Babes-Bolyai Tudomanyegyetem [614273]

Babeș-Bolyai Tudományegyetem
Pszichológia és Neveléstudományi Kar
Pedagógia és Alkalmazott Didaktikai Intézet
Hatékony Tanulási Stratégiák
Kognitív és logikai – műveleti fejlesztési programok
Készítette:
Antal Ágnes
Székelyudvarhely
2020

Matematikai probléma – gondolkodási műveletek
Egy családban a két szülőnek 4 gyermeke van. A felnőttek naponta 300 g kenyeret
fogyasztanak, a gyerekek fejenként 350 grammot. Elhatározták, hogy 325 napra
búzatartalékot gyűjtenek a kenyérkész ítés céljából. Mennyi búzát kell tartalékoljanak, ha
100 kg búzából 130 kg kenyér lesz?
A feladat megold ásához, a kapott inform ációt részekre bontom, analízis–
konkl úzióból indulok ki és igyekszem v álaszolni az egyes r észek k érdéseire: Mivel a
családban a sz ülők és a gyerekek elt érő mennyis égű kenyeret fogyasztanak, ez ért két
halmazt alkotok (gyerekek, csal ád). Konkretiz álok, megvizsg álom, hogy az egyes
halmazra milyen tulajdons ág jellemz ő: egy gyerek egy nap alatt 350 g kenyeret fogyaszt el,
így n égy gyerek összesen 1400 g kenyeret fogyaszt (350+350+350+350=1400). A m ásik
halmazom a feln őttek, akik fejenk ént 300 g kenyeret fogyasztanak, ketten pedig 600 g a
napi keny ér bev étel. Ezeket az adatokat általánosítom a csal ádra vonatkoz óan, a csal ád egy
nap alatt 2000 g kenyeret fogyaszt (1400+600=2000g). A napi keny ér szükségletet
átalakítom kg-ba: 2000 g=2 kg.
Azt m ár tudom, hogy a csal ád egy nap alatt 2 kg kenyeret fogyasztanak el, mivel
325 napra szeretn ének b úzát elrakt ározni, így a napi mennyis éget megszorzom a napok
számával (2 kg x 325 nap = 650). A csal ádnak 650 kg kenyeret fogyaszt el 325 nap alatt.
Az összef üggések felismer ését absztrah álás segíts égével val ósítottam meg, amelyhez
elengedhetetlen volt, hogy összehasonlítsam az adatokat. A csal ád 325 nap alatt 650 g
kenyeret fogyaszt el, összehasonlítva azzal az adattal, hogy 100 kg b úzából 130 g keny ér
lesz. Ezt követ ően szint ézis alkalmazva 650 g b úzát megszoroztam 100-al, majd
elosztottam 130-al (650×100=65.000 valamint 65.000:130 = 500). Az adatokb ól kiindulva,
matematikai m űveletek elv égzésével, összeraktam a megold ást (a csal ádnak 500 kg b úzát
kell tartal ékoljon).
A feladat sor án több gondolkod ási m űveletet felhaszn álva jutottam el az
eredm ényig. Összess égében elmondhat ó, hogy leggyakrabban a k ét elemi gondolkod ási
műveletet haszn áltam: az analízist és a szint ézist.

Iskolai óraterv
Iskola: Fogarassy Mih ály Által ános Iskola
Időpont: 2020. janu ár 31.
Osztály: I.B. osztály
Osztály létszáma: 28
Tanító: Antal Ágnes
Műveltségi terület: Matematika és k örnyezetismeret
Tantárgy: Matematika
Tanagyag: Természetes számok 0-tól 100-ig
Óratípus: Az ismereteket alkalmazó, begyakorló óra
Alapkompetenciák:
1. Egyszerű matematikai műveletek végzése számokkal
3. A k özvetlen k örnyezet jelenségeinek, összefüggéseinek, t örvényszerűségeinek
azonos ítása
Sajátos kompetenciák:
1.1. Számjegyek írása, olvasása, alkotása 0-tól 100-ig
1.3. Számok rendezése 0-tól 100-ig, alkalmazva a számok számtengelyen való
elhelyezését, becslést, k özelítést
1.4. Összeadások és kivonások végzése szóban és írásban 0-tól 100-ig, az eredmény
helyességének ellenőrzése számlálással
3.1. Feladatmegoldás a k örnyezetben észlelt szabályosságok megfigyelése alapján
Műveletesített célok:
A tanulók az óra végére képesek lesznek
– fejsz ámolásokat v égezni
– kétjegy ű term észetes sz ámokat összeadni, kivonni
– páros és páratlan sz ámokat megk ülönböztetni
– egy- és kétjegy ű term észetes sz ámok szomsz édját meghat ározni

Módszerek, eljárások : problémamegoldás, ellenőrzés, magyarázat, értelmezés,
beszélgetés, utas ítás, gyakorlás, szemléltetés, didaktikai játék, mozgásos játék.
Didaktikai eszközök: pálcikák, zászlók, számjegyek, sz ínes pap ír, Zaki csacsi, táska, fehér
vászon, korongok, feladatlap.
Szervezési forma: frontális, egyéni, páros, differenci ált.
Értékelési forma: frontális, egyéni, páros, önértékelés.
Könyvészet:
Kertész Katalin, T örök Katalin Csilla, Lazsádi Csilla (2015): Fedezd fel a számok titkát
Zaki csacsival. Kreat ív Könyvkiadó, Marosvásárhely.
Internetes forrás:
http://www.atliga.eoldal.hu/cikkek/jatekfoglalkozas/jatekok-matematika-oran.html

Az óra
mozzanataiTartalomDidaktikai feldolgozás
(a tan ító és a tanul ó tevékenys ége)Tanulási,
tanítási
formákÉrtékelés Megjegyz és
Az óra
megszervezés
eA gyerekek
köszöntéseDidaktikai eszk özök előkész ítése. Az órához szükséges
légkör megteremtése, a terem kiszellőztetése. A tanul ók
előkészítik az órához sz ükséges seg édeszközöket.
A bej árati ajt ó mellett h árom t ábla tal álható (ölel és,
kézfogás, integet és). A gyerekek érkezés sorrendj ében
kiválasztj ák, hogyan szeretn ének köszönteni, én pedig az
általuk kiv álasztott ábrához igazodom.Frontális,
párosInterperszon ális
intelligencia:
Megértésre val ó törekv és
– odafigyel ünk m ásokra
Figyelem-
felkelt ésNapt árMinden gyereknek van egy kis üvege, amelyben
barackmagok vannak belet éve. Minden reggel, az els ő
foglakoz ás előtt a gyerekek kiborítj ák a barackmagokat.
Közösen megvizsg álják a d átumot, majd annak
megfelel ően megsz ámolják a barackmagokat és csipesz
segíts égével teszik vissza az üvegbe. Front ális,
egyéniEgyéniLogikai-matematikai
intelligencia: sz ámolás
Testi kinetikus:
finommotorika fejleszt ése
Hangulat-
teremtésMozgásos
játékA gyerekek felállnak egymással szemben párossával. Az
osztállyal szemben fogok állni, hogy mindenki láthasson.
A gyerekek feladata, hogy párjukkal k övessék a
mozdulataimat és k özben velem együtt ismételjék a
zenés mondókát:
Kicsi kocsi ez ez,
Kicsi kocsi az az,
Kicsi ez, kocsi az,
Kicsi kocsi ez meg az.Csoportos
tevékenységFrontálisNyelvi intelligencia:
mond óka
Testi kinetikus:
nagymozg ások v égzése
Interperszon ális: társas
közegben, t ársaikkal

Házi feladat
ellenőrzéseA házi feladat
ellen. és
javításaA gyerekeket megkérem, hogy vegyék elő a
Szám ösvényt és nyissák ki a házi feladathoz. Ezt
követően a gyerekek sorban felolvassák a házi feladat
eredményit, k özben jav ítom az esetleges hibákat. A
gyerekek figyelmesen k övetik a megoldásaikat és
javítják a hibákat.Frontális
tevékenységFrontális,
egyéniVerb ális-nyelvi
intelligencia: olvas ási
készség gyakorl ása
Előző
ismeretek
felelevenítéseFejben
számolásA katedrán két nagyobb pálca lesz, amelyen számok
lesznek elhelyezve. A számok egy kartonra lesznek
ráírva, amelyeket folyamatosan lehet változtatni.
Felmutatom elősz ör csak az egyik pálcát és megkérem a
gyerekeket, hogy adjanak hozza ötöt. Majd mutatok egy
másik számot és ahhoz is hozza kell adjanak egy számot
0-tól 10-ig. Majd előveszem a másik pálcát és ennek a
kettőnek az összegét kell megmondják a gyerekek. Majd
a két pálcát látható számok kül önbségét. Kezdetben csak
0-tól 9-ig terjedő számokat mutatok, hogy
végeredményben szereplő szám ne haladja meg a 30-at.
Majd átlépéssel is mutatok számokat amelyeket ki kell
vonniuk egymásból. Ennél a feladnál a fokozatosságra
törekszem, mindig az egyszerűbb feladatokból kiindulva,
haladunk az összetettebbek felé.Frontális,
páros
tevékenységEgyéni,
párosVizu ális és matematikai
intelligencia: összead ás és
kivon ás term észetes
számokkal, valamint a
pálcán lévő számok
megfigyel és (kell ő
bemelegít ő gyakorlat ut án
a gyerekeknek csak p ár
10-15 m ásodpercnyi
idejük van megfigyelni a
számokat)

