A foglalkozás témája: [607729]
I. Találkozás
–
„Ismerkedés”
A foglalkozás témája:
Ismerkedés és a szabályok megfogalmazása
Célja:
a résztvevők érkezéskori izgalmának feloldása; a találkozások időpontjának és
időtartamának meghatározása; a témák rövid áttekintése, érdeklődésfelkeltés cél
jából; az elérendő
cél közös megfogalmazása; az elvárások tisztázása
valamint a szabályalkotás; kommunikációval
kapcsolatos szófelhő elkészítése; félelmek és vágyak azonosítása.
1. Gyakorlat:
„
Hangulatjáték
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A
gyakorlat célja:
felmérni, ki milyen érzésekkel jött, milyen a hangulata
, feszültségoldás
.
Szükséges eszközök:
annyi körlap
ahányan vannak
, ragasztó, ceruza, filctollak, tábla.
Időkeret:
5
perc.
A játék menete:
„
Kíváncsi lennék a csoport hangulatára, ezér
t hoztam egy hangulatjátékot.
A
játék lényege, hogy
mindenki kap egy kis arcocskát, és bejelöl
i
rajta, hogyan is érez
i
mag
át. Amikor
mindenki
készen va
n
vele,
felragasztjuk
a táblára
, és megnézzük a csoport összhangulatát.
”
Miután
mindenki
felragasztotta
,
következik a megbeszélés.
Ezt a játékot az óra végén megismételjük, és
összehasonlítjuk a
csoport
hangulat
át az óra elején és végén.
2. Gyakorlat:
Bevezetés, a foglalkozásokról
való tájékoztatás
Célja:
a találkozások időpontjának és időtartamának meghatározása; a témák rövid áttekintése,
érdeklődésfelkeltés céljából; az elérendő cél közös megfogalmazása
Időkeret:
10
perc.
„
Mint tudjátok, egy játékos csoportfoglalkozásra hív
o
k benneteket. Természetesen it
t nincs
felelés, nincs osztályzat. Bíz
o
k benne, hogy a legjobb hangulatban telnek majd ezek az órák.
valamint
, hogy ha komolyan vesszük, annak ellenére, hogy jól érezzük magunkat, job
ban
megismer
hetitek
majd önmag
atokat
, valamint ezek a tevékenységek nem
l
esz
nek
haszontalan
ok
a
pályavál
asztás előtt.
Megismerjük egymást, bele tudjuk élni magunkat a mások helyzetébe. Megtanulunk
,
jobban
kommunikálni, könnyebben megértenek bennünket és mi is jobban megértünk másokat, hogyha
használjuk az életben is ezeket az ismereteket később, akkor jobba
n megértenek bennünket a
szüleink, barátaink, s talán még az ellenségeink is elfogadóbbak lesznek velünk.
”
A bemutatást követően a diákoknak lehetőségük van
feltenn
i
minden olyan kérdést, ami a
foglalkozásokkal
kapcsolatban felmerül bennük. Meghatározzuk a
találkozások számát, időtartamát,
helyszínét, tartalmát és közösen megfogalmazunk egy közös célt, melyet a foglalkozások végére
szeretne a csoport elérni, mely így hangzik:
„Szeretnénk figyelmesen résztvenni a tevékenységeken,
hogy megtanuljunk
,
jobban
k
ommunikálni, hogy könnyebben megértsenek bennünket és mi is jobban megértsünk másokat
,
azonban a szerzett ismereteket akkor tudjuk felhasználni konfliktusmentesen a mindennapi életben,
ha kellő önismerettel rendelkezünk.
”
3
. Gyakorlat:
„
Elvárásaink
”
Fejle
sztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
felmérni, kinek milyen elvárásai vannak a foglalkozásokkal kapcsolatban.
Szükséges eszközök:
színes papírlapok, „elvárások fűzére”, ruhacsipesz.
Időkeret:
5
perc.
A játék menete:
„
Adok egy
színes
lapocskát, az a kérésem, írjátok fel, milyen
elvárásaitok
vannak ezekkel
a foglalkozásokkal kapcsolatban, t
artalmára, hangulatára, gyakorlatokra
vonatkozóan.
A végén f
elolvassuk és
felcsíp
j
ük egy ruhacsipesszel
az ELVÁRÁSOK
fűzérre
”
.
4
. Gyakorlat:
„
Szabál
yok beprogramozása
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés, együttműködés
A gyakorlat célja:
az elvárások tisztázása valamint a szabályalkotás
.
Szükséges eszközök:
papírlapok,
ceruza, filctollak, tábla.
Időkeret:
10 perc.
A játék menete:
„
Mielőtt me
galkotnánk saját szabályainkat, szeretném, ha összegyűjtenénk
miért fontosak az emberek életében a törvények. Hogy tudjuk a korlát
ainkat, hogy meddig mehetünk
el?
Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat meg kell alkotnunk saját korlátainkat.
Miután fölírtuk a
tá
blára a
szabályokat, azokat
,
amelyek ezek közül mind
enki
számára
elfogadható lesz, beprogramozzuk a számítógépbe
(fölragasztjuk a táblán lévő képre)
és mivel
közösen hoztuk létre, eszerint is próbálunk meg viselkedni ezeken a foglalkozásokon.
Ezért hoztam
el számotokra, kinyomtatva, egy számítógép képernyőjének a képét és
ragasztottam fel a táblára. H
a valaki úgy érzi, hogy valamelyik szabálynak nem tud, vagy nem kíván
megfelelni, akkor jelezze, és csak olyan szabályok maradjanak a monitor képernyőjén, ame
lyeket
biztosan be tudunk programozni, mert mindannyiunk számára elfogadhatóak.
5
. Gyakorlat:
„A
gytorna
”
Fejlesztendő terület:
együttműködés
A gyakorlat célja:
a kommunikációval kapcsolatos gondolatok, szavak összegyűjtése
.
Szükséges eszközök:
tábla
, kr
éta
.
Időkeret:
5
perc.
A játék menete:
„
Ezeknek az
órasorozatnak az lenne a címe
, hogy
: „
Asszertív magatartás
kialakítása” / más szóval a „
A
kommunikációs készségek fejlesztése
”. Az, hogy kinek mit jelent a
ko
mmunikáció
, most
fog kiderül
. Kérése
m
, hogy
min
den olyan szó
, ami a ko
munikációról
eszetekbe jut
,
írjatok
fel
a táblára, majd végül ezekből a szavakból egy szófelhőt készítünk
számítógépen és valamennyi foglalkozáson látható lesz.
”
6
. Gyakorlat:
„
Félelmeink és vágyaink
”
Fejlesztendő terület:
ismerked
és
–
megismerés
A gyakorlat célja:
a
félelmek és vágyak azonosítása
Szükséges eszközök:
kék és rózsaszín papírlapok, papírlapok
,
ceruza, filctollak, tábla.
Időkeret:
10 perc.
A játék menete:
„
Hoztam egy
plakátot, melyen egy
ház
található; fele kék, fele ró
zsaszín.
A
kék fél a félelmeink
et
,
míg
rózsaszín fé
l a
vágyaink
at jelképezi
. A félelmeket, a problémákat,
amelyek foglalkoztatnak titeket, és a vágy
aitokat
kellene beírni.
A végén s
zeretném, ha
felolvasnánk, ki mit írt
és összesítve
felkerülnének egy plak
átra a csoport vágyai és félelmei
!
”
7
. Zárógyakorlat:
„
Hangulatjáték
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
felmérni, ki milyen érzésekkel jött, milyen a hangulata, feszültségoldás.
Szükséges eszközök:
annyi körlap
ahányan vannak
, ragasztó, ceruza, filctollak, tábla.
Időkeret:
5
perc.
A játék menet
e:
„Kíváncsi lennék a csoport hangulatára a mai tevékenység után, ezért
szeretném, ha az óra elején játszott hangulatjátékot megismételnénk. Mindenki kap ismét egy kis
arcocskát, és bejelöli rajta, hogyan is érezi magát az óra után. Amikor mindenki kész, f
elr
agasztjuk
egy kartonlapra, és megnézzük a csoport összhangulatát, valamint összehasonlítjuk, hogy milyen
volt a csoport hangulata a tevékenység előtt és után.”
II. Találkozás
–
„Pozitív énkép”
A foglalkozás témája:
A pozitív énkép kialakítása és
megerős
ítése
Célja:
Az énkép
,
viselkedésre gy
akorolt hatásának
a szemléltetése, egymás megismerése és
elfogadása, pozitív tulajdonságok összegyűjtése,
az é
n
–
azonosság erősítése
,
az összetartozás
érzésének a megítélése, az információtorzulás megtapasztalása,
az én
kép épülésének szimbolizálása.
1. Gyakorlat:
„
P
ozitív üzenetet
ek küldése
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret,
társismeret, pozítív üzenetek küldése által
.
Szükséges eszközök:
Szt. Martin:
„
A föld krónikása
”
, laptop,
pamutgombolyag
Időkeret:
5
perc.
A játék menete:
A foglalkozás lágy zenével indul.
„
Az a kérésem, hogy erre a kellemes, lágy
zenére
alkossunk egy nagy kört és egy gombolyag segítségével küld
j
ünk egymásnak pozitív
üzeneteket, valaki elindítja a játékot és
azt mondja, hogy szeretném ezt a gombolyagot XY
–
nak adni
és mond valami kedveset és így tovább. Fontos, hogy valami
kellemeset mondjunk neki, valami
pozitív tulajdonságát hangsúlyozzuk.
Véleményem szerint
a jó tulajdonságaink úgy hálóznak be
minket
, ahogy
an
ez a fonal.
Ezért
n
agyon fontos, hogy egymásban és magunkban is lássuk ezeket a jó tulajdonságokat.
A
mondat
kezdődhet úgy, hogy
: „Én nagyon szeretem benned azt, hogy…”, én nagyon tisztellek azért mert…”.
Örülnék, ha komolyan vennénk ezt a játékot, hogy minél több pozitív tulajdonsággal
szembesüljünk.
”
A játék végén megbeszél
jük azt,
hogy
m
ilyen érzés volt a
pozitívum
okkal
szembesülni
, m
ilyen érzés volt kimondani
azokat
?
2. Gyakorlat:
„
Légy
önmagad!
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret, társismeret, az összetartozás érzésének a megítélése.
Szükséges eszközök:
madárcsic
sergés, laptop, Lázár Ervin: „Nagyravágyó feketerigó” meséje
Időkeret:
15 perc.
A játék menete:
„
Helyezkedjetek el kényelmesen. Hamarosan a természetbe szeretnélek
kalauzolni benneteket.
(
l
aptopról
elindítok egy hanganyagot
, erdei zajok: patakcsobogás,
mad
árcsicsergés.) Egy történetet szeretnék elmondan
i egy nagyravágyó feketerigóról,
a kérésem
az
,
hogy figyeljétek meg, mi a feketerigó problémája.
”
Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó című művének felolvasása
következik
, majd
ezt
követően
a követekező kér
dések kerülnek megbeszélésre:
Mi volt a fekete rigó problémája?
Hogyan reagált a környezete arra, hogy kipingálta magát?
Érezte
–
e már magát valaki úgy, mint a feketerigó?
A
kartatok
–
e másnak
látszani,
esetleg
azért, hogy barátot szerezzetek
?
Úgy érzitek
,
annak mutat
játok
maga
tokat, akik valójában vagytok? Van
–
e
valaki, aki
másnak akar mutatkozni? Álarc mögé bújik?
Aki próbálta már, hogy másnak mutatkozzon kifelé, mint amilyen valójában, az
valószínűleg tudja, hogy miért nehéz. Miért nehéz? Érdemes
–
e
másn
ak mutatkozni,
mint amilyenek valójában vagyunk?
„
Lehet, hogy félreismernek bennünket. Sokkal könnyebben tudunk élni, ha annak mutat
juk
magunkat
, akik valójában vagyunk. Pozitív
umaink
miatt szeressenek bennünket a tanáraink,
barátaink, szüleink.
A
kérdés
az
, hogy mindenkinek
vannak pozitív tulajdonságai? Igen …. vannak,
célunk az, hogy
keressük meg
,
hogy
melyek
ezek a
pozitív tulajdonságaink!
”
3. Gyakorlat:
„Ki kéri?”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret,
társismeret
, lehetőséget teremt egymás megismerésére.
Szükséges eszközök:
50 lejes bankjegy
Időkeret:
2
perc.
A játék menete
:
„Van nálam egy 50 lejes bankjegy, azt szeretném megké
rdezni tőletek, hogy
ki kéri, nyujtsa fel a kezét. Rendben, ki kéri a pénzt, miután jól összegyűrtem; ki kéri akkor ha jól
összetapostam és koszos lett. A pénz akkor is ugyanolyan értékes, ami
kor gyűrött vagy éppen
koszos,
nem veszít az értékébő
l
,
éppúgy m
int mi emberek, mindenki ugyanolyan értékes még akkor
is ha a külseje, külső tulajdonságai esetleg mást jeleznek számunkra.”
4
. Gyakorlat:
„
P
apírlap a háton
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret, társismeret, pozitív
megerősítés és az énazonosság
–
tudat
fejlesztése, pozítív tulajdonságok összegyűjtése által.
Szükséges eszközök:
gombostű, tollak, papírlapok
Időkeret:
5
perc.
A játék menete
:
„
Kaptok egy
–
egy
papír
lapot és egy
–
egy gombostűt, még
m
ielőtt a zene
megszólal, t
űzzétek fel egymás hátára a lapot!
Erre a lapra, a csoport tagja, a személyel kapcsolatos
pozitív tulajdonságokat írják fel, fontos, hogy o
lyan tulajdonságok kerül
je
nek a lapra, amiket majd
szívesen olvastok.
”
Miután mindenki írt mindegyikre, leülnek, leve
szik a lapokat, és
el
olvassák,
majd megbeszélés következik a következő kérdések mentén:
Miután elolvastátok, válasszatok ki hármat, amelyik számotokra a leghízelgőbb volt
és
indokoljátok meg a választásaitokat
!
Van
–
e a tulajdonságok között olyan, ami megl
epett benneteket
, ha igen miért
?
5
. Gyakorlat:
„
Szavak nélkül
”
Fejlesztendő terület:
kommunikáció
A gyakorlat célja:
a nem verbális kommunikáció gyakorlása, valamint az információtorzulás
megtapasztalása, tudatosítván azt, hogy mennyire nehéz csak gesztu
sokkal kifejezni önmagunkat.
Szükséges eszközök:
–
Időkeret:
8
perc.
A játék menete
:
„
Az a kérésem, hogy egy általad fontosnak vélt pozitív tulajdo
nságodat
válassz ki gondolatban és
j
átszd el
azt
,
némajátékkal
, a többiek pedig kitalálják
.
