A foglalkozás témája: [607721]
I. Találkozás
–
„Ismerkedés”
A foglalkozás témája:
Ismerkedés és a szabályok megfogalmazása
Célja:
a résztvevők érkezéskori izgalmának feloldása; a találkozások időpontjának és
időtartamának meghatározása; a témák rövid áttekintése, érdeklődésfelkeltés
céljából; az elérendő
cél közös megfogalmazása; az elvárások tisztázása
valamint a szabályalkotás; kommunikációval
kapcsolatos szófelhő elkészítése; félelmek és vágyak azonosítása.
1. Gyakorlat:
„
Hangulatjáték
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismeré
s
A gyakorlat célja:
felmérni, ki milyen érzésekkel jött, milyen a hangulata
, feszültségoldás
.
Szükséges eszközök:
annyi körlap
ahányan vannak
, ragasztó, ceruza, filctollak, tábla.
Időkeret:
5
perc.
A játék menete:
„
Kíváncsi lennék a csoport hangulatára, ezért hoztam egy hangulatjátékot.
A
játék lényege, hogy
mindenki kap egy kis arcocskát, és bejelöl
i
rajta, hogyan is érez
i
mag
át. Amikor
mindenki
készen va
n
vele,
felragasztjuk
a táblára
, és megnézzük a csoport összha
ngulatát.
”
Miután
mindenki
felragasztotta
, következik a megbeszélés.
Ezt a játékot az óra végén megismételjük, és
összehasonlítjuk a
csoport
hangulat
át az óra elején és végén.
2. Gyakorlat:
Bevezetés, a foglalkozásokról
való tájékoztatás
Célja:
a találkoz
ások időpontjának és időtartamának meghatározása; a témák rövid áttekintése,
érdeklődésfelkeltés céljából; az elérendő cél közös megfogalmazása
Időkeret:
10
perc.
„
Mint tudjátok, egy játékos csoportfoglalkozásra hív
o
k benneteket. Természetesen itt nincs
felelés, nincs osztályzat. Bíz
o
k benne, hogy a legjobb hangulatban telnek majd ezek az órák.
valamint
, hogy ha komolyan vesszük, annak ellenére, hogy jól érezzük magunkat, job
ban
megismer
hetitek
majd önmag
atokat
, valamint ezek a tevékenységek nem
lesz
nek
h
aszontalan
ok
a
pályaválasztás előtt.
Megismerjük egymást, bele tudjuk élni magunkat a mások helyzetébe. Megtanulunk
,
jobban
kommunikálni, könnyebben megértenek bennünket és mi is jobban megértünk másokat, hogyha
használjuk az életben is ezeket az ismerete
ket később, akkor jobban megértenek bennünket a
szüleink, barátaink, s talán még az ellenségeink is elfogadóbbak lesznek velünk.
”
A bemutatást követően a diákoknak lehetőségük van
feltenn
i
minden olyan kérdést, ami a
foglalkozásokkal
kapcsolatban felmerül
bennük. Meghatározzuk a találkozások számát, időtartamát,
helyszínét, tartalmát és közösen megfogalmazunk egy közös célt, melyet a foglalkozások végére
szeretne a csoport elérni, mely így hangzik:
„Szeretnénk figyelmesen résztvenni a tevékenységeken,
hogy
megtanuljunk
,
jobban
kommunikálni, hogy könnyebben megértsenek bennünket és mi is jobban megértsünk másokat
,
azonban a szerzett ismereteket akkor tudjuk felhasználni konfliktusmentesen a mindennapi életben,
ha kellő önismerettel rendelkezünk.
”
3
. Gyakorl
at:
„
Elvárásaink
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
felmérni, kinek milyen elvárásai vannak a foglalkozásokkal kapcsolatban.
Szükséges eszközök:
színes papírlapok, „elvárások fűzére”, ruhacsipesz.
Időkeret:
5
perc.
A játék
menete:
„
Adok egy
színes
lapocskát, az a kérésem, írjátok fel, milyen
elvárásaitok
vannak ezekkel
a foglalkozásokkal kapcsolatban, t
artalmára, hangulatára, gyakorlatokra
vonatkozóan.
A végén f
elolvassuk és
felcsíp
j
ük egy ruhacsipesszel
az ELVÁRÁSOK
fűzérre
”
.
4
. Gyakorlat:
„
Szabályok beprogramozása
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés, együttműködés
A gyakorlat célja:
az elvárások tisztázása valamint a szabályalkotás
.
Szükséges eszközök:
papírlapok,
ceruza, filctollak, tábla.
Időkeret:
10 perc.
A
játék menete:
„
Mielőtt megalkotnánk saját szabályainkat, szeretném, ha összegyűjtenénk
miért fontosak az emberek életében a törvények. Hogy tudjuk a korlát
ainkat, hogy meddig mehetünk
el?
Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat meg kell alkotnunk saját korlátaink
at.
Miután fölírtuk a
táblára a
szabályokat, azokat
,
amelyek ezek közül mind
enki
számára
elfogadható lesz, beprogramozzuk a számítógépbe
(fölragasztjuk a táblán lévő képre)
és mivel
közösen hoztuk létre, eszerint is próbálunk meg viselkedni ezeken a fogla
lkozásokon.
Ezért hoztam el számotokra, kinyomtatva, egy számítógép képernyőjének a képét és
ragasztottam fel a táblára. H
a valaki úgy érzi, hogy valamelyik szabálynak nem tud, vagy nem kíván
megfelelni, akkor jelezze, és csak olyan szabályok maradjanak a
monitor képernyőjén, amelyeket
biztosan be tudunk programozni, mert mindannyiunk számára elfogadhatóak.
5
. Gyakorlat:
„A
gytorna
”
Fejlesztendő terület:
együttműködés
A gyakorlat célja:
a kommunikációval kapcsolatos gondolatok, szavak összegyűjtése
.
Szükséges eszközök:
tábla
, kréta
.
Időkeret:
5
perc.
A játék menete:
„
Ezeknek az
órasorozatnak az lenne a címe
, hogy
: „
Asszertív magatartás
kialakítása” / más szóval a „
A
kommunikációs készségek fejlesztése
”. Az, hogy kinek mit jelent a
ko
mmunikáció
, most
f
og kiderül
. Kérése
m
, hogy
minden olyan szó
, ami a ko
munikációról
eszetekbe jut
,
írjatok
fel
a táblára, majd végül ezekből a szavakból egy szófelhőt készítünk
számítógépen és valamennyi foglalkozáson látható lesz.
”
6
. Gyakorlat:
„
Félelmeink és vágyaink
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
a
félelmek
és vágyak azonosítása
Szükséges eszközök:
kék és rózsaszín papírlapok, papírlapok
,
ceruza, filctollak, tábla.
Időkeret:
10 perc.
A játék menete:
„
Hoztam egy
plakátot, melyen egy
há
z
található; fele kék, fele rózsaszín.
A
kék fél a félelmeink
et
,
míg
rózsaszín fé
l a
vágyaink
at jelképezi
. A félelmeket, a problémákat,
amelyek foglalkoztatnak titeket, és a vágy
aitokat
kellene beírni.
A végén s
zeretném, ha
felolvasnánk, ki mit írt
és összesítve
felkerülnének egy plakátra a csoport vágyai és félelmei
!
”
7
. Zárógyakorlat:
„
Hangulatjáték
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
felmérni, ki milyen érzésekkel jött, milyen a hangulata, feszültségoldás.
Szüksége
s eszközök:
annyi körlap
ahányan vannak
, ragasztó, ceruza, filctollak, tábla.
Időkeret:
5
perc.
A játék menete:
„Kíváncsi lennék a csoport hangulatára a mai tevékenység után, ezért
szeretném, ha az óra elején játszott hangulatjátékot megismételnénk. Mindenki kap ismét egy kis
arcocskát, és bejelöli rajta, hogyan is érezi magát az óra után. Amikor mindenki kész, felr
agasztjuk
egy kartonlapra, és megnézzük a csoport összhangulatát, valamint összehasonlítjuk, hogy milyen
volt a csoport hangulata a tevékenység előtt és után.”
II. Találkozás
–
„Pozitív énkép”
A foglalkozás témája:
A pozitív énkép kialakítása és
megerősítése
Célja:
Az énkép
,
viselkedésre gy
akorolt hatásának
a szemléltetése, egymás megismerése és
elfogadása, pozitív tulajdonságok összegyűjtése,
az é
n
–
azonosság erősítése
,
az összetartozás
érzésének a megítélése, az információtorzulás megtapasztalása
,
az énkép épülésének szimbolizálása.
1. Gyakorlat:
„
P
ozitív üzenetet
ek küldése
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret,
társismeret, pozítív üzenetek küldése által
.
Szükséges eszközök:
Szt. Martin:
„
A föld krónikása
”
,
laptop, pamutgombolyag
Időkeret:
5
perc.
A játék menete:
A foglalkozás lágy zenével indul.
„
Az a kérésem, hogy erre a kellemes, lágy
zenére
alkossunk egy nagy kört és egy gombolyag segítségével küld
j
ünk egymásnak pozitív
üzeneteket, valaki elindítja a játé
kot és azt mondja, hogy szeretném ezt a gombolyagot XY
–
nak adni
és mond valami kedveset és így tovább. Fontos, hogy valami
kellemeset mondjunk neki, valami
pozitív tulajdonságát hangsúlyozzuk.
Véleményem szerint
a jó tulajdonságaink úgy hálóznak be
minket
, ahogy
an
ez a fonal.
Ezért
n
agyon fontos, hogy egymásban és magunkban is lássuk ezeket a jó tulajdonságokat.
A
mondat
kezdődhet úgy, hogy
: „Én nagyon szeretem benned azt, hogy…”, én nagyon tisztellek azért mert…”.
Örülnék, ha komolyan vennénk ezt a já
tékot, hogy minél több pozitív tulajdonsággal
szembesüljünk.
”
A játék végén megbeszél
jük azt,
hogy
m
ilyen érzés volt a pozitívum
okkal
szembesülni
, m
ilyen érzés volt kimondani
azokat
?
2. Gyakorlat:
„
Légy
önmagad!
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret, társismeret, az összetartozás érzésének a megítélése.
Szükséges eszközök:
madárcsicsergés, laptop, Lázár Ervin: „Nagyravágyó feketerigó” meséje
Időkeret:
15 perc.
A játék menete:
„
Helyezkedjetek el kényelmesen. Hama
rosan a természetbe szeretnélek
kalauzolni benneteket.
(
l
aptopról
elindítok egy hanganyagot
, erdei zajok: patakcsobogás,
madárcsicsergés.) Egy történetet szeretnék elmondan
i egy nagyravágyó feketerigóról,
a kérésem
az
,
hogy figyeljétek meg, mi a feketerigó
problémája.
”
Lázár Ervin: A nagyravágyó feketerigó című művének felolvasása
következik
, majd
ezt
követően
a követekező kérdések kerülnek megbeszélésre:
Mi volt a fekete rigó problémája?
Hogyan reagált a környezete arra, hogy kipingálta magát?
Érezte
–
e
már magát valaki úgy, mint a feketerigó?
A
kartatok
–
e másnak
látszani,
esetleg
azért, hogy barátot szerezzetek
?
Úgy érzitek
, annak mutat
játok
maga
tokat, akik valójában vagytok? Van
–
e
valaki, aki
másnak akar mutatkozni? Álarc mögé bújik?
Aki próbálta már,
hogy másnak mutatkozzon kifelé, mint amilyen valójában, az
valószínűleg tudja, hogy miért nehéz. Miért nehéz? Érdemes
–
e
másnak mutatkozni,
mint amilyenek valójában vagyunk?
„
Lehet, hogy félreismernek bennünket. Sokkal könnyebben tudunk élni, ha annak muta
t
juk
magunkat
, akik valójában vagyunk. Pozitív
umaink
miatt szeressenek bennünket a tanáraink,
barátaink, szüleink.
A
kérdés
az
, hogy mindenkinek
vannak pozitív tulajdonságai? Igen …. vannak,
célunk az, hogy
keressük meg
,
hogy
melyek
ezek a
pozitív tulajdonságaink!
”
3. Gyakorlat:
„Ki kéri?”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret,
társismeret
, lehetőséget teremt egymás megismerésére.
Szükséges eszközök:
50 lejes bankjegy
Időkeret:
2
perc.
A játék menete
:
„Van nálam egy 50 lejes bankjegy, azt szeretném megkérdezni tőletek, hogy
ki kéri, nyujtsa fel a kezét. Rendben, ki kéri a pénzt, miután jól összegyűrtem; ki kéri akkor ha jól
összetapostam és koszos lett. A pénz akkor is ugyanolyan értékes, ami
kor gyűrött
vagy éppen
koszos,
nem veszít az értékébő
l
,
éppúgy mint mi emberek, mindenki ugyanolyan értékes még akkor
is ha a külseje, külső tulajdonságai esetleg mást jeleznek számunkra.”
4
. Gyakorlat:
„
P
apírlap a háton
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret, társismeret, pozitív megerősítés és az énazonosság
–
tudat
fejlesztése, pozítív tulajdonságok összegyűjtése által.
Szükséges eszközök:
gombostű, tollak, papírlapok
Időkeret:
5
perc.
A játék menete
:
„
Kaptok egy
–
egy
pap
ír
lapot és egy
–
egy gombostűt, még
m
ielőtt a zene
megszólal, tűzzétek fel egymás hátára a lapot!
Erre a lapra, a csoport tagja, a személyel kapcsolatos
pozitív tulajdonságokat írják fel, fontos, hogy o
lyan tulajdonságok kerül
je
nek a lapra, amiket majd
szívesen olvastok.
”
Miután mindenki írt mindegyikre, leülnek, leveszik a lapokat, és
el
olvassák,
majd megbeszélés következik a következő kérdések mentén:
Miután elolvastátok, válasszatok ki hármat, amelyik számotokra a leghízelgőbb volt
és
indokoljátok meg
a választásaitokat
!
Van
–
e a tulajdonságok között olyan, ami meglepett benneteket
, ha igen miért
?
5
. Gyakorlat:
„
Szavak nélkül
”
Fejlesztendő terület:
kommunikáció
A gyakorlat célja:
a nem verbális kommunikáció gyakorlása, valamint az információtorzulás
megtapasztalása, tudatosítván azt, hogy mennyire nehéz csak gesztusokkal kifejezni önmagunkat.
Szükséges eszközök:
–
Időkeret:
8
perc.
A játék menete
:
„
Az a kérésem, hogy egy általad f
ontosnak vélt pozitív tulajdo
nságodat
válassz ki gondolatban és
j
átszd el
azt
,
némajátékkal
, a többiek pedig kitalálják
.