Téma
bejelentéseTéma
felvezetése
meg-
beszéléseBemutatom a gyerekeknek Zaki csacsit, aki matematika
órán velünk együtt fog számolni.
– Zaki csacsi hozta nektek ezeket a munkalapokat,
amiket most kiosztok. A gyerekek egy-egy munkalapot
fognak kapni, amin egy erdei kép látható. A gyerekek
feladata, hogy megszámolják a képen látható elemeket,
majd összek össék a neki megfelelő számjegynek.
Hagyok egy kis időt a gyerekeknek, majd megkérdezem,
hogy ki hány darabot kapott, az adott elemből. Aki
hibázott megkérem, hogy otthon számolja újra. A lapokat
ellenőrzés után mindenki elteszi a táskájába.
– Mit, ahogy azt a feladatlapon is láthattátok a mai napon
sokat fogunk számolni, ismételni és gyakorolni.Frontális,
egyéni
tevékenységEgyéniLogikai-matematikai
intelligencia:
Számjegyek t árgyakhoz
való azonosít ása
Tanulási
folyamat
irányításaSTOP!
Páros-páratlan1. Hangosan elszámolok 100-ig, a gyerekek feladata,
hogy minden olyan számjegynél ahol hallják az ötöt, azt
kell mondaniuk, hogy: STOP! A STOP után k övetkező
számot, pedig nekik kell mondaniuk, majd én folytatom.
2. A gyerekekkel feleleven ítjük a páros-páratlan számok
fogalmát. Zaki csacsi seg ít nekünk példákkal, hogy
megértsük, hogy az egyesek helyén lévő számokat kell
mindig figyelembe vennünk, amikor a páros – páratlan
számokat szeretnénk megkül önböztetni. Csacsi hozott
nekünk két táblát, amely alá páros és páratlan
számjegyeket kell feltüntetnünk. Ezt k övetően
elszámolunk 30-ig elősz ör csak a páros számokat
mondjuk, majd csak a páratlanokat. Majd a gyerekeknek
számokat fogok mutatni és k özben kijelentem, hogy azok
párosak vagy páratlanok. A gyerekek a piros és z öld
zászlókkal jelzik, hogy igazam van, vagy pedigFront ális
tevékenységEgyéniInterperszon ális:
kapcsolatteremt ése, közös
játék.
Interperszon ális:
kapcsolatteremt ése, közös
játék.

Dolgozz
párban!
Hol van a
szomszédom?hibáztam.
3. Zaki csacsi seg ítségével átismételjük az egyesek és a
tízesek fogalmát.
– Csacsi számokat hozott nekünk, amiket mindjárt ki is
osztok nektek. Párban fogtok dolgozni, én megmondom,
hogy milyen szám kell legyen az t ízesek és az egyesek
helyén a padtársatokkal, pedig fel kell mutatnotok az
adott számot.
4. Az egyik táblán kerek számok lesznek elhelyezve 10-
tól 100-ig. A gyerekek feladata, hogy mindegyik
számnak megtalálják a kisebb és nagyobb szomszédját,
majd az adott számjegy jobb, illetve a bal oldalára
helyezzék. A másik táblán lesznek elhelyezve a számok
szomszédai, azonban a húsz darab számjegy
rendezetlenül helyezkedik el. A gyerekek mindvégig
figyelnek társukra, ha hibát észlelnek azonnal jelzik.
Minden gyerek csak egy szomszédot kereshet meg, hogy
mindenki sorra kerülj ön.
5.A tank önyvben szereplő p öttyös feladatot megvarrom
egy nagy fehér vászonra. A feladat felh ívó sz övege azt
mondja, hogy: Kati gy öngyöt fűz ött. 10 piros után 10
sárga, 10 sárga után 10 z öldet, 10 z öld után újból 10
pirosat. A végén pedig össze kell számolnunk, hogyPáros
tevékenys ég
Frontális,
tevékenységFrontális
EgyéniLogikai-matematika
intelligencia:
páros és páratlan sz ámok
csoportosít ása
Nyelvi intelligencia:
A feladat szöveg ének az
értelmez ése
Term észeti-praktikus
intelligencia:
gyöngyf űzés

Gyöngyf űzésmelyik sz ínből hányat fűz ött fel Kati. A gyerekeknek
gyöngyöt osztok ki, mindenki egy énileg dolgozik. A
végén a gyerekek megszámolják, hogy melyik sz ínből
hányat fűztünk fel. Amíg a gyerekek egy énileg
dolgoznak, addig megval ósítsuk front álisan is a v ászon
segíts égével.
Egyéni,
front ális
tevékenys ég
RögzítésNövekvő
sorrendA táblára 6 darab számjegyet helyezek, minden
számjegyben vannak egyesek és t ízesek is. A gyerekek
feladata, hogy a számjegyeket n övekvő sorrendbe
tegyék. Frontális
tevékenységEgyéniLogikai-matematikai
intelligencia és
interperszon ális
intelligencia.

ÉrtékelésAz órán való
részvétel- Zaki csacsi nagyon hálás, hogy a mai napon veletek
lehetett. Nagyon k íváncsi, hogy mennyire éreztétek jól
magatokat vele, éppen ezért kiosztok mindenkinek egy
kis cetlit, amire egy számot kell írnia 1-től 100-ig, annak
függvényéven, hogy mennyire érezte jól magát velem és
Zaki csacsival.EgyéniÖnértékelésIntraperszon ális
intelligencia
Házi feladat
kijelöléseA következő
órára a házi
feladatA gyerekeknek a h ázi feladat sor án le kell rajzolniuk
Zakit, aki éppen a bar átaival sz ámol. A gyerekeknek
felajlom, hogy, aki szeretn é az megfogalmazhat sz óban
egy rövid tört énetet Zakir ól, amit este a sz üleivel
megoszt. Frontális
tevékenységNyelvi (mesealkot ás ) –
Vizu ális intelligencia:
vizuális élmény
megteremt ése – bels ő
látással tört énő
történetalkot ás
Az óra
befejezéseJátékos
gyakorlásAz óra befejezéseként egy játékot hoztam nektek,
aminek az a neve, hogy: Számoljunk 30-ig!
A játék le írása: A játékosoknak 30-ig kell egyesével
elszámolniuk úgy, hogy egy számot csak egy ember
mondhat. Bárki bármikor megszólalhat. De vigyáznunk
kell, hogy nehogy egyszerre mondják. Ha ketten vagy
többen szólalnak meg egyszerre, akkor újból kell kezdeni
a számolást. A játék után megkérem a gyerekeket, hogy
menjenek és mossanak kezet, majd fogyasszák el a
tízóraijukat.Front ális
tevékenys égFront álisMatematikai és
interperszon ális
intelligencia

Óvodai tevékenység
A tev ékenys ég helye: Napsug ár Óvoda, Cinege csoport
A tev ékenys ég időpontja: 2020. janu ár 31.
Csoportl étszám: 28 gyerek
Korcsoport: vegyes csoport
Óvónő neve: Antal Ágnes
Téma: Élet a földön
Projekt t émája: Őszt ündér mes éi
Projekt alt émája: Az erd ő lakói (vadon élő állatok elvackol ódása)
TT (DS): Tudom ányok tapasztalati ter ület, környezetismeret
A tev ékenys égek megnevez ése – form ája: Környezetismeret – didaktikai j áték
A tev ékenys ég témája: A mack ó téli álomra k észül
A tev ékenys ég típusa: vegyes
Által ános fejleszt ési követelm ények:
A környez ő világ megismer ése és megmagyar ázása iránti kív áncsis ág felkelt ése
A probl émamegold ó képesség fejleszt ése a megfelel ő strat égiák elsaj átítása révén
Megfelel ő nyelvhaszn álat a term észeti és környezeti jelens égek bemutat ására (sz-
abatos, pontos megnevez és)
Részletes fejleszt ési követelm ények:
Megismerni a környez ő világ élőlényeit és alkot óelemeit (t árgyak, leveg ő, víz, talaj,
növény- és állatvil ág, az emberi l ény mint a term észet r észe, term észeti jelens égek), és
ezek között a kölcsönös összef üggést
Közölni benyom ásait, ötleteit az elv égzett megfigyel ések alapj án
Aktívan r észt venni a term észet ápolásában, gondoz ásában, v édelm ében felhaszn álva
az elsaj átított ismereteket
Tanul ási helyzetek:
A gyerek:
Vegyen r észt aktívan a foglalkoz áson
Ismerje fel, hogy milyen ételeket eszik a medve
Csoportosítsa az élelmeket megadott szempont szerint
alkosson v éáleményt az erdei állatok t éli alv ásával kapcsolatosan
Módszerek, elj árások: besz élgetés, bemutat ás, éneklés, szeml éltetés
Didaktikai eszk özök: sátorállvány, ponyv ák, medve jelmez, kos ár, szeml éltető képek,
Szervez ési form ák: csoportos, egy éni, differenci ált

