A foglalkozás témája: [607726]

I. Találkozás

–

„Ismerkedés”

A foglalkozás témája:

Ismerkedés és a szabályok megfogalmazása

Célja:

a

résztvevők érkezéskori izgalmának feloldása; a találkozások időpontjának és
időtartamának meghatározása; a témák rövid áttekintése, érdeklődésfelkeltés

céljából; az elérendő
cél közös megfogalmazása; az e
lvárások tisztázása

valamint a szabályalkotás.

1. Gyakorlat:
„
Hangulatjáték
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

felmérni, ki milyen érzésekkel jött, milyen a hangulata
,
feszültségoldás
.

Szükséges eszközök:

a
nnyi körlap
ahányan vannak
, ragasztó, ceruza, filctollak, tábla.

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:
„
Kíváncsi lennék a csoport hangulatára, ezért hoztam egy hangulatjátékot.
A
játék lényege, hogy

mindenki kap egy kis ar
cocskát, és bejelöl
i

rajta, hogyan is érez
i

mag
át. Amikor
mindenki
készen va
n

vele,
felragasztjuk
a táblára
, és megnézzük a csoport összhangulatát.
”

Miután
mindenki
felragasztotta
, következik a megbeszélés.

Ezt a játékot az óra végén megismételjük, és
össz
ehasonlítjuk a
csoport
hangulat
át az óra elején és végén.

2. Gyakorlat:
Bevezetés, a foglalkozásokról

való tájékoztatás

Célja:

a találkozások időpontjának és időtartamának meghatározása; a témák rövid áttekintése,
érdeklődésfelkeltés

céljából; az elérendő cél közös megfogalmazása

Időkeret:
10

perc.

„
Mint tudjátok, egy játékos csoportfoglalkozásra hív
o
k benneteket. Természetesen itt nincs
felelés, nincs osztályzat. Bíz
o
k benne, hogy a legjobb hangulatban telnek majd ezek az órák. Abban

is bíz
o
k, hogy ha komolyan vesszük, annak ellenére, hogy jól érezzük magunkat, job
ban
megismer
hetitek

majd önmag
atokat
, valamint ezek a tevékenységek nem

lesz
nek

haszontalan
ok

a
pályaválasztás előtt.

Megismerjük egymást, bele tudjuk élni magunkat a mások
helyzetébe.
Megtanulunk jobban kommunikálni, könnyebben megértenek bennünket és mi is jobban megértünk
másokat, hogyha használjuk az életben is ezeket az ismereteket később, akkor jobban megértenek
bennünket a szüleink, barátaink, s talán még az ellenségei
nk is elfogadóbbak lesznek velünk.
”

A bemutatást követően a diákoknak lehetőségük van

feltenn
i

minden olyan kérdést, ami a
foglalkozásokkal

kapcsolatban felmerül bennük. Meghatározzuk a találkozások számát, időtartamát,
helyszínét, tartalmát és közösen megfogalmazunk egy közös célt, melyet a foglalkozások végére
szeretne a csoport elérni, mely így hangzik: „Szeretnénk figyelmesen résztvenni a

tevékenységeken,

hogy me
gtanul
ju
nk jobban kommunikálni,
hogy
könnyebben megért
se
nek bennünket és mi is
jobban megért
s
ünk másokat

azonban a szerzett ismereteket akkor tudjuk felhasználni
konfliktusmentesen a mindennapi életben, ha kellő önismerettel rendel
kezünk.
”

3
. Gyakorlat:
„
Elvárásaink összegyűjtése
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

felmérni, kinek milyen elvárásai vannak a foglalkozásokkal kapcsolatban.

Szükséges eszközök:

színes papírlapok,
„
e
lvárások

fűzére
”
,

ruhacsipesz.

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:

„
Adok egy
színes
lapocskát, az a kérésem, írjátok fel, milyen
elvárásaitok

vannak ezekkel
a foglalkozásokkal kapcsolatban, t
artalmára, hangulatára, gyakorlatokra
vonatkozóan.
A végén f
elolvassuk és
felcsíp
j
ük
egy ruhacsipesszel

az ELVÁRÁSOK
fűzérre
”
.

4
. Gyakorlat:
„
Szabályok beprogramozása
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés, együttműködés

A gyakorlat célja:

az e
lvárások tisztázása

valamint a szabályalkotás
.

Szükséges eszközök:

papírlapok,
ceruza,
filctollak, tábla.

Időkeret:
10 perc.

A játék menete:

„
Mielőtt megalkotnánk saját szabályainkat, szeretném, ha összegyűjtenénk
miért fontosak az emberek életében a törvények. Hogy tudjuk a korlát
ainkat, hogy meddig mehetünk
el?

Ahhoz, hogy jól érezzük magu
nkat meg kell alkotnunk saját korlátainkat.

Miután fölírtuk a
táblára a
szabályokat, azokat
,

amelyek ezek közül mind
enki

számára
elfogadható lesz, beprogramozzuk a számítógépbe

(fölragasztjuk a táblán lévő képre)

és mivel
közösen hoztuk létre, eszerint is

próbálunk meg viselkedni ezeken a foglalkozásokon.

Ezért hoztam
el számotokra, kinyomtatva,
e
gy számítógép képernyőjének a képét és
ragasztottam fel a táblára. H
a valaki úgy érzi, hogy valamelyik szabálynak nem tud, vagy nem kíván
megfelelni, akkor jelez
ze, és csak olyan szabályok maradjanak a monitor képernyőjén, amelyeket
biztosan be tudunk programozni, mert mindannyiunk számára elfogadhatóak.

5
. Gyakorlat:
„A
gytorna
–

kommunikáció
”

Fejlesztendő terület:

együttműködés

A gyakorlat célja:

a
kommunikációval kapcsolatos gondolatok, szavak összegyűjtése
.

Szükséges eszközök:

tábla
, kréta
.

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:

„
Ezeknek az

órasorozatnak az lenne a címe
, hogy
: „
Asszertív magatartás
kialakítása” / más szóval a „
A
kommunikációs készségek
fejlesztése
”. Az, hogy kinek mit jelent a
ko
mmunikáció
, most
fog kiderül
. Kérése
m
, hogy

minden olyan szó
, ami a ko
munik
ációról

eszetekbe jut
,

írjatok

fel

a táblára, majd végül ezekből a szavakból egy szófelhőt készítünk
számítógépen és valamennyi foglalkozáson látható lesz.
”

6
. Gyakorlat:
„
Mi van a tető alatt?
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

a

félelmek és vágyak azonosít
ása

Szükséges eszközök:

kék és rózsaszín papírlapok, papírlapok
,
ceruza, filctollak, tábla.

Időkeret:
10 perc.

A játék menete:

„
Hoztam egy
plakátot, melyen egy
ház

található; fele kék, fele rózsaszín.

A

kék fél a félelmeink
et míg

rózsaszín fé
l a

vágyaink
at

jelképezi
. A félelmeket, a problémákat,
amelyek foglalkoztatnak titeket, és a vágy
aitokat

kellene beírni.

A végén s
zeretném, ha
felolvasnánk, ki mit írt

és összesítve
felkerülnének egy plakátra a csoport vágyai és félelmei
!
”

7
. Zárógyakorlat:
„
Hangulat
játék
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

felmérni, ki milyen érzésekkel jött, milyen a hangulata, feszültségoldás.

Szükséges eszközök:

a
nnyi körlap
ahányan vannak
, ragasztó, ceruza, filctollak, tábla.

Időkeret:
5

perc.

A
játék menete:

„Kíváncsi lennék a csoport hangulatára

a mai tevékenység után
, ezért
szeretném, ha az óra elején játszott

hangulatjátékot

megismételnénk
.
M
indenki kap
ismét
egy kis
arcocskát, és bejelöl
i

rajta, hogyan is érez
i

mag
át az óra után. Amikor minde
nki
kész, felragasztjuk
egy kartonlapra, és meg
nézzük a csoport összhangulatát, valamint összehasonlítjuk, hogy milyen
volt a csoport hangulata a tevékenység előtt és után.
”

II. Találkozás

–

„Pozitív énkép”

A foglalkozás témája:

Pozitív énkép kialakítása, megerősítése

Célja:

Az énkép
,

viselkedésre gy
akorolt hatásának szemléltetése,

Én
–
azonosság erősítése
,

e
gymás megismerése, elfogadása.

Eszközök:
,
,
, Én
–
fa, levelek
, ragasztó
.

1. Gyakorlat:
„
Küldjünk pozitív üzenetet
”

Fejleszte
ndő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret,

társismeret, pozítív üzenetek küldése által
.

Szükséges eszközök:

Szt. Martin: A föld krónikása
, laptop,
pamutgombolyag

Időkeret:
5

perc.

A játék menete:

A
foglalkozás lágy zenével indul.
„
Az a kérésem, hogy erre a kellemes, lágy
zenére
alkossunk egy nagy kört és egy gombolyag segítségével küld
j
ünk egymásnak pozitív
üzeneteket, valaki elindítja a játékot és azt mondja, hogy szeretném ezt a gombolyagot XY
–
nak adni
és mond valami kedveset és í
gy tovább. Fontos, hogy valami

kellemeset mondjunk neki, valami
pozitív tulajdonságát hangsúlyozzuk.
Azt gondolom, hogy a jó tulajdonságaink úgy hálóznak be
bennünket, ahogy most ez a fonal. Nagyon fontos, hogy egymásban és magunkban is lássuk ezeket a
jó
tulajdonságokat.

Kezdődhet úgy a mondat: „Én nagyon szeretem benned azt, hogy…”, én nagyon
tisztellek azért mert…”. Örülnék, ha komolyan vennénk ezt a játékot, hogy minél több pozitív
tulajdonsággal szembesüljünk. Kezdhetjük.
”

A játék végén megbeszél
jü
k. hogy
: „
Milyen érzés volt
a pozitívumaitokkal szembesülni? Milyen érzés volt kimondani ezeket a pozitívumokat?
”

2. Gyakorlat:
„
Vállald önmagad!
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret, az összetartozás
érzésének a megítélése.

Szükséges eszközök:

madárcsicsergés, laptop,
Lázár Ervin:
„
Nagyravágyó feketerigó
”

meséje

Időkeret:
15 perc.

A játék menete:
„
Helyezkedjetek el kényelmesen. Hamarosan a természetbe szeretnélek
kalauzolni benneteket.

(
Laptopról

elind
ítok egy hanganyagot
, erdei zajok: patakcsobogás,
madárcsicsergés.) Egy történetet szeretnék elmondan
i egy nagyravágyó feketerigóról,

a kérésem

az
,
hogy figyeljétek meg, mi a feketerigó problémája.
”

Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó című művének felol
vasása

következik
, majd
ezt
követően

a követekező kérdések kerülnek megbeszélésre:



Mi volt a fekete rigó problémája?



Hogyan reagált a környezete arra, hogy kipingálta magát?



Érezte
–
e már magát valaki úgy, mint a feketerigó?



Esetleg m
ásnak akartatok
látszani, lehet, hogy azért, hogy barátot szerezzetek
?



Úgy érzitek
, annak mutat
játok

maga
tokat, akik valójában vagytok? Van
–
e

valaki, aki
másnak akar mutatkozni? Álarc mögé bújik?



Aki próbálta már, hogy másnak mutatkozzon kifelé, mint amilyen valójában, a
z
valószínűleg tudja, hogy miért nehéz. Miért nehéz? Érdemes
–
e

másnak mutatkozni,
mint amilyenek valójában vagyunk?

„
Lehet, hogy félreismernek bennünket. Sokkal könnyebben tudunk élni, ha annak
mutatkozunk, akik valójában vagyunk. Pozitív tulajdonságaink
miatt szeressenek bennünket a
tanáraink, barátaink, szüleink.
A

kérdés

az
, hogy mindenkinek

vannak pozitív tulajdonságai? Igen
…. vannak, akkor

hát keressük meg, hogy nekünk melyek a pozitív tulajdonságaink!
”

3. Gyakorlat:
„
Ki kéri?
”

Fejlesztendő terüle
t:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret,

társismeret
.

Szükséges eszközök:

50 lejes bankjegy

Időkeret:
2

perc.

A játék menete
:

„Van nálam egy 50 lejes bankjegy, azt szeretném megkérdezni tőletek, hogy
ki kéri, nyujtsa fel a kezét. Rendben,
ki kéri a pénzt, miután jól összegyűrtem; ki kéri akkor ha jól
összetapostam és koszos lett. A pénz akkor is ugyanolyan értékes, ami
kor gyűrött vagy éppen
koszos,

nem veszít az értékébő
l
,

éppúgy mint mi emberek, mindenki ugyanolyan értékes még akkor
is ha
a külseje, külső tulajdonságai esetleg mást jeleznek számunkra.”

4
. Gyakorlat:
„
Pozitív tulajdonságok gyűjtése
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret.

Szükséges eszközök:

gombostű, tollak, papírlapok

Időkeret:
2 perc.

A játék menete
:

„
Kaptok egy
–
egy lapot és egy
–
egy gombostűt. Mielőtt a zene megszólal,
tűzzétek fel egymás hátára a lapot! Bízom benne, hogy olyan tulajdonságok kerülnek a lapra, amiket

majd szívesen olvastok.
”

A csoport tagjai a hátukon l
évő lapra írják a pozitív tulajdonságokat.
Miután úgy tűnik mindenki írt mindegyikre, leülnek, leveszik a lapokat, és
el
olvassák, majd
megbeszélés következik a következő kérdések mentén:



Miután elolvastátok, válasszatok ki hármat, amelyik számotokra a legh
ízelgőbb volt!



Van
–
e ezek között a tulajdonságok között olyan, ami meglepett benneteket?

5
. Gyakorlat:
„
Pozitív tulajdonság metakommunikációval
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret.

Szükséges eszközök:

gombostű, tollak, papírlapok

Időkeret:
2 perc.

A játék menete
:

„
Az a kérésem, hogy egy általad fontosnak vélt pozitív tulajdonságodat
válassz ki gondolatban. Játszd el ezt a tulajdonságot,

n
émajátékkal

és mi találjuk

ki
.
”

A csoporttagok eljátsszák
pozitív tulajdonságaikat, a többiek kitalálják.

A bemutatott
tulajdonságok

a következők lehetnek:
kedves, aranyos, barátságos
,
gyerekszerető
,
segítőkész
,
becsületes
,
állatszerető, vidám,
stb.

