Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0 [627212]

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0

283 Miért sakkozzunk az iskolában?

© Duró Zsuzsa
Hubay Zeneiskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Buda pest
[anonimizat]

Az utóbbi években minden eddiginél nagyobb minőségi ugrás tanúi lehetünk a sakk
emberformáló hatásai tekintetében, közelebbről a sz ellemi torna neveléslélektani,
pedagógiai kiaknázásában. Országok tucatjainak isko láiba vezették be fakultatív
tantárgyként a sakkot, de az óvodai nevelésben, sőt , a felsőoktatásban is rohamosan
szaporodnak az ilyen tárgyú képesség- és személyisé gfejlesztő kísérletek. Az Egyesült
Államokban iskolák százai kapcsolódtak be abba a pro gramba, amelynek célja
szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek kulturális felzárkóztatása, vagyis értékes,
önmegvalósításra alkalmas szellemi vetélkedés kínál ása a kábítószer és a bűnözés
csábításával szemben. Egyre több olyan szakmai közl emény jelenik meg – döntő részt
külföldön –, amelyek a sakkban rejlő tudományos, ku lturális és szociális értékeket
taglalják, és szemlátomást terebélyesedik a sakk és az egyes tudományágak (így a
művelődéstörténet, a régészet, a lélektan, a nevelé studomány, a filozófia, a
művészettörténet, az informatika) sokrétű kapcsolat ait összefoglaló és rendszerező
ismeretág. Saját szakmai orgánumaikban elemzik a ho zzáértők több mint egy évezred
olyan szépirodalmi és képzőművészeti alkotásait, ze neműveit, filmjeit és
színdarabjait, amelyeket a sakk ihletett, de legalá bb is sok bennük a sakkmotívum.
Az iskolai sakkoktatás népszerűsége részint annak kö szönhető, hogy a
szakemberek felismerték a benne rejlő képességfejle sztő lehetőségeket. Jelentősen
javul a diákok rendszerfelismerő képessége, valamin t a többirányú gondolkodás és a
logikus gondolkodás iránti érzékenysége. A sakkórák ra járó diákoknak még az
olvasási eredményei is jobbak a többiekénél. A sakko zó gyerekek szocializációs
képességei is fejlettebbek másokénál. Észrevehető e z abból, milyen a viszonyuk a
nézőkkel egy sakkversenyen, vagy a partnerükkel, fő ként ha náluk jóval idősebb
ellenfelet győznek le. Mindezek miatt rendkívül fon tosnak tartom, hogy a sakkoktatás
már az általános iskola első éveitől kezdve képezze részét a tananyagnak.
A sakk képességfejlesztő hatásait néhányan már vizsg álták, főleg a 10-14 éves
korosztály esetében. Ennél kisebb korosztályt azonb an még senki sem vizsgált ebben
a témakörben. Éveken keresztül nagyon sok alkalomma l részt vettem gyermekek
számára tartott edzéseken. Már az első ilyen látoga tásomkor – egy nagyobb
gyermekversenyen – lenyűgözött a táblák fölé hajló apróságok százainak látványa.
Gondolkodóba ejtett, hogy mi lehet a titka annak a különleges valaminek, amely
órákig csendre és viszonylagos mozdulatlanságra bír olyan gyerekeket, akiknél
életkori sajátosság a fokozott kommunikációigény és mozgékonyság. Ezért
választottam kutatásom tárgyául a legkisebbek, az ó vodás és kisiskolás sakkozó
gyermekek képességeinek feljődését.
Mintegy három esztendő folyamán olyan óvodás és kis iskolás korú gyermekek
százait vizsgáltam meg, akik egy vagy több éve fogl alkoznak sakkal; bizonyos
teljesítménymutatóikat és magatartásjegyeiket egybe vetettem azonos korú nem
sakkozó gyermekekéivel. E számszerűsített és személ yes megfigyelésekkel kiegészített
összehasonlításból vontam le következtetéseimet a s akk iskolai tanításának
hasznosságára vonatkozólag.
Elsődleges megállapításom, hogy a sakkjáték tanulás ának-gyakorlásának kedvező
hatása van gyermek egész intellektuális fejlődésére . A sakk becsületességre, a

