvben részletesen leírják az új templomot, amelyet cserefa
sasokon rakott deszkakerítés vett körül. Maga az épület fenyőből volt építve borona vázas
technikával. S árral tapasztották, amelyet aztán a kőművessel megvakoltattak. E leíráskor még
nem voltak ablakok az épületen. A mennyezete kékre festett, volt, amelyen az építési felirat
kapott helyet. A templomban voltak székek, prédikáló szék, szószékkorona.2250
Az 1839 -ben tartott vizitáció ból újabb részleteket ismerhetünk meg a templomot illetően. A
„kisded fatemplom ‖ cseréppel volt fedve, ablakain vasrácsokkal. A templombelsőben egy
festett karzat volt, a szószéket kőből építették.2251 A szószékkoronát Szakács Ferenc
készíttette, a kazettás m ennyezetet oklándi Elekes András festette, szintén az ő keze
munkáját dicséri a homoródoklándi unitárius templom mennyezete is.
A templom környezetében nem építettek tornyot, feltehetően meghagyták a régi
harangot a cserefa ágason.2252 1816 -ban a harangláb ja vításáról beszélnek, 1830 -ban a
haranglábat és a templomkertet zsindelyezték ujjá.2253
A kis fatemplom rövid életűnek bizonyult, hiszen 1857 májusában felmerült a
kérdés, hogy „ az elpusztult bencédi templom renováltassék -e vagy pedig építsenek új
templomot”2254. A gyülekezet az új , téglából építendő templom mellé tette le a voksát,
amelyhez 1859 -ben kezdtek hozzá.2255 A templomot a régi fatemplom környezetébe építik
fel, amelyet már toronnyal is elláttak.2256
6. Az első katonai felmérésen még nincs templom a faluban. A második felmérésen
Alsó -Bencédben, a település észak -nyugati felében azonosítható a templom, amely a
későbbiekben is azon a helyen maradt ( 233. kép ).
9. Az egyházi hitélet könnyebbé tétele érdekében a 19.század elején a település
megépítette története első templomát, fából. Az épületről elég részletes leírással rendelkezünk
az egyházi forrásokból. Rövid, közel ötven esztendős használat után lebontották, helyébe a
gyülekezet egy maradandóbb anyagból épített templomot. Nem sokkal később Felső –
Bencéden is épült egy kis templomocska.

VIII.2.9.1 . Bözödújfalu, (Wyfalw ), Bezidu Nou, katolikus templom
2, 3. Lásd az újfalvi unitáriusok fatemplománál
4. A Habsburg rekatolizációs tevékenységgel összhangban a településen is
megjelennek a katolikusok, akik Kolozsv ári Pál jezsuita atya vezetésével szervezkedésbe
kezdtek. Elérték, hogy az unitáriusok fatemplomát nekik adják. A templomot a
Szentháromság tiszteletére szentelték fel, mellette kis fa toronnyal, benne két haranggal.2257 A
katolikus sematizmus szerint az unit áriusoktól megszerzett fatemplomot 1740 -ben alapjaiból
újjáépítették. Ezt a templomot használta a gyülekezet 1784 -ig, amikor kőtemplomot emelnek
a fatemplom helyére.2258
6, 7, 9 . Lásd a Bözödújfalvi templomokról szóló részeket.

2250 BUEkL 1805, 2.
2251 BUEkl 1805, 120 –121.
2252Kiss Gergely: A bencédi unitárius egyházközség története, 2000. Kézirat az egyházközség levéltárában.
2253 BUEkl 1805, 91.
2254 BUEkl 1857, május 5 -én tartott egyházgyűlés jegyzőkönyve.
2255 BUEkl 1805, 176 –184.
2256 SZABÓ 1981, 161.
2257 KOVÁCS – KOV ÁCS 2002, 114 –115.
2258SCHEM 1882, 177.

303
VIII.2.10.1.Bözödújfalu , (Wyfalw), Bezidu Nou, görög -katolikus templom
2, 3. Lásd az újfalvi unitáriusok fatemplománál.
4. A 18. században elszaporodó románok a településen építik ki egyik
anyaegyházukat. A Micu -Klein összeírás unitus templomot és papot említ, az 1761 -es
Buccow -féle számbavétel 11 unitus és 13 nem unitus családot jegyezett, egy unitus
templommal meg paplakkal. 1848 -ban leányegyházai voltak Bözöd, Énlaka, Etéd, és
Küsmöd. A kis unitus templom a Vasvár utca végében, „ a falu északi peremének egy
magaslatán ‖ állott.2259
1839-ben a Lenk féle összeírás szerint Bözödújfaluban unitárius templom, található valamint,
görög -katolikus templom.2260 Az 19. század közepén leányegyházai voltak Bözöd, Énlaka,
Etéd és Küsmöd, összesen 260 hívővel.2261
1850 -ben a 716 lakosból 224 volt görög -katolikus, 239 római katolikus, 107 református és
138 unitárius.2262
1892 után a görög -katolikus felekezet lelkész nélkül maradt, a gyülekezet aztán lassan
csökkenni kezdett, beolvadt. A templomot elbontották.
6, 7, 9 . Lásd a Bözödújfalvi templomokról szóló rész eket.

VIII.2.11.1. Csekefalva , (Chijeke ffalwa ), Cechești, unitárius templom
2. A település először 1565 -ben a 25 dénáros adó összeírásakor bukkan fel, amikor 15
lófőportát írtak össze.2263 A késői forrásokban felbukkanó falu valamikor már a 13. század
folyamán létrejött. A Benkő Elek vezette feltárások középkori településrészletét hozták
felszínre.2264
1576 -ban a legnagyobb birtokos a fejedelem, akinek 21 jobbágyportája volt. Rajta kívül
Györfi János egy, Csákány Balázs és Geréb Boldizsár két jobbágytelek után adóztak.2265 Az
1614 -es összeíráskor három lófő, 10 gyalog, négy szabad székely, 12 jobbágy, egy zsellér és
egy jövevénycsaládot számoltak össze.2266
3. A középkori filia Szentábrahám templomához tartozott. A területén, a falu
határában egy középkori kápolna á llott. A reformációt követően kezdetben a település
anyaegyházával együtt unitáriussá lett, de a református fejedelmek alatt elszakadva unitárius
anyaegyházától felekezetet változt ott. Ezt követően Keresztúrra járt istentiszteltre2267. 1640 –
ben a reformátusok I. Rákóczi Györgytől azt a kiváltságot kapták, hogy a településük
határában pusztán álló kápolnát felhasználva építsenek saját templomot a maguk számára2268.
4. A 18. században a környező unitárius falvakból beszivárogva, az addig zömmel
református települé sen is kezdtek megerősödni. A század közepén hozzávetőlegesen 83 család
és 341 fő vallotta magát unitáriusnak2269. Így saját templomot tudtak kiépíteni, ezáltal
megszervezhették önálló egyházközségüket.2270
Első templomuknak Simon János adományozott telket, ame lynek a szomszédjai a
Szentábrahám fele menő út, másik felől Német Tamás és Simó Sámuel birtokai voltak2271. Ez

2259 HERMANN –KOVÁCS 1991,176.
2260 LENK 1. 1839, köt 190.
2261 SCHEM 1849, 445.
2262 VARGA 1998, 559.
2263 SzOkl II. 219.
2264 BENKŐ 1992, 57 –70.
2265 SzOkl ú.s. IV. 38.
2266 SzOkl ú.s. IV 359.
2267 KONCZ 1882,381.
2268 KONCZ 1884, 164 –165.
2269 KÉNOSI –UZONI 2009, 457.
2270 UREL 1851.
2271EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1715 –1752, 157.

304
azonban halála után visszaszállt az örökösö kre, ezért az egyházközség egy kültelkével cserélt
templomhelyet Csekefalvi Kováts Sámueltől. Erre 1739 -ben építettek egy fatemplomot,
amely leromlott, ezért valamikor 1773 előtt alapjaiból újjáépítették. A templomot sasokba
rakott deszka cinterem vette körül. Mellette ugyanakkor egy magas, deszkával borított
harangláb is volt, amelyben egy 1774 -es nagyharan g és egy 1664 -es kisharang volt2272.
1801 -ben elbontották a haranglábat, amelynek régi fáiért Simó Ferenc öt forintot fizetett. A
haranglábat újjáépítették, zsindellyel lefedték2273. A templomról a későbbiekben nincsen
adatunk. Az új kőtemplomot 1837 -ben fejezté k be.
6. A katonai térképen két templom látható, az unitáriusok é a település északkeleti
felében volt, átellenben a reformátusok egyházával ( 234. kép ). A későbbi térképeken a két
templom távolabb került egymástól, ami arra utal, hogy az unitárius templomo t nem pontosan
a fatemplom helyébe építették.
9. A fatemplomról ez esetben is szűkszavúak a forrásaink. A 18. század első felében
felépített templomot bő száz évig használta a gyülekezet, amelyet kőből épített újjá.

VIII.2.12.1. Csöb , (Cheb , Chijeb ), Cibu , unitárius templom
2. A település 1566 -ban bukkan fel a forrásokban, amikor Török Tamást és Török
Mátyást említik.2274 A 25 -dénáros adó befizetésekor nyolc szabad portát jegyeztek fel2275. Az
1576 -os ötven dénáros adó befizetésekor a faluban Nyújtódi Györgynek hat, míg Fekete
Jánosnak két telek jobbágya volt2276.
Az 1614 -es Bethlen féle összeírás a faluban három lófőt és 23 jobbágycsaládot talált.2277
3. A középkorban templommal nem rendelkezett, feltehetően Szent demeter
leányegyháza lehetett. A reformációt követően a lakosok az unitárius hitre tértek, Bordos
leányegyházává váltak.
4. A 18. század közepén a filiális egyháznak saját kis templomocskája volt, amelyet a
katonai felmérés is ábrázol. 1773 -ban a vizitáció egy kis fatemplomot írt le, amelyben volt
egy kis pré dikáló székecske egy sávos abrosszal. Mellette egy harangláb is állt, melyben két
harang volt2278.
1780 körül a szomszédos Bordosról átszállingózó katolikusok terjeszkedésbe kezdtek. 1788 –
ban a katolikus barátok az unitáriusok fatemplomát lerontatták, a kis h aranglábat is el kellett
bontsák. A területet a katolikusok veteményes nek kerítették el.2279
Az unitáriusok a kis fakápolnájukat 1789 -re nagyjából újjáépítették. Az ebben az
évben tartott egyházlátogatáskor még részben befejezetlennek írták le. Az épület a fa lu
közepén volt, egyik felöl a katolikus kántor telke, másik felöl báró Henter Antal szántóföldje,
harmadik felöl az országútjáról a templomba járó szekérút. A leíráskor a templom még nem
volt bekerítve. A telek közepén ált egy boronafákból rakott kis épül et, zsindellyel fedve.
Ennek bejárata nyugatról volt. Az épületnek még nem volt padlója, székek sem voltak benne,
csak egy régi fa prédikálószék. A templom előtt egy zsindelyfedéses harangláb ált, amelyben
egy 1664 -es ötven fontos harang állt.2280 A templomot 1799 -ben tapasztatták meg, amelyért
60 dénár összeget fizettek2281.

2272EUEGYLT Matrix, 123 –125, közli ADORJÁNI 1991, 41 –42.
2273 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1801 -es bejegyzés.
2274 SzOkl II. 200.
2275 SzOkl II. 218.
2276 SzOkl ú.s. IV. 37.
2277 SzOkl ú.s. IV. 369.
2278EUEGYLT Matrix, 245, közli ADORJÁNI 1991, 280.
2279EUEGyL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89, 819 –820.
2280EUEGyL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89, 819 –820.
2281SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1799, november 28.

305
A csöbi katolikusok Bordos leányegyházává váltak.2282 A konfliktusok a két felekezet
között tovább folytatódtak. 1825 -ben a bordosi plébános Lőrinc Mihály híveivel elfoglalja és
leromboltatja a kis boronafából készített oratóriumot és a fa haranglábat is. Az unitáriusok
nem hagyták annyiban a dolgot, keresetet indítottak a Szék tisztsége előtt. 1828 -ban egy
bizottság szállt ki a helyszínre a kárpótlás megállapítása végett. Felmérték a templomhe lyet,
amelyért cserébe máshol adtak hasonló méretűt. A Bordosból és Ravából összehívott 17
személyből felállított testület pedig az elbontott épületeket becsülte fel.2283
A faluban az unitárius felekezet ezt követően hanyatlásnak indult. 1850 -ben a 384
lakos ból 376 katolikus, csupán 8 volt unitárius.2284 Az elpusztult templom helyére már újat
nem alapítottak . A közelben épült fel 1836 -ban a katolikusok temploma. Az unitáriusoknak az
anyaegyház 1843 -ban egy kis harangot vásárolt 143 ft. 40 dénárért2285.
6. Az első katonai térképen a település északkeleti középső felében ábrázolnak egy
templomot ( 235. kép ). A 19. század elején felépült katolikus templom látható a falu középső
részén, nem messze a régi unitárius templomtól.
7. A fatemplom helye napjainkban sűrűn beép ített.
9. A feldolgozott anyagban ez az egyetlen dokumentált eset, amikor egyik felekezet
szándékosan pusztítja el egy másik templomát. Az esetet követően az unitáriusok szinte
teljesen kiszorultak a faluból.

VIII.2.13 .1. Firtosváralja , (Bezzenijofalwa, Waralyfalw, Warhalafalva ), Firtușu, unitárius
templom
2. A Firtos tól délre fekvő Váralja a régészeti terepbejárási adatok alapján már az
Árpád -korban létrejött. A település először 1455 -ben bukkant fel a forrásokban, ekkor
azonban még Besenyőfalva néven sz erepelt. Ekkor a falu lakói pert indítottak a szomszédos
Pálfalva ellen, mivel az jogtalanul elfoglalta és használta földjeit,2286 1459 -ben viszont szintén
a Pálfalvával zajló perben már Váralja szerepel.2287 A névváltoztatás hátterében az időközben
felépített F irtos vár állhat. Korábban felmerült a település elköltözésének lehetősége is, mint a
névváltoztatás oka, de ezt az okleveles említések közötti rövid időtartam is kizárja.
Végérvényesen a falu belterületén gyűjtött Árpád -kori leletek egyértelműsítik, hogy a
település nem költözött, csupán nevet változtatott.
1566 -ban a János király hadában szolgáltak között a faluból hét családfőt írtak össze.2288 A
rákövetkezendő esztendőben, a szabad portákat megadóztató 25 dénár befizetésekor két dénár
összeget adóztak.2289 1576-ban az 50 dénáros adó befizetésekor a fejedelem hat, Bálintffi Pál
két, míg Mihályffi Benedek szintén két porta után adózott.2290
Az 1614 -es összeíráskor a faluban 17 lófőt, hat szabadszékelyt, két jobbágyot és hat jövevényt
számoltak össze2291. Ez a becsült lélekszámot a faluban 155 körülire teszi.
3. A középkor folyamán a falu saját templommal nem rendelkezett, Énlaka
leányegyházaként működött a gyülekezet. A reformációt követően a település lakói az
unitárius hitre tértek, a továbbiakban is Énlaka filiájaké nt szerveződtek.
4. Az egyházi adatok szerint a templomról 1701 -ben van adatunk, Kozma Dimény
szerint azonban már korábban is volt temploma a falunak, amely alapján a gyülekezet már

2282LENK 1839, 4. köt 317.
2283VÉGH 1895, 226 –227.
2284VARG A 1998, 517.
2285SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 –1845, 1843, november 18.
2286SzOkl I. 169.
2287SzOkl I. 177.
2288SzOkl II. 200.
2289SzOkl II. 218.
2290SzOkl ú.s. IV. 39.
2291SzOkl ú.s. IV. 328.

306
1620 -ban önállósodott.2292 Kozma állítását nem támasztják alá írott források . A templomról
bővebb beszámolót az 1773 -as egyházlátogatási jegyzőkönyv szolgáltat, amelyben egy
deszkából készített cinteremmel körülvett fatemplomot említenek. Ebben egy prédikáló szék
és a pap ülőszéke található, amelyen virágos kendő van. Az épület me llett egy harangláb volt,
amelyben két harang található, a nagyobbik at 1763 -ban öntették .2293
A boronafából rakott, zsindellyel fedett templom virágos festésű kazettás mennyezettel volt
ellátva.2294 1792 -ben a gyülekezet új harangot vásárolt2295.
A század végére a templomocska állapota leromlott. Az 1796 -ban tartott
egyházlátogatás alkalmával megállapították, hogy „ romladozó félben " van és „ a népnek
mivoltához képest kitsin is lévén ‖ ezért a vizitáció elrendelte egy új templom építését.2296
Az 1801 -ben tartott egyházl átogatásból megtudjuk, hogy a „leirt, templom észak felöl való
oldala mellé egy kő templom építéséhez kezdett, melynek fundamentumát nagyobb részben a
föld színéig kihozta ". 2297 Az elbontott fatemplom gerendáiért a gyülekezet hat forint 52 dénárt
kapott.2298 A templomot 1804 -ben nagyjából már befejezték2299. Tornyot a kis szegény
gyülekezet csak később 1838 –1840 között épített, elbontva a fa haranglábat.2300
6. Az első katonai felmérésen a település délkeleti felében található a templom, a
későbbi felméréseken sem vá ltozik a helyszín jelentősen ( 236. kép ).
7. Sófalvi Andrással a falu belterületén végzett terepbejárásunk során a templom
közelében nem láttunk korábbi épületre utaló nyomokat.
9. Az önállósodó egyházközség a 18. század elején kis fatemplomot emelt, amel yet
száz évre rá kőből teljesen újjáépíttette, a források szerint a régi templom mellett.

VIII.2.14.1. Firtos , kolostor
2, 3. Lásd Firtosváralja leírásánál.
4. A rekatolizáció során az udvarhelyi kolostor mellett egy másik ferences kolostor
alapítására is sor került, a nagyobb településektől távol, egy zömmel protestáns környezetben
a Firtos tetőn. Orbán Balázs szerint már a középkorban szerzetesek laktak itt, majd 1714 -ben
jezsuiták telepedtek meg, akik 1725 -ig lakták Firtost.2301 Konkrét adatunk nincsen a jezsuiták
középkori jelenlétére, az mindenképp bizonyos, hogy a 17. században nem tartózkodnak
szerzetesek itt, korábbi ittlétükről nyilvánvalóan beszámoltak volna a Rómába küldött erdélyi
jelentések.
A forrásokkal is adatolt történet szerint 1725 -ben Aty hai István gyergyói esperes a
tetőn Keresztelő Szent János tiszteletére egy kápolnát építtetett.2302 Az atyhai születésű
plébános Nagyszombaton tanult, szolgálatait Baróton kezdte, ahol 1704 –1709 között volt
plébános. 1716 -ban Csíkrákoson, 1724 –1726 között Gy ergyóalfaluban, 1727 -ben
Csíkszenttamáson, 1728 -banTusnádon, 1729 -től Gyergyószentmiklóson plébános. 1732 -ben,
mint Gyergyói főesperes -t említik. Gyergyóalfaluban halt meg 1739 -ben.2303

2292KOZMA 1889, 354 –365.
2293EUEGYLT Matrix, 29 –31, közli ADORJÁNI 1991, 95.
2294MOLNÁR 199 4, 41 –43.
2295SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 1792, december 6.
2296 MOLNÁR 1994, 41 –43.
2297 MOLNÁR 1994, 41 –43.
2298SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1801, november 11.
2299SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1804, november 16.
2300 BALOGH 1935, 183.
2301ORBÁN 18 68, 128.
2302SÓFALVI 2005, 120 –121.
2303FERENCZI 2009, 157

307
Az egyházi források szerint a kápolnát a jezsuiták felhagyták2304, amelyet 1 735-ben a
minoriták vettek birtokukba, akiket 1729 -ben említenek2305. Ebben az esztendőben Ladányi
Eleket választották meg a magyar rendtartomány főnökévé, aki négy őrségre osztotta fel azt .
Egyik volt közülük az erdélyi a Szentháromságról nevezett őrség, ame lyet a kézdivásárhelyi,
a firtosi, a besztercei, a nagyenyedi és a marosvásárhelyi kolostorok alkottak.
Pesty Frigyes gyűjtése során 1864 -ben a jegyző úgy emlékezik meg a firtosi
szerzetesekről, hogy Atyhai István gyergyói plébános a saját pénzén vásárolta a telket és oda
kápolnát építtetett, és 1735 -ben szerzeteseket telepített le, miután megkapta a püspök Zorger
Gergely és a Főkormányszék engedélyét2306. Az egyházi sematizmus szerint a kolostort azért
helyezték a protestáns környezetbe, hogy onnan térítsék v issza katolikus hitre az
embereket2307.
A minoritákról újból 1737 -ből van adatunk Firtoson.2308 A templomuk harangja 1739 -ből való
és szintén Atyhai István adománya volt.2309
1747 -ben összetűzésbe keverednek az udvarhelyi ferencesekkel, mivel egyrészt átlépik annak
kolduló területeit, másrészt világosan kifejezik kolostoralapítási szándékukat Udvarhelyen,
amely a firtosi kolostor beköltöztetését jelentette volna a városba. Erről 1763 -ban születik
végleges döntés, miszerint a városba nem költözhetnek be.2310
Pontosan n em ismerjük a firtosi kolostor méreteit és elrendezését. Az egyetlen ismert
hiteles adatunk az I. osztrák katonai felmérés és annak országleírása (1769 –1773), amely
Firtoson a középpontban egy kolostortemplomot ábrázol, körülötte pedig öt kisebb nagyobb
faépületet.2311
A firtosi minoriták, mivel nem sikerült városi környezetbe költözniük nem tudtak
megfelelni egy koldulórend elvárásainak és így, távol a településektől nem sok esélyük volt a
megmaradásra. Az 1780 -as években fokozatosan Árcsóra2312, majd Etédre kö ltöztek. Az
1784 –1787 között készített első népszámlálás öt papot talált a faluban,2313 amelyek közül egy
mindenképp református, négy pedig a faluba költöző szerzetes volt. A hagyomány szerint
1783 -ban a szerzetesek kolostorát egy nagy téli hóvihar tönkre tet te, az atyhaiak szabadították
ki a szerzeteseket a hó nyomása alatt rájuk szakadt kolostor falai alól.
Véleményünk szerint a kolostor felszámolása inkább volt összefüggésben II. József
rendeletével, amikor 1782 után a remeteséget és a nem közhasznú szerzet ességeket
felszámolta.2314
Etéden imaházat alapítanak, majd 1794 -ben kápolnát, ide került fel a firtosi harang is.2315
Az addig többségében protestáns lakosságú településen tehát sikerült létrehozni egy kis
katolikus közösséget, amely a későbbiekben is életképes nek bizonyult.2316

2304BOROS 1927, 21.
2305Feltételezhető, hogy a kolostoralapítási kísérlet első hulláma Kelemen Didák rendtartományi főnök
vezetésével történik, ugyanis 1724 -ben Besztercén, 1725 -ben Kolozsváron és 1727 -ben Nag yenyeden telepedtek
le. Ez az első kísérlet a protestáns környezetben nem járt sikerrel, ezért újból csak 1737 -ben próbálkoztak a
letelepedéssel.
2306PFHngy 2013, 33.
2307SCHEM 1882, 177.
2308SÓFALVI 2005, 122.
2309 ORBÁN 1868, 145.
2310 BOROS 1927, 141 –142.
2311Anhang zu der Kriegs des Gross Fürstenthum Siebenbürgen. Drittes Buch vorinnen verschiedene
Anmerkungen über Sectiones 151 –159 und so weiter biss inclusive 208 enhalten . Kézirat. Bécs, K. u. k. Kriegs –
Archiv. 159.
2312PFHngy 2013, 30.
2313 DÁNYI – DÁVID 1960, 363 –365.
2314 FEHÉR 2014, 350.
2315 A harang felirata Me curavit ord. Min. Conv Firtosiensium ex munifi. Ad. Rdi. D. Steph. Attyhai et aliorum in
honor S -ti Ioan. Bapt. 1739.

308
A firtosi szerzetesek hatására Küsmödön is megjelennek a katolikusok, ahol Heisz
András tulajdon birtokán épített nekik egy kis imaházat fából.2317 Az itteni rekatolizációs
kísérlet nem járt sikerrel, a későbbiekben nem találunk katolikusokat a faluban.
6. Az első katonai felmérésen egy kis templomocska jelenik meg a Firtosváraljától
északra levő magas dombtetőn, a nyugati oldalon három nagyobb faépülettel, míg az
északkeleti és az északnyugati oldalon két kissebbel. Mellette a feliraton Klost er Firtos
jelenik meg ( 237. kép ).
7. A területen Sófalvi András többször folytatott terepbejárásokat, eredményeit a
Sóvídék kápolnáiról írott alfejezetben foglalta össze.2318
9. A Firtos tetőn egy érdekes kolostoralapítási szándéknak lehettünk tanúi a 18. s zázad
első felében. Ennek félreérthetetlen célja volt a protestáns vidék térítése. A fából épített
szerkezetek mára nyomtalanul eltűntek. Mindemellett a Firtos tető régészeti múltja nagyon
összetett, sok részletét még a homály fedi. Annak ellenére, hogy a területen voltak régészeti
kutatások, mégis az újabb ásatásokig nem lehet egyértelműen nyilatkozni az épületek
alaprajzáról, nem tisztázottak még a kápolnák pontos építési ideje, valamint azon jellegű
régészeti anyagok, amelyek egy nemesi hajlékra utalhatn ak.2319

VIII.2.15.1. Firtosmartonos , (Marthonos ), Firtănuș, unitárius templom
2. A település 1473 -ban bukkan fel először az írott forrásokban.2320 1566 -ban nyolc
lófőt írtak össze, két személy pedig a lófőségét elvesztette.2321 A következő esztendőben a 25
dénáro s adó beszedésekor 162322, míg 1576 -ban a fejedelemnek 14 jobbágyportáját számolták
össze.2323 A település történetét legutóbb Benkő Elek foglalta össze, ezért a további források
felsorolásától eltekintünk.2324
3. A hívek a középkor folyamán végig leányegyház at alkottak, Váraljával közösen
Énlakához tartoztak.2325 A reformációt követően az egész egyházközség unitárius maradt,
Martonos 1742 -ben, lett önálló addig Énlaka filiája.2326
4. A középkorban a település nem rendelkezett templommal. A legelső ismert egyházi
adat a település történetéből 1708 -ból származik, amikor Nagy Gálfiné Bakó Judit és Nagy
Kádár János segítségével egy harangot öntettek2327.
Az egyházközség első templomát 1735 -ben építette meg. Erről az 1773 -as
egyházlátogatás jegyzőkönyve számolt be. A település északi szélében, egy kis dombocskán
állt a kis fatemplom, amelyben deszkaszékek, prédikáló szék volt elhelyezve. A templomocska
nyugati végénél egy kis harangláb volt építve, amelyben a már említett 1708 -as harang mellett
egy 160 fontos 1773 -ban öntött nag yobb harang volt2328. Ezt a haranglábat 1780 -ban
lebontották és anyagát eladták2329.
Egy öt évre rá történő egyházlátogatás a hívek közti civódásról számolt be, melynek oka az
volt, hogy a templom nagyon szűkös volt az időközben megszaporodó gyülekezet számára. A

2316 1875 -ben saját plébániatemplomot építettek Vitos Mózes lelkész idejében.
2317 KOVÁCS – KOVÁCS 2002, 115.
2318 SÓFALVI 2005, 119 –127.
2319 A firtosi kápolnákkal részletesebben a kápolnákról szóló fejezetben térünk majd ki.
2320 BENKŐ 1992, 74.
2321 SzOkl II. 201.
2322 SzOkl II. 220.
2323 SzOkl ú.s. IV. 39.
2324 BENKŐ 1992, 74 –76.
2325 DÁVID 1981, 102.
2326 GERÉB 1943, 167.
2327 ADORJ ÁNI 1990, 32 –33.
2328ADORJÁNI 1990, 32.
2329 MOLNÁR 1994, 90 –92.

309
vitát csakis úgy lehetett megoldani, ha egy nagyobb templomot építenek. A templombővítést
a vizitáció is támogatta.2330
A munkálatokra Demeter Pál megyebíró buzgólkodása nyomán került sor 1793 -ban2331. A
régi templomot elbontják, anyagát eladják 12 forintért2332. Az új templom építésére a Gáspár
Miklós és Gáspár János által adományozott területen került sor. A szegény gyülekezet
második templomát is fából építi, de önerőből még ezt sem tudta kivitelezni. Segítséget
kapnak Énlakáról 30 napszámot, Tordátfalváról 20 napszámot szekérrel.
A templomot a mennyezetén levő felírat tanúsága szerint 1796 -ban fejezték be,2333 a
főbejáraton még 1799 -ben is dolgoztak.2334
A gyülekezet az új templomát nem élvezhette sokáig, 1824 -ben az egyházi vizitáció
arról tájékoztat, hogy a „ temp lom ruinában lévén”, javasolják, hogy költöztessék be a faluba.
Az építkezés sürgősségét tükrözi, hogy a vizitáció meghagyja a gyülekezetnek, hogyha jövő
tavaszig nem kezdenek hozzá az építkezésnek, akkor tiszti erővel fogják kényszeríteni a
munkálatok elk ezdését. Az építkezés azért nem tűrt halasztást, mivel a templom olyan rossz
állapotba került , hogy félő volt, hogy összeomolva kárt tesz a gyülekezetben2335.
A következő évi vizitáció örömmel konstatálta, hogy az új helyszínen elkezdett templomnak,
amelyet k őből építettek az alapozása már kikerült a föld alól2336.
Az építkezések minden lehetséges forrást felhasználva is nehezen haladtak a faluban
„kinézett ‖ új helyszínen. A régi templomot 1829 -ben adták el 60 forintért Gáspár
Gergelynek2337.
1830 -ban a templom még mindig épülőfélben volt, de ekkor már be volt födve, a torony is öt
öl magasságig meg volt építve.2338 Az 1838 -as vizitáció szerint a templom még mindig nincs
befejezve, annak ellenére már zajlanak benne az istentiszteletek2339.
A kőből és téglából épített új te mplom és torony építését 1838 -ban fejezték be. A hozzá nem
értést, meg a nem megfelelő területválasztást tükrözi az a tény, hogy már 1843 -ban a templom
falai hasadozni kezdtek.2340 1844 -re, amikor tényleg befejezték az építkezéseket az ablakoknál
a falak csún yán megszakadtak..2341 1860 -ban végül a torony is összedőlt, jelentős károkat
okozva a templomtesten is.2342
6. A katonai felmérésen a templom a falu északi felében található, egy dombocskán ( 238.
kép). A későbbi felmérések a templomot a faluban jelenítik meg, a z előző helyszínnel
egyvonalban.
7. A területen Benkő Elek végzett régészeti terepbejárásokat 1986 –87-ben. Az elbontott
fatemplomok helyszíne az unitárius templomtól 150 m -re északra található, a területen a falu
temetője alakult ki. Benkő Elek terepbejárá sai során a kaszálóval borított dombon
épülettörmelékek nyomait nem találta.2343
9. A kezdetben leányegyház, majd önállósuló gyülekezet a 18. században két
fatemplomot is épített. A második fatemplom nem lehetett túl messze az elsőtől, de pontos
helyét nem i smerjük a forrásokból. A második katonai felmérésen csak homályosan kivehető

2330SZABÓ 1981, 162.
2331SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 1793, november 28.
2332 MOLNÁR 1994, 90 –92.
2333Felirat a templom mennyezetén, közli SZABÓ 1981, 162.
2334 ADORJÁNI 1990, 32 –33.
2335MOLNÁR 1994, 91 –92.
2336MOLNÁR 1994, 91 –92.
2337ADORJÁNI 1990, 32 –33.
2338MOLNÁR 1994, 91 –92.
2339MOLNÁR 1994, 91 –92.
2340SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1843, november 29.
2341SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1844, november 24.
2342 MOLNÁR 1994, 90 –92.
2343 BENKŐ 1992, 74.

310
a templom, azt már a faluban ábrázolja, a mai templomtól keletre. A harmadik a katonai
felmérésen egy új helyszín jelenik meg, amely egybevág a mai templom helyszínével.

VIII.2. 16.1. Gagy , (Gagij ) Goagiu, református templom
2. Az 1566 -ban a forrásokban először említett településen nyolc lófőt írtak össze2344.
Ugyanakkor János Zsigmond három családnak tíz ház jobbágyot adományozott, felmentve
őket a szolgálat alól.2345 1567 -ben a 25 dé náros adó beszedésekor Gagy mindössze két
portával jelenik meg.2346 1576 -ban a főemberek által fizetett 50 dénáros adó beszedésekor
Csákány György három, Györfi Márk pedig egy jobbágytelke után adózott.2347 A település
további történetét Benkő Elek régészeti top ográfiája mutatja be.2348
3. Településünk a középkorban a szomszédos Szentábrahámnak volt a leányegyháza.
A reformációt követően a lakosok többsége unitárius lett, akik 1667 -ben építettek kőből saját
templomot a faluban.2349 A 18. században a faluban élő kis re formátus gyülekezet Csekefalva
leányegyházát alkotja.2350
4. Templomépítéséről nincs adatunk a 19. század második feléig. A 3. osztrák katonai
felmérésen az unitárius templomtól délre egy kis kápolnácska figyelhető meg. A reformátusok
levéltárát a „felszabad ító‖ orosz hadsereg bejövetelekor felprédáltak és felégettek,2351 így erre
vonatkozóan nem nyerhetünk bővebb információt. Mégis némiképp eligazít az 1859 -es
templomhely adományozás, amely az egyházmegyei levéltárban maradt fenn . Ekkor Gagyi
Pálfi Eszter az Al szeg nevű utca 80. szám alatt levő telkéből hat öl hosszúságban, az út felöl
szabad bejárással a református egyházközségnek adományozta.2352
Erre a területre épült fel tehát az első gagyi református templom és harangláb, amely a század
végéig állt fenn. A kis gyülekezet 1897 –99 között a jelenleg Osváth Albert birtokolta telken
felépítette újabb fatemplomát, amelyet 1924 -ig használt annak pusztulásáig . A hívek a
területet az egyház pénzéből és közadományból vásárolták megy egy Miklós nevezetű
birtokostól, ahol egy 60 négyzetméteres alapterületű templomocskát építettek. A régi
templom fából készült haranglábját a jelenlegi templom mellé állították fel. Ezt az 1989 -es
toronyépítés alkalmával bontják el. Az elbontás során Sófalvi Gergely akkori egyházgondnok
szóbel i közlése szerint – római évszámos vésetet találtak, ami akár a datálás is lehetett, ám
erre senki sem figyelt2353.
6. Az első és második katonai térképeken csak az unitárius gyülekezet temploma
jelenik meg. A harmadik felmérésen az unitárius templomtól délr e egy kis templomocska
figyelhető meg ( 239. kép ).
9. A kutatott terület egyik legújabb fatemplomát építették fel a reformátusok először a
19. század közepén, majd azt 1924 -ben ismét újjáépítették. A korábbi fatemplomok területén
napjainkban is templom áll .

VIII.2.17.1. Hodgya , (Hogija ), Hoghia, református templom
2, 3. Lásd a hodgyai elpusztult fejedelemségkori templomnál.
4. A településnek már a fejedelemség korában kőtemploma volt, amely leromlott a 18.
század közepére. A közben egyházilag önállósuló gyülekezet régi temploma helyében újat

2344 SzOkl. II. 219.
2345SzOkl II. 209.
2346SzOkl II. 219.
2347SzOkl ú.s. IV. 38.
2348 BENKŐ 1992, 78 –79.
2349 EUEGYLT Matrix, 143.
2350 BENKŐ II. 1999, II. 188.
2351 BUZOGÁNY 2009, 172.
2352 UREkl Régi ügyiratok 25. csomag,11. irat
2353 BUZOGÁNY 2009, 173.

311
építtetett2354. Ennek a templomnak a helyéről 1749 -ből maradt fenn egy csereszerződés,
amelynek értelmében Udvarhely fele forduló határban, Vác hegye sarkán Varga Judit és fia
Benkő György elcserélte telkét, amelyért cse rébe az egyházközség hasonló földet adott.2355
A csereszerződésből kiderül, hogy a területen már áll egy torony, emellé épül a
favázas templom. Az épületet sövényfalból készítették, amelynek festett mennyezete volt,
ezen felirat hirdette az építés körülményei t. A templom mellett harangláb is állott, amelynek a
tetejében volt egy gömb, melyben a megyebíró elmondása szerint ,, emlékeztető írás volt ‖2356.
A rossz helyválasztás és a nem időtálló anyagok használata arra sarkalja a
gyülekezetet, hogy 1798 -ban újabb tem plomot építsenek2357 (3. kép ). A kérvényekből kiderül,
hogy a meglevő düledező templom alatti talaj ingoványos és süllyedt, ezért az építendő
templomnak új helyet kellett kijelölni2358 (4. kép ). Bizottságot küldtek a helyszínre, akiknek a
beszámolójából ismerhet jük meg az állapotokat2359. A régi helyszínt nem találták
megfelelőnek az új templom számára, hiszen az oldalas hely a patak fele csúszik ( 5. kép ). A
korábban ide épített torony is leomlott.2360 Ennek okán az új templomnak más helyet kellett
kijelölni2361. A régi t emplom tehát a Sükő -patak mellett Felső Hodgyában volt. Ezt a helyszínt
láthatjuk, ha az 1. osztrák katonai felmérést tanulmányozzuk.
Innen a Bedő György tulajdonában levő telekre tervezték felépíteni az új templomot,
akit a falu földjéből kártalanítottak2362 (6. kép ). A tervezés és az engedélyeztetéseket követően
az építkezési munkálatok majd másfél évtizedig húzódtak el. A munkálatok elhalasztásának
nem ismerjük a pontos okait. Valószínűsíthető a pénzhiány, valamint a megfelelő
szervezettség hiánya. A munká latok annak ellenére késlekedtek, hogy a régi templom már
düledezett, haranglábát elbontották. Az volt a terv, hogy addig ne bontsák le a használatos
templomot, amíg az új föl nem épül.
A pénzhiányra egy kéregető levél utal, mely szerint a hodgyaiak Józsa Andrást és István
Józsefet bízzák meg az adományok összegyűjtésé vel. Az alamizsna kérelme az
udvarhelyszéki esperességhez lett intézve . Ebben kifejez ték, hogy nagy szükség van a
legkisebb adomány ra is, mivel a falu igencsak szegény,2363 pedig 82 gazda lakja, a gyülekezet
száma pedig mintegy 396 fő volt2364. Az új templom építését végül 1822 -ben fejezték be.2365
6. Lásd a hodgyai elpusztult fejedelemségkori templomnál.
7. A katonai felmérésen megjelölt helyszínt a belterületen Sófalvi Andrással végzett
terepbejárás aink során nem sikerült azonosítanunk. A falu északkeleti szélében található
helyszín egy része beépített, más része kaszáló és gyümölcsös.
9. A gyülekezet a korábbi elpusztult temploma helyébe egy fatemplomocskát épített
sövény technikával. Az udvarhelys zéki fatemplomokra nem igazán jellemző építésmód csak
egy ötven éves időszakra biztosította a település számára az istenházát. Meglepő és érdekes
adalék, hogy a sövénytemplom mellett kőből épített torony állt.

2354 DÁVID 1981, 139.
2355 UREl régi ügyirato k 12.1.
2356 HREL I. köt. g. irat, keltezés nélkül (a szövegből kiderül, hogy az 1798 –1801 közötti időszakról van szó,
továbbá az is, hogy elbontják a haranglábat).
2357 HREL. I. köteg b. irat.
2358 HREL. I. köteg a. irat.
2359HREkL. I. köteg d. irat.
2360HREkL. I. köteg d. irat.
2361 HREL. I. köteg a. irat.
2362 HREL. I. köteg f. irat.
2363 HREL. II. köteg h. irat.
2364 UREL 1850, 1.
2365 DERZSI –NYÁRÁDI 2007, 98 –113.

312
VIII.2.18.1. Homoródkarácsonyfalva , görög -katolikus templom
2. A település a pápai tizedjegyzékben szerepel legkorábban. 1333 -ban és 34 -ben
János nevű papja három, illetve két báni dénárt fizetett.2366
A 15. század második felében a faluból egy jogtudós családot említenek, Istvánt és fiát,
Györgyöt, a ki a Pálfalva —Firtosváralja határperben ügyvédkedett.2367 Az 1566 -os lófő
összeírásban ismét egy tanult személy bukkan fel2368. Az 1567 -es 25 dénáros adóösszeíráskor
a faluban 30 szabad portát számoltak össze2369. 1576 -ban 57 jobbágyportát jegyeztek ,
amelyek nagy r észe fejedelmi tulajdonban volt2370. Ekkor még Kornis Farkasnak és Bernard
Mártonnak voltak jobbágyai a faluban.
Az 1614 -es összeírásban négy lófő, kilenc gyalog, öt szabadszékely és 35 jobbágycsalád
szerepelt2371.
3. A településnek ma i napig Udvarhelyszéken eg yedül álló módon maradt meg a
románkori temploma. A gótikus átépítések, amelyek 1496 körül zajlottak nem alakították át a
szentélyt. Ekkor csupán egy nyugati tornyot építettek elé.2372
A település a reformációt követően unitáriussá válik. A 17. századtól kezd ve a
katolikus egyház is folyamatosan teret nyert, olyannyira, hogy a 18. század közepén a
többségben levő unitáriusok templomát szerették volna megkapni. A régi templomot
maguknak visszavenni akaró katolikusokat az unitáriusok fegyveres harcban verték vis sza
1768 -ban2373.
A vitát eldöntő kormányszéki rendelet szerint a templom a többségben levő unitáriusoké
maradt, a katolikusok részére közös erőből kellett új templomot építeni, amely nyomán 1783 –
ban új templomot építettek.2374
4. A két felekezet mellett egyre népesebbé válik a görög -katolikus vallású népesség is,
a Czoguj, Kusztora, Trimfuj , (Todor) Kásás családokkal.2375 1850 -ben a 838 lakos közül 108
görög -katolikus, 113 római katolikus, 34 református, 583 unitárius, 1857 -ben 1054 -ből 138
görög -katolikus.2376
Feltehetően a 19. század középén saját templomot építettek. Az 1886 -ban
Homoróddaróc leányegyházaként feltüntetett gyülekezet sosem lett önálló, a 20. század
közepe fele lecsökkent a számuk2377. Templomukat elbontják, az 1940 -ben készített
felmérésen már nem lát juk viszont.
6. Az 1869 –1873 között készített 3. osztrák felmérésen az unitárius templomtól észak –
keletre láthatjuk a templomukat, amely a későbbiekben már nem szerepel a térképeken ( 240.
kép).
9. A 19. század közepére megszaporodó gyülekezet kis fatemplo mot épített.
Egyházilag nem sikerült önállósulni. A paphiány miatt a hívek a katolikus gyülekezetbe
kezdtek átjárni, így a katolikusok számát gyarapítva beolvadtak a falu magyar lakosságába.

2366 MonVat I. 115, 133.
2367 SzOkl ú.s. VIII. 98.
2368 SzOkl II. 197.
2369 SzOkl II. 218.
2370 SzOkl ú.s. IV. 37.
2371 SzOkl ú.s. IV. 298 .
2372 DÁVID 1981, 150 –155
2373 DÁVID 1981, 155.
2374 SCHEM 1882, 181
2375 HERMANN –KOVÁCS 1991, 165.
2376 VARGA 1998, 280.
2377 VARGA 1998, 280.

313
VIII.2.19.1. Homoródszentlászló, (Zenthlazlo. Zentlászló ), Vas ileni, unitárius templom
2, 3. lásd a településről írott korábbi részeket.
6. Az 1869 –1873 között készített 3. katonai felmérésen a település nyugati felében egy
kis kápolnácska jelenik meg, amelynek nyomaira sem a régészeti terepbejárások során nem
bukk antunk, sem a helyi hagyomány nem őrzi nyomát. Egyházi forrásokban sem sikerült
mindezidáig nyomára akadnunk. Feltételezzük, hogy a 19. század második felében a faluban
megszaporodó unitárius közösséghez köthető. 1890 -ben a 204 lakosból 21 unitárius élt a
faluban2378. A kis templom már nem tűnik fel az 1940 -es felmérésen, minden bizonnyal az
unitárius közösséggel együtt felszámolódik.

VIII.2.20.1. Kisbacon , (Kisbachÿon ), Bățanii Mici, református templom
2. A település első említése 1567 -ből való, amikor a 25 dénáros adó beszedésekor
négy porta után fizettek2379. Az ötven dénáros adó beszedésekor 13 jobbágyporta után öt
nemes adózott .2380
1614 -ben mindössze két lófőt, hat gyalogot, három szabad székelyt, öt jobbágyot és egy
kóborlót vette számba.2381
3. A középkorban Kisbacon és Magyarhermány Nagybaconnal alkottak egy
egyházközséget. A reformációt követően mindhárman reformátussá lettek.
4. Kisbaconnak nem volt a középkor folyamán temploma. Első istenháza feltehetően
az 1734 -es önállósodásához köthető2382. Erről sajnos n em rendelkezünk egyházi forrásokkal,
ellenben, amikor 1864 -ben Pesty Frigyes levelére válaszolnak, korábbi templomukról azt
írják, hogy az fából készült. Ez az alszegi kapunál volt, a temetőre kijáró útnál. Mivel a nép
megszaporodott, ezért a kis templomot elbontották és kőből újat építettek.2383 Az új
kőtemplom építésére 1793 –1795 között került sor.
6. Az első katonai felmérésen a település középső, déli részén, a Kisbacon -patak bal
oldalán jelenik meg a templom. A későbbi felmérések is ezen a helyen ábrázol nak egyházi
épületet.
9. A későbbi visszaemlékezés úgy tudja, hogy a falunak a kőtemploma előtt fából volt
istenháza építve. Ezen adatokat egyelőre levéltári forrásokkal nem tudjuk alátámasztani,
hiszen a gyűjtőlevéltárban nem találtunk erre vonatkozó ada tokat, az egyházközség levéltárat
pedig nem néztük át tüzetesen. Az egyházi levéltár alaposabb feldolgozása új megvilágításba
helyezheti a templomtörténetet.

VIII.2.21.1. Kisgalambfalva , (Kws Galambfalva ), Porumbeni Mici, református templom
2. A település 1506 -ban jelenik meg az írott források között, amikor Adorján Gergely
özvegyének, Dorottya asszonynak itteni részbirtokáról értesülünk.2384 1560 -ban a
Bethlenfalván birtokos Geréb Jánosnak említik egy birtokrészét.2385 1567 -ben a 25 dénáros
adó összeírásakor 20 portát tüntetnek föl, akik közül az egyik kőfaragó volt.2386 1576 -ban a
faluban a legnagyobb földbirtokkal a fejedelem rendelkezett, aki 24 porta után adózott.

2378 VARGA 1998, 298.
2379 SzOkl II. 218.
2380 SzOkl ú.s. IV. 40.
2381 SzOkl ú. s. IV. 295.
2382 BENKŐ 1999, II. 189.
2383PFHngy 2012, 78.
2384SzOkl ú .s. VIII. 224.
2385SzOkl ú.s. V. 77.
2386SzOkl II. 219.

314
Ugyanakkor Bogáthi Boldizsárnak a faluban egy portája volt.2387 A település történetére
vonatkozó bőv ebb adatokat Benkő Elek régészeti topográfiája szolgáltathat.2388
3. A középkor folyamán a gyülekezet Nagygalambfalva leányegyháza volt. A
reformációt követően mindketten reformátussá lettek.
Kisgalambfalván nem volt középkori egyházi épület. A faluban templo mról először
1660 -ban értesülünk, amikor egy kis harangját említették.2389 Református kőtemploma az
1661 -es török pusztításkor megrongálódott, de kijavították. Ez a templom 1790 -ben a faluban
keletkezett hatalmas tűzvész idején leégett2390.
Az újjáépítések elhúz ódtak a szegény anyagi háttérrel rendelkező egyházközségben.
1792 -ben kérvényezik, hogy egy esztendőre ne legyen papja a településnek, hogy annak a
bérét tudják az építkezésekre fordítani. A vizitációs bejegyzésben ugyanakkor azt olvashatjuk,
hogy a gyülek ezet átmenetileg egy kis fatemplomocskát használt, amely a kőtemplom
közelében épült fel.2391
A templom újjáépítését végül 1798 -ban fejezték be.
9. A település tűzvészben elpusztult templomának újjáépítése elhúzódott, ezért
ideiglenesen a gyülekezet egy kis faépületet emelt, ahol az istentiszteleteket megtarthatták. Az
átmeneti templom a kőépület 1798 -as befejezésekor értelmét vesztette ezért lebontották.

VIII.2.22.1. Kiskede, Nagykedével, (Kws Kede ) Chedia Mică, Chedia Mare, unitárius
templom
2. Kiskede a forrásokban 1566 -ban szerepelt először, amikor János király hadában
részt vett lófők összeírásában a faluból négy személyt jegyeztek.2392 A 25 dénáros
adóösszeíráskor öt lófőporta szerepel,2393 míg az 1576 -os 50 dénáros adó befizetésekor
Bornemissza János négy j obbágyportáját említették.2394 A település a régészeti adatok szerin
már a 13. században létrejött2395 Nagykede szomszédságában, amelyet a források 1436 -ban
említenek először.2396 1566 -ban két lófőt említenek.2397 1567 -ben az adóösszeíráskor öt
lófőportája volt,2398 1576 -ban Bornemissza János három jobbágyporta után adózott.2399
3. A két kis település a középkorban Szentmiklós leányegyházai voltak. A reformációt
követően unitáriusok lettek. A két filia 1816 után közösen alapított egy egyházközséget.
Nagykedében 1850 -ben 126 unitárius, míg filiájában 74 hívő volt.2400
4. Az egyházi hitélet megkönnyítése érdekében a két kis település a két falu között
félúton egy kis fatemplomot emelt a 18. század első évtizedeiben. Erről az épületről először
az 1773 -as egyházlátogatási jegyzőkö nyv számolt be. A két Kede közötti dombon található
kis fatemplom, amelynek a deszkakerítése igen romlott. A cinterem ajtón belépve keleten egy
fából épített harangláb volt, amelyben egy 1723 -as évszámú harangocska állott. Ugyanekkor
Kiskedében is volt fel állítva egy ágasfára egy felirat nélküli harangocska.2401 Az 1789 -ben
készített jegyzőkönyv is romladozott deszkakerítést említ. A fatemplom ekkor zsindellyel volt

2387SzOkl ú.s. IV. 40.
2388BENKŐ 1992, 84 –85.
2389DÁVID 1981, 217.
2390DÁVID 1981, 217.
2391SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 105.
2392SzOkl II. 201 –202.
2393SzOkl II. 219.
2394SzOkl ú.s. IV. 39.
2395BENKŐ 1992, 91.
2396WAGNER 1977 , 306.
2397SzOkl II. 201.
2398SzOkl II. 219.
2399 SzOkl ú.s. IV. 39.
2400VARGA 1998, 293.
2401EUEGYLT Matrix, 151 –158, közli ADORJÁNI 1991, 121.

315
fedve, előtte egy négy ágassal rögzített harangláb állt. A templomnak egy bejárata volt, ahol
egy vas sarkú, fa záras ajtón lehetet bejutni. A prédikálószék zöld festékes deszkából készült,
feltehetően Mártzi Kata és Péterfi Hedviga adományaként. Előtte állt egy éneklőszék, amely
meszelt deszkából volt készítve. Ugyanakkor a templomban volt egy karz at, szintén tarkázott
meszelt deszkákból. A templomban vegyes, rossz székek voltak,a világítást két ablakocska
oldotta meg.2402
1792 -re a templom és a harangláb is rossz állapotba került, ezért sürgetik a
megyebírót, hogy mihamarabb fogjon hozzá az építkezés ekhez. A munkálatok azonban
egyelőre csak a harangláb megújítására szorítkoztak.2403
1804 -ben a több rendbeli kéregetések után hozzáláttak a templom újjáépítéséhez,
amelyet szintén fából készítettek el. 1804 -ben az asztalosoknak mennyezet készítéséért 60
forintot, a templom tapasztására hat forintot fizettek. A tapasztott templomot kőművesekkel
vakoltatták meg.2404
1844 -ben a vizitáció megint rossz állapotban találja az épületet. Az elavultnak
minősített istenháza várja, hogy egy jobb ízléssel épült templommal felváltsák.2405
6. Az első katonai felmérésen a két falu közötti részen látjuk a két település közös
templomát ( 241. kép ). A későbbi térképeken is ez a helyszín jelenik meg.
9. A kezdetben leányegyház települések egymáshoz félúton építették fel első
templom ukat a 18. század elején. A 19. századra ez romossá vált, így feltehetően ugyan oda a
helyszínre építették újjá, szintén fából.

VIII.2.23.1. Küsmöd , (Kusmend ) Cușmed, katolikus templom
2, 3. Lásd a településről írott korábbi alfejezetet.
4. A református többségű faluban a 18. század elején lezajlott egy rekatolizációs
kísérlet, amelyet az udvarhelyszéki Heisz András támogatott, akinek 1726 március 8 -án
adományoztak nemesi címet2406. A nemes saját birtokán épített egy kis fa imaházat, amelyről
az 1732 -es kat olikus vizitáció jegyzőkönyve emlékezik meg2407.
9. Az imaház alapítása minden bizonnyal a közelben működő szerzetesek térítéseivel
hozható kapcsolatba, amelyek a század közepére már teljesen elenyésztek, így a rekatolizációs
kísérletek a környéken nem jártak sikerrel.

VIII.2.24.1. Mátisfalva , (Matiusfalwa ), Mătișeni református templom
2. A település először 1567 -ben tűnik fel az írott forrásokban, amikor a 25 dénáros adó
beszedésekor hat lófőportáját vették számba.2408 1576 -ban a főemberek által befizetett 50
dénáros adó beszedésekor a fejedelemnek egy jobbágyportája, Farkas Ferencnek 12, míg
Bogháti Boldizsárnak két telke volt.2409
1614 -ben a Bethlen féle összeíráskor két gyalog, négy szabadszékely, négy jobbágy és
két zsellércsaládot számoltak össze.2410 Az 1635 -ös lustrán egy lófő, négy gyalog és négy
jobbágycsaládot jegyeztek.2411
3. A középkorban Agyagfalva leányegyháza volt, és az is maradt a reformáció után is.
1760 -körül önállósodott korábbi anyaegyházától.

2402EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 716.
2403SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 1792, november 19.
2404SzKUEL Unit. Vizit. Jeg yz. 1804 –1805, 1804, december 7.
2405SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1844, november 25.
2406PÁLMAY 1900, 102
2407KOVÁCS –KOVÁCS 2002, 115.
2408SzOkl II. 218.
2409SzOkl ú.s. IV. 39.
2410SzOkl ú.s. IV. 311.
2411SzOkl ú.s. V. 237.

316
4. A településnek nincs középkori temploma. Saját egyház i épületet a 18. század
elején épített, de erre csak közvetett bizonyítékaink vannak. A templomra vonatkozó első
forrásunk 1764 -ből való, Katona Márton elcseréli egy darab földjét, hogy a templom melletti
egyház területe nagyobb legyen.2412
Erről az egyházi é pületről 1795 -ből rendelkezünk bővebb adatokkal, amikor a gyülekezet
arról számolt be, hogy a falu számára szűkös, a már amúgy is romlófélben levő fatemplom. A
régi helyett újat szeretne építeni, ezért kéregetőlevél kibocsájtását kérte. A kérvény tanúsága
szerint ekkor nincs torony, a harangok ágasokon vannak, aminek a hangja így nem hallatszik
el a falu minden részére.2413
1795 -ben meghagyta a vizitáció, hogy a templom építésében minden egyháztag a maga ereje
és lehetősége szerint vegye ki a részét.2414
1796 -ban szintén a jegyzőkönyvből értesülünk arról, hogy sok egyháztag még nem hordta
meg a kötelező szekér követ. Amennyiben azt nem pótolják egy magyar forintra
büntethetőek.2415
1798 -ban az egyházlátogatás során örömmel konstatálják, hogy a hívek
fáradozásainak k öszönhetően az új templom kész van. A szervezésben kiemelik Csomor
János pap önzetlen munkáját is. A templombelső berendezése azonban ekkor még nincsen
készen.2416 Azt 1802 -ben szerezte be a gyülekezet, amikor a karzatot és a mennyezetet is
megépítették.2417
5. A fatemplomnak egy 1711, illetve egy 1766 -os ónkannája és kelyhe volt.2418 Ez arra
utal, hogy a 18. század elején építhették saját templomukat.
6. Az 1. osztrák katonai felmérésen a falu észak -keleti felében egy templomot
tanulmányozhatunk ( 242. kép ).
7. A faluban tett terepszemlénk során azt állapíthattuk meg, hogy a mai templom
szinte teljes egészében a korábbi helyére épült. A templomnak nincsen cinterme, udvara
nagyon szűkös, kényszermegoldásként építhették hasonlóan szűk területre. Ugyanakkor a
templom környezetében régi sírkövek is megfigyelhetőek voltak.
9. Mátisfalva a 18. század elején épített saját templomot, amely hozzájárul ahhoz,
hogy 1760 -ban önállósodhasson. A fatemplomot száz esztendős használat után lebontották,
mivel az már túl szűknek biz onyult a gyülekezet számára.

VIII.2.25.1. Miklósfalva , (Myklosfalwa ) Nicolești, református templom
2. A település 1546 -ban szerepelt először az írásos forrásokban.2419 1566 -ban a János
király seregében szolgáltak névsoránál a faluból két személyt jegyeztek , Miklósfalvi Lőrincet
és Nagy Mihályt.2420 1567 -ben a 25 dénáros adó befizetésekor nyolc portával számolták.2421
Az ötven dénáros adó befizetésekor a legnagyobb birtokos a faluban Bögözi János, aki nyolc
portája után adózott, Miklósfalvi Gáspár hat, a fejedelem pedig két jobbágya után fizetett.2422

2412UREL régi ügyiratok 47. csomag 7. irat.
2413URE L 1793, 185.
2414RNLCs 52 \378, 82.
2415RNLCs 52 \378, 85.
2416RNLCs 52 \378, 86.
2417UREL 1800 –1811, 1802, február 12.
2418KOVÁCS 1942, 707.
2419WAGNER 1977, 302.
2420 SzOkl II. 198.
2421SzOkl II. 219.
2422SzOkl ú.s. IV. 40.

317
1614 -ben a Bethlen féle lustrán a faluban lakó nemesnek jegyzik Bögözi Andrást. Rajta
kívül a faluban ekkor még két lófő, egy gyalog, két szabad székely, 14 jobbágy és két
jövevény család szerepelt.2423
3. A település a köz épkor folyamán Homoródszentlászló templomához tartozott. A
reformációt követően is egy egyházközséget alkottak.
4. Saját templomot az anyaegyház templomának pusztulásakor 1789 körül készített.
Ekkor egy egyházi irat arról emlékezett meg, hogy kérik a papo t hogy, amíg elkészülne a
közös templomuk, addig járjon le a Miklósfalvára a szent eszközökkel együtt, mivel ott
elkészült a kis fatemplomocskájuk.2424
1815 -ban „a Kápolna kútjánál”2425 helynévvel találkozunk. 1836 -ban a Lenk féle
összeírásban egy református ora tóriumról értesülünk.2426 1866 -ra már javításra szorult az
épület. Ekkor derül ki, hogy mellette harangláb is áll.2427
1873 -ra a fatemplom nagyon rossz állapotba került és az összeomlás szélén állt.2428 Helyette a
gyülekezet 1882 -ben tudott maradandó anyagból új te mplomot építeni.
6. Az első katonai térképen nem szerepel templom. A 3. katonai felmérésen egy
templomot ábrázolnak, amelynek a helyszíne a későbbiekben sem változott ( 243. kép ).
9. A filia a 18. század végén épített saját templomocskát fából, amelyet a következő
század vége fele kénytelen volt újjáépíteni maradandóbb anyagból. Az új templom helyszíne
feltehetően megegyezik a korábbi épületével, legalábbis erre engednek következtetni a
katonai térképek adatai.

VIII.2.26.1. Nagykadács , (Kadachy ), Cădăciu Mare, unitárius templom
2. A település első említés a faluból elszármazott Akadacs Mihályhoz köthető 1505 –
ből.2429 1566 -ban a János Zsigmond hadában részt vettek listájánál a faluból öt lófőt és egy
gyalogot találunk, négyen kiestek a lófőségből.2430 1567 -ben a lófők 25 dénáros
adóösszeírásakor négy portával szerepelt.2431 A főemberek 25 dénáros adóösszeírásában a
fejedelem hét és fél, Semjén Péter pedig két jobbágytelek után adózott2432. A 16. század végén
Székely Mózesnek két jobbágyát említették. A faluban nemesek ekkortájt Semjén Miklós és
Mihály Péter.2433
1614 -ben a Bethlen féle lustrán a faluban Semjén Miklós volt nemes, mellette 13 lófő,
egy gyalog, két szabados, kilenc jobbágy, tíz zsellér és hat jövevény család volt.2434 Az
összeírás alapján becslésünk szerint 200 fő lakott ekkor a településen.
3. A Nyikó völgyében található településen a közvetett adatokból ítélve a késő –
középkorban már templom állt. Ekkor az egyház is önálló, 1513 -ból egy nyomtatott könyvben
egy posessor -bejegyzést találunk „ Sum luce plebany de kadachy ‖2435 Benkő Elek a faluban
végzett terepbejárásai során az unitárius parókia kertjében egy késő -gótikus, élszedett kő

2423SzOkl ú.s. IV. 314.
2424SZACSVAY 2013, 655.
2425SZABÓ 2005, 132.
2426LENK 1839, 83.
2427HEREPEI –SZABÓ 1939, 32 –34. UREL 1869, 73.
2428UREL 1874, 49.
2429BENKŐ 1992, 118.
2430SzOkl II. 199.
2431SzOkl II. 219.
2432SzOkl ú.s. IV. 39.
2433BENKŐ 1992, 118 –119.
2434SzOkl ú.s. IV. 348.
2435BENKŐ 1992, 119.

318
nyíláskeretet talált, valamint véleménye szerint középkori eredetű a templomhoz kapcsolódó
nyugati torony is.2436
A település a reformáci ót követően unitáriussá válik és Tarcsafalva leányegyháza lesz.
1695 -ben, az ádámosi zsinat meghagyása szerint a tarcsafalvi pap hetenként pénteken
Felsőkadácsban, a tarcsafalvi iskolamester pedig Alsókadácsban kellett könyörgést tartson.2437
A 18. század ele jén Szentmihály leányegyháza volt. Nem sokkal később önállósodhatott,
hiszen 1726 -ban azt jegyezték fel, hogy most már nyolcadik esztendeje papja van és elszakadt
Szentmihálytól. Ekkor lelkésze Gálfalvi Mihály volt.2438
4. A 18. század második felére későköz épkori templomuk leromolhatott. Ezt követően
az építkezések elhúzódása miatt, akárcsak Kisgalambfalva esetében átmeneti jelleggel egy kis
fatemplomot épített a gyülekezet. A pontos építési évét nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy
1773 -ban már/még állt. Az e kkor zajlott egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint egy
deszkacinteremmel körülvett fatemplom volt használatban. A cinteremben egy ágason egy
1684 -es harang szolgált2439. A forrásban sem a kőtemplomot, sem a tornyot nem említették. A
toronynak pedig ekkor részb en még állnia kellett, hiszen a templom tornyának bizonyos részei
még napjainkban is őriznek középkori eredetű elemeket.2440
A fatemplom használata feltehetően 1785 -ig tartott, amikor elkezdték építeni a
kőtemplomot. Ekkor tíz hordó mészért az almásiaknak 24 ft. 30 dénárt, míg a kőműveseknek
41 ft 62 dénárt fizettek ki.2441
1787 -ben már az ácsoknak fizettek, valamint cserepet vásároltak, ami azt jelzi, hogy ebben az
esztendőben befedték a templomot.2442
A 1789 -es vizitáció jegyzőkönyv még félkész állapotban találja a templomot, amelynek még
nincsenek ablakai sem. Ekkor azonban már nem említik a fatemplomot. A templom alsó
végénél beszámolnak egy három ölnyire felrakott toronyról, valamint a templommal szemben
egy kőrakásra állított haranglábról, zsindely fedél alatt , amelyben ekkor a már említett régi
harang mellett egy 1776 -ban készíttetett hetven fontos harang volt.2443
Ez a harangláb minden bizonnyal azonos a korábban említettel, amely jelzi, hogy a
fatemplomnak is ezen a részen kellett állni. A torony még 1791 -ben i s építés alatt volt.2444
6. Az első katonai felmérésen a falu északnyugati szélében ábrázolnak templomot. Ez
a templomhelyszín a későbbi felméréseken változatlan maradt.
9. A 18. század közepén romossá vált a falu középkori építésű temploma, ezért annak
közelében egy fatemplomot épített a gyülekezet. Ezt a templom újjáépítésének végeztéig
használták. 1789 -ben már nem állott.

VIII.2.27.1. Nagysolymos , (Solijmos ), Șoimosu Mare, unitárius templom
2. A település már a 14. századi forrásokban felbukkan, de a ré gészeti adatok alapján
ennél jóval korábbi. Az 1332 –37-es pápai tizedjegyzékekben Béda nevű papját említik.2445 A
faluban az Eőssy családnak is voltak birtokai a 16. században.2446
1567 -ben a település az adójegyzékben 27 lófőporta után fizetett.2447 1576 -ban csak a
fejedelemnek vannak jobbágyai a faluban, aki ekkor 32 egész porta után adózott.2448

2436BENKŐ, 1992, 119.
2437KÉNOSI –UZONI 2009, 456.
2438SzKU EL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 58.
2439EUEGYLT Matrix, 61. Közli ADORJÁNI 1990, 103.
2440BENKŐ 1992, 119.
2441SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 41.
2442SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 87.
2443EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 690, 696.
2444SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 -1793, 1791, november 24.
2445Mon Vat. I. 115.
2446SzOkl ú.s. IV. 29.

319
1614 -ben nyolc lófő, 16 gyalog, 21 szabad székely, négy ősjobbágy és nyolc zsellér család
volt.2449 A 17. század első felében nemesi rangra emelkedett a Konc család, akikkel
Kissolymos esetében is találkozhatunk.2450
3. A település a középkor folyamán végig anyaegyház volt, Árpád -kori templommal.
A reformációt követően a falu többsége unitáriussá vált.
A 17. század első felében a szombatosok visszaszorítása nyomán a reformátusok k erültek
számbeli többségbe, akik fejedelmi támogatással megkapták a régi templomot, a hozzá tartozó
javakkal együtt. 1639 -ben kiküldött fejedelmi bizottság a törvény értelmében a többségben
levő reformátusok javára döntött.2451
A templom és az egyházi birtoko k elvétele, amelyhez még hozzájárultak a térítések is,
igencsak megtizedelték az unitárius közösséget. Nagysolymosban a templom elvétele után 22
unitárius család maradt.2452 A meggyengült közösségnek a 17. század folyamán nem volt saját
temploma. Csupán 1713 -ban tudott egy kis fatemplomot emelni.
Az 1775 -ben lezajlott vizitáció számolt be részletesen a kis fatemplomról, amelyet a
gyülekezet a 18. században végig használt. A templomot nyugat felöl a Lócról lejövő
országút, keletről Simon András birtoka, északr ól az udvarra fel járó út határolta. A
templomot sasokba rakott bükkfákból készített kerítés övezte. Mellette egy harangláb állt,
amelyben egy Johannes Kerc által készített 1693 -as feliratú harang állt.2453
A vizitáció számba veszi ekkor a templombelső berend ezését, amely szerint van egy asztal,
amelyen nincsen semmi írás, a prédikáló széken egy tarka terítő, alatta egy szőnyeg. A pap
székén egy fehérrel varrott rojtos kendő volt. A kegytárgyakat egy zöld festésű zárral ellátott
ládában tartották.
A templomró l a későbbiekben nem sok forrásunk van , 1802 -ben újrazsindelyezték2454.
A 19. század első felére a már elavulttá és szűkössé vált régi templomot lecserélték egy
kőtemplomra 1836 -ban már nagyjából kész volt az épület, 1843 –1844 -ben pedig a torony
építésén dolg oztak2455.
6. Az első katonai felmérésen a református és a falu középső részének keleti szélében
állott az unitárius fatemplom ( 244. kép ). A későbbi felméréseken a templomot jóval közelebb
ábrázolják az úthoz, amely arra utal, hogy nem pont a régi helyszínen épült újjá a kőépület.
9. Nagysolymos esetében is a reformátusok kezébe került a korábbi unitáriusok által
birtokolt középkori templom. A semmi nélkül maradt híveinek számában is megcsappant
gyülekezet csak a 18. század elején tudott egy kis fatemplomot emelni, amelyet több mint
száz esztendeig használt, amíg az 1830 -as években kőtemplomra cserélte.

VIII.2.28.1. Nagykede, (Kede ), Chedia Mare református templom
2, 3. Lásd a Kedéről írott korábbi szócikket.
4. A faluban többségi unitárius felekezet melle tt fokozatosan a református gyülekezet
is teret nyert, akik Siményfalvához tartoztak.2456 A református közösség patrónusa volt Nemes
Klára lánytestvére báró Korda Zsigmondné gróf Nemes Julianna, aki klenódiumokat
adományozott.2457 A patrónusoknak köszönhetően a gyülekezet megerősödött és 1760 körül

2447SzOkl II. 219.
2448SzOkl ú.s. IV. 38.
2449SzOkl ú.s IV. 366.
2450BENKŐ 1992, 128.
2451KONCZ 1882, 217.
2452 KÉNOSI –UZONI 2009, 445.
2453EUEGYLT Matrix 261 –263.
2454SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803 , 1802 -es bejegyzés.
2455SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 -1845, 1843, november 14.
2456 UREL 1848 –49, 89.
2457UREL Régi ügyiratok 3 \6.

320
kis fatemplomot épített. Az 1759 -es évszámú harangja, egy haranglábon volt elhelyezve.
1869 -ben még megvan a kis gyülekeze t fatemploma, amelynek zsindely fedele volt, a
zsindellyel fedett haranglábon ekkor még mindig a korábban említett harang szolgált.2458
1877 -ben a gyülekezet Demeter Sándorral új templomot építettek, amely mellé fatornyot is
emeltek, amelybe új harang került.2459
6. Az első katonai felmérésen a reformátusok temploma a falu északkeleti felében
volt. Ennek h elyszíne a harmadik katonai felmérés idejére megváltozott, az új templom kissé
délebbre került a korábbitól.
9. A gyűjtőlevéltárban szegényes forrásokkal ugyan, de kimutatható volt a faluban egy
18. század közepén épített fatemplom, amelyet jó 150 esztend eig használt a gyülekezet.

VIII.2.29.1. Nagygalambfalva , (villa Salonib), Porumbeni Mari, ortodox templom
2. A település első írott forrásában 1333 -ban Jakab nevezetű papját említették.2460
A településen a 15. század második felében felbukkan az a család, a mely 1456 -ban V. László
királytól címeres nemeslevelet nyert.2461 Az 1566 -os összeíráskor a faluban két primor
szerepelt.2462 A következő esztendőben 31 lófőportát vettek számba.2463 A jobbágyporták 50
dénáros adójegyzékében a fejedelemnek 40, Bogáti Boldizsárnak n yolc, Héjasfalvi Pálnak két
jobbágytelkét számolták.2464 A település további történetét legutóbb Benkő Elek foglalta
össze, így azt nem részletezzük.2465
3. A település a középkor folyamán mindvégig egyházas hely volt, a reformációt
követően a település reformá tussá lett.
4. A faluban feltehetően egy nagyobb birtoktesten egy kompakt román csoportot
telepítettek le, akik egy többségi református környezetben, valamint a környezőfalvak
románságától eltérően görög keleti hívők voltak.2466
Az 1614 -es összeírásban már t alálunk román, illetve román származású jobbágyokat, így
Barla Fabian és Barla Peterne „ősjobbágyok‖, Olah Andras és Olah Peter „zálogosok”,
Ciriak Georgj, Olah Miklos és Olah Istuan zsellérek2467. A falu össznépességéhez képest
ekkor még ezek aránya elenyész ő volt. Névanyagában egy teljesen eltérő lakosság jelenik
meg a Kemény grófok telepítései nyomán. 1733 -ban 27 unitus családot írtak össze a faluban,
a Buccow -féle összeírás már 40 ortodox családot említ.2468
Feltehetően fatemplomuk már a század első felében felépült. A hívők magas számával
magyarázható, hogy az udvarhelyi mellett ez a második templom, amelyet kőből átépítettek.
Talán ezzel az átépítéssel magyarázható, hogy az 1. osztrák katonai felmérésen a településen
nincs feltüntetve csak a reformátusok te mploma.
1787 -ben Ioanaș Pătruț pópa irányításával fatemplomuk helyére kőtemplomot emeltek, Dima
Zamfir és Panaiot Dimitrie brassói kereskedők támogatásával, illetve a falu segítségével.
Minderről az építés befejezésekor elhelyezett, később elveszett kőfeli rat tájékoztatott, mely az
adakozók között említette Jerei Jánost és feleségét Máriát is. Ez a kőtemplom ugyan
megrongálódott, de máig fennmaradt.2469

2458HEREPEI –SZABÓ 1939, 34.
2459HEREPEI –SZABÓ 1939, 34.
2460 MonVat I. 115
2461 SzOkl ú.s. I. 170 –171.
2462 SzOkl II. 195.
2463 SzOkl II. 204.
2464 SzOk l ú.s IV. 37.
2465 BENKŐ 1992, 116 –117.
2466 HERMANN –KOVÁCS 1991, 163.
2467 SzOkl ú.s IV, 51.
2468 HERMANN –KOVÁCS 1991, 179.
2469 HERMANN –KOVÁCS 1991, 180.

321
6. Az első katonai felmérésen nem jelenik meg a templom, noha annak léteznie kellett
az egyházi források sz erint. Feltehetően ekkor zajlott az átépítése, amely során kőtemplomot
emeltek helyébe. Ez a templom tűnik fel a harmadik katonai felmérésen is.
9. Pontosan nem ismerjük, hogy hol is lehetett a település első ortodox fatemploma.
Feltételezhetően a mai tem plom környezetében keresendő, de erre hiteles adatunk nincsen.

VIII.2.30.1. Parajd, (Paraijd ), Praid, katolikus templom.
2. A település 1564 -ben bukkan fel először a forrásokban2470. A 25 dénáros adó
befizetésekor a település négy forintot adózott.2471
Az ötve ndénáros adó összeírásakor 1576 -ban mindössze a fejedelem tíz jobbágyportáját
említik.2472
1614 -ben a Bethlen féle lustrán az Ilyés család emelkedett ki. Az ekkor említett hat lófő
család közül három tartozott ide.2473
3. A középkorban a település lakói Sófalva leányegyházát képezték, ez a helyzet a
reformációt követően sem változott.
A Habsburg rekatolizációt követően a katolikusok kezdtek egyre nagyobb számban
felbukkanni a településen.
4. 1770 -ben egy egyházi forrás szerint a településen ekkor egy fakápolna található,
amelyet a parajdi katolikusok használtak templomként. Ugyanekkor említik, hogy emellett
létezik még a Szent László királyról elnevezett kőből épített kápolna is, amelyet Török László
a parajdi só adószedője építtetett.2474
Az 1886 -os egyházi semat izmus is m egemlékezik a kápolnáról, amely időközben elpusztul t,
ehelyett 1800 -ban egy új templomot épített a gyülekezet.2475
6. A faépület nem tűnik fel a katonai felmérésen, csupán a település délkeleti felében,
a domboldalon ábrázolják a kápolnát.
9. A S zent János tiszteletére felszentelt templomnak 1738 -tól van saját anyakönyve,
amely szerint már ekkor önállósodott a korábbi anyaegyházától, Szovátától.2476 Ez szerint már
ekkor meg kellett lennie a fatemplomnak, amelyet a 19. század elején bontottak el.

VIII.2.31.1. Szentdemeter, (Sanctus Demetrius), Dumitreni, görög -katolikus
2. A település először 1373 -ban bukkant fel a forrásokban.2477 A 15. században a
faluban birtokos Nyújtódi család emelkedik ki, majd helyüket a Balázsiak veszik át, akik a
faluban impozán s kastélyt is építettek2478. Az ötven dénáros adó beszedésekor a faluban
Balázsi Ferenc egy, Nyújtódi György hat, Balándfi János egy, Lázár Imre özvegye pedig hat
porta után adózott.2479
3. A település a középkor folyamán végig anyaegyház, A reformációt követőe n a
felekezet reformátussá vált, majd a 18. század elején rekatolizált.
4. A 18. századra a faluban más szomszédos falvakhoz hasonlóan egy kisebb román
közösség alakult ki. Egy 1744 -ben készített határleírás szerint ekkor saját templomuk lehetett

2470 SÓFALVI 2005, 53.
2471 SzOkl II. 220.
2472 SzOkl ú.s. IV. 39.
2473 SzOkl ú.s. IV. 334.
2474GyÉSZL Vizitáció 1760,119.
2475 SCHE M 1882, 186 –147.
2476 SCHEM 1882, 186 –147.
2477WAGNER 1977, 306.
2478DÁVID 1981, 330.
2479SzOkl ú.s. IV. 37.

322
a falub an, hiszen az oláh templom mögötti területet írják le, mint a faluközösség marhatartó
helyét.2480
A románok templomáról további adataink nincsenek a faluban. 1850 -ben egy görög -katolikust
sem ínak össze, 1857 -ben hat, a következő esztendőben egy hívő találhat ó, számuk a
továbbiakban sem gyarapodott.2481
6. Érdekes módon az 1744 -ben említett templom nem tűnik fel az első katonai
felmérésen.
9. A határleírásokban felbukkanó román templomra csak közvetett adatokkal
rendelkezünk. Sem építésének konkrét idejét , sem pusztulását nem ismerjük. Feltehetően a 18.
század első felében épített templomocska a század második felére elpusztult, ezért nem
szerepelt a későbbi felméréseken. Pusztulását követően nem is épült újjá.

VIII.2.32.1. Székelydobó , (Dobofalwa ), Dobeni, református templom
2. A település nem azonos a pápai tizedjegyzékben szereplő Dobóval, hiszen az
erdővidéki települést takarja, amely időközben elpusztult. A Vágás szomszédságában
található Dobó 1566 -ban van említve, amikor három lófőt írnak össze.2482 A követk ező
esztendőben történő 25 dénáros adó befizetéskor hat porta szerepel.2483 1576 -ban a főemberek
által fizetett ötven dénáros adó befizetésekor a Petri család hét jobbágyporta után adózott.2484
1602 -ben a Basta által felesketett dobóiak közül 17 szabadszékelyt, két lófőt és egy
darabontot találunk.2485
1614 -ben az összeíráskor nemes volt a faluban az a Maróthi György, aki a faluban gazdag
udvarházat építtetett. Mellette ekkor a faluban lakó nemesként találjuk Semjén Istvánt.
Ugyanakkor további kilenc lófőt, 13 gyalo got, 12 szabadszékelyt, nyolc jobbágyot, három
jövevényt és egy zsellért számoltak össze.2486
3. Dobó és Béta a középkor folyamán Vágás leányegyházaiként alkottak egy
egyházközséget. A reformációt követően 1630 -ban a Brandenburgi Katalin által kiküldött
bizottság a három település lakóit többségében a katolikus valláson találta, ezért meghagyta a
katolikusok birtokában a templomot.2487
4. Dobóban a református felekezetet az Ugron család karolta fel a 18. század elején.
1700 körül Szokolyai István esperes 24 for intért parókiának való telket vásárolt.2488
Az Ugronok 1709 -körül földeket adományoztak az egyházközség birtokának létrehozására,
Ugron János kurátori tisztséget is vállalt. A birtokadományozásban a Semjén család is részt
vett. 1707 -ben szentelték fel első pa pját. 1721 -re a gyülekezet befejezte a kis fatemplom
építését.2489 1788 -ban a településen 74 református hívő volt.
1769 -es feliratú volt ennek a templomnak a faragott kapuja, amelyet még Debreceni László
megrajzolt.
A dobói református templom körül kialakult a környező falvak Vágás és Béta
leányegyházközségei is. 1873 -ban a két filiában 85 református élt, Dobóban 175.2490 1869 -ben
még állt a fatemploma, amelyről akkor csupán annyit neveztek meg, hogy régi, de még

2480SZABÓ 2005, 220.
2481VARGA 1998, 495.
2482SzOkl II. 199.
2483SzOkl II. 218.
2484SzOkl ú.s. IV. 41.
2485SzOkl ú.s. IV. 100 –101.
2486SzOkl ú.s. IV. 343.
2487DÁVID 1981, 347.
2488UREL Liber Eccl. 1644, 172.
2489TÓTH 2010, 72.
2490UREL 1874.

323
használható.2491 Pusztulási körülményeit nem ismerjük . A katolikus többségű közösségben
számuk lassan apadt, ma már csak egy kis imaházat tartanak fent, szomszédságában egy
haranggal cserefaágason.
6. Az első katonai térképen a falu középső északi felében ábrázolják a reformátusok
fatemplomát. Ez a helyszín marad a további térképeken is ( 245. kép ).
7. Az egyházközség birtokában volt egy 1711 -es ónkanna, egy 1710 -es óntányér,
valamint egy aranyozott kis pohár. Ezeket a tárgyakat Debreczeni László vette jegyzékbe,
illetve rajzolta meg udvarhelyszéki körútja s orán.2492
8. 2011 -ben Sófalvi Andrással terepbejárást végeztünk a falu belterületén, ahol a mai
református imaház szomszédságában azonosítottuk a katonai térképen jelölt fatemplomot. Az
imaház mögötti szántott területen azonban nem találtunk korábbi épületre utaló nyomokat
(246. kép ). Ettől a területtő l nem messze, nyugati irányban található egy cserefaágas, amelyen
egy 1867 -es harangocska van felfüggesztve.
9. A református esperes és az Ugron család segítségével a református gyülekezet
fellendült, kis fatem plomukban saját papot tartottak. A nemesi segítség hiánya azonban a
gyülekezet elsorvadásához vezetett, amely a 19. század végére szinte nyomtalanul eltűnt a
faluból.

VIII.2.33.1. Székelyhidegkút , (Hydegkwt ), Vidacut, görög -katolikus templom
2. 3. Lásd a reformátu sok templomáról írott szócikke t.
4. A 18. században a falu magyarok lakta részen is kialakult egy kisebb görög –
katolikus közösség. A falu másik része ortodox valláson volt. 1748 -ban jegyzik, hogy Magyar
Hidegkút Oláh Hidegkút filiája, ezért elé g, ha templom és pap a többségi faluban van2493. A
magyarok lakta részen a románok egy része görög -katolikus volt, akik 1839 -ben a
szenterzsébeti görög katolikus parókiához tartoztak. Pontosan nem ismerjük, hogy a kis
közösség mikor is építhetett fatemplomot. Az bizonyos, hogy a 19. század közepén az még
megvolt. A görög -katolikusok a közelben levő ortodox vallás miatt fokozatosan átálltak.
1857 -ben már nincs egy görög -katolikus sem a faluban.
6. Az első katonai térképen még csak a reformátusok temploma jelen ik meg a
magyarok lakta falurészen. A harmadik a katonai térképen az előbbi templom mellett az
északi részen egy kis templomocskát ábrázoltak.
7. A harmadik katonai térképen jelölt helyszínnél még napjainkban is fennáll egy kis
harangláb, amelynek az olda lai deszkával borítottak. Feltehetően ennek a közelében lehetett
az elpusztult templom.
9. A 18. század végén a faluban megjelenő görög -katolikusok saját templomocskát
építettek. A román falurész ortodox lakói azonban fokozatosan beolvasztották őket. Egy
részük katolikus lett.