A játék végén megbeszéljük, hogy mi okozott nehézséget a játék
s
orán vagy esetleg miért volt könnyű.

6
. Gyakorlat:
„
Mondjuk ki a pozitívumokat!
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret.

Szükséges eszközök:

gombostű, tollak, papírlapok

Időkeret:
2 perc.

A játék menete
:

„
Mondjuk ki a pozitív tulajdonságokat. Az elhangzó tulajdonságok a
következők:
s
egítőkész, vidám, barátságos, jószívű, becsületes, állatszerető, jól lehet velem
beszélgetni, jó barát, megértő.

Ha most azt mondanám nektek, szedjetek össze 3 negatív tulajdons
ágot, menne? Milyen
tulajdonságainkat ismerjük jobban?

Mit gondoltok, vajon miért

ismerjük inkább a negatív
tulajdonságainkat
?

A

negatív tulajdonságokat sokkal könnyebben tudjuk felidézni, míg a pozitív nehezebben
megy. Valahogy úgy vagyunk beállítódva. A

tanáraink, a szüleink is, a barátaink is könnyebben
emlékeztetnek a negatív tulajdonságainkra. Mit gondoltok, miért fontos, hogy tisztában legyünk a
saját jó tulajdonságainkkal?

Amikor pályát választunk, vagy barátot, akkor is a pozitív tulajdonságainkat

kell megismerni.
Ha tudom, mi bennem a pozitívum, akkor elégedettebb vagyok magammal. Ez azért a boldogság
felé is egy lépés.
”

7
. Zárógyakorlat:
„
Értékelő kör

–

Én
–
fa
”

Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–

megismerés

A gyakorlat célja:

önismeret, társismeret.

Szükséges eszközök:

gombostű, tollak, papírlapok

Időkeret:
2 perc.

A játék menete
:

Csoportvezető:

A rendelkezésre álló hozzávalókból, minden résztvevő én
–
fát készít. Mindenki
kap egy lapt

egy fával levelek nélkül, az én
–
fát minden foglalkozáson tovább fogjuk bővíteni, egy
–
egy megtanult készség, felfedezett képesség, vagy jó élmény önmagával kapcsolatban majd mint
egy
–
egy levél kerül felragasztásra a további foglalkozások során. Fontos, hog
y az én
–
fa minden
foglalkozáson ott legyen mindenkinél ezért maradhatnak a csoportvezetőnél s majd minden
foglalkozás végén kiosztásra kerülnek.

Erre a gyakorlatra a továbbiakban csak az „én
–
fa gyakorlat folytatása”
–
ként fogok utalni. Ez a
gyakorlat látvá
nyos szimbóluma az énkép épülésének, amennyiben a diákok szeretnék megörökíteni
énképük épülését
, minden alkalommal készíthetnek egy
–
egy fényképet. Később a képek időrendbe
állítva a fejlődésüket tudják mutatni számukra.

Fontos, hogy a fára az kerüljön fel
, hogy ki mit tart önmagőról fontosnak, ezek a
tulajdonságok változhatnak, új levelek kerülhetnek fel, vagy épp hullhatnak le. Amennyiben negatív
tulajdonságok kerülnek fel, fontos, hogy ezek mellé valamilyen pozitívum is kerüljön.

III. Találkozás

A fogla
lkozás témája:

Pozitív énkép kialakítása, megerősítése

Célja:

Az énkép viselkedésre gyakorolt hatásának szemléltetése. Én
–
azonosság erősítése.
Egymás megismerése, elfogadása.

Eszközök:

p
amutgombolyag, lapok, filctollak
, labda
, levelek, ragasztó
.

1. Gyakorlat:
„
Azonosságok keresése
”

Csoportvezető:

A csoporttagok egy nagy kört alkotnak, s figyelik az instrukciókat, „
Akik azon
tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket mondok, lépjenek be a körbe.
”

–

akik barna hajúak
;

–

akik szeretik a spenótfőzeléket
;

–

akiknek a kedvenc évszaka a nyár
;

–

akik úgy érzik, hogy többnyire kedvesek
;

–

akik úgy érzik, hogy ők vagányak
;

–

úgy érzik, jól tud
nak angolul;

–

akik úgy érzik, hogy elég gyakran b
elevágnak mások mondanivalójába
;

–

akik úgy gondolják magukról, hogy

nem képesek koncentrálni a lecketanulás közben
;

–

akik minden helyzetben feltalálják magukat.

Addig folytatódik a játék, amíg mindenki be nem lép a körbe. A játék végén megbeszélés
következik a következő kérdések alapján: „
Melyik tulajdonság volt az, am
elyről nehezen tudtad
eldönteni, hogy jellemző
–
e rád?
–

a
z az érzésem, hogy a külső tulajdonságokban voltatok inkább
biztosabbak.

Mit gondolsz mi lehet ennek az oka?”

2. Gyakorlat:
„Utálom, ha azt mondják…”

Csoportvezető:

„
Mondok nektek egy mondatot, me
lyet szeretném, ha befejeznétek, ki
–
ki a rá
vonatkozó, jellemző dologgal.
Utálom, ha azt mondják…

; közös megbeszélés a játék végén.

Lehetséges

mondatbefejezések:



te még kicsi vagy
ehhez;



alaptalanul kritizálnak, lehordják a munkámat
;



ez nem való
neked
;



jaj úgy

sajnál
om;



te vagy a hibás;



ha nem kértem véleményt és mégis mondanak
;



ha a hátam mögött beszélnek
;



úgy aggódom érted;



ha azt hiszik, béna vagyok, nem tudok valamit megcsinálni, „
te ezt úgysem tudod
”

stb.

3. Gyakorlat:
„
Átlós játék
”

Cs
oportvezető:

„
Az a tapasztalatom, hogy az emberek gyakran érzik úgy, hogy másnak látják
őket, mint amilyenek valójában. Nos, ennek lehet az az oka, hogy sokszor álarcot öltünk, másnak
mutatjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk. Pl.
a

gyáva gyakran hangoskod
ik, hogy ezzel magára
vonja a figyelmet, a gátlásos pedig vagánykodik, mert azt gondolja, hogy így a csoport jobban
befogadja;

e
zzel álarcot öltött. Jó lenne megvizsgálni, hogy az álarc és az igazi arcunk között mi a
kapcsolat.

A következő

játék
nak a neve

„Átlós játék”
. Képzeljük el a terem közepén az egyik átlót. A
terem két sarka az átló mentén a két pólus. Aszerint kell elhelyezkedni, hogy mit tartunk
önmagunkra nézve jellemzőnek. Természetesen nemcsak a két pólusra, hanem közötte az átló teljes
hosszár
a is lehet állni.
”

Minden téma után, megbeszélés következik.

Pesszimisták (borúlátók) ________ Optimisták (derűlátók)

Csak a saját véleménye számít _________ Fontos számára mások véleménye

Nem vagyok elégedett magammal _______ Elégedett vagyok magammal

Más vagyok, mint amilyennek tartanak _____ Olyan vagyok, amilyennek tartanak

4. Gyakorlat:
„Házassági hirdetés”

Csoportvezető:

„
Az a kérésem, hogy egy képzeletbeli újságba fogalmazzatok meg egy
házassághirdetést. Egy összetett mondatra van
csak
pénzetek.

Valahogy í
gy: egy ilyen és ilyen ez
meg ez keres egy ilyen ezt meg ezt. Az a kérésem, hogy ne mutassátok meg egymásnak, utána ki
fogjuk találni, ki adta föl a hirdetést.
”

5. Zárógyakorlat:
„
Értékelő kör
”

Csoportvezető:

„
A tevékenység vég
én a feladat az,

hogy folytassátok

a

me
gkezdett mondatot.
A kezemben lévő labdát oda fogom dobni valakinek, tőle várom, hogy folytassa a megkezdett
mondatott
:
A legjobb, ami velem történhetett az az, hogy
…
.

Ha befejezte, ő dobja oda annak, akitől
ezt szeretné hallani é
s így tovább. Természetesen lehet passzolni, ha valaki nem akar semmit
mondani.” Fontos, hogy mindenki sorra kerüljön.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

IV. Találkozás

A foglalkozás témája:

Az emberek k
özötti különbségek tudatosítása, a másság
.

Célja:

Megismertetni, felismertetni, hogy az emberek különbözőek. Elfogadni a másságot, ha
az nem lázító hatású a közösségre. Segíteni, változásra bírni, ha károsító.

Eszközök:

f
ilctollak,
cédulák
, csomagolópapír
ok
, A/4
–
es lapok
, Lázár

Ervin: Csodapatika című
meséje, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Csipke terítő
”

Csoportvezető:

„
Utasításokat fogok mondani, az a szabály, hogy végre kell hajtani anél
kül,
hogy kérdeznétek bármit is

(m
indenki kap egy A/4
–
es lapot.)

Hajtsd félbe a lapot és tépd le a jobb
sarkát. (Ugyanezt az utasítást 3x vagy 4x elismétli.)
.
Hajtsd szét a lapot és próbálj párt találni,
akinek ugyanolyan terítője van.

A párkeresés nehézkes, hisz nincs két egyforma minta.

Mit gondoltok, miért van ez?

–

Mindenki másként értelmezte, máshogy fordították, nem
ugyanúgy hajtották a lapot. Mindannyian mások vagyunk. A mai alkalommal ezzel foglalkozunk.
Ilyen „más” játékot fogunk játszani.

2. Gyakorlat:
„Az út két oldala”

Csoportvezető:

„A

terem közepén képezzünk egy folyosót, egy utat. Én különböző
tulajdonságokat, állításokat fogok mondani, és aszerint álljatok az út egyik vagy másik oldalára,
hogy mi a véleményetek róla.
Igen

az egyik oldal,
nem

a másik oldal.
”

Időnként megállnak, és
véleményt mondanak arról, miért állnak itt vagy ott, esetleg mi az oka
a középen állásnak.

Mi okozhatta, hogy az egyik kérdésnél az igen oldalra, más esetben a nem
oldalra álltunk?

Elhangzó állítások:

–

Akik fülbevalót viselnek.

–

Akiknek nincs rossz fo
guk.

–

Akik szívesen viselnének
tetoválást
.

–

Akik szeretnek sportolni.

–

Akik szerint bocsánatos bűn 14 éves korban az alkoholfo
gyasztás.

–

Akik szerint bocsánatos bűn a14 éves korban a dohányzás.

–

Akik szerint a kábítószerfogyasztás bocsánatos bűn.

–

Akik hisznek Istenben.

3. Gyakorlat: Kik tartoznak a „másság” kategóriájába?

Csoportvezető:

„
Párokban fogunk dolgozni. Válasszatok párt, és próbáljatok meg egymás
mellett elhelyezkedni. Néhány olyan lapot helyezek a kör közepébe, melyeken a mássághoz

tartozó
kategóriák szerepelnek. Páronként válasszatok
kettőt

a lapok közül! Kaptok cédulákat. Ha azt
gondolod valamilyen tulajdonságról, csoportosulásról, hogy a másság kategóriájába tartozik, azt írd
fel. Fontos, hogy egy lapra csak egy ilyen „másság” ke
rüljön.
”

Közben csomagolópapírt helyez a táblára. Mikor a gyerekek elkészülnek, az alábbi
instrukciókat kapják.
„
Válogassuk szét aszerint, hogy melyik csoportba tartoznak.
”

LÁTHATÓ: kancsal, szemüveges gebék, hajléktalanok, testi fogyatékos, kövér

stb.

NIN
CS RÁÍRVA AZ ILLETŐRE: két balkezes, becsületes, csinos, tolvaj, 200
–
as IQ
–
jú,
rendkívüli képességű

stb.

Megbeszélés következik a következő kérdések alapján: „
Ez csak az öltözködésben
tükröződik? Milyen ember a nagyképű ember?
”

4. Gyakorlat:
Lázár Ervin
–

Csodapatika

Csoportvezető:

„
Helyezkedjetek el kényelmesen. Hamarosan
egy csodapatikába foglak
elkalauzolni benneteket.
Egy történetet szeretnék elmondan
i egy
csodapatikusról
,

a kérésem

az
,
hogy figyelj
etek nagyon …
”

Lázár Ervin:
Csodapatika

című művének
felolvasása után

a követekező kérdések kerülnek
megbeszélésre:



Elmentél volna
–
e Rimapénteki Rimai Péntekh patikájába valamilyen gyógyszerét?



Ha igen, akkor ki mire kérnél gyógyszert
, balzsamot
?



Kinek mi okoz nehézséget, miért zavarja az adott

tulajdonság?



Más szemében a szálkát, sajátjában a gerendát sem
–

nehéz
–
e felismerni a negatív
tulajdonságokat, mi szükséges a változáshoz; hogyan illeszkedhet ez pozitív
tulajdonságainkhoz?



Szeretném, ha befejeznétek ezt a mondatot: „Ha más vagyok, mint a

többiek…”.



A mai foglalkozáson az volt a célunk, hogy nézzük meg, kik azok a „mások”. Mit
tehetünk akkor, ha ez nem károsítja a közösséget?

–

f
ogadjuk el.



Mit tehetünk, ha nem tudjuk elfogadni? Segítsünk!

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

V. Találkozás

A foglalkozás témája:

Én
–
erősítés

Célja:

Én
–
erősítés (egyedi) erősségek kiemelése, eddig ismert tulajdonságok összegzése,
integrálása, hogy a következő tevékenységek megfelelő háttérrel
véghezvihetők legyenek.

Eszközök:

A leláncolt elefánt című mese,
filctollak, lapok, levelek, aranyalma, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Amin a legnagyobbat nevettem
”

Csoportvezető:

A jó hangulat megteremtésére a mai napot ismét egy jétékkal szeretném
indítani.
A feladat az, hogy mindenki egyesével elmesélje, hogy az elmúlt héten min nevetett a
legnagyobbat.
Fontos, hogy o
lyan történet kerüljön bemutatásra, amiben nem más kárára történik a
nevetés.

2. Gyakorlat:
„
A leláncolt elefánt meséje
”

Csoportvezető:

„
Helyezkedjetek el kényelmesen
,

egy történetet szeretnék elmesélni
számotokra, egy leláncolt elefántról,
a kérésem

az
, hogy figyelj
etek nagyon …” A történet
felolvasása után a követekező kérdések kerülnek megbeszélésre:



Mit gondoltok a történetről; hallot
tatok
–
e már/ el tudtok
–
e képzelni hasonlót
embereknél?



