Adonyi Richard Maisons All. Fin 2018 Végső [632309]

UNIVERSITATEA CREȘTINĂ PARTIUM
FACULTATEA DE ȘTIINȚE ECONOMICE ȘI SOCIALE
SPECIALIZAREA: MANAGEMENT

LUCRARE DE LICEN ȚĂ

Coordonator științific:
conf. univ. dr. Chiril ă Emil
asist. univ. dr. Kulcsár Edina

Absolvent: [anonimizat]árd

2018

UNIVERSITATEA CREȘTINĂ PARTIUM
FACULTATEA DE ȘTIINȚE ECONOMICE ȘI SOCIALE
SPECIALIZAREA: MANAGEMENT

LUCRARE DE LICEN ȚĂ
DIAGNOSTICUL FINANCIAR AL S.C. MAISONS S.R.L PE
BAZA SITUAȚIILOR FINANCIARE ANUALE

Coordonator științific:
conf. univ. dr. Chiril ă Emil
asist. univ. dr. Kulcsár Edina

Absolvent: [anonimizat]árd

2018

PARTIUMI KERESZTÉNY EGYETEM
GAZDASÁG – ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
MENEDZSMENT SZAK

ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT
A S.C MAISONS S.R.L. GAZDÁLKODÁSÁNAK ELEMZÉSE
AZ ÉVES BESZÁMOLÓ K ALAPJÁN

Témavezető tanár:
Dr. Chiri lă Emil -egyetemi docens
Dr. Kulcsár Edina – egyetemi tanársegéd

Készítette:
Adonyi Gyula -Richárd

2018

Tartalomjegyzék
TARTALOMJEGYZÉK ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 3
TÁBLAJEGYZÉK ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …..3
ÁBRAJEGYZÉK ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….4
INTRODUCERE ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 8
I. FEJEZET: SZAKIROD ALMI ÁTTEKINTÉS A PÉ NZÜGYI ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉST
ILLETŐEN ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 10
1.1. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ – A GAZDASÁGI ELEMZÉS INFORMÁCIÓS FORRÁSA ………………………. 10
1.1.1. Az éves beszámoló főbb alkotó részei ………………………….. ………………………….. … 10
1.1.1.2. Eredmény kimutatás ………………………….. ………………………….. ………………………… 11
1.1.1.3. A kiegészítő melléklet ………………………….. ………………………….. ……………………… 11
1.2. A BESZÁMOLÓK FAJTÁI ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 12
1.3. A GAZDASÁGI ELEMZÉS C ÉLJA, SZÜKSÉGESSÉGE , FELADATA ………………………….. …………. 15
1.4. A GAZDASÁGI ELEMZÉS F AJTÁI , MÓDSZEREI ………………………….. ………………………….. …… 16
1.5 A GAZDASÁGI ELEMZÉS É S AZ ÉVES BESZÁMOLÓ KAPCSOLATA ………………………….. ……….. 18
II. FEJEZET: SC MAIS ONS SRL BEMUTATÁSA ………………………….. ………………………….. …………… 19
2.1. A VÁLLALKOZÁS TÖRTÉNE TÉNEK BEMUTATÁSA ………………………….. ………………………….. 19
2.2. A VÁLLALKOZÁS TEVÉKEN YSÉGE ………………………….. ………………………….. …………………. 20
2.3. A VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉS ÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYE ZŐK ………………………….. ……………… 21
2.3.1 Az időjárás szerepe a gazdálkodásban ………………………….. ………………………….. ………. 21
2.4. KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MEZŐG AZDASÁG ………………………….. ………………………….. …………… 22
2.4.1. Környezetkímélő mezőgazdaság előnyei és hátrányai ………………………….. ……………… 22
2.6. A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYE K TERMELÉSI KÖLTSÉGE I ………………………….. ……………………… 27
III. FEJEZET: A SC M AISONS SRL CÉG GAZDÁ LKODÁSÁNAK ELEMZÉSE ………………………. 29
3.1. A S.C. MAISONS S.R.L GAZDÁLKO DÁS 2012 ÉS 2016 KÖZÖTT ………………………….. ……. 29
3.2. AZ ADOTT ÉVI GAZDÁLKO DÁS MEGKEZDÉSÉHEZ SZ ÜKSÉGES KÖLTSÉGEK …………………….. 29
3.2.1 Területenkénti vetőmagköltségek ………………………….. ………………………….. …………….. 30
3.2.2 Egyéb költségek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 33
3.3 HATÉKONYSÁG VIZSGÁLATA A S.C. MAISONS S.R.L ESETÉBEN ………………………….. ………. 34
3.3.1. Naturáliákban mért hatékonyság ………………………….. ………………………….. …………….. 34
IV. FEJEZET: A SC MA ISONS SRL GAZDÁLKODÁ SÁNAK GAZDASÁGI ELEM ZÉSE AZ ÉVES
BESZÁMOLÓ ALAPJÁN ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 36
4.1. AZ ESZKÖZÖK BELSŐ SZE RKEZETÉNEK VIZSGÁLAT A (RATELE DE STRUCTURĂ A LE
ACTIVULUI ) ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 36
4.1.2 A források belső szerkezetének vizsgálata (Analiza ratelor de structură ale pasivului) .. 42
8. ÁBRA: A BEFEKTETETT PÉNZÜGY I AUTONÓMIA ………………………….. ………………………….. …. 46
4.2. A PÉNZÜGYI EGYENSÚLY VIZSGÁLATA (ECHILIBRU FINANCIAR ) ………………………….. …….. 47
4.2.1. A forgótőke elemzése (Fondul de rulment) ………………………….. ………………………….. .. 50
4.2.2. A saját forgótőke elemzése (Fond de rulment propriu) ………………………….. ……………. 50
4.3. A TŐKESZERKEZET ELEMZ ÉSE (ANALIZA RATELOR DE ST RUCTURĂ ALE CAPITALU LUI) ….. 52
4.3.1. Az egyensúly arányai (Rate de echilibru) ………………………….. ………………………….. …. 52
4.3.2. Likviditási mutatók (Rate de lichiditate) ………………………….. ………………………….. …… 53
GYORS LIKVIDITÁSI MUT ATÓ (RATA LICHIDITĂȚII RED USE) ………………………….. …………………. 54
4.3.3. Az eladósodottsági mutatók (Ratele de îndatorare) ………………………….. ……………. 55

4.4. A FORGÁSI SEBESSÉG MUTATÓK EL EMZÉSE (DURATA DE ROTAȚIE A S TOCURILOR ) ………… 55
4.5. A MŰKÖDÉSI FEDEZETI P ONT ELEMZÉSE (ANALIZA PRAGULUI DE RENTABILITATE DIN
EXPLOATARE ) ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 57
4.6. A CSŐDKOCKÁZAT VIZSGÁ LATA (RISCUL DE FALIMENT ) ………………………….. ……………….. 61
KÖVETKEZTETÉSEK ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 64
ÖSSZEFOGLALÁS ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 65
IRODALOMJEGYZÉK ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 66
MELLÉKLETEK ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 68

3
Táblajegyzék

Táblázat 1: A gazdasági elemzés céljai és módszerei ………………………….. ………………….. 18
Táblázat 2: 2012 -es 200 ha -os területi felosztás ………………………….. …………………………. 30
Táblázat 3: 2013 -as 240ha -os területi felosztás ………………………….. ………………………….. 30
Táblázat 4: 2014 -es 275ha -os területi felosztás ………………………….. ………………………….. 31
Táblázat 5: 2015 -ös 310ha -os területi felosztás ………………………….. ………………………….. 31
Táblázat 6: 2016 -os 350 Ha -os területi felosztás ………………………….. ………………………… 32
Táblázat 7: Termésátlag 2012 -2016 ………………………….. ………………………….. …………….. 34
Táblázat 8: Összes betakaritott termés 2012 -2016 ………………………….. ………………………. 35
Táblázat 9: A vállalat eszközeinek vizsgálata ………………………….. ………………………….. .. 36
Táblázat 10: A vállalat eszköz megoszlási viszonyszámainak v izsgálata (% -ban) ………… 38
Táblázat 11: A forrásokat elemző táblázat ………………………….. ………………………….. ……. 42
Táblázat 12: Pénzügyi autonómia és eladósodottság elemzése (%) ………………………….. .. 44
6. Ábra: A pénzügyi stabilitás aránya ………………………….. ………………………….. ………….. 45
Táblázat 13: Összes eszköz ………………………….. ………………………….. ………………………… 48
Táblázat 14: Összes tartozás alakulása ………………………….. ………………………….. …………. 48
Táblázat 15: Nettó helyzet ………………………….. ………………………….. …………………………. 48
Táblázat 15: Forgótőke ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 50
Tábláz at 16: Saját forgótőke ………………………….. ………………………….. ……………………… 51
12. Ábra: Saját forgótőke alakulása ………………………….. ………………………….. …………….. 51
Táblázat 17: A tárgyi eszközök finanszírozási mértéke ………………………….. ……………….. 52
Táblázat 18: A forgóeszköz szükséglet finanszírozási aránya ………………………….. ……….. 52
Táblázat 19: A likviditási mutató alakulása ………………………….. ………………………….. …… 53
Táblázat 20: Gyors likviditási mutató ………………………….. ………………………….. ………….. 54
Táblázat 21: Azonnali likviditási mutató ………………………….. ………………………….. ………. 54
Táblázat 22: A tőkeáttétel hányadosa ………………………….. ………………………….. …………… 55
Táblázat 24: Kincstári hitelek aránya ………………………….. ………………………….. …………… 55
Táblázat 25: Készletezési időszak (nap) ………………………….. ………………………….. ……….. 56
Táblázat 26: Követelések beszedésének ideje ………………………….. ………………………….. .. 56
Táblázat 27: Beszállitók kifizetésének ideje ………………………….. ………………………….. ….. 57
Táblázat 28: Fix jellegű költségek ………………………….. ………………………….. ………………. 58
Táblázat 29: Változó költségek ………………………….. ………………………….. …………………… 58
Táblázat 30: Változó költségekre vonatkozó különbözet ………………………….. ……………… 58
Táblázat 31: Változó költségekre vonatkozó különbözet százalékban kifejezve …………… 59
Táblázat 32: Működési fedezeti pont ………………………….. ………………………….. …………… 59
Táblázat 33:Működési kockázat aránya ………………………….. ………………………….. ……….. 59
Táblázat 34: Biztonsági index ………………………….. ………………………….. …………………….. 60
Táblázat 35: Az árbevétel abszolút eltérés e a működési fedezeti ponthoz képest ………….. 60

4
Ábrajegyzék

1. Ábra: Tárgyi eszközök arányai 2012 és 2016 között(%) ………………………….. …………… 39
2. Ábra: Forgóeszközök arányainak alakulása (%) ………………………….. ……………………… 40
3. Ábra: Készletek arányai (%) ………………………….. ………………………….. …………………… 40
4. Ábra: Követelések arányai (%) ………………………….. ………………………….. ……………….. 41
5. Ábra: A készpénz aránya (%) ………………………….. ………………………….. …………………. 42
7. Ábra: A globális autonómia aránya ………………………….. ………………………….. ………….. 45
9. Ábra: A globális eladósodottsági mutató alakulása ………………………….. …………………. 47
10. Ábra: Nettó helyzet alakulása ………………………….. ………………………….. ……………….. 49
11. Ábra: Forgótőke alakulása ………………………….. ………………………….. ……………………. 50
13 Ábra: A beszedési és tartozási időszakok alakulása a vizsgált időszakban ………………. 57

8

Introducere

Pentru lucrarea meu de licența am ales firma tatăl ui meu, S:C. Maisons S.R.L pe care o voi analiza
din punct de vedere economic și financiar. Am ales societatea men ționată deoarece mi -am propus
să analizez o firmă cu acest specific de activitate. Motivul alegerii firmei a fost și faptul că îmi
desfășor activitatea la această societate și fac parte din societatea respectivă.
Am citit multe anunțuri pe internet, cărți și reviste referitor la cum aș putea realiza o analiza cât
mai cuprinzătoare din punct de vedere economic si financiar. Scopul prezentei lucrări este de a
analiza firmă S.C. Maisons S.R.L din punct de vedere economic, întru -cat să reflecte stadiul în
care se află în acest moment firma. Sunt sigur că după ce voi pregăți aceasta lucrare voi acumula
multe cunostințe noi care îmi vor fi benefice pe viitor de a devei un bunantrepenor.
Pe baza datelor din situațiile financiare anuale putem analiză situația financiară a firmei și
rentabilitatea acesteia. Analiză economică ne ajută de a lua decizii bune în firmă, de asemenea în
caz de contractării unui credit acestea sunt i nformative pentru instituțiile de credit.Activitatea de
analiză economică a unei firme oferă posibilitatea de a compara situația societății de la an la an.
Aceasta ne ajută să avem, o idee clară despre situația economică și financiară a firmeirespectivă.
Societatea aleasăa fi analizatăîn prezenta lucrare aresediul în Săcueni și are ca obiect de activitate
agricultura producând o multitudine de produse că porumb, grau, floarea soarelui. În prima parte a
lucrării voi prezent asituațiile financiare anuale al firmei pe care le voi compară cu cele ale anilor
precendenți (2012 -2016). Aceste com parații sunt foarte importante din punct de vedere economic
pentru antrepemenor deoarece acesta oferă o imagine de ansamblu asupra situați eieconomic ea
firmei de la o perioadă la altă.
În prima jumătate a lucratii de licență voi prezent aconținutul situațiilor financiare anuale și scop ul
acestora, metodele de analiză a acestora .. În a doua jumătate a lucrării voi prezentă S.CMaisoms
S.R.L și deasemenea voi prezen ta pe scurt impor tanța agriculturii în zona județului Bihor .
Diagnosticul financiar realizat în a doua parte a l ucrării se bazează pe indicatorii de analiză
economico -financiară . De asemenea am realizat si analiza de faliment pe baza modelului Altman
pentru a deduce situa ția în care se află firma în momentul de fața din punct de vedere financiar și
al falimentului .

9
Bevezetés
Szakdolgozatom témá jául édesapám vállalkozását a S.C. Maisons S.R.L. -t választottam és ezt
fogom eleme zni gazdasági és pénzügyi szempontból. Sokat gondolkoztam a témaválasztáson,
hiszen szerettem volna egyszerre érdekes és újszerű témáról írni, egy olyan dologról, a mi közel áll
hozzám és részese vagyok. Számos szakfolyóiratot, könyvet k ezdtem tanulmányozni, hogy
hogyan is írhatnék egy beszámoló t gazdasági és pénzügyi szempontból. A szakdolgozatom
megírásának célja a SC. Maisons S.R.L. példáján keresztül a pénzügyi és gazdasági kimutatások
elemzés e és összeállítás a. Ez alapján megtudhatom, hogy milyen helyzetben van az adott
vállalkozás gazdasági szempontból, mivel úgy gondolom, hogy a dolgozat elkészítése során olyan
tapasztal atokat szerezhetek ,amelyeket a későbbiekben kamatoztatni tudok és egy sikeres
naprakész vállalkozó leszek.
A beszámoló adatainak seg ítségével értékelni tudjuk a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét és
a gazdálkodásának jövedelmezőségét. A gazdasági elemzés seg ít a vállalkozás döntéshozóinak a
jó döntések meghozatalában, valamint hitelfelvétel esetén fontos információkat nyújthat a
hitelintézetek számára. A vállalkozások ga zdasági helyzetének elemzési munkája akkor fejti ki
igazán jótékony hatását és akkor igazán eredményes, ha elvége zzük minden gazdasági évre és így
a kiszám ított mutatószámo k alapján jól összehasonl ítható, valósághű képet adnak a vállalkozás
vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetéről . Az általam választott vállalat Székelyhidon
található, aminek főtevékenysége a mezőgazdaság A vállalat nagy kultúrák termesztésévvel (búza,
kukorica, napraforgó, repce) foglalkozik. A szakdolgozatom elméleti részébe n bemutatom, azt
hogy mi is az éves beszámoló, és ennek milyen részei vannak. Az elemzés során a teljesítményt
összehasonl ítom a korábbi évek adataival. A dolgozatomban a z elemzést az éves beszámolók
alapján végeztem el 2012 -től 2 016-ig.majd a kapott eredm ényeket össze hasonl ítottam. Az
eredmények összehasonlíthatóságához az el emzőnek meg kell ismernie a vállalkozást és az
üzletágat, és ezáltal képessé válik arra, hogy különböző időszakok teljes ítményeinek különbségeit
megmagyarázza, ami egy fontos szempont egy mezőgazdasági vállalat nál.
A szakdolgozatomban először szakirodalmi áttekintést kész ítetem, amelyben részletezem az éves
beszámolót, kész ítésének céljait, a pénzügyi elemzés célját, eszközeit, valamint a pénzügyi
mutatók elméleti hátterét, főbb csoport jait, ezen belül még bemutatom a gazdasági elemzés célját,
szükségességét és feladatát valamint a gazdasági elemzés fajtáit és módszereit. A következő
részben bemutatom a S.C. Maisons S.R.L. -t, ezen belül kitérek pár kultúra termesztésére és
fontosságára, röviden kitérek az érmelléken mily en fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság és
uniós pályázatok finanszírozása.
A dolgozatom fő része a beszámoló alapján készülő elemzés . Ebben a részben a mérleg és az
eredménykimutatás adatainak belső szerkezetét elemzem, ezt követően a pénzügyi mutatószámok
segítségével szeretnék átfogó képet alkotni a vállalkozás helyzetéről. Elemzés során kitérek a
vállalat eszközeinek és forrásainak a vizsgálatára és alakulására, hogy a vizsgált időszakokban
milyen a vállalat gazdasági egyensúlya. A dolgozatomban elvégzem az Altman féle csődeljárási
elemzést , amelyből kiderül milyen helyzetben van valójában a vállalat.

