Babeș -Bolyai Tudományegyetem [611830]

Babeș -Bolyai Tudományegyetem
Szociológia és Szociálismunkás -képző Kar
Mentálhigiéné a S zociális Szférában szak

Disszertációs dolgozat
Burnout szindróma a pedagógia területén

Konzulens: Végzős diák:
Conf. d r. Müller -Fábián Andrea Nagy Bettina -Gréta

Kolozsvár , 2018

2
Universitatea Babes -Bolyai
Facu ltatea de Sociologie si Asistență Socială
Departam entul de Sociologie si Asistentă Socială în Limba Maghiară
Asistența Socială pentru Sânătate Mentală

Lucrare de disertați e
Sindromul burnout in domeniul de pedagogie

Coordonator științ ific: Absolvent: [anonimizat]. d r. Müller -Fábián Andrea Nagy Bettina -Gréta

Cluj-Napoca, 2018

3
Tartalom
Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 4
I. Elméleti rész ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 6
1. A burnout meghatározása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 6
2. A burnout stádiumai ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 6
3. A burnout szindróma a pedagógusok körében ………………………….. ………………………….. ………………… 8
3.1. A pedagógust érő stressz okai ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 10
3.2. Védőfaktorok a pedagógusok számára ………………………….. ………………………….. ………………………. 11
4. A pedagógus kiégéssel kapcsolatos kutatások ………………………….. ………………………….. ……………….. 13
5. A mentálhigiéné és a kiégés kapcsolata ………………………….. ………………………….. ……………………….. 15
II. Gyakorlati rész ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 18
A kutatás és beavatkozás metodológiája ………………………….. ………………………….. ………………………….. 18
1. A kutatás témája ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 18
1.1. A k utatás kérdései ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 18
1.2. A kutatás helye ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 19
1.3. A kutatás populációjának bemutatása ………………………….. ………………………….. ……………………….. 19
1.4. A kutatás célja, hipotézisei ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 19
1.5. A kutatás módszerei ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………. 20
1.6. A kutatás eredményeinek bemutatása és elemzése ………………………….. ………………………….. ……. 20
Az MBI teszt eredményei ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 22
2. Beavatkozás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 24
2.1. A beavatkozás módszerei ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 25
2.2. A beavatkozás eszközei ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 25
2.3. A beavatkozás általános céljai ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 26
2.4. A beavatkozás módja ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 26
2.5 A csoportos találkozások leírása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 26
2.6. A III. találkozás részletes leírása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 29
2.7. A beavatkozás eredményei ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 31
3. Összegzés, következtetések ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 31
Könyvészet: ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 33
Mellékletek: ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 35

4
Bevezetés

A disszertációs dolgozatom elméleti ré szében a pedagógusokat érő
stresszforrásokat,elvárásokat, elvárt magatartásformákat, valamint mindazokat a nehézségeket
mutatom be, amik végül a burnout jelenséghez vezet hetnek. A dolgozatot két fő részre
osztottam: elméleti és gyakorlati részekre. Az elméleti részt is alfejezetekre bontottam, melyek
kitérnek a bu rnout szindróma okaira, a stress z veszélyeire, a pedagógusokat érintő problémákra
valamint arra, hogy mindezen té nyező k jelenléte mennyire előmoz díthatja a kiégést. A dolgozat
gyakorlati részét is további két részre tagoltam: kutatási, illetve beavatkozási részekre. A kutatási
részben teszt és kérdőív általi adatgyűjtés történik, a beavatkozási rész pedig egy pedagógus
csoporttal való többszöri találkozás részleteit tárja fel.
Rengetegszer hallhatjuk azt, hogy a stressz alapvető feltétele a fejlődésnek, viszont ha nem
vagyunk képesek megbírkózni vele és a stressz krónikussá válik, a kimerülés fázisa
egyértelműen káros hatású. A téma választás oka nagyon egyszerű . Mivel én is pedagógus
vagyok alkalmam volt rengeteg olyan kollégát megismerni , akit teljesen kisz ipolyozott és
leterhelt a munkája.
Úgy gondolo m, hogy minden személy, aki a pedagógiát válassza szakmájául, azért
kellene tegye ezt, mert hivatásának érzi a gyermekek nevelését, oktatását, szereti a gyermekeket
és arról álmodik, hogy valami maradandót tud alkotni a munkája által. Én is ezekkel az
érzésekkel a szívemben indultam el ezen a pályán, vi szont elég hamar rá kellett ébrednem, hogy
nem olyan könnyű ez a hivatás, mint ahogyan képzeltem. A tanügyben ledolgozott második hét
után már láttam és tudtam, hogy ez nem az a munka hely, amit én elképzeltem magam nak. Lassan
kezdett lehullni a lepel és me gértettem mit is jelentettek az egyetemi tanáraim egyes kifejezései,
mint pl. „dísztevékenység ”, „kirakatóra ”. A friss pedagógus azt gondolja, hogy minden nap
képes szu per tevékenységet tartani és a gyerekek és szülők értékelik majd ezt. De nem így van.
Igazából szinte senkit sem érdekel az, hogy milyen didaktik ai eszközöket készített a pedagógus,
vagy jobb esetben két, három gyereket és néhány szülőt.
Megfigyeltem azt is, hogy az emberek többsége úgy vélekedik a pedagógus szakmáról,
mintha az csupán egy „játék munkahely” lenne, ahol az óvónő/ tanító azt csinál, amit akar, jól
érzi magát, majd kora délután haza megy és pihen. Valójában ez nem így történik Pedagógusnak

5
lenni felelősség és kihívás. Mindig ú jat kell mutatni, mindig érdekes dolgo kat kell kitalálni
annak érdekében, hogy a gyerekek jól érezhessék magukat de közben el is sa játítsák azt a tudást
amit a rendszer és a szülő elvár. Egy pedagógusnak nem csak a munká ltató elvárásait kell
teljesítenie , hanem a szülők é s a gyerekek elvárásai t is és mind ezt úgy, hogy közben a saját
értékrendszere és elvei se sérüljenek.
Miközben ezeket a dolgokat megtapasztaltam és láttam azt, hogy sok k ollégám már
teljesen kedvetlenül és magába fordulva végzi a munkáját arra gondoltam, hogy lenni kell valami
megoldásnak, stratégiának, ami egyensúlyba tudja tartani az elvárások, nehézségek,
papírmunkák gyötrő halmazát a vidám, gyermekközpontú tanítással.

6
I. Elméleti rész

1. A burnout meghatározása

A kiégés fogalmát a kezdetekben technológiai kifejezésként használták arra a jelenségre,
mikor egy működő energiaforrás gyengülni kezd, végül megszűnik.
A kiégés problematikájával több kutató is foglalkozott. Fekete (1991) egy elég komplex
zavarnak írja le azt: "Ez a szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stre szek nyomán
fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és
inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára,
illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek" (Fekete, 1991 , 17 old ).
Petróczi Erzsébet a téma magyarországi képviselői közül első sorban pe dagógusok és
szociálismunkások kiégését vizsgálta. Az ő megfogalmazásában a „kiégés szindróma krónikus
emoci onális megterhelések, stressz -hatás nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális
kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok
elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkoz ó negat ív
attitűdök jellemeznek” (Petróczi, 1999).
A burnout -szindróma a munkahelyen jelentkező folyamatos és nagymértékű stressz
hatására alakulhat ki, ho sszabb időn keresztül fennáll, í gy a belső erőforrásokat kimeriti,
valamint a pszichológiai immunrendszert meggyengiti. a pedagógus pályán sokakat kisért ennek
a betegségnek a veszélye.

