A FrieslandCampina Hungária Zrt. vagyoni helyzetének elemzése Készítette: Serényi Zsófia Pénzügy és Számvitel Szak Számvitel szakirány 2017… [629882]

Szakdolgozat

Serényi Zsófia
2017

Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdálkodástudományi Kar
Vezetői Számvitel Tanszék

A FrieslandCampina Hungária Zrt.
vagyoni helyzetének elemzése

Készítette: Serényi Zsófia
Pénzügy és Számvitel Szak
Számvitel szakirány
2017

Szakszeminárium vezető: László Norbert

I. számú melléklet
NYILATKOZAT SAJÁT MUNKÁRÓL

Név: Serényi Zsófia
E-mail cím :
NEPTUN kód :
A szakdolgozat címe magyarul : A FrieslandCampina Hungária Zrt. vagyoni helyzetének
elemzése
A szakdolgozat címe angolul : Analyze of the financial position of Friesla ndCampina Hungária
Zrt.
Szakszeminárium -vezető (vagy konzulens) neve : László Norbert
Én, Serényi Zsófia teljes felelősségem tudatában kijelentem, hogy a jelen szakdolgozatban
szereplő minden szövegrész, ábra és táblázat – az előírt szabályoknak megfelelő en hivatkozott
részek kivételével – eredeti és kizárólag a saját munkám eredménye, más dokumentumra vagy
közreműködőre nem támaszkodik.

Budapest,

__________________________

hallgató aláírása

TÉMAVEZETŐI NYILATKOZAT

Alulírott, László Norbert konzulens kijelentem, hogy a fent megjelölt hallgató fentiek szerinti
szakdolgozata (egyetemi/ mesterképzésben diplomamunkája) benyújtásra alkalmas és védésre
ajánlom.
Budapest,
…………………………………….
(a konzulens aláírása)

II. számú melléklet

NYILATKOZAT
A SZAKDOLGOZAT NYILVÁNOSSÁGÁRÓL

Név: SERÉNYI ZSÓFIA
Alapszak, szak neve : Pénzügy és Számvitel szak
Dolgozatom elektronikus változatának (pdf dokumentum, a megtekintés, a mentés és a
nyomtatás engedélyezett, szerkesztés nem) nyilvánosságáról az alábbi lehetőségek
közül kiválasztott hozzáférési szabályzat szerint rendelkezem.

TELJES NYILVÁNOSSÁGGAL
A könyvtári honlapon keresztül elérhető a Szak dolgozatok/TDK adatbázisban
(http://szd.lib.uni -corvinus.hu/), a világháló bármely pontjáról hozzáférhető, fentebb
jellemzett pdf dokumentum formájában.

Budapest, ……………………………………
…………………………………
a hallgató (szerző) aláírása

5
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 6
2. FrieslandCampina Hungária Zrt. ………………………….. ………………………….. …………… 7
2.1. Történeti áttekintés ………………………….. ………………………….. ……………………….. 7
2.2. Termékportfólió ………………………….. ………………………….. …………………………. 10
2.3. Számviteli politika fő vonásai – törvényi v onatkozások ………………………….. .. 11
3. Vagyoni helyzet elemzése ………………………….. ………………………….. ………………….. 14
3.1. Vertikális mutatók ………………………….. ………………………….. ………………………. 17
3.1.1. Eszközoldali mutatószámok ………………………….. ………………………….. ….. 17
3.1.2. Forrásoldali mutatók ………………………….. ………………………….. …………….. 24
3.2. Horizontális mutatók ………………………….. ………………………….. …………………… 32
3.2.1. Eszközök fedezettsége ………………………….. ………………………….. ………….. 32
3.2.2. Források fedezettsége ………………………….. ………………………….. …………… 33
4. Összegzés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 36
5. Irodalomjegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 37
6. Melléletek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 39
6.1. Mérleg – FrieslandCampina Hungária Zrt. ………………………….. …………………. 39
6.2. Eredménykimutatás – FrieslandCampina Hungária Zrt. ………………………….. .. 41
6.3. Mérlegrészlet – Danone Kft. ………………………….. ………………………….. ………… 43
6.4. Mérlegrészlet – Sole-Mizo Zrt. ………………………….. ………………………….. …….. 43
6.5. Mérlegrészlet – Fino-Food Kft. ………………………….. ………………………….. …….. 44

6
1. Bevezetés
Ki ne kóstolta volna már a magyar Pöttyös Túró Rudi különböző ízekben kapható,
nemzetközi viszonylatban igazán különlegesnek mondható desszertjeit? Külföldön –
saját tapasztaltból mondom – nagyon szokatlannak tartják ezt a fajta édességet, így
sokakban nem vált ki akkora lelkesedést, mint ben nünk, magyarokban. Így legalább
több marad nekünk! De mi áll egy i lyen egyszerű finomság, mint a Túró R udi mögött?
Mekkora, milyen céget kell elképzelni mögé? Mekkora vagyonnal rendelkezik, hány
embert foglalkoztat? Ezekre, illetve más hasonló kérdésre kerestem a választ, amikor a
FrieslandCampina Hungária Zrt. vagyoni helyzetének elemzését végeztem. A Társaság
a Pöttyösön kívül számos Milli terméket gyárt, elmondásuk szerint fontosnak tartják,
hogy működésük során kiemelt figyelmet fordítsanak azon termékekre, amelyek
komoly hazai gyártási hagyományokkal rendelkeznek, és amelyek a fogyasztók körében
évtizedek óta nagy népszerűségnek örvendenek. (Cooprally.hu, 2016)
Dolgozatom központi témája tehát a Frie slandCam pina Hungári a Zrt. éves
beszámolójának, azon belül pedig a vagyoni helyzetének elemzése. Először röviden
áttekintem a Társaság múltbeli alakul ását, azt, hogy milyen úton jutott el a ma ismert
állapotába, milyen fontos információk vannak a birtokomban, amelyek a későbbi
elemzés értelmezésében segíthetnek. Röviden bemutatom a termékportfóliójukat, ezzel
kiemelve, hogy mennyire sok helyen találkozh atunk a Társasággal. Néhány bekezdés
erejéig vázolom a Zrt. számviteli politikájának főbb vonalait, majd a módszertani
felvezető és néhány alapfogalom tisztázása után különböző mutatószámok segítségével
elemzem a Társaság vagyoni helyzetét, azt követően pedig röviden összehasonlítom
három általam választott versenytárs ugyanazon számaival.
Dolgozatom témájának azért az elemzést választottam, mert fontos számomra,
hogy a beszámolóban megjelenő adatokat ne csupán semmitmondó számoknak lássam,
hanem meg tud jam fejteni a tartalmukat is. Olyan ez, mint egy titkosírás. Minden
információ az orrunk előtt hever, de meg kell tanulnunk olvasni a számokból, hogy
megismerjük valódi jelentésüket. Ez számomra rendkívül izgalmas, mert szinte minden
rezdülés, döntés és te rv hatása megfigyelhető az éves beszámolóban, csak tudni kell,
hogy hol keresse az ember. Ennek részletes bemutatására vállalkozom a következőkben,
és remélem, hogy dolgozatom végén mindenki számára hasznos következtetéseket
vonhatok le, hogy legközelebb, amikor Pöttyös Túró Rudi kerül a kezünkbe, akkor
kicsit a háttérben meghúzódó információk is eszünkbe jussanak.

7
2. FrieslandCampina Hungária Zrt.
Ebben a fejezetben az elemezni kívánt vállalat, vagyis a Friesland Campina
Hungária Zrt. -ről fogok egy rövid áttekintést adni. Úgy gondolom, hogy ez – bár nem
képezi szerves részét az elemzésnek – fontos eleme a dolgozatomnak, mert úgy vélem,
hogy ennek a rövid bemutatásnak köszönhetően az elemzés eredményei, és az azzal
kapcsolatos észrevételek is sokkal kézzelfoghatóbbak, érthetőbbek lesznek. Ezért a
következőkben sorra veszem a Társasággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat,
ideértve egy rövidebb történeti áttekintést, a forgalmazott termékek listáját, valamint
elméleti háttérrel vegyítve, a z éves beszámolóban használt számviteli politika fontosabb
vonásait.
2.1. Történeti áttekintés
A Friesland Campina Hungária Z rt. jogelődje a Friesland Hungária Kft.,
amelyet 1994. június 2 -án alapítottak. A Társaság alaptevékenységét az 1995 -ös
pénzügyi év folyamán indította be. A főleg tejiparban tevékenykedő, tejtermék
gyártással -, és 2015 óta tejtermék nagykereskedelemmel foglalkozó zártkörűen működő
részvénytársaság, 2016 -os üzleti évében átlagosan 495 főt foglalkoztatott. A Társaság
anyavállalata, 2011 -től a holland FrieslandCampina Hungary Holding B.V., amely
világszerte 80 gyárral rendelkezik, 2016 -ban 99,99% -ban birtokolta az összesen
46 649 672 db, 100 Ft -os névértékű részvényeit a magyarországi leá nyvállalatnak. A
maradék 0,01% -os tulajdoni hányad kisbefektetők tulajdonában van. Magyarországon
többek között a Pöttyös Túró Rudi, a Completa termékek, illetve a Milli tej
értékesítésével foglalkozik.
A jelenlegi cégforma kialakulásához hosszú út vezet ett. Ezt szeretném a
következőkben röviden összefoglalni. Az 1. ábrán látható idővonalon a céggel
kapcsolatos legfontosabb eseményeket emeltem ki.

