Szilágyi Györgyi – Orsolya [629879]

Universitatea Babeș –Bolyai
Facultatea de Științe Politice, Administrative și ale Comunicării
Departamentul de Comunicare, Relații Publice și Publicitate
Linia maghiară

LUCRARE DE LICENȚĂ

Absolvent: [anonimizat]:

Szilágyi Györgyi – Orsolya
Conf. Univ. Dr. Vincze Hanna Orsolya

Cluj-Napoca
2019

1
Universitatea Babeș –Bolyai

Facultatea de Științe Politice, Administrative și ale Comunicării

Departamentul de Comunicare, Relații Public e și Publicitate

Linia maghiară

BEAUTISMUL CA ȘI DISTORSIUNE COGNITIVĂ:
Cum influențează atractivitatea fizică decizii

Absolvent: [anonimizat]:

Szilágyi Györgyi -Orsolya
Conf. Un iv. Dr. Vincze Hanna Orsolya

Cluj-Napoca

2019

2

Babeș –Bolyai Tudományegyetem Politika -, Közigazgatás – és
Kommunikációtudományi Kar Kommunikáció és
közkapcsolatok szak

A BEAUTIZMUS, MINT KOGNITÍV TORZÍTÁS:
Hogyan befol yásolja a külső attraktivitás a döntéshozatalt?

Végzős hallgató: Tudományos szakirányító:

Szilágyi Györgyi – Orsolya Dr. Vincze Hanna Orsolya – egyetemi docens

Kolozsvár

2019

Tartalomjegyzék
1.Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 4
2.Téma ismertetése ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 5
2.1. A szépség -prémium jelensége ………………………….. ………………………….. ………………………….. …6
3. Fogalmak tisztázása ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 6
3.1. A beautizmus ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 6
3.2. Szépség ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….7
3.3. Fizikai attraktivitás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 8
3.4. Kognitív torzítás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 8
3.5. H oldudvarhatás – Halo effektus ………………………….. ………………………….. ………………………….. .9
3.6. Az attractiveness bias ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 10
3.7. „What Is Beautiful Is Good” sztereotípia ………………………….. ………………………….. ……………. 13
4. A kutatás kérdések ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 14
5. Hipotézisek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 14
6. Kutatási módszer ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 15
6.1. Beautizmus a mindennapokban ………………………….. ………………………….. …………………………. 15
6.2. Beautizmus a jogren dszerben ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 20
6.3. Beautizmus a politikában ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 30
6.4. Beautizmus az alkalmazá si döntésekben ………………………….. ………………………….. …………….. 36
6.5. Beautizmus a médiában ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 39
7. Következtetések ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 42
8.Összegzés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 44
9. Felhasznált szakirodalom és hivatkozások: ………………………….. ………………………….. ……………….. 45
10. Mellékle tek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 47

4
1.Bevezetés

A témaválasztás om mellett több, számomra fontos érv is szól. Az első érv, hogy
szerintem a topik ahhoz képest hogy nagyon régi történelmi háttérrel rendelkezik, mégis
aktuálisnak titulálható. Napjainkban a beautiz mus jelensége világszerte érezhető és érinti úgy a
nőket, mint a férfiakat is.
A második érv em az lenne, hogy evvel a témával Romániában, illetve Magyarországon
még kevesen foglalkoztak – Továbbá az emberek nincsenek tisztában e szociológiai jelenség
fogalm ával, hatásaival és következményeivel. Azért is találom fontosnak ezek összegzését,
hogy jobb rálátást nyújtsak a témakörre, valamint minél tudatosabbá válik a jelenség, annál
jobban fogunk odafigyelni az általa okozott diszkriminatív kihatásokra.
A harmad ik és egyben az utolsó érv pedig amellett szól, hogy ez a téma már régebb óta
foglalkoztat és elsősorban a saját kérdéseimre próbáltam választ találni. Számos olyan tényező
létezik, amely ek nem közvetlenül relevánsak , viszont befolyásolhatják döntéshozatalt. Ezért
mindig is kíváncsi voltam arra vonatkozóan , hogy milyen területeken és milyen előn yökkel jár
a vonzó külső. Számomra nagyon érdekes volt az hogy olyan fontos döntéseket is befolyásolhat,
mint például, hogy mit vásárolunk , milyen termékeket fogunk preferálni , enyhítheti valaki
börtönbüntetésének időtartama , beleszólhat az munkaköri a lkalmazási döntésekbe, illetve sok
más.
Bevallom, hogy a mikor elkezdtem utánanézni a témámnak, már gondoltam, hogy a
személy fizikai vonzereje kisebb előnyökkel jár, viszont sosem gondoltam volna, hogy lényeges
és komoly dolgokat is befolyásolhat ez a tény ező. A jelenség tanulmányozása során több
megdöbbentő vizsgálatot is találtam. Például az egyikben arról találtam leírást, hogy a fizikai
vonzerő annyira befolyásoló hatással van a bíróságra, hogy esetenként a külsőleg kevésbé
vonzó bűnözőket 304,88% -kal szigorúbban büntették meg, mint a vonzó bűnözőket.
Tehát a vonzerő iránti elfogultság sokszor igen nagy. Emellett pedig a bírákat és
esküdteket még más kognitív torzulások is érintik, mint például az érzelmi bizonyítékok, a
napszak, az alperes megbánását sugalló tényezők, a társadalmi -gazdasági helyzet, a faj, a nem,
a horgonyzás hatás és a kontraszthatás is.

5
2.Téma ismertetése

A szakdolgozat témám címe „ Beautizmus, mint kognitív torzítás : Hogyan befolyásolja
a külső attraktivitás a döntéshozatalt? ” s immár evidens, hogy arra a kérdésre hivatott választ
adni, hogy hogyan befolyásolja a külső attraktivitás a döntéshozatalt.
A beautizmus az a téves értékítélet , mely szerint a külső fizikai attraktivitás a
legfontosabb, miközben más ennél relevánsabb jellem zők háttérbe szorulnak. Ennek a hibás
gondolkodási mintának az az alaptétele, hogy a szép az jó, s a csúnya az rossz. Ez azt feltételezi,
hogy aki külsőleg attraktív már eleve előnnyel indul az olyan személyekkel szemben, akik
külsőleg kevésbé attraktíva k. Vagyis olyan előítéletek születnek meg egyik vagy másik
kategóriával szemben amelyek már társadalmi szinten is hatnak, ezeket a szépség prémium
jelenségeinek nevezzük.1
A szép embereket még ismeretlenül is szimpatikusabbnak tartja a környezete, pozitív
tulajdonságokat is gyakrabban társít hozzájuk, vitathatatlan tehát, hogy a szépség és
attraktivitás fontosságát össztársadalmi szinten érzékelhetjük. Világszerte nők milliói
dolgoznak olyan pályán, ahol a vonzó külső megszerzése és folytonos megléte a cél. Mindezért
rengeteg pénzt és energiát áldoznak, miközben tehetségük, szorgalmuk és tudásuk értékét
háttérbe szorítják.
Cikkeket olvashatunk arról, hogy új szociológiai fogalomként megjelent a
„beautizmus”, ami nem jelent mást, mint a szépség és attraktivit ás prioritását össztársadalmi
szinten.
Ennek az új gondolkodásnak az alaptétele: a szép jó, a csúnya rossz! Vagyis olyan
előítéletek születése indul meg, amelyek már t ársadalmi méretekben is hatnak.
Szociológusok szerint ennek a változásnak vannak egyéb tovagyűrűző hatásai is. Ma
egyrészt jelen tősen felértékelődött a nők szerepe, és ez a nemek kapcsolatában további
konfliktusokhoz vezethet, másrészt ez egyfajta gazdasági manipuláció, aminek a nyomában
kialakuló kulturális és eszmerendszer új kiváltságokat és új elitet teremt. Mindez azt is jelen ti,
hogy a kedvezőtlenebb adottságúak számára ez egyre áthághatatlanabb akadályokat emel, és
komoly negatív diszkriminációt jelent. Olvashatunk arról, hogy európai országokban

1 Tari Annamária: Szerepváslág és konfliktus ok a fogyaszói társadalomban,
http://www.tariannamaria.hu/cikkek/klinikai/07 -szerepvalsag.htm (2019.06.20)

6
elbocsátások okaként sok esetben a túlsúlyt jelölik meg, mint elfogadhatatlan al kalmazotti
jelenséget.
2.1. A szépség -prémium jelensége
 A jó fizikai megjelenés hozzájárul ahhoz, hogy egy személyt jobbnak, okosabbnak,
sikeresebbnek, fontosabbnak és értékesebbnek értékeljünk
 A fizikailag vonzó emberek sokkal barátságosabbak és kevésbé m agányosak, mint a
kevésbé vonzó emberek
 A fizikailag vonzó emberek népszerűbbek, mint a kevésbé vonzó emberek, és nagyobb
valószínűséggel lépnek kapcsolatba a fizikailag vonzó emberekkel.
 Az egyének nagyobb valószínűséggel adnak személyes adatokat a fizikailag vonzó
embereknek, mint a kevésbé v onzó embereknek.
 A fizikailag vonzó személyt valószínűleg kevésbé fogják bűnösnek találni, mint egy
kevésbé vonzó személyt, miközben ugyanolyan bűncselekményt követtek el.
 Azok a fizikailag vonzó személyek, akiket egy bizonyos bűncselekmény esetében
bűnösn ek találták, nagyobb valószínűséggel kapnak bőkezűbb ítéleteket, mint a kevésbé
vonzó vádlottak.
 A fizikai vonzerő hatással van a foglalkoztatási döntéshozatalra, minél vonzóbb az
egyén, annál nagyobb valószínűséggel alkalmazzák.
 Az emberek nagyobb figyel met szentelnek a fizikailag vonzó idegeneknek, mint a nem
vonzó idegeneknek.
 Az arctorzulásos és más fizikai hibákat mutató embereket kevésbé kívánatosnak tartják.
Még a csecsemők is a fizikailag vonzó arcokat kedvelik a fizikailag nem vonzó arcokkal
szemben.

3. Fogalmak tisztázása

3.1. A b eautizmus
A beautizmus ugyebár a szépségen és a külső fizikai attraktivitáson alapuló szociológiai
jelenség . Ezért fontosnak tartom részl etezni, hogy mit is takarnak ezek a tulajdonságok és mikor
alakultak ki, illetve mikor kezdtek rájuk tudatosan odafigyelni. A beautizmus jelenségét az
attractiveness biasnak köszönhetjük, amiről szintén szó lesz a későbbiekben.

7

3.2. Szépség
Több filozófus, író és művész is foglalkozott már a szépség témájával, közöttük a híres
olasz író, szemiotikus és filozófus, Umberto Eco , aki a „Szépség története” című
művészettörténeti kötetében részletezte a szépséghez társított gondolatait . Az említett
művészettörténeti album az ókor nagyjaitól kezdve korunk gondolkodóiig közöl elgondolásokat
arra vonatkozóan, hogy melyik kornak milyen elképzelése volt a szépségről. Umberto szerint a szép
jelzőt – akárcsak a bájos, kedves, fönséges, csodálatos, elragadó és hasonló kifejezéseket –
gyakran alkalmazzák olyan dolgokra, amelyek tetszést generálnak. Ez a szóhasználat azt
sugallja, hogy ami szép, az egyszersmind jó is, és valóban egyes történeti korszakok szoros
összefüggést tételeztek fel a szép és a jó között.
A legkorábbi szépségelméletek az ókori Görögországra vezethetők vissza. Hésziodosz
elbeszél ése szerint, akkorra, amikor a Múzsák az ifjú pár tiszteletére a következő verset
énekelték: „Mind ami szép kedves, de mind ami nem szép, az sosem kedves.” Tehát körülbelül
i.e. a 8. században már kialakult egy úgynevezett kapocs a szépség és a tetszés köz ött. Nem
véletlen így, hogy a szépséget mindig minőségekhez társítva látjuk.
A szépség fogalmával továbbá Szókrátész, Platón, Püthagorasz és Arisztotelész is
foglalkozott. Szókrátésznak például három különféle eszt étikai kategóriát különböztetett meg
egymástól: ideális szépség, szellemi szépség és funkcionális – vagy hasznos – szépség. Platón
két olyan fogalmat épített be a köztudatba , amelyek lényegesen meghatározt ák a szépségről
való elképzeléseket . Ezek a fogalmak pedig: a harmónia és az arányosság. Továbbá Püthagorasz
egy olyan erős kapcsolatot látott meg a matematika és a szépség között, miszerint a
szimmetrikus tárgyak vonzóbbnak tűnnek. Arisztotelész pedig a szépség és az erény közötti
kapcsolatokat boncolgatta.
Habár a változó kulturális értékek m iatt a szépség ideálok is idővel megváltoztak.
Azonban egy dolog nem változott, mégpedig az, hogy az attraktív kinézethez számtalanszor
társítunk pozitív véleményeket, gondolatokat, érzelmeket.

