SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM [621094]

SAPIENTIA ERDÉLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM
MAROSVÁSÁRHELYI KAR
SEPSISZENTGYÖRGYI TANULMÁNYI KÖZPONT
AGRÁRMÉRNÖKI SZAK

Sepsiszentgyörgy külvárosi övezetében
található talaj ok fizikai és kémiai
tulajdonságai nak vizsgálata

Témavezető: Végzős hallgató:
Dr. Csiszér Levente Mántó Melinda

2020

UNIVERSITATEA SAPIENTIA DIN CLUJ NAPOCA
FACULTATEA DE ȘTIINȚE TECHNICE ȘI UMANISTE DIN
TÂRGU MUREȘ
CENTRUL DE STUDII SFÂNTU GHEORGHE
SPECIALIZAREA AGRICULTURĂ

Analiza proprietăților fizice și chimice ale
solurilor din zona suburbană a orașul ui
Sfântu -Gheorghe

Îndrumător științific: Absolvent: [anonimizat]ér Levente Mántó Melinda

2020

Tartalomjegyzék

Rezumat ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 4
1. Bevezető ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 5
2. Irodalmi áttekintés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 7
2.1. A talaj kialakulása ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………… .8
2.2. A talaj tulajdonságai ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 10
2.2.1. A talajok fizikai tulajdonságai ………………………….. ………………………….. ……………….. 11
2.2.2. A talaj kémiai tulajdonságai ………………………….. ………………………….. …………………… 19
3. Anyag és módszer ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 24
3.1. A kutatás helyszíne ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 24
3.2. A kutatásban felhasznált talajtípusok általános jellemzői ………………………….. ……………… 25
3.3. Klimatikus adottságok ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….. 26
3.4. Mintavétel ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………… 27
3.5. Meghatározott paraméterek ………………………….. ………………………….. ………………………….. 28
3.5.1. Fizikai paraméterek ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 28
3.5.2. Kémiai paraméterek ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 31
4. A kutatási eredmények és kiértékelésük ………………………….. ………………………….. …………… 36
4.1. A talajtípusok színmeghatározása ………………………….. ………………………….. …………………. 36
4.2. A talajtípusok nedvességtartalmának vizsgálata ………………………….. ………………………….. 36
4.3. A talajtípusok sűrűségének elemzése ………………………….. ………………………….. …………….. 38
4.4. CaCO 3 meghatározása talajtípusonként ………………………….. ………………………….. ………….. 40
4.5. A talajtípusok pH -mérési eredményei ………………………….. ………………………….. ……………. 40
4.6. A talajtípusok hidrolitos aciditás eredményeinek tárgyalása ………………………….. …………. 42
4.7. A talajtípusok kicserélődési aciditás eredményeinek bemutatása ………………………….. …… 45
5. Következtetések ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 47
Köszönetnyilvánítás ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 48
Felhasznált irodal om ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 48

4
Rezumat

Solul, ca element al mediului, care există încă din cele mai vechi timpuri, servește viața
cotidiană. Este o parte a vieții noastr e, furnizează inclusiv alimentele de care avem nevoie.
Solul nu este pur și simplu o combinație pasivă de minerale anorganice și constituenți
organici. Solul oferă hab itat pentru nenu mărate specii de floră și faun ă. Aceasta înseamnă, de
asemenea, că organismele vii interacționează activ cu faza anorganică a solului. Dacă există un
dezechilibru în funcționarea acestei comunități, solul în sine va fi deteriorat. Deci este important
să cu noaștem aceste procese. Depinde de noi, de oameni, care este rezultatul final, cum , și
pentru cât t imp comunitatea noastră poate funcționa în armonie.
Răspândirea poluăr ii solului rezultat din activitățile umane, e liminarea poluării și
implementarea efortu rilor de protecția mediulu i sunt imposibile fără analiza proprietăților
solului. Din păcate, contaminarea cu metalele, în special cu metale grele, expunerea persistentă la
materiale organice , decantarea unor acizi din atmosferă, ca urmare a ploilor acide sunt astăzi
fenomene frecvent e.
Actualitatea temei este dată și de faptul că solul este o resursă limitat ă și suprafața
arealelor noastre de producție se micșorează rapid. De aceea trebuie să avem grijă de Pământ, de
resursele naturale ale Pământului, incl usiv de sol, de calitatea solului. Solul este un sistem
dinamic care încearcă să echilibreze efectele exogene. Una dintre funcț iile sale naturale este
fixarea , descompunerea și transformarea anumitor materiale. Această caracteristică este folosi tă
și de om atunci când depune în sol propriile deșeuri, ape uzate și uneori substanțe chimice. Din
păcate, problemele de mediu nu sunt acoperite în totalitate de organele competente, dar nici ei
nu pot lua măsuri, nu le pot rezolva fără ajutorul populației. Pentru a înțelege procesele din sol,
trebuie să cunoaștem principalele componente ale solului.
Lucrarea de licență este alcătuită din cinci capitole, dintre care primul este introducerea,
al doilea tratează formarea solurilor și principalele proprietăți fizico -chimice ale solur ilor. În
scopul scrierii acestor capitol e, s-a studiat literatura națională și internațională aferentă.
Al treilea capitol conține metodele de c cercet arefolosite . În al patrulea capitol sunt
prezentate rezultatele cercetărilor .
Capitolul cin ci conține concluzii cu pr ivire la rezultatele obținute.

5
Mottó
„A természet varázsát ontja bőven,
A fűben, a virágban és a kőben,
Ó nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad.
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!”
(William Shakespeare, Rómeó és Julia, 1595)

1. Bevezet ő
„A Föld szárazulatainak legnagyobb részét igen vékony, laza szerkezetű heterogén
természeti képződmény, a talaj borítja. A talajtakaró viszonylagos vékonysága ellenére nemcsak
horizontálisan, de vertikálisan is tagolt. Felszíne rendszerint sötétebb színű, mint a mélyebb
részeké. A felszíntől számított mélységgel együtt változó szín egyben változó anyagminőséget,
fizikai és kémiai tulajdonságokat is jelent ” (Szalai és Jakab, 2011 ).
A talaj, mint az ősidők óta létező környezeti elem szolgálja mindennapi lét ünket.
Hozzátartozik az életünkhöz, többek között szolgáltatja a szükséges élelmiszereket.
A talaj nem egyszerű en szervetlen ásványi és szerves alkotók passzív összessége. A tal aj
a növény és állatvilág számtalan fajának és egyedének biztosít életteret. Ez azt is jelenti egyben,
hogy az élő szervezetek aktív kölcsönhatásban vannak a talaj szervetlen fázisával. Amennyiben
ezen életközösség működésében megbomlik az egyensúly, zavar áll be, akkor maga a talaj
károsodik. Fontos tehát, hogy megismerjük ezeket a folyamatokat. Tőlünk, emberektől függ
alapvetően, hogy mi lesz a végeredmény, hogyan és meddig működhet harmóniában a mi
életközösségünk.
Az emberi tevékenységekből eredő talajs zennyezés terjedése, sorsa, a szennyezés
megszüntetése, a környezetvédelmi törekvések megvalósítása a talaj tulajdonságainak feltárása
nélkül lehetetlen. Sajnos a fémszennyezések, különösen a nehézfémek, a folytonos szerves
anyagok által okozott terhelés, a légköri savas ülepedés manapság gyakran előforduló , talajt is
károsító , események.
A téma aktualitását adja az a tény, hogy a talaj korlátozottan áll rendelkezésre,
termőterületeink területi kiterjedése rohamosan zsugorodik. Éppen ezért vigyáznunk kell a
Földre, a Föld természeti kincseire, közöttük a talajra, a talaj minőségére is. A talaj az exogén
hatásokkal szemben egyensúlyra törekvő dinamikus rendszer. Az egyes anyagok megkötése,

6
lebontása és átalakítása az egyik természetes funkciója . Ezt a tulajd onságát kihasználja az ember
is, akkor , amikor a talajban helyezi el a saját hulladékát, esetenként vegyi anyagokat is , valamint
szennyvizét . Sajnos, a környezetvédelem figyelme nem terjed ki minden problémára, de ha
mégis, képtelen azokat megoldani az emb er hozzájárulása, segítsége nélkül. Ahhoz, hogy
megérthessük a talajban lejátszódó folyamatokat, meg kell ismerkednünk a talaj főbb alkotóival.
A vizsgadolgozat öt fejezetből áll, az első fejezet a bevezetés, a második fejezet a talajok
kialakulásáról és k ialakulását befolyásoló tényezőkről szól, valamint a talaj fő fizikai -kémiai
tulajdonságait írja le. Ennek a fejezetnek a megírásához a témához kapcsolódó szakirodalmat
tanulmányoztuk.
A harmadik fejezet a kutatásaink módszereit tartalmazza. A negyedik fej ezetben
bemutatjuk az eredményeket. Az ötödik fejezet tartalmazza a kapott tudományos eredményekre
vonatkozó következtetéseket.
A dolgozat megírásához a hazai és nemzetközi szakirodalmat tanulmányoztuk, valamint
saját kutatási eredményekre támaszkodtunk.

7
2. Irodalmi áttekintés

„A talaj a Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető
tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képesség, hogy kellő időben és a szükséges
mennyiségben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel és tápanyaggal, és így lehetővé teszi az
elsődleges biomassza megtermelését ” (Stefanovits, 1975) .
A talaj a növények termőhelyéül szolgál. Mivel a talaj a természet i környezetrésze, ez
által biztosítja azanyagok körforgását (Stefanovits, 1999). A mezőgazdaságban a szántott réteget
nevezik talajnak. Az első tudományos meghatározás a talaj fogalmáról Dokucsajev V.V -tól
származik, aki a talajt önálló természeti testnek tekintette (idézi Csapó M., 1958). Időközben a
talaj is változik, a változások lehetnek kedvezőek vagy kedvezőtlenek (Füleky, 2008).
Füleki (2008) megállapítása alapján, a talaj a környezet része ként fogadja a földfelszínre
érkező anyag – és energia áramlásokat; másrést tárolja, de részben át is alakítja azokat. A
termőföld olyan természeti erőforrás, amely szoros kapcsolatban áll az élővilággal és megújul
kölcsönhatásban megújul, abban az esetben, ha zavartalan az anyagok körforgása . Előfordulhat,
hogy fennakadás van az anyagforgalomban, vagy akár megsem misül a talaj, ilyen estben, mint
erőforrás nem újítható meg. A Föld felszínén a pedoszféra, – a talajképződés által vezényelt
földkéreg -, a litoszférával, a bioszférával, és az atmoszférával szoros kapcsolatban van (Füleky,
2008).
A talaj termékenységével , mint termelőeszköz, megalapozza a növénytermesztés t és
része mindazon tevékenységeknek, amelyek hozzájárulnak a nagyobb és biztosabb termések
elérésé hez. A földművelési beavatkozások , mint a talajművelés, a trágyázás, az öntözés, a
vegyszer használatos gyomirtás, a talaj feljavítás a, a talaj jal közösen elérik a kívánt hatást.
Mindek özben maga a talaj is változik , és ezek a változások időlegesek vagy tartósak, de
lehetnek kedvezők vagy kedvezőtlenek. Úgy a kedvező, min t a kedvezőtlen hatások nagyon
befol yásolják, nem csak a talaj t, hanem a természeti, valamint mesterséges környezet egyéb
elemei t, ezért a teljes természeti környezetben bekövetkező változásokat is értékelni kell , ha
talajra való ráhatások at elemezzük és nem el égséges csak a termőf öld változ ásait monitorizálni
(Füleky, 2008).
„A növények élettelen környezeti feltételei közül a talaj meghatározó szerepet tölt be, így
a növénytermesztő munkája során meghatározó a rendelkezésre álló talaj tulajdonságainak
pontos ismerete az eredményesen termesz thető növények kiválasztásában éppúgy, mint például