8
1.ábra – A cég történetének időbeli szemléltetése

Forrás: Kiegészítő melléklet a FrieslandCampina Hu ngária Zr t. 2016. évi éves beszámolójához ,
2-3. o. alapján saját szerkesztés
2001 -ben a Társaság akkori holland anyavállalata, a Frint Beheer II.B.V. a
szintén holland Numico cégtől megvásárolta a Nutricia Tejtermék és Ital Csoportot. A
Numico számára ugyanis ez a csoport nem tartozott szorosan az alaptevékenységhez, a
Friesland számára azonban remek lehetőségnek ígérkezett nyugat európai piacának
újraszervezésére, valamint szinte egy csapásra Kelet -Európa legnagyobb tejipari
befektetőjévé vált . Az egész Európát átfogó tranzakció következtében a magyarországi
Nutricia Tejtermék és Ital Csoporthoz tartozó egységeket a Friesland Hungária Kft.
vásárolta meg. Így a Társaság két magyarországi leányvállalattal bővült: Nutricia
Termelőház Rt., illetve a Nutricia Milupa Hungary Kft. is. Utóbbi azonban még a 2001 –
es év folyamán beolvadt a Nutricia Termelőház Rt. -be.
A 2002 -es év nagy változásokat hozott a Társaság számára, mind cégformáját,
mind pedig gazdasági tevékeny ségét illetően. 2002. július 31 . napjával Kft.-ből Rt. -vé
alakultak át, így született meg a Friesland Hungária Rt. Készleteit, valamint értékesítési
tevékenységét átadta a Nutrícia Kereskedőház Rt. -nek. Munkavállalóinak nagy részét is
– két kivételtől eltekintve – szintén az előző R t.-nek, valamint a Nutricia Magyarország
Kft.-nek adta át. 2003. június 30 -ával a Nutricia Termelőház Rt., a Nutricia
Kereskedőház Rt. és a Mátratej Kft., 2008. december 31 -ével pedig a NUTRICIA
Magyarország Kft. is beolvadt a Társaságba.
2007 -ben adták át a deb receni túróüzemet, amely Közép -Európa egyik
legmodernebb tejtermék feldolgozója. Az új üzemben a Társaság a hagyományos túró
melle tt, különböző ízesítésű krémtúró k gyártásába is kezdett, és ezzel nem csak
Magyarország, de a térség többi országát is képes v olt napi tejtermékkel és
tejdesszertekkel ellátni. Az új üzem egy 10 millió eurós termelési kapacitások

9
optimalizálást célzó beruházás egyik eleme volt, amelynek köszönhetően 75 új
alkalmazottat is fel tudtak venni a térségből. (Mfor, 2007)
2008 decembe rében az Európai Bizottság hozzájárult két vezető holland
tejipar i cég fúziójához. Ettől kezdve tehát a Friesland Foods és a Campina egy irányítás
alatt egyesült, s a fúzió következtében egy globális vezető tejipari vállalat jött létre
Royal FrieslandCampi na néven.
2012. december 28 -án a Társaság bejelentette, hogy az üzletvitel
fenntarthatósága, valamint a márkák további erősödésének biztosítása érdekében
bezárják, avagy értékesítik a 2007 -ben átadott debreceni gyárat. Az akkori tervek szerint
a vállalat bizonyos termékeinek gyártását a mátészalkai gyárában összpontosítaná, míg
más termékei ezután bérgyártásban készülnének. A reorganizációs terv célja az volt,
hogy olyan versenyképes ellátási lánc jöjjön létre, amely megfelelőképpen támogathatja
a jövőbel i növekedési stratégiát és a hazai termékportfóliót.
2014 -ben a Danone gyárbezárásának bejelentése után azt lehetett sejteni, hogy
a Friesland is a kivonulás mellett fog dönteni. A cég azonban éppen ellenkezőleg járt el,
és júniusban a mátészalkai gyár 65 0 millió Ft -os fejlesztését jelentette be. A debreceni
üzem vajkrém – és krémtúró gyártósorának eszközei átszállításra már korábban, ez év
áprilisában sor került, így itt folytatódott tovább a vajkrém és krémtúró gyártás. (Napi,
2014) 2014 -ben még nem siker ült lezárni a debreceni gyárral kapcsolatos ügyeket, mert
elhúzódtak a tárgyalások a potenciális vevővel, ennek hatására azonban a Társaság nem
módosította az üzem bezárásáról szóló döntését.
2015 -ben végül a debreceni gyár eladásra került, miután a Gazd asági
Versenyhivatal hozzájárult a februárban beadott fúziós kérelemhez. Ennek hatására az
Alföldi Tej Kft. vette át az üzemet, ahol legalább két évig bérgyártást kell végeznie
FrieslandCampina Hungária Zrt. számára, olyan termékeket előállítva, melyeket e ddig
is Debrecenben gyártottak. Az akvizíciós kapacitásbővítést az Alföld Tej Kft. ügyvezető
igazgatója azzal i ndokolta, hogy 2015. április 1 -jével megszűntek az uniós tejkvóták,
vagyis minden tagállam annyi tejet termel, amennyit szeretne. Ennek hatására a magyar
nyerstej export versenyképessége lecsökkent, és ezért minden eddiginél több
alapanyagot kellett itthon feldolgozni. (Agrárszektor.hu, 2015)
Ezzel a lépéssel végül sikeresen zárult a FrieslandCampina Hungária Zrt.
logisztikai és ipari átszervezés e, és a termelés is a megszokott ütemben folytatódott

10
tovább. Vagyis az eddig a debreceni üzemben készült termékeket ezután is ott állítja elő
az Alföldi Tej Kft., a forgalmazás viszont továbbra is a FrieslandCampina feladata
maradt. Az üzem eladása termés zetesen a beszámolóban is kitűnik, ennek részletesebb
bemutatására azonban csak a következő fejezetben fogok kitérni.
2.2. Termékportfólió
Ebben a részben a FrieslandCampina Hungária Zrt. -hez fűződő termékeket
veszem sorra. Összesen három nagy termékcsalád köthető a Társasághoz. Ezek közül a
legismertebb a Pöttyös Túró Rudi, de ide tartozik még a Milli néhány terméke, valamint
a Completa különböző kávéízesítő termékei is. A 2. ábrán ezeknek az ismert
márkáknak a lo gói látható ak.
2.ábra – A Társaság által forgalmazott termékek ismert logói

Forrás : Saját szerkesztés
Az első termék tehát a Pött yös családba tartozó desszertek, mind közül a
legismertebb a Pöttyös Túró Rudi, amely a legelső, már több mint 40 éve a piacon lévő
Túró Rudi. A Társaság elmondása szerint „méltán nevezhető a legek Rudijának, hiszen
nem csak a legelső, de egyúttal a legismertebb, legnépszerűbb és a legkeresettebb
termék is” (Cooprally, 2010, 2. bekezdés). A könnyű túródesszert óriási népszerűségnek
örvend minden korosztályban, és a z elmúlt évtizedekben egyre nőtt iránta a kereslet . A
Pöttyös gyártójaként büszkék arra, „ hogy a Pöttyös Túró Rudi igazi Hungaricum, ami
az idők folyamán folyamatosan fejlődik, a fogyasztók legnagyobb örömére” (Cooprally,
2010, 3. bekezdés) . 2004 -ben a környező országok meghódításába kezdett a márka,
„Dots”, vagyis pöttyök néven. Így jutottak el a szomszédos Szlovákiába, illetve
Romániába i s, ahol a termék azóta is nagy sikernek örvend. 2010 -ben két új
különlegességgel is előrukkolt a gyártó. Tavasszal a GURU -t, míg a nyár folyamán a
Pont2 -t indították útjára. 2017 -ben pedig egy szenzációs újdonsággal álltak elő, a Fitt
Pöttyös Túró Rudi -val, amelyet a megszokott csoki helyett, joghurttal vonnak be, ezzel
megcélozva az egészséges életmód kedvelőit. Mindemellett már laktózmentes és

11
gluténmentes termékeket is forgalmaznak, hogy az ilyen érzékenységben szenvedőknek
se kelljen lemondani ezekről a finomságokról.
A második családba a Milli termékei tartoznak. A cég „nagy figyelmet fordít a
termék innovációkra, a fogyasztói igényeket kielégítő csomagolás -fejlesztésekre, melyek
elengedhetetlen eszközei a márka további növekedésének” (Cooprally, 2010 , 9.
bekezdés). Mindemellett céljuk, hogy a Milli piacvezető szerepét a kiemelt
termékkategóriákban tovább erősítsék. Ide tartoznak a Milli Mia desszertek – mint
például a Milli Mia Family Dessert –, valamint a Milli Perfecto Tejszín termékcsalád
széles kí nálata, továbbá a Milli Life+, illetve a Milli Janga Natúr joghurtitalok is.
A harmadik nagy tag a Completa termékcsalád, amely széles körben kínál
különböző kávékrémesítésre alkalmas termékeket a kávézás szerelmeseinek. A
Completa kávékrémpor 1995 -ben j elent meg a hazai piacon és kifejezetten úgy
fejlesztik a termékcsalád tagjait, hogy azok még tovább gazdagítsák a kávé ízét. Ide
tartoznak tehát különböző kávékrémporok, kávé -krémtejek, tejszínhabok és
kávétejszínek is.
Lépten -nyomon találkozhatunk tehá t a FrieslandCampina Hung ária Zrt.
termékeivel, amikor az üzletek járjuk. Egy azonban közös ezekben a készítményekben:
„egytől egyig kiváló minőségű hazai alapanyagokból, hazai üzemeinkben, a
legmagasabb minőségi színvonalon készülnek, olyan munkatársaink által, akik nem
egyszer generációkon keresztül adják egymásnak szakmai tudásukat”. (Cooprally, 2010,
1. bekezdés)
2.3. Számviteli politika fő vonásai – törvényi vonatkozások
„(1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős könyvvitelt
vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. Egyszerűsített éves
beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti
évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül
bármelyi k kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,

12
c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.” 1
Itt fontosnak tartom kiemelni, hogy ezen értékek a 2016 -os változások
következményei. Előtte ugyanis a határértékek jóval alacsonyabban voltak: a
mérlegfőösszeg 500 millió Ft, az éves nettó árbevétel pedig 1000 millió Ft volt. A
foglalkoztatottakra vonatkozó érték azonban nem változott, szintén 5 0 fő volt. Ezzel,
valamint a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség szintén magasabb
határértékhez való kötésével jelentősen egyszerűsödött a magyar vállalkozások élete,
hiszen nagymértékben csökkentek az adminisztrációs és beszámolási kötelezettsé gi
terhek. (Üzletrész, 2015)
A fenti törvényrészlet értelmében a FrieslandCampina Hungária Zrt. éves
beszámoló készítésére kötelezett, mivel mérlegfőösszege 2015 -ben 13 062 698eFt,
2016 -ban pedig 14 945 090 eFt volt; a foglalkoztatottak száma 2015 -ben át lagosan
499 fő, 2016 -ban 465 fő volt; valamint éves nettó árbevételének alakulása 2015 -ben:
27 908 506 eFt, 2016 -ban: 29 400 982 eFt volt. Így tehát mindhárom érték meghaladja a
megadott határértékeket és ezért köteles az adott üzleti évéről éves beszámol ót
készíteni. Az előbb felsorolt adatokat szemléltetem a z 1. táblázatban , ahol a
határértékeket is feltűntettem, így egyszerűen meggyőződhetünk a fenti megállapításról.
1.táblázat – A 2016 -tól érvényben lévő határértékek és a Társaság adott évi
adatai (eFt és fő)
2015 2016 Határérték
Mérlegfőösszeg (eFt) 13 062 698 14 945 090 1 200 000
Éves nettó árbevétel (eFt) 27 908 506 29 400 982 2 400 000
Átlagos foglalkoztatottak száma (fő) 499 495 50

Forrás : A cég beszámolója alapján saját szerkesztés
„18. § Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia. Tartalmaznia
kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe
véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait,
az adózott eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a
vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének
bemutatásához szükségesek.

