A szervátültetés etikai vetületei [628117]

Rezi Elek
A szervátültetés etikai vetületei

mai orvostudomány fejlődése azáltal tette lehetővé az emberi élet
minőségének javítását, illetve meghosszabbítását, h ogy a végzete-
sen károsodott emberi szerv 1 helyébe egészséges szervet ültetnek
át (transzplantálnak). Az átültetés az egyetlen éle tmentő lehetőséget jelenti
azok számára, akinek valamelyik létfontosságú szerv ét érte károsodás. Nap-
jainkban már nemcsak a természetes szervek és szöve tek (pl. vese, máj, tüdő,
szív, csontvelő, bőr stb.), hanem a mesterséges és állati szervek transzplan-
tációs lehetőségeivel is kísérleteznek. 2 A szervátültetés lehetősége nemcsak
az orvostudományra gyakorol nagy hatást, hanem az é lettani kutatásokra, a
gyógyszeriparra, az immunológiára, a jogra, az etik ára, sőt még a filozófiára
is. Noha a szervátültetés jelenkori gyakorlatában ó riási sikereket lehet el-
könyvelni, mégsem állíthatjuk, hogy az orvostudomán y teljes mértékben ki
tudta zárni a rizikófaktorokat. Ezért mind a tudomá ny, mind az etika olyan
nyitott kérdésekkel szembesül, amelyekre csak a jöv endőben lehet majd vá-
laszt adni.
A szervátültetés az adományozótól, a donortól szárm azó szerv vagy szerv-
rész felhasználását jelenti a befogadó szervezet (r ecipiens) valamelyik végle-
gesen károsodott szervének és funkciójának pótlásár a és gyógyítás céljából.
(Az adományozó élő személy vagy agyhalott ember.) Á ltalánosan elismert,
hogy a szervátültetés nagyon sok beteg emberen segí tett, és megóvta őket a
korai haláltól. Ennek köszönhetően gyakran hosszú é vekig tartó, viszonylag
egészséges és munkaképes életlehetőség tárult fel e lőttük. Ez az életlehetőség
nemcsak a szervet befogadó személy számára jelentet t áldást, hanem a csa-
ládja, a közvetlen környezete és a közössége számár a is.

1 A továbbiakban röviden: szerv. Ugyanis a tanulmány az emberi szervek át-
ültetéséről szól.
2 Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Medicina Kiadó, Budapest 1997, 461–
496. E kísérletezések erkölcsi megítélésére nem tér ek ki tanulmányomban. A

224 THEOLOGIA SYSTEMATICA
A tényleges sikerek a 20. század második felétől ke zdődtek a szervátülte-
tés történetében.3 Az első sikeres veseátültetést az észak-amerikai B ostonban
hajtották végre 1954-ben egypetéjű ikrek között. Eg yikük átadta fél veséjét
ikertestvérének. A műtétet Joseph E. Murray amerika i sebész és munkatársai
végezték. 4 Joseph E. Murrayt Nobel-díjjal tüntették ki 1990-b en a szervátül-
tetés terén kifejtett munkássága elismeréseként.
Az első sikeres veseátültetés után újabb eredmények születtek. 1963-ban
elvégezték az első csontvelő-átültetést Párizsban, s az Amerikai Egyesült Ál-
lamokban ugyanebben az évben hajtották végre az els ő tüdő- és májátülteté-
seket. Az első sikeres és világhírű szívátültetést Christian Barnard szívsebész
végezte el 1968-ban a dél-afrikai Fokváros (Cape To wn) egyetemi korházá-
ban. 5
A szervátültetés erkölcsi megítélésekor több önálló , de egymással szoros
kapcsolatban álló részterületet kell számba vennünk , megvizsgálnunk és ér-
tékelnünk. Erre való tekintettel az erkölcsi értéke lést és minősítést ott teszem
meg tanulmányomban, amikor a részterületek szakmai vetületeit mutatom
be.
Értékelésünk a szervátültetés folyamatának következ ő élethelyzeteire vo-
natkozik: a) a szervátültetésre váró és a szervet b efogadó (recipiens) személy
és családja; b) a szervet adományozó (donor) személ y és családja; c) a szervet
átültető személyek (orvosok). 6 Az erkölcsi felelősség kiterjed a szervek kivá-