8
3.3. Fizikai attraktivitás
A fizikai attraktivitás esetében az ember fizikai jellemzőit esztétikailag kellemesnek
vagy szépnek kell tartanunk. Ez gyakran magában foglalja a szexuális vonzerőt vagy a
kívánatosságot, viszont más, olyan tényezők is befolyásolják, mint például a :
 Haj
 Izomzat
 Magasság
 Testsúly
 Bőr szín
 Arci jellemvonások
 Szem
 Láb méret
 Függőleges testtartás

3.4. Kognitív torzítás
A kognitív torzítások lényegében hibás gondolkodási minták s nagy kihívást jelentenek
a pszichológus ok számára, m ivel eltérnek a logikai és pontossági előírásoktól. A kognitív
tulajdonságokat bármilyen teljesítményk ritérium alapján értékelhetjük, például logikai
elégségesség, pontos ság, feldolgozási sebesség szerin. És egy kritérium értéke függ a tudós által
feltett kérdéstől (Haselton -Nettle -Andrews, 2005:725) .
Ha nem lennének kognitív torzításaink, számítógépekként, valós esélyek és arányok
szerint észlelnénk a világot és hoznánk meg döntéseinket. Ez azonban nem így van, amit számos
esetben tetten érhetünk.
Ahogy a világot észleljük és a döntéseinket meghozzuk, az legtöbbször nem olyan,
mintha racionális, matematikai számításokon alapulnának. Ez azért van, mert az agyunk
igyekszik gazdaságos lenni: gyors döntéshozásnál az ingereket előre meghatározott
mechanizmusok alapján szűri, ezért következetesen vagyunk irracionálisak, általában
hasonlóan tévedünk. Ezeket az egyszerűsítő folyamatokat döntési heurisztikáknak nevezzük,
legismertebb kutatói pedig Amos Tversky és Danie l Kahneman (utóbbi Nobel -díjas
közgazdász). Emellett torzíthatunk az észlelésünkben is, hogy lerövidítsük az
információfeldolgozást, vagy hogy ne sérüljön az önmagunkról és másokról kialakított képünk,
sőt, még az is torzító hatással bír, hogy a körülöttün k levők mit gondolnak.

9

3.5. Holdudvarhatás – Halo effektus

1. ábra
A holdudvarhatás vagy halo -effektus (halo effect) egy olyan kognitív torzítás, amikor
egy benyomás valamely személyről, tárgyról vagy dologról befolyásolja a vele kapcsolatos
érzéseinket, g ondolatainkat és így az adott dologról alkotott teljes ítéletünket.
Személyészlelésnél beszélhetünk leggyakrabban erről a torzításról, amikor egy pozitív
vagy negatív tulajdonság alapján következtetünk a személy többi tulajdonságára. Kísérletekben

10
azt talá lták, hogy a vonzó embereket intelligensebbnek tartják, a babaarcú embereket (nagy
szemek, pisze orr, keskeny áll) pedig kedvesebbnek (Palmer -Peterson, 2016).
A holdudvar -hatás olyan hajlam, amikor is a többiek valamely személy pozitív vagy
negatív jellemv onását kiterjesztik személyiségének más területeire is. Például, az
alkalmazottam, Bill, az elmúlt három napban elkésett a munkából, amit persze észreveszem és
arra a következtetésre jutok, hogy Bill hany ag és nem törődik a munkájával.
Pedig sok lehetséges oka lehet annak, hogy Bill elkésett – talán lerobbant az autója, a
gyermekére vigyázó személy nem érkezett meg vagy rosszak voltak az időjárási viszonyok. A
probléma az, hogy egy negatív szempont miatt, aminek alakulását lehet, hogy Bill nem is képes
befolyásolni, azt feltételezem róla, hogy rossz dolgozó.

3.6. Az attractiveness bias
Az a tendencia, miszerint a vonzó emberekhez akaratlanul is pozitívabb tulajdonságokat
társítunk. Intelligensebbnek, kompetens ebbnek , barátságos abbnak találjuk őket, mint a n em
vonzó emberek. Sajnos el kell fogadni, hogy a vonzó külsővel rendelkező emberekkel szemben
általában egy nem tudatos elfogultság alakul ki. Már csecsemő korukban több figyelmet kapnak
a szüleiktől, több afekciót kapnak az ellenkező nemtől, enyhébb bírsá gokat kapnak jogsértés
esetén, nagyobb valószínűséggel szavaznak rájuk a politikai választásokkor és így tovább.
Ez a kognitív torzítás nem tudatos, és nagyrészt a „szép = jó” sztereotípia néven ismert
jelenségnek köszönhető.
Mondhatni, hogy egy szuperfici ális társadalom része vagyunk. Képzeljük csak el, hogy
egy titkárra van szükségünk s az állásint erjúra két azonos nemű személy jelentkezik. Mindkét
pályázó azonos kompetenciával és tapasztalattal rendelkezik, az egyetlen különbség, hogy az
egyik attraktíva bb, mint a másik. Kit fogunk felvenni? Valószínűleg, hogy a vonzóbb kinézettel
rendelkezőt. De miért is csináljuk ezt?
Egy kl asszikus példája az attractiveness biasnak a 1960 – ban megrendezett első elnöki
vita Richard Nixon és John Kenn edy között. A vita i dejében Nixon lázas volt és betegségének
köszönhetően nagyon sápadtnak tűnt , emellett v ilágos színeket viselt és ki sem volt sminkelve .
Vele szemben Kennedy viszont sötét színeket és sminket is viselt, illetve a vitát megelőzően
többször is próbált .

11
Nixon betegsége ellenére lenyűgözően teljesített. Azok az emberek, akik a rádión
hallgattá k a vitát , egyértelműen azt gondolták, hogy Nixon lesz a győztes. Azonban az ok az
emberek, akik televízión keresztül nézték a folytatott vitát, nagyon eltérő véleménnyel
rendelkeztek .
A nagy vélemény eltérést természetesen a külső megjelenés váltotta ki. A tévé nézők
szerint Kennedy fiatalabbnak, erősebbnek, egészségesebbnek, sokkal vonzóbbnak és
stabilabbnak tűnt, mint Nixon.

2. ábra
A vonzerejű elfogultság mind a biológiai , mind a környezeti tényezők függvénye.
Biológiailag az emberek vonzóak, amikor egészsége t és termékenységet árasztanak. Az
egészségre és a termékenységre vonatkozó jó biol ógiai intézkedések átlagosak és
szimmetrikusak az arc jellemzői és a derék -csípő ará ny az ideális tart ományban (0,70 a nőknél,
0,90 a férfiak). Ezeknek a tulajdonságoknak a hiá nya az alultápláltság mutatója, betegség vagy
rossz gének; amelyek közül egyik sem előnyös tulajdonság a potenciális társ számára. A vonzás
biológiai tényezői veles zületettek és igazak a kultúrákban. Például, a csecsemők számára vonzó
emberek képeit bemutató tanulmányokban a babák hosszabb ideig néztek a vonzó emberekre

12
függetlenül a nemtől, életkor tól vagy fajtól . Például a vonzó képeket bemutató tanulmányokban
a nő k inkább a nem vonzó f érfiakat részesítették előnyben ugyanakkor a közepes
fizetőképességű férfiakat . Azonban a férfiak soha nem a kedvezőtlen kinézetű nőket
részesítették előnyben , függetlenül a pé nzügyi helyzetüktől (Dion – Berscheid -Walster, 1972) .
A kép eket bemutató tanulmányokat körülbelül így kell elképzelni:

3. ábra

13

4. ábra

3.7. „What Is Beautiful Is Good” sztereotípia
A „szép egyenlő jó” sztereotíp ia rengeteg mindennapi helyzetben előfordul.
Összességében a tanulmányok azt mutatják, hogy ez az e gyik legerősebb kogn itív torzítás az
emberi elmében és lehet, hogy az egyik legrégebbi is, mivel, mint már említettem
visszave zethető az ókori Görögországig.
Egy 1972 -es úttörő ta nulmányban az kutatók megállapították , hogy a vonzó idegenek
sok kívánatos sz emélyiségjell emzővel rendelkeztek. Mások hajlamosak az gondolni róluk,
hogy valószínűleg őszinték , izgalmas ak, barátságos ak, kedves ek és sok más. Sőt azt is
gondolják , hogy a vonzó idegenek élete boldogabb és sikeresebb mint a kevésbé vonzó
idegeneké (Dion – Berscheid -Walster, 1972) .
A tanulmányok kimutatták, hogy az emberek hajlandóak még vonz óbbá tenni a vonzó
embereket. Fura, de több helyet adnak nekik a járdákon, sőt a vonzó vádlottakat kevésbé fogják
elítélni, és ha i gen, enyhébb ítéleteket kapnak.

14
Olya n tanulmányokban, ahol a résztvevők nem tudták, hogy egy kutatási projekt részét
képezik, az emberek hajlandóbbak voltak segíteni egy vonzó személynek . A későbbi
tanulmányok azt mutatták , hogy kevésbé valószínű, hogy elhinnénk a vonzó emberekről, hogy
isznak, drogoznak, mivel nehezebben asszociáljuk őket negatív töltetű dolgokkal.
Miért működik az elménk így? Az egyik ötlet az, h ogy a két hónapos korú csecsemő
korunk óta inkább a vonzó arcokat keressük a mindennapi életünkben . Emellett a vonzó arcok
sokkal könnyen megragadnak az agyban.
Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a hétköznapi arcok feldolgozása több kognitív
erőforrást igényel, mint a szépek feldolgozása .
A vonzónak minősített nőket úgy ítélték meg, hogy szociálisan kívánatosabb
személyiségje llemzőkkel rendelkeznek , mint például a kellemes, extro vertált, ta pasztalt és
lelkiismeretes.
Lehet, hogy nem tudjuk megállítani a fejünket attól, ho gy az illogikus szép = jó
sztereotípiában higgyünk , de ennek a mélyen behatolt szokásnak az ismerete lehet az első lépés
annak érdekében, hogy elkerüljük ennek a hibás gondolkodási menetnek a követét, mivel a z
elme kognitív elfogultságainak ismerete lehetőséget ad számunkra, hogy felülírjuk őket.

4. A kutatás kérdések

Hogyan befolyásolja a külső attraktivitás a döntéshozatalt?
Miért szimpatikusabbak a szép emberek még ismeretlenül is?

5. Hipotézisek

A beautizmus jelensége megkönnyíti az attraktív külsővel rendelkező személyek életét.
A fizikai vonzerő jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatalra, valamint a rra, hogy
hogyan ítélik meg az embereket.