Tevékenys ég
mozzanataiA pedag ógus és a gyerekek k özös
tevékenys égeMegjegyz és
Tevékenys ég
szervezett
megkezd éseElőkészítem a sz ükséges didaktikai
eszközöket, kiszell őztetem a termet. A
csoportot k ét részre osztom (kisebbek és a
nagyobbak).
A foglalkoz ást a nagyobb gyerekekkel
kezdem, a kicsik kimennek a folyos óra
Kincs ővel, aki torna tev ékenys éget fog
tartani. A foglakoz ással
párhuzamosan egy
másik tev ékenys ég
valósul meg.
Hangulatkelt ésKöszöntöm a gyerekeket:
– Köszöntelek titeket, kedves gyerekek!
Ma egy ütt fogunk j átszani és játékosan
tanulni, aminek rem élem ti is annyira
örültök, mint én!
De miel őtt játszan ánk, szeretn ém, ha
beszélgetn énk kicsit!
-Tudjátok, milyen nap van ma? (szerda)
-Milyen évszak van? (T él)Napt árkitölt és
Figyelemfelkelt ésElmondom, hogy én a medve (medve
jelmez) mi ért vagyok most itt: „Az ért
jöttem ma hozz átok, hogy segítsetek nekem
egy kicsit abban, hogy el tudjak menni t éli
álmot aludni. ” Medvejelmez
Ráhangol ódásMegk érem a gyerekeket, hogy vegy ék elő a
ponyv ákat és hozz ák oda nekem. Amíg ők a
ponyv ákkal k észülődnek én előkészítem a
bunkernek val ó állványokat.
Együtt meg építjük a mack ó barlangj át,
közben alaposan elemezz ük, hogy milyen
elemekb ől tev ődik össze. Munka közben
egy kis mond ókával/ dallal biztatjuk
egym ást: Mack ó barlangj ának
megépítése

-Mack ó, bújj be a barlangba!
-Brumma brumma brummadza!
-Ott lesz j ó a medv ének!
-Ne sürgess, m ég ráérek!
A mack ó barlangj ának elk észítése ut án
megfigyelj ük az általunk alkotott kuck ót.Az ének mutogat ással
egybekötött
Téma
feldolgoz ásaAmikor a barlang építéssel k észen vagyunk,
bemászunk mindannyian a barlangba. Bent,
én a mack ó megköszönöm a segíts éget, de
elszomorodva konstat álom, hogy nagyon
hangosan korog a pocakom.
Ezért megk érem a gyerekeket, hogy miel őtt
igazán elmenn ék t éli álmot aludni,
segítsenek nekem élelmet tal álni.
A már gyakorolt énekkel kís érve kim ászunk
a barlangb ól és elmegy ünk az asztalokhoz a
kosárral a kez ünkben, amit arra haszn álunk,
hogy abba gy űjtsük a medv ének val ó
élelmet.
Az asztalokn ál v árni fog egy
csomagocska. Ebben a csomagban kis
cetli tal álható, amiken m éz látható. A
gyerekekkel közösen el kell dönts ük, hogy
én a maci szeretem-e a m ézet és vigy ük-e
magunkkal a barlangba. Ha igen akkor a
cetliket, amin m éz látható beletessz ük a
kosárba.
Én a maci elmondom, hogy m ég tal áljunk
ételcsomagot, el kell énekelj ük a m ár
gyakorolt éneket, mond ókát.
– Mack ó, bújj be a barlangba! A játék lényege az
lesz, hogy
felfedezz ük, mit eszik
a mack ó.
Hat darab ilyen
csomaggal fogunk
találkozni a j áték
során, mindegyikben
egy ételt fogunk
találni kinyomtatva.
(méz, málna, hal,
péksütemény, fagyi,
csokol ádé)

-Brumma brumma brummadza!
-Ott lesz j ó a medv ének!
-Ne sürgess, m ég ráérek!
A következ ő csomagot is megn ézzük
közösen, majd megism ételjük ezt a
folyamatot addig ameddig elfogynak a
csomagok. Ezt követ ően a kisebb gyerekek
kapnak egy t épőzár csíkot, amelyre az
élelmiszerek vannak sorba felt éve. A
gyerekek feladata, hogy a megadott
felsorol ást fojtass ák (málna, m éz, fagylalt).
A játék befejez ése ut án bemegy ünk újra a
barlangba. Megköszönöm a gyerekeknek,
hogy segítettek nekem, de eszembe jut,
hogy nem köszöntem el az erd őben lak ó
barátaimt ól.
Megk érem a gyerekeket, hogy segítsenek
nekem elköszönni azokt ól az állatokt ól,
akik nem alszanak t éli álmot és sz ólni
azoknak az állatoknak akik alszanak, hogy
ideje bevackolni. Itt megfigyelj ük az erdei
állatokat, akikt ől a mack ó el szeretne
búcsúzni (kuck ó, táplálék, kin ézet).
A m ár ismert és gyakorolt dallal megint
útnak indulunk és megkeress ük az egyik
állatot.
A nagyobb gyerekekkel az erdei állatokat
csoportosítjuk, h árom csoportba sorolva
őket: kistest ű, közepes, illetve nagytest ű
állatról van sz ó. A kistest ű állatokat a fa
ágára kell rakni, a közepeseket a fa
törzs éhez, a nagy test ű állatokat pedig aMiközben mi
énekel ünk, az egyik
kicsi óvónéni kicser éli
a csomagot az
asztalon.
A terem k ülönböz ő
pontjain lesznek az
állatok k épei
kifüggesztve.
Az állatok úgy
válaszolnak, hogy
csak én a maci hallom
amit mondanak és
nekem megs úgják a
válaszukat.

barlanghoz bej áratához kell helyezni.
Amikor oda érünk megk érdezz ük tőle, hogy
ő alszik-e t éli álmot, de miel őtt válaszolna
megk érdem a gyerekeket, hogy szerint ük az
az állat alszik-e t éli álmot.
Ha a v álasz igen és helyes, akkor az állatka
kinyomtatott k épe a kos árba ker ül, ha
pedig nem akkor elb úcsúzunk t őle:
„Szervusz… (pl. r óka), tavasszal
találkozunk.” Minden állatot v égig j árunk.
Ameddig keresg élünk énekelj ük a
dalunkat.
Szervezett befejez ésAmikor befejezt ük az elköszön ést, akkor
újra visszab újunk a barlangba.
Megköszönöm a gyerekeknek, hogy
segítettek nekem, meghallgatjuk a mack ó
dalt (Moln ár Orsi – Mack ó, bújj be!) és
megk érem őket, hogy sz épen halkan
lábujjhegyen, hogy nehogy fel ébresszenek
engem a mack ót, menjenek ki a folyos óra
és küldjék be a kicsiket, akik eddig torna
foglalkoz áson voltak.
„Szervezett kezd és”Ugyanezt a folyamatot v égig j átszom a
nemr ég az óvodához csatlakozott csoporttal
is, ameddig a m ár régebb az óvodához
csatlakozott gyerekcsoport kint a foly óson
torna foglalkoz áson van Kincs ővel.A csoportok az els ő
tevékenys ég végével
helyet cser élnek.

Gondolkodási műveletek mozgósítása:
➢Kiválasztás: a gyerekek feladata kiv álogatni az élelmek köz ül, melyik az amelyiket a
mack ó elfogyasztja és melyek azok amelyeket nem eszik meg.
➢Analízis: az erdei állatok megfigyel ése több szempont alapj án.
➢Rendez és: az élelmek sorba rendez ése
➢ Analízis-szint ézis: a mack ó barlangj ának meg építése.
➢Kijelent és-kérdés: igaz – hamis állítás, az adott erdei állat alszik t éli álmot vagy sem.
➢Absztrah álás: több szempont figyelembe v étele
➢Véleményalkot ás: a gyerekek megold áskeres és közben v élemény alkotnak, a mack ó
táplálkozásával, alv ási szok ásával, valamint az erdei állatok alv ási szok ásaival
kapcsolatosan.

Melléklet:
Ételek:

Állatok:

Gondolkodási képesség
Térbeli tájékozódás és a logikus gondolkodás fejlesztése
,,Cogito, ergo sum”
Bevezet és
Az általam v álasztott ter ület, amelyen a gyerekek gondolkod ási képességét
szeretn ém fejleszteni az a t érbeli t ájékozódás és a logikus gondolkod ás. Úgy v élekedek, hogy
ezen k ét gondolkod ási k épesség kölcsönösen kieg észíti egym ást, ez által hat ékonyabb
fejleszt ést eredm ényez. A foglakoz ásokat egy tört énet kör é építem, a tev ékenys ég
központj ában a gyerek áll, akinek egy éni sz ükségleteit és igényeit is figyelembe veszem.. A
tevékenys égek sor án több intelligencia ter ületet is szeretn ék megragadni, ez által több
területen egy üttesen szeretn ék fejleszt ést elérni.
Iskol áskorban (6 éves kort ól 12 éves korig tar) a fejl ődés új fázisba érkezik,
mind a tesi fel építés, mind a gondolkod ásmód ter ületén kezdnek kibontakozni a feln őttkori
képességek és tulajdons ágok. A probl émamegold ó gondolkod ás képességének fejl ődése, az
ún. ment ális térkép tudatosít ása. A ment ális térkép nagysz ámú akci óból ugyan kialakul –
ennek értelm ében egy óvodáskorú is ismeri az útvonalat az óvodából hazafele és képes
tájékozódni, azonban nem tudja lerajzolni, sem m ásoknak elmagyar ázni, hogy melyik
útvonalon haladjanak tov ább. Az ut óbbi esetben fontos szerepet j átszik, hogy a gyerekek csak
nyolc- tíz éves kor kör ül képesek saj át ment ális m űveleteik tudatosít ására, m ások
gondolkod ásának meg értésére, vagyis milyen inform ációkkal kell ell átni őket, hogy
megértsék a gyerek mondanival óját, amely egy adott feladat megold ására irányul (Fajda,
2014).