8
az alkalmazható talajművelési eljárás megválasztásában , vagy a tápanyagok utánpótlásában ”
(Király, 2008) .
Annak ellenére, hogy a talaj fogalmának meghatározása egyszerűnek tűnik, nagyon
sokféle, egymástól jelentősen eltérő megfogalmazás t ismer a szakirodalom .
„A talaj a Föld , mint környezeti elem felszíne és felszínközeli rétege. ” Ez alapján a
környezettudomány a talajszennyezést leggyakrabban nem a talajtani értelemben vett közeg
probl émájaként kezeli.
A tudományos alapokon nyugvó definíciók is tudományáganként változnak.
Fizikai, kémiai és biológiai megközelítésben: „ A talaj háromfázisú (halmazállapotú)
anyagi rendszer .” (Bohn, McBrian, O’Connor, 1979);
„A talaj számos alrendszerből álló, összetett, nyílt rendszer .” (Kilham, 1994);
„A talaj bármely két önmagában is részrendszerek sokaságának hierarchiájából felépülő
nagy alrendszer .” (Szabó, 1986).
Szalai és Jakab (2011) egyetértve a fent leírt tételekkel megfogalmazta, hogy „földr ajzi-
földtani (és környezettudományi) szempontból talajnak a kőzetburok azon részét tekintjük,
amelyet a talajképző folyamatok , anyagában és szerkezetében átalakítottak, illetve amelyben a
talajképző folyamatok hatnak, de a talajképző kőzet még anyagában é s szerkezetében nem
alakult át ” (Szalai és Jakab, 2011).
Ugyanakkor a Szalai és Jakab szerzőpáros (2011) megállapította, hogy „a talajtakaró a
felszínre kerülő (ez akár vízzel borított terület is lehet) kőzetekből, vagy a kőzetfelszínen
felhalmozódott holt szerves anyagokból alakul ki. A több mint 30% szerves anyagot tartalmazó
talajokat szerves talajoknak hívjuk. ” A szerzőpáros vé leménye szerint a szerves talajok „szerves
anyagban gazdag részének meg kell haladnia a fél méteres vastagságot. Ha a szerves anyagok
mennyisége nem éri el ezt a szintet, vagy annak vastagsága kisebb, mint fél méter, úgy ásványi
talajokról beszélünk. Bolyg ónk talajainak túlnyomó többsége az ásványi talajok közé tartozik ”
(Szalai és Jakab, 2011).

2.1. A talaj kialakulása

„A talaj a földkéreg kőzeteiből alakult ki. Kőzetnek nevezzük a Föld kérgét alkotó
nagytömegű anyagokat. A kőzetek különböző ásványokból állnak. Ásvány a földkéreg szilárd
vagy cseppfolyós egynemű anyag a. A kőzeteket keletkezésük szerint három csoportba

9
sorolhatók: magmás, üledékes és átalakult kőzetek. A talajképződés szempontjából az üledékes
kőzeteknek van nagyobb jelentőségük ” (Hartman , 2008 , 1. o. ).
A Föld felszínének kőzetei állandó változásnak vannak kitéve. A kőzetek átalakulását,
felaprózódását mállásnak nevezzük. Megkülönböztetünk fizikai, kémiai és biológiai mállást.
Fizikai mállásnak azt a folyamatot nevezzük, amikor a kőzetek a prózódnak, de kémiai
összetételük nem változik. A fizikai mállásban szerepet játszó tényezők a hőmérsékletingadozás,
a fagyhatás, sók kristályosodása és a növényi gyökerek feszítő hatása (Hertai, 2011) .
A kémiai mállás során különböző kémiai reakciók hatására a felaprózott kőzetből agyag,
és vízben oldható és oldhatatlan sók keletkeznek. A kémiai mállás legfontosabb tényezője a víz
(a szénsavas víz is) és közreműködnek a kőzetek ásványi anyagai.
A növények a fizikai mállás on kívül biológiai málást is okoznak, úgy hogy a
kőzetfelületen megtelepedve a gyökerek szerves savakat választanak ki, ami lebontja a
kőzete ket. A biológiai mállás során a növényi tápanyagok felhalmozódnak a málladékban ,
ezáltal a gazdagítva a talajt, amely a növények termesztésére a lkalmassá válik. Király (2008)
megfogalmazásában „a fizikai, kémiai és biológiai mállás hatására a kőzetek megváltoznak.
Sajátos anyag – a talaj – képződik belőlük, amely a Föld felszínének, laza, termőképes takarója.
A növények számára fontos, hogy a víz, a levegő és a tápanyagok egy időben, kellő
mennyiségben legyenek jelen a talajban, ugyanis a talaj csak ekkor tekinthető termékenynek ”
(Király, 2008).
Kutatások eredményei kimutatták, hogy a kőzeteket alkotó ásványok 90% -át nem más,
mint szilícium vegyületek alkotják. Talajképződés szempontjából a szilícium vegyületeket
kvarcra és alumínium -szilikátokra oszthatjuk . Csaknem minden kőzetben előfordul a kvarc
(SiO2). Annak ellenére, hogy f elaprózódik, kémiailag nem szenved változásokat , ezért
felhalmoz ódik a talajban, tehát főleg kvarcból állnak a homoktalajok ásványi alkotórészei .
Talajképződési szempontból legfontosabb alumínium -szilikátok közé soroljuk a földpátok at és a
csillámok at, amelyek a legfontosabb alapanyagai az agyagképződés nek. Elmondhatju k, hogy a
talaj legfontosabb káliumforrásai a káliföldpát és kálicsillám . A talajképződés során elsődleges
agyagásványokból, például földpátokból és csillámokból , másodlagos agyagásványok
(montmorillonit, kaolinit) keletkez nek. Jelentőségük van még a talaj kialakulásában a szilikátok
mellett a foszfátoknak (apatit, foszforit) és a karbonátoknak (kalcit, dolomit, szóda). Ezek
részben a talaj kémiai tulajdonságait befolyásolják , részben pedig növényi tápanyagok forrásai
(Hartman, 2008).

10
A talaj alkotórészei
A talaj egy 3 fázisú polidiszperz rendszer , szilárd, légnemű és folyékony anyag is van
benne.
 szilárd fázis: kb. 50%,
 folyadék fázis: 30 – 45%,
 gázfázis: 5 – 20%.
A szilárd fáziskülönböző méretű szemcsékből áll, szerves anyaga 5 -7 %, aminek egy
része hu musszá válik. Az ásványi víz a fá zis legnagyobb részét alkotja. A folyékony fázisban
talajoldat van, ami sok aniont és kationt tartalmaz. A növények ebből a fázisból veszik fel a
kationokat. A légnemű fázis a talaj levegő tartalmaz, amelynek az összetevői nem azonosak a
levegőével. Minden talajban van homok rész, iszapr ész, agyagrész és humusz is. (Kocsis, 2012).

2.2. A talaj tulajdonságai
A talaj nak azt a tulajdonságát , hogy képes az egyes anyagok megkötésére, lebontására és
átalakítására az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat,
sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig véghez is mennek,
amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem
érik. Amennyiben ezeket a korlátokat nem vesszük figyelembe, súlyos kat asztrófák
történhetnek. 2013 decemberében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete
(FAO) javaslatára az ENSZ közgyűlése december 5 -ét a Talaj nemzetközi napjává nyilvánította,
hogy ezzel is felhívja a figyelmet a talajvédelem fontosságára és a talajok állapotának aggasztó
világszintű romlására (http://www.fao.org/world -soil-day/en).
Horváth (2012) kutatási eredményeiként megfogalmazódott, hogy a talaj függőleges
metszetén, a talajszelvényen a talaj több egymás alatti rétegre különíthető. A leg felsőt „A”
szintnek hívjuk, alatta helyezkedik el a „B”, majd a „C” szint:
„A” szint: a legfelső réteg; gazdag talajélet jellemzi, sok szerves anyagot tartalmaz
„B” szint: a középső réteg; szerves anyagban szegényebb, kevesebb talajélőlénnyel
„C” szint: a legalsó réteg; maga az anyakőzet, vagy annak nagyobb darabjai tartalmazza,
közöttük a fizikai és kémiai mállás különböző fokozataiban levő agyagos kőzettörmelékkel ”
(Horváth, 2012).

11
2.2.1. A talajok fizikai tulajdonságai
A talaj fizikai tulajdonságai hatással va nnak a talaj biológiai és kémiai folyamataira is,
ezek által szerepet játszik a talaj termékenységének alakításában. (Füleky, 2008). A szín, szövet,
képlékenység, zsugorodás és higroszkóposság állandók. A szerkezet, víz – és levegőgazdálkodás
kevésbé álland ók. A színt érzékszerveink segítségével is meg tudjuk állapítani. A fajsúlyt,
térfogatsúlyt és nedvességtartalmát laboratóriumban tudjuk meghatározni. A szövetet helyszínen
is és laboratóriumban is meg lehet állapítani (Csapó M., 1958).
A talajok fizikai tulajdonságainak többsége könnyen vizsgálható már a terepi vizsgálatok
során, és sokat elárulnak a talaj tulajdonságairól:
 szín (a talaj színéből következtethetünk a szerves anyag közelítő mennyiségére,
különbö ző kiválások előfordulására ),
 nedvesség (a tal aj nedvességállapotából, annak túlságosan száraz vagy nedves
állapotából következtethetünk a lejátszódó folyamatok irányára),
 szerkezet (a talajszerkezet jellemzőiből lehet következtetni, például a levegővel
való ellátottságra, ebből a biológiai élet aktiv itására, és a kémiai folyamatok irányára ),
 fizikai féleség (kis gyakorlattal jó közelítéssel meghatározható, sok egyéb
sajátosságot határoz meg) (https://tudasbazis.sulinet.hu) .
A talaj fizikai féleségét a talajszemcsék által alkotott, méret alapján beoszt ott frakciók
különböző aránya határozza meg.