Ha igen, milyen „cölöpök” létezhetnek?

3. Gyakorlat:
„
Ha egy napra láthatatlan lennék …
”

Csoportvezető:

Mindenki kap egy papírlapot, amire névtelenül leírja, hogy mit csinálna, mi
lenne, ha egy napra láthatatlan lenne. Miután mindenki végzett, összehajtja a lapját és bedobja egy
kalapba, majd egy
–
et húzunk s megpróbálják kitalálni, hogy milyen vágyakra utal
.

4
. Gyakorlat:
„
Ha én nem lennék …”

Csoportvezető:

„Mivel lenne kevesebb a világ, ha én nem lennék … mindenki

átgondolja, majd
megosztja a csoporttal a mondat befejezését. Gondolhattok egészen kicsi dolgokra is, akár arra,
hogy a barátaitok vagy a szüleitek mit hiányolnának az életükből, ha ti nem lennétek. A többiek
kiegészíthetik a válaszokat, segíthetnek annak
, aki nem tud mit mondani, fontos a pozitívumok
hangsúlyozása, az egyedi tulajdonságok kimondása, megerősítése.”

5
. Gyakorlat:
„
Én
–
fa gyakorlat folytatása”

Csoportvezető:

M
indenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet

az Én
–
fájára, emellett kap mindenki
három

aranyalmát, amire felkerülhetnek azok a vágyott tulajdonságok, amin a következőkben
dolgo
zni fog/fogunk, majd a legutolsó

foglalkozáson vissza lehet térni rá, hogy megvalósult
–
e vagy,
hogy jó úton van
–
e a változás irányában.

A legelső foglalkozás során
volt már hasonló játék (Mi van a tető alatt?), amikor a vágyakat és
a félelmeket kellett megfogalmazni, itt a hangsúly a tulajdonságokra kerül.

Fontos, hogy az aranyalmákra reális célkitűzések kerüljenek, hogy a negatívumokat
átfogalmazzuk, megtaláljuk a l
ehetséges pozitív kimenetet valamint fejlődési lehetőségeket
keressünk.

VI. Találkozás

Foglalkozás témája:

Pozitív önértékelés, én
–
erősítés, másság, eredményes kommunikáció
.

Célja:

A pozitív énkép erősítése, „jófej” pozitívumok gyűjtése.

Eszközök:

„Én
–
üzenet”
–
kártyák, elégedettségi skála munkalap, „jófej” pozitívum munkalap
,
pozitív tulajdonságok listája, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„

Üzenő k
ártyák
”

Csoportvezető:

Képeket hoztam

számotokra
, nézzétek meg! Ki
–
ki válasszon egy neki tetszőt

a
képek

közül, amelyről majd elmondja, miért választotta
, mit üzen számára az a kártya
–

tengerpart,

k
ertes ház
,
t
elefon
,
k
önyv
, c
ica,
a
utó
, hegyek, rét, játszó tér,
iskola, forgalom
–
dugó, tömeg, kutya,
számítógép, telefon, TV,
foci, pénz, ruhák, ékszer,
virág, kicsi gyerek, templom.

2. Gyakorlat:
„Elégedettségi skála
”

Csoportvezető:

Hoztam egy munkalapot
, miután mindenki kap 1
–
et, az a kérésem, hogy
nézzétek meg jól

mi van ráírva, milyen ábrát láttok rajta!

E
légedettségi skála
,
h
őmérő

–

a
milyen vagyok,
amilyennek mások látnak, amilyen szeretnék
lenni. A három skálán színessel jelöljétek, érzésetek szerint mi jellemző rátok. Ha 100%
–
ig elégedett
vagy magaddal, akkor azt jelöld, ha kevésbé, akkor annak megfelelően lejjebb legyen a
„higanyszál”!



Van
–
e olya
n közületek, akinek mind a három skála közel egy szinten áll?



Olyanok vannak
–
e, akiknek a két skála közel azonos szintű?

3. Gyakorlat:
„Jófej” pozitívumok

Csoportvezető:

Egy fehér lapra

olyan tulajdonságokat kellene gyűjteni, melyek „jófejjé
”
tesznek. Ha úgy gondolod, nincs elég jó tulajdonságod, a „Pozitív önértékelés” lista segítségedre
lesz. Válaszd ki azokat a listából melyekről, azt gondolod jellemzők rád!

4. Zárógyakorlat:
„
Lépj a körbe!
”

A csoportvezető a terem közepére megy, körbeál
lítja a csoportot. Kézfogás.

Csoportvezető:

Lépjen előre, aki úgy érzi, sok új „jófej” pozitívummal ismerkedett meg a mai
alkalommal!

Lépjen beljebb, aki úgy gondolja sok „jófej” pozitívuma van! Lépjen beljebb, aki
keményen, kitartóan dolgozott a mai napo
n!

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

V
I
I
. Találkozás

A foglalkozás témája:

Az eredményes kommunikáció

Célja:

Mit jelent a kommunikáció? A nonv
erbális kommunikáció gyakorlása;

ö
römszerzé
s a
nonverbális

kommunikációval;

a

sikertelen kommunikáció

következményeinek tudatosítása;

a

nonverbális kommunikáció

működőképességének biztosítása;

K
o
mmunikációs készség fejlesztése.

Eszközök:

„Szájról
–
szájra” játék történetének leírása, csomagolópapíron a kommunikáció
s
ábra,
megfigyelési lapok, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat: „A mosoly körbejár”

Csoportvezető:

A csoportvezető mosolyog, majd kézmozdulattal leveszi a mosolyt a szájáról
és továbbadja a mellette ülő csoporttagnak. A gyakorlat megjegyzés nélkül, de vidám
an nevetve
zajlik. Tudósok bizonyították, hogy a mosoly a nevetés jótékony hatású. A mai foglalkozáson a
kommunikációval i
lletve

annak egyik fajtájával, a metakommunikációval

ismerkedünk meg
részletesebben.



Mit jelent az, hogy kommunikáció?
–

beszélgetés,

társalgás, k
apcsolatteremtés.



Mivel tudunk kommunikálni, hogyan?
–

beszéddel, arckifejezéssel, kézmozdulatokkal,
m
ozgással, testtartással.

Hoztam nektek egy
ábrát, a
rra lennék kíváncsi, tudok
–
e ezzel kommunikálni. Mit szerettem
volna
számotokra közölni
?

A kommunikáció folyamatát ábrázoltam, s ezek kerülnek megbeszélésre:
h
ír, információ, közlő, kód, dekód, hallgató, adó,

csatorna, vevő, visszacsatolás.

2. Gyakorlat:
„
Mennyire értjük meg egymást csak mimikával, testtartással?
”

Csoportvezető:

A játékot a következőképpen fogjuk játszani: pl. az egyikünk, A, játszik egy
egyszerű kis
szerep
játékot, levág egy szelet kenyeret, B dekódolja, majd továbbfűzi, megvajazza, C
veszi az üzenetet, szendvicset készít és így tovább folytatjuk a sort.



Előfordul az életben is, hogy tévesen kódoljuk az üzeneteket. Mi lehet a
következménye, ha tévesen értelmezzük az üzeneteket?



Mit tehetünk annak érdekében, hogy jól dekódoljuk az üzeneteket?

3. Gyakorlat:
„
Szájról
–
szájra (metakommunikációval)
”

A csoport

tagjai közül 3
–
an megfigyelőlapot kapnak. Szempontok: Ki mit torzított? Ki mit tett
hozzá? Ki mit hagyott ki? Egy csoporttag benn marad, a többiek kimennek. A csoportvezető

felolvas

egy

történetet, melyet majd el kell játszani, a többiek dekódolják egyenk
ént és továbbadják
a következő társuknak.

Történet:

Attila 2
2

éves
egyetemista
.
Állásinterjúra

érkezik egy
céghez
, ahol
nagyon
megtetszik neki

a
titkárnő
.

A végén megbeszélik, hogy ki mit értett a történetből, mielőtt az eredetit
felolvassák. A
megfigyelők elmondják, ki mit tapasztalt.

4. Gyakorlat:
„
Szájról
–
szájra (verbális üzenettel)
”

A csoportvezető újra kiadja az előző megfigyelési lapokat és egy csoporttag kivételével,
kiküld mindenkit. Egy vállalkozó csoporttagnak felolvassa a következő tö
rténetet:

„Szaladj gyorsan, hívjad a mentőket, én meg a rendőrséget hívom, mert a kereszteződésben
egy súlyos baleset történt. A mellékutcából egy szőke hajú, sárga kalapos hölgy egy sötét
Mercedesszel érkezett, nem adta meg az elsőbbséget a főúton haladó

Opelnek, melyben egy
kopaszodó, öregedő, de ugyanakkor fiatalos úr ült farmerszerelésben. A baleset következtében a
hölgy eszméletét vesztette, a Mercedes totálkáros lett, az Opelnek is behorpadt az oldala, kitörtek az
ablakai. Szerencsére súlyos sérülést

senki sem szenvedett.”

Ezután sorban bejönnek a csoport tagjai akik egymásnak elismétlik azt a történetet melyet az
első

csoporttagtól hallottak. A játék végén a megfigyelők ismét elmondják tapasztalataikat.

Most
már szóval közöltük a dolgokat, mégis soka
t torzítottuk. Mi lehet az oka?

5. Zárógyakorlat:
„
Hogyan éreztem magam a foglalkozáson?
”

Csoportvezető:

Szeretném, ha mindenki elmondaná, hogyan érezte magát ezen a
foglalkozáson.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy
újabb levelet.

VI
I
I. Találkozás

A foglalkozás témája:

Empátia

Célja:

Az empátia fogalma, szerepváltások. Az empátia fejlesztése.

Eszközök:

GORDON
–
dominójáték, feliratok: EMPÁTIA, ÉN
–
ÜZENET, BELEÉLÉS
K
ÉPESSÉGE, lapok, csomagolópapír, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Én
–
üzenetek
”

Csoportvezető:

Kérem, hogy húzzatok egy
–
egy kártyát, s válaszoljatok a kérdésre. Most
kérem, hogy gondolkodjatok el, mit válaszolnátok a kérdésekre! Azt fogod elmondani, hogy mit
érzel, ha

…
m
indenki a kártyáján lévő utasítás
alapján. Tehát egy üzenetet küldesz nekünk, egy én
–
üzenetet, amelyet saját magad fogalmazol meg, a saját belső érzéseidről.



Hogyan érzem magam, amikor egyedül vagyok.



Mit érzek, amikor valaki segít nekem?



Mit érzek, amikor valaki nevetségessé tesz?



Mit érzek, amikor megsérül valaki?

Csoportvezető:

A
zok

a mond
atokat, melyek most elhangzottak
Én
–
üzenet

–
nek nevezzük
. Én
üzenem valakinek, igen, hogy éppen most mit érzek, s mi az oka az érzéseimnek, mit gondolok
bizonyos dolgokról. Ezt én
–
üzenetnek neve
zzük.

2. Gyakorlat:
„
Az empátia fogalma
”

Csoportvezető:

Mit jelent

az EMPÁTIA
? Az a képesség, amellyel beleéljük magunkat a másik
ember lelkiállapotába. Miért van erre szükség?
–

Az összetűzéseink eredményes megoldásához
szükség van erre a képességre. Fe
jleszthető! Ezt tesszük ma.

3. Gyakorlat:
„
Csoportalkotás síkidomokkal
”

Csoportvezető:

3 csoportot alkotunk ezekkel a síkidomokkal. Az azonos méretű és alakú
síkidomok tulajdonosai alkotnak egy
–
egy csoportot.

4. Gyakorlat:
„Gazdagéknál”

Csoportvezető:

A következő játékban Gazdagék otthonába látogatunk el, az ő életüket kellene
elképzelnünk, helyezkedjünk az

ő érzés
–

és gondolatvilágukba.

I
gen jómódú emberek otthonára

gondolok
.

A) csop
ort
–

Mondjátok el, milyen Gazdagék lakása!

B) csop
ort
–

A család
gyermeke(i) hány évesek, milyen neműek? Írjátok körül vagy
jelképezzétek a teremben 2
–
3 olyan használati tárgyukat, mely gazdagságuk jelképe!

C) csop
ort
–

Némajátékkal mutassátok be a család egy
–
két szokását, olyan szokást, melyet
csak a gazdagok engedhet
nek meg maguknak!

5. Gyakorlat:
„Vallomás a kabáthoz”

Csoportvezető:

Valami történt Gazdagéknál, ami aláásta a család jólétét, fokozatosan
szegényednek el. Képzeld magad Gazdag Gábor a gyerek helyzetébe! Kabátot helyezek egy szék
támlájára. Hogy kit jel
ez, az a szövegből kiderül, akárcsak a vallomás tartalma:

A táblára: Pista bácsi (ez a kabát megszólítása), én nem jövök többet lovagolni. Az apám

…
(itt következik, hogy mi történt)

… és erre most nincs pénzünk.

A vallomások kidolgozására kaptok egy kis időt, azután szólaljon meg, akinek ötlete,
mondanivalója van!
Pl.
Pista bácsi, az apám elkártyázta a pénzt a kaszinóban.

„Az elszegényedés jelei”

Az elszegényedésnek látható jelei vannak a család tárgyi
környezet
ében. Mi változott? Indokoljatok is!

Csoportvezető:

(„tanári” szerepbe lép)
–

„Kedves Gyerekek!”

Itt ülünk az osztályban, természetesen itt van köztünk Gazdag Gábor is (súgva). Szeretnék
nektek bejelenteni egy örömhírt: a tervezett osztálykirándulást si
került megszervezni, nem két,
hanem három napra, ráadásul igen kedvező feltételekkel, mindössze 2000 Ft az ára.

Egy skálán fogunk elhelyezkedni 1
–
től 10
–
ig. A képzelt szerep szerint hová állnál? 10:
Gáborék anyagi helyzete.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Itthon ke
ll
–
e hagynunk valakit az osztálykirándulásról az anyagi helyzete miatt? Köszönöm,
foglaljatok helyett!

Csoportvezető:

(Egy baseballsapkát tesz a fejére, jelezve ezzel, hogy Gábor szerepébe lépett.)

„Otthoni helyzet”

Anya! Apa! Egy kicsit félve jöttem haza, s félek elmondani nektek a hírt, mert tudom, hogy a
csőd szélén állunk, de mégis olyan jó lenne elmennem az osztállyal kirándulni, s csak 2000 Ft 3
napra.