2. A burnout stádiumai

Hézser (1996) a kiégési folyamatban 12 stádiumot nevezett meg azzal a megjegyzéssel,
hogy a z egyén személyiségétől, élethelyzetétől függően más -más intenzitással jelentkezhetnek a
különböző stádiumok:A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig , a fokozott erőfeszítés , a

7
személyes igények elhanyagolása , a személyes igények és a konfliktusok elfojtása , az értékrend
megváltozása , a felmerülő problémák tagadása , v isszahúzódás , v iselkedés – és
magatartásváltozás , deperszonalizálódás , belső üresség , depresszió , a teljes kiégettség .
Edelwich Brodsky és Georg E. Becker a burnout kialakulását öt fázisba sorolta (Bro dsky
patológiás fázisai közé Becker a realizmus egészséges fázisát becsúsztatta).
1. Az idealizmus szakasza: nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás,
a kollégákkal való élénk kapcsolattartás. A segítés kudarcát a személyiség felelősségeként,
saját kudarcaként élik meg. A túlazonosulás miatt összekeverednek a segítő saját
szükségletei a kliensével, a határok feloldódnak a kliens és a segítő élete, illetve a segítő
szakmai és privát élete között.
2. A realizmus fázisa: szakmája irá nt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal,
érdeklődik a kliens fejlődése iránt. Kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság.
3. A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa: csökken a teljesítőképesség, érdeklődés,
nyitottság. A klienssel való k apcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal
való beszélgetések gyakran terhesek, vagy csupán a saját védekező viselkedés
megerősítését szolgálják.
4. A frusztráció fázisa: szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több
negatív változást észlelnek rajtuk. A kapcsolatban a megengedő és a tekintélyelvű stílus
ingadozik. Kétségbe vonódik a saját tudás és a hivatás értelme és értéke. Miért csinálni? A
kliens egyre idegesítőbb.
5. Az apátia fázisa: a minimumra korlátozódik a klienssel v aló interakció. A szakmai munka
sematikusan történik. A kliens felé a hangulat ellenséges. A segítő a kollégákat kerüli, a
helyzet megváltoztatásának lehetőségét elveti .( Friedberg, 1991)

Hosszú folyamatról van szó. A korai tünetek, például a f oglalkozással való elégedettség
fokozatos megszűnése, a „nincs kedvem dolgozni menni” jelensége. Később szaporodnak a
kisebb egészségügyi panaszok, mivel a szorongás, a düh, a lehangoltság, a tehetetlenségérzés
testi tünetekben is kifejeződhet. Gyakori a f ejfájás, migrén, szédülés, gyorsuló szívverés,
gyengeségérzés, nyaki -vállövi izmok fájdalma, hátfájás, álmatlanság, alvási zavarok, betegségre

8
való hajlam, érzelmi hullámzás. Súlyosabb esetekben allergiás bőrreakciók, bőrkiütések
jelentkezhetnek. A stressz élmények elősegíthetik a pszichiátriai értelemben vett betegségek
kialakulását és krónikussá válását. Megjelennek a munkahelyi feladatok teljesítésével
kapcsolatos zavarok, az ingerlékenység, a szellemi érdeklődés csökkenése, érzékenység, egyre
gyakoribb k onfliktusok a kollégákkal, diákokkal és szülőkkel. Később megfigyelhető a csökkenő
önbizalom, önértékelési zavar, demoralizáló szemlélet és végül a teljes testi, lelki és szellemi
kiégés. (Freudenberger, 1974)

3. A burnout szindróma a pedagógus ok körében

A szakirodalom gyakran összefüggésbe hozza a munkahelyi kiégést a követelmények és
erőforrások kap csolatával. Az erőforrások segít ségül lehetnek a stresszel való megbirkózás
valamint a pedagógusra háruló feladatok elvégzésében. Az iskolák és óvodák pedagógusokra
mért követelményei növelik a rájuk rótt terheket, az átélt stresszt és a szorongást. A munkahelyi
leterheltség, a kiégés veszélye akkor magas, ha a követelmények nagyobbak, mint a pedagógus
energiaforrásai.
Egy iskolában gyakran ér zelemkifejezéssel kapcsolatos elvárásokat is támasztanak. Az
ilyen érzelmi munka nagy odafigyelést igényel, megterhelő, belső konfliktusokat okozhat a
pedagógus számára.
Egy tanár fontos feladata a tananyag átadásán kívül a gyermekek személyiségé nek
formálása, tanulói motivációjának elmélyitése, tehetsége megtalálásában való segitése is. Ez
azonban egy feladatokkal megterh elt pedagógustól nem várható el.
Pines és Aronson a „Kiégve – az unalomtól az önfejlesztésig” c ímű 1990 -ben kiadott
könyvükben azt a következtetést vonják, hogy azok, akik segítő típusú foglalkozást választanak,
rendelkezhetnek bizonyos személyiségjegyekkel, amelyek később kiégéshez vezethetnek
(Ónody, 2001).
Az emberközpontú szakmák, tehát a pedagóguspálya is ki van téve a kiég és szindróma
veszélyének , ez abban nyilvánul meg, hogy egy egyébként motivált, érzelmileg gazdag

9
személyiség olyan problémákkal találja szemben magát , amelyek nap mint nap jelentkeznek
tevékenységében. A humán szférában dolgozókra , így a tanárokra is nag y a nyomás nehezedik
abban a tekinte tben, hogy munkájukat tökéletesen végezzék.
Bagdy Emőke (1994) szerint a pedagógusoknak gyakran idealizáló elvárásrendszernek
kell eleget ten niük: jó hangulatot, biztonságos légkört kell teremteniük, megértőnek kell le nniük,
jó anyai -apai képességek kel , valamint magas intelligenciával kell rendelkezniük (Petróczi idézi,
1999).
Barth (1990) szerint az ötödik szolgálati évet betöltő tanárok mintegy 25% -a mutatja a
burnout jeleit. A pályát kezdő elvárások nem állják ki a realitás próbáját. A zok, akik kezdetben
magas szakmai elvárásokat tűznek ki a leginkább érintettek a kiégés jelenségében (Ónody,
2001). „A különböző vizsgálatok számos, a pedagógusokat érintő stresszfaktort megneveznek.
Ilyenek az idői elvá rások, a munkaterhelés, a diákok destruktív viselkedése és a szervezeti
faktorok ” (Boyle, Borg, Falzon & Baglioni, 1995 , 123 old. ).
Guglielmi és Tatrow (1998) vizsgálatukban azt találták, hogy azok a tanárok, akik nem
megfelelő körülmények közöt t (pl. zsúfolt tanteremben) problémás diákokkal dolgoznak,
valamint kicsi a beleszólásuk az iskola ügyeibe és nem tudják az iskolával, osztállyal kapcsolatos
döntéseket befolyásolni, nagyobb kockázatnak vannak kitéve a stresszel kapcsolatos betegségek,
illetve a kiégés terén. Ezzel szemben, ha magas követelményeknek kell eleget tenni, de úgyérzik,
van kontrolljuk a munkájuk felett, a kiégés valószínűsége csökken.
Truch (1980) szerint a fegyelmezési problémák , a tanárokkal szembeni fi zikai és
emoc ionális visszaélés, az alacsony fizetés , a pedagógusok kiégéséhez hozzájáruló faktorok
lehetnek. Megjegyzi, hogy a pedagógusok pályára kerülve még felkészületlenek, az egyetemen
elméleti beállítottságú oktatóiktól nem kapnak olyan eszközöket, amelyek segít enék kezdő ként a
boldogulásukat. Ezek mellett sok esetben magas mércékkel és önmagukkal szembeni
elvárásokkal kezdik meg pályafutásukat, ami tovább növeli a kiégés valószínűségét.
Knaude r (1996) vizsgálatában arra a következtetésre jut, hogy a kié gett pedagógusok nem
mutatnak valódi érdeklődést a diákok irányába, őket mintegy tárgyként kezelik, ezt a légkört, az
egymással szembeni negatív hozzáállást pedig a diákok is hajlamosak átvenni. A kiégett
pedagógustól a gyermekek kö nnyen eltanulnak egy alacsonyabb szintű szociális magatartást,

10
valamint egy felszínesebb szociális kapcsolatrendszert . A kiégett pedagógus nem képes
rugalmasan alkalmazkodni a különböző gyermekekhez és helyzetekhez, nehezére esik a tanulók
érdeklődésére, szükségleteire, kívánság aira figyelni. (Knauder, 1996). A pedagógusok
kiégésének személyes, társadalmi és financiális következménye is van, az ezzel járó terhek pedig
túl nagyok ahhoz, hogy ne vegyünk tudomást róluk.

3.1. A pedagógust érő stressz okai

Az ember életének állandó és nélkülözhetetlen része a stressz, mely ugyanakkor az
életbenmaradás feltétele is, viszont veszéljeket is rejt magában, amennyiben hosszú ideig fennáll
és kiküszöbölhetetlen ( Stauder, 2007).
Az egyik ilyen állandó stresszor a munkahely, ahol Si egrist (1999) szerint a jutalmak és
erőfeszítések egymáshoz való viszonya a kulcs a testi és lelki egészség alakulásában.
A társadalomban általános jelenséggé vált a pedagógusok leértékelése és anyagi
megbecsülésük is jelentős kívánnivalókat hagy maga után . Mindez, úgymond megágyaz a
munkával összefüggő egészségkárosodásnak, így a kiégésnek.
A stressz veszélyes, hiszen a nagy intenzitású és gyakran átélt stressz negatív hatással van
az érzelmi életre és a mentális egészségre. A stresszhelyzetek, a fáradás, a kimerültség, a
félelmek, a szorongás és a gyakran megoldatlan konfliktusok egyaránt károsítják a
személyiséget. A kiégési -kiégettségi veszélyeztetettségre a humán szolgáltató szférában, a segítő
foglalkozások területén hívták fel a figyelmet a szakemberek az utóbbi évtizedekben. A hetvenes
években felszökő pályaelhagyási és foglalkozási krízishelyzetek kikényszerítették a
szembenézést e veszéllyel. A kiégettség jelensége a foglalkozási megterhelés, stressz
következtében alattomosan kifejlődő ki merülést, kifáradást jelenti. A pszichikus erőforrások
elapadásának érzésével, testi -érzelmi letörtséggel és érdeklődésvesztéssel jár együtt.