A talaj színe
A szín jellemző a talajokra és a talajszintekre is. A talajok színe az állandó fizikai
tulajdonságok közé tartozik, de a nedvességi állapot befolyásolja a szín világosabb, illetve
sötétebb árnyala tát. (Csapó M., 1958). A szín segít meghatározni a talajszelvény szintjeit és
rámutat a talajképző folyamatokra. A talajban levő szerves anyagok és a vasásványok
határozzákmeg a színt. A talajok színét a Munsell színatlasszal határozzák meg, amely három
tényezőt vesz figyelembe: színárnyalat, színvilágosság, színerősség (Szakács, 2008 ).
Füleky (2008) szerint a talajok alapszíne száraz és nedves állapotban nem egyforma.
Ezért lehetőség szerint enyhén nedves állapotban is meg kell határozni a talajok színét. A
Munsell -skála alkalmazásával minden talajhoz ill etve talajszinthez egy kódszámot rendelünk,
mely az alábbi három jellemzőről tájékoztat:
 „A HUE megadja, hogy mely alapszínek keveréke az adott szín.
 A VALUE a színkeverék sötétségére vonatkozik

12
 A CHROMA a színkeverék telítettségére vonatkozik (tompa szürkétől – a telített
színig) ” (Füleky, 2008).
Füleky (2008) javaslata alapján a szín meghatározásán túl feljegyzéseket kell
készítenünk a talaj tarkázottságáról is, amelyet a kiválások, konkréciók, vázr észek
kölcsönöznek a talajoknak (Füleky, 2008).

A talaj vízgazdálkodása
Búzás (1993) szerint a talajok vízgazdálkodását a bennük tárolható víz mennyisége,
annak mozgékonysága (növények általi felvehetősége), valamint a nedvesség tér – és időbeli
változása alapján lehet jellemezni. A talaj vízgazdálkodási tulajdonságai megszabják a
növények víz – és levegő ellátottságát, valamint befolyásolják a talaj biológiai aktivitását is.
Véleménye szerint „a víz megkötése és visszatartása a talajban a következőképp történik: a
talajnedvesség egy része a szemcsék felületéhez tapadva, másik része a pórustérben
helyezkedik el. ” Továbbá „a v íz adszorbcióját a vízmolekulák dipólus jellege és a
talajrészecskék elektromos töltése idézi elő. Az adszorbciós erők hatása azonban a
talajrészecskék felületétől távolodva rohamosan csökken, ezért az adhéziós nedvesség csak
igen vékony filmréteget képez. A pórustérbe jutott vizet csak megfelelően szűk kapilláris
pórusok képesek visszatartani, a nagyobb méretűek gyorsan kiürülnek. A kapilláris cső
szívóereje annál nagyobb, minél kisebb a keresztmetszete ”. Búzás (1993) szerint a kapillárisok
vízvisszatartó, vízemelő képessége függ:
 adhéziós (adszorbciós) erőktől és a
 vízmolekulák közti vonzóerőtől, az un. kohéziós erőtől.
Búzás (1993) megállapította, hogy ha a víz -talaj-levegő rendszerben az adhézió
nagyobb, mint a kohézió , az az t jelenti, hogy a kapilláris meniszkusz homorú. A víz
emelkedése a kapillárisban addig tart, míg a vízoszlop súlya egyenlő nem lesz a kohéziós és
adhéziós erők által meghatározott emelő/húzó erővel. Búzás (1993) azt is megfogalmazta,
hogy a talajnedvesség mozgása, növények általi hasznosíthatósága eredendően a víz
energiaállapotával kapcsolatos jelenség. A talajnedvesség energiaállapotát potenciális
energiája határozza meg. A talajnedvesség potenciális energiája: a talaj folyadék fázisának a
talajvíz szintj éhez viszonyított kifejezett fajlagos energia. Véleménye szerint a talajban
általában az alábbi nedvességpotenciál fajtákkal kell számolni:
 „gravitációs potenciál,

13
 a szilárd fázis mátrixa felületén és a kapilláris rendszerben működő erők összetett
hatását kifejező mátrixpotenciál,
 a víz hidrosztatikai nyomásából származó nyomáspotenciál
 az oldott anyagok hatására kialakuló ozmózispotenciál ” (Búzás, 1993) .
Schofield javaslatára bevezetésre került a pF érték: a víz adott részlegének elszívásához
szükséges erő vízoszlop cm -ben. (Az elszíváshoz szükséges erő azonos a víz visszatartására
kifejtett erővel.) A pF görbe (1. ábra) a talaj egyensúlyi nedvesség tartalmát mutatja a
megfelelő pF érték függvényében. A teljes pF görbe mértékadó pontjait nem le het egyazon
módszerrel ill etve eszközzel meghatározni. Más módszert alkalmazunk a pF>3 tartományban,
s másokat ennél kisebb kötőerő esetén (Búzás, 1993) .
A Búzás (1993) által szerkesztett pF görbéről leolvasható jellegzetes talajnedvesség
formák a következ ők (1. ábra):
 „Vízzel telített talaj pF értéke: 0
 Kiszárított talajé 7 v agy annál nagyobb.
 Hervadás pont: pF=4.2
 Kapilláris víz: pF=2.3 – 4.2
 Gravitációs víz: pF= 1.8 ” (Búzás, 1993).

1. ábra: A talaj nedvességpotenciálja – a pF görbéről leolvasható adatok
(Forrás: Búzás I. (1993. ) alapján )

14
Nedvességformák a talajban
Füleky ( 2008) számtalan kutatást végzett a talajtan területén, melyek során a talajban
található nedvességformákat is tanulmányozta. Ennek eredményeként az al ábbiak szerint
csoportosította a talaj nedvességformáit:
1. Kötött víz
 „Kémiailag kötött, úgynevezett szerkezeti víz: t alajásványok alkotó része, 105 ℃-os
szárítás során sem távozik el.
 Fizikai erőkkel kötött (adszorbeált) víz: A kolloidok felületén és a pórusok falán
megkötődő kb. 1 -1000 vízmolekula vastagságú réteg. A kötőerő nagysága a felülettől
távolodva csökken. Megkülönböztetünk erősen kötött vizet (1 -100 vízmolekula vastagság)
és lazán kötött vizet (az adszorbeált vízhártya külső része, max. 1000 vízmolekula
vastagság) ”
2. „Kapilláris víz: A 0,2 -10 µm átmérőjű kapillárisokban és a talajrészecskék
érintkezésipontjainál visszatartott un. pórusszöglet víz (kötőerő: 2,5 -4,2 pF). A kapillá risok
feltöltődése felülről, vagy alulról történhet:
 Támaszkodó kapilláris víz: a talajvízből táplálkozó kapillárisok által felszívott
nedvesség. Felszínhez közeli talajvíz esetén az anyagforgalom döntő tényezője (szikesek só
profilja).
 Függő kapilláris ví z: a kapillárisok a beszivárgó csapadékvízből (öntözővíz)
felülről töltődnek fel, a kapilláris zóna nincs kapcsolatban a talajvízzel ”.
3. Szabad víz
 „Kapilláris – gravitációs víz: 10 -50 µm átmérőjű pórusokban a víz lassan lefelé
áramlik
 Gravitációs víz: 50 µ m-nél nagyobb pórusokban a víz gyorsan mozog lefelé
(mozgása az oldott anyagok és diszpergált kolloidok lemosódását eredményezi)
 Talajvíz ” (Füleky, 2008).

A víz funkciói a talajban
 kémiai funkciók: oldószer, reagens, reakciók közege,
 szállító közeg,
 állapotváltozások kiváltója ( például plaszticitás),
 biológiai funkciók (Szakács, 2008).

15
A talaj vízforgalmának jellemzői
Füleky (2008) véleménye szerint a talaj vízháztartásának típusát a talajszelvényre ható
bemeneti és k imeneti elemek számszerű értéke és egymáshoz viszonyított mennyisége
(vízmérleg) alapján lehet megállapítani. A különböző vízforgalmi típusokat a mérsékelt égövi
talajoknál négy altípusra lehet visszavezetni , ezt az alábbi négy pontban fogalmazta meg:
1. „Erős felszíni lefolyás által befolyá solt típus: a csapadék nagy része lefolyik a
lejtőkön, s csak igen kis része szivárog be a talajba. ” (Füleky, 2008).
2. „Kilúgozásos vízforgalom: a nagy mennyiségű csapadék jelentős része a talajba
jut, s a szelvényben lefelé irányuló vízmozgás dominál ( például erdőtalajok) ” (Füleky, 2008).
3. „Egyensúlyi vízmérleg: a talajban a lefele és felfele irányuló vízmozgás hosszabb
időszakokat tekintve egyensúlyban van. A talajvíz mélyen található, nincs hatással a szelvény
vízforgalmára ( például csernozjom talajok) ” (Füleky, 2008).
4. „Párologtató vízforgalmi típus: a talajvíz a felszín közelében helyezkedik el, s a
szelvényben a felfelé irányuló vízmozgás az uralkodó ( például réti talajok, szikes talajok) ”
(Füleky, 2008).

A talaj higroszkópos nedvességtartalmának meg határozása
Higroszkópos nedvességnek nevezzük , amikor a légszáraz talaj a levegő páratartalmából
megköti a nedvességet, ez a megkötött vízmennyiség összefüggésben van a
szemcseösszetétellel, a szervesanyag tartalommal és a levegő páratelítettségével.
Stefanovits (1999) kutatásai alapján a talajok vízgazdálkodását a következőképpen lehet
jellemezni: „a bennük tárolható víz mennyisége, annak mozgékonysága, valamint a nedvesség
térbeli és időbeli változása ”. A talaj termékenysége a talaj vízgazdálkodásáva l szoros
összefüggésben áll , megszabja a termesztett növények víz – és levegőellátását, befolyásolja a
talaj biológiai aktivitását, és rávilágít arra, hogy adott helyen milyen beavatkozásokkal
(talajművelés, öntözés, vízelvezetés, talajjavítás) lehet a kedv ezőbb feltételeket megteremteni, a
talaj termékenységét növelni.
„A talaj szilárd, légnemű fázisa, illetve a növény gyökérrendszere direkt kapcsolatban áll
a talajnedvességgel. A talaj termékenységére gyakorolt hatása három tényezőtől függ: a
talajnedvess ég mennyiségétől, a nedvesség mozgékonyságától és kémiai összetételétől ”
(Stefanovits, 1999).

16
Talajszerkezet
A talajok szerkezete vagy struktúrája a legfontosabb fizikai tulajdonság, az elemi
részecskék a talaj szerves és ásványi kolloidjaival összetapadva aggregátumokat alkotnak. A
talaj egy darabja magától, vagy külső fizikai hatásra hasonló szerkezeti elemekr e esik szét ez
jelenti a talaj szerkezetességét. Füleki szerint e zt a terepen úgy tudjuk meghatározni , hogy
milyen aggregátumokra esik szét a talaj a természetes úton bekövetkezett kiszáradás, vagy
gyenge nyomás hatására (Füleky, 2008).
Csapó (1968) szerin t a talajok szerkezetét ne m szabad össze téveszteni a talajok
textúrájával vagy szövetével (Csapó, 1958). Véleménye szerint, amellyel Füleky (2008) is
egyetért, a talajok szerkezetét a következő halmazok befolyásolják:
 „elsődleges halmazok vagy koagulumok: a kolloidok koagulumokká állnak össze.
 másodlagos halmazok vagy mikroaggregátumok, amelyek a vázrészeket a kolloid
rendszerek összetapasztják.
 harmadlagos halmazok vagy makroaggregátumok, amelyek másodlagos fizikai
hatásokra jönnek létre, ilyenek a tala j duzzadása, zsugorodása, gyökerek nyomása,
fagyhatás, talajművelő eszközök hatása ” (Füleky, 2008).
Csapó (1958) és Füleky (2008) megállapították, hogy h a a talajszemcsék nem tapadnak
egymáshoz, abban az esetben szerkezet nélküli talajról beszélünk (Csapó ,1958). A szerkezet
nélküli talaj elemi szemcséi lazán illeszkednek ilyenek a homoktalajok, gleccser hordalék,
kötöttebb talajok elporosodott laza fedőrétege. Ezzel e llentétben a tömött talaj csak nagyobb
nyomásra esik szét szabálytalan elemekre (Füleky, 2008) .