”
A bemutatott
tul
ajdonságok
a következők lehetnek:
kedves, aranyos, barátságos
,
segítőkész
,
becsületes
,
állatszerető, vidám,
szorgalmas
stb.
A játék végén megbeszéljük, hogy
kinek
mi okozott nehézséget
a játék során vagy esetleg miért volt
egyszerű, hogyan érezték magukat
a játék során, kitalálni vagy
eljátszani volt nehezebb
.
6
. Gyakorlat:
„
Erősségeim
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret, az énazonosság
–
tudat fejlesztése.
Szükséges eszközök:
papírlap, ceruza
Időkeret:
10
perc.
A j
áték menete
:
„
Sorold fel
a pozitív tulajdonság
aidat, írj fel a lapra legalább 25
–
öt!
Pl. pozitív
tulajdonságok
ra
:
s
egítőkész, vidám,
kedves,
barátságos, jószívű, becsületes,
jó humorérzékű
,
beszédes
, jó barát, megértő
, figyelmes stb
.
Ha most azt mondanám,
írjatok fel a lapra 10
negatív
tulajdonságot, menne? Milyen tulajdonságainkat ismerjük jobban?
Mit gondoltok, vajon miért
ismerjük inkább a negatív tulajdonságainkat
?
Miért tudjuk könnyebben felsorolni gyengeségeinket?
A
negatív tulajdonságok
felidézése
so
kkal könnyebben
megy
, míg a pozitív
umok
nehezebben
.
Mindez azért, mert
a tanáraink, szüleink
, barátaink
, környezetünk
könnyebben emlékeztetnek a
negatív tulajdonságainkra. Mit gondoltok, miért fontos, hogy tisztában legyünk a
z erősségeinkkel,
vagyis a pozitív tulajdonságainkkal
?
Mindezek ismerete azért rendkívül fontos, mert a
mikor pályát választunk, vagy barátot, akkor
is a pozitív tulajdonságainkat kell megismerni. Ha tudom, mi bennem a pozitívum, akkor
elégedettebb vagyo
k
magammal,
mely előrébb visz
egy lépés
sel a boldogság felé
.
Egyaránt fontos
úgy a gyengeségeink, mint az erősségeink ismerete, hisz amint tudatosítjuk a negatív
tulajdonságainkat, a pozitívakra támaszkodva tehetünk lépéseket azok megváltoztatására.
”
7
. Zá
rógyakorlat:
„
Én
–
fa
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret,
énazonosság
–
tudat fejlesztése
, énkép épülésének szimbolizálása
.
Szükséges eszközök:
Én
–
fa feladatlap, levelek, ragasztó, ceruza
Időkeret:
5
perc.
A játék menet
e
:
A rendelkezésre álló hozzávalókból, minden
ki egy
én
–
fát készít. Mindenki kap
egy lap
o
t
, amelyen
egy f
a van, levelek nélkül, a diákok feladata lesz, hogy leveleket ragasszanak a
fára.
A
z én
–
fát minden foglalkozáson tovább fogjuk bővíteni, egy
–
egy megtanu
lt készség, felfedezett
képesség, vagy jó élmény önmagával kapcsolatban
.
Így, hát
min
dig
egy
–
egy levél felragasztásra
kerül a további foglalkozások során,
minden foglalkozás végén kiosztásra kerülnek
és kiegészülnek
.
Erre a gyakorlatra a továbbiakban csak
az „én
–
fa gyakorlat folytatása”
–
ként fogok utalni. Ez a
gyakorlat látványos szimbóluma az énkép épülésének, amennyiben a diákok szeretnék megörökíteni
énképük épülését
, minden alkalommal készíthetnek egy
–
egy fényképet. Később a képek időrendbe
állítva a f
ejlődésüket tudják mutatni számukra.
Fontos, hogy a fára az kerüljön fel, hogy ki mit tart önmag
á
ról fontosnak, ezek a
tulajdonságok változhatnak, új levelek kerülhetnek fel, vagy épp hullhatnak le. Amennyiben negatív
tulajdonságok kerülnek fel, fontos, ho
gy ezek mellé valamilyen pozitívum is kerüljön.
III. Találkozás
–
„Pozitív énkép”
A foglalkozás témája:
A pozitív énkép kialakítása és
megerősítése
Célja:
Az énkép, viselkedésre gyakorolt hatásának a szemléltetése, egymás megismerése és
elfogadása, pozití
v tulajdonságok összegyűjtése, az én
–
azonosság erősítése,
az összetartozás
érzésének a megítélése, az információtorzulás megtapasztalása, az énkép épülésének szimbolizálása.
1. Gyakorlat:
„
Lépj a körbe!
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gya
korlat célja:
az önismeret,
társismeret
.
Szükséges eszközök:
–
Időkeret:
5
perc.
A játék menete
:
„
A
lkossatok
egy nagy kört,
é
s
kövessétek az instrukciókat.
A
kik azon
tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket mondok, lépjenek be a körbe.
”
–
akik barna hajúak
;
–
akik szeretik a spenótfőzeléket
;
–
akiknek a kedvenc évszaka a nyár
;
–
akik úgy érzik, hogy többnyire kedvesek
;
–
akik úgy érzik, hogy ők vagányak
;
–
úgy érzik, jól tud
nak angolul;
–
akik úgy érzik, hogy elég gyakran b
elevágnak mások mondanivalójába
;
–
akik úgy gondolják magukról, hogy nem képesek koncentrálni a lecketanulás közben
;
–
akik minden helyzetben feltalálják magukat.
A játék a
ddig folytatódik, amíg mindenki be nem lép a körbe. A játék végén megbeszélés
következik a következő kérdések alapj
án: „
Melyik tulajdonság
ról
tudtad
nehezen
eldönteni, hogy
jellemző
–
e rád?
–
véleményem szerint
a külső tulajdonságokban voltatok inkább biztosabbak.
Mit
gondol
tok
,
mi lehet ennek az oka?”
2. Gyakorlat:
„Utálom, ha azt mondják…”
Fejlesztendő terület:
ism
erkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret, az énazonosság
–
tudat fejlesztése.
Szükséges eszközök:
–
Időkeret:
10 perc.
A játék menete
:
„
Fejezzétek be a következő megkezdett mondatot, ki
–
ki a rá vonatkozó vagy
jellemző dologgal.
Utálom, ha azt mon
dják…
; a játék végén
közösen megbeszéljük, hogy ki hogyan
érezte magát a játék során, okozott
–
e valami nehézséget számára
.
Lehetséges
mondatbefejezések:
te még kicsi vagy
ehhez;
alaptalanul kritizálnak, lehordják a munkámat
;
ez nem való neked
;
jaj ú
gy
sajnál
om;
te vagy a hibás;
ha nem kértem véleményt és mégis mondanak
;
ha a hátam mögött beszélnek
;
úgy aggódom érted;
ha azt hiszik, béna vagyok, nem tudok valamit megcsinálni, „
te ezt úgysem tudod
”
stb.
3. Gyakorlat:
„
Észak és dél
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret, az énazonosság
–
tudat fejlesztése.
Szükséges eszközök:
papírlap, ceruza
Időkeret:
10 perc.
A játék menete
:
„
T
apasztalat
aim szerint
az emberek gyakran érzik úgy, hogy másnak látjá
k
őket, mint amilyenek valójában
,
aminek az
lehet az oka, hogy sokszor álarcot
veszünk fel
, másnak
mutatjuk magunkat, mint amilyenek
valójában
vagyunk. Pl.
a
gyáva gyakran hangoskodik, hogy
ezzel magára vonja a figyelmet, a gátlásos pedig vagánykodik, mert
azt gondolja, hogy így a
társai
jobban
befogadják
;
vagyis egy maszk mögé bújik
.
V
izsgál
juk meg
, hogy az álarc és az igazi arcunk
között mi
lyen
kapcsolat
van
.
Képzeljü
n
k el a
z
osztály
terem közepén
egy
átlót
,
a
terem két sarka az átló mentén a két pólus
(é
szak és dél)
.
Mindenki úgy kell, elhelyezkedjen
, hogy mit tart önmag
ára
nézve jellemzőnek.
N
em
csak a két pólusra, hanem közötte az átló teljes hosszára is áll
hattok
.
”
Minden téma
kör
után,
megbeszélés következik.
Lehetséges témakörök:
Pesszimisták (borúlátók) ________ Optimisták (derűlátók)
;
Csak a saját véleménye számít ____
_____ Fontos számára mások véleménye
;
Nem vagyok elégedett magammal _______ Elégedett vagyok magammal
;
Más vagyok, mint amilyennek tartanak _____ Olyan vagyok, amilyennek tartanak
.
4. Gyakorlat:
„
Tréfás h
ázassági hirdetés”
Fejlesztendő terület:
kommunikác
ió
A gyakorlat célja:
a verbális kommunikáció kifejezőkészségének
fejlesztése.
Szükséges eszközök:
papírlap, ceruza
Időkeret:
10 perc.
A játék menete
:
„
Az a kérésem, hogy egy képzeletbeli újságba fogalmazzatok meg egy
házassághirdetést.
C
sak e
gy összetett
mondatra van pénzetek.
Pl.
E
gy ilyen és ilyen ez meg ez keres
egy ilyen ezt meg ezt.
N
e mutassátok meg egymásnak,
miután mindenki befejezte
ki fogjuk találni,
ki adta föl a hirdetést.
”
5.
Gyakorlat
:
„
Repül a mondat
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
meg
ismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret, az énazonosság
–
tudat fejlesztése.
Szükséges eszközök:
labda
Időkeret:
10
perc.
A játék menete
:
„
Alkossatok egy nagy kört,
a feladat az, hogy folytassátok
a
me
gkezdett
mondatot. A kezemben lévő labdát oda fogom dobni
valakinek, tőle várom, hogy folytassa a
megkezdett mondatott
:
A legjobb, ami velem történhetett az az, hogy
…
.
Aki a labdát kapta, be kell,
fejezze a mondatot, aztán ő dobja tovább másnak, addíg míg mindenki meg nem kapta a labdát.
L
ehet passzolni, ha v
alaki nem
szeretne mondani
semmit.”
6
. Zárógyakorlat:
„Én
–
fa
gyakorlat folytatása
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret, énazonosság
–
tudat fejlesztése, énkép épülésének szimbolizálása.
Szükséges eszközök:
Én
–
fa felada
tlap, levelek, ragasztó, ceruza
Időkeret:
5 perc.
A játék menete
: A rendelkezésre álló hozzávalók
segítségével
, mindenki
felragaszt egy
–
egy
újabb levelet
a saját énfájára
.
IV. Találkozás
A foglalkozás témája:
Az emberek közötti különbségek tudatosítása
, a másság
.
Célja:
Megismertetni, felismertetni, hogy az emberek különbözőek. Elfogadni a másságot, ha
az nem lázító hatású a közösségre. Segíteni, változásra bírni, ha károsító.
Eszközök:
f
ilctollak,
cédulák
, csomagolópapír
ok
, A/4
–
es lapok
, Lázár
Ervin: C
sodapatika című
meséje, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Csipke
terítő
”
Csoportvezető:
„
Utasításokat fogok mondani, az a szabály, hogy végre kell hajtani anél
kül,
hogy kérdeznétek bármit is
(m
indenki kap egy A/4
–
es lapot.) Hajtsd félbe a lapot és tépd le
a jobb
sarkát. (Ugyanezt az utasítást 3x vagy 4x elismétli.)
.
Hajtsd szét a lapot és próbálj párt találni,
akinek ugyanolyan terítője van.
A párkeresés nehézkes, hisz nincs két egyforma minta.
Mit gondoltok, miért van ez?
–
Mindenki másként értelmezte, más
hogy fordították, nem
ugyanúgy hajtották a lapot. Mindannyian mások vagyunk. A mai alkalommal ezzel foglalkozunk.
Ilyen „más” játékot fogunk játszani.
2. Gyakorlat:
„Az út két oldala”
Csoportvezető:
„A
terem közepén képezzünk egy folyosót, egy utat. Én k
ülönböző
tulajdonságokat, állításokat fogok mondani, és aszerint álljatok az út egyik vagy másik oldalára,
hogy mi a véleményetek róla.
Igen
az egyik oldal,
nem
a másik oldal.
”
Időnként megállnak, és véleményt mondanak arról, miért állnak itt vagy ott, es
etleg mi az oka
a középen állásnak.
Mi okozhatta, hogy az egyik kérdésnél az igen oldalra, más esetben a nem
oldalra álltunk?
Elhangzó állítások:
–
Akik fülbevalót viselnek.
–
Akiknek nincs rossz foguk.
–
Akik szívesen viselnének
tetoválást
.
–
Akik sz
eretnek sportolni.
–
Akik szerint bocsánatos bűn 14 éves korban az alkoholfo
gyasztás.
–
Akik szerint bocsánatos bűn a14 éves korban a dohányzás.
–
Akik szerint a kábítószerfogyasztás bocsánatos bűn.
–
Akik hisznek Istenben.
3. Gyakorlat:
A
„másság”
Csoportvezető:
„
Páro
kban fogunk dolgozni. Válasszatok párt, és próbáljatok meg egymás
mellett elhelyezkedni. Néhány olyan lapot helyezek a kör közepébe, melyeken a mássághoz tartozó
kategóriák szerepelnek. Páronként válasszatok
kettőt
a lapok közül! Kaptok cédulákat. Ha azt
g
ondolod valamilyen tulajdonságról, csoportosulásról, hogy a másság kategóriájába tartozik, azt írd
fel. Fontos, hogy egy lapra csak egy ilyen „másság” kerüljön.
”
Közben csomagolópapírt helyez a táblára. Mikor a gyerekek elkészülnek, az alábbi
instrukciókat
kapják.
„
Válogassuk szét aszerint, hogy melyik csoportba tartoznak.
”
LÁTHATÓ: kancsal, szemüveges gebék, hajléktalanok, testi fogyatékos, kövér
stb.
NINCS RÁÍRVA AZ ILLETŐRE: két balkezes, becsületes, csinos, tolvaj, 200
–
as IQ
–
jú,
rendkívüli képességű
stb.
Megbeszélés következik a következő kérdések alapján: „
Ez csak az öltözködésben
tükröződik? Milyen ember a nagyképű ember?
”
4. Gyakorlat:
Lázár Erv
in
–
Csodapatika
Csoportvezető:
„Helyezkedjetek el kényelmesen. Hamarosan egy csodapatikába foglak
elkalauzolni benneteket. Egy történetet szeretnék elmondani egy
csodapatikusról
, a kérésem az,
hogy figyelj
etek nagyon …
”
Lázár Ervin: Csodapatika című m
űvének
felolvasása után
a követekező kérdések kerülnek
megbeszélésre:
Elmentél volna
–
e Rimapénteki Rimai Péntekh patikájába valamilyen gyógyszerét?