1 2000. évi C törvény 9. § (1) és (2) bekezdés

13
19. § (1) Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő
mellékletből áll. Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.”2
A Társaság a Mérleget a törvény 1. számú melléklet „A” változata szerint
készíti, az úgynevezett mérlegszerű elrendezéssel. Ez azt jelenti, hogy az az eszközök és
a források elkülönítetten mutatható ak ki a mérleg két oldalán. Az eszközök bemutatása
fordított likviditási sorrendben történik, a források esetében pedig szintén a fordított
lejárati sorrend érvényesül. (Dr. Bíró és társai) A mérlegkészítés napja 2017. január 9., a
fordulónap pedig 2016. decembe r 31. Az eredménykimutatását összköltség -eljárással, a
számviteli törvény 2. számú melléklet „A” változata szerint készíti, az úgynevezett
lépcsőzetes elrendezéssel. Ez azt jelenti, hogy mi nden egyes eredménykategóriában a
hozamokból levonják a ráfordítás okat, így pedig áttekinthető, világos szerkezetben
mutatják be az eredmény főbb összetevőit. (Karai – Laáb – Rózsa, 2014)

2 2000. évi C. törvény 18 -19. § (1) bekezdés

14
3. Vagyoni helyzet elemzése
Dolgozatom fő témája a FrieslandCampina Hungária Zrt. vagyoni helyzetének
elemzése, a melyre ebben a fejezetben fogok kitérni. Általánosságban elmondható, hogy
az elemzés nem más, mint „az információ -előállítás olyan módszere, eljárása és
technikája, amelynek segítségével egy vagy több üzleti év, egy vagy több vállalkozás
számszaki adatainál kifej ezőbb, érhetőbb, használhatóbb információkhoz jutunk a
vállalkozás gazdasági helyzetének értékeléséhez, jövőbeni kilátásainak megítéléséhez, a
gazdálkodást befolyásoló tényezők, összefüggések feltárásához, minőségének
javításához.” (Adorján és társai, 2005, 305. o.)
Dolgozatom terjedelmi korlátai miatt én most csak a vagyoni helyzet elemzésére
koncentrálok, lehetőségünk van azonban a teljes éves beszámoló elemzésére , kitérve a
pénzügyi helyzet, illetve az eredmény elemzésére is. Ezeken belül további csoportokat
lehet képezni, ahol számtalan mutató áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével
tisztább képet kaphatunk a vállalkozás működéséről, eladósodottságáról, likviditási
helyzetéről vagy akár az eredmény részletesebb összetételéről. Fontos azonban
megjegyezni, hogy ezeket a mutatókat nem elég csak kiszámolni, jól is kell azokat
értelmezni, valamint, hogy nem minden esetben beszédesek, így jobb mindig azokra
nagyobb hangsúlyt fektetni, amelyek évről -évre látványosan változnak, vagy esetleg
valami lyen kiugró értéket tapasztalunk az előző évekhez képest. Érdemes tehát a
trendekre odafigyelni, és ez alapján elvégezni az elemzést.
Ebben az alfejezetben tehát dolgozatom fő témájával, a vagyoni helyzet
elemzésével fogok foglalkozni. „A vagyoni helyzet elemzésekor a vállalkozás
mérlegének struktúráját, az egyes eszköz és forrás csoportok, vagy tételek arányait és
azok változását vizsgáljuk. Az elemzéshez szükséges adatokat a mérleg tárgyidőszaki és
az előző időszaki oszlopaiban állnak rendelkezésre.” (Adorján és társai, 2005, 305.o.) A
mérleg mellett fontos információs forrásként szolgálhatnak a kiegészítő melléklet
megfelelő sorai is, ahol többletinformációk révén sokkal több mindent megtudhatunk,
árnyaltabb képet kaphatunk a mérleg egyes részeiről. Adot t esetben az
eredménykimutatásra is szükségünk lehet, hogy még pontosabban meg tudjuk
fogalmazni az elemzés eredményeit. (Reizingerné, 2016 , 3. dia )
Az eszközoldal elemzésének eredményéből további következtetéseket
vonhatunk le a vállalkozás stabili tásáról és rugalmasságáról; a forrásoldali vizsgálat

15
pedig a vállalkozás tőkeerősségéről, életképességéről, valamint az idegen tőkétől való
függésről árul el többletinformációkat. A különböző mutatószámok kiszámolása után
azonban nem dőlhet hátra az elemző , hiszen a munka oroszlán része, a változások és
kiugró értékek mögötti okok feltárása csak ezután következik. (Adorján és társai, 2005)
A következőkben röviden ismertetem a vagyoni helyzet elemzésére szolgáló
mutatók csoportosítási módszerét, amelyről – a követhetőség megkönnyítése végett –
egy ábrát is készítettem. Így előbb a vertikális -, majd pedig a horizontális mutatókra
térek ki részletesebben, és az is kiderül majd, hogy ezeken belül további csoportokat
lehet elkülöníteni. Végül pedig minden csoport on belül bemutatok egy -két olyan
mutatószámot, amely valamiért fontos, kiugró, vagy egyszerűen csak érdemes ilyen
esetekben azt is vizsgálni. A szöveges elemzésemet ábrákkal is kiegészítem, ezek
segítségével ugyanis szemléletesebben, az összehasonlítást megkönnyítve tudom a
következtetéseimet alátámasztani.
Minden esetben feltüntetem három általam választott versenytárs ugyanolyan
módszerrel számolt mutatószámait is, amelyeket röviden minden mutatónál összevetek
a Társaság számaival, kiemelt hangsúlyt f ektetve az eltérő értékekre. A versenytársak
kiválasztásánál törekedtem arra, hogy hasonló iparágban tevékenykedjenek és
mérlegfőösszegben, árbevételben, valamint a foglalkoztatottak létszámát tekintve is
nagyjából egy kategóriába essenek. Nyilvánvalóan va nnak, amik minden tekintetben
nagyobbak vagy kisebbek a vizsgált Társaságnál, de figyeltem arra, hogy ezek ne
befolyásolják az összehasonlíthatóságot.
Az ugyanazon iparágban tevékenykedő, általam választott cégek a következők:
Danone Kft., Sole-Mizo Zrt, valamint a Fino -Food Kft., amelyek fontosabb adatait a 2.
táblázatban foglalom össze, feltüntetve a FrieslandCampina Hungária Zrt. megfelelő
számait is. A táblázatról elöljáróban annyit érdemes megjegyezni, hogy minden
szempontból a Sole Mizo Zrt. a legna gyobb, a Fino -Food Kft. pedig a legkisebb a
vizsgált időszakban. A cégek ennél részletesebb bemutatása azonban nem témája a
szakdolgozatomnak, mutatószámaikat csupán az összehasonlíthatóság és néhány
érdekesebb eltérés bemutatása céljából tü ntetem fel.

16
2.táblázat – A választott versenytársak főbb adatainak összefoglalása
Átlagos –
Létszám (fő) Mérlegfőösszeg (eFt) Nettó árbevétel (eFt)
Friesland 578 12 277 434 26 619 033
Danone 226 6 109 279 22 697 664
Mizo 850 23 718 818 46 624 014
Fino-
Food 133 6 239 459 10 480 277
Forrás : A versenytársak és a Társaság 2012 -2016 -os beszámolói alapján saját szerkesztés
A vagyoni helyzet vizsgálata során a képzett mutatószámokat további
csoportokba lehet sorolni. Ennek szemléltetése látható a 3. ábrán .
3.ábra – Az általam használt mutatószámok csoportosítása

Forrás : Karai Éva és társai (2014) alapján saját szer kesztés
Az ábrán az látható, hogy vagyoni helyzet elemzésének mutatószámait két
nagyobb csoportba lehet osztani. Az első csoport a vertikális mutatókat takarja. Ezek
vagy kizárólag az eszközoldal számait használják fel, vagy pedig kizárólag a
forrásoldalon megtalálható számokat. A második csoport a horizontális mutatók
csoportja, ahol már megengedett a két fő rész – eszközök és források – közöt ti átjárás.
(Adorján és társai, 2005)

17
3.1. Vertikális mutatók
Először a vertikális – vagy más néven strukturális mutatószámokkal foglalkozom.
Ezen belül pedig először az eszközoldali mutatókat tárgyalom, amelyek csak az
eszközoldalon található adatokat használj ák az elemzéshez. Kitérek ezek számítási
módjára, jelentésükre, szöveges elemzésükre és az esetleges okokra is. Ezután áttérek a
forrás oldali mutatókra, ahol hasonló szisztéma szerint sorra veszem az elemzés
szempontjából fontos összefüggéseket. A forrásol dali mutatók értelemszerűen csak a
forrásoldalon található számok felhasználásával adnak lehetőséget következtetések
levonására.
3.1.1. Eszközoldali mutatószámok
3.1.1.1. Befektetett eszközök aránymutatója
Az első mutatószám a befektetett eszközök aránymutatója. Ennek sz ámítása a
következőképpen zajlik:
Befektetett eszközök aránymutatója =

A képlet szerint a befektetett eszközök arányát vizsgáljuk az összes eszközön,
vagyis a teljes vagyonon belül. A befektetett eszközök között találhatóak az
immateriális javak, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök. A befektetett
eszközök aránymutatóját a fizetőképesség vizsgálata során is nézni szokták, ugyanis
megmutatja, hogy mennyire nagy az eszközö k kötöttsége, és így a hozzájuk kapcsolódó
fix költségek. Általánosan elfogadott tökéletes arány erre a mutatóra nem létezik, mivel
iparáganként eltérő érték tekinthető normálisnak. Gondoljunk bele ugyanis, hogy
például egy tanácsadó cégnek, akik szolgálta tó tevékenységet végeznek, egy irodán,
néhány számítógépen kívül nem sok befektetett eszközre van szükségük, ők ugyanis a
szaktudásukkal kereskednek. Egy nehézipari vállalat esetében azonban már teljesen más
a helyzet. Szükség lehet speciális gépekre, óriá si üzemre, teherautókra stb., így máris
látható, hogy az ő esetükben ez a szám jóval nagyobb lesz. Példának okáért
megvizsgáltam a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. legutóbbi éves beszámolóját, ahol a
befektetett eszközök aránya az összes eszközön belül tartósa n 90% fölött van.
Visszatérve a FrieslandCampina -ra, amely egy termelő cég, így egy ügyvédi
irodával összehasonlítva jóval több befektetett eszközzel rendelkezik, de természetesen