3 A szervátültetés lehetőségét az befolyásolta jelen tősen, hogy a 20. század elején
Alexis Carel (1873–1944) francia sebész, fiziológus kidolgozta az érvarrattechnikát, és
ezért Nobel-díjjal tüntették ki 1912-ben.
4 Hamilton, David: History of Organ Transplantation: From Ancient Lege nds to Modern
Practice . University of Pittsburgh Press, Pittsburgh 2013, 87–98.
5 Christian Barnard (1922–2001) apja, Adam Barnard a Holland Református Egy-
ház lelkésze volt, négy testvére közül az öt évvel fiatalabb öccse, Ábrahám szívro-
hamban halt meg. Életrajzában megemlítette, hogy ek kor határozta el: szívsebész
lesz. Ld. Barnard, Christian: The Second Life. Vlaeberg Publishers, Cape Town 1993,
47–58.
6 Vö. Rezi Elek: Bioetikai kérdések megítélésének er kölcsi szempontjai. In: Ke-
resztény Magvető 108 (2002), 60–66. Gustafson, James M.: Theology C onfronts
Technology and the Life Sciences. In: Lammers, Step hen E. – Verhey, Allen (szerk.):
On Moral Medicine. Eerdmans, Grand Rapids, Mich. 1987, 35–40. McCormi ck, Richard:
Bioethics and Method: Where Do We Start? In: Lammer s, Stephen E. – Verhey, Allen

REZI ELEK: A SZERVÁTÜLTETÉS ETIKAI VETÜLETEI 225
lasztására és elosztására, az utókezelést és gondoz ást végző munkacsopor-
tokra, a jogalkotókra, teológusokra és betegekkel f oglalkozó szervezetekre.
A szervet befogadó személy
A szervet befogadó személyre (recipiens) vonatkozóa n abból a ma már
tudományosan igazolt megállapításból kell kiindulnu nk, hogy a szervek át-
ültetése nem befolyásolja, nem változtatja meg a be fogadó egyén személyi-
ségét, önazonosságát. Ebből az következik, hogy a b efogadó személy szem-
pontjából etikailag nincs akadálya a szervátültetés nek, sőt ha az élet meg-
mentésére, meghosszabbítására gondolunk, akkor erkö lcsi értéket tulajdoní-
tunk neki.
A szervet befogadó személynek hálásnak kell lennie azért az áldozatkész-
ségért, amely által betegségéből kigyógyul, és élet e minőségileg új irányba
haladhat. A háládatlanság, a közömbösség és a nemtö rődömség elítélendő
emberi magatartás. A Lk 17,11–19-ben sokatmondó tör ténetet találunk a hála
és a köszönet kinyilvánításáról, illetve a háládatl anságról. A történet szerint
Jézus Jeruzsálembe igyekszik. Útja Szamária és Gali lea között haladt át. Az
egyik faluban szembejött vele tíz leprás férfi, aki k amikor meglátták Jézust,
kiáltozva kérték: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! Jézus megszánta őket, és azt
mondta nekik: Menjenek el, mutassák meg magukat a papoknak. A tíz leprás elin-
dult, és mielőtt a papokhoz értek volna, meggyógyul tak, azaz megtisztultak.
A gyógyulás után kilenc közömbösen továbbállt, és c sak egyikük nem feled-
kezett meg Jézus jótéteményéről. Visszatért hozzá, leborult lába előtt, fenn-
hangon dicsőítette Istent, és megköszönte Jézusnak, hogy könyörült rajta, és
meggyógyította őt. A történet üzenetéből ihletődve a szervet befogadó sze-
mélynek mindenekelőtt Istennek kell hálát adnia azé rt, hogy meggyógyult
betegségéből. De hálásnak kell lennie a donor iránt is, valamint a szervátül-
tetéssel járó szakmai kihívásoknak eleget tevő orvo scsoportnak is.
A szervet befogadó személynek kötelessége úgy megvá ltoztatni a maga
életmódját, hogy az megfeleljen az orvosi elvárások nak. Ellenkező esetben
hiábavalóvá teszi azt az áldozatkészséget, amelyet a donor irányába tanúsí-
tott, és azt a munkát is, amelyet az orvosok végezt ek élete megmentése ér-
dekében.

(szerk.): i. m. 45–54. A szakmai kihívásokkal kapcsolatban ajánlom Perner Ferenc –
Petrányi Győző: Szervátültetés című könyvét (Medicina Könyvkiadó, Budapest 2013).