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0

284 következmények vállalására, önuralomra, helyzetérté kelésre, gyors megítélésre és
döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a ve rsenytárs tiszteletére, kitartásra,
önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra , barátságra, rendszeres és pontos
munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabály ok, normák és törvények
tiszteletben tartására stb. nevel. Továbbá fejleszt i az analizáló és szintetizáló
képességet, emlékezőtehetséget, elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a
megosztott figyelem képességét, produktív képzelete t, összefüggések felismerésének
képességét, a gondolkodás divergens (széttartó, töb b megoldást nyújtó) jellegét, az
összpontosítás képességét, kreativitást, elvonatkoz tatási és általánosítási képességet,
problémaérzékenységet, kombinatív képességet, a mód szeres és hatékony
gondolkodást, a tanulási képességet stb. Emellett a sakk megtanít arra, hogy tanulás
nélkül nem lehet fejlődni, hogy az ellenfelet nem s zabad lebecsülni, hogy nehéz vagy
kritikus helyzetekből is ki lehet jutni, hogy egyes probléma-szituációkra számos
megoldást lehet találni, hogy nem szabad a harcot a z első sikertelenségnél feladni,
hogy a problémamegoldást ismételten újra kell kezde ni, hogy a vereséget is el kell
viselni, hogy a szabályokat kötelező módon be kell tartani stb.
Hazánkban eddig nem volt egységes óvodai, iskolai s akkoktató rendszer lefektetve.
Intézményesített formában nem oktatták a sakkot. Kí sérleti jelleggel néhány
iskolában megpróbálták órarendbe beiktatva oktatni, de rövid idő után ezek a
próbálkozások gyakran megszűntek. A sakkoktatás két módon történt. Az óvodákban
– országos szinten csupán néhány tucat helyszínen – fakultatív módon, külsős
sakkedzők által bérelt helyiségekben, legtöbbször a z óvodai foglalkozásoktól
függetlenül oktatták a gyermekeket. Ugyanez a módsz er megtalálható az iskolákban is
szakköri szinten. Művelődési házakban, klubokban is vannak sakk-szakkörök. A fenti
esetek egy részében hivatásos edzők, más részükben amatőr felnőttek oktatják a kis
tanulókat és próbálják meg velük megismertetni a já ték szépségét.
A másik mód a „hivatásos” oktatás. Sportegyesületek működtetnek sakk-
szaosztályaik keretében gyermek és ifjúsági csoport okat. Ezeket edzői végzettséggel
rendelkező, az utánpótlás kinevelésén fáradozó okta tók vezetik. Ezen képzések célja
kifejezetten profi versenyzők kinevelése.
Mivel eddig hazánkban nem volt egységes lefektetett módszer a gyerekek
tanítására, a sakkoktatók és -edzők saját tapasztal ataik alapján, valamint mindig az
adott csoport összetételének megfelelően, szinte gy erekenként személyre szabottan
állították össze a tananyagot. Kutatásom során nagy on sok edzővel konzultáltam, s
ezen konzultációkon szerzett ismeretek alapján, az edzésmódszerekben található
átfedések, hasonlóságok összevetésével a következő eredményre jutottam.
A kezdő gyermekek oktatásánál a tananyag lényegileg adott, a játék
alapismereteinek elsajátításában kialakult tematiká k nagyrészt hasonlóak. A figurák
lépésmódja, a játék szabályai, a játékosok viselked ése a játszma során képezik az
alapismereteket. Ezt követi a versenyzéssel kialaku ló önfegyelem és az összpontosítás
képességének trenírozása.
Az óvodás- és kisiskoláskorú gyerekek gondolkodásmód ja érzelmekben gazdag, így
a hozzájuk legközelebb álló nyelv a mesék és versek világa. Ennek figyelembe
vételével a tananyag összeállításánál az a cél, hog y rendhagyó formában, a versek, a
mesék nyelvének segítségével próbáljuk a sakkjáték alapismereteinek elsajátítását
megoldani. Mivel rendkívül sok pszichikus funkció f ejlesztését (pl.
figyelemkoncentráció) erősíti, az óvodai sakkozás a z iskola-előkészítést is szolgálja.
Érdeklődésem odáig erősödött, hogy a sakkoktatás fe jlesztő hatásának
longitudinális vizsgálatát végeztem el. Hipotézisem szerint a sakkozással
rendszeresen foglalkozó gyerekek képességeinek fejl ődésére kedvező hatást gyakorol