18
nyomába sem ér a MÁV -nak. A mutató számításakor az előző öt évet vizsgáltam, és a
4. ábrán lévő eredményekhez jutottam.
4.ábra – Befektetett eszközök aránymutatója , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
A 4. ábrán az látható, hogy 2015 -ben jelentősen lecsökkent a befektetett
eszközök aránya a teljes vagyonon b elül. Addig ugyanis tartósan 30 % fö lött volt, 2014
után azonban 20 % körüli szintre esett vissza. Mi lehet ennek a hátterében?
Ha megvizsgáljuk a mutatót, akkor láthatjuk, hogy úgy csökkenhet, ha a
befektetett eszközök nagysága csökken, vagy a teljes eszközállomány megnövekszik.
Tekintsük először az előbb említett tényezőt, vagyis, hogy a befektetett eszközök
csökken nek. Mint azt már a cég történetének bemutatásában is említettem 2012 -ben egy
átszervezési folyamat vette kezdetét, amelynek értelmében a debreceni gyár előbb -utóbb
bezárás vagy eladás nyomán kikerül a Társaság könyveiből. Ez a logisztikai és ipari
folyamat végül 2015 á prilisában lezárult. Ekkor kötöttek ugyanis megállapodást az
Alföld Tej Kft. -vel, akiknek végül eladták a debreceni gyárat. Így csökkentek az
ingatlanok, amik a gyárépületet tartalmazták; a műszaki berendezések és gépek, amik
feltehetően a gyárban használa tos gépeket foglalták magukba; valamint – kismértékben
ugyan, de – az egyéb berendezések is.
Másik magyarázat a csökkenésre az összes eszköz, vagyis a teljes vagyon
növekedése lehet. Ezt megvizsgálva azt látjuk, hogy 2014 -ről 2015 -re jelentősen, több
mint 20%-kal megnövekedett ez az érték. A mérleg sorait vizsgálva pedig rátalálhatunk,
hogy mi is járult hozzá ilyen nagymértékben a növekedéshez. A befektetett eszközök 36,04% 39,47%
32,00%
21,05%
19,18%
0%10%20%30%40%50%60%
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
Danone
Mizo
FinoFood

19
soron belül az előbbi bekezdésben felsorolt összes rész csökkent, ezt a gyárépület
eladásá hoz kapcsoltuk. Viszont, ha megnézzük a beruházások, felújítások sort, akkor ott
óriási, közel háromszoros növekedés tapasztalható. Ez a 2014 -ben bejelentett, 650
milliós fejlesztés hatása, amelyet a mátészalkai üzemben készültek végrehajtani. A
Társaság 2 015-ös Kiegészítő mellékletében is olvasható, hogy jelentős összegű volt
abban az évben a befejezetlen beruházás, amely a mátészalkai üzemben található új
gépekkel kapcsolatban merültek fel. Összességében azonban ennek a sornak a
növekedése nem tudta kompe nzálni a gyár miatti csökkenéseket, így a befektetett
eszközök nagysága összességében csökkent. Mi okozta akkor a teljes eszközállomány
növekedését? Vizsgáljuk meg a mérleg eszköz oldalának további sorait is!
A következő nagy csoportot alkotják a forgóeszk özök, és ha rátekintünk a 2014 –
es, majd pedig a 2015 -ös adatokra, akkor egyből szembetűnik a több mint 40% -os
emelkedés. Ezen belül különítjük el a készleteket, követeléseket, valamint az időbeli
elhatárolásokat (itt jelenítenénk meg az értékpapírokat is, de ilyennel a Társaság egyik
évben sem rendelkezett, így azt kihagytam a szemléltetésből). Az összes sort
átvizsgálva tapasztalhatunk kisebb -nagyobb növekedéseket és csökkenéseket, én most
azonban a kiugró ér tékekre igyekszem koncentrálni. Az első szembetű nő változás, hogy
a követelések – azon belül pedig a követelések kapcsolt vállalkozással szemben –
majdnem kétszeresére emelkedtek. A 2015 -ös kiegészítő melléklet szerint, abban az
évben 5 695 584 eFt -os követelésük volt a FrieslandCampina Finance NV -vel szemben,
akinek korábban kölcsön formájában jutattak pénzt. Ez a korábbi 2 245 251 eFt -hoz
képest jelentős változásnak mondható, így kijelenthetjük, hogy összességében ez
járulhatott hozzá az eszközállomány teljes növekedéséhez.
Összességében tehát a befe ktetett eszközök csökkentek, az összes eszköz pedig
nőtt, és így ennek a kettőnek az összhatásával – hiszen mindkét tendencia a mutató
csökkenését eredményezné önmagában is – magyarázható a befektetett eszközök
aránymutatójának jelentős mértékű csökkenése.

20
3.táblázat – A Társaság mérlegén ek eszközoldala – részlet, 2014 és 2016 között
2012 2013 2014 2015 2016
A. Bef. eszközök 4 168 946 4 339 119 3 461 208 2 749 623 2 866 669
I. Immateriális javak 228 029 110 302 61 861 35 162 23 465
II. Tárgyi eszközök 3 938 690 4 226 624 3 368 019 2 699 440 2 842 630
III. Bef. pü. -i eszközök 2 227 2 193 31 328 15 021 574
B. Forgóeszközök 7 352 217 6 643 308 7 309 323 10 298 854 11 785 478
I. Készletek 896 649 1 122 297 1 002 545 869 516 1 088 786
II. Követelések 5 121 772 3 628 984 4 373 180 8 301 018 10 599 644
IV. Pénzeszközök 1 333 796 1 892 027 1 933 598 1 128 320 97 048
C. AIE 46 585 11 552 47 126 14 221 292 943
Eszközök összesen 11 567 748 10 993 979 10 817 657 13 062 698 14 945 090

Forrás : A cég beszámolója alapján saját szerkesztés
Az eddigi okfejtésem a 2014 és 2015 közötti hatalmas változást magyarázta.
Röviden kitérnék a 2016 -ra történő további csökkenésre is, hiszen az 4. ábrán láthat juk,
hogy abban az évben már 20 % alá esett.
Erre az időszakra azt lehet elmondani, hogy mind a számláló, vagyis a
befektetett eszközök; mind pedig a nevező, vagyis az összes eszköz emelkedett. Ez
önmagában nézve még nem vezetne automatikusan a mutató csökkenéséhez. Ha
azonban a 3. táblázat segítségével megvizsgáljuk a két változás mértékét, akkor azt
látjuk, hogy a befektetett eszközök egy ik évről a másikra körülbelül 4 %-kal, mí g az
összes eszköz több mint 14 %-kal emelkedett. Így a nevező nagyobb mértékű
növekedése összességében a mutató csökkenését ered ményezte. Részletesebben
tanulmányozva a befektetett eszközöket elmondható, hogy mind az immateriális javak –
a tárgyévi értékcsökkenés miatt –, mind pedig a befektetett pénzügyi eszközök
csökkentek. Ezek csökkenését ellensúlyozta, és végül összességében n övelte 2015 -ről
2016 -ra a befektetett eszközök mennyiségét a tárgyi eszközök változása, amelynek
szinte minden sora növekedett a vizsgált időszakban. Kiemelendő ezek közül a
beruházások, felújítások további emelkedése, amely az előző időszakhoz hasonlóan
szintén a mátészalkai üzem új gépeihez kapcsolódnak.
Az eszközök összesen növekedését az magyarázza, hogy az előzőekben
kifejtettek mellett a forgóeszközök és az aktív időbeli elhatárolások mennyisége is
emelkedett ebben az időszakban. Ehhez a növekedéshe z főleg a vevők, áruk
állományának változása, valamint a FrieslandCampina Finance NV -vel szembeni
kölcsön további emelkedése járult hozzá, amely a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni

21
követelések soron növeli a teljes eszközállományt. Külön szeretném kiemeln i a
bevételek aktív időbeli elhatárolásának közel 50 -szeres emelkedését, amely a 2016 -os
Kiegészítő melléklet információi szerint az „IC bevételek” változásához köthető.
Néhány szót ejtenék a versenytársak értékeiről is, amelyeket az 4. ábrán
láthatunk. Összességében azt mondanám, hogy nagyon nagy eltérést nem tapasztalok a
befektetett eszközök arányának vizsgálatakor, alapvetően tehát nincs lényegi különbség
a négy cég között, ami azzal magyarázható, hogy hasonló iparágban tevékenykednek,
ezért többnyire ugyanolyan arányban van szükségük bizonyos eszközökre. Egy kiugró
érték azonban megfigyelhető az 4. ábrán : a Danone -nál 2016 -ban 3% körüli értékre
esett vissza az arány, ami feltehetően valamilyen rendkívüli ese mény hatása, így a
Társaságról alapvetően el mondható, hogy a befektetett eszközök aránya megfelel a
hasonló iparágban tevékenykedő versenytársak értékeivel.
3.1.1.2. Tárgyi eszközök aránymutatója
A következő mutató a Tárgyi eszközök aránymutatója. Mivel azonban a
Társaságnál a tárgyi eszközök aránya jelent ős súllyal szerepel a befektet ett eszközökön
belül – végig 90 % feletti a z arány, míg 2016 -ra eléri a 99 %-ot – ezért a következő
képletezéssel született mutató az előzőhöz nagyon hasonló eredményre vezet.
Tárgyi eszközök aránymutatója =

Az 5. ábra képe szinte teljesen megegyezik a 4. ábrán látható tendenciával, éppen ezért
ennek részletesebb ismertetésére nem térek ki, mivel az előzőekben megfogalmazott
megállapítások nagy része ebben az esetben is megállja a helyét. Az ábrán azt látjuk,
hogy a vizsgált mutató – a befektetett eszközök arány mutatójához hasonlóan – 2015 -re
változik me g nagymértékben, vagyis esik 31% -ról 20 % körüli értékre, 201 6-ra pedig
még tovább csökken.

22
5.ábra – Tárgyi eszközök aránymutatója , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
A versenytársakkal kapcsolatban elmondható, hogy esetükben is szinte teljesen
megegyezik a 4., valamint a z 5. ábra , így náluk is a tárgyi eszközökhöz képest
elhanyagolható arányban vannak jelen immateriális eszközök. Ez azzal magyarázható,
hogy mindhárom c ég esetében – ahogyan a FrieslandCampina Hungária Zrt. -nek is – a
főprofil a termelés, illetve a nagykereskedelem, így elsősorban nagyobb gyárépületre,
raktárra, vagyis ingatlanokra, valamint gépekre, járművekre van szükségük, és ezért van
ilyen minimális eltérés az előbb vizsgált két mutató között.
Eddig az eszközoldali mutatókon belül a befektetett eszközök kel foglalkoztam
részletesen, most viszont áttérek az eszközök másik nagy csoportjához, a
forgóeszközökhöz. Ezek vizsgálatakor általában – a befektete tt eszközökhöz kapcsolódó
mutatókkal éppen ellenkezőleg – minél nagyobb a forgóeszközök aránya, annál
nagyobb az adott cég likviditása. Fontos azonban kiemelni, hogy itt is érdemes az
elemzésnél figyelembe venni a versenytársak számadatait is.
34,05% 38,44%
31,13%
20,67% 19,02%
0%10%20%30%40%50%60%
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
Danone
Mizo
FinoFood

23
3.1.1.3. Forgóeszkö zök aránymutatója
Az első mutató, amellyel ennek keretei között foglalkozni fogok az a
Forgóeszközök aránymutatója, amelynek számítási módja a következő:
Forgóeszközök aránymutatója =