10
I. FEJEZET: SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS A PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI
ELEMZÉST ILLETŐEN
1.1. Az éves beszámoló – a gazdasági elemzés információs forrása

Napjainkban úgy a kisebb vállalatok, mint a nagyobb szervezetek részére elengedhetetlen az
éves beszámoló. A pénzügyi elemzés meghatározó adatbázisát a beszámoló képezi. A
gazdálkodó az üzleti év könyveinek lezárását követően a számviteli törvényben meghatározott
könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni működéséről, vagyoni, jövedelmi és
pénzügyi helyzetéről. A beszámolót román nyelven kell készíteni . Azoknál a v állalatoknál,
amelyek kettős könyvvitelt alkalmaznak az éves beszámoló a legalkalmasabb arra, hogy
átláthatóak legyenek az adatok. Elősegíti az adatok megértését, mivel leíró magyarázatokkal is
szolgál. Ahhoz hogy egy vállalkozás jól működhessen, szüksége van egy pontosan létrehozott
pénzügyi tervre, ami alapján ellenőrzés alatt lehet tartani a vállalat gazdálkodását. A beszámoló
célja az információszolgáltatás. Az egyszeres könyvvitel pénzforgalmi szemléletű, csak a
pénzeszközök változásait jegyzi fel. A beszámoló formája függ a gazdálkodó társasági
formájától, méretétől és más gazdálkodókkal való kapcsolatának erősségétől (Toma és
Alexandru, 1998) .

1.1.1. Az éves beszámoló főbb alkotó részei

Az éves beszámoló egy olyan számviteli összeállítás, amely bemutatja az érdekelt felek
(tulajdonosok, befektetők, hitelezők) számára egy vállalkozás vagyoni helyzetét és
eredményességét egy adott üzleti év lezár ásakor . Az éves beszámolót, ha részekre bontjuk a
következőket tartalmazza: mérleg , eredmény kimutatás valamint a kiegészítő mellékletek . A
mérlegben és az eredmény kimutatásban nem csak az elmúlt egy év adatainak kell szerepelnie,
hanem az előző évi adatokat is szerepeltetni kell. Természetesen az üzleti év időtartama
megegyezik a naptári évvel.

11
1.1.1.1. Mérleg
A számviteli mérleg olyan kimutatás, amely egy adott időpontra vonatkozóan bemutatja a
vállalkozás vagyonának összetételét ( eszközök ), valamint ezeknek a vagyonelemeknek a
finanszírozási forrását ( források ). A vonatkozási időpont neve: a mérleg fordulónapja (Cristea és
Ștefănescu, 1996 ).
A mérleg adatokat tartalmaz, ú gy eszköz, mint forrás oldalon, a lényege leegyszerűsítve, hogy a
két oldalnak az összege egyenlő legyen. Ezt nevezzük a mérleg egyezőség elvének. A mérlegnek
teljes körűnek kell lennie, nem maradhat ki belőle semmi. Tagolását tekintve a mérleg úgynevezett
hármas tagolású sémát követ. Ugyanis mérlegen belül beszélhetünk mérleg főcsoportokról,
amelyet nagy nyomtatott betűvel jelölünk. Mérlegfőcsoportokon belül találhatóak a mérleg
csoportok melyeket római számokkal jelölünk. Mérleg csoporton belül találhatóak a mérleg sorok,
melyek jelölése arab számokkal történik .
1.1.1.2. Eredmény kimutatás
Az eredmény kimutatás arra összpontos ít, hogy az éves gazdálkodás során hogyan hasznosul a
vagyon, mekkora jövedelmet hoz a vállalatnak, és ennek eredményeként milyen mérték ben
gyarapította a vizsgált periódusban vagyonát a vállalat. Az üzleti kimutatás is egy évre készül, és
itt is megtalálha tóak azok a kategóriák, amelyek ez esetben is az előzőhöz hasonlóan nagy
betűkből, római számokból és arab számokból áll. Az összegek ez esetben is RON -ban vannak
meghatároz va.

1.1.1.3. A kiegészítő melléklet
A kiegészítő mellékletben fel vannak tüntetve azok a számszerű adatok és magyarázatok,
amelyekben a vállalat pénzügyi helyzete és működési eredményei találhatóak meg. A kiegészítő
mellékletben fel kell tüntetni az adott vállalat tevékenységét és a jogszabályokban előírt
követeléseket. Ebben a mellékletben me gtalálható az adott cég valós pénzügyi helyzete, az aktívák
és passzívák összetétele, a saját töke értéke, valamint a kötelezettségek a lakulása. Emellett a
vállalat likviditási és jövedelmezőségi helyzetét is megtalálhat ó. A kiegészítő melléklet ismerteti
még az értékelési eljárásokat, az értékcsökkenés elszámolásának meghatározott módszerét,
valamint az előző évtől eltérő elszámolási módszerek indoklását. Ugyanakkor a kiegészítő
mellékletekben található meg a cash flow kimutatás is, illetve minden olyan egy éb gazdasági
társaság neve és székhelye, amely az adott céggel kapcsolatos, illetve az adott cég leányvállalata.
Ebben a mellékletbe n található az is, hogy az adott évben hány alkalmazottat foglalkoztatott a
vállalat valamint a bérköltségek nagysága. Rész vénytársaság esetében a kibocsájtott részvényeket
és azok értékét, továbbá a kibocsájtott átváltható kötvények számát és értékét. Ug yanakkor be kell
mutatni a kiegészítő mellékletben az immateriális javak, a tárgyi eszközök bruttó értékét, annak
esetleges csökkenését vagy növekedését, a záró értékét, a tárgyi értékcsökkenési leírásösszegét.

12
1.2. A beszámolók fajtái

A számviteli beszá moló célja , hogy megbízható és valós összképet adjon gazdálkodó vagyoni és
pénzügyi helyzetéről, vagyonának összetételéről (eszközeiről és forrásairól), tevékenységének
eredmény ességéről. A beszámoló megbízható kell, hogy legyen és reális képet kell adjon a vállalat
helyzetéről, vagyoni állapotáról és annak összetételéről, valamit a tevékenysége által elért
eredményről. A bes zámolók fajtáit tekintve beszélhetünk éves beszámolóról , egyszerűsített éves
beszámolóról , összevont (avagy konszolidált) éves beszámoló ról vagy egyszeres
könyvvezetéssel alátámasztott beszámolóról .( mkvk.hu ,2018)

A mikro vállalkozások a mérleg fordulónapján nem haladják meg a következő három
méretkritériumból legalább kettőt:
– összes eszköz: 1 500 000 RON
– nettó árbevétel: 3 000 000 RON
– a tárgyé vben az átlagos foglalkoztatott létszám : 10
A mikro vállalkozások éves beszámolója tartalmazza az egy szerűsített mérleget, egyszerűsített
eredmény kimutatást, tájékoztató adatokat, valamint a befektetett eszközök helyzetét.
A kisvállalkozások a mérleg fordulónapján nem eshet bele a mikro vállalkozások kategóriáb a és
nem haladják meg a következ ő három mére tkritérium közül legalább kettőt:
– összes eszköz: 17 500 000 RON
– nettó árbevétel: 35 000 000 RON
– a tárgyévben az átlagos foglalkoztato k létszám a : 50
A kisvállalkozások éves beszámolója tartalmazza az egyszerűsített mérleget, eredmény kimutatást,
valamint kiegészítő mellékletet. Opcionálisan elkészíthetik a saját tőke változásainak kimutatását
és a pénzáramlás kimutatást. Ezeket kíséri a tájékoztató adatok valamint a befektetett eszközök
helyzete.
A közép – és nagyvállalkozások a mérleg fordulónapján meghaladja a három méretkritérium közül
legalább kettőt:
– összes eszköz: 17 500 000 RON
– nettó árbevétel: 35 000 000 RON
– a tárgyé vben az átlagos foglalkoztatott létszám: 50 fő.
A közép és nagy vállalkozások éves beszámolója tartalmazza a mér leget, eredmény kimutatást, a
saját tőke változásainak kimutatását, a pénzáramlás helyzetének kimutatását, valamint kiegészítő
mellékletet. Ezeket kíséri a tájékoztató adatok valamint a befektetett eszközök helyzete (OMFP
470/2018)

A gazdasági elemzés a gazdasági vezetés nélkülözhetetlen eszköze, lényegében olyan módszer,
mellyel a gazdasági vezetés részére a nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható, amellyel a
vállalkozási tevékenység megismerhető, bírálható és fejleszthető. Az elemzés nem csak a
válla laton belül fontos, hiszen a külső érintettek számára is biztosít információt, ami fontos lehet
hitelfelvevéseknél. Az elemzők szá mára ez egy kritikus feladat, úgy kisebb, mint nagyobb
vállalatok esetében, hiszen az ő feladatuk minden pénzel, pénzmozgással kapcsolatos kimutatások

13
értékelése. A gazdasági elemzés során az ok -okozati összefüggéseket kel l vizsgálni. Ezen
összefüggések fe ltárása az elemzés legfontosabb követelménye. Az elemzés során a fő cél az
úgynevezett eredendő ok ok meghatározása, ami azért lényeges, mert ezek megszüntetése biztosítja
a folyamatok kedvező irányú továbbvitelét. A vizsgálat során az okok valamint ok -hatás
láncolatában visszafelé kell haladni a már említett alapvető ok megtalálásáig.
A gazdasági elemzésnek fel kell tárnia a gazdasági és műszaki összefüggéseket, elő kell segítenie
a hibák és a hibákat előidéző okok feltárását.
A hibák okainak feltárása elen gedhetetlen a vizsgált jelenség megértéséhez, továbbá ahhoz, hogy
lehetőségünk legyen a hibák megszüntetését célzó intézkedések megtételére.
A hibák következményeinek megállapítása ugyancsak nélkülözhetetl en, mert e nélkül nem
bírálható el a hiba nagysága, jelentősége.
Az ok -okozat, ok -hiba következmény kapcsolatok a gazdasági és műszaki jelenségek láncolatában
egymás után következő lé pcsőfokok, melyet az elemzésnek fel kell tárnia.
Az elemzés során az ok -okozati összefüggések teljes láncolatát kell feltárn i, mert az elemzés csak
így segítheti a gazdálkodás sikeres megvalósítását.
A gazdasági elemzést négy különböző szempont szerint végezhetjük, ezek a következőek: a
pénzügyi egyensúly elemzése, a z átmeneti kezelési egyenlegek vizsgálata , pénzügyi diagnózis
és a pénzmozgások elemzése szerint .
1. Pénzügyi egyensúly elemzésénél megvizsgáljuk a vállalat forgótőke állományát, a
forgótőke állomány szükségletét valamint a nettó kincstár helyzetét.
2. Átmeneti kezelési egyenlegek vizsgálata esetében a hozzáadott értéket, a működési
eredményt valamint a nettó eredményt.
3. Pénzügyi diagnózis készítése esetében a gazdasági és pénzügyi megtérülési rátát valamint
a csődkockázatot, pénzügyi kockázatot és a működési kockázatot elemezzük.
4. A pénzmozgások elemzése esetében a vállalat a forgótőke változatosságát, a forgótőke
szükséglet változatosságát és a nettó kincstár változatosságát vizsgáljuk .

A pénzügyi elemzés minden egyes részvénybe való befektetést alapos elemzés kell megelőzzön.
Az elemzés célja segíteni minél jobb döntést ho zni, azáltal, hogy a lehető legjobb részv ényt
válasszuk ki. Egyértelmű, hogy amint az egyes emberek között vannak különbségek, úgy a cégek
sem egyformák. Vannak nagy és kicsi, növekvő és stagnáló, jól vezetett és kevésbé jól vezetett,
eladósodott és kevésbé eladósodott, tapasztalattal rendelkező és új cég. Rengeteg dolog van, ami
befolyással van a cég minőségére, és ami hatással van jövőbeni teljesítményére. A pénzügyi
elemzés célja az, hogy megmutassa azt az utat, amellyel elérhetjük, hogy hosszú és rövid távon a
vállalat pénzügyei egyensúlyba ma radjon (Bistriceanu , Adochitei és Negrea , 1995) . Ez egy
tárgyilagos elemzés, amely a mérleg alapján készül. Ugyanakkor vizsgálja működési
tevékenységekből származó készpénzállomány halmozódását. A mérleg összefoglalja a vállalat
vagyoni állapotát egy bizon yos időpontban, míg az eredmény kimutatás ból megismerjük a vállalat
gazdasági és pénzügyi helyzetét. Ugyanakkor vizsgálja, a beérkezet alapanyagokat, az inputokat
és a feldolgozás szintjét. A továbbiakban a pénzügyi elemzésre fogunk összpontos ítani, azon b elül
is elsősorban azokra a mutatókra, melyek hasznos információval szolgálhatnak minden befektető
számára. Ezeket a mutatókat a cégek pénzügyi helyzetjelentései alapján számíthatjuk ki: mérleg,
eredmény kimutatás, készpénzáramlás.

14
A pénzügyi politikát figyelembe véve beszélhetünk a vállalatok vezetőinek stratégiai és taktikai
döntéseiről, amelynek célja a vállalati érték maximalizálása. Vállalati szinten három pénzügyi
politikát különböztethetünk meg, ezek a következőek:
1. Befektetési politika , ekkor beszélhetünk külső vagy belső befektetésekről
2. Finanszírozási politika , ami történhet saját forrásokból vagy idegen forrásokból
3. Osztalékpolitika , amit megkaphatnak a részvényesek (Stancu, 1997).

15
1.3. A gazdasági elemzés célja, szükségessége, feladata

A gazdasági elemzés célja feltárni és számszerűleg értékelni azoka t a körülményeket, amelyek
befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, a megtett
intézkedések végrehajtását, a fejlesztések hatékonyságát, az eredmény növe kedését (Vintil ă,
1997 ).A gazdasági elemzésekből a cégtulajdonosok, a vezetők é s a külső piaci szereplők
egyaránt információ birtokába jutnak, ami a napjainkban elengedhetetlen. A gazdasági elemzés
feladata, hogy megalapozza és előkészitse a vállalkozási d öntéseket, a kitűzött célok, feladatok
teljes ítésének mérése, a vállalkozási t evékenység átfogó elemzése, a belső felelősségi és
érdekeltségi rendszer kialakításának, működésének segítése . Az elemzés segítségével
minősíthetjük a vezetők által előkészített döntéseket, a már megtett intézkedések végrehajtását,
a fejlesztések hatékonyságát valamint az eredmény növelését. Ahhoz, hogy a vezetőség pontos
döntéseket hozhasson, mindig napra kész és pontos információkra van szükségük, ezért
nagyon fontos, hogy az elemzéseket jól képzett szakemberek végezzék. Azt az információ
mennyiséget, am ely szükséges a döntéshozatal számára ahhoz, hogy a mindennapokban
megfontolt és helyes intézkedéseket és dönté seket hozzon, tájékozottságnak nevezzük. Az
elemzéseket mindig mélyrehatóan kell végezni, alaposan, hogy a meghozott gazdasági és
pénzügyi intézkedések eredményesek legyenek. Az elemzők döntésfákat dolgozhatnak ki,
amely célja az, hogy a menedzserek optimá lis döntéseket hozhassanak. Amellett, hogy
megfelelő célirányokat tűz ki a vezetőség számára, elengedhetetlen az is, hogy az esetleges
hiányosság okat, a vesztességek okait is feltárja, és persze javaslatokat dolgozzon ki ezen,
negatívumok megszüntetésére.
A gazdasági elemzés feladata a hatékonyabb, ere dményesebb gazdálkodás segítése, optimális
döntés elősegítése pl. információ biztosítása a dönté s előkészítéséhez, különböz ő variációk
kidolgozása, elért eredmények, veszteségek vizsgálata, veszteség okok feltárása, javaslatok
kidolgozása a hibák megszüntetésére, a gazdasági döntések megalapozása, a fejlődés
tendenciáinak mérése, kitűzött feladatok v égrehajtásának minősítése, a z eltérések okainak
feltárása, kapacitáskihasználás mérése, erőforrások hasznosítása, termelés hatékonyságának,
jövedelmezőségének vizsgálata, a vállalati tevékenység átfogó elemzése, belső érdekeltségi
rendszer kialakítása, működésének segítése, a gazdál kodás ellenő rzése .