226 THEOLOGIA SYSTEMATICA
A szervet adományozó személy
A szervet adományozó személy esetében az erkölcsi m egítélés már össze-
tettebb. Ugyanis különböző esetekkel és élethelyzet ekkel szembesülünk.
Élő donor esetében , amikor a szervet adományozó (leggyakrabban család –
tag, rokon) életben marad (pl. veseátültetés), csel ekedetét áldozatkészségnek
tekintjük, és erkölcsileg igen magas fokon értékelj ük. Természetesen a donor
részéről a test feletti önrendelkezés, „öncsonkítás ” etikai kérdésével szembe-
sülünk. A keresztyényég és általában a világvalláso k elfogadhatónak tartják
és helyeslik ezt „öncsonkítás”-t, mert az valamilye n magasabb rendű célt
szolgál, vagyis az élet védelmét segíti elő.
Etikai szempontból nagyon fontos, hogy a donor szab adon döntsön, és
döntésében ne álljon külső vagy belső kényszer hatá sa alatt. A kényszert a
család vagy a körülmények idézhetik elő. A szakembe rek úgy vélik, hogy ab-
ban az esetben, ha az orvos észreveszi a belső vagy külső kényszer tüneteit a
donor viselkedésében, akkor mindent meg kell tennie , hogy segítségére le-
hessen a donornak a maga elhatározása megmásításába n, de anélkül, hogy
annak becsülete csorbát szenvedne. Egyébként a jogi törvénykezés tiltja a
kiszolgáltatott helyzetben levő személyek élő donor ként való igénybevételét.
Ugyanakkor az is fontos, hogy a donor ne anyagi vag y hatalmi előnyökért
hozza meg a maga döntését.
A fent említett etikai szempontok mellett az is lén yeges, hogy minden
esetben garantálni és biztosítani kell az élő donor továbbélését. Egyetértek
Helmut Weber német teológussal, aki ezt hangsúlyozt a:
„Ezért csak olyan szerv adományozható, amely párban vagy többszörösen
megvan, vagy olyan részek, amelyek megújulnak, mint a csontvelő vagy a
májszövet.” 7
A szervadományozásnak elméletileg nincs felső korha tára, de a szervek
korral járó károsodása miatt általában 75 éves kori g válhat valaki donorrá.
Kiskorúak esetében a szülők beleegyezése feltétlenü l szükséges.
Nemcsak orvosi, hanem jogi és etikai kérdés az is, hogy lehet-e szervdo-
nor értelmi fogyatékos vagy elmebeteg ember? A vála sz: határozott tiltás. Vi-
szont lehetnek olyan élethelyzetek, amikor figyelem be kell venni a szituációs
etika követelményeit is. Ilyen rendkívüli és valós helyzetről olvashatunk

7 Weber, Helmut: Speciális erkölcsteológia . Szent István Társulat, az Apostoli Szent-
szék Könyvkiadója, Budapest 2001, 175.

REZI ELEK: A SZERVÁTÜLTETÉS ETIKAI VETÜLETEI 227
Kovács József orvosetikai kérdésekkel foglalkozó kö nyvében, amelyen elgon-
dolkozhatunk. Ő John Strunk észak-amerikai 28 éves egyetemi hallgató
esetét írja le, aki krónikus veseelégtelenségben sz envedett, és vesedialízisre
szorult. Betegsége egyre súlyosbodott, ezért orvosa i sürgős veseátültetést
javasoltak. Szülei immunológiailag alkalmatlanok vo ltak veséjük átadására.
Egyetlen vérrokona lett volna alkalmas veséje átadá sára: a 27 éves gyenge-
elméjű öccse, Jerry, akit intézetben ápoltak. Jerry nek John jelentette az egyet-
len igazi kapcsolatot a világgal, ő volt az eszmény képe. Bár úgy tűnt, nem
lenne kifogása veséje átadása ellen, IQ-ja csak 35 volt, s így jogilag nem ad-
hatott érvényes beleegyezést a műtétbe. A család az orvosokkal egyetértve
engedélyezte, hogy Jerry adja át egyik veséjét John nak, mert úgy érezték, ez
Jerry érdeke is. A műtét Jerry számára minimális ve szélyt jelentett, ugyanak-
kor – a szülők halála után – John lesz az egyetlen élő rokona, aki gondját
tudja majd viselni. Így, bár nem tud dönteni, mégis érdeke John túlélése. 8
Az agyhalott donor
Az agyhalott donorból (kadaverből) vett szervek ado mányozása esetén
feltétlenül ragaszkodni kell az etikai, orvosi, jog i, vallási feltételekhez. Ebben
az esetben két megoldási lehetősége van: az egyik a pozitív beleegyezés elve
(donorkártya ; informed consent ), a másik a feltételezett beleegyezés elve (presumed
consent ).
A pozitív beleegyezés elve azt jelenti, hogy a dono r még élete folyamán
nyilatkozatot adott arról, hogy – agyhalála bekövet kezése után – szerveit
odaadományozza mások életének megmentésére. A pozit ív beleegyezés
elvét érvényesítik az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Latin-
Amerikában, Dél-Amerikában, az Egyesült Királyságba n, Írországban, Né-
metországban, Hollandiában, Svájcban, Új-Zélandon, Japánban, Ausztráliá-
ban, Dél-Koreában, az arab országok többségében és Romániában 9 is.
A feltételezett beleegyezés azt jelenti, hogy ha valaki életében nem tiltako-
zott az ellen, hogy halála esetén szerveit átülteté si célokra használják, akkor
feltételezhető, hogy beleegyezett ebbe. A jogi szab ályozás ennek megfelelő a
következő országokban: Belgium, Ausztria, Finnorszá g, Franciaország, Nor-

8 Ld. Kovács József: i. m. 467.
9 Legea nr. 95/2006. Art. 141–159, ld. http://legeaz .net/legea-95-2006/. Ld. még
Cimpoeru, Dan: Transplantul de organe în România. http://hepato.ro/transplantul-de-
organe-in-romania/.