VIII.2.34.1. Székelyhidegkút , (Hydegkwt ), Vidacut, katolikus templom
2. 3. Lásd a reformátu sok templomáról írott szócikke t.
4. Pontosan nem ismerjük Hidegkúton a katolikusok térnyerésének körülményeit,
annyi bizonyos, hogy 1839 -ben már Magyarzsákod leányegyházaként találunk róla
feljegyzéseket.2494 A helyiek elmondása szerint az 1820 -ban Urunk színeváltozása tiszteletére
szentel templom előzményeként egy kis fatemplomocskában miséztek. A templom 18.

2491HEREPEI –SZABÓ 1939, 32 –34.
2492MARKOS András –KISS Ágnes: A Darkó –Debreczeni gyűjtemény leltára és mutatója. Református
Gyűjtőlevéltár, Kolozsvár, 1971. gépirat.
2493BENKŐ 1992, 82.
2494LENK 1839, 11.

324
századi eredetét támasztja alá a te mplomban található 18. század végi misekönyv is. 1850 -ben
129 ortodox, 73 római katolikus, 141 református élt a faluban.2495
6. Az első katonai felmérésen még csak a reformátusok temploma szerepel. A
harmadik felmérésen már a katolikus templom is jól azonosí tható.
9. A faluban a 18. század második felében megjelenő katolikusok kis fatemplomot
építenek. Erre vonatkozóan azonban csak a helyi egyházgondnok Nyárádi Lajos szóbeli
közlésére támaszkodhattunk. Konkrét írásos forrással nem rendelkezünk.

VIII.2.35.1 Székelyszentmihály , (Sancto Michaele ), Mihăileni, református templom
2. A település a pápai tizedjegyzék szedésekor tűnik fel először 1333 -ban, amikor
Papja Pál hat báni dénárt fizetett be.2496 1566 -ban János király hadában szolgáltak között
találjuk a falub ól Tarcsafalvi Pált, Miklós Pált, rajtuk kívül pedig két gyalogot említettek.2497
Az 1567 -ben befizetett 25 dénáros adónál a faluból 10 lófőportát jegyeztek.2498 Az 1567 -ben
befizetett 50 dénáros adó összeírásakor a faluból négy főember 12 porta után adózott.2499
1614-ben a Bethlen féle lustrán a faluból egy nemest, Tarcsafalvi Albertet, mellette 11 lófőt,
három gyalogot, öt szabadszékelyt, 25 jobbágyot, öt jövevényt és hét zsellért jegyeztek.2500
3. A település a középkor folyamán mindvégi anyaegyház volt. A reformác iót
követően unitáriussá vált. A néhai filiái azonban Kecset és Kisfalud reformátussá lettek.
Feltehetően nekik köszönhetően a református felekezet is megélénkült a 18. század folyamán.
4. A 17. században a településen egyre fontosabb szerepet betöltő Ugr on család
szintén református valláson volt. A család tagjai közül a birtokokat kialakító Pál fia János már
a faluban lakott. Őt követően pedig több királybíró, főkapitány és más magas rangú tisztséget
betöltő családtag élt a településen kialakított udvarhá zba. Az udvarhoz tartozó jobbágyok
idővel szintén reformátussá lettek. Mivel a faluban levő egyetlen templom unitárius volt, így a
saját birtokukon, nem messze az udvarháztól egy kis templomocskát építettek, feltehetően
fából. Sajnos a család levéltárában egyetlen iratban sem bukkan fel az egyházi épület
alapítására, működtetésére vagy használatára szóló adat. Meglétére az egyetlen hiteles
forrásunk az első osztrák katonai felmérés, ahol a család tulajdonában levő malomtól északra,
a malomárok északi oldalá n ábrázolnak egy templomot 1769 –1773 között.2501 A területen
alapos régészeti terepbejárásokat folytattunk, de épületnyomokra nem sikerült bukkannunk,
ezért feltételezhetően a kis kápolnácskát fából építhették.
Az Ugron család tagja között többen is alapítot tak az udvarhelyi egyházmegyében épületet.
Hasonló volt a birtokokat létrehozó Pál2502 vagy az udvarhelyszéki kapitány Ferenc fia szintén
Pál2503 1709 -körül az udvarhelyszéki királybíró Ferenc fia, a Szentmihályon lakó János
Dobóban vett részt a református egyhá z megalapításában, ahol a későbbiekben az
egyházmegye kurátori tisztét is elvállalta.2504
Gyaníthatóan az ő személyéhez kötődik a szentmihályi templom építése is. Annyi bizonyos,
hogy az épület a 18. század vége fele el is pusztult, mivel a hat Ugron örökös
birtokmegosztásakor már nem jelenik meg. Nem szerepel ugyanakkor a második katonai
felmérésen sem. A református templomocska pusztulásában az is közrejátszhatott, hogy a

2495VARGA 1998, 285
2496MonVat I. 116.
2497SzOkl II. 202.
2498SzOkl II. 219.
2499SzOkl ú.s. IV. 40.
2500SzOkl ú.s. IV. 330.
2501http://mapire.eu/hu/map/f irstsurvey/?bbox=2801347.4252957427%2C5836947.894210468%2C2804610.330
940666%2C5838373.922519413 (letöltve 2017.03.31).
2502 DÁVID 1981, 157.
2503 Homoródszentmárton és Homoródkeményfalva egyházi alapítására 1776 -ban került sor. (TÓTH 2010, 71).
2504 TÓTH 2010, 72.

325
család egyik ága Ferenc fiával Tamással a katolikus vallásra tért át, a birtokok egy ré sze az ő
ágán öröklődött tovább. Ugyanakkor Ugron Mária örökségével a Győrfi család tulajdonába
került részek is katolikus felekezetűek lettek. Ezt a kettősséget tükrözik az 1850 -es
népszámlálási adatok is, amelyek a faluban többségben levő 354 unitárius m ellett 77
katolikust és 60 reformátust jegyeztek. Hét évvel később mindkét felekezet száma
megcsappant, így 30 református mellett 42 katolikust számoltak össze2505.
6. Annak ellenére, hogy semmiféle írásos adattal nem rendelkezünk, az első katonai
felmérésen a település központi részén a Kisfalud felőli határrészen egy templom tűnik fel
(247. kép ). Ez a későbbi felméréseken már nem jelenik meg, amely azt jelzi, hogy a 18.
század folyamán el is pusztult.
9. A katonai felmérésen szereplő templom minden bizonny al református lehetett és
fából épült. Erre az alapján követeztethetünk, hogy a térképen ábrázolt helyszínen, amely
napjainkban szántó semmiféle habarcsos kőépületre utaló nyomot nem találtunk.

VIII.2.36.1. Székelyszenterzsébet , (Sancte Elysabeth ), Elise ni, görög -katolikus templom
2. 1333 -ban a településnek Miklós papja három báni dénárt fizetett. 1457 -ben
Szenterzsébeti Jánossal találkozunk, aki feltehetően az Eőssi család tagja volt.2506 1566 -ban
egy lófőt említenek.2507 1567 -ben 35 lófőportát írtak össze.2508 1576 -ban az Eőssi család hat,
Móré Gábor özvegye 30 egész porta után adózott.2509 A település további történetét Benkő
Elek foglalta össze.2510
3. A középkor folyamán mindvégig anyaegyház a reformációt követően a többi
falvakkal együtt unitáriussá lett. 1639 -ben a szombatosokból áttérített reformátusoknak
köszönhetően a reformátusok kerültek többségbe, így a régi templom a fejedelmi bizottságnak
köszönhetően a reformátusok birtokába került.2511
4. Szenterzsébeten alakult ki a 18. század folyamán a környező falvak görög -katolikus
anyaegyháza. Az 1733 -as Micu -Klein féle összeírás Szenterzsébeten 15 görög katolikus
családot talált . 1761 -ben Buccow Adolf Miklós egy pap nélküli templomot, nyolc keleti
családot vett számba.2512 Érdekes jelenség, hogy az 1. katonai térképen nem figyelhető meg
csupán egy templom, amely a reformátusoké. Az 1805 -ös összeírás 38 görögkeleti családot
regisztrált, akik parókiával is rendelkeztek. Ezt a parókiát említi Lenk 1839 -es lexikona is.2513
Ellenben a balázsfalvi püspökség 1835 -ös nyilvántartás a szerint 178 görög -katolikus lakos élt
a faluban. Ezt támasztja alá az 1848 -49-ben keletkezett katolikus sematizmus is, amelyben
összeírták a görög -katolikus felekezetek lélekszámát is. A faluban ekkor 186 lelket számoltak
össze, a leányegyházaikkal Nagys olymossal, Románandrásfalvával, Sárddal, Kissolymossal,
Hidegkúttal, Nagybúnnal együtt 261 hívőt, akiknek Bojér János volt a papjuk. Szintén ennek
az összeírásnak a tanúsága szerint a parókia 1824 -ben keletkezett.2514 Ezek alapján
feloldhatatlan ellentmondás mutatkozik a következő esztendőben tartott hivatalos
népszámlálás adataival, amelyek összeírása egyetlen görög -katolikus lakost sem talált, viszont
182 ortodoxot vettek számba, hét évvel később ismét 163 görög -katolikust számoltak
össze.2515 Az összeegyezteth etetlen adatok nem magyarázhatóak a források

2505 VARGA 1998, 294.
2506BENKŐ 1992, 199.
2507SzOkl II. 199.
2508SzOkl II. 219.
2509SzOkl ú.s. IV. 38.
2510BENKŐ 1992, 199 –200.
2511KONCZ 1882, 217 –218.
2512HERMANN –KOVÁCS 1991, 175.
2513HERMANN –KOVÁCS 1991, 178.
2514SCHEM 1888, 446.
2515VARGA 1998, 287.

326
megbízhatatlanságával. Az is nehezen képzelhető el, hogy a teljes egyházközség egyik évről a
másikra felekezetet vált, majd nem sokkal később visszatér azelőtti rítusához. A dolog
érdekessége, hogy az 1850 -es ös szeírás a leányegyházakban sem talált egyetlen görög –
katolikust sem, de itt a helyzet már nem változik meg. Ezek a falvak a későbbi években sem
rendelkeznek egy -két kivételt eltekintve görög -katolikus hívőkkel.
Az mindenképp bizonyos, hogy az elkövetkezen dőkben ez meglátszik az
anyaegyházon is. A 19. század közepén iskolát kezdenek el építeni a közösségtől elnyert
telken, „ de az emberek szegénysége nyomán nem sikerült befejezni, és reményünk sincs arra,
hogy az iskolát felépíthessük ‖2516 – derül ki az esperes i hivatal 1858 -as jegyzőkönyvéből. A
századfordulón a lélekszámuk rohamosan apadni kezdett, míg 1886 -ban 145 lakost írnak
össze, addig 1910 -re számuk 16 főre apadt. Templomuk a falu déli részében még az 1940 -ben
készített felmérésen megtalálható.
6. A tel epülés görög -katolikus temploma az első katonai felmérésen nem jelenik meg.
A második és harmadik térképen a falu délkeleti felében ábrázolják a kis román templomot
(248. kép ).
9. A településen megjelenő görög -katolikus felekezet kiépítette saját egyházkö zségét,
megszervezte a szomszédos falvakból a leányegyházait is, azonban mégsem volt sikeres az
alapítás. A 19. században a románság nagy része átállt az ortodox vallásra, így a görög –
katolikusok fatemplomát elbontották.

VIII.2.37.1. Székelyudvarhely , (Vduorhel ), görög -katolikus templom
2. A történelmi forrásokban való felbukkanása hasonlatos a számos székelyföldi
településhez, csupán az Árpád -kort követően, a tizedjegyzéki összeírásokban találunk rá
Vduorhel névalakban: 1333 –1334 -ben István nevű papja hé t báni dénárt fizetett2517. A Szent
Miklós hegyi templom lelkészének első fennmaradt írásos említése 1317 -ből származik, ekkor
Konrád nevű papját említik2518. A forrásokban először 1485 -ben szerepel várost: Oppidum
Wduarhel2519, első fennmaradt kiváltságlevele 1557 -ből származik.2520 A központi fekvésének
és kiváltságainak köszönhetően fokozatosan megerősödik, ide helyezik a székelyek ispánját,
majd főkapitányát, és ez a város lesz a székely peres ügyek felső továbbviteli fóruma.2521
A város fejlődésére rendkívüli hatássa l volt a vásártartás joga. Székelyudvarhely en a Szent
Ferenc -napi (október 4.) vásár első említése 1592 -ből való, de nem tudjuk, hogy a helység
kitől és mikor kapta a privilégiumot.2522
3. A településen alakult ki a katolikusok alesperesi központja. A reform ációt követően
a település egy része katolikus, míg másik része református lett.
4. A 17. század végén, majd a 18. század elején egyre nagyobb számban kezdett
felbukkanni a románság a mezőváros területén. A város egyik 18. századi történetírója, Szeles
János szerint a 17. század végén egy Görög András nevű, görög vallású ember a város alsó,
Botos utcájában a saját vallása kedvéért egy kis templomot építtetett. A templomba papot
hozatott, amely elkezdte megszervezni a környékbeli románok egyházi szervezetét .2523 Egy
1828 -ban keletkezett, Szigethi Gyula Mihály által írott egy másik várostörténetben az oláhok
kisded fából épült templomocskájáról számolt be.2524

2516HERMANN –KOVÁCS 1991, 176.
2517MON VAT I. 115, 133.
2518SCHEM 1882, 191.
2519SzOkl III. 108.
2520SzOkl II. 138.
2521DEMÉNY 1976, 17 –18.
2522PÁL 2003, 61.
2523SZELES 1898, 465.
2524SZIGHETI 2001, 3 –4.

327
Az udvarhelyi parókiának, a környező leányegyházakkal együtt Ioan –Inochentie
Micu -Klein püspöksége idején (1730 –1751) 235 híve és 2,5 hold szántóföldje volt, a városban
viszont csak kilenc hívő lakott. 1739 -ben az udvarhelyi gyülekezet papja már esperesi címet
viselt.2525.
A görög -katolikusok lendületét az Erdély szerte térítő Sofronie din Cioara ortodox
szerze tes térítései törik meg, amelyek során a 18. század közepén a papot elűzték és ortodox
rítus szerint kezdték vezetni a szertartásokat. Az erőszakos foglalásnak egy guberniumi
rendelet vetett véget, amely visszaállította a régi rendet.2526
1780 -ban a parókia é lére László János ( Ioan Laslo ) került, aki a balázsfalvi püspök
támogatásával és az udvarhelyen gyakorta megforduló brassói görög kereskedők anyagi
segítségével új templom építésébe fogott. A munkálatokat 1800 -ban fejeztek be. Az
udvarhelyi egyházközséghez egy 1818 -as összeírás szerint 14 település lakói tartoztak,
amelyekben 84 kepefizető hívőt számoltak össze.2527
A fatemplom helyébe épített kőtemplom tulajdonjogát a későbbiekben az ortodox
egyház vette át.
6. Az első katonai felmérésen nem ábrázolják a gö rög-katolikusok fatemplomát. Az
csupán a későbbi térképeken szerepel.
9. A fatemplom 18. század végi újjáépítésre a régi fatemplom környezetében
kerülhetett sor. Források hiányában nem ismerjük egészen pontosan, hogy hol is állott ez az
épület. A kőtempl omot építő gyülekezet egészen a második világháborút követő diktatúra
működéséig életképes volt a városban.

VIII.2.38.1. Ülke, (Wlke, Ilkh ), Ulcani, katolikus templom
2. A település 1550 -ben bukkan fel először az írott forrásokban Wlke névalakban.2528
A rég észeti terepbejárások szerint a település azonban már az Árpád -korban megvolt. 1566 –
ban a településen a János király hadában szolgáltak között a Fancsali, a Veres és a Pál család
tagjait találjuk.2529 A rá következő esztendőben a 25 dénáros adó beszedésekor 2 5 összeírt
lófőportát jegyeztek a faluból.2530
1576 -ban a főemberek jobbágyportáinak 50 dénáros adóösszeírásakor a faluban csak a
fejedelem fizetett az ekkor tulajdonában levő 31 porta után.2531 1602 -ben a Basta által
felesketett székelyek közül a faluban három darabont és 15 szabad székely volt.2532
1614 -ben a Bethlen Gábor által elrendelt összeíráskor a faluban hozzávetőlegesen 140 fő
lakott, akik közül nyolc család lófő volt, 12 szabadszékely, hat jobbágy, valamint kettő
zsellér.2533
3. A középkor folyamán a telepü lés mindvégig Szenttamás leányegyháza volt. Ez a
reformációt követően sem változott meg, az anyaegyház és a filiái a katolikus vallás mellett
maradtak. A 19. század végén még mindig leányegyház volt.2534
6. Az első katonai felmérés a falu középső részén egy templomot ábrázolt ( 249. kép ).
Az épület a későbbi felméréseken nem jelenik meg. Lenk adatgyűjtése szerint 1839 -ben már
nincs templom a faluban.2535

2525FENEȘAN 1986, 116 –203.
2526SZELES 1898, 465.
2527HERMANN – KOVÁCS 1991, 169.
2528WAGNER 1977, 302.
2529SzOkl II. 20 3.
2530SzOkl II. 220.
2531 SzOkl ú.s. IV. 40.
2532 SzOkl ú.s. IV. 104.
2533 SzOkl ú.s. IV. 322.
2534 SCHEM 1881, 543.
2535 LENK 1839, 4. köt. 354.

328
7. 2015 tavaszán terepbejárást végeztem a katonai térképen ábrázolt helyszínen, a
település középső részén, a falun átfolyó patak bal oldali teraszán ( 250. kép ). A terepszemle
során a többnyire beépítetlen szántott részen épületnyom nem mutatkozott, ebből kifolyólag
egy fatemplom meglétét sejtjük.
9. A filia, valamikor a 18. század első felében egy kis faépület et építhetett, amely a 19.
század elején már nem állott. A templomra írásos forrásunk nincsen, csupán a katonai
térképekről tudunk létezéséről.

VIII.2.39.1. Vargyas , (Wargyas ), Vârghiș, ortodox templom
2, 3. Lásd a településről írott korábbi szócikket.
4. A faluban a Daniel családnak köszönhetően kezdetben román pásztorok jelentek
meg, majd a 18. század elején nagyobb arányban telepedtek meg a faluban. Felekezeti
hovatartozásukat tekintve görög -keletiek voltak. A Ioana Cristache Panait által 18. századin ak
mondott, Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt görögkeleti fatemplomot használták.2536
Ezt a Buccow féle összeírás még nem említi,2537 de Lenknél már szerepel 1839 -ben.2538 A
település anyaegyház volt, filiái voltak Bardóc, Bibarcfalva, Erdőfüle, Kisbacon,
Magyarhermány, Olasztelek, Székelyszáldobos és Telegdibacon románsága. A településen
1850 -ben 172, 1857 -ben 223 ortodox volt.2539
6. A templom nem tűnik fel az 1. katonai felmérésen, azt minden bizonnyal 1807 –
körül építhették.
9. A négyzetes alaprajzú fatem plom sokszögzáródású szentélyben végződött. A
későbbiekben haranglábat is emeltek melléje. A közelben az erdő alatt található a település
régi ortodox temetője.

VIII.2.40. Vargyas (Wargyas ), Vârghiș, református templom
2, 3. Lásd a településről írott ko rábbi szócikket.
4. Vargyason a többségi unitárius településen a 18. században felbukkan a reformáció
is a Daniel család református ágának köszönhetően.2540
A 19. században a gyülekezet megerősödött és megvásárolta az unitáriusoktól a régi,
középkori elbonto tt templom helyszínét és 1841 -ben fatemplomot épített rá. A reformátusok
száma, nem sokkal a templomépítést követően a faluban 178 fő volt. 1857 -re ez a szám 229 -re
emelkedett. Ekkor mellettük a faluban 1164 unitárius, és 223 ortodox volt.2541
6. A reformátu sok fatemploma nem azonosítható a harmadik katonai felmérésen.
8. A faépületet 1996 -ban bontották le, így az a lehetőség nyílott, hogy egy fatemplom
alaprajzát meg lehetett pontosan figyelni, így ismertté váltak a templom méretei is. A
helyszínen Bartók B otod végzett régészeti kutatásokat, amely során dokumentálta a 11,40
méter hosszú, 6,4 m széles templomot, amelynek a déli oldala közvetlen a késő gótikus
templom alapjára épült ( 251. kép ). Az 1995 –96-ban végzett régészeti ásatások feltárták, hogy
a templo m sokszögzáródásban épült és kőalapozása volt.2542
9. A református leányegyház feltehetően Olasztelekhez tartozhatott, itt volt a Daniel
családnak is a kastélya. A 18. század közepén épített, közel 150 esztendőt használt fatemplom
az egyetlen Udvarhelyszéken , amelynek ismerjük a pontos méreteit, alaprajzát. Sajnos nem

2536 HERMANN – KOVÁCS 1991, 181.
2537CIOBANU 1925 –25, 616 –700.
2538 LENK 1839, 4. köt. 386 –387.
2539 VARGA 1998, 154.
2540Daniel János a fejed elmi udvar kedveltje reformátussá lett. A széki alkapitány és fejedelmi követ Olasztelekre
költözött át. A szombatos perek kapcsán több esetben is erőszakosan lépett fel az unitáriusokkal szemben
(BENCZÉDI 1884, 92).
2541 VARGA 1998, 154.
2542 BARTÓK 1996, 176 –177.

329
rendelkezünk írott forrásokkal, mivel nem volt anyaegyház, a gyűjtőlevéltárakban nem
szerepel. További adatokat csupán az egyházi levéltár alaposabb tanulmányozása révén
szerezhetünk.

330
IX. Eltű nt kápolnák nyomában
IX. 1. A kápolnatípusok. Forma. Funkció. Eredet

Mint arra már korábban a bevezető fejezetben utaltunk a források igen széles körben
alkalmazzák a kápolna fogalmát. Maga a szó a latin nyelvből származik a capella alakból. Ez
egyházi értelemben egy istentiszteletre felszentelt , oltárral ellátott, kisebb épület volt, amely
lehetett útmelletti, határbeli, házi, udvari, valamint lehetett egy nagyobb templom része is. A
magánkápolnák papjait kezdetben káplánoknak hívták. A középkorban szi gorú különbség volt
a plébániatemplom, valamint a kápolna között, a reformációt követően a protestáns
környezetben ez a fogalom elmosódott és inkább az egyházi épület méreteire utalt, mintsem
annak egyházjogi hatáskörére.
A kápolnák első okleveles forrása ival az erdélyi püspökség területéről a 13. századból
rendelkezünk részleges adatokkal. Első esetben még határozottan tiltják a kápolnák emelését,
másodikszor már, mint esetleges jövedelemforrásként tekintettek rájuk.2543
Kezdetben a kápolna fogalma alatt egé szen biztosan a leányegyház területén épült egyházi
épületet értették. Ennek bizonyítékát láthatjuk az egyes településnevek vizsgálatakor. Az
1332 -es pápai tizedben a küküllei főesperességben összeírt Kápolna nevű települése már
önállósodott anyaegyházként szerepel.2544 A helynévadást figyelembe véve, amely
önmagában egy hosszabb folyamat, láthatjuk, hogy a település lakosságának
megerősödésével, már a középkorban is könnyen létrejöhetett a kápolna templommá való
átsorolása. Annak ellenére, hogy legtöbbször je lentős méretbeli különbségek is lehettek egy
plébánia templom és egy kápolna, között a legnagyobb különbséget a kettő között mégis
annak egyházjogi státusa jelentette. A kápolnák nem rendelkeztek önálló pappal és csak
bizonyos szentségek kiszolgáltatására voltak hivatottak.2545 Az anyaegyház leányegyház
viszonyának rögzülését láthatjuk az udvarhelyszéki Szentegyháza és Kápolnás falvak
esetében, ahol az egyházi hierarchia Kápolnásfalu 1838 -as egyházi önállósodásával változik
meg. A két települést okleveles forr ások csupán 1503 -ban említik,2546 de a helynév
kialakulása alapján, valamint a szentegyházi templom építéstörténetének eddig ismert
részletei alapján legkésőbb a 15. századra keltezhető.
A későbbiekben a filiális települések mellett kápolnákat építhettek a 1 4. századtól
kezdve magánszemélyek, családok a plébániás településeken is, amelyek adott esetben
búcsúengedélyt is kaphattak.2547 Egyetlen feltétele volt csupán a kápolna építésének, hogy
nem csorbíthatta az illetékes település plébánosának jogait, nem károsí thatta jövedelmét.
1332 -ben az erdélyi püspök csak úgy engedélyezte kápolnák építését, ha abban az anyaegyház
plébánosa szolgál.2548 Későbbi módosítások értelmében különleges püspöki engedéllyel már a
patrónusok külön papot is tarthattak a kápolnáikban.2549
A kápolnák forrásai még a fatemplomokénál is szegényebbek. Az emlékek tetemes
része a reformáció idejében elpusztult, így az újkori források már csak utalnak rá. A legtöbb
adatot a helynévanyagból nyerhetjük. A kápolnák környezete bekerült a toponímiába
létrehozva pl. az olyan névanyagot, mint a Kápolna oldal, Kápolna mező, Kápolnánál stb. A
forrásokban található határl eírások ugyanakkor segítenek ennek a terepi beazonosításában. Ha
a forrásanyagot vizsgáljuk, akkor ugyanazok a típusok érvényesek esetünkben, i s mint a
pusztatemplomokénál. Azonban csupán két -három esettől eltekintve nincsen pontos adatunk

2543EO I. 190, 225.
2544EO II. 1117.
2545 MEZŐ 1996, 30.
2546 DÁVID 1981, 336.
2547EO III. 114 (70 –71). Szelindek
2548EO II. 443.
2549EO III. 613.

331
azok építési körülményeinek adatolására (hasonló Bethlenfalva, Korond). Egyes kápolnák
feltűnnek Orbán Balázs leírásaiban is. Amennyiben ezekre nem találtunk í rásos forrást, akkor
bizonytalan, beazonosíthatatlan emlékekként kezeltük.
A kápolnákra vonatkozóan újabb források bukkanhatnak elő a tetemes mennyiségű 17.
századi törvénykezési jegyzőkönyvek átnézésekor, amikor a peres földterületek
környezetében említhe tik a települések kápolnáit. A jelentős mennyiségű forrásanyagot nem
volt módunkban tüzetesen áttanulmányozni. A közeljövőben az anyaggal foglakozó történész,
Mihály János hámozhat ki újabb, a témakörünket érintő adalékokat.
A kápolnák régészeti kutatás a sem túl előrehaladott, így ez idáig csupán öt helyszínen
zajlott régészeti feltárás (Dobó, Fiatfalva, Firtos, Homoródalmás -Tatárkápolna, Oroszhegy).
Több helyszínen sikerült a terepbejárások nyomán egyértelmű bizonyítékot találni a kápolna
pontos helyszínér e vonatkozóan (Bögöz, Derzs, Székelyszáldobos, Parajd, Városfalva,
Lövéte –Lázfalu), így az anyagi források függvényében az elkövetkezendőkben ezeken a
helyszíneken is elkezdődhet majd a régészeti vagy más jellegű kutatás, felmérés.
Régészeti ásatások híján a legtöbb épületről sem alaprajzi, sem méretbeli adatokkal
nem rendelkezünk. Az a néhány emlék, amit ismerünk, két fő alaprajzi elrendezést mutat. Az
egyik a diadalívvel ellátott, félköríves, pillér nélküli forma, amelyet a szakirodalom főként az
alapraj zi formára hivatkozva az Árpád -korba keltezett. Hasonló alaprajzot találunk a firtosi,
illetve a Tatárkápolna épületeinél. Ezek teljes hossza 12, 13 méter körüli volt. A másik
alaprajzi forma sokszögzáródású, támpillér nélküli, 7 –8 m teljes hosszúsággal. ( Dobó,
Oroszhegy). Ezekben az esetekben a hajó szélessége megegyezik a szentélyével, diadalív nem
választja el a kettőt. Az oroszhegyi kápolna esetében a nyugati oldalon egy kis haranglábat is
sikerült azonosítanunk. Fiatfalva esetében a sokszögzáródású épü let szentélyét, amely a
hajónál keskenyebb volt diadalív választotta el. Ezeket az épületeket a régészeti leletek
alapján a későközépkorra keltezzük.
A csupán alaprajzi formákra való keltezés veszélyeit jól mutatja az Udvarhely határában
található még álló Jézus -kápolna, amely a románkori négykaréjos alaprajzi formával
rendelkezik. Más székelyföldi társaival egyetemben azonban nem az Árpád -korban jöttek
létre, hanem a régészeti feltárások azokat jóval későbbre, a 15. századra helyezték2550.
A kápolnák keletke zése és felszentelése a katolikus felekezetnél a reformáció
terjedésével lehetetlenné vált. 1542 -ben, Statileo János püspök halála után Izabella nem
töltötte be a megüresedett püspöki széket, annak birtokait és tulajdonait átmenetileg a kincstár
kezelésébe vették. A katolikusok helyzetén Fráter György intézkedései,2551 valamint a halálát
követő Habsburg Ferdinánd erdélyi uralma sem segített. 1553 -ban Ferdinánd új püspököt
nevezett ki Bornemissza Pál személyében, de három év elteltével, a politikai helyzet
köve tkeztében a püspöknek távoznia kellett.2552 A rövid ideig tartó restaurációs kísérlet csak
felgyorsítja a katolikusok térvesztését. Báthory Zsigmond 1598 -ban alapítólevelet adott ki a
püspökség helyreállításáról, Náprághy Demetert nevezve ki püspöknek, jövede lmi forrásként
Gyalut adományozta neki.2553 Mivel a püspök politikailag elkötelezte magát, ezért a
Báthoryak bukása után 1601 -ben száműzték, ismét megfosztva vezető szervétől az egyházat.
A 16. század közepétől kezdve egé szen a 17. század első évtizedé ig nem volt egyházi személy
Erdélyben, aki felszentelhetett volna újonnan alapított istenházát. Az Apostoli Misszió
létrehozását követően javult meg a helyzet, miután a csíkszeredai ferences kolostorba püspöki
helynököt, azaz vikáriust neveztek ki, aki már részbe n püspöki hatalommal bírt.2554 A 17.
század közepétől újjáindult a katolikus egyházi építkezés. Ez főként a csíki medencében

2550SÓFALVI 2012 \1, 14 –18.
2551POKOLY1904, 71.
2552JAKAB 1944, 5.
2553MARTON – JAKABFFY 1999, 55.
2554BENEDEK 2002, 311 –314.

332
jelentős gyarapodást eredményezett, így alsó Borzsovában, Szent Györgyön alól Patakfalán,
Madéfalván, Kászonban, Csomortánban épültek kápolnák. Ugyanakkor az újabb kutatások a
lázárfalvi, hosszúaszói, a szentgyörgyi, verebesi, taplocai kápolnákról derítette ki, hogy a 17.
század közepén készültek.2555 Udvarhelyszéken, ahol főként a két protestáns felekezet volt
uralkodó egyetlen emlék épült ebben az időszakban Korondon.
A középkori kápolnák egy része minden bizonnyal fából épült, amint erre több
történeti adat is utal Erdélyből. (1322, 1347, 1356)2556 Az oroszhegyi kápolna ásatása során
2015 -ben a kőfázist megelőzően 14. századi durva felületű gyorskorongolt edénytöredéket,
valamint jelentős mennyiségű faszenet, illetve paticstöredéket találtunk, amelyek feltételesen
kapcsolatban hozhatóak egy korábbi fából épült fázissal.2557
Kutatásunkban a kápolnák elemzésénél csak a kőépületeket soroltuk ebbe a fejezetbe, a nem
maradandó anyagból épített példákat a fatemplomok fejezetben tárgyaltuk, hiszen esetükben a
források egyaránt használják a templom, az oratórium és a kápolna kifejezést is. Mielőtt
elkezdenénk az emlékek konkrét felsorolását, elemezzük a különféle épülettípusokat,
amelyeket a keletkezésük, a használatuk és a formájuk szerint csoportosíthatunk.
Egyes kápolnák pusztulása, illetve felhagyása összefügg II. József rendeletével, amikor 1782
után a remeteséget és a nem közhasznú szerzetességeket felszámolta.2558 Konkrét adattal nem
rendelkezünk, de a dobói, az oroszhegyi és a firtosi kápolnát is az 1780 -as évek első felében
számolták fel. Mindhárom híres búcsújáró hely volt.
A szócikkek összeállításánál a következő elveket vettük alapul:
1. A telepü lés neve magyarul és románul – lelőhely megnevezése
2. A település nemesi családjára vonatkozó legfontosabb adatok
3. Egyháztörténeti adatok, kápolna típusa
4. Újkori források az épületről
5. Kartográfiai adatok
6. Terepbejárás, lokalizálás
7. Régészeti ása tások
8. Összegzés (feldolgozottság, a kutatottság mértéke, továbbvitele)

IX. 1.a. Filiális egyházak kápolnái
Ezek a kápolnatípusok a legmegfoghatatlanabbak, hiszen az esetek nagy részében a
később önállósuló felekezet plébániás templomává váltak. Felteh etően már az Árpád -korban
több lehetett belőlük. Ezek az épületek a későbbiekben történő egyházi önállósodás alapjai
lettek. Források hiányában teljesen elfedik őket a későbbi korok, de a pápai tizedjegyzék
elemzése nyilvánvalóvá teszi létüket.2559 Az egyik l egjobb példa, amelyre forrásokkal is
rendelkezünk az Bethlenfalva esete a középkor végéről való . A faluban kúriával rendelkező
Geréb Péter a 16. század elején a település felső részébe, a saját birtokán egy kápolnát
építtetett, amelybe papot is hozatott . Neki saját házat is biztosított, ellátásáról is
gondoskodott2560. Az új alapítás a későbbiekben temetési jogot is nyert és önálló egyház is
volt sokáig. Ennélfogva ezt az emléket a plébániatemplomoknál tárgyaltuk.
Egy másik eset Fiatfalva, ahol szintén a Ger éb család épített a 15 –16. század
fordulóján, a saját birtokán egy kis sokszögzáródású kápolnát. Miután a család áttért a
református vallásra, a kápolna a református felekezet filiális egyházi épülete lett. A 18. század
elejére azonban elpusztult, így a re formátusok a nemesi udvarházban kialakított kápolnába

2555BOTÁR 2013, 164 –165.
2556EO III. 407, 826; EO II. 443.
2557Lásd a kápolnáról szóló leírást.
2558 FEHÉR 2014, 350.
2559BENKŐ 2012, 139.
2560SzOkl III. 217 –218.

333
jártak istentiszteletre.2561 Ebben az esetben az időközben elpusztult kápolna nem alakult át
anyaegyházzá, így a kápolnák között tárgyaljuk.
Szintén érdekes a 18. századi székelyderzsi református egyház a lapítási kísérlete,
amikor a szinte teljes egészében unitárius faluban 1718 -ban Bethlen Erzsébet papot hozatott,
akinek az eltartására a saját birtokaiból adott földet.2562 Mivel az egyházalapítás nem járt
sikerrel, a reformátusokat a kányádi anyaegyházhoz cs atolta. Ebben az esetben is a kezdetben
anyaegyházként szereplő gyülekezet és kis kápolnája a pusztatemplomok fejezetben került
tárgyalásra.
Amint a fenti példák mutatják a csoportosítás egyik kritériuma, amennyiben
kápolnának tekintünk egy egyházi épület et az volt, hogy időközben nem alakult át
anyaegyházzá. A gyűjtőmunkánk során Kobátfalva, Bogárfalva, Fiatfalva kápolnái kerültek
ebbe a kategóriába.

IX.1.b. Plébániatemplomok határbeli kápolnái
Ebben a kategóriában azok az emlékek sorolhatóak, amikor az anyaegyház
településének területén épült fel különféle okoknál egy kápolna (pl. Bögöz, Derzs, Száldobos
stb.). Ezek az esetek teszik ki az emlékek döntő hányadát és nagyrészt középkoriak.
Többségükre a protestáns felekezetek településeinek elemzésekor buk kantunk. Középkori
eredetüket egyértelműen alátámasztja, hogy a forrásokban való felbukkanásakor már nem
léteztek. Ugyanakkor építésükre a reformációt megelőzően kellett sor kerüljön. Egyelőre nem
rendelkezünk egyetlen adattal sem, amikor reformátusok vagy unitáriusok építettek volna az
anyaegyház temploma mellett kápolnát.
Ezeknek a kápolnatípusoknak a vizsgálata összefüggésben lehet a település nemesi
családjaival, amely mintegy patrónusi reprezentációként jelenik meg. Sok esetben azonban ezt
a kapcsolato t még az anyaegyház esetében is feltételezni tudjuk, nem beszélve az elpusztult
kápolnáknál, ahol sem írott forrással, sem tárgyi anyaggal nem rendelkezünk. Régészeti
ásatások hiányában ezeknek az emlékeknek sem a keletkezési ideje sem körülményei nem
tisztázhatóak.

IX.1.c. Fogadalmi kápolnák
A fogadalmi kápolnák részben átfedésben lehetnek a határbeli kápolnákkal, hiszen az
építési okokat a legtöbb esetben nem ismerjük. Adatok hiányában azokat az egyházi
épületeket tekintjük fogadalmi jelegűnek, amely eg y-egy csodás gyógyforrás közelében épült
fel (Oroszhegy –Urusos kút, Székelyudvarhely, Jézus -kápolna). A fogadalmi kápolnák
épülhettek egy -egy nagy járvány, vagy pusztítás után, amikor egy település e módon állított
emléket a szerencsés megmenekülésnek. Eze k a kápolnák a katolikus hitéletben aztán
búcsújáró helyek lettek (pl. Dobó vagy Oroszhegy esete). Fogadalmi kápolnát ugyanakkor
építhetett egy -egy nemes is, amelybe végül maga és a családja is temetkezhetett.

IX.1.d. Temetkezési kápolnák
Ezek az épülete k a temetők közelségében létesültek, hogy a temetési szertartás
helyszínét biztosítsák. Hasonló épület protestáns környezetből Homoródszentlászló és
Abránfalva közötti dombon ismeretes, ahol Ugron Pál a 17. század elején létesített kápolnát.
Katolikus teme tőben épített kápolna Zetelakáról ismert. A Kisboldogasszony tiszteletére
szentelt épület kora nem ismeretes. Orbán Balázs szerint középkori eredetű. Szintén
temetőkápolnaként tekinthetünk a lövétei Szentlélek -kápolnára, amely az alszegi temetőben
állott. Sajnos ennek nyomait a terepi kutatások alkalmával nem sikerült behatárolnunk, de
minden bizonnyal ez is középkori lehetett.

2561BENKŐ 1992, 192,
2562UREL Régi iratok 12. csomag, 4.irat. Közli TÓTH 2010, 88 –89.

334
Kápolnabelsőbe való temetkezésre mindezidáig a Tatárkápolna, Firtos, Jézus -kápolna és
Korond épületeiből rendelkezünk adatokkal. Az említett példák jelzik, hogy adott esetben a
nemesi család által építtetett kápolna a család végső nyughelye is lehetett. Erre részben az
alapítás okán hivatkozhattak. Erre vonatkozóan a legjobb példa a 17. században Korondon,
ahol 1648 -ban Sükei Imre, Sü kei Lukácsné, valamint Ravasz István azzal a feltétellel
adományozták a telket, ha a kápolnába temették el őket.2563

IX.1.e. Oratóriumok
Az oratóriumok, vagy imaházak még a kápolnánál is kisebb épületek voltak. Létükre
csupán a 18 –19. századból van forrásun k. Az esetek zömében ezek fából készült épületek
lehettek, így többségüket a fatemplomok között tárgyaljuk. Ezek közül a forrásokban Csöb
unitárius felekezeténél jelenik meg az oratórium szóhasználat, amely egy kisméretű fa
templomocskát jelentett.2564 Küsmöd ön Hais András építtetett a saját telkén egy kis imaházat
a katolikusok számára.2565 Vargyason a falu felső részén Vargyasi Balázs a saját házában
imaházat hozott létre, ahová a pap és a kántor is feljárt.2566 Udvarhelyen a hagyomány szerint
a Szent János utcába n állt egy imaház.2567

IX.1.f. Udvari és várkápolnák

Ebbe a részbe mindazok a világi épületekben egyházi célra elkülönített helységek
tartoznak, amelyek mára elpusztultak. Az udvari kápolnákról a 18. századból vannak
adataink. Szentdemeteren a katolikus bi rtokos család és a falu katolikusai a kastélyban
létesített kápolnát használták2568. A már fentebb említett Fiatfalván, miután a reformátusok a
Geréb család által épített kápolna elpusztult a kastélyban az egyik termet udvari templomnak
nevezték ki.2569
A 17. sz ázad elején átalakított udvarhelyi domonkos kolostor egyik termét alakították
át. Az öreg új palotában kialakított helységben gyakorta „ praedikálnak. ‖2570
Az egyik legérdekesebb eset a várbeli kápolnákra a Firtos várának középső részén álló
félköríves záródás ú szentéllyel ellátott 9,5 m, széles 5 m hosszúságú épület. Ennek
környezetében emberi csontok is előkerültek. Sajnos egyelőre még nem megoldott a várfalak
és a kápolna egymáshoz való kronológiai viszonya.2571 Mindaddig, amíg ez nem tisztázódik,
csak feltétel esen lehet várbeli kápolnaként meghatározni. Ugyanakkor funkciója és
rendeltetése továbbra is kérdéses marad.

IX.2. Középkori, katolikus eredetű kápolnák
Mint említettük korábban az emlékek nagy része középkori eredettel bír. Azok
építésére a középkori p lébániatemplom mellett került sor, néhány esetben azonban csupán
filiális kápolnáról van szó. A határbeli kápolnák beazonosítása rendkívül bonyolult feladat,
hiszen esetenként nagy területet jelölnek meg a források, vagy az egyházi hagyomány . Kevés
példátó l eltekintve nem rendelkezünk térképes információkkal, így csupán a helyi emlékezet
és a helynévanyag segíthet ( 252. kép ). A terepi azonosítást nagyban megkönnyíti, ha a terület
szántó, ellenben ez az emlék nagyfokú pusztulásához is vezethet. Ezekben az es etekben a

2563RNLCs 52/152. 14 –15. Közli FORRÓ 2008, 39 –40.
2564EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 819 –820.
2565KOVÁCS –KOVÁCS 2002, 115.
2566SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció.
2567PFHngy 2014, 190.
2568BENCZÉDI 1878, 35.
2569KELEMEN 1982, 225.
2570SzOkl VI. 90 –105; 116 –122.
2571SÓFALVI 2012, 101.

335
szántásban a köves, habarcsos, tetőcserepes, esetenként téglás folt jelzi, hogy megtaláltuk az
épületet. A kápolnák korábbi kutatásában történő téves azonosításként kell kezelnünk a
székelyszáldobosi református templomtól nem messze az 1950 -es év ekben a szárazság miatt a
fűben Székely Zoltán múzeumigazgató egy körtemplom nyomait azonosította. Az
eredményeket Dávid László is átvette. A területen végeztetett geofizikai kutatások azonban
ennek a létét nem támasztották alá.2572
Kutatásunk során 22 középk ori eredetű épületre találtunk adatokat, ezek közül 15 emléket
sikerült pontosan beazonosítanunk, Bibarcfalva, Bogárfalva, Kobátfalva, Homoródszentpál,
Jánosfalva esetében túl kevés forrással rendelkezünk, hogy megkísérelhessük
beazonosításukat, és a helyn évanyagban sem maradt már nyomuk. Atyha és Csekefalva,
Karácsonyfalva esetében részben megtörténtek a beazonosítások, azonban ezek nem minden
kétséget kielégítőek. Agyagfalva esetében a sűrű erdő miatt nem végezhető el a terepbejárás,
noha a helynévanyagba n még mindig él a Kápolna emléke, Kissolymos esetében az unitárius
temető fedte el a korábbi épület emlékét.

IX.2.1.1. Agyagfalva, ( Lutița), Kápolna
2. A 16. században nem volt kiemelkedő gazdag család a faluban. Az 1576 -os
összeíráskor a legtöbb birtoka a fejedelemnek volt, mellette Geréb Jánost találjuk még
földbirtokosként, akinek nem volt udvarháza a településen.2573
A 17. század elején a faluban felemelkedett a korábbi lófő származású Sándor család. Sándor
Mihály 1609 -ben kapott nemességet és adómentess éget, Báthori Gábort fejedelemtől.2574
1614 -ben mellette a faluban már szintén primorként találjuk Thelegdy Demetert, Sata Balázst,
és Mátyus Jánost.2575
4. A faluban a kápolnáról nincsen konkrét írásos forrásunk. A helyiek 1864 -ben Pesty
Frigyes körlevelére vá laszolva azt írták, hogy a falu határában az akkori ciheres, bokros
legelős helyen egy kápolna állott még a katolikusok idejében.2576
5. A harmadik osztrák katonai felmérésen a falutól nyugati irányban, kb. 5 kilométerre
a Kápolna erdő helynévvel találkozhat unk ( 253. kép ). Feltehetően erre utal a korábbi Pesty
féle forrás is.
6. Napjainkban a részben legelőnek használt, részben erdős, bokros területen, főként a
méretei miatt képtelenség pontosan lokalizálni a régi kápolna nyomait.
8. A település helynévany agában még napjainkban is megtalálható a Kápolna helynév,
de annak egy nagyméretű bozótos területet jelölnek meg. Annak ellenére, hogy hiteles
forrásokkal nem rendelkezünk a létére, egészen biztosak vagyunk abban, hogy a
helynévanyag és a hagyomány egy köz épkori határbeli kápolna emlékét őrzi. Rábukkanni
csupán a szerencsés véletlen folytán akadhatunk, mindaddig több adatot nem nyerhetünk
történetét illetően.

IX.2.2.1. Atyha, (Atia), Kadács hegyese
2. A reformáció előtti időkben a településről nem rendelk ezünk primorral. Az 1576 -os
50 dénáros adó összeírásakor csak a fejedelemnek jegyeztek jobbágyportákat, szám szerint
19-et.2577 Az 1614 -es Bethlen féle összeírás is csak a Lázár, Szakállas, Kerestély, Sebe,
Kovács, Kis, Fülöp és Fodor lófőcsaládokat találja a faluban.2578

2572 SÓFALVI 2012 \1, 17.
2573SzOkl ú.s. IV. 40 –41
2574 JAKAB –SZÁDECKY 1901, 337.
2575SzOkl ú.s. IV. 311.
2576PFHngy 2013, 18.
2577SzOkl ú.s. IV. 39.
2578SzOkl ú.s. IV. 336.

336
4. A településen a középkor végén nem élt egy kiemelkedő család, így a kápolna
építését feltehetően a faluközösség kivitelezte. A határbeli kápolnára való első írásos
forrásunk 1711 -ből való, amikor az egyházközség birtokait írták össze, a Kadá cs nevű helyet
említik, ahol a kápolnán túl egy fél szekérre való szénahely volt.2579
A kápolnára vonatkozó információkra a Pesty Frigyes által begyűjtött adatok között
bukkanunk. Ekkor a helyi jegyző azt írja, hogy a Firtos közelében levő Kadács hegyen
található Kadács hegyese nevezetű hely, ahol hajdanán egy kápolna állott. A kápolna
közelében egy kutat is leírnak.
A beszámoló szerint az épület nyomait 1818 -ban találták meg, amikor az évszázados bükköst
levágták, hogy a helyét krumplival ültessék be.2580
5. A harmadik osztrák katonai felmérésen Atyhától délkeletre, kb. 2,5 3 km -re
található a Kadács mező ( 254. kép ).
6. A területen Sófalvi András többször folytatott terepbejárást, amely során próbálta
felkutatni az elpusztult emléket. A beazonosítást azonban n agyban megnehezítette a leírt
terület nagysága. A forrásban feltüntetett kút sem nyújt segítséget, hiszen a környéken
legalább négy forrás is fakad manapság. Sófalvi ennek ellenére megjelölt néhány gyanús
pontot, ahol kőrakás és egy köves -meszes helyszín i s volt, azonban ezeken a helyszíneken
semmiféle régészeti leletanyagot nem talált, amelyek megerősítették volna a lokalizálást.
Mindközül azonban a legvalószínűbb helyszínnek a Kadács nyugati oldalában levő forrás
melletti területet tarja, ahol egy fakeres zt is áll.2581
Ezt a helyszínt gondolom jómagam is a legvalószínűbbnek a 2015 -ös terepszemlémet
követően, hiszen erről a területről rá lehet látni a falura, valamint egy hajdani kis kápolna a
faluból is látszódhatott.
8. A szintén a helynévanyagból azonosít ott kápolna a 19. század elején már feledésbe
volt merülve. A helyi hagyomány azonban ezt követően egy fakeresztet állított a helyszínre,
amely minden bizonnyal a régi kápolna emlékét őrzi.
A faluban a 19. század második felében, a harmadik katonai térképe n is felbukkanó n új
kápolnát építettek a temető fölött, a Fenyő nevű helyen. A Szűzanya tiszteletére épített
fakápolna még napjainkban is fennáll.

IX.2.3.1. Bibarcfalva, (Biborțeni ) Kápolnában
2. A 16. század második felében a faluban a Nagy család tűnik ki. 1576 -ban az ötven
dénáros adó összeírásakor Ferenc özvegye 21 jobbágyporta után adózott. Mellette a Petri és a
Fosztó csupán egy, illetve két porta után fizettek.2582 1602 -ben, illetve 1614 -ben is a Nagy
család egyik tagját Menyhártot említik, mint a fal uban élő nemest2583. A család korábban
Telegdibacon előnévvel nevezte magát, így egy 1571 -es okiratban az a Ferenc tűnik fel,
akinek az özvegyét említik az ötven dénáros adókor.2584
3. 1727 -ben a Bacon fele forduló határban, a falu kapuban a Kápolna helynevet
említik.2585 A forrás szerint hajdanán a település keleti felében lehetett egy határbeli kápolna.
Ennek emléke teljesen kiveszett. Ma már nem található meg a helynévanyagba, sem az
egyházi hagyományban, sem a katonai térképeken nem bukkanunk nyomára.
8. Mivel sem a térképen, sem a hagyományban nem maradt nyoma a katolikus időkből
származó kápolnának, így esélytelen a beazonosítása is. Minden bizonnyal a faluban nemes

2579GYÉSzL 1711 –1866, 15.
2580JANITSEK – SZŐCS 1998, 60.
2581 SÓFALVI 2005, 123.
2582SzOkl ú.s. IV. 40.
2583SzOkl ú.s. IV. 96 –97.
2584SzOk l II. 314.
2585SZABÓ 2005, 21.

337
Nagy családnak köze lehetett az egyházi épület építéséhez, de erre közvetlen adattal nem
rende lkezünk.

IX.2.4.1. Bogárfalva , (Bulgăreni), Kápolnás aszó
2. 1576 -ban csak a fejedelemnek volt birtoka a faluban.2586 1614 -ben Lippai Andrást
jegyezték nemesként a faluból, ugyanakkor volt egy Bogárfalvi előnévvel megjelenő
lófőcsalád is, amely már a 16. sz ázad végén is felbukkant az összeírásokban.2587 Lippai
nemességét csupán a 17. század elején kaphatta, ugyanis először 1604 -ben tűnik fel az
összeírásokban.2588
3. A Bogárfalvi lófőcsalád egyik tagja Péter 1603 -ban a Bükkelőben, a Kápolnás
aszóban szabadíttatja fel szántóföldjeit a bogárfalvi törvények szerint.2589
A település ebben az időben és korábban is Szentlélek leányegyháza volt. Amennyiben ez a
helynév egy régi kápolna emlékét takarja, akkor az egy filiális épület lehetett.
5. A második katonai térképen a falu délkeleti felében jelöli a Bükk határnevet, így a
Bükkelő és a Kápolnás aszó is ezen a részen keresendő.
6. 2012 -ben terepbejárásokat végeztünk a falu belterületén, de Kápolna helynévre,
vagy épületre utaló adatra nem bukkantunk.
8. A feltehetően fi liális kápolnára utaló egyetlen és szegényes forráson kívül nem
rendelkezünk adatokkal, így annak beazonosítása is kivitelezhetetlen volt. A falu történetében
a 16 –17. század fordulóján felemelkedő Bogárfalvi lófő családnak esetlegesen lehetett
kapcsolata a kápolnával, ámbár erre nézve adatokkal nem rendelkezünk. A település
mindvégig kitartott katolikus vallása mellett, így nem elképzelhetetlen egy fejedelemségkori
kápolna a falu területén.

IX.2.5.1. Bögöz , (Mugeni), Kápolna oldal
2. A bögözi nemesi csal ádokról a református templom feltárása során igen sok új
adatot sikerült megtudnunk, amelyet egy külön tanulmányban foglaltunk össze.2590
Bögözben feltehetően már a 13 –14. században létezhetett az a nemesi család, amely a
településről kapta előnevét. Az írott forrásokban már a 14. században feltűnik a de Buguz
előnév, de források hiányában ezt nem tudjuk egyértelműen kapcsolatba hozni a későbbi
családdal. A 15. század második felében találkozunk a forrásokban a Bögözi családdal, ahol
1481 -ben Johannes de Begez nevét említik.2591 A nemest nevezi meg építtetőnek az az ötsoros
felirat, amely a gótikus építkezéseket lezárta 1509 -ben.
3. A református faluban 1665 -ből találkozunk először a Kápolna helynévvel, ahol egy
szénafüvet neveztek meg, amely az egyház birtokában volt.2592 1715 -ben ugyanazt a
szénafüvet említették az egyházi összeírások2593. 1754 -ben, amikor Szász István eladta
birtokait a falu nemesének Borsai Nagy Istvánnak több helyen bukkant fel a kápolna helynév.
A birtokösszeírásból megtudjuk, hogy a kápolna az al só határban volt, ugyanakkor a Kápolna
hídja, Kápolna kertje, Kápolna mögötti helynevek is felbukkannak.2594

2586SzOkl ú.s. IV. 40.
2587SzOkl ú.s. IV. 325.
2588SzOkl ú.s. IV. 154.
2589SZABÓ 2005, 25.
2590 NYÁRÁDI 2015 \3, 47 –76.
2591DÁVID 1981, 86.
2592UREL 1644, 129.
2593UREL 1715, 70.
2594RNLCs174; RNLK Székely Láda, Fond m. 113.13. irat

338
1779 -ben még mindig az egyház tulajdonában van a Kápolna nevezetű helyben egy szekér
szénára való helye. Ekkor az összeírásban említik, hogy Ócfalva f ele forduló határban
található, egyik felöl Kovács István volt a szomszédja.2595
4. A középkori eredetű, a reformáció idejében elbontott kápolna emléke még 1864 -ben
is élénken élt a helyiek emlékezetében, amikor Pesty Frigyes kérdőívére válaszolva írta a fal u
jegyzője, hogy a reformáció előtti időkben a katolikusoknak volt kápolnájuk.2596 Az egyházi
hagyomány miatt Dávid László középkori munkájában is szerepel2597.
6. Annak ellenére, hogy a katonai térképeken nem találjuk nyomát az egyházi
forrásoknak és a hagyomá nynak köszönhetően 2013 -ban, amikor a középkori templomnál
végeztünk régészeti feltárást terepszemlénk során a kápolna felkutatására indulhattunk.
A templommal egyvonalban, attól kb. 500 méterre kelet fele egy lankás domboldal
peremén, az Ócfalvi határ fe le egy nagyméretű habarcsos, köves foltot találtunk, amelyet az
erózió és a szántás nagy felületen széthordott ( 255. kép ).
A nyomok kétséget kizáróan egy elpusztult középkori kápolnának a nyomai voltak.
8. Az újkori egyházi forrásokban felbukkanó Kápolna helynév emléke még
napjainkban is él a faluban2598. Ennek köszönhetően sikerült hozzávetőlegesen lokalizálnunk
az épület maradványait. A nagyobb területen való azonosítást pontosítani a későbbiekben légi
felvételekkel, avagy geofizikai kutatásokkal lehetne.

IX. 2.6.1. Csekefalva , (Cechești ), puszta kápolna
2. 1576 -ban a faluban a legtöbb birtokkal a fejedelem rendelkezett, ekkor 21 jobbágya
után adózott. Rajta kívül a keresztúri Györfi János és Csákány Balázs, valamint a fiatfalvi
Geréb családnak voltak rész birtokai a faluban.2599
3. A középkorban a település Szentábrahám leányegyháza volt. A reformációt
követően az anyaegyház unitárius felekezetű lett, míg filiája a református vallást vette fel.
Ezért anyaegyházától elszakadt és Keresztúrhoz csatlakozott, mint ahogy kiderül egy 1631 -es
jegyzőkönyvből.2600
1640 -ben maga a fejedelem avatkozott közbe a reformátusok védelmébe, akik a falu
határában levő régi romos kápolnát szerették volna a maguk számára megépíteni, de
szándékuk meghiúsult. A fejedelmez fordulva, egy oklevél kibocsájtása révén a tulajdonukba
került a kápolna ( 2. kép ). A fejedelem ugyanakkor meghagyta, hogy annak birtoklásában a
reformátusokat senki ne zavarja, és az építkezéseket segítsék.2601
4. A kápolnáról a későbbiekben nincsen adatunk. 1782 -ban már önálló
egyházközségként találjuk, Gagy, és Szentábrahám reformátusai tartoznak hozzá. A település
jelenlegi református temploma 1829 –1832 között épült és középkori, avagy korábbi elemeket
nem tartalmaz.
5. Az első katonai felmérésen a település északkelet i felében ábrázolják a
reformátusok templomát, vele átellenben, kissé délnyugatabbra az unitáriusok temploma
található.
6. Benkő Elek terepbejárásai során azt a következtetést vonta le, hogy a korábbi
kápolna a mai templom alatt található. A forrásokban a falu szélén levő épület időközben a
település szerkezetének megváltozásával a település középső részére került.2602 Dávid László

2595UREL 1779, 154.
2596PFHn gy 2013, 42.
2597 DÁVID 1981, 88.
2598 PÉTER 2001, 226.
2599SzOkl ú. s. IV. 36.
2600KONCZ 1882, 381.
2601UREL Régi ügyiratok, 25. csomag, 1. irat, közli KONCZ 1884, 164 –165.
2602BENKŐ 1992, 73.

339
nem lokalizálta az újkori templom környezetébe a korábbi kápolnát, szerinte annak helyszíne
ismeretlen.
8. A katolikus időkben é pített filiális kápolna a reformációt követően használaton
kívül került és romossá vált. A 17. század elején a fejedelemnek köszönhetően a reformátusok
tulajdonába jutott az épület, ahová filiális egyházukat építették ki. Ezt követően a kápolna
helynév töb bé már nem bukkan fel, amely azt feltételezi, hogy a későbbi anyaegyház
temploma környezetébe található a korábbi épület. Ezt a feltételezést támasztják alá a katonai
felmérések is. Gyűjtésünkbe annak ellenére is bekerült, hiszen a kérdés végérvényesen még
koránt sincsen eldöntve. Válaszokat a mai református templom belsejének régészeti kutatása
adhat.

IX.2.7.1. Dobó , Kápolnabérc
2. 1566 -ban a faluban a település előnevével szereplő Dobó Jánost lófőként említik.
Ugyanekkor még Dobai György és Ferenc, vala mint Nagy György nevét említik.2603
Ugyanebben az évben János Zsigmond adományozásainak köszönhetően Dobóban a vargyasi
Daniel Péter 11 jobbágyportát kapott.2604 1576 -ban a kirótt 50 dénáros adó befizetésekor a
faluban bardóci János Péter, valamint Daniel Péter fizetett jobbágyportái után.2605 A település
már nem jelenik meg az 1614 -es összeírásban, hiszen időközben elpusztult.
3. A felszámolt településen nemcsak plébániatemplom, de attól nyugatra kb. 500 –600
méterre, a Kápolna Bérce nevezetű domb élen, egy többszö rösen átépített, az újkorban is
használt kápolna állott. A hiányos okleveles forrásokat a régészeti ásatások pótolták, így
alaposan ismerjük annak építési időrendjét, alaprajzát, fázisait.
A kápolna első okleveles említése 1628 -ból való, miután a település t felszámolták.2606 A
Szent János napi búcsúk a források szerint már a 17. század első felében híresek voltak a
környék katolikus lakói között. A kápolna felhagyása II. József rendeletével kapcsolatos,
amikor 1782 után a remeteséget és a nem közhasznú szerzet ességeket felszámolta.2607
Az elpusztult falu és a kápolna emléke a 19. század közepén még élénken élt. A Pesty
Frigyes által összegyűjtött adatokban egy még részben álló, romos, a katolikusok által épített
kápolna maradványairól számoltak be.2608 Nem sokkal ké sőbb Orbán Balázs számos értékes
adatot és részletet szolgáltat az épületet illetően. A hajó 14 lépés hosszú, kilenc lépés széles
volt, 12 öl magasságban még állt a homlokzata, a támpillérek pedig két öl magasságig. A hajó
szentélyét félkörívesnek határozt a meg, de ez nem látszott jól. Szerinte az épületet 1594 -ben
Dobai András építtette, 1733 -ban Haller János és Dániel Zsófia újíttatták fel. Orbán
ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy méreteiben inkább ez plébániatemplom és nem a
kisebb.2609
1932 -ben Debreczeni László járt a helyszínen, aki a kápolnát jó állapotúnak írja le,
amelynek a hajója 6,7 méter hosszú, 5, 1 méter széles volt. Orbánhoz hasonlóan ő is egy
három méter hosszú, 3,5 m széles félköríves szentélyt rekonstruált.2610
4. A katolikus restaurációt követ ően egyes régi dobói területek a Haller család
tulajdonába jutottak. Haller János 1742 -ben keltezett levelében megemlékezik, hogy Dobóban
kápolnát emelt, amelyet haranggal és ostyatartóval is ellátott. A kápolna mellé szerzeteseket
telepített le, amelyek h íres búcsújáró hellyé tették azt a század közepére. 1711 -ben azonban a

2603SzOkl II. 197.
2604SzOkl II. 209.
2605SzOkl ú.s. IV. 42.
2606 FEHÉR 2014, 328.
2607 FEHÉR 2014, 350.
2608PFHngy 2012, 46.
2609ORBÁN, 1868, 226.
2610 BORDI 2009, 245.

340
református Daniel család nyomására Bajtai József katolikus püspök távozásra kényszerítette a
remetéket, így a kápolna rendeltetése és a búcsúk is megszűntek2611.
5. A kápolna megjelenik a z 1769 –1773 között készített első katonai felmérésen a Füle
és a Vargyas völgye közötti út keleti részén. A felmérés ugyanakkor a kápolna mellett, attól
északra egy épületet is feltüntet, amely a remetelak lehetett. A második felmérésen az
épületek már nem szerepelnek, de a térképen megtalálható a Kápolna helynév. Ezt találjuk a
harmadik felmérés esetében is.
6. Mivel az épület egyes részei még napjainkban is állnak beazonosítása nem okozott
problémát. A 19. század közepén Orbán Balázs az 1930 -as években D ebreczeni kereste fel a
helyszínt. 2005 nyarán Bordi Zsigmond és csapata tisztította ki a helyszínt, hogy
előkészíthesse annak feltárását.
7. A kápolna konkrét régészeti feltárására 2006 –2007 -ben került sor. Az eredményeket
2009 -ben tette közzé, beszámoló nkat is ez alapján készítettük.2612
A munkálatok során a teljes épületbelsőt kitakarították. A felső 10 cm -t a növénytakaró
jelentette. Ez alatt egy vastag omladékréteg volt, amely a kápolna pusztulása során
keletkezett. Ez alatt a domboldal természetes réteg ződései jelentkeztek. Ebbe mélyedtek bele
az egymástól 0,85 cm -re elhelyezkedő padló gerendafészkei.
A szentélyben az omladékréteg alatt egy vékony, tömött agyagból kiképzett padló
mutatkozott, ez alatt egy lazább agyagréteg, míg alatta már a természetes a ltalaj jelentkezett.
A szentély középső részét kincskeresőgödrök tarkították, amelyek majdnem fél méternyire
belemélyedtek az altalajba.
A munkálatok során a régész négy építési fázist és egy másodlagos építést figyelt meg ( 256.
kép).
Ezek közül az első ké t fázis lényegében ugyanannak az építésnek az alapozási és a felmenő
részei. Mivel a kettő között földréteg húzódott és kissé eltértek egymástól a régész két önálló
fázisnak gondolta. Azzal az esettel gyakorta találkozunk, amikor az alapozás és a felmenő
falak építése között kis idő telik el, ugyanakkor az sem megy ritkaságszámba, hogy az
alapfalak kisebb hibáit a felmenő falakban korrigálják, így azok kissé eltolódnak. Esetünkben
ez legtöbb 20 cm elcsúszást eredményezett.
A legelső fázisban egy 7,5 méter hosszú, 4,6 méter széles, 0,5 m falvastagságú
épületet emeltek, amelyben a szentély nem választották külön a hajótól ( 257. kép ). Az
alaprajzi forma és a méretek nagy hasonlóságot mutatnak az oroszhegyi kápolnáéval. Ennek
az épületnek csupán egy nyugati bej árata volt. Padlóját ledöngölt sárga agyagból képezték ki.
A falakat kevés meszet és sok homokot tartalmazó habarcsból készítették, folyami
görgetegkövekből. Ennek a fázisnak a keltezését az alapokhoz kapcsolódó járószinten talált
13–14. századi korongolt kerámiával keltezték a 14. századra.
Feltehetően ennek a fázisnak volt az ajtókeretének része az a töredék, amelyet később a
nyugati falon kívül épített kisméretű fülkébe építették be. Ez szürke andezitből volt kifaragva.
A régész által felvázolt második f ázist az Orbán Balázs által említett 1594 -es évszámhoz köti.
Fehér János elveti a kápolna 14. századi keltezését és helyette a forrásokban szereplő 1590 -es
évszámot tekinti kormeghatározónak, az építőt pedig Dobai András személyében látja.2613
Az épületen je lentősebb változások a 18. században történtek. Ekkor a régi épület
nyugati falát elbontották és hozzátoldottak egy 8,2 méter hosszú, 6,5 méter széles hajórészt. A
korábbi épületből alakították ki a szentélyt. Az új, 0,75 méteres falakat sok meszet tartalm azó,
jó minőségű habarccsal rakták. A nyugati oldalon hat, a sarkokon és a hosszú oldalak közepét
pillérekkel támasztották meg ( 258. kép ). A két nyugati sarokpillért gondosan, faragott
kövekből rakták. A padlót deszkából képezték ki. Ennek alapozására hasz nálták a korábban

2611 BORDI 2009, 230.
2612 BORDI 2009, 240 –242.
2613 FEHÉR 2014, 323 –324.

341
említett mélyítéseket. Az új szentélyben maradt a korábbi agyagos padló. Az épületet 16 cm
széles, hegyes végű tetőcseréppel fedték be.
Ez az épület már két bejárattal rendelkezett, egyik délen, a másik a nyugati oldalon. A
támpillér és a nyugati sarok közötti részen egy méretes ablak volt. A szentély keleti oldalán
egy trapéz alakú 1,10 m mély fülkét alakítottak ki, amely sekrestye gyanánt szolgált. Ez a
fázis Haller Jánoshoz és feleségéhez Daniel Zsófiához kötődik, amelyre Orbán Balázs s zerint
1733 -ban került sor. Zsófia 1727 -ben lett a gróf felesége, a dobói puszta 1731 után került a
tulajdonukba, miután Daniel Péter elosztotta birtokait a lányai között.2614 Haller 1730 körül
Csíkszék főkirálybírója volt, a ferencesek egyik fő támogatója, a katolikus restauráció egyik
vezér egyénisége volt. A kápolnát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel.
Az építést követően a bejárat északi oldalára egy kisméretű L alakú fülkét építettek.
Ez 0,7 méter hosszú, 0,4 m széles. Bordi ennek rendelte tését nem tudta pontosan
meghatározni, tornác feljárónak, valamint szentképtartó fülkének is gondolta. Véleményünk
szerint ez egy 18. századi külső prédikáló szék volt. Hasonló az újkori búcsújáró helyeknél
gyakorta megfigyelhető ( Somlyó Salvator kápolna, a somlyói kegytemplom előtti udvaron
stb.). Ez igazából azt a célt szolgálta, hogy a pap a nagyobb tömegeknek is misét mondhasson
a templomon kívül.
A kápolna utolsó fázisában a hajó nyugati oldalára egy 5,8 m széles helységet képeztek ki,
amelynek egy rés zét a közelben levő út készítésekor elpusztították. A megfigyelések alapján
ez egy faszerkezetes helység lehetett. A falak keskenyek voltak és komolyabb alapozás
nélküliek.
8. Az újkorban forrásokkal jól adatolt kápolna első fázisára vonatkozóan nem
rende lkezünk írott adatokkal. Ezt az épületet a 18. században a környék rekatolizációjában
jelentős szerepet játszó, a ferences szerzetesekkel jó kapcsolatot ápoló Haller átépíttette,
kibővíttette. A régészeti feltárások felszínre hozták a korábban félkörívesne k gondolt,
valójában sokszögzáródású szentélyt. Érdekes módon nem kerültek elő oltáralapozásnak a
nyomai. Az épület az egyik legjobban kutatott udvarhelyszéki kápolnák közé tartozik ( 259.
kép).

IX.2.8.1. Felsőboldogfalva , (Feliceni ), Kápolna
2. 1567 -ben a legnagyobb birtokos a fejedelem volt, aki porta után adózott. Mellette
Jánosi Péter négy jobbágytelek után fizetett2615. Az 1614 -es összeírásban a Jánosi család
árváját Istvánt találjuk a nemesek között2616. A család 1885 -ben halt ki.2617
3. Az újkori határnevek között felbukkan egy Kápolna nevezetű hely,2618 amely Orbán
Balázs szerint a falu alsó felében található2619. Napjainkban a kápolna helynév nem található
meg a falu élő helynévanyagában.
5. A kápolnára utaló határnév vagy jelölés egyik térképen sem bukkan fel.
8. A feltehetően középkori, katolikus építésű kápolna emléke halványan még a 19.
század közepén élt. Azóta azonban teljesen eltűnt, így még csak megközelítőleg sem tudjuk,
hogy pontosan hol is húzódhatott. Konkrét írásos forrással sem rendelkezünk az épü letet
illetően.

2614 BORDI 2009, 242.
2615SzOkl ú.s. IV. 41.
2616SzOkl ú.s. IV. 315.
2617 PÁLMAY 1900, 114.
2618 DÁVID 1981, 125.
2619 ORBÁN 1868, 40.

342
IX.2.9.1. Fiatfalva , (Filiaș ), Régi temető
2. A faluban 1466 -ból már adatokkal rendelkezünk arról a Geréb családról, amely a
Bethlenfalviakkal is rokonságban állt2620. A család 1566 -ban a nagy bírtok adományozások
idejében a fejedelemtől 27 háznyi jobbágyat kapott.2621 1576 -ban is az egyetlen főrendű a
faluban.2622 A család ezen ága 1628 -ban halt ki, miután Geréb András utódok hiányában
távozott az élők sorából . Birtokait a fejedelem, Bethlen Gábor Székely Mózesnek adta.2623
3. A település a középko rban leányegyház volt. Ennél fogva a birtokos Geréb család,
akárcsak Bethlenfalva esetében a faluban, a saját udvarházához közel egy kis kápolnácskát
építtetett a középkor vége fele.
A reformációt követően a település reformátussá lett, így a kis kápolna a falu filiális egyházi
helyszíne lett. A településen emellett volt egy másik templom is, amelyet a templomviták
idején az unitáriusoknak engedtek át.2624
4. A kápolna a 18. század elején már nem volt használatban, hiszen Czeglédi János
lelkipásztor 1713 -ban azt nyilatkozta, hogy a nemesi udvarba ment, udvari papságra.2625.
A református gyülekezet 1732 körül megkérte az unitáriusokat, hogy járhassanak az ő
templomukba, mivel a református templom elpusztult2626. A régi kápolna emléke a
helynévanyagban maradt fent, íg y 1789 -ben a Kápolna helyet2627, rá következő esztendőben a
Kápolna alatt levő területeket említik2628. 1805 -ben a Kerek hegy mögötti, a Kápolna fele járó
útról számolnak be2629, míg 1829 -ben a Kápolna Bükk helynévről beszélnek2630.
1805 -ben egy forrás konkrétan a káp olnáról emlékezik meg, amely szerint az a mindenkori
udvar számára épült volt. Ennek belsejében egy kripta található, amelynek a földfelszíni része
nagyon megromlott, a föld alatt levő falai jó állapotban állnak.2631
5. Az első katonai térképen a falu déli r észén, az udvarházzal szemben egy kis
kápolnácska jelenik meg a falutól kissé távolabb ( 260. kép ). A második katonai térképen, már
épület nem jelenik itt meg, hanem a falu temetőjét ábrázolják ide.
6. Az elpusztult kápolna nyomait Benkő Elek lokalizálta a régi temető fölötti
szántóban, ahol paticsrögöt, habarcsos köveket talált. A környezetében besüppedt régi
sírkövek jelezték a régi temetőt.2632
7. Benkő Elek, Székely Attila és Ughy István 1980 -ban régészeti ásatást végeztek a
helyszínen. Ennek összefoglalá sa Benkő régészeti topográfiájában található, összefoglalónkat
is ez alapján végeztük.2633
Az épület egy sokszögzáródású, diadalíves szentélyből és egy téglalap alakú hajóból állt.
Teljes külső hossza 13,20 m volt, a szentély belvilága 2,8×2,9 m volt. A 90 –95 cm vastag
falak homokkövekből és tégladarabokból álltak ( 261. kép ). Az épületbe az egyetlen bejárat a
nyugati oldalon nyílt. B elsejének középkori rétegtanát nagyrészt a világháborús fedezék
teljesen tönkretette. Az épület északi oldalán egy kis szószék al apozását találták meg. A
templombelsőben habarcsba rakott téglapadló volt. Az épület minden bizonnyal zsindellyel
volt fedve, hiszen tetőcserepek nem kerültek elő.

2620 BENKŐ 1992, 187.
2621SzOkl II. 209.
2622SzOkl ú.s. IV. 38.
2623SzOkl ú.s. IV. 235.
2624KONCZ 1882, 380.
2625UREL 1644, 74.
2626KELEMEN 1922, 173.
2627EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 674.
2628SZABÓ 2005, 63.
2629SZABÓ 2005, 64.
2630SZABÓ 2005, 66.
2631SZABÓ 2005, 64.
2632 BENKŐ 1992, 191.
2633 BENKŐ 1992, 191 –193.

343
Az épület tűzben pusztult el, hiszen a téglapadló fölötti rétegben jelentős mennyiségben
mutatkoztak hamu és szénmaradványok. A pusztulás ideje nem volt megállapítható.
Keltezését a környezetében és a habarcsban található kerámia töredékek alapján a 15. század
második felére helyezték.
A pusztulást követően az épületet jelentősen átalakították. A szentélyt már nem is építették
újjá. A diadalív nyílását elfalazták és egy korábbinál keskenyebb téglaépítményt húztak fel.
Az építkezéseket feltehetően az időközben a faluban az udvarházat is megszerző Nemes
család végeztethette el a 18. század elején.2634 Az épületbelsőbe a családi kriptát építették ki,
így mintegy temetőkápolnaként működhetett az újkorban, a körülötte kialakuló temetővel. Az
mindenképp bizonyos, hogy a kápolnát ekkor csak magáncélra használták, hiszen az egyházi
források nem tesznek említés t róla. Az épület még a 18. század második felében fennállt, ezt
ábrázolta a katonai felmérés. Ennek pusztulását követően az udvarházban egy udvari
templomot említenek a források.2635
8. A faluban a gyülekezeti templom mellett a Geréb család saját hasznára a 15. század
második felében egy kis templomocskát épít. Formája a plébániatemplomokét követi, hiszen
diadalívvel, szószékkel is el volt látva. Az épület feltehetően az 1661 -es betöréskor pusztult
el. Erre nézve azonban konkrét forrásunk nincs csupán az a r égészeti megfigyelés, hogy az
épület tűzben pusztult el.
A korábbi épület romjait felhasználva a Nemes család saját temetőkriptájává alakítja át az
épületet, amelyet sajnos a világháborúban feldúltak.

IX.2.10.1. Firtos , Péter -hegyesi kápolna
3. Mivel az épület nem egy konkrét település határában fekszik, így a nemesekre
vonatkozóan sem találhatunk konkrét adatokat. Többek közt azért sem, mert a Firtoson három
különféle korú, különféle helyszínnel bíró kápolnarom található.
4. A Firtos hegy második középk ori kápolnájáról szintén Orb án Balázs emlékezik
meg. S zerint e az épület romjai a várhegytől délre kb. 300 lépésnyire található. Ezen a részen
egy félköríves szentélyű kis kápolna alapja látszanak. A hagyomány szerint Szent Péter
tiszteletére volt szentelve .2636
5. A katonai térképeken nem tűnik fel a kápolna, vagy a rá utaló helynév.
6. A területen az 50 -es és 70 -es években zajlott ásatásokkor felkeresték a helyszínt. A
kápolnáról legutóbb Sófalvi András készített összefoglalót.2637 Szerinte a kápolna Orbán
leírásaival ellentétben a Firtos déli, legmagasabb pontján található, a magasságjelző pont
mellett. A kápolnát a hegy kiemelkedő magaslatára építették, a felszíni részei szinte teljes
egészében elpusztultak. Napjainkra már csak a hajó formája kivehető. Az épü let közelében
keltező régészeti lelet nem került elő, így a szakirodalomban még mindig Orbán keltezési
javaslata elfogadott2638, aki szerint a félköríves szentélyű kápolna Árpád -kori. Ugyanakkor
Sófalvi azt sem zárja ki, hogy az épület ne lehetne a 18. század i szerzetesi tevékenységekkel
kapcsolatos.2639
8. A bizonytalan keltezésű épületet források sem támogatják, így az egyedüli lehetőség
a régészeti feltárás, amely során mind az alaprajzi forma, mind annak pontosabb keltezése
tisztázható lenne.

2634 KELEMEN 1982, 225.
2635 BENKŐ 1992, 188.
2636ORBÁN 1868, 129.
2637 SÓFALVI 2005, 119 –120.
2638 DÁVID 1981, 138.
2639SÓFALVI 2005, 120.

344
IX.2.11.1.Fir tos, Várkápolna
2. A kutatások során többször felmerült az a lehetőség, hogy a Firtosi objektumokat a
Firtosi család építtette volna. Ezt a lehetőséget korábban már többen is cáfolták.2640
Udvarhelyszéken a Firtosok legkorábban 1566 -ban Bencéden tűnnek fel, és akkor is csak
lófők.2641
3. Erre a kápolnára vonatkozóan sem rendelkezünk írott adatokkal, és korábban
csupán Orbán Balázs beszámolóiból tudhattunk létéről.2642
5. Akárcsak a másik kápolna esetében, erre vonatkozóan sem rendelkezünk térképes
adattal. Az els ő katonai felmérésen a Keresztelő Szent János kápolna látható, a közelében
felépített kolostorépületekkel.
6. Az ismeretlen védőszentű kápolna a Firtoson található gyűrűfalas vár belterületén
áll. Kapcsolata még mindeddig nem tisztázott a várral, illetve annak a területén zajló
szerzetesi tevékenységekkel.
A vár és a kápolna területén a legelső ásatások a közelben talált éremkincsek
körülményeinek tisztázása céljából zajlottak 1950 -ben, illetve 1959 -ben.2643 Ekkor elkészült a
vár vázlatos felmérése is. Az 19 50-es évi ásatás néhány soros beszámolójából csupán
következtethetünk, hogy akkor a kápolnánál is ástak. 1976 -ban, 78 -ban, illetve 1983 -ban az
udvarhelyi múzeum szervezésében több ásatás is zajlott a helyszínen, azonban mindközül az
1978 -as érintette alapo sabban a kápolnát2644. A beszámoló alapján egy 9,45×5 m belterületű
hajó és egy nyújtott félköríves szentély képe rajzolódik ki. A hajófal vastagsága átlagosan 0,9
m volt, a szentély fala ennél keskenyebb ( 262. kép ). Az épületet a helyszínen található
kövekbő l rakták, kemény mészhabarccsal egybekötve. A kápolnától délre egy
mészégetőgödör is felszínre került.
Az ásatás során két rovásírásos követ találtak, amelyek alapján a korábban 13 –14. századinak
keltezett kápolna korát még korábbra, a 12. századra helyezt ék.2645 Ezt a keltezést azonban
sem a leletanyag, sem az épület kontextusa nem indokolja és támasztja alá.
8. Az épület pontosabb keltezése feltehetően már sosem fog tisztázódni, hiszen a
különféle ásatások során annak rétegtanát teljesen tönkretették. Ugyan akkor a kutatások
továbbra is adósak azzal a magyarázattal, hogy emberi maradványokat azonosítottak a firtosi
várkápolna feltárása során, amelyek hozzávetőlegesen három eltemetettet jelentenek. Sajnos
nem tettek megfigyeléseket és leírásokat ezek pozíciójá ra vonatkozóan, így nem tudjuk, hogy
azok esetlegesen a kápolnába eltemetettek maradványai voltak -e.2646

IX.2.12.1. Homoródalmás , (Merești), Tatárkápolna
3. Adataink szerint az Árpád -kori kápolna nincsen kapcsolatban a nemesi családokkal.
Az épület a Vargya s-szoros magas teraszán, a Kőmezőn található. A mai településektől távol
álló, falaiban az egyik legjobban konzerválódott romtemplom Orbán Balázs szerint Varjas
elpusztult településnek volt az egyházi épülete2647. A településről történeti adatokkal nem
rendel kezünk, de régészetileg sem cáfolható.
6. 1989 -ben, majd 1990 -ben a Ferenczi testvérek kezdték el a kápolna kutatásait,
amely során az épületbelsőben nyitottak szelvényeket, ahol emberi maradványokat
találtak.2648

2640 FERENCZI 2002, 139 –142.
2641SzOkl ú.s. VII. 24.
2642ORBÁN 1868, 127 –129.
2643HOREDT –SZÉKELY –MOLNÁR 1962, 636 –640.
2644FEREN CZI 2002, 58 –59.
2645FERENCZI 2002, 115.
2646SÓFALVI 2012, 196.
2647ORBÁN 1868, 186 –187.
2648FERENCZI 2002, 115.