16
1.4. A gazdasági elemzés fajtái, módszerei

A gazdasági analízist különböző szempontok alapján is csoportos íthatjuk: elemzési szintek szerint
(döntési szint), elemzés periodicitása alapján, elemzés terjedelem sze rint (átfogó, részleges),
elemzési folyamatok állapota, helyzete szempontjából, elemzés jellege szerint. A gazdasági
tevékenységeket mindig kölcsönös kapcsolatban kell vizsgálni, tehát egymástól való
függőségükben, fejlődésük irányában és ellentmondásukban . Vagyis az el emzés lényege, hogy
feltárja a gazdasági összefüggéseket. Gazdasági és pénzügyi elemzés során ok -okozati
összefüggéseket vizsgálunk (Moscviciov , 2011 ).Ezen tényezők feltárása a gazdasági és pénzügyi
elemzés legfőbb követelménye. A legfontosabb az, hogy fel tárjuk az okot, ezt meghatározzuk,
felmérjük és megszüntessük. Így a folyamatokat a vállalat számára kedvező irányba mozdíthatjuk.
Az alapvető ok megtaláláshoz visszafelé haladva kell feltárni az okok láncolatát. Ha megtaláltuk
a hiba okát és ezt feltártuk a hibák következményeire, jelentőségére és nagyságára is fény derül.
Maga az ok – okozati összefüggés, az ok -hiba következmény, a gazdasági jelenségek láncolatában.
Az analízis végzése során az ok – okozati összefüggések teljes láncolatát kell feltárni, miv el csak
így segítheti a gazdálkodás sikeres haladását. Tehát mondhatjuk azt, hogy a gazdasági elemzés egy
elvont elméleti megközelítés. A gazdasági megközelítés pedig meghatározza a különböző
koncepciók tanulmányi jelenségeit, folyamatait egzakt módon, min él pontosabban. Elemzést
végezhetünk deduktív (levezető) vagy induktív (felépítő) módon.
Deduktív módszert érdemesebb a gazdasági események vizsgálatánál használni. Ezt a módszert
használva átfogóbb eredményekből indulunk ki és a részeredmények felé halad va tárjuk fel a
kérdéses eseményeket.
Deduktív módszert használva a jelenségeket elemeire bontjuk, majd az elemeket részelemekre és
így tovább, amíg a legmélyebb pontig el nem jutunk.
Induktív módszert használunk, akkor a legegyszerűbb tevékenységekből in dulunk ki az átfogóbb,
fontosabb tevékenységek felé. Tehát itt a kiindulási pontok a részelemek. Különböző számítások
elvégzésével, juthatunk el a jelenségek elemeihez, majd magához a fő jelens éghez.
A gazdasági elemzés szakaszai:
Az elemzés időpontja szerint:
a) A vezetői döntéseket előkészítő elemzés:
Egy előkalkulációs jelleggel készül, célja a döntés -előkészítés, és ez alapján az intézkedés. Célja
az optimális döntés, módszerei a gazdasági számítások, gazdasági döntéseket megelőző
elemzések .
b) A végrehajtás szakaszában készített elemzés:
Operatív elemzésnek is nevezzük, és célja a feladat optimális teljesítésének a biztosítása. Célja
a kitűzött cél megvalós ulásának biztosítása, m ódszerei a végrehajtás állásáról szóló folyamatos
információk elemzése → operatív elemzés.
c) Az időszaki elemzés:

17
A feladat végrehajtását követően utókalkulációs jelleggel készül, revíziós jellegű elemzésnek is
nevezzük. Célja a tényleges eredmények elem zése, módszerei az összehasonlí tás, illetve
tényezőkre bontás revíziós jellegű elemzés. A vezetés számára az elemzés mindhárom szakasza
fontos. A döntéseket előkészítő elemzéseknek a döntési szintekhez kell igazodni. Operatív célból
különösen az alsó szintű elemzések hasznosíthatók, hiszen minél közelebb vagyunk elemzésünk
során a vizsgált tevékenységhez, általában annál konkrétabbak, mélyrehatóbbak a
megállapítások is, és azok annál inkább alkalmasak a céltudatos beavatkozásra.
Periodicitás szerint: Az elemzés periodicitása szerint végzet t elemzéseknél
megkülönböztethetünk ciklikusan ismétlődő elemzést, perió dikusan jelentkező elemzést és
egyszeri döntést elősegítő elemzést.
Elemzés terjedelme szerint:
a) Átfogó elemzés: ha a vállalat, gazdasági rendsze r egészének komplex elemzését végezzük, vagy
egy-egy témát részletesebben, teljes egészében vizsgálunk pl. tárgyi eszköz -gazdálkodás
b) Részleges elemzés: csak bizonyos tevékenységet, üzletágat vagy munkakört vizsgálunk, illetve
a gazdasági rendszer egyes alrendszereit elemezzük, pl. tárgyi eszközökön belül a járművek
kapacitás -kihasználásának elemzése
Elemzés folyamat állapot szerint:
a) Statikus elemzések, amely esetekben egy adott időpontra vonatkozóan vizsgáljuk a
jelenségeket, vagy egy bizonyos feladat kerül megvizsgálásra.
b) Dinamikus elemzések azok, amelyek során adott időszakra vizsgáljuk a fejlődéseket, vagy
egyéb változásokat.
Felhasznált adatok milyensége szerint:
a) Műszaki – gazdasági elemzést, amely különféle tudományokkal leírható összefüggések
vizsgálatát jelenti pl. üzemanyag fogyasztás vizsgálata
b) Pénzügyi és gazdasági elemzés, amely középpontjában egy vállalkozás eredményei, kimutatásai
kerülnek elemzésre, maga az elemzés értékadatok alapján történik.
Elemzés jellegét tekint ve:
a) Leíró elemzések, amely esetben a tények és változások összefüggéseire kerül a hangsúly
b) Döntést előkészítő elemzések, amelyek ahogyan azt a nevében is olvashatjuk, a döntések
meghozatalát segítik elő .
Az elemzés nem egyenlő az ellenőrzéssel. Az e lemzés az ellenőrzés egyik fontos eszköze, de az
elemzés nem helyettesíti az ellenőrzést.

A gazdasági elemzés három szakaszának elemzési céljait és módszereit a köv. táblázat
foglalja össze:

18
Táblázat 1: A gazdasági elemzés céljai és módszerei
Szakaszok

Elemzés Döntést megelőző
szakasz Végrehajtás szakasza Utólagos szakasz
Célja Optimális döntés Kitűzött cél
megvalósításának
biztosítása Tényleges
eredmények
elemzése
Módszerei Gazdasági számítások,
gazdasági döntéseket
megelőző elemzések A végrehajtás
állásáról szóló
folyamatos
információk
elemzése Összehasonlítás,
tényezőkre bontás
Forrás: saját szerkeztés,( Giurgiu, 2000 p. 46 alapján)

1.5 A gazdasági elemzés és az éves beszámoló kapcsolata
Gazdasági elemzés során a vállalat vagy vállalkozás éves beszámolóját elemezzük. Az éve s
beszámoló három részből áll : mérlegből, eredmény kimutatásból és kiegészitő mellékletekből.
Elemzés végzése során ezeket az elemeket vizsgáljuk, vagyis ezek tartalmát.
A gazdasági elemzés és az éves beszámoló szoros kapcsol atban állnak, miszerint éves
beszámol ó nélkül nem lehet gazdasági el emzést késziteni (Bistriceanu és Adochitei, 2001).

19
II. FEJEZET: SC MAISONS SRL BEMUTATÁSA

2.1. A vállalkozás történetének bemutatása

Székelyhid az érmelléken Nagyváradtól körülbelül 43 km -re helyezkedik el a DN1 -es számú főút
mellett terül el . Székelyhíd egy mezőgazdasági város környező és falvaik kal(Csokaly, Kágya,
Olaszi és Köbölkút) is fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság.
A családi vállalkozást a cég ügyvezetője Adonyi Iuliu 2001-ben alapította a S.C. Maisons S,R.L
néven ami eleinte 50 ha -on g azdálkodott, de az eredményes évek következmé nyeként a föld
nagysága megnőtt 350 Ha -ra . A működési forma a megalapítá stól nem változott, ugyanúgy
korlátolt felelősségű társaság maradt.
A gazda ság 350 ha-on gazdálkodik, ma már csak növénytermesztéssel foglalkozik. Korábban
próbálkoztak többek között állattenyésztéssel és erdőgazdálkodással is kisebb -nagyobb sikerrel. A
sertés telepet 10 éve számolták fel, mivel mérete nem volt elég nagy ahh oz, hogy a piacon
versenyképese k legyenek, ill etve fejlesztésére nem volt lehetőség. A sertés mellett szarvas marha
tartással is foglalkoztak, de alacsony jövedelmezősége miatt abba maradt.
A vállalkozás saját gépparkkal rendelkezik. Viszont a szántóföldek egy része Fancikán és a
település 20 km-es körzetében található.
A vállalat azonosító adatai a következők:
Vállalkozás neve és a vállalkozás típusa: S.C. MAISONS S .R.L.
Székhely, telephely: 417435 Székelyhid , Leta Mare utca 12.
Ügyvezető igazgató: Adonyi Iuliu
A családi vállalkozásban fiai segítenek ,akik saját mezőgazdasági vállalat tal rendelkeznek . Az
irodai és a pénztáros munkát az ügyvezető végzi illetve egy könyvelőt foglalkoztatnak . A földeken
állandó alkalmazottként a két fiú dolgozik. Szezonális munkák idején, min t például aratás,
legalább még két dolgozót felvesznek . A telep éjjeli őrzésére pedig egy éjjeli őrt foglalkoztat a
telep.
A vállalat k orszerű, fejlett gépparkkal rendelkezik, ami képes kiszolgálni egy ekkora gazdaságot.
A gépek többségét saját pénzből tudták megvásárolni, a hiányzó összeget pedig hitelből fedezték.
A 2016 -os évek során a két testvér édesapjuk segítségévvel megállap ították saját cégeiket és
Európai Uniós pályázatot nyertek el, amivel a gépparkjaikat fejlesztették. A gépek közül néhány
munkagépet sikerült hitel nélkül megvásárolni. A rendelkezésre álló gépállomány a következ ő: 2
kombájn, 5 traktor, pótkocsik, tárcsák, ekék , vetőgépek, kombinátor.

20
2.2. A vállalkozás tevékenysége

A vállalkozás kizárólag növénytermesztéssel foglalkozik. Az általuk termesztett növények:
kukorica, napraforgó, repce, búza, árpa, csemegekukorica, ill. a borsó. A saját területek
megművelése mellett szolgáltatnak is. Évenként ennek a területnek a mérete változó, de sok év
átlagában mondhatjuk , hogy kb. 30 ha. Szolgáltató tevékenységek amelyeket a vállalkozás végez:
szántas, tárcsázás, simítózás, vetés, műtrágya kijutatása, vegyszerezés , aratás . Általánosságban
elmondhatjuk, hogy a szántás, vetés, aratás azok a tevékenységek, amelyeket leggyakrabban
igénybe vesznek a gazdák, mivel ezekből a gépekből korszerű állománnyal rendelkezik a
gazdasá g. A bérmunka után befolyt összeg évente mindig növekvő tendenciát mutat.
A vállalkozás által előállított termékek iránt megfelelő kereslet mutatkozik. Főleg nagybani
értékesítés t végez. Szerződéses kapcsolatuk van a SC Agrotex srl ., Agroind Cauaceu és a z
Ardealul Trading -vel, amely biztos felvevőpiacot jelent . Mivel a tárolókapacitása korlátozott, így
aratás után szinte közvetlenül értékesítésre szoru l. A búza sütőipari minősége kivál ó az éghajlati
viszonyok adottságai miatt.
A napraforgó termesztés az Ardealul Trading kapcsolat k eretében történik. Az Ardealul biztosítja
a vetőmagot, a növény védőszert de a betakarítást a Maisons cég végzi. Kihasználva a kapcsolat
előnyeit, csak a termelési időszak végén történik az elszámolás, ez nagy könnyeb bséget jelent a
cég számára a likvidit ás szempontjából. A szerződéses kapcsolatoknak köszönhetően az
értékesítési csatornák megbízhatóak, a vállalkozás piaci helyzet e stabil , csak a további
szerződéskötések, szerződéshosszabbítások jelentenek a cég számára kihívást, főleg a megfelelő
minőség n yújtása miatt. Eddig még mindig megtudott felelni a piaci feltételeknek.
A gazdaság 350 ha -on belépett az Agrár Környezetgazdálkodásba, amivel az állami támogatás
megnőtt, viszont egyben szigorodtak a feltételek is a termeléssel kapcsolatban. Szigorúbbak a z
előírások a vetésváltásra illetve bizonyos vegyszerek használatára. A vetésváltás alatt azt értjük,
hogy ugyanarra a területre egymás ut án kétszer azt a növényt nem vethetjük, ezért is többféle
növény termesztésével foglalkoznak.
Mindenféleképpen arra törekedik a vállalat, hogy a lehető legjobb minőségű termékeket állítsa elő,
például a búza esetében nem mindegy, hogy takarmány vagy malmi minőségű -e a termény, mivel
a malmi minőség értékesebb. Összességében tekintve is egyaránt arr a törekednek, hogy minél jobb
minőségű legyen a termék, nemcsak azért, mert piacon jobb árat lehet érte kiharcolni, hanem azért
is mert ezekből a termékekből humán felhasználású élelmiszer lesz.Nemcsak az előállított
termékekkel kapcsolatban igyekeznek a l egjobb minőséget nyújtani, hanem a szolgáltatásokkal
kapcsolatban is, hiszen ha nem megfelelő minőséget nyújtanak akkor ez a terület egyre kevesebb
lesz és így egyre kevesebb bevételt eredményez. A minél jobb minőségre való törekvés nem csak
a jövedelmezős ég növelésének a módja, hanem a versenytársakkal szemben is védelmet jelent. A
minőség mellett a gépek állandó fejlesztésében illetve területek növelésében látják a versenytársak
elleni védelem lehetséges módjait.

21
2.3. A vállalkozás működését befolyásoló tényezők
2.3.1 Az időjárás szerepe a gazdálkodásban

A vállalkozás működésében az épületek, géppark, eszközök és munkaerő mellett jóval több
tényező játszik szerepet. Aki mezőgazdasági tevékenységbe kezd , nagyon jól tudja és , hogy
tisztában legyen vele, a pozitív eredmény eléréséhez nem csak a piac alakulása szükséges, hanem
számos egyéb körülmény is befolyásolja, milyen évet zárhat egy mezőgazdasági vállalkozás. Az
időjárás változékonyságát a saját bőrünkön is gyakran tapasztaljuk. Ahhoz, hogy egy -egy elül tetett
magból egészséges növény legyen, az időjárás megfelelő dinamizmusa is szükséges. A különböző
növények esetében eltérő, hogy mennyi napsütés, víz és tápanyag segítségével fejlődhet ki
tökéletesen, milyen betegségek támadhatják meg, milyen gyomnövénye k telepednek meg szívesen
a környezetében. Minden évben a költségek jelentős részét teszik ki a növényvédelemre, kártevők
pusztítására fordított növény védőszerek, gyomirtók. Talajtípusonként más -más növényeket
termesztenek a mezőgazdászok, törekedve arra is, hogy ugyanabba a vetésterületbe két egymást
követő éven nem ültetnek ugyanolyan növényt. Ez azért fontos, hogy a talaj regenerálódni tudjon
egy-egy növény után. A különféle szárbetegségek miatt a biztonsági idő 5 év, de leghamarabb 3
év múlva kerülhet ugy anaz a növény ugyanabba a vetésterületbe. Négy növény – búza, kukorica,
napraforgó, szója – termesztése esetében minden évben ügyelnek arra, hogy nagyságrendileg
azonos vetésterületen kerüljön termesztésre. A napraforgó és a szója gyomirtás szempontjából
problémásabb növények, mert a kétszikű gyomokat nehezebben tudják kiirtani a vetésterületen.
Arra is ügyelni kell, hogy egyes vetésterületek környezetében nagyon nagy a vadállomány, ami
jelentős károkat okoz a vállalkozásnak a vetésterületben. A vadveszély miatt erdő mellé
napraforgót és kukoricát nem vethetnek, mert ezek nagyon csalogatóak a vadak számára. Az adott
területen keletkezett károkat elviekben a területileg illetékes vadásztársaságnak szemlét követően
a kárfelmérés eredményének függvényében meg kell térítenie a gazdálkodó számára. Sajnos az
éghajlati változások – csekély mértékben ugyan –, de mégis befolyásolják a növénytermesztést. A
növény fejlődésének szakaszaiban néhol emberi és/vagy gépi beavatkozással javítható a helyzet
tápanyagokkal, öntö zéssel, termőföld javítással. Ezek a kiegészítő, segítségül szolgáló módszerek
azonban költséggel járnak, gyakran nem is kevés költséggel. Évek egymásutánjában láthatjuk és
tapasztalhatjuk folyamatosan, mennyire nagy különbség van egy -egy nyár, ősz, tél és tavasz
között. Az évszakoknak bár megvannak a sajátosságaik, mégsem mindig tökéletesen úgy telik el,
ahogyan az szükséges lenne a növénytermesztéshez. Elég egy szárazabb év, vagy épp egy
csapadékban bővelkedő és máris oda veszhet az adott évi termés. Ebbe a folyamatba beavatkozni
emberi erőkkel képtelenség, az éves előrejelzések sem megbízhatóak. A vállalkozó csupán
megérzéseire, tapasztalataira hagyatkozva tervezi meg a vetésterületekre kerülő növényeket, az
ültetéstől a betakarításig tartó folyamat lépése inek dátumát, sőt gyakran ez időközben módosul,
amikor már biztosabban láthatóak néhány hétre előre a körülmények. A legjobb példa az időjárás
okozta helyzetekre a 2010. évi hatalmas árvíz és az annak következtében keletkezett károk. Az
első kép szemlélte ti leginkább, mekkora területeket öntött el abban az évben az áradás. Tisztán
látszik, hogy a városban lévő és a környező vetésterületeket is érintette az árvíz, ezzel
megsemmisítve minden addig bevetett területet és a benne fejlődésnek indult növényeket. A

22
gazdák tehetetlenül álltak a helyzettel szemben. A víz olyan hosszú ideig uralta a területet, hogy a
2010. évi termés menthetetlen volt.