Elméleti alapok
A mindennapi élet valamennyi pillanat ában gondolkozunk. A gondolkod ás a
legmagasabb szint ű megismer ési (kognitív) folyamat, amelyet felfoghatuk az agy nyelveként
is. A gondolkod ás lehet propozicion ális és képzeleti, azonban a k ét gondolkod ási forma nem
különül el teljes m értékben egym ástól, hiszen gyakran egyszerre haszn áljuk őket. A
propozicion ális gondolkod ás által ít életeket form álunk meg magunkban, kulcseleme a
fogalom. Míg a k épzeleti gondolkod ás sor án, els ősorban vizu ális eml ékeket hívunk el é
(Atkinson – Hilgard, 2005). A gondolkod ás során a m ár megl évő állításokb ól újabb állításokat
alkotunk, és ezt a folyamatot hívjuk következtet ésnek. A logik ában alapvet ően k ét
következtet és tartanak sz ámon: indukci ó és dedukci ó (Juh ász – Tak ács, 2006).
Logikai képességeinket használva k övetkeztetéseket tudunk levonni már
meglévő, nem teljesk örű ismereteinkre támaszkodva. Gondolkodásunk lehet objekt ív, de
szubjekt ív is. Általános elvárás viszont, hogy a logikai k övetkeztetések folyamata objekt ív és
mérhető legyen. A logikai feladatok megold ásához alapvet ő feltétel a gondolkod ás, amely
valójában a legmagasabb szint ű kognitív folyamat ( (Cole M. – Cole S., 2006) . A logikai
játékok azt a c élt szolg álják, hogy egy megoldand ó feladat sor án egyre jobb k épességre
tegyünk szert.
Nádori (1995) szerint a térbeli t ájékozódó képesség olyan koordin ációs
képesség, amely a test – t érbeli helyzet ének val ódiságát, ennek a helyzetnek a megv áltozását,
érzékelését, és a mozg ás, helyezked és céljának megfelel ő szab ályozása jellemzi. A t érbeli
tájékozódó képesség szolg áltatja azon el őnyöket, amely a saj át helyzet ünk észlelésére, a
különböz ő álló, illetve a mozg ó szem élyek, l étesítm ények, t árgyak, stb. egym áshoz és
hozz ánk viszonyított t ávolságának, sebess égének, halad ási irányának észlelésére és a v árható
változások meg állapít ására kialakíthat ó, fejleszthet ő.
A térbeli t ájékozódó képességnek h árom form áját ismerj ük:
1. saját test vagy testr ész mozg ásának szab ályozása térben;
2. idegen test mozg ásának érzékelése térben és ehhez val ó igazod ás;
3. összetett t éri mozg ások érzékelése térben és ehhez val ó igazod ás.

A fejlett térbeli intelligenciával rendelkező gyerekek vizuális
megk özelítésekkel (pl. ábrák, diagramok, fényképek, modellek, animációk és filmek által
szerzett információk seg ítségével) tanulnak a legeredményesebben, vizuális nyelveken
könnyebben fejezik ki gondolataikat és érzéseiket, mint verbálisan. Sz ívesen használják a
gondolati térképezési stratégiákat, a problémákat pedig vizuálisan vagy tapasztalati úton
oldják meg. Térbeli intelligenciájuk leginkább akkor fejlődik, ha a tanulás során mentális
térképeket alkothatnak, a tartalmakat és a terveiket vizuálisan rendezhetik (pl. grafikus
szervezőkkel), két- és háromdimenziós modellekből szerezhetnek információkat, lehetőséget
kapnak művészi kifejezésekre (pl. kül önböző ábrázolások, textúrák, minták, médiumok) és
természetből származó elemek kreat ív felhasználására (pl. úti térkép kész ítése az út során
összegyűjt ött kőzetdarabokból). Sz ívesen mutatják be alkotásaikat másoknak (pl.
projektmunka során vagy portfólióként), és igénylik a visszajelzéseket azokról .
A tér megismerésének négy fázisa van, amelyek egymásra épülnek:
1. jellemző pontok ismerete: a gyermek felismer bizonyos térelemeket (pl.
képződmények, tárgyak, ép ítmények) az adott térben, de nincs tisztában azok helyével vagy
(térbeli) egymáshoz viszony ított helyzetével;
2. cselekvési ismeret: ismer bizonyos útvonalakat és azokat a módozatokat,
amelyek szükségesek az egyik végponttól a másikig t örténő eljutáshoz (navigálás);
3. topológiai ismeret: tudja, hogy az ismert utak hol találkoznak, milyen
hálózatot alkotnak, képes az ismert utak egyes részeit új útvonallá kombinálni;
4. metrikus ismeret: képes a helyek k özötti metrikus viszonyok (távolság,
szögek) felidézésére.
A térérzékelés komplex képesség, amely az érzékelésen, észlelésen k ívül szellemi
tevékenységeket is k íván, ezért térbeli gondolkodásnak tekinthető. Így aktuális állapota
szorosan összefügg a gondolkodás egyéni fejlődésével és pszichológiai érési folyamatával
(Mákadi, 2012).
Hat- és nyolc éves kor között az agy folyamatos növeked ésének és specifikus
működési v áltozói fejl ődésének lehet ünk tan úi, amelyek megalapozhatj ák a kognitív
képességek v áltozását. Noha a fejl ődéspszichol ógusok v álaszai a fejl ődés tekintet ében

különböz őek, mindannyian úgy v élik, hogy az iskol áskorban a gondolkod ás kétoldalúvá
válik. Ezt azt jelenti, hogy a gyerek egy t árgyról képesek több perspektív ában is gondolkodni ,
vagy k épesek fejben tartani egy adott helyzet jellemz őjét, míg összehasonlítj ák azt egy
másikkal. A gyerekeknek az a k épessége, hogy v áltozatos szitu ációkban k épesek k ét helyzetet
is fejben tartani, ezzel a sz ülők úgy elv árásokat állítanak fel vel ük szemben. Piaget a
gondolkod ásnak ezt a v áltozat át konkr ét műveleteknek nevezte, melyek logikai helyzetbe
illeszked ő, koordin ált ment ális (bels ővé tett) cselekv ések, így lehet ővé teszik a gondolkod ás
egységesebb form áját. Ebben az id őszakban a gyerekek gondolkod ása rugalmasabb és
szervezettebb é válik. Probl émák megold ásakor k épesek lesznek többf éle lehet őség
átgondol ására és lépések ment ális felcser élésére is.
A legtöbb 7-8 éves gyerek nemcsak a vil ágról tud többet általában, de
valószínűleg mag áról az eml ékezésről is sokkal gazdagabb ismeretei vannak. Mindezen által a
legtöbb nyolc éves sokkal jobban ismeri eml ékezete korl átait, mint kor ábbi fejl ődési
szakaszaiban. Azonban ebben az életkorban nemcsak a gyerek eml ékezete fejl ődik, hanem
ezzel egy id őben az iskol áskorban kibontakoz ó kognitív k épességeknek alapvet ő szerep ük
van a v áltozatos nyelvi k épességek folyamatos és gyors fejl ődésében is. A nyelvben
bekövetkez ő változások sokf éle form át öltenek, sz ámottev ően bővül a gyerekek sz ókincse és
ebből adódóan azoknak a t émáknak a köre, amelyet meg értenek. A sz ókincs b ővülése, az
összetett mondatok meg értésének és produk álásának javul ó készségével egy ütt jár azzal, hogy
a gyerekek egyre bonyolultabb esem ényekr ől tudnak hat ékonyan gondolkodni és mes élni
(besz ámolni).
A metakognitív k épességek fejl ődése (az a k épesség, amely által saj át
gondolkod ásunkr ól gondolkodni tudunk) fontos kognitív er őforrás az iskol ás gyerek sz ámára.
Ahogy a fejl ődés folyamat ában a metakognitív k épességek javulnak, a gyerekek jobban
tudják követni, hogy mennyire sikeresek a c éljaik el érésében, amely lehet ővé teszik
számukra, hogy m ódosíts ák strat égiájukat és ezzel el érve, hogy eredm ényesebbek legyenek
feladataikban. A gyerekek 7-8 éves korukat megel őzően is j ól szervezett fogalmi ismeretekre
támaszkodva gondolkodnak, v élekednek a vil ág dolgair ól, főleg olyan magter ületeken
(élőlények), amely a term észeti vil ágra vonatkozik. A val óságos vil ágról alkotott,
kateg óriákba rendezett tud ás mennyis égének növeked ése az ismeretek szervez ésének egyre
bonyolultabb eszközei kís érik.
Összefoglalva elmondhat ó, hogy iskol áskorban fejl ődés figyelhet ő meg a
biológiai valamit a szem élyiségi tényez ők tekintet ében egyar ánt. A gyerekek növeked ésében