A talajszerkezet vizsgálati szempontjai
A talaj szerkezetének és a szerkezet minőségének értékelésekor elsősorban a következő
pontokat vesszük figyelembe:
 „morfológiai szerkezet: a szerkezeti egységek alakja és mérete
 agronómiai szerkezet: a szer kezeti elemek mennyisége és aránya
 a talaj szerkezeti elemeinek vízállósága alapján ” (Stefanovits, 1981).
A morfológiai értékelést mindig helyszínen, a talajszelvény helyszíni leírásakor
végezzük. A szerkezeti egységeket három nagy csoportba soroljuk: köb ös, hasábszerű és
lemezszerű (2. ábra) .

17

2. ábra: A szerkezeti egységek jellemző formái
(Forrás: Stefanovits, 1999. )

A szilárd fázisban található ásványi szemcsék mérete és aránya nagyban befolyásolja a
talaj fizikai és kémiai tulajdonságait. Azokat az elemi szemcséket, amelyeket már nem tudunk
tovább bontani mechanikai elemeknek nevezzük (Füleky, 2008).
Farsang (2012) szerint a legjellemzőbb kötőanyagok a szerves anyagok (valódi
humuszanyagok szerepe fontos a stabil szerkezet kialakításában), az agyagásványok (főként a
humuszban szegény vályog és agyag talajok szerkezetképzésében van szerepük, nem tartós
talajszerkezet, porosodik, víz hatására szétesik), a vas – és alumínium hidroxidok ( például réti
talajok, erdő talajok), valamint a kalcium -karbonát ( például csernozjom talajok) (Farsang,
2012) .
A talajszerkezet kialakulását módosító fizikai hatások az alábbiak:
 „Átfagyás – olvadás (a rögök aprózódnak)

18
 Duzzadás – zsugorodás (agyagos talajoknál kiszáradás különböző mélységű és
keresztmetszetű repedéseket eredményez, a talaj tömegében kisebb nagyobb tömbök
különülnek el)
 Gyökérzet
 Talajművelő eszközök (hatásuk összetett)
 Csupán mechanikai nyomással (tömörítéssel) nem lehet stabil, vízálló
aggregátumokat előállítani ” (Farsang, 2012) .

A talajok mechanikai összetétele
A szemcsék méret szerinti osztályozására az Attenberg -féle osztályozási rendszert
használják (3. ábra).

3. ábra: A szemcsefrakciók mérethatárai az Atterberg osztályozás szerint
(Forrás: Stefanovits et al., 1999., A Nemzetközi Talajtani Társaság (Attembertg -féle)
rendszere )

Arany -féle kötöttségi szám meghatározása
Stefanovits már 1981 -ben foglalkozott az Arany féle szám meghatározásával, ennek
eredményeként megfogalmazta, hogy a módszer lényege, a légszáraz talaj vízfelvevő képessége
arányosan nő a finom részecskék mennyiségével. Az arany -féle kötöttségi szám módszerének a
meghatár ozása következő módon végezhető el: „ismert légszáraz súlyú talajt porcelán
dörzscsészébe teszünk, állandó kevergetés közben addig adunk hozzá vizet, amíg a homogenizált
talajpép az úgynevezett fonálpróbát nem adja, ezt követően a hirtelen kiemelt keverőbo thoz
tapadó talajpaszta csúcsosan kiemelkedő része oldalra elhajlik, de a paszta még alaktartó. ” A
fonálpróba során felvett víz mennyisége adja az Arany -féle kötöttségi számot. Ezt az állapotot a
képlékenység felső határának nevezzük (Stefanovits, 1981) .
KA= fogyott víz mennyiég ml X100
bemért talaj g
Az Arany -féle kötöttségi szám kiértékelése a következőképpen történik:

19
Homok ≤30 K A
Könnyű vályog 30 -37
Vályog 37 -42
Nehéz vályog 42 -50
Agyag 50 -60
Igen kötött szikes 60≤

Porozitás
A talajban összefüggő pórusrendszer található, mivel az aggregátumokon belüli és az
aggregátumok közötti hézagok többsége összefüggésben van egymással. Stefanovits (1999)
szerint a pórusrendszer nem egyenletes, ezek alakja és mérete pontról pontra változhat. A
pórustér egyik részét víz, másik részét levegő tölti ki.
Stefanovits (1999) megállapította, hogy „a talajnak a víz – és levegőgazdálkodását
befolyásolja: a pórusok össztérfoga ta (összporozitás), valamint a különböző méretű hézagok
egymáshoz viszonyított aránya ”. A talaj összporozitása az aggregátumokon belüli és az
aggregátumok közötti pórusok összessége, mely et legegyszerűbben számítással lehet megkapni.
A számításhoz ismern ünk kell a talaj térfogattömegét és a szilárd fázis sűrűségét.
a) „A térfogattömeg (ρ) a 105 °C -on szárított, bolygatatlan szerkezetű talaj fajlagos
tömege
b) A sűrűség (ρsz) a szilárd fázist alkotó anyagok (részecskék) egységnyi térfogatának
tömege
c) Az ös szporozitás számítása. A talaj pórusainak össztérfogatát, az összporozitást, a
talaj térfogatának % -ában szokták kifejezni ” (Stefanovits , 1999).

2.2.2. A talaj kémiai tulajdonságai

Egy modern gazda számára a termőtalaj adottságainak ismerete elengedhetetlen. A talaj
legfontosabb kémiaitulajdonságai:
 Talajoldatok pH értéke
 Kalcium a növényekben, szükséglet és hiány
 Hidrolitosaciditás (y 1, Ah)
 Kicserélődési aciditás (y 2, As)

20
Talaj oldatok pH értéke
A talaj egyik jellemző tulajdonsága a pH -értéke, vagyis kémhatása. (A pH -érték az
oldatok kémhatását számszerűsítve fejezi ki , és ez a szám az oldatokban lévő hidrogénionok
mennyiségét jelzik.) A talajo ldatok pH értéke befolyásolja a tápanyagok felvehetőségé nek
mérékét, éppen e zért trágyázás előtt ajánlatos megismernünk a talaj kémhatását.
Tehát tulajdonképpen nem a talajok pH -ját, hanem a talajoldatok pH -ját tudjuk
meghatározni. A talajo ldatok pH értéke függ a talajban zajló kémiai, biológiai folyamatoktól,
valamint a talajok összetételétől. Szakemberek megállapították, hogy a talajoldatok pH értéke a
mélységgel is változik. Így elmondható, hogy a legfelső humuszos ré tegben a pH érték
alacsonyabb, mint a mélyebb rétegekben , és ez a Ph-érték 4 és 9 között változik (1. táb lázat) . A
meszes alapkőzeten képződött talajo ldatok többsége és a bányászott tőzegek egyaránt gyengén
lúgos kémhatásúak (https://kertlap.hu ).
1. táblázat: A magyarországi talajok pH értékének változása
pH érték < 4,5 4,5 – 5,2 5,3 – 6,4 6,5 – 7,4 7,5 – 8,2 8,2 – 9,0 9,0 <
talaj erősen
savanyú savanyú gyengén
savanyú semleges gyengén
lúgos lúgos erősen
lúgos
(Forrás: https://kertlap.hu , 2020 ).
Horváth (2012) megállapítása szerint a talajoldatok kémhatása a nagyon savas pH=3 -tól
a nagyon bázikus pH=11 -ig bármilyen értéket felvehet. Ha évente több csapadék esik, mint
amennyi ugyanennyi idő alatt elpárolog, akkor a talajoldatban levő ionok, valamint a
talajkolloidok (szintén a rajtuk kötött ionokkal együtt) lefelé mozognak, azaz a felszínről
eltávoznak: a talaj kilúgozódik. Az ilyen típusú kimosódás a hideg éghajlatú eredményezi.
Horváth véleménye szerint h asonló savanyító hatással van a fenyőfélék lehullott tűleveleinek
bomlása is a talajban. Ha egy területen kevesebb csapadék esik, mint amennyi ugyanannyi idő
alatt a felszínről elpárolog, akkor a talajionok felfelé vándorlása lesz jellemző, ami a felső
talajréteg bázikussá válásának kedv ez. Az így kialakuló szikes talajok sok Na – és K -iont
tartalmaznak, és lúgos kémhatásúak. Ha egy területen az évente hulló csapadék és az évente
elpárolgó vízmennyiség nagyjából megegyezik, a talaj kémhatása a semleges tartományban lesz
(pH≈7) (Horváth, 20 12).

Lúgos talajok
Az nagyon meszes, nagyon lúgos talaj csökkenti egyes tápelemek felvehetőségét, mint
amilyenek a vas, a foszfát, és a mikroelemek nagyobb része oldhatatlan só formájában

21
kicsapódnak. A z oldható, azaz felvehető bór koncentrációja ellenben túl magas lehet. Ennek
értelmében, meszes talajon, vas hiány mutatkozik az azáleán. Lignit, vagy gipsz bevitellel
érhetjük el a talaj javulását . Gyorsítja a termőtalajok fokozatos elsavanyodását a
levegőszennyeződés növekedése , a nagymér tékű műtrágyahaszn álat, a talajban lévő szerves
anyagok csökkenése és az öntözés ( https://kertlap.hu ).
A talaj savanyúságnál a talaj lúgossága (pH > 8,5) még hátrányosabb lehet. Ezekben a
talajokban a kicserélhető nátrium mennyisége számottevő , de még szóda is jelen lehet. A talaj
szerkezete, vízgazdálkodása, tápanyag -gazdálkodása nagyon rossz. A lúgos talajok javítására Ca
tartalmú anyagokat használhatunk CaC O3 helyett,mivel lúgos talajokban nem oldódik. Azért,
hogy a talaj kémiai és fizikai sajátságai kedvezőbbé vál janak a javítóanyag Ca -ionjai
fokozatosan lecserélik az adszorbeált Na -ionokat .