2.4. Környezetkímélő mezőgazdaság

A vállalat fontos figyelmet ford ít a környezetk ímélő mezőgazdaságra, ennek érdekébe n minta
parcellákat alak ított ki ahol tapasztalatokat gyűjthet, amely magába foglalja a környezetkímélő
talajművelést és arra törekszik, hogy megőrizze a biológiai sokféleséget – mind flóra, mind pedig
a fauna vonatkozásában. Tehát olyan fenntarth ató földhasználatot jelent, amely a táj életébe,
működésébe és az ökológiai viszonyokba a lehető legkisebb mértékben kíván beleszólni. A
környezetkímélő mezőgazdaság a talajkímélő földművelésen alapul. Ennek lényege, hogy a talajt
csak minimális mértékben bolygatj uk meg.
A környezetkímélő mezőgazdálkodás egy sor egymást kiegészítő mezőgazdasági gyakorlatot ölel
fel. Ezek a talaj minimális bolygatása (csökkentett talajművelés vagy annak teljes elhagyása) a
talaj szerkezetének, állatvilágának és szerves anyag ainak me gőrzése céljából, a talaj állandó
takarása (takarónövényzet, maradványok és talajárnyékolás) annak védelmében és a gyomok
elnyomására, változatos vetésforgók és növénykombinációk, amelyek kedveznek a talaj
mikroorganizmusainak, és akadályozzák a ká rtevőket, a gyomnövényeket és a betegségeket. A
környezetkímélő gazdálkodás fő előnye a talaj , mint tájalkotó tényező szempontjából az, hogy a
talaj többé -kevésbé természetes állapotában marad, mivel a művelés -forgatás által történő
talajrombolás minimális . Ehhez járul még az is, hogy a talajból történő anyageltávozás, fizikai –
kémiai anyagkivétel minimális. Más szóval kis mértékű a talajpusztulás, talajveszteség, illetve a
tápanyagveszteség és a vegyszer eltávozás. Jó marad a talajszerkezet, a talaj porozit ása és
szerkezetállandósága, kedvező a talaj vízgazdálkodása. Minimálisra csökken a talajtömörödés,
hiszen csekély mértékű a talajművelő eszközök tömörítő hatása, a talajfelszínt pedig növényi
maradványok borítják a talajerózió ellen védelmet nyújtva.

2.4.1. Környezet kímélő mezőgazdaság előnyei és hátrányai
Előnyei:
A környezetkímélő mezőgazdálkodás alkalmazásából számos előny származik, amelyek
némelyike (magasabb hozam, biológiai sokféleség, stb.) akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a
rendszer már megszilárdult.
A föld előkészítésével és a gyomtalanítással kapcsolatos munka és energiaráfordítás jelentősen
csökken. Csökken a trágyázás, valamint a talaj helyreállítására irányuló beavatkozások
szükségessége.
Hátrányok:

23
Általában öt -hét éves átmeneti időszak telik el, amíg a környezetkímélő mezőgazdaság eléri az
egyensúlyt. Az első években alacsony lehet a hozam.
Ha a szezonális tényezőket nem vesszük figyelembe, a kémiai anyagok nem megfelelő
alkalmazása növelheti a kim osódás kockázatát, mivel a víz gyorsabban jut át a biopórusokon.
Amennyiben a vetésforgó, a takarónövényzet vagy a termények változatossága nem igazodik az
optimálishoz, még több vegyszerre lehet szükség a gyomnövények és a kártevők féken tartására.
A nitrogénoxid -kibocsátás (N2O) megnő az átmeneti időszak alatt.
A gazdálkodóknak kezdetben be kell fektetniük speciális gépekbe, és gondoskodni kell arról, hogy
ésszerű áron hozzájussanak a helyi viszonyoknak megfelelő takarónövények vetőmagjaihoz.
A gazd álkodóknak átfogó képzést, továbbá szakképzett tanácsadó szolgálathoz való hozzáférést
kell biztosítani. A hagyományos gazdálkodáshoz képest alapvető megközelítésbeli változásra van
szükség .
A vállalkozás alapján nyilvánvaló, hogy a környezetkímélő mezőgazdaság tájra gyakorolt hatása
minden tekintetben igen kedvezőnek mo ndható. Ezt nem csak más vállalatok , hanem saját
kutatása ink alapján is bizton állíthatjá k. A talajra gyakorolt kedvező hatások magától ér thetődőnek
tűnnek (szerkezet, szerves anyag stb.). A talajpusztulás és lefolyás tekintetében nem ilyen magát ól
értetődő az összefüggés, kísérleti adatai k azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a talaj, víz,
tápanyag és vegyszer veszteség lényegesen kisebb a kímé lő művelés esetén. Kevesebb az eró ziós
barázda is. Sikerült bizonyítani a szárazföldi ökoszisztémákra, valamint biológiai sokféleségre
gyakorolt kedvező hatást is.

24
1. kép: Közvetlen vetés (szántás nélküli eszköz) alkalmazása

Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TEK5/ch01s09.html

2. kép: Tárcsás borona használata csökkentett talajművelés esetén

Forrás: http://agrilife.jrc.ec.europa.eu/documents/HUFactSheet -05.pdf 2.5. Vállalat általi stratégiák és EU -s
támogatás

A vállalati stratégia az egy olyan terv, elgondolás, amiben a válla lat rögzíti a hosszú távú
célkitűzéseit, meghatározza a célok megvalósításához szükséges erőforrásokat és a fontosabb

25
fejlesztési lehetőségeket. Ez egy értékelési és célkitűzési tevékenység, a vállalkozás jövőbeni
célkitűzéseit fogalmazza meg, valamint az azok eljutásához szükséges lehetőségeket fogalmazza
meg. Tehát egy jó stratégia kialakítása elengedhetetlen a vállalkozás sikeres működéséhez .
Napjainkban a vállalkozások tulajdonosai minél nagyobb eredmény elérésére törekednek. Ahhoz,
hogy az üzleti évet pozitív eredménnyel zárják számos tényezőnek megfelelően egyezni, működni
kell az év során. Mezőgazdasági vállalkozások esetében még több külső tényező kap szerepet az
eredmények elérésében, mint egyéb vállalkozások nál. Csak megfelelő stratégia birtokában
képesek a mezőgazdasági vállalkozások eredményesen működni. A termőföldek legjobb
kihasználtsága érdekében hosszú távú tervekre, előző évekből leszűrt tapasztalatra, információkra
van szükség. A mezőgazdaságban megtermelt nyersanyagok az élelmiszeripar ala pját képezik,
ezért tisztában kell lenni a piaci kereslettel, annak változásaival, a rá vonatkozó összefüggésekkel.
A fogyasztói igényeket figyelve látható, hogy évről évre előtérbe kerül az egészséges táplálkozás
és az ezekhez szükséges nyersanyagok terme sztésének növekedése. Az értékesíteni kívánt
nyersanyagfajta eladási árát a világpiaci ár határozza meg, aminek alakulását előre nem tudjuk
meghatározni. Szerencsés helyzetben vannak azok a vállalkozások, akik nincs enek rákényszerülve
az azonnali értékesít ésre, megfelelő tároló helyiségekkel rendelkeznek, ezért van lehetőségük
várni a világpiaci árváltozások függvényében az eladással. Minden terv és stratégia hiábavaló
azonban, ha a természeti tényezők nem adottak az eredményes gazdálkodáshoz.
A stratégia kialakítási folyamata a vállalkozás jövőképének (víziójának) kialakításával kezdődik.
A vízió magában foglalhatja az alapvető erőforrások, kompetenciák meghatározását, a vállalat
tevékenységének fókuszát, az elérendő piaci pozíciót. Számos kutató hangsúlyo zza, hogy a
jövőkép egyik kiemelt funkciója az alkalmazottak motiválása, a tulajdonosi, menedzsmenti célo k
kommunikálása .
A vállalkozás kapcsolatai leginkább az inputanyagok beszerzésével, valamint
terményfelvásárlással foglalkozó cégekhez kötődnek. Ilyen hosszú időre visszanyúló kapcsolat
fűzi a vállalkozást az S.C Agrotex S.R.L, a S.C.Ardealul Trading, és az S.C Agroind Cauaceu –
hoz. Ezek régebbi nagy múltú komplex cégekkel, akik nagy integrátornak számítanak a
szakmában, szinte minden szükséges eszköz, inputanyag beszerezhető tőlük. Az utóbbi 5 -10 évben
három nagy vállalat a Agrotex , a Ardealul Trading, és az Agroind Cauaceu jelenti a legfőbb
beszerzési forrást és értékesíteni is tudják ezen vállalatok számára a betakarított termést. A Kuki
Agro is az értékesítésben jelent fontos kapcsolatot a vállalkozás számára. Az ügyvezető
folyamatosan keresi az új kapcsolatokat annak függvényében, hogy milyen ajánlatot kap az egyes
integrátoroktól az inputanyagokat és eszközöket illetően. A pályázatok útján elnyerh ető
támogatások tekintetében a vállalkozás ügyvezetőjének szilárd meggyőződése, véleménye van,
ezért részben foglalkoznak az Európai Unió adta lehetőségekkel. Utoljára 2015 -ben pályáztak és
nyertek, a pályázat tárgya munkagép volt. Az utóbbi években annyir a megszigorították a
feltételeket és olyan apró véletlen hibákon múlhatnak a pályázatok, hogy nem mernek kockáztatni,
inkább beérik az állandó, állam által biztosított terület alapú támogatással. Évente hektáro nként
170 eur ót kapnak az államtó l, mely kétfe lé oszlik, 100eur ót az alap támogatás és 70 eurót, amit a
zöldítésre kell felhasználniuk. A vállalkozás esetében ez évente összesen 59.500eur ót jelent, ami
nagyon fontos a vállalkozás sikeres működtetéséhez. A mezőgazdaságban tevékenykedők az év

26
szinte minden hónapjában nagyon elfoglaltak, a téli időszak az, amikor több idejük marad arra,
hogy a lehetőségeket keressék és tovább képezzék magukat szakmailag. Télen számos szakmai
rendezvé nyre ellátogatnak, ahol általában az ügyvezető képviseli a vállalkozás t, a gépkiállításokra
azonban minden gépkezelő ellátogat. Ezek a rendezvények azt a célt szolgálják, hogy a
vállalkozók megismerjék az új növényfajtákat, az új technológiákat, új gépeket, az új
vegyszereket, megtudják mi az, amit kivontak a forgalomból és azokat mi helyettesíti ezután. A
szántóföldi bemutatók leginkább szezonban kerülnek megrendezésre, erre nem mindig van idő
eljutni, de azért igyekszik az ügyvezető részt venni né hány ilyen bemutatón is. Idén saját maguk
rendeznek egy szántóföldi bemutatót , ahol egy kísérleti kukorica fajtasor kísérleti betakarításán
vehetnek részt a szakmabeli kollégák. A vetőmag -forgalmazó anyacégek helyezik ki ezeket a
kísérletet, majd egy bemutató ker etében mutatják be annak eredményét. Kötelező képzéseken is
részt kell venni a dolgozóknak, ezt mindig egy -egy újabb törvény vagy szabályozás követeli meg,
ilyen például a mezőgazdasági erőgép kezelő képzés, vagy a növényvédelmi képzés.
Rom ánia országos éléskamrája a Havasalföld . A kukorica termesztésében kiemelkedő,
amelyet népélelmezésre is felhasználnak. Termesztésében a világon a 10. helyen állt (2003 -ban).
Az ipari növények közül a napra forgó termesztése kiemelkedő. További fontosabb termesztett
növények: búza, árpa, cukorrépa, takarmánynövények.
Moldva szőlő – és bortermelése híres. Kitűnő minőségű borait exportálják. Az ország primőr
zöldségeit (paradicsom, paprika, zöldségfélék) Nyugat -Európa piacaira szállítják.
Románia árfolyama a 2016 -os évre hektáronként 48 és 6305 euró közötti támogatást kaptak a
növénytermesztők. A hektáronkénti 6305 eurós támogatást az üvegházi kultúrákra állapították
meg míg a más kultúrák közül 710 euró/ha járt a korai burgonyáért, 910 euró/ha az ültetni való
krumpliért, 610 euró/ha a cukorrépáért, 510 euró/ha uborkáért és komlóért, 460 euró/ha a rizsért,
310 euró/ha a szilváért, barackért és borsóért, 232 euró/ha a szójáért, 204 euró/ha a lenért , 190
euró/ha a babért, 147 euró/ha a meggyért és cseresznyéért, 80,7 euró/ha az almáért és 65 euró/ha
a takarmánylucernáért.
A 2014 –2020 -as közös uniós agrárpolitika néhány újdonságáról számolt be Nagyváradon Florian
Pavel, a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ü gynökség (APIA) Bihar megyei
kirendeltségének vezetője. Mint elhangzott, Románia kapja a direkt kifizetésekre a 20 14–2020 -as
időszakban a legtöbb pénzt, vagyis 11,7 milliárd eurót. Az egy hektárnyi fizetendő támogatás a
jelenlegi 139 euró helyett 2019 -re várhatóan átlag 196 euró lesz, 2020. december 31 -éig pedig
Románia megőrizheti az egységes területalapú támogatási (SAPS) rendszerét (apia.ro , 2018) .
Támogatják az úgynevezett „zöld”, tehát környezetbarát mezőgazdaságot, a hektáronkénti
támogatás mintegy 30 százalékával a környezetbarát mezőgazdaság művelését pártfogolják. A
vidékfejlesztési program keretében a hegyvidéki területekre adható támogatás elérheti a 450 eurót
hektáronként. A fiatal gazdáknak járó támogatások esetén a korhatárt 35 -ről 40 évre eme lték,
annak a fiatal gazdának pedig, aki pályakezdő a mezőgazdaságban, öt éven át 25 százalékkal
megemelik a hektáronkénti támoga tását, ha a gazdaság 25 és 90 hektár közötti (afir.info, 2018) .
Az ehhez szükséges földterület nagyságáról az említett határok kötött a tagállamok döntenek.
Magyarországon a mezőgazdasági termelést már évszázadokkal ezelőtt is az jellemezte, hogy a
hazai ellátás mellett egyre több árut adott exportra is. Az ország legfontosabb mezőgazdasági
termékeiből – főként szarvasmarhából , búzából és borból – a középkortól jelentős mennyiséget

27
értékesített Közép – és Nyugat -Európa piacain. A rendszerváltás óta a mezőgazdaság teljesítménye
folyamatosan romlott. Eleinte a z állami támogatások csökkenése, majd a külföldi olcsó importáru
árleszorító hatása, manapság az EU-s bürokrácia béklyói kötik gúzsba a jobb sors ra érdemes
Magyarországi mezőgazdaságot.
Magyarország terüle tének közel 70% -a alkalmas mezőgazdasági termelésre. Az erdő területe
22,5% . Természeti adot tságai, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló
termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében mindig is jó eredményeket tettek és
tenné nek ma is lehetővé. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt
megtermelt gyümölcsök és zöldségek belta rtalmi tulajdonságai szinte felülmúlhatatlanok. A
mezőgazdaság a munkaerő 7,1% -át foglalkoztatta, és a nemzeti jövedelem 3,5% -át adta 2016 -ban.
Magyarország közel 6 millió euró támogatást kap az Európai Bizottság egészséges táplálkozást
népszerűsítő programja keretében. Az elképzelés közvetve több ezer mezőgazdasági
gazdálkodó nak nyújt támogatást . Magyarország csaknem 3,9 millió eurót kap az iskolagyümölcs –
és az iskolazöldség -programra, valamint majdnem 2 millió eurót az iskola tejprogramra a
szeptemberbe n kezdődő 2017 -2018 tanévben (teszt.agrya.hu , 2018) .
A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt
években. A KSH adatai szerint a vetésterület több mint kétharmadát a gabonafélék foglalják el.
Arányuk 2004 -ben elérte a 70 %, de a vizsgált 2011 -es évben is megközelítette a 67 %. Ezen belül
a két meghatározó növény a búza és a kukorica, melyek átlagosan a vetésterület 56 százalékát
teszik ki. Említést érdemel, hogy a két ágazat szántóterületből való részesedése 200 4-ben és 2009 –
ben gyakorlatilag megegyezett (28 %), míg a többi évben (2004 és 2011 között) rendre a
kukoricával hasznosított terület volt a nagyobb. A legmarkánsabb eltérés a 2011 -es esztendőt
jellemezte, ekkor a búza 25, míg a kukorica 31 % foglalta el a szántóterületnek. Az évek közötti,
minimálisnak nevezhet arányingadozások alapvet ően az időjárás miatti termésváltozásokból
adódnak, de szerepet játszanak ebben az id őnként jelent ősnek mondható ármozgások is. Az ipari
növények közül a cuk orrépa betakarított területe 2011 -ben a szántóföldi vetésállomány 0,4
százalékát jelente tte, vagyis nem változott az elő ző
évhez képest. E mögött egyértelmű en az Európai Unió cukor túltermelés mérséklését célzó
intézkedései állnak, aminek következtében 2 008 óta jelentő sen visszaszorult az ágazat
vetésterülete. Az Unióhoz való csatlakozásunk óta az olajos növények folyamatos térnyerése
figyelhető meg. Az akkori 14 %2011 -re már több mint 20 % nőtt ezen két növény területi aránya a
szántón belül. Ennek oka, hogy az olajos magvak értékesíthetősége kevésbé ingadozó más
növény ekkel összevetve, amiben jelentő s szerepet
játszik a bioüzemanyag gyártás alapanyag igénye. Természetesen e két növényi kultúráról is
megállapítható, hogy az idő járás okozta termésingadozások befolyásolják a vetésterületek
arányalakulását az egymást követ ő években. A repce 2011 -es részarány csökkenése is a
belvízkárokra vezethet vissza.

