Kovács Tibor Csaba [619519]

BABES -BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet

KOLOZSVÁR

2019.

DISSZERTÁCIŐ
A párkapcsolati hiedelmek

Témavezető: Hallgató:
Prof.Dr. Albert -Lőrincz Enikő ’Dr. Kovács Tibor
Dr. Docens Müller -Fábián Andrea

2 Tartalomjegyzék

Absztrakt…………………………………………………………………………………………………….. ……………………..4
Bevezető….. …………………………………………………………………………………………………………….. ………….5
I.ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS………………………………………………………………………………….. …………….6
1. A PÁRKAPCSOLATI HIEDELMEK……………………………………………………………………..10
1.1. A párkapcsolati hiedelmek fogalma……………………………………………………………10
1.2. A párkapcsolati hiedelmek összefügése a párkapcsolati működéssel………………15
1.3. Konfliktuskeresés a párkapcsolatban……………………………………. ……………………18
2. A MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS A PÁRKAPCSOLAT………………………………………………………21
2.1. A mentálhigiéné fogalma………………………………………………………………………….21
2.2. A ment álhigiénés szakember szerepe a párkapcsolatokban…. ………………………..24
3. A VIZSGÁLT TÉMA A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN………….. ………… …………………26

II. A KUTATÁS MÓDSZERTANA……………………………………………… ………………………………………31
1. A kutatás témája……………………………………………………………………………………………3 1
2. A kutatás célja …………………………… …………………………………………………………………. 32
3. A kutatás hipotézisei………………………………………………………………………………………33
4. A kutatás populációja…………………………………………………………………………………….35
5. A kutatás eszközei…………………………………………………………………………………………35
6. Kutatási eljárás………………………………………………………………………………………. …….37
7. Adatok feldolgozása és elemzése…………………………………………………………………….38

III. BEA VATKOZÁSI RÉSZ……………………………………………………………………………………. …………. 50
1. A BEA V ATKOZÁS CÉLJA…………………………………………………………………………… 50
2. A BEA V ATKOZÁS SORÁN HASZNÁLT MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK………..5 1
3. A BEA V ATKOZÁS TERVE……………………………………………………………………………5 4
4. 4. A BEA V ATKOZÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK KIVÁLASZTÁSÁNAK
KRITÉRIUMAI………………………………………………………………………………… ………….5 6
5. A BEA V ATKOZÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK BEMUTATÁSA…………….5 6
6. A BEA V ATKOZÁS BEMUTATÁSA……………………………………………………………….5 7
7. A BEA V ATKOZÁSI 6 ALKALOM RÉSZLETES BEMUTATÁSA…………………….5 9
8. EGYÉNI FEJLŐDÉSEK………………………………………………………………………………..6 1
9. A BEA V ATKOZÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA…………………………..6 3

3
IV. EREDMÉNYEK………………………………………………. …………………………………………………………..6 3

V . ÖNREFLEXIÓ…………………………………………………………………………………………………. ……………6 4

VI. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JA V ASLATOK……. ……………………………………………………………….6 5

VII. ZÁRÓ GONDOLATOK…………………………………………………………………………………………… ….66

Bibliográfia……………………………. ………………………………………………………………………………………….68

Nyilatkozat…………………………………………………………………………………………………… ………………….. 70

Mellékletek…………………………………………………………………………………………………… …………………..7 1

4

Absztrakt

Jelen vizsgálatom célja a Párkapcsolati Hiedelmek Kérdőív alkalmazásának elvégzése.
Az 5 skálából álló kérdőív a párkapcsolatokról kialakított diszfunkcionális hiedelmek
feltérképezésére készült, melyek sok esetben összefüggésbe hozhatók a párkapcsolatban megjelenő
distressz, konfliktusok és a kapcsolati elégedetlenség mértékével.

Az 132 fő bevonásával készült vizsgálat során a Gondolatolvasás, A véleménykülönbség
kapcsolatromboló, A partner változtatási képtelenségére irányuló hiedelmek, a Szexuális
tökéletességre vonatkozó hiedelmek és a Nemek közti k ülönbség hiedelmeit mérem.

A kérdőív a validáló skálákkal az elvárt irányú kapcsolatot mutatja, a kapcsolatra vonatkozó
diszfunkcionális elképzelések, negatív kapcsolatok az élettel való elégedettséggel, illetve a
párkapcsolatra vonatkozó elégedettségge l. A kérdőív alkalmasnak tekinthető a párkapcsolati
hiedelmek mérésére, és annak felhasználása a kutatás mellett a terápiás munkában is hasznos eszköz,
a kapcsolati problémák mögött meghúzódó hibás kogníciók feltárására és tudatosítására.

5
Beveze tő

A párkapcsolati minőség kifejezés nem része mindennapi szókincsünknek, azonban a
párkapcsolat minősége lényeges szerepet játszik mindennapi életünkben. Mindez a kapcsolat
működéséről nyújt információt, arról, hogy a pár tagjai mennyire jönnek ki jól egymással, mennyire
boldogok a kapcsolatukban.
Mondhatjuk, hogy egyfajta történetet mesél arról, hogy mi zajlik a párokkal. Miért is fontos
mindez?
Egy jól működő párkapcsolat összefüggésben áll az életünk minden egyes aspektusával,
összefüggésben áll az egészséggel, a pár tagjainak a fizikai és érzelmi jólétével, amennyiben meg már
gyerekekkel rendelkeznek – a gyermekeik jól -létével is (Coleman és Glenn, 2009; Cummings és
Davies, 2010; Robles, Slatcher, Trombello és McGinn, 2014).
A dolgozatom témájának, valamint a kutatásom alapjá t képező kérdőív felvétele, annak
elemzése és kiértékelését követően már tudom, hogy sok esetben a két nem alapvetően félreérti a
másik nemet mozgató biológiai és szociális ösztönöket. Szakdolgozatom készítése során
tudatosítottam és megértettem, hogy a f érfiak és nők sokkal többet jelentenek annál, mint amit
pusztán nemük sugall. A nemük azonban személyiségüktől elválaszthatatlan tényező. További
problémákat, félreértésként érzékelem, hogy az egyik nem nagyon gyakran képtelen a másik nem
reakcióit helyese n értelmezni, így tetteiket is sokszor téves elvárások és igények feltételezései
mozgatják.
Tanulmányom révén remélem, hogy képes leszek betekintést adni a párkapcsolati,
illeszkedési, alkalmazkodási nehézségekkel küzdő fiatal felnőttek, házastársak és pá rkapcsolatban
élők világába, az őket meghatározó viselkedések mozgatórugóiba. Bizakodom abban is, hogy
tanulmányommal magam is a jelenleginél sokkal bővebb és mélyebb tudásra teszek szert a férfi és
női lélek rejtelmeiben, tudást és útmutatót kapok ahhoz, hogy hogyan fejtsem és értsem meg mindezt.
Ennek az időszerű tudásnak a birtokában pedig képessé válok támogatni a hozzám segítségért forduló
egyéneket és párokat abban, hogy önmagukhoz hűek maradjanak, és talán megértőbben viseltetek
majd az éles helyzete kben.
Mint tudjuk a párkapcsolati minőség a lakosság jóllétének fontos indikátora. A kapcsolat
minősége az élet valamennyi területére hatással van, hasonlóképpen az intim kapcsolatok minőségére
és stabilitására és ezáltal komplex módon gyakorol befolyást a mindennapokra.

6
I. ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS

Már gyermekkorom óta figyelem az embereket, párokat, családokat, mindig érdekelt hogyan
élnek,milyen környezetbe, családba térnek haza. Munkám célja, a párkapcsolatokban tapasztalható
elégedettség, a párkapcsolatok működésének megértése ebben óriási segítségemre van.
Gyermekkorunk és környezetünk hatása úgy a párkapcsolatunkra, mint azon belül a
párkapcsolati hiedelmekre jóval erősebb és meghatározóbb, mint azt gondolnánk és ezáltal
párkapcsolati pro blémáink hátterében leggyakrabban az ezekből fakadó tudattalan tévhitek állnak.
Jóllehet régóta tudjuk már, hogy a gyermekkornak, a gyermekkorban megtapasztaltaknak direkt vagy
indirekt módon, valamint a szülői nevelésnek, a szülői attitűdnek hatása van hi tünkre,
hiedelemrendszerünkre, személyiségünkre és így a párválasztásunkra is, mégis nehézségekben
ütközhetünk azok feltárásában és megváltoztatásában.
Életünk korai, legkoraibb szakaszában a hiedelmek és szabályok segítenek bennünket, hogy
a világot bizt onságosnak lássuk. A nemi szerepek kialakulásának és a vele járó hiedelmeknek,
elvárásoknak az első jelei már kiskorban megfigyelhetők a fiúk és a lányok közt, akár viselkedésbeli
különbségek formájában, mint például a fiúk birkóznak, a megküzdéseket szere tik, míg a lányok már
kiskorban az érzelmi dolgokat teszik előre. Mindezek evolúciós alapokon nyugszanak. Ezen
különbségek akár a gyerekek rajzaiban is visszatükröződhet, a lányok szívesebben használják a
világos színeket, virágokat, emberi alakokat, kirá lylányokat, hercegnőket, stb. jelenítenek meg, míg
a fiúk a sötétebb színeket kedvelik, várakat, műszaki tárgyakat rajzolnak szívesen.
Találkozhatunk és ezáltal megfigyelhetünk fiúsan viselkedő kislányok is, akik a kötnyezeti
tényezők hatása mellett, fel tehetőleg az anyaméhben túl sok tesztoszteront kaptak, ez a későbbiekben
is jelen van, ha hormonkezelést kap. (L.Stipkovits Erika, 2014). Különbségeket a fiúk és lányok
között nem csak biológiai tulajdonságokban kell keresni, igaz ezek meghatározzák a nemi szerepeket,
viselkedést, de úgy ahogyan a fentiekben említettem a környezet és a nevelés is óriási szerepet kap.
Ebből kifolyólag az egyik nagy probléma például az apahiány a családokban, a nevelési
rendszerekben, mint az óvoda, iskola, ahol szinte nők ne velik a gyerekeket, kevés esetben van jelen
férfi pedagógus is.
Változó korunkban szembesülünk azzal a jelenséggel is, hogy a fiúk szinte minden „férfias ”
játékról le vannak tiltva, „Ne verekedj! ” – hangzik el szinte mindennap, így a lágyabb, nőiessebb
játékokra terelik el a fiúkat, pedig a küzdelem természetes ösztönként kellene jelen legyen, amelyet

7 megtanulnak bizonyos helyzetekben kontrollálni.
Érzelmeinket és szexuális fejlődésünket is meghatározzák a gyerekkori élmények, traumák,
elmondhatjuk, hogy nincs is szinte olyan ember, aki ne élt volna át valamilyen negatív érzelmi
megrázkódtatást.
Születésünktől fogva formálódunk, első kötődési mintázatunk kihatással van életünk minden
területére, így a szexuális életünkre is. Mondják, hogy a jó szex alap ja a kötődés – ennek gyökere is
gyerekkorban keresendő, hisz ha a csecsemőnek megvan a biztonság, érzelmi megnyugvás, az úgy
fog rögzülni hormonális szinten, mely kihat a párkapcsolaton belüli kötődésre és ezáltal a
szexualitásra is. Ha a gyerek biztonságo t érzett az anya ölében, akkor felnőttként is úgy tud elmerülni
a szeretkezésben, biztonság vagy bizonytalanul, önbizalommal.(L.Stipkovits E, 2014).
Életünk későbbi szakaszaiban, serdülő kortól kezdődően, amikor már a szerelem érzését is
megtapasztaljuk – a korai szakaszban megtapasztaltak ismét szembeköszönnek velünk. Szerelem
során az történik, hogy férfiként saját belső női képünket, nőként saját férfiképünket vetítjük ki
partnerünkre, amit az ellenkező nemű szüleinktől szerzett tapasztalatok határozzák meg. Ezek Jung
(Gondolatok a szexualításról és a szerelemről , 2010) szerint tudatlanul „él” a férfiban a nő, az
„anima ”,amit gyengédség és érzelem jellemez, addig a nőben a férfi, az „animus ”uralkodik a maga
energiája, dinamizmusa uralkodik. Az „anima ”az anya -gyerek kapcsolatban alakul ki a férfiban,
ezért fontos, hogy a fiú gyerek időben leváljon az anyáról, mert az torzíthatja a belső képét a másik
nemről és a férfias viselkedésről. Így nehezen tudja elhagyni a szülői házat, felnőni, megházasodni
vagy dö nteni önállóan az élet dolgaiban, ezek akár lelkiismeret -furdaláshoz is vezethetnek a
gondolkodásban. Az apa kapcsolat is meghatározó, ha pozitív az apa -gyerek kapcsolat, akkor a férfi
mindent megad a feleségének, ha hideg a kapcsolatuk, akkor viszont a fe lnőtt férfi engedelmes és
teljesítmény központú lesz.
Ha egy nőben nem működik az „animus ”, azaz a férfi része visszahúzódó, passzív marad,
életét nehezen tudja irányítani, de környezetére haragszik nem önmagára. Egy kislány túlértékelheti
magát, ha az ap a „királylányként ” csodálja, ez felnőttkorában is megjelenik a gondolkodásában,
kapcsolat teremtésben mint „elérhetetlen ” mások, közeledő férfiak számára, ezért nehezen tudnak
tartós kapcsolatot fenntartani.
Ha az apa hideg vagy durva, akkor a lány felnő ttkorában leértékeli önmagát, bizonytalan lesz
az élet döntéseiben, a férfiakra negatívan fog reagálni. Ha egy nőben túl sok az „animus ”, az háttérbe
szorítja a nőiesség jegyeit, mint a melegséget, kedvességet, akár a családot. Undok lesz a férfiakkal
az, akiben sok a negatív „animus ”, de úgy éli meg,mintha vele tennék ezt a férfiak. Sokat vitatkozik
a férfiakkal az a nő, akivel szemben az apja kevésbé volt szigorú, ezt megalázott helyzetnek éli meg
tudattalanul, ezért ő is megalázott, alá rendelt helyzetet akar teremteni.

8 Szerelembe esni könnyebb, mint egy partnerkapcsolatot hosszú távon működtetni.
Párkapcsolati problémáink legtöbbször tudattalanul viruló tévhiteinkben gyökereznek, hamis
elképzeléseink pedig sokszor önbeteljesítő jóslatként működnek. Pár kapcsolatainkat sok minden
befolyásolja, ilyenek lehetnek a túlzó elvárások, téves hiedelmek, sérelmeink, amiket gyerekkorban
vagy akár a későbbiekben szerzünk.
A tévhiteinket sokszor tovább fejlesztjük magunknak, hogy igazoljuk a helyes cselekedeteket,
és azt, hogy ami történt nem a mi hibánk. Ezeket a későbbiekben a negatív események, csalódások
hárítására is használjuk.
Sokan úgy vélik, ha egy kapcsolat jól működik, akkor nincsenek viták, csak a boldogság lehet
egy jól működő párkapcsolatban, de már a le gkisebb konfliktusnál úgy érzi vége mindennek.
Előfordul az is, hogy egy megoldást egy másik tévhitben találjunk meg, azt hisszük így nem érnek
csalódások, persze ilyenkor megint másokat hibáztatunk. Jellemünkből kifolyólag, szeretünk másokat
okolni a baju nkért, szüleinket, társunkat hibáztatjuk, képtelenek vagyunk arra, hogy magunknak
bevalljuk tévedéseinket, legtöbbször a helyes önismeret hiányában.
Párkapcsolati konfliktusaink mögött tudattalan tényezők is állhatnak. Kérdésként ilyenkor
felmerül, hogy Mi ért veszekedünk másokkal vagy irigyelünk másokat? Pedig a válasz egyszerű, ha
nyitottak vagyunk és megértjük a tudattalan üzenetét. (L.Stipkovits E, 2014)
Problémák mindig jelentkezhetnek a kapcsolatokban, de a megoldás mindig az, ha a gyökerüket, a
család unkkal való kapcsolatot rendbe tesszük.(L.Stipkovits E, 2014)
Evégett fel kellene ismernünk, majd le kellene számolnunk a tévhiteinkkel, mert addig azok fogják
befolyásolni érzelmeinket és viselkedésünket, és ezek lesznek azok, amik majd növelik a szorongá st
vagy akadályozzák a boldogságunk kialakulását.
Mindenki számára ismerős az, amikor ismerőseink, hozzátartozóink kéretlen tanácsokat adnak
számunkra, pedig az aktuális probléma mindig egyedi.
Gyerekként még természetes, hogy elfogadjuk a tanácsokat, de f elnőttként már nem annyira,
hiszen ha mindig mások tapasztalataira hagyatkozunk, akkor nem a saját személyiségünkre
támaszkodunk, vagy az aktuális problémát túl hatalmasnak látjuk, esetleg nem tudjuk mozgósítani
saját erőinket, képességeinket, így tévhitek et közvetítünk.
„Az esti szex a reggeli kávéval kezdődik ” – mondja a mondás, mert tudjuk nap mint nap kell dolgozni
a kapcsolatunk intimitásán, a sírig kísér bennünket a szexuális vágy.
Mindig hivatkozunk valamire, sok a dolgunk, nem érünk rá, kerüljük a konfliktust, fáradtak vagyunk,
nem beszélünk egymással, nem vagyunk őszinték, egymást elemezzük, okokat keresünk a hibákra.
Kevés az intimitás, nagyon minimális a minőségi idő, amit együtt töltünk, pedig a szexualitásban
minden megengedett, ami a két félne k jó és akarják. Nem a társunk határozza meg soha, hogy milyen

9 lesz a szexuális kapcsolatunk, hanem az érzelmeink, hogy azokat hogyan tudjuk kimutatni. De még
ebből a csapdahelyzetből is van kiút. „Nálunk minden rendben, semmi gond! ” – mondogatjuk, de ez
sokszor önámítás, nosztalgia, néha hazugság. Megpróbálhatjuk ideig -óráig a szőnyeg alá söpörni,
vagy mi, nők a kötényünk alá rejteni a párkapcsolati drámáinkat, harcainkat és féltékenységünket.
E hiedelmeink nemcsak a kapcsolat kialakítását nehezítik, a ró zsaszín köd időszaka után
jelentkező problémák megoldását, a krízisek átvészelését, az újrakezdést is gátolhatják. Hogyan
ismerhetjük fel a boldogságunkat akadályozó hamis elképzeléseinket, érdekes gyakorlatai és tesztjei
pedig segítenek a párkapcsolati ha rmónia kialakításában.
A szabad párválasztás ellenére nem lett könnyebb az ismerkedés, a pártalálás, a párválasztás,
a hűség megtartása, a kapcsolat és a választott partner melletti kitartás. Az emberek összetörnek a
szabadság nyújtotta döntéshozatal és a felelősség súlya alatt. Félelem a rossz házassági kapcsolattól,
a tartós, halálunkig tartó elköteleződéstől.
A párkapcsolat vagy házasság megszakadása, megszakítása esetén a legtöbb személy
biztonságos, hűséges párkapcsolat és család után vágyakozva újabb kapcsolatban keresheti a
boldogságát, akár komoly áldozatokat hozva ennek érdekében.
A házasságot korábban a családi élet alapjának, a házasságkötést a felnőtté válás feltételének tartották;
a házasság érték és elérendő cél volt egyben. A közösségek támoga tták a párok házasságát és elítélték
azt, aki nem kötött házasságot fiatal felnőtt korban.
A házasság vagy párkapcsolat protektív tényezőnek számít az egészségügyi és pszichés
eredetű problémákkal szemben. Számos tanulmány igazolta, hogy a párkapcsolatban – házasságban
élő emberek boldogabbak és egészségesebbek, mint az egyéb családi állapotúak (Haring –
Hidore,Stock, Okun, Witter,1985; Goldman, 1993; Gottman és Notarius, 2002), mortalitási (Kopp,
2009; Lund,Due, Modvig,2002) és morbiditási mutatóik jelentős m értékben alacsonyabbak (Lillard
és Waite 1995; Johnson, Scoles, Whittington, 2005; Kopp és Skrabski, 2006). Párkapcsolatunkban
nagyon fontos a mentálhigiéné, hiszen az érzelmeinket és viselkedésünket nagyban meghatározza az,
ahogyan a világot észleljük, al akítjuk, strukturáljuk.
A hiedelmeink lehetnek hatékonyak, vagyis hasznosak a számunkra, de sajnos bizonyos
esetekben túlságosan merevvé és diszfunkcionálissá is válhatnak.
Kognitív hiedelmeket kialakíthatunk szinte bármivel kapcsolatban: önmagunkról, másokról,
a világ működésér ől, a kapcsolatainkról, a múltunkról, a jövőnk alakulásáról, ami aztán nagyban
befolyásolhatja a mindennapjainkat, a kapcsolatainkat és ezen belül a párunkkal való kapcsolat
megélését is.