A 6. ábrán ennek a mut atónak az alakulása látható.
6.ábra – Forgóeszközök aránymutatója , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
7.ábra – Követelések aránya a forgóeszközökön belül a Friesland eseté ben,
2012 és 2016 között

Forrás : A cég beszámolója alapján saját szerkesztés
A 3. táblázat , valamint a Melléklet megfelelő részeit vizsgálva azt látjuk, hogy a
forgóeszközökön belül igen nagy részt tesznek ki a követelések. Ez látható a 7. ábrán . 63,56% 60,43% 67,57% 78,84% 78,86%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
Danone
Mizo
FinoFood
69,66%
54,63% 59,83% 80,60% 89,94%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%100%
2012 2013 2014 2015 2016

24
A 6. és 7. ábrán ugyan vannak eltérések , de az együttmozgás szembetűnő, ezért a
mutató változását először a követelések változásának vizsgálatával fogom magyarázni.
Ha a mérlegen belül a követelések sort nézzük, akkor azt látjuk, hogy 2014 -re – egy
korábbi nagyobb csökkenés után – jelentősen me gnő az állománya, 2015 -re már szinte a
duplájára emelkedik, 2016 -ra pedig még tovább nő. Részletesebben megvizsgálva a
mérleg ezen részét, azt láthatjuk, hogy – a már korábban is említett – Követelések
kapcsolt vállalkozással szemben sor állománya nőtt meg jelentősen, és ez vezetett a
forgóeszköz állomány emelkedéséhez, azon keresztül pedig a mutató növekedéséhez.
Ez a jelentős összeg a FrieslandCampina Finance NV -vel szemben fennálló adott
kölcsön formájában meglévő követelés, amely 2013 óta folyamatosan e melkedik.
Ha megvizsgáljuk a 6. ábrán feltüntetett három versenytárs mutatóit, akkor azt
láthatjuk, hogy nincsen szembetűnő eltérés a forgóeszközök arányát illetően. Van egy –
két alacsonyabb érték, de ezt nem találom jelentősnek, ezért elmondhatom, hogy a
FrieslandCampina Hungária Zrt. forgóeszközökre vonatkozó mutatója sem tér el
alapvetően a versenytársaknál tapasztalt aránytól.
3.1.2. Forrásoldali mutatók
3.1.2.1. Tőkefeszültség mutató
A forrásoldali mutatószámok közül, a vagyon szerkezetének vizsgálata
szempontjából a legfontosabbal kezdeném: a tőkefeszültség mutatóval. Számítása a
következő képlet szerint alakul:
Tőkefeszültség mutató =

Az idegen tőke és a saját tőke hányadosából képzett szám arra ad választ, hogy
„mennyiben finanszírozza külső, kívülálló fél a vállalkozást, a rendelkezésre álló saját
erőhöz képest.” (Adorján és társai, 2005, 308.o.) Mint a legtöbb mutatószám esetében a
tőkef eszültségi mutatónak sincs egy előre meghatározott, minden vállalkozás számá ra
kedvező mértéke. Az arány ugyanis több tényezőtől függhet: milyen ágazatban
tevékenykedünk; milyen a társadalmi -gazdasági környezet, amelyben a gazdálkodó
működik; milyen a vállalkozás profittermelő képessége. Összességében azonban annyit
el lehet monda ni, hogy a szakirodalom szerint jobb ezt az arányt minél alacsonyabban
tartani (jóval 1 alatt), ellenkező esetben ugyanis annál kockázatosabb, és ebből
kifolyólag bizonytalanabb egy vállalkozás helyzete, a növekvő kamatok és

25
árfolyamveszteségek miatt. Arró l nem is beszélve, hogy ha nő az idegen tőke aránya,
akkor a gazdálkodó sokkal nagyobb mértékben függ a hitelezőitől. (Adorján és társai,
2005)
A 8. ábrán a Társaság és a vizsgált versenytársak tőkefeszültség mutatóinak
alakulása látható 2012 és 2016 köz ött. A hányadost úgy kaptam, hogy az idegen tőkébe
számítottam a kötelezettségeken kívül a céltartalékokat, valamint a passzív időbeli
elhatárolásokat is, mert ennek összege kizárólag költségek és ráfordítások időbeli
elhatárolásához kapcsolódik.
8.ábra – Tőkefeszültség mutató , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
A 8. ábra alapján egy kisebb csökkenés tapasztalható 2014 -re, ebben az évben a
kötelezettségek csökkentek (a céltartalék csökkenése, illetve a passzív időbeli
elhatárolások növekedése szinte kioltotta egymás hatását), a saját tőke pedig
emelkedett, matematikailag p edig mindkét elmozdulás a mutató csökkenéséhez vezet.
Részletesebben megvizsgálva : a saját tőke az előző évi eredmény miatt növekedett
jelentősen, az idegen tőke pedig a rövid lejáratú kötelezettségek, azon belül pedig
nagyrészt a szállító tartozások csökk enése miatt csökkent. A 2015 -re történő újabb
növekedés szintén ezen sorok változásainak tudható be. Ahhoz azonban, hogy a
Társaság tőkefeszültség mutatója beszédesebb legyen számunkra, érdemesebb
összevetni egy versenytárséval, vagy az iparági átlaggal. 59,06% 49,46% 43,26% 45,42% 40,14%
0%50%100%150%200%250%300%350%
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
FinoFood

26
A tőkefeszültség mutatójának összevetése már korántsem olyan egyszerű, mint
az előző mutatók esetében. A 8. ábrá n csupán az egyik versenytárs adatait tűntettem fel,
mivel a Danone és a Mizo esetében olyan kiugró értékeket tapasztalunk, amik teljesen
eltorzítanák a képet, így pedig semmitmondó diagramhoz jutnánk. Az adatokat
vizsgálva úgy látom , hogy a Fino -Food mellett a Társaságnak van a legegyenletesebb
tőkefeszültség mutatója, így jobban teljesít a csapongó értékeket produkáló többi
versenytárshoz képes t. Azonban a többiek adat aiból azt a megállapítást lehet levonni,
hogy a mostani 50% körüli értékhez képest lehetségesek magasabb arányok is,
amennyiben az idegen forrásokat időben vissza tudják fizetni, összegét pedig valamiféle
korlátok közé tudják szorí tani.
A tőkefeszültség -, valamint a többi forrásoldali mutató alakulásának nyomon
követését segíti a 4. táblázat , amely a mérleg forrásoldalának sematikus
leegyszerűsítését tartalmazza.
4.táblázat – A Társaság mérlegén ek forrásoldala – részlet, 2012 és 2016 között
2012 2013 2014 2015 2016
D. Saját tőke 7 272 751 7 356 029 7 550 916 8 982 953 10 664 334
I. Jegyzett tőke 4 664 967 4 664 967 4 664 967 4 664 967 4 664 967
III. Tőketartalék 14 702 641 14 702 641 14 702 641 14 702 641 14 702 641
IV. Eredménytartalék – 11 573 758 – 12 094 857 – 12 011 579 – 11 816 692 – 10 384 655
VII. MSZE/ AE – 521 099 83 278 194 887 1 432 037 1 681 381
E. Céltartalék 726 020 572 543 254 755 171 671 123 127
F. Kötelezettségek 2 848 236 2 676 288 2 401 402 3 109 943 3 290 060
II. Hosszú lejáratú köt . 1 901 1 901 1 901 1 901 1 901
III. Rövid lejáratú köt. 2 846 335 2 674 387 2 399 502 3 108 042 3 288 159
G. PIE 720 741 389 119 610 583 798 131 867 569
Források összesen 11 567 748 10 993 979 10 817 657 13 062 698 14 945 090

Forrás : A cég beszámolója alapján saját szerkesztés

27
3.1.2.2. Tőkeellátottság/ tőkeerősség mutató
A forrásoldali mutatók közül a következő a tőkeellátottság, vagy más néven
tőkeerősség mutató lesz. Ezt a következő képlet szerint számítjuk:
Tőkeellátottság (tőkeerősség) mutató =

Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy ez a mutató akkor kedvezőbb, ha az
összes forráson belül a saját tőke aránya a kedvezőbb. A saját tőke nagysága ugyanis
egyértelműen meghatározza a vállalkozás bonitását, vagyis hitelképességét, továbbá a
stabilitása és a függetlensége is ezzel va n összefüggésben. Ugyanakkor érdemes
megjegyezni, hogy a saját tőke költsége általában drágább, mint az idegen t őkéé, ezért
érdemes a tőkeszerkezete t befolyásoló tényezők együttes vizsgálata, és így a vállalkozás
számára ideális arány meghatározása. (Karai – Laáb – Rózsa, 2014)
9.ábra – Tőkeellátottság (tőkeerősség) mutató , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
A 9. ábrán a Társaság és a vizsgált versenytársak tőkeerősség mutatóinak
alakulása látható 2012 és 2016 között. Az ábrán azt láthatjuk, hogy összességében a
vizsgált időszakban a tőkeellátottság mutatója – 2015 -ös évet leszámítva –
folyamatosan emelkedett. A 4. tábl ázat alapján azt láthatjuk, hogy ebben az évben az
összes forrás nagyobb mértékben növekedett a saját tőkéhez képest, és ez vezetett a
mutató időszakos csökkenéséhez. Az összes forrás ilyen arányú emelkedéséhez a rövid
lejáratú kötelezettségek növekedése j árult hozzá. Emelkedtek a szállítóval szembeni 62,87% 66,91% 69,80% 68,77% 71,36%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
Mizo
FinoFood

28
kötelezettségek; a kapcsolt vállalkozással szembeni kötelezettségek, amelyek a
kiegészítő melléklet szerint szintén áruszállításból és szolgáltatásból származnak;
valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség ek is, amelyek a kereskedelmi bónuszok
növekedése miatt változtak.
A versenytársak tőkeellátottságát vizsgálva – amennyiben nem vizsgáljuk a
Danone veszteséges működés miatti mínusz érétkeit – azt láthatjuk, hogy a Társaság
tőkeellátottsága sokkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy a versenytársak esetében sokkal
nagyobb az i degen forrás aránya az összes forráson belül, mint a saját forrásé. Ha
összevetjük a hosszú lejáratú kötelezettségek állományait, akkor a FrieslandCampina
Hungária Zrt. -nek szinte elhanyagolható mennyiségű hosszú lejáratú kötelezettsége van,
míg a versenyt ársak jócskán rendelkeznek ilyen tétellel is. Ezek alapján azt mondanám,
hogy a Társaság – a versenytársaik adataiból kiindulva – bőven növelhetné hosszú
lejáratú kötelezettségeit, kihasználva ezzel a korább an említett olcsóbb kamatokat.
3.1.2.3. Eladósodási mutat ó
Az eladósodási mutató a tőkeerősség mutató inverze, számítása a következő
képlet szerint zajlik:
Eladósodási mutató =

10.ábra – Eladósodottsági mutató , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés 37,13%
33,09% 30,20% 31,23% 28,64%
0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%100%
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
Mizo
FinoFood