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0

285 a szellemi sport űzése, és ez a pozitív hatás trans zfer. Kutatásomnak magyar
előzménye nincs.
A kutatásban intelligenciát, kreativitást és elsaját ítási motivációt mértem. Illetve
tanév végén a nagyobb korcsoportok esetében az év v égi tanulmányi eredményeket is
megfigyeltem. Mérőeszközként használtam az intellig encia mérésére a Raven-féle
intelligencia teszt színes gyermekváltozatát, hisz ez a legmegfelelőbb az óvodások és
az 1.-2. osztályosok nonverbális intelligenciájának mérésére. A kreativitás vizsgálatára
a Torrance-féle kreativitás teszt körök-, illetve k épbefejezés altesztjeit alkalmaztam. A
motiváció vizsgálatára az „Elsajátítási motiváció” kérdőív szolgált, mely egy 45
kérdésből álló, ötfokú Likert-skálát tartalmazó tes zt. Ezt pedagógus, – a sakkozó
gyerekek esetében – edző, illetve szülő töltötte ki . Mind az intelligencia-, mind a
kreativitástesztet egyénileg vettem fel a gyerekekk el. Az intelligencia mérésére
gyerekenként max. 30 perc állt rendelkezésre, a kre ativitástesztek esetében a
gyerekek maguk döntötték el, mikor találták késznek a feladatvégzést. Mindkét tanév
végén az 2. korcsoportba tartozó gyerekeket tanító pedagógusoktól kértem véleményt
a gyermekek tanulmányi eredményét illetően. Mivel a z iskolákban az 1. és 2.
osztályokban a korábbi osztályozási gyakorlattal el lentétben szóbeli értékelés
történik, egy hétfokú skálán figyeltük meg a tanuló k iskolai eredményeit.
A kísérletben megközelítőleg 250 gyermek vett részt, Budapestről és az ország
különböző részeiről. Az óvodák és iskolák földrajzi elhelyezkedése megegyezett,
vagyis volt köztük községi, kisvárosi, nagyvárosi i s. Ezen belül lakótelepi és kertvárosi
környezetben élő gyerekek is részt vettek a mérések ben. A kutatáson belül az
előmérések nagycsoportos óvodásokra, illetve az ált alános iskola első osztályos
tanulóira terjedtek ki. Az egy évvel később elvégzet t utóméréskor ugyanazok a
gyerekek kerültek a figyelem középpontjába, akik ek kor már 1., illetve 2. osztályos
kisdiákok voltak. Természetesen az eredmények össze hasonlításakor megfigyeltük a
hasonló lakókörnyezetben élő, megegyező szociális h áttérrel rendelkező és azonos
életkorú kontrollcsoportok teljesítményét is. Mivel vizsgálatom longitudinális, a két
méréssel töltött tanév első évének előmérését a más odik év utómérése követte. A négy
vizsgált csoportot a kontroll 1-es és kontroll 2-es , illetve sakkozó 1-es és sakkozó 2-es
korcsoport adta. A vizsgált sakkozó gyerekek az egy éves időtartam alatt hozzávetőleg
100 alkalommal, illetve tanítási órán át vettek rés zt sakkoktatáson.
Az adatfelvétel a következő tesztek, kérdőívek kitöl tésével történt:
1) Adatlap, mely tartalmazza a gyermek adatait, a szülő k iskolai végzettségét,
stb.
2) Elsajátítási motivációs kérdőív
3) Raven-féle, nonverbális intelligencia teszt
4) Torrance-féle kreativitás teszt körök és képbefejez ő altesztjei

Az intelligencia- és kreativitás tesztek kitöltésére az óvodások esetében az óvodai
foglalkozások idején, a foglalkoztató helyiségben, egyénileg került sor. Az adatlapot a
szülők, a motivációs kérdőívet a helyi lehetőségek függvényében a szülők, a
pedagógusok, vagy – sakkozók esetében – az edzők tö ltötték ki.
Az iskolás gyermekek a teszteket a délutáni napközi foglalkozások idején, illetve a
napközit nem igénybe vevő gyermekek az iskolai tanó rák alatt a pedagógusok
koordinációja szerint egyénileg töltötték ki. Az ada tlapok kitöltése az óvodás
gyermekek esetével analóg módon történt.
Az utómérések idején, mivel az óvodásokból idő közbe n iskolások lettek, a mérések
színterei már csak az iskolák voltak. Az előmérés id ején az adatfelvételben és tesztben
részt vett gyermekek szinte teljes létszámban vette k részt az utómérésben is.