345
Az ásatásokat Sófalvi András folytatta 2008 -ban.2649 Ekkor készült el az épület alapos
felmérése, alaprajzának elkészítése is. Ekkor a régészeti feltárás két szelvényben zajlott, a
templomhajóban és a templomon kívül, ettől délre. A félköríves szentélyzáródású kápolna
teljes hosszúsága 13,60 m, hajóján ak belső hossza 7,60 m, amely a szentély felé enyhén
elkeskenyedik. A szentély hossza a diadalív belső vonalától számítva 3,6 m volt. Egyetlen
nyugati bejárattal rendelkezett ( 263. kép ). A munkálatok során szépen kifaragott kváderkövek
kerültek felszínre, hasonlóból volt kiképezve a diadalív is. Az északi oldalon sekretye nyoma
nem mutatkozott. A hajófalat igen sekély, mindössze 20 cm -s alapárokba rakták.
Az épületbelsőben és annak környezetében összesen öt középkori temetkezést sikerült
azonosítani. A kor ábbi ásatás során több sír bolygatása is elemezhető volt. A koporsó nélküli,
test mellé helyezett karokkal eltemetett csontvázak 15. század előttiek. Melléklete egynek sem
volt. A sírok tájolása igazodik az épületéhez, így azokat annak építése után temetté k el ( 265.
kép).
Az épület alaprajza analógiák alapján Árpád -kori keltezést indokol. Ezt alátámasztják a
régészeti ásatások is, hiszen az épület alapozása alól 13. századi tölcséres perem került
felszínre.
8. Mindezidáig kellőképpen nem tisztázott az a tén y, hogy egy temetési joggal bíró
plébániatemplommal van -e dolgunk, avagy csupán egy határbeli kápolnáról ( 264. kép ). Az
épület tágabb környezetében jelentős mennyiségben kerültek elő állatcsontok és
edénytöredékek, amelyek egy települést jelenthetnének, az onban régészeti objektum nem
került elő.

IX 2.13.1 . Homoródjánosfalva , (Ionești ), Kápolna
2. 1576 -ban a faluban a legnagyobb birtokokkal Kornis Farkas rendelkezett, ugyanis
16 porta után adózott. Őt követte a fejedelem, aki 12 porta után fizetett.2650 Az 17 14-es
Bethlen féle összeíráskor nincsen kiemelkedő nemes a faluban, csupán kilenc lófőt
említenek2651.
3. A kápolnáról az egyetlen írásos forrásunk 1789 -ből származik, amikor egy
szántóföldet írnak le, amely a Kápolna nevezetű helyben volt, amely a Daróci ha tárra megy.
Egyik szomszédja László Lőrinc, belől Bartalis Ferenc volt2652. A plébániatemplommal
rendelkező településen valamikor, a katolikus időkben egy határbeli kápolna épült.
4. Jánosfalvi Sándor leírásában, a faluban két helyszínt jelöl meg. Az egyik a kőbánya
tetején, ahol Sándor János kőkitermelés közben alapokat és kőoszlopokat talált2653. Ezeket a
romokat viszont Orbán és Téglás is római eredetűnek tartja2654.
Jánosfalvi egy másik helyszínt is megjelölt a daróci határszélen, ahol egy omladékos helyet az
ő idejében Kápolnának hívtak.2655 Ez a helyszín egybevág a forrás által megnevezett
helynévvel.
5. A középkori kápolna emléke egyik térképen sem tűnik fel.
8. A források túlságosan nagy területet adnak meg ahhoz, hogy a kápolnát
beazonosíthassuk. Ehhez újabb források kellenének, vagy egy helyi lakos, aki még pontosan
emlékszik a helynévre. Azonban egyelőre nem rendelkezünk ezek közül egyikkel sem.

2649 SÓFALVI 2012, 149 –150.
2650SzOkl ú.s. IV. 40.
2651SzOk lú.s. IV. 300.
2652EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 614.
2653JÁNOSFALVI 2003, 76.
2654ORBÁN 1868, 170.
2655JÁNOS FALVI 2003, 76.

346
IX.2.14.1. Homoródszentpál , (Sânpaul ), Kápolna
2. Lásd az elpusztult templomok fejezet Szentpálról írott cikké t.
4. A kápolnáról elsőként Jánosfalvi tudósít. Leírása szerint a Szentpál fölötti tetőn egy
kápolna romjai találhatóak. 1845 -ben ezen a részen Mátyás és Ulászló pénzérmék kerültek
elő, amelyek elmondása szerint az ő tulajdonában voltak.2656
Az előkerült pén zérmékről Orbán Balázs is megemlékezik, az ő elmondása szerint a kápolna
környezetében egy pásztor találta az éremleletet.2657
5. A kápolnára vonatkozóan nem rendelkezünk térképes forrással.
6. A falu tavaitól keletre, az Oklándi határ fele található egy sű rű bozóttal benőtt
halom. Ennek a tágabb környezetében régészeti leletanyagot nem találtunk, ellenben ez a rész
elképzelhető a kápolna helyszínének. Pontosabb beazonosításához a terület bozótmentesítését
kellene elvégezni (Koordináták: 25.4193, 46.1821). Maga a helyszín jónak tűnik, hiszen a
vízválasztón található, amely mindkét völgyből igen jól látható.
8. A katolikusidőkben, feltehetően még a 15. században épített kápolna a reformációt
követően elpusztult. A határbeli épületről egyelőre konkrét írásos f orrásokkal nem
rendelkezünk. Arra vonatkozóan, csupán a történetírók 19. századi beszámolói tájékoztatnak.

IX.2.15.1. Kissolymos , (Șoimușu Mic ), unitárius temető
2. Lásd a faluról írott korábbi szócikkeket.
3. A faluban a középkor végén egy templom és e gy kápolna is állt a falu területén. A
településen a reformátusoké lett a régi templom, a kápolna elpusztult. Erre vonatkozóan az
első adatunk 1676 -ból származik.2658 1697 -ben a reformátusok felpanaszolták az
unitáriusokat, akik az új templomuk építésekor a k is kápolna köveit is elhordták.2659 A forrás
szerint tehát a 17. század folyamán még álltak a használaton kívüli épület nyomai.
4. A 18. században nagyon megsokasodnak a források a kápolnára vonatkozóan,
amely arra utal, hogy az épületet részben újjáépíthett ék. 1711 -ben az alsó határban levő alsó
Kápolnáról értesülünk, ugyanebben az évben a felső kápolnát említik2660. 1723 -ban az alsó
határbeli földeket említik a Felső Kápolnában.2661 1741 -ben az alsó Kápolnában feljáró földet
említik, amelyet az árok szakít ketté, ugyanitt van a Pálfiaknak is területe.2662
Ezek a források összefüggésben lehetnek az 1665 -ben nemesített Máthéfi családdal, amely a
17. század végén több jobbágyot is magához csábított.2663 A faluban az unitáriusokat felkaroló
nemes segítségével kőtemplomot ép ítenek. Feltételezzük, hogy ez a család temetőhelyének
kriptát emelt, amely fölött egy kis épület is állt. Erre utal egy 1743 -as forrás, amely szerint a
Kápolna szomszédságában a falu temetőhelye volt.2664
A források sokasága némiképp zavaró is, hiszen 1743 -ban Csonkaház bércit említik. Ez
Benkő Elek szerint a falu régi kápolnáját jelenti.2665 1756 -ban az alsó fordulóban levő
Csonkaház oldalán való földet említik.2666 1786 -ban egyszerre említik a Csonka ház oldalán

2656JÁNOSFALVI 2003, 109.
2657ORBÁN, 1868, 183.
2658 SZABÓ 2005, 94.
2659 UREL 1664, 43.
2660 SZABÓ 2005, 94.
2661 SZABÓ 2005, 94.
2662 SZABÓ 2005, 96.
2663SzOkl VI. 302.
2664 SZABÓ 2005, 96.
2665 BENKŐ 1992, 94.
2666 SZABÓ 2005, 97.

347
levő földet, a Felső Kápolnát, illetve az alsó Kápo lnát.2667 A források hasonlóképpen
ismétlődnek 1804, 1807, 1814, 1823, 1838, 1845, 1852, 1854, 1864 -es évekből.2668
Orbán Balázs is említést tesz a Csonka házról, amely említése szerint már akkor is az
unitáriusok temetője volt.2669
5. Az első katonai felmérésen n em jelenik meg épület nyoma az alsó határban.
Ellenben a második és harmadik katonai felmérésen a falutól délre levő domb legmagasabb
pontján egy kis egyházi épületet jelenítenek meg ( 266. kép ).
6. Benkő Elek azonosította a Csonkaházat a falu kápolnájával , ugyanakkor azt is
feltételezte, hogy a településnek későközépkori temploma is kellett legyen. 1984 -ben kereste
fel a falu unitárius temetőjét, ahová a források a kápolnát helyezik (74. kép ). A síroktól
szabdalt területen épület nyomait nem tudta azonosít ani, ellenben a domb északi oldalán egy
beomlott téglából épített kripta nyomait észlelte .
8. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy akárcsak a fiatfalvi kápolna esetében a falu nemesi
családja temetőhelyet építtetett magának, és ezt ábrázolják a katonai térképek. A források
kuszasága még tisztáznivalót kíván. Annyi azonban biztosan kijelenthető, hogy a településnek
a reformációt megelőzően egy kis határbeli kápolnája is volt.

IX. 2.16.1. Kobátfalva , (Cobătești ), Kápolna
2. 1462 -ben Blasius Johannis de Kobathfalw a udvarhelyszéki esküdt nevét említik.2670
A faluban 1566 -ban János Zsigmond tíz jobbágyportát adományozott rugonfalvi Benedekfi
Istvánnak.2671 1568 -ban tíz további portával toldották meg az adományt2672. Pontosan nem
ismerjük, hogy kinek a tulajdonában lehetett az udvarház, amelyet Benkő Elek a Konyha –
patak torkolatánál azonosított. A helyszínt az udvarház emléke miatt Kőház -kertnek hívják. A
területről középkori edények töredékei és kályhacsempék is előkerültek.2673
3. A település a katolikus időkben Bencéddel, Kisk adácssal, Nagykadácssal együtt
Szentmihály leányegyháza volt. Kobátfalva a gyülekezet unitáriussá válása után is
leányegyház maradt. A településnek filiális kápolnája lehetett már a középkor végén, hiszen
csakis erre utalhat az 1579 -es okleveles forrása, a melyben a Kápolna mezeje tartományát
említik.2674
1603 -ban egy másik forrás a kápolna oldalon levő földet említi, amelynek egyik határa a
Kápolna Bérci út volt.2675 Az egyházi épület feltehetően ekkor még megvolt, hiszen egy 1607 –
es évszámú harang volt a gyüleke zet tulajdonában.2676
4. A régi templom a 18. századra elpusztult. 1789 -ben a korábbi harangot a Deák
család kertjében találjuk egy cserefaágason.2677
A gyülekezet csupán 1801 -ben tudta elkezdeni új templomának építését, amelyet 1806 -ban
fejeztek be.2678
5. A tel epülés korábbi egyházi épülete nem tűnik fel egyik katonai térképen sem.
6. A településen a Kápolna oldala helynév még napjainkban is él. Tibád Levente
helynévgyűjtésében a kápolnára vonatkozóan azt jegyzi meg, hogy egy helyi lakos, amikor az

2667 SZABÓ 2005, 98.
2668SZABÓ 2005, 100.
2669ORBÁN, 1868, 152.
2670SzOkl VIII. 98.
2671SzOkl II. 209.
2672 ORBÁN 1868, 111.
2673 BENKŐ 1992, 101.
2674SzOkl ú.s. II. 40.
2675 SZABÓ 2005, 101.
2676 KUPL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89, 681.
2677 KUPL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89, 681.
2678 SZABÓ 1981, 165.

348
új házához való követ hozatott arról a részről, akkor egy nagy kövön írás volt, amelyet nem
tudtak megfejteni.2679
A Kápolna oldalt Benkő Elek a településtől dél, délkeletre lokalizálta, a temetődombra.
Terepbejárásai során a sírok agyagos földjében épületnyomokat nem é szlelt. Terepbejárásunk
során mi sem találtunk épületre utaló bizonyítékokat.
8. Annak ellenére, hogy a terepbejárások során nem sikerült megtalálnunk az épület
nyomait, mégis kijelenthető, hogy a 16. század végén a kis falu az egyházi élet színvonalának
növelése érdekében a falu szélében levő dombra egy filiáslis kápolnát építtetett. Ebben
feltehetően közre játszhatott az a nemesi család, amelynek az udvarházát a falu belterületén
azonosították.

IX.2.17.1. Oroszhegy , (Dealu), Kápolnamező
2. Lásd a telep ülés középkori templomáról írott szócikket.
3. 1592 -ben egy peres ügyiratban, amely Oroszhegy és Fancsal között zajlott a Nyulád
nevű erdős terület birtoklásáért, a felvonultatott 167 tanú közül sokan a Kápolna mezeje,
Kápolna ösvénye és Kápolna helynevek et említik .2680 1612 -ben szintén egy pereskedés során
a Kápolna mezejét említik2681, akárcsak 1641 -ben.2682
A kápolnát feltehetően már a 17. század elején nem használták , ugyanis a falu
elhagyta régi vallását és a település reformátussá lett. 1583 -ban Öeszi András kiűzi a
templomból a híveket és erőszakkal foglalja el azt a református felekezet számára2683.
Anyaegyháza ezekben az időkben Szentkirály volt.2684 1606 -ban a település diafalvi részén
lakott Oroszhegyi Péter, aki korábban Máréfalván volt lelkész.2685 Ez évben az udvarhelyen
tartott egyházi zsinaton mind az oroszhegyiek, mind a szentkirályiak bepanaszolták
Oroszhegyit, hogy nem látja el tisztességesen teendőit. A zsinat meghagyása szerint egyik
vasárnap Szentkirályon, másik vasárnap Oroszhegyen tartson istentisztel etet.2686 Nem sokkal
később a jobb állás reményében Zetelaka lelkésze lett, helyébe Szentgyörgy Dávid került,
akivel a hívek nem voltak megelégedve, így elűzték a faluból és visszatértek korábbi
hitükre.2687 1638 -ban az időközben szintén áttért Szentkirály leány egyházaként szerepel
Fekete István licenciátus vezetésével.2688
4. A kápolna, amennyiben fel is hagyták nem pusztult el, így amikor 1723 -ban Kary
Miklós esperes „ újjáépíttette ‖ lényegében csak tatarozatnia kellett az épületet. A kápolna
környezetében áldozóc sütörtökön híres búcsú alakult ki, amelyre a szomszédos katolikus
falvak hívei sereglettek. A kápolnára vonatkozóan 1783 -ból rendelkezünk egy részletesebb
egyházlátogatás során keletkezett leírással, amely szerint az oroszhegyi erdőben 1723 -ban a
főesperes által épített kő kápolnában nincsen sem oltár, sem szószék, sem más felszerelés.
Egy kis harangja van csupán2689.
Az egyházi hagyomány szerint a búcsújárásnak a kápolna környezetében történt italozások és
verekedések vetettek véget. Az egyik nagyobb ügyre, a mely során kivizsgálás is készült 1763 –
ből származik, amelyben összesen 37 tanút hallgattak ki2690.

2679 TIBÁD 1979, 109.
2680SzOkl ú.s. II. 83, 86, 90, –94.
2681RNLK. 15. II. 5. 46.
2682SZABÓ 2005, 147.
2683DÁVID 1981, 236.
2684VESZELY 1860. 340.
2685MIHÁLY 2012, 46 –47.
2686GYFSZGyL 679. Közigazgatási iratok.
2687MIHÁLY1996, 48.
2688VESZELY 1860, 252.
2689MIHÁLY 1996, 7 –8.
2690 KOVÁCS -MIHÁLY 2010, 103 –104.

349
A hasonló események megakadályozására 1783 -ban Batthyani Ignátz püspök a kápolnát
betiltatta és felhagyatta.2691 Az intézkedések betartását a püspök személyesen e llenőrizte.2692
A kápolna betiltásának hátterében véleményünk szerint nem csak a botrányos
események játszhattak szerepet, hanem inkább II. József egyházi rendeletei. 1782 -ben hirdette
ki azt a rendeletét, amelyben felszámolta a nem közszolgálati szerzetesek et és remeteségeket,
ugyanakkor betiltatta a zarándoklatokat, búcsújáró helyeket is.2693 A rendeletet az erdélyi
Guberniumhoz is leküldték. Hasonló sorsra jutott a szintén híres dobói kápolna is, amelyet a
rendeletet követően hagytak fel.
5. A kápolna szerep el az első osztrák katonai felmérésen, ahol a településtől
északkeletre egy tisztáson ábrázolják ( 267. kép ).
6. A kápolnáról Pesty Frigyes adatgyűjtése is megemlékezik, amelyben az
áldozócsütörtöki búcsúról, a kápolna 18. századi használatáról és pusztulá sáról számol be.2694
A Pesty adataival megegyező leírást találunk Orbán Balázsnál is, aki szintén úgy tudta, hogy a
kápolnát a botrányos verekedések miatt záratták be.2695
A katonai felmérés, a bőséges forrásanyag, valamint a helyi hagyomány alapján a
kápolna r omjai könnyen azonosíthatóak voltak. Annál is inkább, mivel annak déli oldalán egy
1986 -ban állított méretes kereszt jelezte a hajdani épület emlékét.
Az épület nyomait korábban főként Téglás Gábor félreértelmezésének köszönhetően római
őrtoronynak tulajdo nították2696, így vonult be a szakirodalomba. Téglás kör alakúnak vélte az
épületet, amelyet nyolc méter átmérőjűnek határozott meg.2697A tévedést a későbbiekben sem
javították, így a Hargita Megye régészeti repertóriumában is római emlékként szerepel.2698
7. Az o roszhegyi kápolnát a római emlékek sorából már az 1968 -as feltárást követően
törölni kellet volna. Ekkor a Ferenczi testvérek az épület közepébe egy 4×2 méteres szelvény
nyitottak. Ebben kőfaragványokat, zsindelyszeget, valamint 15 –18. századi mázatlan és mázas
edénytöredékeket hoztak felszínre. Mivel az ásatás szelvénye nem ment el a falakig, az
oltáralapozás vonalát elérve az épületet tévesen egyenes záródásúnak gondolták . Ugyanakkor
egy másik téves értelmezés szerint, abból kiindulva, hogy nem volt elégs éges kő a helyszínen
az épületet fából épültként határozták meg. A másik indok, amellyel ezt alátámasztották az a
nagy mennyiségű szén volt, amelyet a munkálatok során találtak. Ezek alapján úgy gondolták,
hogy az épület tűzvészben pusztulhatott el2699.
Az á satást követően a kutatási szelvényüket nem tömték vissza, így azon a bozót
felkapott, a mély gödör részbe pedig szemét halmozódott fel ( 268. kép ).
2015 -ben mivel a helyi önkormányzat turisztikailag szerette volna értékesíteni a
helyszínt egy takarítási m unkálatokkal egybekötött régészeti feltárást kezdeményeztünk.
Ezzel kapcsolatosan többszöri alkalommal végeztünk terepszemlét, amelyek során egészen jól
kivehetőek voltak az épület alapfalai, azonban ezeknek a környezetét sűrű bozót borította. A
bozótot ki takarítva az épületet két 5×8 -as szelvénybe illesztve kutattuk, amelyben, min d az
épület külső, mind a belső rétegződését megvizsgálhattuk2700.
Először is a korábbi ásatás során fellazított földes, omladékos törmeléket távolítottuk el ( 275.
kép). Az épület al apfalai egy sokszögzáródású, támpillér nélküli 5,6 méteres belvilágú, 3,8 m
szélességű épületet hoztak felszínre. A kápolnának helyenként 40 –50 cm magas felmenő falai

2691GYFSZGyL 679 . 1783 –1863, 56.
2692 BÁRTH 1996, 73 –74.
2693 VELLADICS 2001, 9 –42.
2694BÁRTH 1996, 73 –74.
2695 ORBÁN, 1868, 104.
2696 TÁGLÁS 1895, 9, 39.
2697 TÁGLÁS 1895, 9, 39.
2698 CAVRUC 2000, 123.
2699 FERENCZI – FERENCZI 1978, 97 –98.
2700 Az ásatásokat Nyárádi Zsolt vezette, anyaga jelenleg f eldolgozás alatt van.

350
voltak, amelyek 0,7 –0,75 m szélességgel bírtak. Az épületet kavicsos, sárgás színű gyengé bb
habarcsból készítették, amelybe nem raktak túl sok meszet. A fal alapozása 70 –80 cm
mélységben mélyedt bele az altalajba. A jól megalapozott épületen sehol sem figyeltünk meg
repedéseket.
Az épület szentélyének középső részén, a keleti oldalon a falnak nekirakva egy oltár
alapozását bontottuk ki ( 270. kép ). A habarcsa megegyező volt a kápolna faláéval. A csupán
két kősorból álló alapozás téglalap alakú volt, külső része szabályos, belső fele szabálytalan.
A közepén nem volt kőfal, ezt a részt agyaggal tö ltötték ki. Az oltár 140×90 cm alapterületű
volt.
Az épület északnyugati sarkánál egy, az oltárhoz hasonló alapozást bontottunk ki.
Ennek a belső része is agyaggal volt feltöltve. A habarcs a már említett falakhoz hasonlatos.
Ezt az alapozást egy kis hara nglábnak gondoltuk ( 271. kép ). Az építéssel egyidős, amelyet
nemcsak a habarcs hasonlósága támaszt alá, hanem, hogy elegendő hely legyen a
megépítésére a tervekben a bejáratot délebbre tolták, így az nem a templom tengelyébe került
(274. kép ).
Az épületnek egyetlen kőből épített fázisát azonosítottuk, amelynek az építési szintjéből és a
habarcsos, letaposott járószintjéből 15 –16. századi edénytöredékek, zsindelyszegek kerültek
felszínre. Az omladékból osztórács nélküli, kisméretű ablakok kerettöredékeit is megtaláltuk,
amelyek minden bizonnyal csúcsívesek voltak.
A kápolna keltezéséhez azok a faragványtöredékek is hozzájárulnak, amelyek a munkálatok
során előkerültek. Ezek egy szemöldökgyámos ajtókeret részei voltak, amelynek pálcatagjai
voltak. A faragvány a 15–16. század fordulójára keltezi az épületet ( 273. kép ).
A bejárat 1,2 –1,3 m széles volt, amelyet az ásatás során azonosítottunk. Küszöbkő nem került
elő.
A 18. századi használat során az épületet újravakolták és fehérre meszelték. Az egyszer
meszelt va kolatrétegek a falon, de az omladékrétegben is felszínre kerültek. Az
épületbelsőben 1,2 –1,4 m távolságra egymástól a deszkapadló gerendáinak alapozását
bontottuk ki. A korábbi járószintbe belemélyülő részbe köveket helyeztek. Ezeknek a
környezetéből zöldm ázas edénytöredékek kerültek felszínre.
Az épületet a források szerint a 18. század végén elbontották, utána nem került többé
használatba.
A munkálatok során az altalaj fölött több helyen is nagyobb mennyiségben kerültek
elő faszénmaradványok, ugyanakkor paticsrögök et is találtunk . Az 1968 -as ásatás során is
jelentősebb mennyiségű szenet észleltek. Ugyanakkor a munkálatok során olyan korábbi
edénytöredékek is előkerültek, amelyek a 14. századra voltak keltezhetőek. Ezek barna,
pirosasbarna, gyorskorongon k észült, szemcsés homokkal, apró kavicsszemcsékkel
soványított töredékek voltak, amelyek megelőzik a kőépületet.
Annak ellenére, hogy konkrét nyomokat nem találtunk, az említett leletek arra
következtetnek, hogy a kőépület előtt egy fából épített fázis is l ehetett a helyszínen már a 14.
században.
8. A bőséges levéltári forrásokat kiegészítette egy régészeti feltárás, amely során a
teljes kápolna napvilágra került ( 269. kép ). Alaprajza meglepő hasonlóságot mutat a dobói
kápolnáéval, ugyanakkor abba a diadal ív nélküli, egyszerű épületek sorába illeszkedik bele,
amelyek a 15 –16. századra keltezhetőek ( 272. kép ). Az ásatások során talált korábbi leletek, a
faszén és a patics pedig arra utalnak, hogy a kőépületet egy fából épített kápolna előzhetett
meg.

351
IX.2.18.1. Parajd , Kápolnamező
3. A falu külső határában található épületről 1623 -ban értesülünk először, magáról az
épületről egy 17. század végi forrás tájékoztat, amelynek értelmében a Kápolna mező
nevezetű területen egy kápolna volt építve.2701
A helynév fe lbukkan 1715 -ben is, amikor a református egyház egyik szénafüvét írják le.
Egyik részről a Juhod vize határolja, másik felöl a Sófalvi rész2702. A földet Szabó Ferenc
adományozta az egyháznak. Ez a terület bukkan fel 1779 -ben is a parajdi egyházközség
birtoka inak összeírásakor.2703
4. Orbán Balázs leírásában a Kápolnamezőn egy 20 lépés hosszú, 12 lépés széles
épületről értesülhetünk, amelynek félköríves szentélye lett volna2704.
5. Az első katonai felmérésen Parajdtól északkeleti irányban, légvonalban kb. 5
kilomé terre a Kápolnamező helynév szerepelt ( 277. kép ). Ez a harmadik katonai térképen is
megjelenik.
6. A helynévanyag, valamint a katonai térképek adatai alapján Sófalvi András próbálta
meg felkutatni és pontosan azonosítani az épület nyomait. A többszöri ter epbejárásoknak
köszönhetően 2000 tavaszán a két Juhod összefolyása fölött levő úttól kb. 150 méterre egy kis
tó közelében sikerült azonosítani az épületet. Egy 15×20 méter kiterjedésű, mesterséges
teraszon fekvő területen kőhalmaz állt ( 276. kép ). Az alapf alak szerkezete belső tagoltságot
mutat, de pontosan nem kivehető annak formája. Az andezit tömbök mellett tégladarabokat is
sikerült találni. Ezeken kívül korongolt, Árpád -kori perem – és oldaltöredéket, egy töredékes
vaskapcsot és pár koraújkori edénytöre déket is sikerült a terepbejárás során találni2705.
8. A kápolnáról régészeti feltárások hiányában nem tudunk több adatot szolgálni.
Feltehetően a parajdi külső határba még a reformáció előtt építették az épületet. A szegényes
forrásanyag sem visz közelebb a z épület történetének tisztázásában.

IX.2.19.1. Székelyderzs , (Dârjiu ), Kápolna
2. Lásd a faluról írott korábbi szócikket.
3. A többi kápolnához hasonlóan ez az épület is csupán a helynévanyagban maradt
fent. 1723 -ban a Kápolna nevezetű hely szomszédság ában patakot említenek2706. 1792 -ben
egy másik forrás a Muzsna felé fordulóban nevezi meg a kápolna hídját2707.
4. Orbán Balázs szerint a Pénzes határrészben volt a falu korábbi része2708. A
hagyomány alapját az képezte, hogy a völgyből, amely gyakorlatilag párhuz amos a falu
völgyével, szántáskor edénytöredékek és mindenféle tárgyak kerültek felszínre. Mivel a
hagyomány erre a részre helyezte a korábbi falut, annak kápolnáját is tudni vélte egy csonka
gúla alakú földhányás formájában.2709
A korábbi régészeti szakirod alom a völgyből egy római villa rusticát idéz. 2015
márciusában folytatott terepbejárásaim során, a helyszínen a két kis patak által szabdalt
területen népvándorláskori vizigót edények töredékei kerültek begyűjtésre. A három
elkülönülő helyszínen gyűjtött leletek között volt patics és tapasztás nyom is. Értelemszerűen
kápolna nyoma ezen a részen nem mutatkozott.
A helybeliektől információt gyűjtve kiderült, hogy a falu Kányád felőli részét, az út
belső oldalán Kápolnának hívják. Az egész völgyet bejárva vé gül a faluba befolyó Lok patak

2701 SÓFALVI 2005, 125.
2702UREL 1715, 146.
2703UREL 1779, 65.
2704ORBÁN, 1868, 139.
2705 SÓFALVI 2005, 125 –126.
2706SZABÓ 2005, 170.
2707SZABÓ 2005, 170.
2708ORBÁN 1868, 178 –181.
2709BENCZE 2005, 5.

352
jobb oldalán egy kisebb domb aljában, a szántóban habarcsos kövek, habarcsrögök, középkori
kerámia, téglatöredékek kerültek elő egy 100 méteres foltban, a szántás által szétterítve ( 278.
kép). A helyszín a patakot átszelő út mellett van, attól jobbra. A terület a falutól kb. 200 –300
méterre fekszik. A terület megfelel a 18. századi forrás leírásának, amely a kápolna hídját
említette ( 279. kép ).
8. A helynév alapján sikerült egy újabb reformáció előtti középkori kápolna pontos
lokalizálása. Ezt követően további adatokat a majdani régészeti ásatásoktól lehet remélni. A
kápolna építésében feltevésünk szerint aktív része lehetett a faluban lakó és birtokos Petki
családnak.

IX.2.20.1. Székelyudvarhely , (Odorheiu Secuiesc), Szent A nna kápolna
2. lásd a településről írott korábbi szócikkeket.
3. A piactér központi részére valamikor a középkor folyamán egy kápolnát építettek,
amelyet Szent Anna tiszteletére szenteltek fel.2710 A kis kápolna a korábbi egységes teret két
részre tagolta, amely megosztás a későbbiekben még inkább megerősödött. Így alakult ki a
mezőváros korábbi piactérének keleti feléből a forrásokban, a későbbiekben szereplő Felső,
míg a nyugati részéből az Alsó -piactér elnevezés.
A középkori piactérre felépített kis káp olnáról kevés adattal rendelkezünk. Középkori
voltát is csupán az bizonyítja, hogy a reformációt követő felekezeti viták idejében már romos
épületként jelenik meg. A 17. század eleji templomviták során a templomukat elvesztő
katolikusok a korábbi kápolnáju k helyére, az alapjaiból szerettek volna új épületet emelni, de
ezt egy fejedelmi rendelet határozottan megtiltotta2711. Ezt követően az udvarhelyi katolikusok
Bethlenfalvára voltak kénytelenek misére járni.
A lehetetlen állapotokat 1633 -ban számolták fel. Ek kor a fejedelmi bizottság a felekezeti viták
lezárására tett törekvései során bezáratta a középkori templomot, annak újranyitásának
feltételéül szabva meg, hogy a két felekezet közösen új templomot építsen2712. A
reformátusok új templomát a piactéren, a koráb bi kápolna szomszédságában építették fel. Az,
hogy nem a középkori épület romjaira húzták fel az új templomot a 18. századi források
erősítik meg, amelyekben még pontosan megemlékeztek a korábbi romokról. A
visszaemlékezés szerint a kápolnát a 16. századba n építették, amely az idők mostohasága
(reformáció) elpusztult. Az épület az újonnan épített református templom cintermétől
nyugatra helyezkedett el.2713
4. 1755 -ben a régens a fent említett helyről egy nagy követ akart elvitetni, de a városi
bíró azt nem en gedélyezte, azzal az indoklással, hogy ott a régi kápolna volt2714. 1777 -ben a
katolikusok kérését utasították el, amikor a kápolnának a helyére egy keresztet, avagy egy
szentnek a képét kőoszlopra akarták helyezni2715.
Amikor 1781 -ben a reformátusok a régi temp lom helyére újat építettek, akkor egy királyi
bizottság csak azzal a feltétellel engedélyezte a bővítést, hogyha az nem terjed túl az akkori
kerítésén.2716 Ezek alapján, a kápolna szabadon maradt, a templom épülete nem fedte el.
A Szent Anna kápolnáról Orbán Balázs is megemlékezett.2717
8. A középkori kápolna alapfalai minden bizonnyal a mai parkosított területen, avagy
az útburkolat alatt keresendőek, pontos lokalizálása mindezidáig nem történt meg ( 293. kép ).

2710DÁVID 1981, 321.
2711Székelyudvarhelyi Plébánia iratai 696/b, 1. doboz. A székelyudvarhelyi katolikusokra vonatkozó oklevelek
másolatai. 1624 -es oklevél.
2712SzOkl VI. 109 –112.
2713 ZAYZON 1893, 30.
2714DÁVID 1981, 321.
2715ZAYZON 1893, 30.
2716DÁVID 1981, 321.
2717ORBÁN 1868, 50, 52.

353
IX.2.21.1. Székelyszáldobos , Kápolnára menőben
2. Az 1676 -os ötven dénáros adó befizetésekor a faluban a Petri család volt a fő
birtokos, akik közül Daniel hat, míg János két jobbágyporta után adózott. Mellettük a fejedelem
két porta után fizetett.2718 1614 -ben hat lófőt jegyeztek a faluból2719. A Petri család a
későbbiekben a templom fő patrónusa lett, hiszen Daniel István felesége Petri Polixéna
segítségével újították fel a száldobosi templomot.2720
3. Az anyaegyház mellett egy másik középkori épületről a legelső forrásunk 1627 -ből
való, amikor a kápolnán alól v aló nyílföldet említik2721. 1675 -ben a száldobosi alsó határban a
kápolnára menő helyet említik2722.
6. A kápolnának a téves azonosításként kell kezelnünk a székelyszáldobosi református
templomtól nem messze az 1950 -es években a szárazság miatt a fűben Székely Zoltán
múzeumigazgató észlelését, amelyet egy körtemplom nyomaival azonosított. Az
eredményeket Dávid László is átvette. A területen végeztetett geofizikai kutatások azonban
ennek a létét nem támasztották alá.2723
A jelenkori helynévanyagban még mindig megta lálható a Kápolnára menő kaszáló
helynév. Ezen a nyomon elindulva Sófalvi Andrással kerestük fel a helyszínt. Az Olasztelek
és Vargyas közötti 131 -es megyei útról leágazva található földút, amely párhuzamos a
Száldobosba tartó úttal. A földúton haladva egy laposabb dombélet érünk el a főúttól kb. 300
méterre. A felfele tartó út Vargyas felőli oldalán a szántóban egy fehéres, habarcsos foltot
észleltünk a szántásban. Az eke által széthordott törmelékben tégla és habarcsos omladék
jelezte a középkori kápolna helyszínét ( 280. kép ).
8. A katolikus időkben épített határbeli kápolna a reformációt követően elpusztult.
Emléke a helynévanyagban maradt fent, ennek köszönhetően sikerült lokalizálnunk a néhai
épület helyszínét.

IX.2.22.1.Városfalva , (Orășeni), Kápolna oldal
2. 1576 -ban az ötven dénáros adó összeírásakor a legnagyobb birtokos Kornis Farkas
volt, aki 14 jobbágyporta után adózott.2724 Az 1614 -es összeíráskor a faluban csak kilenc lófőt
számoltak össze.2725
4. Pesty Frigyes helynévgyűjtése során Városfalváról i s kapott adatokat egy
kápolnáról. Ez szerint az épület a protestáns vallás bejövetele előtt, a 16. században épült,
ennek a hagyományaként maradt fent a Kápolnatető helynév2726.
Orbán Balázs szerint ezen a helyen a néhai Tankófalve templomának nyomai találhat óak a
dályai patak torkolata előtti dombtetőn. Szerinte a későbbiekben erre a helyszínre temetkeztek
a faluban megsokasodó románok2727. A 19. század közepén a faluban 21 román lakost
jegyeztek. A rákövetkező népszámlálások már nem találtak román anyanyelvűeke t a
faluban.2728
6. Az udvarhelyszéki emlékanyagban egy érdekes színfoltot jelent a Városfalva
határában található Székelység -helye nevezetű halom. Ide a népi emlékezet szerint az 1519 –
ben kitört székely felkelés 1520 -ban Homoróddaróc és Szentpál között leza jlott csatájában

2718SzOkl ú.s. IV. 41.
2719SzOkl ú.s. IV. 296.
2720DÁVID 1 981, 294.
2721 FEHÉR 2014, 364.
2722JANITSEK 1978, 221.
2723 SÓFALVI 2012 \1, 17.
2724SzOkl ú.s. IV. 39
2725SzOkl ú.s. IV. 300.
2726PFHngy 2013, 217.
2727 ORBÁN 1868, 169 –170.
2728 VARGA 1998, 205.

354
elhunytakat temették. A fellázadt székelyek Szapolyai János seregével ütköztek meg és
maradtak alul, a csatában mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett. A vajda az elfogott
székely vezetőket lefejeztette és vagyonukat is elkoboztatta.2729 Az említett halomnál már
korábban kerültek elő emberi maradványok. Ugyanakkor az említett helyszíntől északkeleti
irányban egy Kápolnáról is megemlékezik a hagyomány. Ennek nyomait a terepbejárás során
sikerült megtalálnunk.
7. A helynév alapján 2015 -ben k ezdtük el keresni az elpusztult kápolnát. A Székelység
helye, amely a 133. számú megyei úthoz közel található, (282. kép ) a Dályai patak
torkolatánál nem bizonyult a 2016 -os feltárások során tömegsírnak. A kápoln a feltételezhető
nyomait a halomtól északra, kb. 150 méterre egy domb élen találtuk meg. A szántott területen
nagy, széles foltban széthordva habarcsos köveket, valamint tetőcserépdarabokat gyűjtöttünk
(281. kép ).
8. Az Árpád -korban a Szentpéter és Városfalva között, a Homoród magasabb teraszán
beazonosított, a forrásokban nem szereplő Tankófalva és az említett kápolna között nem
gondoljuk, hogy összefüggés lenne. Mint, ahogyan nincs kapcsolat a városfalvi
leányegyházzal sem.

IX.3. Újkori kápolnák
A 18. századi katolikus restaurációval több kápo lna is épült. A felekezet megerősödése
a falvak határába új épületek emelését eredményezte, ugyanakkor a filiákban is épültek
kápolnák. Ezek nagyobb része fából készülhetett , így azokat az emlékeket a fatemplomok
fejezetben tárgyaltuk. Azo n emlékek kerülte k ebbe a kategóriába, amikor nincsen konkrét
adatunk arról, hogy faépület lett volna, ugyanakkor a kápolna a későbbiekben nem alakult át
plébániatemplommá.
Egyetlen esetünk van Korondon, ahol a többségi unitárius faluban a megmaradt katolikusok a
17. század közepén egy kis kápolnát emeltek. Egy másik fejedelemségkori kápolna
feltehetően Lövétén volt. Az épület köré fokozatosan a falu egyik temetője alakult ki.
A katolikusok mellett ritka esetben más felekezetek nemesi családjai is építettek kápolnát. A
neme si udvarokban levő kápolna divatos volt a 18. században, így a katolikus
Szentbenedeken a Kornis Gáspár a kastélyában hozott létre kápolnát.2730 Szentdemeteren a
katolikus birtokos család és a falu katolikusai a kastélyban létesített kápolnát használ ták2731.
Fiatfalván a református Nemes család kastélyában egy udvari templomot említenek a
források.2732
Ha alaposabban szemügyre vesszük az erdélyi kastélyokat, akkor azt láthatjuk, hogy a
fejedelemség korában többnek is volt kápolnája. Így 1657 -ben a leltár Szurdokon a z istállók
mellett egy lepusztult kápolnát említ2733 Alvincen a palotában oltárnak is volt helye kiképezve
a kápolna boltjában.2734 Baranyicskán a szőlőskert és a majorház felől a marton volt egy kőből
épített kápolna, a fedele zsindelyes volt és rossz állapotba n volt 1757 -ben. A kápolnát Jósika
Gábor építtette. a 17. század második felében.2735 A bethleni kastélynak 1623 -ban Szent
Farkas tiszteletére volt szentelve a vár kápolnája.2736
Udvarhelyszéken egyetlen olyan protestáns kápolnát találunk, amelynek nem volt korá bban
előzménye. Ezt Ugron Pál építtette a 17. század első felében Ábránfalva és Szentlászló
határában.

2729FERENCZI 2002, 19 –23.
2730MetTrans 165.
2731BENCZÉDI 1878, 35.
2732BENKŐ 1992, 188.
2733B. NA GY 1973, 125.
2734B. NAGY 1973, 269.
2735B. NAGY 1973, 344.
2736B. NAGY 1973, 365.

355
IX.3.1.1.Ábránfalva , (Obrănești) kápolna
2. A faluból származik Udvarhelyszék egyik legfontosabb családja, az Ugron. A
családot legkorábban 1398 -ban eml ítik. Az abrámfalvi ágat a 16. századtól tudjuk követni.
Ekkor László volt a családfő, neki a fia volt Kelemen, akinek a felesége Jakabfi Erzsébet.
Fiuk volt Mihály, neki a felesége Miklósfalvi Ágnes. Fia Tamás János Zsigmond ellen
harcolt. Neki a felesége volt Petki Kata, akitől három gyereke közül egyetlen volt fiú Pál. Ő
1609 -ben Udvarhelyszék királybírája volt, 1614 -ben őt jegyzik primorként a faluból 1641 -ig
viselte a főkirálybírói tisztséget. Neki a fia István volt.2737
3. A faluban a 19. század elején megszaporodtak a katolikusok 1830 -ban 67 személyt
írtak össze.2738 1850 -ben 48, a század folyamán végig 50 körüli a lélekszám.2739
A kis gyülekezet kápolnát épített magának a század első felében. Ezt a kápolnát említi az
1830 -as egyházi sematizmus.2740
5. Érdekes módon az épület nem tűnik fel az első katonai felmérésen, és a későbbi
térképeken sem.
8. A katolikus kápolnára az egyházi sematizmuson kívül nem rendelkezünk más
forrással. A reformátusok 1818 -ban építettek maguknak templomot. A katolikus kápolnával a
későbbiekben sem találkozunk.

IX.3.2.1. Korond -Árcsó (Korund), kápolna
2. Korond határában, a falutól északra, mintegy két kilométerrel a 18. század második
felében a Toldalagi család építi ki a birtokát, amelyet Árcsónak neveztek el. Toldalagi Ferenc
a 19. század közepére a Korondi fürdő vezetését is a kezében tartotta2741.
3. A firtosi szerzetesek az 1780 -as évektől kezdve fokozatosan beköltöztek
Árcsóra.2742 Itt a Toldalagi kúriában kaptak menedéket. 1864 -ben Pesty Frigyes
adatgyűjtésekor a jegyző az írja, h ogy a kúria végében volt egy kis kápolna, amelyet már nem
használtak.2743
5. Árcsó az első katonai térképen nem szerepel, a másodikon viszont már igen. A
térképen több épület is ábrázolva volt, a kápolna nincsen külön feltüntetve.
8. Feltehetően egy kis ép ületről volt szó, amit rögtönzésképpen alakítottak ki a
szerzetesek odakerülésekor. A szerzetesek ezt követően Etédre telepedtek át, Árcsót
elhagyták.

IX.3.3.1. Firtos , Keresztelő Szent János kápolna
3. Adataink szerint ez a firtosi harmadik és egyben le gkésőbbi kápolna, amely a
közelben működő kolostorral kapcsolatosan épült.
A forrásokkal is adatolt történet szerint 1725 -ben Atyhai István gyergyói esperes a tetőn
Keresztelő Szent János tiszteletére egy kápolnát építtetett.2744
Az egyházi adatok szerint a kápolnát a jezsuiták felhagyták2745, amelyet 1735 -ben a minoriták
vettek birtokukba, akiket 1729 -ben említenek2746.

2737PÁLMAY 1900, 247.
2738 SCHEM 1830, 165.
2739 VARGA 1998, 298.
2740SCHEM 1830, 165.
2741 ZEPECZANER 2009, 36 –45.
2742PFHngy 2013, 30.
2743PFHngy 2013, 30.
2744SCHEM 1882, 177
2745BOROS 1927, 21.
2746Feltétel ezhető, hogy a kolostoralapítási kísérlet első hulláma Kelemen Didák rendtartományi főnök
vezetésével történik, ugyanis 1724 -ben Besztercén, 1725 -ben Kolozsváron és 1727 -ben Nagyenyeden telepedtek

356
4. A Kápolnáról és az abban tartott híres búcsúkról Orbán Balázs is megemlékezik2747,
Pesty Frigyes adatgyűjtésekor Betegh Imre Atyhai plébános a ká polna építését szintén Atyhai
István nevéhez kötötte.2748
5. A kápolna szerepel az első katonai felmérésen, a körülötte levő szerzetesi
épületekkel együtt. A későbbi térképeken már nem jelenik meg, hiszen időközben elpusztult.
6. A Firtosi vár bejáratától n yugatra található a kápolna. Az épületből csupán az
omladékkal borított felszín alatti részek maradtak meg. Orbán Balázs a vár alaprajzán
feltüntette a teljes épületet. Ezzel szemben napjainkban már csak egy nyújtott félkörívesen
záródó épület körvonalai v ehetőek ki.2749
Orbán az épületet a többi kápolnával együtt szintén a 13. századra keltezte2750. Keltezését
Ferenczi Sándor nem fogadta el, szerinte nem az alaprajzi forma a perdöntő, hanem az
egyházi hagyomány, amely szerint az épület a 18. század elején épült.
Ferenczi Sándor 1933 nyarán szintén felmérte a kápolnát, a mért adatai lényegesen eltérnek az
Orbánétól.
Az objektumot Sófalvi András is többször felkereste. A kápolnát hasított
andezittömböket szürkésbarna, kavicsos, meszes, földes kötőanyagba rakták. A z épület
mérhető hossza 4,50 m, szélessége 2,80 m. A kápolna környezetében faragott kövek nem
kerültek elő, csupán téglatöredékek2751.
8. A kápolna területén nem volt régészeti kutatás. Keltezését az egyházi adatok mellett
tájolása is alátámasztani látszik, hiszen a félkörívesnek mutató szentélye nem keleten, hanem
nyugaton található. Az épület felhagyása összefügg a kolostor felszámolásával. Ez
véleményünk szerint II. József rendeletével kapcsolatos, amikor 1782 után a remeteséget és a
nem közhasznú szerzete sségeket felszámolta.2752

IX.3.4. Homoródszentlászló , (Vasileni), temető
2. A kápolna építése szoros kapcsolatban állt a szomszédos faluban, Ábránfalván
birtokos Ugron családdal. 1567 -ben Ugron Tamásnak Szentlászlón is voltak birtokai.2753
A 17. század elején felbukkanó Ugron Pál fejedelmi főasztalnok, portai követ és
Udvarhelyszék főkirálybírája volt2754.
3. 1715 -ben a református egyházi bírtok összeírásban az ábránfalvi határ részen levő
temetőt említik. Ezen a részen egy szántóföldet írnak le, amelynek egyik s zéle az Ugron Pál
úr kápolnájának kertjénél, a másik Forró János telkével találkozik2755.
Az 1641 -ig főkirálybírói tisztséget viselő Ugron Pál kápolnájaként említett épülettel az Ugron
családi levéltár átnézésekor nem találkoztunk. Írott forrással a későbbiek ből sem
rendelkezünk. A helyi hagyomány szerint a kápolna mellett álló fa haranglábon (innen a
Haranglábhegy elnevezés) szolgált egy Ugron Pál által adományozott 1616 -os évszámú
harang2756. Ez az adat szintén alátámasztja, hogy Ugron volt az épület alapítója.

le. Ez az első kísérlet a protestáns környezetben nem járt sikerrel, ezért újból csak 1737 -ben próbálkoztak a
letelepedéssel.
2747ORBÁN 1868, 127.
2748PFHngy 2013, 33.
2749SÓFALVI 2005, 120 –121.
2750ORBÁN 1868, 128.
2751SÓFALVI 2005, 120 –121.
2752 FEHÉR 2014, 350.
2753SzOkl ú.s. IV. 38.
2754 BICSOK 2009, 24 –27.
2755UREL 1715, 42.
2756 Felirat: GENER. D. PAUL. UGRON DE ABRÁNFALVA SED. SICULICALIS UDVARHELI VICE
CAPITANEI ET JUDICIS REGI. IN HONOREM DEI OPT. MAX. 1616. Közli DÁVID 1981, 157.

357
4. A kápolnára Orbán Balázs leírásában is rátalálunk. Ő a Haranglábhegyet említi,
ahol Ábránfalvával közös torony és kápolna állott2757.
A Haranglábhegy és az azon található épület emléke Pesty Frigyes gyűjtésében is feltűnik. A
jegyző arra emlékezik vissz a, hogy onnan zúgtak a harangok, és hívták a népet a
templomba2758.
Az épület a helyi hagyomány szerint 1815 -ben pusztult el egy nagy viharban. Ekkor került be
az 1616 -ban Ugron Pál által adományozott harang is a fa haranglábról a faluba2759.
5. Az első katonai felmérésen a templomtól északkeletre, kb. 300 méterre egy kis
kápolnát jelenítenek meg ( 286. kép ). Az épület a későbbi felméréseken már nem szerepelt.
6. A kápolna felderítésére Sófalvi Andrással vállalkoztunk 2011 tavaszán. A katonai
térkép és az egyhá zi forrás szerint a temető közelében kellett lennie ( 287. kép ).
A reformátusok kis temetőjét bejárva épületre utaló nyomot nem találtunk. Feltehetően a sírok
gödrei teljesen elpusztították.

IX.3.5.1. Korond , (Corund), Kápolna
2. A faluban 1576 -ban a legn agyobb birtokos maga a fejedelem volt, aki kilenc
forintot fizetett 18 jobbágyportája után.2760 1614 -ben 15 lófőt jegyeztek a faluból, köztük
Sükei Ferencet, valamint Ravasz Jánosné árváját.2761
3. A faluban a középkori templomot a többségbe kerülő unitáriusok szerezték meg. A
templom nélkül maradt katolikusok a 17. század közepén építettek a maguk számára egy kis
kápolnát Pálfalvi Balázs pap idejében. A kápolnának való területet és a kis cintermet Sükei
Imre, Sükei Lukácsné és Ravasz István adták 1646 -ban ( 8. kép). A terület a középkori
templom szomszédságában volt, a haranglábbal szemben. Az adományért cserébe a fent
említett családok azt kérték, hogy haláluk után a kápolnába temessék őket2762.
Az új kápolnába, amelyet 1648 -ban fejeztek be Ferenczi György generáli s vikárius hat
forintot adott az építkezésre, valamint egy tíz fontos harangot, amelyet Brassóból hozatott2763.
A vikárius 1658 -ban egy negyed mázás harangot hozatott Lengyelországból, amelyet a
korondi kápolnának adományozott2764.
1702 -ben az egyházi vizitáció meghagyta, hogy a kápolna és a többi egyházi épületet javítsák
ki, amennyiben pünkösdig nem végeznek, 24 forintra büntetik őket2765.
A kápolnával legközelebb 1720 -ban találkozunk, amikor a katolikusok visszakapták régi
templomukat. Az unitáriusokkal való kieg yezéskor 1720 -ban Ravasz István házánál gyűltek
össze. Ekkor a kápolnában levő nagyobb harangot, amelyet Apor István adományozott a
katolikusoknak hagyják, míg a kisebbiket levették és az unitáriusoknak adták át2766.
A kápolna még 1831 -ben megvolt, hiszen a m egyeháza és a Kápolna melletti területet
említik.2767
Ezt követően nem bukkan fel többet az írott forrásokban, ami az időközbeni elpusztulását
jelenti.
5. Az első katonai térképen a református és az unitárius templomok között található a
település központjáb an (288. kép ). A későbbi térképeken már nem tűnik fel.

2757ORBÁN, 1868, 175.
2758PFHngy 2013, 122, 123, 132.
2759 DÁVID 1981, 157.
2760SzOkl ú.s. IV. 39.
2761SzOkl ú.s. IV. 332 .
2762RNLCs 52/152. 14 –15. Közli FORRÓ 2008, 39 –40.
2763 VESZELY 1880, 145.
2764GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 206.
2765GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 206.
2766KÉNOSI –UZONI, 2009, 453.
2767 JANITSEK –SZŐCS 2001, 26.

358
6. Amint azt már fentebb írtuk a kápolnahelyet az adományozók a haranglábbal
szemben, a templom közelében adták. Dávid László úgy véli, hogy az unitárius templom alatt
lehetnek annak a későközépkori k ápolnának a nyomai, amelyet a források említenek2768.
Dávid után Sófalvi András,2769 és kezdetben Kósa Béla is úgy vé lték, hogy az unitáriusok a
korábbi kápolnát kapták meg cserébe elveszített templomukért, amelyet 1719 -ben a többségbe
került katolikusok szerez tek vissza. Az unitáriusok templomán elvégzett falkutatás azonban
ezt megcáfolni látszott. Előkerült ugyanis az 1720 -as építési felirat a déli falon, valamint a
tetőzetből vett dendrokronológiai minták is hasonló építési időrendet jelöltek meg2770.
8. Vélemé nyem szerint a jelen ismeretek birtokában egyértelműen elvethető az on
elgondolás, amelynek értelmében Korondon két középkori egyházi épület található. A
kápolna helyének adományozási szerződése jelzi, hogy az csupán a 17. században jöhetett
létre. Ugyanakk or még fennállt az unitáriusok templomépítése után is. Ugyanakkor az
osztozkodáskor kiderült, hogy a templom mellett csupán a kápolna van. Az unitáriusok új
telket szereztek templomuk építéséhez2771, így annak semmiféle előzményével nem
számolhatunk. Az ellip tikus ívű késő gótikus ajtókeret, amely alapján Dávid az épületet
középkorinak gondolta a 18. század elején készült2772.
A fejedelemségkori kápolna, amelyet a katolikusok elvesztett templomuk helyett építettek
sajnos egy sűrűn beépített területre esik, így n em tanulmányozható. Ellenben az írásos
források a történetet jól elmesélik. A kápolnába feltehetően temetkeztek is, így az valamikor
egy jövőbeni építkezéskor szemet szúrhat.

IX.3.6.1. Lövéte , (Lueta), Lázfalu
2. Lásd a faluról írott korábbi szócikket
3. Az okleveles adatok tanulsága szerint Lövéte határában a Pokolláz nevű részen egy
elpusztult falut, Lázfalvát és kápolnáját kell keresnünk, amely mind Jánosfalvi Sándor István,
mind Orbán Balázs leírásában szerepel.2773 Orbán Balázs szerint „ a lövetei lázon feküdt
Lázfalva, melynek máig is fekhelyét Lázfalu mezőnek nevezik ‖.2774 Jánosfalvi útleírásaiban
arról emlékezett meg, hogy volt hajdanán egy Lázfalva, amelynek lakói a pestis miatt
nagyrészt kihaltak, a túlélők pedig elköltöztek. Ugyanakkor a beszámolójában arról is írt,
hogy a falu templomának harangja Lövétére került.2775
A kápolna emléke még élénken élt a helyiek emlékezetében, akik a Lázpataktól
északnyugatra a Fehérkút árkától északra levő helyet tudták a kápolna helyének.
6. Mihály Jánossal 2014 tavaszán elvégzett terepbejárásunk során az említett területen
egy 6×5 m alapterületű négyzetes felszín t észleltünk , amelyeknek a széleit odahordott kövek
jelezték ( 289. kép ). A területen régészeti leletanyagot nem találtunk, de könnyen elképzelhető,
hogy a szabál yos felszín egy fából épített kápolna szárazon összerakott kőalapozásának a
nyoma lehet. A kápolnának a meglétére írásos forrással nem rendelkezünk.
A kápolna helyétől 300 –350 méterre, délkeletre Orbán József tanyáján, ahol
napjainkban is egy épület áll, több paticsdarabot és őskori kézzel készített, szemcsés
homokkal, kaviccsal soványított edénytöredékeket találtunk. Ezek mellett előkerült egy 16 –
17. századi fazék aljának töredéke.

2768DÁVID 1981, 186 –187.
2769SÓFALVI 2005, 124.
2770KÓSA 20 11, 83 –84.
2771KÉNOSI –UZONI, 2009, 453.
2772KÉNOSI –UZONI, 2009, 455.
2773 MIHÁLY 1996, 12.
2774ORBÁN, 1868, 84.
2775 JÁNOSFALVI 2003, 119 –120.

359
8. A lövétei lázon az újkorban nyári szálláshelyek, tanyák alakultak ki. Feltehetően
ezeknek az ott lakó híveknek a lelki gondozására építhettek egy kis kápolnát, feltehetően
fából, de ez régészeti kutatások hiányában nem teljesen bizonyos.

IX.3.7.1. Lövéte , (Lueta), Szentlélek kápolna
2. Lásd a faluról írott korábbi szócikk et
3. Lövétén a 18. században a templom mellett egy kápolna is működött. Erre
vonatkozóan források a század közepétől jelentkeznek. 1753 -ban az egyházi vizitációban azt
említik meg, hogy a falu alsó felében van egy másik temetője a falunak, ahol a Szentlé lek
tiszteletére szentelt kápolna található.2776 Egy 1766 -os egyházlátogatás alkalmával szintén
említették2777. A források azt írják róla, hogy régi falai vannak ( valde antiquae ), valamint
képekkel felszerelt oltára is van.2778
Egy 1773 -as bejegyzésből az is kiderü l, hogy ha nem is nagy intenzitással, de ekkor a faluban
használnak egy másik temetőt is, amely a falu alsó felében volt és a Szentlélek kápolna körüli
területen alakult ki, amelyet a források coemeterio capella Sancto Spirito néven említenek.
1773 –1789 kö zött 33 elhunytat, főként gyerekeket temettek ide. 1789 után az anyakönyvek
halálozási adatai szerint már nem használják ezt a temetőt2779. Feltételezhető, hogy a 17 –18.
században is használták ezt a temetkezési helyet, de erre konkrét adatokat csak egy esetl eges
régészeti feltárások hozhatnak, mivel írásos említésünk erről nincsen.
4. A kápolna a 19. század elejére rossz állapotba került. Nem temetkeznek ekkor már a
közelében. 1813 -ban Fodor István plébános, mivel az pusztán és kihasználatlanul állt saját
költségén bekeríttette és használatba vette.2780
Az épületről az utolsó forrásunk 1817 -ből való, amikor azt jegyzik fel az összeíráskor, hogy a
falu alsó részén levő kápolna romos és elpusztult.2781
5. A kápolna épülete nincs feltüntetve az első katonai felmérése n, pedig akkor még
temetőként használták a környékét.
6. Mihály Jánossal, több alkalommal is próbáltuk lokalizálni a kőből épített kápolnát,
azonban fáradozásunkat nem koronázta siker. A legvalószínűbb helyszín értelemszerűen a
falu alsó, napjainkban is h asználatos temetője. A síroktól sűrűn szabdalt területen azonban
épületnyomokat, omladékot nem észleltünk. Egy másik potenciális helyszín volt a település
északkeleti sarka, ahol a helyi lakosok elmesélése szerint házalapok ásásakor emberi
maradványok kerü ltek elő. A terület azonban sűrűn beépített, így az azonosítás ebben az
esetben is sikertelen maradt.
8. A 19. század elején elpusztult kápolna története nem kizárt, hogy egészen a
középkorig nyúlik vissza, de mivel a beazonosítására tett kísérletek eredm énytelenek
maradtak, konkrét bizonyítékokkal nem szolgálhatunk. A levéltári forrásokban csak a 18.
század közepén tűnik fel, amikor azt írják róla, hogy régi. Ekkor minden bizonnyal
temetőkápolnaként működhetett, amely temetőt a század végén felhagytak a f orrások szerint.

IX.3.8.1 . Lövéte , (Lueta), Lövéte -pataka
2. Lásd a faluról írott korábbi szócikket
3. Lövéte –patak völgye a falutól észak -nyugatra található, szemben Gábosházával.

2776GYÉSzL Vizitáció, 3. doboz, 6. kötet 1753, 293.
2777GyÉSZL Vizitáció, 5. doboz, 10. kötet 1766, 234.
2778 MIHÁLY 2006, 14.
2779RNLCs 52 \345.
2780GYFSZGyL 672/e, 1. doboz. Számadás 1830 -ról.
2781GyÉSZL Vizitáció, 15. doboz. 1817.

360
A források ebben a völgyben is megemlékeznek egy kápolna emlékéről. 1764 -ben egy
határleírásban a Lövétei patak völgyében, a kápolnán kívüli szántóföldről emlékeznek
meg.2782
1791 -ben több határleírás során is említésre kerül. A Lövétébe, a kápolnán kívül levő terület
szomszédjának Tamás György birtokait nevezik meg. Szintén Lövé tébe a kápolnán kívül levő
föld tulajdonosa Barcsai János volt, külső szomszédja György Péter fiai voltak. Nekik a
szomszédságában, szintén a kápolnán kívül a Satáknak volt birtokuk.2783
4. Jánosfalvi Sándor István is megemlékezik a kápolnáról. Szerinte Lövé tén felül egy
nyugat i mellékvölgy felső oldalában, hol egykoron Kislövéte nevezetű falu feküdt, mindaddig
látszott az alapozás , míg az eső és a víz a többszörösen megcsúszott oldalról le nem mosta
azt.2784
Orbán Balázs szerint nem Kislövéte feküdt itt, hanem itt volt korábban Lövéte középkori
települése, amelynek Szentlőrinc tiszteletére szentelt temploma állott. Miután a falu és
temploma, temetője elköltözött sokáig búcsújáró hely volt azon a területen.2785
5. Az első katonai térképen a kápolna nem tűnik fel, a mi arra utalhat, hogy elpusztult,
avagy olyan jelentéktelen kis épület volt, amelyet a térképen nem tüntettek fel.
6. A helyi hagyományban és a forrásokban is szereplő kápolna nyomainak
felkutatására 2014 -ben tettünk kísérletet, amely nem járt sikerrel. A területen Mihály János
korábbi terepbejárásai alkalmával sem talált kőépületre utaló nyomot ( 290. kép ). A határ nagy
része legelő, az alsóbb teraszokat szántják. Mivel kőépület nyomait nem találtuk azt
feltételezzük, hogy egy faépület állhatott a patak pa rtján, amelyet egy csodás gyógyulás
emlékére, vagy fogadalmi jelleggel építhettek. A patak teraszait bejárva középkori leletet,
amely arra utalt volna, hogy valamikor egy falu állhatott ezen a részen nem találtunk. A patak
völgyfőjében az egyik jobb oldali teraszon őskori kerámiatöredékeket gyűjtöttünk. Ennél
fogva sem Jánosfalvi sem Orbán állítási nem helytállóak. A nagy székely történetíró azon
megállapítása így alapból elvetendő, annál is inkább, mert a falu középkori templomát a
Sóskút feletti dombon fe ltártuk.
8. A hagyományban és a forrásokban is szereplő harmadik lövétei kápolnát sem
sikerült beazonosítanunk, így pontosabb történetéről csupán a fent említett információkkal
rendelkezünk.

IX.3.9.1. Parajd , (Praid), Nyíres mezei kápolna
2. Az ötvendén áros adó összeírásakor 1576 -ban mindössze a fejedelem tíz
jobbágyportáját említik.2786
1614 -ben a Bethlen féle lustrán az Ilyés család emelkedett ki. Az ekkor említett hat lófő
család közül három tartozott ide.2787
3. Parajd a középkor és a fejedelemség korában Sófalva filiája volt. A református
település egyházi összeírás a szerint 1696 -ban filiális kápolnával rendelkezett. Ebben az
esztendőben válik külön a sófalvi egyháztól. A kápolnában ekkor egy úrvacsorához való
poharat, tányért és egy harangot említettek.2788

2782AUEkL1 doboz, 2. csomag, 51. irat.
2783AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 113 irat.
2784 JÁNOSFALVI 2003, 13.
2785ORBÁN, 1868, 84.
2786 SzOkl. ú.s. IV. 39.
2787 SzOkl. ú.s. IV. 334.
2788UREL Li ber. Ecl. 1644, 149 –150.

361
Az ekkor felbukkanó kápolna nem azonos a későbbi forrásokban találhatóval. Ez az épület
feltehetően a mai református templom alatt található, annak ellenére, hogy a templom körül
zajló kisebb régészeti ásatások alkalmával nem sikerült a nyomára bukkanni.2789
Parajdon a 18. században felbukkanó kápolnát egyértelműen a katolikusokhoz kell
kötnünk. Egy 1770 -es egyházi forrás szerint a településen ekkor egy fa kápolna található,
amelyet a parajdi katolikusok használtak templomként. Ugyanekkor említik, hogy emell ett
létezik még a Szent László királyról elnevezett kőből épített kápolna is, amelyet Török László
a parajdi só adószedője építtetett.2790 Az 1886 -os egyházi sematizmus is megemlékezik a
kápolnáról, amely időközben elpusztul, ehelyett 1800 -ban egy új templomo t épített a
gyülekezet.2791
5. A település délkeleti felében, a domboldalon ábrázolják a kápolnát ( 291. kép ).
Ugyanekkor a faluban, a település központi részén a reformátusok templomát ábrázolják.
6. A Nyíres oldalában szereplő kápolnát Sófalvi Andrásnak si került egyértelműen
lokalizálnia. A katolikus temető fölötti domboldalban, a kökényes, bokros oldalban egy 1898 –
ban emelt kőkereszt áll ( 292. kép ). Ennek környezetében találhat juk az elpusztult épület et,
amelyre egyértelműen utalnak a felszínen gyűjthető h abarcsnyomok, téglatöredékek, valamint
a felszín alatt kirajzolódó falmaradványok2792. Az, hogy a kápolna Szent László tiszteletére
volt szentelve az 1830 -as egyházi sematizmus is megerősíti, a faluban ekkor 195 katolikus
volt2793. A kápolna a sematizmus készíté se idején még állt. A második katonai felmérés már
nem ábrázolja, amely arra utal, hogy időközben elpusztult.
8. A megerősödő katolikusok a 18. század elején fatemplomot építettek a faluban.
Emellé Török László, a parajdi só adószedője, Szent László tiszt eletére kőből építtetett egy
kápolnát. Az épület ezek szerint Sófalvi véleményével ellentétben nem a fejedelemség
korában készült, hanem csupán a 18. század második felében.

IX:4.10.1. Székelyudvarhely , (Odorheiu Secuiesc), Szentjános kápolna
2. Lásd a t elepülésről írott korábbi szócikket
4. Az 1830 -as egyházi sematizmus a városban a Jézus kápolna mellett egy Nepomuki
Szent János tiszteletére szentelt kápolnát is említ.2794 Ez a kápolna a 19. század közepén már
nem állott, hiszen 1864 -ben Pesty Frigyes adat gyűjtésekor a néhai kápolnáról emlékeznek
meg, amely a Szentjános utcában állott.2795
A prágai kanonok, Nepomuki Szent János kultusza a Habsburg Birodalomban 1721 -es
boldoggá, majd 1729 -es szentté avatása után terjedt el.2796 Ettől az időtől kezdve számtalan
helyen emeltek neki szentelt kápolnát, szobrot és oltárt, Erdély -szerte is. Udvarhelyen mind a
plébániatemplomban, mind a ferences kolostortemplomban volt a tiszteletére szentelt oltár,
mint, ahogyan a Jézus kápolnában is találunk róla szentképet.2797
5. A kápo lna nem tűnik fel egyetlen katonai térképen sem.
8. Udvarhelyen is nagy tiszteletnek örvendő Szent Jánosnak a 18. század első felében
egy kis kápolnát építettek a róla elnevezett utcában a település délkeleti felében. A kápolna
pontos helyére vonatkozóan nem rendelkezünk adatokkal. Az épület a 19. század közepén
pusztulhatott el.

2789SÓFALVI András: Raport de arheologică preventivă. Praid (jud. Harghita), biserica reformată . 2013.
Kézirat.
2790GyÉSZL Vizitáció 1760, 119.
2791 SCHEM 1882, 186 –147.
2792 SÓFALVI 2005, 124
2793 SCHEM 1830, 161.
2794 SCHEM 1830, 165.
2795PFHngy 2013 , 190.
2796 LISZKA 2002, 11.
2797 KOVÁCS 2008, 24 –26.

362

IX.3.11.1. Vargyas , (Vârghiș), Szent Ilona kápolna
2. Lásd a településről írott korábbi szócikket
3. A település a reformációt követően unitárius lett. A 18. században kezdtek
megjelenni a reformátusok, majd a katolikusok is. A 19. században a kis katolikus közösség
Barót egyházához tartozott.2798
4. Pesty Frigyes adatgyűjtése során Szent Ilona kápolnájáról emlékeztek meg a
helyiek, a temető nevezetű határrészben. Ekkor azt jegyzi k meg, hogy épületnyomok is
látszanak ezen a helyen.2799
5. A katonai térképeken nem tűnik fel ennek a kápolnának semmiféle nyoma.
8. A kápolna emléke egyedül a 19. század közepi megemlékezésben fordul elő. Más
írásos adattal nem rendelkezünk meglétére vonatk ozóan. Feltételesen kapcsolatba hozhatjuk a
településen egyre nagyobb számot elérő katolikusokkal is, de ennek kevés az esélye. Inkább
valószínűbb, hogy egy középkori kápolna emlékéről lenne szó. Adatok hiányában azonban
csak találgatásokba bocsátkozhatunk .

IX:4. Forrás nélküli, egyházi hagyományokban felbukkanó kápolnák
Az adatgyűjtésünk során találkoztunk több olyan elpusztul kápolnával, amelyre
vonatkozóan nem rendelkezünk hiteles történeti forrással, ellenben a helyi hagyományban,
jelenkori helynévany agban felbukkannak. Egy részük, csak Orbán Balázs művéből ismeretes.
Ezeket az emlékeket sem szerettük volna kihagyni az adatgyűjtésünkből, hiszen a további
kutatásokkal létük bizonyítást nyerhet. Mindaddig azonban külön kezeljük a biztos
forrásokkal rende lkező esetektől.

IX.4.1.1.Homoródkarácsonyfalva , (Crăciunel ), Kápolna
2. 1576 -ban az ötvendénáros adó beszedésekor a faluban a legnagyobb birtokokkal a
fejedelem rendelkezett, aki 20 forint 50 dénár adót fizetett. Mellette Kornis Farkas 12
jobbágyporta u tán, míg a Bernárd család négy porta után adózott.2800
1614 -ben a Bethlen féle összeírás a faluban a Tókos, a Márton, a Karácsonyfalvi és László
családokat jegyzi a nemesek között.2801
3. A reformációt követően a település unitárius felekezetű lett. A helyi hag yomány
szerint a katolikus vallás úgy került a faluba, hogy Tamási Márton unitárius lakos, miután
elvándorolt Rómába és hazatért, áttért a katolikus hitre és saját birtokán katolikus kápolnát
épített, amelyet az unitáriusok leromboltak. Orbán Balázs szerin t a kápolnát a Kövesbércre
építette.2802
A faluban 1704 -ben említik a kápolna dombját, amelynek a felső részén egy benn való
örökség volt. 1730 -ban szintén a Kápolna helynevet említik.2803
4. Barabás István a jezsuitákkal közösen gyűjtést szervezett, és 1739 -ben a kápolnát
újjáépítették. Az ennek való telket Barabás 1734 -ben adományozta a katolikusoknak2804 (7.
kép). A következő években számos összetűzés alakult ki a két felekezet között, amely a
templom birtoklása során emberéleteket is követelt.2805 1768 -ban a régi t emplomukat
fegyveresen visszafoglalni akaró katolikusokat az unitáriusok visszaverték. Az ezt követő
kormányszéki rendelet a templomot az unitáriusok tulajdonában hagyta, a katolikusok részére

2798LENK 1839, 4. köt. 386.
2799PFHngy 2012, 132.
2800 SzOkl ú.s. IV. 39.
2801 SzOkl ú.s. IV. 298.
2802 ORBÁN 1868, 183 –184.
2803GYFSZGyL 658/b, 1704 -es, 1730 -a irat.
2804GYFSZGyL 658/b, 1734 -es irat.
2805 DÁVID 1981, 155.

363
közös erőből kellett új templomot építeni, amihez 1779 -ben Batt yhányi Ignác 500 forintot
adományozott. A templom és az egyházközség kiépítésével kialakult a környék
katolikusainak anyaegyháza, amelyhez Almás, Oklánd és Szentmárton katolikusai
csatlakoztak.2806
5. Az első katonai felmérésen a katolikusok temploma a telep ülés északkeleti sarkában
található, egy magasabb domb aljában. A későbbi térképek is ugyanitt ábrázolták a
templomot.
8. Annak ellenére, hogy az írott források a 18. század elején Kápolna helynevet
említenek, mégsem tartjuk a forrásokat meggyőzőnek abban a tekintetben, hogy nem a mai
katolikus templom környezetét említik. A Tamási Márton által épített kápolna emléke a
hagyomány ködébe vész.

IX:4.2.1. Homoródszentmárton , (Mărtiniș ), Kénos -patak völgye
4. A Homoród mente híres történetírója Jánosfalvi Sán dor István Szentmárton
leírásakor azt említi, hogy a Kénosi -patak völgyének közelében egy kápolna állott. Szerinte az
épület nyomai és emléke fennmaradt, ugyanakkor a közelben temetkeztek is.2807
5. Kápolnára utaló adatok a katonai térképeken nem bukkannak f el.
8. A kis egyházi épületre Jánosfalvi leírásán kívül nem rendelkezünk adatokkal. Az
általa említett területen, a falu határában, 500 –600 méterre, északnyugatra tényleg van egy
temető, amely akár az itt levő kápolna miatt is keletkezhetett.

IX.4.3.1.Fa rkaslaka , (Lupeni ), Kápolna
2. Az ötvendénáros adó befizetésekor 1576 -ban a legnagyobb birtokos a fejedelem
volt. Ekkor birtokai után 12 forintot adózott. Mellette Gálfi Mihály öt forint ötven dénárt,
Demjén Péter ötven dénárt, míg Tiboldi György szintén 50 dénárt adóztak.2808
1614 -ben 14 lófőt számoltak össze a faluban, köztük a László és Csiki családokat is.2809
3. A település a reformációt követően is katolikus hiten maradt, Szentlélek
leányegyháza volt
4. A falutól északra a Nyikóba ömlő Demeslaka -patak és Z sém–pataka közötti
területet, a Nagymocsár szomszédságában Kápolna -dombjának nevezik a helyiek. A területen
Mihály János 1997 –1998 között terepbejárást végzett. A gyümölcsösnek használt területen
épületre utaló nyomokat nem talált.2810

IX:4.4.1. Kápolnásfal u, (Căpâlnița), Hargitai kápolna
3. A Hargita aljában található Kereszthegyen Orbán Balázs szerint kápolna állott. Erre
vonatkozóan a nagy székely történetíró több forrást is említ, amelyeket azonban nem áll
módunkba ellenőrizni. Orbán szerint az eredeti oklevelek elvesztek, a másolatok pedig csupán
Kemény József hagyatékában maradtak meg. A Kemény féle forráscsoportot pedig
óhatatlanul is kritikusan kell kezelnünk2811.
Ezek szerint a kápolnára utaló első forrásunk 1622 -ből származik. Egy másik szerint 1643 –
ban VIII Orbán pápa búcsút engedélyezett a Szent Péter és Pál tiszteletére szentelt kápolna
javára. A kápolna később romos lett és a távolság miatt a búcsúengedélyt 1721 -ben XII.
Kelemen pápa a kápolnásfalvi kápolna javára újítja meg. Az 1727 –1751 között le zajló

2806 SCHEM 1882, 181.
2807JÁNOSFALVI 2003, 42.
2808SzOkl ú.s. IV. 39.
2809SzOkl ú.s. IV. 326.
2810MIHÁLY 2007, 25 –26.
2811MÁLYUSZ 1988, 197 –216.

364
határperben említik azt a helyet, amely Mihály havasát és a Hargita oldalán a romlott
Kápolnáig tartott.2812
6. Az épület maradványait Orbán Balázs állítólag megtalálta. Leírása szerint a kápolna
nem a tetőn, hanem a tető délre kiszögellő fokán állt. E redetileg a szentély 12 lépés hosszú, 10
lépés széles volt, keletelt félköríves szentéllyel. A környezetében szétszórt kövek voltak. Az
épületet alaprajzi formáira hivatkozva a 12. századra keltezte.2813
8. Az Orbán Balázs által említett kápolnára vonatkozóan nem sikerült hiteles történeti
forrásokat találnunk, így a leírtakat fenntartásokkal kell kezelnünk. Ugyanakkor nem szabad
figyelmen kívül hagynunk, hogy amennyiben a leírtak igazolást nyernek, akkor egy újabb
középkori kápolnával számolhatunk.

IX.4.5.1 .Nagygalambfalva , (Porumbeni Mari), Kápolna
2. 1576 -ban az ötvendénáros adó összeírásakor a faluban a legnagyobb birtokos a
fejedelem volt, aki 20 forintot fizetett negyven jobbágyportája után. Mellette Bogáthi nyolc
portája után, míg Hesfalvi Pál két tel ke után egy forintot adózott.2814 Az 1614 -ben lezajlott
összeíráskor 15 lófőt számoltak össze a faluból.2815
6. A falu határában a Fenes -patak és a Nagy -Küküllő egybefolyása fölötti, szántott
területen egy Kápolna helynevet ismernek a helyiek. Benkő Elek terepb ejárásai során
felkereste a lelőhely neve után gyanítható épület helyszínét, azonban semmiféle leletet, vagy
habarcsos köves nyomot nem találtak.2816
8. A faluban a kápolna nyomával csupán a helyi hagyományban találkozhatunk. Erre
nézve semmiféle térképészet i, avagy levéltári adatokkal nem rendelkezünk, így az épületet a
feltételezhető kategóriába soroltuk.

2812SZABÓ 2005, 86 –87.
2813ORBÁN 1868, 78.
2814 SzOkl ú.s. IV. 38.
2815 SzOkl ú.s. IV. 351.
2816 BENKŐ 1992, 116.

365
X. Összefoglalás

Dávid László, az udvarhelyszéki középkori műemlékek neves kutyatója még a legtöbb
emléknél azt jegyezhette, hogy különösen a kezdetek re nézve nagy kár, hogy a templom
régészeti és műemléki feltárására még nem került sor . Megfogalmazása az utóbbi évtizedek
régészeti munkájának köszönhetően már sok emlék esetében nem helytálló. Ugyanakkor a
kutatások nemcsak az álló épületek, hanem a telj esen elpusztult emlékek lokalizálására,
történetének felderítésére is vállalkozhattak. Jelen dolgozat ezeket az eredményeket foglalja
össze, felhasználva a levéltári, topográfiai és régészeti kutatások olykor bőséges, máskor
szegényesebb forrásait.
Egy te lepülés történetében kiemelkedő szerepet kapnak a templomok, hiszen méretük,
építésük színvonala, megjelenésük, mintegy lenyomatai a helyi közösség anyagi hátterére,
demográfiájára, valamint társadalmi felépítésére is utalhat közvetett módon.
A középkori e gyházak kutatásai sok esetben a falvak legkorábbi leleteit eredményezték,
létrejöttük pedig egyben jelzésértékű a települések kialakulásának tanulmányozásában. A
régészeti kutatások nyomán megrajzolható templomépítési időhorizont azt mutatja, hogy
egyes te mplomok már a 12. század közepén, második felében létrejöttek (Szentábrahám,
Bögöz, Lövéte, Küsmöd, Felsőboldogfalva, Dálya), egyes példák viszont arra utalnak, hogy
ezek létrejötte, akár lenyúlhat a 11 –12. század fordulójára is (Fenyéd). Bögöz esetében pe dig
a 12. század közepi temetkezéseket településrészletek előzték meg.
A régészeti feltárások tehát újat tudtak nyújtani nemcsak a konkrét műemlékek időhatárának
meghatározásában, hanem a települések kialakulásának alsó idő rendjét is megrajzolták.
Korábban a ma álló templomok művészettörténeti felmérései és leírásai az építészeti elemek
és alaprajzok alapján legjobb esetben is csak a 13. századra tudták visszakeltezni az egyes
épületeket. A régészeti ásatások során nemcsak az emlékek keltezése valósult meg, hanem
ismertté váltak azok építési fázisai, alaprajzi változásaik. Ugyanakkor a középkori templom
körüli temető feltárása révén lehetőség adódik egy olyan egyedi történet megismerésére,
amelyet a csontanyag elemzése révén válhat ismertté.
A disszertáció fő kitűzése volt, hogy összegyűjtsön minden olyan adatot, amely egy
elpusztult templom emlékét jelenthette. Értelemszerűen az adatgyűjtésbe a kápolnák is
beletartoztak, valamint azok a kisméretű templomok, amelyek az újkor 18 –19. századaiban
épültek, de rö vid használatot követően elpusztultak.
Kutatásunk során vizsgálat alá vettük a térség felekezeti átalakulását a reformációt követően,
amikor hat felekezet próbálta meg kialakítani egyházi szervezetét. Mivel hasonló kutatások
mindezidáig nem zajlottak, a re ndelkezésünkre álló adatok alapján megpróbáltuk
feltérképezni, hogyan is festhetett a középkorban az egyházszervezeti felépítés, mely falvak
voltak egészen biztosan anyaegyházak és melyek voltak filiák. Ez alapján az általános
megfigyelésünk az volt, hogy az esetek nagy részészében az anyaegyház templomának
felépítését és fenntartását a két filia közreműködésével valósíthatták meg. Egyes kivételes
esetekben kialakultak méretes egyházközségek is, így a kutatott területünkön az egyik legtöbb
filiát magának tu dható anyaegyház a szentmártoni volt, amelyikhez hat filia tartozott.
Helyenként az anyaegyház filia viszonya jelzésértékű a település dinamikájára,
népességszámára is. Szentmárton esetében, ahol a középkori méretes templom felépült
nagyobb településsel és népességgel kell számolnunk, mint a távolabb eső leányegyházaknál.
A középkori templom elhelyezése ebből a szempontból nézve meghatározó. Amikor két ,
népességében és gazdasági potenciáljában hozzávetőlegesen megegyező település társult,
akkor a templomuka t a kettő között félúton építették, a határba (pl. Kányá d és Jásfalva esete).
Amikor pedig az újkorban az erőviszonyok eltolódtak, akkor a templomot elbontották és a
nagyobb faluba költöztették.