15
6. Kutatási módszer

A beautizmust, mint kognitív torzítást akarom megragadni nem esettanulmány, nem
egyéni kutatás alapján, hanem az ezzel a témakörrel kapcsolatos elméleti szakirodalom
áttekintésével. Tehát az általam alkalmazott kutatási módszertan a szakirodalom áttekintés .
Több dokumentumon alapuló, a beautizmus jelenséghez kapcsolódó szakirodalmat néztem át
annak érdekében, hogy pontos képet kapjak a beautizmus fogalmáról és jelenségéről . A
szakirodalom és a kutatások feldolgozásának célja a jelenség vizsgálata és hatásai a mindennapi
életben, a jogrendszerben, politikában, reklámokban, valamint a z alkalmazási döntésekben.
Szintén célja a dolgozatomnak, hogy összegezze a beautizmusbol és fizikai
attraktivitás ból fakadó kognitív torzításokat, illetve hatásaikat, valamint, hogy érvényes
következtetéseket vonjon le ezekre vonatkozóan.
Dokumentálódásom során észrevettem, hogy a kutatások , szakirodalmak és a bennük
található statisztikai bizonyítékok arra utalnak, hogy számos esetben az a külső attraktivitás
döntéseket befolyásol.
Általában a vonzó embereket intelligensebbnek, szociálisan képzettebbnek, vonzóbb
személyiségűnek, morá lisabbnak, altruisztikusabbnak , és kompetensebbnek találja a
társadalom. A vonzó emb erek általában jobb fizikai egészségnek örvendnek, jobb a mentális
egészségük, több pozitív randi élményben van részük, több pénzt keresnek, magasabb
munkakörökben dolgoznak. Emellett gyakrabban támog atják és jobban értékelik őket Az avval
lehet magyarázni , hogy a vonzerő iránti elfogultság sokszor igen nagy.

6.1. Beautizmus a mindennapokban

Felmerült bennem a kérdés, hogy vajon a megnyerő külső valóban ekkora előnyt jelent
az életben? És ha igen miként?
A Georgia és Kansas Egyetem kutatói sz erint a vál asz az első kérdésre az, hogy
mindenképp igen, a vonzó embereknek ugyanis lényegesen több szociális kapcsolatuk van, így

16
mondhatni, hogy kiegyensúlyozottabbak, és több lehetőségük van az életben, mi nt kevésbé
vonzó társaiknak.
Néhány pszichológiai kutatás szinte újszülöttekkel dolgozott es mutatott olyan felnőtt emberi
arcokról készített fényképeknek melyek független megítélés alapján szépnek tálaltattak. Ezeket
a kis gyerekek óriási faszcinációval szemlélték. De az olyan arcokat amelyeket a felnőtt
függe tlen ítélők nem különösebb szépségnek ítéltek, ezeket egyáltalán nem. Tehát úgy tűnik
hogy a gyerekeknek mar van egyfajta szép érzékük.

5. ábra

17

6. ábra
Önkénte s hétköznapi emberek hajlandóak voltak hozzájárulni, beleegyezésüket adni , hogy
őróluk, az arcukról fotófelvétel készüljön és hogy el az elkészült fotók egy erre a célra
kidolgozott számítógépes szoftver segítségével pontról pontra modifikálható legyen, majd
független bírálok alapján, mé gpedig ebben az esetben nagy on sok füg getlen bíráló , több ezer,
mivel online kutatás volt mondjak meg hogy melyik változat mennyire szép egy 1 -töl 10 -ig
terjedő szépség skálán. Na most látható, hogy egészen pontosan meg lehet hatá rozni hogy egy
arc megjelenését mi tud széppé tenni. Nézzük meg, hogy ebből a nőből mit tudtak kihozni.
Mitől látjuk a második verziót szebbnek, mint az elsőt. Elsődlegesen az úgynevezett gyermeki
vonások, A fiatalságot es ártatlanságot szimbolizálja, ezáltal pedig a termékenységet.
Utána egy átlagos férfiről kapunk képet, tehát így nézz ki a valóságban és a második kép az,
amit a számítógép generált. Dúsabb szőrzet, a férfias ság jele, magasabb homlok, arcszőrzete és
kihangsúlyozott áll. Tehát a férfiak esetében az elsődleges, ami föltűnik az a testmagasság és
ismert az a tanulmány, hogy az 183 centiméternél magasabb rendőröket szignifikánsabban
ritkábban támadnak meg, mint eza latt a magasság alatt. Tehát, ha a nőnél a termékenység volt
az alap, a férfinél az hogy képes legyen megvédeni a nőt és gazdasági forrásokat biztosítani,
elszántnak kell lennie, hogy minden forrását a nőre fordítsa.

18
Érdekes vizsgálatot végzett szinten a Pécsi Egyetem egyik kutatója, akik gimnazisták által írt
fogalmazványokat adott német tanároknak javításra és a fogalmazványokhoz egy egy képet
csatolt. Jóképű alkotó vagy kevésbe jóképű alkotó és kiderül, hogy osztályzatok, amiket a
tanárok adtak sokkal erőssebben koreláltak a külsővel, mint a fogalmazvány tartalmával.
A Personal Relationships című szaklapban megjelent kutatás azonban arra is rámutat,
hogy a külső jegyek fontossága egyáltalán nem univerzális jelenség, és nagyban függ attól, hol
élünk. A mindennapi életben tehát a vonzó külső szerepe egyáltalán nem állandó, ugyanis nem
része az emberi természetnek.
A külsőségek fontosságát a szociális környezetünk határozza meg. A városi, szociálisan
mobil közösségekben a külső nagyon is fontos, különösen a nők számára, vidéki környezetben
azonban már sokkal kevésbé jelentős a külsőségek szerepe. Továbbá az urbán környezet
lehetővé teszi az embereknek, hogy megválasszák szociális rétegüket, vidéken azonban nincs
választási lehetőség, így a vonzó külső nem játszik olyan nagy szerepet a kapcsolatok
kialakításában.
A városi nők ezzel szemben nem engedhetik meg maguknak, hogy rosszul nézzenek ki,
ez ugyanis kihatna az általános hangulatukra és szociális életükre. Dr. Victoria C. Plaut és
kollegái középkorú ame rikai nőkkel végzett vizsgálataik alapj án vonták le következtetéseiket,
melyek azt mutatták, hogy a z emberek hajlamosak azt hinni, hogy a külső a mai világban már
mindenütt egyaránt fontos tényező, ez azonban nem igaz. A z adatok szerint a külsőségek
fontos ságát csak és kizárólag a szoc iokulturális közeg határozza meg.2
Köztudomású, hogy a férfiaknak mennyire fontos a női szépség, mennyire nem tudnak
elvonatkoztatni tőle, és miket képesek elkövetni csak azért, hogy megkapjanak vagy
megtartsanak egy csinos lá nyt, asszonyt. De a nőkről inkább azt gondoljuk, hogy
párválasztáskor nem elsődleges fontosságú számukra, hogy a férfi jóképű legyen, s inkább más
tulajdonságokat helyeznek előtérbe.
Ezért ha egy társkeresőn keresgélnek , az első dolog, ami alapján szelekt álnak, a kinézet.
Nem tudunk elvonatkoztatni tőle, csak akkor, ha egyáltalán nincs kép a profilhoz: akkor vagy
meg se nézzük az illetőt, vagy az első benyomásunk a szöveg alapján fog kialakulni. De ha
később eljutunk addig, hogy képet cseréljünk, és a mási k taszító számunkra, hiába jó a szö vege,
nem lesz nyerő számunkra . Jártunkban -keltünkben is azonnal tudni szoktuk, hogy valaki vonz –

2 Medipress.hu : 2009,
http://www.ma.hu/eletm od.hu/60186/Vajon_a_megnyero_kulso_valoban_elonyt_jelent_az_eletben (2019.06.20)

19
e bennünket, és ebben nagy szerepe van a külsőnek, még akkor is, ha nőként ezt olykor
letagadjuk. Persze egy kevésbé előnyös külsőhöz társuló intelligencia, humorérzék, a biztonság
érzete, ami eltölt egy férfi mellett, ellensúlyozhatja, hogy nem egy Adonisszal van dolgunk. De
mitől függ, hogy ez az ellensúly létrejön -e, hogy meg tudunk -e feledkezni a férfi nem túl
előnyös megje lenéséről?
Számos felmérésből az derül ki, hogy a kinézet nagyon fontos, de nem arról van szó,
hogy feltétlen gyönyörűnek/jók épűnek kell lenni a sikerhez. Ennek ellenére viszont a túl
előnyös külső is okozhat nehézségeket: lásd a jóképű férfiakkal szemben i bizalmatlanság, vagy
a nagyon szép nőktől való félelem jelenségét .
A lényeg tehát az, hogy legalább átlagos, vagy annál csak kicsit előnytelenebb külsővel
rendelkezzünk, magyarul elég jól nézzünk ki.
A hozzáértők szerint a szépség, arányosság, egészséges kinézet mindenféle pozitív
elképzelést kelt életre bennünk: hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy aki szép, az jó is,
boldog és jókedvű, egészséges, vagyis gyermeknemzésre, nők esetébe n gyermek kihordására
alkalmas.
A jóképű férfiakat sikeresebbnek t artjuk, és sokszor azok is, mert könnyebben érnek el
dolgokat, mint a csúnyák és nőként arra is gondolunk, hogy egy csinos férfi szép gyerekeket is
fog nemzeni, akik ettől eleve sikeresebbek leszne k, és így tovább.
Az, hogy kit mennyire látunk vonzónak oly an tényezőktől is függ , hogy milyen a bőre,
mennyire ápolt, milyenek a fogai, és ha már nem csak a fényképről, hanem a valós
találkozásokról beszélünk, milyen az illata. Nagyon sok kevésbé vonzó ember egyszerűen
feladja, és még annyit sem tesz meg az ügy é rdekében, hogy ezekre a dolgokra figyeljen…
Lehet valaki persze annyira csúnya, hogy azon már semmi nem segít, de fiatalon ez elég
ritka. A legtöbb fiú és lány, aki k kifejezetten a nem vonzó kateg óriába esnek, maguk is tesz nek
azért, hogy ne vonzanak senkit. Mivel nem is hisz nek benne, hogy bárkit érdekelhet nének ,
inkább még rátesz nek jónéhány lapáttal, és direkt taszítani kezdi k a hozzájuk közeledő
ember eket. Ugyanakkor titokban vágynak rá, hogy lelki szépségükért szeressék őket.
Ne elérhetetlenül a szép, illetve jóképű emberekhez viszonyítsuk magunkat, hanem
azokhoz, akik már elég vonzóak ahhoz, hogy partnerként szóba jöhessene k: biztos vagyok

20
benne, hogy mindenki ismer olyanokat, akik átlag alatti külsejűek, mégis sikeresek: ezek szerint
ők elég vonzóak, és va lószínűleg mi is lehetünk azok.3

6.2. Beautizmus a jogrendszerben
A beautizmusnak a jogrendszerben való szerepét Robert D. Lytle egyik kutatásából
vizsgáltam. A kutatás címe „ A szép az ártatlan: az alperes fizikai vonzerejének hatása és a
bizonyítékok erő ssége a bírói döntéshozatalában ”.
A tanulmány célja a z volt, hogy kiderítse a felhasznált szakirodalmakból , hogy a
vonze rő torzítás megszűnik -e bizonyos feltételek alatt. A kutatáshoz 134 középfokú
középiskolai hallgatót használva , az alperes fizikai vonzerejének és az ellene szóló
bizonyítékok erősség ének kölcsönhatását analizálta koncepciós perek rendezésével. Az analízis
során s zámos olyan tényező re derült fény , amely nem közvetlenül kapcsolódik a tárgyaláshoz,
viszont befolyáso lhatják a bíró döntéshozatalát. Egy ilyen tényező például az alperes fizikai
vonzereje. (Abel & Watters, 2005; DeSantis & Kayson, 1997)
Miután töb b koncepciós per t elvégeztek a látszat bíróság úgy találta , hogy lényegesen
enyhébbek a vonzó alperesek felé irányuló büntetések, mint a nem vonzó vádlottak felé.
Mindamellett, hogy az amerikai büntető igazságszolgáltatási rendszerben van arról egy
meggyőz ődés, hogy az igazságszolgáltatásnak vaknak kell lennie, illetve kizárólag az ügy
tényállásain kell alapulnia. Sok t örvényük támogatja ezt a hitet. Ilyen például a Bill of Rights ,
amely minden esetben garantálja a törvényes eljárást, a gyors tárgyalást és egy pártatlan
esküdtbíróságot. Azt a tendenciát mely azt mutatja, hogy a vonzó alperesek enyhébb büntetést
kapnak, attractiveness -leniency bias -nak nevezik és attraktivitás -engedékenységi torzítást
jelent.
A továbbiakban a szerző által vizsgált jogi döntés hozatali kutatások ból azt lehet
kiszűrni , hogy a bíróságot olyan tényezők is befolyásolják, amelyek nem relevánsak az ügyre
nézve. Pontosabban a döntést é s ítéletet gyakran befolyásolja az ott jelen lévő szereplők
jellem zői és tulajdonságai.
Ezt a következ tetést úgy vonta le, hogy több Jury Projekt -et is felülvizsgált. N agy része
a kutatás ának az 1953 -as Chicago i Jury Projekt -ből származik (Devine, Clayton, Dunford,