”
A bemutatott
tulajdonságok
a következők lehetnek:
kedves, aranyos, barátságos
,
segítőkész
,
becsületes
,
állatszerető, vidám,
szorgalmas
stb.
A játék végén megbeszéljük, hogy
kinek
mi okozott nehézséget
a játék során vagy esetleg miért volt
egyszerű, hogyan érezték magukat a játék során, kitalálni vagy
eljátszani volt nehezebb
.
6
. Gyakorlat:
„
Erősségeim
”
Fejlesztendő terület:
is
merkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret, az énazonosság
–
tudat fejlesztése.
Szükséges eszközök:
papírlap, ceruza
Időkeret:
10
perc.
A játék menete
:
„
Sorold fel
a pozitív tulajdonság
aidat, írj fel a lapra legalább 25
–
öt!
Pl. pozitív
tulajdonság
ok
ra
:
s
egítőkész, vidám,
kedves,
barátságos, jószívű, becsületes,
jó humorérzékű
,
beszédes
, jó barát, megértő
, figyelmes stb
.
Ha most azt mondanám,
írjatok fel a lapra 10
negatív
tulajdonságot, menne? Milyen tulajdonságainkat ismerjük jobban?
Mit
gondoltok, vajon miért
ismerjük inkább a negatív tulajdonságainkat
?
Miért tudjuk könnyebben felsorolni gyengeségeinket?
A
negatív tulajdonságok
felidézése
sokkal könnyebben
megy
, míg a pozitív
umok
nehezebben
.
Mindez azért, mert
a tanáraink, szüleink
, barát
aink
, környezetünk
könnyebben emlékeztetnek a
negatív tulajdonságainkra. Mit gondoltok, miért fontos, hogy tisztában legyünk a
z erősségeinkkel,
vagyis a pozitív tulajdonságainkkal
?
Mindezek ismerete azért rendkívül fontos, mert a
mikor pályát választunk, v
agy barátot, akkor
is a pozitív tulajdonságainkat kell megismerni. Ha tudom, mi bennem a pozitívum, akkor
elégedettebb vagyo
k magammal,
mely előrébb visz
egy lépés
sel a boldogság felé
.
Egyaránt fontos
úgy a gyengeségeink, mint az erősségeink ismerete, hisz
amint tudatosítjuk a negatív
tulajdonságainkat, a pozitívakra támaszkodva tehetünk lépéseket azok megváltoztatására.
”
7
. Zárógyakorlat:
„
Én
–
fa
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret,
énazonosság
–
tudat fejlesztése
,
énkép épülésének szimbolizálása
.
Szükséges eszközök:
Én
–
fa feladatlap, levelek, ragasztó, ceruza
Időkeret:
5
perc.
A játék menete
:
A rendelkezésre álló hozzávalókból, minden
ki egy
én
–
fát készít. Mindenki kap
egy lap
o
t
, amelyen
egy f
a van, levelek nélkül, a
diákok feladata lesz, hogy leveleket ragasszanak a
fára.
A
z én
–
fát minden foglalkozáson tovább fogjuk bővíteni, egy
–
egy megtanult készség, felfedezett
képesség, vagy jó élmény önmagával kapcsolatban
.
Így, hát
min
dig
egy
–
egy levél felragasztásra
kerül a to
vábbi foglalkozások során,
minden foglalkozás végén kiosztásra kerülnek
és kiegészülnek
.
Erre a gyakorlatra a továbbiakban csak az „én
–
fa gyakorlat folytatása”
–
ként fogok utalni. Ez a
gyakorlat látványos szimbóluma az énkép épülésének, amennyiben a diákok
szeretnék megörökíteni
énképük épülését
, minden alkalommal készíthetnek egy
–
egy fényképet. Később a képek időrendbe
állítva a fejlődésüket tudják mutatni számukra.
Fontos, hogy a fára az kerüljön fel, hogy ki mit tart önmag
á
ról fontosnak, ezek a
tulajdons
ágok változhatnak, új levelek kerülhetnek fel, vagy épp hullhatnak le. Amennyiben negatív
tulajdonságok kerülnek fel, fontos, hogy ezek mellé valamilyen pozitívum is kerüljön.
III. Találkozás
–
„Pozitív énkép”
A foglalkozás témája:
A pozitív énkép kialakí
tása és
megerősítése
Célja:
Az énkép, viselkedésre gyakorolt hatásának a szemléltetése, egymás megismerése és
elfogadása, pozitív tulajdonságok összegyűjtése, az én
–
azonosság erősítése,
az összetartozás
érzésének a megítélése, az információtorzulás
megtapasztalása, az énkép épülésének szimbolizálása.
1. Gyakorlat:
„
Lépj a körbe!
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret,
társismeret
.
Szükséges eszközök:
–
Időkeret:
5
perc.
A játék menete
:
„
A
lkossatok
egy nagy kört,
é
s
kövessétek az instrukciókat.
A
kik azon
tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyeket mondok, lépjenek be a körbe.
”
–
akik barna hajúak
;
–
akik szeretik a spenótfőzeléket
;
–
akiknek a kedvenc évszaka a nyár
;
–
akik úgy érzik, hogy többnyire ke
dvesek
;
–
akik úgy érzik, hogy ők vagányak
;
–
úgy érzik, jól tud
nak angolul;
–
akik úgy érzik, hogy elég gyakran b
elevágnak mások mondanivalójába
;
–
akik úgy gondolják magukról, hogy nem képesek koncentrálni a lecketanulás közben
;
–
akik minden helyzetben feltalálják magukat.
A játék a
ddig folytatódik, amíg mindenki be nem lép a körbe. A játék végén megbeszélés
következik a következő kérdések alapján: „
Melyik tulajdonság
ról
tudtad
nehezen
eldönteni, hogy
jellemző
–
e rád?
–
véleménye
m szerint
a külső tulajdonságokban voltatok inkább biztosabbak.
Mit
gondol
tok
,
mi lehet ennek az oka?”
2. Gyakorlat:
„Utálom, ha azt mondják…”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret, az énazonosság
–
tudat fejlesztés
e.
Szükséges eszközök:
–
Időkeret:
10 perc.
A játék menete
:
„
Fejezzétek be a következő megkezdett mondatot, ki
–
ki a rá vonatkozó vagy
jellemző dologgal.
Utálom, ha azt mondják…
; a játék végén
közösen megbeszéljük, hogy ki hogyan
érezte magát a játék során, okozott
–
e valami nehézséget számára
.
Lehetséges
mondatbefejezések:
te még kicsi vagy
ehhez;
alaptalanul kritizálnak, lehordják a munkámat
;
ez nem való neked
;
jaj úgy
sajnál
om;
te vagy a
hibás;
ha nem kértem véleményt és mégis mondanak
;
ha a hátam mögött beszélnek
;
úgy aggódom érted;
ha azt hiszik, béna vagyok, nem tudok valamit megcsinálni, „
te ezt úgysem tudod
”
stb.
3. Gyakorlat:
„
Észak és dél
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
me
gismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret, az énazonosság
–
tudat fejlesztése.
Szükséges eszközök:
papírlap, ceruza
Időkeret:
10 perc.
A játék menete
:
„
T
apasztalat
aim szerint
az emberek gyakran érzik úgy, hogy másnak látják
őket, mint amilyenek valójában
,
ami
nek az
lehet az oka, hogy sokszor álarcot
veszünk fel
, másnak
mutatjuk magunkat, mint amilyenek
valójában
vagyunk. Pl.
a
gyáva gyakran hangoskodik, hogy
ezzel magára vonja a figyelmet, a gátlásos pedig vagánykodik, mert azt gondolja, hogy így a
társai
jobb
an
befogadják
;
vagyis egy maszk mögé bújik
.
V
izsgál
juk meg
, hogy az álarc és az igazi arcunk
között mi
lyen
kapcsolat
van
.
Képzeljü
n
k el a
z
osztály
terem közepén
egy
átlót
,
a
terem két sarka az átló mentén a két pólus
(észak és dél)
.
Mindenki úgy kell,
elhelyezkedjen
, hogy mit tart önmag
ára
nézve jellemzőnek.
N
em
csak a két pólusra, hanem közötte az átló teljes hosszára is áll
hattok
.
”
Minden téma
kör
után,
megbeszélés következik.
Lehetséges témakörök:
Pesszimisták (borúlátók) ________ Optimisták (derűlátó
k)
;
Csak a saját véleménye számít _________ Fontos számára mások véleménye
;
Nem vagyok elégedett magammal _______ Elégedett vagyok magammal
;
Más vagyok, mint amilyennek tartanak _____ Olyan vagyok, amilyennek tartanak
.
4. Gyakorlat:
„
Tréfás h
ázassági hird
etés”
Fejlesztendő terület:
kommunikáció
A gyakorlat célja:
a verbális kommunikáció kifejezőkészségének
fejlesztése.
Szükséges eszközök:
papírlap, ceruza
Időkeret:
10 perc.
A játék menete
:
„
Az a kérésem, hogy egy képzeletbeli újságba fogalmazzatok meg egy
házassághirdetést.
C
sak e
gy összetett mondatra van pénzetek.
Pl.
E
gy ilyen és ilyen ez meg ez keres
egy ilyen ezt meg ezt.
N
e mutassátok meg egymásnak,
miután mindenki befejezte
ki fogjuk ta
lálni,
ki adta föl a hirdetést.
”
5.
Gyakorlat
:
„
Repül a mondat
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
az önismeret, az énazonosság
–
tudat fejlesztése.
Szükséges eszközök:
labda
Időkeret:
10
perc.
A játék menete
:
„
Alkossatok egy
nagy kört,
a feladat az, hogy folytassátok
a
me
gkezdett
mondatot. A kezemben lévő labdát oda fogom dobni valakinek, tőle várom, hogy folytassa a
megkezdett mondatott
:
A legjobb, ami velem történhetett az az, hogy
…
.
Aki a labdát kapta, be kell,
fejezze a mondatot, aztán ő dobja tovább másnak, addíg míg mindenki meg nem kapta a labdát.
L
ehet passzolni, ha valaki nem
szeretne mondani
semmit.”
6
. Zárógyakorlat:
„Én
–
fa
gyakorlat folytatása
”
Fejlesztendő terület:
ismerkedés
–
megismerés
A gyakorlat célja:
önismeret, énazonosság
–
tudat fejlesztése, énkép épülésének szimbolizálása.
Szükséges eszközök:
Én
–
fa feladatlap, levelek, ragasztó, ceruza
Időkeret:
5 perc.
A játék menete
: A rendelkezésre álló hozzávalók
segítség
ével
, mindenki
felragaszt egy
–
egy
újabb levelet
a saját énfájára
.
IV. Találkozás
A foglalkozás témája:
Az emberek közötti különbségek tudatosítása, a másság
.
Célja:
Megismertetni, felismertetni, hogy az emberek különbözőek. Elfogadni a másságot, ha
az nem lázító hatású a közösségre. Segíteni, változásra bírni, ha károsító.
Eszközök:
f
ilctollak,
cédulák
, csomagolópapír
ok
, A/4
–
es lapok
, Lázár
Ervin: Csodapatika című
me
séje, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Csipke
terítő
”
Csoportvezető:
„
Utasításokat fogok mondani, az a szabály, hogy végre kell hajtani anél
kül,
hogy kérdeznétek bármit is
(m
indenki kap egy A/4
–
es lapot.) Hajtsd félbe a lapot és tépd le a jobb
sarkát.
(Ugyanezt az utasítást 3x vagy 4x elismétli.)
.
Hajtsd szét a lapot és próbálj párt találni,
akinek ugyanolyan terítője van.
A párkeresés nehézkes, hisz nincs két egyforma minta.
Mit gondoltok, miért van ez?
–
Mindenki másként értelmezte, máshogy fordítottá
k, nem
ugyanúgy hajtották a lapot. Mindannyian mások vagyunk. A mai alkalommal ezzel foglalkozunk.
Ilyen „más” játékot fogunk játszani.
2. Gyakorlat:
„Az út két oldala”
Csoportvezető:
„A
terem közepén képezzünk egy folyosót, egy utat. Én különböző
tulajd
onságokat, állításokat fogok mondani, és aszerint álljatok az út egyik vagy másik oldalára,
hogy mi a véleményetek róla.
Igen
az egyik oldal,
nem
a másik oldal.
”
Időnként megállnak, és véleményt mondanak arról, miért állnak itt vagy ott, esetleg mi az oka
a középen állásnak.
Mi okozhatta, hogy az egyik kérdésnél az igen oldalra, más esetben a nem
oldalra álltunk?
Elhangzó állítások:
–
Akik fülbevalót viselnek.
–
Akiknek nincs rossz foguk.
–
Akik szívesen viselnének
tetoválást
.
–
Akik szeretnek sportolni.
–
Akik szerint bocsánatos bűn 14 éves korban az alkoholfo
gyasztás.
–
Akik szerint bocsánatos bűn a14 éves korban a dohányzás.
–
Akik szerint a kábítószerfogyasztás bocsánatos bűn.
–
Akik hisznek Istenben.
3. Gyakorlat:
A
„
másság”
Csoportvezető:
„
Párokban fogunk dolgozni. Válasszatok párt, és próbáljatok meg egymás
mellett elhelyezkedni. Néhány olyan lapot helyezek a kör közepébe, melyeken a mássághoz tartozó
kategóriák szerepelnek. Páronként válasszatok
kettőt
a lapok közü
l! Kaptok cédulákat. Ha azt
gondolod valamilyen tulajdonságról, csoportosulásról, hogy a másság kategóriájába tartozik, azt írd
fel. Fontos, hogy egy lapra csak egy ilyen „másság” kerüljön.
”
Közben csomagolópapírt helyez a táblára. Mikor a gyerekek elkészü
lnek, az alábbi
instrukciókat kapják.
„
Válogassuk szét aszerint, hogy melyik csoportba tartoznak.
”
LÁTHATÓ: kancsal, szemüveges gebék, hajléktalanok, testi fogyatékos, kövér
stb.
NINCS RÁÍRVA AZ ILLETŐRE: két balkezes, becsületes, csinos, tolvaj, 200
–
as
IQ
–
jú,
rendkívüli képességű
stb.
Megbeszélés következik a következő kérdések alapján: „
Ez csak az öltözködésben
tükröződik? Milyen ember a nagyképű ember?
”
4. Gyakorlat:
Lázár Ervin
–
Csodapatika
Csoportvezető:
„Helyezkedjetek el kényelmesen. Hamarosan
egy csodapatikába foglak
elkalauzolni benneteket. Egy történetet szeretnék elmondani egy
csodapatikusról
, a kérésem az,
hogy figyelj
etek nagyon …
”
Lázár Ervin: Csodapatika című művének
felolvasása után
a követekező kérdések kerülnek
megbeszélésre:
Elmen
tél volna
–
e Rimapénteki Rimai Péntekh patikájába valamilyen gyógyszerét?