Ha igen, akkor ki mire kérnél gyógyszert
, balzsamot
?
Kinek mi okoz nehézséget, miért zavarja az adott tulajd
onság?
Más szemében a szálkát, sajátjában a gerendát sem
–
nehéz
–
e felismerni a negatív
tulajdonságokat, mi szükséges a változáshoz; hogyan illeszkedhet ez pozitív
tulajdonságainkhoz?
Szeretném, ha befejeznétek ezt a mondatot: „Ha más vagyok, mint a többie
k…”.
A mai foglalkozáson az volt a célunk, hogy nézzük meg, kik azok a „mások”. Mit
tehetünk akkor, ha ez nem károsítja a közösséget?
–
f
ogadjuk el.
Mit tehetünk, ha nem tudjuk elfogadni? Segítsünk!
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
V. Találkozás
A foglalkozás témája:
Én
–
erősítés
Célja:
Én
–
erősítés (egyedi) erősségek kiemelése, eddig ismert tulajdonságok összegzése,
integrálása, hogy a következő te
vékenységek megfelelő háttérrel véghezvihetők legyenek.
Eszközök:
A leláncolt elefánt című mese,
filctollak, lapok, levelek, aranyalma, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Amin a legnagyobbat nevettem
”
Csoportvezető:
A jó hangulat megteremtésére a mai napot ismét e
gy jétékkal szeretném
indítani. A feladat az, hogy mindenki egyesével elmesélje, hogy az elmúlt héten min nevetett a
legnagyobbat.
Fontos, hogy o
lyan történet kerüljön bemutatásra, amiben nem más kárára történik a
nevetés.
2. Gyakorlat:
„
A leláncolt elefá
nt meséje
”
Csoportvezető:
„Helyezkedjetek el kényelmesen, egy történetet szeretnék elmesélni
számotokra, egy leláncolt elefántról, a kérésem az, hogy figyeljetek nagyon …” A történet
felolvasása után a követekező kérdések kerülnek megbeszélésre:
Mit gondoltok a tör
ténetről; hallottatok
–
e már/ el tudtok
–
e képzelni hasonlót
embereknél?
Ha igen, milyen „cölöpök” létezhetnek?
3. Gyakorlat:
„
Ha egy napra láthatatlan lennék …
”
Csoportvezető:
Mindenki kap egy papírlapot, amire névtelenül leírja, hogy mit csinálna, mi
le
nne, ha egy napra láthatatlan lenne. Miután mindenki végzett, összehajtja a lapját és bedobja egy
kalapba, majd egy
–
et húzunk s megpróbálják kitalálni, hogy milyen vágyakra utal.
4. Gyakorlat:
„Ha én nem lennék …”
Csoportvezető:
„Mivel lenne kevesebb a
világ, ha én nem lennék … mindenki átgondolja, majd
megosztja a csoporttal a mondat befejezését. Gondolhattok egészen kicsi dolgokra is, akár arra,
hogy a barátaitok vagy a szüleitek mit hiányolnának az életükből, ha ti nem lennétek. A többiek
kiegészíth
etik a válaszokat, segíthetnek annak, aki nem tud mit mondani, fontos a pozitívumok
hangsúlyozása, az egyedi tulajdonságok kimondása, megerősítése.”
5. Gyakorlat:
„Én
–
fa gyakorlat folytatása”
Csoportvezető:
Mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet az Én
–
fájára, emellett kap mindenki
három aranyalmát, amire felkerülhetnek azok a vágyott tulajdonságok, amin a következőkben
dolgo
zni fog/fogunk, majd a legutolsó
foglalkozáson vissza lehet térni rá, hogy megvalósult
–
e vagy,
hogy jó úton van
–
e a változás irány
ában.
A legelső foglalkozás során volt már hasonló játék (Mi van a tető alatt?), amikor a vágyakat és
a félelmeket kellett megfogalmazni, itt a hangsúly a tulajdonságokra kerül.
Fontos, hogy az aranyalmákra reális célkitűzések kerüljenek, hogy a negatívum
okat
átfogalmazzuk, megtaláljuk a lehetséges pozitív kimenetet valamint fejlődési lehetőségeket
keressünk.
VI. Találkozás
Foglalkozás témája:
Pozitív önértékelés, én
–
erősítés, másság, eredményes kommunikáció
.
Célja:
A pozitív énkép erősítése, „jófej” po
zitívumok gyűjtése.
Eszközök:
„Én
–
üzenet”
–
kártyák, elégedettségi skála munkalap, „jófej” pozitívum munkalap
,
pozitív tulajdonságok listája, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Üzenő k
ártyák
”
„Mitt rejt a kártya”
Csoportvezető:
Képeket hoztam
számotokra
, n
ézzétek meg! Ki
–
ki válasszon egy neki tetszőt
a
képek
közül, amelyről majd elmondja, miért választotta
, mit üzen számára az a kártya
–
tengerpart,
k
ertes ház,
t
elefon,
k
önyv
, c
ica,
a
utó
, hegyek, rét, játszó tér,
iskola, forgalom
–
dugó, tömeg, kutya,
számító
gép, telefon, TV,
foci, pénz, ruhák, ékszer, virág, kicsi gyerek, templom.
2. Gyakorlat:
„Elégedettségi skála”
„
Kiegyensúlyozottság hőmérője”
Csoportvezető:
Hoztam egy munkalapot
, miután mindenki kap 1
–
et, az a kérésem, hogy
nézzétek meg jól
mi van ráírv
a, milyen ábrát láttok rajta!
E
légedettségi skála,
h
őmérő
–
a
milyen vagyok, amilyennek mások látnak, amilyen szeretnék
lenni. A három skálán színessel jelöljétek, érzésetek szerint mi jellemző rátok. Ha 100%
–
ig elégedett
vagy magaddal, akkor azt jelöld, h
a kevésbé, akkor annak megfelelően lejjebb legyen a
„higanyszál”!
Van
–
e olyan közületek, akinek mind a három skála közel egy szinten áll?
Olyanok vannak
–
e, akiknek a két skála közel azonos szintű?
3. Gyakorlat:
„Jófej” pozitívumok
Csoportvezető:
Egy fehé
r lapra
olyan tulajdonságokat kellene gyűjteni, melyek „jófejjé”
tesznek. Ha úgy gondolod, nincs elég jó tulajdonságod, a „Pozitív önértékelés” lista segítségedre
lesz. Válaszd ki azokat a listából melyekről, azt gondolod jellemzők rád!
4. Zárógyakorlat:
„Lépj a körbe!”
A csoportvezető a terem közepére megy, körbeállítja a csoportot. Kézfogás.
Csoportvezető:
Lépjen előre, aki úgy érzi, sok új „jófej” pozitívummal ismerkedett meg a mai
alkalommal! Lépjen beljebb, aki úgy gondolja sok „jófej” pozitívuma va
n! Lépjen beljebb, aki
keményen, kitartóan dolgozott a mai napon!
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
V
I
I
. Találkozás
A foglalkozás témája:
Az eredményes kommunikáció
Célja:
Mit jelent a kommunikáció? A
nonv
erbális kommunikáció gyakorlása;
ö
römszerzé
s a
nonverbális kommunikációval;
a
sikertelen kommunikáció
következményeinek tudatosítása;
a
nonverbális kommunikáció
működőképességének biztosítása;
K
o
mmunikációs készség fejlesztése.
Eszközök:
„Szájról
–
száj
ra” játék történetének leírása, csomagolópapíron a kommunikációs
ábra,
megfigyelési lapok, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat: „A mosoly körbejár”
„A mosoly gyűrűje”
Csoportvezető:
A csoportvezető mosolyog, majd kézmozdulattal leveszi a mosolyt a szájáról
és továbbadja a mellette ülő csoporttagnak. A gyakorlat megjegyzés nélkül, de vidáman nevetve
zajlik. Tudósok bizonyították, hogy a mosoly a nevetés jótékony hatású. A mai foglalkozáson a
kommunikációval i
lletve
annak egyik fajtájával, a metakommunikációva
l
ismerkedünk meg
részletesebben.
Mit jelent az, hogy kommunikáció?
–
beszélgetés, társalgás, k
apcsolatteremtés.
Mivel tudunk kommunikálni, hogyan?
–
beszéddel, arckifejezéssel, kézmozdulatokkal,
m
ozgással, testtartással.
Hoztam nektek egy
ábrát, a
rra le
nnék kíváncsi, tudok
–
e ezzel kommunikálni. Mit szerettem
volna
számotokra közölni
?
A kommunikáció folyamatát ábrázoltam, s ezek kerülnek megbeszélésre:
h
ír, információ, közlő, kód, dekód, hallgató, adó,
csatorna, vevő, visszacsatolás.
2. Gyakorlat:
„
M
imik
a és
testtartás
”
Csoportvezető:
A játékot a következőképpen fogjuk játszani: pl. az egyikünk, A, játszik egy
egyszerű kis
szerep
játékot, levág egy szelet
kenyeret, B dekódolja, majd továbbfűzi, megvajazza, C
veszi az üzenetet, szendvicset készít és így tovább folytatjuk a sort.
Előfordul az életben is, hogy tévesen kódoljuk az üzeneteket. Mi lehet a
következménye, ha tévesen értelmezzük az üzeneteket?
Mi
t tehetünk annak érdekében, hogy jól dekódoljuk az üzeneteket?
3. Gyakorlat:
„
Szájról
–
szájra
1
”
„Szóbeszéd 1”
A csoport tagjai közül 3
–
an megfigyelőlapot kapnak. Szempontok: Ki mit torzított? Ki mit tett
hozzá? Ki mit hagyott ki? Egy csoporttag benn mar
ad, a többiek kimennek. A csoportvezető
felolvas
egy
történetet, melyet majd el kell játszani, a többiek dekódolják egyenként és továbbadják
a következő társuknak.
Történet:
Attila 2
2
éves
egyetemista
.
Állásinterjúra
érkezik egy
céghez
, ahol
nagyon
megtet
szik neki
a
titkárnő
.
A végén megbeszélik, hogy ki mit értett a történetből, mielőtt az eredetit
felolvassák. A megfigyelők elmondják, ki mit tapasztalt.
4. Gyakorlat:
„
Szájról
–
szájra
2
”
„Szóbeszéd
2
”
A csoportvezető újra kiadja az előző megfigyelési lapo
kat és egy csoporttag kivételével,
kiküld mindenkit. Egy vállalkozó csoporttagnak felolvassa a következő történetet:
„Szaladj gyorsan, hívjad a mentőket, én meg a rendőrséget hívom, mert a kereszteződésben
egy súlyos baleset történt. A mellékutcából egy s
zőke hajú, sárga kalapos hölgy egy sötét
Mercedesszel érkezett, nem adta meg az elsőbbséget a főúton haladó Opelnek, melyben egy
kopaszodó, öregedő, de ugyanakkor fiatalos úr ült farmerszerelésben. A baleset következtében a
hölgy eszméletét vesztette, a Me
rcedes totálkáros lett, az Opelnek is behorpadt az oldala, kitörtek az
ablakai. Szerencsére súlyos sérülést senki sem szenvedett.”
Ezután sorban bejönnek a csoport tagjai akik egymásnak elismétlik azt a történetet melyet az
első
csoporttagtól hallottak. A
játék végén a megfigyelők ismét elmondják tapasztalataikat.
Most
már szóval közöltük a dolgokat, mégis soka
t torzítottuk. Mi lehet az oka?
5. Zárógyakorlat:
„
Hogyan éreztem magam?
”
Csoportvezető:
Szeretném, ha mindenki elmondaná, hogyan érezte magát ezen
a
foglalkozáson.
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
VI
I
I. Találkozás
A foglalkozás témája:
Empátia
Célja:
Az empátia fogalma, szerepváltások. Az empátia fejlesztése.
Eszközök:
GORDON
–
dominójáték, fel
iratok: EMPÁTIA, ÉN
–
ÜZENET, BELEÉLÉS
K
ÉPESSÉGE, lapok, csomagolópapír, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Én
–
üzenetek
”
Csoportvezető:
Kérem, hogy húzzatok egy
–
egy kártyát, s válaszoljatok a kérdésre. Most
kérem, hogy gondolkodjatok el, mit válaszolnátok a
kérdésekre! Azt fogod elmondani, hogy mit
érzel, ha
…
m
indenki a kártyáján lévő utasítás alapján. Tehát egy üzenetet küldesz nekünk, egy én
–
üzenetet, amelyet saját magad fogalmazol meg, a saját belső érzéseidről.
Hogyan érzem magam, amikor egyedül vagyo
k.
Mit érzek, amikor valaki segít nekem?
Mit érzek, amikor valaki nevetségessé tesz?
Mit érzek, amikor megsérül valaki?
Csoportvezető:
A
zok
a mond
atokat, melyek most elhangzottak
Én
–
üzenet
–
nek nevezzük
. Én
üzenem valakinek, igen, hogy éppen most mit é
rzek, s mi az oka az érzéseimnek, mit gondolok
bizonyos dolgokról. Ezt én
–
üzenetnek nevezzük.
2. Gyakorlat:
„
Az empátia fogalma
”
Csoportvezető:
Mit jelent
az EMPÁTIA
? Az a képesség, amellyel beleéljük magunkat a másik
ember lelkiállapotába. Miért van err
e szükség?
–
Az összetűzéseink eredményes megoldásához
szükség van erre a képességre. Fejleszthető! Ezt tesszük ma.
3. Gyakorlat:
„
Csoportalkotás síkidomokkal
”
Csoportvezető:
3 csoportot alkotunk ezekkel a síkidomokkal. Az azonos méretű és alakú
síkidomo
k tulajdonosai alkotnak egy
–
egy csoportot.
4. Gyakorlat:
„Gazdagéknál”
„
Béci
é
kn
é
l”
Csoportvezető:
A következő játékban Gazdagék otthonába látogatunk el, az ő életüket kellene
elképzelnünk, helyezkedjünk az
ő érzés
–
és gondolatvilágukba.
I
gen jómódú embe
rek otthonára
gondolok
.
A) csop
ort
–
Mondjátok el, milyen Gazdagék lakása!
B) csop
ort
–
A család gyermeke(i) hány évesek, milyen neműek? Írjátok körül vagy
jelképezzétek a teremben 2
–
3 olyan használati tárgyukat, mely gazdagságuk jelképe!
C) csop
ort
–
N
émajátékkal mutassátok be a család egy
–
két szokását, olyan szokást, melyet
csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak!
