SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETÉM [623632]

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETÉM
MAROSVÁSÁRHELYI KAR
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KÖZKAPCSOLATOK SZAK
A TELEVÍZIÓ MÉDIUMÁNAK ÉS AZ INTERNET
HÁLÓZATÁNAK JELENTŐSÉGE VIDÉKI
KÖRNYEZETBEN
DIPLOMADOLGOZAT
Témavezető : Végzős hallgató :
Dr. T őkés Gyöngyvér Szikszai Ibolya Tünde
Adjunktus
2019

UNIVERSITATEA SAPIENTIA DIN CLUJ -NAPOCA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE TEHNICE ȘI UMANISTE, TÎRGU -MUREȘ
SPECIALIZAREA COMUNICARE ȘI RELAȚII PUBLICE
UTILIZAREA TELEVIZIUN II ȘI A INTERNET ULUI ÎN
ZONELE RURALE
PROIECT DE DIPLOMĂ
Coordonator științific: Absolvent: [anonimizat]. Tőkés Gyöngyvér Szikszai Ibolya T ünde
Lector universitar
2019

SAPIENTIA HUNGARIAN UNIVERSITY OF TRANSYLVANIA
FACULTY OF TECHNICAL AND HUMAN SCIENCES, TÎRGU -MUREȘ
DEPARTMENT OF APPLIED SOCIAL SCIENCES
THE USE OF TELEVISION AND THE INTERNET IN
RURAL AREAS
BA WORK
Coordinator: Student: [anonimizat]. Tőkés Gyöngyvér Szikszai Ibolya T ünde
Lecturer
2019

4
DECLARAȚIE

Subsemnata ……………………………………………………. ……………………… , absolvent(ă) al/a
specializării Comunicare ș i Relații Publice , promoț i 2019 cunoscând prevederile Legii
Educației Naționale 1/2011 și a Codului de etică și deontologie profesională a Universității
Sapientia cu privire la furt i ntelectual declar pe propria răspundere că prezenta lucrare de
licență/proiect de diplomă/disertație se bazează pe activitatea personală, cercetarea/proiectarea
este efectuată de mine, informațiile și datele preluate din literatura de specialitate sunt cit ate în
mod corespunzător.

Localitatea, Târgu -Mureș Absolvent: [anonimizat]: Semnătura :

5
DECLARAȚIE
Subsemnata ……………… .……… ……………………………………, funcția prof. univ., lect.
univ. , titlul științific D r., declar pe propria răspundere că
……………… .……… …………………………………… , absolvent: [anonimizat] /proiectul de
diplomă/disertația corespunde cerințelor de formă și conținut aprobate de Consiliul Facultății
de Științe tehnice și umaniste în baza reglementărilor Universității „Sapientia”. Luând în
considerare și Raportul generat din aplicația antiplagiat „Turnitin” consider că sunt îndeplinite
cerințele referitoare la originalitatea lucrării impuse de Legea educației naționale nr. 1/2011 și
de Codul de etică și deontologie profesională a Universității Sapientia, și ca atare sunt de
acord cu pre zentarea și susținerea lucrării în fața comisiei de examen de
licență/diplomă/disertație.

Localitatea, Târgu -Mureș
Data: Semnătura îndrumătorului :

6
TARTALOMJEGYZÉK

Kivonat (HU)…………………………………………………………………………………………………………. …12
Kivonat (RO) ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 13
Kivonat (EN) ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 14
Rezumat ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 15
1. Bevezet ő ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 21
1.1. Kutatási probléma ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 21
1.2. A kutatás indoklása ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 21
1.3. Miért pont Szabéd? ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 24
2. Elméleti háttér ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………… 25
2.1. A vidék fogalma ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 25
2.2. Médiafelület –hierarchia ………………………….. ………………………….. ………………………… 25
2.3. Hagyományos média használat ………………………….. ………………………….. ………………. 26
2.3.1. Televízió nézéssel töltött idő ………………………….. ………………………….. ……………. 27
2.3.2. Műsorstruktúra ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 28
2.4. Új média ha sználat ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 29
2.4.1. Az internetet nem használók részaránya ………………………….. …………………………. 30
2.4.2. Internetezésre fordított idő ………………………….. ………………………….. ………………. 32
2.4.3. Internethasználat a honlapok nyelve szerint ………………………….. …………………….. 33
2.4.4. Internethasználat célok szerint ………………………….. ………………………….. …………. 33
2.4.5. Az internethasználat helyszínei ………………………….. ………………………….. ………… 35
2.5. Szociodemográfiai változók ………………………….. ………………………….. ………………….. 36
2.5.1. Nemek ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 37
2.5.2. Korcsoportok ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 37
2.5.3. Iskolai végzettség ………………………….. ………………………….. ………………………….. 38
3. Módszertan ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 39
4. Hipotézisek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 40
4.1. Hagyományos média használat ………………………….. ………………………….. ………………. 40
4.2. Új média használat ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 41

7
5. Eredménye k………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 42
5.1 Médiafelület -hierarchia ………………………….. ………………………….. …………………………. 42
5.2. Hagyo mányos média használat ………………………….. ………………………….. ………………. 44
5.3 Új média használat ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 50
6. Értelmezés ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 62
6. 1. Médiafelület -hierarchia ………………………….. ………………………….. ……………………….. 62
6.2. Hagyományos média használat ………………………….. ………………………….. ………………. 63
6.3. Új média használat ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 64
7. Konkluzió ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………. 66
Szakirodalom ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 68
Melléklet: Kérdőív ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 72

8
CUPRINS

Abstract (HU)………………………………………………………………………………… .12
Abstract (RO) ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 13
Abstract (EN) ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 14
Rezumat ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 15
1. Introducere ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 21
1.1. Problema studiului ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 21
1.2. Cauza studiului ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 21
1.3. De ce Săbed ? ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 24
2. Aspecte teoretice ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….. 25
2.1. Perceparea celor din zonă ………………………….. ………………………….. ……………………… 25
2.2. Ierarhia suportului media ………………………….. ………………………….. ………………………. 25
2.3. Utilizarea mijloacelor media tradiționale ………………………….. ………………………….. …. 26
2.3.1 . Timpul petrecut la televizor ………………………….. ………………………….. …………….. 27
2.3.2. Structura programelor TV ………………………….. ………………………….. ……………….. 28
2.4. Utilizarea noilor canale media ………………………….. ………………………….. ……………….. 29
2.4.1. Proporția celor care nu utilizează internetul ………………………….. …………………….. 30
2.4.2. Timpul petrecut pe internet ………………………….. ………………………….. ……………… 32
2.4.3. Utilizarea paginilor de internet în funcție de limbă ………………………….. …………… 33
2.4.4. Utilizarea paginilor de internet în funcție de scop ………………………….. …………….. 33
2.4.5. Locație utilizatorilor de internet ………………………….. ………………………….. ……….. 35
2.5. Aspecte socio -demografice ………………………….. ………………………….. ……………………. 36
2.5.1. Sexul ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 37
2.5.2. Grupe de vârstă ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 37
2.5.3. Nivelul de studio ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 38
3. Metodologie ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 39
4. Ipoteze ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 40
4.1. Utilizarea mijloacelor media tradiționale ………………………….. ………………………….. …. 40
4.2. Utilizarea noilor canale media ………………………….. ………………………….. ……………….. 41

9
5. Rezultate ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 42
5.1. Ierarhia suportului media ………………………….. ………………………….. ………………………. 42
5.2. Utilizarea mijloacelor media tradiționale ………………………….. ………………………….. …. 44
5.3. Utilizarea noilor canale media ………………………….. ………………………….. ……………….. 50
6. Interpretare ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 62
6.1. Ierarhia suportului media ………………………….. ………………………….. ……………………… 62
6.2. Utilizarea mijloacelor media tradiționale ………………………….. ………………………….. …. 63
6.3. Utilizarea noilor canale media ………………………….. ………………………….. ……………….. 64
7. Concluzii ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 66
Literatură de specialitate ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 68
Anexa: Chestionar ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 72

10
TABLE OF CONTENTS

Abstract (HU)………………………………………………………………………………… .12
Abstract (RO) ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 13
Abstract (EN) ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 14
Rezumat ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 15
1. Introduction ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 21
1.1. The problem of the research ………………………….. ………………………….. ………………….. 21
1.2. The explanation of the research ………………………….. ………………………….. ……………… 21
1.3. Why Săbed? ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 24
2. Theoretical background ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 25
2.1. The concept of a village ………………………….. ………………………….. ……………………….. 25
2.2. Hierarchy of media platforms ………………………….. ………………………….. ………………… 25
2.3. Usage of traditional media ………………………….. ………………………….. …………………….. 26
2.3.1 . Time spent with television watching ………………………….. ………………………….. …. 27
2.3.2. Structure of program ………………………….. ………………………….. ………………………. 28
2.4. Usage of new media ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 29
2.4.1. Proportion of non -internet users ………………………….. ………………………….. ……….. 30
2.4.2. Time spent with being on the internet ………………………….. ………………………….. .. 32
2.4.3. Internet usage by language of websites ………………………….. ………………………….. 33
2.4.4. Internet usage by purpose ………………………….. ………………………….. ……………….. 33
2.4.5. Places for internet usage ………………………….. ………………………….. …………………. 35
2.5. Sociodemographic variables ………………………….. ………………………….. ………………….. 36
2.5.1. Genders ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… 37
2.5.2. Age groups ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 37
2.5.3. Education ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 38
3. Methodology ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 39
4. Hypothesis ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………… 40
4.1. Usage of traditional media ………………………….. ………………………….. …………………….. 40
4.2. Usage of new media ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 41

11
5. Results ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 42
5.1. Hierarchy of media platforms ………………………….. ………………………….. ………………… 42
5.2. Usage of traditional media ………………………….. ………………………….. …………………….. 44
5.3. Usage of new media ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 50
6. Interpretation ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 62
6.1. Hierarchy of media platforms ………………………….. ………………………….. ………………… 62
6.2. Usage of traditional media ………………………….. ………………………….. …………………….. 63
6.3. Usage of new media ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 64
7. Conclusion ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………….. 66
Literature ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………….. 68
Annex: Questionnaire ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 72

12
KIVONAT (HU)
Kutatásomban két hírforrás fogyasztók fejében kialakult képet hasonlítottam össze, a
televízióét és az internetét. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mennyien néznek
televíziót, hányan interneteznek, ezeket a tevékenységeket milyen időközönként, milyen
napszakokban, milyen helyszíneken teszik a legtöbbször. Emellett érdekelt, hogy milyen
nyelvű csatornákat és/vagy internetes oldalakat vesz nek igénybe, melyek a kedvenceik, és
miféle célokra használják a médiumot és a hálózatot. Ezeket a kérdéseket a különböző
szociodemográfiai tényezők (nemek, korcsoportok, iskolai végzettség) mentén is
tanulmányoztam. Egy Marosvásárhelytől 20 kilométerre el helyezkedő faluban, Szabédon
végeztem a kutatást. A kutatás populációjának tagjai az itt élő felnőtt (18 év feletti) személyek
voltak. A lekérdezettek köre kvótás mintavételi eljárás segítségével alakult ki. Kérdőívvel
dolgoztam, és keresztmetszeti vizsgál atot végeztem. Az eredmények alapján elmondhatom,
hogy a médiafelület -hierarchia élén a televízió áll, a megkérdezettek 48,5% -a ezt tekinti a
legfontosabb hírforrásnak, főleg az idős és al acsonyan iskolázott (általános iskolát végzett,
szakmunkás) személye k. A minta 93,2% -a szokott televíziót nézni, és 70,9% -a internet
felhasználó. A legnépszerűbb műsortípus körükben a film, a legfontosabb internethasználati
cél pedig az interpeszonális kapcsolattartás. Dobos szer int a számítógép az első dleges eszköz
az int ernethasználat szempontjából, ez ma már nem így van, a megkérdezettek közül sokkal
többen interneteznek mobiltelefo non, okos tévén és laptopon. A dolgozatot azoknak ajánlom,
akik kíváncsiságuk mellett tudnak olvasni a számok nyelvén is.

13
ABSTRACT (RO)
In cercetarea mea am comparat imaginea creată în mintea consumătorilor de către cele două
surse de informative: televiziunea si internetul. Am căutat răspunsul la întrebarea: câte
persoane se uită la televizor, câți stau pe internet, cât de des, în care parte a zilei si unde
practică aceste activități. Pe lângă aceste lucruri am fost interest de canalele de televiziune
și/sau paginile de internet vizitate, care su nt preferințele consumătorilor și în ce scop
utilizează aceste mijloace de comunicare. Aceste subiecte au fost studiate si din punct de
vedere socio -demografic (în funcție de sex, grupe de vârstă, studii). Studiul a fost realizat in
satul Săbed, la 20 km de Tg Mures. Persoanele aflate în studiu au fost cei peste 18 ani.
Subiectele de studio au fost intervievate prin chestionare si am folosit metoda transversală. În
urma rezultatului, pot afirma că televizorul se situează în fruntea ierarhiei canalelor de
comunicare, 48,5% din cei interviev ați consideră cel mai important canal de informare, în
special în rândul persoanelor mai în vârstă si a celor cu studii medii. 93,2% din persoanele din
cadrul acestui studiu se uită la televizor, 70,9% navighează pe internet. Genul cel mai vizionat
este fi lmul, iar pe internet scopul ar fi menținerea legăturilor interpersonale. Până de curând
utilizarea internetului se realiza mai mult pe calculatoare, insă acest lucru nu mai este valabil,
în cadrul acestui studio persoanele intervievate folosesc internetul mai mult pe telefonul
mobil, televizoare smart si laptopuri.
Acest studiu îl recomand persoanelor care pe lângă curiozitate știu să citească cifrele.

14
ABSTRACT (EN)
In my research, I compared the image created in the head of two types of news source
consumers: internet and television. I was looking for the answer to the question of how many
people watch television, how many people use internet and when do they do it the most: how
often, at what time of the day and where. I was also interested in what language is the channel
and/or website that people use in, what their favorites are, and the purposes for which the
media and the network are used. I have studied these issues along different sociodemographic
factors (genders, age groups, education). I mad e my research in a village called Săbed, 20 kms
away from Târgu Mureș. The participants are adults (over 18 years of age), who live in this
village. The circle of respondents was formed by using quota sampling procedure. I worked
with a questionnaire and m ade a cross -sectional study. Based on the results, I can say that
television is on the top of the hierarchy of media platforms, 48.5% of the respondents find it
the most important source of news, especially elder people and low educated (primary school,
skilled worker) people. Also, 93.2% of the responders watch television and 70.9% use the
internet. The most popular type of program for them are movies, and the most important
purpose of internet usage is interpersonal communication. Even though according to Dobos,
computer is the primary tool for internet usage, it is no longer true. Many of the responders
use smartphones, smart TVs and laptops for that. I recommend the thesis for those who
understand the language of the numbers, besides their curiosity.

15
REZUMAT
În urma studiilor realizate în ultimii ani, televizorul este cel mai popular canal media
in rândul persoanelor din Ar deal (Dobos 2015, Barat 2013). Î n urma acestui lucru, merită să
studiem ce vizionează populația, cât de des și unde.
Conform studiului Dobos (2015), internetul este al doilea cel mai popular mijloc de
comunicare, în 2014 a scăzut procentul persoanelor care nu utilizează internetul . În studiul
meu analizez situaț ia reală a utilizării internetului în spațiul rural. Voi analiza de altfel
paginile cele mai vizitate, scopul navigării pe internet, cât de des și unde au loc aceste
navigări.
Am ales ca și locație un sat, deoarece spațiul rural es te subdezvoltat structural (Kov ács
Farkas, P erger 2015. 16). Tufă menț ionează că din persoane le care navighează pe internet
43% sunt din mediul urban, 8% din mediul rural (Tufă 2010. 81) Nivelul subdezvoltat al
mediului rural este întărit de datele statistice Eurostat: “se observă o prăpastie între
posbilitatea utilizării internetului în zona urba nă respective rurală. În vreme ce în metropole,
orașe și orașe mai mici accesul la internet este procentual mai mare (în cazul metropolelor
90%, a orașelor si orașelor mai mici 87%), acest procent este mai mic in zona rurală 82% ”
(Eurostat 2017) .
Studiul l -am realizat într -un sat din județul Mureș, în Săbed. Săbed se situează la 20
km de Târgu Mureș . Istoria satului datează înca din anii 1400. Primii săteni au fost probabil
secui si sași. Și în prezent populația este aproape în întregime de etnie maghiară ( Hints 1996.
31). Conform datelor Primăriei, din 2019, satul are o populație de 841 locuitori din care 699
sunt peste 18 ani 172 sunt între 18 -34 ani, 261 sunt între 35 -54 ani și 266 sunt peste 55 ani .
Din populația adultă 341 sunt femei și 355 sunt bărbate .
Conceptele cheie ale acestui studiu sunt utilizarea canalelor media tradiționale
respectiv noi, astfel aspectele teoretice se învârt în jurul acestor canale. În cadrul canalelor
tradiționale am analizat timpul petrecut la televizor respective structura p rogramelor TV. În
cadrul canalelor noi am analizat procentul persoanelor care nu utilizează internetul, durată
petrecută pe internet, limba paginilor de internet vizitate, scopul navigării , locație fiecărui
consumător. Aceste aspect au fost studiate ș i din punct de vedere socio -demografic, în funcție
de sex, grupă de vârstă și nivelul de educație.