genetikai t ényez ők is nagyban hozz ájárulnak, a t áplálkozás és az általános eg észségügyi
feltételek fontos környezeti t ényez ők. A mozg ékonys ág az egyens úly és a koordin áció
látványosan fejl ődik ebben az id őszakban. A nem közötti k ülönböz őségek is megmutatkoznak
a fiúk általában az er őt kifejez ő motoros k épességekben, míg a l ányok finom motoros
koordin ációban gyorsabban m úlják fel ül a fi úkat. Az agy strukt úrájában és működésében
számos v áltozás ebben a korban megy v égbe. A gyerekek 7 éve kor kör ül elkezdenek konkr ét
műveletekben gondolkodni, amelynek az egyik legl ényegesebb megnyilv ánulása a
konzerv áció – annak meg értése, hogy a t árgyak megjelen ése megv áltozhat, miközben
mennyis égük és más lényegi tulajdons ágaik v áltozatlanok maradnak (Cole M. – Cole S.,
2006).
Foglalkoz ási tervez és
Iskola: Fogarassy Mih ály Által ános Iskola
Időpont: 2020. janu ár 31.
Osztály: I. osztály
Osztály létszáma: 28
Tanító: Antal Ágnes
Időtartam: 5 tanítási nap
Műveltségi terület: Matematika és k örnyezetismeret
Tantárgyak: Matematika, Környezetismeret,
Célok:
A tanul ók képesek legyenek:
➢matematikai logika fejleszt ése
➢ok-okozati összef üggések felismer ése
➢probl émamegold ó gondolkod ás fejleszt ése
➢rendszerez ési képesség
➢testsémák fejleszt ése
Módszerek és eljárások: beszélgetés, magyar ázat, utasít ás, problematiz álás
Didaktikai eszk özök: levél, térkép, feladatlap, mesekönyv, puzzle
Szervez ési forma: egyéni, front ális, csoportos, p áros.

Kerett örténet:
Mesés keret – Egy nap, amikor a gyerekek az iskol ába érnek észreveszik, hogy
az oszt ály sz ámára érkezett egy lev él (az oszt ály postal ádájába). Amikor m ár mindenki
megérkezett, közösen a gyerekekkel egy ütt kibontjuk a levelet. A lev éleben egy kedves
történet lakozik, valamint egy t érkép, amelyen összesen öt állomás látható. Felolvasom a
gyerekeknek a mes ét, majd ezt követ ően a gyerekekkel egy ütt megvizsg áljuk a t érképet.
Közös megegyez és alapj án arra a következtet ésre jutunk, hogy teljesítj ük a kihív ást.
Minden tev ékenys ég egy mond ókával fog kezd ődni, amely a tests émák fejleszt ésére
vonatkozik. Ezt követ ően egy mes ét olvasok fel, amely összeköti a feladatokat és egy
egységet alkotva. Ezut án egy feladatlapon fognak dolgozni a gyerekek, amely a logikai
gondolkod ás fejleszt ését szolg álja. Ezt követ ően a gyerekek ig ényeit figyelembe v éve közös
foglalkoz ás következik – t érérzékelő játék. Ezut án a gyerekek p árba dolgoznak és egy-egy
szöveges feladatot oldanak meg. A tev ékenys ég fejez ése képpen egy érzékelést fejleszt ő játék
lesz.
Ének, amellyel elindulunk minden reggel a kir ándulásra:
Megyünk, megyünk, mendegélünk. NINI mit látok? Ott egy híd. Menjünk át!
(dobbantunk lábunkkal) Megyünk, megyünk, mendegélünk. NINI mit látok? Ott egy
hegy. Másszunk fel! (kézzel, lábbal utánozzuk a mászást) Megyünk, megyünk,
mendegélünk. NINI mit látok? Ott egy barlang. Menjünk be? Ki van a barlangban?
EGY MEDVE! Fussunk ki!!!!
Mond óka amellyel visszat érünk az iskol ába:
Erdő mellett házikó (karunkkal fejünk felett háztetőt formálunk) Benne lakik
nagyanyó (két kezünkkel a szemünk körül szemüveget formálunk) Jön egy nyuszi.
Hopp Hopp Hopp (kezünk a fejünkön, nyuszifület formálunk és ugrálunk) Az ajtóján
bekopog (kopogunk) Kérlek segíts én rajtam (kezünk arcunkon, fejünkkel bólogatunk)
A vadász a nyomomban (ujjunkkal puskát imitálunk) Gyere nyuszi sose félj (ujjunkkal
hívjuk) Megleszünk mi kettecskén (tapsolunk).

DátumTartalomDidaktikai feldolgozás
(a tan ító és a tanul ótevékenys ége)Megjegyz és
1. Nap
Mond óka
Logikai
feladat
Lazít ó,
színez őEz a szemem, ez a sz ám.
Ez meg itt az orrocsk ám.
Jobbra-balra k ét karom.
Forgatom, ha akarom.
Két lábamon meg állok,
Ha akarom, ugr álok.
A kisgyermek a h átán fekve követi az
utasít ásokat, (lazítsd el a jobb
karodat, l óbáld a bal l ábadat) majd
kap egy emberke s émát, amelyen
pirossal kiszínezheti a bal oldali
testrészeket, k ékkel a jobboldaliakat.
A kital álósdi és a kincskeres és olyan
játékok, amelyek javítj ák a gyerek
figyelm ét, jó hatással vannak a nyelvi
fejlődésre, és a térbeli t ájékozódást is
fejlesztik.
A kital álósdi kicsit hasonlít a
barch óbához, de itt a környezetedb őlTestr észek mond ókat
Eszköz: rajzolt
testrészek, színes

Mire
gondolok?választasz ki egy t árgyat, majd
segíts égként el árulsz r óla valamit,
például a szín ét, milyen hangot ad
vagy milyen anyagb ól van. Ezt
követ ően a többi j átékosnak
találgatnia kell, és ha senki nem jön
rá, mi volt az, akkor adsz egy újabb
segíts éget, és a többiek újra
találgathatnak.
2. NapMond óka
Mit
rajzoltam a
hátadra?
Akad álypályaZöld erd ő (haja)
Sík mez ő (homloka)
Pillang ó (szemei)
Szuszog ó (orra)
Tátogó (szája)
Itt lemegy (nyak ához)
Itt meg áll (has ához)
Itt a kulacs, itt igy ál!
Egy gyerek t ársa h átára, valamilyen
form át rajzol. Akinek a h átára
rajzolnak, ki kell tal álnia, hogy mi
az.
A nagymotoros mozg ásokon kív ül jó
hatással lesz a vizu ális észlelésre, a
koordin ációra, a gyerek megtanuljaArcsimogat ó
Páros

megtervezni a mozg ását, és fejl ődik a
probl émamegold ó képessége is.
Nagyobb gyerekekn él nehezítheted
az akad ályokat azzal, hogy az
elvégzéséhez valamilyen logikai
feladv ányt megfejt ésére is sz ükség is
van.
3. NapMond óka
Székfoglal óKerekecske, dombocska,
Itt szalad a nyulacska.
Erre megyen, itt meg áll,
Itt egy körutat csin ál,
Ide b újik, ide be,
Kicsi gyermek keblibe.
Eggyel kevesebb sz éket rakunk
körbe, mint amennyi a gyermekek
száma, melyen a gyerkek helyet
foglalnak. Egy gyereknek nem jut
hely, az a kör közep én áll. Jelre a
gyerekek szaladg álnak. Újabb jelre
leülnek, közben az álló gyermeknek
is keresni kell a hely ét, s közben egy
széket elvesz ünk. Akinek nem jut
szék, kiáll.Kézsimogat ó

Mem óriajátékA mem óriajáték nemcsak az
emlékezetet fejleszti, de a
koncentr ációt, a kognitív
képességeket, a vizu ális mem óriát és
a figyelmet is.
4. NapMond óka
Ellent étes
játékMit csin ál a kis kezem?
Simogat kedvesen,
Ütöget m érgesen,
Csiklandoz viccesen,
Csípked hegyesen,
Táncol ügyesen.
Na mit csin ál a kis kezem?
Te is tudod, mondd velem!
A játékvezet ő mond egy k érést,
utasít ást egyenk ént a gyerekeknek, és
nekik rossz gyerek m ódjára az
ellenkez őjét kell cselekedni.
Pl: Fogd meg a jobb f üled! Neki a bal
fülét kell megfogni.
Vegyetek el ő két dob ókock át és egy
csom ó kavicsot, babszemet vagy Kézsimogat ó
Páros

Számok
bűvölet ébenbármit, amib ől sok van. Felv áltva
dobjatok a kock ával, és aki,
nagyobbat dob, az ellophat egy
kavicsot a m ásiktól. Az nyer, akinek
az összes kavicsot siker ül
begy űjtenie.
5. NapMond óka
Szín –
testrészek
Rejtv ényekIlyen nagy az óriás:
Nyújtózkodjunk kispajt ás!
(nyújtózkod ás)
Ilyen kicsi a törpe:
Guggoljunk le a földre! (guggol ás)
Zenére sétálunk a teremben, majd a
játékvezet ő által ki áltott testr ésszel a
kiáltott színhez kell csatlakozni.
Pl.: v áll-kék jelsz óra a v állukkal
valakinek a k ék ruhadarabj ához kell
érni.
Puzzle kirak ása. Óriás
Kiscsoportos
tevékenys ég