228 THEOLOGIA SYSTEMATICA
végia, Spanyolország és Magyarország. A transzplant áció csak akkor végez-
hető el a feltételezett beleegyezés elvét érvényesí tő országokban, ha efelől a
családot is tájékoztatták, és a család is beleegyez ett a szervátültetésbe.10
Bármelyik elvet is érvényesítik, a transzplantációs célú szervkivétel csak
akkor történhet meg, ha minden életmentő törekvés e redménytelen volt, ezt
követően pedig egy háromtagú bizottság megállapítot ta az agyhalál tényét,
és teljesültek a jogi, vallási, erkölcsi követelmén yek.
Az agyhalál az agy működésének visszafordíthatatlan és teljes hiánya,
amely agyi károsodás miatt következik be. Az elvált ozás következtében sérül
az agytörzs, amelynek működése elengedhetetlenül fo ntos az élet fenntar-
tásához. Az orvostudomány ezt hívja agytörzsi halál nak, ez azonban nem
egyenlő a kómával. Az agyhalál megállapításának köt elező lépéseit jogszabá-
lyok határozzák meg. Amikor aláírták az agyhalált m egállapító jegyzőköny-
vet, a dobogó szívű agyhalott ( Heart Beating Donor ) még lélegeztetőgépre van
kapcsolva, illetve a mesterségesen fenntartott szív működés még oxigéndús
vért szállít a szervekhez. Ez az átmeneti periódus biztosít lehetőséget az élet-
mentő szervátültetésekhez szükséges szervek eltávol ítására. A magyar nyel-
vű szakirodalom dobogó szívű agyhalott szervdonor nak nevezi az ilyen átmene-
ti periódusban levő agyhalott donort.
Helmut Weber német teológus arról ír a Speciális erkölcsteológia című köny-
vében, hogy az utóbbi időben vita tárgya, hogy vajo n az ember halála egyen-
lővé tehető-e az agyhalállal. Helmut Weber a követk ezőt állítja:
„A szervek elvétele intenzív orvosi feltételek mell ett nem elhunyton vég-
zett cselekvés, hanem belenyúlás egy haldoklásba.” 11
Helmut Weber arról ís ír, hogy néhány német evangél ikus teológus élesen
bírálta a Németországi Evangélikus Egyház 1990-ben megjelent nyilatkoza-
tát, amely elfogadta az agyahalál tényét.
Véleményem szerint a fenti kifogásokban inkább emoc ionális buktatók
merülnek fel. A halálra vonatkozó agyhalálfelfogás orvosi és nem teológiai
kérdés. A teológus feladata az, hogy az élet tiszte lete nevében szóljon, és azt
a véleményt támogassa, hogy csak abban az esetben l ehet szerveket eltávo-
lítani, ha a halál ténye elvitathatatlanul fennáll. Az országos transzplantációs
programok sikere attól függ, hogy a szakmai, vallás i és erkölcsi kérdések

10 Ld. a Traszplantációs Alapítvány a Megújított Élet ekért weboldal Fogalomtár hi-
perhivatkozását: http://www.szervatultetes.hu/fogal omtar_feltetelezett.html.
11 Weber, Helmut: i. m. 179.