5. Gyakorlat:
„Vallomás a kabáthoz”
Csoportvezető:
Valami történt Gazdagéknál, ami aláásta a család jólétét, fokozatosan
szegényednek el
. Képzeld magad Gazdag Gábor a gyerek helyzetébe! Kabátot helyezek egy szék
támlájára. Hogy kit jelez, az a szövegből kiderül, akárcsak a vallomás tartalma:
A táblára: Pista bácsi (ez a kabát megszólítása), én nem jövök többet lovagolni. Az apám
…
(itt
következik, hogy mi történt)
… és erre most nincs pénzünk.
A vallomások kidolgozására kaptok egy kis időt, azután szólaljon meg, akinek ötlete,
mondanivalója van!
Pl.
Pista bácsi, az apám elkártyázta a pénzt a kaszinóban.
„Az elszegényedés jelei”
Az e
lszegényedésnek látható jelei vannak a család tárgyi
környezetében. Mi változott? Indokoljatok is!
Csoportvezető:
(„tanári” szerepbe lép)
–
„Kedves Gyerekek!”
Itt ülünk az osztályban, természetesen itt van köztünk Gazdag Gábor is (súgva). Szeretnék
nekt
ek bejelenteni egy örömhírt: a tervezett osztálykirándulást sikerült megszervezni, nem két,
hanem három napra, ráadásul igen kedvező feltételekkel, mindössze 2000 Ft az ára.
Egy skálán fogunk elhelyezkedni 1
–
től 10
–
ig. A képzelt szerep szerint hová állnál
? 10:
Gáborék anyagi helyzete.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Itthon kell
–
e hagynunk valakit az osztálykirándulásról az anyagi helyzete miatt? Köszönöm,
foglaljatok helyett!
Csoportvezető:
(Egy baseballsapkát tesz a fejére, jelezve ezzel, hogy Gábor szerepébe lép
ett.)
„Otthoni helyzet”
Anya! Apa! Egy kicsit félve jöttem haza, s félek elmondani nektek a hírt, mert tudom, hogy a
csőd szélén állunk, de mégis olyan jó lenne elmennem az osztállyal kirándulni, s csak 2000 Ft 3
napra.
Ti vagytok a szülők. Csak nemlege
s lehet a válasz, indokoljátok!
Csoportvezető:
(ismét Gábor szerepében)
„Az osztályban”
: Tanárnő, kérem! Sajnos be kell
jelentenem, hogy nem mehetek az osztálykirándulásra, mostanában, rosszul mennek a dolgok
nálunk, nincs pénzünk rá. (Tanár leveszi a s
apkát.)
Ti vagytok Gábor gondolatai, belső hangja. Egy mondattal reagáljatok! Mit érezhet?
Mit gondolhat?
„Mit tehetünk Gáborért?”
Lépjünk ki Gábor szerepéből, s írjátok le egy
–
egy lapra, ha ti lennétek Gábor szülei,
barátai, rokonai, ismerősei, mit tehe
tnétek Gáborért!
Helyezkedj Gábor szerepébe, s hallgasd meg, mit tennének érted társaid, szüleid,
barátaid!
6. Zárógyakorlat:
„
Érzés
–
skála
”
Csoportvezető:
Köszönöm az aktív részvételt, s zárásul helyezkedjetek el a táblai skálánál,
hogyan érezted magad
a mai foglalko
záson? Remekül: 10, rosszul: 1.
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
I
X
. Találkozás
A foglalkozás témája:
Az értő figyelem
Célja:
Mit jelent az értő figyelem?
A fogalom tisztázása, bemutatás
a konkrét példán, a
z
egymásra figyelés gyakorlása.
Eszközök:
hang
felvétel, Tomi g
ondolatai kártyára írva, glória, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„Család, keveredj!”
Csoportvezető:
Alex, Tomi, Mama szerepekkel helyfoglalós játék. „Család, keveredj!”
kiál
tásra valamennyi játékos helyet cserél. A játék feszültségoldó, hangulat
keltő hatású.
Csoportvezető:
Képzeljük most magunkat Alex és Tomi családjába, ahová véletlenül
csöppentünk.
Tomi az igazgatóhoz megy panaszra az egyik tanárral kapcsolatban, aki elsza
kította az inge
ujját. Az igazgató értő figyelemmel hallgatja a fiút, akinek elbeszéléséből inkább az derül ki, hogy
az otthoni problémák nyomasztják a legjobban, amit nem tud kivel megbeszélni. Attól is tart, hogy a
fivére drogozik. A meghallgatás során a
kisfiú maga értékeli úgy, hogy véletlen volt az ing
elszakadása, melyért valójában nem is volt felelős a bepanaszolt tanár. Az igazgatóval történt
beszélgetés
nagyon megnyugtatóan hatott rá.
Mi derült ki a
történetből
?
Hogyan érte el az igazgató azt, ho
gy Tomi kiöntse a szívét?
Nem adott tanácsot, nem mondta, hogy mit tegyen, csak visszatükrözte Tomi gondolatait,
érzéseit. Ezt a fajta „beszélgetést”, ill. „meghallgatást” úgy hívjuk, hogy: ÉRTŐ FIGYELEM.
Amikor a hallgató ugyan figyel, de a beszélő gondo
latait átfogalmazva tükrözi vissza. Ez segít
abban, hogy a beszélő megnyíljon, kiöntse a szívét. Ezt fogjuk gyakorolni a mai foglalkozáson.
2. Gyako
rlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
1
A csoportvezető kártyákat ad a gyerekeknek, melyen Tomi gondolatai vannak.
A fejére egy
„glóriát” tesz, mellyel a jóságos meghallgató „angyal” szerepébe bújik.
Csoportvezető:
Ti vagytok Tomi, én pedig meghallgatlak benneteket. „Tomi, hallasz engem.
Én az őrangyalod vagyok. Tudod, eddig is jól megértettük egymást. Öntsd ki a szíve
d!”
1.
kártya
:
Nagyon megértő volt az igazgató, de mi lesz, ha elmondja valakinek a problémámat.
„Őrangyal”:
Aggódsz amiatt, hogy a családi problémáról mások is tudomást szereznek.
2.
kártya:
Nem tudom, mit tegyek, valakinek csak beszélnem kell erről
a dologról.
„Őrangyal”:
Bizonytalan vagy a tekintetben, hogy szóljál
–
e valakinek arról, amit megsejtettél
Alexről.
3.
kártya:
A mamám a múltkor kérdezte, hogy hová tettem a pénzt, amit a biciklire gyűjtöttem.
„Őrangyal”:
Lelkiismeret
–
furdalásod van, ho
gy hazudtál a mamádnak.
4.
kártya:
Pedig tudom, hogy Alex lopta el, mikor egyszer beléptem a szobámba, ő matatott a
holmim között. Elég zaklatottan viselkedett. Ezután nem találtam a pénzt.
„Őrangyal”:
Bizonyítékod van arra, hogy Alex volt a tettes.
5.
kártya:
Azt is megfigyeltem, hogy miután pénzhez jut, olyan elvarázsoltak lesznek a
szemei, feloldott jó kedve van.
„Őrangyal”
Attól tartasz, hogy narkózik, ezek a jelek arra utalnak.
6.
kártya:
Mostanában olyan furcsa barátai vannak. Ápolatlanok,
isznak, cigarettáznak,
biztosan kábítószereznek is.
„Őrangyal”:
Aggódsz a barátai miatt. Nem tetszenek neked.
7.
kártya:
Egyszer kihallgattam őket, amikor beszélgettek. Egyik barátja rablásért,
garázdaságért ült is.
„Őrangyal”:
Félted Alexet, hogy baj
ba sodorják a barátai.
8.
kártya:
Vajon a mama tud ezekről a dolgokról?
„Őrangyal”:
Nem tudod, hogy tud
–
e a mamád erről a dologról.
9.
kártya:
S ha megtudja, mi lesz? Amúgy is rossz a szíve.
„Őrangyal”:
Félted az egészségét.
10.
kártya:
Mégis be
szélnem kell a mamával. Majd óvatos leszek, hiszen a helyzet egyre
kilátástalanabb.
„Őrangyal”:
Arra az elhatározásra jutottál, hogy megbeszéled ezt az ügyet a mamáddal.
12.
kártya:
Beszélnem kell a mamával erről.
„Őrangyal”:
Biztos vagy benne, hogy b
eszélned kell erről a mamáddal.
Milyen megoldásra jutott Tomi? Mi segítette őt? Miért segítette az őrangyala, mivel?
3. Gyakorlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
2
Csoportvezető:
Csoportokban fogunk dolgozni. (Csoportképzés színes kártyákkal, két csoport
kial
akítása.)
Odáig jutottunk, hogy Tomi biztos benne, hogy beszélnie kell a mamájával. Csak az beszél,
akinél a száj van. (Piros szájakat ad a csoportoknak.) Tomi mond valamit, a Mama visszatükrözi, ha
Tomi azt mondja, hogy igen, így van, akkor átadja a száj
at, és a Mama tovább fűzheti a beszélgetést.
A megfigyelők pedig azt nézik, hogy ez valóban így történik
–
e, és hogyan segíti a beszélgetést ez a
fajta kommunikáció. Nem vágunk egymás szavába, és csak az beszél akinél a száj van.
B
etartották
–
e a szabályt a
tagok, és mi lett a mego
ldása a dolognak?
Amikor átvetted a szájat mama, akkor le tudtad
–
e fordítani Tomi gondolatait?
4. Gyako
rlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
3
Csoportvezető:
Itt ülünk a csoportban a drogambulancián, ahová eljöttek Tomiék. Az a
kérésem,
válasszatok magatoknak párt. A párok álljanak egymással szemben, de úgy, hogy ezá
ltal
kettős gyűrűt alkossanak
. Amikor a
csengő
megszólal, a külső kör kezébe fogja a szájat és eggyel
tovább lép jobbra. Máris új párok lesznek.
Én mondom a témát, amiről az
előbbi szabályoknak megfelelően kell beszélni.
1. téma: A
dohányzás
;
2. téma: Alkoholizmus
;
3. téma: A kábítószer.
Beszélni vagy hallgatni volt könnyebb? Melyik téma volt, ami nehézséget okozott?
Volt olyan visszajelzés, hogy nem, nem erre gondoltam?
5
. Zárógyakorlat:
„
A
z volt a leghasznosabb, hogy…
”
Csoportvezető:
Szeretném, ha fölállnátok
és
kör
t alkotnánk.
F
ejez
zétek be
a
következő
mondatot:
Ezen a foglalkozáson az volt a leghasznosabb, hogy
…
Mielőtt kimennétek, az ajtón lévő körbe helyezzetek e
gy piros pöttyöt aszerint, hogy éreztétek
magatokat a mai foglalkozáson. Ha nagyon jól, akkor középre, ha kevésbé, akkor a széle felé.
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
X. T
alálkozás
A foglalkozás témá
ja:
Az asszertivitás
Célja:
Az agresszív, szubmisszív, asszertív viselkedés közötti különbség. Az asszertív
viselkedés sikeres voltának szemléltetése. Az asszertív magatartás gyakorlása.
Eszközök:
kommunikáló emberek, felirat: ASZERTÍV VISELKEDÉS, IGE
N
–
NE
M,
csomagolópapír, filctoll
, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat: Csirizes a szék
„Enyves szék”
Csoportvezető:
A játék lényege, tapsra helycsere, s aki utoljára talál helyet, annak csirizes a
széke, odaragad, már többé nem tud felkelni.
2
. Gyakorlat:
„
Az út két oldala
”
Csoportvezető:
Jó lenne tudni, mi hogyan viselkedünk. Behódolunk, elmenekülünk v
agy
harcba kezdünk? Nem minden esetben könnyű ezt magunkról megállapítani. Nézzük meg, hátha
sikerül! Játszottunk már egy alkalommal egy olyan játékot, hogy közép
en
volt egy út. Aki úgy
érezte, hogy a tulajdonság rá jellemző, az az IGEN oldalra állt, aki ú
gy érezte, nem igazak rá, az a
NEM oldalra állt.
„Igaz az, hogy nem tudok veszíteni.”
„Ha valaki nem ad nekem igazat, akkor hajlandó vagyok összeveszni vele.”
„Ha valaki nem ad nekem igazat, hajlandó vagyok összeverekedni vele.”
„Ha valaki nem ad nekem
igazat, megesik, hogy nem szólok hozzá.”
Kinek hány IGEN állítása volt? Fusd át magadban! Mit jelentenek az igen állítások?
A
kinek ezekben a kérdésekben sok IGEN állítása volt, az felveszi a bokszkesztyűt.
„A békesség kedvéért ráhagyom a másikra, amit a
kar.”
„Gyakran előfordul, hogy nem mondom el a véleményem, nehogy megsértsek valakit.”
„Gyakran előfordul, hogy erőltetetten udvarias vagyok, pedig fortyogok magamban.”
„Nem foglalkozom a problémával, majd csak lesz valahogy.”
„Nem beszélek a problém
áról senkinek, magamban tartom.”
Számoljuk össze, kinek hány IGEN állítása volt.
Milyen megoldási mód, milyen önvédelmi lehetőség a kérdésekre adott igen? Bokszkesztyű?
N
em
,
„A békesség kedvéért ráhagyom a másikra, amit akar” Milyen önvédelmi lehetőség?
Elmenekülés és behódolás is lehet. Ki
–
ki
gondolja át, hány IGEN
–
je volt, és
melyik
önvédelmi lehetőséget választo
tta
?
3
. Gyakorlat:
Hogyan indítsunk beszélgetést a tanárral?
Csoportvezető:
Hogy kezdődik a beszélgetés?
Szeretnék beszélni a tanárnővel
az óráról (táblára írja).
Elnézést kérek.
–
Szakítana rám egy kis időt?
(táblára írja.)
Mit gondoltok, ha egy ilyen beszédindítással kezdődik, a beszélgetés eredményes lehet?
Mi van akkor, ha így megyünk oda, hogy
„
ez igazságtalan!” Mi történik, ha így
indítasz egy
beszélgetést? Nem segít, hanem ront a helyzeten.
4
. Gyakorlat:
„
Holnap, ha hozzád indulok
”
Csoportvezető:
Egy olyan játékkal szeretnék zárni, amit már korábban játszottunk. Holnap, ha
hozzád indulok, akkor elviszem neked a mai foglalkozásról
…
Fejezd be, s ismételd meg a többiek
„ajándékát” is!
Holnap, ha hozzád indulok viszek magammal
:
–
egy asszertív viselkedést
–
sok értékes gondolatot
–
egy megértő osztályfőnököt
–
megértő osztálytársakat
–
kiállást a jó ügyért
–
jó munkát, jó kedvet
–
sok tapasztalatot
–
nagy adag megértést.
