Babeș -Bolyai Tudományegyetem [602951]

Babeș -Bolyai Tudományegyetem
Szociológia és Szociális Munka Kar
Tanácsadás a Szociális Szolgáltatások Területén Szak

Disszertációs d olgozat

Versenyszorongás csökkentés a teljesítménynövelés érdekében
– relaxációs technikák begyakorlásával biciklis élsportolók körében –

Vezető tanár neve: Hallgató neve:
Dr. Alb ert Lőrincz Enikő Sebestyén Izabella

Kolozsvár
2018

Universitatea Babeș -Bolyai
Facultatea de Sociologie și Asistență Socială
Specializarea Consiliere în Servicii Sociale

Lucrare de disertație

Reducerea anxiet ății cu scopul sporir ii performanței în rândul
sportivilor de ciclism – prin practicarea tehnicilor de relaxare

Coordonator științific: Absolvent ă:
Dr. Albert Lőrincz Enikő Sebestyén Izabella

Cluj-Napoca
2018

Tartalomjegyzék

Bevezető ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 5
I. Elméleti háttér ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 6
1. A sikeres sportteljesítmény összetevői ………………………….. ……………………… 6
1.2 A jobb teljesítmény elérésének lehetőségei az egyéni és csapat
sportágakban ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 7
2. Szorongás a sportban ………………………….. ………………………….. …………………. 8
2.1 Ta nácsadás lehetőségei a szorongás csökkentésben ………………………….. . 9
2.2 Szorongásoldó módszerek teljesítmény növelés céljából ………………….. 10
3. Relaxációs módszerek begyakorlása szorongás csökkentése és teljesítmény
növelés céljából ………………………….. ………………………….. ………………………….. 12
4. Kutatások és statisztikai adatok ………………………….. ………………………….. …. 14
5. Etika a sportban ………………………….. ………………………….. ………………………. 15
5.1 Etikus bánásmód a sportolókkal szemben ………………………….. ………….. 16
5.2 Fontos etikai kérdések a sportpszichológiában ………………………….. ……. 16
II. Gyakorlati rész ………………………….. ………………………….. ……………………….. 17
1. A kliensek bemutatása ………………………….. ………………………….. ……………… 19
2. Kliensekkel való kapcsolat felvétel ………………………….. ………………………… 19
3. Anamnézis ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 20
4. Probléma megfogalmazása ………………………….. ………………………….. ……….. 21
5. Célok kitűzése ………………………….. ………………………….. ………………………… 22
6. Szerződéskötés ………………………….. ………………………….. ……………………….. 22
7. Mérések, felmérő eszközök ………………………….. ………………………….. ………. 23
8. Beavatkozási terv, beavatkozás lépései ………………………….. …………………… 24
9. A segítő munka folyamatának, főbb mozzanatainak bemutatása …………….. 30
10. Munka hatékonyságának elemzése ………………………….. ………………………. 37
11. Az esetmunka értékelése és lezárása ………………………….. …………………….. 44
12. Reflexiók és következtetések ………………………….. ………………………….. ….. 45

4
Kivonat

A sportpszichológia, illetve a sporttanácsadás a fizikai aktivitás
lélektani hatása inak vizsgálatával foglalkozik. Nagykáldi (2002) szerint a
sporttanácsadásban a hangsúly a testi -lelki jóllét megszerzésére és fenntartására
irányul. A szorongás, mely a sport területén versenyszorongásként jelentkezik,
teljesen más megközelítést igényel, mint a hétköznapi életben el őforduló
szorongásos problémák. A sport tanácsadó edukációs módszereket alkalmazva
speciális képességek kialakításával, a pszichés állapot szabályozásával
igyekszik a sportteljesítmény fokozásában részt venni, az eredményes
sportpályafutáshoz hozzájárulni (To th, 2010).
A romániai élsportolók testi -lelki épségét tanulmányozva tudatosult
bennem, hogy mennyire fontos a fizikai felkészülés mellett a pszichikai
felkészültség, mely biztosítja a sikerhez vezető utat.
Az alkalmazott módszer az egyéni taná csadás, az üléseken résztvevő
személyek, három Hargita megyei férfi kerékpár versenyző.
Az egyéni tanácsadás nyolc alkalmon keresztül valósult meg. Minden
alkalommal egy relaxációs gyakorlat elsajátítását képezte, mely elősegíti a
teljesítményszorongás csökkenését, sikertelenség feldolgozását, önbizalom
erősítését, valamint átfogóan a testi -lelki kiegyensúlyo zottságot úgy a
hétköznapokban, mint versenyhelyzetekben.
A tanácsadási folyamat lezárása után preteszt és posztteszt egyéni
fejlődéseket mutatnak, továbbá a ke rékpár versenyzők pozitív visszajelzéseket
adtak arról, hogy a relaxációs módszereket nemcsak versenyszorongás
csökkentésére használták, hanem egyéb stresszes helyzetek átvészelésére is
könnyed megoldást biztosítottak.

5
Bevezető

Az általam választott tanácsadási folyamat témakörének kiválasztása az
a hiányállapot váltotta ki, hogy hazánkban még nem fektetnek elég hangsúlyt a
fizikai felkészítés mellett a sportolók pszichés felkészítésére, pedig épp annyira
fontos a szellemi frissesség a versenypályára lépéskor a siker elérésére
érdekében, mint a fizikai potenciál. Ezáltal megcéloztuk a versenyszorongás
leküzdését relaxációs technikák begyakorlásával, követve a tanácsadás
módszer lépéseit. Ez a témakör mindig is felkeltette érdeklődésem és
foglalkoztato tt. Jövőbeli terveim közé tartozik, folytatni, amit elkezdtem a
dolgozat által.
A sportpszichológiát tanulmányozva a következő kérdések fogalmazódtak meg
bennem: Mire jó a sportpszichológia, sporttanácsadás? Milyen módszereket
alkalmazhatunk? Miért szükséges a sportpszichológiai felkészítés?
Gyakran hangoztatják a sportolók, edzők, sportszakemberek „Ott kell lenni
fejben”, „Kapd össze magad”, „Figyelj oda”, „Uralkod j az érzelmeiden”, „Lépj
túl a sikertelenségen”, de legtöbb ese tben az oda vezető út módszerei
hiányoznak. Ezeknek a módszerek az elsajátításában segít a sportpszichológus,
sporttanácsadó. A sportolóknak nemcsak fizikai edzéstervre, hanem pszichikai
edzést ervre is szükségük van, és ugyanolyan módszerességgel kell
felkészülniük fejben is, mint a pályán. Ez a felkészülés lehet egy élvezetes
szellemi kaland, egy komoly szemé lyiségfejlődés az egyre nagyobb
teljesítmény elérése érdekében, segítséget nyújt igazi célok
megfogalmazásában, szorongások megküzdésében, hatékonyabb
kommunikáció elsajátításában és a következő versenyre való felkészülésben.
Az általam kidolgozott nyolc alkalomra épülő egyéni tanácsadási
folyamat elsősorban a kerékpár versenyzők versenysz orongásának
csökkentését tűzi ki célul annak érdekében, hogy képesek legyenek optimálisan
teljesíteni úgy az alacsonyabb szintű versenyeken , mint a tétversenyeken, mind
e mellett szem előtt tartva a sportban fellépő egyéni problémák feltárását és
megoldásá t.

6
I. Elméleti háttér

1. A sikeres sport teljesítmény összetevői

A sportteljesítmény az egész ember teljesítménye. A pszicho fiziológiai
komponensek közvetlenül határozzák meg a sportteljesítményt, a szociális
tényezők – család, barátok, közönség stb. – közvetve. Ettől még, különösen
érett versenyzőknél, a szociális összetevők hatása igen jelentős lehet. A
különböző komponensek nem választ hatók szét egymástól, mivel az ember
egységes egész, a fiziológiai és pszichológiai összetevők „benne vannak”
egymásba, együtt érvényesülnek (Frenkl, 2012).
Az elsődleges cél a sportban a teljesítménynövelés, a csúcsteljesítményre való
felkészítés és ezze l együtt az a prevenció, ami a sportolók egészségvédelmét
szolgálja. Továbbá nagyon fontos a lelki problémák megoldása, hogy azokat a
sportoló ne vigye magával a pályára. Sok esetben nem is tudatosulnak, de
zavaró elemként jelentkezhetnek.
A fizikai ténye zők és a sportág specifikus jellemzők mellett fontosak a
pszichológiai meghatározók: a világos gondolkodás, az önbizalom, a
fókuszálási képesség, az arousal kontroll, a vizualizálás ; stratégiai elemek: a
csapásokkal való megküzdés, a játéktervek, az elemzé s; szem élyiség jegyek: az
én tudatosság, a pszichés energiaforrások megfelelő kezelése, az önmaga
monitorozásának képessége, a célállítás, a v ágyak, a pozitív gondolkodás
(Lénárt,2012)
Gyömbér és Kovács (2012) külön kiemeli a sikeres sporttel jesítményben az
optimális arousa l szint jele nlétét. Leírásuk szerint az arousal az idegi –
hormonális rendszer izgalmi szintje, a szervezetek éberségi, aktivációs
állapota. Jelzi, hogy mennyire vagyunk éberek, mennyire tudunk jól teljesíteni.
A megfelelően magas arousal -szint a versenyzés előfeltétele. A magas arousal –
szint egyik előnye, hogy a figyelem beszűküléséhez vezet, vagyis a sportoló
kizár minden olyan zavaró ingert, mely ronthatná a teljesítményét. Ezzel
ellentétben a magas arousal -szint mégis időnként gyenge telj esítménnyel

7
párosul, melynek hátterében pszichológiai tényezők állnak. Ha az arousal -szint
túlzottan magas, akkor a versenyző nem csak a zavaró ingereket, hanem a
versenyzéshez nélkülözhetetlen információkat is kizárhatja pl. csapattársak
mozgása, szélirán y változása e redményképpen pontatlan vagy téves
helyzetértékelés történi k a figyelem túlzott beszűkülése következtében.

1.2 A jobb teljesítmény e lérésének lehetőségei az egyéni és csapat
sportágakban

Ha egy pszichés -, illetve sporttehetséggel rendelkező egyéni versenyzőt
fejleszteni szeretnénk elsősorban kontrollérzésév el kell foglalkoznunk. Az
adott s porttal kapcsolatos készségek finomítása, gyakorlása, a
versenyszit uációk elemzése, valamint az edzé stervek kiszámíthatósága
hozzásegíti az alapvetően jó adottságokkal rendelkező fiatal sportolókat a
magasabb színvonalú teljesítéshez. Továbbá fontos a kitartás fokozása. A
fokozatosan növekedő, ám a sportoló képességét meg nem haladó elvárások,
valamint a f igyelmet, monotónia tűrést igénybeevő feladatok szintén növelik a
kitartást. Az egyéni versenyekben alapvető fontosságú az egyéni célok előtérbe
helyezése. A tehetségfejlesztésben a kitartás mellett lényeges foglalkozni a
belenyugvás megküzdési stratégiájá nak fejlesztésével is, mely segít i a vesztett
helyzetekbe, megváltoztathatatlan szituációkba való beletörődést és a minél
hamarabbi továbblépést.
A csapatjátékosok teljesítményének növelését leleményességük fokozásával
érhetjük el. Képesek lesznek eredeti ötletek, alternatív megoldások
kimunkálására, a meglévő lehetőségek kihasználására, melyek
elengedhetetlenek, ha a csapat bizonyos mérkőzéseken adódó szituációkat ki
kell használnia, vagy az ellenfél taktik ájával szemben határozott an és eredetien
kell fellépnie (Oláh, Szabó, Mészáros, Pápai, 2012).