16
Metodologie
Am ales chestionarul, am folosit chestionarul propriu reformulate din Dobos (2015).
Persoanele intervievate au fost din populație Săbedului, adulții peste 18 ani, în total 696
persoane. Am ales cuantificarea cotelor. M -am străduit să intervievez nu doar persoane care
îmi sunt apropiate. Strângerea datelor a început aleatoriu. Am ales fiecare a 10 -a casă, chiar
dacă nu îi cunoșteam. După ce am strâns suficiente date, am apelat la cunoștințe pentru a
putea structura datele de sex ș i grupe de vârstă.
1. Tabel – Model de studiu
18-34 ani 35-54 ani Peste 55 ani Total
Bărbați 14 persoane 21 persoane 17 persoane 51 persoane
Femei 11 persoane 18 persoane 22 persoane 51 persoane
Total 25 persoane 39 persoane 39 persoane 103 persoane
Toate cele 103 chestionare completate au putut fi utilizate în studio, deoarece eu am
citit întrebările și am încercuit răspunsurile date de persoanele intervievate. Am ales metodă
transversală prin care am comparat canalele tradiționale și noi pe criteria socio -demografice.
Datele recoltate le -am prelucrat cu ajutorul programului SPSS.
Ipoteze
Ipotezele mele în cadrul canalelor tradiționale au fost:
H1: T eleviziunea este pe l ocul întai în ierarhia canalelor de comunicare. Aceasta este aleasă în
special de persoanele peste 55 ani, celor cu studii medii.
H2: D in cadrul persoanelor intervievate 80% se uită la televizor din care 60% se uită zilnic în
special seară.
H3: M ajoritatea se uită la canale în limba maghiară, cele mai populare canale TV fiind RTL
Klub, iar în cadrul canalelor românești PRO TV.
H4: Cele mai vizionate emisiuni sunt știrile.
H5: P rogramele sportive și politice sunt preferate de bărbate, în timp ce femeile pref eră
programele reality.
H6: D in cadrul con sumătorilor 100% se uită acasă televizor.

17
Ipotezele mele în cadrul canalelor noi de comunicare au fost:
H1: D in cadrul persoanelor intervievate 50% navighează pe internet, din cadrul tinerilor ș i
persoanelor cu stu dii superioare 80% stau pe internet .
H2: D in cadrul consumătorilor 40% navighează zilnic pe internet, în special seară .
H3: P ersoanele intervievate navighează în special pe pagini în limba maghiară, cel mi popular
fiind Facebook .
H4: Cea de a patra ipoteza a mea este menținerea legăturilor interpersonale pe internet.
Menținerea legăturilor cu rudele/cunoștințele, participarea la evenimente pe internet, sunt
scopul mai mult al tinerilor.
H5: N avigarea pe internet se consideră mai mult o activitate de sfășurată acasă, însă tot mai
mulți oameni navighează pe internet în altea locații (la locul de muncă, la membrii familiei,
prieteni, în timpul călătoriei).
H6: Conform studiului Dobos (2015) internetul este folosit mai mult prin intermediul
calculatorului . În momentul de față acest lucru nu mai este valabil, tot mai mulți consumători
folosesc internetul pe telefonul mobil.
Rezultate
În fruntea clasamentului se situează televizorul cu 48.5%, astfel oamenii îl consideră
principală sursă de informații. Al doi lea este internetul cu 38.8%. Sexul persoanelor studiate
nu este hotărâtor, însă decisive este vârsta și studiile indivizilor. Tinerii au ales mai degrabă
internetul, indivizii de varstă a doua ș i treia au ales televizorul. Persoanele cu studii medii au
ales mai degrabă televizorul, cei cu studii superioare au ales internetul.
Utilizarea mijloacelor media tradiționale
Din persoanele intervievate 93.2% (adică 96 persoane) se uită la televizor, si 77.7% o
fac zilnic. Cei mai mulți (47.6%) petrec 1 -2 ore în fața televizorului, în special seară. Din cei
96 care se uită la televizor, 90 o fac seară.
Din cei 96 care se uită la televizor 92 se uită la canale în limba maghiară, 44 la canale
în limba română, 5 la canale englezești, 1 la canal german și 1 la canal i talian. Canalul de
televiziune în limba maghiară preferat este RTL Klub, în limba română este PRO TV. 40 de
persoane au afirmat că prefer RTL Klub, 14 preferă Duna TV, 12 preferă Erdely TV si 8 au
ales TV2. În rândul canalelor de televiziune românești rema rcat a fost PRO TV, 33 l -au ales
ca și preferat.

18
Emisiunile cele mai vizionate la televisor au fost filmele (73 de persoane). Al doilea în
preferințele telespectatorilor sunt șterile (65 persoane). Dintre tipurile de emisiuni preferate,
pe ultimul loc stau emisiunile politice, din cei 96 persoane intervievate doar 13 se uită la
emisiuni politice. În special în rândul bărbaților, emisiunile sportive si politice stau pe primele
locuri, în rândul femeilor însă emisiunile gen reality, serialele și emisiunile mu sicale stau pe
primele locuri.
Printre telespectatori 100% obișnuiește să se uite acasă la televizor, si doar câțiva se
uită a membr ii familiei, prieteni, cunoștinț e.
Utilizarea noilor canale media
Dintre cei intervievați 70.9% (73 persoane) navighează pe internet, și 29.9% (30
persoane) nu fac acest lucru. În rândul tinerilor fiecare navighează pe internet. Același lucru
se poate afirma și despre cei cu studii medii si superioare. Dintre persoanele aflate în studio
60.2% navighează zilnic pe internet. Din rândul acestora unii stau mai puțin de 1 oră (31.1%)
sau între 1 -2 ore (15.5%). Cei care navighează pe internet 6 -8 ore, sau mai mult de 8 ore sunt
tinerii . Aceste persoane prezintă o ușoară dependent. Navigarea se face mai mult tot seară.
Din 73 persoane care navighează pe internet, 66 o fac seară.
Din 73 persoane care stau pe internet 72 o fac pe pagini în limba maghiară, 18 pe
pagini în limba română, 16 pe pagini în limba engleză, 1 pe pagini în limba germană și 1 pe
pagini în limba italiană. Cel mai pop ular site este Facebook, 57 de persoane intervievate l -au
ales ca și preferat. Acesta este urmat de Youtube (9 persoane), apoi Google (11 persoane îl
utilizează cel mai des) și Instagram (11 persoane).
Scopul navigării pe internet este variat: la lucru, di stracție, strângerea de informații,
menținerea legăturilor interpersonale. Dintre aceste scopul cel mai frecvent întalnit este
menținerea legîturilor interpersonale. Pentru a interpreta rezultate le am utilizat o scară de 10:
1-nu fo losesc niciodată interne tul, 10 -îl folosesc des. În menținerea legăturilor interpersonale
se încadrează și menținerea legăturilor cu rudele/cunoștințele, care în final au cumulate 7.75
puncte, rețelele de socializare 8.2 puncte, căutarea unui partener 2.49 puncte și în final
trimiterea de emaile -uri 3.04 puncte. Menținerea legăturilor cu rudele/cunoștințele, rețelele de
socializare precum și căutarea unui partener sunt mai degrabă scopul navigării persoanelor
tinere. Trimiterea de email -uri este preferat de persoanele mai în vârst ă precum și de cei cu
studii superioare.
Dintre consumătorii de internet în procent de 100% navighează acasă, însă tot mai
mulți navighează și în alte locații: din 73 de persoane care folosesc internetul 21 îl folosesc la
locul de muncă, 13 la rude, priet eni, 10 la partener și 32 în timpul călătoriei.

19
Telefonul smart este cel mai utilizat mijloc de internet, 60 persoane din 73 intervievate
folosesc internetul pe mobil. Acesta este urmat de televizorul smart și laptopul (24 -24
persoane), calculatorul de aca să (22 persoane) și tableta (6 persoane).
Interpretar ea celor mai importante informaț ii
Sunt de accord cu afirmarea lui Dobos (2015) care afirmă că televizorul este cel mai
important canal de informare. Acest lucru este valabil în Săbed deoarece majoritate a
persoanelor sunt în vârsta și cu studii medii.
Conform studiului Dobos (2015) cel mai vizionat program de televiziune sunt știrile.
Cred că voi ajunge la aceeași concluzie, însă în studiul meu filmul a fost cel mai preferat.
Cauza poate fi faptul că pers oanele prefer distracție în locul strângerii de informații.
Conform studiului Dobos (2015) calculatorul este cel mai utilizat în rândul celor care
navighează pe internet. Acest lucru nu mai este valabil și azi, tot mai mulți navighează pe
telefonul mobil, deoarece s -au răspândit telefoanele smart si sunt întotdeauna la îndemână.
Calculatorul a pierdut și în fața televizorului smart și a laptopului.
Concluzii
Scopul acestui studio a fost să măsor obiceiurile persoanelor de a se uită la televizor și
a naviga pe internet, a persoanelor din mediul rural. Locație acestui studio a fost Săbed. Am
utilizat chestionarul.
Dintre ipotezele mele, doar unu nu s -a dovedit advevărat, acesta fiind faptul că cel mai
vizionat program sunt știrile. (H4 – canal de informare tra dițional), deoarece cel mai popular
este filmul. În fruntea clasamentului canalelor de informare se situează televizorul, în spe cial
în rândul persoanelor în vâ rstă și a celor cu studii medii. Din 103 persoane 96 se uită la
televizor (93.2%) si 73 navighea ză pe internet (70.9%). Cel mai important scop în utilizarea
internetului este menținerea legăturilor interpersonale. Portivit lui Dobos, calculatorul este cel
mai frecvent utilizat mijloc de navigare, însă acest lucru nu mai este valabil, dintre cei
intervievaț i cei mai mulți folosesc internetul pe telefonul mobil, televizorul smart și laptop.

20
În continuarea studiului…
În mediul rural cei mai mulți utilizează televizorul ca cel mai important canal media,
însă ar fi interesant că acest studio să se realizeze și în mediul urban.

21
1. BEVEZETŐ
1.1. Kutatási probléma
Az aktuális kérdés az, hogy „hogyan alakul az új kihívó, az internetes tömegkultúra és
a hagyományos televíziózás otthoni képernyőkért folytatott küzdelme” (Karkus 2013).
Kutatásomban megvizsgálom mindkét hírforrás jelentőségét a vidéki fogyasztók körében .
Ahogy a kivonatból is kiderül, e lsőként a rra a kérdésre keres tem a választ, hogy mennyie n
néznek televíziót, és hányan interneteznek. Ezt követően, megvizsgálom, hogy e
tevékenységeket milyen időközönként, milyen napszakokban, milyen helyszíneken teszik a
legtöbbször , továbbá kitérek arra, hogy milyen nyelvű csatornákat és/vagy internetes
oldala kat vesznek igénybe , melyek a kedvenceik, és miféle célokra használják a médiumot és
a hálózatot. Mindezt úgy teszem, hogy figyelembe veszem a szociodemográfiai változókat, a
nemeket, a korcsoportokat és az iskolai végzettséget. Összefüggéseket keresek.
Kezdetben csupán a televízió médiumának vizsgálata vonzott, d e átértékeltem a
dolgot. Kiskoromban sokat voltam a televízió képernyője előtt, aztán szinte teljesen áttértem
az újmédiumokra. Vajon mások is vannak így ezzel? Miután mélyebben beleástam magam a
témába, rájöttem, érdemes feltérképezni egy falusi közösség hagyományos és új média
használati szokásait most , 2019-ben, megvizsgálni azt, hogy mely rétegekben dominánsabb a
televízió, és melyekben az internet , és ezeknek mely részei érdeklik leginkább az embereket.
1.2. A kutatás indoklása
Az utóbbi évek kutatásai alapján a televízió egy népszerű médium az Erdélyben élő
vidéki emberek körében. Laslo1 Marosludas külső telepeinek esetét vizsgálta, és
megállapította, hogy a televízió „a legelterjedtebb médiumnak tekinthető, mivel ma már alig
van olyan háztart ás, amely ne lenne legalább egy televízió készülékkel felszerelve” (Laslo
2011. 56). Ehhez hasonlóan egy Gyulakután végzett kutatás is azt igazolja, hogy a televízió a

1 Államvizsga dolgozat: Laslo Timea -Noémi (2 011) Új média elterjedése és használata vidéki környezetben.
Marosludas külső telepeinek esete. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és
Humántudományok Kar, Marosvásárhely .

22
legelterjedtebb média eszköz, ugyanis a vizsgált csal ádok mindegyikében megtalálható volt
(László 2011. 76)2
Barát3 kutatásában az alábbiakat olvashatjuk: „Tótiban csupán három családnál nem
fordul elő ez a készülék a 302 családból. Tehát a populáció 1 százaléka nem rendelkezik
televízió készülékkel és 99 százaléka felhasználója annak. A televízió a leggyakoribb médium
ezen a településen, főleg a középkorúak és idősek körében, mivel amikor csak tehetik, a
televízió készülék előtt vannak. Számukra ez a készülék az egyetlen információforrás.
Összesen 460 darab televízió készülék találhat ó a faluban” (Barát 2013. 19 -20). Mivel a
televízió ilyen széles körben elterjedt, Láslo Timea Noémi szavaival élve „a médiafogyasztás
<<legtrendibb médiuma>>” (Laslo 2011. 56), indokolt megvizsgálni, hogy milyen
tartalmakat f ogyasztanak a vidéki emberek, és ezt m ilyen időközönként , hol teszik.
Kutatásomban szeretnék fényt deríteni ezekre a kérdésekre .
A fentiekben már elhangzott Karkus (2013) azon gondolata, hogy az aktuális kérdés
az, hogyan alakul a televízió és az internet fogyasztókért folyó küzdelme . Éppen ezért azt
szeretném megvizsgálni, hogy a televízió helyét mennyire vette át az internet a vidékiek
életében. Használnak -e internetet, s ha igen, többet használják -e, mint a telev íziót.
„Az 1994 -ben Németországban publikált fejlesztési program (Region ales
Raumordnungs -programm Mittleres Mecklenburg) megfogalmazása szerint a vidéki
területeket alacsony népsűrűség, periferikus fekvés, szerény munkahelykínálat, átlag alatti
infrastrukturális ellátottság jellemzi. A témakör kulcsszavai a <<visszamaradott>> ,
<<strukturálisan fejletlen>>, valamint a <<fejlesztésre szoruló>>” (Kovács, Farkas, Perger
2015. 16). A későbbi médiahasználati adatok sem kedvezőbbek a vidékiekre nézve. A
román iai lakosság körében Ravasz végzett kutatást 2004 -ben, ennek során megállapí totta,
hogy „a település nagysága is szignifikáns különbségeket eredményez az
internethasználatban: míg egy nagyvárosban minden ötödik ember (20,5%) él a világháló
adta lehetőségekkel, addig egy faluban ez az arány hatszor kisebb (3,3%). Az adatok még
szeml életesebbek, ha egy koncentrált, dichotóm változó fejezi ki a település típusát: urbánus
környezetben élők 17,6 % -a, rurális környezetben élők 3,5% -a használja az internetet
valamilyen céllal” (Ravasz 2004. 142). Tufă tanulmányában szintén arról ír, hogy
Romániában 43% városi, 8% pedig vidéki internethasználó ( Tufă 2010 . 81).

2 Államvizsga dolgozat: László Edit (2011) Új média elterjedése és használata vidéki környezetben. Gyulakuta
esete. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar, Marosvásárhely .
3 Államvizsga dolgozat: Barát Emese -Lilla (2013 ) Új média elterjedése és használata Tótiban (Bihar megye) .
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar, Marosvásárhely .

23
Románia vidékeinek elmaradottságát a két évvel korábbi statisztikai adatok is
alátámasztják . Az Eurostat4 eredményét emelném ki: „bizonyos mértékű rés figyelhető meg az
EU-28-ban a városi és vidéki területek internet -hozzáférése között. Míg a nagyvárosok,
városok és elővárosok háztartásai relatíve magas (a nagyvárosok esetében 90% -os, a városok
és elővárosok esetében 87% -os) arányban rendelkeztek internet -hozzáféréssel, addig a vidék i
területeken ez az arány valamivel alacsonyabb (82%) volt. Az EU 23 tagállamában az
internet -hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya a vidéki területeken alacsonyabb volt,
mint a nagyvárosokban vagy a városokban és elővárosokban. Különösen nagy volt a vidéki
területek és a másik két területtípus közötti eltérés Görögországban, Portugáliában,
Bulgáriában, Romániában; ezekben az országokban az internet -hozzáférés általában is
alacsonyabb szinten állt az EU -28 átlagánál ” (Eurostat 2017 ).
Biró székelyföldi tanulmányában arról ír , hogy a szolgáltatások kiépítésének
késlekedése az urbánus környezethez képest és az eszközök beszerzésében mutatkozó
fáziské sés külső szemmel alig észrevehető. Ő az alábbi problémát emeli ki: „Kevés olyan
térségi tényező van, amely a térségi fiatalokat és gyerekeket arra ösztönözné, hogy a kínált
tartalom – és szolgáltatás innovációval lépést tartsanak. Az intézmények, a vállalkozások
továbbra is csak nagyon szerény mértékben alapoznak az IKT technológiára, a szülők egy
jelentős rész e – életkori okokra hivatkozva – az IKT innovációtól eleve elzárkózik, legfeljebb a
használat alapjait sajátítja el. Mindez ahhoz vezet, hogy a kezdeti hozzáférési fáziskésés
hatása ebben a vidéki térségben a használat módjában csapódik le ” (Biró 2013)
Kutatásom során tehát nem csak azt tűzöm ki célnak, hogy megtudjam, mennyien
használják és mennyien nem használják az internet hálózatot vidéki környezetben, hanem az
is, hogy felmérjem, a vidékiek mennyire tartanak lépést a kínált tartalom – és szolgáltatá s
innovációval, tehát milyen célból veszik igénybe mindennapjaik során az internetet. Érdekel
továbbá, hogy mily en nyelvű internetes oldalakat , és egyáltalán milyen oldalakat látogatnak.
Emellett fényt szeretnék deríteni arra, hogy milyen időközönként hasz nálják az internetet, és
melyek az internethasználat helyszínei. Ehhez hasonlóan célom az, hogy a televízió használat
mikéntjét is megvizsgáljam , hiszen a fenti felmérések igazolják, hogy sokan ma is ezt a
médiumot tekintik a fő információforrásnak. Érdeke l, hogy a vidékiek mit, milyen nyelven,
milyen időközönként, hol néznek. Célom továbbá az, hogy az internethasználat módját
összehasonlítsam a televíziónézés módjával, és megvizsgáljam szociodemográfiai tényezők

4 https://ec.europa.eu/eurostat/statistics -explained/index.php?title=Digital_economy_and_society_statistics_ –
_households _and_individuals/hu#Internethaszn.C3.A1lat (Utols ó ellenőrzés : 2019. m ájus 2 0.)