5
. Zárógyakorlat:
„
Érzéskör
–
értékelőkör
”
Csoportvezető:
Jelöljük az ajtón lévő körben, hogyan éreztük magunkat. Aki nagyon jól, az a
kör közepére tegyen egy pontot, aki nem olyan remekül, az messzebbre helyezze
a pontot a kör
közepétől!
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
X
I
. T
alálkozás
A foglalkozás témája:
Az együttműködés fontossága
Célja:
Szemléltetés: a közös ügy összehozza, az egymásnak való kiszolgáltato
ttság eltávolítja
az embereket. A csoportlégkör oldása, csoportkohézió erősítése, az együttes munka
eredményességének, örömének megtapasztalása. Az egymásrautaltság megtapasztalása. Az
együttműködés fontosságának tudatosítása.
Eszközök:
2 db, 5 részre vágo
tt kép, 4 db szék, szöveg 5 részre vágva, 11 db olló, újságok, 11
lap, magnó, zene. A/3
–
as lapok, csomagolópapír, filc, levelek, ragasztó.
1. Bevezető játék:
„
Bűzborz, elefánt, pálmafa
”
Csoportvezető:
Körben állunk, akire rámutatok, az a kép középpontja.
Elefánt
1. tanuló
2. tanuló
3. tanuló
Fület mutat
Ormányt mutat
Fület mutat
Bűzborz
1. tanuló
2. tanuló
3. tanuló
Orrát befogja, elfordul
Ő a borz, kezét hátra
helyezi, ez a farka
Orrát befogja, elfordul
Pálmafa
1. tanuló
2.
tanuló
3. tanuló
Leha
jló ág
Törzs
Lehajló ág
Mit fedeztél fel a játék közben?
Milyen képességre van szükség ahhoz, hogy meg tudjátok jeleníteni a képeket?
Csak akkor tudtad jól megkomponálni az állatot, ha együttműködtél a társaiddal.
2. Gyakorlat:
„
Számlálással csoportb
ontás
”
„Négysínű térkép”
A tanár egy
–
egy számot ad a diákoknak: 1., 2., 3., 4., 1., 2., 3., 4. és így tovább.
3. Gyakorlat:
„
A háromrészes krokodil
”
„Sárkány parádé”
Csoportvezető:
Saját magatok alkothattok egy olyan állatot, hogy a figura 3 vagy 4 rész
ből
álljon, és mindegyik része mozogjon! Egy a fontos, hogy ne áruljátok el, mert mi fogjuk kitalálni.
Melyek voltak a legsikerültebb „alkotások”? Miért?
A mai foglalk
ozásunk címe az lehetne: együttműködő óra. A célja az, hogy együttműködjünk,
együtt játsszunk.
4. Gyakorlat:
„
N
éma puzzle
”
Csoportvezető:
Két csoportot kell al
kotnunk számolással: 1, 2, 1, 2.
A játék neve csoportos
néma puzzle
–
játék. A játék lényege a kö
vetkező. Itt vannak a puzzle
–
kockák. Egymás után
sorakozzatok be, majd körben fogtok járni két szék körül. Mindig csak az érhet a kártyákhoz, aki a
két szék között van. Egyszerre csak 1 puzzlet lehet megfogni, és áttenni a másik székre. Nem lehet
beszélni,
mutogatni és sehogy sem kommunikálni. Nézheted a puzzlet, és amikor saját magad
odaérsz a megfelelő helyre, felveheted.
A módosítást 3 ember tudja elvégezni. Az egyik kiveszi a rosszat, a második a jót beteszi, a
harmadik a megfelelő helyre teszi a rossz
at. A körben járásnak az az értelme, hogy így mindenki
látja a kép alakulását, mérlegelheti a következő lépést. Amelyik csapat kész, az leül a két szék közé.
Tapsra indul
a játék
.
Sikeresen elkészült mind a két térkép
?
Azt szeretn
ém tudni, mi okozott nehé
zséget?
M
ennyire sikerült betartani a játékszabályokat?
Mit éreztetek akkor, amikor a másik csapat
befejezte
?
Milyen tulajdonság kellett a kép kiválasztásához?
–
Egymásra figyelés, együttműködés.
5. Gyakorlat:
„
Szövegmontázs
”
„Szó scrabble”
Csoportve
zető:
Ugyanez a játékszabály, csak most szöveget, egy értelmes mondatot kell
összerakni. A csapatok legyenek ugyanazok.
A szöveg a következő, amely részekre van vágva és lefordítva a széken:
Nem az győz,
/
aki
először ér célba,
/
hanem akkor győzünk,
/
ha mi
ndannyian
/
célba érünk.
Milyennek éreztétek az együttműködést?
Mit gondoltok, mi ennek az oka?
Milyen volt az együttműködés a másik csoportnál.
Nézzük, miről szól a szöveg. Mindkét csoportnak ugyanaz volt a feladata.
6. Gyakorlat:
„
Mennyi meg mennyi az
hat?
”
„A
hős hatos”
Csoportvezető:
A két csoport fog versenyezni egymással
.
Az egyik csoportból anélkül, hogy
beszélne valakivel, feláll, mondjuk, 4 tanuló, akkor a másik csapatból annyinak kell felugrania, hogy
összesen 6
–
an legyenek. Ezután a másik csa
pat „hív”. Beszélni nem szabad, semmilyen más
jelzéssel nem irányíthatjuk egymást! Kérem, hogy az 1. csapat indítsa is, a 2
–
es csapat
villámgyorsan válaszoljon
, a játék próba után indul
!
Milyen tulajdonság segített ebben a játékban?
7. Gyakorlat:
„Közös
montázs, közös történet”
Csoportvezető:
Egy hosszabb játék következik. Színes újságokat kaptok
.
A feladat a
következő. Lehet válogatni az újságok közül. Kaptok egy bizonyos időt. Válasszatok ki 3 olyan
képet, amit szívesen kivágnátok. A 3 képet, miután ki
vágtad, helyezd magad elé, úgy, hogy a
többiek is jól lássák. Közben nyugtató zene szól
,
mely mérsékeli a csoport zajongását is. Miután
mindenki előtt ott a 3 kép, új instrukciókat
kapnak.
Az a kérésem, hogy a kiválasztott képek alapján mindannyian írjato
k egy 4
–
5 mondatos
összefüggő történetet!
Amikor készen vagytok valamennyien, s
zeretném, ha ki
–
ki felolvasná saját
történetét.
Végül keressétek meg azokat a párokat, akikkel közös montázst tudnánk alkotni. Induljatok el,
keressétek meg azt a két embert, a
kivel szívesen alkotnátok egy montázst!
8. Zárógyakorlat: „
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”
Csoportvezető:
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
X
I
I. T
alálkozás
A foglalkozás támája:
Konstruktív problémamegoldás
Célja:
A konstruktív problémamegoldás fol
yamatának
megismertetése és gyakorlása.
Eszközök:
Csomagolópapír, filctoll, mágnes, problémam
egoldási ábra előre megrajzolva,
levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Én
–
üzenetek kártyákkal
”
Csoportvezető:
Kártyák
at fogtok kapni, a
zt szeretném, ha válaszolnáto
k a kártyákon lévő
kérdésekre! Így kezdődnek: „hogy érezted magad
…
?”
Hogy érezted magad tegnap este 9
–
kor?
Hogy érezted magad, mikor legutóbb vitatkoztál a barátnőddel?
Hogy érezted magad, mikor valaki azt mondta neked: „de kedves”?
Hogy érezted mag
ad, mikor legutóbb segítettél valakin?
Hogy érezted magad az első iskolanapon?
Hogy érezted magad, mikor legutóbb beszélgettél valamelyik szülőddel?
Hogy érezted magad mikor legutóbb sírtál?
Hogy érezted magad mikor legutóbb tükörbe néztél?
Hogy érez
ted magad mikor legutóbb egyedül voltál?
Hogy érezted magad a legutóbbi születésnapodon?
2. Gyakorlat:
A konstruktív problémamegoldás lépései
Csoportvezető:
Mint tudjátok, ezek a foglalkozások azért zajlanak, hogy ismereteket,
módszereket szerezzünk a p
roblémáink eredményes megoldására, ezeket a problémamegoldó
módszereket megismerjük, begyakoroljuk. Nehéz elviselni, ha valakinek más véleménye van.
Csomagolópapírra felkerül: PROBLÉMAMEGOLDÁS
1. IGÉNYEK, SZÜKSÉGLETEK FELTÉRKÉPEZÉSE
2. MEGOLDÁSI JAVASLA
TOK KÖZÖSEN
3. VÁLASZTÁS, MEGGYŐZÉS KÖZÖSEN
A
z igényeiteket, szükségleteiteket tisztáztuk először. Ki milyet szeretne, milyet nem szeretne,
és az ezzel kapcsolatos érzéseiteket. Szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban egy történetet, hogy
miért fontos az ig
ények előzetes tisztázása. „Van két testvér, egyetlen narancs. Igen ám, de mindkét
testvérnek szüksége van a narancsra. Mi a legegyszerűbb megoldás?”
Félbevágni a narancsot. De ha felmérjük az igényeiket, lehet más megoldás is. Az egyik
testvérnek a héja
kellene, mert süteményt szeretne sütni, és abba a héja kell, a másik pedig a narancs
levét szeretné meginni. És akkor máris itt van egy másik megoldás. Felvágják a narancsot, és az
egyik megissza a kicsavart levét, a másik a héját
használja föl
. Tehát, ha
az igényeket tisztázzuk,
akkor máris sokféle megoldási lehetőség tárulhat fel előttünk. Egy ábrát szeretnék nektek mutatni a
problémamegoldással kapcsolatban.
PROBLÉMA
PROBLÉMA
ÚJRAFOGALMAZÁSA
ELEMZÉS
(TÉNYEK, ÉRZELMEK, SZÜKSÉGLETEK)
KÖVETKEZMÉNYEK
ÉRTÉ
KELÉSE
CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK
GYŰJTÉSE
„Minden rendben!”
MÉRLEGELNI, VÁLASZTANI
CSELEKVÉS VÉGREHAJTÁSA
3. Gyakorlat:
„
Az elmaradt kirándulás
”
„Fuccsba dölt kirándulás”
Füstbe ment
kirándulás
Csoportvezető:
Számolással 4 csoportot alakítunk. Kérem, ho
gy a csoportok együtt
helyezkedjenek el. Minden csoport kap egy szerepet. Az a kérésem, hogy olvassátok fel hangosan a
szerepeket, mert így tudunk együtt dolgozni, ha megismerjük a másik szerepét is.
Osztályfőnök szerepe:
Nyolcadikos osztályom van. A gyer
ekekkel, szülőkkel megállapodtunk
abban, hogy a tanév végén kétnapos osztálykirándulásra viszem tanítványaimat. Ez 200
RON
–
ba
kerül, a pénzt én szedem be. Nem szívesen bíznám a feladatot a gyerekekre, hiszen tudom, milyen
gond a szülők egy részének az össz
eg biztosítása, nagy baj lenne, ha elveszne a pénz. Az első részlet
befizetése simán zajlott, a második alkalommal azonban Kati nem hozta be az esedékes
1
00
RON
–
t
.
Ez még nem lett volna baj, de mikor felszólítottam a hiány pótlására, ő határozottan állítot
ta, hogy
időben befizette a pénzt. Én a befizetéseket nagyon gondosan két helyen is vezettem: egy külön
füzetben, s az osztálynaplóban is, lehetetlen tehát, hogy e kérdésben tévedjek. Katival ugyan eddig
nem volt különösebb gond, csendes, visszahúzódó, fél
énk kislány. Annál váratlanabb volt, hogy
most, amikor a pénzt kértem, hevesen és indulatosan bizonygatta, hogy befizette. Az osztály többi
tanulója is mellém állt, senki sem látta ugyanis, hogy Kati elhozta és odaadta volna a pénzt. Másnap
a kislány az éd
esanyjával érkezett meg, aki megerősítette, hogy beküldte a 100
RON
–
t
, és kétségbe
vonta a szavahihetőségemet.
Kati szerepe:
8. osztályos tanuló vagyok. Nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy a tanév
végén kétnapos autóbusz
–
kirándulásra megyünk. Ráadásul
T
ordára
, ahol még sosem jártam, s amiről
annyi szépet hallottam. A szüleim ugyan töprengtek egy darabig azon, hogy elengedjenek
–
e,
ugyanis a papám munkanélküli, s minden fillérre szükség van otthon, de amikor látták az örömömet,
úgy döntöttek, hogy mégis e
lengednek. Az első 100
RON
–
t rendben be is fizettem, de a második
alkalommal szörnyű dolog történt. A pénzt gondosan eltettem a tolltartómba, de mire a befizetésre
került volna a sor, kiderült, hogy sehol sincs a
százas
. Talán a rajzórán ránthattam ki, ami
kor a
radíromat kerestem, fogalmam sincsen, hogy miként történhetett, a lényeg, hogy sehol sem találtam.
Otthon nem mertem elmondani, hogy mi történt, és tele voltam szorongással, hogy mi lesz, ha
kiderül a pénz eltűnése. Amikor olyan nagy dolog volt, hogy
a szüleim összehozták azt a
százast
.
Amikor az osztályfőnök kérte a pénzt, első ijedtségemben azt mondtam, hogy már befizettem. Aztán
már nem volt visszaút. A többi gyerek gyanakodva nézett rám, és megerősítették a tanárnőt: ők sem
látták, hogy befizettem
volna a pénzt. Nem bírtam elviselni azt a sok vádló tekintetet! Otthon hiába
kérdezte az anyukám, hogy mi a bajom, egész este sírtam. Azután anya faggatására csak annyit
mondtam, hogy nincs meg a pénz.
Mama szerepe:
A családunk nagyon nehéz körülmények k
özött él. A férjem munkanélküli,
nehezen jövünk ki az én fizetésemből és a munkanélküli segélyből. Amikor a szülői értekezleten
arról volt szó, hogy 200
RON
–
t kell behozni az osztálykirándulásra, először tiltakozni akartam, de
aztán meggondoltam magam. His
zen szegény Katit már évek óta nyaralni sem tudtuk elvinni anyagi
okok miatt, hadd legyen meg az öröme, lehessen két teljes napon át együtt a barátnőivel, és ráadásul
Tordán
, ahol még sohasem járt, és amiről annyi szépet lehet hallani. Be is küldtem annak
rendje és
módja szerint a pénzt abban a két részletben, ahogyan erről
a szülői értekezleten
megállapodtunk.
Az egyik napon Kati sápadtan és leverten jött haza az iskolából, szavát sem lehetett hallani.
Ijedtemben még a lázát is megmértem, nem beteg
–
e vélet
lenül, de még hőemelkedése sem volt.