8
2. Szorongás a sportban

A szorongás egy érzelmi jelenség, mely mindig valamilyen negatív
élménnyel, érzéssel párosul. Sportban a szorongás úgy is felfogható, mint a
tárgy nélküli félelem. A sportolók félhetnek attól, hogy hibázni fognak egy
kevésbé begyakorolt mozdulatsor vagy taktika során, de szoronghatnak akár a
verseny tényétől is (Gyömbér, Kovács,2012). A szorongásos állapot rontja a
teljesítményt és fokoz za a kudarc valószínűségét. A sikertelenség élménye az
önbizalom színvonalát rontja. A folyamat következményeként az előrevetített
szorongás fokozódik, mely maga után vonja a további sikertelen szereplés
valószínűségét. Viszont a szorongásnak nemcsak debil izáló hanem facilitáló
hatása is van, tehát nem csak rontja hanem, serkentheti is a teljesítményt. A
sportoló ugyanazt a szorongásszintet egyik helyzetben megélheti motiváló és
egy másik helyzetben pedig gátló faktorként. Egyik helyzetben ugyan az a
szoron gás szint segít, míg a másikban ront az eredményen. A szubjektív
megélés lényeges eleme a szorongás értelmezésének. Az izgalmi szint
meghatározza a sportoló teljesítményét és az is, hogy a szorongás optimális
szintje serkentőleg hat. Az optimális érték azo nban egyedi. Egyénileg változik
az is, hogy a sportoló hogyan éli meg a szorongását, hogyan küzd meg vele,
hogyan értékeli és milyen kognitív következtetések et von le aktuális állapotáról
(Faludi, 2012).
Jarvis (2006) szerint minél fontosabb egy sportesemény annál nagyobb
szorongás lép fel a sportolóban, továbbá a szorongást fokozhatja a tudat, hogy
tehetségkutatók figyelik, vagy akár a család jelenléte is befolyásolhatja.
Viszont megemlíti azt is, hogy ez ek egyéntől is függnek, tehát nem minden
sportolónál jelentkezik szorongá s az említett helyzeteknél. A sportban a
szorongás a sportoló érzelmeit tükrözi, aki úgy érzi, h ogy valami rosszul fog
alakulni, sikertelen lesz, vagy kudarcot vall. A sportoló ellenf eleit jobbnak
gondolhatja önmagánál, vagy tudja, hogy a közönségben – valaki egy bíró,
családtag, barát, csapattárs vagy edző – értékeli teljesítményét. Ez különösen
olyan sportolók számára lehet fenyegető, akiknek alacsony az önbizalmuk ,
vagy akiknél hián yoznak a korábban átélt sikerek. Ezek a sportolók hajlamosak

9
leblokkolni és az edzésekkel ellentétben a verseny során gyengébben
teljesíteni, legfőképpen téthelyzet ben. De mindez nem jelenti azt, hogy nincs
szükség a szorongásra. A sportolói siker eléréséh ez a sportolóknak m indennel
tisztában kell lenniük, beleértve a fenyegető helyzeteket is. A szorongásszintet
nem megszüntetni, hanem kontroll alatt kell tartani (Gyömbér, Kovács,2012).
A szorongás több formában is megjelenhet, így megkülönböztetünk szomat ikus
és kognitív szorongást .
A szomatikus szorongás lehetséges tünetei: nyirkos kéz, bőséges izzadás, rossz
közérzet, émelygés, gyomorremegés, fejfájás, kiszáradt száj, gyakori vizelési
inger, alvászavar.
A kognitív szorongás legjellemzőbb megjelenési formája a negatív belső
beszéd „nem vagyok rá képes”, „az ellenfelem jobb” stb.
A kétféle szorongás együtt is jelentkezhet , de gyakoribb, hogy az egyik van
jelen a problémát okozó mértékben. A kognitív szorongásszint növekedésével
csökkent a teljesítményszint. A szomatikus szorongás csak abban az esetben
rontja a teljesítményt, ha kontrollálhatatlan, szintje túl magas.
A szor ongás egy másik megnyilvánulási formája a teljes ítményszorongás,
melyet a következő összetevők határozzák meg: versenyhelyzetben mutatott
teljesítmény, a teljesítményre irányu ló motiváció, az önbizalom, a szorongás
kognitív és szomatikus aspektusai (Gyömbé r, Kovács,2012).

2.1 Tanácsadás lehetőségei a szorongás csökkentésben

A sportpszichológia , illetve a sporttanácsadás a fizikai aktivitás
lélektani hatásainak vizsgálatával foglalkozik. Az egyik ilyen dimenzió, hogy
a testgyakorlás milyen hatással van az azt végz ő személyiségére. Itt a hangsúly
a testi -lelki jóllét megszerzésére és fenntartására irányu l. Ezen a szemponton
belül a másik dimenzió éppen a teljesítmény fokozására, a minél jobb
eredmény elérésére törekv ő sportoló professzionális segítését t űzi ki céljául.

10
Ebben az esetben a hangsúly nem az egészségen, hanem a csúcsteljesítmény
elérésén van ( Nagykáldi, 2002). A másik megközelítés a sportpszichológiát és
tanácsadást elméleti és gyakorlati területekre osztja. Az elméleti területtel
foglalkozó szakemberek a sportpszichológia és tanácsadás hátterét adó
tudományos kutatásban vesznek részt, elmélete ket alakítanak ki és tesztelnek,
más tudományterületek elméleteit illesztik be a sport speciális körülményei
közé és igyekeznek adaptálni azokat. Ilyen például a szorongás, mely a sport
területén versenyszorongásként jelentkezik és teljesen más megközelíté st
igényel, mint a hétköznapi életben el őforduló szorongásos problémák. Az
elméleti szakember ilyen módon indirekt formában segíti a sport tanácsadói
munkát. A gyakorlati sportpszichológus , ill. tanácsadó a versenyz ő mellett
tevékenykedik az ő feladata a t udományos eredmények gyakorlati alkalmazása.
A sport tanácsadó edukációs módszereket alkalmazva speciális képess égek
kialakításával, a pszichés állapot szabályozásával igyekszik a spor tteljesítmény
fokozásában részt venni, az eredményes sportpályafutáshoz hozzájárulni (Toth,
2010).

2.2 Szorongásoldó módszerek teljesítmény növelés céljából

A sportpszichológia célja, hogy a sportteljesítményt és a sportolói
életmódot zavaró tényezőket ko rán felismerje és megszüntesse . A sportolói
teljesítmény a személyiség energiáit és szabályozási képességeit maximálisan
igénybe veszi, tehát a klinikai sportlélektan feladata, a fentieken kívül, a
szubklinikai viselkedési problémák feltárása és kiküszöbölése. A sportolók is
különböző élethelyzetekben szoronghatnak, de ez ki hat a teljesítményükre, bár
a legtöbbször nem specifikusak a sportolás szempontjából (Buda, 1999.).
A sportolók szorongásának enyhítésére számos módszer létezik. A
leggyakrabban használtak légzéstechnikák, melyek a teljesítményt növelik a
vér oxigénmennyiségét, így az izmok nagyobb erőkifejtésre képesek és a
salakanyagok eltávolítása is felgyorsul. Az im agináció azáltal hatékony a
feszültség csökkentésére, hogy a sportoló olyan képzeletbeli képeket alkot,

11
melyek megnyugtatják őt. Egy másik szor ongás csökkentő módszer a
progresszív relaxáció, mely olyan gyakorlatok sorozata, mely során bizonyos
izomcsoportokat néhány pillanatig megfeszítenek, majd ellazítják azokat.
Mindig csak egy izomcsoportra koncentrálnak és folyamatosan haladnak végig
a külö nböző izomcsoportokon. Az összehúzódási fázis során a sportolók
megtapasztalják és tudatosítják a feszültség érzését, majd a relaxációs fázis
során átélik az ellazultság érzését (Gyömbér, Kovács, 2012). Másik elterjedt
módszer a mentális tréning, mely célj a a jó mozgássor begyakorlása, a hibás
elemek kijavítása, a kieső edzés pótlása, a sérülés utáni rehabilitáció
meggyorsítása. Továbbá létezik egy olyan módszer mely a gondolkodást
célozza meg. Ez a kognitív viselkedésterápia mely arra szolgál, hogy a
sport olók az élményeiket hatékonyabban értelmezzék, mellyel uralhatják a
zavaró érzelmi reakciókat (Lénárt, 2012) És nem utolsó sorban az autogén
tréning, mely Johannes Heinrich Schultz német pszichiáter és pszichoterapeuta
nevéhez fűződik, lényege a saját erőből merítő, saját aktivitást felhasználó,
rendszeresen tréningszerűen végzett relaxációs gyakorlat, mely önmagunkra
irányuló passzív figyelemmel és koncentrációval érhető el. Az ellazulás, a
relaxált állapot elérése testünk és testrészei nk izomtónus szabályozásának
segítségével, egy visszacsatolási rendszer működésével jön létre. Az
izomrendszer és idegrendszer összehangolt működésének következtében, a
rendszeres gyakorlás eredményeként jön létre a teljes testi és pszichés
ellazultság. A jól elsajátított gyakorlás eredménye az organizmikus átkapcsolás
a nyugalmi tónusra, ami azt jelenti, hogy képesek vagyunk befolyásolni és
szabályozni szomatikus és pszichés működésünket, a jelen szándékainknak és
céljainkban megfelelően (Gyömbér, Kovács,2 012).
Krapf (1992) leírása szerint a klasszikus autogén tréning relaxációs gyakorlatai
alapfokát hat alapgyakorlat képezi: 1. a nehézségérzés gyakorlata,
2. a melegségérzés gyakorlata,
3. a légzés gyakorlata,
4. a szív gyakorlata,
5. a has gyakorlata,
6. a homlok h űvösségének gyakorlata

12
3. Relaxációs módszerek begyakorlása szorongás csökkentése és teljesítmény
növelés céljából

A belső feszültség csökkentésére, a testi -lelki egyensúly biztosítására
már régebben is történtek próbálkozások. Ilyen volt a Jakobs on-féle
progresszív relaxáció, a szuggesztív terápiák sora Mesmer -től a Coué -féle
autoszuggesztív módszereken és a Dubois féle perszuázión át a hipnotikus
eljárásokig (Koroknai, 1970).
A testi -lelki zavartság csökkentésével a szervezeti önh elyreállító erők az
egészséges, természetes programokra hangolhatják vissza a túlpörgő, izgatott,
feszült működéseket. Ezt szolgálják a relaxációs módszerek (Bagdy,2013).
Relaxáció néven azokat a gyógyító eljárásokat értjük, melyek pszichotónus
áthangolása segítségével a pszichovegetatív egyensúly kialakítására
törekednek. Ez organizmikus átkapcsolást jelent a nyugalmi tónusra (Lénárt,
2012). A relaxációs technikákat els ősorban az arousal szabályozására, a
verseny el őtt vagy alatt a szomati kus szorongáscsök kentésére, ill etve a
regenerációs szakaszban használják a sportolók (Toth, 2010).
A relaxáció fogalma 800 éves. A francia nyelvből ered „relaxation” . Azt jelenti
“elengedni a rabot”. Testünket -lelkiállapotunkat is rabságban tarthatja a
szorongás, félelem, a stresszek által kiváltott belső feszültség, a negatív
gondolatok . Érzésvilágunkat megköti a düh, az ind ulat melyekben
kiszolgáltatottan vergőd hetünk, így nagy szükségünk van a megszabadulásra,
belső szabadságra. Ha kiszabadítjuk magun kat a rossz testi -lelki szellemi
állapot rabságából , ha “elengedjük” magunkat, izmainkat, testünket, akkor ez
segít feloldani mindazt, amit feleslegesen megkötöttünk. Ez energia –
felszabadul ással jár. Megszabadulunk rossz kötöttségeinkt ől, jobban
hozzáférhe tünk belső lehetőségeinkhez .
A relaxáció első feladata, hogy megtanuljunk kommunikálni a szervezetünkkel .
Ez a lehetetlennek látszó feladat, hogy a szervezetünkkel “társalogjunk”, ősi és
lehetséges képessége a z embernek. A modern tudományos eredmények az
utóbbi évtizedekben tárták fel a bizonyító adat aikat arról, hogy a vegetatív,
autonóm idegrendszer mégis elérhető a tudatos em beri szándék felől. Csakhogy

13
ez nem az akarat bevet ésével, hanem ősi és különleges utakon, elsősorban a
képi, elképzeléses lelki út on és módosult tudatállapot révén érhet ő el
(Bagdy,2013).
Pelka és Kellmann (2017 ) szerint a sportolóknál relaxációs technikáknak 5 fő
célja van:
1. Hosszú távnál, a sportolóknál nagyobb szintű nyugalomra van szükségük,
hogy sikeresen kezelni tudják a nehéz helyzeteket.
2. Közvetlenül a verseny előtt a sportolóknak ki kell zárniuk minden zavaró
tényezőt, nehogy azok akadályozzák őket a teljes összpontosításban.
3. A relaxáció segíti a sportolót a pihenésben, és a regenerálódásban a
szünetek alatt
4. A relaxáció segíti a felépülést a sérülés alatt
5. Segít kialakítani az ön szabályozó képességeket és az i maginációt, ami a
későbbi pszichológiai tanácsadásokat elősegítheti

