August 17, 2018 [608423]

August 17, 2018

|

Publication:
Adozona.hu
Így adózik az osztalék után a katás, a kivás, az evás, a társasági adós
A különböző adózási módot (társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, kisadózó vállalkozások tételes adója) alkalmazó társas vállalkozásoknak és tagjaiknak
speciális szabályok szerint kell adózniuk az osztalék, osztalékelőleg után.
Osztalék, osztalékelőleg
Az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamata (a továbbiakban együtt: osztalék) köznapi értelemben a jogi személyek tagjai részére, adózott forrásból fizetett
(juttatott) jövedelem. A forrás
(Szt.) előírása (Szt. 39. § (3) bekezdés) szerint az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. A
jóváhagyott osztalék azonban nem járhat azzal, hogy a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék
figyelembevétele (kifizetése) után a jegyzett tőke összege alá csökken.
A
(Ptk.) 3:186. paragrafusa szerint a kft. taggyűlése, a Ptk. 3:263. paragrafus a szerint az rt. közgyűlése vagy az alapszabály felhatalmazása alapján az igazgatóság két,
egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat. Ennek feltétele, hogy
a)
közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel;
b)
a kifizetés nem haladja meg a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék összegét; és
c)
a társaságnak a helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökken a törzstőke összege alá.
Előlegfizetésről, -juttatásról a Ptk. kkt., bt., szövetkezet és egyesülés esetében nem rendelkezik.
A létesítő okiratban azonban rendelkezhetnek e szervezetek tagjai az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék terhére előlegfizetésről, juttatásról. A
Ptk. szerint ugyanis a jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi
személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. Közbenső mérleg készítéséről azonban a Ptk. nem rendelkezik. Az Szt. azonban előírja, hogy
– ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról vagy figyelembevételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a
jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni,
– a legutolsó beszámolót, illetve a közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő 6 hónapig lehet figyelembe venni a saját
tőke alátámasztására.
Ebből következően bt., kkt., szövetkezet és egyesület esetében az adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék (ami a saját tőke vagy annak egy része),
közbenső mérleg vagy a legutolsó – hat hónapnál nem régebbi – beszámoló alapján juttatható. Kft. és rt. esetében a legutolsó mérleg nem használható osztalékelőleg-
fizetésre, mivel a Ptk. számukra előírja közbenső mérleg készítését.

Any redistribution of this information is strictly prohibited.
Copyright © 2018 EMIS, all rights reserved.
An ISI Emerging Markets Group Company