10 1. A PÁRKAPCSOLATI HIEDELMEK

1.1. A párkapcsolati hiedelmek fogalma

„A párkapcsolati hiedelmek az intim kapcsolatok különböző aspektusaira irányuló
kognícióinkat jelentik, melyek magukba foglalják a párkapcsolatra, illetve a másik fél viselkedésére,
gondolkodására, érzéseire irányuló elvárásainkat, szándékainkat, attribúcióin kat, melyek
meghatározzák a kapcsolati viselkedésünket, valamint az azzal kapcsolatos érzéseinket,
hozzáállásunkat. (Eidelson és Epstein, 1982).
A családi befolyás, a szerepek, a minták, az elvárások és hiedelemrendszerek, a szülők
viselkedése mind m eghatározók lehetnek a családnak a gyermeki fejlődés összes aspektusában.
Kutatások alapján a családi közeg a legoptimálisabb a gyermek felnevelésére, és ezért a család az a
közeg ahol meghatározó élmények, minták, hatások érnek bennünket. A gyermekeknek m eg kell
harcolni a múltból örökölt kapcsolati mintákkal, akár családi titkokkal, mítoszokkal amelyek
hiedelemmé váltak. Ezeket foglalhatják magukba, ezekre utalhatnak a „ mi családunkban …”, „…
nálunk nem szabad ” típusú mondatok. De lehetnek családi forgat ókönyvek is amik több generáción
át élnek, különböző elvárásokat sztereotípiákat generálva, mint például ”akinek nincs diplomája nem
is boldogul ” stb. mondatok a jellemzők.
A szülők szerepmintája meghatározó lehet a hiedelmek kialakulásában. Amit szeret a szülő, ez lehet
zene, tánc, vagy kirándulás, ez a fajta szerephatás befolyásolja a gyerekeket.
Elmondható, hogy az apától kapott minta a családi életbe való bevonódás, pozitív és támogató
lehet a gyermek fejlődése szempontjából. A rejtett elvárások és a c saládi mítoszok a mozgássérült
gyermekkel rendelkező családokban is jelen van. Lehetnek olyan családi történetek, amik eltitkoltak,
akár ma már csak legendáriumok, de számunkra ma valósak, és ezek befolyásolják, hogy egy adott
családban gondolkodnak a női szerepekről, a férfi feladatairól, mit hogyan szeretünk, értékelünk,
engedékenyek vagyunk -e a dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatban.
Amikor egy családtag tudatos vagy tudattalan vágyait valósítja meg a gyermek, azt családi
delegációnak nevezzü k.( Kurimay, 1986) A sport pszichológiája: (pp. 145 -158.)
Vannak társadalmilag elfogadott függőségek, a hiedelmekkel ellentétben, ilyenek lehetnek a
társfüggőség, a „shoppingolás ”, és amiről kevés szó esik a kényszeres szex vagy maszturbáció,
ezeknek közös gyökerük, a végrehajtott magatartás, mely tőlünk független. Bármelyik cselekvést
bármikor abba lehet hagyni a hiedelemmel ellentétben, legyen az bármelyik szokás, de ezek vigaszt
nyújtanak, kellemes érzéssel járnak.
Félünk, hogy nem lehetünk többé boldog ok, pánik félelmet okozhat bennünk, ha valamelyiket

11 felhagyjuk, mert valamitől megvonjuk magunkat és nem leszünk többé önmagunk. A másik kielégíti
szükségleteinket, ez a párkapcsolatoknak a legnagyobb problémája, ezek a mi elvárásunk a másiktól,
vagyis így egész életünkben az „elveszett paradicsomot ” kereshetjük.
A gyermekkorban rögzült hiedelmek, vagy akár előítéletek, mint például, hogy partnerünknek
ha szeret el kell fogadnia úgy ahogy vagyunk, ez állandóan félrevezethet bennünket. Ezért van az,
hogy meg engedünk magunknak olyan viselkedésmódokat, amit máshol semmilyen módon nem
tennénk.
Párkapcsolati hiedelmeinknek különböző forrásai lehetnek. Származhatnak mintázatokból,
amiket megtapasztaltunk,romantikus fantáziákból vagy épp a látott példa ellentétére törekvésből. Egy
életen át is kitarthatnak ezek a hiedelmek akár, sokszor észre sem vesszük, hogy ragaszkodunk
hozzájuk akár a kapcsolatunk veresége árán is.
Már gyermekkorra visszavezethető a kapcsolati hiedelmek kialakulásának gyökere.
Mindebben szerepe t játszanak a sokat hallott mondatok, történetek, melyeket gyerekként a
családtagjainktól, elsősorban szüleinktől hallottunk. Gondoljunk itt azokra a kapcsolatokra, nőkre,
férfiakra akik körülöttünk voltak, és mintákat adtak, vagy családi közegben tapaszt altunk meg. Ezek
a korai tapasztalatok később kiegészülnek azokkal a személyes élményekkel, melyeket a
serdülőkorba, majd felnőttkorba élve saját párkapcsolatainkban élünk meg. Továbbá számolnunk kell
az egyéb forrásból származó ismeretekkel, információkka l is, úgymint a könyvek, filmek és a média
által a párkapcsolatokról sugallt elképzelésekkel. Ezek alapján formálódik bennünk egy attitűd,
elvárás a párkapcsolatokra vonatkozóan, mely lehet funkcionális vagy diszfunkcionális egyaránt. A
diszfunkcionális at titűdök lehetnek azok, amelyek a párkapcsolatban mutatott viselkedésünket és az
abban megélt érzelmeinket is szélsőséges irányban befolyásolják, és konfliktust eredményeznek a
kapcsolatban. A párkapcsolati hiedelmek mérésére kialakított eszközök közül a le gelsők közé
tartozott az Eidelson és Epstein által 1982 -ben kialakított Relationship Belief Inventory(RBI), így a
kérdőív tételeinek összeállítása először empirikus -tapasztalati úton történt. Így állt össze az összesen
40 tételt tartalmazó kérdőív, mely a párkapcsolati hiedelmeket 5 dimenzió mentén értékelte, melyek
a következők voltak:
➢ Gondolatolvasás – hiedelem;
➢ A véleménykülönbség kapcsolatromboló – hiedelem;
➢ A partner változtatási képtelenségére irányuló hiedelmek;
➢ Szexuális tökéletességre való törekvés ről szoló hiedelem;
➢ Nemek közti különbségre irányuló hiedelmek.

GONDOLATOLV ASÁS – hiedelem

12 Az ebben a kategóriában tartozó hiedelmek azokat az állításokat foglalják magukban, amelyek
kifejezik azokat az elvárásokat, melyek szerint a pár tagjainak tudniuk kellene olvasni egymás
gondolataiban. Egy ilyen példa a következő: „Feldühít, ha a partnerem nem veszi észre, mit érzek, és
nekem kell elmagyaráznom neki. ” A fentiek értelmében a pár tagjainak szinte nyilvánvalóan tudni
kellene vagy illene tudni, hogy mit akar a másik fél tőle, akár a gondolatai által is. Így például, amikor
valaki elvárja a párj ától a „gondolatolvasást ”, ez azt jelzi, hogy ő úgy véli, hogy egy jól működő
kapcsolatban a partnernek mindig tisztában kell lennie a másik igényeivel, elvárásaival, anélkül, hogy
ezt ki kellene mondani.
A gondolatolvasásban sokan hisznek, de azt is tarja a hiedelem, hogy osztani kell egymás
nézeteit, ha ez így van, akkor nincs is szükség beszélgetésre. Elképzelhetetlen, hogy emberek
elképzelései vagy elvárásai megegyezzenek.

A VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉG KAPCSOLATROMBOLÓ – hiedelem
E hiedelmek szerint, amennyiben a pár tagjainak véleménye között eltérés van, az
veszélyeztetheti a kapcsolat alakulását. Ezen hiedelmet jól szemléltető példa a következő kijelentés:
„Ha a partnerem és én nem értünk egyet egymással valamiben, úgy érzem, hogy szétesőben van a
kapcsolatunk .” Ezen hiedelmek szerint, amennyiben a pár tagjainak véleménye között eltérés van, az
veszélyeztetheti a kapcsolat alakulását. Csak úgy, mint a tompaság, csak egy része a hosszú távú
kapcsolatnak, konfliktus. Természetesen vannak módok arra, hogy egészség es módon vitatkozzanak,
és olyan módon, amelyek nem hasznosak, de ez nem jelenti azt, hogy minden konfliktus akadályt
jelent a lelki társad megtalálásában.
"Egy másik mérgező kapcsolat meggyőződése, hogy a konfliktus rossz dolog,"
TugalevaVironika, a The Love Mindset és aThe Art of Talking , az élet edzője és a díjnyertes szerzője
mondja Bustle -nak. „Az emberek úgy gondolják, hogy a viszonyban lévő harcok meghibásodnak, de
az ellenkezője igaz. ”
A konfliktus a növekedés szempontjából elengedhe tetlen. A megakadályozás miatt a
kapcsolatok kemény kérdésekben stagnálnak, és tökéletes környezetet teremtenek a
robbanásveszélyes érzelmek és a sajnálatos cselekedetek számára. Tehát hadd legyen egy kis harc a
néha, amikor partnered fáj, kimutatja az érz éseit, mert ez nem feltétlenül kell, hogy jelezze a
kapcsolatod végét.

A PARTNERVÁLTOZTATÁSI KÉPTELENSÉGRE IRÁNYULÓ hiedelmek
Ebben a kategóriában tartoznak mindazok az állítások, melyek a partnerek saját viselkedésének,
illetve a kapcsolat megváltoztatás ára való képtelenségét fejezik ki. Ezek a hiedelmek gyakran a

13 következő típusú megfogalmazásban hangzanak el: „Nem hiszem, hogy a partnerem képes lenne
változtatni a viselkedésén. ” Ide tartoznak még mindazok az állítások, melyek a partnerek saját
viselkedé sének, illetve a kapcsolat megváltoztatására való képtelenségét fejezik ki.
Számos kapcsolatot érint a következő forgatókönyv, az egyik fél szeme előtt lebeg egy tényező,
egyetlen apróság, amiről hiszi, hogy ha az megváltozna, akkor újra kisütne a nap is, és csodás módon
minden jóra fordulna a párkapcsolatban.
Lehet ez egy tulajdonság, hozzáállás, függőség, de akár külső körülmény is, mint egy
lemondásokkal járó foglalkozás. Hiedelmünk ilyenkor meggyőz minket róla, hogy ezen a kitüntetett
tényezőn áll vagy bukik boldogságunk és párkapcsolatunk jövője. A tapasztalat azonban ritkán
igazolja ezt,a pár egyik vagy mindkét tagja úgy véli, hogy a fennálló problémáért kizárólag a másik
felelős. Emiatt elindul egy kimondott vagy kimondatlan hibáztatás. Akiben ez a m ítosz él, az a fél
passzivitásba és önsajnálatba merülhet, útját állva így a közös megoldáskeresésének.

A SZEXUÁLIS TÖKÉLETESSÉGRE V ALÓ TÖREKVÉS hiedelme
A hiedelmek ezen dimenziója a szexuális életben nyújtott tökéletes teljesítmény és a partner
kielégít ésének vágya iránti elvárásokat tartalmazza. Ezek a hiedelmek a következő gondolatok
formájában jelentkeznek: „Feszült leszek, ha úgy érzem, hogy nem elégítettem ki teljesen a
partneremet szexuálisan. ” A párkapcsolati hiedelmeknek ez a dimenziója a szexuál is életben nyújtott
tökéletes teljesítmény és a partner kielégítésének vágya iránti elvárásokat tartalmazza. A szex fontos
a boldog kapcsolathoz, a boldog párok nem tartják vissza egymástól a fizikai figyelmet, különösen
nem büntetésként, nyíltan beszélnek egymással és a másik kritikája nélkül.
A boldog párok gyakran és rendszeresen szexelnek és mindkét ember egyenlően vesz részt
ebben a kapcsolatban, függetlenül, attól, hogy, mennyire elfoglalt az élete, mindig jut idő az intim
együttlétre.
Nagyon sok pár csalódásának és boldogtalanságának a forrása a „szerelmet szexért, szexet
szerelemért ” játszma. A férfiak megtanulják a testi szenvedélyért, hogyan nyerje el a nő vonzalmát,
nyerje el a szívét, vagyis szerelmet adjon a testi gyönyörökért. Ezzel ellentétbe n a nő pedig hogy a
férfi szerelmét, kedveskedését elnyerje, valamint, hogy azt meg is tartsa, mindezért odaadja magát a
férfinek, „szexet ad szerelemért ”. A hiedelemmel ellentétben az ilyen fajta kapcsolat nem lesz tartós
és boldog, ezért jó ha lehetőség van és megismerjük párunk előéletét.
Mégis igazán a mindennapokban tudjuk megismerni egymást, az a ténz ahogyan reagálunk
különböző élethelyzetekben, ez minősíti a szeretet minőségét is, mely magában foglalja az olyan
tényezőket is, mint az elfogadás képe esége, a türelem, a kommunikáció, az egyéniség önálló
kiteljesedésének – megélésének a lehetősége, a véleménynyilvánítás szabadsága.

14 Minden egyes párkapcsolatban fontos, hogy a felek merjék szeretni egymást, fogadják el és
szeressék (Végh József, 2010).

A NEMEK KÖZTI KÜLÖMBSÉGRE IRÁNYULÓ hiedelmek
Ebben a kategóriában tartozó „itemek ” -adatok – a férfiak és nők személyisége és kapcsolati
igényei közti különbségeket fogalmazzák meg, amelyek olyan megfogalmazásokban hangzanak el,
mint „A férfiak és a nők val ószínűleg soha nem érthetik meg egymást igazán. ”(Dr. Szabó -Bartha
Anett – Dr. Szondy Máté, 2014)
A nemi szerepek a mai értelemben nem mások, mint a nemeknek megfelelő attitűdök,
magatartások és viselkedésformák. A nők mint mindig is a történelem során, a c saládi fészek, a
gyerekek, a háztartás felé orientálódnak, valamint érzelmekre hajlamosabbak, érzékenyebbek mint a
férfiak, könnyen befolyásolhatók, azaz hallgatnak másokra. Megfigyelhető a hangulatváltozás, sokat
panaszkodnak, sérülékenyek érzelmileg és p artnerfüggők. A férfiak inkább a családon kívül tudnak
jobban tevékenykedni, dolgoznak, versengenek egymással, azaz rivalizálnak, nem jellemző a
hangulatváltás annyira, racionálisabbak, a dominancia, döntéshozatal határozott, az agresszivitás is
inkább jel lemzőbb rájuk, többségük nagy önbizalommal rendelkezik, a rugalmasság nem mindig
jellemző rájuk. Családi vagy pár szerepben mint férfi és nő a komplementer szerep is csak nyíltan,
konfliktusok árán cserélhető fel.
Pszichológiai hiedelem az is, hogy a férfi ak arra szocializálódtak, hogy a nők a felelősek a
fizikai és lelki komfortjukért, ők akik vigasztalnak ha kell, ők készítik a vacsorát, reggelit. Általában
a kulturális normák és hierarchiák azok, amelyek meghatározzák társadalmunkban az
erőegyensúlyokat. A realitást figyelembe véve a nemek szerepe, amely a hagyományos nemi szerep –
szocializáción nyugszik, ettől nem különíthető el .(Buda, 1983). Mindezen túl ritkábban szenvednek
hosszú ideig tartó betegségekben (Murphy és Bates,1997), jobb túlélési esélyeik vannak (Goodwin,
Hunt, Key, Samet, 1987), kevesebb alkalommal számolnak be fájdalomról és fájdalommal
kapcsolatos akadályozottságról számos betegség kapcsán.
A nemek közti különbségekre irányuló hiedelmek kategóriájában tartozó „itemek ” -adatok – a
férfiak és nők személyisége és kapcsolati igényei közti különbségeket fogalmazzák meg. A tisztelet
az, amit mindenkinek fontos az életben, így igyekszik azt gyakran m egkeresni.
Boldog párok kölcsönösen tiszteletben tartják egymást, ez nem azért van, mert azt hiszik el amit
mondanak, hanem inkább szeretik és megértik a másik személyt, akit mindenekelőtt fontosnak
tartanak. Eleget tesznek egymásnak, egyetértenek abban, hogy bizonyos kérdésekben nem értenek
mindig egyet, de nincs ellenségeskedés, tiszteletben tartják egymást, akkor küzdelem árán is.
A boldog párok tudják, hogy ha a baj a ventilátorba üt, a másik személy ott lesz, támogatják

15 egymást, hogy kövessék az álma ikat, és teljes szívvel higgyenek partnerük képességeiben. Amikor a
dolgok kemények, vagy valami pusztító történik, nem kérdés – a partnerük ott lesz. Ők számíthatnak
egymásra, hogy támogassák álmaikat, vágyaikat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy bármin
átjussanak. A nőben mindig a szeretet igénye lesz a legnagyobb hajtóerő, míg a férfiban a nőtől kapott
megbecsülés a legfontosabb, a férfi szívéhez a kulcs mindig a nő kezében van. A férfiakat nem a
szeretet, hanem valami más motiválja, hogy szeressék a f eleségüket.
Az én -üzenetek fontossága meghatározó ezen hiedelmek megtörésében, ugyanis a tapasztalatok
szerint figyelnünk kell a kommunikációra, ami a sikereinket segítheti, az segítheti a családi légkört
kapcsolatainkban, ezt nevezhetjük „verbális simogat ásnak ”. Ne mindig a hibákat keressük, keressünk
olyan dolgokat, amiket megdicsérhetünk, megköszönhetünk, ez lehet bármi kutyasétáltatás,
házimunka, lényeg, hogy vegyük észre és fejezzük ki elismerésünket.
A pszichológia úgynevezett „pozitív én üzenetnek ” nevezi mindazon megnyilvánulást ami
„dicsér ” és nem minősíti a másikat. Az én üzenetek nem általánosak a mindennapokban, ezek konkrét
pozitív dicséretek, visszajelzések, amit gyakorolni kell, főleg a szeretteink és hozzátartozóink
körében. A szeretetteljes kommunikáció titka, hogy oda figyelünk a másikra, mit is akar nekünk
mondani, üzenni. Fontos „megérteni akarni az üzenet valódiságát, aktívan visszajelezni, azt amit
megértettünk ” (Végh József 2010).

1.2. A párkapcsolati hiedelmek összefüggése a párkapcsolati működéssel

A felgyorsult életmód, a fokozódó gazdasági nyomás, a személyes erkölcs általános
hanyatlása mind -mind egyre veszélyeztetettebbé teszi a párkapcsolat intézményét. Amennyiben a
párkapcsolati hiedelmek diszfunkcionálissá – azaz túls ágosan szélsőségessé, merevvé – válnak, az
kedvezőtlenül hathat a kapcsolat minőségére és az azzal kapcsolatos érzelmi megélésre egyaránt. ”
(Eidelson és Epstein, 1982).
Párkapcsolatunk, elégedettségünk jelentősen kitüntetett szereppel bír életünkben.
Befol yásolja, azt hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, mennyire vagyunk boldogok.
A párkapcsolatoknak két főszereplője van általában, néha azonban belép még egy úgynevezett
hang, egy magunkkal hozott hiedelem, amely képes átalakítani a társkapcsolatot, oly módo n akár,
hogy rányomja a bélyegét annak további alakulására.
Különböző hiedelmek élhetnek bennünk, olyanok ezek amelyek még a realitást is
meghazudtolva kitartanak időnként, hatást gyakorolva párkapcsolatunk alakulására. Felléphetnek
ezek akár berögzült elk épzelések formájában is, amely elképzelések önmagunkról, a társunkról, az

16 ideális párkapcsolatról születnek meg. Ha a valóság nem ezek megvalósulásának irányába tart,
elbizonytalanodhatunk egy alapvetően jól működő szövetségben is.
A jó párkapcsolatnak nég y pillére van. A lelki -együtt örülök vele, a bánatát együtt érezve
hallgatom, az érzelmi -szeretem, törődöm vele, gondoskodom róla, az emberi -jókat beszélgetünk,
várom haza, jól megértjük egymást és a szexuális pillér. Ha a négy pillér közül az egyik megbic saklik,
megbomlik a kapcsolati statika.
A párkapcsolati hiedelmek több részterületen érintkeznek a párkapcsolati működéssel,
befolyásolva ezek minőségét. Az alábbiakban ezen érintkezési pontok, területek legfontosabbjai
kerülnek bemutatásra.
SZEREPEK
A mai párok, általában más szereposztásban élik meg párkapcsolatukat, mint a szüleik. A korábbi
hierarchikus -patriarchális párszerkezet helyét egyre inkább átveszi az egyenrangú szereposztás,
amelyben a nő is dolgozik, karriert épít, pénzt keres, ezzel ugyanazo kra a jogosultságokra tartva
igényt, mint a férje.
A párkapcsolatban a utód neveléshez a férfiak a szexen kívül kevés szerephez jutnak, ha tesznek is
valamit az érdekből van, hogy a gyerek szaporodjon és életben maradjon. A férfi általában kedvében
fog jár ni a nőnek, hogy mindezeket elérje, hogy legyen szexuális kapcsolat, étel, tisztaság. A férfiak
általában „imponálni ” akarnak a nőnek, ezért alakult ki a párőrzés, ami a monogám kapcsolat alapját
is képezi. A nőre vigyázni kell az apaság biztosítása érdeké ben. „De miért is? ” tevődhet fel jogosan a
kérdés, mely válaszában benne van az a lehetőség, hogy „talán ők is hajlamosak a váltogatott
kapcsolatokra ”. Amennyiben ez így, fontos szempont, hogy „Igen, de ők más okból ”.
A nő az evolúció motorja, a Nők akik v ersenyeztetik a férfiakat, harcolnak a párosodás jogáért, de
ezért jó genetikával, jó testi tulajdonságokkal kell rendelkezniük. A férfi segíti a nőt, ha utódot akar,
így a férfinak, muszáj tartósan együtt élnie, udvarolnia kell, ahhoz, hogy megismerje a másikat,
felkutassa annak tulajdonságait. Gyakori jelenség ma, ám régen is fellelhető volt a pszichés
meddőség. Azokban az esetekben beszélünk erről a jelenségről, amikor bizonyos szűrők
megakadályozzák, hogy egy rossz vagy bizonytalan kapcsolatban, veszély es viszonyok között
gyermek jöhessen létre.
A nők igényesebbek, mely a köznyelvben úgy van beivódva, hogy „válogatósak ”. Egy nőnél rejtett
cél az, hogy olyan férfival szaporodjon aki a legrátermettebb utódot nemzi számára és attól essenek
teherbe.
Sajnos történt valami a mai világunkban, amely sok esetben párkapcsolati problémákat szül –
megborult az egyensúly a női-férfi szerepek között , sokan összekeverték az emancipációt, az
egyenjogúságot az azonos jogokkal, így a nők mondhatni impotenssé tették a fér fiakat. A nők

17 miközben boldogságra vágynak, folyamatosan harcolnak, bizonyítani akarnak, megfelelni akar
mindenki, a férfi és a nő is mindenhol mindenkinek. Nem véletlen hogy a férfiak 20 -30 évvel fiatalabb
nőket keresnek. Miért is ? – azért, mert azok m ég felnéznek rá mint FÉRFI, míg a vele egykorúak
szemében már sajnos NEM az.
SZEXUALÍTÁS ÉS HŰSÉG
Thilo fontosnak tartja a szexualitás szerepének tisztázását a párkapcsolaton belül. Az egyik nézőpont
szerint az szexualitás egyedül a gyermeknemzés céljára a datott. Ezzel ellentétben a másik szélsőség
szerint a szexualitás nem érinti a kapcsolatok lényegét, ezért a párkapcsolati hűség nem feltétlenül
terjed ki a szexualitásra, azaz valaki lehet hű a házastársához, miközben egy másik személlyel létesít
szexuál is kapcsolatot – ezt a jelenséget nevezi az új morál: szociális hűségnek (Thilo, 1978).
A szexuális hűség tekintetében különös hozzáállás figyelhető meg az élettársi kapcsolatokban: az
élettársi kapcsolatban a felek elvárják egymástól a szexuális hűséget, ugyanakkor nagyobb személyes
szabadságot követelnek maguknak, mint ahogyan az a házasságban elfogadott (Thilo, Hans -Joachim,
Eheohne Norm, Eine evangelische Ehe -Ethikin Theorie und Praxis. Göttingen: Vanden
hoeck&Ruprecht, 1978).
A nők hűtlensége a ki nem elégített szükségletek pótlása más férfiak révén, hiszen a szaporodási
lehetőség a nő árucikke, amit becserélhet különböző előnyökre, ebből nő ki a prostitúció, tandíj,
lakhatás, társadalmi előrejutás, támogatás vagy védelem fejében végzett szexuális jutat ás. Ha férfi
ezeknek nem tud eleget tenni a nő mást választ, hiszen a nő válogat, követeléseket támaszt a férfi
számára. A monogámia a nőtől szorongó férfi hatalmi válasza..
KÖZÖS ÉRTÉKREND
A tapasztalat általában azt mutatja, hogy ha az alapértékek nem egyeznek, nem fog működni a dolog,
az egyik ilyen szempont a közös értékrend megléte . Nagy valószínűséggel egy mélyen vallásos és
ateista kapcsolatban konfliktusok lesznek. Fontos, hogy egy pá rkapcsolatban a feleknek legyen
hasonló érdeklődési körük, hogy hasonló életet éljenek, ha mindenki mást akar az sem fog közös
célhoz vezetni. A közös értékrend fontossága a szexualítás területén is fontos, hisz ha az egyik fél
nimfomániás, a másik meg aszexuális – ez nagy valószínűséggel nem fog jó párost alkotni.
ÖNÉRTÉKELÉS ÉS ÖNÉRZET
Nagyon sok probléma gyökere a párkapcsolatban az „önértékelésben ” keresendő, fontso az, hogy
elfogadjuk önmagunkat, hiszen sokan alulértékelik magukat. Az önértékelés sze mpontjából nagyon
fontos, az hogy helyesen kell magunkat értékelni, nem irreális elvárásokat követve. Ennek egyik
reális módja, hogy az ember az átlaghoz méri magát nem pedig elérhetetlen ideálokhoz.
Az önértékelés a legfontosabb! El kell hinni magunkról, hogy értékesek, vonzók, szerethetők
vagyunk, a pozitív önértékelés csodákat tehet, hiszen minden jó párkapcsolat alapfeltétele, hogy a

18 felek elfogadják egymást olyannak amilyenek.
Ha jól választunk partnert, akkor érdemes kompromisszumokat kötni. Amíg van érzelmi töltés a
kapcsolatban addig van remény, de fontos a férfi és nő más! még az agynak is neme van, ezért kell
határt szabni mi az amit elvárhatunk egymástól.
Az fog csalódni akinek irreálisak az elvárásai, ha képesek vagyunk elfogadni egymást akkor a szex
is önérzetet fog adni férfinak, nőnek egyaránt.