29
A 10. ábrán a Társaság és a vizsgált versenytársak eladósodottsági mutatóinak
alakulása látható 2012 és 2016 között. Az idegen tőkébe – csakúgy, mint a
tőkefeszültség mutatónál – a céltartalékokat és a passzív időbeli elhatárolásokat is
belevettem. A diagramon azt lá thatjuk, hogy a vizsgált időszakban végig 20 -25% körül
volt az értéke, ami első ránézésre teljesen elfogadható – magasabb aránya aggodalomra
adhatna okot –, viszont ebben az esetben is érdemes összevetni hasonló cégek adataival.
Ahogy azt már a tőkeelláto ttság mutatójánál is vizsgáltam, a versenytársak jóval
nagyobb hosszú lejáratú kötelezettségállománnyal rendelkeznek, mint a vizsgált cég,
éppen ezért fordulhat elő, hogy magasabb az eladósodottsági mutatójuk is.
Egyértelműen kijelenthetjük, hogy ezen a té ren a FrieslandCampina Hungária Zrt. jobb
értékeket produkál a versenytársainál, viszont itt is fontosnak tartom kiemelni, hogy
bizonyos mértékig nyugodtan növelhetné a hosszú lejáratú kötelezettségeit.
Semmiképpen sem javasolnám azonban olyan mértékig eme lni, mint a többi vizsgált
cég, mert nagyon el tudja bizonytalanítani a vállalat működését, és nagyobb mértékben
függne az idegen tőkétől, viszont az olcsóbb forrás lehetőségét érdemes lenne
kihasználni. A 10. ábrán nem jelenítettem meg a Danone számított értékeit, mert
kiugróan magas eladósodottsági mutatója ebben az esetben is torzítaná a diagramot.
Ennek kapcsán még érdemes vizsgálni az esedékességi mutatót is, amely a rövid
lejáratú kötelezettségek arányát vizsgálja az összes kötelezettségen belül, vagyis azt,
hogy az idegen tőkének mekkora hányada eredményez rövidtávon pénzkiáramlást.
(Karai – Laáb – Rózsa, 2014) A Társaság esedékességi mutatóját vizsgálva azt
láthatjuk, hogy az gyakorlatilag 100% végig, a vizsgált időszakban, mert a Frieslandnak
szinte egyáltalán nincsen hosszúlejáratú kötelezettsége. Szeretném kiemelni, hogy
ebben az esetben most csak a kötelezettségekre vetítettem, a céltartalékokat nem vettem
bele, mert annak a kiegészítő mellékletben nincsen rövid -hosszú megbontása.

30
3.1.2.4. Céltartalé k változása
Szeretném külön kiemelni a céltartalék arányának a változását 2012 és 2016
között, a debreceni üzem eladási miatt ugyanis itt évről évre voltak változások, amiket
érdemes lehet megvizsgálni. A 11. ábra a céltartalék arányát mutatja be az össze s
forráson belül a vizsgált időszakban a Társaságn ál, illetve a versenytársaknál.
11.ábra – Céltartalék aránya az összes forráson belül , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
A diagramon azt látjuk, hogy a céltartalék aránya évről -évre folyamatosan
csökken. Ez a csökkenés pedig nem csak annak tudható be, hogy az összes forrás szinte
végig emelkedik 2012 és 2016 között – kivéve 2012 -ről 2013 -ra –, hanem annak is,
hogy a céltartalék összege minden évben folyama tosan csökken. A konkrét számokat a
4. táblázatban lehet megvizsgálni. Ennek oka pedig nem más, mint a debreceni üzem
bezárása, amelyet – mint azt, ahogy már a történeti áttekintésben is említettem – 2012
decemberében jelentettek be a nagy nyilvánosságnak. Éppen ezért, még abban az évben
690 000 eFt -os céltartalékot képeztek a dolgozók végkielégítésére, és az évek során
ennek az összegnek a fokozatos csökkentésével bocsátották el a munkavállalókat.
Ugyan a debreceni üzemet végül 2015 -ben eladták, de 2016 -ban is felhasználták a
2012 -ben képzett összeget a távozó dolgozók végkielégítésére. A 12. ábra az aktuális
években kifizetett v égkielégítések összegét mutatja eFt-ban, 2012 és 2016 között . Azt
látjuk, hogy a legtöbbet – több mint 400 millió Ft -ot – 2014 -ben fizettek ki, a
legnagyobb létszámcsökkenés is 2014 -ről 2015 -re történt, így ez a kiugró érték ezzel
magyarázható. A rákövetkező években pedig már egyre kisebb volt a kifizetett
végkielégítések nagysága.
6,28%
5,21%
2,35%
1,31% 0,82%
0%1%2%3%4%5%6%7%
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
Mizo
FinoFood

31
12.ábra –Adott évben kifizetett végkielégítések m értéke (eFt) a Fri esland. eseté ben,
2012 és 2016 között

Forrás : A cég beszámolója alapján saját szerkesztés
Röviden itt is kitérnék a versenytársak adataira, ami a 11. ábrán látható. Azt
mondhatjuk , hogy esetükben a céltartalékok aránya szinte teljesen állandó, 1% -ot meg
nem haladó szinten van. Ez alól kivételt képez a Danone -t, amit a kiugró adatok miatt
most sem jelenítettem meg a diagramon . Az üzembezárás miatti elbocsátások és a
hozzájuk k apcsolódó végkielégítések kifizetése után azonban azt láthatjuk, hogy a
Társaság céltartalék aránya is a másik két cég arányához igazodva 1% alá került, így azt
mondhatom, hogy itt sincs jelentős eltérés a versenytársakhoz képest.
0 153 567 400 787
62 718 33 971
050 000100 000150 000200 000250 000300 000350 000400 000450 000
2012 2013 2014 2015 2016

32
3.2. Horizontális mutatók
A vagyoni helyzetet vertikális mutatószámok mellett horizontális
mutatószámokkal is lehet elemezni. Ekkor már szabad átjárás biztosított a mérleg két
oldala között, vagyis minden esetben mind eszköz, mind pedig forrás oldalról veszünk
adatokat. „Ha a mérleg forrásait viszonyítjuk az eszközökhöz, akkor az eszköz
forrásokkal való lefedettségét, eszközök forrásigényességét kapjuk eredményül, vagyis
hogy egységnyi eszközállománynak mekkora a tőkeszükséglete. Fordítva pedig a
források fedezettségéhez, illetve esz közigényességéhez jutunk, vagyis hogy egységnyi
saját vagy idegen tőkével hány egységnyi eszközállományt mozgat a vállalkozás.”
(Adorján és társai, 2005, 309. o.)
Ahogy azt már a 3. ábrán is láthattuk a horizontális mutatóknak két fajtája van:
az eszközök -, illetve a források fedezettségét bemutató mutatószámok. A
következőkben az ebbe a csoportba tartozó mutatószámokat fogom vizsgálni.
3.2.1. Eszközök fedezettsége

Az eszközök fedezettsége tehát azt mutatja meg, hogy „eszközeinek hány
százalékát képes saját tők éből finanszírozni.” (Karai – Laáb – Rózsa, 2014, 25. o.)
3.2.1.1. Befektetett eszközök és tárgyi eszközök fedezettsége
Az eszközfedezettségnek a leggyakrabban használt változata a befektetett
eszközök fedezettsége, amelyet gyakran leszűkítenek csak a tárgyi eszközökre.
Számítási módjuk a következő képlet szerint történik:
Befektetett – és tárgyi eszközök fedezettsége =

33
13.ábra – Befektetett eszközök fedezettsége, 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
A 13. ábrán a befektetett eszközök fedezettségének alakulását láthatjuk. Külön
nem tértem ki a tárgyi eszközök fedezettségére, mert – mint azt, ahogy már a
befektetett – és tárgyi eszközök aránymutatójánál láttuk – nincsen nagy eltérés a két
érték között. A befektetett eszközök fedezettsége mutató számításánál azt vizsgáljuk,
hogy a vállalkozás, tartós eszközeinek mekkora százalékát képes saját erőből
finanszírozni. (Karai – Laáb – Rózsa, 2014)
A versenytársak ada taival összehasonlítva azt láthatjuk, hogy a Társaság a tartós
eszközeinek jóval nagyobb százalékát képes saját tőkéből finanszírozni. Ez arra
vezethető vissza, hogy a többi vizsgált cég saját tőkéjének aránya sokkal alacsonyabb, a
magasabb idegen tőke mia tt. Ez alapján azt mondhatom, hogy a FrieslandCampina
Hungária Zrt. ezen mutató terén is jobb értékeket produkál. Ennél a mutatónál sem
ábrázolom a Danone értékeit, a 2015 -2016 közötti kiugrások miatt.
3.2.2. Források fedezettsége
Amikor a források fedezettségét vizsgáljuk, akkor vetítési alapként
forrástételeket használunk, a számlálóban szereplő eszközökhöz. (Karai – Laáb – Rózsa,
2014)
3.2.2.1. Tőkemultiplikátor
A tőkemultiplikátor megmutatja, hogy „egységnyi saját tőkére, hány egységnyi
eszközállomány esik. 2 alatti érték esetén az eszközök többségét saját tőkéből 1,74 1,70 2,18 3,27 3,72
00,511,522,533,54
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
Mizo
FinoFood

34
finanszírozza, 2 feletti érték esetén az eszközök többségét idegen forrásból
finanszírozza.” (Karai – Laáb – Rózsa, 2014, 26.o.) Számítási módja a következő:
Tőkemultiplikátor =

14.ábra – Tőkemultiplikátor alakulása , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
A 14. ábrán a Társaság tőkemultiplikátorának alakulása látható 2012 és 2016
között. A mutató értéke szinte folyamatosan csökken – kivéve 2014 -ről 2015 -re –, és
végig 2 alatt marad, ami tehát azt jelenti, hogy az eszközei többségét saját tőkéből
finanszírozza. Ez a már sokszor említett forrásösszetétel miatt van így, ugyanis a
Társaságnak jóval nagyobb a saját tőke aránya, mint az idegen forrásé.
A versenytársak ellenben az eszközeik többségét idegen forrásból
finanszírozzák, ami egyértelmű, hiszen esetükben jóval ala csonyabb volt a
tőkeellátottsági mutató, illetve magasabb az eladósodottsági mutató, melyek
mindegyike azt jelenti, hogy kevesebb saját forrással rendelkeznek. Ezek alapján pedig
a FrieslandCampina Hungária Zrt. itt is jo bban teljesít. A Mizo 10 körüli ada tát, illetve a
Danone csapongó értékeit nem ábrázoltam, de mindkettejüknek rosszabb a
tőkemultiplikátora.
1,59 1,49 1,43 1,45 1,40
00,511,522,533,544,5
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
FinoFood