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0

286 Mivel hipotézisem szerint a sakk képességfejlesztő hatása a tanulmányi
eredményekre is kihat, szükségesnek éreztük a gyerm ekek iskolai előmenetelét is
megvizsgálni. A kisebb vizsgált korosztály az előmér és idején még óvodába járt, ezért
ők ebből a vizsgálatból kimaradtak, csupán az utómé rés idején hasonlítottuk össze
tanulmányi eredményeiket nem sakkozó kortársaik ere dményeivel.
Az iskola alsó tagozatában számjeggyel történő osztá lyzás nincs, ezért a
pedagógusok egy skálán helyezték el a gyerekeket tu dásuk alapján, mely skála
eredményeit osztályzat-szerű grafikus ábrázolásban jelenítettük meg.
Az adatlap tartalmazta azokat a kérdéseket, melyek s egítségével ismereteket
szerezhetünk a háttérváltozókról is. Külön kérdéské nt szerepelt a lakóhelyként
megjelölt település nagysága. Itt a település létsz ámától függően különböztettük meg
a kisközség, nagyközség, kisváros, nagyváros és főv áros kategóriákat. Törekedtem az
arányos elosztásra, de természetszerűleg a fővárosb an és nagyvárosban több
lehetőség volt, mint kisebb településeken. Bár az a datlap nyílt kérdést tett fel a szülők
iskolai végzettségét illetően, a kérdésre a választ személyiségi jogokra való
hivatkozással a legtöbb esetben megtagadták.
A vizsgált csoportokban – valamint az edzők elmondás a szerint korábbi
gyakorlatukban is – közel azonos számú fiú, illetve leánygyermek vett részt
sakkoktatásban. Mint az oktatók elmondták, néhány é vvel később, a tanulók 9-10
éves korában változik számottevően az arány, amikor a kislányok gyakran felhagynak
a sakkozással.
Az eredeti és származtatott kreativitási változók kö rök altesztjében
megfigyelhettük, hogy a sakkozók kreativitási index e lényegesen magasabb értékeket
mutat, mint a nem sakkozók esetében. Ez a megállapí tás egyaránt igaz az alacsonyabb
korú gyerekekre és a magasabb korosztály képviselői re. A kicsiknél tapasztalható
ugrásszerű fejlődés úgy az originalitás, mind a fle xibilitás és a fluencia tekintetében
megmutatkozik. Az eredmények alapján elmondhatjuk, h ogy az eredeti kreativitási
változók minden esetben erőteljes fejlődést mutatna k. Ez visszavezethető arra, hogy
ezen képességek ebben a szenzitív időszakban markán s fejlődésnek indulnak. Ám
önmagában ez a tény nem indokolja, hogy a sakkozók esetében ez a fejlődés
mindhárom területen sokkal látványosabb, mint a nem sakkozó gyerekek esetében,
tehát a fejlődésbeli különbség egyértelműen a szell emi sport kedvező hatásainak
tudható be. Bár a nagyobb korcsoport esetében igen komoly előrelépés tapasztalható,
a kisebb korosztálynál a kontrollcsoport és a sakko zók teljesítménye között
látványosan nagyobb a különbség.
Az eredeti és származtatott kreativitási változók ké p altesztjében tapasztaltak
alapján a sakkozók eredményei mind az öt területen (originalitás, flexibilitás,
fluencia, átlagoriginalitás, relatív flexibilitás) szintén javulást mutattak, bár ez közel
sem olyan erőteljes mértékű, mint a körök tesztben nyújtott teljesítmény.
Az originalitás értéket figyelembe véve láthattuk, h ogy a fejlődés leginkább a
kisebb korosztályra, ezen belül pedig fokozottan a sakkozókra jellemző. A flexibilitási
mutatókat megfigyelve azt tapasztalhatjuk, hogy a s akkozók mindkét korosztályban
eleve magasabb szintről indulnak, s bár további fej lődésük nem látványos, a kontroll
csoport ennek ellenére sem éri el az ő nívójukat. A fluencia tekintetében ugyanaz
mondható el, mint az originalitás esetében: az alac sonyabb korú sakkozó gyerekek
mutatják a legnagyobb ugrást.
Az értelmi motívum fejlődése adja kutatásom egyik ed digi legkiemelkedőbb
igazolását. A nem sakkozó 1. korcsoport eleve alacso nyabb szintről indul, s kisebb
mérvű fejlődést mutat, mint az azonos korú sakkozó csoport. Ugyanez tapasztalható a
2. korcsoport esetében is: az értelmi motívum a sak kozó gyerekek esetében nagyobb
előrelépést eredményez