Ha igen, akkor ki mire kérnél gyógyszert
, balzsamot
?
Kinek mi okoz nehézséget, miért zavarja az adott tulajdonság?
Más szemében a szálkát, sajátjában a gerendát sem
–
nehéz
–
e felismer
ni a negatív
tulajdonságokat, mi szükséges a változáshoz; hogyan illeszkedhet ez pozitív
tulajdonságainkhoz?
Szeretném, ha befejeznétek ezt a mondatot: „Ha más vagyok, mint a többiek…”.
A mai foglalkozáson az volt a célunk, hogy nézzük meg, kik azok a „
mások”. Mit
tehetünk akkor, ha ez nem károsítja a közösséget?
–
f
ogadjuk el.
Mit tehetünk, ha nem tudjuk elfogadni? Segítsünk!
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
V. Találkozás
A foglalkozás témája:
Én
–
erősítés
Célja:
Én
–
erősítés (egyedi) erősségek kiemelése, eddig ismert tulajdonságok összegzése,
integrálása, hogy a következő tevékenységek megfelelő háttérrel véghezvihetők legyenek.
Eszközök:
A leláncolt elefánt című mese,
filctollak, lapok, levelek
, aranyalma, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Amin a legnagyobbat nevettem
”
Csoportvezető:
A jó hangulat megteremtésére a mai napot ismét egy jétékkal szeretném
indítani. A feladat az, hogy mindenki egyesével elmesélje, hogy az elmúlt héten min nevetett a
legnagy
obbat.
Fontos, hogy o
lyan történet kerüljön bemutatásra, amiben nem más kárára történik a
nevetés.
2. Gyakorlat:
„
A leláncolt elefánt meséje
”
Csoportvezető:
„Helyezkedjetek el kényelmesen, egy történetet szeretnék elmesélni
számotokra, egy leláncolt elefá
ntról, a kérésem az, hogy figyeljetek nagyon …” A történet
felolvasása után a követekező kérdések kerülnek megbeszélésre:
Mit gondoltok a történetről; hallottatok
–
e már/ el tudtok
–
e képzelni hasonlót
embereknél?
Ha igen, milyen „cölöpök” létezhetnek?
3. Gyakorlat:
„
Ha egy napra láthatatlan lennék …
”
Csoportvezető:
Mindenki kap egy papírlapot, amire névtelenül leírja, hogy mit csinálna, mi
lenne, ha egy napra láthatatlan lenne. Miután mindenki végzett, összehajtja a lapját és bedobja egy
kalapba, majd
egy
–
et húzunk s megpróbálják kitalálni, hogy milyen vágyakra utal.
4. Gyakorlat:
„Ha én nem lennék …”
Csoportvezető:
„Mivel lenne kevesebb a világ, ha én nem lennék … mindenki átgondolja, majd
megosztja a csoporttal a mondat befejezését. Gondolhattok
egészen kicsi dolgokra is, akár arra,
hogy a barátaitok vagy a szüleitek mit hiányolnának az életükből, ha ti nem lennétek. A többiek
kiegészíthetik a válaszokat, segíthetnek annak, aki nem tud mit mondani, fontos a pozitívumok
hangsúlyozása, az egyedi tu
lajdonságok kimondása, megerősítése.”
5. Gyakorlat:
„Én
–
fa gyakorlat folytatása”
Csoportvezető:
Mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet az Én
–
fájára, emellett kap mindenki
három aranyalmát, amire felkerülhetnek azok a vágyott tulajdonságok, amin a köve
tkezőkben
dolgo
zni fog/fogunk, majd a legutolsó
foglalkozáson vissza lehet térni rá, hogy megvalósult
–
e vagy,
hogy jó úton van
–
e a változás irányában.
A legelső foglalkozás során volt már hasonló játék (Mi van a tető alatt?), amikor a vágyakat és
a
félelmeket kellett megfogalmazni, itt a hangsúly a tulajdonságokra kerül.
Fontos, hogy az aranyalmákra reális célkitűzések kerüljenek, hogy a negatívumokat
átfogalmazzuk, megtaláljuk a lehetséges pozitív kimenetet valamint fejlődési lehetőségeket
keressünk
.
VI. Találkozás
Foglalkozás témája:
Pozitív önértékelés, én
–
erősítés, másság, eredményes kommunikáció
.
Célja:
A pozitív énkép erősítése, „jófej” pozitívumok gyűjtése.
Eszközök:
„Én
–
üzenet”
–
kártyák, elégedettségi skála munkalap, „jófej” pozitívum munkalap
,
pozitív tulajdonságok listája, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Üzenő k
ártyák
”
„Mitt rejt a kártya”
Csoportvezető:
Képeket hoztam
számotokra
, nézzétek meg! Ki
–
ki válasszon e
gy neki tetszőt
a
képek
közül, amelyről majd elmondja, miért választotta
, mit üzen számára az a kártya
–
tengerpart,
k
ertes ház,
t
elefon,
k
önyv
, c
ica,
a
utó
, hegyek, rét, játszó tér,
iskola, forgalom
–
dugó, tömeg, kutya,
számítógép, telefon, TV,
foci, pénz,
ruhák, ékszer, virág, kicsi gyerek, templom.
2. Gyakorlat:
„Elégedettségi skála”
„
Kiegyensúlyozottság hőmérője”
Csoportvezető:
Hoztam egy munkalapot
, miután mindenki kap 1
–
et, az a kérésem, hogy
nézzétek meg jól
mi van ráírva, milyen ábrát láttok rajta!
E
légedettségi skála,
h
őmérő
–
a
milyen vagyok, amilyennek mások látnak, amilyen szeretnék
lenni. A három skálán színessel jelöljétek, érzésetek szerint mi jellemző rátok. Ha 100%
–
ig elégedett
vagy magaddal, akkor azt jelöld, ha kevésbé, akkor annak megfele
lően lejjebb legyen a
„higanyszál”!
Van
–
e olyan közületek, akinek mind a három skála közel egy szinten áll?
Olyanok vannak
–
e, akiknek a két skála közel azonos szintű?
3. Gyakorlat:
„Jófej” pozitívumok
Csoportvezető:
Egy fehér lapra
olyan tulajdonságokat
kellene gyűjteni, melyek „jófejjé”
tesznek. Ha úgy gondolod, nincs elég jó tulajdonságod, a „Pozitív önértékelés” lista segítségedre
lesz. Válaszd ki azokat a listából melyekről, azt gondolod jellemzők rád!
4. Zárógyakorlat:
„Lépj a körbe!”
A csoportvezető a terem közepére megy, körbeállítja a csoportot. Kézfogás.
Csoportvezető:
Lépjen előre, aki úgy érzi, sok új „jófej” pozitívummal ismerkedett meg a mai
alkalommal! Lépjen beljebb, aki úgy gondolja sok „jófej” pozitívuma van! Lépjen beljebb
, aki
keményen, kitartóan dolgozott a mai napon!
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
V
I
I
. Találkozás
A foglalkozás témája:
Az eredményes kommunikáció
Célja:
Mit jelent a kommunikáció? A nonv
erbális
kommunikáció gyakorlása;
ö
römszerzé
s a
nonverbális kommunikációval;
a
sikertelen kommunikáció
következményeinek tudatosítása;
a
nonverbális kommunikáció
működőképességének biztosítása;
K
o
mmunikációs készség fejlesztése.
Eszközök:
„Szájról
–
szájra” játék tör
ténetének leírása, csomagolópapíron a kommunikációs
ábra,
megfigyelési lapok, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat: „A mosoly körbejár”
„A mosoly gyűrűje”
Csoportvezető:
A csoportvezető mosolyog, majd kézmozdulattal leveszi a mosolyt a szájáról
és továbbadja
a mellette ülő csoporttagnak. A gyakorlat megjegyzés nélkül, de vidáman nevetve
zajlik. Tudósok bizonyították, hogy a mosoly a nevetés jótékony hatású. A mai foglalkozáson a
kommunikációval i
lletve
annak egyik fajtájával, a metakommunikációval
ismerkedünk
meg
részletesebben.
Mit jelent az, hogy kommunikáció?
–
beszélgetés, társalgás, k
apcsolatteremtés.
Mivel tudunk kommunikálni, hogyan?
–
beszéddel, arckifejezéssel, kézmozdulatokkal,
m
ozgással, testtartással.
Hoztam nektek egy
ábrát, a
rra lennék kíváncsi, tudok
–
e ezzel kommunikálni. Mit szerettem
volna
számotokra közölni
?
A kommunikáció folyamatát ábrázoltam, s ezek kerülnek megbeszélésre:
h
ír, információ, közlő, kód, dekód, hallgató, adó,
csatorna, vevő, visszacsatolás.
2. Gyakorlat:
„
M
imik
a és
testtartás
”
Csoportvezető:
A játékot a következőképpen fogjuk játszani: pl. az egyikünk, A, játszik egy
egyszerű kis
szerep
játékot, levág egy szelet kenyeret, B dekódolja, majd továbbfűzi, megvajazza, C
veszi az üzenetet, szendvicset készít és í
gy tovább folytatjuk a sort.
Előfordul az életben is, hogy tévesen kódoljuk az üzeneteket. Mi lehet a
következménye, ha tévesen értelmezzük az üzeneteket?
Mit tehetünk annak érdekében, hogy jól dekódoljuk az üzeneteket?
3. Gyakorlat:
„
Szájról
–
szájra
1
”
„Szóbeszéd 1”
A csoport tagjai közül 3
–
an megfigyelőlapot kapnak. Szempontok: Ki mit torzított? Ki mit tett
hozzá? Ki mit hagyott ki? Egy csoporttag benn marad, a többiek kimennek. A csoportvezető
felolvas
egy
történetet, melyet majd el kell játszani, a többiek dekódolják egyenként és továbbadják
a következő társuknak.
Történet:
Attila 2
2
éves
egyetemista
.
Állásinterjúra
érkezik egy
céghez
, ahol
nagyon
megtetszik neki
a
titkárnő
.
A végén megbeszélik, hogy ki
mit értett a történetből, mielőtt az eredetit
felolvassák. A megfigyelők elmondják, ki mit tapasztalt.
4. Gyakorlat:
„
Szájról
–
szájra
2
”
„Szóbeszéd
2
”
A csoportvezető újra kiadja az előző megfigyelési lapokat és egy csoporttag kivételével,
kiküld mindenkit
. Egy vállalkozó csoporttagnak felolvassa a következő történetet:
„Szaladj gyorsan, hívjad a mentőket, én meg a rendőrséget hívom, mert a kereszteződésben
egy súlyos baleset történt. A mellékutcából egy szőke hajú, sárga kalapos hölgy egy sötét
Mercedessz
el érkezett, nem adta meg az elsőbbséget a főúton haladó Opelnek, melyben egy
kopaszodó, öregedő, de ugyanakkor fiatalos úr ült farmerszerelésben. A baleset következtében a
hölgy eszméletét vesztette, a Mercedes totálkáros lett, az Opelnek is behorpadt az
oldala, kitörtek az
ablakai. Szerencsére súlyos sérülést senki sem szenvedett.”
Ezután sorban bejönnek a csoport tagjai akik egymásnak elismétlik azt a történetet melyet az
első
csoporttagtól hallottak. A játék végén a megfigyelők ismét elmondják tapasztal
ataikat.
Most
már szóval közöltük a dolgokat, mégis soka
t torzítottuk. Mi lehet az oka?
5. Zárógyakorlat:
„
Hogyan éreztem magam?
”
Csoportvezető:
Szeretném, ha mindenki elmondaná, hogyan érezte magát ezen a
foglalkozáson.
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat
folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
VI
I
I. Találkozás
A foglalkozás témája:
Empátia
Célja:
Az empátia fogalma, szerepváltások. Az empátia fejlesztése.
Eszközök:
GORDON
–
dominójáték, feliratok: EMPÁTIA, ÉN
–
ÜZENET, BELEÉLÉS
K
ÉPESSÉGE,
lapok, csomagolópapír, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Én
–
üzenetek
”
Csoportvezető:
Kérem, hogy húzzatok egy
–
egy kártyát, s válaszoljatok a kérdésre. Most
kérem, hogy gondolkodjatok el, mit válaszolnátok a kérdésekre! Azt fogod elmondani, hogy mit
érzel,
ha
…
m
indenki a kártyáján lévő utasítás alapján. Tehát egy üzenetet küldesz nekünk, egy én
–
üzenetet, amelyet saját magad fogalmazol meg, a saját belső érzéseidről.
Hogyan érzem magam, amikor egyedül vagyok.
Mit érzek, amikor valaki segít nekem?
Mit é
rzek, amikor valaki nevetségessé tesz?
Mit érzek, amikor megsérül valaki?
Csoportvezető:
A
zok
a mond
atokat, melyek most elhangzottak
Én
–
üzenet
–
nek nevezzük
. Én
üzenem valakinek, igen, hogy éppen most mit érzek, s mi az oka az érzéseimnek, mit gondolok
bizonyos dolgokról. Ezt én
–
üzenetnek nevezzük.
2. Gyakorlat:
„
Az empátia fogalma
”
Csoportvezető:
Mit jelent
az EMPÁTIA
? Az a képesség, amellyel beleéljük mag
unkat a másik
ember lelkiállapotába. Miért van erre szükség?
–
Az összetűzéseink eredményes megoldásához
szükség van erre a képességre. Fejleszthető! Ezt tesszük ma.
3. Gyakorlat:
„
Csoportalkotás síkidomokkal
”
Csoportvezető:
3 csoportot alkotunk ezekkel a síkidomokkal. Az azonos méretű és alakú
síkidomok tulajdonosai alkotnak egy
–
egy csoportot.
4. Gyakorlat:
„Gazdagéknál”
„
Béci
é
kn
é
l”
Csoportvezető:
A következő játékban Gazdagék otthonába látogatunk el, az ő életüket kellen
e
elképzelnünk, helyezkedjünk az
ő érzés
–
és gondolatvilágukba.
I
gen jómódú emberek otthonára
gondolok
.
A) csop
ort
–
Mondjátok el, milyen Gazdagék lakása!
B) csop
ort
–
A család gyermeke(i) hány évesek, milyen neműek? Írjátok körül vagy
jelképezzétek a te
remben 2
–
3 olyan használati tárgyukat, mely gazdagságuk jelképe!
C) csop
ort
–
Némajátékkal mutassátok be a család egy
–
két szokását, olyan szokást, melyet
csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak!