1.3. Konfliktuskeresés a párkapcsolatban

A konfliktusok megjósolhatók, sőt még az ismétlődésére is számítani lehet, hiszen minden
párkapcsolati konfliktusnak megvannak az előtörténetei, ami szerint, amire e gy megoldás van
megérteni miért működünk úgy ahogy.
A párkapcsolatunk a szülőkkel való kapcsolat folytatása valamilyen szinten, ami lehetséges
az ő mintázatuk ismétlése, de lehet hogy éppen az ellenkezőjét válaszuk tudatosan vagy tudattalanul
– dacbó l vagy lojalitásból. Éppen ez az amiért a visszatérő párkapcsolati konfliktusok az esetek nagy
többségében előre jelezhetők.
Vannak olyan konfliktusok a hiedelemmel ellentétben amelyek nem előre programozottak,
ezek nem nagyon szoktak megismétlődni, és nem is kell belőle tanulni, sőt hamar megoldásra is
találnak. Legnagyobb konfliktusokat az okozza a párkapcsolatokban, hogy a látszólagos apróságokat
komoly jelentéssel ruházzuk fel.
Mély gyökerei vannak a komolyabb konfliktusoknak. Ezek általában, gyerekkori
élményekhez köthetők, ilyen lehet például lányoknál az indulat elfojtás, ami előbb utóbb máshol fog
előbukkanni.
Pszichológiai játszmákat teremtenek a letiltott érzések, az indulatok helyére hamis érzések és
viselkedési minták lépnek, ezek uralj ák az adott helyzetben a reakciókat. Keressük sokszor ezeket a
helyzeteket, nem ártatlanul kerülünk ide, keressük az alkalmat, hogy újra és újra végigjátszhassuk.
Ezek a végigjátszott helyzetek árulják el, hogy igazából milyen egyéni hiedelem igazolására t örekszik
az illető.
Elmondhatjuk őszintén, hogy az „igazival ” való találkozás nem az oltárnál kezdődik hanem
sokkal hamarabb. A boldogságot nem a másikban kell keresni, a „titok” nem ott van, hanem a saját
gondolkodásunk érettségében, értékrendünkben, és t alán ami a legfontosabb saját önismeretünkben
találjuk meg. Mit gondolok a szerelemről a másik érzelmeiről, mit tudunk a házasságról, szerepekről
vagy szexualitásról. A párkapcsolatunkban mindenki a maga boldogságának a „kovácsa ”, nemcsak a

19 jó pap, de a jó férj és a jó feleség is holtig tanul.
Mennyire lehet jó előrejelző a szerelem a párkapcsolatban? Évszázadok óta egy rejtélyes
gondolat, hogy a szerelmesek ha szeretik egymást akkor biztos boldog kapcsolatuk lesz.
„A szerelem vak ” mondja a népi bölcsesség, igen a szerelmes nem lát mást csak a nagy Őt, annak is
a jó tulajdonságait, azt is felnagyítva, eltorzítva, amik a képzeletben vannak jelen. Pedig fontos lenne
az hogy az érzelmeinket tudjuk irányítani a párválasztásnál, ezt nevezzük „érzelmi intelligenci ának ”.
Ugyanebben a kategóriában tartozik a saját és mások érzelmeinek kezelése, az önkontroll, önmagunk
motiválása.
Mindenki felelős azért, hogy mennyire hagyja kiteljesedni a benne lévő vágyakat, érzelmeket, így
sok fájdalomtól és csalódástól óvhatjuk m eg magunkat. Sokan élnek olyan illúzióban, és hajlamosak
arra, hogy a boldogtalanságot előre vetítő jeleket elhessegessék, mert majd a szerelem mindent
megold. Ez lesz majd egy hamis illúzió, azaz a jól ismert Mézga családból a „Hufnágel -effektus ”, ha
tudtam volna, hogy ilyen lesz, akkor nem ilyet választok (Végh József 2010). Van egy nagy
elképzelés, meggyőződés miszerint az ideális párok olvasnak egymás gondolatába, egyek vagyunk
szinte, a partneremnek tudnia kell mit érzek, mit gondolok vagy mire van szü kségem, természetesen
nekem is tudni kell ezeket a dolgokat. Sajnos ha a párkapcsolati társak megpróbálják kitalálni, hogy
mi jár a másik fejében, az katasztrófához vezethet.
A rögzült szemléletű embereknél mindig van egy hit, ha a kapcsolat nem megy jól a kkor
legegyszerűbb a másik nyakába varrni mindent, a teljes felelőséget (Carol S.Dweck 2015).
Elégedett vagy frusztrált a párkapcsolatában? Nehéz kapcsolatban él vagy radikális változásokat
szeretne? Vagy csak egyszerűen jobb kapcsolatot szeretne? Ezeket és még számtalan ehhez hasonló
kérdést teszünk fel magunknak, vagy másoknak – és megfeledkezünk arról, hogy hiedelmeink milyen
erősen befolyásolják ezeket a gondolatokat sokszor.
Sokszor szeretjük ezeket az érzéseket elfojtani, de nem érdemes hiszen előbb utóbb valamilyen
formában meghatározzák életünket.
„Kompromisszum ” – mondják és adják a tanácsot a barátok és családtagok, „erra kell
törekedni ” – próbálják ezt megerősíteni, azonban, ez nem mindig helyt álló, hisz néha saját magunkat
kell adni őszintén.
Az urbanizáció előtt az emberek mindenben segítették egymást, a férfiak távol dolgoztak, a
nők otthon a családot igazgatták, így kialakult egy férfi -női szerep, a férfi keresi a pénzt, a nő vezeti
a háztartást. Már úgy nevelték a fiúkat és lányokat, hogy e zeknek a szerepeknek eleve megfeleljenek,
mire felnőtté válnak.
Az 1970 -évektől a nők közül került ki az új munkaerő, gazdasági függetlenséget, politikai
hatalmat szereztek maguknak, megváltozott a társadalom. A nők egyre nehezebben találtak maguknak

20 „megfelelő ” partnert, a férfiak értetlenül álltak mit akarnak a nők, hiszen kétféle stratégia volt a
„hagyományos ” amit örököltek és az „emancipáltat ”, de egyik sem adta meg azt amit szerettek volna
és megérdemelnek. Hiszen a hagyományosan örökölt szerepben a nők mellőzöttek, elnyomottak és
boldogtalanok voltak, míg az új úgynevezett emancipált szerepben ridegek, rikácsolók.
A női emancipáció szellemét már nem lehetett visszatuszkolni a palackban, a férfiakat csak
tudják segíteni, ha a nők is új megvilágításb an szemlélik a kapcsolatukat (Terrence Real 2007).
A férfiak és a nők sohasem érthetik meg egymást, hiszen valljuk be különböznek mindenféle téren –
elmondhatjuk, hiszen ezért leszünk mérgesek vagy haragszunk a másikra, mert azt várjuk, hogy
olyanok legyen ek mint mi. A férfiak azt várják a nőktől, hogy úgy gondolkozzanak, kommunikáljanak
mint a férfiak, a nők meg azt, hogy a férfiak úgy érezzenek mint ők. Elfelejtették, hogy a férfiak és
nők mindig mindenben különböztek. Ha a nő nem tudja milyen a valódi fé rfitermészet, könnyen
megsértheti azt, akit a legjobban szeret, sőt szeretetlennek és kritikusnak tűnhet. Egy nő sokszor
megakarja osztani érzéseit, a nők azért beszélnek többet a problémáikról, mert ezzel is közelebb
szeretnének kerülni a párjukhoz.
Nagy tévhit a párkapcsolatban az, hogy a férfi úgy próbálja megváltoztatni a nőt, hogy ő lesz
a mindent megoldó szakértő , ezzel beletipor a nő érzelmeibe.
Másik nagy tévhit a kapcsolatban, amikor a nő a férfi viselkedését akarja megváltoztatni, hogy
ossza a tanácsokat kéretlenül.
A megoldás a megértés, a bizalom, az együttérzés a másik elfogadása és segítése (John Gray
1995).
Goethe szerint a józan ember nem lehet féltékeny, mert akit félteni kell az nem érdemli meg,
hogy szeressék, hiszen aki nem mutatja k i az már saját maga sem gondolja magát annak.
A féltékenység stabilizáló erejére szükség van a párkapcsolatokban, ez lesz majd ami felfrissíti az
erotikus vonzerőt (Szvetelszky Zsuzsanna 2005). „A szerelem sötét verem ” mondja a régi mondás, a
hiedelem sze rint sok sebeket ejt a szerelem, ami befolyásolja a későbbi harmonikus párkapcsolatokat.
Hihetünk abban, hogy a kapcsolatunk jó vagy rossz, vagy tényleg egymásnak teremtettek bennünket
a párunkkal, ezekről fogunk ítéletet alkotni (Carol S.Dweck 2015).

2. A MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PÁRKAPCSOLAT

2.1. A mentálhigiéné fogalma

21 A mentálhigiéné felfogása történelmi – és kulturspecifikus, vagyis az egyén a saját történelmi
idejében, a jellegzetes kulturális hátterének függvénye (Docu, 1997).
A mentálhigiéné lelki egés zségvédelmet jelent. Kiindulópontja, hogy a lelki egészség feltétele
a testi, a fizikai működőképesség, de a lelkiállapot is visszahat a testi szomatikus működésekre. A
mentálhigiéné lelki egészségvédelem, melynek célja a mindennapi életben tapasztalható p roblémák,
konfliktusok megelőzése, az egészség promóció és az önsegítés (Bagdy, 1999).
Pszichoterápiás személyiségfejlesztő módszerek alkalmazását is értjük alatta, a még
betegségtudattal nem rendelkező emberek esetén, illetve gyermekkori preventív foglal kozásokat,
melyek révén olyan készségek és ismeretek alapozódnak meg, melyek megvédik őket a különböző
betegségektől (Buda, 1994). Prevenció —megelőzés, a korai gyermekkori fejlődés szempontjából, a
gyermekkori fizikai, érzelmi és szexuális abúzus prevenció ja, stressz megelőzés a munkahelyen,
krízisintervenció, segítség a gyászfeldolgozásban, kockázat megelőzés és kockázatkezelés is teret kap
a mentálhigiénén belül (Buda, 2001).
A mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása
és megtartása, az a fajta munka mely a pszichológia prevenció körébe tartozik.
Belső folyamatokra fókuszál, amelyek élethelyzeti zökkenők esetén pozitív életérzés
kialakulását és megtartását segítik elő.
Maga a mentálhigiénia a lelki egészségv édelem, azaz a testi -lelki, szellemi és szociális jólét állapota.
A Klinikai Pszichológiai Szakmai Kollégium definíciója szerint a mentálhigiéné
egészségközpontú szemléletmód, az egészség megóvására vonatkozó magatartáskultúra (Grezsa,
1998).
A mentálhi giénés problémák közé tartoznak az emberi élet legkülönbözőbb mentális és
érzelmi zavarai, mint például a különböző kapcsolati zavarok, pszicho -szociális problémák, a
viselkedéskultúra torzulásai: az agresszivitás, a kémiai szerekkel való visszaélés, valam int a
pszichiátriai betegségi állapotok (Grezsa, 1998).
Egyes szakemberek mentálhigiéné alatt humanisztikus pszichiátriai ellátást,
pszichoszomatikus, holisztikus, betegcentrikus szemléletet, közösségi ellátást és rehabilitációt
értenek (Buda, 1994).
Ugyan akkor a mentálhigiéné fogalmával kifejezhető egy ország, egy társadalmi réteg vagy
egy közösség lelki egészségi állapota is, valamint az az intézmény – és programrendszer is, amely
ennek javítását tűzte ki célul. Tágabb értelemben a mentálhigiéné területére sorolható a pszichés
betegségek kezelése, a rehabilitáció, valamint a fogyatékosok, károsodottak, teljesítmény – illetve
adaptációképtelenek rehabilitációja is. Így a mentálhigiéné értelmezése egyaránt kiterjedhet a
szociálpolitikai és a szociális gondosko dás területére egyránt (Buda, 2002).

22 A Magyar Mentálhigiénés Szövetség Programnyilatkozatának definíciója szerint a
mentálhigiéné egyaránt jelent szemléletet, elméletet, tevékenységi területet, illetve
intézményrendszert (Grezsa, 1998). Grezsa szerint az e gészség és betegség nem különíthető el
egymástól, hanem egy kontinuumon elfoglalt pozíciók alapján értelmezhető állapotok, melyek jelzik,
hogy az egyének milyen eszközökkel rendelkeznek a hétköznapi problémák megoldására.
A mentális ötféle érzéssel is jell emezhető: a bizalom, a kihívás, a kompetencia, a teljesítmény
és a humor érzetének kifejeződése. A mentális egészség biológiai, pszicho szociális, gazdasági és
környezeti, társadalom – és individuál -pszichológiai, illetve "mágikus" feltételek és körülmények
kölcsönhatásának függvénye. Individuális szinten a belső valósággal való elmélyülés képességéről: a
gondolkodásról, az érzelmekről, az életvezetésről és a kockázatvállalásról van szó, melyek
meghatározzák az érzelmi teherbíró képességét. Közösségi szinten a mentális egészség a személyek
arra irányuló képességétől függ, hogy hogyan kapcsolódnak illetve milyen mértékben vállalnak a
közösségért felelősséget. Az intézmények szintjén arról van szó, hogy a személyek miként
kapcsolódnak különböző egészséges, haté kony struktúrákhoz, illetve képesek -e azok működését
kedvező irányba alakítani (Grezsa, 1998). Az individuumokat egészségük mindhárom dimenziójában
érik különböző hatások. A mentálhigiéné feladata ezek azonosítása, valamint a védő hatások
fölerősítése és a z ártó hatások redukálása (Grezsa, 1998).
A mentális egészséget védő belső faktorok közé tartozik az érzelmi teherbíró képesség
szempontjából a fizikai egészség, a pozitív önkép, a problémamegoldó képesség, a tanulási képesség,
a polgári mivolt szempontjáb ól a jó neveltetés, a jó kapcsolatok, a kapcsolatok kialakításának,
fenntartásának és megszakításának képessége, a kommunikációs jártasság, az elfogadottság érzete.
Egészséges struktúrákat alakítanak ki a jó iskolai tapasztalatok, a biztonságos lakókörnyez et,
a demokratikus politikai viszonyok, a béke (Grezsa, 1998). A mentális egészséget védő külső faktorok
közé tartozik az érzelmi teherbíró képesség szempontjából a lakhatás, élelem, ruházat, fűtés, a polgári
mivolt szempontjából a társadalmi és közösségi hitelesítés, a közösségi támogató háló, a pozitív
szerep -modellek, a munkaviszony (Grezsa, 1998).A mentális egészségre ártalmas belső faktorok
között tartjuk számon: az érzelmi teherbíró képesség tekintetében a veleszületett betegségeket,
rendellenességeke t, a fogyatékosságot, a tehetetlenség érzését, a gátolt önmegvalósítást és
előmenetelt, a különböző szexuális problémákat, a polgári mivolt tekintetében a szegényes
kapcsolatokat, az intézményesedés érzését, az izoláltság érzését, az elidegenedettséget, a
konfliktusokra, disszonanciára utaló tapasztalatokat. Kedvezőtlen struktúrákat alakítanak ki: az
értékrendszer zavarai, a negatív fizikai környezet, a szegénység hatásai (Grezsa, 1998). A mentális
egészségre ártalmas külső faktorok közé tartoznak az érzelm i teherbíró képességet illetően a
kielégítetlen létszükségletek (éhezés, hajléktalanság), a veszteségérzés, a magány, az erőszak

23 elszenvedése, az élvezeti szerekkel való visszaélés, a pszichiátriai betegségek, a családi problémák),
polgári mivoltot illetőe n a kulturális konfliktus, az elidegenedettség, a diszkrimináció, a
stigmatizáltság, az autonómia hiánya, a munkanélküliség valamint a csoportnyomás (Grezsa, 1998).
A mentálhigiénia azoknak a folyamatoknak az összessége, amely az egyén személyiségét és
közösségi kapcsolatát erősebbé, fejlettebbé teszi. A lelki egészség alapvető fontosságú, hiszen ezek a
problémák kihatással lehetnek a fizikai állapotunkra, élet körülm ényeinkre és kapcsolatainkra.
Elmondható, hogy aza mód, ahogyan az emberek a valóságot észlelik, sokkal fontosabb,mint ahogyan
objektíven a saját körülményeiket megítélik. Így saját magunk tudjuk befolyásolni aktuális
jóllétünket, boldogságérzetünket és – szintünket.
Jelentős mértékben javítani tudjuk pozitív gondolkodással és hozzáállással az egészségügyi
állapotunkat is, mindez elérése azonban sok gyakorlást és valójában élethosszig tartó idő – és
energiaráfordítást igényel. A pozitív érzelmek átélése nem csak önmagunkra, de környezetünkre is
hatással van. Mindössze tíz százalékban játszik szerepet az élethelyzetünk a boldogságunk
befolyásolásában. Sem az anyagi jóllét, sem a különösebb életkörülmények nem képesek
nagymértékben biztosítani számunkra a kiegy ensúlyozottan magas boldogságszintet. Lyubomirsky
(2008) szerint ha van is titka a boldogságnak, akkor az abban rejlik, hogy mindenki igyekezzen a
számára megfelelő boldogságfokozó technikát választani, hiszen mindenkinek másra lehet szüksége.
Az állandó s tresszes életvitel, illetve a stressz nem megfelelő kezelése, testi -lelki tüneteket
okozhat. A lelki terheltség jeleként érzelmi labilitás ingerlékenység, türelmetlenség, agresszivitás,
illetve kialvatlanság alakulhat ki. Ezek a tünetek akadályozhatják az egyén mind fizikai, mind
szellemi tartalékainak mozgósítását.
Elsődleges szempont hogy megelőzzük a lelki rendellenességek kialakulását, és javítsuk az
egyén beilleszkedését a szűkebb, valamint a tágabb környezetbe.
Továbbá fontos az, hogy képessé váljon a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására, és
a meglévők megtartására.

2.2. A mentálhigiénés szakember szerepe a párkapcsolatokban

Több diszciplína is érintett a krízisbe jutott párkapcsolatok megmentésében, ezek közül sokan
elsőként a pszichoteráp iára gondolnak. Gyakran azonban túl későn kérnek a párok segítséget, így a
pszichoterápia legfeljebb a békés, emberi méltóságot megőrző válásban nyújthat segítséget.
Egy pszichésen és mentálisan egészséges pár, amely jobbá akarja tenni az egymással való
kapcsolatát, ritka esetben kéri ehhez terapeuta segítségét.
A klienseknek szükségük van vezetésre és érezni akarják, hogy a tanácsadó szavai mögött egy

24 szilárd értékrend, normarendszer áll, szakembereknél a kliensek jobban bíznak a titoktartásban, ezért
bátrabban meg tudnak nyílni.
A mentálhigiéné szakemberek használnak különféle pszichológiai módszereket is. Ugyanis a
lelkünk bizonyos értelemben olyan mint a testünk, ha nem megfelelően kezeljük a törött csontot,
akkor az rosszul forr össze, nyomot hagy és ma radandó károsodáshoz vezet. Ugyanez igaz a lelkünkre
is. Bizonyos élethelyzetek, pontosabban ezeknek a kezelése, vagy rosszul kezelése maradandó lelki
sebeket okozhat. A mentálhigiéné szakember pontosan ezeken az élethelyzeteken segít átjutni,
mégpedig bes zélgetésekkel. Az úgynevezett „segítő beszélgetések ” azt a célt szolgálják, hogy
segítenek a pároknak az éles stressz, konfliktur állomásain átjutni. Ezek támogatják a klienst, hogy
objektíven lássa magát, és hogy képes legyen befogadni a környezetétől é rkező pozitív visszajelzést.
Kiindulási alap mindig az aktuális kliens gondjaiból, nehézségeiből indul ki. Ezen segítő
beszélgetések esetében az a cél, hogy az egyén a saját problémáinak megoldására képessé váljon és
mindezt lehetőleg úgy, hogy a saját erő forrásait kihasználja.
Az állandó stresszes életvitel, illetve a stressz nem megfelelő kezelése, testi -lelki tüneteket
okozhat. A lelki terheltség jeleként érzelmi labilitás ingerlékenység, türelmetlenség, agresszivitás,
illetve kialvatlanság alakulhat ki .
A mentálhigiénés szakember eszköze a segítő beszélgetés , amelyben a segítő mindig a kliens
aktuális gondjaira, nehézségei koncentrál. A segítő beszélgetés során a kliens biztonságra,
elfogadásra, megértésre és támogatásra számíthat. A mentálhigiénés sz akember nem pszichológus,
így nem fog diagnózist felállítani, de tanácsokat sem fog adni. Abban segít, hogy a kliens – a párok
felfedezzé erőforrásaikat, amelyek segítségével saját maguk oldják majd meg a problémákat. A segítő
a kliens szavai mögött megbúj ó érzések visszatükrözésével/megfogalmazásával segít a kliensnek,
hogy más nézőpontból tekinthessen a nehézségeire, és megtalálja hogyan is segíthet önmagán.
A kognitív terápia a kliens aktuális problémáinak megoldására törekszik a diszfunkcionális
gondolk odás és viselkedés kedvező irányú megváltoztatásán keresztül. Ennek érdekében azonosítja
a problémát kiváltó hiedelmeket és az ezeket fenntartó gondolkodási hibákat és kedvezőtlen
viselkedésformákat.
„Nincs a világon se jó, se rossz, gondolkozás teszi azz á.” (Shakespeare: Hamlet)
A cél a gondolkodás és viselkedés módosításán keresztül egy pozitívabb hangulat
állandósítása, megfelelőbb alkalmazkodás elérése, ami idővel egy magabiztosabb személyiséget
eredményez.A terápiás beszélgetések során tetten érjük a megterhelő élethelyzetekben automatikusan
megjelenő negatív gondolatokat, beazonosítjuk a szenvedést okozó attitűdöket, és megnevezzük az
ezeket fenntartó, korábbi tapasztalatok alapján kialakult hiedelmeket. Új megoldásokat keresve egy
sokkal adaptívab b életszemlélet, a mindenkori helyzetekhez alkalmazkodni kész gondolkodásmód,

25 azaz kognitív struktúra, és a személy által sokkal hitelesebben vállalható magatartás alakul ki, és válik
természetessé.
Az ülésekre egyénileg, heti rendszerességgel, kb. 45 -50 perces, előre kialakított terápiás terv
alapján kerül sor. Az ülések gyakorisága lehet a heti 1 -2 alkalom. A terápiához tartozik két ülés között
napi rendszerességgel – ko-terapeutával, vagy önkontrollos formában – konkrét viselkedés feladatok
elvégzése. A siker záloga a közös munka, és a hozott probléma – netán a már kialakult betegség, tünet,
elakadás – személyre szabott értelmezése. Átlagosan 6 találkozás segíti a személyt a valóság
pontosabb érzékelésében, valamint a tartós érzelmi és magatartásbeli válto zásában. Gyógyszert nem
kap a kliens, a változás mentális úton, a gyógyító kapcsolat hordozó erejére támaszkodva és az ügyfél
aktív együttműködésének köszönhetően jön, jöhet létre. Célja a maladaptív viselkedésformák
kedvező irányú befolyásolása, valamint a hiányzó, de szükséges magatartásformák kialakítása a
tanuláselmélet törvényszerűségei alapján.