Acsai (2002) leírása szerint az autogén tréning relaxációs gyakorlat
szomatikus hatásai a következők: i zomtónus -szabályozás, izomfeszültség
megszüntetése, testi ellazulás, a légzés lassulása, a vérnyomás csökkenése, a
testhőmérséklet emelkedése, a szívritmus csökkenése, koncentratív átkapcsolás
a nyugalmi tónusra. Valamint pszichés hatásai: kellemes emocion ális állapot,
feszültség mentes nyugalom, az éntudat testtudat egybeolvadása, a
koncentráció növekedése, pszichotónus szabályozása, az aktivitás növekedése,
a környezet -az én -a test -harmóniája, az önismeret elmély ülése.
A relaxációs gyakorlatok a versenyekre való pszichikai felkészítést, a verseny
előtti összpontosítást, a verseny alatti szorongás legyőzését, a versenyek közti
intenzívebb pihenést, az adott helyzethez való jobb adaptációt teszi lehetővé
(Bagdy, Koroknai, 1988).
Parnabas és mtsai . (2014) által végzet kutatás alapján a szorongás negatív
érzelmekként befolyásolja a sportversenyek észlelését, ahol a sportolók
túlnyomó többsége a szorongást a teljesítményre nézve visszahúzónak tartja,
ami a teljesítmény csökke néséhez vezethet. A sportolók szorongásairól szóló
számos kutatás azt mutatta, hogy a sportolók kábítószereket szednek a

14
szorongás és a teljesítmény javítása érdekében. Számos kutatás utal arra, hogy
a relaxációs technikák előnyökkel járnak a sportolóknak azáltal, hogy fokozzák
az önbizalmat, a koncentrációt, a teljesítményt, csökkenti a szorongást és a
stresszt, a vérnyomást és az izomfeszültséget. A kutatás célja a különböző
relaxációs technikák és a sportteljesítmény közötti korreláció megtalálása volt .
A minta 122 sportolóból állt. Ebben a tanulmányban használták az Imázs
kérdőívet, a meditáció s kérdőívet, a Progresszív Izom Relaxációs kérdőívet és
a Breathing Techniques kérdőívet. E mellett a sportteljesítmény -kérdőívet
használták fel a relaxációs technikák és a sportolók teljesítményének
összefüggésére. Az eredmények azt mutatják, hogy pozitív korreláció van a
képalkotás és a sportteljesítmény, a meditáció és a sportteljesítmény között, a
progresszív izomlazítás és a sportteljesítmény, a légzéstech nika és a
sportteljesítmény között. A sportpszichológusoknak és edzőknek ezeket a
megállapításokat kell használniuk a sportolók különféle relaxációs
technikáinak gyakorlására. A relaxációs technikák gyakorlása csökkentheti a
sportolók drogfogyasztásána k számát, a szorongás csökkentését a teljesítmény
javítása érdekében. Ebből kifolyólag a sportolókkal végzett tanácsadási
folyamatba a relaxációs gyakorlatok beillesztése csökkenti a verseny szorongás
(kognitív és szomatikus szorongás) mértékét ezzel egy időben nő a
teljesítmény, mely a sikerhez vezető utat biztosítsa.

4. Kutatások és statisztikai adatok

Sok kutatás bizonyítja az AT hatékonyságát, ezekből párat említenék meg:
 Kezeli a női infertilitást amely a fokozott prolaktin hormon képződés
eredménye, e h ormon mint természetes fogamzásgátló hat a
szervezetre, stressz hatására fokozódik (O’Moore, 1983).
 Az AT rendszeres gyakorlása jel entősen cs ökkenti a koleszterol,
triglice rid és a zsírsavak szintjét (Carruthers, 1985)
 Azon HIV – el fertőzött betegekkel végezett tanulmányok, akik
rendszeresen gyakorolják az AT -et azt mutatják, hogy ezen személyek

15
hatékonyan tudják kontrollálni a fertőzéssel járó tüneteket, mint a
fájdalmat, éjszakai izzadást, hányingert, súlyuk csökkenését (Kermani ,
1987).
 A depresszió és szorongás tüneteinek enyhítéséhez is jelentősen
hozzájárul az AT. A hatás annál jobb, minél következetes ebben
vége zték a gyakorlatokat (Ernst, E., Kanji, N., 2000).
 Általános közérzet: hathetes gyakorlás után a páciensek 66 % -a arról
számolt, hogy lényegesen javult a közérzete, szellemileg friss nek és
kipihentnek érezte magát (Ernst, E., Kanji, N., 2000).

5. Etika a sportban

Az etika fogalmát Szőnyi (2009) a következőképpen írja le: a segítő
foglalkozásokban, különösen a tanácsadás során az etikai szempont, mint
kapcsolati magatartás összetevője, közvetlenül technikai -gyakorlati kérdéssé
válik, ezért az erkölcsi szakmai tartás kiépülése, reflektálása és közösségi
szabályozása az eredményes munkát közvetlenül befolyásoló té nyező. Az etika
fogja össze azokat az erkölcsi követelményeket, elvárásokat, melyek az
emberek közötti viszonyt, érintkezést szabályozzák. Egy szakma etikai elvei a
szakma gyakorlása során, egyfajta közmegegyezéssel alakulnak ki. Finomabb
szabályozást adn ak ahhoz a területhez, amely még nem tartozik a kapcsolatok
jogi viszonylataiba. A szakmai szervezetek etikai kódex formájában foglalják
össze az adott szakmának elvárt viselkedés szabályait. Egy szakma etikai elvei
egyéni módon, a szakember saját etikai e lveivel összerendeződve épülnek be a
személyiségbe: ütközhetnek is a szakember hozott/alkalmazott elveivel.
A sportpszichológia etikája a sport és az etikai normák elveinek összefonódása.
Az etika íratlan szabályok és szokásjogon alapuló értékek összességé t
közvetíti.

16
5.1 Etikus bánásmód a sportolókkal szemben

Az etikus bánásmód els ő elve a minimális kockázat elve , vagyis a
sportolókat nem tehetjük ki nagyobb kockázatnak a terápia során, mint
amilyennel a mindennapi életben is találkoznának. A terápiás személyt nem
érheti fizikai bántalom vagy károsodás.
Az etikus bánásmód második elve az informált hozzájárulás . A személyeknek
önszántukból kell részt venniük a terápiában, és lehet ővé kell tenni számukra,
hogy hozzájárulásukat bármikor visszavonhassák. Id őben el őre minden olyan
mozzanatról tájékoztatni kell a személyeket, amelyr ől azt lehet gondolni, hogy
befolyásolja együttm űködési hajlandóságukat.
Az etikus bánásmód harmadik elve a személyiségi jogok elve . A személyr ől a
tanácsadás alatt gy űjtött informá ciót bizalmasan kell kezelni, hogy ahhoz ne
férhessen hozzá senki a személy beleegyezése nélkül (Toth, 2010).

5.2 Fontos etikai kérdések a sportpszichológiában

Mennyire etikus a dopping, és másrészt a fair -play, vagyis sportszerűség?
Demetrovics és Kurimay (2012) leírása szerint a f air play a tiszta eszközökkel
játszott mérkőzés és az ellenféllel szemben tanúsított sportszerű magatartás
eszméje. Ez a sport egyik legnemesebb tényezője, hiszen maga a sport hozta
létre Fair Play -t. Ez az eszme azért is fontos, mert csak a sportszerű mérkőzés
jelent igazi szóra kozást, továbbá a d opping a sportoló egészségére
potenciálisan káros, a teljesítményének növelését elősegítő, a sportoló
szervezetében kimutatható, bizonyítottan alkalmazott eszköz. M ivel a
doppingolás a sportoló számára tilos, az alkalmazott gyógyszerek egy része
pedig – például a központi idegrendszeri izgatók vagy a kábítószerek – közösek
a drogfogyasztók szereivel, bizonyos értelemben a drog és a doppingszer
fogalma összekapcsolódi k.

17
II. Gyakorlati rész

A beavatkozás célja a versenyszorongás c sökkentése kerékpár
versenyzők körében relaxációs technikák begyakorlásával, annak érdekében,
hogy teljesítményük maximális szintet érjen el. A nyolc alkalmas beavatkozási
terv az egyéni tanácsadási módszer lépéseit követve lett megtervezve . A minta
kiválasztása direkt módon történt. Három Hargita megyei férfi versenyzőt
választottam, akik közül kettő profi kerékpár versenyző és egy professzionális
kerékpár ver senyző.
A beavatkozást megelőzte egy előzetes felmérés, mely a
versenyszorongás és a teljesítmény mérését célozta meg. A versenyzők egy
általam szerkesztett online kérdőíve t töltöttek ki 2017 január 5 -én, mely a
teljesítmény külső és belső tényezőire összpontosít, valamint a versenyzők
saját teljesítményükről való alkotott véleményét méri, továbbá 2018 január 7 –
én Spanyolországban szervezett verseny előtt 60 perccel a versenyszorongás
kérdőívet töltötték ki. A beavatkozás 2018 január 1 0-én kezdődött és 2018
május 16 -án fejeződött be. Ezt követte az utómérés, mely 2018 június 5 -én
történt mindkét vizsgálati eszköz esetében egy hazai verseny előtt.
A beavatkozás nyolc ülése egymásra épül. Az első ülés célja az ismerkedés, a
bizalom kialakítása, az eredm ények megbeszélése, a program ismertetése és a
közös és egyéni célok megfogalmazása volt. A második ülésen elkezdődött a
relaxációs gyakorlatok bevezetése. Elsőként az autogén tréningből vett
elnehezedés érzését sajátíthatták el, ezt követte az élmények, é rzések
átbeszélése, majd újra megismételték a gyakorlatot. Ezután mindenkivel
egyénileg különböző témák átbeszélésére, esetleges problémák felmerülésének
átbeszélése, megoldások keresésére került sor. Az ülések lezárásakor a
sportol ók elmondták milyen gond olatokkal távoznak az aznapi alkalomról,
milyen negatív és poz itív érzelmek fogalmazódtak meg bennük , továbbá
felkértem őket, hogy minden nap az elköve tkezendő ülésig gyakorolják
minimum egyszer csendes, komfortos körülmények között a relaxációs

18
gyakorlatot és vezessenek naplót a megélt testi élményekkel, érzelmekkel. A
harmadik ülés egy bevezető beszélgetéssel kezdődött annak érdekében, hogy a
versenyzők zökkenjenek át a rohanó hétköznapokból a tanácsadási ülés
helyzetébe. Átbeszéltük az elmúlt két hét történéseit, valamint az első
relaxációs gyakorlat mindennapi megvalósítását. Ezt követte az autogén
tréningből vett második relaxációs gyakorlat kivitelezése, a melegségérzés. A
második alkalomhoz hasonlóan folytatódott az ülés, a gyakorlat által nyújtott
testi és lelki élmények átbeszélése. Ezután következett az ismétlés. Az ülés
második felében versenyzőkkel külön -külön különböző témákat beszéltünk át.
S. Sz. -al a szorong ást kísérő vegetatív jele nségeket firtattunk, valamint a
versenyszorongást, B.L. -al a versenyszorongást és Sz.N. -el a versennyel
kapcsolatos aggodalmakat beszéltük át. Lezárás a második üléshez hasonlóan
történt. A negyedik alkalom témája a légzésgya korlat volt, majd az ülés
másod ik feléb en S.Sz. -al a gondolati síkok szétválasztásának fontosságát
beszéltük , azaz, hogy versenyhelyzetek előtt, melyek azok a gondolatok
amelyek hátráltathatják őt célja elérésében és melyek azok amelyek lehetnek
motivációs gondolatok, úgy a mindennapokban, mint a versenyhelyzetben.
B.L.-al az önbizalomról beszélgettük , a pozitív gondolkodás fontosságáról,
annak tükrében, hogy minden versenyhelyzet előtt a jó eredményeit
hangsúlyozva tudja önmagát még jobb eredményre serkenteni. Sz.N. -el pedig a
kudarcról, annak megéléséről és feldolgozásáról beszélgettünk . Az ötödik
alkalom témája a szív gyakorlata volt. Az ülés második felében a versenyzők
által kezdemé nyezett témákról be szélgettünk. S. Sz. a családjában történő
kellemetlen helyzetekről beszé lt, mely gyakran befolyásolja őt a munkájában
is. B.L. a csapaton belüli konfliktusos helyzeteket hozta fel, melyek nagyon
zavarják őt és gyakran nyugtalanul távozik egy -egy megbeszélésről. Távozása
után is sokáig firtatja magában a történteket. Sz.N. -el a végig tárgyaltuk az
eddig elért teljesítményeit, annak érdekében, hogy tovább erősödjön benne
kitartása és ne féljen a kudarctól. A hatodik alkalom témája has gyakorlata
volt. Az ülés második felében a versenyzőkkel átbeszéltük az elmúlt hete k
történései t. A hetedik alkalom témája a fej gyakorlata volt , ezután került sor a
sportolok által hozott egyéni témák feldolgozására. S.Sz. -al a csapat légköréről

19
és a rá háruló plusz munkáról beszélgettünk. B.L. -al az idegenek társaságában
való viselkedését boncolga ttuk. Sz.N. -el a siker feldolgozását és a közismerté
válás lényeges elemeit beszéltük át. Az utolsó alkalommal pedig rögzítettük az
addig elsajátított gyakorlatokat , átbeszéltük a nyolc alkalmat és lezártuk a
tanácsadási folyamatot.