Ti vagytok a szülők. Csak nemleges lehet a válasz, indokol
játok!

Csoportvezető:

(ismét Gábor szerepében)

„Az osztályban”
: Tanárnő, kérem! Sajnos be kell
jelentenem, hogy nem mehetek az osztálykirándulásra, mostanában, rosszul mennek a dolgok
nálunk, nincs pénzünk rá. (Tanár leveszi a sapkát.)



Ti vagytok Gábor

gondolatai, belső hangja. Egy mondattal reagáljatok! Mit érezhet?
Mit gondolhat?
„Mit tehetünk Gáborért?”



Lépjünk ki Gábor szerepéből, s írjátok le egy
–
egy lapra, ha ti lennétek Gábor szülei,
barátai, rokonai, ismerősei, mit tehetnétek Gáborért!



Helyezk
edj Gábor szerepébe, s hallgasd meg, mit tennének érted társaid, szüleid,
barátaid!

6. Zárógyakorlat:
„
Érzés
–
skála
”

Csoportvezető:

Köszönöm az aktív részvételt, s zárásul helyezkedjetek el a táblai skálánál,
hogyan érezted magad a mai foglalko
záson?
Remekül: 10, rosszul: 1.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

I
X
. Találkozás

A foglalkozás témája:

Az értő figyelem

Célja:

Mit jelent az értő figyelem?
A fogalom tisztázása, bemutatása konkrét példán, a
z
egymásra figyelés gyakorlása.

Eszközök:

hang
felvétel, Tomi g
ondolatai kártyára írva, glória, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„Család, keveredj!”

Csoportvezető:

Alex, Tomi, Mama szerepekkel helyfoglalós játék. „Család, keveredj!”
kiáltásra valamennyi játé
kos helyet cserél. A játék feszültségoldó, hangulat
keltő hatású.

Csoportvezető:

Képzeljük most magunkat Alex és Tomi családjába, ahová véletlenül
csöppentünk.

Tomi az igazgatóhoz megy panaszra az egyik tanárral kapcsolatban, aki elszakította az inge
ujját
. Az igazgató értő figyelemmel hallgatja a fiút, akinek elbeszéléséből inkább az derül ki, hogy
az otthoni problémák nyomasztják a legjobban, amit nem tud kivel megbeszélni. Attól is tart, hogy a
fivére drogozik. A meghallgatás során a kisfiú maga értékeli

úgy, hogy véletlen volt az ing
elszakadása, melyért valójában nem is volt felelős a bepanaszolt tanár. Az igazgatóval történt
beszélgetés
nagyon megnyugtatóan hatott rá.



Mi derült ki a
történetből
?



Hogyan érte el az igazgató azt, hogy Tomi kiöntse a szívét?

Nem adott tanácsot, nem mondta, hogy mit tegyen, csak visszatükrözte Tomi gondolatait,
érzéseit. Ezt a fajta „beszélgetést”, ill. „meghallgatást” úgy hívjuk, hogy: ÉRTŐ FIGYELEM.
Amikor a hallgató ugyan figyel, de a beszélő gondolatait átfogalmazva tükrözi

vissza. Ez segít
abban, hogy a beszélő megnyíljon, kiöntse a szívét. Ezt fogjuk gyakorolni a mai foglalkozáson.

2. Gyako
rlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
1

A csoportvezető kártyákat ad a gyerekeknek, melyen Tomi gondolatai vannak. A fejére egy
„glóriát” tesz
, mellyel a jóságos meghallgató „angyal” szerepébe bújik.

Csoportvezető:

Ti vagytok Tomi, én pedig meghallgatlak benneteket. „Tomi, hallasz engem.
Én az őrangyalod vagyok. Tudod, eddig is jól megértettük egymást. Öntsd ki a szíved!”

1.

kártya
:

Nagyon meg
értő volt az igazgató, de mi lesz, ha elmondja valakinek a problémámat.

„Őrangyal”:

Aggódsz amiatt, hogy a családi problémáról mások is tudomást szereznek.

2
.

kártya:
Nem tudom, mit tegyek, valakinek csak beszélnem kell erről a dologról.

„Őrangyal”:

Bi
zonytalan vagy a tekintetben, hogy szóljál
–
e valakinek arról, amit megsejtettél
Alexről.

3
.

kártya:
A mamám a múltkor kérdezte, hogy hová tettem a pénzt, amit a biciklire gyűjtöttem.

„Őrangyal”:

Lelkiismeret
–
furdalásod van, hogy hazudtál a mamádnak.

4
.

kártya:

Pedig tudom, hogy Alex lopta el, mikor egyszer beléptem a szobámba, ő matatott a
holmim között. Elég zaklatottan viselkedett. Ezután nem találtam a pénzt.

„Őrangyal”:

Bizonyítékod van arra, hogy Alex volt a tettes.

5
.

kártya:

Azt is megfigye
ltem, hogy miután pénzhez jut, olyan elvarázsoltak lesznek a
szemei, feloldott jó kedve van.

„Őrangyal”

Attól tartasz, hogy narkózik, ezek a jelek arra utalnak.

6
.

kártya:

Mostanában olyan furcsa barátai vannak. Ápolatlanok, isznak, cigarettáznak,
bizt
osan kábítószereznek is.

„Őrangyal”:

Aggódsz a barátai miatt. Nem tetszenek neked.

7
.

kártya:

Egyszer kihallgattam őket, amikor beszélgettek. Egyik barátja rablásért,
garázdaságért ült is.

„Őrangyal”:

Félted Alexet, hogy bajba sodorják a barátai.

8
.

kártya:

Vajon a mama tud ezekről a dolgokról?

„Őrangyal”:

Nem tudod, hogy tud
–
e a mamád erről a dologról.

9
.

kártya:

S ha megtudja, mi lesz? Amúgy is rossz a szíve.

„Őrangyal”:

Félted az egészségét.

1
0
.

kártya:

Mégis

beszélnem kell a mamával. Majd óvatos leszek, hiszen a helyzet egyre
kilátástalanabb.

„Őrangyal”:

Arra az elhatározásra jutottál, hogy megbeszéled ezt az ügyet a mamáddal.

1
2
.

kártya:

Beszélnem kell a mamával erről.

„Őrangyal”:

Biztos vagy benne, hog
y beszélned kell erről a mamáddal.



Milyen megoldásra jutott Tomi? Mi segítette őt? Miért segítette az őrangyala, mivel?

3. Gyakorlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat

2

Csoportvezető:

Csoportokban fogunk dolgozni. (Csoportképzés színes kártyákkal, két csoport
kialakítása.)

Odáig jutottunk, hogy Tomi biztos benne, hogy beszélnie kell a mamájával. Csak az beszél,
akinél a száj van. (Piros szájakat ad a csoportoknak.) Tomi mond valamit, a Mama visszatükrözi, ha
Tomi azt mondja, hogy igen, így van, akkor átadja a szájat, és a Ma
ma tovább fűzheti a beszélgetést.
A megfigyelők pedig azt nézik, hogy ez valóban így történik
–
e, és hogyan segíti a beszélgetést ez a
fajta kommunikáció. Nem vágunk egymás szavába, és csak az beszél akinél a száj van.



B
etartották
–
e a szabályt a tagok, és
mi lett a mego
ldása a dolognak?



Amikor átvetted a szájat mama, akkor le tudtad
–
e fordítani Tomi gondolatait?

4. Gyako
rlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
3

Csoportvezető:

Itt ülünk a csoportban a drogambulancián, ahová eljöttek Tomiék. Az a
kérésem, válasszatok

magatoknak párt. A párok álljanak egymással szemben, de úgy, hogy ezá
ltal
kettős gyűrűt alkossanak
. Amikor a
csengő

megszólal, a külső kör kezébe fogja a szájat és eggyel
tovább lép jobbra. Máris új párok lesznek.

Én mondom a témát, amiről az előbbi szab
ályoknak megfelelően kell beszélni.

1. téma: A
dohányzás
;
2. téma: Alkoholizmus
;
3. téma: A kábítószer.



Beszélni vagy hallgatni volt könnyebb? Melyik téma volt, ami nehézséget okozott?



Volt olyan visszajelzés, hogy nem, nem erre gondoltam?

5. Zárógyako
rlat:
„
Ezen a foglalkozáson az volt a leghasznosabb, hogy…
”

Csoportvezető:

Szeretném, ha fölállnátok

és
kör
t alkotnánk.

F
ejez
zétek be

a

következő

mondatot:
Ezen a foglalkozáson az volt a leghasznosabb, hogy

…

Mielőtt kimennétek, az ajtón lévő körbe helyezzetek egy piros pöttyöt aszerint, hogy éreztétek
magatokat a mai foglalkozáson. Ha nagyon jól, akkor középre, ha kevésbé, akkor a széle felé.

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt
egy
–
egy újabb levelet.

X. T
alálkozás

A foglalkozás témája:

Az asszertivitás

Célja:

Az agresszív, szubmisszív, asszertív viselkedés közötti különbség. Az asszertív
viselkedés sikeres voltának szemléltetése. Az asszertív magatartás gyakorlása.

Eszközök:

kommunikáló emberek, felirat: ASZERTÍV VISELKEDÉS, IGE
N
–
NEM,
csomagolópapír, filctoll
, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat: Csirizes a szék

Csoportvezető:

A játék lényege, tapsra helycsere, s aki utoljára talál helyet, annak csirizes a
széke, odaragad, már t
öbbé nem tud felkelni.

2
. Gyakorlat:
„
Az út két oldala
”

Csoportvezető:

Jó lenne tudni, mi hogyan viselkedünk. Behódolunk, elmenekülünk vagy
harcba kezdünk? Nem minden esetben könnyű ezt magunkról megállapítani. Nézzük meg, hátha
sikerül! Játszottunk már
egy alkalommal egy olyan játékot, hogy közép
en

volt egy út. Aki úgy
érezte, hogy a tulajdonság rá jellemző, az az IGEN oldalra állt, aki úgy érezte, nem igazak rá, az a
NEM oldalra állt.

„Igaz az, hogy nem tudok veszíteni.”

„Ha valaki nem ad nekem igazat,

akkor hajlandó vagyok összeveszni vele.”

„Ha valaki nem ad nekem igazat, hajlandó vagyok összeverekedni vele.”

„Ha valaki nem ad nekem igazat, megesik, hogy nem szólok hozzá.”



Kinek hány IGEN állítása volt? Fusd át magadban! Mit jelentenek az igen állítások?



A
kinek ezekben a kérdésekben sok IGEN állítása volt, az felveszi a bokszkesztyűt.

„A békesség kedvéért ráhagyom a másikra, amit akar.”

„Gyakran előfordul, hogy nem mondom

el a véleményem, nehogy megsértsek valakit.”

„Gyakran előfordul, hogy erőltetetten udvarias vagyok, pedig fortyogok magamban.”

„Nem foglalkozom a problémával, majd csak lesz valahogy.”

„Nem beszélek a problémáról senkinek, magamban tartom.”



Számoljuk össze, kinek hány IGEN állítása volt.



Milyen megoldási mód, milyen önvédelmi lehetőség a kérdésekre adott igen? Bokszkesztyű?



N
em
,
„A békesség kedvéért ráhagyom a másikra, amit akar” Milyen önvédelmi lehetőség?



Elmenekülés és behódolás is lehe
t. Ki
–
ki

gondolja át, hány IGEN
–
je volt, és

melyik
önvédelmi lehetőséget választo
tta
?

3
. Gyakorlat:
Hogyan indítsunk beszélgetést a tanárral?

Csoportvezető:



Hogy kezdődik a beszélgetés?



Szeretnék beszélni a tanárnővel az óráról (táblára írja).



Elnézést kérek.
–

Szakítana rám egy kis időt?
(táblára írja.)



Mit gondoltok, ha egy ilyen beszédindítással kezdődik, a beszélgetés eredményes lehet?



Mi van akkor, ha így megyünk oda, hogy
„
ez igazságtalan!” Mi történik, ha így indítasz egy
beszélgetést?
Nem segít, hanem ront a helyzeten.

4
. Gyakorlat:
„
Holnap, ha hozzád indulok
”

Csoportvezető:

Egy olyan játékkal szeretnék zárni, amit már korábban játszottunk. Holnap, ha
hozzád indulok, akkor elviszem neked a mai foglalkozásról

…

Fejezd be, s ismételd meg a többiek
„ajándékát” is!

Holnap, ha hozzád indulok viszek magammal
:

–

egy asszertív viselkedést

–

sok értékes gondolatot

–

egy megértő osztályfőnököt

–

megértő osztálytársakat

–

kiállást a jó ügyért

–

jó munkát, jó kedvet

–

sok
tapasztalatot

–

nagy adag megértést.

5
. Zárógyakorlat:
„
Érzéskör
–

értékelőkör
”

Csoportvezető:

Jelöljük az ajtón lévő körben, hogyan éreztük magunkat. Aki nagyon jól, az a
kör közepére tegyen egy pontot, aki nem olyan remekül, az messzebbre helyezze a po
ntot a kör
közepétől!

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
I
. T
alálkozás

A foglalkozás témája:

Az együttműködés fontossága

Célja:

Szemléltetés: a közös ügy összehozza, az egymásnak való kiszolgáltatottság eltávolítja
az embereket. A csoportlégkör oldása, csoportkohézió erősítése, az együttes munka
eredményességének, örömének megtapasztalása. Az egymásrautaltság megtapasztalása. Az
e
gyüttműködés fontosságának tudatosítása.

Eszközök:

2 db, 5 részre vágott kép, 4 db szék, szöveg 5 részre vágva, 11 db olló, újságok, 11
lap, magnó, zene. A/3
–
as lapok, csomagolópapír, filc, levelek, ragasztó.

1. Bevezető játék:
„
Bűzborz, elefánt, pálmafa
”

Csoportvezető:

Körben állunk, akire rámutatok, az a kép középpontja.

Elefánt

1. tanuló

2. tanuló

3. tanuló

Fület mutat

Ormányt mutat

Fület mutat

Bűzborz

1. tanuló

2. tanuló

3. tanuló

Orrát befogja, elfordul

Ő a borz, kezét hátra
helyezi, ez a farka

Orrát befogja, elfordul

Pálmafa

1. tanuló

2.
tanuló

3. tanuló

Lehajló ág

Törzs

Lehajló ág



Mit fedeztél fel a játék közben?



Milyen képességre van szükség ahhoz, hogy meg tudjátok jeleníteni a képeket?