11
A pedagógusokat érő stressz okai a legtöbb esetben a következők: nehezen motiválható
diákok , pedagógusminősités , adminisztráció növekedése , elismerés hiánya , nem megfelelő
anyagi értékelés , szervezeti hiányosságok , szülők elégedetlensége , szerepzavarok , stb. (Bagdy
1994)

3.2. Védőfaktorok a pedagógusok számára

A jó kollegiális kapcsolatok valamint a pozitiv munkahelyi légkör védőfaktorok
lehetnek. Ennek fontos alkotórésze a társas támogatás a munkatársak részéről. A társas
támogatás pozitiv interakciókban és konkrét feladatok m egoldásában nyújtott segí tségként
nyilvánul meg. Ezek mellett több stresszk ezelési technika is hátráltathatja a kiégést. Vannak
olyan tréningek, melyek erősithetik a csoporthoz tartozás érzését, s egithetik a személyes
fejlődést ( Kósáné , 1999) .
A megelőzésben sikeresek lehetnek a meditációs, relaxációs módszerek, ugyanis ezek
elsajátitásával csökkenthető a stressz mértéke. A szupervizió, vagyis egy tapasztalt szakmai
vezető által nyújtott támogatás is védőfaktor lehet.
Helstáb (2010) a következő pontokban foglalja össze a lehetséges védőfaktorokt,
megelőzési módszereket:
A vezető hozzáállása
Sokkal kevésbé fenyegeti a kiégés azt, aki úgy érzi, a munkahelyén odafigyelnek rá,
számításba veszik a vélemé nyét, illetve támogatást kap a vezetőtől problémái megoldásában.
Egy jó vezető figyelmet szentel a beosztottjaival való kapcsolatt artásra, t ámogatja a
továbbképzést, a szakmai megújulást, más feladatkörök kipróbálását. Az egyik iskolában például
az igazgató ren dszeresen lehetőséget ad a kollégáknak, hogy elmondhassák a problémáikat, és
közösen próbálnak rá megoldást találni.

Feltöltődés a munkahelyen

12
Fontos, hogy ne csak a szabadidőnkben, hanem a munkahelyünkön is fel tudjunk töltődni
két feladat közö tt: sokszor nemhogy a társasági élet, közös programok a kollégákkal, de még a
megfelelő ebédszünet sincs meg. Az iskolákban például a rengeteg ügyelet, helyettesítés miatt a
tanároknak sokszor arra sincs idejük, hogy egymással két szót váltsanak, vagy rend esen leüljenek
ebédelni, mielőtt egyik óráról rohannának a másikra.

Feltöltődés a munkahelyen kívül
A kiégés elkerülésében meghatározó, hogy mivel töltjük a munkán kívüli időnket.
Tudunk pihenni, kikapcsolódni, saját magunkkal és a hobbijaink kal foglalkozni? A sport, a
kézműveskedés, a meditáció vagy a barátainkkal szervezett közös programok mind olyan
tevékenységek, amelyek valóban feltölthe tnek, segíthetnek csökkenteni a munkahelyi stressz
hatását, és hatékony védőfaktorként szolgálnak a kiégés ellen.
Társas támogatás
Néha semmi sem segít jobban, mint kiadni magunkból, mi az, ami épp rossz, leterhelő a
munkánkban, e záltal könnyebben túllendülhetünk egy rossz nap megrázkódtatásain, mintha
elfojtanánk és őrizgetnénk magunkban a negatív érzéseinket.
Fejlődési lehetőség
Nincs annál rosszabb, mint amikor a munka már rutinná, „sorozatgyártássá” válik, és
nem tudun k benne megújulni, új területeket fejleszteni. Ehhez nekünk magunknak is aktívnak
kell lennünk, és tudatosan keresni azokat a lehetőségeket, amelyek által új kihívásokat
találhatunk, fejlőd hetünk a munkánkban. Szakmai előadások látogatása, továbbképzések,
érdekes és hasznos könyvek olvasása, új módszerek kipróbálása sokat segíthet ! Nagy lendületet
és sikerélményt adhat egy új feladat megoldása, a munka színesebbé tétele.
A hála gyakorlása
Lehet, hogy furcsán hangzik, de több kutatás is kimuta tta már, hogy a hála érzése szoros
összefüggésb en van a mindennapi jólléttel . Ezáltal pedig segíthet a kiégés megelőzésében,
visszafordításában. Akik a hála oldaláról szemlélik életük eseményeit, a munkahelyi

13
problémákra is pozitívabban reagálnak. Hálásnak lenni egy tudatosan gyakorolható és
fejleszthető dolog. Írhatunk például hála -naplót, rendszeresen összegyűjtve a nap végén több
olyan dolgot, amiért h álásak lehetünk (Helstáb, 2017) .

4. A pedagógus kiégéssel kapcsolatos kutatások

Szelezsánné E. Dóra 2016 -ban végzett kutatásában a válaszadó pedagógusok leginkább a
növekvő munkamennyiséget, az anyagi és társadalmi elismerés hiányát és a pedagógusminősitési
rendszert jelölték meg legfőbb stresszforrásként. A túlterheltség mellett a munkavégzéshez
szükség es eszközök hiánya vagy rossz minősége is további kiégést okozó tényező lehet.
Szelezsánné E. Dóra kuatatásában a megkérdezett tanárok több mint fele sokszor kimerültnek
érzi magát és stresszesnek. Ennek ellenére nem kapnak hasznos támogatást, ugyanis a
vizsgálatban résztvevők nyolcvan százaléka vallotta, hogy a munkahelyén nem kap segitséget a
stresszkezelési módszerek megismerésében.
Petróczi Erzsébet és munkatársai (1999) ötszáz pedagógus bevonásával kérdőíves
felmérést végeztek, és olyan fontos eredmény eket tettek közzé, mint például a pedagógusok
62%-a elégedetlen anyagi helyzetével és 26% -uk elégedetlen saját életével.
Egy finn kutatásban azt találták, hogy a tanárok között volt a kiégés -szindróma aránya a
legmagasabb, összehasonlítva más humán szférá ba tartozó foglalkozásokkal (Kalimo és
Hakanen, 2000; idézi: Hakanen, Bakker és Schaufeli, 2006), amely legerőteljesebben a cinikussá
váló beszédstílusban nyilvánult meg. A cinizmus fokozott kialakulását más vizsgálatok
eredményei is megerősítették (Maslac h, Jackson és Leiter, 1996), de igen jellemző az
emocionális tünetek és a pedagógusok érzelmi kimerülésének megjelenése is (Tanham és Can,
2011). A probléma súlyosságát jelzik Farber (1991; idézi Hakanen, Bakker és Schaufeli, 2006)
vizsgálati eredményei is , melyek szerint az Amerikai Egyesült Államokban a pedagógusok 5 –
20%-át érintik a kiégés tünetei. Nemcsak a közoktatásban, de a felsőoktatásban dolgozók
körében is jelentkezik a kiégés problé – mája. Az egyetemi oktatókat érintő kutatások szerint
mintegy ne gyedük a kiégés érzelmi tüneteitől szenved, 20% -uk személyes hatékonyságuk
tekintetében tekinthető érintettnek, míg 10% -uknál elsősorban a társas elidegenedés figyelhető
meg (Lackritz, 2004).