24
szerint a különböző összefüggéseket. A kutatásomat egy maros me gyei faluban végzem,
Szabédon.
1.3. Miért pont Szabéd?
Hints arra vállalkozott, hogy összeírja hét mezőségi falunak a család – és helyneveit.
Ezt a munkát 1996 -ban adták ki. A könyv többek között az alábbi adatokat közli Szabédról:
„Szabéd (r. Săbed) a Marosvásérhely –Kolozsvár közötti országút job b oldalán,
Marosvásárhelytől 20 km -re fekszik. Első írásos adata 1451 -ből való: Zabedy, majd 1496 –
ban: poss. Zabeed. Mai alakjában 1603 -tól ismert: Szabéd. Területe 1898 kat. hold. A falu
első ismert lakói szabad székelyek és nemesek voltak. Lakossága ma is csaknem teljesen
magyarajkú. Számuk 1851 -ben 766, 1910 -ben 987, 1931 -ben 1036 (ebből 986 magyar, 14
román és 33 cigán y), 1966 -ban 858, 1982 -ben 950 ” (Hints 1996. 31) .
A Polgármesteri Hivatal adatai szerint a falunak jelenleg 841 lakosa van, ebből 699 18
év feletti : 172 18 -34 éves, 261 35 -54 éves és 266 55 év feletti. A felnőtt lakosságból összese n
341-en nők és 355 -en férfiak.
A fiatalok és a középkorúak nagyrészt Marosvásárh elyen vállal nak munkát.
Természetesen akadnak munkanélküliek is közöttük, de ezek száma elenyésző a többséggel
szemben . Az ingázók médiafogyasztására nagy eséllyel hatot t a városi mentalitás , ugyanis
életük jelentős részét ott élik le. A nyugdíjasok éra is hatott , amíg még dolgoztak, de az ők
esetük azért is érdekes, mert szabadidejükből adódóan többet fogla lkozhatnak a
televízió nézéssel és adott esetben az internetezéssel is. K íváncsivá tesz, pontosan mi jellemzi
a hagyományos és új médiahasználatot Szabédo n.
Elsősorban azért választottam ezt a vidéket, mert itt nőttem fel, és hol tudna az ember
eredményesebben vizsgálódni, ha nem a saját lakóhelyén. Itt jobban rálátok az emberek
életére, a különböző összefüggésekre, a nagy kérdésekre, amik válaszra várnak. Ismerve a
populációt, könnyebb kiválasztanom a mintát, amivel dolgozni fogok , így nagyobb az
esélye m arra, hogy végül érvényes eredményeket mutatok be .
A másik ok, amiért érdemes Szabédon kutatnom az, hogy a mezőségi falvakban eddig
kevés kutatást végeztek. A kutató törekedjen a valóság feltárására, és ne a már megtett úton,
világítson rá új perspektívákra. Ezeket az elveket követem én.

25
2. ELMÉLETI HÁTTÉR
2.1. A vidék fogalm a
„Az európai társadalomtudományokban eddig nem született kielégítő válasz arra
vonatkozóan, hogy mit tekintsünk vidéknek. A vidékkutatók többsége egyetért azzal, hogy a
vidék definiálása rendkívül bonyolult, szinte lehetetlen próbálkozás” (Csurgó 2013. 31).
„A vidékfogalom meghatározása olyan vitakérdés a nemzetközi irodalomban , amely a
’70-es és a ’80 -as évek fordulójától végigkísérte a vidékkel foglalkozó tudományok történetét”
(Kovách 2012. 17). Nyugat -Európához képpest Magyarországon a vidék módszeres kutatása
később kezdődött, a modern értelemben vett vidéktudományok térnye rése a rendszerváltás
időszakához köthető. A vidéket célzó vizsgálatok az 1990 -es évek második felében élénkültek
fel igazán, ugyanis ekkor már a politika is érdeklődött a hazai eredmények iránt (Kovács,
Farkas, Perger 2015. 16).
A vita ellenére vannak oly an jellemzők, amik általában igazak napjaink vidékeire.
Kovács, Farkas és Perger tanulmányukban arra jutottak, hogy ma már alig vannak olyan
vidékek, amelyek gazdasági értelemben az agráriumtól függenének, azonban környezeti,
földhasználati szempontból egyértelmű a mezőgazdaság domin anciája a gazdasági ágazatok
között. Kovácsék megemlítik azt is, hogy a vidéki térségek problémáinak többsége a
népességvesztés, a társadalmi kapacitás erodálása, a tőkehiány, a munkahelyek hiánya, és a
közlekedési nehézségek. (Kovács, Farkas, Perger 2015. 29-30). Ezek mind igazak Szabédra
is.
A lentiekben a Médiafelület -hierarchi át mutatom be, majd e dolgozat kulcsfogalmait
(hagyományos média használat, új média használat) tisztázom le .
2.2. Médiafelület –hierarchia
Dobos egy fiktív médiafogyasztási szituációra vonatkozó kérdést tett fel a határon túli
magyarok körében végzett kutatásában: „Ha két héten át csupán egyetlen hírforrást
használhatna, melyiket választaná?” (Dobos 2015.11). Az opciók az alábbiak voltak: a
televíziót, a rádiót, a nyomtatott sajtót, az internetet.

26
A továbbiakban Dobos kutatásának csupán az erdélyi mintára vonatkozó eredményeit
ismertetetem. A legkevesebb pontszámot a nyomtatott sajtó kapta, 2011 -ben a minta 4,6% -a
választotta, 2014 -ben pedig csupán 3,3% -a. A nyomtatott sajtót a rádió követte. 2011 -ben a z
erdélyi megkérdezettek 8,7% -a szerette volna a rádiót egyetlen hírforrásnak , 2014 -ben 7,2%-
a. 2011 -től 2 014-ig nagyot ugrott azok száma, akik az internetre szavaztak . A értékek
magukért beszélnek : az első lekérdezéskor 24,4% döntött az internet mellett, 2014 -ben már
35,5%. A legnépszerűbb médium mindkét évben a televízió volt, azonban a 2011 -es
értékekhez képpest csökkent azok száma, akik a televíziót választ anák. Mindez az internet
javára történt. 2011 -ben 62,8% a voksolt a te levízió mellett, 2014 -ben 54,1% (Dobos
2015.11).
A televíziót egyetlen médiafelületként választók aránya a fiatalok (18 -34 évesek) és a
középkorú ak (35 -54) körében csökkent, az idősek (55 év felettiek) esetén pedig 6
százalékponttal nőtt Erdélyben. Emellett érdekes, hogy minél nagyobb volt valakinek az
iskolai végzettsége, annál nagyobb valószínűséggel szavazott az internetre. Hogy számokkal
szemléltessem, az internetet a fels őfokú végzettséggel rendelkezők 69,5% -a választotta
Erdélyben 2014-ben, míg a televíziót az említett réteg 21,4 százal éka. A csupán általános
iskolát végzettek körében ennek az ellenkez ője megfigyelhető, az internetre csupán 7,2% -uk
voksolt , a televízióra pedig 78,8 %-uk. (Dobos 2015. 13 -15).
A médiafelületek hierarchiája terén történő átrendeződés ellenére Dobos úgy gondolja,
Erdélyben még nem várható, hogy az internet fontossága megelőzi a televízióét (Dobos 2 015.
12). Én mindenesetre mindkét eszköz esetét megvizsgálom az alábbi kulcsfogalmak mentén :
2.3. Hagyományos média használat
Kutatásom első kulcsfogalma a hagyományos média használat. Hagyományos média
elnevezés alatt rendszerint az újs ág, a rád ió és a televízió műfajait értjük (Balázs 2 002), jelen
kutatás azonban csak a televízió médiumának jelentőségét v izsgálja egy vidéki közösségben:
Szabédon.
„1875 -ben egy amerikai úr, George Carey Bostonból, elsőként adta meg egy olyan
rendszernek a leírását, mely elvileg képes volt arra, hogy elektrom os úton, vezetékek
segítségével mozgóképeket közvetítsen egyik helyről a másikra” (Hazay 2005. 19). Az említett
rendszer nem más, mint a televízió, amit több szempontból is meg lehet közelíteni,
leggyakrabban azonban a közönség és a média oldaláról szokás. Jelen esetben én a közönség

27
oldal át illetően fogok kutatni, azonban nem hatásvizsgálatot végzek. Az idők során a
hatásvizsgálatok gyakran zsákutcába futottak: „a hatásokkal kapcsolatban biztosan csak az
tudható, hogy <<bizonyos médiumok bizonyos üzenetei bizonyos időkben bizonyos hatást
gyakorolnak a közönség bizonyos részére>> (Glynn & Jeong, 2003). Az ellentmondásos
eredmények vélhetően annak köszönhetőek, hogy a televízió hatása, valamint az arról való
gondolkodás kontextusfüggő: társadalom -, gazdaság, kultúrafüggő” (Jenei 2005. 24). A
médiának információhiányos időkben sokkal nagyobb a manipuláló szerepe, éppen ezért
tudták például az első világháborúban is propagandacélokra használni a rádiót. Ma már
információs társadalomban élü nk, és a parlamenti demokrácia idején nehezebben
megragadható a televízió hatása a társad alomra . Ez a kutatás sokkal inkább a használati
szokásokat vizsgálja majd , azt, hogy a vidéki emberek mit, milyen mértékben , hol
fogyaszt anak a televízió kínálatából, és ezek a tényezők milyen összefüggéseket mutatnak a
különböző demográfiai csoportokkal metszve.
A hagyományos média használatot az alábbi dimenziók mentén vizsgálom :
2.3.1 . Televízió nézéssel töltött idő
„Nielsen médiakutató 2015. első negyedévére vonatkozó felmérései szerint
Magyarországon a 18 és 45 év közötti korosztály naponta átlagosan 4 óra 17 percet (257
perc) tölt a televízió előtt, ami minimális (4 perces) csökkenést mutat a 2014 -es adathoz
képest (Nielsen, 2015). Ez jelzi, hogy a hazai lakosság szabadidős aktivitásainak szignifikáns
részét teszi ki a televíziózás. Ha napi 8 óra alvással és 8 óra munkával számolunk, akkor azt
mondhatjuk, hogy a szabadideje felét a tévé előtt tölti ez a korosztály” (Kenyeres 2016. 416).
A 20 -as éveik környékén járó személyek szintén jelentős, de kevesebb időt töltenek televízió
nézéssel. Kenyeres egy 2012 -ben végzett Magyar Ifjúság kutatás ra hivatkozik, amely alapján
Magyarországon a 20 -29 év közötti fiatalok hétköznap átlagosan 120, hétvégén pedig 207
percet tévéztek. Ez az arány egyébként növekvő tendenciát mutat a korábban, egészen
pontosan 2008 -ban végzett kutatáshoz képest.
Dobos (2015 . 28-31.) kutatása szerint az erdélyi emberek 2 011-ben átlagosan 165,2
percet, 2014 -ben pedig átlagosan 166,5 percet t öltöttek televízió nézéssel, tehát három év alatt
nem sokat változott a televízióra szánt időmennyiség. Ami a korcsoportok szerinti adatokat
illeti, a fiatalok (18 -34 évesek) 116 percet, a középkorúak (35 -54 évesek) 12 0 percet és az
idősek (55 év felettiek) 171 percet töltöttek televízió nézéssel hétköznapokon. Hétvégeken és

28
ünnepnapokon már több időről beszélhetünk. A fiatalok 182, a középkorúak 189, az idősek
214 percet szánnak a televíziózásra. Ez alapján me gfigyelhető, hogy minél idősebb valaki,
annál többet néz televíziót.
2.3.2 . Műsorstruktúra
Ebben a dimenzióban fontos szerepet kap a perszonalizáció. A perszonalizáció „a
testre szabás tendenciája. A fogyasztó több száz csatorna kínálatából testre szabja magának a
tévét, és megszerkeszti a saját preferenciáinak megfelelő műsorstruktúrát” (Jenei 2008. 168).
Magyari az erdélyi magyarok médiahasználatát vizsgálta, és az alá bbi eredményre
jutott: „az átlagos romániai magyar, bár tévézési lehetőségei sajátosan regionális
függőségűek, tévénézői orientációiban a világon megszokott módozatokat mutatja: modálisan
ha tehetik, kereskedelmi tévét néznének, lehetőleg anyanyelvükön” (Magyari 2005.166). A
legnépszerűbb tévéadók a Duna TV és a PRO TV volt ak. S zintén nagyszámú erdélyi követője
volt a következőknek: RTV1 (roman televízió 1 -es adása), TV2, RTL Klub, Magyar Televízió
(1-es csatorna), Magyar Televízió (2 -es csatorna), Antena 1, Acasa, ATV, Prima Tv, RTV2
(román televízió 2 -es adása), RTV bukaresti m agyar adása, RTV kolozsvári magyar adása és
Hír TV. Ehhez hasonlóan Dobos is hasonló eredményekre jutott Erdélyben (Dobos 2 015. 38).
2014 -ben a legnézettebb csatorna a Duna TV volt (84% nézi), majd az RTL Klub (83% n ézi).
Ezeket követte az M2 (79 % nézi), a z M1 (77% nézi), a TV2 (75% nézi), a Film+ (62% nézi),
a Cool (51% nézi) és még mások.
Ebben a dimenzióban megvizsgálom azt is , hogy a folytonosság élmény mennyir e
fellehető a vidékiek életében a különböző demográfiai csoportokban. A folytonosság élmény
„üzenete az, hogy kapcsold magad hozzám, rendeld alá magad nekem , nehogy lemaradj
valamiről, amit csak én tudok neked nyújtani. Ez az érzés egyértelműen megfigyelhető a
kényszeressé váló <<hírkövetésben>>, illetve a sorozatkényszerben” (Balázs 2002. 47) .
Ebben a dimenzióban fontos megvizsgálni, hogy a híradó és a sorozat mellett még
milyen műso rtípusoka t milyen arányban néznek a vidéki emberek. Balázs (2002 . 47) és
Dobos (2 015. 60) alapján a legalapvetőbb műsortípu sok a következők: híradó, s port; kvíz,
vetélkedő, játék; valóság show, oktató műsor, gyerekműsor, beszél gető műsor, film,
filmsorozat, zenés műsor , politikai műsor, vallásos műsor. Kutatásomban ezeknek a
nézettségét fogom vizsgálni.

29
A híradó a televízió legnézettebb műsortípusa. „ Az ott szerepl ő műsorvezetők,
riporterek a televízióállomás legfontosabb azonosítói, emblémái. Ahány tévéállomás, annyi
híradó. Ezek általában a tematika és a megformálás mikéntje szerint térnek el egymástól”
(Balázs 2002. 48). Murányi és Szabó (2007. 9) előítéletességről szóló közös tanulmányukban
médiafogyasztást is mérték. A középiskolások esetét vizsgálták, azonban a gyerekek híradó
nézési szokásai nagyrészt a szülők híradó nézési szokásait tükrözik. Ezért is érdekesek az
alábbi eredmények: „Csak 2 sz ázalék nem néz egyetlen híradót sem. A kérdezett 11 híradó
(M1, M2, Duna TV, Hír TV, TV2, RTL Klub, Helyi tévé, BBC, Sky Europe, CNN, TV5, egyéb
tévé) közül a középiskolások egyharmada (32 %) legfeljebb három, 47 % 4 –6, míg 19 % 7
vagy több hírműsort néz ” (Murányi, Szabó 2007. 9).
Dobos (2015 . 60) erdélyi eredményeiben a hírműsorok 100 átlagpontból (ahol a
jelentések 1 -soha nem nézi és 100 -gyakran nézi) 70,9 -et kaptak, a vetélkedők 57,2 -öt,
valóságshow -k 35,1 -et, a vallási műsorok 41,5 -öt, a politikai vitam űsorok 23, 0-at. A
különböző oktató műsorok, mint például az ismeretterjesztő filmek 50,5 átlagpontot értek el.
A mozifilmek átlagpontja 50,7 volt, a filmsorozatok é pedig típusonként különböző értékeket
vett fel : napi magyar sorozatok (Barátok közt, Jóban rosszban) –41,2; régi magyar
tévésorozatok –42,0; napi „reality” sorozatok (Éjjel -nappal Budapest, Édes élet,
Magánnyomozók) –40,3; romantikus sorozatok –31,9; külföldi szappanoperák –22,5.
2.4. Új média használat
Kutatásom második kulcsfogalma az ú j média ha sználat . A televízió nézést vi zsgálni
ma már lehetetlen az új médiumok figyelembe vétele nélkül, ezek az eszközök ugyanis annyira
elkápráztatják az emberek többségét, hogy a televízió nézés háttérbe szorul mindennapjaik
során. Jenei (2008 . 171) értelmezésében az új média gyűjtőfogalomként használatos.
Általában a mobiltelefont, a laptopot, a táblagépet, a személyi számítógépet, a videojátékot,
illetve az internetet szokás érteni rajta, a zonban ide tarto zik az interaktív televízió is.
„Számos új fajta médium jött létre, mely leginkább abban különbözik a régiektől, hogy
egyénre szabottabb, változatosabb és interaktívabb – ennek fő példája az internet ” (McQuail
2003. 13). Richard Campbell, Christopher R. Martin és Bettina Fabos (2014. 46) könyve
szerint kezdetben az internetet katonai bázisok közötti információátadás céljából alkották
meg. Az amerikai kormányszervek a hidegháború alatt igényelték e kommunikációs
rendszert, amikor az oroszok fellőtték Szputnyik -1 nevű első műholdjukat a vilá gűrbe. Az