REZI ELEK: A SZERVÁTÜLTETÉS ETIKAI VETÜLETEI 229
mennyire tudnak összhangban lenni az agyhalott-konc epcióval és azt meny-
nyire képesek meggyőzően képviselni a társadalom el őtt.
A szerv eltávolításának a legnagyobb gondoskodással és tisztelettel kell
megtörténnie. Az emberi méltóság tiszteletben tartá sa még az agyhalál utáni
állapotra is vonatkozik. A hozzátartozóknak lehetős éget kell biztosítani arra,
hogy megtekintsék elhunyt szerettük holttestét.
Elekes Botond, a Magyar Unitárius Egyház Magyarorsz ági Egyházkerüle-
tének főgondnoka 2013-ban kért fel arra, hogy fogal mazzam meg az unitá-
rius állásfoglalást azokra az esetekre nézve, amiko r a feltételezett beleegye-
zés elve alapján és transzplantációs céllal emelnek ki szerveket a dobogó szí-
vű agyhalott donorokból, és átültetik ezeket. Ugyan akkor fel szeretném hívni
a figyelmet más keresztyén egyházak ilyen vonatkozá sú állásfoglalásaira is,
mert e kialakult és közölt állásfoglalások a közjó szolgálatát célozták. Az ál-
talam megfogalmazott állásfoglalás megjelent a vilá ghálón, s ezt most a szé-
lesebb körű tájékoztatás érdekében teljes egészében közlöm itt is.
„Az unitárius erkölcstan a szerv- és szövetátülteté s kérdésében igenlő ál-
láspontra helyezkedik, amennyiben az megfelel az or vosi, jogi, erkölcsi,
vallási követelményeknek, és olyan életmentő lehető ségnek tekinti, amely
a gyógyítás szolgálatában áll.
Felfogásunk alapján az élet mint értékmegvalósító k épesség a teremtő
Isten ajándéka. Feladatunk és egyben megbízatásunk Istentől, hogy az élet-
nek hűséges hordozói, védelmezői és gondozói legyün k. Vallásunk lénye-
ge: Isten, a felebarát, a teremtett világ iránti sz eretet. A felebarátaink iránti
szeretet számunkra nem elméleti, hanem gyakorlati k érdés: odafordulást,
segítségnyújtást jelent a nehézségekkel, bajokkal k üszködő embertársaink
iránt.
Meggyőződésünk, hogy a szerv- és szövetadományozás az embertárs,
a felebarát iránti tisztelet, segítőkészség és szol idaritás kinyilvánításának
alkalmai, sőt ha az élet megmentésére, meghosszabbí tására gondolunk,
akkor nagy erkölcsi értéket tulajdonítunk neki.
A szervadományozás alkalmával olyan feltételek fenn állását is szorgal-
mazzuk, amelyek az emberi méltóság, az igazságosság és a szeretet kö-
vetelményei:
– élő donor esetén a szervadományozás kimondottan c sak személyes
döntésen alapuljon;
– az agyhalál állapotába került donor előzetesen ki nyilvánított saját
vagy közvetlen hozzátartozóinak beleegyezése szüksé ges;
– az adományozott szerv felhasználásához nemes szán dék, érdek nél-
küli segítőkészség, tiszta lelkiismeret és befolyás olhatatlan igazság-

230 THEOLOGIA SYSTEMATICA
érzet szükséges, ami által elkerülhetők a kihasznál ásnak, a vissza-
élésnek, a korrupciónak szomorú esetei.
A szervadományozásnak közösségi vetülete is van, me rt az agyhalott
szerveinek átültetése a rászoruló beteg megsegítése mellett annak családja
és közvetlen környezete életminőségének pozitív vál tozását, javulását is
elősegítheti.
Úgy véljük, hogy a szervadományozásnak a köztudatba és közgondol-
kodásba ültetéséért egyházunkra is feladatok háruln ak.” 12
A szervet átültető személyek
A szervet átültető személyeknek, az orvosoknak jó s zándékúaknak, érdek
nélkülieknek, segítőkészeknek, tiszta lelkiismeretű eknek és befolyásolhatat-
lan igazságérzettel rendelkezőknek kell lenniük.13 Úgy gondolom, hogy az
orvosok számára a szervátültetés nemcsak szakmai ki hívást jelent, hanem
erkölcsi elkötelezettséget és lelki elégtételt is. Az orvosok felelősséggel
tartoznak mind a recipiens, mind a donor emberi mél tóságának tiszteletben
tartásáért. Megfelelő erkölcsi és vallási értékrend jük motiváló erőt jelent a
szervátültetés céljainak megvalósításában. 14
Meggyőződésünk, hogy a szervátültetések esetén felt étlenül érvényesülni-
ük kell az orvosetikai elveknek. Ezek az elvek a kö vetkezők: az autonómia
tisztelete, a „Ne árts!” elve, illetve a jótékonysá g és az igazságosság. 15 Az or-

12 A Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerül etének állásfoglalása a dobogó
szívű agyhalott szervdonorokból, a feltételezett be leegyezés elve alapján transzplantációs céllal
történő szervkivételekkel kapcsolatosan, valamint a z azt követő szervátültetések vonatkozásá-
ban. Ld. http://www.ovsz.hu/oco/egyhazak. Ugyanitt olva sható a Római Katolikus
Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyar országi Evangélikus Egy-
ház, a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége állásfog lalása is. A Romániai Refor-
mátus Egyház Az élet Istené című zsinati dokumentumában fejtette ki állásfogla lását a
szervátültetés kérdésében. Ld. http://reformatus.ro / admin/data/file/20130620/az-elet-
istene-a-romaniai-reformatus-egyhaz-zs.pdf. A Magya r Unitárius Egyháznak sajnos
nincs hivatalos állásfoglalása a szervátültetés kér désében. A romániai ortodox egy-
ház Transplantul de organe állásfoglalását ld. http://patriarhia.ro/ transplan tul-
de-organe-1451.html.
13 A tanulmányban egyes számban beszélek az orvosról, de tulajdonképpen egy
orvoscsoportról van szó.
14 Ld. Lammers, Stephen E. – Verhey, Allen (szerk.): i. m. 70–82. és 97–107.
15 Ld. Kovács József: i. m. 95–105. (Az orvosi etika alapelvei fejezet.)

