SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM [621891]

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
CSÍKSZEREDAI KAR
KÖNYVELÉS ÉS GAZDÁLKODÁSI INFORMATIKA SZAK

ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT

Témavezet ők:
Dr. Dorgo Minodora egyetemi adjunktus
Drd. Fülöp Árpád Zoltán egyetemi tanársegéd
Hallgató:
Máthé Zsejke- Imelda

2020

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
CSÍKSZEREDAI KAR
KÖNYVELÉS ÉS GAZDÁLKODÁSI INFORMATIKA SZAK

ÁLLAMVIZSGA DOLGOZAT
VEVŐK ÉS SZÁLLÍTÓK KÖNYVVITELE

Témavezet ők:
Dr. Dorgo Minodora egyetemi adjunktus
Drd. Fülöp Árpád Zoltán egyetemi tanársegéd
Hallgató:
Máthé Zsejke – Imelda
2020

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ………………………………………….. …………………………………………… ……………………………………. 6
1. VEV ŐI KÖVETELÉSEK ÉS SZÁLLÍTÓI TARTOZÁSOK ELMÉLETI MEGK ÖZELÍTÉSE …….. 7
1.1. A SZÁMVITEL MEGHATÁROZÁSA ÉS CÉLJA …………………………………………… ……………… 7
1.2. VEV ŐKKEL ÉS SZÁLLÍTÓKKAL KAPCSOLATOS FOGALMAK ………………………………… 7
1.2.1. Vevők ……………………………….. …………………………………………… …………………………………….. 9
1.2.2. Szállítók ……………………………. …………………………………………… …………………………………….. 9
1.3. SZÁLLÍTÓK ÁLTAL ALKALMAZOTT ÁRCSÖKKENTÉSEK … …………………………………………… ……….. 10
1.4. A KÖVETELÉSEK ÉS TARTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖNY VVITELE ……………………………………. ….. 12

BEVEZETÉS

Az államvizsga dolgozatom témája a vev ői követelések és szállítói tartozások
könyvvitele, mivel ez a téma nagyon érdekel, azért választottam ezt a témát, mert így jobban
megismerhetm a vev ői és szállítói kapcsolatokat.
A dolgozatomban bemutatom a vev őkkel illetve szállítókkal kapcsolatos fogalmakat,
tranzakciókat, valamint könyvelési tételeket.
A követelések árueladásból vagy szolgáltatásokból s zármazó fizetési igények, amelynek
ismert az összege és az esedékesség dátuma. A válla lkozó által már teljesített, a másik fél által
elfogadott, de még nem kiegyenlített követelés. Eze k a követelések lehetnek természetes és jogi
személyekkel kapcsolatosak is.
A kötelezettségek vagy tartozások olyan passzívák, amelyeket hitelez ők bocsájtottak a
vállalat rendelkezésére és ezt köteles a cég meghat ározott id őn belül visszafizetni. A hitel lehet
pénz, árú, vagy szolgáltatás formájában.
A vev ők és szállítók nagyon fontos szerepet töltenek be e gy vállalkozás életében, ők
jelentik a m űködés alapját, nélkülök értelmetlen bármilyen gazda sági társaság. A vállalatoknál
nagyon fontos, hogy megvizsgáljuk ezeket a küls ő érintetteket. A szállítóknál az a legfontosabb
szempont, hogy a vállalkozás képes lesz-e id őben kifizetni a tartozásait feléjük. A vev őknél a
legfontosabb, hogy képes lesz-e a követelések ellen értékét behajtani.
A dolgozatom felépítését tekintve, két fejezetet fo glal magába: az els ő fejezet a Vev ők és
Szállítók könyvviteli nyilvántartása és a második f ejezetb pedig egy konkrét vállalkozás
vev őinek és szállítóinak könyvvitele.
Az els ő fejezetben bemutatom, ezekkel kapcsolatos elméleti ismereteket és fogalmakat. A
második fejezetben egy esettanulmányt mutatok be, a vev ők és szállítók nyilvántartásának
szempontjából.

1. VEV ŐI KÖVETELÉSEK ÉS SZÁLLÍTÓI TARTOZÁSOK
ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE

1.1. A SZÁMVITEL MEGHATÁROZÁSA ÉS CÉLJA
„ A 2008-ban publikált, 1991/82-es törvény meghatár ozása szerint a számvitel a saját
eszközök, kötelezettségek és t őke mérésére, ismeretére, értékelésére, kezelésére é s ellen őrzésére
szakosodott tevékenység.” (Consilierul Verde al Co ntabilului)
A számvitel célja a pénzügyi helyzetre, a pénzügyi teljesítményre és az elszámolások
megszervezéséhez szükséges egyéb tevékenységre vona tkozó információk id őrendi és
szisztematikus rögzítésének, feldolgozásának, közzé tételének és meg őrzésének biztosítása.
A benyújtott számviteli információk hasznosak mind bels ő, mind küls ő szempontból a
jelenlegi és a potenciális befektet őkkel, pénzügyi és kereskedelmi hitelez őkkel, ügyfelekkel,
állami intézményekkel és egyéb felhasználókkal való kapcsolatokban.