30
USA védelmi minisztériuma elindított egy kutatási programot. Kifejlesztettek egy olyan
rendszert, amely információ szerzés és közvetítés céljából lerövidíti az időt és a teret,
ugyanakkor nem függ központoktól, esetleges támadás során pedig elérh ető marad. A kutatás
során az volt a fő szempont, hogy a rendszer működőképes legyen akár meghibásodás esetén
is. 1969 -re sikerült kifejleszteni az ARPAnet nevű hálózatot, amihez később egyetemek és
kormányzati szervek is kapcsolódtak. „Az internet azonban csak 1991 körül jött igazán
lendületbe, lett kereskedelmileg hozzáférhető oly módon, hogy Kovács úr és neje is
igényelhetett otthoni internetes kapcsolatot, és az elektronikus posta kezdett többet jelenteni
az egyetemi kuriózumnál Európában is" (Eriksen 2 009. 23).
„Az internet az egész világot átfogó kommunikációs hálózat, amely mindenkit
összeköthet mindenkivel, a világ bármely pontján" (Csepeli, Prazsák 2010. 11). Emellett az
internet még végtelen lehetőséget rejt magában. McQuail szerint önálló mé diumnak
tekinthetjük, ugyanis „sajátos technológiája, felhasználási módja, tartalom – és
szolgáltatásköre , önálló arculata van" (McQuail 2 003. 34).
E kutatás a vidékiek aktuális internet használati szokásait méri , tehát ha a
későbbiekben az új méd ia szót használom, csupán az internetre térek ki . Vizsgálataimat az
alábbi dimenziókban végzem :
2.4.1 . Az internetet nem használók részaránya
Ebben a témakörben számos kutatás született. Kezdeném rögtön a legaktuálisabbal:
„2017 elején az EU -28 teljes (16 és 74 év közötti) lakosságának több mint négyötöde (84%)
használta az internetet (a felmérést megelőző három hónapban legalább egy alkalommal).
Dániában, Luxemburgban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban, az Egyesült
Királyságban és Németországban a lakosság legalább 90% -a használt internetet a felmérést
megelőző három hónapban. Az internetet használók száma ellenben alig haladta meg a 16 -74
év közötti lakosság kétharmadát Olaszországban (71%), Görögországban (70%),
Horvátországban (67%), míg Romániá ban (64%) és Bulgáriában (63%) az alatt maradt"
(Eurostat 201 7). Ez alapján az internetet nem használók részaránya 36% volt Romániában a
16 és 74 év közötti lakosság körében 2017 -ben. Ehhez hasonlóan az erdélyi kutatások is
érdekes adatokat tárnak fel, a lentiekben ezeket ismertetem.
Dobos (2 015. 91) a határon túli magyarok médiahasználatát vizsgá lta, közben pedig
kitért erre az Internetet nem használók részaránya dimenzióra is. Az ő kutatása szerint 2011 –

31
ben az internetet egyáltalán nem használók részaránya 46,6 % volt, 2014 -re azonban ez 24,0
%-ra csökkent Erdélyben.
Joffrey Boase (2010) tanulmányában azt a hipotézist igazolta, hogy az internet –
hozzáférés szempontjából sokkal meghatározóbb tényező az életkor és az iskolai végzettség,
mint az, hogy ki honnan származik (vidékről vagy faluról). Erre Dobos is rávilágít : „Amint az
várható volt , mind korcsoportok, mind iskolai végzettség, mind anyagi helyzet szerint egyenes
arányban csökkent a világhálót nem használók részaránya az idősebb, kevésbé iskolázott,
valamint a szegényebb rétegek felé" (Dobos 2015. 92).
Barát Emese -Lilla Tótiban végzett 2013 -as vizsgálata során5 az alábbi eredményekre
jutott: „Több mint 10 évvel ezelőtt még kivételesnek számított, ha valakinek volt a faluban
internet hozzáférése , de ez mára már megváltozott, mivel a szolgáltatók kedvező csomaggal
próbálnak előhozakodni. A családok 40 százaléka, vagyis 121 család rendelkezik internet
hozzáféréssel és 60 százaléka nem, vagyis 181 család nem ren delkezik internet kapcsolattal"
(Barát 2013. 22). Ebből a kutatásból is kiderül, hogy általában a fiatalok használják az
internetet, a középkorosztály és az idős generáció ugyanis már nem ebben szocializálódott.
Akad ugyan közöttük is aktív felhasználó, azonban nem tudják teljesen kihasználni a hálózat
adta lehetőségeket, nehezen kezelik az internetet.
Laslo Timea -Noémi ( 2011 .77)6 Marosludas külső telepeinek vizsgálatakor arra jutott, hogy a
családok 60,70% -a nem rendelkezik internet hozz áféréssel. Kutatásából ugyanakkor azt is
megtudtuk, hogy a családtagok közül a legtöbbet a 14 év feletti gyerekek használják az
internetet (58,54% -ban).
Egy 2017 -es romániai kutatás alapján (Institutul Național de Statistică )7 a 16-34 éves
személyek 8,5 % -a nem használta még soha életében az internetet, a 35 -54 éveseknek a 20,8
%-a, az 55 -74 éve seknek pedig az 55,2 % -a. Az Eurostat 2017-es statisztikai adatai alapján
pedig ezek az eredmények születtek : „az EU -28 lakóinak 13% -a még sosem használta az
internetet – 2016 -ban 14%, 2007 -ben pedig még 37% volt ez az arány " (Eurostat 2017).

5 Államvizsga dolgozat: Barát Emese -Lilla (2013) Új média elterjedése és használata Tótiban (Bihar megye) .
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar, Marosvásárhely.
6 Államvizsga dolgozat: Laslo Timea -Noémi (2 011) Új média elterjedése és használata vidéki környezetben.
Marosludas külső telepeinek esete. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és
Humántudományok Kar, Marosvásárhely.
7 http://www.insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/tic_r2017.pdf (Utolsó ellenörzés : 2019. m ájus
20.)

32
2.4.2 . Internetezésre fordított idő
Ez a dimenzió egy újabb szintre lép, és megvizsgálja ki ssé a rendszeresség kérdését,
azt, hogy milyen gyakran használják a vidékiek az internet hálózatot.
Hozzám hasonlóan kutatott Tufă (2008. 82), amikor egy 16 -74 évesekből álló
mintában vizsgálta azt, hogy az internethasználók milyen gyakran veszik igénybe a hálózatot.
Arra jutott, hogy 54% internetezik napi szinten, 38% hetente, és 8% havonta vagy annál
kevesebbszer. A naponta internetezőkből 33% 16 -24 éves, 16% 25 -54 éves, és 2% 55 -74
éves.
Az, hogy ki milye n mértékben internet felhasználó nagyban függ a hozzáállástól is.
Egy Ausztriában végzett kutatás alapján (Donat, Brandtweiner, Kerschbaum 2009) a nemnek
semmilyen szerepe nincs abban, hogy kinek milyen az internethez való viszonya, a kornak és
az iskolai végzettségnek azonban van. A 15 -25 évesek 39 -szer szívesebben interneteztek, mint
a 65 felettiek. Az egyetemi diplomával rendelkező személyek pedig 17,75 -ször szívesebben
interneteztek, mint azok, akik csak az általános iskolát fejezték be.
Fontos megnézn i a nemzetközi eredményeket is : „2017 -ben az EU -28 lakosságának
közel háromnegyede (72%) internetezett napi szinten, és további 8% használta a világhálót
legalább hetente egyszer (azonban nem napi rendszerességgel). Eszerint a lakosság 80% -a
rendszeresen ( legalább hetente) használta az internetet. Az internetet napi rendszerességgel
használó személyek az összes internetfelhasználóhoz (az elmúlt három hónap során az
internetet használó személyhez) viszonyított aránya az EU -28 teljes lakosságát tekintve 87%
volt; a tagállamok közül a legalacsonyabb Romániában (73%) a legmagasabb pedig
Olaszországban (96%) volt ez az érték ” (Eurostat 2017). Ebből kiindulva nem várok
kiemelkedően nagy eredményet a napi internethasználatot tekintve egy romániai vidéken.
A internetre szánt átlagos napi időmennyiségen túl kutatásomban rátekintek a
függőség kérdésére is . Azt fogom vizsgálni, hogy vannak -e olyan személyek, akik valamilyen
módon a függőség jeleit mutatják. Steve Sussman és Alan Sussman (2011) szerint a
szenvedél ybetegség egyik ismérve az elkötelez ett vágyakozás az internet használat iránt. Ha
valaki napi 6 -8, vagy esetleg tö bb mint 8 órán át internetezik minden egyes napszakban, az
már egyértelműen függőségre utal .

33
2.4.3. Internethasználat a honlapok nyelve sze rint
Dobo s (2015. 98) ebben a dimenzióban 100-as skálára tr anszparált átlagokkal
dolgozott (1 -soha, 100 -nagyon gyakran). Arra jutott, hogy Erd élyben 2014 -től jelentős
pozícióvesztés tapasztalható a magyar nyelvű honlapok követése tekintetében. 2011 -ben a
magyarországi honlapok követése 80,1 átlagpontot kapott, ezzel szemben 2014 -ben már csak
63,8-at. Ehhez hasonló a regionális magyar honlapok helyzete is. A romániai magyar
honlapok 2011 -ben 68,1 átlagpontot kaptak, 2014 -ben 53,5 -öt.
A román nyelvű honlapok is kevesebb átlagpontot kaptak, 2011 -ben 54,5 -öt, 2014 -ben
44,3-at. Az egyéb nyelvű honlapok átlagpontja 2011 -ben 51,3 volt, 2014 -ben 50,4.
2.4.4. Internethasználat célok szerint
Dobos (2015 . 101 -114) szerint az internetet munkavégzés, szórakozás,
infor mációszerzés és –csere, interperszonális kapcsolattartás valamint szolgáltatások
használata céljából használják az emberek.
Az első internet -használati cél, amit bemutatok , az a munkavégzés. A munkával
kapcsolatos információkat Dobos eredményei szerint a megkérdezettek nem csak a
munkahelyükön szerzik be az internetről, hanem az otthoni világháló használat során is. Ha
ehhez az interneten keresztül távmunkát végzőket is hozzátesszük, a világhálót
munkavégzésre használók részaránya 2014 -ben megnövekedett 20 11-hez képest. Dobos 100 –
as sk álára transzparált átlagokkal dolgozott, amin belül a jelent ések a következők voltak : 1-
soha, (…), 100 -gyakran. 2014 -ben a munkavégzés átlaga Erdélyben 52,1 volt, a távmunka
átlaga pedig 8,9.
Érdekes, hogy ezek az adatok hogya n festenek , ha megnézzük a különböző
demográfiai cs oportok szerinti átlagpontokat is . A k orcsoporto k szempontjából nem voltak
nagy különbsé gek a munkavégzéshez internetet használók között : „…váratlan és egyben
figyelemre méltó, hogy korcsoportok szerint regisztráltuk a legcsekélyebb szegregációs
távolságokat az internetet munkavégzésre használók között. Ez főként annak köszönhető, hogy
a vizsgált vonatkozásban az 55 évesnél idősebbek sem mut atnak számottevő lemaradást a
regionális átlagokhoz képest, a fiatalok pedig alighanem azért nem használják kiugróan átlag
fölött munkavégzésre a világhálót, mert közülük sokan tanulmányaikat végzik, tehát még nem

34
dolgoznak ” (Dobos 2015. 103). A korcsoport oknál sokkal fontosabb szerepe volt az iskolai
végzettségnek. A felsőfokú diplomával rendelkező személyek sokkal többet használják
munkavégzés céljából az internetet, mint az érettségivel, szakdipl omával vagy általános
iskolával végzett személyek.
A másodi k céltípus az internetes szórakozás , amelynek két válfajáról beszélhetünk : az
internetes já tékokról, és a zenék és filmek letöltéséről . Az internetes játékok használatának
részaránya 2014 -ben 52,1 átlagpont volt, ami több mint tíz átlagponttal csökkent 2011 -hez
képest. Ezzel ellentétben zenék és filmek letöltése kétszeresére nőtt az évek során. 2 011-ben
31,1 átlagpont volt, 2014 -ben pedig 62,3. „Ezúttal legtágabbra a korosztályok között nyílik
szét az olló (természetesen a fi atal korcsoportba tartozók ja vára, akik kétszer -háromszor
nagyobb intenzitással követnek szórakozást szolgáló internetfelületeket, mint az idősek), az
egyéb független változók szerint egy -két kivételtől eltekintve hasonló nagyságrendi
különbségeket” (Dobos 2015. 105) tapasztaltak.
A harmadik internet -használati cél az információszerz és- és csere, amelynek több
típusa is van: az internetes újságok olvasása, online rádióhallgatás, online televízió nézés és az
aktív részvétel a különböző internetes fórumokon. Az internetes újságolvasás 46 ,9 átlag pontot
kapott Dobos kutatása során 2014 -ben, az internetes rádió hallgatás és televízió nézés pedig
29,1 átlagpontot. Mindkét érték csökkent 2011 -hez képes t, amikor az átlagpontok 49,4 és 39,9
voltak. Az aktív részvétel a világhálón 25,8 átlagpontot kapott, három évvel korábban pedig
21,1-et, tehát egyedül az aktív részvétel növekedett az évek során ebben a célkategóriában. A
korcsoportok itt nem kapnak fontos szerepet, azonban az iskolázottság számottevően
meghatározza, hogy a válaszadók milyen gyakorisággal szereznek be információkat az
internetről. Az erdélyi diplomások négyszer nagyobb gyakorisággal követik az említett
internetfelületeket, mint az általános iskolát végzettek.
A negyedik céltípus az interperszonális kapcsolattartás, amel ynek az alábbi válfajait
tárgyalja Dobos:
 rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás (például a Sype segítségével) ;
 közösségi hálózatokban való részvétel (Facebook, Instagram, Twitter és mások);
 használat ismerkedés, társkeresés céljából;
 használat e -mailek küldése céljából.
A rokonokkal, ismerősökkel való kapcsolattartás részaránya 75,6 átlagpont volt 2014 -ben
Erdélyben. A közösségi hálózatokban való r észvétel 72,6 átlagpontot kapott, az ismerkedésre,
társkeresésre való használat 14,3 -et, az e -mailek küldésére való használat pedig 64 -et.

35
A vendégmunkáknak és az elvándorlási hullámoknak köszönhetően a családtagok közötti
kommunikáció mindennapi elemévé vált az internetes kapcsolattartás. A szociodemográfiai
tényezőket tekintve egyedül a korcsoportok ese tén észleltek eltéréseket: „Leginkább
<<skype -függőknek>> a fiatalok, legkevésbé pedig a középkorúak bizonyultak, míg a
leginkább helyben (a szülőföldön) maradó – ekképpen pedig nagy valószínűséggel több
távolélő családtaggal rendelkező – idősek a regionál is átlagoknak megfelelő szinten tartják a
személyes kapcsolatokat interneten keresztül” (Dobos 2015. 109).
A közösségi oldalak használatát tekintve szintén a korcsoportok szintjén voltak érdekes
eltérések: „a Facebook és egyéb közösségi hálózatok használói között az idős korosztály
tagjai már csupán mélyen a regionális átlagok alatti arányban találhatók” (Dobos 2015.
110).
Az ötödik cél az internethasználat szempontjából a szolgáltatások igénybevétele. Ide
tartoznak az online vásárlások, amik 2 011-ben 20,4, 2014 -ben pedig 28,1 átlagpontot kaptak.
Szintén meg kell említeni itt a szolgáltatások megrendelését (koncertjegy, szállodafoglalás
stb.), ami 2011 -ben 13,8, 2014 -ben pedig 20,1 átlagpontot kapott. Az eddigiekhez hasonlóan a
következő szolgáltatatás, az i nternetbank (átutalások, parkolási díj befizetése stb.) átlagpontja
is növekedett, ugyanis 2011 -ben 15,6, 2014 -ben 19,6 volt. A hirdetések feladása, vagy
keresése (ingatlan, albérlet, használt autó stb.) 2011 -ben 29,8 átlagpontot kapott, 2 014-ben
30,7-et.
Az internetes vásárlások aránya fokozatosan csökken az életkor növekedésével, és
nővekszik az iskolázottság emelkedésével. Ez megfigyelhető a többi vizsgált interneten
elérhető szolgáltatás esetén is. „A világháló használatának <<milyensége/mikéntje>> teh át
egyre keményebb rétegképző tényezővé válhat, amely nemhogy kiegyenlítené a meglévő
társadalmi különbségeket, de ma még beláthatatlan mértékben fokozhatja is azokat ” (Dobos
2015. 113).
2.4.5 . Az in ternethasználat helyszínei
Dobos (2015. 89 -90) kutatatásából kiderült, hogy az erdélyi minta 69,7 % -a otthoni
számítógépen vagy laptopon szokott internetezni, 38,2 % -a pedig mobil eszközön keresztül,
vagyis táblagépen vagy okostelef onon. Az emberek 23,1 % -a inter netezik a munkahelyen,
25,4% -a nyilvános helyen, 16,5 % -a más családtagoknál, barátoknál, 22,3% -a utazáskor és

36
8,7% -a iskolában. Kutatásomban nem csak az internet, hanem a televíziónézés helyszíneire is
fényt szeretnék deríteni.
Laslo kutatásából az derü lt ki, hogy a számítógép megléte az elsődleges feltétele
annak, hogy valaki rendelkezzen internet kapcsolattal, azonban nem mindig elég. „Az
eredmények azt mutatják, hogy sok olyan család van, ahol található számítógép, de az
internet bevezetéséhez nincs m eg a szükséges pénzügyi hátterük. Az kiderült már, hogy 174
családban van számítógép és 123 családban van internet, ebből az következik, hogy 51 család
még nem engedte meg magának az internet bevezetését, annak ellenére, hogy már rendelkezik
számítógéppel , tehát az első nagy feltétele megvan ahhoz, hogy bevezesse az internetet”
(Laslo 2011. 77).
Az Eurostat (2017) felmérésében a mobil internethasználat folyamata is vizsgálat alá
került. Mobil internethasználat alatt a kutatás az „otthonon és a munkahelyen k ívüli, például
hordozható számítógépen vagy kézi készüléken létesített mobil vagy vezeték nélküli
kapcsolaton keresztül való internetezést” (Eurostat 2017) érti. „A leggyakoribb mobil
internetes eszköztípusok a mobil – és okostelefonok, a laptopok és a tábla gépek voltak. 2017 –
ben a legnagyobb arányú mobil internethasználatról Hollandia, Svédország, az Egyesült
Királyság, Dánia és Luxemburg számolt be. Ezekben az országokban a 16 –74 év közötti
lakosság több mint háromnegyede használta az internetet otthonától vagy munkahelyétől
távol; ez az arány Hollandiában és Svédországban volt a legnagyobb 87% -kal; Norvégiában
szintúgy 87% -os volt a mobil internethasználók aránya. Ezzel szemben Horvátországban,
Romániában, Görögországban, Litvániában, Bulgáriában, Lettorszá gban, Portugáliában és a
Cseh Köztársaságban a 16 –74 év közötti lakosságnak csupán 50 –60%-a használta az
internetet otthonától vagy munkahelyétől távol; ez az arány Lengyelországban mindössze
40%, Olaszországban 32% volt” (Eurostat 2017).
2.5. Szociodemográfiai változók
Figyelembe véve az előző évek kutatásait, azokból kiindulva, dolgozatomban az
alábbi szociodemográfiai változókat veszem figyelembe :