Csak akkor tudtad jól megkomponálni az állatot, ha együttműködtél a társaiddal.

2. Gyakorlat:
„
Számlálással csoportbontás
”

A tanár egy
–
egy számot ad a diákoknak: 1., 2., 3., 4., 1., 2., 3., 4. és így tovább.

3. Gyakorlat:
„
A háromrészes krokodil
”

Csoportvezető:

Saját magatok alkothattok egy olyan állatot, hogy a figura 3 vagy 4 részből
álljon, és mindegyik része mozogjon! Egy a fontos, hogy ne áruljátok el, mert mi fogjuk kitalálni.

Melyek voltak a legsikerültebb „alkotások”? Miért?

A mai foglalk
ozásunk címe az lehetne: együttműködő óra. A célja az, hogy együttműködjünk,
együtt játsszunk.

4. Gyakorlat:
„
Csoportos, néma puzzle
–
játék
”

Csoportvezető:

Két csoportot kell al
kotnunk számolással: 1, 2, 1, 2.

A játék neve csoportos
néma puzzle
–
játék. A j
áték lényege a következő. Itt vannak a puzzle
–
kockák. Egymás után
sorakozzatok be, majd körben fogtok járni két szék körül. Mindig csak az érhet a kártyákhoz, aki a
két szék között van. Egyszerre csak 1 puzzlet lehet megfogni, és áttenni a másik székre. Ne
m lehet
beszélni, mutogatni és sehogy sem kommunikálni. Nézheted a puzzlet, és amikor saját magad
odaérsz a megfelelő helyre, felveheted.

A módosítást 3 ember tudja elvégezni. Az egyik kiveszi a rosszat, a második a jót beteszi, a
harmadik a megfelelő hel
yre teszi a rosszat. A körben járásnak az az értelme, hogy így mindenki
látja a kép alakulását, mérlegelheti a következő lépést. Amelyik csapat kész, az leül a két szék közé.
Tapsra indul

a játék
.



Sikeresen elkészült mind a két térkép
?

Azt szeretn
ém tudni
, mi okozott nehézséget?



M
ennyire sikerült betartani a játékszabályokat?



Mit éreztetek akkor, amikor a másik csapat
befejezte
?



Milyen tulajdonság kellett a kép kiválasztásához?
–

Egymásra figyelés, együttműködés.

5. Gyakorlat:
„
Szövegmontázs
”

Csoportvezető:

Ugyanez a játékszabály, csak most szöveget, egy értelmes mondatot kell
összerakni. A csapatok legyenek ugyanazok.

A szöveg a következő, amely részekre van vágva és lefordítva a széken:
Nem az győz,
/
aki
először ér célba,
/
hanem akkor
győzünk,
/
ha mindannyian
/
célba érünk.



Milyennek éreztétek az együttműködést?



Mit gondoltok, mi ennek az oka?



Milyen volt az együttműködés a másik csoportnál.



Nézzük, miről szól a szöveg. Mindkét csoportnak ugyanaz volt a feladata.

6. Gyakorlat:
„
Menny
i meg mennyi az hat?
”

Csoportvezető:

A két csoport fog versenyezni egymással
.

Az egyik csoportból anélkül, hogy
beszélne valakivel, feláll, mondjuk, 4 tanuló, akkor a másik csapatból annyinak kell felugrania, hogy
összesen 6
–
an legyenek. Ezután a másik csa
pat „hív”. Beszélni nem szabad, semmilyen más
jelzéssel nem irányíthatjuk egymást! Kérem, hogy az 1. csapat indítsa is, a 2
–
es csapat
villámgyorsan válaszoljon
, a

játék próba után indul
!



Milyen tulajdonság segített ebben a játékban?

7. Gyakorlat:
„Közös

montázs, közös történet”

Csoportvezető:

Egy hosszabb játék következik. Színes újságokat kaptok
.

A feladat a
következő. Lehet válogatni az újságok közül. Kaptok egy bizonyos időt. Válasszatok ki 3 olyan
képet, amit szívesen kivágnátok. A 3 képet, miután ki
vágtad, helyezd magad elé, úgy, hogy a
többiek is jól lássák. Közben nyugtató zene szól
,

mely mérsékeli a csoport zajongását is. Miután
mindenki előtt ott a 3 kép, új instrukciókat
kapnak.

Az a kérésem, hogy a kiválasztott képek alapján mindannyian írjatok egy 4
–
5 mondatos
összefüggő történetet!
Amikor készen vagytok valamennyien, s
zeretném, ha ki
–
ki felolvasná saját
történetét.

Végül k
eress
étek

meg azokat a párokat, akikkel közös montázst tudnánk alkotni. Induljatok el,
keressétek meg azt a két embert, akivel szívesen alkotnátok egy montázst!

8
. Zárógyakorlat:
„
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”

Csoportvezető
:
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levele
t.

X
I
I. T
alálkozás

A foglalkozás támája:

Konstruktív problémamegoldás

Célja:

A konstruktív problémamegoldás folyamatának

megismertetése és gyakorlása.

Eszközök:

Csomagolópapír, filctoll, mágnes, problémam
egoldási

ábra előre megrajzolva,
levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Én
–
üzenetek kártyákkal
”

Csoportvezető:

Kártyák
at fogtok kapni, a
zt szeretném, ha válaszolnátok a kártyákon lévő
kérdésekre! Így kezdődnek: „hogy érezted magad

…
?”

Hogy érezted magad tegnap est
e 9
–
kor?

Hogy érezted magad, mikor legutóbb vitatkoztál a barátnőddel?

Hogy érezted magad, mikor valaki azt mondta neked: „de kedves”?

Hogy érezted magad, mikor legutóbb segítettél valakin?

Hogy érezted magad az első iskolanapon?

Hogy érezted magad, mikor legutóbb beszélgettél valamelyik szülőddel?

Hogy érezted magad mikor legutóbb sírtál?

Hogy érezted magad mikor legutóbb tükörbe néztél?

Hogy érezted magad mikor legutóbb egyedül voltál?

Hogy érezted magad a legutóbbi születésn
apodon?

2. Gyakorlat:
A konstruktív problémamegoldás lépései

Csoportvezető:

Mint tudjátok, ezek a foglalkozások azért zajlanak, hogy ismereteket,
módszereket szerezzünk a problémáink eredményes megoldására, ezeket a problémamegoldó
módszereket megismerjü
k, begyakoroljuk. Nehéz elviselni, ha valakinek más véleménye van.

Csomagolópapírra felkerül: PROBLÉMAMEGOLDÁS

1. IGÉNYEK, SZÜKSÉGLETEK FELTÉRKÉPEZÉSE

2. MEGOLDÁSI JAVASLATOK KÖZÖSEN

3. VÁLASZTÁS, MEGGYŐZÉS KÖZÖSEN

A
z igényeiteket, szükségleteiteket tis
ztáztuk először. Ki milyet szeretne, milyet nem szeretne,
és az ezzel kapcsolatos érzéseiteket. Szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban egy történetet, hogy
miért fontos az igények előzetes tisztázása. „Van két testvér, egyetlen narancs. Igen ám, de mindkét

testvérnek szüksége van a narancsra. Mi a legegyszerűbb megoldás?”

Félbevágni a narancsot. De ha felmérjük az igényeiket, lehet más megoldás is. Az egyik
testvérnek a héja kellene, mert süteményt szeretne sütni, és abba a héja kell, a másik pedig a naran
cs
levét szeretné meginni. És akkor máris itt van egy másik megoldás. Felvágják a narancsot, és az
egyik megissza a kicsavart levét, a másik a héját

használja föl
. Tehát, ha az igényeket tisztázzuk,
akkor máris sokféle megoldási lehetőség tárulhat fel előt
tünk. Egy ábrát szeretnék nektek mutatni a
problémamegoldással kapcsolatban.

PROBLÉMA

PROBLÉMA

ÚJRAFOGALMAZÁSA

ELEMZÉS

(TÉNYEK, ÉRZELMEK, SZÜKSÉGLETEK)

KÖVETKEZMÉNYEK

ÉRTÉKELÉSE

CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK

GYŰJTÉSE

„Minden rendben!”

MÉRLEGELNI, VÁLASZTANI

CSELEKVÉS VÉGREHAJTÁSA

3. Gyakorlat:
„
Az elmaradt kirándulás
”

Csoportvezető:

Számolással 4 csoportot alakítunk. Kérem, hogy a csoportok együtt
helyezkedjenek el. Minden csoport kap egy szerepet. Az a kérésem, hogy olvassátok fel hangosan a
szerepeket, mert így tudunk együtt dolgozni, ha megismerjük a másik szerepét is.

Osztályfőn
ök szerepe:

Nyolcadikos osztályom van. A gyerekekkel, szülőkkel megállapodtunk
abban, hogy a tanév végén kétnapos osztálykirándulásra viszem tanítványaimat. Ez 200
RON
–
ba

kerül, a pénzt én szedem be. Nem szívesen bíznám a feladatot a gyerekekre, hiszen tud
om, milyen
gond a szülők egy részének az összeg biztosítása, nagy baj lenne, ha elveszne a pénz. Az első részlet
befizetése simán zajlott, a második alkalommal azonban Kati nem hozta be az esedékes
1
00
RON
–
t
.
Ez még nem lett volna baj, de mikor felszólítot
tam a hiány pótlására, ő határozottan állította, hogy
időben befizette a pénzt. Én a befizetéseket nagyon gondosan két helyen is vezettem: egy külön
füzetben, s az osztálynaplóban is, lehetetlen tehát, hogy e kérdésben tévedjek. Katival ugyan eddig
nem vol
t különösebb gond, csendes, visszahúzódó, félénk kislány. Annál váratlanabb volt, hogy
most, amikor a pénzt kértem, hevesen és indulatosan bizonygatta, hogy befizette. Az osztály többi
tanulója is mellém állt, senki sem látta ugyanis, hogy Kati elhozta és
odaadta volna a pénzt. Másnap
a kislány az édesanyjával érkezett meg, aki megerősítette, hogy beküldte a 100
RON
–
t
, és kétségbe
vonta a szavahihetőségemet.

Kati szerepe:

8. osztályos tanuló vagyok. Nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy a tanév
végén kétna
pos autóbusz
–
kirándulásra megyünk. Ráadásul
Tordára
, ahol még sosem jártam, s amiről
annyi szépet hallottam. A szüleim ugyan töprengtek egy darabig azon, hogy elengedjenek
–
e
,
ugyanis a papám munkanélküli, s minden fillérre szükség van otthon, de amikor látták az örömömet,
úgy döntöttek, hogy mégis elengednek. Az első 100
RON
–
t rendben be is fizettem, de a második
alkalommal szörnyű dolog történt. A pénzt gondosan eltettem a t
olltartómba, de mire a befizetésre
került volna a sor, kiderült, hogy sehol sincs a

százas
. Talán a rajzórán ránthattam ki, amikor a
radíromat kerestem, fogalmam sincsen, hogy miként történhetett, a lényeg, hogy sehol sem találtam.
Otthon nem mertem elmond
ani, hogy mi történt, és tele voltam szorongással, hogy mi lesz, ha
kiderül a pénz eltűnése. Amikor olyan nagy dolog volt, hogy a szüleim összehozták azt a
százast
.
Amikor az osztályfőnök kérte a pénzt, első ijedtségemben azt mondtam, hogy már befizettem.
Aztán
már nem volt visszaút. A többi gyerek gyanakodva nézett rám, és megerősítették a tanárnőt: ők sem
látták, hogy befizettem volna a pénzt. Nem bírtam elviselni azt a sok vádló tekintetet! Otthon hiába
kérdezte az anyukám, hogy mi a bajom, egész este sí
rtam. Azután anya faggatására csak annyit
mondtam, hogy nincs meg a pénz.

Mama szerepe:

A családunk nagyon nehéz körülmények között él. A férjem munkanélküli,
nehezen jövünk ki az én fizetésemből és a munkanélküli segélyből. Amikor a szülői értekezleten
a
rról volt szó, hogy 200
RON
–
t kell behozni az osztálykirándulásra, először tiltakozni akartam, de
aztán meggondoltam magam. Hiszen szegény Katit már évek óta nyaralni sem tudtuk elvinni anyagi
okok miatt, hadd legyen meg az öröme, lehessen két teljes napon

át együtt a barátnőivel, és ráadásul
Tordán
, ahol még sohasem járt, és amiről annyi szépet lehet hallani. Be is küldtem annak rendje és
módja szerint a pénzt abban a két részletben, ahogyan erről

a szülői értekezleten

megállapodtunk.
Az egyik napon Kati s
ápadtan és leverten jött haza az iskolából, szavát sem lehetett hallani.
Ijedtemben még a lázát is megmértem, nem beteg
–
e véletlenül, de még hőemelkedése sem volt.
Miután egész éjjel nyugtalanul aludtunk mindketten, végül reggel kibökte, hogy nincsen meg a

százas
, a tanárnőnél sincsen beírva a befizetés.

Egy osztálytárs:

Nagyon örülök a kirándulásnak. Mindenki boldogan készül rá, jó lesz
egymással együtt lenni. Biztosan lesz szabad program is, sőt éjszakai bátorságpróba is. És akkor ez a
Kati mindent elron
t! Nem fizeti be a pénzt (pedig 100
RON

nem is olyan sok!), és azt állítja, hogy
befizette. Erre az osztályfőnök dühös lett, és valamennyien megijedtünk, hogy az egész kirándulást
lefújja.

Csoportvezető:

(Odamegy a táblához, és a problémakörön jelzi a ki
indulási pontot:
PROBLÉMA.) Ebben a körben tehát itt állunk. Következő lépés az ELEMZÉS. Meg kellene nézni a
szükségleteinket, érzelmeinket ezzel kapcsolatban. Azt szeretném, ha felírnátok a
szükségleteiteket

és a
félelmeiteket

erre a papírra, mint osztály
főnök, Kati, mama, osztálytárs.

Azt gondolom nagyon elgondolkodtatóak mind a szükségletek, mind a félelmek. Most ennek
ismeretében gyűjtsük össze, hogy mik a cselekvési lehetőségek, mit tehetünk!

Ismerős a módszer: az ötletroham. Mi a módszer lényege?

–

Minden ötlet felkerül, és nem
kritizálunk. A csoportvezető sorban
felírja az elhangzó ötleteket.

Végül c
sak az az ötlet maradhat fenn, ami

mindenki számára elfogadható.
A táblára felírt
ötleteket sorra veszi a csoportvezető, és csak azokat hagyja meg, amel
yeket senki sem vétóz meg.