A viselkedésterápia egyéni és csoportos formában egyaránt végezhető, meghatározott időkeretben,
aktív strukturált terápiás ülések formájában folyik, mindkettő forma előre kialakított terápiás terv
alapján.
A viselkedésterápiás módszerek két nagy csoportját alkotják az expozíciós illetve az operáns
kondicionálásra épülő technikák. Az expozíciós kezelések általában a szorongásos állapotok
terápiájában, az operán s kondicionálásra épülő módszerek az új viselkedésformák és készségek
kialakításában kapnak jelentős szerepet.
A terápiás eljárás fázisai (H. Grotloh -Amberg1996):
➢ A kezdeti állapot vizsgálata, vagyis a probléma meghatározás, viselkedésanalízis.
➢ A kívánatos állapot feltárása, céldefiniálás.
➢ Terápiás tervezet koncepciójának kialakítása, módszer választás.
➢ A beavatkozás megvalósítása.
➢ Eredménykontrol.
A terápiás folyamat során számos technikát alkalmazhatunk, ezeket nem csak külön -külön, de
egymással kombinálva is használhatjuk.

A leggyakrabban az alábbi technikákat alkalmazzuk:
1. Kiegészítő relaxációs gyakorlatok
A viselkedésterápiához köthető számos relaxációs eljárás kidolgozása (progresszí v izom relaxáció,
autogén tréning, biofeedback), amelyet más eljárások részeként (pl. szisztematikus deszenzitizálás),
vagy önálló terápiás intervencióként is alkalmazhatunk. A relaxációs módszereket nem csak terápiás

26 céllal, hanem akár preventív eljáráské nt is használjuk. Mindemellett fontos alkalmazási területet talált
magában a sportban, a hadseregben és a wellnessben is.
2. Szisztematikus deszenzitizálás
A viselkedésterápia egyik legjobban kidolgozott és legtöbbet vizsgált módszerének kidolgozása
Wolpe ne véhez fűződik. Az eljárás során a szorongást keltő helyzeteket a szorongással ellentétes
aktivitással (relaxáció) társítják, aminek következtében azok szorongáskeltő potenciálja fokozatosan
csökken. A szorongáskiváltó helyzettel való konfrontáció történhet in vivo (valóságos), vagy insensu
(gondolati) módon.
3. Ingerelárasztás.
A beteget – szisztematikus deszenzitizáláshoz képest fokozott mértékben és ellentétes aktivitás nélkül
– szembesítik szorongásának tárgyával. Az eljárás célja a habituáció, vagyis anna k megtapasztalása,
hogy a szorongást kiváltó inger jelenléte ellenére a szorongásérzet csökken és végső soron nem
következik be az, aminek megtörténésétől a beteg retteg.
A kognitív pszichoterápia legfontosabb célja a kognitív átstrukturálás, vagyis a klie ns reálisabb,
kevésbé szorongást keltő, valóság hűbb helyzetértékelésének kialakítása.

3. A VIZSGÁLT TÉMA A SZAKIRODALOM TÜKRÉBEN

A metaanalízis több, hasonló célú és hasonló kérdésre választ kereső vizsgálat adataiból
készült összevont, összegező ele mzés, amelynek során gyakran lényeges elemeikben eltérő
vizsgálatok eredményeit kell összegeznünk.
Az alábbi táblázat a vizsgált téma elméleti részében fellelhető szakirodalmi adatokat tartalmazza.

Metaanalitikus táblázat
Szerzők, év, kutatás eredeti címe Személyek Célzott terület Eredmények
1. Anahita Khodabakhshi Koolaee,
Nastaran Adibrad, Bahram Saleh
Sedgh Poor; 2010, „The Comparison
of Relationship Beliefs and Couples
Burnoutin women whoapply for
Divorce and Women Who Wantto
Continuethei r Marital Life ”
50 a házasságuk
felbontását kérő
nők és 50 a
családi életüket
folytatni akaró
nők Két külön
csoportba osztott
nők párkapcsolati
hiedelmeinek és
„párkapcsolati
kiégéseinek ”
összehasonlítása. A két csoport (a
házasság
felbontására
törekvő és a
házassági életet
folytatni kívánó
nők)
párkapcsolati
hiedelmeinek
összehasonlítása

27 jelentősen eltérő
volt (p
<0/1).A „párkap
csolati kiégés ”
összehasonlítása
is jelentősen
különbözött a 2
csoportban
(p <0/1
 2
.  Mary Lynn Edmundson;
2005, „ Marriage Myths and
Dysfunctional Relationship
Beliefsamong Undergraduates ” 164 egyetemi
hallgató, akik
még nem voltak
megházasodva
(33% -a férfi és
67% -a nő; a 17
és 20 év közötti
diákok a minta
69% -át tették ki,
míg a
fennmaradó 31%
21-24 évesek
voltak) Az egyetemi
hallgatók,
akikmég nem
házasodtakmeg,
hisznek -e a
romantikus
kapcsolatokban és
a házassági
mítoszokban. A különböző
nemű hallgatók
jelentős
különbséget
mutattak a
házassági
mítoszokban
való hitükben és
a párkapcsolati
hiedelm ek
tekintetében.
Szintén jelentős
különbség volt a
nemekkel
kapcsolatos
hiedelmek
tekintetében,
amelyekben
szerepet játszott
a családi háttér
(a szülők
jelenleg is
házastársak
vagy
elváltak/nem
voltak
megházasodva).

28 1. 3. 2. Laura J. Holt, Jonathan F.
Mattanah, Christa K. Schmidt,
Jennifer S. Daks, Erin N. Brophy,
PaulineY . Minnaar,
KatherineRorer; 2016, „Effects of
relationship education one
mergingadults' relationship beliefs
and behaviors ” 112 főiskolai és
egyetemi
hallgató A párkapcsolati
oktatás ha tása a
fiatal felnőttek
párkapcsolati
hiedelmeire és
párkapcsolaton
belüli
viselkedésére.
Hogyan
befolyásolta a
párkapcsolati
oktatás fiatal
felnőttek
alkalmazkodó
képességét,
párkapcsolaton
belüli
döntéshozatalát, a
párkapcsolat
minőségét. Csoportos
beszé lgetés a
párkapcsolaton
belüli
döntéshozatal
javulását
bizonyította,
továbbá
nagyobb
kölcsönös
megértés volt
észrevehető a
csoportos
beszélgetéseken
résztvevőknél. A
párkapcsolat
minőségében
észrevehető
változás nem
volt.
3. 4. 4. Sandra L. Murray, John G. Holmes,
Dale W. Griffin, Gina Bellavia,
Paul Rose; 2001, „The Mismeasure
of Love: How Self -Doubt
Contaminates Relationship Beliefs ” Párkapcsolatban
és házastársi
kapcsolatban
levő párok A negatívabb
önmegítélés
kevésbé kielégítő
párkapcsolatokat
eredményez ,
mivel az ember
nehezebben hiszi
el, hogy partnere/
házastársa szereti
őt. A partner
szeretetének
felfogását, a
partner észlelését
és a kapcsolat jó
„közérzetét ”
mérték. Az önbizalom
által aggasztott
egyének
alábecsülték
partnereik
szeretetének
erősségét. Az
ilyen
indokolatlan
bizonytalanságo
k a partnerek
kedvezőtlenebb
felfogását
feltételezték. A
partner felé
nyújtott bizalom
csökkenti a
kölcsönös
függőség
kockázatát és
elősegíti a
közelséget.
5. 5. 6. Gülșah Kemer, Evrim Çetinkaya
Yıldız, Gökçe Bulgan; 2016 ,
„Emotional Dependency and
Dysfunctional Relationship
Beliefsas Predictors of Married
Turkish Individuals ’ Relationship
Satisfaction ” 203
Törökországból
származó nő és
181
Törökországból
származó férfi
álltak, összesen Házastársaknak a
házastársi
kapcsolatukkal
való
elégedettségük az
érzelmi
függőségük és a A házas török
egyének
kapcsolatának
elégedettségét
jelentősen
magyarázta
érzelmi

29 384 házaspár diszfunkcionális
kapcsolati
hiedelmek
tekintetében volt
vizsgálva. függőségük
(sr2 = .300, p
<.001), az
interperszonális
(egyének
közötti)
elutasítás
észlelése
(sr2 = .075, p
<.001) és a
házastársi
kapcsolatuk
iránti irreális
elvárások
(sr2 = .028, p
<.001).
Az
interperszonális
(egyének
közötti)
félreértés
azonban nem
járult jelentősen
hozzá a
résztvevők
elégedettségéhe
z (p> 0,05). Az
interperszonális
(egyének
közötti)
elutasításhoz és
a házastársi
kapcsolatok
iránti irreális
elvárásokhoz
viszonyítva, az
érzelmi
függőségnek
volt a
legnagyobb
szerepe a
résztvevők
házasságukkal
való
elégedettségéne
k
magyarázatában
.
7. 6. 8. Rezzan Gündoğdu, Yasemin
Yavuzer, Zeynep Karataș; 2018, 351 egyetemi
diák, 201 nő és Irracionális
hiedelmek a A férfiak
agressziós

30 „Irrational Beliefsin Romantic
Relationshipsas the Predictor of
Aggressionin Emerging Adulthood ”
150 férfi romantikus
kapcsolatokban,
mint az agresszió
előrejelzi fiatal
felnőtteknél. szintje és
irracionális
elvárásaik a
párkapcsolatban
a társa dalmi és
szabadidős
tevékenységek
tekintetében
magasabbak.
Emellett a
fiatalfelnőttekné
l a szex az
agresszió
előrejelzője
lehet.
9. 7. 10. Zinat Pour Gholamali,
AbbasRahmati, Hossein Mousavi
Nasab; 2017, „Examination of a
Causal Model of Relationship
Beliefs and Sexual Satisfactionwith
the Mediating Role of Marital
Conflicts ”
200 iráni
személy (100
férfi és 100 nő) A párkapcsolati
hiedelmek és
szexuális
elégedettség
okozati
modelljének
vizsgálata
a házassági
konfliktusok
közvetítő
szerepé vel. A párkapcsolati
hiedelmek
nagymértékben
segíthetnek
megjósolni a
házastársi
konfliktusokat.
A negatív
meggyőződésű
párok szexuális
elégedettsége
alacsonyabb
volt. Több
házassági
konfliktus
alacsonyabb
szexuális
elégedettséget
eredményezett
és közvetít ő
szerepet öltött
be a kapcsolati
hiedelmekben és
a szexuális
elégedettségben.
11. 8. 12. Behnaz Navid, Maryam
Mohammadi, Saman
Maroufizadeh, Payam Amini,
Zahra Shirin, Reza Omani Samani;
2018, „ Relationship between
Quality of Life, Relationship Beliefs
and Attribution StyleinInfertile
Couples ”
50 meddő, 18 év
feletti perzsa pár Meddő párok
életminősége, a
párkapcsolati
hiedelmei és a
hozzáállási
stílusuk voltak
vizsgálva. A meddő
pároknál a
férfiak jobb
életminőséget
mutatnak
feleségeikhez
képest. Továbbá
a párkapcsolati
hiedelmek
bármilyen

31 alakban
negatívan
befolyásolják az
életminőséget,
de hozzáállás
stílusát illetően
csak a pozitív
hozzáállást
lehetett az
életminőséggel
összefüggésbe
hozni.
Összegezve, van
összefüggés a
párkapcsolati
hiedelmek és a
meddő párok
életminősége
között.

II. A KUTATÁS MÓDSZERTANA

1. A KUTATÁS TÉMÁJA

Jelen dolgozat témája a párkapcsolati hiedelmek, ezen belül meg megjelenési formáik,
gyakoriságuk és hatásu a párkapcsolat minőségére. A dolgozat gyakorlati részében a kutatáson kívül
igyekszem feltérképezni a beavatkozás lehetőségét, illetve annak modosít ó erejét a kapcsolatokban.
Párkapcsolati hiedelmeink, m ítoszaink észrevétlenül lopóznak be magánéletünkbe, sokszor
nem is vagyunk tisztában vele, hogy mindaz ami munkálkodik a kapcsolati háttérben, nem más, mint
sajátos hiedelmeink – általában csak azt v esszük észre, csak azt érezzük, hogy valami egy ideje
nincsen rendben a párkapcsolatunkban. Ha hasonlót tapasztalunk, hasznos és érdemes lehet ilyen,
hasonló helyzetben lévő társakkal, párokkal közösen gondolkodva dolgoznunk a saját kapcsolati
hiedelmeinke n, mindezt természetesen megfelelő szakember támogatásával.
Az általam tervezett és megvalósított kutatás során, úgy ahogyan azt a standardok
megkövetelik, a kutatási probléma, kérdésfelvetés meghatározása után tervezetten, szabályszerűen

32 adatokat gyűjtöttem, ezeket az adatokat meg feldolgoztam, elemztem.
A kutatá s témakörének a kiválasztási folyamatában alapvető kérdés, hogy milyen témakört
választunk a kutatás vizsgálatának tárgyaként. Első lépésként a kutatási témát, valamint a kutatási
folyamat került meghatározásra. A választott témakör kiválasztásánál elsődle ges szempont volt, hogy
mindaz amit kutatni szeretnék, az illeszkedjen az én érdeklődési körömhöz és felkészültségemhez.
Igyekeztem arra is odafigyelni, hogy legyen elérhető szakirodaloma az általam választott témakörhöz,
esetleg legyen olyan a témakörben jártas kutatóval kapcsolat, aki szakmai tanácsokat adhat a kutatás
megtervezésénél és megvalósításánál is.
A témaválasztást követően meg kellett határoznom, hogy milyen kutatási problémára,
kérdésre keresem a vizsgálat által a választ, ugyanis a témaválas ztás, illetve a kutatási problémák,
kérdések meghatározása lényegében meghatározza, milyen típusú kutatást kell elvégezni. A kutatási
problémák fontos szempontjai közé tartoznak a kutathatóság, az empirikus vizsgálatok gyakorlati
megvalósíthatósága és a vá rható eredmények hasznosíthatósága, alkalmazhatósága.
Az általam tevezett kutatás, illetve tanulmány a párkapcsolati hiedelmek és a mentálhigiéné
közötti összefüggések elemzését tűzte ki célul, a 18 és 40 év közötti populáción végzett felmérések
alapján. A kognitív fejlettség lehetővé teszi, hogy a párok/ házasságban élők a saját kompetenciáikra
vonatkozó információkat megfelelő módon értelmezzék és integrálják, ugyanakkor fokozatosan
differenciálódnak a saját képességeikre vonatkozó hiedelmeik és meggyő ződéseik is.

2. A KUTATÁS CÉLJA

A kutatás, a tanulmány az párkapcsolati hiedelmek és a mentálhigiéné közötti összefüggések
elemzését tűzte ki célul, a 18 és 40 év közötti populáción végzett felmérések alapján.
A kutatásom célja, elsősorban a „párkapcs olati hiedelmek ” jelenlétének a feltérképezése a
kapcsolatokban és ezek mentálhigiénére, valamint a kapcsolat minőségére gyakorolt hatásának
vizsgálata. A kutatásom egy másodlagos célja meghatározni, hogy az egyéni beavatkozás, mely a
párkapcsolati hiedelm eket igyekszik átfogalmazni milyen hatást fejt ki úgy az egyén, mint a
párkapcsolat alakulására. Ugyanakkor az is célom volt, hogy egy egységes beavatkozási tervet
dolgozzak ki, amely általános irányelveket tartalmaz, és nagy mértékben megkönnyíti az egyén i,
egyéniesített terápiás terv kidolgozását.
A felmérés és a beavatkozás által lehetővé válhat olyan beavatkozás megtervezése, amelynek
köszönhetően csökkenthető a párok által befolyásolt hiedelmek csökkentése, és ezzel párhuzamosan
javítható a mentális e gészségük(Lampek K.,KívésZs. 2012.pp.177 -208.pp. 177 -210).

33 3. A KUTATÁS HIPOTÉZISEI

A kutatás hipotéziseit saját egyéni és szakmai tapasztalatom alapján fogalmaztam meg,
figyelembe véve a szakirodalom aspektusait is.
A párkapcsolat rendszerében – legyen szó akár házasságról, akár élettársi kapcsolatról – talán
az egyik legfontosabb annak megértése, hogy a jól funkcionáló párkacsolatokat mely tényezők
határozzák meg. Különböző kutatók több hasonló jelenségen – például sikeresség, stabilitás, minőség,
boldogság, elégedettség, alkalmazkodás – keresztül próbálták már ezt megragadni. A párkapcsolat
sikeressége és bejósolhatósága a kapcsolat stabilitásának é s minőségének megállapítása által
történhet. Egy kapcsolat akkor nevezhető sikeresnek, ha tartós és stabil, eleget tesz a társadalmi
elvárásoknak, a benne élők elégedettek vele, jó minőségűnek ítélik és ez magatartásukban is
tükröződik (Glenn, 1990). A kap csolat stabilitását a kapcsolat élettartama és megszűnési módja,
valamint a pároknak, társaknak egy adott pillanatban a kapcsolat megőrzéséhez vagy felbontásához
való viszonyulása, azaz az ún. különválási hajlam megléte jelenti. A stabilitás nem jelenti
szükségszerűen a kapcsolat sikerességét is (Gödri, 2001). Egy korai longitudinális vizsgálat során
arra voltak kíváncsiak, hogy mi jósolja be leginkább a kapcsolatok tartósságát. Az eredmények
alapján a szeretet és a jutalom megléte vagy az energia befektet és és az elköteleződés közül az
elköteleződés jósolta be legerőteljesebben a kapcsolat hosszát (Lund, 1985; Rusbult és mtsai, 1998).
Egy párkapcsolat sikeressége tehát függ a kapcsolat minőségétől, amit a felek párkapcsolati
elégedettsége befolyásol és a k apcsolat stabilitásától, tartósságától, aminek bejóslója az
elköteleződés. A kapcsolat minősége a párok, társak szubjektív értékelése által, vagy az egymással
szemben tanúsított magatartásukban mérhető.
A szakirodalomban a kapcsolat minőségét a boldogság , a harmónia, az elégedettség és az
alkalmazkodás fogalmakkal írták le. A szakemberek leggyakrabban a kapcsolat általános, átfogó,
szubjektív értékelésére a párkapcsolati elégedettség kifejezést használják. A párkapcsolati
elégedettség (Kurdek és Schmitt, 1986; Hinde, 1997) az egyéni szükségletek, elvárások, vágyak
kapcsolatban bekövetkező kielégülésének mértékét mutatja, és erős indikátora a kapcsolat hosszának,
sikerességének, stabilitásának (Anderson és Emmers -Sommer 2006; Ahmadi és Fatehizadeh, 2006).
Mindezekhez hozzá tartoznak még a pár párkapcsolatról kialakított hiedelmei is. A hiedelem, mint
szó a hétköznapi szókészletünk része. A hiedelem Hoppál -Hajnal meghatározásában a
következőképpen hangzik: „A hiedelem olyan tudatbeli kép önmagunkról, a világr ól, amelyet igaznak
tartunk, noha nem igazoltunk, s mégis e szerint választjuk cselekedeteink eredményét és módját. ”
V oigt tanulmányában jelzi, hogy az általános gondolkodásban negatív jellegű (rémhírek, pletykák,
nem a jó hírt, hanem az ellenkezőjét továb bítják, a demonológia történetei nem az emberi boldogság,

34 hanem az emberi elesettség tükörképei) hiedelmek is megjelennek. Hankiss Ágnes szerint minden
ember kialakít valamilyen elméletet saját élettörténetére, életútjaira vonatkozóan. Megpróbálja
egységes magyarázóelv fonalára fűzni és történeti egységbe integrálni sikereit és kudarcait, sorsának
kedvező és kedvezőtlen fordulatait.
Egy párkapcsolat elég sok olyan buktatóval jár együtt, gondot jelenthet, ha más elképzeléseket
vallanak a párok a komoly kap csolat vagy a hűség fogalmáról, ha szexuálisan nem passzolnak össze,
ha különbözőképpen tervezik a jövőjüket, vagy például ha nem jönnek ki egymás barátaival. A párok
többsége, azonban arra már talán kevesebbszer gondol, hogy sokszor azok az irreális hiede lmek,
meggyőződések állnak a boldogságuk útjába, amiket egy „normális ” párkapcsolatról, az „egészséges ”
szexuális életről, vagy a „tipikus ” férfi és női szerepekről életük során kialakítanak. Ezek az elvárások
már gyerekkoruk óta formálódnak, a neveltetés és az a társadalmi közeg, amiben felnő egy személy,
az is erősen befolyásolhatják őket. Ezek között persze vannak pozitív elképzelések is, amik
megerősítik a kapcsolatokat, de sok közöttük sajnos pont ellentétesen hat. Kutatások kimutatták, hogy
akik ilyen negatív hiedelmekben gondolkoznak, sokkal kevésbé elégedettek a párkapcsolatukkal,
több konfliktusuk is van, és kapcsolataik is hamarabb tönkre mennek.
A fentiek értelmében a következő hipotésizek kerültek általam megfogalmazásra:
HIPOTÉZIS 1: „Az embe rek többsége elégedett a párkapcsolatával valamint szexuális
életével. ”
Eddigi munkám során azt érzékeltem, hogy azok a személyek, akikkel én érintkezésbe kerülök
többnyire elégedettek párkapcsolataikkal és szexuális életükkel is. Ugyanezeket tapasztaltam magán
életemben is, az ismerősök, barátok, rokonok viselkedéseit, kinyilatkoztatásait elemezve.
HIPOTÉZIS 2: „A negatív hiedelmeink befolyásolják a párkapcsolatainkat. ”
Ez a hipotézis alapjául elsősorban a szakmám területén megtapasztaltak szolgáltak, ugy anis azon
kevés esetben, ahol azt érzékeltem, hogy az egyének nem elégedettek a párkapcsolatukkal vagy a
szexuális életükkel – meghúzódni véltem egy – egy negatív hiedelmet. Ebből arra következtettem,
hogy a negatív hiedelmek megléte nagy mértékben befolyá solja a párkapcsolat alakulását, annak
minőségét.
A negatív hiedelmek alatt azokat az „alapigazságokat ” értem, amelyek automatikusan irányítják az
egyént, ellenben előbb -utóbb összeütközésbe kerülnek annak a vágyaival. Ezek a negatív hiedelmek
az esetek többségében családi hiedelmek, vagy a szülői minták alapján kialakult merev szabályok,
melyek még akkor is ha egy jól beépült működésmód szerint viselkedünk, konfliktusba kerülnek a
belső vágyainkkal. Mindez az esetek többségében oda vezet, hogy a saját vágyak nem tudnak
kielégülni, hiszen tudat alatt az e gyén mindenképpen meg akar felelni az ősi családi

35 mintának, az ott elfogadhatónak tartott értékeknek. Így történik meg, hogy az olyan mérgező
mondatok, mint a „minden férfi szemét ”, „minden nő kurva ”, „egy igazi férfi nem sír ”, „ne szólj
szám, nem fáj feje m”, „minden férfi csak a szexet akarja ”, „a nő helye a konyhában van ”, „csak addig
kellesz egy férfinek, amíg megkap ”, „csak a maximális teljesítmény ér valamit ”, „nőnek lenni
szörnyű dolog ”, komoly szervezőerővel bírnak az az egyének életében, és ennek me gfelelően
folyamatosan olyan élethelyzetekbe vagy kapcsolatokba sodorják bele, amelyek ezeket az
„igazságokat ” támasztják alá és ezáltal befolyásolják, akár veszélyeztetik a párkapcsolatot.