2.6. A szántóföldi növények termelési költségei

A mezőgazdasági termékek költségalakulás ának bemutatása előtt annyi módszertant érintő
kérdést érdemes ismét hangsúlyozni, hogy az ágazati költségelszámolásnál a vásárolt anyagok,
eszközök, igénybe vett szolgáltatások beszerzési áron, míg a saját előállítású (ún. belső
felhasználás) termények, termékek, szolgáltatások közvetlen költségen kerülnek elszámolásra.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a költségalakulást alapelvet a felhaszná lt különböző ráfordítások
menn yisége, pontosabban azok értéke határozza meg. Az elmúlt évek adatai azt jelzik, hogy a

28
mezőgazdasági termék elő állításban az üzemi tevékenység összes ráfordításából az anyag – és
anyagjelleg . Kiadások többnyire 50 –60%-os arányt képviseltek, vagyis a termelők igen
érzékenyen reagáltak a termeléshez felhasznált ipari anyagok és eszk özök áraira, illetve azok
változásaira. Természetesen az anyagi jellegű ráfordítások mellett még számos más tényező hatása
is kifejezésre jut a termelési költségek alakulásában, illetve azok változásának irányában és
ütemében. Ilyen például a bér – és bérje llegű kifizetések, a kamatkiadások, a beruházásokkal
változó amortizáció, a szolgáltatások d íjai, stb. Értelemszerűen az általános költségtendenciák
ágazatonként másképpen kerültek előtérbe (mértéküket és intenzitásukat tekintve) az egyes
gazdaságokban. A mezőgazdasági ráfordítások árai (a KSH adatai szerint) 2011 -ben átlagosan
12,9 %-kal nőttek az előző évhez képest. Ilyen, 10 %-ot meghaladó árnövekedés 2007 -ben és
2008 -ban volt utoljára (teszt.agrya.hu , 2018) .
Az átlagot meghaladó mértékben 14,7 %-kal emelke dett a folyó termelő – felhasználás árindexe,
míg a mezőgazdasági célú beruházási javak árszínvonala gyakorlatilag (99,2 %) nem változott
2010 és 2011 között. A szántóföldi növénytermelést leginkább érintő ráfordítások közül a
műtrágya ára két év csö kkenés után meglódult és 23,6 százalékkal nőtt 2011 -ben, de jelentősnek
mondható a vetőmag és az energia 12,9 százalékos árnövekedése is (ksh.hu, 2013) . Kiemelést
érdemel még az anyagok közül a növény védőszerek áralakulása, itt ugyanis szerény mérséklődés
(0,6 %) történt 2010 és 2011 között.

29
III. FEJEZET: A SC MAISONS SRL CÉG GAZDÁLKODÁSÁNAK
ELEMZÉSE

3.1. A S.C. Maisons S.R.L g azdálkodás 2012 és 2016 között

Ebben a fejezetben részletesen elemzem a S.C. Maisons S.R.L. gazdálkodását 2012 és 2016 közötti
időszakra vonatkozóan. A rendelkezésre álló ténya datokat összehasonlítva bemutatom a
vállalkozás termelékenységének, eredményességének, jövedelmezőségének alakulását a vizsgált
időszakban. A különböző növényfajtákból származó bevételeket, a vele járó ráfordításokat is
elemzem. A s zámításom célja, hogy bizonyítsam, a vállalkozás magához mérten jól működik,
eredményes, fejlődőképes. A vállalkozás mezőgazdaság, vagyis növénytermesztéssel foglalkozik.
Az elemzés alá vont években – és jelenleg is – összesen 200 -350 ha területen gazdálko dnak, ez
egyben a telje s használt földterület is és mivel az egész területet használják, így az megegyezik a
vetésterülettel is. A terület minőségét és állapotát figyelembe véve leginkább szántó művelési ágat
választotta a vállalkozás, állandó 35 0 ha területet szántóként hasznosítanak. A szántó terület
legnagyobb részén búzát és kukoricát termesztenek –ezekből származik bevételük nagy része –, a
maradék terület en pedig szója, napraforgó és repce termesztésével foglalkoznak. A rendelkezésre
álló terület mind haszonbérleti szerződé ssel van a vállalkozás használatában, ezért a bérbeadóknak
minden éven bérleti díjat fizetnek, melynek kifizetése minimálisan pénzben, leginkább termény
formájában történik.

3.2. Az adott évi gazdálkodás megkezdéséhez szükséges költségek
A betakarított termés, vagyis a mezőgazdaságból kikerülő termékek megfelelő mennyiségének
termesztéséhez egyéb szolgáltatásokat és termékeket kell igénybe venni, például vetőmag, növény
védőszer, üzemanyag, melyek költségként jelentkeznek a váll alkozásnál, ezek mutatják a
vállal kozás termelésének folyó termelő -felhasználását. Az előkészített vetésterületbe kerülő
vetőmagok beszerzése mindig fontos feladat. Ha rendelkezésre áll a megfelelő beszállító,
kezdődhet a kalkuláció a vetőmagok költségét i lletően. Az előkészítési munkálatok a gépek
költségeit növelik, amikortól kezdetét veszi a vetés, a vetőmagok költsége már anyagköltséget
jelent a vállalkozás számára. Szerencsére nem minden növényhez szükséges hibrid vetőmagot
vásárolni, van olyan növény, amihez saját vetőmag is rendelkezésre áll megmaradt termésből.

30
3.2.1 Területenkénti vetőmagköltségek

Táblázat 2: 2012 -es 200 ha-os területi felosztás
200ha Vetőmag költség 2012
Kukorica Búza Napraforgó Szója Repce
Terület 75ha 60ha 35ha 10ha 20ha
Vetőmag 68 zsák 13200kg 14 zsák 1000kg 60kg
Költség 9520 Euro – – 1200 Euro 3000Euro

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Táblázat 3: 2013 -as 240 ha-os területi felosztás
240ha Vetőmag költség 2013
Kukorica Búza Napraforgó Szója Repce
Terület 80ha 70ha 40ha 17ha 33ha
Vetőmag 73 zsák 15400kg 16 zsák 1700kg 99 kg
Költség 10220 Euro – – 2040 Euro 4950 Euro
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

31
Táblázat 4: 2014 -es 275 ha-os területi felosztás
275ha Vetőmag költség 2014
Kukorica Búza Napraforgó Szója Repce
Terület 80ha 90ha 65ha 10ha 30ha
Vetőmag 73 zsák 19 800kg 26 zsák 1 000kg 90 kg
Költség 10 220 Euro – – 1 200 Euro 4 500 Euro
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Táblázat 5: 2015 -ös 310 ha-os területi felosztás
310ha Vetőmag költség 201 5
Kukorica Búza Napraforgó Szója Repce
Terület 100ha 90ha 70ha 23ha 27ha
Vetőmag 91 zsák 19 800kg 28 zsák 2 300kg 81 kg
Költség 12 740Euro – – 2 760 Euro 4 050 Euro
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

32
Táblázat 6: 2016 -os 350 Ha -os területi felosztás
350ha Vetőmag költség 201 6
Változók Kukorica Búza Napraforgó Szója Repce
Terület 110ha 90ha 80ha 20ha 50ha
Vetőmag 100 zsák 19 800kg 32 zsák 2 000kg 150 kg
Költség 14 000 Euro 3 000 Euro 1 560 Euro 2 400 Euro 7 500 Euro
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

A területi felosztás és a vetőmagszükséglet adatok alapján kiszámolható, hogy egyes
növényfajtákhoz mennyi vetőmagra volt szükség és az mennyibe került. A táblázatban jól
megfigyelhetjük , hogy a vállalatnak minden egyes évében megnőt t a földterülete és ezzel
arányosan nőt a vetési terület és költség is. Búzát a 2012 -es évben 60 hektár os vetésterületbe
vetettek , ennek esetében hektáronként 220 kg vetőmagra van szükség. Szerencsés helyzetben van
a gazdaság a búzavetés szempontjából, mivel mindig az előző évi termésből mezei leltárba
helyezett mennyiség képezi a következő évi vetést. Ezek alapj án 2012 -ben 13200 kg búzát vetettek
el, aminek anyagköltsége nem volt. Kukoricát ve tettek legnagyobb területen, 75 hektáron. A
kukorica vetéséhez hibrid vetőmagra van szükség, melyet beszállítótól vásárol a vállalkozás.
Zsákban szállítják a vetőmagot, egy zsák körülbelül 8 0 000 szem vetőmagot tartalmaz. Mivel a
kukoricát szemenként vetik, egy zsákny i vetőm ag 1,1 hektárra elég. 75 hektá r területre tehát
körülbelül 68 zsák vetőmag szükséges. Ennek eladási á ra 2012 -ben zsákonként 140 euro volt, tehát
össze sen 9520 euro -ba ker ült a kukorica vetőmag ebben az évben.
Egy jóva l kisebb területen, mint az előző két növény esetében, 35 hektáron került sor
napraforgómag vetésére. A napraforgót, csak úgy, mint a kukoricát hibrid vetőmag segítségével
termesztik. Egy zsákban 150 000 mag f ér el, ami 2,5 hektár bevetésére elég. A 35 hektáros
területhez tehát 14 zsák vetőma g szükséges, eladási ára 160 euro/zsák, vagyis 2012 -ben napraforgó
vetőmagra 2 240 eur óba került volna a vállalkozás nak. A teljes terület mindössze ~5 százalékán –
10 hektáron – vetettek szóját. Ehhez, csak úgy, mint az előző két növény esetében, meg kell
vásárolni a szükséges vetőmag mennyiséget. Hektáronként körülbelül 500 000 szem vetőmag
szüks éges, ami nagyjából 100kg -nak felel meg. A 10 hektár bev etéséhez 1000kg vetőmag
szükséges össze sen, aminek eladási ára 120euro/ mázsa tehát 2012 -ben 1200 euro -t költött a
vállalkozás a szó ja vetőmag beszerzésére. A repce minden évben az éppen megmaradó minimális
területre kerül, 2012 -ben csupán 20 hektárnyira . Ennek költsége szintén nagy, 1hektár bevetéséhez
3kg vetőmagra van szükség, ami150 euróba kerül hektáronként ez 2012 -ben 3000 euróba került .

33
A 2012 -es évhez képest megnőtt a vetési terület 240ha -ra. A szója és a repce vetésterületét
majdnem kétszeres ére növelték, napraforgót egy kicsit nagyobb szántóra vetettek, a ku korica és a
búza területét minimálisan növelték . A vetőmagok eladási árai nem változtak az előző évhez
képest.
2014 -ben megnőtt a vetési terület 275ha -ra, a kukorica vetésterülete nem változott, a szója
vetésterülete jelentősen csökkent az előző évekhez képest. A búza és napraforgó vetésterülete
tovább növekedett, nagyon jó bevételi forrásává vált a vállalkozásnak, ezért bővítették a
vetésterületét. A vetőmag eladási árakat tekintve a vetőmag ára nem növekedett .
2015 -ben megnőtt a vetési terület 310 ha-ra, a kukorica és a szója vetésterület e az előző évhez
képest jelentősen megnőtt . A búza és napraforgó vetésterülete nem növekedett, a repce
vetésterülete minimálisan csökkent. A vetőmag eladási árakat tekintve a vetőmag ára nem
növekedett.
2016 -ban is megnőtt a vetési terület 350ha -ra, a kukorica, a repce és a napraforgó vetésterülete az
előző évhez képest jelentősen megnőtt. A búza vetésterülete nem növekedett, a sz ója vetésterülete
minimálisan csökkent. A vetőmag eladási árakat tekintve a vetőmag ára nem növekedett. Ebben
az évben a vállalat más napraforgó vetőmagokat is kipróbált saját költségeire.
Megfigyelhetjük, hogy a vállalkozás a földterületek növekedésévvel nőnek a költségek is, de ez
nem befolyásolja a működését.

3.2.2 Egyéb költségek
A vetést követő beavatkozások, munkálatok is jelentős költséget jelentenek a vállalkozás számára,
azonban ezek változó nagysága éves szinten a változó területnagyság mia tt nem azonos, így
minden év előre nem meghatározható csak hozzáv etőlegesen e gy körülbelüli költség, melynek
jelentkezésére számítanak. A vállalkozás alkalmazásában álló munkavállalók munkabére minden
évben a minimálbér szerinti legkisebb összeg volt. Sajnos nem tudnak ettől több fizetést adni a
dolgozóknak, kiegészítésként terménybérben részesülnek a fix jövedelmükön kívül, ami
kompenzálja az alacsony fizetést.
Legnagyobb költséget a gépekkel kapcsolatosan az üzemanyag jelenti minden évben, egy tankolás
során eg yszerre átlagosan körülbelül 900 liter gázolaj is szükséges lehet, mivel szinte folyamatos
használatban vannak a gépek. Az erőgépekkel, illetve az azokhoz kapcsolt munkagépekkel
elvégzett tevékenységekhez szükséges anyagok is költséget jelentenek a vállalk ozás számára. A
vegyszerezés és a műtrágyázás is olyan tevékenység, melyet kétszer kell elvégezni, így még
nagyobb költséggel jár. A nagy mennyiségű termés eléréséhez minden éven sok vegyszer
szükséges a kártevő bogarak, baktériumok, szárbetegségek ellen, melyek megtelepedése
elkerülhetetlen a klíma és a környezet miatt.

34
3.3 Hatékonyság vizsgálata a S.C. Maisons S.R.L esetében
3.3.1. Naturáliákban mért hatékonyság
A vállalkozás bevételének legnagyobb részét a növénytermesztésből betakarított termés
értékesítése teszi ki. A gondosan megtervezett területfelosztás is azt a célt szolgálja, hogy a
legjobban jövedelmező növények termesztésével foglalkozzon a vállalkozás. A
vetőmagszükségletet bemutató táblázatokban pontos számok mutatták, hogyan alakult a
vetésterületek nagysága az elemzés alá vont években. A termés értékesítéséből származó bevétel
hasonló változásokon ment keresztül 2012 és 2016 között. A bevételek számsz erűsítéséhez először
az összes betakarított termés adataira van szükség, majd az eladási árakkal felszorozzuk az
értékesítésre bocsátott mennyiséget és így kapjuk meg a termékértékesítésből származó bevétel
összegét.
Táblázat 7: Termésátlag 2012 -2016
Term ésátlag 2012 -2016
Évek Búza Kukorica Napraforgó Szója Repce
2012 5,5 t/ha 8,8 t/ha 3 t/ha 1,9 t/ha 2,3 t/ha
2013 5 t/ha 8t/ha 2,6 t/ha 2 t/ha 2,3 t/ha
2014 5,3t/ha 9t/ha 2,8 t/ha 2,2 t/ha 2,5 t/ha
2015 5,6t/ha 9,5t/ha 3 t/ha 2,5 t/ha 2,6 t/ha
2016 5,8t/ha 11t/ha 3,2 t/ha 2,5 t/ha 3 t/ha
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

A termésátlagok és az előzőekben táblázatba foglalt vetésterületek nagysága alapján kiszámolható,
hogy az adott területen mennyi termést takaríthattak be az adott üzleti évben.