4. Gyakorlat:
„
Értékelő kör
”

Csoportvezető:

Azt szeretném kérni, hogy az ajtón lévő körben jelöljétek be, mennyire
találjátok hasznosnak a ma megtanult problémamegoldási módot! Köszönöm az együttműködést.

Csoportvezető
:
Én
–
fa
gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
I
I
I
. Találkozás

A foglalkozás támája:

A kommunikációs készségek fejlesztése

Célja:

Saját és mások érzelmeinek felismerése, érzések kifejezése, tudatosítása. Önmagunk
megtapasztalása,
önkifejezés, önelfogadás, empátia.

Eszközök:

20 kártya érzelmekkel,

szituációkártyák érzelmekkel együtt,
labda
, levelek,
ragasztó.

1. Gyakorlat:
„Bolyongás”

Csoportvezető:
„Jelzésre mindenki álljon fel, járkáljon a teremben és keressen magának egy
párt, ha lehet ne azt válaszd, aki a legközelebb áll hozzád. Ha megtaláltad a párod, álljatok meg
egymással szemben, csak úgy beszélhettek egymással, hogy betartotok egy speciális
szabályt.

E
lőször az egyikőtök beszél, majd a másik. Min
d
en pár maga dönti el, hogy kettőjük ki kezdi
a beszélést. Amikor eldöntöttétek, aztán egy perc fog a rendelkezésetekre állni, hogy beszéljetek, én
mérem az időt. A másik addig hallgat, és amikor szó
lok cseréltek, és akkor aki eddig beszélt, az fog
hallgatni. A témát nem ti választjátok, én fogom megadni, s mindenki aki beszél arról a témáról fog
beszélni.

–

Beszélj a párodnak egy percen keresztül arról, hogy miket szeretsz a legjobban ennni, mik a
ke
dvenc ételeid?

Kezdhetitek, egy perc elteltével csere, mikor letelt a másod egy perc, azt mondjuk vége,
búcsúzzatok el, és keressetek egy másik párt.

–

Beszélj a párodnak egy percen keresztül arról, hogy mit szeretsz a legjobban csinálni a
szabadidődben.

–

Beszélj a párodnak arról, hogy miben vagy a legjobb.

–

Beszélj a párodnak arról, hogy hová utaznál el, ha tehetnéd?

–

Mesélj a párodnak a kedvenc nyári élményedről.



Hogyan éreztétek magatoka a játék során?



Milyen volt hallgatni?



Egyformán hosszú volt
–
e
az idő mindkét esetben?



Melyik témáról volt könnyebb vagy nehezebb beszélni?

A játék végén arra a következtetésre júthatunk, hogy nem ismeritek még eléggé egymást,
vannak témák, amik az egyik embernek nehezek, míg a másiknak ugyanarról könnyű beszélni.

2
.
Gyakorlat:
„Érzelemkártya módosítva”

Csoportvezető:

Első lépésben felidézzük érzéseink széles skáláját, ami későbbi munka során
nagyon fontos lesz. A cél, hogy a diákok felismerjék, hogy hozzájuk hasonlóan mások is
ugyanolyan érzéseket élnek át, ezáltal
empátiás készségük fejlődhet.

Minden tanuló húz egy kártyát, s a feladata az, hogy fejezze be a következő mondatot: Akkor
szoktam így érezni, ha …, a többiek ki kell találják az érzést, ami a kártyán szerepel. Ha körbeértünk,
ismét megyünk egy kört, a ká
rtyákat összekeverjük és új
ra kiosztjuk, ekkor már tudjuk az
érzelmeket, de mástól is hallunk saját élményt, tapasztalatot.



Hogyan éreztétek magatokat?



Mennyire könnyen/nehezen jutott eszetekbe megfelelő szituáció?



Melyikre volt a legkönnyebb/legnehezebb p
éldát hozni?

3
. Gyakorlat:
„A helyzetnek megfelelő és annak ellentmondó érzelmek”

Csoportvezető:
A résztvevők páronként kapnak egy
–
egy szituációt, továbbá a pár mindegyik
tagja egy előre megadott érzelmet kap, ami alapján reagálniuk kell az általuk
eljátszott párbeszéd
során. A többiek feladata, hogy felismerjék a szereplők érzéseit.



Hogyan érezték magukat, azok akik a szituációt eljátszották?



Melyik helyzetben volt kongruens/ nem kongruens az érzelem a helyzettel?



Milyen, ha az érzelem kongruens/ ne
m kongruens a helyzettel?

4
. Gyakorlat:
„Terpesz
–
kör”

Csoportvezető:

Körben állunk, mindenki terpeszállásban, úgy, hogy a bokátok összérjen,
kívülről bedobok a körbe egy labdát, és innentől kezdve az a feladat, hogy a játék reésztvevői
egymás lába között
átgurítsák azt. Akihez a labda érkezik, úgy védekezik, hogy két kezével
megpróbálja kivédeni alabdát. Akinek átgurult a lába között a labda, az kiesett, s a kört egyre
szükebbre kell vonjátok. Az két játékos győz, akik utoljára maradnak a körben. A terpesz
állást
egyforma nagyra kell minden játékosnak vennie, s azt végig tartania is kell.

Milyen érzés volt gólt kapni vagy azt kivédeni?

5. Gyakorlat:

Csoportvezető
:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
IV
. Találkozás

A foglalkozás támája:

A kommunikációs készségek fejlesztése

Célja:

Igen/nem mondáshoz kapcsolódó érzések tudatosítása. Olyan helyzetek összegyűjtése,
amikor szeretnének nemet mondani, de az nehézséggel, kellemetlenséggel járhat. Az ilyen helyzetek
érzelmi
összetételének a megvilágítása.

Eszközök:

lufi,
érzelemkártyák az előző feladatból, post
–
it, levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Léggömb a levegőben
”

Csoportvezető:

M
indenki körben áll, a játék lényege, hogy minél tovább fenn kell tartani a
felfújt lufit,
de egymás után kétszer nem érhet hozzá ugyanaz az ember. Először meg lehet tippelni,
hány érintésig sikerül fenntartani, majd egy próba után is becsülje meg a csoport, hány érintést
tudnak végigjátszani, és nézzük meg, mi lesz az eredmény
.



Mi volt a straté
giátok, ha volt? Mennyire volt nehéz/könnyű egymásra hangolódni?

2
. Gyakorlat:
„Igen
–

nem”

Csoportvezető:
A feladathoz párokat alkotunk, akik szétszóródnak a teremben. A játék előre
meghatározott ideig tart (1
–
2 perc), az indításra és befejezésre tőle,
fogják a jelet megkapni. A párok
a beszélgetés során csak az „Igen”, vagy csak a „Nem” szavakat használhatják, e két szóval kell
beszélgetniük. A cél, hogy hassanak a társukra és figyeljék az őket érő hatásokat. A nonverbális
kommunikáció minden formája me
gengedett, a szavakat a legkülönfélébb hangsúllyal mondhatják
ki. Az idő letelte után párcsere lehetséges.



Milyen érzés volt nemet mondani?



Milyen érzés volt elutasítva lenni?



Melyik szerep volt könnyebb: igent vagy nemet mondani?

3. Gyakorlat:
„Szituációk eljátszása”

Csoportvezető:
A megadott szituációt játszák

el párokban. Fontos, hogy az egyik szereplő
mindenképp próbálja meggyőzni a másikat, míg a másik szereplő tartson ki az elutasítás mellett. A
másik számára elfogadható indokot hozzanak fel.



Milyen érzéseitek, gondolataitok voltak az eljátszás során?



Mikor

nehéz nemet mondani? Mikor mondanád?



Mit kockáztatsz, ha nemet mondsz?

4
. Gyakorlat:
„
Címkézés
”

Csoportvezető:

A csoporttagok kezdjenek el sétálgatni, mozogni a térben, majd egy jelre
álljanak meg egy helyben és csukják be a szemüket. Minden csoporttag h
omlokára felragasztjuk a
címkét
, amelyekre egy
–
egy jelzőt írtunk. A cél az lesz, hogy a csoporttagoknak rő kell jönniük, hogy
az ő homlokukra milyen jelző került. Ezt abból kell megtudniuk, ahogy a többiek kapcsolatba
lépnek velük, és ahogy beszélgetést ke
zdeményeznek. A „felcímkézés” után mindenki kezdjen el
mozogni és próbáljon minél több csoporttaggal beszélgetést kezdeményezni a címkéje alapján.
Fontos, hogy a játék ne menjen el személyeskedésbe.

Címkék: milliárdos, stréber, kocka, gyerekes viselkedés,

hajléktalan, tudós, izompacsirta,
cicababa, emós, rocker, élsportoló, állatbarát, népszerű diák, divatmániás, művész.



Rájöttetek
–
e arra, hogy milyen jelző volt a homlokotokra ragasztva?



Tudtatok
–
e azonosulni a szereppel, vagy rossz érzés volt, ahogy az ad
ott szereppel
kommunikáltak a többiek?



Volt
–
e valaki, akinek rosszulestek a szerepének szánt mondatok?

5
. Gyakorlat:
„
Konferencia
”

Csoportvezető:

A következő feladatot mindenki egyénileg fogja játszani, mindenki kap egy kis
cédulát, amire rá lesz írva, hogy mi a feladata. Három
feladattípus lesz, az A
–
sok azt a feladatot
kapják, hogy rendezzék a teremben lévő székeket kör alakba, a B
–
sek a székeket
az ablakhoz kell
vigyék míg a C
–
sek az ajtóhoz kell vigyék a székeket.



Rájöttetek
–
e, hogy mi volt a feladat?



Hogyan éreztétek magatokat a játék során?

6
. Gyakorlat:
„
Székfoglaló
”

Csoportvezető:

Minden diáknak egyesével kiosztjuk a szerepek egyikét: apa, a
nya, fiú, lány.
Ezután egy diák középre megy és ő határozza meg, hogy kik fognak helyet cserélni. Ha azt mondja,
„apák”, akkor azok a játékosok cserélnek helyet, akiknek ezt a szerepet osztottuk ki. Ha azt mondja
„anyák”, akkor pedig azok a csoporttagok cs
erélnek helyet, akik ezt a szerepet kapták és így tovább.
Ha pedig azt mondja, „családi zűrzavar”, akkor mindenkinek helyet kell cserélnie. Az a játékos fog
legközelebb középre állni, akinek a helycsere folyamán nem jutott szék.

Hogyan éreztétek magatokat
a játék során?

Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.

X
V
. Találkozás

A foglalkozás támája:

A kommunikációs készségek fejlesztése

Célja:

a résztvevők az önfeltáró, és a konfrontáló én
–
üzenet lényegét
megértsék, azok
használatát különböző szituációkban gyakorolják.

Eszközök:

szigetelőszalag,
szituációk kártyákon,

feladatlapok, k
ét különböző színű babzsák
vagy labda

levelek, ragasztó.

1. Gyakorlat:
„
Csíkra állós
”

Csoportvezető:

A résztvevőknek megmutatj
uk a csíkot a földön. Megkérjük őket, hogy
álljanak rá, szorosan egymás mellé. Ezután, anélkül, hogy lelépnének a vonalról, álljanak sorrendbe
életkoruk szerint úgy, hogy az egyik végén a legidősebb, a másik végén a legfiatalabb diák álljon.
Fontos, hogy s
egítsenek egymásnak, ahogyan tudnak, de a csíkról lelépniük nem szabad.



Milyen taktikát választottatok a feladat végrehajtásában
?



Hogyan segítettétek egymást?



Sikerült
–
e betartani a szabályt?

2
. Gyakorlat:
„Te
–
üzenet és én
–
üzenet”

Csoportvezető:

A
csoportból felkérünk egy önként jelentkez
ő
t, akive
l eljátsszuk a következ
ő

szituá
ciót: a testvérpár egyik tagja hazaér (a csoportvezet
ő
), de nagyon mérges, mert látja,

hogy a
testvére (diák) megette a h
ű
t
ő
b
ő
l az összes süteményt. Az els
ő

eljátszás után

te
–
üzenetet küldjünk:
„Ez nem lehet igaz! Felfaltad az összes süteményt!” A második eljátszás során én
–
üzenetet
fogalmazzunk meg: „Amikor hazajövök és látom, hogy elfogyott a sütemény, bosszankodom és
csalódott vagyok, mivel el
ő
re örültem, hogy milyen finom l
esz.”

Másik lehetséges szituáció: A diák (diák) az órán nem figyel a tanárra (csoportvezet
ő
). Az els
ő

eljátszás során te
–
üzenetet küldünk: „Már megint nem figyeltél, és fogalmad

sincs, hogy most mit
kellene tenned.” A második eljátszás során én
–
üzenetet f
ogalmazzunk meg: „Ha az órán nem
figyelsz oda, azzal bosszúságot okozol, mert újra el kell mondanom neked a feladatot, amit a
többieknek már elmagyaráztam. Ez pedig azt jelenti,

hogy kétszer annyi id
ő
t kell szánnom
ugyanarra a dologra, és kevesebb id
ő
m mar
ad a többiekre.”

Fontos a szituációk eljátszása után azok
elemzése: csomagolópapíron oszlopokat kijelölve írhatjuk a te
–
üzenet és az én
–
üzenet különbségeit a
megbeszélés fókuszpontjai

alapján.



Milyen hatása van a te
–
üzenetnek/az én
–
üzenetnek (mindkét félre

nézve)?



Kir
ő
l mond a te
–
üzenet/én
–
üzenet megfogalmazója információt/véleményt?



Melyik üzenetet használjuk gyakrabban?



Miért szokatlan számukra az én
–
üzenetek megfogalmazása?

3
. Gyakorlat:
„Szituációk eljátszása”

Csoportvezető:
A csoporttagok párokat alko
tnak, és minden pár húz egy
–
egy szituációs
kártyát. Minden

páros bemutatja a helyzetet úgy, hogy én
–
üzenetet fogalmaznak meg.

A
megbeszélés fókuszpontjai:

Hogyan reagált a másik az én
–
üzenetre? Hogyan reagált volna, ha nem
én
–
üzenetet fogalmazott volna meg

a párja?

Hasznos
–
e kifejezni az érzéseinket?

Fontos odaf
igyel
ni

arra, hogy a csoporttagok ne rejtett te
–
üzeneteket fogalmazzanak meg, hanem

valódi én
–
üzenetekkel
reagáljanak a szituációkban. Ha szükséges, segítsünk a megfogalmazásban.