3Verticordia: Mennyire fontos vagy nem fontos, hogy jól nézünk -e ki?, https://b log.randivonal.hu/mennyire –
fontos -vagy -nem-fontos -hogy -jol-nezzunk -ki/ (2019.06.20)

21
Seying, & Pryce, 2001) . E projekt célja a társadalomtudományok módszereit és elméletét
haszn álja a jogi jelenségek tanulmányozására. Először a Chicagoi Projekt a tényleges
döntéshozatalt tanulmányozta, jellemzően a felméré seket is magában foglaló bírák é s
ügyvédek, valamint a korábbi esküd tbírósággal folytatott interjúkat. E z a gyűjtési módszer
azonban az adatok a szövetségi kerületi bíróság tanácskozásainak ellentmondáso s felvétele után
csökkentek . A legtöbb állam által elkövetett tiltak ozások eredményeként a kormány olyan
jogszabályokat fogadott el, amelyek betiltották a esküd tbírósági szobába való belé pést. Ezen
korlátozások miatt egy másik vizsgálati módszer lett egyre népszerűbb , mégpedig a már említett
látszat peres módszer . A közelmúlt ban történő kutatások nagy része ezt a módszert használva
gyűjtötték össze a kutatások számára releváns ada tokat.
A bírói döntéshozatal nak kutatása azt mutatja, hogy az esküdtbíróság tagjait gyakran
befolyásolják úgynevezett törvényen felüli tényezők, azaz olyan tényezők, amelyek n em
közvetlenül érintik az ügyet . Ezek a tényezők lehetnek a kísérletben részt ve vő személy, például
az áldozat , vádlott vagy akár az ügyvéd bizonyos jellemzői is. A törvényen felüli tényezők
magukba n foglalják az alperes faji -etnikai hovatartozását , az alperes nemét , bíró és alperes
közötti hasonlóság okat és az alperes fizikai vonzer ejét.
Az alperes nemzetisége, faji hovatartozása jelentős hatással lehet a döntéshozatalr a.
Megállapították , hogy mind a kaukázusi, mind az afrikai -amerikai bíróság szigorúbban ítéli
meg az afrikai -amerikai vádlottak at, mint a kaukázusi vádlottakat. A bün tetések szignifikánsan
nagyobb ak az afro amerikai iaknál, mint a kaukázus iak esetében, amikor a bűncselekmény
gondatlan gyi lkosság volt. Viszont a bűncselekmény nagyobb volt a kau kázusi embereknél,
mint az afro amerika iiaknál, amikor a bűncselekmény csalás vo lt (DeSantis & Kayson, 1997) .
A kutatási eredmények az alpere s nemét illetően változóak. Míg néhány tanulmány nem
talált szigni fikáns torzítást az alperes neme tekintetében (Werner ., 1985) , mások ezt találták,
hogy a női alpereseke t enyhébb bánásmódban rés zesülnek , mint a férfi vádlottak (DeSantis &
Kayson, 1997) . Pontosabban, a női vádlot takat enyhébben kezelik, mint a férfi vádlottak at
abban az esetben , ha a bűncselekmény lopás volt. Több tanulmány is azt sugallja, hogy a hosszú
börtönbüntetéseket a nők számára túl keménynek tekinti az esküdtbíróság . Ez abból a jellemző
meggyőződésb ől származik, hogy a nőket meg kell védeni .
Egy másik tényező, amely befolyásolja a bírói döntéshozatalt , az az alperes és a bíró
közötti hasonlóságok . Erre egy klasszikus kuta tási példa a vallás i hasonlóság hatását mérte a
bírói döntéshozatalára. Az eredmények azt mutatták, hogy a zsidó vád lottaknak kevésbe súlyos

22
büntetést ítélték , mint a keresztény alperes nek. Ezen túlmenően más esetekben is nyilvánvaló a
hasonlóság -engedéken ység enyhe eltérése nyilvánvaló volt az azonos vallást megosztó vádlott
és bíró között .
A következő törvényen felüli tényező az alperes fizikai vonzereje . Ez nem meglepő,
tekintettel arra a széles körben elterjedt meggyőződésre, hogy „ami szép az jó is” (Dion –
Berscheid -Walster, 1972) . Sőt, számos tanulmány kimutatta, hogy az emberek több vonzó
tulajdonságot tulajdonít a vonzó személyeknek, min t a nem vonzó személyek. A bíró
döntéshozatalával kapcsolatos kutatás ok többsége valóban kimutatta, a z attraktivit ás-hatás
meglétét tárgyalóteremben. 1991 -ben felülvizsgálták a tényleges bírák által hozott döntéseket,
és megállapította, hogy enyhébbek voltak a büntetések a vonzó vádlottak kal szemben . A
kísérleti kut atások azt is kimutatták, hogy a bírák vonzóbb vádlot takról álmodoznak . Ezt a
hatás t általánosan vonzerő -engedékenységi elfogultságnak nevezik (Downs -Lyons, 1991)
2001 -ben néhány kutató megvizsgálta az alperes vonz erejének és a zsűri nemének a
kölcsönhatását, mely j elentős interakciós hatást takart az eredmények között. Ebben a
tanulmányban mind a fé rfi, mind a női résztvevők bűn súlyát és a büntetés időtartamát kellett
megítéljék egy női alperes sel szemben . Pontosabban, kiderült , hogy a női bírák könnyebb
büntetést ajánlottak a vonzó női alperesnek , mint a nem vonzó női alperesnek . Ez egy példa a
hagyományos vonzerő -engedékenység torzítás ra. A férfi bírák pedig enyhébbek voltak a nem
vonzó alperes hölgy felé, mint a vonzó női alperes felé. Ezt nevezik a fordított vonze rő-
engedékenység elfogultságnak (Abwender -Hough, 2001) .
A tudósok azonban nem álltak meg itt és azt is megvizsgálták, hogy milyen összefüggés
van a büntetés megítélése és a mosolygás között. Tudva, hogy a mosoly növeli a fizikai
értékeket, azt jósolták, hogy a mosoly magasabb vonzerőt er edményez. A kutatók azt is
megjósolták, hog y, ha a bíró férfi egy mosolygós engedékenységi hatás lép fel a női
vádlottakkal kapcsolatban . A tan ulmány eredményei alátámasztották a kutatók előrejelzéseit.
A mosolygós vádlottak tényleg vonzóbbnak tartotta az esküdtszék , mint az ellenszenvedők et.
Ezek az eredm ények további alátámasztást nyújtottak , hogy a tárgyalóteremben igenis létezik
a vonzerő és az engedékenységi torzítás (Abel and Watters, 2005)
Tehát az előzőkre reflektálva a korábbi kutatások következtetései egyérte lműen azt
mutatják, hogy az esküdtbírós ág nem vak. Ezeket gyakran befolyás olják az olyan törvényen
felüli tényezők, mint az alperes vonzereje.

23
Itt felmerül a z a kérdés, hogy miért befolyásolják az esküdteket olyan tényezők, melyek
nem relevánsak az üggyel szemben, amikor kizárólag az ügy tén yállására kellene koncentrálni .
A válasz erre a kérdésre nyilvánvalónak tűnik az elméletek fényében, amelyek az emberek
feldolgozásának módját magyarázzák.
Az alperes vonzereje és a bizonyítékok erőssége közötti kölcsönhatás volt az ítéletfüggő
változó a kutatásban . A kutatásban résztvevők, akik erős és egy értelmű bizonyítékokat kaptak
a vonzerő heurisztikára támaszkodtak . A vonzó vádlottak valóban többet „szeretetet ” kaptak ,
mint a nem vonzó vádlottak. Azonban az is kiderült , hogy a bizonyítékok manipuláci ójának
erőssége több esetben is fontosabbnak minősült , mint az alperes vonzereje. Bár ez az eredmény
lehet, hogy nem túl meglepő, pontosabban arra uta l, hogy a bizonyítékok erőssége, valamint az
ügyvéd meggyőzőképessége több gyakorlati jelentősé ggel bírt, mint az alperes vonzereje .
Tehát m inél kevésbé vonzó a bűnöző, annál nagyobb a büntetés. Vagy fordítva, minél
vonzóbb a bűnöző, annál kisebb a büntetés. A látszatbíróság általában a nem vonzó
bűnözőknek jelentősen magasabb büntetést ítélt, mint a vonzó b űnözőknek. Véleményem
szerint ez a jelenség ritkán tudatos. Nem hiszem, hogy az emberek tudatosan hátráltatják a nem
vonzó embereket. Mivel azonban nem a ’mock jury’ határozza meg a bírósági ítéletet, ezek az
eredmények nem közvetlenül alkalmazhatóak.

Vizsgálatok :

MISDEMEANORI VIZSGÁLAT
Egy Downs és Lyons által végzett kutatás. A tanulmány célja, hogy kapcsolatot találjon a
bűnözők vonzereje és az elítélési eredmények között. A kutatáshoz rendőrök et és a diákok at
gyűjtötté k össze, hogy értékeljék a töb b, mint 2000 bemutatott bűnöző vonzerejét. Ehhez 1 – 5-
ös ská lát alkalmaztak. Meg kell mondani, hogy az eredmények többnyire hasonló ak voltak.
Ezután a bírák az ítéleteket két fő kategóriába sorolták: bűncselekmények és bűnösök. A b űnök
súlyosságával össze függésben a bűncselekményeket három osztályra osztották.
1. Kis ebb bűncselekmények = + 224,87%

24
2. Mérsék elt bűncselekmények = + 304,88%
3. Súlyos vétségek = + 174,78%
Az eredményeket az alábbi grafikon mutatja be.

7. ábra
A tanulmány nem teszi egyértelmű vé, hogy miért ez így van. Azonban észrevehető,
hogy mindegyik vétségtípus esetében észrevehető, hogy a legattraktívabb személyeket ítélték
el a legkevésbé.

A PENNSYLVANIAN VIZSGÁLAT
Pennsylvaniai és Philadelphi ai bíróságokon egy kutatás következtében 67 vádlott adatait
gyűjtötték össze. Az alperesek fekete, spanyol és fehér nemzetiségűek egyaránt voltak , és
összesen 15 igazi bíró volt. A kutatás során á tlagosan az alacsony vonzerejű bűnözőket 4,10 év
börtönbünt etésre ítélték, míg a nagy vonzerejű bűnözők et 1,87 év börtönbüntetésre ítélték
ugyanazért a bűncselekményért . Ez 119,25% -os növekedést jelent.

25

8. ábra

A MÁSODIK PENNSYLVANIAN VIZSGÁLAT
Ez a vizsgálat hasonló volt az előző vizsgálathoz. A kutatók a Pennsylvaniai bírósági
igai ügyeinek adatait r ögzítették. Részletesen ismertették a 60 vádlott fizik ai vonzerejét,
tisztaságát és a ruházat minőségét. Ezutá n rögzítették a bíró döntéseit.
A bűnözőket számos bűn nel vádolták, beleértv e a gyilkosságot, emberölést, erőszakot,
emberrablás, fegyveres rablá s, súlyos testi sértés, illetlen támadás, gyújtogatás, betörés, heroin,
kokain, hasis és más tiltott gyógyszerek eladása, zsarolás, csalás, lopás, és lőfegyverekre
vonatkozó jogszabályok megsértése.
A vizsgálat szintén egy homogén csoportból állt össze, d e sajnos nem adott konkrét
eredményeket.
Az a helyzet, amikor a bűnöző egyértelműen bűnös, a nők magasabb ítéletet adtak a
nem vonzó bűnözőnek (24,71 év), mint a vonzó bűnözőnek (15,11 év). Ez 63,53% -os
növekedést jelent. Abban az esetben, ha a bűnös bűnö ssége nem tisztázott, a vonzereje
minimális hatást gyakorolt a büntetés összegére.