14
A pedagóguspályával kapcsolatos vélekedéseket és tapasztalatoka t feltáró kérdőíves
vizsgálat 3485 végzős középiskolás, 1220 egyetemi hallgató, 1078 gyakorló pedagógus és 40
pályáját elhagyó pedagógus válaszainak elemzését tárja a tudományos közvélemény elé. 7 Szabó
Éva – Jagodics Balázs: Erőforrások és követelmények A z átfogó kutatás eredményei szerint a
pedagógus pálya megbecsültsége mind társadalmi, mind pedig anyagi szempontból alatta marad
más diplomás foglalkozások elismertségének. Ezzel szemben a pedagógus foglalkozást a munka –
magánélet egyensúly, illetve az önme gvalósítás lehetősége szempontjából az átlagosnál
kedvezőbb hivatásának látják mind a szakmabeli, mind a szakmán kívüli válaszadók. A
kutatásban a kiégés feltárá – sára a Maslach Burnout Inventory önbeszámolós kérdőívét
használták. Az eredmények rámutattak, hogy az érzelmi kimerültség tekintetében érintettek
leginkább a pedagógusok, amelyet a személyes teljesítmény csökkenése, illetve a
deperszonalizáció követ. Az alkalmazott viszonyítási ponttól függően, a kutatás szerint a
pedagógusok mintegy 5 -8%-a tekint hető kiégettnek. A kutatás tanulsága szerint védőfaktornak
tekinthető a nagyobb szakmai tapasztalat, a kielégítő munkahelyi és a magánéleti kapcsolatok
megléte, az intézmény iránti elköteleződés, illetve a szakmai továbbképzéseken való részvétel.
A korábba n bemutatott hazai felmé – rés a tanárok 5 -8%-ánál állapította meg a kiégés
jeleit (Paksi és mtsai, 2015). Ez a szám önmagában is elég magas. Kü lönösen akkor, ha
figyelembe vesszük, hogy az önkitöltős kérdőíves módszer esetében szá – molnunk kell a
szociális kívánatosság hatásával is, azaz feltételezhetjük, hogy ennél az értéknél a valóságban
magasabb számban lehetnek kiégési problémával küzdő tanárok.
Heather J. Carmack 2013 -as kutatást végzett kollégiumban tanító pedagógusok körében.
A p edagógusok érzelmi kimerültség ét, a fellépő stresszt , deperszonalizáció t, munka
elégedettség ét, teljesitmeny vesztését vizsgálta. A kutatásban használt eszközök:
Stressz: Global Measure of Perceived Stress (Cohen, Karmack, & Mermelstein, 1983)
Burnout: The Maslach Burnout Inventory (Maslach, Jackson, & Leiter, 1996)
Megelegedettseg: Generalized Belief Model about Job Satisfaction (McCroskey & Richmond,
1996) .

15
Eredmé nyek : Azon pedagógusok válaszai, akik nem gondolták meg, hogy elhagyják a
hivatásukat nem különbözött azokétól, akik más hivatás keresésén gondolkoztak.
Nőknél több stressz, kevesebb elégedettség, többen érezték magukat kimerültnek.
Férfiaknál jellemzőbb a deperszonalizació (Carmack & Holm, 2013) .
El-Ibiary, S. Y., Yam, L. és Lee, K. C. (2017) kutatást végeztek, melynek célja a kiégés
szintjének mérése az amerikai főiskolai profeszorok körében, valamint gyógyszerészeti
egyetemek tanárainál azonosítani a kiégést okozó tényezőket.
Eszközök : Keresztmetszeti, elektronikus, névtelen felmérés -tervezés, Maslach Burnout Inventory
Eredmények: A válaszarány 32,7% (n 5758). Az érzelmi kimerültséget 41,3% -ban
azonosították, ez legmagasabb a nőknél, az asszisztens professzoroknál és a hobbi nélküliek nél.
Következtetés: Az amerikai kollégiumokban és a gyógyszertárakban dolgozó gyakorlati oktatók
a kiégés szindrómájában szenvednek, elsősorban az érzelmi kimerültségen keresztül.
Bitsadze, M. és Japaridze, M. 2011 -es kutatásában 85 tanár bevonásával a kiégés előfordulását
és tüneteit vizsgálták Tbilisi város Grúzia különböző ré szein.
Eszközeik: maslach burnout self test, proactive coping inventory, maslach educators survey
(mbi -es).
Eredményeik: A 85 tanárból 3 nem mutatott a burnout jelenlétére vonatkozó jeleket , 50-en enyhe
jeleket mutattak, 32 -en veszélyeztetettek a burnout kialakulására.
5. A mentálhigiéné és a kiégés kapcsolata

Az egészség nem kizárólag a betegség hi ányát jelenti, hanem a teljes testi -lelki és
szociális jólét állapotát. Ebből kifolyólag a mentálhigiéné legfontosabb célja, hogy minél több
ember számára lehetővé tehesse az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, ugyanakkor a
testi-lelki és szociá lis kibontakozást. A mentálhigiéné feladata, hogy egy olyan teherbiró
állapotot tartson fenn, amely képessé teszi az embert társadalmi feladatainak teljesitésére,
miközben harmóniában és egyensúlyban él önmagával és környezetével egyaránt.

16
A pedagógus munkája mindig egy sajátos „professzionális image” fenntartását igényli.
Folyamatosan mosolygósnak, meleg érzelmeket mutatónak és optimista szemléletűnek kell
lennie. A nevelőmunka, az interakciók sűrűsége, az érzelmi megterhelés, a fokozott
figyele migény önmagában is fokozott érzelmi megterheléss el jár együtt, és ezért ajánlott , hogy
a pedagógus ilyen értelemben vett munkakörülményein és pszichológiai klímáján javítson.
Sokat számit az is , hogy a pedagógus életében a munka mekkora helyet foglal e l. Ha valakinek
nagyon fontos a hivatása, sokat vár tőle, ezért sokat is fektet bele, sokkal érzékenyebben érintik
a munkájával kapcsolatos nehézségek, kudarcok, negatív kritikák és konfliktusok, mint azokat a
pedagógusokat, akik nem „szívv el-lélekkel” tanítanak. A fizikai, közösségi, pénzügyi tényezők
mind hozzájárulnak a kiégéshez vezető munkakörülmények kialakulásához.
Az iskola a legfontosabb humánszolgáltató szervezetek közé tartozik, melynek
elsődleges céljai között a sze mélyiségen belüli pozitív irányú változások segítése szerepel. Ezzel
párhuzamosan nemcsak oktatási -szocializációs feladatok ellátását szükséges felvállalnia, hanem
a társadalom mentálhigiénés erőforrásának egyik meghatározó intézményeként is kell
funkcioná lnia.
Az iskola/óvoda meghatározó mentálhigiénés céljai között szerepel az oktatással
kapcsolatba kerülő személyek, csoportok számára az intellektuális többlettudás átadása, az
érzelmi élet magasabb fokára való lépés lehetőségének biztosítása, ill etve a testi -lelki és szociális
fejlődés segítése, ami eredményeképpen olyan emberré válik az egyén, aki alkalmas a társadalmi
feladatainak ellátására, miközben önmagával és környezetével egyaránt egyensúlyban él.
(Petróczi, 2007)
Intézményi szin ten a lelki egészségvédelem kialakításánál a hangsúly a primér prevención
van, vagyis elsősorban azokat a kompetenciákat szükséges kialakítani, amelyek révén
alaptulajdonsággá válik az egyénben az általános segítőkészség. Emellett az iskola felelőssége a
lelki betegségek – mint például a szenvedélybetegségek, depresszió – kialakulásainak
megelőzésében való részvétel is.
Az iskola, kedvező esetben, a pedagógusok lelki egészségét pozitívan befolyásoló társas
támogatás egyik legfontosabb színterévé is válik, hiszen az itteni munka sikerének egyik alapja a
megfelelő együttműködés. Ez a kölcsönös támogatás hozzájárulhat a munkát meghatározó

17
ideális lelki állapot kialakításához, mivel a bizalmi, segítő miliő a közérzetre is jótékony hatással
bír ( Kósáné, 1999) .
Az iskolai mentálhigiénének a pedagógusok irányába is legalább három nézetét különítik el.
Egy fontos cél a pályakezdő tanárok lel ki egészségének megőrzése, másrészről a tanári
kimerülés elkerülése, valamint az önsegítő csoportok szervezése a mentálhigiéné küldetése. A
tanárok lelki egészségét még nagy mértékben befolyásolja a szaktárgyi, és a személyes
kompetencia (mint a konfliktuskezelés, problémamegoldás, együttmű ködési képesség) mértéke .

18
II. Gyakorlati rész

A kutatás és beavatkozás metodológiája
1. A kutatás témája

A dolgozat gyakorlati részében, arra szerettem volna rávilágitani, hogy mennyire
súlyosan érinti a mostani pedagógusokat a kiégés veszélye.
A kiégés témáját rengeteg munkaszférában vizsgálták már és az eddigi eredmények alapján
elmondható, hogy a humánszférában dolgozók vannak leginkább kitéve a burnout szindróma
veszélyének.
Jelen kutatás a pedagógusi szféra bournout veszélyezt etettségé nek szintjét hivatott
feltárni. A kutatás elvégzésére az MBI tesztet használtam, mely a kiégés szintjét, illetve az adott
személy burnout ves zélyeztetettségét is vizsgálják.

1.1. A kutatás kérdései

A kutatás elkezdésekor nagyon sok kérdés felmerült, melyek közül a következők bizonyultak
leginkább aktuálisnak, érdekesnek:
• A pedagógusokra nehezülő elvárások hozzájárulnak -e a kiégés megjelenéséhez?
• Megfelelő felkészültség esetén lehetséges -e a kiégés elkerülése?
• Van-e szükségük a pedagógusokn ak segítő foglalkozásokra a kiégés megelőzése
érdekében?
• A kiégés valóban nagy problámát jelent a tanügyben dolgozók mindennapjaira nézve
vagy csupán túlzásról van szó?