1. A kliensek bemutatása

Az általam választott kliensek pro fi kerékpár versenyzők. 19 és 26 év közötti
Hargita megyei férfiak.
Az első kliens (S.Sz., 26 év) 12 éve sportol és 2009 óta profi kerékpár
versenyző. Legfontosabb eredményei: több mint 100 regionális és nemze tközi
versenyen vett részt, 2008 -ban I. Ivóvölgye Hegyi kerékpárversenyen I.
helyezést, 2014 -ben Margita Kupán I. helyezést ért el, 2016 -ban Országos
Bajnok volt, valamint részt vett Balkán -, Európa és Világbajnoki
mérkőzéseken.
Második kliens (B.L. , 19 é v) 5 éve sportol, 1 éve profi kerékpárversenyző.
Több mint 3 0 regionális és 20 nemzetk özi versenyen vett r észt, valamint az
eddigi legfontosabb elért eredményei: Ivóvölgye kerékpár verseny 2x I.
helyezés.
Harmadik kliens (Sz.N. , 24 év ) 10 éve sportol, 2009 óta professzionális
kerékpár versenyző. Legfontosabb elért eredmények: 1 5 alkalommal állt a
dobogó legmagasabb fokán országos versenyeken, országos csúcstartó pálya
sprinter, több nemzetközi versenyen valamint Európai bajnokságon vett r észt.

2. Kliensekkel való kapcsolat felvétel

A tanácsadási üléseken való részvétel toborozása telefonos beszélgetésben
valósult meg . Először a biciklis csapat edzőjével vettem fel a kapcsolatot,
annak érdekében, hogy engedélyt kérje k a csapat tagjaival elvégezendő

20
munkához, valamint néhány információ beszerzéséért, melyek szükségesek
voltak az ülések megtervezéséhez (hely biztosítása a tanácsadási ülésekhez, a
sportolók edzési programja ).
Előzőleges tervem az volt, hogy csoportos ülések során a csapat minden
tagjának relaxációs gyakorlatok at megtanítsak, melyeket használhatnak akár
verseny előtt is, továbbá különböző egyéni vagy csoportos célok, problémák
átbeszélése. Ez azonban nem volt megvalósítható, mivel a csapatban
különböző nemzetiségű sportolók vannak, így nehézséget okozott volna a
különböző nyelvek használata a tanácsadási ülések során. Így az edző ajánlása
alapján a hár om magyar any anyelvű személlyel dolgozhattam egyéni ülések
során.
A három versenyzővel való kapcsolatfelvétel telefonos beszélgetésben valósult
meg, melyben elmondtam, hogy ki vagyok, mi a célom és tájékoztattam a
tanácsadási ülések lépéseiről. Ezután beszámoltam arról, hogy számomra
fontos információk begyűjtése érdekében általam összeállított k érdőívet és egy
versenyszorongás kérdőívet kell kitöltsenek az első találkozás előtt, melyhez
szükséges lesz az email címűk. Fontosnak tartottam tudatni velük azt is, hogy
minden adatot és információt , melyet begyűjtök , biztonságosan és anonimen
kezelek. Ezt követte az első találkozás megbeszélése.

3. Anamnézis

Első alany:
Név: S.Sz.
Kor: 26
Születés időpontja és helye: 1992.03.23, Székelyudvarhely
Jelenlegi lakhelye: Csíkszereda
Családi állapot: házas

21
Második alany:
Név: B. L.
Kor: 19
Születés időpontja és helye: 1999 .02.22, Székelyudvarhely
Jelenlegi lakhely: Székelyudvarhely
Családi állapot: egyedülálló
Harmadik alany:
Név: Sz.N.
Kor: 24
Szüle tés időpontja és helye: 1993.08 .10
Jelenlegi lakhely: Sepsiszentgyörgy
Családi állapot: egyedülálló

4. Probléma megfogalmazása

Az első alany (S.Sz.) esetében a probléma tétversenyen jelentkezik , nem tudja
kontroll alatt tartani a gondolatait , gyakran jelentkezik erős szívdobogás,
izzadás és émelygés a gyomrában, mely szorongásra és feszültségre utal.
A második alany (B.L.) bizonytalan, kevés az önbizalma , eredményei sem
képesek megerősíteni őt.
A harmadik alany (Sz. N.) aggódik a verseny előtt, hogy ne hibázzon és fél a
sikertelenségtől.

22
5. Célok kitűzése

A célokat az első ülés en fogalmaztuk meg. Az általam hozott célokat közös
célként határoztuk meg, továbbá az egyéni célokat a versenyzők egyénileg
határozták meg.
S. Sz. esetében az egyéni cél: r elaxációs gyakorlatok használata verseny előtt
hozz ásegítse ahhoz, hogy képes legyen gondolatait kontroll alatt tartani.
Közös cél: v ersenyszorongás csökkentése relaxációs gyakorlatok használatával
teljesítmény növelés céljából.
B. L esetében az egyéni cél: a relaxációs gy akorlatok használata hozzásegítse,
hogy optimálisan teljesí tsen a saját szintjé hez képest.
Közös cél : v erseny szorongás csökkentése relaxációs gyakorlatokkal
teljesítmény növelés céljából.
Sz.N. esetében az egyéni cél: r elaxációs gyakorlat ok használata által képes
legyen elérni a lelki ki egyensúlyozottságot verseny illetve pihenő szakaszban.
Közös cél: v ersenyszorongás csökkentése relaxációs gyakorlatokkal
teljesítmény növelés céljából.

6. Szerződéskötés

A szerződéskötés (3.Melléklet) az első ülésen valósult meg írásban .
Tovább a versenyzők a jogaikat, és kötelezettségeiket (4.Melléklet) is
olvashatták kinyomtatott formában. Közösen átolvastuk és megbeszéltük.
Továbbá beleegyezésüket kértem írásban (3.Melléklet) , hogy az üléseken
elhangzottak jegyzőkönyv formájában is dokumentálva lehessenek.

23
7. Mérések, felmérő eszközök

Két felmérő eszközt használtam annak érdekében, hogy megállapítsam
a versenyzők miként vélekednek a saját teljesítményükről, valamint felmérjem
a verseny előtti szorongás milyenségét, versenyeredménnyel kapcsolatos
önbizalmát.
Előmérésként és utoméréstként mindkét ekszközt egyaránt használtam annak
érdekében, hogy felmérjem a beavatkozásom hatékonyságát.
Az előmérés a beavatkozás előtt valosult meg, valamint az utómérés a
beavatkozás utolsó ülése után.
A tesztek a következők:
1. Teljesítmény felmérő kérdőív, mely az 1. mellékletben látható: egy
általam összeállított kérdőív, mely 22 kérdésben felméri, hogy a versenyző
miként vélekedik a saját teljesítményéről, valamint a teljesítményt befolyásoló
külső és belső tényezőkre összp ontosít.
2. A Martens – féle CSA I-2 (Competitive State Anxiety Inventory -2)
magyar változata a Versenys zorongás vizsgálat 2, mely a 2. mellékletben
található. A verseny előtti szorongás vizsgálata tesztdiagnosztikai módszerrel
történt. A Competitive State Anxiety Inventory -2 /CSAI -2/ kérdőív a
versenyzéssel kapcsolatos aktuális kognitív szorongást (A-State -K), a verseny
előtti szomatikus szorongást (A-State -SZ) és a versenyeredménnyel
kapcsolatos önbizalmat vizsgálja (önB). (Faludi, 2012 ). Az alanyok verseny
előtt 6 0 percel kellett kit öltsék a tesztet.

24
8. Beavatkozási terv , beavatkozás lépései

A beavatkozási terv az egyéni tanácsadási módszer lépé seit követve lett
megtervezve. Az ülések kéthetente egyszer, egy órát magába foglalva zajlottak
Csíkszeredában, a kerékpár csapat székhelyén. A következőkben az egyéni
tanácsadási ülések táblázatos vázlata látható.
Az első alannyal ( S.Sz. ) való ülések vázlata:
ALKALOM TÉMA CÉL
Első alkalom Ismerkedés Ismerkedés a programmal,
célok meghatározása, bizalom
kialakítása, verbális , írásos
szerződéskötés.
Felmérő eszközök átbeszélése.
Második alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Testi -lelki
kiegyensúlyozottság
A sportoló képes legyen
véghez vinni a „nehézség
érzés” gyakorlatát.
A sportoló képes legyen
relaxált állapotot elérni az első
relaxációs alapgyakorlat által.
Mit jelent a lelki
kiegyens úlyozottság? Mit
tehetünk érte?
Harmadik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
A szorongást kísérő
vegetatív jel enségek
Versenyszorongás,
teljesítmény szorongás A sportoló képes legyen
véghez vinni a
„melegségérzés” gyakorlatát.
A sportoló képes legyen
relaxált állapotot elérni.
A sportoló képes legyen
megérteni a testében fellépő
szorongás okozta vegetatív
jelenségeket.

25
Negyedik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Gondolatok kontroll
alatt tartása A sportoló képes legyen
odafigyelni a nyugodt
légzésre.
Képes legyen teljesen nyugodt
állapotot elérni.
Mit jelent számára a gondolati
kontroll? Hogyan lehet elérni
ezt a relaxációs
gyakorlatokkal?
Ötödik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Szív gyakorlata
Egyéni témák
A sportoló képes legyen a
nyugodt szívverésére
koncentrálni.
A sportoló képes legyen
nyugodt állapotot elérni.
A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott kételyekről,
kérdéseiről, témákról.
Hatodik alkalom Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Szív gyakorlata
Has gyakorlata
Relaxáció
Egyéni témák A sportoló ké pes legyen a
hasában áramló meleget
érezni.
A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott kételyekről,
kérdéseiről, témákról.
Hetedik alkalom Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Szív gyakorlata
Has gyakorlata
Fej gyakorlata
Relaxáció
Egyéni témák A sportoló képes legyen
célorientált állapotot elérni a
„fejében”
A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott kételyekről,
kérdéseiről, témákról.

26
Nyolcadik alkalom A hat relaxációs
gyakorlat
összefoglalása
Beszámoló
Lezárás A sportoló képes legyen
megvalósítani a hat relaxációs
gyakorl atokat.
A sportoló számoljon be arról,
hogy mit várt a gyakorlat októl,
sikerélményeiről,
csalódásairól.

Második alannyal (B. L.) való ülések vázlata:
ALKALOM TÉMA CÉL
Első alkalom Ismerkedés
Ismerkedés a programmal,
célok meghatározása, bizalom
kialakítása, verbális , írásos
szerződéskötés.
Felmérő eszközök átbeszélése .
Második alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Testi -lelki
kiegyensúlyozottság
A sportoló képes legyen
véghez vinni a „nehézség
érzés” gyakorlatát.
A sportoló képes legyen
relaxált állapotot elérni az első
relaxációs alapgyakorlat által.
Mit jelent a testi -lelki
kiegyens úlyozottság? Mit
tehetünk érte?
Harmadik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés

Teljesítmény
szorongás
Versenyszorongás A sportoló képes legyen
véghez vinni a
„melegségérzés” gyakorlatát.
A sportoló képes legyen
relaxált állapotot elérni.
Mivel fokozhatná
teljesítményét? Mit tehet érte?

27
Negyedik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata

Önbizalom A sportoló képes legyen
odafigyelni a nyugodt légzésre.
Képes legyen tel jesen nyugodt
állapotot elérni.
Mi az önbizalom? Mit
tehetünk érte?
Ötödik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Szív gyakorlata

Egyéni témák A sportoló képes legyen a
nyugodt szívverésére
koncentrálni.
A sportoló képes legyen
nyugodt állapotot elérni.
A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott kételyekről,
kérdéseiről, témákról.
Hatodik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Szív gyakorlata
Has gyakorlata

Egyéni témák A sportoló képes legyen a
hasában áramló meleget
érezni.