366
A katolikus egyházi beosztás sok esetben a reformációt követ ően is megmaradt,
amennyiben a településen csak egyetlen felekezet működött. Az egyházszervezeti beosztást a
források, az egyházi épületek keltezése, valamint számos helytörténet i adalék segítségével
végeztük el. Ezt a modellezést elkészítettük az újkorra vonatkozóan is, amely jól jelzi a
felekezeti megosztást és sokszínűséget. Ez vezetett ahhoz, hogy a megosztott kis települések
is szerették volna elérni az egyházi önállóságot, így saját templomot építettek. A korábbi
egyházi vagyon ezekben az esetekben va gy feldarabolódott, vagy az újonnan kialakuló
gyülekezetek kellett ezt is biztosítsák, így a papi állás színvonala nagyon lecsökkent.
A 17. század folyamán több település is önállósodott. Ezekben az esetekben jó
adatokat nyerhetünk magáról a reformációról is. Véleményünk szerint ez kezdetben eléggé
kaotikus volt. A protestáns felekezetek nemcsak a régi kegytárgyaikat, hanem szokásaikat is
megtartották a 17. század első felében. Így történhetett meg például, hogy az 1614 körül a
reformátusok által épített T elekfalvi templomot kelet fele tájolták, belsejében pedig
temetkeztek. A reformáció egyes falvak esetében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket,
így a lelkészválasztás során visszatértek korábbi hitükre. Ilyen példákkal találkozhatunk
Zetelaka, Oroszhe gy, Atyha stb. esetében.
Kutatásunk során összegyűjtöttük mindazon okokat, amelyek hozzájárultak az új templomok
építéséhez, valamint a korábbi helyszín felhagyásához. Ezek sokfélék lehettek, amelyek közül
legjelentősebbek a természeti jellegűek, hiszen a nem megfelelő területre nem lehetett tartós
kőépületet emelni. A templompusztulások leggyakoribb okaiként is ezt jelölhetjük meg.
Másrészt a helyi viszonyok átalakulásai is gyakran templomhelyszín cseréjére késztették a
felekezeteket. Sokszor a középkorban a határba épített templom a modernebb korízlésnek már
nem felelt meg, ugyanakkor a demográfiai növekedés is értelemszerűen meghatározta az új
épület emelését.
Munkánk során az emlékeket először is kronológiai sorrendben tárgyaltuk, kezdve a
középkori ered etű plébániatemplomokkal. Ezekre a pápai tizedjegyzék utalt, vagy a
temetkezések, amelyek a környezetükben előkerültek. Ha temetkezési joggal rendelkezett egy
templom, akkor már legalább részlegesen plébánia i hatáskőrrel bírt .
A következő kategóriát már a reformációt követő fejedelemségkori építkezések jelentették.
Ezek alaprajzi formái még a középkori formákat követik, sokszor kiképezve a diadalív
vonalát is. Az emlékek egy másik csoportja már az újkorban jött létre. Ezek között azonban
újabb csoportosítás t alkalmaztunk, annak függvényében, hogy milyen anyagból is épültek a
templomok. Kutatásunk során nyilvánvalóvá vált, hogy számos nem maradandó, átmeneti
jelleggel épített kis épület is létezett vidékünkön. A korábbi ismereteinkkel összevetve,
amelyek szerint mintegy 10 –15 emlék volt, gyűjtőmunkánk során mintegy 53 esetben tudtuk
kimutatni fatemplom meglétét . Ezek a levéltári források, a településtörténetek és a katonai
térképek segítségével történtek . Az emlékeket vizsgálva azt is kijelenthetjük, hogy
fatemplomok építése nem tekinthető egyes felekezetek sajátosságának. A szék két
legnépesebb gyülekezete a református 17 esetben, az unitárius 16 esetben, a katolikus hat
esetben, míg a román egyházak közül az ortodoxok négy, a görög -katolikusok nyolc esetben
emeltek fatemplomot.
Egy további kritérium, amely az épületeket tovább osztályozta az egyházi beosztás volt.
Hagyományosan a filiális egyházakban levő kisebb templomokat kápolnáknak nevezték.
Kápolnák ugyanakkor épülhettek a már meglevő plébániatemplomos te lepülésen is különféle
céllal. Ezekre mind részletesen kitértünk, külön tárgyalva a fukció és az eredet
problematikáját.
Az elpusztult templomokra vonatkozó forrásgyűjtésünk elsősorban a felekezeti
gyűjtőlevéltárakra fokuszált, amelynek teljes ez irányú anyagai átvizsgálásra kerültek. A
legértékesebb források mindközül a hivatalos egyházlátogatáskor készített jegyzőkönyvek,
amelyek esetenként leltárszerűen leírják a később elpusztult templomot, annak belső

367
berendezését, ugyanakkor klenódiumairól, kegytárg yairól, harangjairól is megemlékeznek.
Ritka esetekben feljegyezték az akkor egyházi levéltárban fellelhető fontos dokumentumokat
is. A vizitációk mellett szintén értékes források azok a kéregetőlevelek, amelyek a
templomépítés megsegítésre készültek. Ezek nek világ i szabályozása volt, amelynek a
kiállításához egy bizottsági kiszállás volt szükséges, amely felmérte a régi templom állapotát
megindokolva az új épület szükségességét.
Forrásainkat helyenként kibővítettük az állami levéltárban őrzött egyházi irat okkal. Ritkább
esetekben kiszálltunk az egyházközségekbe és feldolgozva a teljes levéltári állományt
találtunk értékes adatokat a néhai templomokra vonatkozóan. Ezt az alapos forrásgyűjtést
azonban nem tudtuk időhiány miatt minden településre vonatkozóan e lvégezni, ugyanakkor
sok egyházi levéltár időközben elpusztult. Ezek pótolhatatlan egyedi dokumentumokat
tartalmaztak, hiszen amíg a vizitációs jegyzőkönyvekről másolat készült, amely bekerült a
gyűjtőlevéltárba, addig a mesterekkel kötött szerződések, épí tési feljegyzések csak egyetlen
példányban őrződnek a településeken.
A disszertáció során gyűjtött adatok e levéltárak tüzetes átnézésével tovább bővíthetőek,
ugyanakkor jelentős számban újabb emlékek már nem kerülhetnek elő. Az adatgyűjtés kezdeti
fázis a mindenik udvarhelyszéki településre kiterjedt, így adattárunkban megfelelő
információkkal rendelkezünk az összes templom történetéről. Ugyanakkor kontrolként jól
működnek a 18. századi katonai térképek, amelyekkel szintén kiszűrhetjük az elpusztult, vagy
időközben helyszínt váltott istenházákat.
Kutatásaink során figyelemmel kísértük az adott településekről írott helytörténeti munkákat,
ugyanakkor a 18 –19. század történetíróinak munkáiban fellelt adatokat is egyeztettük az
általunk kigyűjtött információkk al. Különleges figyelmet szenteltünk Orbán Balázs
leírásainak, hiszen egyes esetekben még láthatta a műemléket, másrészt pedig leírásai sok
esetben tév útra vezettek, amelyeket ezúton is szeretnénk kiigazítani.
A levéltári források összegyűjtése mellett pr ioritásként kezeltük a listára került
helyszínek terepi szemléjét is, pontosabb lokalizálásuk, állapotuknak felmérését. A z aktuális
állapotok rögzítésére topográfiai felméréseket is készítettünk, amikor a helyzet úgy kívánta
meg. A terepi lokalizálásban fo ntos szerepet kaptak a katonai térképek, a helyi hagyomány,
valamint a történeti helynévtan tanulmányozása és értékesítése. Ebben nagy szerepe volt
Pesty Frigyes, valamint Szabó Atilla gyűjtéseinek, ahonnan számos esetben forrásként
használhattuk egyes tem plomos vagy kápolnás helyek említését.
Kutatásunk során nem tértünk ki részletesen a nemesi patronálásokra, hiszen ezek
olyan mély és jórészt teljesen feldolgozatlan területre kalauzolnak, ahol egyelőre még csak
irányvonalak körvonalazódnak.
A nemességet ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hiszen az anyagi
támogatásukkal egy színvonalasabb és méretesebb templomot építhetett a gyülekezet. A
legújabb székelyföldi középkori történeti és régészeti kutatások rámutattak, hogy a társadalom
feudalizál ódása jóval korábbi lehet, mint ahogy azt eddig gondolták a kutatók. Ennek
kezdeteit a korábbi szakirodalom a 13 –14, teljesebb kibontakozását pedig a 15. századra
helyezte. Így az egyes családoknak jelentős szerepe lehetett a gótikus átépítésekkor. Erre
vonatkozóan azonban csak ritkán rendelkezünk adatokkal. A bögözi református templom
esetében a műemlékes helyreállítás során egy olyan építési felirat került elő, amelyen a
faluban élő nemes, Bögözi János egyenesen a templom építőjének nevezi magát. A felira t
évszáma, 1509 ugyanakkor jelzi a gótikus átépítések lezárását is. A ritkaságszámba menő
adathoz ugyanakkor a régészeti feltárás során előkerült gazdag temetkezések újabb
információt szolgáltattak.
A donátori családok jogot formáltak egy kiemelt helyen v aló végső nyughelyre, amely a
templom szentélyét jelentette. Életükben a templomi szertartások alatt szintén kiemelt

368
ülőhelyük volt, amely mintegy különválasztotta őket az egyszerűbb emberektől, jelezve a
faluban betöltő szerepüket is.
Az elpusztult templ omok esetében gyakorta megtalálható a különlegesen kiképzett
temetőhely, a családi kripta, amelyet hosszabb időn keresztül is használhattak. Hasonló került
elő Patakfalván, ahol a Ferenci család kriptájának alját téglával padolták le.
A későközépkori, feje delemségkori összeírásokat tanulmányozva azt láthatjuk, hogy csak
kevés faluban élt nemes. 1602 -ben Udvarhelyszék Keresztúrszék nélkül összeírt kilencvenkét
településéből tizennégyben összesen tizenhat előkelő nemest számláltak össze.
A nemesi családok ado mányozó tevékenységét a kegytárgyak őrzik, amelyekre sokszor
felvésték az adományozó nevét is. Hasonlóképpen a templomi berendezéseken is lépten,
nyomon donátori feliratokra bukkanhatunk. Ezek mellett sokszor a harangok
tanulmányozásakor is tehetünk hasonl ó megfigyeléseket.
A nemesi patronálás azonban az esetek többségében limitált volt. A gyülekezet a tagok
összefogásával együttesen építette fel a falu templomát. Nem volt igazából jellemző a z ami a
vármegyei területeken megfigyelhető, hogy a nemes saját e lhatározásából épített templomot
és tart otta is fent azt. Habár nem általánosan jellemző, de azért a kutatási területünkön is
találunk példát rá. Bethlenfalván a 16. század elején a nemes Geréb Péter a saját birtokára egy
kápolnát építtetett, papot hozatot t, akinek házat is építtetett, valamint eltartásáról is
gondoskodott. A későbbiekben a kápolna a falu plébániatemplomává vált. Egy másik hasonló
esettel találkozunk Fiatfalván, ahol szintén a Geréb család egy másik ága építtetett
magánkápolnát a faluban le vő plébániatemplom mellé. Hasonló esettel több település
esetében is számolhatunk, ellenben konkrét forrással ezekről nem rendelkezünk.
A település hálózat rekonstruálása még nehezebb, ha az Árpád -kort vizsgáljuk. Ebben a
korszakban ugyanis a települések l aza szerkezetűek voltak, így adott esetben a terepbejárással
lokalizált régészeti lelőhelyeket csak feltételesen tudjuk kapcsolatba hozni a mai
településnevekkel, így nem zárható, ki hogy több kisebb településhalmazból alakult ki a
későbbiekben a ma ismert falu. Összefoglaló táblázatban elemeztük a helynévtípusokat, hogy
ezekről pontosan mikoriak az első forrásaink a templomra, ugyanakkor a településre nézve is.
Ezek elemzése igen jelentős, ugyanis térképre vetítve ezeket a 12. századra keltezhető
templomok at és településeket jól látható, hogy azok egyenletesen oszlanak meg a szék
területén. Korai települések nemcsak a nagyobb folyók a Homoródok és a Küküllők mentének
dombközi medencéiben alakultak ki, hanem a kisebb eldugottabb mellékvölgyekben is.
Munkánk során összesen 134 emléket vizsgáltunk, ebből 19 plébániatemplom, egy
középkori kolostor és kolostortemplom, 11 fejedelemségkori, 9 újkori, valamint 8 feltételezett
templomhely. Összesen 53 fatemplomot elemeztünk és írtunk le a meglevő források alapján.
Ezeken kívül mintegy 22 középkori eredetű, 11 újkori, öt a hagyományokban szereplő, de
konkrét forrással nem rendelkező kápolnát elemezhettünk. A 134 emlék vizsgálata során
előtérbe kerültek a település történetének legfontosabb középkori és fejedelemségkor i
forrásai, ugyanakkor az emlékek bemutatása során, amennyiben indokolt volt kitértünk a
település nemesi családjának templomokkal kapcsolatos reprezentációs tevékenységükre is.

369
Rövidítések jegyzéke és források

I. KATONAI FELMÉRÉS
1769 –1773 I. katonai felmérés. Original -Aufnahmskarte des
Grossfürtenthums Siebenbürgen. Geometrisch aufgenommen und
bearbeitet in den Jahren 1769 bis 1773 unter der Direction des
Obristen von Fabris, theils durch Officiere des grossen Feld –
Generalstabes, theils auch von versc hiedenen aus dem in Siebenbürgen
bequartierten Regimentern zu diesem Geschäfte beigezogenen
Individuen. 1:28.800. Erdély. Budapesti Hadtörténeti Intézet.
Térképtár. Lépték: 28.800.
ALSJ 1921 Annuae Litterae Societatis Jesu de rebus Transylvanicis temporibu s
principum Báthory (1579 –1613) . A Jézus Társasága Évkönyveinek
jelentései a Báthoryak korabeli erdélyi ügyekről (1579 –1613).
Gyűjtötte és közrebocsátja Veress Endre. Veszprém, 1921.
ADORJÁNI 1990 Adorjáni Rudolf: A keresztúrköri egyházközségek vagyonleltá ra a
XVIII. század utolsó harmadában. In. Keresztény Magvető. 96.évf. 1.
1990, 30 –38.
ADORJÁNI 1990 Adorjáni Rudolf: A keresztúrköri egyházközségek vagyonleltára a
XVIII. század utolsó harmadában. (II. közlemény) In. Keresztény
Magvető. 96. évf. 2. 1990, 95–111.
ADORJÁNI 1990 Adorjáni Rudolf: A keresztúrköri egyházközségek vagyonleltára a
XVIII. század utolsó harmadában. (III. közlemény) In. Keresztény
Magvető. 96.évf. 4. 1990, 240 –251.
ADORJÁNI 1991 Adorjáni Rudolf: A keresztúrköri egyházközségek vagyon leltára a
XVIII. század utolsó harmadában. (IV. közlemény) In. Keresztény
Magvető. 97.évf. 1. 1991, 38 –48.
ADORJÁNI 1991 Adorjáni Rudolf: A keresztúrköri egyházközségek vagyonleltára a
XVIII. század utolsó harmadában. (V. közlemény) In. Keresztény
Magvető . 97.évf. 2. 1991, 121 –130.
ADORJÁNI 1991 Adorjáni Rudolf: A keresztúrköri egyházközségek vagyonleltára a
XVIII. század utolsó harmadában. (VI. közlemény) In. Keresztény
Magvető. 97.évf. 3. 1991, 199 –213.
ADORJÁNI 1991 Adorjáni Rudolf: A keresztúrköri eg yházközségek vagyonleltára a
XVIII. század utolsó harmadában. (VII. közlemény) In. Keresztény
Magvető. 97.évf. 4. 1991, 276 –289.
ARADI 1998 Aradi Csilla: A főnyed -gólyásfalvi Árpád -kori temető és település
eddigi ásatásának összegzése . In. Somogy Megyei M úzeumi
Közlemények. 13. 1998, 113 –154.
ARADI 2007 Aradi Csilla: Somogy megye Árpád -kori és középkori
egyházszervezetének létrejötte és megszilárdulása . Doktori
Disszertáció. Budapest, 2007.
AO Anjoukori Okmánytár (1353 –1357) . VI. Szerk. Nagy Imre. Budapest ,
1891.
ALBERT 2007 Albert András: A 18. századi erdélyi református zsinatok a Bod –
kéziratban . In. Egyháztörténeti Szemle. 8. évf. 2. sz. 2007, 59 –90.
BALLA 2005 Balla Lóránt: A barokk Erdélyben . In. Keresztény Szó. 2005/8, 2 –8.
BALASSA 2009 Balassa M. Ivá n: A homoródszentpéteri karzat az 1520 -as évekből . In.
Acta Siculica. 2009, 573 –584.

370
BALÁZS 2005 Balázs Mihály: Újabb eredmények a szombatosság korai időszakáról .
In. Keresztény Magvető. 2. 2005, 93 –106.
BALOGH 1935 Balogh Ilona: Magyar fatornyok . A Királ yi Magyar Pázmány Péter
Tudományegyetem Néprajzi Intézete. Budapest, 1935.
BALOGH 2005 Balogh Judit : A székely nemesség kialakulásának folyamata a 17.
század első felében. In. Erdélyi Tudományos Füzetek. 254. Kolozsvár,
2005.
BALOGH 2012 Balogh Judit: Az udvarhelyszéki periratok jog – és társadalomtörténeti
tanulságai . In Tanulmányok Erdély fejedelemség -kori történetéből.
Szerk. Ballabás Dániel – Borbély Zoltán. Eger, 2012, 12 –37.
BALOGH –HORN
2008 Balogh Judit – Horn Ildikó: A Hatalomépítés útjai: a homoród szentpáli
Kornis család története . In. Századok. 142. 4. 2008, 849 –896.
BALOGH 2001 Balogh Margit: Regnum et sacerdotium – állam és egyház történetileg
változó viszonyai Magyarországon . In. Vallástudományi Szemle . VI.
évf. 4. szám. 2010, 9 –27.
BARTOS –DÖME
2005 Bartos Miklós –Döme László: Erdőszentgyörgy (monográfia).
Zalaegerszeg, 2005.
BARTÓK 1995 Bartók Botond: Leletmentő ásatások a 15 –16. századi vargyasi gótikus
templomnál (Kovászna megye). Acta Siculica. 145 –146.
BARTÓK 1996 Bartók Botond: Ruinele bis ericilor romanice și gotice târzii de la
Vârghiș (j. Covasna). Acta Siculica. I. 175 –180.
BARTHA 1958 Bartha Katalin: Magyar történeti szóalaktan. II. A magyar szóképzés
története. Budapest, 1958.
BARDOS 1987 Bárdos Edit: Középkori templom és temető Kaposv ár határában . II. In.
Somogyi Múzeumok Közleményi. 8. 1987, 5 –82.
BÁRTH 1996 Bárth János: „ Urusos kút” és Szent László hagyomány Oroszhegyen.
In. Ethnographia. CVII. 1 –2. 1996, 73 –82.
BELDIE 1974 Beldie, Mariana: „ Rotonda ‖ din Odorheiu Secuiesc și problema datării
monumentului . In. Revista muzeelor și monumentelor . Ser. Monumente
istorice și de artă 43. 1974. 1. sz. 59 –62.
BELÉNYESI 2005 Belényesi Mária : Az óföldeáki temető üzenete . In. A középkori
templom körüli temetők kutatása. Szerk. Ritoók Ágnes –Simon yi Erika.
Budapest, 2005, 297 –303.
BEKE 1896 Beke Antal: Az erdélyi egyházmegye a XIV. század elején. Budapest,
1896.
B. NAGY B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták:
XVII –XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak . Bukarest , 1973.
BENCZE 2005 Bence Ilona: Székely bútorfestők nyomában . Székelyudvarhely, 2005.
BENC ZÉDI 1878 Benczédi Gergely: A kissolymosi, bözödi, bözödújfalui, újszékelyi és
szentdemeteri unitárius templomok elvétele iránt 1697. január 19 –22-
én felvett tanúval lomások . In. Keresztény Magvető. 13. évf. 6. 1878,
362–365.
BENCÉDI 1879 Benczédi Gergely: A kissolymosi, bözödi, bözödújfalui, újszékelyi és
szentdemeteri unitárius templomok elvétele iránt 1697. január 19 –22-
én felvett tanúvallomások . In. Keresztény Magv ető. 14. évf. 1. 1879,
34–42.
BENCZÉDI 1884 Benczédi Gergely: Az erdélyi unitárius e kklézsiák megbántódásairól
1640 –50. In. Keresztény Magvető. 2. 1884, 92 –94.

371
BENCZÉDI 1889 Benczédi Gergely: A tordai unitárius algymasium igazgatói 1576 –
1888 . In. Kereszté ny Magvető. 24. évf. 1. füzet. 1889, 12 –26.
BENCZÉDI 2014 Benczédi Sándor: Adalékok a bögözi református templom
építészettörténetéhez a 2009 –2013 -ban végzett műemlék -helyreállítás
tükrében . In. Transsylvania Nostra. 2014 \2, 62 –80.
BENCZI 2007 Benczi Melin da: Egy falu utolsó percei . In. Művelődés. 60. 11. szám.
Kolozsvár, 2007, 27 –29.
BENDA 1994 Benda Kálmán: Az 1568. évi tordai országgyűlés és az erdélyi
vallásszabadság . In. Erdélyi Múzeum LVI. 3 –4. 1994, 1 –4.
BENEDEK 2002 Benedek Fidél: Az erdélyi ference s rendtartomány. I. köt, Szerk. Sas
Péter. Kolozsvár, 2002.
BENKŐ II. 1999 Benkő József: Transilvania specialis. Erdély földje és népe. Közzéteszi
Szabó György. II. kötet. 1999, Bukarest –Kolozsvár.
BENKŐ 1985 Benkő Elek: Rugonfalva középkori emlékei. In. E rdélyi Múzeum. 53.
1985, 15 –28.
BENKŐ 1990 Benkő Elek: A középkori falu régészeti kutatása . In.
Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 1980, 5 –20.
BENKŐ 1992 Benkő Elek: A középkori Keresztúr -szék régészeti topográfiája . Varia
Archaeologica Hungarica, B udapest, 1992.
BENKŐ 1994 Benkő Elek: Középkori rovásfelirat Vargyasról . In. Magyar Nyelv XC.
4. 1994, 487 –489.
BENKŐ 2002 Benkő Elek: Erdély középkori harangjai és bronz keresztelőmedencéi .
Budapest –Kolozsvár, 2002.
BENKŐ 2012 Benkő Elek: A középkori Szé kelyföld . Budapest, 2012.
BENKŐ –
SZÉKELY 2008 Benkő Elek – Székely Attila: Középkori udvarház és nemesség a
Székelyföldön. Budapest. 2008.
BENKŐ –DEMETER –
SZÉKELY 1997 Benkő Elek – Demeter István – Székely Attila: Középkori mezőváros a
Székelyföldön . Erdély i Tudományos Füzetek. 223. Kolozsvár, 1997.
BENKŐ 1989 Benkő Lóránd: Maros és Udvarhelyszék település – és
népiségtörténetéhez. In. Századok. 123. 3 –4. sz. 1989, 343 –359.
BENKŐ 1990 Benkő Lóránd: Adalékok a székelyek korai történetéhez . In. Új Erdélyi
Múze um. III. 2. Budapest, 1990, 109 –122.
BENKŐ 1993 Benkő Lóránd: Az Árpád -ház szentjeinek szerepe a középkori magyar
helynévadásban . In. Magyar Nyelv. 89. 1. sz. 10 –19.
BENKŐ 2002 Benkő Lóránd: Az ómagyar nyelv tanúságtétele . Perújítás Dél Erdély
korai Árpád -kori történetéről. Budapest, 2002.
BENKŐ NAGY
1973 Benkő Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek
látták: XVII –XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak . Bukarest,
1973.
BENKŐ 2004 Benkő József: Filius Potshumus . Sajtó alá rendezte, bevezető
tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Csáki Árpád és Demeter László.
Erdélyi Református Egyháztörténeti Füzetek. 14. Kolozsvár, 2004.
BÉNYEI 2012 Bényei Ágnes: Helynévképzés a magyarban . Debrecen, 2012.
BERNÁD 2009 Bernád Rita: Római katolikus gyűj tőlevéltárak Hargita megyében . In. A
Csíki Székely Múzeum Évkönyve. I. 2009, 289 –306.

372
BERNÁD 2006 Bernád Rita: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus
Státus Levéltára. 2. Oklevél és iratjegyzék –canonica visitatiok
mutatója. Gyulafehérvár –Budapest, 2006.
BERNÁD –PÉNZES
2011 Bernád Rita – Pénzes Lóránd: A Gyulafehérvári Főegyházmegyei
levéltár Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltára. In. Acta Siculica. 2011,
393–408.
BÉLI 2008 Béli Gábor: Vásárjog a középkorban . In. Vásárok Világa III. Szerk.
Nagy Janka Teodóra. Szekszárd, 2008. 9 –34.

BICSOK 2009 Bicsok Zoltán: Fondok és gyűjtemények a Román Országos Levéltár
Csíkszeredai Igazgatóságának kezelésében. 4 . In. Örökségünk, 4. szám,
2009, 24 –27.
BICSOK 2014 Bicsok Zoltán: Ghidul fondurilor și colecții lor arhivistice privitoare la
Transilvania anterioare anului 1918/1919 . 9. Județul Harghita.
București –Budapesta, 2014.
BITAY 1925 Bitay Árpád: Az erdélyi románok a protestáns fejedelmek alatt . In. Az
erdélyi katolicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton , 1925. 83 –103.
BODROGI –MOLNÁR
2001 Bodrogi Enikő – Molnár B. Lehel: Az Erdélyi Unitárius Egyház
Gyűjtőlevéltárának rövid története . In. Korunk. 3. évf. 9. szám 2001,
50–58.
BONCZ 1885 Boncz József: A Berekeresztúri Deliberátum . In. Történelmi Tár. 8.
1885, 783 –791.
BOTÁR 1999 Botár István: Árpád -kori kerámialeletek a Csíki Székely Múzeum
gyűjteményében. In. ACTA I. 1999, 247 –272.
BOTÁR 2005 Botár István: A csíkszenttamási Csonkatorony 2003. évi régészeti
kutatásai . In. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve. 200 5, 37 –54.
BOTÁR 2008 Botár István: Csík Árpád -kori településtörténetének kérdései a
helynevek és a régészeti adatok fényében . In. Helynévtörténeti
tanulmányok . 3. 2008, 71 –95.
BOTÁR 2008 Botár István: A csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplom
régész eti kutatása (2002 –2005), In. A Csíki Székely Múzeum
évkönyve. 2007 –2008, 17 –75.
BOTÁR 2013 Botár István: Középkori kápolnák Csíkban . In. Dolgozatok az Erdélyi
Múzeum Érem és Régiségtárából. Új sorozat . VI–VII. köt. Kolozsvár,
2013, 161 –172.
BOTÁR –GRYNAEUS
TÓTH 2013 Botár István – Grynaeus András – Tóth Boglárka: Dendrokronológiai
vizsgálatok és építéstörténeti megfigyelések a székelyderzsi unitárius
templom épületegyüttesében. In. Transylvania Nostra. VII. évf. 13. sz.
2013, 2 –26.
BORBÉLY –NAGY
1932 Borbé ly Andor – Nagy Júlia: Magyarország I. katonai felvétele II.
József korában. A bécsi Collegium Hungaricum Füzetei. 12 Budapest,
1932.
BORDI 2009 Bordi Zsigmond : Dobó templomai . In. Acta Siculica. Székely Nemzeti
Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2009, 227 –260.
BOROS 1925 Boros Fortunát: A protestáns fejedelmek kora . In. Az erdélyi
katolicizmus múltja és jelene. Dicsőszentmárton, 1925, 61 –82.

373
BOROS 1927 Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek . Kolozsvár, 1927.
BUCSAY 1980 Bucsay Mihály: A Türelmi Rendelet. In. Th eologiai szemle. 23. 6.
1980, 325 –330.
BUSTYA 1972 Bustya Endre: A Kányádi Töredék. Nyelvi emlék a XVI. századból. In.
Nyelv – és Irodalom tudományi Közlemények. 16 . Kolozsvár, 1972,
295–305.
BUZOGÁNY 2009 Buzogány Árpád: Gagy falu társadalmáról . In. Molnár István Múzeum
kiadványai. 1. 2009, 155 –180.
CAVRUC 2000 Cavruc, Valeriu: Repertoriul arheologic al județului Harghita . Ed.
Valeriu Cavruc, Sfântul Gheorghe, 2000.
CHIFĂR 2002 Chifăr, Nicolae: Mitropolitul și sinodul Bisericii românești din
Transilvania în contextul evenimentelor privind Unirea cu Biserica
Romei: 1698−1701. In. Annales Universitatis Apulensis. Series
Historica . Alba Iulia, VI. 2. 2002, 95−103.
CIOBANU 1925 –25 Ciobanu, Virgil: Statistica românilor ardeleni din anii 1760 –1762. In.
Anuarul Ins titutului de Istorie Națională. 1924 –25, 616 –700.
CZEIZEL 1990 Czeizel Endre: A magyarság genetikája. Debrecen, 1990.
CSÁK –HUNYADI –
VÉRTES 1981 Csák Béla – Hunyadi Ferenc – Vértes György: Földrengések hatása az
építményekre . Budapest, 1981.
CSÁKI 2008 Csáki Árpád: Adatok a homoródszentmártoni református egyházközség
megalapításának történetéhez . In. Areopolis z. Történelmi és
társadalomtudományi tanulmányok. VIII. 2008, 49 –61.
CSENDES 1975 Csendes László: Az I. katonai felméréshez készült országleírás
katonaföldrajzi és történelmi forrásértéke . In. Hadtörténeti
Közlemények. 2. sz. 1975, 349 –371.
CSEREY 1998 Cserey Gábor: Barót úrbéri felmérései a 18. század végén és a 19.
század elején. In. Acta. 1998, 271 –298.
DANKÓ 2001 Dankó Imre: Székelyudvarhely felek ezeti viszonyai a 16. századtól
napjainkig . In. Néprajzi látóhatár. 10. 1 –4. 2001, 427 –440.
DÁN 1979 Dán Róbert: Matthias Vehe -Glirius és Dávid Ferenc . In. MTA
Filozófiai és Történettudományok Osztályának Közleményei. 28. köt.
1–3. szám. 1979, 185 –207.
DÁN 1987 Dán Róbert: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon . Budapest 1987.
DÁNÉ 2007 Dáné Veronka: Tasnádi Ruber Mihály püspökről és családjáról. In.
Református Szemle 4. 2007, 746 –759.
DÁNYI –DÁVID
1960 Dányi Dezső –Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszám lálás .
Budapest, 1960.
DÁVID 1963 Dávid Zoltán: A történeti demográfiai források értékelésének kérdései.
In. Demográfia. VII. 4. 1963, 515 –525.
DÁVID 1994 Dávid Zoltán: Az 1850. évi erdélyi népszámlálás . Központi Statisztikai
Hivatal Levéltára. Budapest, 1 994.
DÁVID 1981 Dávid László: A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei . Bukarest,
1981.
DEÁK 2000 Deák Ferenc: Zetelaka. Népélet –Gazdasági élet. Székelyudvarhely,
2000.
DEBRECZENI 1995 Debreczeni László: Száz rajz . Szerk. Szatmári László. Kolozsvár,
1995.
DEMJÉN –SÓFALVI

374
2014 Demjén Andrea –– Sófalvi András: Máréfalva középkori temploma.
Székelyudvarhely, 2014.
DERZSI –NYÁRÁDI
2007 Derzsi Csongor – Nyárádi Zsolt: A Hodgyai Református Egyházközség
levéltárának egyháztörténeti jelentősége . In. Areopolisz. Történelmi és
társadalomtudományi tanulmányok . 7. Székelyudvarhely, 2007, 98 –
113.
DERZSI –NYÁRÁDI –
SÓFALVI 2006 Derzsi Csongor – Nyárádi Zsolt – Sófalvi András: A Bikafalvi
Református Egyházközség története a régészeti kutatások és levéltári
források tükréb en. In. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve.
Csíkszereda, 2006, 17 –34.
DEMJÉN –NYÁRÁDI –
SÓFALVI 2008 Demjén Andrea – Nyárádi Zsolt – Sófalvi András: Cercetarea
bisericilor medievale în scaunul Odorhei (jud. Harghita). In.
Arheologia Medievală. Szerk. Adrian Rus u. VII. 2008, 79 –97.
DERZSI –SÓFALVI
2008 Derzsi Csongor – Sófalvi András: Régészeti kutatások a kányádi
középkori templomnál (2005 –2006). In. Acta Siculica. 2008, 267 –285.
DÉNES 1996 Dénes István: Olaszteleki temető a fejedelemség korában. In. Acta. I.
1996, 203 –208.
DO 1894 Daniel Okmánytár . I (közzét. Vajda Emil), Pest, 1894.
DÓKA 1997 Dóka Klára: Egyházlátogatások Zala megyében 1848 előtt . In. Zalai
Múzeum. 7. 1997, 51 –56.
DUMTRACHE 1978 Dumitrache, Mariana: Archäologische und baugeschichtliche
Forschun gen in der Repser Gegend . In. Forschungenzur Vols -und
Landeskunde. 21, 1978, 35 –53.
DUMTRACHE 1979 Dumitrache, Mariana: Cetatea săsească din Drăușeni, jud. Brașov,
ansamblu de arhitectură medievală . Cercetări arheologice 1973 –1977.
In. Cercetări arheologic e. 33. 1979, 155 –198.
DUMITRAN 2005 Daniel Dumitran: Rezistența ortodoxă împotriva Unirii religioase în
Brașov și Țara Bârsei. In. Annales Universitatis Apulensis. Series
Historica . IX. 2. Alba Iulia, 2005, 53−61.
EFKK 2005 Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. I. Báthory Zsigmond királyi
könyvei (1582 –1602). Szerk. Fejér Tamás, Dácz Etelka, Szász Anikó.
Erdélyi történelmi adatok. VII. 3. Kolozsvár, 2005.
EH 1983 Cserei Mihály: Erdély históriája [1661 -1711] . Sajtó alá rendezte,
bevezetővel és jegyzetekke l ellátta Bánkúti Imre. Budapest, 1983.
ELEKES 2016 Elekes Tibor: Székelyföld földrajza és közigazgatása. In. Székelyföld
története. I. köt. Szerk. Benkő Elek, Oborni Teréz. Székelyudvarhely,
2016, 55 –68.
ENDES 1938 Endes Miklós: Csík, – Gyergyó – és Kászon székek földjének és népének
története 1918 -ig. Budapest, 1938.
ENTZ 1943 Entz Géza: A középkori székely művészet kérdései. Erdélyi
Tudományos Füzetek. 162. Kolozsvár, 1943.
ENTZ 1943 \1 Entz Géza: A székelyudvarhelyi római katolikus plébániatemplom. In.
Közlemények az Erdélyi Nemzeti Múzeum érem – és régiségtárából.
Szerk. Roska Márton. III. 1.1943, 99 –112.
ENTZ 1958 Entz Géza: A gyulafehérvári székesegyház . Budapest, 1958.
ENTZ 1994 Entz Géza: Erdély építészete a 11 –13. században . Kolozsvár, 1994.

375
ENTZ 1994 Entz Géza: Erdély építészete a 14 –16. században . 1996. Kolozsvár.
EPERJESSY 1961 Eperjessy Kálmán: Az első katonai adatfelvétel (1728 –1785)
országleírásának forrásértéke. In. Agrártörténeti Szemle. 3 –4. sz.
1961, 522 –533.
ERDÉLYI 2006 Erdélyi Gabriella: Társadalom és egyház a későközépkori
Magyarországon: új források, új utak. In. A magyar egyháztörténet írás
forrásadottságai. Szerk. Vértesi Lázár. Pécs, 2006, 7 –16.
ERDŐ 1985 Erdő Péter: Az egyházi törvénykönyv. Budapest, 1985.
EO I.1997 Erdélyi okmánytá r (1023 –1300) I. Közzéteszi Jakó Zsigmond.
Budapest, 1997.
EO II.2004 Erdélyi okmánytár (1301 –1339) II. Közzéteszi Jakó Zsigmond.
Budapest, 2004.
EO III.2008 Erdélyi okmánytár (1340 –1359) III. Közzéteszi Jakó Zsigmond.
Budapest, 2008.
EOE 1875 –1898 Erdél yi országgyűlési emlékek . I–XXI. Szerk. Szilágyi Sándor,
Budapest, 1875 –1898.
FABINI 1999 Hermann Fabini: Atlas der siebenbürgisch -sächischen Kirchenburgen
und Dorfkirchen. Heidelberg, 1999.
FEHÉR 2014 Fehér János: Dobó. Egykori település a Kormos mentén . Barót, 2014.
FEHÉRTÓI 2004 Fehértói Katalin: Árpád -kori személynévtár (1000 –1301) . Budapest,
2004.
FEJÉR 1829 Fejér Géza: Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis .
Tom. I. Budae, 1829.
FENEȘAN 1986 Costin Feneșan: Izvoare de demografie isto rică. I. București, 1986.
116–203.
FERENCZI 1934 Ferenczi Sándor: Firtosvár aranyéremlelete . In. Székelység. 4. 7 –8. sz.
47–62.
FERENCZI –
FERENCZI 1967 Ferenczi Géza – Ferenczi István : Săpăturile de salvare din 1957 –1958
de la Sânpaul . In. MCA. 7. Bucure ști, 401 –405.
FERENCZI 1978 Ferenczi Géza: Néhány kora középkori székely falu keletkezési
idejéről . In. Korunk. 37 \11. 1978, 947 –954.
FERENCZI 1981 Ferenczi Géza: A székelyderzsi rovásírásos tégla kora s felirata. In.
Keresztény Magvető. 1981, 02. 108 –120.
FERENCZI 1991 Ferenczi Géza: Lapok a Sóvidék (kora) középkori történelméből . In.
Hazanéző. 2. 1991, 28 –30.
FERENCZI 1997 Ferenczi Géza: A székelyudvarhelyi Ugron -kúria . In. Acta II. Szerk.
BOÉR Hunor . Sepsiszentgyörgy –Csíkszereda, 1997, 59 –64.
FERENCZ I 1998 Ferenczi Géza: Adalékok a Lövéte név eredetéhez . In. Acta (Siculica).
1997/2, 59 –61.
FERENCZI 2006 Ferenczi Géza: Délkelet Erdély kora középkori határvédelmi
rendszeréről. In. Székelyföld. 10 \11. 2006, 53 –64.
FERENCZI 2002 Ferenczi Géza: Lapok Erdél y múltjából. Székelyudvarhely, 2002.
FERENCZI 1996 Ferenczi István: Barót nevéről s az erdővidéki -barcasági besenyő
csoport történeti szerepéről . In Acta. 1996, 133 –150.
FERENCZI –
FERENCZI 1978 Ferenczi Géza – Ferenczi István: Cercetări de topografie arheo logică
în bazinul superior al Târnavei Mari. In. Acta Musei Napocensis. 15.
1978, 85 –99.

376
FERENCZI 2009 Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti
papi névtára. Budapest –Kolozsvár 2009.
FORRÓ 2003 Forró Albert: Török -tatár dúlások a XVII. századi Udvarhelyszéken. In.
Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok . 3.
Székelyudvarhely. 2003. 22 –33.
FORRÓ 2008 Forró Albert: Adatok a korondi katolikus egyház történetéhez . In.
Areopolis z. Történelmi és társadalomtudományi tanu lmányok . 8.
Székelyudvarhely, 2008, 35 –49.
FORRÓ 2009 Forró Albert: Udvarhely vármegye kialakulása . In. Areopolis z.
történelmi és társadalomtudományi tanulmányok . 9. Székelyudvarhely,
2009, 59 –70.
FÖLDES 1971 Földes László: A telek ’földterület’ jelentéstö rténete . Magyar Nyelv.
67. 1971, 418 –431.
FRAKNÓI 1895 Fraknói Vilmos : A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária
Teréziáig: Történeti tanulmány . Budapest, 1895.
GAGYI 1912 Gagyi Sándor: Erdély vallásszabadsága a mohácsi vésztől Báthori
Istvánig . Budapest, 1912.
GÁLFALVI 1987 Gálfalvi Sándor: A kadácsi unitárius templom története. In. Keresztény
Magvető. 93. évf. 2. szám. 1987, 114 –120.
GÁLL 2011 Gáll Erwin: Doboka -IV. vártérség templom körüli temetője. Régészeti
adatok egy észak -erdélyi ispáni köz pont 11 –13. századi fejlődéséhez.
Kolozsvár, 2011.
GÁLL 2013 Gáll Erwin: Az Erdélyi -medence, a Partium és a Bánság 10 –11. századi
temetői. Magyarország Honfoglalás kori és kora Árpád -kori sírleletei.
6. I–II. kötet. Szeged.
GERÉB 1943 Geréb Zsigmond: Unitárius lelkészek 1568 -tól. Székelykeresztúr, 1943.
Kézirat. Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltára.
GERGELY 1991 Gergely Jenő: Az erdélyi görög katolikus román egyház . In. Regio.
Kisebbségtudományi Szemle. 2. évf. 3. sz. 1991, 106 – 117.
GIDÓ –PÁL 2010 Gidó Attila – Pál János: Kiapadó búvópatak. Szombatosok az unitárius
egyházban 1944 után . In. Keresztény Magvető. 116. évf. 4. sz. 2010,
386–396.
GYÖNGYÖSI
1889 Gyöngyösi István: A vargyasi unitárius eklézsia története . In.
Keresztény Magvető. 24. évf. 4. 1889, 230 –243.
GYÖNGYÖSSY –KERNY
SARUDI 1995 Gyöngyössy János – Kerny Terézia – Sarudi Sebestyén József:
Székelyföldi vártemplomok . Budapest, 1995.
GYÖRGY 1930 György József: A ferencrendiek élete és működése Erdélyben .
Kolozsvár, 1930.
GYÖRFFY 19 41 Györffy György: A székelyek eredete és településük története . In.
Erdély és népe. Szerk. Mályusz Elemér. Budapest, 1941, 37 –86.
GYÖRFFY 1983 Györffy György: István király és műve . Budapest, 1983.
GYÖRFFY 1983 \1 Györffy György: Gyulafehérvár kezdetei, ne ve és káptalanjának
registruma . In. Századok. 117. 1103 –1134.
GYÖRFFY 1984 Györffy György: A pápai tizedlajstromok demográfiai értékelésének
kérdéséhez. In. Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok.
Mályusz Elemér Emlékkönyv. Szerk. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay
Ferenc, Budapest, 1984, 141 –159.

377
GYÖRFFY 1987 Györffy György: Az Árpád -kori Magyarország történeti földrajza . III.
Budapest, 1987.
HASSENPFLUG
1999 HASSENPFLUG, Eyla: Das Laienbegräbnis in der Kirche . Historisch –
archäologische Studien zu Alem annien im frühen Mittelalter.
Freiburger Beiträge zur Archäologie und Geschichte des ersten
Jahrtausends. Bd. 1. Freiburg, 1999.
HEGYI 2010 Hegyi Géza: Az erdélyi dékánkanonoki tisztség betöltése az Árpád és az
Anjou korban. In. Középkortörténeti tanulmány ok. 6. Szeged, 2010,
63–73.
HEGYI 2010 \1 Hegyi Géza: Egyházigazgatási határok a középkori Erdélyben . In.
Erdélyi Múzeum. LXXII. köt. 3 –4. sz. 2010, 1 –32.
HEGYI 2010 \2 Hegyi Géza: Tizedszedés a középkori erdélyi egyházmegye Meszesen –
túli részein. In. Szabol cs-Szatmár -Beregi Szemle. 45. 3. 2010, 285 –
298.
HEGYI 2012 Hegyi Géza: A pápai tizedjegyzék tévesen azonosított székelyföldi
helynevei . In. Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemség
kori történelméből. Szerk. Sófalvi András, Visy Zsolt, Énlaka –
Székelyudvarhely. 97 –115.
HEGYI 2016 Hegyi Géza: Egyházszervezet és egyházi élet. In. In. Székelyföld
története. I. köt. Szerk. Benkő Elek, Oborni Teréz. Székelyudvarhely,
2016, 370 –408.
HEITEL 1964 Heitel, Radu: Monumente medievale din Sebeș -Alba. București , 1964.
HEITEL 1975 Heitel, Radu: Contributions au problème des recherches
archéologiques d’Alba Iulia . In. Muzeul Național. 2. 1975, 343 –353.
HEITEL 1973 Heitel, Radu: Archeologia monumentului de architecturăromanică din
Cișnădioara . In. Apullum. XI. 1973 , 272 –292.
HEREPEI –SZABÓ
1939 Herepei János – Szabó T. Attila: Levéltári adatok faépítészetünk
történetéhez. I. Fatemplomok és haranglábak. In. Erdélyi tudományos
füzetek. 107. sz. 1939, 3 –43.
HERMANN 2001 Hermann Gusztáv Mihály: Udvarhelyszék levéltára. Történeti vázlat .
In. Areopolis z. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok.
2001, 61 –68.
HERMANN 2011 Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye igazgatása
a 18. században . Doktori disszertáció. Budapest, 2011.
HERMANN –KOVÁCS
1991 Herman n Gusztáv Mihály – Kovács Piroska: Udvarhelyszéki románok:
a betelepedéstől a beolvadásig. In. A többség kissebsége. Tanulmányok
a székelyföldi románság történetéről. Szerk. Hermann Gusztáv Mihály.
Csíkszereda, 1991, 157 –210.
HOFFMANN 1998 Hoffmann István: Gondolatok a történeti helynévkutatásról . In. Magyar
Nyelvjárások. 35. 1998, 121 –129.
HOLL Ó 2009 Holló László: Az egyházközségek papválasztói joga. In. Ezeréves
múltunk. Szerk. Marton József, Bodó Márta. Budapest –Kolozsvár
2009, 93 –114.
HOREDT 1984 Horedt , Kurt: Morești. Band 2. Grabungen in einer mittelalterlichen
Siedlung in Siebenbürgen . Bonn, 1984.
HOREDT –SZÉKELY

378
–MOLNÁR 1962 Horedt, Kurt – Székely Zoltán – Molnár István: Săpăturile de la
Porumbenii Mici (r. Odorhei). In. MCA. VIII. 1962, 633 –641.
HORN 2009 Horn Ildikó: Hit és hatalom – Az erdélyi unitárius nemesség 16. századi
története. Budapest, 2009.
HORVÁTH 1916 Horváth Sándor : A szent Domonkos -rend múltjából és jelenéből .
Budapest, 1916.
HÓMAN –SZEGFŰ
1939 Hóman Bálint – Szegfű Gyula: Magyar törté net. IV. kötet. Budapest,
1939.

HUSZKA 1883 Huszka József: Homoródszentmártoni falképek . Kolozsvári Közlöny.
II. évfolyam. 1883. szeptember 7. Kolozsvár, 203.
Hzretk II. 2005 A hunyad -zarándi református egyházközségek történeti katasztere. II.
1686 –1807. Összeállította, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal,
jegyzetekkel és mutatókkal közzéteszi Buzogány Dezső – Ősz Sándor
Előd. Erdélyi református egyháztörténeti adatok 2/2. Kolozsvár 2005.
IAMBOR 2005 Iambor, Petre: Așezări fortificate din Transilvan ia (sec. IX−XIII). Cluj-
Napoca, 2005.
IAMBOR – MATEI
1975 Iambor, Petru – Matei, Ștefan : Cetatea feudal -timpurie de la Cluj –
Mănăștur . In. Anuarul Institutului de Istorie și Arheologie Cluj. XVIII.
1975. 291 –304.
IMREH 1983 Imreh István: A törvényhozó székel y falu. Bukarest, 1983.
IPOLYI 1867 Ipolyi Arnold: Adalékok a magyar domonkosok történetéhez . In.
Magyar Sion. 5. évf. 9. szám. 1867, 662 –673.
JAKUBOVICH 1926 Jakubovich Emil: A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke . In.
Magyar nyelv. 22. köt, 5 –6. sz. 1926, 220 –223.
JAKAB –SZÁDECKY
1901 Jakab Elek – Szádecky Lajos: Udvarhely vármegye története a
legrégibb időktől 1849 -ig. Budapest, 1901.
JAKAB 1944 Jakab Antal: Az erdélyi római katolikus püspöki szék betöltésének vitája
a XVII. században . Erdélyi Tud ományos Füzetek. 172. Kolozsvár,
1944.
JAKAB 2004 Jakab Rozália: Rugonfalva az idő múlásában . Székelyudvarhely, 2004.
JAKÓ 2001 Jakó Zsigmond: Az erdélyi püspökség középkori birtokairól . In. Erdély
a keresztény magyar királyságban. Erdélyi Tudományos füzet ek. 231.
2001, 105 –115.
JANKÓ 2001 Jankó Annamária: A második katonai felmérés . In. Hadtörténelmi
Közlemények. 114. évf. 1. szám. 2001,103 –129.
JANKÓ 2007 Jankó Annamária: Magyarország katonai felmérései, 1763 –1950 . A
Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvt ára. Budapest, 2007.
JAKUBINI 2004 Jakubinyi György: Romániai katolikus, erdélyi protestáns és izraelita
vallási archontológia. Gyulafehérvár, 2004.
JANITSEK 1978 Janitsek Jenő: Bardóc és Száldobos helynevei . In. Nyelv és
irodalomtudományi közlemények. 22 . évf. 2. 1978, 219 –222.
JANITSEK – SZŐCS
1998 Janitsek Jenő – Szőcs Lajos: Etéd jelenkori és történeti hely – és
családnevei. In. Magyar Névtani Dolgozatok. 159. 1998.
JANITSEK – SZŐCS

379
1998 Janitsek Jenő – Szőcs Lajos: Atyha jelenkori és történeti hely – és
családnevei. In. Magyar Névtani Dolgozatok. 158. 1998.
JANITSEK – SZŐCS
2001 Janitsek Jenő – Szőcs Lajos: Korond jelenkori és történeti hely – és
családnevei . In. Magyar Névtani Dolgozatok. 171. 2001.
JÁNÓ 2008 Jánó Mihály: Színek és legendák. Sepsiszen tgyörgy -Csíkszereda, 2008.
JÁNOSFALVI 2003 Jánosfalvi Sándor István: Székelyhoni utazás a két Homoród mellett.
Székelyudvarhely, 2003.
JÁNÓ 2008 Jánó Mihály: Színek és legendák . Sepsiszentgyörgy –Csíkszereda, 2008.
JÉKELY – KISS
2008 Jékely Zsombor – Kiss Lóránd: Középkori falképek Erdélyben.
Értékmentés a Teleki László Alapítvány támogatásával. Budapest,
2008.
JOÓ 2005 Joó István: Szent István törvényei az Admonti kódex felhasználásával .
In Geodézia és kartográfia. 57. évf. 9. szám 2005, 3 –16.
JÓZSA 1932 Józsa, Ioan: Câteva monumente istorice din județul Odorheiu . Odorhei,
1932.
JUHÁSZ 1942 Juhász István: Egyházi levéltáraink rendezése. In. Református Szemle.
1942, 363 –380.
JUHÁSZ 1947 Juhász István: A székelyföldi református egyházmegyék . Erdélyi
Tudományo s füzetek. 201. Kolozsvár, 1947.
KÁDÁR 1903 Kádár József: Szolnok –Doboka vármegye monográphiája . VI. köt.
Deés, 1903.
KANYARÓ 1889 Kanyaró Ferencz: Az első székely iskolamester emléke . In. Keresztény
Magvető. 1889, 34. évf. 3. füzet. 156 –162.
KARÁCSONYI
1923 –1924 Karácsonyi János: Szent Ferenc Rendjének története Magyarországon
1711 -ig. I—II. köt. Budapest, 1923 –1924.
KARÁCSONYI 2010 Karácsonyi János: A székelyek eredete és Erdélybe való települése .
Máriabesenyő –Gödöllő, 2010.
KÁZMÉR 1970 Kázmér Miklós: A falu a magyar helynevekben. XIII –XIX. század .
Budapest, 1970.
KELEMEN 1913 Kelemen Lajos: Újabb adattár a vargyasi Daniel család történetéhez .
Kolozsvár, 1913.
KELEMEN 1922 Kelemen Lajos: Legrégibb adataink unitárius templomainkról püspöki
egyházvizsgála ti jegyzőkönyveinkben 1789 -ig. In. Keresztény Magvető.
54. évf. 3 –4. 1922, 168 –180.
KELEMEN 1982 Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok . Szerk. B. Nagy
Margit. II. Bukarest, 1982.
KELEMEN 2009 Kelemen Lajos: Művelődéstörténeti tanulmányok. II. Szerk. Sas Péter.
Kolozsvár, 2009, 341 –391.
KEÖPECZI 1941 Keöpeczi Sebestyén József: Régi székely népi eredetű műemlékeink . In.
Erdélyi Tudományos Füzetek. 126. Kolozsvár, 1941.
KERÉKGYÁRTÓ
1937 Kerékgyártó Adrien: A magyar női haj – és fej viseletek . Budapest,
1937.
KERNY 1987 Kerny Terézia: Huszka József és a székelyföldi Szent László -legendák .
In. Művészet Zsigmond király korában, 1387 –1437. II. Budapest, 1987,
347–351.

380
KERTÉSZ 2000 Kertész Botod (Szerk): Útmutató az egyházközségi levéltárak
értékeinek védelmé hez. Magyarországi Levéltárosok Egyesülete.
Budapest, 2000.
KÉNOSI –UZONI
2009 Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház
története . Fordította Márkos Albert. II. köt. Kolozsvár, 2009.
KISS 1875 Kiss Áron: Egyházi kánonok, melye ket részint a magyarországi, részint
az erdélyi régi kánonokból egybegyűjtött s a kor kívánatához képest
több másokkal is bővítette és kissé jobb rendbe szedett Geleji Katona
István az erdélyi igazhitű egyházak püspöke 1649. Kecskemét. 1875.
KISS 1997 Kiss Lajos: Korai magyar helységnévtípusok. In. Honfoglalás és
nyelvészet. Budapest, 1997, 177 –187.
KISS 2009 Kiss Gergely: A középkori magyar egyházszervezet kialakulása (10.
századvége – 12. század eleje). Az István -kori egyházszervezet
kialakításának szakas zai és problémái . In. Magyar Egyháztörténeti
Vázlatok. 1 –4. 2009, 105 –117.
KISS 2013 Kiss Lóránd: A bögözi református templom falképei . In. Isis. Erdélyi
Magyar restaurátori füzetek. 13. 2013, 18 –22.
KISGYÖRGY 1881 Kisgyörgy Sándor: A kénosi unitárius ekkl ézsia . In. Keresztény
Magvető. 16. évf. 6. 1881, 369 –373.
KISGYÖRGY 1882 Kisgyörgy Sándor: A kénosi unitárius e klézsia . In. Keresztény
Magvető. 17. évf. 1. 1882, 23 –29.
KLANICZAY 1986 Klaniczay Gábor: Az 1083. évi magyarországi szentté avatások . In.
Művelő déstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi
Erik. Budapest, 1986, 15 –33.
KMH 2005 Korai magyar helynévszótár 1000 –1350. 1. Abaúj –Csongrád
vármegye. Szerk: Hoffmann István. Debrecen, 2005.
KNIEZSA1943 Kniezsa Ist ván: Kelet -Magyarország hely nevei . In. Magyarok és
románok. Szerk. Deér József, Gáldi László. Budapest, 1943, 111 –313.
KOCH 1880 Koch Antal: Az erdélyi földrengések összeállítása. In. Orvostudományi
értesítő. EME Értesítő – Népszerű Szak. 1879 –1889, 5. évf.; 2. köt.
(1880.) 2. füzet , 108 –112.
KOHN 1889 Kohn Sámuel: A szombatosok. Történetük, dogmatikájuk és irodalmuk
különös tekintettel Péchi Simon főkancellár életére és munkáira.
Budapest, 1889.
KOLTAI 2013 Koltai Kornélia: Péchi Simon. Egy rendkívüli szombatos tipikus
szombatos éle tútja. In Conversio. Déri Balázs et al. szerk. 2013, 411 –
418.
KOLBA 1989 Kolba Judit: A losonci ékszerlelet . In. Folia Archeologica. 60. 1989,
181–182.
KOLLÁNYI 1906 Kollányi Ferencz: A magán kegyúri jog hazánkban a középkorban .
Budapest, 1906.
KOLLERFY –
JEKELFALUSSY
1882 Kollerfy Mihály – Jekelfalussy József: A magyar korona országainak
helységnévtára . Budapest. 1882.
KOMÁROMY 1883 Komáromy András: A Kis Rhédey család levéltára a M. Nemz. Múzeum
könyvtárában . In. Magyar Könyvszemle. 1883, 30 –60.
KONCZ 18 81 Koncz József: A bözöd -ujfalvi judaizánsoktól a reformátusok kezére
átment s ezektől az unitáriusok által potentiose elvett templom ügyében

381
kinevezett bizottság működése 1668. In. Keresztény Magvető. 16. évf.
5. füzet. 1881, 323 –324.
KONCZ 1882 Koncz Józ sef: Az erdélyi ev. ref. egyház vallássérelmei 1631 -ben. In.
Protestáns Közlemények. 1882. 388 —396.
KONCZ 1882 \1 Koncz József: Az ev. ref. vallásra térített szombatosok reversalisa
1639 -ből. In. Keresztény Magvető. 17. évf. 4. füzet. 1882, 223 –224.
KONCZ 1 882\2 Koncz József: A kis -solymosi Unitárius ek lézsia történetéhez . In.
Keresztény Magvető, 17. évf. 2. füzet 1882, 107 –110.
KONCZ 1884 Koncz József: Adatok az udvarhely széki orthodoxus és unitárius
atyafiak XVII. száz esztendőbeli történetéhez . In. Kere sztény Magvető.
19. évf. 3. 1884, 163 –166.
KONCZ 1884 \1 Koncz József: A mujnai unitárius egyházközség rövid története . In.
Keresztény Magvető. 19. évf. 2. füzet. 1884, 94 –98.
KONCZ 1905 Koncz József: Adatok a bözödi ev. ref. egyházközség történetéhez .
Maro svásárhely, 1905.
KOVÁCS 1942 Kovács István: Magyar református templomok . I–II. kötet. Budapest,
1942.
KOVÁCS 2009 Kovács András: Kézdiszentlélek templomai . In. Kézdiszentléleki
breviárium. Szerk. Borcsa János. Kézdivásárhely, 2009, 217 –224.
KOVÁCS 2007 Kovács Árpád: A székelyudvarhelyi ferences templom .
Székelyudvarhely, 2007.
KOVÁCS 2008 Kovács Árpád: Adalékok Nepomuki Szent János udvarhelyszéki
ábrázolásaihoz . In. Örökségünk. 2. évf. 3. sz. / 2008, 24 –26.
KOVÁCS 1990 Kovács Béla: Magyarország középkori p atrocíniumai . In. Agria.
annales Musei Agriensis. 25 –26. sz. 1990, 407 –419.
KOVÁCS 2008 Kovács Piroska: „ Orczád verítékével” Máréfalva a történelem
sodrában . Székelyudvarhely, 2008.
KOVÁCS 2011 Kovács Eleonóra: A magyarországi evangélikus egyház
gyülekezet ekben őrzött levéltári anyagai és az evangélikus
gyűjteményügy néhány kérdése. In. Levéltári Közlemények. 2. 2011,
171–186.
KOVÁCS – KOVÁCS
2002
Kovács András – Kovács Zsolt: Erdélyi római katolikus
egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok. I. (1727 –1737).
Kolozsvár, 2002.
KOVÁCS –NYÁRÁDI
2008 Kovács Árpád – Nyárádi Zsolt: A Tarcsafalvi Unitárius Egyházközség
a 18 –19. században az egyházközség levéltári forrásai alapján. In.
Acta Siculica. Sepsiszentgyörgy, 2008, 481 –496.
KOVÁCS -MIHÁLY
2010 Kovács Árpád – Mihály Tibor: Adatok az oroszhegyi „erdei
kápolnánál” tartott áldozócsütörtöki búcsúkról . In. Areopolisz.
Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. 10. 2010, 103 –115.
KOVÁCS 1894 Kovács Imre: A homoród -keményfalvi unitárius egyház története . In.
Keresztény Magvető. 29. évf. 1894, 216 –221.
KOVÁCS 1944 Kovács László: A kolozsvári hóstátiak temetkezése . Kolozsvár 1944.
KOVÁCS –KOVÁCS

382
2002 Kovács András – Kovács Zsolt: Erdélyi római katolikus
egyházlátogatási jegyzőkönyvek és okmányok. I. (1727 –1737) .
Kolozsvár, 2002.
KOZMA 1889 Kozma Dimén: A firtos -váraljai unitárius egyház múltjából . In.
Keresztény Magvető. 24. évf. 1889, 354 –365.
KÓSA 2011 Kósa Béla: Adatok Korond egyházi építészetéhez . In. Liber
discipulorum. Tanulmányok Kovács András 65. születésnap jára.
Szerkesztette: Kovács Zsolt, Sarkadi Nagy Emese, Weisz Attila.
Kolozsvár, 2011, 79 –85.
KÖRMENDY 1986 Körmendy Adrienne: A falusi plébániák hatása a faluközösségek
kialakulására. A szepeség példája . In Művelődéstörténeti tanulmányok
a magyar középkorr ól. Szerk. Fügedi Erik. Budapest, 1986, 117 –159.
KÖRMENDY 1971 Körmendy József: Fa- és sövénytemplomok a Veszprémi Egyházmegye
területén a XVIII. században . In. A Veszprém Megyei Múzeumok
Közleményei. 10. Veszprém, 1971, 53 –78.
KŐVÁRY 1867 Kőváry László: A szombatosok Erdélyben. In. Keresztény Magvető. 3.
1867, 244 –261.
KŐVÁRY 1871 Kővári László : Pechy Simon. In. Keresztény Magvető. 6. köt. 1. 1871,
34–48.
KŐVÁRY 1873 Kőváry László: Dávid Ferencz elitéltetése . In. Keresztény Magvető. 8.
4. füzet. 1873, 321 –333.
KREPZSv I. 2008 A Küküllői Református Egyházmegye Parciális Zsinatainak végzései. I.
Szerk. Buzogány Dezső, Sípos Gábor. Erdélyi Református
Egyháztörténeti adattár. Kolozsvár, 2008.
KRISTÓ 1976 Kristó Gyula: Szempontok korai helyneveink történeti tip ológiájához.
In. Acta Historica Szegediensis. Tomus LV. Szeged, 1976.
KRISTÓ 1983 Kristó Gyula: Tanulmányok az Árpád -korról . Budapest, 1983.
KRISTÓ 1986 Kristó Gyula: Helynévtan . In. A történelem segédtudományai. Szerk.
Kállay István. Budapest, 1986, 319 –325.
KRISTÓ 1988 Kristó Gyula: A 10. századi Erdély politikai történetéhez . In. Századok.
122. 1988, 20 –35.
KRISTÓ 1999 Kristó Gyula: Az államalapítás korának írott forrásai . Szegedi
Középkori Könyvtár. 15. Szeged, 1999.
KRISTÓ 2002 Kristó Gyula: A korai Er dély (895 –1324). Szeged, 2002.
KRISTÓ 2006 Kristó Gyula: Magyarország Története 895 –1301 . Budapest, 2006.
KURT et alii 2014. Lombards on the Move – An Integrative Study of the Migration Period
Cemetery at Szólád, Hungary . PLoS ONE 9. (11): e110793.
LAKATO S 1942
(1702) Lakatos István: Székelyudvarhely legrégibb leírása (1702). Latinból
fordította Jaklovszky Dénes. In. Erdélyi Ritkaságok. 6. Kolozsvár,
1942.
LÁNGI –MIHÁLY
2002 Lángi József – Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett
faberendezések. 1. Buda pest, 2002.
LÁNGI –MIHÁLY
2004 Lángi József – Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett
faberendezések. 2. Budapest, 2004.
LÁNGI –MIHÁLY
2006 Lángi József – Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett
faberendezések. 3. Budapest, 2006.

383
LÁSZLÓ 1993 László Gy ula: A Szent László -legenda középkori falképei . Budapest,
1993.
LENGYEL 2013 Lengyel Boglárka: Két 16. századi fémfonalas párta anyagvizsgálata,
készítés -technikája és restaurálása . In. Fiatal Középkoros Régészek IV.
Konferenciájának Tanulmánykötete. Szer k.: Varga Máté. Kaposvár,
2013, 191 –204.
LENK 1839 Lenk, Ignaz von Treuenfeld: Siebenbürgens geographisch -,
topographisch -, statistisch -, hydrographisch – und orographisches
Lexikon . 1–4. kötet. Wien, 1839.
LÉSTYÁN 2000 Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség
templomai . I–II. 2. bővített kiadás. Gyulafehérvár, 2000.
LISZKA 2002 Liszka József: Adalékok Nepomuki Szent János ikonográfiájához . In.
Acta Ethnologica Danubiana. 4. sz. Komárom –Dunaszerdahely, 2002.
LUKCSICS 1938 Lukcsics P ál: A XV. századi pápák oklevelei . Monumenta Hungariae
Italica. I –II. Budapest, 1931 –1938.
LUKINICH 1927 Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története . Budapest,
1927.
MACREA et alii
1951 Macrea, Mihail et alii.: Despre rezultatele cercetărilor întreprinse de
șantierul arheologic Sft. Gheorghe -Brețcu, 1950. In. Studii și Cercetări
de Istorie Veche. 2. 1951, 285 –311.
MAGYARI 2004 Magyari András: Az erdélyi katolikus püspökség helyreállításának
körülményei a XVIII. század elején . In. Emlékkönyv Cse tri Elek
születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit, Sípos Gábor.
Kolozsvár, 2004, 301 –309.
MAKKAI 1987 Makkai László: Erdély a középkori Magyar Királyságban . In. Erdély
története . I. köt. Szerk. Köpezci Béla. Budapest, 1987, 235 –408.
MÁLYUS Z Mályusz Elemér: A türelmi rendelet. II. József és a magyar
protestantizmus. Budapest, 1939.
MÁLYUSZ 1953 Mályusz Elemér: Az egyházi tizedkizsákmányolás . In. Tanulmányok a
parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. Szerk.
Székely György. Bud apest, 1953, 332 –333.
MÁLYUSZ 1971 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon.
Budapest, 1971.
MÁLYUSZ 1988 Mályusz Elemér: Gróf Kemény József oklevélhamisítványai . In.
Levéltári Közlemények. 59/2. 1988, 197 –216.
MARCU 1998 Daniela Marc u: Biserica reformată de la Daia . jud. Harghita. Cercetări
arheologice. In. Studii și Cercetări de Istorie Veche și Arheologie . 49.
157–180.
MARCU 2007 Marcu Istrate, Daniela: Sibiu. Piața Huet . Monografie arheologică. I.
Sibiu, 2007.
MARCU 2008 Marcu Istr ate, Daniela: A gyulafehérvári római katolikus székesegyház
és püspöki palota régészeti kutatása (2000 –2002). Budapest, 2008.
MARTON 1993 Marton József: Az erdélyi (gyulafehérvári) egyházmegye története .
Gyulafehérvár, 1993.
MARTON 2009 Marton József: Ezeréves az erdélyi egyházmegye . In. Ezeréves múltunk.
Szerk. Marton József, Bodó Márta. Budapest –Kolozsvár 2009, 11 –28.
MARTON 2009 \1 Marton József: Egyháztörténeti adalékok a gyulafehérvári
egyházmegye történetéhez . In. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. 1 –4.
2009, 167 –181.

384
MARTON –JAKABFFY
1999 Marton József – Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai .
Gyulafehérvár, 1999.
MALONYAY 1909 Malonyay Dezső: A magyar nép művészete . II. kötet. A székelyföldi, a
csángó és a torockói magyar nép művészete. Bud apest, 1909.
MENDE 2005 Mende Balázs: Adatok a Zalavár -Kápolna Árpád -kori népességének
antropológiájához. In. A középkori templom körüli temetők kutatása.
Szerk. Ritoók Ágnes –Simonyi Erika. Budapest, 185 –197.
MEZŐ 1996 Mező András: Templomcím a magyar hely ségnevekben (11 –15.
század) . Budapest, 1996.
MetTrans
1978 Metamorphosis Transylvaniae . Apor Péter. Előszóval és je gyzetekkel
el. Kócziány László, a szöveget gond. Lőrinczy Réka. Bukarest, 1978.
MÉRI 1944 Méri István: Középkori temetőink feltárásmódjáról . In. Erdélyi
Tudományos füzetek. 175. sz. Kolozsvár, 1944.
MIHÁLY 1991 Mihály János: Fejezetek a Lövétei Római Katolikus Egyházközség
történetéből . In. Székelyföld. 8. évf. 5. sz. 2004, 71 –102.
MIHÁLY 1991 Mihály János: Lövéte . In. A többség kisebbsége. Ta nulmányok a
székelyföldi románság történetéről. Szerk. Hermann Gusztáv Mihály.
Csíkszereda, 1991, 256 –274.
MIHÁLY 1996 Mihály János: Lövéte középkori emlékei . Székelyudvarhely, 1996.
MIHÁLY 2006 Mihály János: A lövétei Kisboldogasszony plébániatemplom . Löv étei
Helytörténeti Füzetek. 1. 2006, Székelyudvarhely.
MIHÁLY 2007 Mihály János: Fejezetek Farkaslaka történetéből . In. Farkaslaka múltja
és jelene. Szerk. Géczi János. Kolozsvár, 2007, 9 –109.
MIHÁLY 2007 Mihály János: Néhány udvarhelyszéki plébánia harang járól . I. In.
Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. 7. 2007,
7– 27.
MIHÁLY 2008 Mihály János: Néhány udvarhelyszéki plébánia harangjáról. II. In.
Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. 8. 2008,
7– 23.
MIHÁLY 2014 Mihály János: Házak, utcák, szomszédságok, örökségek a 17. századi
Székelyudvarhelyen és határában . In. Lustra. Szerk. Kolumbán
Zsuzsanna. I. évfolyam. 1. 30 –34.
MIHÁLY –
NYÁRÁDI 2010 Mihály János – Nyárádi Zsolt: Lövéte elpusztult középkori temploma.
In. Ör ökségünk. 4. sz. 2010, 25 –27.
MARCU –ISTRATE
MORARU 2007 Marcu –Istrate, Daniela – Istrate, Angel – Moraru, Victor: Sacru și
profan într -un oraș european 1150 –2007. Brașov, 2007.
MIHÁLY 1996 Mihály Tibor: Őrhegy alatt. Oroszhegy monográfiája.
Székelyudvarhely , 1996.
MIHÁLY 2012 Mihály Tibor: A lelki és szellemi élet szolgálatában. Adatok az
oroszhegyi Oroszhegyi család történetéhez . In. Areopolis z. Történelmi
és társadalomtudományi tanulmányok. 12. 2012, 45 –61.
MITROFAN 1965 Mitrofan, Ioan: Descoperiri arheo logice în Cluj și împrejurimi. In.
AMN. II. 1965, 657 –666.
MIRON 2002 Miron, Greta -Monica: Puterea exemplului – preotul unit și enoriașii săi
din dieceza de Făgăraș în secolul al XVIII -lea. In. Annales

385
Universitatis Apulensis. Series Historica . Alba Iulia, VI 2. 2002,
167−182.
MOJZSIS 1984 Mojzsis Dóra: XVI–XVII. századi női fejdíszek a nagylózsi
leletanyagból . In. Folia Archeologica. 35. 1984, 185 –211.
MOLNÁR 1977 Molnár István: Az énlaki unitárius műemlék -templom 1976 -os javítása . In.
Keresztény Magvető. 83. 1977, 31 –39.
MOLNÁR 1978 Molnár István: A kurátori számadáskönyvek adatainak felhasználása az
egyházközségek történetének kutatásában . In. Keresztény Magvető. 84.
évf. 2. 1978, 108 –114.
MOLNÁR 1994 Molnár István: Helytörténeti adatok a székelykeresztú ri egyházkör
eklézsiáinak ismeretéhez. 1. rész . In. Keresztény Magvető. 100 évf. 1.
1994, 35 –43.
MOLNÁR 1994 Molnár István: Helytörténeti adatok a székelykeresztúri egyházkör
eklézsiáinak ismeretéhez. 2. rész . In. Keresztény Magvető. 100 évf. 2.
1994, 88 –96.
MOLNÁR 1994 Molnár István: Helytörténeti adatok a székelykeresztúri egyházkör
eklézsiáinak ismeretéhez. 4. rész . In. Keresztény Magvető. 100 évf. 4.
1994, 221 –230.
MOLNÁR 1996 Molnár István: Helytörténeti adatok a székelykeresztúri egyházkör
eklézsi áinak ismeretéhez. 8. rész. In. Keresztény Magvető. 102. évf. 2.
1996, 113 –125.
MOLNÁR 1999 Molnár B. Lehel: Az Erdélyi unitárius egyház anyakönyvei . In.
Keresztény Magvető. 105. évf. 1 –2. 1999, 23 –28.
MOLNÁR 1999 Molnár B. Lehel: Az Udvarhelyköri Unitár [ius] Ekkl[ézsi]ák javainak
conscriptiója 1715 dec. 10 -én. In. Keresztény Magvető. 105. évf. 3 –4.
1999, 150 –168.
MOLNÁR 2009 Molnár Antal: Lehetetlen küldetés? Jezsuiták Erdélyben és Felső –
Magyarországon a 16 –17. században . Budapest, 2009.
MonVat. I. 1885 Monumenta Vaticana historiam regni Hungariae illustrantia. I. Bev.
Fejérpataky László. Budapest, 1885.
MÓRA 1935 Móra Ferenc: Néprajzi vonatkozások szegedvidéki népvándorláskori és
korai magyar leletekben . In. Ethnographia. 43. évf. 1932, 54 –68.
NAGY 1940 Nagy Géza: Geleji Katona István személyisége levelei alapján . In:
Erdélyi Tudományos füzetek. 115. sz. Kolozsvár, 1940.
NAGY 1968 Nagy Árpád: Az eger -szépasszonyvölgyi X. századi temető . In. Egri
múzeum Évkönyve. 6. 1968, 69 –100.
NAGY 1858 Nagy Iván: Magy arország családai czimerekkel és nemzedékrendi
táblákkal. 10. köt, Pest, 1863.
NOVÁK 2007 Novák Csaba Zoltán: Areopolisz, több mint helytörténet. In.
Örökségünk. 1. 2007. 28.
NYÁRÁDI 2007 Nyárádi Zsolt: Podele de cărămizi din Transilvania . In. Arheologia
Medievală. VI. Adrian Rusu (szerk.) Reșița, 2007, 181 –194.
NYÁRÁDI 2008 Nyárádi Zsolt: Adatok Székelyudvarhely településtörténetéhez: egy
régészeti gyűjtemény tanulságai. In. A Csíki Székely Múzeum
Évkönyve. 2007 –2008. Csíkszereda, 2008. 75 –98.
NYÁRÁDI 2009 Nyárádi Zsolt: Középkori falvak Székelyudvarhely árnyékában. In. A
Csíki Székely Múzeum Évkönyve. Csíkszereda, 2009, 83 –128.
NYÁRÁDI 2009 Nyárádi Zsolt: A sükői református egyházközség mindennapjai a 19.
század végéig az egyházközségi levéltár tükrében. In. Acta Siculica. A

386
Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve. Sepsiszentgyörgy, 2009, 363 –
390.
NYÁRÁDI 2012 Nyárádi Zsolt: Fiókba zárt történelem . In. Hargita Népe Udvarhely.
Haáz Sarok. 2012, 2.
NYÁRÁDI 2012 \1 Nyárádi Zsolt: A Perished Medieval Settlement in Udv arhelyszék . In.
Marisia. 2012, 155 –193.
NYÁRÁDI 2012 \2 Nyárádi Zsolt: Adatok az udvarhelyszéki köztemetők kialakulásához In.
Areopolisz. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. 12.
Székelyudvarhely, 2012, 7 –45.
NYÁRÁDI 2013 Nyárádi. Zsolt: Bögöz köz épkori temploma és temetője . In. Isis. Erdélyi
Magyar Restaurátor Füzetek. 13. Szerk. Kovács Petronella.
Székelyudvarhely, 2013, 9 –17.
NYÁRÁDI 2013 \1 Nyárádi, Zsolt: Data regarding changes in a cemetery surrounding a
medieval church . In. Marisia. 2013, 251 –291.
NYÁRÁDI 2013 \2 Nyárádi Zsolt: Katolikusok a 17 –18. századi Udvarhelyszéken . In.
Magyar Egyháztörténeti Vázlatok. 3 –4, 2013. 53 –76.
NYÁRÁDI 2014 Nyárádi Zsolt: Egy 17. századi testimoniális levél régészeti és
egyháztörténeti jelentősége. In. Lustra. 1. évf. 1. sz. 2014, 16 –22.
NYÁRÁDI 2014 \1 Nyárádi Zsolt: Régészeti felügyelet Homoródszentpál középkori
templománál. Udvarhely napilap. Haáz Sarok. november 26. 2014.
NYÁRÁDI 2014 \2 Nyárádi Zsolt: Régmúlt korok tárgyi emlékei Lövétén . In. Lustra. 1. évf.
2. sz. 2014, 31 –35.
NYÁRÁDI 2015 Nyárádi Zsolt: Bögözi nemesi családok és temetkezéseik . In. A Csíki
Székely Múzeum évkönyve. 10. 2015, 47 –76.
NYÁRÁDI 2016 Nyárádi Zsolt: „ Istennek ditsőségére tsináltatta”. Adatok a bögözi
nemesi családok és a patronált t emplomuk történetéhez. Bögöz, 2016.
NYÁRÁDI –SZÁSZ
2010 Nyárádi Zsolt – Szász Hunor: A recsenyédi unitárius egyházközség a
levéltári források tükrében . In. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve
2010. Csíkszereda, 257 –291.
NYÁRÁDI –REJTŐ
2011 Nyárádi Zsolt – Rejtő András: Tordátfalva és egyháza. Adatok a 18 –19.
századi unitárius egyházközségi levéltári forrásokból . In. Acta Siculica.
2011, 227 –257.
NYÁRÁDI –REJTŐ
2013 Nyárádi Zsolt – Rejtő András: Kissolymos református gyülekezete a
XVII –XIX. században. In. Confes sio. A Magyarországi Református
Egyház Figyelője. 37. évfolyam. 2013, 2. sz. Budapest, 80 –99.
NYÁRÁDI –SÓFALVI
2007
Nyárádi Zsolt – Sófalvi András: Elpusztult középkori falvak
Udvarhelyszéken. In. Örökségünk. 3. sz. 2007. 18 –20.
NYÁRÁDI –SÓFALVI
2009 Nyárádi Zsolt – Sófalvi András: Régészeti kutatások a telekfalvi
református templomban . In. Kutatások a Nagy -Küküllő felső folyása
mentén. Molnár István Múzeum kiadványai. 1. Szerk. Körösfői Zsolt.
Székelykeresztúr, 2009, 73 –105.
NYÁRÁDI –SÓFALVI
2012 Nyárádi Zso lt – Sófalvi András: A régészet szerepe a középkori és
fejedelemségkori székely falvak történetének kutatásában.

387
Esettanulmány négy Székelyudvarhely melletti település
vonatkozásában. In. Tanulmányok a székelység középkori és
fejedelemség kori történelmébő l. Szerk. Sófalvi András, Visy Zsolt.
Énlaka –Székelyudvarhely, 2012, 149 –169.
NYÁRÁDI –SZÁSZ
2010 Nyárádi Zsolt – Szász Hunor: A recsenyédi unitárius egyházközség a
levéltári források tükrében . In. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve.
Csíkszereda, 2010, 257 –291.
NYÁRÁDI –
ZĂGREANU 2011 Nyárádi Zsolt – Zăgreanu, Radu: New data upon the roman settlement
from Odorheiu Secuiesc. In. Marisia XXXI. Szerk Berecki Sándor.
2011, 219 –273.
OLÁH 1991 Oláh Sándor: Homoródalmás . In. A többség kissebsége. Tanulmányok
a székely földi románság történetéről Szerk. Hermann Gusztáv Mihály.
Csíkszereda, 1991, 275 –296.
OLÁH 1993 Oláh Sándor: Magyar görög katolikus „románok.” Vallási -etnikai
feszültségek egy székely faluban a két világháború között . In. Regio. 4.
2. 1993, 99 –120.
ORBÁN 1868 Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti,
természetrajzi s népismereti szempontból . I. kötet. Pest – Budapest,
1868.
ORBÁN 2013 Orbán Dezső: Gyepes monográfiája . Székelyudvarhely, 2013.
OREVJ 2001 Az orbai református egyházmegye vizi tációs jegyzőkönyve. I. 1677 –
1752. Közzéteszi Csáki Árpád és Szőcsné Gazda Enikő.
Sepsiszentgyörgy, 2001.
ORTVAY 1892 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején
a pápai tized alapján feltüntetve . II. köt. Budapest, 1892.
PAP–BART ÓK
1996 Pap Ferenc – Bartók Botond: Tezaurul monetar de la Vârghiș , jud.
Covasna (sec. XV.). In. Acta Siculica. I. 1996, 181 –196.
PAULER 1899 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt.
II. Budapest, 1899.
PAULOVICS 1944 Paulovic s István: Dacia keleti határvonala . Kolozsvár, 1944.
PÁL 2003 Pál Judit: Városfejlődés a Székelyföldön 1750 –1914. Csíkszereda,
2003.
PÁL -ANTAL 2003 Pál-Antal Sándor: A Székelyföld és városai. Marosvásárhely, 2003.
PÁL -ANTAL 2008 Pál-Antal Sándor: Pestis Ud varhelyszéken a XVIII. század elején. In.
Emlékkönyv Benkő Samu születésének nyolcvanadik évfordulójára.
Szerk. Sipos Gábor. Erdélyi Múzeum Egyesület. Kolozsvár, 2008,
225–237.
PÁLFFY 1904 Pálffy Aladár: Etéd község története. Székelykeresztúr, 1904.
PÁLMA Y 1900 Pálmay József: Udvarhely vármegye nemes családjai .
Székelyudvarhely, 1900.
PFHngy 2012 Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864 –1864. Székelyföld és térsége .
I. Közzéteszi Csáki Árpád. Budapest –Sepsiszentgyörgy, 2012.
PFHngy 2013 Pesty Frigyes helynév gyűjteménye 1864 –1864. Székelyföld és térsége .
II. Közzéteszi Csáki Árpád. Budapest –Sepsiszentgyörgy, 2013.
PFHngy 2014 Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864 –1864. Székelyföld és térsége .
III. Közzéteszi Csáki Árpád. Budapest –Sepsiszentgyörgy, 2014.

388
PÉNZ ES 2010 Pénzes Loránd: Egy katolikus gyűjtőlevéltár születése: a
székelyudvarhelyi gyűjtőlevéltár példája . In. Keresztény Szó. 21. évf. 1.
sz. 2010, 8 –12.
PÉTER 1935 Péter Sándor: A mujnai unitárius egyházközség rövid története . In.
Keresztény Magvető. 67. évf. 4 –5. 1935, 201 –220.
PÉTER 2001 Péter Sándor: Bögöz helynevei . In. Bögöz 1332 –2000. Szerk. Kardalus
János. Sepsiszentgyörgy, 2001, 206 –231.
PÓCZOS 2006 Póczos Rita : Az Árpád -kori Borsod vármegye lakosságának nyelvi –
etnikai összetételéhez. In. Helynévt örténeti tanulmányok. 2. Szerk.
Hoffmann István, Tóth Valéria. Debrecen, 2006, 87 –107.
POKOLY 1904 PokolyJózsef: Az erdélyi református egyház története. I–III. köt.
Budapest, 1904.
POKOLY 1910 Pokoly József: Adatok az erdélyi rekatholizáció történetéhez . In.
Magyar Protestáns Egyháztörténeti adattár. IX. évf. 1910, 113 –137.
PROTASE 1956 Protase, Dumitru: Cercetările arheologice din 1953 în cetatea de la
Alba Iulia. In. SCIC. VII/1−4. 1956, 15−19.
RÉTHLY 1954 Réthly Antal: A Kárpátmedencék földrengései 455 –1918. Budapest,
1954.
RITOÓK 1997 Ritoók Ágnes: A magyarországi falusi templom körüli temetők
feltárásának újabb eredményei . In. Folia Archaeologica. 46. 1997,
165–177.
RITOÓK 2004 Ritoók Ágnes: Szempontok a magyarországi templom körüli temetők
elemzéséhez . In. Ünnepi tanulmányok Kubinyi András 75.
születésnapjára. Budapest, 2004, 115 –125.
ROMHÁNYI 2007 Romhányi Beatrix: A középkori egyházi intézmények gazdálkodása. In.
Ferenczi László – Laszlovszky József – Szabó Péter (szerk.): Magyar
középkori gazdaság – és pénztörténet. Jegyzet és forrásgyűjtemény.
Budapest 2007, 199 –225.
ROMHÁNYI 2010 Romhányi Beatrix: A középkori egyházi épületek kutatása, eredmények
és feladatok. In. Benkő Elek – Kovács Gyöngyi (szerk.). A középkor és
a kora újkor régészete Magyarország on. Budapest, 2010, 255 –270.
RÓTH 2003 Róth András: Amíg egy templom felépül… A székelyudvarhelyi
református templom építésének körülményei. In. Areopolisz.
Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. III.
Székelyudvarhely, 2003, 88 –139.
RUSU 2000 Rusu, Adrian: Biserici medievale din județul Arad. Arad, 2000.
RUSU 2002 Rusu, Adrian: Mănăstirea Bizere . In. Cronica Cercetărilor. 2002, 127 –
128.
PETRI 1903 Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája . V. köt. Budapest, 1903.
PÓSTA 1918 Pósta Béla: A gyulafehérvá ri székesegyház sírleletei . Kolozsvár, 1918.
RÁCZ 2005 Rácz Anita: A régi Bihar vármegye településneveinek nyelvészeti
vizsgálata. In. A Magyar Névarchívum Kiadványai. 9. Szerk.
Hoffmann István. Debrecen, 2005.
SCHEM 1830 Schematismus Venerabilis Cleri Dio ecesis Transilvaniensis pro anno a
Christo nato MDCCCXXX . Claudiopoli, 1830.
SCHEM 1848 –49 Universalis Schematismus Ecclesiasticus venerabili cleri romano et
graeco catholici saecularis et regularis inclinti regni Hungariae et
partiumque eidem adnexarum ne c non magni principatus
Transilvaniae . Budae, 1848 –49.