Játékgyűjtemény
Mozg ásos játékok
Adj, király, katonát!
A két legnagyobb, leger ősebb gyerek a k ét király. Mindegyiknek megvan a maga csapata. K ét
sorban állnak föl egym ással szemben, egym ástól kb. 15-20 l épésnyire. Az egy sorban állók
erősen fogj ák egym ás kez ét.
A két király között p árbesz éd kezd ődik:
– Add ki, kir ály, katon át!
– Nem adunk!
– Akkor szakítunk.
– Szakítsd, ha tudsz!
– Kit kív ánsz?
A párbesz édnek megfelel ően vagy a kezd ő, vagy a m ásik kir ály csapat ából indul el a k üldött
vagy k ért katona, és nekiszaladva valahol megpr óbálja átszakítani a szemben álló sort. Ha ez
siker ül, elviszi az egyik j átékost onnan, ahol szakított. Ha nem, akkor maga is ott marad a
másik csapatn ál. Utána a m ásik kir ály kezdi a besz édet. Addig j átszanak, míg az egyik csapat
el nem fogy. A kir ály állhat a sor közep én, de az elej én is. Az ut óbbi esetben úgy is
játszhatj ák, hogy a szakít ó nemcsak egy gyereket visz mag ával a m ásik csapatba, hanem a
szakít ás hely étől a l ánc v égéig mindenkit. A kir ály is pr óbálhat szakítani. Van, ahol úgy
játsszák, hogyha neki nem siker ül, vége a j átéknak, mert vele egy ütt a többi katon ája is
fogságba esik.
Tüzet viszek
A játékosok körbe állnak, kív ül jár valaki egy kend ővel. Énekelnek:
Tüzet viszek, Ne lássátok,
Ha látjátok, Ne mondjátok,
Ég a rokolyátok!
Eközben a kör üljáró leejti a kend őt az egyik körben álló mög é, aki fölkapja, és kergetni kezdi
őt. A j áték befejez ése többf éle lehet:
1. Az lesz a következ ő körüljáró, aki a kend őt felkapta, de ha utol éri a m ásikat, fut ás közben
végig p üfölheti a h átát. A ledob ó beáll az üres helyre.
2. Ha a felkap ó utoléri a ledob ót, akkor az „z áptojás” lesz a körben, ha nem, akkor csak be áll
az üres helyre. Ilyenkor is mindenk éppen a felkap ó lesz az új körüljáró.
3. Ha a felkap ó utoléri a ledob ót, visszaadja neki a kend őt, az marad ism ét a kör üljáró, ő pedig
vissza áll a hely ére. Ha nem éri utol, az áll be az üres helyre, és a felkap ó lesz az új körbej áró.
Színesíti a j átékot, ha a kör üljáró úgy igyekszik ledobni a kend őt, hogy aki mög é dobta, az ne
vegye észre. Ha ez siker ül, és a külső vissza ér a kend őhöz, akkor az elb ámészkod ó játékosnak

be kell mennie a körbe, „z áptojás” lesz. Van olyan v áltozat is, hogy aki a kend őt kapja, az
nem a ledob ót, hanem a körben mellette állót kergeti.
Máskor a kör üljáró nem ledobja a kend őt, hanem valakinek a kez ébe teszi (ebben a
változatban mind h átrateszik a kez üket): a j átékbefejez ések mindk ét esetben ugyanazok
lehetnek, mint a fentebb leírtak.
A Hátulsó pár, előre fuss!
A játékot az eg ész magyar nyelvter ületen ismerik. Eur ópában f őleg északon és a brit
szigeteken, Eur ópán kív ül legink ább Afrik ában és Észak-Amerik ában j átsszák. Párosával
egym ás mög é állnak, el őttük van a fog ó (cica), nekik h áttal. Elki áltja mag át:
Hátulsó pár, előre fuss!
Erre a k ét hátsó gyerek el őrefut az oszlop k ét oldal án, és megpr óbálnak ism ét kezet fogni. A
cica igyekszik elkapni egyik üket, miel őtt összetal álkozn ának. Ha nem siker ül, ő marad a cica,
ha igen, az lesz a p árja, akit megfogott, és az egyed ül marad ó lesz az új cica. A p ár beáll a sor
elejére, és újrakezdik a j átékot. J átsszák úgy is, hogy akit a cica megfogott, az lesz az új fogó.
Kinn a bárány
A gyerekek k ézfogással körbe állnak, k ét szerepl ő (bárány–farkas, kecske–gazda stb.) a
körből ki-be szaladg álva fog ócskázik. A kör általában az összefogott kezek felemel ésével
(„kapunyit ással”) segíti a b árányt, a kezek leereszt ésével akad ályozza a farkast. Ha a
farkasnak siker ül megfognia a b árányt, akkor vagy szerepet cser élnek, vagy k ét új szerepl őt
választanak. A j átékot kís érheti p árbesz éd, éneklés vagy mindkett ő.
– Kecsk ém, kecsk ém, mit csin álsz a kertbe’?
– Káposzt át enn ék, ha volna!
– Kap áltál?
– Még most is kap álok!
– Öntözt él?
– Még most is öntözök!
– Nem f élsz, hogy megfoglak?
– Itt is luk, ott is luk, ha akarok, kib újok!

Mocsárjárás
Minden gyereknek adunk 2-2 vagy kartonpapírt (arra vigy ázzunk, hogy ne cs ússzon a földön).
Kijelölj ük, hogy honnan, hov á kell eljutni úgy, hogy az egyik p árnán áll, lerakja a m ásikat,
rálép, felveszi az els őt, lerakja maga el é, rálép, felveszi a m ásodikat stb. A p árnáról lelépni
nem szabad! Így kell eljutniuk a c élba.
Eszközök: kartonpapír
Tűz, víz, repülő
A gyerekek szaladg álnak. Amikor azt ki áltom t űz!, akkor le kell guggolni, hogy
megmelegedjenek a t űznél. Amikor azt ki áltom víz!, akkor valahov á fel kell m ászniuk, hogy
ne legyenek vizesek az árvízben. És ha azt ki áltom rep ülő!, akkor le kell hasalni a földre, mert
alacsonyan sz áll egy rep ülő.
Erdei séta
„Most újra iskol ások vagyunk. Induljunk el abban az erd őben, ahol Macskacic ó lakott!”
(Jelölj ünk ki el őre egy meghat ározott helyet pl. sz őnyeget. A kijelölt t érben úgy kell s étálni,

hogy megpr óbáljuk teljes m értékben kitölteni és nem szabad egym áshoz érnünk. Nem
adhatunk hangot. Ezek a szab ályok a teljes j átékban érvényesek.) „Most s étáljunk úgy, hogy
az erd őben élők ne vegy ék észre, hogy itt vagyunk!” (Pl. l ábujjhegyen.) Az óvodapedag ógus
egyszer csak elki áltja mag át: „STOP!” – ekkor a gyerekek mozdulatlann á dermednek. Majd
megk éri a l ányokat, hogy n ézzék meg a mozdulatlan fi úkat, és fordítva. Ezt követ ően minden
újabb feladatn ál így tesz ünk, mikor m ár eleget gyakorolt ák a gyerekek az adott
mozg ásform át: „Most pedig úgy, hogy mindenki hallja!” (Pl. teli talppal topogva.) „Most
menj ünk olyan gyorsan (de m ég nem futva), hogy ne tudjon elkapni benn ünket senki! Most
úgy, hogy, aki megl át benn ünket, annak j ó kedve legyen t őlünk!” (Pl. szökdelve.)
Híd
„Most újra iskol ások vagyunk. S étáljunk egyet abban az erd őben, ahol a kiskond ás is
járt!”(Az pedag ógus vezet ésével elindulnak egy ir ányba.) „N ézzétek! Ott egy nagy foly ó!
Hogyan tudn ánk átmenni rajta?” (Hagyjuk, hogy a gyerekek felsorolj ák a lehets éges
variációkat. Amennyiben nem hangzik el, felaj ánljuk megold ásnak a híd építést.) „Lass ú
temp óban kezdj ünk sétálni! Amikor tapsolok, mindenki v áltozzon hídd á!” (A gyerekek hidat
képeznek saj át test ükből, az óvodapedag ógus „ellen őrzi” hogy el ég stabilak-e – pl.
megmozgatja a v állaikat stb. -, és felhívja a figyelmet, hogy a híd nem tud besz élni és
mozogni.) Ezut án újra sétálnak a t érben. Amikor az óvodapedag ógus mond egy sz ámot pl. 2,
4 stb. akkor annyi gyereknek kell egy hidat alkotnia. Ezut án „lebontj ák” a hidat és
továbbmennek. A v égén mindenkinek egy hídba kell „tömör ülnie”. Ekkor ism ét megn ézzük,
hogy el ég erős-e a híd, át mern énk-e menni rajta. Vari áció: nagyobbakkal belen ézhetünk a
hídról a vízbe és elmondhatjuk, hogy éppen mit l átunk benne.
Erdei gyűjtőgetés
Papírb ól, marad ék csomagol ópapírb ól készítsünk keskeny utat a földre. (ha cs úszik, ragasszuk
a földhöz celluxszal)Az út ment én helyezz ünk el begy űjtend ő “term éseket” (mogyor ó, dió,
toboz, alma stb.) Legyen olyan, ami ért le kell guggolni, olyan ami ért ny újtózkodni kell, és
olyan is, ami f élig el van dugva. Adjunk a gyermek kez ébe egy kosarat és már mehet is
gyűjtögetni az erd őbe. Az ösv ényről nem szabad lel épni!
Eszközök: papír, gy ümölcsök
Lipem, lopom a szőlőt
Valaki le ül a sz ékre, a többiek kör ülötte lopakodnak, és “lopj ák a sz őlőt”. Közben ezt
énekelik:
Lipem, lopom a sz őlőt, elaludt az öreg cs ősz.
Furk ósbot a kez ében, vaskalap a fej ében.
Egyszer csak a “sz őlő lopkod ók” elki áltják magukat: “Tele a kos ár!”. Ekkor a cs ősz felpattan
és megpr óbálja elkapni a “lopkod ókat”. Akit elkap, az lesz a cs ősz.
Madarak voltunk, földre szálltunk
Madarak voltunk,
Földre sz álltunk.
Búzaszemet
csipegett ünk.
Mondd meg nekem Te,
hányat szedt él fel!