4
. Gyakorlat:
É
n
–
ü
zenet gyakorlására

Csoportvezető:

Mindenkinek k
ap

egy
–
egy feladatlapot, amelyen helyzetek szerepelnek. A
csoporttagok feladata, hogy töltsék ki úgy a feladatlapot, hogy az adott helyzetre adott

reakciójuk
tartalmazza az érzéseiket, a konkrét viselkedést,
ami azt kiváltotta, valamint

az okot, ami kiváltotta.
A feladatlapon az els
ő

három példát közösen nézzük meg, majd

mindenki egyénileg tölti ki a többit.
Azután meghallgatjuk, szükség esetén javítjuk

a megoldásokat.

5
. Gyakorlat:
Helyzetgyakorlatok

Csoport
vezető:

Ö
nként jelentkez
ő

párok kezdhetik
, akik szívesen eljátszanák a feladatlapon
leírt helyzeteket.

A megbeszélés fókuszpontjai:

Hogyan reagált a másik az én
–
üzenetre? Mit érzett
az, aki az én
–
üzenetet küldte?

Hasznos
–
e kifejezni az érzéseinket?

Saját m
aguk is írhatnak olyan
helyzeteket, amelyeket szívesen eljátszanának.

6
. Gyakorlat:
Tárgykergetés

Csoportvezető:

A csoport körben ülve helyezkedik el. Minden második ember egy csapatba
tartozik (pl.

egyesek az egyik csapat, a kettesek a másik csapat
tagjai). El
ő
ször a körben egymással

szemben elhelyezked
ő

két külön csapatba tartozó embernek adjuk a babzsákokat/labdá
–

kat. Nekik
kell a megegyezés szerinti irányba továbbdobniuk a következ
ő

saját csapattagnak, majd
ő
k is
továbbítják a következ
ő

saját csapattagnak a babzsákot/labdát, a tárgyak

ezzel a mozgással fogják
„kergetni” egymást. A csapatok akkor kapnak pontot, ha a babzsákjuk/labdájuk utoléri és lehagyja a

másik csapatét. Ha valamelyik csapat pontot szerez, megállunk, felírjuk, és újra k
ezdjük a játékot.
Érdemes egy
–
két pontonként irányt váltani. Fontos, hogy el
ő
re megbeszéljük, hogy hány pontig
vagy mennyi ideig tart a játék.



Milyen stratégiát alkalmaztak a játék során?

Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–

mindenki felragaszt e
gy
–
egy újabb levelet.

X
VI
. Találkozás

A foglalkozás támája:

Célja
:

A düh kifejezési módjainak és azok következményeinek tudatosítása.
, Dühkezelési
technikák és eszközök gyűjtése, amiket adott esetben alkalmazhatnak a diákok.

Eszközök:

Csomagolópapír,
filc, helyzetleíró kártyák

1. Gyakorlat:
„
Elefánt, kenguru, James Bond … pilóta”

Csoportvezető:

A csoporttagok körben állnak. Miel
ő
tt elkezd
ő
dik a játék, a csoportvezet
ő

megmutatja

a diákoknak az els
ő

elkészíthet
ő

formációt, például az elefántot. Az elefá
ntot (és az

összes többi alakzatot is) három ember alkotja. A középs
ő

személy formálja meg az elefánt
ormányát úgy, hogy el
ő
renyújtja a jobb karját, a ballal pedig átnyúl a jobb alatt és

megfogja a saját
orrát. A jobb és a bal oldalán álló személyek pedig
az elefánt fülei lesznek úgy, hogy a két karjukkal
egy
–
egy félkört, vagyis fület formáznak az elefánt feje

köré. A diákoknak 3 másodpercük van
elkészíteni az alakzatot. Annak a személynek, aki

téveszt, be kell állnia a kör közepére, és
ő

fogja
kijelölni az

alakzatokat és azok központi

szerepl
ő
it.

A vezet
ő

a játék során fokozatosan újabb alakzatokat mutat, például kenguru,

James Bond,
pilóta. A kenguru úgy áll össze, hogy a középs
ő

ember két karjával kört (erszényt) formál a törzse
el
ő
tt, két szomszédja
pedig úgy mozdítja a kézfejét, mintha fejest

akarna ugrani az erszénybe. A
James Bond figuránál a középs
ő

balra fordul, miközben ujjait pisztolyként használja, szomszédjai
pedig a Bond lányok lesznek, akik táncolni kezdenek. A pilótánál a középs
ő

személy,

ujjaival a
pilóta szemüvegét jeleníti meg, a mellette állók pedig a repül
ő
gép két szárnyát,
melyek ferdén
felfelé mutatnak.

Az alakzatok nehézségét

és számát érdemes fokozatosan növelni.

2
. Gyakorlat:
„
Szerepjáték
”

Csoportvezető:

Ismertetjük a csoporttal

a játék menetét és célját, és megbeszéljük a
megfigyelési szempontokat. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a düh általában csak a jéghegy
csúcsa, egy

„fed
ő
érzés”. A hátterében sok más érzés lehet, pl. félelem, ijedtség, csalódottság,
tehetetlenség, elkese
redettség, amiket szintén érdemes figyelniük.

Két önként jelentkez
ő

választ egy
feszültségkelt
ő

helyzetet, amit rövid felkészü
lést követ
ő
en eljátszanak, több körben. Az els
ő

alkalommal csak a színészek játszanak, a többiek pedig figyelnek. A második lejáts
zás során a
csoportvezet
ő

és/vagy

a gyerekek tapssal (vagy bármilyen más egyezményes jellel) megállíthatják a
jelenet.

Ilyenkor a színészek szoborrá válnak, és a többiek odamehetnek hozzájuk, a kezüket

a
vállukra téve kihangosíthatják a színészek bels
ő

hangját (
g
ondolatszinkron).

Miután mind a két

lejátszás véget ért, a színészeket kivesszük a szerepb
ől, és vissza
ülnek a többiek közé. A
feldolgozást az
ő

élményeikkel javasolt kezdeni, hogyan érezték

magukat, mi volt nehéz, milyen
volt nekik hallani a to
lmácsokat. Ezt követ
ő
en beszélgetünk a csoporttal a megfigyeléseikr
ő
l, a düh
hatásairól. A lényeges elemekr
ő
l feljegyzés

készül egy csomagolópapírra.

Fontos, hogy a
szituációban mind a két fél gondolatai ki legyenek mondva.

Ezt a vezet
ő
saját belépésével
f
acilitálhatja.



Hogyan lehet kifejezni a dühöt?



Milyen következményekkel jár a düh kifejezése (egyénre és a másikra egyaránt)?



Milyen

lenne, ha az emberek egyáltalán nem uralkodnának a dühük kifejezésén?



Miben különböznek az egyes kifejezési módok?



Mi és

mikor éri meg, mi nem?



Mikor segít, és mikor gátol?



Mi az, ami mások számára sért
ő

vagy bántó lehet?



Milye
n dühkezelési technikákat láttatok
?



Mit érdemes, mit lehet kezdeni a dühvel?

3
. Gyakorlat:
„
Dühkezelési technikák
”

Csoportvezető:

A játék
megkezdése el
ő
tt érdemes tisztázni a diákokkal az
önkontroll
jelentését és szüksé
gességét. Itt vissza lehet utalni az el
ő
z
ő

játék tapasztalataira, vagy a nap
folyamán elhangzott tanulságokra.

El
ő
ször a diákokat kérjük meg arra, hogy a saját tapasztalataik
, a szituációs gyakorlat alapján
gondolják végig, hogy milyen módszereket ismernek a düh kezelésére,
ő
k mit

szoktak alkalmazni.
Az elhangzottakat feljegyezzük. Az ötletbörze után fontos, hogy

rendszerbe kerüljenek az
elhangzottak és az aznapi tapa
sztalatok
, vagyis azok a készsé
gek, amiket a gyakoroltak. Egy
lehetséges elméleti keret f
ő
bb lépései:

1. ÁLLJ MEG!

a) A feszültség jeleinek érzékelése, tudatosítása (1
–
2. gyakorlat);

b) Cselekvés szünet;

c) Érzelmi szabályozás, légzéstechnikák alkalmazása (például

5
–
ig elszámolás,

3:5
technika, relaxációs módszerek; lásd a 2
–
3. gyakorlat).

2. GONDOLKODJ!

a) Okok megértése (2. gyakorlat);

b) Lehetséges következmények végiggondolása (4. gyakorlat);

c) A düh kifejezésének lehet
ő
ségei (4. gyakorlat);

d) Értékelés, dönt
és.

3. CSELEKEDJ! (2. és 4. gyakorlat).

Ezek után a relaxációs módszereket és/vagy a légz
ő
gy
akorlatokat mutassuk meg és pró
báljuk
ki a gyerekekkel.



Milyen gyakorlatokat alkalmaztak eddig sikerrel?



A légz
ő
gyakorlatok

mikor segítettek? Amikor nem, akkor mit gondolnak, miért nem?



Miért lehet hasznos ez a technika?



Hogyan érezték magukat a relaxáció után? Hogyan tudják használni ezt a módszert?



Mi

lehet az alkalmazás nehézsége, akadálya?

4
. Gyakorlat:
Zárás

Csoportvezető:

Visszajelzés kérése az eltelt
egy

óráról.

Hogyan érezte magát?

Mi volt
hasznos?

Mit visz magával?

X
VII
. Találkozás

A foglalkozás támája:

Az asszertivitás fejlesztése.

Célja
:
Megismertetni a f
ő
bb konfliktuskezelési stratégiákat,
érzékenyítés. Mi az, ami
megkülönbözteti az agresszív/asszertív/alárendel
ő
d
ő

megoldási formákat?

Eszközök:

Csomagolópapír, vastag filc.

1. Gyakorlat:
„Fejezd ki a hangulatod egy mozdulattal!”

Csoportvezető:

Mindenki kitalál magának valamilyen mozdulatot,
amely leginkább kifejezi az
aktuális

hangulatát. Majd körbe állunk, és valaki (lehet önként jelentkez
ő

vagy a tréner által
kivá
lasztott személy) bemutatja a mozdulatát, amelyhez kapcsolódhat egy rövid mondat is,

vagy
bármilyen vokális megnyilatkozás. Majd
a csoport vele együtt megismétli a mozdulatsort. Az
egyszer
ű
ség kedvéért haladhatunk sorban, vagy következhet mindig az is, aki

épp készen áll a
bemutatásra.

2
. Gyakorlat:
Konfliktuskezelési stratégiák

Csoportvezető:

Rövid ismertet
ő
t tartunk arról, hogy
mi a különbség aközött, ha valaki
agresszív/asszertív/szubmisszív (alárendel
ő
d
ő
). Els
ő
ként asszociációkat kérünk az „agresszív”
tulajdonsággal kapcsolatban (szóba jöhet: nem empatikus, nem figyel a másikra, csak a saját
érdekeit, igényeit próbálja érvényes
íteni, ennek érdekében átgázol a másikon stb.).

Fontos tisztázni
az agresszív viselkedés következményeit. Itt visszautalhatunk az

el
ő
z
ő

alkalomra, amikor a düh
kifejezésének következménye
it gy
ű
jtöttük össze. Itt is fel
írjuk plakátra az elhangzottakat. Ezut
án
felvillantjuk az „ellentétes oldalt” (alárendel
ő
dés). Mi jár együtt azzal, ha valaki ezt a módját
választja a konfliktuskezelésnek (plakátra írjuk)? A kett
ő

közötti járható út az asszertivitás, pontosan
mit jelent ez? Milyen

el
ő
nyei vannak (papírra írju
k) stb.? Majd a poszteren látható információkat
összegezzük,

kiemeljük a lényeget. Kérünk reflexiókat a gyerekekt
ő
l is.

JÁTÉK NEVE:

Kacsintós csalogató.

A társaságot két részre osztjuk úgy, hogy az egyikben eggyel legyenek többen (akkor igazán
hatásos,
ha eggyel több fiú vagy lány van, és nemek szerint osztjuk szét
ő
ket).

A kisebb létszámú
társaság székeken ül körben, mögöttük egy
–
egy társ a másik csapatból, és így egy játékosnak csak az
üres szék jut. Feladat, hogy a társ nélküli játékos partcsábítson m
agának. Ezt pedig úgy teheti, hogy
rákacsint valakire, aki megpróbál átülnia székére, amit a mögötte álló társ azzal akadályozhat meg,

hogy kezeit a vállára teszi. Ha

a szökés sikeres volt, a hoppon maradt játékos igyekszik párt
szerezni.

JÁTÉK NEVE:

„Báránybéget
ő
s”.

Játék célja:

Saját élmény nyújtása: hogy a diákok lássák, milyen kommunikációs stílus vezet
leginkább

eredményre, és mi az, ami arra készteti az embereket, hogy megálljt parancsoljanak.

(Az
ő
szinte, nyílt és direkt kommunikáció szokott a
leginkább célravezet
ő

lenni, a mismá
solás,
mellébeszélés, szánalomkeltés ritkán jár sikerrel.)

A helyszín a falu, amit a résztvev
ő
k alakítanak ki úgy, hogy egymás kezét fogva kört
formálnak. Két bárány van, akik hol be akarnak jutni a faluba, hol ki szere
tnének onnan jutni. (Kívül
vannak a füves területek, ezért olyan vonzó a falun kívülre kerülniük. De sajnos a legel
ő
kön
bármikor rájuk támadhat a farkas, így ha biztonságban akarnak lenni,

újra a faluba kell menniük.
Ahányszor a faluba akarnak menni, vagy
onnan kijutni, egy

kapun át vezet az útjuk (két körben álló
jáwtékos összekulcsolt keze alatt), meg kell gy
ő
zniük a kapu
ő
röket, hogy engedjék át
ő
ket.
Bármilyen mó
dszert választhatnak. Miután né
hány alkalommal ki
–

és bejutottak a bárányaink, lehet
újabb kö
rt kezdeni más bárányokkal. (2
–
nél több körre valószín
ű
leg nem lesz id
ő
.) Érdemes felhívni
a kapu
ő
rök figyelmét,

hogy ne legyenek túl engedékenyek, akkor eresszék át a bárányokat, amikor
már tényleg

„nyugodt szívvel” teszik, és meggy
ő
zve érzik magukat.