389
SCHEM 1882 Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Transilvaniensis . Albae
Carolinae, 1882.
SĂȘIANU 1986 Sășianu, Alexandru: Ezüst – és ónművesség a XVI –XIX. században. A
nagyváradi református egyházme gye kegyszerei . Nagyváradi
Református Egyházkerület. Nagyvárad, 1986.
SÁVAI 1997 Sávai János: A Székelyföldi katolikus plébániák levéltára . I. köt.
Szeged, 1997.
SEBESI 1979 Sebesi Pál: A brassói és szebeni gimnáziumok unitárius diákjai a XVI –
XVIII. század ban. In. Keresztény Magvető. 85. 1. sz. 55 –58.
SEBESTYÉN 1984 Sebestyén György: Cetatea Odorheiu Secuiesc . Architectura. 2. 1984.
SEM 1900 Șematismul Veneratului Cler al Archidiecesei Metropolitane Greco –
Catolice Române de Alba -Iulia și Făgăraș pre Anul Do mnului 1900, de
la Sânta Unire 200. Edit. Bunea Augustin. Tipografia Seminariului
Archidiecesan. Blaș, 1900.
SIKLÓSI 1979 Siklósi Gyula: Emberfejes szenteltvíztartó töredéke a székesfehérvári
Szigetről. In. Alba Regia. XVII. Annales Musei Stephani Regis.
Székesfehérvár, 1979, 297 –303.
SIMÓ 1999 Simó Márton: Kétszáz éves az atyhai templom . Emlékkönyv 1799 –
1999. Csíkszereda, 1999.
SIPOS 1993 Sipos Gábor: Az Erdélyi Református Egyházkerület Központi
Gyűjtőlevéltára. In. Aetas. 3. sz. 1993, 189 –191.
SOLYMOSI 1 997 Solymosi László: A veszprémi egyház 1515. évi zsinati határozatai.
Budapest, 1997.
SÓFALVI 2005 Sófalvi András: Sóvidék a középkorban. Fejezetek a székelység
középkori történelméből. Székelyudvarhely, 2005.
SÓFALVI 2007 Sófalvi András: A székelyudvarhe lyi Csonkavár. In. Castrum. 6. 2007,
63–80.
SÓFALVI 2010 Sófalvi András: A régészet tanúvallomása a bögözi templomról – egy
megelőző feltárás eredményei . In. Civil kezdeményezések és
műemlékvédelem a Kárpát -medencében. 2010, 31 –37.
SÓFALVI 2012 Sófalvi Andr ás: A székelység határvédelme és önvédelme a középkortól
a fejedelemség koráig. Várak és más védelmi objektumok
Udvarhelyszék településtörténetében. Doktori disszertáció. Eötvös
Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Budapest, 2012.
SÓFALVI 2012 \1 Sófalvi András: A székelyudvarhelyi Jézus kápolna. A székelyföldi
négykaréjos kápolnák kérdéséhez. Székelyudvarhely. 2012.
SÓFALVI 2013 Sófalvi András: Egy disszertáció margójára: a Rika -erdei várak és az
udvarhelyi királyi magánuradalom. In. Előadások a Magyar Tudomány
napján az Erdélyi Múzeum –egyesület I. szakosztályában. Kolozsvár,
2013, 165 –175.
SÓFALVI 2014 Sófalvi András: Homoródújfalu – szemelvények egy udvarhelyszéki
templom és település középkori történelméből. In Lustra. Szerk.
Kolumbán Zsuzsana. 1. évf. 1. 2014, 12 –15.
SÓFALVI 2014 \1 Sófalvi András: Oklánd középkori temploma az újabb kutatási
eredmények ismeretében. In. Lustra. Szerk. Kolumbán Zsuzsana. 1. évf.
2. 2014, 35 –40.
SOÓS 2007 Soós Zoltán: Cercetări arheologice la biserica unitariană di n Jacodu
(jud. Mureș) . In. Arheologia Medievală. VI. Reșița. 2007, 111 –128.
SVINGOR 2012 Svingor Éva: – A C-14 kormeghatározás alapjai és problémái . In.
Archeometriai Műhely. 3. 2012, 135 –146.

390
SZABÓ 1921 Szabó György Piusz: Ferencrendiek a magyar történele mben . Adalékok
a magyar ferencrendiek történetéhez. Budapest, 1921.
SZABÓ 1938 Szabó Kálmán: A z Alföldi Magyar Nép Művelődéstörténeti Emlékei.
Kecskemét Th. Város Múzeumának Ásatásai. Budapest, 1938.
SZABÓ 2003 Szabó András Péter: A dési per történeti hátt ere. In. Egyháztörténeti
Szemle. 4. 2. füzet. 2003, 29 –56.
SZABÓ 1981 Szabó Dezső : Templomépítés az unitárius egyházban a türelmi
rendeletet követő 30 esztendő alatt. In. Keresztény Magvető. 3. 1981,
157–177.
SZABÓ 1975 Szabó T. Attila: Erdélyi magyar szót örténeti tár. Bukarest, 1975.
SZABÓ 2005 Szabó T. Attila: Udvarhelyszék. Szabó T. Attila Erdélyi történeti
helynévgyűjtése. 6. Közzéteszi Hajdú Mihály és Bárth M. János,
Budapest, 2005.
SZACSVAY 2013 Szacsvay Éva: Templomberendezés és templomhasználat
Hom oródszentlászlón. In. Acta Siculica. 2013, 645 –666.
SZALÁRDI 1980 Szalárdi János: Siralmas magyar krónika . Budapest, 1980.
SZÁDECKY 1897 Szádecky Lajos: A küküllővári sírleletek és régiségek . In. Erdélyi
Múzeum. 14. kötet. 6. füzet. 1897, 293 –309.
SZÁDECK Y 1898 Szádecky Lajos: Thököly erdélyi fejedelemsége . Budapest, 1898.
SZENTTANNAI
1999 Szentannai Mózes: Nyikómente az ezredvégen . Székelyudvarhely,
1999.
SZELES 1898 Szeles János: Nemes Székely -Uvarhely és ezen nemes szék anya –
városának eredetéről, gyű léseiről, fekvéséről, határáról,
privilégiumáról, nyomorúságáról és több szerint kitett sok
eredményeiről való könyvecske mely munkáltatott s több hiteles
írásokból összeszedett sz. udvarhelyi Szeles János által . In. Erdélyi
Múzeum. XV. Kolozsvár, 1898.
SZÉKELY 1970 Székely Zoltán: Săpăturile executate de muzeul din Sf. Gheorghe
(1959 –1966). In. Materiale și cercetări arheologice. IX. 1970, 297 –
315.
SZÉKELY 1973 Székely Zoltán: Korai középkori temetők Délkelet -Erdélyben. In.
Korunk Évkönyv. Kolozsvár, 1973 , 219 –228.
SZÉKELY 1990 Székely Zoltán: Necropola medievala de la Peteni (com. Zăbala). In.
SCIVA. 41. 1. București, 1990, 87 –110.
SZÉKELY 1990 \1 Székely Zoltán: Kora középkori települések a Székelyföldön, XI –XIV.
század. In. Veszprémi Történelmi Tár. 1. 1 990, 3 –19.
SZIGETHI 2001 Szigheti Gyula Mihály: Székelyudvarhelynek, a nemes székely
anyavárosának leírása. Székelyudvarhely, 2001.
SZILÁGYI 1874 Szilágyi Sándor: A zsidózok történetéhez . In. Keresztény Magvető. 9.
köt. 3. sz. 1874, 246 –263.
SzOkl. Székely Oklevéltár. I –VIII. Szerk.: Szabó Károly, Szádeczky Kardos
Lajos, Barabás Samu. Budapest – Kolozsvár, 1872 –1934.
SzOkl. ú.s. Székely Oklevéltár, új sorozat. I –VII. Szerk.: Demény Lajos, Pataki
József, Tüdős S. Kinga. Bukarest –Budapest –Kolozsvár, 1983 –2004 .
SZÖGI 2006 Szögi László: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus
Státus Levéltára . 1. 1429 –2000. Repertórium. Gyulafehérvár –
Budapest, 2006.

391
SZUROMI 2002 Szuromi Szabolcs: A temetésre vonatkozó egyházfegyelem a XII –XIII.
században. Biblio theca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Univ.
Catholicae de Petro Pázmány nominatae. III/4. Budapest, 2002.
SZUROMI 2005 Szuromi Szabolcs: A templom körüli temetkezés a középkori
egyházfegyelem tükrében (12 –13. század). In. A középkori templom
körüli temetők kutatása (Opuscula Hungarica VI). Szerk. Ritoók
Ágnes, Simonyi Erika. Budapest 2005 , 9–12.
SZUROMI 2008 Szuromi Szabolcs: Az egyházi temetés, mint a lelkek üdvösségének a
szolgálata: megjegyzések a katolikus egyház temetési fegyelméhez. In.
Ustum Aequum Salutare. IV/3. 2008, 211 –215.
TARI 2012 Tari Edit: Az erdélyi középkori kőkeresztelőmedencék kutatása (I.) In.
Dolgozatok. Újsorozat, VI –VII. 2012, Kolozsvár, 173 –190.
TEMESVÁRY 1922 Temesváry János: Erdély középkori püspökei. Kolozsvár, 1922.
TÉG LÁS 1886 Téglás Gábor: A Limes Dacicus két Küküllő és Olt közötti részlete
Udvarhely megye északi és keleti hegységeiben Oroszfalutól Alsó –
Rákosig . In. Arhaeologiai Közlemények. 19. kötet. 1895, 1 –54.
TIBÁD 1979 Tibád Levente: Nyikó menti helynevek. In. Ny elv és
Irodalomtudományi Közlemények. 23. évf. 1. szám. 1979, 106 –111.
TÍMÁR –MOLNÁR
2008 Tímár Gábor – Molnár Gábor: A harmadik katonai felmérés
térképszelvényeinek georeferálása . In. Geodézia és kartográfia. 60. évf.
1–2. sz. 2008, 23–27.
TETTAMANTI 197 5 Tettamanti Sarolta: Temetkezési szokások a X –XI. században a Kárpát –
medencében . In. Studia Comitatensia. 3. 1975, 79 –123.
TOMPOS 2008 Tompos Lilla: Magyar és spanyol női viselet Magyarországon a 16.
században . In. Korunk. 3. folyam, 19. évf. 7. sz. 2008, 36–45.
TORMA 2015 Tormai István: Régészeti vonatkozású helynevek a történelmi
Magyarország területén. In. Archeometriai Műhely. 2015/XII./2. 67 –
73.
TÓTH 1994 Tóth István György: Relationes Missionarium de Hungaria et
Transilvania (1627 –1707). Roma – Budap est, 1994.
TÓTH 2006 Tóth Levente: Udvarhelyszéki schola -mesterek a XVII –XVIII. századi
bíráskodási jegyzőkönyvekben . In. Areopolis z. Történelmi és
társadalomtudományi tanulmányok. 6. 2006, 6 –23.
TÓTH 2010 Tóth Levente: Nemesi családok által alapított gyü lekezetek az
Udvarhelyi Református Egyházmegyében (XVII –XIX. század). In.
Areopolis z. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok. 10.
2010, 61 –103.
TÓTH –MAROSI
1978 Tóth Melinda – Marosi Ernő: Árpád -kori kőfaragványok . István Király
Múzeum. Székesf ehérvár, 1978.
TÓTH 2007 Tóth Valéria: A templomcímből alakult településnevek keletkezési
körülményeiről . In. Magyar Nyelv. 103. 2007, 408 –419.
TÓTH 2008 Tóth Valéria: Településnevek változástipológiája . Debrecen, 2008.
TUSOR 2004 Tusor Péter: A vatikáni magyar kutatásokról . In. Collectanea Vaticana
Hungariae Classis. I. Vol. I. Szerk. Edgár Artner. Budapest –Róma,
2004.
TÜDŐS 2003 Tüdős S. Kinga: Erdélyi Testamentumok . 1. köt. Hadviselő székelyek
végrendelete. Háromszék. 1560 –1711. Marosvásárhely, 2003.

392
USzék 2009 Székely székek a 18. században . – II. Udvarhelyszék 1700 –1722 között,
(közzét. Pál -Antal Sándor). Marosvásárhely, 2009.
VAJNÁR 2011 Vajnár Ilona : „Emlékül hagyjuk reátok…” A homoródszentlászlói
református toronygomb titkai. In. Művelődés. 64. év folyam, 11. szám.
2011, 27 –31.
VASS 1906 Vass Miklós: Kornis Borbála és szombatos pöre . In. Keresztény
Magvető. 41. évf. 6. füzet. 1906, 312 –322.
VARGA 2007 Varga Júlia: Katolikus közép és felsőoktatás Erdélyben a 17. századtól
a 19. század közepéig. Dokto ri dolgozat. Budapest, 2007.
VARGA 1998 Varga Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája I. (1850 –1992).
Budapest, Csíkszereda, 1998.
VARGA –KISS –
KÖVY1991 Varga Imre – Kiss Mária – Kövy Zsolt: Segédanyag az
egyházlátogatási jegyzőkönyvek feldolgoz ásához. Szerk.: Dóka Klára.
Magyar Országos Levéltár. Budapest, 1991, 18 –44.
VARGÁNÉ 2004 Vargáné Matolcsi Mária: – Amiről az anyakönyv mesél . In. Bihari
Diéta. V. Szerk. Matolcsi Lajos. Berettyóújfalu, 2004, 155 –165.
VELLADICS 2001 Velladics Márta : A szer zetes rendházak felszámolása II. József
korában . In. Egyháztörténeti Szemle. 2. 1. szám. 2001, 9 –42.
VESZELY 1860 Veszely Károly: Erdélyi egyháztörténelmi adatok . I. köt. Kolozsvár,
1860.
VÉGH 1895 Végh Mihály: A csöbi oratorium elpusztítása és kárpótlása. In.
Keresztény Magvető. 30. évf. 4. 1895, 226 –227.
VÉKONY 2001 Vékony Gábor: Népesedési viszonyok az Árpád -korban . Történeti
demográfiai évkönyv. 2001, 81 –103.
VINCZE 2014 Vincze Zoltán: A kolozsvári régészeti isko la a Pósta Béla korszakban
1899 –1919. Erdélyi Múzeum Egyesület. Kolozsvár, 2014.
VEKOV 2001 Vekov Károly: A keresztény egyházszervezés kezdetei Erdélyben . In.
Erdély a keresztény magyar királyságban. Erdélyi Tudományos
füzetek. 231. 2001, 97 –115.
VOFKORI 2007 Vofkori László: Métális levelek Szék elyudvarhelyről. In. Örökségünk. I.
évf. 4. sz. Székelyudvarhely, 2007, 11 –13.
VOFKORI 1999 Vofkori Mária: Társadalmi és gazdasági változások az udvarhelyszéki
Havasalján a 17 –18. században . In. Erdélyi Tudományos Füzetek. 226.
1999.
WAGNER 1977 Wagner, Er nst: Historisch -statistisches Ortsnamenbuch für
Siebenbürgen. Mit einer Einführung in die historische Statistik des
Landes. In . Studia Transylvanica. Ergänzungsbände des
siebenbürgischen Archivs. Vol. IV. Vienna: Böhlau Verlag, 1977.
WOLF 2002 Wolf, Marion ela: Ordinul iezuit și unirea bisericească a românilor din
Transilvania . In. Annales Universitatis Apulensis. Series Historica . VI.
2. Alba Iulia, 2002, 47−54.
ZAYZON 1893 Zayzon Ferenc: A Székelyudvarhelyi Evang. Reform. Egyházközség
története megalakulás ától 1780 -ig. Székelyudvarhely, 1893.
ZÁVODSZKY 1904 Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli
törvények és zsinati határozatok forrásai . Budapest, 1904.
ZEPECZANER 2009 Zepeczaner Jenő: Fürdők a Hargita nyugati oldalán a dualizm us
korában . In. Korunk. 3. folyam, 20. évf. 8. sz. 2009, 36 –45.
ZOVÁNYI 1911 Zoványi Jenő: Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban.
Budapest, 1911.

393
ZSINDELY 1905 Zsindely István: A Türelmi Rendelet történetéhez . Sárospataki Füzetek
II. 1905.
ZSOL DOS 2000 Zsoldos Attila: Confinium és marchia. /Az Árpád -kori határvédelem
néhány intézményéről . In. Századok. 134. 2000, 99 –116.
Források

BöUEkl Bözödi Unitárius Egyházközség Levéltára.
BöUEkl 1853 –1868 Anyakönyvek 1853 –1868.
BUEkl Bencédi Unitárius Egy házközség Levéltára.
BUEkL 1805
Protocollum Ecclesia Filialis Unitariorum Benczediensis Super Confignandis
rationibus Curatorum Confectum Tempore Parochi Beniaminis Kelemen Anno
1805 .
EUEGyL Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára.
EUEGyL Unit. Püsp.V izit. 1715 –1752
Liber Generalis Visitationis 1715.
EUEGyL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89
Az 1788 és 1789 években Torda -Aranyos, Keresztúr és Udvarhely körökben
Lázár István püspök által tett Generális Visitatio Jegyző Könyve .
EUEGYLT Matrix
Matrix seu Inven tarium bonorum Univerorum (…) Ecclesiarum Unitariae
Religionis in Inclyta Sede Siculicali Keresztur Anno 1779 .
GYÉSzL Gyulafehérvári Érseki – és Székeskáptalani Levéltár.
GyÉSZL Vizitáció
Canonica Visitatiok (1711 –1866).
GYFSZGyL. Gyulafehérvári Főegyh ázmegyei – Székelyudvarhelyi Gyűjtőközpont Levéltára.
GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a kötet
A Székelyudvarhelyi Főesperesség iratai. 639/b. Tematikusan rendezett
kötetek. 1 doboz. a. kötet. Főesperesi látogatási jegyzőkönyv 1683 –1702.
GYFSZGyL 642/b. 1. doboz.
Atyhai Plébánia iratai, 642/b. Plébániai iratok. (1625 –1829).
GYFSZGyL 649/b. 1. doboz
Etédi Plébánia levéltára. 649/b. Plébániai iratok. 1. doboz (1806 –1907).
GYFSZGyL 642/f. 5. doboz b. kötet
Atyhai Plébánia iratai, 642/f. Kötetek, 5. doboz, b. köte t. Plébánianapló
/1625/ –1856. (könyv -, levéltár -, ingó – és ingatlan leltárak, papok névsora,
számadások, különböző okiratok másolatai, pro domo – plébániai feljegyzések
stb.).
GYFSZGyL 642/f. 5. doboz d. kötet
Atyhai Plébánia iratai, 642/f. Kötetek, 5. d oboz, d. kötet. Historia Domus.
1947 –1973.
GYFSZGyL 658/b
Homoródkarácsonyfalvi Plébánia iratai, 658/b, 1. doboz, Vegyes iratok 1660 –
1843.
GYFSZGyL 670/e
Küküllőkeményfalvi Plébánia levéltára. 670/e, Gazdasági iratok. 5. doboz.
Leltár és adósok kimuta tása 1724 –1765.
GYFSZGyL 672/e, 1. doboz
Lövétei Plébánia levéltára. 672/e, Gazdasági iratok. 1. doboz. Számadáskönyv
1763 –1913.

394
GYFSZGyL 675/a. 1 doboz. a. kötet. 1721 –1820
Máréfalvi Plébánia levéltára. 675/a. Anyakönyvek. 1. doboz. a. kötet
keresztelési anyakönyv 1721 –1820.
GYFSZGyL 675/b. 1. doboz
Máréfalvi Plébánia levéltára. 675/b, Plébániai iratok 1. doboz.
GYFSZGyL 696/b. 1. doboz
Székelyudvarhelyi Plébánia iratai 696/b, 1. doboz, Plébániai iratok. A
székelyudvarhelyi katolikusokra vonatkozó oklevele k másolatai.
GYFSZGyL 679.
Oroszhegyi Plébánia iratai. Számadáskönyv. 1783 –1863.
GYFSZGyL 664/b. 1. doboz
Kadicsfalvi Plébáni iratai. 664/b, Plébániai iratok. 1. doboz.
HREkL Hodgyai Református Egyházközségi levéltár.
HREkL IV. köteg.
1820 –1823 közötti templomépítésre vonatkozó feljegyzések.
HUEkL Homoródszentmártoni Unitárius Egyházközségi levéltár.
2 doboz, 5 csomag: Homoródalmási Unitárius Egyházközség Kiadási -bevételi
napló 1744 –1809.
3. köteg. Az Homorod Szent Mártoni Unitária Ecclésia Protocollu ma mely
készíttetett Déák András curátorságában Springer Josef által 1809 –1846 .
KsREkL Kissolymosi Református Egyházközség levéltára, Kissolymos.
KsREkLVIII. VIII. köt. Régi ügyiratok.
KsREkL. 04. köt. Régi számadások jegyzőkönyve 1823 –1889.
KsUEkL Kisso lymosi Unitárius Egyházközség levéltára, Kissolymos.
KsUEkL Régi ügyiratok
Ügyiratok, 1 –64. 1665 –1873.
PREkL Patakfalvi Református Egyházközség levéltára.
PREkL D. csoport
Közigazgatási ügyek 1868 –1963.
PREkL 2014 – Régi ügyiratok.
Különféle vegyes ir atok 1750 –1955.
PREkL I \4
Régi leltár és felsőbb rendeletek jegyzőkönyve 1743 –1814.
RNLCs Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Igazgatósága, Csíkszereda.
RNLCs 52/551
Libellus Ecclesiae reformatae Ketsetiensis in anno 1750 paratus.
RNLCs 52/152
Korond római katolikus anyakönyve.1716 –1759.
RNLCs 52 \11
Liber Matricula Atyhaensis Ao 1716. Terminatur anno 1761.
RNLCs 174 Borsai –Nagy és Ugron családok levéltári állománya (1698 –1874).
RNLCs 52 \378
Mátisfalva protokolluma és anyakönyve 1762 –1807.
RNLCs 52 \345
Matricula sei liber Parochia Löveteiensis 1773 –1845.
RNLK Román Nemzeti Levéltár Kolozs Megyei Igazgatósága, Kolozsvár.
RNLK Székely Láda, Fond 113, Ugron Család iratai (1613 –1860).
RNLK . Székely Láda Fond M. 16.
Scaunul Odorhei. Fond M. 16. II. Proto coale judiciare. II/5. Fragmente din
protocoale judiciare și acte judecătorești din anii 1611, 1612, 1613, 1615.

395
RNLK Székely Láda Fond M. 75.
Fejedelmi rendeletek (1615 –1666).
RNLK 378 Kornis család levéltári állománya (1594 –1884).
RNLK Fond Colecția unitarienilor, 16 \1.
RUEkL Recsenyédi Unitárius Egyházközségi Levéltár.
RUEkL 1. köteg
Retsenyedi Unit. Eccla Libellussa. Vizitációs és számadási jegyzőkönyv,
1748 –1811.
RUEkL 2. köteg
Vizitációs és számadási jegyzőkönyv, 1812 –1840.
SREkL Református Eg yházközségi Levéltár, Sükő.
SREkL 1. kötet
Körlevelek, egyházi rendeletek jegyzőkönyve 1782 –1883.
SREkL 2. kötet
Esperesi körlevelek, felsőbb rendeletek és egyházmegyei vizitációk
jegyzőkönyve 1833 –1866.
SREkL 3. köteg
Megyegyűlések, presbiteri gyűlések jegyzőkönyvei, felsőbb rendeleteket és
esperesi körleveleket tartalmazó protokollum, 1866 –1887
SREkL 32. köteg
Kéregető levelek a templomépítéshez (1799 –1840).
SREkL 33. köteg: Templomépítési iratok, 1721 –1854.
I. csomag: Építkezési szerződések.
II. csom ag: Építkezési engedélyek, ezek kérvényezése és a kéregető levelek.
III. csomag: Utólag előkerült templomépítési ügyiratok.
SREkL 35. köteg:
II. csomag: Végzések, határozatok, instrukciók, 1761 –1852.
SREkL 42. köteg
A templomépítésekhez, javításokhoz a kér egetők feljegyzései. (1820 –1842).
SzÁUEkL Szentábrahámi Unitárius Egyházközségi Levéltár.
SzÁUEkL 1751 –1802
Vizitációs Jegyzőkönyvek 1751 –1802.
SzKUEL – Unitárius Egyházmegyei Levéltár, Székelykeresztúr.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793
Keresztúr kör i vizsgálószéki Jegyzőkönyv 1785 –1793.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799
Keresztúr köri vizsgálószéki Jegyzőkönyv 1794 –1799.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803
Keresztúr köri vizsgálószéki Jegyzőkönyv 1799 –1803.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805
Keresztúr köri vizsgálószéki Jegyzőkönyv 1804 –1805.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845
A Keresztúri Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve 1843 –
1845.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744
Udvarhely köri Vizsgálati Jegyzőkönyv 1715 -től 174 4-ig.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773
Udvarhely köri Vizsgálati Jegyzőkönyv 1744 –1773.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802
Udvarhely köri Vizitációs Jegyzőkönyv 1795 –1802.

396
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805
Udvarhely köri Vizitációs Jegyzőkönyv 1804 –1805.
SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 –1845
A Keresztúri Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve 1843 –
1845.
SzKUEL Vizit. jegyz. 1844 –1850
Az Udvarhelyszéki Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve
1844 –1850.
SzKUEL Viz it. jegyz. 1859
Az Udvarhelyszéki Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve
1859.
SzKUEL Vizit. jegyz. 1863
Az Udvarhelyszéki Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve
1863.
SzKUEL Vizit. jegyz. 1865
Az Udvarhelyszéki Unitár ius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve
1865.
SzKUEL Vizit. jegyz. 1866
Az Udvarhelyszéki Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve
1866.
SzKUEL Vizit. jegyz. 1867
Az Udvarhelyszéki Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzők önyve
1867.
SzKUEL Vizit. jegyz. 1868
Az Udvarhelyszéki Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve
1868.
SzKUEL Vizit. jegyz. 1869
Az Udvarhelyszéki Unitárius egyházköri Esperesi vizsgálószék jegyzőkönyve
1869.
TUEkL Tarcsafalvi Unitárius Egyh ázközségi levéltár.
TUEkL 1803, 2. köteg
Protocolum, mely készíttetett a Tartsafalvi Unitárius Ecclesia számára a
Curatorok számadásának feljegyzésére. Tartsafalvi Tiszt. Pálffi Ferentz
curátorsága alatt az 1803 -dik esztendőben.
TUEkL 1801, 7. köteg
Tarc safalvi Unitaria Ecclesia Libellusa 1801 –1802.
TUEkL 1884 –1893, 13. köteg
Prezsbytériumi gyűlésekről vezetett jegyzőkönyvek 1884 -től 1893 -ig.
ToUEKL 3. köteg
Tordátfalvi számadó jegyző könyv az eklézsia számára elkészítve 1834 –1866.
ToUEKL 12. köteg
Prezsbyteriális ülések jegyző könyve 1837 –1845, 1857 -től folytatva.
UREL Udvarhelyi Református Egyházmegyei Levéltár.
UREL Liber Eccl. 1644
Liber Ecclesiae Orthodoxae in Sede Udvarhely existensis Anno verbi
incarnati.1644 .
UREL 1715
Liber Ecclesiarum secun dum Helveticam confesionem reformatarum in diocesi
Udvarhellyiensi existentium. 1715.
UREL 1779

397
Protocollum seu matricola ecclesiarum reformatarum in Diocesi
Udvarhellyiensi existentium…renovata anno 1779.
UREL 1793
Az udvarhelyszéki református tractus pr otocolluma . 1793. Udvarhelyi
Református Egyházmegye levéltára. Székelyudvarhely.

UREL 1800 –1811
Az udvarhelyi ev. ref. Egyházkerület vizsgálati jegyzőkönyve. 1800 –1811.
UREL 1814 –1820
Az udvarhelyi ev. ref. Egyházkerület vizsgálati jegyzőkönyve. 1814 –1820.
UREL 1838
Az udvarhelyi ev. ref. Egyházkerület vizsgálati jegyzőkönyve. 1838.
UREL 1848 –49
Az udvarhelyi ev. ref. Egyházkerület vizsgálati jegyzőkönyve. 1848 –49.

UREL 1851 A Székelyudvarhelyi Helvét vallású Egyház kerület Vizsgálati Jegyzőköny ve,
készült 1851 -ben.
UREL 1852
Az udvarhelyi ev. ref. Egyházkerület vizsgálati jegyzőkönyve. 1852.
UREL 1853
Az erdélyi nagy Fejedelemség Udvarhely vidéke S. sz. Györgyi fő kerülete
Erdővídék Alkerületében rendezett Helvét vallású Egyház községes
vizsgálata. 1853.
UREL 1854
Az udvarhelyi ev. ref. Egyházkerület vizsgálati jegyzőkönyve. 1854.
UREL 1869
Az udvarhelyi ev. ref. Egyház kerület vizsgálati Jegyző könyve 1868 -évről
készült 1869 -ben.
UREL 1870
Az udvarhelyi ev. ref. Egyház kerület vizsgálati J egyző könyve 1869 -évről
készült 1870 -ben.
UREL 1871
Az udvarhelyi ev. ref. Egyház kerület vizsgálati Jegyző könyve 1870 -évről
készült 1871 -ben.
UREL 1874
Az udvarhelyi ev. ref. Egyház kerület vizsgálati Jegyző könyve 1873 -évről
készült 1874 -ben.
UREL 1874 A Sz. udvarhelyi ev. ref. egyházmegye levéltárának jegyzéke. 39. köteg.

398
XI.1. Adattár. Elpusztult templomok és kápolnák forrásai

1. Abásfalva, unitárius templom
1715 „Templom fából való, zsindelyes, az templom tornáca felett két kis harangocska,
paró kia fából való, csűr istállókkal.
Konferált abásfalvi Márton Istvánné asszonyom, mint egy fertályos ezüst poharat,
felső része mind kívül, mind belül aranyas, címerében ilyen írás van: Anno 1669.”2817
1725 „Keményfalvi és Abásfalvi eklák között controversia t ámadván a templomnak
zsindelyezése felöl […] ‖2818
1732 „Ez a két ekla egy papot s egy mestert tartott Keményfalván, de némelyik esztendőben
a két falu összeveszett, az abásfalviak templomot építenek, papot vitetnek,
konzisztórium akartja ellen, az mely még má ig is nem condescendalt arra, hogy
elszakadjanak, mivel az két falu sem tarthat el tisztességesen egy papot. Elég, hogy az
abásfalviak csak opponálták magokat, hogy soha az keményfalviakkal össze nem
járnak. Most nincsen is mester Keményfalván”.2819
1749 „Templom fából való, zsindelyes, falu jószágán circiter ezelőtt annis 21 építtetett, az
abásfalvi unitária eklézsia költségeivel .‖2820
1789 Vagyon egy kerítés nélkül való kerek fundus a falu közepében in vicinitatibus északra
nagyobb és kisebb György Péter széna füvei, dél felöl a falu útja, oldalban és két fel ől
napkelet és napnyugat fel ől a György fiak jószága. Mely funduson vagyon zsindely
fedél alatt, fa boronából épült és más szinten pusztulóban levő megromladozott
mennyezetes régi templom melyben deszka boru ló székek s egyik végiben keresztül kar
is vagyon. A templomba bejárást szolgáltató ajtó felett pedig zsindellyel fedett
harangláb ajtó nélkül benne levő harangokkal együtt.
Más funduson vagyon napkeletről is észak felöl kisebb György Ferenc jószága, délrő l
úgy nap enyészetről a két egyben találkozó útja szomszédságaiban, mely funduson
mostan épül az eklézsiának kő temploma már egy darabig lévén fel rakattatva. Ezen
templomba való bejáratra ajtó hagyatott dél felöl a kő fal közepén fa ajtó melyek lévén
zsindelyeztetve a kőfalban mely ajtó előtt a templom kőfalával össze ragasztatván
ugyan köböl kezdett épülni a torony is, azon el intézéssel, hogy a templomban való
bejárás alatta lenne. Ezen új épületnek szélessége kőfalával öt öl s hossza nyolc öl.
Napkelet felöl vége négy szegletekre formáltatott. Notandum ezen fundust Kisebb
György Ferenc istenes indulatjából konferálta az eklézsiának.2821
1795 „egyszer a kőművesnek fizettetett 7 ft, […] másodszor fizettetett ismét a kőművesnek
11 ft 4 dn, amíg dolgoztak a kőm űvesnek vetetett pálinkáért 1 ft 20 dn.”2822
1796 „a kőművesnek munkájáért fizetett 7 ft, ugyan azon kőművesnek pálinkáért 16 dn. ‖2823
1797 „Ezen nemes Udvarhely Széki Abásfalvi Unitária Szt. Eklézsia a miképpen újonnan az
Isten dicsőségére maga költségén építet t magának templomot, hogy költségét kipótolja
a székek árát így fizette: az első székekben egy ülésért Hft 1 dn 44, a második székben
egy ülésért Hft 1, dn 20, harmadik székben egy ülésért dn 96, negyedik székben egy
ülésért dn. 72, az ötödik székben egy ü lésért dn. 48, az hatodik székben egy ülésért dn
24.‖2824

2817SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744. 1715 -ös összeírás. Közli MOLNÁR 1999, 159.
2818SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744. 1725. febr. 15 -ös bejegyzés.
2819KELEMEN 1922, 170.
2820KELEMEN 1922, 170 –171.
2821EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 497.
2822SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1795, november 27.
2823SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802 1796, december 5.
2824SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1797, december 12.

399
1798 „Ezen vizitáció rendiben a vizitáció előtt a Sz. Eklézsia jelen létében a régi templom
helye iránt […]. Az helynek hosszúsága kilenc, szélessége hat öl, vicinussa dél felöl az
ország útja, észak f elöl a reá járó szénafüvek”.2825
1811 „Épült a jelenlegi papi lak déli végében egy meglehetős díszes templom kőből,
cseréppel fedve és toronnyal. Mennyezetén 1809 évszám volt, és a torony ajtaján
pedig, mely mai napig is megvan az új templomnál. ‖2826
1859 „Építk ezések ez évben nem tétettek, de annál nagyobb mértékű készületek
anyagszerzések s építő mesterekkel egyezségek egy új templom építésére a régi
omlófélben levő helyett, egészen más területre, miről az előleges költség költségvetés,
épületrajz, vizsgáló szé künk elébe be is mutattatott mire Isteni segélyt, s kitartó
buzgadalmat kívánunk. ‖
„Az új templomhely nagyobbítására adományozott György Ferenc hiv. rokonunk egy
darabocska helyet saját telkéből kiszakasztva .‖2827
1863 „Nevezetes építés nem tétetett – a temp lom építéséhez folyamában – közelebb a múlt
tavaszon, a helyen próba ásatás tétetvén nem találtatott alkalmasnak az épület
megbírására s állandóságára nézve”.
„Kőműves pallér Pál Istvánnak Brassóból többszöri kijárásért, rajz készítésért posta
és fuvarbért templom építése érdekében fizetve 25 ft. 48 dn.”2828
1866 „Nevezetes építkezés folyt a régen tervelt új templom épületek alapja a nyáron
letétetett s földszínen fejül fél ölnyire emeltetett a mesteri teleknek nyugati szeglet
részén biztos, köves helyen. ‖2829
1867 „Az új templom épület a múlt évi vizsgálószék jegyzőkönyvben írt minőségben elvárva
az Eklézsia anyagi segítséget a szent terv teljes kivitelére.”2830
1868 „Az új templom megkezdett épülete ez évben feljebb nem vitetett, jövőre várja az
eklézsia erélyes, s munkás buzgadalmat sok építő mestereket mire a régi templom
korhult alakja naponként figyelmezteti az eklézsia előjáróságot.”2831

2. Abásfalva, görög -katolikus templom
1810 „ahol a keményfalvi ösvény az úgy nevezett Küs Kapunál ki jő a régi halom meg
találtatott és köböl meg újíttatott ezen halomtól keresztül menvén a Száraz árkon az
oláh templomra be menő ösvény mellé az oláh templomon külyel rakatott régi halmot
is meg újítván”.2832

3. Agyagfalva, Kápolna
1864 „Azz al összeköttetésben vagyon Külső és Bels ő nevezetű Kápolna, arról azt mondják,
hogy ezelőtt a katolikus világban kápolnájok volt a katolikusoknak, de mostan ciheres,
bokros hely, legelője a falvának.”2833

4. Alsóboldogfalva, református templom
1796 „Minthogy a kibocsáttatott investigátorok hiteles r elátiojokból bizonyos az h ezen
reménykedő filiális eklézsiának nagyon meg repedezett sövényből fa talpakra épített
temploma nagyon meg repedezett sőt egy része már egészen el is sorvadt és a sövény

2825SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1798, december 7.
2826SZABÓ 1981, 157.
2827SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1859, november 27.
2828SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1863, november 27.
2829SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1866, november 25.
2830SZKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1867, november 30.
2831SZKUEL L Unit. Vizit. Jegyz. 1868, november 23.
2832MIHÁLY 1991, 269.
2833PFHngy 2013, 18.

400
kertelése darabonként hullani is kezdett úgy, hogy rövid időn az oda való
összegyűlésre teljeséggel alkalmatlanná tétettetik. Bizonyos az is, hogy a népnek már
mostani meg szaporodásához képest ezen megsorvadozott omló s pusztuló félben levő
templom nem is elégséges, de bizonyos még az is, hogy ezen Eklézsiának fundusa
nincsen el annyira hogy egy közönséges isteni tiszteletre való helynek építésére
minden részben elégtelen légyen azért elkerülhetetlen szüksége vagyon ugyan ezen
reménykedő Eklézsiának egy ujj fundamentumra épülendő tágasabb kő templomra , de
annak végben vitelére nem lévén ereje és tehetsége, tehát Parciális Sz. Szinódusunk
ezen esdeklő Eklézsiát a közönséges kéregetés szabadságának a Felsőbbségektől való
kinyerése végett Vener. Tractusunk külső és belső elöljáróinak mentől hathatósabban
ajánlja.”2834
1836 „Az azon egyházi kerületbéli alsó Boldogasszonyfalvi leány Eklézsiánk részére
templomépítés segedelmezésézére leendő kéregetést megengedő leveleket két
példányban ide leküldvén.”2835
1868 „Boldogfalva sok vallású lakói boldog egyetértésben élnek. Öt vall ásfelekezetnek van
e faluban temploma, úgymint: unitárius, református, katolikus, görög egyesült és nem
egyesült, mi a hazánkban mindenütt, de főleg a Székelyföldön meglevő vallási
türelemnek bizonyítványa.”2836

5. Alsóboldogfalva, ortodox templom
1779 közép ső határban az oláh templom felett2837
1805 „az Oláh Templomon fejül ‖2838

6. Alsósófalva
1771 „Ámbár nekünk Alsó Sófalviaknak különös templomunk vagyon mégis a consistorialis
resolutio szerént a felsősófalvi kőtemplom conservatiojára ugy a parochia és a mester
házáért tartozunk concuralni, amint hogy eddig concuraltunk is.”2839
1864 „Mely ekkénti állása, igazgattatása a két testvér Sófalvának huzamos éveken át a
legszebb testvéri egyetértésben folyt egy községi elöljáróság, egy lelkész vezetése alatt,
ki is hetenk ént többször látogatta meg alsófalvi ref. hiveit kis fatemplomikba az Úr
igéjét hirdetendő egy tanító – levita tartotta k öznapokon az isteni tiszteletet.[…]
Felsófalván, melybe az Isten igéje hallgatása végett egybegyűltek . 1760 -tól 1762 -ig,
tehát két év a latt az Alsófalvi község buzgó tagjai Isten segedelmével építtettek egy kis
fatemplomot, mely a hagyomány szerint oratóriumnak neveztetett, és a benne szolgáló
minister praeceptori titulussal szolgált.”2840

7. Atyha , katolikus templom
1625 „Udvarhelyszékben Atyha nevű falubeli híveink adván értésünkre alázatosan, hogy
ennek előtte való esztendőkben az unitária religióról a romano -catholica vallásra
térvén, noha falujuk a korondi templomhoz való megye volna, mindazáltal annyi időtől
fogva a korondi unitárius p rédikátornak prédikációjára nem jártak, a minthogy nem is
akarnak járni, de ezzel nem gondolván, még is arra erőltetnék őket, hogy azután való
taxát korondi prédikátornak adminisztrálják, sőt ettől is háborgatják őket, hogy más

2834UREL 1793, 199 –200.
2835UREL Régi Ügyiratok, 53. csomag, 5. irat.
2836ORBÁN 1868, 20.
2837UREL 1779, 113.
2838SZABÓ 2005, 11.
2839 DÁVID 1982, 128 –129.
2840PFHngy 2013, 20.

401
papot se tarthatnának a koro ndi unitárius papon kívül. Mivel pedig országunk publica
constitutioja ellen vagyon, azon falubeli híveinket, kiváltképpen religiojokban, s
másképpen is minden oly impetitorok ellen fejedelmi gondviselésünk és kegyelmes
protekciónk alá vettük, annualván an nak is, hogy mostani religiojokot, ha az ők lelkek
ismeretének úgy tetszik inkább libere, et pacifice exercealhassák és külön papot
tarthassanak.”2841
1651 „In pago Sedis Udvarhelyiensis, Atyha dicto, Christiana epietatis instinctu pii incolae
domum Omnipoten ti Deo coeperunt struere. ‖2842
1652 „Atyhában az templomot kőből csinálták Anno 1652 oda adtam fl. 5.”2843
1702 „14 februaris a Szakállasok szege szélén egy német öl és egy arasz szélességű
templomba járó ösvény mérettetik, melyet 24 forint büntetés alatt megkén yszeríteni
nem szabad”.2844
1702 29 maji XI Kelemen Pápa az atyhai templomba Mária Magdolna és Szent József
napjaira két esztendeig tartó teljes búcsút enged.2845
1707 „8 februaris Bajnózi Gábor esperessel egyezségre lépnek az atyaiak, hogy bizonyos
feltételek a latt egy ideig a korondiaknál egy papot tartsanak és a pap Korondon
lakhassék”.2846
1716 „Az atyhai templom Mária Magdolna tisztességire építtetett és abban egy oltár. Az
haranglábban van két harang, melyek szenteltettek Szent Fülöp és Jakab apostolok
tisztes ségére.”2847
1730 „Tisztelendő Atyhai István oláhfaluból egy orgonát vészen az atyhai templomba”.2848
1757 „23 Augusti XVI Benedek Pápa az atyhai templomban levő oltárt halottak napjára és
annak octavája alatt és minden héten egy napra privilegizálja hét esztend őkig báró
Sztojka püspök hétfőt nevezi ki a privilegiális napnak”.2849
1783 „Ecclesiam honoribus S. Mariae Magdalenae anno supra quinquagesimum tertium
millesimo sexcentesimo e lapidibus et coemento extructam fuisse per illius aevi
Parochianos munificentia Be nefactorum subsidium pecuniarium suggerente, quae
praeterquam quod murorum coarctetur angustiis tantas fecit rimas ut extremae ruinae
proxima evaserit. De consecratione nullis eius comparentibus siquis nihil erui potuit,
provisa autem est unico altari port atili [! – portabili], cuius lapidem integrum et
sepulcri sigillo munitum esse reperimus. In Tabernaculo, quod altari impositum est,
Sanctissimum Eucharistiae sacramentum munde et decenter conservatur,
renovaturque singula quindena, lampas tamen coram illo ob exiguos templi proventus
perraro ardet . […] Tertio lignea huius Ecclesiae turris lapsum minitans multarum
orgiarum spatio ab eadem disiuncta est, ex qua tres campanae pendent, una trium
centenariorum, duae aliae minores incerti ponderis sunt, singulae per Decessores
nostros, quin de memoria sanctorum, quorum honoribus dicate fuerunt, quidpiam
annotatum extaret, benedictae. Caetera nec in templo cripta, nec horologium in turri
visitur. ‖2850
1792 „Melyre nézve alázatosan könyörgünk a Tekintetes Nemes Széknek , hogy templomunk
állapotának törvényes megvizsgáltatására szükséges tekintetes személyeket ki küldeni

2841VESZELY 1860, 290.
2842VESZELY 1860, 291.
2843VESZELY 1890, 146.
2844GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112. Oklevelek regesztái.
2845GYFSZGyL 642/f . 5. doboz, b. kötet, 111 –112. Oklevelek regesztái.
2846GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112.Oklevelek regesztái.
2847RNLCs 52 \11, 2.
2848GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112. Oklevelek regesztái.
2849GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 111 –112. Oklevele k regesztái.
2850GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1792 -ben kelt irat.

402
méltóztasson, mivel az leomlásnak félelme bennünket a templomból kirekesztvén,
éppen nincsen hová gyűljünk egybe a legfőbb kötelességünknek, az Isteni ti szteletnek
végbe vitelére”.2851
1794 „Anno 1794 21.dik április szegődött becsületes eklézsia Atyha kőművesmester
embereket egy templom építésére úgy mint Parajdon lakó kőműves pallér Kékedi
Mihály és Boris Simon ő kegyelmeket olyan formában, hogy a templom ho ssza legyen
12 német öl , a világa és a többi proportio sekrestyével, kórussal és pitvarral s
prédikáló székekkel együtt és ahhoz 12 öl magasságú tornyot, és ezért a becsületes
megye Atyha fizet 900 , azaz kilenc száz magyar forintokat, tíz köböl búzát, egy
kompana túrót, minden gazda egy egy tyúkot, egy pár tojást és egy kupa fehér
lisztet.”2852
1794 „Most ősszel és a télen a kő hordásban igyekezzenek, hogy a jövő tavaszra és nyárra a
dolog meg ne szaporodjék.”2853
1800 „A felséges Királyi rendelések templomunk el végezésének segedelmezésére resolvalt
és adott 346 ft 56 dn”.2854
1801 „Anno 1801 die 11 nov. vizitáció tartván Atyhában és megvizsgáltatván a templom
pénze capitálissa találtatott 200 Mforint. A kasszában pedig nem találtatott semmi
mivel a templom építésére elköltetett.”2855
1864 „A hitújítás előtt Atyhának volt egy kis templomocskája Kadács hegyesiben. Később
átköltözött az atyhai újabb temetői templomba, Kupásné nevű hegy alá, hova 1651 -be
építettek az atyhaiak megint egy kis templomot”.2856
1864 „Szentegyház er deje, másképp Kerek erdő, másképp Szentegyházas dombja, másképp
Fodor Ambrus. Ezen szép kerek emelkedett és izolált dombon van egy szálas
bükkerdő, mely a községé ugyan. […]
Ezen szép kerek erdő közepén volt az 1651. éven előtti temploma Atyhának, melynek
azonban ma még csak romjai se látszanak, de neve fennhagyta a késő maradéknak,
hogy ott egykor szentegyház volt ‖.2857
1868 „Atyhához a reformáció előtt kilenc falu tartozott; e faluk közös temploma a falun
alóli kerek erdőben volt, melyet most is Szentegyház as erdőnek neveznek, s ott a nagy
kiterjedésű fényes templomnak ma is látszanak némi jelentőség nélküli romjai. Innen
került az atyhai kisebbik harang, melyen minuskel írással e körirat jön elő: ANNO
DOMINI MILLESIMO CCCC XXX VII. ”2858
1882 „Ecclesia autem p arochialis fuit prope pagum Atyha, in monticulo amoeno, modo
Szentegyházas domb vocato, sylva rotunda ornato, est postquam reliqui pagi succesive
avulsi sunt”.2859

8. Atyha , Kadács -hegyesi kápolna
1711 „Kadács nevű helybe a kápolnán túl fél szekér szénára va ló v. ab una ország útja ab
alia falu széna füve. ‖2860
1864 „Kadács egy emelkedett hegy a Firtos közelében, Kadics hegyesében a kútnak
közelében volt egy kis templomocskája Atyhának. A kis templomocska romjai 1818 –

2851GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1783 -ban kelt irat.
2852GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1794 -ben kelt irat.
2853GYFSZGyL 642/b. 1. doboz. 1794 -ben kelt irat.
2854GYFSZGyL 642/f. 5. doboz, b. kötet, 81.
2855GYFSZGyL 642/ f. 5. doboz b. kötet, 33.
2856PFHngy 2013, 29.
2857PFHngy 2013, 31.
2858ORBÁN 1868, 140.
2859SCHEM 1882, 175.
2860GYÉSzL 1711 –1866, 15.

403
ban fedeztettek fel, midőn az Erdélyi szükség után ennek százados bükköse le vágatott
és helye pityókával ültettetett be. Ezen helység (Kadácshegyesse) nyugati oldalán van
egy jó vizű kút, neve Kadács Kútja. ‖2861

9. Atyha, Árcsó
1864 „Árcsó praedium, a múlt században és ennek az elején a tisztelendő mi norita szerzetes
atyáké volt. Van rajta egy tisztességes curialis lak s végében egy kis kápolna, mely ma
kamarának használtatik.”2862

10. Bencéd , unitárius templom
1669 „Szentegyház nevű helybeli szántó föld szénafüvestől.”2863
1789 „Vagyon alsó bencédi filiáli s eklézsiában a falu őrző és sertés pásztor háza között, a
falu közönséges dombján egy ágas cserefa haranglábon vagyon egy 43 fontos
harangocskája zsindely fedél alatt.
Vagyon Felső Bencédnek a Tiszt. Firtos família gyümölcsös kertében egy két ágú
zsindel lyel fedett cserefa haranglábon egy harangja ilyen írás rajta: 1665 T.V.INRI
X.”2864
1806 „Ezen dombocskának egy részecskéjét Péter György szomszédságában szakasztotta s
adta a közösség a maga kebelében levő filiális eklézsiának ajándékba örökre. […] A
templo mot körül veszi cserefa sasokon rakatott deszkakerítés, melyen belül van a
templom, mely fenyő borona fából van rakatva, és sárral tapasztva, meg lévén az után
kőműves által vakoltatva, ablakok hiányosságán kívül jól el van készítve. Benne lévő
székek, pré dikáló szék és koronával, kéken festett menyezettel melynek közepében ilyen
írás van: Az egy igaz istennek tiszteletére a Jézus Krisztus által épített a bencédi
Unitária Eklézsia maga költségén, Anno 1805.”2865
1839 „Kisded fatemplom, cserépfedél alatt deszka kerítésben. A templom ablakai csak
vasrostéllyal vannak ellátva. Belülről van egy festékes karzat deszkából készítve, a
prédikáló szék kőből épült, és felette függ egy vegyes színekkel festett korona, melynek
alsó karimáján kívülről: Jel 2,10 Légy hív és n eked adom az élet koronáját. – a fenekén
pedig E koronát a benczédi Unitária Eklézsia készítette maga költségén, 1805.
esztendőben Szakács Ferenc által. […]Az egy igaz Istennek tiszteletére a Jézus
Krisztus által építette a Benczédi Unitária Eklézsia maga költségén, anno 1805. I Kor
8,6: Nekünk egy Istenünk vagyon amaz Atya, akitől mindenek mi is abban, és egy
urunk a Jézus Krisztus ki által mindenek mi is általa. Homoródoklándi Elekes András
által építtetett. A templom piacán áll egy kék festékes csinos ke rekasztal, melyet kisebb
Pap György adományozott, s temetések alkalmával használható, két fedeles pad, s
ugyanazon szükségletre készült két pad, kar nélkül."2866

12. Bethlenfalva, Kápolnakert
1600 „Péter Geréb bírta, az kápolnát is ö chenaltatta, az pap hazá t is.”2867
1600 „az kápolnán alól való tanorok ot is, jóllehet az szegény Péter Geréb, az míg ez az új
hit be nem jött, káplánt tartott ott. Abban az tanorokba volt káplánnak az haza, az
káplánnak az udvarházától járt ebéde, vacsorája. ‖ 2868

2861JANITSEK – SZŐCS 1998, 60.
2862PFHngy 2013, 30.
2863SZABÓ 2005, 16.
2864EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 681.
2865BUEkL 1805, 2.
2866BUEkL 1805, 120–121.
2867SzOkl. u.s. III. 172.
2868SzOkl. u.s. III. 217 –218.

404
1614 „A pápás papok i dejekben a vár épületének előtte Bethle nfalva Kadicsfalvára, s
Szentt amásra is ment prédikációra; tudom, hogy járt Kadicsfalvára a szentt amási pap
prédikálni, de azt nem tudom, ha szokásból járt -e?”2869
1614 „Udvarhelyszékben, Udvarhely városunkban lakó római religion lévő híveink
találának meg minket könyörgésekkel, hogy ott Udvarhelyszékben Bethlenfalván,
holott mind az egész falu azon religion vagyon, a templomban való szokott hitük
szerint való exercitiumoktól megtiltván mind őket, s mind az falubelieket: annak
felette, az elmúlt napokban, ugyan Bethlenfalván az barátra is hatalmasul reá menvén
és megfogván minden törvény nélkül, kétszáz forint kezesség alatt bocsátotta volna
el.”2870
1624 „Mivel az udvarhelyi római hiten levő híveinknek kegyesen megengedtük, hogy ugyan
azon udvarhely várban az templomot magok számára meg építsék, de azt nem akarván
meg építeni annak utána a Bethlenfalviakkal úgy alkudtanak meg, hogy oda járjanak
és ezen közben akarván Udvarhelyt, egy kápolnát magok fundamentumból rakatni, ezt
meg nem engedhetjük.”2871
1646 „Az mikor papot, deákot fogadni akarnak az tizenkét választott emberek az
bethlenfalvi uraimékkal egyetértsenek, és mint eddigien, ezután is harmadára az pap
és deák felszolgáljon Bethlenfalvára a szokás szerint.”2872
1656 „Bethle nfalvi uramék vádolták az udvarhelyi uraimékat atyámfiait, hogy ők adtak
volna okot a bethlenfalviaknak az Udvarhely régi mater Eklézsiától való elszakadásra:
akartam azért a sessionak okait és auctorit tudni, törvény szerint korrigálni és az
egyenetlenség et komponálni: holott udvarhelyi uraimék comparealvan mentették
magokat a szentszéknek színe elől, hogy a scissiora semmi okot nem adtak a
bethlenfalviaknak. A bethlenfalvi uramék is pedig compareáltak ugyan a citatiora,
néminemű protestatioval de csak kün n magam személye előtt és non in facie sedis, a
proclamatiot ottan spiritualis subjectiot, törvényt tisztem szerint való igazgatás post
habealván és csak megmutatván magokat elmenének.”2873
1690 „Az bethlenfalviaknak serio imponáltatik, hogy a templombeli cin torom kertek körül
való fogyatkozásokat reparálják, mert noha most azzal mentik magokat, hogy idő a
vizitáció alatt nem volt.”2874
1697 „Miképpen Bethlenfalvát perlette az eklézsia, hogy az pap házát elidegenítették volna s
annak hasznát eklézsia jussára ford ították volna.”2875
1809 „Bethlenfalva közép szere tájékán fennebb tisztelt tekintetes Nagy János Simon és
András uraknak egy darab örökségek, mely addig is szomszédoltatott fejel a
bethlenfalvi templom jószágával. […] Nem különben a megtisztelő bethlenfalvi nemes
megyének is a falunak a felső részibe az úgy nevezett volt templom vagy malom
utcában egy benn való sessioja. […] A nemes megyének az ujjonnan építendő
templomokhoz közelébe kelletvén a kántori lak helyet hozni.”2876
1822 „Lévén a leírt megyének a Bethl enfalva felső végében a régi templom cinteremje és az
azelőtti időben volt temető helye, melynek szomszédjai felül az híd felállításakor
felhagyott pallóra be járó útra, alól az Szeredai jusshoz tartozó Kápolnás Kert, belől a
fent tisztelt kapitány Pál István úrnak, ugyan a néhai Szeredai József fő strázsa mester
úrtól zállag jusson levő colonicális sessioja melyben most lakik colonus Hajdo Antal,

2869VESZELY 1860, 284.
2870VESZELY 1860, 394.
2871GYFSZGyL 696/1, 1614.
2872VESZELY 1860, 342 –344.
2873VESZELY 1860, 425.
2874GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 103.
2875GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 120.
2876GYFS ZGyL 664/b, 1. doboz, 1809 -ben kelt irat.

405
kívül az ország út felöl az régi úton belől levő falu köz helye, mely jutott a Balási fiak
birtokában, mivel az új hídon Kadicsfalván által járó út helynek el foglalt bennvaló
veteményeskertek helyett nekik a falutól adatott a másképpen erről a tekintetes
udvarhelyszéki tisztségnek dato 1818 die 5 et 26 maji sub Nr 696 et 833 költ és
előttünk meg mutatott helyben h agyása és meg erősítése is bizonyítja, azon régi
templom helye fel is méretvén mely O formán fekszik és hossza felülről le fele 20,
szélessége és kívülről be felé 20 ölnek négyszáz quadrát öleket foglal magában, mely
környül vicinált és 400 quadrát ölekből álló régi templom helyét, azon okból, hogy a
mostani és úgy nevezett Csere Domb nevezetű helyen levő temetőnek meszesség , de
főképpen a süllyedezések és vízmosások miatt az temetkezésre egészen alkalmatlanná
lett a nagy méltóságú püspök Báró Szepesy Ignác úr ö exelenciájának Károly Fejér
várat 28 juli 821 1385 szám alatt költ kegyelmes engedelme és helyben hagyásánál
fogva írt a nemes megye örökösön cserében Pál István kapitány úrnak birtokában
által adja az tisztelt kapitány úr pedig a helyében az bethlen falvi alsó határban az új
templomnál kijáró gödrös út mellett a palában benyúló Szeredai József fő strázsa
mester úrtól zálog jusson bírt szántó földből az írt szeredai successornak nevekben
személyesen Pál József úr consensussait oda járulvána kárhoz teme tőhelyet a nemes
megyének engede. ‖2877
1882 „Andrea Pál Canonico Agriensi, cuius pia eliberalitati ara splendorem suum debet e
ruinisa. 1774 restaurata turisim pensis fundi religionis eia diacta .‖2878

13. Bibarcfalva, Kápolnában
1727 „Szent Egyház erdejében val ó föld” 2879
1727 „Bacon felé forduló határban: a falu kapunál, a Kápolnában Út által nevű
helyben”2880

14. Bogárfalva, Kápolnás aszó
1603 „Bogárfalvi Peter kovács szabadíttatja, szántóföldjeit, Bykelóbe, Kápolnás aszóba,
Kútpataka h ágajába Bogárfalva törvényé re.”2881

16. Bögöz, Kápolna oldal
1665 „Kápolna nevű helyben is vagyon egy darab széna fű.”2882
1715 „Kápolna nevű helyben egy darab szénafű.”2883
1754 „Az alsó határban Kápolna oldal met. 2., […] Kápolna hídjánál, […] Kápolnai
kertben zálogban van, […] Kápolna megett is egy pallag”.2884
1779 „Az alsó határban Kápolna nevű helyben egy szekér szénára való hely, vici mi nd a két
felöl a falu kaszáló hely, Kápolna nevű helyben Ócfalva felé fordulóban 1. föld 5.
vékás vicc út felöl Kováts István.” 2885
1864 „Kápolna – a reformáció előtti római katolikusoknak itt volt kápolnájokról .‖2886

17. Bözöd, unitárius templom

2877GYFSZGyL 664/b, 1. doboz, 3. irat.
2878SCHEM 1882, 180 –181.
2879SZABÓ 2005, 21.
2880SZABÓ 2005, 21.
2881SZABÓ 2005, 25.
2882UREL 1644, 129.
2883UREL 1715, 70.
2884RNLCs174; RNLK Székely Láda, Fond m 113.13. irat
2885UREL 1779, 154.
2886 PFHngy 2013, 42.

406
1629 „Bezed és Újjfalu közösen tartsanak templomot és papot Bezedben. ‖2887
1639 „Commissariusok jöttek vala ki, mikor elvevék az újfalvi templomot, helyével együtt,
és az harangot, nem emlékezem reá, hogy ki fizették volna az unitáriusokat.”2888
1697 „Az bözödi kálvinisták templomát tudom hogy commissariusok által foglalták el az
unitáriusoktól, mert mind unitárius volt Bözöd, csak két ember vala szombatos s azok
az Kincse s János házához járnak vala, azoknak más papjuk vala, azokra mostan is
nevek szerint emlékezem kik valának, s azokat a kálvinista vallásra eskették, azokkal
computálák mind szolgákat, zselléreket, s azokkal sem telék ki az computus, hanem az
újfalviakot is oda számlálták, mert sokkal több volt itt az unitárius mint az kálvinista,
sokat erővel tettek kálvinistává az unitáriusok közül, aztán úgy foglalták el az
templomot, pap és mester házát, az mestert erővel húzták ki az házából, jószágából, az
mostani hara ngjukat, pap és mester házához való földeket, az egyik Küs Solymos felé
forduló határban, egy szántó föld Küs Mezőben vagyon, az másik az alsó határban,
Sás lokán egy jó darab széna fű, s most is az kálvinista pap bírja, soha egyikből sem
fizették ki az un itáriusokat, sem mást nem adtak, sem éppitteni nem segítettek. Tudom
azt, hogy mind az akkori foglaláskor, s az utána is ijesztéssel, s hadi mentséggel sokat
erőltettek az kálvinista papok hogy álljanak el, sokat el is állították azzal az
mentséggel s ijes ztéssel, s még is most is több van itt unitárius mint kálvinista.”2889
1732 „Elvették a reformátusok az unitárius templomot , s az unitáriusok fából építettének
volt templomot, az is elégett volt és mostan már szépen megépítették újólag fából, még
csak székek nincsenek az templomban.” 2890
1732 „Ezen helynek nagyobb része szombatos volt, az szombatosok az országtól kemény
sententiát vevén az után , hogy maradhattak az hazában katolikusoknak deklaráltatták
magokat, mely alkalmatossággal potentia medi ante az katoliku s papok templomunkat
(…) elfoglalták. ‖2891
1743 „Konferáltatott ezen templomnak való hely ex Christiana devotione konferáltatott
idősb Hatas György és az ő kegyelme felesége Koncz Anna asszonytól örökösön, míg
az unitária religio azon helyben vi geal, mivel az régi kőtemplom cum omnibus ad se
appertinentii s az reformátusoktól per fas et nefas elvétetett volt .‖2892
1773 „Vagyon egy fa templom, mellyel az 1783. esztendőben volt nagy égés után el égvén a
templom is akkor, épült az unitária eklézsia költségivel; vagyo n körülötte sasokba
rakott rakó fából álló cinterem. Vagyon a mesterség jószágán egy fa harangláb;
melyben vagyon két harang, mindenik az unitária eklézsia költségivel öntettetett. A
nagyobbikon vagyon ilyen írás: A Bözödi Unitária Eklézsia indította Curat or Jakab
Joseff idejében 1745. Hatos Samuel Curatorságában ment végbe. 1746. A kisebbiken
semmi írás nincsen .2893‖
1790 „az Harang ágas kifaragásainak 30 dn.”2894
1810 „A magától való egy Istennek Szent fia a Jézus által való tiszteletére, a Bözödi
Unitária Eklé zsia építette 1810 -be.‖2895
1804 „a harangláb erősítésére, fa s vaskapcsok csinálására, úgy a harangnak ujjban való
meg kötése”2896

2887KÉNOSI –TŐZSÉR 2009, 445.
2888BENCÉDI 1879, 36.
2889BENCZÉDI 1878, 374.
2890KELEMEN 1922, 171.
2891SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1732. évi bejegyzés.
2892KELEMEN 1922, 171.
2893EUEGYLT Matrix 247, közli Adorjáni 1990, 247.
2894SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 17 85-1793, 1791, december 11.
2895SZABÓ 1981, 161.
2896SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1804, november 20.

407
1805 „Itt járván a kőműves pallér a templomhelynek kijárása s investigálására költött 36
dn-t.”2897
1854 „Csináltatott jelen évben eg y új haranglábat, mikor deszkára, mészre kőműves és
kovács munkára összesen kiadott 22 ft. 94dn.”2898
1864 „Templom hegyese, hol vagy amelynek tetején régen templom lett volna”.2899

Bözödújfalu, unitárius, majd katolikus templom
1729 „Die 27 eiusdem in sede Udv arhely, filiali Keresztúr, pago Bözödujfalu eccllesia 1729
die 29 septembris ab arianis resignata juxta articulos patriae, qui articulos sonat: Ut
ubi pluralitas est, assignetur iisdem. Ecclesia dicta honorem Sanctisiimae Trinitatis,
lignea, habet turrim l igneam et duas campanas, dotem nullam habet, neque proventus,
nam actu est praedicans calvinista in matre Bözöd, qui possidet templum, plebaniam
et proventum nempe ex donatione principum annuatim cub. tritici 20, lapides salis
300.”2900
1882 „Ecclesia a. 1740 fuit e ligneis materialibus erecta, lapsu temporis fundamenta
aedificandae solidae ecclesiae iacta sunta. 1784 aedificata – eadema. 1855 sumptibus
fundii religionis restaurata.”2901

Csehétfalva, unitárius templom
1596 „Az Zentegihaz Mezejen Ambrus Gergelyé k kerteltek be az ösvényt, hol az
csehétfalviak templomhoz jártak, de azért az a hely ugyan a falué, Tarcsafalváé. ‖2902
1773 „Vagyon egy kőtemplom, igen régi, mely vagyon a falun kívül nap lelet felöl a temető
hegyen, körülötte deszkából való cinterem. E mell ett egy harang láb. Vagyon benne
két harang; a régebbiken az esztendő szám így vagyon 1481 a több írás tőlünk nem
ismerhető. A kiesebbik harang minden írás nélkül; öntetett az 1755 .dik esztendőben.
Láttatik rajta kereken két líneában cifrázás. A templom ke rítésin kívül a templomot
környül vevő mezős hely is mind kereken a templomhoz tartozó jószág, amelynek
vicinussai ezek: nap kelet felöl Kováts Tamás Parlaga; azon innen Titt. méltóságos
Ugron Farkas uram parlaga; mellette a parochialis vagyis papi jószág bütüje, mely is
vagyon dél felöl. Nap nyugat felöl Titt. Ugron Farkas uram jószága. Észak felöl
Ambrus Gergely jószága , E mellett az Énlaki Árkosi György kaszálója; tovább a
Györfi András kaszálóhelye.”2903
1789 „Vagyon egy fundus a falu szélin nap kelet felé egy dombocskán, mely a templom
helye, az ehhez foglalva küllyebb még nagyobb dombocskán levő temető hellyel együtt,
lévén ezen sasfákba s azokon zsindely fedelű deszka kerítéssel, vagyis cinteremmel
körülvétetett templom. Fundusának vicinussai alulról az eklézsia parochialis
fundusának a vége és a néhai Mlgos Ugron Andrásné asszony koloniális földje,
felülről pedig Györfi István és Ambrus Gergely ő kegyelmek gyümölcsös kertjeik. Mely
fundusra feljárás vagyon egy kis utcán kőből lépcsőkre csinált grádicson egy felöl,
más felöl pedig a kerteken kívül ezek és a Gothárd János szénafüve között levő úton.
Vagyon itten a cinterem előtt egy nagy árnyékos hársfa, két felöl pedig a cinterembe
bejárást engedő két deszka ajtók vas sarkúak, s fa zárral valók, melyeknek alja fa
rostélyos, fedele pedig filagória formán csinálva zsindelyes.

2897SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1804, november 23.
2898BöUEkl 1853 –1868, 1854, december 7.
2899 PFHngy 2014, 30.
2900KOVÁCS –KOVÁCS 2002, 114 –115.
2901SCHEM 1 882, 177.
2902SzOkl. u.s. II. 276.
2903EUEGYLT Matrix 37 –40, közli ADORJÁNI 1990, 97.

408
Benn pedig a cinterem közepe táján vagyon kívülről kő lábakkal erősített régi
kőtemplom zsindelyes fedél alatt, melyben napnyugat felől való végin vas sarkú és vas
zárú zöld festékes rak ott ajtón vagyon a bejárás négyszegű deszkás tornác alatt, ebben
ülőszékek is lévén: az ajtón pedig ilyen írás vagyon Tiszt Prédikátor Tsináltatta A.
1722 -ben. Mely egészen deszkás pádimentumú templomot világítanak három üveg
ablakok fa foglalással készült ek, egészen mennyezetes, mely táblákra lévén osztva,
különböző színű szegéllyel ékesíttetett melynek egy tábláján írva olvastatnak a
tízparancsolatok ezen aláírással: Ao. 1631. die 14 -a Junii in Csehédfalva . A más
táblára pedig ezek irattattak: Ad cultum e t honorem Dei Opt. Max. ejusque Filii Jesu
Cxti. Hoc Templum renovatum, restauratum omnimode, ex opera et industria
Egregiorum Virorum Stephani Szabó, Michaelis et Thomae Kováts, Emerici item
Miklos et Georgii Gothárd, A.D. 1631 in Mense Junii. Pictum vero a Petro Balási
Molduvaiensi et Georgio Imre. Gloria Deo, venia reo . [Dicsőség Istennek és bocsánat
a bűnösnek]. A templom közepe táját erősíti egy kereken való boltozás, vagy kő arcus
melyhez napnyugatról ragasztva vagyon a prédikáló szék, felette levő né gy szegű
asztal forma festékes fedéllel, melynek kerületin ezek vannak írva: In honorem et
laudem unius veri Dei, et Filii eius Jesu Xti, hoc opus curavit fieri Minister huius
Ecclesiae G. J. Anno D. 1688. Die Aprilis 14 -a. A férfiak számára 18. az asszony okéra
16. boruló székek szolgálnak külön lévén a papság széke. Vagyon az irt sens oldalán
vas sarkakon járó egy jegyző tábla háromszegű. A templom két végeiben két karok,
egyik zöld, a másik különböző színnel táblánként festett lévén ezekben belülről a
feljárás grádicsokon és az ülések mindenikben három rendel, a felsőben pedig egy
éneklő pulpitus is vagyon, és a zöld színnel festettnek közepén ezen írás: A. 1772
Ecclesia zelavit erigi Csehétfalvensis Unitaria, Curatore Gregorio Ambrus, Aedili
vero Samuele Kováts, Chori -stratore Gregorio Thot existentibus. Kívül pedig a
templom mellett vagyon fából zsindely fedél alatt készült harangláb, az ebben levő két
harangokkal együtt. […]Harangok egyik nagyobb lévén két mázsás és két fontosak
melyen ezek olvastatnak: Ecclesia unitaria csehétfalvensis sumptu Josepho secundo,
anno regni 2 -do 1782 . A más pedig régibb kisebb circiter talán 60 fontnyi lehet,
melyen levő írás nem olvasható, az esztendőszám pedig ilyen formán vagyon rajta
1481.2904”
1794 „Látja a sz. vizitáció fájlalva hogy ezen v. eklézsia temploma romló félben vagyon
impropponalya azért a d. kurátornak és a presbitériumnak minden tettet minden utat
módot elkövessenek és minél hamarébb a templom építéséhez fogjanak.”2905
1801 „templom, harangláb”2906
1806 „Emlékezet tétetik arról 1mo, hogy az Ekla levelei a regestrum szerint meg
vizsgáltatván találtatott egy compositionalis mely költ anno 1618 Tarcsafalvának és
Csehétfalvának egymástól való elszakadásáról per Steph. Somosdi ut
visitationem."2907
1820 „Az új templom mosta n léceztetik, cserepeztetik.”2908
1827 „Az templom gyönyörű szép állapotban vagyon […] székekkel, pádimentummal,
prédikáló székkel […] cinteremmel együtt.”2909
1828 AZ EGY IGAZ ISTENNEK DICSŐSÉGÉRE ÉS SZ. FIA AZ UR JÉZUS
TISZTELETÉRE EZEN SZ. TEMPLOMOT ÉPITTET TE A MAGA KÖLTSÉGÉN A

2904EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 743 –745, 751.
2905SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1798, október 8.
2906SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1801.
2907TUEkL 1803, 19.
2908TUEkL 1803, 19.
2909MOLNÁR 1994, 38.

409
CSEHÉRDFALVI UNITÁRIUS SZ. EKLÉSIA AZ 1823 -DIK ÉVBEN.
MEGUJITTATOTT 1878 -BAN.2910

Csekefalva, református templom
1631 „Udvarhelyszékben egy Csekefalva nevű falucska Szent Ábrahám megyének filiálissa
vallásunkat amplectálván az mater ekl ézsiától elszakadott és Kereszturra jár.”2911
1640 „Adaték értésünkre, hogy hüségtek székiben Csekefalván nem kevés emberek Istennek
szentlelkétől megvilágosíttatván az ortodoxa religióra tértek volna; mely Csekefalva
filiálissa lévén Szent Ábrámnak, az relig io megváltoztatásában elejéktől építettet
templomokat oda kellett hagyniuk és immár templomok nem volna. Lévén azért
ugyanott a csekefalvi határon egy puszta kápolna, annak megépítésében akartak volna
azon reformátusok forgódni: de némelyek adversalván ell enek abbeli jó
igyekezetekben, végben nem vihették. Nem akarván azért azon csekefalvi
reformátusokat templom nélkül hagyni, azon puszta kápolnát, authoritate nostra
principali, nekiek és posteritásoknak adtuk és conferaltuk in perpetuum, hogy
megépítvén az istennek szentigéjét tisztán, igazán hirdettetni hallgathassák benne.
Parancsoljuk azért hüségteknek tiszt, híveink, az meg irt csekefalvi reformátusokat
annak az kápolnának megépítésében meg ne gátolja, hanem sőt inkább gyámolítsa. Ti
is pediglen csekefa lviak, kik ennek előtte, annak a kápolnának meg építésében
ellenkezők voltatok, ezután kegyelmes collationkat így értvén, ellenkezni semmi úton és
módon ne merészeljetek, alioquin kemény indignationkat vonjátok magatokra.”2912
1700 „az alsó Timafalvj Lokba e gy három vékás pap háza után való föld.”2913
1854 „Az Ekla középületei közül a templom és a mesteri lak újítást kívánnak.”2914

Csekefalva, unitárius templom
1732 „Csekefalván lakó Simon János jelen lévén, templom helynek ada egy darab helyet
melynek […] vic. Szent Ábrahám alá menő ország útja, Német Tamásék és Simó
Sámuelék. Ez hely redeált az succesoroknak, hanem az ekla künn való hellyel cserélt
templom helyet, hová is építtetett templom. ‖2915
1773 „Vagyon egy fa templom, melyet épített maga költségivel a Cseke falvi Unitária
Filiális Eklézsia az 1739 -dik esztendőben; mely az után le romolván ismét ezen
Eklézsia a fundamento fel építette, a mint a mennyezeten másodszor felszegezett kéken
festett táblán való írás meg mutatja; mely templom helyet vásároltanak titul ó
concambii Csekefalvi Kováts Sámueltől, mely concambionalis de dato Anno 1736 , az
Eklézsia ládájába existal. Ezen templom körül vagyon sasokba rakott deszka cinterem.
Ebben vagyon egy magas deszkával be borítva fa harangláb; melyben vagyon két
harang: a n agyobbikon vagjon ilyen írás: Anno 1744. Csekefalvi Unitária Eklézsia .
Me fudit Josephus Vetsk Schaesburg. A kisebb harangon vagyon ilyen írás: Anno
Domini 1664. ”2916
1843 „Az eklézsiának az itteni ref. eklézsiával van két egymás mellet levő földek határai
felett, midőn a mint az unitáriusok követelik a reformátusok az övéikkel foglalást
tettek, minélfogva az unitárius ekla akarván törvényesen kijártatás útján a magáét

2910Felirat a templom stukkódíszes mennyezetének közepén.
2911KONCZ 1882, 381.
2912UREL Régi ügyiratok, 25. csomag, 1. irat, közli KONCZ 1884, 164 –165.
2913UREL Liber Eccl. 1644, 180.
2914UREL 1853, 19.
2915EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1715 –1752, 1 57.
2916EUEGYLT Matrix, 123 –125, közli ADORJÁNI 1991, 41 –42.

410
vissza nyerni törvény útjára igazitatott a perfolyam az után szószolói egyben
felekezeten á ll, szószoló pedig az eklézsia részéről Keller János úr. ”2917

Csöb, unitárius templom
1773 „Vagyon egy kis fa templom, melyben v agyon egy prédikáló székecske, egy asztal,
mellyen v agyon egy sávos abrosz. Vagyon egy fa harangláb, ebben van egy kis
harang, v agyon ilyen írás rajta: NB. ”2918
1789 „Vagyon egy fundusa a falu derekán, a külső soron invicinitatibus egy felöl a rom.
katolikus kántorság fundusa, más felől Mlgs Báró Henter Antal colonicális szántó
földe és harmadik felöl az ország útjáról templomba járó egy szekér útnyi szélességű
szoros vagy utcácska, mely ekképpen circumcircinal a fundus körül még eddiglen
semmi kerítés nincsen, hanem vagyon ezen fundus közepe táján zsindely fedél alá
borona fákból épített egy új oratórium lévén ebben a bejárás nap -nyugat felől való
bütüjében egy vas sarkú fa záros béllelt deszka ajtón, mely oratóriumnak még padlója
sincsen, nincsenek abban ülőszékek is, hanem vagyon csak egy régi fából való
prédikáló szék. Az leírt oratórium ajtaja előtt pedig vagyon egy harang -láb zsi ndelyes
fedél alatt és abban circiter ötven fontnyi egy harangocska, melyen ezen írás:
Csebfalva Sz asz Gergi Anno Domini 1664.
Megjegyzést érdemelnek itten ezek:
Hogy a mindjárt leirt Eklézsia fundusa […] mostani fel -adások szerint úgy
circumvicinaltatot t a mint mostan de praesenti vagyon meg szoríttatva, de ennek előtte
ezen fundusnak nem a mostani, hanem annál nagyobb volt extensioja és így nem a
mostani megirt vicinussai voltak akkoron, de hogy mostan különben légyen és a leirt
extensiojával s vicinuss aival, ennek oka a mint tudatik minden ezen helységben
levőktől, az hogy valamint a közelebbről múlt esztendőben az azon funduson volt
oratóriumát az unitária csöbi eklézsiának erőszakoson a romano -catholikusok, vagyis
két barátok levágták vala, szintén úg y mostan ezen folyó 1789.dik esztendőben egy
néhány napokkal ennek -előtte az irt filiális eklézsia haranglábját ezen elöbbeni
helyéről, holott volt erőszakos parancsokkal, és ilyen fenyegetőzéssel, hogy ha azon
nap (csütörtök nap lévén) ezen régi helyről a z unitáriusok el nem viszik tehát más nap
pénteken ők a katolikusok levágják.”2919
1799 „a templom tapasztására adott 60 dn.”2920
1825 „Nemes Udvarhely Székben Csöbben az unitáriusoknak templomok volt, melyet 1825 –
be a csöbi pápisták hatalommal elrontottak a mel lette volt fa haranglábbal
együtt.”2921
1843 „Vett a csöbi unitária lány eklézsiának melyen a ravai eklézsia neve is rajta vagyon egy
szép kis harangot oly feltétellel, hogyha ezen eklézsia elenyésznék az ezen ravai
eklézsiának vissza jöjjön melyre a fel köté ssel együtt költött 143 ft 40 dn.”2922

Dobó, plébániatemplom
1868 „[…] Dobó templomának, a jobb parti domb egy lankáján lévő, romja. E templomból
jelentékeny maradványok vannak, poligon záródású szentélyének, mely 8 lépés hosszú
és ily széles, falai még há rom öl magasságban állanak; az északi oldalhoz támasztott

2917SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 –1845, 1843, december 3.
2918EUEGYLT Matrix, 245, közli ADORJÁNI 1991, 280.
2919EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 819 –820.
2920SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1799, n ovember 28.
2921VÉGH 1895, 226.
2922SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 –1845, 1843, november 18.

411
sekrestyének azonban csak alapfalai maradtak meg. A 17 lépés hosszú és 11 lépés
széles hajónak déli fala még két öl magasságban szintén fennáll.”2923

Dobó, Kápolna
1864 „Kápolna Bértze. E nevét onnan vette, hogy régentén ennek közepébe egy pusztás
helyen egy kápolna volt fölállítva, melyből máig is egy darab rész láthatóul áll
mintául, építették volt a dobófalvi catholicusok.
Dobó. […] Ezen elpusztult faluhelynek máig is tisztán áll a templomhelye.”2924
1868 „Innen 1500 lépésnyire, fenn a völgyet határozó Kápolnabércz tetején a Csipán
mezejének nevezett irtás közepén, áll egy amannál jelentékenyebb templomrom, melyet
Dobó kápolnájának tartanak. De inkább lehetett ez temploma, amaz pedig kápolnája,
12 öl magas homlokzata egész a fedél tetőig még épen áll, kapunyilatát az omlás úgy
kitágitá, hogy eredeti alakját meghatározni nem lehet, a 14 lépés hosszú, 9 lépés széles
hajónak oldal falai s tömör oldaltámjai két öl magasságig állanak, a hajó
szélességével b író, 10 lépés hosszú, kerek ápsisu szentélynek csak alapfalai látszanak
még.
A nyugatnak fordított homlokzat előtt egy, a hajó szélességével bírt 10 lépés hosszú
toronycsarnoknak látszanak alapfalai. Egy most baróthi Keserű József birtokában
lévő kéziratba n, melyben Rácz Simon jegyzetei is foglalván, a 99 -ik lapon e kápolnáról
a van bejegyezve, hogy egy ajtaja feletti felirat szerint e kápolnát 1594 -ben építette
Dobai András; egy másik a szentélyen volt felirat szerént 1733 -ban kiigazíttatták
Haller János é s Dániel Sofia.”2925

Etéd, katolikus templom
1821 „etédi kis templomba.”2926
1847 „Bátor vagyok mély alázatossággal szegény hívekkel együtt újólag excellenciád
lábaihoz esdekelve borulni és folyamodni, hogy azon kegyes rendelését, melyet az
szegény katolikusokn ak múlt évnek vége felé méltóztatott excellenciád az atyhai
plébános úr által kiméretett templomunknak újra építését kegyesen teljesíteni ne
talántán a már majd össze roskadt kisded templomocskánk romjai közé temettetünk,
mert valóban oly romladozó állapot ban vagyon, hogy az híveknek nagyobb része
kénytelenítettik az ég alatt a félelem miatt az Isteni szolgálatot hallgatni, mély
alázatossággal instáljuk Excellenciád méltóztasson számtalan jótéteményei között
minket is ígért új templomunk felállításával megö rvendezni.”2927
1868 „Etéden a (Haynald Lajos püspök által alapítvánnyal ellátott) katolikus templomban,
illetőleg tornyában van a firtosi minoritáknak egyik ide hozott harangja, melyen e
körirat olvasható: Me curavit ord. Min. Conv Firtosiensium ex munifi. A d. Rdi. D.
Steph. Attyhai et aliorum in honor S -ti Ioan. Bapt. 1739. ‖2928

Etéd, református templom
1686 „a Harang oldalán a Szentegyháznál, a Küsmöd és Reszente Pataka között a falun
alól, közelebb Kőrispatakhoz úgymint kötő sárnál.”2929
1740 „az pap utcájában (ház) vicinuson egy felől az ország útja.”2930

2923ORBÁN 1868, 225.
2924PFHngy 2012, 46.
2925ORBÁN, 1868, 226.
2926GYFSZGyL 649/b. 1. doboz. 1821 -ben kelt irat.
2927GYFSZGyL 649/b. 1. doboz. 1847 -ben kelt irat.
2928ORBÁN 1868, 145.
2929SZABÓ 2005, 47.
2930SZABÓ 2005, 47.