REZI ELEK: A SZERVÁTÜLTETÉS ETIKAI VETÜLETEI 231
vosok felelősségét illetően a jogi és etikai elvárá sok arra is kitérnek, hogy a
műtétnek olyan transzplantációs központokban kell t örténnie, amelyeket a
legjobb orvosi gyakorlat számára terveztek, épített ek, szereltek fel és működ-
tetnek. Etikai szempontból nagyon fontos az is, hog y a transzplantációs
központok nyilvántartásainak és statisztikai adatai nak megőrzése legyen
összhangban a személyes adatok védelmének és a stat isztikai adatok titok-
tartásának elveivel.
A szakmai vonatkozások mellett nagyon komoly etikai kérdések merül-
nek fel a szervek elosztásá val (allokáció) kapcsolatban. A nyomasztó szervhiány
miatt etikai követelmény az, hogy elosztásuknál az igazságosság, a méltá-
nyosság és a kölcsönös tisztelet követelményei érvé nyesüljenek. A szervhez
való hozzájutás alapja: a várólista . A legtöbb országban ún. nemzeti várólistá t
vezetnek. Ez azt jelenti, hogy számításba vesznek m inden olyan átültetésre
várakozó személyt, aki megfelel az orvosi feltétele knek.
A várólista nem jelent sorrendiséget is, ugyanis az átültetés folyamatában
számos élettani tényezőt kell figyelembe venni. Meg győződésünk, hogy bár-
milyen körültekintően is érvényesülnek az orvosi sz empontok és a szakmai
vélemények, a legfontosabb az, hogy a rendszer igaz ságos, áttekinthető, el-
lenőrizhető, az etikai és jogi elveknek megfelelő l egyen. A visszaélést és a
korrupciót szabályok és elvek szigorú betartásával lehet megakadályozni.
A szervátültetések gyakorlatában alapvetően lényege s az az etikai szem-
pont, hogy bizonyos célok elérése érdekében ne tört énjék hamis, a valóság-
nak nem megfelelő tájékoztatás sem az egészségügyi személyzet, sem a tár-
sadalom, sem a szervátültetésre váró vagy már szerv átültetésben részesült
személy irányában.
A szakemberek úgy vélik, hogy szakmai tekintetben m ég sok megoldat-
lan, tisztázatlan etikai kérdés merül fel a várólis ták kapcsán. Ilyen kérdés pél-
dául az is, hogy bizonyos személyiségi zavarok, dev iáns életmódok (dohány-
zás, alkoholfogyasztás, drogfogyasztás) képezhetik- e alapját a várólistáról va-
ló törlésnek? Vannak olyan európai országok, amelye k a dohányos betegeket
kizárják a nagy értékű beavatkozások lehetőségéből (koszorúérműtét vagy
oronaria bypass, szívátültetés, tüdőátültetés); a m ájátültetéses várólistára pe-
dig csak úgy lehet áthelyezni a beteg személyt, ha az 6 hónaptól 2 évig ter-
jedő időt volt igazoltan absztinens.16

16 A magyarországi nemzeti várólista törvényes rendel kezéseiről Barcsai Tímea
Transzplantáció és várólista című tanulmánya tájékoztat. Ld. http://www.webbeteg .hu/
cikkek/jogi_esetek/1531/transzplantacio-es-varolist a. A romániai nemzeti várólista