19
1.2. A kutatás helye

Jelen kutatást a romániai magyar óvónők és tanítók körében végeztem. A kutatásba
bevont pedagógusok jelentős része Maros megyei de részt vettek Szilágy -, illetve Kolozsmegyei
óvónők is.
1.3. A kutatás populációjának bemutatása

A kérdőívet a Google Forms -on szerkesztettem meg, és online kérdőívként lett elküldve
pedagógusoknak az ismeretségi körömön belül. A Google Forms online adatgyűjtő rendszere
biztosította a teljes anonimitást, melyet különösen fontosnak tartottam a téma érzékeny jellege
miatt. Összese n 59 válaszadót regisztrált az online kérdőíves adatgyűjtő rendszer az adatok
lezárásánál.
1.4. A kutatás célja, hipotézisei

A kutatásom célja az volt , hogy egy átfogó képet kapjak, arról, hogy az
óvodapedagógusok a pályakezdés után mennyi idővel érzik m agukat kiszipolyozottnak,
elhasználtnak, illetve, kíván csi voltam, hogy egyáltalán van -e összefüggés a ledolgozott évek és
a burnout megjelenése között.
Egy másik tényező, amit fig yelembe vettem a kérdőív összeállításánál, az, hogy
befolyásolja -e a kiégettség érzése a gyerekekhez való viszonyulást, illetve a saját munkába vetett
bizalom érzését.

A hipotéziseim a következők:
– a pedagógusokra nehezülő követelmények, elvárás ok, már a munkábaállás első éveiben
kiégéshez vezet hetnek
– a romániai iskolarendszer nem foglalkozik a kiég és problémájával, nem nyújt segí tő
lehetőségeket a pedagógusok számára

20
– a pedagógusok igényelnének segí tő foglalkozásokat, amelyek a kiégés megelőzését
szolgálják

1.5. A kutatás módszerei

A hipotéziseim vizsgá lására két kérdőive t haszn áltam, melyek közül az egyik az MBI kiégési
leltár teszt, a másik pedig egy saját készítésű, melyben a kitöltők életkorára , tanügyben eltöltött
régiségükre kérdeztem rá . Ez a kérdőív felmérte azt is, hogy a válaszadók hány százalékának
van lehetősége az iskola/óvoda intézményén belül tanácsadást igényelni, milyen szinten
foglalkozik az igazgató a pedagógusai lelki jóllétével valamint, hogy mennyire van igényük a
pedagógusoknak egy mentálhigiénés szakember segítségére.

Masla ch Burnout Inventory (MBI) bemutatása

Az MBI -ben három faktor található, am ely 22 állitást tartalmaz. Az ál litásokat egy
ordinális skálán 1 -5-ig lehet osztályozni.
Az egyes faktorokon belül az összpontszám harmadolásával három os ztályt alakitottak ki
a szerzők. Feltételezték, hogy az egyes osztályokban a kiégés mértéke megközelitőleg azonos
arányban jelentkezik, tehát alacsony, közepes, magas.
A vizsgált faktorok a következők: Emocionális kimerülés, deperszonalizáció , valamint a
személyes teljesítmény.

1.6. A kutatás eredményeinek bemutatása és elemzése

21
A beérkezett válaszok elemzésekor nem teljesen azt a képet kaptam amire számítottam,
viszont az világosan kivehető, hogy a pedagógusok már a pályakezdés korai szakaszában
kivannak téve a burnout veszélyének.
Az 1.táblázatban már világosan látszik, hogy a válaszadók nagyrésze fiatal, 18 -30 év
közötti pdagógus.

Kor Gyakoriság Százalék

18-25
26-30
31-40
41-50
51-65 31
15
8
4
1 52.5%
25.4%
13.6%
6.8%
1.7%

1.táblázat

A következő táblázat célja, hogy a válaszadó pedagógusok régiségét bemutassa , tehát a
tanügyben ledolgozott évek számát ismerteti. Ezen adatok alapján lett vizsgálva az első
hipotézis, mely szerint a pedagógusok már a munkábaállás elején ki vannak téve a burnout
veszélyének.
Az 2.táblázat alapján elmonható, hogy a válas zadók fele a pályakezdés elején van, vagy
alíg n éhány éve dolgozik a tanügyben.

Régiség Gyakoriság Százalék

Kevesebb mint
egy év
1-3 év
4-7 év 11

24
12 18.6%

40.7%
20.3%

22
8-12 év
13-19 év
Több, mint 20
év 7
1
4
11.9%
1.7%
6.8%

2.táblázat
Ami pozitív meglepetést okozott, az, hogy a válaszadók több mint felének lehetőséget biztosí t az
intézmény a kiégés megelőzésére. 47.5 % azt válaszolta, hogy nincs a kiégés megelőzésére
lehetősége.
A vá laszadók 64.4 % -a vallotta azt, miszerint szüksége lenne a kiégést megelőző vagy kezelő
alkalmakra. A maradék 36.6 % -nak nincs erre igénye.
83.1 % szerint a munkatársainak szükségük lenne segítő foglalkozásokra.
Arra a kérdésre, mely szerint érdeklődik -e az óvoda/iskola igazgatója a pedagógusok hogylétéről
nagyon megoszló válaszok érkeztek (49.2 % nemmel, 50.8 % igennel válaszolt). Szinte azonos
arányban mondh ató el, hogy rendelkezésükre áll egy pszichológus vagy mentálhigiénés
szakember is az intézményen belül.
Az MBI teszt eredményei
A vízsszintes skálán 1 -5-ig a válaszolók be kellett jelöljék, hogy mennyire jellemző rájuk
az adott kijelentés. az 1 -es egyáltalán nem jellemző, 5 – teljesen jellemző. Az eredményeket az
átláthatóság kedvéért grafikonokkal ábrázolom.
Érzelmi kimerültség

Megnevezés Gyakoriság
Százalék
Alsó harmad (9 -21) 26 44.07%
Középsö harmad (22 –
33) 22 37.29%
Felsö harmad (34 -45) 11 18.64%
3.táblázat

23
Az átlagérték alapján elmondható, hogy az emocionális kimerülés viszonylag alacsonynak
tekinthető és semmiképpen sem kóros. A válaszadók legnagyobb arányban az alsó harmadba
kerültek, mintegy 44 %. A kiégés szempontjából veszélyeztetett harmadba 11 fő esett, ez a szám
a válaszadók 18.64 % -nak felel meg.
Az érzelmi kimerülésre jellemző tulajdonságok: érzelmi kiszipolyozottság, munka után
elhasználtság, napi fusztráció a munka során, utolsó erőtartalékok felélése.
Az 1.táblázatban látható alsó és középső harmadba sorolható arányok viszonylag közel
állnak egymáshoz ,ez azt jelzi, hogy sokuknak mentálisan megterhelő feladatot jelent a
pedagógusi munka, míg a felső harmadba eső 11 fő számára ez már túlzott érzelmi igénybevételt
jelent. Maga az emocionális kimerülés pedig központi tényezője a burnout ki alakulásának.

Deperszonalizáció
Megnevezés
Gyakoriság
Százalék
Alsó harmad (9 -21) 57 96.61%
Középsö harmad
(22-33) 2 5.26%
Felsö harmad (34 –
45) 0 0.00%
4.táblázat
A kiégés kialakulása során a deperszonalizáció, vagyis az elszemélytelenedés, már egy
mélyebb stádiumban jelenik meg. Már említve volt, hogy a kiégési folyamat 12 szakaszra
osztható, ebből a 9. stádium a deperszonalizáció, ami azt az állapotot jelenti, mikor valaki
elveszti reális öné rzékelő képességét, s egyre kevésbé tud vagy akar kapcsolatot teremteni az
emberekkel akikkel dolgozik, vagy a kollegáival. A deperszonalizáció tehát negatív
beállítottságot jelent, magába foglalja a társadalmi kapcsolatok beszűkülését, s a visszahúzódást
is. (Győrfi -Ádám, 2004).
A deperszonalizáció mérésére használt változók jellemzői: az emberek személytelen tárgyak,
hidegség az emberekkel szemben, úgy érzi az emberek őt hibáztatják.

24
A válaszadók között senki sem esett a felső harmadba, ami már a teljes deperszonalizáció
szakasza, a középsőbe is csupán 2 fő tartozik, viszont náluk már veszélyes lehet, ha nem
figyelnek kellőképp magukra könnyen a burnout szindróma áldozataivá válhatnak. A vál aszadók
több mint 96% -a az alsó harmadba tartozik, ezek közül viszont sokan ennek is a 16 -21 közötti
intervallumba esnek, ami azt jelenti, hogy épp surolják a középső szintet.
A személyes teljesítmény

Megnevezés
Gyakoriság
Százalék
Alsó harmad (9 -21) 6 10.17%
Középsö harmad
(22-33) 43 72.88%
Felsö harmad (34 –
45) 10 16.95%

5.táblázat
A személyes teljesítmény szempontjából a válaszadók mintegy 72.88% -a a középső
harmadba tartozik, az alsó és felső harmadokba nem igazán tér el a fők száma. A személyes
teljesítméy jellemzői: megértő másokkal, hatékony segítő, pozitív befolyásoló, értékteremtő,
nyogodt és higgadt.
A magas értékekből arra lehet következtetni, hogy a megkérdezettek többsége
megfelelően motivált . Ennek hátterében állhat azonban egyfajta bi zonyítási kényszer is.
A kiégés szindróma kialakulásának első lépcsőfoka a bizonyítási kényszer, a magas
személyes teljesítmény kialakulása ezért érdemes odafigyelni erre a tényezőre is.