412
1796 „Felső Határban Pap Széna fűjén.” 2931
1845 „a piacról által járó fedeles híd végétől az eklézsia malma felé lejáró utcában.” 2932
1868 „Küsmöd volt e völgy faluinak központi anya -megyéje; oda tartozott Siklód, Et éd, s
még Martonos is. Etéd 1682 -ben szakad el s lesz önálló egyház -megyévé. Az elválási
egyezkedés meg van a ref. megye levélt, de hogy már azelőtt is volt temploma, kitetszik
abból, hogy 1672 -ben az etédi templom építésére kétszáz kő -sót rendelnek Sófalv áról.
Ezen só utalványa is meg van a megye levelei között. Mely templomot 1680 -ban
Veszprémi István udvarhelyi esperes szentelt fel; de ezen első temploma az 1792. nagy
égés alkalmával elhamvadván, a mostani szép nagy templom épült helyére. A
református eg yház-megye birtokában egy igen szép és sokra becsült kehely van, melyet
Küsmöd csináltatott kárpótlásul az elszakadáskor Etédnek. A hagyomány teszi ezen
korra, bár román styílü műidomairól ítélve jóval régebbinek kell lenni.”2933
Farkaslaka
1864 „Kápolna”2934

Felsőboldogfalva
1868 „A falun alól Kápolna nevű hely van, így neveztetve arról, hogy ottan a katolikus
korban kápolna állott, melyet Krisztus mennybemenetele napján búcsújáratokkal
látogattak meg.”2935

Fenyéd, katolikus templom
1693 „Sebestyén János fenyédi Sz. egyház bírája volt nagy emberek által extradalt, hogy az
fogyatkozásoknak restaurálására nem hívatta az falut, mivel nem compareal convincit
flo 12. […]
Delibb.
A mint fenyédiek az fogyatkozások részesül megye bíróra fognák, hogy nem intette nem
csak mert tisztes emberek lévén megye bira intése nélkül is tudhatták volna, hogy
egyházi ember falu pusztáján nem lakhatik. Ergo convictum arquisitione extradal a
megye bírája is mivel tiszti s hivatalja az el nem járt gondot nem viselt convincit in
poena fl o 24. Amint pediglen a templom dolgából levele t fognak , nem producálják se a
templomot, amely mater eklézsia, sem a kápolnát annak rendi szerint nem építettek.
Kopasz minden miniszterségek per totam convocaltatnak a parochus pediglen mind
maga, mind odamen ő közönségnek oly nyilvánvaló veszedelmire, az romlott
templomban nem tartozik szolgálni, avagy semmi szolgálatra oda bemenni, valamíg jó
formában a templomot nem restaurálják és alkalmatossá nem teszik ismét Istennek
házát és imádságoknak helyét, a földek be nem vetettek a mi illeti a condonalja az
Ecclesia p[ro] hac vive es sementáltasanak veteményeket az után szorgalmatosan
gondot viselnek reá, a bért pedig mint addig tartozzanak megadni, s Zetelakára
felhozni.2936”
1700 „Imponáltatott volt in priore visitat ione zetelaki becsületes lakóinak univertim az
egész megyének Zetelaka Keményfalva és fenyédieknek, hogy o kegyelmek is ő
méltóságos erdélyi Catholica Status és egész eklézsiának csak deliberatumához és

2931SZABÓ 2005, 51.
2932SZABÓ 2005, 53.
2933ORBÁN 1868, 144 –145.
2934 PFHngy 2013, 95.
2935ORBÁN 1868, 40.
2936GYFSZGyL 639/b. 1 doboz, a. kötet, 118.

413
státusaihoz tartják magot a bér adás dolgából úgy min t, hogy minden házas ember a
papnak két kalangya búzát és két kalongya tavaszit tartoznak”.2937
1763 „Hasonlóképpen az említett filiában Fenyéd faluban, a Mindszentek tiszteletére egy
emelkedése, dombon épült templom, mely alapjaiban megrokkant, néhány év ót a
istentiszteletre sem lehet használni. Helyette a falutól távol eső, szintén hegyen fekvő
kápolnát, (mely alig 50 –60 embert tud befogadni) használják istentiszteletre.
Mindazon által tél idején a fagy és havazás miatt ez nehézkes és egész éven át a
máréfa lvi néppel együtt kell istentiszteleten részt venniük. Mindezekért szándékunk a
romos templomok helyett újakat építeni, melyek építésére Kegyelmes Urunk
engedélyét kérjük. Minthogy a fent említett templomok a plébániák maguk ereiben a
felépítéshez semmi jö vedelemmel nem rendelkeznek, a nép pedig saját eszközei
hiányában e kegyes törekvését saját erejéből megvalósítani nem tudja, arra
kényszerülünk, hogy segítségért könyörögjünk keresztényi urainkhoz Krisztus minden
hívéhez. E célból Kegyelmes Urunktól kérés ünket támogató és Erdély
egyházmegyéjére kiterjedő gyűjtésre jogosító írást kérünk alázatosan. Külön a
máréfalvi, külön a fenyédi templom részére.”2938

Fiatfalva, református templom
1631 „a reformátusok az unitáriusoknak átengednék a fiatfalvi templomot, ha cserébe
megkaphatnák a keresztúri nagytemplomot.”2939
1713 „Fiatfalvára, a Tek. Nemes Urk. őkglk. udvarába, udvari papságra mentem.” 2940
1732 „Itt Fiafalván elpusztulván az reformátusok templomok, kérték a mieinktől, hadd
járjanak alternatim a mi templomunkba, és megengedtetett, csak hogy nehezen
akarják egyaránt építeni a templomot.”2941
1789 „Kápolna nevezetű helyben.”2942
1799 „Kápolna alatt.”2943
1805 „A Kerek hegy mögött a Kápolna felé le járólag. ‖2944
1805 „vagyon a Kápolna Domb n.h. -en egy ezen Méltóságos Udvarhoz eleitől fogva
tartozott s ma is ehhez tartozó kripta, melynek a föld színén fejül volt kő épültje
nagyon el sorvadozott és le omlott, a földben benn való boltja jó kemény kőfalakból
álló és jó állapotba vagyon”. 2945
1829 „Kápolna Bükk”2946

Firtos, kolostor
1868 „A vár belterén az (A és B) bástyák irányában egy imaháznak (L) látszanak alapfalai,
elgázolta ugyan ezt az idő vaskeze, de annyi mégis fennmaradt, hogy mértékarányait,
és alakját meghatározhassuk. 35 lépés hosszúságú épület volt az, melynek 7 lépés
hosszú, 6 lépés széles szentélye félkör apszissal bírván, azt kell feltennünk, hogy az a
XIII. század végén épült román ízlésű templom volt, egyháza egy régen itt állott
kolostornak, melyet a múlt század elején ide telepített minoriták nem építettek, hanem
a már meglévőt kiigazítva csak hasznosították.

2937GYFSZGyL 639/b. 1 doboz, a. kötet, 191.
2938KOVÁCS 2008, 435.
2939KONCZ 1882, 380.
2940UREL 1644, 74.
2941KELEMEN 1922, 173.
2942EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 674.
2943SZABÓ 2005, 63.
2944SZABÓ 2005, 64.
2945SZABÓ 2005, 64.
2946SZABÓ 2005, 66.

414
Kolostoruk a kiigazított templom mellé fából volt építve, és azért nyomtalanul el is
tűnt. A kápolnától északra mély gödrök, épületromokkal tölt üregek (MM) vannak, hol
hihetőleg mint a vártér legmagasabb és legs zebb pontján, a parancsnok vagy
vártulajdonos laka vagy a belső Ballium zömtornya álhatott. A kapun kívül egy másik
kis kápolna (P) állott, melynek hossza alig 10 lépés, falai még most is 5 egész 6 láb
magasságban fenn állnak. Ez is félkör apsisu, és így a belső imaházzal egykorúnak
látszik. Ezen Sz. -Jánosnak szentelt imolában igen népes búcsúk tartattak.”2947

Firtos, Péter -hegyesi kápolna
1868 „A Firtosnak 2 -ik, a várhegytől délre, alig 300 lépésnyire eső csúcsát Péter –
Hegyesének nevezik. Itt is félkör apsis u imola alapfalai látszanak; a hagyományok
szerint itt szintén Szt. -Péternek szentelt s népes b úcsúkkal látogatott kápolna
állott.”2948

Firtos, Keresztelő Szent János kápolna
1864 „A nemzetnek ezen ős emlékterét Pater Atyhai vagy Péter István gyergyói szent miklósi
plebanus és viceesperes saját pépnzén megvette, kijavíttatta és egy csinos kolostort és
templomot s kápolnát építtetett Keresztelő Szent jános tiszteletire, s oda 1735 -be,
miután tisztességesen a szerzetet dotálta a Királyi Főkormányszék és az akko ri római
katholikus püspök liber b áró Zorger Gergely engedelmével Szent János vigiliáján a
tisztelendő minorita atyákot bévezette, béigtatta és jure perpetuo nekik
ajándékozta. ‖2949
1882 „parato aere fundum emit. in quo a. 1725 capellam in honorem S. Joanis B apt. et
domunculas extrui curavit hunc fundum dein cum superaedificatis, aliisque ad
pertinentiis item 1000 flor hung. Patribus O.S. Franc. minor. Convent.
testamentalibus dto 24 Aprilis 1737 pro tempore commorationis in Firtos duraturae
fine eo contulit, ut excurrendo in consolationem fidelium et conversionem
acatholicorum collaborarent. ‖2950

Firtosváralja, unitárius templom
1773 „Vagyon egy fa templom deszka cinterem körülötte. Fa harangláb mellette: melyben
vagyon két harang, melyek közül a nagyobb harang készült száz husz forintokból az
1763 . dik esztendőben az unitária eklézsia költségéből. Nincsen semmi írás rajta. A
kisebbik igen régi; vágjon ilyen írás rajta: EOS Nostros Gofitem I.DO […] D A
Prédikáló szék és a pap ülő széke virágos kartonnal vadnak be teríttetve”.2951
1792 „Harangot elhozott embernek pálinkára, borra, négy véka zabra 1ft 84 dn, harangért
227 ft.”2952
1801 „A leirt templom észak felöl való oldala mellé egy kő templom építéséhez kezdett,
melynek fundamentumát nagyobb részben a föld színéig kiho zta.”2953
„A régi templom fájáért adtak 6 ft 52 dn -t. […] Az eklézsia új templomot építvén a
hallgatók jó indulatából ezen szükség szerint így konferáltak […] téglavető
cigányoknak 2 ft 68 dn, tégláért 10 ft 49 dn […] az eklézsia új templomot építvén
adatott deszkáért 1 ft 43 dn, a kőművesnek elsőbe 6 ft 20 dn, másodszor 38 ft,

2947ORBÁN 1868, 127.
2948ORBÁN 1868, 129.
2949 PFHngy 2013, 33.
2950 SCHEM 1882, 177.
2951EUEGYLT Matrix, 29 –31, közli ADORJÁNI 1991, 95 .
2952SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 1792, december 6.
2953MOLNÁR 1994, 41 –43.

415
harmadszor 50 ft, negyedszer 13 ft 20 dn, mészért 12 ft 36 dn, lécért két ízbe 11 ft 15
dn, lécszegre 1 ft 60 dn, cserépért a torony fedelére 10 ft 50 dn.”2954
1803 „templombeli székekért való deszkáért 26 ft 30 dn, templombeli 3 nagy ablakért 31 ft 4
dn.”2955
1804 „a templomban levő kisebb ablakért 6 ft 68 dn, templom pádimentumozni való 150
szál deszkáért szálát 16 dn, 19 ft 50 dn.”2956
1843 „Az eddig munkában volt tornyot szépen bevégezve te nni, mely mint a falunak
eklézsiának és híveknek dísze.”2957
1844 „A templom repedezett, a pádimentuma vizenyős, ámbár a vizet elvezető sáncolással
el van látva.”2958

Firtosmartonos, unitárius templom
1773 „Vagyon egy fa templom. Deszka székekkel, prédikáló szé kkel és ülő székekkel, alább
egy fa harangláb. Melyeket az unitária eklézsia maga költségivel épített, ez előtt
mintegy harminc esztendőkkel.
Vagyon két harang. A nagyobbat öntette az Martonosi Unitária Eklézsia ez mostani
1773.
esztendőben. Százhatvan egy fontos, mellyen ez az írás vágjon: A Martonosi
Unitária Eklézsia öntette ezt az harangot, a maga költségén 1773. A kisebbiken: Isten
Dicsségére a Martonosiak építetik. Nagj Gálfiné Bakó Juditha, Nagj Kádár János
segittsége. 1708.” 2959
1778 „A martonosi vene rabilis eklézsiának temploma oly kicsiny és szoros lévén, hogy a
becsületes hallgatók benne el nem férnek, mely mián nagy háborúság s egyenetlenség
támadott az atyafiak között; melyre nézve a martonosi sz. eklézsiának vox szerint kijött
egyenlő akartjukból , hogy a templom megnagyobbittassék. Azért a sz. vizitáció is
imponálja, hogy mentől hamarább az ekla ezen dologhoz hozzáfogjon. ”2960
1793 „a korondi kőművesnek adtam 1 ft 20 dn, mészért 10 ft 48 dn, a kőműveseknek a
fundamentum kirakására 8 ft 64 dn, zsindel y szegért 15000 10 ft 80 dn” 2961
1794 „a régi templom ára 1 ft 20 dn” „a kőműveseknek 92 ft, kőműves Boldizsár József és
az asztalosra 48 dn, Tót Gergelynek ajtórostélyra 1 ft, Gálfi Lászlónak az állás
csinálásért 36 ft, mészért 32 vékáért 9 ft 60 dn, item h arminc véka mészért 7ft 20 dn,
templom tetejébe való gombért 36 dn, üveg ablakért a templomba 5 ft 88 dn.”2962
1796 „mennyezetre való deszkáért 3 ft 12 dn, az asztalosnak mennyezet csinálásért 46
ft.”2963
1796 „Ez Isten dicsőségére építtetett hajlék kezdett épít tetni a martonosi Unit. Eccla
Tagjaitól in Anno 1793, végződött pedig el mostan e mennyezet csinálása ugyan
Demeter Pál kurátorságában Vas Mihály és Gáspár Josef egyházfiak idejében Ao.
1796.”2964
1798 „A templom építésekor az énlaki eklézsia tagjai közül seg ítséggel voltak […] a
tordátfalvi eklézsiából segítséggel voltak 20 nappal”2965

2954SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1801, november 11.
2955SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1803, december 12.
2956SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1804, november 16.
2957SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1843, november 22.
2958SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1844, november 22.
2959Matrix, 1 –2, közli ADORJÁNI 1990, 32.
2960SZABÓ 1981, 162.
2961SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 1793, november 28.
2962SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1 794–1799, 1794, december 9.
2963SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1796, december 2.
2964Felirat a templom mennyezetén, közli SZABÓ 1981, 162.
2965SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1798, december 11.

416
1825 „a templom építéséhez fogjanak hozzá, mert ha mégis ily példás ruinában tartja az
eklézsia a templomot következhetik, hogy egy szélvészben össze omolván s rogyván az
egész ek lézsiát oda üti […] s ha semmit sem mozdítana a jövő tavaszra az eklézsiát
külső tiszti erővel is fogja kényszeríteni a D. praelátura."2966
1826 „új helyen […] a templom pedig kőből kezdet építeni, melynek fundamentuma a
földből ki is hozattatott”.2967
1830 „új templom épülő félben vagyon, […] készületlen, de […] Isten segedelméből be
vagyon fedeleztetve, s a tornyot is öt ölre felvitették”.2968
1838 „a templom héjazat alatt áll, és benne foly az Isten tisztelet, párkány is vonatott az
őszön, s ki vakoltato tt nagyobbára homlok nézetébe.”2969
1843 „a templom tornáca v. kőfala hasadozott.”2970
1844 „a templom s torony szépen állnak a maguk újdonságukban, csakhogy a templom a
torony melletti ablakoknál megszakadást szenvedett.2971”

Gyagy, református templom
1859 „Én Gagyi Pálfi Eszter ki nyilatkoztatom, hogy: Sz. Keresztúr Csász. Kir. járás
keblében Gagyban alszeg nevű utcában 80 szám alatt levő telkemből 4 öl szélességű, 6
öl hosszúságú helyemet a Csász. Kir. országos út felöl, szabados be járással a Gagyi
Ev. Ref. L eány egyháznak templom és harangláb helyéül teljes tulajdoni joggal oda
ajándékozom -kívánom tehát, hogy az említett hely a Gagyi ev. Ref. Leány egyház
számára át írassék. ‖2972

Gyepes, unitárius templom
1715 „templom kőből való zsindelyes torony fából való zs indelyes. ”2973
1789 „Vagyon egy fundus a falu dereka napnyugatról való széliben, invicinitatibus északról
az Udvarhely felé szolgáló utca nap nyugatról a László fiak kaszáló helyek délről gróf
Rhédei Mihály benvaló árendára adott szilvás colonicallis jószága, nap keletről az
ország útja. Keríttetik nyilakra osztatott gazdákból csináltatni szokott kertekkel, lévén
ebben be járást szolgáltató ajtaja az ország útja felől már megromladozott fedél alatt.
Mely fundusnak észak felöl való felső szegletében vagyon az e klézsiának zsindely fedél
alatt levő, falaiban nagyon megszakadozott templom, lévén egyik deszka ajtaja vas
kilinccsel és sarkakkal napkelet felöl való végén, a más pedig dél felöl a templom
nagyobbítására készíttetett részén vas zárral és sarkakkal s fa foglalással készült öt
üveg ablakai virágzással festett mennyezete piacán és a székek között levő utcán
deszka pavimentuma ugyan deszka, üllő székei, prédikálószéke pedig k őből rakott
felette egy kis lapos deszka kárpit, a templom piacán egy kis asztalocska és ennek
ellenében egy pulpitus , napnyugati részében pedig keresztül épült festett kar belülről
lévén ebbe a fel járás fa grádicson, mely három valamint a mennyezeten láttatik a
többek között ezen esztendő szám 1672. Ezen a templomon belől mindjárt vagyon
ugyan zsindely fedél alatt egy deszkás oldalú és lábkötéseire nézve a régiség s
nedvesség mián nagyon meg sorvadott harangláb s ebben két harangok. Jobb részein

2966MOLNÁR 1994, 91 –92.
2967MOLNÁR 1994, 91 –92.
2968MOLNÁR 1994, 91 –92.
2969MOLNÁR 1994, 91 –92.
2970SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1843, november 29.
2971SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1844, november 24.
2972UREL, Régi ügyiratok, 25. csomag, 11. irat.
2973SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció. Közli MOLNÁR 1 999, 159.

417
pedig ezen fundusnak alma és szilvafákból álló gyümölcsei, melyet a eklézsia papja
2/3 mestere pedig egy harmad részben használnak a termésre nézve”.2974
1795 „Kő templom zsindellyel fedett tornácával, ajtajával, ablakaival, mennyezettel,
prédikáló székkel, oltárával, karral papi és más székekkel pádimentummal, vakolással
betölt ve szépen elkészíttetet t. ”2975
1796 „A kőművesek, mikor felrakták és elvégezték a tornyot, áldomásra 2 ft 92 dn, a torony
gombjára fizettetett 11 ft 10 dn.”2976
1797 „A toronyra zsindelyre adattak 8 ft 64 dn, a betfalvi Demeter Mihálynak a torony
szarvazatjáért 24 ft, ablak tokokért és cinterem kapu csinálásért 5 ft 14 dn, a toronyra
ablakokra vasért, lécszegért 1 ft 60 dn.”2977
1844 „régi templom gerendáinak árából vett be 14 ft, az új templomba az orgona alá új kar
rakóknak 21 ft, 60 dn.”2978
1845 „a régi templom hely és temető mely együt t van, körül a megye akar kertet csinálni
azon okból, mivel a templom onnan más helyre építettet s e miatt a miniszterek onnan
kevés hasznot vehetnek a prédálások miatt. ‖2979
1847 „a templom feneke vizesség miatt fentebb emeltetett egy fél signyire, téglákka l
kirakva. ‖2980
1867 „Nevezetes építkezés folyama a torony épület, mely most már be is szarvaztatott.
Remélve, hogy a közelebbi kitavaszodás meghozza a szép fedelét styles bevégzését
mire a Szt. Eklézsiát a jó Istenünk segélje.”2981

Hodgya, református templom
1653 „Az hodgyaiak, mivel ők is megszaporodtak kivánák, hogy minden negyedik vasárnap
dellyest eo közikben menjen az prédikátor, az farcádiak kontra nem akarják vala
engedni praetendálván hogy a memoria hominum soha nem volt.”2982
1749 „Hodgyai Udvarhely felé forduló határban Vátz hegye sarkán a Kováts kerti felett a
mostan épülendő templom előtt […] a mely helyen az hodgyai torony építtetett ugyan
templom is mellé építtessék azon helyért vagy fundusért az említett eklézsia örökösön
jószágából az addig való le gitimus possessoroknak exambarum partium consensu,
mást mérnénk vagy adnánk. Lévén azért azon torony és templom hely vagy fundus fen
specificalo Deák alias Varga Judit asszony, és fia Tisz. Benkő György uram örökös
jószágok […] mely szántó föld vagyon hodg yai Udvarhely felé forduló határban Vátz
hegye sarkán a Kováts kerti felett, in vicinitatibus ab una Tiszt. Bedő János Uram, ab
alia Martonosi Néhai Mlts. Kádár János uram özvegye Deák alias Varga Sára
Asszony ö kegyelmek szántó földek, azon szántó földnek a Farcád felöl való végit
szélességire annyit a mennyit a mennyire az szántó földnek szélessége vagyon,
hosszára pedig Farcád felöl a vetés kert folyásig, más felöl a templom nap kelet felöl
való végin túl két ölnyire.”2983
1798 „Templomot akarván építeni, á llandót romladozó templomunk helyett az hely
oculatiora a TKS N Tisztség által kirendelt comissarius urak által, ahhoz értő
kőműves pallérral megvizsgáltattuk mind az megtartani a templomot és helyét, mind a

2974EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 514 –515.
2975 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1795, november 26.
2976 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1796, december 7.
2977 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1796, december 10.
2978 SzKUEL Vizit. Jegyz. 1844 –1850, november 4.
2979 SzKUEL Vizit. Jegyz. 1844 –1850, november 26.
2980 SzKUEL Vizit. Jegyz. 1844 –1850, november 26.
2981 SzKUEL Vizit. Jegyz. 1867, december 1.
2982UREL 1644, 40.
2983UREL Régi ügyiratok 12. csomag, 1. irat.

418
más assignálandó templom helyeket, melyek közül hova ítélték állandónak a templom
épületét építeni.”2984
1798 „Romladozó félben levő templomunk helyett más templomot és tornyot akarván építeni
mert hogy a mostani templomunk helye süllyedezős és ingoványos az új templomunk
hol léte vagy hová való építése ir ánt kérdés támadván közöttünk kéntelenítettünk a
felséges királyi rendelések értelme szerént az ezen nemes Udvarhelyszéki Tekintetes
Comissarius urakat, a három vallású személyek közül kikérni oly véggel, hogy
építendő templomunknak magok mellé veendő kőmű ves pallérral együtt helyet nézvén
ki, állandó templomot építhessünk és mind hogy némely nehézségek adták elé magukat
eklézsiánk némely tagjaira nézvekit maga okai fel adása mellett meghallgatván és fel
vévén , ahhoz képest a templom helyet határozzák meg. Kik is kijővén maguk
kötelessége szerint a templomot és az helyeket is megvizsgálták kinek kinek fel adott
okait meghalgatták és minden környül állásokat és intézvén magok ez iránt való
vélekedései minthogy mindnyájunkat egyeztethettek meg tették le tudván minden itten
levő környül állásokat tökéletesen. Mely Tekintetes Comissarius urak munkáját és
vélekedését ítélet által lejövendő meg erősítése végett midőn a méltóságos és tekintetes
Curatoratus úgy Tiszteletes Esperes uram eleibe alázatos könyörgő levelü nk mellett be
nyújtottuk volna az arra nyert válasz által helyben hagyatott.”2985
1798 ,,A templom sövényből ezelőtt 48 esztendővel lévén épülve nem sokáig fog tartani,
hanem ha költséggel ismét reparáltatik jelenti azt a nemes ekla a maga akaratán hogy
e hel yen szándékoznék kőből állandó helyre templomot építtetni melyre nézve a
templomnak mostani helye nagy költség nélkül nem alkalmas arra, hogy oda kőből
állandó templom építhessék , a minthogy oldalas lévén megeshetik, hogy a föld
meggyengülvén elsüllyed a p atak felé, mint szintén a torony is, mely kőből lévén
épülve leromlott.”2986
1798 –
1801 „sokan eklézsiánk tagjai által ambíció fenn héjázásnak magyarázni hallottam, hogy a
régi templom mennyezetén volt írásba, különösen nagy dicsérettel egy építő neve
rajzolt atott volt, mintha egyedül építette volna az eklézsiának. Menvén közelebb ezen
esztendő június 23. napján, midőn az ó haranglábat, tornyot le szedettem sokan alig,
vagyis óhajtva várták látni annak gombjába tett emlékeztető írást.”2987.
1807 „Anno 1807 die 31 martie nemes Udvarhelyszékben Hodgyában a hodgyai református
nemes parókia számára templom helyet assignálának […] Derzsi Veress János és
Hodgyai Bedő Sámuel urak a tiszt. Bedő György uramtól ki nyert úgy nevezett Tot kert
nevű Benkő jusson levő felső sze gletéből, melynek rebonificatiojára Tiszt Bedő Sámuel
uramnak a megye assignála a Tot kert mellett levő falu helyéből.”2988
1868 „A hosszan elnyúló két Hodgya (alsó és felső) 1758 -ban válván el Farczádtól, régi
templomot nem tud felmutatni; de új templomában igen egy régi ónkannát, mely
egyike a Székelyföld legrégibb és legékesebb szent edényeinek. Ennek alakja
nyolcszögű, mindenik lapon gót ornamentika alkotta d ísz födélzet (baldachin) alatt
egy-egy szent alakja van bevésve. E szentek, miként azok jelvényeibő l láthatni, sz.
Mária, szt. János, portugali sz. Erzsébet, az Apollonia, alexandriai sz. Katalin.

2984HREkL I. köteg, a. irat.
2985HREkL I. köte g, b. irat.
2986HREkL. I. köteg d. irat.
2987HREkL I. köteg, g. irat, keltezés nélkül (a szövegből kiderül, hogy az 1798 –1801 közötti időszakról van szó,
továbbá az is, hogy elbontják a haranglábat).
2988 HREkL. I. köteg f. irat.

419
mélyített és nem kidomborított vonalakkal; alól sárkányok s más a gót ornamentikába
felvett szörnyek.”2989

Homoródalmás, unitárius templom

1333 „Item Petrus sacerdos de Almas solvit VI. banales antiquos.”2990
1334 „Item Petrus sacerdos de Almas solvit II. banales antiquos.”2991
1603 „templom épületire az ablak csinálóknak adtam három forint árra búzát.”2992
1615 „alsóhatárban Bozzasban Keoueczos Reunel az pap földe me llett Nagi Sasban”2993
1615 „Zentegihaz alatt.”2994
1693 „Czike falva alól vicinussa egy felöl az eke útja, a szent egy házon belől az út
mellet ‖.2995
1693 „Pro qua ecclesia constituitur, hogy a megnevezett kurátorok, Isten békességét adván
országunkban, a jövő ta vaszon indítsák meg az új templom építést, abban a helyben,
amelyben ő kegyelmeknek javallottuk, sub poena fl. 24.” 2996
1715 „A régi Szent egyházon belől az út mellett egy föld, a patakon egy föld, ezek mester
számára valók .‖2997
1715 „Templom kőből való zsinde lyes, torony kőből való, zsindelyes.”2998
1725 „Itt új templomot, tornyot, harangokat építettek.”2999
1731 „templom szükségire való vasért adtam fl. 42.”3000
1732 „Régen az templom az falun alól Karácsonyfalva felé volt, az mostanit pedig kezdették
építeni A. 1693 ”.3001
1739 „A cinterem építésének alkalmatosságával tett költés in anno 1739 in diebus iunii
a kőműveseknek sörre és égettborra 1 ft 49 dn
a külső kőművesnek adtunk 60 dn
Sebestyén Istvánnak 35 dn
mészért adtunk 84 dn
zsindelyszegért adtunk a cinterem torná cára 66 dn
item zsindelyszegért 33 dn
zsindelyért adtunk 1 ft 2 dn
ajtónak való deszkáért 18 dn
karnak való deszkáért 2 ft 40 dn
festékért 36 dn
a kar csinálóknak italokra reggelente és áldomásba költöttünk 1 ft 23 dn
két szál fedél deszkáért 14 dn.” 3002

2989 ORBÁN 1864, 39.
2990MonVat I. 115.
2991MonVat I. 132.
2992AUEkL 1 doboz, 1. csomag, 2. irat.
2993SZABÓ 2005, 71.
2994SZABÓ 2005, 71.
2995SZABÓ 2005, 72.
2996KELEMEN 1922, 173.
2997MOLNÁR 1999, 161.
2998SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció.
2999EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1715 –1752, 47.
3000AUEkL 1 doboz, 1. csomag, 64 irat.
3001EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1715 –1752, 184.
3002AUEkL 3 doboz 3 csomag bevételi és kiadási feljegyzések 1723 –1782, 1732 -es feljegyzés.

420
1744 „Sándor Gergely adott Czike falván alól vicc egy felöl az eke útja fölül a Czikefalva
nevű hely, alól Toldalagi Péter földe. Az régi Szentegyházon belől az út mellett egy
föld.”3003
1744 „Templom kőből való zsindelyes, torony kőből való zsindelyes , harang 2, az
nagyobbikon van ilyen írás: In nomine unitis veri dei Andream Kováts et Stephanum
Baczo Anno 1702 Existente Pastore Borgio Abrahami. A küssebbiken Anno 1685 13
Apr. pensa in tempore Stephani Baczo, Andreas Kovács, Stephani Szabó […] a
haranglábat ad tuk el 42 dn.”3004
1749 „A templom és a torony renováltattak Anno 1745 az Almási Unitária Eklézsia
költségével.”.3005
1770 „Ezen esztendőben az ekla tulajdon költségével öntettett egy nyolcadfél mázsás szép
nagy harangot. ”3006
1782 „Mi a kegyelmetek 23. 7bris anni 1782 felküldött interogatioját és abban berekesztett
comisszariusok investigatiojából [..] mi előttünk, hogy az H. Almási comunitas az új
templom és torony építésére meg kívántatván [..] a K. Guberniumtol egy új templom
és torony építésére nézve szabadságo t megengdvén.”3007
1785 „Mi nemes Udvarhely vármegyében H. Almási Unit. Sz. Eklézsiában pro nu nc fungens
loci miniszterek, úgy, mint Árkosi Sz. György vármegyéi Tiszt. Barabás Sámuel almási
pap és nemes Udvarhely vármegyéi Homoródszentpáli Tankó József H. Alm ási
iskolamester. Adjuk tudtára mindenkinek, akiknek illik e jelen való levelünket rendiben
quod in hoc anno praesenti 1788 die 30. martie, midőn volnánk a meg írt
vármegyében és faluban az H. Almási Unit. eklézsia oskola mesterség házánál, jelenék
meg mi előttünk ab una parte az V. H. Almási Unit. Sz. Eklézsia képében a titulált
eklézsiának hites kurátorai úgy, mint idősebb H. Almási Mihály Pál nob. és ugyan H.
Almási középső Sándor Pál nobilitások , sorban az ekla tagjai közül, ab altera vero
parte ugyan m egírt vármegyei nemes Udvarhely városi Boldizsár József nob. akik is
kezek be adásával meg bírálván minket tőnek mi előttünk ilyen meg másolhatatlan
alkalmat és szegődséget : 1mo hogy titulált Boldizsár József o kegyelme a specifikált
eklézsiának romló félb en levő temploma helyett ujj helyre ex fundamento erigál fel
állit ujj templomát egész boltozattal , a mely hosszúsága belől lészen tizenöt német öl ,
szélessége belől öt német öl , kőfalak magassága belül öt német öl fundamentumától
fogva , kőfalaknak vastags ága egy német öl, ide értvén kívül belől a kőfalat erősítő
lábakat , fejül tisztességes chorust boltozattal és annak széliben a mester éneklő
chorust gyermekeivel együtt. 2do hogy épít a templommal egybe köttetve új , tizennégy
öl magasságú tornyot , merőben hozván ki a földtől a fundamentumát és azon fejül kő
falának vastagsága lészen egy német öl , két ölnyi magasságra meg erősítvén két
lábakkal a toronynak két szegletit és az alját meg boltozván. Akinek is az titulált H.
Almási Ekla képiben írt hites kurátor uramék a meg nevezett alkotmányok fel
állításáért a mi a kőműves munkát illeti igérének pénzt flor. hung 1000, ezer magyar
forin ,t e mellé búzát metr . 150 százötven, zabot metr. 80, nyolcvan, egy mázsa
szalonnát, a míg az alkotmány fel mégyen annu alim ké t véka borsót, minden hétre fél
ejtel pálinkát , mikor dolgozik két juhra való túrót egész munkájára minden gazda egy
kupa lisztet, tíz tojást. Mindezeket pedig ígérték az ekla képiben az ekla kurátorai tali
conditione hogy részenként a mint a dolog mégyen a fizetés is mindenből e szerint
adatik, ha pedig a munkának fogyatkozása miatt vagy kőfalában vagy boltjában vagy

3003SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es összeírás.
3004AUEkL Számadás 1744 –1809, 1744 -es összeírás.
3005SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1749, február 23.
3006SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1770, november 28.
3007AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 83. irat.

421
pedig tornyában a szegődött alkotmányon valami nevezetes hiba lenni találva tíz
esztendő alatt , az elkészülés után ezen kontraktusnak erejéve l a meg ígért fizetésért
tartozik meg igazítani, ha pedig az ekla kárára az építésnek idejét Boldizsár József ő
kegyelme az ekla akarata ellen vesztegelni találná addig való munkájáért is az ekla
fizetését el tartván , szabadosan más mester ember mellé átcs appan mely fizetésre
Boldizsár József ő kegyelme is mi előttünk leköti magát, hogy mindenekben mind a
maga becsületinek mind az ekla kurátorságának képiben tevének pedig mi előttünk
levele elő pénzbe flor hung 5,9 magyar forintokat. Azon közben Boldizsár J ózsef ő
kegyelme meg kívánja a sz. eklézsiától, hogy mikor minden matériával el készült az
előtt egy héttel ő kegyelmének adasson hírt 2do megkívánja hogy mikor a munka
folyásban vagyon minden napra hat kőműves mellé hetedik maga, az ekla elegendő
napszámo st állítatni, mert különben ha azok hiánysága miatt maga mester emberével
együtt a nap számot vesztegelni kényszerítenék tartozzék az ekla, aki miatt az idő
híjában találtatott a nap számot a mester embereinek ki fizettetni.
Amely szegődség és alkalom hogy minden punktumban mi előttünk e szerint ment
végbe írtuk meg mi is a mi igaz hitünk szerint, tulajdon nevünk le írásával szokott
pecsétünkkel meg erősítvén.”3008
1785 „H. Almáson Középszeg nevű helyben említett Mihály Ferenc uraság ő kegyelmének
és feleségén ek Baczó Máriának egy darab benn való öröksége amelyen lakik most az ő
kegyelme keze alatt levő szolgák, jobbágya Nagy Mihály […] koloniális jószágára
templomot építsen”.3009
1785 körül
„[…]míg a munka foly minden napra két faragó napszámost kiállítson ő keg yelme
pedig a legutolsó cserépig a torony szarvazatját, gombját fel téteti egy más után
folytában véghez vigye a mely munkának végben viteléért ígérnek a sz. eklézsia
képében és akartjából írt Dakó Sámuel ács pallér ő kegyelme 115 item száztizenöt
magyar f orintokat és búzát metr. 16 item tizenhat véka búza, a mely summa pénzt és
tizenhat véka búzát az eklézsia nem egyszerre hanem a cursum operi s a mint a munka
foly tartottunk ki fizetni.”3010
1789 „Vagyon egy fundus a falu dereka nap kelet felöl való széliben. Külyel a hegyen
napkeletről úgy délről is egy részben a szántóföldek, más részben pedig Sebestyén
András és Péter kerteknek bütüje, nap nyugatról a Bencő András új jószága, melyet az
ekla adott , északról pedig a Vargyas felé forduló határban ki járó út
szomszédságaiban. Mely funduson fekszik az Ekla mostan romladozott temploma, alsó
részén pedig ezen fundusnak vagyon fa haranglábja deszka fedél alatt. Vagyon más
fundus a falu derekában, mellyen középben áll egy szép újonnan építtetett s még
egészében be ne m végeztetett templom. […] Ennek dél felől való végében a
templommal egyben foglalva vagyon a megrakására nézve is félben lévő torony, […]
keleten két rendbéli ajtók, a belsőnek melléke faragott kő, a külsőben is hasonló kő
mellék helyeztetik. […] Dé l felől való végiben pedig a templomnak egy faragott kőből
készíttetett ajtó mellyékes bejáró hely a torony alatt. ‖3011
1791 „Hogy azon temploma a szent eklézsiának a mely a közelebb elmúlt seculumnak az
folytán épült volt nem állandó, sőt igen félelmetes vol na a sok hasadozások miatt
azonnal elvégezte magában, hogy egy igaz Istennek dicsőítésére és az Úr Jézus
Krisztusnak tisztességére építene házat, sőt hajlékot új fundamentumra, minek utána
nyert volna az uralkodó fejedelem tekintetes II . József urunknak pa rancsolatja szerént

3008AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 97. irat.
3009AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 91. irat.
3010AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 81. irat.
3011EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 479.

422
engedelmet s szabadságot az építésre, azért maga szorgalmatossága s fáradsága s
költsége által szerzett helyet s jószágot. […] Mikoron írnának Krisztus Urunk
születése után 1785 esztendőben Szt Mihály havának 21. napját , a mely napon is
hálaadásokkal Isten nevének segítségül hívásával fel vettetik fundamentuma ezen szent
hajléknak, mely munkát és építést annak utána a fen írt sz. eklézsia folytatott és vitt
maga tulajdon költségével s fáradtságával mind a tökéletességre való menetig. El
végezvén pedig az Úr házának minden műve, mikoron az Úrnak 1791 esztendőben oly
annyira, hogy ezen szent hajlék benne levő székekkel meg ékesíttetnek és
elkészíttetnek.”3012
1797 a torony alatt való csonkaságnak meg csinálásáért a kőműveseknek 10 ft 06 dn ‖.3013
1864 „Cikefalva, hol lakott ezen öt falu papja, s volt a temploma egy dombon.
Cikefalva régi faluhely már most szántó és kaszáló, neveztetett a Cike családról. Ezen
faluba létezett templom még 1695 -be fennálott, most csak a kő alapja látható. […]
Csonka templom felett, most szántók. ‖3014
1868 „E faluknak hihetőleg közös főtemploma, a mostani falu déli végétől vagy 200
lépésnyire – egy jobbparti domboldalon feküdt, épen szemben Czikepatak
völgytorkolatával, hol az ilynevű falu állott; bonthatlan szilárd alapf alai most is meg
vannak, s az eke roppant sok embercsontot forgat fel ottan.”3015

Homoródalmás, Tatárkápolna
1864 „Kömezeje kaszáló helyek, egy emberi emlék ota fennálló kő kápolna falaival.”3016
1868 „Varjas, mely a Barlang közelében feküdt, hol kápolnájának m aradványai az Erős
aljában még most is látszanak.”3017

Homoródjánosfalva
1789 „vagyon egy szántó föld Kápolna nevű helyben a Darotzi határra megyen véggel cap.
met. 2 vicin kívül László Lőrinc, belől Bartalis Ferenc szántó f.”3018

Homoródkeményfalva, unitárius templom
1693 „ peres fűben a Szentegihaz alatt.”3019
1715 „Templom kőből való, zsindelyes. […]Peres fű nevű helyben a Szent egyház alatt egy
szekérre való.”3020
1761 „Új harangot vett a Sz. Eklézsia 80 vonás forintokkal, mellyen ilyen írás van Isten
Ditsőségére N. Keményfalvi Unit. Ecclesia Tsináltatta Anno 1761.”3021
1789 “Vagyon egy fundus a falunak Abásfalva felől való végiben in vicinitatibus ab una
mint nap kelet fel ől Vas István, délről Lakatos András szántó földek, nap enyészet fel ől
és észak fel ől az ország útja. Mely fundust körül veszen egy ember magasságnyi kő
kerítés lévén ennek a be járásánál levő kő tornáca előtt , ezen fundushoz tartozó [….] a
kerítés tornácának ajtaja vas sarkú s fa kilincses a kerítés közepében egy zsindellyel
fedett három üveg abl akokkal díszes kő templom , s ennek a Homoród vize felett való
végiben bemenetele előtt zsindely fedél alatt fából épült harangláb, az benne levő két

3012AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 126. irat.
3013SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1797, december 14.
3014 PFHngy 2013, 117.
3015ORBÁN 1868, 186.
3016 PFHngy 2013, 121.
3017ORBÁN 1868, 186.
3018EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 614.
3019SZABÓ 2005, 74.
3020MOLNÁR 1999, 160.
3021SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1774 -es összeírás, utólagos betoldással.

423
harangokkal együtt melynek […] a templomba be menetet engedő ajtó egészen bérlet
jó vas sarkas, vas záros hosszára kilenc, keresztül három tágas öl, az ajtó felett
kereszt űl kar , festékes mennyezett a templom piaca és utcái deszkával
pádimentumosok. A férfiak székei egyenlő boruló új a székek , az asszonyoké rész
szerint újjak, rész szerint régiek azok is mind borulók. A templom piacának északi
felében egy kőből rakott kő grádicsos prédikáló szék, felette egy kis kárpit, előtte a
papság ülős boruló széke, mellette egy fejes szegletű éneklő szék. A pap ülő széki előtt
négy szegű asztalocska, fejér.”3022
1802 „A dio ces apralaturának híre nélkül templom s torony építésére kőműves pallér
fogadva van, az ekla elő pénzt adott a pallérnak 20 ft.3023”
1844 „a templom körül a torony még hiányzik de ennek is falai már mintegy négy ölnyire fel
emelkedtek ez évben. ”3024
1846 „Az elő tti években építtetni kezdett torony kőfala egészen be végeztetett.”3025
1868 „E falu déli végén templomrom van, mely e század első felében bontatott le, s építtetett
újra a falu közt. A hagyomány szerint midőn az lerontatott, 20 híján éppen 1000
esztendős v olt, azonban ez idő számításban egy kis tévedés lesz, mert bár a
templomnak meglévő alapfalai félk őr apsisu szentélyre engednek következtetni, miről
ha feltesszük is, hogy az román ízlésű templom volt, még is építés idejét a XII -ik
századon túl vinni nem t udhatnók. A keményfalvi eklézsia egy úrvacsoránál használt
kenyérszelő kés birtokában van, melyek 1657. J. N. R. J. Jesus Nasarenus Rex
Judeorum felirat olvasható”.3026

Homoródkeményfalva, református templom
1776 „A kinevezett homoródkeményfalvi református a tyafiak őkegyelmek hallván és értvén,
hogy tekintetes méltóságos ábrahámfalvi Ugron Pál úr és élete kedves párja
Siményfalvi Krisztina úr asszony Isten dicsőségére törekedő kegyes indulatból, egyező
akarattal , a homoródszentmártoni megromladozott templomot a Királyi Szentséges
Felségnek kegyelmes engedelméből újraépíteni, az mellé, mint ez előtt is volt papot
hozni, és így a homoródszentmártoni reformata eklézsiát jó rendbe állítani
szándékoznának, kérék és kívánák a homoródkeményfalvi atyafiak őkegyelmek, hogy
mint filiális eklézsiácska a homoródszentmártoni eklézsiához mint legközelebb valóhoz
applikáltatván, az ottan léjendő tiszteletes pap és mester successivis semper
temporibus tennének egyházi szolgálatot Homoródkeményfalván is, ily móddal:
esztendőn á ltal minden szeredán (kivévén a nyári szorosabb dolognak és a téli
erdőlésnek idejét, amidőn is őkegyelmek világi életeknek keresésére igen jó reggel
kéntelenítetnek a mezőre kimenni) egyszeri cultusra a tiszteletes pap vagy olykor a
becsületes oskola mest er menjen által Homoródkeményfalvára. Minden harmadik
vasárnapon is egyszeri cultusra, a három sátoros ünnepeken , az ünnep másodnapján
cultusra és az úr vacsorájának kiszolgáltatására, de a böjtfő vasárnapi, újzsengei és
adventi communiokor nem kívánják a tiszteletes papnak a filiális eklézsiába való
menetelét, hanem ha olyan ágyban fekvő beteg léjend, ki communioval kíván élni,
melyet olyankor eleve hírré tenni kötelesek lésznek. Ezek felett kisdedek keresztelésére
a tiszteletes pap, halottak eltemetésére minden előforduló alkalmatosságokkal a
mester is a filiában megjelenvén szolgálatot tégyenek.”3027

3022EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 506 –507.
3023SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 1802, december 7.
3024SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 –1845, 1844, december 7.
3025SzKUEL Vizit. Jegyz. 1844 –1850, 1846, november 21.
3026ORBÁN 1868, 164.
3027CSÁKI 2008, 55 –56.

424
1829 Bence Péter, fia Bence Mózes, testvére Bence Mihály, vér atyokfia Bence János és
testvére Bence Mihály magok tulajdon benn való örökségekből H. Keményfalvá nak
Nap nyugati résziben azon puszta benn való jószágokból , Bencék nevezetű helyben egy
templom helyet, mely jószáguk szomszédos napnyugat felöl ezen és több jószágokra
kijáró sikátor köröslet körül kerítvén az építendő templom helynek az út Bence família,
nap keletről is valamint belső bütiben viszont a meg irt Bencék örökségek, mely
szomszédosított Bence família benn való jószágokból (…) hosszúsága és szélessége is
minden felé három singes öllel mérve hét ölet, úgy, hogy egy kis kő templom építtetvén
a H. Keményfalvi filiális eklézsia és ahhoz tartozandó Gyepesben, Remetében és
Lövétén tanáltatott helvétek számokra azon templomban magok és végső maradékok
az Úr Istent köszönthessék, mint hogy eddig a H Keményfalvi filiális eklézsiának
temploma nem volt , mely mián kételenitettek magok lakóházaiknál meg szorulva össze
gyűlt isteni tiszteletet tenni. ‖3028

Homoródszentlászló, református templom
1715 „A Pap házán kívül vagyon a régi templom helye a falu gyepűje keresztül vagyon
rajta. A Pap bírja.”3029
1715 „Temető n evű helyben az Abránfalvi határban (…) vicini ab una az Ugron Pál úr
kápolna kerti, bütüben az Forró János szántó földe.”3030
1779 „Tzinterem nevű helyben, azon határban kaszáló egy szekérre.”3031
1789 „A testület döntése, amíg fel nem épül a szentlászlói templo m sátoros ünnepek
második napján, menjen le a pap Miklósfalvára, az ahhoz való asztali készülettel
együtt, de csak addig, míg a templom felépül, az iskolamester lakása és állatja úgy
maradjon, ahogy eddig volt.”3032
1793 „Tudva vagyon egész Parciális sz. Szin ódusunk előtt ezen reménykedő eklézsia meg
újított templomának a suvadozás és föld indulás által még ez előtt néhány esztendőkkel
az hely hassággal együtt fundamentumostól való össze omlása, el annyira, hogy az
időtől fogva csak egy kicsiny pitvarocskába k énteleníttetik az közönsége s Isteni
tiszteletet gyakorolni, annyival nagyobb szüksége vagyon tehát egy új templomnak
építésére , csak hogy annak teljesítésére nincsen teljességgel tehetsége. Kihez képest
azon nagyon megromlott szegény tehetetlen eklézsiát P arciális Sz. Synodusunk
kerületbeli külső és belső elöljáróinak a közönséges kéregetésekre való
kibocsájtatásának a Felsőbbs égek előtt leendő ki eszközlése és meg nyerése végett
hathatoson és buzgodalmason ajánlja.”3033
1864 „1815 -ben romba dőlt tornyának goth us kezek által kifaragott ékes kövei, úgy a
köveken lévő érthetetlen betűjegyek.[…]
Czinterem dűlője, e nevezetét az ott létezett és fenn érintett franciscanus barátok
kápolnájáról és temetkező helyéről vette, mely kápolnának romjai máig is alaposon
látszik, és amely hely máig is a szent lászlói ev. ref. parochiához tartozik. […]
Harangláb dűlője, ezen hely nevezetét onnan vette, hogy az ős korban azon
felemelkedett bérc tetején álló ékes torony magosságából zúgtak alá három négy
falvak istenfélő híveit ös szehívó harangok”. 3034‖

3028UREL Régi ügyiratok, 24. csomag, 9. irat.
3029UREL 1715, 43.
3030UREL 1715, 42.
3031UREL 1779, 200.
3032SZACSVAY 2013, 655.
3033UREL 1793, 194.
3034 PFHngy 2 013, 122, 123, 132.

425
1868 „A völgyet határozó dombok mindenikén némi figyelmet érdemlő rom van; az
Ábránfalvára nézőt (kelet) Haranglábhegynek hívják, itt egy Ábránfalvával közös
torony és kápolna romjai; a nyugat oldali dombot Haloványtetőnek hívják, itt
szabályszerű vonalban helyezett mély gödrök látszanak, melyeknek rendeltetését nem
tudnám meghatározni. E hegy aljában Cintorom -nak nevezett hely, hol régi templom s
más mellette állott épület (hihetőleg kolostor) alapfalait lehet felismerni.”3035
1912 „A ho moródszentlászlói ref. templom bezárását elrendelem, s kötelezem a ref.
egyházközség elöljáróságát a vármegyei építkezési szabályrendelet 57 § alapján, hogy
a templomot egy éven belül vagy átalakítsa vagy eltávolítsa, mit ha nem tenne meg,
úgy a vármegyei építkezési szabályrendelet 59 § alapján a homoródszentlászlói ref.
egyházközség terhére fogom lebontatni.” […] „ Múlt év deczember hó 4 -én szakértő
mérnök közbejöttével megejtett helyszíni vizsgálatnak eredményében megállapítottam,
miszerint szóban forgó te mplom annyira összerepedezett, hogy a személybiztonságot
veszélyezteti ezért betiltását elrendelnem és azonnal foganatosítanom kellett.3036‖
1929 „Régi templomunk, mely 1802 -ben épült és a Kolcsár és Nagy József féle szoros között
az úton belől feküdt, mely t elket Kovács Jenő homoródszentlászlói lakosnak 1928 -ban
eladtunk 1913. április 9 -től december hó 31 -ig terjedő időközben lebontatott, mivel a
sok havadzás, szakadozás miatt használhatatlanná vált”.3037

Homoródszentmárton
1839 után
„Még volt a hajdani időkbe n egy más kápolnája is e falunak, a kénosi patak -völgy
közelében, de amelynek csak neve és romjai maradtak fenn, oda is temetett
sírhalmaikkal együtt.”3038

Homoródszentpál, kápolna
1839 után
„A tetőre érkezésemmel az út mellett balról egy oly dombon nyugodv án meg, ahol
kápolna volt régen s melynek út miatt kiporlott martos oldalából csak tavaly, úgy mint
1845 -ben egy csomó elrothadt rongyba kötött Mátyás és Ulászló apró ezüst pénz
omlott ki egy e helyen nyugvó szegény ember pálcájával tett piszkálása után. H ihető,
valamely szegény futó tehette oda s akkor tán még állott kápolna oltalma alá, de amit
kivenni nem lehetett módja (Ma én bírom e pénzeket) ‖.3039
1868 „A hegytetőn kápolna is állott régen, melynek keletkezési regéjét majd elmondandjuk.
Eltakart alapfalai most is látszanak, s hogy régi épület volt, mutatja az, hogy 1845 -ben
egy pásztor ott ásogatva nagy mennyiségű Mátyás – és Ulászló -érmet kapott.”3040

Kadicsfalva, katolikus templom
1614 „minthogy mi is pápás emberek voltunk, mentünk Bethlenfalváról Kadicsfal vára
prédikációra, a mikor Szt. Tamás megyéből oda jött a pap; de azt nem tudom, ha
szokás és végezésből járt -e alá oda. Radics Jánosné vallja: szokásból harmadára

3035ORBÁN, 1868, 175.
3036 Homoródszentlászlói Református Egyházközség Irattára. A 4849 –1911. számú főszolgabírói rendelet Bucsi
Endre lelkész által 1914. január 30 -án készített hiteles másolata.
3037Vajnár Ilona: „Emlékül hagyjuk reátok…” A h omoródszentlászlói református toronygomb titkai. In
Művelődés., 64. (2011) 11. 27 –31.
3038JÁNOSFALVI 2003, 42.
3039JÁNOSFALVI 2003, 109.
3040ORBÁN, 1868, 183.

426
szolgálának György pap és Márton pap ezelőtt Benedekffi Péter sőt Benedekffi
Lászlóné idejéb en is Szent -Tamásról Kadicsfalvára .‖3041
1656 „Mivel, hogy ennek előtte a memoria hominum a kadicsfalvi kápolna (melyet nem is
régen csináltak) soha sem volt mater eklézsia s a sententiából is világosan kitetszik,
hogy a Sz. Tamási mater eklézsiához hagyattat ott s birattatott mint eddig, így most is
oda hagyattatik, hogy pedig arceálta és fenyegette azt a Sz. Tamás megyeibeli
egyházfiakot és megyebírákot el is foglalta evel az arcealó fenyegetéssel a Szt. Tamási
Mater Eklézsiától való elszakadásnak bosszantó b eszédével, major injurian úgy mint
két száz forinton vagyon érte complicessivel együtt.”3042
1882 „In Comit. Udvarhely, Parochia olim ad Udv. Szent -Tamás ut filialis spectabat, a
tempore restaurati eppatus Transsylvaniae una cum Bethlenfalva parochae
Udvarhel yensi adnexa erat, unde tam a Patribus Soc. Jesu quam subsequis
temporibus a parochis Udvarhelyensibus administrabatur. Ad Supplices a. 1769. 10
januarii Eppo Bajtay submissas, et alias saepius repetitas tandem a. 1802, dote his
filialibus a pia Andreae Ki ss canonici Agriensis liberalitate accedente, una earum
Kadicsfalviensis parochia decreto Josephi Mártonffy Eppi erecta est. Ecclesia, cuius
fundamenta a. 1778 exstructa. Schola rom. cat. communitatis parochianae viribus,
accededibus praesuleis 500 flnor. oblatis, recentissime aedificata. Matriculae ab. a.
1802, ecclesia ad S. Annam.”3043

Kányád, régi templom
1333 „Stephanus sacerdos de Kanad solvit II. banales”3044
1334 „Item Stephanus sacerdos de Kanad solvit II. banales antiquos.”3045
1661 „Szentegyház erdeje i s vagyon egy”3046
1524 „georgius ersyky presbiter postillo de kanyad.”3047
1779 „Jásfalva felé fordulóban a templom alatt vagyon egy föld, 4. köblös vicinussa most
Molnár János T. Gyulai urak adták neki most bírni régen Baló Miklós, felül a templom
cinterme.”3048
1791 „A Kányádi Ref. Eklának temploma renováltatott volt meg ezelőtti 1642 -be. Első
Rákóczi Erdélyi Fejedelem idejébe, amely annak előtte mint egy 40 esztendőknek
lefolyások alatt pusztán hevert az helyen, ahol most temetője van az eklának, mely a
régiségtő l megromladozott, a nép is megszaporodván elégséges nem volt, hogy ott az
Isteni tisztelet tovább folyhasson, a melyet Jásfalvi Kelemen Miklós kurátorságába
renováltak volt 1642 -be.”3049
1792 „Mivel régi fundamentumon s omlófélben lévő templomunk adott alkalm atosságot
arra, hogy más új helyre mozdíttatnék, új hajlékot építenénk a Mindenható Isten neve
Dicsőségének terjesztésére. Minthogy a Felsőségek engedelméből amíg a
költségünkből tartott feltett szándékunkat unalom nélkül folytattuk is, de már kifogyván
költségünkből, az Úr házát épiteni kivánó […] alamizsnálkodó kezekhez alázatos
könyörgő levelünkkel folyamodtunk oly kéréssel, hogy követünk kezébe adatott
libellusba amit Istennek dicsőségére az Úrtól adatott vagyonokból ki szakasztanak
feljegyzik. […]

3041VESZELY 1860, 284.
3042VESZELY 1860, 346 –347.
3043SCHEM 1882, 180 –181.
3044MonVat. I. 1885 , 115.
3045MonVat. I. 1885 , 133.
3046UREL 1644, 123.
3047BUSTYA 1972, 296.
3048UREL 1779, 208 –209.
3049DÁVID 1982, 177.

427
Vála sz: Az instatns Kányádi Reformata Ecclézsia Isten dicsőségére célozó buzgóságból egy
szép templomnak építéséhez kezdett, an nak egy részét el is végezte, magát adósságba
verte s mégis a munka tökéletességre nem mehetvén kénteleníttetik megkeresni követei
által a kegyes jőtevőköt, ajánlom tehát a megnevezett ecclézsiát a istenfélő
keresztényeknek a felsegítés végett. Sz. Udvarhely 9. febr. 1792. ”3050
1868 „Ezen két falu közt régi templom állott, melyről az a hagyomány, hogy azt még a
fehérbarátok – kiknek ottan kolostora volt – építették; alig 70 éve, hogy azt a
kányádiak leszedve új templomot építettek falujukban. A régi templomból hozott
harangokat – melynek körirata talán utasíthatott volna – 1848 -ban ágyúnak adták be,
azonban a szerzetesek itt létét követelő hagyomány némi támogatására ott van alább a
barát dűlőnek nevezett hely, és egy kápolna patakának nevezett csermely, mely mellett,
hagyomány szerint a szerzeteseknek állott hajdan kápolnájuk.”3051

Kápolnásfalu, Hargitai kápolna
1868 „Kápolna bércnek is hívj ák e helyet arról, hogy tetején kápolna állott, hogy (1643 -ban
aug. 29 -én) VIII. Urbán pápa által Sz. -Péter és Szt. -Pál napjára engedményezett
búcsúk tartattak, de mivel a viharok e kápolnát megrongálták, a távolság és rossz idők
miatt kevesen látogathattá k, 1721 -ben máj. 13 -kán XII. Clemens pápa engedélyéből (a
hargitai búcsúk) áttétettek az innenső Oláhfaluban épített új kápolnába, hol egész mai
napig megtartatnak, s ekkor keletkezik e falu Kápolnás mellékneve is, mely addig
minden régi okmányokban Alsó -Oláhfalunak neveztetett. A hargitai kápolna említve
van azon perfolyamban is, melyet Oláhfalu a 17 falu, s Csik több faluival a hargitai
határvonalak felett folytatott, s mely egy Regnicolaris bizottmány kiszállását vonta
maga után. Ezen bizottság munkálatá ban (metarum reambulatióban,) a kápolna sok
helyen előfordul, említve van e kápolna egy még régibb 1622 -ben költ Inquisitoriában
is. […]. A kápolna alapfalai, szét szórt szép lapos kövei még megvannak. E szentély
kicsi volt, alig 12 lépés hosszú és 10 lépé s széles, keletre fordított félkör íves apsissal,
mi mutatja, hogy az a románkor, tehát a XII. század műve.”3052

Kénos, Unitárius templom
1651 „ha én végbe nem vihetem a kénosi templomot, Angyalosi megépítse az György
Mihály olajsajtoló hegyében. ”3053
1715 „tem plom kőből való, új, zsindelyes, torony fából való zsindelyes. Harang van kettő, a
nagyobbikon való esztendőszám 1622, a kisebbiké 1703.”3054
1744 „A templom kőből való zsindelyes, torony fából való zsindelyes”. utólagos beszúrás
„in Ao 1762 kőből építetett” […]. A templom helyről költ levél Ao 1710. […] A
cinterem előtt való jószágról költ levél Ao 1736.”3055
1764 „mint, hogy pedig torony építésére sok költések voltak.”3056
1844 „A megyének egyéb épületei s kertjei meglehetős állapotba vagynak, azonban a
templomra nézve nevezetes újítás történt. Nem a régi erősen meghasadozott s csak
nem omlásra induló s e miatt félelmetessé váló templomnak helyébe egy merőben új
szép ízléssel készülő templom építetett ez évben még pedig igen kedvező idő
szakaszban midőn adnia illik az itt való nemes Udvarhelyszék érdemes fő jegyzője Sz.

3050Kányádi Református Egyházközség levéltára, 1792 -ben kibocsájtott irat.
3051ORBÁN, 1868, 178.
3052ORBÁN 1868, 78.
3053KISGYÖRGY 1881, 369.
3054SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció. Közli MOLNÁR 1999, 158.
3055SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es vizitáció.
3056SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1764 május 8.

428
Gelencei tekintetes Jakab Lajos úrban és édes atyában id. Ferencz Jakab Gergely
úrban művelt és tekintélyes pártfogókat bírni – nemes háromszéki Mártonfalui István
Józsefbe pedig értelmes és szorgalm atos kőműves pallért feltalálni szerencsés vala, kik
közül nevezetesen az az elsőnek buzgó szorgalmassága azért kitűnő különös
segedelmezése lelkiismeretessége jött mikor a szükség meghozva reá szorítá, a
másiknak pedig meg nem szakadott igyekezete és munk ához látása, végre ezek mellett
megye bíró Máté Péternek fogyhatatlan gondosságait s a megye minden tagjainak
anyagok megszerzésében gyakorlott munkássága által. A napszámosok a szegődség
szerint a pallértól állíttatván, az alap ez évi április 22 -kén helyb eli pap T. Sándor
Ferenc és mester T. Jakab Sándor urak által tartatott Isteni tisztelet célszerű beszéd és
imádság mellett le tétetvén, az egész épület 84 dolgozó napok alatt, kedvezvén az
időjárás úgy fel építtetett 8br 23 -kán, hogy ma már csupán ablakok ajtók belső
kiképzések és ékesítések vagynak hátra légyenek Istennek hathatós áldása mellett a tett
áldozatot ő felsége előtt kedvesnek, az emberek előtt örök emlékbe az új templom
pedig századokig szánt helye és iskolája az igaz keresztény buzgóságnak és
művelődésnek.”3057

Kisbacon , alszegi temető
1864 „Alszegi temető kapun pedig a halottakat viszik ki, és innen nevezik. Ezen helyen
miután megtelepedtek, építettek volt egy fából épült templomot, de későbben
elszaporodván a nép, elrontották és kőből úgy épít ettek, de hogy hányba, arról
adatunk nincsen.3058”

Kisgalambfalva, református templom
1792 „Az instáns eklézsia abbéli kívánságának eleget tenni, annyival inkább minthogy csak
haszontalanul a külső kő és fa templom, ha azonban a belső eleven templom pap
nélkül lévén a lelkiekben nagy és nevezetes károkat vallana, de e mellett azzal még
más egyéb nehézségek sőt rossz következések is lehetnek egyben foglaltatva
mindazonáltal tudva lévén a Sz. szék előtt egy felöl az instáns eklézsiának el pusztult
temploma és t ornya meg építtetése aránt való teljes lehetetlensége és templomának
már néhány esztendőktől való teljes pusztán és félben való állása.”3059

Kissolymos, Csonka ház, kápolna

1676 „Felső Kápolnában. ‖3060
1697 „kápolnának a köveit a solymosi unitárius atyafiak p otenter elhordották.”3061
1711 „Alsó határban, alsó Kápolnában. ‖3062
1711 „felső Kápolnában. ‖3063
1723 „Az Alsó határbeli földek Felső Kápolnában.”3064
1723 „az Kápolnabeli […] föld az Szénás völgy nyakában.”3065
1723 „az Csonka ház bércin.”3066

3057SzKUEL Vizit. Jegyz. 1844 –1850, 1844 -es vizitáció.
3058PFHngy 2012, 78.
3059SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1795 –1802, 105.
3060 SZABÓ 2005, 94.
3061 UREL 1664, 43.
3062 SZABÓ 2005, 94.
3063 SZABÓ 2005, 94.
3064 SZABÓ 2005, 94.
3065 SZABÓ 2005, 94.
3066 SZABÓ 2005, 94.

429
1723 „Alsó Kápolnában az S ürü alatt Széna füvet keresztül fel az hágóra hasítván az Gálfi
Tanoroka felöl való fele nyíl vonás szerént Márkosné asszonyomé. ‖3067
1741 „az alsó Kápolnában az feljáró föld […] melyet az árok szakasztott ketté.”3068
1741 „Kápolnában a Sűrű alatt az Palfi fiak tanorokja felet.”3069
1743 „vicinussa az Falu temető helye.”3070
1743 „Csonka ház bércin.”3071
1756 „Az Alsó Fordulóban vulgo Csonkaház megye oldalán való föld.” 3072
1765 „Tsonkaház bércin túl.”3073
1769 „Kápolna nevű helyben az hágóra hegy fele kijáró lábban.”3074
1780 „A Keresztúr fele fordulóban: Kápolnában. ‖3075
1780 „Csonka ház megett.”3076
1786 „Csonka ház oldalán.”3077
1786 „felső Kápolnán. ‖3078
1786 „Alsó kápolnában.”3079
1804 „Alsó Keresztúr fele való Határban: Kápolnában.”3080
1807 „Alsó Kápolnában.”3081
1807 „Csonka ház megett. ”3082
1807 „a keresztűl járó Kápolna felé.”3083
1814 „felső Kápolna nevű határban.”3084
1823 „Tsonka házon.”3085
1823 „alsó Kápolnában.”3086
1823 „felső Kápolnába.”3087
1838 „Csonka Ház temetője alatt.”3088
1845 „alsó Keresztúr felé forduló határban: a Csonkaházon.”3089
1852 „felső Kápolnába.”3090
1854 „alsó Keresztúr felé forduló határba, Kápolnába.”3091
1864 „Kápolna, Csonka ház, Alsó Kápolna.”3092
1864 „Tizenharmadik dűlő Kápolna, az is hasonló.”3093

3067 SZABÓ 2005, 94.
3068 SZABÓ 2005, 96.
3069 SZABÓ 2005, 96.
3070 SZABÓ 2005, 96.
3071 SZABÓ 2005, 96.
3072 SZABÓ 2005, 97.
3073 SZABÓ 2005, 97 .
3074 SZABÓ 2005, 97.
3075 SZABÓ 2005, 97.
3076 SZABÓ 2005, 97.
3077 SZABÓ 2005, 98.
3078 SZABÓ 2005, 98.
3079 SZABÓ 2005, 98.
3080 SZABÓ 2005, 98.
3081 SZABÓ 2005, 98.
3082SZABÓ 2005, 98.
3083SZABÓ 2005, 98.
3084SZABÓ 2005, 98.
3085SZABÓ 2005, 99.
3086SZABÓ 2005, 99.
3087SZABÓ 2005, 99.
3088SZABÓ 2 005, 99.
3089SZABÓ 2005, 100.
3090SZABÓ 2005, 100.
3091SZABÓ 2005, 100.
3092SZABÓ 2005, 100.

430
1868 „A dombot, hol temploma állott, most is Szent -egyházas bércnek és Csonkaház -nak is
nevezik; jelenleg az unitáriusok temetője.”3094

Kissolymos, unitárius templom
1665 „Mü, homoródszentmártoni nagyobb Bíró István és Kénosi Sándor Pál, mindketten
Udvarhelyszékben lakó nemes emberek, adjuk tudtára mindeneknek az kiknek illik ez
levelünkne k rendiben, hogy in anno praesenti 1665 die 21 aprilis in Udvarhely, alias
Keresztúr fiúszékben, Kissolymoson lakó Bontz Mihály egyházi nemes személy házánál
létünkben, szemben lévén az kissolymosi unitária religión levő atyafiak, úgy mint:
Máthéfi Mihály alsó, Máthéfi István felső, Máthéfi Péter és Máthéfi Pál nemes
emberek; Kontz Pál, Kontz Mihály, Kereső Balás, Simó György, Simó Mihály, Daniel
Ferenc, Ferentzi Boldizsár, Ferentzi István, Kontz András özvegye Mihályi Kata,
Máthéfi Demeter özvegye Kereső K ata, korondi Molnos Miklós özvegye Szentgyergi
Anna, Simó András özvegye Gálfi Kata, Ferenczi Mihály özvegye Cziki Anna, Simó
Boldizsárné Benkő Kata, Simó Jánosné Égető Anna egyházi nemesek; Kaszás András
és Rostás Andrásné Varga Judith lovas puskási rende k; Sipos Tamás, Sipos János,
Sipos Peter, Cziki Mihály, Cziki György, Havadi Peter, Szász Pál, Timár András,
Marosi György, Marosi András, Pálfi András, Demeter Máthé, Haydo András,
Damokos István, Szekel István, Kereső György, Kűs Mihály, Gálfi István, Lő rintz
Mihály küsebb, BenkőPéter, Gál János, Kosa Gergely, Szentgyergi Demeter, Cziki
Tamás özvegye Barabás Kata, Nagy János özvegye Marosi Kata darabonti személyek;
Bernád Mihály Farkas Ferencz uram jobb[ágya], Bandi Mihály és Szőts Peter Bíró
György uramé k jobbágya, Vas Pál felső Máthéfi István uram jobbágya, Nagy János,
Kontz György és középső Máthéfi István uramék jobbágya, Bokor András és Horvát
Balás Kereső Balás úr jobb[ágya], Nagy István Kováts Péter uram jobbágya, és
minket kezek beadásával egyező é rtelemből megbírálván, tőnek mielőttünk magok
szabad jóakaratjok és indulatjokból ilyen dolog felől való emlékezetet, verbális fassiót
testamentumot és kötést: hogy ez fenn megírt esztendőben vöttek őkegyelmek
Brassóban az patika mellett lakó Szőts Gáspárn étól egy új, ütő és tengely nélkül való
másfél mázsa nyomó harangot százhúsz forinton, azután készíttették el négy forinttal,
mely harangra ez vagyon írva: O Rex gloria Jesu Christe veni cum pace 1659, me fusa
Joannes Neidel Brassoviensis. Ez írás mellett alól falevélforma cifrázás. Az mely
harang árának, mivelhogy jobbrésze alamizsnapénz, melyet az unitária eklézsiák, s
kiváltképpen az kolozsvári, és azokban lévő patrónusok jóindulatjokból konferáltak
[adtak össze, adományoztak] avégre, hogy harangot vegye nek az unitária ecclesia
számára vele, azt akarván azért őkegyelmek, hogy gondviseletségek miatt lelkek
terhére ilyen alamizsna valami úton -módon jövendőben más valláson lévőkre szálljon
és maradjon, hanem az ide alább specificált conditiók szerént hagyják és kötik utánok
való, az unitária vallásban tökéletesen megmaradandó személyekre. Ezenkívül ismét,
az amely fatemplomocskát az néhai Máthéfi Balásné Raffai M árta asszony
jóakaratából adott helyecskére mostan félbe -szerbe fel állattanak (nem segítvén
sem[m ]it az kálvinista rend az ország artikulusa [törvénycikke] szerént), avagy ennek
utána ahhoz tartozó minden accidentiákkal [esetleges javakkal] együtt, ha mit
építhetnek, szerezhetnek, úgy mint: haranglábat, papnak való lakóhelyet ha pénzen
vesznek, arra h ázat, csűrt és egyéb épületet, sacramentum celebrálására [szentség
kiszolgáltatására] való edényeket, eszközöket, egyszóval valamit Isten tiszteletire
építenek, vesznek, szereznek (mivel az melyeket az ősik szereztek volt, commissáriusok
[biztosok] által f oglaltatott el tőlük), mindazokat, mint magok szabad jóakaratjokból

3093 PFHngy 2013, 138.
3094ORBÁN, 1868, 152.

431
adott és adandó költségek és fáradtság által szereztetett es szereztetendő
találmányokat, ilyen fassió, testamentum tétel és kötés alatt szerzik, építik, és az
haranggal együtt ez alább me gírt conditiók szerént mind maradványokra, s mind
pedig ha kik ezután az unitária vallásra állanának és abban maradványokkal együtt
állhatatoson megmaradnának, azokra hagyják, azoknak testálják és kötik ez szerént,
hogy ha magok maradványok vagy ezután az unitária vallásra térendők közül valaki
insemine deficiálna, vagy pedig sponte vel coacte ez unitária religióról más vallásra
állana, tehát annak minden ezekben és ezekhez tartozandó acquirált es acquirálandó
bonumokban való része in perpetuum irredemptibi liter utánok következendő és az
unitária vallásban constanter perseveráló személyekre szálljon és maradjon, és abbeli
részét senki is más valláson lévén, vagy ekkor, vagy azután más vallásra állani
akarván, maga vagy más által ne kereshesse, semmi úton -módon ki ne vehesse, se
fejedelem parancsolatjával meg ne kérhesse. Sőt, ha az következnék is, hogy csak csak
egy ember találtatnék konstans lenni az unitária religióban, és bírni akarná tehát, az
is pacificé ez szükségre, melyre most építtetik, szereztetik, bírhassa, hogy ha pedig
magok maradványok vagy ezután az unitária vallásra térendők ad unum usque
deficiálnának, diversálnának, quoquo modo az unitária religióról elállanának; tehát
mindezeknek s ezekhez tartozandó szereztetett és szereztetendő aquisitum b onumok
perennalis aestimatio szerént való valorok, az harang pedig sine aestimatione éppen
szűkölködő unitária ecclesia számára és épületire szálljon és maradjon. Melyet az
unitárius püspök, esperes vagy csak egy pap, vagy unitárius nemes ember is lelke
kötelessége alatt, két vagy három jó lelkiismeretű nemes embert, vagy az mennyit akar,
maga mellé vévén, vigore praesentium literatum fassionalium, vagy az mint akar, csak
maga hatalmával i s, minden törvénybeli processus nélkül, akárhol és minemű más
valláso n levő rendek és személyektől is elfoglalhasson, visszavehessen,
aestimáltathasson, eladhasson, melynek senki és semmi törvénybéli remediummal, se
inhibitióval, se repulsióval, se contradictióval, se fejedelem gratiájával ellene ne
állhasson. Mely testamen tumot és kötést, hogy ha valaki vel per se, vel per alium
quemvis quoquomodo et pacto, vel in toto, vel in parte, vagy csak punctumiban
violálna vagy felháborítana is, tehát in poena calumniae decretali incurráljon, insuper
az fassio inviolata maradjon.
Mely dologról mi fenn megírt bírák adtuk ez mi fide nostra mediante írott pecsétes
levelünket anno, die et loco supra notatis.”3095
1697 „Az mely templomban itt Kis Sollymosban én most járok, gyermek koromban az
unitáriusoké vala, az apám unitárius ember vala, és én is apámmal együtt. Az pap és
mester jószága s háza is az unitáriusoké vala, az nagyobb harang is de az harangot mi
az után újólag csináltattuk. Az mikor üdvözült Rákóczi György Urunk az
szombatosokat kergetteté, az után calvinista papot hozának s cal vista pap jőve bé az
templomban, fel szentelék, s az után bírtuk mi calvinistákul, hogy mást adtak volna az
templum helyén, pap és mester jószága helyén, harang helyén, vagy ki fizették volna
belőle az unitáriusokat arra nem emlékezem.”3096
1696 „Mikor volnán k fent denotált vármegyében és városban lakó az írt religión levő
eklézsiának t. püspöke úgymint Almási Mihály ura házánál belső Magyar utcába ide
lévén ott mi előttünk Udvarhelyszékben Kis Solymosi vitézlő Égető Mihály uram
mostan Kolozsvárt lakó ugyan Ud varhelyszékben, Kis Solymosban ada egy
templomnak való helyet , szélire hosszára tizenhat ölet cserében. Melynek vicinusa
délről és napnyugatról az unit. eklézsia fundusa. Az melyért itt Kolozsvárt külső
Magyar utcába a Szent Péteri templomnál az Szamos fel öl való részen ada mást a

3095KsUEkL, Régi ügyiratok, 64. irat. Közli NYÁRÁDI 2014, 20 –21.
3096BENCZÉDI 1878, 362.

432
Kolozsvári T. Mater Unit Eklézsia egy darab földet, házhelyet, avagy telket és az
mellett flor 2 dn 10, [..] melynek vicinussa ab occidente Ince János, fen tartván
magának jövendőre azt az just, hogy ha el adó lészen eklézsia híre nélkül másnak el ne
adhassa, cserélhesse.”3097
1773 „Vagyon egy kő templom, melyet ex fundamento az unitáriusok építettek. Vagyon
körülötte sasokra rakott deszka cinterem, mellette egy fábol épült harangláb, melyben
vagyon két harang. A nagyobbikon ilyen írá s vagyon: Venite Laudcite et Glorificate
Deum. Eccl[esi]ie Küs Sollymosianae Unitaria[e]. Fudit Johannes Kerstch. 1704: A
kisebbiken ez az irás: Venite et adorate Deum vestrum. Campana Kis Solymosiana
Unitár[ia]. A[nn]o 1710.”3098
1795 „ada itt Pálfi István u ram más jószágot az unitária eklának és succesorainak, mely
mint hogy a mostani templomok omlásba vagyon akar templomot építeni ”3099
1798 „Tiszt. Csoma István a templom építésére 20 napszámot konferált […] a kőműves
pallérnak fizettem 102 ft, […] a kőművesne k mikor az templomhoz fogtak
áldomást.”3100
1801 „Ezen funduson minden kerítés nélkül, cserép fedél alatt vagyon egy kívül, belül
vakolatlan, jókora nagyságú újj, de részint még építetlen és napnyugat felöl való
végiben erősen megromlott kőtemplom, torony nél kül, melynek leomlása okozta a
templom romlását is. Ezen fundusnak napkelet és északtól való végiben vagynak
egynéhány szilvafák is. Cseréltetett pedig ezen templom fundussa rész szerint a régi
templom fundussával, melyen vagyon még most is az ekklézsia zs indellyel fedett fa
haranglábja, benne levő két harangokkal együtt.3101”
Kissolymos, református templom
1591 „Szent Egyhaz meghet szántó feold.”3102
1640 „az templomot, harangokat, parochialis domust minden ahoz tartozandó reditusokkal
az orthodoxa religion levő knek úgymint major és potior parsnak assignalók és
kezekben adok.”3103
1784 „AEDES HAEC SACRA SANCTAE TRINITATI DEO. AEDIFICATA ERAT EX
FUNDAMENTO E MATERIALIBUS LIGNEIS ANNO 1642 PROPRIIS SUMPTIBUS
ILLUSTRISSIMAE AC MAGNIFICAE DNAE. DAE. COMITISSAE MARIAE KA PI
RENOVATA VERO AO. 1742 SUMPTIBUS EXCELL. AC MAGN. DNI. DNI.
STEPHANI COMITIS GYULAI DE MAROS NEMETI ET EXCELL. AC MAGN. DNAE
DNAE. MARIAE BANFFI DE LOSONTZ TANDEM ANNO 1784 RURSUS EX
FUNDAMENTO UNA CUM TURRI E MATERIALIBUS LAPIDEIS PER EXIGUAM
HELVETICE CONFESSIONI ADDICTAM ECCLESIAM K. SOLIMOSIENSEM
SUMPTIBUS JOSEPHI COMITIS GYULAI INDUSTRIA CURATORUM GEORGI AG
ET SIGISMUNDI IUNIORIS MATEFFI EXTRUCTA.”3104
1803 „azon templomot a szentháromsági unitária ecclesiának méltóságos Marosnémeti gr.
Gyulai József ú r ő nagysága Kis Solymosból, oltan helyette a reformátusoknak új
kőtemplomot építvén.”3105

3097KsUEkL, Régi ügyiratok, 61. irat.
3098 EUEGYLT Matrix, 113. Közli ADORJÁNI 1991, 38.
3099KsUEkL, Régi ügyiratok, 43. irat.
3100SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1798, december 7.
3101 KsUEkL Unit. Vizit. Jegyz 1797 –1810, 32
3102 SzOkl ú.s. I. 203.
3103 KONCZ 1882, 110.
3104 DÁVID 1981, 182 –183.
3105 BALOGH 1935, 173.

433
1837 „az azon Egyházi Kerületi Kis Solymosi Ekklánk számára – ennek temploma építése
segedelmezésére el intézett kéregetésre szükséges engedelelem leveleket kézben
szolgáltatás végett ide leküldvén”3106
1843 „maga a templom fala felépitetet, bé is fedetett az északi és déli részekről, a keleti és
nyugati részek még fedetlen állnak és az egész épületben ajtók ablakok alsó padlás és
felső mennyezet kivántatnak. [..] az elkez dett templom további épitkezésére
megkivántató szükséges matériák mész, kövek és fák nélkül szükölködnek ‖.3107
1846 „ezen K. Solymosi ev. ref. Egyháznak a temploma a földingás és helly alkalmatlan volt
amiatt a kívánt célra használhatatlanná válván kénszeritt etett régi hellyéről a Simény
utzában a tks faluközönségtől ajándékoztatott részére építeni de a falusik ajánlott hely
nem lévén elég nagy a templom építésére.”3108
1854. „a K. Solymosi ev: ref: Ekklesia öntette ujra ezt a harangot a Gróf Gyulai
segedelméből 1823. Mátéfi Moses Curatorsagaba.”3109

Kobátfalva, kápolna
1579 „Kobatffalui Miklos ferench zabaitattia capitan uram Mihaly vagasa neuÿ es Kapolna
mezeye tartomanjaba, kit az Kelemen Janos hazahoz birtak. Vram zabadittia ky miben
bene volth.”3110
1603 „Kobatf aluan, melj feol Jar labbal kj, Berze matene zena fűűre mesen neúú helj
tartomanjaban, Mas fele forduloban ualo feoldemnek kaposna oldalon kj nagion, az
bodoro melleke vicinusa, mas feleol kaposna Bercj utti .‖3111
1789 „Vagyon az írt filiális eklézsia tulajdo nában egy harangocskája, mely helyeztetett
zsindely fedél alatt levő azon ágasra, mely vagyon Kobátfalvában a Demeterfalvi
Deák famíliának benn való sessiójának kertébej, mely harangon ezek olvastatnak:
Gloria in Excelsis Deo 1607.”3112

Korond, kápolna
1646 „Mü, Lukács Balas Pálfalvi, ki most korondi praedikator, Mihály Deák Pálfalvi,
Szombatfalvi Gergely István nobiles. Adgyuk emlékezetire mindeneknek a kiknek illik,
a mü levelünknek rendiben, hogy mü elöttünk ebben az ezer hatszáz negyvenhat
esztendöben, Sz ent András havának 21. napján Sükei Emre es Sükei Lukácsné és
Ravasz István Korondon lakok, nemes emberek, adának mü elöttünk egj kápolnának
valo helyet tulajdon eörökségekből, mellj eörökség vagyon Korondon, Udvarhellj
Székben a Szent Egyház vicinitásában az harang láb ellenében, adák pediglen a felljöl
meg irt nemes személlyek a papista rendben lévő urainknak eörökös képpen illjen
conditioval, hogy ha valakiket Isten eö közüllök ki szóllit, szabadoson a kápolnába be
temetkezhessenek, miért pediglen ezt az istennek nevébe[n] atták. Felelnek is
mindenek felöl. Ah[h]oz illendő keskeny czinteremnek valot is adának mü elöttünk. Ezt
hozzá tévén, hogy eö k[egye]lmeknek egj egj szék helljek szabadoson, a hol kivánnyák,
ott adassék minden okvetetlen fizetés nélkül, feleségeiknek is egyenlő képpen, mind
Sükei Emre uraiméknak és mind Ravasz István uraiméknak és Sükei Lukácsnének
egyenlő képpen. Ezt a hellyet nagj jó akaratból az Isten nevében igj adák mü előttünk,
felljül meg irt birák előtt. Az papista renden lév ő uraim közül ezek valának jelen a

3106 UREL , Régi ügyiratok 52. csomag, 39. irat.
3107 Urel Régi ügyiratok 73. csomag. 5. irat.
3108 KsRekL. VIII.C. 4 \d. irat.
3109 KsRekL. VIII.C.13. irat.
3110 Sz.Okl. ú.s. II. 40.
3111 SZABÓ 2005, 101.
3112 KUPL Unit. Püsp.Vizit. 1788 –89, 681.