35
3.2.2.2. Nettó forgótőke
„A nettó forgótőke pozitív értéke a vállalkozás számára előnyös pénzügyi
tartalékot hordoz, és azt jelenti, hogy a forgóeszközök hosszú lejáratú kötelezettségekből
is finanszírozottak. Negatív értéke esetén megszegtük a mérleg egyik aranyszabályát:
hosszú élettartamú (átfutási idejű) eszközöket ne finanszírozzunk rövid lejáratú
kötelezettségekből.” (Adorján és társai, 2005, 309. o.) Számítása a következő egyszerű
képlettel történik:
Nettó forgótőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek
15.ábra – Nettó forgótőke alakulása (eFt) , 2012 és 2016 között

Forrás : A cégek beszámolói alapján saját szerkesztés
A Társaság esetében a nettó forgótőke alakulását a 15. ábrán szemléltetem, ahol
az adatok eFt -ban láthatóak. A diagramról azt tudjuk leolvasni, hogy a Társaság nettó
forgótőkéje végig jóval nulla fölött van, ami a vállalkozás pénzügyi tartalékainak
szempon tjából pozitívnak mondható . Ami azt jelenti, hogy nincsenek finanszírozási
problémái, ez azonban már a pénzügyi helyzet elemzéséhez kapcsolódik, amely nem
témája a szakdolgozatomnak.
A nettó forgótőke egy abszolút mutató, így talán nem szerencsés
összehas onlítani a versenytársakkal. Annyit viszont érdemes megnézni, hogy a másik
három cégnél hogyan alakul. A 15. ábrán azt láthatjuk, hogy mindháromnál előfordul,
hogy az érték 0 eFt alá megy, ezért elmondhatjuk, hogy a FrieslandCampina Hungária
Zrt. sokkal st abilabban és biztonságosabb an működik a versenytársaknál.
4 505 882 3 968 921 4 909 821 7 190 812 8 497 319
-6 000 000-4 000 000-2 000 00002 000 0004 000 0006 000 0008 000 00010 000 000
2012 2013 2014 2015 2016Friesland
Danone
Mizo
FinoFood

36
4. Összegzés
Szakdolgozatomban egy általam választott cég, a FrieslandCampina Hungária
Zrt. vagyoni helyzetét elemeztem. Az elején röviden bemutattam a Társaság történetét,
termékportfólióját, valamint az elemzés szempontjából fontosnak tartott elemeket a
számviteli politikájából. Utána következett maga az elemzés ismertetése, ahol egy -két
alapfogalom tisztázása után sorra vettem néhány, a vagyoni helyzetet leíró
mutatószámot. Az elemzéshez felh asználtam a Társaság vizsgált időszaki mérlegeit, és
kiegészítő mellékletét. Az értelmezésekben, valamint a dolgozat struktúrájának
kialakításában nagy segítségemre voltak a választott irodalmak, az össze hasonlíthatóság
kedvéért pedig három , szintén általa m választott versenytárs adatait is belevettem.
De mik azok a következtetések, amit az elemzésem után elmondhatok a
Társaságról? Dolgozatom terjedelmi korlátai miatt csak a vagyoni helyzet elemzése fért
bele, árnyaltabb kép ismertetéséhez szükséges lenne – az eredeti terveknek megfelelően
– a pénzügyi helyzet elemzése, illetve az eredmény elemzése is. Most azonban csak egy
szempont szerinti eredményekből tudok következtetéseket levonni. Ezek alapján azt
tudom elmondani, hogy a FrieslandCampina Hungária Zrt . egy stabilan, és
gördülékenyen működő nagyvállalat. A versenytársakkal összehasonlítva gyakorlatilag
minden mutató terén jobban szerepel. Nagyon sok tényező a finanszírozási politikáján
múlik, ahol a Társaság – a versenytársakhoz képest – sokkal kevésbé függ az idegen
tőkétől, aminek köszönhetően jobb az eszközök fedezettsége, kedvezőbb az
eladósodottsági mutató. Több ilyen mutató részletesebb megvizsgálása után azt
mondhatom, hogy eredményes az a politika, amit most folytat, de elképzelhető lenne
olyan m egoldás is, ahol az idegen tőke kedvezőségét kihasználva alakítaná ki a
finanszírozását, hiszen más lehetőségek figyelembe vételével talán még jobb
eredményeket tudna elérni. Azt azonban fontosnak tartom kiemelni, hogy az idegen
tőke és saját tőke arányána k felborulása problémákhoz vezethet, így jobb megtalálni az
arany középutat.
Úgy gondolom, hogy még nagyon sok érdekességgel lehetne kiegészíteni a
szakdolgozatomat, a cég részéről azonban nem tapasztaltam kellő együttműködést, így
az ún. kulisszatitkok most sajnos elmaradtak. A későbbiek során viszont szívesen
folytatnám a cég vizsgálatát, a már említett pénzügyi helyzet -, valamint az eredmény
elemzésével is kiegészítve.

37
5. Irodalomjegyzék
Dr. Adorján Csaba – dr. Bába Ágnes – dr. Lukács János – dr. Mikác zó Éva – dr. Róth
József: Üzemgazdasági számvitel, 2005, SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatika
Rt.
Agrárszektor: Rábólintottak! – Magyaroké a debreceni tejgyár, 2015.04.17.
https://www.agrarszektor.hu/elemiszerpiac/rabolintottak_magyaroke_a_debreceni_tejgy
ar.4806.html
(letöltés dátuma: 2017. április 30.)
Dr. Bíró Tibor – Kresalek Péter – Dr. Pucsek József – Dr. Sztanó Imre: A vállalkozások
tevékenységének komplex elemzése, 2007, Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és
Kiadó
Cooprally: A minőségi magyar termékekért (FrieslandCampina Hungária Zrt.), 2010,
nincs adat
http://www.cooprally.hu/index.php/arciv/v -coop -rally-
2010/ftamogatoink/frieslandcampina -hungaria -zrt
(letöltés dátuma: 2017. április 30.)
Danone Kft. 2012 -2016. évi beszámolói
Dehír.hu: A debreceni tejipar tovább él, sőt újra fejlődési pályára állhat – videóval,
2015.04.16.
http://www.dehir.hu/debrecen/a -debreceni -tejipar -tovabb -el-sot-ujra-fejlodesi -palyara –
allhat/2015/04/16/
(letöltés dátuma: 2017. július 6.)
Fino-Food Kft. 2012 -2016. évi beszámolói
Friesland Campina Hungária Zrt. 2012 -2016. évi beszámolói

38
Karai Éva – Laáb Ágnes – Rózsa Ildikó: Pénzügyi számviteli elemzések, 2014, BME –
Üzleti Tudományok Intézet
Mfor.hu: Új túróüzemet épített a Fri esland Debrecenben, 2007.11.22.
http://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Ketmillio_euroert_epitett_turouzemet_a_Friesland_De
brecenben.html
(letöltés dátuma: 2017. április 30.)
Napi.hu: Marad és fejleszt a Pöttyös holland gyártója, 2014.06.25.
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/marad_es_fejleszt_a_pottyos_holland_gyartoja.5
83092.html
(letöltés dátuma: 2017. április 30.)
Reizingerné Ducsai Anita: Éves beszámoló elemzése, 12. szeminárium , Budapesti
Corvinus Egyetem, 2016. november 23.,
Sole-Mizo Zrt. kiegészítő mellékletei 2012 és 2016 között
Újszó.hu: 2015 -től megszűnnek a tejkvóták, 2007.11.06.
http://ujszo.com/cimkek/agrarkorkep/2007/11/06/2015 -tol-megszunnek -a-tejkvotak
(letöltés dátuma: 2017. április 30.)
Üzletrész: Háhner Petra – Idén még nem kavar be a számviteli törvény változása,
2015.10.13.
http://www.uzletresz.hu/penzugy/20151007 -szamviteli -torveny -valtozas -2016 –
beszamolo -konyveles -adminisztracio.html
(letöltés dátuma: 2017. június 2.)
2000 . évi C. törvény a számvitelről

39
6. Melléletek
6.1. Mérleg – FrieslandCampina Hungária Zrt.
2012 2013 2014 2015 2016
A. Befektetett eszközök 4 168 946 4 339 119 3 461 208 2 749 623 2 866 669
I. Immateriális javak 228 029 110 302 61 861 35 162 23 465
3. Vagyoni értékű jogok 228 029 110 302 61 861 35 162 23 465
II. Tárgyi eszközök 3 938 690 4 226 624 3 368 019 2 699 440 2 842 630
1. Ingatlanok és kapcsolódó
vagyoni értékű jogok 2 423 364 2 196 463 1 852 478 1 351 470 1 304 572
2. Műszaki berendezések,
gépek járművek 1 283 187 1 253 078 1 323 535 1 023 454 1 176 538
3. Egyéb berendezések,
felszerelések, járművek 145 280 106 674 110 458 84 572 91 278
5. Beruházások, felújítások 86 859 670 409 81 548 239 944 270 242
III. Befektetett pénzügyi
eszközök 2 227 2 193 31 328 15 021 574
5. Egyéb tartós részesedés 1 850 1 850 1 850 15021 (2016)1 574
7. Egyéb tartósan adott
kölcsön 377 343 29 478 15021(2015)
B. Forgóeszközök 7 352 217 6 643 308 7 309 323 10 298 854 11 785 478
I. Készletek 896 649 1 122 297 1 002 545 869 516 1 088 786
1. Anyagok 525 984 617 025 512 975 441 342 470 792
2. Befejezetlen termelés és
félkész termékek 38 834 67 905 30 215 20 188 19 107
4. Késztermékek 115 408 198 465 199 907 152 036 251 531
5. Áruk 216 423 238 902 259 448 255 950 347 356
II. Követelések 5 121 772 3 628 984 4 373 180 8 301 018 10 599 644
1. Követelések áruszállításból
és szolgáltatásból (vevők) 2 124 102 1 914 421 1 983 230 2 271 469 2 516 592
2. Követelések kapcsolt
vállalkozással szemben 2 840 556 1 528 328 2 245 251 5 824 652 7 901 610
6. Egyéb követelések 157 114 186 235 144 699 204 897 181 442
IV. Pénzeszközök 1 333 796 1 892 027 1 933 598 1 128 320 97 048
1. Pénztár, csekkek 3 835 4 644 5 948 3 524 2 337
2. Bankbetétek 1 329 961 1 887 383 1 927 650 1 124 796 94 711
C. Aktív időbeli
elhatárolások 46 585 11 552 47 126 14 221 292 943
1. Bevételek aktív időbeli
elhatárolása 10 905 4 839 8 459 5 985 287 700
2. Költségek ráfordítások
aktív időbeli elhatárolása 35 680 6 713 38 667 8 236 5 243
Eszközök összesen 11 567 748 10 993 979 10 817 657 13 062 698 14 945 090

1: Azért van megjelölve, mert 2015 -ben még az Egyéb tartósan adott kölcsönök soron szerepelt, másik
évben pedig Egyéb tartós részesedések között, többletinformációt azonban a kiegészítő mellékletben nem
találtam, a cég a megkeresésre csupán annyit közölt, hog y „ilyen jellegű pénzügyi információt nem áll
módunkban kiadni”.