4. A KUTATÁS POPULÁCIÓJA

A kutatás populációja a 18 – 40 életév közötti személyeket foglalja magában, nemi
hozzátartozástól függetlenül.
A kutatásban való részvétel önkéntes alapon történt, a résztvevők nem kaptak kompenzációt
a kutatásban való részvételért. A párkapcsolat jellege nem volt kitétel, így az együtt jár ástól a
házasságig bármilyen párkapcsolati forma megfelelt ahhoz, hogy valaki részt vehessen a kutatásban.
A kutatás megvalósításának helyszíne a Facebook közösségi portál volt, ugyanis interneten
keresztül – a Facebookon lehetett egy erre a célra valid ált kérdőívet kitölteni. Mindez úgy valósult
meg, hogy a Párkapcsolati hiedelmek kérdőív fel lett töltve a Facebookra, ahol felhívást intéztem,
felkérést indítványoztam a kérdőív kitöltésére. A felkérést különböző földrajzi -, életkor – és
érdeklődési kör sz erinti Facebook -csoportokban osztottam meg, melyet anonim, nem visszakereshető
módon, Google Űrlapok segítségével töltöttek ki az érdeklődők. A kérdőív önkitöltős formájú volt,
ahol a megkérdezett maga olvasta el, értelmezte és válaszolta meg a kérdéseket.
A mintában 132 elkötelezett párkapcsolatban élő, azaz házas, élettársi kapcsolatban vagy
együttélésben definiált kapcsolódásban lévő nő vett részt, a mintába való bekerülésnek nem voltak
speciális kritériumai.
A kérdőív kitöltését követően került sor a kiértékelésre, majd az adatok feldolgozására.

5. A KUTATÁS ESZKÖZEI

A kutatás eszköze a „Párkapcsolati hiedelmek ” kérdőív. Ezen kérdőív tételeinek az
összeállítása először tapasztalati úton történt. A párkapcsolati hiedelmek mérésére kialakított
eszközök közül a legelsők közé tartozott, mely eredeti megnevezésben a Roy Ei delson és Norman
Epstein által 1982 -ben kialakított Relationship Belief Inventory (RBI). A validitás -vizsgálat
eredményei azt mutatták, hogy minél magasabb értéket ér el valaki az egyes dimenziókban, az annál

36 magasabb szintű kapcsolati elégedetlenséggel já r együtt (Eidelson és Epstein, 1982).
Az 5 skálából álló kérdőív a párkapcsolatokról kialakított diszfunkcionális hiedelmek
feltérképezésére készült, melyek sok esetben összefüggésbe hozhatók a párkapcsolatban megjelenő
distressz, konfliktusok és a kapcso lati elégedetlenség mértékével.
Választásom azért esett erre a kérdőívre, mivelhogy ez kérdőív olyan hiedelmek
beazonosítására alkalmas, melyek gyakran fellelhetők a konfliktusos kapcsolatok hátterében. Ez az
egyik leggyakrabban használt mérőeszköz a kap csolati hiedelmek diszfunkcionalitásának
felmérésében.
A két szakember a legjelemzőbb párkapcsolati hiedelmek összegyűjtésében aktívan praktizáló
párterapeuták szakmai tapasztalatait hívták segítségül. Számos visszatérő hiedelmet gyűjtöttek össze
ezzel a módszerrel, s végül öt nagyobb témakört, dimenziót határoztak meg, amelyek a következők
voltak.
Gondolatolvasás – Ez a hiedelem arra vonatkozik, hogy egy jól működő párkapcsolatban a
partnereknek szavak nélkül is tisztában kellene lenniük azzal, hogy mit gondol, mit érez a másik. Ez
a hozzáállás könnyen konfliktusok alapjául szolgálhat. Erre lehet példa az a szituáció, amikor nyíltan
nem mondjuk meg a másiknak, hogy mi a problémánk, ehelyett igyekszünk éreztetni vele, hogy
valami bánt minket, és azt várjuk , hogy magától rájöjjön, mi lehet az. Például a következő gondolatok
fogalmazódhatnak meg ilyenkor a diszfunkcionális hiedelmekkel rendelkező félben: „Feldühít, ha a
partnerem nem veszi észre, mit érzek, és nekem kell elmagyaráznom neki. ”
A véleménykülönbsé g kapcsolatromboló – Ez a hiedelem leginkább arról szól, hogy ha valamiben nem
ért egyet a pár két tagja, akkor az mindenképpen káros a kapcsolatra nézve. Akik ezzel az attitűddel
rendelkeznek, hajlamosak minden apró konfliktust elkerülni, és inkább magukb an tartani a
véleményüket, ha az eltérő a partnerükétől, mert attól tartanak, hogy ezek megvitatása a kapcsolat
rovására menne. Ez azonban nem mindig vezet jóra. Könnyen lehet, hogy a sok apró visszafojtott
gondolat és érzelem egyszer majd a legváratlanabb pillanatban tör ki belőlük. Akár egy kanapén
hagyott zokni is lehet az utolsó csepp a pohárban, ami végül olyan mértékű indulatkitörést hozhat
magával, hogy a partner mit sem ért belőle. Ide köthető hiedelem például az a gondolat, hogy: „Ha a
partnerem és én nem értünk egyet egymással, úgy érzem, hogy szétesőben van a kapcsolatunk.
A partnerünk képtelen a változásra – Ha nem hisszük el, hogy a párunk képes lenne változtatni
szokásain, gondolkodásmódján vagy véleményén, akkor előfordulhat, hogy ha valamive l problémánk
adódik, vagy csak éppen valami miatt nem vagyunk elégedettek a kapcsolattal, akkor meg sem
próbálunk nyitni a társunk felé, és közösen megoldást keresni, hanem anélkül, hogy beavatnánk,
inkább a különválás mellett döntünk. Ilyenkor például a k övetkező gondolatok jelenhetnek meg:
„Nem hiszem, hogy a partnerem bármiben is képes lenne változtatni a viselkedésén. ”

37 Szexuális perfekcionizmus – Ez a hiedelem arra vonatkozik, hogy a pár szexuális életében mindig,
mindennek tökéletesen kell működnie, kü lönben veszélybe kerül a kapcsolat. Akik ilyen
diszfunkcionális gondolatokkal rendelkeznek, úgy vélik, hogy csak a tökéletes szeretőket nem hagyja
el a párja. Akik így gondolkoznak, hajlamosak szorongani az együttlétektől tökéletességre törekvésük
miatt. A ttól félnek, hogy nem fognak megfelelni párjuknak, és következetesen saját magukban
keresik a hibát, ha partnerük éppen nem kívánja az együttlétet. Ide kapcsolható vélekedés például az,
hogy: „Feszült leszek, ha úgy érzem, hogy nem elégítettem ki teljesen a partneremet szexuálisan. ”
Nemek közti különbségek – Ezt a hiedelmet röviden úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a férfiak a
Marsról, a nők a Vénuszról jöttek. Vagyis a két nem eredendően különböző, másképpen működnek,
gondolkodnak, éreznek. Ennek a hiedelemn ek a veszélye abban áll, hogy ha így viszonyulunk a
párunkhoz, akkor alapvetően megoldható problémákat is megoldatlanul hagyhatunk azzal a
címszóval, hogy „ő úgysem értené meg ezt, hiszen ez női/férfi dolog ”. Tehát az így gondolkodó
személyek alapvető téve s hiedelme, hogy: „A férfiak és a nők valószínűleg soha nem érthetik meg
egymást igazán. ”
A mérőeszköz egy 40 itemből álló kérdőív, mely a párkapcsolati hiedelmek felmérésére
szolgál. A kérdőív 5 skálájának mindegyikéhez (Gondolatolvasás, A véleménykülönbség
kapcsolatromboló, A partner változtatási képtelenségére irányuló hiedelmek, Szexuális tökéletességre
való törekvés, Nemek közti különbség) 8 -8 tétel tartozik. A válaszadók 5 -fokú skálán jelzik az
állításokkal való együttértésük fokát, a k iértékelésnél pedig a skálákhoz tartozó tételek értékét
átlagoljuk. A magasabb pontszám az adott hiedelem magasabb szintjét jelzi.
Vizsgálódásom alapját a fent bemutatott kérdőíves módszer képezte, valamint a t -teszt és
interjú.

6. KUTATÁSI ELJÁRÁS

A kérdőíves vizsgálat a leggyakrabban használt primer kutatási, információszerzési technika,
alkalmas leíró, magyarázó és felderítő célokra. Ez az egészségtudományi kutatások területén gyakran
használt módszer, különösen olyan fogalmak vizsgálata esetén, min t pl. elégedettség, fájdalom,
stressz, életminőség. Ezzel a módszerrel nformációk gyűjthetők továbbá attitűdök, ismeretek,
vélemények, elvárások, tapasztalatok a páciensek vagy az ellátók magatartására vonatkozóan.
Előnye, hogy viszonylag könnyen kivitelez hető, többnyire nem terheli a megkérdezetteket,
megfelelően szerkesztett és kitöltött kérdőívek releváns információkat szolgáltathatnak a kutató
számára. Bizonyos kutatási témák esetén gyakran az egyetlen alkalmazható lehetőség, hátránya a
kutató és a megk érdezett szubjektivitása, esetenként az őszinteség hiánya.

38 A kutatás adatainak a felvétele 2019 márciu 1 és április 15. között történt, a mérésben 132
alany vett részt összesen. A vizsgálati eljáráshoz szükséges mintavétel 10 -15 percet vett igénybe
mind en alany esetében.
Az alanyok megértették a kérdőív kitöltésének a módjátés egyiküknek sem volt szüksége több
mind 15 percre a befejezéshez. A legrövidebb idő, ami alatt kitöltötték a kérdőívet 10 perc volt.
A kérdőívek adatainak feldolgozása SPSS 20 pr ogrammal történt, melynek segítségével
rendszerezhető információk birtokába jutottunk. Az eredmények után véletlenszerűen döntöttem el,
hogy melyik alanynál, hogy avatkozok be. Végül három alanynál került sor beavatkozásra, akik 6
alkalmas előre tervezett beavatkozásban részesültek, mely beavatkozási folyamat végül kiértékelésre
került.

7. ADATOK FELDOLGOZÁSA ÉS ELEMZÉSE

A kutatásban részt vevő 132 egyén adatait, valamin az általuk kitöltött kérdőívek adatainak a
feldolgozása SPSS 20 programmal történt, melynek segítségével rendszerezhető információk
birtokába jutottunk. Az adatbázisok lehetővé tették az adatok számszerűsítését és százalékos
formában kifejezett értelmezését.
Az eredmények értékelése 5 dimenzió, vagyis 5 párkapcsolati hiedelem mentén tö rtént és
mindegyik dimenzióhoz nyolc kérdés tartozott, ezek értelmezése adta meg a végső eredményt.
Az első dimenzió a GONDOLATOLVASÁS hiedelmeit vizsgálja, amely hiedelem arról szól,
hogy az egyének, leginkább a párkapcsolatban élők ki kell találniuk e gymás gondolatait, és ezáltal
szó nélkül is meg kell egymást érteniük.
Az alábbiakban a Gondolatolvasás dimenzióra vonatkozó nyolc kérdés válaszait találhatják
meg % felosztásban, ahol a jelölések a következőket jelzik: 1 -teljesen nem ért egyet, 2 -nem ér t egyet,
3-egyet is ért meg nem is, 4 -egyet ért, 5 -teljesen egyet ért.
Amint azt az eredmények mutatjáka kutatásban részt vevő személyek 53% -a nem várja el a
párjától, hogy az mindig ráérezzen az ő hangulatára, 19% -a azonban nem ért eggyet az erre vonatk ozó
kijelentéssel. A 12.számú grafikon adatai szerint az alanyok többségét 56,1% -át feldühíti, ha a
partnere nem veszi észre az érzéseit, 22 % -uknál ez változó, míg 21,9% -át nem idegesíti mindez.

39
Amint a fenti ábra eredményei szemléltetik a megkérd ezett személyek 59,1% -a egyetért azzal
a kijelentéssel, mely szerint az egymással szoros kapcsolatban állók úgy érzékelik egymás igényeit,
mintha olvasnának a másik gondolataban. Viszonylag kevés személy, pontosabban 17,4% -a nem ért
eggyet a fenti kijelent éssel.
Amint azt a kutatás eredményei jelzik 66,7% -a a megkérdezetteknek a partner által elvárt
szexuális teljesítmény megfelelő minőségét nem társítja, nem hozza összefüggésben azzal, hogy
esetleg neki valamilyen próblémája lenne. Kevés az eltérés (6,8% ) a két pólus között arra
vonatkozóan, hogy fontos -e, hogy a partner megérezze a hangulatváltozásokat, és ez alapján tudja,
hogy mire van szüksége a másik félnek. A semleges, vagyis az „igen is – meg nem is ” típusú válaszok
aránya emelkedett – 34,1%. Az ad atok azt is jól szemléltetik, hogy az alanyok többsége, vagyis
54,5% -a a párkapcsolati problémák legfőbb okát a nők és a férfiak közti különségbe látja.

A 27. ábra szerint a megkérdezettek 71,2% -a nem ért egyet azzal, hogy a partnerének tudnia
kellene , hogy ő mit érez, vagy gondol – anélkül, hogy ő elmondaná.
Az igazi szeretet egymás kölcsönös megismerésére gyakorolt hatását a fenti ábra eredményei
mutatják, mely alapján az alanyok 51,5% szerint azok az emberek akik igazán szeretik egymást
pontosan t isztában vannak egymás gondolataival. Mindezzel az alanyok 23,5% -a nem ért egyet, míg
25% részben igen, részben nem.

40 A fenti adatok alapján a GONDOLATOLV ASÁS dimenzióra vonatkozóan az alábbiakat
állapíthatjuk meg:
− a válaszadók több mint 71% egyet ért abban, hogy fontos, hogy a párok ráérezzenek,
megérezzék, tisztában legyenek egymás gondolataival.

A második dimenzióban A VÉLEMÉNYKÜLÖNSÉG KAPCSOLTAROMBOLÓ hatását
néztem, vagyis arra a megállapításra összpontosítottam, miszerinte ha a partnerek nincsenek egy
véleményen a kapcsolatban az romboló hatással lehet rájuk és a kapcsolatukra.
Az alábbiakban A vélrményk ülönbség kapcsolatromboló dimenzióra vonatkozó nyolc kérdés
válaszait találhatják meg % felosztásban, ahol a jelölések a következőket jelzik: 1 -teljesen nem ért
egyet, 2 -nem ért egyet, 3 -egyet is ért meg nem is, 4 -egyet ért, 5 -teljesen egyet ért.
A kutat ás eredményei azt mutatják, hogy az alanyok többsége, pontosabban 88,6% -a nem tásítja a
„nem egyet értést a másikkal ” azzal a ténnyel, hogy az nem értékelnő őt. Csekély, vagyis 4,5% a
megkérdezetteknek hozza ezt a kettőt összefüggésbe. Kevés személy, a kut atásban részt vevőknek
csak a 8,5% képtelen elfogadni azt, ha a partnere nem ért egyet vele. A nők és a férfiak közti
pszichológiai különbségek, mint a párkapcsolati félreértések kiváltó oka – az alanyok többsége által
(59,8%) nem elfogadott tény. A megkér dezettek 22% -a ad ennek a különbségnek jelentős szerepet a
félreértések jelentkezésében. Egy másik, szintén az egyetértésre vonatkozó kiejelntés szerint az
alanyok csak 5% éli meg személyi sértésnek, azt ha a parter nem ért egyet vele – míg 71,9% -a nem
így vélekedik erről. A partnerek közti véleménykülönbségről való vélemény, annak az elfogadására
vonatkozó kijelentésre adott válaszok szerint a megkérdezettek többsége – 49,2% -a semleges választ
adott. Az adatok azt is kimutatják, hogy a válaszadók 66,7% -át nem zavarja a közte és a partnere közti
véleménykülönbség. Az eredmények alapján szintén csekély (2,3%) azon személyek aránya akik a
„nem egyet értést ” azzal az érzéssel társítanák, mely szerint a kapcsolat szétesőben van. Többségük,
vagyis 81,1% -uk nem í gy érez. A 36. ábra a partnerek közt lévő viták hatását mérte az érzelmek
bizonytalanságára vonatkozóan. Az eredmények azt támasztják alá, hogy 65,9% nem bizonytalanódik
el a partnere érzéseit illetően a viták következtében.
Az alábbi ábra nagyon jól mut atja, hogy az alanyok többsége, pontosabban 88,6% -a nem
tásítja a „nem egyet értést a másikkal ” azzal a ténnyel, hogy az nem értékelte őt. Csekély, vagyis 4,5%
a megkérdezetteknek hozza ezt a kettőt összefüggésbe.

41
A 36. ábra a partnerek közt lévő viták hatását mérte az érzelmek bizonytalanságára
vonatkozóan. Az eredmények azt támasztják alá, hogy 65,9% nem bizonytalanodik el a partnere
érzéseit illetően a viták következtében.

A fent bemutatott eredmény -ábrák alapján az alábbi összefoglaló pontokat f ogalmazhatjuk
meg:
– a válaszadók 89% szinte teljesen egyet ért abban, hogy kapcsolatuk szétesőben lenne, ha
párkapcsolatban a véleményük eltérne, és akár pszichológiai különbségek is lehetnek a
félreértésekben. Mégis ettől a vélemények, érzések nem válto znak.

A PARTNER VÁLTOZTATÁSI KÉPTELENSÉGRE irányuló hiedelmek a harmadik
dimenzió, ahol a partner saját viselkedésének a változtatása a cél.
Az alábbiakban az erre a dimenzióra vonatkozó nyolc kérdés válaszait találhatják meg %
felosztásban, ahol a jelölések a következőket jelzik: 1 -teljesen nem ért egyet, 2 -nem ért egyet, 3 –
egyet is ért meg nem is, 4 -egyet ért, 5 -teljesen egyet ért.
Az alábbi ábra adatai szerint a kutatásban részt vevők többsége – 71,2%, nem ért egyet azzal
a kijelentéssel, mely s zerint ha a kapcsolat elején valami elromlik, azt nagy valószínűséggel nem lehet
helyrehozni.

42
Az alanyoknak csak 20,4% -a nem hiszi, hogy a partnere képes lenne változtatni a
viselkedésén.
A lenti ábra szerint a megkérdezettek nagy többsége, vagyis 87 ,1%-a egyet ért abban, hogy a
partner igényei iránti fogékonyság fejleszthető.

Pozitív irányú a válaszok többsége amely arra vonatkozik, hogy ha a partner egyszer már
bántott, ez a viselkedésmód megfog -e ismétlődni. Az alábbi két ábra adatait erre vona tkoznak.
Amint azt a lentiekben is láthatjuk, a kutatásban részt vevők többsége hisz a partnere változtatásra
való képességében. Egy következő ábra adatai arra világítanak rá, hogy az alanyok többsége egyet
ért azzal, hogy ha nem elégedett valaki a kapcsol atának a működésével, akkor tud rajta változtatni.
A kiértékelések alapján megoszlanak a vélemények a partnerrel szemben támasztott
változtatásra vonatkozó elvárások kapcsán – 45,4% nem várja el a partnerétől, hogy képes legyen
megváltozni, 25,7% mindezt nem így gondolja és 28,8% válasza semleges.
A vizsgálati eredményekből az alábbi összefoglaló pontokat fogalmazhatjuk meg:
– a válaszadók 90,1 % teljesen egyetért abban, hogy egy kapcsolatot helyre lehet hozni, lehet
változtatni ha akarják, fejleszthető. Azért amiért egyszer valami megtörtént nem biztos hogy meg fog

43 ismétlődni, nincsenek elvárások egymás iránt.

Negyedik d imenzióként a SZEXUÁLIS TÖKÉLETESSÉGRE V ALÓ TÖREKVÉS a
tökéletes teljesítmény és a partner kielégítésének vágya iránti elvárásokat tartalmazza.
Az alábbiakban erre a dimenzióra vonatkozó nyolc kérdés válaszait találhatják meg %
felosztásban, ahol a jelö lések a következőket jelzik: 1 -teljesen nem ért egyet, 2 -nem ért egyet, 3 –
egyet is ért meg nem is, 4 -egyet ért, 5 -teljesen egyet ért.
A 4. ábra adatai a partner szexuális kielégítésének mértéke és feszültség kapcsolatát
szemlélteti.
A jó szexuális partn errel szemben támasztott elvárások egyikére vonatkozólag találunk
eredményeket az alábbi diagramon. Eszerint a megkérdezettek 51,5% -a nem ért egyet azzal, hogy
egy jó szexuális partner bármikor képes izgalomban jönni, míg 32,6% -a egyetért ezzel.

Az al ábbi kutatási eredmények szerint az alanyok 19,7% ért egyet azzal, hogy a férfiak és a
nők valószínűleg soha nem értik meg egymást igazán – 64,4% nem osztja ezt a vélekedést.

A megkérdezettek többsége, úgy ahogyan azt az alábbi adatok is szemléltetik, n em ért egyet
azzal, hogy akkor is elégedett tud lenni a szexszel, ha a partnere nem él át orgazmust. Ennél a

44 kijelentésnél is viszonylag magas a semleges válaszok aránya.
A partner szexuális kielégülésének a mértéke, valamint annak önkudarcként való megé lésének
a valószínűségére vonatkozik az alábbi ábra adatainak az értéke. Ebben az esetben is magas a
semleges válaszok aránya – 42,4%.
A válaszok megosztottsága figyelhető meg annál a kijelentésnél is, amely a jó szexuális
teljesítés és a feszültség viszo nyát vizsgálja. A megkérdezettek 31,8% -nál feszültséget von maga után
ha úgy érzi, hogy nem teljesít jól szexuálisan, 42,4% nem ért mindezzel egyet és 25,8% válasza
semleges.
A vizsgálati eredmények alapján az alábbi összefoglaló pontokat fogalmazhatjuk meg:
− ezen a területen megoszlanak a válaszadók véleményei, a többség azaz több mint 60% egyet
is ért meg nem is, abban, hogy feszült lesz ha nem elégíti jól ki szexuálisan a partnerét, zavarja
ha nem igényli a szexet amikor a partnere, bármikor izgalomba lehet jönni, kudarcot magának
tulajdonítja, feszült lesz ha nem teljesít jól, valamint hogy a férfiak és nők soha nem érthetik
meg egymást.