Savanyú talajok
Bizonyos alumínium és mangán ionok hatására az e rősen savanyú talajokon toxikussá
válhat a fémionok koncentrációja, míg a fos zfátok, a bór oldhatatlan só formájában kicsapódnak.
A talajrészecskék felületéhez kevés kalciumion kötődik. Mindez tápanyaghiányhoz vezethet a
növények szempontjából. Továbbá a növények általában az ekkor oldhatóvá vált fémionok
koncentrációjára érzékenye k és nem a hidrogén ion koncentráció jára. A saláta és a burgonya
például érzékeny az old ható alumíniumra. és megállapítható, hogy kedvezőtlen irányba tolódik a
talaj mikrobiológiai tevékenysége is , ugyanakkor a savanyú talajok szerkezete (morzsalékosság)
is romlik. Ennek kiküszöbölésére, vagy csökkentésére alkalmazható a meszezés
(https://kertlap.hu).
A kertészeti termesztésre a gyengén savanyú és semleges kémhatású talajok a
legalkalmasabbak. Valójában két pH é rtéket érdemes megjegyezni. Az egyik a pH 5,5, amely
értéken vagy e fölött (pH 6,5 -ig) a kertészeti növények többsége sikerrel nevelhető. 5,5 pH
területekre jellemző, és savanyú talajok kialakulását
értéken a talajélet megfelelő, a toxikus fémkoncentráció csökken, a nitrogén, foszfor
felvehetősége nő. Magas pH értéken, 8, pontosabban 8,3 pH fölött már nem a meszesség, hanem
a szikességet okozó nátrium ionok hatása jelentkezik. Ez alól kivételt képeznek a márgás talajok,
ahol a kalcium ionok finom szuszpenz iója okozz 8 körüli pH értéket (https://kertlap.hu).
A talajoldat a talaj folyadékfázisa , amelyben a talaj oldható komponensei jelen vannak,
és fontos szerepe van a növények tápanyag felvételén él. A talajoldat szállító szerepe azt jelenti,
hogy a talajszelvé nyben szállít anyagokat oldatban vagy szuszpenzióban ( példá ul

22
agyagszemcséket), vízszintes terepen függőleges szállítás lefele – lejtős terepen laterálisirányban
is, ezzel hozzájárulhat a lejtő menti talajszekvenciák kialakulásához , mint a talajkaténák
(talajláncolatok), arid környezetben függőleges szállítás felfele – oldott sók kicsapódása a
felszínen (szikesedés) (Szakács, 2008).

Hidrolitosaciditás (y 1, Ah)
A talajsavanyúság, illetve a mészigény megítélésére szolgál. A savanyú talajt Ca –
acetáttal, lúgosan hidrolizáló sóoldattal kezeljük. A só kationját a talaj megköti, az anionból
keletkező rosszul disszociáló gyenge savat (ecetsav) acidimetriásan mérjük és ebből számítható
az y 1 értéke.
Javítóanyag -szükséglet empirikus meghatározása
CaCO 3 t/ha = y1x 0,1 KA x1,73
A javítóanyag mennyiségének kiszámítása tapasztalati képlet alapján történik, a talaj
hidrolitosaciditása és Arany -féle kötöttségi száma alapján:
ahol y 1 = hidrolitosaciditás
KA = Arany -féle kötöttségi szám
1,73: kh –rólha-ra való átszámítás szorzója ( erdetilegkh -ra volt számítva) .

Kicserélődési aciditás (y 2, As)
A kicserélődési aciditást a talaj által megkötött hidrogén és alumínium – ionok, valamint
káliumionok közötti kicserélődési reakcióeredményeként oldatba ment H+ -ionok mennyisége
jelenti. A lúgosan hidrolizáló sóoldattal szemben a talajkolloidok savas jellege nyilvánul meg
protolitikus folyamatok révén. A kicserélődési savanyúság mindig kisebb, mint a hidrolitos
savanyúság.

Románia talajtípusai
A romániai talajosztályozási rendszer három rendszertani egységre épül fel:
 „a talajosztály: 12 talajosztályt különböztettek meg, ezek nevét a jellegzetes
szinjük alapján adták meg
 a talajtípus: a talajosztály alacsonyabb egysége, azokat a talajokat csoportosítja ,
amelyeket azonos pedológiai folyamatok és azonos különbségek láthatóak
 a talaj altípusa megkülönbözteti a talajokat a két típus közötti átmeneti szint
jelenléte vagy hiánya alapján ” (Siste mul Român de Taxonomie a Solurilor – SRTS).

23
A 2. táblázatban Románia talajosztályai és talajtípusai vannak felsorolva.
2.Táblázat: Románia talajosztályai és talajtípusai
Talajosztály Talajtípusok
Fejletlen talajok Kőzethatású talaj
Regoszol
Homoktalajok
öntéstalajok
Kezdetleges, ember által alakított talajok
Fekete talajok Gesztenyebarna sztyep talajok
Csernoziom
Faeoziom
Rendzina
Alpesi talajok Fekete savas talajok
Humuszos, szilikátos talaj
Kámbikus talajok (erdei barna
talajok) Erdei barna talaj
Terra rossa
Savas erdei barna talaj
Agyagbemosódásos talajok Kezdetleges agyagbemosódásos talaj
Agyagbemosódásos talaj
Vízhatású agyagbemosódásos talaj
Savas agyagbemosódásos talaj
Podzolok Kezdetleges podzol
Podzol
Rejtett podzoljellegel rendelkező talaj
Agyagtalajok Agyagtalaj
Duzzadó -zsugorodó agyagtalaj
Andisol ok Andosol
Vízhatású talajok Pangóvízhatású talajok
Talajvíz hatású talajok
Tavi talajok
Szíkes talajok Solonceac talajok
Solone c talajok
Szerves talajok Tőzeges talajok
Avartalajok
Emberi hatásra alakuló talajok Lepusztult talajok
Emberi hatásra alakuló talajok
(Forrás: SistemulRomân de Taxonomie a Solurilor (SRTS) 2012 ).

24
3. Anyag és módszer

3.1. A kutatás helyszíne
A kutatás helyszíne Kovászna me gye központja, Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye (4 .
ábra) Románia Közep -régiójában , Erdély délkeleti részén, a Kárpát -kanyar környékén fekszik.
Kovászna megye felszíne nagyon változatos, mivel a Keleti -Kárpátok kanyarulatának
középhegységei itt fogják közre az ún. kárpátközi medencéket, és a vízfolyások völgytágulatait,
valamint folyosóit (Kisgyörgy, 2009). A megye keleten és délkeleten Bákóval (Bacău),
Vranceával és Buzău -val határos, északon és északnyugaton Hargita megyével szomszédos.
Nyugaton és délen Brassó megy e határolja .
Sepsiszentgyörgy Kovászna megye délkeleti részén található, a tektonikus eredetű
Sepsiszentgyörgyi medencében, melyet az Olt, a Fekete -ügy, a Bodoki -havasok valamint a
Kézdi medence határol. Nevét az e gykori őstelepülés – Szentgyörgyfalva – ma is álló
erődtemplomának a katolikus korból származó védőszentjéről Szent György lovagról kapta
(Kisgyörgy, 2009).

4. ábra: Sepsiszentgyörgy elhelyezkedése Kovászna megye térképén
(Forrás: Kovászna Megye Általános Fejlesztési Stratégiája 2014 -2020 )

25
Sepsiszentgyörgy és környéke földtani szempontból igen változatos. József (2012)
megfogalmazásából kiderül, hogy a nyugati részén található 620 m tengerszinti magasság ú Őrkő
tömbje, és a tőle nyugatra található hegyek körülbelül 60 millió évesek, és nagy valószínűséggel
a kréta korszakban keletkezett homokkő képződmények. Itt a természeti erők hatására keletkező
törésvonalak mentén ásványvíz és gázfeltörések keletkeztek (József, 2012).
Sepsiszentgyörgy összterülete (kül -, és belterület) 12. 886 ha. 3361 ha (Registru Agricol,
Sfîntu Gheorghe ). A 3. Táblázat bemutatja Sepsiszentgyörgy összterületének felosztását.
3.Táblázat: Sepsiszentgyörgy összterületének felosztása
Megnevezés Összterület (ha)
Mezőgazdasá gi terület 3361
Szántó 2284
Legelő 737
Kaszáló 191
Gyümölcsös 52
Erdő 1775
Nem mezőgazdasá gi terület+Víz 1595
(Forrás: RegistruAgricol, SfîntuGheorghe , 2018)

3.2.A kutatás ban felhasznált talajtípusok általános jellemzői

A kutatás során 4 talajtípust vizsgáltunk meg: Aluviosol, Kambikus faeoziom, Preluvosol,
Gleiosol. A továbbiakban bemutatjuk, azokat a talajosztályokat ahová a vizsgált talajtípusok
tartoznak.
1. A Protisolosztály (Fejletlen talajok)
Ebbe az osztályba a fiatal és még nem kifejlődött talajokat sorolták, A vagy O szinttel
rendelkeznek, melyek vastagsága 20 cm alatt van, más talajszintekkel nem rendelkeznek. A
felszíni szintet rögtön követi az Rn (nem repedezett kemény kőzet), az Rp (repedezett kemény
kőzet, vagy kavics), vagy a C (már nem konszolidáltkőzet). Ez az osztály a következő
talajtípusokat tartalmazza: Litoszol, Regoszol, Pszamoszol, Aluvioszol és Entriantroszol.
2. Csernis zoltalajosztály (Fekete talajok)
A cserniszol talajosztály a korábbi besorolásokból moliszol néven ismert. Ebbe a
talajosztályba tartozó talajok diagnosztikai szintje az Am szint. Ezt követi az A/C, A/R, Bv vagy

26
Bt szint, amelyek felső részeinek színe kisebb, mint 3,5 crome nedves állapot ban. Ebbe az
osztályba 4 talajtípus tartozik: Kasztanoziom, Csernoziom, Faeoziom és Rendzina.
3. Luvis zolosztály (Agyagbemosódásos talajok)
Az 1980 -as talajosztályozási rendszer szerint ezt a talajosztály Agyagbemosódásos
talajoknevetviselte.Idetartoztakazoka talajok,amelyekrendelkeztekagyagosBszinttel(Bt), a szín
intenzitás és telítettség 3,5 felett van. A Luvisol talajosztályba tartoznak a következő
talajtípusok: Preluvosol, Luvosol, Planosol és Alosol.
4.Hidrisoltalajosztály (Vízhatású talajok)
Ez a talajosz tály a korábbi osztályozás szerint hidromorf (vízhatású) talajosztályként volt
ismert. Azok a talajok tartoznak ide amelyek diagnosztikai szintjei a redukcósglej szint (Gr),
vagy pangó -vizes szint (W) a felső 50 cm -ben, a limnikus A szint (Al) vagy a tőzeg (T) szint.
Jelenlegi talajosztályozás szerint Romániában a Hidroszol talajosztályba a következő
talajtípusok tartoznak: Gleiszolok, Sztagnoszolok és Limnoszolok.