1.2. VEV ŐKKEL ÉS SZÁLLÍTÓKKAL KAPCSOLATOS FOGALMAK
„ A gazdálkodó szervezetek m űködésük folyamán kapcsolatba lépnek más jogi és ter mészetes
személyekkel és ezen kapcsolatokból követelések és tartozások is születnek, melyek a 4. számla
osztályban lesznek nyilvántartva. A kereskedelmi, a dófizet ői, alkalmazotti és tulajdonosi
viszonyból származó követelések vagy tartozások (kö telezettségek) lejárata kevesebb mint egy
év.” (Fülöp Árpád Zoltán, 2019)
A követelések árueladásból vagy szolgáltatásokból származó fizetési igények, amelynek
ismert az összege és az esedékesség dátuma. A válla lkozó által már teljesített, a másik fél által
elfogadott, de még nem kiegyenlített követelés. Eze k a követelések lehetnek természetes és jogi
személyekkel kapcsolatosak is.
A kötelezettségek vagy tartozások olyan passzívák, amelyeket hitelez ők bocsájtottak a
vállalat rendelkezésére és ezt köteles a cég meghat ározott id őn belül visszafizetni. A hitel lehet
pénz, árú, vagy szolgáltatás formájában.

A kötelezettségeket és követeléseket a következ ő csoportokba sorolhatjuk:
• kereskedelmi követelések és tartozások vev őkkel és szállítókkal szembe;
• követelések és tartozások alkalmazottakkal (munkavá llalókkal) szembe;
• követelések és tartozások a társadalombiztosítási k öltségvetéssekkel szembe;
• követelések és tartozások az állami költségvetéssel szembe;
• követelések és tartozások a részesek és a részvénye sekkel szembe;
• követelések és tartozások különböz ő hitelez ők és tartozókkal szembe.
Fontosabb követelések:
• Vev ők
• Szállítóknak adott el őleg
• Váltókövetelések
• Követelések részesekkel szemben
• Egyéb követelések
Fontosabb kötelezettségek:
• Hosszú lejáratú kötelezettségek
• Rövid lejáratú kötelezettségek:
– Szállítók
– Vev őkt ől kapott el őleg
– Váltótartozások
– Rövid lejáratú hitelek

„ A szállítók és a vev ők analitikus nyilvántartását megszervez ődik csoportokra (belföldi
és külföldi), esedékességi dátum szerinti csoportok ba (30 nap alatt, 31 és 60 nap között, 61 és 90
nap között és 91 nap fölött), valamint külön-külön minden természetes és jogi személyre. A
vásárlások és eladások történhetnek azonnali kifize téssel vagy hitelbe .” (Fülöp Árpád Zoltán,
2019)
A hitel lehet:
• Egyszer ű kereskedelmi hitel
• Váltóalapú kereskedelmi hitel

1.2.1. Vevők
„ A Vev ők a harmadik feleknek már leszállított, vagy leszál lítandó árúk és szolgáltatások
számlázásából történ ő, kés őbbiekben teljesítend ő követelések. Ezek a követelések tartalmazzák
értékesített termékek eredményeit, az elvégzett mun kákat, a nyújtott szolgáltatásokat. ” (Victor
Munteanu, 2017)
A mérlegben az eszköz oldalon 411-es számlaszámon találhatóak meg. Miután a termék
végig ment a termelés összes fázisán értékesítésre kerül a piacon. Átalában a kifizetés nem
történik meg az eladás pillanatában, ilyenkor létre jön a követelés a vev ővel szemben.
A vev ők helye a mérlegben:

1. Ábra: Vev ők besorolása

1.2.2. Szállítók
„A szállítók a vállalkozás harmadik személyekkel s zembeni kötelezettségeihez
kapcsolódnak, akár természetes, akár jogi személyek kel szemben, amelyek az áruk vásárlásából
vagy a szolgáltatások használatából erednek.” (Vict or Munteanu, 2017)
A mérlegben a forrás oldalon 401 és 404-es számlas zámon találhatóak meg. Ebben az
esetben a gazdasági szerepl ő vásárolta meg más vállalkozás áruit, szolgáltatása it, utólagos
kifizetéssel. A 401-es számla készletekkel, építési beruházásokkal és szolgáltatásokkal szembeni
tartozások. A 404-es számla a Beruházási szállítók , amely tárgyi eszközök és immateriális javak
szállítói felé fennálló kötelezettségek. Használhat ó még kereskedelmi hitel vagy áruhitel néven
is.