A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott kételyekről,
kérdéseiről, témákról.
Hetedik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Szív gyakorlata
Has gyakorlata
Fej gyakorlata

Egyéni témák
A sportoló képes legyen
célorientá lt állapotot elérni a
„fejében”

A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott kételyekről,
kérdéseiről, té mákról.

28
Nyolcadik alkalom Relaxáció
A hat relaxációs
gyakorlat
összefoglalása
Beszámoló
Lezárás A sportoló képes legyen
megvalósítan i a hat relaxációs
gyakorlatot.
A sportoló számoljon be arról,
hogy mit várt a gyakorlat októl,
sikerélményeiről,
csalódásairól.

Harmadik alannyal (Sz. N.) való ülések vázlata:
ALKALOM TÉMA CÉL
Első alkalom Ismerkedés
Ismerkedés a programmal,
célok meghatározása, bizalom
kialakítása, verbális , írásos
szerződéskötés.
Felmérő eszközök átbeszélése.
Második alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzése

Aggodalmak
Versenyszorongás A sportoló képes legyen
véghez vinni a „nehézség
érzés” gyakorlatát.
A sportoló képes legyen
relaxált állapotot elérni az első
relaxációs alapgyakorlat által.
Aggodalmak, sikertele nségtől
való félelem leküzdése.
Harmadik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzése
Melegségérzés

Testi -lelki
kiegyensúlyozottság
Aggodalmak A sportoló képes legyen
véghez vinni a
„melegségérzés” gyakorlatát.
A sportoló képes legyen
relaxált állapotot elérni.

A sportoló képes legyen
legyőzni az aggodalmait.

29
Negyedik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata

Kudarc A sportoló képes legyen
odafigyelni a nyugodt
légzésre.
Képes legyen teljesen nyugodt
állapotot elérni.
Képes legyen a relaxációs
gyakorlatok által legyőzni a
kudarctól való félelmét.
Kudarc feldolgozása.
Ötödik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Szív gyakorlata

Egyéni témák A sportoló képes legyen a
nyugodt szívverésére
koncentrálni.
A sportoló képes legyen
nyugodt állapotot elérni.
A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott
kételyekről, kérdéseiről,
témákról.
Hatodik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata
Szív gyakorlata
Has gyakorlata

Egyéni témák A sportoló képes legyen a
hasában áramló meleget
érezni.
Képes legyen elérni a teljes
nyugalmat.

A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott
kételyekről, kérdéseiről,
témákról.
Hetedik alkalom Relaxáció
Elnehezedés érzés
Melegségérzés
Légzés gyakorlata A sportoló képes legyen tiszta
és célorientált állapotot elérni
a „fejében”

30
Szív gyakorlata
Has gyakorlata
Fej gyakorlata

Egyéni témák

A sportoló beszéljen a benne
megfogalmazódott
kételyekről, kérdéseiről,
témákról.
Nyolcadik alkalom A hat relaxációs
gyakorlat
összefoglalása
Beszámoló
Lezárás A sportoló képes legyen
megvalósítani a hat relaxációs
gyakorlatot.
A sportoló számoljon be arról,
hogy mit várt a
gyakorlat októl,
sikerélményeiről,
csalódásairól.

9. A segítő mu nka folyamatának, főbb mozzanatainak bemutatása

Első ülés részletes bemutatása:
Az első találkozás az első alannyal (S. Sz.) 2018 január 10 -én délelőtt 9 órától
9:50-percig tartott, a második alannyal (B.L.) 1 0 órától 10 -50 percig és az
harmadik alannyal (Sz.N.) 11 órától 11:50 percig tartott a biciklis csapat
székhelyén egy csendes teremben (elegendő fény, nem túl sötét , de nem túl
világos) megfelelő komfortos körülmények között (kényelemes fotelek), amely
nagyon fontos volt számunkra, mivel megvalósíthat atlan lenne a relaxáció
zajos kényelmetlen körülmények között. A termet a csapat főnöke biztosította
számunkra a tanácsadási ülések folyamatának végéig.
Az első találkozás során újból bemutatkoztam és elmondtam röviden, hogy mi
a célom és miért vagyok ott , továbbá mindhárom alannyal a szerződéskötés
fontosságát beszéltük és valósítottuk meg. Ezt követte az anamnézis adatokat
felvétele és a teljesítményfelmérő teszt átbeszélése, melyek számomra az

31
alanyok megismerését szolgálta. Majd átadtam egy újabb kérdő ívet, amelyet
verseny előtt kell , kitöltsenek 60 perccel, melyet át is beszéltünk a jobb
érthetőség céljából. Ezután visszatértünk a relaxációs alapgyakorlatok részletes
megbeszélésére, annak érdekében, hogy tisztán lássák a velük zajló tanácsadási
folyama t lényegét.
Ezt követte az egyéni ill. közös célok megfogalmazása. Ezáltal
összpontosítottam a bizalmi kapcsolat kialakításá ra is. Az ülés végén
összegeztük közösen az ülésen elhangzott információkat , egy következő
időpontot egyeztettünk, valamint elmondtam nekik, hogy a következő
alkalommal kezdjük az első relaxációs gyakorlat megtanulását.
Az első alannyal (S.Sz.) való első találkozás kellemes meglepetés volt
számomra, mivel a telefonos beszélgetés során ridegnek és visszautasítónak
tűnt, ezért már a találkozásunk előtt izgultam az miatt, hogy nem akar majd
megnyílni, nehezen fog menni a beszélgetés és nem fogja tudni ellazítani
magát a későbbiekben, ami számomra egy igen fontos tényező volt a relax ációs
feladatok begyakoroltatása során. Sz. nagyon kedves és együttműködő volt.
Büszkén beszélt magáról és az elért eredményeiről, valamint a családjáról.
Érdeklődően hallgatta, amint elmondtam a relaxáció lényegét és annak hasznát
a sportban. Nem volt ell ene annak, hogy néha feljegyeztem pár mondatot, mely
elhangzott tőle.
Elmondása szerint soha nem volt pszichés felkészítésük egy verseny előtt sem,
semmilyen módszert nem tanított senki, hogy hogyan készüljenek fel lelkileg
akár egy országos bajnokságra v agy hogyan lépjenek túl a sikertelenségen.
„Mindig a magunk módján oldottuk meg ezt a részét, interneten olvastam
utána, hogy hogyan lehet leküzdeni a verseny előtti szorongást” vallotta be Sz.
lefele néző tekintettel. Ő személy szerint elképzeli a célba v aló beérését,
valamint azt, hogy a dobogón áll a verseny után. Szinte soha nem fordul meg a
fejében az, hogy kudarcot fog vallani vagy esetleg hibázni fog, inkább jóval a
verseny előtt a fejében van a játékterve.
Tétversenyen előtt gyakran nem tudja kontr ollálni a gondolatait, ez hatással
van a teljesítményére így nem képes a maximumot kihozni magából, viszont az

32
önbizalma és az, hogy próbál nyugodt maradni hozzásegít ahhoz, hogy ne
csüggedjen el és továb b harcoljon a siker érdekében. A problémák
megoldásá ra, enyhítésére a következő célokat határoztuk meg:
– egyéni cél: relaxációs gyakorlatok használata verseny előtt
hozz ásegítse ahhoz, hogy képes legyen gondolatait kontroll alatt tar tani.
– közös cél: v ersenyszorongás csökkentése relaxációs gyakorlatok
használatával teljesítmény növelés céljából.
B.L.-al az első találkozás nehezen indult, mivel nem túl beszédes.
Tőmondatokban válaszolt minden kérdésemre. Kissé feszültnek tűnt, dörzsölte
a kezeit és kerülte a tekintetem. Miután részletesen beszámoltam a tanácsadási
folyamatról és annak céljairól érd eklődően kérdezett és elmondta, hogy
számára ez most nagyon jól fog jönni a szezon előtt, mert a versenyző társaihoz
képest felkészültség szempontjából még gyerek cipőben jár úgy fizikailag, mint
pszichikailag, ezért aggódik a szezonban való teljesítménye miatt. Éreztem a
hangjában, hogy nincs megelégedve a teljesítményével, aggódik a felkészülése
miatt, valamint állandóan a társaihoz hasonlította magát. Versenyek előtt csak
néha használ imaginációs technikát a szorongása csökkentése érdekében,
melyet a csa pattársaitól hallott. Elképzeli, miként teljes erővel küzd a siker
eléréséért és azt, ahogyan ellenfeleit elhagyva győzelmesen ér a célba. Ebből
kifolyólag számomra még nagyobb kihívást jelentett L. -nek betanítani a
relaxációs feladatokat, annak érdekében, hogy képes legyen kihozni magából a
maximumot és legyőzze szorongását a versenyek előtt. A problémák
megoldására, enyhítésére a következő célokat határoztuk meg:
– egyéni cél: a relaxációs gy akorlatok használata hozzásegítse, hogy
optimálisan teljesí tsen a saját szintjé hez képest.
– közös cél : verseny szorongás csökkentése relaxációs gyakorlatokkal
teljesítmény növelés céljából.
Sz. N. -el az első találkozás számomra egy élmény volt. Egy igazi profi
sportolóval kellett szembe nézzek, akár autogramot is kérh ettem volna. Egy
magabiztos, életerős, fiatalember, aki elmondása szerint a csapat pozitív

33
embere. Már a telefonos beszélgetés alatt nyitott és érdeklődő volt. Nyitott új
dolgokat tanulni és legfőképpen magát képezni, hogy minél nagyobb sikereket
érhessen el. Számára a lelki kiegyensúlyozottság az egyik legfontosabb tényező
a siker elérésében a kemény fizikai edzések mellett, de ennek ellenére mégis
gyakran aggodalmaskodik verseny előtt, hogy hibát követ el vagy nem lesz
sikeres. Hiányol a csapatból egy sp ortpszichológust, aki a felkészítené a
csapatot lelkileg legalább a tétversenyekre .
Hétről hétre jól meghatározott célokat tűz ki maga elé és azokért küzd. Úgy
érzi, hogy az edzéseken és a versenyek alatt is tehetsége és képessége legjavát
hozza ki magából . Sportolás közben képes kizárni a zavaró tényezőket.
Közvetlen verseny előtt aggodalmait, szorongását imaginációs technikával
próbálja elnyomni. A problémák megoldására, enyhítésére a következő célokat
határoztuk meg:
– egyéni cél: relaxációs gyakorlatok használata által képes legyen elérni
lelki kiegyensúlyozottságot verseny ill. pihenő szakaszban.
– közös cél: versenyszorongás csökkentése relaxációs gyakorlatokkal
teljesítmény növelés céljából.
Második ülés részletes bemutatása:
S. Sz. -al, B.L. -al és Sz. N. -el való második e gyéni ülések (2018 január 17 -én,
az első alannyal 08:00 -tól, a második alannyal 09:10 -től és a harmadik alannyal
10:10 -től) történt mindenkivel a megbeszélt időpontban. Először is arra kértem
a versenyzőket, hogy helyezzék mag ukat k ényelembe. Nagyon figyel tem a
megfelelő fénymennyiségre a helységben, valamint arra, hogy senki nem
zavarja meg az ülések perceit.
Az ülést egy bemelegítő beszélgetéssel kezdtük, annak érdekében, hogy
átzökkenjenek a való életből a tanácsadási ülés realitá sába (Hogyan érzi
magát? Milyen volt az elmúlt hete? Mi változott azóta? Mit vár a mai üléstől?).
Ezt követte az első relaxációs alapgyakorlatra való felkészítés, mely a
következőből állt:

34
A dobozkísérlettel kezdtük: a gyakorló két egyforma hosszúságú és s zélességű
fából készült dobozkát kap. Az egyik doboz 3 cm magas, ólom van benne és
1200 g, míg a másik 6 cm magas, üres és 100 g. A dobozokat egymásra
tesszük. Az alsó az üres doboz és a felső az ólommal teli doboz. A gyakorló
először a felső kell felemelj e, majd a kettőt egyszerre. A két doboz együttes
súlyát rendszerint kisebbnek érezzük mint a felsőét egyedül. Továbbá
beszélgettünk arról, hogy számukra mi nehéz az életben, mekkora súlya van
annak.
Ezután elhangzott az instrukció melyet a gyakorló önmagának kell ismételje
becsukott szemmel, legalább 6 -szor 1, 2 percig, majd vissza kell váltania. Az
instrukció a következő: „A j obb karom teljesen nehezedik” 6 -szor, „Teljesen
nyugodt vagyok” 1 -szer. Ezután a visszaváltás átbeszélése következett. Első
lépés a karunkat megfeszítjük, második mélyet sóhajtunk, harmadik a
szemünket kinyitjuk. A gyakorló először megkell próbálja képszerűen
elképzelni karja elnehezedését. A gyakorlás befejezte után megkértem az
alanyok at, hogy beszélj enek a tapasztalt élményük ről: m it vett észre, mi az ami
zavarta, mit érzett , mit nem érzett.
Az első alany (S.Sz.) elmondása szerint a gyakorlat számára jól eső érzés volt.
Képes volt kizökkeni a hétköznapokból és az épp aktuális gyakorlatra
koncentrálni, viszont mindkét karjában érzett nehézséget, mintha valami húzná
lefele. De továbbra is próbált csak a jobb karjára koncentrálni. Ezé rt számára
azt javasoltam, hagyja, hogy úgy t örténjen minden, ahogyan az jön, ne
erőlködjön a koncentráláson túlságosan. Viszont az újrapróbálkozáso knál
térjen vissza csak a jobb kar nehézség érzésére.
A második alany (B.L.) számára nehéznek tűnt megvalósítani a gyakorlatot.
Elmond ása szerint próbálta elképzelni a karja nehézségét, valamint azt is, hogy
mi nehéz számára az életbe és azt tartja a jobb kezében, de egy idő után mivel
nem érzett semmit, már elkalandozott. Azon járt az esze, hogy mit kell
csináljon a mai edzésen és mit fog csinálni utána. Különösen nem zavarta
semmi, egy kicsit frusztrálta az, hogy nem érez semmit. Ezért azt ajánlottam,
neki, hogy ha elkalandozik, akkor próbáljon újra a karja nehézségére

35
koncentrálni, de harag nélkül és ne akarja állapítgatni, hogy hányadára
próbálkozik.
A harmadik alany (Sz.N.) pozitívan vélekedett a gyakorlatokról. „Jó eső érzés
volt a karom izmait ellazítani, pontosan erre volt szükségem egy kemény edzés
előtt”. Tehát N. nem nehézséget, hanem lazulást érzett a karjában. Azt
javasoltam, neki, hogy próbál ja meg újra a nehézség érzését a jobb karjában,
továbbá hogy kísérletezzen otthon: merüljön nyakig egy kád vízben, a karját
engedje lebegni közel a víz felszínéhez, ekkor súlytalannak tűnnek. Ezután
emelje a karját a víz felszínére és érezhető lesz a súly a, méghozzá annál inkább
minél magasabbra emeli. A megbeszéltek után újból neki kellett kezdjenek a
gyakorlatnak, de most már az átbeszéltek alapján.
Sz. elmondása szerint újból sikerült elérnie, hogy mindkét karját nehéznek
érezze. Ezt számára sikerélmén y volt. Valamint a „Teljesen nyugodt vagyok”
instrukcióra a testét átjárta a nyugalom.
L.-nek újból nehézségei adódtak. Próbált nem elkalandozni, hanem a
gyakorlatra koncentrálni, ami sikerült, de nem valósult meg, mert szemrebegés
szakította félbe. Nagyon nehezen tartotta csukva a szemét. Aztán már csak
ezzel küszködött. És el sem kezdte a „Teljesen nyugodt vagyok” instrukciót
mondani önmagának. Számára is javasoltam a kádban való kísérletezést,
továbbá azt, hogy ha szemrebegést érez , akkor ne erőltesse, hogy csukva
maradjon. Nyissa ki nyugodtan és próbáljon egy pontra fixálni, ne nézzen ide
oda, ettől elfog fáradni a szeme és szinte magától becsukódik.
N.-nek továbbra sem sikerült a nehézség érzése, de végig nyugodtnak érezte
magát, ezért bíztattam az ot thoni gyakorlásra valamint arra, hogy mindenképp
kísérletezzen a kádban.
Miután elmondták tapasztalataikat rövid beszélgetés után reflektáltam az
elmúlt egy órában történtekről és megkértem az alanyokat, hogy mondják el
milyen gondolatokkal mennek el az ülésről. Majd arra kértem, hogy a
következő találkozásig minden nap ha lehet háromszor, de minimum egyszer,
csendes körülmények között, kényelmes pozícióban, ha lehet mindig ugyan

36
abban az időben, helyen és pozícióban, 1 , 2 percet ismételj ék a nehézség érzé s
gyakorlatát és jegyezzék fel utána a naplójukba (5.melléklet), melyet tőlem
kaptak.

Nyolcadik ülés részletes bemutatása:
S.Sz. -el való utolsó ülésen (2018.május.16) alaposan átbeszéltük a relaxációs
gyakorlatokat. Elmondása szerint a legnehezebb gyakorlat számára a „fej
gyakorlata” volt. „A fejem tiszta és világos” instrukcióra minden más kusza
gondolat beindult. Nagyon sokat küszködött ezzel a gyakorlattal a
mindenna pokban, amíg végül elérte, hogy néhány másodpercig kontroll alatt
tudja tartani a nem helyzethez illő gondolatait és megélje az itt és most
élményét. Sz. naplóját elemezve ennél a gyakorlatnál jelentek meg a
leggyakrabban negatív fizikai és lelki érzések mint például fizika – fokozott
izzadás, lelki – kétségbeesés érzése, bizonytalanság érzése. Mind e mellett
bizakodóan beszélt az első három relaxációs gyakorlatban elért sikeréről, mely
számára az idő elteltével teljes testi -lelki megnyugvást nyújtott. A szív
gyakorlata és a has gyakorlatának hatása az ülésekkor nem valósultak meg,
viszont az otthoni gyakorlás után számára megfelelő hatást ért el.
B.L. számomra igen nehéz eset volt. Nagyon nehezen nyilt meg és adta át
magát teljes egészében a relaxációs gy akorlatoknak. Számára n ehezen ment
szinte minden gyakorlat, de legfőképpen a nehézség érzés és a melegség érzés
gyakorlata. Átbeszélés után arra a következtetésre jutottunk, hogy számára
nehéz megnyilni, e llazulni ismeretlenek társaságában és valósz ínű, ho gy ennek
tudható be az, hogy az ülések alkalmával, legfőképpen az első három ülésen
nem volt képes véghezvinni a gyakorlatokat. Az otthon végzett gyakorlatok
számára kellemesebbnek tűntek, mint az üléseken elvégeztek. L. elmondása
szerint kedvenc gyakorlat a, mely sikerélmény bíztosított a légzés és a szív
gyakorlata volt, mert ennél a két gyakorlatnál érezte, hogy képes ráhangolódni
önmagára. Mind a mellett, hogy L. gyakran sikertelenségről számolt be , végig
kitartó volt és hálás, hogy részt vehetett ezeken az üléseken. Elmondása szerint

37
az ülések második felét sokkal jobban élvezte, mert meghallgatásra kerültek a
benne keringő zavaró gondolatok.
A három résztvevő közül Sz.N. volt az aki végig hangsúly ozta a relaxáció és a
lelki egyensúly megtalálásának fontosságát. A nyolc ülés alatt mindig érezhető
volt, hogy komolyan figyel a benne zajló folyamatokra és mindig volt kérdése
az ülések végén a gyakorlatokat illetően. Számára a melegség érzés megélése
volt a legintenzívebb, ám egyik feladatban sem volt elakadása. Érezhető volt,
hogy dolgozik magával, mindig sikerült elképzelnie a gyakorlat elemeit és
visszajelzése alapján otthon is rendszeresen gyakorolt. Pozitív visszajelzésként
éltem meg, amikor elmondt a, hogy sikerült alkalmaznia egyik verseny előtt,
ami azt eredményezte, hogy jobban tudott fokuszálni az indulásnál. A nehézség
érzését összekötötte a lábaiban érzett feszültséggel, amit versenyek után
szokott érezni. E miatt kellemetlen volt számára a neh ézség érzésének
begyakorlása. Azon a véleményen volt, hogy a légzés gyakorlata tűnik számára
a leghasznosabbnak,mert a helyes légzés technika megtalálása nagy segítség
verseny helyzetben. Azzal váltunk el, hogy ezután a beavatkozás után kérni
fogja a folyt onos lelki támaszt, egy sportpszichológus alkalmazását a csapat
részére.

10. Munka hatékonyságának elemzése

A következő diagramokban a versenyzők verseny előtti kognitív és
szomatikus szorongásának változását mutatja , elő és utómérés alapján,
valamint az önbizalom mértékét.

38

1.Diagram – Szorongás vizsgálat

A 1. diagramban látható, hogy S. Sz. esetében a kognitív szorongás,
valamint az önbizalom a relaxációs gyakorlatok használata által nem javult,
stagnálás mutatkozik, de e mellett a kismértékben javult , tehát csökkent a
szoma tikus szorongás verseny előtt. Sz. elmondása alapján számára mindig is
gondot jelentett verseny előtti heves szívdobogá s, émelyg és, erőteljes izzadás,
Abban az esetben, amikor van elegen dő ideje és megfelelő körülmény ahhoz,
hogy a relaxációs gyakorlatokat elvégezze a verseny előtt, a starthoz álláskor
csökken a heves szívd obogás és az émelység, továbbá az izza dás intenzitása is
alacsonyabb. Idézem őt „Már k evésbé zavaróak ezek a tünetek, de úgy vélem,
hogy a gondolataim kuszaságán még javítanom kell.” Sz.-al úgy váltunk el,
hogy az ő jövőbeli célja tovább gyakorolni a relaxációs gyakorlatokat, hogy
képes legyen kontroll alatt tartani a gondolatait verseny előtt 182125
182025
9121518212427303336
Kognitív szorongás Szomatikus szorongás ÖnbizalomSzorongás vizsgálat
Elő és utómérés összehasonlítása
S.Sz.
Előmérés Utómérés

39

2.Diagram – Szorongás vizsgálat

Az 2 . diagramban látható, hogy B.L . esetében a relaxációs gyakorlatok
hatására kis mértékben pozitív irányban mozdult el az önbizalom és ezzel
párhuzamosan csökkent a kognitív illetve a szomatik us szorongás. L. az
alacso ny önbizalom következtében gyakran másokhoz viszonyítja a
teljesítményét. Ő a legújabb tag a csapatban és ő az, aki a legkésőbb kezdett el
sportolni, mivel nem támogatták a szülei. L. elmondása alapján beigazolódott,
hogy számára segítség a relaxációs gy akorlatok végzése verseny előtt, idézem :
„ nyugalmat áraszt már a relaxációs gyakorlatokra való készülés is”.
Bármennyire is nehezen mentek a gyakorlatok, sikerélményt biztosított a
légzés és a szív gyakorlata, ami motivációt adott, hogy tovább gyakoroljo n a
saját érdekébe.
21
1422
18
1224
9121518212427303336
Kognitív szorongás Szomatikus szorongás ÖnbizalomSzorongás vizsgálat
Elő és utómérés összehasonlítása
B.L.
Előmérés Utómérés

40

3.Diagram – Szorongás vizsgálat
A 3. diagramban látható, hogy Sz. N. esetében a relaxációs gyakorlatok
használata pozitív hatással volt az önbizalomra, ezzel párhuzamosan csökkent a
kognitív szorongás, viszont a szomatikus szoron gás stagnálást mutat. Sz. egy
pozitív ember, aki mindvégig optimista volt. Visszajelzései alapján számára
előrelépést biztosítottak a relaxációs gyakorlatok, azáltal, hogy képes teljes
mértékben önmagára hangolódni. Kiemelte, hogy számára fontos az az idő ,
ami elősegíti az önmagával való jó kapcsolatot. Ezt szolgálja a relaxáció.
A következő diagramok azt szemléltetik , hogy miként vélekednek a
kerékpár versenyzők a saját teljesítményükről , valamint m ilyen tényezők
határozzák meg.
22
1026
19
1028
9121518212427303336
Kognitív szorongás Szomatikus szorongás ÖnbizalomSzorongás vizsgálat
Elő és Utómérés összehasonlitása
Sz. N.
Előmérés Utómérés

41

4. Diagram – Teljesítményt befolyásoló külső és belső tényezők
A teljesítmény kül ső és belső tényezőinek, valamint a versenyezők saját
teljesítményükről alkotott vélemény mérésére használt kérdőív alapján S.Sz. a
maximálisan elérhető 88 pontból az előmérésen 74 az és utómérésen 78
pontszámot ért el, ami azt jelenti , hogy a beavatkozás hatás ára pozitív
elmozdulás történt, melyet jól ábrázol a 4. diagram is. Sz. elmondása szerint a
relaxációs gyakorlatok pozitív h atással vannak rá úgy testileg mint lelkileg és
abban reménykedik, hogy a további gyakorlás a teljesítményében is meg f og
mutatkozni. Itt megemlíteném azokat a kijelentéseket melyekre Sz. nagyobb
pontszámot adott az utómérésen az előméréshez viszonyít va. E zek a
következők: „jól oldom meg a sportágamban felmerülő váratlan helyzeteket”
(előmérésen 2 pontot , utómérésen 4 pontot adott) , „mikor úgy érzem, hogy
kezdek túlzottan feszültté válni, képes vagyok gyorsan ellazítani a testemet, és
megnyug tatni magamat” (előmérésen 3 pontot, utómérésen 4 pontot adott) ,
„verseny közben bizakodó és lelkes maradok, függetlenül attól, hogy m ennyire
kicsi a nyerési esélyem” (előmérésen 2 pontot, utómérésen 4 pontot adott). Sz.
az utómérésen kevesebb pontszámot adott a követke ző kijelentésre: „b árhogy
is alakulnak a dolgok, uralkodni tudok az érzelmeimen” (előmérésen 3 pontot,
utómérésen 2 pontot adott).