26
Ez a tanulmány arra utal, hogy a lassan gondolkodás s egíthet csökkenteni a vonzerőt .
Úgy tűnik, hogy a gyors gondolkodás érzékeny az ilyen pszichológiai torzulásokra. Még akkor
is, ha az alperes egyértelműen bűnös, a lassú gondolkodás előnyös lehet a túlzott büntetés
csökkentésére.

9. ábra

A BETÖRÉS VIZSGÁLAT
Ebben a tanulmányban a résztvevők egy bűncs elekmény -forgatókönyvet kaptak,
hozzácsatolva egy bűnöző képével egy ütt. Néhányan egy fizikailag nem vonzó bűnözőről
kaptak képet, mások pedig egy vonzó bűnözőről .
A résztvevők 40 -40 euró-amerikai, valamint 40-40 afroamerikai férfi ből és nőből álltak.
Őket felkérték a kutatók arra, hogy javasoljanak egy 1, 5, 10, 1 5 vagy 20 éves szabadságvesztési
büntetést a bűncselekmény elkövetőnek .
A kutatás eredménye az lett, hogy a vonzó bűnözőt 9,7 éves átlagbüntetésben , a nem
vonzó bűnözőt pedig 14,7 éves átlagbüntetésben részesítették . Ez a kutatás egy jelentős,

27
mégpedig 51,55% -os növekedést mutat annak irányában, hogy a nem vonzó külsejű bűnözőket
nagyobb büntetésben részesítik ugyanazért a z illegális cselekedetért, mint a vonzó bűnözőket.

10. ábra

AZ ÜGYVÉD FIZIKAI JELENLÉTE A BÍRÓSÁGON
Nem találtam olyan tanulmányt, amely köz vetlenül foglalkozott a bírósági üg yvéd
fizikai vonzerejével.
Az ügyvéd fizikai vonzere je sem pozitív, sem negatív. A jó fizikum nem szükségszerű.
Az ügyvédek lehetnek magasak, alacsonyak , kövérek, vékonyak, jó megjelenésűek, s zimplák .
Kétségtelen, hogy a jó megjelenésű ügyvédnek van némi vonzereje, de a kedvező helyzetben
valószínűleg a legkevésbé a minőség , amit az érdekeltek igényelnek. A „boldogtalan ” fizikum
vagy szokatlan megjelenés soha nem jelent hátrányt azokra, akik rendelkeznek a szükséges
belső tulajdonságokkal (Ross, 2007).

28
NŐK A JOGRENDSZERBEN
A nők fizikai vonzerejének befolyásáról a jogi szakmában és az emberek és zlelésére
gyak orolt hatásáról a következő tapasztaltok születtek :
Az eredmények azt mutatták. hogy a zok a nők, akik munkát ke resnek a jogi iparágban, nagyobb
sikerrel já rhatnak, ha fizikailag vonzóak.
Továbbá a szakemberek számára a jogi szakmában részt vevő vonzó nőknek több sikere lehet,
mint a nem vonzó társaiknak, mivel pozitív fényben érzékelik őket. Ezt számos tényező
keveréke okozza. Ugyanakkor, h a egy nő „szexuálisan” öltözködik, negatívan érzékelhető.
Mind a férfiak, mind a nők úgy érzik, hogy a te stét „előrelépésre” használják (Peggy Li, 2015).

OKOZATOK:
Ez a rész kicsit félrevezető, mivel a tudományos ok -okozati összefüggés nem teljesen
megalapozo tt, vagy valaha is megtörténik. Számos magyarázat van a vonzerő és a peres
eljárások kö zötti kapcsolatról. Íme néhány:
A bírósági eljárások vonzereje négy alaptípusbó l állhat:
 Először is előfordulhat, hogy a kevésbé vonzóak súlyosabb bűncsele kményeket
követnek el, mint a vonzóbbak. Ez a nézet arra utal, hogy a nem vonzó emberek inkább
inkébb hajlamosak a bűnözésre, különösen az erőszakos bűncselekményekre.
 A második álláspont az, hogy a bűncselekmények az objektív , vonzerőtől eltérő
észlelések eredményezik , így a vonzerejű becsléseket az elítélt személyek
cselekedeteinek előzetes ismerete is módosítja.
 Harmadszor, a vonzerő és az antiszociális / bűnözői magatartás szorosan elterj edt,
valószínűleg korai életkort ól. Mivel szövetségeik rutinszerűen magasak, valószínű,
hogy a vonzerő és az ilyen viselkedés közötti hatások iránya ismeretlen marad.
 Végül előfordulhat, hogy egy harmadik változó befolyáso lja a vonzerő és a bűnügyi
vádak / tevékenységek kapcsolatát. Ilyen tényezők lehetnek a társadalmi -gazdasági
helyzet, az etnikai hovatartozás és a fejlődési előnyök.
A bűncsel ekmény súlyossága és a vonzerő közötti jelentős negatív összefüggés
megállapítása valószínűleg arra utalhat, hogy a nem vonzó személyek et nagyobb
valószínűségge l gyanúsítják meg bűncselekmény elkövetésével , és épp ezért súlyos abb

29
bűncselekményt követnek el, mint vonzóbb társaik. Tehát azzal érvelhetünk, hogy a nem vonzó
személyek nagyobb valószínűséggel követnek el bűncselekményt, mert a kinézetük gyengébb
adottságai kizárják az értékteremtés törv ényes eszközeit (Downs -Lyons, 1991).
A vonzerő és az ítélet közötti összefüggés fokozatos változásai súlyosan befolyásolják
az ok -okozati kapcsolat ok valósz ínűségét. Ennek elle nére mégis a társadalmi -gazdasági helyzet
és a fizikai vonzerő közötti kapcsolat valószínűleg kizárt a következő okok miatt:
Először is, egy tanulmány megállapította, hogy az alperes ruházata nem volt
összefüggésben a fizikai vonzerejükkel. Szerintem azonb an szélsőséges körülmények között,
mint például a hajléktalanság, vannak kivételek.
Másodszor, sok tanulmány nem talált összef üggést a faj és a fizikai vonzalom között,
így kizárva a faji , társadalmi -gazdasági helyzet és a fizikai vonzerő közötti kapcsola tot.
Összefoglalva, az esküdtbíróság számos tényezőt használnak az ítélet
meghatározásához az alperes t árgyaláson. A bemutatott tanulmány eredményei azt sugallják,
hogy az alperes vonzereje magyarázat lehet a bírói döntések elfogultságára , még akkor is, ha a
bűncselekmény olyan súlyos, mint gyilkosság. Az alperes vonzereje viszont már kevésbé fontos
tényező vé válik, amikor a bíró szembesül kétértelmű bizonyíték. Ezért úgy tűnik, hogy a
vonzerő -engedékenységi to rzítás megszűnik, amikor az esküdtszék a bizony ítékokra
összpontosít.

30
6.3. Beautizmus a politikában

11. ábra
Napjainkban a szavazók sokféle módon érintik a politikai jelölteket karrierjének
sikerességét . Néhányan személyesen találkoznak velük a politikai gyűlé seken. Mások a
cikkeket olvasna k, illetv e a televízióban, valamint az interneten, különböző hírforrásokból
előállított fotókat és médiafelvételt néznek róluk . Az egyik k omponens , mely mindezen
módszerekben közös, nem más, mint a jelöltek kinézetének vizuális megjelentetése. K utatások
azt mutatjá k, hogy a választók véleményt alkotnak a jelölt kompetenciájáról, és képesítései ről
abban a pillanatban, amikor vizuális tartalmakat látnak az illetőkről.
Ahogy már említettem, m ondhatni, hogy sokszor nem is a racionális gondolataink
vezérlik a véleményün ket, hanem a szemünk.
A jelenlegi kutatások is azt mutatt ák, hogy a polgárok „inkább a szemük kel szavaznak,
mint az elméjük kel”. Az eredmény pedig az volt, hogy a j obb megjelenésű jelöltek jobban
teljesí tenek a politikai választásokon, mivel ebben az esetb en is fennáll a vonzerő elfogultság
(Palmer -Peterson, 2016: 353-382).
A tanulmányok következetesen kimutatták, hogy a jó megjelenésű politikai jelöltek
kedvezőbb értékeléseket élveznek, mint a kevésbé vonzó társaik ( Hart-Ottati -Krumdick, 2011:
181-203). Mennyire jelentős tehát a vonzerő a politikai rendszerben ?

31
Megdöbbentő de a vonzóság jobban kapcsolódik a választási sikerhez, mint a
megbízhatóság vagy az észlelt kompetencia. Donald Trump és Hillary Clinton egyaránt
részesülhet ebből a valóságból, mivel e z az eredmény mind a férfi, mind a női jelöltek esetében
igaz. Ez azért van, mivel k önnyebb nézni, mint hallgatni. S ok szavazó túlságosan elfoglalt
ahhoz, hogy megismerkedjen az egyes jelölt ek platformjaival, vagy akár általában a
kérdésekkel. Azok a szava zók, akik nem tudják a politikai sajátosságokat, nagyobb
valószínűséggel befolyásolj a a jelölt személyes jellemzői (Berggren -Jordahl -Poutvaara, 2010:
8-15).
Azok a szavazók, akiknek nincsenek részletes információk a jelöltekről, mégis
megnézik a szavazáson megjelenő fotóikat, a vonzó jelölteket a zonnal sikeres politikusoknak
fogja látni és ehhez mérve kapcsol tulajdonságokat a személyhez . Ez annak a következménye,
hogy a szavazók a szavazási döntések meghozatalába n egy kognitív parancsikont hoznak létre.
A képeken megjelenő benyomások kialakításánál a szavazókra is hatással vannak a demográfiai
jelzések, amelyek az adott attribútumok javára torzíthatják őket (Banducci -Karp -Thrasher –
Rallings , 2008 : 903 -917.)
Szerencsére sok szavazó figyelembe veszi a különbö ző tényezőket, miel őtt szavazásra
kerülne sor. A komoly szavazók számára a jelölt megjelenése csak egy tényező, amelyet
próbálnak nem figyelembe venni.
Sok szavazó szándékosan szavaz a fejében, hogy információt szerezzen a vizu ális
benyomások kiegészítésér e vagy ellentmondására . Megtanulnak mindent, amit tudnak a
jelöltekről annak érdekében, hogy megkülönböztessék a kép mögötti személyt. Persze, a
tanulmányok azt mutatják, hogy a jól tájékozott s zavazók számára kevésbé fontos a kinézet.
Fénykép példa:

32

12. ábra
Néhány szavazó ténylegesen megpróbálja „helyesbíteni” a jelölt vonzerejét annak
érdekében, hogy elkerülj ék az értékelésük elfogultságát. Az ilyen korrekció csökkentheti,
megszüntetheti vagy akár visszafordíthatja a fizikai vonzerő pozitív hatását. Mivel azonban a
korrekció megismerést igényel, a zavaros vagy tájékozatlan szavazók kevésbé valószínűsítik a
fizikai vonzerőhatást.
A fizikai megjelenésünk tehát gyakran befolyásolja a társadalmi interakciókat, de
szerepet játszik -e a politikára való rálát ásunkra ?
A következő tanulmányban lett véve halo-effektus politikai következményei, azaz az
általa generált „pozitív hatások”, amelyek során pozitív tulajdonságokat tulajdonítanak az
egyéneknek egy másik megfigyelhető jellegzetes tulajdonsága alapján, mi nt például a kinézet .
Az ANES (American National Election Studies ) adatok, valamint egy pár felmérési kísérlet
alkalmazásával egyé rtelműen kiderült, hogy elfogultak a behatások a válaszadók politikai
ismerete ire, mive l a vonzóbb egyének ismertebbnek tekint hetőek . Ezek a megállapítások