Miután egész éjjel nyugtalanul aludtunk mindketten, végül reggel kibökte, hogy nincsen meg a
százas
, a tanárnőnél sincsen beírva a befizetés.
Egy osztálytárs:
Nagyon örülök a kirándulásnak. Mindenki boldogan készül rá,
jó lesz
egymással együtt lenni. Biztosan lesz szabad program is, sőt éjszakai bátorságpróba is. És akkor ez a
Kati mindent elront! Nem fizeti be a pénzt (pedig 100
RON
nem is olyan sok!), és azt állítja, hogy
befizette. Erre az osztályfőnök dühös lett, és
valamennyien megijedtünk, hogy az egész kirándulást
lefújja.
Csoportvezető:
(Odamegy a táblához, és a problémakörön jelzi a kiindulási pontot:
PROBLÉMA.) Ebben a körben tehát itt állunk. Következő lépés az ELEMZÉS. Meg kellene nézni a
szükségleteinket,
érzelmeinket ezzel kapcsolatban. Azt szeretném, ha felírnátok a
szükségleteiteket
és a
félelmeiteket
erre a papírra, mint osztályfőnök, Kati, mama, osztálytárs.
Azt gondolom nagyon elgondolkodtatóak mind a szükségletek, mind a félelmek. Most ennek
ismeret
ében gyűjtsük össze, hogy mik a cselekvési lehetőségek, mit tehetünk!
Ismerős a módszer: az ötletroham. Mi a módszer lényege?
–
Minden ötlet felkerül, és nem
kritizálunk. A csoportvezető sorban
felírja az elhangzó ötleteket.
Végül c
sak az az ötlet maradha
t fenn, ami
mindenki számára elfogadható.
A táblára felírt
ötleteket sorra veszi a csoportvezető, és csak azokat hagyja meg, amelyeket senki sem vétóz meg.
4. Gyakorlat:
„
Értékelő kör
”
Csoportvezető:
Azt szeretném kérni, hogy az ajtón lévő körben jelöljé
tek be, mennyire
találjátok hasznosnak a ma megtanult problémamegoldási módot! Köszönöm az együttműködést.
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
XIII. Találkozás
A foglalkozás támája:
A kommunikációs készs
égek fejlesztése
Célja:
Saját és mások érzelmeinek felismerése, érzések kifejezése, tudatosítása. Önmagunk
megtapasztalása, önkifejezés, önelfogadás, empátia.
Eszközök:
20 kártya érzelmekkel,
szituációkártyák érzelmekkel együtt,
labda
, levelek,
ragasztó.
1. Gyakorlat:
„Bolyongás”
„Barangolas”
Csoportvezető:
„Jelzésre mindenki álljon fel, járkáljon a teremben és keressen magának egy
párt, ha lehet ne azt válaszd, aki a legközelebb áll hozzád. Ha megtaláltad a párod, álljatok meg
egymással szemben, csak úgy
beszélhettek egymással, hogy betartotok egy speciális szabályt.
E
lőször az egyikőtök beszél, majd a másik. Min
d
en pár maga dönti el, hogy kettőjük ki kezdi
a beszélést. Amikor eldöntöttétek, aztán egy perc fog a rendelkezésetekre állni, hogy beszéljetek,
én
mérem az időt. A másik addig hallgat, és amikor szólok cseréltek, és akkor aki eddig beszélt, az fog
hallgatni. A témát nem ti választjátok, én fogom megadni, s mindenki aki beszél arról a témáról fog
beszélni.
–
Beszélj a párodnak egy percen keresztül
arról, hogy miket szeretsz a legjobban ennni, mik a
kedvenc ételeid?
Kezdhetitek, egy perc elteltével csere, mikor letelt a másod egy perc, azt mondjuk vége,
búcsúzzatok el, és keressetek egy másik párt.
–
Beszélj a párodnak egy percen keresztül arról, ho
gy mit szeretsz a legjobban csinálni a
szabadidődben.
–
Beszélj a párodnak arról, hogy miben vagy a legjobb.
–
Beszélj a párodnak arról, hogy hová utaznál el, ha tehetnéd?
–
Mesélj a párodnak a kedvenc nyári élményedről.
Hogyan éreztétek magatoka a játék
során?
Milyen volt hallgatni?
Egyformán hosszú volt
–
e az idő mindkét esetben?
Melyik témáról volt könnyebb vagy nehezebb beszélni?
A játék végén arra a következtetésre júthatunk, hogy nem ismeritek még eléggé egymást,
vannak témák, amik az egyik embernek n
ehezek, míg a másiknak ugyanarról könnyű beszélni.
2. Gyakorlat:
„Érzelemkártya módosítva”
„Érzel
m
ek bűvészkedése”
Csoportvezető:
Első lépésben felidézzük érzéseink széles skáláját, ami későbbi munka során
nagyon fontos lesz. A cél, hogy a diákok felismer
jék, hogy hozzájuk hasonlóan mások is
ugyanolyan érzéseket élnek át, ezáltal empátiás készségük fejlődhet.
Minden tanuló húz egy kártyát, s a feladata az, hogy fejezze be a következő mondatot: Akkor
szoktam így érezni, ha …, a többiek ki kell találják az
érzést, ami a kártyán szerepel. Ha körbeértünk,
ismét megyünk egy kört, a kártyákat összekeverjük és új
ra kiosztjuk, ekkor már tudjuk az
érzelmeket, de mástól is hallunk saját élményt, tapasztalatot.
Hogyan éreztétek magatokat?
Mennyire könnyen/nehezen ju
tott eszetekbe megfelelő szituáció?
Melyikre volt a legkönnyebb/legnehezebb példát hozni?
3. Gyakorlat:
„A helyzetnek megfelelő és annak ellentmondó érzelmek”
Csoportvezető:
A résztvevők páronként kapnak egy
–
egy szituációt, továbbá a pár mindegyik
tagja e
gy előre megadott érzelmet kap, ami alapján reagálniuk kell az általuk eljátszott párbeszéd
során. A többiek feladata, hogy felismerjék a szereplők érzéseit.
Hogyan érezték magukat, azok akik a szituációt eljátszották?
Melyik helyzetben volt kongruens/ nem
kongruens az érzelem a helyzettel?
Milyen, ha az érzelem kongruens/ nem kongruens a helyzettel?
4. Gyakorlat:
„Terpesz
–
kör”
„Ugyely a kötényre”
Csoportvezető:
Körben állunk, mindenki terpeszállásban, úgy, hogy a bokátok összérjen,
kívülről bedobok a körb
e egy labdát, és innentől kezdve az a feladat, hogy a játék résztvevői egymás
lába között átgurítsák azt. Akihez a labda érkezik, úgy védekezik, hogy két kezével megpróbálja
kivédeni alabdát. Akinek átgurult a lába között a labda, az kiesett, s a kört egyr
e szükebbre kell
vonjátok. Az két játékos győz, akik utoljára maradnak a körben. A terpeszállást egyforma nagyra
kell minden játékosnak vennie, s azt végig tartania is kell.
Milyen érzés volt gólt kapni vagy azt kivédeni?
5. Gyakorlat:
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
XIV. Találkozás
A foglalkozás támája:
A kommunikációs készségek fejlesztése
Célja:
Igen/nem mondáshoz kapcsolódó érzések tudatosítása. Olyan helyzetek összegyűjtése,
amikor szeretnének n
emet mondani, de az nehézséggel, kellemetlenséggel járhat. Az ilyen helyzetek
érzelmi összetételének a megvilágítása.
Eszközök:
lufi,
érzelemkártyák az előző feladatból, post
–
it, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
L
ufi
a levegőben
”
„L
e
begö luf
i
”
Csoportvez
ető:
M
indenki körben áll, a játék lényege, hogy minél tovább fenn kell tartani a
felfújt lufit, de egymás után kétszer nem érhet hozzá ugyanaz az ember. Először meg lehet tippelni,
hány érintésig sikerül fenntartani, majd egy próba után is becsülje meg a c
soport, hány érintést
tudnak végigjátszani, és nézzük meg, mi lesz az eredmény
.
Mi volt a stratégiátok, ha volt? Mennyire volt nehéz/könnyű egymásra hangolódni?
2. Gyakorlat:
„Igen
–
nem”
Csoportvezető:
A feladathoz párokat alkotunk, akik szétszóródnak a
teremben. A játék előre
meghatározott ideig tart (1
–
2 perc), az indításra és befejezésre tőle, fogják a jelet megkapni. A párok
a beszélgetés során csak az „Igen”, vagy csak a „Nem” szavakat használhatják, e két szóval kell
beszélgetniük. A cél, hogy hass
anak a társukra és figyeljék az őket érő hatásokat. A nonverbális
kommunikáció minden formája megengedett, a szavakat a legkülönfélébb hangsúllyal mondhatják
ki. Az idő letelte után párcsere lehetséges.
Milyen érzés volt nemet mondani?
Milyen érzés volt el
utasítva lenni?
Melyik szerep volt könnyebb: igent vagy nemet mondani?
3. Gyakorlat:
„Szituációk eljátszása”
Csoportvezető:
A megadott szituációt játszák el párokban. Fontos, hogy az egyik szereplő
mindenképp próbálja meggyőzni a másikat, míg a másik szer
eplő tartson ki az elutasítás mellett. A
másik számára elfogadható indokot hozzanak fel.
Milyen érzéseitek, gondolataitok voltak az eljátszás során?
Mikor nehéz nemet mondani? Mikor mondanád?
Mit kockáztatsz, ha nemet mondsz?
4. Gyakorlat:
„Címkézés”
„Matr
ica a védjegyem”
Csoportvezető:
A csoporttagok kezdjenek el sétálgatni, mozogni a térben, majd egy jelre
álljanak meg egy helyben és csukják be a szemüket. Minden csoporttag homlokára felragasztjuk a
címkét
, amelyekre egy
–
egy jelzőt írtunk. A cél az lesz,
hogy a csoporttagoknak rő kell jönniük, hogy
az ő homlokukra milyen jelző került. Ezt abból kell megtudniuk, ahogy a többiek kapcsolatba
lépnek velük, és ahogy beszélgetést kezdeményeznek. A „felcímkézés” után mindenki kezdjen el
mozogni és próbáljon minél
több csoporttaggal beszélgetést kezdeményezni a címkéje alapján.
Fontos, hogy a játék ne menjen el személyeskedésbe.
Címkék: milliárdos, stréber, kocka, gyerekes viselkedés, hajléktalan, tudós, izompacsirta,
cicababa, emós, rocker, élsportoló, állatbarát
, népszerű diák, divatmániás, művész.
Rájöttetek
–
e arra, hogy milyen jelző volt a homlokotokra ragasztva?
Tudtatok
–
e azonosulni a szereppel, vagy rossz érzés volt, ahogy az adott szereppel
kommunikáltak a többiek?
Volt
–
e valaki, akinek rosszulestek a szere
pének szánt mondatok?
5. Gyakorlat:
„Konferencia”
Csoportvezető:
A következő feladatot mindenki egyénileg fogja játszani, mindenki kap egy kis
cédulát, amire rá lesz írva, hogy mi a feladata. Három
feladattípus lesz, az A
–
sok azt a feladatot
kapják, hogy
rendezzék a teremben lévő székeket kör alakba, a B
–
sek a székeket az ablakhoz kell
vigyék míg a C
–
sek az ajtóhoz kell vigyék a székeket.
Rájöttetek
–
e, hogy mi volt a feladat?
Hogyan éreztétek magatokat a játék során?
6. Gyakorlat:
„Székfoglaló”
„Tronfogla
ló”
Csoportvezető:
Minden diáknak egyesével kiosztjuk a szerepek egyikét: apa, anya, fiú, lány.
Ezután egy diák középre megy és ő határozza meg, hogy kik fognak helyet cserélni. Ha azt mondja,
„apák”, akkor azok a játékosok cserélnek helyet, akiknek ezt a
szerepet osztottuk ki. Ha azt mondja
„anyák”, akkor pedig azok a csoporttagok cserélnek helyet, akik ezt a szerepet kapták és így tovább.
Ha pedig azt mondja, „családi zűrzavar”, akkor mindenkinek helyet kell cserélnie. Az a játékos fog
legközelebb középre
állni, akinek a helycsere folyamán nem jutott szék.
Hogyan éreztétek magatokat a játék során?
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
XV. Találkozás
A foglalkozás támája:
A kommunikációs készségek fejleszté
se
Célja:
a résztvevők az önfeltáró, és a konfrontáló én
–
üzenet lényegét megértsék, azok
használatát különböző szituációkban gyakorolják.
Eszközök:
szigetelőszalag,
szituációk kártyákon,
feladatlapok, két különböző színű babzsák
vagy labda
levelek, ragaszt
ó.
1. Gyakorlat:
„
Csíkra állós
”
„Maradj a cs
í
kon”
Csoportvezető:
A résztvevőknek megmutatjuk a csíkot a földön. Megkérjük őket, hogy
álljanak rá, szorosan egymás mellé. Ezután, anélkül, hogy lelépnének a vonalról, álljanak sorrendbe
életkoruk szerint úgy,
hogy az egyik végén a legidősebb, a másik végén a legfiatalabb diák álljon.
Fontos, hogy segítsenek egymásnak, ahogyan tudnak, de a csíkról lelépniük nem szabad.
Milyen taktikát választottatok a feladat végrehajtásában
?
Hogyan segítettétek egymást?
Sikerü
lt
–
e betartani a szabályt?
2. Gyakorlat:
„Te
–
üzenet és én
–
üzenet”
Csoportvezető:
A csoportból felkérünk egy önként jelentkez
ő
t, akivel eljátsszuk a következ
ő
szituációt: a testvérpár egyik tagja hazaér (a csoportvezet
ő
), de nagyon mérges, mert látja, hogy
a
testvére (diák) megette a h
ű
t
ő
b
ő
l az összes süteményt. Az els
ő
eljátszás után te
–
üzenetet küldjünk:
„Ez nem lehet igaz! Felfaltad az összes süteményt!” A második eljátszás során én
–
üzenetet
fogalmazzunk meg: „Amikor hazajövök és látom, hogy elfogyott a
sütemény, bosszankodom és
csalódott vagyok, mivel el
ő
re örültem, hogy milyen finom lesz.”
Másik lehetséges szituáció: A diák (diák) az órán nem figyel a tanárra (csoportvezet
ő
). Az els
ő
eljátszás során te
–
üzenetet küldünk: „Már megint nem figyeltél, és fo
galmad sincs, hogy most mit
kellene tenned.” A második eljátszás során én
–
üzenetet fogalmazzunk meg: „Ha az órán nem
figyelsz oda, azzal bosszúságot okozol, mert újra el kell mondanom neked a feladatot, amit a
többieknek már elmagyaráztam. Ez pedig azt jel
enti, hogy kétszer annyi id
ő
t kell szánnom
ugyanarra a dologra, és kevesebb id
ő
m marad a többiekre.” Fontos a szituációk eljátszása után azok
elemzése: csomagolópapíron oszlopokat kijelölve írhatjuk a te
–
üzenet és az én
–
üzenet különbségeit a
megbeszélés fó
kuszpontjai alapján.