37
2.5.1 . Nemek
Lazăr tanulmányában arról ír, hogy a nemeknek fontos szerepe van a fogyasztás
kialakulásában. „Tudjuk például a mindennapi tapasztalatból, hogy a nők inkább sorozatokat
(telenovele), a férfiak pedig meccset néznek. És valóban: a Kulturális Fogyasztási Barométer
szerint Romániában 100 nő közül 71 rendszeresen néz ilyenfajta sorozatokat és a férfiak 81
százaléka követi a sportközvetítéseket. A statisztikai adatok tehát igazolni látszanak a
hétköznapi sztereotípiák egyikét a televíziónézés nemi sajátosságaira vonatkozóan ” (Lazăr
2011. 10). Azoknak a műsoroknak az esetén, amiket nagyjából a zonos arányba n néznek
férfiak és nők, Lazăr a „nullhipotézis ” szót használja . „Amennyivel a populáción megfigyelt
százalékarány távolabb kerül ettől a nullhipotézistől (pl. 70 –30 vagy 80 –20 arányokkal
találkozunk), annyival biztosabban állíthatjuk, hogy a férfi és a női identitás és a televíziós
magatartás között asszociációs kapcsolat van, amelynek természetét ezt követően
feltárhatjuk ” (Lazăr 2011. 10). A nemet, mint demográfiai változót tehát fontos figyelembe
vennem a hagyomány os média használat vizsgál ata során, a tartalomfogyasztásban ugyanis
fontos szerepet tölt be.
Ami az új média használatot illeti, Ravasz (2004 . 145 ) és Tufă (2010 . 83) arra jutottak,
hogy a nemnek nincs különösebb jelentősége abból a szempontból, hogy az egyének igénybe
veszik -e az internetet, vagy sem. Ehhez hasonlóan Dobos (2015) sem tárt fel nemek közötti
különbségeket az általa vizsgált új média haszn álatra vonatkozó dimenziókban, még a végzett
tevékenységek esetében sem.
2.5.2 . Korcsoportok
Dobos (2015 . 30 ) szerint az életkor meghatár ozó tényező a hagyományos
média fogyasz tás szempontjából, ugyanis az idős generáció több i dőt fordít televízió nézésre .
Ravasz tanulmányában az internet nemzetközi és romániai használatáról ír, ő a
következőképpen vall a korcsopo rtok szerepéről: „ A közvetett és közvetlen hatásokat
összegezve határozottan az életkor bizonyul a legfontosabb magyarázó tényezőnek. Ez
magyarázható egyrészt a fiatalok általánosan pozitívabb attitűdjeivel a technológiai
újításokkal szemben, de valószínű a zzal is, hogy az informatikai képzés a rendszerváltást
követően minden szintű oktatásban megjelent. Így a képzési folyamatból már kiszorult

38
egyének automatikusan hátrányos helyzetben vannak az informatikai jártasságok
megszerzésében. Valószínűsíthető, hogy a kohorsz -hatásnak köszönhetően az életkor szerepe
csökkenni fog a továbbiakban.” (Ravasz 2004. 145). Ehhez hasonlóan Tufă (2010. 82)
tanulmányában is az olvasható, hogy az internethasználat csökk en az egyre nagyobb
életkorral.
Dolgozatomban fényt szeretnék deríteni arra, hogy 2019 -ben még mennyire
meghatározó az életkor szerepe a vidéki televízió – és internethasználatban .
A korcsoportokat Dobos (2015 . 128 ) módszertana alapján bontom le a
következőképpen:
 Fiatalok: 18 -34 évesek
 Középkorúak: 35 -54 évesek
 Idősek: 55 év fölöttiek
2.5.3 . Iskolai végzettség
Az iskolai végzettség mind a hagyományos, mind az újmédia használat szempontjából
fontos.
Dobos (2015 . 30 ) arra jutott, hogy az általános iskolát és szakiskolát végzett
személyek több időt töltenek televízió nézéssel, mint azok, akiknek felsőfokú végzettségük
van.
Ravasz (2004 . 142-144) tanulmányában arról olvashatunk, hogy az iskolai végzettség
jóval szigni fikánsabb változó az újmédia használatot tekintve, mint az egy főre eső jö vedelem
mértéke. Tufă (2010 . 82) is azt állítja, hogy az iskolai végzettség növekedésével nő az
internethasználat aránya.

39
3. MÓDSZERTAN
Ahogy az előzőekben már kiderült, a hagyományos és új média használati szokásokat
egy Marosvásárhelytől 20 kilométerre elhelyezkedő faluban vizsgáltam , melynek neve
Szabéd.
A kérdőíves adatgyűjtési módszert választottam, melynek eszköze a kérdőív. A saját
kérdőívemet Dobos (2015) módszertanából kiindulva dolgoztam ki.
A kuta tás populációjának tagjai a Szabédon élő felnőttek, vagyis 18 év felettiek
voltak . A vidéken összesen 69 6 felnőtt lakik. A mintavételt illetően, a kvótás mel lett
döntöttem. Tőkés (2011 . 59) szerint ennek a minta vételnek a kiindulópontja egy táblázat, ami
a kutatás szempontjából f ontos változók (jelen esetben nemek és korcsoportok) mentén
mutatja be a populációt.
1. táblázat – A nemek és korcsoportok száma Szabédon (a Polgármesteri Hivatal 2 019-es
adatai)
18-34 évesek 35-54 évesek 55 felett Összesen
Férfiak 97 140 118 355
Nők 72 121 148 341
Összesen 169 261 266 696
Az eljárás az, hogy ezután „kiszámítjuk, hogy mindegyik csoport mekkora részarányt
képvisel a teljes populációból, eldöntjük, hogy mekkora elemszámú mintát szeretnénk venni,
majd a mintákat úgy állítjuk össze, hogy a populációban fellelhető kvóták a mintában is
leképződjenek” (Tőkés 2011. 59). A mintám elemeinek száma és egyben a kitöltött kérdőívek
száma is 103 volt. Ez a szám a következőképpen oszlott meg :
2. táblázat – A kutatás mintája8
18-34 évesek 35-54 évesek 55 felett Összesen
Férfiak 14 darab 21 darab 17 darab 52 darab
Nők 11 darab 18 darab 22 darab 51 darab
Összesen 25 darab 39 darab 39 darab 103 darab

8 Az adatokat számba n adom meg, ugyanis százalékban több tizedesnyi pontossággal kellene bemutatnom őket,
és emiatt nehezen lenne kivehető a lényeg.

40
Az iskolai végzettséget tekintve nem találtam a falu populációjára vonatkozó
megbízható adatot, azonban próbáltam úgy válogatni a mintát, hogy a nálam jóval
alacsonyabb és jóval magasabb státusú emberek is szerepeljenek benne. Az iskolai végzettség
adatai végül a következőképpen alakultak :
3. táblázat – A kutat ás mintája az iskolai végzettség szempontjából
6 oszt ály Általános 10 oszt ály Szakdiploma 12 oszt ály Érettségi Felsőfokú
1 darab 19 darab 8 darab 40 darab 10 darab 14 darab 11 darab
Törekedtem arra, hogy a kvótás mintavétel ellenére , ne csak olyan embereket
kérdezzek meg, aki k hozzám közel állnak . Az adatgyűjtést véletlenszerű mintavételi eljárással
kezdtem. Minden tízedik házba bementem a faluban, sokszor olyanokba is, amelyeknek nem
ismertem a lakosait. Amikor már kezdtek felgyűlni az adatok, akkor kezdtem el az
ismerőseimhez ellátogatni, hogy a kitűzött nemek és életkorok szerinti mintát meg tudjam
valósítani.
A kitöltött 103 kérdőív mind felhasználhatónak bizonyult , ugyanis én olvastam fel a
kérdéseket a megkérdezetteknek, és én karikáztam be a válaszaikat, így elkerülve az
igénytelen kitöltés t.
Keresztmetszeti vizsgálatot végeztem , amelyben a hagyományos médiahasználat
dimenzióit (műsorstruktúra, televíziónézéssel töltött idő) és az új médihasználat dimenzióit
(az internetet nem használók részaránya, internethasználatra fordított idő , internethaszn álat a
honlapok nyelve szerint , internethasználat célok szerint , az internethasználat színhelyei)
összevetettem a szociodemográfiai változókkal (nemek, korcsoportok, iskolai végzettség).
Az összegyűlt adatokat SPSS program segítségével dolgozo m fel.
4. HIPOTÉZISEK
4.1. Hagyományos média használat
H1: A médiafelület -hierarchiában a televízió foglalja el az első helyet. A televíziót
korcsoportok szempontjából főleg az idősek (55 év felettiek), iskolai végzettség
szempontjából pedig az általános iskolát végzettek és a szakdiplomások választják.

41
H2: A minta több mint 80% -a néz televíziót , a tévénézők több mint 60% -a naponta leül a
képernyő elé , főként esténként.
H3: A legtöbben magyar nyelvű csatornákat néznek. A legnépszerűbb magyar nyelvű
televíziós csatorna az RTL Klub és a legnépszerűbb román a PRO TV.
H4: A legnézettebb műsortípus a híradó.
H5: A sport és a politikai műsor férfiak körében népszerű műsortípusok, a kvíz, vetélkedő,
játék, valóság -show és sorozat pedig inkább nők körében né pszerű műsortípusok.
H6: A televíziónézők 1 00%-a néz otthon televíziót.
4.2. Új média használat
H1: A minta több mint 50% -a internet felhasználó , a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel
rendelkezők több mint 80% -a internet felhasználó.
H2: A felhasználók több mint 4 0%-a naponta inte rnetezik , főként esténként.
H3: A minta tagjai leginkább magyar internetes oldalakat látogatnak, a legnépszerűbb a
Facebook.
H4: A minta legfontosabb célja az internetfogyasztás szempontjából az in terperszonális
kapcsolattartás. A rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás, a közösségi oldalakon való
részvétel és az ismerkedés/társkeresés leginkább a fiatalok céljai között szerepel.
H5: Az internetezés általában otthoni tevékenységnek számít, azonban egyre többen kezdenek
más h elyeken is (munkahelyen, családtagoknál, barátoknál, párjuknál, utazáskor) internetezni.
H6: Dobos (2015) szerint a számítógép a legnépszerűbb eszköz az internethasználat
szempontjából. Ez ma már nem így van, sokkal többen interneteznek mobiltelefonon.

42
5. EREDMÉNYEK
5.1 Médiafelület -hierarchia
Doboshoz hasonlóan kutatásomat a médifelület -hierarchia felmérésével kezdtem,
feltettem az alábbi fiktív médiafogyasztási szituá cióra vonatkozó kérdést : „Ha két héten át
csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?” (Dobos 2015.11). A
megkérdezettek többsége a televíziót választotta. A televíziót nem sokkal lemaradva az
internet követte. A legkevesebb szavazatot a rádió, majd a nyomtatott sajtó kapta.
4. táblázat – Hírforrások választásának aránya
Megkérdezettek száma Százalékban
A televíziót 50 48,5%
A rádiót 8 7,8%
A nyomtatott sajtót 5 4,9%
Az internetet 40 38,8%
Összesen 103 100%
A legnépszerűbb hírforrásokat (a televíziót és az internetet) megvizsgáltam a
szocio demográfiai tényezők mentén is.
Nem volt nagy számbeli különbség a televíziót választó férfiak és nők között. Az
életkor szempontjából már megfigyelhető, hogy míg a fiatalok alig páran választották a
televíziót, addig a középkorúak és a z idősek ezt a médiumot tekintették az elsőszámú
hírforrásnak.
5. táblázat – Egyetlen hírforrásként a televíziót választaná (nemek szerint)
A televíziót választók száma Százalékban
Nemek szerint
Férfi 28 56%
Nő 22 44%
Összesen 50 100%

43
6. táblázat – Egyetlen hírforrásként a televíziót választaná (korcsoportok szerint)
A televíziót választók száma Százalékban
Korcsoportok szerint
Fiatal 3 6%
Középkorú 23 46%
Idős 24 48%
Összesen 50 100%
Az iskolai végzettséget illetően is érdekes eredmények születtek . A televíziót az
általános iskolát végzett személyek 78,94 %-a választotta, a 1 0 oszt ályt végzettek 75 %-a, a
szakdiplomá sok 47,5% -a, a leérettségizők 35,71% -a, és a felsőfokú végzettek 18,18% -a.
Elmondhat ó tehát, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb
valószínűséggel választja a televíziót egyetlen hírforrásnak.
Az internetet választók között sem volt nagy számbeli különbség a nemek szintjén . A
korcsoportokat illetően azonb an már megfigyelhető, hogy minél fiatalabb valaki, annál
nagyobb valószínűséggel választja az internetet. A z idősek közül kevesen döntöttek az
internet mellett, és ők is azért, mert szükséges a munkájukhoz , vagy pedig szükséges volt a
nyugdíj előtt.
7. táblázat – Egyetlen hírforrásként az internetet választaná
Az internetet választók
száma Százalékban
Nemek szerint
Férfi 22 55%
Nő 18 45%
Összesen 40 100%
Korcsoportok szerint
Fiatal 22 55%
Középkorú 13 32,5%
Idős 5 12,5%
Összesen 40 100%
Az internetet választók szint jén érdekesnek bizonyult az iskolai végzettség is. Az
általános iskolát végzettek 5, 26%-a döntött az internet mellett , a 10 osztályt végzettek 25% -a,
a szakdiplomások 40% -a, az érettségi diplomával rendelkezők 42,85% -a, és a felsőfokú

44
végzettek 72,72% -a. Látható tehát, hogy minél nagyobb valakinek az iskolai végzettsége,
annál nagyobb valószínűséggel választja az interne tet.
A hagyományos médián belüli első hipotézisem a médiafelület -hierarchi ára
vonatkozott. Arról szólt, hogy a médiafelület -hierchi ában egy vidéki mintában még 2 019-ben
is a telev ízió az első, és a televíziót korcsoportok szempontjából főleg az idősek (55 év
felettiek), iskolai végzettség szempontjából pedig az általános iskolát végzettek és a
szakdiplomások választják. A fent bemutatott eredményeim alapján, ez igaznak bizonyult.
5.2. Hagyományos média használat
A lekérdezett minta 93 ,2%-a (96 személy) szokott televíziót nézni , 6,8% -a (7 személy)
pedig egyáltalán nem. Azok, akik nem néznek televíziót mind 18 -35 évesek, közülük 5 férfi
és 2 nő, a z iskolai végzettséget tekintve 2 szakdiplomás, 3 12 osztályt végzett, 2 érettségi
diplomával rendelk ező személy. Összességében elmondható tehát, hogy iskol ai végzettség
legalsó és legfelső rétege is néz televíziót, és a középen elhelyezkedők azok, akik között akad
egy-két olyan személy , aki nem.
Azok közül, akik néznek televíziót , a legtöbben naponta teszik .
8. táblázat – A televíziónézés gyakorisága
A televíziót nézők száma A televíziót nézők száma
százalékban
Naponta 80 77,7%
Hetente többször 11 10,7%
Hetente 2 1,9%
Havonta többször 1 1,0%
Havonta 2 1,9%
Összesen 96 93,2%
A megkérdezettek bevallásuk szerint mindennapjaik során nem töltenek 6 óránál
többet a televízió képernyője előtt. A minta legnagyobb része napi 1 -2 órán keresztül néz
televíziót.