Me
gbeszélés fókuszpontjai:

Ő
rként mi volt, ami társuk átengedésére ösztönözte
ő
ket? Mi volt,
ami kizárta, hogy „engedékenyek” legyenek? Milyen módszerekkel próbálkoztak bárányként az
ő
rök meggy
ő
zése céljából? Mit éreztek a leginkább hatékonynak? Mit a legkev
ésbé célravezet
ő
nek?

A hétköznapokban milyen eszközökkel, stratégiákkal élnek?

A játék „veszélyei”
–

amire figyelni érdemes csoportvezet
ő
ként:

Komoly feszültségek
keletkezhetnek egyes diákok között, pl. mert valakit sokadi
k pró
bálkozásra sem engednek át eg
y
kapun, vagy
ő
rként egy nagyon agresszív játékos is kiválthat hasonló negatív érzéseket.

JÁTÉK NEVE:

Én
–
fa.

–

az én
–
fa folytatása.

JÁTÉK NEVE:

Záró kör.

Játék célja:

Visszajelzés kérése az eltelt 1,5 órával kapcsolatban, lezárás.

A diákok egymás
után adnak néhány mondatos visszajelzést az alkalommal kapcsolatban.

Megbeszélés fókuszpontjai:

Mi az, ami leginkább tetszett? Mi az, ami nem, amit hián
yoltál? Mi volt
a tanulsága szá
modra az eltelt 1,5 órának?

10. TALÁLKOZÁS

A foglalkozás célja:

Az
asszertivitás fejlesztése (folyt. köv.).

JÁTÉK NEVE:

„Különös evolúció”.

Játék célja:

Bemelegítés.

Adott 5 fejl
ő
dési stádium:

1. sejt

2. tojás

3. sas

4. griff

5. Superman

Mindegyikhez tartozik egy speciális mozgás és kartartás. Mindenki sejt állapo
tból indul,

majd
keres magának egy párt, akivel azonos fejl
ő
dési szinten van. (Az elején még bárki

lehet az, mivel
ekkor még mindenki sejt.) Ezután k
ő
–
papír
–
ollóval eldöntik, ki fejl
ő
dik tovább. Aki az els
ő

körben
nyer, tojás lesz, a vesztes pedig marad se
jt. Utána új párt keresnek. És ez így megy egészen addig,
míg majdnem mindenki Supermanné válik. Azért

csak ’majdnem’, mert nem jut el mindenki ebbe a
stádiumba, minden fajból marad egyutolsó „példány”.

JÁTÉK NEVE:

Bejelentkez
ő

kör.

A játék célja

Kapcsolódás az el
ő
z
ő

alkalomhoz, saját élmények gy
ű
jtése a diákoktól, melyek a
további tanulási folyamat alapjául szolgálhatnak.

A gyerekeket megkérdezzük, van
–
e bármilyen gondolatuk az el
ő
z
ő

alkalommal kapcsolatban,
amit szívesen megosztanának a csoportt
al. Szereztek
–
e bármilyen fontos tapasztalatot, ami
illeszkedik az el
ő
z
ő

alkalommal tanult konfliktuskezelési stratégiákhoz.

JÁTÉK NEVE:

„Az asszertivitás játékai”.

A játék célja:

Az asszertív készségek fejlesztése, gyakorlatias szemléltetése annak, hog
yan
lehet használni a tréningen tanult készségeket a mindennapi helyzetekben.

Olyan konfliktushelyzetekre kérünk ötleteket a gyerekekt
ő
l, amit a gyakorlat során majd

szerepjátékkal meg is elevenítünk. Ha nincs ötletük, mi mondunk egy szituációt, amit

három
féleképpen kell el
ő
adniuk. Hárompárnyi önként jelentkez
ő
t kérünk. Velük a csoport

többi
tagjától elvonultan beszéljük meg, ki, melyik típust játssza el. Néhány percet kapnak

a felkészülésre,

addig a többiekkel megbeszéljük,
ő
k melyik stratégiát (agresszív/
asszertív/szubmisszív) választják
általában. Jó
–
e ez így, szeretnének
–
e változtatni?

Néhány lehetséges helyzet:

a) Az osztálytársad rendszeresen pénzt kér t
ő
led, amit aztán vagy kés
ő
n, sokadik

kérésre vagy
egyáltalán nem ad vissza. Nagyon unod már, valami
t tenni

akarsz.

b) A tesód kérés nélkül elveszi a cuccaidat a szobádból. Eleged van ebb
ő
l! Mit teszel?

c) A moziban valaki elfoglalta a helyedet, így már csak az els
ő

sorokban van hely,

ahová
viszont nem szívesen ülnél. Mit mondasz?

Miután az önként jele
ntkez
ő
k bemutatták a helyzeteket, megkérdezzük a megfigyel
ő
kt
ő
l, mit
gondolnak, vajon ki melyik típust mutatta be? Milyen észrevételeik vannak?

Megbeszélés fókuszpontjai:

Milyen különbségeket láttak az egyes helyzetek között? Hogy érezhették magukat a
szerepl
ő
k
az egyes szituációkban? (Ezután valóban megkérdezhetjük a „színészeinket”,

hogy érezték magukat
a szerepükben?) Vajon miért célravezet
ő
bb asszertívnek lenni,

mint agresszívnek vagy
alárendel
ő
d
ő
nek? Milyen hatása van két ember kapcsolatára az

utób
bi kett
ő
nek?

JÁTÉK NEVE:

„Az erd
ő
ben fát vágni”.

A játék célja:

Élénkítés.

Egy rövid versikét tanulnak meg a tréning résztvev
ő
i, a vers minden darabjához hozzátartozik
egy mozdulat
–

elmutogatjuk, amit mondunk. Mindig csak egy darabot ismernek

meg, amit

aztán a
tréner után elismételnek, elmutogatnak.

Így szól a vers:

Fát vágni (jobb kéz ujjai nyújtva, kar enyhén hajlítva a törzs el
ő
tt, olyan
mozdulatot

teszünk függ
ő
legesen, mintha vágni akarnánk) a tréner után ismétlik.

Az erd
ő
ben fát
vágni (az el
ő
z
ő

moz
dulat el
ő
tt két kezünkkel kört írunk le, mintha

egy kisgyerek fejét simogatnánk
meg) ismétlés.

El is menjek, ne is menjek, az erd
ő
be fát vágni (az el
ő
z
ő

mozdulatok el
ő
tt lábbal

lép
–
zár el
ő
re (el is menjek), lép
–
zár hátra (ne is menjek)) ismétlés.

Fejsze is

van, f
ű
rész is van, el is
menjek, ne is menjek az erd
ő
be fát vágni (el
ő
z
ő
ek

el
ő
tt, jobb kéz jobbra körívet ír le, mintha adni
akarnánk valamit (fejsze is van), bal

kéz ugyanígy a másik irányba (f
ű
rész is van) ismétlés.

Itt sincs
senki, ott sincs senki,
fejsze is van, f
ű
rész is van, el is menjek, ne is menjek,

az erd
ő
be fát vágni
(el
ő
z
ő
ek el
ő
tt, kitekintés jobbra, mintha a távolba néznénk, kezünk nyújtott ujjakkal a
homlokunknál, a fej jobbra fordul (itt sincs senki), majd

ugyanez a másik irányba (ott sin
cs senki)
ismétlés.

Ha már egyszer
–
kétszer megcsinálták lassabb tempóban, gyorsíthatunk. Egészen addig,

míg
annyira fel nem gyorsulunk, hogy már ki sem tudjuk mondani teljesen a szavakat.

JÁTÉK NEVE:

Hogy legyek asszertív?

A játék célja:

Az asszertív h
elyzetkezelés gyakorlása.

Szükséges kellékek:

Kis cetliken helyzetek.

Megkérjük a gyerekeket, hogy szemkontaktus segítségével válasszanak maguknak párt,

majd
üljenek egymással szembe. Ezután cetliket adunk a kezükbe, amelyekre különböz
ő

szerepek vannak
fe
lírva. (A kivágható szerepkártyákat lásd 8. sz. melléklet).

Az a feladatuk, hogy az adott
szituációkat asszertíven kezeljék (még egyszer elmondjuk, hogy ez mir
ő
l is szól). Ne nézzék meg
egymás instrukcióját, és felváltva legyenek
ő
k

a f
ő
szerepl
ő
k, illetve
a „másik”. Amikor adott pár
végzett a helyzettel, egy másik pártól

kérjük el az
ő

cetlijüket, így ha belefér az id
ő
be, minden cetli
eljut mindenkihez.

Megbeszélés fókuszpontjai:

Sikerült
–
e valóban asszertívnek lenni? Átcsúsztak
–
e néha agresszívbe/szubmiss
zívbe?

Melyik
helyzetbe tört bele a bicskájuk? Milyen volt az, amikor a társuk asszertív volt velük szemben? Volt
–
e valamilyen észrevételük? Mit gondolnak, a mindennapi életükben

mennyire tudják a most tanult
helyzetkezelési technikát alkalmazni?

A diákok

elviccelik, elnevetik a gyakorlatot, vagy meg sem próbálják. Fontos, hogy
folyamatosan körbejárjunk, és belehallgassunk a beszélgetésekbe, javítsuk, ha nem megfelel
ő

közléseket hallunk.

JÁTÉK NEVE:

Én
–
fa.

–

az én
–
fa folytatása.

JÁTÉK NEVE:

Záró kör.

A
játék célja:

Visszajelzés kérése az eltelt 1,5 órával kapcsolatban, lezárás.

A diákok egymás után adnak néhány mondatos visszajelzést az alkalommal kapcsolatban.

Megbeszélés fókuszpontjai:

Mi az, ami leginkább tetszett? Mi az, ami nem, amit hián
yoltál? Mi
volt
a tanulsága szá
modra az eltelt 1,5 órának?

10. + 1 TALÁLKOZÁS:

A foglalkozás célja:

Búcsú
–

zárás, összegzés

JÁTÉK NEVE:

„Pipás
–
Libás
–
Mimás (
–
Vitás)”.

A játék célja:

Bemelegítés, feszültségoldás.

Szükséges kellékek:

Kis cetliken családnevek és szerepek (pl. Mimás apa, Libás lány)
–

A
kivágható szerepkártyákat lásd 9. sz. melléklet.

Csoport létszámától függ
ő
en megjelöljük, hány családra lesz szükség (ha pl. 12 f
ő
b
ő
l áll

a
csoportunk, 3 családdal dolgozunk (Pipás, Libá
s, Mimá
s). Ahány család van, annyi szé
ket rakunk ki,
nagyjából kört formálva, megfelel
ő

távols
ágra egymástól, úgy, hogy a diá
kok kényelmesen tudjanak
mozogni.

Mindegyik családban 4
–
féle szerep van: apa, anya, fiú, lány.

A játék azzal indul, hogy
mindenki
kap a kezébe egy összehajtogatott kis cetlit, aminegy családnév és egy szerep áll. A tréner
jelzésére elkezdik egymás között cserélgetni

a cetliket. Amikor a tréner azt mondja „Állj!”,
kihajtogatják a cetlit, és megpróbálják

gyorsan összeverbuválni az egés
z családot. Az egyik székre
(bármelyikre) leül a családjukba tartozó apa, ölébe az anya, a fiú, és végül a lány.

Amelyik család a
leggyorsabb volt, kap egy strigulát. (Kés
ő
bb felmerülhet a gyerekekben, hogy a végén hogy d
ő
l el,
hogy ki nyert, lehet, hogy
mindenki mindegyik családhoz fog tartozni. Valóban. De itt most nem az
a lényeg, hogy ki a gy
ő
ztes.).

Ezután újabb kört kezdünk (6 körrel érdemes játszani, ami se nem túl
sok, se nem túl

kevés).

(A furcsán hangzó nevek egy célt szolgálnak, hogy minél nehez
ebben
elkülöníthet
ő
k legyenek a családnevek, minél nagyobb legyen a keveredés, amikor mindenki azt

üvöltözi, hogy Pipás! Libás! Mimás!
–

Vitás!).

Ha a csoport létszáma nem a 4 többszöröse lenne, akkor valamelyik családból csonkacsaládot
csinálunk, kivesszü
k a szerepnek megfelel
ő

cetlit (érdemes a lányt kivenni,

mivel az apa az „alapja”
a családnak, és a többiek az
ő

ölébe ülnek).

JÁTÉK NEVE:

Az Én
–
fa végs
ő

formájának kialakítása.

A játék célja:

Énké
p változásának nyomon követése.

Mindenki értékeli, mennyi
ben sikerült el
ő
relépést tennie
a vágyott tulajdonságok kialakí
tása
tekintetében, hogyan fejl
ő
dött az én
–
fa?

Trénerként ebben a stádiumban különösen fontos a pozitív átkeretezés, a jó tulajdonságok
kiemelése, meger
ő
sítése,

fejl
ő
dési utak kijelölése.

JÁTÉ
K NEVE:

A „zsákos”.

A játék célja:

Összegzés, visszatekintés, felkészülés a búcsúra.

Szükséges kellékek:

Egyszín
ű

cetlik, legalább annyi, ahányan a csoportban vannak.

Visszajelzést kérünk az egész tréningr
ő
l: Írják fel kis cetli(k)re: Mi az, ami nyomott
hagyott
bennük, amit továbbgondolásra érdemesnek tartanak, amit hasznosítani fognak

majd a hétköznapok
során? Mi az, amit belepakolnak a „zsákjukba”? Egyenként olvassuk fel a cetliken szerepl
ő

megjegyzéseket.

Reflexiók az elhangzottakra.

JÁTÉK NEVE:

„Azt szeretem benned…”.

A játék célja:

Jó élményekkel távozzunk a tréningr
ő
l, mindenkinek legyen egy maradandó,
kézzelfogható emléke a csoportról.

Szükséges kellékek:

A/4 papírlap, annyi, amennyi csoporttag (ha a tréner is játszik, +1/+2
papírlap), cellux
,

különböz
ő

szín
ű

filcek.

A diákok pozitív visszajelzéseket írnak egymás hátára. A mondat úgy kezd
ő
dik, hogy

„Azt
szeretem benned…”, fejezzék be tetsz
ő
legesen. Lehet
ő
ség szerint mindenki próbáljon mindenki
hátára írni, hagyjunk b
ő
ven id
ő
t!

Ezért fontos,
hogy a tréner is beszálljon, és pótolja a hiányzó jelzéseket,

ha valaki hátára senki
sem írt, illetve odafigyeljen, miket írnak a diákok.