2. Beavatkozás

25
A beavatkozá st olyan kolleganőimmel vég eztem, akik résztvettek a kutatásban. A 9 óvónőből 7
vállalta és jónak látta egy olyan csoportban való részvételnek a lehetőségét , amelynek központi
témája a burnout szindróma legyen.
2.1. A beavatkozás módszerei

A beavatkozás egy előzetes ülésből, 3 alkalomból és egy összegző ülésből tevődik
össze, mindhárom alkalomra én terveztem meg és vezettem le a tevékenységeket. Mivel az adott
csoport szinte minden tagja azt vallotta mag áról, hogy hajlamos a kiégésre, olyan módszereket
kerestem, melyek a burnout megelőzését, esetleg kezelését segíthetik elő.
Az első alkalomra egy öndiagnózist elősegító karikázós tesztet állítottam össze azon
ismeretek alapján, amelyeket az egyetemi szemináriumok alatt, gyakorlati ó rák keretén belül
sajátítottam el.
A teszt a következő tüneteket mérte fel:
Testi tünetek: feszültség, fáradtság, testsúlyváltozás, alvászavarok, stb.
Pszichés tünetek: ingerlékenység, cinizmus, emberikapcsolatok minőségének megromlása,
teljesítőképesség r omlása, indokolatlan szakmai önértékelési problémák, elszemélytelen edés
érzése.
Második alkalomra minden óvónőt megkértem, hogy gondolkodjon el egy általa
kifejlesztett vagy használt módszeren, ami neki személy szerint segít a stresszel megbírkó zni. Én
is dr. Babai László prevenciós szakértő módszereit használtam fel ezen az ülésen.

2.2. A beavatkozás eszközei

Eszköz ként egy öndiagnózist felállító tesztet használtam, illetve a Babai László féle 10 módszer
részletes leírását, melyek a mellékletekben megtalálhatóak.

26

2.3. A beavatkozás általános céljai

A beavatkozás céljai:
• A pedagógusokat egy olyan öndiagnózis fealállítására ösztönözni, amely önmaguknak ad
átfogó képet saját lelki állapotukról.
• Megismertetni a pedagógusokkal azokat a módszereket, melyek segítik a kiégés
megelőzését és adott esetben kezelését.
• Olyan kollegiális kapcsolat kialakítása, mely védőfaktort jelenthet a kiégéssel szemben.

2.4. A beavatkozás módja

A beavatkozá st a az óvónő kollégá immal végeztem, a Szászrégeni 4 -es számú, hosszú
programú óvodában.
Első lépésben elmondtam a kolleganőimnek, hogy milyen témában végzek kutatást, majd
megkértem őket, hogy töltsék ki a kérdőívet. A legtöbb kolléga szívesen vállalta é s igen nagy
érdeklődést mutatott a téma iránt.
Röviddel a kérdőív kitöltése után megkérdeztem tőlük , hogy lenne -e kedvük néhány olyan
alkalom megtartásához, ahol a kiégés témájával foglalkozunk, beszélgetünk, illetve segítő
tanácsokkal láthatjuk el egymást . Örömmel fogadták az ajánlatot és meg is beszéltük az első
alkalom időpontját.
Az alkalmakat munkaidő lejárta után tartottuk, egy -egy órát tartottak és interaktív jellegűek
voltak.

2.5 A csoportos találkozások leírása

27
A csoport bemutatása

A csoport a tagok életkorát és régiségét is tekintve heterogén . A hét óvónőből kettő alíg
másfél éve tanít, négy óvónő több mint 7 éve és egyikük 13 éve.
Az óvónők közül Anna a legfiatalabb, 23 éves, ez a második munkaéve a tanügyben. Szereti a
munkáját, egyetlen nehézsége a rengeteg papírmunkával való küzdelem.
Noémi 31 éves, már több, mint 7 éve a szakmában van. Ez idő alatt 5 óvódában dolgozott.
Elmondása szerint ez a legroszzabb része ennek a hivatásnak, hiszen évről évre bizonytalan a
folytonosság megszerzése .
Andrea 37 éves, 11 éve tanít és elmondása szerint siker titka a türelem és az elkötelezettség
ebben a szférában.
Marika 42 éves és 13 éve dolgozik óvónőként. Nyugodt természetű óvónő, nehezen lehet
kihozni a sodrából, de ha újra kezdhetné nem ezt a szakmát választaná.
Eszter 28 éves és 8 éve tanít, számos nehézséggel kellett megküzdenie amíg címzetes helyet
kapott. Nagyon szereti a gyerekekkel való foglalkozást, de nem biztos, hogy újra végigcsinálná
ha újra kezdhetné.
Enikő is 28 éves és 8 éve tanít. Szereti a munkáját a nehézségek és felelősségek ellenére is.
Nóra 21 éves, egy éve tanít és eddig nagyon szereti. Ami számára nehézséget jelent: a szülőkkel
való kommunikáció és a papírmunka.

Előzetes ülés

Az el őzetes ülés alkalmával megbeszéltük a fő találkozások időpontjait, céljait. A
kolléganők érdeklőttek, hogy kell -e hozzanak magukkal valamit, fogok -e érdekességekkel
készülni ezen ülésekre, illetve, hogy mennyi időt fognak tartani. Megbeszéltünk egy időpontot,
ami mindenkinek megfelelt és leszögeztük, hogy egy órát fog tartani minden találkozás.

28
Első találkozás
Az első találkozás alkalmával tartottam egy kisebb bevezetőt a burnout szindrómát
ismertetve.
Kiderült, hogy körülbelül a csoport fele nem tudott szinte semmit a kiégésről, legalábbis nem
gondolta, hogy a pedagógusi szakmában jelen van egy ilyen fajta betegségnek is nevezett állapot.
Pozitív élmény volt számomra, hogy az idősebb kollégák is figyelmesen, érdeklődve álltak hozzá
az alkalomhoz és kérdéseket t ettek fel, illetve aki már hallott a kiégésről elmondta ismereteit.
Az első alkalomra egy öndiagn ózist segítő tesztet vittem, amit mindenki kitöltött, majd
egyenként elmondta véleményét és észrevételeit, a munkájához való hozzáállását, stb.
A testi jellemzők eredményei alapján elmondható, hogy 7 -ből 5 óvónőnek vannak alvászavarai,
mindegyiknél jellemző a már munka előtti fáradtság.
A Pszichés tünetek közül nagyon gyakori az ingerlékenység, teljesítőképesség romlása,
indokolatlan szakmai önérték elési problémák, valamint 4 óvónő érzi azt, hogy az emberi
kapcsolatai megromlottak a munkahelyi elvárások okozta stressz miatt.
Második találkozás
A második találkozásra az óvónők egy -egy olyan módszert hoztak magukkal, amely nekik
általában se gít a stresszhelyzetek megoldásában.
Az egyikük például elmondta, hogy neki a legjobban bevált módszere az, ha munka után
egyenesen az edzőterembe megy, ahol levezeti a nap során felgyülemlett feszültségeket, egy -egy
szülő csípős megjegyzését. Elmondása sz erint sportolás közben letisztulnak a gondolatai és
tisztábban látja a helyzeteket, így jobb megoldásokat tud találni.
A csoportos beszélgetés célja az volt, hog y a kolléganők jobban megnyíljanak
egymásn ak, ezáltal kialakuljon egy a mentálhigiéné szempontjából egészségesebb kapcsolat.
Ezen alkalmon megpróbáltam alkalmazni a tanácsadásnak azt a szabályát, mely szerint nem
adunk konkrét tanácsot. Kérdésekkel irányítottam a beszélgetés menetét és próbáltam észrevenni
azokat a témákat melyeknél érdemesebb időzni.

29
Én is elmondtam a Babai László által kifejlesztett 10 módszert . Mindegyikről külön
beszélgettünk és ezekhez is sok személyes tapasztalatot tudtak elmondani az óvónők. Elmondtam
azt is, hogy nekem melyik módszer szoko tt a leginkább beválni. A találkozás végén abban a
feladatban egyeztünk meg, hogy a következő találkozásig mindenki legalább 3 módszert
gyakorolni fog és majd elmondja a tapasztalatait, észrevételeit azokkal kapcsolatosan.