Utoljára az 5 -ik dimenzióban a NEMEK KÖZTI KÜLÖNBSÉG, azaz az a hiedelem, ahol az
oda tartozó itemek a férfiak é s nők személyisége és kapcsolati igényei közti különbségeket
fogalmazzák meg.
Az alábbiakban az ebben a hiedelem -kategóriában sorolható nyolc kérdés válaszait találhatják
meg % felosztásban, ahol a jelölések a következőket jelzik: 1 -teljesen nem ért egye t, 2-nem ért egyet,
3-egyet is ért meg nem is, 4 -egyet ért, 5 -teljesen egyet ért.
A kutatás eredményei azt támasztják alá, hogy a a férfiaknak és a nőknek nem ugyanazok az
alapvető érzelmi igényeik. A kutatásban megkérdezettek többsége egyet ért abban, hogy abban az
esetben, ha a partnerének meg kell magyaráznia, hogy valami fontos az ő számára az nem azt jelenti,
hogy nem figyel eléggé rá. Egyenlő arányban oszlanak meg a vélemények arra vonatkozólag, hogy a
nőknek és a férfiaknak ugyanazokra az alapvető dolgokra van szükségük egy kapcsolaton belül.
Az alábbi ábra adatai azt szemléltetik, hogy az esetek többsége nem ért egyet azzal, hogy soha
nem értjük meg az ellenkező nemet.

45

Ugyancsak megoszlanak a vélemények arra vonatkozólag is, hogy a férfi és a nő mindig
rejtély lesz egymás számára.

A vizsgálat eredményei alapján az alábbi összefoglaló pontokat fogalmazhatjuk meg: – a
válaszadók 75% egyetért abban, hogy a kapcsolatban egyformák az érzelmek mindkét nem részéről,
figyelnek egymásra, hasonlók a szükségletek, a viták ellenére is az érzelmi igények megvannak,
valamint a férfi és nő rejtély lesz mindig egymás számára.

46 T – TESZT ÉRTÉKELÉSE ÉS ELEMZÉSE:

Változó 1 Változó 2
17. Az egymással
szoros
kapcsolatban
állók úgy
érzékelik egymás
igényeit, mintha
olvasnának a
másik
gondolataiban. 27. A
partneremnek
tudnia kellene,
hogy mit érzek
vagy gondolok,
anélkül, hogy
azt
elmondanám
neki.
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 2
1 3
1 5
2 1
2 1
2 1
2 2
2 2
2 2
2 2
2 2
2 2
2 2
2 3
2 3
2 3
3 1
3 1
3 1
3 1
3 1
3 1

Változó
1 Változó
2
Várható érték 3,60 2,01
Variancia 1,42 1,20
Megfigyelések 132,00 132,00
Pearson -féle korreláció 0,08
df 131,00
t érték 11,77
P(T<=t) egyszélű 0,00
t kritikus egyszélű 1,66
P(T<=t) kétszélű 0,00
t kritikus kétszélű 1,98
Gondolatolvasás dimenzión belül két kérdés került
összehasonlításra. Kétmintás párosított t -próba a
várható értékre vizsgálat a lapján az állapítható meg,
hogy 5%-os szignifikancia szint esetén nincs összefüggés
a két változó között.

47

Kétmintás párosított t -próba a várható értékre
Változ
ó 1 Változó 2
Várható érték 2,36 3,80
Variancia 1,76 1,55
Megfigyelések 132,00 132,00
Pearson -féle korreláció -0,08
df 131,00
t érték -8,79
P(T<=t) egyszélű 0,00
t kritikus egyszélű 1,66
P(T<=t) kétszélű 0,00
t kritikus kétszélű 1,98

Változó 1 Változó 2
10. A párkapcsolati félreértések általában a
nők és férfiak közti veleszületett
pszichológiai különbségekre vezethetők
vissza. 36. Vitáink során sem bizonytalanodom el a
partnerem irántam való érzéseit illetően.
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 2
1 2
1 2
1 3
1 3
1 3
1 3
1 4
1 4
1 4
1 4
1 4
1 4
1 4
1 4
1 4
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5

48

Kétmintás párosított t -próba a várható értékre
Változó 1 Változó 2
Várható érték 2,33 4,44
Variancia 1,64 0,63
Megfigyelések 132,00 132,00
Pearson -féle korreláció -0,31
df 131,00
t érték -14,23
P(T<=t) egyszélű 0,00
t kritikus egyszélű 1,66
P(T<=t) kétszélű 0,00
t kritikus kétszélű 1,98

Kétmintás párosított t -próba a várható értékre
Változ
ó 1 Változó
2
Várható érték 2,67 2,18
Variancia 2,09 1,71
Megfigyelések 132,00 132,00
Pearson -féle korreláció 0,13
df 131,00
t érték 3,06
P(T<=t) egyszélű 0,00
t kritikus egyszélű 1,66
P(T<=t) kétszélű 0,00
t kritikus kétszélű 1,98

A véleménykülönbség kapcsolatromboló dimenzión belül két kérdés
került összehasonlításra. Kétmintás párosított t -próba a várható
értékre vizsgálat alapján az állapítható meg, hogy 5% -os
szignifikancia szint esetén nincs összefüggés a két változó között.
Változó 1 Változó 2
8. Nem hiszem, hogy a partnerem képes
lenne változtatni a viselkedésén. 13. A partnerünk igényei iránti fogékonyság
fejleszthető.
1 2
1 3
1 3
1 4
1 4
1 4
1 4
1 4
1 4
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
1 5
Változó 1 Változó 2
14. Egy jó szexuális partner bármikor képes
izgalomba jönni. 15. A férfiak és a nők valószínűleg soha
nem érthetik meg egymást igazán.
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
A partner változtatási képtelenségére irányuló
hiedelmek dimenzión belül két kérdés került
összehasonlításra. Kétmintás párosított t -próba a
várható értékre vizsgálat alapján az állapítható meg,
hogy 5% -os szignifikancia szint esetén nincs
összefüggés a két változó között.

49

Kétmintás párosított t -próba a várható értékre
Változó
1 Változó
2
Várható érték 2,68 2,90
Variancia 1,93 1,92
Megfigyelések 132,00 132,00
Pearson -féle korreláció 0,67
df 131,00
t érték -2,25
P(T<=t) egyszélű 0,01
t kritikus egyszélű 1,66
P(T<=t) kétszélű 0,03
t kritikus kétszélű 1,98

Változó 1 Változó 2
35. Soha nem érthetjük meg igazán az
ellenkező nemet. 40. A férfi és a nő mindig rejtély lesz
egymás számára.
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 2
1 2
1 2
1 2
1 3
1 3
1 3
1 3
1 3

50

III. BEA VATKOZÁSI RÉSZ

1. A BEAV ATKOZÁS CÉLJA

A beavatkozás elsődleges célja a maladaptív viselkedésformák kedvező irányú befolyásolása,
valamint a hiányzó, de szükségesmagatartásformák kialakítása a tanuláselmélet törvényszerűségei
alapján.
További, a beavatkozás által tervezett célok:
– Az alanyok párkapcsolati hiedelmeinek tudatosítása és módosítása.
– Az alanyok megerősítése azokon a területeken, amelyek jól működnek.
– Eszközök, technikák elsajátítása az alanyok által, mely technikák a k ésőbbiekben bármikor
hozzáférhetőeké vállnak.
– Az egyéni és a párkapcsolati élet minőségének pozitív irányú változása.
– A kezdeti és a a végső felmérés eredményei közti pozitív irányú változás.
A korszerű szakterületi ismeretek birtokában, célomnak meg felelően képes voltam
meghatározni a vizsgált, illetve a fejlesztendő területeket, a területekhez rendelt feladatok
struktúráját, logikai felépítését, és sikerült véleményt alkotni a kiválasztott alkalmazás kliensre
gyakorolt hatásáról.
Minden segítői tev ékenységben jelen van az együttműködés a klienssel, az együttműködés
más segítő szakemberekkel, szervezetekkel. Ennek az együttműködésnek a kerete a mentálhigiénés
szemlélet. A szemlélet magában foglalja a kliens feltétel nélküli elfogadását, magát a klie ns-, azaz
személyközpontúságot, s a hitelességet. A feltétel nélküli elfogadás során a segítő magát a klienst
fogadja el személyében, s jelenlegi, pillanatnyi állapotában, élethelyzetében. Az elfogadás nem jelenti Nemek közti különbség dimenzión belül két kérdés került
összehasonlításra. Kétmintás párosított t -próba a várható
értékre vizsgálat alapján az állapítható meg, hogy 5% -os
szignifikancia szint esetén nincs összefüggés a két
változó között.

51 azt, hogy el kellene fogadni a kliens érté krendjét vagy döntéseit. Nem kell a klienssel egyetérteni! De
azt el kell tudni fogadni, hogy éppen abban a helyzetben van. A mentálhigiénés szemléletben talán ez
a legfontosabb. A személyközpontúság lényege, hogy a kliens kérdései, problémái, érzelmei a
meghatározóak. Ő áll a középpontban. Ez nehéz, mert a segítőnek gyakran „tuti tippjei ” vannak, nem
is érti, hogy hogyan nem lehet az ő tippjeit elfogadni. De nem a segítő meggyőződése, gondolatai
vannak a középpontban, hanem a segítséget kérő kliens. A hit elesség a folyamatos és tiszta rálátást
jelent a szakmai munkára, ez azt jelenti, hogy a segítő szakembernek igénye van arra, hogy másoktól
visszajelzést kapjon a munkájára, s önmaga is tudjon reagálni önmagára. A reflexió így lehet
önreflexió, s lehet kül ső, szakmai reflexió, hogy egy konkrét helyzetben hogyan működik a segítő,
arról lehet beszélni, hogy valaki jó segítő -e, arról nem. A személyközpontú szemlélet, mint neve is
jelzi, az emberben a személyre koncentrál. A személy itt azt jelenti, hogy az em ber egyedi és
felcserélhetetlen, a segítő maga is mint személy lép be a kapcsolatba, és bízik abban, hogy egy
fejlődési lehetőség valósulhat meg a kapcsolat által. Ez a segítői magatartás egy olyan attitűdöt,
felfogást feltételez, melyben a hangsúly egyré szt a kliens érzékeny és pontos empatikus megértésén,
másrészt azon van, hogy a segítő teljesen elfogadja, feltétel nélkül értékelje a klienst, harmadrészben
a segítő őszinteségén és nyíltságán van.
A segítő munkájának legfontosabb része az, hogy megprób álja megérteni, hogy mit él át, mit
érez és mit gondol a kliens, és hogyan észleli saját viselkedését. Ez többet kíván, mint egyszerűen a
kliens szavainak megértését. a segítő érzékenyen felfogja a kliensváltozó élményeit, félelmét,
haragját, gyengeségét, zavarát, bármit, amit a másik átél. A szakembernek ki is kell fejeznie azt, hogy
érzi a kliens világát, gyakran ellenőriztetnie kell a klienssel megértésének pontosságát, pl. célzott,
illetve tisztázó, segítő beszélgetéssel, tükrözéssel és hagyni, hogy a k apott válaszok irányítsák.

2. A BEAV ATKOZÁS SORÁN HASZNÁLT MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK

A beavatkozás során a kognitív viselkedésterápiás gyakorlatokat alkalmaztam illetve
ötvöztem más módszerekkel a „Párkapcsolati Hiedelmek ” átstrukturálása végett. A beav atkozási terv
összeállításában, valamint az eljárások megvalósításában az alábbi tanulmányok kerültek
felhasználásra:
– Steffen Fliegel, Wolfgang M. Groeger, Rainer Künzel, Dietmar Schulte, Hardo Sorgatz,
Verhaltenstherapeutische Standardmethoden: „Ein Üb ungsbuch ” (Weinheim: Psychologie Verlags
Union, 1998), 4. kiadás.
– Mihalec Gábor, A nyugodt élet titkai: „Gyors és hatékony ellazulás progresszív izomrelaxációval ”
(Budapest: Palatinus, 2006). Bagdy Emőke, Koronkai Bertalan, „Relaxációs módszerek ” (Budape st:

52 Medicina, 1998).
A kognitív terápia a kliens aktuális problémáinak megoldására törekszik a diszfunkcionális
gondolkodás és viselkedé kedvező irányú megváltoztatásán keresztül. Ennek érdekében azonosítja a
problémát kiváltó hiedelmeket és az ezeket fen ntartó gondolkodási hibákat és kedvezőtlen
viselkedésformákat.
„Nincs a világon se jó, se rossz, gondolkozás teszi azzá. ” (Shakespeare: Hamlet)
A cél a gondolkodás és viselkedés módosításán keresztül pozitívabb hangulat állandósítása,
megfelelőbb alkalmaz kodás elérése, ami magabiztosabb személyiséget eredményez. A terápiás
beszélgetések során tetten érjük a megterhelő élethelyzetekben automatikusan megjelenő negatív
gondolatokat, beazonosítjuk a szenvedést okozó attitűdöket, és megnevezzük az ezeket fennta rtó,
korábbi tapasztalatok alapján kialakult hiedelmeket.
Új megoldásokat keresve egy sokkal adaptívabb életszemlélet, a mindenkori helyzetekhez
alkalmazkodni kész gondolkodásmód, azaz kognitív struktúra, és a személy által sokkal hitelesebben
vállalható magatartás alakul ki, és válik természetessé. A siker záloga a közös munka, és a hozott
probléma – netán a már kialakult betegség, tünet,elakadás – személyre szabott értelmezése. Átlagosan
6 találkozás segíti a személyt a valóság pontosabbérzékelésében, va lamint a tartós érzelmi és
magatartásbeli változásában. Gyógyszert nem kap a kliens, a változás mentális úton, a gyógyító
kapcsolat hordozó erejére támaszkodva és az ügyfél aktív együttműködésének köszönhetően jön,
jöhet létre.
A viselkedésterápiás módsze rek két nagy csoportját alkotják az expozíciós illetve az operáns
kondicionálásra épülő technikák. Az expozíciós kezelések általában a szorongásos állapotok
terápiájában, az operáns kondicionálásra épülő módszerek az új viselkedésformák és
készségekkialakí tásában kapnak jelentős szerepet.
A terápiás eljárás fázisai(H. Grotloh -Amberg1996):
− A kezdeti állapot vizsgálata: a probléma meghatározás, viselkedésanalízis.
− A kívánatos állapot feltárása, céldefiniálás.
− Terápiás tervezet koncepciójának kialakítása, módszer választása.
− A beavatkozás megvalósítása.
− Eredménykontrol.
Számos technikát alkalmazhatunk, nem csak külön -külön, de egymással kombinálva is
alkalmazzuk, az alábbi technikákat használják a leggyakrabb an.

53 Kiegészítő relaxációs gyakorlatok
A viselkedésterápiához köthető számos relaxációs eljárás kidolgozása (progresszív izom relaxáció,
autogén tréning, biofeedback), amelyet más eljárások részeként (pl. szisztematikus deszenzitizálás),
vagy önálló terápiá s intervencióként is alkalmaznak. A relaxációs módszereket nem csak terápiás
céllal, hanem preventív eljárásként is tanítják, emellett fontos alkalmazási területet talált magában
sportban, a hadseregben és a wellnessben is.
Szisztematikus deszenzitizálás
A viselkedésterápia egyik legjobban kidolgozott és legtöbbet vizsgált módszerének kidolgozása
Wolpe nevéhez fűződik. Az eljárás során a szorongást keltő helyzeteket a szorongással ellentétes
aktivitással (relaxáció) társítják, aminek következtében azok szor ongáskeltő potenciálja fokozatosan
csökken. A szorongáskiváltó helyzettel való konfrontáció történhet in vivo (valóságos), vagy insensu
(gondolati) módon.
Ingerelárasztás
A beteget –a szisztematikus deszenzitizáláshoz képest fokozott mértékben és ellentéte s aktivitás
nélkül –szembesítik szorongásának tárgyával. Az eljárás célja a habituáció, vagyis annak
megtapasztalása, hogy a szorongást kiváltó inger jelenléte ellenére a szorongásérzet csökken és végső
soron nem következik be az, aminek megtörténésétől a beteg retteg.
A kognitív pszichoterápia legfontosabb célja a kognitív átstrukturálás, vagyis a kliens reálisabb,
kevésbé szorongást keltő, valóság hűbb helyzetértékelésének kialakítása. ”Übungsbuch ” (Weinheim:
Psychologie Verlags Union, 1998), 4. kiadás.
Mihalec Gábor, A nyugodt élet titkai: „Gyors és hatékony ellazulás progresszív
izomrelaxációval ”(Budapest: Palatinus, 2006). Bagdy Emőke, Koronkai Bertalan, „Relaxációs
módszerek ” (Budapest: Medicina, 1998).
A BEA V ATKOZÁS SZINTJÉNEK A MEGHATÁROZÁSA
A beavatkozási folyamat során elsődlegesen a primer prevenciós szint célkitüzéseit
törekedtem megvalósítani, szem előtt tartva a következő szempontokatí. a lelki egészségvédelem, a
lelki betegségek okainak elhárítása, lelki bántalmak előfordulásának csökkent ése. Evégett fontosnak
tartottam odafigyelni a személyiség működésének és képességének védelmére, a fejlődés maximális
elősegítésére, a lelki megterhelésekkel (stresszel) szemben az egyén lelki erejének, megküzdési
képességének (coping) fenntartására, tám ogatására, valamint a sérülékenység figyelembevételére.
Ugyanakkor, mint másodlagos prevenciós folyamatként a korai beavatkozás, a korai kezelés

54 a későbbi következmények megelőzésére, azaz a lefolyás időbeli csökkentésére törekedtem.
A BEA V ATKOZÁS IDŐKERE TEI
A beavatkozást 2019 május 14 és 2019 május 31 között, a Sopron -i magánrendelőmben.
Klienseimmel 6 alkalmas találkozást terveztem be, a találkozások heti 2 alkalommal kerülnek
megszervezésre, kedden és pénteken 10.00 órakor, egyéni ülések formájában. A találkozások
időkerete 45 – 50 perc, a helyszín meg a rendelőm.

3. A BEAV ATKOZÁS TERVE

Ezen terv kidolgozásánál a Perczel Forintos Dóra, Mórotz Kenéz (szerk.) – „Kognitív
viselkedésterápia ” (Budapest: Medicina, 2010), 3. kiadás, valamint Mórotz Kenéz, „A
viselkedésterápia főbb módszerei. ” In: Perczel Forintos, Mórotz (szerk.), „Kognitív
viselkedésterápia ”, 135 -186 old. forrásanyagok is használatra kerültek.
A találkozások menete és tartal ma:
Első ülés – Az első alkalom a bemutatkozás, az ismerkedés mozzanatával veszi kezdetét,
melyeknek célja, hogy kölcsönösen megismerjük egymás személyét, mely magába foglalja a
kapcsolódás mértékét, az érzések feltérképezését és a viselkedés egyes aspek tusainak a
megnyilvánulását.
Szabályokat állítunk fel közösen az ülésekre, a találkozás kereti és tartalmi felépítésére vonatkozóan.
Megfogalmazzuk, hogy minden alkalommal egy dimenzióra végzünk el feladatot. Emellett a
relaxációs gyakorlatot minden egyes ülés alkalmával elvégezzük, mivelhogy ennek nagyon fontos
szerepe van a szellemi – lelki béke elérésében.
2. ülés – A köszöntés után, igyekszünk ráhangolódni a foglalkozásra. Ezen cél megvalósítása
érdekében megbeszéljük, hogy ki hogyan érkezett a találk ozásra, hogyan alakult a mai nap.
Ugyanakkor átbeszéljük a feladatokat, foglalkozunk azokkal a dolgokkal, amelyek megbetegíthetik
a lelkünket – verbálisan megfogalmazva ezeket. Az ülés második részében elvégezzük az első
hiedelemre betervezett gyakorlatoka t, ami a Gondolatolvasás hiedelem . Ebben a gyakorlatsorban
azokra az állításokra összpontosítunk, melyek szerint a pár tagjainak tudniuk kellene olvasni egymás
gondolataiban. Ezeknek megfelelően elvégezzük a Relaxációs technikát és azokat programozzuk,
tanuljuk alkalmazni a mindennapokban. Ezt követően alkalmazzuk a szisztematikus deszenzitizálás
technikát.
3. ülés – Az üdvözlés mozzanata után, ismét a napi témára, foglalkozásra való ráhangolódás
kap teret. Most is megbeszéljük, akárcsak más alkalmakkor, h ogy ki hogyan érkezett és milyen napja
volt. Ezt folytatjuk a második hiedelemmel való ismerkedéssel, mely „a véleménykülönbség

55 kapcsolatromboló ” kijelentés által tükrözhető. Az ebben a kategóriában tartozó hiedelmek szerint,
amennyiben a pár tagjainak vél eménye között eltérés van, az veszélyeztetheti a továbbiakban a
kapcsolat alakulását.
Módszerként a relaxációs technika, majd az ingerelárasztásos technikát végezzük el. Az ülés
alkalmával feltárjuk a meglévő saját erőforrásokat, éspedig: kik, azok a sz emélyek, akikre számíthat
a kliens / kik azok a személyek a közvetlen családban, akik nehézség esetén segítenek nekik / kik
azok a személyek a tágabb környezetben, akikre számíthat.
4. ülés – Ez ülés alkalmával is ugyanúgy indítunk, mint az előzőeknél: k öszöntés, illetve
hangolódás. Ezen találkozás alkalmával áttérünk a hiedelmek harmadik dimenzióját jelentő „a
partner változtatási képtelenségére irányuló hiedelem ” témakörére. Közösen megfogalmazzuk, hogy
ide, ebbe a hiedelem csoportban tartoznak mindazok az állítások, melyek a partnerek saját
viselkedésének, illetve a kapcsolat megváltoztatására való képtelenségét fejezik ki. Folytatjuk az ülés
a relaxációs gyakorlat elvégzésével, majd rátérünk ismét egy szisztematikus deszenzitizálási technika
beépítés ére.
Az ülés második felében a problémamegoldásra vonatkozó gyakorlatok következnek, éspedig:
konkrét szituációkat emelünk ki a Kliens életéből. A kliens bemutat, elmondhat egy élethelyzetet,
ahol problémával, szorongással, stresszel találkozott.
Majd meg fogalmazásra kerül általa az a mód, ahogyan a nehézséget, problémát megoldotta, illetve,
hogy hogyan oldaná meg most / kihez fordult akkor segítséget kérni és kihez fordulna most.
5. ülés – Az ülés első részének a mozzanatai megegyeznek az előbbi ülésekév el. Ezen
találkozás alkalmával a „szexuális tökéletességre való törekvés ” – mint hiedelem a témakör, mely a
szexuális életben nyújtott tökéletes teljesítmény és a partner kielégítésének vágya iránti elvárásokat
tartalmazza. A relaxáció gyakorlat után az in gerelárasztásos feladatot végezzük el. Az ülést folytatjuk
azzal a feladattal, mely arra keres válaszokat, hogy milyen a Kliensnek a jelenlegi kapcsolata, milyen
a „közös ” életük, mennyi időt tölt a párjával, közös illetve egyéni tevékenységekkel, stb.
6. ülés – Ez az ülés az utolsó betervezett találkozás, mely ugyanolyan formában indul, akár az
eddigiek. Ez a találkozás a „nemek közti különbségre ”, mint hiedelemrendszerre épül. Erre a
hiedelemre végezzük a beavatkozást is, mely itemek, mozzanatok a férfia k és nők személyisége és
kapcsolati igényei közti különbségeket fogalmazzák meg. Állandó, a beavatkozási terv minden egyes
ülésén fellelhető technikánk – a relaxáció – itt is megvalósul, melyet a végén újra egy szisztematikus
deszenzitizálási technika köve t.
A találkozás utolsó mozzanatként lezárjuk a terápiás folyamatot – „a kezelést ”, oly módón, hogy
átbeszéljük, megfogalmazzuk, összegezzük az ülések alatt megtapasztaltakat, éspedig:
− ki hogyan érezte magát a találkozások alatt, hogyan alakult a kapcsolód ás az idő előre

56 haladtával.
− mely gondolatok kerültek megfogalmazásra a találkozások alatt – gondolatok, amelyek a jövő
célokat szolgálják
− milyen változások történtek a Kliens életében, mely gyakorlatok kerültek alkalmazásra a
mindennapokban.
Végső mozzanat ként a Kliens válaszait megpróbálom összegezni, összefoglalni és közölni vele a
reflexiómat.
A kidolgozott beavatkozási terv egy vezérfonal, mely a beavatkozási folyamat egymás utáni
lépéseit mutatja be, általános megfogalmazásában. A tervben foglaltak az alanyok, a Kliensek
függvényében, problémáinak jellegzetességeit figyelembe véve egyéniesítődnek.