Madarak voltunk, – karjainkkal rep ülést utánzunk
Földre sz álltunk. – leguggolunk
Búzaszemet csipegett ünk. – ujjainkkal csippent ünk
Mondd meg nekem Te, h ányat szedt él fel!
A mond ókát úgy fejezz ük be, mint egy kisz ámolót akire a kisz ámoló jut, annak kell
megmondani, h ányat tapsolunk, koppantunk, dobbantunk, stb.
Pista bácsi azt mondja!
Besz éljük meg a gyerekekkel, hogy amit Pista b ácsi mond, azt nem szabad csin álniuk, de amit
Mariska n éni mond, azt csin álniuk kell. Ezut án mondjuk az utasít ásokat:
Pl.: Pista b ácsi azt mondja, hogy fogd meg az orrod.
Ekkor a gyerekeknek nem szabad megfogni az orrukat, hiszen Pista b ácsinak nem hihet ünk.
Pl: Mariska n éni azt mondja, hogy tapsolj egyet!
Ekkor a gyerekeknek tapsolniuk kell, hiszen Mariska n éni utasít ásait követj ük.
Medvevadászat
Mögött ünk állnak a gyerekek, majd elkezdik a menetel ést. Amit a feln őtt mond, a gyerekek
megism étlik, tartva a menetel és ritmus át.
– Menj ünk medv ét vad ászni!
– Ninini!
– Mit l átok?
– Hiszen ez egy híd!
– Át kell menn ünk rajta.
(futást imit álva átdübörögnek a k épzeletbeli hídon)
– Átértünk.
– Menj ünk tov ább!
– Ninini!
– Mit l átok?
– Hiszen ez egy mocs ár!
– Át kell menn ünk rajta.
(itt lehet cuppogni, a l ábunk beleragadhat a mocs árba, k érhetjük a gyerekeket, h úzzanak ki…)
– Átértünk!
– Menj ünk tov ább!
– Ninini!
– Mit l átok?
– Hiszen ez egy foly ó.
– Át kell úsznunk rajta!
(úszást mutatunk, megijed ünk a krokodilokt ól, gyorsabban ússzunk)
– Átértünk!
– Menj ünk tov ább!
– Ninini!
– Mit l átok?
– Hiszen ez egy hegy!
– Át kell m ásznunk rajta.
(mászást imit álunk, egyre nagyobbakat kapaszkodva)
– Átértünk!
– Menj ünk tov ább!

– Ninini!
– Mit l átok?
– Hiszen ez egy barlang.
– Át kell menn ünk rajta!
Mintha söt ét lenne, tapogat ózva, csukott szemmel b óklászunk, elkezd ünk tapogatni, mintha
egy fejet tapogatn ánk: -nagy, sz őrős fej, nagy sz őrös fülek, éles fogak, hatalmas mancsok…
HISZEN EZ EGY MEDVE! (ezt j ó hangosan és rémülten) – futunk ki a barlangb ól, át a
hegyen, a foly ón, a mocs áron, a hídon. Minden idefel é végzett mozg ást megism étlünk csak
gyorsabban, hiszen menek ülünk a medve el ől. A v égén a medve vagy lemaradt vagy
beszakadt alatta a híd.
Kelj fel Jancsi
A játékosok vonal mögött állnak. A huny ó gyermek felsz ólítja őket, hogy amíg megfordul
hány lépést tegyenek el őre. Megfordul ása ut án, aki megmozdul, visszamegy az indul ó
vonalhoz. Az gy őz, aki els őnek ér célba.
Lufitánc
Két gyerek egym ással szemben állva egy lufit a hasuk köz é szorítva t áncol. Akik leejtik a
lufit, kiesnek. Az a p ár győz, amelyik a legtov ább tudja tartani a lufit.
Eszközök: zene lej átszó, lufik.
Székfoglaló
A gyerekek körben elhelyezett sz ékeken ülnek. Jelre fel állnak és szaladg álnak. Újabb jelre
leülnek, közben mindig egy sz éket elvesz ünk. Akinek nem jut sz ék, kiáll.
Érzékelésfejleszt ő játékok
Bagoly vad ász
Eszközök: szembeköt ő kend ő, fecskend ő, víz, ágak
Korcsoport: iskola
Besz élgess ünk arr ól, hogyan vad ásznak az állatok. Melyik állat melyik érzékszerv ét haszn álja
a táplálékszerz éshez? V álasszunk a csoportb ól egy “baglyot”, akinek a szem ét bekötj ük, hi-
szen ő sötétben vad ászik. N ála van a vízzel töltött fecskend ő. A “bagoly” kör é rakjunk fa ága-
kat, amelyek most az “egerek” t áplálékát fogj ák jelenteni. Az “egerek” körbe állják a “bag-
lyot”. Akire a vezet ő rámutat, csendben megközelíti a baglyot, hogy elcsenhessen egy t áplálé-
kot, azaz egy ágacsk át. Ha a “bagoly” meghallja az “eg ér” lépteit, a fecskend ővel a hang ir á-
nyába spriccel. Ha eltal álta az “egeret”, ez azt jelenti, hogy megfogta és az a gyerek kiesik a
játékból.
Ennél a játéknél fontos, hogy milyen a talajtakar ó, mennyire lehet hallani az “egerek” l épteit.
Mit gondoltam?
Eszközök: –
Korcsoport: iskola

A játékosokat h árom f ős csoportokra osztjuk. Feladatuk a következ ő:
1. fő: Kigondol valamit a term észettel kapcsolatosan. Ezt ujjaival elj átssza a m ásik h átán.
2. fő: Megpr óbálja az elj átszott dolgot meg érteni és elmutogatni a 3. tagnak.
3. fő: Lefesti egy rajzlapra amit a mutogat ásból kikövetkeztetett.
Bárányfog ás
Eszközök: cseng ő
Korcsoport: óvoda (nagycsoport), iskola
A játékosok körben állnak. A körben egy gyerek lesz a b árány, nyak ában cseng ővel, s 3-4
gyereknek pedig köss ük be a szem ét. Ők a cseng ő hangja ut án mennek, és igyekeznek
elfognia b árányt. Az új bárány az lesz, aki őt elfogta.
Nyári zápor
Eszközök: –
Korcsoport: bármely korcsoport
Valamennyien körben ülünk a sz éken. A j átékvezet ő elmondja a feladatot, miszerint közösen
egy ny ári zápor érkezését, s t ávozását kell ut ánoznunk a sz ék karf áján val ó kopog ással, s
arcunk mimik ájával. Ő ir ányítja a j átékot: Mosolyg ósan s üt a nap, azonban lassan egy-egy
csepp hullik a falevelekre, lök ésszer űen a sz él is felt ámad, egyre jobban esik, m ár
egyfolyt ában f új a sz él. A felh ő teljes eltakarja napot, elkomorul az id ő és szakad az es ő,
dörgés, vill ámlás kíséretében, majd elkezd al ábbhagyni. A sz él már nem f új annyira, az es ő is
gyeng édebben, majd alig esik, m ár csak n éhány csepp hullik. Az alig öt perces gyakorlatban
rákényszer ülnek a r észtvev ők, hogy egym ásra hangol ódjanak. Ugyanezt a j átékot a talp
dobogtat ásával is
játszhatjuk.
Találd ki!
Eszközök: leped ő, dió, mogyor ó, mohap árna, feny őtoboz, gesztenye, üres csigah áz, szemköt ő
Korcsoport: bármely korcsoport
Egy leped ő alá diót, mogyor ót, mohap árnát, feny őtobozt, geszteny ét, üres csigah ázat rejt ünk.
A játékosoknak tapint ással kell kital álniuk mit fogtak meg. Ha van elegend ő szemköt őnk, a
körbe ülők kez ébe is adhatjuk ezeket a t árgyakat.
Színek és form ák keres ése a term észetben
Eszközök: színes lapok, k ülönböz ő színes t árgyak
Korcsoport: bármely korcsoport
A gyerekek p árosával dolgozzanak. Minden p árnak adjunk egy színes lapot. A többiek
ne tudj ák ki milyen színt kapott. A gyerekek kezdjenek el gy űjtögetni, felderíteni és
feljegyezni minden olyan dolgot, t árgyat, ami az ő színükkel megegyezik. Szigor úan tilos élő
dolgot begy űjteni! A többiek tal álják ki, mi volt a p áros titkos színe. Ugyanezt a j átékot
megcsin álhatjuk k ülönböz ő form ákkal is.