Eszköz Forgóeszköz Követelés ek Vev ők

A szállítók helye a mérlegben:

2. Ábra: Szállítók besorolása

1.3. SZÁLLÍTÓK ÁLTAL ALKALMAZOTT ÁRCSÖKKENTÉSEK
„ Az üzleti tevékenység gazdasági gyakorlata olyan kedvezményrendszert is létrehozott,
amely a beszerzést végz ő szervnek a beszállítóival fennálló kapcsolataiban el őnyökkel jár. Az
árengedmények célja, hogy az ügyfél h űségét, a szerz ődési feltételek teljesítésének
elmulasztását, egy tartozás korai kifizetését, és v égül, de nem utolsósorban, hogy a vásárlót
vásárlásra ösztönözzék, ami növeli a forgalmat.” (N iculae Feleag ă, Ion Iona șcu, 1998)
A szállítók által nyújtott kedvezmények jellegükt ől függ ően lehetnek kereskedelmi vagy
pénzügyi jelleg űek. A kereskedelmi csökkentések közé tartoznak a: r abatok, remízek és
riszturnok.
„ A rabatot az ajánlattev ő nyújtja abban a kivételes esetben, ha a leszállíto tt áruk min őségi
feltételeire vonatkozó szerz ődési feltételek nem teljesülnek. Az eladó és a vev ő között
megállapított eladási árat általában százalékarány alkalmazásával csökkentik, de a számla
értékének abszolút csökkentését is meg lehet adni.” (Constantin Toma, 2018)
A remíz az eladás pillanatában alkalmazott árcsökke ntés, a vásárolt mennyiség nagysága, a
vásárló fontossága és a vásárló h űségessége függvényében. Az eladási ár százalékában, vagy az
eladó és a vev ő közötti közvetlen tárgyalások útján lehet meghatár ozni.
A riszturn olyan árcsökkentés, amelyet visszamen őleg, éves szinten alkalmaznak, egy
bizonyos érték, vagy mennyiség meghaladása esetén. Ebben az esetben az utólagos csökkentés
alkalmazásához egy stornó számlát állítnak ki

Források Idegen t őke Rövid lejárat ű
kötelezettségek Szállítók

A Skontó vagy leszámítolás pénzügyi csökkentés amel yet készpénzfizetés vagy esedékesség
el őtti számla kiegyenlítés esetében alkalmazhatnak az elárusítók, szükséges egy utólagos stornó
számla kiállítása.
Ha az eladó több típusú csökkentést alkalmaz egy ve v ővel szemben, akkor els ő sorban a
kereskedelmi csökkentések alkalmazódnak, majd a pén zügyiek.
A csökkentések meghatározásakor és nyilvántartásako r a következ ő elemeket kell
figyelembe venni:
• az árcsökkentéseket fel kell tüntetni a számlán
• az egyes csökkentési kategóriák összegeit vagy száz alékait a közvetlenül megel őző nettó
értékre kell alkalmazni
• az engedmények kiszámításának sorrendje a következ ő: rabatok, remízek, riszturnok,
skontók.
• a hozzáadott érték adót az utolsó csökkentés meghat ározásából ered ő nettó összeg alapján
kell kiszámítani, annak jellegét ől függetlenül.
• amennyiben a kereskedelmi kedvezményeket kezdetben megadják, a számlán feltüntetik,
azokat nem külön könyvelik el, hanem csökkentik a v ételárat.
• az eredeti számlán kívüli számlán rögzített kereske delmi csökkentéseket külön-külön kell
nyilvántartani a számlákon, függetlenül attól az id őszaktól, amelyre vonatkoznak.
A kapott kereskedelmi csökkentések esetében a számv iteli elbánás a következ ő:
• a beszerzési költségek csökkentése ha a csökkentése ket a beszerzési számlán vagy egy
kés őbbi számlán jegyzik be, amennyiben azok még kezelés alatt állnak
• a bevétel (609-es számla) növelése, ha a készletek amelyek kés őbb érkeztek már nem
állnak kezelés alatt.
A nyújtott kereskedelmi csökkentések esetében a szá mviteli elbánás a következ ő:
• az értékesítésb ől származó bevétel csökkentése, amennyibben a csökk entés az
értékesítéssel egyszerre nyújtják.
• a kiadások növelése, amennyibben a csökkentést az é rtékesítés után nyújtják.

1.4. A KÖVETELÉSEK ÉS TARTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE ÉS KÖNYVVITE LE

„ A tartozások és követelések könyvvitelében lev ő bejegyzések névleges értéen értekel ődnek.
Lejben és devizákban mutatjuk ki a devizás tartozás okat és követeléseket. A Román Nemzeti
Bank érvényes átváltási árfolyamát alkalmazzuk. Az árfolyam különbözeteket a pénzügyi
bevételekre és ráfordításokra terheljük.”
A követelések és tartozások a 4. számlaosztáyban ta lálhatók, amelyek a következ ők:
40 osztály “Szállítók és hasonló számlák”
41 osztály Vev ők és hasonló számlák
42 osztály Munkabér és hasonló számlák
43 osztály Társadalombiztosítés és hasonló számlák
44 osztály Állami költségvetés, speciális alapok és hasonló számlák
45 osztály Különböz ő tartozások és követelések
46 osztály Támogatás, kiegyenlítés és hasonló száml ák
47 osztály Elszámolás egységen belül
48 osztály Követelések értékvesztése és annak vissz aírása