35
Táblázat 8: Összes betakaritott termés 2012 -2016
Összes betakaritott termés 2012 -2016
Év Búza Kukorica Napraforgó Szója Repce
2012 330t 660t 105t 19t 46t
2013 350t 640t 104t 34t 75,9t
2014 477t 720t 182t 22t 75t
2015 504t 950t 210t 57,5t 70,2t
2016 522t 1210t 256t 50t 150t
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

36
IV. FEJEZET: A SC MAISONS SRL GAZDÁLKODÁSÁNAK GAZDASÁGI
ELEMZÉSE AZ ÉVES BESZÁMOLÓ ALAPJÁN
A Maisons vállalat vagyo ni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének elemzés e során szeretném
szemléltetni a vállalat legfontosabb mutatóit, vagyis az árbevételét, a nettó eredményét valamint
az összes eszközét, valamint azoknak változását 2012 és 2016 között. A vállalat éves beszámolóit
felhasználva, ezek a m utatók a következőképen alakultak a vizsgált időszakban.
4.1. Az eszközök belső szerkezetén ek vizsgálata (Ratele de structură ale activului)
Egy vállalat eszköz oldalán a befektetett eszközök, valamint a forgóeszközök a
legszembetűnőbbek.
A befektetett eszközök, olyan vagyontárgyak, amelyek a vállalat tevékenységét egy évnél
hosszabb ideig szolgálják. A forgóeszközök pedig a vállalat tevékenységét egy évnél rövidebb
ideig szolgálja (Alexandru, 1998) .
A Maisons vállalat eszközei a vizsgált időszakban a következőképen alakult ak:
Táblázat 9: A vállalat eszközeinek vizsgálata
Mutató
Elnevezése Időszak
2012 2013 2014 2015 2016
Befektettet eszközök
Immateriális javak 0 0 0 0 0
Tárgyi eszközök 43 438 34 377 22 903 40 250 29 411
Befektettet pénzügyi
eszközök 0 0 0 0 0
Összes befektettet
eszközök 43 438 34 377 22 903 40 250 29 411
Forgóeszközök
Készletek 26 237 22 783 64 701 135 418 61 525
Követelések 25 311 108 569 92 305 142 530 144 334
Rövid távú pénzügyi
befektetések 0 0 0 0 0
Készpénz 51 779 52 356 50 224 89 745 137 770
Összes forgóeszköz 103 327 183 708 207 230 367 693 343 629

37
Előleg költségek 683 1 084 875 69 3
Összes eszköz 147 448 219 169 231 008 408 012 373 043
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

38
Táblázat 10: A vállalat eszköz megoszlási viszonyszámainak vizsgálata (%-ban)
Mutató
elnevezése Időszak
2012 2013 2014 2015 2016
Befektettet eszközök
Immateriális javak 0% 0% 0% 0% 0%
Tárgyi eszközök 29,46 % 15,69 % 9,91% 9,86% 7,88%
Befektettet pénzügyi
eszközök 0% 0% 0% 0% 0%
Összes befektettet
eszközök 29,46 % 15,69 % 9,91% 9,86% 7,88%
Forgóeszközök
Készletek 17,79 % 10,40 % 28,01 % 33,19 % 16,49 %
Követelések 17,16 % 49,53 % 39,95 % 34,93 % 38,69 %
Rövid távú pénzügyi
befektetések 0% 0% 0% 0% 0%
Készpénz 35,12 % 23,89 % 21,74 % 22% 36,93 %
Összes forgóeszköz 70,08 % 83,82 % 89,71 % 90,12 % 92,12 %
Aktív időbeli
elhatárolások 0,46% 0,49% 0,38% 0,02% 0,001 %
Összes eszköz 100% 100% 100% 100% 100%
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Ezek a legjelentősebb mutatók az eszköz oldalon, de a szakirodalom szerint a következő mutatók
is nagy jelentőséggel bírnak.

39
A tárgyi eszközök aránya a vállalatok tevékenységétől függ , és persze azok technológiai
jellemzőitől , ellátottságától is. Ez a mutató tárgyi eszközök hány százalékát képzik az eszközök
értékének (Mihai, 1997 , p.71 ).

a) A tárgyi eszközök aránya = (tárgyi eszközök / összes eszköz ) x 100

A vállalatnál a tárgyi eszközök aránya 2012 -ben a leg kimagaslóbb, majd 2013 -ban visszaesik, és
a következő 3 évben újabb csökkenés következik be . A csökkenés a hiányos beruházásoknak
tudható be, és az amortizációs foly amatok bekövetkezett csökkenése miatt. Ezek az érték ek
különböző tevékenységű vállalatoknál különböző értékeket vehet fel. A nehéziparban és olyan
vállalatoknál, ahol a berendezések, a gépek aránya jelentős, ott a tárgyi eszközök aránya magas.
Ezzel szemben az olyan cégeknél ahol kevés tárgyi eszköz található, ott ez az arány sokkal
alacsonyabb értéket vesz fel.
1. Ábra: Tárgyi eszközök arányai 2012 és 2016 között(%)

Forrás: saját szerkesztés, a v állalat éves beszámolója alapján
b) A forgóeszközök arányainak alakulása az évek során (Tabel privind evoluția ratelor de
structură activelor circulante)
A forgóeszközök aránya megmutatja a rövid távon lekötött eszközök arányát az összes vagyon
eszközön belül (Bogdan, 2005, p.44) .
Forgóeszközök aránya = ( forgóeszközök / összes tőke ) x 100
A forgóeszkö zök arányát különböző módon kell értékelni, attól függően, hogy milyen típusú
cégről beszélünk. A növekedési tendencia akkor kedvező, ha az árbevétel növekedése magasabb,
mint a forgóeszközök mutatójának alakulása, ezzel tükrözve a forgási sebesség gyorsas ágát.
Ugyanakkor ennek az aránynak a csökkenése is tekinthető pozitívumnak, ha az árbevétel
módosulása kisebb, mint a forgóeszközök értéke, ami azt jelenti, hogy a forgási sebesség gyorsul.
A döntéshozatal folyamán vannak olyan operatív elemzések, amelyek a forgóeszközökre
vonatkoznak: a készletek aránya, a követelések aránya, a rendelkezésre álló kincstár aránya
(készpénz, befektetési célú ér tékpapírok). 2012 2013 2014 2015 2016
29.46 15.69 9.91 9.86 7.8805101520253035

40
A vizsgált vállalatnál 2012 -ben ez az arán y elég alacsony arányt mutat 2013 -hoz képest, viszont a
következő években újabb növekedés észlelhető a cégnél.
2. Ábra: Forgóeszközök arányai nak alakulása (%)

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat év es beszámolója alapján
c) A készletek aránya megmutatja, hogy a készletek hány százalékát képezik az összes
eszköznek .

A készletek aránya = (készletek / összes eszköz) x 100

A készletek arányát befolyásolja cég működési profilja és az, hogy milyen régóta létezik a vállalat.
Magasabb értékek olyan vállalatoknál vannak, ahol termelés vagy forgalmazás folyik, szemben a
szolgáltató cégekkel ahol ez az arány jóval alacsonyabb. Idővel a készletek alakulása
összefüggésbe hozható az árbevétellel (Stan és Anghel, 1999) . Jelen esetben, az elemzett cégnél
2012 -ben 17,79%; 2013 -ban 10,4%; 2014 -ben 28,01%, 2015 -ben 33,19%, 2016 -ban pedig
16,49% -os arányt képez.
3. Ábra: Készletek arányai (%)

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

d) A kereskedelmi követelések aránya tükrözi a vállalat pénzügyi politikáját, ezt befolyásolhatja
a vásár lók természete, és az hogy mennyi időn belül fizetnek az üzleti partnerek (Onofrei, 2004,
p.292) .
020406080100
2012 2013 2014 2015 201670.0883.8289.71 90.12 92.12Forgóeszközök aránya
02040
2012 2013 2014 2015 2016
17.79 10.4 28.01 33.19 16.49Axis Title

41

Kereskedelmi követelések arány = (követelések / összes es zköz) x 100

A követelés aránya alacsony azokban a vállalkozásoknál, ahol a vállalat közvetlen kapcsolatban áll
a vásárlóval, akik kézpénzben fizetnek (kiskereskedelem, szolgáltatásnyújtás), és magas azokban
az esetekben, ha a kifizetések átutalással történ nek.
Ezt elemezve a következőkre nagyon oda kell figyelni:
– A követelések természet ére;
– Bizonyosság elnyerése ;
– A végrehajtás határidejére (a követelések lehetnek, 30 -, 60-, 90- naposak, vagy akár több
mint 90 naposak is)
A működési követelések aránya növek edést mutat, ha a forgási sebesség magas .
Az alábbi ábra alapján megállapítható, hogy a követelések 2013 -ban képviselték az összes
eszközök legnagyobb arányát, majd ezt követően folyamatos csökkenés látható, ami pozitívumnak
tudható be.
4. Ábra: Követelése k arányai (%)

Forrás: saját s zerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

0204060
2012 2013 2014 2015 2016
17.16 49.53 39.95 34.93 38.69Axis Title

42
e) A pénzügyi eszközök aránya tükrözi a vállalat rendelkezésére álló összes pénzeszközeit és
értékpapírját, vagyis az üzleti vagyont (Mihai, 1997, p.75) .
A pénzügyi eszközök aránya = (pénzügyi eszköz / összes eszköz) x 100
Ha a kincstári eszközök értéke magas, és meghaladja a kincstári források értékét akkor pénzügyi
egyensúlyról beszélhetünk. Ellenkező esetben a vállalat banki hitelekre szorul, ahhoz, hogy
folytathassa tevékenységét. A túl magas arány azt is jelentheti, ho gy a szervezet eredménytelenül
használja ki a rendelkezésére álló forrásokat. Általában azt mondják az elemzők, hogy ez az érték
az összes forgóeszköz minimum 5% -a, de nem több mint 25% százaléka között kell legyen.
Elemzők szerint ez az arány akkor a leg optimálisabb, ha 10% -os (I.L. Popa, 2009).
A vizsgált cégnél ez az érték 2012 -ben és 2016 -ban a 35% fele tti értéket vesz fel, viszont 2013 és
2015 között 25 % alatti értéket vesz fel .
5. Ábra: A készpénz aránya (%)

Forrás: s aját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

4.1.2 A források belső szerkezetének vizsgálata (Analiza ratelor de structură ale
pasivului)

A forrás oldal szerkezete megmutatja a vállalkozás finanszírozási politikáját, vagyis azt, hogy
milyen pén zekből működik valójában. A fo rrás, azaz passzív oldala a mérlegnek kiemeli a vállalat
pénzügyi autonómiáját és a vállalat forrásainak futamidejét (Bogdan, 2005, p.49) .A forrás oldalon
főként a saját tőke, a hosszú lejáratú hitelek és a rövid lejáratú hitelek kapcsolatában m utatkozik
legjobban.
Táblázat 11: A forrásokat elemző táblázat
A mutató
elnevezése Forrás tételek (lej)
2012 2013 2014 2015 2016
Jegyzett tőke 200 200 200 200 200
Tartalékok 182 182 182 182 182 2012 2013 2014 2015 2016
35.12 23.89 21.74 22 36.93010203040Axis Title

43
Áthozott
eredmény 109 090 116 083 124 449 166 329 86 215
Nettó
nyereség 6 993 8 366 41 880 45 461 135 859
Saját tőke 116 465 124 831 166 711 212 172 222 456
Hosszú
lejáratú
kötelezettség 0 72 039 22 732 23 676 0
Rövid lejáratú
kötelezettség 309 83 22 299 41 565 172 164 150 587
Összes
tartozás 30 983 94 338 64 297 195 840 150 587
Állandó tőke 116 465 196 870 189 443 235 848 222 456
Összes forrás 147 448 219 169 231 008 408 012 373 043
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
Összes tartózás=hosszú lejáratú hitelek + rövid lejáratú hitelek + céltartalékok + passzív időbeli
elhatárolások
Állandó tőke = saját tőke + hosszú lejáratú hitelek + passzív időbeli elhatárolások
Összes forrás = saját tőke + összes tartozás
A forrás oldal összetételének alakulása az évek során
A forrás oldal információt nyújtanak a források szerkezetéről, valamint azok alakulásáról (saját,
illetve kölcsönzött források). Azon kívül, hogy megmutatja milyen forrásokkal rendelkezik egy
vállalat, arra a kérdésre is fényt derít, hogy az idegen forrásokat mennyi időn belől kell a
vállalatnak törlesztenie (Mihai, 1997, p.76) . Az arányok, amelyek fel vannak tüntetve, az alábbi
táblázatban a pénzügyi autonómiát tükrözik.

44
Táblázat 12: Pénzügyi autonómia és eladósodottság elemzése (%)
Megnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Pénzügyi
stabilitás
aránya 78,99% 89,83% 82,01% 57,80% 59,63%

Globális
pénzügyi
auton ómia
aránya 78,99% 56,96% 72,17% 52,00% 59,63%
Befektetett
pénzügyi
autonómia
aránya 100,00% 63,41% 88,00% 89,96% 100,00%
Globális
eladósodottság
aránya 21,01% 43,04% 27,83% 48,00% 40,37%
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

a) A pénzügyi stabilitásaránya azt mutatja, hogy a vállalat milyen stabil és állandó pénzügyi
erőforrással rendelkezik (Vintil ă, 1997, p.218 ).

A pénzügyi stabilitás aránya = (állandó tőke / összes forrás) x 100

Az állandó tőke magas fokú biztonságot nyújt a vállalatnak, és egy magas fokú stabilitást a
finanszírozási erőforrásoknak. A megengedett minimális arány az ipari cégeknél ez 50%, de a
normális értéke ennek a m utatónak 66% körül kel mozogjon, és növekedési tendenciát kel
mutasson.
Pénzügyi stabilitás kedvező abban az esetben, ha dinamikus növekedési ütemet mutat, és
amennyiben a saját tőke változása gyorsabb, mint a hosszú lejáratú tartozások. Hasonlóképpen a
csökkenés is tekinthető pozitívumnak, hogyha az adósság csökkentés kizárólag a hosszú lejáratú
hitelekre vonatkozik, persze anélkül, hogy az arány a megengedett arány alá csökkenne (M.
Bătrâncea és Bătrâncea, 2005).
A vizsgált időszakban a vállalatnál a pénz ügyi stabilitás aránya minden évben meghaladja a z 50%-
ot, viszont 2013 -ben eléri a 89,83% -ot ami növekedést mutat az előző évhez képest, ami nagy
valószínűséggel a saját tőke részarány ának növekedésének is betudható , de az utóbbi két évben
visszaesik 60% alá.

45
6. Ábra: A pénzügyi stabilitás aránya

Forrás: saját szerke sztés, a vállalat éves beszámolója alapján

b) A globális pénzügyi autonómia aránya , azt mutatja, h ogy a cég milyen mértékben
finanszírozta az eszközeit saját tőkéből .

A globális pénzügyi autonómia = (saját tőke / összes forrás) x 100

Attól függően, hogy a vállalat milyen finanszírozási politikát alkalmaz, minden vállalatnál
különböző értékeket vehet fel ez az arány. Az elemzők véleménye szerint pedig a minimális arány
33%-os, a bankok sz okták az alsó küszöböt használni, ami a nettó aktívák 30% -át jelenti, szembe n
a passzívákkal, így a forrásoknak hozzá kell járulniuk a finanszírozásokhoz, amely aránya legalább
50%. Ha a saját tőke aránya legalább 66% -os, a cég magas pénzügyi autonómiával rendelkezik,
ami nagyon előnyös, ha hosszú lejáratú hitelt szeretne felvenni (Bătrâncea és Bătrâncea , 2005 ).
Az elemzett cégnél a globális autonómia aránya minden évben meghaladj a a minimális 33% -ot,
változó tendenciát mutatva, de nem csökken a minimális é rték alá , ami kedvezőnek tekinthető .
7. Ábra: A globális autonómia aránya

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
0.00%50.00%100.00%
2012 2013 2014 2015 2016
78.99% 89.83% 82.01% 57.80% 59.63%AXIS TITLE
78.99%
56.96%72.17%
52.00%59.63%A GLOBÁLIS AUTONÓMIA ARÁNYA

46
c) A befektetett pénzügyi autonómia aránya pontosabb, mint az előző mutató, mert lehetővé
teszi az állandó tőke pontosabb értékelését és megmutatja a hosszú távú pénzügyi függetlenség
fokát (Onofrei, 2004, p. 293) .

A befektetett pénzügyi autonómia aránya = (saját tőke / állandó tőke) x 100

Ez az arány a saját tőke hányad részét képezi az állandó tőkének. Akkor beszélhetünk pénzügyi
autonómiáról, ha a saját tőke legalább a felét képezi az állandó tőkének, tehát legalább 50% -os
(Bătrâncea, Bătrâncea , 2005 ).
A vizsgált időszakokban a cég a meghaladj a a minimális 50% -ot, és egy folyamatos növekedés
vehető észre , ami kedvező a vállalat számára .
8. Ábra: A befektetett pénzügyi autonómia

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

0.00%100.00%
2012 2013 2014 2015 2016100.00%
63.41%88.00% 89.96%100.00%

47

d) A globális eladósodottság aránya megmutatja mennyire van eladósodva a vállalat, az adósság
határidejétől és jellegétől függetlenül (Dragota et al., 2003, p.152) .