3.3.Klimatikus adottságok

Sepsiszentgyörgy és környékének klímája hüvős -nedves, me lyet befolyásolják a nyugati
és észak nyugat i légtömegek mozgásai (Studiul pedologic complex și bonitarea terenului agricol
Municipiul Sfîntu-Gheorghe , 1999) .
A mintavételre szánt talajtípusoknál nem volt lehetőség hőmérséklet és csapadék
mennyiséget mérni , ezért az éghajlati feltételek jellemzésére a Sapientia Erdélyi Magyar
Tudományegyetem, Sepsiszentgyörgyi Kihelyezett Tagozatának udvarán felszerelt
Davis Vantage Pro 2 meteorológiai automata állomás hőmérséklet és csapadék adatait használtuk
fel.
A 4. Táb lázat szemlélteti a hőmérsékleti adatok alakulását 2018 . április és május
hónapok között. A táblázatban még az is fel van tüntetve, hogyan alakult a havi legmagasabb és
legalacsonyabb hőmérséklet.
4.Táblázat: A hőmérséklet alakulása 2018 . április -május köz ött
Hónap Április Május
Havi átlaghőmérséklet ( °C) 15,76 16,92
Havi maximális hőmérséklet ( °C) 27,3 29,70
Havi minimális hőmérséklet ( °C) 2,80 4,50

27
Az 5. Táblázat a 2018 . április -május közötti ö sszcsapadék mennyiségét mutatja be
milliméterben kifejezve.
5.Táblázat: Csapadékmennyiség alakulása 2018 . április -május között
Hónap Április Május
Havi csapadékmennyiség
(mm) 4 26,8

A napsugárzás értékének alakulása figyelhető meg a 6. Táblázatból , ugyanakkor látható,
hogyan alakult ez az érték KW/m2-ben.
6.Táblázat: Napsugárzás értékének alakulása 2018 . április -május között
Hónap Április Május
Összes napsugárzás (W/m2) 14947,36 15048,93
Összes napsugárzás (KW/m2) 14,94 15,04

3.4. Mintavétel

Szükséges eszközök: ásó, mérőszalag , papír tasakok, spatula, címke és Munsell -skála.
A kutatás hoz szükséges talajmintákat 2018. április 23 -a és 2018. m ájus 11 -e között
gyűjtöttük be. A talajszelvényeket 1,4 illetve 1,6 méter mélyre ástuk (5. ábra) .

5.ábra : Talajmintavétel
(Forrás: szerző )

28
A szel vény mindegyik talajszintjéből mintát vettünk, a mintákat alulról felfele vettük az
5. ábra is szemlélteti, hogy az egyes talajszintek anyaga ne szennyezze el az alatta levő
talajszinteket. A tasakokat felcímkéztük a következő jellemzőkkel: a helység neve, a szelvény
száma, a talajszint jele és mélysége. A talajmintákat száraz, gáztól és gőztől mentes helyen
tároltuk. A mintákat szobahőmérsékleten kiszárítottuk.

3.5. Meghatározott paraméterek
3.5.1. Fizikai paraméterek

1. Színmeghatározás (terepen történő)
A talajok színének meghatározását a nemzetk özi gyakorlatban a Munsell -skála
segítségével végezt ük.
A meghatározás elve: első l épéské nt a művelt rétegből kivettünk egy talajrögöt, majd
benedvesítettük, ezután kettétörtük a talajrögöt és a törésfelület felszínén vizuálisan
összehasonlítottuk a Munsell -skálában levő színmatricákkal, majd feljegyeztük a talajnak
megfelelő színkódot és ez adta meg a talajszint ünk színét. A 6. ábrán látható a talajtípus
mindegyik szintje egy mikromonolitban .

6.ábra : A talaj szintjei mikromonolitban
(Forrás: szerző )

29
2. Nedvességtartalom meghatározása
A talaj pórusainak egy részét víz tölti ki. A pórustérben levő víz menny iségének
megváltozásával ellenté tes irányban változik a talaj levegőtartalma.
A meghatározáshoz szükséges eszközök: szárító kapszula, mérleg, kanál, szárítószekrény
(Pol-Eco-Aparatura SP.J) .
A meghatározás menete: mindegyik talajszintből kimértünk 25 g talajt hároms zoros
ismétlésben a pontosabb eredmény érdekében , majd beleöntöttük az előzőleg lemért szárító
kapszulákba és 105 oC-on súlyá llandóságig kiszárítottuk szárítószekrényben ,amint a 7. ábrán is
látható. A mintákat a FALC -modell S70 típusú exikátorba helyeztük és lehűlés után újra
lemértük. A két mérés közti különbség megadta a talajnedvesség tartalmát grammban, de az
eredményt százalékban kell megadni így a következő képlettel kell számolni : U s=
(nedvességtartalom g -ban/száraztalaj g -ban)*100
Us%.

7.ábra : Talajm inták a szárítószekrényben (nedvességtartalom
meghatározás)
(Forrás:szerző )

30
3. A talaj sűrűségének (fajsúlyának) meghatározása
Szükséges eszközök, oldatok: mérleg, piknométer, xilol.
A talaj szilárd váz részecskéinek tömegét értjük alatta. A sűrűség meghatározása úgy
történt, hogy egy 50 cm3-es pikno métert lemértünk, 1/3 -ig megtöltöttük talajjal és
szárítószekrényben 105 C0-on súlyállandóságig kiszárítottuk, lehűlés után a talaj és a piknóméter
tömegét lemértük, majd ebből k ivontuk az előzőleg lemért pikno méter tömegét és ebből
megkaptuk a száraz talaj súlyát. Az 50 cm3-es büret tát jelig feltöltöttük xilollal, a piknométerbe
annyit engedtünk, hogy a talajt ellepje, majd enyhén rázogattuk, hogy kiszorítsuk ezáltal a
talajból a levegőt, ezután jelig feltö ltöttük a piknométert ez a 8 . és 9. ábrán látható is. A
bürettában annyi xilol maradt, amennyi a piknométerben levő talaj tömege .
Számítás: d=m/V, g/cm3,
Ahol: d– sűrűség, g/ cm3,
m – a talaj száraz tömege, g,
V – a talaj térfogata , cm3.

8. ábra: Talaj sűrűségének meghatározása
(Forrás:szerző)

31

9. ábra: Talaj sűrűségének meghatározása
(Forrás:szerző )

3.5.2. Kémiai paraméterek
a) CaCO3 meghatározása (helyszínen)
A talajok mésztartalma a növények kálcium felvétele szempontjából, valamint a talaj
szerkezet e miatt fontos tényező. A talajlevegő széndioxidjának hatására a CaCO 3-tartalom
kicsapódhat, vagy kioldódhat a talajkőzetekből. A kálcium – tartalom több létfontosságú elem
beépülését határozza meg (Lendvai Józsefné – Környezetvédelmi méréstechnika III:
talajvizsgálatok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest , 2008 ).
Eszközök és oldatok: 10%-os sósav, talajminta, pipetta és óraüveg.
A talajmintákat óraüvegre helyeztük és kevés 10% -os sósavat csepegtettünk rá, majd a
pezsgés hevességéből következtettün k a karbonát tartalom mértékére, 7. táblázat szerint:

32
7. Táblázat: A talaj karbonát tartalmának meghatározása a pezsgés mértéke szerint
A pezsgés mértéke A mésztartalom (% -ban)
Nincs pezsgés nincs
Pezsgés nincs, de sercegés hallható 1% alatt
Gyenge pezsgés 1-2
Közepes pezsgés 2-5
Erőteljes rövid pezsgés 5-10
Erőteljes, hosszú pezsgés 10 fölött
(Forrás: Lendvai J. (2008): Környezetvédelmi méréstechnika III:
talajvizsgálatok, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest)

10.ábra : CaCO 3 meghatározása terepen
(Forrás:szerző )

33
b) A talaj kémhatásának megállapítása
A talajok aktuális savanyúsága a pH értékben jut kifejezésre. A pH érték a talaj szabadon
mozgó, vagy lehasadt hidrogén ionjai által szabályozott. A talaj pH értékét 1:2,5 arányú
ioncserélt vagy desztillált víz -talaj szuszpenzióban, illetve 1:2,5 arányú KCl -talaj
szuszpenzióban, potenciómetriásan határozzuk meg (Jakab Sámuel, Krézsek Júlia (2008) –
Talajtani és agrokémiai laborgyak orlatok).
A pH érték meghatározásához szükségünk volt széles kémcsövekre , kémcső állványra,
desztillált vízre, mérlegre, p H mérőre (HANNA INSTRUMENTS HI 2212 -es típusú ) és
Pufferoldatokra (4,01, 7,01, 10,01 ). Mindegyik talajszintből 5g talajt háromszoros ismétlésben
bemértünk széles kémcsövekbe , 12,5 ml desztillált vizet adtunk hozzá, melynek pH -értéke 6,8 –
7,0. A szuszpenziót jól összeráztuk, parafilmel lefedtük és 12 órát állni hagytuk, mérés előtt a
kémcsövek et újra összeráztuk. ApH -mérő készüléket mérés előtt be kellett kalibráljuk 7,0-es
pufferrel, majd ellenőriztük 3,0-as és 8,0 -as pH -értékű pufferrel. Az üvegelektródot leöblítettük
desztillált vízzel, majd a talajszuszpenzióba helyeztük , látható a 11.ábrán . A mért elektród –
potenciál külön bségnek megfelelő pH -értéket leolvastuk és le jegyeztük. A pH -mérő készüléket
20-25 mérés után újra kalibráltuk .

11. ábra : Talajoldat pH -mérése
(Forrás: szerző )

34
c)A talaj hidrolitosaciditása (A h)
A talaj savasságának egyik mutatója a hidrolitosaciditás. A savanyú kémhatású talajt
hidrolitosan bomló sóoldattal hozzuk össze. A talaj megköti a só fém kationját , miközben az
oldatban a só anionjából rosszul dis szociáló gyenge sav képződik. A felszabadul t mennyiséget
lúgos titrálással mérjük , és ebből számítjuk ki a talaj hidrolitosaciditásának (y 1, A h) értékét. A
hidrolitosaciditás gyakorlati szempontból nagyon fontos, ez képezi alapját a talajok
meszezésénél , a szükséges mészmennyiség megállapításának, ahhoz hogy a talaj pH -értékét 7 -re
javítsuk (Jakab Sámuel, Krézsek Júlia (2008) -Talajtani és agrokémiai laborgyakorlatok).
Eszközök, oldatok: 500 ml -es Polietilén palackok, 250 illetve 1000 ml -es Erlenmeyer
lombikok, 100 és 1000 ml -es mérőlombikok, tölcsé rek, Büretta, mérleg, szűrőpapír, NaOH 0,1 n
oldat, Ca(CH 3COO) 2 oldat, Ca(OH) 2 oldat, Fenolftalein indikátor .
Analitikai mérlegen mindegyik talajszintből háromszoros ismétlésben bemértünk 20g
talajt 500 ml -es polietilén palackokba. Hozzáadtunk 50ml n Ca(CH 3COO) 2 oldatot és jól
összeráztuk. A talajszuszpenziót 16 órát állni hagytuk, állás után szűrőpapíron 250ml -es
Erlenmeyer -lombikba szűrtük. A szüredék 25ml -ébe 1 -2 csepp fenolftalein indikátort
csepegtettünk és 0,1 n NaOH oldattal keverés mellett halvány rózsaszínűre titráltuk a 12. ábra is
mutatja .
A számolást a követk ező képlet segítségével végeztük el: Ah= *(V NaOH*cNaOH)/0,1*2,5
[cm3], ahol V NaOH- a NaOH térfogata, cm3 és c NaOH- a NaOH koncentrációja.