Milyen hatása van a te
–
üzenetnek/az én
–
üzenetnek (mindkét félre nézve)?
Kir
ő
l mond a te
–
üzenet/én
–
üzenet megfogalmazója információt/véleményt?
Melyik üzenetet használjuk gyakrabban?
Miért szokatlan számukra az én
–
üzenetek megfogalmazás
a?
3. Gyakorlat:
„Szituációk eljátszása”
Csoportvezető:
A csoporttagok párokat alkotnak, és minden pár húz egy
–
egy szituációs
kártyát. Minden páros bemutatja a helyzetet úgy, hogy én
–
üzenetet fogalmaznak meg. A
megbeszélés fókuszpontjai: Hogyan reagált a
másik az én
–
üzenetre? Hogyan reagált volna, ha nem
én
–
üzenetet fogalmazott volna meg a párja? Hasznos
–
e kifejezni az érzéseinket?
Fontos odaf
igyel
ni
arra, hogy a csoporttagok ne rejtett te
–
üzeneteket fogalmazzanak meg, hanem valódi én
–
üzenetekkel
reagáljan
ak a szituációkban. Ha szükséges, segítsünk a megfogalmazásban.
4. Gyakorlat:
Én
–
üzenet gyakorlására
Csoportvezető:
Mindenkinek k
ap
egy
–
egy feladatlapot, amelyen helyzetek szerepelnek. A
csoporttagok feladata, hogy töltsék ki úgy a feladatlapot, hogy az
adott helyzetre adott reakciójuk
tartalmazza az érzéseiket, a konkrét viselkedést, ami azt kiváltotta, valamint az okot, ami kiváltotta.
A feladatlapon az els
ő
három példát közösen nézzük meg, majd mindenki egyénileg tölti ki a többit.
Azután meghallgatjuk
, szükség esetén javítjuk a megoldásokat.
5. Gyakorlat:
Helyzetgyakorlatok
Csoportvezető:
Ö
nként jelentkez
ő
párok kezdhetik
, akik szívesen eljátszanák a feladatlapon
leírt helyzeteket. A megbeszélés fókuszpontjai: Hogyan reagált a másik az én
–
üzenetre? Mi
t érzett
az, aki az én
–
üzenetet küldte? Hasznos
–
e kifejezni az érzéseinket? Saját maguk is írhatnak olyan
helyzeteket, amelyeket szívesen eljátszanának.
6. Gyakorlat:
Tárgykergetés
Csoportvezető:
A csoport körben ülve helyezkedik el. Minden második ember
egy csapatba
tartozik (pl. egyesek az egyik csapat, a kettesek a másik csapat tagjai). El
ő
ször a körben egymással
szemben elhelyezked
ő
két külön csapatba tartozó embernek adjuk a babzsákokat/labdá
–
kat. Nekik
kell a megegyezés szerinti irányba továbbdobniu
k a következ
ő
saját csapattagnak, majd
ő
k is
továbbítják a következ
ő
saját csapattagnak a babzsákot/labdát, a tárgyak ezzel a mozgással fogják
„kergetni” egymást. A csapatok akkor kapnak pontot, ha a babzsákjuk/labdájuk utoléri és lehagyja a
másik csapatét
. Ha valamelyik csapat pontot szerez, megállunk, felírjuk, és újra kezdjük a játékot.
Érdemes egy
–
két pontonként irányt váltani. Fontos, hogy el
ő
re megbeszéljük, hogy hány pontig
vagy mennyi ideig tart a játék.
Milyen stratégiát alkalmaztak a játék során?
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
XVI. Találkozás
A foglalkozás támája:
Célja
:
A düh kifejezési módjainak és azok következményeinek tudatosítása.
, Dühkezelési
technikák és eszközök gyűjtése, amiket
adott esetben alkalmazhatnak a diákok.
Eszközök:
Csomagolópapír, filc, helyzetleíró kártyák
1. Gyakorlat:
„
Elefánt, kenguru, James Bond … pilóta”
Csoportvezető:
A csoporttagok körben állnak. Miel
ő
tt elkezd
ő
dik a játék, a csoportvezet
ő
megmutatja
a diákok
nak az els
ő
elkészíthet
ő
formációt, például az elefántot. Az elefántot (és az
összes többi alakzatot is) három ember alkotja. A középs
ő
személy formálja meg az elefánt
ormányát úgy, hogy el
ő
renyújtja a jobb karját, a ballal pedig átnyúl a jobb alatt és
meg
fogja a saját
orrát. A jobb és a bal oldalán álló személyek pedig az elefánt fülei lesznek úgy, hogy a két karjukkal
egy
–
egy félkört, vagyis fület formáznak az elefánt feje
köré. A diákoknak 3 másodpercük van
elkészíteni az alakzatot. Annak a személynek, a
ki
téveszt, be kell állnia a kör közepére, és
ő
fogja
kijelölni az alakzatokat és azok központi
szerepl
ő
it.
A vezet
ő
a játék során fokozatosan újabb alakzatokat mutat, például kenguru,
James Bond,
pilóta. A kenguru úgy áll össze, hogy a középs
ő
ember két
karjával kört (erszényt) formál a törzse
el
ő
tt, két szomszédja pedig úgy mozdítja a kézfejét, mintha fejest
akarna ugrani az erszénybe. A
James Bond figuránál a középs
ő
balra fordul, miközben ujjait pisztolyként használja, szomszédjai
pedig a Bond lányok l
esznek, akik táncolni kezdenek. A pilótánál a középs
ő
személy,
ujjaival a
pilóta szemüvegét jeleníti meg, a mellette állók pedig a repül
ő
gép két szárnyát,
melyek ferdén
felfelé mutatnak.
Az alakzatok nehézségét
és számát érdemes fokozatosan növelni.
2. G
yakorlat:
„Szerepjáték”
Csoportvezető:
Ismertetjük a csoporttal a játék menetét és célját, és megbeszéljük a
megfigyelési szempontokat. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a düh általában csak a jéghegy
csúcsa, egy
„fed
ő
érzés”. A hátterében sok más érzés le
het, pl. félelem, ijedtség, csalódottság,
tehetetlenség, elkeseredettség, amiket szintén érdemes figyelniük.
Két önként jelentkez
ő
választ egy
feszültségkelt
ő
helyzetet, amit rövid felkészü
lést követ
ő
en eljátszanak, több körben. Az els
ő
alkalommal csak a s
zínészek játszanak, a többiek pedig figyelnek. A második lejátszás során a
csoportvezet
ő
és/vagy
a gyerekek tapssal (vagy bármilyen más egyezményes jellel) megállíthatják a
jelenet.
Ilyenkor a színészek szoborrá válnak, és a többiek odamehetnek hozzájuk, a
kezüket
a
vállukra téve kihangosíthatják a színészek bels
ő
hangját (
g
ondolatszinkron).
Miután mind a két
lejátszás véget ért, a színészeket kivesszük a szerepb
ől, és vissza
ülnek a többiek közé. A
feldolgozást az
ő
élményeikkel javasolt kezdeni, hogyan ére
zték
magukat, mi volt nehéz, milyen
volt nekik hallani a tolmácsokat. Ezt követ
ő
en beszélgetünk a csoporttal a megfigyeléseikr
ő
l, a düh
hatásairól. A lényeges elemekr
ő
l feljegyzés
készül egy csomagolópapírra.
Fontos, hogy a
szituációban mind a két fél gond
olatai ki legyenek mondva. Ezt a vezető saját belépésével
facilitálhatja.
Hogyan lehet kifejezni a dühöt?
Milyen következményekkel jár a düh kifejezése (egyénre és a másikra egyaránt)?
Milyen
lenne, ha az emberek egyáltalán nem uralkodnának a dühük kifeje
zésén?
Miben különböznek az egyes kifejezési módok?
Mi és mikor éri meg, mi nem?
Mikor segít, és mikor gátol?
Mi az, ami mások számára sért
ő
vagy bántó lehet?
Milye
n dühkezelési technikákat láttatok
?
Mit érdemes, mit lehet kezdeni a dühvel?
3. Gyak
orlat:
„
Dühkezelési technikák
”
„Ha én egyszer dühbe jövök”
Csoportvezető:
A játék megkezdése el
ő
tt érdemes tisztázni a diákokkal az
önkontroll
jelentését és szüksé
gességét. Itt vissza lehet utalni az el
ő
z
ő
játék tapasztalataira, vagy a nap
folyamán elhang
zott tanulságokra.
El
ő
ször a diákokat kérjük meg arra, hogy a saját tapasztalataik, a szituációs gyakorlat alapján
gondolják végig, hogy milyen módszereket ismernek a düh kezelésére,
ő
k mit
szoktak alkalmazni.
Az elhangzottakat feljegyezzük. Az ötletbörze
után fontos, hogy
rendszerbe kerüljenek az
elhangzottak és az aznapi tapa
sztalatok, vagyis azok a készsé
gek, amiket a gyakoroltak. Egy
lehetséges elméleti keret f
ő
bb lépései:
1. ÁLLJ MEG!
a) A feszültség jeleinek érzékelése, tudatosítása (1
–
2. gyakorlat)
;
b) Cselekvés szünet;
c) Érzelmi szabályozás, légzéstechnikák alkalmazása (például 5
–
ig elszámolás,
3:5
technika, relaxációs módszerek; lásd a 2
–
3. gyakorlat).
2. GONDOLKODJ!
a) Okok megértése (2. gyakorlat);
b) Lehetséges következmények végiggondolása (4
. gyakorlat);
c) A düh kifejezésének lehet
ő
ségei (4. gyakorlat);
d) Értékelés, döntés.
3. CSELEKEDJ! (2. és 4. gyakorlat).
Ezek után a relaxációs módszereket és/vagy a légz
ő
gy
akorlatokat mutassuk meg és pró
báljuk
ki a gyerekekkel.
Milyen gyakorlatokat alka
lmaztak eddig sikerrel?
A légz
ő
gyakorlatok mikor segítettek? Amikor nem, akkor mit gondolnak, miért nem?
Miért lehet hasznos ez a technika?
Hogyan érezték magukat a relaxáció után? Hogyan tudják használni ezt a módszert?
Mi
lehet az alkalmazás nehézség
e, akadálya?
4. Gyakorlat:
Zárás
Csoportvezető:
Visszajelzés kérése az eltelt
egy
óráról.
Hogyan érezte magát?
Mi volt
hasznos?
Mit visz magával?
XVII. Találkozás
A foglalkozás támája:
Az asszertivitás fejlesztése.
Célja
:
Megismertetni a főbb konflik
tuskezelési stratégiákat, érzékenyítés. Mi az, ami
megkülönbözteti az agresszív/asszertív/alárendelődő megoldási formákat?
Eszközök:
Csomagolópapír, vastag filc.
1. Gyakorlat:
„Fejezd ki a hangulatod egy mozdulattal!”
Csoportvezető:
Mindenki kitalál magán
ak valamilyen mozdulatot, amely leginkább kifejezi az
aktuális
hangulatát. Majd körbe állunk, és valaki (lehet önként jelentkez
ő
vagy a tréner által
kivá
lasztott személy) bemutatja a mozdulatát, amelyhez kapcsolódhat egy rövid mondat is,
vagy
bármilyen vok
ális megnyilatkozás. Majd a csoport vele együtt megismétli a mozdulatsort. Az
egyszer
ű
ség kedvéért haladhatunk sorban, vagy következhet mindig az is, aki
épp készen áll a
bemutatásra.
2. Gyakorlat:
Konfliktuskezelési stratégiák
Csoportvezető:
Rövid ismer
tet
ő
t tartunk arról, hogy mi a különbség aközött, ha valaki
agresszív/asszertív/szubmisszív (alárendel
ő
d
ő
). Els
ő
ként asszociációkat kérünk az „agresszív”
tulajdonsággal kapcsolatban (szóba jöhet: nem empatikus, nem figyel a másikra, csak a saját
érdekeit,
igényeit próbálja érvényesíteni, ennek érdekében átgázol a másikon stb.).
Fontos tisztázni
az agresszív viselkedés következményeit. Itt visszautalhatunk az
el
ő
z
ő
alkalomra, amikor a düh
kifejezésének következménye
it gy
ű
jtöttük össze. Itt is fel
írjuk plakát
ra az elhangzottakat. Ezután
felvillantjuk az „ellentétes oldalt” (alárendel
ő
dés). Mi jár együtt azzal, ha valaki ezt a módját
választja a konfliktuskezelésnek (plakátra írjuk)? A kett
ő
közötti járható út az asszertivitás, pontosan
mit jelent ez? Milyen
el
ő
nyei vannak (papírra írjuk) stb.? Majd a poszteren látható információkat
összegezzük,
kiemeljük a lényeget. Kérünk reflexiókat a gyerekekt
ő
l is.
JÁTÉK NEVE: Kacsintós csalogató.
A társaságot két részre osztjuk úgy, hogy az egyikben eggyel legyenek több
en (akkor igazán
hatásos, ha eggyel több fiú vagy lány van, és nemek szerint osztjuk szét őket). A kisebb létszámú
társaság székeken ül körben, mögöttük egy
–
egy társ a másik csapatból, és így egy játékosnak csak az
üres szék jut. Feladat, hogy a társ nélkü
li játékos partcsábítson magának. Ezt pedig úgy teheti, hogy
rákacsint valakire, aki megpróbál átülnia székére, amit a mögötte álló társ azzal akadályozhat meg,
hogy kezeit a vállára teszi. Ha a szökés sikeres volt, a hoppon maradt játékos igyekszik párt
s
zerezni.
JÁTÉK NEVE: „Báránybégetős”.
Játék célja: Saját élmény nyújtása: hogy a diákok lássák, milyen kommunikációs stílus vezet
leginkább eredményre, és mi az, ami arra készteti az embereket, hogy megálljt parancsoljanak. (Az
őszinte, nyílt és direkt
kommunikáció szokott a leginkább célravezető lenni, a mismásolás,
mellébeszélés, szánalomkeltés ritkán jár sikerrel.)
A helyszín a falu, amit a résztvevők alakítanak ki úgy, hogy egymás kezét fogva kört
formálnak. Két bárány van, akik hol be akarnak jutni
a faluba, hol ki szeretnének onnan jutni. (Kívül
vannak a füves területek, ezért olyan vonzó a falun kívülre kerülniük. De sajnos a legelőkön
bármikor rájuk támadhat a farkas, így ha biztonságban akarnak lenni, újra a faluba kell menniük.