232 THEOLOGIA SYSTEMATICA
A nemzeti várólisták kérdésköre gyakran átlépi az o rszágok határait. Az
Európai Unió tagállamainak szakemberei gyakran közö sen tárgyalják meg és
mérlegelik a nemzeti várólisták helyzetét, összehas onlítva azt a nyomasztó
szervhiánnyal. Az Európai Szervdonációs és Transzpl antációs Koordináló
Társaság legutóbb 2014. október 3–5. napjain tartot ta 25. kongresszusát Bu-
dapesten, és figyelemre méltó mottója ez volt: áthi dalni a szervdonációk és a
transzplantációs várólisták közötti különbségeket. 17
Bár napjainkban egyre inkább jogi és etikai keretek közé kívánják szoríta-
ni a szervhez jutást, mégis virágzik a szervkereskedelem , vagyis az átültetésre
alkalmas szervek beszerzése, megvásárlása és eloszt ása piaci mechanizmu-
sok segítségével. Egyszerűen fogalmazva: ez a keres kedelem pénz vagy más
anyagi ellenszolgáltatás fejében vásárol és ad el b eültetésre alkalmas emberi
szerveket.
A szervkereskedelmet motiváló okok igen sokfélék. I lyen például a nyo-
masztó szegénység. Az anyagi nyomorban tengődő és m egélhetési gondok-
kal küszködő egyén sokszor abban látja a kiutat, ho gy eladja páros szervének
valamelyikét, általában a veséjét, vagy pedig megúj uló szervrészét: máját és
csontvelejét. Az információs csatornák meghökkentő esetekről tájékoztatnak
ezen a téren. A tájékoztatások alapján a legtöbb il legális szerveladás Indiában
történik, ahol becslések szerint évente körülbelül kétezren bocsátják áruba
egyik veséjüket. Indiában számos olyan falu van, ah ol az emberek nagy ré-
szének csak egy veséje van, s ez nem genetikai rend ellenesség, hanem a sze-
génység és a nyomor okozta szükségmegoldás következ ménye. Egyszerűen
eladták egyik veséjüket. India mellett „szervexport áló ország” még Pakisz-
tán, a Fülöp-szigetek és Brazília is. A kínai szerv kereskedelmet nagy homály
fedi, de általános az egyetértés abban, hogy napjai nkban is intenzíven mű-
ködik.
A szervkereskedelem sajnos már Európában is virágzi k, és erről a koszo-
vói szervkereskedő bűnbanda leleplezése is tanúskod ik. A botrány 2008-ban
robbant ki Koszovóban. A pristinai repülőtéren ross zul lett egy török férfi,
akinek egyik veséjét egy izraeli férfi szervezetébe ültették át előzőleg a
Medicus nevű pristinai magánklinikán. Kiderült, hog y a klinikán több mint
30 ember veséjét távolították el és ültették át tör vénytelen keretek között.

tekintetében ld. az Asociața Transplantaților din R omânia weboldalát: http://www.e-
transplant.ro/actiuni-interne.html.
17 Ld. Európai Szervdonációs Kongresszus Budapesten : http://www.ovsz.hu/ovsz/
europai-szervdonacios-kongresszus-budapesten.

REZI ELEK: A SZERVÁTÜLTETÉS ETIKAI VETÜLETEI 233
A Kelet-Európában és Közép-Ázsiában toborzott szerv adományozóknak
15 000 eurót ígértek, míg a veseátültetésre váró be tegektől 100 000 eurót kér-
tek a beavatkozásért. 18 A bűnbanda elleni nyomozást az Európai Unió koszo-
vói rendőri és igazságügyi missziójának (EULEX) kép viselői végzik, akik
szervezett bűnözés, szervkereskedelem, bántalmazás, hivatali jogkörrel való
visszaélés, csalás és befolyással való üzérkedés vá djaival továbbra is nyo-
moznak. A Kelet-Európából és a szovjet utódállamokb ól Nyugat-Európa
felé migráló, kiszolgáltatott vendégmunkások gyakra n esnek áldozatául a
szervkereskedő bűnbandák megtévesztő, hazug ígérget éseinek és üzérkedé-
seinek. A jóhiszemű vendégmunkás pedig nem is sejti , hogy a jól fizető mun-
kahely ígérete mögött bűnös szándékok húzódnak meg.
Az illegális szervkereskedelem másik motiváló oka a meggazdagodás vá-
gya, ezért több millió dolláros üzlet a gátlástalan üzérkedés eszközévé lett.
Ma már gyakran találkozunk olyan esetekkel, amikor egy-egy jól felszerelt
kórház az egyik műtőjében várakozás nélkül kioperál ják a szükséges szervet,
a másikban pedig már be is ültetik a „pénzes” vendé gbe.
Kialakult az ún . szervturizmus is. Ez azt jelenti, hogy az érdekeltek olyan
országba utaznak a szervek eladása vagy beszerzése érdekében, ahol a transz-
plantációra alkalmas szerveket könnyebben lehet ela dni, illetve beszerezni.
Például Japánban több vallási csoport a szívműködés és a légzés leállását te-
kinti a halál kritériumának, s ebből kifolyólag nem engedélyezik a szervát-
ültetést. Emiatt az érdekeltek külföldre utaznak, h ogy megvásárolhassák
maguknak a transzplantációhoz szükséges szervet. A donorok India, Srí Lan-
ka, Vietnam és a Fülöp-szigetek szegényei közül ker ülnek ki.
Európában a közelmúltig Törökország volt az európai szervkereskedelem
első számú „elosztóközpontja”. Ide érkeztek a „szer vturisták”, különösen az
Amerikai Egyesült Államokból, az Egyesült Királyság ból, Franciaországból,
Izráelből, Olaszországból és Németországból.
A virágzó szervkereskedelem következményeként egy „ új szakma” van
kialakulóban: a szervbrókerség . A szervbrókerek donorokat toboroznak a sze-
gény ázsiai országokból. A világháló pedig újabb le hetőséget kínál a szervke-
reskedők számára, ugyanis ezen teszik közzé ajánlat aikat, illetve keresletü-
ket. A szervkereskedelemre szakosodott legnépszerűb b internetes oldalak