434
Sükei Emre uram házánál: korondi Szász Márton és Barabás Gergellj megye képében,
ezeknek adván a levelet mü elöttünk. Mü is pedigh felljül meg irt birak illjen kötelet
veténk, hogy valakik ezt fel háboritanák, egy templomnak decretomban meg irt
becsüjén maradgyon, ezen biráknak erejével meg vehessék minden törvénynek
remediuma ellen. Ezeket mü hitünk szerént irattuk, pecsétünkkel megh erössitöttük.3113
1648 „Az korondi katholikusok csináltak egy kápolnát Anno 1648 azoknak attam f l. 6. […]
hozattam 8 kis harangocskákat Brassóból fl. 60. tíz tíz fontost. Egyiket Köszvényes –
Remetére az kápolnába attam; másikot az korondi kápolnába.”3114
1658 „Hozattam volt Lengyelországból egy harangot fertály mázsást és attam az korondi
katholikusok te mplomába. Anno 1658.”3115
1702 „a korondi megyének imponáltatik sub poena flo 24, hogy mind kápolna s megye háza
körül való defektusokat pünkösdig restaurálják.”3116
1831 „Megye háza és a kápolna mellett.”3117.

Kőrispatak, unitárius templom
1652 „az temető hegy m eget.”3118
1738 „új harang kötelére.”3119
1751 „Tiszteletes Püspök Sz. Ábrahámi Mihály úr és Tiszt. Esperest Markos Péter úr
őkegyelmek intimitatiojokbol (tudtul adásukból), a két eklézsiának meg egyező
akartjukból, hogy Papot együtt jobb alkalmatossággal tartha ssanak, egyezének ez
szerént: Hogy a Kőrispataki Unit. Eklézsia az pap házát, és az parókia körül való
kertet procurallya (gondozza). Az Újfalvi eklézsia pedig a csűrt ab fundamento cum
omnibus requisitis procuraljak (alapjától tartozékával gondozzák). Tűz i fát minden
gazdaember annuatim (évente) egy egy szekérrel vigyen és két ekét az egész eklézsia
annuatim agyon. Az pap bérit ide Kőrispatakban helyben a papságh házához fel
hordják. ”3120
1745 „három üveg ablakokért a templomra.”3121
1773 Vizitácio celebráltatvá n ezen Kőrispataki Unitária eklézsiában, az eklézsiának külső
belső javai tanaltatnak ezek: Vagyon egy fa templom mely készíttetett A[nn]o az
Kőrispataki Unitária eklézsiának fáradsága és költségé által. Vagyon egy fa
harangláb, melyben vágjon két harang. Az Uri Sz. asztalra való apparátusok: Vagyon
egy ezüst aranyas pohár; ilyen írás vagyon a talpán felül: PALFI 1652. GEORGIUS.
Vadnak a Kőrispataki Unitária eklézsiának emez követk ező series szerént való levelei;
három fasciculusokban. […] A templom helyér ől való testamentuma Antal Jánosnak
és feleségének Áts Borbálának. A[nno] 1676. […] A harangláb helyről való
contractus, sub littera] E. de A[nn]o 1677. Regii Varga Peter, Gyergjai Peter.”3122
1782 „a Nagj út árka mellett temetö hegj megett.”3123
1789 „a Kőrisp ataki alsó határon Diósfalva alatt amely hely Puszta Malomnak is
hívatik ‖3124

3113 RNLCs 52/152. 14 –15. Közli FORRÓ 2008, 39 –40.
3114 VESZELY 1880, 145.
3115 VESZELY 1880, 147.
3116 GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 206.
3117 JANITSEK – SZŐCS 2001, 26.
3118 SZABÓ 2005, 107.
3119 MOLNÁR 1996, 119.
3120 MOLNÁR 1996, 118.
3121 MOLNÁR 1996, 119.
3122 EUEGYLT Matrix Matrix 99 –101, közli ADORJÁNI 199 0, 243.
3123 SZABÓ 2005, 111.
3124 SZABÓ 2005, 111.

435
1783 „A Sz. Háromságiaktól haranglábért Flor. Hung. 8”.3125
1784 „Mű, kik ide alább subscribáltunk, adjuk ez mi igaz hitünk szerint való írásunkot
arról, hogy a nemes unitária religion lévő becsületes atyánkfiai megavult és
elrongyollott, régi, kicsin haranglábocskájok helyibe újat és nagyobbat is kivánnak
épitteni, melynek minden fái is készen vadnak kifaragva (minthogy harangot is egyet
ugyan szépet és nagyocskát vettenek), mely régi harangláboknak a helye a mostani új
haranglábnak felépittésire nem elégedendő, avégre a reformáta eklézsia mester lakó
jószágának a hátulsó feliben kértének egy ölöcske földet pénzért a reformáta
eklézsiától, hogy egy kicsint bővithessék a haarangláb helye ket; kiknek is mint Isten
dicsöségire célozó épületre, egész reformáta eklézsiánk votizálván, egész eklézsiástól,
ígértünk jó szívvel 6 vagy 7 embereken kívül oly móddal, hogy mind az tekintetes
kurátor urakkal, mind pedig az tiszteletes szent partialissal communicáljuk, mivel az
eklézsiánknak annyi földben csak amennyi a kívánságok az unitárius atyafiaknak,
semmi károk nem lészen, mivel a jószágnak is az hátulsó feliben vagyon. Kiknek is
ebbeli szükségeknek felsegillésire vagy kipótlására tött szándékunkot és igéretünket a
fenn megirt mód szerint ezen hiteles írásunkban mind a tekintetes kurátor uraknak,
mind pedig a szent partialis synodusnak alázatosan jelentjük.”3126
1786 „A harangláb hely lemaratott és kiásatott […]A kisebb harangban a régi 48 fontos
harang belé menvén fizettem kész pénzt 112 ft […] harangláb tetejére gombért 6 ft.
[…]zsindelyt nr 6000, 9 ft 42 dn. ”3127
1797 „az patakra bé járó sikátor a reformat templomba fel járo sikátor ‖3128
1801 „Cserefa talpakon borona fákból épült zsindelyes fedelű te mplom, melynek napkelet
felöl való oldalán […] vagyon fenyő deszkából párkányosan készült […] bérelt ajtója,
s az ajtó szemöldökin kívülről írás: In honorem uni et veri Dei et Filii ejus Jesus
Christi 1677. […] ezen fundusnak észak felöl való végiben egy s ingni magasságú
kőből rakott fundamentumra kemény cserefákból erős kötésekkel vagyon építve egy
harangláb […1 szarvazatja veres zsindellyel fedetett; az ablakon alól való dereka
veresen festett fenyő deszkákkal deszkáztatott […] alsó eszterhéja festetl en zsindellyel
fedett oldala festetlenfenyő deszkákkal felállítva deszkáztatott […], belül két rendbéli
grádicson felmenve van két harang.”3129
1803 „Mindezeknek meg vizsgálása után fájdalommal szemléli a vizitáció, hogy a véletlenűl
támadott tűznek miatta ezen folyó 1803dik esztendőben áprilisnak 25dik napján nem
csak a feles gazdák jószivű unitárius hallgatók, hanem a templom és harangláb
hamuvá tétettek és a harangok egybe olvadtanak mely homorú környül állásokban
nem lévén csak azis amivel az Isteni tisz teletet comemoraltasek az Eklézsia elsőbben is
ezen esztendőben öntetett egy három mázsás és 4 fontos harangot, pótolván az
eklézsia egyben olvadott harangok matériájával adott az irt méretű harangért
négyszáz forintokat lévén ilyen inscriptio a harangon: Tüz által lett megromlásából
ujjonon öntötte az egy Isten dűtsöségére a Kőrispataki Unitaria nemes Ecclesia maga
költségével Baumgartner János által 1803.”3130
1803 „mikor a harangláb faragtatott a faragóknak italra 23 dn, […] Segesvárra járóknak
ki a harang össze olvadott matériáját levitte 1 ft 64 dn két font rezet vett a harang
pótlásba 1 ft 8 dn” […] a harang felkötésiért a kovácsnak 2 ft 10 dn[…] a harangláb

3125 MOLNÁR 1996, 120.
3126 HEREPEI –SZABÓ 1939, 34.
3127 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 68 –69.
3128 SZABÓ 2005, 113.
3129 MOLNÁR 1996, 120.
3130 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1803, december 6.

436
fedelinek meg kívántatott 6 szál deszkáért 48 dn, a harangöntőnek ajándékba vett egy
kakast.3131
1804 „A tűz mián hamuvá lett templom helyett új építendő.”3132
1805 „Antal Istvánnak az arról kelt kontraktus tartása szerint a templom helyet adva kis
helyért adott 20 ft […] Ugyan Antal István a templom helyhez eklézsiánkhoz való jó
indulatából egy kevés helye t conferálván […] a pallérnak megfogadása
alkalmatosságával 31 dn.”3133

Küküllőkeményfalva, katolikus templom
1693 „Ince Péter keményfalvi templom bírája. ‖3134
1724 „A küküllőkeményfalvi kápolna adossai versideráltattak in particularis visitationis
e szerént A o et die ut supra 1724”3135
1724 „Néhai Ge rgely Sámuel hagyott egy szántó földet melye t Damokos földinek hívnak az
felső felit hatta az kápolna számára, vicinussa belől az erdő oldal, kívül az vetéskert
folyása.”3136
1727 „Küküllő keményfalvi kápolna egyetsmási
Egj zöld antepedium fekete egyik fele, az zetelakán vagyon no 1
Egj Super Opellicium, ez is Zetelakán vagyon no 1
Egj Rituale no 1
Egj tarka fejér antepediumotska no 1
Egj fejér patjolat elő ruha retzés no 1
Egj gyolcs előruha melynek csak az egyik szélyin csipke no 1
Egj veres selymes keszkenő no 1
más kettő elegyes selyemmel varrott keszkenyök no 2
viseltes abrosz no 2
Egj úti oltár, ez Zetelakán vagyon no 1
Két csengettyű réz, ennek egyike Zetelakán vagyon no 2
Két fekete nyomtatásos elő ruha no 2
Egj sza kadozott szkofiumos fejér keszkenyő no 1
Az kápolnában az oltáron egj fa crucifixus no 1
fa gyertya tartó, szép munka no 4
Egj Sz. László képe másfelől Boldog Asszony képe keresztzászlónak való, ez is
Zetelakán vagyon no 1
Az több képek az Kápolna oldalá n vagyon belül
Két szentelt harangocska az kápolna tornyocskájában no 2
Egj mappa avagy hosszú oltárra való abrosz, ez is Zetelakán vagyon no 1.”3137
1757 „Hac occasione visitationis megegyeztek a zetelaki uramék a keményfalviakkal, hogy a
keményfalviak ez ut án templom számára ne jöjjenek zetelakára szántani hanem a
magok határokban szántsanak vessenek a templom számára.”3138

Küsmöd, Barátdűllő
1654 „Con l'accresimento de fedeli si andavano accrescendo anco l'elemosine, onde con
esse erigessimo un altara chiesa in Segled da 3 miglia in circa lontando dal sudetto

3131 SzKUEL Unit. Vizit . Jegyz. 1799 –1803, 1803, december 6.
3132 MOLNÁR 1996, 121.
3133 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1852.
3134GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 120.
3135 GYFSZGyL 670/e, leltár és adósok kimutatása 1724 –1765.
3136 GYFSZGyL 670/e, leltár és adósok kimutatása 1724 –1765.
3137 GYFSZGyL 670/e, leltár és adósok kimutatása 1724 –1765.
3138 GYFSZGyL 670/e, leltár és adósok kimutatása 1724 –1765.

437
convecto, questa chiesa, perchè fu cominciata a fabricare il giorno della Santissimi
Trinità, ha ritenuto questa nome, è di largezza da 6 passi incirca e di lunghezza quasi
8. Sono ancora in questa tre al tari, e di quando in quando secondo li bisogni et
occorenze i padri vi vanno a celebrare, amministrar, sacramenti, far essortationi e
prediche a quelli contadini, havendo gli anni passati provistola d'una campana per
convocare li detti contadini dalle loro fatiche a gl'esercitii spirituali.”3139
1864 „Barát déllö, barátok vagy jezsuiták lakhelyéről nevezetes, melyet az ott látható
cserépdarabok is igazolnak”.3140
1868 „Északnyugatra hol a Siklódra vivő ösvény meredek hegyen átmegy Barátdüllőnek
nevezik, mielőtt a faluba költöztek volna a barátok . Küsmödtől észak -nyugatra fekszik
egy sajátságos homok -kő-hegy. Ennek gerinczén, – melyet mélységek szegélyeznek – és
meredek oldalán vonul a Siklódba vezető ösvény, oly közlekedési vonal, melyen csak
szédelgést nem ismerő havasi nép tud veszély nélkül járni. E hegyet Barátdülő -nek
hivják; mert, a hagyomány szerint, itt volt a barátoknak erőditett első kolostora, s csak
később költöztek le a faluba; látszanak is délnyugatra hajló tetőlapján ezt igazoló mély
gödrök, sánczok, s valami épületről holmi homályos nyomok. Déli oldalában pedig egy
emberi kéz által faragott nehány ölre öblösödő barlang, hol a monda szerint, egy
csudáttevő szent ember lakott. Egy másik hagyomány szerint, e hegy Barátdülő nevét
onnan kapta, mert akkor, midőn ugy itt, mint az idetartozó Siklódon pápisták laktak
(most mind reformatusok) Siklód Küsmöd filiája lévén, egy barát az e hegyen elvonuló
veszélyes örvényen (mert akkor más ut nem is volt) búcsura vezette a siklódi hiveket;
de a lachrima Christiből egy kicsit igen sokat találván hajtogatni, letántorodott s
nyakát szegte. Innen Barát -dülő neve.”3141

Küsmöd, katolikus imaház
1732 „Ibidem existat oratorium ex lignis et asseribus erectum Domini Andreae Hais in
propria residentia, personae due cum Domino Ba rabas, ibi peraguntur. Divina, dum
religiosi, vel parochi diversuntur ‖.3142

Lövéte, kápolnák
1753 ,,Est aliam caemeterium inferioris partis pagi Ecclesiae (…) ubi est Sacellum S.
Spiritu.s”3143
1764 „Lövétében az kápolnán kűjel való szántó föld.”3144
1766 ,,Ora torium non est, Capella est una: Capella publica in Honorem Spiritus Sancti.‖3145
1791 ,,A Kápolnán küllyel Lövétébe vicinussa küllyel Tamás Györgjek […] Lövétébe az
Kápolnán kívül egy föld bírja Bartsai János vicinussa külyel György Péter fiai […]
Lövetei Ká polnán küllyel egy földet a Saták bírják vicinussa küllyel a György Péter
fiai.”3146
1813 „Futura pro causela megjegyzem ide, a falu alsó résziben lévő Kápolna helyről aztot
mivel az pusztában állott haszontalanul, én magam költségemen kertbe vetettem Anno
1813 a succesor. ‖3147
1817 „Est Capella in parte inferiori Pagi desolata in ruderibus jacens”3148

3139TÓTH 1994, 287 –288.
3140PFHngy 2013, 145.
3141ORBÁN 1868, I. 142 –144.
3142KOVÁCS –KOVÁCS 2002, 115.
3143GYÉSzL Vizitáció, 3. doboz, 6. kötet 1753, 293.
3144AUEkL1 doboz, 2. csomag, 51. irat.
3145GyÉSZL Vizitáció, 5. doboz, 10. kötet 1766, 234.
3146AUEkL 1 doboz, 2. csomag, 113 irat.
3147GYFSZGyL 672/e, 1. doboz. Számadás1830 -ról.

438
1868 „Lövéte pataka völgyében feküdt, hol még elköltözte után is fennmaradt Sz. –
Lőrincznek szentelt temploma, melyhez – mint öreg emberek emlékeznek – még a múlt
század vége felé is búcsújáratokat tartott a nép, és így igen is feltehető, hogy azon
őstelep védszentjének nevét viselvén, a kérdéses Szt.-Lőrincz volt. A lövetei lázon
feküdt Lázfalva, melynek máig is fekhelyét Lázfalu mezőnek nevezik […]. Ezen
szétszórt apró havasi faluk lakóit részint az önvédelem eszméje, de főként a pestis
pusztítása vonta egy csoportba, mely hagyomány szerint főként Lázfaluban oly
iszonyatosan dúlt, hogy szekerekkel hordották halottjaikat a Szt. -Lőrincz templomhoz,
hol – mint központi tem plom mellett, – e faluk közös temetkező helye is volt.”3149

Lövéte, katolikus templom
1635 „özvegy Balas Péterné obyt, fia nincsen. Örökséget attyafiaj bírjak. Testamentumba
hatta volt az templum számára.”3150
1694 „kiváltképpen a templom in ruina vagyon s sok időktől fogva úgy is vagyon. […]
Ahhoz értő emberekkel s építő mesterekkel és esperes több egyházi emberekkel, ahova
alkalmatosabb helyre ítélik, a fondamento újólag építsék. Legalább pünkösd tájba az
építéshez mindjárt hozzá kezdjenek. Sub poena eadem, a páter házának fogyatkozását
renoválják in modo.”3151
1702 „annak előtte is imponaltott volt ö kegyelmeknek arról mivel nem igen restauráltak az
úton convocaltatnak az eklézsia kerítésin mivel nem menthetik magukat közelebb flo
48 insuper imponáltatik, hogy ö kegyelmek pünkösdig minden fogyatkozásokat
restauráljanak sub poena flo 24.”3152
1721 „Templum interne et externe: Sanctuarum sub fornice, navis sub tabulat. picto, altare
veteris formae in quam est pulchra statua B:V: Mariae, alia duo altaria parva et
simpli cia in lateribus. Organum parvum. Totum templum scandulis tectum, turris
murata in frontispicio templi ipsa quoq. scandulis tecta, in ea campan. Benedic. 2.
Cinctura coemet ex muro. ‖3153
1766 „Emberi emlékezetet meghaladó időben itt Nemes Udvarhely Székben Lö vétén egy kis
hegyecskén a Boldogságos Szűznek Tiszteletére építtetett templomocskánk több helyen
annyira meg hasadozván, hogy a sanctuariumáról kövek és meszek le hullanának,
melyhez képest is hogy bátorságosabban a község Isteni Szolgálatra meg jelenhess ék
kételenítettünk a bolt alatt állást csinálni, most azért látván romlásra hajlandóságot és
községnek bé foglalására szorosságát, szándékozunk ugyan azon helyen (ha ahhoz
értő mester emberektől ítéltetik) ex fundamento más és nagyobb templomot
építeni.”3154
1882 „Ecclesia sub regimine Principum aedificata a 1771 multum desolata, neque
capiendis fidelibus sufficiens videbatur. Loco huius alia amplior ecclesia aedificanda
proiectata est. […]
Pro domo parochiali fundus qurtirialis militaris summa 50 fl mediante licitatione
emtus est parochia a 1776 erecta.”3155

Máréfalva, katolikus templom

3148GyÉSZL Vizitáció, 15. doboz. 1817.
3149ORBÁN, 1868, 84.
3150SzOkl. ú.s. V. 208.
3151GYFSZGy L 639/b. 1 doboz. a. kötet, 176 –177.
3152GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 229.
3153GyÉSZL Vizitáció,.1. doboz. 1. kötet 1721, 214.
3154GyÉSZL Vizitáció, 5. doboz. 9. kötet 1766, 238. Közli MIHÁLY 2004, 79 –80.
3155SCHEM 1882, 183 –184.

439
1605 „még az Zentegihaz fiueuis szabad út vala az Kevles mezeon az Janos Ferenc földe
labjan jártunk. ‖3156
1683 „A templom földiben a kápolnánál egy borozdát elszántott volt.”3157
1693 „Pro parte Máréfalva eadem die pos t prandium in posessione Zetelaka.”3158
1694 „Máréfalvi templom cinterem kerti N. Szeredai János uram jószágához északon ki val
teve constatalvan hogy a templom béli álló helyért Pap István bírja opinalja a kertit is
soha mi vel az allo helyire ab antiqua csinálja a cinterem kertit. […]
Máréfalviaknak imponáltatik, hogy az torony födelét az jövő pünkösd napjáig jól meg
födjék sub poena flo 24 mely, ha elmaradnának, ha nem építtessék újólag hasonló az
faluba bé vigyék jó födé l alá helyeztetve, hogy pedig az vizitáció künn erre most et
defacto conviniáljanak mivel submittalak is magokot”.3159
1702 „Máréfalvi templom körül való kertek többire mind rosszak, hasonlóképpen az megye
háza körül is, a torony födele is, az ház födele is, tapasztása is nincs, a tornyon is
nincs kereszt, töb egyéb fogyatkozások is vannak, előtte vizitációkor is ezen
fogyatkozásokban találtattak, impositiojok vala sine ullo effectu és mostan is ebben
találtattak, in poena magokot submittalak, interim [?] impo nitur sub poena flo. 24,
hogy jövő közelebbik pünköstre restaurálják.”3160
1723 „Boros György és Pál János az templom vakolására, fejérítésére, egyszóval
renovatiójára, mészre és a kőműves fárdtságáért erogaltatott 10. Fl. hung. […] A
sekrestyét újólag csinál tatván bolt alá, csak a kőműveseknek flor. 9, két hordó mészre
flor 2 fizettetett.”3161
1750 „Zállagban lévén ő kegyelménél néhai Kovács Ferenc özvegye, most Csiki Györgyné
asszonyom szénafüve Orotvány nevű helyben, három forintokig, melynek vicinussa
felül u gyan a megirt idősb Török Jánosné asszonyom szénafüve, alól néhai Pál István
szénafüve fele. Az így megnevezett zállagos szénafüvet hagyá a kápolna számára
Boldogságos Szűz tiszteletére, akár váltsák, akár ne váltsák ki ez órától fogva
hivattassék a kápoln a részére. Vagy gyümölcsfáival együtt, egyen kívül, melynek fele
része Csiki Györgynét illeti a gyümölcsének.
Más szénafüvet is ugyanazon napon mi előttünk hagyá a templom számára, Szent Imre
tiszteletére olyan formán, hogy míg ö kegyelme él, addig bírhass a, ha pedig ő
kegyelme meg hal, tehát azonnal a templom birtokába mennyen és ha bármikor a
vérek ki akarnák váltani, váltsák tizenkét magyar forintokkal.”3162
1763 „Máréfalvi plébániánknak Szent Imre tiszteletére épített temploma a falutól nagyon
távol és heg yen van építve. A tiszteletre méltó oltári szentséget a betegekhez, máshová
és még Fenyédre is, csak a tiszteletlenség veszélyével kényszerülünk vinni. Különösen
télen a templomtól leereszkedő utak és ösvények jegesek és csúszósak. Sötétben sietve
felmenni vagy leereszkedni igen nehéz. Így sokan, az öregek, különösen az adventi
időszakban, ez ok miatt istentiszteleten részt venni nem tudnak. Tehát mi
szándékoznánk a faluhoz közel vagy magában a faluban egy templomot vagy kápolnát
építeni, ahol legalább ünne pnapokon, amikor az említett okok és hirtelen keletkezett
áradások miatt a templomot megközelíteni nehéz, istentiszteletet tartan i és az oltári
szentséggel élni s a súlyos betegeknek vele szolgálni tudjunk. […] Mindezekért
szándékunk a romos templomok hely ett újakat építeni, melyek építésére Kegyelmes

3156SZABÓ 2005, 128.
3157GYFSZGyL 639/ b. 1 doboz. a. kötet, 31.
3158GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 119.
3159GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 170.
3160GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 234.
3161 KOVÁCS 2008, 82.
3162GYFSZGyL 675/a. 1 doboz. a. kötet. 1721 –1820, 1750 -es bejegyzés. Közli KOVÁCS 2008, 431 .

440
Urunk engedélyét kérjük. Minthogy az említett templomok, plébániák maguk ereikben
a felépítéshez semmi jövedelemmel nem bírnak, a nép pedig a saját eszközei
hiányában e kegyes törekvését saját erejéből megvaló sítani nem tudja, arra
kényszerülünk, hogy segítségért könyörögjünk. ‖3163
1771 „Ezek minnyájan, mi nekünk kézen fogott közbíráknak kezeket bé adván, tőnek egymás
között ilyen istenes és örökösen megállandó alkalmat és egyezést, hogy tudniillik mint
hogy a már éfalvi mostani parochiále templom a falutól félre szintén a kőlyuk alatt
vagyon, mely régentén építtetett Szent Imre herceg tiszteletére, de annak szélén való
léte mián, mind a tisztelendő páter plébános uram ő atyafisága, mind pedig a megye,
igen bajosan érkezhetett isteni szolgálatra. Azon templom régisége, mián utolsó
pusztulásra hanyatolván Felséges Királyi és Apostoli Asszonyunktól, az nemes megye
nemcsak újra építésére nyert szabadságot, hanem az ő felséges apostoli
szentkegyességből, annak újra építé sére nemes székünk nótáriusa Titl. Tibád Ferenc
uram által hét idest 700 Rforintokat obtineált, melyre nézt.
Mi az egész falu megvizsgálván, az új templom építésére legalkalmatosb s díszesebb
helyet találtunk az mostani parochiális ház megett, mely hely va gyon in vicinitatibus
egy felől a falu között levő ország útja, más felől az néhai Csíki György özvegye
László Judith szilvás kertje.”3164
1815 „Ezután mentünk a régi templom útjának elhatárolására, melyik a temetőtől kezdődve
mégyen elé két öl szélességgel, alól Bíró Jakab, fejül pedig Simó János földjeik oldalai
mellett. […] Ezen út régentén a künn levő templomért vala, mely cél most megszűnvén,
minthogy a temetőre elől vagyon más járás, az esküdtség egyetértéséből, végzéséből
eltöröltetett és a templom hasz nára fordíttatott az út helyének taxája.”3165
1866 „A falu nyugat -északi részén, künn a hegy alatt, az ún. régi temetőben volt a nem
annyira templom, mint kápolna, ezt alapjaiból még ma is jól kivehetni.”3166
1882 „Ecclesia parochialis Méréfalviensis a (pontius sub) Georgio Rákóczy fundata fuisse
traditur prount in lapide turris antiquae ecclesiae incisum nomen eius indicat. Pro
dote quondam habuit fundum pulchrum in pago, a quo tamen legatum, excidit
memoriam hominum, domo et hortis provisum, cum hortis pomariis , agris, pratis bene
fundatum. In quo fundo fuit locatus subditus ecclesiae, qui habitans in illa domo sine
scitu aedituorum ecclesiae levavit ad fundum istum 15 flnos a provisore Georgii
Rákoczy Princips Transsylvaniae, prout litteralia documenta de hac r a exstant, post
aliquod tempus idem provisor cum mandato sui Principis venit occupare fundum et
exturbare e fundo subditum ecclesiae a. 1645 quod anim advertentes Máréfalvenses
obstiterunt et repusionem cum gladiis facientes ad occupandum fundum non
admise runt, qui tamen fundus in multis postmodum revolutionibus vi occupatus
tandem devenit ad familiam Bethlen, et ex hac familia neoconversus catholicus
actualiter possidet. De quibus taliter factis exstant litteralia documenta, per iudices et
assesores sedis Udvarhely confecta.”3167

Mátisfalva, Református templom
1764 „Agyagfalva felé forduló határban falu vége nevezetű helyben mely vicinussa fellyül
Székel János szántó földe. Alól pedig Lőrinc István Gábor és Kövecsi famíliának a
meg nevezett eklának által adan dó szántóföldbeli részecske. Mely szántó földből ada

3163KOVÁCS, 2008, 435.
3164GYFSZGyL 675/b. 1.doboz. 1771.ben kelt irat. Közli KOVÁCS 2008, 435 –437.
3165GYFSZGyL 675/a. 1 doboz. a. kötet. 1721 –1820, 1815 -ös bejegyzés. Közli KOVÁCS 2008, 451.
3166 KOVÁCS, 2008, 80.
3167SCHEM 1882, 184.

441
Katona Márton a meg nevezett Mátisfalvi Eklának keresztül vágva a falu felöl a
templom hátuljáig egy kevéssel. ‖3168
1795 „Az oculata revisiora kirendelt investigatoroknak hiteles relátiojokbol bizonyos az,
hogy az instans eklézsiának mostani fából való temploma nem csak az hogy nem
sokára omló és romló félben lészen, hanem a már meg szaporodott népnek mostani
számához képpest még csak fele részire nem elégséges. Ugyan az investigátorok
relátiojok szerint biz onyos az is, hogy az harangjaik csak holmi alacsony állásokon
lévén sok helyre az eklézsiában éppen nem hallatszódnak következés képen mind egy új
tágasabb kő templomnak mind pedig egy toronynak is építésére nagy és
elkerülhetetlen szükség vagyon, de mint hogy azon építésnek végben vitelére csak
magoktól teljes tehetetlenek és elégtelenek ezért ezen reménykedő eklézsia Parciális
Sz. Synodusunktol az egész országban leendő kéregethetés szabadságának a
Felsőbbségektől való kieszközlése és megnyerése végett ke rületbéli Tit.külső és belső
elöljáróknak hathatósan és buzgóságosan ajánltatik.”3169
1795 „A Tiszt curátorátustól és a Sz. Vizitációtól imponáltatik, hogy a fenn forgó templom
építése dolgában az eklézsia tagjai közül ki ki a maga ereje és tehetsége szerint
prezentálja a munkát különben a megyebírótól ne acceptáltassék.”3170
1796 „Az eklézsiától kirendelt öl kő számot sokan még ki nem hordatták, melyre nézve
meghatároztatik, hogy akik Sz. György napig ki nem hordják egy mforintig
büntetődjenek. Nemkülönben azok is akik a kirendelt tíz tíz szekér fövenyt ki nem
hozták, e szerint büntetődjenek.”3171
1798 „Meg meg járván a Sz. Vizitáció az újonnan épített templomot örvend az Isten háza
építése elő mozdulásának és dicséri a sz. eklézsiát közönségesen jó igyekezete és
szorgalmatosságáért melyet az építésben megbizonyított, úgy a Tiszt pap Csomor
János uramnak abban való sok fáradozásait is nagyra becsüli légyen kedves Isten
előtt. Kötelezi továbbá a Sz. Eklézsiát a Sz. Vizitáció, hogy elkezdett munkájukat félbe
ne hagyják , hanem vigyék tökéletességre, hogy abban mindenek
örvendezhessenek.”3172
1802 „a templom mennyezetére, karzatára s egyéb szükséges helyekre elköltött 159 mf
pénzt. ‖3173

Miklósfalva, református templom
1789 . „Hogy a pap, mivel elkészült e helyi fából való kis templomocska jöjjön le az asztali
portékákkal a faluba, ahogy az valaha szokás volt, 2. hogy az iskola maradjon a
fíliánál, ne a maternál. A testület döntése, amíg fel nem épül a szentlászlói templom
sátoros ünnepek második napján, menjen le a pap Miklósfa lvára, az ahhoz való asztali
készülettel együtt, de csak addig, míg a templom felépül, az iskolamester lakása és
állatja úgy maradjon, ahogy eddig volt.”3174
1815 „a Kápolna kútjánál.”3175
1866 „A templom is újítandó haranglábbal és folyosóval együtt.”3176
1873 „A templom fából lévén, összeomlással fenyeget.”3177

3168UREL régi ügyiratok 47. csomag 7. irat.
3169UREL 1793, 185.
3170RNLCs 52 \378, 82.
3171RNLCs 52 \378, 85.
3172RNLCs 52 \378, 86.
3173UREL 1800 –1811, 1802, február 12.
3174SZACSVAY 2013, 655.
3175SZABÓ 2005, 132.
3176UREL 1869, 73.
3177UREL 1874, 49.

442

Nagybacon, Kápolnatető
1864 „nevezetét kapta a hegyormon állott kápolnáról, melynek romjai most alig látszanak, s
hihető, hogy a falu lakói katolikusok voltak.3178”

Nagybacon, görög -katolikus templom
1744 „az olá templom meget vagjon egy darab oldal, mely közönséges falu helje marha
tartani valo föld volt.”3179

Nagygalambfalva
1864 „Kápolna, egy kerek tisztás, kaszáló, szép hely.”3180

Nagykadács, unitárius templom
1513 ,,Sum luce plebany de kadachy.”3181
1723 „most nyolcadik esztendeje hogy ide Pap collocaltatott és hogy el szakadott Sz.
Mihálytól. ‖3182
1773 „Vagyon egy fatemplom, körülötte deszka cinterem. Ebben a cinteremben egy ágason
vagyon egy középszerű nagyságú harang, öntettetett az unitária eklézsia költségivel , ez
az írás vagyon rajta: 1681. Vagyon kis Kadácsi Filialis Eklézsiában is az eklézsia
helyén, egy kis harang ágason. ”3183
1785 „tíz hordó mészért az almásiaknak 24 ft 30 dn, a kőművesnek fizettek 41 ft 62 dn.”3184
1787 „cserépért 80 ft 70 dn, ácsoknak pálinkár a és fizetségre 20 ft 60 dn.”3185
1789 „Vagyon Felső Kadácsban egy benn való fundus […]. Ebben az fundusban vagyon egy
veres cseréppel meg fedetett és még egészen el nem készíttetett 85 és 86 -ban épült kő
templom, amelyben való be menetelt délről nyittatott e gy levél ajtó vas sarkokkal és
régi erős vas zárral, onnét mindjárt elébb a templom tulajdon ajtaja jó vas zárokkal és
sarkokkal készíttetett kétfele nyíló ajtó. […] Ugyan mindjárt jobb kéz felöl északra
kicsiny üveg ablak, mely által ellenében dél felöl h árom nagyocska ablakhelyek az
kőfalon. Ezen templomnak alsó végében a föld színétől kőből, téglából három ölnyire
felrakatott s még félben levő darab torony. […] Ezen templomnak által ellenében
vagyon az eklézsiának egy kőrakásra állíttatott haranglábja zs indely fedél alatt,
melyben két harangok találtattak. […] In mat er eclesia vagynak két harangok, a
nagyobbik 147 fontos ilyen írással: Két Kadátsi Unit Eccla Anno 1776, a másik
circiter 70 fontos, melyen ilyen esztendőszám vagyon: 1681, a harmadik küsded, Szent
Antalra szóló vagyon a küs kadácsi filiális eklézsiában ‖.3186
1791 „a kőműveseknek 96 ft, tégláért a toronyra 6 ft 12 dn.”3187
1798 „az harangláb a Kobátfalviaknak adott volt ház alá való talpnak való cserefákért.”3188

Nagykede, Kiskedével unitárius templom

3178PFHngy 2012, 99.
3179 SZABÓ 2005, 220.
3180 PFHngy 2013, 155.
3181BENKŐ 19 92, 119.
3182SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 58.
3183EUEGYLT Matrix, 61. Közli ADORJÁNI 1990, 103.
3184SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 41.
3185SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 87.
3186EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 690, 696.
3187SzKUEL Unit. Vizit. Jeg yz. 1785 -1793, 1791, november 24.
3188SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 -1799, 1798, november 22.

443
1773 „Vagyon a két Kede között való hegyen, a két Kedei Unitária Eklézsiáknak közösön
egy fa temploma, körülötte a cinterem igen rongyosan találtatott. A cinterem ajtón
belől nap keletre egy fából való harangláb; melyben vagyon egy harang közös a két
Kedei Unitária Eklézsiával. Vagyon ilyen írás rajta: Isten dütsöségére a Kedei
Unit[aria] Eccl[esi]a öntette Fekete János idejében. 1723 . Vagyon a Kis Kedei
filiának, Kis Kede falu között egy ágason, különös egy harangocskája; ilyen írás van
rajta: In Jesu ispe s mea. Vagyon Nagy Kedei filiális eklézsiának különösen egy ágason
egy kis harangja, mellyen semmi irás nincsen. ”3189
1789 „Vagyon egy fundus a két Kede között lévő hegy sarkon, melyek kerítése romladozott
deszkával vagyon, ezen fundusnak közepében vagyon eg y meg romladozott zsindellyel
fedett fából épített templom, előtte négy ágasra készült harang lábbal, melyből a
templomba be menetelt engedtetik egy vas sarokkal és fa zárral fel készült
rongyosocska deszka ajtón. Mennyezete meszelt deszkából való. Prédiká ló szék zöld
festékes deszkából épült, ilyen írással: Mártzi Kata, Péterfi Hedviga, előtte egy éneklő
szék meszelt deszkából álló, vagyon egy kar meg meszelve és tarkázva deszkából, a
székek mind az asszonyok min d a férfiak részéről elegyesek és romladozot tak,
világosítására két ablakok szolgálnak.”3190
1792 „fájdalmasan látja s tapasztalja a sz. vizitáció mind az harang lábnak mind a
templomnak romladozását, azért serio imponallya a sz. vizitáció a d. kurátornak ova
haladék nélkül az idő engedvén meg építse s megépíttesse […] 4 ezer zsindelyért 10 ft
20 dn, harangláb csináló ácsnak 2 ft 40 dn.”3191
1804 „A templom építése szükségire három ízben is szedetvén kegyes indulatból ki többet ki
kevesebbet konferáltak ez szerint […] Az asztalosnak a mennyezet csinálásért 60 ft,
[…] a templom tapasztásba adott 6 mft -ot, […] az új templomot a maguk költségén
megvakoltatták. […] Amely örömmel szemléli a vizitáció az ujj templomnak bevégzésit
oly kedvtelenséggel tapasztalja a székek iránt való differenciát.”3192
1844 „a templom avult és várná ha egy jobb ízléssel készülendő templommal
felváltanák.”3193
1868 „a két Kede, Kis – és Nagy -Kede, bár ketten se igen nagyok, alig számítván 600 lakost.
Az unitáriusok szerény kis fatemploma a két falu közötti templom oldal nevű helyen
fekszik m agányosan; e templomról példabeszéd is van, mely a gyenge menhelyről
mondja, hogy: csak olyan menedék, mint a kedei templom.”3194

Nagykede, református templom
1869 „Templom fából épült zsindely fedéllel; zsindely fedélzetű fából épült torony, egy
haranggal.”3195
1877 „egy alkalmas fa tornyot építettek a hívek és egy kis harangot is vettek 87 ft, ezt
tölgyfából építették 4,5 öl magas volt, anyagokra költöttek 591 ft a vállalkozónak, a
mesterembereknek és segédeknek 179 ft fizettek”. 3196

Nagysolymos , unitárius temp lom
1639 „az templomot és parókiát adtuk a potiorb. parsnak”3197

3189EUEGYLT Matrix, 151 –158, közli ADORJÁNI 1991, 121.
3190EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 716.
3191SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 1792, november 19.
3192SzKUEL Uni t. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, 1804, december 7.
3193SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1844, november 25.
3194 ORBÁN, 1868, 120.
3195HEREPEI –SZABÓ 1939, 34.
3196HEREPEI –SZABÓ 1939, 34.
3197 KONCZ 1882, 217.

444
1775 „Vagyon egy fa templom, mely (a mint a karon s mennyezetén tetszik) 1713 -ban épült;
vagyon környül vétetve sasokba rakott bükkfa deszkákkal; in vicinitatibus nap nyugat
felöl Lótz felöl lej övő országútja, nap keletről Tiszt. Simon András uram jobbágy
jószága, északról az udvar felöl le járóút. E mellett vagyon egy fából épült harangláb
melyben vagyon egy középszerű nagyságú harang; mellyen ez az írás vagyon:
Verbum, Dei manetin aeternum. Ne fudit Johannes Kertz. A. 1693.”3198
1843 „A templom mint a sz. eklának nem régi buzgodalma és szorgalma szépen díszlik, el
látva minden szükségesekkel – az építendő torony, mint most közelebbi őszi munka
alapját megnyerte és már fél ölnyire emelkedik a templo m fala mellett.”3199

Oroszhegy, kápolna
1592 „Az Kápolna Mezeien belől, mely utat Fanczialj Útnak hívnak, az mellett is tudom,
hogy volt szállás helyek.[…] es ki jöttünk Keo Aszo Partigh es az Kápolna Mezőre
makk idején, senki nem háborgatott meg benne. […] Egyik felöl tudom Kápolna
Mezeje vicinussa, másik felöl az ülkei szállás […]Keozep Rezben az Kápolna ösvénye
mellett őrzöttem az Fanczilj Ferenzj disznait az mienkkel együtt.[…]Egyik felöl az
ülkei szállás es Zekelj Aszo Pataka vicinussa, más felöl Kis Kwn Mezeo az Kápolna
felöl.”3200
1641 „Kápolnánál, Kápolna Mezején.”3201
1612 „Kápolna mezeiben járok vala.”3202
1761 „A kápolnánál […] más felöl az falu útja.” 3203
1783 „Notandum: Annor. 1783. Erdélyi Püspök Méltóságos Gróf Batthyani Ignátz úr ő
excellenciája által a kápolna bé tiltatván és fel hagyattatván, azért, hogy maga ő
excellenciája ló háton ahhoz föl menvén és személyesen meg vizsgálván,
alkalmatlannak és szükségtelennek találván, az is tudtára esvén, hogy az oda
gyülekezni szokott rossz keresztények által a z ájtatosságnak végződése után sokszor
botránkoztató dolgok, részegségek, veszekedések, vérontások mentek végbe, nem lelki
haszonra, hanem inkább lelki kárra adva alkalmatosságot. U gyan ő excellenciája által
a capitálisok a faluban benn lévő mater eklézsiá nak hagyaltattak."3204
1783 „…csak egyetlen kápolnát láttunk az oroszhegyi erdőben, mely 1723 -ban épült Kary
Miklós fő esperes és szentléleki plébános által kőből, oltár nélkül, szószék nélkül és
más szükséges felszerelés nélkül találtatott. Van 47 forintja o roszhegyi lakosok között
kiosztva és egy kis harangja, amely évente az anyaegyháznak szolgál jeladásul a
menybemenetelre, az Úrmennybemenetel emlékére, mely szolgálatot gyakorolván a
nép mindenkoron összejönni szokott, akiknek a papok száma szerint több mi se,
gyónási alkalom, szent beszédek előtte való nap és azon a nap is szokott lenni, amely a
nép áhítatának megfelelt.”3205
1865 Magyaróköze mely nagy kiterjedésű gyér Magyaros, személyes birtok, melybe
foglaltatik Kápolna nevezetű hely a hol hajdan számos buc sujárok jelentek meg, az
építtetése a kápolna romjainak nem tudatik, hanem azt tudjuk még most élő
szavainkkal bizonyítani, hogy csak is 60 éve hogy a födele fönn állott; s a bucsu
áldozó csütörtökön tartatott, s a mint még máig is ünnepelve feljár egy fen nálló
kereszt mellé a nép, a falvától egy 5 fertály óráig van távol.Ugyan e kápolna romjaitól

3198EUEGYLT Matrix 261 –263.
3199SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1843 –1845, 1843, november 14.
3200SzkOl ú.s. II, 83, 86, 90, –94.
3201SZABÓ 2005, 147.
3202RNLK 15. II. 5. 46.
3203SZABÓ 2005, 149.
3204GYFSZGyL 679. 1783 –1863. 56.
3205MIHÁLY 1996, 7 –8.

445
észak felé mint egy 20 ölnyileg van egy Szent László Sátora Kosara nevezetű várhely
és ebben a várhelyben a nép legendája szerint kőpénz, állítólag a tatárjárásko r Szent
Lászlót megvesztegetni akaró tatár vezér a magyar tábor közé pénzt hintet hogy azon
a magyar hadsereg késsék – s azon pénz a Szent László imádságára s a Mindenható
ereje által kővé változott. Itt vagyon még e kápolna romjaitól a déli részre s mint egy
16 ölnyileg az úgy nevezett Urusos kút a melybe régente sok helyekről össze gyűlő
köszvényes, ótvaros és más egyéb nyavalyás emberek gyógyulásokat érzették, de még
máig is lehet ottan sok rongyot látni a melyeket most is ott hagyogatnak sok sebesült
emberek, mint hogy gyógyulásokat érzették a rongyot könnyen ott hagyhatják, ezen
kútnak a vize kék színű mindég és nem fagy bé a legerősebb télen is. Továbbá van e
kápolna romjaitól keletre Közép rez teje s ez alatt egy oly tiszta vizű kút, hogy
Erdélyben en nél jobb vizet nem lehet találni, a vize a busnyákot növeli."3206
1868 „Tovább Kápolna -mező nevű helyen egy kápolna rommaradványai látszanak, a
kápolna mellett egy gyógyforrás fakad fel, melyhez most is Úr szeredáján feljár a nép
s felviszi beteg gyermekeit f üröszteni, mert e forrásnak nagy gyógyhatást
tulajdonítanak, mely a hagyomány szerint onnan ered, mivel Szent László király itt
szokott volt fürdeni. A forrás közelében egy bemélyülést Sátorhelynek neveznek; itt
állott volna a szent király sátra.
Itt áldoz ó csütörtökön a Karry Miklós által 1723 -ban épített kápolnában nagy búcsuk
tartattak. E búcsuk oly népesek és látogatottak voltak, mint a szent -anna tói búcsuk; az
egész szék katolikus népsége felsereglett oda, de mivel sok verekedés és botrányos
dolgok tö rténtek, Battyáni püspök betiltotta, s a kápolnát lerontatta.”3207

Oroszhegy, katolikus templom
1334 „Item Dominicus sacerdos de Uriczheg solvit I. banalem.”3208
1606 „in mater Ecclesia Szent Király, altero autem in filia Oroszhegy.”3209
1690 „Oroszhegyi megyebíró nak imponáltatik, hogy az mi nemű difficultások találtattak
mind a templomon, mind a mester házán kérjük akár mik hiányok azok pünkösd napra
minden munkát jól meg csináltassanak.”3210
1693 „Deliberalt Küsebb Márton János extradalta , hogy a Diafalvi templomból téglát vitt
volna el, noha mentegeté magát, hogy személye szerint nem cselekedte.
Antal Szabóné Diafalvi úgy hallottuk, hogy a templom abroszát adta volna el.”3211
1694 „Imponáltatik Oroszhegyi megyének hogy pünkösdig minden defektusokat
restauráltatik nomin antur templom födelét újólag zsindelyezzék és a mik rosszak meg
optimalizálják.”3212
1702 „Delib. oroszhegyieket és diafalviakot proclamalá az eklézsia, hogy a T. vicarius
úrnak deliberatoma szerint ennyi ideig el mulattak kertet tenni a diafalvi puszta
Templ om körül, mentik magokat mostani időnek alkalmatlan nyomorúságával és
azzal, hogy az T. vicarius deliberatoma bizonyos időt és poenat nem tett fel, mostan is
az eklézsia tekinti az mostani nyomorúságot, mindazonáltal mivel az kert csinálás
súlyos expensat ne kívánt volna es annyi idő alatt, scil. [scilicet -tudniillik] ab anno
1700. 8. februarij, ezszer vagy mászor, ha akarták volna rea érkezhettek volna, és nem
kellett volna az barmoknak szabad járásában hagyni a sz. helyet, ezért az

3206BÁRTH 1996, 73 –74.
3207ORBÁN, 1868, 104.
3208MonVat I. 133.
3209VESZELY 1860, 340.
3210GYFSZGyL 639/b. 1 doboz . a. kötet, 80.
3211GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 114.
3212GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 169.

446
engedelenségnek poenaja n maradnak úgy mint flo. 13 fél, és imponaltatik, hogy sine
dilatione azon cinteremnek kertet illendőképpen, és ne csak valami rosszat, fel
tegyenek, aki állandó legyen, sub poena flo 24.”3213
1761 „Nap nyugatról Tóth Uttza pataka, a templomon alól a Toth Ut tza végiben a réz
kapunál. ‖3214
1864 „Diofalva régente anyamegyéje volt Oroszhegynek, a templom és a papi ház romjai
most is láthatók.”3215
1868 „Templomuk előbb Diafalván volt, de romladozni kezdvén s kicsiny is lévén, 1670.
Domokos Kázmér püspöki helyettes ann ak Oroszhegyre való áthordását rendeli, mivel
pedig a falu szegény volt, egy Kováts György nevű ember építtette saját költségén fel;
azonban népesség szaporodtával ez is kicsinnyé válván, a mostani igen szépen fekvő
nagy templomot az oroszhegyi születésű ő rkanonok Tamási György építtette az e célra
gyűjtött pénzből, nemcsak, hanem fenntartására 600 ft alapítványt is tett.”3216
1886 „Parochia antiqua, iam ante a. 1330, eidem a. 1333 praetuit Dominicus Sacerdos
quae dein usque ad infausta reformationis tempora subierit fata, non constat. Illud
certum est quod aliquo tempore instar filiae parochiam Udv. Szentkirályensem
pertinuerit a qua a. 1748 separata propriam parochiam constituit. In inferiori pagi
Oroszhegy parte, parte quae nunc Diafalva vocatur, usque a 16 70 habuit parochiana
communitas domum parochialem, quam licentiati (a 1668 Benedictus Forró)
incolebat, et templum, quia tamen hoc templum ob humiditatem difficulter conservari
poterat, per Casimirum Domokos vicarium data est facultas extruendae novae aedi s in
loco, ubi nunc templum parochiale existit, ast quia hoc templum nimis angustum
videbatur, erga indultum Agustae Mariae Theresiae Reginae ddto 21 1765 iam a.
1766 modernae teritae ecclesiae aedificandae fundamenta iacta, aedificatioque post
quatuor ann os ad perfectionem deducta est sumtibus Georgii Tamásy canonici lectoris
Albensis et communitatis.”3217

Patakfalva , református templom
1333 „Item Lumbasius sacerdos de villa Potok solvit II. banales.”3218
1334 „Item Lucas sacerdos de Sancto Laurentio solvit II. banales antiquos ‖.3219
1664 „Az telekfalviak az megyével patakfalviakkal az parciálisba jövének kívánják azt a
telekfalui uraim, hogy az prédikátor szolgálatja náluk felére legyen, mivel ők többen
vadnak az patakfalviaknál, és az építésbe is több jut ő nekij ek az parciális
kívánságokat meg értve és állapotukat az építésbe meg szemlélvén megengedte, hogy
az prédikátorok szolgálatja legyen felére Telekfalva szolgáljon oda.”3220
1700 „Az Thököly járásakor elvesztenek, melyeket mind renovált s meg újított T.N. Feren ci
István uram ő kegyelme.”3221
1760 „a Telekfalvi határban levő Eclesiasticum Terrenum iránt úgy hogy annak utána
valami föld templomhoz járandó tanaltatik a telekfalvi határban maradjon a telekfalvi
eklézsiához.[…] Az mobile es immobile bonumok vadnak és találtatnak a patakfalvi
templom körül és határban arról a telekfalviak is minden praetensiojokott le vevék és
marada egészen a patakfalvi eklézsiához így vevék pedig le a patakfalvi nemes ekla

3213GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 216.
3214SZABÓ 2005, 147.
3215 PFHngy 2013, 166.
3216ORBÁN, 1868, 98.
3217SCHEM 1882, 186.
3218MonVat. I. 115.
3219MonVat. I. 132.
3220UREL 164 4, 34.
3221UREL 1644, 116.

447
tagjai magok praetensiojokot a telekfalvi határban levő földek ről, hogy részeket
fizessek ki száz német forinttal.”3222
1762 „Anno praesenti 1762 die 17 mensis xbris vett a Patakfalui R. Ekla nemes
Háromszéken Árkoson lakó providus Lakatos Mihály nevű becsületes embertől egy
103 fontos harangot flo Hung 90 idest kilencv en magyar forintokkal.”3223
1780 „a templom körül jó collat deszkából kert vagyon. ‖3224
1800 „Minden kérdésen kívül az isteni tiszteletnek szorgalmatosabban lehető gyakorlása és
a templomnak gyakoroltatott javára végett teljességgel szükséges a templomnak a fal u
közi való bé hozatása, melyre a régebbiek szívesen törekedtek, de el nem érhették,
mostanra pedig az Isten mind módot adott, mind utat mutatott ezen régi kívánságnak
tökéletesítésére a mint, hogy ebben már nagy elő menetelt is tettek a kegyes jól tevők
segedelem végett lett meg kerestetésekben a mésznek, fának, téglának össze
szereztetésekben, úgy hogy nincsen egyéb hátra, hanem hogy a miképpen a templom
fundussa helyének csere vásár által lett megállítatásának alkalmatosságával szerzett
contractusban a pata kfalvi titt. három possessor urak mint azon eklézsiának három
patrónusai Tktes Ferenczi György, István és József urak magokat átok és 200 forint
büntetés alatt lekötötték és az eklézsia is megegyezett már az építéshez hozzá fogjanak
és az arra való elő ren deléseket meg tegyék. […]
Mind a titt. possessor uraknak mind az ekla több tagjainak inkább felvetvén az új
templomot a Jégvermes kertbe építeni, mint azon helyre, melyet elébb szerzettenek
volt, elvégezék, hogy oda építsék, melyet, hogy a másért csere ált al oda enged és ád
Ferecnzi József úr igére kötelezvén magát arra is, hogy a pap és mester jószágaiért
mást ad bent a falu között a templomhoz közel, hogy arra bételepedhessenek.”3225
1800 „A patakfalvi templom bévitettéséről tétettetnek a következendő határ ozások:
Elsőben, hogy mind a tktes possessor uram, mind pedig a nemes eklézsia előttünk
megjelent tagjainak újabban esett megegyezések szerint a templomépítés
szorgalmatosan előmozdíttassék. Sem a tktes possessor urak annyival inkább az Ekla
tagjai közül t ámadható egyenetlenségek azt ne akadályozhassák e pedig mostan jelen
nem lévő tktes Ferenczi István úrnak ajánltassék.
Másodszor: ezen munkának jobb móddal lehető szorgalására a három tktes possessor
urak közül kiválasztván a sz. vizitáció maga és a nemes eklézsia megegyezéséből tktes
Ferenczi József urat domesticus curatornak miben is ezen munkának mind erővel mind
tanáccsal lehető elő mozdítása ajánltatik.
Harmadszor: a munkára minden ekla tagjai, úgy a tktes possessor urak is a midőn
megszólíttatnak mago k dolgokat hátra hagyván haladék nélkül megjelenjenek a rendet
úgy megtartsák, hogy egyik a másik felett ne terheltessék.
Negyedszer: a köz rend köteles lészen a templom építésében munkájával a mint a rend
kívánja segíteni de pénzbeli kötelességre teljessé ggel nem kényszeríttetik, és ha az
alamizsnából gyűlt pénz elég nem lévén az építés elvégezésére kölcsön kérni
kéntelenítetnének, t ehát a Tktes possesoratus a köz népet sem capitalis, sem inteleség
fizetésére sem magokat, sem maradékjokat nem fogják kénysze ríteni, melyre tktes
Ferenczi György és József urak magukat contractus szerint is kötelezik.
Ötödször: az egyben gyűlt és gyűlendő gabona és pénz a három tktes possessor urak
és ekla egyetértése által számba véttetvén annak egyben gyűlt summája légyen az
egyezés szerint tktes Ferenczi György úrnál, így mind azon által, hogy abból a több
tktes possessor urak megegyezéséből és jelen létiben bizonyos summa ki adattatván a

3222UREL 22. csomag, 21. irat.
3223PREkL 2014 – Régi ügyiratok, 11. irat.
3224UREL 1780.
3225PREkL 2014 – Régi ügyiratok, 25. régi l.sz. C -20.

448
tiszt. loci miniszternek az a munkásokra és egyéb szükséges helyre elköltse és arról
szám ot adjon.
Hatodszor: ha a tktes possessor urak közül valamelyik maga tekintetiért valami
segedelmet nyerhetne valamely falutól, vagy személyes embertől, tehát azt maga
rendes munkabéli competentiájába rendébe ne imputálhassa, hanem azon kívül
mindenik a mi vel tartozik megtegye.
Hetedszer: minden perceptumok és erogatumok a három tktes possessor urak meg –
egyezéséből follyanak úgy, hogy minden legkisebb bévétel és kiadás a három között
egy aránt tudva légyen, hogy így annak idejében a sz. vizitáció is mindene ket annál
jobban számba vehessen.”3226
1814 „Tiszt Ferenczi József úrtól 100 magyar forintokat, oly formán, hogy ezen száz magyar
forintokat sehová egyebüvé el ne költhessük csupán csak a patakfalvi még félben levő
torony építésre.”3227
1864 „Szent Lőrinc oldala .”3228
1868 „A már ekkor önálló egyházmegyét képezett falunak régi temploma a falutól délre levő
Papdombon feküdt, s csak is 1804 -ben szedték le a falu közé beköltöztetett új
templomnál anyagját felhasználandók. E templom még a reformáció után is sokáig
mater e volt a szomszéd Telekfalva és Sándorfalvának”.3229

Parajd , Kápolna -mező
1715 „a kápolna mezőbe vagyon egy szekér szénára való széna fű, melyet adott volt Szabó
Ferencz vicinibus alól a Juhod vize, fejjel a Sófalvi rész.”3230
1779 „A Kápolna mezőben egy szekér szénára való hely vic. ab una a Juhod része fejül a
Sófalvi rész.”3231
1868 „Ilyés mezeje felé vettük visszautunkat, s a Juhodnak szép völgyén haladva lefelé,
Kápolna -Mező nevű helyre értünk. És rá is akadtunk a hely elnevezést igazoló kápolna
romjaira, vagy jobban mondva oly alapfalakra, melyek egy 20 lépés hosszú, 12 lépés
széles köridomú épületre engednek következtetést vonni, ez idom pedig egy bizánci
modorban épült köridomú (ó keresztény bazilikai ízlés) egyházat sejtet. E kápolna itt
ezen, még csak száz évvel ezelőtt is lakatlan vidéken, azt mutatja, hogy az Ilyésmezeiek
ide települte előtt, a messze hajdanában, e vidéken még laktak emberek.”3232

Parajd , Nyíres -teteji kápolna, katolikus templom
1669 „Az parajdi kápolnához az parajdiaknak vagyon az úrvacso rához egy pohár, egy
tányér, vagyon egy harangjuk is.”3233
1770 „In Inclyta Sede Siculicali Udvarhely existit pago nomine Parajd. Capella ex lignis
erecta, in una contiguitate cum domo cameratica, quae est destinata pro Ecclesia
publica. Datur privata capell a una, in honorem Divi Ladislai extructa ex lapidibus,
servit ad pagum nomine Soófalva ad spatium duarum horarum distantem, ad alium
nomine Siklod trium horarum spatio distantem, in quibus capellae non existunt. […]
Ecclesia haec, dicam potius capella publ ica, ex industria Spectabilis Domini Ladislai
Török salis perceptoris Parajdiensis erecta, dotem non habet, uti nec paratas

3226PREkL, 2014 – Régi ügyiratok, 26, régi l.sz. C -20.
3227PREkL I/4. 121.
3228 PFHngy 2013, 206.
3229ORBÁN, 1868, 159.
3230UREL 1715, 146.
3231UREL 1779, 65.
3232ORBÁN, 1868, 139.
3233UREL 1644, 149 –150.

449
pecunias elocatas, minus agros, prata, sylvas et vineas, ex quibus annuatim fructum
aliquem sperare posset.”3234
1886 „Ea propter sacra usque a. 1784 in capella ad latus domus salis perceptoris
peregebantur, tum erecta alia domo, et capella destructa in laterali cubili novi
aedificii oratorium apertum est, cui dein a 1800 moderna ecclesia sumptibus aerarii
regii aedificata successit.3235

Petek, református templom
1662 „az templomon felül az tövis között, mely gyepűre megyen véggel.”3236
1699 „pap széna füvében.”3237
1711 „Ders felé fordulóban az templomon fellyül.”3238
1729 „az templomnál levő földben.”3239
1779 „vagyon egy ezüst tányér ilyen írással B enedicto Tseffer Ao 1644.”3240
1779 „vagyon hét darab levél, egyik a Rákóczi György donatziojának copiája.”3241
1783 „a Szent egyházon fellyül. ‖3242

Recsenyéd, unitárius templom
1749 „Ez a templom építtetett nemzetes Zolya József uramtól és testvér attyafiaitól
ajándékoztatott fundusra, melyről jó levele vagyon az eklézsiának”.3243
1749 „Templom van egy kőből való, zsindelyes, mennyezettel és új székekkel; melyben
vagyon kőből való prédikáló szék […]. A templom kerítése deszkából és bornából
való.”3244
1767 „Veni Domin e Nostro Ne timeas Grea pusillo. Fusa Sancti Ecclesiae Unitariae
Recsenyediensis A. 1767.”3245
1789 Egy fundus vagyon közép szeg táján a falunak Bágy felöl való széliben, in vicinitatibus
északról tekintetes Bíró Mózes úr öröksége, napkeletről is, ugyan a tek . úr bennvalo
jószága. Dél felöl Szt Páli Kemény Dániel öröksége, nap nyugatról városfalvi Kénosi
Zsigmond coloni calis szántó földe, amely fundus rész szerint sasokban rakott borona ,
rész szerint pedig deszkás kertekkel elegyesen keríttetett bé: ezen fundus ra bemenetelt
enged napnyugat felöl egy kis deszkával fedett ajtócska, melynek sarka, kilincse, zárja
fából való: az ajtón belül jobb kézzel vagyon egy módjával fából épült zsindellyel
fedett, alatt deszkával be borított harangláb, és ebben két harangok: b al kézre pedig
mindjárt kívülről két kőlábakkal meg erősített zsindellyel fedett kő templomocska: a
templomba bé menetelt enged dél felöl egy fából épült felül zsindellyel, alól kereken
deszkás pádimentumos ülő tornác. A templom ajtaja figuráson kirakott b érléses vas
sarkos és záros. A templom földe kicsin héján mindenütt deszkával pádimentumos:
mind férfiak mind asszonyi rendel ülő széki boruló, amazok gyaluló fejér deszkából
ezek között pediglen egy két személynek való első szék különös zöld festéket. Fej ér
éneklő szék vagy pulpitus a templom piacán, ezen belől a pap ülő széke: az ajtóval

3234GyÉSZL Vizitáció 1760, 119.
3235SCHEM 1882, 186 –147.
3236SZABÓ 2005, 150.
3237SZABÓ 2005, 151.
3238SZABÓ 2005, 151.
3239SZABÓ 2005, 152.
3240UREL 1779, 236.
3241UREL 1779, 236.
3242SZABÓ 2005, 155.
3243KELEMEN 1922, 178.
3244RUEkL, 1. köteg, 7. Közli KELEMEN 1922, 178.
3245RUEkL, 1. köteg, 33.

450
pedig szemben egy kőbő l rakott prédikáló szék, ennek felette egy küs vel umotska. A kar
és mennyezet, egy forma szép hamu szín festékes, a karra csak ez az irás 1745.
Világosítsák pedig fával lévő foglalásban négy üveg ablakok, a feljebb is említett
templom piacán egy kis kerek fejér fedelén gyontáros talpú és oszlopán festékes
asztalocska. 3246
1821 a hitvány fedelű haranglábjának szedje le fedelét, szarvazza újra úgy hogy cs ak két
oldalon deszkával fedesse bé, hogy ha tornyot akarna építeni a deszkának vehesse
hasznát.”3247
1827 ,,falai egészen össze hasadozva, kőlábai elválva, ennél fogva haszna vehetetlen
állapotban találtanak […]vizsgáló szék több rendbéli meg hagyásai álta l sürgetett egy
új templomnak építése.”3248
1829 „az épülendő templomnak külsője belseje pontban légyen, mint a H.Keményfalvié,
summáson légyen annak a tökéletes mása, ajtójára, ablakaira s minden egyéb hozzá
tartozókra nézve magassága pedig öt német öl pontb a s kisebb ne. Prédikáló szék
függő, mint a vargyasi templomban, ugyan azért ha építeni kíván az írt pallér
köteleztetik a keményfalvi és vargyasi templomokat megjárni. Köteleztetik a ki tett
fizetésért a tornyot is merő fundamentumon indítva, a templom kő fala magosságáig fel
vinni.3249

Sándorfalva , református templom
1646 „Az minemű pratensiok alatt az telekfalviak és sándorfalviak az patakfalviaktól, úgy
mint mater eklézsiától el szakadást kívánnak, az okon, hogy mivel ő közöttük csak
harmad vecsernyén lenn e prédikáció vasárnapokon, hét közben reggel egyszer sem
lévén, kívánnák, hogy gyakrabban halhatnának tanítást, mivel vén emberek, betegesek
vagynak, kik erőtlenségek és betegségek miatt nem mehetnének az mater eklézsiába,
arról így deliberálunk: az elszak adásban semmi módjuk nincs.”3250
1697 ,,az mi mobile bonumokat Ali Passa járása után az három ekla, S. T. és P. falvak
pénzen vötenek, abból harmadrészt kívánnak .‖3251
1833 „az azon egyházi kerület béli sándorfalvi eklézsia romladozott fa temploma helyett
kőből újra építhetésére a ki nevezett követek neveire (…) megtalálása végett
engedelem levelet kérvén kieszközöltetni a megromladozott templom meg
vizsgálásában elmellőzvén egy külső tisztnek a fenn álló rendelésekhez képest
kívántatott megszólítása úgy az sem j elentvén fel, hogy melyik követ az ország melyik
és micsoda résziben fog kéregetni .‖3252
1853 „Egy templomot kezdvén el építeni ez előtt több évekkel, azt bevégezni csaknem
megkezdte a megye, okát abbéli hanyagságának nem egyebet, mint egymássali
egyenetlensé ge a tagoknak – mondják – kiállíttassanak a megye tagjai elkezdett, de
félben álló templomuk bevégezésére, különben ha mégis lépés nem tétetik annak
végrehajtására tavasz kinyiltával át fognak íratni az illető CS. K. mlgs fő bizottságnak,
a méltó büntetés é s építés elengedésébe vételére leendő rá fordítás végett.”3253

Siklód
„Kápona szere […]

3246EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 562 –563.
3247RUEkL, 2. köteg, 50.
3248RUEkL, 2. köteg.
3249RUEkL, 2. köteg, 131 –132.
3250UREL 1644, 25.
3251UREL 1644, 47.
3252UREL Régi ügyiratok 52 . csomag, 9. irat.
3253UREL 1853, 4 –5.

451
Klastrom sorka, Jézus kiáltó domb.”3254

Sükő , református templom
1667 „Udvarhelyszékben Malomfalván lakó Székely Ferenc uram jobbágyos nemes ember
jelenék mielőttünk Székel y Ferenc uram, hogy ugyan Udvarhelyszékben Sükőfalvában
vagyon bennvaló örökségi és igére ő kegyelme jó akartjából itinert senki nem
kényszerítéséből ígérve Székely uraiméknál egyháznak való helyet örökösön fiúról
fiúra maradványtól maradványra megmásolhat atlanul az mely hely vagyon Sükő
mellet túl és igen őkegyelme ilyen okkal s móddal, hogy amelyik szélin […] akármelyik
felöl át ad egyháznak ahová csinálhassanak ahhoz tartozandó árokkal és
gyepűvel.”3255
1673 „az Sükeieknek a Farcádiaktól való elszakadások m egengedtetik, de úgy hogy ez üdőn
mostani prédikátoruknak fizetését megadják, azonban a parochialis házat el készítsék,
hozzá tartozó jó kertekkel, csűrrel, s egyébbel, amelyek szükségesek. Amely fizetést
pedig a Generalis előtt ígértek, azt absque diminut ione succesoribus temporibus
mindenkor igazán administrállják. A mater eklában pedig építeni nem tartoznak. Ha
pedig comperialtatik, hogy az ecclesiasticum bonum részük vagyon a sükeieknek,
tisztel. Eszéki István esperest urunknak communicaljak. Végére men vén adassa
kezekbe.” .3256
1744 „Ada a sükei vágás felé forduló határban Kápolna nevű helyben Kerek föld nevű
földet, melynek vicinussa az földek végén le járó patak ab altera T. Sárdi István házas
társa Marki Sára asszony kaszáló helye.”3257
1771 ,,Kicsiny ekléz siánk Isten áldásából naponként szaporodgatván és a templomunk
szorosacska, a mellett pedig mint fából való épület romláshoz közelítvén
szándékoznánk Szent Istenünk segedelme által mind a mostaninál nagyobbacska mind
pedig, hogy állandóbb légyen kőből új t emplomocskát építeni.”3258
1778 ,,Felséges királyi kegyelemből s engedelemből templom és haranglábnak Istenünk
segedelme által építéséhez kezdettünk [..] költségünket elébb meg nem számláltuk és
mind ilyen munkához nem szokott emberek úgy gondolkodunk, hogy az mi pénzünk
vagyon azzal el kezdett munkánk tökéletességre vihetjük, de reménységünkben meg
csalattattunk el kezdett szent munkánk félben áll, a mester embereknek nagy summával
tartozunk. ‖3259
1786 ,,Felséges királyunk engedelméből in anno 1777 kicsiny eklé zsiánk maga meg
rovásával nagy költséggel sok fáradtsággal épite egy templomot és tornyát kőből oly
reménység alatt, hogy állandóvá tenné az Úr Isten, de a mi örömünk nem lehetet
teljes, mert ugyanis két esztendeig alig járhatánk belé azonnal kőfalai sok h elyeken a
földig hasadozának, egy szóval újonnan épült templomunk oly állapotra jutott, hogy
félve kell vala gyakorolnunk mindennapi Isteni tiszteletünket. Ily nagyokból jóllehet
költségünk nem vala elegendő kéntelenítetnénk mindazon által templomunk
romlá sainak építéséhez másodszor hozzá fogni mivel a bolt hajtás le omlott vala
mennyezetről is gondolkodni kötelességünknek tartván minden erőlködéssel, hogy az
úrnak háza viszont általunk meg épülne tökéletességre visszük vala istenes

3254 PFHngy 2013, 169 –170.
3255UREL, Régi ügyiratok, 22. csomag 6. irat.
3256UREL 1644, 64.
3257SREkL 35. köteg II. csomag 6 irat
3258SREkL 33. köteg II. csomag 4 irat.
3259SREkL 33. köteg II. csomag 1. irat.

452
szándékunkat ha költségü nk hirtelen való elfogyása meg nem akadályoztatott vala
bennünket. ‖3260
1820 „40 esztendős templomát már két ízben a legnagyobb költséggel reparáltatni”3261
1822 „Bölcsen tudva vagyon a tks tisztség előtt, hogy templomunk a helynek nem
állandósága mián szintén ö ssze omolván abból ki találtattuk, az is tudva vagyon, hogy
annak meg építésére más helyet választottunk.”3262
1835 „Nemes Udvarhely Széki Ev. Református – Sükei Szent Eklézsiánknak ennek előtte
mintegy tizenhárom esztendőkkel el romlott templomának a helye n em ítéltetett jónak
és állandónak az újonnan építendő templom helynek. […] Meg méretvén, hogy az
mostani templom helyet is melyen a templom majd össze omlófélben van, úgy
találtatott, hogy a régi templom hely nagyobbacska a már vicinált új templom helynél
12 quadrát öllel, mely két helyekre nézve a nevezett felek eleibe terjesztvén azt is, hogy
a helynek különbségekre nézve […] elébb való és többet ér az új templom hely a régi
templom helynél 100 magyar forintokkal. […] Az ekla a régi templom helyét tétesse és
csináltasa, egyenesítse, eltakarítván, hordozván onnan mindenféle matériáját az ott
elromló kőfalaknak.”3263
1838 „Ezek szerint eklézsia tagjait össze hívatván kit kit egyenként kikérdezvén az építéshez
fogni vagy nem fogni kívánó kérdést, hol úgy találta tott, hogy az építéshez kívánnak
fogni 17, halasztani kívánják 14, mindezért a Szent Szék rendelésénél fogva a Szent
Eklézsiának kötelességivé tettük az építéshez megkívántató előkészületek, eklézsia
pénzének begyűjtését, hogy annak idejében az építéshez f oghassanak.”3264
1876 A vizitáció alkalmával mint tudjuk fel valánk szólítva, hogy gát emeléssel mentsük meg
a templomot a végpusztulástól.3265

Szentimre, Puszta (Székelyudvarhely)
1864 „Ezen határrésznek délnek fekvő oldalán egy felállított kereszt jelzi most is a szentimre
falvi templom romjait, s a templom helyét a helybeli rom. catholicus plébánus
bírja.”3266

1868 „E falunak templomhelye – hol hagyomány szerint sz. László korában épült egyháza
állott – és gyümölcsös kertjei. Ezen gyümölcsös kertek a falusiak b etelepedése után is
sok ideig meg voltak, s régi iratokban kulcsos kert néven szerepelnek, csak is a múlt
század végén hagyták fel a távolság miatt , néhány öreg szilvafa még ma is jelöli
helyét. A szentimreiek szőlőt is műveltek, a falu fekhelye feletti ol dalt még ma is
szőlőhegynek nevezik. Még most is látszanak; mutatják azon helyet is, hol az
udvarhelyi várparancsnoknak nyaralója és halastavai voltak.”3267

Székelyderzs , református templom
1718 Én bethleni Bethlen Ersébet, minekutána Isten dicsőségihez való buzgóságomból ez
helyben eklézsiát erigáltam volna (minthogy kicsin az ecclesia a papnak tisztességesen
való tartására), tetszett nekem azon istenes indulatomból az ecclesia számára
mindenik fordulóra öt -öt köböl féreje földet – a három határban tizenöt k öböl féreje
földet adni úgy, hogy következésképpen a papok szántsák, vessék mindaddig, míg itt az

3260SREkL 33. köteg II. csomag 7 . irat.
3261SREkL 33. köteg II. csomag 12. irat.
3262SREkL 33. köteg I. csomag 19. irat.
3263SREkL 33. köteg I. csomag 16. irat.
3264SREkL 33. köteg I. csomag 20. irat.
3265SREkL3. köteg, 1876, március 10 -én tartott gyűlés jegyzőkönyve.
3266 PFHngy 2013, 194.
3267 ORBÁN, 1868, 44.

453
ecclesia fenntart. Hogyha pedig deficiálódnék, maradjon vissza az én nemzetségemre.
Adtam ugyan négy szekérre való szénafüvet is, melyeket ide alább megírtam: Bene felé
forduló határban Nyílás kapujánál vagyon egy föld, 6 vékás, Bara Jancsi jószágához
való, alsó vicinussa Pitó István, felső a falu földe. Reketsenben vagyon egy föld, öt
köblös, alsó vicinussa Balog Zsigmond uram, felső vicinussa az ország útja. Kaszáló
helynek adtam a Barosi részt Hére nevű helyben, melynek vicinussa alól petki Nagy
Zsigmond uram, fellyül Bethlen Lászlóné asszonyom őnagysága, a felső végin Balog
Zsigmond uram, az alsó végin az én szénafüvem. Muzsna felé forduló határban vagyon
egy Kerekerdő megett, tíz vékás, vicinussa alól Pál Péter, fejül Kis István. Vagyon egy
öt vékás Szikra Csere nevű helyben, vicinussa egyfelől néhai Pál Tamás posteritassa,
másfelől idősb Dienes Pál. Muzsna e ső feliben egy két vékás, vicinussa egyfelől a
földek lábja, másfelől Varga István. Ez Bara Jancsi jószágához való föld. Bögöz felé
fordulóra Sarkantyúsban egy köblös, vicinussa egyfelől Dersi János, másfelől Pap
Mihály. Az erdőfarkon egy köblös, vicinussa egyfelől Háromszéki Istv án, másfelől
Fancsali Ist ván. B rassai jószágához ugyanabban a fordulóban Csonok megett vagyon
egy két vékás, vicinussa egyfelől Tétsi Lőrinc, másfelől Kováts Mihály. Hosszúban egy
Bara Jancsi jószágához való két köblös, vicinussa egyfelől alól Csozó Dávid
jószágához való föld, fel lyül Szász Gergely jószágához való föld. Ehhez pedig
parochialis háznak adom a Bara János jószágát. Kezem írásával s pecsétemmel is
megerősítettem futuro pro testimonio. Bethlen Erzsébet mp”.3268
1723 „Mint jó urainknak, ajánljuk kegyelmeteknek szolgálatunkat , Isten kegyelmeteket
szerencsésen éltesse, kívánjuk! Nagy bizodalmason kellett kegyelmetekhez
folyamodnunk, tudtára lévén kegyelmeteknek is, infans eklézsiánk mint marada árvául.
Ez iránt levelünk által most kegyelmeteket nem terhelhetjük. Mindazonáltal
folyamodtunk a kegyelmetek atyai jó akartjához, vegyen bennünket is kegyes szárnyai
alá, és applikáljon bennünket az kányádi mater eklézsiához filiálisnak, legyen
bizonyos determinatioja az őkegyelme hozzánk való járásának és, hogy akik
egynéhány emberséges emberek falunkban laknak, hadd tudhassák azok is, hetedszaka
is vagy egy napot rendeljen kegyelmetek, és vasárnapot, az mint rendeli kegyelmetek,
legyen reggel. Az őkegyelme fizetése lészen egyikünktől tizenkét kalangya búza, az zab
is egyikünktől nyolc -nyolc kalangya zab. Afelett a jóakaratot az őkegyelme
alkalmaztatása mutatja meg. Bátorságos búsításunkról becsülettel követjük
kegyelmedet esperest úr a Szent Partialissal együtt, és eziránt való jó válaszát is
kegyelmeteknek becsülettel elvárjuk, kegyelme tek is nekünk parancsolván, tőlünk
kitelhető dologban igyekezzük megszolgálni és Istentől is várván jutalmat kegyelmetek
érette. Ezek után Isten tartsa kegyelmeteket jó egészségben, maradván mi is
kegyelmetek köteles szolgái. Ders 8. Martii 1723. Kegyelmet eknek becsülettel szolgál
Sebesi Jób mpr. Bethlen Ersébet mp”.3269
1779 „A Derzsi filiális eklézsia bonumai
1. Egy úrvacsorája osztani való ón pohár, csináltatott 1720 -ban
2. Agy úr asztalára a bornak való ón kanna, Bethlen Erzsébet csinálta 1720 -ban
3. Egy ú r asztalára való len abrosz, széle selyemmel varva
4. Egy gyapot patyolat keszkenő, szegein szkofiummal varva
5. Más gyapot keszkenő király szín selyemmel
6. Egy ón tányér, úr asztalára való, Bethlen Erzsébet ajándéka 1738.”3270

Székelyderzs , Kápolna

3268UREL Régi iratok 12. csomag, 4. irat. Közli TÓTH 2010, 88 –89.
3269UREL Régi iratok 12. csomag, 5. irat. Közli TÓTH 2010, 89 –90.
3270UREL 1779, 210.

454
1723 „Kápolna nevű helyben az patakon túl, Kápolna nevű helyben a patakon innen. ‖3271
1792 „Muzsna felől való fordulóban: a Kápolna hídjánál.”3272
Szentdemeter, Balási kastély
1697 „Az páter az apámat, s anyámat addig el erőltette, hogy áljon az pápista vallásra, de
nem veheté reá, osztán apám hogy meg holt, hát engem az el múlt szüretkor csak
erővel be hivának, s vivének az udvarban, s ott az Páter meg keresztele az pápista
vallásra akaratom ellen, én mondtam, hogy egyedül is meg adom az fizetést az
Unitárius papnak, c sak bé ne vigyenek, de afelől csak bé vőnek.”3273
1744 „Az oláh templom meget vagon egy Darab oldal, mely közönséges Falu helye marha
tartani való föld volt .‖3274
1868 „E hosszú épület nyugati végéhez van támasztva egy most teremmé átalakított
templom, melynek polygon szentélye a kastély vonalán kívül szökel, s mintegy
szögbástyáját képezi. Az ide egyenes szögbe támaszkodó nyugati oldal a kastély
legrégibb, s talán egyedül eredeti részét képezi; a lőréses 5 öl magas falak közepén
egy kapu -bástya van, mely lőrés ekkel és zuzmüvekkel (pechnasse) ellátott ódon épület
azon kort juttatja eszünkbe, midőn minden lak úgy épült, hogy szükség esetében
várerőd is lehessen.”3275

Szentábrahám, unitárius templom
1333 „Vyda sacerdos solvit VI. banales.”3276
1334 . „Vyda sacerdos de S ancto Abraam solvit III. banales antiquos.”3277
1693 „a patakon túl templum aljában.”3278
1773 „Vagyon északra a falun kívül az hegybe egy nagy kő templom igen régi; ennek nap
nyugat felöl való végiben vagyon a templomhoz ragasztva egy magas kő torony.
Vadnak be nne igen régi két harangok, a nagyobbikon olyan régi csuda betűkkel való
irás van, me lyet közöttünk senki nem tud el olvasni. A kisebbiken semmi irás
nincsen.”3279
1777 „Templom restauráltatott, istenes indulatjából a maga tulajdon költségivel, in anno
1777 Sz ent Ábrahámi Idősb Lörinci János csináltatott három ablakokat ónba
rakottakot, a templomra.”3280
1795 „Az templom építésére fogadott ácsoknak előpénz.”3281
1800 „Vagyon a falu felső végin kívül az Ing völgye verőfényin a templom fundussa. […].
Mely funduson vag yon minden fedél nélkül lévő és némely részeiben megromladozott
kő kerítés, lévén ebben a bémenetel dél felöl cserép fedél alatt készült s már
meghasadozott kő tornácon keresztül, vas sarkú és zárú bérlett fenyőfa deszka ajtón, a
kerítésben pedig az eklézs iának avatag zsindely fedél alatt kívül belől kő lábakkal
megerősíttetve épült, de mégis sok helyeken meghasadozott, s leomlásra hanyatló kő
temploma, ennek nap nyugati végében hasonló fedelű, s kívülről kőlábakkal
megerősített kő tornyával együtt, melynek déli oldalán kívülről egy ovális mezőben
ezen írás vagyon: Renovata est haec Turris Anno 1777. […] Az írt templomban pedig

3271SZABÓ 2005, 170.
3272SZABÓ 2005, 170.
3273BENCÉDI, 1879, 37.
3274SZABÓ 2005, 220.
3275ORBÁN, 1868, 157.
3276MonVat I. 115 .
3277MonVat I. 133.
3278SZABÓ 2005, 217.
3279EUEGYLT Matrix, 133. Közli ADORJÁNI 1991, 43.
3280EUEGYLT Matrix, 137. Közli ADORJÁNI 1991, 45.
3281SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1795, november 24.