A globális eladósodottság = (összes tartozás / összes forrás) x 100

Természetéből adódóan a globális eladósodottság aránya alacsony kell legyen, 50% – 66% között
mozoghat, attól függően milyen az érték csökkenése, az eladósodottság csökkenhet, ezzel
megnövelve a vállalat pénzügyi autonómiáját . Az általam elemzett vállalatban a globális
eladósodottság arány mind a négy évben 50% alatt van, 2015 -ben a legmagasabb, eléri a 48,00% –
ot de a következő évben csökkenés látható amikor is eléri a 40,37% -ot.
9. Ábra: A globális eladósodottsági mutató alakulása

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

4.2. A pénzüg yi egyensúly vizsgálata (Echilibru financiar)

Nettó helyzet (Situația netă)
NH= Összes eszköz – Összes tartozás
Összes eszköz = Befektetett eszközök + Forgóeszközök + Passzív időbeli elhatárolások 2012 2013 2014 2015 2016
21.01% 43.04% 27.83% 48.00% 40.37%0.00%10.00%20.00%30.00%40.00%50.00%60.00%Axis Title

48
Táblázat 13: Összes eszköz
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Összes
eszköz
146 765
218 085 230 133 407 943 373040
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Összes tartozás = rövid lejáratú kötelezettségek + hosszú lejáratú kötelezettségek + passzív időbeli
elhatárolások + céltartalékok

Táblázat 14: Összes tartozás alakulása
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Összes
tartozás 30 983 94 338 64 297 195 840 150 587
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Táblázat 15: Nettó helyzet
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Nettó
helyzet 115 7 82 123 747 165 836 212 103 222 453
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

49
10. Ábra: Nettó helyzet alakulása

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

A nettó helyzetérték a vállalat nettó adósságát mutatja.
A pozitív nettó helyzet a következőket tükrözi:
– A hatékony és eredményes pénzgazdálkodást a vállalatnál
– A nettó vagyon ért ék növekedik a vállalatnál
– A vállalat nyereséget hoz létre a folytatott tevék enységből

A negatív nettó helyzet azt jelenti, hogy :
– Vállalati szinten gyenge a pénzgazdálkodási politika
– A vállalat vagyoni helyzete csökken, azaz el van adósodva a cég
– A vesz teség tevékenységéhez kapcsolható, vagyis a gyenge pénzügyi gazdálkodásh oz
(Dragota, 2003, p. 179).
Az elemzett cégnél minden évben pozitív eredményt kapunk, a cég nettó helyzete folyamatosan
növekszik, ami egy pozitívum a vállalat számára. A pozitív nettó helyzet annak köszönhető, hogy
a vállalat eszközeinek értéke magasabb, mint a kötelezettségei nagysága.
050,000100,000150,000200,000250,000
2012 2013 2014 2015 2016
NH 115,782 123747 165836 212103 222453
NH

50
4.2.1. A forgótőke elemzése (Fondul de rulment)

Forgó tőke = állandó források – nettó befektetett eszközök
Táblázat 15: Forgótőke
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Forgótőke 73 027 162 493 166 540 195 598 193 045
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

11. Ábra: Forgótőke alakulása

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

A forgótőke a hosszú távú pénzügyi egyensú lyt tükrözi, ugyanakkor figyelemmel kíséri azt, hogy
a vállalat rendelkezik -e biztonsági különbözettel, amely biztonságossá teszi a cég működését, előre
nem látott események bekövetkezése esetén (Băileșteanu , 1997, p. 592) .
A pozitív forgótőke azt jelenti, hogy a vállalat hosszú távon pénzügyileg bizton ságban van, vagyis
a cég tudott különbözeti árrést teremteni, amely segítségére lehet előre nem látható események
bekövetkeztekor.
A negatív forgótőke azt jelenti, hogy a vállalat hosszú távon instabil, a cég nem tudott elég
tartalékot képezni, amely váls ág esetén segítségére lehetne (Stancu, 1997, p.469) .
Az adott cégnél minden évben pozitív értéket találunk, 2015 -ben volt a legstabilabb ilyen
szempontból a cég, 2012 -re egy nagyobb visszaesés következett be, ami gazdaságilag kedvezőtlen
a vállalat számár a.
4.2.2. A saját forgótőke elemzése (Fond de rulment propriu)

Saját forgótőke = saját tőke – nettó befektetett eszközök (Niculescu, 1993, p.193)

050000100000150000200000
2012 2013 2014 2015 2016
Forgótőke 73027 162493 166540 195598 193045Forgótőke

51
Táblázat 16: Saját forgótőke
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Saját
forgótőke 73 027 90 454 143 808 171 922 193 045
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

12. Ábra: Saját forgótőke alakulása

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

A saját forgótőke méri a pénzügyi egyensúlyt, amely a saját tőkéből van biztosítva. Ez a vállalat
pénzügyi autonómiáját tükrözi.
Az elemzett cég esetében 2012 -től pozit ív érté keket láthatunk, ami2016 -ban három szorosára
növeked ett, ami a vállalat szempontjából kedvező.

050,000100,000150,000200,000
2012 2013 2014 2015 2016Saját forgótőke

52
4.3. A tőkeszerkezet elemzése (Analiza ratelor de structură ale capitalului)

4.3.1. Az egyensúly arányai (Rate de echilibru)

a) A tárgyi eszközök finanszírozási mértéke (Rata de finanțare a activelor fixe)
Tárgyi eszközök ráfordítási mértéke = állandó tőke / befektetett eszközök
Állandó tőke = saját tőke + hosszú lejáratú hitelek + céltartalék
Táblázat 17: A tárgyi eszközök finanszírozási mértéke
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Tárgyi eszközök
finanszírozási
mértéke 2,68 5,73 8,27 5,86 7,56
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Ez az arány, ha 1 -nél nagyobb azt jelenti, hogy vállalaton belül a pozitív a forgótőke állomány,
tehát a befektetett eszközök csak állandó forrásokból vannak finanszírozva, és a vállalat hosszú
távon pénzügyi egyensúlyban van. Ha 1 -nél kisebb értéket vesz fel ez a mutató, azt jelenti, hogy a
vállalatnál a forgótőke állomány negatív értéket mutat, tehát a cég hosszú távon pénzügyileg
bizonytalan helyzetben van (Stancu, 197, p.493) .
A vizsgált vállalatnál ez az arány minden évben 1 -nél nagyobb értéket fesz f el, ami a
vállalat szempontjából kedvező.
b ) A forgóeszköz szükséglet finanszírozási aránya (Rata de finanțare a nevoii de fond de
rulment)
Forgóeszköz finanszírozási aránya = forgótőke / forgótőke szükséglet
Táblázat 18: A forgóeszköz szükséglet finanszírozási aránya
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Forgóeszköz
finanszírozási
aránya 3,44 1,48 1,43 1,85 3,49
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

53
Ez az arány megmutatja a megfelelő részt a forgóeszközből, amely a pozitív forgótőke szükségletet
finanszírozza. Ha a forgótőke szükséglet negatív, ez az arány nem releváns, mert:
– Forgótőke szükséglet = ideiglenes szükségletek – ideiglenes források
– A negatív forgótőke szükséglet azt jelenti, hogy az ideiglenes források na gyobbak az
ideiglenes szükségleteknél, tehát a vállalatnak nincs szüksége finanszírozásra (Cristea és
Ștefănescu, 1996, p. 362) .
Tehát, ha a forgóeszköz szükségletek finanszírozási aránya kisebb, mint 1, az azt jelenti, hogy a
nettó kincstár negatív é rtéke t vessz fel, vagyis pénzügyi egyensúlytalanság van a cégnél.
Ha a forgóeszköz szükségletek finanszírozási aránya nagyobb mint 1, az azt jelenti, hogy a nettó
kincstár pozitív értéket vessz fel, tehát gazdasági egyensúly van a vállalatnál.
A vizsgált cég es etében ez az arány pozit ív,2012 -es évhez képest csökkenés észlelhető 2013,2014
és 2015 -ben, majd 2016 -ban növekedés. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak szüksége van
finanszírozásra mivel az ideiglenes forrásai kisebbek, mint az ideiglenes szükségletei. A vizsgált
években 1 -nél nagyobb értéket vesz fel ez a mutató, ami azt jelenti, hogy a nettó kincstár pozitív,
tehát a vállalatnál pénzügyi egyensúly van.
4.3.2. Likviditási mutatók (Rate de lichiditate)

a) Általános likviditási mutató ( Rata lichidității gener ale)

Általános likviditási mutató = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettség
Táblázat 19: A likviditási mutató alakulása
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Általános
likviditási
mutató 3,35 8,28 5,01 2,13 2,28
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

A likviditási mutató összehasonlítja az összes forgóeszközt a rövid lejáratú kötelezettségekkel . Ez
az arány azt mutatja meg, hogy a vállalat mennyire képes vagy esetleg nem képes teljesíteni
kifizetéseit rövid távon. Ha ez az arány nagyobb értéket vessz fel, mint egy, annyival nagyobb
biztonságban van a cég likviditási helyzete, amely azt tükrözi, hogy a vállalat a rövid lejáratú
tartozásait fedezni tudja , tehát jó a fizetőképessége (Onofrei, 2004, p.298) .A vizsgált cég e setében,
ez az arány minden évben 1 -nél nagyobb értéket vesz fel, ami azt jelenti, hogy a vállalat a rövid
lejáratú kötelezettségeit képes kifizetni a tulajdonban levő forgóeszköz állományból , tehát
megfelelő fizetőképessége van . Bár a szakirodalom szerint a magas likviditási mutató kedvezőnek
tekinthető, a túlzottan magas érték a jövedelmezőség romlását is jelentheti.

54
Gyors likviditási mutató (Rata lichidității reduse)

Gyors likviditási mutató = (követelések + készpénz )/ rövid lejáratú kötelezettség
Táblázat 20: Gyors likviditási mutató
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Gyors
likviditási
mutató 2,48 7,21 3,42 1,34 1,87
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Ez az arány megmutatja, hogy a vállalat az esedékes rövid lejáratú hiteleit ki tudja fizetni a
követelésekből és a készpénzállományából. A gazdasági és pénzügyi elmélet szerint ez az arány
0,8 – 1 között kell, hogy legyen (Vintil ă, 1997, p.217 ).
A vizsgált években ez az arány 1 fölötti értéket vesz fel, ami a cég helyzetét tekintve kedvező.

c) Azonnali likviditási mutató (Rata lichidit ății imediate )

Azonnali likviditási mutató = készpénz / rövid lejár atú kötelezettség

Táblázat 21: Azonnali likviditási mutató
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Azonnali
likviditási
mutató 1,67 2,34 1,20 0,52 0,91
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Az azonnali likviditási mutató megmutatja azt a képességét a vállalatnak, hogy hogyan tudja
visszafizetni a jelenlegi rövid lejáratú kötelezettségeit a meglevő készpénz állományból. A
minimum megengedett érték ennél a mutatónál nem lehet kisebb, mint 0,3 (Mărgulescu et al.,
1994, p. 277 ).
A vizsgált vállalat eseté ben ez az arány 2015 -ben 0,52% de nem éri el a minimális 0,3% -ot. De
látha tjuk, hogy 2016 -ra ez az arány meghaladja a 0,9 %-ot is, ami a cégnek, gazdaságilag előnyös.

55
4.3.3. Az eladósodottsági mutatók (Ratele de îndatorare)

a) A tőkeáttétel i mutató (Rata levierului)
Tőkeáttétel i mutató = összes tartozás / saját tőke
Táblázat 22: A tőkeáttétel hányadosa
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Tőkeáttétel i
mutató 0,27 0,76 0,39 0,92 0,68
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
A tőkeáttétel hányados aránya összehasonlítja az összes tartozást a sajáttőke nagyságával. A banki
szabályozások szerint ez az arány 1 alatti értéket kell, hogy felvegyen, a hitelek biztonsága
érdekében (Toma és Alexandru, 1998, p.307) . A vizsgált időszakban ez az arány minden évben 1
alatti értéket mutat, ami azt jelenti, hogy a sa ját tőke állomány meghaladja a vállalat
eladósodottságát, ami gazdaságilag előnyős a cégnek.
b) A kincstári (rövid lejáratú) hitelek aránya (Rata creditelor de trezorerie)
Kincstári hitelek aránya = rövid lejára tú hitelek / forgótőke szükségletek
Táblázat 24: Kincstári hitelek aránya
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Kincstári
hitelek
aránya 0,42 0,14 0,25 0,88 0,78
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

Ez a mutató jellemzi a vállalat üzemeltetési, tevékenységéből származó banki eladósodottságot
(Vintil ă, 1997, p.214) .
A vizsgált cég esetében látható, az eladósodottság, ami a vállalat számára gazdaságilag
kedvezőtlen.

4.4. A forgási sebesség mutatók elemzése (Durata de rotație a stocurilor)

a) A készletezési időszak
Készletezési időszak = (készletek / árbevétel) x360

56
Táblázat 25: Készletezési időszak (nap)
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Készletezési
időszak 31,46 19,27 56,34 88,49 32,62
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
A készletezési időszak mutató megmutatja a napok számát az áruk beszerzésének idejétől egészen
a vásárlókhoz való eljutásig és piacra való leosztás idejéig. Ez az arány a kereskedelmi
vállalatoknál, ajánlott, hogy 30 nap alatti legyen.
A vizsgált vállalat esetén, az elemzés első felében látható, hogy a készletezési időszak 30 alatt
mozog, ami kedvező, azonban a vizsgált időszak második felében viszonylag magasabb értékeket
láthatunk, ami gyengébb készlethatékonyságra hívhatja fel a figy elmet.
b) A követelések beszedés i ideje (Durata de încasare a creanțelor)

Követelések beszedés i ideje = (követelések / árbevétel) x360
Táblázat 26: Követelések beszedésének ideje
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Követelések
beszedési ideje 30,35 91,82 80,38 93,14 76,52
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
Az első év kivételével, eléggé hosszú beszedési időszakokat láthatunk, ami egyrészt egy
rugalmasabb vevői fizetési határidőnek lehet a következménye, de ugyanakkor a vevők
fizetőképességi gondjaira is utalhat.

57
c) A beszállítók kifizetésének ideje (Durata de achitare a furnizorilor)

Beszállítók kifizetésének ideje = (beszállítók / árbevétel) X 360
Táblázat 27: Beszállitók kifizetésének ideje
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Beszállítók
kifizetésének
ideje 27,19 14,36 27,35 68,71 51,78
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

A besszállítók kifizetésének ideje megmutatja a napok számát, hogy mennyi idő alatt tudja a
vállalat kifizetni a beszállítói tartozásokat. A vállalatok azt szeretnék, hogy a napok száma minél
magasabb legyen, de ne haladja meg a 30 napot.
A vizsgált cég esetében ezek a napok 2015 -ben és 2016 -ban meghaladják a kívánt értéket.
13 Ábra: A beszedési és tartozási időszakok alakulása a vizsgált időszakban

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

A követelések beszedési idejét összehasonlítva a tartozások kifizetési idejével látható, hogy a
vizsgált évek mindegyikében a tartozáso k kifizetése átlagosan előbb történik, mint ahogy a
követelések összegei befolynak, ami fokozott figyelmet igényel mert a két mutató nem megfelelő
összehangolása likviditási, fizetőképességi gondokat okozhat a vállalatnál.

4.5. A működési fedezeti pont elemzése (Analiza pragului de rentabilitate din
exploatare)
27.19
14.3627.3568.71
51.78
30.3591.82
80.3893.14
76.52
0102030405060708090100
2012 2013 2014 2015 2016
Beszállítók kifizetésének ideje Követelések beszedési ideje

58
a) Fix jellegű költségek (Cheltuieli fixe)
Fix jellegű kö ltségek =20% (külső szolgáltatásokkal való fogyasztások + áru k ráfordításai) + 20%
bérjellegű ráfordítások + a rendelkezésre álló céltartalé kok amortizációs ráfordításai+ egyéb adók
és díjak ráfordítási költségei
Táblázat 28: Fix jellegű költségek
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016

Fix jellegű
költségek
38 527,60

89 856,20

844 48,40

181 976,00

123 802,20

Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
b) Változó költségek (Cheltuieli variabile)
Változó költségek =80% (külső szolgáltatásokkal való fogyasztások + áruk ráfordításai) + 80%
bérjellegű ráfordítások + kártalanítási adományok és átengedett eszközök ráfordításai
Táblázat 29: Változó költségek
Elnevezés Évek

2012 2013 2014 2015 2016
Változó
költségek 44 366,4 96 778,8 75 358,6 194 765 307 248,8
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

c) Változó költségekre vonatkozó különbözet (Marja asupra cheltuielilor variabile)
Változó költségekre vonatkozó különbözet = árbevétel – változó költségek
Táblázat 30: Változó költségekre vonatkozó különbözet
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Változó
költségekre
vonatkozó
különbözet 255 849,6 328 869,2 338 035,4 356 140 371 752,2
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján

d) Változó költségekre vonatkozó különbözet (%) (Marja asupra cheltuielilor variabile)

59
Változó költségekre vonatkozó különbözet (%) = (változó költségekre vonatkozó különbözet /
árbevétel) x 100
Táblázat 31: Változó költségekre vonatkozó különbözet százalékban kifejezve
Elnevezés Évek

2012 2013 2014 2015 2016
Változó költségekre
vonatkozó különbözet
(%) 85,22 77,26 81,77 64,65 54,75
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
e) Működési fedezeti pont (Pragul de rentabilitat e din exploatare)
Működési fedezeti pont = árbevétel / változó költségekre vonatkozó különbözet százalékban
Táblázat 32: Működési fedezeti pont

Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Működési
fedezeti
pont 452,09 1162,99 1032,75 2814,95 2261,23
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
A működési fedezeti pontot nevezhetjük holt pontnak is, és azt mutatja meg, hogy a vállalatnak
hol van az a minimális tevékenységi szintje, amelyet el kell érni, hogy a vállalat által folytatott
tevékenység ne váljon vesztességessé. Efölött a pont fölötti működés a kifizetődő a cég számára
(Bogdan, 2004) .
f) A működési kockázat aránya (Rata riscului de exploatare)
Működési kockázat aránya = (működési fedezeti pont / árbevétel) x100
Táblázat 33:Működési kockázat aránya
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Működési
kockázat
aránya 15,06% 27,32% 24,98% 51,10% 33,30%
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
Ez az arány akkor előnyös a cégnek, ha minél alacsonyabb, mert akkor kerülhető el az alacsony
működés. Amennyivel a működési kockázat kisebb, annyival kisebb a jövedelmezőségi pont is
(Eros -Stark és Pantea, 2001, p. 49) .