18 Ebben a vonatkozásban ld. a Hvg.hu weboldalán a Kormánytisztviselők is részt
vehettek a koszovói szervkereskedelemben című írást; http://hvg.hu/vilag/20130507_
kormany_koszovo_ szervkereskedelem.

234 THEOLOGIA SYSTEMATICA
többsége oroszországi bejegyzésű. 19 A helyzet romániai vetületei is aggasz-
tóak. 20 Sajnos a határok nélküli gátlástalan szervkeresked elem az adásvétel
tárgyává teszi a szervátültetés nemes törekvéseit.
Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Unió k onkrét nemzetközi
intézkedésekkel küzd a szervkereskedelem ellen. Pél dául az Európai Parla-
ment és az Európai Tanács 2010. augusztus 26-án lép tette életbe a szervát-
ültetés szabályozására vonatkozó új irányelveket az Európai Unió tagállamai
számára. 21 Tanulmányomnak nem célja az uniós dokumentum bemut atása,
de mindenképpen üdvözölnünk kell azokat a nemes szá ndékokat és törekvé-
seket, amelyek a szervátültetés különböző szakaszai ra vonatkoznak. A doku-
mentumban elfogadott irányelvek olyan uniós szintű, közös minőségi és biz-
tonsági előírásokat fogalmaznak meg, amelyek a tagá llamok által elfogadott
keretrendszerben érvényesülnek.
A nemzetközi szervezetek intézkedései azt tükrözik, hogy napjainkban
általánosan tudatosult az a felismerés, hogy az ill egális szervkereskedelem
visszaszorításáért globális összefogásra van szüksé g. Ebben az összefogás-
ban – a bűnüldöző szervek összehangolt fellépése me llett – helye van a min-
denkire kiterjedő szociális védőhálózatnak és az ed diginél hatékonyabb sze-
retetszolgálatnak. Amennyiben a társadalom szociáli s védőhálózata nem ter-
jed ki minden szűkölködő, kilátástalanságban és nyo morban élő emberre,
addig a szervkereskedelemnek megmaradnak az alanyi lehetőségei.
Konklúzió
Az élet Isten ajándéka! A szervátültetést Isten ajá ndékának tekintjük a
gyógyító tudomány nemes szándékú segítségével. Megg yőződésünk, hogy a
szervadományozás az embertárs, a felebarát iránti t isztelet, segítőkészség és
szolidaritás kinyilvánításának lehetősége, sőt ha a z élet megmentését, meg-

19 Ld. a hvg.hu weboldalán a Fellendült a szervkereskedelem a válság miatt Európ ában
című írást; http://hvg.hu/vilag/20120601_illegalis_ szervkereskedelem_europa.
20 Ld. Trafic de organe umane; http://www.ziare.com/articole/trafic+organe+umane;
Trafic de organe umane; http://www.realitatea.net/tag/trafic-de-organe_755 97.
21 Ld. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2010/45/E U irányelve (2010. július
7.) az átültetésre szánt emberi szervekre vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról.
Megjelent 2010. aug. 6-án az Európai Unió Hivatalos Lapjá ban ( Official Journal of the
European Union ), L. 207/14. Magyar nyelven ld. http://www.ovsz.hu /sites/ovsz. hu/
files/ szervadomanyozas_dokumentum/2010-45-EU-direc tive_hun.pdf.

REZI ELEK: A SZERVÁTÜLTETÉS ETIKAI VETÜLETEI 235
hosszabbítását, minőségi javítását vesszük figyelem be, akkor önzetlen szol-
gálatnak és nagy erkölcsi értéknek tekintjük. 22
Hangsúlyozzuk, hogy a jó szándékú, gyógyító segítők észségnek összhang-
ban kell lennie az emberi méltóság, az igazságosság , a méltányosság és a köl-
csönös tisztelet elveinek erkölcsi követelményeivel , valamint a felebaráti sze-
retet evangéliumi elvárásaival.

22 Rezi Elek: Unitárius Erkölcstan . Erdélyi Unitárius Egyház, Kolozsvár 2008, 96–
97. Uő: Felelősségünk a ránk bízott életért . Erdélyi Unitárius Egyház, Kolozsvár 2005,
79–82.