5. Gyakorlat:
„Vallomás a kabáthoz”
Csoportvezető:
Valami történt Gazdagéknál, ami aláásta a család jólétét, fokozatosan
szegényednek el. Képzeld magad Gazdag Gábor a gyerek helyzetébe! Kabátot helyezek egy szék
támlájára. Hogy kit jelez, az a szövegből kiderül, akárcsak a vallomás tartalma:
A táblára: P
ista bácsi (ez a kabát megszólítása), én nem jövök többet lovagolni. Az apám
…
(itt következik, hogy mi történt)
… és erre most nincs pénzünk.
A vallomások kidolgozására kaptok egy kis időt, azután szólaljon meg, akinek ötlete,
mondanivalója van!
Pl.
Pista bácsi, az apám elkártyázta a pénzt a kaszinóban.
„Az elszegényedés jelei”
Az elszegényedésnek látható jelei vannak a család tárgyi
környezetében. Mi változott? Indokoljatok is!
Csoportvezető:
(„tanári” szerepbe lép)
–
„Kedves Gyerekek!”
Itt ülün
k az osztályban, természetesen itt van köztünk Gazdag Gábor is (súgva). Szeretnék
nektek bejelenteni egy örömhírt: a tervezett osztálykirándulást sikerült megszervezni, nem két,
hanem három napra, ráadásul igen kedvező feltételekkel, mindössze 2000 Ft az á
ra.
Egy skálán fogunk elhelyezkedni 1
–
től 10
–
ig. A képzelt szerep szerint hová állnál? 10:
Gáborék anyagi helyzete.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Itthon kell
–
e hagynunk valakit az osztálykirándulásról az anyagi helyzete miatt? Köszönöm,
foglaljatok helyett!
Cso
portvezető:
(Egy baseballsapkát tesz a fejére, jelezve ezzel, hogy Gábor szerepébe lépett.)
„Otthoni helyzet”
Anya! Apa! Egy kicsit félve jöttem haza, s félek elmondani nektek a hírt, mert tudom, hogy a
csőd szélén állunk, de mégis olyan jó lenne elmennem az osztállyal kirándulni, s csak 2000 Ft 3
napra.
Ti vagytok a szülők. Csak nemleges lehet a válasz, indokol
játok!
Csoportvezető:
(ismét Gábor szerepében)
„Az osztályban”
: Tanárnő, kérem! Sajnos be kell
jelentenem, hogy nem mehetek az osztálykirándulásra, mostanában, rosszul mennek a dolgok
nálunk, nincs pénzünk rá. (Tanár leveszi a sapkát.)
Ti vagytok Gábor
gondolatai, belső hangja. Egy mondattal reagáljatok! Mit érezhet?
Mit gondolhat?
„Mit tehetünk Gáborért?”
Lépjünk ki Gábor szerepéből, s írjátok le egy
–
egy lapra, ha ti lennétek Gábor szülei,
barátai, rokonai, ismerősei, mit tehetnétek Gáborért!
Helyezk
edj Gábor szerepébe, s hallgasd meg, mit tennének érted társaid, szüleid,
barátaid!
6. Zárógyakorlat:
„
Érzés
–
skála
”
Csoportvezető:
Köszönöm az aktív részvételt, s zárásul helyezkedjetek el a táblai skálánál,
hogyan érezted magad a mai foglalko
záson?
Remekül: 10, rosszul: 1.
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
I
X
. Találkozás
A foglalkozás témája:
Az értő figyelem
Célja:
Mit jelent az értő figyelem?
A fogalom tisztázása, bemutatása konkrét példán, a
z
egymásra figyelés gyakorlása.
Eszközök:
hang
felvétel, Tomi g
ondolatai kártyára írva, glória, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„Család, keveredj!”
Csoportvezető:
Alex, Tomi, Mama szerepekkel helyfoglalós játék. „Család, keveredj!”
kiáltásra valamennyi játékos helyet cserél. A játék feszültségoldó, hangulat
keltő hatású.
Csoportvezető:
Képzeljük most magunkat Alex és Tomi családjába, ahová véletlenül
csöppentünk.
T
omi az igazgatóhoz megy panaszra az egyik tanárral kapcsolatban, aki elszakította az inge
ujját. Az igazgató értő figyelemmel hallgatja a fiút, akinek elbeszéléséből inkább az derül ki, hogy
az otthoni problémák nyomasztják a legjobban, amit nem tud kivel
megbeszélni. Attól is tart, hogy a
fivére drogozik. A meghallgatás során a kisfiú maga értékeli úgy, hogy véletlen volt az ing
elszakadása, melyért valójában nem is volt felelős a bepanaszolt tanár. Az igazgatóval történt
beszélgetés
nagyon megnyugtatóan h
atott rá.
Mi derült ki a
történetből
?
Hogyan érte el az igazgató azt, hogy Tomi kiöntse a szívét?
Nem adott tanácsot, nem mondta, hogy mit tegyen, csak visszatükrözte Tomi gondolatait,
érzéseit. Ezt a fajta „beszélgetést”, ill. „meghallgatást” úgy hívju
k, hogy: ÉRTŐ FIGYELEM.
Amikor a hallgató ugyan figyel, de a beszélő gondolatait átfogalmazva tükrözi vissza. Ez segít
abban, hogy a beszélő megnyíljon, kiöntse a szívét. Ezt fogjuk gyakorolni a mai foglalkozáson.
2. Gyako
rlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
1
A
csoportvezető kártyákat ad a gyerekeknek, melyen Tomi gondolatai vannak. A fejére egy
„glóriát” tesz, mellyel a jóságos meghallgató „angyal” szerepébe bújik.
Csoportvezető:
Ti vagytok Tomi, én pedig meghallgatlak benneteket. „Tomi, hallasz engem.
Én az őr
angyalod vagyok. Tudod, eddig is jól megértettük egymást. Öntsd ki a szíved!”
1.
kártya
:
Nagyon megértő volt az igazgató, de mi lesz, ha elmondja valakinek a problémámat.
„Őrangyal”:
Aggódsz amiatt, hogy a családi problémáról mások is tudomást szereznek
.
2.
kártya:
Nem tudom, mit tegyek, valakinek csak beszélnem kell erről a dologról.
„Őrangyal”:
Bizonytalan vagy a tekintetben, hogy szóljál
–
e valakinek arról, amit megsejtettél
Alexről.
3.
kártya:
A mamám a múltkor kérdezte, hogy hová tettem a pénzt,
amit a biciklire gyűjtöttem.
„Őrangyal”:
Lelkiismeret
–
furdalásod van, hogy hazudtál a mamádnak.
4.
kártya:
Pedig tudom, hogy Alex lopta el, mikor egyszer beléptem a szobámba, ő matatott a
holmim között. Elég zaklatottan viselkedett. Ezután nem találtam a pénzt.
„Őrangyal”:
Bizonyítékod van arra, hogy Alex volt a tettes.
5.
kártya:
Azt is megfigyeltem, hogy
miután pénzhez jut, olyan elvarázsoltak lesznek a
szemei, feloldott jó kedve van.
„Őrangyal”
Attól tartasz, hogy narkózik, ezek a jelek arra utalnak.
6.
kártya:
Mostanában olyan furcsa barátai vannak. Ápolatlanok, isznak, cigarettáznak,
biztosan kábít
ószereznek is.
„Őrangyal”:
Aggódsz a barátai miatt. Nem tetszenek neked.
7.
kártya:
Egyszer kihallgattam őket, amikor beszélgettek. Egyik barátja rablásért,
garázdaságért ült is.
„Őrangyal”:
Félted Alexet, hogy bajba sodorják a barátai.
8.
kártya:
Vajon a mama tud ezekről a dolgokról?
„Őrangyal”:
Nem tudod, hogy tud
–
e a mamád erről a dologról.
9.
kártya:
S ha megtudja, mi lesz? Amúgy is rossz a szíve.
„Őrangyal”:
Félted az egészségét.
10.
kártya:
Mégis beszélnem kell a mamával. Majd óvatos
leszek, hiszen a helyzet egyre
kilátástalanabb.
„Őrangyal”:
Arra az elhatározásra jutottál, hogy megbeszéled ezt az ügyet a mamáddal.
12.
kártya:
Beszélnem kell a mamával erről.
„Őrangyal”:
Biztos vagy benne, hogy beszélned kell erről a mamáddal.
Milyen megoldásra jutott Tomi? Mi segítette őt? Miért segítette az őrangyala, mivel?
3. Gyakorlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
2
Csoportvezető:
Csoportokban fogunk dolgozni. (Csoportképzés színes kártyákkal, két csoport
kialakítása.)
Odáig jutottunk, hogy T
omi biztos benne, hogy beszélnie kell a mamájával. Csak az beszél,
akinél a száj van. (Piros szájakat ad a csoportoknak.) Tomi mond valamit, a Mama visszatükrözi, ha
Tomi azt mondja, hogy igen, így van, akkor átadja a szájat, és a Mama tovább fűzheti a bes
zélgetést.
A megfigyelők pedig azt nézik, hogy ez valóban így történik
–
e, és hogyan segíti a beszélgetést ez a
fajta kommunikáció. Nem vágunk egymás szavába, és csak az beszél akinél a száj van.
B
etartották
–
e a szabályt a tagok, és mi lett a mego
ldása a d
olognak?
Amikor átvetted a szájat mama, akkor le tudtad
–
e fordítani Tomi gondolatait?
4. Gyako
rlat:
Értőfigyelem
–
gyakorlat
3
Csoportvezető:
Itt ülünk a csoportban a drogambulancián, ahová eljöttek Tomiék. Az a
kérésem, válasszatok magatoknak párt. A párok álljanak egymással szemben, de úgy, hogy ezá
ltal
kettős gyűrűt alkossanak
. Amikor a
csengő
megszólal, a külső kör kezébe fogja a szájat és
eggyel
tovább lép jobbra. Máris új párok lesznek.
Én mondom a témát, amiről az előbbi szabályoknak megfelelően kell beszélni.
1. téma: A
dohányzás
;
2. téma: Alkoholizmus
;
3. téma: A kábítószer.
Beszélni vagy hallgatni volt könnyebb? Melyik téma volt, ami
nehézséget okozott?
Volt olyan visszajelzés, hogy nem, nem erre gondoltam?
5. Zárógyakorlat:
„
A
z volt a leghasznosabb, hogy…
”
Csoportvezető:
Szeretném, ha fölállnátok
és
kör
t alkotnánk.
F
ejez
zétek be
a
következő
mondatot:
Ezen a foglalkozáson az volt
a leghasznosabb, hogy
…
Mielőtt kimennétek, az ajtón lévő körbe helyezzetek egy piros pöttyöt aszerint, hogy éreztétek
magatokat a mai foglalkozáson. Ha nagyon jól, akkor középre, ha kevésbé, akkor a széle felé.
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatás
a
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
X. T
alálkozás
A foglalkozás témája:
Az asszertivitás
Célja:
Az agresszív, szubmisszív, asszertív viselkedés közötti különbség. Az asszertív
viselkedés sikeres voltának szemléltetése. Az asszertív magatartás gyakorlása.
Eszközök:
kommunikáló emberek, felirat: ASZERTÍV VISELKEDÉS, IGE
N
–
NEM,
csomagolópapír, filctoll
, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat: Csirizes a szék
„Enyves szék”
Csoportvezető:
A játék lényege, tapsra helycsere, s aki utoljára talál helyet, annak csirizes a
széke, odaragad, már többé nem tud felkelni.
2
. Gyakorlat:
„
Az út két oldala
”
Csoportvezető
:
Jó lenne tudni, mi hogyan viselkedünk. Behódolunk, elmenekülünk vagy
harcba kezdünk? Nem minden esetben könnyű ezt magunkról megállapítani. Nézzük meg, hátha
sikerül! Játszottunk már egy alkalommal egy olyan játékot, hogy közép
en
volt egy út. Aki úgy
ére
zte, hogy a tulajdonság rá jellemző, az az IGEN oldalra állt, aki úgy érezte, nem igazak rá, az a
NEM oldalra állt.
„Igaz az, hogy nem tudok veszíteni.”
„Ha valaki nem ad nekem igazat, akkor hajlandó vagyok összeveszni vele.”
„Ha valaki nem ad nekem
igazat, hajlandó vagyok összeverekedni vele.”
„Ha valaki nem ad nekem igazat, megesik, hogy nem szólok hozzá.”
Kinek hány IGEN állítása volt? Fusd át magadban! Mit jelentenek az igen állítások?
A
kinek ezekben a kérdésekben sok IGEN állítása volt, az felveszi a bokszkesztyűt.
„A békesség kedvéért ráhagyom a másikra, amit akar.”
„Gyakran előfordul, hogy nem mondom el a véleményem, nehogy megsértsek valakit.”
„Gyakran előfordul, hogy erőltetetten
udvarias vagyok, pedig fortyogok magamban.”
„Nem foglalkozom a problémával, majd csak lesz valahogy.”
„Nem beszélek a problémáról senkinek, magamban tartom.”
Számoljuk össze, kinek hány IGEN állítása volt.
Milyen megoldási mód, milyen önvédelmi lehet
őség a kérdésekre adott igen? Bokszkesztyű?
N
em
,
„A békesség kedvéért ráhagyom a másikra, amit akar” Milyen önvédelmi lehetőség?
Elmenekülés és behódolás is lehet. Ki
–
ki
gondolja át, hány IGEN
–
je volt, és
melyik
önvédelmi lehetőséget választo
tta
?
3
. Gy
akorlat:
Hogyan indítsunk beszélgetést a tanárral?
Csoportvezető:
Hogy kezdődik a beszélgetés?
Szeretnék beszélni a tanárnővel az óráról (táblára írja).
Elnézést kérek.
–
Szakítana rám egy kis időt?
(táblára írja.)
Mit gondoltok, ha egy ilyen beszédindítással kezdődik, a beszélgetés eredményes lehet?
Mi van akkor, ha így megyünk oda, hogy
„
ez igazságtalan!” Mi történik, ha így indítasz egy
beszélgetést? Nem segít, hanem ront a helyzeten.
4
. Gyakorlat:
„
Holnap, ha
hozzád indulok
”
Csoportvezető:
Egy olyan játékkal szeretnék zárni, amit már korábban játszottunk. Holnap, ha
hozzád indulok, akkor elviszem neked a mai foglalkozásról
…
Fejezd be, s ismételd meg a többiek
„ajándékát” is!
Holnap, ha hozzád indulok viszek
magammal
:
–
egy asszertív viselkedést
–
sok értékes gondolatot
–
egy megértő osztályfőnököt
–
megértő osztálytársakat
–
kiállást a jó ügyért
–
jó munkát, jó kedvet
–
sok tapasztalatot
–
nagy adag megértést.
5
. Zárógyakorlat:
„
Érzéskör
–
értékelőkör
”
Cso
portvezető:
Jelöljük az ajtón lévő körben, hogyan éreztük magunkat. Aki nagyon jól, az a
kör közepére tegyen egy pontot, aki nem olyan remekül, az messzebbre helyezze a pontot a kör
közepétől!