45
9. táblázat – A televízió képernyője előtt töltött idő (napi szinten)
A televíziót nézők száma A televíziót nézők száma
százalékban
Egy óránál kevesebb 23 22,3%
1-2 óra 49 47,6%
2-4 óra 20 19,4%
4-6 óra 4 3,9%
Összesen 96 93,2%
Érdemes megvizsgálni azt is, hogy megkérdezettek milyen napszakokban néznek
televíziót. A kitöltött kérdőívek alapján az emberek legnagyobb része este néz televíziót, a
legkevesebb része pedig éjjel. Ezt szemlélteti az alábbi táblázat is :
10. táblázat – Telev íziónézés a különböző napszakokban (konkrét számbeli
eredményekkel)
Szokott televíziót
nézni Nem szokott
televíziót nézni Összesen
Reggel 12 84 96
Délelőtt 6 90
A déli órákban 6 90
Délután 31 65
Este 90 6
Éjjel 2 94
A hagyományos média használaton be lüli második hipotézisem az volt, hogy a minta
több mint 80% -a néz televíziót, a tévénézők több mint 60% -a naponta leül a képernyő elé,
főként esténként. A fentiek alapján ez is igaznak bizonyult, ugyanis a minta 93,2% -a néz
televíziót, a tévénézők 77,7% -a naponta ül le a képernyő elé, és 96 tévénézőből 9 0 est énként
teszi ezt.
A továbbiakban azt fogom bemutatni, hogy a televíziónézők milyen nyelvű műsorokat
néznek , illetve mely ek a k edvenc televízió csatornáik .
Egy olyan személy volt, aki azt vallotta, hogy német és olasz csatornákat is néz,
viszont ő azért, mert dolgozott Német országban és Olaszországban is. A legtöbben magyar
nyelvű csator nákat néznek, akadnak olyanok , akik néha románt is, és kevesen ugyan, de angol
csatornákat is néznek:

46

11. táblázat – A minta nyelvek szerinti csatornanézése
Csatornanézők számban Csatornanézők százalékban
Magyar 92 89,3%
Román 44 42,7%
Angol 5 4,9%
Német 1 0,9%
Olasz 1 0,9%
A megkérdezetteknek el kellett mondaniuk melyek a kedvenc televíziós csatornáik.
Mondhattak egyet, vagy ha nagyon nem tudtak dönteni, akkor többet is a különböző nyelvű
kategóriákban.
A legnépszerűbb magyar televíziós csatornának az RTL Klub bizonyult, ugyanis 40 -en
vallották azt, hogy ez a kedvencük. Ezt követte a Duna TV 14 kedvencnek nyilvánítással,
majd az Erdély TV 12 -vel és a TV2 8 -al. Ezek mellett még a következő csatornákat nevezték
kedvencüknek: Cool TV (4 megnevezés), Film+ (4 megnevezés), Viasat History (4
megnevezés), Sláger TV (4 megnevezés), Muzsika TV (1 megnevezés), Izaura TV (1
megnevezés ), M5 (1 megnevezés), RTL2 (1 megnevezés) és Hír TV (1 megnevezés ).
A legnépszerűbb román televíziós csatorna a PRO TV volt, 3 3-an hívták ugyanis a
kedvencüknek. A PRO TV -n kívül még az alábbiakat nevezték meg a megkérdezettek: U TV
(2 megnevezés), Antena 1 (2 megnevezés), Antena 3 (2 megnevezés), Realitate a TV (1
megnevezés), B1 TV (1 megnevezés), Romania TV (1 megnevezés), Dolce Sport (1
megnevezés ).
A fenti adatokból látszik, hogy angol csatornákat összesen öt ember néz. Ő k a
következőket titulálták kedvencüknek: National Geographic (2 megnevezés ), HISTOR Y TV
(1 megnevezés ), Discovery Channel (1 megnevezés), HBO GO (1 megnevezés ).
Kedvenc német csatornaként az RTL Televisiont nevezték meg, kedvenc olaszként
pedig Rai 1 csatornát.
A hagyományos média használaton belüli harmadik hipotézisem alapján a legtöbben
magyar nyelvű csatornákat néznek, a legnépszerűbb magyar nyelvű televíziós csatorna az
RTL Klub, a legnépszerűbb román pedig a PRO TV. Ez is igaznak bizonyult, ugyanis 96
televízió nézőből 92 néz magyar nyelvű csatornákat. Emellett az RTL Klub és PRO TV lettek
a vezető csatornák 40 és 33 nézők általi kedvencnek nevezéssel.

47
A következőkben azt mutatom be, hogy a kiválasztott minta tagjai milyen televíziós
műso rtípusokat mennyire preferálnak.
12. táblázat – A telev íziós műsortípusok nézettsége
Televíziós műsortípusok
nézőinek száma
(96 televízió nézőből) Televíziós műsortípusok
nézőinek százaléka
Híradó 65 63,1%
Sport 25 24,3%
Kvíz, vetélkedő, játék 48 46,6%
Valóság -show 18 17,5%
Oktató műsor 35 34,0%
Gyerekműsor 18 17,5%
Beszélgető műsor 19 18,4%
Film 73 70,9%
Filmsorozat 41 39,8%
Zenés műsor 52 50,5%
Politikai műsor 13 12,6%
Vallásos műsor 21 20,4%
Látható, hogy a negyedik hipotézisem , miszerint a híradó a televízió legnézette bb
műsortípusa a szabédi mintában, megdőlt. A legnézette bb a film , és csak ezt követi kicsit
lemaradva , 65 nézővel a híradó.
A lentiekben azt mutatom be, hogy a műsortípusok nézettsége hogyan oszlik meg a
különböző demográ fiai csoportokban.
A híradó, az oktató műsor, a gyerekműsor, a film és a vallásos műsor nézésének
szempontjából nem figyelhető meg nemek közötti számbeli eltérés. Azok a műsortípusok,
amik sokkal inkább a férfiak körében népszerűek : a sport és a politikai műsor. Azok a
műsortípusok pedig, amik inkább a nők körében népszerűek : a kv íz, vetélked ő, játék, a
valóság -show, a beszélgető műsor, a filmsorozat és a zenés műsor.
Ezeket az állításokat szemlélteti az alábbi táblázat :

48
13.táblázat – A telev íziós műsortípusok nézettségse nemek szerint
Férfi nézők száma
(47 televízió néző
férfiből) Női nézők száma
(49 televízió néző
nőből) Összesen
Híradó 31 34 65
Sport 21 4 25
Kvíz, vetélkedő, játék 18 30 48
Valóság -show 5 13 18
Oktató műsor 18 17 35
Gyerekműsor 8 10 18
Beszélgető műsor 7 12 19
Film 37 36 73
Filmsorozat 14 27 42
Zenés műsor 23 29 52
Politikai műsor 11 2 13
Vallásos műsor 10 11 21
Ez alapján az ötödik hipotézisem, amely szerint a sport és a politikai műsor férfiak
körében népszerű műsortípusok, a kvíz, vetélkedő, játék, valóság -show és sorozat pedig
inkább nők körében népszerű műsortípusok, igaznak bizonyult.
Talán pont a szabadidőből adódóan, de az idős generáció az, ami sok műsortípus
nézésében dominál . Az idősek körében nagyobb népszerűségnek örvendő műsortípus ok a
híradó, az oktató műsor, a gyerekműsor, a beszélgető műsor, a filmsorozat, a zenés műsor, a
politikai műsor és a vallásos műsor. Ellenben a sport, a kvíz, vetélkedő, játék, a valóság -show
és a film inkább középkorúak körében népszerű televíziós műsortíp usok.
Az ezzel kapcsolatos számbeli adatok a le nti táblázatban tekinthetők meg :

49
14. táblázat – A telev íziós műsortípusok nézettsége korcsoportok szerint
Fiatal nézők
száma
(18 televízió
néző fiatalból) Középkorú
nézők száma
(39 televízió
néző
középkorúból) Idős nézők
száma
(39 televízió
néző idősből) Összesen
Híradó 4 27 34 65
Sport 6 12 7 25
Kvíz, vetélkedő,
játék 11 20 17 48
Valóság -show 4 9 5 18
Oktató műsor 8 10 17 35
Gyerekműsor 3 5 10 18
Beszélgető műsor 1 6 12 19
Film 13 31 29 73
Filmsorozat 8 14 19 41
Zenés műsor 6 21 25 52
Politikai műsor 1 5 7 13
Vallásos műsor 1 7 14 21
A következőkben a televízió médiumának helyszíneit mutatom be.
A televízió egy ot thoni médium, ugyanis 96 televízió nézőből 96 ül le otthon a
képernyő elé , és csak nagyon kevesen más családtagoknál, barátoknál (3 személy), vagy a
párjuknál (6 személy) is.
A hatodik és egyben utolsó hipotézisem a hagyományos média használat kapcsán arra
vonatkozott, hogy a televíziónézők 1 00%-a néz otthon televíziót. A fent leírt adatok alapján,
ez is igaznak bizonyult.

50
5.3 Új média használat
A megkérdezettek 70,9% -a (73 személy a 103 -ból) internet felhasználó, és 29,9% -a
(30 személy a 103 -ból) nem az. Nem bizonyult meghatározó tényezőnek a nem, az életkornak
és az iskolai végzettségnek azonban fontos szerepe van. A 18 -34 évesek 100% -a szokott
internetezni, a 35 -54 évesek 84,61% -a és az 55 év felettiek 38,46% -a. Mindez szemléletesebb
az alábbi táblázatot nézve:
15. táblázat – Internethasználat iskolai végzettség szerint (kon krét számbeli
eredményekkel)
Szokott internetezni Nem szokott internetezni Összesen
Fiatal 25 0 25
Középkorú 33 6 39
Idős 15 24 39
Összesen 73 30 103

A felsőfokú végzettségűek és a leérettségizők 100% -a internet felhasználó, 12 osztályt
végzetteknek a 90% -a, a szakdiplomások 70% -a, a 10 osztályt végzettek 75% -a, és az
általános iskolát végzettek 21, 05% -a. Ebből is látható, hogy minél nagyobb valakinek az
iskolai végzettsége annál nagyobb valószínűséggel használja az internetet. Az eredményeket
az alábbi táblázat mutatja be még személetesebben:
16. táblázat – Internethasználat iskolai végzettség szerint (konkrét számbeli
eredményekkel)
Szokott internetezni Nem szokott internetezni Összesen
6 osztály 1 0 1
Általános iskola 4 15 19
10 osztály 6 2 8
Szakdiploma 28 12 40
12 osztály 9 1 10
Érettségi diploma 14 0 14
Felsőfokú 11 0 11
Összesen 73 30 103

51
Az új mé dia használaton belüli első hipotézisem az volt, hogy a minta több mint 50% –
a internet felhasználó, a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint 80% -a
szokott internetezni. A fenti adatokból látható, hogy ez beigazolódott, ugyanis a minta 70,9% –
a szokott internetezni, emellett mind a fiatalok, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők
100% -a szokott internetezni.
A továbbiakban a minta internethasználatának gyakoriságát ismertetem:
17. táblázat – Az internethasználat gyakorisága
Internetezők száma Internetezők száma
százalékban
Naponta 62 60,2%
Hetente többször 9 8,7%
Hetente 1 1,0%
Havonta többször 1 1,0%
Összesen 73 70,9%
A televíziónézés esetén nem akadt olyan személy, aki 6 óránál több időt töltene a
képernyő előtt, az internethasználat során azonban teljesen más a helyzet. Olyan személyekkel
is találkoztam, akik bevallották, napi 6 -8 órát vagy több mint 8 órát interneteznek.
Érdekes továbbá, hogy amíg a televíziónézők többsége 1 -2 órán át tévézik, addig az
internethasználók többsége napi kevesebb mint egy órát internetezik.
Az összesített adatokat az alábbi táblázat foglalja össze:
18. táblázat – Internetezéssel töltött idő (napi szinten)
Internetezők száma Internetezők száma
százalékban
Egy óránál kevesebb 32 31,1%
1-2 óra 16 15,5%
2-4 óra 9 8,7%
4-6 óra 7 6,8%
6-8 óra 7 7,8%
8 óránál több 2 1,0%
Összesen 73 70,9%

52
Akik napi 6 -8 vagy több mint 8 órán át interneteznek összesen 9 -en voltak. Ebből 8 -an
a fiatalok közül kerültek ki, ez a generáció az, ami a függőség jeleit mutatja. Az iskolai
végzettség nem olyan meghatározó tényező, mint az életkor. A felsőfokú végzette k azok, akik
közül 4 -en is hosszú időn át használják az internetet, de ennek oka az, hogy szükséges a
munkájukhoz.
19. táblázat – A függőség jelét mutatók száma (konkrét számbeli eredményekkel)
6-8 órát internetezők 8 óránál többet
internetezők Összesen
Korcsoportok szerint
Fiatal 6 2 8
Középkorú 0 0 0
Idős 1 0 1
Összesen 7 2 9
Iskolai végzettség szerint
6 osztály 0 0 0
Általános 0 0 0
10 oszt ály 0 1 1
Szakiskola 1 0 1
12 osztály 3 0 3
Érettségi 0 0 0
Felsőfokú 3 1 4
Összesen 7 2 9

A korábbiakban bebizonyítottam, hogy a televíziónézők leginkább este ülnek le a
képernyő elé, ez az internethasználat kapcsán is elmondható. Emellett az internethasználók
körében is a délután a második legnépszerűbb napszak, az éjs zaka pedig a
legnépszerűtl enebb:

53
20. Internetez és a különböző napszakokban (konkrét számbeli eredményekkel)
Szokott internetezni Nem szokott
internetezni Összesen
Reggel 27 46 73
Délelőtt 19 54
A déli órákban 19 54
Délután 32 41
Este 66 7
Éjjel 10 63
Az új média használaton belüli második hipotézisem az volt, hogy a felhasználók több
mint 4 0%-a naponta inter netezik, főként esténként. Ez is igaznak bizonyult, ugyanis a fenti
eredményekből kiderült, hogy az internetezők 60,2% -a naponta internetezik, és 73
internetez őből 66 este használja a hálózato t.
Ahogy a televíziós csatornák, úgy az internetes oldalak látogatásakor is a magyar
nyelvűek a legkeresettebbek. Egy személy kivételével minden internetező látogat magyar
nyelvű oldalakat. Emellett román, angol, német és o lasz nyelvű oldalakat is látogatnak a
megkérdezettek :
21.táblázat – A minta nyelvek szerinti internetes oldallátogatói
Internetes oldalak látogatói
számban Internetes oldalak látogatói
százalékban
Magyar 72 69,9%
Román 18 17,5%
Angol 16 15,5%
Német 1 0,9%
Olasz 1 0,9%
Az internetes oldalak esetén arra kérdeztem rá, hogy melyek azok, amiket a
leggyakrabban használnak. A legtöbben a Facebookot nevezték meg (57 megnevezés), majd a
Youtubeot (19 megnevezés), valamint a Googlet (11 megnevezés) és az Insta gramot (11
megnevezés). Ezek mellett még a továbbiakat említették: OLX (6 megnevezés), Skype (3
megevezés), Yahoo (3 megnevezés), Pinterest (3 megnevezés), Watsapp (3 megnevezés),
Maszol (3 megnevezés), Krónika (1 megnevezés), Femina (1 megnevezés), Soroza tbarát (2

54
megnevezés), Klánháború (2 megnevezés), IGN (2 megnevezés), nCore (1 megnevezés), RTL
Most (1 megnevezés), EMAG (1 megnevezés), Wikipédia (1 megnevezés).
A fent megosztott eredményekkel igazolva lett az új média használaton belüli
harmadik hipotézisem is, mely alapján a minta internetező tagjai főleg magyar internetes
oldalakat látogatnak és a legnépszerűbb internetes oldal körükben a Facebook. 73
internetezőből 72 látogat magyar internetes oldalakat, és a Facebookot összesen 57 ember
nevezt e a kedvencének.
A továbbiakban a vizsgált minta internethasználati céljait fogom bemutatni. Dobos
(2015) öt típusú internethasználati célt határozott meg, ezek mentén fogom ismertetni az
eredményeimet.
Az első céltípus a munkavégzés. Ebbe beletartozik a munkavégzés és a távmunka is.
A megkérdezetteknek egy 1 -től 10 -ig terjedő skálán (1 -soha, 10 -nagyon gyakran) kellett
meghatározniuk, hogy milyen mértékben használják ezekre a célokra az internetet. A
munkavégzés átlagpontja végül 3,46 lett, a távmunkáé ped ig 1,21.
Hogy mennyire használják munkavégzésre az internetet a különböző
szociodemográfiai csoportokban, az alábbi táblázatban tekinthető meg:
22. táblázat – A munkavégzés szociodemográfiai csoportok szerinti átlagpontjai
10-es skálára transzparált átlago k: 1-soha, 10 -nagyon gyakran
Munkavégzésre
Nemek szerint
Férfi (39 személy átlagpontja) 3,28
Nő (34 személy átlagpontja) 3,67
Korcsoportok szerint
Fiatal (25 személy átlagpontja) 4,4
Középkorú (33 személy átlagpontja ) 2,81
Idős (15 személy átlagpontja ) 3,33
Iskolai végzettség szerint
Általános (4 sz emély átlagpontja) 1,5
Szakmunkás (28 személy átlagpontja) 2,67
Érettségi (14 személy átlagpontja) 1,92
Felsőfokú (11 személy átlagpontja) 8,45

55
Ami a munkavégzést illeti, többen is használják az internetet, még ha olykor csak egy –
két információ kereséséhez is a munkájukkal kapcsolatban. A fenti átlagokból leszűrhető,
hogy a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik a legtöbbet használják
munkavégzésre az internetet.
Távmunkát 2 személy végez a mintából, mindketten nők és felsőfokú végzettséggel
rendelkeznek. Egyikük 18 -35 éves, a másikuk 55 év feletti. Egyikük 8 -as szintre értékelte a
távmunkája gyakoriságát, a másikuk 10 -esre. Egyikük Avonnal foglalkozik, a másikuk
könyvelő. Mivel ez csak két eset, a fenti átlagokból nem lehet általános eredményeket
leszűrni. Annyi mindenesetre biztos, hogy vidéken kerülik a távmunka lehetőségét.
A második céltípus a szórakozás. Ennek két típusát érintettem: az internetes
játékokat és a zenék, filmek letöltését/online nézését. Az internetes játékok átlagpontja 2,84
lett, a zenék, filmek letöltésének/online nézésének átlagpontja pedig 4,64.
Hogy mennyire használják szórakozásra az internetet a különböző szociodemográfiai
csoportokban, az alábbi táblázatban tekinthető meg:
23. táblázat – A szórakozás szociodemográfiai csoportok szerinti átlagpontjai
10-es skálára transzparált átlagok: 1 -soha, 10 -nagyon gyakran
Internetes játékokra Zenék, filmek letöltésére/
online nézésére
Nemek szerint
Férfi (39 személy átlagpontja) 3,69 5,33
Nő (34 személy átlagpontja) 1,76 3,85
Korcsoportok szerint
Fiatal (25 személy átlagpontja) 4,48 8,08
Középkorú (33 személy átlagpontja ) 2,12 3,06
Idős (15 személy átlagpontja ) 1,73 2,4
Iskolai végzettség szerint
Általános (4 sz emély átlagpontja) 1 1,5
Szakmunkás (28 személy átlagpontja) 3,07 4,10
Érettségi (14 személy átlagpontja) 1,57 4,58
Felsőfokú (11 személy átlagpontja) 3 5,72