Színcsoportos ító
Eszközök: –
Korcsoport: iskola
A játékvezet ő kiválaszt egy színt és mindenkinek sorban meg kell neveznie egy növ ényt,
amelyik ilyen szín ű, vagy ennek árnyalata. M ás: soroljuk fel az évszakok színeit, majd a
napszakok ét.
„Kismad árka”
Eszközök: –
Korcsoport: bármely korcsoport
A gyermekek f élkörben helyezkednek el, n éhány lépéssel el őttük, nekik h áttal ül az egyik
játékos. A j átékvezet ő úgy üljön a köz épső gyermek mell é, hogy fej ét az ő ölébe hajthassa,
Így biztos, hogy nem tud majd leskel ődni. Amikor a köz épső gyermek azt mondja, hogy
„Kismad árka, adj egy hangot!”, akkor a J átékvezet ő rámutat valakire, akinek hangosan azt
kell v álaszolnia, hogy „Kukurikij!”. A k érdező anélkül, hogy h átranézne, Igyekszik kital álni,
hogy melyik gyermek sz ólt. Ha eltal álta, helyet cser élnek, és így folytatj ák tov ább a J átékot.
Ha nem tal álta el, akkor a j átékvezet ő még kétszer mutathat r á ugyan- erre a gyermekre.
Amennyiben a k érdező most sem tal álta ki, akkor m ás gyermekre kell mutatni. Csak akkor
játszhatjuk ezt a j átékot, ha a gyermekek m ár jól ismerik egym ást és képesek a hangokat
megk ülönböztetni. Nehezíthetj ük a j átékot úgy, hogy m ás mad árhangot adnak ki vagy pedig
elváltoztatj ák a saj át hangjukat.
„Haszn álati t árgyak”
Eszközök: különböz ő haszn álati tárgyak
Korcsoport: bármely korcsoport
A gyerekek k ülönböz ő haszn álati t árgyakat tapogatnak, majd csukott szemmel is
megpr óbálják felismerni és megnevezni (villa, kan ál, poh ár, cérna, cip ő, cipőfűző stb.).
„Színcápa”
Eszközök: kréta
Korcsoport: bármely korcsoport
Egym ástól kb. 3 m éter távolságra vonalakat h úzunk, ez a tenger, ebben áll a c ápa. A c ápa, egy
gyerek, elki áltja mag át, pl. „jöjjenek a k ékek!” – akkor minden olyan gyermek átfut, akin a
kék szín nem tal álható. Akin tal álható a szín nyugodtan átsétálhat, hiszen el őtte tiszta az út.
Akin m ás szín van, elkapja a c ápa, helyet cser élnek.

Térérzékelő játékok
Denev ér lakoma
Eszközök: kend ők
Korcsoport: iskola
Mindenkinek bekötj ük a szem ét. Egyvalaki lesz a denev ér, a többiek pedig az éjjeli rovarok
(mik lehetnek ezek). A denev ér visít ó hangot ad ki, a rovarok a maguk m ódján válaszolnak,
miközben pr óbálják elker ülni őt. A denev ér akkor lakik j ól, ha minden lepk ét siker ült
elfognia. (Farkas-malack ák és más állatszerepl ők is j átszhatj ák.)
Hangyaboly
Eszközök: –
Korcsoport: bármely korcsoport
A játékvezet ő lehat árol egy viszonylag sz űk kört, amiben állva valamennyien elf érnek, de
mozogni m ár csak óvatosan, egym ás ütközése nélkül nehezen lehet. Valamennyien hangy ák
vagyunk, – közli, akiknek a feladata, hogy a t ér minden pontj át bej árjuk (h átha tal álunk
valamilyen élelmet). Azonban egym ással nem ütközünk, hiszen a hangy ák ezt soha nem
teszik. M ég akkor sem, ha valamilyen nagyobb akad ály, k ő (eset ünkben sz ék, vagy sz ékek)
állja utunkat. Kör ülbelül öt percig j átsszuk a j átékot.
Bogarak
Eszközök: bogárszemüveg
Korcsoport: bármely korcsoport
A bogaraknak jelentkez ő játékosok felteszik a szem üveget, és igyekeznek min él több élelmet,
(azaz a többieket), elkapni. Itt besz élhetünk a rovarok l átásáról, arr ól, hogy mi alapj án
tájékozódnak a rovarok, illetve m ás állatok ( élénk szín, alak, mozg ás, hang, szag). Sz ükséges
ehhez a j átékhoz egy speci ális, könnyen elk észíthet ő „bog árszem üveg”: a kerete polifoam
(szivacs), az üvege kev éssé átlátszó csomagol ó anyag, p éldául bubor ékos nejlon és egy
viszonylag sima terep.
Tedd, amit mondok!
Eszközök: fakock ák vagy síkidomok
Korcsoport: iskola
A párok egym ásnak h áttal ülnek, nem l átják egym ást, de besz élgetni tudnak. A p ár mindk ét
tagja ugyanazt a k észletet kapja (pl.: fakock ák vagy síkidomok). A p ár egyik tagja elrendezi a
kapott kock ákat, testeket, és pontos utasít ásokat fogalmaz meg a t ársának úgy, hogy
mindkett őjük előtt azonos elrendez és alakuljon ki.

„Var ázsragaszt ó”
Eszközök: –
Korcsoport: iskola
A gyermekek p árban állnak, majd „var ázsragaszt óval” összeragasztj ák magukat. El őször csak
egy kicsi ragaszt ó kerül a saj át térdükre, majd a ragaszt óval bekent t érdüket összeragasztj ák a
társuk t érdével, és így pr óbálkoznak egy ütt járni. Ezut án a kez ükkel óvatosan sz étválasztj ák a
bekent, összeragadt t érdüket, és kezd ődhet újra a j áték. Pl. összeragasztj ák a f ülüket,
csípőjüket, v állaikat és így s étálnak.
„Szalagfog ó”
Eszközök: szalagok
Korcsoport: bármely korcsoport
A gyerekek sz étszórt elhelyezked ésben futk ároznak. A fog ó a gyermekeken l évő szalagot
próbálja megszerezni. Az a j átékos gy őz, akinek a szalagja megmarad a j áték végéig. Akit ől a
fogó a szalagot megszerzi ki áll a játékból.
Logikai feladatok
A nyolc éves Bandit ól megk érdezt ék, hány éves az édesapja. „N égy évvel ha fiatalabb lenne,
énnálam n égyszer korosabb lenne.” H ány éves Bandi édesapja?
A nádasban n éhány kígy ó, béka és 2 g ólya van. Összesen 9 fejet és 12 l ábat sz ámoltam meg.
Hány kígy ó, béka és gólya lakik a n ádasban?
Van egy 25 literes ed ényünk. 18 liter víz van benne. Ha m ég tíz litert hozz áöntünk, mennyi
víz lesz az ed ényben?
Fruzsi 5 perc alatt ér az iskol ába. Zsuszinak 10 percig tart az út. Ha ketten egy ütt mennek,
mennyi id ő alatt érnek az iskol ába?
Két kis m ókus 30 szem mogyor ón osztozott. Az egyik annyiszor k ét mogyor ót kapott,
ahányszor h ármat a m ásik. H ány mogyor ót kapott az egyik, h ányat a m ásik?
Egy csiga beleesett egy 10 m éter m ély kútba. Minden nap 2 m étert m ászott felfel é, éjjel 1
métert visszacs úszott. H ány nap alatt jut ki a k útból?

Milyen sz ám ker ülhet a k érdőjel hely ére?
4-6-5; 3-9-6; 6-10-8; 3-7-?
Egy sz ületésnapi összejövetelen mindenki mindenkivel koccint. 15 koccint ás tört ént. H ányan
vannak a bulin?
A tó partj án egy nagy fa áll. Rajta 3 szinten sok mad ár fészkel. 7 mad ár lakik m ások felett, 8
madár lakik m ások alatt. Köz épen annyi lakik, mint alul és felül összesen. H ányan laknak az
egyes szinteken?
Hányféleképpen olvashatod le OKOSKA nev ét, ha csak jobbra és lefel é léphetsz?
OKOS
KOSK
OSKA

Irodalomjegyz ék
Atkinson, C. Richard – Hilgard, Ernest (2005): Pszichol ógia. Osiris Kiad ó, Budapest.
Cole, Michael – Cole, R. Sheila (2006): Fejl ődéslélektan. Osiris Kiad ó, Budapest.
Juhász M ária – Tak ács Ilsik ó (2006): Pszichol ógia. Typotex Kiad ó, Budapest.
Mákadi Mariann (2012): A t éri képesség fejleszt ése.
Term észetismereti j átékgyűjtemény (Els ő kiad ás – 1998), Szerkesztette: F. Nagy Zsuzsanna
Sipos Anita (2019): J átékgyűjtemény. TÁMOP.
Vajda Zsuzsanna (2014): A gyermek pszichol ógiai fejl ődése. Saxum Kiad ó, Budapest.
Internetes forr ás:
http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_motoros/v7_a_trbeli_kpessg.html
http://www.biharinepfoiskola.hu/e107_files/downloads/LOGIC/LOGIC_manual.pdf
http://ovi-isi.hupont.hu/7/teri-tajekozodast-fejleszto-jatekok
https://www.ementor.hu/kviz/logikai-feladatok