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki
felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
X
I
. T
alálkozás
A foglalkozás témája:
Az együttműködés fontossága
Célja:
Szemléltetés: a közös ügy összehozza, az egymásnak való kiszolgáltatottság eltávolítja
az embereket. A csoportlégkör oldása, csoportkohézió erősítése, az együttes munka
eredményességének, örömének megtapasztalása. Az egymásrautaltság megtapasztalása. Az
e
gyüttműködés fontosságának tudatosítása.
Eszközök:
2 db, 5 részre vágott kép, 4 db szék, szöveg 5 részre vágva, 11 db olló, újságok, 11
lap, magnó, zene. A/3
–
as lapok, csomagolópapír, filc, levelek, ragasztó.
1. Bevezető játék:
„
Bűzborz, elefánt, pálmafa
”
Csoportvezető:
Körben állunk, akire rámutatok, az a kép középpontja.
Elefánt
1. tanuló
2. tanuló
3. tanuló
Fület mutat
Ormányt mutat
Fület mutat
Bűzborz
1. tanuló
2. tanuló
3. tanuló
Orrát befogja, elfordul
Ő a borz, kezét hátra
helyezi, ez a farka
Orrát befogja, elfordul
Pálmafa
1. tanuló
2.
tanuló
3. tanuló
Lehajló ág
Törzs
Lehajló ág
Mit fedeztél fel a játék közben?
Milyen képességre van szükség ahhoz, hogy meg tudjátok jeleníteni a képeket?
Csak akkor tudtad jól megkomponálni az állatot, ha együttműködtél a társaiddal.
2. Gyakorlat:
„
Számlálással csoportbontás
”
„Négysínű térkép”
A tanár egy
–
egy számot ad a diákoknak: 1., 2., 3., 4., 1., 2., 3., 4. és így tovább.
3. Gyakorlat:
„
A
háromrészes krokodil
”
„Sárkány parádé”
Csoportvezető:
Saját magatok alkothattok egy olyan állatot, hogy a figura 3 vagy 4 részből
álljon, és mindegyik része mozogjon! Egy a fontos, hogy ne áruljátok el, mert mi fogjuk kitalálni.
Melyek voltak a legsikerül
tebb „alkotások”? Miért?
A mai foglalkozásunk címe az lehetne: együttműködő óra. A célja az, hogy együttműködjünk,
együtt játsszunk.
4. Gyakorlat:
„
N
éma puzzle
”
Csoportvezető:
Két csoportot kell al
kotnunk számolással: 1, 2, 1, 2.
A játék neve csoportos
néma puzzle
–
játék. A játék lényege a következő. Itt vannak a puzzle
–
kockák. Egymás után
sorakozzatok be, majd körben fogtok járni két szék körül. Mindig csak az érhet a kártyákhoz, aki a
két szék között van. Egyszerre csak 1 puzzlet
lehet megfogni, és áttenni a másik székre. Nem lehet
beszélni, mutogatni és sehogy sem kommunikálni. Nézheted a puzzlet, és amikor saját magad
odaérsz a megfelelő helyre, felveheted.
A módosítást 3 ember tudja elvégezni. Az egyik kiveszi a rosszat, a más
odik a jót beteszi, a
harmadik a megfelelő helyre teszi a rosszat. A körben járásnak az az értelme, hogy így mindenki
látja a kép alakulását, mérlegelheti a következő lépést. Amelyik csapat kész, az leül a két szék közé.
Tapsra indul
a játék
.
Sikeresen el
készült mind a két térkép
?
Azt szeretn
ém tudni, mi okozott nehézséget?
M
ennyire sikerült betartani a játékszabályokat?
Mit éreztetek akkor, amikor a másik csapat
befejezte
?
Milyen tulajdonság kellett a kép kiválasztásához?
–
Egymásra figyelés, együttműk
ödés.
5. Gyakorlat:
„
Szövegmontázs
”
„Szó scrabble”
Csoportvezető:
Ugyanez a játékszabály, csak most szöveget, egy értelmes mondatot kell
összerakni. A csapatok legyenek ugyanazok.
A szöveg a következő, amely részekre van vágva és lefordítva a széken:
Nem az győz,
/
aki
először ér célba,
/
hanem akkor győzünk,
/
ha mindannyian
/
célba érünk.
Milyennek éreztétek az együttműködést?
Mit gondoltok, mi ennek az oka?
Milyen volt az együttműködés a másik csoportnál.
Nézzük, miről szól a szöveg. Mindkét csoportnak ugyanaz volt a feladata.
6. Gyakorlat:
„
Mennyi meg mennyi az hat?
”
„A
hős hatos”
Csoportvezető:
A két csoport fog versenyezni egymással
.
Az egyik csoportból anélkül, hogy
beszélne valakivel, feláll, mondjuk
, 4 tanuló, akkor a másik csapatból annyinak kell felugrania, hogy
összesen 6
–
an legyenek. Ezután a másik csapat „hív”. Beszélni nem szabad, semmilyen más
jelzéssel nem irányíthatjuk egymást! Kérem, hogy az 1. csapat indítsa is, a 2
–
es csapat
villámgyorsan
válaszoljon
, a játék próba után indul
!
Milyen tulajdonság segített ebben a játékban?
7. Gyakorlat:
„Közös montázs, közös történet”
Csoportvezető:
Egy hosszabb játék következik. Színes újságokat kaptok
.
A feladat a
következő. Lehet válogatni az újságok
közül. Kaptok egy bizonyos időt. Válasszatok ki 3 olyan
képet, amit szívesen kivágnátok. A 3 képet, miután kivágtad, helyezd magad elé, úgy, hogy a
többiek is jól lássák. Közben nyugtató zene szól
,
mely mérsékeli a csoport zajongását is. Miután
mindenki el
őtt ott a 3 kép, új instrukciókat
kapnak.
Az a kérésem, hogy a kiválasztott képek alapján mindannyian írjatok egy 4
–
5 mondatos
összefüggő történetet!
Amikor készen vagytok valamennyien, s
zeretném, ha ki
–
ki felolvasná saját
történetét.
Végül keressétek me
g azokat a párokat, akikkel közös montázst tudnánk alkotni. Induljatok el,
keressétek meg azt a két embert, akivel szívesen alkotnátok egy montázst!
8. Zárógyakorlat: „
Én
–
fa gyakorlat folytatása
”
Csoportvezető:
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
X
I
I. T
alálkozás
A foglalkozás támája:
Konstruktív problémamegoldás
Célja:
A konstruktív problémamegoldás folyamatának
megismertetése és gyakorlása.
Eszközök:
Csomagolópapír, filctoll, mágnes, problémam
egoldási ábra előre megrajzolva,
levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Én
–
üzenetek kártyákkal
”
Csoportvezető:
Kártyák
at fogtok kapni, a
zt szeretném, ha válaszolnátok a kártyákon lévő
kérdésekre! Így kezdődnek: „hogy érezted magad
…
?”
Hogy érezted magad tegnap este 9
–
kor?
Hogy érezted magad, mikor legutóbb
vitatkoztál a barátnőddel?
Hogy érezted magad, mikor valaki azt mondta neked: „de kedves”?
Hogy érezted magad, mikor legutóbb segítettél valakin?
Hogy érezted magad az első iskolanapon?
Hogy érezted magad, mikor legutóbb beszélgettél valamelyik szülőd
del?
Hogy érezted magad mikor legutóbb sírtál?
Hogy érezted magad mikor legutóbb tükörbe néztél?
Hogy érezted magad mikor legutóbb egyedül voltál?
Hogy érezted magad a legutóbbi születésnapodon?
2. Gyakorlat:
A konstruktív problémamegoldás lépései
Csoportvezető:
Mint tudjátok, ezek a foglalkozások azért zajlanak, hogy ismereteket,
módszereket szerezzünk a problémáink eredményes megoldására, ezeket a problémamegoldó
módszereket megismerjük, begyakoroljuk. Nehéz elviselni, ha valakinek más véleménye v
an.
Csomagolópapírra felkerül: PROBLÉMAMEGOLDÁS
1. IGÉNYEK, SZÜKSÉGLETEK FELTÉRKÉPEZÉSE
2. MEGOLDÁSI JAVASLATOK KÖZÖSEN
3. VÁLASZTÁS, MEGGYŐZÉS KÖZÖSEN
A
z igényeiteket, szükségleteiteket tisztáztuk először. Ki milyet szeretne, milyet nem szeretne,
és az
ezzel kapcsolatos érzéseiteket. Szeretnék elmondani ezzel kapcsolatban egy történetet, hogy
miért fontos az igények előzetes tisztázása. „Van két testvér, egyetlen narancs. Igen ám, de mindkét
testvérnek szüksége van a narancsra. Mi a legegyszerűbb megold
ás?”
Félbevágni a narancsot. De ha felmérjük az igényeiket, lehet más megoldás is. Az egyik
testvérnek a héja kellene, mert süteményt szeretne sütni, és abba a héja kell, a másik pedig a narancs
levét szeretné meginni. És akkor máris itt van egy másik meg
oldás. Felvágják a narancsot, és az
egyik megissza a kicsavart levét, a másik a héját
használja föl
. Tehát, ha az igényeket tisztázzuk,
akkor máris sokféle megoldási lehetőség tárulhat fel előttünk. Egy ábrát szeretnék nektek mutatni a
problémamegoldással
kapcsolatban.
PROBLÉMA
PROBLÉMA
ÚJRAFOGALMAZÁSA
ELEMZÉS
(TÉNYEK, ÉRZELMEK, SZÜKSÉGLETEK)
KÖVETKEZMÉNYEK
ÉRTÉKELÉSE
CSELEKVÉSI LEHETŐSÉGEK
GYŰJTÉSE
„Minden rendben!”
MÉRLEGELNI, VÁLASZTANI
CSELEKVÉS VÉGREHAJTÁSA
3. Gyakorlat:
„
Az elmaradt kirándulás
”
„Fuccsba dölt kirándulás”
Füstbe ment
kirándulás
Csoportvezető:
Számolással 4 csoportot alakítunk. Kérem, hogy a csoportok együtt
helyezkedjenek el. Minden csoport kap egy szerepet. Az a kérésem, hogy olvassátok fel hangosan a
szerepeket, mert így tudun
k együtt dolgozni, ha megismerjük a másik szerepét is.
Osztályfőnök szerepe:
Nyolcadikos osztályom van. A gyerekekkel, szülőkkel megállapodtunk
abban, hogy a tanév végén kétnapos osztálykirándulásra viszem tanítványaimat. Ez 200
RON
–
ba
kerül, a pénzt én s
zedem be. Nem szívesen bíznám a feladatot a gyerekekre, hiszen tudom, milyen
gond a szülők egy részének az összeg biztosítása, nagy baj lenne, ha elveszne a pénz. Az első részlet
befizetése simán zajlott, a második alkalommal azonban Kati nem hozta be az e
sedékes
1
00
RON
–
t
.
Ez még nem lett volna baj, de mikor felszólítottam a hiány pótlására, ő határozottan állította, hogy
időben befizette a pénzt. Én a befizetéseket nagyon gondosan két helyen is vezettem: egy külön
füzetben, s az osztálynaplóban is, lehete
tlen tehát, hogy e kérdésben tévedjek. Katival ugyan eddig
nem volt különösebb gond, csendes, visszahúzódó, félénk kislány. Annál váratlanabb volt, hogy
most, amikor a pénzt kértem, hevesen és indulatosan bizonygatta, hogy befizette. Az osztály többi
tanul
ója is mellém állt, senki sem látta ugyanis, hogy Kati elhozta és odaadta volna a pénzt. Másnap
a kislány az édesanyjával érkezett meg, aki megerősítette, hogy beküldte a 100
RON
–
t
, és kétségbe
vonta a szavahihetőségemet.
Kati szerepe:
8. osztályos tanuló
vagyok. Nagyon örültem, mikor megtudtam, hogy a tanév
végén kétnapos autóbusz
–
kirándulásra megyünk. Ráadásul
Tordára
, ahol még sosem jártam, s amiről
annyi szépet hallottam. A szüleim ugyan töprengtek egy darabig azon, hogy elengedjenek
–
e,
ugyanis a papá
m munkanélküli, s minden fillérre szükség van otthon, de amikor látták az örömömet,
úgy döntöttek, hogy mégis elengednek. Az első 100
RON
–
t rendben be is fizettem, de a második
alkalommal szörnyű dolog történt. A pénzt gondosan eltettem a tolltartómba, de
mire a befizetésre
került volna a sor, kiderült, hogy sehol sincs a
százas
. Talán a rajzórán ránthattam ki, amikor a
radíromat kerestem, fogalmam sincsen, hogy miként történhetett, a lényeg, hogy sehol sem találtam.
Otthon nem mertem elmondani, hogy mi tör
tént, és tele voltam szorongással, hogy mi lesz, ha
kiderül a pénz eltűnése. Amikor olyan nagy dolog volt, hogy a szüleim összehozták azt a
százast
.
Amikor az osztályfőnök kérte a pénzt, első ijedtségemben azt mondtam, hogy már befizettem. Aztán
már nem vo
lt visszaút. A többi gyerek gyanakodva nézett rám, és megerősítették a tanárnőt: ők sem
látták, hogy befizettem volna a pénzt. Nem bírtam elviselni azt a sok vádló tekintetet! Otthon hiába
kérdezte az anyukám, hogy mi a bajom, egész este sírtam. Azután any
a faggatására csak annyit
mondtam, hogy nincs meg a pénz.
Mama szerepe:
A családunk nagyon nehéz körülmények között él. A férjem munkanélküli,
nehezen jövünk ki az én fizetésemből és a munkanélküli segélyből. Amikor a szülői értekezleten
arról volt szó, h
ogy 200
RON
–
t kell behozni az osztálykirándulásra, először tiltakozni akartam, de
aztán meggondoltam magam. Hiszen szegény Katit már évek óta nyaralni sem tudtuk elvinni anyagi
okok miatt, hadd legyen meg az öröme, lehessen két teljes napon át együtt a barátnőivel, és
ráadásul
Tordán
, ahol még sohasem járt, és amiről annyi szépet lehet hallani. Be is küldtem annak rendje és
módja szerint a pénzt abban a két részletben, ahogyan erről
a szülői értekezleten
megállapodtunk.
Az egyik napon Kati sápadtan és leverten jött haz
a az iskolából, szavát sem lehetett hallani.
Ijedtemben még a lázát is megmértem, nem beteg
–
e véletlenül, de még hőemelkedése sem volt.
Miután egész éjjel nyugtalanul aludtunk mindketten, végül reggel kibökte, hogy nincsen meg a
százas
, a tanárnőnél sincse
n beírva a befizetés.