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0

287 A kortársakkal kialakított és gyakorolt kapcsolatok mérőszáma inkább szociálisan
megalapozott együttműködési készséget, mintsem érte lmi színvonalat jelez. Ennek
tudható be mindkét korosztályban a sakkozók eredmén yeinek e területen
tapasztalható „stagnálása”. Kiindulási mutatójuk na gyobb, mint a kontrollcsoportok
mutatója, s nem is emelkedik olyan mértékben, mint a nem sakkozó gyerekek
esetében. Ez a sakkozók gondolkodására jellemző erő teljesebb önállóságot, s nagyobb
függetlenségüket bizonyítja.
A felnőttekkel való együttműködési készséget mutatja a felnőtt kapcsolat
mérőszáma. Mindkét korcsoport sakkozói nagyobb fogé konyságot mutattak már az
első méréskor is a felnőttekkel való együttműködésr e. A sakkoktatók, edzők
beszámolói is igazolják ezt: elmondásuk szerint a g yerekek nagyon ragaszkodnak
hozzájuk is. A felnőttekkel létrejövő és ápolt kapcs olatok kialakítását segíti elő az a
tény is, hogy az 5-8 éves gyerekek az otthon, óvodá ban, iskolában megszokottól
eltérően egyenrangú félként ülnek le felnőtt játéko stársaikkal szemben, s kölcsönösen
egyenrangú félként kezelik egymást. Más területekke l analóg módon itt is a kisebb
korú sakkozók mutatják – magasabb szintről indulva , mégis – a legnagyobb
előrelépést. Egy új környezetben (sakk-terem) új me ghatározó felnőttekkel (edző,
sakkoktató, felnőtt sakkpartner) találkoznak, akikn ek útmutatása kiemelkedően
fontos a kezdeti időkben. Később ezen személyek fon tossága a többi felnőtt
fontosságához közelít.
A motoros motívum eredményeit szemlélve az 1. korcso port esetében
tapasztalhatunk fejlődést. A sakkozók mindkét korcso portban magasabb számmal
indulnak, s a kicsik esetében látványosabb a fejlőd és.
Az elsajátítási öröm fejlődése inkább a kontrollcsop ortokra jellemző. Ennek oka
lehet, hogy a sakkozók számára természetesebb a győ zelem, a játék nyújtotta
sikerélmény elérése. Ezek a gyerekek nem csak a sak kban, hanem egyéb feladatok
megoldásakor is nyugodtabban, stresszmentesebben lá tnak neki munkának, s a
sikeres megoldást kisebb pozitív stresszel fogadják , a siker természetesebb számukra.
Az intelligenciaszintek egy évre vonatkozó összehaso nlításakor rögtön szembeötlő
lehet, hogy a kisebb korcsoportok esetében szinte e gyütt járnak az eredmények mind
a sakkozók, mind a kontrollcsoport között.
A nagyobb korcsoportoknál már érdekesebb a helyzet, mert a kontrollcsoport az
egyéves időtartam után ugyanazt az eredményt hozta, míg a sakkozóknál
látványosabb a fejlődés. Itt jegyezném meg, hogy az intelligencia értékek változása
ilyen – viszonylag rövid – időintervallum (egy év) alatt a tesztekben mért eredmények
nem mutatkoznak meg, a nagy képességek ilyen rövid idő alatt nem változnak
látványosan. Még egy összehasonlítást tehetünk, ez pedig a tanulmányi eredmények
változását mutatja be.
A kisebb korcsoportok (kis sakkozó, kis nem sakkozó) értelemszerűen nem
szerepelhetnek ebben az összehasonlításban, hiszen a felmérés első évében még
óvodába jártak, tehát nem volt kiindulási alap a ta nulmányi eredmény fejlődésének
vizsgálatára. A nagyobb korosztályú gyerekek esetébe n viszont látni kell: míg a nem
sakkozók a második tanévet valamivel alacsonyabb sz inten végezték, mint az elsőt, a
sakkozóknál ezen a területen is előrelépés történt. Itt kívánom megjegyezni, hogy az
alsó tagozat 1.-3. osztályában nincs osztályzás, sz óbeli értékelést alkalmaznak a
pedagógusok. A tanulmányi előmenetel értékelésére eg y skálát alakítottunk ki,
melynek alkalmazásával mintegy osztályzat-szerű ere dményeket kaptunk. Így
világosan láthatjuk, hogy milyen szintű a gyerekek tanulmányi előmenetele.
Vizsgálódásaim itt feltüntetett eredményeinek tudat ában elmondhatjuk:
hipotézisem beigazolódni látszik, miszerint a sakk oktatása és rendszeres gyakorlása a
kisgyermekek bizonyos részképességeire kedvező befo lyást gyakorol. Azaz a

Sokszínű pedagógiai kultúra, ISBN 978-80-89691-05-0

288 kreativitás, a motiváció és az intelligencia terüle ten a sakkozó gyerekek nagyobb
előrelépést mutattak nem sakkozó társaiknál, és eze n fejlődés a tanulmányi
eredményt is kedvezően befolyásolta. Ezért is töltö tt el örömmel, hogy a 2013-14-es
tanévtől választható tárgyként bekerül az iskolai o ktatásba a sakk.