33
hatással vannak a mindennapi politikai életünket szabály ozó tudatalatti elfogultságokra . Fontos
lenne megértenünk, hogy és a fizikai kinézet között nincsen bebizonyított összhatás.
Az in formáció bővelkedik a modern korban a mé diának köszönhetően. Ezt a politikai
rendsz er nagyon jól ki is használja s különböző médiatrösztökkel lép kapcsolatba, melyeket
úgymond fel is vásárol, hogy érdekeit közvetítse. A politikai intézmények és pártok lehetővé
teszik a polgárok számára ezáltal, hogy megértsék a politikát és képet kapjanak arról, hogy mi
történik a rendszeren belül . Persze a pártvezetők már igen korán rájöttek arra, hogy az
audiovizuális média, de főképp a vizuális mennyire torzíthatja és befolyásolhatja a választási
eredményeket a beautizmusnak köszönhetően.
Felmerült az a kérdés, miszerint az állampolgárok nagyobb valószínűséggel látják
hitelesnek a számukra vonzó forrásokból származó politikai információ kat. Ebben a
tanulmányban figyelembe lett véve a vonzerő elfogu ltság szere pe és a politikai szakértelem
közöt t, emellett a z és zlelt szakértelem fontossága a társadalmi -politi kai kölcsönhatások
strukturálásában , különös tekintettel arra, hog y a polgárok hogyan vélekedne k a politikáról,
megértve a po tenciális kognitív torzításokat amit a vonzerejük okozhat. Ha a polgárok eseté ben
több szerepet kap a fizikai megjelenés, mi nt a politikai szakértelem , a politikai információk
forrása miatt az informálatlan polgáro k félrevezethetőek . Ha a demokratikus politikában
tájékozott és elkötelez ett á llampolgárként tartjuk számon magunkat kötelességünk arra is
vigyázni , hogy az informálatlan állampolgár ok jobban tájékozottak legyenek.
A fizikai megjelenés politikai befolyásának tesz tjeként felhasználta a szerző a felmérés
során az ANES -ből szárma zó releváns adatokat . Az 1972 -74-76-os ANES -paneles t anulmány
segítségével megtudhatju k, hogy az interjúalanyok szubjektívek a válaszadók ismereteinek
értékelését és a válaszadók fizikai megjelenését illetően. A k ísérleti eredményeink megerősítik
ezt a meg állapítást , ami azt mutatja, hogy vonzóbb egyének jobban tájékozottak és
meggyőzőbbek . Ez arra utal, hogy a szerepe a fizikai megjelenésnek a töme gszintű politikai
viselkedésben elég magas. (Palmer -Peterson, 2016)
A fizikai megjelenés az első egyik olyan j ellemző, amelyet egy találkozás során
figyelembe vesz valaki, akár ismerős, akár nem. Ezek az értékelések automa tikusan történnek
meg, és nem is igényelnek tudatos figyelmet .
Mégis, annak ellenére, hogy a politika természeté nél fogva társadalmi jellegű, a fizikai
vonzerőnek a politikai köve tkezményei korlátozottak voltak . Indokoltnak tartjuk, hogy ezek az
elfogultságok befolyásolják az egyének politikai felfogásait, orie ntációit, és ami a legfontosabb

34
amiket a politikáról beszélnek. Annak tesz telése, hogy a fizikai vonzerő milyen mérték ben
számít a politikai tudás során , kétirányú megkö zelítést alkalmazunk. Az első egy egyedülálló
amerikai nemzeti választás tanulmány i tárgya. M íg az interjúalanyok értékelése a válaszadók
politikai ismeretét tekintve általá ban arra mutatott, hogy a politikai ismeretek egyik alapja
kifinomultság, a felmérések más szubjektív interjúvizsgálói. Az 19 72-es ANES előválasztási
hullám ban a megkérd ezettek a többi értékelésen túl az interjú végén, a válaszadók
megjelenésé nek értékelés ét kérték. Ezek sokban hasonlóak a többi értékeléshez, öt pontos
skálán k észültek, 1 -től (otthonos) 5 -ig (feltűnően szép vagy vonzó).
Mivel az 1972 -es hullám egy panel kezdete volt, nem csak azt tud ták megvizsgálni a
kutatók , hogy fennáll -e a kapcsolat a m egkérdezettek fizika i vonzereje és tudásuk között,
hanem annak mértékét is, hogy ez a kapcsolat az idő múlásával fennmarad -e.
Hogy s zámít -e a vonzerő a politikai életben? Bizon yára a halo -hatás nak köszönhetően
igen, mivel jelen van az olyan mindennapi tár sadalmi kölcsönhatások nál is amelyek áthatolnak
a politikai világra. Mégi s a politikai tudomány kutatása nagyrészt az elit szintű jelöltek
vonzerejére összpontosított, figyelmen kívül hagyva a tömegszintű politikai magatartás
következményeit. A meggyőződés re alapozva, hogy a vonzerőnek is befolyásolnia kell a
tömeget kiderült , hogy a halo hatások növelik a politikai tudás és az intelli gencia értékelését is
azok számára, akik rosszul értékelik a politikai in formációk objektív méréseit . Egyedi
adatelemek hasz nálva az ANES -ből, valamint egy pár felmérési kísérletből is kiderült, hogy
bizonyítottak a fizikai vonzerő hatásai nemcsak a társadalmi interakciókra nézve , hanem a
politikai kö lcsönhatásokat is befolyásolja. Az észlelt vonzerő kiemelkedő szerepet játszik a
társadalmi interakc iók kialakításában, alapozásban , a pozitív érzelmek fenntartásában. A von zó
személyeket többen tekintik kedvesnek , szorgalmas nak és kompetens nek a szociá lis világban.
Sokkal inkább hajlandóak vagyunk olyan egyéneket keresni és elfogad ni a politikai
rendszerben, melyek figyelemreméltó külső jellegzetességekkel bírnak . A végeredmény az,
hogy a kevésbé tájékozottnak meg kell értenie elsősorban a politikai világot és szavazati
döntések befolyásolási tényezőit ahhoz, hogy el tudja dönteni kik hitelesek valóban . Ha ezek
a vélemén yek a szakértelemre vonatkoznak az egyének fizikai megjelenése által befolyásolt
téves tájékozott ság az egyének egyszerűen lehetnek tévedve, mert politikai tudásuk
fejlesztésére törekszenek.
Úgy tűnik, hogy a bemutat ott bizonyítékok megerősítik ez eket a normatív aggályokat.
Nem csak azok a vonzóbbak, akiket jobban tájékozottnak tartanak, ők is nagyo bb
valószínűséggel próbálkoznak meggyőzni másokat, különösen akkor, ha nincs információjuk!

35
Emellett m ás állampolgárok is nagyobb valószínűséggel fordulhatnak hozzájuk politikai
információforrás okként, és sokkal többet látnak meggyőzőek a kevésbé vonzó egyénekhez
képest, semmit sem tudva a tényleges életükről politikai szakértelem. Tekintettel arra a díjra,
amelyet egy tájék ozott és elköteleze tt választópolgárra, valamint a kevésbé tájékozottak
hajlamosak arra, hogy forduljanak azokhoz, a kiket a szakértőknek érzékelnek az információ
hiányosságai, a feltárt vonzerejű p rémium azt sugallja, hogy sokan az állampolgárok, ha
inform ációt keresnek, elkeseredhetik őket. Meg kell ismernünk néhány eredményt az
eredményekkel kapcsolatban. Ahog y az előző munkát is vizsgálták az interjúalany
elfogultságának lehetősége a válaszadók értékelésében, hiányoznak a kulcsfontosságú
jellemzők interj úalany, amelyet az elemzések továbbfejlesztésére lehetne felhasználni.
Legalábbis szeretnénk a megkérdezettek és a válaszadó k jellemzőinek megfelelőségének
ellenőrzése, mint például a. 24 életkor és nem, amelyek olyan tényezők lehetne k, amelyek
befolyásolj ák a válaszadók megjelenése. Sajnos az ANES nem tudta he lyreállítani az
interjúkészítőt jellemzői az 1972 -1976. Ezekre az aggályokra legalább részben válaszolhatunk
kísérleti tanulmányokkal, amelyekben képesek voltunk a demográfiai mérkőzésekre (és az
arány között), amelyről kimutatták, hogy nincs jelentős hatása. Módszertani szempontból
megfigyelésünkben az endogenitás lehetőségével is szembe kell néznünk az ANES
tanulmányozása. Miközben a korábbi kutatások bizonyítják, hogy az okozati nyíl a vonzerejétől
az intelligencia és a tudás felfogásaiig terjed. Azonban, lehetséges, hogy az ok -okozati nyíl a
másik irányt vezeti; politikai szofisztikátumok at lehetnek vonzóbbnak tekintik, mint az
informálatlanok. Ezért egy hosszú interjú csúcspontján, a válaszadók kom petenciájának (vagy
annak hiányának) nézetei befolyásolhatják fizikai szerepüket értékeit. Felfogás, hiszen
számunkra, mint politikai tudósok, elhihetik ezt a politikai tudás a vonzerejét érzékeli, úgy
véljük, ez a nézet valószínűtlen a kiterjedt elméleti irodalom, amely a másik irányba mutató
nyíl irányába mutat.
Továbbá, mivel a válaszadóra nézve tartós (bár ném ileg csökkent) hatásokat látunk az
interjúalanyok körében, akiket nem kértek értékelésre, vonzerejüket a z észlelt ismereteikre
vonzerejük az 1974 -es és az 1976 -os hullámokban, legal ábbis szerény bizonyítékunk van
ahhoz, hogy kedvezményt ka pjunk aggodalomra ad okot. Ezt a feltételezést a kísérleti
eredmények, mint alanyok erősítik meg állapított politikai ismeretek egyszerűen a fizikai
megjelenésen a lapulnak.
Jelenlegi elemzésünk a politikai viselkedés halo hatásainak viz sgálatát jelenti.
Tekintettel a tudás normatív jelentősége a polgárok számára, hogy megértsék és részt vegyenek

36
a demokratikusan A halóhatások jelenléte hozzájárul ahh oz, hogy megérts ük a vonzerejét
politikai kölcsönhatások. Az észlelt szaké rtelem hatása a kommunikációban ezek a
megállapítások gyakorlati és normatív kihívás okra támaszkodnak a támaszkodva a politikai
szakértők, mint kognitív parancsikon a kollektív tanácskozásban, külön ösen akkor, ha a
szakértelem lehet a fizikai vonzerő által elfogult. Habár a legtöbb politi kai viselkedés hallgatója
lenne tudomásul veszi, hogy a politika vonzereje fontos, a jövőbeni kutatásoknak meg kell
keresniük további tesztek arról, hogy mennyire vo nzó a politikai interakcióink és másokon
kívüli mások felfogása az elit szinten (Palmer -Peterson, 2016).