Egy osztálytárs:
Nagyon örülök a kirándulásnak. Mindenki boldogan készül rá, jó lesz
egymással együtt lenni. Biztosan lesz szabad program is, sőt éjszakai bátorságpróba is. És akkor ez a
Kati mindent elront! Nem fizeti be a pénzt (pe
dig 100
RON
nem is olyan sok!), és azt állítja, hogy
befizette. Erre az osztályfőnök dühös lett, és valamennyien megijedtünk, hogy az egész kirándulást
lefújja.
Csoportvezető:
(Odamegy a táblához, és a problémakörön jelzi a kiindulási pontot:
PROBLÉMA.)
Ebben a körben tehát itt állunk. Következő lépés az ELEMZÉS. Meg kellene nézni a
szükségleteinket, érzelmeinket ezzel kapcsolatban. Azt szeretném, ha felírnátok a
szükségleteiteket
és a
félelmeiteket
erre a papírra, mint osztályfőnök, Kati, mama, osztálytá
rs.
Azt gondolom nagyon elgondolkodtatóak mind a szükségletek, mind a félelmek. Most ennek
ismeretében gyűjtsük össze, hogy mik a cselekvési lehetőségek, mit tehetünk!
Ismerős a módszer: az ötletroham. Mi a módszer lényege?
–
Minden ötlet felkerül, és ne
m
kritizálunk. A csoportvezető sorban
felírja az elhangzó ötleteket.
Végül c
sak az az ötlet maradhat fenn, ami
mindenki számára elfogadható.
A táblára felírt
ötleteket sorra veszi a csoportvezető, és csak azokat hagyja meg, amelyeket senki sem vétóz meg.
4. Gyakorlat:
„
Értékelő kör
”
Csoportvezető:
Azt szeretném kérni, hogy az ajtón lévő körben jelöljétek be, mennyire
találjátok hasznosnak a ma megtanult problémamegoldási módot! Köszönöm az együttműködést.
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
minden
ki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
XIII. Találkozás
A foglalkozás támája:
A kommunikációs készségek fejlesztése
Célja:
Saját és mások érzelmeinek felismerése, érzések kifejezése, tudatosítása. Önmagunk
megtapasztalása, önkifejezés, önelfogadás,
empátia.
Eszközök:
20 kártya érzelmekkel,
szituációkártyák érzelmekkel együtt,
labda
, levelek,
ragasztó.
1. Gyakorlat:
„Bolyongás”
„Barangolas”
Csoportvezető:
„Jelzésre mindenki álljon fel, járkáljon a teremben és keressen magának egy
párt, ha lehet ne a
zt válaszd, aki a legközelebb áll hozzád. Ha megtaláltad a párod, álljatok meg
egymással szemben, csak úgy beszélhettek egymással, hogy betartotok egy speciális szabályt.
E
lőször az egyikőtök beszél, majd a másik. Min
d
en pár maga dönti el, hogy kettőjük k
i kezdi
a beszélést. Amikor eldöntöttétek, aztán egy perc fog a rendelkezésetekre állni, hogy beszéljetek, én
mérem az időt. A másik addig hallgat, és amikor szólok cseréltek, és akkor aki eddig beszélt, az fog
hallgatni. A témát nem ti választjátok, én fo
gom megadni, s mindenki aki beszél arról a témáról fog
beszélni.
–
Beszélj a párodnak egy percen keresztül arról, hogy miket szeretsz a legjobban ennni, mik a
kedvenc ételeid?
Kezdhetitek, egy perc elteltével csere, mikor letelt a másod egy perc, azt mondj
uk vége,
búcsúzzatok el, és keressetek egy másik párt.
–
Beszélj a párodnak egy percen keresztül arról, hogy mit szeretsz a legjobban csinálni a
szabadidődben.
–
Beszélj a párodnak arról, hogy miben vagy a legjobb.
–
Beszélj a párodnak arról, hogy hová
utaznál el, ha tehetnéd?
–
Mesélj a párodnak a kedvenc nyári élményedről.
Hogyan éreztétek magatoka a játék során?
Milyen volt hallgatni?
Egyformán hosszú volt
–
e az idő mindkét esetben?
Melyik témáról volt könnyebb vagy nehezebb beszélni?
A játék végén
arra a következtetésre júthatunk, hogy nem ismeritek még eléggé egymást,
vannak témák, amik az egyik embernek nehezek, míg a másiknak ugyanarról könnyű beszélni.
2. Gyakorlat:
„Érzelemkártya módosítva”
„Érzel
m
ek bűvészkedése”
Csoportvezető:
Első lépésben
felidézzük érzéseink széles skáláját, ami későbbi munka során
nagyon fontos lesz. A cél, hogy a diákok felismerjék, hogy hozzájuk hasonlóan mások is
ugyanolyan érzéseket élnek át, ezáltal empátiás készségük fejlődhet.
Minden tanuló húz egy kártyát, s a fel
adata az, hogy fejezze be a következő mondatot: Akkor
szoktam így érezni, ha …, a többiek ki kell találják az érzést, ami a kártyán szerepel. Ha körbeértünk,
ismét megyünk egy kört, a kártyákat összekeverjük és új
ra kiosztjuk, ekkor már tudjuk az
érzelme
ket, de mástól is hallunk saját élményt, tapasztalatot.
Hogyan éreztétek magatokat?
Mennyire könnyen/nehezen jutott eszetekbe megfelelő szituáció?
Melyikre volt a legkönnyebb/legnehezebb példát hozni?
3. Gyakorlat:
„A helyzetnek megfelelő és annak ellentm
ondó érzelmek”
Csoportvezető:
A résztvevők páronként kapnak egy
–
egy szituációt, továbbá a pár mindegyik
tagja egy előre megadott érzelmet kap, ami alapján reagálniuk kell az általuk eljátszott párbeszéd
során. A többiek feladata, hogy felismerjék a
szereplők érzéseit.
Hogyan érezték magukat, azok akik a szituációt eljátszották?
Melyik helyzetben volt kongruens/ nem kongruens az érzelem a helyzettel?
Milyen, ha az érzelem kongruens/ nem kongruens a helyzettel?
4. Gyakorlat:
„Terpesz
–
kör”
„Ugyely a
kötényre”
Csoportvezető:
Körben állunk, mindenki terpeszállásban, úgy, hogy a bokátok összérjen,
kívülről bedobok a körbe egy labdát, és innentől kezdve az a feladat, hogy a játék résztvevői egymás
lába között átgurítsák azt. Akihez a labda érkezik, úgy vé
dekezik, hogy két kezével megpróbálja
kivédeni alabdát. Akinek átgurult a lába között a labda, az kiesett, s a kört egyre szükebbre kell
vonjátok. Az két játékos győz, akik utoljára maradnak a körben. A terpeszállást egyforma nagyra
kell minden játékosnak
vennie, s azt végig tartania is kell.
Milyen érzés volt gólt kapni vagy azt kivédeni?
5. Gyakorlat:
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
XIV. Találkozás
A foglalkozás támája:
A kommunikációs készségek
fejlesztése
Célja:
Igen/nem mondáshoz kapcsolódó érzések tudatosítása. Olyan helyzetek összegyűjtése,
amikor szeretnének nemet mondani, de az nehézséggel, kellemetlenséggel járhat. Az ilyen helyzetek
érzelmi összetételének a megvilágítása.
Eszközök:
lufi,
érzelemkártyák az előző feladatból, post
–
it, levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
L
ufi
a levegőben
”
„L
e
begö luf
i
”
Csoportvezető:
M
indenki körben áll, a játék lényege, hogy minél tovább fenn kell tartani a
felfújt lufit, de egymás után kétszer nem érhet hozzá
ugyanaz az ember. Először meg lehet tippelni,
hány érintésig sikerül fenntartani, majd egy próba után is becsülje meg a csoport, hány érintést
tudnak végigjátszani, és nézzük meg, mi lesz az eredmény
.
Mi volt a stratégiátok, ha volt? Mennyire volt nehéz/k
önnyű egymásra hangolódni?
2. Gyakorlat:
„Igen
–
nem”
Csoportvezető:
A feladathoz párokat alkotunk, akik szétszóródnak a teremben. A játék előre
meghatározott ideig tart (1
–
2 perc), az indításra és befejezésre tőle, fogják a jelet megkapni. A párok
a
beszélgetés során csak az „Igen”, vagy csak a „Nem” szavakat használhatják, e két szóval kell
beszélgetniük. A cél, hogy hassanak a társukra és figyeljék az őket érő hatásokat. A nonverbális
kommunikáció minden formája megengedett, a szavakat a legkülönfél
ébb hangsúllyal mondhatják
ki. Az idő letelte után párcsere lehetséges.
Milyen érzés volt nemet mondani?
Milyen érzés volt elutasítva lenni?
Melyik szerep volt könnyebb: igent vagy nemet mondani?
3. Gyakorlat:
„Szituációk eljátszása”
Csoportvezető:
A
megadott szituációt játszák el párokban. Fontos, hogy az egyik szereplő
mindenképp próbálja meggyőzni a másikat, míg a másik szereplő tartson ki az elutasítás mellett. A
másik számára elfogadható indokot hozzanak fel.
Milyen érzéseitek, gondolataitok volta
k az eljátszás során?
Mikor nehéz nemet mondani? Mikor mondanád?
Mit kockáztatsz, ha nemet mondsz?
4. Gyakorlat:
„Címkézés”
„Matrica a védjegyem”
Csoportvezető:
A csoporttagok kezdjenek el sétálgatni, mozogni a térben, majd egy jelre
álljanak meg egy helyb
en és csukják be a szemüket. Minden csoporttag homlokára felragasztjuk a
címkét
, amelyekre egy
–
egy jelzőt írtunk. A cél az lesz, hogy a csoporttagoknak rő kell jönniük, hogy
az ő homlokukra milyen jelző került. Ezt abból kell megtudniuk, ahogy a többiek ka
pcsolatba
lépnek velük, és ahogy beszélgetést kezdeményeznek. A „felcímkézés” után mindenki kezdjen el
mozogni és próbáljon minél több csoporttaggal beszélgetést kezdeményezni a címkéje alapján.
Fontos, hogy a játék ne menjen el személyeskedésbe.
Címkék:
milliárdos, stréber, kocka, gyerekes viselkedés, hajléktalan, tudós, izompacsirta,
cicababa, emós, rocker, élsportoló, állatbarát, népszerű diák, divatmániás, művész.
Rájöttetek
–
e arra, hogy milyen jelző volt a homlokotokra ragasztva?
Tudtatok
–
e azonosulni
a szereppel, vagy rossz érzés volt, ahogy az adott szereppel
kommunikáltak a többiek?
Volt
–
e valaki, akinek rosszulestek a szerepének szánt mondatok?
5. Gyakorlat:
„Konferencia”
Csoportvezető:
A következő feladatot mindenki egyénileg fogja játszani, mindenki kap egy kis
cédulát, amire rá lesz írva, hogy mi a feladata. Három
feladattípus lesz, az A
–
sok azt a feladatot
kapják, hogy rendezzék a teremben lévő székeket kör alakba, a B
–
sek a székeket
az ablakhoz kell
vigyék míg a C
–
sek az ajtóhoz kell vigyék a székeket.
Rájöttetek
–
e, hogy mi volt a feladat?
Hogyan éreztétek magatokat a játék során?
6. Gyakorlat:
„Székfoglaló”
„Tronfoglaló”
Csoportvezető:
Minden diáknak egyesével kiosztjuk a szerepek e
gyikét: apa, anya, fiú, lány.
Ezután egy diák középre megy és ő határozza meg, hogy kik fognak helyet cserélni. Ha azt mondja,
„apák”, akkor azok a játékosok cserélnek helyet, akiknek ezt a szerepet osztottuk ki. Ha azt mondja
„anyák”, akkor pedig azok a c
soporttagok cserélnek helyet, akik ezt a szerepet kapták és így tovább.
Ha pedig azt mondja, „családi zűrzavar”, akkor mindenkinek helyet kell cserélnie. Az a játékos fog
legközelebb középre állni, akinek a helycsere folyamán nem jutott szék.
Hogyan érezté
tek magatokat a játék során?
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenki felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
XV. Találkozás
A foglalkozás támája:
A kommunikációs készségek fejlesztése
Célja:
a résztvevők az önfeltáró, és a konfrontáló én
–
üzenet
lényegét megértsék, azok
használatát különböző szituációkban gyakorolják.
Eszközök:
szigetelőszalag,
szituációk kártyákon,
feladatlapok, két különböző színű babzsák
vagy labda
levelek, ragasztó.
1. Gyakorlat:
„
Csíkra állós
”
„Maradj a cs
í
kon”
Csoportvezető
:
A résztvevőknek megmutatjuk a csíkot a földön. Megkérjük őket, hogy
álljanak rá, szorosan egymás mellé. Ezután, anélkül, hogy lelépnének a vonalról, álljanak sorrendbe
életkoruk szerint úgy, hogy az egyik végén a legidősebb, a másik végén a legfiatalabb
diák álljon.
Fontos, hogy segítsenek egymásnak, ahogyan tudnak, de a csíkról lelépniük nem szabad.
Milyen taktikát választottatok a feladat végrehajtásában
?
Hogyan segítettétek egymást?
Sikerült
–
e betartani a szabályt?
2. Gyakorlat:
„Te
–
üzenet és
én
–
üzenet”
Csoportvezető:
A csoportból felkérünk egy önként jelentkez
ő
t, akivel eljátsszuk a következ
ő
szituációt: a testvérpár egyik tagja hazaér (a csoportvezet
ő
), de nagyon mérges, mert látja, hogy a
testvére (diák) megette a h
ű
t
ő
b
ő
l az összes süteményt
. Az els
ő
eljátszás után te
–
üzenetet küldjünk:
„Ez nem lehet igaz! Felfaltad az összes süteményt!” A második eljátszás során én
–
üzenetet
fogalmazzunk meg: „Amikor hazajövök és látom, hogy elfogyott a sütemény, bosszankodom és
csalódott vagyok, mivel el
ő
re
örültem, hogy milyen finom lesz.”
Másik lehetséges szituáció: A diák (diák) az órán nem figyel a tanárra (csoportvezet
ő
). Az els
ő
eljátszás során te
–
üzenetet küldünk: „Már megint nem figyeltél, és fogalmad sincs, hogy most mit
kellene tenned.” A második e
ljátszás során én
–
üzenetet fogalmazzunk meg: „Ha az órán nem
figyelsz oda, azzal bosszúságot okozol, mert újra el kell mondanom neked a feladatot, amit a
többieknek már elmagyaráztam. Ez pedig azt jelenti, hogy kétszer annyi id
ő
t kell szánnom
ugyanarra a d
ologra, és kevesebb id
ő
m marad a többiekre.” Fontos a szituációk eljátszása után azok
elemzése: csomagolópapíron oszlopokat kijelölve írhatjuk a te
–
üzenet és az én
–
üzenet különbségeit a
megbeszélés fókuszpontjai alapján.