40

2012 2013 2014 2015 2016
D. Saját tőke 7 272 751 7 356 029 7 550 916 8 982 953 10 664 334
I. Jegyzett tőke 4 664 967 4 664 967 4 664 967 4 664 967 4 664 967
III. Tőketartalék 14 702 641 14 702 641 14 702 641 14 702 641 14 702 641
IV. Eredménytartalék -11 573 758 – 12 094 857 -12 011 579 – 11 816 692 – 10 384 655
VII. Mérleg szerinti
eredmény/ Adózott
eredmény – 521 099 83 278 194 887 1 432 037 1 681 381
E. Céltartalék 726 020 572 543 254 755 171 671 123 127
1. Céltartalék várható
kötelezettségekre 726 020 572 543 254 755 171 671 123 127
F. Kötelezettségek 2 848 236 2 676 288 2 401 402 3 109 943 3 290 060
II. Hosszú lejáratú
kötelezettségek 1 901 1 901 1 901 1 901 1 901
8. Tartós kötelezettségek
egyéb részesedési
viszonyban lévő
vállalkozással szemben 1 901 1 901 1 901 1 901 1 901
III. Rövid lejáratú
kötelezettségek 2 846 335 2 674 387 2 399 502 3 108 042 3 288 159
2. Rövid lejáratú hitelek 4 000 4 000 4 000 4 000 4 000
3. Vevőktől kapott
előlegek 2 063 2 063 2 063 2 063 2 063
4. Kötelezettségek
áruszállításból és
szolgáltatásból (szállítók) 1 878 739 1 892 432 1 576 934 2 163 546 2 318 414
6. Rövid lejáratú
kötelezettségek kapcsolt
vállalkozással szemben 420 908 296 294 354 642 395 557 420 103
9. Egyéb rövid lejáratú
kötelezettségek 540 625 479 598 461 863 542 876 543 579
G. Passzív időbeli
elhatárolások 720 741 389 119 610 583 798 131 867 569
2. Költségek, ráfordítások
passzív időbeli
elhatárolása 720 741 389 119 610 583 798 131 867 569
Források összesen 11 567 748 10 993 979 10 817 657 13 062 698 14 945 090

41
6.2. Eredménykimutatás – FrieslandCampina Hungária Zrt.
2012 2013 2014 2015
1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 23 736 336 22 048 477 22 707 011 26 504 136
2. Exportértékesítés nettó árbevétele 2 592 806 3 185 959 1 515 086 1 404 370
I. Értékesítés nettó árbevétele 26 329 142 25 234 436 24 222 097 27 908 506
3. Saját termelésű készletek
állományváltozása – 65 417 112 128 – 36 248 – 57 898
4. Saját előállítási eszközök aktivált értéke 156 014 81 913 81 858 59 941
II. Aktivált saját teljesítmények értéke 90 597 194 041 45 610 2 043
III. Egyéb bevételek 69 625 194 210 535 333 1 035 830
ebből: visszaírt értékvesztés 19 816 1 530 4 188 2 426
5. Anyagköltség 11 114 246 10 309 474 10 246 610 9 401 600
6. Igénybe vett szolgáltatás értéke 6 525 996 5 825 863 6 037 094 6 502 196
7. Egyéb szolgáltatások értéke 59 212 60 963 40 837 88 295
8. Eladott áruk beszerzési értéke 4 044 599 4 791 586 3 333 738 6 466 945
9. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 106 644 65 881 68 342 67 774
IV. Anyagjellegű ráfordítások 21 850 697 21 053 767 19 726 621 22 526 810
10. Bérköltség 2 230 333 2 080 059 2 065 416 1 894 184
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 326 315 326 314 282 496 296 576
12. Bérjárulékok 678 294 630 244 626 264 590 088
V. Személyi jellegű ráfordítások 3 234 942 3 036 617 2 974 176 2 780 848
VI. Értékcsökkenési leírás 608 268 532 133 466 361 385 258
VII. Egyéb ráfordítások 2 355 583 1 016 251 1 460 316 1 879 159
ebből: értékvesztés 588 434 102 031 643 083 220 796
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – 1 560 126 – 16 081 175 566 1 374 304
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és
kamajellegű bevételek 161 184 89 468 21 909 15 137
Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 5 319 596
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 1 818 981 172 522 147 672 204 691
Ebből: értékelési különbözet
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei 1 980 165 261 990 169 581 219 828
19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű
ráfordítások 591 824 600 636 15
Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 590 806
21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 302 602 161 092 128 367 115 728
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai 894 426 161 692 129 003 115 743
B. Pénzügyi műveletek eredménye 1 085 739 100 298 40 578 104 085
C. Szokásos vállalkozási eredmény – 474 387 84 217 216 144 1 478 389
XI. Rendkívüli ráfordítások 636 939 991 7 849
D. Rendkívüli eredmény – 636 – 939 – 991 – 7 849
E. Adózás előtti eredmény – 475 023 83 278 215 153 1 470 540
XII. Adófizetési kötelezettség 46 076
20 266 38 503
F. Adózott eredmény – 521 099 83 278 194 887 1 432 037
G. Mérleg szerinti eredmény – 521 099 83 278 194 887 1 432 037

42
2016
1. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 27 549 322
2. Exportértékesítés nettó árbevétele 1 851 660
I. Értékesítés nettó árbevétele
29 400 982
3. Saját termelésű készletek állományváltozása 98 414
4. Saját előállítási eszközök aktivált értéke 150 039
II. Aktivált saját teljesítmények értéke 248 453
III. Egyéb bevételek
75 330
5. Anyagköltség
9 143 986
6. Igénybe vett szolgáltatás értéke 7 084 621
7. Egyéb szolgáltatások értéke 42 448
8. Eladott áruk beszerzési értéke 7 118 000
9. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 98 470
IV. Anyagjellegű ráfordítások
23 487 525
10. Bérköltség 1 965 202
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 314 724
12. Bérjárulékok 608 474
V. Személyi jellegű ráfordítások
2 888 400
VI. Értékcsökkenési leírás
386 859
VII. Egyéb ráfordítások
1 214 920
ebből: értékvesztés 63 061
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
1 747 061
16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamajellegű bevételek
10 787
17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
273 834
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei
284 621
20. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
833
22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
214 217
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
215 050
B. Pénzügyi műveletek eredménye
69 571
C. Adózás előtti eredmény
1 816 632
X. Adófizetési kötelezettség
135 251
D. Adózott eredmény
1 681 381

43
6.3. Mérlegrészlet – Danone Kft.
2012 2013 2014 2015 2016
A. Befektetett eszközök 3 907 670 3 809 556 2 044 561 840 817 157 699
I. Immateriális javak 88 736 65 475 83 495 112 912 76 155
II. Tárgyi eszközök 3 817 084 3 742 231 1 959 216 726 055 79 694
III. Befektetett pénzügyi
eszközök 1 850 1 850 1 850 1 850 1 850
B. Forgóeszközök 3 576 641 4 145 318 4 313 562 2 744 855 3 761 798
C. Aktív időbeli
elhatárolások 27 820 41 506 35 420 316 183 822 988
Eszközök összesen 7 512 131 7 996 380 6 393 543 3 901 855 4 742 485
D. Saját tőke 1 241 905 358 427 – 2 364 330 – 3 712 070 998 041
E. Céltartalék 202 666 270 403 1 744 853 735 250 311 154
F. Kötelezettségek 4 669 632 5 767 590 5 602 751 5 782 136 2 527 000
III. Rövid lejáratú
kötelezettségek 4 669 632 5 767 590 5 602 751 5 782 136 2 527 000
G. Passzív időbeli
elhatárolások 1 397 928 1 599 960 1 410 269 1 096 539 906 290
Források összesen 7 512 131 7 996 380 6 393 543 3 901 855 4 742 485

6.4. Mérleg részlet – Sole-Mizo Zrt.
2012 2013 2014 2015 2016
A. Befektetett eszközök 7 355 218 9 129 537 8 640 366 9 938 586 10 001 009
I. Immateriális javak 20 811 174 082 169 185 232 034 143 695
II. Tárgyi eszközök 6 416 178 8 028 189 7 543 915 8 780 142 9 130 904
III. Befektetett pénzügyi
eszközök 918 229 927 266 927 266 926 410 726 410
B. Forgóeszközök 11 002 870 11 960 923 19 399 276 18 524 897 12 041 411
C. Aktív időbeli
elhatárolások 73 683 90 873 177 751 156 682 101 008
Eszközök összesen 18 431 771 21 181 333 28 217 393 28 620 165 22 143 428
D. Saját tőke 2 376 677 2 943 560 1 859 703 2 853 943 2 995 832
E. Céltartalék 63 835 42 569 75 640 82 640 170 000
F. Kötelezettségek 15 111 325 16 869 190 24 306 449 23 094 753 16 225 747
II. Hosszú lejáratú
kötelezettségek 4 529 784 4 797 207 6 732 427 7 256 796 77 150
III. Rövid lejáratú
kötelezettségek 10 581 841 12 071 983 17 574 022 15 837 957 16 148 597
G. Passzív időbeli
elhatárolások 879 934 1 326 014 1 975 602 2 588 829 2 751 849
Források összesen 18 431 771 21 181 333 28 217 393 28 620 165 22 143 428

44
6.5. Mérlegrészlet – Fino -Food Kft.
2012 2013 2014 2015 2016
A. Befektetett eszközök 2 467 632 2 376 735 2 652 739 2 711 407 2 599 971
I. Immateriális javak 139 938 98 884 117 299 89 378 86 870
II. Tárgyi eszközök 2 327 694 2 277 650 2 532 240 2 618 829 2 509 801
III. Befektetett pénzügyi
eszközök – 201 3 200 3 200 3 300
B. Forgóeszközök 2 936 719 3 402 597 3 507 140 4 079 978 3 067 693
C. Aktív időbeli
elhatárolások 235 345 239 441 276 448 321 767 321 685
Eszközök összesen 5 639 696 6 018 773 6 436 327 7 113 152 5 989 349

D. Saját tőke 1 361 699 1 713 266 1 844 868 2 053 718 1 859 481
E. Céltartalék 33 060 34 353 48 067 68 080 68 101
F. Kötelezettségek 3 997 724 4 033 161 4 300 049 4 746 852 3 827 897
II. Hosszú lejáratú
kötelezettségek 685 528 1 143 956 1 572 405 1 078 859 1 295 226
III. Rövid lejáratú
kötelezettségek 3 312 196 2 889 205 2 727 644 3 667 993 2 532 671
G. Passzív időbeli
elhatárolások 247 213 237 993 243 343 244 502 233 870
Források összesen 5 639 696 6 018 773 6 436 327 7 113 152 5 989 349