12.ábra : A talaj hidrolitos aciditása (talajol dat halvány rózsaszínűre való ti trálása)
(Forrás: szerző )

35
d) Kicserélődési aciditás (A s)
A kicserélődési aciditás a talaj által megkötött H+ és Al3+ionok, valamint a semleges
kémhatással disszociálóKCl kationjai közötti kicserélődési reakció eredményeként oldatba
kerülő H+ionok mennyisége.
Eszközök, oldatok, vegyszerek: 500ml -es polietilén palackok, 250 és 1000ml -es
Erlenmeyer lombikok, mérőhenger, rázógép, tölcsér, mérleg, kanál, büretta, szűrőpapír, 0,1 n
NaOH oldat, 1 n KCl oldat és Fenolftalein oldat.
A talajszintekből háromszoros ismétlésben kimértünk 20g -ot és beleöntöttük az 500ml -es
polietilén palackokba, hozzáadtunk 50ml n KCl oldatot és 1 órán át a GPL 3040 -es
tipusú rázógépen rázattuk. Rázatás után száraz szűrőpapíron 250 ml -es Erlenmeyer lombikok ba
szűrtük , ahogyan azt a 13. ábra is mutatja . A szűredék 25 ml -be 1-2 csepp fenolftalein indikátort
cseppentettün k, majd utána 0,1 n NaOH oldattal keverés mellet t halvány rózsaszínűre titráltuk .
Titrálás után megnéztük, hogy a bürettából mennyi NaOH fogyo tt és lejegyeztük.
A számítást ugyan úgy végeztük el, mint a hidrolitosaciditásnál: A s=
(VNaOH*cNaOH)/0,1*2,5 [cm3], ahol V NaOH- a NaOH térfogata, cm3 és c NaOH- a NaOH
koncentrációja.

13.ábra : A talajoldatok kicserélődési aciditása
(Forrás: szerző )

36
4. A kutatási eredmények és kiértékelésük

4.1. A talajtípusok színmeghatározása
A talajtípusok színmeghatározását terepen végeztük el a talaj szelvényásás és
mintavételezés során. A szín meghatározáshoz a talaj felső rétegéből vettük a mintákat.
Az Aluviosol talajt ípus esetében az A pszintben a 10YR 3/3 sötétbarna színkódot
állapítottuk meg.
A KambikusF aeoziom talajtípusnál a 10YR 2/2 fekete színkódot határoztuk meg.
A Preluvosol talajtípusnál a 10YR 2/2 erős sötétbarna színkód volt látható.
A Gleisol talajtípus esetében a 10YR 3/1 sötét -szürke színkódot kaptuk.

4.2. A talajtípusok nedvességtartalmának vizsgálata
A növénytermesztés eredményességét döntő mértékben befolyásolja a talajban található
nedvességtartalom mértéke.
A 1. diagram alapján me gállapítható, hogy a C wszint rendelkezett a legmagasabb
nedvességtartalom értékkel. Az Ap és A o/Bw közel azonos mértékben a legalacsonyabb
nedvességtartalom értékeket hozta ki. Az 1. diagramon a nedvességtartalom értékei háromszoros
ismétlés és ezek átlaga van feltüntetve.

1.diagram : Az Aluviosol talajtípus nedvességtartalmának vizsgálata

A 2. diagram látható a Kambikus Faeozio m nedvességtartalmának vi zsgálata során
észrevehető, hogy a C szint nedvességtartalma volt a legmagasabb, míg az A pés B vszintek
nedvességtartalma közel azonos. Ezen diagram is a háromszoros ismétlés átlagát ábrázolja. 0 2 4 6 8 10 Cw Bw Ao/Bw Ao A(o) Ap Aluviosol
Nedvességtartalom (%) Talaj szint

37

2.diagram : A Kambikus Faeoziom talajtípus nedvességtartalmának
vizsgálata .

A 3. diagram a Preluvosol talajtípus nedvességtartalmának háromszoros ismétlés átlagát
szemlélteti. Megfigyelhető, hogy a B t szintben a legmagasabb a ned vességtartalom, míg az A p
szintben a legalacsonyabb.

3.diagram : A Preluvosol talajtípus nedvességtartalmának vizsgálata

A 4. diagram a Gleisol talajtípus nedvességtartalmának háromszoro s ismétlés átlagát
tüntettem fel . A nedvességtartalom a C és Gc szintekben volt a legalacsonyabb, az A p és A m
szintekben közel azonos volt, míg a G szintben volt a legmagasabb. 0 1 2 3 4 C Bv Ap Kambikus Faeoziom
Nedvességtartalom (%) Talajszin
t Talajszin
t
0 2 4 6 8 C Bt Am Ap Preluvosol

Nedvességtartalom (%) Talaj szint

38

4.diagram : A Gleiosol talajtípus nedvességtartalmának vizsgálata

4.3. A talajtípusok sűrűségének elemzése
A 5. Diagram az Aluviosol talajtípus sűrűségének eredményeit szemlélteti a háromszoros
ismétlés átlagának függvényében . Kitűnik, hogy az A (o) szintben kaptuk a legalacsonyabb
sűrűséget, míg az A o-ban a legmagasabbat.

5.diagram : Az Aluviosol tal ajtípus sűrűségének vizsgálata
0 2 4 6 8 10 G Gc C Bw Am Ap Gleisol
Nedvességtartalom (%) Talaj szint
0 1 2 3 4 Cw Bw Ao/Bw Ao A(o) Ap Aluviosol
Sűrűség Talaj szint Talaj szint
g/cm3

39
A 6. diagram bemutatja a Kambikus Faeoziom talajtípus sűrűség vizsgálata során elért
eredményeket a háromszoros ismétlés átlagának függvényében . Az A p szint esetén kaptunk
magasabb értéket a másik a három talajszinthez képes, viszont ezek a különbségek nem
számottevőek.

6. diagram : A Kambikus Faeziom talajtípus sűrűségének vizsgálata

A Preluvoso l talajtípus sűrűség eredményeit a 7. diagram szemlélteti, amely diagramon a
háromszoros ismétlés átlaga látható. Kitűnik a diagramból a B t szint eredménye, hiszen itt ért ük
el a legmagasabb értéket. Ez az érték az A p szint felének felel meg.

7.diagram : A Preluvosol talajtípu s sűrűségének vizsgálata
0 1 2 3 4 C Bv Ap Kambikus Faeoziom
Sűrűség Talaj szint
2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 3 C Bt Am Ap Preluvosol

Sűrűség Talaj szint
g/cm3 g/cm3

40
A Gleisol talajtípus vizsgálata során kitűnik, hogy a legmagasabb eredményt a
Bw szint ben értük el, amelyet a 8. diagram mutat be a háromszoros ismétlés átlagának
értelmében . A legalacsonyabb értékek a G és G c szintekben láthatóak. Itt az értékek
nagyon közel állnak egymáshoz, szinte nincs is számottevő különbség a két eredmény
között.

8.diagram : A Gleiosol talajtípus sűrűségének vizsgálata

4.4. CaCO 3 meghatározása talajtípusonként

A mintavételek során egy talajtípus esetében mutattuk ki a CaCO 3 jelenlétét, ez a
talajtípus a KambikusFaeoziom volt. A CaCO 3 kimutatása során erőteljes, hosszú pezsgés volt
megfigyelhető , ami azt jelenti, hogy a mésztartalom 10% fölötti.

4.5. A talajtípusok pH-mérési eredményei

A talajok meghatározó tulajdonsága a pH -érték, vagyis a kémhatás. A talaj pH -értéke a
mélységgel változik, a legfelső humuszos részben a pH -érték alacsonyabb, míg a mélyebb
rétegekben magasabb.
A pH -mérést 2018 . július 25 -én végeztük el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Marosvásárhelyi Kar Ssepsiszentgyörgyi Tanulmányi Központjában.
A 9. diagram on látható, hogy a Preluvosol talajtípus esetén mind a négy szintben a
kémhatás semleges volt. A diagramon a háromszori ismétlés átlagát mutatjuk be. 2.4 2.5 2.6 2.7 2.8 2.9 3 G Gc C Bw Am Ap Gleisol Talaj szint
Sűrűség
g/cm3

41

9.diagram : A Preluvosol talajtípus kémhatásának vizsgálata

A 10. diagram on megfigyelhető, hogy az A p, A m és C –szintek semleges pH -értékűek,
ezzel szemben a B w, G c, és G -szintekben gyengén lúgos kém hatás látható, ezen értékek a
háromszoros ismétlés átlagai.

10.diagram : A Glei sol talajtípus kémhatásának vizsgálata

A 11. diagram on megfigyelhető, hogy az Aluviosol talajtípus esetén az A p, A o, A o/Bw,
Bw és C w-szintekben gyengén lúgos volt a pH. Az A (o)-szintben semleges kémhatást
állapítottunk meg. Az eredmények a háromszoros ismétlés átlagát mutatják.
6.6 6.8 7 7.2 7.4 7.6 C Bt Am Ap Preluvosol
pH Talaj szint
6.8 7 7.2 7.4 7.6 7.8 8 8.2 G Gc C Bw Am Ap Gleisol
pH Talaj szint

42

11. diagram : Az Aluviosol talajtípus kémhatásának vizsgálata

A 12. diagram on a Kambikus Faeoziom talajtípus esetében a pH-mérési eredmények
semleg est mutattak ki. A diagramon a háromszoros ismétlés átlagai vannak feltüntetve.

12. diagram : AKambikus Faeoziom talajtípus kémhatásának vizsgálata

4.6. A talajtípusok hidrolitos aciditás eredményeinek tárgyalása

A hidrolitosaciditás segítségével meghatározzuk a talajok savanyúságát. A
kultúrnövények alapvetően a gyengén savanyú és semleges kémhatású talajokat kedvelik. 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 Cw Bw Ao/Bw Ao A(o) Ap Aluviosol
Ph Talaj szint
6 6.5 7 7.5 8 C Bv Ap Kambikus Fae oziom
pH Talajszint Talajszint

43
A 13. diagram on az Aluviosol talajtípus hidrolitosaciditását szemlélteti , amely
eredményei a haromszoros ismétlés átlaga . Kitűnik, hogy az A (o) szintben a legalacsonyabb ez az
érték, még a C w szintben a legmagasabb. A többi szintekben közel azonos értékeket figyelhetünk
meg.

13.diagram : Az Aluviosol talajtípus hidrolitos aciditásának vizsgálata

A Kambikus Faeoziomhidrolitosaciditását a 14. diagram mutatja be , amelyen a
háromszoros ismétlés átlagai vannak . Látható, hogy az A p szintben a legmagasabb, míg a C
szintben a legalacsonyabb a hidrolitosaciditás.

14.diagram : A Kambikus Faeoziom talajtípus hidrolitos aciditásának vizsgálata 0 1 2 3 4 5 Cw Bw Ao/Bw Ao A(o) Ap Aluviosol
Hidrolitos aciditás Talaj szint
0 2 4 6 8 C Bv Ap Kambikus Faeoziom
Hidrolitos aciditás Talaj szint
cm3
cm3

44
Preluvosol talajtípus esetén kiemelkedik az A P szint h idrolitosaciditása amelyet
a 15. diagram szemléltet. A B t szintnél viszont nagyon alacsony a
hidrolitosaciditástöbb, mint fele az A p szinthez képest. Az A m és C szintek
megközeli tőleg azonos értékekkel rendelkeznek azonban ezek az értékek sem közelitik
meg az A p szintben elért eredményt . A diagramon a háromszoros ismétlés átlaga van
ábrázolva.