2.6. A III. találkozás részletes leírása

A harmadik alkalmat azzal kezdtük, hogy sorban beszámoltunk arról, hogy milyen
módszereket alkalmaztunk a munkahelyi stressz kezelésére, illetve a kiégés megelőzésére.
Az óvónők rengeteg pozitív tapasztalatot meséltek, pé ldául Ildikó, aki alkalmaztam az
általam bemutatott módszerek közül az Építsen fel egy belső kört módszert , mely szerint
kialakított magának egy belső kört, melybe olyan személyeket vont be, akiket bár nagyon szeret
mégis valamiért megszakadt a kapcsolata. Most újra elkezdett beszélgetni ezekkel az emberekkel
heti vagy akár napi szinten. Elmondása szerint az el ső lépés nehéz volt, alíg bírta rávenni magát,
hogy felhívja a testvérét, akivel bár jóban vannak de ritkán beszélgettek telefonon. Miután két
naponta hívogatni kezdte visszaállt köztük a régi kapcsolat és nagy hatást gyakorolt ez a
mindennapi hangulatára és az élethez való viszonyulására.
Anna is egy pozitív tapasztalatról számolt be. Elmondása szerint kicsit szkeptikus volt
ezekkel a módszerekkel szemben de mivel ő egy olyan természetű ember, aki szeret kipróbálni
dolgokat hát kipróbálta a mód szerek közül a szerinte „legbénábbat” , ami azt feltételezi, hogy az
ember képes irányítani az életét pozitív vagy negatív irányba pusztán a gondolataival. Anna arra
törekedett, hogy csak pozitív gondolatai legyenek és a negatív dolgokat teljesen kizárta.
Elmondta, hogy az elején nagyon nehéz volt, mert az agya mintha azért is a rossz dolgokra
terelte volna. Nem adta fel és most úgy gondolja. hogy még iscsak lehet benne valami igazság,
mert amíg alkalmazta a módszert, mintha más oldalból látta volna a munkája nehézségeit és a
magánéleti problémáit is.
Noéminek két módszer is bevállt, a használja a kreatív képzeletét és a tegyen
rendet .Az előbbi szerint a sokkal több kreativitás van bennünk, mint amit gondolunk. Ezt a

30
módszert azért próbálta ki, mert mindig úgy érezte, hogy a kollégáihoz képest ő kevésbé
tehetséges a kézimunkák terén vagy az új, érdekes tevékenységek összeállításában. Egy héten át
erre összpontosított, hogy mindenben meglássa a kreativitást. Azt nem tu dja, hogy csak azért
mert annyira próbálkozott kreatív lenni, vagy tényleg a módszer volt hatásos de az elmúlt hét
volt a leg sikeresebb számára mióta tanítani kezdett. A tegyen rendet módszer is pozitívan hatott
rá, ugyanis rájött arra, hogy sokkal nyugod tabban és vidámabban tud készülni a tevékenységeire,
ha nincsenek szanaszét körülőtte a dolgai, a papírok, ollók, ragasztó, stb.
Andrea már régóta gondolkozott az életmódváltáson és most úgy gondolta összehozza ezt
a módszerrel, amit választ. A 4-es módszer azt feltételezi, hogy az egészségesebb életmód
jótékony hatással van a munkával kapcsolatos érzésekre is. Ez valahol logikus is, hiszen az
egészséges ember nem csak testileg de lelkileg is ép kell, hogy legyen.
Andrea is észlelt pozitív válto zásokat az életében, mióta alkalmazza a módszert és eldöntötte,
hogy nem hagyja abba.
A többi csoporttag is kipróbált néhány módszert, de őszinték voltak s elismerték, hogy nem
vették annyira komolyan mint a többiek, akik részletesen beszámoltak tapasztala taikról.
Ezt a találkozásunkat inkább a tapasztalatokban való elmélyedés jellemezte, hiszen a négy
említett óvónőnek nagyon pozitív és maradan dó tapasztalatban volt részük.
Elmondtam nekik, hogy mennyire fontos odafigyelnünk azokra a dolgokra, melyek a munkánkon
belül örömet okoznak és nem szabad ezek gyakorlását elhanyagolni.
Összegző ülés
Az összegző ülés egy félórás megbeszélés keretén belül valósult meg, ahol megbeszéltük, hogy
folytatni fogjuk a módszerek gyakorlását és azok akik nem vették komolyan mostmár
mindenképp öszpontosítani fognak arra, hogy ők is megtapasztalják ezen módszerek hatásait.
Az óvónők elmondták azt is, hogy kellemes tapasztalatokkal gazdagodtak és örülnek, hogy
adódott lehetőségük ilyen csoportos alkalmakon részt venni.
Visszacsatolásként újra megemlítettem a kiégés tüneteit, okait és megelőzési módszereit

31

2.7. A beavatkozás eredményei

A beavatkozásnak teljes mértékben pozitív eredményei vannak, hiszen szemmel láthatóan
javult a kollégák közti kapcsolat, amit én nem annyira az alkalmazott módszereknek, mint
maguknak a szervezett alkalmaknak tudok be.
A kollégák visszajeleztek az alkalmak lejárta után is és elmondták, hogy azóta is alkalmazzák a
tanult módszereket és egymással is javult a kapcsolatuk.
Az óvónők tisztában vannak a kiégés veszélyeivel és megértették azt, hogy ők maguk azok, akik
tehetnek valamit a megelőzés érdekében.
Minden óvónő elhatározta, hogy alkalmazni fog olyan módszereket, melyek által kezelheti a
stresszt és így megelőzheti a burnout szi ndróma kialakulását.
Bár csupán 3 szervezett találkozásunk volt, mégis a szüneteinkben gyakran összeülünk pár
percre és szóba kerülnek a kiégéssel kapcsolatos tapasztalatok is.
3. Összegzés, következtetések

Kutatási eredményeimben láthatóak , hogy hipotéziseim helytállóak. A válaszadó
pedagógusok felére jellemző az érzelmi és szellemi fáradtság, kimerültség. Ennek legfőbb oka az
egyre növekvő munkamennyiség és a változások kezelésének nehézsége. A legtöbb kolléga a
növekvő munkamennyiséget, a megbecsülés hiányát és a minősítés – értékelés rendszerét jelölte
meg legfőbb stresszforrásként. A folyamatos túlterhelés következtében nagy az esély a krónikus
distressz kialakulására. Így a pedagógusok nehezebben kooperálnak egymással, romlik a
munkahel yi légkör , szaporodnak a konfliktusok. Ez pedig végső soron a pedagógusok
kiégéséhez vezethet. A pedagógusok kétharmada szerint intézményében nem kap segítséget a
stresszkezelési technikák megismerésében. Ez a vezetők felelősségét is felveti, hiszen az ő
hosszú távú érdekeik is azt kívánnák, hogy munkatársaik minél kiegyensúlyozottabbak legyenek.

32
Ami meglepetést okozott az, hogy milyen sokan nem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel
a burnouttal kapcsolatban, valamint, hogy mennyire szkeptikusak az emberek a segítő -megelőző
módszerekkel szemben. Elmondhatom úgy a kutatásról, mint a beavatkozásról, hogy nemcsak a
válaszadók és a beavatkozásban résztvevőkre volt hatással, hanem rám is. Ezt a hatást pozitívan
értékelem és a kezdeti nehézségek ellenére s zükség esnek látom az ilyen jellegű ku tatásokat és
beavatkozásokat.

33
Könyvészet:

Bitsadze, M., & Japaridze, M. (2011 ).Pilot studz of teacher burnout in Georgian context.
Problems of Management in the 21st Century , 2, 36–44.
Boyle, G. J., Borg, M. G., Falzon, J. M., & Baglioni, A. J. (1995). A structural model of the
dimensions of teacher stress. British Journal of Educational Psychology, 65 (1), 49 -67.
Carmack, H. J., & Holm, T. T. (2013). Stress, Burnout, Job Satisfaction, and Intent to Leave
Among Collegiate Forensic Educators . National Forensic Journal , 31(1), 41 –59.
El-Ibiary, S. Y., Yam, L., & Lee, K. C. (2017). Assessment of Burnout and Associated Risk
Factors Among Pharmacy Practice Faculty in the United States . American Journal of
Pharmaceutical Education , 81(4), 1 –9.
Farber, Barry A. (1999): Inconsequentiality – The Key to Understanding Teacher Burnout
Fekete Sándor (1991): Segítő foglalkozások kockázatai helfer -szindróma és burnout -jelenség .
Psychiátria Hungarica , 1991. VI. évf. 1729
Freundenberg, Herbert J. (1974): Staff burnout. Journal of Social Issues, 30, 159 -165
Helstáb Laura (2017). Mit tehetünk a kiégés ellen . Pszichológiai szaklap.
I. Gotlind Kasper, Friedberg (1991). Először tűz és láng, majd kiégés. A burnout szindróma
pszichodramatikus kezelése tanár -továbbképzési szuperviziós csoportokban. Az überlingeni
Moreno Intézet kollokviumára készült dolgozat.
Kósáné Ormai Vera , (1999) Tanulók és pedagógusok mentálhigiénéje. Forrás:
ftp://ftp.oki.hu/jka2k_hatter/06_mental.pdf
Maslach, Christina (2003): Burnout The Cost of Caring. Cambridge, MA: Malor Book
Maslach, Christina, & Leiter, Michael P. (1997): The Truth about Burnout How Organisations
Cause Personal Stress and What to do about it. San Francisco: Jossey -Bass Inc. Publishers.
Nagy Edit , (2007) . Egy segitő foglalkozás képviselőinek pályaképe, a kiégés szempontjából