Milyen hatása van a te
–
üzenetnek/az
én
–
üzenetnek (mindkét félre nézve)?
Kir
ő
l mond a te
–
üzenet/én
–
üzenet megfogalmazója információt/véleményt?
Melyik üzenetet használjuk gyakrabban?
Miért szokatlan számukra az én
–
üzenetek megfogalmazása?
3. Gyakorlat:
„Szituációk eljátszása”
Csoportvezető:
A csoporttagok párokat alkotnak, és minden pár húz egy
–
egy szituációs
kártyát. Minden páros bemutatja a helyzetet úgy, hogy én
–
üzenetet fogalmaznak meg. A
megbeszélés fókuszpontjai: Hogyan reagált a másik az én
–
üzenetre? Hogyan reagált volna, ha nem
én
–
üze
netet fogalmazott volna meg a párja? Hasznos
–
e kifejezni az érzéseinket?
Fontos odaf
igyel
ni
arra, hogy a csoporttagok ne rejtett te
–
üzeneteket fogalmazzanak meg, hanem valódi én
–
üzenetekkel
reagáljanak a szituációkban. Ha szükséges, segítsünk a megfogalmaz
ásban.
4. Gyakorlat:
Én
–
üzenet gyakorlására
Csoportvezető:
Mindenkinek k
ap
egy
–
egy feladatlapot, amelyen helyzetek szerepelnek. A
csoporttagok feladata, hogy töltsék ki úgy a feladatlapot, hogy az adott helyzetre adott reakciójuk
tartalmazza az érzéseike
t, a konkrét viselkedést, ami azt kiváltotta, valamint az okot, ami kiváltotta.
A feladatlapon az els
ő
három példát közösen nézzük meg, majd mindenki egyénileg tölti ki a többit.
Azután meghallgatjuk, szükség esetén javítjuk a megoldásokat.
5. Gyakorlat:
Helyzetgyakorlatok
Csoportvezető:
Ö
nként jelentkez
ő
párok kezdhetik
, akik szívesen eljátszanák a feladatlapon
leírt helyzeteket. A megbeszélés fókuszpontjai: Hogyan reagált a másik az én
–
üzenetre? Mit érzett
az, aki az én
–
üzenetet küldte? Hasznos
–
e kifejez
ni az érzéseinket? Saját maguk is írhatnak olyan
helyzeteket, amelyeket szívesen eljátszanának.
6. Gyakorlat:
Tárgykergetés
Csoportvezető:
A csoport körben ülve helyezkedik el. Minden második ember egy csapatba
tartozik (pl. egyesek az egyik csapat, a
kettesek a másik csapat tagjai). El
ő
ször a körben egymással
szemben elhelyezked
ő
két külön csapatba tartozó embernek adjuk a babzsákokat/labdá
–
kat. Nekik
kell a megegyezés szerinti irányba továbbdobniuk a következ
ő
saját csapattagnak, majd
ő
k is
továbbítj
ák a következ
ő
saját csapattagnak a babzsákot/labdát, a tárgyak ezzel a mozgással fogják
„kergetni” egymást. A csapatok akkor kapnak pontot, ha a babzsákjuk/labdájuk utoléri és lehagyja a
másik csapatét. Ha valamelyik csapat pontot szerez, megállunk, felír
juk, és újra kezdjük a játékot.
Érdemes egy
–
két pontonként irányt váltani. Fontos, hogy el
ő
re megbeszéljük, hogy hány pontig
vagy mennyi ideig tart a játék.
Milyen stratégiát alkalmaztak a játék során?
Csoportvezető:
Én
–
fa gyakorlat folytatása
–
mindenk
i felragaszt egy
–
egy újabb levelet.
XVI. Találkozás
A foglalkozás támája:
Célja
:
A düh kifejezési módjainak és azok következményeinek tudatosítása.
, Dühkezelési
technikák és eszközök gyűjtése, amiket adott esetben alkalmazhatnak a diákok.
Eszközök:
Csomagolópapír, filc, helyzetleíró kártyák
1. Gyakorlat:
„
Elefánt, kenguru, James Bond … pilóta”
Csoportvezető:
A csoporttagok körben állnak. Miel
ő
tt elkezd
ő
dik a játék, a csoportvezet
ő
megmutatja
a diákoknak az els
ő
elkészíthet
ő
formációt, például az elefántot. Az elefántot (és az
összes többi alakzatot is) három ember alkotja. A középs
ő
személy formálja meg az elefánt
ormányát úgy, hogy el
ő
renyújtja a jobb karját, a ballal pedig átnyúl a jobb alatt és
megfogja a saját
orrát. A j
obb és a bal oldalán álló személyek pedig az elefánt fülei lesznek úgy, hogy a két karjukkal
egy
–
egy félkört, vagyis fület formáznak az elefánt feje
köré. A diákoknak 3 másodpercük van
elkészíteni az alakzatot. Annak a személynek, aki
téveszt, be kell álln
ia a kör közepére, és
ő
fogja
kijelölni az alakzatokat és azok központi
szerepl
ő
it.
A vezet
ő
a játék során fokozatosan újabb alakzatokat mutat, például kenguru,
James Bond,
pilóta. A kenguru úgy áll össze, hogy a középs
ő
ember két karjával kört (erszényt) formál a törzse
el
ő
tt, két szomszédja pedig úgy mozdítja a kézfejét, mintha fejest
akarna ugrani az erszénybe. A
James Bond figuránál a középs
ő
balra fordul, miközben ujjait pisztolyként használja, szomszédjai
pedig a Bo
nd lányok lesznek, akik táncolni kezdenek. A pilótánál a középs
ő
személy,
ujjaival a
pilóta szemüvegét jeleníti meg, a mellette állók pedig a repül
ő
gép két szárnyát,
melyek ferdén
felfelé mutatnak.
Az alakzatok nehézségét
és számát érdemes fokozatosan növe
lni.
2. Gyakorlat:
„Szerepjáték”
Csoportvezető:
Ismertetjük a csoporttal a játék menetét és célját, és megbeszéljük a
megfigyelési szempontokat. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a düh általában csak a jéghegy
csúcsa, egy
„fed
ő
érzés”. A hátterében sok m
ás érzés lehet, pl. félelem, ijedtség, csalódottság,
tehetetlenség, elkeseredettség, amiket szintén érdemes figyelniük.
Két önként jelentkez
ő
választ egy
feszültségkelt
ő
helyzetet, amit rövid felkészü
lést követ
ő
en eljátszanak, több körben. Az els
ő
alkalommal csak a színészek játszanak, a többiek pedig figyelnek. A második lejátszás során a
csoportvezet
ő
és/vagy
a gyerekek tapssal (vagy bármilyen más egyezményes jellel) megállíthatják a
jelenet.
Ilyenkor a színészek szoborrá válnak, és a többiek oda
mehetnek hozzájuk, a kezüket
a
vállukra téve kihangosíthatják a színészek bels
ő
hangját (
g
ondolatszinkron).
Miután mind a két
lejátszás véget ért, a színészeket kivesszük a szerepb
ől, és vissza
ülnek a többiek közé. A
feldolgozást az
ő
élményeikkel javasolt
kezdeni, hogyan érezték
magukat, mi volt nehéz, milyen
volt nekik hallani a tolmácsokat. Ezt követ
ő
en beszélgetünk a csoporttal a megfigyeléseikr
ő
l, a düh
hatásairól. A lényeges elemekr
ő
l feljegyzés
készül egy csomagolópapírra.
Fontos, hogy a
szituációban
mind a két fél gondolatai ki legyenek mondva. Ezt a vezető saját belépésével
facilitálhatja.
Hogyan lehet kifejezni a dühöt?
Milyen következményekkel jár a düh kifejezése (egyénre és a másikra egyaránt)?
Milyen
lenne, ha az emberek egyáltalán nem uralkod
nának a dühük kifejezésén?
Miben különböznek az egyes kifejezési módok?
Mi és mikor éri meg, mi nem?
Mikor segít, és mikor gátol?
Mi az, ami mások számára sért
ő
vagy bántó lehet?
Milye
n dühkezelési technikákat láttatok
?
Mit érdemes, mit lehet kezdeni
a dühvel?
3. Gyakorlat:
„
Dühkezelési technikák
”
„Ha én egyszer dühbe jövök”
Csoportvezető:
A játék megkezdése el
ő
tt érdemes tisztázni a diákokkal az
önkontroll
jelentését és szüksé
gességét. Itt vissza lehet utalni az el
ő
z
ő
játék tapasztalataira, vagy a nap
folyamán elhangzott tanulságokra.
El
ő
ször a diákokat kérjük meg arra, hogy a saját tapasztalataik, a szituációs gyakorlat alapján
gondolják végig, hogy milyen módszereket ismernek a düh kezelésére,
ő
k mit
szoktak alkalma
zni.
Az elhangzottakat feljegyezzük. Az ötletbörze után fontos, hogy
rendszerbe kerüljenek az
elhangzottak és az aznapi tapa
sztalatok, vagyis azok a készsé
gek, amiket a gyakoroltak. Egy
lehetséges elméleti keret f
ő
bb lépései:
1. ÁLLJ MEG!
a) A feszültség
jeleinek érzékelése, tudatosítása (1
–
2. gyakorlat);
b) Cselekvés szünet;
c) Érzelmi szabályozás, légzéstechnikák alkalmazása (például 5
–
ig elszámolás,
3:5
technika, relaxációs módszerek; lásd a 2
–
3. gyakorlat).
2. GONDOLKODJ!
a) Okok megértése (2. gyakorla
t);
b) Lehetséges következmények végiggondolása (4. gyakorlat);
c) A düh kifejezésének lehet
ő
ségei (4. gyakorlat);
d) Értékelés, döntés.
3. CSELEKEDJ! (2. és 4. gyakorlat).
Ezek után a relaxációs módszereket és/vagy a légz
ő
gy
akorlatokat mutassuk meg és pró
báljuk
ki a gyerekekkel.
Milyen gyakorlatokat alkalmaztak eddig sikerrel?
A légz
ő
gyakorlatok mikor segítettek? Amikor nem, akkor mit gondolnak, miért nem?
Miért lehet hasznos ez a technika?
Hogyan érezték magukat a relaxáció után? Hogyan tudják használni ezt a módszert?
Mi
lehet az alkalmazás nehézsége, akadálya?
4. Gyakorlat:
Zárás
Csoportvezető:
Visszajelzés kérése az eltelt
egy
óráról.
Hogyan érezte magát?
Mi volt
hasznos?
Mit visz magá
val?
XVII. Találkozás
A foglalkozás támája:
Az asszertivitás fejlesztése.
Célja
:
Megismertetni a főbb konfliktuskezelési stratégiákat, érzékenyítés. Mi az, ami
megkülönbözteti az agresszív/asszertív/alárendelődő megoldási formákat?
Eszközök:
Csomagolóp
apír, vastag filc.
1. Gyakorlat:
„Fejezd ki a hangulatod egy mozdulattal!”
Csoportvezető:
Mindenki kitalál magának valamilyen mozdulatot, amely leginkább kifejezi az
aktuális
hangulatát. Majd körbe állunk, és valaki (lehet önként jelentkez
ő
vagy a tréner által
kivá
lasztott személy) bemutatja a mozdulatát, amelyhez kapcsolódhat egy rövid mondat is,
vagy
bármilyen vokális megnyilatkozás. Majd a csoport vele együtt megismétli a mozdulatsort. Az
egyszer
ű
ség kedvéért haladhatunk sorban, vagy köve
tkezhet mindig az is, aki
épp készen áll a
bemutatásra.
2. Gyakorlat:
Konfliktuskezelési stratégiák
Csoportvezető:
Rövid ismertet
ő
t tartunk arról, hogy mi a különbség aközött, ha valaki
agresszív/asszertív/szubmisszív (alárendel
ő
d
ő
). Els
ő
ként
asszociációkat kérünk az „agresszív”
tulajdonsággal kapcsolatban (szóba jöhet: nem empatikus, nem figyel a másikra, csak a saját
érdekeit, igényeit próbálja érvényesíteni, ennek érdekében átgázol a másikon stb.).
Fontos tisztázni
az agresszív viselkedés kö
vetkezményeit. Itt visszautalhatunk az
el
ő
z
ő
alkalomra, amikor a düh
kifejezésének következménye
it gy
ű
jtöttük össze. Itt is fel
írjuk plakátra az elhangzottakat. Ezután
felvillantjuk az „ellentétes oldalt” (alárendel
ő
dés). Mi jár együtt azzal, ha valaki ezt
a módját
választja a konfliktuskezelésnek (plakátra írjuk)? A kett
ő
közötti járható út az asszertivitás, pontosan
mit jelent ez? Milyen
el
ő
nyei vannak (papírra írjuk) stb.? Majd a poszteren látható információkat
összegezzük,
kiemeljük a lényeget. Kérünk r
eflexiókat a gyerekekt
ő
l is.
JÁTÉK NEVE: Kacsintós csalogató.
A társaságot két részre osztjuk úgy, hogy az egyikben eggyel legyenek többen (akkor igazán
hatásos, ha eggyel több fiú vagy lány van, és nemek szerint osztjuk szét őket). A kisebb létszámú
társaság székeken ül körben, mögöttük egy
–
egy társ a másik csapatbó
l, és így egy játékosnak csak az
üres szék jut. Feladat, hogy a társ nélküli játékos partcsábítson magának. Ezt pedig úgy teheti, hogy
rákacsint valakire, aki megpróbál átülnia székére, amit a mögötte álló társ azzal akadályozhat meg,
hogy kezeit a vállára
teszi. Ha a szökés sikeres volt, a hoppon maradt játékos igyekszik párt
szerezni.
JÁTÉK NEVE: „Báránybégetős”.
Játék célja: Saját élmény nyújtása: hogy a diákok lássák, milyen kommunikációs stílus vezet
leginkább eredményre, és mi az, ami arra készteti
az embereket, hogy megálljt parancsoljanak. (Az
őszinte, nyílt és direkt kommunikáció szokott a leginkább célravezető lenni, a mismásolás,
mellébeszélés, szánalomkeltés ritkán jár sikerrel.)
A helyszín a falu, amit a résztvevők alakítanak ki úgy, hogy eg
ymás kezét fogva kört
formálnak. Két bárány van, akik hol be akarnak jutni a faluba, hol ki szeretnének onnan jutni. (Kívül
vannak a füves területek, ezért olyan vonzó a falun kívülre kerülniük. De sajnos a legelőkön
bármikor rájuk támadhat a farkas, így h
a biztonságban akarnak lenni, újra a faluba kell menniük.