15.diagram : A Preluvosol talajtípus hidrolitos aciditásának vizsgálata

A 16.diagram a Gleiosol talajtípus hidrolitosaciditását mutatja be a háromszoros ismétlés
átlagának függvényében . Itt is kiemelkedik az A p szint savanyúsága, mint az előzőekben tárgyalt
Preluvosol esetében. A legalacsonyabb értéket viszont a C szint esetén kaptuk. A többi
szintekben közel azonos eredmények láthatóak.

16.diagram : A Gleiosol talajtípus hidrolitos aciditásának vizsgálata 0 2 4 6 8 C Bt Am Ap Preluvosol
Hidrolitos … Talaj
szint
cm3

0 2 4 6 G Gc C Bw Am Ap Gleisol
Hidrolitos aciditás Talaj szint
cm3

45
4.7. A talajtípusok kicserélődési aciditás eredményeinek bemutatása

A savanyú talajok javítására több féle módszert dolgoztak ki, a hidrolitosaciditás
segítséget nyújt a különböző meszezési módok meghatározására.
A 17. diagram az Aluviosol talajtípus kicserélődési aciditásának e redményeit szemlélteti,
ezek az eredmányek a háromszoros ismétlés átlaga. Látható, hogy ez az érték az A o szintben a
legalacsonyabb, míg az A o/Bw szintben a legmagasabb.

17.diagram : Az Aluviosol talajtípus kicserélődési aciditásának vizsgálata

Kambikus Faeoziom talajtípus esetén az A p szint hidrolitosa ciditása a legmagasabb, ezt a
18. diagram mutatja be , amelyen a háromszoros ismétlés átlaga van . Azonban a C szintben
kaptuk a legalacsonyabb értéket a három szintben vizsgált eredmények hez képest.

18.diagram : A Kambikus Faeoziom talajtípus kicserélődési aciditása 0 1 2 3 4 Cw Bw Ao/Bw Ao A(o) Ap Aluviosol
Kicserélődési aciditás Talaj szint
cm3
0 1 2 3 4 C Bv Ap Kambikus Faeziom
Kicserélődési aciditás Talaj szint Talaj szint
cm3

46
A 19.diagramon a Preluvosol talajtípus hidrolitosaciditását vázolja fel a háromszoros
ismétlés átlaga függvényében . Megállapítható, hogy az A p, Am, Bt szintekben közel azonos ez az
érték szinte elenyésző ez a különbség, míg a C szintben kiemelkedően magas a többi szintekhez
képest.

19.diagram : A Preluvosol talajtípus kicserélődési aciditásának vizsgálata

A 20. diagramon látható a Gleiosol talajtípus kicse rélődési aciditásának értékei, amely a
háromszoros ismétlés átlagából van . Ezen eredmények alapján megállapítható, hogy az A m
szintben kaptuk a legalacsonyabb eredményeket, míg a B w szintben értük el a legmagasabbat.

20.diagram : A Gleiosol talajtípus kicse rélődési aciditásának vizsgálata
0 0.5 1 1.5 2 C Bt Am Ap Preluvosol
Kicserélődési aciditás Talaj szint
0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 G Gc C Bw Am Ap Gleisol
Kicserélődési aciditás Talaj szint cm3

cm3

47
5. Következtetések

A négy különböző talajtípus vizsgálata során összegzésképpen elmondható, hogy:

1. Nedvességtartalom szempontjából az Aluviosol talajtípus esetén kaptuk a
legmagasabb és a legalacsonyabb nedvességtartalom értékeket a többi talajtípushoz képest. A
legmagasabb értéket a C w szintben értük el, míg a legalacsonyabbat az A pszintben.
2. A sűrűség mérés során szintén az Aluviosol talajtípus esetén kaptuk a legmagasa bb és
a legalacsonyabb értékeket. A legmagasabb sűrűség érték az A o szintben volt 3,5 g/cm3 míg a
legalacsonyabb az A (o) szintben 1,8 g/cm3. A sűrűség termesztés szempontjából befolyásolja a
beszivárgó víz mennyiségét. A beszivárgás meghatározza, hogy menn yi vizet nyel el a talaj,
vagy mennyi folyik el. A talajok átlagos sűrűsége 2,65 g/cm3. A vizsgált talajtípusok esetében a
KambikusFaeoziom művelt rétegében kaptuk a legmagasabb átlag sűrűség értéket , ami 2,97
g/cm3,a többi talajtípus esetében átlagosan 2, 6 g/cm3 volt.
3. A CaCO 3 jelenlétét csupán egyetlen egy talajt ípus esetén fordult elő, ez a talajtípus a
KambikusFaeoziom volt. A mésztartalom 10% fölötti eredményt mutatott.
4. A talaj kémhatásá nak vizsgálata során a Gleisol talajtípus Gcszintjében értük el a
legmagasabb értéket 8,05, ami gyengén lúgos talajt jelent. A KambikusFaeoziom esetén volt a
legalacsonyabb a kémhatás 6,5, ami semleges talajt jelöl. A négy talajtípus vizsgálata során
megállapítottuk, hogy a Preluvosol, KambikusFaeoziom és Gle isol esetében a művelt réteg
kémhatása semleges volt, ellentétben az Aluviosol talajtípussal, ahol gyengén lúgos pH -értéket
kaptunk. Mivel ez a talajtípus gyengén lúgos ezért javítására Ca tartalmú anyagot vagy gipszet
ajánlunk, de ne tartalmazzon CaCO 3-at.
5. A hidrolitosaciditás vizsgálata esetében, arra a következtetésre jutottunk, hogy a
Preluvosol talajtípus A p szintjében volt a legmagasabb a talaj savanyúság 7,33 cm3, míg a
legalacsonyabb az AluviosolA (o)szintjében volt 1,66 cm3. A hidrolitosaciditás nagyon fontos a
növénytermesztés során, hiszen ez alapján tudjuk megállapítani a talajok meszezéséhez
szükséges mészmennyiséget ahhoz, hogy a talajok kémhatását semlegesre tudjuk javítani.
6. A kicserélődési aciditás vizsgálati ered ményei során a legmagasabb értéket az
Aluviosol talajtípus Ao/Bw szint esetében kaptuk 3,5 cm3, ezzel szemben a legalacsonyabb érték
a Preluvosol talajtípus A m szintjében 0,5 cm3 volt. A kicserélődési savanyúság mindig kisebb,
mint a hidrolitosaciditás.

Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozom dr. Csiszér Levente tanár úrnak azért, hogy elméleti és gyakorlati
információkkal segítette munkámat, megosztotta velem tapasztalatait, észrevételeit, ez által
értékes gondolatokkal gazdagíthattam tudásomat és elkészíthettem diplomamunkámat. Meg
köszönném Dr. Abod Éva tanárnőnek az önzetlen segítségét. Megköszönöm tanárai mnak a sok
értékes információt, amelynek birtokába juthattam a négy év alatt. Köszönöm az egyetem
labortechnikusának Kiss Anitának a segítségét a labormunkában.

Felhasznált irodalom

Bohn H. L. – McNeal B. – O’Connor G. A. (1985): Talajkémia, Mezőgazdasági Kiadó –
Gondolat Kiadó, Budapest
Búzás I. (1993) : A talaj fizikai, vízgazdálkodási és ásványtani vizsgálata – Talaj – és
agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1., INDA 4231 Kiadó, Budapest
Csapó M. J. (1958): Talajtan, Mezőgazdasági és Erdészeti Állami Könyvkiadó, Bukarest
Farsang A. (2012): Az emberi tevékenység hatása a talajra. Talajdegradációk, a talajok
mennyiségi és minőségi romlása. A talajok kémiai, fizikai és biológiai degradációja, Szegedi
Tudományegyetem, Szeged, in talajtan és talajökológia ( szerk. Horváth E.), Kiadja a Pannon
Egyetem – Környezetmérnöki Intézet, Veszprém
FülekyGy. (szerk.) (2008): Talajvédelem, talajtan, kiadja a Pannon Egyetem –
Környezetmérnöki Intézet, Veszprém
Hartai É, (2011): A változó Föld, Egyetemi jegyzet, Miskolci Eg yetem, Miskolc
Hartman M. (2008): Fizika, kémia és biológia a talajban, Kiadja a Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Intézet, Budapest
Horváth B. (2012): A környezeti tényezők és a környezet elemei in Talajtan és talajökológia
(szerk. Horváth E.), Kiadja a Pannon Egyetem – Környezetmérnöki Intézet, Veszprém
INS – Az Országos Statisztikai Hivatal (InstitutulNațional de Statistică) honlapja
(http://www.insse.ro/ )
Jakab S.,Krézsek J. (2008): Talajtani és agrokémiai laborgya korlatok , University Press,
Marosvásárhely
József Á. (2012): Sepsiszentgyörgy történelmi városkalauz, Tortoma kiadó, Barót
Kádár Gy. (2013): Sepsiszentgyörgy korai története és népessége, Scribae Kádár Lap – és
Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy
Kilham K. (1994) : SoilEcology, Cambridge University Press, Cambridge
Király Cs. (2008): A talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai. Talajmintavétel és a talaj
fontosabb tulajdonságainak vizsgálata, Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Intézet, Budapest
Kisgyörgy Z. (2009): Barangolás a Székelyföldön, Kovászna megye, Pallas -akadémia,
Budapest
Kocsis I. (2012): Talajtan és agrokémia, Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Kovászna Megye Általános Fejlesztési Stratégiája 2014 -2020
Laczkó L. (1997): A gazdaságilag elmaradott térségek termelési és gazdálkodási folyamatok
sajátosságai, MTA RKK Pécs

Lendvai J. (2008): Környezetvédelmi méréstechnika III: talajvizsgálatok, Nemzeti
Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, Budapest
Loch J. ésNosticzius Á. (2004): Agrokémia é s növényvédelmi kémia, Mezőgazda Kiadó,
Budapest
RegistruAgricol, SfîntuGheorghe (2018)
Sistemul Român de Taxonomie a Solurilor (SRTS) 2012
Stefanovits P. (1981): Talajtan, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Stefanovits P., Filep Gy.,FülekyGy. (1999): Talajtan, Mezőgazda Kiadó, Budapest
Studiulpedologiccomplexșibonitareaterenuluiagricol, 1999
Szabó I. M. (1996): A bioszféra mikrobiológiája II., Akadémiai Kiadó, Budapest
Szakács S. (2008): Talajtan, Egyetemi jegyzez, EMTE, Kolozsvár
Szalai Z., Jakab G. (2011): Bevezetés a talajtanba környezettanosoknak, Typotex Kiadó,
Budapest
Szeles I. (2012): Kalcium – és magnézium -utánpótlás növénynek, állatnak in Gazdakör (2012,
november 13): https://www.3szek.ro/load/cikk/54680/kalcium -_es_magnezium –
utanpotlas_novenynek_alla tnak
Szendrei G. (1998): Talajtan. Egyetemi jegyzet, ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/mezogazdasag/a -mezogazdasagi -termeles -fobb-
okologiai -tenyezoi/a -talajok -fizikai -tulajdonsagai/valyog -fizikai -feleseg
http://www.fao.org/world -soil-day/en/
https://kertlap.hu/talajok -ph-erteke/
https://agraragazat.hu/hir/ne -ez-legyen -szuk-keresztmetszet -kalciumpotlas -kerteszetekben –
szoleszetekben