60
g) Biztonsági index (Indicele de securitate)
Biztonsági index = (árbevétel – működési fedezeti pont) / árbevétel
Táblázat 34: Biztonsági index
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Biztonsági
index 0,998 0,997 0,998 0,995 0,997
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
A biztonsági index kiemeli a vállalt biztonsági tartalékait. Minél magasabb ez az érték, annál
kisebb a működési kockázat.
h) Az árbevétel abszol út eltérése a működési fedezeti ponthoz képest (α) (Poziția absolută
față de CA pr)
α= árbevétel – működési fedezeti pont
Táblázat 35: Az árbevétel abszolú t eltérése a működési fedezeti ponthoz képest
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
Az árbevétel
abszolút
eltérése 299 763,91 424 485,01 412 361,25 548 090,05 676 739,77
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
Az árbevétel abszol út eltérése a működési fedezeti ponthoz képest
i) A relatív eltérés a működési fedezeti ponthoz képest (α’) (coeficientul de volatilitate )
α’= (α / működési fedezeti pont) X 100
Táblázat 16: Eltérés a működési fedezeti ponthoz képest
Elnevezés Évek
2012 2013 2014 2015 2016
relatív eltérés a
működési fedezeti
ponthoz képest 66 306,84 36 499,50 39 928,63 19 470,71 29 927,92
Forrás: saját szerkesztés, a vállalat éves beszámolója alapján
Az abszolút fl exibilitás és a vola itási eg yüttható kiemeli a vállalat azon képességét, hogy milyen
mértékben tud alkalmazkodni a piaci igényekhez. A vállalatoknak az a k ívánatos, hogy ez az arány
minél magasabb legyen (Negescu és Negescu, 1997).

61
4.6. A csődkockázat viz sgálata (Riscul de faliment)
Altman -féle csődeljárási modell

Edward Altman 1968 -ban dolgozta ki ezt a csődeljárási modellt. Napjainkban is ez a leg
jelentősebb és legismertebb csődeljárási modell, amely a különböző információkat egy egységes
mutatóba foglalja össze. Az Altman -féle modell összegyűjti az öt legfontosabb fizetőképtelenségre
utaló értékeket, melyeket a megfelelő súlyokkal korrigálva, képes előre jelezni a vállalat pénzügyi
helyzetét. A modell segítségével egyszerűbben és magabizto sabban hozhatnak a vállalat vezetői
operatív és stratégiai döntéseket (Altman, 1968). A modell a következő mutatókat vizsgálja:
R1= szokásos eredmény / összes eszköz
R2= árbevétel / összes eszköz
R3= saját tőke értéke / összes tartozás
R4= visszaforgatott nyereség / összes eszköz
R5= árbevétel / összes eszköz
Ezek az értékek a következő matematikai mode llbe helyet tesíthetők be:
Z=1,2*R5+1,4*R4+3,3*R1+ 0,6*R3+ R2
R1 12=9778/146765= 0,06
R1 13=9994/218085= 0,04
R1 14=49248/230133= 0,21
R1 15=53035/407943= 0,13
R1 16=159314/373040= 0,42
Az R1 -es mutató a gazdasági megtérülési ráta helyzetét mutatja meg, vagy az eszközök hatékony
felhasználását. A cél az, hogy ez minél magasabb legyen és ha lehet növekedjen.
R2 1 2=300216/146765= 2,04
R2 13=425648/218085= 1,95
R2 14=413394/230133= 1,79
R2 15=550905/407943= 1,35
R2 16=679001/373040= 1,82

62
Az R2 -es mutató az eszközök hatékony felhasználását, kifejezve az árbevétel forgási sebességét.
Tehát minél hatékonyabban működik egy vállalat, annál nagyobb az árbevétele, ez pedig az
árbevétel növekedését segíti elő.
R3 12=116465/30983= 3.76
R3 13=124831/94338= 1.32
R3 14=166711/64297= 2.59
R3 15=212172/195840= 1.08
R3 16=222456/150587= 1.48
Az R3 -as a vállalat rövid és hosszú távú eladósod ottságát adja meg.

R4 12=6993/146765= 0.05
R4 13=8366/218085= 0.04
R4 14=41880/230133= 0.18
R4 15=45461/407943= 0.11
R4 16=135859/373040= 0.36
Az R4 -es mutató a vállalat önfinanszírozási képességét mutatja meg, ajánl ott, hogy ez az arány
minél magasabb legyen.
R5 12=104010/146765= 0.70
R5 13=184792/218085= 0.84
R5 14=208105/230133= 0.90
R5 15=367762/407943= 0.90
R5 16=343632/373040= 0.92
Az R5 -s mutató a vállalat rugalmasságát vizsgálja, valamint az árbevétel arányát az mutatja meg
az eszköz oldalból. A válla lat szempontjából ez az arány is min él magasabb kell legyen.
Z12=1.2*0.70+1.4*0.05+3.3*0.06+0.6*3.76+2.04= 5.404
Z13=1.2*0.84+1.4*0.004+3.3*0.004+0.6*1.32+1.95= 3.938
Z14=1.2*0.90+1.4*0.18+3.3*0.21+0.6*2.59+1.79= 5.369

63
Z15=1.2*0.90+1.4*0.11+3.3*0.13+0.6*1.08+ 1.35= 3.661
Z16=1.2*0.92+1.4*0.36+3.3*0.42+0.6*1.48+1.82= 5.702
A kapott Z értékek a következőket jelenti:
 Ha Z< 1,8 – akkor a vállalat a csőd szélén áll, fizetőképtelenség várható
 Ha Z> 3 – a vállalat pénzügyi helyzete jó, a bankok megbízhatnak a vállalatban
 Ha 1,8 <Z <3 – akkor vállalat pénzügyi helyzete bizonytalan, láthatóan csökken a
teljesítmény, a vállalat a csőd közelében jár (Ben țe, 2011, p.45) .

Az általam vizsgált vállalat az Altman féle csődeljárási modell szerint 2012 és 2016 között
pénzügyileg elég jó helyzetben van. A vállalat nem áll a csőd szélén, de attól még oda kell
figyelnie, hogy hogyan folytatja tevékenységeit a következő évek ben. A vállalat vezetője, ezt a
helyzetet jól használja , hiszen látható, hogy évről évre mag asabb értéket ér el az Altman féle
modellben. A Maisons 2016 -ra már meghaladja azt az érték et, amely szerint pénzügyileg
jelentősen stabil , hiszen a vállalat Z mutatója m eghaladja a z 5,50-t.

64
KÖVETKEZTETÉSEK

A vállalkozás kizárólag növé nytermesztéssel foglalkozik az általuk termesztett növények:
kukorica, napraforgó, repce, búza, árpa, csemegekukorica, ill. a borsó. A vállalkozás által
előállított termékek iránt megfelelő kereslet mutatkozik. Főleg nagybani értékesítés t végez.
Szerződéses kapcsolatuk van a SC Agrotex srl. , Agroind Cauaceu és a z Ardealul Trading -vel,
amely biztos felvevőpiacot jelent. Mivel a tárolókapacitása korlátozott, így aratás után szinte
közvetlenül értékesítésre szorul.
A vállalat r ögzíti a hosszú távú célkitűzéseit, meghatározza a célok megvalósításához szükséges
erőforrásokat és a fontosabb fejlesztési lehetőségeket. Ez egy értékelési és célkitűzési tevékenység,
a vállalkozás jövőbeni célkitűzéseit fogalmazza meg, valamint az azok eljutásához szü kséges
lehetőségeket . Tehát egy jó stratégia kialakítása elengedhetetlen a vállalkozás sikeres
működéséhez és versenyképessé válik a konkurens vállalatokkal. A vizsgált időszakban
megfigyelhettem, hogy a vállalat elkezdet terjeszkedni, ami által megnőtt a kiadása a gépek
amortizációja, a vetőmag szükségletek miatt , de ezáltal nőtt a bevétele is. A vizsgált időszakban a
vállalatnál a pénzügyi stabilitás aránya minden évben meghaladja az 50% -ot, viszont 2013 -ben
eléri a 89,83% -ot ami növekedést mutat az előző évhez képest, ami nagy valószínűséggel a saját
tőke részarányának növekedésének is betudható . A forgó eszközök vizsgálatánál megfigyelhető,
hogy minden évben pozitív értéket találunk, 2015 -ben volt a legstabilabb ilyen szempontból a cég,
2012 -re egy nagyo bb visszaesés következett be, ami gazdaságilag kedvezőtlen a vállalat számára.
A likviditási mutatóból kiderül, hogy a vizsgált cég esetében, ez az arány minden évben 1 -nél
nagyobb értéket vesz fel, ami azt jelenti, hogy a vállalat a rövid lejáratú kötelez ettségeit képes
kifizetni a tulajdonban levő forgóeszköz állományból , tehát megfelelő fizetőképessége van . Bár a
szakirodalom szerint a magas likviditási mutató kedvezőnek tekinthető, a túlzottan magas érték a
jövedelmezőség romlását is jelentheti.
Az ált alam vizsgált vállalat az Altman féle csődeljárási modell szerint 2012 és 2016 között
pénzügyileg elég jó helyzetben van. A vállalat nem áll a csőd szélén, de attól még oda kell
figyelnie, hogy hogyan folytatja tevékenységeit a következő évek ben. A vállalat vezetője, ezt a
helyzetet jól használja, hiszen látható, hogy évről évre magasabb értéket ér el az Altman féle
modellben. A Maisons 2016 -ra már meghaladja azt az érték et, amely szerint pénzügyileg
jelentősen stabil, hiszen a vállalat Z mutatója m eghaladja a z 5,50-t.

65
ÖSSZEFOGLALÁS

A vállalkozás pénzügyi helyzete stabil. Természetesen a mezőgazdasági termelés sajátosságaiból
adódóan a 2018. év során szüks ég lesz üzemviteli hitel felvételére. Ezek visszafizetése
folyamatosan történik, hiszen a növénytermesztés a rotációknak megfelelően (kb. négy havonta)
eredményez árbevételt. A vállalkozás pénzforgalmát a BRD Bank -nál vezetett folyószámlán
bonyolítjá k le, amelyen megjelennek az értékesítések árbevételei, és amelyről az üzemvitelhez
szükséges ki adásokat finansz írozzák . A vállalkozás forgóeszköz szükségletét és annak ütemezését
a termelési folyamatok határozzák meg. A növénytermesztésben legjelentősebbek az
anyagszükséglet fedezésére fordított pénzeszközök. A legnagyobb költséget a gépi
munkák(gáz olaj, kenőanyagok, alkatrészek), a műtrágya és a növény védőszer költségek jelentik.
A növénytermeszté sben az árbevétel a termelési ciklus végén realizálódik. A ter meltetési
szerződé sekben az árat a betakarításkor tőzsdeárhoz igazítjuk. Az integráció keret ében végzett
napraforgó termesztés elszámolása csak a ciklus végén történik.
A tervezett tárgyi eszközök bővítése, valamint a forgóeszközök átlagos állományának növelése
jelentősen befolyásolja a vállalkozás működőképességét, és számottevő befektetést igén yel, ezért
a beruházás gazdasági -műszaki megalapozását szolgáló döntéseinek során rendkívül
körültekintően igyekeztek eljárni.
A vállalkozás tárgyi eszközei összesen 29411 RON . A forgóeszközök között csak készpénz
található. A 2016. év zárómérlegében az összes eszköz összesen 373043 RON. A nyitó
pénzeszköz 137770 RON.
A vállalkozás a gépeknél átlagosan 20% -os, az épületeknél 1% -os éves amortizációval számol.
A vállalkozás sikere a személyes érdekeltségnek, a szakmai tudásnak és tapasztala tnak
tulajdonítható. Az indulás óta eltelt idő alatt a viszonylag kisméretű egyéni gazdálkodásból egy
jól működő mezőgazdasági vállalattá nőtte ki magát.
A S.C. Maisons S.R.L. a régióban egy elismert és nagy szakmai sikereket felmutató
mezőgazdasági vá llalkozás. Ezt a pozíciót szeretnénk megtartani és növelni a befolyását a
térségben. Célnak tűzték ki, hogy rövid időn belül létrehozzanak egy jól működő és kiváló
minő ségű baromfihús alapanyagot előállító vállalkozást is . Ehhez majd a kezdeti időben szü kség
van külső forrás igénybevételére, melynek visszafizetése az előirányzott költségvetés szerin t nem
okoz nehézséget és Európa Uniós támogatást is fognak igényelni.

66
IRODALOMJEGYZÉK

1. Alexandru F. (1998) Finanțe și gestiune financiară a întreprinderii, Editura Economică,
București, pag 302
2. Băileșteanu G.(1997) Diagnostic, risc și eficiența în afaceri, Editura Mirton, Timișoara,
pag 592
3. Bențe C. (2011) Gestiunea și contabilitatea instituțiilor de credit, Editura Universității din
Oradea, Or adea, pag 45
4. Bistriceanu Gh. D., Andochiței M. N., Negrea E. (2001) Finanțele agenților economici,
Editura Economică, București, pag 262
5. Bogdan V. (2004),Bazele contabilitatii contemporane, Editura Universitatii din Oradea,
Oradea
6. Cristea H ., Ștefănescu N. (1996) Gestiunea financiară a întreprinderii, Editura Mirton,
Timișoara, pag 362
7. Dragota V., Ciobanu A.M., Obreja L., Dragota M. (2003) Management financiar, Editura
Economică, București, pag 152
8. Eros-Stark L., Pantea I.M. (2001) Analiza situației finan ciare a firmei – Elemente
teoretice. Studiu de caz, Editura Economică, București, pag. 49
9. Mărgulescu D. (1994) Diagnostic economic – financiar, Editura Romcart, București, pag
277
10. Mihai I. coordonator(1997) Analiza situației financiare a agenților economic i, Editura
Mirton, Timișoara, pag 71
11. Moscviciov A. (2011) Raportarea și analiza financiară a întreprinderilor românești din
industria informatică, Editura Risoprint, Cluj – Napoca, pag 188
12. Niculescu M. (1993) Analiza economico – financiară, Editura Universitatea”Constantin
Brâncoveanu”, Pitești, pag 193
13. Onofrei M. (2004) Finanțele întreprinderii, Editura Economică, București, pag 292
14. Stan S. Anghel I. (1999) Evaluarea activelor necorporale , Editura Iroval, București.
15. ORDIN Nr. 470/2018 din 11 ianuarie 2018 privind principalele aspecte legate de
întocmirea și depunerea situațiilor financiare anuale și a raportărilor contabile anuale ale
operatorilor economici la unitățile teritoriale ale Ministerului Finanțelor Publice, precum
și pentru modifica rea și completarea unor reglementări contabile

67
1. Stancu I. (1997) Finanțe: Teoria piețelor financiare, Finanțele întreprinderilor, Analiza și
gestiunea financiară, Editura Economică, București, pag 49
2. Toma M. Alexandru F. (1998) Finanțe și gestiune financiară de întreprindere, Editura
Economică, București, pag 244
3. Vintila G. (1997) Gestiunea financiară a întreprinderii, Editura Didactică și Pedagogică,
București, pag 218

Internetes források
1. http://www.apia.org.ro/ro/noua -politica -agricola -comuna -2014 -20201424860113/noua –
politica -agricola -comuna -2014 -2020
2. https://portal.afir.info/informatii_institutionale_despre_afir_resurse_umane
3. http://www.tes zt.agrya.hu/tellus/tankonyv/Magyar_mezg.pdf
4. http://www.teszt.agrya.hu/tellus/tankonyv/Magyar_mezg.pdf
5. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/gszo_elozetes_2013.pdf
6. http://facultate.regielive.ro/proiecte/contabi litate/modele -autohtone -de-predictie -a-
riscului -de-faliment -172614.html
7. https://www.mkvk.hu/tudastar/konzultacio/191

68
MELLÉKLETEK

Mérleg

2012 2013 2014 2015 2016
A. Befektetett eszközök 43 438 34 377 22 903 40 250 29 411
I. Immateriális javak 0 0 0 0 0
II. Tárgyi eszközök 43 438 34 377 22 903 40 250 29 411
III. Befektetett pénzügyi
eszközök 0 0 0 193 607 0
B. Forgó eszközök 103 327 183 708 207 230 367 693 343 629
I. Készletek 26 237 22 783 64 701 135 418 61 525
II. Követelések 25 311 108 569 92 305 142 530 144 334
III. Értékpapírok 0 0 0 0 0
IV. Pénzeszközök 51779 52356 50224 89745 137 770
C. Aktív időbeli elhatárolások 683 1 084 875 69 3
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)
ÖSSZESEN 147 448 219 169 23 1008 408 012 373 043

D. Saját tőke 116 465 124 831 166 711 212 172 222 456
I. Jegyzett tőke 200 200 200 200 200
II. Jegyzett, de még be nem
fizetett tőke ( -) 0 0 0 0 0
III. Tőketartalék 182 182 182 182 182
IV. Eredménytartalék 109 090 116 083 124 449 166 329 86 215
V. Nettó nyereség 69 93 8 366 41 880 45 461 13 5859
VI. Értékelési tartalék 0 0 0 0 0
VII. Mérleg szerinti eredmény 0 0 0 0 0
E. Céltartalékok 0 0 0 0 0
F. Kötelezettségek 30 983 94 338 64 297 195 840 150 587
I. Hátrasorolt kötelezettségek 0 0 0 0 0
II. Hosszú lejáratú
kötelezettségek 0 72 039 22 732 23 676 0
III. Rövid lejáratú kötelezettségek 30 983 22 299 41 565 172 164 150 587
G. Passzív időbeli elhatárolások 0 0 0 0 0
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
ÖSSZESEN 147 448 219 169 231 008 408 012 373 043

69