56
A táblázat alapján az internetes játékokat nemek szempontjából a férfiak használják
többet. Emellett megállapítható, hogy minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy időt tölt
internetes játékokkal. Az iskolai végzettség szempontjából a szakmunkások és felsőfokú
végzettségűek játszanak többet.
A zené k, filmek letöltése/online nézése szintén inkább a férfiak és a fiatalok körében
népszerű. Emellett itt megfigyelhető az, hogy minél nagyobb valakinek az iskolai végzettsége,
annál valószínűbb, hogy gyakran néz filmeket, hallgat zenéket interneten, vagy on nan
letöltve.
A harmadik céltípus az információszerzés. Ennek három típusát tárgyaltam: az
internetes újságok olvasását, az internetes rádió hallga tást és az internetes televízió nézést. Az
internetes újságcikkolvasás átlagpontja 2,68 lett, az internetes rádióhallgatásé 1,47, és az
internetes televízió nézésé 1,73.
Hogy ezek az átlagpontok miképpen oszlottak meg a különböző szociodemográfiai
csoportokban, megtekinthető az alábbi táblázatban:
24. táblázat – A információszerzés szociodemográfiai csoportok sz erinti átlagpontjai
10-es skálára transzparált átlagok: 1 -soha, 10 -nagyon gyakran
Internetes
újság
olvasásra Internetes
rádió
hallgatásra Internetes
televízió
nézésre
Nemek szerint
Férfi (39 személy átlagpontja) 2,64 1,38 1,71
Nő (34 személy átlagpontja) 2,73 1,58 1,76
Korcsoportok szerint
Fiatal (25 személy átlagpontja) 3,24 1,32 2,2
Középkorú (33 személy átlagpontja ) 2,18 1,36 1,54
Idős (15 személy átlagpontja ) 2,86 2 1,4
Általános végzettség szerint
Általános (4 sz emély átlagpontja) 2,5 1 1
Szakmunkás (28 személy átlagpontja) 2,21 1,21 1,39
Érettségi (14 személy átlagpontja) 2,92 1,28 1,5
Felsőfokú (11 személy átlagpontja) 3,54 2,45 2,81

57
A táblázatból látszik, hogy mind az internetes újságolvasás, mind az internetes rádió
hallgatás, mind az internetes televízió nézés szempontjából a felsőfokú végzettek az aktívabb
fogyasztók. Az újság és televízió internetes változatainak követésében a fiatalok dominálnak,
a rádióéban azonban már inkább a középkorosztály.
A negyedik c éltípus az interperszonális kapcsolattartás. A megkérdezettek körében
ez a céltí pus bizonyult a legfontosabbnak. Ebbe a kategóriába tartozik a
rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás, a közösségi hálózatokban való részvétel, az
ismerkedés/társkeresés és az e -mailek küldése. Ezek a következő átlagpontokat érték el:
 Rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás: 7,75
 Közösségi hálózatokban való részvétel : 8,20
 Ismerkedés/társkeresés: 2,49
 E-mailek küldése: 3,04
Hogy mennyire használják interperszonális kapcsolattartásra az internetet a különböző
szociodemográfiai cso portokban, az alábbi táblázatokban tekinthető meg:
25. táblázat – Az interperszonális kapcsolattartás szociodemográfiai csoportok szerinti
átlagpontjai
10-es skálára transzparált átlagok: 1 -soha, 10 -nagyon gyakran
Rokonokkal/ismerősök
kel való
kapcsolattartás Közösségi
hálózatokban való
résztvétel
Nemek szerint
Férfi (39 személy átlagpontja) 7,33 8,20
Nő (34 személy átlagpontja) 8,23 8,20
Korcsoportok szerint
Fiatal (25 személy átlagpontja) 8,8 8,76
Középkorú (33 személy átlagpontja) 6,75 7,84
Idős (15 személy átlagpontja) 8,2 8,06
Iskolai végzettség szerint
Általános (4 személy átlagpontja) 9,25 9
Szakmunkás (28 személy átlagpontja) 8,03 8,46
Érettségi (14 személy átlagpontja) 6,07 5,92
Felsőfokú (11 személy átlagpontja) 7,27 8,36

58
Ismerkedésre/társkere
sésre E-mailek küldésére
Nemek szerint
Férfi (39 személy átlagpontja) 2,28 2,92
Nő (34 személy átlagpontja) 2,11 3,17
Korcsoportok szerint
Fiatal (25 személy átlagpontja) 4,16 3,72
Középkorú (33 személy átlagpontja) 1,51 1,96
Idős (15 személy átlagpontja) 1,86 4,26
Iskolai végzettség szerint
Általános (4 szmély átlagpontja) 1 1
Szakmunkás (28 személy átlagpontja) 2,46 1,96
Érettségi (14 személy átlagpontja) 2,07 2,78
Felsőfokú (11 személy átlagpontja) 2,81 7,45

A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás, a
közösségi oldalakon való részvétel és az ismerkedés/társkeresés leginkább a fiatalok céljai
között szerepel. Az e -mail küldés az, ami szemmel láthatóan inkább az idősek és a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők céljai közé tartozik.
Összességében, az új média használaton belüli negyedik hipotézisem (a minta
legfontosabb célja az internetfog yasztás szempontjából az interperszonális kapcsolattartás ; a
rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás, a közösségi oldalakon való részvétel és az
ismerkedés/társkeresés leginkább a fiatalok céljai között szerepelnek) bizonyítva lett . Ez a
céltípus kapt a a legmagasabb átlagpontokat, valamint az említett lehetőségeken belül (a
rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás, a közösségi hálózatokban való részvétel, az
ismerkedés/társkeresés) mind a fiatal korosztály bizonyult a legaktívabbnak 8,8; 8,76 és 5, 16
átlagpontokkal.
Az ötödik és egyben utolsó céltípus a szolgáltatások használata. Ez volt a
legnépszerűtlenebb céltípus. Az internetbankos szolgáltatáson túl ebbe a kategóriába tartozik
az online vásárlás, a szolgáltatások megrendelése ( koncertjegy, szállodafoglalás stb.) és a
hirdetések feladása vagy keresése.
Az online vásárlások átlagpontja 2,01 volt. A szolgáltatások megrendelése1,46, az
internetbankos szolgáltatások 1,34 és a hirdetések feladása vagy keresése 2,58 átlagpontot

59
kapott. Hogy ezek mi képpen oszlottak meg a különböző szociodemográfiai csoportokban,
megtekinthető az alábbi táblázatban:
26. táblázat – A szolgáltatások használata céltípus szociodemográfiai csoportok szerinti
átlagpontja i; 10-es skálára transzparált átlagok: 1 -soha, 10 -nagy on gyakran
Online vásárlásokra Szolgáltatások
megrendelésére
Nemek szerint
Férfi (39 személy átlagpontja) 1,84 1,35
Nő (34 személy átlagpontja) 2,20 1,58
Korcsoportok szerint
Fiatal (25 személy átlagpontja) 2,8 2,05
Középkorú (33 személy átlagpontja) 1,6 1,24
Idős (15 személy átlagpontja) 1,6 1
Iskolai végzettség szerint
Általános (4 sz emély átlagpontja) 1 1
Szakmunkás (28 személy átlagpontja) 1,14 1.07
Érettségi (14 személy átlagpontja) 2,85 1,92
Felsőfokú (11 személy átlagpontja) 3,72 1,27
Internetbankos
szolgáltatásokra Hirdetések feladására,
vagy keresésére
Nemek szerint
Férfi (39 személy átlagpontja) 1,41 2,84
Nő (34 személy átlagpontja) 1,26 2,29
Korcsoportok szerint
Fiatal (25 személy átlagpontja) 1,28 2,96
Középkorú (33 személy átlagpontja) 1 2,18
Idős (15 személy átlagpontja) 2,2 2,86
Iskolai végzettség szerint
Általános (4 sz emély átlagpontja) 1 1
Szakmunkás (28 személy átlagpontja) 1,14 2,96
Érettségi (14 személy átlagpontja) 1,5 2,5
Felsőfokú (11 személy átlagpontja) 1,17 3,27

60
A következőkben az internethasználat színhelyeit mutatom be. Az internetet az
internethasználók 100% -a használja otthon, azonban a televízióval ellentétben ennek más
népszerű helyszínei is vannak. Általában a fiatal korosztály és a magas iskolai végzettséggel
(felsőfokú diplomával) rendelkező személyek azok, akik több helyen is használják az
internetet. Az idősebb és kisebb iskolai végzettséggel rendelkező személyek legtöbbje csak
otthon internetezik.
27. táblázat – Az internethasználat helyszínei (konkrét számbeli eredményekkel)
Használja
(73 internetező ből) Nem használja
(73 internetező ből) Sosem
internetezik
Otthon 73 0 30
Munkahelyen 21 52
Más családtagoknál,
barátoknál 13 60
A párjuknál 10 63
Utazáskor 32 41
Az új média használaton belüli ötödik hipotézisem az volt, hogy az internetezés
általában otthoni tevékenységnek számít, azonban egyre többen kezdenek más helyeken is
(munkahelyen, családtagoknál, barátoknál, párjuknál, utazáskor) internetezni. A fen ti számok
ezt erősítík.
Arra a kérdésre is kerestem a választ, hogy melyik az az eszköz, amin a legtöbbet
interneteznek az emberek. Mint kiderült, ez az okostelefon, a megkérdezettek 58,3% -a
használja i nternetezésre. Ezt követi a laptop 23,3% -al, és az okostévé ugyanennyivel. A
számítógép pár évvel korábbi egyeduralma (Laslo 2011) véget ért, ezúttal a negyedik helyre
lépett 21,4% -al. A sereghajtó a táblagép lett (5,8 %).
A fent leírtakat szemlélteti az a lábbi táblázat is:
28. táblázat – Az internethasználat eszközei (konkrét számbeli eredményekkel)
Használja
(73 internetezőből) Nem használja
(73 internetezőből) Sosem
internetezik
Okostelefon 60 13 30
Okostévé 24 49
Laptop 24 49
Számítógép 22 51
Táblagép 6 67

61
Az új média használaton belüli ut olsó hipotézisem az volt, hogy a korábbi évek
kutatásaival szemben ezúttal már a mobiltelefon a legnépszerűbb eszköz, nem a számítógép.
Érdekes, hogy pár évvel ezelőtt az internethasználat elengedhetetlen kellékének számító
eszköz 2019 -re lennebb csúszott a ranglétrán, és immár az okostévét és a laptopot is többen
használják nála. Leg alábbis a szabédi mintában biztosa n.

62
6. ÉRTELMEZÉS
6. 1. Médiafelület -hierarchia
„Ha két héten át csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?”
(Dobos 2015.11) – ez volt a kérdőívem első nagy kérdése. Ha komolyan elgondolkodunk
rajta, ez nehéz kérdés. Egy marad, az összes többi megszűnik két hétig. Hasznos, ha az
internetet választjuk, amiben az összes többi benne van, vagy inkább egy megbízhatóbb
hagyományos médiumot kellene választanunk? Vajon mi a jó nekünk, vajon mi a jó a
társadalomnak? A megkérdezettek nem mélyültek el ennyire ebben a kérdésben, egysze rűen
rávágták annak a hírforrásnak a nevét, amelyiket a legtöbbet használják.
Dobos 2014 -ben lekérdezett eredményei szerint a médiafelület -hiererchia élén a
televízió áll, és ez még így is lesz hosszú ideig Erdélyben. (Dobos 2015. 12). Az első
hipotézisem az volt, hogy ez az állítás igaz a szabédi mintára nézve 2019 -ben, főleg azért,
mert a faluban több az idős, valamint az alacsonyan iskolázott személy, és a televíziót ez a
réteg részesíti leginkább előnyben. Ez a hipotézisem igaznak bizonyult.
Véleményem szerint arra, hogy ezek a rétegek választották inkább a televíziót, az a
magyarázat, hogy a z idősek, akik általában alacsonyabban iskolázottak is, hogyha igénybe is
veszik az internetet, nehezen kezelik, sok energiát igényel részükről a használata, szerint ük
kényelmesebb egy hosszú nap után a televízió képernyője elé leülni. Emellett a csatornák kész
műsorokat kínálnak, nem kell a nézőknek azon gondolkodniuk, vajon mire keressenek rá,
csak lazítanak. Az eredményekből látszik, hogy a fiatalok már inkább az i nternetet
választották, ők a közösségi hálózatok kavalkádjában találják meg azt, ami kielégíti az
igényeiket. Emellett minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál valószínűbb,
hogy az internetet választja. Ez azzal az egyszerű ténnyel magyarázha tó, hogy a felsőfokú
végzettséggel rendelkezők a munkahelyükön is használják az internetet. Nem mindegy, hogy
valaki ács, egész nap a tetőn van, vagy pedig könyvelő, és folyton a számítógépe előtt kell
ülnie. Ha már valaki a munkahelyén használja, akkor az élete elengedhetetlen részének tekinti
a hálózatot, és ha egy ilyen kérdés merül fel, automatikusan az internetet választja.

63
6.2. Hagyományos média használat
A hagyomány os média használaton belüli második hipotézisem az volt, hogy a minta
több mint 80% -a néz televíziót, a tévénézők több mint 60% -a naponta leül a képernyő elé,
főként esténként. Ez igaznak bizonyult. A teljes mintából mindössze 7 -en nem néznek
televíziót, és ők mind fiatalok. Mikor rákérdeztem, hogy ennek mi az oka, az t mon dták, nekik
elég az internet, teljesen áttértek arra, már nincs szükségük a televízióra. Az, hogy a televíziót
naponta és esténként használják annak tudható be, hogy ezt az eszközt pihenés, szórakozás
gyanánt használják. Az este az a napszak, amikor v égre meg tudnak állni a sok tennivaló
tengerében, és olyankor esik jól egy kis kikapcsolódás .
Dobos kutatása alapján az erdélyi magyarok főleg magyar nyelvű televíziós
csatornákat néznek, a legnépszerűbb magyar csatorna körükben a DUNA TV . (Dobos 2015.
37-38). Az én hipotézisem az vo lt, hogy a mintám tagjai főleg magyar nyelvű csatornákat
néznek, de a legnépszerűbb körükben az RTL Klub, emellett a legnépszerűbb román a PRO
TV (H3). Mivel Szabéd egy magyar falu, a hipotézis első része egyértelműen beigazolódott.
Ami az RTL Klub -ot és a PRO TV -t illeti, úgy vélem, azért lettek a legnépszerűbb csatornák,
mert nagy teret biztosítanak a két legnézettebb műsortípusnak, a filmnek és a híradónak.
Dobos alapj án a műsortípusok közül a híradó né zettségi intenzitása a legnagyobb.
(Dobos 2015. 60) Azt feltételeztem, hogy én is erre az eredményre jutok (H4) , azonban a
mintában a film volt a legnépszerűbb műsortípus. Ennek az lehet az oka, hogy az embereknek
általában fontosabb a szórako zás, mint az információszerzés.
A nem az egyik legmeghatározóbb tényező a műsortípusok választása szempontjából.
Lazăr tanulmányában arról ír, hogy a nemi sztereotíp iák sokszor igaznak bizonyulnak (Lazăr
2011. 10). Ez volt az én hipotézisem is (H5) : a sport és a politikai műsor férfiak körében
népszerű műsortípusok, a kvíz, vetélkedő, játék, valóság -show és sorozat pedig inkább nők
körében népszerű műsortípusok. Ez igaznak is bizonyult.
A hatodik hipotézisem az volt, hogy 2 019-ben egy vid éki mintában a televízió nézők
100%-a otthon n éz televíziót. Ez így is lett, hiszen mind rendelkeznek televízió készülékkel,
sokan többel is, és mikor ellátogatnak a szomszédokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz,
párjukhoz ke vesen ülnek le a képernyő elé.

64
6.3. Új média has ználat
Az Eurostat statisztikai a datai alapján a Romániában élő lako sság16-74 év közötti
részének 64% -a használ internetet (Eurostat 2017). Dobos szerint 2014 -ben az internetet nem
használók részaránya 24,0 % volt Erdélyben (Dobos 2015. 91), és megállapította, hogy az
internethasználat szempontjából a fiatal, és magas iskolai végzettségű emberek internetreznek
többet. Az új média használaton belüli első hipotézisem (H1) az volt, hogy a minta több mint
50%-a interne t felhasználó, a fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint
80%-a internet felhasználó. Ezt sikerült is bebizonyítanom. Érdekes egyébként, hogy
internetet 30 személy nem használ a mintából, és ez a 30 személy mind idős, vagy a
középkoroszt ály végén jár. Úgy hiszem, ennek az az oka, hogy ezek a korosztályok nem
csupán újként, hanem rosszként is tekintenek az internetre. E mellett azt gondolják, az Internet
túl bonyolult, nem tudnák megtanulni, ebből adódóan hülyeségnek is gondolják.
Tufă (200 8. 82) egy 16 -74 évesekből álló romániai mintában vizsgálta azt, hogy az
internethasználók milyen gyakran veszik igénybe a hálózatot. Arra jutott, hogy 54%
internetezik napi szinten . A második hipotézisem (H2) az volt, hogy a mint a több mint 40% -a
naponta internetezik , főként esténként. Ez is igaznak bizonyult. Úgy vélem ez azzal
indokolható, hogy aki internetezik , annak általában van Facebookja is, és szeret állandóan
tisztában lenni azzal , mi történik épp az ismerősökkel. Az este a legideálisabb időpont a z
internetezés szempontjából, ugyanis ekkor van több szabadidejük.
Dobos szerint az erdélyiek főleg magyar nyelvű internetes oldalakat látogatnak,
azonban a magyar honlapok átlagpontjának értéke 2014-ben nagyon k özeli volt a
románokéhoz (Dobos 2015. 91) A z én mintámban ez nem így volt, a magyar nyelvű oldalak
látogatottsága messze elhúzott a románokétól, úgy hiszem, azért, mert a faluban nagyon sokan
vannak, akik nem tudnak jól románul. A harmadik hipotézisemhez (H3) hozzátartozott a
magyar nyelvű honlapok dominanciáján túl az is, hogy a legtöbbet használt oldal a Facebook.
Ez szintén bebizonyosodott, és véleményem szerint azért, mert könnyen kezelhető, és az
embereket mindig is vonzotta az, hogy tudjá k, mi történik épp másokkal.
Dobos 100 -as skálára transzparált átlagokkal dolgozott, azonban hozzám hasonlóan ő
is arra jutott, hogy az interperszonális kapcsolattartás a legfontosabb céltípus az internetezők
számára. Emellett ő is azt bizonyította, hogy a rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás,
a közösségi oldalakon való részvétel és az ismerkedés/társkeresés leginkább a fiatalok céljai
között szerepel. (Dobos 2012. 108 -110) Úgy hiszem ez annak tudható be, hogy nyitottabbak,

65
fogékonyabban az új dolgokra. Az e -mail hasz nálatban azért nem dominálnak, mert az
ügyeiket inkább M essengeren intézik.
Dobos kutatásából az derül ki, hogy az internetezés nagyrészt otthoni tevékenység.
(Dobos 2015. 89 -90). Az én hipotézisem az volt (H5), hogy 2 019-ben az internetez és
általában otthoni tevékenységnek számít, azon ban egyre többen kezdenek más helyeken is
(munkahelyen, családtagoknál, barátoknál, párjuk nál, utazáskor) internetezni. Úgy vélem, a z
otthon való internetezés azért népszerűbb, mert a középkorú és idős generáció nagy része
elítéli a nyilvános helyen való internetezést, és szidja is miatta a fiatal korosztályt.
Dobos szerint a számítógép a legnépszerűbb eszköz az i nternethasználat
szempontjából (Dobos, 2015. 89-90). Ez ma már nem így van, sokkal többen inter neteznek
mobiltelefonon, mivel elterjedtek az okostelefonok és mindig kéznél vannak. A
számítógépnél már az okostévét és a laptopot is többen használják.