222834404652586470768288
Előmérés Utómérés74pont 78pontTeljesítményt befolyásoló külső és belső tényezők
Elő és utómérés összehasonlítása
S.Sz.

42

5.Diagram – Teljesítményt befolyásoló külső és belső tényezők
A teljesítmény külső és belső tényezőinek, valamint a versenyezők saját
teljesítményükről alkotott vélemény mérésére használt kérdőív alapján B.L. az
előmérésen a maximálisan elérhető 88 pontból 67 pontszámot ért el és
utómérésen már 72 -t, ami azt jelenti, hogy a beavatkozás hatására pozitív
elmozdulás történt, melyet jól ábrázol a 5. diagram is. L. elmondása alapján az
utolsó szezonhoz viszonyítva, az idei versenyeken magabiztosabban állt a
starthoz. L. a következő k ijelentésekre nagyobb pontszámot adott a z
utómérésen az előméréshez viszonyítva: „h étről hétre jól meghatározott célokat
tűzök ki, és azok szerint cselekszem” (az előmérésen 3 po ntot, utómérésen 4
pontot adott), „v erseny közben bizakodó és lelkes maradok, függetlenül attól,
hogy m ennyire kicsi a nyerési esélyem” (az előmérésen 2 pontot, utómérésen 3
pontot adott), „a mikor figyelek valamire vagy hallok valamit, könnyen távol
tudom tartani a zavaró gondolatokat” (az előmérésen 3 pontot, utómérésen 4
pontot adott), „a mikor úgy érzem, hogy kezdek túl zottan feszültté válni, képes
vagyok gyorsan ellazítani a testemet, és megn yugtatni magamat” (az
előmérésen 2 pontot, utómérésen 4 pontot adott). L. kisebb pontszámot adott az
utómérésen az előméréshez viszonyítva a következő kijelentésre:”s zeretem a
téthelyzetek nyújtotta kihívá sokat” (az előmérésen 4 pontot, utómérésen 3
pontot adott).
222834404652586470768288
Előmérés Utómérés67 pont72 pontTeljesítményt befolyásoló külső és belső tényezők
Elő és utómérés összehasonlítása
B.L.

43

6.Diagram – Teljesítményt befolyásoló külső és belső tényezők
A teljesítmény külső és belső tényezőinek, valamint a versenyezők saját
teljesítményükről alkotott vélemény mérésére használt kérdőív alapján Sz.N. az
előmérésen a maximálisan elérhető 88 pontból 82 pont számot ért el és
utómérésen is, melyet a 6. diagram á brázol. A változás két kijelentésben
mutatkozott meg. Ezek a következők: „ mikor úgy érzem, hogy kezdek
túlzottan feszültté válni, képes vagyok gyorsan ellazítani a te stemet, és
megnyugtatni magamat” (az előmérésen 3 pont ot, utómérésen 4 pontot adott),
„bárhogy is alakulnak a dolgok, uralkodni tudok az érzelmeimen” (az
előmérésen 4 po ntot, utómérésen 3 pontot adott) . N. elégedett a
teljesítmény ével, jelenleg ő tartja Romániában a rekordot 200 méteren a pálya
versenyzésben.
A tanácsadási folyamat értékelése , a preteszt és posztteszt
eredményeinek tanulmányozása alapján pozitív irányba észlelhető változás az
egyének szintjén. A relaxációs gyakorlatok használata által csökkent a
versenyszorongás különböző szinteken mindhárom versenyző esetében,
valamint S.Sz. és Sz.N. elmondása szerint , jobban teljesítettek azokon a
versenyeken, amikor volt elegendő idejük és megfelelő környezetük elvégezni
a relaxációs gyakorlatokat a verseny előtt.
222834404652586470768288
Előmérés Utómérés82 pont 82 pontTeljesítményt befolyásoló külső és belső tényezők
Elő és utómérés összehasonlítása
Sz.N.

44
11. Az esetmunka értékelése és lezárása

Az ülések jó hangulatban teltek, mindhárom sportoló tartotta magát az
időkeretekhez, nem késtek és egyszer sem mondták le az üléseket és azt
éreztem végig hogy reménykednek a pozitív hatás elérésében.
Az utolsó ülésen mindannyiunkban megfogalmazódott, hog y a nyolc ülés
kevés az olyan problémák körüljárására mint az önbizalomhiány, kudarctól
való félelem, gondolatok rendszerezése, stresszhelyzetekre adott szomatikus
válaszreakciók oldása.
Mindhárom versenyző pozitívan jelzett vissza a közös munkánkat illetően.
S.Sz. volt az, aki a legtöbbet küzdött a gondolatai kizárásával, hogy figyelni
tudjon az instrukciókra és az utolsó ülésen megfogalmazta azt, hogy úgy látja a
sok gyakorlás segíthet rendszerezni a gondolatait, csak azokra figyelve amik
pozitívan hatnak a teljesítményére. A jövőre nézve a stresszre adott testi
reakcióit szeretné csökkenteni, melyek szintén zavarják őt a jó teljesítmény
elérése érdekében. B.L. végig küszködött azzal, hogy teljesen eltudjon lazulni.
Nehezen mentek neki a gyakorlatok. A megbeszéléseken minden alkalommal
máshoz viszonyítva beszélt önmagáról és a felmerülő kérdéseimre ha lehetett
elhárította a válaszokat. Nem sikerült teljesen átirányítani a figyelmet
önmagára, vele volt a leg nehezebb a kommunikáció. Sz.N. részéről jött a
legnagyobb elismerés a munkánkat illetően azzal, hogy kérvényezte a csapat
vezetőjétől, hogy a következő szezontól legyen a csapatnak pszichológusa. A
munkánk során érezhető volt, hogy számára fontos a lelki felkészülés. Végig
megtett mindent azért, hogy optimálisan elvégezze a feladatokat és ő volt az
aki a munkám során megerősítette bennem, hogy a sportolók számára is
szükség van megerősítésre és lelki munkára.

45
12. Reflexiók és következtetések

Az általam vezetett egyéni tanácsadási ülések sikerélményt nyújtottak
számomra. Már az első találkozás után úgy éreztem, hogy nem csak én , de a
három sportoló is pozitív érzésekkel távozott. Ez megerősítette bennem, hogy a
következő alkalomra még több információ birtokában adjam át a gyakorlatok
lénye gét, valamint hogy lelkes maradjak mindvégig.
Nagyban segítette az egyéni tanácsadási ülések vezetését az, hogy a
kerékpár versenyzők mindig pontosan érkeztek az ülésre, egyszer sem mondtak
le egy ülést , mindig együttműködően dolgoztak ezzel is jelezve, hogy
számukra fontos, továbbá nemcsak a nyolc alkalom alatt de négy hónapon
keresztül erőteljesen dolgoztak a jobb eredmény elérése érdekében, melyet a
elő és utómérés összehasonlítása is mutat. A felmérések ülésen kívüli
elvégzésébe is bele egyeztek, ami továbbra is az ők szabadidejükből vett el időt
és még így sem utasították vissza.
Legnagyobb nehézség számomra a bizalom kialakítása volt, mely egy
igen fontos előfeltétele a relaxációs gyakorlatok megvalósítanak. Ezt a
tapasztalat hiányával magyaráznám. S. Sz.-al és Sz. N.-el már a harmadik ülés
után éreztem némi bizalmat, viszont B. L.-al az utolsó ülések során sem volt
teljes a bizalom. Következtetésként nála fontos lett volna tovább folytatni az
egyéni tanácsadási üléseket.
Az utolsó ülés alatt megfogalmazódott bennem, hogy a nyolc alkalmas
egyéni tanácsadási ülés kevés a látható sikerek elérésében. Rengeteg
információt és tapasztalatot kell gyűjteni ahhoz, hogy pozitív változást érjünk
el az egyének szintjén. S. Sz. esetében a beavatkozás hatására javult
szomatikus szorongás verseny előtt. B. L esetében a relaxációs gyakorlatok
hatására kis mértékben pozitív irányban mozdult el az önbizalom és ezzel
párhuzamosan csökkent a kognitív illetve a szomatikus szorongás. Az ő
esetébe n hatá sosnak bizonyult a beavatkozás, viszont ő volt az , akinél attól
tartottam, hogy nem fejlődés, hanem visszaesést fog mutatni az utómérés. Sz.

46
N. esetében a relaxációs gyakorlatok használata pozitív hatással volt az
önbizalomra, ezzel párhuzamosan csökkent a kognitív szorongás.
A munkafolyamat és a dolgozat megírása alatt megfogalmazódott
bennem, hogy az élsportolók a megszabott kemény fizikai edzés mellett, „lelki
edzés tervet” is kell k apjanak annak érdekében, hogy képesek legyenek a
maximális teljes ítményt kihozni magukból, képesek legyenek optimálisan
feldolgozni úgy a kudarcot, mint a sikert, hogy motivációs húzóerőként tárolják
el magukban.

47
Bibliográfia
Acsai, I. (2002). Módszerek. Pszichoterápiás módszerek. In: Lénárt,Á. (Szerk.).
Téthelyzetben. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek (36–42. old.)
Budapest: Országos Sportegészségügyi Intézet.
Bagdy, E. (2013). Pszichofitness – Kacagás – kocogás – lazítás . Budapest: L 'Harmattan
Kiadó.
Bagdy, E., & Koroknai, B. (1988). Relax ációs módszerek . Budapest: Medicina Kiadó.
Bándi, A. (2002). Csak a győzelem fontos !. Retrieved from http://mek.oszk.hu/00100/00145
Buda B. (1999). Klinikai sportpszichológia a sportorvosi ellátás rendszerében. IN : Frenkl, L.
(Szerk.). A pszichoterápia alapkérdései, Kapcsolat és kommunikáció a
pszichoterápiában (válogatott tanulmányok) (242-250 old.) . Országos Alkohológiai
Intézet, Budapest.
Carruthers M. (1985). Health promotion by mental and physical training. British Journal of
Holostic medicine. 1(2): p142 -147.
Demetrovics, Zs., & Kurimay, T. (2012). Sport és addikció. IN: Kurimay, T., & Faludi, V., &
Kárpáti R. (Sze rk.), A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és
határterületeiről I . (235 -260 old.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó.
Ernst, E. & Kanji, N. (2000). Autogenic training for stress and anxiety : a systematic review.
Complement Ther Med. 8:1 06-10.74.
Faludi, V. (2012). Szorongás a sportpályán. IN: Kurimay, T., & Faludi, V., & Kárpáti R.
(Szerk.), A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I . (171 –
188 old.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó.
Frenkl, R. (2012). A sportl élektan élettani alapjai. IN: Kurimay, T., & Faludi, V., & Kárpáti
R. (Szerk.), A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterületeiről I . (61 –
79 old.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó.
Gyömbér, N., & Kov ács, K. (2012). Egy testben az ell enséggel – a szorongás mint szükséges
jó. IN: Gyömbér, N., & Kov ács, K. (Szerk.), Fejben dől el. Sportpszichológia
mindenkinek. (27-46 old.). Budapest: Noran Libro Kiadó.
Jarvis, M. (2006). Sport Psychology . Canada: Routledge.