4. A BEAV ATKOZÁSBAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK
KIVÁLASZTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

Úgy ahogyan a fentiekben is ismertettem kutatásom alapját az előzetes beszélgetés mellett a
kérdőíves módszer képezte, ahol a mintában 132 elkötelezett párkapcsolatban élő, azaz házas,
élettársi kapcsolatban vagy együttélésben definiált kapcsolódásban lév ő férfi és nő vett részt.
A párkapcsolati hiedelmek felmérését követő részletesebb vizsgálatát és a beavatkozást 3
fővel végeztem. Kiválasztásukban nem követtem különös kritériumokat. Beavatkozásom alanyait
úgy választottam ki, hogy mindkét nemmel módo mban állhasson dolgozni, illetve hogy életkori és
iskolázottsági tulajdonságaik is változóak legyenek.

5. A BEAV ATKOZÁSBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLYEK BEMUTATÁSA

Természetgyógyászként dolgozom, elsősorban gerinc és mozgásszervi terapeutaként. Ebből
kiindulva mindhárom alanyom személyes ismerősöm, és ezáltal vált -páciensem, akik rendszeresen
járnak hozzám különböző gerinc és mozgásszervi problémákkal. Mindhárman kitöltötték a
kérdőívet, és így vállalták a beavatkozást mivel részben érintettek ebben az ügyben.
Az első alanyom R.H. a nevét nem akarja adni, mint anonymus szeretne részt venni és
hozzászólni a beavatkozásban, 40 éves angol nyelvtanár, valamint Jazz énekes -zenész.
Első alkalommal megbeszéltük a részleteket, felvettem vele a kérdőívet és elmondta a mért

57 dimenziókra szóló véleményét.
Ez után elkezdtük a munkát a beavatkozási terv alapján, és megbeszéltük, hogy mindent
megbeszélünk az ülések után, és a végén megnézzük milyen változás történik, hiszen a legkisebb
változás is „változást hozhat az életéb en”.
Második alanyom Korányi Bence – Ő vállalta nevét és hozzájárulását. K.B. 23 éves magyar
–angol -kinai nyelvű tolmács, fordító, gerincproblémával jár hozzám kezelésre. Érdekesség, hogy
mind két alanyom nyelvtanár, pedig csak pusztán véletlenség.
Jelenleg is még egyetemi hallgató, informatikusnak tanul, hobbija a biciklizés, sorozatok nézése,
könyvolvasás, jelenleg nincs kapcsolatban, most egyedülálló.
Első alkalommal Ő vele is megbeszéltük a részleteket, elmondta a mért dimenziókra szóló
véleményét, akárcsak az első alanyom.
Ezt követően után elkezdtük a munkát vele is, a beavatkozási terv alapján, és megbeszéltük, hogy
mindent megbeszélünk az ülések után, és megnézzük milyen változás történik, hiszen a legkisebb
változás is „változ ást hozhat az életében ”.
A harmadik alanyom Kiss Rózsa – K.R., aki a nevét vállalja a beavatkozásban, 35 éves, párjával
él, újsághordásból élnek, nehéz anyagi körülmények közt, napról napra. Albérletben laknak, alkalmi
munkát szokott vállalni, hobbija a kirándulás. 8 általános iskolát végzett. Kicsit nehezen értelmezte
a kérdéseket, a próba felvétele több időtt vett az Ő esetében igényben. Örültem, hogy az első két
értelmiségi Kliens melett, módomban áll egy alacsonyabb iskolázottságú személyel is dolgozn om.
Első alkalommal megbeszéltük a részleteket, elmondta a mért dimenziókra szóló véleményét.
Ezt követően elkezdtük a munkát a beavatkozási terv alapján, és megbeszéltük, hogy mindent
megbeszélünk az ülések után, és a végén megnézzük milyen változás tör ténik, hiszen a legkisebb
változás is „változást hozhat az életében ”.
Mindhárom alanyom tisztában van a problémáival amennyire módjukban áll, nagyon meglepő
volt a közeledésük, barátságosságuk jó kisugárzásra vall. Találkozásaink során, az elmondottak
alapján megállapíthatóvá vált, hogy az első két Kliens esetében – két művelt, intelligens személyről
van szó, a harmadik Kliens életkörülményeinek eredményeképpen jóval gyengébb értelmiséggel
rendelkezik.

6. A BEAV ATKOZÁS BEMUTATÁSA

Az ülések célorientáltak voltak, de minden egyes alkalommal teret kapott a Kliens által
behozott egyéni témakör is. Az ülések előkészítésében több szempontot vettem figyelemben, melyek

58 a következőek voltak:
− A beavatkozási terv általánosan megfogalmazott c élkitűzései.
− A felmérés eredményei az egyes hiedelmek itemjei alapján.
− Az előző ülések alatt megfogalmazásra került gondolatok illetve érzelmek.
− A Kliens célkitűzései a beavatkozás által.
Az ülések egyéni formában kerültek megvalósításra, mely teret adott a kliensnek, hogy
önmagával, az egyéni problémáival foglalkozva megállapításokat fogalmazzon meg, illetve célokat
tűzzön ki, téve mindezt oly keretek közt, ahol az esetleges alakadások, blokkok, megrekedések esetén
támaszt, segítséget kaphat a szakembertő l. Vagyis tőlem.
Az ülések alatt, arra törekedtem az egyéni munka kerüljön előtérbe, és evégett az alanyok
önállóan, egyénileg megoldandó feladatokat kaptak. Mindezt tettem azért, mert úgy vélekedem, hogy
az egyéni munka mindamellett, hogy alkalmazható ú j ismeretek szerzésére, lehetőséget ad a korábban
tanultak alkalmazására, rögzítésére, rendszerezésesére, téve mindezt az értékelések és a
célkibővítések érdekében.
Mivelhogy a beavatkozás az eredményességre közvetve hat, azáltal, hogy egyénre szabott vol t
az óravezetés, egyénre szabott módszereket alkalmaztam, az ülések alatt a Kliens minden
megnyilvánulás értékelés került általam – verbális vagy non -verbális visszajelzés formájában, nem
volt kortárs együttműködés, a párbeszéd meg folyamatos – folytonos volt.
A Klienseknek módjukban állt megtapasztalni az egyéni munkának azt a gyakori változatát,
amelyet ún. egyedül végzett munka vagy frontálisan irányított egyéni munkának nevezünk. Ebben az
esetben az egyéni munka tartalma, tehát az önállóan elvégzendő feladat, az egyedül végzett munka
hatékonysága fokozhatóvá vált. Az egyéni munka feladatainak meghatározása aránylag kevés
gonddal járt, nagy előny volt, hogy mindhárom Kliens ezáltal a saját egyéni munkatempója szerint
dolgozhatott, és én így egyéni bánás módot alkalmazhattam, úgy az új anyag feldolgozásánál, mint az
új helyzetek megoldásánál. A kezelés – a beavatkozás során elsőként a bizalmat kellett elnyernem,
attól független, hogy ismertem őket, hisz ez a munka egy másfajta kapcsolatot követelt meg, má s
kapcsolati jellemzőek lettek fontosak, mint például nyitottság, bizalom, megértés, elfogadás, stb.

59 7. A BEAV ATKOZÁSI 6 ALKALOM RÉSZLETES BEMUTATÁSA

1.ÜLÉS:
Az első találkozás egy keddi nap történt, először K.B. érkezett, beszélgettünk kicsit,
igyek eztünk ráhangolódni a foglalkozásra. Ezt követően elvégeztük a relaxációt, amit majd a
következő ülések alkalmával is mindig elvégzünk, mindezt egy dimenzióra. Ugyanezt végeztük el a
másik két alannyal is. Visszajelzéseik alapján jól érezték magukat az ü lés alatt, az elvégzett gyakorlat
kellemes érzés volt számukra.
2. ÜLÉS:
Mindhárom alanyomat pénteken, egymást követő időpontokban fogadtam. Köszöntés után,
egy pár gondolat erejéig átbeszéltük az utolsó találkozás óta történteket, majd próbáltunk
ráhan golódni az aznapi foglalkozásra. Megbeszéltük, hogy ki milyen gondolatokkal, érzésekkel
érkezett a találkozásra. Rátértünk az erre a napra előkészített feladatra, melyet jól átbeszéltünk, majd
elvégeztük az első hiedelemre való gyakorlatokat, a Gondolatol vasás témakört célozva meg vele.
Mindhárom alanynál relaxációt, a szisztematikus deszenzitizálás technikát alkalmaztam.
Kellemes érzés volt számukra, elmondásuk szerint ez az egyik olyan hiedelem ami erősen
befolyásolja őket. Az ülés alatt végzett gyako rlatok, visszajelzéseik alapján, segítették, hogy sok
minden letisztuljon a számukra, megértésre kerüljön.
3. ÜLÉS:
Szintén egy keddi napon találkoztam a Klienseimmel. Ez alkalommal először R.H. érkezett,
majd K.R.és K.B. Jöttek. Mindhármukkal megbeszél tük az egyéni történéseiket, majd elkezdtünk
ráhangolódni a foglalkozásra. Szokás szerint kifejezésre kerültek azon gondolatok és érzések,
amelyem foglalkoztatták őket az elmúlt időszakban, illetve a jelen pillanatai megélései. Ez
alkalommal második hiedel em témakörével foglalkoztunk – „a véleménykülönbség
kapcsolatromboló ”. Elhangzott ezen hiedelmek legfontosabb megállapítása, mely szerint,
amennyiben a pár tagjainak véleménye között eltérés van, az veszélyeztetheti a kapcsolat alakulását.
Erre vonatkozóla g kellett a Klienseimnek megfogalmazniuk az saját állításaikat, illetve azokat az
érzéseket amelyek ezen állításokat kísérik. Megfogalmazásaik különbözőek voltak.
Ezt az ülést is a relaxációs technikával folytattuk, majd az ingerelárasztásos feladatot vé geztük
el. Beszélgettünk, feltártuk a meglévő saját erőforrásokat: kik, azok a személyek, akikre számíthatnak
kik azok a személyek a közvetlen családjukban, akik nehézség esetén segítenek nekik. Megpróbáltuk
feltérképezni, hogy kik azok a személyek a tágab b környezetükben, akikre számíthatnak.
Megbeszéltük azon észrevételt, mely szerint a vélemények sok mindenben attól függnek, kikkel

60 vagyunk kapcsolatban és ezek a személyek mily módon befolyásolnak bennünket.
4. ÜLÉS:
Ezen pénteki foglakozásra nem egymás után érkeztek az alanyok, elszórtan – az ülések közt
időeltolódással jöttek, mivel a hétvégi készülődés miatt mindenkinek sok volt a dolga.
A foglalkozáson „A partner változtatási képtelenségére irányuló hiedelem ” volt a téma.
Megbeszéltük, hogy melyek azok az állítások, amelyek ide tartoznak – éspedig amelyek a partnerek
saját viselkedésének, illetve a kapcsolat megváltoztatására való képtelenségét fejezik ki. Elvégeztük
a feladatokat, a szokásos relaxáció, majd ismét a szisztematikus deszenzit izálás technikát
alkalmazzuk.
Ezt követően a problémamegoldásra vonatkozó gyakorlatok következtek, mely abban állt,
hogy szituációkat emeltünk ki a résztvevők életéből. A Kliens bemutatott, elmondhatott egy
élethelyzetet, ahol problémával, szorongással, s tresszel találkozott. Majd megfogalmazhatta, hogy
hogyan oldotta meg azt a nehézséget, problémát, illetve, hogy hogyan oldaná meg most. Fontos
megválaszolandó kérdés volt, hogy kihez fordultak akkor segítségért és kihez fordulnának most.
Egyes gondolatokná l, a párról megfogalmazott véleményalkotás során derűs, vicces mondatok is
elhangzottak.
5. ÜLÉS:
Az ülés első részének ugyanaz volt a lefolyása, mint az előzőeknek. A hangulat ezen első
gondolatváltások által mindig oldottabbá, közvetlenebbé vált. A fo glakozásra való hangolódást,
követte a napi témára való áttérés, mely a Szexuális tökéletességre való törekvés hiedelmének az
átbeszélése volt, mely a szexuális életben nyújtott tökéletes teljesítmény és a partner kielégítésének
vágya iránti elvárásokat ta rtalmazza. A relaxációs gyakorlat után az ingerelárasztásos feladatot
végeztük el. A visszajelzésekből az tűnt ki, hogy ez az ülés egy nehéznek mondható ülés volt
mindhárom alany számára, hiszen egy számukra nagyon nehéz és tabu téma volt napirenden. A
gyakorlatok után, utolsó feladatként arról kellett beszélniük, hogy milyen a jelenlegi kapcsolatuk,
milyen az intim életük, mennyi időt töltenek a párjukkal, vannak -e közös tevékenységeik, melyek
azok. Célkibővítésként meg megfogalmazásra kerültek azok a jöv őbeni célok, amelyek a változtatást,
az új színek bevezetését jelentenék a párkapcsolatukban.
6. ÜLÉS:
Ez a találkozás a tervezett beavatkozás utolsó ülése. Ez alkalommal is a köszöntést az elmúlt
pár hét eseményeinek az átbeszélése követte, majd igyekez tünk ráhangolódni az utolsó találkozás
témájára. Ez idő alatt az volt az érzésem, hogy nagyon várják már a végét, unták már kicsit a sok
találkozót, mintha egy kicsit kötelezőnek érezték volna. Ezen találkozás alatt a Nemek közti
különbségre végeztük a bea vatkozást, mely hiedelem a férfiak és nők személyisége és kapcsolati

61 igényei közti különbségeket fogalmazzák meg. A megszokott relaxációs gyakorlat után a végén újra
szisztematikus deszenzitizálás technikát alkalmazzuk.
Az ülés legvégén szakítottunk időt arra, hogy megfelelő módon, keret szerűen lezárjuk a terápiás
beavatkozás folyamatát. Átbeszéltük, hogy ki hogyan érezte magát az ülések alatt, milyen
változásokat érzékelt a gondolatmenetében, illetve milyen változások történtek ennek következtében
az él etében. Minekután a Klienseim mindezekről beszámoltak, én igyekeztem összegezni az ők
gondolataikat és közöltem velük a reflexiómat.

8. EGYÉNI FEJLŐDÉSEK

Azt érzékeltem, hogy a kliensek könnyen megnyíltak a beszélgetések során, kommunikatívak
és együt tműködőek voltak. Megállapítottam, hogy számos hiedelem jelen van gondolataikban, ami
néha megmutatkozik tetteikben is. A múltból sok negatív élményt ragadnak ki, amelyeket átéltek és
amelyek emléke kisugározódik a jelenre is.
Azt hiszik, hogy ugyanazok a negatív dolgok történhetnek meg velük bármikor és mai napig
is ugyanazon kompenzációs eszközökhöz nyúlnak mint gyerekkorban.

A továbbiakban szeretném az egyik alanyomat részletesen is elemezni, hisz a beavatkozást
követően ő rajta éreztem a legnagyobb változást. Mindezt annak tudok be, hogy nyitottsága és az
önmagával való munka által minden egyes alkalommal felismerte az átbeszélt hiedelmeket, az ezeket
irányító gondolatokat és befolyásoló viselkedést.
A Kliens neve: R.H.
R.H. mindig nagyon szívesen jött az ülésekre, 10 éve a páciensem mint derék és váll fájós
problémákkal keres meg rendszeresen. Sokat beszélgettünk ezekről a témákról vele korábban is ,
mikor még semmi közöm nem volt ezekhez a dolgokhoz. Emiatt is vállalta szívesen ezt a dolgot, igaz
kezdetben volt benne némi kétely ezekkel a hiedelmekkel kapcsolatban. Az első hiedelem, vagyis a
Gondolatolvasásról szóló véleménye pozitív volt, mely a következő megfogalmazásban került
kimondásra: „Tehát senki sem gondolatolvasó, el kell mondani neki mi t érzünk, és a másiknak erre
figyelnie kell legközelebb ”. Különösebb nagyobb gond nem volt ezzel a gondolattal, ezt viszonylag
hamar sikerült megoldani, de a megerősítésben sokat segített a korábban tapasztalt beszélgetések.
Második alkalommal a véleményk ülönbség kapcsolatromboló hiedelemmel dolgoztunk. Ez
esetben nem mindenben értett egyet, hangoztatja többször, hogy Ő azt tartja, hogy két embernek egy
véleményen kell lenni ha összetartoznak. Az intervenció -beavatkozás után a véleménye némileg

62 változott de még sokat kell erről beszélgetni, úgy fogalmazott, hogy „Ha nézeteltérés van, meg kell
beszélni és valahogy közös nevezőre kell jutni, megértve vagy éppen elfogadva a másikat türelemmel,
szeretettel ”. Viselkedése és beszéde néha ebben ellentmondást gya korolt, mert kapcsolataiban amit
én ismerek nem mindig ez valósult meg.
A harmadik a partner változtatási képtelenségére irányuló hiedelem könnyű volt, nem sok
változtatásra volt szükség, a beavatkozás elején azt mondta, mindenkinek változnia és alkalmazkodni
kell a másikhoz, ezt a szüleitől is sokat hallotta, ez a hiedelem kissé benne élt.
Szerencsére a két beavatkozás után ez is kis mérté kben javult, így fogalmaz: „Mindenki tud
változni kicsit, azért, hogy a partnere kedvében járjon. De felesleges elvárni a lehetetlent, illetve az
elvárt szerepet felvenni, mert akkor elveszítjük önmagunkat és innen jönnek a gondok ”. Itt
érzékelhető nála a zon felismerés, mely szerint elég a kis mértékű változás is, de a szülői minta nagy
hatással van rá.
Negyedik dimenzió a Szexuális tökéletességre való törekvés volt. A beavatkozási folyamat
során ez volt a legnehezebb hiedelem amivel dolgoztunk. Jóllehet ezzel a témával már korábban is
foglalkoztunk, számára ez mégis tabu volt, hiszen Ő egy nagyon szemérmes egyén, akinek magas
elvárásai vannak szexuálisan a partnerével szemben – ezért is nehéz neki kapcsolatot teremteni.
Mindig arra törekedett és el is vár ta hogy szexuálisan kielégítsék egymást, ha ez nem történt meg,
akkor kudarcként könyvelte el azt az együttlétet, azt a kapcsolatot.
Azt a feszültséget ami ebben a hiedelemben jelen volt, most itt sikerült nagy arányban
csökkenteni, ellenben tudatosult b enne, hogy még sokat kell dolgoznia ezen a területen – mindezt
meg is beszéltük. A beavatkozást követően így fogalmazott: „Nem kell feszültnek lenni, ha nem
elégül ki a partner, ha mindez nem megy közösüléssel, akkor más módon is el lehet érni mindezt,
orálisan vagy akár kézzel. De lehet az se baj, ha éppen a másik nem tud elmenni, akkor azt sem kell
firtatni miért nem, mert lehet neki így volt most jó, tehát ami a legfontosabb a kommunikáció!!! ”
Számomra is nagy változás volt ez a sok éves harc után amit ezzel kapcsolatban vívtunk. Az
itt végzett relaxációs és ingerelárasztásos technika, a téma nagyon részletes átbeszélése,
átstrukturálása, más aspektusból való megközelítése hozott eredményt.
Utoljára a Nemek közti különbség volt a téma. Ez a hiedelemcs oport kissé kapcsolódott az
előző szexuális hiedelemhez, itt is fellelhetőek voltak nehézségek, elvárások a szülői minta kapcsán.
A változás ezen ülés után is pozitív irányú volt, ugyanis véleményét úgy fogalmazta meg, hogy „Igen,
a férfiak és a nők különb özőek, ezért kompromisszumokat kell hozni, nem nagyokat, csak időnként
kicsiket, hogy a másikat boldoggá tegyük, ezzel is azt mutatva, hogy fontos a másik számunkra,
törődünk vele, figyelünk rá. Így a másiknak esélyt adunk arra, hogy megtudja, hogyan tud n ekünk
örömet okozni, mert ha ez felborul, akkor jönnek a gondok. ”

63 A szisztematikus deszenzitizálás, a relaxációs intervenció hatására itt is változás történt, amit a szülői
minta eredményezett korábban.
A beavatkozási folyamat értékeléseként megállapítha tjuk, hogy R.H életében ezek a
hiedelmek amik benne éltek mind az öt dimenzió mentén pozitív változást hoztak a számára.
Beavatkozások, felismerések és a gondolat átstrukturálása hozta meg a még most kicsi
eredményt. Véleményem, hogy több munkával, egy ho sszasabb beavatkozás által nagyobb eredményt
lehet nála elérni, amennyiben ezt Ő is akarja és fogékony rá. Ehhez azonban az szükségese, hogy
folytatódjon az eddigi munka.

9. A BEAV ATKOZÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

A kutatásban tervezett felmérés után, a beavatkozást követően a kliensek „párkapcsolati
hiedelmeinek ” változását vizsgáltam, vagyis hogy a beavatkozás utáni adatok szignifikánsan
eltérnek -e az azt megelőző adatoktól, felmérési eredményektől.