455
annak nap nyugati végén a torony alatt keresztül zádokfa deszkákból bérlésesen fejes
vas szegekkel megverve két nagy vas sarkakkal k észült erős ajtó, melynek belülről
zárója a kőfalban keresztül tétetni szokott gerendácska. Dél felöl való oldalán pedig
zsindely fedél alatt cserefa lábakon álló alulról pedig bedeszkázva s deszka
pádimentummal és fa sarkú törpe ajtócskával épült tornácon által a templom oldalán
levő fenyőfa deszkákból bérléssel jó vas sarkokkal s zárral és behúzó karikával készült
festetlen ajtó enged bemenetelt, világosíttatván a templom négy nagyobb s két kisebb
ablak helyekkel, melyek közül a két kissebben és egyik nag yobbikban semmi ablak
nincsen, a más háromban pedig ónozással készült üveg ablakok vagynak és ezeken
kívülről farostélyok óltalm ul szolgálók.
A templom piaca és a székek között levő ösvény is fenyőfa deszkával lévén
pádimentumoztatva és a torony felöl val ó nagyobb s tágasabb része duplás
párkányozással quadrát táblákra kockáson osztott különbféle festékekkel ékesített
virágokkal és a táblák szegeleteiken duplás gombozással fenyőfa deszkákból készült
mennyezettel díszeskedik, mely táblák közül a középső sor ban középben levő
hármaknak egyikén ezen írás: Renovatum a civibus hujus Ecclesiae bene meritis 1681;
az mellett levőn pedig egy kardot tartó fél kéz címerek körül ezek: Paulus Jakabházi
Sedis Siculicalis Udvarhely Vice Judex Regius; és az harmadikon ezek: Regnante
Illustrissimo ac Celsissimo P. Michaele Apafio Dei Gratia Transylvaniae Principe,
Hungariae Domino et Siculorum Comite olvastatnak. A templom kisebb és keskenyebb
része pedig, mely napkelet felöl való végiben esik kő boltozat vagyon, választván m eg
ezen rész a nagyobbtól kőből rakott egész árkussal, melynek északi alja mellett vagyon
fenyő deszkával beborított cserefa aljon ugyan fenyő deszkából felette vagyon függő
kárpitjával együtt festékesen készült prédikáló szék, lévén ennek három lépés grád ics
külső oldalai ugyan fenyő festetlen deszkából készülve. Mely prédikáló szék felső
kerületén kívülről ezek olvastatnak: Hoc opus fieri fecit Genorosa Domina Anna
Török, Consors Generosi Domini Pauli Jakabházi, a felette levő korona ugyan külső
kerületin pedig ezek írattak: Erectum est per Generosam Dominam Annam Török
Conjugem Generosi Domini Pauli Jakabházi ad gloriam unius Dei ac Filii ejus Iesu
Christi. Mely prédikáló szék előtt áll egészen fenyő deszkából fejéren vagyis festék
nélkül készült kerek as ztalocska s ehhez közel különböző festékekkel virágzott fenyő
deszkákból négy szegletű pulpitus, lévén ennek négy szegű pyramisu tetején hosszú
száron álló fából ki metszett csillagzat és a könyveket tartó párkányzata előtt körül
környül ezen írás: In laud em unius veri Dei et Filii ejus Jesu Christi Curavit fieri hoc
OPUS RECTOR HVIVS ECCLESIAE G.T. Ezeken pedig előtt más rendben: Anno
Domini 1682 DIE 29 IVNY.
A templombéli székek mind a két nemnek szolgálók festetlen fenyő deszkából cserefa
talpakra épült ek, melyeknek egyikén mely a pulpitus mellett vagyon elölről ezek
olvastatnak: Ezen székeket tsinálták Énlaki asztalos Tóth Gergely és Bíró József és
Lőrintzi Sámuel Uram Curatorsagaban és a Nagy Ferenc Sz. Egyház fiuságában az
Anno 1778dik. Melyeken kívül vagynak még négy kárpitoson készült székek, az egyik
mely a papi szék, festetlen fenyőfa deszkából; a más három az oldalfélt ajtón belől egy
más rendiben zádokfa deszkából festékes virágzással a nemesi rend számára
készíttetett, lévén azon, mely az ajtóho z közelebb vagyon a kárpitján ugyan ezen írás:
Szent Ur Isten ez álló hellyere épittetem ezt a széket Te Sz. Igédnek halgatására
tanulására. Adj Úr Isten Sz. Lelket, eröt, sz. porontsolatidnak tartására maradványról
maradványra le. Francisci Pálphi. Az kár pit alatt pedig: Asztalos Mihály Musnai
tsinálta ezt a Széket. És megint alább: 1637 Die 18. Mensis Julii. Ugyan ezen széknek
az ajtó felöl való oldalán ezek olvastatnak: Existente Rectore Gregorie L. sz. Ab.
pecunia transit Mente Deo similis corpore trans it homo.

456
Végezetre a templom nap nyugati végében cserefa lábakra párkányozással táblákra
osztott s különböző festékekkel virágzott fenyő deszkából készült kar vagyon, melynek
cserefa grádicsa is kívülről hasonlólag deszkáztatott, lévén az abban való ülésr e
szolgáló pár cserefából és a más fenyő deszkából készítve, mely karból a toronyba
szolgáló bejárás egy ablak forma lyukon vagyon.”3282
1868 „E faluk közös temploma a falu felső végénél beszakadó Ingpatak völgye torkolatjánál
egy dombon feküdt, melyet még mo st is Templom -hegynek hívnak, a templomhegy
feletti tetőt pedig Tomori -padjának. Ez egyház nagyon szép és régi volt, falait szép
fresco -festvények boriták; de romladozott lévén, e század elején lebontatott. Innen
vitetett a falu között lévő unitárius imahá z harangja, melyen féldombor majuskel
irásmodorban e körirat van. O rex gloriae veni cum pace. Mely XIV -ik század végéig
divatozott írásmodor A majuskel a XIV -ik század végéig tartotta magát Erdélyben. A
XV-ik kezdetén jön be a barát minuskel és a XVI -ik század közepéig uralkodik –
némileg adat e templom építési idejéről.”3283
1803 „Az eklézsia új fundusra ex fundamento új templomot kezdett építeni a mely munkának
jobb móddal való véghez vitelére az egész eklézsia a consensussábol curator
választatott T. Vas L ászló uram számadolni fog mit percepiált és hova erogált a
ratiotinans curator Lőrinci Mihály az említett curatornak fogja pedig a költséget
keziben szolgáltatni”.3284
1804 „A csekefalvi filiális eklézsia a mater Sz. Ábrahámtól való el szakadását kéri a G.
Consistorium által ki nevezett bizottság a consistorium által megerősített munkáját a
mater eklézsia tagjai előtt felolvasván következendőleg protokoláltatott:
Mi alább subscribáltak mint ki nevezett biztosok midőn vettük volna a Tiszt notandum
consistor iumnak az ide alább írt tárgy aránt való rendelését, el jöttünk Ao 1804 die 15
máj. a nemes Keresztúr Széki csekefalvi filiális unitária eklézsiában, az holott hat
tekintetes gazdákon kívül az egész filiális eklézsiában levő minden tekintetes gazdákot
egyben hívattak, és a tisztelt consistorium által utasított mód szerint számonként a
következendőket elejekben adtak és kérdőre vettünk.”3285

Székelydobó , református templom.
1700 „A parochiális fundust minden rajta való épületekkel együtt örökösön az Ekla pénzén
vette meg Tiszt. esperes Szokolyai István uram florin hung. 24.”3286
1721 „Templom építésére conferaltatott búzából maradva volt még a régi egyház bírájánál
Semény Mihálynál tíz véka búza.”3287
1853 „a templom és papi ház új fedelet kívánnak.”3288
1869 „A templom faépület és régi, azonban használható.”3289

Székelyhidegkút, református, ortodox templom
1708 „Minden harmadik vasárnap jó reggel Hidegkútra men által és ott prédikálott […]. Az
hidegkútiak pedig mikor az nagy solymosi templomon prédikátor és mester h ázon
építés lészen proportionaliter illendő segítséggel kell az templom és parochiális házak
környül való építésekbe.3290”

3282SzÁUEkL 1751 –1802, 1800 -as vizitáció. Közli BENKŐ 1992, 209 –210.
3283ORBÁN, 1868, 120.
3284SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1799 –1803, 1803, november 23. Közli MOLNÁR 1994, 224.
3285 SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1804 –1805, november 21.
3286UREL 1644, 172.
3287UREL 1715, 215.
3288UREL 1853, 42.
3289HEREPEI –SZABÓ 1939, 34.
3290UREL 1644, 185.

457
1748 „Oláh Hideg kútnak a filiája leven, a templom és a pap háza elég ha oláh hideg kúton
vagyon és így dato per in concessum ha szinte n diszhel nélkül nem lehetne is el a pap,
annak helyet a M Hideg kútiak tartoznának inkább adni.”3291

Székelymuzsna, unitárius templom
1643 „A Musnai templumnak résignálását és kezekből való kivételét micsoda ratiókra nézve
nem akarták az Unitaria religión l évők megengedni, arról írást adván bé, min paribus
kegyelmeteknek megküldök. ‖3292
1715 „templom kőből való uj sendejes ‖3293
1749 „A reformátusok ált az unit templomot el vétetvén az Uunitaria religio epittetett maga
költségén egy kőből való templomot mellyis mo st rom ladozva van körül vétetett
fenyő fa deszkákkal fedele sendely, van egy Chatedra deszkábol tsináltatott egj asztal
és éneklő pulpitus a templom földe egyenetlen, oldalas lévén imponáltatik hogy Sz.
György napra meg egyenesittessék földdel és annak után a ha tehetségek lészen
deszkával. Ugyan akkor a templom oldalán találtunk ilyen írást E templom hellyet
adták a Bán Atyafiak közönségesen Istenes jo indulattyokbol az Unit. Eklesia számára
amelybe csere is vagjon vicinussa alol Gedö István fellyül a Bán fi ak 1701.
Van egj harangocska Sz. Antalra szolló a templom szarvazattyára tétetve ez a templo m
szarvazattya ugj a templomis bomlására van, azért onnan le kell venni. Haranglábra
vagy ágasra kell tenni.”3294
Székelyszáldobos, kápolna
1627 „Egyik nilat, Kápolna alatt valót.”3295
1675 „száldobosi Alsó határban kápolnára menőben. ‖3296

Székelyszentmiklós, unitárius templom
1333 „sacerdos de sancto nycolao solvit II. banales.”3297
1693 „A templomon fejel vásáros útra jövőben.”3298
1732 „Sz: Mikósi nagy templom majd elpusztul” .3299
1761 „A sz. Miklósi templomnál Szopo nevezetű helyben.”3300
1773 „Vagyon egy igen régi kő templom, nap nyugat felöli a mezőn, s egyéb cinterem nincs
mellette, hanem a pap jószága bütüje nap keletről bele ütközik. Ezen kívül nap
nyugatra minden bé kerítés nélkül vagyon egy kis dombon egy kő torony, az is igen
régi. Ebben vagyon két harang. Egyiken is semmi irás nincsen; hanem a nagyobb
harangon az alján alóli kereken zsinórozás vagyon.”3301
1789 „Vagyon egy fundus a falunak Kede felől való végében a falun küj el, templom Mezeje
nevezetű helyen in vicinitatibus napkeletről a parochiális fundus északról a Kede fele
járó falu közönséges útja, délről a parókiához tartozó tanorok egy darab szegeletje,
azon felyül nap nyugat felé Sz Annai Jánostól birató zálagos kasz áló hely, ezen
fundusnak napnyugat felől való része hegyesen mégyen a tiboldi szántóföldek külső
vége felé, mely fundus körül semmi kerítés nincsen, vagyon pedig rajta egy

3291SZABÓ 2005 , 124.
3292KÉNOSI –TŐZSÉR 2009, 433.
3293SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció.
3294SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1749 -es bejegyzés.
3295FEHÉR 2014, 364.
3296JANITSEK 1978, 221.
3297MonVat I. 133.
3298SZABÓ 2005, 191.
3299EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1715 –1752, 161.
3300SZABÓ 2005, 192.
3301EUEGYLT Matrix, 157 –158. Közli ADORJÁNI 1991, 123.

458
megromlott és meg hasadozott kő templom tíz meg romladozott kő lábakkal
megtámasztva , de mind a templom mind a kő lábak dőlő félben vagynak, a templom
zsindellyel fedetett, egy bejáró ajtaja vagyon, mely is régi meg hasadozott, sarka
zárja fa; vagyon négy ablaka, hárma nagy és fa rostélyos. a negyedik csak kicsin a
Nap nyugat felől való v égiben melynek sem ablaka sem rostélya nincsen. Mennyezete
egészen mind a férfiak, mind az asszonyok felett virágosan festett és párkányos, a
férfiak felett a mennyezeten vagyon ilyen írás: HOC OPUS AEDIFICATUM EST IN
HONOREM UNIUS VERI DEI ET FILII EJUS J ESU CHRISTI SUMPTIBUS
GENEROSI DNI SIGISMUNDI PALFFI DE GAGY ANNO DOMINI 1691 PER R.
DANIELEM D. MUSNAI […] külön a templomtól napnyugatra mint egy húsz
lépésnyire egy kőből való a négy szegletin 4 kő lábakkal erősíttetett, két contignatios
szarvazatú zs indellyel fedett torony. A két oldatán bolthajtásos bé járó nagy ajtó
hely.”3302
1792 „Rég az ideje mióta admonealtatik a Sz Miklosi Eklesia a romlófélben levő
templomának építése iránt, de semmit eddig nem mozdított és immár annyira ment a
dolog hogy a templomból is úgy félve lehet kimenni […] jövő tavasszal fogjanak
hozzá a templom építéséhez a kertek is ki vannak dőlve.”3303
1794 „Percetum […] a régi templom zsindely szegiből 3 ft 64 dn, […] a régi templom
fájáért 92 dn. […] De erogatio a kőműveseknek 31 ft 62 dn, ismét azoknak 27 ft 54 dn,
mészért 25 ft 70 dn, vasért 3 ft 78 dn, cserépért 66 ft 20 dn […] midőn a templom
helyét kimérték 20 dn.”3304
1794 „A Sz.Miklósi Unitarium templom készült Felséges II -ik Ferentz Római Tsászár
uralkodása alatt a F.királyi enge delem mellett, ezen Ekklésia elöljáróinak és melletek
Isten ditsőségét hivségesen kívánóknak igazgatások mellett, részint a külső
Benefactorok elemosinájok mellett az Ekklésia közköltségével az egy atya Isten
ditsőségére.”3305
1795 „torony szarvazatjára az ác snak […] egy pár báldog gombért 15 ft, […] templom
vakolásáért 5 ft 10 dn […] templom conferatioja alkalmatosságával 7 ft 24 dn.”3306
1797 „Kurátor 4 esztendők elfolyása alatt hivatalát dicséretesen fojtatván és az ekla
ruinában levő templomát s tornyát meg é pítvén és mindenekről számot adván hivatalát
konfirmálja.”3307
1844 „egyedül a templom romlásra hajlamos, melyet újba építeni célzatja az eklának.”3308
1845 „A templom mint már érintve van, falaira nézve elannyira szakadozott, hogy egy
szerencsétlen esemén nyel f enyegetőző, pedig csak ez előtti fél század munkája, de a
hely ahhoz értők vizsgálata szerint tartós fenn állással egy templomi alkotmányt nem
bíztatnak, a többi egyházi épületek és kertek alkalmasok. […] Pénz költés […] A
kőműves pallér másodmagával a temp lom szemlélése és az új templom építése iránti
tervezésre meg jelenvén szekeres bért, hogy el mehessenek fizetett 4 ft […].
A mostani templomon belől a föld alatt találtatott pincékből hajdani vár kerítés
alakjából ki hányatott sok öl kövek mint az építen dő templomra alkalmazandók,
melyek és egyéb minden eklézsiai ingó és ingatlan jók a most számadó gondnoknak
továbbra is gondviselése alatt hagyatnak. […]

3302 EUEGyL Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 712 –713.
3303SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1785 –1793, 1792, november, 18.
3304SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1794, december 3.
3305SZABÓ 1981, 1 71.
3306SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1795, december 17.
3307SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz. 1794 –1799, 1797, november 9.
3308SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1844, december 3.

459
Végre emlékezetben hagyatik, hogy a fen emlékbe fogott csere által nyert jószág
közelében, úgy, hogy a cserélt jószág mellé alkalmazandó lészen Lukácsi György
Lukácsi Mihály, Lukácsi Dániel, Bartalis Péter fiával Andrással és Molnár Mihály
ekklai tagok kegyes indulatjukból ajándékoztak egy helyen levő egy jószág
darabocskát, hogy ez is szolgáljon jövendőr e nézve templom helyül, cinteremül.”3309
1868 „Alig 80 éve (régi emberek még jól emlékeznek,) hogy a nagyszerű apátsági templom
még fennállott; de mivel az igen nagy volt a szükségletekhez mérve, a hívek csak is
elrekesztett szentélyét használták templomul; a zonban az idő kérlelhetlensége ezt
annyira megviselte, hogy összerepedezett boltozata beomladozott; leszedték azért a
múlt század végével, s anyagából hátrább építettek templomot, de ez is földingás által
rongáltatva, s kissé távol is lévén, néhány év előt t lebontatva, a falu között építtetett
fel.
Azonban a dombtetőn csak felületes vizsgálatra is felismerhetni az apátsági templom
alapfalait, melyek egy 36 lépés hosszú és köríves apsisu, tehát román ízlésű templomra
engednek következtetni; látszanak a templ omot körülvett védfalaknak is alapfalai, és a
szomszéd kertekben mindenütt épületnyomok, melyek az apátsági residentia homályos
maradványai. Az új templomba a régiből csekély műdarab építtetett be, mindössze is
néhány kehely idomú gyámkő (console) s egy – a torony alá helyezett – csúcsíves
kapuzat van fenntartva”.3310

Székelyudvarhely, kolostortemplom
1497 „etiam cum Udvarhelyellensibus in duabus Sedibus Siculorum videlicet Sepsii, et
Kyzdii. Item Udvarhellenses habebunt pro se totam Siculiam usque ad Regen
inclusive, cum quibus concurrunt Coronenses ut supra! Et Segeswarienses ectiam in
tribus Sedibus, videlicet, Maros, Keresztúr, et Udwarhel.”3311
1567 „kihordák a templom ékességeit, egy Kovács Jakab nevű ember gyujtá meg, úgy
égették el. ‖3312
1593 „Ad finem is tius anni Deo placuit novum campum, in quo laborando spaciaremur
aperire. Die etenim 26. decembris unus nostrorum Patrum, quem in subsidium
nostrum ex Moldavia advocaveramus, missus fuit Udvaraliam, quae est una ex
praecipuis Siculiae civitatibus, iamque a 40 annis a catholica religione defecerat,
opera Ioannis regis Ariani. In ea a capitaneo arcis, optimo catholico, exceptus
humanissime fuit Pater, eiusdem voluntate arcis templum, quod a quadraginta annis
fuerat per Arianos clausum, profanatum ac fere diru tum, in armamentariumque
commutatum, curavit Pater sordibus expurgari, restaurari, pulchrisque imaginibus et
altari erecto exornari. Hoc iacto fundamento, relicto etiam concionatore haeretico in
templo parochiali, tantus populus ad audiendam concionem et m issam Patris nostri se
in arcis templum contulit, ut templum in festis Natalitiis tam frequenti populo non
fuerit satis capax. Quo fit, ut Pater coactus fuerit extra templum sub diem concionari.
Ouinque fuerunt illis primis diebus haeresi abiurata confessi et quatuor baptisati. Non
dubitamus, imposterum uberiorem fructum collectum iri.”3313
1594 „Afine anni 1592 ita Deus rem catholicam Udvarheliae promovit concionante Patre
nostro in arcis templo, ut deficientibus haereticis facili negotio occupaverit Pater
noster templum parochiale extra arcem, ab haereticis a 35 annis possessum, in quo
ministri habebant suum, ut vocant archidiaconum, qui coactus fuit abscedere, non vi,

3309SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1843 –1845, 1845, december 2.
3310 ORBÁN, 1868, 117.
3311 VES ZELY 1860, 392 –393.
3312VESZELY 1860, 382.
3313ALSJ 1921, 37.

460
sed fructu, quem vidit se haud posse iam impedire. Duo millia et eo amplius tam ex
oppido, quam ex adiacentibus pagis, ad quos Pater excurrebat, ad nostram fidem
accesserunt. Sex item ministri ac concionatores haereticorum, inter eos non mediocris
existimationis, conversi. Uxor et domini capitanei arcis cum matronis e.usdem cmtatis
non paucis ca tholicis annumerata. Baptisati plur.m. 16, 20, 25 et 30 fere annorum.
Aqua lustrali statim atque in nomine Domini quidam se intinxisset, ex gravissimo
morboliberatus fuit.”3314
1610 „aut in Szekely -Udvarhely, vel quovis loco illius sedis sacerdos papista com moretur,
cum ex certis indiciis compertum sit ipsos quoque novissimis contra Suam Maiestatem
ortis practicis se immiscuisse easque occulto fovisse; ubi vero ecclesia pro
sacerdotibus papisticis, ut in Telegd, erecta est, destruatur.”3315
1624 „Mivel az udvarh elyi római hiten levő híveinknek kegyesen megengedtük, hogy ugyan
azon udvarhely várban az templomot magok számára meg építsék, de azt nem
akarván meg építeni annak utána a Bethlenfalviakkal úgy alkudtanak meg, hogy oda
járjanak és ezen közben akarván udva rhelyt egy kápolnát magokk fundamentomból
rakatni, ezt meg nem engedhetjük.”3316
1630 „Alatt az klastromból csinált első új házban egy paraszt kemence, új, vas homlokon;
egy felszegezetten bértett ajtó. […]. Az élésházban egy kar […].Az klastromból
csinált fe lsö első palotában egy kemence […] Az öreg új palotában, melyben
praedikálnak, 26 pad, egyik karos, egy asztal […]. Negyedik régi palotában, az ki
régen bolt volt. […] Ötödik régi öreg boltban két öreg ablak […]. Az folosóból
csinált első új házban két öre g éveg -ablak […] Az második folyosóból csinált házban
két éveg -abklak […]Az harmadik folyosóból csinált házban két éveg ablak három
üvegtálnér héján.”3317
1630 „Interim autem liceat etiam Sacerdoti Romano Catholico liberum exercitium suae
religionis in oppi do habere, ibique tuto et absque ullius molestia et impedi -mento
habitare, atque in arce nostra Udvarhely palatium unum eisdem Romano -Catholicis
conveniens et idoneum pro libero suae religionis officio, ceremoniisque solitis
exercendis adsignetur, uli etia m reformatae nostrae religionis ministro et civibus
similiter in eadem arce nostra sufficiens, et commodum Palatium pro usu verbi Divini
tradatur, atque haec nostra ordinatio eousque duret, dum novum ab iisdem civibus et
incolis saepe fati oppidi nostri te mplum communibus omnium utriusque religionis
Civium expen -sis et laboribus erigetur, quod etiam inchoare quamprimum le -neantur;
cujus templi partis interioris longitudo decem ulnarum latitudo autem quatuor et
dimidii sit, uti quoque domus Parochia -lis et S chola sufficiens ab iisdem
aedificetur.”3318
1702 „Régesrég volt egy meglehetősen szép és tágas Szent Ferenc rendi zárda is a város
északi részén, ennek temploma délre nézett; déli kapujának homlokzatán tisztán látszik
a Boldogságos Szűz festett képe, és láts zanak a zárda északi és nyugati fekvésű cellái.
Ez a zárda most vár, amelyet minden oldalról sziklaszilárd és ékes bástyák és sáncok
vesznek körül, s amelyben torony és nagyobb épületek vannak. 1595 -ben vették el,
hogy a fejedelmek rendelkezzenek vele s az ország tulajdona legyen. Majd […]
kísértetek járása volt benne hallható, főképp a templom sekrestyéje tájékán. A nem
katolikus várispánokat, akik a kegyelet érzését durván megsértve kihordatták a

3314ALSJ 1921, 43 –44.
3315ALSJ 1921, 239.
3316GYFSZGyL 696/1, 1614.
3317SzOkl VI. 118 –120.
3318VESZELY 1860, 398.

461
barátok csontjait és Szűz Mária templomának köveit, hogy az utcák kátyúit töltsék ki,
utolérte a végzet.” 3319
1868 „A vár belterének közepét U idomú épület -test (P) foglalta el, melynek nyitott része
nyugatnak volt fordítva. Ezen épület különböző korszak jellegét tünteti elő, legrégibb
mindenesetre a déli szárny ( R), mely hogy a régi templomból lett lakosztállyá
átalakítva, azt figyelmesebb észlelésnél azonnal fel lehet ismerni. Erre mutat az
épületnek alaprajzunkon is látható aránya, és egyházszerű idoma, erre egész
szerkezete, melynél fogva a keletnek fordított r ész, tehát az, hol szabályszerüleg a
szentélynek kellett feküdnie, egybe keskenyedik úgy, hogy a hajóul szolgáló 20 lépés
széles hátulsó résznél vagy 8 lépéssel keskenyebb, s midőn amaz 38 lépés hosszu ez
csak is 20. Még szembeötlőbbé lesz a szent építésze tet jellemző külső oldaltámok
(Strebepfeiler) előfordulása által, amennyiben még most is hat ily támot találhatunk,
és pedig két diagonál -támot a nyugati homlokzat szögletein, két más ily támot a
szentély záródásnál. A szentélyzáródásnál azon sajátságos el rendezést találjuk, hogy
az nem ki, hanem befelé polygon. Azonban igen valószínű, hogy jelen szokatlan idomát
akkor nyerte, midőn a templom emeletes lakosztályokká alakíttatott át, mikor az
eredeti szentélyzáródás lebontatván, jelen idomát egy erkély elhel yezése tekintetéből
nyerte. (Chorschluss) és két egyenes támot a hossz szentély falainál. A diagonál -támok
ily alkalmazása a csúcsíves építészetre utalna, hanem figyelmesebb észlelés után e
templom építési korát mégis az átmeneti korszakra (a XIII -ik száza d végére) kell
tennünk, mert a hosszszentély déli oldalán egy berakott nagy köríves ablak kacsintgat
ki az omladozó falak közül, egy ablak, mely oldaloszlopaival s virágfüzérrel adusan
tagozott bélletével határozottan a román styl szebb alakításai közé tar tozik. Egy másik
köríves ablak faragott kőbe foglalt, de már kevésbé díszes bélletének egyik része, a
hajó déli oldalán ott tűnik elő, hol a fal leomladozott. A homlokzat, hol a falomlás
tágas kaput nyitott (mely az itt lehetett díszes kapuzatot is eltünte tte) egy harmadik
befalazott köríves ablak díszes kőkerete tűnik elő a durva falakból. Mindezen
műidomok kétségtelené teszik először azt, hogy e volt a várbeli kolostor temploma,
másodszor pedig azt, hogy valamint e vár maga, úgy e templom is követelt épít ési
koránál (1562 -nél) jóval régibb.”3320

Székelyudvarhely, Szent Anna kápolna
1624 „akarván udvarhelyt egy kápolnát magokk fundamentomból rakatni, ezt meg nem
engedhetjük.”3321
1755 „a tavasszal két esztendeje a P. Regens egy nagy követ akart arról a helyről el vitetni,
melynek nagy része a földből kilátszott s az akkori városi bíró nem engedte ezt
mondván: hogy ott Szent Anna kápolnája volt.”3322
1777 „a 16 -ik s következő seculumokban elmúlt időknek mostohasága miatt elpusztult
kápolnácskának fundamentuma ezen nem es Székely Udvarhely szabad mezővárosának
közönséges piacán a reformata eklézsiának cintermének nyári napnyugatot néző felin
kívül még egészen meglévén sat. az említett kápolnácska helyének közepére Krisztus
Urunk sz. keresztjét, vagy valamelyik dicsőséges szentnek álló képit kőoszlopra
felemelhessék.”3323

3319LAKATOS 1942, 12.
3320ORBÁN, 1868, 59.
3321GYFSZGyL 696/1, 1614.
3322DÁVID 1981, 321.
3323ZAYZON 1893, 30.

462
1868 „ide, hol Szt. -Anna kápolnája állott, 1633 -ban építettek közköltségen a felső
templomból kiszorított reformátusok számára templomot.”3324

Székelyudvarhely, Szent János kápolna
1864 „Szentjános uttzának i s hívattatott az itten volt Szentjános nevéről neveztetett
kápolnáról ‖.3325

Székelyvécke, unitárius, majd katolikus templom
1693 „Pap cseréje előtt.”3326
1699 „vicini a pap háza ab altera a patak.”3327
1700 „a templomon kívül való Zab föld.”3328
1744 „Vagyon az r . catholikum templommal által ellenben Zsiros hegy nevű oldalba egy
darabocska curialisnak régen választott hely.”3329
1744 „Pap cserébe a falu erdeje közt ‖.3330
1744 „Horgasban a Pap csorgójánál.”3331

Szombatfalva, katolikus templom
1333 „Petrus sacerdos de Sa ncto Georgio solvit VI. banales.” 3332
1334 „Petrus sacerdos de Sancto Georgio solvit II. banales antiquos.” 3333
1638 „Szombatfalvának lakosi Udvarhelyhez állának ilyen conditioval, hogy ha annyira
épülhetnek szaporodhatnak a szombatfalviak, hogy magoktól prédi kátort tarthatnak,
akár mikor szabadosok legyenek Udvarhelytől elállaniok, az alatt pedig mig
Udvarhelyhez lesznek incorporatusok az Udvarhelyi paterek betegeknek
gyóntatásokra, öreg embereknek temetésekre és egyéb Ecclesiai exercitiomokra is a
melyekre, é s mikor érkezhetnek tartozzanak Szombatfalvára kimenni.”3334
1692 „Az szombatfalviaknak és bethlenfalviaknak imponaltatik flo 200 alatt intra octava
hogy papot fogadjanak.”3335
1702 „Proclamala Szombatfalva megyéje Lengyelfalva megyéjét ut it., allegalván ellene ,
hogy az Szombatfalvi mater eklézsiának építésére, cum suis circultantiis segítséggel
lennéne. Mivel régen egy megye volt, és az lengyelfalviak is részek szerint segítséggel
voltak és most is azt kívánják, hogy continuálják, és ha nem akarnak az építésben
segíteni az építésnek árát az részek szerint való költségeket meg kívánják, és erről az
dologról protestálnak ”. 3336
1702 „Szombatfalvi defektusok circa templi, cinterem kert nincsen, az templom kő,
talajmozgással repedeztek.”3337
1795 „ A szombatfalvi templom romlott el 1795, melynek belől az oldala két felöl veres
festékes lévén, az apostolok képei valának pingálva az oldalain, legelöl pedig az oltár
megett a Sz. Péter képe vala lepingálva, ki is fennállva, mezítláb ostya formában

3324ORB ÁN, 1868, 50, 52.
3325 PFHngy 2013, 190.
3326SZABÓ 2005, 210.
3327SZABÓ 2005, 210.
3328SZABÓ 2005, 211.
3329SZABÓ 2005, 211.
3330SZABÓ 2005, 212.
3331SZABÓ 2005, 212.
3332MonVat I. 115.
3333MonVat I. 130.
3334VESZELY 1860, 433.
3335GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet, 64.
3336GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet , 218.
3337GYFSZGyL 639/b. 1 doboz. a. kötet , 224.

463
consecrálja vala a kenyér szí nt, egy asztalon pingált Crucifixus előtt fekete pálca lévén
bal felöl való oldala mellett magának felállítva.
A férfiak felöl levő kárpit fundamentumán pedig Sz -Barnabás apostol képe vala, kinek
is kezében egy festett táblán gótikus írással némely szók u tán e vala írva Et memoriam
per ennem Ámen. S. Barnabás Apostolus Ao Dni 1111. 1a Aprilis Melyek szerint azon
régi kápolnában az isteni tisztelet elromlásáig 695k. hatszázkilencvenöt esztendők
alatt tartatott .‖ 3338
1868 „Szombatfalvát védszentjéről Szent Gyö rgyről nevezték így el. E falu régi temploma a
falutól északra eső azon magaslaton feküdt, hol most a falu temetője van, onnan került
egyik harangja is, mel yen ugyan körirat nincsen; de a mely hosszúkás alakjáról s
kopottságáról ítélve, nagyon régi lehet.”3339
1882 „In filiali Szombatfalva ecclesia publica ad S. Gerorgium Mart. Matriculae ab a.
1689.”3340

Újszékely
1697 „Lőrinczi János Nobis Ann. 65. juratus et fatetur. Tudom bizonyoson hogy Barcsai
Ákos, mikor Szederjest bírja vala Rákóczi Zsigmond úrral ki jövé n Udvarhelyre, akkor
igazították el az Új Székeli calvinisták temploma dolgát, ki az előtt unitáriusoké vala,
mi szerint lött, bizonyoson nem emlékezem reá, hanem csak hamar belé menének az
kálvinisták, akkor én is unitárius voltam, most pedig calvinista, sokat sírtam rajta.
Nem tudom, hogy mást építettek volna érette, vagy kifizették volna, azt pedig tudom,
hogy az unitáriusok magok költségeken építették az apámmal együtt az mostani
unitárius templomot, mivel mi is akkor unitáriusok voltunk , meg sem tudjá k vala
építeni, mivel Barcsai Ákos eltiltotta vala az Szederjesi határon az kőtől, hanem az
apámnak vala sok szekér köve az udvarán, s azt adá oda az eklának, s abból végzék el
az építést. Azonban úgy emlékezem reá, hogy Buh Jánost, és Buzogány Zsigmondot,
hadi mentséggel való ígérettel állitta az calvinista vallásra Daczo János. ”3341
1773 „Vagyon a falun kívül Sz. Ers ébet felől való hegy oldalban egy kő templom, melyet az
unitáriusok magok költségeken építettek fundamentumából az 1641 .ik esztendőben,
amint az arról való levél meg van az eklézsia ládájában, minek utána a reformátusok
az unitáriusoktól az említett templomon nem sokkal feljebb való régi templomukat
erőszakoson elvettek volna. Épült pedig az unitáriusoknak megirt temploma Rákóczi
György fejedelem idejében, a mint a karon való irás meg mutatja; mellyen is ilyen irás
vagyon: Én Lörintzi István csináltattam ezt a Kart Rakotzi Györgj a mi Kegjelmes
Urunk Fejedelemsége idejében. A[nno] D[omini] 1646. Vagjon ez a templom környül
vetettetve sasokba rakott deszka jó cinteremmel; melyben vagjon a templom ajtó előtt
fából csinált harangláb; ebben vagyon két harang. A nagyobb harangon vagyon ilyen
irás: In Nomine Dei Patris et Filii ejus Jesu Christi fusa est expensis Székel
Ujjfalvensis [Anno 1684]. Stephanus Boltos Choronensisu. A kisebbik haragon v agjon
ilyen irás: Ecclesia Unitaria Uj Szekeliensis fieri curavit. A[nn]o 1751. Per
Jos[ephum] Vest Scaensburg.”3342
1795 „A múlt vizitációkor is imponáltatott vala a D. curatornak, hogy fundust szerezzen az
eklézsia templomnak építésére, most újabban injungallja a Sz. vizitáció a D.
curatornak, hogy a capitalist per parte felszedesse a Sz eklézsia és a templomot

3338JÁNÓ 2008, 19.
3339ORBÁN, 1868, 63.
3340SCHEM 1882, 192 –193.
3341BENCÉDI 1879, 40.
3342EUEGYLT Matrix, 193 –194. Közli ADORJÁNI 191, 201 –202.

464
renováltassa alioquin ha esztendő ilyenkor is így találja a templomot a Sz vizitáció
véve mi sibilitea bünt ettetik.3343
1868 „Ujszékelynek régi harangja újra öntetett, de körirata egy régi visitationalis
jegyzőkönyvbe bejegyzetten megmaradt következőleg: IN NOMINE DEI PATRIS ET
FILII EIVS UNIGENITI JESU CHR. FUSA EXPENSIS SZÉKELY -UJFALU
ECCLESIAE ISTI STEPHANUS BO LTOS. C. H. CORONENSIS FECIT ANNO
1684.”3344

Vargyas, Tatárkápolna
1868 „E romot egyszerűen Tatárkápolnának hívják, hagyományok szerint a tatároktól való
szerencsés megmenekülés emlékére építették s sokáig hálaünnepeket tartottak ott e
menekülés évnapján. Má sik hagyomány szerint; ott régen Varjas nevű falu feküdt,
mely falunak tatárok által elzavart lakói Almásra települtek és a nevez ett kápolna e
falunak lenne elhagyatott temploma.”3345

Vargyas, unitárius imaház
1715 „a falu felső részin arra determináltatott házhoz csak imádkoztatásra mennek a pap és
a mester.”3346
1744 „Hetedszaka kedden reggel, és pénteken este a falu felső részire, arra determinaltatott
házhoz csak imátkoztatásra mennek a pap és mester, és hogy alkalmatlan rút időben
oda tógát ne vigyenek, T. püspök urunk Almási Mihály úr megengedte H. -Szt.-Mártoni
Ferenc Tamás pap instantiájára, hanem csak mentében is comparealhassanak.”3347

Vargyas, unitárius templom
1715 „Temlom kőből való cserepes, torony kőből való, zsindelyes. Harang vagyon kettő, a
nagyobb ikon ilyen írás vagyon: Fusa sum ut sonem in honorem et gloriam unius veri
Dei, et filii eius Jesu Christi. Patrono Generoso Stephano Dániel ele Vargyas. Me
fudit Petrus Murarius 1667. A kisebbiken ilyen írás vagyon: Campana hac fusa in
honorem Sancti Simo nis Aplostolli. Fludit Simon Rupertus Abbas Campililiorum,
1615. Ugyan a nagyobb harangnak ütejének bottyának végén is ilyen betűk és
esztendő szám vadnak: A. D. 1667 T. P. templombéli szent eszkezek: T. N. Daniel
Istvánné asszonyom, özvegységében Kemény S ofia Asszony adott egy küs belől
arannyas ezüst strófos kerektalpú pohárt, és arra való ezüst arannyas tangyérocskát,
és egy gyolcs tarka himeskendőt. […]Egy fertályos keresztelő kanna. Egy ón tangyér.
Vagyon egy 6 szegű ezüst, kül arannyas, srófos lábú po hárocska T. N. Bardoczi iffiabb
Fekete Pál Uram ajándéka .‖3348
1762 „[…] a torony építésére felvett pénz melynek restantiája extendálódik […]. A torony
építésére sok sumptus kivetvén […].”3349
1763 „Az eccla a kissebbik elhasadott harangot ujra öntette, nagyobít tatta, mely most 425
fontos, melyen ilyen írás vagyon Fusa est expense campana in honore et gloriam huius
veri dei et filii eius Jesu eximtibus erecta Unitaria Vargyasisensis A. 1763.”3350
1764 „új harang szerzésére, torony építésérefelvettetetett”3351

3343SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz 1794 –1799. 1795, november 27.
3344ORBÁN, 1868, 20.
3345ORBÁN, 1868, 94.
3346SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció.
3347SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es vizitáció. Közli GYÖNGYÖSI 1889, 232.
3348SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1715 –1744, 1715 -ös vizitáció, közli MOLNÁR, 1999, 164.
3349SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es vizitáció, 1762 -es bejegyzés.
3350SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es vizitáció. 1744 -es bejegyzés
3351SzKUEL Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es vizitáció, 1764 -es bejegyzés.

465
1766 „a harang és torony építésére költ költség restantiájából errogalt adosság.”3352
1789 „Vagyon egy fundus, mellynek vicinusa egy felöl az ország útja, más felöl az ott ugy
nevezett temető fele forduló határ, a falu felöl pediglen ugy mint északra az ottan levő
unitária eklézsia parochiális fundusa. Az mely nevezett funduson vagyon az ecclesia
cserép fedél alatt levő nagy szép kő temploma melyet körül mind összve 15 erős kő
lábak erősittenek, az mellyekből 12 faragott kövekből vagyon rakva más hárma darás
kőből vagy on készittetve, négy üveg jó nagy ablakok világositják a templom alsó
részét, az ötödik szolgál a napnyugat felöl álló karnak világosítására, ez nem olly
nagy mint a más négy és vagyon üveg nélkül. Mindenik ablak pedig az ablak
szemöldök faragott kövekből vagynak készítve. Beléje való menetelt engednek három
ajtók ketteje ezek alatt vagyon párkányos b érléssel rakottak faragott kő ajtó
szemöldökökbe ütköznek vas zárakkal és sarkokkal szolgálnak, harmadikja, mely a
férfi iffjuságnak a karba való bé menetelt e nged fa szegélyű ütközik vas sarkokkal és
előljáró kis záracskával szolgáló bélés nélkül való ajtó. A templomnak egy része ugy
mint nap nyugatról kék festékes külömb külömb virágú szép mennyezettel zöld de veres
szélű párkányozással, más részen pedig ugy m int napkeletről erős bolthajtással
vagyon ékesitve, az mely bolthajtás és mennyezet között vagyon mind egészében
faragott kövekből álló szivárvány , mely szivárványnak dél felöl álló végihez vagyon
egy egészen faragott kövekből rakatott vas kapcsokkal fogla lt prédikalló szék, azon
felül egy szép gyapott gyolcsból készült nagy abrosz egészen szép t ótos csipkével körül
ékesítve, mely, hogy mindenkor a prédikáló széken áljon arra van rendelve ez Csikis
Sára Tiszt. Nagyobbik Máté István úr felesége Isten dicsősé gére való ajándéka, ezen
fejül zöld posztó, mely veres, kék rojttal és kívül lefüggő részin vagyon ékesítve. A
prédikáló szék és a kőfal között balról a papság festékes tarkázott széke melynek
borulója szép tarka festéssel vagyon bé borítva. Ezen festékes Beke Judit Vargyasi
Pánczél Pál felesége ajándéka, ez előtt áll a zöld festékes veres párkányozással
készített éneklő pulpitus, mellyen áll a két gradual melyeket tulajdon kezivel írt néhai
Ferencz Sámuel midőn volna vagyasi oskola mester. A templom boltha jlásos része
alatt észak felől a Mlgs Dániel familia ülő széke előtt egy faragott kő lábon álló
faragott kő asztal melyen áll rendszerént alol egy tarka festékes, felül rajta egy szép
len gyolcsból készült két sz ély tótos kötéssel össze foglal t körös környü l ugyan tótos két
újjnyi szélességű csipkével díszített abrosz, mely, hogy mindenkor azon kő asztalon
álljon ugyan van Csíki Erzsébet, Pál György feleségétől hagyva, kinek ezen abrosz
ajándéka. Mind a férfiak mind az asszonyok ülésekre határozott székek bo rulolag
vagynak készítve, e felett vagyon a templomban a fennebb megírt mennyezet alatt két
szép kar, a hosszabb áll a templom észak felöl való végiben, a rövidebb a templom
bötén nap nyugat felöl. Ezen karok kék festékkel különb vir ágokra rajzolt színekke l
fekete , de veres szélyű párkányozásokkal vagynak czifrázva, mellyekben fel járást
szolgálnak a templom nap nyugat fel ől való külső bötéhez hosszú tornác alá vett
grádics fogak. Az egész templomot környüs körül keríti bé alkalmas magasságú kő
kerítés, vagy úgy nevezett czinterem, mellynek külső része vakoltra és meszeltre, teteje
pedig zsindely fedéllel bé takarva vagyon, bel ől a templom és kerítés kő falai között
vagynak szolva fák, némelyek helyben nevekedve. A kerítés vagy czinterem
cirkalmának napnyugat ról való öszve menésénél vagy két végeinek öszve kerülései
között ugyan a már le írt és vicinált funduson áll az eklézsia cseréppel fedett szép
magassan felemeltetett tornya, melyeben a kerítés magasságáig kő grádics fogak, azon
felül pedig a toronyba felj árást szolgáltatnak 4 szakaszban készült alkalmas
hosszúságú grádics fogak vagynak fenn a toronyba két jó nagyságú szép hanggal

3352 Unit. Vizit. Jegyz.1744 –1773, 1744 -es vizitáció, 1766 -os bejegyzés.

466
zengő harangok mellyek micsoda inscriptiokkal mikor öntettek, majd alább
megiratnak a kerittésbe. A torony alá való bé menetelre utat ád egy cserefából készült
jo szélességű vas pántokkal erősített vas zárral sarkokkal járó kemény ajtó, ezen ajtón
felülről keresztül álló pánton vagyon ilyen esztendőszám a pántba bémetszve Ao 1777,
az ajtón belül a torony alatt a belyebb való menete lre utat mutat egy két ablakban ülő
hellyet szolgáló bolt hajlás alá foglalt langocska.”3353
1818 „1818. Die 19 . Julii viszont a nevezett hellyen gyűlés tartatván a Primarius curator
Szolga Miklos és Szász Pál atyánkfiai előll űlések alatt, kik által proponál tatott, hogy
állásfa, kő, fövény nintsen, melly mián az épittés nem mehet, úgy tégla sincs.
Mellyekre végeztetett: 1o: Hogy minde n ember álljon ki a ki tett materialéknak
hordására, hogy a mián az épittés ne akadállyoztassék. 2o: Minthogy a mész is éppen
fogyatékján vagyon, és a nép is arra nem szor íttathatik, hogy ki ki pénzen fogadott
soldossal rakasson meszet a tapasztalat szerént, arra nézve végeztetett, hogy minden
tagja az ecclésiánknak szer szerént a mész rakásra áljon ki porontsolat után, ki vevén
a királlyi szolgálatot és az udvari szolgálatokot, de az illyenek is tartoznak minek
utánna meg tették a szolgálatokott, utánna szolgálni az ecclesia dolgát. A mész
rakásra űgyelő személlyek lésznek kőz akaratból val ó választás szerént Senior Máthé
Ferentz é s Ilkei J ózsef atyánkfiai, ha kik pedig vis sza vonok tanálkoznának, ki ki
competens tisztenek be jelentessék”.3354
1849 „templomhely csonka kőfallal, mely helyen a falu közhellyeiből adtak volt nékiek
egyezmény levél mellett”3355

Vargyas, temető
1864 „Temető ha tárrész: Kertoldal, Széles csere oldal, Patakfej, Nagymező, Marton Mezeje
nevű elnevezésekkel. Itt van Szent Ilona kápolnája, hol épületek nyomai láttatnak, úgy
búzavermek helyei is, hova a lakosok török -tatár járásakor gabonáikat
elvermeltél.”3356

Városfalv a
1864 „Kápojna tető, a protestáns vallás bejövetele előtt, a 16. században kápojna vot, és
arról neveztetett.3357”

Zetelaka, Kápolna
1864 „Van továbbá Zetelakának állítólag az 1500 ( -asok) körül épült, de 1772 -ben kőből,
saját költségén akkori királyi tábla i ülnök zetelaki Bándi András által újból építetett és
1830 -ban a közönség által Sebestyén István királybíróságában kőkerítéssel ellátott
csinos kápolnája. Ezen kápolna fekszik a közönség nyugoti oldalán felemelkedő
Málhegy tetején, mely hegynek körüli old ala temetkezési helyül használtatik.
Megjegyzendő, miszerént ezen kápolnánál minden évben Kisasszony ünnepén búcsú
tartatik, mely alkalommal e vidékről több ezerekből álló nép jön össze.
Kápolna cseréje helynév
Cselle Cselleháza”3358

3353 EUEGYLT Unit. Püsp. Vizit. 1788 –89, 416 –417.
3354 Vargyasi Egyházközségi Jegyzőkönyv töredéke 1813 –1818. Vargyasi Unitárius Egyházközség Irattára.
3355 SzKUEL Vizit. jegyz. 1844 –1850, 1849 -es bejegyzés.
3356PFHngy 2012, 13 2.
3357 PFHngy 2013, 217.
3358 PFHngy 2013, 218 –219.

467
XI.2.a. A katonai térké pek adatai

I. katonai felmérés 1763 –1787
Erdélyre vonatkozóan 1769 –1773 II. katonai felmérés
1806 –1869
Erdélyre
vonatkozóan 1853 –
1858 III. katonai felmérés
1869 –1887
Erdélyre vonatkozóan
1869 –1873 1940 -es évek
katonai térképei
1. Abásfalva unitárius és g örög-
katolikus fatemplomok egy templom
azonosítható , a
másik rosszul látszik két templom , az
unitárius új
helyszínen egy templom, a
görög -katolikus
elpusztul t
2. Ábránfalva nincs templom református fatemplom
a falu között templom ugyanott templom ugyanot t
3. Agyagfalva középkori templom a
faluban templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
4. Alsóboldogfalva középkori
unitárius és református fatemplom a
falun kívül ? (rosszul értelmezhető
a térkép). ortodox
templom a másik kettő
mellett görög -katolikus és
ortodox templomok
a református
templom helye
változik, az unitárius
ugyanott három templom a
görög -katolikus
elpusztul t
5. Alsósófalva templom a falu között templom feltehetően
ugyanott (rosszul
azonosítható) templom feltehetően
ugyanott két tem plom,
katolikus a falu
között
6. Árvátfalva nincs templom református templom a
falu között templom ugyanott templom ugyanott
7. Atyha katolikus templom a falun
kívül templom
ugyanott?????? templom ugyanott ,
fogadalmi kápolna a
temetőben templom
ugyanott ,
fogadalmi
kápolna a
temetőben
8. Bágy templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
9. Bardóc templom a falu között templom nem
azonosítható templom ugyanott templom ugyanott
10. Barót templom a falu között,
kápolna a határba n templom nem
azonosítható
egyértelműen , két
templom es egy
kápolna biztos egy új négy templom
görög -katolikus öt templom
református, egy
elpusztul
11. Bencéd nincs templom Alsó Bencéden
templom templom ugyanott templom
ugyanott,
Felsőbencéden is
templom
12. Béta nincs templom nincs templom nincs templom nincs templom
(1974 –1976
között építenek)
13. Betfalva református templom a
falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
14. Bethlenfalva templom a falu
végén templom új helyszínen templom ugyanott templom ugyanott
15. Bibarcfalva templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott

468
16. Bikafalva templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
17. Bogárfalva nincs templom nincs templom nincs templom nincs templom
18. Bordos templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott,
újabb templom
unitárius templomok
ugyanott
19. Bögöz falu a templom között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
20. Bözöd két templom, nem mess ze
egymástól unitárius, református az unitárius templom
helye változik templomok ugyanott templomok
ugyanott
21. Bözödújfalu két templom
katolikus és unitárius, az egyik a
falun kívül két templom, az egyik
helye változik három templom, új a
falu közepén az egyik templom
helye változik
(fatemplom)
22. Cibrefalva elpusztult, nincs a
térképen –––––– –––––––– –––––––
23. Csehétfalva templom a falun
kívül templom új helyszínen templom ugyanott templom ugyanott
24. Cse kefalva két templom, az egyik
a falun kívül mind a két templom
ugyanott mind a két templom
ugyanott mind a két
templom ugyanott
25. Csöb templom a falu között, első
említés templom hely változik,
az unitárius templomot
elbontják vele szemben
katolikus templom ugyanott templom ugyanott
26. Décsfalva nincs templom nincs templom nincs templom nincs templom
27. Diafalva nincs templom,
összeolvadt Oroszheggyel ––––––- ––––––––- –––––––-
28.Dobó elpusztult kápolna és
templom a térképen ––––––– –––– –––––––
29. Ége református templom a falu
között első említés templom ugyanott
(rosszul azonosítható) templom ugyanott templom ugyanott
30. Énlaka temploma falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
31. Erdőfüle templom a falun kívül templom nem
azonosítható templom ugyanott templom ugyanott
32. Etéd református templom a falu
között templom ugyanott két templom,
református és
katolikus új helyszín templomok
ugyanott
33. Farcád templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
34. Farkaslaka templom a falu szélén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
35. Felsőboldogfalva templom a falu
között
templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
36. Felsősófalva templom a falu
között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
37. Fenyéd templom a falu szélén
(mai helyén) templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
38. Fiatfalva templom, és kápolna az
egyik a falun k ívül templom rosszul
azonosítható ,
elpusztult kápolna falun kívüli kápolna
elpusztult templom ugyanott
39. Firtosmartonos templom a falun
kívül templom új helyszínen templom ugyanott templom új
helyszínen
40. Firtosváralja templom a falu templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott

469
között
41. Gagy templom a falu között templom ugyanott két templom, egyik
ugyanott templom ugyanott
egyik új
helyszínen
42. Gyárosfalva elpusztult, nincs a
térképen ––––––––– –––––––– –––––––-
43. Gyepes templom a falu középen templom nem
azonosítható templom új
helyszínen templom ugyanott
44. Hodgya templom a falun kívül templom új helyen templom ugyanott templom ugyanott
45. Homoródalmás templom a falu
között templom új helyen templom ugyanott újabb templom
46. Homoródjánosfalva templom a
falu szélén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
47. Homoródkarácsonyfalva két
templom a falu között unitárius és
katolikus két templom ugyanott újabb templom a
falu között (görög
katolikus) két templom
48. Homoródkeményfalva templom a
falun kívül, pusztatemplom templom nem
azonosítható templom új
helyszínen templom ugyanott
49. Homoródszentlászló két
templom, az egyik kápolna a falun
kívül csak egy templom
azonosíth ató puszta kápolna a
falun kívül ,
két templom
fatemplom a falu
között templom új
helyszínen, a
fatemplom
elpusztul
50. Homoródszentmárton templom a
falu szélén új templom
(református) templomok ugyanott templomok
ugyanott
51. Homoródszentpál két templom ,
az egyikre semmilyen adat sincs templom rosszul
azonosítható templom ugyanott templom ugyanott
52. Homoródszentpéter két templom,
az egyikre semmilyen adat sincs templom rosszul
azonosítható egyik templom
elpusztult templom ugyanott
53. Homoródremete t emplom a falu
szélen templom nem
azonosítható valószínűleg új
helyre épül az új
templom templom ugyanott
54. Homoródújfalu templom a falu
szélén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
55. Jásfalva nincs templom nincs templom nincs templom nincs templom
56. Kadicsfalva templom a falu
szélén puszta templom templom új helyszínen templom ugyanott templom ugyanott
57. Kányád templom a falun kívül templom új helyszínen templom ugyanott templom ugyanott
58. Kápolnásfalu templom a falu
között templ om ugyanott templom ugyanott
fatemplom a
temetőben templomok
ugyanott
59. Kecset templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
60. Kénos templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
61. Kisbacon tem plom a falu között,
első említés templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
62. Kiskadács nincs templom nem értelmezhető
templom templom a falu
közepén templom ugyanott
63. Kisfalud templom a falu között templom nem
azonosítható templom ugyanott templom ugyanott

470
64. Kisgalambfalva templom a falu
között templom ugyanott
(rosszul azonosítható) templom ugyanott templom ugyanott
65. Kiskede templom nincs3359 Nincs templom nincs templom nincs templom
66. Kismedesér nincs a falu
feltüntetve, újkori ––––––– ––––––––- –––––––
67. Kissolymos két templom a falu
között unitárius és református egyik templom
elpusztul t a faluban még egy
templom csak egy templom
68. Kobátfalva nincs templom, mert
elpusztult új templom hely a
faluban templom ugyanott templom ugyanott
69. Kőrispatak két templom, unitárius
és református templomok ugyanott templomok ugyanott templomok
ugyanott
70. Korond két templom és egy
kápolna a falu közepén két templom, a kápolna
elpusztult templomok ugyanott templomok
ugyanott
71. Küküllőkeményfalva templom a
falu szélén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
72. Küsmöd templom a falu szélén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
73. Lengyelfalva templom a falu
szélén templ om ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
74. Lókod nincs templom templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott
75. Lövéte templom a falu szélén templom új helyen templom ugyanott templom ugyanott
76. Magyarandrásfalva nincs
templom nincs templom nincs templom kis méretű
kápolnácska
77. Magyarhermány templom a falu
között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
78. Magyarzsákod templom a falu
között és a kívül (katolikus és
unitárius templom) a falun kívüli templom
(katolikus) új helyen templomok
ugyanott templomok
ugyanott
79. Máréfalva két templom, a Botos
dűlőben pusztatemplom csak az egyik templom
a falu közepén templom ugyanott templom ugyanott
80. Mátisfalva templom a falu között
első említés templom ugyanott
(rosszul a zonosítható) templom ugyanott templom ugyanott
81. Miklósfalva nincs templom templom nem
azonosítható
egyértelműen templom a falu
között templom ugyanott
82. Nagybacon templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott,
új templom templomok
ugyanott
83. Nagygalambfalva templom a falu
között templom ugyanott második (ortodox)
templom a falu
között két templom
ugyanott
84. Nagykadács templom a falu
között templom ugyanott3360 templom ugyanott templom ugyanott
85. Nagymedesér templom a falu
között templ om ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
86. Nagykede templom a két falu
között, és a faluban , első említés templomok ugyanott templomok ugyanott templomok
ugyanott
87. Nagysolymos két templom
(unitárius és református?) egyik templomok ugyanott templomok ugyanott templomok
ugyanott

3359Az I. katonai felmérésen a két Kede össze van cserélve.
3360Két Kadács összekeverve.

471
templom első említése
88. Nyikóm alomfalva templom a falu
szélén, első említés templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
89. Ócfalva templom a falu között templom ugyanott
(rosszul azonosítható) templom ugyanott templom ugyanott
90. Oklánd templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
91. Olasztelek templom a falu
közepén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
92. Oroszhegy templom a falu között templom ugyanott templom ug yanott templom ugyanott
93. Patakfalva templom a falun kívül templom új helyszínen templom ugyanott templom ugyanott
94. Parajd két templom, az egyik a
falu szélén (Nyíres kápolna) a falun kívüli templom
elpusztult, új templom
a falu között templomok ugy anott új templom a falu
között
95. Petek két templom a falu szélén templom nem
azonosítható puszta templom a
határban, új
templom a faluban templomok
ugyanott
96. Rava templom a falu között
templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
97. Recs enyéd templom a falu között templom új helyen templom ugyanott templom ugyanott
98. Románandrásfalva templom a
falun kívül templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
99. Rugonfalva templom a falu között templom ugyanott templom ugyanott templom u gyanott
100. Sándorfalva templom a falu
között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
101. Siklód nem észlelhető templom,
pedig lennie kellene templom a falu szélén templom ugyanott templom ugyanott
102. Siménfalva templom a falu
közöt t új templom a falu
között templomok ugyanott templomok
ugyanott
103. Sükő elpusztult fatemplom templom új helyszínen templom ugyanott templom ugyanott
103. Szentimre nincs a térképen,
elpusztult –––––––––- ––––––––- ––– ––––-
105. Székelydobó templom a falu
közepén templom ugyanott templom ugyanott templom
elpusztult
106. Székelyfancsal templom a falu
között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
107. Székelydálya templom a falu
között templom ugyan ott templom ugyanott templom ugyanott
108. Székelyderzs templom a falu
között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
109. Székelyhidegkút templom a
falun kívül egy templom helye
változik, új templom a
román faluban egyik templom
ugyanott, mé g
három új (egyik a
román faluban) három templom,
egy eltűnik
110. Székelymagyaros nincs templom templom nem
azonosítható ,
adat van új templomra templom nem
azonosítható (rossz
minőségű a
térképrész) templom a falu
között
111. Székelykeresztúr két templo m a
belterületen (katolikus és református) újabb templom a város
alsó részén templomok ugyanott négy templom

472
112. Székelymuzsna két templom a
falu között (unitárius, református), két templom ugyanott két templom
ugyanott két templom
ugyanott
113. Széke lypálfalva templom a falu
közepén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
114. Székelyszáldobos templom a
falu között templom nem
azonosítható
kellőképpen templom ugyanott? templom ugyanott
115. Székelyszállás nincs templom templom a falu köz ött templom ugyanott templom ugyanott
117. Székelyszenterzsébet templom a
falu között templom ugyanott templom ugyanott,
új templom a falu
szélén templomok
ugyanott
118. Székelyszentkirály templom a
falu között templom ugyanott templom ugyanott ??
(rossz ul
azonosítható) templom ugyanott
119. Székelyszentmihály két
templom , az egyik a falu között az egyik templom
azonosítható biztosan a falu közti
templom elpusztult egy templom a
falun kívül
120. Székelyszentmiklós templom a
falu között templomhely vál tozik templom ugyanott templom ugyanott
121. Székelyszenttamás templom a
falu között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
122. Székelyudvarhely templomok,
kápolna új templom a
Kossuthban templomok ugyanott hat templom
(katolikus,
ferences,
unitárius,
református, görög
keleti, ortodox)
123. Székelyzsombor templom a falu
között egy templom
azonosítható újabb templom a
falu között három templom a
falu között
124. Szentábrahám templom a falun
kívül új templomhely újabb templom a
faluban templo mok
ugyanott
125. Szentdemeter templom a falu
között templom nem
azonosítható templom ugyanott? templom ugyanott
126. Szentegyházasfalu templom a
falu szélén templom nem
azonosítható templom ugyanott templom ugyanott
127. Szentlélek templom a falu szélé n templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
128. Szolokma templom a falu között
első említés templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
129. Szombatfalva templom a falu
szélen templom új helyszínen
a falu között templom ugyanott templom ugyanott
130. Tarcsafalva templom a falu
között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
131. Tordátfalva templom a falu
között templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
132. Telekfalva templom a falu
közepén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
133. Tibód templom a falu szélén templom nem
azonosítható templom ugyanott templom nincs
feltüntetve de
lennie kell
134. Timafalva nincs saját temploma, –––––––––- ––––––––- –––––––-

473
beolvadt Keresztúrba
136. Újszékely unitárius és
református templomok templomok ugyanott
(rosszul értelmezhető) templomok ugyanott templomok
ugyanott
137. Ülke templom a falu között első
említés nem azonosítható
egyértelműen nem azonosítható
templom elpusztult
templom
138. Vágás templom a falu szélén templom ugyanott templom ugyanott templom ugyanott
139. Vargyas templom a falu szélén templom új helyszínen ,
új templom ortodox? új templom
(református) egy templom
140. Városfalva templom a falu
szélén templom új helyszínen templom ugyanott templom ugyanott
141. Vécke templom a falu között templom a falu
közepén templom ugyanott templom ugyanott
142. Zetelaka két templom a falu
között, az egyikre nincs adatunk térkép rosszul
értelmezhető templomok ug yanott templomok
ugyanott

474
XI.2.c. Udvarhelyszéki helynévtípusok

1. Puszta személynévből képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Bágy Bagij (1566) románkor 13. sz. kerámia (terepbejárás)
Bögöz Bugus (1333) 12. század 11–12. századi lakóházak (ásatás)
Csöb Cheb (1503) Magyarzsákod filiája nincs adat
Kecset Kecheth (1497) gótika nincs adat
Magyarhermány Hermany (1566) gótika nincs adat
Nagybacon Rachan (1334) románkor nincs adat
Sükő Swkeo (1566) Farcád filiája 13. sz. ker ámia (terepbejárás)
Székelyderzs Ers (1334) románkor 13. sz. kerámia (terepbejárás)
Székelyfancsal Fanchal (1505) Székelyszenttamás filiája nincs adat
Tihadár Tiadar (1623) nincs adat nincs adat

2. Puszta személynévből a-képzővel képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Atyha Atya (1536) gótika későközépkor (terepbejárás)
Béta Beta (1566) Vágás filiája nincs adat
Hodgya Hogija (1566) Farcád filiája 12. századi kerámia (terepbejárás)
Székelydálya Dalya (1334) 12. századi tem plom nincs adat
Székelymuzsna Musna (1566) gótika nincs adat
Rava Rawa (1566) gótika nincs adat
Szolokma Zolokma (1567) Küsmöd filiája nincs adat

3. Puszta személynévből e-képzővel képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Erdőfüle Phile (1514) románkor nincs adat
Ége Ege (1567) Székelydálya filiája nincs adat
Homoródremete Remete (1506) Homoródszentmárton
filiája 14. századi leletek (terepbejárás)
Nagykede Kede (1505) Székelyszentmiklós 11–12. századi kerámia (ásatá s)

475
filiája
Székelyvécke Veychake (1342) Magyarzsákod filiája 13. századi kerámia (terepbejárás)
Ülke Wlke (1550) Székelyszenttamás filiája 13. századi kerámia (terepbejárás)

4. D-képzővel képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Bencé d Benczedh (1566) Székelyszentmihály
filiája nincs adat
Bözöd Bezed (1495) gótika nincs adat
Etéd Eted (1550) Küsmöd filiája nincs adat
Farcád Farchad (1334) románkor 11–12. századi kerámia (terepbejárás)
Fenyéd de Luce (1334) 12. századi templom 13. századi kerámia (terepbejárás)
Kányád Kanad (1333) 12. századi templom 13. századi kerámia (terepbejárás)
Küsmöd Kusmend (1333) 12. századi templom nincs adat
Korond Kurnud (1334) románkor 13. századi kerámia (terepbejárás)
Lókod Lokud (1505) Homoródsz entmárton
filiája nincs adat
Magyarzsákod Zakud (1325) románkor nincs adat
Recsenyéd Rechenijed (1487) Homoródszentpál filiája 11–12. századi kerámia (terepbejárás)
Siklód Sijclodh (1566) gótika 13. századi kerámia (terepbejárás)
Parajd Paraijd (1564) Felsősófalva filiája 16–17. századi kerámia (terepbejárás)
Tibód Thijbold (1566) Székelyszenttamás filiája nincs adat

5. C, -cs-képzővel képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Bardóc
villa Bardach (1333) románkor nincs adat
Kadács Akadach (1505)
Székelyszentmihály
filiája 11–12. századi kerámia (terepbejárás)

6. S-képzővel képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Bordos Bordos (1566) gótika nincs adat

476
Gyepes Gijepes (1566) Homoródszentmárton
filiája 13. századi kerámia (régészeti
felügyelet)
Firtosmartonos Marthonos (1473) Énlaka filiája 13. századi kerámia (terepbejárás)
Homoródalmás Almas (1333) románkor 13. századi kerámia (terepbejárás)
Kénos Kenos (1566) Homoródszentmárton
filiája 13. szá zadi kerámia (terepbejárás)
Székelymogyorós Mogijoros (1566) Agyagfalva filiája nincs adat
Székelyszállás Zekelijzallas (1567) Magyarzsákod filiája nincs adat
Székelyszáldobos Zaldubus (1333) románkor nincs adat
Vargyas villa Voygias (1334) románkor nincs adat
Vágás Wagas (1566) gótika 13. századi kerámia (terepbejárás)

7. Foglakozásokból képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Dobó Dobov (1333) románkor 13. századi kerámia (ásatás)
Lövéte ? Lueche (1332)
Lewethee (1523) 12. századi templom 12. századi kerámia (terepbejárás)
Nagysolymos Solumus (1333) románkor 13. századi kerámia (terepbejárás)
Székelydobó Dobo (1566) Vágás filiája 13. századi kerámia (terepbejárás)

8. Laka -utótaggal képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Farkaslaka Farkaslaka (1550) Székelyszentlélek filiája nincs adat
Énlaka Jandlaka ( 1334) románkor nincs adat
Zetelaka Zokaloka (1334) románkor nincs adat

9. Falva -utótaggal képzett helynevek
Településnév Első írott for ma Templom Település
Abásfalva Abastfalwa (1566) Homoródszentmárton
filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Agyagfalva Agijagfalwa (1506) románkor nincs adat
Ábránfalva Abranfalwa (1566) Homoródszentlászló 13. századi kerámia

477
filiája (terepbejárás)
Árvátfalva Arwatfalwa (1566) Felsőboldogfalva filiája nincs adat
Betfalva Bethffalwa (1519) Rugonfalva filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Bethlenfalva Betthlenfalwa
(1505) későgótika 14. századi kerámia
(terepbejárás)
Besenyőfalva (később
Firtos váralja) Bezzenijofalwa
(1455)
Varalyafalw (1459) Énlaka filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Bibarcfalva villa Bybouh (1332) románkor nincs adat
Bikafalva Bykafalwa (1497) Felsőboldogfalva filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Bogárfalva Bogartfalwa (1566) Székelyszentlélek filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Cibrefalva Czijbrefalwa (1566) Székelyudvarhely filiája 16–17. századi leletek
(terepbejárás)
Csehétfalva Cheherdfalwa
(1566) gótika 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Csekefal va Chijekeffalwa
(1567 ) Szentábrahám filiája 12. századi kerámia (ásatás)
Demeterfalva Demeterfalwa
(1566) Székelyszentmihály
filiája nincs adat
Décsfalva Dechfalwa (1566) Agyagfalva filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Fiatfalva Fyathfalwa (1460) későgótika 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Gyárosfalva Gijarosffalwa
(1567) Székelyudvarhely filiája nincs adat
Homoródjánosfalva villa Eyanis (1334) románkor nincs adat
Homoródkarácsonfalva villa Karasun (1334) románkor nincs adat
Homoródkeményfal va Kemenfalwa (1566) Homoródszentmárton
filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Kápolnásfalu Masik olahfalw
(1567) Szentegyháza filiája nincs adat
Keresztúrfalva Kereztwrfalwa
(1566) Székelykeresztúr filiája 11–12. századi kerámia (ásatás)

478
Kadicsfalv a Kaijdichfalwa
(1518) Székelyszenttamás filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Kobátfalva Kobathfalwa (1462) Székelyszentmihály
filiája 11–12. századi kerámia
(terepbejárás)
Küküllőkeményfalva Kemenfalwa (1566) Fenyéd filiája 15–16. századi kerámia
(terepbejárás)
Magyarandrásfalva Andrasfalwa (1566) Szentábrahám filiája 14. századi kerámia
(terepbejárás)
Malomfalva Malomfalwa (1566) Székelyszentlélek filiája nincs adat
Mátisfalva Mattijwsffalwa
(1567) Agyagfalva filiája nincs adat
Máréfalva Maref alwa (1566) románkor 15–16. századi kerámia
(terepbejárás)
Miklósfalva Myklosfalwa (1566) Homoródszentlászló
filiája nincs adat
Nagygalambfalva villa Salonib (1333) románkor 11–12. századi kerámia
(terepbejárás)
Sándorfalva Sandorffalwa (1567) Patakfalv a filiája nincs adat
Siménfalva Sancto Symone
(1333) románkor 11–12. századi kerámia
(terepbejárás)
Sófalva Soofalva (1492) románkor 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Székelylengyelfalva Lengenfalwa (1505) románkor 11–12. századi kerámia (ásatás)
Szék elypálfalva Palfalwa (1455) gótika nincs adat
Szombatfalva Sancto Georgio
(1333) románkor 14–15. századi kerámia
(terepbejárás)
Ócfalva Ozfalwa (1497) Bögöz filiája nincs adat
Patakfalva villa Potok (1333) 12. századi templom 13. századi kerámia
(terepb ejárás)
Tarcsafalva villa Tortha (1333) románkor 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Telekfalva Telekfalwa (1566) Patakfalva filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Timafalva Thymafalwa (1466) Székelykeresztúr filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás )
Tordátfalva Thordatfali (1546) gótika 13. századi kerámia

479
(terepbejárás)
Rugonfalva Rugonfalva (1495) románkor 11–12. századi kerámia (ásatás)
Városfalva Warosfalwa (1566) Homoródszentpéter
filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)

10. Védőszent + falva-utótaggal képzett helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Alsóboldogfalva villa Sancte Marie
(1333) románkor Görgény falu, 11 –12. századi
kerámia
Felsőboldogfalva villa Marie (1333) 12. századi templom nincs adat

11. Védőszentből kialakult helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Homoródszentlászló Zentlazlo (1448) gótika 13. századi kerámia (terepbejárás)
Homoródszentmárton Sancto Martino
(1333) románkor 11–12. századi kerámia
(terepbejárás)
Homoródszentpál Sancto Paulo (1334) románkor 12. századi éremleletek, kerámia
Homoródszentpéter Zent Peter (1567) gótika nincs adat
Szentdemeter Zenthdemeter (1503) gótika nincs adat
Szentábrahám Sancto Abraam
(1333) 12. századi templom 11–12. századi kerámia
(terepbejár ás)
Szentimre Zentijmreh (1566) románkor 12. századi kerámia (ásatás)
Székelykeresztúr Sancta Cruce (1333) 12. századi templom 12. századi kerámia (ásatás)
Székelyszenterzsébet villa Sancte
Elyzabeth (1333) románkor 11–12. századi kerámia
(terepbejárás)
Székelyszentkirály Zentkijralij (1566) gótika nincs adat
Székelyszentlélek Sancto Spiritu
(1333) románkor nincs adat
Székelyszentmihály Sancto Michaele
(1333) románkor nincs adat
Székelyszentmiklós Sancto Nycolao
(1334) románkor 13. századi kerámia (t erepbejárás)
Székelyszenttamás Sancto Thoma
(1334) románkor 13. századi kerámia (terepbejárás)

480

12. Alsó, kis, új előtagú helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Alsósófalva Alsófalva (1760) Sófalva filiája 15–16.századi kerámia
(terepbejárás)
Bözödújfalu Wyfalw (1566) Bözöd filiája nincs adat
Homoródujfalu Wijfalw (1481) gótika 13–14. századi kerámia
(terepbejárás)
Kisbacon Kwsbaczon (1566) Nagybacon filiája nincs adat
Kisgalambfalva Kis Galambfalua
(1506) Nagygalambfalva filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Kissolymos Kys Solmosy (1506) késő gótikus templom 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Kisfalud kFwsffalwd (1567) Kecset filiája nincs adat
Kiskadács Kis-Kadacz (1636) Székelyszentmihály
filiája 14. századi kerámia
(terepbejárás)
Kiskede Kwskede (1566) Székelyszentmiklós
filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)
Újszékely Vyzekel (1448) Alsóboldogfalva filiája 13. századi kerámia
(terepbejárás)

13. Népnevekből kialakult helynevek
Településnév Első írott forma Templ om Település
Szentegyháza (Oláhfalu) Olahfalu (1406) gótika nincs adat
Olasztelek Olazteluk (1332) románkor nincs adat
Oroszhegy Vriczheg ( 1334 ) románkor 13.–14. századi kerámia
(terepbejárás)

14. Víznevekből, természeti sajátságokból, környezeti jell egből kialakult helynevek
Településnév Első írott forma Templom Település
Gagy Gagij (1566) Szentábrahám filiája nincs adat
Görgény Georgeny (1589) Alsóboldogfalva filiája 11–12. századi kerámia
(terepbejárás)
Fancsika Fanhika (1576) Agyagfalva filiája 16–17. századi kerámia
(terepbejárás)
Hidegkút Hydegkwth (1432) Nagysolymos filiája 13. századi kerámia (terepbejárás)

481
Kőrispatak Keorijspatak (1566) Bözöd filiája 16–17. századi kerámia
(terepbejárás)
Nagymedesér Meddeser (1566) gótika 11–12. századi k erámia (ásatás)
Oklánd Akland (1546) románkor 13. századi kerámia (terepbejárás)
Székelymogyorós Mogijoros (1566) Agyagfalva filiája nincs adat
Székelyudvarhely Vduorhel (1333) románkor 12. századi kerámia (ásatás)

482

XI.2.d. Elpusztult fatemplomok
Sz Helység Felekezet építési év Források Pusztulás Építés oka
1 Abásfalva unitárius 1715 körül vizitációs
jegyzőkönyvek 1789 -után
önállósodó
egyházközség
2 Abásfalva görög
katolikus 1727 vizitációs
jegyzőkönyvek 1.
katonai felmérés
19. században
elpusz tult önállósodó
egyházközség
3 Abránfalva református 1818 2. katonai felmérés ma is áll filia
4 Alsóboldogfalva református 1750 1796 viz jegyz. 19. század eleje filia
5 Alsóboldogfalva görög –
katolikus 18. sz. vége 3. katonai felmérés 1980 -ban
lebontott ák új felekezet
6 Alsóboldogfalva görög –
keleti 18. sz. vége 1761 Buccow összeírás
Lenk szerint még 1839 –
ben nincs templomuk (az
I. katonain sincs) 1940 új felekezet
7 Alsósófalva református 1760 –62 vizitációs
jegyzőkönyvek 1816 filia
8 Barót görög –
katol ikus 1807 körül egyházi források 1952 új felekezet
9 Bencéd unitárius 1803
1805 1805 -ös protokollum az
egyházközségnél 1857
mai templom alatt filia
10 Bözöd unitárius 17. sz. második fele,
újból 1732 körül
majd ismét, 1783 –
ban mert leégett 1715 -ös vizitá ció
1732 -évi bejegyzés 1810 -ben
kőtemplom felekezeti vita
11 Bözödújfalu unitárius
majd
katolikus 17. sz. második fele Schem 1882 1740 -ben elbontják felekezeti vita
12 Bözödújfalu katolikus 1740 Schem 1882 1784 -ben
kőtemplom önálló egyház
13 Bözödújfalu görög –
katolikus 18. század közepe 1761 Buccow összeírása
katonai felmérések 19. század vége új felekezet
14 Csekefalva unitárius 1724 vizitációs
jegyzőkönyvek 1830 filia
15 Csöb unitárius 18. sz. közepe
1789 -ben újraépítik 1789 -es leírás 1825 -ben
elpusz títják filia
16 Etéd református 17. sz. első fele Harangoldal helynév 1678 -ban
kőtemplom filia
17 Firtosváralja unitárius 1701 1773 -as vizitáció
1723 -ban már megvan 1801
mellette épül a
kőtemplom filia, önállósodott
18 Firtos katolikus 1725 egyházi adat ok 1783 körül
elpusztult új alapítás
19 Firtosmartonos unitárius 1735
1793 új helyszínen 1773 -as vizitáció 1793 körül
lebontják
1826 -ban
kőtemplom filia
20 Gagy református 1859
1897 –99
új helyszínen Buzogány 2009, 173 1924 -ben elpusztult filia
21 Hodgy a református 1750 egyházi levéltár 1794 -ben
kőtemplom
korábbi templom
elpusztulása
22 Homoród
karácsonyfalva görög –
katolikus 19. sz. első fele 3. katonai térkép hívek hiányában
lebontják új filia
23 Homoród
szentlászló unitárius? nincs adat 3. katonai f elmérés nincs adat nincs adat

483
24 Kénos unitárius 17. század első fele régi temető 1710 körül új
helyszín filia
25 Kisbacon református 18. század első fele Pesty Frigyes gyűjtése 1793 új kőtemplom egyházi
önállósodás
26 Kisgalambfalva református 1790 utá n 1792 viz jegyz. 1798 után
lebontják Romos templom
27 Kiskede,
Nagykedével unitárius 18. sz. eleje
1804 -ben újjáépítik viz. jegyz.
1773 1804 -ben
1942 -ben lebontják filia
28 Kissolymos református 1642 szószékfelirat 1784 után
kőtemplom a régi templom
helyett
29 Kissolymos unitárius 1660 körül testimoniális levél 18. század elején
kőtemplom felekezeti vita
30 Küsmöd Barátdüllő 1654 szerzetesi beszámolók a 18. századra
elpusztult új alapítás
31 Küsmöd katolikus 18. század eleje viz. jegyz.
1732 a 18. sz ázad
közepéig elpusztult új gyülekezet
alapítási szándéka
32 Kőrispatak unitárius 1676 viz. jegyz.
1773 1805 leégett felekezeti vita,
33 Mátisfalva református 18. század eleje egyházi iratok 1796 kőtemplom a
faépület fölé filia
34 Miklósfalva reformátu s 1789 egyházi levéltár 1882 -ben
kőtemplom filia
35 Nagygalamb
falva ortodox 1737? vegyes források 1787 új alapítás
36 Nagykadács unitárius 18. század közepe
táján 1773 1785–86 megrongálódott
középkori
templom
37 Nagykede református 1759? Urel régi irat ok
I. katonai felmérés 1877 filia
38 Nagysolymos unitárius 1713 viz. jegyz.
1773 1836 -ban
kőtemplom felekezeti vita
39 Sükő református 1667
1690 körül
újraépítik birtoklevél 1771 körül
kőtemplom egyházi
önállósodás
40 Parajd katolikus 1730 körül egyházi iratok 1800, új templom új egyház
41 Sándorfalva református 1644 -1646 I. katonai felmérés,
kéregetőlevelek 1833 egyházi
önállósodás
42 Szentdemetert görög –
katolikus 18. sz. eleje határleírás 18. sz. közepe új felekezet
43 Székelydobó református 1705 egyházi iratok 19. sz. vége új felekzet
44 Székely –
hidegkút református 17. sz. egyházi adat
I. katonai felmérés 19. sz. filia
45 Székely –
hidegkút katolikus 18. század vége nincs forrás 1820 filia
46 Székely –
hidegkút görög –
katolikus 19. század eleje 3. katonai 19. század vége filia
47 Székelyszent –
mihály református 18. sz. 1. katonai 18. sz. második
fele filia
48 Székelyszent –
erzsébet görög –
katolikus 18. sz. vége 3. katonai
Buccow összeírása 1763 19. sz. vége új alapítás
49 Székelymuzsna unitárius 1648 egyházi forrás 1701 felekezeti vita
50 Székelyudvarhely görög –
katolikus 18. sz. eleje helytörténeti adatok 1800 -ban
kőtemplom új alapítás
51 Ülke katolikus 18. sz. 1. katonai felmérés 18. sz. vége filia
52 Vargyas görög –
katolikus 1807 körül Lenk fél e összeírás
1839
3. katonai felmérés 19. század második
felében újjáépítik új alapítás
53 Vargyas református 1841 Szécsi Antal
falumonográfia 1996 -ban bontják
le új alapítás

484

485

13. Leletkatalógus

A leletkatalógus az elpusztult templomok helyszínéről e lőkerült régészeti tárgyakat
mutatja be, amelyeket a következő szempontok szerint tárgyaltunk:

1. Lelőhely, leletkörnyezet
2. Tárolási hely, leltári szám
3. Tárgy technikai leírása
4. Méretek
5. Korszak
A katalógus ugyanakkor tartalmaz néhány olyan késők özépkori és újkori klenódiumot
is, amelyet az időközben elbontott templomban használtak. A leletanyag egy része még
közöletlen. A közölt régészeti leletanyag a következő:
Kányád, Régi templom: Derzsi Csongor, Sófalvi András 2006, 267 –285.
Máréfalva, Botos -dűlő: Demjén Andrea, Sófalvi András 2014.
Szentimre, Puszta: Nyárádi Zsolt 2012, 155 –193.
Szentábrahám, Templomföld: Benkő Elek 1992, 208 –241, 77. tábla
Közöletlenek, avagy közlés alatt vannak:
Fenyéd, Csonkatemplom
Lövéte, Felső -kiáltódomb
Patakfalva, Pa pdomb

Rövidítések:
HRM – Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely
MIM – Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr

A. átm – alj átmérő
Átm. – átmérő
H. – hossz
M – magasság
L. sz – leltári szám
P. átm. – perem átmérő
Szelv. – szelvény