6.4. Beautizmus az alkalmazási döntésekben

Számos tanulmány szerint a jó megjelenés és a siker együtt jár. A vonzó emberek
gyorsabban haladnak előre, és több pénzt keresnek – ami viszont jobban megjeleníti a
megjelenését.
A fizikai megjelenés befolyásolhatja a munkakörülményeket, a promóciós
lehetőségeket és a relatív jövedelmet.
Míg a legtöbbünk azt akarja gondolni, hogy a fizikai megjelenésnek nem ke ll szerepet
játszania a tehetséggazdálkodásban és az emberi tőke döntéseiben, az igazság az, hogy létezik
a „szépség -elfogultság”, az a pszichológiai és biológiai kemény vezetéke k, amelyek jól
vonzanak minket. Tehát a vonzó emberek mágneses hatással vannak ránk.
A szépség -torzítás hatásai még a mu nkavállalás előtt megkezdődnek: a videofelvétel
vagy a fotó újraindítása a toborzóknak azt a felfogást adják, hogy ezer értéket érdemes
megismételni; és egy tudatalatti szűrő, amely a jelölt esélyeit megteheti vagy megszakíthatja.
Az ápolt és vonzó külső rettentően fontos szerepet j átszik a munkavállalás során.
Legyen szó állásinterjúról, karrierépítésről vagy éppen a kollégák bizalmának elnyeréséről.
A szakértő k szerint az igényes külsőnek és a jó megjelenésnek kö szönhetően
könnyebben érvényesülhetünk az életben, tehát könnyebben kaphatunk állást, gyorsabban
juthatunk felfelé a ranglétrán. De va jon mi állhat ennek hátterében?
Pszichológusok szerint az ápolt külső igényességünket tükrözi, ezért a munkáltató
szempo ntjából pozitív üzenete lehet. Az esztétikus külsőhöz a holdudvar -hatás miatt általában
pozitív tulajdonságokat társítanak az emberek: úgy gondolják, hogy aki ad magára, ápolt,

37
sportos, az feltételezhetően a munkáját is igényesebben végzi és a környezetét is jobban rendben
tartja maga körül. A kornak megfelelő, ápolt és igényes külső minden korosztály képviselői
esetén előny t jelenthet a munkaerőpiacon.4
A munka világában való sikerhez habár szükség van a külső -belső egyensúly
megteremtésére is. A rengeteg fe ladat, az állandó rohanás és a folyamatos stressz ala posan
megviseli a szervezetet , ezért fontos, hogy minden nap szánjunk időt a regenerálódásra és
feltöltődésre. A szépség és a fiatalság valójában belülről fakad. Ha ápoljuk szépségünket, és jól
érezzük m agunkat a bőrünkben, akkor magabiztosabbak leszünk, ami sikeresebbé és
eredményesebbé te het minket.
A férfiak és nők fizikai vonzereje és karrier ben való sikere között erős összefüggések
vannak. A munkaerő ben a vonzer ő elfogul tság valóban jelen van.
A vonz ó emberekre úgy tekintenek, mint vezetőkre , és azt gondolják, hogy jobban
kompetensek. A vonzó embereket gyakrabban foglalkoztatják, gyakrabban támogatják,
alkalmasabbnak találják, gyakrabban választják üzleti partnerként, és jobb teljesítmény
értékeléseke t kapnak , mint a nem vonzó emberek.
A vonzó embereket gyakrabban választják ki a foglalkoztatásra akkor is, ha a nem vonzó
emberek kel egyenlő a tudásuk, vagy akár kisebb is .
A vonzó nők kiváltságosak lesznek, még sztereotip férfias munkahelyeken is. A
szervezetek és cégek előtt álló számos kihívás a képzettség vonzása és a kompetens
alkalmazottak felvétele .
Annak ellenére, hogy számos vállalkozás erőfeszítéseket tett a megkülönböztetés
mentén a foglalko ztatási politikák kidolgozásával és végrehajtásával , a megk ülönböztetés még
mindig sokféle és befolyásolhatják a felvételi folyamatot.
Az egyik t anulmányában Hamermesh megkérte a résztvevőket, hogy értékeljék egy
fotósorozatban az embe rek vonzerejét . Ezután összehasonlította a z eredményeket, a rangot a
vizsgált személyek fizetési mutatóival. Az eredmény egyértelmű volt: a nem vonzónak tekintett
személyek átlagosan 10 százalékkal kevesebbet kerestek, min t az átlagosan vonzó kollégáik.

4 HRPortal.hu : 2015, https://www.hrportal.hu/c/ha -a-vonzo -a-kulso -lesz-allas-is-20151203.html (2019.06.20)

38
Hamermesh leírja ezt a megjelenés alapú pénzügyi hátrányt, mint „egyszerű büntetést”.
Ezzel párh uzamosan a legvonzóbb személyek öt százalékkal többet keresnek, mint az átlag. Ezt
nevezik "szépségprémium nak".
Több kutatást is végeztek arra vonatkozóan, hogy a z érzékel t férfiasság hatása , a
nőiesség és a kérelmezők neme és a fogl alkoztatási alkalmassá g megítélése között kapcsolat
van. Ezért egy kutatás során megm anipulálták a pályázók nemi és nemi vonatkozású jelle mzőit,
valamint a munka típusát (férfias, nőies és semleges). A pályázó je llemzői és a nemi jellegű
munka kölcsönhatás ba lépett, hogy befolyásolja a foglalkoztatási alkalmasságot, mind a férfias
és „androg ün” embereket jobban illették a férfias szexuálisan gépelt munkákhoz, mint a nőies
egyének et. A nőies egyének viszont a női és semleges, nem-tipizált munkahelyek számára
alkalmasabbak voltak, mint a férfias eg yedek. Ez a kutatás azonban nem foglalta magá ban a
kérelmezők vonzerejét és az ész lelt ügynökeik előrejel zéseinek jellemzői t, amelyek kritikusak
lehetnek a döntéshozatali folyamatban. (Jackson, 1983) .
 A női szerepvállalás negatívan fog összefüggni a férfit ípusú munkahelyi
alkalmassággal munkahelye nkén t.
 Az észlelt ügynökség pozitívan kapcsolódik a mun kával kapcsolatos
felfogásokhoz a férfiakra szabott munkákra való alkalmasság tekintetében .
 A vonzóság mérsékli az észlelt kapcsolatot . Általa a kapcsolatok erősebbek
lesznek ( a férfiak hoz erősebb kapocs fogja csatolni a vonzó nőket és fordítva)
 A nem a férfiak által végzett munkákra való érzékelt munkahelyi
alkalmassághoz kapcsolódik, az érzékelt ügynökség közvetett hatásán keresztül.
A fizikailag vonzó emberek javára irányuló elfogultsá g erős, vonzó az emberek jobban
érvényesülnek, boldogabbak és sikeresebbek, mint a nem vonzó emberek Ez az elfogultság az
élet több területén is megnyilvánul, például politikai választások esetében, az esküdtbíróság
döntéseiben, az munkáltatók alkalmazási döntéseiben és még sok más területen is.
Úgy tűnik, csupán egy csinos arc kell ahhoz, hogy valaki boldogulni tudjon a
munkahelyén.
Egy új kutatás kimutatta, hogy a szép emberek jobban teljesítenek pályafutásuk során,
még az után is, hogy fiatalkori szépségük me gfakult.
A vizsgálat szerint a szép emberek a karrier mindegyik szakaszában nagyobb presztízsű
pozícióban dolgoztak, mint az átlagos kinézetű emberek. A kutatók úgy vélik, a vonzó

39
személyek azért kerülhetnek a jobb állá sokba, mert nagyobb az önbizalmuk, az átlagos
megjelenésűeket p edig a munkaadók "büntethetik".
A brit és olasz kutatócsoport több mint 8000 olyan férfi és nő több évtizedes adatait
használták fel, akik 1957 -ben érettségiztek Wisconsinban, az Egyesült Állam okban. Az adatok
között szerepeltek a munkahelyi információk az életük különböző szakaszaiban, az iskolai
fényképek, iskolai végzettségük és szüleik társadalmi osztálya.
Az eredmények azt mutatták, hogy az érettségikor a legszebbnek ítélt személyek jobb
állással és magasabb presztízsű karrierrel rendelkeztek még a nyugdíjhoz közeli években is.
Ráadásul ez az eredmény más tényezők, például az intelligencia és az iskolai végzettség
számításba vétele esetén sem változott.

6.5. Beautizmus a médiában

13. ábra

40
A már említett halo effektusként is ismert hatás t a reklámipar előszeretettel használja, mivel
egy jó manipulációs eszköz . Ez egy olyan benyomás, egy adott dologról, mely képes
befolyásolni a vele kapcsolatos érzéseinket. Kiváló példa erre, hogy néha haj lamosak vagyunk
arra gondolni, hogy a híres emberek nem reklámozhatnak rossz dolgokat.
Talán nem kell különösebben ecsetelni, hogy a médiában m ennyire sokat számít az attraktivitás.
A média és reklámvilág általában kihasználják a vonzerővel járó előnyöket . A vonzó nők
manapság kulcsfontosságú elemei hirdetés eknek és reklámoknak. Általában olyan nőket
jelenítenek meg, amelyek kulturális szempontból megfelelő szexuális tulajdonságok at
hangsúlyoz nak. Általában hiány zó ruhadarabok kíséretében, ahogy a fenti ké pen is látható.
Ezzel szemben a mikor attraktív férfiakat jelenít meg a média a gazdagság vagy a státusz vonzó
mutatóinak bemutatása általában kulcsfontosságú elemnek tekinthető.

14. ábra

41
Egy másik tényező, amely meghatározza a személy vonzerejének szubje ktív értékelését, az,
hogy a személy megjelenése mennyiben felel meg az érzékelt nemének.
A férfiakat tipikusan vonzóbbnak tartják, ha sztereotípiásabb „f érfias” jellemzőik vannak, mint
például s zéles állkapocs, kifejezett homl okgerinc, valamint széles orr és áll. A nőknél pedig
úgy tűnik, hogy vonzóbbak, h a sztereotípiásabban „nőies” je llemzők kel rendelkeznek. Például
vastag száj és felső ajak, nagy szemek és kiemelkedő arccsontok .
Egyes kutatások alátámasztották, hogy nem hiábavaló a női képek hangsúlyozá sa a médiában .
Ugyanis a vizsgálati személyek szemmozgásait figyelve azt találták, hogy a személ yek több
időt szenteltek a női képek pásztázására, mint a férfiakéra. Mindez összhangban áll a nemi
sztereotípiákkal kapcsolatos vizsgálatokkal. További kutatók kísérleti eredményeikben pedig
például arról számoltak be, hogy a férfiakhoz több esetben asszociáltak kompetenciára utaló
kifejezéseket a megkérdezettek, mint a nőkhöz. A nők esetében a holdudvarhatás jelenik meg,
mely szerint az emberek másokról alkotot t ítéleteik során a pozitív tulajdonságokat hajlamosak
más pozitív tulajdonságokkal összekapcsolni. A vonzónak ítélt személyeket például általában
pozitívabb (kedvesebb, boldogabb, erősebb, nyitottabb stb.) tulajdonságokkal ruházzák fel.
Minden a fiatal nő k és anyák körül forog. Bárhová nézünk az újságos polcokon, mindenhonnan
fiatal, csinos, vékony nők néznek vissza ránk. A szexi nők az érdekesek, ők a vonzóak.
Csodadiéta meg narancsbőr elleni kezelés kell neked, ha már utcán viselhető photoshop nincs
a piacon. A Nő legyen feszes, legyen fitt, legyen ránctalan. Amikor a kor előrehaladtával aztán
már a MILF kategóriából is végleg kiöregszünk, legfeljebb a v agány nagyi címre pályázhatunk
Az idősebb nők alig kapnak figyelmet, figyelmességet meg még kevésbé, h acsak nem buszra
felszálló hajlott hátú nénikék már. Mire hatvan leszel, nem vagy már jó semmire, legfeljebb
unokázásra. Nem rólad szól már semmi, legfeljebb Meryl Streep játszik még neked. Vágd a
centit a nyugdíjig, gondoskodj a felnőtt gyerekeidről, gond ozd az idősebb rokonokat, betegeket.
Nagy terveid már ne legyenek, ha futja rá, talán még elutazhatsz ide -oda. Ötven feletti magyar
nőként vágyak már ne kínozzanak, csak az egészség meglegyen, meg unoka kéne még, készülj
a jól megérdemelt pihenésre.
Az újs ágok címlapjain "sikeres", és dögösre alakított fiatal nők pózolnak. Ahhoz, hogy idősebb
nő nem csak nőknek szóló sajtótermék címlapjára vagy nyitóoldalára kerüljön, legalábbis
kormányfőnek, az amerikai jegybank elnökének, vagy híres színésznőnek kell lenn ie. Akkor is
csak diszkréten plasztikázva, majd viaszfigurává retusálva kerülhet az újságos standokra.