IV . EREDMÉNY EK

Nagyon érdekes volt számomra a kutatás, ugyanis sok helyen meglepő és a sztereotípiákkal
szembemenő eredményeket mutatott!
Az első hipotézis, miszerint az emberek többsége elégedett a párkapcsolatával valamint
szexuális életével ” beigazolódott, hisz a célcsoport tagjai szinte teljesen egyetértenek azokkal a
válaszokkal, amelyek ezt az állítást erősítik meg .
A második hipotézis, ami azt vizsgálta, hogy a negatív hiedelmeink befolyásolják a
párkapcsolatainkat, a kutatás eredményei szerint ez is igaznak bizonyult.
A vizsgálatból az alábbi összefoglaló pontok fogalmazhatóak meg:
− A beavatkozási folyamat során alkalmazott módszerekkel, mint például a beszélgetés vezetési
és kérdezési technikák, a relaxációs gyakorlat, a begyűjtött adatok és kiértékelésük alapján a
„párkapcsolati hiedelmek ” alkalmazhatóságával kapcsolatos hipotézisek igaznak bizonyultak.
Mind az általam kiértékelt kutatás, mind a nemzetközi adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt
évtizedekben a párkapcsolati hiedelmek kutatásban szignifiká ns eltérés nem található.
A kutatás válaszai és sokszínű eredményei is azt bizonyítják, hogy az ideális párkapcsolatot,
nem a számok, statisztikák, méretek határozzák meg, hisz a boldogság egy nagyon bonyolult, érzelmi

64 és szexuális folyamat eredménye, mel yet a számok nem tudnak leképezni, az teljes mértékben két
zseniális emberi lény között végbemenő mágikus és csodálatos harmónia eredménye.
A kutatás során egyértelműen bebizonyosodott, az a tény is hogy szükség van a
beavatkozásokra, ezek alkalmazására, és konkrétan a konzultációs eljárásra, hiszen a hiedelmek,
gondolatok, érzések, viselkedések átstrukturálása eredményekhez vezet.

V . ÖNREFLEXIÓ

Az önreflexió nem más, mint rálátás saját magunkra, személyes és szakmai működésünkre és
az ebből önmagunkra vonatkoztatható tudás, önvizsgálat, rákérdezés önmagunkra. Az önreflexió
során képesek vagyunk önmagunkat viszonylag semlegesen érzékelni és elemezni, amelynek révén
további lépéseinkre vonatkozóan következtetéseket tudunk levonni. A módszer segítségével
elgondolkodhatunk magunkon. Célja, hogy a saját magatartási formák tudatosuljanak, azokat meg
tudjuk kérdőjelezni és szükség esetén változtatni.
Helyes és nélkülözhetetlen az önreflexió végiggondolásában a következő kérdéssorozat: Mit
terveztél? Mi történt ? Eredményei? Fejlesztési szükségletek kellenek –e ? Véleményem szerint az
emberek – az együttm űködés legmagasabb szint ű formája, melyet autonóm személyiségek szabad
akaratukból hoznak létre, és amelynek pozitív érték tartalma van.
Úgy vélem, fontos lenne a fejlesztés minél szélesebb körben való megismertetése, mert ennek
eredményeként megvalósulhatna az emberek aktívabb részvétele a helyi közösségekben. Mindezek
megismertetése az iskolában is hasznos lenne, hiszen a fejlesztés által az egyének jobban megismerik
egymást és önmagukat is.
Ezáltal nem csak egyfajta sodródást érezhetnek át, hanem a fejlesztés hozzásegítheti őket egy
tudatosabb életvitelre is.
Véleményem szerint fontos lenne, hogy a fiatalok megtapasztalják az iskolán k ívüli képzések,
egészségfejlesztés el őnyeit, hiszen az önismereti tevékenységek által hatékonyabban tudnának részt
venni mind az iskolában kialakult közösségük, mind a helyi közösség életében. Feln őtt lakosoknál is
ugyanolyan hatékonyak a módszerek, hiszen elősegíti többek között a hatékony együttm űködést és
konfliktuskezelést.
Úgy gondolom, hogy ha a egészségfejlesztés nem is nyújt megoldást minden felmerül ő
problémára, lényegesen sokat segít egy olyan folyamat elindításában, mely társadalmi, helyi vagy
egyéni szinten jelent ős változásokat eredményezhet, hiszen: „az egészségfejlesztés nem mindenható

65 gyógyír a társadalom problémáira, hanem egyike a lehetséges beavatkozásoknak és er őforrásoknak,
amire a embereknek szükségük van ”.
Kutatásom lényegében az emb erek „párkapcsolati hiedelmek ” iránti igényét, speciális
élethelyzetéből adódó szükségleteit, aktivitásának szintjét és társadalmi felelősség vállalásának
mértékét volt hivatott felmérni. Továbbá alapul szolgál a későbbi egészségfejlesztő terveimnek is,
melyet a közeljövőben tervezek megvalósítani.
Első lépésben a kutatást kell a reprezentativitás szintjére emelni, hogy megerősítést kapjanak
az eddigi megállapítások. Aztán meg kell szervezni, az egyéni és közösségi célokat egyeztetni, hogy
egy működőképes rendszer alakuljon ki és végre ne csak beszéljünk a egészségfejlesztésről, hanem
csináljuk is azt.

VI. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JA VASLATOK

A párkapcsolati hiedelmek, valamint a mentálhigiénés beavatkozás általi változások
felmérésében egy kérdőívet használtam. A választott populáció esetében nem történt hasonló
tesztfelvétel korábban.
Vizsgálatom célja a 18 és 40 év közötti egyének/párok között tapasztalt hiedelmek és
mentálhigiéné közötti együtt járás elemzése volt.
Kutatásom első hipoté zise szerint „az emberek többsége elégedett a párkapcsolatával
valamint szexuális életével ”.
Az eredmények alapján az első hipotézis beigazolódott, hogy a válaszadók több mit 75%
egyetért és elégedett a párkapcsolatával valamint szexuális kapcsolatával, i gaz ez nem igazolva se
nem cáfolva nem volt.
A második előfeltevés értelmében „a negatív hiedelmeink nem befolyásolják a
párkapcsolatainkat ”, ez is bebizonyosodott a válaszok alapján hiszen a negatív hiedelmek nem érintik
egyik dimenzió mentén sem a párka pcsolatokat negatívan de ez sem lett cáfolva vagy teljesen
igazolva.
Az eredmények további kutatásokra adnak lehetőséget, egy továbbfejlesztési lehetőség, a
program más populációra való adaptálása, más korosztály vizsgálata felmérése. Ez által ugyanazon
feltételek mellett több kísérleti egyént/csoportot lehetne kialakítani, ami hatékonyabb munkát
eredményezhet. Fontosnak tartom az egyéni foglalkozások megteremtését, a kísérleti
egyén/csoportban/csoportokban résztvevő személyekkel.

66 További lehetőség a fia tal lányok és fiúk közti különbségek vizsgálata a mentálhigiéné, a
„hozott hiedelmek ”, és az ez által okozott stressz és a szorongás terén.
Ugyanakkor a jóllét, a hiedelmek, a stressz és szorongás felmérése mellett egyéb tényezők,
pl. a teljesítmény és a jóllét stb. vizsgálata is kiemelt jelentőségű.
További kutatás esetén javasolom több résztvevő bevonását a felmérésbe, más korosztály
populációjának részvételével végzett felméréseket, és más vizsgálatokat. Ugyanakkor a
mentálhigiéné, a hiedelmek felméré se mellett javasolom másfajta hiedelmek, családi kapcsolatok
vagy kortársakkal való kapcsolatok vizsgálatát.

VII. ZÁRÓ GONDOLAT

Remélem nem érthető félre a szakdolgozatom témaválasztása, nem az vezérelt, hogy
bemutassam, milyen sok munkát fektettem ebbe a területbe, mennyi mindent írtam ezzel kapcsolatba,
hanem az, hogy megosszam azt a rengeteg tudást és azt a hatalmas előrelépést, amit elértünk a legitim
párkapcsolati rendszer kiépítésében.
Sok tapasztalattal gazdagodtam a feladat megoldása során, már a „Cím” kiválasztásakor
felmerült az a probléma, hogyha egy munkában benne van az ember, akkor nehéz feladat külső
szemlélőként értékelnie a dolgokat. Amikor beleöltünk egy csomó energiát, időt, akkor igen nehéz
elengedni a munkánk gyümölcsét, és elölr ől kezdeni az egészet egy új vonalon. Viszont ha jobb
születik, akkor megéri.
Úgy vélem, minden tudós, kutató akkor a legboldogabb, amikor egy jelentős munkát sikerül
neki elfogadható szinten a valóságnak megfelelően befejeznie. Ahogy szokás mondani: „Pontot tehet
a munkája végére." Ezzel így vagyok magam is. Remélem, hogy szerény munkám elnyeri a
szakemberek tetszését. Talán az is talál benne érdekes dolgokat, megállapításokat vagy esetleg
„furcsaságokat ", akit kevésbé érdekel ez a téma.
Végére értem egy óriási témakör áttekintésének, természetesen lezárni sosem lehet egy ilyen
terület bemutatását. Ez is mutatja, mennyire nehéz ezen a területen eligazodni, szabályokat alkotni és
azokat követni egészségünk megóvása érdekében.
A társadalom alapegy sége évezredek óta a család, a párkapcsolati köteléket nem kell tehát
démonizálni: a társadalmi útkeresés egyik lehetősége, mely rengeteg előnyt és – mint az élet maga is
– számtalan buktatót hordoz magában. Nem tudhatjuk, legfeljebb sejthetjük, mit tartog at a jövő az
élettársi kapcsolatok, illetve a családi viszonyok terén. Ami biztos, hogy jogrendszerünk
legdinamikusabban változó területéről van szó, melynek formálása rendkívüli felelősséget jelent.

67 Éppen ezért a társadalomnak fontos érdeke főződik ahhoz, hogy az új családi közösségek a jog által
biztosított előnyökhöz jussanak, és ezáltal tartósabbak legyenek.
Mára sokat változott a helyzet, és egyre többen vélik úgy, hogy igenis családjogi
jogintézményként kell az élettársi kapcsolatot kezelni. Ugyanez az összetartó erő az élettársi
kapcsolatokban is fellelhető, főleg akkor, ha ez huzamosabb ideig fennáll. Mivel az élettársi
kapcsolatok számának növekedése immár „tömegjelenséggé ” vált, a jog sem hagyhatja mindezt
figyelmen kívül, annál is inkább nem, mi vel olyan jelenségről van szó, amely túlhaladta a jogi
szabályozás kereteit, és „megunta ” a jog hallgatását.

BIBLIOGRÁFIA

1. Buda B: 1983, A szexualitás modern elmélete. Ötödik kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest. pp.
56-61.

68 2. Buda Béla (2001): A lélek közegészségtana. Animula Kiadó, Budapest. (pp.12 -13.)
3. Carol S.Dweck ( 2015): Szemléletváltás , A siker új pszichológiája. HVG Könyvek,
Budapest.(pp.214 -223.)
4. Carol S.Dweck ( 2015): Szemléletváltás , A siker új pszichológiája. HVG Könyvek, Budapest.
(pp.223 -235.)
5. Coleman, L., Glenn, F. (2009). Whencouples part: Understandingtheconsequencesforadults
and children. London: OnePlusOne.
6. Cummings E. M., Davies, P. T. (2010). Marital conflict and children: An
emotionalsecurityperspective. New York: The Guilford Press.
7. Csernus Imre, F.Várkonyi Zsuzsa, Kánya Kata, Lux Elvira, Popper Péter, Sas István, Sz.Mikus
Edit, Szendi Gábor, Szőllőssy Csoma Enikő, Veker dy Tamás (2008) A Párkapcsolatok Iskolája. Jaffa
Kiadó, Budapest
8. Dr.Kurimay Tamás, Faludi Viktória, Dr.Kárpáti Róbert (2012): A sport pszichológiája .
Magyar Pszichiátriai Társaság&Oriold és Társai Kiadó, Budapest.(pp. 145 -158.)
9. GiandomenicoBagatin 2017.„ A bennünk élő gyermek ” ,Lazi Könyvkiadó, Szeged, pp.135 –
145.
10. GOODWIN, J.S., HUNT, W.C., KEY , C.R., SAMET, J.M. (1987): The effect of marital status
onstage, treatment, and survival of cancerpatients. Journal of the American MedicalAssociation, 258,
3125 -3130 .
11. Grezsa Ferenc (1998): Bevezetés a mentálhigiénébe . Magyar Testnevelési Egyetem Budapest.
12. HARING -HIDORE, M., STOCK, W. A., OKUN, M. A., WITTER, R. A. (1985): Marital
status and subjectivewell -being : A researchsynthesis . Journal of Marriage and theFamily, 47, 947–
953.
13. In: Oláh András (szerk.) Az ápolástudomány tankönyve (pp. 177 -210): Medicina Könyvkiadó
Budapest
14. John Gray (1995): A férfiak a Marsról jöttek, A nők a Vénuszról Fabula kiadó,
Kaposvár.(pp.08 -25.)
15. JOHNSON, G., SCHOLES, K., WHITTINGTON, R. (200 5). ExploringCorporateStrategy,
Prentice Hall, Harlow.
16. KIECOLT -GLASER, J.K., NEWTON, T.L. (2001): Marriage and health: His and
hers. Psychological Bulletin, 127, 472 -503.
17. KOPP, M. (2009): Beteg társadalom, egészséges nemzet . Kairosz Kiadó, Budapest.
18. KOPP, M. , SKRABSKI, Á. (2006). The significance of
healthpsychologyapproachintransformingsocieties. European Health Psychologist, 3, 7 -9.

69 19. Kurimay T.(1986): Inergenerációs elméletek , In Füredi János, Buda Béla (szerk.): A család
szociálpszichiátriája. Medicina Kiad ó, Budapest.
20. L.Stipkovits Erika. ( 2014). Harmóniában Egymással . HVG Kiadó Zrt. Budapest. pp.10 -15,
pp.18 -20, pp.29 -43, pp.60 -70.
21. Lampek K. KívésZs. (2012): Kutatásmódszertani és biostatisztikai ismeretek (pp.177 -208).
22. LILLARD, L., WAITE, L.J. (1995). TilDeathDoUs Part: Marital Disruption and Mortality.
American Journal of Sociology, 100, 1131 -1156.
23. LUND, R., DUE, P., MODVIG, J. (2002). Cohabitation and marital status aspredictors of
mortality ‐‐aneightyearfollow ‐upstudy. Social Science Medicine, 55, 673 -679.
24. Lyubomirsky, S. (2008): Hogyan legyünk boldogok? -életünk átalakításának újai tudományos
megközelítésben. Ursus Libris Bt; Budapest.
25. MURPHY , B., BATES, G. W. (1997). Adultattachmentstyle and vulnerabilitytodepression.
Personality and IndividualDifferences , 22, 835–844.
26. Robles, T. F.,Slatcher, R. B., Trombello, J. M., McGinn, M. M. (2014). Marital quality and
health: A meta -analyticreview. Psychological Bulletin, 140(1), 140 -187
27. Szvetelszky Zsuzsanna ( 2005): „A kapunyitási pániktól a nagymama -elméletig ” Pont Kiadó,
Budapest.(pp.09 -17.)
28. Terrence Real, Házasság vagy szövetség ? Park Könyvkiadó, 2007.(pp.15 -29.)
29. Thilo, Hans -Joachim. (1978): EheohneNorm? EineevangelischeEhe -EthikinTheorie und
Praxis . Göttingen: Vandenhoeck&Ruprecht.
30. Végh József (2010): „Társas Játékok ” Nyított Szemmel könyvek Budapest.(pp.65 -77.)
31. Végh József (2010): Társas Játékok. Nyított Szemmel könyvek. (pp.7 -14.)
32. Végh József, Társas Játékok, Nyított Szemmel Könyvek, 2010. (pp.14 -17.)

Weboldalak:
33. https://www.duol.hu/eletstilus/helyi -eletstilus/miert -fontos -a-mentalhigiene -2341078/ .
34. https://www.parkapcsolati -tanacsadas.hu/hu/mentalhigienes -segito -beszelgetes .

70

NYILATKOZAT

Alulírott Kovács Tibor Csaba kijelentem, hogy a szakdolgozat saját munkám eredménye, azt
más intézménynél felsőfokú képesítés meg szerzésére nem nyújtottam be.
A dolgozat elkészítéséhez felhasznált valamennyi forrást az irodalomjegyzékben feltüntettem.

Kolozsvár, 2019 . Július 01. Kovács Tibor Csaba
mentálhigiénés szakember jelölt

71 MELLÉKLETEK

PÁRKAPCSOLATI HIEDELMEK KÉRDŐÍV

A következőkben olyan állításokat olvashat, melyek a párkapcsolatainkban meg -jelenő
hiedelmeinkre, érzéseinkre vonatkoznak.
Kérjük mindegyik állítást értéke lje 1 -5-ig terjedő pontszámmal aszerint, mennyire érzi igaznak,
jellemzőnek az adott állítást önmagára vonatkozóan.
− Egyáltalán nem értek egyet az állítással.
− Inkább nem értek egyet vele.
− Egyet is értek, és nem is.
− Inkább egyetértek vele.
− Teljes mértékben egyetértek vele.

1.Ha a partnerem valamiben nem ért velem egyet, valószínűleg nem tart sokra engem.
2.Nem várom el a partneremtől, hogy mindig ráérezzen, hogy milyen hangulatban vagyok.
3.Ha a kapcsolat elején valami elromlik, azt valószínűleg már nem lehet helyrehozni.
4.Feszült leszek, ha úgy érzem, hogy nem elégítettem ki teljesen a partneremet szexuálisan.
5.A férfiaknak és a nőknek ugyanazok az alapvető érzelmi igényeik.
6.Képtelen vagyok elfogadni, ha a partnerem nem ért vele m egyet.
7.Ha a partneremnek meg kell magyaráznom, hogy valami fontos számomra, az nem azt jelenti, hogy
nem figyel rám eléggé.
8.Nem hiszem, hogy a partnerem képes lenne változtatni a viselkedésén.
9.Nem zavar, ha nem kívánom a szexet akkor, amikor a par tnerem igényelné azt.
10.A párkapcsolati félreértések általában a nők és férfiak közti veleszületett pszichológiai
különbségekre vezethetők vissza.
11.Személyes sértésnek veszem, ha a partnerem egy számomra fontos kérdésben nem ért velem egyet.
12.Feldühí t, ha a partnerem nem veszi észre, mit érzek, és nekem kell elmagyaráznom neki.
13.A partnerünk igényei iránti fogékonyság fejleszthető.
14.Egy jó szexuális partner bármikor képes izgalomba jönni.
15.A férfiak és a nők valószínűleg soha nem érthetik meg e gymást igazán.
16.Szeretem, ha a partneremnek más a véleménye, mint nekem.
17.Az egymással szoros kapcsolatban állók úgy érzékelik egymás igényeit, mintha olvasnának a

72 másik gondolataiban.
18.Ha a partnerem egyszer már megbántott, az nem azt jelenti, hogy máskor is ugyanígy fog
viselkedni.
19.Azt gondolnám, hogy valamilyen problémám van, ha nem lennék képes minden alkalommal jól
teljesíteni szexuálisan, amikor a partnerem igényli azt.
20.A nőknek és a férfiaknak ugyanazokra az alapvető dolgokra van szüksé ge egy kapcsolatban.
21.Nagyon zavar, ha én és a partnerem nem egyformán vélekedünk ugyanarról a dologról.
22.Számomra fontos, hogy a partnerem megérezze a hangulatváltozásaimat, és az alapján előre tudja,
hogy mire van szükségem.
23.Ha a partnered egysze r már megbántott, akkor valószínűleg újra meg fogja tenni.
24.Akkor is elégedett tudok lenni a szexszel, ha a partnerem nem él át orgazmust.
25.Nem gondolom, hogy a párkapcsolati problémák legfőbb oka a nők és férfiak közti biológiai
különbség.
26.Nem bí rom elviselni, ha a partnerem vitatkozik velem.
27.A partneremnek tudnia kellene, hogy mit érzek vagy gondolok, anélkül, hogy azt elmondanám
neki.
28.Hiszek abban, hogy ha akarna, akkor a partnerem képes lenne megváltozni.
29.Nem az én kudarcom, ha a partnerem nem elégül ki teljesen szexuálisan.
30.A házassági problémák egyik legfőbb oka, hogy a nőknek és a férfiaknak mások az érzelmi
igényeik.
31.Ha a partnerem és én nem értünk egyet egymással valamiben, úgy érzem, hogy szétesőben van a
kapcsolatunk.
32.Azok az emberek, akik igazán szeretik egymást, szavak nélkül is pontosan tisztában vannak
egymás gondolataival.
33.Ha nem vagyunk elégedettek azzal , ahogyan a kapcsolatunk működik, tudunk változtatni rajta.
34.A szexuális teljesítményemmel kapcsolatos problémákat nem élem meg személyes kudarcként.
35.Soha nem érthetjük meg igazán az ellenkező nemet.
36.Vitáink során sem bizonytalanodom el a partner em irántam való érzéseit illetően.
37.Ha valamire meg kell kérnem a partneremet, az azt mutatja, hogy nincs ráhangolódva az
igényeimre.
38.Nem várom el a partneremtől, hogy képes legyen megváltozni.
39.Feszült leszek, ha úgy érzem, hogy nem teljesítek j ól szexuálisan.
40.A férfi és a nő mindig rejtély lesz egymás számára.
ÁBRÁK, DIAGRAMOK

73

74

75

76

77

78

79

80

81

82

83

Köszönetnyilvánítás

Egy mű megszületése – noha a címlapon szerzőként általában csak egy név szerepel – sok személyhez
kötődik. Ennek az értekezésnek a létrejöttéhez is sokan járultak hozzá, akiknek mély hálával tartozom.
Elsőként Istennek vagyok hálás, aki egyengette utamat a tanulmányaim során, és személyes
élettörténetemben is elém hozta a párkapcsolati hiedelmek témáját, mint életem és szolgálatom
legfontosabbá vált egyik területét.
Köszönöm Prof. Dr. Albert -Lőrincz Enikő és Dr. Müller Andreának, hogy végigkísérték munkámat.
Bátorításukkal, magas szintű szakmai irányítással, baráti és kollegiális támogatásukkal a
legnemesebb tartalommal töltötték meg számomra a “Mentálhigiéné ” kifejezést.
Köszönöm a témavezetőimnek, hogy a munkámat irányították és tudásukkal segítséget nyújtottak a
dolgozatom elkészítéséhez.
Köszönöm a páromnak, Tündének, hogy végig mellettem állt, és hitt bennem, amikor én
elbizonytalanodtam, senki sem hozott akkora áldozatot, mint Ő mikor sokszor szabadidőmet nem vele
töltöttem. Sajnálom, hogy nem jutott belőlem annyi neki, mint amennyit megér demelt volna.
Köszönöm, hogy meghozta értem ezt a hatalmas áldozatot.
Köszönöm a szüleimnek is a bátorítást és a hitet, amit belém helyeztek. Sajnos ezt már nem élhették
meg, mikor ezt a diplomát átveszem.
Végül köszönöm csoporttársaimnak a baráti biztatás t és a közös munka örömét. Hálás vagyok, amivel
az évek során segítettek, bátorítottak, hozzájárultak a munkámhoz.
Ezúton szeretném megragadni az alkalmat arra, hogy köszönetemet és hálámat kifejezzem azoknak,
akik segítséget nyújtottak -kitöltötték a kérdő ívet- a diplomamunkám elkészítésében.
Hálával tartozom továbbá azoknak az oktatóknak és tanároknak, akik a képzés során tanítottak,
hiszen nélkülük a dolgozatom nem jött volna létre.