48
Kermani, K. S. (1987). Stress, emotions, autogenic training and aids . British Journal of
Holostic medicine. 2: p203 -215.
Koroknai, B., & Sipos, K., & Arat ó, O. (1970). Az autogén tréning alkalmazása a sportban.
IN. Nádori, L. (Szerk.) Sport és testnevelés időszerű kérdései (17-54 old.). Budapest.
Krapf, G. (1992). Az autogén tréning gyakorlata. Csoportos terápia. Szervi és szervrendszeri
gyakorlatok. Budapest: Springer Hungarica Kiadó.
Lénárt, Á. (2012). Bevezetés. IN: Gyömbér, N., & Kov ács, K. (Szerk.). Fejben dől el.
Sportpszichológia mindenkinek. (13-26 old.). Budapest: Noran Libro Kiadó.
Nagykáldi, Cs. (2002) A sportpszichológia alkalmazási területei hazánkban és külföldön. IN:
Lénárt, Á. (szerk.) Téthelyzetben. Sportpszichológiáról edzőknek és versenyzőknek .
(11-20 old.) Budapest: Országos Sportegészségügyi Intézet.
O’Moore, & Harrison, & Murphy, & Carruthers, M. (1983). Psychosomatic aspects in
idiopathic infertility: Effects of treatment with Autogenic Training, Journal of
Psychosomatic Research : 27, p145 -151.
Oláh, A., & Szab ó, T., & Mészáros, V., & P ápai, J. (2012). A sportolói tehetségek
kiválasztása és nevelésének lehetséges útjai. IN: Kurimay, T., & Faludi, V., & Kárpáti R.
(Szerk.), A sport pszichológiája. Fejezetek a sportlélektan és határterület eiről I . (17 -60
old.). Budapest: Oriold és Társai Kiadó.
Parnabas, V. A., & Mahamood, Y., & Parnabas, J., & Abdullah, N. M. (2014). The
Relationship between Relaxation Techniques and Sport Performance. Universal Journal of
Psychology 2(3): 108 -112.
Pelka, M., & Kellmann, M. (2017). Relaxation and Recovery in Sport and
Performance. Subject: Sport Psychology DOI:
10.1093/acrefore/9780190236557.013.153.
Sipos, K., & Bejek, K., & Kudar, K. (1999): A magyar nyelvű CSAI -2 versenyszorongás
skála sztendertiz álása. IN: Mónus, A. (szerk.) III. Országos Sporttudományi Kongresszus.
II. kötet. (293-299 old.). Budapest: MSTT.
Szőnyi G. (2009). A gyakorlat etik ája és az etika gyakorlása. In: Kulcsár É. (Szerk.).
Tanácsadás és terápia. (255-288 o.). Elte Eötvös Kia dó.
Toth, L. (2010). Lélektani és sportlélektani ismeretek . Budape st.

Melléklete k

1. Melléklet
Teljesítményt befolyásoló külső és belső tényezők – Kérdőív
Sebestyén Izabella vagyok, a Bábes Bolyai Egyetem Szociológia és Szociális Munka Kar
végzős hallgatója. Disszertációmat a sport tanácsadás témakörében írom.
Kérdőív a versenyek alatti teljesítményt befolyásoló külső és belső tényezőire összpontosít.
Kére m, segítse a munkámat azzal, hogy kitölti ezt a kérdőívet a saját érzései és hozzáállása
alapján. Nincsenek "jó" vagy "rossz" válaszok, minden sportoló különböző.
A kérdőív kitöltésében való részvétel önkéntes. A kérdőív kitöltése nagyjából 10 percet vesz
igénybe, és természetesen teljesen anonim. Semmiféle személyes adatot nem gyűjtök. A teszt
eredménye kizárólag tanácsadási célokra használom fel.
Köszönöm az együttműködését!
Neme:
1.Férfi
2.Nő
Életkora:
Hány éve sportol:
Versenyzéssel eltöltött évek száma ?
Jelenlegi szintje?
A következő kérdések megválaszolásához kérem használja az alábbi skálát:
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
1. Hétről hétre jól meghatározott célokat tűzök ki, és azok szerint cselekszem.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. M indig
2. Tehetségem és képességeim legjavát hozom ki magamból.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig

3. Sportolás közben jól tudok koncentrálni, és ki tudom zárni a zavaró tényezőket.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
4. Verseny közben biza kodó és lelkes maradok, függetlenül attól, hogy mennyire kicsi a
nyerési esélyem.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
5. Tétversenyen jobb a teljesítményem, mert tisztább a fejem.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
6. Sokat gondolkodom azon, hogy miként valósítsam meg a céljaimat.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
7. Az önbizalmam segít abban, hogy jó sikereket érjek el.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
8. Amikor figyelek valamire vagy hallok valamit, könnyen távol t udom tartani a zavaró
gondolatokat.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
9. Az elérendő teljesítményt minden edzésen meghatározom a magam számára.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
10. Nincs szükségem arra, hogy edzésen vagy versenyen kemény munkát követeljenek tőlem,
mindig 100% -ot teljesítek.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
11. Jól oldom meg a sportágamban felmerülő váratlan helyzeteket.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
12. Ha rosszul állok, igyekszem nyugodt ma radni, és ez beválik.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
13. Minél nagyobb a tét egy versenyen, annál jobban élvezem.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig

14. Jóval a verseny kezdete előtt fejemben van a játéktervem.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
15. Amikor úgy érzem, hogy kezdek túlzottan feszültté válni, képes vagyok gyorsan ellazítani
a testemet, és megnyugtatni magamat.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
16. Szeretem a téthelyzetek nyújtotta kihívásokat.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
17. Bárhogy is alakulnak a dolgok, uralkodni tudok az érzelmeimen.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
18. Verseny előtt a figyelmemet könnyen tudom irányítani, és képes vagyok egyetlen dologra
vagy személyre konce ntrálni.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
19. Ha nem sikerül elérnem a kitűzött célt, az a korábbinál keményebb munkára ösztönöz.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
20. Az edzők, menedzserek egyéb szakemberek tanácsait és utasításait me gfogadva fejlesztem
képességeimet.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
21. Téthelyzetben kevesebb hibát követek el, mert jobban koncentrálok.
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
22. Közvetlen a verseny előtt alkalmaz valamilyen módszert, technikát amellyel a versenyben
való teljesítményét segíti?
1. Szinte soha 2. Néha 3. Gyakran 4. Mindig
VÉGE A TESZTNEK.
KÖSZÖNÖM AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST!

2. Melléklet
ÖNÉRTÉKELÉSI LAP CSAI – 2 (II.)

Név:……………………..Kor:…………..………..Kelt:……………….

UTASÍTÁS: Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, melyekkel, a sportolók a
verseny előtti állapotukat szokták jellemezni.
Olvassa el valamennyit és húzza alá a jobb oldali számok közül a megfelelőt at tól függően,
hogy ebben a pillanatban – éppen most – hogyan érzi magát.
Nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Ne gondolkozzon túl sokat, hanem a jelenlegi
érzéseit legjobban kifejező választ jelölje meg.
1- egyáltalán nem
2- valamennyire
3- eléggé
4- nagyon /teljesen

1. Nagyon foglalkoztat ez a verseny………………………………1 2 3 4
2. Ideges vagyok…………………………………………………..1 2 3 4
3. Gondatlannak érzem magam……………………………………1 2 3 4
4. Kevés az önbizalmam……………………………………………1 2 3 4
5. Nyugtalannak érzem magam……………………………………1 2 3 4
6. Kellemesen érzem magam……………………………………….1 2 3 4
7. Aggódom, hogy ezen a versenyen nem fogok úgy
szerepelni, ahogy szeretnék………………………………………1 2 3 4
8. Feszültséget érzek magamban……………………………………1 2 3 4
9. Elég önbizalmat érzek magamban……………………………….1 2 3 4
10. Félek attól, hogy veszíteni fogok………………………………1 2 3 4

11. Összeszorul /remeg a gyomrom……………………………………………1 2 3 4
12. Biztons ágban érzem magam……………………………………1 2 3 4
13. Arra gondolok, ho gy verseny közben leblokkolok…………….1 2 3 4
14. A testem ellazul…………………………………………………1 2 3 4
15. Bízom abban, hogy kiállom a próbát……………………………1 2 3 4
16. Félek attól, hogy rosszul fogok szerepelni………………………1 2 3 4
17. A szokásosnál gyorsabban ver a szíve m………………………..1 2 3 4
18. Bízom abban, hogy jól fogok szerepelni………………………..1 2 3 4
19. Arra gondolok, hogy elérem a célomat ………………………….1 2 3 4
20. Valami fucsra émelységet érzek a gyomromban……………….1 2 3 4
21. Nyugalmat érzek magamban…………………………………….1 2 3 4
22. Félek attól, hogy teljesítményem csalódást okoz másoknak……1 2 3 4
23. Nedves a tenyerem / izzad a kezem……………………………………….1 2 3 4
24. Bizakod ó vagyok, mert eltudom képzelni,
hogy elérem a célom / győzök……………………………………1 2 3 4
25. Félek attól, hogy nem fogok tudni koncentrálni…………………1 2 3 4
26. Megfeszülnek az izmaim………………………………………..1 2 3 4
27. Tétvesnyen is sikeresen szerepelek……………………………..1 2 3 4

3.Melléklet
Szerződéskötés

Alulírott ………………………………………………. , részt veszek a Sebestyén Izabella
által vezetett egyéni tanácsadási ülésekben, valamint belegyezem, hogy az üléseken történtek

írásban rögzítve legyenek, az adataim a vizsga dolgozat céljából anonim néven felhasználásra
kerülhessenek.

Dátum Aláírás

4.Melléklet
Jogok és kötelezettségek

A versenyzőnek tudnia kell a következőket: a tervezett beavatkozások természete és célja, a
tanácsadó képzettsége és szerepe a terápiában, a tanácsadás során várható kényelmetlen ségek
és kockázatok, a tanácsadás várható eredményei, a haszonnal kecsegtető tanácsadási
alternatívák, annak közlése, hogy a szakember a tanácsadást illető bármely kérdésre
válaszolni fog.
A jogok a következők:
A kliensnek joga van arra, hogy a tanácsadási ülések egészének vagy egyeses részeinek
elektronikus rögzítését megtiltsa. A rögzítéshez a kliensnek írásban kell hozzájárulnia,
feltüntetve, hogy a terápiás ülés milyen célra való rögzítését engedélyezi. Ez eg yben azt is
jelenti, hogy ettől eltérő célra a rögzített anyag nem használható fel.
A kliensnek joga van a róla szóló dokumentáció áttekintésére.
A kliensek joga van bizonyos korlátok között a titoktartásra, vagyis arra, hogy a tanácsadás
során az által a közölt információkat harmadik személlyel csak írásos engedélyével közöljék.
A kliensnek joga van hozzá, hogy mielőtt a tanácsadó a titoktartási kötelezettség alól
bizonyos információk vonatkozásában felmentést ad, a tanácsadó mondja el neki a
véleményé t, hogy ez számára káros lesz -e vagy sem.
A kliensnek joga van tudni, hogy bizonyos esetekben az ő engedélye nélkül is a tanácsadónak
a jog által előírt kötelessége bizonyos titkosnak minősülő információkat felfedni. Ilyen esetek:
a) amikor a kliens egy meghatározott személy életét, testi épségét szándékosan fenyegeti, a
tanácsadó kötelessége lehet a jövendő áldozatot és a hatóságokat figyelmeztetni.

b) amikor a kliens saját életét fenyegeti, s ennek megakadályozásához mások figyelmeztetése,
bevonása szü kséges.
c) bíróság, hatóság megkeresésére a bíróság által kért információkat a kliensről a tanácsadó
köteles közölni.
A kliensnek joga van kilépni a tanácsadási folyamatból, ha kényszernek érzi azt.
Kötelezettségek:
A versenyző a megbeszélt időpontban je lenik meg a megbeszélt helyen, ha nem tud részt
venni a tanácsadási ülésen, akkor azt jelezze időben.
A tanácsadó által kért gyakorlatokat lelkiismeretesen teljesítse, hogy a tanácsadási folyamat
sikeresen záruljon.

Dátum Aláírás

5.Melléklet
Napló
Nap Időpont Érzések
(fizikai/lelk i) Gondolatok Zavaró
tényezők Álmok
Hétfő
Kedd
Szerda
Csütörtök
Péntek
Szombat
Vasárnap