42
Persze, tudjuk, hogy a szexu álisan vonzó nő adja el a lapot . Az átlagos, de pláne a korosabb
nők nem olyan érdekesek. Sőt, ők szinte láthatatlanok . Ezek után nem meglepő, hogy a
médiában mutogatott "sikeres nő", szinte mindig fiatal és vonzó. Az az igazi sikertörténet, hogy
akkor ér a csúcsra, amikor még kicsik a gyerekei. Jól megmutatta a világnak, így kell ezt.
Egyszerre a család és a karrier, az időnyer ő meg kötelező kellék lehet náluk, hiszen mindig
megtudjuk, hogy soha de soha nem mehet a munka a család rovására, dehogy. Az idősebb nők
ezen a pályán sem versenyezhetne k a fiatalabb társaikkal.5

7. Következtetések

A szakirodalom áttekintése alátámaszt ja azt az elképzelést, hogy a fizikailag vonzó
személyek előnyt élveznek az élet töb b területén is kinézetük miatt és igazolja a hipotézisemet,
miszerint a beautizmus jelensége megkönnyíti az attraktív külsőv el rendelkező személyek
életét, illetve a fizika i vonzerő jelentős hatást gyakorolhat a döntéshozatalra, valamint arra,
hogy hogyan ítélik meg az embereket.
Az első kutatási kérdésemet megválaszolva azért találjuk szimpatikusabb nak a s zép
emberek még ismeretlenül is, mivel amikor egy vonzó személly el lépünk kapcsolatba, az agy
bizonyos részei aktiválódnak . Azok a részek, ahol a pozitív érzelmek, ingerek jutnak
feldolgozásra. Ezt a bizonyos részt agyi orbitofrontális kéregben nevezik, s amikor aktív, akkor
mind a vonzerő, mind az erkölcsi, jósági értékekn ek észlelése megnövekszik .

5 Feminfo: 2014, https://feminfo.444.hu/2014/05/04/csak -a-szexi -no-szamit (2019.06.20)

43

15. ábra
[A kép az Insula Volume Schizophreniában (2012) szisztematikus meta -analíziséből készült:
Alana M. Shepherd, Sandra L. Matheson, Kristin R. Laurens, Vaughan J. Carr és Melissa J.
Green]
Emellett, mit már említettem é s alátámasztottam a szakirodalommal, csecsemő korunk óta
belénk van „kódolva”, hogy jobban vonzódjunk a fizikailag attraktív személyekhez.
A másik kutatási kérdésemre, mégpedig arra, hogy h ogyan befolyásolja a külső
attraktivitás a döntéshozatalt, a válasz t szerintem a dolgozatban több részt is megtaláljuk. Mint
kiderült, a külsőleg attraktív személyek, enyhébb büntetéseket kapnak a bíróságon, sokkal
jobban preferálják őket a munkáltatók, sokkal nagyobb fizetéseket kapnak, a politikai életben
is előny elvez nek, emellett pedig mondhatni, hogy a mindennapok kisebb s nagyobb döntéseire
is hatással van.

44
8.Összegzés

Tehát úgy tűnik, hogy a vonzó embereket kedvezőbbnek látjuk, mint a nem vonzó
embereket számos intézkedésnél. Például ha megfigyeljük a mindennapja inkat számos olyan
esetet találhatunk, melyek az előző állítást bizonyítják. Például nagyobb valószínűséggel
segítünk az olyan idegeneknek, a kik szépen és vonzóan öltözöttek. Érdekesnek találom, hogy
annyira belénk van rögződve már ez a jelenség, hogy észr e sem vesszük, pedig a bizonyítékok
egyértelműek.
Az iskolában, az üzleti életben, a szere lemben, a jogrendszerben, munkakörben, a társas
kommunikációban és úgy amblokk az életben , mindenhol számít a megjelenés . Szerintem
bátran kimondhatom, hogy mindanny ian érezzük és tapasztaljuk az attraktív fizikai
megjelenéssel járó előnyöket, és a vele járó diszkriminatív kezelést.
Amit teljes mértékben elvetek az viszont az az a felfogás, miszerint egy "szép arc"
kizárja a rossz, toxikus személyiséget, buta ságot, i lletve más negatív tulajdonságokat. A
„csúnya arc” pedig kizárja a jó, kedves és pozitív tulajdonságokat stb. Ahogy egy régi mondás
is mondja: A látszat néha csal. Szerintem a kinézet és a személyiség, illetve intelligencia és
tehetség egyáltalán nincsenek összefüggésben.
Végül úgy érzem, hogy a szakirodalmi összefoglaló minden kérdésemre választ adott.
Sőt olyan dolgokat is megtudtam általa, melyek hozzájárultak egy tudatosabb gondolkodási és
döntési folyamat kialakításában bennem. Szerintem a jövőben figy elni fogok arra, hogy
ellensúlyozzam az életemben a beautizmus jelenségét, mivel legyünk őszinték, ki szeretne
tudatosan diszkriminálni egy kevésbé vonzó személyt vagy ki szeretne úgy megkapni egy állást,
hogy tudja, nem szakmai tudásán ak, hanem kinézeténe k köszönheti a poszt elnyerése . Személy
szerint és biztosan nem.
A legnagyobb tanulság számomra az, hogy habár univerzális ez a elfogultság a szépség,
mégsem egyenlő a jóval.

45
9. Felhasznált szakirodalom és hivatkozások :

1. Umbert o, Eco: A szépség történ ete. Európa Kiadó, Budapest, 2010
2. Haselton, M. G.; Nettle, D. & Andrews, P. W. (2005). The evolution of cognitive bias.
In D. M. Buss (Ed.), The Handbook of Evolutionary Psychology: Hoboken, NJ, US:
John Wiley & Sons Inc. pp. 724 –746.
3. Palmer, Carl ; Peterso n, D. Rolfe (2015). Halo Effects and the Attractiveness : Premium
in Perceptions of Political Expertise, American Politics Research
a. https://www.researchgate.net/publication/281614119_Halo_Effects_and_the_
Attractiveness_Premium_in_Perceptions_of_Political_Ex pertise
4. Dion, K., Berscheid, E., & Walster, E. (1972). What is beautiful is good. Journal of
Personality and Social Psychology, 24, 285 -290.
5. Abel, M.H., & Watters, H. (2005). Attributions of guilt and punishment as functions of
physical attractiveness and smiling. Journal of Social Psychology, 145(6), 687 -702.
6. DeSantis, A., & Kayson, W.A. (1997). Defendants’ characteristics of attractiveness,
race, and sex and sentencing decisions. Psychological Reports, 81, 679 -683.
7. Devine, D.J., Clayton, L.D., Dunford, B. B., Seyling, R., & Pryce, J. (2001). Jury
decision making: 45 years of empirical research on deliberating groups. Psychology,
Public Policy, and Law, 7(3), 622 -727.
8. Werner, C.M., Strube, M.J., Cole, A.M., & Kagehiro, D.K. (1985). The impact of case
charact eristics and prior jury experience on jury verdicts. Journal of Applied Social
Psychology, 15(5), 409 -427.
9. Downs, A.C., & Lyons, P.M. (1991). Natural observations of the links between
attractiveness and initial legal judgments. Personality and Social Psych ology Bulletin,
17(5), 541 -547.
10. Abwender, D.A., & Hough, K. (2001). Interactive effects of characteristics of defendant
and mock juror on US participants’ judgment and sentencing recommendations.
Journal of Social Psychology, 141(5), 603 -615.
11. Ross, David Q C (2004). Advocacy by David Ross QC
12. Li, Peggy (2015). Physical Attractiveness and Femininity: Helpful or Hurtful for
Female Attorneys

46
13. Hart, William; Ottati, C. Victor; Krumdick, Natha niel (2011). Physical Attractiveness
and Candidate Evaluation: A Model o f Correction, Political Psychology 32(2):181 –
203,
14. Berggren, Niclas; Jordahl, Henrik; Poutvaara , Panu (2010). The looks of a winner:
Beauty and electoral success, Journal of Public Economics 94(1 -2):8-15 ,Project:
Candidate appearance and electoral succes s.
15. Banducci, S. A., Karp, J. A., Thrasher, M., & Rallings, C. (2008 ). Ballot photographs
as cues in low -information elections. Political Psychology, 903 –917.
16. Jackson, L. A. (1983). The influence of sex, physical attractiveness, sex role, and
occupational sexlinkage on perceptions of occupational suitability. Journal of Applied
Social Psychology, 13, 31 –44.
17. Efran, M. G., & Patterson, E. (1974). Voters vote beautiful: The effect of physical
appearance on a national debate. Canadian Journal of Behavioral Scie nce, 6, 352 -356.
18. Efran, M. G. (1974). The effect of physical appearance on the judgment of guilt,
interpersonal attraction, and severity of recommended punishment in a simulated jury
task. Journal of Experimental Research in Personality, 8, 45 -54.
19. Downs , A. Chris; Lyons, M. Phillip (1991). Natural Observations of the Links Between
Attractiveness and Initial Legal Judgments

20. Medipress.hu: 2009,
http://www.ma.hu/eletmod.hu/60186/Vajon_a_megnyero_kulso_valoban_elonyt_jelent_az_el
etben (2019.06.20)
21. Tari Annamár ia: Szerepváslág és konfliktusok a fogyaszói társadalomban,
http://www.tariannamaria.hu/cikkek/klinikai/07 -szerepvalsag.htm (2019.06.20)
22. HRPortal.hu: 2015, https://www. hrportal.hu/c/ha -a-vonzo -a-kulso -lesz-allas-is-20151203.html
(2019.06.20)
23. Feminfo: 2014, https://feminfo.444.hu/2014/05/04/csak -a-szexi -no-szamit (2019.06.20)
24. Verticordia: Mennyire f ontos vagy nem fontos, hogy jól nézünk -e ki?,
https://blog.randivonal.hu/mennyire -fontos -vagy -nem-fontos -hogy -jol-nezzunk -ki/
(2019.06.20)

25. https://www.psychologytoday.com/us/blog/why -bad-looks -good/201607/voting -our-
eyes-attractive -candidates -get-more -votes
26. https://medium.com/coffee -and-junk/cognitive -bias-attractiveness -bias-f892f81727ed

47
27. http://www.tarian namaria.hu/cikkek/klinikai/07 -szerepvalsag.htm
28. file:///C:/Users/Melinda/Downloads/2005_HEP_Haselton.pdf
29. http://karrierkozpont.elte.hu/beautizmus -kontra -enmarkaepites -nokent -a-
munkaeropiacon/
30. https://faculty.uncfsu.edu/tvancantfort/Syllabi /Gresearch/Readings/17Dion.pdf
31. https://pdfs.semanticscholar.org/0224/8e450c51c93c38cbf989e0d737751ceace74.pdf
32. https://www.thelawproject.com.au/insights/attractiveness -bias-in-the-legal -system
33. http://www.sscnet.ucla.edu/comm/h aselton/papers/downloads/handbookevpsych.pdf
34. https://about.illinoisstate.edu/clpalme/Documents/personality/Peterson_Palmer_The_
Bubble.pdf
35. http://people.sunyit.edu/~lepres/thesis/principles/33_pdfsam_POD.pdf
36. https://www.hofstra.edu/pdf/orsp_ shahani -denning_spring03.pdf
37. https://en.wikipedia.org/wiki/Cognitive_bias

10. Mellékletek

1. ábra: A holdudvarhatás t, más néven halo -effektus t szemléltető példa látható a képen.
2. ábra: Kenn edy és Nixon az 1960 -as első elnöki vitájukon.
3. ábra: Tipikus férfi kép példa az attraktivitást vizsgáló kutatásokban. Az első a valós arc,
a második a torzított.
4. ábra: Tipikus női kép példa az attraktivitást vizsgáló kutatásokban. Az első a valós arc,
a má sodik a torzított.
5. ábra: Szintén attraktivitás kutatásokban felhasznált kollázs.
6. ábra: Szintén attraktivitás kutatásokban felhasznált kollázs.

48
7. ábra: Vonzerő és bírság / óvadék összege közötti összefüggést ábrázoló grafikon.
8. ábra: Attraktív, illetve nem att raktív személyek ítéletének súlyosságát ábrázoló
grafikon.
9. ábra: Erős és kétértelmű bizonyítékok esetén felmerülő különbségek attraktív és n em
attraktív személyeknél.
10. ábra: Az attraktív és nem attraktív bűnözök közötti ítélet különbség
11. ábra: Amerikai elnö kök 2012 -ig: Abraham Lincoln, Theodore Roosevelt, Thomas
Jefferson, John F. Kennedy, Bill Clinton, and Barack Obama.
12. ábra: Kutatási példa a politikában jelen lévő attraktivitás preferálás mérésére.
13. ábra: Tipikus szexi csaj a reklámokban.
14. ábra: Tipikus vonzó férfi megjelenítése a médiában.
15. ábra: Az agyi orbitofrontális kéregben történő aktiválódás vonzó emberekkel való
találkozás esetén.