34
Ónody Sarolta (2001): Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási
lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, 51 (5), 80 -85.
Petróczi Erzsébet (2007a): Kiégés – elkerülhetetlen? Budapest: Eötvös József Könyvkiadó.
Petróczi Erzsébet (2007b): Amit a hallgatónak tudni illik a kiégésről . Szeged: SZEK; Juhász
Gyula Felsőoktatási Kiadó
Petróczi, E . (1999). A kiégés jelensége pedagógusokná l. Magyar Pszichológiai Szemle, 54 (3),
127-139.
Vandenberghe, R., & Huberman, A. Michael (2013) (Eds.), Understanding and Preventing
Teacher Burnout A Sourcebook of International Research and Practice (pp. 159 -165).

35
Mellékletek:

Emocionális kimerülés – 9 állitás(max. 45 pont)
– a munkám miatt érzelmileg kiszipolyozottnak érzem magam
– a munkanap végére elhasznált vagyok
– már akkor is fáradt vagyok, amikor reggel felkelek, és szembe kell néznem a rám váró
munkával
– egész nap emberekkel foglalkozni igazán kimeritő és feszültségkeltő számomra
– a munkám révén kiégettnek és elhasználtnak érzem magam
– naponta fusztrálódom a munkám sorá n
– úgy érzem, hogy túlságosan is keményen dolgozom
– túl sok feszültséggel jár számomra, hogy közvetlenül emberekkel kell dolgoznom
– úgy érzem, mintha az utolsó erőtartalékaimat élném fel

Deperszonalizáció – 5 állitás (max. 25 pont)
– úgy érzem, hogy munkám köz ben már úgy kezelem az embereket, mintha személytelen
tárgyak lennének
– mintha, megkérgesedtem volna az emberekkel szemben, mióta ezen a területen dolgozom
– attól tartok, hogy ez a munka érzelmileg teljesen megkeményit
– valójában nem törődöm azzal, hogy mi tö rténik azokkal az emberekkel, akikkel
foglalkoznom kell
– a munkám végzése közben úgy érzem, hogy az emberek a saját problémáik miatt is
engem hibáztatnak

Személyes teljesitmény -8 állitás ( max. 40 pont)
– könnyen megtudom érteni, hogyan éreznek az emberek kü lönböző dolgokkal
kapcsolatban
– nagyon hatékonyan tudok foglalkozni a munkám során hozzám forduló emberek
problémáival

36
– úgy érzem a munkámon keresztül pozitivan tudom befolyásolni más emberek életét
– tele vagyok energiával
– megnyugtató légkört tudok teremteni a munkám közben a hozzám fordulókkal
kapcsolatban
– valósággal felüdültnek érzem magam a munkám után
– sok értékes dologra voltam képes az eddigiekben a munkám során
– a munkámban képes vagyok nyugodtan és higgadtan foglalkoyni mások érzelni
problémáival

Kiegészítő kérdések:
Az intézmény amiben dolgozom lehetőséget biztosit a kiégés megelőzésére
Nekem személy szerint nincs szükségem a kiégést megelőző vagy kezelő segitő alkalmakra
Úgy érzem, hogy a munkatársaimnak szükségük lenne segitő foglalkozásokra és szivesen részt
vennének ezeken
Az igazgató gyakran érdeklődik a pedagógusok hogylétéről
Az iskolában/óvodában ahol dolgozom rendelkezésünkre áll egy pszichológus vagy
mentálhigiénés szakember
Sokszor szeretném kikérni egy szakember véleményét a munkahelyem en belül de erre nincs
lehetőségem

10 módszer, amely segít kezelni a stresszt
1. Tegye, amit szeret!
Emlékezzen vissza, miért szerette és választotta azt a munkát, amelyet most végez. Ha még
mindig szereti, érezze magát szerencsésnek és álljon vissza a régi pozitív beállítottságára.
Amennyiben már nem túl lelkes, próbálja újraéleszteni a régi elhivatottságát. Ha a próbálkozás
után is szenved a munkájától, vegye sorba, mivel foglalkozna szívesen, hiszen az élet túl rövid
ahhoz, hogy olyan munkát végezzen, amit nem szeret.

37
2. Irányítsa a gondolatait!
Mindenkivel előfordul néha, hogy őrült gondolatok cikáznak a fejében. Különösen akkor
vagyunk erre hajlamosak, amikor valamiről nincs elég információnk és elkezdünk elméleteket
gyártani. Ezek az elméletek pedi g leginkább negatívak, és kifejezetten ellenünk irányulnak. A jó
hír, hogy meg lehet tanulni a gondolatok pozitív irányba terelését, ez pedig a stresszt is jóval
kezelhetőbbé teszi.
3. Építsen fel egy belső kört!
Üljön le és gondolja végig, kik azok, akik feltétel nélkül szeretik Önt, akik a végsőkig is
elmennének Önért. Kezdje el még jobban ápolni ezeket a kapcsolatait. Építsen fel egy olyan
belső kört, amelybe csak azok tartoznak, akik érdek nélkül foglalkoznak Önnel, és akik a
legjobbat akarják Önnek. M indennap legalább egyikükkel lépjen kapcsolatba.
4. Ügyeljen az egészségére!
Mindenki tudja, hogy az egészségesebb, kiegyensúlyozottabb étkezés és egy kis mozgás óriási
különbséget jelenthet a közérzet szempontjából. Nem kell itt hatalmas változásokra go ndolni,
nem szükséges szélsőségesen megváltoztatni az életstílusunkat, de ha mindenben csak egy kicsit
elmozdulunk az egészség felé, már tettünk valamit magunkért.
5. Mindennap csendesedjen el néhány percre!
Könnyen elképzelhető, hogy Önnek is akkor jönn ek a legjobb ötletei, amikor kipihent és
nyugodt. Valószínű azonban az is, hogy ilyen alkalom csak ritkán adódik, hiszen hajlamos
mindig nyugtalankodni azon dolgok miatt, amelyeket még „mindenképpen meg kell oldania”.
Ajánlatos lenne rendszeresen időt szak ítani a relaxálásra – akár csak néhány percig.
6. Használja a kreatív képzeletét!
Az elménk igazán csodálatos dolgokra képes. Higgyen benne, hogy képes jó döntéseket hozni és
kreatívan megoldani a problémákat. Sokkal több ötletesség lakozik Önben, mint go ndolná.
7. Tegyen rendet!
Valóban szüksége van arra a rengeteg holmira, amivel körbeveszi magát? Ha rend és tisztaság
veszi körül, már csökkentett valamit a napi stressz -szintjén. A módszer egyszerű: ha vesz valami
újat, szabaduljon meg valami régitől!

38
8. Tartsa harmóniában a lelkét!
Ez természetesen mindenkinél mást jelenthet. Ha Önnél az ima jelenti az utat a felsőbb
hatalomhoz, imádkozzon, ha spirituális könyvek olvasgatásával szakad el a mindennapoktól
tegye azt, vagy éppen meditáljon. A lényeg, hogy rendszeresen szakítson időt a lelke
karbantartására is.
9. Mondjon köszönetet!
Úgy tűnik, hajlamosak vagyunk arra fókuszálni, ami hiányzik, vagy ami rossz az életünkben,
ahelyett, hogy arra koncentrálnánk, ami jó, amink van. Próbálja kialakítani azt a szo kást, hogy a
nap végén legalább három dologért köszönetet mond, így a fókusz lassan a pozitívumokra kerül.
10. Fogadja el, ami van.
Meg kell értenünk, hogy a dolgok nem mindig úgy alakulnak, ahogyan elterveztük. Ha mindig
azt várjuk az élettől, hogy sorban és kiszámíthatóan megvalósuljanak a terveink, hamarosan
csalódni fogunk. Amennyiben a nyafogást és a panaszkodást választjuk, csak a szenvedéseinket
hosszabbítjuk meg. Ami elé állít minket az élet, azon nem változtathatunk, de a hozzáállásunkon
igen.