Ahányszor a falu
ba akarnak menni, vagy onnan kijutni, egy kapun át vezet az útjuk (két körben álló
jáwtékos összekulcsolt keze alatt), meg kell győzniük a kapuőröket, hogy engedjék át őket.
Bármilyen módszert választhatnak. Miután néhány alkalommal ki
–
és bejutottak a bár
ányaink, lehet
újabb kört kezdeni más bárányokkal. (2
–
nél több körre valószínűleg nem lesz idő.) Érdemes felhívni
a kapuőrök figyelmét, hogy ne legyenek túl engedékenyek, akkor eresszék át a bárányokat, amikor
már tényleg „nyugodt szívvel” teszik, és meggy
őzve érzik magukat.
Megbeszélés fókuszpontjai: Őrként mi volt, ami társuk átengedésére ösztönözte őket? Mi volt,
ami kizárta, hogy „engedékenyek” legyenek? Milyen módszerekkel próbálkoztak bárányként az
őrök meggyőzése céljából? Mit éreztek a leginkább ha
tékonynak? Mit a legkevésbé célravezetőnek?
A hétköznapokban milyen eszközökkel, stratégiákkal élnek?
A játék „veszélyei”
–
amire figyelni érdemes csoportvezetőként: Komoly feszültségek
keletkezhetnek egyes diákok között, pl. mert valakit sokadik próbálkoz
ásra sem engednek át egy
kapun, vagy őrként egy nagyon agresszív játékos is kiválthat hasonló negatív érzéseket.
JÁTÉK NEVE: Én
–
fa.
–
az én
–
fa folytatása.
JÁTÉK NEVE: Záró kör.
Játék célja: Visszajelzés kérése az eltelt 1,5 órával kapcsolatban, lezárá
s.
A diákok egymás után adnak néhány mondatos visszajelzést az alkalommal kapcsolatban.
Megbeszélés fókuszpontjai: Mi az, ami leginkább tetszett? Mi az, ami nem, amit hiányoltál? Mi volt
a tanulsága számodra az eltelt 1,5 órának?
10. TALÁLKOZÁS
A foglal
kozás célja: Az asszertivitás fejlesztése (folyt. köv.).
JÁTÉK NEVE: „Különös evolúció”.
Játék célja: Bemelegítés.
Adott 5 fejlődési stádium:
1. sejt
2. tojás
3. sas
4. griff
5. Superman
Mindegyikhez tartozik egy speciális mozgás és kartartás. Mind
enki sejt állapotból indul, majd
keres magának egy párt, akivel azonos fejlődési szinten van. (Az elején még bárki lehet az, mivel
ekkor még mindenki sejt.) Ezután kő
–
papír
–
ollóval eldöntik, ki fejlődik tovább. Aki az első körben
nyer, tojás lesz, a veszte
s pedig marad sejt. Utána új párt keresnek. És ez így megy egészen addig,
míg majdnem mindenki Supermanné válik. Azért csak ’majdnem’, mert nem jut el mindenki ebbe a
stádiumba, minden fajból marad egyutolsó „példány”.
JÁTÉK NEVE: Bejelentkező kör.
A já
ték célja Kapcsolódás az előző alkalomhoz, saját élmények gyűjtése a diákoktól, melyek a
további tanulási folyamat alapjául szolgálhatnak.
A gyerekeket megkérdezzük, van
–
e bármilyen gondolatuk az előző alkalommal kapcsolatban,
amit szívesen megosztanának
a csoporttal. Szereztek
–
e bármilyen fontos tapasztalatot, ami
illeszkedik az előző alkalommal tanult konfliktuskezelési stratégiákhoz.
JÁTÉK NEVE: „Az asszertivitás játékai”.
A játék célja: Az asszertív készségek fejlesztése, gyakorlatias szemléltetése
annak, hogyan
lehet használni a tréningen tanult készségeket a mindennapi helyzetekben.
Olyan konfliktushelyzetekre kérünk ötleteket a gyerekektől, amit a gyakorlat során majd
szerepjátékkal meg is elevenítünk. Ha nincs ötletük, mi mondunk egy szituációt,
amit
háromféleképpen kell előadniuk. Hárompárnyi önként jelentkezőt kérünk. Velük a csoport többi
tagjától elvonultan beszéljük meg, ki, melyik típust játssza el. Néhány percet kapnak a felkészülésre,
addig a többiekkel megbeszéljük, ők melyik stratégiát (
agresszív/asszertív/szubmisszív) választják
általában. Jó
–
e ez így, szeretnének
–
e változtatni?
Néhány lehetséges helyzet:
a) Az osztálytársad rendszeresen pénzt kér tőled, amit aztán vagy későn, sokadik kérésre vagy
egyáltalán nem ad vissza. Nagyon unod m
ár, valamit tenni akarsz.
b) A tesód kérés nélkül elveszi a cuccaidat a szobádból. Eleged van ebből! Mit teszel?
c) A moziban valaki elfoglalta a helyedet, így már csak az első sorokban van hely, ahová
viszont nem szívesen ülnél. Mit mondasz?
Miután az ö
nként jelentkezők bemutatták a helyzeteket, megkérdezzük a megfigyelőktől, mit
gondolnak, vajon ki melyik típust mutatta be? Milyen észrevételeik vannak?
Megbeszélés fókuszpontjai:
Milyen különbségeket láttak az egyes helyzetek között? Hogy érezhették mag
ukat a szereplők
az egyes szituációkban? (Ezután valóban megkérdezhetjük a „színészeinket”, hogy érezték magukat
a szerepükben?) Vajon miért célravezetőbb asszertívnek lenni, mint agresszívnek vagy
alárendelődőnek? Milyen hatása van két ember kapcsolatára
az utóbbi kettőnek?
JÁTÉK NEVE: „Az erdőben fát vágni”.
A játék célja: Élénkítés.
Egy rövid versikét tanulnak meg a tréning résztvevői, a vers minden darabjához hozzátartozik
egy mozdulat
–
elmutogatjuk, amit mondunk. Mindig csak egy darabot ismernek me
g, amit aztán a
tréner után elismételnek, elmutogatnak.
Így szól a vers: Fát vágni (jobb kéz ujjai nyújtva, kar enyhén hajlítva a törzs előtt, olyan
mozdulatot teszünk függőlegesen, mintha vágni akarnánk) a tréner után ismétlik. Az erdőben fát
vágni (az el
őző mozdulat előtt két kezünkkel kört írunk le, mintha egy kisgyerek fejét simogatnánk
meg) ismétlés. El is menjek, ne is menjek, az erdőbe fát vágni (az előző mozdulatok előtt lábbal lép
–
zár előre (el is menjek), lép
–
zár hátra (ne is menjek)) ismétlés. Fe
jsze is van, fűrész is van, el is
menjek, ne is menjek az erdőbe fát vágni (előzőek előtt, jobb kéz jobbra körívet ír le, mintha adni
akarnánk valamit (fejsze is van), bal kéz ugyanígy a másik irányba (fűrész is van) ismétlés. Itt sincs
senki, ott sincs se
nki, fejsze is van, fűrész is van, el is menjek, ne is menjek, az erdőbe fát vágni
(előzőek előtt, kitekintés jobbra, mintha a távolba néznénk, kezünk nyújtott ujjakkal a
homlokunknál, a fej jobbra fordul (itt sincs senki), majd ugyanez a másik irányba (ot
t sincs senki)
ismétlés.
Ha már egyszer
–
kétszer megcsinálták lassabb tempóban, gyorsíthatunk. Egészen addig, míg
annyira fel nem gyorsulunk, hogy már ki sem tudjuk mondani teljesen a szavakat.
JÁTÉK NEVE: Hogy legyek asszertív?
A játék célja: Az asszer
tív helyzetkezelés gyakorlása.
Szükséges kellékek: Kis cetliken helyzetek.
Megkérjük a gyerekeket, hogy szemkontaktus segítségével válasszanak maguknak párt, majd
üljenek egymással szembe. Ezután cetliket adunk a kezükbe, amelyekre különböző szerepek vann
ak
felírva. (A kivágható szerepkártyákat lásd 8. sz. melléklet). Az a feladatuk, hogy az adott
szituációkat asszertíven kezeljék (még egyszer elmondjuk, hogy ez miről is szól). Ne nézzék meg
egymás instrukcióját, és felváltva legyenek ők a főszereplők, ill
etve a „másik”. Amikor adott pár
végzett a helyzettel, egy másik pártól kérjük el az ő cetlijüket, így ha belefér az időbe, minden cetli
eljut mindenkihez.
Megbeszélés fókuszpontjai:
Sikerült
–
e valóban asszertívnek lenni? Átcsúsztak
–
e néha agresszívbe/szu
bmisszívbe? Melyik
helyzetbe tört bele a bicskájuk? Milyen volt az, amikor a társuk asszertív volt velük szemben? Volt
–
e valamilyen észrevételük? Mit gondolnak, a mindennapi életükben mennyire tudják a most tanult
helyzetkezelési technikát alkalmazni?
A d
iákok elviccelik, elnevetik a gyakorlatot, vagy meg sem próbálják. Fontos, hogy
folyamatosan körbejárjunk, és belehallgassunk a beszélgetésekbe, javítsuk, ha nem megfelelő
közléseket hallunk.
JÁTÉK NEVE: Én
–
fa.
–
az én
–
fa folytatása.
JÁTÉK NEVE: Záró kör
.
A játék célja: Visszajelzés kérése az eltelt 1,5 órával kapcsolatban, lezárás.
A diákok egymás után adnak néhány mondatos visszajelzést az alkalommal kapcsolatban.
Megbeszélés fókuszpontjai: Mi az, ami leginkább tetszett? Mi az, ami nem, amit hiányoltál
? Mi volt
a tanulsága számodra az eltelt 1,5 órának?
10. + 1 TALÁLKOZÁS:
A foglalkozás célja: Búcsú
–
zárás, összegzés
JÁTÉK NEVE: „Pipás
–
Libás
–
Mimás (
–
Vitás)”.
A játék célja: Bemelegítés, feszültségoldás.
Szükséges kellékek: Kis cetliken családnevek
és szerepek (pl. Mimás apa, Libás lány)
–
A
kivágható szerepkártyákat lásd 9. sz. melléklet.
Csoport létszámától függően megjelöljük, hány családra lesz szükség (ha pl. 12 főből áll a
csoportunk, 3 családdal dolgozunk (Pipás, Libás, Mimás). Ahány család v
an, annyi széket rakunk ki,
nagyjából kört formálva, megfelelő távolságra egymástól, úgy, hogy a diákok kényelmesen tudjanak
mozogni.
Mindegyik családban 4
–
féle szerep van: apa, anya, fiú, lány. A játék azzal indul, hogy
mindenki kap a kezébe egy összehaj
togatott kis cetlit, aminegy családnév és egy szerep áll. A tréner
jelzésére elkezdik egymás között cserélgetni a cetliket. Amikor a tréner azt mondja „Állj!”,
kihajtogatják a cetlit, és megpróbálják gyorsan összeverbuválni az egész családot. Az egyik szék
re
(bármelyikre) leül a családjukba tartozó apa, ölébe az anya, a fiú, és végül a lány. Amelyik család a
leggyorsabb volt, kap egy strigulát. (Később felmerülhet a gyerekekben, hogy a végén hogy dől el,
hogy ki nyert, lehet, hogy mindenki mindegyik családh
oz fog tartozni. Valóban. De itt most nem az
a lényeg, hogy ki a győztes.). Ezután újabb kört kezdünk (6 körrel érdemes játszani, ami se nem túl
sok, se nem túl kevés). (A furcsán hangzó nevek egy célt szolgálnak, hogy minél nehezebben
elkülöníthetők legye
nek a családnevek, minél nagyobb legyen a keveredés, amikor mindenki azt
üvöltözi, hogy Pipás! Libás! Mimás!
–
Vitás!).
Ha a csoport létszáma nem a 4 többszöröse lenne, akkor valamelyik családból csonkacsaládot
csinálunk, kivesszük a szerepnek megfelelő ce
tlit (érdemes a lányt kivenni, mivel az apa az „alapja”
a családnak, és a többiek az ő ölébe ülnek).
JÁTÉK NEVE: Az Én
–
fa végső formájának kialakítása.
A játék célja: Énkép változásának nyomon követése.
Mindenki értékeli, mennyiben sikerült előrelépést t
ennie a vágyott tulajdonságok kialakítása
tekintetében, hogyan fejlődött az én
–
fa?
Trénerként ebben a stádiumban különösen fontos a pozitív átkeretezés, a jó tulajdonságok
kiemelése, megerősítése, fejlődési utak kijelölése.
JÁTÉK NEVE: A „zsákos”.
„
cilin
der
”
A játék célja: Összegzés, visszatekintés, felkészülés a búcsúra.
Szükséges kellékek: Egyszínű cetlik, legalább annyi, ahányan a csoportban vannak.
Visszajelzést kérünk az egész tréningről: Írják fel kis cetli(k)re: Mi az, ami nyomott hagyott
bennük,
amit továbbgondolásra érdemesnek tartanak, amit hasznosítani fognak majd a hétköznapok
során? Mi az, amit belepakolnak a „zsákjukba”? Egyenként olvassuk fel a cetliken szereplő
megjegyzéseket.
Reflexiók az elhangzottakra.
JÁTÉK NEVE: „Azt szeretem benne
d…”.
A játék célja: Jó élményekkel távozzunk a tréningről, mindenkinek legyen egy maradandó,
kézzelfogható emléke a csoportról.
Szükséges kellékek: A/4 papírlap, annyi, amennyi csoporttag (ha a tréner is játszik, +1/+2
papírlap), cellux, különböző színű f
ilcek.
A diákok pozitív visszajelzéseket írnak egymás hátára. A mondat úgy kezdődik, hogy „Azt
szeretem benned…”, fejezzék be tetszőlegesen. Lehetőség szerint mindenki próbáljon mindenki
hátára írni, hagyjunk bőven időt!
Ezért fontos, hogy a tréner is be
szálljon, és pótolja a hiányzó jelzéseket, ha valaki hátára senki
sem írt, illetve odafigyeljen, miket írnak a diákok.
Copyright Notice
© Licențiada.org respectă drepturile de proprietate intelectuală și așteaptă ca toți utilizatorii să facă același lucru. Dacă consideri că un conținut de pe site încalcă drepturile tale de autor, te rugăm să trimiți o notificare DMCA.
Acest articol: A foglalkozás témája: [607729] (ID: 607729)
Dacă considerați că acest conținut vă încalcă drepturile de autor, vă rugăm să depuneți o cerere pe pagina noastră Copyright Takedown.