66
7. KONKLUZIÓ
A kutatási célom az volt, hogy vidéki környezetben felmérjem az emberek
televíziónézési és internethasználati szokásait. A kutatás helyszínéül Szabédot választottam.
Kvótás mintavétellel dolgoztam, kérdőíves módszert alkalmaztam .
Kutatásom során az alábbi eredményekre jutottam:
A médiafelület –hierarchia élén a televízió áll, az emberek 48,5% -a ugyanis ezt tekinti
a legfontosabb hírforrásnak. A második az internet lett, 38,8% -al. Nem meghatározó tényező
a választás szempontjából az, hogy kinek mi a neme, az életkor és az iskolai vég zettség
azonban nagyon fontos. A fiatalok inkább az internetet választották, a középkorúak és az
idősek a televíziót. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező személyek többnyire az
internetet választották, a magas iskolai végzettséggel rendelkezők ped ig az internetet.
A lekérdezett minta 93,2% -a (96 személy) szokott televíziót nézni, és 77,7% -a
naponta teszi ezt. A legtöbben (47,6%) napi 1 -2 órán át néznek televíziót, főleg esténként. 96
televíziónéző emberből 90 leül esténként a képernyő elé.
96 telev íziónéző személyből 92 néz magyar nyelvű csatornákat, 44 románt, 5 angolt,
egy németet és egy olaszt. A legnépszerűbb magyar televíziós csatorna az RTL Klub, a
legnépszerűbb román nyelvű pedig a PRO TV lett. 40 ember vallotta azt, hogy az RTL Klub a
kedve nc magyar nyelvű csatornája, 14 azt, hogy a Duna TV, 12 azt, hogy az Erdély TV és 8 –
an döntöttek a TV2 mellett. A románok között csak a PRO TV volt kiemelkedő, 33 -an
nevezték a kedvencüknek.
A televízió legnézettebb műsortípusa a film (73 személy szokott f ilmeket nézni). A
második legnépszerűbb műsortípus a híradó (65 személy néz híradót). A vizsgált
műsortípusok közül a politikai műsorra van a legkevésbé igény, 96 televízió nézőből 13 néz
politikai műsorokat. A főleg férfiak körében népszerű műsortípusok a sport és a politikai
műsor voltak, a főleg nők körében népszerű műsortípusok pedig a kvíz, vetélkedő, játék, a
valóság -show, a beszélgető műsor, a filmsorozat és a zenés műsor.
A televíziónézők 100% -a szokott otthon televíziót nézni, és csak nagyon kevese n más
családtagoknál, barátoknál, a párjuknál is.
A megkérdezettek 70,9% -a (73 személy) internet felhasználó, és 29,9% -a (30
személy) nem az. A fiatalok mindegyike szokott internetezni. Ugyanígy elmondható ez az
érettségi és felsőfokú diplomával rendelkező kről is. A minta 60,2% -a naponta szokott
internetezni. Az internetezők általában napi 1 óránál kevesebbet (31,1%), vagy 1 -2 órát

67
(15,5%) interneteznek. A 6 -8 órát, vagy 8 óránál többet internetezők a fiatalok közül kerültek
ki, 9 6 óránál többet internetez őből 8 fiatal. Ezek a személyek enyhén a függőség jeleit
mutatják. Az internethasználók között is az este az a napszak, amikor legtöbbet vannak a
képernyő előtt. 73 internethasználóból 66 szokott internetezni este.
A 73 internetezőből 72 követ magyar inter netes oldalakat, 18 románt, 16 angolt, egy
németet és egy olaszt. A legnépszerűbb internetes oldal a Facebook lett, 57 -en vallották azt,
hogy ezt az oldalt használják a legtöbbet. A Fecebookot a Youtube követte (19 -en használják
a legtöbbet), majd a Google (11-en használják ezt a legtöbbet) és az Instagram (11 -en
használják ezt a legtöbbet).
Az internethasználatnak több célja is lehet: munkavégzés, szórakozás,
információszerzés, interperszonális kapcsolattartás és szolgáltatások használata. Ezek közül a
leggyakoribb cél a megkérdezettek körében az interperszonális kapcsolattartás volt. Az
internethasználók körében 10 -es skálára transzparált átlagokkal dolgoztam, ahol a jelentések a
következők voltak: 1 -soha nem használják, 10 -nagyon gyakran használják. Az
interperszonális kapcsolattartásba beletartozik a rokonokkal/ismerősökkel való
kapcsolattartás, ami végül 7,75 átlagpontot kapott, a közösségi hálózatokvan való részvétel,
ami 8,20 -at, az ismerkedés/társkeresés, ami 2,49 -et és az e -mail küldés, ami 3,04 -et. A
rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás, a közösségi oldalakon való részvétel és az
ismerkedés/társkeresés leginkább a fiatalok céljai között szerepel. Az e -mail küldés az, ami az
idősek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők céljai közé tartozik.
. Az internetet az internethasználók 100% -a használja otthon, azonban ennek más
népszerű helyszínei is vannak: 73 internethasználóból 21 internetezik a munkahelyén, 13 más
családtagoknál, barátoknál, 10 a párjánál és 32 utazáskor.
Az okostelefont használ ják a legtöbben internetezésre, egészen pontosan 60 személy a
73-ból. Ezt követi az okostévé és a laptop (24 -24 felhasználó), a személyi számítógép (22
felhasználó) és a táblagép (6 felhasználó).
A kutatás továbbgondolása
Vidéki környezetben a médiafelüle t-hierar chia szempontjából a televízió lett az első,
de érdemes lenne ezt a kutatást elvégezni városon is.

68
SZAKIRODALOM
Balázs Géza
2002 Médiaműfajok. Összefoglaló az újságok, a rádió és a televízió műfajairól. Magyar Rádió
Rt., Budapest.

Barát Emese -Lilla
2013 Új média elterjedése és használata Tótiban (Bihar megye) . Sapientia Erdélyi Magyar
Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar, Marosvásárhely (államvizsga
dolgozat)

Bíró A. Zoltán
2013 Digitális egyenlőtlenségek vidéki térségben. In: Biró A. Zoltán, Bodó Julianna (szerk.):
Internethasználat vidéki térségben. A média hatása a gyermekekre és fiatalokra. Státus Kiadó,
Csíkszereda. ISBN 978 -606-661-000-1 pp.251.

Boase, Joffrey
2010 The Consequences of Personal Networks for Internet Use in Rural Areas. SAGE 53(9),
1257 –1267. DOI: 10.1177/0002764210361681 .

Campbell, Richard – Fabos, Bettina – Martin, Christopher
2014 Media & Culture. Mass Communication in a Digital Age. Bedford/St, Martin's. Boston,
New York. http://www.jimwaldrontraining.com/Media_Culture.pdf (Utols ó ellenő rzés:
2019.06.04.).

Csepeli György – Prazsák Gergő
2010 Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Jószöveg Műhely Kiadó,
Budapest.

Csurgó Bernadett
2013 Vidéken lakni és vidéken élni. A városból vidékre költözők hatása a vidék átalakulására :
a város környéki vidék. Argumentum Kiadó, Budap est.

69
Dobos Ferenc
2015 A médiahasználat változása az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági magyarság
körében 2001 –2014. Médiatudományi Intézet, Budapest.

Donat, Elisabeth – Brandtweiner, Roman – Kerschbaum , Johann
2009 Attitudes and the Digital Divide: Attitude Measurement as Instrument to Predict Internet
Usage . International Journal of an Emerging Transdiscipline (12).1, 37 –56.

Eriksen, Thomas Hylland
2009 A pillanat zsarnoksága . Gyors és lassú idő az információs társadalomban. L'Harmattan
Kiadó, Budapest.

Eurostat
2017 A digitális gazdaságra és társadalomra vonatkozó statisztikák – háztartások és
magánszemélyek. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics –
explained/index.php?title=Digital_economy_and_society_statistics_ –
_households_and_individuals/hu#Internethaszn.C3.A1lat (Utolsó ellenőrzés : 2019. 05. 20.).

Hints Miklós
1996 Hét Mezőségi falu család – és helynevei. Kiadja az ELTE Magyar Nyelvészeti
Tanszékcsoport Névkutató Munkaközössége.

Hazay István
2005 A digitális televízió szolgáltatásai. Bevezetési modellek, külföldi tapasztalatok. ORTT
Alkalmazott kommunikációtudományi Intézet, Budapest.

Institutul Național de Statistică
2017 Nivel de trai
http://www.insse.ro/cms/sites/default/files/com_presa/com_pdf/tic_r2017 .pdf (Utols ó
ellenőrzés : 2019.05.20.).

Jenei Ágnes
2008 Táguló televízió . Interaktív műsorok és szolgáltatások. Médiakutató Alapítvány,
Budapest.

70

Karkus Zsolt
2013 Csatornaváltók nemzedéke. Filmvilág 56 (11). 38 –40.
http://www.filmvilag.hu/xereses_aktcikk_c.php?cikk_id=11664 (Utolsó ellenőrzés:
2019.05.20. ).

Kenyeres Attilla Zoltán
2016 A televíziós ismeretterjesztő csatornák szerepe a tanulásban – a Debreceni Egyetem
hallgat óinak körében elvégzett kutatás tükrében. In: Oktatatás és fenntarthatóság . Szerk:
Fehérvári Anikó, Juhász Erika, Kiss Virág Ágnes, Kozma Tamás. Magyar Nevelés – és
Oktatáskutatók Egyesülete, Budapest.

Kovách Imre
2012 A vid ék az ezredfordulón . A jelenkori magyar vidéki társadalom szerkezeti és hatalmi
változásai. Argumentum Kiadó, Budapest.

Kovács András Donát – Farkas Jenő Zsolt – Perger Éva
2015 A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és társadalom 29.(1), 11 -34.
Doi:10.17649/TET.29.1.2674 .

Laslo Timea -Noémi
2011 Új média elterjedése és használata vidéki környezetben. Marosludas külső telepeinek
esete. Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar,
Marosvásárhely (államvizsga dolgozat).

László Edit
2011 Új média elterjedése és használata vidéki környezetben. Gyulakuta esete. Sapientia
Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kar, Marosvásárhely
(államvizsga dolgozat).

Lazăr, Marius
2011 „A nők a sorozatokat, a férfiak a focit nézik.” A kulturális fogyasztás módozatainak egy
tipológiája. Erdélyi Társadalom 9.(1–2), 9–36. https://erdelyitarsadalom.ro/files/et17_18/et –
bbu-17_18 -01.pdf (Utolsó ellenörzés: 2019.05.20.).

71

Magyari Tivadar
2005 Gyorsjelentés az erdélyi magyarok médiahasználatáról. Erdélyi Társadalom 3.(1), 151 –
170.

Mcquail, Denis
2003 A tömegkommunikáció elmélete . Osiris Kiadó, Budapest.

Murányi István – Szabó Ildikó
2007 Középiskolások előítéletének egy lehetséges magyarázata: az életforma.
https://szociologia.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/muranyi_istvan_es_szabo.
pdf (Utolsó ellenőrzés: 2019.05.2 0.).

Ravasz K atalin
2004 A világháló társadalmi diffúziójának hazai sajátosságai : internethasználati körkép a
romániai lakosság k örében. Erdélyi társadalom 2.(2), 133-147

Sussman, Steve ; Sussman, Alan
2011 Considering the Definition of Addiction . International Journal of Environmental
Research and Public Health 8(10). 4025 -4038. DOI: 10.3390/ijerph8104025

Tőkés Gyöngyvér
2011 A kutat ás módszertana a kommunikációtudományokban . Scientia Kiadó, Kolozsvár.

Tufă, Laura
2010 Diviziunea digitală : accesul și utilizarea internetului în România, comparativ cu țările
Uniunii Europene. Editura Academiei Române 1.(2), 71 -86.

72
MELLÉKLET: KÉRDŐÍV
Telev ízió- és internet használat Szabédon : 2019
Tisztelt Hölgyem/Uram!
E kérdőív a szabédi felnőttek televíziónézési és internet használati szokásait vizsgálja. A
kitöltés önkéntes alapon történik. Az adatok összesítve lesznek, így személyazonossága
szigorúan rejtve marad. Felkérem, hogy válaszoljon az alábbi kérdésekre, és minden kérdés
esetén karikázza be azt a vál aszt, amely igaz Önre.
1. Ha két héten át csupán egyetlen hírforrást használhatna, melyiket választaná?
a. A televíziót
b. A rádiót
c. A nyomtatott sajtót
d. Az internetet
e. Egyiket sem
f. Egyéb: …………………………………………………………………….
2. Ön szokott televíziót nézni?
a. Igen
b. Nem
Amennyiben nem szokott t elevíziót nézni, ugorjon át a 11 -es kérdésre.
3. Milyen gyakran néz televíziót?
a. Naponta
b. Hetente többször
c. Hetente
d. Havo nta többször
e. Havonta
4. Azokon a napokon, amikor tévézik, általában mennyi időt tölt a képernyő előtt?
a. 1 óránál kevesebbet
b. 1-2 órát
c. 2-4 órát
d. 4-6 órát

73
e. 6-8 órát
f. 8 óránál többet
5. Milyen napszakban/napszakokban néz televíziót?
a. Reggel
b. Délelőtt
c. A déli órákban
d. Délután
e. Este
f. Éjjel
6. Ön milyen nyelvű csatornát/csatornákat néz?
a. Magyar
b. Romá n
c. Angol
d. Egyéb: …………………………………………………………………….
7. Önnek mi a kedvenc televízió csatornája?
a. Kedvenc magyar nyelvű csatornám: …………. …………………………
b. Kedvenc román nyelvű csatornám: …………. ………………………….
c. Kedvenc angol nyelvű csatornám: ………………………………………
d. Egyéb: ……………………………………………………… …………….
8. Az alábbiak közül ön milyen televíziós műsorokat néz?
a. Híradó
b. Sport
c. Kvíz, vetélkedő, játék
d. Valóság -show
e. Oktató műsor
f. Gyerekműsor
g. Beszélgető műsor
h. Film
i. Filmsorozat
j. Zenés műsor
k. Politikai műsor
l. Vallásos műsor

74
9. Hol szokott televíziót nézni ?
a. Otthon
b. Munkahelyen
c. Egyetemen, iskolában
d. Más családtagoknál, barátoknál
e. A páromnál
f. Utazáskor (közlekedés közben)
g. Egyéb: …………………………………………………………………….
10. Ön szokott internetezni?
a. Igen
b. Nem
Amennyiben nem szok ott interne tezni ugorjon át a 19 -es kérdésre.
11. Milyen gyakran internetezik ?
a. Naponta
b. Hetente többször
c. Hetente
d. Havonta többször
e. Havonta
12. Azokon a napokon, amikor internetezik, általában mennyi időt tölt a képernyő előtt?
a. 1 óránál kevesebbet
b. 1-2 órát
c. 2-4 órát
d. 4-6 órát
e. 6-8 órát
f. 8 óránál többet
13. Milyen napszakban/napszakokban internetezik ?
a. Reggel
b. Délelőtt
c. A déli órákban
d. Délután
e. Este
f. Éjjel

75
14. Ön milyen nyelvű internetes oldalakat látogat ?
a. Magyar
b. Román
c. Angol
d. Egyéb: …………………………………………………………………….
15. Milyen célra használja az internetet? Jelölje X -el az 1től 10ig terjedő skálán: ahol 1 –
soha, 10 -nagyon gyakran.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Munkavégzéshez
Távmunkára
Internetes játékokra
Zenék, filmek letöltésére/online nézésére
Internetes újságok olvasására
Internetes radió hallgatásra
Internetes televízió nézésre
Rokonokkal/ismerősökkel való kapcsolattartás
Közösségi hálózatokban veszek részt (Facebook stb.)
Ismerkedésre/társkeresésre használom
E-mailek küldésére használom
Online vásárlásokra
Szolgáltatások megrendelésére (koncertjegy,
szállodafoglalás stb.)
Internetbankos szolgáltatásokra (átutaláso k, parkolási,
autópályadíj befi zetése stb.)
Hirdetések feladására, vagy keresésére (ingatlan,
albérlet, használt autó stb.)

16. Nevezze meg azokat az internetes oldalakat, amiket a leggyakrabban használ :
…………………………………………………………………………………….

76
17. Ön milyen eszközön szokott internetezni?
a. Otthoni számítógépen
b. Laptopon
c. Táblagépen
d. Okostelefonon
e. Okostévén
f. Egyéb: …………………………………………………………………….
18. Hol szokott internetezni ?
a. Otthon
b. Munkahelyen
c. Egyetemen, iskolában
d. Más családtagoknál, barátoknál
e. A páromnál
f. Utazáskor (közlekedés közben)
g. Egyéb: …………………………………………………………………….

19. Neme:
a. Nő
b. Férfi
20. Életkora:
a. 18-34 éves
b. 35-54 éves
c. 55 év fölötti
21. Iskolai végzettsége:
a. 6 osztály
b. Általános
c. 10. oszt ály
d. Szakdiplomás
e. 12 osztály
f. Érettségi
g. Felsőfokú
Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szánt rám, és kitöltötte kérdőívemet!