Ahányszor a faluba akarnak menni, vagy onnan kijutni, egy kapun át vezet az útjuk (két körben álló
jáwtékos összekulcsolt keze alatt), meg kell győzniük a kapuőröket, hogy engedjék át őket.
Bármilye
n módszert választhatnak. Miután néhány alkalommal ki
–
és bejutottak a bárányaink, lehet
újabb kört kezdeni más bárányokkal. (2
–
nél több körre valószínűleg nem lesz idő.) Érdemes felhívni
a kapuőrök figyelmét, hogy ne legyenek túl engedékenyek, akkor eress
zék át a bárányokat, amikor
már tényleg „nyugodt szívvel” teszik, és meggyőzve érzik magukat.
Megbeszélés fókuszpontjai: Őrként mi volt, ami társuk átengedésére ösztönözte őket? Mi volt,
ami kizárta, hogy „engedékenyek” legyenek? Milyen módszerekkel próbá
lkoztak bárányként az
őrök meggyőzése céljából? Mit éreztek a leginkább hatékonynak? Mit a legkevésbé célravezetőnek?
A hétköznapokban milyen eszközökkel, stratégiákkal élnek?
A játék „veszélyei”
–
amire figyelni érdemes csoportvezetőként: Komoly feszültsé
gek
keletkezhetnek egyes diákok között, pl. mert valakit sokadik próbálkozásra sem engednek át egy
kapun, vagy őrként egy nagyon agresszív játékos is kiválthat hasonló negatív érzéseket.
JÁTÉK NEVE: Én
–
fa.
–
az én
–
fa folytatása.
JÁTÉK NEVE: Záró kör.
Játék célja: Visszajelzés kérése az eltelt 1,5 órával kapcsolatban, lezárás.
A diákok egymás után adnak néhány mondatos visszajelzést az alkalommal kapcsolatban.
Megbeszélés fókuszpontjai: Mi az, ami leginkább tetszett? Mi az, ami nem, amit hiányoltál? Mi
volt
a tanulsága számodra az eltelt 1,5 órának?
10. TALÁLKOZÁS
A foglalkozás célja: Az asszertivitás fejlesztése (folyt. köv.).
JÁTÉK NEVE: „Különös evolúció”.
Játék célja: Bemelegítés.
Adott 5 fejlődési stádium:
1. sejt
2. tojás
3. sas
4. griff
5. Superman
Mindegyikhez tartozik egy speciális mozgás és kartartás. Mindenki sejt állapotból indul, majd
keres magának egy párt, akivel azonos fejlődési szinten van. (Az elején még bárki lehet az, mivel
ekkor még mindenki sejt.) Ezután kő
–
papír
–
ollóval e
ldöntik, ki fejlődik tovább. Aki az első körben
nyer, tojás lesz, a vesztes pedig marad sejt. Utána új párt keresnek. És ez így megy egészen addig,
míg majdnem mindenki Supermanné válik. Azért csak ’majdnem’, mert nem jut el mindenki ebbe a
stádiumba, mind
en fajból marad egyutolsó „példány”.
JÁTÉK NEVE: Bejelentkező kör.
A játék célja Kapcsolódás az előző alkalomhoz, saját élmények gyűjtése a diákoktól, melyek a
további tanulási folyamat alapjául szolgálhatnak.
A gyerekeket megkérdezzük, van
–
e bármilyen
gondolatuk az előző alkalommal kapcsolatban,
amit szívesen megosztanának a csoporttal. Szereztek
–
e bármilyen fontos tapasztalatot, ami
illeszkedik az előző alkalommal tanult konfliktuskezelési stratégiákhoz.
JÁTÉK NEVE: „Az asszertivitás játékai”.
A já
ték célja: Az asszertív készségek fejlesztése, gyakorlatias szemléltetése annak, hogyan
lehet használni a tréningen tanult készségeket a mindennapi helyzetekben.
Olyan konfliktushelyzetekre kérünk ötleteket a gyerekektől, amit a gyakorlat során majd
szerep
játékkal meg is elevenítünk. Ha nincs ötletük, mi mondunk egy szituációt, amit
háromféleképpen kell előadniuk. Hárompárnyi önként jelentkezőt kérünk. Velük a csoport többi
tagjától elvonultan beszéljük meg, ki, melyik típust játssza el. Néhány percet kapna
k a felkészülésre,
addig a többiekkel megbeszéljük, ők melyik stratégiát (agresszív/asszertív/szubmisszív) választják
általában. Jó
–
e ez így, szeretnének
–
e változtatni?
Néhány lehetséges helyzet:
a) Az osztálytársad rendszeresen pénzt kér tőled, amit aztá
n vagy későn, sokadik kérésre vagy
egyáltalán nem ad vissza. Nagyon unod már, valamit tenni akarsz.
b) A tesód kérés nélkül elveszi a cuccaidat a szobádból. Eleged van ebből! Mit teszel?
c) A moziban valaki elfoglalta a helyedet, így már csak az első sor
okban van hely, ahová
viszont nem szívesen ülnél. Mit mondasz?
Miután az önként jelentkezők bemutatták a helyzeteket, megkérdezzük a megfigyelőktől, mit
gondolnak, vajon ki melyik típust mutatta be? Milyen észrevételeik vannak?
Megbeszélés fókuszpontjai:
Milyen különbségeket láttak az egyes helyzetek között? Hogy érezhették magukat a szereplők
az egyes szituációkban? (Ezután valóban megkérdezhetjük a „színészeinket”, hogy érezték magukat
a szerepükben?) Vajon miért célravezetőbb asszertívnek lenni, mint ag
resszívnek vagy
alárendelődőnek? Milyen hatása van két ember kapcsolatára az utóbbi kettőnek?
JÁTÉK NEVE: „Az erdőben fát vágni”.
A játék célja: Élénkítés.
Egy rövid versikét tanulnak meg a tréning résztvevői, a vers minden darabjához hozzátartozik
egy
mozdulat
–
elmutogatjuk, amit mondunk. Mindig csak egy darabot ismernek meg, amit aztán a
tréner után elismételnek, elmutogatnak.
Így szól a vers: Fát vágni (jobb kéz ujjai nyújtva, kar enyhén hajlítva a törzs előtt, olyan
mozdulatot teszünk függőlegesen,
mintha vágni akarnánk) a tréner után ismétlik. Az erdőben fát
vágni (az előző mozdulat előtt két kezünkkel kört írunk le, mintha egy kisgyerek fejét simogatnánk
meg) ismétlés. El is menjek, ne is menjek, az erdőbe fát vágni (az előző mozdulatok előtt lábba
l lép
–
zár előre (el is menjek), lép
–
zár hátra (ne is menjek)) ismétlés. Fejsze is van, fűrész is van, el is
menjek, ne is menjek az erdőbe fát vágni (előzőek előtt, jobb kéz jobbra körívet ír le, mintha adni
akarnánk valamit (fejsze is van), bal kéz ugyaní
gy a másik irányba (fűrész is van) ismétlés. Itt sincs
senki, ott sincs senki, fejsze is van, fűrész is van, el is menjek, ne is menjek, az erdőbe fát vágni
(előzőek előtt, kitekintés jobbra, mintha a távolba néznénk, kezünk nyújtott ujjakkal a
homlokunkná
l, a fej jobbra fordul (itt sincs senki), majd ugyanez a másik irányba (ott sincs senki)
ismétlés.
Ha már egyszer
–
kétszer megcsinálták lassabb tempóban, gyorsíthatunk. Egészen addig, míg
annyira fel nem gyorsulunk, hogy már ki sem tudjuk mondani teljesen
a szavakat.
JÁTÉK NEVE: Hogy legyek asszertív?
A játék célja: Az asszertív helyzetkezelés gyakorlása.
Szükséges kellékek: Kis cetliken helyzetek.
Megkérjük a gyerekeket, hogy szemkontaktus segítségével válasszanak maguknak párt, majd
üljenek egymással
szembe. Ezután cetliket adunk a kezükbe, amelyekre különböző szerepek vannak
felírva. (A kivágható szerepkártyákat lásd 8. sz. melléklet). Az a feladatuk, hogy az adott
szituációkat asszertíven kezeljék (még egyszer elmondjuk, hogy ez miről is szól). Ne né
zzék meg
egymás instrukcióját, és felváltva legyenek ők a főszereplők, illetve a „másik”. Amikor adott pár
végzett a helyzettel, egy másik pártól kérjük el az ő cetlijüket, így ha belefér az időbe, minden cetli
eljut mindenkihez.
Megbeszélés fókuszpontjai
:
Sikerült
–
e valóban asszertívnek lenni? Átcsúsztak
–
e néha agresszívbe/szubmisszívbe? Melyik
helyzetbe tört bele a bicskájuk? Milyen volt az, amikor a társuk asszertív volt velük szemben? Volt
–
e valamilyen észrevételük? Mit gondolnak, a mindennapi életükbe
n mennyire tudják a most tanult
helyzetkezelési technikát alkalmazni?
A diákok elviccelik, elnevetik a gyakorlatot, vagy meg sem próbálják. Fontos, hogy
folyamatosan körbejárjunk, és belehallgassunk a beszélgetésekbe, javítsuk, ha nem megfelelő
közléseket
hallunk.
JÁTÉK NEVE: Én
–
fa.
–
az én
–
fa folytatása.
JÁTÉK NEVE: Záró kör.
A játék célja: Visszajelzés kérése az eltelt 1,5 órával kapcsolatban, lezárás.
A diákok egymás után adnak néhány mondatos visszajelzést az alkalommal kapcsolatban.
Megbeszélés fókuszpontjai: Mi az, ami leginkább tetszett? Mi az, ami nem, amit hiányoltál? Mi volt
a tanulsága számodra az eltelt 1,5 órának?
10. + 1 TALÁLKOZÁS:
A fogl
alkozás célja: Búcsú
–
zárás, összegzés
JÁTÉK NEVE: „Pipás
–
Libás
–
Mimás (
–
Vitás)”.
A játék célja: Bemelegítés, feszültségoldás.
Szükséges kellékek: Kis cetliken családnevek és szerepek (pl. Mimás apa, Libás lány)
–
A
kivágható szerepkártyákat lásd 9. sz.
melléklet.
Csoport létszámától függően megjelöljük, hány családra lesz szükség (ha pl. 12 főből áll a
csoportunk, 3 családdal dolgozunk (Pipás, Libás, Mimás). Ahány család van, annyi széket rakunk ki,
nagyjából kört formálva, megfelelő távolságra egymástó
l, úgy, hogy a diákok kényelmesen tudjanak
mozogni.
Mindegyik családban 4
–
féle szerep van: apa, anya, fiú, lány. A játék azzal indul, hogy
mindenki kap a kezébe egy összehajtogatott kis cetlit, aminegy családnév és egy szerep áll. A tréner
jelzésére elkez
dik egymás között cserélgetni a cetliket. Amikor a tréner azt mondja „Állj!”,
kihajtogatják a cetlit, és megpróbálják gyorsan összeverbuválni az egész családot. Az egyik székre
(bármelyikre) leül a családjukba tartozó apa, ölébe az anya, a fiú, és végül a
lány. Amelyik család a
leggyorsabb volt, kap egy strigulát. (Később felmerülhet a gyerekekben, hogy a végén hogy dől el,
hogy ki nyert, lehet, hogy mindenki mindegyik családhoz fog tartozni. Valóban. De itt most nem az
a lényeg, hogy ki a győztes.). Ezután
újabb kört kezdünk (6 körrel érdemes játszani, ami se nem túl
sok, se nem túl kevés). (A furcsán hangzó nevek egy célt szolgálnak, hogy minél nehezebben
elkülöníthetők legyenek a családnevek, minél nagyobb legyen a keveredés, amikor mindenki azt
üvöltözi,
hogy Pipás! Libás! Mimás!
–
Vitás!).
Ha a csoport létszáma nem a 4 többszöröse lenne, akkor valamelyik családból csonkacsaládot
csinálunk, kivesszük a szerepnek megfelelő cetlit (érdemes a lányt kivenni, mivel az apa az „alapja”
a családnak, és a többiek az ő ölébe ülnek).
JÁTÉK NEVE: Az Én
–
fa végső formájának kialakítása.
A játék célja: Énkép változásának nyomon követése.
Mindenki értékeli, mennyiben sikerült előrelépést tennie a vágyott tulajdonságok kialakítása
tekintetében, hogyan fejlődött az én
–
fa?
Trénerként ebben a stádiumban különös
en fontos a pozitív átkeretezés, a jó tulajdonságok
kiemelése, megerősítése, fejlődési utak kijelölése.
JÁTÉK NEVE: A „zsákos”.
„
cilinder
”
A játék célja: Összegzés, visszatekintés, felkészülés a búcsúra.
Szükséges kellékek: Egyszínű cetlik, legalább anny
i, ahányan a csoportban vannak.
Visszajelzést kérünk az egész tréningről: Írják fel kis cetli(k)re: Mi az, ami nyomott hagyott
bennük, amit továbbgondolásra érdemesnek tartanak, amit hasznosítani fognak majd a hétköznapok
során? Mi az, amit belepakolnak a
„zsákjukba”? Egyenként olvassuk fel a cetliken szereplő
megjegyzéseket.
Reflexiók az elhangzottakra.
JÁTÉK NEVE: „Azt szeretem benned…”.
A játék célja: Jó élményekkel távozzunk a tréningről, mindenkinek legyen egy maradandó,
kézzelfogható emléke a cso
portról.
Szükséges kellékek: A/4 papírlap, annyi, amennyi csoporttag (ha a tréner is játszik, +1/+2
papírlap), cellux, különböző színű filcek.
A diákok pozitív visszajelzéseket írnak egymás hátára. A mondat úgy kezdődik, hogy „Azt
szeretem benned…”, fejez
zék be tetszőlegesen. Lehetőség szerint mindenki próbáljon mindenki
hátára írni, hagyjunk bőven időt!
Ezért fontos, hogy a tréner is beszálljon, és pótolja a hiányzó jelzéseket, ha valaki hátára senki
sem írt, illetve odafigyeljen, miket írnak a diákok.
Copyright Notice
© Licențiada.org respectă drepturile de proprietate intelectuală și așteaptă ca toți utilizatorii să facă același lucru. Dacă consideri că un conținut de pe site încalcă drepturile tale de autor, te rugăm să trimiți o notificare DMCA.
Acest articol: A foglalkozás témája: [607721] (ID: 607721)
Dacă considerați că acest conținut vă încalcă drepturile de autor, vă rugăm să depuneți o cerere pe pagina noastră Copyright Takedown.